Az j stlus elszr a kirlyi ptkezseken jelentkezett.

Az alapos humanista
mveltsggel rendelkez renesznsz uralkod, Mtys kirly olasz mestereket
hvott az udvarba, s jelents megbzsokkal, bkezen tmogatta a
mvszeteket. Mtys halla utn, a Jagello korban Bakcz Tams esztergomi
rsek volt a renesznsz leghatkonyabb prtolja. A magyarorszgi renesznsz
fejldse kt nagy szakaszra tagoldik. Az els, a korai szakasz 1541-ben Buda
elestvel zrul. Azt kveten, az orszg hrom rszre szakadsa utn a
tovbbhalads felttelei terletenknt eltr mdon alakultak. Ez a hrom terletileg elklnl, de egymsra klcsnsen hat - fejldsvonal egytt a
magyar renesznsz msodik korszaka. A magyar renesznsz korai szakasznak
legfontosabb emlkei a budai kirlyi palota, a visegrdi kirlyi palota,
a simontornyai vr, az esztergomi Bakcz kpolna, a gyulafehrvri Lzi
kpolna s a srospataki vr.
A renesznsz a magyar trtnelem egyik legnehezebb korszakt ksrte vgig;
emlkeinek megismerse a Mtys uralkodstl a Rkczi szabadsgharcig
terjed idszakrl szerzett ismereteinket teszi teljesebb, sznesebb. Emlkei
bizonytjk, hogy a magyarorszgi npek alkot fantzija, mvszetprtol
kedve, teremt gniusza a trk megszlls legnehezebb vtizedeiben sem
pihent, a gazdasgi s trsadalmi lehetsgekhez mrten tevkenyen
munklkodott s nem csekly lpssel lendtette elre nemzeti mveltsgnk
gyt.
A magyarorszgi renesznsz szobrszat dszt jelleg volt: pletfaragvnyok,
dombormvek tanskodnak az j stlus megjelensrl. A dombormvek kzl
kiemelkedik a Bthori Andrs szmra ksztett Bthori-madonna . Stlusa a
firenzei quattrocento hatst idzi.