MEE változat

A DUNAI VÍZLÉPCSŐK ÉS MAGYARORSZÁG (2)

(4 fé n yké p p el)

A Duna nem zetközi hajózás nak több akadálya van. A leg nagyobb akadály
a hajózás szám ára jelenleg a 40. a Nagym arosi Vízlépcső hiánya. A
szakértők szerint a Visegrád -Nagym aros közötti Duna szűkület és felette
lévő 50 km -es Duna szakasz kis vízhozam ok idején –bár m éreteiben kisebb -
de jellegében hasonló hatású, m int a Kazán szoros volt a Vaskapu I. és II.
Vízlépcsők m egépítése előtt. Nagym aros Vízlépcső újraépítése tehát az
Európa Unió elsőrendű érdeke. Ennek előfelt étele, hogy a m agyar és
szlovák korm ányok között m egállapodás szülessék a hágai Nem zetközi
B íróság 1997. évi ítélet ének végrehajtásában.

A Du na a Fekete erdei forrásátó l ma már 10 ország on át , 2900 kilométer

hosszban folyik a Fekete tengerbe. A Du na a Volg a ( 3530 km) után Európa
leg hosszabb folyama. A Duna már az ó kor népei számára fontos keres kedelmi-
hajózási ú tvonal volt.

1 A Duna és a Rajna-Majna-Duna csatorna

Nag y Kár oly császár a középkorban (793) ö ssze akarta kötni Du nát a Raj nával,
de csak a XIX. században sikerü lt II. Lajos bajor királynak megép íttetni az
első változatot, a 173 km hosszú Rajna -Majna-Du na „Lajos csator nát ”.
A sok zsilip es, kes keny csator nán azonban nehézkes volt a hajózás és a háb orús
sérülések miatt is 1950-ben üzemen kívü l is helyezték. Az ú jjáépítéssel az
1921-ben alap ított Rajna-Majna-Du na Rt.- t bízták meg. A sok nehézség miatt
azonban 30 évig tar tott, míg a Kelheim - Bamberg között, ú j nyomvonalon
megépítették az. 677 km hosszú, korszerű hajózási csator nát.

Az üzembe helyezés 1989 szeptember 25. - én történt. Ezzel létr ejött az Északi
és a Fekete tenger közötti , közel 3500 km- es hajózás i útvonal. A csator na 4
méter mély, 55 m széles és a hajó kat 16 zsilip en emelik át.
A zsilip elés ek szokás osan nag y vízveszteségét lényegesen lecsö kkentette a
Dr. Mosonyi Emil pr ofesszor javas lata szerinti, ú j meg old ás.

2. Környezet véd elmi aggályok

A rad ikális kör nyezetvéd ők általában ellenez ik mind a csator názást, mind a
folyami víz lép csők létesítését , mivel a természetbe való súlyos beavatkozásnak
tartják. Az ár vizek kor látozása szerintü k a folyó k ö ntisztu lását csökkenti és a
vár t gazdaság i ered ménye k sem teljesü lnek.

Aggályaik az onban elosz latható k.

- Íg y p l. a lépcs őzött folyó k vizének tisztaságát a vár os ok szennyvíz -
tisztító inak meg építésével lehet és kell b iztosítani. A B ős-Nag ymar os
Vízlépcs ők ter vében Pozsony, G yőr, Komárom, Eszterg om szennyvíztisztító i
eleve szerepeltek. Ezek közül a B ős i vízlépcs ővel eg yütt csak a pozsonyi
valósu lt meg. A több i létesítését a Nag ymar os i Vízlépcs ő beru házásával eg yütt
„takar ékosságbó l” leállították a kör nyezetvédelem nag yobb d icsőség ére!

1
- A Rajna-Majna-Du na (RMD) csator na gazdaságosságát ped ig azáltal lehetne
jelentősen fokozni, ha az országok megvalósít anák a Nemzetköz i Duna
Biz ottságg al kötö tt Eg yezményben vállalt víz lép cs őket. Ez lehetővé tenné,
hog y egész évben 2,5 m éter merü lésű teher hajó k köz leked jenek az Északitó l a
Fekete tenger ig.
3. A Duna hajózás korlátai
Jelenleg azo nban Kelheim től lef elé a ko rlátozások nélküli hajó zás csak a
B ősi Vízlépcsőig lehetséges , m ivel jelenleg a m agyar Duna-szakaszon a z
előírt f eltételek nem biztosíthatók .
Mindez annak köszönhető, hog y Nag ymar os i Vízlép cső beru házását
leállították és a jelen Kormánynak nincs szándékáb an megépíteni az
Eg yezményben vállalt Ad onyi és Fajszi Víz lépcs őket sem.

4. A Duna vízlépcsői a komplex hasznosítás t szolgálják

A Duna eredetétől a Fekete tenger melletti Su lina kikötővár os világító
tor nyáig, amely a hajózási útvonal „0” kilo méter e , a dunamenti országok 47
víz lép csőt ter veztek. A 47. a Turnu Magur ele közös román-bu lg ár vízlépcs ő
alat ti Du na szakaszra is készü lt két nag yobb vízlépcs őre ter v. Calaras i a
tisztán r omán és Silistra a volt közös román-szovjet határszakaszokr a . A
hajózási feltételek azonb an nélkü lü k is biztosítható k. Csupán energ etikai
hasznosításu k viszont a hatalmas beru házási kö ltségek miatt nem mutatkoz ott
gazdaságos nak. Emiatt a Duna er edetétől lefelé tör tént sorszámoz ásban ezek
nem is szerepelnek.
Nem véletlen, hog y a folyami vízerőművek létesítésén él a világgya korlat szerint
a több célú, komplex hasznosítás elve érvényesül, tehát a hajózás mellett az
energetika, az árvízv édelem, az öntözés, a hídépítés, és a turizmus
érdekeit veszik a megtérülés számításoknál figyelembe.
Ez az elv érvén yesült a Bős -Nagymarosi Vízlépcsők beruházásánál is

5. A Duna német belsőhajózási vízlé pcsői

A Duna német-bajor szakasz án, 1903-2003 között, 25 vízlép cső épü lt, amelyek
csupán a b elfö ld i hajózást szolgá lták és nem tartozna k a Du na B izottság i
Eg yezmény hatás körébe. Ezért eze kr ől a részletes, is mertetés helyett, csupán
általános tájékoztatás készü lt.
Az els ő az U lm-Bö finger halde(1.) vízlép cső - kiser őmű nélkü li- víztár ozó
duzzasztó, az utolsó ped ig Kachlet (25.) vízlép csője.
E vízlépcs őkben a kö vetkező műtárg ya k található k:
duzzasztógát, árapasztó-zsilip, kisebb vízerőmű és hajózsilip.
Az utóbb i azonb an mindössze 4 m széles és 22 hosszú, tehát csak kis hajó k ,
bárkák helyi forgalmára alkalmas.

6. A Duna Bizottság álta l felügyelt nemzetközi hajózási szakasz

A német Duna-szakasz u tolsó (26.) vízlépcsője Jochenstein már az Ausztr iával
közös határ on épü lt és vízer őmű vének termelését a német és osztrák fél fele-
fele ar ányban hasznosítja.

2
A Duna Bizottság a vízlép cső k tervezési p aramétereit a ha józás számára a
következőképen egységesítette:
A biztosítandó merülés min. 2,5 m. A hajózsilip : szélessége 24 m; hossza
250m.

7. A Duna Biz ottság

A víz lépcs ők bemutatása előtt kö vetkezzen rövid ismer tetés a Duna
Biz ottságró l:
Kezdetben a Duna nyílt ker eskedelmi folyó volt. Bár ki használhatta, de a
partmenti országok a szállítmányokért vámot szedtek Az or osz -török kr imi
háb orú után, 1856-ban meg kötö tt Párizsi Bé ke szabályozta a
szabadkeres kedelmi jog ot . Megalapította az Európai Duna B iz ottság ot és
elvetette a napó leoni háb orú kat lezáró 18 15. évi B écs i K ongresszus szabad
hajózásra vonatkozó határ ozatai t.
Az els ő világ háb orú után, 1921-ben alap ították meg a fenti mellett -bécs i
székhellyel- a Nemzetköz i Du na B izottság ot a hajózási útvonal nemzetköz ivé
tétele céljábó l. 1940 -ben mind két b iz ottság ot megszüntették.
A más od ik világ háb orú után, Szovjetu nió javas latár a 1948 -ban a Belgrád i
Duna K onferencia -bud apesti székhellyel- meg alap ította az ú j Du na
Biz ottság ot. Ennek Ausztr ia 1960 ó ta lett tag ja. A B iz ottság illetékessége a
németország i Kelh eimtől a Fekete tenger i S ulináig ter jed.
Hatáskör ét az 1948.8.18 - i. Duna Eg yezmény szabályozza és az ENSZ EGB
Belközlekedés i B iz ottsága jó váhag yásával működ ik. Els ős orban a hajózás i és
technikai kérd ésekkel fog lakozik és ter veket készít a hajózás i fel tételek
javítására.

8. A Duna 26.-47. számú vízlépcsői

A kö vetkez ő, összefog laló táb lázat a Duna Bizottság illetékessége alátartozó
meg lévő és ter vezett víz lépcs ők s orszámát ( 26. -47.), nevét, az üzembe helyezés
évét, energetikai jellemzőit és rö v id állap otjelzést tü nteti fel.
A kövéren szedett névvel vízlépcs ők hiánya a hajózást nem lényeg esen
befolyás olják. Ezek els ős orban az energetika számára lennének fontosabb ak,
mivel jelentős megú ju ló energ ia forr ásokat kép vis elnek . Megép ítésü k azonb an
csupán a villamosenerg ia- ip ar finanszír ozásában jelenleg nem tű nik
gaz daságos nak, ha nem részesü lnének a megú ju ló energ iahord ozók
ártámog atásáb an.

Sor- Építkezés Teljesítmény Kapacitás Esés

szám Megnevezés befejezése MW GWh m
év

3
26. Jochenstein (osztrák-német) 1951 137 850 7,5
Osztrák szakasz:
27. Aschach 1964 287 1617 15,9
28. Ottensheim-Wilhering 1974 179 1135 9,1
29. Abwinden-Asten 1979 169 996 7,9
30. Wallsee-Mittelskirchen 1968 210 1310 8,1
31. Ybbs-Persenbeug 1959 237 1336 10,6
32. Melk 1982 187 1222 8,2
33. Rührdorf nem sűrgős, mivel ? ..
a 34. visszaduzzaszt Melk-ig
34. Altenwörth 1976 328 1968 14,0
35. Greifenstein 1985 293 1717 14,0
36. Freudenau 1998 172 1052 8,5
37. Wildungsmauer-Hainburg 0 360 2075 17,0
(terv) leállították és nemzeti
park lett
38. Wolfsthal (osztrák-szlovák ?
terv, vitás, mivel 39.
visszaduzzaszt a 37. fölé is)
Közös magyar-szlovák
szakasz:
39. Gabcsikovo-Bős 1992 720 2835 21
Magyar szakasz:
40. Nagymaros
(közös magyar-szlovák mű)
A beruházást 1990-ben ? 158 1038 9,1
leállították!
41. Adony ? 150 950 8,0
A magyar kormány
álláspontjától függ
42. Fajsz ? 145 900 7,5
A magyar kormány
álláspontjától függ
Szerb szakasz:
43. Apatin ? .. .. ..
44. Novisad ? 250 2500 10,0
Közös szerb-román
szakasz:
45. Vaskapu I 1972 2300 11000 35,0
46. Vaskapu II + (román bővítés 1986 537 2500 12,8
2001)
Közös román-bolgár
szakasz:
47. Turnu-Magurele ? 804 3970 12,0

A Duna nemzetközi fontosságú vízlépcsői 26.-47.

4
9. A Duna nemzetközi hajózá s jelenleg i kor látai

A leg nag yobb akad ály a hajózás számára jelenleg a 40. a Nag ymar os i
Vízlépcs ő hiánya . A szakértők szerint a Visegrád -Nag ymar os közötti Duna
szűkület és felette lévő 50 km - es Duna szakasz kis víz hozamok idején –bár
méreteiben kisebb - de jelleg ében has onló hatású , mint a Kazán szor os volt a
Vaskapu I. és II. Víz lépcs ők meg építése előtt .
Nag ymar os Vízlép cső ú jraépítése tehát az Európa Unió els őrendű érdeke.
Ennek előfeltétele, hog y a mag yar és szlovák kormányok között megállap od ás
szülessék a hágai Nemzetközi B íróság 1997 . évi ítéletének végrehajtásában.
Ehhez az Alkotmánybíróság érdemi állásfog lalásár a van szükség , mivel a
gátépítést letiltó k ormányrendeletek kiseb brendű jogszabályok, mint a Duna
Biz ottságg al kötö tt és tör vénybe iktatatott államközi Eg yezmény.
Az érdemi állás fog lalás hoz dr. Szili Katalin, az országg yű lés elnö ke seg ítségét
kér tem.

10. A hajózás akadályoztatása melle tti eg yéb problémák

- A távlati energ iamér legben – a B ős i vízerőmű 1 milliárd kWh (TWh) ma is

járó villamos energ ia mennyiség en tú lmenően- nem számolhatu nk a
Nag ymar os, Ad ony, Fajsz Vízlépcs ők du zzasztó gátjaib a ép íthető vízer őmű vek
eg yü ttesen kb. 3 TWh termelésével. Az összesen nyer hető 4 TWh megú ju ló
vízenerg ia hazánk mai villamosenerg ia - fejlesztésének10 %-a. Az erőmű
beépítés a gátakba csupán 25% beru házási többletet igényel.

-Az Adonyi Víz lép cső hiányában nö veksz ik a Duna meder mélyü lés e. Emiatt
alacs ony vízszintnél a hajó k veszélyeztetik a százhalombattai fö ldg áz
távvezetéket.
-A Paks i Atomer őmű hűtővíz ellátása is ves zélybe kerü lt.
A Fajszi Víz lépcs ő duzzasztása ezt a prob lémát is meg oldaná még a 4000 MW-
ra bővítés után is. Jelenleg ug yanis a Duna alacsony vízszin tjénél az erőmű
teljesítményét is kor látozni kell, ha a kiseb b szívómag asság miatt a szivattyú k
vízszállítása csö kken.
-A Duna-Tisza köz talajvíz sz intcsö kkenése a hátság fokozódó kiszáradását
eredményez . Erre a pr ob lémáér a dr. Mos onyi Emil akadémikus a jö vő
vízgazdálkodásáró l szóló tanu lmányában külö n is felhívta a fig yelmet.

11. A Tirol-Adria hajózási csatorna.

Szemben a mag yar hivatalos felfo gással az Európai Uniób an a hajózás üzlet,
amiér t érdemes beru házni is. Ezt b izonyítja a z alább i leg fr issebb hír :
A Tirol-Adria Ltd. beruházásában nagy ütemben épül a 700 km hosszú
hajózási csatorna, amely a RMD csatornáh oz Passaunál csatla kozva, az
Északi tengert az Adriá val kö ti össze.
A csatorna beruházás egyidejűleg hat vízerőmű építését is jelenti, összesen
3100 MW kapacitással . Ezek közül négyben szivattyús energia tározó (SZET)
üzemrész is létesül együttesen 2000 M W kapacitással.
A létesítményr ől, fontossága és technika érdekessége miatt , kü lö n cikkben
szándékozom r észletesebben is beszámolni.

5
A Tirol-Adria csatorna tipikus komplex, hajózási-energetikai beruházás jó
például szolgálhat a magyar kormányzat részére is , amely sem a Duna h ajózást,
sem a vízerőmű építkezést n em támogatja.
Bíz om abban, hog y a fentiek hozzásegítenek a társadalom felvilág osításán tú l
a Kormány „nem építün k gátat a Dunán” merev állásp ontjának
meg változtatásához is

Budapest, 2008. augusztus 7.

Kerényi A. Ödö n

Csatolva eg y CD lemez, amelyr ől 4 jellegzetes víz lépcs ő fényképét javas olom

a cikkhez csatolni. Ezeket a kö vetkező címekkel javas lom ellátni:

27. Aschach ( Az els ő nag yobb (1964) osztrák du nai vízer őmű, 2 87 MW)
C D nev e: a s cha ch.jp g
36.Freudenau (A Nag ymar os i Vízerőmű kor szerűsít ve, 172 MW, Bécs)
CD neve: f2000.10.12.2_41_47. jpg
39. Bős-Gabcs ikovó ( Közös mag yar -szlovák Vízer őmű, 720 MW.
A ter melés 1/3 -a évi kb. 1 milliárd kWh víz jog ilag a mag yar félé)
CD neve: gabcs1 2006.11_21. jpg
45. Vaskapu I. ( Közös román- mag yar vízer őmű, 2300 M W, r omán old al)
CD neve: