Programa şcolară a fost aprobată prin Ordinul Ministrului Educaţiei, Cercetării şi Tineretului

cu nr. ......./ ......................

MINISTERUL EDUCAŢIEI, CERCETĂRII ŞI TINERETULUI

PROGRAME ŞCOLARE REVIZUITE

ISTORIA ŞI TRADIŢIILE MINORITĂŢII MAGHIARE

CLASELE A VI-A – A VII-A

Bucureşti, 2008

1
 NOTĂ DE PREZENTARE

Disciplina Istoria şi tradiţiile minorităţii maghiare îşi propune:

- să dezvăluie elevilor apartenenţa la un spaţiu istoric şi de cultură prin cunoaşterea istoriei
comunităţii din care fac parte;
- să evidenţieze cultura şi istoria regională şi locală
- să încadreze minoritatea maghiară în istoria României, precum şi în istoria universală;
- să realizeze o deschidere mai largă către viaţa culturală prin reliefarea aportului maghiarilor
din Transilvania la cultura naţională maghiară;
- să evidenţieze elementele comune ale istoriei românilor, maghiarilor şi ale altor popoare din
bazinul Dunării;
Elaborarea programei de Istoria şi tradiţiile minorităţii maghiare a pornit de la următoarele premise:
- introducerea noului plan-cadru şi implicit a obiectului Istoria şi tradiţiile minorităţilor la
clasele a VI-a şi a VII-a cu o oră de trunchi comun (pentru învăţământul în limbile
minorităţilor naţionale);
- dezvoltarea unei strategii didactice pornind de la obiective care favorizează formarea de
competenţe şi atitudini specifice unui domeniu de cunoaştere;
- abordarea istoriei dintr-o perspectivă interetnică, interconfesională şi interculturală (este
fundamentală în acest sens folosirea noţiunii de civilizaţie în diversitatea sa spaţio-temporală
şi ca realitate complexă la nivelul unor comunităţi diferite);
- asigurarea coerenţei la nivelul ariei curriculare Om şi societate (prin stabilirea de legături cu
programele de Istorie, Geografie şi Cultură civică) şi între arii curriculare (prin realizarea
conexiunilor cu programa de Limbă şi literatură maternă);
- proiectarea unui set unitar de obiective cadru şi de referinţă pentru Istoria şi tradiţiile tuturor
minorităţilor, în corelaţie cu obiectivele programei generale de istorie.
În acest context, structura programei de faţă cuprinde: obiective cadru, urmărite pe parcursul celor
doi ani de studiu; obiective de referinţă, exemple de activităţi de învăţare şi conţinuturi proiectate pentru
fiecare dintre cele două clase.
În actuala prezentare, programa de Istoria şi tradiţiile minorităţii maghiare apare ca un instrument
util de lucru nu numai pentru profesorii care predau această disciplină, dar şi pentru colegii lor din aria
curriculară Om şi societate care intră astfel în contact cu realităţi mai puţin abordate şi interesante prin
încărcătura lor culturală.

2
 OBIECTIVE CADRU

1. Cunoaşterea şi folosirea termenilor specifici istoriei şi civilizaţiei maghiare

2. Cunoaşterea şi utilizarea surselor referitoare la trecutul şi prezentul comunităţii
maghiare
3. Înţelegerea timpului şi a spaţiului istoric în contextul civilizaţiei maghiare
4. Promovarea interesului pentru studiul interdisciplinar şi cel al relaţiilor dintre
populaţia maghiară şi celelalte etnii pe plan local

FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEK

1. A magyar történelemre és civilizációra jellemző szakkifejezések ismerete és

használata
2. A magyar közösség múltjára és jelenére utaló források ismerete és használata
3. A történelmi tér és idő megértése a magyar civilizáció kontextusában
4. A tantárgyközi kapcsolatok valamint a helyi közösség interetnikus kapcsolatai iránti
érdeklődés felkeltése

3
 CLASA A VI-A
VI. OSZTÁLY

OBIECTIVE DE REFERINŢĂ ŞI EXEMPLE DE ACTIVITĂŢI DE ÎNVĂŢARE

RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK ÉS TANULÁSI TEVÉKENYSÉGEK

1. Cunoaşterea şi folosirea termenilor specifici istoriei şi civilizaţiei maghiare

A magyar történelemre és civilizációra jellemző szakkifejezések ismerete és használata
Obiective de referinţă Exemple de activităţi de învăţare
Pe parcursul clasei a VI-a, se recomandă Pe parcursul clasei a VI-a, se recomandă
următoarele: următoarele activităţi:
1.1 să recunoască termeni specifici istoriei şi - utilizarea diferitelor surse şi mijloace de
civilizaţiei maghiare informare (dicţionare, enciclopedii,
internet);
1.2 să identifice şi să comenteze toponime din - colectarea şi compararea toponimelor
zonă locale
- exerciţii de identificarea originii
toponimelor;
1.3 să facă analogii între termeni maghiari şi de - comparare de termeni folosind surse
altă origine diferite de informare.
Részletes követelmények Tevékenységpéldák
VI. osztály végén a tanuló
1.1 felismeri a magyar történelemre és - információforrások, ismeretközlő anyagok
civilizációra jellemző szakkifejezéseket használata (szótárak, enciklopédiák,
internet);
1.2 azonosítja és megmagyarázza a lakóhelye - helynevek gyűjtése, összehasonlítása
környezetében fellelhető helyneveket - helynevek eredetének azonosítása,
magyarázata
1.3 összehasonlítja a magyar és más nyelvű - különböző forrásokból származó
szakkifejezéseket szakkifejezések összehasonlítása
2. Cunoaşterea şi utilizarea surselor documentare referitoare la trecutul şi prezentul comunităţii
maghiare
A magyar közösség múltjára és jelenére utaló források ismerete és használata
Obiective de referinţă Exemple de activităţi de învăţare
Pe parcursul clasei a VI-a, se recomandă Pe parcursul clasei a VI-a, se recomandă
următoarele: următoarele activităţi:
2.1 să identifice surse pe baza cărora se poate - colectarea, compararea şi identificarea
reconstitui trecutul comunităţii maghiare surselor,
- alcătuirea unei expoziţii cu obiecte vechi;
2.2 să identifice în surse diferite informaţii des- - comentare de surse diferite;
pre schimbările din domeniul vieţii coti- - descrierea unei surse istorice folosind un
diene plan dat.
Részletes követelmények Tevékenységpéldák
VI. osztály végén a tanuló
2.1 azonosítja a magyar közösség múltjára - forrásgyűjtés, -összehasonlítás, -azonosítás
vonatkozó forrásokat - kiállítás szervezése régi tárgyakból
2.2 azonosítja a különböző forrásokban - különböző források magyarázata
megjelenő, a mindennapi élet változásaira - történelmi forrás leírása adott vázlat
utaló jeleket alapján

4
3. Înţelegerea timpului şi a spaţiului istoric în contextul civilizaţiei maghiare
A történelmi tér és idő megértése a magyar civilizáció kontextusában
Obiective de referinţă Exemple de activităţi de învăţare
Pe parcursul clasei a VI-a, se recomandă Pe parcursul clasei a VI-a, se recomandă
următoarele: următoarele activităţi:
3.1 să identifice elemente comune şi deosebiri - descrierea unor sărbători şi obiceiuri
între comunitatea maghiară şi alte comu- locale;
nităţi din România
3.2 să precizeze cadrul geografic şi contextul - proiectarea itinerarului unei excursii te-
social-politic corespunzător fiecărei perioa- matice;
de din istoria comunităţii maghiare
3.3 să interpreteze hărţi istorice - exerciţii de interpretare şi de realizare a
unor hărţi istorice/tematice.
Részletes követelmények Tevékenységpéldák
VI. osztály végén a tanuló
3.1 felismeri a magyar és más nemzetiségek - helyi ünnepek, szokások, hagyományok
közötti hasonlóságokat és különbségeket leírása
3.2 behatárolja a magyar történelem - tematikus kirándulás megtervezése
korszakaihoz kötődő földrajzi teret és
társadalmi-politikai környezetet
3.3 értelmezi a történelmi térképeket - gyakorlatok történelmi/tematikus térképek
értelmezésére és készítésére
4. Promovarea interesului pentru studiul interdisciplinar şi cel al relaţiilor dintre populaţia
maghiară şi celelalte etnii pe plan local
A tantárgyközi kapcsolatok valamint a helyi közösség interetnikus kapcsolatai iránti érdeklődés
felkeltése
Obiective de referinţă Exemple de activităţi de învăţare
Pe parcursul clasei a VI-a, se recomandă Pe parcursul clasei a VI-a, se recomandă
următoarele: următoarele activităţi:
4.1 să manifeste interes pentru abordarea - compararea unor surse literare cu
interdisciplinară evenimentele istorice;
- relaţionarea unor evenimente istorice cu
spaţiul geografic;
4.2 să relateze experienţe rezultate din - studiu de caz despre convieţuire;
contactul cu diferite comunităţi etnice - conversaţie dirijată pe o temă indicată;
Részletes követelmények Tevékenységpéldák
VI. osztály végén a tanuló
4.1 érdeklődik a tantárgyközi megközelítés - irodalmi források és történelmi események
iránt összevetése;
- történelmi események helyszíneinek
elhelyezése a földrajzi térben;
4.2 feldolgozza az átélt interetnikus - esettanulmány készítése az együttélésről;
kapcsolatok tapasztalatait - párbeszéd adott mentén;

5
 CONŢINUTURI
I. Introducere în studiul istoriei şi tradiţiilor minorităţii maghiare din România
Termeni istorici, concepte: minoritate, izvor istoric, cronologie, naţiune, naţional.
Conţinut: definirea istoriei, specificul izvoarelor scrise şi nescrise, documente istorice, istoria locală,
necesitatea şi scopul studierii.

II. Etnogeneza maghiarilor (3000 î. Hr.–895 d. Hr.)

Termeni istorici, concepte: populaţie nomadă, triburi, uniuni de triburi, ţară de baştină, kaganat, legături
comerciale, necropolă de cai, şamanism.
Conţinut:
1. Formarea poporului şi a limbii
ƒ Mituri şi legende despre origine
ƒ Tradiţii şi adevăr istoric despre etnie şi limbă
ƒ Spaţiu şi timp al formării
2. Migraţia triburilor maghiare înainte de 895
ƒ Principalele direcţii ale migrării
ƒ Popoarele înrudite şi legăturile cu popoarele învecinate
3. Modul de viaţă materială şi spirituală înainte de descălecat
ƒ Viaţa nomadă şi cea sedentară. Aşezări şi necropole
ƒ Formele religiei: totemism, şamanism, animism
Studiu de caz: (opţional): Viaţa în iurtă; Necropole ale unor conducători militari

III. De la destrămarea societăţii gentilice la formarea statului feudal (895-1301)

Termeni istorici, concepte: Câmpia Panonică, descălecat, autohtonii, cnezate, voievodate, expediţii
militare, creştinism, păgâni, rit latin, rit grecesc, biserică, episcopat, organizaţie statală, comitate, scaune,
districte, autonomie, şcoli bisericeşti, mărturii lingvistice
Conţinut:
1. Descălecatul maghiarilor
ƒ Aşezarea în Câmpia Panonică şi în Bazinul Carpatic
ƒ Impactul cu Europa apuseană, expediţii militare
2. Formarea statului feudal maghiar
ƒ Destrămarea societăţii gentilice şi apariţia societăţii feudale: rolul lui Géza şi István I în
organizarea statului
ƒ Politica de consolidare a statului şi consecinţele ei
ƒ Creştinarea maghiarilor şi răspândirea creştinismului de rit latin
3. Voievodatul Transilvaniei
ƒ Situaţia socială şi politică din sec. XI–XIII
ƒ Formarea şi organizarea voievodatului în sec. al XII-lea
ƒ Crearea instituţiilor noi
ƒ Modul de viaţă şi convieţuirea etniilor
ƒ Invazia tătară şi urmările ei; anarhia feudală
ƒ Cultura feudalismului timpuriu
ƒ Aspecte locale legate de perioada arpadiană
Studiu de caz: Învăţăturile lui István I, Legenda Sf. Gerard, Anonymus: Gesta Hungaronum

IV. Feudalismul dezvoltat (1301-1541)

Termeni istorici, concepte: bresle, obşti săteşti şi teritoriale, feudă, nobil, ierarhia feudală, iobagi, jeleri,
orăşeni, jude, sfat orăşenesc, dijmă, răscoală, Tripartitum; pericol otoman, război de apărare, rolul
creştinismului, manuscris, cronici, stil romanic, gotic, renaştere, Biblioteca Corviniană.
Conţinut:

6
1. Dezvoltarea economică şi socială în feudalism
ƒ Viaţa rurală şi viaţa urbană
ƒ Sistemul breslelor – influenţa germană, apuseană
ƒ Structura şi relaţii sociale: nobili, iobagi, obşti libere
2. Dinastia Angevinilor
ƒ Politica de centralizare a statului
3. Lupta antiotomană
ƒ Pericolul otoman
ƒ Principalele lupte şi urmările acestora. Iancu de Hunedoara şi Matia Corvin.
4. Bătălia de la Mohács şi urmările ei
ƒ Criza regatului maghiar
ƒ Înfrângerea Ungariei de către turci
ƒ Dezmembrarea statului
5. Cultura medievală
ƒ Scrierea în limba latină şi maghiară
ƒ Centrele culturii – principalii cronicari
ƒ Arta medievală: arhitectura, stilul romanic, gotic, renascentist, pictură, fresce, sculptură
ƒ Aspecte locale legate de perioada respectivă
Studiu de caz – (opţional): Cronica pictată de la Viena. Cetate medievală, oraş medieval, biserica
medievală, biserica-cetate (istoria locală), Pictorul Tamàs din Cluj, Sculptorii Márton şi György din Cluj

TARTALMAK

I. Bevezetés a romániai magyar kisebbség történelmének és hagyományainak a tanulmányozásába

Történelmi fogalmak: kisebbség, történelmi forrás, kronológia, nemzet, nemzeti
Tartalom:a történelem meghatározása, az írott és íratlan források sajátosságai, történelmi dokumentumok,
helytörténet, a történelem tanulmányozásának célja és fontossága

II. Őstörténet (Kr.e 3000 – 895 )

Történelmi fogalmak: nomád népesség, törzs, törzsszövetség, őshaza, kaganátus,lovas temetkezés
Tartalom:
1. A magyar nép és nyelv kialakulása
ƒ Eredetmítoszok és legendák
ƒ Tudomány és hagyomány a magyar nép és nyelv eredetéről
ƒ A kialakulás terei és ideje
2. A magyar törzsek vándorlása 895 előtt
ƒ A vándorlás fontosabb állomásai
ƒ Rokonnépek és kapcsolat a szomszédos népekkel
3. Az ősmagyarság életmódja és hitvilága
ƒ Nomád és letelepedett életmód. Települések és temetők
ƒ Hitvilág: totemizmus, sámánizmus, animizmus
Esettanulmány (ajánlott): Élet a jurtában; Harcosok temetkezési szokásai

III. A törzsi társadalom felbomlásától a feudális állam kialakulásáig (895-1301)

Történelmi fogalmak: Pannónia, honfoglalás, őslakos, kenézség, vajdaság, kalandozások, nyugati és
keleti kereszténység, pogány, egyház, püspökség, államszervezet, vármegye, szék, körzet, autonómia,
egyházi iskolák, nyelvemlékek
Tartalom:

7
1. A honfoglalás
ƒ A magyarok letelepedése Pannóniába és a Kárpát-medencébe
ƒ Kalandozások
2. A középkori magyar állam kialakulása
ƒ A törzsi társadalom felbomlásától a feudális állam kialakuláig: Géza és I. István szerepe az állam
megszervezésében
ƒ Az új rend megszilárdulása
ƒ A nyugati kereszténység elterjedése
3. Az erdélyi vajdaság
ƒ Társadalmi és politikai helyzet a XI–XIII. században
ƒ A vajdaság kialakulása és megszervezése a XII. században
ƒ Életmód és együttélés
ƒ A tatárjárás és következményei
ƒ Kultúra a korai feudalizmusban
ƒ Helytörténeti sajátosságok (Árpád-kor)
Esettanulmány: István Intelmei; Szent Gellért legendája; Anonymus: Gesta Hungaronum

IV. Az érett feudalizmus (1301-1541)

Történelmi fogalmak: céh, faluközösség, feudum, nemesség, feudális hierarchia, jobbágy, zsellér,
városlakó, városi tanács, dézsma, felkelés, Tripartitum, oszmán veszély, törökellenes harcok,
kereszténység szerepe, kézirat, krónikák, romanika, gótika, reneszánsz, Bibliotheca Corviniana.
Tartalom:
1. Társadalmi és gazdasági fejlődés a feudalizmusban
ƒ Falusi és városi élet
ƒ A céhrendszer – nyugati hatás
ƒ A társadalom felépítése: nemesek, jobbágyok
2. Az Anjou-dinasztia
ƒ A magyar királyság központosítása
3. Törökellenes harcok
ƒ Az oszmán veszély
ƒ Fontosabb csaták és következményeik: Hunyadi János és Mátyás.
4. A mohácsi csata és következményei
ƒ A magyar királyság válsága
ƒ Magyarország bukása
ƒ Az ország három részre szakadása
5. A középkori műveltség
ƒ Latin- és magyar nyelvű írásbeliség
ƒ A kultúra központjai. A krónikások
ƒ Középkori művészet: építészet, romanika, gótika, reneszánsz, festészet, freskó, szobrászat
ƒ Helytörténeti vonatkozások
Esettanulmány – (ajánlott): A bécsi Képes Krónika; A középkori város, vár és templom; A
vártemplom; Kolozsvári Tamás; Kolozsvári Márton és György

8
 CLASA A VII-A

OBIECTIVE DE REFERINŢĂ ŞI EXEMPLE DE ACTIVITĂŢI DE ÎNVĂŢARE

1. Cunoaşterea şi folosirea termenilor specifici istoriei şi civilizaţiei maghiare
A magyar történelemre és civilizációra jellemző szakkifejezések ismerete és használata
Obiective de referinţă Exemple de activităţi de învăţare
Pe parcursul clasei a VII-a, se recomandă Pe parcursul clasei a VII-a, se recomandă
următoarele: următoarele activităţi:
1.1 să explice în termeni accesibili vârstei no- - căutarea explicaţiilor în dicţionare şi alte
ţiuni specifice civilizaţiei maghiare surse de informare;
1.2 să utilizeze termeni specifici civilizaţiei - interpretarea unor texte istorice;
maghiare în diferite contexte de comunicare - alcătuirea unei lucrări scrise despre vestigii
istorice din localitate.
Részletes követelmények Tevékenységpéldák
VII. osztály végén a tanuló
1.1 korának megfelelő szóhasználattal - magyarázatok keresése szótárakban és más
magyarázza a magyar civilizációra jellemző információforrásokban;
szakkifejezéseket
1.2 különböző kommunikációs helyzetekben - történelmi szövegek értelmezése;
használja a magyar civilizációra jellemző - dolgozat készítése helyi történelmi
szakkifejezéseket emlékekről.
2. Cunoaşterea şi utilizarea surselor documentare referitoare la trecutul şi prezentul comunităţii
maghiare
A magyar közösség múltjára és jelenére utaló források ismerete és használata
Obiective de referinţă Exemple de activităţi de învăţare
Pe parcursul clasei a VII-a, se recomandă Pe parcursul clasei a VII-a, se recomandă
următoarele: următoarele activităţi:
2.1 să relateze oral sau în scris aspecte din - dezbatere pe baza surselor indicate;
tradiţiile maghiarilor din alte zone ale Ro- - exerciţii de comparare a surselor istorice;
mâniei sau din afara graniţelor - familiarizare cu metoda interviului;
2.2 să identifice legături între cauzele şi con- - comentarea obiectivităţii/ subiectivităţii
secinţele evenimentelor şi/ sau proceselor surselor istorice studiate.
istorice studiate
Részletes követelmények Tevékenységpéldák
VII. osztály végén a tanuló
2.1 bemutatja szóban vagy írásban a magyarok - vita a megjelölt források alapján;
hagyományait - gyakorlatok a történelmi források
összehasonlítására;
- interjúzás;
2.2 felismeri a történelmi események / - a tanulmányozott történelmi források
folyamatok okai és következményei közötti objektív/szubjektív voltának tárgyalása
kapcsolatot
3. Înţelegerea timpului şi a spaţiului istoric în contextul civilizaţiei maghiare
A történelmi tér és idő megértése a magyar civilizáció kontextusában
Obiective de referinţă Exemple de activităţi de învăţare
Pe parcursul clasei a VII-a, se recomandă Pe parcursul clasei a VII-a, se recomandă
următoarele: următoarele activităţi:
3.1 să facă legături între diferite aspecte ale - utilizarea diferitelor surse şi mijloace de
istoriei maghiarilor şi ale istoriei altor po- informare (enciclopedii, atlase istorice,
poare internet) ;
- alcătuirea unui ghid turistic al localităţii;

9
 3.2 să exprime opinii despre personaje şi eve- - exerciţii care solicită exprimarea opiniilor;
nimente istorice - alcătuirea de biografii ale personalităţilor
studiate.
Részletes követelmények Tevékenységpéldák
VII. osztály végén a tanuló
3.1 különféle szempontok alapján párhuzamba - információforrások, ismeretközlő anyagok
állítja a magyar és más nemzetek használata (szótárak, enciklopédiák,
történelmét internet);
- útikalauz összeállítása a helyi
nevezetességekről;
3.2 véleményt nyilvánít történelmi - véleménynyilvánítást elősegítő
személyiségekről és történelmi gyakorlatok;
eseményekről - a tanult történelmi személyiségek
életrajzának elkészítése.
4. Promovarea interesului pentru studiul interdisciplinar şi cel al relaţiilor dintre populaţia
maghiară şi celelalte etnii pe plan local
A tantárgyközi kapcsolatok valamint a helyi közösség interetnikus kapcsolatai iránti érdeklődés
felkeltése
Obiective de referinţă Exemple de activităţi de învăţare
Pe parcursul clasei a VII-a, se recomandă Pe parcursul clasei a VII-a, se recomandă
următoarele: următoarele activităţi:
4.1 să manifeste interes pentru abordarea - compararea unor surse literare cu
interdisciplinară şi interculturală evenimentele istorice;
- relaţionarea unor evenimente istorice cu
spaţiul geografic;
- căutarea unor modele de interferenţă
culturală;
4.2 să contribuie efectiv la acţiuni de conser- - realizarea de proiecte finalizate cu ela-
vare şi valorificare a patrimoniului de iden- borarea de portofolii;
titate etnică din localitate
4.3 să manifeste disponibilitate pentru - vizitarea unor organizaţii şi instituţii
participarea la proiecte comunitare locale, regionale cu scopul cunoaşterii
activităţii acestora.
Részletes követelmények Tevékenységpéldák
VII. osztály végén a tanuló
4.1 érdeklődést tanúsít a tantárgyközi és - irodalmi források és történelmi események
interkulturális megközelítések iránt összevetése;
- történelmi események helyszíneinek
elhelyezése a földrajzi térben;
- modell értékű személyiségek keresése;
4.2 tevékenyen vesz részt a helyi közösség - tervek készítése portfolió keretében;
nemzeti identitását hordozó örökség
megőrzésében
4.3 szívesen vállal részt a helyi közösségi - helyi intézmények és szervezetek
projektek lebonyolításában felkeresése munkájuk iránti érdeklődés
céljából.

10
 CONŢINUTURI
I. Introducere
ƒ Periodizarea istoriei de la 1541–până în zilele noastre
ƒ Ţara şi locuitorii
II. Formarea şi dezvoltarea Principatului Transilvaniei (1541-1690)
Termeni istorici, concepte: comerţ internaţional, principe, principat, dietă, naţiuni privilegiate, răscoale
secuieşti, renaşterea, reforma şi libertatea religiei, cultura în limba naţională.
Conţinut:
1. Principatul Transilvaniei
ƒ Contextul european
ƒ Sistemul politic al principatului
ƒ Instituţiile statului
ƒ Mari principi: Báthori István, Bethlen Gábor, I. Rákóczi György
ƒ Sfârşitul principatului
2. Structuri economice şi sociale în perioada principatului
ƒ Progres economic din sec. XVII: viaţa urbană şi viaţa rurală
ƒ Evoluţia societăţii secuieşti
3. Cultura maghiarilor, reforma religioasă
ƒ Umanismul şi renaşterea transilvăneană
ƒ Principalele momente ale reformei şi contrareformei şi urmările acestora
ƒ Transilvania model de toleranţă în Europa
ƒ Obiceiuri şi tradiţii
ƒ Transilvania în cultura locală
ƒ Personalităţi ale culturii – studiu de caz (opţional): Nicolaus Olahus, Szamosközi István, Heltai
Gáspár, Johannes Honterus, Dávid Ferenc, Borsos Tamás, Szenczi Molnár Albert, Apáczai Csere
János, Bethlen Miklós, Kájoni János, Árva Bethlen Kata
Studiu de caz (opţional): Cronica lui Heltai Gáspár, opere ale lui Apáczai; Hotărârea Dietei de la Turda,
Influenţa Renaşterii asupra artei populare din Transilvania, Rolul principeselor în Transilvania.
III. Maghiarii din Transilvania în cadrul Imperiului Habsburgic (1690-1867)
Termeni istorici, concepte: capitalism, industrie, manufactură, navigaţia pe Dunăre, Imperiul Habsburgic;
Diploma Leopoldină, mişcarea curuţilor, regimente grănicereşti, emigraţie, Cancelaria Aulică, Tabla
Regească, absolutismul luminat, dualism, liberalism, reformism, emancipare naţională, literatura în limba
naţională
Conţinut:
1. Consecinţele dominaţiei habsburgice asupra societăţii maghiare
ƒ Diploma Leopoldină şi noul statut politico-juridic al Transilvaniei
ƒ Mişcarea curuţilor şi înăbuşirea ei
2. Absolutismul luminat şi urmările lui
ƒ Principalele reforme ale Mariei Tereza şi Iosif al II-lea
ƒ Politica economică, socială şi culturală
3. Era reformelor şi influenţa lor asupra întregii societăţi
ƒ Principalele curente ale reformismului
ƒ Principalii exponenţi ai liberalismului şi ai opoziţiei nobiliare
ƒ Aspecte ale culturii din epoca luminilor şi era reformelor
ƒ Mari personalităţi ale culturii şi civilizaţiei maghiare – studiu de caz (opţional): Bolyai Farkas,
Bolyai János, Mikes Kelemen, Aranka György, Bölöni Farkas Sándor, Brassai Sámuel, Benkö
József, Gyarmathi Sámuel, Körösi Csoma Sándor, Kövári László, Jakab Elek, Wesselényi
Miklós, Mikó Imre
ƒ Studiu de caz (opţional): Marile colecţii şi biblioteci din Transilvania

11
4. Revoluţia din 1848-1849
ƒ Cauzele şi izbucnirea revoluţiei
ƒ Realizările revoluţiei maghiare
ƒ Revoluţia maghiară şi problema naţională
ƒ Tensiuni sociale şi naţionale
ƒ Înfrângerea revoluţiei
ƒ Aspecte locale legate de revoluţie
Studiu de caz (opţional): Batthyány Lajos, Bem József, Gábor Áron, Gál Sándor; Petőfi Sándor şi
revoluţia maghiară; Adunarea populară de la Lutiţa; Cei 13 generali martiri de la Arad
5. De la revoluţie la dualism (1849-1867)
ƒ Emigraţia maghiară
ƒ Forme de rezistenţă
ƒ Realizarea dualismului austro-ungar
IV. Transilvania în Imperiul Austro-Ungar (1867-1914)
Termeni istorici, concepte: emigraţie, partid politic, parlamentarism, politica naţională, naţionalism, stat
naţional, suveranitate, unitate naţională, opera şi teatrul naţional, academia de pictură
Conţinut:
1. Viaţa politică şi socială
ƒ Desfiinţarea autonomiei Transilvaniei
ƒ Parlamentarism
ƒ Modul de viaţă la cumpăna veacurilor
2. Cultura maghiară
ƒ Instituţiile culturale, învăţământ
ƒ Contribuţia culturii maghiare la cultura europeană
ƒ Presa vremii, ştiinţa şi mari personalităţi în ştiinţă – studiu de caz (opţional): Brassai Sámuel,
Kriza János; Literatura: Kemény Zsigmond, Jósika Miklós, Arany János, Szigligeti Ede, Ady
Endre, Csiky Gergely; Artă: Barabás Miklós, Szatmáry Papp Károly, Hollósy Simon
ƒ Aspecte locale
Studiu de caz (opţional): Orbán Balázs: Descrierea Secuimii. Învăţământul în limba maghiară.

V. Primul război mondial şi consecinţele lui (1914-1918)

Termeni istorici, concepte: război mondial, front, campanie militară, autodeterminare naţională, stat
naţional modern
Conţinut:
ƒ Izbucnirea războiului şi participarea ardelenilor
ƒ Urmările războiului, crearea situaţiei revoluţionare din Transilvania
ƒ Tensiuni în jurul problemei naţionale
ƒ Tratatul de pace de la Trianon şi consecinţele sale
Studiu de caz (opţional): Monumente istorice legate de Primul război mondial

VI. Maghiarii în perioada interbelică (1919-1939)

Termeni istorici, concepte: regim democratic, minoritate naţională, revizionism, transilvanism
Conţinut:
ƒ Structuri economico-sociale, organizaţii politice, activitatea partidelor politice ale maghiarilor
ƒ Reforma agrară şi societatea maghiară. Învăţământul şi viaţa bisericească
ƒ Organizaţii sociale şi societăţi culturale, presa în limba maghiară
ƒ Personalităţi – studiu de caz (opţional): Bartók Béla, Kós Károly, Bánffy Miklós, Kemény János

12
VII. Perioada celui de al doilea război mondial (1939-1945)
Termeni istorici, concepte: antisemitism, extremă stânga, extremă dreapta, holocaust, lagăre de muncă,
deportări, internări, crime de război
Conţinut:
ƒ Anul 1940
ƒ Participarea la război şi consecinţele ei
Studiu de caz (opţional): Războiul mondial şi istoria locală, Întâlnirea cu un veteran de război,
Holocaustul în Transilvania, Personalitatea lui Márton Áron

VIII. Maghiarii în perioada 1945-1989

Termeni istorici, concepte: dictatura comunistă, colectivizare, industrializare, deportări, cultul
personalităţii, model stalinist.
Conţinut:
ƒ Transformări economice, sociale şi politice după războiul mondial
ƒ Regiunea autonomă maghiară
ƒ Revoluţia maghiară din 1956 şi influenţa ei asupra societăţii din România
ƒ Instituţii culturale şi de învăţământ
ƒ Aspecte locale
Studiu de caz (opţional): Colectivizarea, Urbanizarea forţată, Sistematizarea satelor

IX. Comunitatea maghiară din România în perioada postcomunistă

Termeni istorici, concepte: revoluţia anticomunistă, integrare, economia de piaţă, autonomia locală,
senator, deputat, alegeri libere, campania electorală, pluralism politic, învăţământ în limba maghiară.
Conţinut:
ƒ Decembrie 1989
ƒ Tensiuni etnice şi sociale. Evenimentele din martie 1990
ƒ Principalele organizaţii ale maghiarilor, participarea la viaţa politică românească
ƒ Obiectivele politice, economice, sociale şi culturale
Studiu de caz (opţional): Funcţionarea consiliilor locale

TARTALMAK
I. Bevezetés
ƒ Periodizálás 1541-től napjainkig
ƒ Az ország és lakói
II. Az Erdélyi Fejedelemség kialakulása és fejlődése (1541-1690)
Fogalmak: nemzetközi kereskedelem, fejedelem, fejedelemség, diéta, kiváltságos nemzetek, székely
felkelések, reneszánsz, reformáció és vallásszabadság, anyanyelvű művelődés
Tartalom:
1. Az Erdélyi Fejedelemség
ƒ Európai viszonyok
ƒ A fejedelemség politikai rendszere
ƒ Állami intézmények
ƒ Nagy fejedelmek: Báthori István, Bethlen Gábor, I. Rákóczi György
ƒ A fejedelemség vége
2. A fejedelemségkori gazdaság és társadalom
ƒ Gazdasági fejlődés a XVII. században: városi és falusi élet
ƒ A székely társadalom fejlődése
3. Művelődés és reformáció
ƒ Erdélyi humanizmus és reneszánsz
ƒ A reformáció és ellenreformáció főbb eseményei és következményei

13
 ƒ Erdély az európai tolerancia példája
ƒ Szokások és hagyományok
ƒ Erdély a helyi művelődésben
ƒ Jelentős személyiségek - esettanulmány (ajánlott): Nicolaus Olahus, Szamosközi István, Heltai
Gáspár, Johannes Honterus, Dávid Ferenc, Borsos Tamás, Szenczi Molnár Albert, Apáczai Csere
János, Bethlen Miklós, Kájoni János, Árva Bethlen Kata
Esettanulmány (ajánlott): Heltai Gáspár krónikája, Apáczai művei; a tordai országgyűlési határozat, A
reneszánsz hatása az erdélyi népi művészetre, Nagy fejedelemasszonyok.
III. Az erdélyi magyarok a Habsburg Birodalomban (1690-1867)
Fogalmak: kapitalizmus, manufaktúra, ipar, dunai hajózás, Habsburg Birodalom, Lipót féle hitlevél
(Diploma Leopoldinum), kuruc mozgalom, határőrezredek, emigráció, Udvari Kancellária, Királyi Tábla,
felvilágosult abszolutizmus, dualizmus, liberalizmus, reformkor, nemzeti felemelkedés, nemzeti irodalom
Tartalom:
1. A Habsburg uralom következményei a magyar társadalomra nézve
ƒ A Lipót féle hitlevél és Erdély új politikai-jogi helyzete
ƒ A kuruc mozgalom és leverése
2. A felvilágosult abszolutizmus és következményei
ƒ Mária Terézia és II. József főbb reformjai
ƒ Gazdasági, társadalmi és művelődési politika
3. A reformkor és hatása a magyar társadalomra
ƒ A reformkor főbb eszméi
ƒ A liberalizmus és a nemesi ellenállás főbb személyiségei
ƒ A felvilágosodás és a reformkor műveltsége
ƒ A magyar művelődés és tudomány főbb személyiségei. Esettanulmány (ajánlott): Bolyai Farkas,
Bolyai János, Mikes Kelemen, Aranka György, Bölöni Farkas Sándor, Brassai Sámuel, Benkö
József, Gyarmathi Sámuel, Körösi Csoma Sándor, Kövári László, Jakab Elek, Wesselényi
Miklós, Mikó Imre
ƒ Esettanulmány (ajánlott): Nagy erdélyi könyvtárak
4. Az 1848-1849-es forradalom
ƒ A forradalom okai és kitörése
ƒ A magyar forradalom megvalósításai
ƒ A magyar forradalom és nemzetiségi kérdés
ƒ Társadalmi és nemzetiségi feszültségek
ƒ A forradalom leverése
ƒ A forradalom helyi vonatkozásai
Esettanulmány (ajánlott): Batthyány Lajos, Bem József, Gábor Áron, Gál Sándor; Petőfi Sándor és a
magyar forradalom, Az agyagfalvi székely nemzetgyűlés, A 13 aradi vértanú..
5. A forradalomtól a kiegyezésig (1849-1867)
ƒ A magyar emigráció
ƒ Az önkényuralommal szembeni ellenállás
ƒ Az osztrák-magyar kiegyezés
IV. Erdély az Osztrák-Magyar Monarchiában (1867-1914)
Fogalmak: emigráció, politikai párt, parlamentarizmus, nemzetiségi politika, nacionalizmus,
nemzetállam, szuveranitás, nemzeti szinház és opera, művészeti akadémia.
Tartalom:
1. Társadalmi és politikai élet
ƒ Erdély önállóságának felszámolása
ƒ Parlamentarizmus
ƒ Életmód a századfordulón
2. A magyar kultúra
ƒ Művelődési és oktatási intézmények
ƒ A magyar kultúra és európai kultúra

14
 ƒ Sajtó, tudomány, irodalom jelentős személyiségei: esettanulmány (ajánlott): Brassai Sámuel,
Kriza János; irodalom : Kemény Zsigmond, Jósika Miklós, Arany János, Szigligeti Ede, Ady
Endre, Csíky Gergely; művészet: Barabás Miklós, Szatmáry Papp Károly, Hollósy Simon
ƒ Helyi vonatkozások
Esettanulmány (ajánlott): Orbán Balázs: Székelyföld leírása. Magyar nyelvű oktatás.
V. Az első világháború és következményei (1914-1918)
Fogalmak: világháború, hadszíntér, hadjárat, nemzeti önrendelkezés, modern nemzetállam
Tartalom:
ƒ A háború kitörése, erdélyiek a világháborúban
ƒ A háború következményei, forradalmi helyzet kialakulása Erdélyben
ƒ Feszültségek a nemzetiségi kérdésben
ƒ Trianoni békeszerződés és következményei
Esettanulmány (ajánlott): Első világháborús emlékművek
VI. Az erdélyi magyarok a két világháború között (1919-1939)
Fogalmak: demokratikus rendszer, nemzeti kisebbség, transszilvanizmus.
Tartalom:
ƒ Gazdasági-társadalmi viszonyok, magyar politikai pártok tevékenysége
ƒ A földreform és a magyar társadalom
ƒ Oktatás és egyházi élet
ƒ Kulturális és társadalmi szervezetek. Magyar nyelvű sajtó.
ƒ Jelentős személyiségek – esettanulmány (ajánlott): Bartók Béla, Kós Károly, Bánffy Miklós, Kemény
János
VII. A második világháború (1939-1945)
Fogalmak: antiszemitizmus, szélsőbaloldal, szélsőjobboldal, holokauszt, koncentrációs táborok,
deportálás, internálás, háborús bűnök
Tartalom:
ƒ Az 1940-es év
ƒ A háborús részvétel és következményei
Esettanulmány (ajánlott): Világháború és helytörténet. Találkozó egy háborús veteránnal. Holokauszt
Erdélyben. Márton Áron személyisége.
VIII. Az erdélyi magyarok 1945-1989 között
Fogalmak: kommunista diktatúra, kollektivizálás, szocialista iparosítás, deportálás, személyi kultusz,
sztálinista modell
Tartalom:
ƒ Gazdasági, társadalmi és politikai átalakulások
ƒ Magyar Autonóm Tartomány
ƒ Az 1956-os magyar forradalom és hatása a romániai társadalomra
ƒ Művelődési és oktatási intézmények
ƒ Helyi vonatkozások
Esettanulmány (ajánlott): Kollektivizálás. Erőltetett városiasítás. Falurombolás.
IX. A romániai magyarság a kommunizmus bukása után.
Fogalmak: kommunista ellenes forradalom, integráció, piacgazdaság, helyi autonómia, szenátor,
képviselő, szabad választások, választási kampány, politikai pluralizmus, magyar nyelvű oktatás
Tartalom :
ƒ 1989 december.
ƒ Etnikai és társadalmi feszültségek. 1990-es márciusi események.
ƒ A magyarság főbb szervezetei, a romániai közéletben való részvétel.
ƒ Politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális célkitűzések.
Esettanulmány (ajánlott): A helyi önkormányzatok működése

15