Sunteți pe pagina 1din 7

- 1 -7

A döntés fogalma és folyamata. A döntések csoportosítása,


döntés, hatáskör, felelősség összefüggései
Döntés fogalma: alternatívák közötti célirányos választás, előre rögzített kritériumok
szerint, vmilyen stratégiával. /Kornai János/

A DÖNTÉS FOLYAMATA

A döntés egy folyamat része.

1. A döntési helyzet felismerése

-A legnehezebb a döntési helyzet felismerése.


-A döntéshozónak nem célszerű megvárnia, míg döntési kényszer áll elő.

Felismerések : 1. Kényszerítő nyilvánvalóság.(nem lehet nem észrevenni)


2. Figyelmeztető rsz.
3. Problémakutatás

2. Helyzetfelmérés

-Információk összegyűjtése és elsődleges csoportosítása megy végbe.


-Elkülönül a programozott, és nem programozott döntés.
Kevesebb inf.gyűjtésre van szükség a programozottnál. Több inf. kell a nem
programozottnál.
Vizsgálni kell : 1. Környezet (feltételek feltárása)
2. Erőforrások
3. A rsz. struktúráját, felépítését
4. Vezetés

3. Helyzetelemzés

Az inf.-at olyan formába kell hozni, hogy azok használhatók legyenek.


Itt: csoportosítás, mutatók számítása, statisztikai számítás.

4. Célkitűzés, döntési kritériumok meghat.-a

-Az elején csak elképzelt célunk volt. -Ez az inf.-val módosulhat, alakulhat.
-A döntési kritériumok: összehasonlítják a cselekvési változatokat, és sorrendet
állítanak fel.

5. Cselekvési változatok kimunkálása és értékei


- 2 -7

Nem csak kidolgozni kell a cselekvési vált.-ot, hanem értékelni, összehasonlítani is.

6. Döntés

-Adott szervezet vezetője hozza meg.


-Célszerű a d.előkészítés után a döntést azonnal meghozni

7. Végrehajtás, ellenőrzés

-A végrehajtást a vezetőnek kell szerveznie.


-A döntés akkor jó, ha meg van tervezve a végrehajtás is.

Ezután a pont után a folyamat visszacsatol az elejére.


1.,2.,3. pont : Döntési helyzet azonosítása.
1.,2.,3.,4.,5. pont : Döntéselőkészítés.

A vezetői döntéshozatal részfolyamatai:


1. Az akaratképzés folyamata:
a. Döntési helyzet felismerése:
- döntés időzítése: mikor válik szükségessé a döntés?
- minden idejében hozott döntés kreativitást, intuíciót (megérzést)
igényel.
b. A döntés előkészítése: a szakmai apparátus kidolgozza a variációkat.
c. A döntés variációk értékelése: a kritériumok segítségével a vezető a
variációk közül választ. (legtöbbször a kompromisszumos megoldást)
d. A döntés: ez a szűken vett döntési folyamat maga a választás.
2. Az akaratérvényesítés folyamata: ki kell dolgozni a döntés megvalósításának
lehetőségeit, feltételeit.
- az utasítás kiadása
- utasítás megvalósítása: bonyolult eszközrendszer alkalmazása a döntés
megvalósulása érdekében.
3. Az ellenőrzés folyamata: itt történik az egész döntéshozatali folyamat
visszacsatolása. Amit monitori tevékenységnek nevezünk.
a. A monitori tevékenység során a döntéshozó meghatározza azt, hogy a
helyzetfelismerés, a döntés-előkészítés és a döntési variánsok
értékelése során milyen hibák fordulnak elő, melyeket a jövőben el kell
kerülni.
b. Ellenőrizni az akaratérvényesítés során hozott döntéseket is, mert a
döntés minősége lehet jó, de a megvalósítás során olyan hibák
keletkezhetnek, amelyek nem teszik lehetővé az eredeti döntés
minőségi megvalósulását.

A vezetői döntések kétszintűek:


1. A vezető saját cselekvésének céljára, módjára hoz
döntést.
2. Mások cselekvéseinek céljára, módjára vonatkoznak.
- 3 -7

A döntéshozó helyzetismerete szerint a döntés lehet:


− Biztos: amikor ismert a helyzet, és az okozati
összefüggések( Optimális)
− Bizonytalan: a helyzet nem ismert, így sok körülmény lehet(elégséges)
− Kockázatos döntés: a helyzet nem teljesen ismert, de a körülmények
bekövetkeztének valószínűsége kiszámítható. (még kielégítő)

Döntési eljárások:
− Empirikus, intuitív: egyéni döntés tapasztalat alapján
− Algoritmikus: számszerűsíthető problémák esetén.
− Heurisztikus: logikai következtetés alapján.
Modelleket alkalmaz + tapasztalatokat.

Döntések osztályozása:
1. A feladat jellegéből adódóan lehet:
- programozott: rutinszerűen alkalmazott ismétlődő döntések. Ismétlődő probléma
során többször is alkalmazható.
- nem programozott: újszerű, egyszeri vagy ritkán előforduló problémákban hozott
döntés.
2. A döntéshozó hatásköre szerint: kötelesség vagy felelősség.
3. Időtartam szerint: hosszú, rövid, vagy középtávú.
4. Jelentőségük szerint: Üzletpolitikai: alapvető döntés.
- Stratégiai: célokkal összefüggő
- taktikai: szakterületre vonatkozik
- végrehajtási szint: emberre való döntésleosztás
5. Szükségesség szerint: szükséges, nem szükséges döntés.
6. Az egyszemélyes vagy testületi csoportos döntés.
7. Végleges vagy további döntéseket igénylő döntések.
8. Személyi vagy tárgyi munkaterületén vagy beosztottjai munkaterületén
hozott döntései.

A vezetői döntéshozatal összetevői:


a) Racionális oldal: a közgazdasági ember
- a döntés várható eredményére vonatkozó kritériumok rögzítése
- a kritériumok rangsorolása
- a szükséges tényanyagok összegyűjtése
- alternatívák kidolgozása
- az alternatívák értékelése a kritériumoknak megfelelően.
b) A személyes, érzelmi oldal: minden döntésben szerepet játszik.
- a vezető lecsap egy hangsúlyra, és nem tud tőle megszabadulni
- vonzódik a botrányokhoz (felfújja az ügyeket)
- mindent morális csatornába terel
- vonzódik a romantikához, és nem figyel a tényekre.
c) Kiegészítő döntéshozatal: a vezető nem tud optimális döntést
hozni, mert ismeretei korlátozottak, így csak megfelelő döntést tud hozni, amely a
minimális követelményeknek megfelel.
- 4 -7

A döntéshozatal csapdái:
− Minden döntés élet-haláldöntés (fontos, nem fontos,
időkorlát)
− Krízis szituáció: döntési kényszerhelyzet alakul ki, a
döntés csapdát is jelenthet. Pl.: tiszai jég.
− Másokkal való konzultáció elmulasztása, mert nem
akarják mások tanácsát megfogadni.
− Hibák beismerése, majd korrigál, hogy nem lehet mindig
jó döntést hozni (rossz döntés jóvá alakítása)
− Félelem a döntéstől (aki fél halogatja, vagy nem hozza
meg)
− Korábbi tapasztalatok felhasználása (most más a
helyzet). Akkor jó, ha új szituációban is felhasználható
− A rendelkezésre álló adatok összegyűjtése, felülvizsgálata, vagyis az
információbázis felfrissítése segít az optimális döntés meghozatalában.
− Ígéretek vannak, de nem tudjuk teljesíteni, mert se jogunk, se feladatkörünk
nincs.

Laisser-fair vezetők: a” hadd menjen „elv: ritkán hoznak döntéseket, inkább hagyják,
hogy a problémák maguktól oldódjanak meg. Az ilyen vezető csak a
bemutatkozás idejére elfogadható.
Jellemzője:
- alacsony döntéshozatali minőség
- az alkalmazottak részéről a döntés fogadtatása is rendkívül alacsony (nehezen
vagy nem azonosul vele)
I. A főnök vezető típus: ez az ember tudatában
van a képességének, és hatalmának, ezért ezek felhasználásával hozza
döntéseit.
Jellemzői:
- a jó szakmai színvonalon meghozott döntéseknek a beosztottak részéről
alacsony fokú a fogadtatása. Ennek oka a döntésben való részvétel alacsony
szintje.
II. „jó fiú” vezetői típus: a szimpátiavezető.
Döntéseinek meghozatalakor mindig kínosan ügyel annak alkalmazotti
fogadtatására. Célja: döntéseivel senkit ne sértsen, és legyen vele mindenki
elégedett. Ebben az esetben az alkalmazottak elégedettsége nagyfokú, a döntés
minősége a sokirányú kompromisszum miatt alacsony értékű.
III. Team vezető típus: szívesen hoz csoportban
döntéseket. A csoportban az első az egyenlők között elvet érvényesíti. Minden
színvonalú döntést magas elfogadási hányad mellet hoz.

A vezetők döntéshozatalában az egyes típuselemek valamilyen együttese jelenik


meg.

A konkrét döntéshozatalai módra hatást gyakorol:


− A megoldandó probléma
− A vezető személyisége
- 5 -7

− A szervezeti kultúra.

Döntés, felelősség, és hatáskör összefüggése

Hatáskör: intézkedési jogosultság.


Hatáskör kialakítása függ:
− Kialakításának feltételei a szervezetben biztosítottak-e
− Az alsóbb szervek részvétele a döntéshozatali folyamatban adott-e
− Optimális feltételek legyenek kialakíthatók

Felelősség: bizonyos tevékenységek elvégzésének, intézkedések meghozatalának


kötelessége.
Ha valaki felelősséget vállal egy feladatért, számon-kérhetővé válik A
feladatkörnek, a hatáskörnek, és a felelőségi körnek összhangban kell
lennie.
Az alkalmazottnak minden szervezetben rendelkezniük kell hatáskörrel.
Ezt nevezzük működési hatáskörnek, mely hatáskör utasítási jogot nem
ad.

A szervezetben a vezetői hatáskör vagy tekintély 3 forrásból táplálkozik:


− A ráruházott hatalom, amely a vezetői megbízással kezdődik, és a szervezet
által biztosított
− Az egyén személyes képességeiből származó hatalom
− Az tudás, szakértelem által kivívott tekintély. Itt arról a bizalomról van szó,
amit az iránt a vezető iránt érzünk, aki ismeri a problémákra a lehetséges
válaszokat.

A vezetőknek fontos, hogy hatáskörét mindhárom forrásból erősítse.


− Ragaszkodjon jogkörének körülhatárolásához, és ne engedje annak
megsértését.
− A vezető fejlessze megfelelő vezetői tulajdonságait
− Törekedjen a tapasztalatokból, a képzésből, és a vezetői információból minél
többet megszerezni. A vezetői hatáskör utasításra való jogosultság, amely
kiegészül javaslattételi, véleményezési, egyetértési, és ellenőrzési jogkörrel.

Csoportos döntéshozatal

Napjainkban a vállalat és az emberek vezetésében az egyéni és a csoportos


döntések meghozatalára egyaránt szükség van.
Alsó szintű vezetés: az egyéni döntések dominálnak, de a beosztottak is bevonásra
kerülnek a döntéshozatalban. Minél feljebb megyünk a vállalati hierarchiában, egyre
nő a csoportos döntéshozatal szükségessége.
A döntéshozatalban érdekelt felek részt vesznek a csoportos döntéshozatalban
(eljárási formula, mód) mert csak részvételük nyomán előálló kompromisszum
alapján lehet megalkotni a vállalat reális stratégiáját.
- 6 -7

A csoportos teljesítmény gyakran jobb, mint az átlagos csoporttagé. A csoporttagokat


fel lehet használni a problémák innovatív és kreatív megoldásainak kifejlesztésére.

Ezekre különböző technikák szolgálnak:

1. Brainstorming típusú eljárások (ötletroham):


A résztvevőktől meghatározott és táblára írt kérdésekre kötetlen formában
válaszokat kérnek. A megbeszélés 15-60 perces időtartama alatt bárki
bármilyen gondolatot tömören elmondhat. Az elhangzott gondolatok 6-20 fő
között optimális.
A módszer előnye: igen rövid idő alatt az adott témában viszonylag
nagyszámú információt lehet nyerni. Az ötletek és megoldások értékelése igen
egyszerű.
A módszer hátránya: a résztvevők nem adnak minden esetben véleményt,
ennek oka, hogy nem biztosított, a személytelenség követelménye.

Ezen belül vannak típusai:


a. 635-ös módszer: 6 fős csoport, 3 gondolatot 5x továbbfejleszt. Itt fontos
a gondolatok nagy száma, de a gondolatok egymást gerjesztik, az egyes
gondolatokat megbeszélés alapján jellemezni kell.
Előnye: nem kell a csoportmunkát vezetni, mert a csoport a gondolatokat
szisztematikusan továbbfejleszti.
b. Philips 66 módszer: több 6 fős munkacsoport 6 perces megbeszélést
folytat az adott probléma megfogalmazására.
Előnye: a csoportok közötti kommunikáció fokozza a kreativitást, növeli az
asszociációt.
c. Delphi módszer: a munka résztvevői kérdőívet kapnak, amelyeket
megválaszolnak, és visszaküldenek. A válaszok alapján újabb kérdőív
készül, amit ismét visszaküldenek, a kapott válaszok újabb kérdőívet
eredményeznek.
A módszer gyakorlati alkalmazásának előnyei
- a témakör jól körülhatárolt legyen
- a szakember kiválasztás megfelelő legyen
- a kérdőív gondosan előkészített legyen.
d. Nominál csoport módszer (NCM)
A csoport tagjai összeülnek, az adott döntési probléma megoldása
céljából.
Lépései:
- a csoport valamennyi tagja leírja véleményét, ötleteit, egymástól
függetlenül, egymás jelenlétében.
- a csoport minden tagja elmondja tömören a lényegét, ötleteit. A csoport
vezetője felírja a táblára.
- a feljegyzett ötletek, vélemények megbeszélése tisztázása és értékelése.
- a csoport tagjai rangsorolják, vagy összegzik az adott egyéni
minősítéseket a csoportvélemény, illetve döntés kialakítása szempontjából.

2. Konzuális típusú eljárások (okokat kereső módszer)


a. Funkcióelemzés módszere: a funkció értelmezése (működés,
feladat, rendeltetés, tevékenység)
- 7 -7

Az adott cél elérését szolgáló főfunkciókat megfelelő alapossággal


fogalmazzák meg. Ezt követően feltárják a mellékfunkciókat és
alapfunkciókat. Ezt az elemzési módszert használja az értékelemzés.
b. Morfológiai módszer: ez az eljárás a célelérés összes lehetséges
útját keresi.
Lényege: a problémát paraméterekre bontja, a paraméterek logikai
összekapcsolódásából adódnak a megoldások. A paraméterek megfelelő
kombinációjából ún. morfológiai sémák, táblázatok, mátrixok rajzolhatók.
c. Döntési táblázatok módszere:
Az adott problémát leíró feladat kombinációk segítségével kereshetők meg
a cselekvési, döntési lehetőségek. A táblázatban megfelelő algoritmus
szerint egyszerűsítéssel minimális elemszámhoz jutunk.
A döntési táblázatok segítik az akció-reakció elvén felépülő logikus
gondolkodást.

3. A megoldáskeresés intenzitását fokozó eljárások

4. Gondolati képekkel segített csoportmunka módszer


Mindegyik eljárásnak vannak közös tevékenységei. Ilyenek:
- gondolatok megbeszélése, jellemzése
- a gondolatok rangsorolása

A csoportos döntéshozatal:

a) Pozitív vonásai:
− A csoport ismeretanyaga nagyobb
− A csoport az alternatívák szélesebb skálájával, sorozatával
rendelkezik
− A döntéshozatalban való részvétel növeli a tagok döntéselfogadását
− A csoporttagok jobban (tudnak alkalmazkodni) megértik a döntést
és a vizsgált alternatívákat.

b) Negatív vonásai:
− Valaki uralhatja, vagy ellenőrizheti a csoportot
− Gátolhatja a tagokat a feltűnés kerülése, a hasonlósára és a
másokkal való azonosságra törekvésben
− A verseny a tagok között olyan méretűvé válhat, hogy a győzelem
fontosabb lesz, mint a gondolatok pozitív megoldást, és más megoldásnak nem
szentelnek figyelmet.

c) Egyéb jellemzők
− Az egyén kockázata kisebb, mint az egyéb döntéshozatalnál
− A névtelen csoportdöntések eredménye sokkal kockázatosabb, mint
az egyéni döntéseké
− Az emberek kevésbé érzik magukat felelősnek a csoportos
döntéshozatal eredményeiért.