ÉGHAJLATTAN

Cziráki László 2014.

Ökológia

Az ökológia az élőlények és környezetük

kapcsolatát vizsgáló tudomány

 Az anyagi világ szereplői rendszerbe

szerveződnek
 Fontos az alkotóelemek egymásra
hatásának megismerése
Bioszféra

Fogalma: az élő szervezetek

elterjedésének területe a Földön

Magában foglalja:
1. Vizek (hidroszféra)
2. A föld szilárd kérge (litoszféra)
3. A légkör alsó része (troposzféra)
Ökoszisztéma

Az egy élőhelyen élő életközösség és a

hozzá tartozó élettelen környezet

O2 CO2
Társulás
(biocönózis)

Az egy területen élő életközösség

Az életközösség tagjai egymásra hatást

gyakorolnak
 A populáció

 egy területen élő

 egy fajhoz tartozó
 egymással szaporodni képes

 egyedek rendszere
A POPULÁCIÓ LÉTSZÁMÁNAK VÁLTOZÁSA

+ bevándorlás

+ populáció -
születések elhalálozások
nagyság vagy
sűrűség

elvándorlás
-

A populációnagyságot befolyásoló tényezők

 A GRADÁCIÓ
 A populáció egyedszámának ugrásszerű emelkedése - az
abiotikus és biotikus körülmények több nemzedéken
keresztül kedvezőek
egyedszám, ill.
egyedsűrűség

a környezet
eltartóképessége
bevezető összeomlás befejező
szakasz szakasz

kitörés
lappangási
szakasz

idő
A bioszféra anyagforgalma
 Az oxigén körforgása

 Termelő: fotoszintézis útján a növények

 Fogyasztó: élőlények légzése és minden
égési folyamat

 AZ EGYENSÚLY A NÖVÉNYVILÁG
NÉLKÜL NEM TARTHATÓ FENN!
 Az oxigén körforgása a természetben
Az egyetlen elem, amely nagy koncentrációban
van jelen a földkéregben (szilikátok), az
atmoszférában (O2), a hidroszférában (H2O) és
a bioszférában is (H2O, szénhidrát, fehérje
stb.).
Oxigén előfordulása
 Föld 28,5 %-a:
 földkéreg 46,6 %
 óceán 85,8 %
 atmoszféra 21 %.

Növények megtermelik – állatok felveszik, és szén-

dioxiddá alakítják – kilélegzik – növények felveszik
a szén-dioxidot, és oxigént csinálnak belőle
 A SZÉN KÖRFORGÁSA

A szén az élő szervezetek egyik legfontosabb

összetevője
 A légkörből (széndioxid) a fotoszintézissel
kerül a szerves anyagokba
 A CO2 mennyisége nem csökken a légkörben a
lebontás miatt
 A CO2 feldúsulása eredményezi az üvegház
hatást (lehűlés elleni védelem, felmelegedés)
 A szén körforgása a természetben
A szén megtalálható:
 élő szervezetekben
 levegőben CO2 –ként
 vizekben oldott karbonátok és
hidrogén-karbonátok formájában,
 talajban szilárd karbonátként (mészkő,
dolomit), kőolaj, földgáz, kőszén
formájában, az állatok csontvázában,
lebomló szerves anyagokban

Fotoszintézis szén-dioxidot igényel

Halott növények nagy hő és nyomás hatására szén.
Légzés.
Lebontó folyamatok.
 A nitrogén körforgása

 Az élő szervezet nélkülözhetetlen anyaga

(fehérjék)
 A légköri nitrogént a magasabb rendű
élőlények nem tudják hasznosítani
 Algák, baktériumok, zuzmók kötik meg,
elhalt maradványaikból jut a talajba
 A nitrogén körforgása a N2
természetben
Nitrogén megkötés Denitrifikáció
Nitrogén előfordulása Baktérium Talajbaktérium

 levegő - 78 térfogatszázalék Nitrifikáció Talajbaktérium

 élő szervezetek – aminosav, NH3 NO3-
NH4-
fehérje fontos építőeleme Ammonifikáció

Baktérium
 vizek (nitritek, nitrátok) Disszimiláció
Lebontók
Asszimiláció
Növény
 talaj – lebomló szerves anyagok,
Fehérje
ammónia, nitritek, nitrátok

Kékmoszatok, nitrogénmegötő baktériumok

Korhasztó, rothasztó baktériumok
A nitrifikáló baktériumok hatására lesz az ammóniából NO2-, ill. abból NO3-. Ezeket
az ionokat a növények fel tudják venni, a szervetlen nitrogénvegyületeket fel
tudják dolgozni és azok nitrogéntartalmát beépíteni testük szerves vegyületeibe.
Villámok
Denitrifikálás = nitrogéntartalmú vegyületekből, elemeket csinálnak.
 A víz körforgása

 Az élet nélkülözhetetlen alkotóeleme

 Állandó körforgásban van,
halmazállapotát és helyét változtatja
 A párolgás és csapadékvíz egyensúlyban
van
A Föld vízháztartása

 Földünk teljes vízkészlete: 1,64 milliárd

km3
A víz körforgása
 A körforgás motorja a
napsugárzás.
Részfolyamatok:
- Párolgás
- Csapadék
- Lefolyás

A Föld egészének
vízháztartása
egyensúlyban van, azaz
a párolgás összege
megegyezik a csapadék
évi mennyiségével.
 Összegfüggések

 Az élővilág egymásra utalt

 A kiindulásul a növényvilág szolgál
 A tápláléklánc minden eleme fontos
 II.
AGROMETEOROLÓGIA
 Fogalmak

 Meteorológia: a légkörben lejátszódó

eseményekkel és éghajlattal foglalkozó
tudomány
 Agrometeorológia: a meteorológia
mezőgazdasági szakterülete
 Meteorológiai idő: a légkör pillanatnyi
állapota
 Fogalmak

 Időjárás: hosszabb időszak, az

időváltozás folyamata
 Légtömeg: közel azonos tulajdonságú
nagy mennyiségű levegő együttese
 Front: különböző hőmérsékletű
légtömegek találkozása
 Éghajlat: valamely terület fölött uralkodó
időjárási rendszer
 A légkör (atmoszféra)

 Fogalma: a földet körülvevő levegőburok

 Kezdetben Hidrogén, hélium és metán

alkotta
 A nemesgázok az űrbe távoztak
 Megjelent az oxigén, kialakult a légkör
 Elterjedtek a fotoszintetizáló növények
 A légkör összetétele

 Az összetétel 90 km-ig nem változik

A légkör összetétele
 Az légkör (atmoszféra)
rétegei
 Troposzféra

 Sztratoszféra

 Mezoszféra

 Ionoszféra
 A troposzféra

 A felszíntől10-12 km magasságig

 A légkör vízkészletének ¾-ét tartalmazza

 Az időjárási jelenségek tartománya

 Hőmérséklete 100 méterenként 0,5-0,6 oC-al

csökken, felső határa – 56 oC-nál van
 A troposzféra rétegei

 Talajmenti réteg: 1 m-ig

 Földfelszíni réteg: 2 m-ig

 Földközeli réteg: 100 m-ig

 A sztratoszféra
(ózonszféra)
 Határa 50 km magasságban van
 Az ózon (O3) képződésének rétege
 Az ózon elnyeli az UV (ultra viola)
sugarakat, mely az élőlényekre káros
 Az ózon keletkezése 20-30 km
magasságban a legaktívabb, itt a
hőmérséklet magasabb
Az ózonréteg vékonyodása
 Éghajlattan II.
Az éghajlat elemei
 A napsugárzás

 A föld egyetlen természetes hő

utánpótlása
 46%-a látható fénysugárzás formájában
érkezik a földre
 Nélküle a földön -273 oC lenne, nem
lenne élet
 A napsugárzás irányítja a föld hő- és
vízháztartását
A napsugárzás
A napsugárzás jellemzői

 Napállandó: az az energia mennyiség,

amely egységnyi idő alatt a földre érkezik
(1361 Watt/m2 másodpercenként)
 Direkt sugárzás: a felszínt érő közvetlen
sugárzás
 Szórt (diffúz) sugárzás: nem közvetlen
sugárzás, biztosítja, hogy ott is van
sugárzás ahol nem süt a nap
A napsugárzás jellemzői

 Beesési szög: minél nagyobb, annál több

energia érkezik egységnyi felületre
 Időtartam: a napsütéses órák száma,
átlag 2000 óra/év Júliusban a legtöbb,
decemberben a legkevesebb
 Színkép: látható, infravörös (hő),
ultraibolya sugárzás
A látható fény színképe

 A növények jól hasznosítják: vörös,

sárga, ibolya
 A hőmérséklet

 A talaj hőmérséklete
 A levegő hőmérséklete
 A talaj hőmérséklete

 A besugárzás és kisugárzás mértéke

határozza meg
 Függ a talaj víztartalmától, kötöttségétől,
színétől
 Függ a mélységtől: a felszínen gyorsan
változik
 18-20 m mélységben állandó: 11 0C
 Fagyhatár 1 m
 TALAJHŐMÉRSÉKLET

 Talaj hőkapacitása:
1 cm³ talaj 1 ºC-os hőmérséklet növekedéséhez
szükséges érték
(nedves talaj > száraz talajok, mert a víz fajhője
nagyobb)
Talaj hőmérséklete:
napi változás: kb. 1 méterig
évszakos változás: 7,5 méter mélységig figyelhető
meg.
Talajhőmérséklet, vetés

 A vetés mélységében (5-10 cm)

megfelelő hőmérséklet szükséges
 A mikroorganizmusok tevékenységéhez
is hő szükséges
 Talajhőmérővel mérjük
 A levegő hőmérséklete

 A földfelszín melegszik fel és melegíti a

levegőt
 A levegő CO2 és víztartalma elnyeli és
visszaveri a hőt (üvegház hatás), e nélkül
-30 fok lenne
A levegő hőmérsékletét
befolyásoló tényezők
 A sugárzás mennyisége és hajlásszöge
 Domborzat
 Földfelszín anyaga és színe

 A hőmérséklet napkeltétől 14 óráig nő,

ezután csökken
 Fogalmak

Középhőmérséklet:
 a mért hőmérsékleti adatok számtani
átlaga (napi, havi, évi)
Hőingadozás:
 A napi értékek minimuma és maximuma
közötti különbség, az élőlényeket
érzékenyen érinti
 A hő összeg

Fogalma: Egy időszak napi

középhőmérsékleteinek összege
 A mérési időszak április 1-től szeptember
30-ig tart
 Hazánkban 2900-3300 0C
 A levegő nyomása

Fogalma: a nyugalomban lévő levegő

egységnyi felületre jutó tömege
 A magasság növekedésével csökken
 Változása nagymértékben befolyásolja
az időjárás alakulását
 A légnyomás különbsége okozza a
levegő elmozdulását
 Fogalmak

 Szél: a levegő horizontális elmozdulása

 Ciklon: alacsony nyomású légtömeg (A)
 Anticiklon: magas nyomású légtömeg (B)
 Nagy földi légkörzés: az egyenlítőnél
alacsony nyomású, felszálló, a
sarkköröknél magas nyomású leszálló
légáramlat
 A szél jellemzői

 Iránya
 Erőssége: tárgyakra kifejtett hatása
 Sebessége: átlagosan 9-12 km/óra, 100
km/óra sebességű szél ritkán fordul elő
 A szél tulajdonságai

 Segíti a megporzást, a magvak

elterjedését
 Növeli a párolgást talajon, növényen
 Fizikai károsító hatás
 A levegő páratartalma

Fogalma: a levegőben lévő víz pára

formája
 A pára befogadó képesség a
hőmérséklet növekedésével nő.
 Ha a telített levegő lehűl a benne lévő
pára kicsapódik - harmatpont
 Fogalmak

 Telítési páratartalom: az a pára

mennyiség, amit bizonyos hőmérsékletű
levegőbe belefér
 Abszolút páratartalom: a pára
tényleges mennyisége
 Relatív páratartalom: a telítési
páramennyiséghez viszonyított pára
mennyiségét
 A felhő és
csapadékképződés
Felhő: a légkörben lebegő vízcseppek, vagy
jégkristályok tömege

Felhőképződés: a levegő lehűl, a pára

kicsapódik és vízcseppé sűrűsödik, feljebb
jutva megfagy

Köd: a föld felszínén kialakuló felhő, mely a

látástávolságot 1 km alá csökkenti
A felhők csoportosítása
alak szerint
 Réteg(es) felhők: függőleges kiterjedésük
kicsi, vízszintes kiterjedésük nagy, csendes
esőt adó felhő
 Gomoly(gó) felhők: függőleges kiterjedésük
nagy, a vízszintes kicsi, esőt nem adó felhő
 Fátyolfelhő: finom, rostos, esőt nem adó felhő
 Zivatarfelhő: hatalmas, függőleges
kiterjedésű, záporesők, jégesők és
felhőszakadások okozója.
Rétegfelhő
Gomolyfelhő
Fátyolfelhő
Zivatarfelhő
 Csapadékképződés

A levegő lehűlésével keletkezik

Ha a felszín hűti le:
 Harmat: növények számára előnyös lehet
 Dér
 Zúzmara

Ha felfelé szállva hűl le, akkor hulló

csapadék keletkezik
 A csapadék jellemzői

 Halmazállapota: folyékony és szilárd

 Intenzitása: csendes eső, záporeső

 mennyisége
Folyékony csapadék fajták

 Csendes eső: egyenletesen, közepes

nagyságú cseppekben hullik
 Záporeső: nagy cseppekben hullik
 Szitáló eső: finom cseppekben, sűrűn
hullik
 Zivatar: villámlással, mennydörgéssel
együtt járó csapadék
 Szilárd csapadékfajták

 Ónos eső: az esőcseppek a hideg

felületre fagynak
 Jégeső: a nagy tömegű vízcseppek
felfelé haladva megfagynak, tovább
növekednek és hirtelen hullnak alá
 Hó: ha a levegő is fagypont körüli, akkor
hó formában hull
 Az éghajlat

Fogalma:
 Adott területen uralkodó időjárási
rendszer
Az éghajlatot alakító tényezők:
 Zonális tényezők
 Azonális tényezők
 Zonális tényezők

 A föld gömb alakja miatt más szögben éri

a napsugárzás
 Azonális tényezők

 Tenger áramlatok, tenger közelsége

 Tenger feletti magasság
 Domborzat

 El-Nino jelenség: éghajlat

rendellenességei, szélsőgek
Magyarország éghajlata

 A mérsékelt égövben egyenlő távolságra

az egyenlítőtől és északi sarktól
 Északi szélesség: 45-48o
 Keletei hosszúság: 16-26o
 Kontinentális, óceáni és mediterrán
hatások alakítják
 Éghajlati körzetek

 Alföld: kontinentális hatás (meleg nyár,

hideg tél)
 Kisalföld: óceáni hatás (szél, csapadék)
 Dunántúli dombvidék
 Északi hegyvidék (változatos)
 Dunántúli dombvidék

 Viszonylag kiegyenlített éghajlat jellemzi

 Kis hőingadozás
 Sok felhő, egyenletes csapadékeloszlás
 A domborzat és erdőborítottság három
körzetre osztja
 A Dunántúli dombvidék
éghajlati körzetei
Alpokalja:
 Nyugati, dél-nyugati határsáv
 Sok csapadék jellemzi
Dunántúli középhegység:
 Balatontól északra
Somogyi-zalai dombvidék:
 Mediterrán hatás alatt áll
 Meleg, leszálló légáramlat miatt nyáron
kevés eső
Az uralkodó szélirány és
sebesség