A vallsilozfiacimscava ala jal tibet letne mos valitni mint amennyit én i irgyalok. Az Sszabasont6 vallétirténat pled srintén felent bizonyos kérdéspke, Caltgy, mint az opyesvallsokr elem, sajstos esemék ‘vallsilozcia inert tingyalésahor azonbnn hoses és ‘onyolult szbvegetkellone fen gy alapismeretaket Kézl6 Kenjoben erreninslehetoség. Valahoonan azonban mis kell induloonk Kovetkeie tobit az Oxford University Press étal 1982- tin kindot kdnyvom er6sonstdolgozot valtorata, A Kad ar kért, hogy késetem ol az ered saves misodikK- aust, de wogil is egéscen oj omyvot tam, aml tart Inaza az lsd kiadés egyes reget. Koszbnom Catherine Giarkonak ds az Oxford University Presenck, hogy felkér tek e jovttt kadas olkészésére, s hogy volt tirlmik kivam mig befejzem a munkat. Az 1982s szavogel tan rimaak, Dan Willamsnek, ltyd Trethovannak és Simon Tegwellnckajinlotam. Az ajinlas akKoriban bolyéavald ‘volt nz vszont mar axa sogiafge és mogatit tk imelyben azdta észesitem, 1. FILOZOFIA ES HIT MMi Iehet a Blozéfia szerepe a valldsos hittel Kapesolatban? Ez nem egyszerd kérdés, mivel kilénbé2i emberok mist 6s ‘mést tartanak filozéfidnak, letve vallésnak. Van azonban egy hagyomdnyos vélasz, amely szerint a filozéfia sogits6. gginkre lehet annak eldéntésében, hogy a vallsos hitet el Kell-o fogadaunk vagy som.’ Ez gy ériend, hogy a filoz6- fusok kivilaszthatnak ogyes vallési képzoteket, és ezekkel apesolatban feltohetnek ilyen és ezokhex hasonlé kérdé ket: Védhetée ez a képzet raciondlis ton?” vagy »Ald rmaszijee ezt a képzotet bammilyen érv vagy bizonyfték?” E Kérdések mogtt az a feltételezés hiz6dik mog, hogy a val- list képaetek vagy igazak, vagy hamisak, s hogy igazséguk vagy hamisséguk megéllaptthatd vagy megvitathat6 intellek- tudlis stkon. De vajon helyos-e oz a foltétolezis? Miutén kéayvem jelentés részében az Isten létével kapcsolatos érvokkel fog- Jalkozom, ezért nem ért, ha mindjért az elején felhivom a figyelmet arra, hogy az emlitett feltevés ~ legalabbis az Istenben val6 hittel kapesolatban — sokak szorint nem dlja meg a helyét, Hogy miért nem? Ax egyik vélasz. szerint azért, mest az istenhit se nem igsz, se nem hamis,tekintve hogy az ,Jsten létezik, illetve a -Van Isten” kijelentésok Grtelmetlenek, tohat se nom igazoihatéak, se nem céfol tak. Egy mésik vélase szevint az ,Jsten Totozik’, lotvo 9 Wan Isten” kijelentésok tokéletesen értelmesek ugyan, de fz istenhivoknek nines szikségik annak bizonyitiséra, hogy hithk igazolést nyerhet az értelem itél6széke eldtt is, Vallisfiloz6fiai lelfedezfutunk els6 lépésekent tet vizsgal- juk meg ezt a két élléspontot VERIFIKACIO ES ISTEN ‘Az els6 lldspontotsigy érthetjak meg, hogy szemiigyre vosz- ‘szik ama hires filozsfusesoport munksjat, amely az 19205 uGvekben Bécsben alakalt Moritz Schlick (1882-1936) kéril ‘A Béesi K6r néven ismertté valt csoportot Otto Neurath (1802-1045), Friedrich Waisman (1896-1959) és Rudolf Camap (1891-1970) alkotlék. A Kr tagjaira nagy hatést gyakorolt Ludwig Witigenstoin (1889-2951), akt6lalitésuk Sverint atvotték a verifkiciés elvnek nevezett_jelen- ‘Gsolmélete, Ebbsl az elmélotbdl azutin nagy jelent6ségi fs messzement kévetkeztetéseket vontak le. ‘A Bécsi Kor dgy vélte, hogy az értelmes éllitésok két cso- portra osalanak Elész8r is, vannak matematikai slitésok (példéul 2 + 2 = 4), tautolégidk (példéul ,Minden macska ‘macska"), valamint logikailag szikségszert llitésok (pél aul ,P és nem-P nem lehet egyszorre ige2"). Mésodszor, vannak ténykijelentések, amelyeket az érzékek ‘itjin mog. trdsithetiink, ewe a fizkéban, kémidban, biol6giaban és hhasonl6 tudomnyokban haszndlatos médszerekkel igazol hhatunk. A Bécsi Kér ilyen médon a tapasztalatot tote me, az értelmesség és a jelentés probakivenek, s ezzel az el riséval ogy jol ismert filozéfial hagyoményba illeszkedett bbe: abba, amelyet David Hume skét flozéfus (1711-1776) neve fémjelez. Hume igy ir: Ha kézhe vesziink bérmilyen kotote, példdul egy iskolds metafizikai miivet, csak azt ell Kérdezntink: tarlalmaze valamilyen, mennyisegre vagy szdmra vonatkozd elvont okfejtéet? Nem tartalmaz. S tortel- ‘maze valamilyen, tényekre vogy Iétre vonatkoz6 topasz- talati okoskoddst? Azt sem tartalmaz. Akkor tizbe vole, rmert ez esotben esak sznfisztika 6s dltatés lehet.”? ‘A logikai pozitivizmusra, tohat a Bécsi Kor dltal képvisolt, illetve befalydsoltfiloz6fiai éramlatra legjellemz6bb tantétel pp a verifikiciés ely lett, Bat az elvet azonban nem mindig, ‘ugyanazon a médon fagalmaztdk meg. Egyes koral viltoza- tai még ,kjelentésokro" vonatkoz6 elvnok fogtdk fel, és6bb viszont indr ,dllitisokra” és ,mnondatokra” vonatkoztattak Mogkiilénbaztottsk ezonkivil az elv ,gyenge” és .er6s" vil- tozatit is, melyek kézil a gyenge tott szart nagyobb nép- seortiségre, Ez nem foglalkozott a matematikai kijlentésok- kel, tautolégidkkal 6s logikat igazsigokkal, viszont fenntar- totta, hogy egy rogayérddésekot seta. Ha ugyanis a hivSk raciondlis szeme Pontbdl jogosan hienek Istenben mindenféle indokés, Srvelés és lyesm! net is,akkor miért ne lenne ugyence {gaz minden emberre,lokniat nélkl arr, hogy kézelebbré allen hisenek? Nem szikséges azonban, hogy Philips 26 vagy Plantinga kilondsebben zavarbe jj o flvetés hale Intan ~ Phillips ugyanis nem tagadja, hogy tévedhetink, és hihetinkolyasmiben is, ami nem igaz. ‘Tvolr sem slitja ‘ugyanakkor, hogy birmiféle hit megfeiel6. Plantings pedig faykinnyen azt mondhatja: az a tény, hogy 6 nem fogadja ala Flewdioz hasonlé agnosacizmus, nom Kotele 6t Semin tobbre, mint Flew nézeteink elvetésére. lgy semmni Sem Kolalel Gt példul annak tagadéséra, hogy jogosan ki alaktott megeyCabdéseink alapjén minden tovabbt neki l- ‘tasthatunk mis ‘moggy6z6désekat! Ennek cllene Ichetne ‘ein, hogy amennyiben Plantinginak igaza van, minden sneggyGzkltigeznak kell mindstentink, hacsak nem rendel- keaink olyan Kstéiummal, amolynek segiségével meghaté Tozhet6, miben hihetink jogosan tovabbi bizonyiékok vagy alapok megadésanékil, Pantinga azonban ere at vélascok haa, hogy iestle krtrium nékil i minden alapunk meg vam arra. hogy egyes mogayCzédésoket hamisnak minéststink "Nyqandgy, ahogyan az ételmesség semmiféle ismeérvével sen kell rendelezink abhoz. hogy jogosan érelmetlennek hevezzink olyan hangsorokal, mint peldéul a Kivetkeé Rzutin zserem lot, 6 készon sigorot a gorény iiyen ds hasonlé indokok lapjan kidhatunk Barth, Phil lips 6s Plantings mellet. Bar epyesek folsbbségesen letor- lak Oke. megsem olyan exyszeré megszabaduln! érveik- {6120 A valiéslozsfist hallgpt6 egyotemistaknak gondosan 5 elmélyilten kell tanulményozniuk srésalkat. Upyanekkor viszont eltinddhetink szon, hogy diéspontjuk valdban fel Jogostte minket ara, hogy Konayedén elvessink minden Sivan kisérletet,amely az istenhitet valamiféle érvelésben ‘rag Kovelkezttésben Kivénné megalapoznt ‘Kezdotnek fontoljuk mog még egyseor st, amit Barth sit a Bibldrd, Miat mar mondotam, Berth lléspontja bizo- hhyos mériékben fenntarthat6, Nem szabad azonban az a ovetkertetéstlevonnunk belle, hogy oz Iten létezésétiga- Zoln hivatoft okfetéscket vagy bizonytékokat a bili Seorzik is elvotik, Aza Iény, hogy ezok a szerZ0k nem érvel tok seiseematikusan Iton Isto tollet, még nom jelenti sz, hogy ellenségesen szemlélnék azokat, akik mégis say tesz nek Tovabbé, még Biblia is tartabmaz. vézlatosan egyes IBlenérveket:Szont Pal példdul zt iro, hogy a pogényok- hak ynines mentségik”, mivel nem ismerik fl, hogy ami a7mogismerhotS a2 Istenbél, az nyilvinvalé el6ttik, tokintvo hogy ami... nom lithaté Obeldle: az 6 ordk hatalma és istensdge, az a vilég toremt6sétl fogva alkotdsainak értel- mes visgélata révén megléthato" >” Nem tudjuk, hogy Pal itt egészen pontosan mize gondolt, de annyi vldgos, hogy semmiféle Kilénleges kinyilatkoztatésra nem hivatkozik, hhanem inkibb azt dite, hogy mindenkinek képesnek kel- lene lennie arra a felismorésre, hogy van Isten, § hogy erre 1 minket korllvev6 vilig utal Taldn az som elhanyagolands Korilmény, hogy az I. Vatiksini zsinat épp Szent Palt idézi, amikor megfogalmazza a kivotkez6 tanftisit:,Isen, minden dolog forrésa és végcsja, bizonyosan mogismerhot6 a torom- tett dolgok fgyelmes visgélatival, az ember ész természotes ‘éposségei réivén’, amely tant kéts6gtelendl a természetes too- ligia képviseldinck biztatéséra fogalmaztak mog.% ‘A. kinyilatkoztatdssal_kapesolatos.fenti_ mogiogyzésiink 4tvozot minket Barlhkrtikink kévotkez6 pontiahoz, neve- zotoson ahhoz a tényhez, hogy Barth dlléspontja nem teszi Tehetvé a kalonbéz6, egymassal vorsongé kinyilatkozlaté- sok Kézbti vélasetést, Barth ugyanis, even keresztény, a ke- resetény Kinyilatkoziatésbol indul ki, és abhoz is érkezik vissza. Més valldsok képvisel6i azonban ugyanilyen hatéro- zottan ragaszkodnak sa}étvallésuk kinyilalkoztatésdhoz. De akkor végil is melyikhez. tartsuk maguokat? Ugy tinik, Barthnak nincs valasza erre a kérdésre, és mar esak ezért fs joggal elgondolkodhatunk azon, hogy nincse valami silyos probléma nézotsivel. Hossa mila tekint ugyan visz- ‘va az a keresrtény dlléspont, mely szerint a hitttelek (tehst a kilénbéz6 hivallésok, igymint paldéul az Apostlihitvallés tanisa) végs6 soron bizonyftalatlanok. Ezt az véleményt ‘mogtalélhatjuk peleéul Aquin6i Tamésndl is, aki szerint a hit ényogshor tartozik, hogy tuddsként téksletion"® ~ do Tamas ‘mindamollet fenntartja, hogy a hittételek bizonyos mértékben igazolhat6ek a jézan éez esektecive, s hogy uayanczekkel az abszurdités vadjaival szomben is mogeédbetdek. Barth védelmében és Tamas ellenében felhozhatnénk viszont, hogy Barth élldspontja szerint az ember! értelem ‘megromlott. De ha fenntartjuk ezt, 6s még mog is toldjuk ‘azzal, hogy ezért nines més esélyink, mint a kinyllatkozts- tésra timaszkodni, akkor silyos nohézségokbe ttkiziink Ha ugyanis gy fogelmazzuk meg ext az élléspontot, hogy By a keresztény hitigazsigok vita f6l6t dllanak, akkor dnellent- mondas nélkil nem tarthatjuk fonn, Azok, akik mégis kill- xénak mellette, sajét esapdsjukba esnének, hiszen ha exy- szer exek a hittételek a raciondlis érvelés folott dlinak, akkor nem érvelhetink dgy, hogy vannak egyes keresziény hitételek, amelyek a racionélis érvelés f6l6ttdllnak ~ leg- alabbis akkor nem, ha mage ez a téris keresat6ny hitigaz: ‘ignak szémit. De ennél is nagyobb ba) az, hogy amenny: bon azt mondjuk, hogy az emberi gondolkodés teljes eg& seéven romlot, akkor ezzel_mogakadalyozunk a keresz- saysre mug irinyl6 mindon reflex, mfg aban faz esetben is, ha az szigordan kereszA6ny elvekbdl indulna Ki, Ha értelmink gydkoresen megromlott, akkor még csak el som gondolkodhatunk @ keresziény tanok igaz. termé szetérdl, ¢ nom is mutathatunk ra azok jelontGségére egy- més elit, Tovabbé, amennyiben csakugyan oz a helyzot, fnnyiban feltehetden nem sok hasznot hajt, ha olyan teri loteken dolgozunk, mint a bibliamagyarézal vagy a keresz- tény doktrindk fejl6désének t6rténettudomsny! vizegdlata a zsinati hatérozatok tikrében, s 9 t0bbi TTermészetesen mindezek’ ellenére fenntarthat6, hogy Isten ,feljesen més", s hogy ezért viltozatlanul elvetendd @ hit téraydban végzett raciondlis vizsgéldds, amellyel Barth szembehelyezkedik, De vajon csakugvan ogyérielmie, hogy Isten teljesen mas? A Biblia egyfeldl fenntartia ugvan, hogy stent nem szabad ésszetévesztentink semmilyen toremiménnyel, mésfel6| viszont olyan Kifejezésekkel ja le 4t, amelyeket emberilényekre is alkalmazunk. Azt olvashat- juk példéul rola, hogy eselekszik, hogy j6 és hatalmas, ren- dolkezik tudassal st. Mi tbbb, az emberek is ugyanigy beszélnek r6la~ még azok is, akik azt dllijak, hogy ,Isten 1 lét maga”, vagy mas, hasonl6 kijelentéseket tosznok. Nem ‘mondhatjukee ennélfogwva, hogy az istenbit természete igen is Telvetl az Igazolhatésig, vagy mogalapozotisig kérdését? Fa példéul aztdlljuk Istenr6l, hogy j6, akkor miért éppen a j6" set hasenéljuk, 65 nem a vagy yes" svavak egyikét? Tavibb, ha azt mondjuk, hogy Isten csclok- s7ik, akkor miéct helyosebb {gy fogalmaznunk, mint dgy, hogy Isten alszik, vagy hogy egy london! lakisban 1? Phillips minderro at felelhetné, hogy az istonbit, ha tor- észetét helyesen fogjuk fel, egydltain nem veti fol az ige- 29zolhatéség kérdését. Azonban, mint ezt szémos kritikusa seemére is vetette, Phillips mindon jel szerint tévesen abri- zolja a hitet, s ekézben szem elél téveszti azt a tényt, hogy ‘hit ~ legalabbis egyes formaiban - igenis felveti a -Hon- nan tudod?, illetve a »Mi bizonyija ezt?” kérdést. Bizonyos ppéldéul, hogy szemben azzal, amit Phillips alli, a ,Van Iston” mondat kijelont6 médban all, legalabbis a legtobb hW6 seéméra. Az emitett mondat ugyanis azt fejez\ ki, hogy létezik egy bizonyos alany, amelyhez igaz médon kap- csolhatunk egyes alitnényokat. Ha viszont ez a helyzet, akkor jogosan tehetjk fl azt a kérdést, hogy milyen indo- kok tamaseljak ald meggyGz6désinket afell, hogy a szdban forgé alany létezik. Kz a kérdés akkor is foimeril, ha elfo- gadjuk azt, amit Plantingét6l idéztink — Plantinga ugyanis ‘agadja, hogy az embemek érvelésre és hasonl6kra kellene témasekodnia ahhoz, hogy racionélis szempontbél nézve ‘megalapozott legyen Istenbo vetetthite. Ugyanakkor, mint 14. fojezetben latjuk majd, azt mégsem tagadja, hogy Isten lstezéso mollot sikeresen lehet érvelni. Ezen tilmenden azt is alla, hogy az istonhit a tapasztalat talajén nyugszik, 6s wvédhet6 mindazok érvelésével szemben, akik megprd- bilték ésszerttlonnek besllitani>* ‘Végeredményében tgy tinik, hogy semmiképpen som hely- telen elgondolkodnunk azan a kérdésen, hogy az istenhit véd- heté-e érvekkel,indokokkal, bizonyitékokkal vagy més hason- oval. Isten létezését nem zérbatjuk i eleve a vorikicira vagy falsallkécira valo hivatkozassal sem, de azt sem mond- hatjuk, hogy alapveten elhibézott torekvés tillépni azon ‘megayéasdésen, hogy Isten Iétzik, s feltonni azt a kérdést, hogy ez. a megayGabcés a valésig sziérd talajén all. ‘Mégis: nem mondhatnénke, hogy més indokok is sz nak amellet, hogy lerézzok magunkrél ezt a problémét? A Kevetkez6 fejezetbon tovabb folytatjuk Fejtegetéseinket egy olyan kérdéssel kapesolatban, amelyet a vallésfilozdfusok yakran térgyalnak, s amlyet az ebben a fejezethen emt tett szorz6k némelyike szintén érintott. Az Istenr6l_ val6 Grtelmos besaéd lehetés6gét fogjuk vizsgdlni, annak figye- Jembevételével, hogy az emberek ditaldban miként fogal- mazak Istennel Kapesolatban, A probléma kézelebbr6l abbél fakad, hogy az Istenr6l s2616 beszéd, gy tinik, két Kalénbiz6 irénybs tat 30 2. HOGYAN BESZELHETUNK ISTENROL? -Szeretlck” - mondja a hélgy. .Komolyan?” ~ kérdezi ludvarlgja, Nem" - hangzik a vilasy. Az udvarlonak torkin fakad a s26, 65 nem ok nélkil, hiszen szive holgye, digy tinik, Gsszevissza beszél ~ amit egyik kezével ad, azt vise- seaveszi a mésikkal. ‘Vannak, akik digy vélik, hogy a hivOk erdsen hasonlitanak 4 fenti hdlgyhoe. Alléspontjuk szorint az istenhit lekizdhe- tetlen problémaval seembesttiazt, aki fltétolez, hogy ész- seer dolog megvizsgéini, miként védhetO Isten valdségos letének tézise ‘Amint e kritikusok rémutatnak, a probléma két t6rdl fakad, Eldszér is, az Istenr6l beszéi6 emberek olyan ~ dlta- ldban tokeletességet vagy kivaldsdgotKilejez0 ~ jellemzdket tulajdonttanak Istennek, amelyok a hétkOznapl vilig ele- meiben is fellelhet6k. Mésodszor, Istenrél azt is gyakran hhalljuk, hogy. sapvetGen kiléabozik a tapasetalati vilég rminden elemétél. Bgyfel6l tehdt Istenz0l aztaitiak, hogy 6 = példéul ~ j6 68 béles, mésfelél pedig hangoztatk, hogy Isten egyedal dll a maga nemében, s amikor réla beszélink, nem tudjuk hon visseaadni az 6 valdsigat ‘A probléma tehét a Kévotkez6: ha azt mondjuk, hogy Isten alapvetten kalénbdzik minden mast, akkor egyalts lin tehetiinke rola értelmes kijelentéseket? Mondhatjuke, hogy Isten j6 6s béles ugyan, de nem aban az értelemben, amalyben a j6 6 béles dolgok dltalaban? Nem szembest-e itt valdsigos dlemméval a hivo? Nem kényszorile arra a Iehetetion feladatra, hogy a2 Istenre vonatkoz6 kijlontések Gérlelmetlensége,ilstve elégtelensége koz6it legyen kényte- Ten valasztani? ‘OKSAG ES METAFORA A fenti Kérdésekro vélaszolhatunk tgy, hogy az. Istenrdl ‘vals beszéd t5kéletesen érielmes, mivel magaban Isten tevé- kkenységében gyokerezik. Masként fogalmazva: Istent azért 31