A digilektus

A digilektus vagyis az internetes nyelvhasználat egy új nyelvváltozatnak a megnevezése.

Ahogy fejlődik a technika például mobiltelefon, internettel összekötött számítógép, illetve
okostelefon, tablet szinte elkerülhetetlen egy új nyelvváltozat kialakulása amely megkönnyíti
az ezeket az eszközöket használó emberek életét. A digilektus rövidítéseinek fő célja az, hogy
a gépelési sebességgel megközelítsük a beszédgyorsaságot. A nagy választóvonal-elmélet
szerint az írás és a beszéd két mereven elhatárolt entitás melyek bináris oppozícióban állnak.
Azonban a digitális forradalom során a határok elkezdtek fellazulni. Ezt bizonyítja az is, hogy
az egyébként többségében írásban megjelenő rövidítések, szlengek, „csetnyelv” illetve
„angolosodás” ma már a köznyelvbe is egyre gyakrabban jelenik meg.

E nyelvváltozat legismertebb szövegműfajai, sajátos szövegtípusai például: e-mail,

fórumhozzászólás, blog és vlog, csevegés-csetelés, tweet, poszt, komment, sms.
Ezen szövegműfajok illetve szövegtípusok egyszerűsége, rövidsége a felhasználó dolgát
könnyebbíti meg.
Beszélői konstellációk szerint négy fő típusra bonthatjuk a digilektust.
 Egy az egyhez
ide tartoznak: privát csevegés, csetelés, email
 Egy a többhöz
ide tartoznak: kör-email, hírlevél, fórumhozzászólás, komment, üzenőfal, blog
tweet
 Több az egyhez
ide tartozik a levelezőlista
 Több a többhöz
ide tartoznak: közös blog, fórum, többszereplős illetve csoportos csevegés
A csevegésszövegekben fontos szerepe van a nyelvi rituáléknak ilyen például az köszönés,
búcsúzás, köszönetnyilvánítás.

Forrás:
Veszelszki Ágnes - Digilektus a lektusok rendszerében
A digilektus lexikai jellemzőit négy csoportba sorolhatjuk.

 idegen (elsősorban angol) nyelvi hatás

 új szóalkotások, új kollokációk
 informatikai szókincs
 csoportnyelvi vagy egyéni elemek

Mint a hivatalos nyelvnek, így a digilektusnak is vannak formai jellegzetességei, melyek közé
tartoznak az alábbiak:

 rövidítések
 helyesírási változások (vagy változatok)
 csupa kisbetűs írás
 ékezetek elhagyása
 írásjelek elhagyása
 emotikonhasználat

A digilektusbeli rövidítések legfőbb típusai:

 szóösszerántás
 betűhelyettesítés
 a magánhangzó kiejtésének nagybetűvel jelölése
 káromkodások rövidítése

Véleményem szerint, a digilektus azért jelent meg életünkben, hogy megkönnyítse az

emberek dolgát. Nem merném állítani, hogy ez kifejezetten rossz illetve kifejezetten jó,
inkább csak más. Az, hogy a nyelv változik, mondhatni az élet rendje. Ahogy egyes
kifejezések, szavak, amiket egykor sokat használtunk „kihalnak” a mindennapi nyelvből úgy
jelennek meg az új szavak, egyes esetekben az angol szavak magyarosított verziója. Ahogy
már korábban említettem az írás és a beszéd két elhatárolt oppozícióban álltak, de ez
napjainkban egyre inkább fellazul. Nem csak írásban, hanem egyre inkább élőbeszédben is
megjelennek a cseten használ rövidítések, szleng szavak. Érdekes látni, hogy nem csak
ismerősök barátok közt, a hivatalos beszédben is megjelennek az előbb említettek. Saját
magamon is tapasztalom azt, hogy egyre többször használok rövidítéseket, és előfordul, hogy
amikor hivatalos levelet írok, többször átolvasom, hogy biztosan nem használtam benne a
kontextusba nem illő/ nem megfelelő szavakat, valamint újra átolvasom, hogy
megbizonyosodjak róla, hogy ékezeteket is használtam. A szakirodalomban szó esett a
csetszövegben megjelenő nyelvi rituálékról, melyeknek fontos szerepe van. Ahogy
visszaolvastam, az általam írt valamint kapott üzeneteket azt tapasztaltam, hogy ezek is
kezdenek elhalványulni. Előfordul, hogy mind a köszönés mind az elbúcsúzás elmarad, és a
következő alkalomkor mikor folytatódik a beszélgetés ezt továbbra sem pótoljuk.

Forrás:
Veszelszki Ágnes - Digilektus a lektusok rendszerében