Sunteți pe pagina 1din 246

DICTIONARIU

P O R TA TIV II

M A G IA R U -R O M A N Ü .

PENTRU

SCÓLE si PRIVAŢI.

©6TA.YUC iA itf li
PROFESORU GIMNASIALE IN NASEUDU.

— —
CL U S 1U, 1870.
E D I T O R I U SI P R O V E D I E T O R 1 U JO A N U S T E I N ,
MAGYAR-ROMÁN
_... . ^ _ ...... * .. ... ..... ....

ZSEBSZÓTÁR.
TANODA! és MAISÁN HASZNÁLATBA.

B Ä R IT IG O CTAV,
GYMNÄSIALIS TAKAR NASZÓDON

.1 S

'/

•— - '— — —

KOLOZSVÁRIT, 1870.

K IA D Ó -TU L A JD O N O S STEIN JÁNOS. •


Prefacia.

Déca alte naţiuni înaintate in cultura, posiedu


deja cârti in abundantia pentru cultivarea si latirea
limbei loru, nu mai pucinu trebue se facemu acesta
si noi romanii in interesük limbei nóstre.
Prin scrierea acestui vocabulariu magiam — ro­
máim, am doritu a dá in man’a junimei scolastece
(atatu romane catu si magiare), unu manualu de unu
pretiu mai suportabilu, ajutatoriu la traducerea din
unguría pe romanía. In catu am potutu corespunde du­
pă potere-mi si intre impregiurari nu prea favoritorie
scopului propusu, va comprobâ materialulu prelucratu
in tempu mai bine câ de trei ani. Subscrisulu că pro-
fesoru si edueatoriu am doritu a impleni o detorintia
facia cu scól’a, a supleni o lacuna facia cu necesitatea
cea atatu de semtita de manuale scolastece, din care
inse ar fi tempulu câ o data se ne emancipamu.
Cumca ce insemnéza a lucră, fia si numai unu
vocabulariu magiaru — romanu séu romanu — magiaru,
va poté avé o idea mai chiara numai acel’a, care seie
si cundsce mai deaprdpe geniulu celu forte diferitorii
alu acestoru dóue limbo,
VI

Déca inse prin incercarea acést’a atatu de grea,


am potutu contribui catu de pucinu la inaltiarea ma­
relui edificiu alu culturei, me voiu semti ferice si in-
destulu recompensatu.
In privinti’a defecteloru voiu primi cu multia-
mita observatiunile făcute in modu cuvenintiosu, si
voiu fi totudéuna recunoscatoriu unei critice drepte si
benevoitoria.

Octaviu Baritiu.
E r a t e .

Pag. col. lin. in locu de cetesce


5 1 14 albuzgó álbuzgó
ti 2 30 neindemnare neindemaniira
16 1 1 bél, intern bel, in tern u '
20 2 18 bărbieri» barbieriu
24 1 28 rebrobatiune roprobatiune
27 2 9 ilusoiu ilusioriu
46 1 18 elméuezkedűi elménczkedni
>> 2 27 elöidézui előidézni
64 2 5 fűzés füzér
88 2 6 indredtá indreptá
91 1 1 mancatoriu manecatoriu
102 1 6 karőzni karózni
M 2 17 készt kaszt
105 2 36 a fortA a fortiá
122 2 11 kulcsolőrlni kulcsolódni
149 1 27 cumva nucumva
150 1 17 eductiune educatiune
162 1 1 ész ősz
ţţ 1 . 11 oszszei oszszei
163 2 36 ponteficatu ponteficalu
tt 2 40 ponteficalu ponteficatu
176 2 10 rededékes repedékes
191 1 21 oor elu cortelu
2 3 a calcutá a calculá
192 2 28 száras száraz
197 2 35 a insolá a isolá
201 2 35 szörnyegteg szörnyeteg
203 1 19 tribunalu; apelativii tribunalu apelativii,
207 1 6 a tracsá a tractá
■»» 2 36 telegrami telegramu
tt 2 39 távolilni távolitni
yy 2 43 dertá departá
222 2 8 propusetiune pospusetiune
Espiicatiuni de prescurtări

a. s e m n ific a s u s ta n tiv u .
a. n a d ie c tív u .
V. n v e rb u .
n. p rop. n n u m e p r o p riu .
p ron, >» p ronum e.
ad. fi a d v e i'b iu .
V• n p o s p u s e tiim e .
coj. i* c o ju n c tiu u e .
i n t. ff in te r je c tiu n e .
t

A A.
Abárolni, v. a oparí, a udá cu Ábrázolni, v. a infatiosiá, a des­
apa fierbinte. crie, a deliniá.
Abárlás, s. oparéla, oparitura. Ábrázolás, s. infatiosiare.
Abba, pron. in acelu, in aceea. Abroncs, s. cercu (la vase).
Ablak, s. feréstra. Abroncsolni, v. a cercuí.
Ablakocska, s. ferestruica. Abroncsolás, s. cercuitura.
Ablakos, s, ferestrariu, sticlariu, Abroncsos, a, cercuitu.
glajariu. Abroncsozni, v. (v. abroncsolni^.
Ablakos, a. cu feréstra. Abrosz, s. coverta de mésa, fa­
Ablakatlan, ablaktalan, a, nefe- tia de mésa; mapa, carta.
restratu, fara feréstra. Aczél, s. otielu; amnariu.
Ábra, s. figura, forma. Aczélos, a. otielosu, otielitu.
Abrak, s. nutretiu de ovesu. Aczélozni, v. a otielí.
Abrakolni, v. a nutri cu ovesu. Aczélozás, s. otielire.
Abrakolás, s. nutrire de ovesu. Ács, s' lemnariu, bardariu.
Abrakolatlan, a. nenutritu cu Ácsolni, v. a ciopli, a barduí.
ovesu. Ácsolás, s. cioplire.
Abrálni, v. a desemná, a figurá, Ácsorogni, v. a stá gura cascata,
a forrná. a sgaurá.
Ábráit, a. figuratu, desemnatu, Ácsorgás, s. sgaurare.
cu forme ilustratu. Adni, v. a dá, a vinde.
Ábránd, s. fantasia, intipuire, Adag, s. dósa, porţiune, mesura.
ilusiune, chimera. Adás, s, dare, .vendiare.
Ábrándos, a. capritiosu, fantas- Adat, s. datu, data
ticu, fantasiosu. Adatlan, a. nedatu.
Ábrándozás, s. tantasare, intipu­ Adakozni, v. a contribui, a dá.
ire. Adakozás,, s. contribuire, dare.
Ábrándozni, v. a fantasá, a-si Adakozó, o. contribuitoriu, bine-
intipuí. facatoriu.
Ábrándozó, a. fantastu, intipui- Ádáz, a. feroce, crudu, selbatecu.
toriu. Ádázni, v. a turbá, a se infuriá.
Ábrázat, s. fatia, fisonomía, fi­ Ádázó, a. turbatu, infuriatu,
gura, obrazu. crudu.
1
1’ Addig Ajándékozni
Addig, ad. pana—acolo, pana— Aggatás, s. aternare, acatiare,
atunci. infirare.
Adó, s, dare, contíibutiune, tri- Aggódni, v. a se ingrigí, a se
butu, tacsa; detoriu, vendie- superá.
toriu. Aggódás, aggodalom, s. îngrijire,
Adogatni, v. a dâ (mereu). supărare.
Adoma, s. anecdota, istorióra. Aggság, s. betranetie.
Adomány, s. donatiune, dăruire, Ágy, 3 . patu, gtratu.
presentu. Agy, 3. creri.
Adomânyos, a. donationalu. Agyaos, s. crerii mici.
Adományozni, v. a doná, a darui. Agyag, s lutu.
Adományozás, s. donare, dăruire. Agyagos, a. lutosu.
Adományozó, s. donatoriu, darui- Agyagolni, «. a lutuí, a unge
toriu. cu lutu.
Adós, a. detoriu, indetoratu. Agyalni, v. a tocá, a dá in capu.
Adós, s. debitoriu, detorasiu. Agyar, s. ooltiu, dinte taietoriu.
Adósitni, v. a indetorâ. Agyara», a. coltiatu.
Adósság, s. detoria. Agyarkodni, v. a amerintiá, a se
Adózni, v. a contribui, a plaţi apará cu dinţii.
dare. Agyarkodás, s. mania, furóre.
Adózás, 3. contribuire. Ágyas, s. concubina.
Adóztatni, v. a impune contri- Ágyás, 3. stratu; asternatura,
butiune. p atúlu.
Afféle, a. de acelu soiu, de ace­ Ágyék, s. sioldu; copsa; siele.
lea. Ágyú, s. tunu.
Afféléi, ad. despre aceea, din Ágyuzni, v. a impuscá cu tunulu.
aee’a parte. Ágyazás, s. puscatura cu tunulu.
Ag, s. ramura, crcnga. Agyvelő, s. (v. agyj.
Agár, s. ogaru. Ahhoz, ad. acolo, la acela, la
Ágas, a* ramurosu, crengurosu. aceea.
Ágaskodni, v. a se inaltiâ. Áhitni, áhítozni, v. a dóri fórte,
Ágatlan, a. neramuritu, necren- a oftá.
gurosu, fara ramure. Áhitás, áhitozás, s. dorintia fier­
Ágazni, v. a ramuri. binte, doru.
Ágazás, s. ramurire. Áhitat, s. pietate; devoţiune.
Agg, a. betranu, veteranu. Ahogy, ad. cum, dupa — cum.
Aggály, s. grigia, téma. Aj, *. indoitura, gardená; par­
Aggályos, a. cu téma, témedu, tea inferióra.
timidu.
Aggastyán, s. omu betranu. Ajak, ajk, s. buza.
Aggasztani, v. a infricá, a inti- Ajakos, a. buzatu.
midá, a bagá in grigia. • Ajándék, ajándok, s. donu, pre­
Aggasztó, a. (v. aggályos,). miu, cinste, daru, presentu.
Aggatni, v. a aterná, a acatiá, Ajándékozni, v. a doná, a cinsti,
a infirá. a darui.
Ajándékozás Alá 3
Ajándékozás, s. dăruire, donare, baitorin, gungavitoriu, gan-
premiare. gavu.
Ajánlani, v. a reeomendá, a oferi. Akár, akar, coj. séu, őri.
Ajánlás, ajánlat, s. reeomendare, Akarni, v. a voí, a vre.
oferire, oferta. Akarás, s. voire, vrere.
Ajánlatos, a. reeomendabilu, dem- Akarat, s. vointia, voia.
nn de recomendatu. Akaratlan, a. — úl, ad. fara voia.
Ajánlkozni, v. a se reeomendá, Akaró, a. voitoriu.
a se oferi. • Akaratos, a. cerbicosu, obstinatu,
Ajánlkozás, s. reeomendare, ofe­ renitentu.
rire (proprie). Akaratosság, s. cerbicia, obsti-
Ajánló, ajánlkozó, a. recomenda- natiune, renitentia.
torin, oferitoriu. Akaratoskodni, v. a fi cerbicosu.
Ajazni, v. a îndoi, a face mar- Akaratoskodás, s. (v. akaratos­
gina. ság).
Ajazás, s. îndoire, indoitnra, Akármikor, ad. oricandu.
Ájtatos, áhitatos, a. devotu, piu, •Akárhogy, akármilyen, ad. o ri­
cuviosu. cum.
Ajtatosság, s. (v. áhítat). Akárhol, ad. oriunde.
Ájtatoskodni, v. a fi cuviosu, a Akárhonnan, ad. de oriunde.
fi cu pietate. Akármelyik, pron. oricare.
Ajtó, s. usia, portitia. Akárki, pron. oricine.
Ajtócska, s. usitia. Akármi, akármely, pron. orice,
Ájulni, v. a ametí, a Iesiná. oiicare.
Ájulás, s. ametire, lesinare. Ákász, ákászfa, s. acatiu (arbore).
Ájuldozni, v. a ametí, a Iesiná Akasztani, v. a acatiá, a spen-
(mereu). diurá.
Ákácziós, a. incaibaratoriu, cer- Akasztás, s. acatiare, spendiurare.
taretin. Akasztó, s. acatiatoriu, spendiu-
Ákáczióskodni, v. a se incaibará, ratoriu.
a se certá. Akna, s. baia, mina, salina, ocna.
Akadni, v. a se acatiá, a se im- Aknász, s. minariu, baiesiu.
pedecá; a.aflá. Akó, s. ciutura, vádra, galéta.
Akadály, s. pedeca, impedeca- Akós, a. de un’a védra.
mentu, obstaculu. Ákos, n. prop. Acatiu.
Akadályozni, v. a impedecá. Akol, s. ocolu, staulu.
Akadályozó, a. impedecatoriu. Akkor, ad. atunci.
Akadálytalan, a. — úl, ad. neim- Akkora, a. asia de mare.
pedecatu. Akkori, a. de atunci.
Akadozás, s. gangavire, ganga- Al, a. sub, v ice; dedesuptn ; (se
v ía; impedecare. usitéza la compunere d. e.
Akadozni, v. a se impedecá; alesperes, s. viceprotopopu;
a balbaí, a gangaví. alperes, s. acusatu, incusatu).
Akadozó, a. impedecatoriu; bal- Alá, p. sub, subtu.
1*
4 Aláásni Alázni
Aláásni, v. a snbminá, a sub- Alany, s. subiectu; alanyeset, a.
sapá. nominativu.
Ál, a. falsu, viclénu, prefacntn, Alanyi, a. subiectiva.
apocrifu. Alanyiság, a. subiectivitate.
Alabâstrom, a. alabastru. Alant, ad. dedesubtu.
Alább, ad. mai josu. Alap, *. fundamenta, base, te­
Alacsony, a. scnndu, diosn, josu, rn eiu.
de josu; triviala, infama. Alamusztálkodás, a. prefacere,
Alacsonyitni, v. a dejósí, a de- ipocrisa.
faimá, a injóeí. Alapitni, v. a fundá, a institui,
Alacsonyitás, 3 . dejosire, defăi­ - a asiediá.
mare. Alapítás, a. fundare, instituire,
Alacsonykodni, v. a se dejosí a asiediare, statorire.
se degradá. Alapitmány, a. fundatiune, asie-
Alag, s. cripta, catacomba, su- diamentu, institutiune.
teranu. Alapítvány, a. documentu fun-
Alagút, a. tunelu, canalu sute- dationalu. •
ranu. Alapitó, a. fundatoriu.
Aláírni, v. a subscrie, a sub- Alapos, o. solidu, temeinicu, fun­
semná. damentala.
Alak, s. forma, 'figura. Alapszó, a. subiectu.
Alakítni, v. a forrná, a construi, Alapszabály, a. regulamentu.
a compune. Alaptalan, a. netemeinieu, fara
Alakítás, s. formare, compunere, base, nefundatu.
construire. Alapulni, v. a se fundá, a se
Alakor, s. alacu. intemeiá.
Alaktalan, a. neformatu, deformu, Alapzat, s. fundamentu, temeiu.
fara forma. Alatt, alá, p . sub, dedesubtu.
Alaktalanság, s. deformitate. Alattomos, a. — au, ad. alénu,
Alakulni, v. a se forrná, a se in secretu, clandestinu, per-
construi. fidu.
Alakulás, alakulat, alakitmány, Alattomosság, a. reintia ascunsa,
s. formaţiune (proprie,). reintia pitulata, perfidia.
Alamizsna, a. elemosina, pomana* Alattomoskodni, v. a se faceri,
Alamizsnáé, a. elemosinariu. a lucrá pe ascunsu, a fi as-
Alamizsnálkodni, v. a impartí tutu.
elemosina. Alattomban, ad. pe ascunsu, pe
íurisiu, in secretu.
Alamizsnálkodás, a. împărţire de
elemosina. Alattvaló, a. supusu, suditu.
Alamuszta, alamuszi, a. facérnicu, Alávaló, a. de josu, trivialu.
prefacutu. Alávalóság, a. trivialitate, infa­
Alamusztaság, s. facería, ipocrisa. mia, vilitate, dejosime.
Alamusztálkodni, v. a se preface, Alázni, v. a umili, a cuceri, a
a se faceri. smeri, a supuűe.
Álázás Alkalmi 5

Aláz ás, a. umilire, supunere, sme- parte dedesubtu, fundamentu;


rire. scursura, stratu, drojde.
Alázat, a. umilintia, cucería, sme- .Aljas, a. dejosu, injositu, tri-
rintia. vialu.
Alázatos, a. — au, ad. umilitu, Aljasítni, v. a dejosí, a injosí,
supusu, smeritu. a despretiuí.
Alázatoskodnij v. a se umili, a Aljasitás, a. dejosire, înjosire,
se sm eií, a se supune. despretiuire.
Alázatosság, a. (v. alázat). Aljasodni, v. a se dejosí, a se
Alázkojlás, a. umilire de sine. iniosí, a degenerá.
Albölcs, a. sofistu. Aljasodás, a. dejosire, înjosire,
Alböleselet, a. sofistaría. degenerare.
Álbölcselkedés, s. sofisma. Aljasság, a. injosire, vilitate,
Albozgó, a. pietistu, ipocritu. trivialitate.
Albuzgóság, a. pietate falsa, ipo- Aljazat, a. fundü, poditura; pie-
crisía. destalu; substratu.
Áldani, v. á benecuventá, a be- Alkalmas, alkalmatos, a. acomo-
nedice. datu, indemanatecu, comodu,
Áldás, a. benecuventare, bene- aptu, oportunu.
dicere. Alkalmasint, ad. probaveru, ver-
Áldástalan, a. nebenecuventatu. asemines, cam asié.
Álldogálni, V. a stá (mereu). Alkalmatosság, s. comoditate, în­
Áldomás, s. beutura de acordu, demânare.
aldamasiu. Alkalmatlan, a. — ni, ad. neco-
Áldott, a. benecuventatu. modu, preste mana, neindema-
Áldozni, ®. a jertfi, a sacrifieá; natecu.
f a se cuminecá. Alkalmatlankodni, a. a .incomo-
Áldozás, a. jertfire, sacrificare; ' ditá.
cuminecare. Alkalmatlankodás, a. necomodi-
Áldozár, a. jertfitoriu, preotu, sa- tate, neindemnare.
crificatoriu. Alkalmatlanság, a. (v. alkalmat-
Alelnök, a. vicepresiedinte. lankodásj.
Áléit, a. lesinatu, ametitu. Alkalmazni, t'. a acomodá, a a-
Aléltság, s. lesinare, ametiéla. plicá.
Áleredetü, a. de origine falsa, Alkalmazás, a. acomodare, apli­
apocrifu. care.
Alérintő, *. subtangentu. Alkalmazható, a. aplicabilii.
Álfogalom, s. conceptu falsu, idea Alkalmazkodni, v. a se acomodá,
f falsa. a se aplicá, a se întocmi.
Álhit, a. superstitiune, credintia Alkalmazkodás, a. acomodare, a-
falsa. plicare.
Alig, ad. abié, abia. Alkalmaztatni, v. a acomodá, a
Aligha, ad. cu greu. aplicá (prin altuluj.
Alighogy, ad. (v. aligj. Alkalmi, o .— lag, ad. ocasio*.
Alj, .. fundu, parte inferiora, nalu, ocasionalminte.
6 Alkalom Állodalom
Alkalom, a. ocasiune. Állapodni, v. a se asiediá, a stá
Alkat, a. cuprinsu, constructiune, ,p e 'lo c u .
structura. Állapodás, s. asiediare, încetare,
Alkotni, v. a compune, a con­ stamnare.
stru i: a creá. • Állapodott, a. statoritu, asiediatu.
Alkotás, a. creare, construire, Állani, v. a stá, a constá.
creatiune. Állás, a. stare, pusetiune, posi-
Alkotó, a. creatoriu, compuna- r 'tu ra ; stelagiu.
toriu, facatoriu. Állapot, a. situatiune, stare, îm­
Alkotmány, a. constitutiune, asie- prejurare.
diementu. Állapotjegyző, a. gerundiu.
Alkotmányos, a. constituţionalii. Állat, a. animalu.
Alkonyat, alkony, a. murgitu de Állati, a. animalicii, dobitocescu.
sóra. Állatilag, ad. animalicesce, do-
Alkonyi, a. de inseratu. bitocesce.
Alkonyodni, v. a se inserá. . Állatiság, a. dobitocia, animali­
Alkonyodás, a. inserare, murgitu tate. ,
de sóra. Állatocska, állatka, a. animal-,
Alku, a. tractatu, acordu, toc- cula.
méla. Állapítni, v. a statorí, a ficsá,
Alkudni, alkudozni, v. a negotiá, ' a determiná.
a tergní, a tractá. Állapítás, a. statorire, determi­
Alkudatkm, a. neterguitu, ne- nare.
acordatu, netocmitu. Álldogálni, v. a stá (mereu), a
Alkudozás, alkuvás, a. tocméla, tandalí.
negotiare. Álldogálóé, a. stare, taudalitura.
Alkuszik,«, negotiaza, terguiesce. Állhatatos, a. — au, ad. constan­
Áll, a. barbía, falca. te, statornicu; firmu.
ÁUam, álladalom, a. statu, im­ Állhatatosság, a. constantia, sta­
periu; stare.' tornicia, perseverantia.
Állami, álladahni, a. de statu. Állhatatlan, állhatlan, a. — ni,
Allamhivatalnok, amploiata de ad. nestatornicu, neconstante.
statu. Állhatatlanság, a. nestatornicia,,
Államjog, s. dreptu publicu. neconstantia, neperseverantia.
Államügyész, s. procuroru de Állitni, V. a statorí, a afirm á,
statu. a stabili; a inaltiá, a ridicá.
Állam vizsgálat, s. esamenn de Állítás, a. statorire, afirmatiune,
statu. sustienere.
Állítmány, a. afirmatiune; pre­
Állandó, a. — an, ad. staternicu,
dicata.
constante, solidu, durabila.
Állító, a. afirmat őri u, sustiene-
Állandóság, a. statornicia, Con­ toriu.
stantia. Állítólag, a d .— -ós, a. afirmati-
Áilandositni, v. a statorí, a con- v u ; positivu, presupusu.
solidá. Állodalom, a. (v. állam).
Állomány Audalogni 7
Állomány, a. consistentia, sub- Aluvás, alvás, a. dór mir e.
stantia. Alvajáró, a. somnambula.
Állományos, a. substanţiala. Alvó, ti. .lormitoriu.
Állomás, s. statiune. Aly, alj, a. partea dedesubtu,
Állomásozni, v. a stationá. fundu; drosde, capateiu.
Állongani, v. a stá fmereuf. Alyas, a. fv. aljasai.
Állongás, s. stare. Alyasítni, v. fv. aljasítníj.
Állvány, s. stelagiu; columna, Alyasodás, s. fv. aljasodásj.
ridicatura. Alyasodni, v. fv. aljasodnij.
Alma, a. maru. Alyazni, v. a aşterne.
Almás, a. eu mere. Alyazás, s. asternere.
Álmatlan, a. — ni, ad. fora som- Ám, coj. inse, asia, insdeveru.
nu. Ama, amaz, pron. acelu, aceea.
Álmélkodni, v. a se minuná, a Amaddig, ad. pana — acolo.
se uimí. Amarra, ad. intr’acolo.
Álmélkodás, a. minunare, uimire. Amazon, a. amazona.
Álmodás, a. visare. Ámbár, ámbátor, coj. beneca, cu
Álmodni, v. a visá. tóteea, de sí.
Álmodozni, v. a visá fdesu). Ámbra, a. ambra.
Álmos, a. somnurosu. Amaddig, ad. pana — acojo.
AJmosan, ad. fv. álmosj. Ameddig, ad. pana — candu.
Álmosság, a. somnurime. Amerre, ad. pana — incatrau.
Álnok, a. — ni, ad. falsu, viclé- Ametiszt, s. ametistu.
nu, astutu. Amiatt, ad. pentru — aceea.
Álnokság, a. falsitate, viclenia, Amint, coj. cum, precum.
insielatoría. Ámítni, o. a insielá, a amagí.
Alól, p. dedesubtu. Ámítás, a. insielare, insielatiune,
Álom, a. somnu. amagire.
Álomszuszék, a. somnore. Ámító, a. insielatoriu, siurlatanu,
Alsó, ad. inferioru, de josu; Amoda, ad. colo.
fante fin cartij. Amolyan, pron. atare, unulu ca
Alszik, v. dórme. acel’a.
Által, ad. trans, prin, preste, Ámolyogni, v. a tempurisá, a
fse usitóza la compunere, d. e. tandali, a stá gura cascata.
általadni, a predá; a transpu­ Ámolygás, a. tandalire, tempu-
ne etej. risare, petrecere.
Általános, a. — an, ad. univer- Amonnan, ad. de — acolo.
salu, generalu. Amott, ad. acolo, colo.
Altatni,, v. a adormi fpe altuluj. Amúgy, ad. asié, cam asié.
Altatás, a. adormire. Ámulni, v. a se minuná, a se
Altató, a. adormitoriu; opiu. mirá.
Aludni, alnnni, v. a dormi. Ámulás, s. minunare, mirare.
Alul, p . fv. alól). Anda, a. fantastu; confusu.
Aluszékony, n. somnurosu. Andalgás, a. fantasia.
Aluszik, v. fv. alszikj. Andalogni, v. a fantasá.
8 Angol Arányi agosan
Angol, a. englezu, angln. Apát, a. abate, archimandritu.
Angolna, a. fusariu, angila(pescej. Apátság, a. abatía.
Angolul, ad. ehglezesce. Apatárs, a. cuscru.
Ángy, a. cumnata.. Ápolni, v. a îngriji; a cultivá.
Angyal, s. angeru. Ápolás, a. îngrijire.
Angyali, a. angerescu. Ápoló, a. ingrijitoriu.
Anis, s. anasonu. Ápolgatni, v. a ingrijí (mereuj.
Annakokáért, ad. pentru aceea. Ápolgatás,. a. îngrijire.
Annakutánna, ad. după aceea. Após, a. socru.
Annyi, a. atatu. Apostol, a. apostolu.
Annyian, ad. atati. Apostoli, a. apostolicu, aposto-
Annyira, .ad. in tr’atatu. lescu.
Annyiszor, ad. de atateaori. Apostolkodni, v. a apostoli.
Anya a. mama. Apostolság, a. apostollá.
Anyai, o. mameseu, műmeséit, Apránként, ad. cu incetulu; in
maternu bucati. •
Anyaméh, a. regina (la albinej. Apritni, v. a meruntiá, a dnmicá.
Anyanyelv, s. limba materna. Aprítás, a. dumicare, meruntiare.
Anyácska, s. maicutia, mamica. Apró, a. meruntielu, meruntu.
Anyai, o. maternu. Aprószőlő, a. strugurei, rosina.
Anyás, a. eopilulu mamei, prun­ Apród, a. aprodu.
cii desmerdatu. Aprólék, a. meruntiusiuri.
Anyaság, a. maternitate. Aprólékos, a. micu, pucinu, ba-
Anyag, a. materia. gatelu, neinsemnatu.
Anyagi, a. materialu. Aprón, ad. meruntu.
Anyagilag, ad. materialicesce, Apróság, a. meruntiusiuri, me-
materialmente.' runtaie.
Anyátlan, a. — ul, ad. fara ma- Aprózni, v. (v. aprítnij.
• ma, orfanu de mama. Ár, a. inundare, esundare (de
Apa, a. tata. apaj ; mulţime; pretiu.
Apacsa, a. calugaritia. Ara, a. mirésa.
Apadni, v. a scadé, a desecá. Áradás, a. esundare, inundare.
Apadás, a. scădere, scadiementu, Áradat, a. revarsatura, inunda-
desecare. tiune.
Apadhatatlan, a. — ul, ad. ne- Áradni, v. a esnndá, a inundá;
deseeabiln. a porni, a manecá.
Apadozni, v. a scadé, a desecá Áradozni, v. a revarsá, a inundá.
("pe incetu). Áradozás, a. revărsare.
Apadt, a. scadiutu, desecatu.
Apály, a. reflnsu, scaderea maréi. Arany, a. a u ru ; dueatu, galbinu.
Apaság, a. paternitate. Aranyér, a. emoroida.
Apasztani, v. a impuţienâ, a mic- Arány, a. proportiune.
siorá, a scadé. Aránylag, ad. — os, a. propor­
Apasztás, a. micsiordVe, impu- ţionala.
tienare. Aránylagosan, ad. proportionatu.
Aránylagosítni Árverezni 9
Aránylagosítni, t). a proportioná, Ármánykodás, s. intrigare, ma-
a aduce 'a proportiuue. chinatiune.
Aránylagositás, s. -proporţionare. Ármányos, a. macbinatoriu, iu-
Arányosság, s. proportionalitate, trigantu.
proportiune. Árny, árnyék, s. umbra.
Aránysor, s. progresiune. Árnyalni, árnyékolni, v. a umbri.
Arányszám, s. logaritmu. Árnyéklat, s. nuantia, adumbrire.
Aránylani, v. a sta in proportiune. Árnyékos, a. umbrosu.
Arányositni, v. (v. aránylago- Árnyékozni, v. (v. árnyalni,).
sítnij. Árnyékozás, s. umbrire.
Aranyozni, v. a aurí. Árnyékszék, s. retirada, esitóre.
Aranyozás, s. aurire. Árok, s. siantiu, canalu.
Aranyosat, s. auritura. Árpa, s. ordiu.
Aranyozott, a. auritu. Árr, s. sula.
Aránytalan, a. — ul, ad. nepro- Arra, ad. intr’acolo.
portionatu. Árszabály, s. regulare de tacsa,
Aránytalanság, s. neproportiune. statutu de tacse
Arasz, s. paima. Arszlán, s. leu.
Arasznyi, a. de o palma. Ártani, v. a stricá, a face stri-
Árasztani, v. a revarsá, a inundá. catiune.
Árasztás, s. revărsare, inundare. Ártalmas, a. — an, ad. strica-
Aratni, v. a secerá. tiosu, daunatiosu, periculosu.
Aratás, s. seeerisiu. Ártalmasság, s. stricatiune.
Arató, s. seceratoriu. Ártalmatlan, a. —ul, ad. nestri-
Aratatlan, o. neseceratu. catiosu.
Árbocz, s. arborelu, catargu. Ártalmatlanság, s. nestricatiune.
Arcz, 3 . facia, fatia, figura, obra- Ártalom, s. stricatiune, dauna.
zu, tipu. Ártány, s. mascuru.
Arozátlan, a . — ul, ad. obraznicu, Ártatlan, a. — ul, ad. inocente,
nerusinatu, fara ruşine. nevinovatu.
Arczátlankodni, v. a se obrazni­ Ártatlanság, s. inocentia, nevino­
ci; a face necuvenintie. văţia, candóre.
Arczltlankodás, s. obrăznicia, ne­ Áru, s. marfa.
ruşinare. Árulni, v. a vinde; a tradá.
Arczátlanság, s. (v. arczátlan- Árulás, 3 . vindiare; tradare.
kodásj. Árulkodni, v. a acusá, a denun-
Arczkép, s. portretu. tiá,
Arezul, ad. preste fatia. Árulkodás, s. acusare, denun-
Arczulat, s. fisonomía. tiare.
Árkolni, v. a siantiuí, a sapá. Árva, a. sarmanu, orfanu, sa-
Árkos, a. groposu. racu.
Ármány, s. intriga, machinatiu- Árvapénz, s. bani pupilari, ba­
ne, cabala. ni orfanali.
Ármánykodni, v. a intrigá, a ma- Árverés, s. licitare.
chiná, Árverezni, v. a licitá.
10 Árverezés Átvitel
Árverezés, s. licitatiune. Asztalos, s. mesariu.
Arviz, s. esundare, inundare de Át, által, ad. prin, preste; traus,
apa. (se usitóza la compunere).
Ásni, ti. a sapá. Átadni, ti. a predă, a transpune.
Ásás, a. sapare. Átadás, s. predare, transpunere.
Ásatlán, a. nesapatu. Átalában, ad; in genere, preste,
Ásítni, ti, a cascá. totu.
Ásítás, 3. cascare, cascatura. Átalakítói, ti. a transformă, a
Ásitozni, ti. a cascá ('mereu); a straformá, a preface.
dóri, a oftá. Átalakítás, s. straformare, pre­
Ásitozás, 3 . cascatura; oftare. facere.
Áskálni, v. á scociorî; a spioná. Átalakulni, tr. a se straformá,
Áskálódni, ti. a intrigá, a spioná. a se preface,
Áskálédás, 3 . spionare, pandire, Átalakulás, s. stratormare, pre­
subminare. facere.
Ásó, s. sapoiu, harletiu; sapa- Átalkodni, ti. a se obstiná, a se
toriu. cerbicí.
Asszony, s. muiere, femeia-. Átalkodás, s. obstinatiune, cer­
Asszonyi, a. femeiescu. bicia.
Asszonyka, s. femeiuşcă. Atalkodottság, s. (V. átalkodás).
Asszonyos, a. femeietiu. Átallani, ti. a se gená, a se sfii.
Asszonyság, s. dómna. Átalvető, s. desagi.
Ásszá, a. uscatu. Áthatni, ti. a strabate, a petrun-
Ásvány, s. minera. de, a penetrá.
Ásványiamé, s. orictognosía. Áthatlan, a. nestrabatatoriu, ne-
Ásványos, a. mineralu. petrundiatoriu, nepenetrabilu.
Ásványtan, s. mineralogia. Áthatlanság, s. nepetrundere, ne-
Aszni, v. a secá, a desecá, a penetrabilitate.
se uscá. Átható, a. strabatatoriu, pene-
Aszalni, ti. a uscá. trabilu, impresivu, transitivu.
Aszaló, s. uscatoriu, losnitia. Áthelyezni, ti. a translocá.
Aszalódni, ti. a se uscá. Áthelyezés, s. translocare, trans-
Aszalt, a. uscatu. ferire, strapunere.
Aszály, s. seceta; oftica. Átkozni, átkozódni, ti. a blasta-
Aszályos, a. secetosu, secu. má, a injurá.
Aszás, 3. uscare. Átkozás, átkozódás, s. blastemu,
Aszkór, s. oftica, ectica. înjurare.
Aszkóros, a. ofticosu. Átlátni, ti. a prevedé; a vedé.
Asztag, s. stogu. Átlátszó, a. strevedietoriu, trans­
Ászok, ászokfa, s. capateiu, lem- parenta.
nu, (pe care se tienu butile). Átló; s. diagonalu.
Asztal, s. mésa. Átmérő, s. diametru.
Asztali, a. de mésa. Átok, s. blastemu.
Asztalka, mesutia. Átvinni, ti. a transportă.
Asztalnak, s. magistru de mésa. Átvitel, s. transportate.
Atya Babona 11
Atya, s. tata, părinte. Avult, a. invechitu.
Atyafi, s. consangénu, rudenia. Avultság, 8. invechitnra.
Atyafiság, s. consangenitate, ru ­ Az, pron. acelu, aceea.
denia. Az, a. farticlnj, lu, le, a.
Atyafiságos, a. fratieseu. Azalag, 8. inlusioriu, (Animalu
Atyafiságosan, ad. fratiesce. infusoriuj.
Atyai, a. parintiescu. Azalatt, ad. sub aceea, intr’a-
Atyátlan, a. orfanu de tata. ceea.
Avad ék, s. vechitura. Ázalék, s. fiertura, leguma.
Avagy, coj. séu, őri. Azaz, coj. adeca.
Avar, s. rogozu, érba séea. Azelőtt, ad- maiuainte.
Avaros, a. rogozosu. Azért, ad. pentru aceea.
Avas, o. rancedu. Ázni, v. a se udá, a se inumedá.
Avasodni, v. a se rancedí. Ázás, 8. udare, inumedare.
Avasság, s. rancediéla. Azon, pron. acelu, aceea.
Avatni, v. a confirmá, a inau- Azonban, coj. intr’aceea.
g u r á ; a intarí. Azonítni, v. a identificá.
Avatás, s. confirmare, inaugura­ Azonitás, s. identificare.
re ; întărire. Azonképen, ad. in acelasiu modu.
Avatag, a. vechiu, inveehitu, po- Azonkívül, ad. afara de aceea.
nositu. Azonközben, ad. intr’aceea.
Avatatlan, a. neinitiatu, nein- Azonnal, ad. indata, numaide-
taritu. catu.
Avatkozni, v. a intreveui, a se Azonos, a. identicii.
amestecâ. Azonosság, 8. identitate.
Avatkozás, s. intrevenire, ames- Aztán, ad. după aceea.
tecu.
Avatott, a. initiatu, versatu; in­ Áztatni, v. a udá, a inumedá,
a immoié; a topi (canepaj.
auguraţii ; consacratu.
Avatottság, s. versatiune; hiro­ Áztatás, s. udare, inumedare, im-
tonire. moiere; topire (de canepaj.
Avulni, v. a se învechi. Azur, a. azuriu, albastru.
Avulás, s. învechire. Azután, ad. (v. aztán).

Ba, p , in. . Bábáskodás, s. (v. bábaságj.


Bab, s. bobu, bnba. Babér, s. dafinu, lauru.
Báb, s. papusia, figura, gogősia, Babéros, a. laureatu.
nimfa. Babona, babonaság, 8. supersti-
Bába, a. moşia. tiune, credintia desiérta, di-
Bábaság, a. mosiaria. sidemonía.
12 Babonás Bámulás
Babonás, a. superstitiosu. Bajuszosodni, v. a-i cresce mus-
Babonázni, o. a fermecá, a vrají. • tetie.
Babonázás, s. Íermecatoría, vră­ Bajusztalan, ad!, nemustetiosu,
jire. fara mustetie. - ,
Badar, o. nerespicatu, neintie- Baj viadal, baj vívás, s. duelu, lupta.
lesu, (vorbire oscura,). Bajvívó, s. duelantu.
Bádog, s. feralbu, tinichea. Bak, s. barbatusiu, mascuru,
Bádogos, s. feralbariu, tinicariu. tiapu.
Bádogos, o. on feralbu, feralbitu. Bakancs, s. stifleta, topanca (la
Bádogozni, v. a fşralbi, a trage, soldaţi).
a aeoporí cu ieralbu. Bakó, s. carnefice, calau.
Bagaria, s. piele lucrata, iuftu. Bakolni, v. a complimentá.
Bagoly, a. buba, cueuveiea. Baktatni, v. a orbecă, a merge
Bágyadni, v. a se ostaní, a se ineetu- si impedeeatu.
obosi, a se fatigá. Bal, a. stenga, stengaciu; reu,
Bágyadás, bágyadság, s. ostané- sinistru, fatalu.
la, obosire, fatigare. Bál, a. balu; balotu, téncu.
Baj, s. reu, nevoia, neeasu; tré- Ballagni, v. a merge ineetu, a
ba, afacere. merge mocosindu.
’ Báj, s. încântare, írumsetia, fer­ Balga, balgatag, a. nebunu, smin­
meca, nuri, gratii. tita, simplu, stupidu, naucu.
Bajjal, ad. cu greu. Balgaság, balgatagság, a. nebu­
Bájló, bájoló, o. gratiosu, in- nia, stupiditate, simplitate.
cantatoriu, fermecatoriu. Balha, bolha, a. purece.
Bajlódni, t>. a se necasí, a se Balházni, bolházni, v. a purecá.
tribulá, a se nevoi. Balhit, a. credintia ratácita.
Bajlódás, a. tribulatiune, neca- Balitélet, a. prejudetiu, opini-
sitiune. une falsa.
Bajnok, s. erou, lnptaţoriu, atletu. Bálna, a. balena, cbitu.
Bajnoki, a. eroicescn. Balta, a. secure, baltagu.
Bajnokilag, ad. eroicesce. Balul, ad. stengaciu, sinistru, reu.
Báj ölni, v. a incantá, a ferme­ Bálvány, a. idolu, Zeitate pa-
cá, a imple de gratii. gana.
Bájolás, ». incantare, fermecare. Bálványozni, v. a se incbiná la
Bajos, a. anevoie, greu, molestu, idoli.
faticosu. Bálványozás, a. idolatria.
Bájos, a. gratiosu, incantatoriu, Balvélemény, a. opiniune falsa,
fermecatoriu. părere sinistra.
Bajosan, ad. cu greu, anevoie. Balzam, balzsam, a. balsamu.
BajoskodáB, s. fatiga, neeasu. Balzsamozni, v. a balsamá.
Bajtárs, s. cameradu, sotiu de Bámészkodni, v a se mirá, a se
arme. uitá gura cascata.
Bajusz, s. mustetia. Bámulni, v. a se minuná, a ad-
Bajuszosan, ad. mustetiosu, mus- mirá.
tetiatu. Bámulás, a. admirare, minunare.
Bámulatos Barna 13
Bámulatos, a. — an, ad. de mi­ Baráti, a. amiealu, prietinescu.
nune, minunatu, miraculosu. Barátilag, ad. amicabilu, cu prie-
Bán, ben, p . in. tinía, prietinesce.
Bánni, v. a páré reu; a tractá Barátkozni, v. a se prietini, a se
("bine séu reu cu cineva). face amicu.
Bánás, a. părere de reu; trac- Barátkozás, a. inprietinire, ami-
tare. cetia.
Bánat, s. întristare, supărare, Barátság, a. amicetia, prietinia.
părere de reu. Barátságos, a. — an, ad. ami-
Bánatbér, bánatpénz, a. vinculu, calu, amicabilu, prietinosu.
vadiu, arvuna. Barátságtalan, a. neprietinosu,
Bánatos, a . — an, ad. suparatu, neamicabiiu.
machnitu, intristatu. Barátságtalanság, s. nepr ietinía,
Bank, a. banca. neamicetia.
Bankár, a. banebieriu. Barátságtalanul, ad. neprietines-
Bankjegy, a. bancnota. ce, neamicabiiu.
Bánkódni, v. a se intrístá, a se Barázda, borozda, a. brazda, sul-
supará, a se cai, a regretá. cu (de pamentu).
Bánkódás, a. întristare, supărare, Barázdálni, v. a brazdá, a a rá.
machnire, caintia. Bárcsak, coj. bater, barem.
Bántani, v. a vatamá, a atacá, Barczaság, a. tiér’a barsei.
a ofendá. Bárd, s. barda, secure.
Bántás, bántalom, a. vatamare, Bárdolás, a. cioplire, barduire.
atacare, injuria. Bárdolni, v. a barduí, a ciopli.
Bántatlan, a. nevatamatu, nea- Bárdólatlan, a. necioplitu; ne-
tacatu. cultivatu, brutu.
Bánya, a. baba, muiere betrana, Bárdolatlanság, s. brutalitate, ne-
hérca. oultura, mojicia.
Bánya, a. baia, mina. Bárgyú, a. prostu, simplu, pu-
Bányász, s. baiesiu, montanistu, cinu la spiritu,
' minariu. Bárgyuság, s. prostia, simplitate,
Bányászat, a. cultura de bai, nerodía.
montanisteca, minaria. Bárba, coj. bater — de, barem—
Bányászkodni, v. a minări, a cul­ de, da si.
ţi vá bai. Bárhonnan, coj. deoriunde, ori-
Bár, coj. barem, bater, de si. deunde.
Baraczk, a. persica. Barka, s. mitiasióra, mugurii de
Barangolni, v. a amblá vaga- salce.
bondu. Bárki, pron. oricine.
Barangolás, a. vagabondare, am- Barkó, a. barba, favoriţi.
blare ratacita, viétia nomada. Barlang, s. peştera, caverna.
Bárány, a. mielu. Bármely, pron. oricare, oricine.
Bárányka, a. mielusielu. Bármi, pron. orice, fiace.
Barát, s, amicu, prietinu; calu- Barna, a. brunetu, negríu, ne-
garu. gritiosu.
14 Barnás Becsület
Barnás, a. negríu, brunetíu. Bátya, s. frate mai betranu, bade.
Barnán, ad. (v. barna,!. Be, bé, ad. inlaintru, in.
Barnaság, s. ochiesime, brunetía. Beadni, v. a dá inlaintru.
Barnásodní, barnnlni, v. d se Beadvány, a. petitiune, suplica,
brunaţi, a se înnegri, a de­ exhibitu, memorialu, presen-
veni brunetu. tata.
Barnítni, barnâsitni, v. a înnegri, Bebizonyitni, v. a demustrá, a
a face bruneta. adeveri.
Bámulás, a. brunetire, innegrire. Bebizonyítás, a. demustrare, ade­
Báró, s. baromi. verire.
Báróság, a. baronía.
Beborítni, v. a acoperi.
Barom, a. vita.
Beczikkelyezni, v. a inarticulá.
Baromi, o. dobitocescu, brutalu.
Becs, a. pretiu, valóre.
Baromiság, a. dobitocia, bruta­
Becs, n. prop. Vien’a.
litate.
Bécsi, a. vienezu, de Vien’a.
Baromilag, ad. dobitocesce, b ru ­ Becses, a. prétiosu.
talu.
Becsetlen, a. nepretiosu.
Bársony, a. barsionu, catifea.
Becsinált, s. confertura, compotu.
Bársonyos, a. barsionatu, cu ca­
Becsleni, becsülni, v. a pretiuí,
tifea.
a stimá; a respectá.
Basa, a. pasia.
Bástya, a. bastilu, bulevardu, Becslés, becsülés, a. stimare.
fortifieatinne. Becsmérelni, v. a defaimá, a ca-
Batár, a. careta, bataru. lumniá, a deonestá,
Bátor, a. curagiosu, cutezatoriu, Beosmérlés, a. defăimare, deonés-
animosu. tare.
Bátorítás, v. incurugiare, ani­ Becsomózni, v. a pacbetá, a iro-
mare, inbarbatare. tulá (acte).
Bátorítni, v. a incuragiá, a ani- Becsomózás, a. pachetare; irotu-
má, a inbarbatá. lare.(de acte).
Bátorkodni, v. a eutezá, a in- Becstelen, a. nepretiosu, infamu,
drasní. spurcatu, desonoratu.
Bátorság, a. indrasnéla, cuteza- Becstelenitni, v. a desonorá, a
re, curagiu. defaimá, a proianá, a spurcá.
Bátorságos, a. — an, ad. securu, Beestelenités, s. desonóre, defăi­
sigurii. mare.
Bátorságtalan, bátortalan, a.' ne- Becstelenség, a. desonóre, de­
cutezatoriu, neindrasnetiu; fa­ făimare, infamia, spnrcatiune.
ra sigurantia, nesecuru. Becstelenül, ad. desonoratu, ne­
Bátortalanság, s. necutezare, ne- cinstita ; spurcatu.
indrasnire. Beesülni, v. a stimá, a onorá,
Bátortalanul, ad. fara indrasnéla, a respectá, a cinsti.
necuragiosu, nesigura. Becsülés, a. stimare, respectare,
Bátran, ad. animosu, curagiosu, cinstire.
cu indrasnéla. Becsület, a. onóre, stima, cinste.
Becsületes Békülés 15
Becsületes, a. — en, ad. onoratu, Beillés, 3 . passare, potrivire.
cinstita, de omenia. Beírni, v. a inserie, a inregis-
Beesületlen, a. fara omenia, ne- trá.
onoratu. Beírás, s. inseriere, înregistrare.
Becsületszó, s. cnventu de onóre, Bejegyezni, v. a insemná, a in­
parola. protocolá, a intabulá.
Becsültetai, v. a pretiuí, a sti­ Bejegyzés, s. însemnare, inpro­
ma, a estimă /p rin alţii). tocolare, intabulare.
Befejezés, s. terminare, conclu- Bejelenteni, v. a insciintiá, a in-
. siune. ineuiiosciintiá, a avisá, a are-
Befejezni, v. a terminá, a tini. tá, a dennntiá.
Befelé, ad. inlaintru. Bejelentés, s. insciintiare, avi-
Befellegzeni, v. a se innorá. sare, aretare, denuntiare.
Befogadni, v. a primi, a adop­ Béka, s. brósca.
tă, a recepe. Béke, békeség, s. pace.
Befogadás, s. primire, adoptare, Békealku, s. tractatu de pace.
recepero. Bekebelezni, v. a incorporá, a
Befogni, v. a prinde, a inchide, intrupá, a asotiá, a ingremiá.
a arestá. Bekebelezés, s. incorporare, aso-
Befolyni, v. a incurge, a influ- tiare, ingremiare.
intiá. Békélni, v. a se impacá, a se
Befolyás, s. incurgere, influin- impaciuí.
tiare. Békélés, s. impacare, împăciuire.
Befütni, v. a incaldí, a face focu. Bekertelni, v. a ingradí, a in­
Begy, s. gusia. chide cu gardu.
Begyes, a. gusiatu, cu gusia. Békéte'en, békétlen, a. neliniş­
Beh! int. a! emu! tiţii, neodiehnitu, turburatu.
Behatni, v. a petrunde, a stră­ Békételénség, s. neliniştire, ne-
bate, a penetrá. odichnire, turburare.
Behatás, s. petrundere, străba­ Békés, s. rocu blanitu.
tere, penetrare. Békés, a. pacificu, paciuitu, li­
Behatolni, v. a strabate. niştita.
Behinteni, v. a preserá. Békeség, 3. pace.
Behozni, v. a importă, a intro­ Béketürés, s. rabdare, indulgen-
duce. tia, patientia, tolerantia.
Behozás, s. importare, introdu­ Béketürő, a. rabdatoriu, sufe-
cere. ritoriu, indulgenta.
Beiktatni, v. a instalá, a asentá; Békitni, v. a impacá, a impaciui.
a inprotocolá; a introduce. Békités, s. impacare, împăciuire.
Beiktatás, s. instalare, introdu­ Békithetlen, a. neimpacabilu.
cere; inprotocolare. Beké, békló, s. lantiu, catena,
Beiktatmány, s. învestitura, in- legatara.
vestimentu. Békiitni, v. a se impacá, a se
Beilleni, v. a se potrivi, a pás­ impaciuí.
sá, a se nimeri. Békütés, s. impacare.
16 Bél Berzsen
Bél, ad. intern, din laintrn. Benn, ad. in intru, in laintru.
Bél, a. m atiu; miediu; feştila Bennszülött, a. indigenu, nascutu
fia luminare). in patria.
Béla, n. prop. Adalbertu. Benső, a. — leg, ad. intimu.
Belé, bele, ad. in laintru, in Bensőség, a. intimitate.
intru. Bent, ad. fv. benn).
Belebbezni, v. a Internă. Bénulni, v. a se schilavi.
Belebbezés, s. internare. Bénulás, a. ecbilavire.
Beleegyezni, v. a se învoi, a Benyomás, a. impresiune, inti-
consimţi, a se uni. paritura.
Beleegyezés, s. învoire, consim­ Bér, s. simbria, soldu, léfa, tac-
ţire. sa, censu.
Bélelni, bélleni, v. a cuptusi, a Bérbeadni, v. a esarendă, a dá
pune cuptusiéla. in arenda.
Bélés, béllés, s. cuptusiéla. Bérez, a. monte, munte.
Belemerülni, v. a se cufundă, a Bérezés, a. muntosu.
străbate fin studiu). Bérelni, v. a esarendă, a in-
Beles, a. miediosu, simburosu; chiriá.
vorace, mancatiosu. Bérenez, a. sierbitoriu, argatu,
Belföld, s. pámentu' internu, pa­ simbriasiu, slugariu.
tria. Béres, a. servu, sierbitoriu, a r ­
Belföldi, a. indigenu, paman- ' gatu.
térni, din patria. Beretva, a. briciu.
Bélletlen, a. necuptusitu, fara Borotválni, v. a rade.
cuptusiéla. Bérlelni, v. a cuptusi; a incbi-
Belől, ad. din laintru, internu. riá.
Belügyministeritun, a. ministru Bérlés, a. cuptusiéla; inchiriare.
de interne. Bérlet, a. arenda, abouamentu,
Belül, ad. din laintru. pactare.
Belülről, ad. pe din laintru. Bérlő, a. arendatoriu ; abonatoriu.
Bélyeg, 8. semnu, timbru, stem- Bérmálni, v. a mirui, a corfirmá.
pelu. Bérmálás, s. miruire, confirmare.
Bélyegezni, v. a insemnă, a tim- Bérmentes, a. — en, ud. scutifu
brá, a marcă. de tacsá.
Bélyegtelen, a. netimbratu, ne- Berz, a. eleetru.
insemnatu, nemarcatu. Berzdelej, a. eleetromagnetu.
Bélyegzés, a. timbrare, marcare. Berzdelejes, a. electromagneticu.
Bélyegző, a. caracteristicii. Berzdelejesség, s. eleetromagne-
Ben, p. in. tismu.
B én afa. schilavu, neputintiosu, Bérzedni, v. a se sburlí, a se
strupatu. valvoí fperulu).
Bénaság, a. schilavénía, nepu- Berzelni, a. a eleetrisá.
tintia, ologire. Berztelep, a. bateria electrica. '
Bendő, a. burta, féle. Berzsen, (fa), a. fernambucu far-
Bénitni, v. a schilavi. boréi.
Besorozni Bilincselés 17
Besorozni, v. asentá, a înşiră, Betüszámolás, s. calculare alge-
a infirá. , braica.
Besorozás, a. asentare. Betűzni, ti. a silabizá.
Beszálíani, v. a se ineortelá. Bevádolni, ti. a acusá, a denun-
Beszállásolni, v. a ineortelá. tiá, a inculpă.
Beszállásolás, s. incortelare. Bevádolás, s acusare, denun­
Beszámítani, betudni, ti. a com ţi,'íré, inculpare.
putá, a compensá, a imputá. Bevallani, ti. a mărturisi, a re-
Beszámítás, a. computare, com- cunésce, a fasioná.
putatiune, imputatiune. Bevallás, a. mărturisire, fasio-
Beszéd, beszélés, a. vorbire, eu- nare.
ventare. Bevezetni, ti. a introduce, a con­
Beszédes, a. vorbitoriu, vorba- duce, a instalá.
retiu, limbuta. Bevezetés, s. introducere; insta­
Beszélgetni, ti. a vorbi, a discurá. lare.
Beszélgetés, s. vorbire, discursu, Bevitel, a. importu, importare.
convorbire. Bevinni, ti. a importă, a duce
Beszélni, ti. a vorbi a cuventá. inlaintru.
Beszélés, «• discursu, vorbire. Bezárni, ti. a închide; a arestá.
Beszély, *. enarare, novela. Bezárás, s. închidere; arestare.
Besztercze, n. prop. Bistritia. Bezáródni, ti. a se închide, a se
Beszennyezni, ti. a manjí, a in- incuié.
negrí, a ponosi. Bezáródás, a. închidere, incniere.
Beteg, a. morbosu, bolnavu. Bezárólag, ad. inclnsivu.
Betegedni, ti. a se bolnavi. Bezzeg! int. inadeveru! asiada-
Betegedés, a. bolnavire. ra! sein ca!
Betegeskedni, ti. a suferi in morbu Bíbelődni, ti. a se migăli, a mocosí.
Betegeskedés, s. nesanatate, bo- Bibelődés, a. migala, mocosiéla.
lire, morbu. Bíbor, a. porfira, purpura.
Beteges, a. bolnăvicioşii, nesă­ Bíboros, o. purpuriu.
nătos u. Bibornok, a. cardinalii.
BetegitÄ, ti. a bolnavi. Biesak, a, brisca, cutitu.
Betegség, s. morbu, bóla. Bicskás, s. talbariu de pungi,
Betestesítni, ti. a ingremíá, a in- kotiu.
corporá. Biczczenteni, ti. a clatină ('din
Betiltani, ti. a sistá, a opri. capn); a schiopatá.
Bika, a. tanru.
Betyár, s. badaraiul, omu brutu,
Bikacsolni, ti. a se opune, a re-
Betyárkodni, ti. a sa purtá brutu. siste.
Betörni, ti. a erumpe, a sparge, Bikk, bikkfa, s. fagu.
a frânge. Bilincs, a. catena, catusia, lantiu.
Betörés, a. erumpere, invasiune; Bilincselni, ti. a incatená, a ín-
frângere. catusiá.
Betű, a. litera. Bilincselés, a. ineatenare, inea-
Betüszámtan, s. algebra, tusiare.
2
18 Billegni Bizonyos
Billegni, v. a clatină, a bilantiá ; Birtoktalan, a. fara avere, fara
a vibrá, a oscilă. posesiupe.
Billegény, a. codubatura (pasere). Bitang, a. spuriu, copilu nele­
Billegetni, v. a clatină, a mişcă. giuita.
Billenni, v. a precnmpani. Bitangolni, v. a risipi, a prăpă­
Billenteni, «. a precumpăni, a di, a usurpá (avere).
resturná. Bitangolás, a. risipire, usurpare.
Billentyű, s. ventilu, capacu, Bitorló, a. usurpatoriu..
clapa. Bitó, a. furci, stalpu de spen-
Billikom, a. pocalu, cana. diu ratu ; carnefice.
Bimbó, a. muguru, bobocu. Bitorolni, v. a usurpá, a risipi.
Bimbós, a. mugurosu, eu mu­ Bitorlás, a. usurpare.
guru, bobocitu. Bival, a. bivolu.
Bimbózni, v. a muguri.. Bivalos, s. bivolariuv
Bírálni, t>. a judecă, a critisá, Bizakodni, v. a se increde.
a recensá, a censurá. Bizakodás, bizalom, a. încredere,
Bírálás, bírálat, s. censurare, ju ­ confidentia.
decare, critisare. Bizalmas, a. — an, ad. concre-
Birâs, a. avere, stapanire. diutu, incredintiatú, confiden-
Birka, a. óié (cu lana fin a cré- tialu.
tia). Bizalmatlan, a. — ni, ad. fara în­
Birkózni, v. a se luptă. credere, prepuitoriu.
Birkózás, a. lupta. Bizalmatlanság, a. neîncredere,
Bírni, v. a posiede, a avé'; a banuiéla.
învinge; a suportă, a redicá. Bizalmi, a. de încredere.
Biró, a. jude. luvt«-*-' • Bízás, a. concredere; însărcinare.
Birodalmi, a. imperialu. Bízni, v. a coúcrede, a increde;
Birodalom, a. imperiu, imperatía- a se increde.
Bírói, a. juditialu, judeeatorescu- Bizodalom, a. (v. bizalom).
Biróizár, s. secuestru. Bizomány, a. comisiune, însăr­
Biróság, s. tribunalu, judecătoria. cinare. .
Birs, birsalma, a. gutuie. Bizományos, a. eomision#iu, man­
Birság, a. pedépsa (de báni), datar™.
amenda, glóba. Bizon! bizony! int. asia! dien!
Bírságolni, v. a globi, a pedepsi in adeveru!
(in bani). Bizony itni, v. a dovedi, a ar­
Birtok, a. posesiune, proprietate, gumentă, a. demustrá.
avere. Bizonyítók, a. dovéda, argumen­
Birtokháborítás, a. conturbare de ta, próba.
posesiune. Bizonyítvány, bizonyitmány, a.
Birtokolni, v, a posiede, a a ve atestata, adeverintia. .
in proprietate. . Bizonyosodni, bizonyodni, v. a se
Birtoklás, a. posiedere. dovedi, a se adeveri.
Birtokos, a. posesoriu, proprie­ Bizonyos, a. — an, ad. siguru,
tar™. certa.
Bizonyság Boldogtalanodni 19
Bizonyság, s. marturía, martom. Boglár, s. catarama, agrafa, spon*
Bizonytalan, a. necertu, nesigura. ca.
• Bizonytalanság, s. nesigurantia, Boglya, s. bődé, juréda, grama-
nesiguritate. da, claia.
Biztatni, v. a indemná, a im- Bognár, s. rotariu.
pintená, a inteti. Boşos, a. — an, ad. (v. bogas).
Biztonság, biztosság, s. seeurantia, Bogosodni, v. (v. bogasodni).
securitate. Bogozni, v. a innodá.
Biztos, a. — au, ad. securu. Bogrács, s. caldare, cazanu.
Biztos, s. comisariu, mandatariu. Bogyó, s- bobitia, bóba.
Biztosítás, s. asecurare, garan­ Bogyós, a. bobatu.
tare, cauţiune. Bohó, a. narodu, nebunatecu.
Biztosítni, v. a asigură, a garantá. Bohócz, s. paiatiu, pacala.
Bízvást, ad. securu. Bobóság, s. nebunia, narodía.
Bobita, s. motiu, cucuiu, eiufu Bobóskodni, v. a face nebunie.
(la paseri). Bojt, s. ciucuru,
Bóbitás, a. motiatu. Bojtorján, s. (V. bogács).
Bocsátni, v. a iertá, a lasá.' Bojtos, a. ciucuratu, inciucuratu.
Bocsánat, s. pardonare, iertare. Bojtozni, v. i t inciucurá.
Bocsátkozni, v. a se demite, a Bók, s. salutare, complimentu.
se lasá, a participă. Boka, bokacsont, s. glesna, oulu
Bocskor, g. opinca. petiorului.
Bódé, s. boltitia, coliba, casutia. Bókolni, v. a complimentă, a
Bodítni, v. a ametí, a imbetá. salutá.
Bodnár, s. butariu, dogariu. Bókolás, s. complimentare.
Bódog, n. prop. Felicianu. Bokor, «.,■ tufa.
Bodor, a. cretiu, incretitu; iu- Bokratlan, a. netufosu.
curcatu; narodú. Bokréta, s. buehetu (de flori).
Bódorogni, v. a vagabuudá, a Bokrétázni, e. a orná cu flori,
amblá ratacitu. a impená.
Bódulni, v. a ametí, a se im­ Bokros, a. tuíosu; desu.
betá (de capu). Bokrosodni, bokrosulni, v. a se
intufosiá; a se iumultí.
Bódulás, bódultság, s. ametire,
Bokrosodás, s. intufosiare; în­
ametiéla. mulţire.
Bódult, a. ametitu. Ból, p. din.
Bodza, bodzafa, s. socu.
Boldog, a. fericitu.
Bog, s. nodu.
Boldogítni, v. a ferici.
Bogács, s. scaietiu, scaiu.
Boldogitás, s. fericire.
Bogár, s. insecta, gandacu. Boldogság, s. fericitate, fericire
Bogarászni, v. a aduná insecte. Boldogságos, a. fericitu, santu.
Bogarászat, «. entomologia. Boldogtalan, a . — ni, ad. nefe­
Bogas, a. nodurosu. ricita.
Bogdán, n. prop. Adeodatu. Boldogtalanítni, v. a neferici.
Bogasodni, v. a se innodá. Boldogtalanodni, v. a se neferici.
2*
20 Boldogtalanság Boropálatlan
Boldogtalanság, a. nefericire. Bonczolás, a. anatomisare, des-
Boldogul, ad. fericita. membrare.
Boldogulni, v. a se ferici. Boncztan, a. anatomia, artea ana­
Bolha, balha, s. purece. : tomica.
Bolhás, a. — an, ad. purecosu, Bontakozni, v. a se desface, a
cu purece. *, se desmembrá.
Bolházni, bolhászni, v. a purecá. Bontás, a. desfacere.
Bolházkodni, bolházodni, v. a se Bontatlan, a. nedesfacutu.
purecá. Bonyolítni, v. a incurcá, a in-
Bolházkodás, bolházodág, s. pu- calcí.
recare. Bonyolítás, a. încurcare, încâl­
Bólintani, v. a incliná, a miscá cire.
(cu capulu). Bonyolódni, v. a se incurcá, a
Bolond, a. nebuuu. se incalcí.
Bolondítni, v. a nebuni (pe ci­ Bonyolodás, bonyolultság, a. în­
neva,). curcătură, complicare.
Bolonditás, a. nebunire. Bor, a. vinu.
Bolondos, a. nebunatecu. Borbély, a. barbieria.
Bolondoskodni, bolondozni, v. a Borda, a. spata (la cesutu); ol­
face nebunie. dalborda, cóste (la animale).
Bolondulni, v. a nebuni. Borítani, v. a acoperi, a cup-
Bolondulás, a. nebunire. tusí.
Bolt, a. pravalía, bolta, negu- Boritás, a. acoperire, cuptusiéla.
tiatoría. Bontatlan, a, neacoperitu.
Bolthajtás, boltozat, a. bolta, bol- Boríték, a. acoperementu, inve-
titura, arcú. litóre, velu, cuptusiéla.
Bolthajtásos, a. — an, ad. ar- Borítékos, a. copertatu, invalitu.
cuatu, cu boltitura. Borítékozni, v. a eopertá.
Boltív, a. arcú (de podu). Boritgatni, v. a acoperi, a cuptusi.
Boltozni, v. a arcuá, a bolti. Boritgatás, *. acoperire.
Bolygani, bolyongni, v. (v. bo- Boritó, a. acoperitoriu.
dorogni). Boijas, a. cu vitielu.
Bolygás, a. vagabundare, am- Borjazni, borjúzni, v. a fetá (vi­
blare ratacita. tielu .
Bomba, a. bomba. Borjú, a. vitielu. v (- u^)
Bomlani, bomladozni, v. a se Borjúfoka, a. vitielu de mare,
desface, a se descompune, a foca.
se disolvá. Boijuzás, *. fetare (de vitielu).
Bomlás, bomladozás, a. desface­ Boriéi, a. alcoholu, spiritu de
re, disolvare. vinu.
Borogatni* o. (boritgatni).
Bomolhatlan, a. nedesfacabilu, Borona, a. grapa.
nedisolvabilu. Boronálni, v. a grapá.
Bonczolni, v. a anatomisá, a des- Boronálás, a. grapare.
membrá. Boronálatlan, a. negrapatu.
Boróka Botrány 21
Boróka, n. socu. Borzogatni, borzongatni, v. a avá
Borongani, v. a se innorá. fiori, a infiorá.
Boros, a. — an, ad. vinosu; cu Boszankodni. boszonkódni, v. a
vinu. se necají, a se sechirá.
Borostyán, <?. dafinu, laure, ma­ Boszankodás, boszonkodás, s. se-
liul. chirare, necazu, neplăcere.
Borostyánkő, s. succinu, ambra Boszorkány, s. strigóie, ferme-
galbena. catóre.
B or^tyános, a. laureatn. Boszorkányság, s. íermecatoría,
Boroszlán, a. dafinelu, leusteann. vrăjire.
Borotva, 8. fv. beretva). Boszorkánykodni, v. a fermecá,
Borotválni, v. (v. beretválni). a vrají.
■Borotválkozni, v. (V. beretvál- Boszú, boszúállás, s. resbunare,
kozni). vendeta. . >
Borozni, v. a bé vinu. Boszúlni, bosszulni, v. a resbuná.
, Bors, 8. piperiu. Boszús, bosszuló, a. resbunatoriu.
Borsos, a. — an, ad. piperatu. Bosszúálló, a. (v. boszuló).
Borsolni, borsozni, v. a piperá. Bosszús, a. — an, ad. necajitu,
BorBolatlan, a. nepiperatu. maníosu.
Borsika, s. lingurica cu cresta Bosszúság, s. ; necasu, injuria,
('planta). mania.
Borsó, s. mazere. Boszor, s. capu de mórte (in­
^Borseprű, «. drosdie de vinu. secte).
Borsódzni, v. a se inasprí; a se Bosszantani, v. a necají, a iritá,
infiorá. ; a intaritá.
Borszesz, s. spirtu de vinu. Bosszantás, s. necajire, intaritare.
Borulni, ». a se plecá; a se in­ Bot, 8. bastonu, batiu.
norá, a se inchide (orison- Botozni, v. a ciomagí, a bate
tulu). cu batiulu.
Borús, o. innoratu, intunecatu, Botlani, v. a se impedecá.
inchisu. Botlás, s. impedecare, gresjéla.
Borúit, a. (v. borús). Botolni, v. (v. botozni).
Ború, 8. innorare, nuori. Botor, a. stupidu, narodu, sim­
Borz, s. vezure. plu.
Borzadni, v. a se infiorá. Botorkálni, v. a se impedecá,
Borzadás, s. înfiorare. a se poticni, a se impletecí.
Borzadály, borzalom, borzada- Botorkázni, v. (v. botorkálni).
lom, 8. infioratiune. Botorkázás, s. poticnire, impe­
Borzas, borzos, a. — an, ad. sbur- decare, impletecitura.
litu, pérosu, nepeptanatu, vel-
voietu. Botorság, s. stupiditate, narodía
neghiobia.
Borzasítni, v. a sburlí, a velvoié.
Borzasztó, a. — an, ad. spai- Botos, a. cu batiu.
mantatoriu, fiorosu, infrico- Botránkozni, v. a se í candalisá.
siatu, teribilu. Botrány, s. scandalu.
*
Botránykozás Babázni
Botránykozás, a. scandalisare Bölcseség, s. intieleptiune, sa-
(proprie). pientia.
Botránykoztatni, v. a 3 candalisá. Bölcsész, s. filosofá.
Botránykoztatás, a. scandalisare. Bölcsészet, s. filosofía.
Botránykoztató, botrányos, a. Bölcső, s. léganu.
scandalosu. Bölény, s. bon selbatecu, bouru
Botránytalan, a. neseandalosu. Bömbölni, v. a magi.
Bozont, a. flocu. Bömbölés, s. mngetu.
Bozontos, a. flocosu, sburlitu. Böngész, 3. compilatoria, jp i-
Bozot, 3 . trestietu, stufu. cuitoriu, (din cárti).
Bozotos, a. treskioeu, stufosa. Böngészet, s. cetire, spicuire,
Bő, a. larga, destula, abandanta, decopiere.
copiosu. Böngészni, v. a ceti, a decopié,
Böas, s. (v. becs). a receií, a spicui.
Böffenni, böfögni, v. a rűgaí. Bőr, s. piele.
Böfögés, 3 . rűgaitnra. Bőrös, a. — en, ad. pielosu, cu
Bőgni, v. a racní, a magi, a piele, impelitiatu.
sbierá. Bőrösödni, v. a se impelitiá, a
Bőgős, 3. racnire, mugire. prinde piele.
Bögetni, v. a iace.se planga. Bőrtelen, bőretlen, a. fara piele,
Bőgő, a. racnitoriu, sbieratoriu. nepielitiatu.
Bögöly, 3. teunu, musca de bon. Börtön, s. carceru, temnitia, prin-
Bögre, s. tigaie, Qlisiórá. sóre.
Bögy, s. (v. begy). Börtönözni, v. a incarcerá, a ares- *
Böjt, 3. posta, ajuna. t&, a intemnitiá. ;
Böjti, a. de postu. Börtönözés, s. încarcerare, in-
Bőjtölni, v. u posti. temni tiare.
Böjtölés, 3. ajunare, postire. Börzsöny, a. (v. berzsen).
Bojtos, a. — en, ad. de postu. Bőség, s. abuudantia, eopiosi-
Bökni, v. a împunge, a intiepá. ta te ; lărgime.
Bőkés, s. intiepare, impnngere. Bőséges, a. — en, ad. abundantu,
Bökkenni, v. a impedecá, a in- copiosu, múltú.
timpiná. Bősz, a. infuriatu, iritatu..
Bőszítni, v. a infuriá, a iritá.
Bőkkenés. s. impedecare, intim- Bőszülni, V. a se infuriá.
pinare.
Bökkenő, a. impedecatoriu, in- Bőszült, a. — en, ad. înfuriata.
timpinatoríu. Bővelkedni, v. a avé in abun-
Bökő, a. pungatoriu. dantia.
Bői, p . din. Bőven, ad. indestulu, abundantu.
Bölcs, a. filosofu, intieleptu, sa­ Bővítni, v. a larg i; a spori.
pienta. Bú, a. supărare, întristare.
Bölcselet, s. filosofía. Buba, a. papusia; copilu micu.
Bölcselkedni, v. a filosofá. Babázni, v. a papusiá, a jocá
Bölcsen, ad. intieleptiesce. cu papusia; a luá de peru.
Buborék Bübájolni 23
Buborék, s. besica, bulbucu (de Burkolni, i\ a invelí, a infa-
apa). siurá.
Buborékolni, v. a besicá, a bul­ Burkolás, s. invelire.
bucă, a gpumegá Burok, s. invelitóre, locasiu (la
Buborékos, a. besicosu, spume- copii mici după nascere).
gosu. Bús, a. — an, ad. tristu, supa-
Búbos, a, motiaíu. ratu.
Búcsú, s. remasu bunu, adiu ; Búsítni, v. a supară, a intristá.
jubileu. Búsulni, búsongani, búslakodni,
Búcsúzni, v. a luá remasú bunu. v. a se intristá, a se supará.
Búcsúzáé, s. remasu bunu. Bútalan, a. neintristatu.
Búcsúztatni, v. a luá remasu bu­ Buta, a. stupidu, narodu.
nu, a face ertatiuni (la morti). Butaság, 3. stupiditate.
Búg, s. porumbariu. Butítni, v. a narodí, a prosti,
Búgni, v. a bombai, a porumbă, a face stupidu.
a turturá. Bútor, s. mobilia.
Búgás, s. turturéla. Bútorozni, v. a mcfbilizá.
Bugyogni, v. a ciocoi, a isvorí, Bútorozás, s. mobilare.
a spumegá. Butulni, v. a se face stupidu,
Bugyogás, s. cloooire, isvorire, a narodí.
spumegare. Búvár, s. cufundatoriu de maré,
Buja, a. desfranatu, inbuibatu. scrutatoriu.
Buján, ad. (v. buja). Búvárkodni, v. a scrută, a cer­
Bujaság, s. desfrenare, cetă.
Bujálkodni, v. a se inbuibá, a Búza, 3, grauu, grau.
trai in desfrennri. Buzditni, v. a inbarbatá, a ani­
Bujálkodá3, s. desfreu. mă, a entusiasmá.
Bujdokolni, v. a amblá ratacitu, Buzdítás, s. animare, incuragia-
a vagabundá. re,,inbarbatare.
Bujdoklás, s. amblare ratacita, Buzér, s. roiba (planta).
vagabundare. Buzgalom, s. zelu, entusiasmu,
Bújni, bujkálni, v. a se ascunde. fervóre.
Bujtogatni, v. a agitá. Buzgalmas, a. zelosu.
Bujtogatás, s. agitare. Buzgó, a. devotu, piu, zelosu.
Bukni, v. a cadé, a picá. Buzgúság, s. devoţiune, pietate,
Bukás, s. cădere. fervóre.
Bunkó, s. maciuca. Buzgólkodni, v. a zelá, a fi
Bunkóé, a. maciueatu, cu ma­ devotu.
ciuca. Buzgólkodás, s. (v. buzgóság).
Buktatni, v. a face se cada. Buzogány, s. gióga.
Bunda, s. bunda. Bű, s. farmecu, incantatura.
Burgonya, s. cartofii, crumpana, Bűbáj, incantatura, farmecu,
baraboiu. magia.
Burján, s. maracina, buruiéna. Bübájolni, v. a incantá, a íer-
Burjános, a. buruienosu. mecá; a vrají.
24 Bűbájos Czédrus
Bűbájos, a. farmecatoriu, incan- Büszke, a. büszkén, ad. falosu,
tatoriu. maretiu, sumetiu.
Büdös, a. puturosu, imputitu. Büszkeség, aa fala, sumetía, or-
Büdösítní, v. a imputí. golia.
Büdösség, s. petére. Büszkélkedni, v. a se fali, a se
Büdösödni, v. a se imputí. . trufí.
Bükk, bükkfa, a. fagu. BUszkélkedés, a. (v. büszkeség).
Bütkmag, s. giru, seminţia de Bütü, a. verfu.
fagu. 'Bütyök, a. nodu, maciuca.
Bükköny, s. mazariche. Bütykös, a. nodurosu, maciucosu.
Bűn, a. pecatu, culpa; crima. Bűvegytan, a. alchimia.
Bünbánás, «. penitentia, părere Bűvész, a. fermecatoriu, magú.
de reu a pecateloru. Büvölés, a. fermecatoría, magia.
Bűnbocsánat, s. amnestia, ertare Bűvölni, v. a fermecá, a incan-
de pecate. tá, a vrají.
Bűnhődni, v. a suferi, a se po­ Bűz, s. putóre, mirosu greu.
cái, a luá resplata. Bűzhödni, v. a se imputí, a se
Bűnhödés, a. pocăire, penitentia. infetidá.
Bűnös, a. pecatosu. Büzhödt, a. imputitu, fetidu,
Bűntelen, a. nepecatosu, ino­ pnturosu.
cente. Bűzlelni, v. 'a mirosá (ceva ne­
Bűntény, a. crima. plăcuta).
Büntetni, v. a pedepsi. Bűzleni, ®. a putí, a mirosá greu.
Büntetés, a. pedépsa. Bűzös, a. puturosu, imputitu.
Büntetlenül, ad. nepedepsitu. Büzösödni, ®. a se imputí, a se
Bürök, a. cucuta. infetidá.

Cz=C.
Czáf, czáfolás, s. refrantatiune, Czáfoló, s. refrangatoriu, repro­
rebrobatiune, dementire, re- batorul.
futatiune. * Czafrang, a. coita, pantiura.
Czáfolni, «. a refrange, a re- Czammogni, «. a tropăi, a mer­
probá, a demenţi, a refutá. ge greu (cá ursulu).
Czammogás, a. tropaitura,-m ersu
Czáfolás, s. refrangere, refutare. greu.
Czáfolbatlan, a. nerefrangiveru,'. Czáp, a. tiapu.
nerefutaveru. Czápa, czápahal, a. scualu (pesce).
Czáfolhatlanúl, ad. (cl czáfol- Czár, a. tiaru, imperatu (ru-
hatlan). sescu).
Czáfolhatlanság, s. nerefrangibi- Czébra,. a. Zebra (animalu).
litate, nerefntabilitate. Czédrus, s. Cedru.
Czédula Czimes 25
Czédula, a. siedula, biletu. Czifrázni, v. a orná, a infrum-
Czégér, a. aratatoría, msemnu, £etiá.
firma. Czifrázó, a. ornatoriu, infrum-
Czégéres, a. insemnatu, inferatu, setiatoriu.
notoriu. Czigány, a. tieganu.
Czéh, «. corporatiune, colegiu, Czigányos, o. tieganosu.
tiehu. Czig&nyság, a. tieganía.
Czél, a. tieuta, scopu. Gzigányúl, ad., tieganesce.
Czeleczula, a. bagagia. Czihere, s. tufisiu, pădure dé
Czélirányos, czélszerü, a. con- tufe.
respundietoriu, amesuratu. Czikázni, v. a incoltí, a resarí;
Czélozni, czélzani, v. a tientí, a incrucíá; a sierpuí, a miscá
a face alusiune (la ceva). • rapede (cá fulgerulu).
Czélozgatni, v. (cá czélozni). Czikk, czikkely, a. articlu, pa-
Czélszerüség, a. corespundietate, ragraiu.
cuvenita scopului. Czikkelyes, a. articulata.
Czélszerüt’en, czéltalan, o. ne- Czikkelyezni, v. a articulá, a
corespundietoriu, necuvenitu desparţi, a deschiá.
scopului. Czikurnya, a. anostitura, intre-
Czéltalanság, a. necorespundie- catura, afeptatiune, podobi-
tate, (fora scopu). tura, cirada.
Czélzás, czélzat, a. tientire, alu­ Czikurnyás, a. podobitu, între­
siune. cuta, anostituj ciradata.
Czélzó, a. tientitoriu. Czikornyátlan, <f. neinpodobitu,
Czérna, a. atia. neciradatu.
Czet, czethal, a. balena, chitu. Czikornyázni, v. a inpodobí, a
Czibálni, v. a trage, a rumpe, face cirade, (trasuri încolăcite).
a smulge (vesmintele,). Czim, a. títula, adresa, firma.
Czibet, a. cibeta ('animal u). Czimbalmos, a. cimbaleriu.
Cziczkány, a. siórece cu bota Czimbalmozni, v. a bate, a dice
ascutitu. cu cimbalulu.
Cziczoma, a. ornare, inírumse- Czimbalom, a. 'cimbalu.
tiare, podóba. Czimbora, a. sotiu, colega, ca-
Cziczomázni, v. a orná, a in- meradu, tovaresiu.
frumsetiá. Czimborálni, czimborálkodui, v.
Czifra, a. ornatu, infrumsetiatu. a se insotí, a se tovarasí.
Czifrálkodás, a. ornare, infrum- Czimboraság, s. colegitate, tova-
setiare, mandría. rasia.
Czifrálkodni, v. a se orná, a se Czimer, a. insemnu, marca, scu-
infrumsetiá. tu nobilitariu; a patr’a parte
Czifrán, ad. ornatu, infrumse­ din mielu.
tiatu. Czimeres, a. insemnatu, marcata.
Cziíraság, a. ornamenta, podóba. Czimerezni, v. a insemná, a mar­
Czifrázás, a. ornare, infrumse- ca.
tiare. Czimes, a. titulatu.
26 Czimezés Czuppantás
Czimezés, a. intitulare, adresare. Czitromos, a. citrouatu, lamaiatu.
Czimezni, v. a intitulá a adresă. Czitromozni, v. a ciironá, a lamaiá.
Czimpa, s. sgarciu (la nasn si Czivakodni, czivódni, v. a se cer-
la urechi). , tá, a se dispută.
Czimpás, a. sgareiosu, Czivédás, a. cérta, disputa.
Czimtelen, a. netitulatu, fara ti- Czivódó, a. certatoriu, disputa-
tula. toriu.
Czimzet, s. titulare, firma. Czoboly, a. cibelina (animalu)
Czímzetes, a. titulariu, ca titula. Czomb, a. sioldu, erura.
Czin, s. cositoriu. Czombos, a. sioldurosu.
Czinczér, s. scarabeu, capricornu Czondra, s. sumanu.
(insecta). Czorholui, i). a rade, a razuí
Czinczogni, v. a tintiaí, a tiuí,* (la lucratorii de piele).
(siőrecele). Czök, s. aluatu acru.
Czinege, s. picigoiu (pasere). Czölönk • czölömp, s. ciomagu,
Czinezni, v. a in cositori, a trage fusta măciucă.
cu cositoriu. • Czölöp, a. păru, stálpu.
Czinezés, czinezet, s. incositorire. Czövek, a. pociumbu, parisioru
Czingár, a. (védi szikár). (scurtu grosu).
Czink, s. cincu, (métául). Czövek élni, v. a bate pociumbi.
Czinkos, s. barbauu, margiolu, Czudar, a. de nenlica, misielu,
trufatoriu, facatoríu de r^ e . iníamu.
Czinkoskodni, v. a barbaní, a ia- Czudarkodni, v. a face miselii,
ce rele. infamia.
Cziukosság, s. barbanía, trufaría. Czudarság, a. miselia, infamia.
Czinober, s. cinobru, chinovaru. Czudarúl, ad. misielesce, infa-
Czipelni, v. á redicâ, a tarí, a miosu.
trage. Czukor,.«. zaharu.
Czipész, «. calciunariu, papuca- Czukornid, s. trestia de zaharu.
riu, ciobotariu. Czukorsüveg, a. palaria séu tur-
Czipó, s. pitusca, panisióra. nu de zaharu.
Czipö, s. papucu, ciubote Czukorszesz, s. rumu.
Czirkalmazui, v. a mesurá cu Czukrász, a. conietariu.
circinulu, a circulá. Czukrászat, a. confetaría.
Czirkálni, v. a patrolá, a vighía; Czukios, a. zaharitu, zaharosu.
a circulá. Czukrozni, v. a zabarí.
Czirkalűm, s. circinu. Czupogni, ezupogatni, cznppan-
Czirogatui, czirokálui, v. a ne­ tani, v. a sarutá sonoru (ple-
tezi, a gugulí. oscaindu).
Czirogatás, a. netezire, gugulire. Czuppantás, «. sanitare sonora,
Czitrom, s. citronu, lamaia. cuicatura.
Cs
Csáb, s. amagire, sedueere, ade- Csalárdál, ad. falsu.
manéla, atrasamentu. Csalás, s. insielatiune', falsitate.
Csábítás, s. amagitura, sedutiu- Csalatás, csalódás, csalatkozás, 3.
ne, ademanéla. amagíre, insielatura, ilusiune,
Csábitni, o. a amagi, a seduce, amagitura,
a ademani. Csalatkozni, v. a se insielá, a se
Csábító, a. amagitoriu, seduca- amagí.
toriu. Csalékony, a. ‘ amagitoriu, ilu-
Csábulni, v. a se amagi, a se soiu, falsu.
seduce. Csalfa, a. insielatoriu, amagitoriu.
Csacsi, s. magariu. Csalfaság, s. amagitura, insiela­
Csacska, a. limbuţii, guralivu. tura; ilusiune,
Csacsfeaság, s. limbutire, gura- Csalfálkodni, csalfáskodni, ». a
livia. insielá, a amagí.
Csacsogás, s. limbutire, galagire. Csalhatatlan, csalhatlan, a. ne-
Csacsogni, v. a galagi, a limbuţi. insielaveru, neamagibilu, fara
Csacsogó, a. limbutu, galagitoriu. dubietate.
Csafarni, v. a invertí, a intórce. Csalhatatlanul, csalhatlanál, ad.
Csak, ad. numai. nesmintitu, fara indoiéla, se-
Csákány, s. ciocanu. curu.
Csakha, ad. numai—de. Csalhatatlanság, s. neinsielatiune,
Csakhogy, coj. numai—déca. siguritate, neindoiéla.
Csáklya, s. talpiga (de datu pe Csalit, s. tufariu, ciritisiu.
ghiatiaj, carligu, arpaga. Csalitos, a. tufosu, dudosu.
Csáklyázni, v. a se dâ pe ghiatia Csahna, s. turbanu (legătură de
cu talpiga. capu Ia turci).
Csaknem, ad. mai, cam. Csalmatok, s. mesalaritia, ius-
Csákó, s. chivera, ciacau. tianu (planta).
.Csakugyan, coj. totuşi, cu tóté Csalni, v. a insielá,,a seduce.
aceste, inse. Csaló, s. insielatoriu, seducatoriu.
Család, s. familia. Csafódás, s. insielatiune, ilnsiu-
Családos, a. cu familia. ne, amagire.
Családtalan, a. fara família. Csalódni, v. a se insielá, a se
Csalán, s. ursica. amagí, a se seduce.
Csalárd, csaló, a. insielatoriu, Csalogány, s. privigitoria, filo-
falsu. mela (pasere).
Csalárdság, s. insielatoría, fal­ Csalogatás, s. amegiéla, seducere.
sitate. Csalogatni, v. a insielá, a ama­
Csalárdkodni, v. a insielá. gí, a seduce.
28 .Csalogató Csavarodni
Csalogató, a. %magitoriu, insie- Csatak, a. nomolu. tina,
latoriu, seducatoriu. Csatakolni, ti. a intiná, a no-
Csalóba, a. amagitivu, ilusioriu, molí (vestminte,).
seducatoriu. Csatakos, a. intinatu, nemolitu.
Csap, a. cepö, dopu. Csatározás, a. tiralaría, ieptatu­
Csapás, a. 'lovitura, bătătură, ra, puscatura sengurateca fia
plaga. soldaţi).
Csapat, a. trupa, óste. Csatározni, ti. a tiralarí.
Csapdosni, ti., a trânti, a plesni. Csatázás, a. lupta, pumnare,
Csdpdosás, a. plesnitura, tran- atacu.
titura. Csatázni, ti. a se luptá, a se
Csapiár, — os, a, ospetariu, bir- bate.
tariu. Csatlakozni, ti. a se insotí, a se
Csapodár, o. flutnrátu, neconstan- uní, a se impreuná.
tu, nestatornica. Csatiás, tfsatlakozás, a. împreu­
Csapodárkodáh, a. néconstantia, nare, unire, imbinare.
fluturatiune. Csatolás, s. incatarambare, im­
Csapodárkodní, ti. a fi hecon- binare.
stantu, a fluturá, (a curtisá Csatolni, ti. a incatarambá, a
incóce si încolo). imbiná.
Csapódni, ti. a se trânti, a pocni, Csatorna, a. canalu, scocu.
a se inchide (usi’a. Csatornás, a. cu canalu, cana-
Csapolni, ti. a cepuí. lisatu.
Csapongani, t>. a stravagá, a fi Csattanás, a. pocnitura, sunetu.
svanturatu, a face senrsiuni, Csattanni, ti. a' süná, a pocni.
fdesfrenate). Csattanós, o. sunatoriu, pocni-
Csapongás, a. desfrenare, stra- toriu; eclantantu (la vorbire).
vagantia, escesu, svanturatura. Csattogni, ti. a pocni, a suná.
Csapszék, a. ospataría, erisma Csáva, a. dubéla, argaséla. *
misera. Csáválás, a. argasitura, argasire.
Csárda, a. éiarda, qrisma (pe Csóválni, ti. a argasí, a duba-
campiele üng.). larí.
Csárdás, a. ciardasiu (unu jocu Csáválatlan, ad. neargasitu.
ung.;. Csavar, a. siurupu, verteju.
Csarnok, a. hala, porticu, sala. Csavarás, a. insiurupare, inver­
Császár, a. imperatu. tire, sucire.
Császári, a. imperatescu. ' Csavargani, csavarogni, ti. a am­
Császárkodni, ti. a imperatí. b ii vagabundu.
Császármadár, a. gainusia alu- Csavargás, a. amblare vagabonda.
naria. Csavarni, csavargatni, ti. a in-
Császárné, a, imperatésa. siurupá, a invertí, a suci.
Császárság, a. imperatía. Csavarodás, a. întorsătură, su-
Csat, s. cataramba, agrafa, com- citura, invertitura.
pitia. Csavarodni, ti. a se invertí, a se
Csata, a. batalia, atacu. suci.
Cseber Csengés 29
t Cseber, csöbör, s. ciubaru. Csempész, s. contrabandieriu,
í Csecs, s. tietia. traficanta (pe furisiuj.
Csecsemő, csecsemős, s. infante, Csempészet, s. contrabanda, tra­
copilu la tietia. fica contrabanda.
Csecsebecse, s. bagatele, nemicuri. Csempészbedni, v. a contraban-
Csecsesj tietiatu, cn tietia. bandâ, a trece marfa oprita.
Csecsctlen, a. fara tietia, ne- Csempészkedés, s. contrabanda-
tietiosu. re, trecere de marfe oprite.
Cseh, s. boemu. Csend, s. tăcere, astemperare,
Csekély, a. mica, pucinn, ba- ■ linişte.
gatelu, neinsemnatu. Csendes, a. linistitu, tacntu, do-
Csekélyleni, v. a tiené pucinu, molu, astemperatu, linu.
bagatelu. Csendesedés, csendesség, s. tă­
Csekélység, pucinatate, mi­ cere, astemperare, linişte.
cime, neinsemnatate. Csendesedni, v. a se; astemparâ,
Csel, s. latiu, cursa, falsitate, a se linişti, a se molcomi.
şiretía, astutía. Csendesen, ad. linistitu, molco-
Cseléd, s. sierbitoriu, sierbitoria; mitu, tacutu.
caseni. Csendesitni, v. a molcomi, a li­
Cselédség, s sierbitorime. nişti, a astemperă.
Cselekedet, s. fapta, lucrare. Csendesülni, v. (v. csendesedni).
Cselekedni, v ■ a face, a lucrá. Csendités, s. clopotire, sunare
Cselekmény, cselekvény, cselek­ de clopotifelu.
vés, s. fapta, lucrare, activi­ Csenditni, v. a clopbti, a trage
tate, acţiune. clopotielulu.
Cselekvő, s. faptuitoriu, actoria, Csendítő, s. clopotitoriu.
a. activu, facatoriu. Csend-őr, s. gendarmu.
Csele, s. delfinu (animalu). Csend-őrség, 3. gendarmaria.
Cselekvőség, s. activitate, făp­ Csendőrtanya, s. casarma de gen-
tuire, lucrare. darmi.
Cselfógás, s. apucatura astuta, Csendülés, s. sunetu , (de clopo-
finetía vicléna, viclenia. tielu), ciuitura, reSunetu.
Cselszövény, s. intriga, cabala. Csendülni, «. a resunâ, a ciui.
Cselszövényes, a. intrigantu. Csenés, s. pitulare, furare, chi-
Cselszövés, s. intriga, intrigare. lipirgia.
Cselszövő, a. intrigantu. Csenevész, a. ticăloşii, misera-
Csemcsegni, v. a clefai, a inolfai. veru, degenerata, nacasitu,
Csemcsegés, s. clefaire, molfaire proletariu. '
(la mancare). Csenevézni, v. a degenera, a se
Csemege, s. licării, mancari me- corci, a perde viti’a.
runte, (confetari, póme, dul- Csenevézség, 3. ■ degeneratinne,
cetiurij. corcitura, bastardime.
Csemegézni, v. a gustări, a man­ Csengeni, v. a clopoti, a resunâ,
că licaituri, zaharicale. a ciui.
Csemete, s. plantitia, resadu, Csengés, 3. sunetu, ciuitura, clo­
plantulitia, potire.
30 Csengetés Csillagászati
Csengetés, a. clopotire, tragere | Cserge tyű, a. clantiaitéria, dar*
de clopotielu. ! daitória, cartiaitória.
Csengetni, t>. a clopotí (eu clo Cserje, a. arbustime, ciritisiu,
potielu). tufisiu, buci.
Csengetyű, s. elopotiela. Csermely, s. pareutiu, pareu.
Csenni, v. a fúró, a pítulá. Cserzeni, v. a argasí.
Csep, csepp, a. picu, picur«. Cserzés, a. argaséla.
Csép, a. imblaeíu. Csésze, a. scafa, tésa, césca.
Csepegni, v. a picurá. Csevegés, a. limbutire, vorbire
Csepegetni, u. a picurá (pe ceva). fara rostu.
Csepegés, a. picuru, picuratura. Csevegni, v. a flecari, a galagí,
Csepegő, a. stresina, pieuru; a. a vorbi fara rostu.
pieuratoriu. Csevegő, o. flecaritoriu, guralivu,
Csépeletlen, a. neimblatitu. vorbaretiu.
Csépelni, v. aim blatí. Csiga, a. rola, rotitia, torol a ;
Cseperegni, v. ív. csepegni). melciu, cubelciu.
Cseperbe, a. ciuperca. Csigázni, v. a roti, a invertí
Cséplés, a. imblatire, imblatitura. rol'a.
Cséplő, a. iftblatitoriu. Csik, a. cipariu (animalu).
Cseppenni, cseppenteni, e. a picu- Csikarni, o. a stórce, a luá eu
curá, a stropi. íorti’a, a răpi; a strânge (la
Csepű, a. c&ltiu (de canepa). • pântece).
Caepiis, a. "câltiosuţ cu câltiu. Csiklandani, csíklándani, v. a
Cser, cserfa, a. stegériu. gádelí.
Csere, a. schimbare, variatiune. Csiklandás, csiklandozás, a. ga-
Cserebere, csereberélés, a. trafi­ dalíre, gadalitura.
care, schimbare. Csiklandós, a, gadalitiosu.
Csereberélni, v. a traficá, a Csiklandozni, v. a se gadalí.
schimbi. Csikó, s. mánzu.
Cserebogár, cserebűly, a. ganda- Csikócza, a. calu de mare, mân­
cu de main, scarabusiu. au de mare.
Cserélni, cserélgetni, v. a schim­ Csikorgás, csikorgatás, s. scar-
b i, a variá, a traficá. tiaituía, eriscare.
Cserép, a. hárbu, cahala, tiegla Csikorgatni, a. a scârtiai, (ceva),
(tegula). a criscá (dentii).
Cserepes, a. cu tiegle, cu cahale. Csikorogni, v. a scârtiai (ometulu).
Cseresnye, cseresznye, s. cirésa, Csíkos, a. vergatu, liniatu.
cireşe. Csikózás, a. fatare de mânau.
Cseresnyés, a. gradina cu cireşe. ; Csíkózni, ®. a iatá mánzu.
Cserge, a. straiu, tiolu, cérge. Csíkozni, t>. a vergá, a trage
Csergedni, csörgedezni, csörge­ verge, liniaturi.
dezni, v. a ciraí, a curge Csillag, a. stea.
(unu isvoru, pareu cu sunetu). Csillagász, a. astronomu.
Csergés, csörgés, csergedezés, a. Csillagászat, a. astronomia.
ciraire (sunetulu unui pareu). Csillagászati, a. astronomicu.
Csillagatlan Csipke 31
Csillagatlan, csillagtalan, a. ne- Csinálgatás, a. (v. csinálás).
stelatn, fara stele. Csinálni, csinálgatni, ®. a face,
Csillagjóslat, 8. astrologia. a lucrá.
Csillagkép, s. eonstelatiune. Csinálmány, s. facatura.
Csillagkém, s ‘ observatoriu de Csináló, s. facatoriu.
stele. Csinján, ad. incetu, linu, domo­
Csillagkémde, s. tnrnu astrono- lu, de’icatu, cercuspectu.
micu, locu observatoriu. Csinos, a. frumosielu, gentilu,ne- •
Csillaglani, ®. a luci, a sclipi, tedu, netu, curatielu, elegantu.
a luminá. Csinosbitás, s. infrumsetiare, ne-
Csillagos, a. stelatu, cu stele. tedire, poleire, elegantia.
Csillagrendszer, s. • sistema pla­ Csinosbítni, ®. a infrumsetiá, a
netara. netedí, a polei.
Csillagtan, 8. astronomia, scien- Csinosbodni, csinosbulni, v. a se
tia astronomica. infrumsetiá; a se netedí, a se
Csillagtávmérő, 8. astrolabu. polei.
Csillagzat, s. eonstelatiune, stele, Csinosbulás, csinosgatás, csinosí­
astru. tás, csinosodás, csinOsnlás, s.
Csillagzó, a. lucitoriu, selipito- infrumsetiare, curetianía, ele­
riu, luminatoriu. gantia, poleire, netedire.
Csillám, csillámlás, s. lucire, lu­ Csinosság, 8. frumsetia, elegan­
mina, sclipire. tia, gentilitate.
Csillámlani, v. a luci, a sclipi, Csinosítni, csinosgatni, ®. a in­
a Iuminá. frumsetiá, a netedí, a polei.
Csillámló, csillogó, a. lucitoriu, Csintalan, a. spulberatu, petu-
selipitoriu. lantu, nepolitu.
Csillany, s. brílantu. Csintalankodni, ®. a se spulberá,
Csillap, s. tăcere, linisce, domolu. a fi petulantu.
Csillapitni, v. a liniscí, a mol­ Csintalanul, ad. petulantu, spul­
comi, a domoli, a aliná. beratu.
Csillapodni, csillapulni, ®. a se Csipa, s. űriére.
liniscí, a se domoli, a se mol­ Csipás, a. urdurosu.
comi, a se aliná. Csipásodni, ®. a se face eu ur-
Csillár, s. lusteru, candelabru, .dóre, urdurosu.
policandru. Csipdesni, csipdezni, csipdelni,
Csillogás, s. sclipire, lucire, stră­ v. a piseá.
lucire. Csipegni, csipogni, ®. a ciripi.
Csillogni, ®. (v. csillámlani). Csipegés, 8. ciripire.
Csimaz, s. păduche de plante. Csiperke, *. ciuperca.
Csimbolya, s. cimpóie. Csípés, csipkedés, s. pişcătură.
Csin, Csiny, s. apucatura fslsa; Csipeszkedés, s. aternare, urcare.
gentilitate; frumsetia. Csipeszkedni w. a se aterná, a
Csinálás, a. facere, lucrare. se urcá, a se acatiá.
Csinálatlan, a — ni, ad. nefacu- Csipke, s. retiela, dintela ; rugu,
tu, nelucratu. I spinű.
32 Csipkebokor Csonkásitás
Csipkebokor, a. maciesiu. Csoda, a. minune, mirare, mi-
Csipkés, csipkézett, a retielatu, raclu.
dintelatu. Csodálás, csodálat, a. admirare,
Csipkézet, a. retielatura, dinte- admiratiune.
latnra. Csodálatos, a. nuraculosu, mi­
Csipkézni, v. a retielá, a dintelá. nunata.
Csípni, csipkedni, v. a piscá. Csodálkozás, a. (v. csodálás).
Csípő, csípős, a. píscatoriu, iute. Csodálkozni, v. a se minună, a
Csipösödni, v. a se face pisca- se mirá
toriu, iute (branz’aj. Csodálni, «. a admirá.
Csípősség, a. , intiéla, piscatori- Csók, a ..sarutáre, sarutu.
me, pisearijne, usturime. Csóka, a cióra.
Csippenteni, v. (V. csípni). Csókolás a. sarutare.
Csiptetni, v. a ínclestá, a strânge. Csókolni, v. a sarutá.
Csira, a. coltiu, muguru, ger- Csókoló, a. sarutatoriu.
menu. Csókolódás, a. sarutatura, saru­
Csirádzás, a. ineoltire, resarire. tare, pupatu.
Csirádzani, csírázni, v. a incoltí, Csókolódni, csókolózni, v. a se
a resarí. sarutá, a se pupá.
Csirás, a . cu coltiu, incoltitu, Csomag, a. pachetu, legătură.
muguritu. Csombokos, a. nodurosu, noduríu.
Csiripelés, a. (v. esipegés). Csombolgatni, v. a pachetá, a
Csiripelni, csiripolni, v. (v. csi- aduná la olalta.
pegni). Csombor, s. ciumbru, minta, pő-
Csirizelni, v. a clei, a lipí. legina.
Csirke, s. puiu. Csomó, s. nodu, gramaűa. •
Csiszamlani, csiszamodni, v. a lu­ Csomós, a. nodurosu.
necă, a se dă pe ghiatia. Csomósodni, v. a se innodá, a
Csiszamlăs, a. lunecare. se incalcí.
Cşiszamlos, csiszamós, a. lune- Csomózás, «. innodare, pache-
cosu, luciu, netedu. tare, adftnare la olalta.
Csiszolni, v. a polei, a netedi, Csomózni, v. a innodá, a gră­
a luci. mădi.
Csiszolás, *. poleire, netedire, Csónak, csolnak, a. luntre, barca.
lucitura. Csónakázni, csolnakázni, v. a
Csiszoló, a. poleitoriu, lueitoriu. luntri, a amblá cu luntrea
Csiszolódni, o. a se polei, a se pe apa.
netedi. Csónakázás, a. luntrire.
Csititni, v. a linisci, a molcomi Csónakos, a. lnntrasiu.
Csitt 1 int. tăcere! linisce! Csonka, a. ciuntu, defeptuosu,
Csiz, a. ineritia verde (pasere). necompletu.
Csizma, a. stibla, cisma, ciobote, Csonkásig, csonkolás, a. ciunta-
incalceminte. tiune, defeptuositate.
Csizmadia, a. stiblariu, ciobo- Csonkásitás, a. ciuntare, necom-
tariu. cismariu. pletare.
é
Csonkásitni Csörömpölni 33
Csonkásitni, v. a ciuntá, a mu- Csoszogás, s. târaire, tárire.
tilá. Csóva, a. ciuha, semnu, marca.
Csonkítás, a. ciuntare, amputa­ Cső, a. tieve, tubu.
re, -ujípulatiune. Csöbör, a. ciuberu.
CsonMtni, v. a ciuntá, a amputá. Csőcselék, a, plebe, amestecu de
Csonkulni, v. a se ciunt;!, a su­ ómeoi.
feri scădere. Csőd, a. concursu.
Csont, s. g su . Csödhirdetmény, csödhirdstés,
Csontár, a. taría de osu (simbu- csödnyitás, a. escriere de con-
rii de persicaj. cursu.
Csontász, a. ostrologu. Csöditós, s. adunatura, asotiare,
Csontatlan, a. noososu- grupare.
Csontos, a. ososu. Csőditni, v. a aduná, a grupá,
Csontosod;!?, s. osatiune, inosire. a stringe in céta.
Csontosodni, v. a se inosí, a se Csődtömeg, a. mássá concursuala,
face ososu. mássá cridala.
Cşontvâz, s. scbeletu. . Csödtömeggondnok, a. mássá cu-
Csoport, a. gramada, grupa, tur­ ratoru.
ma. Csődülés, csődület, a. concursu,
Csoportosítni, csoportozni, v. a strinsura, adunatura (de ómeni)»
grămădi, a aduná, a grupá. Csődűlni, v. a se aduná, a se
Csoportosodni, csoportosúlui, v. stringe in grupa.
a se gramadí, a se ingrupá. Csökkenés, a. scădere, decădere.
Csoportozás, s. gramadire, gru­ Csökkenni, v. a scadé, a decadé.
pare. Csökkenteni, v. a scarí, a scadé,
Csorba, a. stirbu, stirbatu. (pretiuiu), a micsiorá.
Csorbaság, a. stirbatiune, scădere. Csömör, a. desgustu, 'grétia.
Csorbitni, v. a stirbá (ól’a). Csömöreim, csömörleni, v. a se
Csorbulás, a. stirbaie, scădere. ingretiosiá, a se bolnavi de
Csorbáin!, v. a se stirbá. grétia.
Csorda, a. ciurda, turma, céta, Csömörlés, *. ingretiosiare.
mulţime. Csömörlös, csömörletes, a. in­
Csordulni, v. a curge (dein po- gre tiosietoriu.
calulu plinu). Csöngér, a. medusa (animala).
Csordultig, ad. plinu pana la Csőr, a. pliscu, rostra, ciocu,
curgere. clontiu.
Csóré, a. golu, golasiu. Csörgedezés, a. (v. csergedezés,).
Csorgani, csorogni, «. a curge. Csörgetni, e. a clantiui, a dár­
Csorgás, a. curgere. dái, a face sgomotu.
Csorgatni, v. a scurge, a dá Csörgetyü, a. (v. csergetyü).
curgere. Csörögni, v. a suná, a dranga-
Csorgó, a. isvoru, pareu, canalu. n í; a clingaí (lantjain).
Csoszogni, csoszogatni, csoszog­ Csörölni, v. a depaná (torta).
tatok v. a tárai, a frecá (pe- Csörömpölni, o. a durai, a face
ciorele). sgomotu, a drangani, a suná«
3
34 . Csörömpölés Daczolás
Csörömpölés, a. scartiaítura, sgo- Csuklás, s. sughitiare.
motu, dranganitura. Csuklya, a. căciulă, cuşma, capa.
Csörtetni, v. (y. csörömpölni). Csuklyás, a. caciulatu, cu că­
Csősz, a. vigilatoriu de campu, ciulă.
pazitoriú, jitariu. Csukni, v. a inchide.
Csötörtök, s. jói. Csukódni, v. a se inchide.
Csöves, a. cu tieve, tievitu. Csúnya, o. (v. csúf).
Csúcs, s. culme, verfu.' Csúnyaság, a. scarnavenía, uri-
Csucsorodás, s. crescamentu, in- tiune.
flatura. Csupa, ad. chiaru, numai.
Csucsorodni, v. a se imflá, a se Csupasz, a. golu, golasiu.
face cu verfu. Csupasztani, v. a tesí, a retezá,
Csúesos, a. culminatu, ascutitu. a smulge (pene).
Csúcsosodni, v. a se a s c u tí,a s e Csupor, s. ulcea.
culminá. Csusza, a. cocianu.
Csuda, a. (v. csoda). Csúszás, a. lunecare.
Csúf, a. scarnavu, uritu, de- Csúszni, csuszamlani, v. a lunecá.
formu. Csuvik, a. buba ("de néptej.
Csúfítani, v. a urití, a scarnaví, Csúz, a. reuma, reumatismu.
a deformá. Csüggedetlen, o — ül. ad. fara
Csúfitás, s. uritire, scamavire, pregetu, nedesperatu, nedes-
defórmitate. curagiatu, neînfricata.
Csúfolás, s. batjocura, deridere. Csüggedni, v. a se descuragiá,
Osúfolkodni, csúfolúdni, v. a se a desperá, a-siperde curagiulu.
batjocori. Csüggedség, csüggedés, a. des-
Csúfolni, V. a batjocori, a deride. peraţiune, descaragiu.
Csúfolódás, a. batjocorire, deri­ Csüggeszteni, i>. a descuragiá.
dere, irónia. Csüggesztö, o. descuragiatoriu,
Csufondáros, a. batjocoritoriu. desperatoriu.
Csúfság, s. batjocura, ironia. Csiiggni, v. (v. csiingeni).
Csúful, ad. uritu, bajocoritu. Csüngeni, v. a atem á, a depin­
Csúfúlni, v. a se urití, a deve­ de; a ii aplecata, a se alipi.
ni deíormu. Csőr, a. sinra.
Csuka, s. stiyien. Csiirölni. v. a depaná.
Gsuklani, v. a sugbitiá. Csütörtök, a. (v. csötörtök).

Sácz, a. cerbicia, renitentia, ar- Beszólni, v. a se opune, a rés is­


riagu. ié, -a dezfide.
Daezára, ad. in mania, in Irata, Bapzalá«, a. opunere, reg&ten-
in contra. tia ; desfidere; obstinatwae.
Daczos ■ Delej telep . 35
Daczos, a. cerbicosu, obstinatu, Dandárnok, a. brigadiru, gene­
brnscu. ralii.
Daczoskodni, v. (v. daczolni). Danolni, v. (v. dalolni).
Daczosság, s. (v. dacz). Dara, a. pasatu, urluiéla, maci-
Daczszövetség, s. aliantia ofen­ natu mare.
siva. Darab, a. bucata, piesa.
Dacz-védszövetség, s. aliantia o- Darabka, darabocska, a. bucatica.
fensiva-defensiva. Darabolni, v. a imbucatí, a des-
Dadogni, v. a balbaí, a ingalá. membrá.
Dadogás, a. balbaire, ingalare. Darabolás, a. imbucatire.
Dadogó, a. balbaitoriu, ingala­ Darabolatlan, a — úl, ad. neinbu
torra. catitu.
Dadogva, ad. balbaindn. D ario s, a. — an, ad. aspru, col-
Dag, daganat, s. inflatura, bolfa. tiurosu, duru, giundiurosu.
Dagadni, v. a se inflá. Darálni, v. a urluí, a macină
Dagadás, s. icflare. mare; a flecari, a vorbi ne-
Dagadat, s. inflatura. micuri.
Dagadozni, v. a se inflá ftreptatu). Darázs, *. vespe.
Dagadt, o. inflatu. Dárda, a. lancia, pica.
Dagály, s. inflatura: erescere, Dárdany, a. antimoniu (inetalu).
inflarea maréi, flucsu. Dárdás, a. lancerin.
Daganatos, a. inflatu, bolfatu, Darócz, a. frisa, panura dura.
cu înfiaturi. Daru, a. cocoru (pasere).
Dagasztani, v. a frementá (panej. De, coj. ci, dara, inse.
•Dagasztás, s. frementare. Deberke, döbörke, a. tóna, buto-
Dagasztó, s. freraontatoriu. iesiu, putinica.
Dagasztott, a. frementatu. Deczka, a. scândura.
Dajka, s. nutrice, doica, manca. Ded, (außae), formu, . . . . iu,
Dajkálni, v. a doici a ingrigí, . . . osu, d. e. kerekded, ro .
a ingrigí, a cresce.' tundiu.
Dajkálás, a. doicire, îngrijire. Dehogy! int. dara-nu! neeedc-
Dajkáló, 8. ingrijitoriu, nutritoriu. cum !
Dal, s. cantn, cantare, cantecu. Dejszsn! int. hei-bine!
Dalköltészet, s. poesía lirica. Dél, a. amódi! sudu.
Dalár, a. canteretiu. Délczeg, a. trufasiu, falosu, cu-
Dalárda, a. coru de canteretiu. ragiosu.
Dalia, s. erou, cavaleru. Délczegség, s. trufia, fala, mân­
Dallam, s. melódia. dria.
Délczeskedni, o. a se m andrí, a
Dalma, s. bustu, trupu.
■se trnfí.
Dalolni, v. a cantá.
Delej, a. magnetu.
Dalnok, s. cantatoriu, cantereti. Delejes, a. magneticu.
Dáma, a, dómna, dama. Delejesítni, o. a magnetisá.
Dámvad, s. caprioru. DelejeBség, a. magnetismu.
Dandár, s. brigada (la miliţia). Delejtelep, a. bateria magnetica.
3*
36 Delejtü Díjnok
Delejtű, a. acu magneticu, com- Dézsmálás, a. diecimare.
pasu, busola. Dézsmálatlan, a. nediecimatu.
Deli, a. pomposu, frumosu, ma- Dézsmáló, a. diecimatoriu.
retiu, galantu. Diadal, diadalom, a. triumfa, în ­
Délibáb, a. fata morgana, ursi­ vingere.
tori» morgana, jocu de aera. Diadalmas, a- triumfatoriu, in-
Délkör, s. meridianu. vingatoriu.
Delnő, s. dama, matrona, Diadalmaskodni, v. a triumfă, a
Dénes, n. prop. Dionisiu. iövinge.
Denevér, s. liliaeu, vespertilu. Dics,, dicsőség, a. gloria, mărire,
Dér, s. bruma. , lauda.
Dercze, a. zapsite, teritie. Dicsekedni, dicsekszem, v. a se
Derék, a. trunchiu, trnpu^ bus- laudă, a se mandrí.
tu, talia. Dicsekedés, dicsekvés, a. lauda,
Derék, a. cseelinte, miuunatu. fala, mandría.
Derekai, derekalj, a. matratia, Dicséret, a. lauda.
pilota. Dicséretes, a. cu lauda.
Derekas, a. — an, ad. bravu; Dicsérni, e. a laudá.
Derengeni, o. a se resbuná. Dicsért, a. laudatu.
Derengés, a. resbunare, înseni­ Dicső, dicsőséges, a. gloriosu,
nare. ilustru, maiestosu, sublimu.
Deres, a. imbrumatu, "caruntu, Dicsőség, a. gloria, mărire.
siorecíu. Dicsőítés, a. glorificatiune, m ă­
Deresedni, ti. a se caruntí, a se rire, inaitiare.
tú ri (la cai). Dicsőítni, v. a glorifică, a mari,
Derítni, v. a chiarificá, a lim- a inaltiá
•pedí, a deslucí. . Dicsőségesen, ad. gloriosu, ma-
Derítés, a. chiarilicare, deslucire. retiu.
Dermedni, v. a amorţi, a încre­ Dicsöülni, «, a se glorifică, a se
meni, a intiepení. inaltiá.
Dermedés, a. amorţire, încreme­ Dicstelen, a. — ül, ad. neglori-
nire, intiepenire. fieatu; fara önére.
Derű, a. seninu, lumina, lucóre Dicsvágy, a. pofta de gloria.
Derülni, v. a se însenină. Dicsvágyó, a. poftitoriu de gloria.
Derűit, a. resbunatu, înseninaţii. Didergés, a. sgriburire, tremura­
Derültség, a. seninătate; ilarita­ re (de frigu).
te, viosía. Dideregni, v. a sgriburí, a tre­
Deszka, a. scandura. mură (de friguj.
Dévaj, a. spulberatu, intrecutu. Díj, a. premiu, plata, pretiu,
Dévajkodni, v. a face nebunie, simbria.
a se intrece in iapte necu- Díjas, a. premiatu, cu plata,
vióse. platitu.
Dézsa, a. butoiu, ciuberu, ber- Díjatlan, díjtalan, a. nepremiatu,
bintia. fara plata.
Dézsmálni, v. a diecimá. Díjnok, a. diurnistu.
Dinnye Domtalan 37
\ Dinnye, a. pepene, melonu. Dobogni, v. a bocăni, a palpită.
Dinnyés, a. pepenisce, pepenaría. Dobolni, v. a bate tob’a.
i Dió, a. nnca. Dobolás, a, batere de toba.
Diófa, s. nucu. Dobos, s. tobasiu, tobariu.
' Disz, a. pompa, ornamentu, gran- Dobzódni, v. a se imbuibá, a
dóre, ilnstratinne. trai in desfrenari.
Díszelegni, Diszeskedni, v. a ,face Dobzódis, 8. imbuibare, viótia
pompa, a fi grandiosu, a fi desfrenata.
pomposn. Doh, 8. duhóre, mirosu greu.
Díszes, a. — en, ad. pomposu, Dohány, s. tabacu, tutunu.
grandiosn. esteticn. Dohányos, a. cu tabacu.
Diszesítni, diszítni, v. a orná, a Dohányozás, dohányzás, a. fu-
decorá, a ilustrá. mare de tabacu.
Díszítés, a. ornare, dec'orare, de- Dohányozni, v. a fúrná tabacu.
cjratitm e. Dohányozó, a. fumatoriu de ta­
Díszítmény, diszitvény, a. deco- bacu.
ratitme, ornamentu. Dohos, a. puturosu, mucegaiosu.
, Diszleni, v. a prosperă, a înflo­ Dohosodni, S. a se tánfí, a se

Í ri, a fi pomposu.

Diszíés, díszlet, a. prosperare,


mucegai.
Dolgozni, v. a lucrá.
Dolgozás, 8. lucrare.
Dolgozó, a. lucratoriu.
Dolog, 8. lucru.
înflorire, pompa. Dologtalan, a. — ul, ad. fara lu­
Disznó, a. rimatoriu, porcu. cru, neocupatu.
\ Disznós, a. porcosu. Dologtalanság, s. neocupatiune,
f Disznóság, s. porcía, porearía. nelucrare.
| Disznózni, o. a porci, a numi Dolgoztatni, v. a dá de lucru.
p , porcu. Domb, s. movila, colina.
Disztan, a. estetica, scientia es­ Dombor, s. convecsitate, rotun-
tetica. dietate.
) Dísztelen, a. — ül, ad. neesteticu, Domborítni, v. a rotundí, a face
• nepomposu, neornatu. convecsu.
Divat, s. moda Domborítás, a. rotundire.
; Divatos, divatszerű, a. modernu. Domborodni, v. a se rotundi, a
I Divatszerüsítni, v. a modernisá, se bulbucá.
I Divatozni, v. a modernisá, a fa­ Domború, a. — an, ad. rotundu,
ji' ce moda. convecsu.
t Dob, s. toba. Domborúság, a. rotundime, con­
l Dobni, dobálni, v. a aruncă, a vecsitate, gogonéla.
asverli. Dombos, a. colinosu, movilosu.
■ Dobálás, 8. aruncare, asverlire. Domborulni, v. (v. domborodni).
>; Dobálgatni, v. a aruncá, a as- Dombosodni, dombosulni, v. a se
verlí (flesu). face delosu, a se inaltiá.
Dobáiódni, v. a se asverli, a Dombtalan, a. fara colina, planu.
aruncá (unii pe alţii).
, Dobogás, 8. bocanitura, bătătură,
38 Donga Drágaság
Diaiga, s. dóga. Dönteni, v. a restum á; a decide,
Dongás, a. bombauire. Döntvény, a. deliberata, deci-
Dongó, s. bongariu. siuge.
Dorgálni, V. a înfruntă, a re­ Dördülni, v. a detuná, aresuná,
probi, a mustrá. a durdui, a tuná.
Dorgálás, a. reprobare, înfrun­ Dördnlés, a. resunare, resnnetu,
tare, mustrare. tuuetu.
Doromb, a. dromba. Dőreség, a. nebunia, desuchia-
Dorong, a. ciomagu, prajina. tura.
Döbbenni, v. a se infrieá, a se Dörgés, a. tunetu, detunetu,
inspaimantá. trasnetu, durduitura.
Döbbenés, a. infricare, inspai- Dörgetni, v. (v. döngetni).
mantare. Dörgölni, dörzsölni, o. a frecá,
Döozögni, v. a scuturá (carulu), a şterge, a frotá.
a se knrdueá. Dörgölés, dörzsölés, a. frecare,
Döczögős, a. seuturatoriuj strun- ştergere, frotare.
cinatoriu, hurdueatoriu Dörgölődni, dörgölőzni, dőrzsö-
Döfni, döfdösni, v. 'a îmboldi, lődni, v. a se frecá, a se
a împunge; a străpunge, a şterge.
înfige. Dörgöiődés, dörzsölődés, s. (v.
Döfés, *. împingere, străpunge­ dörgölés).
re, junghiere. Dörmögni, v. a murmuí, a m ur­
Döfődni, v. a se împinge. mură, a bombăni.
Dög, a. cadavru, mortatiune, Dörmögés, a. murmuitura, bom-
boitu. banitura,
Dögleni, n. a peri, a mori fdes­ Dörögni, v. a tuná, a bubui, a
pre animale). durdui, a darái.
Dögösködni, v. a z acari, a se Dörömbölni, dörömbözni, v. a
lenevi, a se langedí. durdui, a bocăni, a face sg o ­
Dogjvész, a. pestilentia, ciuma, motu.
Dögleletes, a. pestileutu, ciu- Dörzsölni, v. a frecá, a frotá.
mosu. Dörzsölés, a. frecare, frotare.
Döledékeny, düledékeny, a. rui- Dörzsölődni, v. a se frecá, a se
nabilu, stare de restumare. frotá.
Dőlni, v. a se restum á. Dörzsölődés-, a: frecare, frotare.
Dőlt, a. cursivu (despre liiere). Dőzs, o. betivu, berbauu.
Dffityf, í. trufia, inganfare, mân­ Dőzsölni, v. a se imbuibá, a trai
dria, orgoliu, arogantia.. in desfrenari, a face betű.
Dölyfos, a. trufasiu, ipganfatu, Dőzsölés, a. îmbuibare, viétia
arongantu. vagabonda, vietia beţiva.
Dölyíösködni, v. a se trnfí, a Drága, a. scumpu, pretiosu.
se inganfá, a li aroganta, Drágáílani, drágáiul, v. a tiené
Dölyfösség, a, (v. dölyf). scumpu, a se páré scumpu.
Döngetni, v. a, bate, a bocăni, Drágán, ad. scumpn, cu pretiu.
a pisi, a face sgomotu. Drágaság, a. scumpete.
Drág&skodni Duzzogni 39
Drágáskodni, v. a fi scnmpn, a Dugulás, dugultság, s. astupare,
vinde scumpu. incuiere, obstructiune, înfun­
Drágitni, v. a scumpi. dătură.
Drágítás, s. scumpire. Dugulatlan, a. — ul, ad. nein­
Drágulni, v. a se scumpi. fundatu, neastupatu.
Dsida, 3 . pica, lance. Dugulni, v. a se astupá, a se
Dsidás, s. lanceriu. infundá.
Dsindsa, s. balta, lacu, moras- Dúlás, s. stirpire, devastare, dis­
tina. trugere, depradare, deprada-
Dúcz, pupu, crescatura, col- tiune.
tucu: pumnu. Dúlni, V. a stirpí, a devastá, a
Dúczolni, o. a bate cu puinnulu. depradá.
Dúczos, d. bulbucata, coltucosu, Duna, n. prop. Dunăre, Danu-
cu pupu. biu.
Duda, s. eimpoiu. Dunnyogni, dunnogni, v. a fonfaí,
Dudás, s. cimpoiesiu, cimpoieriu. a mormăi.
Dudálni, v. a cimpoi. Dunnyogás, dunnogás, s. fonfaire,
Dudálás, 3. cimpoire. mormaire.
Dadogni, v. a bubái, a bombăni. Durezás, a. — an, ad. cerbicosu,
Dudva, s. dudau, buruiéna, ma- obstinatu, artiagosu.
racina, Durcz&skodni, «. a se opune, a
Dudvás, a. maracinosu, buruie- se obstiná, a fi cerbicosu.
nosu. Durczásság, s. cerbicosía, obsti-
Dudvásudni, v. a se imburuie- natiune.
nosiá. Durranni, durrantani, v. a poc­
Duda, a. duflán, ad. duplu. ni a suná, a detuná.
Duga, s. dóga; resturnare, ne­ Durranás, s. pocnitura, sunare,
miéire, stricare. detuijare.
Dugacs, 3. dopu, stupusiu. Durva, a. grosolanu, duru, pros-
Dugárkodás, dugárlás, s. trafica tu, brutu.
de contrabandu, contrabanda. Durván, ad. (v. durva).
Dugárkodni, dugárolni, dugárus- Durvaság, s. brutalitate, prostia,
kodni, v. a face negotiu de grosolănia.
contrabanda, a traficá, a co- Durváskodni, v. a fi duru, bru-
merciá pe ascunsu. talu.
Dugárusság, s. contrabandare, Durvitni, v. a íaCe duru, a in-
traficare pe ascunsu. grosiá.
Dugasz, dugó, s. dopu, stupusiu. Durvulni, v. a se ingrosiá, a se
Dngaszolni, v. a astupă, a pune face duru, a se mojici, a se
dopu. prosti.
Dugatlan, a __ úl, ad. neastu- Durvulás, s. ingrosiare, asprire.
patu, neinfundatu. Dús, o. forte avutu, bogaţii, bo-
Dugni, v. a ascunde, a bagá, gotanu.
a astupă, a infundá. Duzzogni, v. a bombai, a mór-
Dugó, 3. (v. dugasz). mai, a murmurá, a fi maniosu.
40 Ede
Dnzzogás, 8. m om aire, mania, | Dőlés, 8. restornare.
murmurare. . Düledék, s. ruina.
Düh, Dühösség, 8. furia, íurére, Dőledékeny, diüékeny, a. ruino-
turbatiune. su, decadiutu.
Dühítni, diihösítni, v. a infuriá, Dőledni, düledezni, k. a se rui­
a turbă. nă, a se restorná.
Dühödés, s. infnriare.
Dülény, s. rombu.
Diihöngeni, v. a tnrbá, a fi în­
Dülényded, s. romboidu.
furiata, a se infuriá.
Düleszteni, v. a ra d ie m á ,^ ple­
Dühöngés, 8. infuriare, turba-
tiu ne. că in afara,
Dühös, a furiosu, turbatu. Düleszkedni, v. a se radiemá,
Dühösség, 8. turbare, furia. a se aplecă.
Dühösödül, dühödni, v. a turbă, Dünnyögni, v. (V. dunnyogni).
a se infuriá. Dünnyögés, s. (v. dunnyogás).
Dűlni, v. a se restorná. Dzsida, s. (v. dsidaj.

E. É. .
Eb, 8. cane. Ébredtség, s. desteptiune.
Ebbéli, prpn. in asta privintia. Ébren, ad, desteptu.
Ebéd, 8. brandiu. Ébrény, s. embrionu.
Ebédelni, v. a prandi. Ébreszteni, ébreszgetni, v. a deş­
Ebédeletlen, a. — ül, ad. nepran- teptă.
ditu. Ébresztés, s. deşteptare.
Ebédlés, ebédelés, s. pranílire. Ebül, ad. cacesce.
Ebédlő, 8. sala de mancare, pran- Eczet, s. acetü, otietu.
ditoriu, refectorin. Eczetes, a. acetosu, otietitu, acru.
Eben, ébenfa, s. abanosu (arborej. Eczetesedni, eczetésűlni, v. a se
Éber, a. vigorosu, desteptu, vi- aceti, a se otietí, a se inacrí.
oiu, sveltu. Eczetesség, s. acetire, otietime.
Éberség, 8. vigorositate, destep- Ecset, s. penelu; peria.
tiune, sprintenime. Ecsetelni, v. a depinge, a zugravi.
Ebi, a. canescu. Ecselö, s. peptene de canepa,
Ébredni, ébredezni, v. a se deş­ ravila.
teptă, a se trezi.
Ébredés, s. deşteptare, tredire. Éd, 8. dulcétia, nectaru.
Ébredet, 8. (v. ébredésj. Eddegélni, v. a mancă înceta,
a ciuguli.
Ébredezni, v. a se desmeteci, a
se deşteptă. Eddig, ad, pana aci, pana acu-
Ébredezés, s. desmetecire. ma.
Ébredt, a. — en, ad, deştepta. Ede, n. prop. Edaardn.
Édelegni Egyedül 41
Édelegni, v. c. cochetă, cu dul- Egészséges, a. — en, ad. eana-
cétia, a se.desmerdá in amo- tosu.
ru, a magnlí, Egészségi, a. sanitariu.
Édelgés, s. desmerdare in amo- "Egészségtelen, a. — ül, ad. ne-
ru, caresare. . sanatosu.
Éden, s. paradisu, edemu. Egészségtelenség, s. nesanatate.
Édeni, a. paradisieu, de para­ Egészségtelenkedni, v. a fi ne-
disu, de edemu. sanatosu, a boti.
Edény, 3. vasú. Egészülni, o. a se intregi, a se
Édes, a. dulce. complení. ■
Édesedni, v. a se îndulci. Égetni, v. a arde (cev’a).
Édesded, a. dulcíu. Égetés, 3. ardere.
Édesgetés, s. amagire, îndulcire. Égetlen, égetetlen, a. nearsu.
Édesgetni, v. a atrage, a amagí, Égető, a. ardietoriu, ferbinte.
a indulcí. Égett, a. arsu.
Édesitni, v. a indulcí. Égi, a. cerescu.
Édesség, 3. dulcétia. Égni, v. a arde.
Édesűlni, v. (v. édesedni). Egres, 3. acrisia.
Edzeni, v. a intarí, a otielí. Égvizsgálás, 3. astronomia.
Edzés, s. întărire, otieliie. Egy, a. unu, una.
Edződni, v. a se intarí, a se Egyelőre, ad. deocamdata.
otielí. Egyáltalában, ad. in totu mo-
Edzett, a. intaritu, otielitu. dulu, in tóta privinti’a, abso­
Ég, 3. ceriu. luţii.
Égal, égalj, éghajlat, 3. clima, Egyaránt, ad. intru asemenea,
regiune de atmosfera. intr’o forma, sinonimu.
Égalism e, 3. climatología. Egybe, ad.' împreuna.
Égbolt, s. firmamentu, bqlt’a ce­ Egybekelni, v. a se insurá, a 's e
riului. maritá.
Égékeny, a. ardietiosu. Egybekelés, 3. insurare, maritare.
Egély, 3. religiune. Egyéb, a. altu, altuceva.
Egélyes, a. religiosu. Egyébiránt, ad. cu tóté acestea,
Egélyesség, s. religiositate. altmentrelea.
Egér, 3. siórece. Egyébünnen, ad. din altu locu.
Egérke, 3. sioreceln, siorecasiu. Egyebütt, ad. in altu locu, airea.
Egerészni, v. a'siorecá. Egyébüvé, ad. (v. egyebütt).
Egerfa, s. arinn (arbore). Egyed, n. prop. Egidiu.
Égés, s. ardere, incendiu, focu. Egyed, a. singurateca.
Egész, a. totu, deplinu, intregu. Egyedárulás, s. monopolu.
Egészen, ad. de totu, tófalu. Egyediség, 3. individualitate.
Egészitni, v. a întregi, a com- Egyed-ur, s. monarcu.
plení. Egyeduralmi, a. monarcbicu.
Egészités, 3. întregire, comple- Egyeduralom, 3. monarchia.
nire. Egyedül, ad. «inguru, singura
Egészség, 3 . sanatate. tecu.
42 Egyén E gylet
Egyén, a. individa, persóna. Egyesítés, s. unire, intrúnire,
Kgyenérték, a. ecuivalentu. împreunare.
• Egyenes, a. plann, dreptn, obla. Egyesség, s. învoire, acordu, in-
Egyenesedni, v. a se îndreptă,' voiéla; unire, unitate.
a se obli, a se aplaná. Egyesülni, v. a se uni, a se îm ­
Egyenesen, ad. dreptn. preună, a se aliá.
Egyenesítni, v. á îndreptă, a o- Egyetem, s. universu, totalitate;
blí, a aplaná. universitate.
Egyenetlen, a. —■ül, ad. neegalu, Egyetemes, a. — en, ad. univer­
nediréptu, neasetnenea; des- salii, generalu.
unitu. Egyetemleges, a. — en, ad. so-
Egyenetlenség, s. neegalitate, lidariu.
disproportíune; neunire, dis- Egyetlen, a. unicu.
armonía, discordia. Egyezni, e. a se invoí, a con-
Egyenetlenkedés, s, neunire, dis- semtí, a se potrivi, a conveni.
armonía. Egyezés, a. învoire, acordu.
Egyenetlenkedni, v. a traí in Egyezkedni, v. a se invoí, á ne-
discordia, in disarmonía. gotiá, a tratá.
Egyengetni, v. a aplaná, a ne­ Egyeztetni, u. a potrivi, a uní,
tezi. a face învoire.
Egyenköz, s. paralelogramu. Egyforma, a. uniformii, intr’o-
Egyenközű, a. paralelu. forma.
Egyéni, a. individuala. Egyformaság, a. uniformitate.
Egyéniség, s. individualitate. Egyhangú, a. monotonu.
Egyenként, ad. cateunulu. Egyhangúság, a monotonia.
Egyenlitni, v; a indreptá, a a- Egyház, a. beserica.
planá; a complaná.' Egyházfi, ş. sacristanu, fetu, pa-
Egyenlítés, s. îndreptare, apla­ limariu.
nare, complanare. Egyházi, a. besericescu.
Egyenlítő, s. ecuatoru. Egyik, pron. unulu.
Egyenlő, a. egala, plana. Egyiránt, ad. intr’o forma, egalu,
Egyenlően, ad. egalu, asemenea. asemenea, eonformu.
Egyenlőség, a. egalitate, ecari- Egyítni, v. (v. egyesítni).
tate. Egyités, a. (v. egyesítés).
Egyenlőkép, egyenlőn, ad. in Egyistenhivés, a. monoteismu.
tocma, in conformitate, Egyistenhivő, a. monoteista.
Egyenlőtlen, a. — ül, ad. neega­ Egyjelentésű, a. sinonima.
lu, disproportionatu. Egykor, ad. odata, canduva, o-
Egyenruha, s. uniforma, costamu. dinióra.
Egyensúly, s. ecuilibru, cumpă­ Egykori, a. de odiniőra.
nă drépta. Egyközény, a. paralelogramu.
Egyes, s. unime, singulariu. Egyközű, a. paralela.
Egyes, a. singuratecii. Egylet, a. reuniune, as.ociatiune,
Egyesítni, v. a uni, a împreună. societate.
Egyleti ÉL 43
Egyleti, a, de reuniune, din so­ Éjszakázni, éjelezai, «. a petre­
cietate. ce, a vighiá tóta néptea.
Egymás, pron. unu — alta. Éjszak^ a. nordiou.
Egynéhány, pron. cativa, óre- Ejteni, v. a scapá; a pronunciá,
catí. á respicá.
Egynejűség, a. monogamia. Ejtés, s. scapare; pronunciare.
Egynemű, a. omogenii. Ejtegetni, v. a declină.
Egy nyomé, a. analogu. Ejtegetés, a. declinare, declina-
Egyoldalú, a. unilaterala. tiune.
Egység, *. unitate. Ék, a. icuj accentu; ornamentu,
Egyszer, a. odata, un’adata. elegantla.
Egyszeres, a. simplu. Eke, a. plugu.
Egyszeri, a. deodata. Ékelni, |kezni, v. a icuí, a ac­
Egyszeresítni, egyazerítni, ®. a centua.
simplifică. Ékes, a. — en, ad. omatu, îm­
Egyszerre, a. dintr’odata. podobi tu, decoratu; accen-
Egyszersmind, ad. totuodata. tuatu.
Egyszerű, a. — en, ad. simplu. Ékesedül, v. a se infrumsetiá,
Egyszerűség, s, simplicitate. a se orná.
Együgyű, a. narodu, stupidu, Ékesség, a. ornamentu, deco-
simplu, naucu. ratiuue.
Együtt, ad. laolalta, împreuna. Ékesjtni, v. a orná, a împodobi,
Együttes, a. impreunatu. a decorá.
Együvé, ad. împreuna. Ékesités, a. dscoratiune, ornare,
Egyvalaki, pion. órecineva. împodobire.
Egyveleg, s. mestecatura, mis- Ékesitmény, ékítmény, a. orna­
tura, încurcătură. mentu, deeoratiune.
Éh, s. íóme. Ékesszólás, a. elocentia.
Éhei, ad. fiamendu. Ékezni, v. a icuí; a acceutuá.
Éhen, ad. (v. éhei). Éhezés, a. icuire; accentuare.
Éhes, a. fiamendu. • Ékezet, a. accentu.
Éhezés, a. fiamén dir e. Ékítni, v. (v. ékesíts-i).
Éhezni, v. a flamendí. Ekkor, ad. atunci; astadata.
Éheztetni, v. a flamendí (pre Ekkora a. atatu de mare.
altulu). Ekkorig, ad. pana — acuma.
Éhség, a. férne, fómete. Ékszer, a. galantaría, obiectu de
Éj, a. nópte. ornamentu, juvaere, scule.
Éjfél, a. médianópte. Éktelen, a. — űl, ad. neornatu,
Éji, a. de nópte, noptialu, nop deformu.
turnu.
Éjjeledni, éjjeleni, v. a se in- Éktelenség, s. deformitate.
noptá, a se intunecá. El, fprefise_), d. e. el-adai, a
Éjjel, ad, nóptea. vinde; el-adósodni, a se in-
Éjszak, s. nordu. detorí etc.
Éjszaka, s. nópte. É l, s. taiusiu, ascutisiuf muchia.
44 Élez Élesítés
Élez, a. genialitate,- isteţime; Elegy, elegyes, a. amestecata,
glum a; o. — en, ad. istetiti, m'estecatu.
ageru de mente, geniahi. Elegyedni, v. a se amestecă.
Élezeskedni, v. a isteti, a păcă­ Elegyedés, a. amestecu, ames­
li, a glumi. tecare.
Éleseskedés, s. isteţime, paca- Elegyitetlen, a. neamestecata.
litura, gluma. Eleinte, ad. la inceputu, mai
Éldegélni, v. a trai (după po- rainte.
tintia). Elek, n. prop. Alesiu.
Éldelni, e. a gustă plăcere, a Élelem, g. vipta, nutrementu,
trai iu bine, a se desfată. intertentiune.
Éldelet, g. desfătare, gustare de Élelmezni, v. a nutri, a alimen­
plăcere. , tă, a proviantá.
Eidöd, s. predecesoriu, antece- Élelmezés, g. nutrire, provian-
soriu, strabunu. tare, alimentare, intertentio-
Elé, p. înainte. nare.
Eledel, s. nutrementu, mancare, Élelmi, a. viptualu, de nutre­
Éledni, éledezni, v. a reinvié; mentu.
a se înăcri, a se fermentă, Elein, g. elementu.
a dospi. Élemedni, v. a imbetrani.
Éledés, a. reinviére; inacrire, Élemedett, a. imbetranitu, inain-
fermentatiuoe, dospéla. . tatu in etato.
Elefánt, s. elefantu. Elemezni, v. a analisá, a des­
Elefántormány, a. flitn, tromb’a face.
elefantului. Elemezés, a. analisa, analisare,
Elég, a. destulu. decompunere, desiacere.
Éleg, g. ocsidu. , Elemi, a. elementariu.
Elégedés, g, indestulire, îndes­ Élénk, a. — en, ad. desteptu, vi­
tulare. vace, vigorosu.
Elégedetlen, a. — öl, ad. nein- Élénkség, a. vivacitate, vigo-
destulatu. rositate.^
Elégedetlenség, g. neindestulare. Élénkítni, v. a deşteptă, a in-
Elégedni, v. a se îndestulă, a viosiá.
se multiumi. Eleny, a. osigenn.
Elegendő, elégséges, a. destulu, Élenyitni, v. a ocsidá.
de ajnnsu. Éles, a. ascuţita, ageru, petrun-
Elégtelen, a. neindestulatu, ne- dietoriu.
deajunsu.
Élesedni, v. a se ascuti, a se
Elégtelenség, g. neindestulare.
ageri.
Elégtét, elégtétel,- g. satisfacere,
satisfactiune. Élés, a. vietiuire; viptuale.
Elégületlen, a. neindestulatu. Eleség, a. proviantu, [viptuale,
Elégületlenség, g. (v. elégedet­ nutrementu.
lenség!. Élesitni, v. a ascuti, a ageri.
Elég ült, dI îndestulata. Élesités, a. ascuţire, agerire.
Éleszteni Ellenvélemény 45
Éleszteni, e. a desteptá; a ani- Elhitt, a. incrediutu, sumetiu.
má, a însufleţi; a atietiá (ío- Elismerni, n.*"« recunósce.
culuj. Elismerés, a. recunoscintia.
Élesztő, a. desteptatoriu ; anima- Eljárni, v. a procede, a cerce­
to riu ; drosde, aiuatu de drosde. tă, a îndeplini.
Élet, a. viétia; vietiuire,' traiu ; Eljárás, a. procedura.
etate ; portare, conduita. Eljegyezni, v. a logodi, a ere­
Életelv, s. principiu de viétia, di nliá.
macsitna. Eljegyzés, a. logodire, credin-
Életirás, a. biografia. tiare, logodna.
Életmű, a. organu, orgauismu. Éljen! int. se traiésca!
Életmi ve-, életmüves, a. organicu. Ellátni, v. a provisioná, a în­
Életműség, a. organismu. griji ; a prevede.
Élettan, élettudomány, a. fisiolo- Ellátás, a. provisiune, îngrijire.
gía; dietetica. Ellen, p. contra.
Eleve, ad. inainte. Ellen, ellenség, a. inemicu, con- .
Eleven, a. vin, cu viétia; des- trariu, adversariu, neamicu,
teptu; iute, sprintenu. alénu, dusmanu, vrasmasiu.
Elevenen, ad. de viu; deşteptu, Ellenkezés, a. opunere, împo­
iute, sprintenu. trivire.
Elevenedni, v. a reinvié, a se Ellenkezni, v. a se opune, a se
desteptá, împotrivi.
Elevenitni, v. a invié, a desteptá. Ellenkezőleg, ad. din contra, in
Elevenség, s. desteptatiune, sprin- contra.
tenía. vivacitate. Ellenjegyezni, v. a contrásigná.
Elevenűlni, v. (v. elevenedni,). Ellenjegyezés, a. contrasignare.
Elévülni, v. a se inveehí, a se Ellenmondani, v. a contradice.
prescrie (ín legii. Ellenmondás, a. contradicere.
Elévülés, a. prései iptiune. Ellenőrködni, v. a controlá, a
Elfajulni, elfajzani, v. a degenerá. contraveghié.
Elfajulás, a. degenerare. Ellenőrködés, ellenőrség, a. con­
Elfásulní, c. a intiepeni, a în­ trola, controlaría.
cremeni, a inlemní, a se tem- .Ellenséges, a. inemicu, ostilu,
pí, a se face nesemtitoriu. dusmanescu, rancunosu, ále-
Elfásulás, a. intiepenire, tempire, nosu.
nesemtire. Ellenségeskedni, v. a trai in duş­
Elfogulni, ti. a se preocupá; a mănia, a se aretá ostilu.
se involvá. Ellenségeskedés, a. ostilitate, duş­
Elfogulás, a. preocupatiune, pre- mănia, raucuna, inemicía.
judetiu, superstitiune; timidi­ Ellenszenv, a. antipatbía, con-
tate, neresolutiune. trasemtiu.
Elfogultság, a. (v. elfogulásj. Ellentét, ellentiség, a. antitesu,
Elfogulatlan, a. nepreocupatu. contrastu.
Elfogulatlanál, ad. (v. elfogu­ Ellenvélemény, a. contra — opi-
latlan). niune.
46 Ellenzeni Előre
Ellenzeni, ti. a se opune, a eon- Elnökség, a. presiedintia, pre-
trastá. ■'* sidiu.
Ellenzés, a. opositía, opunere. Elő, ad. inainte, ainte.
Elles, a. fetare, fetatu (la vite). Előadni, ti. a reportă, a referă,
Elleni, V. a fetá. a predă.
Ellős, a. insarcinatu, de fetatu. Előadó, a. referentu, rőportatoriu.
Elme, *. mente, m inte; anima, Előadás, a. propunere, presen-
spiritu, genialitate. tare, infatiosiare, representa-
Elméim, ti. a cugetă, a inedită. tinne; raportu, comunicata ;
Elmélet, a. teoria. prelegere; discursu.
Elméleti, o. teoretieu. Elöbérlet, a. abonamentu.
Elmélkedni, ti. a cugetă, a ine­ Élőbeszéd, s. prefatia, precuven-
dită. tare, prología.
Elmélkedés, a. cugetare, medi- Elöcsapat, a. avangarda.
tatiune. Élöfa, a. arbore.
Elméncz, a. istetiu, glumetiu, Előfizetés, a. prenumeratiune.
pacal a. Előfizetni, ti. a prenumerá.
. Elménczkedni, ti. a pacalí, a is^ Előfizető, a. prenumerantu.
teti, a glumi. Előhaladni, ti. a inaintá, a pro-
Elménczkedés, s. istetime, păcă­ pasi.
litorii. Előbaladás, a. înaintare, propă­
Elménczkedő, a. pacalitoriu, bat­ şire.
jocori toriu. Előhírnök, a. precursoriu, anun-
Elmerülni, v. a se afundă, a ve­ ţiatoriu.
ni in estasa. Előjár óság, a. auctoritate publi­
Elmerülés, elmerültség, s. cufun­ ca, oficiolatu, primaría.
dare; confusiune, estasu. Előidézni, ti. a cită, a chiamá
Elmés, a. mintosu, ingeniosu, inainte, a soroci.
istetiu. Előismetan, a. propedeutica.
Elmésen, ad. (v. elmés). Előítélet, a. prejudetiu, prejude­
Elmésség, s. istetime, ingenio- cata, superstitiune.
sitate. Elől, p . inainte.
Elmétlen, o. nemintosu, fora ju ­ Előleg, a. antieipatiune.
decata. Előlegezni, ti. a anticipă.
Elnapolni, tt. a amanâ, a pro­ Előlépni, o. a avansá, a. inain­
rogă, a prelungi. tá, a pasi inainte.
Előléptetés, a. avansare, pro-
Elnapolás, a, amanare, proro­
motiune.
gare, prelungire.
Elöljáróság, a. (v. elöjáróság).
Élni, ti. a trai, a vietiuí; a u- Előny, a. prerogativa, preíerin-
sitá. tia ; avantagiu.
Elnök, a. preşedinte. Előnyös, a. folositoriu, profitabilu.
Elnöki, a. presidialu. Előnytelen, a. nefolosiíorin, ne-
Elnökölni, v. a presiedé, a p o r­ profitabilu.
tă presidiulu. Előre, ad. inainte.
Elöpénz Émelygés 47
Elöpénz, s. arvona. Élvezni, v. a traí in piacere, a
Élősködni, v. traí de pre általa, gustă, a se desfată.
a licaí, Élvezés, élvezet, s. piacere, des­
Élösködés, s. trăire din més’a fătare, gustare.
altnia, licaire. Elvonni, v. a subtráge, a ab­
Először, a. antei’a — data. strage.
Elötan, a. propedeutica. Elvont, a. abstractu.
Előterjeszteni, «. a propune, a Elvonulni, v. a se retrage.
referă a infatiosiá, a repre- Elvonulás, elvonultság, a. retra­
sentá. gere, isqlare, singurătate.
Előterjesztés, s. propunere, re- Ember, a. omu.
ferada, infatiosiare, represen- Emberbarát, 8. filantropu, iubi­
tatiune. to riu de ómeni.
Előtétéi, «. ipotesa. Embergyiilölő, a. misantropu-
Előtt, p . înainte, ante, pre. Emberfaj, a. rasa de ómeni.
Elöttemezni, v. a coramisá, a Emberi, a. omenescu, de omenia.
vidimá, a intarí. Emberiség, a. umanitate, omo­
Előttemezés, a. coramisare. nime.
Előzmény, 8. premisa, prelimi­ Emberség, a. omenia, loialitate,
naria, propusetiune anterióra. urbanitate.
Előzni, v. a preveni, a premer­ Emberséges, o. — en, ad. ome­
se, a intrece. nescu, omenesce, loialu, onesta.
Elözönleni, ti. a esundá. Emberségtelen, a. neomenescu,
Első, o. anteiu, primu. neloialu, neonestu.
Elsőbbség, s. anteiatate, priori­ Embertan, s. antropologia.
tate, preferintia, prerogativa. Embertelen, a. — ül, ad. (v. em­
Elszökni, ». a fugí, a se depar- berségtelen,).
fá, a se indofí (din aresta). Emberülni, emberedni, v. a se
Eltérni, v. a se abate, a se de- face omu, a se umanisá, a se
cliná. cultivă.
Éltes, a. inbetranitu, veterana. Eme, emedisznó, s- scrófa, porca.
Éltetni, v. a inviosiá, a dá vié- Emelet, 8. ridicatura, contigna-
tia ; a dóri viétia, a gratalá. tiune, cátu.
Eltökélés, 8. resolutiune, deter- Emelgetni, v. a ridică ("mereu).
minatiune, propusu, cugetu. Emelinteni, emelitni, v. a ridică
Eltökélt, a. resolntu, determi­ pueinu.
nata. Emelkedni, ti. a se ridică, a se
Eltökélni, v. a determină, a de­ inaltiá.
cide, a se resolvá, a propune. Emelkedés, emelkedettség, a. ri­
Elül, ad. din nainte. dicare, inaltiare, iniepta-
Elv, 8. principiu. meutn; oscilatiune, vibratiune.
Élv, 8. piacere, desfătare. Emelvény, a. ridicatura, movila.
Elválás, 8. despărţire, desfacere. Émelygeni, v. a avé grétia (in
Elválni, V. a se desparţi, a se stomaeu).
desface. Émelygés, a. grétia.
in Émelygős Engesztelő
Émelygős, a. gretiosu. Ernő, a. sugatoriu.
Emészteni, v. a consumă, a Én, pron. eu, io.
mistui. Ének, 3 . cantare, cantecu; aria,
Emésztés, a. consumare, mistui­ melodia.
re, consürntiune; nemicire. Énekelni, v. a cântă.
Emésztet, s. consumtiune. Énekes, a. cantaretiu.
Emésztetlen, a. — űl, ad. necon- Éneklés, a. cantare.
sumatu, nemistuitu. Éneklő, a. cautatoriu.
Emészthetetlen, a. neconsuma- Engedni, v. a ertâ, a concede,
bi!u, neroistuibilu. a lasă;- a se desgbiatiă, a se
Emészthető, a. consumabila. moié ('tcmpuluj.
Emésztő, a, consumatoriu. Engedés, a. cedere, concedere,
Emésztődni, v. a se consumă. lasare, ertare.
Emésztődés, a. consumare de Engedékeny, a. lasatoriu; in­
sene. dulgenţii.
Emez, pron. acestu, acésta. Engedékenység, a. lasare, cede­
Emidé, ad. incéce. re, indulgentia.
Emigy, ad. iata — asia. Engedetem, a. ertare, pardonare;
Emilyen, pron. asia, in asta—for­ concesiune, permisiune.
ma. Engedelmes, a. supusu, asculta-
Emitt, ad. acilea. toriu,
Emle, s. memoria, suvenire. Engedelmeskedni, v. a se supune.
Emlegetni, v. a pomeni, a re­ a ascultă.
vocă in memoria. Engedelmesség, a. supunere, as-
Emlegetés, a. pomenire, revoca­ asculţare, submisiuue.
re in memoria. Engedélyezni, v. a concesionă,
Emlék, a. suvenire; memoria; a dă concesiune.
monumentu. Engedély, a. concesiune.
Emlékezőtehetség, a. memoria, Engedetlen, o. nesupusu, neas-
facultate memorativa. cultatoriu, renitentu.
Emlékezni, v. a-si aduce aminte. Engedetlenség, a. nesupunere, ne­
Emlékezés, a. aducere aminte, ascultare, reniteutia.
suvenire. Engesztelni, v. a domoli, a li­
Emlékezet, a. (v. emlékezés,). nişti, a molcomi, a alină, a
Emlékeztetni, v. a aduce amin­ complană, a imblandi, a im-
te, a revocă in memoria. paciui, a reconciliă.
Emlény, a. suvenirn.
Engesztelés, a. molcomire, ali­
Említeni, v. a aduce aminte, a
pomeni. nare, complanare, reconciliare.
Említés, a. aducere aminte, po­ Engesztelheti», a. — ül, od. nea-
menire. linabilu, neimpaciuibilu, ne-
Emlő, a. ugeru, tîtia. reconciiiabilu.
Emlocske, a. titiuca. Engesztelő, a. — en, ad. impa-
Emlős, a. mamiiéra, cu ugeru, cinitoriu, alinatoriu, molcomi-
cu tîtia. toriu.
Engesztelhető [Érdektelen 49
Engesztelhető, a. impacabilu, re- Epemirigy, s. coléra.
conciliabilu. Epedni, v. a se topí de doru,
Engesztelődül, v. a se impacá, a dóri forte, a insetá.
a se molcomi, a se reconciliá. Epedés, s. insetosiare, dorire
Engesztelődés, s. molcomire, im- mare.
pacare, domolire. Epekedni, v. (v. epedni).
Engesztel Bleg, ad. molcomindu, Epekedés, s. (v. epedés).
domolindu, in tonu impaciui- Eper, s. fraga, eapsiuna.
toriu. Eperfa, s. fragariu.
Ennekelőtte, ad. inaintede acést’a Epés, a. colericu, fierosu.
Ennekutánna, ad. dupa acést’a. Epeszteni, v. a năcăji, a supară.
Ennélfogva, ad. prinurmare, deci. Epesztés, s. nacajire, supărare.
Enni, i>. a mancă. Építeni, v. a edifică, a cladí.
Enyelegni, v. a glumi cu blan- Építés, s. edificare, clădire.
détia, a gugulí, a dis curge Építési, a. architectonieu. .
cu piacere. Épitetlen, a. needificatu, necla-
Enyelgés, s. gugulire, glumire ditu.
plăcută. Építgetni, v. a edifică, a cladí
Enyém, enyim, pron. alu meu, (mereu).
a mea. Építmény, s. edificiu, clădire.
Enyészni, v. a apune, a se stin­ Épitö, s. claditoriu, arcbitectu.
ge, a se nemicí, a dispare, Epres, a. fragosu.
a repune. Eprészni, v. a iragarí, a culege
Enyészés, s. disparere, apunere, fragi.
perire. Épség, s. intregitate, întregime,
Enyészet, s. peritiune, desfiintiare. Épülni, v. a se edifică, a se cla­
Enyh, s. alinare, dulcóre, astem- dí; a se insanatosiá.
parare, moderare. Épülés, s. edificare, clădire; in-
Enyhe, a. blandu, domolu, linu, sanatosiare.
moderatu. Épület, s. edificiu, clădire.
Enyhén, ad. (v. enyhe). Épületes, a. edificatoriu.
Enyhítés, s. (enyh). Ér, s. vena..
Enyhítni, v. a alină, a astem- Érez, s. metalu, minera.
perá, a moderá. Erdei, a. padurénu, de pădure.
Ennyi, a. atatu, atat’a. Érdek, s. interesu.
Enni, v. a mancă, a gustări. Érdekelni, v. a interesă.
Enyv, s. cleiu. Érdekelt, a. interesatu.
Enyves, a. cleiosu. Érdekes, o. interesantu, impor-
Enyvesítni, enyvezni, v. a elei, tantu.
a lipi. Érdekesség, s. in teresre, impor-
Ép, épen, ad. tocma, acuratu, tantia.
cbiaru. Erdeketlen, a. neinteresatu.
Ep, a. intregu, deplinu, sanatosu. Érdeklés, s. interesare.
Epe, s. fiere, amaréla. Érdektelen, a. — 41, ad. indife-
Epekórság, s. galbinare. reutu, nein'eresatu.
4
50 Érdektelenség Érkezni
Érdektelenség, s. indiferintia, ne- Erély, s. energia.
interesare. Erélyes, a. — en, ad. energiosu,
Erdély, n. prop. Ardélu, T ran­ cu energia.
silvani’a. Erény, s. virtute.
Érdem, s. meritu, vrednicia. Erényes, a. — en, ad. virtuosu,
Érdemelni, v. a meritá. cu virtute.
Érdemes, a* demnu, vrednica, Éreny, s. platina.
meritabilu. Eres, a. venosu, fibrosu, firosu.
Érdemesítni, ti. a face vrednicu, Érés, s. ajungere; nemerire; va-
a face demnu. lóre; cócere.
Érdemetlen, a. — ül, ad. nevred- Eresz, *. siopronu ; stresina.
nicu, nedemnu, nemeritatu. Ereszkedni, v. a se p.ogorí, a se
Érdemi, a. meritoriu. demite, a se delasá, a des­
Érdemleges, a (v. érdemi). cinde.
Érdemlés, s meritare. Ereszkedés, s pogorire, demite­
Érdemlett, a. m-eritatu. re, descendeutia.
Érdemtelen, a. (v. érdemetlen). Ereszkedő, o. pogoritoriu, de-
Erdész, s. padurariu. scindietoriu.
Erdészet, s. paduraría, foresta- Ereszteni, ti. ,a lasă, a demite,
ría, silvicultura. , a liberă.
Erdészeti, a. de paduraría Érett, a. maturu, coptu.
Erdő, s. pădure, silva, codru. Éretlen, a. — űl, ad. nematuru,
Erdőeske, s. pădurice. riecoptu.
Erdölni, v. a păduri, a taié pă­ Éretlenség, s. nematuritate.
dure, a taié lemne din pădure. Eretnek, s. ereticu.
Erdőlés, s. páduritu. Eretnekség, s. eresía.
Erdős, a. păduros u. Érettség, s. maturitate.
Erdőség, s. padurime. Érettségi, a. de matoritate.
Erdészet, s. sciinti’a padurariei. Érezni, ti. a semtí, a durmecá.
Eredet, s. origine. Érezés, s. semtire.
Eredeti, a. originalu,. originariu. Érezhetlen, o. nesemtibilu.
Eredmény, s. resultatu. Érezhető, a. — leg, ad. semtibilu.
Eredménytelen, a. fara resultatu. Érinteni, v. a atinge, a anină.
Eredményezni, v. a resultá, a Érintés, s. atingere, aninare.
produce. Érintetlen, a. — űl, ad. neatinsa,
Eredményezés, s. resultare, pro­ neaninatu.
ducere. Érintkezni, ti. a se atinge, a se
Eredni, ti. a descinde, a se de­ anină, a veni in contacta.
rivă, a se násce, a se trage, Érintkezés, s. atingere, contacta.
a se esc&, a resultá. Érintő, 3 . atingatoriu, tangenta.
Eredő, a.pornitoriu, manecatoriu. Érj, 3 . intensiune, incordatiune.
Eregetni, v. a lasă (treptata). Erkély, 3 . balconu, altanu, ar-
Ereklye, s. relicuie. cora.
Érem, s. moneta, medalia, numu. Érkezni, ti. a sosi, a aj unge ;' a
Éremtan, s. numismatica. avá tempu.
Érkezés Értékes 51
Érkezés, a. sosire, ajungere; o- Erőmiivész, a. mechanicu, me-
portunitate. chanistu.
Erkölcs, a. moralitate. Erős, a. tare, poternicu, pote-
Erkölcsi, a. moralu. rosn, solidu, potinte.
Erkölcsileg, ad. moralicesee. Erőség, s. ta ría ; fortarétia.
Erkölcsiség, s. (V. erkölcs). Erősen, ad. tare, solidu.
Erkölcsös, a. moralu. Erősbítni, v. a intarí, a impoterí.
Erkölcsösség, s. moralitate. Erősbités, s. intarire, impoterire,
Erkölcstelen, es. — ül, ad. nemo- fortificare.
ralu, demorajisatu, coruptu. Erősítbi, v. (v. erősbítni).
Erkölcstelenség, s. demoralisa- Erősítés, a. (v. erősbités).
tiune. Erősödni, erősiilni, v. a se inta­
Erkölcstelenedül, v. a se demo- rí, a se impoterí; a se con-
ralisá, a se corupe. solidă.
Erkölcstelenedés, s. demoralisare, Erősödés, a. intarire, impoterire;
demoralisatiune. , consolidare.
Erkölcstelenítni, v. a demoralisá. Erősség, a. (v. erőség).
Erkölcstelenités, s. demoralisare.' Erőszak, a. violentia, íortia, sila.
Érlelni, v. a cóce. Erőszakolni, v. a fortiá, a silí,
Érlelés, s. cócere. a violă.
Érni, ®. a se cóce; a ajunge; Erőszakolás, a. fortiare, sila, vio­
a nemerí. lare.
Emyedni, v. a se obosi, a so Erőszakos, a. fortiatu, violentu.
faticá, a—si pregetă. Erőszakoskodás, a. fortiá, sila,
Ernyedetlen, a. neobositu, nefa- violentia.
ticatu, nepregetatu. Erőszakoskodni, v. (v. erősza­
Ernyő, s. umbrela, cortisioru; kolni.
parisolu; coveltiru, eovoru de Erőszakoskodó, a. violatoriu, for-
cár*. tiatoriu.
Emyőzni, v. a uinbrí, a coperí. Erőtlen, a. debilu, fara potere,
Érő, a. potere, taría, íortia; po- nepotintiosu.
testate. Erőtlenség, *. debilitate, nepo-
Erődíteni, v. a fortifică. tintia, slabitiune.
Erődítés, a. fortificare, fortifi- Erőtlenedni, v. a se debilitá, a
catiune. slabi, a se despoterí.
Erőködni, v. a se sili, a s e for- Erre, adt incóce.
tiá, a se incordá. Érsek, a. archiepiscopu, metro-
Erőködés, a. silire, fortiare, în­ politu.
cordare. Érsekség, a. arcbiepiscopatu, me­
tropolis.
Erőltetni, v. a sili, a fortiá, a
Erszény, a, tasca, punga.
constringe.
Erszényes, a. cu punga.
Erőltétés, a. silire, fortiare, con- Ért, p . pentru.
stringere. Érték, 3 . pretiu, valóre.
Erőmű, a. macbina. Értékes, a. pretiosu, ou valóre,
4*
Ertékesitni Esemény
Értékesítői, ti. a pretiuí, a eva- Értődni, v. a se intielege, a so
luá, a dá valóre.. _ pricepe.
Értébetlen, értéktelen, a. nepre- Érv, a. argumenta, rezonu.
tiosu, fara valóre. Érvény, érvényesség, ». validita­
Értekezés, értekezet, értekezlet, te, valóre.
s. conferintia; tractare, diser- Érvényes, a. validu, cu valóre.
tare, disertatiune. Érvényesítői, ti. a apretiá, a dá
Értekezni, «. a conferi; a tractá, valóre.
a disertá. Érvényesítés, 3 . legalisare.
Értelem, a. pricepere, intielesu ; Érvényesség, s. validitate.
minte. Érvénytelen, a. — űl, ad. neva-
Értelmes, a. intieleptu, intiele- lidu, fara valóre, nelegalu.
gatoriu, pricepetoriu' Érvezni, ti. a argumentă.
Értelmetlen, a. nepriceputa, ne- Érvezés, a. argumentare, argu-
intielesu, fara intielesu. mentatiune.
Értelmezni, ti. a interpretă, a Érzék, érzés, a. semtiu, semtire,
comentă, a esplică, a lamuri. semtiementu.
Értelmező, s. interpretatoriu, co- Érzékeny, o. semtietoriu, sem-
mentatoriu, esplieatoriu. tibilu.
Értelmezéstan, a. esegesá, ecse- Érzékenyítni, ti. a face se simta,
gesa; ermeneutica, ar:ea es- a atinge semtirea.
plicarei. Érzékenyülni, 11. a deveni sem­
Értelmi, a. intielesualu. tietoriu, a se imple de durere.
Értelmiség, a. intelegintia. Érzéketlen, a. nesemtietoriu.
Érteni, v. a intielege, a pricepe. Érzéketlenség, s. nesemtiementu,
Értés, a. intielegere, pricepere. nesemtitiune.
Értesítés, a. insciintiare, incu- Érzéketlenül, ad. fara semtie­
nosciintiare, anuntiu, avisu, mentu.
réportu. ' Érzéki, a. semtiualu.
Értesitmény, értesitvény, a. re­ Érzékiség, a. semtiualitate, vo­
porta, avisu, incunoscijntiare, luptate.
informatiune, programú. Érzelem, a. semtiementu.
Értesitni, v. a insciintiă, a in- Érzelgés, a. semtiualitate,
cunoscintiá, a reportá, a avisá. Érzeni, ti. a semti.
Értesítő, a. reportatoriu, anun- Érző, a. semtietoriu.
tiatoriu. Érzület, 3 . (V. érzelem,).
Értesülni,, e. a se ineunoseintíá, És, coj. si.
a se avisá, a se informă. Esdeni, esdekelni, esedezni, v.
Értetlen, a. — űl, ad. fara intie­ a rogá, a cére ferbinte.
lesu, nepriceputa, neintielesu.
Érthetetlen, a. — űl, ad. nepri­ Esdeklés, esedezés, 3 . rogare fer­
binte.
ceputa, ce nu se póte intielege.
Érthető, a. — leg, ad. respieatn, Esedező, a. suplicante, rogatoriu.
cu intielesu, de priceputa. Esemény, a. evenimentu, casu,
Értő,, a. pricepetoriu. accidenta, aventura.

*
Eseményes Észszerű 63

Eseményes, a. eventnalu, acci­ Eszély, eszélyesség, s. pruden-


dentala, casuala. dentia, intieleptiune.
Esengeni,, v. (v. esdeni). Eszélyes, a. prudentu, intieleptu.
Esernyő, s. parapleu, ploariu, Eszes, a. ingeniosu, istetiu, cu
cortu de plóia. mente.
Esés, s. cădere. Eszesedni, v. a se intieleptí, a
Eset, s. casu, intemplare. capatá mente.
Esetleges, a. — en, ad. casualu, Eszesen, ad. intieleptiesce.
eventualu. Eszik, v. mananca, manca.
Esetlegesség, s. eventualitate, ca- Eszköz, s. instrumentu, medilocu.
sualitate. Eszközölni, v. a medilocí.
Eshetőség, s. (v. esetlegesség). Eszközlés, s. m eddődre.
Esik, v. plóua; cade; se in- Eszközlő, s. medilocitoriu.
templa. Eszközölhető, a. medilociveru.
Eskü, s. juramentu. Észleg, s. teória.
Esketni, v. a ju rá ; a cununá, Észleges, a. teoreticu.
a copulá. Észlelni, v. a observă, a con­
Esketés, s. ju ra re ; cununia. sideră.
Esküdni, v. a jurá. Észlelés, s. observare, conside­
Esküdés, s. jurare. rare.
Eskünni, v. (v. esküdni). Eszme, s. idea. <
Esküvés, s. (v. esküdés). Eszmei, a. idealu.
Esküvő, s. juratoriu; cununia. Eszmeiség, s. idealitate.
Esmerni, v. (v. ismerni). Eszmélni, v. a meditá, a cugetá,
Esni, v. a cadé, a picá; a ploá. a avé cunoscintia de sene.
Eső, s. plóie. Eszmélés, eszmélet, s. cunoscin­
Esős, a. ploiosu. tia de sene.
Esőzni, v. a ploe fdesu). Eszméletlen, a. — ül, ad. afara
Esőzés, s. plóia (múlta). de sene, amortitu, fara sem-
Esperes, s. protopopu. tiuri.
Est, estve, s. séra. Eszmélődni, v. fv. eszmélni).
Esteli, a. de séra. Eszmény, *. idealu.
Estelizni, v. a ciná. Eszményesítni, v. a ideálisé,.
Estellik, v. inseréza. Eszményi, a. idealisticu.
Estély, s. serata, petrecere de Eszményiség, s. idealitate.
séra. Észrém, s. chimera.
Esti, a. (v. esteli). Észrevenni, v. a observá, a ba­
Estve, ad. sér’a. gă de sama.
Estveledni, v. a inserá. Észrevehetlen, a. neobservabilu.
Estveli, a. (v. estelij. Észrevehető, a . — leg, ád. ob-
Ész, s. minte, mente, raţiune. servabilu.
Észtan; s. logica. Észrevétel, észrevevés, s. obser-
Eszelős, a. nebunatecu, smin- vatiune, observare.
titu de mente. Észszerű, a, — leg, ad. rationalu.
54 Esztelen Faggyú
Esztelen, a. fara mente, nebunu, Evezni, ti. a veslai, a guberná,
smintitu. nai, a pluti.
Esztelenkedni, v. a faee nebnnía, Evezhető, a. navigabilu.
a se portá nebunesce. Evező, s. lopata de guberaatu
Esztelenkedés, a. nebunia. naile, lopa'ariu, vesla.
Esztelenség, s. (v. esztelenkedés. Évi, a. anualu.
Esztelenül, ad. nebunesce. Eviczkélni, v. a se svercolí.
Esztendő, 3. anu. Evő, a. mancatoriu.
Esztendei, a. anualu. Evődni, a. a se mancá, a se róde.
Esztergálni, v. a strugarí, a lu­ Evődés, a. mancare, rW ere (de
cră in strugu. senej.
Esztergálás, s. strugarire. Évszázad, a. seculu.
Esztergáló.?, s. strugariu. Évülni, ti. a se róde; a se în­
Ét, étel, s. mancare, nutrementu. vechi; a se prescrie fin legi).
Etetni, etetni, v. a nutri, a dá Ez, pron. äcestu, acésta.
de mancatu; a inveniná. Ezenkívül, ad. afara de acést’a.
Étetés, etetés, a. nu trire; inve- Ezentúl, ad. de aci—încolo.
ninare. Ezer, a. miié.
Étető, etető, s. nutritoriu; ve- Ezért, ad. pentru acést’a, din
ninu. acést’a causa.
Étkés, a. mancaéiosu. Ezóta, ad. deatunci.
Étkezni, v. a mancá. Ezred, a. regimentu; legiune.
Étien, a. nemancatu, fara man­ Ezredes, a. colonelu.
care, flanaendu. Ezután, ad. dupa acésta, de
aci înainte.
Étterem, s. sala de mancatu,
•refectoriu. Ezüst, a. argintu.
Ezüstös, a, argintitu, argintosu.
Étvágy, s. apetitu. Ezüstözni, v. a arginti, a suflá
Evet, s. ververitia. cu argintu.
Év, s. (v. esztendő). Ezüstözés, a. argintire. suflare
Éves, a. de unu anu. cu argintu.
Evés, s. mancare. Ezzel, ad. cu acést’a.

Fa, s. Iemnu; élőfa, arbore. Faggatni, ti. a investigá, a esa-


Fáczán,. s. fasanu. miná' cu forti’a, a vecsá.
Facsarni, facsarítni, facsarintani,
v. a invertí, a intórce, a suci. Faggatás, s. esaminare, investi­
gare; veesaré,
Facsarás, s. invertitura, sucitura.
Facsarcdni, v. a se inverti, a se Faggyas, faggyús, o. seosu, grasu.
suci. Faggyú, a. seu.
Fagy, Fázás 55,
Fagy, fagyás, a. ingbiatiatura, Fa1azni, v. a clădi, a face muru.
inghiatiatu, frign. Falazás, s. clădire, zidiie.
Fagyni, v. a inghiatiá. Falka, s. turma, mulţime, céta.
Fagylalt, a. inghiatiatu. Falni, v. a imbucá.
Fagyos, a. inghiatiatu, frigu, rece. Falás, s. imbueatura.
Fagyöngy, s. veseu. Falragasz, s. placatu.
Fahéj, a. scórlia: scortlsióra. Falu, s. satu, comuna.
Faj, fajt, fajta, s. soiu, rasa, Falusi, a. satescu, saténu, tie-
specia. ranu.
Fájás, s, dorere. Falusias, a. satescu, sateneseu.
Fájd, a, gaina selbateca. ' Fanyar, a. acru, paduretiu, ace-
Fájdalmas, a. durerosu. tosu.
Fájdalom, s. durere. Fáradni, v. a se ostaní.
Fájdalmatlan, a. fara durere. Fáradás, s. ostanéla.
Fájlalni, v, a compătimi, á fi cu Fáradság, fáradozás, s. fatigare,
durere spre ceva. oboséla, ostanéla.
Fájni, v. a duré. Fáradalmas, fáradságos, a . osta-
Fájás, a. cu durere, durerosu. nitiosu, fatigiosu, obositoriu.
Fajtalan, a. desfrenatu, lascivi;. Faragni, v. a ciopli, a taié.
Fajtalanság, s. desfrenare, las­ Faragás, s, cioplire, taiere.
civitate. Faragászat, s. cioplitura, tăie­
Fajtalankodni, v. a se desfrená. tură, sculptura.
Fajulás, fajultság, s. degenerare, Faragatlan, a. — úl, ad, netaietu,
corcitura. necioplitu; necultivatn.
Fajulni, v. a degenerá, a se corci. Fárasztani, v. a osteni, a fatigá,
Fajult, o. degenerata, corcitu, a obosi.
baslardu. Fárásztás, s. ostenéla, fatigare,
Fájulni, v. a dóré. * strapatia.
Fajzani, e. a pui, a produce, a Fárasztó, a. ostenitoriu, oste-
nasce. nitiosu.
Fajzás, s. producere, nascere. Fark, s. códa.
Fakadni, fakadozni, v. a isvorí, Farkas, a. lupu.
a descinde, a proveni. Fás, o. lemnosu.
Fakasztani, v. a desface, — unu Fásulni, v. a se înlemni, a se
isvoru —, a sparge — bub’a— tempí.
Fáklya, a. faclia, tortia. Fásulás, s. inlemnire; tempire,
Fáklyás, o. cu facla. nesimţire.
Fakó, a. palitu, galbíu, falbu. Fattyú, a. bastardu, spnriu, co-
Fal, s. pariete, muru. pilu de lele.
Falánk, a. mancatiosu, vorace, Fátyol, a. velu, floru.
nesatiosu. Fátyolozni, v. a inveluí, a velá,
Falánkság, s. voracitate, nesatiu. a acoperi.
Falat. s. bucatura. Fátyolozás, a. inveluire, velare.
Falatka, s. bucatica. Fátyolozott, o. velatu.
Falatozni, v. a bucatarí, a mancá. Fázás, a. frigu, recire.
56 Fazék Féktelen
Fazék, a. óia. Fehérnép, a. sesu femeíescu.
Fazéltas, a. olariu. Fehérség, a. albime.
Fázni, v. a-i fi írig u ; fázom, Fehérszemély, a. persőna feme-
mi frigu. iésca.
Fecsegni, v. a fleurí, a flecari. Fej, *. capu.
Fecsegés, a. fleuritura. Fejedelem, a. principe, domnu.
Fecsérelni, v. a predá, a resipí — Fejedelemség, a. principatu. •
averea — . Fejelés, a. caputa, caputare.
Fecsérlés, a. risipire, predare — Fejelni, ti. a caputá.
de avere — . Fejes, a. capatinosu, cu capu,
Fecske, a rnndnns. cu'gam alía.
Fecskendezni, v. a stropi. Fejés, a. mulgere.
Fecskendező, s stropitoriu. Fejesedni, v. a prinde capatina;
Feddni, v. a infruntá, a pedep­ a inspicá; a ge invaluí.
si, a mustrá. Fejetlen, o. fara capu, anarchicu.
Feddés, a. înfruntare, mustrare. Fejetlenség, a. anarchia.
Fedél, a. acoperisiu. Fejezni, v a terminá, a gatá.
Fedeles, a. cu acoperisiu. Fej kötő, a. caitía, boneta, scufa.
Fedés, a. acoperire. Fejlődni, v. a se desvoltá, a se
Fedni. v. a acoperi. desvalí.
Fedetlen; a. —.ül; ad. neacoperitu. Fejlődés, a desvoltare, desvalire.
Fedélzet, a. acoperementu, aco­ Fejős, a. cu lapte.
perisiu. 1 Fejsze, a. secure.
Fedezni, v. a scuti, a apará, a Fejtegetés, a. esplicare, desba-
prótegiá. tere, discutare.
Feddhetlen, a. — ül, ad. nppa- Fejtegetni, v. a desbate, a es-
tatu (in moralitate}, fsra de- plicá.
fectu. Fejtemény, a. problema.
Fegy, fegyelem, a. disciplina, Fejteni, v. a desface, a resolvá.
regula. Fejtés, a. desfacere, rosolvare.
Fegyencz, a. arestantu, încar­ Fejtetlen, a. neresolvatu, nedes-
cerata. facutu.
Fegyver, a. arma Fék, s. căpăstru.
Fegyverde, s. arsenalu, armaría. Fekély, s. buba.
Fegyveres, a. inarmatu, cu arma. Fekélyes, a. bubosu.
Fegyverzés, fegyverkezés, a. în­ Fekélyesedni, v. a se imple de
armare. bube.
Fegyverezni, v. a inarmá. Fekete, a. negru.
Fegyverkezni, ®. a se inarmá. Feketedni, v. a se înnegri.
Fegyvertelen, a. nearmatu, fara Feketeség, a. negréla.
arma.
Feketés, a. negríu.
Fehér, a. albu, blancu.
Fehéredni, v. a se albi. Fékezni, v. ,a infrená, a dumeri.
Fehéríteni, v. a inalbi. Féktelen, a. neiufrenatu, nedu­
Fehérítés, a. inalbire. merita.
Féktelénség Felséges 57
Féktelenség, s. neinfrenare, ne­ Felesküdni, v. a depune jura­
dumerire. mentu.
Fektetni, v. a culcá. Felesleg, 3. prisosintia.
Feküdni, v. a se culcá. Felesleges, a. de prisosu, abun-
Fekvés, s. culcare. dantu.
Fekvőség, 3. moşia, avere de pa- Felett, p . supra, preste.
mentu, avere nemiscatória, a- Felette, ad. férte, preste mesura.
vere stavera. Felezni, v. a indiumatatí.
Fel, ad. susu. Felezés, s. indiumatatire.
Fél, s. diumatate. Felfelé, ad. insusu.
Feladás, feladvány, e. problema; Felfogni, v. a pricepe, a cuprin­
capitulare, predare. de—cu mintea — .
Félbeszakadni, v. a se precurmá. Felfogás, s. pricepere.
Felé, ad. catra. Felfüggeszteni, v. a acatiá, a
Féle, a. feliu, soiu," specie. suspende.
Felebarát, s. de aprépe, semenu. Felgerjedni, v, a se iritá, ■a se
Felebbezés, s. apelare, recţjrsu. intaritá.
Felebbezni, v. a apelá, a recurge. Félgömb, s. semiglobu.
Feledékeny, a. uitucu, uitaveru. Felhércz, s. crucea dela rud’a
Feledékenység, s. uitare. carului.
Feledés, felejtkezés, s. uitare. Felhívni, v. a prochiamá.
Feledni, felejteni, v. a uitá. Felhívás, s. prochiamare.
Feledhetetlen, felejthetetlen, a .— Félhold, s. semiluna.
ül, ad. neuitatu, neuitaveru. Felhő, a. nuoru.
Felekezet, s, secta, parţialitate. Felhős, a . . nuorosu.
Felelni, v. a respunde. Felhőtlen, a. nenuorosu, seninu.
Felelet, s. respundere. Felirat, s. adresa.
Félni, v. a se teme. Félkör, s. semicercu.
Félelein, *. temere, frica. Fellázadni, v. a revoltá, a se
Félelmes, a. fricosu, témedu, cu rescolá.
frica. Felleg, s. nuoru.
Felelős, a. respundietoriu. Fellépni, v. a se intrepune; a
Felelősség, *. respundietate. apará, a se presentá — pe
félénk, a. fricosu, spariosu. scena — .
Félénkség, s. temere, frica. Felmenteni, v. ş dispensá, a li-
Feleség, s. consőrta, socía. berá.
Feleséges, a. cu muiere, casa» Felmentés, s. dispensare.
toritu. Felmondani, v. a dedice; a re-
citá — lectiunea — .
Feleselni, v. a respunde inde- Felmondás, s. dedicere; recitare.
reptu, a se certá. Felől, p . decatra, despre.
Felesketni, v. a jurá — pré ci­ Felosztani, v. a impartí.
neva— ; a depune juramentu. Felpéaz, s. arvona.
Felesketés, s. jurare, depunere Felség, 3. maestate.
de juramentu. Felséges, a. maiestosu, sublimu.
58 Felső Férgesedés
Felső, a. superiorii, de susu. Fenebetlenség, s. abisu, afuu-
Felsöbbség, s. superioritate. dime.
Félsz, s. téma, frica. Fenés, a. gangrenosu.
Féiszeg, a. unilateralu, defec- Fenkő, 8. cute, tocila.
tuosu. Fenn, ad. susu, supra, deasupra.
Félszegség, s. defectuositate. Fennség, s.- marimé, sublimitate,
Felszólítani, v. a provocá. înălţime.
Felszólítás, s. provocare. Fenteregni, v, a se tavaií.
Félteni, v. a teme, a fi jalusu. Fény, fényesség, s. lucire, stră­
Féltés, s. temere, jalusía. lucire, iuştru.
Feltaglalni, v. a desmembrá, a Fényes, a. iucitoríu, lustrosu.
anatomisá. Fenyegetni, v. a amerintiá.
Feltaglalás, s. desmembrare, a- Fényesítni, v. a Juci, a face
natomisare. lustruosu.
Feltámadni, v. a invié. Fényeskedni, «. a luci, a stră­
Feltámadás, s. înviere. luci, a luţninâ.
Féltékeny, a. prepuitoriu, teme- Fenyiteni, v. a pedepsi, a dis-
toriu, jalusu. eiplíná.
Féltékenység, s. jalusía. Fenyíték, s. disciplina.
Felterjeszteni, v. a propune, a Fényleni, v. a luci, a străluci.
susterne, a reportá. Fénytelen, a. nelustrosu, nelu-
Feltenni, v. a presupune, • minosu.
Feltétel, s. conditiune. Fényű, s. bradn.
Feltételes, a. conditiooatu, Fenyűrigó, s. stnrdiu de bradu.
Feltételezni, v. a ’conditioná. Fenyüs, fenyves, 8. bradetu.
Feltételezés, condiţionare. . Fényűzés, s. lucsu.
Feltétlen, a. — ííl, ad. necondi- Férni, v. a inchiepe.
tionatu. Férés, 8 . inehiepere.
Felügyelni, v. a ingrigí, a in- Férczelni, v. a peteci, a inseilá.
spectioná, a supravighié. Férez, Férczelés, s. petecitura,
Feiügyelés, s. ingrigire, inspec- inseitatura.
tionare. Ferde, a. strimbu, diagonalu.
Felügyelet, s. (v. feiügyelés). Ferdény, s. trapezű, trapedu.
Felül, p , preste, deasupra. Ferdeség, s. sucitura, strimba-
Felzet, s. titulatura, rubru. tura.
Fém, 8. metalu. Féreg, s. verme.
F é m l e n i , a lucí. Ferenez, n. prop. Fraficiscu.
Fémlés, s. lucire. Férfi, s. barbatu.
Férfias, a. barbatescu, animosu,
Fene, ş. caneru, gangrena, lu- curagiosu.
pare. Férges, a. vermeno u.
Fenék, s. fundu. Férgesedni, v. a se invermesiá,
Fenebes, a. cu fundu. a se invermenosiá.
Fenekelni, v. a pune fundu. Férgesedés, s. invermesiare, in-
Feneketlen, a. fara fundu. vermenosiare.
Fergeteg Finomitni 5»
F e rg e te g , s. te m p e state, io rtu n a . F eszültség, s. în c o rd a re , incor-
F e rg e te g e s , a. to rtu n o su . d a tiu n e , in te n s ita te . •
F é lj, s. b a rb a tu , co n so rte. F e tren g en i, v. a se ta v a ll.
F é ije s , a. e u b a rb a tu , m a rita ta . F i, fiú, 8. p ru n c u , b a ia tu , co-
F é rk e zn i, v. a se in b u ld í, a se pilu.
in d esá, a in cb iep e. . . F iadzani, v. a púié, a fa tă .
F é rk e zé s, s. im b u ld ire, in d esare . F iad zás, s. p u iere, fe ta re .
F e rtá ly , s. p a tra riu . F ia s , a. cu pui.
F e rtelm es, a. sp u re atu , n e c u ra - F ia ta lsá g , s. ju n e tie , tin e retie,
tu , sc a rn a v u . ju n im e .
F e rtö ztetn i, v. a sp u rcă, a p ro ­ Fiahordó, s. clo tian u c u p u nga.
fa n ă , a p a n g a ri. Ficzam , ficzamodás, s. s c rin ti ut-
F e rtő zteté s, s. sp u rc are , p ro fa ­ ra , sc rin té la.
n a re , p a n g a rire . • Ficzam ítni, v. a sc rin ti.
F e s le tt, a. d e s f r e n a tu ; d estra- F iczam lani, ficzam odni, v. a . se
m atu . scrin ti.
F e sle n i, v. a se des'cóse, a se F iczkándozni, o. á se »bucium ă,
d e stram ă. a d ă in có ce si in eo lo din
F e s te n i, v. a colo ră, a v a p si. trUpu.
F e s té k , s. co ló re, v ap séla. F iczkő, s. fe tio ru , b a ia tu , stren-
F e ste m é n y , s. c ad ru , tab lo u , por- g ariu .
tre tn . F ig y eln i, figyelm ezni, v. a ii
F e sté s, s. p ic tu ra . a te n tu , a lu ă a m in te .
Festész-, s. p icto riu , v a p sito riu . F igyelm es, a. b a g a to riu d e sa ­
F e s te tle n , o . n e c o lo ra tu ,, ne- m a, a te n tu .
vap situ t Figyelm esség, s. a te n ţiu n e , lu ­
F é stő ile g , ad. jü to rescu . a re — a m in te.
F é sű , s. p e p te n e . F ig y elm eztetni, v. a fa c e atentu
F ésü ln i, v. a p ep ten á. (pe cin ev aj, a tr a g e lu a re —
F é sű s , s. p e p te n a riu . am inte.
F esz, 8. tiep en im e. F igyelő, a. o b se rv ato riu , lua-
F eszeg etn i, v. a s c o c io rî; a d es­ to r iu — am inte.
face cev a c u sil’a. F ig y erm ek , s. copilu, p ru n c u .
F észek, s. c u ib u . F illen ten i, v- a m enti.
F eszes, o, strin s u , in tin su . F iilentés, s. m en tiu n a.
F eszíten i, v. a în tin d e, a incor- F illé r, s. b a n u tiu , p a r ’a .
d ă ; a ris tig n i, a crucifige. F in d zsa, s. filigénu, t a s a .
F esztelen, o . n e c o n s trin su , ne- F in év , 8. n u m e b ă rb a te seu.
afec ta tu , n e g e n a tu . F in g , 8. besin n .
F ingos, o. besinosu.
Feeztelen ség, a. n e afe cta re , n e-
F in n y á s, a. a le g a to riu , jin g a siu .
g e n are .
F in n y ásk o d n i, v. a fi jin g a s iu ,
F eszü ln i, v. a se in c o rd ă , a se a a le g e.
în tin d e . . Finom , o. finu.
F eszü let, s. crucificau, re stig n ire . F inom itni, v. a face finu, a rafină.
60 Finomodni Fogyatkozni
Finom odni, v. a se face finn, a F oganzás, a. co n ceptiune, p r in ­
se fade. d elicatu . dere de ra d a e in a .
F in o m ság , a. fin étia, d e lic atetia, Fogas, a. cu íeriu . '
F in to ritn i, fin to rg atn i, v. a strim - F o g ás, a. p rin d e re , a p u ca re.
b á d in n a su , a n u p ia c é ceva. F o g a t, s. t r a s u r a ; p rin d ese.
F ió k , a. p n iu lu m esei, sicriesiu. Fogdosni, v. a p rin d e.
F ió k o s, a . c u sicriu , c u p u iu cu . F ogékony, a. p rim ito riu , su scep ­
F ir k a , s. m a n jitu ra , sc risó re re á. tib ila.
F irk á ln i, v. a scrie re u . F o g é k o n y ság , a. su sce p tiv itate,
F ity e g n i, v. a á té rn é , a flen d uri. c a p a citate.
F ity eg és, a. a te rn a re , flen d u rire. Fogház, a. p rin só re , a re stu .
F ity eg ő s, a. a té rn a to riu , flen. F o g laln i, v. a cu p rin d e , a ocu-
d u ro su . pá, a im p re u n á. ■
F ity m á ln i, v. a d e sp retiu í, a a le ­ F o g lalás, a. o cupare, cu p rin d e re.
g e in m a n c a re ; a -si b a te jo c u . F o g lalat, a. cu p rin su , tie n ó re .
F iv é r, a. frate . Foglalók, a, a d au su , aclu su .
F izetn i, ®. a p laţi, a solvi. F oglalatoskodni, v. a se ocu p á.
F izetetlen , a. — ül, ad. n ep la- Foglalkozni, v. a se cu p rin d e,
titu , n e so lv itu , a se ocu p á. . ,
Fodor, s. c ré tia , in c re tié la . F oglaló, a. a rv u n a .
F o d o rítn i, v. a in c re tí. Fogó, a. c le ş te ; p rin d ie to riu .
Fodorodni, v. a' se in c re tí. Fogódzani, v a se a p u cá, a se
F od rász, a. in c re tito riu , frise riu . a ca tiâ , a se p rin d e .
F od ro s, a. c retin , in c re titu , un- Fogoly, a. a re sta n tu .
d u la tu . F ogolym adár, a. p o tu rn ic a.
Fodrozni, v. a in c re tí, a' u n d u lá. F ogság, a. p rin só re , ro b ia, c a p ­
F o g , s. d en te. tiv ita te .
F og ad n i, v. a p u n e c u v e n tu , a F o g u la tla n , a. n e p reo c u p atu .
p ro m ite, a se leg á. Fogva, fogvást, p . de, d in, p rin .
F o g ad alo m , s. p ro m isiu n e , v o tu . F o g u ltsá g , a. p re o cu p a tiu n e .
F o g ad ás, a. re m a sia g u , p rim ire , F o g ú it, a. p re o c u p a tu , tém ed u .
re ce p tiu n e . F ogulni, v. a se p re o cu p ă , a
F ogadó, a. o sp e taría, b irtu . fi confusu.
Fogadós, a. o sp e tariu , b irta riu . F ogyni, v. a scadé, a se m ic-
F o g a d v á n y , a. c a rte de to cm éla, siorá, a se im p u e in á.
co n v en tiu n e. F o g y ás, s. sc ăd ere, im p u c in are .
F ogalm azni, v. a co m pune, a F ogyasztani, v. a im p u ein á, a
co n cep e. ' consum á, a desecá.
F o g am zan i, v. a p rin d e ra d ec in a . F ogyasztás, a. im p u cin are, co n ­
F o g a n a t, a. efectu , re s u lta tu . su m a re. t
F o g a n a tla n , <z. fa ra efectu . F o g y a ték , a. re stu , re m a sitia ,
F o g an ato sítn i, «. a e fep tu í, a p u ­ scad iem en tu .
n e in lu c ra re . F og y atk o zás, a. scădere, defectu .
F o g an ato sság , a. activ ita te , efectu. Fogyatkozni, v. a scadé, a se
F o g a n ty ú , a. tó rta . im p u e in á. *
F o h á sz F o rté ly o s k o d n i 61

F o h ász, s, o ftare, suspinu, ge- F ontolás, s. c u m p ă n ire ; ju d e c a re .


m etu . F o rb á t, s. reco m p en sa, re sp la ta ,
Fohászkodni, v. a oftá, a su s ­ re sb u n are .
p in ă . F o rd ítn i, v. a in tó rce, a suci ;
F ohászk o d ás, s. o ftare, su sp in a- a trad u c e.
re , ro g a re . F o rd ítás, t r a d u c e r e ; s u c itu ra , in -
F o jtan i, v. a su g ru m ă , a in n a- tó rce re.
d u sí, a dom oli. F ordulni, v. a se in tó rc e , a se
F o k , s. g ra d u , tr é p ta . in v ertí.
F óka, a. foca, c a n e de m a re . F o rdulat, fordulás, s. in tó rs u ra ,
F okhagym a, s. aiu , u stu ro iu . in v e rtitu ra .
F o it, s. p e te c u ; p é ta . F o rg ács, 3. ascía.
Foltozni, v. a p e te c i a carpocí.' Forgácsolni, v. a face a sc ii.
F o ly n i, v. a c u rg e . Forgalom , s. cerc u la tiu n e , co-
F oly ad ék , s. flu id itate. m u n icatiu n e.
Folyam , folyó, s. fluviu, ríu . F o rg á s, s. in v e rtitu ra , c e rc u la re .
F o ly ás, 3. c u rg ere . F o rg a tn i, v. a in v ertí, a in tó rc e .
Folyam odni, v. a su p lică, a r e ­ F orgodni, forgolódni, ». a se p o r­
cu rg e . tă , a se. sili.
F olyam odás, s, su p lica, re c u rsu . F o rin t, s. fiorinu, flo ren u .
Folyd o g áln i, v. a cu rg e in ce tu . Forogni, • v. a se in v e rtí, a se
F o ly tán , ad. in u rm a re, d u p a. in tó rce.
F o ly tatn i, v. a co n tin u ă, a p u r­ F orrad n i, v. a fierbe, a clocaí.
ced e în ain te. F o rradalm i, o . rev o lu tio n ariu .
F o ly tatá s, s. c o n tin u a re , u rm are . Forradalom , s. re v o lu tiu n e.
F o lyv ást, ad. n e c u rm á tu , m ereu. F o rrad ék , s. buba v in d ec ata ,
F o n n i, a. tó rce, a îm p leti. crusta.
F o nás, s. tó rc e re , îm p letire. F o rra ln i, v. a fierbe, a c lo c a í;
F onad ék , s. îm p le titu ra . a plănui.
F o n á k , a. pe d o su , in to rs u , p er- F o rrá s, s. isvoru, is v o r ir e ; for­
v e rsu . t u n a ; so rg ente, fierb ere.
F o n á k sá g , s. p e rv e rsita te , in to r- F o rráso s, a. ap ato su , lo c u cn
to c a tu ra . isvóre.
F o nal, s. to rtu , firu. F o rra sz tan i, v. a fe ru m in á .
Fondor, a. ra n c u ro su , in tr ig a n ta . F o rrá z n i, v. a oparí.
Fondorkódás, fondorlat, s. intri­ F o rrá za t, s. oparéla.
ga, cabala, rentate. F o rró , a. fierbinte.
F ondorkodni, v. a m trig á , a ca- F o rró ság , s. ű e rb in tiéla.
lu m n iá (p re ascu n su ). F o rté ly , s. v iclen ia, a p u c a tu ra
F o nn y ad n i, a. a se v e sced í. v u lp in a, istetim e a s tu ta .
F on n y ad tság , s. vesced iéla.
F onn y asztan i, v. a v escedí. F ortélyos; a . viclénu, a s tu ta .
F o n t, s. p u n tu . , Fortélyoskodni, v. a fa c e a p u c a ­
F o n to ln i, v. a c u m p ă n i; a ju ­ t u r i viclen e, a a m b lá cu p re ­
d e c ă ; a m esu rá. făcătorii.
62 Fortélyosság Fulasztani
F o rtély o sság , *. a s ta tía , v u lpe - Fortéiéra, s. sp u rc a tiu n e , scar*
n ía, fin etía. n a v ía , o róre.
F os, fosás, s. c u fu ré la. Förtelm es, a. s p u rc a ta , sc a rn a v u ,
F osni, ti. a se cu fu rí. oribilu, d e te stab ilu .
F oszlány, s. d e stra m a tu ra , fasía, Förtelm esség, s. (v. fö rtelem j.
stra n tia . F ösvény, a. a v a ru , sg á rcitu .
Foszlani, ti. a se scam osié, a se Fösvénység, a. a v a ritía , a rp a g o -
d esfibrá, a se d e stram ă. n ía , sg á rce n ía.
F o sztan i, v. a ja fu í, a d ep rad á. Fotelen, a. n efiertu .
F ő , a. c a p u ; a. fru n ta s iu , su p e ­ F ő tten , a. fa ra cap u .
rio rii, de căp e te n ia. F ő tt, a. fiertu.
F őbbség, s. su p re m atu . F öveg, s. c aciu la, p e la ria .
F ő k ép , fő képen, ad. m ai alesu, Föveny, fövény, s. n a sip u , a rin a .
m ai v e rto su . Fövényes, a. a rin o su , n a sip o su .
F öl, ad. (v. fel). Fövényezni, ti. a p re s e rá n a sip u ,
F ö ld , s. p a m e n tu ; te re im ; a g ru . a a rin á .
F öldes, a. p am en to su , tie rin o su , F övénytorlat, s. g ra m a d a , b a n c a
cu p am e n tu . de a r in a — in m are — .
F ö ld esn r, s. do m n u d e p am en tu , Fővés, *. fierbere.
p o se so riu , p ro p rie ta riu de p a ­ Főzni, ti. a fierbe.
m en tu . Főzés, «. fierbere.
Földészet, a. ag ro n o m ia. Főzelék, a. fie rtu ra , m an care.
Földetlen, a. fa ra p a m e n tu ; f a ­ F rig y , a. c o n fed eratiu n e, alian -
r a tia ra , fa ra p a tria . tia , p a c tu .
F öldi, a. p a m e n tesc u , p a m e n - F ris, a. iu te , sp rin te n u , s v e lta ;
t é n u ; s. c o m p a trio tu . p rő sp e tu .
Fölé, p . c a tra , de a su p ra . F risseség , a. sp rin ten im e, vivi-
F őleg, ad. m ai a lesu . tiu n e.
Fölösleg, a. p riso sin tia , a b u n - F riss ítn i, ti. a re co ri, a re im p ro s-
d a n tia . p e tá .
Fölösleges, a. de p riso su . F rissíté s, a. re co rire, re c re a re .
F ö lö tt, p. p re ste , d e a s u p ra . F rissü ln i, u. a se reco ri, a se
F ö lö tte, fölöttébb, ad. fp rte, p re s ­ re im p ro sp e tá .
te m esu ra. F ú n i, ti, a s u flá ; a siu erá.
F ö ltét, a. co n d itiu n e, p re s u p u ­ F u k a r, s. a v a ru , sg á rc itu .
n e re . F u k a rs á g , a. (v. fösvénység,).
F ö lzet, a. titu la tu ra , ru b ru . F u k a rk o d n i, ti. a se scum pi.
F ú ln i, fuladnf, ti. a se in n e c á , a
F ö n n , p . d e asu p ra , su su .
se in n a d u s í/
Főnök, a. c a p ita n u , p rim a riu ,
F uladás, a. in n e c a re , in n a d u s ire .
p re sied in te, p rin c ip a lu .
F u lá n k , a. g h im p a, a cu — la a l­
F önség, 8. in a ltim e , su b lim itate, b in e — .
su p erio ritate.) F ulánkos, a. ghim posu.
F ö rö d n i, ti. a se sc a ld ă . F u lasztan i, ti. a su g ru m á , a in -
Förgeteg, a. tempestate. n ad u sí.
Fuldokolni Füstösítni 63
Fuldokolni, v. a se in n ad u sí, a F üggés, a. d e p eu d in tia, subor-
suflá g reu . d in a tiu n e , a te m a re .
F ú rn i, v. a sflederí. F ü g g eszteni, v. a a c a tiá , a a te r­
F ú rá s , furadék, a. şflederire, sfle- n á ; a su spinde.
d e ritu ra . F ü g g etlen , a. in d e p e n d e n ta , ne-
F u rcsa, a siodu, cu rio su , d esien - . a te rn a to rin .
tia tu , com icu. F üggetlenség, s. n ed ep en d en tia,
F u rd a ln i, v. a ló d é — co n scien- n e a te rn a re .
ti ’a — , a t o r tú r a . F ü g g iran y o s, függőleges, o. per-
F u rd á la t, «. m u s tra re a co n scien - pen d icu lariu .
tie i. F üggőség, s. d e p en d in tia.
F urfan g o s, a. sc u tu ratu , p re fă ­ F ü l, a. urech ia.
cuţii, viclén u . Fülbevaló, fülönfüggő, s. cercelu,
F u rk o s, a. m aciu catu , g h io g atu . cercei.
F u rk ó , s. m aciu ea, gh ió g a. Fülecske, fülese, s. u re ch itia ,
F ú ró , s. sflederu. urech iu sia.
F u ro lly a, a. flu ieru . F ü leln i, v. a a sc u ltá, a fi a te n ta .
F u szu jk a, a. fasole. Fülelés, s. a sc u ltare .
F u tn i, o. a fu g í, a a lerg á. Füiem ile, s. filom ela, privigliie-
F u ta m ítn i, v. a fu g arí, a pe- tó re.
fu g á . F ü lep , n. prop. F ilip u .
F u tam lás, s. fu g a , tu lire. Füles. a. u re c h ia tu ; a sin u .
F u tá r , a. c u rie riu , cu rso riu . F ü le tle n , a. fa ra u rech i.
F u tá s, a. a le rg a re , tu g ire , tu lire . F üllenteni, fillenteni, •>. a m enti.
F u tk áro zn i, futkosni, v. a a le rg á . F ü llentés, a. m entire, m en tiu n a.
F u tó lag , ad. ín tré c a tu , in fu g a. F ü rd és, a. scald are.
F utólagos, a. fu g itiv u . F ü rd ő , a. scalda, b aia.
F u tta tá s , a. a le rg a tu ra , c u rsu . F ürödni, v. a se scaldá.
F u v alk o d n i, v. a se in g án fá . F ű rész, a. fe re stra u .
F u v a lla n i, v. a suflá. F űrészelni, v. a fe re stru í.
F u v a r, a. c a ra u s ía . F ü rg e , o. sp rin te n u , v ioiu, sveltu.
F u v a ro s, a. c ara u siu . F ü r j, a. p re p elitia.
F u v á s, a. su flare. F ü rjész, a. p re p elic a riu .
F uvatag o s, a. fo rtu n o su , v ifo ro su. F ü rjé sz et, a. p re p elic a ría , vena-
F uv o la, a. flau ta, flota. t u de prepelitie.
F uvo lás, a. flau tariu : F ürkészni, v. a c au tá, a c e rc e tá ,
1' uvolázni, v. a fluerá, a flau tá. a seru tá.
F ű , a. érb a. F üröszteni, v. a scaldá.
F ü r t,,» , b u cla, p lé ta ; stru g u re .
F ü g e , a. sm o ch in a.
F ü rtö s, a . buclosu, b u c la tu .
F ü g g n i, v. a d ep in d e, a a te rn á ,
F ü s t, s. fum u.
a sp e n d iu rá .
F ü stö ln i, v. a fum á.
F ü g g e lék , *. su p lem en tu , a p e n ­ F ü stö s, a. a fu m a ta .
dice, a d a u s u . F üstösödni, v. a se afu m ă.
F ügg ély es, a. p erp en d icu larii!. F ü stö sitn i, v. a afum á.
64 Fűszál Gazdagodni
F ű szá l, a. firn d e árb a. F üvész, a. b o ta n istu , b o tanieu.
F ű szer, a. d resu ri, sp e tie ríe, a- F üvészet, a. b o tan isa re.
ro m ate. F ű z , s. salce, ra c h ita .
F űszerezn i, v. a a ro m á. F ű z n i, v. a inflrá, a in sirá.
F ü tn ij v. a in cald í, a face focu. F ű zés, a. cu n u n a, g h irla n d a,
F ű té s, a. in ca ld ire . g a e ta n u .
F ű tő , a. lo cariu , in c s ld ito riu ;
Füzes, a. salcetu , p ă d u re de
cu p to riu , soba.
salci.
Fűtözkö'dni, v. a se incafiií.
F ü tty , a. s iu e ra tu ra , flu era tu ra . F ü zet, a. fasció ra, b r o s iu r a .,
F ü ty ö ln i, v. a flu erá ('cu g u r’a j. F üzetlen, a . n e le g a tu , n eín firatu ,
F ü ty ö részn i, v. a flu erá, a a m ­ n e b ro siu ratu .
b i i flu erin d u . F űző, a. c o rsetu , sp e lc a ; aeu
F ü v es, a . erb o su . d e in c o p c ietu .

G.
Gabona, a. b u c ate, c ereale. Garázda, a . c e rta re tiu , im p e r­
Gabonás, a. g ra n a riu . tin e n ta .
Gábor, n. prop. G avrila. G arázdálkodás, a. im p e rtin e n tia ,
G ágogni, a g á n g a í c á g anS c’a. c ertáre .
Gálád, a. n e ru sin a tu , d ejo situ , G arázdálkodni, v. a se certá.
n r g in a tu , a ro g a n tu . Gát, s. p e p tu de ap a, g a t u — .
Galagonya, s. m aciesiu . G átlás, a. im p ed ecare.
Galamb, a. p o ru m b u . Gátolni, v. a im pedecá, a re siste,
Galandocz, a. lim b rieu c o rd elatu . a se o p une.
Gálicz, a. v itrio lu . G atya, a. ism en e.
G allér, a. g u le ru , co lariu . Gatyás, a . ism en atu .
Gallérozni, v. a g u lerá , a p u n e G aty átlan , a. n eism e n atu .
g u leru . Gavallér, s. c av a le ru .
G ally, g aly , a. ra m u ra , g a te ju . Gaz, s. g u n o iu , b u ru é n a j g a , em ­
G álya, a. g a le ra . b er, om u de nem ica.
Ganaj, g anéj, a. g u n o iu . Gáz, a. gasu.
G anár, g u n á r, a. g a n sa cu . Gazda, a. d o m nulu c a s e i; eco-
G áncs, a. p e d e c a ; Hodu. nom u.
Gáncsolni, *gáncsoskodni, v. a p u ­ Gazdasszony, a. d om n’a casei,
n e p e d ec a. * econőm a.
Gáncsoskodás, a. im p ed ecare, sil­ Gazdag, a. a v u ta , bo g atu .
n ic ia , c erc are d e n o d u in G azdagítni, v. a in av u tf, a in -
p a p u ra . bogatí.
G arat, a. g a rlic iu in m ó ra. Gazdagodni, o a se in b o g atí, a
G arádics, g rád ics, a. tre p te , scara. se in av u tí.
G azd ag o d ás G ondnok 65
Gazdagodás, s. in a v u tije . G erendásat, s. g rin d itu ra .
G azdagság, s. a v u ţia . Gerezd, s. s tru g u re .
Gazdálkodás, s. eco n o m isare, eco ­ Gergelicze, s. g a rg a ritia .
n o m ia. Gergely, n. prop. G re g o rie .
Gazdálkodni, gazdáskúdni, v. a Gerj, 3. em otiune, a g ita ţiu n e ,
eco n o m isá, a p a s trá . m işca re. •
Gazdaság, s. econom ia. G erjedni, v. a se iritá , a se in-
G azdasági, a . eeo n o m icu . ta r itá , a se in flaeará.
Gazdaságos, a. fo lo sito rin , eco- Gerjedés, gerjedelem ,' s. em o tiu ­
no m ico sn . ne, irita re , in ta r ita r e — .
G azdá-zat, s. econom ia. Gerjedékeny, a. irita tio su .
G azdátlan, a. fa ra do m n u , ra- G erjeszteni, v. a d e step tá, a iritá .
ta c itu , d e p rip a s iu . ■ Gerle, gerlicze, s. tu rtu re a .
Gázló, s. v a d n , tre c a to ria p rin Gesztenye, s. c a s ta n a .
a p a. G iliszta, 3. lim b ricu .
Gazolni, ti. a sc á m a v í, a m a n jí; Giliszt&s, a. lim b rico su .
a defaim á. Góez, s. fo e n la riu , v a tra .
Gázolni, ti. a tre c e p rin v a d a ; Gólya, 3. cocostircu, cico n ia.
a c a lc á — o n ó re a c u iv a — . Golyó, s. globii, g lo n tiu .
Gazos, a. n e c u ra ta , m a n jitu ; gu- Golyva, s. g u sia.
no io sn , cu g u n o iu . Golyvás, a. g u sia tu .
Gazság, 3. b la s ta m a tía , p o rcía. Golyvásodni, v. a se g u siá .
Gazul, ad. n eo m en esce, p o rcesce. Gomolya, gom , s. g h em n .
Gebe, s. m artió g a. Gomb, 3. bum b u ,
Gége, s. g u ta , g u tleg iu . Gomba, s. b u re te .
Geleszta, s. lim b ricu . Gombás, a. b u re tio su .
Gém, s. b a tla n u , co co ru d e b a l­ Gombásodni, ti. a se im b u re ti, a
t a ; p r a jin ’a c u m p a n e i (la p u - se im ple de b u reţi.
tiu ri). Gombócz, 3. g a lu sca .
Geny, s, p n ro iu . Gombolni, ti. a im b u m b ’a .
Genyedni, gen y ű ln i, ti. a p u ro ié . Gom bolygatni, ti. a d ep an á.
Genyedt, genyes, a. p u ro io su . Gom bolyítni, ti. a gh em u i, a de­
Gépely, gép, gépm ű, s. m ac b in a, paná.
m asin a. Gombos, a. cu bum bi.
Gépelyzet, gépezet, s. m ac h in a- Gomoly, gomolya, s. gh em u , ba-
ría , m a s in a ría . ta c u ia .
Gépész, 3. m a c h in is ta , m ecan icii. Gomolyodni, ti. a se g h e m u i, a
Gépszerű, a. c ev a m ec h an ic u , c á se in fasiu rá .
m ach in ’a . Gond, s. g rig ia , c u ra.
Gerebelni, gereblyélni, ti. a g re b lá . G ondatlan, a. n e g rig ito riu , n e -
Gereblye, ş. g reb la. p a sa to riu .
Gerebelés, gereblyélés, s. g re b la re. G ondatlanság, s. n e g rig ia , n e p ă ­
G erely, s. lan ce, p ica . sa re.
Gerenda, s. b â rn a , g rin d a . Gondnok, s. c u ra to riu , în g r ij i ­
G erendás, a. cu g rin d i. torii!.
5
66 Gondolni Görcsös
Gondolni, » . a c u g etá. Gó'de, gödqjye, c a p ritia , iedu,
Gondolás, a. c u g etare . iéda.
Gondolat, a. c u g e tu . Gödény, s. p e lic an u .
G ondolatlan, a . n e s o c o tita , n e- Gödör, s. g ró p a , m o rm en tu .
co n sid ara to riu . Gödröcske, s. g ro p sió ra .
G ondolatlanúl, ad. (v. g on d o ­ G ödrös, a. g ro p o su .
la tié n ). Gőg, s. fa la , tru fia , in g a n fa re .
G ondolatlanság, a. n e so c o tire, n e - Gőgös, a. in g a n fa tu , tru fasiu .
c n g e ta re , "n ejndecare. Gőgösség, a. tru fia .
G ondolhatlan, a . n e c u g e ta v e ru , Gőgösködni, v. a se tru fí, a se
ce n u se p ó te c n g e tá . in g án fá .
Gondolkodás, gondolkozás, a. c u ­ Gőlye, a. scró fa.
g e ta re , m ed itare . ’ Gömb, gömböly, a. globu, sfera.
Gondolkodástan, a. lo g ic a . Göm bölyded, o . ro tu n d io ru , sfe-
Gondolkodni, gondolkozni, v. a ro id u .
c u g e tá , a m ed itá. Göm bölyeg, a. ro tu n d u .
Gondos, o . g rijito riu , cu g rig ia ,— Göm bölygetni, v. a ghem ui, a
Gondoskodás, a. în g rijire , cu ra. in ro tilá .
Gondoskodni, v. a se in g rig í. G öm bölyítni, v. a ro tu n d í, a in -
Gondosság, a. g rig ia , c u ra , in- veliri.
g rig ire . Göm bölyités, a. ro tu n d ire , in-
G ondtalan, a. f a ra g rig ia . v e lire.
Gondviselés, s. p ro v e d in tia . Gömbölyödni, v. a se ro tu n d í.
Gonosz, a. rea, in fam u , d e p ra ­ Göm bölyű, a . ro tu n d u , g lobi-
v a ta . form u.
Gonoszság, a. re u ta te , in fam ia, Göm bölyüség, *. Totundime.
b le s ta m a tis . Göncz, a. p o lu .
Gonoszkodni, v. a c o m ite in fa ­ Gönczöl-szekér, a. u rs ’a fin a s ­
m ii, a face b la s ta m a tía . tro n o m ia ).
Gór, a . m a re . Göndör, a . c re tiu , in c re titu .
Górcső, a. m icro sco p u . G öndörítni, e . a in c re tí.
Goromba, a. d u ru , g ro so la n u , Göndörödni, v. a se in c re tí.
n e cio p litu . Göngy, a. té n c ű , b a lo tu .
Gorom baság, a. m o jicia, g ro so ­ G öngyölni, göngyölítni, «. a ín -
lă n ia , b a d a ra n ia . fa siu rá , a in v elu í.
Gorombán, gorom bául, ad. inoji- Görbe, a. c u rb u , strim b u .
cesce, d u ru . G örbeség, a. c u rb jta te .
Gorom báskodni, v. a f i d u ru , a G örbeszteni, g örbítni, v. a in-
fi g ro so la n u . c u rb á , a st’rim bá.
Gorom báskodás, a. b a d a ra n ia , g ro ­ G örbülni, v. a se in c n rb á , a se
so lă n ia . strim b á .
Göcs, a. n o d u . Görcs, a. c árcelu , c o n v u lsiu n e,
Göesös, a. n o d u ro su . sp asm u .
Goesözni, v. a in n o d á. Görcsös, o , n o d u ro su , cu cârceii.
Gördítni Gyámság 67
------------------------------------------ *-
G örd ítn i, v. a ro sto g o li, a ta v a - Gúnyoló, a. b a jo c o r ito r iu ..
v a lí, a r o t’a . G únyolódás, s. iró n ia , b a jo c u ra.
G ördítés, s. ro sto g o lire . Gúnyolódni, v. a se b a jo c o rí.
G ördülés, s. ro tire , ro la re G únyor, s. iro n ia , sa tira .
G ördülni, v. a se ro tí, a se d á G urdulni, v. a se ro tu lá , a so
d e -a d u r’a . ro tá .
G örény, s. d ih o ru , p u to riu . G usa, 8. g u sia.
G örnyedni, görnyedezni, v. a se Gúzs, 8. g a n ju .
p le c á , a se în d u p le c ă . G yakorlás, g y ak o rlat, 8. cserci-
G örn y eszten i, v. a strim b á , a in- tiju, d e p rin d e re,
eu rb á. G yakorolni, v. a e se rc itá , a p ra o -
G örög, s. g recu . tisá.
Görögös, a . g re ce se u . G y akorlatlan, a. n e e s e rc ita tu , n e-
G örögül, ad. g re ce sc e. d e p rin su .
G öröngy, s. b ru siu , b u lg á ru , G y ak o rlatlan ság , 8. n e e s e rc itiu ,
g ru n d iu . n e d rep rin d ere .
G örvély, 3 . scro fu la. G yakorlottság, s. e se rc itiu , de­
G örvélyes, a. sero fu lo su . p rin d e re , sveltim e.
G őz, s. a b o ru , v ap o ru , g a su . G yakornok, 8. p ra c tic a n tu .
Gőzölni, v. a a b o rí. G y ak o rta, g y a k ran , ad. desu,
Gőzölés, gőzölgés, a. a b o rire , e- a d esea, a d eseo ri.
v a p o ra re . G yalázni, v. a defaim á, a in su l­
Gőzös, 3 . m a s in a d e v a p o r u ; a. tă , a calum niá.
ab o ro su . G yalázat, gyalázás, 8. infam ia,
Gróf, «, co m ite, g ra fu . b a jo c u ra , defaim a. —
G ubics, s. g o g ó sia, b ó b a de ste- G yalázatos, a. infam u, s p u rc a tu ,
je r iu . d e so n a ra to riu .
G nbé, 3. g o g ó s ia ; selyem gubó, G yalázkodni, v. a se p o r tá c u
g o g ó sia de m etasa. n e ru şin a re , a defaim á.
G úla, s. p ira m id a . G yalog, a. p e d e s tru ; p e d e s tra siu .
G ulya, s. c iu rd a de v ite c o rn u te . G yalogolni, v. a m erg e p e d e s tru .
G ulyás, 8. b o to siariu , ciu rd a riu , G yalogság, s. p e d estrim e.
b o a riu . Gyalogos, a. p e d e s tru .
Gumó, s. g â lc a,tu b erc u la , b o lía. G yalú, s. g ileu .
Gum ós, a. g álco su , n o d u ro su ,— G y alulni, v. a g ilu í.
G un ár, s. g á n sa cu . G yám , s. tu to ru , sp rijó n a, p ro p ta .
G úny, 8. b a tjo c u ra , iro n ia , sa r- G yám itni, v. a a ju tá , a su b v e n .
c asin u . tio n á , a sp rijin i.
G ú n y irat, s. p am fletu , p a sc u ilu . G yám nok, s. fv. gyám ).
G ú n y k aczaj, s. r i s u sa rc a ste c u . G yám olni, v. (v . g y á m itn i).
G únya, 3. h a in a , v e stm e n tu . G yám olítni, v. a a ju tá , a p a ­
G unyás, *. cu v estm en te. tro n ă .
G unyhó, s. co lib a. G yám olitás, 3 . a ju ta re , p a tro n a re .
G únyolni, v. a b ajo co rí, a sa- G yám oltalanság, s. n e p u te n tia .
tirisá . G yám ság, s. tu to ra tu , e p itro p ía .
6*
68 Gyanakodni 1 Gyértya
G yanakodni, v. a s u s p itio n á , a G y ártm án y , a. fa b ric atu m a rfa
a v é p re p u su . fa b ric a ta .
G yan ak o d ás, a. d n b ie ta te , n e în ­ G yász, a.- doliu, ja le .
cred ere. Gyászbeszéd, a. c u v en tare fu ­
G y an án t, p . in lo cu , p e n tru . n e b ra.
G y a n itn i, v. a p re su p u n e. G yászolni, v. a ja li.
G y an itás, a. p re su p u n ere . Gyászos,'a. tris tu , íu p estu .
G y an itm án y , a. p re su m tíu n e , p re ­ G yáva, o. ticalo su , m iselu, pol*
su p u n e re. tro n n . ■
G y a n ta, a. j-esina, eo lo fo n iu . G yék, g y ík , a. sio p â rla .
G y an tak ő , a. am b ra. G yékény, a. ro g o jin a .
G y a n tás, a . re sin o su . G yém ánt, a. d iam a n tu .
G y an ú , s. p re p u su , su sp itiu n e. G yém ántos, o. cu diam an te.
G yanús, a . d u b io su , cu p re p u s u , G yenge, gyönge, a. deb ilu , sla ­
su sp itio su . bu, fragedu.
G yanuskodni, v. a su sp itio n á , a G yengéd, gyengéded, a. delicatu ,
p re p u n e . g in g a siu , p la p a n d n .
G y an ú tlan , a. fa ra p re p u su , ne- G yengédség, gyöngédség, s . de-
su sp itio su . lic a te tia , plap an d im e.
G yapjas, g y ap jú s, a. lan o su . G yengédtelen, s. n e d elica te tia .
G yapjasodni, v. a se la n o s iá , a G yengíteni, v. a debilitá, a do­
se faee cu la n a . m oli. •
G y ap jatlan , ad. n e la n o su . G yengítés, s. d e b ilita re.
G y ap jú , s. lá n a . G yengülni, v. a se d eb ilitá, a se
G yapot, a. b u m b acu . slabi.
G yapottos, a. c u b u m b ac u , bum - G yengülés, a. d e b ilita re, slăbire,
baco su . Gyep, gyöp, a. p a jisc e, érba,
G y ár, a. fa b ric a. v e rd étia .
G y arap ítn i, v. a sp o ri, a cresce. Gyepes, a. erb o su .
G yarapodás, g y arap u lás, gyarapu- G yepesedni, gyepesülni, v. a se
la t, a. sp o rire, a d a u g e re , pro- erb o siá, a se face érb a.
g re su , in a in ta re . Gyeplős-ló-, a. c a lu d e la h á tin .
G yarapodni, v. a se sp o ri, a G yeplőzni, v. a p u n e h á tiu rile .
in a in tá . Gyér, a . ra ru .
G y á ri, a . de fab rica. G yéritni, v. a ra ri.
G yarló ság , s. sla b itiu n e , debili­ Gyerkőcze, a. co p ila n d ru .
ta te , n e p u tin tia . G yerm ek, a. copilu, b a ia tu ,
G yarló, a. deb ilu , sla b u , peca- p ru n c u .
to su . G yerm ekded, gyerm ekes, a. eo-
G y arm at, s. co lo n ia. p ila ro su , n a iv u .
G yarm atos, a. co lo n istu . G yerm eki, a. co p ilarescu.
G yarm atositni, v. a eo lo n isá. G yerm ekség, s. co p ilăria.
G y arm ato sítás, a. co lo n isare. G yerm ektelen, a. fa ra copii.
G yáros, g y á m o k , a. fa b ric a n tu . G yérség, «. ra rim e.
G y á rta n i, v. a fab ricá, a fauri. G yértya, a. lu m in a re, lu m in a .
G y é rty án fa G yőződ és 69
G y érty án fa, s. c arp in u . G yorsaság, a. c e le rita te , repe"
G yértyázni, v. a lu c rá la lu m in a. dim e, iu tié la .
G yérülni, v. a se ra rí. G yök, gyökér, a. ra d ec in a .
G y ík , e. s io p â r la ; a p rin d e re de G yökerezni, gyökeresedni, gyöke-
g u tu , a n g in a . redzni, v. a p rin d e ra d e c in a .
G yíl, a. cro co d ilu . Gyökeres, gyökös, a. ra d ec in o su ,
G yilkolni, v. a om ori. ra d ic alu .
G yilkos, a . om ueidu, o m o rito riu . G yökeresedés, a. in ra d e c in a re .
G yilk o sság , a. om oru, o m u cid ere. Gyöm bér, a. g im b e riu .
G yilok, a. p u m n ariu , stile tu . Gyöngéd, o. (v. g y e n g é d ).
Gyógy, g y ó g y ítás, a. c u ra re , v in ­ G yöngy, a. m arg e a, m a rg a rita riu .
d e c a re , lecu ire. G yöngyelleni, v. a face m ărg e le .
G yógyszer, a. m ed icin a, léc u . G yöngyész, s. m a rg e la riu .
G yógyszerész, a. a p o te ca riu , fa r­ Gyöngyös, ţţ. c u m ărg e le , m a r-
m a c ista . gelosu, m a rg e la tu .
G yóg y ászat, a. m edicina, seiin- Gyönyör, a. d e sfăta re, p iac ere ,
t ia m ed icin ei. d e le cta re, v o lu p ta te .
G yógyász, a. m edicu. G önyörködés, a. (v. g y ö n y ö r).
G y ó g y itn i, v. a v in d ecă, a c u rá. G önyörtelen, a. n e d e s fa ta tu , n e -
G yógyítás, a. c u rare , v in d ec are . deliciosu.
G y ó g y ith atlan , a . n e v in d e ca b ilu , Gyönyörű, a. m in u n a tu , p re á
n e c u ra b ilu . frum osu, g ra tio su .
G yógyitó, a . v in d e c a to riu . ' G yörgy, n. prop. G eo rg iu .
G yógyulni, v. a se v in d e c ă , a G yötörni, v. a m a ltra tá , a to r ­
se in sa n eto siá . tu ră , a chinui.
G yógyulás, gy ó g y u lat, a. v in d e ­ Gyötrelem , s. to rtu ra , c h in u .
c a re , in sa n e to sia re . G yötrés, g. to rtu ra re .
Gyolcs, a, p e n sa , g io lg iu . G yötrődés, s. in g rija re , a n g u s-
Gyolcsos, a. p e n sa riu . tie ta te .
Gyom , g. b u ru ié n a . G yötrődni, v. a se to rtu ră , a se
Gyom os, o. b u ru ien o su . n ecăji.
G yom lálni, v. a p liv i, a sm u lg e Győzni, v. a în v in g e .
b u ru ie n e . G yőzékeny, a. u sio ru d e in v in su .
Gyom or, a. sto m acu . Győzelem, győzedelem , a. în v in ­
Gyomosodni, v. a se im b u ru ie - g ere, triu m fa , v ic to ria .
n o siá , a se îm ple de b u ru ien e . Győzedelm es, győzelm es, o. in -
Gypm ros, o. p a n te co su . v in g a to riu , v ic to rio su .
G yónni, v. a se m ărtu risi. Győzelm i, győzedelm i, a. triu m -
G yónás, a, m ă rtu risire . falu .
Gyónó, g . m a rtu risito riu , eon- Győzés, g. în v in g e re .
fe so riu . G yőzhetetlen, a. n e in v in g iv e ru .
G y ó n tatn i, v. a m ărtu risi. Győző, g. in v in g a to r iu ; n. p ro p .
G yors, o. iu te , ra p e d e , in te titii, Y icto ru .
a c e la ra tu . Győződés, g. co n v in g e re, con--
G yorsírás, a. ste n o g rafia. v ic tiu n e .
70 Győződni Háboritás
Győződni, v. a se conv in g e,, a Gyűlölni, v. a ú ri, a íi odioeu.
se in c re d in tiá . Gyűlölés, gyűlölet, s. odidsitafte,
G yőztes, a. în v in g ă to ri« , trm m - u ra .
f a to riu . G yűlöletes, a . u ritu , n e su fe rita ,
G yu fa, a. lem n u sie de a p rio su , odiosu.
a p rin g ió re. G yűlöletesség, 3. od io sitate, u rg ia .
G y ú jta n i, o. a ap rin d e. G yűlöngeni, ti. a se a d u n á în ­
G y ú jto g atn i,, v. a a p rin d e , (m e- c e ta . —
r e u j. ■ • Gyüm ölcs, 3. póm e, fru p tu , ró d d .
G y ú jto g atá s, s. te tiu n a ría . Gyümölcsös, 3 . g ra d in a cu p é m e .
G y ű ln i, gyuladni, v. a se a p rin d e . Gyüm ölcsözni, ti. a fru p tificá, a
G yn lad ás, 3. in fla m atiu n e ,, în fo ­ rodi.
c are ; a p rin d e re . Gyűmölcsözés, 3. rodire, frupti-
G yúlékony, gyuladékony, a. ap rin - ficare.
d ietio su , flogisticii. Gyümölcsöző, a. fru p tife ru , ro -
G y ú lás, 3. a p rin d e re, in ce n d iu . d ito riu .
G y u lásztan i, v. a a p rin d e , a
G yüm ölcstelen, a. nefru p tiflca-
a tie tiá.
G y ú rn i, v. a frem e n tá . to riu , n e ro d ito riu , n e /ru p ti-
G y ű jten i, v. a a d u n á, a strin g e . ie ru .
G yűjtem ény, s. a d u n a re , eolec- G yűnév, gyűjtőnév, 3 . n u m e co­
tiu n e . le c tiv a .
G yűlni, v. a se a d u n á , a co n ­ G yűrni, 0. a tu r ti, a ia d e i.
v e n i. Gyűrés, 3 . tu rtire , în d o ire .
G yűlés, 3. a d u n a re , a d u n a n tia , Gyűrközni, ti. a se snfulcá, a
co n cu rsu . se re sfra n g e .
G yűldé, 3. lo c u de a d u n a re . G y ű rű , 3. i n e l u . ''
G yűledéb, 3. a d u n a tu ra , araes- G yűrűs, a. in e la tu .
' te c a tu ra . G y ű rü tlen , a. n e in e latu .
G yülekezet, 3. a d u n a re , a d u n a n tia . G y ű rű z n i, v. a in elá.
G yülekezni, gy ű ln i, v. a se a d u ­ G yűrűzés, s. in e la re .
n á , a co n v en i, a co n cu rg e . Gyűsző, s . s ie rp a riu .
G yülevész, 3. a d u n a tu ra , m es- G yűszű, 3 . d e g e ta riu .
te c a tu ra . Gyűszüs, a. cu d e g e ta riu .

H a , coj. d éca d e cu m v a. H áb o rg atn i, h âb o ritn i, v. a co n ­


H ab , 3. u n d a , sp u m a, v a ln . tu rb ă, a tu rb u rá .
H ab arn i, v. a am estecá. H áborgatás, 3. c o n tu rb a re , tar-
H ab arcs, s. p o lip u (a n im a ta ) b u ra re .
H ab arék , 3 . a m e ste c ă tu ra . H áb o ritás, 3. (v. háborgatás^).
Háborítatlan Hajigálás 71

H á b o ríta tla n , a — ni, ad. n e ce n - H ágcsó, a. s c a ra , tr é p ta .


tu rb a tu . H agyni,, v. a lasá, a co n ced e;
H áborodás, a. tu rb n ra re , n e lin isc e. a te s tă .
H áborodni, v. a se tu rb u rá , a se H a g y até k , a. su c c esiu n e , a v ere
n e lin isc í. te s ta ta , clironom ía.
H áb o rú , a. re sb elu , re sb o iu , b a- H a g y ján , ad. tr é c a — ducasa.
ta ia . H agym a, a. cépa.
H áb o rú s, a. b elico su , resb o io su , H agym ás, a. ceposu.
m a rţia la . H agym áz, s. la n g ó re , tifu su .
H áborúskodni, v. a p u rtá resb o iu , H agyogatni, v. a la s á ic i — colea.
a 'p e tr e c e in d isc o rd ie . H agyom ány, a. te s ta m e n tn , s u c ­
H áb orúskodás, a. b a ta ia , c é rta , c e s iu n e ; tra d itiu n e .
d isc o rd ia . Hagyom ányos, a. le g a ta r íu ; tr a -
H abos, a. sp u m o su , sp u m e g o su , d itio n a lu .
u n d u la tu . H agyom ányozni, v. a te s tá .
H abozni, v. a sp u m á, a sp u m e ­ H agyom ányozás, s. te s ta re .
g i ; a se in d o í, a s tá l a in- Hagyom ányozó, a. te s ta to ríu , le -
d o iéla, a fi n e ro so lu tu . g a ta r iu . •
Habozás, a. sp u m a re, s p u m e g a re ; H a b ! int. h a !
in d o ié la, n e reso lu tía. H aból, ad. d éca — u n d e v a .
H abzás, a. sp u m a re, u n d a re . H abota, a. risu m a re , hohotu.
H acsak , coj. d é ca cu m v a, in e a tu . Habot ázni, bah o táln i, v. a rid e
H ad , a. re sb elu , re sb o iu , b a ta ia , c u h o h o tu .
g u e ra ; ő ste, a rm a ta , tru p a . H aj, a. p e r u ; cója, seó rtia.
H ad ak o zn i, v. a se lu p tá , a se H a j ! h a j h ! int. e i ! h e i !
b a te . H á j, a. u n tu ra .
H adakozás', a. lu p ta , b a ta ia H ajadon, a. lé ta fe ció ra.
H a d arn i, v. a scorm olí, a d á in H ajadoni, a. fetescu , v e rg u ru .
v e n tu . H ajadonság, a. fe tía , fecioria.
H adaró, a. b a d a ra g u . H ajas, a . p e ro su .
H ad asty án , a. b e tra n u , v e te ra n a . H ájas, a. u n tu ro su , c u u n tu ra .
H ad ász, a. stra te g istu . H ajasodni, v. a s e p e ro siá, a
H adcsel, a. s tra ta g e m a . c resee p e ru lu .
H ad i, a. b elicu , de b a ta lia . H a jatlan , a. n e p e ro su , fa ra p e ru .
H ad n ag y , a. lo c o te n e n ta , loco-
H a jd a n , h a jd an áb an , h a jd a n ta,
tiitoriu. ad. o d in ió ra , e a n d v a , ó re -
H ad sereg , a. ó ste, a rm a ta .
c an d u .
H adszünet, a. a rm istiţiu , în c e ta ­
r e de arm e. H ajdankor, a. a n tic ita te , vechim e.
H adüzenet, a. m a n iíe s tu d e res- H ajdú, a. o sta siu m u n icip alu ,
b o iu . h a jd u c u .
H á g n i, «. a se u re á , a se su í; H a jh ászn i, v. a a lu n g á , a fu g a rí,
a c a lcá ; a a l e r g á ; a c e rc e tă .
H á g á s , a. u rc a re , s u ir e ; c a lc a ­ H aj igái n i, v. a a r u r c á , a sv e rlí.
r e (de le g e j. H a jig á lá s, a. a ru n c a re , sv erlire.
72 Hajiadni Halász
Hajiadni, hajladozni, v. a se ple- Hfytogatni, v. a indoí, a inpa-
cá, a se incovoié, a se îndu­ turá (mereu).
pleci, a se curbá. Hajtóka, ». refrecu, guleru.
Hajlam, a. inclinatiune, aplecare. Hal, a. peSce.
Hajlandó, o. aplecatn, inclinatu, Halni, v. a muri.
afectionatu. Hálni, o. a mané, a dormi.
Hajlandóság, a. aplecare, ineli- Hála, a. multiemita, recunoscin-
natiune, afecţiune. tia, charu, gratia, gratitudene.
Hajlás, a. indoitnra, incurbatura, Haladni, v. a inain tá, a aventá,
plecare, incovoítura. a propasí, a progresá.
Hajlat, a. arcú, boltá. Haladás, a. înaintare, aventu,
Hajlék, a. locuintia, adapostu. propăşire, progresu.
Hajlékony, a. indoitiosu,' inco- Háladás, hála-adás, a. multiemi­
voiosu, flesibilu. ta, recunoscintia, gratitudene.
Hajlékonyság/ a. indoithine, fle- Háladatos, a. — an, ad. multie-
sibilitate. mitoriu, recunoscatoriu, g rata.
Hajlítni, v. a indóí, a incovoié, Háladatosság, a- multiemita, re­
a induplecá, a curbá; a co- cunoscintia, gratitudene.
jugá, a declini. fiáladatlan, a. — ul, ad. nemül -
Hajlitás, a. îndoire, curbare, în­ tiemitoriu, nerecunoscătorii!,
duplecare ; cojugare, declitia- ingratu.
tiune. Háladatlanság, a. nemultiemire,
Hajlongani, v. a se plecá, a com- nerecunoscintia, ingratitudene.
pliméntá. Haladék, e. ámanare, prorogare,
Hajnal, a. aurora, diuori. prelungire.
Hajó, a. corabia, naie. Haladéktalan, a . —ml, ad. nea-
Hájog, a. albétia '(pro ochi). manatu, fara amanare, fara
Hajokázni, hajózni, ti. a navigá, intardieie.
a pluti. Háladó, a. multiemitoriu, recu­
Hajokázható, hajózható, a. na- noscatoriu, gratu.
vigabilu. Haladvány, a. înaintare; pro •
Hajolni, v. a se plecá. gresiune.
Hajolhatatlan, a. neindupleca- Hálálni, v. a multiemí, a fi re­
bilu. cunoscătorul.
Halál, s. mérte.
Hajós, s. corabieriu, navigatoriu. Halálos, o. de mérte, mortalu.
Hajózhatlan, a. nenavigabilu. Hálálkodni, v. (v. hálálni).
Hajtani, e. a m ani (din derep- Halandó, a. moritoriu.
tu), a alu n g i; a aruncá, a Halandóság, a. mortalitate.
sverlí; a indoí, a incovoié ; Halánték, a. tem pla; — csont, o-
a induplecá. sulu templei.
Hajtás, a■ manaţura, manare, a- Halászni, v. a pescui, a prinde
lungare; aruncare, sverlire; pesci.
indoitura, incovoitura; • îndu­ Halászás, a. pescuire.
plecare. Halász, a. pescariu.
H a la s z ta n i H ám or 73
H alasztan i, v. a am an á, a p ro ­ H alm ozni, v. a g ra m a d í, a in -
r o g i , a p re lu n g i. c arcá.
H alasztható, <í . p ro ro g ab ilu , a- H alm ozás, s. g ra m a d ire , in ca r-
m an a v eru . c are .
H alaszth atatlan , a. — ul, ad. ne- H áló, 3. m re ja , re tia .
am a n ab ilu , n e p ro ro g a v e ru , p e - H alo g atn i, v. a am an á, a in tá r-
re m to riu . dié, a p re lu n g i, a în d e lu n g ă .
H alasztás, s. p re lu n g ire , p ro ro - H a lo g atás, s. a m a n a re , in ta r -
g a tiu n e , a m a n a re , d ila tía . diere, p re lu n g ire, ta n d a lire .
H á látlan , a. — n i, ad. n e m u ltie - H alom , 3 . m o v ila, g ra m a d a .
m ito riu , u e re e u n o sc a to riu , in - H a lo tt, s. m o rtu , c a d a v ru .
g r a tu . H a lo tta s, a. c u m o rtu , d e m o r tu ;
H á látlan ság , s. n e m u ltie m ire , n e h a lo tta s h á z , casa c n m o rtu .
re c u n o sc in tia , in g ra titu d in e . H a lo tti, a. d e m o rtu .
H alavány, a. p alid u , g a lb in u , H alovány, a. Jpalidu, g a lb in u ,
m o rta re tiu . p e ritu .
H aldok lás, 3. a g o n ia , tra g e re de H álózni, v. a in la tiu i, a p rin d e
m ó rte , a fi in a g o n i’a m o rtie i. in la t i u ; a tie sé (p a in g in u lu ).
H alh atatlan , a. n e m o rito riu , inror- H álózat, hálózás, s. la tiu ir e , tie -
ta lu . s e tu r a ; în c u rc ă tu ră .
H alh atatlan ság , s. im o rta lita te , H á ly o g , 3 . ( 7 . hájog).
n e m o rire. H ám , s. ham u .
H alk, a. — an , ad. lin u , in cetu , H am ag, ham uzsír, s. p o ta s a , unső-
ta e u tu , i n tic e r e . r e de cen u şia.
H a lla n i, hallni, v. a au d i. H am ar, a. iu te , c u re n d u , in te-
H allás, 3 . a u d ire , a u d iu . titu , g ra b n ic u , u rg e n tu .
H a lla tla n , a. n e a u d itu . H am arkodás, 3. p rip ire , p re cip i­
H a llg a tn i, v. a t a c é ; a a sc u ltá . ta re , g ră b ire .
H a llg a tá s, 3. t ă c e r e ; a sc u lta re . H am arkodni, v. a se p rip i, a se
H a llg a ta g , a< ta e u tu . g ră b i, a se p re c ip ită .
H allgatodzni, v. a a sc u ltá (pre H am arság , s. g ra b a, c e le rita te .
a s c u n s a ); a p â n d i. H am bar. 3. g ra n a riu , la d o iu , la ­
H allgatódzás, 3. a sc u lta re fu ri- d a (de bu cate).
sia, p â n d a . H am is, a. — ul, ad. f a l s u ; vi-
H a llg a tó ság , s. a u d ito riu , a s c u l­ clénu, s ire tu , a s tu tu .
tă to r i (p lu ra lu ). H am isitni, v. a falsifică.
H allh ató , a. au d ib ilu , de a u d itu . H am isítás, 3. falsificare.
H a llik , h allatszik , h allatik , v. se H am iskodni, v. a se p re fa c e , a
aude. se sim ulá, a face v icle n ii.
H allom ás, 3. a u d iu ; hallo m ásb ó l, H am isság, s. fa lsita te , p re fă c ă ­
d in au d iu . to ria , viclenia.
H alm az, 3. g ra m a d a , m o v ila. H ám lani, v. a se d e sp e litiá , a
H álm ocska, s. g ra m a d u tia , m o- se d e sc o rtiá.
v ilu tia . H ám or, s. fa u ria m o n ta n istic a .
74 Hámozni Hánytorgatni
H ám ozni, v. a d e sc o rtiá, a c u ­ H an g o ztatn i, «, a in to n á , a d á
r a ţi c o ja ; a in h am á. su n etu .
H ám ozatlan, a. — ni, ad. n e d e s - H an g o ztatás, a. in to n a re .
c o r tia tu ; n e in h a m atu . H a n g a la t, a. d isp u se tiu n e , tó n e
H am u , s. cen u şia. (a sp iritu lu i).
H am v , a. m u cu ltt lu m în a r a i; ce ­ H a n g y a, s. fu rm ica, fu rn ica .
n u şia. H angyaboj, s. fu rm ic ariu .
H am v ad ai, ». a se p ro fan e in H a n g y ás, a. fu rm ico su , e u f a r ­
c e n u ş ia . m iéi.
H am vas, a. cen u sia to , c en u sio su . Hangzási, s. in to n a re , su n e tu .
H am v asztan i, v. a p re fa c e in ee- H angzat, a. to n u , su g e tu , aoordu.
n u s ia . H angzatos, o . son o ru .
H am vevő, koppantó, s. m u curi. H a n g za n i, v. a su n á.
H an d sék , s. to rfa. H a n t, s. g lia , p a jisc e.
H an eh a, hanem ha, coj. a fa ra dáea. H á n tan i, «.■ a c u ra ţi, a desface,
H anem , coj. in se , ci, d a ra . a descojí.
H a n g , 3 . su n e tu , to n u , v o ce. H á n tatlo n , a . n e d esfa c u tu .
H a n g jeg y , h an g jel, s. n ó ta ;; ae- H án y , a. c atu , c a ti?
c a n tu ; in to n a re . H á n y n i, «. a a ru n c á , a a sv e rli -r
H an g k ellem , *. e u fo n ia ; voce a vom á, a v ersá.
p lă c u tă . H ányad, a. catatim e, c u o ta .
H a n g k isé re t, a. a c o m p an ia m e n te. H ányados, a. c u o tie n tu , c âtu .
H anglépeső, a. g am a, s c a ra ('la H á n y ad ik , a . a lu c a tn le a , a c a -
in to n a re ). te a ?
H angnyom at, v. a e c e n tn , ap aaare, H an y ag , a . n e p a s a to riu , le n e siu ,
g ra v ita re d e to n u . n e g líg e n tu .
H angrezgés, a. trila re T v ib rare H an y ag o ln i, ». a n e g l i g á , a n e -
d e to n u . g rijí, a lenevi.
H a n g rim , s. a s o n a n tia |!de tonu). H a n y ag ság , a. len e v ire , n e g li­
H an g sú ly , a. a c c e n tu a re , g ra v i­ g e n tia , n e g ríja , in d ife ren ţi a .
t a r e de to n u . H á n y á s , a. asv erlire, a ru n c a re ,
H an g ász, a. m u z ic a n te vo m are, vom ire, v e rs a re .
H an g ászat, a. a r te a m u sicei. H an y atlan i, v. a a p u n e, a decad é,
H a n g icsaln i, i>. a c a n tá (câ p a ­ a s c a p a tá , a re p u n e.
serile). H a n y atlás, a. a p u n e ré , d ecad en -
H a n g icsálás, a. c a n tu lu , to n u lu tia , re p u n e re , s c a p a ta re .
p a se rilo ru . H á n y át, ad. p e sp a te .
H an g o ln i, v. a in to n á , a to n á, H ánykodás, s. a r u n c a r e ; irita -
a a co rd á . tiu n e .
H an g o lás, a. a c o rd a re , to n a re . H ánykudni, v. a se a r u n c á ; a
H a n g u lat, a. acorda' (la m u sica), se iritá .
to n a re . H á n y ta tn i, v. a d á de v o m atu ,
H a n g o s, a. s a n a to riu , so n o ra, a c á u s á vom are.
re su n a to riu , c u g la s u . H á n y to rg atn i, «. a a ru n c á , a
H an g o san , ad. (v. h a n g o s). m u strá.
Harag Hasiték 75

Harag, a. mania. Harminczad, a. treicesimatara.


Haragitni, v. a mánié. Harminczadolni, v. a treicesimá,
Haragít ás, a. maniere. a vamui.
Haragos, a. — an, ad. maniosu. Harlninczados, a. treicesimatoriu.
Haragudni, v. a se mámé. Háromság, a. treime, trinitate.
Haramia, a. hotiu, lotru, bandita. . Hárs, a. teiu (arbore,).
Háramlani, háromolni, v. a' de­ Harsány, a. resunatoriu.
veni, a se derivá, a urmá, Harsogni, v. él resuná.
a cadé. Harsogás, a. resunetu.
Harang, a. elopotn, campana. Harsonás, a. trimbitiariu, trom-
Harangozni, v. a trage clopote­ petariu.
le, a trage campanelé. Hártya, a. pelitia
Harangozó, a. clopotariu, clopo- Hártyás, a. peliiiatu, impelitiatu,
titoriu. cu pelitia provediuta. •
Haránt, a. curmezisu, piezisu, Hártyásodni, hártyázni, v. a se
diagonaln. im pelitiá,.a prinde pelitia.
Harapni, v. a muscá. Hártyátlan, a. — ul, ad. nepe-
Harapodzni, v. a se incinge, a litiatu, tara pelitia.
se estinde, a se lati. Hárulni, v. a se derivá, a cadé
Harapodzás. a. incingere, estin- (asupra cuiva).
dere, latire. Hárulmány, a. caducitate.
Harapós, a. muscatiosu. Has, a. pântece, fóle.
Háraszt, a. tudata, tufariu (us- Hasáb, a. despicatura, falia.
catu). Hasábozni, v. a despicá.
Harasztos, a. frundierosn, tufosu. Hasábos, a. lalieta, prismateou.
Harcsa, a. barbu (pescej. Hasadni, hasadozni, v. a crepá,
Harcz, a. lupta, batalía. a se despicá.
Harczias, a. martialn, belieosu. Hasadatlan, a. necrepatu.
Harczolni, v. a se lnptá, a se Hasadék, s. crepatura, gaura,
bate. vagauna.
Harczos, a. lnptatoriu, luptacin. Hasadékos, a. crepatarosu, cre-
Haris, a. prepelécu, prepelitia. patu.
Harisnya, a. cióreci. Hasadékony, a. crepábilu, nsioru
Harisnyáé, a. ciórecatu, cu ció- de crepatu.
reei. Hasadt, a. crepatu, despicata.
Háritni, v. a departá, a féri. Hasas, a. folticosu.
Hárítás, a. depărtare, ferire. Hasasodni, v. a se burţi, a fa­
Harkály, a. ciocănitória, pica. ce burta, a se lace folticosu.
Hármas, a. intreitu. Hasítni, v. a crepá, a despicá,
Harmat, a. róua. a spintecá.
Harmatos, a. rourosu. Hasitás, a. crepare, despicare,
Harmatosódni, harmatosaim, v, spinteeare.
a se inrourosiá, a se ndá cu Hasitatlan, a.—ub ad. necrepatu.
róua. Hasiték, a. crepatura, despica­
Harmatozás, a. rourare. tura ; vagauna.
76 Hason Határzatlan
Hason, hasonló, a. egala, ase­ Haszontalanul, ad. in desiertu»
menea. in vanu, fára folosu.
Hasonlólag, ad. asemene'a, in- Hat, a. siese.
tocma. H át, eqj. asiadara, apoi, prin-
Hason] ás, s. imparechiare, des- • urmare.
binare. Hát, a. spate, dósa.
Hasonlat, hasonlóság, a. aseme- Hatalmas, a. — an, ad. potinte,
nare, analogia f parabola. poternicu.
Hasonlatos, a. asemenea. Hatalmasul, ad. (v. hatalmas,).
-Hasonlítni, v. a asemená. Hatalmaskodás, s. fortiare, po-
Hasonlítás, s. asemenare. testate discretionaría, potere
Hasonlithatlan, a. — ul, ad. ne- arbitraria.
asemenatu, neásemenabilu. Hatalmaskodni, v. a face potes-
Hasonló, a. (v. hason). tate, a fortiá.
■Hasonlóan, ad. asemenea, intocma. Hatalmasság, a. potestate, dom-
Hasonúlni, v. a se asimilá. nitoriu, suverana.
Hasonulás, s. asimilare. Hatalmazni, v. a impoterí, a ple-
Haszinte, ad. de-sí. nipotentiá.
■Használni, v. a íolosí, a intre Hatalmazatlan, a. — úl, ad. ne-
buintiá. impoterita, neplenipotentiatn.
Használás, a. folosire, folosintia, Hatalmazó, a. imputeritoriu, man-
intrebuintíare. dante.
Használat, a. (v. használás). Hatalmazólevél, a. plenipotentia,
Használhatlan, a. nefolosibiln. mandatu.
■Használatlan, a. — ul, ad. nefo- Hatalom, a. potestate, domina-
lositu, neintrebuintiata, ne- tiune.
usitatu. ■Hatály, s. inriurintia, efectu.
Hasznos, a. iolositoriu, cu pro- Hatályos, a. — an, ad. cu inriu­
fitu. rintia, cu efectu.
Hasznosság, a. folosintia, profita. Hatályositni, v. a pune in lu­
-Haszon, a. profita, folosa, cas- crare, a efeptuí.
tigu. Hatályosság, s. eficacitate, acti­
Haszonbér, haszonbérlet, a. arenda. vitate, valóre.
Haszonbérelni, haszonbérleni, v. Hatálytalan, a. fara inriurintia,
a esarendá, a luá in arenda. fara efectu.
Haszonbérlés, a. esarendare, a- Határ, a. confinía, margine, gra-
rendare. nitia militaria.
Haszonbérlő, a. arendatorul. Határtalan, a. — úl, ad. nemar-
Haszonélvezet, a. nsufrnctu. . ginitu, nefinitu, infinitu, fara
Haszontalan, a. de nemicu, de capetu.
nemica. Határzat, határozat, a. decisiune,
Haszontalankodni, v. a face ne- otarire.
micari, a vorbi flecuri. Határzatlan, határozatlan, a. ne-
Haszontalanság, s. vanitate, ba­ décisu, nedeterminatu, nede­
gatela, lucra de nemica. finita.
Határozatlanul Heczelni 77
H a táro z atlan u l, ad. (v. h a tá r- H avaózdni, v. a se om etí, a se
z a tla n j. b a te c u om etu.
H a tá s, s. stră b a te re , p e tru n d e re, H a v i, a. lu n a riu , de lu n a .
p e n e tr a r e ; efep tu . H á z , 3 . casa.
H a tásk ö r, s. c e rc a de a ctiv ita te . H a za , 3. p a tr i a ; a ca sa .
H atásos, a. c u efectu , stra b a- H azaáruló, s. tra d a to riu , v e n d ie -
ta to riu . to riu de p a tria .
H a tá s ta la n , a. f a ra efectu, fa ra H azafi, s. p a trió ta .
re s u lta tu . H azafiság, s. p a trio tis m u . .
H aték o n y , a. — a n , ad. stra b a - H ázaló, s. n e g u tie to riu (ce am -
ta to riu , p e tru n d ie to riu , p e n e- b la d in c asă in c a s a j, co lp o r-
tra b ilu . ta to riu .
H aték o n y ság , s. stră b a te re , p e- H azai, a. p a trio tic u , d in p atria..
n e tra b ilita te , p e tr u n d e r e ; r e ­ H ázaln i, v. a c o lp o rtá, a a m b lá
su lta tu . d in c asa in casa
H á th a ? coj. d a decu m v a ? H á z a s, a. c ă s ă to rita , c u casa.
H a th ató s, a. — an , ad. s tr ă b ă tă ­ H á z a sítn i, v. a c a sa to ri.
torii!, p e tru n d ie to riu , p enetra« H á z a sitá s , s. c asa to rire , in su ra re .
b i lu ; p o te rn ic u . H ázasodás, s. c a s a to rire ('proprie)^
H atoln i, v. a stra b a te , a p eu e- H ázasodni, házasulni, v. a se
tr á , a p e tru n d e . c asato ri.
H atos, s. sieseriu . H ázasság , s. c asato ría .
H ató ság , s. ju risd ic tiu n e , ju d e H azátlan , a. fa ra casa.
tiu , trib u n a lu . H á z i, a. dom esticu, de casa.
H á tra , h átrafelé, ad. înapoi, in - H ázias, a. fam iliariu .
d e rep tu . H ázikó, s. casu lía, C asutia.
H á trá ln i, v. a re te rá , a se r e ­ H azudni, e. a m enti.
tra g e . H azu d ás, s. m en tire.
H á trá lá s , s. re te ra re , re tra g e re . H azudozni, v. a m e n ti d e su .
H á tra lé k , s. re s tu , re sta n tia . H azudozás, s. m en tire d ó sa.
H á trá lta tn i, v. a im pedecá, a re - Hazudozó, hazug, a. m e n tiu n o su .
tie n é ; a d á in d ere p tu . H azu d ság , hazu g ság , s. m en ţio n a .
H á trá n y , s. im p ed ecare, d esa- H azudtolni, v. a m e n tia í, a d á
v a n ta g iu ; sc ăd ere. de m e n tiu n a .
H a tty ú , s. leb e d a. H azu g u l, ad. c u m e n tiu n a .
H á tu l, ad. d in ap o i. H a z á i, hazulról, hazunnan, ad.
H átu lsó , a. u ltím u , celu d in de- deacasa.
re p tu , celu d in u rm a. H ebegni, e. a g a n g av í, a b a lb a í.
Hébehoba, ad. c ate o d a ta , u n eo ri.
H a tv án y , s. p o te n tia . H éber, s. e v reu , jid a n u , ju d e u f
H av as, s. m u nte, m o n te .in a ltu .
. isra e litu .
H av as, a. n e io su , c u n e a, cu H éb er, a. ev reescu , jid o v e sc u .
o m etu . H éberül, ad. evreesce, jid o v e sc e.
H av asi, a. m u n té n u , de m u n te . B eczelni, v. a ' su m u tiá , a in ta -
H av azn i, v. a n in g e. ritá , a iritá .
78 Heczelés Hengergés
Heczelés, s. sumutiare, imaritare, Helyes, a. — en, ad. bine, dreptu.
iritare. Helyeselni, «. a aprobă, a in-
Hegedni, v. a se vindecă, a prin­ cunoscintiá.
de pelitia frau’aj. Helyeslés, ». aprobare, incuvi-
Hegedű, a. violina, cetera. intiare.
Hegedülni, «. a ceterá, a cantá Helyesség, a. acuratetia, regu­
pe violina. laritate, punctuositate.
Hegedűs, a. violinistu, ceterasiu. Helyettes, a. loeutiitoriu, sub-
Hegeszteni, «. a vindecă, a in- stitutu.
seortiesiă, (ran’a). Helyettes, a. suplinitoriu, sub-
Hegy, a. dólu, m onte; ascuti- stitutu.
sin, verfu. Helyetesítni, v. a suplini, a sub-
HegyesúcB, a. culme, pis cu de stituá.
monte. Helyettesítés, a. suplinire, sub-
Hegyfok, a. promontoriu, capa stituare.
de monte. Helyezni, v. a asiediá, a alocă.
Hegyes, o. delosn, muntosa; as­ Helyezés, a. asiediare, alocare.
cuţita, ea verfu. Helyezet, 'helyzet, a. positiune,
Hegyesítni, v. a ascutí, a face situatiune, pusetiune.
cu verfu. Helyezkedni, v. a se asiediá,. a
Hegyesités, a. ascuţire de verfu. ocupă locu.
Hegyetlen, o. fara verfu, tem- Helyhatóság, s. municipiu, mu­
p itu ; tara dealuri. nicipalitate.
Hegyezni, v. fv. hegyesítnij. Helyhatósági, a. municipalu.
Hegyi, a. munténu, de monte. Helyi, a. localu, din locu.
Hegyke, a. hegykén, ad. falosu, Helyiség, s. localitate.
inganfatu, iníumnratu. • Helység, s. satu, comuna, locu,
Hegykélkedni, v. a se- fali, a se tienutu.
mandrí. Helytelen, a. nedreptu, necuve-
Hegység, a. munti /pluraluj. nitu, neacuratu.
Héhelni, v. a .hecelá, Helytelenség, a. necuvenintia, ne-
Héhelés, a. hecelare. acuratetia.
Héhel, a. hecela. Helytelenül, ad. reu, necuvenitu.
Héj, a. seórtia, coja, cru sta; fa- Hélytelenítni, v. a reprobă, a
tia (de perinaj. d e scu v iin tiá.
Héja, a. uliu. Hémérő, hévmérő, a. termometru.
Héjancz, a. animalu crustace. Hempelyegni, v. a se rosto­
Héjas, a. — ad, ad. scortiosu, co- goli, a roti. a se tavait.
josu, crustosu. Hemzsegni, v. a furmicá.
Héjascdni, v. a se inscortiosiá, Hemzsegés, a. furmicare.
a prinde seórtia. Henger; a. suin, rolu, cilindru.
Helvét, s. elvetianu. Hengerded, o. cilindrica.
Hely, s. locu, spaţiu. Hengeredni, hengeregni, e. a se
Helybeli, a. localu. tavalí, a se rotulá.
Helyenként, ad. pe alocurea. Hengergés, a. rotulare, tavalire.
Hengergetni Hibás 79
Hengergetni, v. a rotulá, a tă­ Hetvenkedés, s. înfumurare, aro-
văli. gantia, fala gőla, vanitate.
Hengeríteni, v. (V. hengergetni^: Hetvenkedni, v. a Be infumurá,
Henteregni, v. a se tavalí, a se a se inganfá.
rostogoli. Hetyke, a. hetykén, ad. falosu,
-Hentes, a. măcelăria,, belitoria. iufumuratu.
Henye, a. trandavu, lenesiu. Hév, a. caldu, ferbiute.
Henyélni, v. a fi lenesiu, a. le­ Heveder, s. cingatória, chinga
nevi, a trandaví. (la siea).
Henyélés, a. lenevire, trandavía. Heveny, s. ferbintiéla-, intiéla.
Henyén, henyélve, ad. trandavu, Heverni, v. a jacé, a comotisá.
ín lene. Heverés, a. jacere, comotisare.
Henyeség, a. trandavía, lene. Heverészni, v. (v. heverni).
Herczeg, s. principe, duce. Heves, a. — en, ad. iute, ferbin-
Herczegi, — es, a. principescu, te, iritatiosu, involburatu.
de principe. Heveskedni, v. a se iritá, a se
Herczegség, s. principatn, ducatu. inferbintá, a se involburá.
Here, a. trantoru. Heveskedés, s. înfocare, iritare.
Heréíni, v. a castrá, a juganí. Hevíteni, v. a inferbintá. •
Heréit, a. castratu, juganitu. Hevítés, a. inferbintare.
Hering, e. eringu. Hévség, a. ferbintiéla.
Hernyó, s. omida. Heviilni, v. a se inferbintá.
Hernyós, a. omidosu, cu omide. Hevülés, a. inferbintare, infer-
Berregni, v. a héraí. bintiéla.
Hervadni, hervadozni, v. a se Hevültség, hevület, a. (v. hevü-
vescedi. lés).
Hervadás, s. vescedire. Hez, p . la, catra.
Hervadatlan, a. nevesceditq, ne- Hézag, a. lacuna, golatate.
trecatoriu. Hézagos, o. lacunosu, golu, gau-
Hervadatlanság, s. nevescedire, rítu.
nevescedimo. Hézagosítni, v. a gaunosiá, a
Hervadt, a. — an, ad. vescedu, scobi, a goli.
vesceditu. Híj, hiju, a. podu (la casa).
Hervadtság, s. vescediéla, ves- Hiába, hiában, ad. indesiertu, in
cedime. vanu, inzadaru.
Hervasztani, v. a vescedi. Hiány, s. defectu, lipsa, scadie-
Hervasztás, s. vescedire. mentu.
Hiányjel, s. apostrofu.
Hervasztó, a. vesceditoriu. • Hiányos, a. — an, ad. defectu-
Hervatag, a. peritoriu, vesce-
osu, cu scădere.
dinde.
Hiányzani, v. a absenţi, a lipsi.
Hét, o. siepte. Hiányzás, a. absentare, lipsire.
Hét, s. septamana. Hiba, a. gresiéla, erére, sminta.
Hétfő, a. Inni. Hibás, a. — an, ad. gresitu, hu
Héti, heti, a. de 3eptamana. • gresiéle, smintita, eroneu.
80 Hibátlan Hirdetmény
Hibátlan, a. — ül, ad. fara eró- Híjában, ad. in desierta, in dar-
• re, fara sminta, corectu. nu, inzadaru, in vanu.
Hibátlanság, s. acuratetia, ne- Hiányos, hijános, hijányos, a. —
sminta. an, ad. defectuosu, cu scădere.
Hibázni, e. a greşi, a sminti, Hijánosság, hiányosság, s. de­
a comite erőre. fecta, scadiementu.
Hibázás, s. sinintire, erőre; ab- Hijányzani, hiányzani, v. a lip­
sentare, lipsire. s i; a absentá.
Hibázat, s. sminta, gresiőla. Hím, s. barbatusiu; m asculinu;
Hibáztatni, v. a inculpă, a in- broderia, chindeséla.
vinní. Himbálódni, himbálódzni, v. a se
Híd, s. podu, punte, trecatória. utiutiá, a se inieptá, a se
Hidazat, s. poditura. clatină.
Hideg, a. frigu, rece. Hirnes, a. broderita, cbindesitu,
Hideglelés, a. friguri. . pestritiatu.
Hideglelős, a. cu friguri. Hímezni, himzeni, v. a brodarí,
Hidegvérű, a. flegmaticu. a cbindesí, a impestritiá.
Hidegen, ad. rece; cu sauge Himezés,. s. chindesire, chinde­
rece. séla, brodaría.
Hidegség, s. recéla. Himezet, himzet, s. brodaría,
Hidegedül, v. a se recí. chindeséla.
Hidegszik, v. se recesce. Himlő, s. varsatu.
Hidlás, hídlat, s. podélaf Himlőoltás, 8. vaccinare, altaire.
Hiedékeny, a. usioru credietoriu. Himlős, a. cu varsatu.
Hiedelem, s. credintia, inozede- Himlőzni, v. a fi de versata.
re, confidentia. Bimlősödni, v. a se imple de
Hiedelmes, a. — en, ad. cu în­ varsatu.
credere, cn confidentia. • Hínár, s. alga, lan’a bróscei.
Híg, a. fluidu, mólé, subţire. Hini, v. a chiamá.
Higany, s. mercuriu. Hinni, v. a crede.
Higgadt, a. moderata, asiediata. Hinta, s. glenciu, uitiu, scran-
Higítani, v. a subtiié (fiúidé,). ciobu.
Hígítás, a. subtiiere. Hintázni, ®. (v. himbálódni).
Hígulni, v. a se subtiié (la flu­ Hinteni, hintegetni, v. a prese-,
ide,). rá, a prefirá.
Higulás, s. subtiiere (la fluide). Hintó, a. careta, calésca.
Hihetetlen, a. — ül, ad. necre- H ír, a. faima, veste, noutate.
dibilu, de necrediutu. Hirdetni, v. a vesti, a anunciá,
Hihetetlenség, s. necredibilitate, a propagă, a predică.
neprobalitate. Hirdetés, s. anunciare, vestire,
Hihető, a. credibila, de crediu- propagare.
tu, verosimilu. Hirdetlen, a. nepublicatu, ne-
Hihetőség, s. credibilitate, pro­ annnciata.
babilitate, verosimilitudene. Hirdetmény, hirdetvény, «. publi-
Hihetséges, a. (v. hihető). • catiune, edictu, anunciu.
Hirelni Hiúsulni 81
Hirelni, hiresztelni, v. a vestí, a Hitelzálog, a. ipoteca.
lati faima. Hiteles, a. autentica, legalisatu;
Hires, a. faimosu, renumitu, ves­ acreditatu.
tita. Hitelesíteni, v. a autentică, a le-
Hiresedni, e. a se face faimosu, galisá.
a castigá renume, a se vesti. Hitelesítés, a. autenticatiune, le-
Hírhedt, a. faimosu, vestitu, re­ galisatiune, legitimatiune.
numit u. Hitelesitvény, a. actu, documen-
Hírlap, a. gazeta, diuariu. tu de legitamatiune.
Hírlapíró, s .. publicistu, diuaris- Hitelesség, a. autenticitate; cre-
tu, redactoriu. diementu.
Hírnév, a. renume. Hitelezni, v. a credită.
Hírneves, a. renumitu, vestitu, Hitelezés, a. împrumutare, cre­
faimosu. ditare.
Hirnök, a. curieriu, mesageriu, Hitelező, a. creditoriu.
cursoriu. Hites, a. juratu.
Hirtelen, a. iute, curendu, ra- Hiteszegett, a. calcatoriu de ju ­
pede, ingraba. ramentu, peijuru. Q
Hirtelenében, ad. diutr’odata, in­ Hitetni, v. (v. hitegetni,).
graba. Hitetlen, a. — ül, ad. necredie-
Hirtelenkedni, v. 3 p r ip i, a p r e ­ toriu, j^ e re d ib ilu ; necredin-
c ip ită , a grabí. tiosu, 'f l ^ d u .
Hirtelenkedés, hirtelenség, a. pre­ Hitetlenseg, s. perfidia, necre-
cipitare, iutiéla, pripire. dintia.
Hiszekegy, s. credeu. Hittség, s. încredere, familiari­
Hiszékeny, a. credulu, usioru tate, eonfidentia.
credietoriu. Hitvány, a. miselu, ordinariu,
Hiszékenység, a. credulitate, în­ de diosu; macru.
credere usióra. Hitványság, a. miselía, secătură,
Hiszen, hisz, ad. apoi, d’apoi. lucru de diosu.
Hiszen, v. crede. Hitványkodni, v. a deveni ma­
Hit, a. credintia; juramentu. cru; a se portá miserabilu.
Eitdüh, a. furia religionaria, fa- Hitványodni, v. a se stricá, a.
natismu. se deteriorá; a se marcedí.
Hit'egyesités,. a. unire de crediu- Hitványát, ad. miselesce, reu,
tia, sincratismu. ordenariu.
Hithagyás, a. parasirea crediu- Hitves, a. sotiu de casatoría.
tiei, apostasía. Hiú, a. vanu, desiertu; ambi-
Hithagyó, a. apostatu. tiosu.
Hitregetan, s. mitologia.
Hitrokon, s. c o r e lig io n a riu . Hiúság, a. vanitate, desiertatiu-
Hitszakadás, 3 . eresu. ne, ambiţiune.
Hitegetni, v. a face se créda, a Hiúsulni, v. a cadé in vanitate;
amagí, a seduce. a sa nemici (unu planu), a.
Hitel, a. creditu. neajunge scopulu.
6
82 Hiúsitni Hódítás
Hiúsitni, v. a nemicí, a descon- Hivogatás, a. chiamaré, invitare’
certá, a produce vanitate. invitatiune.
Hiúz, a. lincia (animaiu). Hivő, a. credietoriu.
H iv, hű, a. credintiosu, fideln. Hivség, a. fidelitate, credintia.
Híven, ad. fidelu, cu credintia, Hivséges, a. — en, ad. fidela,
credintiosu. credintiosu.
Hívni, v. a chiamá, a provocá, Hivségtelen, a. nefidelu, perfida,
a invitá. necredintiosu.
Hívás, a. invitare, chiamaré, pro­ Hivság, a. vanitate, desiertatiune.
vocare. * Hivtelen, hűtelen, a. — ül, ad.
Hivalkodás, a. vanitate, desier- perfida, necredintiosu.
tatiune. Hivtelenség, a. nefidelitate, per­
Hivalkodni, v. a fi vanu, a fi fidia, necredintia.
desiertu. Hízás, a. ingrasiare.
Hivatal, a. deregatoría, oficiu, Hízelegni, hlzelgeni, v. a se lin­
postu, funcţiune. guşi, a se lingarí.
Hivatalnok, a. deregatoriu, am­ Hízelgés, hizelkedés, a. linguşire,
ploiata, functionariu. lingarire.
Hivatalkodni, v. a portá oficiu, Hízelgő, a. lingusitoriu.
a functioná. Hízni, ®. a se iu graşii.
Hivatalkudás, a. fundfepare, de­ Hizlalni, v. a ingrasiá.
regatoría, p o rtare^P oficiu. Hizlalás, a. ingrasiare.
Hivatás, a. chiamaré, vocatiune. Hizlalatlan, a. neingresiatu, m a­
Hivatkozás, hivatkozat, a. pro • cra.
vocare fia cevaj, apelatiune. Hizlaló, a. iugrasiatoriu.
Hivatkozni, o. a se provocá, a Hizlalt, a. ingrasiatu.
apelá. Hő, a. nea, ometu, zapada; lu­
Hívatlan, a. nechiamaiu, nein- na fia tempu,).
vitatu, neprovocatu. Hóbortos, o. venturatecu, spul-
Hivattál ás, a. vocatiune, chia- beratu.
máre. Hóbortoskodni, v. a fi' spulbera­
Hivékeny, hiszékeny, a. usioru' ta, a fi lunatecu, a fantasá.
crediet.riu, credulu. Hóbortosság, a. nebunia, fantasia.
Hivékenység, hiszékenység, a. cre­ Hóbortoskodás, a. desiuchiatura,
dulitate. spulberare, fantasare.
Hives, a. recorosu, rece.
Hód, a. castoriu.
Hivés, a. încredere, crediementu.
Hóda, a. hoda, gaina' de apa.
Hivesedés, a. recorire, recire,
recéla. Hodály, a. odaia, stâna.
Hivesedni, v. a se recí, a se Hóditni, hódítani, v. a învinge,
recorí. a supune, a cuceri, a subju-
Hivesitni, t>. a recorí, a recí. - gá; a adamani, a atrage.
Hivesítés, a. recorire, recire. Hódítás, a. învingere, cucerire,
Hivesség, a. recóre, recéla. subjugare; atragere, adatna-
Hívogatni, o. a chiamá (mereuj. nire.
Hóditó Honfis&g m
Hódító, a. invingatoriu, cuceri- Hólyagzani, (v. hójagzani).
toria, subjugatoriu. Homály, a. oscuritate, opacitate,
Hódolni, v. a aduce omagiu, a întunecime, cétia.
se supuue. Homályos, a. intunecosu, oscuru,
Hogy, coj. cá, se; cum. opacu.
Hogyan? ad. cum? in ce for­ Hómályosítni, v. a întunecă, a
ma? in ce modu? oscurá.
Hóhér, a. carnefice, hoheriu, gű- Homályosítás, a. întunecare, os-
• de, bengheriu. curare.
Hóhérolni, v. a chinui, a tortu­ Homályosodni, v. a se întunecă,
ră, a hohérí. a se face oscuru.
Hójag, hólyag, s. besica, bul- Homályosúlni, v. (v. homályo­
bucu ('de apa). sodni).
Hójagocska, hójagcsa, s. besicutia. Homlítani, v. a botasí (vii’a),
Hójagos, a. besicatu, bulbucatu. a umultuí.
Hójagzani, hójagozni, hólyagzani, Homlitni, v. (v. homlítani).
v. a se besicá, a se bulbucă. * Homlitás, a. botasire.
Hol? ad. unde? Homlok, a. frunte; frontu.
Hold, s. luna (corpulu planet’a ) ; Homlokfal, a. frontispitin, íatiata,
jugeru, pogonu, holda, falcé. frontu.
Holdfogyatkozás, a. întunecimea Homlokzat, a. (v. homlokfal).
luneí. Homok, a. nasipu, arina.
Holdkórság, a. somnuambulismu, Homokos, a. nasiposu, arinosu.
lunatecía. Homor, a. concavitate, gavanéla,
Holdkór, a. (v. holdkórság).' gavanu.
Holdkóros, a. lunatecu, somnam- Homorú, a. — an, ad. concavn,
bulu. gavanosu.
Holló, a. corbu. Homorítni, v. a gavaní, a con­
Hollókárogás, a. crocanitu de cavă.
corbi. Homoritó, a. gavanitoriu, conca-
Holmi, a. obiecte diferite, lucruri, vatorin.
pacu. Homorodás, a. concavare, gava­
Holnap, ad. mane. néla.
Holnapi, a. de mane. Homorpdni, v. a se concavă, a
Holnapután, ad. poimane, alal- se gavaní.
ta mane. Homorodott, a. (v. homorú).
Holnaputáni, a. de poimane, de Homorúság, a. concavitate, ga-
alalta mane. vanitura.
Holott, ad. candu-totusi.
Holt, a. — an, ad. mortu, repau- Hon, a. p atria; acasa.
satu. Honárulás, a. tradare de patria.
Holtig, ad. pana la mórte, pe Honáruló, a. vendiatoriu, trada-
viétia. toriu de patria.
Holtiglan, ad. fv. holtig). Honfiság, honfiuság, a. patrio-
Hólyag, s. (V. hójag). tismu.
6*
84 Hón Hosszabbodás
Hón, hónai, hónalj, s. subsuóra, Hordozkodni, v. a se, mutá, 8 se
snbtióra. stramutá.
Hónap, a. Inna (la tempn). Horgany, «. zincu.
Hónapos, a. de Inna, de nn’a Horgas, horgos, a. carligatu, cur-
luna. bu, strimbu, cusbatu, sucita.
Hónaponként, ad. pe fiacare In­ Horgasodni, v. a se curbá, a se
na, din luna in luna. strimbá, a se cusbá, a se su­
Honi, a. patrioticu, din patria. ci, a se carligá.
Honn, ad. acasa. Horgosság, 3. carligatura, cur-
Honnan, ad. de nnde? batura, strimbatura.
Honnét, ad. (v. honnan). Horgász, 3. arpunariu, unditia-
Honolni, v. a locni, a se tiené riu, unghitiariu.
undeva, a petrece. Horgászás, horgászat, s. arpu-
Honolás, 3 . locuire, petrecere. nere, unghitiare.
Honos, a. indigenata, incetatie- Horgocska, 3. arpunelu, undi-
nitn, natnralisatu. tióra; carligelu.
Honosítni, v. a indigenă, a in- Horgolni,' o. a carligí; a andreii.
cetatiení, a naturálisé. Horgony, s. ancóra, anghira.
Honositás, s. indigenare, inee'a- Horgonyász, s. anghirariu.
tienire, naturalisatiune, indi­ Horgonyozni, v. a ancorá, a a-
genata. runcá anghir’a.
Honosított, a. (v. honos). Horgozni, v. (v. horgolni).
Honosodni, v. a se indigenă, a Horkolni, v. a horeai, a horaí.
se incetatiení, a se naturalisá. Hornyolni, v. a crestă, a taie
Honosodás, s. (V. honositás). gardene, a face dungi.
Honosodott, honosúlt, a. (V. ho­ Hornyolás, s. crestataia, garde-
nos). r nare.
Honosúlni, v. (r. honosodni). Hornyozni, v. (V. hornyolni).
Hontalan, a. fara patria, espa- Horog, s. cârligu, unghitia.
triatu. Horpadni, ®. a se cufundă, a
Hordani, v. a duce, a cará, a cadé in leontru.
portá. Horpadás, s. cufundare,
Hordás, s. ducere, carare, por­ Horpadék, s. eufundatura.
tare. Horpadozni, v. a se cufundă
Horderő, s. potere ducatória; (mereu).
tienta. Horpadt, a. cufundata.
Hordó, 3. bute, butoiu; porta- Horvát, 3. Croata.
. toriu, caratorin, ducatoriu. Horzsolni, v. a Juli, a sgarié.
Horzsolás, s. julire, sgariere.
Hordogatni, v. a duce, a' portá,
Hosszabbítani, v. a lungi, a pre­
a cará fmereu).
lungi.
Hordozni, u. a portá, a duce. Hosszabbítás, s. lungire, prelun­
Hordozás, s. portare, ducere. gire.
Hordozkodás, s. mutare, strămu­ Hosszabbodás, s. lungire, prelun- .
tare, peregrinare. gire (proprie).
Hosszabbodni Hullámzó SS

Hosszabbodni, v. a se lungi, a Hökkenés, a. spaima, trasarire,


se întinde, a se prelungi. trema.
Hosszadalmas, a. — an, ad. în­ Hö'gy, a. dama, cocóna, dómna.
delungata, traganatu, lungitu, Hölgymenyét, a. nevestuica, er-
intinsu, prelungita. melinu.
Hosszas, a. — an, ad. îndelun­ Hömpölygetni, v. a tavaţi, a ro-
gata, intinsu, traganatu. togolí.
Hosszaság, a. lungime, întindere. Hömpölygés, hömpölygetés, a. ta -
Bosszasitni, v. a prelungi, a în­ valire, rotogolire, rostogolire.
tinde; a lungi, a indelungá. Hörögni, ti. a horeai, a horai.
Hosszú, a. lungu; îndelunga. Hörgés, hörögés, a. horcaire, ho-
Hosszúkás, hosszúdad, a. lunga- raitura.
retiu. Hörpenteni, hörpögni, hörpölni,
Hosszúság, a. lungime. ti. a sorbi.
Hová? ad. unde? ineatrau? Hős, a. erou, cavaleru, (vitézül.
Hoz,'p . la, de, spre, catra. Hősköltemény, a. • poesia epica,
Hozni, ti. a aduce; a portó. epopea.
Hozás, a. aducere; portare. Hőség, a. ferbintiéla, nadusiéla,
Hozomány, a. dote, zestre. caldura.
Hozományi, a de dote, de zestre. Hősiség, a. eroismu, cnragia
Hozzá, (p. sufiséta), la elu, la erőien.
e a ; hozzám, la m ine; hozzád, Hősileg, hősen, ad. eróicesce.
la tine. Húg, a. sóra (mai mica).
Hozzáadni, v. a adauge, a su- Húgy, a. pisiatu, urina.
plení. Hugyany, hugyag, *. amoniu.
Hozzáadvány, a. suplementu, a- Hagyás, a. pisiolca, pisiatiosu;
dausu. pisiatu.
Hozzáállani, v. a se alaturá, a Hugyozás, a. pisiare, urinare.
fi de acordu. -Hugyozni, ti. a se pisiá, a s<*
Hozzájárulni, v. a se apropiá, uriná.
a luá parte. Hallani, u. a cadé, a picá.
Hozzászólni, v. a luá parte la Holla, a. cadavru, cörpu mortu,
vorbire, a dá părere, a vor­ mortatiune.
bi (in ceva causa). Hulladék, a. cadietara, s(arma­
Hozzávaló, a. potrivita, acomo­ túra, restu, rem asitia.
dată, e de elu. Hnlladozni, hullongani, v. a ca­
Hozzávetni, v. a calculá, a dá dé desu.
ca socotéla, a apropiá. Hullám, a. valu, u n d a.
H ő, hőség, a. caldura, ferbin- Hullámos, a. unduia tu , cu unde,
tióla; ardóre, vapaia. cu valuri.
Hőmérséklet, a. temperatura. Hullámozni, hullámzani, «. a u n -
Hő, a. ferbinte, înfocata. dulá, a aruncá v alu ri.
Bökkenni, v. a se spáimantá, a Hullámzás, a. undnlare.
trasarí, a se opri (in spaima), Hullámzót, a. undulatiune.
a veni in trema. Hullámzó, a. undulatoriu.
86 Hul’ás Hüvesítni
Hullás, s. cădere; resturnare í Huzakodni, v. a se retrage, a
picare. codi; a refusá.
Hullangani, v. a cadé desn. Huzakodás, a. retragere, codire,
Hunnyász, a. eiulitu, taeutu, eu- traganare, intindere.
ceritu. Huzamos, a. indelungatu, lungu;
Hunnyászkodni, v. a se cinli, ' necurmatu, prelungitu.
a se cuceri. Huzamosan, <ad. (▼. huzamos,).
H ányni, v. s închide. Huzni, e. a tra g e ; a traganá;:
Hunyorgás, hunyorgatás, hunyó- a sm aneí; a deduce, a derivă.
ritás, a. clipire, clipéla. Húzódni, v. a se trage, a se co­
Húnyorgatni, hunyorítni, v. a cli­ di, a se retrag e; a se amaná,
pi, a trage cu ochiulu. a se îndelungă.
H ú r, a. corda, struna. Húzódás, «. tragere, codire, re­
Hnrczolni, v. a háti, a ţâri, a tragere; amanare, îndelungară.
trage. Húzó, o. tragatoriu; intindie-
Hurczolás, hurczolkodás, hnrczo- toriu.
lódás, a. hatire, taraire, tra­ Hű, a. credintiosu, fidelu.
gere. Hűbér, a. feudálisom.
Hurczolódni, hurczolkodni, v. a Hűbéres, a. vasain.
se háti, a se târî. Hűbéri, a. feudalu.
H urka, a. matiu. Hűlni, V. a se re c i ; a se reeorí,
Hurkolni, hurkosai, «. a latini, a se astemperá.
a înnodă, a retielá. Hűlés, a. recire, recéla.
Horkolás, «. latiuira, innodare; Hűleszteni, e. (v. hűteniJ.
■retielare. Hüllő, a. amfibin.
Burkolat, a. nodu, latiu. Hűség, hivség, a. credintia, fide­
Hurok, a. latiu, haitin ; nlcamu, litate. (
arcamu.
H urut, a. tusa, cataru, gutúnaritt. Hűsítő, a. recoritoria.
H ú s, a. carne. Hűsség, a. recóre.
Húsos, a. carnosa. Hűteni, v. a reci, a reeorí.
Husvét, a. pasci. Hütelen, hűtlen, a. — űl, ad. ne-
Húsvéti, a. de pasci, pascale. fidelu, perfidu, necredintiosu.
Húsz, a. dőuadieci. Hüvely, a. postain.
H uszár, a. husariu. Hüvelyk, a. degetulu celu m are;
H uta, a. topitória, fnndaria, polioariu.
fhuta).
Hüvelknyi, a. de unu polişariu.
Hutás, a. topitoria, báiesíu dela
topitoria. Hüvesedni, v. a se reci, a se
reeori.
Húzás, a, tragere, smancire, tá-
raire; traganare; deducere, Hűvös, hűvös, a . recorosu, rece.,
derivare. Hüvesítni, hfiVitni, o. a reeori.
I
Iblany, *. iodu. Idézet, a. citatiune, tragere 1
Ibelya, a. viorea, vidra, vióla. judecata.
Iccze, a. itia ; fele. Idézetlen,' a. — űl, ad. necitatu.
Idáig, ad. pana-ací. Idézvény, a. (v. idézet).
Iddogálni, v. a bé (mereu). Idom, a. forma, figura.
Iddogálás, a. beutura, betia. Idomtalan, a. deformu, schímo-
Ide, ad. aici, incóce. sitn, disproportionatu, fara
Idevaló, ad. de aici. forma.
Ideg, a. nem i. Idomtalanúl, ad. (v. idomtalan).
Idegbaj, a. morbu de nervi. Idomta'anság, s. deformitate, dis-
Idegen, ad. strainu. proportiune.
Idegenedni, v. a 's e instrainá. Idomitni, v. a forrná, a dá forma.
Idegenedéi, a. înstrăinare, aver­ Idomitás, a. formare.
siune (proprie). Idomitoft, a. formata.
Idegenítni, v. a instrainá. Idomulás, idomnlat, a. formare,
Idegenitéa, a. înstrăinare, de­ formaţiune.
părtare. Idomzat, a. formaţiune; simetria,
Idegenkedni, v. (v. idegenedni). proportiune.
Idegenkedés, a. (v. idegenedés). Idomzatos, a. formatu, propor­
Idegenség, a. înstrăinare, aver­ ţionala, simetricu.
siune. Idomzatosság, a. proportiune, si­
Ideges, a. nervosu. metria.
Idegesség, a. nervositate. Idő, a. tem pu; vreme.
Idegzet, a. sistam’a nerviloru. Időmérő, a. cronometru.
Idei, a. din estimpu. Időtan, a. cronologia.
Ideig, ad. pe unu tempn, pana Időnként, ad. din tempu in tempu.
la unu tempu. Idős, o. betranu, veteranu,.
Ideiglen, ad. trecatoriu, pro- Időszak, időszakasz, a. periodu
visoria. de tempu.
Ideiglenes, a. provisoriu, inte- Időszaki, a. periodica.
rimalu, tempurariu. Időszerű, a. la tempu cuvenita,
Idején, ad. de tempuriu. oportuna.
Idén, ad. estimpu. Időtan, a. cronologia.
Idétlen, a. — ül, ad. deforma, Idősödni, v. a inbetrani.
schimositu, stirpitnra, fara Idösülni, v. a irabetrani; a se
• tempu, necoptu. prescrie.
Idézés, s. citare, tragere la ju ­ Idősii'és, idősiilet, a. prescrip-
decata. tiune.
Idézni, e. a citá, a soroci, a Időzni, a. a tempurisá, a pe­
trage la judecata. trece.
88 Ideizés Igényes
Időzés, s. petrecert, tempurisare. Igazgatóság, g. direcţiune, ^irec-
Idűlni, v. a deveni cronicu. toratu, regentia.
Idült, a. cronicu. Igazi, a. adeveratu, genuinu.
Idv, idvesség, g. salute, mentuin- Igazitni, o. a direge, a corege,
tia, fericire. a indreptá.
Idves, idvességes, a. ferice, fe­ Igazodni, v. a se indredtá.
riciţii, salatariu. . Igazodás, g. îndreptare, direc­
Idvezitni, v. a ferici, a salvă, ţiune.
a mentuí. Igazolni, v. a justifică, a legi­
Idvezités, *. fericire, salvare, timă.
mentnire. Igaziás, igazolás, s. justificare;
Idvezitő, *. salvatoriu, mentu- indreptare, legitimare.
itoria. Igazolhatlan, a. nejustificabilu.
Idvezlet, g. salva, salutare. Igazolvány, g. certificata.
Idvezülni, v. a se mentuí, a se Igazság, g. dreptate, adeveru,
lericí. justitía.
Idveziilés, s. fericire, salvare. Igazságos, a. dreptu, justu, ade-
Idvezűlt, fericitu, salvata; re- veratu, genuinu.
posatu u domnulu. Igazságtalan, a. nedreptu, tte-
Ifjasszony g. muiere teuera, justu.
japáné.- ; (titulaj. Igazságtalanság, g. nedreptate,
Iíjitáa, «. iutenefire. neadeveru.
Ifjodáa, g inteneréla. Igaztalan, a. (v. igazságtalan).
Ifjitni, v. a intenerí. Igaztalanság, g. (v. igazságta­
Ifjodni, e a intenerí (proprie). lanság).
Ifjoncz, g. june, junesianu, ' Igazúlni, «. (v. igazodni).
Ifjonta, ad. in teueretie. Igazolás, g. justificare, legiti­
Ifjú, a. junu, teneru. mare.
Ifjúdni, ifjúlni, v. (ifjodni). Ige, ». verbu, vorba, voce, cn-
Ifjúság, g. junime, junía, tene- veutu.
retie. Igen, ad. asia, da.
lg . p . pana, la. . Igenleni, ». a aprobă, a adeveri,
Iga, g. jn g u ; greutate. a afirmă.
Igás, a. de jugu. Igenis, ad., asia, nesmintitu.
Igaz, a. dreptu, adeveratu. Igenleges, a. — en, ód. positivu ;
Igázni, V. a injugá, a subjugă, afirmativu.
a supune. Igenlés, g. afirmare, aprobare.
Igazán, ad. adeveratu. Igény, g. pretensione, dreptu,
Igazgatni, ®. a direge, a guber- pretendentia.
ná, a conduce. Igényelni, v. a pretinde, a fór-»
Igazgatás, s. regentia, conduce­ má dreptu.
re, diregere. Igenyesedni, v. (v. egyenesedni).
Igazgató, g. direcţoriu, regente. Igényes, a. — en, ad. (v. eg ye­
Igazgatói, a. directoralu. nes).
Igényes’ Illeszteni 8»
Igényes, a . pretensiosu, preten- Ijedt, a. — en, ad. infricatu, spai-
sivu. mantatu.
Igénytelen, a. nepretendioşu, ne- Ijeszteni, v. a infricá, a sparié.
pretensivu; modestu. Ijesztés, s. infricare, spaimantare.
ígérni, ». a promite, a oferi, a Jjes'zgetni, ijesztgetni, v . a infri­
imbiié. cá, a sparié (mereu,).
Igérés, ígéret, *. apro.nisiune, Ijesztő, a. infricatoriu, spaiman-
imbiiere. tatoriu.
Igéretlen, a. nepromisu. Iker, s. gemenu.
Igérkezés, s. promisiune, anga- Ikra, 8. icra; lábikra, pulpa.
jementu, oterare. Ikrás, a- cu icre.
ígérkezni, v. a se promite, a se Ikrásodni, v. a se imple de icre.
oferă, a se imbiié. Iktatni, v. (v. igtatni).
Igézni, v. a deochiá. Udom, s. prudentia, minte prac­
Igézés, s. deochiu, deochiare. tica.
Igéző, a. deocbiatoriu, farme- Ildomtalan, a. — ni, ad. nepra-
catoriu. dentu.
Ignácz, n. prop. Iguatu. Ildomítni, v. a deprinde, a dresá.
Igtatni, v. a iuprotocolá, a in- Ildomos, a. prudentu, raţionala.
registrá; a instalá; a cano­ Ildomosság, 8. rationabilitate, pru­
nică; a insirá. dentia.
Igtatás, s. inprotocolare, înre­ Illanni, v. a scapă, a fugi, a dis­
gistrare ; ’ instalare; canonisa- pare ; a se ascunde, a se pituli.
r e ; insirare, infirare. Illanás, s. scapare, fugire, dis-
Igtató, 3 . regi8trante, protoeo- parere; ascundere, pitulare.
listu; insta’atoriu. Illat, 8. mirosu, profumu.
így, ad. asia, in acestu modu. Illatos, a. bine mirositoriu.
Igyekezni, v. a sili, a nazuí, a Illatozni, v. a mirosá (bine).
. starní, a se adóperé. Illatozás, s. mirosu bunu, pro-
Igyenes, o. (v. egyenes,). . fumu.
Ihatatlan,' ihatlan, a. nebeiveru, IUedék, 8. cuvenintia.
ce nu se póte bé. Illedelmes, üledékes, a. cuveniu-
Iható, o. beiveru, de beutu. tiosu, decente, modestu.
Ihlés, ihlet, s. inspiratiune, in- Hiedelem, iUem, illendőség, «. cu-
sufiare. venintia, decentia, modestia,
Ihletett, a. inspiratu, insuflatu.' decoru.
Ihol! int. éeá! ni! ülendő, a. cuvenintiosu, cuve­
íj, a. arcú, sagéta. * nita.
íjász, 8. arcariu, sagetariu. Illendőség, «. (v. illedelem).
Ijedni,’v. a se spaimantá, a se Illeszkedés, s. acomodare, intőé-,
iniricá. m ire; înclinare.
Ijedés, 3. spaimantare. Illeszkedni, v. a se intocmf, a .
Ijedezni, v. a se spariá desu. se acomodá.
Ijedős, a. fricosu, spariosu. Illeszteni, v. a aplicá, a acomo­
Ijedség, 8. spaima. dá, a potrivi.
99 Illésstgetni Indnlékony
Illesztgetni, v . a aplici, a aco- Imre, n. prop. Emerico.
modá (succesivej. In, a. vena.
Illetni, v. a se cuveni; a atinge, Inas, a. venosu.
a contactá. Inas, s. sierhitoriu.
Illetés, «. atingere, contacta«' Inaskodni, v. a sierbí.
Illeték, a. competintia, parte, Inazat, a. musculatura.
d rep tu ; tacsa. Incselkedni, v. a snmutiá, a in«
Illetékes, a. competenta. taritá, a intrigá.
Illetéktelen, a. necompetenta. Incselkedés, a intriga, rancuna,'
Illetlen, a, ~ ál, ad. necuve- .reinti a asennsa.
nintiosu. Incze, n. prop. Inocentiu.
ILtetlenkedni, v. a se p o rti ca Indítás, a. pornire, urdire.
, necuvenintía. Indítani, v. a - porni, a urdí, a
Illetlenség, e. necnvenintia. incepe.
Illetmény, «. competentia. Inditmány, indítvány, a. propu­
Illető, a. competentu, respecti­ nere, moţiune, proiecta.
va,. cnvenitu. Indító, a. incepetoriu, urditoriu.
Hletődés, í . emotiane, misca- Indítványozni, u. a proiectá, a
mentu alá animei, doiosia. propune.
Hletődni, v. a se m isei, a se Indóház, a. bara, curtea dela ca­
emotioni, a se indoiosiá. lea ferata.
Illetőleg, ad. respective, ca pri- Indok, «. motiva, argumentu.
vintia. Indokolni, v. a motiVá, a argu­
Illetőség, s. (illetmény). mentă.
Ü lik, p. se cuvine., Indulni, v. a porni, a pleeá, a
ü lő , a. cavenintiosn,' justu, ra- purcede.
tionabiln, ecuitabilu.] Indulás, a. purcedere, pornire,
Ülőén, a d .'(y. illő). plecare.
Előkép, illőieg, ad. (v. illőül. Indulat, a. paterna, afeetn, pa­
Hona, n. prop. Iléna, Elena. siune.
B y, pron. (v. ilyen). Indulatlan, a. nepatimosn, fleg-
Ilyen, pro«, asemenea, c i aces- matecu.
t’a, atare. Indulatos, a. — an, ad. éntaritatu,
Ima, e. rogatince; oratiune. patimosn, iritatiosu, colerica.
Imádni, v. a adori, a se închini. Indulatoskodás, a. iritatinne, in-
Im idás, s. adorare. tarifare, mania, învolburare.
Imádkozás, a. rogatiune. Indulatosodul, v. a se 'iritá,l a
Im&dkozni, a. a se ro g i, a se se intaritá, a se turburá, a se
închini,, ("lui Domnedieu). involbnrá.
Imádság, *. (v. ima). Indulatosság, a. paterna, intari-
Imádságos, a. de rogatiune. tatiune, mania.
ím e! int. iata — aici 1 Indulatsző, a. interjectiune.
Imigy, ad. asia. Indulékony, a. intaritatiosu, pa-
Im m ár, ad. acum, acuma, deci. timosu, iritabila.
Induló Ipari 91
Induló, a. pornitoriu, mancato- Innep, a. serbatóre, festivitate.
riu, purcedietoriu. Innepelni, v. a serbá.
Ing, a. camasia, íia. Innepelés, s. serbare.
Inga, *. peudelu, perpendiculu. Inneplés, a. (v. innepelés).
Ingadozás, *. clătinare; indoiéla, Innepély, a solenitate.
dnbietate. Innepélyes, a. solenu.
Ingadozni, v. a se miscá, a se Innepi, a. serbatorescu.
clatin ă; a se indoí, a fi in Inni, v. a bé.
dubietate. Inogni, v. a se clatină, a se
Ingaóra, a. orologiu eu pendula. miscá.
Ingatag, a. neconstante, clatina- ínség, a. lipsa, misería, cala­
toriu, nestabilu. mitate.
Ingatlan, a. immobilu, nemisca- ínséges, a. lipsita, misein,» ti-
tu, statornica. calosu.
Ingatlanvagyon, a. realitate, ave­ Inteni, v. a admoná, a dojaní;
re immobile. a dá semna, a indegetá.
Ingatni, o. a clatină, a miscá. Integetni, v. a adm oná; a dá
Ingecske, a. camasutia. semnu (mereuj.
Inger, a. iritatiune, intaritatiune. Intés, a. dare de semmi, inde-
Ingerelni, v. a irită, a intaritá. getare; admoniţiune, averti-
Ingerlékeny, ingerlés, a. irita- sementu.
tiosu, iritabiiu. Intetten, a. — ül, ad. neadmo-
Ingerlés, a. iritare, iritatiune. neatu, nedojenitu.
Ingerlet, a. iritatiune. Intézni, v. a dispune, a isprăvi,
Ingerletes, a. iritatiosu. a conduce, a direge, a înde­
Ingerletesség, a. iritabilitate. plini.
Ingerlő, a. — en, ad. iritatoriu, Intézés, a. dispunere, isprava,
intaritatoriu. conducere, diregere.
Ingerkedés, a. iritare, intaritare. Intézet, a. institutu.
Ingeriilni, V. a se irită, a se in­ Intézmény, a. institutiune, asie»
taritá. d ie m e n tu .
Ingerültség, a. intaritatiune, iri­ Intézkedni, v. a dispune, a lná.
tatiune. mesuri, a direge.
leges, <>. camasiatu, cu camasia. Intézkedés, a. dispusetiune, pre­
Ingó, a. mobilu, miscatoriu, cla- gătire.
tinatoriu.
Intézvéity, a. dispusetiune, in-
Ingovány, a. baracina, locu bal-
tim atu; asiediementu.
tosu, maracís.
Ingoványos, a. baltosn, baraci- Intvény, a. admoniţiune.
nosu, maracinosu. íny, a. gingina, gingia; gustu,
Ingyep, a. gratisu, fara plata. piacere.
Inkább, ad. mai bucurosu, mai Ipa, a. socru. *
vertosu. Tpar, a. industria, meseria.
Innen, ad. din cóce. Ipartanoda, a. scóla reala.
Innenső, a . celu din cóce. Ipari, a. industrialu.
92 Iparkodás Iskolai
Iparkodás, a. silintia, nesaintia, Irkon, n. prop. Irlandia.
diligentia. Irigy, a. invidiosu, pismitaretín.
^Iparkodni, v. a silí, a nesuí, a Irigyelni, v. a invidiá, a pismuí.
staruí. Irigykedni, t>. a invidiá, a pis-
Iparos, a. industriariu. mní, a fi pri8mitaretia.
Im i, v. a scrie. Irigylendő, a. demna de pis-
Iralmi, irodalmi, a. literaria, de muitu.
litaratura. Irigylés, «. pismaire.
Irály, a. stila. Irigylő, a. pismaitoria.
Irálytan, a. stilistica. Irigység, a. invidia, pisma, li-
Iram, a. rapedire, inieptare, fuga. vóre.
Iramat, a. alergare. Irigyűl, ad. din invidia, din
Iram lau, iramodni, v. a se ra- pisma.
pedí, a alergá. Irka, a. maculatoria, cărticică
Irampdás, a. rapedire, inieptare. de scrisu.
Iránt, p . in privintia, in res­ Irkálni, v. a scrie, a scriptitiá,
pecta, catra. a maculâ prin scrisu.
Irány, a. direptiane, tienta. Irla, a. plambina.
Irányozni, v. a indreptá, a tienti. Irma, n. prop. Maria.
Irányzás, irányozás, a. tientire, írnok, a. cancelistu, scriitorii!.
îndreptare. író, a.- 8Criitoriu, aactoriu.
Irányzat, a. directiva, direp.tiune. Iroda, a. cancelaria.
Irányzatban, á. indirecta, fara Irodalmi, a. literaria.
tendentia; netientitu. Iromány, a. scriptura, scrisóre;
Irányzó,.«, tientatoriu; tienta. acta.
írá s, irat, a. scrisóre. írón, a. cerusa.
Iratka, a. scrisorica, biletn. Irtani, b. a stirpí, a esterm ini,
íratlan, a. nescrisa. a devastá.
Irdogálni, v. a scrie ('succesive). Irtás, a. stirpire, esterminare,
Irgalmas, a. indnratoria, milos­ devastare, lazáira, plivire. .
tiva. Irtbatatlan, a. nestirpibilu, ne-
Irgalmasság, «. indurare, mila, esterminavera.
comiseratiune. Irtmány, a. stirpatiune, lazu.
Irgalmatlan, a. — ni, ad. nein- Irtódzni, irtózni, t>. a se in fiorá..
dnratu, neindaratoriu, cum­ Irtódzás, irtózás, a. înfiorare, in-
plita. fioratinne.
Irgalmatlanság, a. neîndurare, Irtózat, a. înfiorare, spaima, fri­
necompatimire. ca, terére.
Irgalmazni, v. a se indurá, a Irtózatos, irtóztató, a. fiorosn, te-
compătimi, a se milostivi. ribilu.
Irgalmazás, irgalom, a. gratia, Irtózatosság, a. terére, frica, spai­
indurare.* ma, infioratiune.
Irka, a. ierha. Is, coj. si, inca.
Irhatatlan, irkatlan, a. nedes- Iskola, a. scéla.
cribilu, ce n a sep ó te descrie. Iskolai, a. scolastecu.
Iskolás ítélés 9»
Iskolás, a. de scóla. tamatu, nereligiosu, crudu,
Iskoláztatni, v. a portă,- a d& bruta.
la scolá. Istentelenkedni, ». a face fără­
Isme, a. cunoscintia, .sciintia. delegi, a comite blastamatii,
Ismeret, ismeretség, a. cunos­ crudimi.
cintia. Istentelenség, a. depravatiune,
Ismerni, ismérni, v. a cunosce. crudime, nereligiositate;
Ismeretes, a. cunoscuta. Istók, n. prop. Stefanu.
Ismeretlen, a. necunoscuta. Istráng, a. fune, stréngu.
Ismeretlenül, ad. pe necunoscute. Iszákos, a. betívu, beutorin.
Ismerkedni, v. a face cunoscin­ Iszákosság, a. betía.
tia, a se cunosce. Iszákoskodni, v. a petrece in
Ismerős, a. (v. ismeretes). betii.
Ismerős, a. cunoscutu. Iszap, a. nomolu, tina.
Ismerszik, v. se cunősce. Iszapos, a — an, ad. nomolosu,
Ismertetni, v. a face cunoscuta, nomolitu.
a incunoscintiá. Iszaposodni, iszapodni, v. a se
Ismét, ad. éra, érasi. nomolí.
Ismételni, v. a repeţi, a repetă. Iszapolni, v. a nomolí.
Ismétlés, s. r^petire, repetare. Iszik, v. bé.
Ismétlő, a. repetentu. Iszony, iszonyat, a. terére, spai­
Ispán, a. spanu; foispanu, co­ ma, înfiorare.
mite supremu. Iszonyatos, a. — an, ad. infrico-
Ispánság, a. spania. siatu, teribilu, infioratoriu.
Istáló, a. grasdu. Iszonyatosság, a. terére, infiora-
lstáp, a. propta, radimu. tiune, spaima.
Istápolni, v. a propti, a patro­ Iszonyítni, v. a infricá, a infiorá,
nă, a subventioná. a terorisá.
Istápolás, a. proptire. patronare, Iszonyitás, a. infricare, înfiorare.
suhventionare. Iszonyodás, s. frica, înfiorare,
Isten, a. Dumnedieu. spaima.
Istentagadó, a. ateista. Iszonyú, a. infricosiatu, cumplita.
Istentelen, a. fara dumnedieu, Iszonynság, a. grozavía, infrico-
blastamatu, depravata, nere- siare, terére.
legiosu. Ital, s. beutura.
Isteni, a. dumnedieescu, divinu. Itatni, v. a adapă, a dá de
Istenileg, ad. dumnedieesce. beutu.
Istenség, a. dumnedieire, divi­ Itatás, a. adapare.
nitate. Itatós, a. sbeutoriu.
Isteníteni, v. a indiei, ' a face Itcze, a. itia (Tele).
apoteosa. ítélni, v. a judecă, a face sen®
Istenités, a. indieire. tentiá, a deliberá.
Istenség, a. dieitate, divinitate. ítélés, a. judecare, sententia;
Istentelenül, ad. depravata, blas­ opiniune.
94 ítélet Izzó
ítélet, a. sententia, deliberaţii, Izga, 8. cérta, iritatiune.
judecata. Izgága, 8. turburatorra, certa*
ítélő, s. judecătoria. rétin, obstinata.
Itétz, 8. critica. Izgágaság, .8. cérta, punere d e
ítészét, 8. critica. pedeci, obstinatiune.
I t t, ad. aici, aci. Izgágaskodni, v. a sé certá, a
Itta s ,'a . beutu, siumeua. cautá cérta, a pune pedeci.
Ittasodni, v, a se siumení, a se Izgalom, 8. mişcare, turburare,
ametí. agitaţiune, nelinişte.
Itthon, ad. acasa. Izgatni, v. a agitá, a mtaritá,
Ív , 8. arcú; cóla. a irită, a turbură.
Ivadék, 8. generatiune, semen- Izgatás, s. intaritare, iritare, agi­
tía, vitia. tare, turburare.
Ivar, 8. generatiune, genu. Izgató, s. intaritatoriu, turbura-
Ivás, 8. beutura. toriu, agitatoriu.
, Ivezni, v. a bolti, a arcúi. Izgatott, a. intaritatu, iritata,
ívezég, 8. boltire, arcuire. agitatu, mişcata.
Ivezet, 8. boltitura, arcú. Izgékony, izgatag, a. iritatiosn,
Ivó, s. beutoriu. intaritatiosu,
Ivogatni, t>. a bé (mereu). ízlelni, t>. a gnstá.
Íz, 8. gustu; incbiatura, medu- ízlelés, ,8. gustare.
lariu. ízlés, 8. gustu.
Izék, 8. ogrirji, remasitia de ízletes, a. — en, ad. gustuosn,
fenu. cu gustu, cu bunu gustu.
Izenni, tt. a tramite cuventu, a ízlik, v. place, e la gustu.
face cunoscutu, a anuntiá. Izmos, a. vertosu, cu potera, ro­
Izenés, izenet, 8. anuntiare, in- busta, ososu, venjosu.
cunoscintiare, decbiarare. Izmosodni, v. a se invertosiá, a
Izengetni, v. a tramite cuventu, se intarí, a se venjosiá.
h incuuoscintiá. (mereu). Izmosodás, 8. invertosiare, în­
Izenként, ad. in bucati. tărire.
ízes, ízletes, a. gustuosu, cu Izom, 8. musculatura, muscula.
gustu. íztelen, a. (v. ízetlen).
Izesedni, izesűlni, v. a se face Izzadni, v. a asudă.
cu ceva gustu. Izzadás, 8. asudare.
ízetlen, o. — ül, ad. fara gustu.
Izzadság, 8. sudóre.
Izetlenkedni, v. a face neplăceri,
a se certá. Izzasztani, v. a asudá (pre al-
tulu), a aduce in asudare.)
Izetlenkedés, a. fapta neplăcută,
secătură. Izzasztó, a, asudatoriu.
ízetlenség, a. desgustu, secătură, Izzadtság, 8. (V. izzadság).
neplăcere. Izzó, a. ferbinte, înfocata.
J
Jáhor, a. artiariu. Járt, jártas a. espertu, ambla­
Ja j! int. ai! vai! tu, deprinsu, dedatu, practico.
Jajdúlni, o. a se vai eri , a stri­ Jártasság, a. deprindere, espe-
gă cu dorere. rintia, pracsa, desteritate, eser-
Jajgatni, «. a se tângui, a se citiu.
vaierâ. Járulni, v. a se apropié*.
Jámbor, a. blandu, domolu, asie- Járulás, a. apropiere.
diatu; domesticu. Járulék, járulmány, a. acciden­
Jámborítni, v. a domestici, a in- tia, adaosu.
blandi! Járulékos, a. accidentala.
Jámboritás, s. domesticire, in- Járulnok, a. accesistu.
blandire. Járvány, a. epidemia:
Jámborodni, ®. a se inblandi, a Járványos, d. epidemica.
se domesteci. Jászol, a. iesle. '
Jámborodás, a. inblandire, do- .Játék, a. jocu, jocaría.
mestecire Aproprie). Játszás, a. jocare.
Jámborság, a. blandetia, pietate. Játszadozni, t>. a se jocá (mereu).
Jámborul, ad. (v. jámbor). Játszi, a. usiorelu; istetiu, des-
János, n. prop. Joanu. teptu.
Járni, v. a amblâ, a m erge; a Játszani, v. a se jocá.
jo cá; a páti (ceva).. Játszó, a. jocatoriu.
Járadék, a. competentia, renta, Játszódni, v. (v. játszani).
accidentia. Játszodtatni, v. a-si bate jocm
Járandóság, a. competentia, spor- (de cineva), a păcăli, a in­
tula. şi elá.
Járás, a. amblare, ambletu, mer­ Javadalom, a. beneficia.
g ere: cercu (deregatorescu). Javalni, v. a aprobá, a inca-
Járatlan, a. neam blatu; nepa- viintiá.
titu, nededatu, neespertn. Javalás, a. aprobare, incuviin-
Járatlanság, s. neesperintia, ne- tiare.
deprindere, nededare. Javasolni, v. a consiliá,'a sfătui.
Járatlanul, ad. (v. járatlan). Javasolás, javaslás, a. consiliare,
Járatos, o. espertu, dedatu, de- sfatuire'.
prinsu, amblatu. Javítani, v. a derege, a repară,
Járda, a. trotoaru, locu de pre- a corege, a inbuuatatí.
amblatu. Javítás, a. deregere, reparare,
Járdogálni, járkálni, v. a amblá coreg ere, inbunatatire.
('mereu). Javítgatni, v. (v. javítani).
Jármatlan, a. neinjugatu. Javíthatatlan, javitbatlan, a. in -
Járom, a. jugu. coregibilu, necoregibilu.
S6 Javitmány Jellemezni
Javitmány, a. reforma, dereger e, Jelkép, a. simbolu, emblema.
inbnnatátire. Jelelni,' jelölni, v. a insemná, a
Javulni, v. a se îndreptă, a se marcá, a desemná.
corege. Jelelt, jelölt, a. prenotatu, in ­
Javulás, javulat, a. îndreptare, semnatu, desemnatu, candi­
. coregere, corectiune. data.
Jég, a. ghiatia. Jelen, a. presentia.
Jégtori at, jégzátony, a. movila Jelen, ad. de fatia, aici, de pre>
de ghiatia, banca de ghiatia- seotu.
Jegecz, a. cristalu. Jelenlét, a. presentia.
Jegeczgß, a. cristalisatu. Jelenés, a. presentare, infatio-
Jegeczedni, jegeczesedni, v. a se siare, aratare.
cristalisá. Jelenet, a . . infatiosiare, scena,
Jegeczedés, jegeczesedés, a. cris­ actu, aparitiune, fencmenu.
tal isare, cristalisatiune. Jelenkezni, v. a se arétá, a se
Jegedni, v. a inghiatiá, a se infatiosiá, a apare.
cristalisá, Jelenleg, ad. de presentu.
Jegedés, a. (V. jegeczedés). Jelenség, a. semnu, simptoma;
Jegenye, a. plopu (arbore). íenomenu.
Jeges, a. ghiatiosu. . Jelenteni, v. a anuntiá, a insciin-
Jegesedni, i>. a se inghiatiá, a tiá, a insinuá, a presentá, a
prinde ghiatia. denuntiá.
Jégeső, a. ghiatia, grindina. Jelentékeny, jelentékes, a. im-
Jegesűlni, v. (v. jegedni). portantu, insemnatu, de in-
Jegőcze, a. cristalu. insemnatate.
Jegy, a. sem nn; biletu; marca; Jelentéktelen, a. neimportantu,
nota. neinsemnatu.
Jegyes, a. insemnatu, marcatu, Jelentés, a. avisu, insciintiare,
cu semnu. raportu, semniticatiune.
Jegyetlen, a. neinsemnata, ne- Jelentőség, a. insemnatate, sem-
marcatu, fara semnu, neno- nificatiune, importantia.
tatu. Jeles, a. — en, ad. eminentu,
Jegyezni, v. a insemná, a mar- * eminente, precelentu.
cá, a nolá Jeleskedni, v. a precelá, a fi
Jegyezés, a. însemnare, notare. eminentu.
Jegyzék, jegyzés, jegyzet, a. no­ Jelesül, ad. mai vertosu, mai
ta, observatiune, însemnare, alesu, mai cu preferintia.
anotare, reflesiune. Jelige, a. motto, simbolu, devisa.
Jegyző, a. actúariu, notariu, ob- Jelieg, a. tipu.
servatoriu. Jelleges, a. típicu.
Jegyzői, a. notarialii. Jellem, a. caracteru.
Jegyzőség, a. notariatu. Jellemes, a, cu caracteru, carae-
Jel, a. semnu, semnalu. teristecn.
Jelszó, a. simbolu, parola. Jellemezni, jel'emzeni, v. a ca-
Jelzálog, a. ipoteca. ractérisá.
Je lle m ze te s Jövend» 97

Jellemzetes, jellemző, a. carac­ Jo g ta la n , o . — ttl, a d . n e d re p tn ,


teristica. n e ju s tu .
Jelmez, «. porta, costamu. Jo g ta la n sá g , *. n e d re p ta te .
Jelv, í . simbolu, semnu. J ó l, ad. b in e, bene.
Jelvileg, ad. simbolica. Jó llak n i, v. a se s a to rá .
Jelvény, i. semna, simbolu, Jó llak á s, 8. s a tu ra re .
marca. Jó s , 8. p ro fetu , p a s c a lito riu , au-
Jelzet, s. însemnare, semnatara. g a ra.
Jelzetes, a. — en, ad. notabila, Jó lleh et, ad. d e si, m ac arc a .
alesă. Jó s á g , 8. b u n a ta te .
Jelzetesség, s. notabilitate. Jóságos, a. b u n u .
Jenő, n. prop. Eugenu. Jó sd a, a. o racu lu .
Jer! jere! int. vino! József, n. prop. J o s ifu .
Jércze, s. puica. Jó s la t, a. p ro feţia.
Jó, a, bújja. Jóslás, a. (v. jóslat;.
Jobbára, jobbadán, od. mai ver- Jósolni, v. a p ro feţi.
tosu, in mare parte. Jó szá g , a, p ro p rie ta te , avere,
Jobbágy, 8. iobăgia, sapasu, co- m oşia.
lona, sclavu. Jószágos, o. c u a v e re , c u p ro ­
Jobbágyi, a. iobagescu, colo- p rie ta te .
nicalu. Jótevő, a. bine facatoriu, indu­
Jobbítani, v. a inbunatatí, a co- ratorii!, filantropii.
rege, a indreptá, a amelioíá. Jótékony, a. (v. jó te v ő ;.
Jobbítás, s. inbunatatire, ame­ Jótékonyság, 8. b in efa ce re, fi­
liorare, diregere. lan tro p ia .
Jobbúlni, v. a se inbunatatí, a Jó z a n , a. — ül, ad. d e ş te p ta , tre-
se indreptá, a se corege. z a, so b riu .
Jobbulás, 8. inbunatatire, core- Jó zan itn i, v. a d e step tâ, a trezi,
gere, îndreptare; insanato- a desbetâ.
siare. Józanodni, v. a se d e ste p tâ , a
Jócska, a. binisioru, multisioru. se desb etâ.
Jog, 8. dreptu. Jó zan ság , «. d e ste p tiu n e , so b rie­
Jogász, 8, juristu. ta te .
Jogi, a. juridicii. Jő n i, v. a v en i.
Jogilag, ad. (v. jogi;. Jődögélni, V. a ven i fd e su j.
Jogos, a. justu, dreptu, cu drepu. Jövedelem , ş. veniţii, castigu,
Jogosan, ad. cu drepta. p ro v e n tu .
Jogosság, 8. justiţia, dreptate. Jövedelm etlen, a. — ü l, ad. fara
Jogositni, v. a indreptatí, a auc- v e n ita , fa ra c â ş tig a .
torisá. Jövedelm ezni, v. a a d u c e castigu.
Jogosítás, 8. auctorisare, indrep- Jövedelm ezés, s. a d u c e re d e cas­
tatire. tig u , v e n itu , p ro v e n tu .
Jogositatlan, a. neindreptatitu, Jövedelm ező, a. a d u c a te riu de
neauctorisatu. ven itu .
Jogosítvány, t , auctorisatiunc, Jövendő, «, veaitoriu.
7a
98 Jövendölni Kákák
Jövendölni, v. a profeţi, a pro­ Juhászodul, v. a se domoli, a se
roci. . dumeií, a se inblandí.
Jövendölés, a. proíetire, prefetía. Júj! int. pfui!
Jövés, s. venire. Jutni, v. a ajunge, a deveni.
Jövetel, *. venire, sosire.
Jutalék, s. contingentu, parte.
Jövevény, a. venetica, strainu.
Jövő, a. (v. jövendő). Jutalmazni, t>. á remunerá, a
premiá, a recompensă.
Jövögetni, v. a vení (moreu).
Juh, a. óié. Jutalmazás, s. remunerare, r e ­
Juhar, juharfa, a. artiariu, ('ar­ compensare, premiare.
bore). Jutalom, a. remuneratiune, rés-
Juhász, a. pecurarin, pastoriu plata, recompensa.
de oi. Jutalomdíj, s. onorariu, premiu.
Juhászítni, u. a dumeri, a do- Juttatni, V. a promoveá, a se
mesteci, a domoli, a inblandí. inaintá; a aduce 'faw'ntej.

K .

Ka, (sulisé diminutiva), [d. e. I Kád, a. putina, cada.


kabát-ka, caputasiu, asszony­ Kádacska, s. caditia.
ka, femeiuşcă, mu-erusca. Kádár, a. cadariu.
Kabát, a. caputu, roeu. Kádárság, a cadaría.
Kába, a. nebunatecu, natareu, Kaján, a. — úl, ad. rautatiosu,
tontu. alienosu, pismataretiu.
Kábaság, a. nebunia, naucía. Kajánkodni, v. a fi rancunosn, a
Kábitni, v. a ame'i, a inbetá. pismui, a se portá alienosu.
Kábitás, a. ametire, inbetere. Kajla, a. incovoietu, strimbu.
Kábulni, v. a ametí, a se imbetá. Kajladni, v. a se iucovoié, a se
Kábulás, kábultság, a. amet'éla. strimbá.
Kácsa, kacsa, s. ratia. Kajlasztani, v. a iucovoié, a
Kacsingani, kacsintani, v. a cli­ strim bi.
pi, a trage cu ochiulu, a co­ Kajsza, a. strimbu, sucitu.
chetă. Kajszán, ad. (v. kajsza).
Kacsingás, kacsintás, a. clipire, Kajtár, a. rapace, licaritoriu
tragere cu ochiulu, cochetare. (canele).
Kaczagni, v. a ride. Kajtárkodni, ». a licări, a dur-
Kaczagás, a. ridere, risu. mecá, a rapí.
Kaczaj, a. risu, risetu. Káka, a. papura, pipirigu, trestie.
Kaczar, a. coscru. Kakas, a. cocosiu.
Kaczér, a. cocheta. Kakasülő, a. caprioru, culcusiulu
Kaczérkodni, v. a cocfletá. gaineloru.
Kacsérság, «, cochetăria. Kskuk, «, cucu.
Kakukolni Kanyarodás 99
Kakukolni, v. a cantá cá cucalu. Kalpag, s. caciula, calpacu.
Kalács, s. colacu; Kályha, s. cabala.
Kaláka, s. daca. Kamara, 8. camara.
Katán, «. lingura. Kamaratiszt, s. cameralistu.
Kaland, s. aventura, esirava- Kamarai, a. cameralu, camerariu.
gantia. Kamat, a, procentu, interesu.
Kalandos, a. aventurosu. Kamasz, a. lalau, balamutu.
Kalandosság, s. (v. kaland). Kamatszelvény, s. cuponu de in­
Kalandor, s. aventurariu, estra- terese.
vagantu. Kamatos, a. cu interese.
Kalandori, o. aventurosu, estra- Kámfor, S. camforu.
vagantu, bizaru. Kampó, s. b a'iu carligatn,
Kalandorkodni, kalandoskodni, ka­ Kamra, s. (v. kamara).
landozni, v. a întreprinde a- Kan, s. vieru.
venturé. Kanál, s. lingura.
Kalandorkodás, kalandozás; s. a- Kanalazni, v. (v. kalánozni).
, Ventura, vagabundare. Kanász, s. porcariu.
Kalangya, s. claia, juréda. Kanavász, s. canefasu, (pensa).
Kalánozni, ®. a scote cu lingura. Kanosai, a. chiorii, ciocusiu.
Kalános, s. lingurariu. Kancsó, a. cana.
Kalap, s. pelaría. Kancza, s. iépa.
Kalapács, a. ciocanu. Kandalló, s. cuptoriu, caminu.
Kalapácsolni, v. a ciocani. Kándér, a. caldarnsia.
Kalapácsolás, s. ciocanire, cio- Kandi, a. curiosu.
canitura. Kandicsálni, v. a cautá strimbu,
Kalapos, s. pelarieriu; a. cu pe- a se uitá chioru.
laria. Kandikálni, v. a se uitá, a pri­
Kalaráb, s. calaraba. vi, a ochi.
Kalász, s. spicu. Kandiság, s. curiositate.
Kalászolni, v. a spicui. Kanna, a. cana.
Kalászos, a. inspicatu. Kanócz, s. iunióra de datu focu
Kalászosodul, v. a inspicá. t,ia tunari), foféza, fltilu.
Kalendár, s. calendariu. Kanonok, s. canonicu.
Kaliba, s. coliba. Kanonokság, s. canonicía. cano«
Kalauz, s. conducatoriu. nicatu.
Kalitka, 8. cuşca, colivia. Kanta, s. cana, canta.
Kaliczka, s. (v. kalitka). Kantár, a. frenu.
Kálmán, ». prop. Colomann. Kantárszár, a. curelele frenului.
Kalmár, s, comercianta, negu Kantáros, a. cu frene, infrenatu.
tiatoriu. Kantározni, v. a infrená.
Kalmárkodni, v. a se negutia- Kánya, s. uliu, falconn.
tori, a portá comerciu. Kanyarítni, v. a incurbá, a taiá
Kalmárság, s. negutiatoría; ne- in arcú.
gutiatorime. Kanyarodás, s. invertitura, în­
Kaloda, s, fa la n g a, ju g u , b u tu cu . torsătură.
7a*
ÍOÖ Kanyarodni Kapuzat
Kanyarodni, kanyarogni, v. a se Kápczás, a. obelatu.
invertí, a se incurbá, a sierpuí. Kapczáskodni, v. a se certá, a
Kanyaróim, v. (v. kanyarodni). se incaibarA.
Kanyaróit, a. arcuatu, invertitu, Bapczáskodás, s. incaibaratnra.
cnrbatu. Kapdosni, v. a apucá, a luá.
Kanyarulat, ianyarulás, ». in­ Kapdosás, a. apucare.
vertire, arcuare, intőrcere. Kapitány, a. capitanu.
Kapni, v. a capatá, a aflá, a Kapitányság, a. capitanía, capi-
g a sí; a castigá, a dobândi; tanatu.
a apucá. Kapkodni, v. (r. kapdosni).
Kapás, s. capatare, aflare, gă­ Kapkodás, a. (V. kapdosás).
sire ; câştigare, apucare. Kaplan, a. tigru.
Kapa, s. sapa. Káplán, a. capelanu.
Kapálni, v. a sapá. Káplánság, a. capelauia, cape-
Kapálás, a. sapare. lanatu.
Kapálodni, v. a se svergoli, a Káplár, a. corporalu.
dá din picidre. Kapocs, a. agrafa, catarama,
Kapálodás, a. svergolire. copcia.
Kaparni, kaparászni, v. a scor* Kapogatni, c. a capatá, a aflá,
moli, a sap i, a ricaí. a gasí (mereu).
Kaparás, a. ric&ire; stringere, Kápolna, ţ. capela.
adunare. Kapor, a. marariu.
Käpargatni, t>. a scormolí, a ri­ Kapós, a. cautatu, lacomu, la-
caí; a aduná, a stringe (me- comosu.
reu). Káposzta, a. curecbiu, varza.
Kaparítni, v. a aduná, a stringe, Káposztás, a. curechiste.
a pastrá. Kappan, a. clapon, caponu.
Kapás, a. crpatare, aflare, găsi­ Kappanozni, v. a face claponi,
re ; câştigare; apucare; sapa- a castrá cocoşi.
toriu. Káprázni, v. a stelí ochii, a ve-
Kapaszkodni, v. a se catiarA, a ' dé reu,
se urcâ; a se prinde, a se Kapros, a. cu marariu.
incaierA. Kapsi, kapzsi, a. lacomu, rapace.
Kapaszkodás, a, catiaratura, ur­ Kapzsiság, a. lacomía, rapaci­
care, încăierare. tate.
Kapcsolni, v. a in copci é, a anec- Kapta, a. calapodu, capta.
sâ, a uni. Káptalan, a. capitulu.
Kapcsolás, a. incopciere, anec- Kaptány, a. cursa.
sare. Kaptatni, v. a sui, a u rcá; a
Kapcsolat, a. incopcletura, legă­ dedá.
tură, copula; anecsa; aclusu. Kap'tázni, t>. a bate pe calapodu-
Kapcsolók, a. (v. kapcsolat). Kapn, a. párta.
Kapesas, a. cu agrafa, cu ca­ Kapus, a. portariu.
tarama. Kaput, s. caputu, rocu.
Kapcsa, t. obóla. Kapuzat, a. portalu.
K ap zsisk o d n i K áro sítás 101
K apzsiskodni, v. a fi ra p iţo riu . K árhoztatni, ti. a o sendí, a con­
K a r, a. b r a tiu ; c o ru ; c o r p u ; dam n ă, a rep ro b á, a desprobá.
s ta re . K árhoztatás, s. o sin d ire, con­
K arperecz, a. b ra tie le ta . d a m n a r e ; re p ro b a re .
K á r, a. d a u n a, p a g u b a, p erd ere. K árhoztató, a. c o m d a m n a to riu ;
K árm en tesitn i, v. a d e sd a u n á , a re p ro b a to riu .
d e sp ăg u b i. K aricsáln i, ti. a c â rc a i, a g á rai
K árm entesítés, a.d e sd au n are, d e s­ (g ain ’a).
p ă g u b ire . K arik a, a. v erig a, in elu , rotila.
K árpó tlás, k árp ó tlék , a. d esp ă­ K arikás, a . v e ríg a tu , in elatu ,
g u b ire, reb o n ificare. ro tila tu .
K árpó to ln i, v. a d esp ăg u b i, a K arikázni, ti. a ro tilá , a se in-
d e sd a u n á, a reboniflcá. v ertí, a jo cá cu v e rig ’a.
K á rv allás, a. dau n a, p ag u b ire , Karim a, a. m arg in e, re fra n tu ra ,
d am n ificare. d u n g a ( la p alaria).
K á rv allo tt, a . p ag u b itu , dam ni- K arim ás, o. cu m a rg in e , cu
ficatu . d u n g a.
K arab ély , a. c ara b in a . K arm antyú, a. m an e ca riu .
K arabélyos, a. c ara b in a riu . K arm antyúé, a . cu m an ecariu .
K arácson, a. cretiu n u . K arm olni, v. (V. Itare zo ln ij.
K arácsonbava, a. D ecem b rie. K aró, a. p a ru .
K arácsom , a. d e la craciu n u . K áinok, a. coristu.
K a r afina, a. carafin a. K árogni, ti. a cro n că n i, a coraí.
K a raj, a. f a lia ; a rc ú ; tă ie tu ră ; K árogás, a. c ro n ca n ire , coraire.
se g m en tu . K arolni, ti. a in b ratio siá, a cu­
K a ratlan , a . fa ra b ra tiu . p rin d e c u b ra tiu lu , a se in ­
K arcsú, o. — n , ad. su p tire, svel- te re să (de ceva,).
t u , d eliu , su leg etú . K arolás, a. iú b ra tio sia re .
K arcsúság, a. sveltim e, su le g etía, K ároly, n. prop. C aro lu .
s ta tu r a d elía. Karom , a, g b iara , u n g h ió ia , cance.
K arczolni, ti.' a sg ariié, a scar- K árom kodni, ti. a in ju r á , a su-
tiá i. duí.
K arczolás, a. sg a riie re, scar- K árom kodás, a. În ju ră tu ră , su­
tia ire . dalm a.
K arczo 'at, a. sg a rie tu ra , scar- Károm kodó, a. in ju ra to riu .
tia itu ra . Károm olni, ti. a in ju r á ; a blas-
K a rd , a. s a b ia ; p a la ; sp ad a. te m á ; a defaim á.
K ardos, a . s a b ia tu , cu sab ia. K árom lás, a. î n ju r ă tu r ă ; blas-
K ardoskodni, •>. a se c e r tá ; a te m u ; defăim are.
a p a rá . Karos, a . c u b ra tiu , b r a ti i tu ;
K a réj, a. (V. k a r a jj. c u p a ru , de p ari.
K árhozni, ti, a se osen d í, a se K árosítni, v. a p ă g u b i, a causá,
c o n d a m n ă ; a p ecatu í. a face d a u n a (cuiva).
K árhozás, a. p e c a tu ire ; o sin d ire, K árosítás, a. stric a tiu n e , dauna,
con d am n are. p a g u b a , dam n iű care,
102 Károsodni Kávézd
K árosodni, ti. a se p a g u b í, a s u ­ K ásás, a. p a sa to s u .
feri d a u n a. K ásásodni, ti. a se in p asato siá ,
K árosulni, (v. károsodni,). a se face p a sa to su .
K árosodás, károsul ás, «. p ă g u ­ K astély, a. c aste lu , fo rta ré tia
bi re, dam n ificare. m ica.
K arő zn i, ti. a im p la u tá p a ri. K astélyos, a. cu c astelu .
K arézás, *. im p la n ta re d e p a ri. K asul, a. cru cisiu , c u rm e zisir
K arózat, s. p a ru itu ra . K asza, a. cósa.
K á rp it, ». c o rtin a , p e r d e a ; c a - K aszabolni, ti. a ta ié in b u c a ti.
, ta p e té s m a ; ta p e tu . K aszaly, kaszai,« , claie (de fe n n ).
K árpitozni, k á rp ito ln i, ti. a tra g e K aszálni, ti. a cosi.
c o r ti n a ; a ta p e tá . K aszálás, «. co sire.
K árp ito zás, a. ta p e ta re . K aszálatlan, a . — á l, ad. neco-
K árp ito sat, s. ta p e ta ría . situ .
K a rtác s, a. c a rta c iu , c artu sia, K aszárnya, «. c asarm a.
m itra lia. K aszás, a. co sasíu .
K a rtalan , a . — ál, ad. í a r a b ra tiu . K ászt, 8. c a s ta .
K á rtalan , o . — á l, ad. n ed am n i- K ásztor, «. c asto ru .
ficatn, n e p ag u b itu , f a ra d auna. K ata, K atalin , n. prop. C a ta rin a .
K á rta la n itn i, ti. a d esd au n á, a K a tán g , «. cicória.
d esp ăg u b i, a rebo n ificá. K atkolikus, «. c a to lic a.
K ártalan ítás, a. d e sd a n n are , des­ K atlan , «. cotlonu, foculaviu de
p ăg u b ire , reb o n iflcare. c ald ar.e
K árték o n y , a. — an, ad. strica- K atona, «. so ld a tu , ostasiu , m i-
tio su , d a u u o su . lita riu .
K árték o n y ság , s. d a u n a , strica- K atonaság, «. o stasim e, m iliţia .
tiu n e . K atonabéka, «. b ró s c a v e rd e.
K á rtéríté s, s. (v. k á rta la n ítá s^ . K atonatiszt, s. oficiru.
K á rty a, s. c a rti de j o c u ; doni- K atonai, a. m il'ta re sc u , osta-
tia , v a sú d e ap a, co fa. siescu.
K árty av etés, a. d are, a ru n c a re K atonás, a. c& o stasiu , belicosu.
c u c ărţile. K atonáskodni, ti. a servi, a fi
K á rty á s, a. c artesiu , jo c a to riu so ld a tu .
in c arti. K atonáskodás, s. v iétia ostasiésca.
K á rty áz n i, ti, a jo c á In c a rti. K áva, s. g a rd e u a .
K árty ázás, a. jo c a re in ea. i, K avarni, k a v arítn i, ti. a am e stec ă .
c arto fo ria . K av aritás, «. am e stec a re.
K árty u s, a. d o n itia, b o ta (v asú ). K avarék, «. a m e stec ă tu ra .
K arucza, a. c a ru tia . K avarodni, ti. a se am estecă.
K arv aly , a. u liu , g ala, co ro iu. K ávás, a. g a rd e n a tu , cu g a rd en a .
K arzat, s. g aléria. K ávázni, ti. a g a rd en í, a cercuí.
K arzato s, a. g a le ria tu , cu g a ­ K ávé, «. cafea, cafa.
lé ria . K ávés, a. c u cafea.
K as, a. c o s i u ; c o rfa . K ávézni, e . a b é cafea.
K ása, a. p a sa in . Kávézó, a, b e u to riu de cafea.
Kavics Kegyetlen 103
K avics, s. p ietrisin . K edvesség, - s. a m a b ilita te , s u a ­
Kavicsozni, kavicsolni, v. a pie- v itate.
tris iá , a a şte rn e cu p ietrisiu . Kedvetlen, a. — fii, ad. fa ra vo­
K avicsos, a. p ietro su , silicosu. ia, n e p lă cu ta .
K azal, s. claie, jiré d a . K edvetlenség, s. n e p lă c e re , vo­
K azán, s. c a ld e le . ia re a.
K e, ('sulisé d im in u t.J d. e. em - K ed v etlen ed « , e. a s e desgustá,
b er-k e, o m n tiu . a si p e rd e p la c e re a .
K ebel, s. sin u , p ep tu . K edvetlenités, s. d e sg u sta re , des-
Kebelbeli, a. din s i n u ; g re m ialu . p lacere.
Kebelezni, v. a in co rp o rá , a in- K edvetlenítni, v. a d e s g u s 1', a
g rem iá, * stric á v oi’a (cuiva).
Kebelezés, s, in co rp o ra re, in g re Kedvezni, v. a fav o rá, a p á r ‘ í.
m iare. Kedvezés, s. fav o rare, părtin ire,
Kebelező, a. in co rp o ra to riu . c ru tia re .
K ecs, s. g ra tii, a tra g e re , n n ri. Kedvező, a. — leg, ad. favorito-
K ecsegtetni, v. a a tra g e , a am a- riu , fav o rab ilu .
g í, a a d em an í. K edvezm ény, s. p ă rtin ire , favőre.
K eesegtetés, s. a tra g e re adem a- Kefe, 3. p e ria .
niró . Kefélni, v. a perié.
Kecses, a. g ra tio su , a lra g a to riu . Kefélés, 3. p eriere.
K ecske, s. c ap ra . K egy, s. g ra tia , favőre, clem entía.
K ecskebak, s. b rő sca de ap a. K egybeli, a. din g r a - ia .
Kecskés, s. c ap ra riu , p a d ito riu Kegyed, pron. d o m n ia t’a.
de cap re. K egyelni, v. a fav o rá.
K ecstelen, a. — ül, ad. fa ra g r a ­ Kegyelés, s. favoru, fav o rare.
tii, fa ra n u ri. K egyelem , s g ra tia , in d u rare .
K edd, s. M arti. Kegyelm es, a. — en, ad. g ratiosu,
K edély, s. úrnőre, tő n e. in d u rato riu , clem en te.
K edélyes, o . um o ristecu , bine K egyelet, *. p i e t a te ; favőre.
d isp u su . K egyelm ed, (V. k e g y e d ).
K edv, s. v o ia, p iacere, p iacú . K egyelm es Ur, ecselen tia-
K edvelni, v. a p iacé, a iubí. K egyelm ességed, E c s e le n ti’a T ’a .
Kedvelés, s. p iacere, iu b ire . K egyelm ezni, v. a a g r a tiá , a p a r ­
K edvelő, a. iu b ito riu ; d ile tan tu . doné, a é rtá .
K edvelt, a . iu b itu , p la c u tu , fa ­ K egyelm ezés, s. p a rd o n a re .
v o rita . K egyelt, a. fav o ritu .
K edveltelni, v. a face p lac u tu . K egyes, a. g ra tio su , p io su .
Kedvencz. s. fav o ritu , fa v o ra tu . K egyeskedni, v. a s e in d u rá, a
K edves, a. — en, ad. p lacu tu , binevoi, a fi g ra tio su .
suav u , d ra g alasiu . K egyeskedés, ». g r a tia , b u n ă ta ­
K edveskedés, s. co m p lacere, com- te, b u n a v o in tia.
p la c e n i’. a. Kegyesség, 3. (v. k eg y esk ed é s).
Kedveskedni, v. a face com pla­ K egyetlen, a. — ül, ad. crudu,
cere, a p re sen tá , crudolu, tlranosu, tiranesce.
104 Kegyetlenség Kellem
K eg y etlen ség , a. cru d im e, tir a ­ K ékitő, a. co lóre a lb a stra , scro-
n ia , b ru ta lita te . b é la v e n eta.
K egyétlenkedni, v. a tira n i, a K ékleni, v. a b a te in v en e tu .
tac e crudim i. K ékség, ven etim e, alb astrim e.
K egyetlenkedés, a. tira n ia , tira - K ék ü ln i, v. (v. k é k e s é d n ij.
n isa re, c ru d elita te . K elni, v. a s e s c u lă ; a re s a ri
K eg y telen , a . — ül, o á . n eg ra- (só re le); a d ospi (panea).
tio su . K elés, a. s c u la r e ; r e s a r ir e ; do s­
K eg y teli, o , b ín ev o ito riu , g ra- p ir e ; m a n e c a re ; b u b a ; infia-
tio su . tu ra .
K egyteljes, a . (v. k e g y te li). K elékeny, o . dospiveru.
K ehely, a. p o tiru . Kelem en, n . prop. C lem en tu .
K ehes, a . tu sito riu , o ftico su (la K elep, a. c la n tia , c a rtia ito rie , b a -
cai). ta to ria .
K ehesség, a. tu sa , a stm a , n a - K elepcze, a. cursa.
d u siéla. K elepelni, v. a c la n tia n í; a v o r­
K éj, a. d esfetare, p ia c e re , d e ­ b i m ú ltú .
liciu , v o lu p ta te. Kelepelés, a. c la n tia n ire ; v o rb ire
K éjérzet, a. sim tiu de v o lu p ta te. m u lta.
K éjgyönyör, a. v o lu p ta te . Kelepelő, a. c la n tia n ito ritf; m u l­
K éjm ám or, a. b e ţia d e v o lu p ta ­ te v o rb ito riu .
te , d ep lacere. K eléses, o . infiatu, p u ro io su .
K éjelegni, v. a se im b u ib á , a K eleszteni, v. a face se dosp és-
p e tre c e in p lă c e ri, in v o lu p ­ c a ; a céce ( r a n ’a).
ta te . K elesztés, a. d o s p ire : cőcere,
K éjelgés, a. îm b u ib a re, v o lu p ta te , sc u rg e re (la ran e).
p e tre c e re in p lăceri. K elet, a. o rien tu , v e s a ritu ; d a t u ;
K éjelem , a. îm b u ib are, d esfetare. v e n d ia re, (jé k e le te v a n , a re
K éjencz, a d e sfre n a tu , b e rb an u , b u n a v e n d ia re).
om u lu csu rio su . K eleti, o. o rien talu , că in o ri­
K éjtelen, o . — ül, ad. f a r a p ia ­ entu.
cere. K eletkezni, v. a se in ce p e, a se
K ék , a. v e n e tu , a lb a stru . n a sc e, a re su ltá , a p ro v e n i.
K ékelleni, v. a b a te in ven etu, K eletkezés, a. in c e p a tu ra , n a s-
in a lb a stru . cere, re su lta tu , p ro v e n ire .
K ékellő, o . v e n etíu , a lb ă striu . K eletien, o. — ü l, ad. n e v e n d u tu ;
K ék es, a. (v. k ék elo ). n ed o sp itu .
K ékesedül, v. a se in v en e ti, a K elevény, «. buboiu, ulcóre.
se a lb a ştri. K elleni, v. a treb u i, a fi de
K ékesedés, a. in v e n e tié la , a lb as- lipsa.
tré la . K ellék, a. c erin tia , treb u in tia , re-
K ék itn i, v, a v en etí, a co lo ră c erin tia .
a lb a stru .
Kellem , a. suavitate, deliciu, plă­
Kékités, í , YCíietire, albiwjtrire, cere,
Kellemes Kényúr 105
Kellem es, kellem etes, a. — en, ad. K ém kedni, v. a sp io n ă, a cercetă-
su a v u , d eliciosu, p lac n tu , g ra - K ém kedés, a. sp io n a re, sp io n a g iu .
tio sn . K ém lelni, «. a sp io n ă, a p â n d i.
K ellem dús, a. p lin u d e su a v ita ­ Kém lelés, a. sp io n are.
te , de p iacere. K ém lelet, a. sp io n ag iu .
K ellem esítni, v. a face p lac u tu , Kém lelődés, «. sp io n are, p a n d a ,
delicio su , su av u . Kém lelődni, v. (v. k é m le ln i).
K ellem esség, a. p iac ere , s u a v i­ Kém lő, a. (v. kém ).
ta te , d u lc ó re . K enni, v. a u n g e .
Kellem etlen, a. — SÍ, ad. n ep la- K enés, a. u n g e re .
c u tu . K enő, a. u n g a to riu .
K ellem etlenség, a. n ep lăcere. Kenőcs, a. p o m ad a , n n sé re .
K elletlen, a. — ü l, ad. n e tre b u in - Kenőcsös, o, p o m ad a tu , cu po»
tio s n , de p riso su , n e c a u ta tu . m ad a.
Kellő, a. n e c e sa riu , cu v en in tio su . K én, a. su lfu ru , p u tió sa.
re c e ru tu , de tre b u in tia . Kénkövés, a . su lfu ro su , c u p u ­
Kellően, ad. re c e ru tu , cum se tió sa.
cu v in e. K end, pron. d u m n iá t’a ,
K ellőképen, ad. (v . kellő en ). Kendelicz, a. c a n e p a riu , (p asere).
Kelm e, s. m ate ria , stofa, m a rfa . K ender, a. c an ep a.
Kelő, o. re s a r ito r iu ; s c u la to riu ; Kendő, a. s te rg a riu .
d o sp ito riu . K éneg, a. sulfidu.
K elteni, v. a sco lă, a d e ş te p tă . ’ K énégeny, a. e te ru -su lfu ric u .
Kém, a. spionu. K enegetni, v. a u n g e (m ere u )
K ím élni, v. a e ru tiá , a p a strâ. K éneny, a. (v. kén).
K ím élés, kím élet, s. c ru tiare , K enés, a. u n g e re.
p ă s tra re . Kéneső, a. m ercu riu , a rg in tu -v iu .
K ím életlen, a. — ü l, ad. necru - K enet, a. u n s u r a ; m iru .
t i a t u ; n e p a s tra tu . * K enetlen, a. n eu n sn .
K em encze, s. cu p to riu , cam inu. K énezni, v. a sulfurá.
K ém ény, a. h o rn u , u rlo iu . K énezés, a. su lfu rare.
Kém ényseprő, a. h o rn a riu . K engyel, a. s c a ra de s ie a , stafa.
K em ény, o. — en, ad. tié p a n u , K engyelfutó, a. a le rg a to riu .
ta re , v e rto su ; a sp ru , rig o ro su . K énkő, a. (v. k é n ).
K em ényedni, v. a se în tă ri, a se K énszeríteni, v. a sili, a con*
in v erto siâ , a se in tiep en i. strin g e, a fo rtá.
Kem ényedés, s. in tie p en ire, in- K énszerités, a. sitire, .constrin-
v e rto sia re, întărire-. g e re, ío rtiare.
K em ényítni, v. a in v erto siâ , a K ént, p. precum , cá.
în tă r i. K éntelen, a . n e sa lfu ra tu , fara
Kem ényítős, a. in v erto sia re , în ­ pu tiő sa.
tă rire , in tie p en ire. K ény, a. a rb itriu , d e s p o tía .
Kem ényítő, s. n esp réla, scro b éla, K ényuralom , a. d e sp o tism u , des-
in ta rito riu . p o tia .
K em ényülni, v. (v. k em én y ed n i). K ényúr, a, despotu.
76
Í06 Kényári Képzelgő
K én y ú ri, a . — lag, ad. d esp o ticu . K épm ás, s. p o rtre tu , p ro to tip u .
K ényelem , a. c o m o d itate. K épm utatás, a. fa tia ría , farise-
K ényelm es, a, — en, ad. com odn, ism u.
in d em an atecn . K ép talán y , s. re b u s, g a c itu ra de
K ényelm esség, a. co m o d itate. figure.
K ényelm etlen, a. — ü l, ad. n e- K éptan, a. iconología.
com odn, n e in d e m an a te cu . K épen, képpen, p. p recu m , d u —
K enyér, s. p a n e. p a cu m , a sia — cum .
K en y érk e, s. p an isiér'a. Kepe, s. s n o p ,; sim b ria de snopi.
K en y eres, a. c u p a n e , d e p a n e . Képes, o . capace, d e sto in ic a, ap-
K enyerezni, v. a deo b lig á, a co- tu , a b ilu ; c u tip u , fig u ra tu .
ru m p e , a m itú í. Képes, s. ico n a riu .
K enyeret!en, ken y értelen , a. — ül, K épesség, » ..a b ilita te, a p titu d en e ,
ad fa ra p an e, fa ra c a stig u . d e sto in ic ia , c ap a c e ta te .
K ényes, a. g in g a s iu , d elicatu . K épesítni, v. a califică, a fo rm ă.
K ényesség, a. d e lic atetia, gin- ‘K épest, p. in p riv in tia , in r e s ­
gasim e. p e c ta .
K ényeskedni, ’v. a se g in g aşi, a K épész, s. ico n a riu , sc u lp to riu .
se re sfatiá. Képészet, a. ico n a ria , s c u lp tu ra .
K ényeskedés, s. g in g a s ire , res- Képezni, o. a form ă, a com pune.
fatiare. Képezés, s. form are, in fatio siare ,
K ényeztetni, v. a d esm erd á, a co m punere.
re sfa tiá , a n in e rá . . 1 Képezde, a. p e d ag o g ia.
K ényeztetés, a. d e sm erd a re, res- K éplet, bépielet, a. fig u ra, fo r­
fa tia re , n in e ra re . m a, tip u , re p re se n ta tiu n e .
K ényszer, a. sila, fo rtia. K ép tár’, a. g a le ria de icóne, de
K ényszSritni, «. a silí, a fo rtiá, tab lo u ri.
a co n strin g e . Képtelen, o. n eca p ac e, n e ap tu ,
K én y szerítés, a. silire, fo rtia re, ncM estoim cu.
c o n strin g e re . K éptelenség, a. n e ca p ac eta te , a b ­
K ényszeredni, v. a ü silitu , a fi su rd ita te , n e c a litu ra , parad o -
co n strin sn , fo rtia tu . csia.
K ényszerű, k é n y szerü lt, a. fo r­ K épviselni, o, a re p re se n tă , a
tia tu , silitu , c o n strin sn . ‘in fatio siă.
K ényszerűség, ». sila, fo rtia . K épviselet, a. re p re se n ta tiu n e .
K én y telen , a. — ü l, ad. silitu, K épviseleti, a. re p re se n ta tiv u .
fo rtia tu , n e ce sita tn . Képviselő, a. re p re se n ta u te .
K énytelenség, a. sila, n ev o ia, n e ­ Képzelni, v.- a -s i in tip u i, a -si
c esitate . im a g in ă, a si face id ea .
K én y telen itn i, k én y tetn i, v. a si­ Képzelés, képzelet, a. in tip n ire ,
lí, a fo rtiá, a c o n strin g e . im a g in are , fan tasia.
K énytelenités, k én y tetés, s. sili­ Képzelem, a. (V. k ép zelés).
re , c o n strin g e re . Képzelgés, a. fa n ta sa re , in tip n ire .
K ép , «. tip u , ic ó n a ; f ig u ra ; im a ­ Képzelgő, « . fa n ta s ta , in tip u i-
g i n e / tab lo u . to riu .
Kópzelhetlen Kereskedő tor
K épzelhetlen, képzelhetetlen, a. — K erék, s. r ó t a ; ro tn n d im e .
ül, ad. n e im a g in a b ilu , n e c u - K e rék g y ártó , s. ro ta riu ,
g e ta b ilu . K erekded, a. rotancR oru.
K épzelhetlenség, s. n eim ag in a- K erekdedség, s. ro tu n d im e.
b ilita te . K erekdék, s. fig u ra o v a la , e lip sa.
K épzelhető, a. im ag in ab ili!, eu- K erekedni, v. a se r o t u n d iă ; a
g e ta b ilu . se r e d ic á ; a re su ltá , (m i ke­
Képzelm i, a. im a g in a ţia . re k e d ik k i belőle, c e v a iesi,
Képzelm ény, s. im a g in itiu n e , fa n ­ ce v a re su ltá din elu ).
ta s m a . K erekes s. r o ta r iu ; a. c u ré té .
Képzelődni, v. (v . k ép zeln i). K erek ítn i, v. a ro tu n d i.
Képzelődés, s. (v . k ép zetes). K erekítés, s. ro tu n d ire .
K épzelt, a. in tip n itn , fictivu, im a- K erekitm ény, s. ro tn n d im e , ro-
g in a tu . tu n d ie tu ra .
Képzés, s. fo rm are , c o m p u n e re ; K erekség, s. ro tu n d im e , cercu,
c u ltiv a re . g lo b u .
Képződni, « . a se forrná; a se K érelni, v. a cere, a ro g â (pe
c o m p u n e ; a se cu ltiv á. cineva).
Képződm ény, s. fo rm aţiu n e, com - Kérelem , s. c erere, ro g a re , s u ­
p o sitía . p lic a ; p e titîu u e , ro g a m e n te .
K érni, v. a cere, a p e titio n á , a Kérelem levél, s. suplica.
s u p lic á ; a e e rsí. Kérelm es, s. su p lic a n te , ro g a to r ia .
K érés, Sí c erere, su p lica, p e ti­ K érelm ezni, v. a s n p lic á , a p e ­
ţio n a r e ; c erşire. titio n á .
K érő, s. su p lie a n ie ; cersito riu , Kérelm ező, s. (v . k é relm e s).
K érdeni, o. a in tre b á , a cestio n â. K eringeni, kerengeni, v. a cer-
K érdés, s. în tre b a re , cestiu n e. cu lá, a se in v e r tí.
K érdetlen , o. n e in tre b a tu . K eringő, s. v alsu , jo c u nem*
K érdezni, o. (v. k é rd e n i). tiesou.
K érdezés, s. (v. kérdés,). K eresni, v. a e au tá, a c ercá.
Kérdezkedni, v. a in tre b á, a c e r­ K eresés, s. cercare, c a u ta re .
c etă. K ereset, s. c a s tig u ; p re te n s iu n e ;
K érdezőleg, ad. in tre b an d u . pro fesiu n e.
K érdezősködni, v. a in tre b á , a K eresetadó, s. c o n trib u tiu n e de
c a u tă (d u p ă ceva, a c erc etă . castig u .
K érdezősködés, s, în tre b a re , c er­ K eresetlevél, s. a c ţiu n e.
c e ta re . K eresett, a. c a n ta tu , c e rc e ta ta .
Kérdő, 3. in tre b a to riu . K eresgélni, v. a c a u tă ; a câş­
K éredzeni, k éredzkedni, v. a se tig ă (cu in c e ta lu ).
c ere , a cere co n cesiu n e. K ereskedés, s. u e g u tia to ria , co-
K éreg , s. scó rtia. m erc iu .
K éregetni, v. a c erşi. K ereskedni, v. a se n e g u ţă to r i,
K éregetés, s. cerşire . a com erciá.
K éregető, s. c ersito riu . Kereskedő, «. comercianta; ne»
Kerek, «. — ea, ad. rotundu. gutiatoriu.
76*
lOS Kereskedői Kerület
K ereskedői, -o. n e g u tia to re sc u , K érgesedni, k érgesülni, v. a se
co m e rcia la . sc o rtio siá , a se in a s p rí.
K ereskedőileg, ad. n e g u tia to re sc e. K erg etn i, v. a fu garí, a a lu n g ă ,
K ereskedelem , s. n e g u tia to ría , a g o n í.
com erciu. K ergetés, a. g o n ire, a lu n g a re ,
K ereskedelm i, a. (v. k e resk ed ő i). fu g a rire .
K ereskedőség, a. n e g u tia to rim e . K eríteni, «. a îm p re ju ră, a in-
K eresm ény, «. c a s tig a . c u n g in rá , a îm p re su ră ; a în ­
K ereső, ». c astig ato riu , c au ta- g r ă d i; a c a s tig á ; a v o trí.
to ri a . K erítés, a. im p re g iu rare , in c u n -
K ereszt, a. cru ce. g iu ra re , im p re su ra re , în g r ă ­
K eresztanya, s. n a sia. dire.
K eresztg y erm ek , ». fîn u , co p ila K erítő, s. im p re su ra to riu , c a s ti­
de b o teza. g a to r iu ; v ó tra.
K eresztelni, v. a b o te z ă . K érkedni, ». á se lau d ă , a se
K eresztelés, s. b o tezu , b o tezare, fali, a se in g an fá.
b a p tism u . K érkedés, a. in g a n fa re , fălire.
K ereszteletlen, a . — ü l, a d . ne- K érk ed i, kérkedékeny, a. lau d a -
b o te z a ta . ro su , in g a n fa tú , fan faro n ii.
K eresztelkedni, v. a se b o teză. K érkedő, a. lau d a ro su , falosu.
K ereszteledés, a. b o te z a re . . K érlelni, v. a ro g á , a m olcom i.
K eresztelő, a. b o tez ăto ri« . K érlelés, a. r o g a r e ,. m olcom ire.
K eresztély, n. prop. C ristia n u . K érlelhetetlen, ‘ a , — ü l, ad, n e -
K eresztény, s. crestin u . in d ü p le c ab ilu , in ecso rab ilu .
K eresztényi, a . c resţin escu . K érlelhetetlenség, a. n ein d u p le-
K ereszténység, s. c re ştin ă ta te , c ab ilitate , in ee so ra b ilita te.
c r e s tin is m n .. K érő, o. ro g a to ria , p e tito riu .
K eresztes, a. c ru c ia ta . K érődzés, a. ru m e g a re (la v ite).
K eresztezni, v. a c ru ci, a tra g e K érődzni, v. a ru m e g ă (d esp re
c ru c i. v ite le co rn u te).
K eresztség, s. b o tezu , b a p tism u . K e rt, a. g ra d in a .
K eresztyén, *. (V. k e re sz té n y ). K ertm ivelés, a. o rtie u ltu ra .
K eresztül, ad. p rin , p re in , p re s- K ertelni, v. a in g rad í.
te, d in co lo . K ertelés, a. în g ră d ire , în g ră d i­
tu ră .
K eret, «. c ad ru .
K ertész, a. g ra d in a riu .
K éretn i, v. a ro g á , a c e re ('prin
K ertészség, a. g ra d in a ría .
á lta la ) .
K ertészet, a. g ra d in a ritu .
K éretlen , a . n e ro g a tu , n e c e ru tu . K e rti, a. d e g ra d in a ;
K erevet, a. so fa, d iv an u . K erülni, «. a in c u n g iu rá ; a a -
K érg es, a . sco rtio su , a sp ru . ju n g e (in p ro p rie ta te a cuiva).
K érgesség, a. sco rtio sim e, a s­ K erülés, s. in c u n g iu ra re .
p rim e . . Kerülék, s. elipsa,
K érg esitn i, o. a ' sc o rtio siá , a K erület, ». p e rife ria , cercu, cre-
în ă s p ri. c u f e r ia tia ; districtu .
Kerület! Készülő 109
K erü letit a. c erc u alu , cercu lariu , Késés, s. in ta rd ie re .
d istric tu alu . K eskeny, a. — en, ad. a n g u stu ,
K erü lg etn i, v. a in cu n g iu rá, a strim tu .
a m b ii im p re g iu ru (m ereu ). K eskenység, s. an g u stim e, stram -
K erülhetetlen, kerülhetlen, a, — to ria .
ül, ad. n e in c u n g iu ra b ilu ; ne- Keskenyedni, v. a se a n g u s ti,
a m a n a b ilu . a se s tr im íi.
K érvény, s. ro g a m e n te , p etitiu - K e3kenyítni, v. a a n g u s ti, a
n e , su p lica. s tr im ti.
K érvényezni, v. a su p lic i, a pe- K éslelni, k ésleltetni, v. a a m a ­
titio n i, a cere, a r o g i, n i , a in ta rd ié , a t r a g a n i, a
K és, a. cu titu . p re lu n g i.
Késedelem, s. in ta rd ie re , am a m i­ Késlelés, késleltetés, s. am a n are ,
re , p re lu n g ire, p ro lo n g atiu n e. tra g a n a re .
Késedelm es, d. in ta rd ie to riu , a- Késő, a. — n , ad. ta rd iu .
m a n a to riu . K ész, a. — en, ad. g a t’a ; prom ptu.
K ésedelm eskedni, v. a in ta rd ié , K észség, s. p ro m titu d in e .
a a m a n i. K északarva, ad. in ad in su .
Késedelm ezni, v. a in ta rd ié , a K észíteni, jv a p r e p a r i, a g áti.
a m a n i. K észítés, s. g atire, p re p a ra re .
Késedelm ezés, s. in ta rd ie re , am a- K észitetlen, a. — űl, ad. nega-
n a re . titu , n e p re p a ra tu , n e te rm in a tu .
K eselyű, s. v u ltu ru , g aia. K észítm ény, s. p re p a ra tiu n e , pre-
K eser, s. a m a ratiu n e. p a ra tu , fa b ric a ta .
K eseredni, «. a se am arí,' a se K észítő, a. p re p a ra to riu , gatito-
n a c a s í, a se in v e rs iu n i. riu , facato riu , fa b ric ato riu .
K eseredsz, s. a m a ra tiu n e , in v er- Keszkenő, s. m ara m a , nefram a,
siu n a re . b a tista .
K eseregni, u. a s e ja lí, a se K észlet, 8. p ro v isiu n e.
p la n g é , a se v a ie r i, a la ­ K észtetni, v. a indem n i , a su-
m e n ti. m u tii.
K esergés, s. p lâ n g e re , v a ie rare , K észtetés, s. în d em n a re , sum u-
la m e n ta re . tia re .
K eserítni, v. a a m arí, a in v e r­ K esztyű, m an u sia.
s iu n i. K esztyűs, s. m a n u s ia r iu ; a. m a-
K eserités, «. a m a rire . n u sia tü , c u m an u sie.
K esernyés, a, a m a ríu . Készülni, v. a se p r e p a r i , a se
K eserű, a.— en, ad. a m aru . g á ti.
K eserűség, s. am a retiu u e, am á- K észülés, 8. p re p a ra re , g a tire.
ré la . K észület, s. g a tire, p re p a ra tiu n e .
K eserv, s. d o rere, su fe rin tia , a- K észületlen, a. — ül, ad. n ep re­
m a ra tiu n e . p a ra tu .
K eserves, a. — en, ad. d u re ro su , K észülgetni, v. a se g á ti, a se
a m a ru . p r e p a r i (m ereu).
K ésni, v, a in ta rd ié . Készülő, o. g a tito riu , s p re g a tire,
110 Két Ki
K ét, a. dói. K evesbítni, w. a im p u c in i, a
K étértelm űség, s. ecu iv o citate, m ic sio ri.
am fibologia. K evesbités, «. im p u cin are, m ic-
K étnejü, a. b ig am u . sio rare.
K étnejiiség, *. b ig am ia. K evesedni, lieveSbülni, v. a se
K étszín ű , a. fa tiarn ic u , ip o crita, . im p u c in i, a se m ic sio ri.
p refacu tu . K eveselni, v. a tie n é de p u c in u .
K ételk ed n i, v. a se in d o í, a se Kevesen, ad. p u cin i.
d u b itá (desp re ceva). K evesítni, v. (v. k e v esb ítn i).
K ételkedés, a. in d o iéla, d u bia, K evesűlni, v. (v. kév esed n i).
d u b ietate. Kéz, 8. m ana.
K étely , s. (v. kételkedés,). K ézgyár, s. m an u fa p tu ra .
K étes, a. — en, ad. dubiosn, cu K ézg y ári, a. de m an u fa p tu ra .
ind o iéla. K ézirat, 3. m an u scrisu .
K étséges, a. — en, ad. (v. k é te s ). Kéztörlő, 8. s te rg a riu .
K étszer, a. de d ó u ao ri. K ézbesítni, v. a in m a u u á , a ad-
K étszeres, a. d u p la. m a n u i.
K ettő, a . dói, dóua. Kézbesítés, s. a d m a n u a re .
K ettős, a. in d o itu , d u p la. Kezdeni, ,v. a în ce p e, a in tre -
K ettő zn i, v. a d u p lic i, a indoí. , p rin d e , a Se a p u c i (de ceva).
K ettőzés, ». d u p lic a re , îndoire. Kezdés, a. în cep ere, în tre p rin d ere .
K ettő ztetn i, v. a d u p li, a indoí, K ezdet, s. in ce p u tu , in iţia tiv a .
a d nplicá. Kezdetien, a. — űl, ad. n e în c e ­
K ettő ztetés, s. d u p lare, d u p lica­ p u ta , n e in itia tu .
re , în d o ire. Kezdem ény, s. in iţia tiv a , în ce ­
K éve, s. sn o p u . p ă tu ră .
K evély, a. su p e rb u , falosn, or- Kezdő, a. in ce p ato riu , in itiato -
goliosu. to riu , u rd ito riu , au cto riu .
Kevélyen, ad. su p e rb u , falosn, Kezdődni, v. a se incepe, a se
cn m an d ría. urd í.
K evélykedni, v. a se m ân d ri, a Kezelni, v. a m am ii, a m an ip u -
fi su p erb u . l i , a în tre p rin d e .
K evélykedés, s. su p e rb ia, fălire, Kezelés, s. m ân u ire, m an ip u lare .
org o lia. Kezelő, 3. m a n ip n lan tu , m an u i-
K evélyítni, ®. a m an d rí, a fali, to riu .
a v e r s i su p e rb ia fin Cine v aj. Kezes, s. vadé, g a ra n tu , c a v e n tu .
K everni, v. a m es te c i. K ezeskedni, v. a g a r a n ţ i.
K ev erés, s. m estecare. Kezesség, s. g a ra n ţia .
K everedni, v. a se a m e s te c i, a K ezeskedés, s. g a ra n ta re .
se in c u r c i. Kézi, a. m an u a lu , de m ana.
K everedés, s. a m e stec a , am es­ K eztyű, s. (v. k e sz ty ű ).
tec are . Kesztyűs, a. m an u sia tu , cu m â ­
K everék, «. m este ca tu ra. n u şi.
K evert, a. m este ca tu . K eztyűs, s. m a n u s ia riu .
Kevés, a. pucinu, nitielu. K i? prcn. e in e ? c en e ?
Kiabálni Kitörni iii
Kiabálni, v. a sbierá, a strigă, Kihívó, a. — lag, ad. provoca-
a racní. toriu, in moda provocatoriu.
Ki, ad. afara; des; de; in ; ('se Kikapni, v. a prinde, a apucá;
folosesce la compunere,). a se face desfrenatu, escesivu.
Kiábrándulni, v. a se desamagí. Kikapó, a. escesivu, desfrenatu.
Kiábrándulás, s. desamagire. Kikelni, v. a se scolá in con­
Kiadni, v. a erogá, a spedá; a tra, a se opune; a resarí, a
dá afara; a publică; a edá. incoltí.
Kiadás, a. erogatiune; spese; Kiképezni, v. a formă, a cultivă.
editíune. Kiképezés, kiképzés, s. cultivare,
Kiadó, s. editoriu; provedietoriu. formare.
Kiállhatatlan, a. — úl, ad. ne- Kikötni, v. a conditioná, a síi-
suferibilu, de nesuferitu. p ulá; a desbarcá.
Kiátkozni, v. a anatemisá, a es- Kikötő, s. p'ortu, limanu.
comunicá. Kilábolni, v. a scapă, a esi (din
Kiállítás, s. espusetiune. o bóla).
Kicsapangó, a. desfrenatu, es- Kilátás, s. aspectu, prospecta.
cesivu. Kimerülni, v. a desecá; a se
Kiegészítni, v. a întregi. despoterí.
Kiegészítő, a. intregitoríu. Kimutatni, v. a aretá, a docu­
Kiegyenlítni, v. a complaná, a mentă.
impacă. Kimutatás, s. aretare, documen­
Kiéhülni, v. a flamandí. tare, conspectu.
Kiejteni, v. a scapă, a pronun- Kirándulni, v. a esi, a face es-
ciá, a respicá. cursiuni; a se . scrintí.
Kiejtés, a. pronunciare. Kirándulás, a. esire, escursiune;
Kiengedni, v. a se desghietiá. serintitura, scrintéla.
Kiépülni, v. a se edifică, a se Kirekeszteni, v. a eschide, a
cladí; a se insanatosiá. scóte afara.
Kieszközölni, v. a midilocí. Kirekesztőleg, ad. eschisivu, es-
Kifárasztani, v. a fatigá, a os-' • clusivu.
tani, a obosi. Kitagadni, v. a eschide, a de.
Kifejezni, v. a respicá, a pro- serédí.
nunciă. Kitartó, a. constante, perseveru,
Kifejleszteni, i>. a desvoltá, a tenace.
desfasiurá. Kitartóság, a. constantia, persfy-
Kifejlődni, v. a se desvolá. verantia, intensitate, tena­
Kifejlődés, a. desvoltare, desvol- citate.
tamentu. Kitétel, a. esprestune, sententia,
Kihágás, a. escesu, desfrcu, ne- clausula.
cumpetu. Kitetszik, v. e invederatu, se
Kihallgatni, v. a ascnltá, a esa- vede.
miná, a cercetă. Kitörni, v. a prorumpe, a erűm«
Kihini, v. a provocă. p e ; a sparge.
112 Kitűnő Kinzat
Kitűnő, a. — leg, ad. eseelentu, Kigyó, ». sierpe.
destinau, eminenta. Kigyódad, a. forma sierpuitória.
Kitüntetni, v. a destinge. Kigyódzni, kígyózni, v. a sierpuí.
Kitüntetés, s. destingere. Kigyódzás, s. sierpuire.
K váló, o. — lag, ad. deosebita, Kigyődzó, a. sierpuitoriu.
erceptionalu. Kikelet, s. primavéra.
Kivá'tani, v. a rescumperá. Kiki, pron. fíacare, fiacine.
Kivégezni, v. a neide, a esecu- Kilencz, o. nóua.
tá (sententia de mortej. Kilincs, s. clantia (la usia).
Kivétel, a. eseeptiune. Kilincselni, t>. a clantiaí, a în­
Kivételes, a. — en, ad. esceptio- chide (usi’a).
nalu. Kímélni, v. a crutiá.
Kivitel, * esportare; esecutare. Kímélés, kímélet, s. crutlare.
Kivonni, v. a subtra'ge, a scóte. Kíméletes, a. crntiatoriu.
Kivonat, a. estrasn. Kíméletlen, a. — ül, ad. necru-
Kizárólag, ad. —- os, a. esclusi- tiatoriu; fara crutiare, ne-
vn, eschisivu. crutiatu.
Kiáltani, v. (v. kiabálni). Kímélő, a. crutiatoriu.
Kiáltozni, v. a strigá (desu). Kin, s.- casna, tortura, durere.
Kiáltvány, s. proclamatinne, pro- Kína, n. prop. China.
ehiamatiune. . Kínálni, v. a oferá, a imbié.
Kicsiny, kicsi, a. micu, micutiu, Kínálás, kínálat, s. oferire, îm­
pucinu. biere.
Kicsinység, s.’ pucinatate, mici­ Kinálgatni, v. a imbié (desu).
me, bagatelu. Kínálkozni, kinálkodni, v. a se
Kicsinyedni, e. a se impuciná, imbié, a se recomendá.
a se micsiorá. Kinálkozás, s. îmbiere, oferare.
Kicsinyeim, v. a tiené de micu, Kincs, a. tesauru.
a micsiorá. Kincstár, a. erariu, vistería.
Kicsinyítni, ti. a micsiorá, a Kincstárnok, a. tesaurariu.
impuciná. Kincses, a. cu avere, cu tesauru,
Kicsinyítés, s. micsiorare, im- Kínlódni, v. a se chinui, a su­
pucinare. feri, a patimi.
Kicsinyítő, a. diminut'vu, mic Kinn, ad. afara.
siorutoriu. . Kinos, a. chinuitoriu, durerosu,
torturatoriu.
Kicsinlet, a. (v. kicsiuségb
Kínozni, v. a chinui, a torturá,
Kicsinyülni, v. (v. kicsinyedni).
a casní,
Kicsoda? pron. cine?
Kinszer, a. instrumenta de to r­
Kies, o. desiatatu, atragatoriu, tura; fortia.
suavu; desebisn. Kínzaimas, a. (v. kínos).
Kietlen, a. deschisu, desiertu. ■ Kinzalom, s. (v. kin).
Kietlenség, s. desiertu, locu des­ Kínzás, kinozás, a. casnire, tor­
chisu (nelocuitu). turare, tortara.
Kifelé, ad, in afara. Kinzat, s. tormenta, tortara.
Király Kócsag 113
Király, a. rege. Kisértet, a. tentatiune, cercare,
Királyi, a. regescu. ispita, demonu.
Királyilag, ad. regesce. Kivált, kiváltképen, ad. maiver-
Királyias, a. regalu, cá de rege. tosu; maialesu.
Királyság, a. regatu. Kiváltság, a. privilegiu.
Kis, a. (v. kicsi). Kiváltságos, a. privilegiatu.
Kiskor, kiskorúság, a. minori* Kiváltságolni, v. a privilegiá.
taté, minorenitate. Kiváltságolás, a. privilegiere.
Kiskorú, a. miuorenu. Kiváltságolt, a. fv. kiváltságos),
Kisszerű, a. pucinu, bagatelu. Kívánni, v. a pofti, a pretinde,
Kisszerűség, s. pucinatato, ba­ a dóri, a recere.
gatela. Kívánás, s. pofta, pretensiune,
Kisded, o. mieutiu, mititelu; s. dorire.
pruncu micu, infante. Kívánat,, a. pretensiune, dorin-
Kisdedóvoda, kisdedovóintézet, s. tia, pofta; cerintia; -postulata.
institutu de prunci mici. Kívánatos, a. de poftitu, de do­
Kisebbítni, v. a impuciná, a rita.
micsiorá, a calumniá. Kiváncsi, a. curiosu, poftitoriu,
Kisebbítés,' s. impucinare, mic- indiscretu.
siorare; defăimare. Kíváncsiság, a. curiositate, in-
Kisebbség, s. minoritate; scăde­ discretiune; pofta.
re, ruşine. Kívánkozni, v. a se dóri, a se
Kisérni, v. a comitá, a nrmarí, pofti.
a petrece. Kivánközás, a. dorintia, pofta.
Kisérés, a. comitare, urmare, Kívántatik, v. se recere, se pof-
petrecere. tesce.
Kisérő, s. comiíatoriu, insocito- Kivántató, a. recerutu.
riu, conducatoriu. Kívül, p . afara de, afara din.
Kiséretlen, a. — ül, ad. nepetre- Kívülről, ad. din afara.
cntu, neeomitatu, neinsocitu. Kizárólag, ad. — os, a. exclusi­
Kisérlet, a. cercare, încercare, vii, eschisivu.
osperimentu, proba. Klastrom, a. claustru, mănăstire,
Kísérletien, o. neesperimentatu, Kóbor, kóborló, a. ratacitoriu,
neprobatu, neeercatu. vagabundu, pribegu.
Kisérletlenül, ad. (v. kísérletien). Kóborolni, kóborogni, v. a rataci,
Kiséret, s. insocire, acompani- a amblá pribegu, vagabundu.
a re; eomitiva, cortegiu; es­ Kóborlás, a. vagabundare, pri-
corta ; acompaniamentu. begire.
Kobozni, v. a confiscá.
Kisérteni, v. a tentá, a ispiti, Koboz, a. cetera, cobza.
a cercá.
Kobzó, a. confiscatoriu.
Kisértés, a. tentare, ispitire, cer­ Kobzás, a. confiscatiune.
care. Kocsány, a. cocénu, tuleu.
Kisértő, a. tentatoriu, cercato- Kocsányos, a. cocenosu, tuleosu.
riu, ispitatoriu. Kócsag, a. batlanu.
a
iii kocsi KondnUâ
Kocsi, a. cocía, caru tia; calés- Kolontos, o. nebunatecu.
ca, careta. Kolostor, a. claustru.
Kocsis, a. cocierin. Komaság, a. cumetria.
Kocsizni, v. a se carutiá, a se Komázni, e. a numi cumetru,
coeiá. a cumetri: a glumi.
Kocsizás, a. cociare. Komló, a. bemeiu.
Kocsonya, a. recitară, aitura. Komlós, a. cu hemeiu.
Kócza, a. scrófa. Komoly, «■ — au, a<l- seriosu.
Koczintani, u. a ciocni, a lövi, Komolyság, a. seriosl'ate.
a atinge (pocale). Komolyítni, v. a face seriosu
Koczka, a. cnbn. (pre cineva).
Koczliázni,- v. a jocá in cubi. Komolyodni, v. a se face seriosu.
Koczkáztatni, v, a periclitá, a Komondor, a. cane mare, cane
pnne in perienlu, in risicu. satescu.
Koczódni, ti. a se certá. Komor, a. — an, ad. incliisu, p o ­
Koczódás, a. certare, cérta. somoriţii, melancolicu.
Kodácsolni, v. a cotcorodí (gain’a). Komorítni, v. a posomori, a fa­
Kofa, a. cofaritia, precupétia. ce melancolicu.
Kofáskodni, ti. a precnpí; a por- Komorna, a. cameriera.
tá vorbe; a flecari. Komornok, a. camerieriu, argatu.
Kofaság, a. cofaría, precupetía; Komornyik, s. (v. komorna).
flecaría. Komorodni, v. a se posomori, a
Kohó, a. topitoria, funtlaría. se închide, a se íace seriosu.
Koholni, v. a fauri, a scorni, Romorúlni, v. (v. komorodni).
a inventá. Komorúl, ad. inchisu, seriosu,
Kohol ás, a. scornire, făurire, posomoritu.
mentiuna. Kompona, s. cumpana.
Koholmány, a. scornitura, men­ Koncz, a. osu cu meduva, buca-
tiuna, ficţiune. tura grasa; testea, contiu (de
Koholt, a. scornitu, fanritu. chartia).
Kókus, a. cocusa. Konczolni, v. a macelá, a du-
Kolbász, a. carnatiu. micá.
Koldulni, v. a cersí.
Koldulás, * cerşire, cersitoría. Konczolás, s. macelu, macelare.
Kolduló, a. cersitoriu. Kondás, a. porcariu.
Koldus, a. cersitoriu. Kondér, a. óla de arama, clon-
Koldusság, a. cersitorime, se- diru.
racía. Kondítni, v. a toncani, a <lá sü­
Kolomp, í. clopotu (de vite) néin (de clopotu), a resuná.
Kolompár, a. cartofa; crumpe- Kondor, a. cretiu.
ne etc. Kondorítní, v. a incretí.
Kolompolni, v. a suná clopotu- Kondoritás, a. incretire.
lu (de vite). Kondorodni, v. a se incretí.
Kolompos, o. cu clopotu; con- Koudúlni, v. a resuná.
ducatoriu. Kondulás, a. resunare, sunetu.
Kongatni Korhatag 115
Kongatni, v. a dá sunetu, a ba­ Kor, s. etate, vresta. .
te (ól’a) se sune. Korszellem, s. spiritulu tempului.
Konkoly, s. neghina. Kór, «. morbu, bóla.
E
|
Konkolyos, a. neghinosu.
Konok, a . — úl, ad. obstinatu,
Kórház, s. spitalu.
Kórjárvány, s. epidemia.
I cerbicosu; capritiosu. Kérjél, s. simptóma (la morbosi).
Kontár, s. petecitoria, carpaciu. Kórvész, 8. pestilentia, ciuma,

[
2
|
|
Kontárkodni, v. a carpocí.
Konty, s. eoifura; conciu.
Kontyos, a. eonciatu.
Konyha, s. culina.
Kora, a. tempuriu.
Korán, ad. de tempuriu.
Korány, s. diori, reversatulu
dilei.
Korántsem, ad. necedecumu.
Konyítni, v. a se ciuli, a se plecá. Korbács, s. biciu.
Konyáit, a. plecatu, ciulitu. Korbácsolni, t>. a biciui.
| Kopár, a. golu, desiertu; ple- Korbácsfű, 8. brobintia (planta).
l; singu. Korcs, a. corcitu, degeneratu,
I Kopárság, s. locu golu, locu bastardu.
’ sterpu. Korcsma, s. ospetaría, birtu, car-
Kopasz, a. plesiugu, calvu; spénu.
cima.
Kopaszitni, v. a ciupilí, a smul­ Korcsmáros, 8. ospetariu, birtariu.
ge perulu, a face plesiugu. Korcsmároskodni, v. a se ocnpá,
Kopaszodni, kopaszúlni, v. a se a trai cá birtariu.
face plesiugu, a se faee ckelu. Korcsolya, s. talpiga, petiorónga
Kopasztani, v. (V. kopaszitni). (de datu pe ghiatia); scariga
Kopni, v. a se róde, a se toci.
(de asiediatu butile).
Kopintani, v. a atinge, a lövi,
Korcsolyázni, v. a se dá pre
a pccní.
ghiatia.
Iiopintás, s. lovire, atingere,
Korcsos, a. (v. korcs).
pocnire. Korcsositni, v. a corci, a dege»
Ropja, s. pica, lance.
nerá.
Koplalni, v. a flamandi.
Koplalás, s. flamandire. Korcsositás, s. degenerare, cor-
Kopó, s. capau, cane (de venatu. cire.
Kopogni, V. a bocăni, a suná. Korcsosodni, v. a se degenerá,
Kopogás, s. bocanire, sunetu, a se corci.
batere. Korcsosodás, 8. degenerare, de-
Kopotyú, s. urechia, resuflatoria generatiune.
(la pesci). Korcz, s. crétia, bata, sitőria.
Koponya, s. capatina. Korczos, a. cretitu, incretitu, qn
Koporsó, s. cosciugu, sicriu. bata.
Kopott, o. rosu, tocitu. Korhadni, v. a putredí, a se fa­
Koppantani, v. a plesni, a pocni;
ce putregaiosu; a se învechi.
a curaţi luminarea.
Korhadt, a. putregaiosu, înve­
; Koppantó, s. mucari.
chiţii.
I Koppasztani, v. (v. kopaszitni).
Korhatag, a. putreditiosu.
Koptatni, v. a toci, a ponosi.
né Korheîy Kosár
Korhely, a. vagabundu, betivu, Kormányozhatlan, a. neguber'
strengariu, berbanu. naveru.
Korhelység, s. beíia, strengaría, Kormos, a. funingiuosu.
berbánia. Kormositni, ». a infuninginá.
Korhelykedni, v. a ştrengari, a Kormositás, s. funinginare.
berbaní, a petrece in betű. Kormosodul, v. a se infuninginá.
Korholni, v. a sgarié, a trage Kornyadni, kornyadozni, v. a bo­
dungi; a infruntá. li, a se langedí; a ti msrbosu.
Korholás, a. sgariere, frecare; Kornyadás, kornyadozás, s. ian-
înfruntare. gcdire, bolire.
Koriczálni, v. a vagabundá, a Kóró, s. tuleu, cotoru, dudain.
amblá perde-véra. Kórós, a. tuleosu, cotorosu, du-
Korlát, a. ştacheta, cancelu, ba­ daiosu.
riéra.* pedeca, infrenare. Kóroda, 3 . spitalu (V. kórház).
Korlátlan, a. — úl, ad. neinfre- Kórodzni, ». a se face cotorosu,
natu, uelierrauritu. dudaiosu.
Korlátlanság, s. neinfrenare, deş­ Korogni, v. a coraí.
irau,. netiermurire. Korom, s. funingina.
Korlátolható, a. detiermuriveru, Korona, s. corona.
inffenhbilu. Koronaherczeg, s. principe ere­
Korlátolni, v. a infrená, a de- di tarim
tiermurí, a margini; a ingradí. Koronás, a. co onatu.
Korlátolás, a. infrenare, detier- Koronázni, v. a incoroná.
murire, mărginire, limitare. Koronázás, s. încoronare.
Korlátolt, o. infrenatu,' detier- Korong, n. rót’a (olariului) ; discu.
mufitu, marginitu. Koronként, ad. periodicu, din
Korlátoltság, a. detiermurire, tempu in tempu.
mărginire, limitatiune, infre- Koros, a. betranu.
nare, restringere. Kóros, a. morbosu, bolnavu.
Korlátozni, v. (v. korlátolni). Korosodni, korosúlni, v. a in-
Kormány, ». guvernu, regimu, betrani.
cârma. Korosság, s. betranetia.
Kormányé sin, a lovitura de statu. Korpa, s. terltia.
Kormányszék, s. guvernu, gu- Korpaczibre, s. cbisalitia, borsiu.
berniu.
Korpás, a. — an,.a d . teritiosu.
Kormányszéki, a. guvernialu, gu- Korsó, s. ulceoru, olu.
bemialu. Korszak, s. epoca, periodu.
Kormányozni, v. u guberná, a Korszerű, a. — en, ad. acomo-
conduce. datu la tempu, oportunu.
Kormányozás, a, gubernare, con­ Kortan, s. cronologia.
ducere. Kortan kórtudomány, s. patologia.
Kormányzó, s. gubematorin, con- Korty, s. inghitietura, ghiolcu.
ducatoriu. Kos, s. berbece, ariete.
Kormányozható, a, gubernaveru. Kosár, s. c rfa, cosiu.
Koslatni Költósz 117
Koslatni, v. a amblá incóce si Kozmásodni, v. a Be afumă
încolo; a caută. (mancaroa).
Kóstolni, v. a gustă. Kő, a. pótra.
Kóstolás, a. gustare. Kőmetszés, a. scu'ptura in pótra.
Kóstolatlan, a .— ül, ad. negus- Kőmives, a. murariu, zidariu.
tatu. Kőnyomat, a. lit gramu.
Kosz, a. híra, lepra. Kőszirt, a. stanca, scopulu.
Koszos, a. hirosu, Ieprosu. Köb, a. cubu.
Kósza, a. (v. kőbőr). Köblös, a. de o galóta.
Koszorú, s. cununa. Köd, a. negura, bura.
Koszorús, a. incununatu, lau­ Ködmen, a. cojocu.
reaţii Ködös, a. negurosu.
Koszorutlan, a. neincununatu. Ködörödni, v. a se innegură.
Koszoruzai, v. a incununá. Köhögni, o. a tusi.
Koszorúzás, a. încununare. Köhögés, a. tusire.
Koszt, s. viptu, mancare, nutre- Köhécselni, v. a tusi, (mai u-
mentu. sioru).
Kosztos, s. conviptoriu. Kökény, a. porumbea.
Kótázni, v. a scrie note ("de Kökényfa, a. porumbelu.
musica). Kökörcs, — ény, a. anemona
Kottás, a. cloeire. (planta).
Kotló, s. cloşca, cloca. Kölcsön, a. imprumufu.
Kotnyeles, a. cijriosu, nasutu, Kölcsön, a. imprumutu.
indiscretu. Kölcsönös, a. — en, ad. împrumu­
Kotnyeleskedni, v. a íí curiosu, tata.
a fi nasutu. Kölcsönösség, s. reciprocitate.
Kotnyelesség, s. curiositate, na- Kölcsönözni, v. a luă imprumutu,
sutime, indiscretiune. a împrumută; a dá ímprpmu-
Kotródni, v. a se cará, a túli tu, a credită.
('la fuga). Kölcsönözés, a. impmroutare, d a-
Kottyanni, v. a se amestecă fin re séu luare imprumutu.
vorbe), a flecari. Kölcsöny, a. imprumutu, datoria.
Kotyogni, v. a clocaí. Kölcsönyző, a. creditori», impru-
Kova, s. cremine, silice. mutatoriu.
Kovács, a. petrisiu, spatu. Köldök, a. buricu.
Kovács, a. fauru. Köles, köleskása, a. malaiu me-
Kovácsolni, v. a fauri. runtu.
Kovácsolás, a. făurire. Költeni, v. a cheltui, a spesá,
Kovász, a. aluatu acru. a spendá; a inventă, a năs­
Kovászos, a. cu alnatu, dospitű. coci, a plăsmui; a face poe-
Kovászfalan, o. nedospitu, fara s ii; a sculă, a deşteptă-
aluatu. Költés, a. spesare; jrascpcke;
•Kozák, s. casacu. sculare.
Kozmás, a. afumatu (la. man- Költemény, a. po.esía;Jnyefttiugg.
oare). Költész, a. poet».
118 Eöltö Könyv
Költő, a. poetu; sculatoriu; in­ Könnyen, ad. (v. könnyed).
ventatorii!. Könnyelmű, a. usioratecu, usio­
Költői, a. poeticu. ru de mente.
Költőileg, ad. poeticesce. Könnyelműség, s. usicrintia, u-
Költőiség, s .' poesía. siorime de mente.
Költött, a. spesatu, cheltuitu; Könnyes, a. ou lacrime.
inventatu. Könnyesen, ad. lacrimatu, cu
Költözni, v. a se m utá; a cala­ lacrime.
tori, a peregrină. Könnyetlen, a. nelacrimatu, fa­
Költözés, s. m utare; peregrinare. ra lacrime.
Költöző, a. stramntatoriu, pere- Könnyezni, v. a lacrim ă; a d e ■
grinatoriu. plorá.
Költség, «. spese, cheltuiéla. Könnyezés, s. lacrimare, deplo-
Költséges, a. ca spese, cu chel­ rare.
tuiéla. Könnyítni, v. a usiorá, a ‘înles­
Költségvetés, a. bugetu. ni, a facilitá,
Kölykes, a. cu eatiei. Könnyités, s. usiörare, înlesnire,
Kölykezni, v. a fetá, a púié ('la facilitare.
cani). Könnyű, a. usioru, lesne, facilu.
Kölykezés, a. puiére, fetare. Könnyülni, v. (v. könnyebbedni).
Kölyök, a. catielu. Köntös, s. vestmenlu; viganu,
Kömény, a. cuminu, sécarea; haina femeiésca.
anasonn. Köntösös, a. cu viganu.
Köményes, a. cumiaosu, cu cu­ Könyök, s. cotu.
minu, cú secarea. Könyökölni, v. a stă pre cote,
Köményezni. v. a face a gáti a coti.
cu cuminu. Könyöklés, s. stare pre cote.
Köny, könny, könyű, a. lacrima. Könyör, s. rogatiune, oratiune;
Könyár, a. siroiu de lacrime. compătimire, indurare; pietate.
Könnyebbedni, v. a se usioră, Könyörgés, s. suplica; rogatiune.
a se alină, a se înlesni, a se Könyörögni, v. a se rogá, a ce­
facili tá. re; a suplică.
KÖnnyébbedés, a. usiörare, ali­ Könyörülni, v. a se indurá; a
nare, înlesnire, facilitare. compătimi.
Könnyebbitni, v. a inlesní, a Könyöiület, könyörülés, s. indu­
usiorá, a facilitá. ra re ; compătimire.
Könnyebbités, a. usiurare, înles­ Könyörtelen, könyörületlen, a. —
nire, facilitare. ül, ad. neinduratoriu; necom-
Könnyebbség, a. usiuratate, fa­ patimitoriu.
cilitate, înlesnire; alinare, ali- Könyörületes, a. — en, ad. indu­
namentu. ratorul ; compatimitoriu, co-
Könnyebbiilni, v. (v. könnyeb­ miseratoriu.
bedni). Könyörülétesség, a. indurare;
Könnyed, a . — én, ad. usioru, compătimire; pietate.
feicilu, - Könyv, a. carte.
Könyvárus ' Köszvény 119
Könyvárus, a. librariu. Környékbeli, a. tienu'alu, din
Könyvtár, a. bib ioteca. tienutu.
Könyvtárnok, a. bibliotecari«. Környezni, környékezni, v. a im-
Könyv-vezető, vivő, a. comtabilu, presorá, a incungiurá.
gramaticu. Környezői, környékezés, a. im-
Könyvecske, a. cărticică. presorare, iucungiurare.
Könyves, a. cu carte. Környezet, a. impregiurime.
Köp, s. scuipatu. Köröm, s. uughia, ghiara.
Köpés, a. scuipare. Körösköriil, ad. giuru impre-
Köpczös, a. indesatu, corpulen- giuru.
tu, pieptosu. Köröztetni, v. a curentă, a dá
Köpczösödni, v. a se face pep- spre cerculare.
tosu, a se face corpujentu. Köröztetés, *. eurenfare.
Köpdösni, v. a scuipá. Körte, köríve, a. pára.
Köpenyeg, köpeny, s. mantea. Körűi, p . giuru, impregiuru.
Köpű, s. cosnitia, cosiu de al Körülbelül, ad. circa, circiter,
bine. cam.
Kör, a. cercu; periferia. Körülírni, v. a cercuscrie, a pa-
Köralakú, a. sferoidu. rafrasá.
Körérintő, s. tangente. Körü'mény, a. impregiurare, cer-
Körirat, s. cerculariu; cercu- custantia.
scriere. Körülményes, a. — en, ad. in
Körív. s. arcú (la cercu). detaiu, pe Iargu.
Körlevél, a. cerculariu. Körzet, a. eercuferintia; impre-
Körmetszet, a. segmentu. . giurime.
Körmondat, a. periodu. Körző, a. cerculariu, eerculatoriu,
Körrendelet, a. ordinatiune, cer­ circinu.
culariu. Köszönni, v. a multiamí.
Körsngár, a. radia (la cercu). Köszönés, a. multiamire.
Körszelő, a. sectoriu. Köszönet, a. multiamita.
Körszemle, a. revista, visitatiune. Köszöngetni, v. a salutá émereu).
Kőris, körisfa, a. frasinu. Köszönteni; v. a salutá, a bene-
Körítni, v. a incungiurá, a im- ventá, a gratulá.
presorá. Köszöntés, a. gratulatiune, salu­
KÖrmedzni, v. a inghiatiá épe tare, beneventare.
diumatate); a se invertosiá. Köszöntetni, v. a tram ite salu­
Körmetlen, a. — ül, ad. neun- tare.
ghiatu, fara unghii. Köszöntő, a. salutatoriu, gratu-
Körmölní, v. a sgarié. latoriu.
Körmölés, s. sgariere. Köszörű, a. tocila.
Körmös, a. — en, ad. unghiatu, Köszörülni, v. a tocí, a ascntí.
cü unghii. köszörülés, a. tocire, ascuţire.
Körny, környék, s. tienutu, re- Köszörűs, s. ascutitoriu.
giunş; impregmrime; présma. K ö s z v é n y , a. p o d a g r a ; a r tc tic e .
120 Köszvényes'edni KÖvülés
Köszvényesedni, v. a capatá po- Kgvéredni, a. a se ingrasiá.
dagra. Kjjyérítni, o. a ingrasiá,
Kötni, v. a legá. Kövérítés, a. ingrasiare.
Köteg, a. ténou, legătură, balotu. Kövérség, a. grăsime.
Kötekedni, v. a se certă, a se Köves, a. petrosu.
încaieră,. Követni, v. a urmá, a imitá.
Kötekedés, a. certare, încăierare. Követés, a. urmare, imitare.
Kötekedő, a . certaretiu. Követ, s. delegata, deputatu, ab-
Kötél, a. funia, fune, stréngu. legatu, solu, ambasadoru,
Kötélgyártó, kötélverő, a. funariu. nunţiu.
ötéljáró, a. jocatoriu pe funia. Követelni, v. a pretinde, a poiti.
Kötelék, a. legătură, legaminte. Követelés, a. pretensiune.
Kötelem, a. obligaţiune, deto- Követelmény, a. (v. követelés).
ríntia. Követelő, «. pretendente.
Köteles, a. detoriu, indetoratu, Következés, a. urmare, conse-
obligatu. csntia.
Kötelesség, a. detorintia, oble- Következetes, a. — en, ad. con-
gamentu. seeente.
Kötelezni, t>. a indetorá, a deo- Következendő, a. urmatoriu.
bligá, a oblegá. Következő, a. urmatoriu.
Kötelezés, kötelezettség, a. in- Következőleg, következőképen, ad.
detorare, obligaţiune. in modulu urmatoriu.
Kötelezvény, kötelezmény, s. con­ Következetesség, a. consecentia.
tractu, obligaţiune. Következetlen, «. — ül, ad. ne-
Kötény, a. catrintia. cosecente.
Kötés, a. legătură. Következetlenség, a. necosecentia.
Kötet, a. tomu. Következni, v. a urmá. .
K ötetlen, a. — ül, ad. nelegatu. Következmény, a. consecentia, ur­
Kötige, a. copula. mare, deductiune, resultatu.
Kötlevél, a. contractu, obliga­ Következtetni, v. a deduce.
ţiune. Következtetés, a. deducere, de­
Kötmód, a. modu conjunctivu. ductiune.
Kötő, a legatoria, legătură; le- Követő, a. imitatoriu, urmatoriu.
gatoriu. Követség, a. deputatiune, lega-
Kötődni, ®. a se legă; a glumi. tiune, ambasada, solia.
Kötődés, a. siaga, gluma, Kövezni, o. a pardosi, a pavá
Kötött, a. legatu; impletitu. (cu petrii).
Kötözni, v. a legá; a incatusiá. Kövezés, a, pardosire, pavare.
Kötözés, a. legare, infasiurare; Kövezet, a. pardoséla.
incatusiare. Kövezetlen, o. — űl,- ad. nepar
Kötszó, a. conjunctivu. dositu.
Kötve, ad. legatu. Kövitni, ®. a petrificá,
Kövecs, a. pietrisiu; — ke, a Kövűini, v. a se petrificá, a se
petricica. ; impetrí.
Kövér, «. — én, «cl. grasu.. Kövülós, 3 , petrificare, impetrire.
Kövület Között . 121
K övület, a. im p e tréla. Közelség, a. a p ro p ie ta te , veci­
Köz, a. sp a ţiu , u d itia, lo cu g o lu . n ă ta te .
Közbeszéd, a. p ro v e rb iu . Közép, a. m ediu, c e n tru .
K özhely , a. lo cu co m u n u , lo cu Közép, a. m edilocíu, de m edi-
pub licu . locu.
K özig azg atás, a. ad m iu istratiu u e Középfok, a. g rad u com parativii.
publica. K özépige, a. v erb u n e u tru .
K özig azg atási, a . — lag , ad. a d ­ Középkor, a. evulu m ediu.
m in is tr a tiv e Középpont, a. p u n tu c e n t r a 'u.
Közm ondás, a. (v . közbeszéd^. Középponti, a . c e n tra lu .
Köznem , a. g e n u n e u tru . K özépszerű, o. — leg , ad. de
Köznem ítni, v. a n e u tra lis á . m edilocu.
Közném ités, a. n e u tra lis a re . Középtanoda, 3. g im n a siu , scóla
Köznép, a. p o p o m , p leb e. m idilocía.
Köznevező, közösnevező, a. nu- Közepeit, ad. la m ed ilo cu .
m ito riu com unu. Középső, a. m edilocíu.
Központ, a. c en tru . K özépszerűség, s. m ed io c ritate .
K özponti, a. cen tralu . Közlekedni, v. a s tá in com u­
K özpontositni, v. a co n cen trá. n ica tiu n e .
K ö ztársaság , a. rep u b lica. K özlekedés, s. co m u n icatiu n e.
K öztársaság i, a . rep u b lican ii. Közlés, a. c o m u n icare, îm păr­
Közvélemény, a. o p in iu n e p u ­ tăşire.
blica. Közlöny, a. com unicatorii!, o r­
Közbe, ad. in tre , la m ld ilo cu . g a n u publicu, m o n ito riu .
Közbejőni, v. a in trev en í, Közönb, liözönbösség, a. n e p ăsa ­
Közbejövés, közbejövetel, s. ip- re, in d ile rin tia ; n e u tra lita te .
trev e n ire . Közönbös, a. — en, ad. indife­
Közbenső, a . d in m idilocu, m idi. re n ta , n e p a s a to riu ; neu tralu .
locíu. Közönyös, a. com unu.
Közforgalom , a. co m u n icatiu n e, Közönyösség, a. co m uniune.
com erciu. Közönséges, a . co m u n u .
Közbül, ad. in m idilocu. K özönségesen, ad. d e com unu.
Közeg, a. m id ilo cu , o rg a n u p u ­ Közönség, a. publicu, com uni­
blicu . tate .
K özegyen, a. p a ralela . Közöny, közönyösség, a. (v. kö-
Közel, a d . ap ró p e. zönb).
K özeledni, közelgeni, közelgetni, Közönyös, a . — en, ad. (v. kö­
v. a se a p ro p ié , a ad v en í. zönbös).
Közelgés, közeledés, a. ap ro p ie re, Közös, a . — en, ad. co m u n u .
K özelítni, v. a se a p ro p ié . Közösülni, v. a se .co m u n ică, a
K özelítés, a. a p ro p iere. se im p a rtasf, a p a rtic ip á .
Közelitő, o . — leg, ad. ap ró p e, Közösülés, a. im p a rta s ire , com u­
a p ro csim ativ u , circa. n ica tiu n e , p a rtic ip a re .
Közelről, ocí. de aprópe, K özött, p. in tre , p rin tre ,
122 • Közrehatni Kurvăzni
K özrehatni, v. a co n lu crá, a con- K ukorítni, v. a c a n tá cu cu rig u
íaee, a m edilocí. fcá cocoşii).
K özrem unkálni, közrem űködni, v. K ukuosálni, v. a se u itá, a ochí.
(v. k ö z reh a tn i). K ukuríkolni, v. (v. k u k o rítn i).
Község, a. co m u n a. K ukurikolás, a. c a n ta tu lu de co-
Községi, a. co m u n alu . cosiu.
K özt, p. (v. kö zö tt). Kulacs, a. plosca.
Közügy, a. c au sa p u b lica, afa­ K ulcs, a. chiaie.
cere com una. K ulcsár, a. c h ia lariu .
K özűi, p. din, d in tre. Kulcsolni, v. a incuié.
K özvetítni, v. a in tre v en í, a m edi­ K ulcsolődni, v. a se in cu ié, a
locí. se in c le s.á .
K özvetett, a. m ed ilo citu , m e- K ullogni, v. a m erg e in cetu .
d iatu . K un, a. cum anu.
K özvetlen, o . — fii, ad. nem e- K unyhó, a. coliba, bordeiu, cas-
dilocitu. cióra.
K özvetőleg, ad. — es, <z. (v. k ö z ­ K úp, a. c u p o la ; conu.
v etett). Kupa, a. cu p a, cofa.
Közé, p. in tre , la m edilocu. K uporodni, v. (v. k u c zo ro g n i).
K rajczár, s. c ru c e riu . K úpos, a . couicu.
K réta, s. c reta. K u rja n ta n i, v. a s trig ă , a sbie-
K ré táz n i, v. a in se m n á , a u n g e rá , a chiui.
c u creta. K urjongani, k u rjo n g atn i, v. (v.
K ré tá s, a. c re ta tu , c u c reta. k u rja n ta n i).
K ristá ly , a. c rista lu . K urta, a. scu rtu .
K ristály o so d n i, v. a se c rista lisá. K u rtán , ad. sc u rtu .
K rokodil, a. cro co d ilu . K u rtítn i, v. a scu rtá.
K rum pli, a. carto fe. K u rtítá s, s.‘ s c u r ta r e ; a b re v ia ­
Kucsm a, a. caciu la. tu ri.
Kucsm ás, a. c u c aciu la, caciu- K u rtú ln i, v. a so scu rtá.
latu . K urucz, a. c u ru tiu , c ru ciatu ,
Kuczorogni, kuczorodni, v. a se K urutyolni, v. a ocaí, ("oá brós-
sg u lí, a se strin g e la o la lta. cele).
Kuczorodás, a. sg u lire. K uruzsolni, v. a ferm ecá.
Kudaroz, a. p a ca litu ra, b a tjo c u ­ K uruzsolás, a., fe rm ecato ria, fer-
r a , ru şin e . m ec atu ra .
K u făr, a. sfa rn ariu , p re cu p e tiu . K urnzsoló, s. fe rm ecato riu , sia r-
K ufárkodni, v. a face p re c u p e tía . la ta u u .
K u g li, a. co n u , p o p icu . K urva, a. fem eia p u b lica, cu rv a.
K u g lizn i, v. a jo c á in popice. K urválkodni, v. a c u rv í.
K uglizás, a. jo c u in po p ice. K u rválkodás, a. cu rv ía.
K ukacz, a. stré p ed u , v erm e. K urvás, o . curvosu.
K nkkanni, v. a se u i t ă ; a m irai. K urvázni, v. a [curví, a nu m í
Kukoricza, s.|cucuruzu, papusoiu, curva,
Kúszni Küzködni 123
Kúszni, v. a se urcá, a se ca- Külön, ad. deoscbitu, separatu,
tiará, a se suí fpe arbore). particulariu, specialu, despar-
Kúszó, a. urcatoriu, catiaratoriu. titu, diversu.
Kút, s. fantana, putiu. Különválni, v. a se desparţi.
Kutatni, v. a cercetá, a scrutá, Különféle, ad. diferitu, diferen­
a cautá, a viaitá. te, eterogenu.
Kutatás s. visitare, scrutare, Különb, a. mai alesu, mai bunu,
revisiune. de frunte.
Kuttogni, v. a se pilulá, a se Különbözni, v. (külömbözni).
ascunde. Különböztetni, v. a destinge, a
Kuttogás, s: pitulare. deosebi.
Kutya, s. cane. Különböztetés, s. destiuctiune,
Kutyálkodni, ». a se caní, a fa destingere.
ce reutati. Különbség, s. diferiutia, diver­
Kutyálkodás, s. canía, blaste- sitate. ,
matía. Különcz, a. curiosu, ciudatu;
Kutyaság, s. ( v . kutyálkodás). retrasu; bizaru.
Kuvasz, s. cane satescu, cane Különítni, v. a separá, a des­
de oi. parţi.
Kuvasztani, v. a descortiá, a Különités, s. separare, despăr­
despoié. ţire.
Kuvik, *. ciuvica. Különködni, v. a se desparţi, a
Kiil, külső, a. esterioru, din se separá; a se retrage.
afara. Különös, o. — en, ad. deosebitu;
Külváros, *. suburbe. specialu; estraordinariu.
Külföld, külhon, s. tiéra straina. Különözni, v. a se separá, a se
Küldeni, v. a tramite, a espedá. desparţi, a se desface.
Küldés, s. tramitere, espedare. Különség, s. (v. különbség).
Küldemény, s. tram itere; espe- Különzék, s. separare, despar-
ditiune. tiéla, diastasa.
Küldő, s. tramitietoriu, comiten­ Külső, a. esterioru, din afara.
te, espediente. Külsőség, s. esterioritate; super­
Küldögélni, v. a tramite (mereu). ficialitate; aparentía.
Küldöncz, s. emisariu, Kürt, 3. trimbitia, buciumu,
Küldött, s. curieriu; deputatu, cornu.
delegatu. Kürtő, s. hornu.
Küldöttség, s. comisiune; dele- Kürtőlni, v. a buciná, a buciumá.
gatiune, deputatiune. Küszöb, s. pragu.
Küldözni, v. a tramite fincóce- Küszöbölni, ti. a scóte, a dá
incolo). afara, a eliminá.
Küllő, s. asteria. Küzdeni, v. a luptá, a combate.
Külömbözni, v. a diferi, a se Küzdés, küzdelem, s. lupta, lup-
destinge, a se deosebi. tare.
Külömbözés, s. deosebire, des- Küzdő, 3. luptatoriu.
tingere, diferintía. Küzködni, ti. a se luptá,
L.
lá b , s. petioru; urma (la me- Lágyulni, v. a se midé; a se
surare). domoli, a se aliná.
lábikra, a. pulpa. Lágyulás, a. injmuiere; domoli­
Lábnyom, a. urma. re, alinare.
Lábszár, a. flueruln petiorului. Lajba, o. trandavu, Ienesiu.
Lábacska, a. petiorasiu. Lajbár, a. lecesiu, bradipu.
Lábadni, v. a se intremá, a se Lajos, n. prop. Ludovicu.
scolá, a se restaurá (din unu Lajstrom, a. registru.
morbu). Lajstromozni, v. a registrá.
Lábadozni, v. (v. lábadui). Lajstromozás, a. registrare.
Lábadozó, o. reconvalescentu, . Lajstromozó, a. registrante, re­
Lábas, a. cu petióre. gistratorul.
Lábatlan, a. fara petióre. Lajtorja, a. scara.
Lábbeli, s. caltiaminte, eiobote. Lak, a. locuintia, cortelu.
Labda, a. pila, mince. Lakás, a. locuintia; locuire.
Labdacs, a. globuletiu, globutiu; Lakatlan, a. nelocuitu; desiertu.
pilula. Lakatolni, v. a pune lacatu, a
Labdázni, v. a joeá de a pil’a. incuié.
Lábnyi, a. deo urma. Lakatos, s. lacatariu.
Lábolni, o. a trece pedestru (a- Lakhatlan, lakhatat'an, a. nelo-
p’a j ; a se duce, a só cará; cuibilu.
a scapá (din vre unu morbu,). Lakható, a. locüibilu, dé locuitu.
Lábravaló, a. ismene. Lakni, v. a locui; a se saturá.
Laczi, n. prop, Ladislau. Lakma, a. ospetiu.
Láda, a. lada. Lakmározni, v. a se ospetá.
Ládácska, a. ladutia, laditia. Lakmározás, a. ospetare.
Ladik, a. luntritia, goudola. Lakó, s. locuitoriu.
Ladikázni, v. a luntri, a pluti. Lakodalom, a. nunta.
Ladomér, n. prop. Vladimiru. Lakodalmi, a. de nunta.
Lakodalmas, a. nuntasiu.-
Lagzi, a. ospetiu, petrecere (in
mancari si bent úri,). Lakodalmazni, v. a se ospetá, a
tiené nunta.
Lágy, a. — an, ad. m ólé; do- Lakolni, v. a paterni, a suferi,
molu. a luá resplata.
Lágyitni, v. a moié; a domoli. Lakolás, a. resplatire, pedepsire.
Lágyitás, s. moiere; domolire. Lakoma, a. ospetiu, petrecere.
Lagymatag, a. caldutiu, caldi- Lakomázni, v. a se ospetá, a-si
sioru, tépedu. petrece (in mancari si beuturi).
Lágyság, a. moletate, molesime ; Lakos, a. (v. lakó).
blsn4e% Lakosság;, a. locuitori (plur.),
Lakozni Lappangani 125
lakozni, v. a locui. Lantorna, a. burdufu; besica;
LakozáS, s. locuire. pelitia.
Lakzi, a. ospétiu, petrecere. Lantornás, a. cu burduru.
Láma, a. lama (anim.). Lantos, a. lirariu, lautariu.
Lámpás, lámpa, a. lampa. Lantosköltemény, a. poema li­
Láncz, a. lautiu, cateua. rica.
LánczOlni, v. a lantiui, a inca- Lány, a. féta, fiica, copila.
tená. Lanyha, a. mólé; caldisioru, té-
Lánczolás, s. lantiuire, incate- pedu.
nare. Lanyhán, ad. (v. lány baj.
Lánczos, a. incaíenatu, incatu- Lanyhaság, s. moletate, tepóre.
siatu. Lányka, a. fetitia, copilitia.
Lándsa, a. pica, lance, sulitia. Lap, a. lóia; pagina, lătu re; su-
Lándsás, a. lanceriu. prafatia.
Láng, a. flacara, vapaia. Láp, a. maracina, balta, Iocu
Lángelme, lángész, a. geniu, in- apatosu.
geniu. Lápa, a. gavanitura, concavitate.
Lángelméjű, lángeszű, a. inge­ Lapály, a. siesu, planu.
nioşii, genialu. Lapályos, a. deschisu, plann,
Lángolni, v. a se inüacará, a se asiediatu.
aprinde. Lápás, a. maracinosu, baltosn.
Lángolás, a. inflaearare, aprin­ Lapát, 8. lopata.
dere. Lapátolni, v. a lopatí.
Lángoló, o. inflacaratu, inflaca- Lapdac s, a. (v. labdacs).
ratoriu. Lapi, a. fóia (de plante).
Langy, langyos, o. (v. lagyma­ Lapítni, v. a turti, a intinde,
tag;. a lati.
Langyasztani, langyosítní, v. a Lapító, a. carpatoriu.
incaldí, a face caldisioru. Lapmértan, a. planimetria.
Lank, a. (v. lankadt). Lapoczka, a. lopata, p lag a; la-
Lankadni, v. a se obosi, a se poczkacsont, umern, spata.
tatigá, a se osteni, a langedí. Lapos, a . turtitu, latu.
Lankadás, a. obosire, fatigare, Laposgeleszta, a. íimbricu cor-
langedire. delatu.
Lapos, a. (v. lápás).
Lankadozni, v. (v. lankadni;. Lapositni, ®. a lati, a turti.
Lankadt, a. obositu, fatigatu, Lapositás, a. latire, turtire.
langedu, molatecu, molesitu. Lapozni, v. a foliá, a paginá.
Lankadtság, a. ostenéla, fatiga. Lapozás, a. foliare, paginare.
Lankasztani, v. a fatigá, á obo­ ■Lappancs, a. usia orizontala (la
si, a ostaní. unele pefniti); cursa.
Lankasztái, a. fatigare, obosire, Lappangás, a. ascundere, pitii»
langedire. lare.
Lant, a. lira, lanta. Lappangani, v. a se ascunde, a
Lantolni, v. a cantá cu lir’a. se pitulá.
126 Lappangó Lázangás
Lappangó, a. äscunsu, pitulatu. Láthatlan, láthatatlan, a. nevi-
Lapta, s. (v. labda). sibilu.
Laptázni, v. (v. labdázni). Láthatlauúl, láthatatlanul, ad. (V.
Laptázás, s. jocare de-a mincea, láthatlan).
de-a pil’a. Láthatatlanság, s. nevisibilitate,
Lapu, ä. frundia lata. brnstnru. Látható, a. — lag, ad. visihilu.
Lapulni, v. a se turti; a se ali­ Látmány, látvány, s. vedere, ve­
pi ; a se lati. denia, spectaculu, privire, as-
Lapulás, s. té rtire; alipire; lă­ pectu; fenomenu.
ţire. Látnok, s. vedietoriu, profetu.
Lárma, a. fremetu, sgomotu, Látó, a. vedietoriu.
larma. Látogatni, v. a cercetă, a visitá.
Lármás, a. sgomotosu, frenetieu. Látogatás, s. cercetare, visitare,
Lármázás, s. sgomotu, larmuire, cercare.
strigare. Látogató, 8. cercetatoriu, visi-
Lármázni, v. a face sgomotu. tatoriu.
a larmui, a strigá. Latolni, v. a lotí, a cumpăni;
Lármázó, a. sgomotosu, larmui- a judecă.
toriu, sbieratoriu. Látomás, s. vedere.
Lárva, *. masca, larva. Látomásozni, v. a vidimă.
Lárvás, a. mascatu, larvatu. Látomásozás, s. vidimare.
Laska, s. taietieli. Lator, s. furu, talhariu; curvariu.
Lasacska, a. ir cetutiu, inceti- Latorság, *. talharía; curvía.
sioru, catinelu. Latos, a. de unu lotu.
Lasacskán, ad. (v. lasacska). Látszat, s. părere, aparentia.
Lassan, ad. catinelu, incetu. Látszatos, a. aparente, la părere.
Lassitni, v. a dá incetu, a mer­ Látszani, v. a se vedé, a se pá­
ge mai catinelu, a retiené. ré ; látszik, se pare, se vede.
Lassú, o. tardíu, incetu, pianu. Látszó, a. (v. látszatos).
Lassúság, s. încetare, intardiere. Láttamozni, v (v. látomásozni).
Lassucska, a. (v. lassaeska). Láttán, s. optica.
Lassúdni, v. a se’ domoli, a în­ Láttani, a. — lag. opticu.
cetă.
Látvány, s. (v. látmány).
László, re. prop, Ladislau.
Lat, s. lotu. Láva, s. lava.
Láz, s. friguri.
Látni, t>, a vedé; a privi.
Laza, a. nestrinsu, destramatu;
Látás, s. vedere, contemplare,
pospaiosu.
privire.
Látcső, s. telescopu. Lazacz, s. salmu, (pesce).
Láthatár, s. orisonu. Lázadni, v. a revoltá, a se reş-
Látlelet, s. visum—repertu. colá, a rebelă.
Látszerían, s. optica. Lázadás, 3. revolta, rescóla, re ­
Látat, s. părere, aparentia; pro­ beliune.
filú, folosu. Lázangani, v. (vf lázadni).
Látatlan, a. — úl, ad. nevediutu. Lázangás, s. (v, lázadás).
Lázasztani Leszámítás 127
Lázasztani, v. a revoltă, a res- Lekonczolni, v. a macelá, a taió
eolá, a rebelá. in bucăţi, a dumică.
Lázasztás,- s. revoltare, rescola- Lekötelezni, v. (v. lekenyerezni).
re, rebelare. Lekötelezés, s. ( v. lekenyerezés).
Lázasztó, a. revoltătorii!, resen- Lemocskolni, v. a ocarí, a de-
latoriu. faimá, a injurá.
Lázítni, v. (v. lázasztani,). Lemondani, v. a abdice, a re-
Lázongani, v. (v. lázadni). semná.
Lázár, a. lazuru, albastru. Lemondás, s. abd’cere, resem-
Le, ad. diosn ; (seusitéza la com­ naţiune.
punere), ab, de, des', sub etc. Lemosni, v. a spală; a înfruntă.
Lebeszélni, v. a abate, a des- Leölni, v. a ucide.
mentá, a desfatuí.^ Leöldösni, v. a macelá, a omori.
Lebeszélés, s. desmentare, des- Lepallani, v. a prafuí.
fatuire. LepáTOlni, v. a destilá.
lecsapolni, v. a scurge; a ca- Lepárolás, s. destilare.
nalisá, a cepuí. Lepárolat, a. destilatiune.
Lefegyverezni, lefegyverkeztetni, Lepecsételni, v. a desigilá.
v. a desarmá. Lepirongatni, v. a înfruntă, a
Lefelé, ad. iu diosu. ccarí, a mustră.
Lefelezni, lefölözni, u a smân­ Lepiszkolni, v. a urití, a macu­
tâni. lă, a ponosi; a ocarí, a de-
Lefizetni, v. a plaţi, a solvi, a faimá, a injurá.
refuí, a saldá. Lerészegítni, v. a imbetá.
Lefoglalni, v. a ocupá, a secues- Lerészegedni, v. a se imbetá.
trá, a detiené. Lerészegiilni, v. (v. lerészegednij.
Lefolyni, v. a decurge. Leréni, v. (v. lefizetni,).
Lefolyó, a. decursivu. . Lerogyni, v. a decadé, a concadé.
Legázolni, v. a caleá in petióre. Lerombolni, ti. a demolí, a ruină.
Leigázni, v. a subjugă. Lerontani, v. a strică, a sfarmă,
Leigázás; s. subjugare. a ruină, a demolí.
Leigázó, a. subjugatoriu. Lerovat, s. scădere, rabatu, dis-
Leírni, v. a descrie,a contu.
decopiá.
Leírás, s.decopiare. Lesuvadni, v. a se cufundă (in
Leirat, s. rescriptu. ometu).
Leirhatlan, leírhatatlan, a. — ál, Lesütni, v. a luci, a străluci
ad. nedeseriptibilu. (sörele); a caută cu ochii in
Lejárni, v. a espirá, a trece. ' diosu, a pune capulu la pa-
Lekaczagni, ti. a deride. mentu.
Lekapni, v. a apucá diosu, a Leszakadni, v. a se rupe, a ca­
luá diosu. de; a se stinge foculu.
Lekenyer. zni, v. a deoblegá, a Leszámítni, v. a siibtrage, a dis-
iudatorí, a corumpe. contá, a cfetrage.
Lekenyerezés, s. deoblegare, în­ Leszámítás, s. subtragere, dis-
datorire. contare.
128 Leszármazni Legyezés
Leszármazni, ti. a descende, a-si Leczkézni ti. a dăscăli, a ocarí,-
Iuá originea. a înfruntă.
Leszármazás, a. descendentia, de- Ledér, a. desfrenatu, usioru de
rivatiune, origine. mente, sburdalnicu.
Leszólni, ti. a defaimá, a ba- Ledérség, a. desfreu, libertina-
jocnrí. giu, sburdalnicía.
Leszólás, a. defăimare, bajocura. Leg, ('prefise la superlativu),
Letartani, ti. a detiené, a se- prea, férte; (sufise de adver-
cnestrá, a opri; a arestá. bia), d. e. érezhető-leg, de
Letartóztatni, ti. (v. letartani). semtitu, semtibilu etc.
Letiltani, ti. a oprí, a detiené. Legott, legottan, ad. pumáidé-
Letiltás, a. oprire, detienere, in- catu, indata.
hibitiune. Lég, levegő, a. aeru.
Letisztázni, ti. a purisá, a mun- Léghuzam, légvonat, a. (rasura
d á ; a refuí, a saldá (o de- de aeru.
toria). Léghajós, a. navigatorii} in aeru,
Levetkezni, levetkőzni, ti. a se aerostatu.
desbracá. Légkör, a. atmosfera.
Levonni, tv a detrage, a scă­ Légmérő, a. barometru, aero-
ri; a discontá. metru.
Levonat, a. rabatu, scadiementu, Légszivatyú, a. pumpa de aeru,
discontu. machina pneumateca.
Lezárni, lezárolni, ti. a închide, Légtiikrözet, a. fata morgana,
a incuié; a secuestrá. unu fenomenu in aerd.
Lezárás, lezárolás, a. închidere; Légtiinemény, a. fenomenu, sem-
secnestrare, secuestru. nu in aeru, meteoru.
Lé, a. supa, zama; s tc u ; tiuidu. Legelni, ti. a pasce.
Leány, a. féta, fetitia, fiica, co- . Legelés, a. pascere.
pila. Legelő, a. pasiune.
Leányka, a. copilitia. Legelészni, ti. a pasce fpe -în­
Leánykodni, v. a fetí. cetul.
Leb, a. caldura, velvóre; flutu­ Legeltetni, ti. a pasce (vitele).
rare, oscilare, vibrare. Légely, légej, a. fedelesiu (vasú
Lebbenni, ti. a sari (inpusu). de lemnu).
Lebegni, ti. a velfaí, a flusturá, Legény, a. fetioru, june.
a sborá, a se leganá (in aeru). Legényes, a. fetiorescu.
Lebegtetni, ti. a oscilá, a vibrá, Legényesen, ad. fetioresce.
a flusturá. Legényke, a. fetiorasiu.
Lebúj, a. bordelu, pefnitia sute- Legénység, a. tenerime, junime.,
rana, celariu de femei ne- Légi, u. atmosfericu, de aeru,
morale. din aeru.
Léozelni, léczezni, v. a letiuí. Légy, a. musca.
Léczezés, a. letiuire. Legyes, a. cu musce, muscosu.
Léczezet, a. letiuiéla. Legyezni, ti. apará de musce.
Leczke, a. le c tiu n e ; p re le g ere . Legyezés, a. a p a ra re de m u sc e.
Legyejígetm Lendületes 129
Legyezgetni, ti. a apará (mereu) Lelenczház, a. casa de copii
de musee. aflaţi,
Legyező, a. ventariu. Lelés, a. găsire, aflare, inven­
Legyinteni, v. a atinge (usioru), tiune.
a anină. Lelet, a. inventura.
Léha, a. Beeu, goin. Lelettár, leltár, a. inventariu.
Léhaság, a. secătură, golime. Lelkendezni, v. a resuflá greu,
Lehelni, ». a respiră, a resuflá. a gâfâi.
Lehelés, á. respirare, lesuflare. Lelkes, a. insufletitu, cu spiri­
Lehelet, a. respiratiune, resuflare. tu ; animosu, energiosu, en-
Lehetni, ti. a se poté, a fi cn tnsiasmatu.
potintia. Lelkesedés, a, însufleţire, entu-
Lehetetlen, o imposibilu, cn ne- siasmare, animare, inspirare.
potintia. Lelkesedni, v. a se însufleţi, a
Lehetetlenség, a. imposibilitate. se inspiră, a se entusiasmá.
Lehetlenítni, v. a face imposibilu. Lelkesen, ad. energicu, iusu-
Lehető, a. posibilu, cu potintia. fletitu.
Lehetőség, a. posibilitate, po­ Lelkesítni, v. a entusiasmá, a
tintia. însufleţi, a animă, a inbarbatá.
Lehetség, s. (v. lehetőség). Lelkesítés, a. entusiasmare, în­
Lehetséges, a. (v. lehető). sufleţire, animare.
Lejteni, v. a merge l a ) vale, a Lelkesülni, v. (v. lelkesedni).
merge in diosu; a declină; Lelkész, a. pastoriu sufletescu,
a saltă. preotu.
Lejtő, a. coborisiu, rapedisiu, Lelkészi, o. preotiescu.
deeliviu. Lelketlen, o. fara sufletu; mortu.
Lejtős, a. la vale, deeliviu. Lelketlenül, ad. (v. lelketlen).
Lelni, v. a află, a g así; a că­ Lelketlenség, a. neconsciintia,
pătă; a intempiná; ■a hideg nereligiositate, perversitate.
lel, me prindu frigurile. Lelki, o. sufletescu.
Lél, a. esentiá, spiritu (la fluide). Lelkileg, ad. sufletesce, spiri-
Lélek, a. spiritu, sufletu. tualminte.
Lélektan, s, psicología. Lelkiismeret, s. consciintia.
Lelékeny, a. inventiosu. Lelkűiét, s. anima, simtiemeníu
Lélektelen, a. fara spiritu. moralu, caracteru moralu.
Lélekzés, a. resuflare, respirare. Leltározni, ti. a inventă.
Lélebzeni, v. a resuflá, a respiră. ; Leltározás, s, inventare.
Lelemény, a. aflare, născocire, Lemez, a. tabla, lespede, placa.
inventiune. Len, a. inu.
Leleményes, a. uascocitóriu, in­ Lencse, a. linte.
ventiosu. Lenditni, ti. a inieptá, a aieptá,
Leleményesség, s. inventiosifate, a atinge, a animă.
ingeniositate. Lendület, a. pornéla; aventu;
Lelencz, a. copilu [aflatu, pruncu inieptare.
espusu. Lendületes, <ţ. aventatu.
9
136 Lengeni Leves
Lengeni, v. a se clatină, a se Leplező, a. paliativu. '
legănă; a flutură; a oscilă, Leppentyű, a. capacu.
a vibră. Léptetni, v. a mană in pasi; a
Lenge, a. sprintenu; trecatoriu; defilá.
flusturatu. Les, a. panda.
Lengeség, a. sprintenía; flustu- Leselkedni, v. a pandi.
ratiune. Leselkedés, a. pandire.
Lengedezni, v. (v. lengeni!. Lét, létei, a. esistentia.
Lengedeztetni, p. a mişcă, a cla­ Létesítni, v. a efeptuí, a infim-
tină. tiá, a indepleni.
Lengyel, a. polonu. Létesítés, a. efeptuire, infiintia-
Lengyelül, ad. polonesce. re, îndeplinire.
Lenni, v. a fi. Létesülni, v. a .se efeptuí, a se
Lent, ad. diosu, de desubtu. infiintiă.
Lény, a. fiintia. Létesülés, létesület, a. (v. léte­
Lényeg, a. esentia. sítés^).
Lényeges, a. esentialu. Letét,, a. depositn.
Lep, lepel, a. perdea, coperta; Létezni, ti. a esistă.
velu. Létezés, a. esistentia.
Lepni, v. a surprinde. Létra, a, scara.
Lép, a. splina; faguru; Vescu. Létszer, a. organu.
Lépni, 0. a pasi. Levedzeni, v. a se inzamosiá.
Lépeséé, a. necuratu, nespalatu; Levegő, a. (v. lég).
lenesin. Levegőtlen, a. fara aeru.
Lepcseskedni, v. a se lenevi; a Levél, a. epistola; fóia; frundia.
se portă necuratu. Levélboriték, a. coverta.
Lépcső, a. gradu, trépta, scara. Levéltár, a. archivu.
Lépcsőnkint, ad. gradatu, trep- Levéltárnok, a. archivariu.
tatu. Leveles, a. cu fői, infrunditu;
Lépcsőzet, a. gradatiune. cu epistola.
Lépdelni, u. a pasi fincetu). Levelész, a. purece de frundie.
Lepedő, a. linceolu, lepedeu. Leveletlen, a. fara fői, fara
Lépegetni, v. (v. lépdelni). frundie.
Lepentyű, a. arépa (de vestmen- Levelezni, ti. a tiené corespon-
te), slepu. dentie, a corespunde; a foi-
Lepény, a. cocorada, turta, cőca. letá.
Lépés. a. pasin. Levelezés, a. corespondentia.
Lépést, ad. in pasin. Levelező, a. corespondente.
Lepke, a. fluture. Levente, a. cavalerii); aventu­
Leplezni, v. a invelui, a acope­ rării!.
ri, a mască. Levertség, a. consternatiune, des-
Leplezés, leplezet, a. inveluire, curagiu, debelatiune, întris­
coperire, mascare. tare.
Leplezetlen, a .— ül, ad. neaco- Leves, a. snpa, zama.
peritu, nemaseatu. Leves, «, sncosu, zamosn.
Levés Lopodzni 131
Levés, s. fire, facere, genese. Locsantani, v. a versá, a stropi.
Levesedni, ti. a se inzamosiá. Locskos, a. flesenitu, intinatu,
Leveses, a, zamosu, sucosu; de manjitu.
snpa. Locsogni, v. a flecari, a fleari.
Levesség, s. sucositate. Locsogás, 8. flenritura.
Levetlen, a. nesucosu, nezamosu. Locsolni, ti. a stropi, a udá.
Levezni, ti. a zamní. Locsolás, 8. stropire, udare.
Lézengeni, v. a amblá gara cas- Lócza, 8. banca, scaunu lungu.
cata. Lódítni, v. a miscá, a împinge.
Lézengő, 8. tandala. Lódúlni, v. a se cará, a se şter­
Liba, 3. gansca, gasca. ge, a fugi.
Libegni, v. a oscilá, a vibrá, a Lógni, v. a se elatiná, a oscilá;
fluturá. a aterná.
Libucz, s. cubitiu (pasere). Lógony, 3. pendelu.
Lidércz, s. foca fagatorin, foca Lohadni, v. a scadé, a se de-
ratacitoriu; smeu. simflá.
Liget, a. pădurice, berea. Lohadás, 8. scădere. .
Libegni, v. a respirá greu, a Lobasztani, v. a desimflá, a fa­
gâfâi. ce se scada.
Lik, s. (V. lyuk). Loholni, v. a tropăi, a merge
Likacs, s. gaurice; pori. g re a ; a ciomagí, a bate.
Likacsos, a. cu gaurice. Lom, 3. bagagiu; trentiaria.
Likacsosság, s. porositate. Lomb, s. frundiariu, ram ura
Liliom, s. lilia, erinu. verde.
Liszt, 8. farina. Lombász, s. brósca verde, bo­
Ló, s. cala. rát ecu verde.
Lócsiszár, s. specalantu de cai. Lombik, 8. capacu, alambicu.
Lóhátas, s. calaretiu. Lombos, a. frundiosa, ramnrosu ;
Lóháton, ad. calare. sburlitu.
Lóhere, s. trifoiu. Lombosodni, v. a se infrundie-
Lob, 8. flama, flacara. s iá ; a se sburlí.
Lobbanni, v. a se inflacará. Lombtalan, a. neramurosa, fara
Lobbantam, ti. a aprinde, a in­ frundiariu.
flacará. Lomha, o. tvandavu, lenesiu.
Lobogni, v. a flnsturá, a faltai; Lomhán, ad. (v. lomha).
a clocoti. Lomháskodni, v. a se trandavi,
Lobogó, 8. flamura, stindarde, a se lenevi.
stégu. Lomhitni, ti. a trandavi, a lenevi.
Lobogó, a. flustaratorin, falfai- Lopni, v. a furá, a pitulá.
toriu; clocotitoriu. Lopás, 8. furtu, furare.
Lobogtatni, v. a flusturá, a falfaí. Lopakodni, v. a se furisiá, a se
Loccsanni, a. a se versá, a se dosi.
stropi. Lopó, 8. íuratoriu; curcubeta
Lőcs, 8. tina, flésca. (de trasu vinulu,'.
L«csac(ék, 8. spalacitori, latári. Lopódzni, V. (v. lopakodni)«
8 *
ÍS2 Löpódzás Lyakabsosság
Lopódzás, a. indosire, furisiare. Lökés, a. aruncare, asverlire,
Lopogatni, v. a furá (desu). bolditura.
Lopva, ad. pe furisiu; furindu. Lövetni, v. a puscá; a esplodá.
Lótni, V. a íugí, a alergá. Lövelés, a. puscare, puscatura;
Lótás, a. alergare. esplosiune.
Lötyögni, v. a se clatiná (flui­ Lóvé», a. puscatura.
dului; a flecari. Lövész, s. puscasiu, venatoriu,
Lovacska, a. calutiu, calusielu. Lövő, a. (v. lödözö).
Lovag, a. cavalern; calaretiu.
Lucskos, a. tinosu; flescaitu.
Lovagi, a. cavalerescu.
Lovagilag, ad. cavaleresce. Lucsok, a. tiua; flésca.
Lovagiae, a. — an, ad. (v. lovagi). Luczerna, a. lucerna.
Lovagiasság, a. cavaleria, gene- Lúd, a. gansca, gasca.
rositate. Lúg, s. lesiia.
Lovaglás, a. călărire. Lugas, a. arborei, verdetia, frun-
Lovagló, a. calaretiu. diariu.
Lovagolni, v. a calarí.
Lúgos, a. (v. lugas).
Lovarda, a. scóla de calaritu;
Lúgos, a. lesiiosu.
circu.
Lovas, a. calaretiu. Lusta, a. lenesiu, traudavu.
Lovasság, a. cavaleria, calarime. Lustán, ad. (v. lusta).
Lovász, 8. calaretiu, măiestru Lustaság, s. trandavía, lene.
de cai. Lustitni, v. a trândavi, a lenevi.
Lőcs, a. leuca. Lustúlni, v. a se trandaví, a se
Lődörögni, v. a amblá imple- lenevi.
tecitu; a amblá vagabondu.
Lükögni, v. a bate (pulsului,
Lőni, v. a pnscá. a se clatiná.
Lőfegyver, a. pusca.
Lükögés, s. clătinare, batere
Lőpor, a. prafu de pusca.
Lödözni, v. a puscá (mereu). (de pulsu).
Lödözés, a. puscare, puscatura. Lüktetni, v. a bate, a bocăni,
Lődöző, a. puscatoriu. a sbocotí, a palpitá.
Lökni, v. a impinge, a aruncá, Lüktetés, a. batere, bocănite,
a asverlí. sbocotire, palpitare.

Ly.
Lyány, a. (.V leány). Lyukacs, a. pori, gauritia.
Lyányka, a. (v. leányka). Lyukacsos, a. cu gaurice, po-
Lyányos, a. cu féta. rosu.
L y u k , a, g a u ra . L y ak acso sság , s. p o ro sita te ,
Lyukadni Máglya 133
L yu k ad n i, ’ o. a se g a u rí, a se L yukasodni, v. a se s p a rg e , a
sp a rg e , a se b o rti. se g a u rí. •
L y u k ad ás, s. g a u rire , sp a rg e re , L yukasztani, v. (v. ly u k a s ítn ij.
b o rti tu ra . L yu k asztás, s. g a u rire , s p a rg e re .
L yukas, o. g a u n o su , g a u ritu , L y u k g atn i, v. a g a u rí, a s p a r ­
sp a rtu . ge, a b o rti.
L y u k asan , ad. (v. ly u k a s). L y u k g ató , », g a u rito riu , spar»
L y u k asitn i, v. a g a u rí, a sp a rg e. g a to riu .

M.
Ma, ad. a stad i. M agánóskodni, v. a p e tr e c e in
M acska, s. m itia, p isica. s in g u ră ta te , a se s e p a rá .
M adár, a. p a se re . M agány, a. sin g u ră ta te .
M adarász, a. p a sa ra riu . M agányos, a. — an, o i . sin g u ru ,
M adarászás, m adarászat, a. p a- sin g u ra te c u .
se ritu . M agányosság, s. (v. m a g á n y ).
M adárk a, a. p a sa ric a , p a sa ru ic a . M agáüykodni, p. (v. m ag á n o s-
M adrácz, a. sa lte a , m a tra tia . _ ko d n i).
M adzag, a. atia , sfórai M agánykodás, a. (V. m ag á n o sság ).
M ag, a. sim b u re, sem in ţia, m iediu. M agas, a. in a ltu .
M agtár, a. g ra n a riu . M agasan, ad. in a ltu , su s u .
M aga, pron.. in su si, in sa . M agasbítni, v. a in a ltiá ,
M ag atartás, s. tie u u ta , p o rta re . M agásbitás, a. in a ltia re .
M agaviselés, m agaviselet, a. p o r­ M agasság, a. in altim e.
ta re , co n d u ita. M agasúlni, v. a se in a ltiá .
M a g á n ,'o i . in su si, sin g u ru , p a r- M agasulás, m agasulat, a. i n a l ­
tic u la riu , p riv a tu . tia re , rid ic a tu ra .
M agánálló, o . in d ep e n d en te . M agasztalni, v. a in a ltiá , a g lo­
M agánbeszéd, a. m o n o lo g u . rifică.
M agánének, a. solo, c a n ta re sin ­ M agasztalás, a. g lorificare, in a l­
g u ra te c a . tia re .
M agánhangzó, a. vocale. M agasztalt, a. g lo rificatu , in al-
M agánjog, a. d re p tu p riv atu . tia tu .
M agánlét, a. sin g u ră ta te . M agasztaltság, a. glo rificatiu n e,
M agántanitó, a. p ro feso ru p r i ­ . su b lim itate .
v a tu . M agasztos, a. sublim u, m ai es-
M agánügy, a. a fac ere p riv a ta . to su .
M agános, o. sin g u ra te cu , p r i­ M agasztosság, a. su b lim itate .
v a tu , p a rtic u la riu . M agasztositni, v. a glo rifică, a
M agánosság, a. sin g u ră ta te , p a r ­ in a ltiá .
tic u la rita te . M áglya, a, ro g u , pira.
134 Mágnás Málnás
M ágnás, a. m a g n a tu . M ajoros, m a ie ra riu , econom u.
M ágnes, a. m ag n e tu . M ajorosítni, v. a a lo d isá .
M agos, a. c u sim b n re, c u se ­ M ajorság, a. eco n o m ia de c asa,
m in ţia, m iediosu. m a ie ría ; a lo d ia tu r a ; g a litie .
M agtalan, a . — ül, ad. s te rp u ; M ajorsági, v. a lo d ia lu .
f a ra sim b n re, f a ra sem in ţia. Májos, a. c arlab o siu .
M ag talan ság , s. ste rp im e . M ák, a. m acu .
M agvas, a. (v. m agos ). M akacs, a . —: á l, ad. in d e ra tü ic u ,
M agvatlan, a. (v. m ag ta la n ). cerbicosu, a rtia g o s u , o b stin a tu .
M agyar, a. m a g ia m , u n g u ru . M akacsítni, v. a in d e ra tn ic í, a
M agyar, a. m a g ia re sc u , u n g u - o b stiu á.
reseu . M akacskodni, v. a se in d e ra tn i­
M agy arázn i, v. a e sp lic á. cí, a se opune, a se o b stin á.
M agy arázás, 3. esp lic are . M akacskodás, a. o b stin a tiu n e ,
M agyarázat, a. esp lic atiu n e, in- c erb icia , re p u m n a n tia .
te rp re ta tin n e . M akacsság, a. (v. m ak a csk o d ás).
M agyarázó, a. esp lic ato rin , in - M akk, a. g h in d a.
te rp re ta to riu , e seg etu . M akkolni, v. a in g ra s iá la g h in d a .
M ag y aritn i, v. a tra d u c e p e u n - M akkos, a. c u g h in d a.
g u ria. M áknyi, a. m ititelu , n itie lu .
M ag y ark a, a. m ag ia rc a . M akogni, u. a m acaí, a b albai.
M agyaró, a. a lu n a . M âkony, a. opiu.
M agyaros, a . m ag ia re sc u . M ákos, a. c u m acu .
M agyarosan, ad. m ag ia re sc e , M akrancz, a. n e d u m erire, c e r ­
M ag y aro sítn i, v. a m ag ia risá. b icia.
M agyarosítás, a. m a g ia ris a re . M akranezos, a. cerb ico su , nedu-
M agyarosodni, m agyarosúlni, v. m e ritu .
a se m a g ia ris á . M alacz, s. purcelu .
M agyarosodás, a. m a g ia ris a re . M alaczka, m alaczooska, a. p u r-
M ag y arság , a. m ag ia rim e. celasiu .
M agyarul, ad. u n g u re sc e , m a­ Malaczozni, v. a fe tá p u rc ei.
g iare sc e. Malaczozás, a. fe ta re, fe ta tu de
M agzás, a. facere d e sem in ţia, • p u rc e i.
in s p ic a r e ; fe ta re . M alaszt, a. g ra tia , favóre, c k a ru ,
M agzat, a. fetu , co p ilu . clem entia.
M ai, m ái, ad. de a sta d i. M aláta, a. m altu .
M áj, a. ficatu . M áié, a. m a la iu ; cu cu ru z u , p o ­
M ajd, ad. a c u s i. rum bii.
M ajdan, ad. (v. m a jd ). M álha, a, b a lo tu , b a ta cn ia .
M ajdnem , a d . m ai, m a ic a . M álházni, v. a p a cb e tá .
M ajm olni, v. a m aim u ţi, a im itá. M álházás, a. p a c b e ta re .
M ajmolás, a. m a im u tire , im itare. M állani, v. a se sfarm ă, a se
M ajom, a. m o im a. ' m acin á.
M ajor, a. m a ie ru , v ila . M álna, a. sm enra.
M ajoránna, a, m a g h ie ra n u , M álnás, cg. c u sm eu ra.
Malom Máshonnét 135

H alom , a. móra. M ardosás, a. m u sc are .


H a lo ta , i. (v. m a lá ta ). M arba, a. v ita .
M alozsa, s. stafid a. M a ijítn i, v. a se rin ti.
M ályva, a. n a lb a ('planta). M arjitás, a. se rin tire .
M am a, s. m am ica. M arjúlni, v. a se s e rin tí.
H am m ogni, v. a bom b áu l, a M arjulás, a. se rin tire , s e rin titu ra .
m ó rn á l. M arkászní, v. a lu á c u p u m n u lu ,
M ám or, a. am e tié la , b e tia . a im pum ná.
M ám oros, a. — a n , ad. a m e titu , M arkolni, v. (v. m a rk á s z n í).
b é tu , siu m en u . M arkolás, a. im p u m n a re .
M andola, s. m ig d a la. M arkolat, a. m a n u n c h iu , m an e-
M andolás, a. c u m igdale. r i u ; a p u c a tu ra .
M ángorolni, v. a m an g alí, a ro lá. M arkos, a. ta re , v e n o su , pep-
M ángorlás, s. m an g alire, ro la re to su , r o b u s tu ; d e u n u pum -
de v estm in te. n u (m esu ra).
M ángorló, s. m an g a la u , ro lato riu . M arkotányos, a. b u c a ta riu d e ós-
M ankó, a. m ac au , c á rja . te, v iv an d e rin .
M ankos, a . c á rja tu , cu c á rja . M árna, a. b a rb u (p esce).
M anna, a. m an a. M aró, o. m u scato riu .
Manó, n. prop. E m am iilu . M arok, a. p u m n u , m a n a .
M anó, a. d iav o lu , dem o n u . M aroknyi, a. d e . u n u pu m n u ,
M arni, v. a m u scá. o m an a, p u cin u .
M arás, a. m u sc are . M arós, a. m u sc ato riu .
M ár, ad. d eja, acu m , sí. M art, a. m alu, costa, tie rm u re .
M aradni, v. a re m a n é. M artalék , a. p ra d a .
M aradás, «. re m a n e re . M ártalék , a. sosu, in tin s u r a (la
M aradék, a. re m a sitia , re stu , c a m e ).
r e s t a n t i a ; p o ste rita te . M artalócz, a. n e g u tia to riu de
M aradozni, v. a rem an é (desu). sclav i, c o rsa riu .
M aradvány, a. (v. m ara d ék ). M ártás, s. ( v . ' m á rta lé k ).
M arakodni, v. a se m nscá, a se M artilapi, a. podbélu.
c e rtá . M á rtír, a. m artiriu .
M arakodás, a . m u scare, c é rta . M árvány, a. m arm o re.
M arasztan i, v. a d etien é, a op rí, M árvány, a. de m a rm o re .
a re tie n é . M árványos, a. m a rm o ra tu .
H arasztá s, a. d e tie n ere , re tie n e re . M ás, pron. a ltu , a lta .
M arasztaln i, v. a o p rí; a ju d e c á .
M ásfél, a. u n u lu si d iu m e ta te .
M arasztalás, a. o p r ir e ; ju d e c a re .
M ásféle, a. de a ltu so iu , d e a lta
M arczangolni, v. a ru p e , a sfa-
sp ecia, ete ro g en u .
siié (cu d e n tii).
M arczangolás, a. ru p ere, sfa- M ásféleképen, m áskép, ad. in
siiere . a ltu m odu, a ltu m in tre le a .
M arczona, a . fu rio su , t u r b a t u ; M ásfelől, ad. in a ltu lo c u , a ire a.
u c ig a to riu ; fero su . M áshonnét, m áshonnan, ad. din
Mardosni, v. a muscá. a lta p a rte , de a ire a .
136 M áshová M edvebocs

M áshová, m áshova, ad. (v. m ás­ M átkásodni, m átk ásu ln i, v. a se


h o l). lo g o d i, a se in c re d in tiá .
M ásként, m ásképen, ad. altu- M atóla, s. d e p a n a to ria , resch ie-
m in tre a. to riu , su cala.
M ásk o r, ad. a lta d a ta . M atolálni, v. a d ep an á, a r e s -
M ásnem ű, a. ete ro g en ii. chié.
M ásik , a. celalaltu.* M atrin g , s. sc u lu ("de a tia j.
M ásítn i, v. a sch im b ă, a stra - M atróz, 8. c o rab ieriu , m ate lo tu .
m u tá ; a rev o eá. M átyás, n. prop. M ateiu .
M ásitás, s. sch im b are, stră m u ­ M áz, s. sm altiu , g la s u ra .
t a r e ; re v o ca re. M ázolni, ti. a m a n jí; a g la s u rá .
M ásith atlan , a. — n i, ad. n e re- M ázolat, s. m an jitu ra .
v o c a b ilu ; n e stra m u ta b ilu . Mázoló, s. m a n jito riu ; p ic to riu
M ásíth ató , a. re v o ca b ilu . o rd in a ria .
M ásod, a. a lu doilea. Mázos, a. m a n jitu ; g la s u ra tu ,
M ásodszor, a. a d o u ’a ó ra. sm a ltiu itu .
M ásodik, a. a lu d o ilea. M ázsa, 8. c en ten a riu , m aja, c an -
M ásolni, ». a d eco p iá, a d e s­ tariu .
c rie ; a s tra m u tá , a schim bá, M ázsáin!, v. a m esu rá, a c u m ­
M ásolás, s. d eco p iare, d e sc rie re ; p ă n i (c u c e n te n a riu lu j.
stră m u ta re , sc im b a re. M ázsálás, s. m esu rare , c u m p ă ­
M áso’at, s. co p ia. n ire (c u c e n te n a riu lu j.
M ásoló, s. deeopietoriu;. M ázsáié, 8. c u m p an a, c e n te n a riu ;
M ászni, v. a se ta r í, a se tra g e c u m p an ito riu .
p e fóle; M ázsás, m ázsányi, a. de u n u
M ászás, s. ta r ir e . c en ten a riu .
M ászk áln i, ti. a se t a r í ; a se Mécs, s. c a n d e la , op aitiu .
u rc á (pe a rb o ri). • M écsbél, s. fe ştila .
M ászkálás, g. t a r i r e ; u rc a re . M écses, 8. (v. m éc sj.
M aszlag, s. ciu m a fa ia. Mecset, s. b e se ric ’a lu i M oha-
M aszlagos, a. v e n in o su . m edu, m osiea.
Mecsevész, o . m arc ed u , d egen e-
Mászó, a. ta rito riu , re p tilu .
ra tu .
M atatn i, ti. a m ocosí, a c a u tá
M eddig? ad. p a u a c a n d u ? p a ­
p ip ain d u .
na unde?
M atatás, s. m o co sire, c au tare . Meddő, a. ste rp u , ste rilu , n e -
M áté, n. prop. M ateiu. p ro d u c tiv u .
M átk a, s. lo g o d n icu , lo g o d n ica, M eddősödni, ti. a d ev en i ste rp u ,
m ire, m irésa. a se fa c e sterilu .
M átk ás, a. lo g o d itu . M edencze, s. v a sú , basen u , li*
M á tk a sá g , s. log o d ire, lo g o d n a. g h ian u .
M á tk ásítn i, v. a lo g o d i, a in- M eder, g. alv ía.
c re d in tiá . M edgy, s. v işin a. Y oíivyyO
M átk ásitás, 8. lo g o d ire , in cre- Medve, s. u rs u .
d in tiare. Medvebocs, s. púin de ursu.
M eg M éhecske 137.

M eg, (cá p refise la co m p u n ere. M egszenvedni, ti. a to le rá , a su­


M egalázni v. a um ili. feri. .
M egáldani, ti. a b in ecu v en tá. M egszeppenni, ti. a se sp arié.
M egalnnni, v. a se sa rb ed í, a M egszólni, ti. a c le v eti, a ca-
se in ch ie g á. lu m n iá.
M egbirni, v. a su p o rtă . M egszólalni, ti. a în c e p e a v or­
M egbízni, v. a co ncrede, a in- bi, a d eschide c u v en tu .
sarcin á. M egszolgálni, ti. a recu n o sce, a
M egbizó, a. com iten te. servi, a m u ltiam í.
M egbízott, a. m a n d a ta riu , eom i- M egtudni, v. a d esco p eri, a aflá,
sio n a riu . a sei.
M egbocsátani, v. a e rtá , a con­ M egváltani, ti. a re scu m p e rá, a
cede, a la s á . e lib érá, a salvá, a m en tu í.
M egejteni, ti. a oborí, a n i m e r i ; M egváltó, a. sa lv ato riu , m en-
a íace, a conface. tu ito riu .
M egelőzni, ti. a p rev en i. M egvetni, ti. a d e sp retiu í, a r e s ­
M egengedni, v. a se d e sg h ia tiá ; p in g e ; a a şte rn e f'p a tu lu '.
a con ced e, a ertá. M egvetendő, a. de d e sp retiu itu ,
M egfejteni, v. a d eslegá, a es- u rg isitu ,
p lic á . M egvetőleg, ad. cu d e sp retiu .
M eggyőződni, v. a se co n v in g e. M egviselni, ti. a p o r t á ; a des-
M eghagyni, v. a l a s á ; a con­ p o te rí.
c red e, a in tim á, a in sa rcin á. M egzsákolni, v. a b a te , a cio-
M eghagyás, a. în s ă rc in a re ; m an- m ag í.
d a tu , in tim a tu , o rd in atiu n e, M ég, ad. in c a .
co m isiu n e. M égé, p. la n g a , la.
M eghíni, ti. a in v itá, a pofti, M eggy, s. (v. m ed g y j.
a ch iam á. M eggyfa, a. visinu.
M egh itt, a . in c re d in tia tu , c o n ­ M egint, ad. éra, é ra si.
fid en ţialii. M égis, coj. to tu şi, c u tó té a-
M eghívás, a. in v ita tiu n e , in v ita re . cestea.
M eghódítni, v. a cu ceri, a sub- H egül, p. d e dinapoi.
j« g á . M egveszett, a. tu rb a tă , in fu ria tu .
M eghűlni, ti. a se reci. M egy, ti. m erge, se d u c e.
M eglakolni, ti. a suferi, a p a ­ M egye, a. co m itatu , m u n ic ip iu ;
tim i. diecesa, p a ro ch ía.
M eglehetős, a . de su feritu , de M egyeház, a. casa p re to riala ,
m idilocu. cas’a co m itatu lu i.
M eglepni, ti. a su rp rin d e . M egyés, a. diecesanu, d in die­
M eglepetés, a. s u rp rin d e re , Bur- cesa.
p risa . M éh, s. a lb i n a ; p â n te c e , u teru,
M egszállan i, ti. a d e sc a le c á ; a m itra, m a te ra .
in c o n g iu rá (o cetate),, a blo- M éhkas, m éhköpű, a. c o siu , cos-
c á ; a ad u m b ri. nitia, a lv e a riu .
M egszánni, ti, a, co m p ătim i. Méhecske, a. alb iu u tia , a lb iniţia,
138 Méhes Méltatni
M éhes, a . s ta u lu d e a lb in e . , M ellény, «. g ile ta , v e sta , pap*
M éhes, a. cu a lb in e . to rin .
M éhész, ». s tu p a riu . M elles, a . p ep to su , ta re in p e p tu .
M éhészet, a. a lb in a ría , s tu p a ría . M ellesedni, v. a se fa c e p ep to su .
M éhkSpű, *. (v. m éhkas,). M ellesleg, ad. a c c id e n ta la .
M ekegni, v. a m ec aí (c á c a p r’a). M ellesleges, a. — en, ad, a cc e ­
M e k k o ra? ad'. c a t a d e m a ré ? so riu .
M éla, a. m elan co licu . M ellett, p. a p ré p e , la n g a .
M élaság , s. m elan co lia. M ellől, p. d e lan g a .
M élázás, s. m ela n co lisare . M ellőzni, ». a d e la tu rá , a i g ­
M eleg, a. c ald a. n o ră , a am an á, a fé ri.
M eleg ág y , a. re s a ln itia , p a tú lu M ellőzés, s. dél a tu ra re , ig n o ra re ,
d e resad a. a m a n a re , ferire.
M elegség, s. c a ld a ra . M ellőzhető, a . d e la tu ra v e ru , am a-
M elegedni, v. a se in ca ld í. n ab ilu .
M elegedés, a, in ca ld ire . M ellőzhetlen, a. n e d e la ta ra v e ru ,
M elegen, ad. (v. m eleg ). n e am an a b ilu .
M elegitni, «. a in ca íd í. Mellső, a. d in ain te, a n te rio ru .
M elegítés, a. in ca ld ire . M ely, m elly, p ro n . c are , ee, c are a.
M elegszik, v. s e in ca ld ie sc e. • M elly, a. (v. m ell).
M elegűlni, v. /m e le g e d n i). M ellyény, a. (v. m ellény).
M elegőlés, a. (r. m eleg ed és). M ellyeszteni, m elleszteni, v. a
M elengetni, v. a in c a ld í (m ereu cinpilí, a sm ulge.
s i in ce tisio ru ). M ely ik ? m ellyik? pron. c a re ?
M elengetés, a. in ca ld ire . Méltó, a. dem n u , v r e d n ic a ; s ti­
M ell, a. p e p tu . m ab ila.
M ellé, p. la n g a , a p ró p e, a d , cu. M éltán, ad. c u d re p tu .
M ellék, a. a c c id e n tia , lă tu re , su- M éltány, s. a p re tía re .
p lem e n tu . M éltánylás, m éltán y lat, a. a p re ­
M ellékm ondat, a. p ro p u se tiu n e tía re , a p ro b are , in c u v e n in tia-
s e c u n d a ria . r e , d isc retiu n e.
M elléknév, a. ad ie ctiv u . M éltán y lan i, m éltányolni, v. a
M ellékút, a. c ale la te ra la . a p re tiá , a in cu v e n in tiá, a a p ro ­
M ellékelni, v. a a d a o g e , a ala- bă, a co n sid eră.
tu rá . M éltányos, a. ju s tu , cu venin-
tio su , ecu itab ilu .
M ellékelés, a. a d a o g e re , su p le-
M éltányosság, a, d iscretiu n e, cu-
m e n tu , a la tu ra re .
v e n in tia , d re p ta te .
M elléklet, m ellékeiét, *. suple- M éltánytalan, a . — á l, a d - ne-
mentor, a clu su , a d ao su . ju s tu , n e d iscre tu , n e e c ü ita b ilu ,.
M ellékes, a.- se c u n d ariu , acce­ n e d re p tu .
s o riu . M éltánytalanság, a. n e d rep tate ,
M ellékesség, a. lu c ru se c u n d a ria , n e d iscre tiu n e , n e c u v e n in tia.
lu c ru a cc eso riu . M éltatni, v. a a p re tiá , a c o n si­
Melléki, a. laterala. d eră, a in c u v e n in tiá.
e
Méltatás Mentélék 139
M éltatás, a. a p re tía re , co n sid e­ M enekvő, m enekülő, a. íu g ariu ,
r a re , in cu v e n in tiare . d e se rto riu , re fu g ia ta .
M éltatlan , a . — ú l, a d . n e d e m n a , M eneszteni, ti. a esp ed á, a tra -
n e v re d n ic a . m ite.
M é lta tla n sá g , a. n e d re p ta te , n e- M enet, a. m ersu , p ro c esiu n e .
cu v en in tia. M enetel, a. (v. m en et).
M éltatlankodni, ti. a face n e d re p ­ M enbely, a. locu d e scap are,
ta te , a a su p ri. lo cu de a silu .
M éltatlan k o d ás, s. (v. m é lta t­ M enkő, a. tra s n e tu .
lan ság ). M éuló, a. (v. m én).
M éltó, a . d e m n a , v re d n ic a, mé- M ennél, ad. c u catu .
rita b ilu . M enny, a. ceriu.
M éltóan, ad. in m odu d e res- M enydörgés, a. tu n e tu , tra s n e tu .
p e c ta tu , d re p tu , cu v en itu . M ennydörögni, ti. a tu n á .
M éltólag, m éltóképen, ad. (v. M ennyország, a. im p e ra ti’a c e ­
m é ltó a n ). riu lu i.
M éltóság, «. d em n itate. M ennyei, a . cerescu.
M éltóságos, a . m agnifica, ilu s­ M ennyezni, ti. a bo lti.
t r a , m ă rita . M ennyezet, a. b o lt’a c e riu lu i, fir­
M éltóságaim , ti. a titu lá c a ila s- m am e n ta ; p lafondu.
tr ita te . M ennyi? a. catut? c a ti?
M éltó ztatn i, ti. a binevoi, a se M ennyiszer? ad. de c a te o ri?
in d n rá . M ennyivel? ad. cu c a t u ?
M ely, pron. c a re , earea.. M ennyire? ad. p a n a in c a tu ?
M ély, a. — en, ad. a fu n d a , a- p re c a tu ?
d e n co . M ennyiség, a. c a n tita te , c atati-
M élyedni, ti. a se cu fu n d á, a se m e, m arim é.
ad en c í. M en n y iség en , a. m atem ateca.
M élyen, ád. a fu n d u , ad en cu . M ennykő, a. (v. m en k ő ).
M élység, a. afu n d im e, ad en cim e. M ennkőfogó, a. c o n d u ca to riu elec-
M élységes, a . (v . m ély ). tric u .
M én, a. a rm a s a riu . Menő, a. m erg e to riu , c a la to riu .
M enni, ti. a m erg e . M enteni, ti. a desvinuí, a sc u sá ;
M enés, a. m erg e re. . a scu ti, a p r o te g é ; a scap á,
M endegélni, ti. a m erg e (m ereu ). a elib eră.
M endegélés, a. m erg e re d é sa . M ent, a. sc u tita , sc a p a tu , liberu.
M endemonda, a. v o rb e g ó lé , fle- M entegetni, ti. a scu sá, á des­
c a ría . v in u í, a desculpá.
M enedék, s. a eap are, a silu . M entegető, a. d e sv in u ito riu , des*
M enedékes, a . ra p ed isiu . cu lp a to riu .
M enedékesség, a. ra p ed iu n e. M entegetőzés, a. sc u sa re , des-
M enekedés, a. re fu g ia , sc a p are . v in u ire.
M enekedni, ti. a scapá, a re fn g e . M entegetőzpi, ti. a se scusá, a
M enekvés, a. (v . m enek ed és). se desvinui, a se d e sc u lp á .
M enekszeni, ti. (v. m en ek ed n i). M entelék, a. ip erbola.
140 Mentes' MérgelíSSés
M entes, a, sc a p a tn , sc u tita , li- M erengeni, v. a c u g etă a fu n d u ,
b e ra tu . a fa n ta sá , a m editá.
M entés, a. sc u sa re, d esv in uire, M erengés, a. c u g e ta re cu fu n d ata,
d e s c u lp a re ; sc a p are , e lib e ra re . m ed itatiu n e.
M enţesitni, v. a sc u ti, a scapá, M erény, s. c u tezare, in cu m e ta re ;
a elib erá. r i s i c u ; a te n ta tu .
M entő, a. sa lv ato riu , elib e ra to riu , M erényiem , m erényelni, v. a c u ­
a p a ra to riu , s c u tito riu . teză, a in ce rcá , a în tre p rin d e .
M enthetetlen, a . — űl, ad. ne- M erénylet, s. (v. m erén y ).
scap ab ilu , n e m e n tu ib ilu , ne- M erénykedni, v. (v. m erén y iem ).
scu tib ilu . M erénylő, m erénykedő, a. cute-
M enthető, a . scap ab ilu , m en tu i- zato riu , in tre p rin d ie to riu .
b ilu ; d escu lp ab ilu . Mérés, a. (v. m eré n y ); scó tere
M entői, ad. cu c a tu , m a i p re de a p a.
su s u de. M érés, a. m esu rare .
M entség, s. scu sa, d esv in u ire, Merész, o. c u te za to riu , indres-
d e sc u lp a re. n e tiu , tein erS riu , aud ace.
M eny, a. n u o ra . M erészelni, v. (v. m erén y iem ).
M enyasszony, s. m irésa. M erészkedni, ». (v m erén y iem ).
M enyasszonyi, a . n u p tia lu , de M erészlet, m erészség, a. c u te z a ­
m iré sa . * re , in cu m e ta re , c u ra g iu :
M enyecske, s . n e v e s ' a . - " a tv c f c f a M ereszteni, v. a în tin d e ; a des­
M enyegző, «. n u n ta . chide, a in h o lb á o ch ii.
M enyét, s. n e v a s tu ic a (an im alu ). M éret, a, m e s u ra tu ra .
M enyhal, s. m o lasiu , m ih a ltiu M éretlen, a . — űl, ad. nem esu-
(pesce). ra tu .
M enykő, s. (v . m en k ö ). M erev, a. — en, ad. in tie p en itu ,
M erni, v. a cu teză) a in d resn í, in c re m e n itu ; a fectatu , silitu .
a se in c u m a tá . M erevedni, c. a in tie p éh í, a în ­
crem eni.
M érni, v. a m esu rá.
M erevedtség, s. in tie p e n itu ra , a -
M eredni, v. a in tie p en í, a În ­
m o rtié la .
crem en i.
M erevedés, s. (V. m erevedség).
M etedés, s. in tie p en ire, în c re ­ M erevítni, v. a in tie p e n i, a în ­
m en ire. lem ni, a am o rţi.
M eredek,-es, a. in d io su , la va­ M erevedett, m erevűlt, a. in tie -
le, ra p ed isiu . p e n itu , in le m n itu , a m o rtitu .
M eredekség, s. ra p ed iu n e, pre- M erevűlni, v. (v. m erev ed n i).
cip isiu . M erevűltség, «. in tie p en ire, în ­
M éreg, a. v en in u . c rem en ire, am o rtiéla.
M eregetni, v. a scó te a p a fm e- M érföld, a. m ilu .
re u ). M érgelődni, v. a se m an iá, a se
M eregetés, a. scó tere j e a p a. in v e rs iu n á , a se n acasí,
M éregetni, v. a m esu rá (m ereu). M érgelődés, a. m an ia , in v ersiu -
Méregető*, s, mpsurare, , p are, npeasu,
Mérgei Messzecske 141

Mérges, a. — en, ad. maniosu, Mérsékelt, a. moderata, conte-


iritata, inversiunatu. nitu, infrenatu.
Mérgesedni, v. a se necasí, a Mérséklet, a. moderatiune, cum-
se turburá, a se inversiuná; patu; tem peratura.
a se inveniná, a se inflamá. Mérsékletség, a. (v. mérséklet).
Mérgesedés, s. inveninare, in ­ Mérsékletien, a. nemoderatu, ne-
flamare. cumpatatu.
Mérgesítni, v. a intaritá, a ma­ Mérsékleti, a. (v. mérsékelt.
n i’t; a inveniná. Mert, coj. fiindcă, ca, pentruca.
Mérgesités, s. intaritare, iritare ; Mértan, a. geometria.
inveninare. Mértani, a. geometricu.
Mérgezni, v. a inveniná. Mértanilag, ad. geometrice.
Mérgezés, s. inveninare. Mérték, a. mesura.
Mérhetlen, mérhetetlen, a. ne Mértéktelen, mértékletlen, o. —
mesurabilu, immensu, enormu. ül, ad. nemoderatu, necum-
Mérhetlenség, mérhetetlenség, s. p a ta tu ,; necontenita, neinfre-
enormitate, immensitate. natu.
Mérhető, a. mesurabilu. Mértékletes, a. — en, ad. mode­
Meritai, v, a scóte (apaj. rata, cumpătata infrenatu,
Merítés, s. gcőtere (de apa,). contenita, abstienntu.
Merítő, s. scotietoriu (de apa); Mértékletesség, a. moderare, mo­
a. de ajunsu, indestulu. deratiune, infrenare, absti-
Mérkőzni, ti. a se mesurá; a se nentia.
luptá; a rivalisá. Mértéktelenkedni, i>. a se nemo-
Mérkőzés, s. cumpana, bilantiu. derá, a ií necumpatatu, a se
Mérlegelni, mérlegezni, v. a me­ desfrená, a escedá.
surá, a cumpăni. Mértföld, a. (v. mérföld).
Mérnök, s. ingeneriu. Merülni, v. a se cufnndá.
Mérnökség, a. ingenería. Merülés, a. cufundare.
Mérnöki, o. de ingeneriu. Mérv, a. lege, regula; normtr,
Mérőn, s. plumbinu, sonda. normativu.
Merő, a. — en, ad. tiépanu, in-
Mesde, a. confiniu, miediuina.
lemnitu; totu.
Mérő, s. mesuratoriu; miertia. Mese, a. fabula, poveste, mita.
Merőben, ad. de totu, cu totulu. Mesélni, v. a fabulá, a povesti,
a enará íabule.
Merőn, ad. tiépanu, intiepenitu,
ficsatu, infiptu. Mesélés, a. fabulare, enarare de
Merre? ad. ineatrau? fabule.
Mérséb, i, moder&tiuhe, mo­ Mesélő, s. fabulatoriu.
destia. Mesés, a. fabulosu, miticu.
Mérsékelni, v. a moderá, a in- Mesgye, a. miediuina, confiniu.
frená, a conteni. Messze, a. ad. departe, depăr­
Mérsékelés, mérsékeltség, s. mo- tata.
deratiune, contenire, absti- Messzeség, a. depărtare.
nentia, infreaare. Messzecske, a , departisioru,
142 Messzire Miliőm

Messzire, ad. departe, indepar- Metszeni, v. a taié, a. ratezá; a


tare. gravă, a scobi.
Messziről, ad. din depărtare. Metszés, a. taiere, ratezare; g ra ­
Mester, a. măiestru, magistru; vare, scobire.
invetiatoriu. Metszet, «. tăietură.
Mesteri, a. — leg, ad. maiestri- Metszetlen, a. netaieta, nera-
tu, artiflciosn. tezatu.
Mesterkedés, ». încercare, ma- Metsző, a. sculptorin, gravern,
iestrire. ratezatoriu.
Mesterkedni, v. a se încercă, a Metszvény, a. gravura, sculp­
măiestri. tura, tăietură.
Mestérkélni, v. a măiestri. Mez, a. vestmentu, coperementu.
Mesterkélés, e. maiestrire, in­ Méz, a. miere.
ventare. . Mezei, a. de campia, campénn;
Mesterkéletlen, a. — fii, ad. ne- de campu.
maiestritu; neafectatu, nepre- Mézes, a. cu miere, indalcitu.
facutu.. Mézezni, v. a indulcí.
Mesterkélt, a. măiestrita, arte- Mézga, a. gumi, resina.
ficiosn; afectata. Mezítelen, mezitlen, meztelen, a .—
Mesterkéltség, s. maiestrire; pre­ fii, ad. golu, golasia.
făcătoria. Mezítelenség, meztelenség, s. go-
Mesterség, s. meseria, măiestria, latate.
profesiune, arta. Mezítláb, ad. descultiu.
Mesterségesen, ad. maiestritu, Mező, s. campu; campia.
arteficiosu. Mezőváros, a. opidu, orásiu.
Mész, a. vara, calce. Mezőség, 8. campia.
Mészárlás, s. macelare. Mi, mink, pron. női.
Mészárolni, «. a macelá. Mi? pron. ce? cum?
Mészáros, a. măcelăria. Miatt, p . pentru, din cansa.
Miatyánk, a, Tatalu-nostru.
Mészárszék, a. macelaria.
Micsoda? pron. ce?
Meszelni, v. a várni, a spoi.
Midőn, eoj. candu.
Meszelés, a. varuire, spoire.
Mielőtt, ad. inainte de.
Meszelő, a. varuitoriu.
Miért? ód. pentru ce?
Meszes, a. varosa. Miféle? pron. ce feliu? de ce
Meszezni, v. a imple cu vara. soiu?
^Metélni, v. a taié. Mig, miglen, ad. pana, pana ce.
Metélés, a. taiere. Mihelyt, mihelyest, cqj. indatace.
Metéletíen, a. netaieta. Miként? 'miképen? ad. cum? in
Metélt, a. taieta. ■ ce nrodu?
Métely, a. calbéza. Miklós, n. prop. Nicolae.
Mételyes, -a. calbazitu, ca cal- Mikor? ad. candu?
baza. Míkoron? ad. candu?
Mételyesedni, a a se incalbazí. Miksa, n. prop. Macsimilianu.
Mételyesitni, v, a incalbazí. Miliőm, a. müionu.
Miliomos Minthogy 143

Miliomos, a. milionariu. Mindenünnen, ad. din totu lo-


Mily? milyen? pron. cnm? ce culu, de pretotindeni.
feliu? Mindenütt, ad. in totu loculu,
Milyenség, a. calitate. pretotindeni.
Mímelni, v. a imită. Mindenüvé* ad. (v. mindenütt).
Mimelés, a. imitare. Mindjárt, ad. indata, numai-
Mimelet, a. imitatiune. decatu.
Mimész, a. mimica. Mindnyájan, ad. cu totii.
Mimészet, a. pantomimica. Mindnyája, a. (v. mindnyájan).
Mimiden? ad. in ce modn? cnm? Mindössze, ad. laolalta, cu to-
Minap, ad. deunadi. tulu.
Minázni, v. a submină. Mindszent, a. diu’a toturoru san-
Mind, a. totu, toti, tóté. tiloru.
Mindazáltal, mindazonáltal, coj. Mindszenthava, mindszenthé, a.
cu tóté acestea, totuşi. Octobre.
Mindeddig, ad. pana acum, pa­ Minduntalan, ad. neincetatu, ne­
na aci. curmaţii.
Mindegyik, pron. toti. Minek? ad. de ce?
Mindegyre, ad. mereu, neînce­ Minekelőtte, coj. mainainte de.
tata. Minekokáért, coj. deci, pentru
Minden, a. toti, fiacine, fiaeare. aceea.
Mindenható, s. atotupotente, om­ Minekntánna, coj. dupace.
nipotente. Minél, ad. cu catu.
Mindenhatóság, a. afotupotentia, Minélfogva, ad. deci, prinurmare.
omnipotentia. Minemű, a. ce feliu, ce soiu,
Mindenhol, ad. pretotindeni. ce calitate.
Mindenhonnan, ad. depretotindeni. Minemüség, a. calitate.
Mindenhová, ad. intóte locurile, Minemüsíteni, ti. a califică.
pretotindeni. Minemüsités, a. calificare, cali-
Mindenképen, mindenként, ad. in ficatiune.
totu modulu. Minister, a. ministru.
Ministeri, a. ministeriala.
Mindenki, p rtn . fiacine, fiacare. Minő, a. ce feliu, de ce calitate.
Mindenkor, ad. totudéun’a. Minőség, a. insusire, calitate.
Mindenkori, a. din totu tempulu.
Minőségi, a. calitativa.
Mindenkorra, ad. pentrutotudé- Minősítni, v. (v. minemüsítni).
un’a. Minősitvény, a. calificatiune.
Mindennapos, a. de tóté dilele. Mint, coj. cá,.decatu, cnm.
Mindég, mindig, ad. totudéun’a. Minta, a. modelu, forma.
Mindegy, coj. totu-un’a. Mintázni, v. a modelă, a forrná.
Mindenes, a. de totu feliulu, to- Mintázás, a. modelare, formare.
tulu in tóté. Mintegy, ad. circa, cam, aprópe.
Mindenik, a. toti, tóté. Mintha, coj. cá si cum.
Mindenség, «, uniyersu, totali­ Minthogy, coj, fiindcă, din cau­
tate. sa ca,
iá Mintáéin Moly

Mintsem, coj. decatu, decatu cá. Mocskositni, ti. (v. mocskitni).


Mióta, miolta, coj. decandu. Mocskosodni, ti. a se manjí.
Mireny, s. arsenicu. Mocsok, 3 . péta, necuratienía,
Mirha, ». smirna. m acula.'
Mirigy, s. ghindura; scrofula; Mocsoktalan, a. úl, ad. nepe-
pestilentia, ciuma. tatn, nemaculatu.
Mirigyes, a. ghindurosn. Mód, 3. m odu; posibilitate; po-
Mirtus, s. mírta. ' tin tia ; cumpatu.
Mise, ». liturgia. Modor, s. maniera.
Misézni, v. a dice liturgi’a. Módos, a. — an, ad. de buna
Mintán, coj. dupace. potere, cu avere; gentilu, po-
Min, s. (v. mÜ). litu.
Mivel, coj. fiindcă. Módosság, 3. gentili taté, poliţe-
Mivelhogy, coj. (v. mivel). tia ; avere.
Mivelni, v. a cultivă; a face, Módosítni, v. a modifică, a co-
a lucrá. rege, a emendá.
Mivelés, s. cultivare; facere, lu* Módósitvány, s. amendamentu.
crare. Módozat, 3. modalitate.
Miyelet, ». cultura; operaţiune, Módszer, 3 . metodu.
lucrare, fapta. Módszeres, a. metodicu.
Miveletlen, a. — űl, ad. neculti- Módszertan, s metodica.
vatu, nelucrata, neinvetiatii Módtalan, a. fara modalitate, ne -
Miveletlenség, a. necultura. cumpatatu.
Mivelt, o. cultivatu. Mogorva, a. morosu, posomorita.
Miveltség, «. cultura, Mogorván, ad. (v. mogorva,).
Mives, s. lucratoriu, meseriesiu. Mogyoró, s. (v. magyaré).
Mivész, a. artista. Mogyoróból, s. simbure de aluna.
MivésZi* a. — leg, ad. maiestro- Mogyorófa, s. alunu.
su, artificiosu. Mogyorófajd, s. gainusia de alu-
Mocczanni, v. a miscâ. netu.
Mocczanás, a. mişcare. Mogyorós, a. alunetu.
Mocsár, s. balta, mocirla. Moh, 3. muschiu.
■Mocsáros, a. baltosu, mlastinosu. Mohó, a. lacomu.
Mocskitni, v. a mânji, a ponosi. Mohón, ad. (v. mohó).
Mooskolni, v. a mânji, a ponosi, Mohos, a. — an, ad. muschiosu.
*a scarnavi; a ocări, a défaimá. Mohóság, s. lacomía.
Mooskolás, s. m ânjire; ocara, Mohosodni, mohosúlni, n. a cres-
defăimare. ce muschiu.
Mocskolódni, v. a se mânji; a Hokány, a. mocanu; necultivá-
Be defairoá, a se bajocorí, a tu, mojieu.
se injurá. Mókázni, v. a glumi.
Mooskolódás, 3, defăimare, bajo- Mókázás, 3 . glumire, gluma.
corire; insultare; scarnavire. Mókus, 3. ververitia.
Mocskos, a , ponositu, petatu, Molnár, 3. mórariu.
jnanjitu, necuratu. Moly, ». molia.
Mo'yos Mostohaság .145
Molyos, a. cu molii. Morzsolódni, v. a se sfarmă.
Molyosodni, v. a se împle cu Morzsányi, a. că o sfarmitnra.
molii. Morzsolni, v. (v. morzsáiéi).
Mondani, v. a spune, a dice, a Morzsolás, s. alarmare, dumicare.
grai, a vorbi. Morzsolódni, v. a se sfarimá.
Mondás, s. spunere, dicere, vor­ Mosni, v. a spalá, a Iá, a lauá.
bire, graire. Mosás, 8. spalare, lare.
Monda, ». traditiune, dise, spusa. Mosakodni, v. a se spalá, a se Iá.
Mondat, *. sententia, propuse- Mosakodás, a. spalare.
tiune. Mosadék, s. spalatura.
Mondattan, a. — ül, ad. nespusu, Mosatni, v. a spalá (prin altuln).
neamintitu, nedisu. Mosatás, s. spalare (prin altulu).
Mondattan, s. sintacsa, peroidica., Mosatlan, a. — 41, ad. nespalatu.
Mondhátatlan, mondhattam a. — Mosdani, v. a se spalá.
ül, ad. neesplicaveru, ce nu Mosdás, »..spalare (proprie).
se póte esplicá. Mosdatlan, a. — úl, ad. nespă­
Mondogálni, v. a dice (mereu). lata.
Mondogatni, v. (v. mondogálni). Mosdó, ». spalatoriu.
Mondolni, v. a dictá. Mosdóedény, mosdótál, ». lavoru,
Mondola, s. (v.. mandola). lauariu.
Mór, ». mauro, negru. Moslék, ». latúri, spălaturi.
Moraj, s. sgomotu, murmuru, Moslékos, a. de latúri, cu latúri.
vnietu. Mosó, ». spalatoriu, lautoriu.
Mord, a. furiosu, rabiatu, ms- Mosogatni, v. spalá (vasele).
niosu, ferosu. Mosogató, ». spalatoriu.
Morditni, v. a infuriá, a inver­ Mosoly, s: zimbetu, surisu.
siu n i. Mosolygás, *. (v. mosoly).
Mordulni, e. a murmură, a se Mosolyogni, mosolygani, v. »
infuriá, a se imbursucá. zimbí, a suride.
Morga, s. marmota. Mosóné, s. spalatorésa, spălă­
Morgás, s. murmuratura, mur­ toria.
muru, bombanitura.
Most, ad. acum, acuma.
Morgolódás, a. (V. morgás).
Mostan, ad. (v. most).
Morgolódni, v. a se ínaniá, a
Mostanában, ad. in curendu, de
se infuriá, a murmură, a se
curendu.
bursucă.
Mormogni, v. a murmură. Mostani, a. de acum.
Morogni, v. a barai, a mormăi, Mostanság, ». acuma, de curettdu.
a murmură. Mostoha, a. vitrega; nefavori-
Morva, 8. morava. toriu.
Morzsa, s. farmitnra (de pane). Mostohán, ad. vitregesce.
Morzsalék, s. (v. morzsa,). MoBtoháskodni, v. a se portă Vi­
Morzsáim, v. a sfarimá, a du­ tregesce.
mică. Mostohaság, «. vitregime; nefa-
Morzsalékony, a. sfarmitiosu. vóre, calamitate.
10
14 fi Motózni Mnrok
Hotózni, v. a cercetă, a caută, Múlandó, a. trecatorin, espira-
a visitá. bilu, transitoriu, tempurariu.
Motozás, *. cantare, cercetare, Múlandóság, s. nestabilitate, ne­
* visitare. statornicia.
Hotózó,' s. cercetatoriu, visita- Mulasztani, v. a perde din ve­
toriu. dere, a negligá, a negrijí.
Motyogni, v. a migăli, a vorbi Mulasztás, 3. negrijintia, negli­
(că pruncii cei mici). gentia.
Motyogás, 3. migalire. Mulatni, v. a petrece, a con­
Mozditni, v. a mişcă, a clati. versă, a distrage.
Mozdítás, 3 . mişcare, clatire. Mulatás, s. petrocere, conver-
Mozditatlan, a. — úl, ad. nemis- satiune, distractiane, recrea-
catu, neclatitu. tiane.
Mozdithatlan, a. — úl, ad. ne- Mulató, s. petrecatoriu; .loca de
miscabilu. petrecere.
•Mozdony, s. locomotiva. Mulatozni, v. (v. mulatni).
Mozgalom, s. miscamenta; res- Mulatság, 3. (v. mulatâş).
cóla. Mulatságos, a. cu petrecere, dis-
.Mozgás, 3 . mişcare. tractivu.
Mozgatni, v. a miscá, a clati. Mulattatni, v. a . face petrecere,
Mozgatás, s. mişcare, clatire. a distrage.
Mozgatbatlan, a. imobilu, ne- Mulattatás, s, petrecere, distrac­
miseabilu. tiane.
Mozgatható, a. miscabilu, mobila. Mulattató, a. de petrecere.
Mozgathatóság,«. mobilitate, mis- Mnlékony, a. (v. múlandó).
cabilitate. Mulékonyság, s. (v. múlandóság).
Mozgató, a. miscatoria. Mulhatlan, a. — úl, ad. neama-
Mozgékony, a. miscatiosu, mo­ nabilu, peremtoriu.
bila. Múlva, p. preste, dupa.
Mozgékonyság, s. miscabilitate, Munka, s. lucru, opu, opera,
mobilitate. operatu.
Mozgó, a. miscatoria, mobila. Munkálni, ti. a lucră, a munci.
Mozgóság, 3. mobilitate. Munkálás, s. lucrare, muncire,
Mozgony, s. locomobila. activitate.
Mozogni, v. a miscá. Munkálat, s. lucru, operatu.
Munlsálódás, s. lucráre.
Mozogható, a. (v. mozgatható,).
Mozsár, 3 . pina (de batutu sare). Munkálódni, munkálkodni, ti. a
[Mozsárágya, s. mortaria. lucră, a sili.
Munkás, 3. lucratoriu.
Mózses, n prop. Moise.
Munkás, a. silitoriu, activu.
Mögé, p . langa, in dósa. Munkásság, s. silintia, activitate.
JMúha, s. (v. moh). Munkátlanság, 3 . nelucrare, ne-
Múlni, v. a trece, a espirá. . activitate.
Múlás, 3 . trecere, espirare, de- Munkátlanúl, ad. fara lucru.
cursu. Mnrok, 3 . morcovu.
Murva Nagyobbitni 147
Murva, a. sfarmitura, de fenu. Muzeum, a. museu.
Muskotály, a muscatelu. Muzsika, a. musica.
Muslicza, a. muscutia de acetu, Mű, a. arte; opu, opera.
de vinu. Műtét, a. operaţiune.
Must, a. mustu. Műkedvelő, a. diletanta.
Mustár, a. mustăria. Műegyetem, a. institutu • poli-
Mustolni, ti. a stórce mustu. technicu.
Mustos, a. sucosu, mustosa.
Műipar, a. industria.
Mustra, a. modelu, mustra, esem- Műkiállitás, a. espusetiune de
plariu.
artefacte.
Muszka, a. rusu, muscanu.
Mutatni, ti. a aretá, a indică. Műszó, a. terminu technicu.
Mutatás, a. aretare. Működés, a. lucrare.
Mutatkozni, v. a se aretá, a se Működni, ti. a fnnetioná, a lucrá.
infatiosiá, a apare. Műszer, a. instrumenta.
Mutatkozás, a. aretare, aparitiu- Művelni, ti. a operă, a lucrá.
. ne, fenomenu. Művész, a. m ăiestru; artista;
Mutató, a. aretatoriu. industriariu.
Mutatvány, a. aretare, produc- Művészi, a. — leg, ad. artistica.
tiuue, proba. Műzet, művezet, a. mechanisinu,
Mutogatni, ti. a aretá (desu). mecbanicu.

N.
Nád, a. trestia, arundine; pa- Nadrágtalan, a. fara cióreci.
.pura. Nadragulya, a. mătrăgună.
Kádméz, a. zacharu. Nagy, a. mare.
Nadály, a. lipitóre. Nagykorú, a. maiorenu.
Nádas, a. arundinosu, cu tres­ Nagykorúság, a. maiorenitate.
tia . Nagylelkű, a . — leg, ad. mari-
Nádazni, ti. a cuptusí cu tres­ nimosu, generosu.
tia. Nagylelkűség, a. generositate.
Nádolni, ti. a otielí, a calí íe-
Nagyméltóságú, a. escelentia.
ru lu . Nagyszerű, o. — en, — leg, ad.
Nádor. a. palatina. maretiu, grandiosu.
Nádori, a. palatinalu.
Nádorság, i. palatinatu. Nagyszerűség, a. marimé, gran-
Nadrág, a. pantaloni, cióreci. ' dóré.
Nadrágtartó, a. braţele. Nagyítói, ti. a m ari; a menti.
Nadrágolni, ti. a bate. Nagyitás, a. m ărire; mentire.
Nadrágos, a . — an, ad. cu ció Nagyitó, a. maritoriu.
reci, ciórecatu. Nagyobbítni, ti. (v. üagyítni,).
10*
14S Nagyobbodni Nehézkés
Nagyobbodni, v. a se marí, a Nehogy, coj. nu cumva.
cresee. Nesze! irt. na! apuca!
Nagyobbúlni, v. v. (nagyobbodni,). Nedv, nedű, a. umediéla, sucu.
Nagyocska, a. marisioru. Nedves, o. — en, ad, jilavu, u-
Nagyon, ad. férte. medu.
Nagyság, s. marimé. Nedvesítni, v. a umedí, a udá,
Nagysád, s. ilnstritate. a jilavi.
Nagyságolni, «. a titulá cu ilus- Nedvesítés, a. umedire, udare,
tritatea t’a. jilavire.
Nagyságos, a. prea ilustru, se- Nedvesség, a. umediéla.
renitate. Nefelejts, a. camandrina (planta).
Nagyúlni, v. a se marí, a cresce. Negéd, a. mandría, trufia, fala.
Nál, p . la, de. Negédes, a. trufásiu, infumuratu,
Nándor, n. prop. Ferdinandu. orgoliosu.
Nap. «. sőre; dí. Negédesség, a. trufia, arogantia,
Napállás, s.,solstitiu. orgoliu.
Napéjegyen, *. eeuinoptiu. Negély, a. anostitura, afectatiune.
Napernyő, s. umbrela. Negélyezni, v. a afectá.
Napfogyatkozás, a. întunecime Néger, a. negru, arapu.
de söre, eclipse. Négy, a. patru.
Napkelet, a. orientu. Négyszög, a. patrulature.
Naplemenet, a. apusulu sérelui. Negyed, a. patrariu.
Napnyugot, a. apusu, occidentu, Negyedik, a. alu patrulea.
vestu. Negyedszer, a. a patr’a.
Napszámos, a. dileriu. Négyen, a. patru-insi.
Naptár, s.'calindariu. Négyenként, a. cate patru,
Naptéritő, a. tropicu. Négyzet, a. patratu.
Napa, a. sécra. Negyven, o. patrudieci.
Napi, a de d í; de sőre. Néha, ad. eate-odata, uneori.
Napidíj, a. diurna. Nehány, a. unii, cativa.
Napló, a. jurnaln, diariu. Nehányan, ad. (v. nehány).
Napolni, ». a amaná, a prorogi. Néhányszor, ad. de eateva-ori.
Naponként, ad. pe dí. Nehéz, ’ a. greu, dificilu, gravu,
Nappal, ad. diu’a. ponderosu.
Nappalodul, v. a se reversá de dí. Nehezedni, nehezbűlni, v. a se
Napraforgó, ». flórea sérelui. ingreuná.
Napsági a. dí. Nehezedés, nehezbülés, a. ingre-
Narancs, a. pomarantia, aurantia. unare.
Nász, a. ospetiu; cus crime. Nehezék, a. dramu.
Nászisten, a. imenu. Nehézkedni, v. a gravitá.
Nátha, a. cataru. Nehézkedési a. gravitatiune.
Náthás, a. introcnatu. Nehezen, ad. cu greu, anevoia»
Náthásodni, v. a se introcni, a Nehezitni, v. a ingreuná.
capatá cataru. Nehezítés, a. ingreunare.
Ne,' ad. nu, • Nehg zkés, a. greoiu.
N ehézség Néptelenítni 149

[■ Nehézség, a. gravitate, greutate,Németes, a. — en, ad. nemtiescu,


pondu. germanescu.
Neheztelni, v. a luá in nume Németesedni, németesűlni, v. a

1 de reu, a imputá. se nemtí, a se germanisá.


Németül, ad. nemtiesce, germa-
nesce.
Nemi, a. secsualu.
Neheztelés, a, indignatiüne, dis- Némi, pron. órece, ceva.
gustare. Nemleges, a. negativu.
Nehezülni, ». a se ingreuná. Nemlegesség, s. negatiuoe.
I Nehezülés, a. ingreunare. Nemtelen, a. — űl, ad. nenobilu j
[ Nehogy, coj. nu cumva. fara secsu.
Néhol, ad. alocurea. Nemtő, a. geniu, scutitoriu, spi-

I Nél, p . la, langa.


Nélkül, p . fara, fora.

a-i lipsi.
| Nélkülözés, a. lipsa.
ritu aparatoriu.
Némulni, v. a amutí.
Némulás, a. amuţire.
I .Nélkülözni, v. a suferi scădere, Nemzeni, *». a nasce, a produce,
r
a generá.
I Nélkülözhettem a. — űl, ad. ne- Nemzés, a. naseere, generare.
Nemzedék, a. generatiune.
j lipsitu, nelipsiveru.
Nemzet, a. naţiune.
I Nélkülözhető, a. ce póte lipsi,
Nemzetőrség, a. garda naţionala.
■ lipsiveru.
Nemzetes, a. nobilu, spectabilu.
r Nem, ad. nu.
Nemzeti, a. nationalu.
I Nemcsak, coj. nu numai. Nemzetiség, a. naţionalitate.
I Nem, 3 . genu, secsu. Nemzetség, a. vitia, familia.
I Néma, a. mutu. Nemzetségi, a. de familia.
!* Némán, ad. mutu.
Néne, a. sora, lele
Némaság, a. mutime.
Nénike, a. lelitia.
Némber, a. femeia. Nép, a. poporu.
Şl Nemde? ad. cumva? Népszerű, o. populariu.
ţ Némely, pron. unii. Népszerűség, ». popularitate.
L Némelyik, pron. cate unulu. Népuralom, a. democraţia.
S Némelykor, ad. uneori, Népuri, a. democraticu.
f Nemes, a. nobilu. Népes, a. poporatu, poporosu.
Nemesbítni, v. a nobili á, a cul-
Népesedés, a. populatiune.
tivá. Népesedni, v. a se impoporá.
Nemesedni, nemesbűlni, a. a se Népesítni, v. a impoporá.
r nobilitá, a se cultivá. Népesités, a. impoporare.
Nemesedés, a. nobilitare, culti­ Népesség, a. populatiune, popo-
vare. rime.
Nemesen, ad. cu nobletia. Népies, a. — en, ad. populariu.
Nemesi, a. nobilitarul.
Néptelen, a. fara poporu, des-
; Nemesítni, v. (v. nemesbítni,).
populatu.
Nemesités, s. nobilitare, culti- Néptelenítni, v. a dc3poporá.
1: varé.
[ Nemesség, s. nobilime, aristo-
i cratía.
150 Nesz Nőtlen
Nesz, a. siopta; pretestu. Nevezetes, a. renum ita, notabil
Nesze! int. na! primesce! lu, memorabilii, considerabila.
Netalán, ad. nu cumva. Nevezetesen, ad. mai vîrtosu,
Név, s. nnme. mai alesu.
Névelő, névhatározó, a. articln. Nevezetesség, a. insemnatate, lu*
Névsor, névjegyzék, a. catalogn, cru memorabilu.
registru, lista. Nevézgélni, ti. a numí (desuj.
Névmás, a. pronume. Nevezhetlen, a. nenominabilu.
Névmutató, a. articlu. Nevező, a. numitoriu.
Névutó, a posposetiune. Névleges, o. — en, ad. nominala»
Növekedni, ti. a cresce, a se Névtelen, a. anominu, fara nume.
marí. Névtelenség, a. anonimitate.
Növekedés, a. crescere, cresca- Nézni,' ti. a privi, a se uită, a
mentu. vedé.
Nevelni, ti. a educá, a cultivă; Nézés, a. privire, vedere.
a m arí; a produce. Nézdegelni, ti. a privi, a se ui*
Nevelés, s. eductiune; adaugere. tá (desu).
Neveléstan, a. pedagogia, peda­ Nézegetni, ti. a privi, a caută,
gogica. a cercetă, a visitá.
Neveletlen, a. — fii, ad. needu- Nézet, a. părere, opiniune; ve­
ca tu ; necrescutu. dere.
Neveletlenség, a. necrescere, ne- Nézlelni, ti. a caută, a privi, a
educatiune, necultura, bada- se uită, a contemplă. .
ranía. Nézlet, a. contemplatiune, intui-
Nevelő, a. edncatoriu, docente, tiune.
institutoriu, pedagogu. Nézleti, o. intuitivu.
Nevelt, a. cultivata, educata, Néző, a. spectatoriu, vedietoriu,
crescutu. comtemplatoriu.
Neveltetni, ti. a educá (prin alţii). Nézve, p . cu privintia, cu res­
Nevendék, a. adolescente, alum- pecta la . . .
n u ; elevu, disciplu. Ni! int. éca! uita!
Nevendékház, a. alumneu. Nincs, ti. nu’i, nu este.
Nevendékpap, a. clericu. Nógatni, ti. a indemná, a animă»
Nevetni, ti. a ride. Nógatás, a. îndemnare, animare»
Nevetés, a. ridere. Noha, coj. desi, macarca.
Nevetlen, a. fara nume, ano- Nosza! int. aid! fia!
nimn. Nő, a. femeia, muiere.
Nevetség, a. risu. Nőni, ti. a cresce.
Nevetséges, a. — en, ad. de risu. Nődögélni, v. a cresce incetu.
Nevettetni, ti. a causá, a deş­ Női, o, muierescu, femeiescu.
teptă risu. Nős, a. căsătorita, cu femeia.
Nevezni, ti. a numí. Nőstény, a. femeiuşcă.
Nevezés, a. numire. Nősülni, v. a se insurá.
Nevezet, a. numire, denomina- Nőtlen, nőtelen, a. — ül, ad. co­
tiune. libe, necasatoritu, fiira iemeia»
Nőtlenség Nyávogó 15
Nőtlenség, a. celibalu. Nyalakodás, «. licărire.
Növelni, v. (V. nevelnij. Nyalakodni, v. a linge, a licaí.
Növelde, a. institutn do erescere, Nyalánk, a. licau.
preparandia, institutn peda- Nyalánkság, a. licaitura, licaire.
gogicu. Nyalánkodni, v. (v. nyalakodni).
Növendék, s. (v. nevendék). Nyálas, o. — an, ad. balosu.
Növény, s. planta. Nyálasítni, v. a scuipá, a îm­
Növénytan, növénytudomány, a, ple de scuipata.
botanica. Nyálasodni, v. a se imple de
Növényzet, s. plantatiune, vege- bale, a se inmucosiá.
tatiune. Nyálasodás, s. inmucosiare.
Nővér, a. sora. Nyálazni, v. (v. nyálasítnij.
Növés, s. erescere. Nyalintani, v. a linge.
Növeszteni, v. a cresce, a educá, Nyalka, o. falosu.
a cultivá. Nyalkán, ad. falosu, înfumurata.
Nyafogni, v. a balbaí, a ganga- Nyálka, s. mucositate, bale.
ví, a fonfaí; a latrá. Nyálkás, a. — an, ad. mucosu,
Nyafogás, s. balbaire, fonfaire; balosu.
lătrătură ("la canii de venatuj. Nyálkásodni, v. a se inmucosiá,
Nyaggatni, v. a casní, a torturá. a se face balosu.
Nyáj, s. turma. Nyár, s. véra.
Nyájas, o. — an, ad. urbann, Nyárfa, s. plopu.
suavu,. cortenetiu, amicabilu. Nyárelő, a. Juniu.
Nyájaskodás, s. suavitate, urba­ Nyárhő, s. Juliu.
nitate, cortenía. Nyárutó, a. Augustu.
Nyájaskodni, v. a fi suavu, a fi Nyaralni, v. a verá.
amicabilu, a cortení. Nyaralás, a, veratu.
Nyájasság, a. suavitate, blande- Nyaraló, a. vila, casa de veratu.
tia, urbanitate. Nyaranta, ad. in tempu de véra.
Nyak, s. grumazu, gútu. Nyargalni, t>. a alergá. ,
Nyakas, o. obstinatu, eerbicosu.
Nyári, o. de véra.
Nyakasság, s. obstinatiune, cer­
Nyárias, a . — an, ad. de véra,
bicia.
cá de véra.
Nyakaskodni, v. a se obstiná,
a se opune, a resiste, a fi Nyárs, a. frigare.
eerbicosu. Nyársalni, ti. a trage in frigare.
Nyakazni, v. a taié capulu. Nyavalya, a. bóla, nevoia, morbn.
Nyakazás, s. taierea capului. Nyavalyatörés, a. epilepsia, cal-
Nyakravaló, nyakbavaló, «. mara­ catura.
ma de gűtu, cravata, colariu. Nyavalyás, a. bolnavu, morbo-
Nyalni, v. a linge. su ; ticalosu.
Nyalás, a. lingere. Nyavalyáskodni, v. a fi morbosu.
Nyál, a. bale, scuipata. Nyávogni, a. a miauná.
Nyaláb, a. batacuia, pachetu, Nyávogás, a. miaunare.
fasciculu. Nyávogó, a. miaunatoriu.
152 Nyegle Nyilvánítás
Nyegle, a. falosu, fanfaronii, lau- Nyergeletlen, a. neinsieiiatu.
, darosu. Nyerges, a. cu siea, de sub siea.
Nyeglélkedni, v. a se laudá, a se Nyerítni, v. a renchiezá.
, fali, a se inganfá. Nyerités, *. renchiezare.
Nyegleség, s. fanfaronia, ingán- Nyerő, a. castigatoriu.
faré. Nyers, a, — en, ad. neuscatu, ver­
Nyél, nyel, s. plesea, manunchiu, de, crudu; necultivatu.
codoriste; tórta, céda. Nyertes, a. invingatoriu, casti­
Nyeldeklő, s. inghititóre. gatoriu.
Nyeles,’ o. cu céda, cu plesélb, Nyesni, v. a ratezá, a tunde.
cu manunchiu. Nyesés, s. ratezare, tundere.
Nyeletlen, o. neinghititu; fara Nyest, *. foina.
tórta, fara plesea. Nyifogni, v, a míraí.
Nyelezni, v. a pune manunchiu, Nyikkanni, v. a mirai, a cârti.
a pune pleséle. Nyikorogni, v. a cártiaí.
Nyelv, «. limba; vorbire. Nyikorgás, s. cártiaire.
Nyelvjárás, s. dialectu, Nyíl, s. sagéta.
Nyelvtudós, s. filologu. Nyílni, v. a se deschide; a se
Nyelvelni, v. a limbuţi, a fleca­ desvoltá, a se înflori.
ri, a barfí. Nyílás, s. deschidere; gaura,
Nyelvelés, s. limbutire, flecarire, spărtură.
fleuría. Nyilalni, v. a sagetá, ajunghié.
Nyelves, o. limbuta, guralivu, Nyilalás, s. sagetare, junghiu.
reu de gura. Nyilas, s. arcariu, sagetatoriu.
Nyelveskedni, v. (v. nyelvelni). Nyilásos, a. gaunosu, spartu.
Nyelveskedés, a. ("v. nyelvelésj. Nyilatkozás, s. revelatíune, des­
Nyelvész, s. filologu. coperire, dechiaratiune.
Nyelvészet, s. filologia. Nyilatkozat, s. (v. nyilatkozás).
Nyerni, v. a castigá; a învinge. Nyilatkozni, ti. a revelá, a des­
Nyerés, s. câştigare; învingere. coperi, a dechiará.
Nyereg, «. siea. Nyilatkozmány, s. manifesta.
Nyerekedés, s. speculatiune, cas- Nyilatkoztatni, v. a descoperi,
! tig are; camataría. a revelá.
Nyerekedni, v. a speculá, a cas- Nyilatkoztatás, s. (v. nyilatkozás).
tigá, s profitá. Nyilatkozvány, s. (v. nyilatkoz­
Nyeremény, s. castigu, dobanda, mány).
• profita. Nyilazni, v. a sagetá.
Nyereség, s. (v. nyeremény). Nyilt, a. — an, ad. deschisu, in-
Nyereséges, a. cu castign, cu vederatu, francu.
profita, folositoriu. Nyilván, ad. publice, pefacia.
Nyerészet, s. speculatiune. Nyiivánítni, v. a descoperi, a
Nyerészkedni, v. a speculá. incunoscintiá, a aúuntiá, a
Nyergelni, v. a insieilá, a pune publicá.
sieóa, Nyilvánitás, s. descoperire, de-
Nyergelés, s, insieilare. chiarare, anuatiare.
Nyilvános Nyomulás 153
Nyilvános, a. — an, ad. lam uri- Nyomé, a. apasatoriu, tescuito-
» tu, publicu, respicatu, chiaru. riu, calcatoriu.
Nyilvánoaítni, v. a publicá, a Nyomor, a. ticăloşi a, calamitate,
descoperi. suferintia.
Nyilvánosság, a. publicitate. Nyomorék, a. schilavu, invalide.
Nyírni, v. a tunde, a ratezá. Nyomorogni, e. a petrece in ti­
Nyírás, nyirés, s. tundere, tun- căloşia, in calamitate, a se
sura, ratezare. torturá.
Nyirbálni, v. a tunde. Nyomorgatás, a. chinuire, tor­
Nyires, s. mestecanisiu. turare.
Nyiretlen, a. netunsu. Nyomoritni, v. a schilavi, a ti­
Nyirettyű, a. arcú (la violina). căloşi.
Nyírfa, a. meslécanu. Nyomorodni, u. a se schilavi; a
Nyírfajd, s. cocosiu de munte. se neferici, a se ticăloşi.
Nyirkos, a. — an, ad. umedosu, Nyomorú, nyomorult, o. ticalosu,
apatosu, umedu. misielu.
Nyirkosság, a. umediéla. Nyomorultan, ad. misielesce, mit
Nyirkosítni, v. a umedi, a jilavi. serabilu.
Nyitni, v. a deschide. Nyomorúság, a. ticăloşia, cala­
Nyitás, a. deschidere. mitate, inisería.
Nyoicz, a. optu. Nyomorúságos, o. — an, ad. (v.
Nyolczad, a. optariu. nyomorú).
Nyolczadik, a. alu optulea. Nyomós, a. — an, ad. ponderosu,
Nyolezan, a. optu-insi. insemnatoriu, de insemnatate.
Nyolczvan, a. optudieci. Nyomósság, a. insemnatate, im-
Nyom, s. urma. portantia.
Nyomni, v. a apasá, a tescuí; Nyomozni, v. a urmări, a per­
a cumpăni. secută, a cercetá.
Nyomasztani, v. a apasá, a in- Nyomorás, a. urmărire, persecu­
greuná. tare, cercetare.
Nyomtalan, a. fara urma.
Nyomasztó, a. apasatoriu, in ­ Nyomtatni, «. a tiparí, a impri­
gre unatoriu. me; a tescuí; a trierá.
Nyomatni, v. a tescuí, a apasá; Nyomtatás, a. tipărire, imprime-
a tiparí. r e ; tescuire, trierare.
Nyomat, a. tipăritură. Nyomtaték, a. adausu la pondu,
Nyomaték, s. insemnatate, cum­ suprapondu.
pănă, greutate. Nyomtató, a. tipografa, tiparito-
Nyomatékos, a. — an, ad. impor- riu, imprimeteriu; tescuitoriu.
tantu, insemnatoriu, cumpa- Nyomtatvány, nyomtatmány, a.
nitoriu. tipăritură.
Nyomda, s. tipografia, impri­ Nyomulni, v. a strabate, a se
meria. imbuldí, a petrunde, a penetrá.
Nyomdász, s. tipografa. Nyomulás, a. străbatere, imbul-
Nyomdék, $■ urma. dire, penetrare, petrundere.
154 • Nyoszolya Nyúlás
Nyoszolya, a. patu, culcusin. Nyugott, o. — an, ad. linistitu,
Nyöni, v. a smulge (canepa). odichnitu, paciuitu.
Nyögni, v. a geme. Nyugvás, nyugovás, e. odichna,
Nyögés, a. gemetu. repausu, linişte.
Nyögdécselni, v, a se vaietá, a Nyugta, a. cuitantia; pace, li­
se scânci; a gugurí. nişte. • V
Nyögdécselés, s. scancéla; va- Nyugtalan, o. — úl, ad. neodich-
ietare. nitu, neliniştita.
Nyőstény, a. femeiuşcă. • Nyugtalanítni, v. a conturbă, a
Nyöszörögni, v. a se vaietá, a nelinişti.
se scânci, a plânge. Nyugtalanitás, a. conturbare, ne­
Nyöszörgés, a. vaietatura, scan- liniştire.
cire. Nyugtalankodni, v. a se neodich-
Nyövés, a. smulsatura (de ca- ní, a se nelinişti, a se turburá.
nepa). Nyugtalanság, a. neodichna, ne­
Nyug, nyugalom, nyugodalom, a, linişte, turburare.
linişte, odichna, repausu, pace. Nyugtatni, v. a domoli, a liniş­
Nyugdíj, a. pensiune. ti; a cuitá.
Nyugdíjas, nyugdíjazott, o. pen­ Nyugtatăş, a. liniştire, domolire;
sionata. cuitare.
Nyugdíjazni, v. a pensioná. Nyugtató, o. domolitoriu, impa-
Nyugdijnok, a. pensionistu. ciuitoriu; cuitatoriu.
Nyűgjei, a. pausa. Nyugtatvány, a. cuietantia: cui­
Nyugalmas, a. — an, ad. odich- tantia.
nitu, linistitu, paciuitu. Nyugtatványozni, v. a cuitá.
Nyugalmazni, v. a pensioná. Nyugton, ad. odichnitu, linistitu,
Nyugalmazott, a. pensionata. in pace.
Nyugosztalni, v. a linişti, a mól* Nyugvás, a. odichnire, pausare.
corni, a domoli. Nyújtani, v, a int ende ; a lungL
Nyugat, nyűgöt, *. vestu, apu- Nyújtás, a. intendere, lungire.
su, occidentu. Nyujtékony, o. intendietiosu.
Nyugati, a. occidentala, apu- Nyújtható, o. intendibilu.
sénu. Nyújtó, o. intendietoriu; suci.-
Nyughatatlan, a. — úl, ad. ne- toriu.
linistitu, turburatu, neodich- Nyujtódeszka, a. cárpatoriu.
nitu. Nyujtozás, a. intendere.
Nyughatatlanság a. nelinişte, Nyújtózni, v. a se intende.
neodicbna. Nyujtodzni, nyújtózkodni, e. (V.
Nyughatatlankodni, v. a se ne­ nyujtóznij.
linişti, a se nepaciuí, a se Nyujtóztatni, v. a intende.
turburá. Nyúl, a. iepure.
Nynghatatlankodás, a. nelinişte Nyúlsaláta, a. susaiu.
turburare, neodichna. Nyúlni, v. a se intende, a in­
Nyugszik nyugoszik, v. se odich- tendő (man’a), a se atinge.
nesce, pauséza. Nyúlás, a. intendere, atingere.
Nyiladozni Okádó 155.
N yuladozni, v. a se in te n d e . N yúzás, í . b elire, d esp o iere.
N y ú lá n k , a. sn leg etu , in tin su , Nyúzó, s. b e lito riu , despoietoriw .
sv eltu . N yű, *. vierm e, rim a , stre p ed e .
N yúlászni, v. a v en á iep u ri. N yűg, a. c a tu sia , fa la n g a , p edeca;
N y ú lászat, s. v e n a tu de iep u ri. N yügölödni, v. a se sbucium á,
N yulékony, a. in te n d ietio su , duc- a se c ăso i, a se o sta n i, a s e
t il u ; v e n jo su . in co m o d itá.
N y u lék o n y ság , s. d u c tilita te , in- N yűgös, a. in c a tu sia tu , fe re c a tu ,
ten d ie tim e. legatu.
N y ú lik , v. se in ten d e.
N yűgözni, v. a le g á , a in c a tu -
N yúlós, e. in te n d ie tio su .
siá, a ferecá.
Nyulósodni, v. a se fa ce in te n ­
d ietio su . N yüst, a. itia .
N y u szt, a. zib elin a, sa m u ru . N yüves, a . — en, ad. c u stre p e ­
N yúvadni, v. a se in n ec á. de, vermeno8U.
N y ú v asztan i, v a in n ecá. N yüvesedni, v. a se in v e rm e n o -
N y ú zn i, v. a beli, a d esp o ié. siá, a se im ple d e v erm i.

o . ó.
0 , a. v e ch iu , an ticu . Odú, s. g a u r a ; b u tu ra .
Ó ! o h ! int. a h ! Ódon, a. a n tic u , in v ec h itu , d e
Ó bégatni, v. a lam en tá, a se tâ n ­ m oda vech ia.
g u i, a se v a ie tá. Odv, s. (y. odú).
Ó bégatás, a. lam e n ta re, tâ n g u ire . Odvas, a. g a u n o su .
Obon, a. u n c ia (m esu ra). Odvasodni, v. a se g a u n o siá, a
Ócska, o. v ech iu , p o n o sitn , in- se g ă u ri, a se b o rti.
v e ch itu . Oh! int. a h ! v a i!
Ócsárolni, ó csárlani, v. a defai- Ó hajtani, t>. a dóri.
m á, a calu m n iá. Ó hajtás, a. d o rire, d o rin tia , d ó ra .
Ó csárlás, a. d efăim are, calu m ni- Óhajtva, ad. d o rin d u .
a re , d e sp re tiu ire . Ok, a. c au sa.
Ocsm ány, a. — úl, ad. n e c u ra tu , Okirat, a. d o cu m en tu .
sc á rn a v u , h íd u . Oklevél, a. diplom a.
O csm án y itn i, v. a sc a rn a v i. Okszerű, a . — leg, ad. ra tio n a tu .
O csm ányodni, v. a se sc a rn a v i. Okádni, v. a vo m á, a bori, a
Oesúdás, a. d esm etecire, desa- v e rsá.
m etire, d e ştep tare . O kádás, a. vo m are, v e rsa re .
O csúdni, v. a se d esm eteci, a se Okadat, a. m o tiv are.
d estep tá. Okadatolni, v. a m o tiv á .
Ócsúlni, ocsúdni, v. a se eftini. Okadatolt, okadatos, a. m otivata»
Oda, ad. aco lo . Okádó, a. v o m a to riu , b o ríto ritu
156 Okmány Ólom
O k m á n y , a. d o cu m en tu . Olajfa, a. m aslin u , o livu.
O km ányolni, v. a d o cu m en tá, a Olajszinü, a . o liv a stru .
ad ev e ri. Olajos, a. oleiosu.
Okos, a . — a n , ad. p ru d e n tu , in- Olajozni, v. a ölei.
tie le p tu , p ric e p u tu . Olajozat, * o leitu ra.
O kosság, a. in tie le p tiu n e , p ru d e n - Ólálkodni, v. a p an d í, a sp io n á ,
tia , ra ţiu n e . Ólálkodás, a. p a n d ire , p a n d a .
O koskodni, v. a d ed u ce, a a rg u ­ Ólálkodó, a . p a n d ito riu , v u lp e-
m e n t A; a se 8fatosí. n o su , c la n d estin u .
Okoskodó, a. a rg u m e n ta to riu ; sfa- Olasz, a. ita lia n u .
to su . Olasz, a . ita lin e sc u .
Okosodni, okosúlni, v. a se in- Olaszfal, a. p a ra v a n u , p a rie te
tie lep tí, a d e v en i p ru d e n tu . sp an io lescn .
Okosodás, a. in tie le p tire , p ru - Olaszhon, a. Ita li’a .
Je n tia . Olaszul, a. ita lie n esce .
Okozni, v. a c au sá, a p ricin u í. O lcsítni, v. a eftini.
Okozás, a. c au sare , p ric in u ire . Olcsúlni, v. a se eftini.
Okozat, a. u rm a re , co secen tia, Olcsó, a. eftinu.
efectu , re su lta tu . Olcsóság, a. e ftin a ta te .
O k ság , a. c a u s a lita te . Oldani, oldozni, ti. a d e sleg á , a
O ktalan, a . n e in tielep tu , fa ra desface, a d e s n o d á ; a re so l-
m en te. vá, a abso lv á.
O k talan ság , a. n e in tielep tiu n e, Oldal, a. lă t u r e ; c ó ste.
n e p ru d e n tia . Oldalborda, a. có sta.
O ktalankodni, v. a face h e in tie- Oldalas, a. có ste (de vita).
le p tiu n i, a s e p o r tá n e p ru - O ldalaslag, ad. a la tu re a .
d en tu . Oldalfélt, ad. la tu ris iu .
O k tatn i, e . a in s tru á , a in v etiá. Oldalt, oldalvást, ad. a la tu re a .
O k tatás, a. in v e tia re , in s tru a re . Oldat, a. d esfacere, d e sn o d a re ;
O k tatástan , a. d id actica. s o lu tiu n e ; ab so lu tiu n e .
O ktató, a. in v e tia to riu , in s tru c ­ O ldatlan, a . — úl, ad. n e d e sle -
to ru l, d o cen te. g a tu ; n e d e s c u rc a tu ; n e d e s n o -
O ktondi, a . n a u c u , stu p id u , idio- d a tu , n e re so lv a tn .
tu , to n tu .
O ldhatatlan, a. — úl, ad. n e d es-
O k to n d iság , a. n a u c ía , s tu p id ita te .
le g a b ilu ; n e reso lv a b ilu .
O b v etetlen , a . — ül, ad. n esm in -
Oldozat, a. d e sleg a re, a b so lu tiu n e .
titu , n e a p a ra tu , p e rem to riu ,
Olló, a. fórfeci.
d e s ig u ru .
01, a. sta u lu , co tetiu , p o ié ta . Oly, ody, olyan, pron. a sia, c á
Oláh, a. rom fuiu. acela, de acelu .
Oláh, a . ro m an escu . O lyankor, ad. p e a tu n ci, in ace­
O láhosítni, v. a ro m an isá . lu tem p u .
Oláhosodni, v. a se ro m an isá . Ólmos, a. plu m b o su . ^
O láhul, ad. ro m an esce. Ólmozni, v. a p lu m b í.
•Olaj, a. oleu. Ólom, a. p lum bu.
Oltani Orgyikolás 157
Oltani, v. a a lt u i ; a v accin ă, a Olvasztó, a. to p ito riu .
îm p u n g e d e v e r s a tu ; a s tin ­ Olvasztott, a . to p itu ; d e s g h ia tia tu .
g e ; a in ch ia g á. Omladék, a. ru in a, s u rp a tu ra , d e -
O ltás, a. a lt u i r e ; v a c c in a r e ; s tin ­ rim a tn ra .
g e r e ; in ch ia g are . Omladozni, v. a se ru in á , a s e
Oltalm azni, v. a a p a ră , a scuti, su rp á .
a p ro te g e , a defendá. Omlás, a. ru in a, su rp a re , d e ri-
Oltalm azás, a. a p a ra re , p ro teg e - m are. '
re , sc u tire , d efen d aré. Om ladvány. a. (v. o m la d é k ).
Oltalm azó, a. p ro tec to riu , a p a ra - Ón, a. co sito riu , p lu m b u .
to riu , d efen so riu . Óni, v. (v. óvnij.
O ltalm azóiag, ad. d efen siv e, in Onka, a. tig r u , ia g u a ru .
m o d u a p a ra to riu . Onnan, ad. de acolo.
Oltalom, a. p ro te c tiu n e , a p a ra re , Onnét, ad. (v. o n n a n ).
d e fe r siu n e. Ónos, a. c o su to ritu .
O ltár, a. a lta riu . Ónozni, v. a co su to ri.
O ltatlan, a. n e a l t u it u ; n e s tin s u ; Ónozás, a. c o su to rire .
n e in c h ia g a tu . Ontani, v. a v ersá.
Oltó, a. c h iag u . Ontás, a. v e rsare .
Oltovány, a. a rb o re lu a ltu itu . Óra, a. o ro lo g iu ; ó ra .
Olvadni, v. a se to p i Órai, a. d e u n ’a ó ra.
Olvadás, a. to p ir e ; d e sg h ia tia re . Ó rás, a. o ro lo g eriu .
Olvadékony, a. to p itiv u . Orbáncz, a. o rb altiu .
O lvasni, v. a ceti, a l e g e ; a n u ­ Orcza, a. íacia, fa tia , o b razu ,
merád v u ltu .
Olvasás, a. c e tire , l e g e r e ; n u - O rczátlan, a. — ul, ad. obrazni-
' m era re. cu, n e ru sin a tu .
O lvasatlan, a. n e c e titu , n e le s u ; O rczátlankodni, v. a fi n e ru si-
n e n u m e ra tu . "n a tu , a face im p e rtin e n tie .
O lvasg atn i, v. a c eti (m ereu j.
O rczátlanság, s. n e ru şin a re , o-
O lvashattam a. n e le g ib ilu ; n e -
b ra z n ic ia , im p e rtin e n tia .
n u m e ra b ilu .
Olvasható, a. le g ib ilu ; nu m e- O rdítni, v. a ra c c í, a sbierá, a
ra b ilu . u rlá .
O lvasm ány, a. lec tu ra . O rditás, a u rle tu , ra c n e tu , sbie-
Olvasó, a. c etito riu , l e c to r iu ; ro- ra tu .
s a riu , m etan ii. O rgazda, a. p itu la to riu de h o ti.
Olvasókönyv, s. carte d e lec tu ra . Orgona, a. o rg an u .
Olvasott,, o. c etitu , lite r a tu , e ru -
O rgonáim , v. a dice, a cantá.
d itu , in v e tia tu .
pe o rg a n u .
O lvasottság, a. in v e tia tu ra , eru-
d itiu n e . Orgonás, a. o rg a n istu .
O lvasztani, e . a t o p i ; a des- O rgyilkölni, ». a o m o ri pe fu -
g h ia tiá . risiu, a a sa sin ă.
O lvasztás, ». to p ire ; d e sg h iatiare . O rgyilkolás, a. a sa sin a tu .
.168 Orgyilkos
O rgyilkos, a. a s a s in a . Osonni, ti. a se p itn lá , a tú li,
-Orgyilkosság, a. (v. o rg y ilk o lá s). a ta g i.
Ó riás, a. g ig an te . O stábla, a. ta b litia de jo c u , d a ­
-Óriás, óriási, a . g ig a n tic a . n á é ra .
Ormó, a. p isc a , c alm e, m a c h ia , Ostoba, a . stu p id a , p ro s ta .
danga. Ostobaság, a. stu p id ita te , n a u c ía .
Orosz, a. r a s a , m a s c a ta . Ostobán, a d . (v. o sto b a ).
O roszhon, a. K u si’a . Ostobáskodni, v. a fa ce , a co­
Oroszlán, a. leu . m ite a b sn rd ita ti.
O rozni, v. a ra p í, a fu rá . Ostobául, ad. (v ostoba).
O rozás, orzás, «. ră p ire , f a rtő . Ostor, «. c o rb ac iu , b iciu .
Orr, a. n a s u ; c io ca. Ostorozni, ti. a co rb aci, a b iciu i.
O rratlan , a . f á ra n a s a . Ostrom, a. a ta c a , a s a lta .
O rrm ácy , a. b o ta , tro m b a (la O strom zár, a. in ch isó re de a rm a ­
e le fan ţi). ta , b lo ca ta.
O rro csk a, a. n a su tiu . Ostrom lás, a. a ta c a re , o p u m n are,
O rro ln i, ti. a fi m a n io sa , a im - a sa lta re .
p u t á ; a m iro sá. Ostromló, a. o p n m n ato ria, a sa l­
•Orsó, a. fu sn . tato rii!.
O rszág, a. tié ra , im p e riu . Ostromolni, ti. a a ta c á , a opum -
■Országgyűlés, a. d ieta , p a r la ­ ' ná, a a sa ltá .
m en tit. Ostya, a, asim a, p a n e de cum i­
O rszá g iá s, a. d o m n ire, g u b e r- n e c a tă .
n a re . Oszer, a. p ia tia de v e ch itu ri.
O rszágolni, v. a do m n i, a gu- Oszerű, a. v e ch ia, a n tic u .
bem á. Oszlás, a. risip ire , desfacere, im -
Országos, a . d e tié r a , reg n ic o - p ra sc ie re .
l a r i u ; g e n e ra lu , u n iv e rs a la . Oszlatni, v. a re sip í, a d e sfa c e .
Ő rző, a. ru p ito riu . Oszlatás, a. desfacere, re sip ire .
O rv o s, *. m ed icu . Oszlani, v. a se desface, a se
O rvostudor, a. d o c to ra d e m e ­ risip i, a se de sp a rţi.
d icin a. Oszlop, a. sta tu a , co lu m n a.
Orvosi, a . m ed ic ala. Oszlopzat, a. c o lu m n a tn ra .
O rv o sla t, orvoslás, ti. rem ed iu , Oszolni, v. (v. oszlan i).
v in d ec are , cu rare . Osztani, o. a dividá, a im p a rtí,
Orvosolni, t>. a v in d e c i, a c n rá. a se p a rá .
O rvoslohatlan, a . n ev in d ecab ilu , Osztás, a. div id are, im p a rtire .
n e cu ra b ilu . O sztály, a. clase, d e sp a rtiem e n -
O rv o so lh ató , a . c n rab ilu . t u ; im p a rtié la ; c U sifleatio n e.
O rvosság, a. m ed icin a, m ed ica­ O sztályozni, v. a c la s ific ă ; a im ­
m e n ta , léc a. p a rtí.
O rvosságos, a . d e m ed ic am en ta , O sztályozás, a. clasificare.
m ed ic in a la . O sztályosat, a. cla sifica tia n e.
Ó ság , a. a n tic ita te , v ech im e. O sztható, a . im p a rtib ilu .
O sk o la, a. scó la. O szthatóság, «. im p a rtib ilita te .
Osztatlan Omledezni 159
O sz ta tla n , a. — ú l, ad. n e im p a r- O tthon, ad. acasa.
tib ilu . O tthonka, 3. s c u rta ic a (vest-
O szto v á ta , s. sta tiv a , re sb o iu m e n tu ),
(la tie su tu ). Otvar, 3 . b u b e s p u rc a te .
O sztozás, s. im p a r ti él a. Óvni, v. a fé ri, a p a z í, a a p a r á .
O sztozatlan, a. n e im p a rtitu . Óvakodni, v. a se te rí, a se p a ­
O szto zn i, v. a t e im p a rtí. zí, a se in g rijí.
O sztozkodni, v. (v. o szto zn i). . Óvakodás, s. p aza, g r ija , p re-
O s z trá k , 3. a u s tria e u . c au tiu n e, ferire.
Óta, p. de a to n e i, de u n u tem p u . Óvás, 3 . p rő te s tu .
Ó talom , *- p ro tee tiu n e , a p a ra re , Ó vatos, a. — an, ad. c u p aza,
d efen siu n e. c u g rija , c e rc u sp e ctu , p r e c a u ta .'
O trom ba, a . d ifo rm a , g ro so la n u . Óvoda, 3 . p re s e rv a to riu , in s titu ­
O trom baság, 3. d ifo rm itate, g ro ­ i a de în g rijire .
so lăn ia. Ovószer, s. m edilocu p re serv a -
O trom búlni, e . a se face d ifo r­ tiv u .
m a, a d ev en i b a d a ra n u . O zsonna, ». ojina, c in isió ra.'
O tt, ad. acolo. O zsonnázni, ti. a o jin á.

•• tt

o . o .
0 , pron. elu, ea. Ölelés, s. im b ra tio s ia re .
Ö blítni, v. a c la ta rí (cu ap a). Ölelgetni, v. (v. ölelni).
Öblöny, s. v a sú , b asen u . Ölelkezni, v. a se im b ra tio siá .
Öblös, a. eu fu n d o su . ÖlelkezéB, s. im b ra tio sia re.
-Öböl, a. c o n ca v ita te , g a v a n u si- Ölnyi, a. de u n u s ta n g in u , d e
n u (de m a re ). u n ’a o rg ia .
Öcs, 3 . fra te (m ai m icu ). Ölő, a. u c ig a to riu , o m o rito riu .
Ödön, n. prop. E u g en u . Ölteni, v. a im b ra c á ; a im punge,
Ö gyelegni, v. a a m b lá g u r a c a s - a cóse (c u aculu).
c a ta , a a m b lá ta n d a lin d u .
Öltöny, 3 . îm b ră c ă m in te , vest-
Öklözni, v. a d á , a lovi c u p u m n ii.
m en tu .
Ököl, 3 . p u m n u .
Ökör, s. bou. Öltözni, v. a se im b ra cá .
Ökrös, a. c u bői. Öltözés, s. im b ra c a re .
Ölni, o. a o m o ri, a u cid e. Öltözködés, s. (v. ö ltö zés).
Ölés, s. o m o rire, u c id e re. Öltözet, 3 . îm b ră c ă m in te .
Öldökölni, öldösni, v. a om ori, Öltöző, a. im b ra c a to riu , de im - ,
a u cide. b ra c a tn .
Öldöklés, 3 . om o ru , u c id e re, v er- Öltöztetni, v. a im b ra c á , a in -
s a r e de sa n g e . v e stm e n tá (pe a ltu lu ).
Öldöklő, a. u c ig a tp riu . Ölyv, 3 . u liu , coroiu.
Ö le ln i, v. a im b ratio siá. Omledezni, v. a se v e rs á , a c u rg e.
160 Ömledezés Örökbefogadás
Ömledezés, a. v e rs a re , c u rg ere . Ördögi, a . diav o lescu .
Ömlés, a. (v. öm led ezés). Ördögös, a . diav o litu , in d ra c itn .
Öm leszteni, v. a v ersá. Ördögösködni, v. a se in d ra c í,
Ömleni, v. (y. ö m led ezn i). a face m iselii.
Ö m lik, v. s e v é rsa, c u rg e . Ördögség, a. d racia, d iavolía.
Ömölni, v. a t e v ersá. Ördöngös, a . (v. ördögös).
Ön, pron. d o m n iat’a . Öreg, a . b e tra u u ; v e te r a n n ; u n -
Ö nállás, a. in d e p e n d e n tia . ch iu .
Önálló, a . in d e p e n d e n te . Öregbedés, a. im b e tra n ire ; cres-
Önfejű, a . cerbicosu,’ o b stin a tu . c am en tn , în m u lţire .,
Ö ngyilkolás, a. sin u c id e re. Öregbedni, v. a im b e tr a n í; a
Ö ngyilkos, o . sin u c id ie to riu . e resce, a se m arí.
Ö ngyilkosság, 'a. (v. ö n g y ilk o lá s). Ö regbítni, v. a im b e trin í; a m a ­
Ö ntudat, a. c o n sc iin tia de sin e si. ri, a a d au g e .
ö n tu d a tla n , a. — úl, ad. fa ra Öregbülni, v. (v. ö reg b ed n i).
c o n sc iin tia de sin esi. Öregbülés, a. (v. ö reg b ed és).
Önviselet, a. c o n d n ita , p o rta re . Öregese, a. b e tra n a te c u .
Ö nkényt, önként, ad. de sinesi, Öregedni, v. a im b e tran í.
d e b u n a v o ia, sp o n ta n e u . Öregedés, a. im b e tra n ire .
Önkény, a. a rb itriu , d esp o tism u. Öregség, a. b e tra n e tie .
Önkényes, a. a rb itra riu . Őrizni, v. a pazí, a v igilá, a
Ö nkényleg, ad. a rb itra riu , des-
po ticu . „ S r ö í'
Ö nkénytes, a. v o lu n ta riu . Őrizés, a. p a z ire , g rija , v ig ila re ,
Önkényü, a. d isc re tio n a rin , a r ­ cu sto d ia .
b itra riu . Őrizet, 'a. (v. őri»és)*
Önm aga, pron. e lu in su si, ea Ő rizetlen, o . n e p a z itn , n e g rijitn .
in sa si. Őrizkedni, v. a se p a zí, a s e
Ö nteni, a. a tú rn á , a v ersá. griji-
Öntés, a. tu rn a re , v e rsa re . Őrizkedés, a. p azire, în g rijire .
Ö ntet, a. v e rs a tu ra , tu r n a tu r a . O rjöngéni, v. a n e b u n i.
Öntő, a. tu rn a to riu , .Versatoriu. Őrködni, v. (v. ő rizk ed n i).
Ö ntött, a. tu rn a tu , v e rsa tu . Őrködés, a. p a za , g rija , v ig h ia re .
Öntözni, v. a u d á. Őrlés, a. m ac in are .
Öntözés, a. u d a re . Őrlet, a. m ac in atn .
Öntöző, a. u d a to riu , v e rs a to riu , Őrlő, a. m ac in a to rin .
s tro p ito riu . Örmény, *. a rm én u .
Önuralkodó, a. a u to c ra tu . Őrm ester, a. s e rg e n tu .
Ö nnrság, a. a u to c ra ţia , d esp o tía. Ő rnagy, a. m a jo m .
Önzés, a. eg o ism u . Őrök, a. e te rn u .
Önzéstelen, a . n e eg o istu , n ein- Öröklét, a. e te rn ita te .
te re sa tu . Ö röklétű, o . de veei, e te m n .
Önző, a. e g o istu . Örökbefogadni, v. a a d o p tá , a
Őr, a. p a z ito riu , cu sto d e. lu á de Sufletu.
Ö rdög, a. d ra cu , s a ta n a , S a v ó in . Örökbefogadás, a, ad o p ţiu n e .
Örökitni Ösvény 161
Ö rökitn i, v. a e te rn is á , a v e ci- Ö rülni, v. a n e b u n i, a se sm in ti
n icí, a perpetuă,. Cin m in te).
Ö rökítés, a. e te m is a re , p e rp e ­ Ö rülés, s. n e b u n ia , p e rd e re a
tu a r e . m in tii.
Örökké, ad. in e te rn u , in veci, Ö rvendeni, v. (v. ö rü ln i).
to tu d é u n a . Ö rvendetes, a. im b u c u ra to riu .
Ö rökkévalóság, a. e te rn ita te . Ö rvendeztetni, v. a fa c e , a e au -
Ö rökkévaló, o. e te rn u . s á b u c u ria .
Öröklés, s. su ccesiu n e, e re d ita te , Ö rvény, *. v u ltő re , v e rte g iu .
m o şten ire . Ő rvidék, s. d istric tu m ilita riu .
Öröklési, a . su ccesio n alu , e r e ­ Őrzeni, v. (v. őrizni).
d ita rii’.. Őrző, 8. p a z ito riu , c u sto d e, p ro -
Ö röklét, 8. (V. ö rö k k é v aló sá g ). te c to riu .
Öröklő, a. ered e, su cceso riu . Os, 8. stra b u n u , p ro to p a rin te .
Ö röklött, a. e re d itu , m o sten itu . Őskor, s. stra v ec h im e , a n tic ita te .
Örökölni, v. a e red i, a m o şten i. Ősi, a. stra m o sie sc u , s tra b u n e s -
Örökös, 8. (v. ö rö k lő ). c u , av iticu .
Örökös, a. — en, ad. e te rn n , de Ösiség, s. a v itic ita te .
p u ru re a , de v e ci, p e n tru t o t u ­ Ösmerni, v. (v. ism e rn i).
d é u n a. Össze, ad. la o la lta , îm p re u n a .
Ö rökösitni, v. (v . ö rö k itn i). Összeadás, s. a d itiu n e .
Ö rökösődni, v. a ered i, a m o ş­ Összeadni, v. a a d au g e .
te n i. Összeirni, v. a c o n sc rie .
Örökösödés, s. e re d ire , m o şten ire , Összekapni, v. a se in c a ie rá , a
su c c esiu n e . se certá.
Ö rökre, ad. in e te rn u , in v eci, Összekelni, v. a se c a s a to ri, a
p e n tr u to tu d é u n a . ■ se im p re u n á .
Örökség, a. su c c esiu n e , e r e d ita ­ Összekelés, s. c a s a to ría , Îm p reu ­
te , c liro n o m ía . n a re.
Örökség!, a. e re d ita riu . Összeg, 8. su m a .
Őrölni, v. a m ac in á. Ö sszeírás, s. co n sc rie re.
Örölés, s. m ac in a re . Összes, a. — en, ad. t o t a l u ; su -
Ö röltetn i, v. a m a c in á (p rin al- m ariú .
tu lu ). Összetes, a. co n cre tu .
Öröm, s. b u c u ria , v o lu p ta te . Összetett, a. co m p u su .
Öröm est, ad. b ucU rosu. Összezni, v. a su b su m á , a ad u ­
Öröm telen, a. f a r a b u c u ria . n ă in tr ’o su m a.
Őrség, a. v ig ilia, p aza, c u sto d ia . Összhangzás, a. a rm o n ia, aco rd u .
Ö rsereg, a. g a rd a , g á rn is ó n a . Összlet, a. su m a ' in tré g a .
Ö rszellem , s. g e n iu a p a ra to riu , Ö sszpontositni, ». a e o n c e n trá ,
s p ir itu p a z ito riu . a c e n trá lisé .
Ortelen, a. f a ra pa'za, n e v ig h ie - Összpontosítás, a. c e n tra lisa tiu n e ,
tu , fa ra cu sto d ia . c o n c e n tra re .
Ö rülni, v. a se b u c u rá. Östve, ad. (v. estve).
Ö rülés, a. b u c u ria . Ösvény, s, c a r a r e , cale.
11
162 Ősz Pajkos
Ősz, a. c a ru n tu , su ru . Öszvesités, 8. co m a sa re, c o n tra ­
Ő sz, s. o d ú b e tra n u , v e te r a n a ; g e r e ; c o la ţio n a re.
tó m n a . Öszvet, 8. sa m a .
őszelő, 8 se p tem b re. Öt, a. cinci.
Őazhó, s. o cto b re. Ötször, a. d e cin ci-o ri.
Őszi, a. d e tó m n a , to m n a tec u . Ötven, a. cinci dieei.
Ő szinte, a. s in c e ra , lea lu . Ötves, ötvös, «. a u ra riu , a rg in -
ő sz in té n , ad. (v. ő sz in te ). ta rin .
Őszinteség, a. sin c e rita te , le a li­ Öv, 8. b r i u ; c in g a , c in g a tő ria ,
ta te . sie rp a riu .
Oszszel, ad. tó m n ’a . Övezni, övedzni, v. a in cin g e .
Ösztön, 8. in stin c tn , im p a lsa , Ö vetlen, a. — ül, ad. n e in c in su .
b o ld n . Ö vezet, s. c in g a tő ria ; b a ie ra ;:
z o n a.
Ö sztöndíj, 8. stip en d iu .
Őz, 8. c a p rió ra .
Ösztöndíjas, a . s tip e n d ia ta .
Őzecske, a. c ap rio ric a .
Ö sztönszerű, a. — leg , ad. in ­
Ö zön, a. in u n d a tiu n e , re v e rsa -
stin c tiv a .
tú r a .
Ösztönözni, v. a În d e m n ă , a im - Ö zönlet, 8. (v. özön).
p in te n á , a îm b o ld i. Ö zönvíz, 8. d ilu v iu .
Ö sztövér, a. m a c ra . Özönlés, 8. in u n d a re .
pszn tó , 8. N o v em b re. Ö zönleni, v. a in u n d ă , a re -
ő sz ü ln i, v. a in e a ru n tí. v e rsá.
Öszve, ad. (v. össze). Ö zvegy, a . ved u v u .
Öszveg, 8. sa m a. Ö zvegyen, ad. v e d u v u , inve»
Öszvér, 8. m a la , c a tîra . _ d u v ía.
Öszvesítni, v. a c o m asá, a c o n ­ Ö zvegység, s. v e d u v ía . %
tr a g e ; a c o la tio n á . Ö zvegyül, ad. (v. ö zv eg y e n ).

P a c sirta , s. cio c ârlia. P a d lat, s. p o d itu ra .


P ácz, 8. m u r ă tu r ă ; d u b éla, a r - P adlózni, v. a po d í.
g a sé la . P adlózat, s. (r. p a d la t).
P aczal, 8. m a tia , b a z a ri. P adolat, a. (v. padlás,).
P áczolni, V. a m u ra , a s a r á ; a P áh o ln i, v. a c io m ag i, a b a te .
a rg a si. P áholás, a, cio m ăg ire, b a ta ia .
P áholy, s. lo sa , loja.
P áczo lás, 8. m n ra re , s a r a r e ; a r-
P aizs, í . e g id a, scutu.
g a sé la .
PaizsOs, a . e g id a tu , c u sc u tu .
P a d , a. la v itia , sc a n n n , b a n ca. P ajk o s, a. — a n , ad. in so len tu ,.
P a d lás, a. p o d u , p la f o n d n ; p a - in tre c n tu , destracu atu , des»
v im e n tu . fre n a tu .
Pajkosság Paplan 16$
P ajkosság , a. in so le n tia , d esfre- P ály ázn i, v. a c o n cu rg e .
n a re . P á ly áz ás, p ályázat, a. concu-
Pajkosk o d n i, v. a se d e sfren á , re n tia .
a s e in tre c e . P am ut, a. bum bacu.
P a jta , a. g ra s d n , p o iéta , sta u ln . P anasz, a. p lan só re, a c u s a , a c ­
P a jtá s, a. so tiu , c am era d u . ţiu n e .
P ajzán , o. (v . p a jk o s ). Panaszkodni, t>. a se j a l u í , a s e
P akoln i, v. a p a c h e tá . p lâ n g e , a se tâ n g u i.
P a k n lá r, a. p e c u ra riu . P a n a sz lá s, a. ja lu ire , p la n s ó re .
P á l, n, prop. P a u lu . P anaszlé, a. a c u s a to riu , ja lu ito -
P alacsin ta, a. p lă c in tă . riu , a c to riu .
P a lac zk , a. b u te lia ; p lo sca. P anaszlott, a. a c u sa tu .
P alaczk a, a. s te 'n ilia . P anaszolni, v. a a c u s á , a Ia-
P a lán k , a. p a la n u , în g ră d itu ră m e n tá .
c u sc â n d u ri F anaszolkodni, v. a se tâ n g u i, a
P a lá n t, 8. p la n ta . se p lân g e .
P a lá n tá im , v. a sa d í, a im p la n tá . Pánczél, a. p a n tie ra .
P a lá s t, a. m a n ta , p a lin . Pánczélos, a . p a n tie ra tu .
P a lásto ln i, ». a a sc u n d e, a a - F anczélozni, v. a p a n tie rá .
c o p erí. P an d ú r, a. p a n d u rn .
P alásto lás, a. a sc u n d ere , a c o p e ­ P a n g a n i, v. a sta m n á , a s tá p e
r ir e . lo c u ; a se coru p e.
Pálcza, a. b a tiu , b a sto n u . P an g ás, a. s ta m n a r e ; c o ru p tiu n e .
P álczázn i, v. a b a te cu b a tiu lu , P á n t, a. şin a, p a n ta .
a c io m ag í. P á n tlik a , a. p e te a , c o rd ea , p á n ­
P álczik a, a. b a tisio rn . ti ica.
P á lin k a , a. v in a rs u , ra c b in . P á n tlik á s, a. co rd elatu , c u p e te a .
P á lin k á s , a . c n v in a rs u , d e r a ­ P á n tlik á z n i, v. a c o rd e lá , a o r­
c h iu . r á c u p e te a .
P á lin k á z n i, v. a b é v in a rs u . P án tozni, v. a le g á c u s in e .
P allér, a. p a le riu . P ap, a. p re o tu , sa c e rd o te , p a -
P alléro zn i, v. a cu ltiv ă, a p o lei. ro c b u , sp iritu a lu .
P allérozatlan, o . n e c u ltiv a tu , n e . Papnövelde, a. se m in a riu .
p o litu . P á p a , a. pontefice, p a tr ia r c u ,
P állan i, v. a a su d á , a p u tre d í. papa.
P alló, a. p u n te. P áp ai, a . p o n tefica tu , p a p a lu .
Pallos, a. p a lo siu . P ápakövet, a. n u n ţiu .
P álm a, a. p alm n , finicu. Pápaszem , a. o c h ila ri.
P alo ta, a. p a la tiu . P ap ag áj, a. p a p a g a lu .
P ály a, a. c a rie ra , s t a d i i c u rsu . P á p aság , a. p o n tefiealu , p á p á t u,
P á ly a ira t, a. s c rie re de c o n c u rsu . p a tria rc a tu .
P á ly ak o r, a. p a le s tr a ; c e rc u de P ap i, o. p re o tiescu , p o p e sc u .
m işca re. P a p ír, papiros, a. c h a rth ia , p a ­
P á ly a té r, a. c a rie ra . p ir a .
P á ly au d v a r, a g a r a . P ap lan , s. p la p o n a .
11 *
164 Papolni Parőkás
Papolni, ti. a predică. Parasztosodul,- parasztosulni, ti.
Papos, a. pppescu. a se mojici, a se badar, ni,
Paprika, a. paprica, ardeiu. a deveni nepolitu.
Paprikás, a. papricatu, piperatu. Páratlan, a. — úl, ad. fara pa-
Paprikázni, ti. a papricá, a p i­ rechia, fara sotiu.
peră. Párázat, a. aboréla.
Papság, a. preoţime. Párázni, ti. a abori.
Papucs, a. pantofu. Parázna, a. desfrenatu, curvariu.
Papuralom, papúrság, a. ierachía. Paráznaság, a. curvía, desfre-
Pár, a. parechía, duplu. nare.
Párviadal, s. duelu. Paráználkodni, ti. a se desfrená,
Paradicsom, a. paradisu, raiu, a curví.
edemu. Parázs, a. jaru, cenuşia eu jaru .
Paradicsomi, a. paradisicu, de Párbaj, a. (v. párviadal).
paradisu. Párbeszéd, a. dialogu.
Parafadugasz, a. dopu de sugeru. Párdal, a. duetu.
Paraj, a. spinatu. Párducz, a. pardu, leopardu,
Páralni, párolni, ti. a abórí; a pantera.
destilá. Parój; a. spinatu.
Páralás, párolás, a. aborire; des- Párhagyma, a. poriu, cápa me-
t ilare. runta.
Parancs, a. mandatu, ordinu, co- Párhuzam, a. paralela.
. monda. , Párhuzamos, a. — an, ad. para-
Parancsnok, a. comandante. lelu.
Parancsolni, ti. a demandá, a Paripa, a. calaría.
imperă, a comandă. Parittya, a. praste, fronda.
Parancsolás, a. demandare, co­ Parittyázni, ti. a aruncă cu pras-
manda. tea.
Parancsolat, a. (v. parancsolás). Párkány, a. parcamu, margine,
Parancsolólag, ad. demandatoriu, dunga.
imperiosu, imperativu. Párkányos, a. cu parcamu, mu-
Parancsolómód, a. modu impe­ chiatu, cu dunga.
rativu. Párkányozni, ti. a face dunga,
Parány, a. micime, atomu. a parcamá.
Parányi, a. piculetiu, fórte micu. Párkányzat, a. parcamu.
Parányiság, a. micime, minia­ Parlag, a. tielina.
tura, bagatela. Parlag, o. — on, ad. intielenitu,
Paraszt, s. tieranu. nelncratu.
Paraszt, a. necultu, tierenescu, Párlúg, a. lesiia.
mojicu. Párnáit?, perina.
Parasztos, a. (v. paraszt). Párnahaj, párnahéj, a. fatia de
Parasztosan, ad. tieranesce, n e­ perina.
cultu. Páraás, o. perinatu, cu perina.
Parasztkodni, ti. a face, a comi­ Paróka, a. peruca, paroca.
te mojicii; a trai la sate. Parókás, o. perucariu.
Párolni Patvarkodás 165
Párolni, ». a aborí; a destilá. Partrév, 8. portn, limann.
Párolgás, s aborire. Pászma, a. fasciőra.
Párologni, ®. a aborí. Paszta, a. postata.
Páronként, ad. impareckiatu, cu Pásztor, a. păstoria.
eu parechi’a. Pásztori, a. pastorescu.
Páros, a. — an, ad. imparechiatu, Pásztorilag, ad. pastoresce.
parechia. Pásztorkodás, s. păstorite.
Párosítni, v. a imparechiá, a în­ Pásztorkodni, v. a pastori, a da­
soţi, a impreuná. ce o viétia pastorale.
Párosítás, a. împreunare, impa- Pasznly, a. fasole.
rechiare, însoţire. Pata, a. copita, unghie fia caij.
Párosodni, v. a se imparechiá, Patak, a. vale, períu, ríuletiu.
a se insotí, a se impreuná. Patakocska, a. valcica, ríuletiu.
Párosodás, a. imparechiare, în­ Patakzani, ®. a curge períu, a
soţire, împreunare. curge vale.
Párosúlni, ®. (v. párosodni,). Patás, a. copitatu, unghietu.
Párzás, pározás, a. împreunare. Patika, a. apoteca, spitiería, far­
Part, a. portn, limann, tiermu- macia.
re, malu. Patikás, a. apotecariu, farma-
Párt, a. partida. cistu.
Pártfogás, a. patrocinin, patro­ Pating, a. curea grosa.
nare, protectinne. Patintani, v. a pocni; a atinge.
Pártfogolni, ®. a patroná, a pro- Patkány, a. clotianu, siórece
tectioná. maré.
Pártfogó, a. patronii, profectorin. Patkó, a. potcóva.
Pártütés, a. revolta, revolutiune, Patkolni, v. a potcovi.
rebeliune. Patkói ás, a. potcovire.
Pártütő, a. revolutionariu, re- Patkolatlan, o. nepotcovitu.
belu. Patkós, o. potcovitu.
Pártviszály, a. desbinare. Pattanni, v. a pqení; a sári.
Párta, a. bérta, cununa. Pattanás, 8. pocnetu; săritură;
Pártás, a. cn bérta, bértatu. sgrabuntia, bubusióra.
Pártfogolt, a. patronatu, pro- Pattantam, v. a pocni, a plesni.
tectionatu. Pattantyú, a tunu.
Parti, a. detiermure, litoralu. Pattantyús, 8. tunariu, artile-
Pártolni, v. a partení, a patro­ ristu.
né, a protectioná, a protege; Pattantyúság, a. artileria.
a se desbiná. Pattogni, ®. a pocni, a dejuná.
Pártolás, 8. patronare, protec- Pattogás, «. pocnitura, pocnetu,
tiu n e; desbinare, apostasía. detunetu.
Partos, a. tiermurosu, ríposu. Patvar, a. cérta.
Pártos, a. partisanu; rebelu, des- Patvarkodni, v. a se certá, a se
binatoriu. ciondraní.
Pártoskodni, ®. a se desbiná, a Patvarkodás, a. cérta, ciendra-
face partida; a rebelá. nire.
166 Patyolat Pertárgyalás
Patyolat, s. batista. Pelengér, 8. locu de ruşine; fa­
Páva, s. paunu. langa.
Pazar, pazarló, a. predatoria. Pelyhes, a. — en, ad. scamosu,
Pazarlás, s. préda. fulgosu; flocosu.
Pázsit, pázsint, s. pajisce, ver- Pelyhesedni, v. a se scamosiá,
détia, árba verde. a se fulgosiá.
PázsitOs, a. cu érba verde. Pemet, s. matura de cuptoriu.
Pecsenye, s. carne; friptura. Pendel, s. póle.
Pecsét, 3 . macula, péta; sigilu. Pendeles, a. cu póle.
Pecsételni, v. a sigiiá. Penderxtni, v. (v. pederni,).
Pecsételés, s. sigilare. Penditni, v. a aieptá, a amentí,
Pecsétes, a. petatu; sigilatu. a atinge ; a face sunetu,
Pecsétezni, a. a petá. Pendulni, v. a suná.
Peezek, s. calusiu, cuiu. Penész, 8. mucediéla.
Peczér, s. caneriu. Penészedni, v. a se mucedí.
Peczkelni, i>. a pune scalusiu; Penészedés, a. mncediéla, rnu-
a bate cuia. cedire.
Peczkes, a. ínganfatu; batutu eu Pengeni, v. a suná.
cuiu. Pengés, s. sunetu.
Pederni, pederítni, v. a suci, a Pengetni, v. a dá sunetu.
resucí. Pengő, 8. moneta sunatoria.
Pedig, pediglen, eoj. inse, totu­ Penna, s. condeiu, péna.
şi, cu tóté acestea. Péntek, s. vineri.
Pehely, s. scama, fulgu, flocu. Pénz, 8. bánu; numu.
Pej, a. murgu. Fénztan, a. numismáteca.
Pék, a. paneriu, covrigariu, pi- Pénztár, a. erariu, cassa, tesauru.
tariu. Pénztári, «. erarialu.
Példa, a. esemplu, modelu. Pénzügyminister, a. ministru de
Példabeszéd, a. proverbiu. űnantia.
Példálódzás, a. alusiune, aieptare. Pénzügyőr, a. inspectoriu de fi-
Példálódzni, v. a face alusiune, nantia.
a dá se pricépa, a aieptá. Pénzes; a. — en, ad. banosu,
Példázat, s. parabola. avutu.
Példány, s. modelu, esemplaríu, Pénze tlen, o. — ül, ad. fara ba­
mustra. ni, nebanosu.
Példás, a. — an, ad. esemplariu. Pép, s. papu, ciru.
Példátlan, a. — úl, ad. fara e- Pepecselni, v. a mocosí, a mi-
semplii. galí.
Például, ad. de esemplu. Pepecselés, s. migalire.
Példázni, v. a representá in esem- Pépes, a. cirosu.
ple. Per, 8. procesu; cérta.
Példázat, 8. esemplu, parabola. Perfolyás, a. procedura.
Féldázódni, példázgatni, v. (v. Perszünet, s. juristitiu.
példálódzni). Pertárgyalás, s. pertractare de
Pele, 8. clotianu alunariu. procesu.
Perbefogni Pipâs 167
Perbefogni, v. a trage la pro­ Petecs, a. scarlatu.
cesa. Péter, m. prop. Petru.
Perbeli, a. procesuala. Péterrár, «. prop. Petropole.
Perez, *. m in u ta; másodpercz, Petrezselyem, a. petringelu.
secunda. Petyeregni, v. a plânge, a se
Ferczegni, v. a sfârai, a scár- scânci.
tiaí. Petybedni, v. a se moleşi, a se
Perczegés, a. sfâraire, scârtiaire. langedi, a putredí.
Perczenet, a. (v. perezj. Petymeg, a. nevestuica, furata
Perecz, a. covrigu, colaceln. (animalu).
Pereczes, a. eovrigariu. Pezsdűlni, v. a spumegă, a fier­
Peregni, a. a durai, a scârtiai. be, a clocoti.
Perelni, v. a portá procesu; a Pezsegni, v. fv. pezsdűlni).
se certă. Pezsgés, a. spumegare, fierbere.
Perelés, a. proeesu, cérta. Pezsgő, a. spumegatoriu, fier-
Peres, a. procesualu. betoriu.
Peresfél, a. litigante, causantu. Pézsma, a. moscu, bisamu.
Perge, a. spiralu. Piacz, a. piatia.
Pergelni, v. a prăji, a arde, a Piaczi, a. de piatia.
frige. Piezi, o. mitutelu, nitielu.
Pergelés, a. prajire, ardere. Pibenni, v. a pausá, a odichni.
Pergelődni, v. a se prají, a se Pihenés, a. pausare, odichna.
frige. Pikkely, a. solzu.
Perje, a. paiusiu. Pikkelyes, a. cu solzi.
Permeteg, permet, a. plóia me- Pilla, a. pleópa.
runta. Pillanat, a. clipita, momentu.
Permetezni, ». a ploá meruntu, Pillangó, a. fluture.
a picură. Pillantani, v. a clipi.
Persely, a. cassa de bani. Pillantás, pillantat, a. clipéla,
Perzselni, v. a pârjoli, a arde. clipita; căutătură de ochi.
Perzselés, a. pârjoliră. Pille, a. fulgu de cenuşia; flu­
Perzselődni, v. a se pârjoli, a ture.
se arde. Pimasz, a. mojieu, meteleu.
Peselni, v. a pisiá. Pincze, a. pefnitia, celariu.
Peselés, a. pisiare. Pinczér, a. cbialariu.
Fesbedni, v. a se impuţi, a se Fingálni, v. a desemnă, a de-
corupe, a se strici, a putredí. pinge.
Peshedt, a. imputitu, stricatu, Pint, a. cupa.
putreditu. Pinty, fringila.
Pest, n. prop. Pestea. Piócza, a. lipitóre.
Pesti, a. pesténu. Pipa, a. pipa.
Pestis, s. ciuma, pestilentia. Pipázni, pipálni, v. a fumá ta-
Peszmeg, s. pane cópta de do- bacu, a pipă.
ue-ori. Pipás, a. fumatoriu de tabacu,
Pete, a. ou fia insecte). pipatoriu.
168 Pipázgatni ■Pogányái
Pipázgatni, v. a pipă (mereu). Piszkosodni, o. a se mânji, a-
Pipe, a, pui de gâscă. se scarnavi, a se ponosi.
Pipere, a. irtfrumsetiare, gatéla, Pisztoly, a. pistolii.
toaleta. Pisztráng, s. pastravu.
Piperézni, v. a infrumsetiá, a Pittyeszteni, v. a lasă buz’a in
orná, a gáti, a tiené toaleta. diosu, a strimbâ din gura.
P ir, *. rosiatia. Pitvar, 3. tinda, antecamera.
Piritni, e. a prají. Fityeregni, v. a plânge, a scânci.
Pirítás, a. prajire. Pityergés, a. plânsu, scancire.
Pirított, a. prajitu. Pitymallani, v. a se reversă
Pirók, a. pirula (pasere). diu’a, a murgi, a se face de-
Firongatni, v. a înfruntă, a re ­ minétia.
probă, a mustră. Pitymallás, 3. reversatuln dilei,
Pirongatás, a. înfruntare, repro­ murgitulu de dî.
bare, mustrare. Pityóka, s. crumpena, cartofe ete.
Piros, o. — an, ad. rumenu, rosiu. Pitypalaty, s. prepelitia.
Pirositni, v. a rum eni; a rosi. Plajbász, 3 . cerusa.
Pirositás, 3. rum enire; rosire. Plánta, s. planta.
Pirositó, s. rumeuéla, sulimanu. Plántálni, v. a plantă.
Piroska, a. rosieţicu. Plántálás, s. plan tat iun e.
Piroslani, o. a trage roşia. Plébános, a. parocbu, preotu.
Pirosodni, v. a se roşi. Pléh, a. tinichea, tabla de fern.
Pirosság, s. rosiatia. Pletyka, a. flecaritoriu, vorbi-
Pirálni, v. a ro şi; a se rusină. toriu de menţiuni.
Pirúlás, a. inrosire; rusinare. Pletykálni, v. a flecari.
Pirulatlan, a. nerusinatu. Pocsolya, a. balta, tina.
Pisla, s. pleópa. Pocsolyás, a. baltosu, tinosu.
Pislángolni, v. a licuri (foculu). Pócz, s. politia, cuieriu; trépta,
Pislogni, v. a clipi. . gradu.
Pislogatni, ». (pislogni). Poczegér, s. clotianu.
Pista, n, prop. Stefanu. Poczkolni, v. a icni; a propti.
Piszegni, v. a scanei. Poczkos, a. burtosu, folticosu.
Piszegés, a. scancire. Poczok, s. icu ; proptea; burta.
Piszegtetni, v. a pisai, a fluerâ. Podgyâsz, a. bagagiu.
Piszkálni, v. a seormoli, a sco­ Pof, s. palma, lovitura preste
ciorî. obrazu.
Piszkálás a. scormolire, scotio- ,Pofa, a. buca; o lăture a obra­
rire, rescolire. zului.
Pofozni, v. a palmul.
Piszkolni, piszkitni, v. a ponosi,
a mânji, a scarnayi. Pogácsa, s. turta.
Pogány, s. paganu; barbara.
Piszkolás, a. ponosire, mânjire, Pogányság, a. paganim e; bar­
scarnayire. baria.
Piszkos, a. — an, ad. manjitu, Pogányái, ad. tiranesce, crudu,
ponositu, scaro avitu. erudelu; paganesce.
Pohánka Poriékony 16»

Pohánka, a. hrisca. Pompa, a. splendóre pompa,


Pohár, *. pocalu, paharu. 1UC8U.
PohárBzék, a. armariu, credentiu. Pompás, o. — an, ad. splenditu,
Poharas, a. cu pocalu. pomposu.
Pohárnok, a. paharnicn; cliia- Pompázni, v. a face pompa.
lariu. Pondró, s. vierme.
Pók, a. painginu. Pondrós, a. viermenosu.
Pókháló, a. pensa, tiesetura de Pongyola, o. negrijitu, negligatu.
painginu. Pongyolán, ad. (v. pongyola,).
Pókhálósodni, v. a se impainginá. Ponk, a. colina, délu, culme,
Poka, a. fasia. gruiu.
Poklos, a. Ieprosu. Pont, a. puntu.
Foklosodni, v. a se imple de Pontatlan, a. — úl, ad. nepun-
lepra. tatu; nepuntuosu, neacuratu.
Pokol, a. tartaru, iadu, infernn. Pontatlanság, a. neacuratetia, ne-
Pokoli, a. tartaricu, infernalu. puntuositate, nereguiaritate.
Pokolfű, s. mătrăgună. Pontos, a. — an, ad. puntatn;
Pokolkő, a. pótra caustica, pé- regulatu, precisu, acuratu.
tr’a iadului. Pontosság, a. regularitate, pun»
Pokoleb, a. cerberu. tualitate, acuratetia.
Pokolvar, a. carbunculu, buba
Pontozni, v. a puncfá.
periculósa. Pontozás, a. punctare.
Pokróoz, a. tiolu, cérga, straiu.
Pontozat, a. intrepunctiune.
Póla, a. fasia. Ponty, a. crapu (pesce).
Pólálni, t). a infaslá.
Por, a. pulbere, prafu.
Pólálás, a. infasiare.
Pór, pórnép, a. plebe, tieranu.
Polcz, a. (v. póczj.
Polgár, s. cive, cetatiénu. Poroz, a. sgárciu.
Polgármester, a. primariu, pre­ Porczellán, a. porcelanu.
toriu. Porczogó, a. (v. porczj.
Polgári; a. civilu. Porczogós, a. sgárciosu.
Polgárisodni, polgárosodni, v. a Porha, porhadó, a. farmitiosu;
se civilisá, a se cultivá. putregaioáu.
Polgárisodás, a. civilisatiune. Porhadni, v. a se sfarmá, a se
Polgárisult, a. civilisatu. m aciná; a se putredí.
Polgárisnltság, s. fv. polgári­ Porhany, a. pamentu tierin o su ;
soddá). putregaiu.
Polgárság, a. cetatienime, bur-
Porhanyó, o. sfarmitiosu, mala-
gesime.
ietiu, fragedu.
Politika, a, politica.
Politikai, a. politicu. Porkoláb, a. carcerariu ; profosu.
Politikus, o. politicu. Porladók, a. (v. porhany).
Poloska, a. stelnitia. Porlasztani, t>. a praful, a pre­
Foloskás, a. cu stelnitia. face in pulbere.
Polyva, a. pléva. Poriékony, a. (v. porhanyó).
170 Porlan i Prüsszentés
Porlani, porladni, v. a se macină, Potroh, a. burta grasa.
' a se sfarmă, a se preface in Potrohos, a. burtosu, grasu.
pulbere. Potyolni, v. a turti, a sfarmă.
Poroda, a. pulbere prasitóre (la Potyos, a. turtitu, sfermatu.
plante;. Pottyanni, v. a scapă.
Porond, a. nasipu, arina. Pózna, a. prăjină, ranga.
Porondos, a. nasiposu, arinosu. Pödörni, pödörítni, v. a suci, a
Poronty, a. puietura. resucí.
Poronyó, a. (v. porhanyó). Pöf, pöffeszkedés, á. mandria, in ­
Páros, o. — an, ad. prafosu, col- gán faré, fala.
bosu, pulberosu. Pöffeszkedni, v. a se mândri, a
Porosodni, v. a se imple de pul­ se inganfá.
bere. Pöffeszkedés, a. mandria, in-
Porosz, a. borusu, prusu. ganfare.
Poroszló, a. dorobantiu. Pök, a. scuipatu.
Poroszul, ad. prusienesce. Pökés, a. scuipare.
Porozni, v. a colbaí, a praful. Pökdösni, v. a scuipă.
Pórság, a. tieranime. Pökedelem, a. scârnăvia, uri»
Portéka, a. negotin, marfa. tiune.
Portyázás, a. escursiune. Pörge, a. spiralu.
Porzani, v. a praiui, a colbaí, Pörkölni, v. k prăji, a frige.
a se face pulbeie. Pörkölt, a. prajitu, friptu.
Porzó, a. pulbere de presaratu. Pöröly, a. barosu, ciocanu.
Posta, a. posta. Porzsolni, v. (v. perzselni).
Posvány, a. balta, noroiu, tina. Pöszméte, a. acrisia.
Posványos, a. mlastinosu, tino Préda, a. prada, risipa.
su, baltosu. Préda, a. predatoriu, risipatoriu.
Posztó, a. panura, postavu. Prédálni, v. a predă, a risipi;
Pót, a. întregire, impienire, su- a jafuí.
plenire, adausu, suplementu, Prém, a. blana, primu.
surogatu. Prémes, a, blanatu, cu primu.
Pótéskü, a. juramentu supleni- Prémezni, v. a primuí, a blaní.
toriu. Prépost, a. prepositu.
Pótlás, pótlék, pótolás, a. (v. Prés, a, presa, téscu.
pót). Préselni, v. a tescní, a stórce.
Pótlékadó, a. contributiune su- Prímás, a. primate.
plenitoria, crescatura. Próba, a. proba, cercare, încer­
Pótlólag, ad. cá întregire, cá care.
snplenire. Próbálni, v. a probă, a incercá.
Pótolni, v. a adauge, a întregi, Próbálás, a. cercare, încercare^
a suplení. probare.
Pótulhatlan, a. neintregibílu, ne- Próbás, a. de proba.
reparabilu. Priicsök, a. greru.
Potom, a. bagatelu, neinsem- Prüsszenteni, a. a strănută.
natu. Prüsszentés, a, stranutare.
Puffadni Rabló 171
Puffadni, v. a se inflá; a se Pulyka, 3. (v. pujka).
inganfá. Púp, 3. cocosiala, crescatura.
Puffadás, s. inflare; inganfare. Púpos, a. cocosiatu, ghebosu.
Puffadt, o. inflatu, infoietu; in- Púposodul, v. a se cocosiâ a se
ganfatn. ghebosiâ.
Puffantam, v. a bufni, a bufai. Puska, s. puşca.
Puffaszkodni, ®. a se inflá, a se Puskapor, s. pulbere, érba de
infoié; a se inganfá. puşca.
Pufolni, v. a bufni, a bate. Pnszpángfa, s. cimisiariu, buc-
Puha, a. mólé, malaietiu. celu, merisioru (arbore).
Puhán, ad. (v. puha).
Puhaság, s. moletate, molitiune. Puszta, o. desiertu, locu nelo-
Puhatolni, ®. a investigá, a cer­ cuitu.
cel á, a scrutá. Puszta, a. desiertu, golu, para-
Puhatolás, j. investigare, cerce­ situ.
tare, scrutare. Pusztán, ad. (v, puszta).
Puhitni, ®. a inmoié, a molesí. Pusztaság, 3. (v. puszta).
Puhúlni, v. a se inmoié, a se Pusztítni, v. a devastá, a de-
molesí. predá, a despolié.
Púja, a. poltronu. molatecu, mi- Pusztítás, 3. devastare, depre-
cu de anima. dare, despoliere.
Pnjaság, s. poltronaría, mole-* Pusztúlni, v. a se devastá, a
sire, frica. se ruiná.
Ptyka, s. curca. Pusztulás, s. desvastaro, ruina,
Pukkadni, o. a plesni, a crepâ. desolutiune.
Pnkanni, w. a pocni, a sunâ. Puttón, 3. butoiasiu, putina.
Pukkanás, s. pocuire, pocnitura, Futtonos, 3 . putinanu, berbin-
sunetu. tiariu.
Pukkantani, «. a face se poc- Pünkó'sd, s. Rusalii.
nésca. Pünkösdhó, s. Maiu.
Pukkantó, a. poenitoriu. Püspök, 3. episcopu.
Puliszka, s. colesia, mamaliga, Püspöki, a. episcopescu.
polenta. Püspöksüveg, 3. mitra.
Pulya, a. (v. puja). Püspökség, 3. episeopatu.

Ba, (re) p . pre, asupra, la. Babi, a. — lag, ad. sclavescu,


Bá, ad. pre, pe, asupra, preste, robescu, servilu.
pe de-asupra. Bablás, 3. răpire, lotrire, furtu.
Bab, 3 . sclavu, arestantu, pri- Babló, 3. rapitoriu, lotru, fura,
soneriu, prinsu, robu. hotiu.
172 Rabolni Eajz
Rabolni, v. a răpi, a lotri, a fu- Rágni, v. a róde.
rá, a jafui. Rágás, a. ródere, rosura; colica.
Raboskodni, v. a robi ('proprie), Ragasz, a. (v. ragacs,).
a fi in arestu, a fi arestatu. Ragaszkodni, v. a se alipi, a se
Baboskodás, a. robia, robire, cap­ atrage^ a simpatisá.
tivitate. Ragaszkodás, a. alipire, atrage­
Rabság, a. (v. raboskodás). re, simpatia.
Rabszolga, s. sclavu. Ragaszos, a. (v. ragacsos).
Rabszolgaság1, a. sclavia, servi­ Ragasztani, v. a lipi, a elei, a
tute. acatiá, a afige.
Rács, a. grate, cancela. Ragasztók, a. adausu, suplemen-
Rácsos, a. — an, ad. cu grate, tu, sulisé.
gratatu. Rágatlan, a. — ül, ad. nerosu,
Rácsozat, a. gratería, stachetu. nemancatu.
Rácsozni, v. a incbide cu grate. Rágcsálni, v. a róde, a mancá
Rag, a. sulisé, adausu, adauge- (mereu).
re, aficsu. Rágódni, v. a se róde, a se
Ragacs, a; masticu, elein, ce- mancá, a se consumá, a se
mentu. mistui.
Ragacsos, a. — an, ad. cleiosu, Rágódás, s. ródere, rosura, con­
clicosu, lipitiosu. sumare, mistuire (de sene).
Ragadni, v. a se lipi, a se elei; Ragozni, v. a sufisá.
a rapí, a apucá, a smulge, Ragozás, ragozat, s. sufiseare,
a spoliá. adaugere.
Ragadály, a. lipitoriu, lipitura; Ragyogni, v. a luci, a străluci,
omu sünien. a luminá.
Ragadós, a. lipitiosu, cleiosu Ragyogás, ». lucire, strălucire,,
Ragadozni, t>. a rapí, a boti, a brilare.
furá, a jafuí. Ragyogó, a. lucitoriu, straluci-
Ragadozás, a. răpire, rapitoría, toriu.
spoliare.
Ragadozó, a. rapitoriu. Ragyogvány, s. lustru, luciamen-
tu, strălucire, fulgóre, splen-
Rágalmas, a. clevetitoriu, de-
dóre.
faimatoriu, ealumniosu.
Rágalmazni, v. a cleveti, a de- Raj, s. ro iu ; órda, céta.
faimá, a calumniá Rája, s. raia (pesce).
Rágalmazás, a. clevetire, defăi­ Rajna, n. prop. Kenu.
mare, calumniare. Rajongani, v. á roí; a alergá
Rágalmazó, a — lag, ad. cleve­ ratacitu; a fanatisá.
titoriu, defaimatoriu. Rajongás, a. fantastaría, fana-
Rágalom, s. calumnía, defăimare. tismu, fantasare.
Ragály, *. epidemia, ciuma, bó- Rajt, ad. pre, deasupra, preste,
Ia iipitiósa, contagiu. pedeasupra.
Ragályos, a. epidemicu, lipitiosu, Rajta ! int. pre elu ! aid i
contagiosu. Rajz, a. desemnu, pictura.
Hajzani Băzâs 173

Bajzani, v. a roí. Bánczosodni, v. a se incretí, a-


Baj zás, s. roire. se sbárcí.
Rajzat, s. roitura. Bánczigálni, ». a trage, a Smán
Rajzolni, v. a desemnă, a de- ci, a smulge cu forti’a.
pinge. Bándítni, v. a trage, a sm ancí;
Bajzolás, a. desemnare, depin- a scrintí.
gere. Bándulni, v. a se smáuci, a se
Rajzolat, s. desemnatiune, deli- scrintí; a face escursiuue.
niatinne. Rándulás, s. smancire, scrintire ;
Báb, 8. racn. escursiune.
Babás, s. gramada, movila, ju - Bang, s. demnitate, vrednicia,
ré d a ; mulţime, céta. rangú.
Kákászát, «. racuire, prindere Rángatni, v. (v. ránczigálni).
de raei. Bángatódzni, rángatózni, v. a se
Bákászni, v. a racuí, a prinde smânci, a se trage, a se miş­
raci, că rapede, a palpită.
Bahatlan, a. — úl, ad. negra- Rángatózág, s. smancire, spasmu,
maditu, neincarcatu; golu. tremuratura, convulsiune.
Bakni, v. a grămădi, a ia cârcă; Rántani, v. a smanci, a trage
a depune. rapede; a frige ("carne,), a
Bakadni, v. a se incarcá, a pa- prají.
chetá, a se gramadi. Rántás, s. smancitura, ieptatú­
Bakodás, s. incarcare, gramadi- ra ; farina prajita, rantasiu.
re, pachetare (proprie). Bántott, a. smancitu, tra su ;frip -
Rakonczätlan, a. — úl, ad. ne­ ' tu, prajitu.
dumerita, desfrenatn. Bántotta, a. paparada, papara,
Rakonczátlanság, s. desfreo, des- papa, ou friptu in unsóre.
írenare, nedumerire. Rászedni, «. a insielá, á amagí.
Babonczátlankodni, v. a se ne­ Bászedés, a. amagire, amagitura,
dumeri, a se desírená. insielatiune.
Rakosgatni, u. a gram adi; a de­ Bászt, 8. ipoéondría.
pune ("mereu). ' Ravasz, a. — úl, ad. astutu, p re ­
Bakott, a. incarcatu, gramaditu. făcuta, viclénu, siretu.
Bakottya, a. genista (planta,). Bavaszkodni, t>. a se siretí, a se
Baktár, s. magazinu, depositu.
vicleni, a se prefaee, a se fa ­
Ráma, s. rama.
ce astutu.
Ránéz, 8. incretiatura, indoitura,
patura, crétia. Ravaszság, s. viclenia, astntía,
Ránczos, a. incretitu, indoitu, siretía, prefaeatura.
paturatu. Ravatal, s. mormentu, chenota-
Ránczolni, ránczosítni, t>. a în ­ fiu; catacomba.
creţi, a indoí, a impaturá. Bázni, v. a scutură; a datină
Bánczolatlan, a. — ul, ad. nein- (capulu).
cretitu, neimpaturatu. Băzăs, 8. scuturare, scuturatura;
Ránczolat, s. incretitura. clătinare.
174 Bízat Rejtvény
B izat, a. mestecatura (fenu eu Bég, régen, régente, ad. de múl"
paia). tu, indelungu.
Bázkodni, v. a se scutură, a se Rege, a. fabula, poveste.
cutrem uri. Regélni, v. a fabulă, a e n arí
Rázkódás, a. cutremura, entre- a plăsmui, a povesti.
murare. Begélés, a. fabulare, enarare de
Bázkodtatni, v. a cutremură. fabule, plăsmuire.
Rázkodtatás, a. cutremuratura. Regény, a. romanu.
Be, p . (v. ra). Regényes, a. — en, ad. roman­
Rebbenni, v. a se înspăimântă; tica.
a se mişcă; a tre sa ri; a tre­ Regényesség, a. romanticitate, lo-
saltă. . cu romantica.
Bebegni, v. a tremură, a se in- Regés, a. fabulosu.
fricá; a balbaí, a gangaví. Reggel, a. deminétia.
Bebegés, a. frica, trem u ra ; bal- Reggeledni, v. a se reversă diu’u,
baire, gangavire. a se face deminétia.
Rebesgetni, v. a lati faima; a Reggeli, a. de deminétia.
aduce înainte, a vorbi (des­ Reggelizni, v. a dejuná, a gustă.
pre o faima). Reggelizés, a. déjunare, dejuna.
Bécze, a. raţia. Régi,-es, a. vecbiu, betranu,
Beesés, a. retielatu; latiosu. anticu.
Beczézni, v. a retielá, a tiese Régiesen, ad. betranesce, in mó­
réti ele. dú vechíu, dnpa mod’a antica.
Recsegni, v. a trosni, a párái, Régiség, a. anticitate, vechime.
a scârtiai. Régiségbnvár, a. anticistu, ar-
Recsegés, a. trosnire, pocnire, cheologu.
páraitura, scartiaitura. Régiségtan, a. archeológia.
Redő, a. (v. ránéz). Rejlő, a. secretu, ascunsa.
Redős, o. (v. rănezos). Rejtek, a. locu ascunsu, singu­
Redőtlen, a. — ül, ad. ne'ncre- rătate.
titu, nesbárcituj fara cretie. Rejtekes, a. (v. rejlő).
Rejtekezni, v. a se ascunde, a
Bedőzet, a. (v. ráncz).
Redőzni, t>. (v. ránéz ölni). se tiené in secretu.
Rejtelem, a. misteriu, secretu,
Bedv, a. pntrediune, marcezime,
gacitura, ciumelitvra.
scoptura.
Rejtélyes, a. — en, ad. misteriosu,
Bedves, a. — en, ad. putredu. enigmaticu.
marcedu, fragedu, gaunosu Rejtemény, a. (v. rejtelem)
(la den ti). Rejteményes, a. (v. rejtélyes).
Bedvesedni, v. a putredí, a mar- Rejteni, v. a ascunde.
cedí, a se fragedi. Rejtett, a. ascunsu, secretu, mis­
Bedvesség, a. pntrediune, mar- teriosu.
cedime. Rejtezni, v. (v. rejtekezni).
Reg, a. deminétia, crepuscnlu, Rejtezés, a. ascundere.
resaritu. Rejtvény, a. (v. rejtély).
Rejtvényes Rendetlenkedni 175-
Rejtvénye«, a (v. rejtélyes). Remete, a. eremitu, anacoretu.
Rekedni, v. a raguéi; a se în ­ Rémítni, ti. a infricá, a spai-
chide, a se strimtorá. mantă, a insuflă terére.
Rekedés, s. ragnsire, ragnsiéla; Rémitö, a . — leg, ad. infricosia-
strimtorare. tu, terorosu, cumplita.
Rekedség, a. ragnsiéla; strim- Rémleni, ti. a i-se páré, a i-se
toréla. aretá (ceva infricosiatu).
Rekedt, a. ragnsitn; strimtoratn. Rémlet, a. părere, aparintia.
Rekedtség, s. (v. rekedség). Rémletes, a. — en, ad. infrico-
Rekesz, a. ascnnsatóre, sicriasiu, siatu, plinu de spaima.
saltarin, incuietóre. Rémülés, rémület, a. infricosiare,
Rekeszelni, v. a închide, a in- inspaimantare, terére, încre­
cuié. menire, enormitate.
Rekeszteni, ti. a inchide, a in- Rémületes, a. — en, ad. (v. rém­
cuié, a incarcerá. letes).
Rekettye, a. (v. rakottya). Rémületesség, ». (v. rémülés).
Rekkenni, ti. a stamná; a se in- Rémülni, ti. a se infricosiă, a
nadusí ('de caldura). se inspaimanta, a încremeni.
Rekkenő, a. innadasitoriu, caldu. Rend, a. ordena, roudu, regula;
Rém, «. spaima, nalnca, nazt- tagm a; decoratiune.
ritura, fantoma. Rendelés, a. ordinatiune, dispu­
Remegni, ti. a tremură, a se fn- nere, demandare.
fricá, a se teme.
Remegés, a. tremura, tremurare, Rendelet, rendelmény, a. ordina­
frica, temere. tiune, decretu, dispusetiune,
Remek, a. capu de opera, lucru regulamentu.
artificiosu. Rendeletien, a. — fii,' ad. neor-
Remek, a. maiestrosu, artificio­ denatu, nedispusu, nedecre-
su, eleganta, férte frumosu. tatu.
Remekelni, ti. a gáti, a face unu Rendelhetni, ti. a dispune, a.
lucru artificiosu, unu capu de ordená.
opera. Rendelkezés, «. dispunere, dis­
Remekíró, a. clasicu.
pusetiune.
Remekül, ad. (V. remek).
Remélleni, remélni, ti. a speră, Rendelni, ti. a ordená, a dispu­
a nadesduí. ne, a demandá, a decretă.
Remény, a. sperantia, nadesde. Rendeltetés, a. destinatiune, me­
Reményeim, reményleni, ti. (v. nire, sérte, ursita.
remélleni). Rendes, a. — en, ad. regulata,,
Reménykedni, ti. a speră, a fi acurata, punctuosu, normáin.
in buna sperantia. Rendetlen, a . — ül, ad. nere­
Reménykedés, a. sperare. gulata, neacurata, nepunc-
Reménység, a. (v. remény). tupsu.
Reménytelen, o. — fii, ad. fara Rendetlenkedni, v. a fi neregu­
sperantia. lata, nepunctuosu, neacuratu-
; 176 Rendetlenség Részegeskedni
Rendetlenség, *. neregularitste, Repcze, *. rapitia.
nepunctuositate. Repdesni, v. a sbură, a sburatí;
Rendezni, v. a regulă, a ordená. a flusturá, a flustnrá.
Rendezés, a. regulare, ordenare. Repedék, s. crepatura, despica-
Rendhagyó, a. neregulariu, au- tura.
silariu, anomalu. Repedékeny, o. crepaveru.
Rendithetlen, rendíthetetlen, a. — Repedékes, a. — en, ad. crepatu,
űl, ad. neclativeru, .nemisca- despieatu.
veru, nestramutaveru, con­ Repedés, s. (v. repedék).
stant e. Repedezett, a. (v. rededékesj.
Rendítni, v. a . sgnduí, a cutre­ Repedni, repedezni, v. a crepá,
m ură; a infricá. a se despică.
Rendkívül, a d .— i, a. straordi- Repedt, a. — en, ad. crepatu,
nariu, preste mesura. despieatu.
Rendki vülies, a. fv. rendkívül). Repeszteni, v. a crepâ, a. des­
Rendkívüli esség, «. straórdina- pică.
rietate. Repesztés, s. crepare, despicare.
Rendőr, a. soldatu politianescu, Repítni, v. a sburatí, a dă sbo-
gendarmu. rului.
Rendszer, a. sistema. Repkény, a. iedera, efeu, la-
Rendszeres, a. — en, ad. siste* nru.
maticu, regulata. Repülni, v. a sbură.
Rendszerezni, rendszeresítni, t>. Repülés, a. sboru, sburare.
a sistémísá. Repülő, d. sburatoriu.
Rendszerint, ad. comunu, inda- Rés, a. spărtură, gauna; lacu ­
tenatu, de comunu. na, locu deschisa.
Rendületlen, a. — űl, ad-, necla- Rest, a. lenesiu, negligentu,
titu, uemiscatu, nestramutatu, trandayu.
statornicu, constante. Restelni, restelkedni, «. a lene­
Rendülni, v. a se cutremură, a vi, a negligă, a se trandaví.
se sguduí. Restitni, v. a lenevi, a íace trâ n ­
Rengés, s. cutremuru, sguduire; davii, a face negligentu.
leganare.
Restség, a. leneviră, negligentia,
Rengeteg, s. codru.
trandavia.
Rengeteg, a. monsfruosu, spai-
mantatiosu, cumplitu, infrico- Restűlni, v. a se lenevi, a se
siatu, giganticu, maninu. trandaví, a se face negligentu.
Rengetni, v. a datină, a leganá. Rész, a. parte, competentia.
Rengő, a. légami, clatinatorin. Részeg, a. beatu, beutu.
Rény, s. (v. erény). Részeged», részegszeni, része -
Renyheség. s. lene, negligentia, gűlni, v. a se imbetă, a se fa­
trandavia. ce beatu.
Renyhülni, v. a se trandaví, a Részeges, a. betívu, beutoriu.
*e lenevi, a se face negligentu. Részegen, ad í beatu.
Répa, s. napú. Részegeskedni, v. a trai in betű.
Részegitni Rezes 177

Részegitni, v. a imbetá. Részvétlenség, a. indolentia, ne­


Részegités, a. imbetatura, imbe- păsare, necompatimire, indi-
tare. fere ntismu.
í Részegség, a. betía. Részvevő, a. compatimitoriu, par-
! Részegítő, a. imbetatoriu. ticipatoriti.
Reszelni, v. a frecá, a pilí, a Rét, a. livada, fenatiu, lunca,
[ ráde, a raspuí. p ra tu ; indoitura, patura.
Reszelő, a. pila, ra9pa, radietóre. Réti, o. de fenatiu, de livada.
t Reszelés, a. frecare, pilire, radere, Réteg, a. pala, patura, stratu.
j Reszelt, a. — en, ad. frecatu, pi Réteges, a — en, ad. paturosu,
litu, rasu. indoitu.
í Részeltetni, v. a impartasí, a fa- Rétegezni, v. a indoí, a impa-
[ ce parte. tură.
I Részént, részint, ad. parte, in Retek, a. radichia.
| parte. Rételni, v. (v. rétegezni).
I Részes, a. partasiu, actionariu, Retesz, a. ineuietére, zavoru (la
! participatoriu. usiaj.
f Részesítni, v. (v. részeltetni). Rettegni, ». a se teme, a se in-
Részesülni, v. a se impartasí, a frică, a tremură (de frica).
partieipá, a luá parte. Rettegés, a. temeré, frica, tre­
Részesülés, a. pariicipare, îm­ muru.
părtăşire. Rettenetes, a. — en, ad. infrico-
Részesülő, a. participatoriu; s. siatu, inspaimantatu, oribilu.
participiu. Rettenetesség, a. infricosiare, in-
Reszketeg, a. tramuratiosu. spaimantatiune.
Reszketegség, reszketés, a. tre­ Rettenni, v. a se infrică, a se
murare, tremuru. înspăimântă.
| Reszketni, v. a tremură. Rettenthetlen, a. — űl, ad. ne-
Részlet, a. porţiune, parte, de- infricabilu, neinspaimantabilu.
tailu. Rettentő, a. (v. rettenetes).
Részletesen, ad. specificata, in- Rettentőség, a. (v. rettenetesség)
detailu, indetailatu, impartitu. Rév, a. podu, luntre, b a rc a ; vă­
Részletesítni, v. a specifică, a dii, portu, trecatória.
indetailá. Reves, d. (v. redves).
Revesedni, v. (v. redvesedni).
Részletesség, a. im parţialitate, Révész, a. podariu, luntrariu,
specificare, indetailare; cer-
luntrasiu; nautilu (animalu
custantialitate. apatecu).
Részletezni, v. (v. részletesítni). Révpart, a. limanu, desbarcatoria.
Részvény, a. actía. Réz, a. arama.
Részvét, a. compătimire, partici­ Rezeda, a. reseda, amoreta (plan­
pare, condolentia. ta).
Részvétlen, a. — fii, ad. necom- Rezegni, v. a tremură, a vibrá >
patimitoriu, nepasatoriu, in- a se clatină.
diferinte, indolentu. Rezes, a. aramosu, cu arama.
12
178 Rezssédni Rohanás
Rezesedni, t>. & se aramosiá. Rinya, s. scolopendra (animalu).
Rezgés, s. tremurare, vibrare, Ripaos, 3. pata, gropitia de ver-
vibratiuno. satu, strieatura de versatu.
Rezgő, a. — en, ad. tremuraíoriu, Ripacsos, a. — an, ad. stricata
vibratoriu, clatinatoriu. de versatu.
Rezzenni, c. a sparié, a spai- Riskása, s. urezu.
mantá, a deşteptă. Ritka, a. raru.
Rezső, n. prop. Rudolfn, Ra(1u. Ritkán, ad. raru.
Rézsut, a. diagonalu, piezisu. Ritkás, a. raritu, cam raru, raríu.
Reszenteai, «. ,(v. rezzenni) Ritkaság, s. raritate.
Riadni, v. a alarmá, a sbierá, Ritkítni, v. a rarí.
a strigá. Ritkítás, *. rărire.
Riadás, 3 . alarma, alarmare, stri­ Riva'gani rivalkodni, v. (V. ri­
gare, sbieratnra. koltani).
Riadó, s. alarmu, reveliu. Rivalgás, rivalkodás, s. (v. r i­
Riaszkodni, v. a strigá, a racni koltás).
(spre cineva). Rívás, 3. plângere, vaietatura,
Riasztani, w. v. a sparié, a spai- tânguire.
mantá, a infricä. Rizma, 3. risma.
Eibancz, a. misielu, lnmpn, va- Robaj, s. sgomötu, fremetu, gu-
gabondn. netu, vuietu.
Ribiszke, s. stmguraaiu, acrisia. Robbanni, v. a suná, a* dá su-
Rideg, a. — en, ad. singuratecu, netu, a faee sgomotu (sune-
retrasu, iaolatu; selbatecu. tulu carului).
Ridegség, 3 . singurătate, isola- Robogni, v. (v. robbanni).
tiune, isolare; selbatacia. Robogás, s. sgomotu, sunetu,
Rigó, s. sturzu; mierla. Robot, 3. robota.
Rikoltani, ribeltozni, v. a sbierá, Rogya, s. sganca, strieatura de
a strigă, a chiui. v ersatu ; cangrena, strieatiune
Rikoltás, 3 . sbieratnra, strigare, (in plante).
ehinire. Rogyás, a. — an, ad. stricata de
Rim, 3. rima, ritm u fla poesia). versatu; cangrenatu.
Rímelni, v. a rimá. Rogyni, v, a cadé, a se ruiná,
Rimei és, s. rimare. a decadé.
Eimes, a. rimatu. Roh, 3. putreditura, putredime.
Riinetlen, a. — ül, ad. nerimatu, Rohadni, v. a putredi, a se co-
fara rime. riimpe, a se stricá.
Rimezni, v. (v. rímelni). Rohadt, a. — an, ad. putredu,
Ringatni, v. a leganá, a clatíná. stricata, gaunosu.
Ringyó, s. curva, femeia nemo­ Roham, s. asalta, atacu; paro-
rala. csrsmu (la morbosi).
Ringyrongy, s. strentiaría, flen- Rohanni, v. a asalíá, a ataoá;
dnría. a alergá, a se rapedí.
Rini, v. a plânge, a se vaietá, Rohanás, s. asalta, asaltare, ata­
a se tângui. c a re ; rapedire.
Rohanókig 179
Rohanólag, ad. asaltata, atac atu ; Rónaság, s. (v. róna).
rapeditn. Roncsolni, v. a derimá, a der-
Rojt, 3. cincuru, canafu. . mali (Vestmintele); a strici,
Rojtos, a. ciucurosu, ciucuratu; a risipi, a ruină.
firosu, fibrosu. Ronda, a. rondán, rondául, ad.
Rojtozni, «. a pune ciucuri, a murdariu, necuratu, spurcata.
om á cu ciucuri. Rondaság, s. necuratía, spuroar
Róka, s. vulpe. tiune, patare.
Rokka, «. furca de torsu. Rongálni, v. (v. rombolni).
Rokkanni, v. a decadé; a se de- Rongy, s. strantia, petecu.
sielá; a se ruină. Rongyolni, v. a strantiuí, a rum­
Rokkant, a. — an, ad. decadiu- pe in petece.
tu ; desielatu; ruinatu; ma- Rongyos, a. — an, ad. strantio-
rodu. su, trentiurosu, destramatu.
Rokon, a. consangénu, cumna- Rongyosodni, v. a se strantiosiá,
titu, rudenitu. a se face destramatu.
Rokonértelmű, a. sinonimu. Rongyosság, s. strantiurime, des­
Rokonság, s. rudenia, cnmnatía, trămare.
afinitate, consangenitate. Róni, v. a intaié, a ingravi, a
Rokonszenvezni, v. a simpatisá. crestă, a insemnă, a notă.
Rokonszenv, s. simpatia. Rontani, v. a strică, a ruină,
Rokonszó, a. sinonima. a derimá.
Ról, p . depre, despre, dela. Rontás, 3 . stricare, stricatiune,
Rom, s. ruina. ruinare, derimare.
Románez, s. romanu. Ropogni, v. a sună, a párái, a
Rombolni, v. a ruină, a derimá, pocni.
a strică. Ropogás, 3. sunetu, páraitura,
Rombolás, s. derimare, ruinare, pognitura.
stricare. Roppant, a. — úl, ad. enormii,
Romlani, v. a se strici, a se imposantu, gigauticu, fórte
derimâ, a se ruină; a se co- mare.
rumpe. Roskadni, roskadozni, v. (v. rok­
Romlás, 3. stricatinne, ruinare, kanni^.
derimare, coruptiune. Roskadt, a. (V. rokkant).
Romladozni, v. a se strică, a se Rossz, a. reu, de nemicu.
ruină {'mereu). Rosszabbitni, v. a inreí, a face
Romlatlan, o. — ni, ad. nestri- reu, a deteriorá.
catu, neruinatu; necoruptu. Rosszabbodni, v. a se inreí, a
Romlékony, a. stricaveru, co- se face reu, a deveni reu.
rupiveru. Rosszalás, s. reprobare, ueeu*
Romlottság, s. stricatinne; co- viintiare.
ruptinne. Rosszallani, rosszaiéi, «■ a repro­
Romolbatlan, a. nestricaveru, ne- bă, a desprobá, a necuviintiá.
corupiveru. Rosszaság, 3. reutate, reintia,
Róna, 3. siesu, planu, desiertu. maliţia.
12*
180 ROSZÚI Rudalni
Bosszúi, ad. reu. Röfögés, 8. grohotire, grohoitura.
Rost, *. fibra. Rög, 8. brusiu, asprime, grun-
Bosta, s. ciurn. zurime.
Rostálni, ti. a ciurul, a cerne Rögeszme, s. idea-ficsa.
cu ciurula. Rögös, o. grunzoru, coltiurosu,
Bostálás, s. ciuruire, cernere. aspru.
Bostély, s. grate, gratariu; can- Rögtön, ad. indata, numaideca-
cela. tu, minteni.
Rostélyos, a. gratatu, cu grate. Rögtönész, rögtönző, 8. improvi-
Rostélyzat, a. gratime, cancela, satoriu.
inchisóre cu grate. Rögtönözni, ti. a improvisá.
■Rostélyozni, ti. a închide cu grate. Rögtöntörvény, s. dreptu stata-
Rostos, a. fibrosu. riu, lege marţiala.
Rothadni, u, a putredí. Rögtönzés, rögtönzet, s. impro-
Rothadás, 8. putredire, putre- visatiune.
diune. Rögzött, a. ficsu, ficsatu; cro­
Bothadatlan, a, — ul, ad. nepu- nicii.
treditu. Röhögni, ti. a ride tare, a ride
Rothadt, a. putredu. sonoru.
Rothasztani, ti. a putredí, a d& Röp, 8. sboru, sboramentu, a-
putrediuuei. ventu.
Bothatag, a. putreditiosu, pu- Röpdösni, ti. a sburatí, a flus-
trediveru, corumpiveru. turá, a flutură.
Rotyogni, ti. a clocoti, a clocaí. Röpirat, 8. scrisóre volanta, íoia
Rovar, 8. insectu, gandacu. sburatoria, pamfletu.
Bovarászni, ti. a aduná, a prin­ Röpitni, ti. a sburatí, a dá sbo-
de insecte. - rului, a flusturá.
Rovarászát, 8. insectología Röpködni, ti. (V. röpdösni).
Rovás, 8. crestătură, tăietură, Röppenni, ti. a sbură, a sburatí.
revasiu. Röppentyű, 8. racheta.
Rovat. 8. rubrica. Röpülni, ti. a sburá.
Rovatolni, v. a rubrică, a crestă, Rost, a. (v. rest).
Bovatozni, ti. (v. rovatolni). Rövid, o. — en, ad. scurtu, abre­
Rozmár, 8. ipopotamu, rozmariu. viata.
Rozzant, a. (v. rokkant). Röviditni, ti. a scurtă, a con­
Rozs, 8. secara. trage, a abreviá.
Rózsa, 8. rosa, trandafiru. Rövidítés, rövidítmény, 8. scur­
Rozsda, 8. rugina. tare, contragere, abreviatura,
Rozsdás, a. ruginosu, ruginiu. abreviatiune.
Rozsdásodni, e. a rugini, a se Rövidecske, rövidke, a. scurtutiu.
rugini. Rövidség, 8. scurtime, abrevia­
Rózsi, ». prep. Rosalia. tiune.
Rőf, 8. cotu (lungu). Rövidülni, ti. a se scurtă.
Röfögni, ti. a grobaí, a grohoti Rúd, 8. ruda, sulu, prajina.
(porculu). Rudalni, ti. a bate, a ciomagi.
Rudas 18t

R udas, a. d e la ru d a , ('rudasló, ca- Ruházás, ruházat, «. investmen-


lu d ela ru d a ). tare, imbracare.
R ugalm as, a. elasticu . Ruházation, a. —úl, ad. nein*
R u g alm asság , s. e la stic ita te . vesmentatu, neimbracatu.
R u g a n y o s, a. (v. ru g a lm as). Ruházkodni, v. a se investmen*
R ugan y o sság , s. fv. rugalm asság^). tá, a se imbracá.
R ú g n i, ru g d á ln i, v. a b a te , a d á Rusnya, a. (v. ronda).
c u p e cio ru lu . Rút, a. uritu, hîdu, deforma,
R ú g á s, s d e ta tu ra , lo v itu ra cu scarnavu.
p e cio ru lu .
Rútitni, a. a urití, a hídí, a de*
R ugaszk o d n i, v. a se in ie p tá ; a
forrná.
tú li, a a le rg á .
Rutitás, «. deformare, uritirá,
R ugaszk o d ás, s. in ie p la re ; tu li-
hídire.
re , a le rg a re .
R u g asztan i, v. a ra p ed í, a a ru n - Rútság, «. deformitate, uritiuna,
c á c u t a r í a ; a p afu g á. hídienía.
R ugékony, a . — an, ad. e lasticu . Rútul, ad. uritu, hîdu, scama*
R ugék o n y ság , s. e la sticita te. vu, deformu.
R ugó, a. d e ta to riu c u p e cio ru lu . Rútulni, V. a se hídí, a se úri*
R ugó , rugony, 3. c ó id a , có rd a ti, a deveni deformu.
de o tielu . Rügy, *. bobocu, muguru.
R ugóldozni, v. a d á d in p icid re, Rügyezni, v. a muguri, a im*
a d á c u p ecio ru lu . boboci.
R ugonyos, o. (V. ru g alm as^. Rüh, 3 . scabia, riia.
R ugonyosság, s. (v. ru g a lm a s sá g ). Rühes, a. — en, ad. scabiosu,
R ugós, a. (v. ru g ó ). riiosu.
R u h a , s. v e stm e n tu , h a in a . Rühesedni, v. a se inríiosiá, a
R u házn i, v. a in v estm e n tá , a se imple de scabia.
im b ra c á . Rühesedés, s. inríiosiare.

S.
Sáfár, 3. facatoriu, faptoriu, pro- Sajátító, 3. insusitoriu, genitivu.
vedietoriu, procuratoriu, eco- Sajátképen, sajátlag, ad. propriu,
nomu ; — ság, s. provedieto- in adeveru.
ría, faptoría, economia. Sajátság, 3. insusime, proprie­
Sáfárkodni, v. a face, a plăs­ tate, particularitate.
mui, a castigá, a procurá. Sajátságos, a.- propriu, seu, ade*
Sáfárkodás, s. (v. sáfárság). veratu.
.Sáfrány, s. safranu. Sajgás, 3. usturime, dorere, ar­
Saját, ad. propriu, seu, insusi. dere.
Sajátítni, v. a insusi. Sajka, 3. luntre, barca, gondo­
Sajátít ás, s. insusire. la, seica.
382 Sár
Sajkásai, v. a luntri, a pluti. Sánczolat, s. siantiuitnra, canalu.
Sajnálni, v. a compătimi, a fi Sanda, a. chioru, ciocusin, ochi
cu compătimire. cruciţi.
Sajnálat, a. compătimire. Sandán, ad. cioCusiu, corbisiu.
Sajnálatos, a. — an, ad, de com­ Sandaság, s. ciocnsía, cautare
pătimită. strâmba.
Sajnálkodni, sajnálkozni, v. (v. Sándor, n. prop. Alesandru.
sajnálni). Sánta, a. schiopu, ologu.
Sajnos, a. (v. sajnálatos). Sántaság, s. sckiopime, ologitura.
Sajogni, sajongani, v. a nstnrá, Sántitni, sántikálni, v. a sehiopá,
a dóré, a arde (ran’a). a şchiopată.
Sajt, s. casiu, branza, cascavalu. Sántitás, 3. sciopare, schiopata-
Siytár, «. cófitia, siustariu, do­ re, ologire.
nit!«. Sántnlni, v. a sehiopá, a deve­
Sajtó, s. presa, téseu, tiparito- ni schiopu.
riu, storcatorin. Sanyar, s. miseria, ticăloşia, tor­
Sajtolni, v. a tescní, a stóree. tura, nacasu.
Sajtolás, a, tescnire, tescuitura, Sanyargás, s. tortura, tribulatiu-
storsóra. ne, martiriu.
Sajtolatian, a. — ál, ad. netes- Sanyargatni, v. a tortură, a na-
cuitu, nestorsu. casí, a tribulá.
Sakál, s. siacaln, vulpe de re- Sanyargatás, s. martirizare, tor­
saritu. turare, tribulare.
Sakk, a. siacn (jocu). Sanyarkodni, sanyarodni, v. a se
■Sakkozni, v. a jocá in siacn. tortură, a se martirisá, a se
Salak, s. sgura; neiii3emnatate, tribulá.
de pucinn pretin; scursnra, Sanyarú, o. miseru, miseraverú,
drojde. ticalosu.
Salakos, a. sgnrosn. Sanyarúság, s. miseria, ticalosía,
Saláta, s.' salata. tortura, nacasu.
Salétrom, s. saletrn. Sáp, s. palóre, paliditate, gal-
Salétromos, a. saletratu cu sa- binéla.
letru. Sápadni, sáppadni, v. a ingalbi-
Sallang, 3. fraDgía, tiortiori, tiar- ní, a deveni palidu.
tiamiuri ("la frânele eailoru). Sápadás, s. ingalbinire, palidi­
Sstllangos, a. tiortioratn, tiartia- tate.
matu, frangiatu. Sápadozni, v. ( y . sápadni).
Sámfa, s. calapodu, forma de Sápadság, sápadtság, 3. ingalbi-
stible. néla, paliditate.
Sámfázni, v. a trage pre calapodn. Sápadt, v. palida, galbinu, pe-
Sáncz, a. siantin, canalu. ritu (la fatia).
Bánczolni, v. a siantiuí, a ca- Sápitni, sápitozni, v. a strigá, a
nalisá. sbierá, a se vaietá.
Bánczolás, a. siantinire, canali- Sapka, s. caciula, cucima.
sare. Sár, 3. tina, noroiu, glodu.
i
Sáros Segétés 183

Sáros, a. tinosu, noroiosu. Satnya, a. amaritu, stricatu, mo-


Sarczolni, v. a impune dare, a lesitu.
fortiá contributiune fin tem- Satnyulni, ti. a se stricá, a se
pn de resbelu). turburá, a se amarí, a se
Sárga, a. galbinu. molesí.
Sárgállani, ti. a ingalbiní, a co­ Sátor, a. cortn, siatra.
loră galbinu. Sátoros, a. corturatn, cu cortu,
Sárgulni, ti. á se ingalbiní. corturariu; principala (cele
Sarj, sarjadék, a. germiue, col- 4 serbatori principali).
tiu, (de iáiba); surcelu, mla- Sav, savany, s. acrime, acréla,
ditia, descendente. otietime.
Sarjadni, sarjazni, sarjadzni, ti. Savanyítni, v. a acrí, a inacrí.
a resarí, a incoltí, a cresce. Savanyodni, Savanyulni, v. a se
Sarju, *. otava. acrí, a se macrí, a se otietí.
Sark, s. caícáiu; tietiu a; polu Savanyú, a. acru.
fnordicu, sudicu). Savanyús, a. acríu.
Sarkas, a. calcâiatu, cu calcáiu. Savanyúság, a. acrime, acréla.
Sarkalni, ti. a irupintena, a urga. Savó, 8. zeru (din lapte).
Sarkalat, a. falia, calcâiu de pane. Sávos, a. zerosu.
Sarkalatos, <z. cardinalii, prin­ Savósodni, a. a se zerosí.
cipalii. Se, coj. nece, nice.
Sarkantyú, a. pintenu. Seb, a. rana.
Sarkantyús, a. impintenatu, cu Sebes, a. ranitu, vulneratu cu ra­
pinteni. na ; repede, iute, curendu.
Sarkantyuzni, ti. a impintená; Sebesedni, sebesülni, ti. a se vul-
a urgá. nerá, a se r a n í; a se iniutí.
Sárkány, a. balauru, dracone, Sebesitni, ti. a vulnerá, a rani;
smeu. a iuiuti, a merge rapede.
Sarktétel, a. asioma, principiu, Sebesség, a. iutime, agerime.
propusetiune cardinale. Sebész, a. ohirurgu.
Sarkvidék, a. tíenutu, regiune Sebészet, a. chirurgia.
polara. Sebészi, a. —- leg, ad. Chirurgien.
Sarló, a, secera. Sebezni, sebzeni, ti. a raní.
Sármány, a. presura galbena, Sebezés, -sebzés, a. rănire.
(pasere). Sebbedni, ti. a se raní, a se fa­
Sarok, a. (v. sark). se rana.
Sáros, a. tinosu intinatu. Sebbeät, a — én, ad. ranitu.
Sárosodni, ti. a se intiuá. Segéd, s. ajutoriu, adjunctu, ad-
Sározni, ti. a intiná. jutantu, ajutatoriu.
Saru, a. ciobote, opinci. Segedelem, a. ajutoriu, adjuto-
Sas, a. vulturu. rintia, subsidiu.
Sás, 8. rogozu, piperigu. Segedelmes, a. ajutátu, ajutativu.
Sáska, a. locusta. Segélni, segélyezni, a. a ajutá, a
Sátán, a. satana. sucurge.
Sátáni, a. satanicu. Segélés, s. ajutare, ajutoriu.
*84 Segély Serény
Segély, a. (v. segedelem). Semmisítni, semmiteni, v. a nu-
Segg, s. curn, siediutn. lifieá, a nemici, a strieá, a
Segítni, v. (v. segélni). desface.
Segítés, a. (v. segélés). Semmisités, semmités, 8. nulifi-
Segitgetni, v. a ajutá fdesuj. care, nemieire.
Segitő, a. ajutatoriu. Semmisülni, t>. a se nemici, a se
Sehol, seholsem, ad. nicairi. nulificá.
Sehonnan sehonnét, ad. denicairi. Senki, a. nime, neme.
Sehova, ad. (v. sehol), Senyv, i. bóla, bolitiune, nesana-
Sejditni, v. a presimţi, a pre- tale, langedime.
sentf, a cobí. Senyvedni, v. a boli, a fi ne-
Sejt, 8. celula, (la faguri). sanatosu, a se uscá pe pecióre.
Sejtes, a. colulosu, eelulatu. Senyvedés, a. (v. sen jv j.
Sejtelem, s. presentire, presimţire. Seperni, v. a maturá.
Sejteni, «. (v. sejditni). Seperés, s. maturare.
Sejtés, s. (v. sejtelem). Sepredék, a. maturatura, gunoiu,
Sekély, a. soundu, vedosu, ne- necuratia.
afundu. Sepregetni, v. a maturá ('mereu).
Sekrestye, a sacristeu. Seprés, a. (v. seperés).
Sekresztyés, a. sacristanu, sacris- Seprő, a. matura.
tariu. Seprőzni, v. a bate cu matur’a.
Selyem, a. metasa. Seprű, 8. m atura; drosdia.
Selymér, a. vie'rme de metasa. Ser, 8. bere.
Selymes, a. matasosu, cn matasa. Seres, ®. cu bere, de bere.
Selyp, selypegő, a bâlbaitoriu Sér, 8. vatamare, vatamatura.
siepelitoriu, vorbitoriu pre Serdülni, v. a cresce, a resari,
virfulu limbei. a se escá.
Selypen, ad. (v. selyp). Serdülés, s. crescere, resarire.
Selypegni, v. a bálbaí, a siepelí, Serdületlen, a. necrescutu.
a vorbi pre virfulu limbei. Serdülő, a. cresoatoriu, resari-
Selypegés, s. bálbaire siepélitura. toriu.
Sem, coj. nece, niee. Serdült, a. crescutu.
Semleges, o. — en, ad. neutralu. Sereg, s. óste, mulţime.
Semlegesitni, v. a neutrálisé. Seregeim, seregleni, v. a se a-
Semlegesités, a. neutrálisára. duná, a se gramsdí.
Semlegesség, a. neutralitate. Sereglés, a. adunare, gramadire.
Semlyék, a. balta, morastina. Seregély, a. grauru.
Semlyékes, a. baltosu, morasti- Sérelem, a. vatamare, gresiala,
nosu, lacosu dauna.
Semmi, a. nemicu. Sérelmes, a. vatamatu, damni-
Semmikép en, ad. neeedecumu. ficatu.
Semmirevaló, semmirekellő, a. de- Serény, s. (v. sörény).
nemica, nefolositoriu. Serény, a. — űl — en, ad. apri-
Semmiség, a. pucinatate, baga­ gu, iute, diligente, aptivu,
tela nulitate. lucratoriu.
Serénykedni Sikkasztás 185
Serénykedni, v. a fi diligente, Setét, a. intunecatu, intunecosu.
aptivn, iute. Setétes, a. intunecíu.
Serénykedés, a. aprigime, iutié- Sietni, v. a grăbi, a pripi.
la , diligentia. Sietés, a. grăbire, graba, pripa,
Serénység, a. (v. serénykedés). urgentia.
Serét, s. alice, glontisióre. Siető, sietős, a. grabnicu, ur­
Serezni, v. a bé bere. genta, iute.
Serke, s. lindina. Sietség, a. (v. sietés).
Serkés, a. lindinosu. Sietséges, a. (v. siető).
Serkedni, serkedezni, v. a rasarí, Siettetni, v. a urgá, a grabí, a
a incoltí, a isvorí. pripi (pre altulu).
Serkenni, v. a se desteptá, a se Siettetés, a. grăbire, urgare, pri­
trezi piră.
Serkenteni, v. a desteptá, a tre ­ Sietve, ad. grabnicu, urgenta,
zi, a desmetecí. pripita.
Serkentés, *. deşteptare, trezire. Sik, a. luciu, netedu, planu.
Serkentő, a. desteptatoriu, tre­ Sikálni, v. a netezi, a polei, a
zitorii]. lnci, a planá.
Serleg, s. pocalu. Sik am, a. lunecusiu, ghiatia.
Serpenyő, s. tigaia. Sikamlani, sikamodni, v. a lune-
fierte, a. peru tare, (pre spina­ cá, a se dá pre ghiatia.
rea porcu'ui). Sikamlós, sikamos, a. lunecosu.
Sertés, a. rimatoriu, porcu. Sikámlósság, a. lunecime. ’
Sérteni, v. a vatamá. Sikárolni, v. a netezi, a asemaná.
Sértés, a. vatamare. Sikátor, a. ulitióra, ulitia, stra­
Sértegetni, t>. a vatamá ("mereu). da strimta.
Sértetlen, o. — fii, _ad. nevata- Siker, sikerűiét, s. resultatu, suc-
matu. cesu, efepttt, urmare.
Sérthetetlen, o. — fii, ad. neva- Sikeres, a. — en, ad. folositoria,
tamabilu. resultativu, succedatu, priin-
Sérthetlen, a. (v. sérthetetlen,). tiosu.
Sérthetienség, s. nevatamabilitate.
Sikeretlen, a. — fii, ad. nefoló-
Sérű, a. vatamatura. sitoriu, nesuccedatu, fara re-
Sérülni, v. a se vatamá. sultata.
Sérülés, a. vatamare.
Sérült, a. vatamatu. Sikerülni, v. a resultá, a succe­
Sérv, sérvés, a. (v. sérű). de, a folosi.
Séta, a. preamblare. Siket, a. surdu.
Sétálni, v. a se preamblá. Siketítni, v. a asurdí (pre altulu).
SétáláB, a. preamblare, pream- Siketség, a. asurdime.
blatura. Siketülni, v. a asurdí (propre).
Sétálgatni, v. a se preamblá Siketülés, a. asurdire.
('mereu). Sikkasztani, v. a pitulá, a furá,
Sétány, a. promenada, locu de a ascunde.
preamblare. Sikkasztás, a. pitulare, furtu.
ISfi Sikoltani Sogorosodni
Sikoltani, sikoltozni, v. a strigá, Sípolni, v. a űuerá, a fliscaí, a
a sbierá. siuerá.
Sikoltás, sikoltozás, s. strigare, Sir, 8. mormentu, grópa.
sbierare. Sírj, o. mormentalu.
Sikság, s. desiertu, siesn, cam- Siralom, s. lamentatiune, vaié-
pn, planu; luneeusiu, lune- tare, plângere.
cime. Siránkozni, e. a lamentá, a so
Silány, o. — úl, ad. debilu, mi- yaietá, a se plânge, a se tângui.
serabilu, pucinu, neinsemnatu. Siránkozás, s. lamentare, lamen-
Silányság, s. misería, pncinata- tatiune, plângere, vaietare,
te ; ticalosía. tânguire.
Silányitni, v. a impuciná, a sla Sirás, a. plânsu, plângere.
bí, a. serací. Sirni, t>. plânge.
Silányodni, v. a se impuciná, a Siratni, v. a plânge, a tángúí
slabi, a serací (proprie). (pre altulu).
Silányulni, v. (v. silányodni). Sirdogálni, v. a plânge (mereu).
Sima, a. netedu, planu, luciu. Sitkert, s. cintirimu, cemeteriU,
Simaság, s. netedime, lucietate. locu de inmormentare.
Simítani, v. a netedí, a planá, Sisak, 8. coifu, casca, cupola,
a luci. capacu.
Simítás, «. netedire; planare, Sivány, a. desiertu, selbateeu,
lucire. vastu.
* Simitatlan, a. — úl, ad. nenete- Sivatag, 8. desiertu, campu es­
ditu, neplanatu, nelucitu, tin sa.
-Simogatni, ®. a netedí. Sivatagság, s. vastitate, desier-
Simogatás, 8. netedire. ' totiune, campu vastu.
Simon, n. prop. Simeonu. Sivitni, v. a tini, a siuerá, a
Simulni, V. á se netedí; a se sbierá ('subţire cá cucuveica).
alipi. Sivitás, 3. tiuitura, siuerare,
.Simulás, s. netedime, alipire. sbierare.
Simulékony, a. netediveru; ali- Só, 8. aare.
piveru, plecaveru. Sodorni, v. a intórce, a suci,
Simulékonyság, s. alipiveritate. a inverti, a resucí.
Sincs,-en, (verbu defectivu), ne- Sodrás, a. resucitura, invertire,
ce nu estei nekem sincs, nece sucitura, intórcerc.
xo n’am. Sodrat, s. firu de metalu, sirma,
Sing, s. cotu (mesura). telu, drotu.
Sinlődni, v. a se lángedí, a fi Sodrony, s. (v. sodrat).
morbosu, a boli, a zacarí. Sodrott, a. sucitu, resucitu, ifi-
Sinlődés, 8. -langedime, bolitiu- vertitu.
ne, zacarime, nesanatate. Sógor, a. cumnatu.
Sinlődő, a. bolatecu, nesanatesu. Sógorság, s. cnmnatía, cumna-
Sip, s. flisea, telinca, flueritia. time.
Sipánkudni, v. (y. sopánkodni). Sogorosodni, sógorosúlni, ti. a se
Sipka, s. ',v. sapka). cumnaţi.
Soha Sorá ny 187
Soha, ad. n e ce o d ata . S orolni, a. a in sirá , a a r a íiji,
S ó h a jta n i1 sóhajtozni, v. a o ftă a p u n e in ro n d u .
a su sp in á. Sorom p, sorom pó, a. b a r ie r a , în ­
S ó h ajtás, sohajtozás, í: su s p in a , g ră d itu ră , în ch id e re , incM -
su sp in a re , o ftare . sa tu ra .
Sok, a. m ú ltú Sorozás, a. in s ira re , a ra n ja re ,
S oká, ad. in d elu n g u , m iiltu tem p u . clasificare, a se n ta re , în re g is­
Sokadalom , s. te rg u (de tie ra j. tr a r e .
S o k a lla n i, sokalni, a. a i-se p á ­ Sorozni, v. a in sirá , a clasifică,
r é p r e a e sa g e ra tu , a tie n é a a sen tâ.
p re m ú ltú . Sorozat, sorzat, a. cla sifica tia n e ;
Sokan, ad. m u lti. in re g istra tiu n e .
S o k á ra , ad. (v. so k á j. Sors, a. só rte, d e stin u , u rsita ,
S o kaság , s. m u lţim e. fo rtu n a , fa tu m u ; lo sa .
Sokasítni,« v. a in m u ltí. Sorsolni, v. a sorti, a t r a g e sorti.
Soknejűség, s. p o lig am ia. S orsolás, a. so rtire , tr a g e r e de
Sokszor, ad. d e m u lte o ri, a d e ­ so rti.
seo ri. Sorv, sorvadás, a. o ftica, ecti ca.
Sokszoros, o. — an , ad. m u lti­ Sorvadni, v. a se u sc â , a fi in
p lu , d e m u lte o ri. ectica.
Sokszorozni, v. a in m u ltí, a m u l­ S o rv asztan i, v. a u sc â , a slabi.
tip lică . Sós, o. s a r a tu , m u ra tu , saro su .
Sokszorozás, a. în m u lţire , m u lti­ Sóska, a. m aerisiu , m ac risio ru .
p lic a re . Sósság, a. s a ra tu ra , să rim e.
Sókszorozm ány, s. p ro d u c tu , factu. S ótalan, a. — 41, ad. n e m u ra tu ,
Sokszorozó, a. m u ltip lic a to riu . n e sa ra tu , n esaro su .
Sokszög, a. p o lig o n u , m ai m u lte S ótalan ság , s. n e s a ra tu r a , nesa-
u n g h iu ri. rim e.
Solym ászni, v. a v e n á cu sioim u. Sovány, a. — an, ad. m a c ru , sla-
Solyom, a. sioim u. bu , ste rilu , negresa.
Solym ászat, a. v e n a re cú sioim u. S oványkodni, soványodni, sová-
Som, a. có rne (fru cte j. n y ú ln i, v. a slabi, a dev en i
Som fa, a. c o rn u (arb o rej. m a c ru .
Som a, n. prop. C o rn eliu . S oványság, a. elabim e, m aorim éi
S o n k a, a. siu n c a (p etio ru d e ri- S ó vár, sovárgó, a. p o ftito riu , do-
m a to riu j. rito riu , lacom u.
Sonkoly, a. g ro sim e, re s tu , re m a - S ovárgani, sovárogni, v. a dóri,
sitia , sc u rsu ra (la u n só re, u n t u j . a pofti, a lacom i.
S opánkodni, v. a se p lâ n g e , a S ó v árg ás, a. laco m ire, lacom ía,
o ftá, a se v a ie tá. d o rire , p o fta.
Sopánkodó», a. p la r g e r e , oftare, Sózni, v. a s a rá , a m u r i.
v a ie ta re . Sózás, a. sarere, s a r a tu r a , m u­
S or, a. siru , se rie, ro n d u . ră tu ră .
S orakozni, v. a se a ra n já , a se Söm ör, sömöreg, a. p ic in g in a .
p u n e in s iru , a se in sirá . S ö rén y , a. cóm a.
188 S ö ré n y e s S ü ly e d n i

S ö ré n y e s, a . c o m atu , e u cérna. S u jtás, a. lo v itu ra , p le s n itu ra ;


S örte, a. (v . serte). sin o ra re , sin o ra tu ra , g a e ta n u
S ö rté s, *. (v. se rtés). (p re v e stm in te).
S ő t, ad. b a in ca . Sujtásozni, v. a iu sin o rá, a o r - ■
S ötét, a. (v. setét). n á v e stm in te cu fîru re su e itu .
S ö téted n i, v. a se in tu n e c á . S ujtásos, a . in sin o ra tu .
S ö té titn i, v. a in tu n e c á . S úly, a, p o n d u , g re u ta te , sa rc in a .
S ö téten , ad. in tu n e c a tu . Sulyok, a. m aiu , (de sp a la tu , d e
S ö té té i, a. in tu n e c íu , in tu n e c a tu . b a tu tu v e stm in te).
Sövény, s. g a rd u , în g ră d itu ră S u ly k o ln i, v. a b ate, a sp a lá c n
(d e n u iele). m aiu lu (v e stm in te).
Sövényeim , sövényezni, v. a în ­ Súlyos, a. g re u , p o n d e ro su .
g ră d i. S ülyosbítni, v. a in g re u n á .
S p á rg a , 8. sió ra, s p a g a tu , atia, S úlyosbítás, a. in g re u n a re .
sp a rg a , sp a ra n g a . Súlyosbító, o. in g re n n a to riu .
S tru cz, 8. s tru tiu . S úlyosítni, v. (v. sü ly o sb ítn i).
S u d ár, o. su le g e tu , d e liu , svel- Súlyosodni, v. a se in g re u n á .
tu , su b ţire . S úlytalan, a . n e p o n d ero su , n e -
S u g a ln i, v. a in su flă, a in s p iri, g re u , u sio ru .
a in d em n á. S ú ly tala n sá g , a. n e g re u ta te , n e -
S u g alat, sngalás, a. in su flare , in- p o n d e ro sita te ., u s io r á ta te .
sp ira tiu n e , in d em n u . Sunyi, a. a lé n u , re n ta tio s u , a s -
S u g á r, a. ra d ia . tu tu .
S u g á ro z n i, sn g á rza n i, ». a a ru n -
S urlódni, v. a se frecá.
c á ra d ie , a stră lu c i.
S úrlódás, a. frec a re.
S n g áro zás, su g árzás, s. s tră lu ­
Súrolni, v. a frecá.
c ir e (d e rad ie).
S u rra n n i, v. (v. su h a n n i).
S n g á rz at, *. ra d ia , s tră lu c ire .
Susogni, e. a sio p tí.
■S ú g n i, v. a sio p tí, a in su flă.
Susogás, a. sio p tire, sio p titu ra .
S ú g ás, s. sio p tire .
S u ttogni, v. (v. su sogni).
S ugdosni, v. a se sio p tí a se
S uttogás, a. (v. su sogás).
s io p o tí..
Sül, a. a ric iu .
Súgó, s. sio p tito riu , su fleru .
S uhancz, a. b a ia tu , fetio ru , flacau. Süldő, a. g ra su n u ,p u rc e lu m ai
S u h an n i, v. a tu li, a fu g i (p re m a ris io ru ; ie p u re te n e ru , sio l-
fu risiu ). danu.
S u h in ta n i, v. a lo v i, a p lesn i S ülni, v. a se cóce (p a n e a ) ; a
(c u v é rg ’a). se frig e (c arn ea).
S u h in tá s , a. lo v itu ra , p le s n itu ra . Sületlen, o. — 41, ad. n e c o p tu ,
S uh o g n i, t>. a s u n á , a zuzuí, n e c ó p ta ; n e frip tu , n e frip ta .
a siu erá. S ületlenség, a. n e c a litu ra , s e c ă ­
•Suhogás, a. su n e tu , z u zu itu , siue- tu ră , d e sie rta tiu n e .
ra tu ra . S ült, a. frip tu ra .
S uholy, a. b u b a u re c h é ta . Sülyedni, ». a se c u fu n d á, a c a -
S ú jta n i, v. a lo v i, a p le s n i, g re u . dé, a decadé.
S ü ly ed és S zab ăly o s 18 9

Sölyedés, a. c u fu n d a tu ra , afu n- S ű rítés, a. in g ro siare , in g ro sim e ,


d a tin n e ; d ecăd ere. indesim e.
Sülyedő, a . a fu n d a to riu , cufun- S űrű, o. desu, co m p a cta .
d a to r iu ; d e ca d ia to riu . S ű rü d n i, v. a se in d esá.
Siilyeszteni, e. a afu n d ă, a c u ­ S ű rű én , ad. desu, in d esu itu , co m ­
fu n d ă , a a p asă. p acţii.
Süm ölcs, a. n ig elu . S űrűség, s. desim e, in d esu ié la,
S ü n , a. (v. sü lj. im b u lzéla.
S üppedek, a. b a lta , m o rastin a , Sűrűsödni, v. (v. s ü rü d n i).
lac u . S ü tn i, v. a cóce ( p a n e ) ; a frig e
Süppedékes, a. b a lto su , laco su , (c a rn e ).
m o ra s tin o su , m lastin o su . S ütés, s. c ő c c re ; frig e re .
S ü rg és, a. m işca re, a ctiv itate . S ü te t, a. c o c a tu ra , (de p a n e ) ;
S ü rg etn i, v a n rg á , a g ra b í, a e g y s ü te t k e n y é r, o c o c a tu ra ,
p rip i. n n u c u p to riu de p a n e .
S ü rg e tés, a. u rg a re , u rg in tia , Sütem ény, a. c o c a tu ra , c o p tu ra
g ră b ire . S ütő, a. c o ca to rin .
Sürgető, s, sürgős, a . u rg e n te , Süveg, a. (v. sa p k a ).
g ra b n ic ii, z o rin te. S üvegelni, v. a s a lu tă (cu p a la -
S ü rgö lő d n i, v. a se faticá, a ű r i ’a ; a se um ili, a c o m p li­
d ilig e n te , a se p o r tă (cu lu - m en tă.
e ru lu ). S üvölteni, v. a siu e ră, a flu e rá
S ürgölődés, s. (v . sü rg é s). (v en tu lu ).
S ürgö n y , a. dep esia. Süvöltés, a. s iu ie ra re , s iu e ra tu -
S ü rítn i, v. a in g ro siá , a în d esă. r a (d e v e n tu ).

Sz.
Szabad, o. — on, ad. lib e ru , fra n Szabadkozăs, a. d esv in u ire, scusa,,
cu, d esch isu . re fu s sre , n e in p le n ire .
Szabadalom , s. p riv ile g iu , a u to Szabadoncz, a. v o lu n ta riu , lib e r­
risa tiu n e . tin a .
Szabadalm as, o. p riv e le g ia tu , in Szabadság, a. lib e rta te .
d re p ta titu , a u to risa tu . Szabadságolni, v. a lic e n tiá, a
S zabadalm azni, v. a p riv ile g iá coneediá.
a a u to ris á , a in d re p ta tí. S zabadsâgos, a. lic e n ţiaţii, e o n -
S zab ad ítn i, v. a e lib e ră , a sc a c ed iatu .
p ă , a m en tu í. Szabadulni, a. a sc a p ă, a se eli­
Szabaditő, a. elib erato rii!, m en beră.
tu ito riu . Szabadulás, a. sc ap are, e lib e ra re .
Szabadkozni, v. a se desvinui Szabály, a. re g u la , n o rm a.
a se s c u s á ; a re fu s á , a n e Szabályos, o. — an, ad. r e g u la -
im plení. tu , p ro p o rtio n a tu , n o rm ativ ii.
*90 Szabályosság Szál
S zab ály o sság , a. re g u la r ita te , pro - Szagosodni, v. a se im p u ţi, a se
p o rtiu n e . faee c u m irosu.
Szabályozni, v. a re g u lá , a o rd en á. S zag talan , a. — ú l, ad. fa ra m i­
S zabályozás, a. re g u la re . ro su .
Szabályozó, szabályzó, o. re g u - S za g ta lan ítn i, v. a fa c e nen riro -
la to riu . s ito riu .
S zabályszerű, a . — leg , ad. r e ­ S záguldani, száguldozni, v. a a -
g u la tu . le rg á , a g a lo p á.
S zab ály szerű ség , a. (v. sz a b á ly o s­ S záguldozás, a. a le rg a re , g a lo p a te >
sá g ;. Száj, a. g u ra .
S z a b ály talan , a . — u l, aci. n e re ­ S zájas, a. g u ra te c u , g u ra liv u .
g u la ta , n e p ro p o rtio n a tu . S zájaskodni, v. a fi g u ra liv u ,
S z a b ály talan ság , a. n e re g u la rita - a se c ertá.
te, n e p ro p o rtiu n e . Szajkó, s. n u c a riu (p a se re ;.
S zab ály zat, a. re g u la m e n te , re- Szak, szakasz, a. p erio d u , sec­
g u la tiv a , o rd in a íiu n e . ţiu n e , p a ra g ra fe .
Szabni, v. a ero i, a d e te rm in ă , S zakács, a. b u c a ta riu .
a d e tie rm u rí, a d e fig e ; a ta té S zakáoskodni, v. a fierbe, a face
S zabás, a. c ro itu ra , d e te rm in a re , m a n c a ri, a faee p e b u c a ta riu .
d e tie rm u rire ; ta i e tu ra . S zakadni, v. a se ru p e , a s e
S zabat, a. fo rm a, p re c is iu n e , co n - sfasié.
stru e tiu n e . S zakadás, a. r u p tu ra , sfa sie re ,
Szabatos, a . — an , ad. p re eisu , frâ n tu ra .
a c u r a te , e sa o tu , p u n e tu a lu . S z a k ad á ly , a. r u p tu ra , sciäiune,
S zabatosság, a. p re cisiu n e, egac- sism a, d esfacere.
tita te , a c u ra te tia . Szakadatlan, a . — úl, ad. nein«
Szab ad szerű , a . — le g , ad. n o r ­ tre ru p tu , n e c u rm a te , in c o n ­
m a te , p re eisu . ţin u .
Szakadozni, v. a se ru p e , a se
Szabatszerütlen, a. n e p re c isu , n e -
sfasié (m e re u ;.
e scatu , a n o rm a lu .
S z a k á i, szak áll, a. b a rb a .
S zabdalni, v. a im b u c a tí, a ta ié S z a k állas, a . b a rb o su .
in b u c ă ţ i ; a cro í. S zak állatlan , ss ak á llta la n , a. —
S z a b ly a , s. sa b ia, sp a d a . ul, ad. n e b arb o su , fiúra b a rb a .
Szabó, s. c re ito riu . S zakállosedni, v. a se face hag>
Ş zag , a. m iţo su . bosu.
S z a g g atn i, v. a ru p e , a sfasié. S zafiasztani, ». a ru p e , a sfa sié .
S zaggatás, «. ru p e re , sfaaiere. Szakavatott» ß- p re e e p a to riu , c u -
S z a g g ato tt, o. — a n , ad. ru p ta , n o sc a to riu de lu c ru ,
sfa sie tu . S z a k itn i, v. (v. szafiasatan i).
S z a g lá ln i, szagolni, v. a m icosí, S zakm a, o, p ro fesiu n e, jmssserfi»,
a d u rm ee á, re s o rtin , fa c u lta te .
S zag lás, ezagolás, s. ttfmim, S z ak m án y , s. toom éla, a b atere,
d a rsae e are . in y o iá la .
SfMgflJb o ,— m , ad- eu m irosu. S z á l, a. f ir u ; p a iu .
Szálacska Száműzés 191
S zá la csk a, a. firu tin . Szám adás, a. c alcu la re, co m p u -
S zalad n i, v. a fu g i, a a le rg ă . ta re .
S zalad ás, a. fo g a , a le rg a re . S zám adalni, ti. a c a lc u tá , a com -
S zalag , a. c o rd e a , b e rte a , p e te a . p u tá -
S z á la s, a. — an , ad. firo su , fi- S zam ár, a. a sin u , m a g a riu .
b ro su , a tio su ; sfiratu , in a ltu , Szam arazni, ti. a m a g a rí.
S z a la sz ta n i, v. a f u g a ri; a sca- S zam árkodni, ti. a c o m ite , a fa ­
p á ; a om ite, a trec e c u v e ­ ce m ăg ă rii.
d e re a . S zam árság, a. m a g a ría .
S z á lk a , a. c é n d u ra , ascia. Szam árul, ad. m a g a re s c e .
S z á lk á s, a. — an , ad. cen d u ro su , S zám ítni, ti. a e n u m e rá, a c al­
ascio su . culă.
S z á lk á sitn i, u. a se c en d u rí, a S zám itás, a. e n u m e rare , calcu­
a se iá . la re , c alcu lu .
S z á lk á tla n , a. n e ce n d u ro su , ne- Szám kivetni, ti. a e silá . a p ro ­
a sc io su . sc rie .
S zálkásodni, ti. a se cen d u rí, a Szám kivetés, a. e s ila re , p ro ­
Se aseiá. sc rie re .
S z á lla n i, v. a se p o g o rí, a d e s­ S zám k iv etett, a . e sila tn , p ro ­
cin d e ; a im p r e s o r á ; a se u rc á. scrişii.
S zállás, a. o o rte lu ; p o g o rire d e s­ Szám la, a. c o n ta ; c a lc u la re .
c in d e re ; im p re so ra re. Szám lálni, t>. a e n u m e rá , a cal­
S zálláso ln i, szállásozni, ti. a in- culă.
c o rte lá . S zám lálás, szám lálat, a. e n u m e ­
S z á llá so lás, a. in co rtela re. ra re , c alc u la re ,
S zállin g ó zn i, szállo n g an i, ti. a S zám lálatlan , a. — ú l, ad. ne*
fiu stu rá, a s b u ra tí (o m etu lu ). n u m era tu , n e c a lc u la ta .
S zállitn i, ti. tra n s p o rtă , a life rá, S zám lálh atlan , szám lálhatatlan,
a e sp ed á. a. — ú l, ad. n e n u m e ra b ilu .
S zállítás, a. a tra n s p o rta re , lifera- S zám láló, a. n u m e ra to riu .
re , esp e d are . Szám olni, ti. a calcu lă.
S zállítm án y , a. tr a n s p o r ta , life- Szám olás, szám olat, a. c alcu la -
ra ţiu n e . tiu n e , c a lc u la re .
Szállító, a. p ro v isio n eriu , life- Szám os, a. — an, ad. n u m ero sn .
r a n tu , su b m in istra to riu . S zám talan, a. — úl, a d . n e n u -
S zálló , a. p o g o r ito r iu ; im p reso - m e ra tu , f a ra n u m e ru .
r a to r i u ; óspe. S zám talanszor, ad. d e n enum e-
Szálloda, a. o sp e taría, osp elu, ra te -o ri.
o telu , b irtu . S zám tan, a. a ritm e tic a .
S zalm a, a. p a iu , p a ia . S zám tani, a. — la g , a d . a rit­
Szalonka, a. b e c a tia , (knofu). m etica .
Szalonk ázni, v. a v e n á b e c a tie . S zám tartó, a. v istie rin , d e reg a -
S zalo n n a, a. sla n in a , lard u . to riu .
Szalonnáé, a. c u slan in a. Szám űzni, v. (v . szám kivetni,).
S zám , a. n u m e ru . Szám űzés, a. (v. sz á m k iv e té s).
192 Száműzött Származott
S zám űzött, a. (v. sz á m k iv ete tt;. Szaporodni, v. a se sp o ri, a se
Szám vetés, s. c alcn la tiu n e , c a l­ in m u ltí, a se am p le ű cá .
c u la re. Szaporodás, s. sp o riu , în m u lţire .
Szám vevő, s. e s a c to riu , lu a to - S zaporitni, v. a sp o ri, a in m u ltí.
riu de sum e. S zaporítás, s. sp o rire, înm ulţire*
S zám vevöhivatal, ». e sa c to ra tu . Szappan, 3. sap u n u .
S zám vivőség, 3. c o n to ría , a rte a Szappanos, s. sa p u n a riu .
d e a d u ce c o n tu rile. Szappanozni, v. a sa p u n í.
S z á n , sz á n k a, 3. sa n ia . Szappanozás, 3. sa p u n ire , sp a la re .
S zán ak o d n i, szánakozni, v. a se S zapulni, v. a lesiá , a p u n e i n
in d u rá , a co m p ătim i. lesía .
S zán ak ed ás, szánakozás, s. c o m ­ S zar, s. c ac atu .
p ă tim ire , in d u ra re . S zarni, v. a cacá.
S zán alm as, a. — an , ad. d e com- S zár, 3. ceve, v é rg a , fu scelu p a -
p a tim itu . iu, t u l e u ; flu eru lu de la p e-
Szánalom , szán ás, s. (v. szána- tio ru .
k o d ás). S z á ra tla n , a. — á l, ad. f a ra ce­
S zan aszét, ad. ris ip itu , re sp an - ve, f a ra p a iu , fa ra tu le u , n e -
d itu , im p ra stia tu . p a io su , n e tu le io su .
S z á n d ék , szándok, 3. c u g e tu scopu. S z á rad n i, v. a se u sc á , a desecá.
Szándékozni, szándékolni, v. a S záradás, 3 . u sc a re , u sc a tiu n e ,
a v é in c u g etu , a a v é in ten - d e se ca re.
tiu n e , a p ro p u n e . S zárad t, a. — an, ad. u sc a tu , d e -
S zándékos, a— an, ad. c n sco ­ secatu .
p u , a n u m e, in tra d in su . S zárasztan i, v. a u sc á , a dese­
cá, a sbiciulá.
S zá n k áz n i, v. a se sa n iá.
S zán k ág ás, 3. sa n ie re , san ieţu . S z á rász tás, s. u sc a re , d esecare.
S z á n n i, v. a co m p ătim i, a fi cn S záras, a. — on, ad. u sc a tu , d e-
p ă re re d e reu . secatu .
S zán ás, s. c o m p ătim ire, p ă re re S z á raz sá g , 3. se ceta, u sc a tiu n e .
d e re u . S z á ritn i, v. (v. sz á ra sz tan i).
S z á n ta n i, v. a a rá . S zárítás, s. (v. sz á rá sz tás).
S z á n tá s, 3 . a ra tu , a r a tu r a . S z á ríto tt, a. (V. s z á ra d t).
S z á n ta tla n , a ___u l, ad. n e a ra tu . S zark a, s. c érca, co tio fan a .
S zán tó , szántóvető, s. p lú g a riu , S zárm azni, v. a d escinde, a s e
a g ric u lto riu . d e riv á , a deveni, a -si lu á o ri­
g in ea .
S zá n to g a tn i, «. a a rá (m ereu ).
Szánszándékos, a. — a n , ad. di- S zárm azás, 3 . d e scin d ere, d e ri­
n a d in s u , p re c u g e ta tu . v a re, d e v en ire.
Szapora, a. szaporán, ad. iu te, S zárm azék, 3. ded u cere, c ed u c -
s p rin te n a , p r o m p tu ; p ro d u p - tiu n e , orig in e, d e riv a ţiu n e , des-
tiv u , sp o rn icu . c in d e n tia .
S z a p o rátla n , a . — u l, ad. fa ra S zárm azott, a. d e riv a tu , descinsu*
sp o riu , n e p ro d u p tiv u . e scatu .
S z á rm a z ta tn i S zegezni 193
S zárm aztatn i, v. a d e riv á , a d e s­ S zedegélni, szedegetni, v. a cu«
c in d e , a d ed u ce. lege, a a d u n á (m e re u ).
S z á rm a zta tá s, a. d e riv a re, d ed u ­ Szédelegni, szédelgeni, v. a am e­
cere, d e sc in d e re. ţi, a m n b lá a m e iitu d e c ap u .
S zárn y , s . a rip a . Szédelgés, a. am e tié la , am etire»
S zárnyas, a. a rip a tn , c u a rip i. Szédelgő, szédelgős, a. am e tito -
S z árn y aln i, v. a sb u rá , a a le r­ riu , im b e ta to riu .
g i (fnim ’a ). Szeder, a. m u ra .
S z á rn y ase g é r, a. liliacu , v e sp e r- Szedni, v. a culege, a a d u n á .
tilu . Szedés, a. cu legere, a d u n a r e .
S zárnyasodni, v. a se a rip á , a S zedetlen, a. — űl, ad. n e cu lesu .
. se fai e c u a r ip :. S zéditni, v. a a m etí, a im b etá
S zá rn y atla n , a . — úl, ad. n e ari- (de cap u ).
p a tn , fa ra a rip i. Szédítő, a. a m e tito riu , im beta-
Szaros, a. c a c a tio su , c a c a tu . to riu .
S zarv , sz a ra , a. co rn n . Szedő, a. c u le g ato riu , sp ic u ito riu .
S zarv as, a. c o rn u ta , c o rn u ra tu . Szédülni, v. a am etí.
S zarv as, a. c erb u . Szédülés, a. am etire, a m e tié la .
S zarv atlan , a . n e c o m u tu , n eco r- Szeg, a. c u iu , u n g h iu .
n u ra tu . Szeges, a. c u cuiu, ic u itu .
S z a rv o rra , a. rin o c e ru . Szegély, a. m arg in e, d u n g a , ti-
S zász, a. sasn . v itu ra .
S z á sz u l, ad. sasesce. Szegélyezni, v. a tiv í.
Szatócs, a. p re c u p e tiu , b u tic a riu , Szegélyzés, a. tiv ire, tiv itu r a .
s fa rn a riu . S zegélyzet, a. tiv éla.
S z a tty á n , a. safian u , m a ro c b in u Szegény, a. m isem , se ra c u , se r-
(p iele su b ţire lu c ra ta ). m an u , lip situ .
S zavalni, v. a d e c la m i. Szegényedni, v. a se ra c í, a calici.
S zav alás, a. d e d a m a re , decla- Szegényedés, a. se ra c ire , calici-
m a tin n e . re , m isería .
Szav alm án y , a. d e c lam a tiu n e ('bu­ Szegényes, a. s e ra c u tiu , m ise-
c a ta p ie s a ). ra b ilu .
S zegényitni, v. a s e ra c í, a cali­
S z a v aló , s. d eclam a to riu , decla-
c i (pe c iu e v a ).’
m a n te , d e ch iam a to riu .
Szegénység, a. c a lic ia , m is e ría ,
Szavazni, v. a v o tá. se rac ía, lip sa.
S zavazás, a. v o ta re , v o tis a re . Szegényül, ad. se ra c u , lip s itu ,
S zav azat, a. v o tu . m iseru .
S záz, a. su ta . S zegényülni, v. (r. szegényednél«
S zázad, a. secu lu , v é c u ; divi- Szegni, v. a ta ié ; a tiv í.
siu n e , c o m p an ia, b a ta lio n u , Szegés, a. ta ie re ; tiv itu r a .
e sc a d ro n u f i a m iliţia). 8zegetlen, a. n e ta ie tu ; n e ti v i tu ;
Százados, a. c a p ita n u . fa ra c u ia .
S záza i k , a. p ro c e n tu . Szegezni, v. a b a te c u ia , a p i­
Szeben, n. prop. S ib iiu . ro n i, a icu í.
13
ipfa Szegez'* Szelindek
Szegezés, *. pironire, icuire, ba- Széledül, széledezni, v. a s e in»-
"'tere'de cuia. p ra ştie , a se, fle^face.
Szegtfij garofa; cuisióre. S zeielni, v. a resu flá, a re sp iră,,;
Szeglet, *, unghiu, unghietiu, a av en tu ră.
» u le tin . '■ " S íelelés, 3 . re su ü a re , r e s p i r a r e
(Szeletes, a. — en, ad. ungkiu- sv e n tu ra re .
’W iu , unghiulatu. Szeleié, 3. v e n tila to riu , r e s u ä a -
Szegődni, o. a se bagä in sier- to riu .
biţiu. , Szeleaoşe, s,sc a tu la , c u th ía , d ó sa,
Szegülni,«. a se opupe, a .opri. S zelentyű, s. (v. szeleid ).
Szfigj* *i bftŞţa, came. de peptu. S zelep, s, v e n tilu .
Széles, a. la tu , estin su .
s IÍ W 8 llellb .«?• szégyenei pi).
Szégyen, s. ruşine. Szeles, a. v e n to su .
Sz^gyenedni. v. a se rugină- Szélesedni, szélesülni, v. a se l a ­
Szégyeneim, v. a-i fi ruşine, ti, a se estin d e.
Sa^gy.enjţţj, v, a rugină épre Szélesedni, v. a se v e u to s iá , a
cineva). se esed, y e n tu .
Szénbe,nfeedni, o. a se ruşinai, a S zélesítni, v. a la ti, a estin d e,
n rusinosu. a im p ra stié .
Szégyenkedés, s. rusinare, inni- Szeleskedni, v. a se s v e n íu ra ,
sinare. a se s p u lb e ră ,
S zeleszkedés, s. sp u lb e ra tu ra ,
Szégyenlés, szégyenlet, t. ruşine.
sv e u tu ra tn rn .
Szégyenlős, a. rusinosu. Szélesség, s. lăţim e, e stin d e re .
Szégyentelen, a. — ül, ad. nera-
S zelni, v. a ta íé , a erő i.
sinatu, fara ruşine.
Szelet, szejevény, s. tă ie tu ră , b u ­
Szégyenűlni, o. (v. szégyenedni). c a ta ta ié ta , falia, s e c ţiu n e ;
Szegzeni, v, (v. szegezni). cuponu.
Szék, s. scaunu. Szeletelni, v. a im b n e a tí, a t a ié .
Székely, *. sécniu. S zeletke, s. b u c atica .
Székelyság, 3. secuime. Szélhüdés, s. guta, ap o p le sia.
Székét, 3 . cară, trasura. Szolid, a . b lau d u , d o m o la, d o -
Szekércze, 3. bardutia, seenrice. m esticu.
Szekeres, 3. carausiu, carutiariu. Szelidítni, v. a im b lan d í, a do­
Szekeresség, 3. carausía. m estici, a d o m o li-
Szekerezni, v. a se cafütiá, Szelidités, s. im blandire, dom es­
Szekerezés, 3. carutiare, caru- tic iră , dom olire.
tiatu. S zelídség, 3 . b lan d é tia , lin a ta te ,
Sfékftglfy 3 . resiedintia. s v a v ita te .
Siekrény^ *, armariu, scriujr. S zelídítő, *• im b la n d ia to riu , a li-
Szél, 3 . maţgipp, iatpire, n a t o á u ; u siu ra to riu (la p e -
v, a taie, á croí, dépsa),
Szeldelet, s. croitura, tăietură, S zelidülni, v, a se im blandí,, a ,
falia. se dom oli, a se dom estici.
Szeldeit, a. taietu, croita. S zelindek, ». dogiu, c an e m a re .
Szeltem 19S

S z íjle m , 8. s p iritu, su fle tn ; m en - Szem eshedni; v. a fi d e ste p tu ,


te , in tie te g e re . a fi a te n tu .
Szeli érni, a. — lég,, o á . s p iritu a la , \ Szem ész, 3. o e u lístn , d o c to ru d e
in tie le p tu a lu . [ ochi, •
Szellem iség, s. s p iritu a lita te , in - : Szem et, szem ét, *. g n n o iu .
sp ira tiim e . Szem etelni, szesuetezni, v. a g u ­
Szellem ítni, e. a in sp irál a en- n o i, a f a e e g u n o iu .
tu sia sm á , a an im ál 1 Szem etes, a.— ■en, ad. n e c u ra tu ,
Széllyel, ad. (v. szét) g u n o io su .
Szélső, a . de m a rg in e , d e lă tu re . Szem fény, s. p u p ila , lu m in ’a o-
Szélvész, 3. fo rtu n a , te m p e state, cb iu lu i.
v ifd su . Szem fényvesetés, s. n a lu c itu ra ,
Szem , s. o c h iu ; g ră u n te . a in a g itu ra , fa n ta sm a g o ria .
SzembeáUitni, v. a e o n íro n tá, a : Szem fényvesztő, 3 . a m a g ito ria ,
in fac io siá. fe rm e că to ri« , m ag ú .
Szem betűnő, a. — en, ad. v ed e- ; Szem le, s. o c u la tiu n e , v e d ere ,
r a tu , in v ed e ratu , b a ta to riu la p riv ire , in ep e ctiu n e.
och i. S zem lélni, t>, a p riv i, a o e u lá ,
Szem elni, v. a a leg e, a (testin g e. a in sp e etio n á, a c e rc e tá .
Szem ély, s. p é rs ő n a . ; Szem lélhetni, e . a p riv i, a ö c s ­
Szem élyes; <z. p e rso n alii. ié (m ereu ).
Szem élyesen, ad. in p e rso n a. Szemlélő, s. p riv ito riu , o cula-
Szem élyesítni. szem é'y itn i, t>. a tariu. 1
perao n ifleá. Szem lélődni, v. (r. sz e m léln i).
Ssem élyesités, szem élyitéa, s. p e r­ 1Szem lélődés, ». (v. szem le).
son ificare, p e rso n ific atiu n e. 1Szemöld, 3 . sp rin c én a .
Szem élyzet, s. p e rso n a lu . S zem pillantás, szem pilanat, 3.m o -;
Szem er, s. g r a n u (m esn ra). m en tu , c lip ita .
Szem érem , 3. ru şin e , m o d estia: Szem telen, o . — ül, ad. n e r u z i- ;
Szem érm es, szem érm etes, a. ru - n a tu , obrazn ied ) f a ra r n s in e .
sin o sa , m o destu , ; S zem tetenhedni, o. a f i o b ra z-
S zem érm esk ed n i, c. a se ru sin á , I n icu , a face n e ru şin a re .
a i í m o d estu . : Szem telenség) * n e rn sin a re , o- ’
Szem érm esség, *. (v. szem érem .) b ra zn icía .
^ S zem érm etlen , a. — ül, ad. n e - Szem zeni, v. a se m u g u ri, a s e
ru sin o su , fo ra ru şin e , n e ru ş i­ îm boboci.
n a ţii, n e m o d estu . S zén, 3. c ărb u n e .
Szem érm etlenség, s. n e ru sin e , n e- ; Széna, 3. fenu.
m o d estia. : S zénás, a. c u fenn. :
Szemez, a. — en, ad. a te n tu , dos- : Szende, a. b lan d n , dom olu, n o -
te p tu , lu a to riu a m i n t e ; cu d estu , lin u , clim entu, su a v u .
o c h i; cn g ră u n te . Szendén, ad. (v. szen d e).
Szem esedni, v. a se face cu o c h i; Szendeség, s. •m o d estia , b la n d é - '
a se face c u g ra u o te . tia , su a v ita te .
13*
196 Szender Széptan
ä s e n d e r, *. d o rm ita re , a tie p ire , Szenvedélyes, a. p a te m o su , p a -
so ran u u aio ru . siu n a tu .
S zenderedni, szen d ereg n i, szen- Szenvedélyesség, *■ (r. sz e n v e ­
d e rű 1n i, v. a d o r m itá , a atiep í. d ély).
Szenderedéa, ezendergés, *. d o r­ Szenvedélytelen, a. n e p a te m o su .
m ita r e , a tie p ire . Szenvedni, v. a p a te rn i, a s u ­
S zéneny, a. c a rb o n ic a . feri, a ra b d á .
S zenes, a . c a rb u n o su . Szenvedés, ». p a te m ire , su fe rin -
S zen n y , i . n e c u ra tía , m acu la, tia , ra b d a re .
p a ta . S zenvedhetlen, a. n e su ferib ilu ,
S zennyes, a . — en, ad. p o n o situ , n e to le ra b ilu .
n e c u ra o , m a c u la ta , p a ta tu . Szenvedhető, a. su ferib iln , d e
Szennyesedni, o. a s e p a tá , a ra b d a tu , to le ra b ila .
s e m acn lá, a se p o n o s i. Szenvedő, a. suferito rii!, su fe­
S zen n y esség, a. p o n o sé la , m a ­ r in ţe ; p a siv a.
c áin , n e c u ra tia n ía . Szenvedâleges, a . — en. ad. su ­
S z e n t, a. sa n tu , s a c ra . feritorii! ; p a siv a . A
S zen teln i, t>. a sa n ti. Szép, a. fru m o su . W vu I v a ,
Szentelés, i. sa n tire . S zépség, *. iru m sétia.
S zen teletlen , a . — d l, a d . n e sá n ­ Szépelegni, szép elgeni, v. a c u r-
tító , n e s a c ra tu . tisá, a face íru m o su lu .
S z e n te lt, a . s a n tita . Szépelgés, a. c n rtisa re .
S zen tesítés, s. sa n tio n a re , sa n c ­ S zéfé-zet, a. e stetica .
ţiu n e . Szépészeti, a . — leg , ad. e ste tic a .
S z e n te sitn i, v. a sa n tio n á , a S zépitni, v. a fru m se tiá , a d e -
sa n c tio n á . c o r á.
S zen tesk ed n i, v. a f a c e r i p ie ta ­ Szépítés, a. fru m se tiare , d eco ­
te , ip o crisfa . ra re .
Szenteskedő, a. fa c e rito riu de Szépítő, a . fru m se tiato riu , d e -
p ie ta te , ip o c ritu . c o ra to riu .
Szeplő, a. lin titia , p e te d e ső re
S zen t-G y ö rg y h av a, s. A p rile.
(pe obrazu ).
S z e n t-Iv á n h av a , *. J a n i n .
Szeplős, a. p a ta tu , l iu titia tu ;
S zent-Jaiiabhava, t. J u liu .
m a c u laţii,
S zent-M ihá'.yhava, «. S e p tem b re.
S zeplősitni, v. a p a tá , a m a c a - —
S zen tség , ». s a c ra m e n tu .
Iá (o n o re a ). ”
S zentséges, a . s a c ru s á n ta .
Szeplőtelen, a. — ű l, ad. n e p a -
S zen tség telen ítn i, v. a p ro fán é,
ta tu , in em a cu latu .
a d e s a n tí.
Szeplőtelenség, a. n e p a fa re , n e -
S zentzég telen ités, ». p ro fan a re , m ac u latiu n e , c u ra tia n ia .
d e sa n tire . Szépnem , a. B ecsű frum osu.
S zen tü l, ad. s á n ta , de sa n tu , Szeppenni, v. a se in fric á, a s e
c á sa n tu . sp a rié .
S zen v , t. a fec tu , p a siu n e . S zéptan, a. e ste tic a , z cien tia e s ­
S zenvedély, ». p a te rn a, p asiu n e. te tic a .

CejS,
Szépülni S z ig o rla t 197

S zép ü ln i, v. a se in fro m setiá, Szervezés, a. o rg a n is a re , orga-


a se face fru m o su . n is a tia n e .
Szépülés, *. in fru m setiare . Szervezet, a. o rg a n is m a , o rg a -
S s e r, a. m ed ic in a , m ate ria , m a ­ n isa tin n e .
t e r i a l a ; re c u isitu . Szervezni, v. a o rg a n isá.
S zerd a, a. m ie rc u riu . Szerzés, a. (v. szerezés^.
Szereesen, a. n e g ru , să ră c e a u . Szerzem ény, a. c astig n , acu isi-
S zerelem , a. a m o rn , am ó re, iu ­ tin n e , com p n setin n e.
b ire , d ra g o ste . S zerzet, a. c a lu g a ría , ta g m a m o-
Szerelem vallás, a. d e ch iara tin n e n a ste c a .
de a m o rn . S zerzetes, a. c a ln g a rn , m o n aen .
Szerelm es, a . a m o ris a ta . Szerzetesség, a. s ta tu c aln g a-
Szerelm eskedni, t>. a se d ra g o stí, re se u , c a lu g a ría , m o n ac h ía.
a face am o ru . * S zerző, a. a n c to ria .
Szerelm eskedés, a. d ra g o stire , a- Szerződés, a. in v o ié la, co nven-
m o rela. tiu n e , c o n tra c tu .
S zereln i, e. a p ro v isio n á, a in - Szerződni, t>. a c o n tra c tă , a se
s tru m e n tá invoí.
S zerelés, a. in stru m e n ta re . Szerződvény, a. (v. szerző d és).
Szerencse, a. so ro c n , fe ric ire , S zesz, a. s p ir ta .
fo rtu n a . Szeszes, a . s p irtu o sa .
Szerencsés, a . — en , ad. n o ro - S zeszély, a. la a n e , c a p ric e .
c o sn , fo rtu n a tu , fe ric itu . Szeszélyes, a . la u n o sn , capri-
S zerencséitetni, v. a fe ric ită , a ciosu.
n o ro c i, a fo rtu n á . Szeszélyesség, a. (v. szeszéi j).
S zerencsétlen, a . — ü l, ad. n e ­ S zét, ad. im p ra stia tu i n té té
n o ro c ita , n e fe ric ita . p a rtile .
S zerkeszteni, e. a red ig iá, a c o m ­ Szidalm azni, t>. a i r j n r á , a de-
p u n e , a o rd en á, a re d ac tá . faim á.
S zerk esztés, a. re d ig ie re , com ­ S zidalm azás, a. în ju ra re , d efăi­
p u n e re , re d a c ta re . m are .
S zidni, v. a in jn rá .
Szerkesztő, a. re d ac to rin .
S zidás, a. in jn ra re .
Szerkesztőség, a. re d sc tiu n e .
S zig et, a. in sn la.
S zerkezés, szerkezet, a. o rg a n i-
S z g e te ln i, v. a in su lă, a in clu ­
s a tia n e .
de, a in c u n g in rá .
S zerszám , a. in s tru m e n ta , r e ­ Szigeteltség, a. iso lare, În ch id e­
c u isitu . re , in c n n g in ra re .
S z e rta rtá s , a. r itu , so le m n itate, Szigony, a. a rp n n a , la n c e e a
cerem o n ia. c a rlig u .
S zertelen , o. en o rm u , p re ste m e ­ S zig o n y ászn i, zzigonyozni, v. a
ló r a . a rp u n á .
S zérű , ». aria. S zigor, a. rig ó re , a sp rim e , stric-
Szerv, a. o rg a n u . té tia .
Szerves, a . o rg a n ic a . S zig o rlat, a. rig o ro sn .
tflS Szigorodni Szip
ffrpgorpdni, v. a se ticăloşi, a Színdarab, a. bncata teatrale,
se face miserabiln. drama.
Szigorú, a. — an, ad. rigói osu, Szinesitni, v. a colorá, a da faeiá.
stricto, aspro; prăpădita, rmi- Szineskedni, v. a se preface, ta
sero, ticalosa. so fatiarí.
Szigorúság, a. rigóre, asprime, Szineskedés, a. prefacatura, p re­
severitate; misería, ticalosía. facere, fatiaría, stravestitura.
Szíj, a. curea; sierpatiu. Szinész, a. teatralistu, actoró;
Szyas, a. corelata; vaojosa, te ­ színésznő, actritia.
nace. Színészet, a. arte teatrale, d ra ­
Szíjgyártó, a. cnrelariu. maturgia.
Szik, sziksó, a. «oda (mineralu). Színésztedül, v. a se oe.upá cn
Szikár, a, suptire, saptietecu, artea teatrale.
pocinu. Szinetlen, a, necoloratu, fara fa­
Szikáreág, a, «uptietate, paci* c ia ; palida, galbinn.
natate. Színezni, v. a colorá, a vapsí,
(Szikla, a. stanca, pótra. a dá facia.
Sziklás, a. «táncosa, petrosu. Színezés, a. coloritn, coloritura,
Szikra, a. sehinteia; a. micu- vapséia.
letiu, fórte pocinu. .Színezet, a. colóre, coloritn, facia.
Szikrázni, t>. a sckinteiá. Színház, a. teatru.
Szilaj, a . — «1, ad. selbuteeu, Színi, v. a sage, a trage, a sorbi.
témeda spaiiosu Színi, a. teatrala, dramutecu.
Szilajítni, v. a selbatecí, a in- Színjáték, a. drama, jocn m
frieá. prodoctiune teatrale.
Szilajedoi, o. a se salbatací. Színkedni, v. (v. szineskedni).
Szilajság, a. selbataeía. Szinleg, ad. — es, a. parutn, la
Szilárd, a. — ól, ad. tare, ver- părere, prefacotn.
tosu, solidn, constante. Színlelni, v. (v. szineskedni),
Szilárditni, v. a intarí, a con- Színlelés, a. (v. szineskedés).
solidá, a invertosiá. Színlés, színlet, a. (v. színes -
Szilárdság, a. tarla, soliditate. kedés).
Szilárdulni, v. a se intarí, a se Szinlett, a. prefacutu, fatiaritu,
consolidá, a se invertosiá. parutu.
.Szilfa, a. olmu (arbore). Szintáncz, a. baletu.
Szilva, a. pruna. Szintár, a. siarlatann.
.Szilvafa, a. prunu. Színtárkodni, v. a siarlataní, a
Szilváz, a. prunetn, gradina cn fi siarlatano.
pruni. Szinte, szintén, ad. mai, cam,
Szimatolni, v. a dnlmecá, a mi- pe ací, cá la.
... rosi, a simtí. Színtelen, (v. szinetlen).
Szimatolás, a. dulmecare, noiro- Színtelenedül, t>. a se descolorá,
sare, simţire. a se desvapsí, a scbimbá facia.
Szín, a. colóre, facia, fatia. Szip, a. boto augatoriu (la So-
Színes, a. .colorata, eu facia. tnri).
Szipni S z o k atlan ig 199

Szipni, v. (v. színig. Szivóly 3 anima, spiritu, nmé­


Szipka, s. ciutura. re, generositate.
Szippantani, v. a trage pe hasú Szívélyes, a. animosu, générosu,
(tabacnj. inclinatu.
Szipantat, s. prisa, trasura de Szívélyesség, s. generositate, ma-
tabacu. ranimia, inclinatiune.
Szirmos, a. petalicu, petaloidn. Szives, a. animosu, bunu, ge-
Szirom, s. petala, foia de flori. nerosu.
Szirt, s. stânea, scopulu (in marej. Szívesség, 3. animositáte, bu­
Szirtes, a. stâncosu. nătate.
Sziszegni, v. a siuerá, a fosai, Szívesen, ad. bucurosu, cu pia­
a sisai. cere, cu anime buna.
Sziszegés, s. siuerare, fosaire, Szíveskedni, v. a binevoi, a face
sisaire. bucurosu.
Szita, 3. sita. Szivetlen, a. — ül, ad. fark ani­
Szitálni, V. a cerne (cu sita). ma, neanimosú, nesimtitóriú.
Szitás, s. sitarin, măiestru de Szivetlenség, szívtelenség, ». lue-
site. animositate nesimţire, negc-
Szitatni, o. a sbe, a suge. nerositate.
Szitni, v. a atitiă; a duşmani, Szívós, o. — an, ad. venjosu, ves-
a agită. cosu, vertosu.
Szitkozódni, v. a înjură, a blas- Szivósodni, v. a se Vénjösiá, a
tamâ. se invertosiá.
Szitkozódás, 3. înjurare, blastamu. Szívósság, s. venjdsía, vesCosi-
Sziv, s . anima. t a t e ; tenacitate.
Szivacs, 3. burete, sponghia. Szívtelenség, 3. (v. szivetlenség).
Szivar, 3. sugara. Szó, s. cuventu, voce, vorba,
Szivár, szivárgás, 3. scurgere, graiu.
curgere, stracurare, picurare. Szoba, 3. chilia, odaie, camara,
Szivárogni, o. a picură, a se despartiementu.
scurge, a curge.
Szóbeli, a. verbalu.
Szivaros, a. cu sugara.
Szobor, 3. statua, monnmentü.
8zivarosbolt, a. boita, práváliá,
Szobrász, s. sculptoriu, statuariú.
trafica (de sugare).
Szobrászat, s. sculptoria, ä'rfe
Szivarozni, v. a fúrná súgóra.
de sculptura.
Szivárvány, s. curcubeu; pumpa.
Szivás, 3. sug ere, tragere (de Szófejtegetés, *. analisa, etimo­
aeru). logia.
Szivatyú, s. pumpa. Szokás, 3. datena, nsu, obiceiu.
Szivatyús, a. pumpatu, cu pumpa. Szokásos, a. indá'tenátu, usnatu.
•Szivatyúzni, v. a scóte cu pum ­ Szokatlan, a. — úl, ad. neinda-
pa (apa). tenatU,neusuatu, neobicinuitu.
Szívelni, v. a tolerá, a suferi, Szokatlanság, 3. nedatená. ne-
a avé cu piacere, a rabdă usu, neobiceiu, neindatenáre,
(pre cineva). nededare.
200 Szokni . Szorítni
Szokni, e. a se indatená, a se Szomorúság, ». tristatiune, so-
dedă. perare, tristetia.
Szoknya, s. rochia, fosta. Szomszéd, «. vecina.
Szoknyás, a. rochiatu, cn fosta. Szomszédság, 3. vecinătate.
Szokott a. indatenato, dedata Szónok, 3. oratoriu, retora, cu-
asnato. ventatoria.
Bzókötés, 3 . sintscsa. Szónoki, a. oratorica, retorica.
Szoktatni, e. a indatená, a de­ Szónoklat, s. oratoria, vorbire,
dă, a inveúá. cuventare, predica.
Szólalkozni, v. a se certá, a Szónoklattan, «. retorica.
schimbă vorbe de cérta. Szónokolni, v. a peroră, a pre­
Szólalni, szólamlani, v. a vorbi, dică, a cnventă.
a grai, a cuveiitá. Szopni, v. a suge.
Szólás, 3. vorbire, cnventare. Szopogatni, v a suge (mereuj.
Bzólástan, ». or'epía. Szopóka, a. pumpa, ceve, trom ­
Szolga, s. servo, sierbu. ba, sugatoria.
Szolgai, a. servila. Szopó, a. sogatorio.
Szolgaiság, 3 . servilismu. Szoptatni, v. a aplecă, a dă se
Szolgabiró, ». jade, jad e cer- saga.
cnala. Szoptatás, 3. aplecare la tietia.
Szolgálat, 3. servitio, sierbitio. Szoptató, 3. nutriţia, mama, doica.
Szolgálati, a. de sierbitio. Szóragozni, t>. a sufiseă.
Szolgálni, o. a servi, a sierbi. Szóragozás, s. sufisére.
Szolgáló, 3. servitoria, sierbi- Szórakozni, o. a se risipi, a se
toria. imprastié, a se respandi, a f t
Szolgaság, 3. servitute, sierbitu- distractu.
te, servía, sclavia. Szórakozott, a. — an, ad. risipi­
Szólitni, v. a agraí, a chiamá, ta, respanditn, distractu.
a strigă. Szórni, v. a risipi, a respandi,
Szólni, v. a vorbi, a coventá, a imprastié.
a grai. Szórás, 3. risipire, respandire,
Szombat, a. sambata. imprastiere.
Bzomj, 3 . sete. Szorgalmas, a. diliginte, silitoriu,
Szomjas, a. — an, ad. seteosu, activu.
însetata. Szorgalmazni, v. a solicită, a
Szomjan. ad. insetatu. mişcă, a grăbi a nrgă, a stărui.
Szomjazni, szomjazni, v. a insetá. Szorgalom, 3. diligentia, silintia.
Szomjúság, 3. sete, insetare. Szorgos, a . — an, ad. urgenta,
Szomorkodni, v. a se intristá, a presanta, grabnica.
se superá. Szorgoskodni, v. a se sili, a se
Szomorodni, v. (v. szomorkodni). ingrigi, a se purtă, a fi di­
Szomorú, a. — n, an, aci. tristo, liginte.
saperatn, machnitn, necasita. Szoritni, szorítani, v. a stringe,
‘Szomorújáték, s. tragedia. a apasă, a tescui, a stórce.
Szorítkozni Szörnyűség 20Î
Szorítkozni, t>. a se restringe, Szózat, 8. voce, tonn, suneta,
a se margini, a se tiermurí, glasa, prochiamatiane.
a se conteni. Szózatolni, v. a votá, a intoná.
Szoritkozás, a. restringere, măr­ Szócs, 8, cojocariu, blanariu.
ginire, tiermurire, contenire. Szöcske, 8. locuste, ealusieriu
Szóródni, e. a se impraatié, a verde, grieru.
se desface, a se sventurá. Szög, szöglet, a. unghia, coltin,
Szóródás, a. imprastiere, desfa­ cornu.
cere, sventurare. Szög, 3. c a ia ; unghia.
Szórólapát, a. venturésca, vana, Szögletes, a. — en, unghiulatu,
lopata de venturatu. , cornuratu.
Szorongatni, v. a stringe, a strim- Szögmérő, «. goniometru, mesu-
torá, a indesá. ratoriu de unghiuri.
Szorongatás, a. stringere, strim- Szökdelni, szökdécselni, szökdös-
torare. ni, v. a sari (usioru si mereu).
Szorosság, a. strimtória, strim- Szőke, a. blondu, albenetiu, ba-
tnra, angnstime, pasa. ' lanu.
Szoros, a, — an, ad. strimta, an- Szökés, a. blondina, albia.
gustu, strimtoratu. Szökni, v. a sári.
Szorulni, v. a se strimtorá, a Szökevény, «. fugariu, deşerte*
se angustá. rin, retugitu.
Szorulás, s. strimtorare, an gus­ Szökött, a. fugita, deşertată.
tare. Szóló, 8. strugurii, viia.
Szorulat, a. strimtória, strimtu- Szőni, v. a tiese.
ra, angnstime. Szőnyeg, s. covoru, tapetu.
Szorult, a. strimtoratu, lipsita, Szőnyeges, s. tapetatu, inco-
angastatu. voratu.
Szorultság, a. strimtérire, lipsa, Szór, a. peru.
angnstare. Szüretien, a. plesiu, fara peru.
Szószék, a, ca'edra. Szörnyedül, szörnyűim, e. a se
Szószóló, a. cnventatoria, orato­ infiorá, a se inspaimantá, a
riu, precuventatoriu. se infricosiá.
Szótag, a. silaba.
Szörnyedés, s. înfiorare, inspai-
Szótagolni, v. a silabisá.
mantare, infricosiare.
Szótagolás, s. silabisafe.
Szörnyegteg, s. monstru, me-
Szótalan, szótlan, a. tacutn, ne-
dusa, fantoma.
vorbitoriu.
Szótalanodni, v. a se face tacu- Szörnyen, ad. infioratu, infrico-
tn, nevorbitoriu. siatu, de inspaimantatu.
Szótalanság, szótlanság, a. ne- Szömyítni, v. a inspaimantá, a,
vorbire, mutime, afonía. infricosiá.
Szótár, 8. dictionariu, lecsiconn. Szörnyű, a. fiorosu, infricosiata,
Szótlanul, ad. tacntn, mute, ta­ inspaimantatu.
ra vorba. Szörnyűség, ». infricosiare, spai-
Szotyogni, ti. a picá, a cadé. mantare, îngrozire.
-202 Szörösitni Szülött
■Szörösitni, v. a imperosiá, a se Szurkozni, ti. a inresiná, a im-
imple cn pern. p 'e de resina.
' Szörp, a. sirupu. Szurony, a. baioneta, lancia, pica.
Szörpölni, v. » sorbi, a gustări. Szusz, a. resuflare.
Szörpögetni, szörpö'lgetni, v. a Szuszogni, ti. a resufiá, a respiră.
sorbi (mereng. Szügy, *. peptu, spatá, párté
Szösz, t. câlti, buci (de canepa, dinainte (la vita,).
de iau). Szűk, a . — en, ad. strimtu, an-
Szöveg, «. testa, contesta, tie- gustu, pueiuu.
setura (de stiluj. Szűkítni, ti. a strimtă, a augus­
Szövedék, a. tiesetura; tuachi- tă, a impuciná.
natiune, intriga. Szűkítés, a. strimtare. angttstá-
Szövet, a. tiesetura, stofa, m a­ re, impucinare.
teria. Szűkölködni, v. a duce lipsa, a
Szövetkezni, «. a se confederá, fi seracu.
a se uní, a se aliá, a se insotí. Szűkölködés, s. lipsa, defectu,
Szövetkezés, a. confederatiune, seracia.
însoţire, coalitiune. Szükség, a. lipsa, necesitate, ire-
Szövétnek, a. facla. buintia.
Szövetség, a. aliautia, federaţia- Szükséges, a. de lipsa, necésá-
ne, coalitiune. riu, intetitoriu.
^Szövetséges, a. alistu, confede- Szükségesség, a. necesitate, tré-
’ ratu. buintia, lipsa.
Szövevény, a. (V. szövedék,). Szükségképpen, ad. de uecesa-
Szövevényes, o. — en, ad. încur­ riu, neconditionatu, absolutu.
cata, tiesuta, ttiachiaatu, in­ Szükséglet, a. trebuintia, lipsa,
tri gatu. necesitate.
Szövődni, ti. a se tiese; a se
machiná, a se intrigă. Szügségtelon, a. netrebuintiosu,
netrebaitoriu.
Szövőszék, szövőte, *. stativa,
Szűkülni, o. a se strimtă, a se
resboiu.
Szú, a. scarabeu de arbori, cariu. angustá, a se impuciná.
Szúnyadni, szúnyodozni, szunyó­ Szűkülés, a. strimtare, angustá-
kálni, v. a dormită, a atiepí. re, impucinare.
Szúnyog, a. tientiariu. .Szűkült, o. — en, ad. strimtatn,
Szúrni, tt. a împunge, a stră­ impucinatu, angustatu.
punge, a inghimpá, a inboldí. Szülemény, a resultátu, produp-
Szúrás, a. imptlngére, străpun­ tu, prodüptiúne.
gere, inghimpare, imboldire. Szülni, ti. a nasce (pre altulu).
Szurkaim, ti. a impuuge, a îm­ Szülés, a. naseere.
boldi. Születni, ti. a nasce (proprie,).
-Szurok, a. resina. Születés, a. naseere (proprie).
Szurkos, a. resinosa. Született, a. nascutu, fetu.
Szurkosodni, ti. a se inréSiná, a Szülő, s. părinte, părinţi.
se imple de resina. Szülött, a. nascutu.
Sziilöttség Tágulás 20äv
Szülöttlég, a. nascere, nasca- Szüretelés, a. culegere, culesn
mentu. de viia.
Szűnni, ti. a ineetá, a se con­ Szüreti, a. de culesnlu viialoru.
teni, a se aliná. Szürke, a. suru, caruntu.
Szünés, a. încetare, contenire, Szürkés, a. suriu.
alinare. Szürkítni, «. a suri, a caruntí.
Szünet, a. încetare, pausa, o- Szürkülni, ti. a suri, a caruntí.
dichna, ferie. Szürkület, a. murgu, crepuscule
Szünetelni, ti. a paugá, a înce­ de séra.
tă, a odichuí. Szűz, a. — en, ad. verguru, cas-
Szüntelen, a. — ül, ad. necnr- tu , curatu.
matu, neincetatu, neintreruptu. Szűzeség, a. verguría, vergini-
Szüntetni, ti. a oprí, a sistá, a tate, castitate, curatienia, te-
alină, a potoli, a încetă. cioria.
Szűr, a. guba, sumanu. Szűzi, a. feciorescu, verguriu,
Szűresölni, ti. a sorbi. virginalu.
Szüret, 8. cnlesu de viia. Szűziség, 8. verginitate, fecioria,
Szüretelni, v. a culege la vii curatienia, castitate.

T. Ty.
Tábla, 8. tabla, lespede, tribuna- Tág, tágas, a. tágan, ad. largu,
lu ; apelativa. spatiosu, estinsu.
Táblai, a. tabelariu. Tagadás, a. negare.
Táblás, a. tabelatu, cu tabla. Tagadni, e. a negá.
Tábor, 8. tabara, lagaru, campu Tagadó, tagadélages, a. tagadó-
de batalía. lag, ad. negativa.
Tábori, a. de tabara. Tagadhatatlant a. nenegabilu.
Táborlat, táborozás, a. Iagarire, Tágitni, tágasitni, ti. a largi, -a
tabarire. cedá.
Tábornagy, s. maresialu cam- Tágasság, a. lărgime, spaţiu, es-
pestru. tindere.
Tábornok, a. generala.
Tábornokörnagy, 8 . generala mo- Taglalni, tagolni, ti. a analiai,
ioru. a anátomisá, a dismembrá.
Táborozni, ti. a tabarí, a ií in Taglalás, taglalat, a. analisá, a-
Castro. natomisare, dismerabrare.
Táborszernagy, a. generalu de Tagos, a. meduiaTosu, membratu.
artileria. Tagositni, v. a comasá.
Tácza, tálcza, a. tasa, tava, tatia. Tagosítás, a. comasare.
Tag, a. membru, medulariu. Tágulás, a. lărgire, estindere.
204 Tágulni Tályog
Tágulni, tágasbulni, v. a se lar­ Takarodzni, takarózni, t>. a se
gi. a se estinde. coperí, a se inveluí.
T áj, tájék, a. tienutu, regiune. Takaros, a. — an, ad. netu, ne-
Tájag, tályog, a. uima, buba. tedu, elegantu.
Tájazás, tájékozás, tájékozat, a. Takarosság, a. elegantia, nete-
orientare, îndreptare. dime, curatianía.
Tájazni, tájékozni, ti. a se őrien- Takony, a. muci (plur).
tá, a se indreptá. Taknyon, a. mncosu.
Tájbeszéd, tájnyelv, a. dialectu, Taknyosság, mucositate, guta-
provinciálisom. rariu fia cai).
Tájirás, a. topografia. Taksa, a. tacsa, (taxa).
Tajkonoz, tajkos, a. brosea ces- Taksán, a. tacsalistu.
tósa. Tál, a. blidu.
Tájt, tajték, a. spuma. Tálalni, ti. a pune in blidu.
Tajtékos, a. spumosu. Talaj, a. pam entu; fu n d u ; pa-
Tajtékozás, tajtékzás, a. spume- vimentu.
gare. Találni, a. a aflá, a descoperi,
TajtékOzni, tajtékzani, ti. a spu- a ga-í, a inventioná.
megá, a face spume. Találás, a. aflare, găsire, desco­
Takács, a. tiesetoríu. perire, inventionr.re.
Takarni, ti. a coperí, a inveluf. Találékony, a. inventiosu, afla-
Takarás, a. coperire, invelnire. toriu.
Takart, a. coperitu, inveluitu. Találékonyság, a. inventiositate;
Takaratlan, a. necoperitu, nein- Találmány, a. inventiune.
veluitu. Találkozni, ti. a se intalní, a
Takaratlanúl, ad. necoperitu. conveni.
Takaró, a. coperitoriu, invelui- Találkozás, a. Întâlnire, conve­
toriu, coverta, covoru. nire.
Takarék, takarékosság, a. păstra­ Találólag, ad. nimeritu.
re, econoraisare. Találomra, ad. pe nimerite.
Takarékos, a. pastratoriu, cru- Találós, talányos, a. problema-
tiatoriu, economisatoriu. tecu, enigmatecu, gacitoriu.
Takarékosan, ad. pastratu, cru- Talán, ad. póte, dóra.
tiatu. Talány, a. enigma, gacitura.
Takarékoskodni, t>. a pastrá, a Talap, a. base, propte, pidestala.
crutiá. Taliga, a. tarabontia, caróie.
Takargatni, o. a coperí (mereuj. Talizmán, a. talismanu.
Takarítani, ti. a curatí; a pastrá. Tallér, a. taleru.
Takaritatlan, a. takaritatlanúl, Talp, a. talpa.
ad. necuratitn, nepastratq. Talpalni, ti. a talpúi.
Takarmány, a . nutretiu. Talpalás, a. talpuire.
Takarodni, ti. a se departá, a se Talpas, a. talposn.
cará, a seduce; a se curetí. Táltos, a. magú, ferme catoriu;
Takarodás, a. depărtare, ducere; a. magica, fermecatorescu.
curetire. Tályog, *. (v. tájag).
Tám Tanulás 205

Tám, támasz, a. propta, razimu, Tanakodás, ». consultatiune, con­


sprijóna. siliu, sfatuire.
Tám, ad. (y. talán). Tanár, a. profesori a.
Támadni, r. a ofendá, a ataeá; Tanárság, a. profesorime, pro-
a rebelá; a proveni; a se fesoría.
escá. Táncz, a. jocu, saltu.
Támadás, a. ofendare, atacu ; re- Tánczolni, v. a saltá, a jocá.
belaro; escare, provenire. Tánczolás, s. saltare, jocare.
Támadólag, ad. ofensive. Tánczos, s. jocausiu, saltatoriu,
Tamás, n. prop. Torna. jocatoriu.
Támaszkodni, v. a se razimá, a Tángyér, tányér, a. taieriu ; discu.
se propti. Tanintézet, s. institutu de inve-
Támaszkodás, a. razimare, prop- tiamentu.
tire. Tanítni, v. a invetiá, a instruá
Támasztani, támogatni, ti. a ra­ (pe altulu).
zimá, a propti. Tanítás, a. invetiare, instruire,
Támasztás, támaszték, támoga­ instruare.
tás, s. razimare, razimu, spri- Tanitásdij, a. didactru (bani de
ginu. invetiamentu).
Tám-ok, 8. argumenta, motivu. Tanitgatni, ti. a invetiá (mereu
Támokolni, v. a argumentă, a pre altulu).
motivá. Tanitmány, a. invetiamentu.
Támolyogni,' ti. a se pletecí, a Tanító, a. invetiatoriu, dascalu.
amblá pleteeitu, a fi beatu Tanítvány, a. studinte, invetia-
de capu. celu, scolariu discipulu, elevu.
Tán, ti. (y. talán).
Tanoda, a. scóla.
Tan, a. invetiatura, invetiamen-
Tanodái, a. scolastecu.
tu, doctrina. Tanoncz, a. (y. tanítvány).
Tanács, 8. sfatu, consulta; ma­ Tántorogni, ti. (v. támolyogni).
gistrata. Tántorgás, a. (y. támolygás).
Tanácskozni, ti. a se sfătui, a Tántorithatatlan, a. tántoritha-
se consultá. tatlanul, ad. constante, Sta­
Tanácskozás, tanácskozat, tanács­ vern, nestramutaveru, solidu.
kozni ány, 8. consfătuire, con­
sultare, conferintia. Tántorithataüanság, a. Constan­
Tanácsiás, tanácslat, «. sfatuire, tia, staveritate.
consultare. Tántorítni, ti. a seduce, a desa-
Tanácsos, tanácslatos, a. consultu. magi, a clatiná.
Tanácsnok, «. consiliariu, sena- Tántorodni, ti. a se clatiná; a
toriu, asesoriu. gresí, a ratací.
Tanácsolni, ti. a sfătui, a con­ Tántorodás, a. clătinare, gresia-
sultá (pe cineva), a dá sfatu la, retacire.
cuiva. Tanú, tanúbizonyság, a. martora,
Tanakodni, ti. a se consfatui, a marturía.
cugetá (asupra unui lucru). Tanulás, «. invetiare, studiare.
aas- Tanulatlan Tárni
Tanulatlan, a. tanulatlanéi, acL . Tapasztalt, a. espertu, practica,:
neinvetiatu, nestudiatu. amblatn, páti tu.
Tanulatlanság, ». neinvetiare, ne- Tapasztalás, tapasztaltság, tapasz­
atndUre. talat, a. espprintia, pracaa,
Tanulékony, a. döcibilu, doceru. páti aula.
Tanulékonyság, s. doceritate, do- Tapasztalatlan, a. neespertu, ne-
cibilitate. patitu, neamblatu.
Tanulgatni, v. a studiá, a inve­ Tapasztalatlanság, a. neesperin-
tiá, fmereu). tia, nepiacsa.
Tanulmány, s, studiu, scientia, Tapintani, v. a pipái.
doctrina. Tapintás, tapintat, a. pipáira.
Tanulmányozni, v. a studiá, a Tapintatlan, a. tapintatlanul, ad.
invetiá. nepipaitu, fara tactu.
TMWlmányozás, s. studiare, in- Tapintatlanság, s. nepipaire, ne-
vetiare. tactica.
Tanulná, e. a invetiá, a studiá. Táplálni, v. a nutri.
Tanuló, «. studiníe, scolariu. Táplálás, táplálat, s. nutrire, nu­
Tanulság, t. invetiatura, doctri­ trementu.
na, macsima. Táplálék, ». nutrementu.
TannJságos, a. de invetiatu, cu Táplálékony, a. nutritoriu, nu-
invetiatura. triveru.
Tanult, a. invetiatu, studiatn. Táplálékonyság, táplálmány, t,
Tanúság, a. mărturisire, atestare. nutrementu, nutritorime, nu,-.
Tanúsítói, v. a ducumentá, a trire.
mărturisi, a adeveri. Táplálkozni, v. a se nutri.
Tanúskodni, v. fv. tanusítni). Tápláló, táplálos, a. nutritoriu.
Tanya, «. locu de mânere^ lo­ Tapló, s. iésca.
canda, domiciliu. Taplós, a. iescosn.
Tanyázni, v. a se adapostí, a Taplóidul, v. a se iescosiá.
a manó, a petrece. Tapodni, v. a caicá fin petióre,l.
Tanyásán, a. petrecere, mânere, Tapogatás, *. (v. tapintás).
adapostire. Tapogatni, v. tv. tapintani).
Tányér, a. fv. tángyór). Tapogatózni, tapogatódról, e. a,
Táp, táplálék, a. nutrementu. pipai. (íncóce si încolo); a
Táplálni, v. a nutri. cercă, a scrută, a investigá.
Tapadni, v. a se lipi, [a se ani­ Tapogató, a. pipaitoriu, cérna
ni* a se aeiediá. pipaitorie fia insecte).
Tapadás, a. lipire, aninare, asie- Taposni, v. a caicá, a pasi.
diare. Taposás, s. calcare, pasire.
Tapasztani, tapaszéin!, v. a mu­ Taps, a. aplausu.
rai, a lipi, a In ti Tapsolás, a. aplaudare.
Tapasztál, a. muruire, lipire, Tapsolni, v. a. aplaudă.
lutíre. Tár, o. deschisn.
Tapasztalni, v. a esperiá, a prac- Tár, a. magazinu, depositu.
tízé, Tárni, o. a deschide.
Tárcza Távoztatás 20?
Tá£#j»t ». portfólia* te»a 4e scri­ Tartalom, a. cuprinsu, eontie-
sori. nutu, tienóre.
Tafgoncza, a. (v. taliga). Tartani, ti. a tiené.
Tárgy, a. obiectu, obieptu, lucru. Tartás, a. tienere, cuprindere.
, Tárgyalni, v. a tracsá, a, per- Tartomány, a. provincia.
tractá, a negotiá, a desbate. Tartós, a. daraveru, tienatoriu.
Tárgyalás, s, pertractare, ne- Tartozni, ti. a ií detoriu.
gotiare, desbatere, Tartozás, a, detorintia, obliga­
Tárgyalási, a , depertractare, de ţiune, pasivitate.
desbatere. Tartózkodás, a, retienere, re­
'f'âţgyazat, a. obiectu, substratu. serva.
Tárgyilagos, o. tárgyikig, ad. Tartózkodni, ti. a se retiene.
obiectiva. Tartózkodva, ad. retienutu.
Tarisznya, *. traista, desaga. Tartoztatás, a. retienere.
Tarisznyáé, a. traistatu, cu traista. Tartoztatni, v. a retiene
T aţka, a. tarkán, tarkásan, ad. Tárulni, ti. a se deschide, a se
pestritiu, vergatu, amestecaţu. desfaee,
Taykás, a. pestritiu, patatu. Táska, a. tasa, traista.
Tarkaság, a. pestritime. Taszitni, taszigálni, ti. a impinge.
Turkálni, tarkázui, tarkítni, v. Taszítás, a. împingere.
a impestritiá. Tátani, tátni, ti. a ,cascá, ades-
Tarkúlni, v. a se impestritiá. chide gur’a.
Tálját,, a. espusetiune. Tatár, a. tataru.
Tarló, a. m irişte; tuleiste. Tátongani, ti. a stá gura cascata.
Tarlózni, v. a spicui, a adună Táv, távol, távolság, a. depăr­
(de pre mirişte,). tare.
Tárnok, tárnokmester, a. tayer- Tayal, tavaly, ad. anu, in anu-
nicu. lu trecutu.
Tárnoki, a. tavernicalu. Tavali, a. de agu.
_ Tárogatni, v. a deschide m ereu; Tavasz, a. primavéca.
a trimbitia. Tavaszelő, a. Martin.
Társ, a. sociu, sotiu, cameradu. Tavaszi, a. de primavera.
Társadalom, a. societate. Távcső, a. telescopu, ochianu.
Társaság, a. însoţire, societate. Tavaszhó, a. Aprile.
Társadalmi, tarsadaimas, a. so­ Tavaszutó, a. Mail?.
cialii. Távirat, a. telegrami.
Társadalmilag, ad. socialu. Távolítás, a. depărtare, delatu-
{ Társolgani, társalogja, társai kod, rare.
! ni, v. a se insotí, a conversă» Távolüni, ti. a departá, a de-
Társalgás, társalkodás, a. inso- latijrá.,
í tire, conversare. Távoliét, távoliétel, a. absentia,
Társas, a. insocitu. lipsire, depărtare.
Társulat, a. asociatiune, socie­ Távozni, ti. a se dertá.
tate, propaganda, reuniune. Távoztatni, ti. (v. távolitni).
Tartalék, a. reserva. Távoztatás, a. fv. távolítás).
-208 Te Telep
Te, pron. tu. Teke, s. globu, bila, glontiu,
.Téboly, tébolyodás, a. nebunii, sfera,
neminte, deliriu. Tekémi, v. a dá, a jocá in
Tébolyodon, a. nebunu, strava- biliartu.
gantu. Tekenő, teknő, tekenyő, a. co-
Tébolyda, a. casa de nebuni. vata, tróca.
Tébolygani, tébolyogni, v, a ră ­ Tekercs, a. sucitura, invertitura.
tăci, a gresí (calcu). colacitura, depanatura.
Tébolygás, a. rătăcire. Tekeredni, tekerőzni, v. a se su­
Tébolyodni, v. a nebuni. ci, a se in vei ti, a se colaci.
Tébolyodon, a. nebunitu. Tekeredés, tekerőzés, a. sucitu­
Teendő, a. afacere, lucru, ocu- ra, invertitura, colacitura.
patiune. Tekeregni, v. a amblá vagabondu.
Tégely, a. tigaitia, acafa ("de Tekerni, tekerítni, v. a suci, a
pomada). intórce, a invertí.
Tegez, a. tulba ("de sageti). Tekerés, a. invirtire, sucire, in-
Tégla, «. tégla, caramida. tórcere.
Téglázni, v. a calcă, a destinde Tekervény, a. strâmbătură, cur­
("vestminte cu ferului. bat ura, indoitura.
Tegnap, ad. ieri. Tekervényes, o. curbatu, indoitu,
Tegnapi, a. de ieri. strarabatu.
Tehát, coj; asia, deci in urmare. Tekervényesség, a. (v. tekervény).
Tehen, tehén, a. vaca. Tekintély, a. védia, onóre, res-
Teher, a. greutate, povóra, pectu, áuctoritate.
Tehetetlen, a. — ül, ad. nepo- Tekintélyes, a. onoratu, respec­
tentiosu, fara potere. tam , cu auctoritate.
Tehetetlenség, s. nepotentia, ne- Tekinteni, o. a privi, a c a u ţi
avere. cu ochii.
Tehetni, v, a poté face.
Tekintet, a. privire.
Tehetős, a. avutu, instaritu, in Tekintetes, a. onoratu, inclitu.
potere.
Tekintgetni, e. a privi mereu.
Tehetőség, s. instarire, activitate.
Teknöcz, a. (v. tajkoncz^.
Tehetség, a. avere, talentu, fa­
Tékozolni, v. a risipi, a pradá
cultate.
(averea).
Tehetséges, a. avutu, cu avere,
talentatu. Tékozlás, a. risipire, pradare.
Tej, téj, a. lapte. Tél, a. iéma.
Tejelni, v. a dá lapte.. Tele, teli, a. plinu, implntu.
Tejes, a. laptosu, cu lapte. Telek, a. sesiune.
^Tejesedni, v. a se face, a se Telelni, t>. a ierná.
imple cu lapte. Telelés, a. iernare.
, Tejetlen, a. nelaptatu, fara lapte. Teleltetni, ti. a ierná (prin al-
Tejfel, tejföl, tejszín, a. smân­ tnlu).
tână. Télelő, a. Decenbre.
Tejfölös, a. smamánosu. Telep, a. colonia; asiediare.
Telepedni Terelni 209
Telepedni, ti. a se asiediá, a se Temető, a. cemeteriu, cintirimu,
colonisá. locu de inmormentare.
Telepedés, település, a. asiediare, Templom, a. beserica.
colonisare. Templomos, a. besericosu.
Telepítni, ti. a asiediá, a co­ Tengelicz, a. stigletiu.
lonisá. Tengely, a. osia.
Telepvény, s. domiciliu, locuintia. Tenger, a. mare.
Telep vény ezni, ti. a domicilá. Tengerapály, a. reflusu, seaderea
Televény, a. humu (humus). maréi.
Telhetetlen, a. nesatiosu, nesa- Tengerdagály, a. flusu, cresce-
turatu, vorace. rea maréi.
Telhetetlenkedni, v. a fi nesa­ Tengerész, a. marinariu.
tiosu, a mancá múltú. Tengerészet, a. marinari a.
Telhetetlenség, a, nesaturare, vo­ Tengeri, a. de mare.
racitate. Tengernagy, a. admiralu.
Télhó, a. Januariu. Tengetni, tengődni, v. a vegetá.
Télutó, a. Februariu. Tengés, tengődés, a. vegetare.
Teli, a. plinu. Tenni, ti. a pune, a face a lucrá.
Téli, télies, a. de ierna, ier- Tenta, a. negréla, cernéla.’
natecu. Tentás, a. cu cérnéla, de negréla.
Telj, teljesség, a. plinătate. Tény, s. fapta.
Teljes, a. plinu, deplinu. Tenyér, s. palma.
Teljesedni, teljesülni, ». ase im- Tenyérnyi, a. de o palma.
plení. Tenyészni, tenyészteni, ti. a eres-
Teljesedés, a. implenire. ce, a cultivá, a produce.
Teljességgel, ad. absolutu, pres- Tenyészés, tenyésztés, a. cresce-
te totu. re, producere, cultivare.
Teljesülés, teljesülét, s. (v. te- Tényleg, tényleges, a. fapticu,
lyesedés). positivu.
Teljhatalom, a. potere deplina, Tépni, v. a smulge, a ciupeli,
plenipotentía. a trage.
Telkes, a. sesionatu. Tépegetni, o. a smulge fmeren).
Telni, e. a se imple. Tépelődni, v. a se sm ulge; a
Telve, ad. implutu, plinu. se bate, a se incaiará.
Töménytelen, töménytelen, a. ne- Tépelődés, a. smulgere, incaia-
numeratu, fara numero, mul­ ratura.
ţime. Tér, a. spaţiu, locu deschisu.
Temérdek, tömérdek, a. enormu, Térés, a. reintornare.
preste mesura. Térd, a. genuncbiu.
Temetni, temetkezni, v. a ingro- Térdelni, térdepelni, v. a ge-
pá, a inmormentá, a astrucá. nunchiá.
Temetés, temetkezés, a. îngro­ Térdelés, térdepelés, a. genun-
pare, inmormentare, astrucare. cbiare.
Temetetlen, a. neingropatu, ne- Terelni, v. a maná, a goní, a
astrucatu, neinmormentatu. fugarí.
14
210 Terelés Térség
Terelés, ». manare, gonire. Terjeszteni, ®. a lati, a largi, a
Terem, a. salonu. departá, a estinde.
Teremni, v. a eresee, a produce, Terjesztés, a. lăţire, lărgire, ss-
a rodí. tindere.
Teremteni, v. a creá. TérjeSztmény, a. propusetinne,
Teremtés, teremtmény, a. crea­ predare, proiectu.
tura. Térkép, a. mapa, carta.
Teremtő, a. creatoriu. Termék, a. produptu, rodu, fruptu.
Terhelni, ®. a impovorá, a in- Termékeny, o. produptivu, frap-
greuná. liferu, roditoriu.
Terhelés, s. impovorare, ingre- Termékenyedni, termékenyűlni, v.
unare. a se fecundă, a fi prodnpti-
Terhes, a. greu, impovoratu. vu, a rodi.
Terhesedni, ®. a se impovorá, a Termékenyítni, ®. a fecundă, a
se ingreuná. face produptivu.
Terheeedés, s. impovorare, iu- Termékenység, a. fruptilitate, pro­
greuuare. ductivitate, rodire.
Terhesen, ad. greu, cu greu, Terméketlen, a. neproduptivu,
impovoratu. ncfructiferu,, neroditoriu.
Terítni, v, a lati, a intinde, a Terméketlenség, a. nefruptilitate,
aşterne ('més’a). neproduptivitate, nerodire.
Teríték, teritmény, s. copere- Termelés, termelőt, termény, a.
mentu, coverta, cuvertura, (pre produptiune, fruptu.
mesa). Termelni, termeszteni, ®. a pro­
Terítés, e. întindere, asternere, duce, a cultivă.
astem utu (de tnésa). Termés, a. produptu, pradusu,
Téritni, v. a reintérce, a rein- fruptu.
torná. Természet, a. natura.
Térítés, téritmény, a. reintórce- Természetes, a. — en, ad. na­
re, reintornare. tural u.
Téritő, a. reintorcatoriu ; misio- Természetesség, a. naturalitate,
nariu. naiviíate.
Természetrajz, a. istoria naturale.
Téritvény, a. reversu, recepisa.
Természettan, a. fisica.
Térj, terjedés, terjedelem, a. în­
Termeszteni, v. fr. termelni).
tindere, estensiune.
Termesztés, a. fr. termelés).
Terjedni, ». a se estinde, a se Termesztmény, a fr. termelés).
lati. Termet, a. structura, statura.
Teijedékeny, a. estensivu, lati- Termetes, a. oorpulentu, omn
veru. bene facutu.
Teijedékenység, a. întindere, es- Termő, a. produptivu.
tensivitate. Térni, ®. a ae reintérce, a se
Terjedelmes, a. estinsu, intinsu, rein tőrré.
departatu, spatiosu. Térség, s. pianu, siésu, campu,
Terjeszkedni, fr. terjedni). locu deschieu.
Terű Tettetni S ít
Terű, a. greutate, povóra. T estvériig, ad. fratiesce.
Terület, a. teritoriu. Tészta, s. aluatu, pasta.
Területi, o. teritorialu. Tésztás, a. alnatosu, pastosn.
Terülni, v. a se întinde, a se lati. Tét, tétel, tétemény, s. fspta,
Terv, tervezet, a. proiecta, planu. lucrare, activitate.
Tervezni, ti. a proiectá, a planisá. Tetem, s. medulariu, membru,
Tervezés, tervezet, s. proiectare, articlu.
planisare. Tetemes, a. însemnata, eonside-
Tervezgetni, v. a pruiectá, a pla­ raveru, importante.
nisá (mereu). Tetézni, v. a gramadí, a incareá.
Tervezgetés, a. planisare, pro­ Tetézés, s. gramadire, încărcă­
iectare (mereia). tură, incarcare.
Tesp, tespedés, a. stamnaíiune, Tetézett, a. tetézve, ad. grămă­
stagnare; putredinue. dita, incarcatu.
Tespedni, tespedezni, v. astamná, Tetleg, tcttleg, ad. fapticii; efep-
a se ccrumpe, a se trandaví, tivu.
a se stricá, a se pntredí. Tettlegesíteni, v. a efeptní, a
Tespedtség, a. ;v. tesp). resultá, a dovedi (cu lapt’a).
Test, a. córpu, trupu. Tétlen, a. nelucratoriu, neacti-
Testes, a. corpulentu. vn, ptisivu.
Testesedni, v. a s'e inírupá, a Tétlenség, s. nelncrare, neacti-
se face corpulentu. vitate, pasivitate.
Testesítni, v. a intrupá. Tétlenül, ad. neactivu, fara lu­
Testesülni, ti. (v. testesedni). cru, pasivu.
Testesülés, s . întrupare, ircar- Tétovázni, v. a se indoí, a fi
natiune. in dubietate, a fi nedetermi-
Testesült, a. intrupatu, incarnata. uatu, a barcolá.
Testetlen, a. necorpulentu, fara Tétova, tétovázás, a. neooostan-
corpu. tia, sehirabatiune, bareolare.
Testgyakorlás, testgyakorlat, s. Tető, a. culme, virfu, acoperísiu.
gimnas'ica. Tetőirányos, a. verticalu.
Testi, a. trupescu, materialu, Tetőzni, v. a acoperi, a grămă­
fisicu. di, a face virfu.
Testileg, ad. trupesce, materia- Tetszelgés, a. cochetare, piacere.
licesce. Tetszelgő, rí. cocfcetu,
Testiség, s. materialitate, cor- Tetszelkedni, v. a cochetá.
porime. Tetsieni, t>. a piacé.
Testület, s. eorporatione. Tetszés, tetszet, a. plăcere.
Testületi, a. colegialii, corporalu. Tett, a. fapta.
Testvér, s. frate, sora. T ettes, a. culputu, vinovata, fa-
Testvéresítni, v. a in fra tí. catoriu (de rele).
Testvéresülni, ti. a se infratí. Tettetés, s. prefacatnra, simu­
Testvéri, a. testvéries, ad. fra- lare, stravestitura.
tiescu. Tettetni, u. a se simulá, a se
Testvériesség, a. fratietate. preface.
14*
212 Tettleg Tisztelendő
Tettleg, ad. faptica, in fapta. Tiló, s. melitia.
Tettlegesíteni, v. a activá, a do­ Tilolás, s. melitiare.
vedi, a efeptuí. Tilolni, ti. a melitiá.
Tetii, c. peduche. Tilos, a. opritu.
Tetves, a. pedachiosu. Tiltakozni, ti. a opri, a protestă.
Tetveseim, ti. a se imple de Tiltakozás, a. oprire, protestare,
peduchi. proibitiune.
Tetvesítni, ti. a imple de peduchi. Tiltani, ti. a opri.
Tetvezés, ». pedachiere. Tiltás, s. oprire.
Tetvezni, ti. a peduchié. Tiltott, a. opritu.
Tév, tévedés, tévedtség, *. reta- Timár, s. pelariu.
cire, erőre, pecatu. Timsó, a. alaunu, pétra acra.
Tévedni, tévedezni, ti. a retací, Timsós, a. alaunosu.
a gresí. Tincs, s. tulsiéra, cositia, chica,
Teve, s. camila. manunchiu (de peru).
Tevékeny, a. activa. Tinó, 3. juncu.
Tevékenység, s. activitate. Tinta, 3. (v. tenta).
Tévely, tévelygés, tévelyedés, s. Tintás, a. (v. tentás)
(v. tév). Tintatartó, s. calamafiu.
Tévelyegni, tévelyedni, ti. a ră­ Tipegni, v. a tropoti (in cctuj.
tăci. Tipegés, 3. tropotire.
Tevés, ». punere, facere, lucrare. Tipodni, v. (v. tapodni).
Téveszteni, ti. a pierde, a retací. Tiprás, s. calcare (in petiórej.
Tévesztés, s. pierdere, retacire. Tisza, n. prop. Tisa; tiszafa,
Tévesztett, a. pierduţii, retacitu. tisa (arbore).
Téveteg, a. falsu, eroneu, reta­ Tiszt, 3. oficialu, deregatoriu;
citu. oficiru.
Tévkör, s. cercu vitiosu. Tiszta, a. tisztán, ad. curatu,
Tevőleges, a p sitivu. limpede.
Tied, pron. alu teu. Tisztálni, ti. a limpedi, a curatí.
Tigris, s. tigru. Tisztaság, s. curetienia.
Tikácsolni, ti. a tusi, a se iunecá. Tisztátalan, a. tisztátalanul, ád.
Tikkadni, ti. a se innadusí; a necuratu.
se osteni, a se íatigá. Tisztátalanság, s. necnratienía.
Tikkadt, a. innadusitu; ostenitu, Tisztátalanítni, ti. a spurcá, a
fatigatu. face necuratu, a profaná.
Tikkasztani, ti. a innadusí, a Tisztátalankodni, ti. a face ne-
fatigá. curatienía.
Tikkasztó, a. innadusitoriu, obo- Tisztázni, v. a purisá, a scrie
sitoriu. in curatu, a mundá.
Tilalmas, a. opritu. Tisztázás, tisztázat, s. puricare,
Tilalom, s. oprire, proibitiune, mnndare.
interdictu. Tisztelegni, v. a salută, a face
Tilinka, a. flueru, flueritia. onóre, a complimentă.
Tilinkázni, ti. a fluerá. Tisztelendő, a. onoratu.
Tiszt elés Toldani 213

Tisztelés, tisztelet, a. önére. Titkon, ad. in secretu, oculta.


Tiszteletbeli, a. onorariu, titu- Titok, a. secretu.
lariu. Titoknob, a. (v. titkár).
Tiszteletes, a. onoratu. Titoknokság, a. (v. titkárság).
Tiszteletlen, a. tiszteletlenül, ad. Titokszerű, a. misteriosu, as­
neonoratu. cunsu, secretu.
Tiszteletlenség’, s. neonőre. Tivadar, n. prap. Teodoru.
Tisztelgés, tisztelkedés, a. salu­ Tivornya, a. ospetiu, tracta, îm­
tare, onorare, complimentare. buibare.
TiBztelkedni, v. (v. tisztelegni). Tivomyázni, v. a se imbuibá
Tisztelni, v. a 6timá, a cinsti, (in mancari si beuturi).
a onoră. Tivornyázás, a. îmbuibare, trac-
Tiszlelt, o. cinstitu, stimatu, o- tare (in mancari si beuturi).
noratu, venerata. Tiz, o. diece.
Tisztes, tiszteséges, a. onoratu, Tized, s. diecime.
veneraveru, euveniníiosu. Tizedelni, v. a diecimá.
Tiszteség, a. önére, veneratiune, Tizedelés, a. diecimare.
cuvenintia. Tizedes, a. diecimalu.
Tisztítni, v. a curaţi, a lamuri. Tizes, a. dieceriu.
Tisztítás, s. curăţire, lămurire. Tó, *. lacu.
Tisztitatlan, a. — ül, ad. necu- Toborzani, v. a recrutá, a inro-
ratitu, nelamuritu. lá (la ostasime).
Tisztogatni, v. a curaţi ('mereu). Toborzás, s. recrutare, înrolare.
Tisztség, s. oficiolatu, derega- Toboz, a. solzu (la pesci); cucu-
toría. . ruzu de bradu.
Tiszttartó, s. jude de curte. Tobzódni, v. (V. tivomyázni).
Tisztújitás, *. restauretiune, ale­ Tobzódás, a. (v. tivornyázás).
gere de oficiali. Tócsa, s. laeusioru.
Tisztulás, a. curăţire, limpedire, Tódulni, v. a se imbuldí, a se
lămurire. indesuí.
Tisztulni, v. a se curaţi, a se Tódulás, a. imbuldire, indesuire
lamuri, a se liinpedí. Tojás. a. ou.
Tisztviselő, a. oficialu, amploia­ Tojásdad, a. ovalu.
ta, deregatoriu. Tojásos, a. cu ou.
Titkár, titoknob, a. secretariu. Tojni, v. a ouá.
Titkárság, titoknokság, a. secre- Tojó, tojÓ8, a. cu ou (gain’a).
tariatu. Tok, a. téca, tocu, cuthiia.
Titkolni, titkolodni, titkolódzni, Toka, a. barbia.
v. a tăinui, a atcunde, a tie- Tokás, a. barbiatu, cu barbia.
né in secreta. Tolakodni, v. fv. tódulni).
Titkolás, titkolódás, a. tăinuire, Tolakodás, a. (v. todulás).
ascundere, tienere in secretu. Tolni, v. a împinge, a îmbrânci.
Titkon, ad. insecretn. Tolás, a. împingere, imbraneire.
Titkos, a. ascunsu, misteriosn, Toldalék, a. suplementu, adansu.
tăinuita. Toldani, v. a adauge.
214 Toldás Tova
Toldás, a. adaugere, suplenire Tor, a. trac ti, ospetiu.
Toldozni, v. a peteci, a adauge. Torba, a. franguríu, mólé, pu-
Toll, *. péna. tredu.
Tollas, a. pena‘u, eu pene. Torbadni, v. a putredi, a se fa­
Tollasodni, o. a se impená, a ce mólé, a se moié.
se face cu pene. Torkolat, a. gjitu, gâtlegiu, g u ­
Tollatlan, a. — ál, ad. nepenatu, ra, reversatura de rîu,
fara peue. Torkos, a. vorace, maucatiosu.
Tollazni, «. a impená, a imple Torkosság, a. voracitate.
de pene. Torkoskodai, v. a fi vorace, a
Tolikés, s. cutietasiu, penitielu. m a n c â m u ltu .
Tollnok, s. actuariu. Torlani, torlasztani, v. a g ră ­
Tolmács, s. splicatoriu, talma- mădi, a stringe ; a respinge ;
ciu, interpretoriu. a resbuuá.
Tolmácsolni, v. a splicá, a tăl­ Toriás, torlat, a. gramadire, strin-
măci, a interpretă. g ere; resbunare, respingere.
Tolmácsolás, tolmácsolat, s. spli- Torlaszolni, v. a baricadá.
catiune, tălmăcire, interpre­ Torlatlan, a, — ál, ad. negra -
tare. maditu; nerespínsu; neres-
Tolódni, v. a se impimge (de bunatu.
■ sinej, a re imiesá. Torma, a. hirénu.
Tolongani, v. (V. tódulnij. Tornácz, a. ambitu, balcomi.
Tolongás, s. (v. tódulási. Tornyos, a. turnuratu, eu tu rn u .
Tclulni, v. a se imbuldí, a se Tornyosodni, v. a se iualtiá, a
gramadí. se ridicá.
Tolulás, a. imbuldire, gramadire,
convulsiune. Tornyozni, v. a inaltiá, a ridici.
Tolvaj, s. furu, talhariu hotiu. Torok, a. gűtlegiu, gűtu.
Tolvajkodni, v. a furá, a traí Torkos, a. v o r a c e , m a n c a t i o s u .
in hotii. Torony, s, túrna.
Torz, a. diforma, m o n s tr u o 3 U ,
Tolvájkodás, tolvajság, s. fura­
b i / .a r u .
tura, Ijotía, furtu, talharia.
Tombolni, v. a se in fu riá; a ba­ Torzítni, v. a schimosí, a de3-
te cu peciórele, a face larma fignrá.
Tombolás, s. furóre, pisare, ba­ Torzítás, s. sch’mositura, des­
tere alarmatoria (beţivii pre figurare.
strate). Torzkép, a. caricatura, tipu de-
Tompa, a. tompán, ad. timpitu, formu.
batucitu, tocitu, tesitu. Torzsa, a. cocéuu
Tompaság, s. timpire, batucire, Torzsás, a. torzsásan, ad. eo-
ieşire. cenosu.
Tompitni, o. a timpi, a bătuci Torzsátlan, a. fara cocénu, ne-
Tonna, a. tona, butoiu. coceuosu.
Topogni, v. a tropoti. Tót, a. s l o v a c u , s l a v u .
Topogás, s. tropotire. Tova, ad. în c o l o , a c o l o , d e p a r t e -
Tovább Tönköly 215
Tovább, ad. mai incolo, mai de. Tökös, a. coiosu.
parte. Tökösödni, tökösűlni, v. a se coí.
Tő, a. radecina. Tői, p . dela.
Több, a. mai múltú. Tölcsér, a. leica, (tolceriu), cra-
Többnyire, a. mai de multeori, teriu.
mai adeseori. Tölcséréé, a. crateratu.
Többszög, a. poligonu. Tölgy, tölgyfa, a. stejeru, go-
Többszörítni, többszörözni, v. a ronu.
multiplică, a inmultí. Tölgyes, a. stejeriaiu.
Többszörözés, s. multiplicare, in- Tölteni, v. a implé.
muitire. Töltés, töltelék, a. impletura, în­
Tődzeni, v. a cóse după acu, fundătură.
a stipuí,. Töltetlen, a. töltetlenül, ad. ne-
Tőgy, a. ugern. implutu.
Tőgyes, a. ugerosu. Töltött, a. implutu.
Tök, s. bostanu, curoubeta, tit- Töltögetni, v. a imple (mereu).
va, dalmea; caro (in carti); Tömeg, a. gramada, masa.
. cóie. Tömeges, a. tömegesen, ad. gră­
Tőke, s. butucu; capitalu. mădita, cu gramad’a.
Tökéletes, tökélyes, a. perfecţii, Tömény, s. céta.
deplinii. Töményitni, 0. a concentră.
Tökéletesedni, tökéletesülni, tö- Töméntelen, a. nenumeratu, mul­
kélete_3bülni, v. a se perfec- ţime, fara numern, enormu.
tiuná. Tömérdek, a. enormu, férte múltú.
Tökéletesen, ad. perfecta, de­ Tömni, v. a indopá, a imple.
plina, intrega. Tömés, a. îndopare, implere.
Tökéletesítni, v. a perfectiuná. Tömetlen, o. tömetlenül, ad. ne-
Tökéletesítés, *. perfectiunare. indopatu, neimplutu.
Tökéletesség, *. perfecţiune. Tömjén, a. temaia.'
Tökéletlen, a. tökéletlenül, ad. Tömjénezni, v. a témáié.
neperfectn, nedeplinu. Tömjénezés, a. temaiere.
Tökéletlenkedni, v. a face necu Tömlő, a. burdufu, féle (de branzaj.
venintia, a face nebunie. Tömlöez, s. temnitia, arestu.
Tökéletlenség, a. neperfectiune, Tömlöezözni, v. a arestá, a in-
necuvenintia. temnitiá.
Tökélleni, tökélni, o. a se resol- Tömör, a. masivu, indesatu.
vá (spre cevaj, a se deter­ Tömörödés, s. indesatiüne, ma­
mină. sivitate, consolidare.
Tökéit, a. tökálten, ad. resolu- Tömörödni, ti. a se indesá, a se
tu, determinatu. consolidá.
Tökéltség, a. resolutiune, resol- Tömött, o. indesatu, masivu.
vare. Tömöttség, s. desime, masivitate.
Tökély, a. perfecţiune. Tönk, a. tulpina, truochiu; fa-
Tőkepénz, a. capitalu. limentu, crida, bancrotu.
Tőkepénzes, a. capitalistu. Tönköiy, a. alaeu.
216 Töpörödni Történelmi
Töpörödni, e. a se sbarcí, a se Töretlen, a. töretlenül, ad. ne-
contrage. frantu, neruptu, nesfarmatn.
Töpörödés, a. sbarcire, contra­ Törlés, a. ştergere, anulare.
gere, sbaicenía. Törleszteni, v. a şterge, a pla­
Töpörödött, a. sbarcitu, contrasa. ţi (o detoria), a amortisá, a
Töprengés, töpren kedés, a. te­ anulă, a refundá.
mere, îngrijire, frica, apre­ Törlesztés, a. amortisare, aboli­
hensiune. re, anulare, ştergere, refun-
Töprengeni, töprenkedni, «. a re dare.
îngriji, a se cnprinde de Törlő, s. stergariu, stergatoriu.
grijia. Törődni, v. a se frânge, a se
Tőr, a. pnmnarin. rupe, a se strică; a staruí
Tördelni, v. a frânge, a rumpe (spre ceva), a se ingrijí.
(mereu). Törődés, a. stârnire, în g rijire;
Töredék, a. fragmentu, frântura. frângere.
Töredékeny, o. franguríu, fran- Törődött, a. stricata, frânta; in .
gibilu. grijitu.
Töredékeny ség, a. frangiveritate, Török, 8. turca.
frangibilitate. Törökbuza, a. papnsoiu, cucuru-
Töredelem, s. penitentia, poca- zu, maiam.
intia. Törökös, a. turcescu.
Töredelmes, a. penitente, pocăinţe. Törökül, ad. turcesce.
Töredelmeshedni, v. a se pocaí, Törölgetni, «. a steige fmereu).
a tiené penitentia. Törölhetetlen, a. nestersu, neui-
Töredelmesség, a. (y. töredelem). taveru.
Töredelmetlen, a. töredelmetle- Törölközni, v. a se şterge.
nül, ad. nepocaitu, nepe- Törölköző, 8. (v. törlö).
nitente. Törölni, ». a şterge.
Töredelmetlenség, s. nepeniteutia, Törés, a. franguríu, franguretiu.
nepoeaintia. Tört, törött, a. írantu, ruptu.
Töredezni, v. a se frânge, a se Törpe, a. piticu, micu (de sta­
rumpe. tura).
Töredezés, a. frângere, rumpere. Törpeség, a. micsiorime, ologire-,
Törekedni, törekszem, v. a na- micime.
zuí, a sili, a staruí, a dóri. Törpítni, o. a micsiorá, a face
Törekedés, s. nazuintia, silire, micu, a ologi.
ştaruintia, dorintia. Törpülni, v. a se micsiorá, a se
Törékeny, a. (v. töredékeny'. ologi, a se mici.
Törékenység, 8. (v. töredékeny- Törpülés, 8. micsiorare, micime.
ség). Történelem, a. istoria.
Törni, v. a rumpe, a frânge, a Történelmész, történész, a. isto­
sfarmă. rie u.
Törés, a. rumpere, frângere, sfar- Történelmi, a. történelmileg, ad.
rnare. istoricu.
Történet Tudás 217
Történet, a. intemplare, casu, Tőszám, a. numeru cardinala.
evenimentu, istoria. Tőszó, a. cuventu de radecina,
Történetes, a. történetesen, ad. cuventu primitivu.
din intemplare, casualu, even- Tövis, a. spinű, ghimpe.
tualu. ' Tövises, o. spinosu, ghimposu.
Történetbe, a. istorióra. Tövisetlen, tövistelen, a. nespi-
Történni, v. a se intemplá. nosu, neghimposu.
Törtszám, a. frângere, numern Tőzsde, a. bursa.
frantn. Tőzsér. a. comerciantu precupeţi».
Törvény, a. lege, dreptu. Tőzsérség, a. comercíu, precu-
Törvényes, a. legalu, juridicu, petía, precupía.
dreptu, justu. Tözsérkedni, v. a speculá.
Törvényesités, a. legitimare, le- Tőzsérkedés, a. (V. tőzsérség).
gitimatiune, legalisare. Trágár, a. necuratu, obscenu,
Törvényesítni, v. a legitimá, a scandalosu, spurcatu.
legálisé. Trágárság, a. neeuratienía, scan-
Törvényesség, a. legalitate, le­ dalu, obscenismu.
gitimitate. Trágya, a. gunoiu (de ingrasia-
Törvénykezni, v. a procedá, a tu agrii).
purtá procesu. Trágyás, a. gunoitu.
Törvénykezés, a. procedura, pur­ Trágyázni, trágyálni, v. a gunoú
tare de procesu. Trágyázás, a. gunoire.
Tövénykezési, a. juridicu, pro- Tréfa, a. gluma, siaga.
cesualu. Tréfálni, tréfálkodni, tréfálódni,
Törvényszék, a. judecata, tribu- v. a glumi.
nalu, judecătoria. Tréfálódás, tréfálkodás, a. gluma,
Törvényszéki, a. judicialu, jude- glumire.
catorescu. Tréfás, a. tréfásan, ad. glumeţi».
Törvényszerű, a. törvényszerü- Tréfaság, a. gluma.
leg, ad. legalu, legalminte, Trombita, a. trimbitia.
conformii legiloru. Trombitálni, v. a trimbitiá.
Törvényszerűség, a. legalitate. Trombitás, a. trimbitiasiu.
Törvényszerütlen, a. — ül, ad. Tudakolni, tudakozódni, tudako-
nelegaln, nedreptu. lódni, v. a sciricí, a cercetă,
Törvényszerütlenség, a. nelega- a intrebá (după ceva).
litate. Tudakolás, tudakozás, tudakozó­
Törvénytelen, a. — ül, ad. nele- dás, a. sciricire, cercetare,
galu, nedreptu. informatiune.
Törvénytelenség, a. nedreptate, Tudákos, a. tudákosan, ad. na-
nelegalitate. surosu, curiosu, sfruntatu, a-
Törzs, törzsök, a. tulpina, trun- rogautu, sfatosu.
cliiu; rasa, soiu. Tudákosság, a. sfrontaría, aro-
Tős, törzsökös, a. temeinicu, de gantia, sfatosía.
tulpina, originalu. Tndás, tudat, a. sciintia, cune-
Töstént, ad. (v. tüstént). scintia; consciintia.
218 Tudatlan Tusakodás
Tudatlan, a . — úl, ad. neinve- Túlság, *. esageratiune, strava-
tiatu, nesciutu. gantia.
Tudatlanság, a. nesciintia, ne- Túlságos, a. esageratu, strava-
invetiatura. gantu.
Tudni, v. a scí. Tulságoskodás, s. esagerare, stra-
Tudatni, v. a insciintiá, a trâ ­ vagantia.
ntite cuventu. Túlságoskodni, v. a esagerá, a
Tudniillik, ad. adeca, va se dica, I í stravagantu.
Tudomány, s. sciintia, invetia­ Túlsó, a. de dincolo, de ce’a
tura. parte, nlteriorn.
Tudományos, a. invetiatu, eruditu, Túlsúly, a. preponderantia, su-
cu sciintia. prapondu, preeumpanire.
Tudományosság, s. sciintia, ínve- Túlzás, a. esagerare, stravagan-
vetiatura, eruditiune. tia, fortiare.
Tudomás, a. cunoscintia, scire, Túlzott, a. ('túlságos^.
notitia. Túlzottság, a. esagerime, stra-
Tudomásul, ad. spre sciintia. vagantia.
Tudor, s. doctoru (de filosofişetc). Tunya, a. lenesiu, negligenta,
Tudorság, s. doctoratu. trandavu.
Tudós, a. invetiatu, eruditu, doe- Tunyálkodni, v. a se lenevi, a
tu (doetus). II trandavu, a negligá, a sé
Tudósítás, s. insciintiare, anun- trandaví.
tiare. Tunyán, ad. neglesu, lenevitu,
Tudósítói, V. a insciintiá, a avi- trandavu.
sá, a reportá. Tunyaság, a. lenevire, negligen­
Tudósitvány, s. avisu, avisare, tia, trandavía.
reportu, programú, anuntiu. Tunyítni, v. a lenevi, a trandaví.
Tudóskodni, v. a se aretá de in­ Tunyúlni, v. a se lenevi, a se
vetiatu, a afectá, a fí pedantu. trandaví.
Túl, p , preste, dincolo. Túrni, turkálni, v. a scurmá, a
Tulajdon, s. insusire, proprietate. sapá.
Túrás, a. scurmare, sapare,.
Tulajdonlás, s. insusire, impu-
tatiune. Turbékolni, v. a gugurí, a dá tó­
im (cá pornmbiij.
Tulajdónitni, v. a insusí, a im- Turbolya, a. cerfoiu ('scaudix
putá. planta).
Tulajdonitó, a. dativu, insusitoriu. Túró, a. branza, casiu.
Tulajdonkép, ad. proprie, in a- Túrós, o. branzosu, cu branza.
deveru. Túrósodni, ®. a se face branzosu.
Tulajdonnév, s. nume propriu. Tus, a. tusiu, maciuca; toastu.
Tulajdonos, s. posesoriu, proprie- Tusa, a. lupta, combatere, pum-
tariu. na, disputa.
Tulajdonosság, s. proprietate’ Tusakodni, v. a se luptá, a se
Tulajdonság, s insusire, calitate. îngriji, a fierbe de grijia.
Tulok, 5. j u u c a n u , v i l i e l u . Tusakodás, a. lupta, îngrijire.
Tus ázni Tűzi 219
T u s á z n i, v . a c o m b a te , a lu p tá . T ű r n i, v . a r a b d á , a s u f e r i, a
T u sk ó , s . b u t u e u , tr u n c h iu . to le r á .
T u so ln i, v . a d e s e m n á c u tu s u . T ű ré s , s. r a b d a r e , s u f e r ir e , to le -
T u ta j, s . p lu ta . r a n t i a , p e r s e v e r a n tia .
T u ta jo s , s . p lu ta r iu . T ü re le m , 8. (v . tű r é s ) .
T u ta jo z á s , s. p l u t i r e . T ü re lm e s , a . r a b d a to r iu , to le ­
T u ta jo z n i, v . a p lu ti, a m a n á r a n t a , s u f e r ito riu .
p l u t ’a . T ű r t , a . s u te r itu , r a b d a t u , to ­
T ú zo k , s. d ro p ia . le ra te .
T ű , 3. a c u . T ü re lm e tle n , a . — ü l, a d . n e s u -
T ücsök, s . g r e r u , g r e lu s iu . f e r ito r iu , f a r a r a b d a r e .
T üdő, s . p lu m a n a . T ü re lm e tle n s é g , 8. n e s u f e r in tia ,
T üdős, a . c u p ln m a n i. n e to le r a u tia .
T ü d ővész, 8. o ftic a , e c tic a . T ű rh e tő , a . d e s u f e r itu , d e r a b ­
T ü k ö r, s. o g lin d a , c a u ta to r ia . d a tu , s u fe rib ilu .
T ü k rö s , a . o g lin d a tu , c u o g lin d a . T ü rk ö z n i, v . a s e s u f u lc á , a s e
T ü k rö z n i, v . a o g líu d á , a lu c i, re sfra u g e .
a s tr ă lu c i. T ű s, a. aco su .
T ü s k e , a. s p in ű , g h im p e .
T ü k rö z é s , s . o g lin d a r e , lu c ir e ,
T ü s k é s , a . s p in o s u , g h im p o s u .
T ü k rö d z e n i, v. a s e o g lin d á .
T ü s k ö n c z , s . a r ic iu .
T ü n d e , tü n é k e n y , a . tr e c a to r iu ,
T ü s té n t, a d . in d a ta , n n m a i- d e -
s b u r a to r iu f c á v is u liy , ■ilu -
c a tu .
s io r iu .
T ü s s z e n n i, tü s s z e n te n i, v . a s tr ă ­
T ü n d é r, s . íe a , u r d itó r ia , d in a , n u tă .
m agú. T ű z , s. fo c u , in c e n d iu .
T ü n d ö k le n i, v . a s tr ă lu c i, a lu c i, T ü z e s , a . — en,' a d . in f o c a tu , a -
a iu m in á . p r in s u , a ti e t i a t u .
T ü n d ö k lé s , s, s tr ă lu c ir e , lu c ir e , T ü z e ln i, v . a d á fo c u , a fi a tie ­
lu m in a . t ia tu , a s e a t i e t i á .
T ü n e m é n y , s. íe n c m e n u , f a n t o ­ T ü z e lé s, a. a p r in d e r e , a t í e t i a r e ;
m a , n ă lu c ir e . d a r e d e fo c u , p u s c a tu r a .
T ü n é s , tü n e t, s. a p a r e tin n e , iv é - T ü z é r , s. a r tile r is tu , t u n a r i u .
l a , in f a c io s ia r e , im s iu n e . T ü z é rs é g , s. a r tile r ia .
T ű n n i, v. a a p a r e , a s e iv í, a T ü z e se d n i, v . a se in f o c á , a se
d is p a r e a p r in d e .
T ü n e d e z n i, v . a a p a r e , a se a r e - T ü z e s í n i, v . a in fo c á , a a p r in ­
t á (m ereu ,). d e , a a tie tiá .
T ű n ő d n i, v. a s e în g r iji, a se T ü z e s k e d n i, v . (V. tü z e s e d n i).
l u p t á iu c u g e tu . T ü z e .k e d é s , s. a p r in d e r e , a tie -
T ű n ő d é s, s. g r ijia , în g r ijir e . tia v e , m a n ia , în f o c a re .
T ü n te tn i, v. a d is tin g e , a a r e tá , T ü z e te s , a . tü z e te s e n , a d . p r e -
a d e m u s tr á . c u g e ta tu , p r e m e d ita tu .
T ü n te té s , s. d is tin g e r e , d is tin c - T ű z h e ly , s. v a tr a .
tiu n e , d e m u s tr a tiu n e , a r e t a r e . T ű z i, a . d e fo c u .
220 Tűzni Ujszótan
T ű z n i, *. a i n f i r á , a d e fig e , a o ó se. T y ú k , s . g a in a .
T ü z ö g e tn i, tű z d e ln i, v . a in f ir á , T y u k á s z , s . g a in a r iu .
T y ú k m o n y , 3. o u d e g a in a .
a d e fig e , a o ó se (tn e re u ).
T y ú k sz e m , 3. o c h iu d e g a in a .
T ű z ö l, s . s a la m a n d ra , T y ú k sz e m e s , a. c u o c h i d e g a in a .

u. ú.
U b o rk a , t . c r a s t a r e t e . U g y a n -a z é rt, a d . t o t u p e n t r u
U d v a r , s . c u r te , c u r ia . aceea.
U d v a ri, a . d e c u r te , c u r té n u . U g y an -azo n o s, a . id e n tic ii.
U d v a ria s, a . u d v a r ia s a n , a d . g a - U g y a n -a z o n o ssá g , s . id e r itic ita te ,
la n tu , c u r te n e tiu , u r b a n u . id e n tita te .
U d v a ria s s á g , a. u r b a n ita te , c n r- U g y -a n n y ira , a d . i n t r u a ía tu .
te s ía , p o litu r a . Ú g y d e , co j. in s e , d a r a .
U d v a ria s k o d n i, u d v a ro ln i, v . a Ú g y m in t, a d . a d e c a , c á .
c u r tis á , a c u r te n i. Ú j, 3. d e g e t u ; a . n o n .
U d v a ria tla n , a . n e g a l a n t u , n e - U ja n , a d . d e n o n .
p o litu , n e c u r te u e tiu . U jas, a . c u m â n e c i, m a n e c a tu .
U d v a r ia tla n s á g , s . n e g a la n te r ia , U ja tla n , a . f a r a m â n e c i.
n e c n r te s ía . U jd o n , a . n o u , d e t o t u n o u .
U d v a rlá s , ». c u r te n ir e . Ú jd o n d á sz , 3. j u r n a l is t u , s c riito -
U d v a rn o k , a . c a v a le r u d e c u r te . r iu d e n o u ta ti.
U d v aro n cz, a. c u r te s a n u . U jd o n d á s z n i, v . a s c rie n o u ta ti.
U g a r , a. o g o r u . Ú jd o n sá g , s . n o u ta te .
U g a r iá s , a. o g o r ire . U jitá s , 3. în n o ire , r e in o ir e , r e ­
U g a ro ln i, «. a o g o r í. n o v a re .
U g a tá s , a. l a t r a i é . U jitg a tn i, v. a r e n n o í ( m e re u ).
U g a tn i, v . a la tr á . U jítn i, v . a r e in n o í, a r e n o v á .
U g o rb a , a. ( v é d i U b o r k a ). U jo n g a n i, ti. a c h iu i, a s tr ig á ,
U g o m i, u g r a n i, u g r á ln i, u g r á n ­ a s b ie rá .
d o z n i, v . a s á ri. U jjn y i, a . d e u n u p o lic a r iu .
U g r á lá s , 3 . s a r ir e . Ú jó lag , ú jo n n a n , ú jo n , a d . d e
U g r á s , s. s ă r itu r ă . n o u , d e in n o u .
U g r a s z ta n i, v. a in ie p tá , a f u ­ U joncz, s. r e c r u ta , n o v itiu .
g a r í , ( p e c in e v a ). U jo n ezo zás, s. r e c r u ta r e .
ü g y , a d . a s ia , a s ié . U jo n czo zn i, u. a r e c r u tá .
U g y a n , c o j. to tu ş i, d e s í, b in e c a , Ú jra , a d . d e in n o u , d e n o u .
in a d e v e r u . Ú jsá g , 3. n o u ta te .
U g y a n a z , a . to tu a c e la . U jsz ó ta n , 3. n e o lo g ía .
Ujulás Utánozhatlan 221
U ju lá s , s . r e în n o ire . U ra s a n , a d . d o m n e s c e .
Ú ju ln i, v . a sa r e in n o í. Ú rb é r, s. u r b a r iu .
U n a lm a s k o d n i, u n a tk o z n i, v . a Ú rb é ri, a . u r b a r ia lu .
se u r í , a fi d e u r itu . Ú rfí, 8. d o tn n is io ru .
U n a lm a s, a . u r itio s u , n e p lă c u ta . Ú rb ö lg y , s. d ó m n a , dam a*
U nalom , u n a tk o z á s , u n a lm a s sá g , U ri, a . d o m n e s c u .
s. n r i ti u n e , u r itu . U rila g , u r ia s a n , a d . d o m n e s c e .
U ria s , a . d o m n e s c u .
U n dok, a . u r itu , g r e tio s u , des-
U ria sk o d n i, v . a d o m n i, a d u c e
g u s ta to r iu .
ro la de dom nu.
U n d o k ítn i, u n d o ritn i, o. a in g r e - U s z á ly , 8. s le p u , t r a g a t o r i a , te -
tio s iá , a d e s g u s tá . r a itó r ia
U n d o k s á g , s. in g r e tio s ia r e , u ri- U sz á ly o s, a . c u s le p u , c u c ó d a .
tiu n e . U s z ítá s , 8. a s u m u tia r e , i n t a r it a -
U n d o k u l, a d . u r itu , g r e tio s u . r e , a g ita r e .
U n d o r, s . n r itiu n e , g r é tia , d e s- U s z ítn i, v. a a s u m u tiá , a in ta -
g u s tu . r i tá , , a a g itá .
U n d o ritó , a . g r e tio s u , d e s g u s tá - U s z k á lá s , ú s z á s , s. in n o t a r e .
to r iu . Ú szn i, ú s z k á ln i, i>- a in n o t á .
U n d o ro d á s, s. in g r e tio s ia r e , d e s- U sz o d a , s . s c ó la d e i n n o ta r e .
g u s ta r e . U s z ta tá s , 8. in n o t a t u r a .
U n d o ro d n i, v. a se in g r e tio s iá , Ú t, 8. d r u m u , c a le .
a s e d e s g u s tá . U tá la t, u tá lá s , s . ű r ir e , d e s g u s -
U nd o ro s, a . g r e tio s u . t a r e , d e s p re tiu .
U n n i, v . a u r í, a s e d e s g u s tá . U tá la to s , a . u r itio s u , r e p l a c u t u ,
U n o k a , s . n e p o tu . d e s p r e tiu itu , u r g is itu .
U n sz o lá s, s. s ilir e , c o n s trin g e r e , U tá la to s k o d n i, v . a s e u r g is i.
n e v o ir e , s ta r u ir e . U tá la to s s á g , 8. u r g is ir e , n e p lă ­
U nszo u i, v . a s ili, a c o n s tr in g e . c e re , d e s p re tiu .
U n ta la n , u n ta la n ú l, a d . n e c u r ­
U tá ln i, t>. a u r i , a u r g is i.
m a ţii, n e iu c e ta tu .
Ú ta ln i, v . a in d r u m á , a in d e r e p -
U n ta tn i, v . a d e s g u s tá , a in -
t á , a a r e tá .
s tr a i n á .
Ú r , s. d o m n u . U tá ls á g , 8. u r itiu n e , d e s g u s ta r e ,
U racs, a. d o m n u tiu . u r g is ir e .
U ra d a lm i, u ra lm i, a . d o m n e s c u . U ta lv á n y , s . a s i g n a tiu n e , a s ig -
U ra d a lo m , s. d o m in ó i. n are.
U ra lk o d n i, u r a lg a n i, v . a d o m n i, U ta lv á n y o z n i, v . a a s ig n á .
a d o m in á . U ta lv á n y o z o tt, a . a s i g n a t u .
U ra lk o d á s , s. d o m n ire , d o m in a r e . U tá n , p . d u p a .
U ralk o d ó , a. d o m n ito riu . U tá n a z n i, u tá n o z n i, v . a im itá .
U ra ln i, v. a d o m n i (p e c e n e v ) , U tá n o s, s. c r a n g u ta n g u .
a num i dom nu. U tá n o z á s , u tá n z á s , u tá n o z a t, a .
U ralom , 8. d o m n ire , s ta p a n ir e . im ita re .
U ra s á g , s. d o m n u . U tá n o z h a tla n , a . n e im ita b ilu .
222 U tá n o z lia tla n s á g Ü g y esség

U tá n o z b a tla n s á g , s. n e ir a ita b ili- U tó, a . fin a lu , d in u r m a , d e in


ta te . fin e .
U tó d , 8. 8 u c c e s o ru , u r m a s iu , d e s ­
U tá n o z h a tla n ú l, a d . n e im ita b ilu .
c e n d e n te .
U ta s , s . c a la to r ii!, d r u m a r iu .
U tó i, a d . d e in d e r e p tu .
U ta s ítá s , ú tm u ta tá s , s . î n d r u m a ­
U tó la g o s, a . u tó la g o s a n , a d . d e
r e , în d r e p ta r e .
c u r s iv u , l a f in e .‘
U ta s ítn i, V. a in d r n m á , a în ­ U tó ljá ró , (n é v u tó ), s . p r o p u s e -
d r e p tă . tin n e .
U to lsó , a . fin a lu , d e in u r m a .
U ta s itv á n y , s. în d r u m a r e , î n ­
U zso ra, s. c a m a ta n e lé g a la .
d r e p ta r e .
U z s o rá lk o d á s, u z s o rá s k o d á s, s. c a -
U ta z á s , s. c a la t o r ia . m a ta r ia n e le g iu ita .
U ta z n i, V. a calatori. U z so rá lk o d n i, u z s o rá s k o d n i, v . a
U tazó , s . c a la to r iu . c a m a ta r í n e le g iu itu .
U tc z a , 8. s tr a d a , s t r a t a , u litia . U zso rás, 8. c a m a ta r iu n e le g iu itu .

Ü d ité s, s . r e c r e a r e , r e s ta u r a r e , Ü d v ö zö lt, a . s a lv a ta , m â n tu ita .


r e in v io s ia r e . Ü g , ü g e té s , s. t r o p o t a , tr o p o tir e .
Ü d ítn i, v. a r e s t a u r á , a r e c r e á . Ü g e tn i, v . a tr o p o ti, a m e r g e
Ü d ü lés, 8. r e s ta u r a m e n tu . in t r o p o ta .
Ü d ü ln i, v. a s e r e s t a u r á , a se Ü g y , 8. lu c r u , t r é b a , c a u s a .
re in v io s iá . Ü g y e fo g y o tt, a . m is e r a b ilu , se -
Ü dv, 8. f e ric ir e , s a lu te , m â n tu ire . r a c u , p r e p a d itu .
Ü dves, ü d v ö s, ü d v ö ssé g e s, a . f e ­ Ü g y ek ez és, s. s ta r u i n t i a , d ilig e n ­
r ic ita , m â n tu ita . tia , n a z u ir e .
Ü d v esség , ü d v ö ssé g , s. f e ric ir e , Ü g y e k e z n i, ü g y e k s z e n i, v . a s i l i ,
m â n tu ir e . a n a z u í, a s ta r u í.
Ü d v ö z itn i, v . a s a lv á , a m a n tu í. Ü g y e lé s, ü g y e le t, s. a te n ţiu n e ,
Ü d v ö zités, s . s a lv a r e , m â n tu ir e . p a z a , în g r ijir e .
Ü d v ö zítő , s. s a iv a to r iu , m a n ta i- Ü g y e ln i, v. a p ă z i, a în g r iji, a
tö r iu . t i a te n tu .
Ü dv ö zlés, ü d v ö z le t, s. s a lu ta r e , Ü g y e s, a . in d e m a n a te c u , g liib i-
g ra ta la tiu n e . c iu , d e s te r u .
Ü dvözölni, v . a s a lu tá , a g r a tu lá . Ü g y e s itn i, v . a fa c e d e 3 te ru p e
Ü d v ö sség , ü d v ö ss é g , s . m â n tu ire , c in e v a , a g h ib a c í.
s a lv a r e , s a lu te . Ü g y e sk e d n i, v . a fi i n d e m a n a te c u .
Ü d v ö zö ln i, v . a s e s a lv á , a s e Ü g y e ssé g , s . g h ib a e ía , d e s te r i-
m a n t u í ; a r e p o s á i n d o m n u lu . ta te .
Ügyész Üvegészni 223
Ü g y é sz , 3 . a d v o c a tu , p r o c u r o r u . Ü re g e s, a . g a u n o s u .
Ü g y észi, a . a d v o e a tia lu . Ü res, a . g o lu , d e s ie rtu .
Ü g y é s z k e d n i, v . a p o r t é advo­ Ü re se d n i, ü r e s ü ln i, v . a s e g o li,
c a tu r a . a s e d e s ie r tá .
Ü g y é sz sé g , s . a d v o c a tu r a , p ro - Ü re s ité s , ü r íté s , s. g o lir e , d e-
c u r a to r ía . s ie r ta r e .
Ü g y e tle n , a . n e in d e m a u a te c u , n e - Ü re sítn i, ü r itn i, ü r itg e tn i, v . a
d e s te r u , n e g h ib a c iu , p r o s tu . g o li, a d e s ie rtá .
Ü g y e tle n s é g , s. n e d e s te r ita te , Ü rm ös, a . p e lin o s u , c u p e lin u .
p r o s tia . Ü röm , s . p e lin u .
Ü g y le t, s . p r o fe s iu n e , o c u p a tiu n e . j Ű r ta n , s. s te r e o m e tr ía .
Ü g y n ö k , 3 . a g e n tu . Ű rta n i, a . s te r e o m e tr ic u .
Ü g y n ö k s é g , •». a g e n ţia . Ü rü , s. b e r b e c e c a s tr a tu .
Ü g y v é d , 3. a d v o c a tu . Ü rü g y , s . p r e te s tu , s té m a tu .
Ü g y v é d i, a . a d v o e a tia lu . Ü rü lé s, s. d e s ie r ta r e , g o lir e (d e
Ü g y v é d k e d n i, v. (v. ügyész- s e n e ).
k e d n ij. Ü rü ln i, a . a s e g o li, a s e d e ­
Ü g y v é d sé g , s. (v. ü g y é s z s é g ) . s ie rtá .
Ü ld ö g é ln i, v . a s ie d é (m e re u ).
Ü st, 3. c a ld a re .
Ü ldözés, a. p e r s e c u ta r e , p r i g o ­
Ü stö k , s. tu f a d e p e r u , c h ic a ,
n ir e .
m o tiu , c iu fu .
Ü ld ö zn i, v . a p e r s e c u tă , a p r ig o n i.
Ü stö k ö ln i, v . a t r a g e d e p e r u .
Ü lep, s. s i e d iu t u ; d r o jd e .
Ü stö k ö s c s illa g , s. c o m e ta .
Ü lep ed n i, v . a s ie d é , a s e a s ie d iá .
Ü sző, s. v itie la , v itie a .
Ü lés, s. s ie d e re , s ie d iu tu
Ü szög, ü sz ő k , s . te c iu n e .
Ü ln i, u. a s ie d é .
Ü szögös, a . te c iu n o s u .
Ü ln ö k , a. a s e s o r u .
Ü te g , s . b a te r ia .
Ü lő, s. s ie d ie to r iu .
Ü tem , ü té n y , s . ta c tu .
Ü lővas, s. ile u , in c u d in e .
Ü té r, s . p u ls u .
T O tetm éuy, ü lte tv é n y , s , p la n ta -
Ü tés, s . b a te r e , b ă t ă t u r ă .
tiu n e .
Ü tk ö z é s, ü tk ö z e t, s . a t a c u , b a -
Ü lte tm é n y e s , a . p la n ta tu .
ta lia .
Ü lte tm é n y e z n i, v . a p la n tă .
Ü lte tn i, v . a p l a n t ă ; a p u n é la Ü tk ö zn i, v . a s e b a te , a s e a ta c ă .
s ie d e re . Ü tle g , 3. lo v itu r a .
Ü nnep, ü n n e p é ly , «. s e r b a to r ia , Ü tn i, v . a lo v i, a b a te .
se rb a re . Ü tö g é tn i, v. a b a te , a lo v i (m e re u ).
Ü n n e p e ln i, v . a s e r b ă . Ü tő d és, s . l o v i t u r a ; r e s a ltu , s p a i ­
Ü n n e p é ly e s, ü n n e p i, ü n n e p ie s , a . m a.
s e rb a to r e s c u . Ü tö d n i, v . a s e lö v i; a s e r e ­
Ü n n ep lés, *. s e rb a r e . g a lté , a s e in f ric o s iá .
Ü r, ü re s s é g , s. g o la tiu n e , d e- Ü v eg , 3. s tic la , g la ja .
s ie r ta tiu n e . Ü v e g e s, 3. s tic la r iu , g la ja r iu .
Ü re g , ». c a v e r n a , p e s c e r a , v i­ Ü v eg ez n i, v . a g la ja r i, a p u n e
z u n ia , g a u r a . s tic la .
224 Ü v ö lten i V a g y o n ta la n s á g

Ü völteni, üvöltözni, v. a u rlă , a Ü zérkedni, v. a speculă.


se v a ie tá ; a siu erá. Ü zérlet, üzérség, a. sp ecu latiu n e,
Ü v ö lté s, s. u rletu , v a ie ta tu ra . p ro fesiu n e.
Üzemény, a. o c u p atiu n e, p ro fe ­
siu n e, în d e le tn ic ire ; sp e e u la . Üzés, *. g o n ire , a lu n g a re , fu-
Ü zenet, a. in sc ie n tia re , m esag iu , g a rire .
re p o rtu , a n u n tiu . Üzlet, a. sp ecu la, sp e c u la tiu n e .
Ü zenni, üzengetni, v. a re p o rtá ,
a in sc ie n tiá , a sch im b ă v o rb e. Ű zni, v. a g o n i, a a lu n g ă , a
Ü zér, a. sp e c u la n tu , a g in te , co- u rm a rí.
m isio u a riu .

V.
Vaczkor, a. m ere, p e re, (selba- V adság, a. se lb atac ía.
te e e , p a d u retie ). V adulás, a. se lb atac ire.
T aczkos, a. in d esatu , in fu n d a tu V adulni, v. a selb atací.
(la. e o rp u j, tié p a n n . V ágás, a. ta lie tu ra , tă ie tu ră .
Vaczogni, v. a c la n tie n í (in d enti). V á g atlan , o . n e ta ie tu .
V aczogás, a. c la n tie n ire , ("de V agdalkozás, a. tă ie tu ră , (p rin
d en ti). a rm e se a u cu v ente).
Vacsora, a. cin a. V agdalni, ». a taié , a îm b u c a ţi.
V acsorálni, v. a cină. V á g tatás, a. g a lo p a re ("călăritu
Vad, a . seib atecu . rapede).
V ád, a. in cu sa, p íra . V ág tatn i, v. a g a lo p ă, a c a la rí
Vádaskodni, v. a a c a să , a p eri, in g alo p u , a m erge ra p e d e .
a iu cu sá. V ágy, vág y ás, vágyakodás, v á ­
Vadász, a. v e n ato riu . gyódás, a. .p o fta , d o ru , v oia,
V adászás, vad ászat, a. v e n atu , p ia c e re , d o rire.
v e n a to ría . V ágyni, vágyakodni, vágyakozni,
V adászati, a. de v e n a tu . vágyódni, v. a dori, a p o fti,
V adászni, v. a v en á. a se p o ttí.
V ad ászg atn i, v. a v e n ă d e su . Vagyon, a. a v ere, b o g a tía .
V adítni, v. a selb atací. V agyonilag, ad. aetivn. ,
Vádlevél, a. in cu sa. Vagyonos, a. a v u tu , b o g a tu .
Vádolás, a. in c u sa re , a c u s a re . Vagyonosodul, ®. a se in a v u tí,
Vádolni, v. a in cu sá, a a cu sá. a se im b o g ati.
V ádolgatni, ®. a in cu sá (m ereu ). Vagyonosság, a. a v u ţia , b o g a tia .
Vadon, v adul, ad. seib atecu . V agyontalan, a . n e av u tu , fa ra
Vadoncz, a. seib atecu . av ere, se rac u , m eseru .
Y adonság, a. lo cu se ib a te c u , lo- V a g y o n ta la n ig , a. n e a v u tia , n e-
c u n e cu ltiv a tu . av ere, se rac ía.
Vaj Váasztékos 225
Vaj, s. u n tu . V akoskodás, s.-o rb ec a re, o rbire,
V ajas. a. u n to sn , cu u n tu . orbia.
V ájás, v ájltálás, a sc o b itu ra , s ă ­ V aksi, a. m iopsu, deb ilu la v e ­
p ă tu ră . d e re.
V ajda, a. v o ivodu. V akulás, a. o rb ire .
V ajdaság, a. v o iv o d atu . V akulni, «. a orbi.
V a jh a ! int. b a r e m u ! b a te r u ! V alaha, ad. can d v a, ó recan d v a.
V ájni, v á jk á ln i, v a scobi, a V alahány, a. c ativ a, c a ti.
sa p ă V alahányszor, coj. d e ca te o ri.
V ajúdás, a. d e sp u terire, slabi- V a lab á ra, ad. in fine.
tiu n e , d e sc u ra g iu . Valahogy, valahogyan, ad. cum ­
V ajúdni, v. a se d e sp u terí, a v a , ó recum va.
slab i, a se ch in u i. V alahol, ad. óreu n d e.
V ajudság, a. d e sc u ra g iare , des- V alahonnan, valahonnét, ad. de*
p u te ritiu n e , c h in u ire. u n d ev a, d eóreunde.
Vak, o. orbu. V alahová, ad. óreu n d e, un d ev a.
Vali and, vakandok, a. sobolu, V alaki, pron. cineva, órecin ev a-
c a rtitia . V álalkozni, vállalkozni, v. a in ,
V akarás, a. ra d e re , sc ă rp in a re , tre p rin d e , a se a p u c á (d e ce­
sg a rie tu ra . v a sp e c u la tiu n e ).
V ak arn i, v. a sc a rp in á , a ra d e , V állalkozás, a. in tre p re n d e re ,
a sg a rié . V álalni, v állaln i, v. a lu á asu ­
V ak arák , a. r a s e tu ra . p r a - si (u n u lu c ru j, a în tre ­
V akarodzni, ®. a se scarp in á. p rin d e.
V akbuzgalom , vakbuzgóság, a. V alam eddig, ad. p a n a c a n d -v a ,
b ig o ta ría , b ig o tism u , ía n a tism u . p a n a -c a n d u .
V akbuzgó, a . b ig o tu , fa n a tic n . Valam ely, a. ó re ca re, órece.
V akbit, a. su p e rstitiu n e , cred in - V alam elyik, a. ó re ca re.
tia ó rb a. V alam int, coj. p re cu m u , cá.
V akitás, a. o rb ire. V álás, a, d e sp ă rţire , desfacere,
V ak itn i, v. a o rb i ('pe a ltu lu ). disolvare.
V akm erő, a. a u d ac e, p re in d re s-
V álni, v. a se d e sp a rţi, a se des­
n e tiu , c u te d iato riu .
face, a se disolvá.
V akm erőn, ad. (v. v a k m e rö j.
V álhatlan, a. n e d esp artib ilu , n e-
V akm erőség, a. a u d a c ita te , in -
disolvaveru.
d re sn é la ó rb a, cu te d iare .
V akm erősködni, v. a fi au d ace, Válasz, a. re so lu tia , ré s p u n s u .
a fi p re a in d resn etiu . Válaszolni, v. a re sp u n d e , a r e ­
Vakolás, v akolat, a. sm a ltu , ten- p lic ă .
ciu iéla, tie m en tu . ■ V álasztani, v. a a leg e.
V ak o latlan , a. n e sm altatn , ne- V álasztás, a. a le g e re .
tie m en tatu , n e te n tiu itu . V álasztási, a. de a le g ere .
Vakolni, v. a sm altu í, a tie m en tá, V álaszték, a. a le sa tu ra , a le g e re ,
a te n tin í. d e sp a rtiem e n tu .
Vakon, ad. orbesce. Választékos, a. a ’esu.
15
226 Választmány Változákoynág
V á la s z t m á n y , a. á le s a t u r a , c o - V alósítás, «. re a lis a re .
m it e t u , c o m is iu n e . V alósithatlan, a. v a ló s ith a tla n ú l,
V á la s z t m á n y i, a . c o m it e t u a lu , d e ad. n e re a lis a v e ru .
c o m it e t u . Valósitni, v. a re a lis á , a du ce
V á lj o n ? ad. ő r e ? in dep lin ire.
V á l l , g. n m e r u . Valósodni, valósulni, v. a se r e ­
V á lla lá s , v á lla la t , s. în t r e p r in d e r e . a lisá , a se îm p lin i.
V a lla n i , v. a s p u n e , a a d e v e r i , V alószínű, a. v erisim ilu , v e rase -
a m ă r t u r is i, a f a s i o n á , a r e - m en ea, p ro b a v e ru .
cu n osce. V alószínűség, g. verasem en im e,
V a llá s , s. m ă r tu r is ir e , a d e v e r ir e , p r o b a v e r ita te ; a p a re n tia .
r e c u n ó sc e r e , r e lig iu n e . V alószínűtlen, a. n ev era se m e n ea ,
V á lla s , a. u m e r o s u . n e p ro b a v e ru ; n e a p a rin te .
V a llá s o s , a. r e l e g io s u . V alószínűtlenség, s. nev erasem i-
V a llá s o s s á g , s . r e l i g i o s i t a t e . nim e, n e p ro b a v e rita te , n e a -
V a llá s t a la n , o . n e r e l i g i o s u , fa r a p a re n tia .
c r e d in t ia . V alótlanság, s. n a adeveru.
V a llá s t a la n s á g , s . n e r e l ig io s it a t e . V álság, g. c ris a , p ericlu .
V a llá s t a la n ú l, a d . ( r . v a l l á s t a l a n ) . V álságos, o. c ritic u , p e ric u lo su .
V a llá s t a n , s. r e l ig iu n e , s c i e n t i ’a V áltakozat, g. sc h im b a tiu n e , v a -
r e lîg in n e i. r ie tiu n e .
V a lla t á s , « . c e r c e t a r e , a s c u lt a r e , V áltakozni, ti. a se v a r i á / a se
in c u ir a r e . ' schim bá.
V a lla t n i, v. a c e r c e t ă , a i n c u i r á , V áltás, g. sch im b are.
a a s c u lt á . V áltan i, v. a schim bá.
V a llo m á n y , v a llo m á s , s. m ă r t u ­ V áltogatni, v. a sch im b á (merenj.
r is i r e , f a s iu n e , f a s iu n a r e . V áltig , ad. in d e s tu lu , p a n a la
V á ln i, v. a s e d e s p a r ţ i, a s e in d e s tu lire .
a le g e . V áltó, g. p o litia, c a m b iu ;« . schim -
V a ló , s. a d e v e r u , a d e v e r a t u . b a to riu .
V a ló b a n , ad. in t r u a d e v e r u . V áltozás, g. sc h im b a re, v a rie tiu n e .
V a ló d i, a, d r e p tu , r e a l u , a d e v e ­ V áltozatlan, a. n e sc h im b atu , n e -
r a tu . v a ria tu .
V a ló d ia t la n , a. n e a d e v e r a t u , n e ­ V áltozatlanság, g. n e sc h im b are ,
d r e p ţii, f a ls u . n e v a rie tiu n e .
y a ló d i a t ía n s á g , s. n e a d e v e r u , n e ­
V áltozatlanul, ad. n e sc h im b ata ,
d r e p t a t e , n e r e a l it a t e .
n e v a ria tu .
V a ló d ila g , ad. in t r u a d e v e r u , r e ­
V áltozatos, a . sch im b atio su , v a -
a lu .
riab ilu .
V a ló d is á g , a. a d e v e r u , r e a l it a t e .
V á lo g a t á s , 8. a le g e r e . V áltozatosság, g. (v. v á lta k o z a t).
V á lo g a t n i, v. a a le g e . V áltozékony, a . v a ria b ilu , sch im ­
V á lo g a t ó s , a. a le g a t o r iu . b atio su , n e s ta to rn ic a .
V a ló s á g , s. r e a l it a t e , a d e v e r u . V áltozékonyság, g. sch im b are, v a ­
V a ló s á g o s , a. r e a lu , a d e v e r a t u . rie tiu n e , n e s ta to rn ic ia .
Változhatatlan Vásott 227
V álto zh atatlan , a. n escim b av eru , V árd a, a. fo rtu , fo rta ré tia , ci­
n e s tra m n ta v e ru . ta d e la .
V áltozni, v. a se sch im b á, a se V arg a, a. cio b o tariu , e ism a riu ,
v a riá , a se stra m u tá . c a lc iu n a riu ; a rg a sito riu .
V áltoztatás, s. sch im b are, s t r ă ­ V a rjú , a. cióra.
m u ta re , v a rie tiu n e . • V árm egye, a. c o m itatu .
V álto ztatn i, v. a schim bá, a v a ­ V á rn i, v. a a şte p tă .
riá , a s tra m u tá . V áros, a. o ra siu , c e t a t e ; ('me­
V áltság , a. re scu m p e rare . zőváros, opidu).
V áltv a, ad. sc h im b a ta, rescum - V árosi, városias, a . orasien eso u ,
p e ra tu . d e o rasiu :
V álu, ». tró c a . V árosilag, ad. o ra sien e sc e.
V ályog, a. lü tu . V ároska, a. orasielu .
Vám , a. v am a, c a ra n tin a . V a rrá s, a. co séla, c o se ta ra .
Vám olni, vám ozni, v. a v am uí, V a rrn i, o. a cose.
á lu á v am a. V aro g atn i, v. a cose (m ereu ).
Vám os, a. v am esiu . V arty o g ás, a. o caire ( l a brósoej.
V ándor, a. p e re g rin u , c ala to riu . V artyogni, v. a ocaí.
V ándorlás, a. p e re g rin a re , cala- V as, a. d e rű , fern .
to rire . V asalás, a. fe re c are .
V ándorolni, v. a p e re g rin ă , a c a ­ V asalni, v. a ferecá.
la to ri. V á sá r, a. tírg u , té rg u .
Vánkos, a. p e rin a . V á sá ri, o. de té rg u .
V ánszorodni, v ánszorogni, v. a V á sá rla n i, v ásárolni, v. a cum ­
se ta ra i, a se tr a g e (pe p e ­ p ă ră , a té rg u í, a a co rd á .
riére,), a se ta r i. V á sá rlá s, a. c u m p ă rare , té rg u ire .
V án y o ln í, v. a in v a lu í (p a n u ra V asárnap, a. dum ineca.
in v á ltó ró l. V ásáros, a. tirg o v e tiu , tírg a re tiu .
V ar, a. le p ra , M ra , ra p a n u . V asas, o . fe re c a ta , in fie ra tu .
V ár, a. c etate , c aste lu , fo rta- V äsatlan, vasalatlan , a. nefere-
r é tia . c a tu , nefieratu .
V árak o zn i, v. a a ş t e p t ă . ' V asazás, vasazat, a. in fierecare.
V árak o zás, v á r á s ; a. a şte p ta re . V asazni, v, a fierecá, a leg á
V a ras, varan cso s, a . b u b o su , n e - c u fieru.
gelo su , riio s u (la b ró so ej.
Vasfogó, a. c le şte (de fieru).
V arasodni, a . a se im p lé de
V á sítn i, v. a róde, a to c i, a tim ­
bűbe.
p i ; a stra p e d i (d e n tii).
V á ra tla n , a. n e a ş te p ta ta .
V á ra tla n u l, ad. p e n e a s te p ta tu . V askos, a . g ro su , tru n c h io sn .
V a rázs, v arázslat, s. fe rm ecatu ra, V asm acska, vashorgony, a. a n g ira .
in c a n ta tu ra , m ag ia, a tra g e re . V ásni, V. a se róde, a s e toci,
V arázslás, a. in c a n ta re , ferm e- a stra p e d i (d e n tii).
c a to ría , m ag ia. V ásás, a. to cire, ró d e re .
V arázso ln i, v. a ferm ecá, a in - V áso tt, a . ro şu , t o c i t a ; s tia p e -
c a n tá , a a tra g e . 1 d itu .
15*
228 Vegyesitni
V á so ttsá g , a. sp u lb e ra tu ra , r e ­ V égetlenség, végtelenség, a. n e ­
in ti a, c o ru p tiu n e. m ă rg in ire , nefin itate, im m en -
V astag , a. g ro su , v o lu m in o su. sin n e.
V a sta g ítn i, v. a in g ro siá. V égezés, s. te rm in a re , te rm i-
V astag o d n i, v. a se in g ro siá . n a tiu n e .
V a sta g it ás, a. in g ro sia re . V égezet, végzés, *. c o n clu siu n e,
V astagodás, s. in g ro s ia re (p ro ­ re so lu tiu n e , sfa rsire.
p rie ). V égezet, végzés, a. c o n c lu siu n e ,
V astag o n , ad. g ro su . re so lu tiu n e , o ta rire .
V a sta g ság , s. g ro sim e. V égezetlen, végzetten, a . neter*
V ásn ln i, v. a se ró d e, a se to cí. m in a ta , n efinitu.
V ászon, s. p a n za . V égezetre, végzetre, ad. infine-,
V áz, a. sch eletu . in sfirsitu, in u rm a.
V á z la t, a. sch itia.- Végezni, v. a te rm in ă , a fini.
V ázlatos, a. se h itia ta . . V éghetetlen, a.n e m ă rg in ita , p re s -
V ázolni, v. a sch itiá. te m esu ra, im m en su .
V azul, n. prop. B asiliu . V éghetetlenség, s. (v. v é g etlen ­
V éd , védelem , a. p ro te c tiu n e , sé g ;.
a p a ra m e n tu , se u tin tia. V éghetetlenűI, véghetlenűl, ad.
Védbeszéd, s. ap o lo g ia, cu v en - (v. v é g h etetlen ).
t a r e a p a ra to ria . V ég ig , ad. p a n a in fine, p a n a
V édés, • védelm ezés, s. a p a ra re , in sfa rsita .
sc u tire , p ro te c tio n a re . 'V é g le g , 8. d efin itiu n e.
V édni, védelm ezni, o., a a p a rá , V égleges, a. defin itiv a.
a d efendá, a scu ti, a pro - V églet, a. estrem u .
ie c tio n á . V égre, ad. in u rm a, in fine.
V édelm i, a. d e fen siv a , de a p a ra re . V é g reh ajtan i, v. a e se c u tá , a im -
V édencz, a. c lie n tu , a p a ra tu . plení.
V eddegélni, v, a c u m p a rá ,» Iuá V ég reh ajtási, a. esecutivu.
(m ere u ). V égrendelés, végrendelkezés, *.
V eder, a. v á d ra, g aléta. te s ta m e n tu .
V édetten, a. védettem ül, ad. n e- V égső, a. finalu.
a p a ra tu , n e sc u titu , n e p ro te c - V égtére, ad., (V. v é g e z e tre ;.
tio n a tu . V égzem ény, «. d e cre ta , reso lu -
V éd ett, a, a p a ra tu , p ro te c tio n a tu , tiu n e .
sc n titu . V égződni, u. a se te rm in á , a
V edlés, a. n e p a rlire . se fini.
V edleni, v. a n e p a rlí. V egy, vegyiilet, v egyiték, a. a -
V édőleg, ad. defensive. m e s te c a tu ra .
V édv, 8. a rg u m e n ta . V egyboníás, a. a n alisa, chem ia.
V ég , 8. c ap etu , fine. V egybontási, a . a n aliticu , che-
V éges, o. m ă rg in ită , finitu. m icu.
V ég etten , v ég telen , o. n e m ă rg i­ V egyes, a. a m e stec a ta .
n i ta , n efin itu , im m eo su . V egyesitni, v. a a m e stec á .
Vegyesülni Vergődés 229
V egyesülni, veg y ü ln i, v. a se V endégeskedés, a. o sp e ta re , os"
am esteca. p e tiu n e (îm p ru m u ta ta ).
Vegyész, a. chem icu . V endégeskedni, v. a se o sp etá.
V egyészet, a. c h em ía. V éndéglő, vendégfogadé, a. o te lu ,
Vegyfolyam ; a. p ro c esu chem icu. o s p e ta r ía .
V egyítés; s. am e stec a re. V endéglős, vendégfogadós, a. o s-
V eg y itetlen , o. n e am este c atu . p e ta riu .
V eg y tan , vegytudom ány, a. c h e ­ Vendégszerető, o. o sp italu .
m ía. V endégség, a. osp etiu , b a n c h e tu ,
V eg y tan i, a . chem icu. tra ta m e n tu .
V együlés, a. a m e stec a re. V enni, v. a lu á , a c u m p a rá .
V egyiilet, a. a m e stec a m e n tu . V énség, a. b e tra n e tia .
V együlni, ti. a se am estecă. V én ü ln i, ti. a im b e tra n í.
V éka, a. m e tte ta , m iertia. V enyige, a. v itia (de v in ia ).
V ék n y ú ln i, vékonyúlni, vékonyod­ V ér, a. san g e.
n i, ti. a se su p tié. V é ralk a t, a. te m p e ra m e n tu .
V ékony, o. su p tire . V ércse, a. u liu .
V ék o n y itás, a. su p tire . V erdegélni, vereg etn i, verd esn i,
V ékonyítni, ti. a su p tié. ti. a b a te m ereu .
V ékonyodás, vékonyulás, a. su p - V eréb, a. v ra b ia .
tie m e n tu , su p tíe re V erejték , v eríték , a. su d o ri.
V ék onyság, a. su p tiem e n tu . V erejtékez, v eriték es, a. a su d a -
Vei, p. cu . . tu , e u su d o ri.
V élekedés, vélem ény, a. o p in iu n e , V erekedés, a. b a ta ia , in c a ie ra -
p ar'ere. tu ra .
V élni, vélekedni, ti. a o p in á, a V erekedni, ti. a se b a te , a s e
c red e, a fi d e p ă re re . in c a ie rá .
V élem ényezés, a. p ă re re , a p ro - V erem , a. g ró p a .
b a tiu n e , o p in iu n e . V erm es, a. g rn p o su .
V élem ényezni, ti. a d á p ă re re , V érengezés, .vérengzés, *. ver-
a d á o p in iu n e , a opiná. ' sa re de sa n g e , m a c e lu .
V életlen, a. v é le tle n ü l, ad. ca- V érengezni, ti. a se m acelá, a
. su alu , fa ra v e ste , é v e n tu a lu . v e rs á san g e.
V életlenség, a. c a s u a lita te , in - V eres, a. ro siu .
te m p la re , e v em u alita te. V erés, a. b a ta ia , b a te re .
V elő, a. m ed n a. V éres, a. sa n g io su .
Velős, o . m ed u o su ; solidu. V eresedni, ti. a se ro sí.
V elősség; a. so lid ita te , v a lid ita te . V ereses, a. ro siu , ro s ie te c u .
V előtlen, a . n e m e d u o su ; n ev a* V eresítn i, ti. a ro sí.
lid u , n e so lid u . V e retlen , a. n e b atu tu .
Vem hes, a . de a fetá- V éretlen , a. n e sa n g io s u , fa ra
V én, a . b e tra n u , vechiu. sa n g e .
V ény, a. re c e p tu . V érezni, ti. a s a n g e rá , a im plé
V endég, a. óspe. de sa n g e .
V end ég eln i, ti. a o sp e tá. V ergődés, a. tré p a d u , v é rg o lire .
230 Vergődni Vetekedés
V erg ő d n i, v, a se v é rg o lí, a d i V eszély, veszedelem , a. p e rio u lu .
d e in m a n i s i p eció re. Veszélyes, veszedelm es, a ., p e ri­
V érm es, a. ean g e ro sn . culoşii.
V érm esség, a. p letó re, p riso sin - V eszélyeztetni, veszélyezni, ve-
t ia d e san g e. szedelm eztetni, ti, a p e r ic liti.
V érm esedni, v. a se im p lá de Veszekedés, a. c e rta re .
san g e, a se sangiosi& . V eszekedni, veSzekszeni, ». a se
V ern i, v. a b a te . c e r t i.
V erődni, ti. a se b a te . VeBzékelés, a. Ia m e n ta tiu n e , v a -
V erő fén y , a. ln m in a d e ső re, ie ta re .
f a c i’a so relu i. V eszékelni, ti. a la m e n ti, a se
V erőfényes, a. so ritu , la m in a ta v a ie ţ i.
d e sö re. V eszélyeztetés, a. p e ric lita re .
V ers, a. v iersn , v e rsa . V eszélytelen, a. n e p e ric u lo sn , f a ­
V erselés, a. v ersificare. r a p ericlu .
V erselet, s. p o e m a ; p o e sía. V eszett, a. p ie r d u ta ; tu r b a ta ,
V erselni, v. a v e rsific i. fu rio su .
V ersen g en i, versen y ezn i, ti. a ri- V eszettség, a . tu rb a tiu n e , fa rő re .
v a lisá , a e m u li, a c o n c u r i. V eszni, ti. a se p ierd e.
V ersenygés, a. riv a lisa re em u la- Vesződés, vésződség, a. c a s n a ,
tiu n e , c o n cu re n tia . trib u la tiu n e , p la g a , o ste n éla.
V ersen y , s. e m n la tiu n e, c o n c u ­ V esződni, ti. a se c asn í, a. s e
re n tia . trib a li.
V ersenyes, a. riv a la , e m u la n te . V eszteg, a . d o m o la , lin iso ita ,
V ersen y társ, a. c o n cu ren te, r i v a l a . . a sie d ia ta , p a cific a .
' V e rse se t, s. (V. v e rsele t). V esztegelni, e . a s t i lin ise itn ,
V e rstan , s. p ro so d ia . a s t i .in c o n tn m a tía.
V é rt, s. p a n tie ra , z ea , s c u tn . V eszteglés, a. lin iscire, c o n tn ­
V é rtan ú , a. m a rtirin . m a tía .
V értó d alás, a. c o n g e s tin n e de V esztegetés, a. p ra d a re » ris ip ire
sa n g e . (de av ere ).
V érzeni, ti. a s â n g e r i, a c u rg e
V esztegetni, ti. a risip i, a p r a d i .
sa n g e .
V esztegető, a. risip ito rin , p r a -
V érzés, a. sa n g e ra re , c u rg e re
d a to riu .
d e sa n g e .
V ese, a. ra ru n c h iu . V eszteglőintézet, a. c o n tu m a tía ,
V ésés, a. d a ltu ire . c a ra n tin a .
V ésn i, v. a d altu í. Vészfelen, a. n e p e ric u lo s u ; n e -
V éső, vésű, a. d a lta . fo rtu n o sn .
Vessző, a. v é rg a , n n ie la , jő rd a . V eszten i, o. a p ierd e.
V esszőzés, a. b a te re c u v e rg i. V esztés, veszteség, a. p ie rd e re .
V esszőzni, v. a b a te c a v e rg i. V ét, vétel, a. lu a re , c u m p ă ra re .
V ész, a. te m p e sta te , fo rtu n a , pe- V étek, a. p e c a tu .
ricln . V etekedés, a. d isp u ta re , co m b a­
V észes, a. fo rtu n o sn , p e ric n lo sn . te r e ; e m n la tiu n e.
Vetekedni Vigasztalni 231
V etekedni, v. a d isp u tă, a c o m ­ V ezér, a. co m a n d an te .
b a te , a se c e r tă ; a se e m u lá. V ezérelni, vezetni, v. a com an­
V etélkedés, a. (v . versenygéa). dă, a co n d u ce.
V etélk ed n i, ». (v. v e rse n y g e n i). V ezérlés, vezérlet, a. con d u cere,
V etem edés, a. p ro c le tía , b la s ta - c o m a n d are .
m a tía . in fam ia. V ezetés, a. conducere.
V etem edett, a . b la s ta m a tn , p ro ­ V ézn a, a . u sio ru , d ebilu, sla b u .
c le ta , d a tu sp re rele. V iadal, viadalom , a. lu p ta , duelu.
V etem edettség, a. (v. v e te m ed é sj. V iaskodás, a. (v. v ia d a l).
V etem edni, vetem űlni, v. a se V iaskodni, v. a se lu p tă , a se
d á s p re b la s ta m a tía , a se de- d uelă.
g ra d á fin re le ). V iasz, a. c éra .
V etem ény, a. leg n m a. V iaszolni, viaszozni, v. a cerá,
V etem ényes, a . c u legnm e. a tr a g e c u céra.
V etem ényezni, v. a se m an á l e ­ V iaszos, a . c era tu .
g u m e. V iczkándozni, v. (v. v e rg ő d n i).
V éteni, v. a g re si, a p e c a tu í. V icsorgatni, v icso ritn i, v. a râ n ­
V etn i, v. a a ru n c ă , a s e m a n á ; j i (dentii).
a a ş te rn e fp a tu lu ). V idám , vidor, a . v id o ra n , vidá-
V etés, a. a ru n c a re , sem ănătură; m ú l, v id o rú l, a d . v o lio su , v e-
aBcernere. selu , vig o ro su , ila riu .
V étés, a. g re sié la . V idám itni, viditni, v id o ritn i, t).
V e tettle n , a . n e se m e n atu , n e a- a v eseli, a face v o lia b u n a .
r u n e a t u ; n e a s te rn u tu . V idám odni, vidám úlni, vidnlni,
V etett, a. s e m e n a tu ; a r u n c a tu ; v. a se b u c u ră, a se v eseli,
a s te m u tu . a fi ila riu .
V étk es, a. p e ca to su . V idám ság, vidorság, vid u lás, s.
V étk ezn i, v. a p e c a tu í. v eselia, v ig o ro sita te , ila rita te .
V etk ezn i, vetkeződni, v. a se des- V id é k , s. tie n u tu , re g iu n e .
b ra c á . V idéki, a. tie n u ta lu .
V etkeződés, *. d e sb rac a re. V id ra, a. v id ra .
V etk eztetn i, v. a d e sb rac á . V ig, a. v íg an , ad. (v. vid ăm ).
V etk eztetés, s. d e sb rac a re. V igadás, vigadalom , vigalom , vig-
V etődni, v. a s e a ru n c ă (d ein- sá g , s. v e se lia, ila rita te , vo­
t r u u n u lo cu in a ltu lu ). lia b u n a.
V étség , a. g re sié la , e ré re . V if r d n i, vigadozni, v. a se ve­
V étséges, a. g re situ , c u e ré re . se li, a se b u c u ră .
V evény, «. re ce p isa. V igasz, vigasztalás, a. m a n g a ié -
Ve vés, a. p rim ire , a cc e p ta re . re , co n so latiu n e.
V ezekelni, e. a sa tisfac e, a tie - V ig a sz ta la tla n , o . — ü l, ad. n e-
n é p e n ite n tia . m an g a ietu , n e c o n so la tu .
Vezeklés, a. satisfacere, p e n i­ V ig asztalh atatlan , a . — 41, ad. n e -
te n tia . m an g a ib ilu , n eco n so lav eru .
V ezényelni, v, a co m an d ă. V ig asztalni, ti. a m an g a ié, a con­
V ezén y let, a. co m a n d are . solă.
232 Vigasztalódni Virasztani
V igasztaló d n i,, v . a se m a n g a ié , V illanni, v . a fu lg eră , a s tr ă lu ­
' a se co n solă. ci, a sclipi.
V ig y á zá s, v ig y ázat, a. p a z ire , a- V illan y , a e lectru .
te h tin n e , lu a re a m e n te. V illanyosság, a. e le c tric ita te .
V ig y á za tla n , a . v ig y á z a tla n u l, V illanyos, a . e le etricu .
a d . n e a te n tu , fa ra g rig ia , fa­ V illanyosodni, v . a se e le ctrisá .
r a lu a re am e n te. V illanyozás, s. e le ctrisa re.
V ig y á za tla n sá g , a. n e a te n tiu n e , V illanyozni, v . a e le c trisá .
n e g rig in tia . V illás, a . fu rc u tia tu , de fu re u -
V ih a r, a. te m p e sta te , v ifo ru , fu r ­ tia , cu fu rcu tia.
tu n a . V illogni, v. (v. villanni,).
V iharos, a . v ifo ro su , fo rtu n o su . V illongani, v . a se c e rtá , a se
V ilá g , a. lu m e, u n iv e rs u ; lu ­ d isp u tă, a se sfă d i; a fu lg e ră .
m in a. V illongás, a. c é rta , d isp u ta , sfa d a.
V ilá g i, a . lu m escu , de lu m e ; V incze, n. prop. V in cen tiu .
se c u la riu . V inczellér, a. v in ie riu , v in ic e riu .
V ilá g ítá s , v ilág o sitás, a. lu m i­ V in i, v . a se lu p tá , a d uelá.
n a re , s tră lu c ire . V inni, c . a duce, a p o rtá .
V ilá g ítn i, v ilág o sítn i, v . a lu m i­ V innyogás, a. c h ic o tire , rid e re ,
n ă , a s tră lu c i. re s fa tia ta .
V ilágos, o . lu m in o sa , v ed ero su , V innyogni, v. a ch ico ti, a rid e
stră lu c ita . re s fa tia tu .
V ilág o so d ás, a. lu m in a r e ; lă m u ­ V iola, a. v ió la .
rire , lim p e d ire . V ira d ás, v irra d á s, v ira d a t, a. re -
V ilágosodni, v ilágosnlni, «. a se v e rs a tu lu dilei, fa p tu lu dilei,
l u m i n á ; a se la m u ri a se d io ri.
lim p ed í. V iradni, viradozni, v. a se *re-
V ilág o sság , a. lu m in a, v ed ere, v e rsá diu’a.
d eslu cire. V iradólag, a d . c u re v e rs a tu lu
V ilá g s á g , a. co sm o p o letism u . dilei.
V ilá g ta la n , a . — ul, a d . o rb u, V irá g , s. flóré.
f a r a v ed ere. V irágos, a . in flo ritu , cu flóré.
V ilá g ta la n ítn i, e. a o rb i, (p re- V irágosodni, v . a se inflorí.
a ltu lu j. V irá g ta la n , a . — ü l, a d . n einflo-
ritu , fa ra flóré.
V ilág talan o d n i, v. a o rb í. *
V ilág ta la n sá g , a. o rb ia, n e v e d e re . V irágozni, v irág z an i, v . a inflorí.
V ilá g ta n , a. co sm ologia, sc iin - V irág zás, v irá g z a t, a. în flo rire.
tia d e sp re u n iv ersu . V irá n y , virulm ány, a. cam p u ,
V ilan y , a. fosforu. siesu (cu v e rd é tia ).
V illa, a. fu rc u tia . V irá n y ia m , v. a in v erd í, a î n ­
V illám , villám lás, a. fn lg eru . flori.
V illám lan i, v . a fu lg eră. V irányos, a . in v erd itu , in flo ritu .
V illa n á s, v illa n at, a. fu lg e ra , fu l­ V irasztan i, v . a v ig h ié, a p a z í
g e r a r e ; stră lu c ire . (nóptea).'
Virasztás Vitorla 233
V ira sztá s, a. v ig h ie re, v ig ília, V iszhangos, a . re su n a to riu , cu
cu sto d ia. e ch o .
V irgoncz, a . sp rin te n u , sv e ltn , V iszhangzani, viszhangozni, v. a
v ig o ro su . re su n á , a d á ech o .
V írgonczkodni, v. a fi sp rin te n u . V isz k e te g , viszketeges, a . m an-
V iritá s, v iru lás, v iru lat, a. în ­ c a tio su (la. p ie le ;; p o frito riu ,
flo rire, in v e rd ire . p a sio n a tu , a v id u , cu p id u .
V irítn i, v iru ln i, v. a in flo rí, á V íszketegség, a. m an c arim e (de
in v e rd í. p ie le ); p a siu n e , c u p id ita te .
V iselés, viselet, *. p u rta re , p o r ­ V iszketés, a. m an c arim e d e piele.
tit, co stu m u , c o n d u ita . V iszketni, v. a m an c á, a fu rm i-
V iseletlen , o. n e p o rta tu . cá (p ielea s. tru p u lu ).
V iselh etetlen , o. n e p o rta b ilu , n e- Viszongás, a. (v. v iszálk o d ás).
s u p o rta b ilu . Viszonozás, viszonzás, a. re in -
V iselni, v. a p o rtá , a su p o rtá ^ , tó rce re, re sp u n d e re , re p lic a .
V iselös, a.im po v o ra ta , in g re u n a ta . Viszonozni, v. a re in tó rc e , a re s-
V iselt, v iseltes, a . p o rta tu , in- p u n d e , a re p licá .
v e c h itu , p o n o situ . Viszonos, a. v iszo n t, ad. îm p ru ­
V isitás, a. sb ie re tu , tie p e tu , stri- m u ta ta , re c ip rö c u .
g a tu , ch iu ire. V iszontagos, a. a d v e rsa riu , n e -
V isítn i, v. a s trig á , a sb ierá, a fa v o rito riu , sin istru .
ch iu i. V iszontagság, s. a d v e rs ita te , n e ­
V iskó, a. coliba, c asu tia, b o rd e iu . n o ro cire, d e sa stru .
V issza, ad. in d ere p tu . V iszony, a. re la tiu n e .
V isszaélés, a. a b u sa re , a b a te re . V iszony lan i, viszonyulni, v. a s tá
V issazélni, v. a a b u sá. in p ro p o rtiu n e .
V isszah atás, a. re á c tiu n e , re lu - Viszonyos, a. re la tiv u .
c ra re . V iszonyulás, a. re la tiu n e , r a p o r ta .
V issza h atn i, v. c o n tra lu c rá , a fa ­ V ita, a. d isp u ta, co m b a tere .
ce re á c tiu n e . V itász, a. polem icu.
V isszás, a . in to rs u , p e d o su, V itázás, v ita tk o zá s, a. d isp u ta ,
su c itu . d isp u tare , c o m b atere.
V isszato rlan i, v. a re s p in g e , a V itatk o zn i, v. a se d isp u tá , a
re sb u n á , a re sp la tí. se com bate.
V issza to rlá s, a. re sp in g e re , re s- V itatlan , a . n e d is p u ta tu , n e d is-
b u n a r e , re p re sa lia . c u ta tu , n e co m b atu tu .
V isszavonás, a. n ep ace, d isarm o - V itatn i, v. a d isp u tá, a c o m b a ­
n ía , n eu n ire. te , a d iscu tá.
V iszály , viszálkodás, a. c é rta , V itázni, v. a d isp u tá, a polem isá.
sfad a, n e u n ire , d isco rd ia. V itel, a. d u cere, tr a n s p o r ta .
V iszálk o d n i, v. a se c ertá, a se V itéz, o. erou.
sfăd i, a tr a i in disco rd ia. V itézileg, v itézü l, ad. ero icesce.
V iszályos, a. c e rta re tiu , de c é r­ V itézkedés, vitézség, *. e ro ism u .
ta , d isarm o n io su . V itézkedni, v. a face e ro ism u .
V iszh an g , a. ech o , re su n e tu . V itorla, s. v elu , v e n tré la (la n a i).
V ito rlá s V ö rö sö d ü l

V itorlás, a. v e la riu , v e n tre la riru Vonakodás, «. r e tr a g e r e , neveţn*


V ito rlázás, *. p lu tire , v e n tre la re . tia , n e im p lin ire.
V ito rlá zó i, e , a v e n tre lá , a p lu ti Vonakodni, ti. a se r e tr a g e (d e -
c u n a i’a. la c ev a fa p ta ).
V ív ás, a. lu p ta , d uelu. V onal, 8. lin ia , ru b ric a .
V ívni, v. (v. v ín i). V onalos, a. lin ia tu , ru b ric a tu .
Vivoda, a. sc ó la d e d u e lu , scó- V onalozni, ti. a liu iá , a ru b ric ă .
l a d e serim a. Vonalzó, 8 . lin ia , lin ia lu .
V ivő, a. d u c ato riu , p o rta to riu . V onás, 8 . tr ă s ă tu r ă , lin ia , v irg u ­
V ia, s. a p a . la, com a.
V iz a, a. m o ro n u . V onásos, a . lin ia tu ,* v irg u la tu ,
V iz á r, 8. e sü n d a re ("de a p a ). a c c e n tu a tu .
Vizelés, 8. p isia re , u d a re. V onat, 8. e s tr a c tu ; tra s u ra .
V izelet, 8. u d u , p isia tu . V onatkozás, «. p riv in tia , re p o r-
V iz eln i, v . a p isiá. A tu , re la tiu n e .
Vizenyős, a. a p a to su . V onatkozni, ti. a s e r e p o rtá , a
Vizes, a. u d u , a p a to su . se p ro v o c ă, a s tă in re la tiu n e .
Vizesedés, a. u d a re , in u m e d a re . V onatkozólag, ad. in a s ta p ri­
Vizesedni, vizesülni, ti. a s e ud á, v in tia , r e la tiv a .
a se iü u m ed á. V onszolni, vonszolni, ti. (v. h ú r-
Vizesen, ad. u d a tu , in u m e d a tu u d u czo ln i).
V izesitni, ti. a u d á , á in u m e d á . V onitni, v. a u rlă.
V izetlen, a. n e a p a to s u , f a r a ap a. V o n ítás, 8. u rle tu .
V ízhatlanba n e s tra b a ta to riu d e a p a V onni, ti. (v. h u z n i).
V izi, a. d e a p a , a p a te c u . V onogatás, s. tra g e re , fre c a re
V iziboijn, s. sio p á rla a p a te c a (de cap u ).
(an im alu ). V onogatní, ti. a tra g e , a frec ă
V izirányos, a . o riso n talu . (fru n tea ).
V ízk ö r, «. id ro p ic a, b ó la d e a p a . V ontatni, ti. a tra g e , a in tin d e .
V izkóros, vizkórságos, a. id ro p icu . ■Vontatás, a. tra g e re , În tin d e re.
V ízm érő, s. id ro m e tru . V onnlni, v. a se re tra g e .
V izm értan , s. id ro m e tría . Vonzalm as, a . a tra g a to riu .
V iz ta n , 3. id ro lo g ia. Vonzalom, vonzódás, a. a tra g e re .
V izsg a, s. e s a m e n u ; se ru tin iu . V onzani, v. a a tra g e .
V izsg álás, v izsg álat, s. esá m in are , V onzódni, ti. a se a tra g e .
. c e rc e ta re , sc ru ta re , se ru tin iu . Vő, 8. g in e re .
V izsg álatio n , a. — n i, ad. n e esa- Vőfél, a. d u e a to riu . d e m iré sa ,
m in a tu , n e c e rc e ta tu , n e s e ru ta tu v o rn ice lu d e nunta,- p a ran im fu .
V iz sg á ln i, v izsg álg atn i, ti. a esa- V őlegény, a. m ire, lo g o d n ic a .
m in á, a c e rc e tă , a s c ru tă . V ölgy, a. siesu , v a le , lu n c a .
V izsla, v isla, (c an e de v e n atu ). V ölgyes, a . lu n c o s u , siesosu.
V o n ag lan i, ti. a fi in ag o n i’a V ölgyi, a . d e siesu .
m o rţii, a tr a g e d e m ő rte . V örheny, ». (v . v e rh e n y ).
V ó n ag lás, s . tr a g e r e d e m é r t e ; Vörös, a . (v. v eres).
p a lp ita re . V örösödni, ti, (v. v e rese d n i).
Zab, a. ovesu. Zálogolatlan, a. nepemnoratu,
Zabáim, v. a se imbuibá (in neipotecatu, nesecuestratu.
mancare si beuturaj. Zamat, a. gustu, aroma, sucu
Zabálás, a. mancare, beutnra (îm­ aromatecu (la póme).
buibata). Zamatos, a. sucosu, gustuosu,
Zabgyermek, a. copita nelegiui­ cu aroma.
ta , spurin. Zápfog, s. masea.
Zabola, a. frenu, zabala, zale Zápor, a. ploia rapede, ploia ma­
(la frenu,), re, tempestate.
Zabelás, a. zabalosu; infrenatu. Zár, s. incuietóre, lacatu (zára)..
Zabolázni, t>. a infrená. Záradék, s. clausula.
Zabolázás, a. infrenare. Zárakozni, zárkózni, t>. a se in-
Zacskó, a. tasca, punga, seculetiu. chide.
Zacskós, a. pungosu, cu secu­ Zárkozás, s. închidere.
letiu. Zarándok, a. peregrina, calatoriu.
Zagy, zagyválás, zagyvalék, a. Zarándokolni, v. a peregrini, a
turburéla, mestecatura. calatori.
Zagyva, a. confusu, turbure, mes- Zárándoklás, zarándokolás, a. pe­
tecatu. regrinare.
Zagyválni, v. a turburá, a mes­ Zárás, a. închidere; arestare.
teci. Záratlan, a. neinchisu; neares-
tatu.
Zaj, zajgás, zajongás, a. sgomotu, Zárbeszéd, a. epilogu, silogismu.
larma, fremetu. cuventu de închidere.
Zajdulni, zajVbgani, v. a' face Zárda, a. mănăstire, claustra.
sgomotu, a face fremetu. Zárdái, a. manastirescu, caluga-
Zajos, a. sgomotosu. rescu.
Zajtalan, a. nesgomotosn. Zájjel, a. parentesu.
Zaklatni, v. a bate, a scuturá, Zárkozott, a. inchisu; tacutu,
a sili, a goni, a tribulá. retrasa.
Zaklatás, a. batere, silire, tri­ Zárkózottság, a. inchisatura, re­
butare. tragere, tăcere.
Zálog, a. pemnu, ipoteca. Záriás, zárlat, a. secuestrare,.
Zálogolni, zálogositni, v. a pem- secuestru.
norá, a secuestrá. Zárni, v. a închide, a incuié.
Zálogolás, zálogosítás, a. pemno- Záródni, v. a se inchide.
rare, secuestrare. Zárolás, a. (v. záriás).
Zálogos, a. pemnoratu, ipoteca­ Zárolni, v. a secuestrá.
ta, secuestratu. Záros, a. cu inchisóre, inchisu..
236 Zárvonal Zöldség
Zárvonal, a. cordonu. Zeneszerzemény, a. compusetiu-
Zászló, a. stindardu, flamura. ne de musica.
Zászpa, a. elebora, strigoie Zenészét, a. musica.
(planta,). Zengeni, Zengedezni, ti. a suná,
Zátony, a. vadu, banca de na- a resuná, a intoná.
sipu {'in mare). Zengés, zengzet, a. sunetu, re-
Zátonyos, a . vadosu. sunetu, tonare.
Závár, 8. incuietóre, zavoru. Zengzetes, a. — en, ad. sonora.
Zavar, zavarás, zavarék, a. mes- Zerge, a. rupicapra, capra négra.
teeatura, încurcătură, tarbu- Zilálni, t>. a smulge, a velvoié,
rare. a imprascié (perulu).
Zavaratlan, a .— ni, ad. netnr- Zilált,, a. smulsu, imprasciatu,
buratu, neincurcatu, nemes- velvoietu.
tecatu. Zivatar, a furtuna, tempestate,
Zavarni, ti. a turburá, a meste­ ventu mare, orcanu.
că, a incurcá, a conturbá. Zivataros, a. furtunosu, ventosu.
Zavarodés, s. încurcătură, mes- Zokogni, ti. a plânge tare, a
tecatura, confusiune, turburare. plânge cu suspinu.
Zavarodni, v. a se incurcá, a se Zokogás, a. plânsu tare, plânsu
mestecá, a se conturbá, a se cu suspinu.
turburá. Zokon, ad. greu, r e u ; zokon
Zavarodott, a. con.urbatu, tur­ vette, a luata in nume de reu.
burata, confusu, încurcata, Zománcz, a. smaltu.
amestecata. Zománczolni, ti. a smaltuí.
Zavaros, a. turbure, confusu. Zománczolás, a. smaltuire.
Zenditni, ti. a resculá, a revoltá. Zumánczos, a. smălţuita.
Zendités, ». resculare, revoltare. Zongora, a. fortepianu, claviru.
Zendülni, ti. a se revoltá, a se Zongorázni, ti. a dice in forte­
resculá, a rebelâ; a face stro­ pianu.
pita. Zord, zordon, a. sspru, selbaticu,
Zendülés, «. rescóla, revolta, re- furtunosu.
volutiune, insurectiune. Zordonítni, ti. a selbatací, a aspri.
Zene, a. musica. Zordonság, a. selbatacía, asprime.
Zenélni, t>. a musicá. Zordonodni, zordonulni, ti. a se
Zenebona, a. tumultu, rescóla. selbatací, a se aspri (tempulu).
Zenebonád, a. tumultuosu, re­ Zökkenés, a. scuturatura, bufni­
voltata. tura (de caru).
Zenekar, «. orchestru. Zökkenni, ti. a se bufni, a se
Zenekiséret, a. acompaniementu scuturá (carulu).
de musica. Zöld, a. verde.
Zenemű, a. piesa de musica. Zöldelés, a. inverdire.
Zenenagy, a. măiestru de cape­ Zöldelleni, zöldülni, ti. ainverdí.
la, magistru de musica. Zöldes, a. verdíu.
Zenész, a. musicantu. > Zöldség, s. verdétia.
Zömök Zsémb 237,

Zömök, a. indesatu, tiépanu, Zúgolódni, v. a murmuí, a se.


scundu, mieu si grosu. nemultiamí.
Zörej, zörgés, zörgetés, zörrenés, Zuhanás, s. cădere grea.
a. sunetu, bocanitura, sgo- Zuhanni, v. a cadé greu.
motn, larma. Zuhany, «. dusia, tusn, cadie-
Zörgetni, zörenteni, v. a bocăni, tura de apa,
a durduí, a bate se snne. Zuhatag, s. cădere de apa, ca­
Zörögni, v. a snnä, a durduí. taracta.
Zubony, s. roeu (de copii), scur- Zuvat, s. clevetitoriu, calumnia-
teiea. toriu, purtatoriu de vorbe.
Zúditni, v. fv. zenditni). Zuvatolni, v. a cleveti, a purtă
Zúdulás, 3. murmuru, u rletu ; re- vorbe.
voltare. Zúzni, v. a sfarmă, a sparge,
Zúdulni, v. a murmurá, a u rlá ; a rupe.
a revoltă. Zúzás, s. sfarmare, spargere,
Zúg, s. unghiu, unghiuletiu, co­ rupere.
titura. Zúzmara, s. bura, inghiatiare fpe
Zúgás, zuhogás, s. sunetu, mur­ arbori).
muru, vejaitura. Zuzmarás, s. buratu, inghiatiatu.
Zúgni, zubogni, v. a suná, a Zűr, zűrzavar, s. chaosu, meste-
murmurá, a vejaí. catura, confesiune.
Zúgolódás, .3. murmuire, nemul- Zűrzavaros, a. incurcatu, confti*
tiamire. su, mestecatu.

Zs.
Zsák, s. sacu. Zsarnokság, s. tirania.
Zsákmány, s. prada, raptu, ra- Zsarolás, s. fortiare, storsatura
pina. fortiata, răpire.
Zsákmányolás, s. răpire, furtu, Zsarolni, v. a fortiá, a rapí, a
lotrire. luá cu forti’a.
Zsákmányolni, v. a rapí, a pra­ Zseb, 3. busunariu, seculetiu.
dă, a lotri. Zsebbeli, a. de busunariu.
Zsálya, s. salbia (planta). Zsebelni, v. a imple, a puné, a
Zsámoly, s. scaunelu, scaunasiu pachetá (in busunariu), a pi-
(sub pecióre). tulá.
Zsarnok, s. tiranu. Zsebelés, s. packetare, pitulure
Zsarnoki, a. zsarnobilag, ad. ti- (in busunariu).
ranescu, tiranesce, in modu Zsebes, a. cu busunariu.
. tiranu, tiranicu. Zsellér, a. dileriu.
Zsamobolni, zsarnokoskodni, v. a Zsémb, a. certaretiu, nacasitiosu,
tiranisá. maniosu.
"238 Zsémbelni Zsugorék

Zsémbelni, zsémbelődni, zsémbes­ Zsineg, *• sfóra, atia, corditia.


kedni, ti. a se certă, a se Zsinegelni, ti. a insforá, a íegá
nacasí. cu sfóra, a eugrumá cu sfóra.
Zsémbes, a. (v. zsémb). Zsinegelés, *. insforare, legare,
Zsemlye, a. sírnia, fransela, pi- sugrumare (cu sfóra).
tatia, panisióra. Zsinór, a. sinoru, firu sucitu.
Zsemlés, s. simleriu, cocatoriu Zsinoros, a. sinoratu.
de pane. Zsinorozni, ti. a sinorá, a iusi-
Zsendely, a. sindila. norá.
Zsendelyes, a. sindilata, c a sin- Zsinorozás, a. sinorare, insino-
dile. rare.
Zsendelyezni, v. a sindilá, a a- Zsir, a. unsóre.
coperí cu síndile. Zsiradék, a. unsóre, unsorime,
Zsendelyezés, a. sindilare, sin-, grăsime.
dilatúra. Zsirla, a. talcn, pamentu talcosu.
Zsenge, a. primitivu, debiln, •Zsíros, a. unsnrosu, grasu.
slaba. Zsirosítni, zsírozni, ti. a imple
Zsib, zsibaj, s. vuietn, strepitú, de unsóre, a unsori
larma, murmuru, vorba multa. Zsirosodni, ti. a se imple, a se
Zsibbadás, zsibbadság, a. amor- unge cu unsóre; a se ingrasiá.
tiéla. Zsivány, a. liotiu, rapitoriu, fu-
Zsibbadni, zsibbadozni, ti. a amor­ ru, lotru.
ţi (propriej. Zsiványság, zsiványkodás, a. ho­
Zsibbadt, a. amortitu. ţia, lotría, rapitoría.
Zsibbasztani, ti. a amortí. ZBiványkodni, ti. a lotri, a rapí.
Zsibbasztás, s, amorţire. , Zsizsik, a. gargaritia.
ZBibongani, ti. a vajai, a mur- Zsizsikes, a. cu gargaritia.
mní, a furmicá. Zsold, a. léfa, simbria, plata,
Zsibongás, a. vajaire, sunetu, soldu.
murmuire. Zsoldos, a. simbriasiu, cu léfa.
Zsidó, a. evreu, jidanu, israelitu. Zsoltár, a. psalmu.
Zsidós, a. jidovescu, evreescu. Zsoltáros, o. de psalmu, psal-
Zsidóság, a. jidovime, jidanime. mistu.
Zsiga, n, prop. Sigismundu. Zsombik, a. torfa, tisicu, pamen­
Zsigora, a. colica, morbu (ca- tu ardietoriu.
nescuj. Zsombikos, o. torfosu, tisicosu.
Zsilip, a. catarapta, canalu, ji-
Zsúfolni, t>. a imple, a indesuí,
lipu (la móra_). a astupá.
Zsinat, s. sinodu.
Zsindel, a. (v. zsendely). Zsúfolás, a. implere, indesuire,
Zsindeles, a. (v. zsendelyes). astupare.
Zsindelezés, s. (v. zsendelyezés). Zsúfolva, ad. implntu, indesuitu.
Zsindelezni, ti. (v. zsendelyezni). Zsugorék, «. avaru, sgarcitu.
Zsugorgás Zsuzsok 289

Zsugorgás, a. avaritía, sbarciré. Zsugorodni, v. a se stringe la


Zsugorítni, zgugorgatni; v. a a- . olalta.
duná cu avaritía; a sbarci. Zsúp, a. snopu, legatara ("de
paia).
Zsugori, a. (v. zsugorék,). Zsurló, a. cód’a calului ('planta).
Zsugoriság, a. avaritía, sgarcenía. Zsuzsánna, Zsuzsa, n. prop. Su-
Zsugorkodni, v. a so sgarcí, a sana.
fi avara. Zsuzsok, a. (v, zsizsik).
Cn tipariulu colleginlui re fo raa tu alui Joanu Stein Clusiu 1870,

S-ar putea să vă placă și