A copf stlus

A nv eredete

A copf a nmet Zopfbl ered s valami sdit, elavultat, nagykpt s unalmast jelent. A C. eredetileg hajfonatot jelentett, amint a kzpkori nk azt viselni szerettk, ksbb, a 18. szzad elejn, a porosz katonai viseletbe vettk t, mg a francia forradalom ennek a furcsa szoksnak vget nem vetett. Rgebben magyarul is idnknt "zopf" formban rtk (pl. Kardos Gy.: A magyar barokk- s zopf-ptszet rvid sszefoglalsa, 1952). A sz az oszlopfk s szemldkprknyok fzres s a copfra mint hajviseletre emlkeztet dsztmnyeire utal.

Elzmnyei
A copf vagy parka-stlus a jtszi, cicoms, kicsinyes rokok stlusra, a XIV. s XV. Lajos stlusra kvetkezett s bizonyos fensgest s komolysgot szenvelgett a knnyvr, ledrked rokokval szemben. Franciaorszgban e stlus megfeleljt XVI. Lajos kirlyrl "Louis seize" (vagy Louis XVI) stlusknt ismerik.

Az irodalomban
A copf-stlus ugyanazon korbeli irodalmi s mvszeti termkeknl mutatkozik s rokonrtelm a parka- vagy a barokk stlussal. A nmet irodalomban leginkbb Gottschedet s a szilziai iskolt lehet a copf stlus legjelentkenyebbjeinek tekinteni, akik ellen Lessing s utdai a klasszicits jralesztsvel s nemzeti motvumok teremtsvel a leglnkebben reagltak. Franciaorszgban Voltaire trte meg ugy a rokok-, mint a parkaizlst.

Minlunk a Bessenyei-korszak tulajdonkppen a copfhoz tartozik; felvltotta a modern kor, amely Kazinczy Ferenccel kezddik.

Az ptszetben

Magyarorszgon e stlus tbb remekmve maradt fenn. Fellner Jakab (Egri Lceum, 1765 1785) F. Hillebrandt Pspki palota, Szkesfehrvr