Timothy Snyder: A ZSARNOKS�GR�L

h�sz lecke a huszadik sz�zadb�l

20. L�gy b�tor, amennyire csak tudsz

Ha egyik�nk sem k�sz a szabads�g�rt meghalni,

mindannyian a zsarnoki uralom alatt halunk meg.

Ut�sz�

T�rt�nelem �s szabads�g

Shakespeare Hamletj�nek f�h�se egy erk�lcs�s ember, aki joggal van felh�borodva egy
gonosz uralkod� hirtelen felemelked�s�n. V�zi�kt�l �ld�zve, r�m�lmokt�l s�jtva,
mag�nyosan �s elidegenedve �gy �rzi, �jj� kell teremtenie id��rz�k�t. �Kiz�kkent az
id� � mondja Hamlet �; �, k�rhozat!
/ Hogy �n sz�lettem helyre tolni azt.� A mi id�nk val�ban kiz�kkent. Valami�rt
megfeledkezt�nk a t�rt�nelemr�l, �s ha nem vagyunk �vatosak, teljesen mell�zni
fogjuk. Helyre kell hoznunk id��rz�k�nket, ha �jra el akarjuk k�telezni magunkat a
szabads�g mellett.
A k�zelm�ltig mi, amerikaiak meg voltunk gy�z�dve, hogy a j�v� csup�n a jelen
v�ltozatlan kiterjeszt�se lehet. A fasizmus, a n�cizmus �s a kommunizmus l�tsz�lag
t�voli traum�i egyre jelent�ktelenebbnek t�ntek. Megengedt�k magunknak, hogy
sz�ks�gszer�nek gondoljuk a politik�t olyan �rtelemben, hogy a t�rt�nelem csak egy
ir�nyba haladhat: a liber�lis demokr�cia
fel�. Amikor 1989�90-ben megsz�nt a kommunizmus Kelet-Eur�p�ban, magunkba sz�vtuk a
�t�rt�nelem v�ge� k�pzet�t. Ezzel feladtuk v�d��ll�sainkat, lesz�k�tett�k a
k�pzelet�nket, �s megnyitottuk az utat �ppen azok el�tt a
rezsimek el�tt, amelyekr�l elhitett�k magunkkal, hogy soha nem t�rhetnek vissza.
A sz�ks�gszer�s�g els�re val�ban valamif�le t�rt�nelemnek t�nik. A
sz�ks�gszer�s�get hangoztat� politikusok nem tagadj�k, hogy van m�lt, jelen �s
j�v�. A r�gm�lt soksz�n�s�g�t is elfogadj�k. A jelent azonban csup�n a m�r j�l
ismert j�v�be vezet� l�pcs�foknak mutatj�k be, a b�v�l� globaliz�ci�, a nagyobb
�rtelem �s a n�vekv� j�l�t el�szob�jak�nt. Ezt teleologikus felfog�snak nevezz�k:
az id� olyan elbesz�l�se, amely egy meghat�rozott, jellemz�en v�gyott c�l fel�
vezet.
A kommunizmus is teleologikus, hiszen egy sz�ks�gszer�en bek�vetkez� szocialista
ut�pi�t �g�r. Amikor ez a v�gy negyedsz�zaddal ezel�tt �sszeomlott, rossz
k�vetkeztet�st vontunk le. Ahelyett, hogy elvetett�k volna a teleologikus
megk�zel�t�st, azt k�pzelt�k, hogy a mi t�rt�net�nk az igazi.
A sz�ks�gszer�s�g politik�j�val �nk�nt helyezz�k magunkat szellemi k�m�ba. Am�g a
kommunista �s a kapitalista rendszer egym�ssal versengett, �s am�g �l�nken jelen
volt a fasizmus �s a n�cizmus eml�ke, az amerikaiak k�nytelenek voltak n�mi
figyelmet ford�tani a t�rt�nelemre �s meg�rizni azt a fogalomrendszert, amely
lehet�v� tette alternat�v j�v�k�pek elk�pzel�s�t. De mihelyt elfogadtuk a
sz�ks�gszer�s�get, azt hitt�k, a t�rt�nelemnek nincs t�bb� jelent�s�ge. Ha a m�lt
minden elem�t egy ismert er� ir�ny�tja, felesleges a r�szletekkel foglalkozni. A
sz�ks�gszer�s�g gondolat�nak az elfogad�sa behat�rolta azt a m�dot, ahogyan a
huszonegyedik sz�zadban eddig a politik�r�l besz�lt�nk. Korl�tozta a politikai
vit�t, �s olyan p�rtrendszereknek kedvezett, ahol az egyik p�rt a jelen helyzetet
v�dte, m�g a m�sik mindennek az ellenkez�j�t
javasolta. Hozz�szoktunk, hogy a dolgok rendj�nek �nincsen alternat�v�ja�, amit
Leonidas Donskis litv�n politikai filoz�fus �foly�kony gonosznak� nevezett. Ha
elfogadjuk a sz�ks�gszer�s�get, a kritika k�nyes �ggy� v�lik. Ami kritikai
elemz�snek t�nik, gyakran abb�l indul ki, hogy a helyzet nem v�ltozhat meg, �s
ez�ltal k�zvetetten meg is er�s�ti azt.
Egyesek kritikusan neoliberalizmusk�nt emlegetik korunkat, amikor a szabadpiac
kiszor�t minden m�st. Ez igaz ugyan, de ennek a sz�nak a haszn�lat�val �ltal�ban
leborulnak egy
megk�rd�jelezhetetlen hatalom el�tt. M�s b�r�l�k felvetik a diszrupci�
sz�ks�gess�g�t, amely fogalmat a technol�giai �j�t�sok elemz�s�nek sz�kincs�b�l
k�lcs�n�zt�k. Amikor ezt a kifejez�st a politik�ra alkalmazzuk, szint�n azt
sugalljuk, hogy igaz�b�l semmi nem v�ltozhat, hogy a k�osz, amely felforgat
mindent, v�g�l felold�dik majd egy �nszab�lyoz� rendszerben. Az a f�rfi, aki
meztelen�l kiszalad a futballp�ly�ra, egy�rtelm�en diszrupt�v, de nem v�ltoztatja
meg a j�t�kszab�lyokat. A diszrupci� fogalma a serd�l�kort id�zi: azt felt�telezi,
hogy miut�n a tinik feje tetej�re �ll�tott�k a h�zat, majd j�nnek a feln�ttek, �s
rendet raknak.
De nincsenek feln�ttek. A rendetlens�g a mi�nk. A m�lt szeml�l�s�nek a m�sik
t�rt�nelmietlen m�dja az �r�kk�val�s�g politik�ja. A sz�ks�gszer�s�g politik�j�hoz
hasonl�an az �r�kk�val�s�g te�ri�ja is sz�nj�t�kot csin�l a t�rt�nelemb�l, b�r
m�sfajt�t. A m�lttal foglalkozik, de saj�t mag�ba z�rva, t�rt�nelmi t�nyekt�l
�rintetlen�l. Sosem volt pillanatokba v�gyik vissza, olyan korokba, amelyek
val�j�ban katasztrof�lisak voltak. Az �r�kk�val�s�g politikusai a m�ltat mint az
�ldozatt� v�lt nemzet eml�km�v�nek k�dbe borult liget�t mutatj�k be, amely t�vol
van a jelent�l, �s tetsz�s szerint manipul�lhat�. A m�lt megid�z�se mindig a nemzet
tisztas�g�n esett gyal�zat felemleget�s�t jelenti, s a megbecstelen�t�st mindig
valami k�ls� ellens�g hajtotta v�gre.
A nemzeti populist�k ilyen �r�kk�val�s�g-politikusok. Kedvenc vonatkoztat�si
pontjuk az a kor, amelyben a demokr�ci�ra �p�l� k�zt�rsas�gokat legy�zt�k, �s a
n�ci, illetve
a szovjet ellenfelek feltart�ztathatatlannak t�ntek: az 1930-as �vek. Azoknak, akik
a Brexitet, azaz Nagy-Britannia kiv�l�s�t akart�k az Eur�pai Uni�b�l, egy sosemvolt
brit nemzet�llam k�pe lebegett a szeme el�tt. Az igazs�g az, hogy l�tezett egykor
egy brit birodalom, �s l�tezett Nagy-Britannia mint az Eur�pai Uni� tagja. Az EU-
b�l val� t�voz�s nem visszal�p�st jelent a
biztos talajra, hanem egy ugr�st az ismeretlenbe. H�tborzongat�, hogy amikor a brit
legfels�bb b�r�s�gi b�r�k �gy �t�lt�k meg, hogy a Brexit elind�t�s�r�l parlamenti
szavaz�ssal kell d�nteni, az egyik brit bulv�rlap �a n�p ellens�geinek� nevezte
�ket � ami az 1930-as �vek szt�linista kirakatpereinek a jelszava volt. A francia
Front National a szavaz�kat egy h�bor� el�tti elk�pzelt francia nemzet�llam nev�ben
sz�l�tja Eur�pa elutas�t�s�ra. De mind Franciaorsz�g, mind Nagy-Britannia csup�n
birodalomk�nt vagy az eur�pai projekt r�szek�nt l�tezett egykor. Oroszorsz�g,
Lengyelorsz�g �s Magyarorsz�g vezet�i hasonl�an ny�lnak vissza az 1930-as �vek
csillog� k�p�hez.
Az amerikai eln�k a 2016-os kamp�nyban az �America First�, azaz �Amerika az els�
szlogent haszn�lta, ami annak a bizotts�gnak a neve volt, amely az 1930-as �vekben
megakad�lyozni pr�b�lta, hogy az Egyes�lt �llamok fell�pjen a n�ci N�metorsz�g
ellen. Az eln�k strat�giai tan�csad�ja olyan politik�t �g�r, amely �hasonl�an
izgalmas lesz, mint az 1930-as �vek�. Mire is vonatkozik az �again�, az �ism�t� sz�
a �Make
America great again� (�Tegy�k Amerik�t ism�t naggy�) szlogenben? El�rulom: a �Never
again� (�Soha t�bb�) sz�lamot id�zi fel. Az eln�k maga is le�rt egy rezsimv�lt�st
az
1930-as �vek st�lus�ban, hogy a jelen probl�m�it orvosolja: �Tudj�k, mi fogja
megoldani [a probl�m�kat]? Amikor a gazdas�g �sszeomlik, az orsz�g a pokol fenek�re
jut, �s minden romokban hever.� Szerinte arra van sz�ks�g�nk, hogy �zavarg�sok
t�rjenek ki, hogy visszajussunk oda, ahol voltunk, amikor nagyok voltunk�. Az
�r�kk�val�s�g politik�j�ban a m�tossz� v�lt m�lt ig�zete megakad�lyoz abban, hogy
lehets�ges j�v�kr�l gondolkodjunk.
Az �ldozatszerepben val� tetszelg�s eltomp�tja a jobb� v�l�sra ir�nyul� k�sztet�st.
Mivel a nemzetet ink�bb vele sz�letett er�nye hat�rozza meg, mintsem a j�v�ben
rejl� lehet�s�gei, a
politika a J� �s Gonosz vit�j�v� v�lik a l�tez� probl�m�kra adhat� lehets�ges
v�laszok megt�rgyal�sa helyett. Mivel a kr�zis folyamatos, a sz�ks�ghelyzet mindig
adott; a j�v�
tervez�se �gy lehetetlennek, s�t �rul�snak t�nik. Hogyan vethetj�k fel a reform
gondolat�t, amikor az ellens�g a k�sz�b�n �ll? Ha a sz�ks�gszer�s�g politik�ja a
k�m�hoz hasonl�, az �r�kk�val�s�g politik�ja olyan, mint a hipn�zis: egy
k�rbe-k�rbe forg� m�toszt b�mulunk, am�g transzba nem es�nk � azt�n parancssz�ra
hirtelen valami rettenetes dolgot m�vel�nk.
A vesz�ly, amellyel most szembes�l�nk, az �tmenet a sz�ks�gszer�s�g politik�j�b�l
az �r�kk�val�s�g politik�j�ba, a demokr�ci�ra �p�l� k�zt�rsas�g naiv �s gyarl�
v�ltozat�nak �talakul�sa egy zavaros �s cinikus, fasiszta oligarchi�v�. A
sz�ks�gszer�s�g politik�ja borzaszt�an s�r�l�keny az olyasfajta t�mad�sokkal
szemben, amilyenek most �rt�k. Ha valami lerombolja ezt a m�toszt, amikor kiz�kken
az id�, kapkodunk, hogy m�s m�don tudjuk rendszerezni a tapasztalatainkat. A
sz�ks�gszer�s�g k�pzet�t�l csak egy l�p�s az �r�kk�val�s�gba vetett hit. Ha eddig
azt hitted, hogy a v�g�n minden j� lesz, meg lehet gy�zni, hogy v�g�l semmi nem
lesz j�. Ha kor�bban nem tett�l semmit, mert �gy gondoltad, a fejl�d�s
sz�ks�gszer�en bek�vetkezik, folytathatod a semmittev�st, arra alapozv�n, hogy
�gyis minden ism�tl�dik. Mind a k�t �ll�spont, a sz�ks�gszer�s�gben �s az �r�k
v�ltozatlans�gban val� hit egyar�nt t�rt�nelmietlen. A kett� k�z�tt csak a
t�rt�nelem maga �ll. A t�rt�nelem seg�t felismerni a mint�zatokat �s igazs�got
tenni. K�rvonalazza sz�munkra azokat a kereteket, melyeken bel�l szabads�gunkat
biztos�thatjuk. Pillanatokat mutat meg, amelyek mindegyike m�s, de egyik sem
teljesen egyedi. Ha az egyik pillanatot meg�rtj�k, megl�tjuk, hogyan lehet�nk egy
m�sik pillanat t�rsteremt�i. A t�rt�nelem lehet�v� teszi, hogy felel�ss�get
v�llaljunk � ha nem is minden�rt, de valami�rt. Czes�aw Mi�osz lengyel k�lt� �s �r�
szerint a felel�ss�gv�llal�s a mag�ny �s a k�z�ny ellen dolgozik. A t�rt�nelem
seg�ts�g�vel azok t�rsaiv� v�lhatunk, akik n�lunk t�bbet tettek �s szenvedtek.
A sz�ks�gszer�s�g elfogad�s�val egy t�rt�nelem n�lk�li gener�ci�t nevelt�nk. Hogyan
fognak ezek a fiatal amerikaiak reag�lni most, hogy a sz�ks�gszer�s�g �g�rete
nyilv�nval�an hamisnak bizonyult? Lehet, hogy a sz�ks�gszer�b�l az �r�kk�val�s�gba
cs�sznak �t. Rem�ln�nk kell, hogy ehelyett t�rt�nelmi nemzed�kk� v�lnak, amely
elker�li a sz�ks�gszer�s�g �s az �r�kk�val�s�g csapd�it, amelyeket az el�tt�k j�r�
gener�ci�k helyeztek ki. Egyvalami biztos: ha a fiatalok nem l�tnak neki
t�rt�nelmet csin�lni, az �r�kk�val�s�g �s a sz�ks�gszer�s�g politikusai elt�rlik
azt. Ahhoz azonban, hogy t�rt�nelmet csin�ljanak, a fiataloknak meg kell ismerni�k
egy keveset bel�le. Ez nem a v�g, hanem a kezdet.
�Kiz�kkent az id�; �, k�rhozat! / Hogy �n sz�lettem helyre tolni azt.� �gy mondja
Hamlet. �m �gy folytatja: �No, jertek egy�tt.�