AZ AGY HOMLOKLEBENYE

Részletek dr. Neil Nedley Kivezető út a depresszióból című, a közelmúltban megjelent

könyvéből. Az agy homloklebenye c. fejezetből.

A homloklebenynek kulcsfontosságú szerepe van a depresszió kialakulásában, azonban ezt

csak nemrég ismerték fel.

Régebben a depresszióval foglalkozó ideggyógyászok az agy emocionális területére

összpontosítottak, nevezetesen a limbikus rendszerre, az amygdalára és más, alacsonyabb agyi
struktúrákra. A homloklebenyt az agy elemző, irányító-ellenőrző központjának tekintették, az
emóciókban betöltött jelentős szerep nélkül. Az 1990-es években és napjainkban ez az
értelmezés kezdett megváltozni, amint a kutatók felismerték, hogy az agy homloklebenye nem
csupán ellenőrző központ, hanem ennél sokkal több. Nagy szerepe van emocionális
állapotunkban, érzelmi életünk alakulásában.

Ha kevés vér jut a homloklebenyhez

Bizonyított tény, hogy minden depressziós beteg egyik fő jellemzője – a háttérben meghúzódó
októl függetlenül – a homloklebeny vérellátásának és aktivitásának jelentős csökkenése. A
csökkent aktivitás a homloklebeny legelső részében jelentkezik. Ezt hívják prefrontális
kéregnek. Ez az agyi terület valóban az agy irányító központja, de még ennél is több.
Mostanában derült ki, hogy ez a viselkedés, magatartás-tervezés, döntéshozatal, emocionális
ellenőrzés, irányítás, öntudat és önállóság helye: egész lényünk ellenőrző központja. Néhány
tudós úgy hivatkozik a homloklebenyre, mint az agy „koronájára”. A vizsgálatok szerint ez az
úgynevezett korona életfontosságú funkciók sokaságát végzi. Ezek közül sorolunk fel
néhányat a következő ábra segítségével.

A homloklebeny egészsége meghatározza jellemünket és életminőségünket

Az egészségügyi kutatás meggyőzően bemutatta a homloklebeny életbevágóan fontos

szerepét jellemünk meghatározásában. A károsodott homloklebeny megromlott jellemet von
maga után. Az önuralom, hitelesség, megbízhatóság, komoly olvasmányok, elvont
gondolkodás és emberek közötti kapcsolatok összetett tevékenységek, amelyek a jól működő
homloklebenytől függenek. Egy nőtől, mielőtt homloklebeny-eltávolító műtéten esett volna
át, megkérdezték: „Mit tenne, ha elvesztené azt az órát, amit kölcsönkapott?” Azt felelte: „Ki
kellene fizetnem az órát, vagy vennem kellene egy másikat, és vissza kellene adnom.” A
műtét utáni felépülést követően ismét feltették neki ugyanazt a kérdést. Ekkor így válaszolt:
„Kölcsön kellene kérnem egy másik órát.” A baleset vagy sebészeti beavatkozás miatt
bekövetkező homloklebeny-károsodáson kívül a homloklebeny sérülése egészségtelen
életvitelünkből is eredhet. A károsodás legáltalánosabb okai ma nem a sebészeti
beavatkozások, alkalmi sérülések vagy más traumák. A megromlott homloklebeny-funkció
egyik fő oka a káros életmódbeli szokásokban keresendő.

A depresszió oka
Létfontosságú, hogy felismerjük: a depresszió a homloklebenyben gyökerezik. A
homloklebeny sokféle módon károsodhat. Sok dédelgetett szokásunk nyújthat rövid távú
örömöket, miközben csendben megfoszt bennünket attól, ami felbecsülhetetlen érték:
homloklebenyünk megfelelő működésétől. És amikor agyunk legmagasabb rendű része
károsodik, ez nemcsak az érzelmi stabilitásunkra hat, hanem arra, akik valójában vagyunk. Az
életmód és a táplálkozás homloklebenyünkre gyakorolt hatásai – véleményem szerint – jóval
fontosabbak a szívbetegségre, rákra, csontritkulásra, veseelégtelenségre és az összes többi
degeneratív betegségre gyakorolt együttes hatásainál. Fontos, hogy figyeljünk agyunk
védelmére, mert ez határozza meg életünk minőségét. Az életmódbeli választások, amelyek
védik a homloklebeny egészségét, megkönnyítik számunkra, hogy helyes döntéseket hozzunk.
Ez azt jelenti, hogy amíg egészségesebb döntéseket hozunk, a homloklebenyünk teljesítménye
is javul. És még könnyebbé teszi az életmód-változtatásokat. Talán egyetlen homloklebeny-
funkció sem olyan létfontosságú, ami könnyebbé teszi az életmód-változtatásokat, mint az
akarat ereje. Az akaraterő talán nem tűnik a legfontosabbnak mindennapi életünkben, de
valójában nélkülözhetetlen. Sok páciensem a gyenge akaratereje miatt halt meg. Nem azokról
beszélek, akik elvesztették élni akarásukat, hanem annak a sok ezer embernek az esetére
utalok, akik azért haltak meg, mert úgy érezték, nincs akaraterejük ahhoz, hogy
változtassanak életmódjukon, mielőtt túl késő lenne.

A gyenge akaraterő

Ma ezrek és ezrek szenvednek és fekszenek halálos ágyukon az akaraterő hiánya miatt.

Cukorbetegek haldokolnak utolsó stádiumú szívbetegségben és vesebetegségben, de
szenvedésük oka tulajdonképpen az akaraterő hiánya. Nem mozogtak, nem ellenőrizték és
nem uralták a vércukorszintjüket. Dohányosok várják a halált rák és szívbetegség miatt, mert
nem volt akaraterejük, hogy szakítsanak a szokással. Sokan kaptak agyvérzést a magas
vérnyomás miatt, mert nem volt akaraterejük ellenőrzés alatt tartani a vérnyomásukat.
Miközben írom ezt a könyvet, a legnagyobb aggodalommal tölt el, hogy az életet
megváltoztató fontos lehetőségek sok olvasó életében nem tudnak megvalósulni az akaraterő
hiánya miatt.

A károsodott homloklebeny és a gyenge akarat

A homloklebeny létfontosságú funkciója az akarat. A tudósok már bizonyították, hogy amit mi

„akaraterőnek” hívunk, annak székhelye a homloklebenyben van. Dr. Bernell Baldwin
neurofiziológus, a georgiai Wildwood Életmódközpont és Kórház munkatársa összefoglalt
néhány fontos irodalmi művet az akaratról. Az első világháborúban srapneltől agyi
sebesüléseket szenvedett veteránok körében végzett kutatás például az akaraterőben
megmutatkozó gyengeségeket tett nyilvánvalóvá azoknál, akik agyuk első részén sérültek
meg. Azoknál, akik a fejük hátoldalán sebesültek meg, semmilyen akaraterő-gyengülés nem
volt tapasztalható.

Talán ez az, amiért a depresszió ilyen gyakran jelent ördögi kört. A betegség előrehaladása az
agynak éppen azt a részét rombolja, amelynek igen aktívnak kellene lennie az értelmet
gyógyító választásokban: a homloklebenyt.

Az akaraterővel szoros kapcsolatban van az a képességünk, hogy észrevegyük a létfontosságú

kérdéseket, amelyek győzelmet jelenthetnek valamilyen nehéz helyzetben. Ha nem látjuk
világosan ezeket az eseteket, akkor valószínűleg nem ismerjük fel, hogy szükség van az
akaraterőnk gyakorlására, amellyel felülkerekedhetünk a kihíváson. Ennek szemléltetésére dr.
Baldwin idézte az orosz tudós, A. R. Luria kutatását. Luria megállapította, hogy akiknek a
homloklebenye normálisan működik, azoknak megvan a képességük, hogy gyors
következtetéseket vonjanak le bizonyos képek jelentéséről. A homloklebeny-károsodást
szenvedett emberek is pontosan le tudják írni a kép összetevőit, de rendszerint nem látják
meg, nem veszik észre a „nagy képet”, a részletek mögött meghúzódó tágabb értelmet.

A depresszió ördögi köre

Ez igen lényeges az életmód-változtatás szempontjából. A meglátás, megértés hiányosságai

miatt nem vesszük észre, hogy az életmód kulcsfogalmai mennyire vonatkoznak a mi
életünkre. Az akaraterő hiánya másrészt hajlamossá tesz minket a kudarcra még azokon a
területeken is, ahol világosan felismerjük, milyen problémánk van. Röviden, a meglátás és az
akarat homloklebeny-ikerfunkciója elengedhetetlen a sikeres életmód-változtatáshoz,
amelyről ebben a könyvben szólok. Sajnos lehetséges, hogy akik kedélybetegek vagy a
homloklebenyük károsodást szenvedett, alábecsülik az egyes változtatások fontosságát. S még
ha fel is ismerik, hogy életmódváltozásra van szükségük, küszködő homloklebenyük talán azt
sugallja nekik: erőtlenek az efféle változások véghezviteléhez… Megdöbbentő, hogy sok
mentális egészségügyi szakember nincs tudatában, hogy pácienseik jelenlegi életmódbeli
szokásai hozzájárulhatnak pszichológiai betegségeikhez. A szokásos kezelések – például
gyógyszerek, pszichológiai tanácsadás, viselkedésterápia – népszerűek és néha jótékonyak
lehetnek a depresszió kezelésének különböző állomásain. De ha azok, akik szükségét érzik a
tanácsnak, elfogadnának és gyakorolnának egy igazán egészséges életmódot, amelyet e
könyvben részletezünk, rövidebb időn belül észlelhetnék mentális egészségük nagyobb
javulását.