Sunteți pe pagina 1din 2

Varga Anna

Amikor a l�lek kil�p az "itt �s most"-b�l

A DISSZOCI�CI� JELENS�GE

Az emberek k�z�tti kapcsolatok nagy m�rt�kben k�pesek a testi folyamatokat


befoly�solni, eg�szen a g�nek m�k�d�s�ig. A gyerekekn�l k�l�n�sen nagy a
kapcsolatok jelent�s�ge, amelyek els�sorban a sz�l�kh�z vagy m�s fontos emberekhez
f�z�dnek. A korai gyermek�vek kik�vezik a k�s�bbi testi �s lelki folyamatokhoz
vezet� utat.

Sz�mos modernkori stresszkutat�s utal arra, hogy a szeret� anyai t�r�d�s pozit�van
hat a feln�ttkori stresszreakci�kra. Az akt�v anyai gondoskod�s megv�di a csecsem�
stresszg�njeit att�l, hogy feln�ttkorban t�l �l�nken reag�ljanak. (Meaney

Disszoci�ci�

Pszich�s szempontb�l a disszoci�ci� elt�volod�st jelent az �ppen aktu�lis


helyzett�l, amikor az ember �mintha nem lenne jelen�. Az enyhe disszociat�v
jelens�gekkel a h�tk�znapokban is tal�lkozhatunk. Legenyh�bb form�ja p�ld�ul az
�lmodoz�s vagy ha valamit tesz�nk, �s ut�lag fogalmunk sincs, hogy k�zben mi
j�tsz�dott le.

A disszoci�ci� er�sebb form�in�l idegennek vagy �zsibbadtnak� �rzi mag�t az ember,


nincs megfelel� kapcsolata a helyzettel vagy a saj�t test�vel � ez az �n.
derealiz�ci�s vagy deperszonaliz�ci�s �lm�ny. Olyankor is �t tudunk �lni ilyet, ha
nagyon f�radtak, kimer�ltek vagyunk.

A disszoci�ci� er�teljesebb form�in�l a tudat �s az �rz�s teljesen elt�volodik a


pillanatnyi val�s helyzett�l. Az eg�sz testben vagy bizonyos testr�szekben egyfajta
zsibbadts�g�rz�s l�phet fel. Ilyen s�lyos disszoci�ci� leggyakrabban a traum�k
�ldozatain�l figyelhet� meg. A tart�san s�lyos disszoci�ci�s �llapotok messzire
elt�vol�tj�k az �rintetteket a m�sokkal val� �rzelmi kapcsolatokt�l, �s a mag�ny
kib�rhatatlan �rz�s�hez vezethetnek.

A disszoci�ci� t�pusai
Sz�ls�s�ges helyzetekben nem csak a gyerekek, de a feln�ttek is hajlamosak
�elt�volodni saj�t magukt�l�, aminek a c�lja, hogy kiker�ljenek egy lelkileg �s
testileg elviselhetetlenn� v�lt helyzetb�l.

A disszoci�ci� teh�t pszichol�giai �s neurobiol�giai v�d�mechanizmus, amelynek


c�lja a testi �s lelki f�jdalom elker�l�se, illetve kikapcsol�sa. A disszoci�ci�
mintap�ld�ja annak, hogy a k�ls� helyzetek nemcsak lelki �s testi �lm�nyeinket
befoly�solhatj�k, hanem a testi m�k�d�seket is, eg�szen a g�nm�k�d�s
szab�lyoz�s�ig.

A nehezen �rthet� viselked�sm�dok � p�ld�ul borderline szem�lyis�gzavar eset�n � a


mai tudom�ny felt�telez�se szerint k�ts�gbeesett pr�b�lkoz�sok a disszoci�ci�t�l
val� megszabadul�sra.

A disszoci�ci�t olyan jelek v�ltj�k ki, amelyek t�bbnyire a f�lelemhez


kapcsol�dnak. Ezek a jelek egy harmadik f�l sz�m�ra gyakran fel sem t�nnek, mert a
traum�k �ldozatainak egy gondolat, egy bels� k�p vagy egy hirtelen felbukkan�
eml�kk�p is kiv�lt� erej� lehet.

A s�lyos disszoci�ci�nak k�t form�ja figyelhet� meg:


Freezing (lefagy�s) � hirtelen kiv�lt�ik egy olyan reflex, amellyel az ember
holtnak tetteti mag�t, �s egy�ltal�n nem reag�l, mik�zben az �ber tudat megmarad;
"�tv�lt�s" egy megv�ltozott, t�voli tudat�llapotba, amelyben �rthetetlen, impulz�v
tev�kenys�gekre ker�lhet sor, illetve sz�mos t�net l�phet fel (�nsebz�s, impulz�v
fal�sroham, d�hkit�rt�sek).
Az ember �let�ben a legels� s�lyos disszoci�ci� mindig egy sz�ls�s�ges, traumatikus
helyzetben k�vetkezik be. Ha az els� s�lyos trauma�lm�ny gyermek- vagy fiatalkotban
t�rt�nik, akkor a disszoci�ci� k�nnyebben ��n�ll�sodik�, azaz k�nnyebben v�lik
k�ross�, mert a sz�ls�s�ges trauma- �s f�jdalom�lm�nyek t�bbek k�z�tt a g�neket is
aktiv�lj�k. A disszoci�ci� ilyen esetekben seg�t t�l�lni egy alig t�l�lhet�
helyzetet.

Az egyszer m�r �bej�ratott� biol�giai disszoci�ci�s reakci� hajlamos a trauma ut�ni


id�szakban is megism�tl�ni, �s akkor is fell�pni, amikor nem traumahelyzetr�l van
sz�. Az el�sz�r gyermekkorban megt�rt�nt traum�k kedveznek a k�s�bbi disszociat�v
zavarnak, m�g a feln�ttkorban bek�vetkezett trauma�lm�nyek jellemz�en poszttraum�s
stressz-zavarhoz vezetnek.

A korai traumatikus �lm�nyek teh�t nem csak rendk�v�l m�ly nyomokat hagynak a
gyerekekben, hanem megv�ltoztatj�k az idegrendszeri strukt�r�kat �s a
g�nszab�lyoz�st is, f�k�nt a test endorfinrendszer�ben.

Korai trauma �s borderline szem�lyis�gzavar

Korai trauma �s borderline szem�lyis�gzavar


Az a disszociat�v �rz�s, hogy az ember nem azonos saj�t mag�val, hogy bels�
�ress�get �s idegens�get �rez a saj�t teste ir�nt, �s mintha transz�llapotban
k�vetn�nek el magukon impulz�v �nk�ros�t�st � a borderline szem�lyis�gzavarral
szoros �sszef�gg�sben van.

A borderline szem�lyis�gzavarra jellemz�, hogy pubert�skor k�r�l rendszeres, de


hirtelen kialakul� bels� �llapotok l�pnek fel n�luk, amelyeket nagy neh�zs�g �r�n
tudnak csak jellemezni: hol alig elviselhet�, bels� fesz�lts�ggel j�r� agressz�v
�rzelmi �llapotok, hol a szorong�ssal �s a mag�nnyal tel�tett le�rhatatlan bels�
�ress�g �llapota uralkodik el rajtuk. Ha m�s is jelen van, akkor ezek a hirtelen �s
turbulens �llapotok heves veszeked�sbe torkollnak, vagy a kapcsolat megszak�t�s�t
eredm�nyezik. Gyakran csak �gy tudnak megszabadulni a bels� fesz�lts�geikt�l, ha
megsebzik magukat.

A kezel�sr�l
Az Edna Foa vezette nemzetk�zi szak�rt� bizotts�g poszttraum�s stressz-zavarral
kapcsolatos meg�llap�t�sa: Psychotherapy first, vagyis els� a pszichoter�pia.
Tudom�nyosan bizony�tott, hogy a pszichoter�pia hathat�s seg�ts�get tud ny�jtani a
borderline �s a disszociat�v zavarok eset�n is.
A konkr�t m�dszert�l f�ggetlen�l azonban nem a trauma�lm�ny �ll a borderline
betegek ter�pi�j�nak k�z�ppontj�ban, hanem az indulatkezel�s. Ha a terapeut�val m�r
siker�lt egy viszonylag stabil kapcsolatot ki�p�tenie, �s be tudja tartan a
ter�pi�s szab�lyokat, akkor a ter�pi�s munka oroszl�nr�sz�n m�r t�l vannak. A munka
meghat�roz� r�sze a ter�pi�s kapcsolat fenntarthat�v� t�tele, valamint olyan
seg�ts�g ny�jt�sa, amellyel az egy�n visszanyerheti az �nk�ros�t� viselked�sm�dja
f�l�tti �nuralm�t.