Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem

Műszaki és Humántudományok Kar Marosvásárhely

Témavezető tanár:
Ármeán Otilia

Készítette

Dombi Boriszák Ibolya

Kommunikáció III.
Tartalom

Dombi Boriszák Ibolya.................................................................................................................1

Abstract.............................................................................................................................................3
Bevezető gondolatok........................................................................................................................4
Miért a plakátok?..........................................................................................................................4
Hipotézisek...................................................................................................................................5
A filmforgalmazás ...........................................................................................................................5
A moziplakát helye.......................................................................................................................6
Mit tesz bele a reklámszakember?................................................................................................6
A plakáttól a film felé.......................................................................................................................8
A plakát: rövidítés .......................................................................................................................9
A plakát: metafora......................................................................................................................10
A plakát: cím..............................................................................................................................11
A plakát: montázs.......................................................................................................................12
Plakátelemzés.................................................................................................................................12
Összegzés........................................................................................................................................14
Szakirodalom..................................................................................................................................15
Melléklet.........................................................................................................................................17

2
 Abstract

Afisul publicitar sau "posterul", este un gen artistic care poate fi încadrat in domeniul
graficii aplicate. El reprezintă reclama şi promovarea, fiind in acelaşi timp o metaforă şi o operă
de artă aplicată. Afişul publicitar este prima apariţie care leagă spectatorul de film. Problematica
principală a lucrării mele o reprezintă funcţionalitatea afişului de cinema. Ipoteza mea este că
există elemente care duc la un succes garantat, reuşind să transmită esenţa filmului promovat.
Mă confrunt cu o problema actuală, întrebarea fiind de ce avem nevoie de afise chiar şi
atunci când filmul este descărcat de pe un torrent, mai ales aici în Europa de Est. Studiind afişele
filmelor castigatoare a premiului Oscar in 2007 caut elemnte secrete: Bourne ultimatum;
Elizabeth: The Golden Age; There will be blood; Juno; No country for old men. Nu aceste
elemente formeaza structura lucrarii ci punctele de vedere obiective. În primul rând plasez afişul
în lumea reclamei, ce tactici de marketing utilizează distribuitorul de film pentru a vinde
produsul. După aceea analizez relaţia film-afiş ca intrument de comunicare vizuală.
Afisul filmului funcţionează pe acelaşi principiu, înfăţişează bine cunoscutele chipuri
celebre neavând nevoie de altceva pentru a impresiona spectatorii. O parte din filmele care apar
la cinema devin bunuri de consum. Pentru că bunurile de consum se aruncă după utilizare trebuie
vândut cât mai mult, în timp cât mai scurt. În fiecare săptămână apar filme noi. Alegerea
spectatorului depinde de publicitate. Afişul de cinema sugerează acţiunea filmului, dar pornind de
la o imagine ne putem închipui mai multe feluri de început şi sfârşit – astfel imaginaţia
spectatorului este antrenată , acesta devinind curios sa afle varianta regizorului, firul acţiunii şi
deznodământul.
Problematica afişului se (plasează) extinde la mai multe nivele: marketing, conţinut,
comunicare vizuală, trend, toate împreună formând succesul. Nu există o reţetă, pentru că
acceptarea lui depinde de poziţia geografică şi culturală, contextul şi mediul unde este expus
afişul. În afara de asta depinde şi de succesul filmului şi de criticile care apar înaintea
premierei.Subiectul lucrării îl reprezintă ridicarea problemei nu rezolvarea acesteia.

3
 Bevezető gondolatok

”A filmplakát nehéz műfaj, egyszerre reklám, egyszerre zanza, figyelemfelkeltő tacepao és titkos
szimbólumrendszer. Egyszerre kell üvöltenie és suttognia, hogy elérje a kellő hatást. Na igen, de
mi a kellő hatás? Bevinni a nézőt a moziba, persze. De melyik nézőt és melyik moziba?” (Barabás
Dániel)

A nyilvános helyek vizuálisan terheltek, mindenhonnan plakátok százai akarnak

megszólítani bennünket (vagy digitális formában, óriás képernyőkről). Mindenféle méretben,
más-más színben, különböző stílusban, de mind ugyanazzal a céllal: jegyezz meg! Cégek
marketing kampányának eszköze többek közt a nyomtatott reklám is. Magára kell vonnia a
figyelmet, majd beindítani a rábeszélőgépezetét, hogy majd ismertségéből gazdasági előnyre
tegyen szert, verseny képes maradjon. A moziplakát a filmforgalmazás előzetes (pre-release)
kampányának reklámhordozó felülete. Szerencsésebb helyzetben van társainál, a járókelő anélkül
lép oda a mozi hirdetőfalához, hogy az magára vonná a figyelmet. Rövid idő alatt ösztönöznie
kell közönségét, hiszen a film nem csak széles körben ismert akar lenni, hanem követeli, hogy
menjünk el megnézni őt a moziba.

Miért a plakátok?

A plakátművészet az, ahol a reklám és képzőművészet találkozik. „Köztes műfaj, mert

egyrészt a film népszerűsítését szolgálja, ám vizuális alkotásnak tekinthető, hiszen az utcára
kikerülve sokan megnézik…” (Puskai, 2006, 16 old.). Akkor is szükség van plakátra, hogy ha a
filmeket torrent oldalakról töltjük le. Az információs fájlban linket találhatunk a film plakátjára,
és az alapján döntjük el, hogy meg akarjuk-e nézni. Úgy működik, mint egy reklám, előzetes
információkat tartalmaz a termékről, és mégsem fordulunk el tőle (mint például ahogyan a Tv
reklámoknál csatornát váltunk), hanem éppen ellenkezőleg: magatartásunk odaforduló. Sokszor
szeretnénk megfejteni, mint a múzeumban a kiállított festményt, fotót, és gyűjtjük őket, mint egy
jellegzetes kor képzőművészeti alkotásait.

4
 Egyszer egy barátomtól megkaptam a Mennan Yapo rendezte Premonition (2007) című
film plakátját. Tetszett és fel is használtam mint elemzésem tárgyát félévi dolgozathoz. Kíváncsi
lettem a filmre is, hogy ugyanolyan jó-e, mint plakátja, tehát működött a ráruházott funkció.

Hipotézisek

A dolgozat fogaskereke az a feltevés, hogy léteznek olyan összetevők, amelyek

bevetésével a plakát sikere biztos. Kérdés viszont, hogy miben látjuk, és hogyan mérhetjük ezt a
sikert.
A plakát nem mondható csak a filmforgalmazás közvetítő csatornájának, bonyolultabb utalási,
kódolási rendszere van, mint például egy fogkrém reklámnak. A díjazott film sikerre viszi
plakátját, vagy az igazán magas költségvetésű filmeknek minőségű plakátjuk is van?
Minden évben a filmvilág legjobbjai közt kiosztják az USA Filmakadémiájának díjait, az
Oscar Díjakat. A 2007-es év nyerteseinek plakátját elemezve kutatok a titkos adalékok után:
Bourne ultimatum; Elizabeth: The Golden Age; There will be blood; Juno; No country for old
men. A dolgozat struktúráját nem az elemzések szervezik, hanem külső szempontok. Elsőként
elhelyezem a plakátot a reklám világában, milyen marketing fogásokat vet be a filmforgalmazó,
hogy eladja termékét Aztán vizsgálom film és plakát viszonyában, végül pedig mint vizuális
kommunikáció.
Ezek a filmek globális színtérre kerülnek, készítenek-e különböző kultúrákhoz testhezálló
plakátokat?
A megoldásra váró probléma tehát az, hogy hogyan működik a filmplakát, és milyen
eszközökkel sikerül meggyőznie a szemlélőjét, kíváncsivá tenni témájával kapcsolatban.

A filmforgalmazás
„A filmforgalmazás a filmipar azon ága, amely a kész végterméket eljuttatja a
filmvetítéssel foglalkozó, vagyis a moziüzemeltető cégekhez, illetve a televíziós társaságokhoz és
videotékákhoz. A producer, rendező a filmforgalmazóval közösen elkészíti a film
reklámkampányát.”(Wikipédia szerkesztői, 2008) Rengeteg ruháznak be egy kampányba, hogy
maximalizálják a célközönség részvételét. Széles körben és minél több csatornán közvetítik, hisz
a készítés költségeinek vissza kell térülni, és akkor még nem beszélhetünk nyereségről. A
kampányterv mérete függ az erre elkülönített összeg nagyságától. Rövid előzetes, 30

5
másodperces trailer készül a film jeleneteiből, illetve hosszabb is 1–4 perces. „A rövidebb a
televíziós reklámblokkokba, a hosszabb pedig a mozik előzeteseibe kerül. Készíthetnek még
rádióba szánt trailert is. A promóció költségvetéséhez mérten elkészülnek a plakátok,
óriásplakátok, citylightok, amiket a város (ország) különböző pontjaira, lehetőleg minél nagyobb
mennyiségben kihelyeznek. Elkészül a film weblapja a film adataival, leírásával stb. A film
rendezője a főszereplők kíséretében részt vesz különböző televíziós és rádiós beszélgetéseken.
Interjúkat adnak televízióknak, rádióknak, újságoknak és internetes lapoknak egyaránt. A
filmbemutató ünnepélyes keretek közt zajlik.” (Wikipédia szerkesztői, 2008)
Tehát a film mint képzőművészeti alkotás is csak egy termék lesz, nyereségszerzést
szolgáló, fogyasztási cikké redukálódik.

A moziplakát helye

A plakát helye mint műfaja is: köztes. Az utcán helyezkedik el, és mégis a moziépület
kirakatában. Marshall McLuhan elhasznált „a közeg az üzenet” megállapítása ebben az esetben is
idézhető. A filmplakát nem sorolható a többi utcán sorakozó és elhelyezett plakát kategóriájába,
hiszen nem „csak reklám értékű” kontextusban találkozunk vele. Helye és a körülötte elhelyezett
többi plakát, egyáltalán a közvetlen környezete meghatározza azt, hogy miként értelmezi a
befogadó. „…mint minden köztéren szereplő alkotásnak, legyen az eltűnt kutyát kereső cetli vagy
nagyon igényes cégér, egy a célja, hogy valamilyen üzenettel forduljon a nagyközönség felé.
Ahhoz, hogy egy ilyen felhívás kiemelkedjen a szürke sokaságból, és tényleg erőteljesen tudjon
szólni, igen markáns megjelenésre van szüksége. Gyakorlatilag ez az igény teremtette meg a
plakát műfaját.” (Kelemen, 2003)

Mit tesz bele a reklámszakember?

Ahogyan keresgéltem plakátok után, felfigyeltem arra, hogy 10 darab plakátnak felét
valamilyen reklámcég készíti. „A kommersz (kereskedelmi) film egy termék, akárcsak egy
sampon vagy egy cigaretta, amelyet nem jóindulatból fognak megvenni a nézők, hanem kizárólag
a termékről kialakított imágó alapján. Marketing és kommunikációs szakemberek számtalan terv
közül választják ki a végleges anyagot, amely a film arculatát meghatározza, és amelynek
hatásosságát kontroll csoportokon ellenőrzik, mielőtt bármit is bemutatnak a közönségnek.”
(Misetics, 2003).

6
 Vegyünk tehát szemügyre egy díjazott film plakátját, hogy melyek azok az elemek,
amelyek reklámfogásként, horogként kerülhettek bele. Jó példa lehet az Elizabeth: The Golden
Age (2007) című, Shekhar Kapur rendezte film „reklámja”1. Nem kell hosszasan studíroznunk a
képet ahhoz, hogy legfőbb erősségére felfigyeljünk: a felületet háromnegyed arányban a
színésznő Cate Blanchett arca foglalja el. „A leggyakrabban alkalmazott filmplakát-típus, amikor
magukkal a főszereplőkkel (főként, ha azok már sztárok) hirdetik a filmet, s próbálják
becsalogatni a nézőközönséget. És nem véletlenül, mert többnyire
valóban ez a leghatásosabb és legrizikómentesebb módszer, már
ami a marketinget illeti, hiszen a mai átlagnéző leginkább a
sztárok nevére megy be a mozikba.” (Marik, 2003).
A figyelmünket vonzó fényes páncélruha és a jellegzetes
magas nyakú ing alapján kosztümös filmnek ígérkezik. Ami
viszont a viseleténél is jobban felöltözteti, az a tekintet, a mimika
és a hátraforduló testtartás. Az enyhén összehúzott szemöldök és
csak a sarkából visszanéző szemek kíváncsiságra utalnak. A
színésznő remekül bánik az arcizmaival, hiszen a félig nyitott száj
a csodálkozását adja tudtunkra. A borzos és teljesen kiengedett
haj nem a fiatalságát, hanem inkább erényeit jelképezi: bátorság, elszántság és ambíció. Okkal
kerülnek oda a göndör fürtök és a szél is, amelyek a sztereotipizált hősnő ábrázolásának kísérő
motívumai (ahol az igazi hősnők vannak, ott a szél is mindig fúj – vagy épp esik az eső, és csurog
le a víz az arcukon). „Különösebben nem vádolható a reklámágazat, hogy a filmeket (elég
sokszor) sztereotípiagyanús vizuális vagy verbális szlogennel üti agyon, és hogy nyers
mondanivalóval önti nyakon.”(Szabó, 2006, 20.) A plakáton megjelenő háromszavas szlogen:
Woman Warrior Queen, mintha csak megerősítené a látvány, de nincsen saját üzenete. Mégis
beválik, hiszen a férfiaknak tetszenek a hősnőkről szóló filmek, fantáziálgatásra adnak
lehetőséget, míg a nőknek követendő szerepet mutat, vagy éppen vetélytársat kereshetnek benne,
akivel összemérhetik magukat (lásd a Xéna típusú sorozatok sikerét, illetve Cleopátra
történetének újra és újra vászonra való vitelét).

1
A plakát tervezője, a Bemis Balkind nevű Los Angeles-i ügynökség: Bemis Balkind create award winning domestic
and international canpaigns for the entertaiment industry along with corporate and consumer advertising and design.
http://www.bemisbalkind.com/main.html

7
 Tovább bontható felépítésében: Elizabethet egy fehér aura veszi körül, a tervezők célja
vele, hogy a tisztasággal is felruházzák a főszereplőt. A színsztereotípia ugyancsak a marketing
szakemberek eszköztárába tartozik. A királynő mögött egy piros zászlót fedezünk fel, amint egy
kicsit jobban elmerülünk a szemlélődésben. A „színterápia” folytatódik az élet színével, de én
ebben az esetben a véres kardra asszociálok, a harctérre, hadseregre, amit a szereplő öltözete már
előzőleg sugallt.
Az elemzett plakát tehát jó példa az egyenplakátokra, és jogosan kapja a reklám címkét.
„Tömegesen készülnek, és tökéletesen hasonlítanak egymáshoz. Azon túl, hogy dühítők, van
bennük valami lenyűgöző. Az, hogy működnek. Mert minden bizonnyal működnek, mivel ha
nem működnének, nem lennének. Hiszen semmi más funkciójuk nincsen, csak hogy elérjék a
kívánt hatást. Nincs díszítő szerepük, nem akarnak értéket képviselni, nem művészeti alkotások
és nincs nevelő funkciójuk sem. Egyet kell tudniuk, mozgósítani a mozilátogatókat, hogy
megnézzék a filmet. És képesek ezt újból és újból úgy elérni, hogy közben nem keltenek fel
érdeklődést.” (Téri, 2003) Teljes mértében egyetértek ezzel a következtetéssel, bár Téri Gáspár
fogalmai tisztázatlanok: meddig tart a kommersz, és honnan kezdődik a művész film. Dühítő a
plakát, mert megértése nem igényel szellemi erőfeszítést, hiányzik belőle az egyediség és a
kreativitás. Ugyan nem szeretjük, mint például a televízióból „ömlő” szénsavüdítő reklámokat
sem, mégis elmegyünk megnézni a filmet, és hátradőlve kólát iszogatunk közben. A filmeknek
rövid idő alatt kell megtalálniuk a közönségüket, ezért szükségük van egy gyors azonosítási
rendszerre, amelyben a plakáttal találkozó járókelő gyorsan rátalál arra az információra, amiért ő
megnézheti, megnézi azt a filmet: főszereplők, rendező, történet, műfaj. Marketing szempontból
ez szükségszerűség. (Vö. Kelemen, 2003)

A plakáttól a film felé

Ahhoz, hogy eljussunk egy probléma megoldásához, újra és újra fel kell tennünk a
kérdést, amelytől elindultunk. Mi is a moziplakát? A meghatározásból nem hagyhatjuk ki a
filmet, hiszen a plakát belőle, tőle és érte születik. Fontos tehát megvizsgálni milyen
kapcsolatban állnak egymással.
Azt is mondhatnám, hogy kapcsolatuk annyi féle lehet, ahány film és neki készült plakát
van. Azon nyomban el is bukott a feltevés, hiszen ott van az a szócska, hogy „neki”. Úgy lenne

8
az igazi, hogy ha felcserélnénk a szórendet: a plakát viszonya a filmmel. „A plakát értékének
záloga, hogy milyen mértékben tudja visszaadni a film értelmét, mondanivalóját, milyen
mértékben hatol be a film világába.” (Kelemen, 2003.)
A Filmtett folyóiratban egy külön szám jelent meg a film és plakát viszonyát boncolgató
írásokkal. A Plakát magány című cikkben, Virginás Andrea a filmplakát retorikai elemzésével
foglalkozik. Az egyik jellegzetesség, amire felhívja a figyelmet, az, hogy a film mozgásához
képest a plakát mozdulatlan. A plakát inkább hasonlít egy fotográfiához, annyi különbséggel,
hogy a plakát nem azt mutatja, ami volt, valósága csakis a film valóságából származik.

A plakát: rövidítés

Gyakori eset, hogy a film alkotói olyan plakátot készíttetnek, amely csak egy rövidítés,
akárcsak az előzetes videó. Főszereplőket, jellegzetes figurákat, sőt fontos jelenetet, képkockát
ragad ki a műből, és az képezi az alapját. Nem túl elegáns megoldás, bár hatásos, de kérdés, hogy
nem árul-e el túl sokat a filmből.
The Bourne ultimatum (2007) Paul Greengrass rendező filmje és
plakátja közt szinekdochikus viszony áll fenn, azaz egy kiragadott darab
reprezentálja az egészet. A szinekdoché „az érintkezés elvén alapul,
tehát a jelölő: a plakát, és a jelölt a film…” (Virginás, 2006, 13.). Egy
filmkocka2 jelöli a filmet. A kép elemei: egész alakos férfi, impresszum
(grafikai elem) és egy fegyver. Teljesen valódi kép, mindössze egyetlen
csalás: az elmosódott háttér. Matt Demon egy kis utólagos munkával
uralja a plakát síkját, hisz a képen csak az arca éles, sötét öltözete
odavonzza figyelmünket. Amikor sportolókat, mozgó embereket fotóznak, megtörténik, hogy
valamely végtagjuk elmosódik, itt éppen fordítottan történik, a háttér indul el. Utalhat arra, hogy
körülötte minden gyorsan zajlik, érthetetlen és megfejtésre vár. A férfialak, a plakát átlóján
helyezkedik el, furcsa mód pontosan így teremt egyensúlyt a két oldal között. Bár ebben a
méretben nem igazán látható, a képet vékony vonalak keresztezik, technikai hatást keltenek,
tudományosan fantasztikus jelleget kölcsönöznek. Nyomkövetés és céltábla szimbólumai, bár ha
ismerjük a történetet, előző részeket másra is asszociálhatunk (akciófilm – dinamikus, izgalmas).

2
Legalább is annak tűnő, a filmet nem néztem meg, így nem tudom, hogy valóban onnan származik-e.

9
A kirakóst darabjaira szedtem szét, de első benyomásom nem változott, olyan mintha egy
pillanatra megállt volna a mozgókép.

A plakát: metafora

Vannak plakátok, amelyek sokkolni akarnak, vagy csak tervezőjük ráunt a

sorozatgyártásra. Az igazán ütős plakátok nem árulnak el sokat a filmből, a hangulatát szeretnék
visszaadni úgy, hogy nincsen ikonikus hasonlósági viszony a jelölő és jelöltje között. Kockázatos
levenni az emberi tényezőt, de lehet, hogy ez nyeri el azok tetszését, akik egyedit keresnek. Az
embereket ábrázoló képek jobban vonzzák a tekintetet más képekkel ellentétben. Minél
személyesebb a kép, annál erősebb meggyőző ereje van. Ellenben „a főszereplők
megmutatásának dzsungelében rekedt plakátok közt üdítően hat” a végletekig leegyszerűsített
plakát. (Virginás, 2006, 15. old.)
A metafora átvitelt jelent: „Két fogalom vagy jelenség kapcsolatán alapul közös külső
vagy belső vonásaik vagy hangulati egyezés alapján. A metafora szemantikai sűrítettsége a
tartalom és a hordozó együttes jelentéséből fakad, a két dolog képzetének kölcsönhatása
eredményezi.”(Kulturális enciklopédia szerkesztői)
A Paul T. Anderson There will be blood(2007) két
Oscar díjjal jutalmazott dráma, plakátja hangulatában
egyeztethető a filmmel, szűkszavú és visszafogott. Fekete
alapon, arany írás, szembeötlő és kiemelkedik környezete
színes zsibongásából. Használt Biblia fedőlapjához hasonlító
könyvborítót ábrázol: a cím, impresszum, szlogen egy
feszületet formál ki – hasonlóan a kalligram műfajához, a
szavak vizuális megformálásával többletjelentést hordoznak.
A film témája nehezen fogyasztható, zseniálisan nézhetetlen,
akárcsak plakátja3. Magyar címe: Vérző olaj, ami több
magyarázatot adhat. Az arany szín az olajban rejlő gazdagság
szimbóluma, míg a függőleges vörös vonal, az érte hozott
áldozatot jelenti (amely, mint krisztus vére lecsurog a keresztfán). Fontos tényező gótikus (kelta)
3
Magam is nekifogtam egy párszor, de zenéje miatt, sosem tudtam az első húsz percnél tovább megnézni.
Zseniálisan nézhetetlennek ítélte több kritika is az Interneten, mind magyar mind angol nyelven találhatunk erre
utalásokat pl: http://www.origo.hu/filmklub/blog/keszuloben/20071105-elso-reakciok-paul-thomas-anderson-verzo-
olaj-there-will-be.html, http://www.indiewire.com/movies/2007/12/critics_poll_07_1.html

10
betűtípus is, jellemzően a történelmet, a múltat idézi. A fekete még lehet az olaj metaforája is,
hiszen a körül forog a film cselekménye, a főszereplő élete. Nem tudhatjuk, hogy mi volt a
tervezők szándéka, több értelmezési lehetőség is van. Ha jobban boncolgatnám, talán az olajkútra
is asszociálhatok, és így két rajz, két téma egyben hit és pénz. Finom, apró utalások jellemzik,
amelyek gondolkodásra késztetik a kíváncsi szemlélőt. Kockázatos játék, hiszen lehet, hogy a
kedves potenciális mozilátogató nem igyekszik megfejteni, ha túl lecsupaszítottnak, vagy
bonyolultnak tartja és hátat fordít.

A plakát: cím

A cím lehet hangzatos, érthetetlen, sokatmondó, érdekes, figyelemfelkeltő, visszatérő de

mindenképpen az első információ, amelyre kíváncsiak vagyunk egy filmmel kapcsolatban.
Legyen szó egy fotóról, vagy versről, festményről, szoborról, sőt rendezvényről is akár címet kell
adni, amely megadja az értelmezési keretet, hangulatteremtő, bevezető funkciója van.
A plakát egyik funkciója a mű összefoglalása, de a
cím elvégzi a munka nagy részét. „ A film címének az
alkotás működésében, befogadásában, játszott centrális
szerepét a plakátok hangsúlyosan jelzik, s ez arra is rávilágít,
hogy mennyire lényeges eleme a cím bármely film
tapasztalatának. Ezt a tényállást maximálisan tudatosítják
azok a plakáttípusok, amelyeknek…plakátvoltuk kimerül a
cím felmutatásában”(Virginás, 2006, 15. old.)
Juno – mókás, vidám, játékos – bár csak egy név, beszélni tud. Az az érzésem támad,
mintha minden más elem csak másodlagos funkciót töltene be, a felületen. Bár attól is ítéljük
mókásnak, mert Michael Cera és Ellen Page játszódja, két divatos fiatal sztár, akiknek már
osztottak hasonló műfajú filmben szerepet.
A filmet rendezők és producerek úgy ítélik meg, akkor elegendő csak a címre játszani, és
a köré építeni minden más elemét a plakátnak, bár elég nagy kockázat, ha csak szövegezzük és
nem támasztjuk alá vizuális elemekkel.

11
A plakát: montázs

A képmontázs „képzőművészetben, fényképezésben, reklámtechnikában különböző

rajzok, ábrák, képek, képrészletek összeillesztése művészi és
gondolati egésszé.”(Elek) A montázs fogalom francia eredetű
szó, összeszerelést jelent
A montázs abban az esetben, ha nem odafigyeléssel
és szakértelemmel készül mindössze egy zsúfolt felület lesz.
Ha túl sok minden van amire oda kéne figyelnünk, és
ráadásul ezek nincsen összhangban egymással, megtörténhet,
hogy a néző inkább nem figyel oda, mindenképpen
hátráltatja a befogadót a vizuális üzenet dekódolásában.
A La Vie En Rose (2007) film plakátja bár színekben
egységes egész, festményszerű, úgy tűnik nekem, hogy nem
eléggé összeforrott a téma és háttere. A kép fehér foltjain, a
hölgy arcán és kezein találjuk tekintetünk. A beazonosítás,
besorolás érdekében több kép találkozik: Eiffel torony, csodálkozó, részletekben megvilágított
tömeg. Bár rengeteg olyan plakáttal találkozunk melynek centrumában a főszereplő áll, ez
esetben indokolt is, hiszen Edith Piaf életét mutatja be a film. Zavaró tényező, hogy az énekesnő
háttal áll közönségének, és nekünk pózol. Felerősítve adja vissza a film hangulatát, és a
zsúfoltság lehet éppen Piaf életritmusának megjelenítője.

Plakátelemzés

A plakát elemzés egy felépített konstrukció lebontását jelenti, a tervező intenciójának

felfedéséért. Olyan mint amikor egy íncsiklandó ételt élőnkbe tesznek, sejtjűk, hogy mi van
benne, pontosan azonban nem tudjuk kitalálni, persze akkor ha az ízek harmóniában vannak. Azt
viszont tudhatjuk, hogyan néz ki mindez a befogadó oldaláról. Nem kell túl közel mennünk,
távolról ráismerünk formai jellemzőire „A kommersz plakátok képelemeinek mára kialakult
struktúrája jól megszokott jelenség csoporttá vált, mely önmagában jelentéssel bír, és üzenetet
hordoz. Ennek az első szintű jelentésnek a funkciója az osztályozás. Besorolja a plakátot, ezt a

12
vizuális jel-együttest a filmplakátok közé. Ez azért lehetséges, mert a képelemek jellegzetes,
konkrét konfigurációja és a képelemek jellegzetes, konkrét viszonya egymáshoz elég hosszú ideje
mindig ugyanazt a jelentést hordozza. Ez az ismétlődés tapasztalatot alakít ki a befogadóban.
Röviden, minden filmplakát ugyanolyan, ezért ha látómezőbe kerül a filmplakátra jellemző képi
struktúra, valami ami olyan, mint egy filmplakát, akkor az nem lehet más, csakis filmplakát. Ilyen
jellemző képelemi viszonyok, az állóformátum, a főbb szereplők jól azonosítható képe, és a
jellegzetes tipográfia. Az egy darab nagyméretben szedett szöveg (cím), a több, szintén nagy de a
címtől eltérően elhelyezett és tördelt két részből álló szöveg (szereplők neve), a legalulra
komponált foltszerű, középre zárt, nagyon kisbetűs szövegrész. Ezek az elemek felelnek azért,
hogy a plakát azonosíthatóvá váljon. Ezek alkotják az elsődleges üzenetet, aminek a jelentése,
hogy van film. Ha az azonosítás elmaradna, a második, harmadik közléstípusok
értelmezhetetlenné válnának.”(TÉRI, 2003)
Ami valamiben eltér ettől , formailag, elképzelésében más igényt elégít ki az egyediségre
és különbözőség fele hajló elvárásainkat.
A földrajzi helyzettől és kultúrától is függ a plakát sikere, éppen ezért sokszor készítenek
különböző változatokat az amerikai filmek plakátjainak, természeten úgy, hogy a film arculat ne
sérüljön. A No country for old men(2007) Ethan Coen és Joel Coen négy Oscar és 83 más díjjal
jutalmazott film plakátjára több féle változat született (lásd: Melléklet 1.kép, 2.kép). A két
plakátnak két üzente van, bár hangulatában nagyon hasonló. Azért lehet, mert egy ázsiai
kultúrának más értékeket kell kiemelni a filmből, mint az amerikainak. A világszerte ismert arcok
képezik a 2. kép alapját, ami azt jelenti, hogy a fogyasztó társadalom a szórakoztatóiparral
szembeni elvárásai globálisak. A színészek arca egy marhakoponya felületébe olvad, ami
valószínűleg a country fogalmával kapcsolható össze, a marhapásztor életmóddal. Érdekes
felfigyelni – bár nem tudom, hogy ki a főszereplő – arra, hogy nem egyenlő nagyságban és
szemszögből láthatjuk őket, Tommy Lee Johnes a legnagyobb helyet foglalja el, hisz a három
férfi szereplő közül ő a híres. Az első, amerikai változat, teljesen más üzenetre játszik rá, amelyet
szövegként is megfogalmaz: There are no clean getaways, majd ráerősít a fegyverrel settenkedő
férfi képével. Nem véletlen az sem, hogy az arca nem látszik, pontosan a csalást, a nem
becsületes embert szimbolizálva, aki nem vállalja tettei következményét és arcát sem.
Ugyanakkor a tervezők még a feszültség keltés eszközeként is alkalmazhatták, hogy
kíváncsisággal töltse el a nézőt, a film iránt, amely megoldja ezt a rejtélyt.

13
 Összegzés
A mozik „megpróbálnak létrehozni egy világot, amely csábítóan eltér a megszokottól, a
valóságostól, arra ösztönözve bennünket, hogy visszatérjünk. A film még nem kezdődött el, még
épphogy csak beléptünk a moziba, s már úgy érezhetjük, mintha elénk tárult volna egy film által
közvetített realitás. Fogyasztók vagyunk, és nem telik el úgy nap, hogy ne érne minket számtalan
benyomás, amely meghatározza későbbi döntéseinket. A legkülönbözőbb kommunikációs
csatornákon áramolnak felénk az efféle információk, néha anélkül, hogy észrevennénk.”
(Mistetics, 2003)
A filmek kommunikációja nem merül ki a plakátban, a kampányban részt vesz az előzetes
és a Tv reklámok, beszélgetések, megjelent PR cikkek vagy kritikák. Legyen az művész film
vagy a már sokat hangoztatott kommersz. Éppen ezért nehéz eldönteni, hogy a siker minek
köszönhető. A kommunikáció nem ér véget még a premier után sem, hiszen a dvd-nek is piaca
van. A plakátnak olyannak kell lenni, hogy később fel kerülhessen más felületekre is, mint dvd
borító, különböző tanszerek gyerekeknek és diákoknak, pólók, mindenféle promóciós termék.
Általában a sikeres animáció filmek utólagos kommunikációjára jellemzőek, vagy a fantasztikus
filmekére, amelyek abban, hogy nem a valóságot mutatják hasonlítanak az animációs filmekre
(Pl.: Golden Compass, Ratatoutille).
A recept tehát eléggé összetett, és sokszor ismételten ugyanazt főzik a filmforgalmazók,
ami már bevált. Sokrétű probléma, mögötte van az új alkotásának tiszta szándéka és az eladás,
értékesítés is. A plakát készítőinek figyelembe kell venni azt is, hogy a plakát, ha minimális
szinten is kapcsolatban kell állnia a filmjével. Következtethetünk a már meglevő plakátok
elemzéséből, de igazából az újra szívesebben harapunk. A plakát funkciója elősegíteni a
választást (mint a reklámnak is), de az alkalmazott művészet egyik műfajaként esztétikusnak,
ízlésesnek kell lenni.
Recept tehát, mint mindig alkalmazható eljárásmód, vagy mint a plakát készítéséhez
szükséges adalékok leírása nem létezik.
Dolgozatomat egy felméréssel lehetne folytatni, operacionalizálni fogalmait, majd mérni
azt, hogy a nagyközönségnek, a „fogyasztónak” mi ízlik (mi az amitől már esetleg
megcsömörlött). Bár ez a társadalom fejlődésével, divattal változik, és kérdés, hogy érdekli-e a
filmforgalmazót, hogy ha az is működik, amit sorozatban lehet gyártani.

14
Szakirodalom

Internetes források
BARABÁS Dániel
2006 Bele az arcodba. A 37. Magyar Filmszemle filmplakát-kiállítása.
http://www.kontextus.hu/hirvero/filmszemle20064.html (megtekintve: 2008. április. 20.)

MARIK Noémi
2003 Egy átlagon felüli átlagos. Alexander Payne: Schmidt története (About Schmidt).
Filmkultúra, http://www.filmkultura.hu/2003/articles/films/schmidtplakat.hu.html
(megtekintve: 2008. április. 20.)
TÉRI Gáspár
2003 Figyelem, plakát! Plakátelemzés.
Filmkultúra, http://www.filmkultura.hu/2003/articles/films/plakat.hu.html(megtekintve:
2008. április. 20.)
KELEMEN Péter
2003 Costa-Gavras: Ámen. Plakátelemzés.
Filmkultúra, http://www.filmkultura.hu/2003/articles/films/amen.hu.html(megtekintve:
2008. április. 20.)
MISETICS Mátyás
2003 Plakátok, mozik, dekoráció. Jegyzet.
Filmkultúra, http://www.filmkultura.hu/2003/articles/essays/plakatok-mm.hu.html
(megtekintve: 2008. április. 20.)
Wikipédia szerkesztők, "Filmgyártás" Wikipédia,
2008. március.9.
http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Filmgy%C3%A1rt%C3%A1s&oldid=2919768
(megtekintve: 2008. április. 20.)
KELECSÉNYI László, Dr. et alii ed.
Retorikai-stilisztikai lexikon. Metafora.
Kulturális enciklopédia, http://enciklopedia.fazekas.hu/retorika/Metafora.htm
(megtekintve: 2008. április. 20.)
Az elemzett plakátok lelőhelye:
Internet Movie Poster Awards, http://www.impawards.com/2007/oscars.html
(megtekintve: 2008. április. 20.)
ELEK Elemérné
Képmontázs.
Online Pedagógia Lexikon
http://human.kando.hu/pedlex/lexicon/K4.xml/kepmontazs.html (megtekintve: 2008.
április. 20.)

15
Filmtett. Mozgóképes havilap. 61. szám
2006. június
Film és plakát
VIRGINÁS Andrea
Plakátmagány.A filmplakát retorikájáról. 13.,15. old.

PUSKAI Melinda
A reklám plakátja vagy a plakát reklámja? A filmplakát mint reklámhordozó. 16. old.

SZABÓ Géza
Amikor plakátba csomagoljuk.„Ideális" sztereotípiák a plakáton. 20. old

16
 Melléklet

1. kép4

2.kép5
4
http://www.impawards.com/2007/no_country_for_old_men_ver2.html
5
http://www.impawards.com/2007/no_country_for_old_men_ver7.html

17