Documente Academic
Documente Profesional
Documente Cultură
LUCRARE DE LICENȚĂ
Iulie 2015
UNIVERSITATEA SAPIENTIA
FACULTATEA DE ȘTIINȚE ȘI ARTE
SPECIALIZAREA
RELAȚII INTERNAȚIONALE ȘI STUDII EUROPENE
Iulie 2015
Cuprins
Abstract ...................................................................................................................................... 2
I.Introducere ........................................................................................................................... 145
I.1.Scopul cercetării.............................................................................................................. 15
II.Metodologia cercetării.......................................................................................................... 16
III.Importanța învățării în limba maternă................................................................................. 18
III.1. Minoritățile naționale în Europa de Vest .................................................................... 19
IV.Analize pe baza datelor PISA ............................................................................................. 20
V.Rezultate așteptate și ipoteze ............................................................................................... 22
VI.Prezentarea rezultatelor ...................................................................................................... 25
VI.1.Analiza grupului țintă................................................................................................... 25
VI.1.1.Distribuția respondenților după sex....................................................................... 25
1
Abstract
2
fi o greșeală pentru că menținerea culturii și tradițiilor minorității este important pentru orice
minoritate din lume.
Rezultatele PISA (Programul pentru Evaluarea Internaţională a Elevilor) arată că în
Slovacia, Serbia și România elevii maghiari care învață în limba lor maternă, au competențe
mai bune decât colegii lor maghiari, care învață în limba de stat. (Papp 2013. 1−17.)
Pe de altă parte minoritățile din țările Europei de Vest au fost slab reprezentate în
conducerea statelor naționale. Prin urmare, unele țări în mod deschis, iar altele prin politica de
globalizare, dar toți au aplicat politici de asimilare. (Bodó 2012. 422.)
Rezultate așteptate și ipoteze
Presupunerea mea, este că elevii care au obținut note mai mari la proba de limba și
literatura română și care din acest motiv cunosc mai bine limba română, au șanse mai ridicate
să-și continue studiile mai departe în limba română, deși au posibilitatea de alegere între
facultăți cu aceeași specializare și cu predare în limba lor maternă, adică maghiară, și limba
română.
Metodologia cercetării
Am început cercetarea cu analiza bazelor de date ale Ministerului Educației și Cercetării
din România, unde se poate găsi rezultatele bacalaureatului. De aici am ales două orașe, în care
sunt destul de multe elevi maghiari care au trecut bacalaureatul. Am ales orașul Sfântu
Gheorghe și Cluj-Napoca. Motivul pentru care am ales aceste două orașe sunt următoarele: în
amândouă localități sunt licee cu predare în limba maghiară, numărul absolvenților este cam
aceeași, etc.
În al doilea pas am început să analizez școlile din cele două orașe. În Sf. Gheorghe
există 7 școli unde elevii maghiari pot învăța în limba lor maternă. Aceste școli se pot grupa
după mai multe criterii.
În primul rând am grupat liceele după limba de predare, astfel există două tipuri de
școli: școli care predau numai în limba maghiară (Liceul Teoretic „Székely Mikó”, Liceul
Teoretic „Mikes Kelemen” și Liceul Teologic Reformat Sf. Gheorghe, ) și școli care predau și
în limba maghiară și în limba română (Liceul de Artă „Plugor Sándor”, Grup Școlar „Puskás
Tivadar”, Liceul Tehnologic Economic Administrativ „Berde Áron” și Liceul Tehnologic „Kós
Károly”). În Cluj-Napoca există numai 5 școli unde elevii maghiari pot învăța în limba lor
maternă și toate predau numai în limba maghiară (Liceul Teologic Unitarian „János
Zsigmond”, Liceul Teologic Reformat Cluj-Napoca, Liceul Teoretic „Apáczai Csere János”,
Liceul Teoretic „Brassai Sámuel”, Liceul Teoretic „Báthory István”).
3
În al doilea rând am grupat școlile după profilul de predare, astfel există licee teoretice,
licee cu program special (licee de artă și licee teologice) și licee tehnologice.
După gruparea liceelor am căutat în baza de date ale Ministerului Educației și Cercetării
numărul studenților absolvenți și numărul studenților care au luat bacalaureatul din liceele
enumarate mai sus și perioada aleasă. Numărul studenților absolvenți am mai verificat și în
cartea Maturandusok, editat de Bartha Zoltán și Szabó Csaba. (Bartha–Szabó)
În continuare realizat un survey online cu grupul țintă, deci studenții care au luat cu
succes bacalaureatul. În chestionar, lângă multe altele am întrebat despre limba lor maternă,
despre facultatea aleasă, despre nivelul de cunoaștere a limbii române și despre motivațiile
privind alegerea facultății.
Chestionarul a fost trimis cu ajutorul rețelei de socializare Facebook pentru elevii
maghiari din școlile alese, care au luat bacalaureatul în 2011, 2012, 2013 și 2014.
1: Numărul studenților absolvenți, numărul studenților cu bacalaureat reușit și numărul studenților care au răspuns la
chestionar în cele patru ani studiate din Sfântu Gheorghe.
4
Iar în Cluj-Napoca din 1213 de elevi cu bacalaureat reușit au răspuns 133 la chestionar, ceea
ce reprezintă 11% din populația țintă.
După colectarea răspunsurilor date pentru chestionare, am mai adăugat la baza de date
nota de bacalaureat din limba și literatura română și media bacalaureatului fără această notă,
ceea ce a fost accesibil de pe site-ul Ministerului Educației și Cercetării.
2: Numărul studenților absolvenți, numărul studenților cu bacalaureat reușit și numărul studenților care au răspuns la
chestionar în cele patru ani studiate din Cluj-Napoca.
Rezultate
O pondere semnificativă dintre elevii respondenți la chestionar au fost de sex feminin
ceea ce demonstrează că fetele au rezultate mai bune la bacalaureat și sunt mai predispuși să
participe la survey.
5
Distribuția respondenților după sex.
33%
67%
Feminin Masculin
Elevii care au răspuns la chestionar și au continuat studiile au ales dintre trei limbă de
studiu: engleză, maghiară și română.
Se poate observa că din Sf. Gheorghe mai mulți elevi au întrerupt studiile după clasa
XII. și că mai mulți elevi au ales ca limbă de studiu, limba maghiară, în raport cu Cluj-Napoca,
unde mai mare parte dintre elevii absolvenți maghiari continuă studiile superioare în limba
română și engleză.
6
Rezultatele examenului din limba și literatura română și
mediile de bacalaureat fără aceasta. Sfântu Gheorghe.
9 8.39 8.34
8 7.43 7.62 7.58
6.94
7 6.44 6.23
6
5
4
3
2
1
0
engleză maghiară română studii întrerupte
5: Rezultatele examenului din limba și literatura română și mediile de bacalaureat fără aceasta. Sfântu Gheorghe.
În primul rând se poate observa de la diagramă că dintre elevii din Sf. Gheorghe nota
de la limba și literatura română este mai mică decât media bacalaureatului fără această notă,
ceea ce înseamnă că pentru acești elevi proba de limba și literatura română din bacalaureat este
mult mai grea decât celelalte probe. În al doilea rând e evident că elevii cu cea mai mare medie
continuă studiile în limba engleză. Iar, din punct de vedere al cercetării, cel mai important este
că elevii care au continuat studiile în limba maternă, adică maghiară, au note mai mici din limba
și literatura română ceea ce dovedește presupunerea mea, că dintre elevii maghiari continuă
studiile superioare în limba maghiară absolvenții care au note mai mici din limba și literatura
română, adică nu cunosc atât de bine limba română.
7
Rezultatele probei de Limba și literatura română și mediile de
bacalaureat fără aceasta. Cluj-Napoca.
9 8.42
8.12 7.92
7.81 7.55
8 7.45
7.08
7 6.38
6
5
4
3
2
1
0
engleză maghiară română studii întrerupte
6: Rezultatele probei de Limba și literatura română și mediile de bacalaureat fără aceasta. Cluj-Napoca.
Dezacord total Dezacord total Nici acord nici dezacord De acord Cu totul de acord
8
În ceea mai mare măsură influențează pe elevii maghiari din Sf. Gheorghe interesul lor
pentru o anumită profesie. În al doilea rând absolvenții sunt influențați de standardele ridicate
de educație a universității, în al treilea rând de reputația instituției și în al patrulea rând elevii
maghiari din Sf. Gheorghe sunt influențați de limba de predare al universității.
Interesul profesional
Reputația institutului
Recomandările profesorilor
Locația geografică a universității (dacă este aproape?)
Cote mari de admitere
Feedback pozitiv de la prieteni
Standarde ridicate de educație
Costul mare de înscriere
Ușurința de absolvire
Limba de predare
Dezacord total Dezacord Nici acord nici dezacord De acord Cu totul de acord
Din punct de vedere geografic elevii din Sf. Gheorghe au ales următoarele orașe ca
locație unde să-și continue studiile universitare:
9
Locațiile unde au continuat studiile absolvenții de licee din
Sfântu Gheorghe.
80 74
70
60
50 39
40
30 25
15 17
20
10 4 5 5 3
1 1 1 1 1 1 1
0
Se poate observa că mulți au ales Cluj-Napoca, datorită că aici sunt cele mai multe
universități atât în limba română cât și maghiară. Cei care au ales Târgu Mureș, au continuat
studiile la Universitatea de Medicină și Farmacie. Iar cei de la Brașov au ales universități cu
predare numai în limba română.
10
Distribuția respondenților din Sf. Gheorghe după instituțiile
studiilor inferioare.
80 76
70
60
50
40
30
30 23 23
20
11
10 3 4
0
A.S.E. București Babeş-Bolyai M.O.GY.E. Puskás Tivadar Sapientia U.T. Cluj- U.T. Brasov
Posztliceum E.M.T.E. Napoca
11: Distribuția respondenților din Sf. Gheorghe după instituțiile studiilor inferioare.
Atât din Sf. Gheorghe cât și din Cluj-Napoca majoritatea elevilor maghiari au continuat
studiile după bacalaureat la Universitatea Babeș-Bolyai. În al doilea rând elevii din Sf.
Gheorghe au ales Universitatea Sapientia, iar elevii din Cluj-Napoca au ales Universitatea
Tehnică din Cluj-Napoca.
Concluzii
Rezultatele cercetării arată că elevii maghiari care au luat bacalaureatul din cele două
orașe în perioada analizată și au continuat studiile în limba română au avut rezultate mai mari
la proba de limba și literatura română la bacalaureat și cunosc mai bine limba de stat decât cele
care au continuat studiile în limba maghiară. Datorită faptului că în Cluj-Napoca elevii
11
maghiari se întâlnesc și folosesc mai mult limba română, acesta fiind „limba de mediu”, astfel
dintre ei au continuat mai mulți absolvenți studiile în limba de stat decât în cazul elevilor din
Sf. Gheorghe.
Lângă aceasta rezultatele arată că limba de predare ale universităților este un factor mai
puțin important pentru elevii care vor să-și continue studiile. Atât în Sf. Gheorghe cât și în
Cluj-Napoca după alegerea profilului universității, se consideră cele mai importante factori
reputația institutului și standardele ridicate de educație în universitate. Asta însemnă că
universitățile noi și cu reputație mai puțin bune trebuie să lupte pentru studenți.
După părerea mea este important și faptul că foarte puțini dintre respondenți consideră
important când aleg universitatea ca aceasta să fie aproape geografic pentru ei, și nici costurile
studiilor superioare nu le deranjează. Aceste lucruri pot fi considerate astfel încât elevii care
vor să-și continuă studiile, vor să pleacă de acasă. Prin urmare nu cred că facultățile din Sf.
Gheorghe să aibă foarte multe studenți în viitor. În Cluj-Napoca elevii nu au considerat că este
important ca universitățile să fie în apropiere, dar totuși mai mult decât 90% dintre ei au
continuat studiile în orașul Cluj-Napoca.
12
SAPIENTIA ERDÉLYI MAGYAR TUDOMÁNYEGYETEM
TERMÉSZETTUDOMÁNYI ÉS MŰVÉSZETI KAR
NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK ÉS EURÓPAI TANULMÁNYOK
SZAK
Egyetemválasztási motivációk a
sepsiszentgyörgyi és a kolozsvári magyar
középiskolát végzett diákok körében
− SZAKDOLGOZAT −
TÉMAVEZETŐ: SZERZŐ
Drd. Székely Tünde KERESZTES Botond
Dr. Toró Tibor
Július 2015
Tartalomjegyzék
Absztrakt .................................................................................................................................... 2
I.Bevezető .............................................................................................................................. 145
I.1.A kutatás célja ................................................................................................................. 15
II.A kutatás módszertana ......................................................................................................... 16
III.Az anyanyelven való tanulás fontossága ............................................................................ 18
III.1A kelet-európai nemzeti kisebbségek anyanyelven való érvényesülése ....................... 19
IV.PISA adatokra épülő elemzések ......................................................................................... 20
V.Várt eredmények és hipotézisek .......................................................................................... 22
VI.Eredmények bemutatása ..................................................................................................... 25
VI.1.A célcsoport elemzése .................................................................................................. 25
VI.1.1.A válaszadó diákok nem szerinti eloszlása ........................................................... 25
14
Bevezető
Az elmúlt évek társadalmi, gazdasági és technológiai fejlődése folyamatos kihívás elé állítja az
oktatási struktúrákat. A változásoknak megfelelően egyre több országban használnak
pályakövetési rendszereket, amelyeknek célja, hogy az oktatás különböző szintjein diplomát
szerzett diákok szakmai előmeneteléről, érvényesülésükről és a képzés megítéléséről
gyűjtsenek információkat. Romániában az ilyen pályakövető rendszerek egyik hiányosságának
tartom, hogy többnyire nem tartalmaznak nemzeti/etnikai kisebbségre vonatkozó
információkat.
Mivel úgy gondolom, hogy a kisebbségi létben való megmaradás elsősorban az oktatás
által valósítható meg, fontosnak tartom a kisebbségi közép- és felsőoktatási stratégiák szerepét.
A felsőoktatási stratégia keretein belül hasznos lenne ismerni a kisebbség továbbtanulási
útvonalait. Ennek megfelelően a kutatásom célja felmérni és összehasonlítani a kisebbségben
élő sepsiszentgyörgyi és kolozsvári magyar diákok egyetemválasztási szokásait, arra való
tekintettel, hogy ezek a diákok mennyire ismerik a többségi, vagyis a román nyelvet és ez
mennyire befolyásolja őket az egyetemválasztásban.
A kutatás célja
15
az anyanyelve a magyar és Sepsiszentgyörgyön, illetve Kolozsváron magyar, valamint magyar
és román nyelven is oktató középiskolákban tanultak az elmúlt négy tanévben.
A kutatás módszertana
A kutatásom célcsoportját tehát azok a magyar diákok képezik, akik sikeresen végeztek
és érettségiztek a sepsiszentgyörgyi és a kolozsvári magyar tannyelvű középiskolákban a
2010/2011-es, a 2011/2012-es, a 2012/2013-as és a 2013/2014-es tanévek során.
16
2014 között sikeresen érettségizett diákjainak jutattam el a kérdőívet. A négy év alatt összesen
1213 sikeresen érettségiző magyar diák végzett az iskolákban.
17
mennyire elégedettek döntésükkel azok a diákok, akik román, illetve magyar oktatási nyelvű
felsőoktatási intézményt választottak továbbtanulásukhoz. A kérdőív megtalálható az 1-es
számú mellékletben.
1. ábra: Papp Z. Attila: Kisebbségi magyarok oktatási részvételének értelmezési lehetőségei. EDUCATIO 21 (2012): pp. 5
18
Anyanyelvi oktatásról akkor beszélünk, ha a nemzetiségi kisebbségek tagjai saját
nyelvükön részesülnek oktatásban az oktatási rendszer minden fokán. A romániai, szlovákiai,
szerbiai és ukrajnai nemzetiségi kisebbségek számára ez azt jelenti, hogy az óvodától a
felsőfokú képzésig lehetőségük van saját országukon belül is anyanyelven tanulni.
Az anyanyelven való oktatás ellentéte az oktatási szolgáltatások államnyelven való
igénybevétele, amely gyakran az asszimiláció egyik formája, de szólhatnak mellette munkaerő-
piaci érvek (is). (Papp 2012. 3–5.)
19
valamint a modernizáció szempontjából jelentős hátránnyal bír. Ezzel ellentétben a romániai
és szlovákiai magyar kisebbségi társadalom kiépült intézményrendszerrel rendelkezik, mely
hozzájárul a fenntartható és szervezett kisebbségi társadalmi léthez. (Papp 2012. 7–8.)
Egy 2010-ben készült elemzésből, mely a 2006-os PISA adatokra vonatkozik kiderül,
hogy a vizsgált országokban a kisebbségi csoportokhoz tartozó diákok iskolai teljesítménye
elmarad a többségiekhez képest, viszont azokban a kisebbségekben, ahol a kisebbség egy adott
területen többségbe tömörül, az oda bevándorlók iskolai eredményei szintén elmaradnak a
2. ábra: Papp Z. Attila: Kisebbségi magyarok oktatási részvételének értelmezési lehetőségei. EDUCATIO 21: pp. 19
helyi többségtől, amiből azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a két oktatási rendszer, az
országos és a kisebbségi, sem tudja teljes mértékben kezelni a kisebbségi oktatást. (Papp 2012.
17–23.)
20
A kisebbségben élő magyarok vonatkozásában az egész Kárpát-medencében, az
anyanyelven, illetve az államnyelven történő oktatás dilemmája a meghatározó. Ugyanis
felvetődik a kérdés, hogy melyik nyelven való oktatás eredményez magasabb kompetenciákat.
A kérdésnek igen nagy a fontossága, ugyanis az etnikai versengés alapjául is szolgálhatnak az
adatok, ami vagy az államnyelvi többségi oktatást vagy a nemzeti kisebbségi oktatást helyezné
előtérbe. Ha az anyanyelvű oktatásban részt vevők mutatnának jobb eredményeket, az a
kisebbségi érdekképviseletek oktatásba vetett erőfeszítéseit igazolná vissza, ha pedig az
államnyelven tanulók lennének sikeresebbek a felméréseken, az a nemzeti kisebbségek egy
jelentős részében asszimilációhoz vezetne.
3. ábra: Papp Z. Attila: Kisebbségi magyarok oktatási részvételének értelmezési lehetőségei. EDUCATIO 21 (2012): pp. 19
21
amennyiben ez bekövetkezik, akkor arra kell összpontosítani, hogy az eddig alap- és középfokú
tanulmányukat anyanyelven végző nemzeti kisebbségű diákok ne kerüljenek állami nyelven
oktató intézménybe, mivel a kutatások arra is rámutatnak, hogy a többségi nyelven tanuló
kisebbségi magyarok a leggyengébb eredményeket érték el a felmérésen. Kutatásom részben
választ ad az asszimilációs pályára kerülés kérdésére, mivel az eddig anyanyelven tanuló
kisebbségben élő diákok továbbtanulását vizsgálja. (Papp 2012. 17–23.)
22
tanulnak magyarul, alapképzésben, magiszteri és doktori képzésben összesen. Ezen kívül a
Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem kolozsvári, marosvásárhelyi és csíkszeredai
karain tanul megközelítőleg 1900 diák az anyanyelvén, valamint a nagyváradi Partiumi
Keresztény Egyetemen és a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen tanulnak
1000-en illetve 1500-an magyar nyelven. Magyar nyelvű képzések folynak még a Kolozsvári
Protestáns Teológiai Intézetben, a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetemen, a Bukaresti
Egyetem Hungarológiai Szakon, és magyarországi felsőfokú intézmények, mint például a
Budapesti Corvinus Egyetem, a Debreceni Egyetem, a Károli Gáspár Református Egyetem és
a Tatabányai Modern Üzleti Tudományok Főiskolája (mai nevén: Edutus Főiskola) kihelyezett
tagozatain is. (Papp 2010. 81.)
23
intézményben a tanulást, de a legtöbben, vagyis a maradék 50 százalék nem iratkozik be
semmilyen felsőoktatási intézménybe. (Tonk 2012. 69–82.)
Papp Z. Attila egy tanulmánya rámutat arra is, hogy Romániában a rendszerváltás után
a tanulmányaikat magyar nyelven kezdő kisebbségben élő magyar nemzetiségűek mintegy fele
jut el szülőföldjén a magyar nyelvű felsőoktatásba. Tehát láthatjuk, hogy a kisebbségi nemzeti
lét fenntartásához szükséges utánpótlás az oktatási útvonalakon, hogyan feleződik meg. E
tanulmányban a szerző kitér a lehetséges kisebbségi oktatási útvonalak részletesebb
tanulmányozására is. Megállapítván, hogy a nemzeti kisebbségiek számára kijelölt útvonalak
közül a statisztikák két jellegzetes útvonalról árulkodnak: az egyik végleten a tisztán kisebbségi
útvonalat, a másik végleten pedig az asszimiláció lehetőségét magában hordozó többségi
nyelvű útvonalat találhatjuk. Véleményem szerint mind a két végletnek megvannak a veszélyei,
hiszen a tisztán kisebbségi útvonal korlátozó lehet a helybeli munkaerőpiacon való
elhelyezkedésben, ronthatja a kisebbségiek esélyeit és végső soron az anyaországba való
elvándorlást is eredményezhet. Az asszimiláció lehetőségét magában rejtő útvonal pedig
beolvadást feltételez, ami a nemzeti kisebbséghez tartozás megszűnéséhez, végső soron pedig
a kisebbség megszűnéséhez vezethet. Ugyanakkor, úgy látom, hogy a tisztán kisebbségi
útvonal javítható az egyén munkaerőpiacon való elhelyezkedése szempontjából, amennyiben
a felsőoktatásban nagyobb hangsúly helyeződne a nemzetállami nyelv oktatására. (Papp 2012.
14–16.)
24
kisebbségben élő magyar identitású családok szocializációjához és a kisebbségi oktatási nyelvű
felsőoktatásban történő többségi/nemzetállami nyelv oktatásához.
Eredmények bemutatása
A célcsoport elemzése
A kérdőív 1203 sepsiszentgyörgyi és 1213 kolozsvári diákhoz jutott el, ezen diákok a
vizsgált években sikeresen érettségizett magyar diákok voltak. Sepsiszentgyörgyön 214 diák
töltötte ki a kérdőívet, míg Kolozsvárról 133 válasz érkezett. A válaszadó diákok nem szerinti
és a végzett középiskola szerinti oszlása a következő ábrákon látható.
33%
67%
Nő Férfi
4. ábra: A válaszadók nem szerinti eloszlása, a sepsiszentgyörgyi és a kolozsváriak körében (saját szerk.)
25
A válaszadó diákok aránya
26
iskolaigazgatókkal készített interjúkból is kiderül, hogy a kolozsvári magyar nyelvű oktatás
egyik fő problémája a technológiai szakoktatás kérdése, hiszen nincs megszervezve a magyar
nyelvű technológiai szakoktatás, így azon magyar diákok, akik ilyen osztályban tanulnak
kénytelenek ezt románul tenni.
5. ábra: Érettségire iratkozott, sikeresen érettségizett és a válaszadó diákok száma a vizsgált négy évben, iskolák szerint,
Sepsiszentgyörgyön. (saját szerk.)
27
Érettségire iratkozott, sikeresen érettségizett és a válaszadó
diákok száma a vizsgált négy évben, iskolák szerint. Kolozsvár.
400
341
350 324 319 316 321
300
250 225
183 194
200 163 175
150
100
25 36 24 32
50 16
0
János Zsigmond Kolozsvári Református Apáczai Csere János Brassai Sámuel Báthory István
Kollégium
6. ábra: Érettségire iratkozott, sikeresen érettségizett és a válaszadó diákok száma a vizsgált négy évben, iskolák szerint,
Kolozsváron. (saját szerk.)
28
érettségire, vagyis egyre kevesebb magyar diák tanul az adott intézményben. Ezzel szemben
viszont a Plugor Sándor Művészeti Líceumban évente 2–3 százalékkal növekszik a magyar
diákok aránya.
7. ábra: Érettségire jelentkezett diákok száma a vizsgált négy évben, iskolák szerint, Sepsiszentgyörgyön. (saját szerk.)
A 7. ábrán megfigyelhető az is, hogy az oktatás típusa szerint a négy vizsgált év alatt a
sikeresen érettségizők összetétele szinte teljesen megegyezik: közel 57 százalék az elméleti
osztályokban végzett diákok aránya, további 21–22 százalék pedig a speciális szakmai
osztályokban végzetteké. A fennmaradó 25 százalékot pedig a technológia szakágazaton
végzettek teszik ki. Azonban a végzős évfolyamok száma, amint azt az 5. ábrán láttuk nagyban
eltér ettől, ennek összetétele a következőképpen alakul az elmúlt négy évben: megközelítőleg
39 százalék az elméleti osztályokban végzett diákok aránya, 21 százalék a speciális szakmai
osztályokban végzetteké. Valamint közel 40 százalék a technológia szakágazaton végzettek
tesznek ki. Tehát arányaiban a sikeres érettségizőket a legnagyobb mértékben az elméleti
képzést nyújtó iskolák adják. A technológiai képzést nyújtó iskolák pedig arányaiban kevés
sikeresen érettségiző diákot adtak a vizsgált négy év mindegyikében.
29
Érettségire jelentkezett diákok száma a vizsgált négy évben,
iskolák szerint, Kolozsváron.
120
98
100 87 86 90 90
78 78 75 76 80 75
80 68
60 49 44 50 51 53
38 43 41
40
20
0
János Zsigmond Református Kollégium Apáczai Csere János Brassai Sámuel Báthory István Líceum
Unitárius Kollégium Líceum Elméleti Líceum
8. ábra: Érettségire jelentkezett diákok száma a vizsgált négy évben, iskolák szerint, Kolozsváron. (saját szerk.)
9. ábra: Sikeresen érettségizett diákok száma a vizsgált négy évben, iskolák szerint, Sepsiszentgyörgyön. (saját szerk.)
30
Az érettségi adatokból kiolvasható, hogy az elmúlt négy évben a két sepsiszentgyörgyi
elméleti képzést nyújtó iskolából kimagaslóan több diáknak sikerült az érettségije, mint a
technológiai szakágazatú és a speciális szakmai ágazatú iskolákból származó diákoknak.
Ugyanakkor azt is megfigyelhetjük, hogy a speciális szakágazatú iskolákban végzett és
sikeresen érettségizett diákok száma is valamivel nagyobb, mint a technológiai szakágazatú
iskolásoké.
70 62
58
60
50 44
40
40
31 34
30 27
30 25 24
18
20 12 14
10 9
10 4 1 4 4
0
0
2011 2012 2013 2014
10. ábra: Az előző évben már érettségire jelentkezett diákok száma iskolák szerint, Sepsiszentgyörgyön. (saját szerk.)
Megállapítható, hogy 2012-ben azért volt nagyobb az érettségire jelentkező diákok száma, mert
az előző évben sikertelenül vizsgázott diákok nagyobb arányban iratkoztak újra be a vizsgákra,
mint a többi években. Összhangban a sikeresen érettségiző diákok számával, természetesen
31
megfigyelhető, hogy azokból az iskolákból iratkoznak többen újból érettségi próbára,
amelyekben kevesebb volt a sikeresen érettségizők száma.
20
0
2011 2012 2013 2014
11. ábra: Sikeresen érettségizett diákok száma a vizsgált négy évben, iskolák szerint, Kolozsváron. (saját szerk.)
32
Az előző évben már érettségire jelentkezett diákok száma,
iskolák szerint, Kolozsváron.
30 27
24
25
19
20 17
15
10
10 6 5 5 4 5
5 2 3 2 3 2 3
0
2011 2012 2013 2014
János Zsigmond Unitárius Kollégium Református Kollégium
Apáczai Csere János Líceum Brassai Sámuel Elméleti Líceum
Báthory István Líceum
12. ábra: Az előző évben már érettségire jelentkezett diákok száma, iskolák szerint, Kolozsváron. (saját szerk.)
33
választották román, magyar és angol nyelven folytatták tanulmányaikat különböző
felsőoktatási intézményekben a 13. ábrán látható arányok szerint.
13. ábra: A továbbtanulás eloszlása a választott intézmény oktatási nyelve szerint. (saját szerk.)
34
helyének a közelsége manapság már kevésbé befolyásolja a sepsiszentgyörgyi diákokat
egyetemválasztásukban.
14. ábra: A továbbtanulás helye szerinti eloszlása a Sepsiszentgyörgyi diákok körében. (saját szerk.)
35
A továbbtanulás hely szerinti eloszlás, a kolozsvári diákok
körében
140
121
120
100
80
60
40
20 3
2 1 1 1 1 1
0
15. ábra: A továbbtanulás helye szerinti eloszlás, a kolozsvári diákok körében. (saját szerk.)
16. ábra: A továbbtanulás intézmény szerinti eloszlása a sepsiszentgyörgyi diákok körében. (saját szerk.)
36
magyar nyelvű oktatásnak és a sepsiszentgyörgyi kihelyezett tagozatnak is egyaránt, mivel a
válaszadók közül 17-en az említett kihelyezett tagozaton folytatták tanulmányaikat. A többi
választott egyetem közül kiemelkedik a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, amely
abból a szempontból jó eredmény, mert az itt tanuló diákok mind magyar nyelven tanulnak.
Ugyanakkor a választott intézmények között megjelenik a sepsiszentgyörgyi diákok körében
egy posztlíceum is, amely azt mutatja, hogy a sikeresen érettségizett sepsiszentgyörgyi diákok
nem csak egyetemen folytatják tovább tanulmányaikat.
17. ábra: A továbbtanulás intézmény szerinti eloszlása a kolozsvári diákok körében. (saját szerk.)
37
Folytatott tanulmányok nyelve a román érettségi átlag és az
érettségi média tükrében. Sepsiszentgyörgy.
9 8.39 8.34
8 7.43 7.62 7.58
6.94
7 6.44 6.23
6
5
4
3
2
1
0
angol magyar román nem folytatott
tanulmányok
Román nyelv és irodalom jegy Érettségi átlag Román nyelv és irodalom jegy nélkül
18. ábra: Folytatott tanulmányok nyelve a román nyelv és irodalom érettségi átlag és az érettségi média tükrében,
Sepsiszentgyörgyön. (saját szerk.)
Jól látszik, hogy azok a diákok, akik angol nyelven folytatták felsőfokú tanulmányaikat,
nagy mértékben értek el jobb eredményeket az érettségi próbán a többiekhez képest.
Ugyanakkor van eltérés azon diákok, román nyelv és irodalom minősítése közt is, akik magyar,
illetve román nyelven folytatták a tanulmányaikat. Ez az eltérés a hipotézisnek megfelelően,
azt mutatja, hogy a magyar nyelven továbbtanuló diákok román nyelv és érettségi minősítése
kisebb, mint a román nyelven továbbtanuló társaik esetében. Tehát a magyar nyelvű
felsőoktatás választásakor az egyik ok lehet a román nyelv kevésbé jó ismerete. Továbbá fel
szeretném hívni a figyelmet arra, hogy majdnem minden esetben a válaszadó magyar diákok
körében az érettségi média a román nyelv és irodalom minősítés nélkül, nagyobb, mint a román
nyelv és irodalom próba eredménye, ami egyértelműen azt jelzi, hogy az összes magyar
anyanyelvű diák számára a román nyelv és irodalom próba nehezebb, mint a többi. A
különbség a két eredmény között viszont azon diákok körében a legnagyobb, akik nem
folytatták tanulmányaikat, valamint akik magyar nyelven folytatták tanulmányaikat.
38
Folytatott Folytatott Folytatott
tanulmányok nyelve: tanulmányok nyelve: tanulmányok nyelve:
angol magyar román
Pearson-féle
korrelációs 0.587 0.559 0.437
együttható
Szignifikáns 0.008 0.000 0.000
táblázat 1: Pearson-féle korrelációs együttható a román nyelv és irodalom és az ezen kívüli érettségi média közt
A Pearson-féle korrelációs együttható a két média közti kapcsolat szorosságát fejezi ki.
Ennek megfelelően pedig megállapítható, hogy szoros és szignifikáns összefüggés van a román
nyelv és irodalom, illetve az ezen kívüli érettségi média közt, ami azt jelenti, hogy nem véletlen
az eltérés a két média közt, tehát a gyengébb román nyel és irodalom jegy együtt jár a érettségi
próbákon való magasabb jeggyel. Összehasonlítva ezen együtthatókat az angolul, magyarul és
románul továbbtanuló diákok körében, pedig azért figyelhető meg alacsonyabb érték a románul
továbbtanuló diákok közt, mert az ő esetükben a magasabb román nyelv és érettségi próba
eredménye nem mindig jár együtt a más érettségi próbák magas eredményével.
Román nyelv és irodalom jegy Érettségi átlag Román nyelv és irodalom jegy nélkűl
19. ábra: Folytatott tanulmányok nyelve a román nyelv és irodalom érettségi átlag és az érettségi média tükrében,
Kolozsváron. (saját szerk.)
A kolozsvári diákok esetében azzal érdemes kezdeni a román nyelv és irodalom, illetve
az átlag érettségi minősítéseket, hogy a már említett román nyelv és irodalom valamint az átlag
39
érettségi minősítés közti különbség már minden csoportban megmutatkozik, míg a
sepsiszentgyörgyieknél ez nem látszott azoknál, akik angolul folytatták tanulmányaikat. Tehát
itt is látszik, hogy a magyar anyanyelvű diákok számára a román nyelv és irodalom érettségi
próba egy nehézséget jelent, mivel kevésbé teljesítenek jól belőle. Másodsorban azt emelném
ki, hogy a kolozsvári diákoknál is megmutatkozik a feltételezés, miszerint akik román nyelven
folytatják tanulmányaikat jobb eredményt értek el román nyelv és irodalom érettségin és
jobban elsajátították a román nyelvet. Tehát a román nyelv magasabb szintű ismerete nagyobb
valószínűséggel hozzájárul a felsőoktatási intézmény kiválasztásához, mint a
sepsiszentgyörgyieknél. Ha figyelembe vesszük a román és a magyar nyelven továbbtanuló
diákok érettségi médiái közti különbséget arra a következtetésre juthatunk, hogy azon diákok
akik jobban teljesítettek a román nyelv és irodalom próbán és román nyelven folytatták
tanulmányaikat, kevésbé teljesítettek jobban más érettségi próbákon, véleményem szerint ez
azzal is magyarázható, hogy a román nyelv és irodalom próbára való felkészülés nehézsége
miatt háttérbe szorultak a más érettségi próbák, amint azt a Pearson-féle korrelációs együttható
elemzése is bizonyította.
Természetesen nem ítélhetjük meg a román nyelv ismeretének a szintjét csupán csak az
érettségi minősítésből, ennek érdekében a továbbiakban megvizsgálom a román nyelv
használatának a környezetét a magyar, illetve a román nyelvű felsőoktatást választó diákok
körében.
40
Hol használják a román és a magyar nyelvet azok, akik magyar
nyelven folytatták tanulmányaikat, a sepsiszentgyörgyi diákok
köréből.
orvosnál
hivatalos ügyintézésnél
baráti társaságban
bevásárlásnál
az utcán
szórakozóhelyen
kollégiumban ügyintézésnél
iskolában
otthon
0 5 10 15 20 25 30 35 40
20. ábra: Román és magyar nyelvhasználat, a magyar nyelvű felsőoktatást igénybe vevő sepsiszentgyörgyi diákok körében.
(saját szerk.)
21. ábra: Román és magyar nyelvhasználat, a román nyelvű felsőoktatást igénybe vevő sepsiszentgyörgyi diákok körében.
(saját szerk.)
41
iskolában, szórakozóhelyen, bevásárlásnál és baráti társaságban. Ezek alapján
megállapíthatjuk, hogy a magyar nyelven továbbtanuló diákok nem használják a román nyelvet
akkora mértékben, hogy az elősegítené őket nyelvtudásuk fejlesztésében.
0 10 20 30 40 50 60 70 80
22. ábra: Román és magyar nyelvhasználat, a magyar nyelvű felsőoktatást igénybe vevő kolozsvári diákok körében. (saját
szerk.)
42
Hol használják a román és a magyar nyelvet azok, akik román
nyelven folytatták tanulmányaikat, a kolozsvári diákok köréből.
otthon
iskolában
kollégiumban
szórakozóhelyen
utcán
bevásárlásnál
baráti társaságban
hivatalos ügyintézésnél
orvosnál
0 10 20 30 40 50 60 70
23. ábra: Román és magyar nyelvhasználat, a román nyelvű felsőoktatást igénybe vevő kolozsvári diákok körében. (saját
szerk.)
43
Az egyetemválasztást befolyásoló főbb tényezők aránya a
sepsiszentgyörgyi diákok körében.
A szakma iránti érdeklődés
Az intézmény hírneve, reputációja
Tanárok ajánlásai
Az intézmény közelsége a lakóhelyhez
Magas bejutási esélyek
Pozitív visszajelzések ismerősöktől
A képzés magas színvonala
A képzés költsége
A képzés könnyű elvégezhetősége
A képzés nyelve
Egyáltalán nem jellemző Inkább nem jellemző Jellemző is, meg nem is
Inkább jellemző Teljes mértékben jellemző
24. ábra: Az egyetemválasztást befolyásoló főbb tényezők a sepsiszentgyörgyi diákok körében. (saját szerk.)
Adott szakmán belül, viszont már két tényező befolyásolta nagyobb mértékben a
válaszadó diákokat az intézmény kiválasztásának a kérdésében, mind a képzés nyelvét, mind
pedig a képzés színvonalát 36-an tartották teljes mértékben jellemzőnek a felsőoktatási
intézmény kiválasztásakor. Ezen belül, valamivel többen, számszerűen 61-en, vélték inkább
jellemzőnek a döntéshozásban a képzés magas színvonalát, míg csak 42-en a képzés nyelvét.
44
A kérdőívet kitöltő sepsiszentgyörgyi diákok számára még két tényező volt kevésbé
befolyásoló a felsőoktatási intézmény kiválasztásában, éspedig a képzés költsége valamint a
képzés könnyű elvégezhetősége. Előbbit 118-an jelölték egyáltalán nem befolyásoló
tényezőnek, utóbbit pedig 128-an tekintették szintén egyáltalán nem befolyásoló tényezőnek.
Ebből arra következtethetünk, hogy a sepsiszentgyörgyi diákok nem gondolják át előre, hogy
az adott képzés elvégzése mennyire lesz megterhelő a számukra és milyen esélyeik vannak az
elvégzésére. Véleményem szerint ez adódhat az érettségi teljesítése utáni plusz önbizalomból
és a diáknak a saját képességeivel való nem megfelelő ismeretből. A képzés költsége, mint
kevésbé befolyásoló tényező az egyetemválasztásban jelentheti a tudatos megtakarítást és
felkészülést a tanulmányok felsőfokú folytatására vagy utalhat a válaszadók biztos anyagi
hátterére. Összehasonlítva a képzés költségének a fontosságát és az intézmény hírnevének a
fontosságát az egyetemválasztást befolyásoló tényezők közül, megállapíthatjuk, hogy a
válaszadó diákok hajlandóak magasabb árakat fizetni a jó hírnévvel és reputációval rendelkező
felsőoktatási intézményeknek, kiváltképpen, ha az a számukra fontos szakmát magas
színvonalon és az anyanyelvükön oktatja.
Egyáltalán nem jellemző Inkább nem jellemző Jellemző is, meg nem is
Inkább jellemző Teljes mértékben jellemző
25. ábra: Az egyetemválasztást befolyásoló főbb tényezők a kolozsvári diákok körében. (saját szerk.)
45
egyetemválasztás helye szerinti eloszlásánál a kolozsvári diákok, több mint 90%-a helyben
tanul. Ez véleményem szerint nem összeegyeztethető az intézmény közelsége, mint a
legkevésbé befolyásoló tényezővel. A következő tényező, amely szintén nem befolyásolja a
kolozsvári diákokat, akárcsak a sepsiszentgyörgyieket az a képzés költsége, valamint a képzés
könnyű elvégzésének a lehetősége. Ezekből a szempontokból kiindulva azt mondhatjuk, hogy
a kolozsvári és a sepsiszentgyörgyi diákok egyetemválasztási motivációi és befolyásoló
tényezői konvergálnak.
46
nagyobb valószínűséggel hagyják el szülőföldjüket a magasabb színvonalú megélhetés miatt.
Mindkét esetben az erdélyi magyar kisebbségi társadalom léte csorbul. Tehát nem kétséges,
hogy a román nyelv oktatását új alapokra és más didaktikus módszerekre kell alapozni.
Véleményem szerint, ha a magyar középiskolás diákoknak a román nyelvet nem emelt, vagyis
anyanyelvi szinten és irodalomcentrikusan tanítanák, és egy egyszerűbb, sokkal inkább a
hétköznapi kommunikációt felmérő érettségi próba lenne kötelező számukra, akkor nagyobb
mértékben iratkoznának ezen diákok magyar nyelvű felsőoktatásba. Ez az erdélyi magyar
felsőoktatás jövőjét sokkal biztosabb alapokra fektetné. De a diákok érdekeit szem előtt tartva,
azt is fontosnak tartom, hogy a felsőoktatásba iratkozott diákok, akiknek száma egyre nagyobb,
ne csak a középiskolai szintű román nyelvtudásukkal maradjanak. Ennek érdekében jónak
látnám, bizonyos felsőoktatási szakterületeken a román nyelv magasabb fokú oktatását.
Összegezve, tehát ha a román nyelv oktatását részben átvennék a magyar nyelvű felsőoktatási
intézmények, ezáltal könnyítve az érettségi próbán is a magyar diákok számára, nagyobb
mértékben lenne biztosítva a magyar felsőoktatási intézmények utánpótlása és a hazai
munkaerőpiacra való beilleszkedés is gördülékenyebben megvalósulna a kisebbségi lét
veszélyeztetése vagy a magyar identitás elvesztése nélkül.
A kutatási eredmények azt is kimutatták, hogy az egyetemválasztási kritériumok között kevés
mértékben számít az oktatás nyelve, mint befolyásoló tényező, annál inkább az oktatás
színvonala vagy az intézmény hírneve számít, persze csak az adott szakma kiválasztása után,
ami elsődleges. Ami azt jelenti, hogy a vizsgált populációban a román oktatási nyelvű
egyetemekre iratkozott sepsiszentgyörgyi és kolozsvári diákok 10 %-a valószínűleg a szakma
magyar nyelvű oktatása híján iratkozott román nyelvű felsőoktatásba. Ezért elengedhetetlenül
fontosnak tartom, azon szakmák magyar nyelven való oktatásának a megvalósítását, amelyek
román nyelvű társaira nagy arányban iratkoznak magyar anyanyelvű diákok. Ezek közé
tartoznak az erdészmérnöki, az állatorvosi, illetve a zene- és képzőművészeti képzések.
Megvizsgálva a továbbtanulás helyét, jól látszik az egyetemi városok vonzásának a nagysága,
különösképpen Kolozsvárnak. Ez véleményem szerint két fontos dolognak tudható be:
elsősorban annak, hogy itt található a legtöbb magyar és román nyelvű oktatást biztosító
felsőfokú intézmény és mind magyar, mind román nyelven nagyon tág spektrumon mozognak
az elvégezhető szakok. Valamint a városban nagyon sok kulturális és ifjúsági rendezvényre
kerül sor, amely abból következik, hogy Kolozsvár egyszerre kulturális központ, és egyetemi
központ. Az említett rendezvényeken a különböző egyetemek diákjai nagy számban
képviseltetik magukat. Másodsorban azt is fontos megemlíteni, hogy az általam vizsgált
populáció felének szülővárosa Kolozsvár és annak ellenére, hogy saját bevallásuk szerint nem
47
fontos a felsőoktatási intézmény közelsége az otthonukhoz, mégis maradnak szülővárosukban
felsőoktatási éveik alatt. Ezt azzal magyarázom, hogy az egyetemválasztásukat leginkább
befolyásoló tényezők, mint például a választott szak léte, vagy az intézmény hírneve, felülírják
az egyes, kevésbé befolyásoló tényezőket.
Az érettségi média és a választott felsőoktatás nyelvének tanulmányozásakor a
hipotézisben megfogalmazottak mellett, az az előre nem feltételezett eredmény is kiolvasható,
miszerint az angol nyelven továbbtanuló diákok érettségi médiája magasabb, mint a román
vagy magyar nyelven továbbtanuló diákoké. Megállapításom szerint ez annak tudható be, hogy
az angol nyelven továbbtanuló diákok többsége átlagosnál magasabb általánossal rendelkezett
a líceumi évek alatt, és ennek következtében magasabb érettségi eredményeket értek el.
A román nyelv használatának a környezeti vizsgálata kimutatta, hogy azok a diákok,
akik román nyelvű felsőoktatásban folytatták tanulmányaikat, gyakrabban/többet használják a
román nyelvet a közvetlen környezetükben, a magyar nyelven továbbtanulók viszont csak
hivatalos és tág közegben értekeznek román nyelven. Ami két szélsőséges csoporthoz vezet,
az egyik az asszimilálódó réteg, amely nagyobb valószínűséggel tud azonosulni a román
többségű közösségekhez, a másik pedig az elszigetelt kissebségi lét megtestesítője, amely
számára nehézkes a román többségű közösségekben való fennmaradás. Véleményem szerint,
amint már korábban kifejtettem, ezen a román nyelv oktatásának magyar oktatási nyelvű
felsőfokú intézményekbe való bevezetése segíthet.
Az egyetemválasztást befolyásoló főbb tényezők vizsgálatából meglátásom szerint a
következő mérvadó eredmények olvashatóak ki: 1. Az egyetemválasztást leginkább a szakma
iránti érdeklődés befolyásolja, ez azt jelenti, hogy ha egy szakma nem található meg magyar
nyelven, akkor a diákok román nyelven keresik azt, és nem más szakmát választanak. Tehát
fontos, hogy a kisebbségben élők számára minden szakma választható legyen a saját
anyanyelvén. 2. Kevésbé fontos tényző a felsőoktatási költségek nagysága az egyetemre
iratkozó diákok körében. Sokkal fontosabbnak tartják a potenciális hallgatók az oktatás
színvonalát és a felsőoktatási intézmény hírnevét, reputációját. Ezért véleményem szerint
szükség volna a tandíjak valamilyen szintű egységesítésére a kisebbségi nyelven (is) oktató
egyetemek körében. 3. Szintén kevésbé fontos az intézmények földrajzi közelsége a
lakóhelyhez a felsőoktatást befolyásoló tényezők közt. Tehát nincs szükség a felsőoktatást
kihelyezni a kisebb térségekbe, mivel az egyetemi városok vonzereje is azt mutatja, hogy a
diákok szívesebben töltik felsőoktatási éveiket olyan környezetben, ahol társaikkal együtt
különböző ifjúsági és kulturális programokban vehetnek részt, ismerkedhetnek. Ennek részben
ellentmond az, hogy a kolozsvári diákok bevallásuk szerint nem tartják fontosnak az egyetem
48
közelségét az otthonukhoz és mégis legtöbben Kolozsváron folytatják tanulmányaikat. De
amint már említettem, ez annak tudható be, hogy az egyetemválasztásukat leginkább
befolyásoló tényezők felülírják a kevésbé befolyásoló tényezőket.
A vizsgált megyeszékhelyeken a diákok a következőkben különböznek: Elsősorban
megemlíthetjük, hogy Sepsiszentgyörgyön a magyar diákok többségben élnek a kolozsvári
diákokhoz képest, ami abban mutatkozik meg, hogy a sepsiszentgyörgyi diákok kevesebb
alkalommal érintkeznek román anyanyelvű személyekkel. Ennek köszönhetően román
nyelvtudásuk is szegényesebb, mint a kolozsváriaké. A felsőoktatási intézmény kiválasztásánál
is megnyilvánul ez, hiszen a sepsiszentgyörgyi diákok nagyobb arányban választanak magyar
nyelvű felsőoktatási intézményt, mint kolozsvári társaik. Másodsorban, ami az érettségi
eredményeket illeti, jól látszik, hogy a kolozsvári diákok nagyobb arányban teljesítik az
érettségi próbákat. Ez, meggyőződésem szerint, abból adódik, hogy a vizsgált kolozsvári,
középoktatási intézmények mind elméleti és teológiai oktatást nyújtanak, nincs közöttük
szaklíceum. Ezzel szemben viszont a sepsiszentgyörgyi középiskolák közül a szaklíceumi
(technológiai) oktatást nyújtó intézményekben végzett hallgatók nagyon alacsony arányban
teljesítik sikeresen az érettségi próbát, ami csökkenti a sepsiszentgyörgyi középiskolák
sikeresen érettségizett végzőseinek arányát. Harmadszor a kérdőívre adott válaszok alapján a
sepsiszentgyörgyi és kolozsvári diákok egyetemválasztási szokásai abban különböznek, hogy
míg a sepsiszentgyörgyi diákok egyetemi éveiket leginkább távol töltik otthonuktól, addig a
kolozsvári diákok több, mint 90 százaléka szülővárosában tanul tovább. Ezen különbségek
véleményem szerint nem képeznek alapvető eltérést a két megyeszékhely magyar diákjainak
egyetemválasztási preferenciáik közt, csak megerősíti az előzetes hipotézist, miszerint a román
nyelvet jobban ismerő diákok nagyobb arányban választanak román nyelvű felsőoktatási
intézményt, ugyanis a sepsiszentgyörgyi diákokhoz képest, a kolozsvári válaszadó diákok 12
százalékkal nagyobb arányban választottak román oktatási nyelvű intézményt.
49
Felhasznált szakirodalom
MÁRTON János:
2013. Többségi nyelvű iskolaválasztás székelyföldi magyar nemzetiségű diákok
körében. In: Kisebbségkutatás 4: pp. 18–30
50
PAPP Z. Attila:
2010. A Kárpát-medencei kisebbségi magyar felsőoktatás kihívásai. In: Felsőoktatási
Műhely IV: pp. 79–92.
SZEMERSZKI Marianna:
2014. A középiskolából a felsőoktatásba, Jelentkezési és felvételi tendenciák. In:
Felsőoktatási Műhely: pp. 47–63
SZÉNÁS Szabolcs:
2015. Iskolakörkép a magyar nyelv mércéjével. In: Igen, tessék! Havilap. III. Évfolyam,
6. szám. (2015. június)
SZÜGYI Éva:
2012. Iskolaválasztás a Délvidéken. In: Kisebbségkutatás 3: pp. 514–535
TONK Márton:
2012. Lehetőségek, modellek, kihívások a kisebbségi felsőoktatáspolitikában. Az erdélyi
magyar felsőoktatás és a Sapientia EMTE. In: Pro Minoritate 1: pp. 69–82.
51
1. Sz. melléklet: Kérdőív
https://drive.google.com/file/d/0B3OXXNV0XreUYWFsdFhyaHc4NU0/view?usp=sharing
52