J Z ' f S Í 4V Í Z - -

„jN G UA Z S E B NYE L VTAHOK

SCHE.NK GYA K ORLATI MÓDSZERE MAGÁ’STANULÁ KA

Gramatică Maghiară,
Manual
practic de învăţământ pentru autodidacţi

de

Dr. Ghsorghe Aloxicl

Conţine o gramatică resumaîă, o mulţime de deprinderi
pentru asimilarea cuvintelor, o colecţie bogată de
conversaţii, cu însemnarea accentului, şi un vocabular
sistem atio

MIS'GUA
K I A D Ó - ÉS KÖNYVKEHESKKDELMI H.-T. KIADÁSA
BUDA PES T V/6

Kíí’n ,Tnn5 nyeRiií*, L s r te a ¥>.

 Vocabulare române şi maghiare.
iingua : Gramatică portativă română. Cu insem-
imiea accentului. In legătură de carton ... P 1-50
— Vocabular portativ maghiar-român, preţul
ambelor părţi legate într’una ... ... ... ... P 1-50
Schidlcf: Vocabular liliput portativ, format 32"
— Partea română-maghiară........................... .. P 1.—
— Partea magbiară română........................... P 1.—
iingua: Vocabular maghiar-român. Vocabular
român-maghiar. Ambele părţi legato într’una P 1.80

Magyar és román szótárak.

Iingua ; Román zsebnyelvtan. A romár, nyelv
kiejtésének megjelölésével. Kartonkötésben P 1.50
— Magyar-román zsebszótár, mindkét rész ára
egybekötve................ ................................... . P 1.50
Schidiof: Magyar-román liliput zsebszótár 32° alak
— Román-magyar rész, külön............... ... ... P 1.—
— Magyar-román rész, külön ............... ... .. P 1.—
ilugua: Magyar-román és román-magyar szótá'%
mindkét rész egy kötetben kötve___ — P 1.80
 ărticica aceasta vrea să fie un conducător
bun autodidactului, care doreşte să deprindă
limba maghiară în mod practic, repede şi, uşor.
Ea este introdusă prin o gramatică resum ată;
îi urmează apoi deprinderi.pentru asimilarea
diferitelor părţi de vorbire. Extinderra mai mică
a cărţii aduce cu sine, că gramatică conţine
numai părţile cele mai esenţiale din morfo­
logie, ţinând cont de caracteristicele limbei
maghiare. Conţine declinarea substantivelor,
conj ugar ea verbelor, cornpararea adjectivelor,
schimbarea pronumelor, etc. Deprinderile for­
mează trecerea la conversaţii. La cele din urmă
autorul aplică idiotismele ’şi expresiunile cele
mai corecte ale limbii maghiare. Cărticica
aceasta aduce deci mare folos tuturor, care
vreau să înveţe şi să deprindă limba maghiară
în mod practic.

EDITORUL AUTORUL
 i*

Toate drepturile rcservate .

'fîn d sn szerzői jo g fentariva.

F e le lő s k ia d ó : d r. K iss G r u ia . K . Í . n / s m h , V I., L o v ag»a. 2<?.

 PARTEA I.

Gramatica resumată a limbii maghiara.

A ) Fonetica.

In limba maghiară sunt 40 litere:

a, A, b, c, cs, <1, ds, dz, e, é, f, g, gy, h, î,
1, j, k, 1, Iy, m, n, ny, o, ó, Ö, 6, p, r, s,
sz, t, ty, u, ú, ü, ii, v, z, zs.
Vocalele se împart în vocale scurte:
a, e, i, o, u, ö, U;
vocale lungi:
á, é, í, ó, ő, ű, ű.
In limba română lipsesc vocalele ö, Ö, şi
vocalele lungi din limba maghiară. Ca sunet
nu cunoaşte limba românească nici vocalajş.
Exepţional în unele părţi, d. p. lemne, se
rosteşte e din silaba primă larg.
 6

Pe împărţirea aceasta se bazează armonia

vocalelor, d. p .: asztal (as-tal) masă, asztal-ofc \
(as-ta-loc) mese, asztal-nak (asz-tal-nac) mesei,
asztal-os (as-ta-los) măsar, etc. keres (che-reş)
caută, keres-ek (che-re-şec) caut, keres-et
(che-re-şet) agoniseală. Vocale sonore şi înalta
obvjn numai în cuvinte compuse: d. p. konyha­
kés (con-ha-cheş) cuţit de bucătărie, könyvtár
(cöniv-tar) bibliotecă. j
Sufixe stridente primeşte rădăcina sonoră --
şi cea înaltă: d. p. kert (chert) grădină, kert­
ész (ckert-es) grădinar, város (va-roş) oraş,
város-i (va-ro-şi) orăşan.
Rostirea vocalelor este următoarea:
a (scurt) un sunet care este între a şi o, mai
mult spre o. Rostim o, dar întretăetura J
buzelor rămâne ca la rostirea vocalei a.
Semnul sunetului acestuia este a, d. p.
alma (al-ma) măr, harag (ha-rag) mânie. j
ă (lung) sună ca a în limba românească, ,j
numai ceva mai lung. Semnul a, d. p.
ág (ag) ramură, láb (lab) picior, kár (car) „
pagubă. I
 T —
« (scurt) sunetul acesta în limba românească
• nu există. Excepţional în unele părţi rostit
larg deschis. Semnul e, d. p. kert (chert)
grădină, eke (eche) plug, ver (ver) bate.
4 (lung) sună ca în limba românească în
al mieu. Semnul e, d. p. él (el) trăeşte,
lélek (le-lec) suflet, vér (ver) sânge.
* (scurt) şi i (lung). Cel scurt sună ca în
limba româneasca; semnul i, d. p. ima
(i-ma) rugă, ki (cili) cine; i-lung, semnul
i, d. p. víz (viz) apă, ir (ir) scrie.
o (fără accent) sună ca în limba românească;
semnul o, d. p. bor (bor) vin, bokor (bo-
cor) tufă.
ó (cu accent) sună ceva mai lung ca în limba
românească; semnul o, d. p. ló (lo) cal,
óra (o-ra) oră.
5 (scurt) lipseşte în limba românească, d. p.
ökör (ö-cör) bou, öröm (ö-röm) bucurie.
Ő sună ceva mai lung, d. p. lő (lő) împuşcă,
őr (őr) strajă.
«t (scurt) sună ca în limba românească, d. p.
tud (tud) ştie, futni (fut-ni) a fugi.
ú ca n, dar întindem sunetul; semnul u. d. p.
úr (ur) domn, kút (cut) fântână.
ii (scurt) lipseşte în limba rom, d. p. tükör
(tü-cör) oglindă, fül (fül) ureche, üt (üt) bate.
ü (lung) acelaş sunet ca ti, numai lung;
semnul ű, d. p. tű (tű) ac, hű (hű) cre­
dincios.
Consonantele sunt: simple şi compuse.
a) Consonante simple: b, c, d, f, g, h, j,
b, 1, m, n, p, r, s, t, v, z.
b) Consonante compuse : cs, ds ( = dzs),
tiz, gy, ly, ny, SZ, ty, zs.
Afară de s toate consonantele simple
se rostesc ca în limba românească, d. p :
b = bába (ba-ba) moaşă
d = duda (du-da) cimpoi
f = fa (fa) arbore
= ' galamb (ga-lamb) porumb
h = hal (hal) peşte
j = játék (ia-tec) joc
k = kalap (ca-lap) pălărie
1 = labda (!ab-da) mingea
 9

lîl == malom (ma-lom) moară

n — nadrág (nad-rag) pantaloni
p = pápa (pa-pa) papa
r = róna (ro-na) şes
t = tábla (tab-la) tabla.
Consonantele c, k, s sună ca în limba
românească:
C = ţ, d. p., cérna (ţer-na) aţă
k = c, d. p., kert (chert) grădină
8 = ş, £0 (şo) sare.
Consonantele compuse su n t: cs, ds (==».
tlzs), dz, gy, ly, ny, ty, sz, zs. Acestea sa
rostesc cum urmează:
C8 sună ca în limba româneasceă ce, ci, d. p.
csúcs (ciuci) vârf, csacsi (cia-ci) măgar,
kocsi (co-ci) trăsură.
ds sumă ca în limba românească ge, gi: d. p.
findzsa (fin-dja) ceaşcă.
Consonantele simple g, 1, n, t, formează
cu y consonantele compuse gy, ly, ny, ty.
In limba maghiară consonanta y obvino
ca sine stătătoare numai în nume de familie
şi în cuvinte străine.
 — 10 —

gy lipseşte In limba lit. românească; obvine

însă în multe părţi în graiul poporal. Sună
ca di, d. p. gyermek (dier-mec) copil, ágy
(adi) pat, ágyú (a-dîu) tun.
ly lipseşte în limba literară românească. Ros­
teşte li, d. p. mély (meii) adânc, pâiya
(pa lia) drumul de fier, király (chi-ralî)
rege.
ny lipseşte în limba lit. românească; rosteşte
ni, d. p. bánya (ba-nia) ocnă, leány (ie-
ani) fată.
ty lipseşte în limba lit. românească; rosteşte
ti, d. p. tyúk (tiuc) găină, atya (a-tia) tată.
SZ sumă ca în limba rom. s., d. p. szabó (sa-bo)
croitor, kasza (ca-sa) coasă.
Dacă se dublifieă sz, se scrie numai
prima consonantă dublu, d. p. în loc da
viszsza (vis-sa) îndărăt se scrie vissza,
aszszony (as-soni) femee, asszony. La
despărţirea cuvântului se scriu ambele com­
puse : visz-sza, asz szony.
Z3 se rosteste ca în româneşte j, d. p. zsák
(jac) sac, pázsit (pa-jit) pajişte.
 — 11 —

Dintre consonante lipsesc în limba maghiară

x şi y. Y obvine numai în consonantele com­
puse. In cuvinte străine însă se aplică amân­
două consonante.
In limba maghiară sunt o mulţime de nume
de familii, care îşi păstrează ortografia, d. p.
Gaal ceteşte (Grai), Dessewify ceteşte (De-je-fi),
Eötvös ceteşte (Ot-v0ş), Széchenyi ceteşte
(Se-ce-nii).
Cuvinte străine trecute în limba maghiară
se scriu cu ortografie maghiară, d. p. Lipcse
(Lip-ce) Lipsea, Nápoly (Na-polî) Neapol,
Krisztus (Cris-tuş) Hristos. -
Nume greceşti şi romane se scriu cu ortografia
lor.: Cyrus, Xenophon, Quintilian, Sophocles,
Dublificarea consonantei se întâmplă foarte
des la cuvinte terminante într’o consonantă,
prin asimilaţinne. Prima consonantă a sufixului
-val, -vel (-val), (-vel) cu, -vá, -vé (-va), (-ve)
se preface în consonantă terminâtoare a cuvân­
tului, d. p. bot (bot) băţ, bottal (bot-tal) cu
băţul, îu loc de bot-val (bot-val); bot-tâ (bot-ta),
în loc de bot-vâ (bot-va). La asimilarea con­
sonantelor duble se dublifică numai prima
 — 12 —

consonantă: ész (es) minte, észszel (esszel) cu

m inte; despărţit: ész-szel (es-sel).
Alte asimilări:
Az (az), ez (ez) acela, acea, acesta, aceasta;
abban, în loc de az-ban; ebben (eb-ben), în
loc de esz-ben (es-ben), în acea, în aceasta.

B) Morfologia.
1. Articolul.
Articolul hotărît este a, az pentru toate trei
genurile.
A stă înaintea substantivelor care se încep
cu un consonant; az înaintea cuvintelor care
se încep cu o vocală, d. p. a kert, a chert,
grădina; az alina, az al-ma, mărul.
Articolul neliotărît este egy (un, una) pentru
toate trei genurile. Acosta se întrebuinţează
mai rar, de obicei când voim se exprimăm
unitatea. Şi articolul hotărît se poate aban­
dona, d. p. înaintea numelor proprii, înaintea
numelor care primesc sufix personal, d. p.
házam, casa mea. Genul feminin se mai
 — 13 —

exprimă prin ne, nő, d. p. szabó (sa-bo)

croitor, szabómé tsa-Eo-ne) nevasta croitorului,
szabónő (sa-bo-nő) croitoreasă.

2. Substantivul.
(gfr Semnul pluralului este k, carp, se anină
4j9 substantivele terminanţe într’o vocală, Dacă
vocala finală este a. sau e, trece în á sau é,
d. p. kutya (cu-tîa) câne, kutyák (cu-txac)
câni • kefe (che-fe) perie, kefék (che-fec) perii.
£ ŞI/Monosilabele cu finala ó (o), ő (Ö) for­
mează pluralul, prin intercalarea unui cu
sufixele -ak (-ac), -ek (-ec), d. p. ló (lo) cal,
Io-v-ak (îcPv-ac) caîŢ" kő^ (cő) piatră kö-v-ek
(cö-v-ec) pietri.
e) Ou -ak, -ek, -o!c, -pk. formează pluralul
substantivele terminătoare într’o consonantă:
ház (haz) casă, hâz-ak (haz-ac) case; kert
(chert) grădină, kert-ek (chert-ec) grădini;
kalap (ca-lap) pălărie, kalap-ok (ca-Iap-oc)
pălării; tőr (tőr) pumnal, tő-rök (tőr-öc) pum­
nale. Regula generală: aninarea sufixelor se
întâmplă pe baza armoniei vocalelor.
 — 14 —
/'■'s
{ă)j Multe dintre bisilabele terminătoare în
ol (ol), el (el), om (om), em (em), or (or),
og (og), eg (eg), ok (oc), ek (ec), şi dintre
multisilabe termiuătoarte în alom (olom), elem
(e-lem) pierd la formarea pluralului vocala
finală, d. p. akol (a-col) grajd, akjuk. (ac-loc)
grajduri; fájdalom (fax-da-Iom) durere, fájdal­
mak (fai-dal-niac) dureri, etc.
Semnul acusativului este t, care se anină
de răiiăcina cuvântului. Tot aşa at (at), et(et),
ot (ot), öt (öt), d. p. atya (a-tía) tata, atyák
(a-tîac), taţi, atya-t (a-tia-t) pe ta ta ; akol (a-col),
aklo-t (aclo-t), 16 (lo) lova-t, lovak-at (lo-va-cat).
7Ţj) Prin aninarea unuf sufix personal de
substantiv se poate " exprima şi pronumele
posesiv, pe lângă toate că sunt şi pronume
posesive de sine stătătoare, d. p.
1. O posesiune şi un posesor.
Persoana 1: (rj_ (am, om, em, öm), házam (ha-zam),
kertem (chert-em), casa mea, grădina mea.
„ 2: (3}7ad, od, ed, öd), háziad (haz-ad),
kert-ed_ (chert-ed), casa "ta, grădina ta.
. 8: (5 îŞ ^ $ ) (ja, je), hâz-a (haz-a), kert-je
(chert-Ie), casa Ini, ei, grădina Ini, ei.
 — 15 —

2. O posesiune, mai mulţi posesori.

Persoana 1: -ub (unk, iink), ház-unk (haz-uno), kert­
ünk (ehert-ünc), casa noastră, grădină
noastră.
. 2: -tok, -tok, -tök (átok, etek, ötök), ház­
iatok (haz-atoc), kert etek (ehert-etoc),
casa voastră, grădina voastră.
, 3 : -ok, ök (uk, ük, jók, jök), ház uk (haz-uo),
kertjük (chert-Iüc) casa, grădina lor.

3. Un posesor, mai multe posesiuni.

Persoana 1: -im (aim, eim, jaim, jeim), ház-aim (haz­
aim), kert-jeim (chert-ieim), casele, gră­
dinile "meíeT
, 2 : -id (aid, eid, jaid, jeid), Jház-^iíL(haz-aid),
kertjeid (chert-leid) casele, grădinile tale.
. 3: -i (ai, ei, jai, jei), hâz-ai (haz-ai).Jrertjei
(chert-Iei) casele, grădinile lui, ei.

4. Mai mnlte posesiuni, mai mulţi posesori.

Persoana 1: -ink (aink, eink, jaink, jeink), ház-aink
(haz-ainc), kertjeink (chert-Ieinc)Tcâiele,
grădinile noastre.
B 2 : -itob, itek (aitok, eitek, jaitok, jeitek),
hâz-aitqkj[haz-aitoc), kertjeitek (chert-
leitec), casele, grădinile voastre.
. 3: -ik (nik, eik, jaik, jeik), ház-aik (haz-aic),
kertjeik (chert leic), casele, grădinile lor.
 — lö —

( p Semnul genitivului este é (e) sau -nak

(nac), -nek (nee), d. p. Ez aTíáz az atyámé
(ez a ház az a-tíam-e) casa aceasta este a
tatălui mieu. Ez az atyámnak háza (ez az
a-tlam-nac ha-za). Aceasta e casa tatii. Geni­
tivul cu sufixele -nak (nlTcJf’-nélc..(néc) stă ca
atribut. In caşul acesta primeşte substantivul,
care exprimă posesiunea, un sufix personal,
posesiv. -Nak (nac), '-nek (nec) est» şi sufixul
dativului: atyának (mfîâ-nac) tatălui, kertnek
(chert-nec) grădinii, etc.
(h ) jPreposiţiuniÎe se exprimă în limba ma­
ghiară în caşurile cele mai multe cu ajutorul
sufixelor de raport, d. p.
ház, casă
ban, ben házban h az-ban în casă
ba, be házba haz-ba în casă
ból, bői házból haz-ból din casă
on, en házon haz-on piT casă
la, re házra li3z-ra pe casă
ról, ről házról haz-rol depe c.-.bă
nál, nél háznál haz-nal Iá casă
hoz, hez, höz házhc)z haz-hoz Ia...c:sL-iL
tol, t&l háztól haz-tol dela casă
ig házig házig până la casa
 — 17 —

ért házért haz-ert pentru casă

Tal, vel házzal haz-zal cu casă
stul, stül házastul ha-zaş-tul cu casă cu tot
vá, vé katonává ca-to-na-va devine, se face solda
«1, ül rosszul ros-sul rău
nként, oroszlánként o-ros-lan-ohent ca un leu.

kert, grădină
kert-ben chert-ben în grădină
íert-be* chert-be în grădină
kert-böl chert-ből din grădină
kerten ehert-en pe grădină
kertre cher't-re pe grădină
kertröl- ehert-ről despre grădină
kertnél chert-nel la grădină
kerthez chert-liez la grădină
kerttől chert-töl dela grădină
kertig chert-ig până la grădină
kertért chert-ért pentru grădină
kerttel chert-tel cu grădină
kertestül cher-teş-tUl cu grădină cu to
porrá por-ra praf (îl face)
rendületlenül ren-dü-let-le-nül neclătinat
páronként pa-ron-cbent cu păreehea
kor öt órakor eor öt o-ra-cor la 5 ciasuri, ore

1. pele mai multe dintre sufixele înşirate

primesc şi sufixele personale, d. p. bennem
 18 ii■t rit,
Óu ‘■ ,-
*
{în mine), velem (cn mine), tőlem (dela mine),
tőled (dela tine), tőle (dela el, ea), tőlünk
|3ela’noi) tőletek (dela voi), tőlük (dela ei, ele).

8. Adjectivul.
^' Adjectivul poate fi atributiv sau predicativ.
In caşu l prim nu se schimbă: a j ó jiţya, (a îo
a-tia) tata bun, a jó atyák (a io a-tîac) taţii
buni.
'ÎA Ca predicat concordă cu subjecţul în număr
şi terminaţiune: az atya jó (az a-tia io) tata
e bun, az atyák jók (az a-tíac ioc) taţii sunt
buni.
Comparaţiunea adjectivului: comparativul
primeşte terminaţiunea -bb (dacă se termină
în vocală)., sau -abb (abb). -şb b 'tobFj. -ebb
(cbb), d. p .n a g y (nadi) mare, nagy-obb
(nadî-obb) mai mare; öreg (ö-reg) bătrân,'
. őreg-ebb (öreg-ebb) mai bătrân; kis (chiş)
mic, kisjehb (chi-şebb) mai mic. In superlativ
primeşte adjectivul prosilaba leg, d. p. leg­
nagyobb (ieg-na-diobb) cel mai mare; leg­
öregebb (leg-ö-re-gebb) cel mai bătrân; leg-
 19

kisebb (leg-chi-sebb) cel mai mic. Comparativul

ca şi superlativul primesc în singular şi plural
sufixe, d. p. nagy-obb-ak mai m ari; nagyobb-ak-
nak (na-dîobb-ac-nac) mai marilor, etc,
| ■.... . ,, ■

Numeralii cardinali şi ordinali: vezi la con­

versaţii subt titlul numere.
Noţiunile de categoria asta se formează din
număratul cardinal cu ajutorul sufixelor:
a) frângerile cu ajutorul sufixelor ad (ad),
od (od), ed (ed), JSd. (öd): harmad (har-mad)
T/V, hatod (ha-tod) Ve; heted (he-ted) xh ; ötöd
(ö-töd) 1h , etc.
b) fgla feluri; kétféle (chet-fe-le) de două
feluri; tízféle (tiz-fe-le) de zece feluri, etc.
c) -szór, -szer, -szőr (sor), (ser), (sör) .ori;
kétszer (chet-ser) de două ori; hatszor (hat­
sor) de şase ori; ötször (öt-sör) de cinci
©rx
d) os (oş), es (eş), ös (Oş), d. p., három-*
szoros (ha-rom-so-ros) triplu; tízszeres (tíz-;
se-reş) înzecit; ötszörös (Ot-sO-rOş) íncincit;
 — 20 —

e) numerale nehotărîte sunt.: minden (min­

den) to ţi; sok (şoc) mult; kevés (cke-ves)
puţin; sejajöi (şem-mi) nimic; nghâţg; (ne-liaul)
vre o câteva; el«jg..(e-leg) destul, etc.

5. Pronumele.
pronume personale sunt:
én (en) eu, te (te) tu ,jjjő ) el, ea, mi (mi) noi,
““ ti (ti) v o i,J k (őc) ei, ele.

Schimbările prenumelor personale.

én en eu
enyém e-níem al mieu, a mea
nekem ne-chem mié
engejP en-ghem pe mine
te te tu
tiecţ. ti-ed al tău, a ta
neked ne-eked ţie
téged te-ghed pe tino
Ő ő el, ea
i5vé ö-ve al lui, a ei
neki ne-clii lui, ei
ot Öt pe el, ea
Já zni noi
miénk mi-enc al nostru, a noastră
 — 21 —

nekünk ne-cünc nonă

minket min-chet pe noi
ti ti voi
tietek ti-e-tec al vostru, a voastră
nektek nee-tec vouă
titeket ti-te-chet pe voi
S T ” őo ei, ele
övék ö-vee al, a lor
nekik. ne-chic lor
Őket ö-chet pe ei, ele

b f pronumé posesive:
enyém tied övé miénk tietek övék
ernîem ti-ed ö-ve mi-enc ti-e-teo o-vee
al mieu al tău al lui al nostru al vostru al lor
a mea a ta a ei a noastră a voastră a lor

(^cp Pronume arătător (demonstratív) : ez (ez),

emez (e-mez), acesta, aceastaj az (az), amaz
(a-maz) acela, acea; ugyanaz (u-dlan-az) tót
acela, acea; ily (ilí), ilyen (i-lien), oly (oll),
olyan (o-Iían) 3 e asta, astfel de, etc. Pronu­
mele demonstrative, excepţie pronumele de­
monstratív adjectival, primesc sufixele: annak
(an-nac) la acela, acea; ennek (en-nec) Ia
acesta, aceasta; azt (ast) pe acela, a cea; ezt
(ezt) pe acesta, aceasta.
 — 22 —

Ultimul, dacă stă fără substantiv, primeşte

sufixele: olyan embernek (o-lian em-bernec) la
un astfel de om; olyannak (o-lían-nac) unni
astfel; d) Pronume relatíve: ki (chi), aki
(a-chi), (la persoane); mely (meli), amely
(a-melí), care (la lucruri hotărîte); mj (mi)
ami (a-mi), ce, care (relativ la lucruri nehotărîte).
Şi pronumele acesta primeşte diferitele sufixe.
Sufixe personale primesc numai pronumele J d
şi mi (cine, ce). Amim., van (a-mim van) c§l
am ; mid van ? (mid van ?) ce ai tu ? e) Pro­
nume 'Interogativ (întrebător) ki ? (ebi), ki­
csoda? (chi-cio-da), mely? (meii), melyik?
(me-liic) cine ? care ? mi ? (mi), micsoda ?
(mi-cio-da)ce ?ce fel de ? mely ? (meii), melyik?
(me-liic) care? milyen? (mi-lien) ce fel d e ?
hány ? (ham) câte ? câţi ? mennyi ? (meni-nîi)
cât ? mekkora ? (mec-co-ra) cât do mare, etc.
^Pronum ele interogative primesc aceleaş sufixe
ca substantivele. Excepţie: mely ? (meii) care ?
ínekkora ? (mec-co-ra) cât de mare ? nu primesc
sufixele^ personale.
Hány ? (hani), memjyi.? (meni-nîi) cât, nu au
plural. In plural întrebăm : hányán ? (ha-nîan),
 - 23 —

mennyien? (menM-en) câte? f) Pronume

reflexive sunt: magam (ma-gam) eu însumi;
magad (ma-gad) tu însuţi; maga (ma-ga) el,
ea însuşi, însăşi, magunk (ma-gunc); magatok
(ma-ga-tok); maguk (ma-guc). Acestea se pot
împreuna cu cele mai multe sufixe de raport:
magáé (ma-ga-e) gen., magának .(ma-ga-nac)
$at., magât (ma-gat) ac., magában (ma-ga-
ban) în sine; magára (ma-ga-ra) pe sine
(lăsat), etc. g) Pronume neliotarîte: valaki
(va-la-chi) cineva; valami (va-la-mi) geva;”
akárki (a-car-chi) oricine; akármi (a-car-mi)
ori-ce: senki (şen-chi) nimeni; semmi (şem-mi)
nimica; etc. Şi acestea primesc sufixele în
anumite raporturi.
X
6. Verbul.
a) Conjugarea verbelor transitive (cu ob-
ject) e ste : hotărîtă şi nehotărîtă. La forma
holărîtă se referă sufixul personal şi la
object.
In pildele următoare se trage atenţia asupra
sufixelor personale la diferitele forme.
 24 —

Present.

Forma nehotărîtă.
!. vár-ok va-roo aştept
2. vár-sz var-s aştepţi
8. Vár var aşteapLă
1. vár-unk var-une aşteptă î
2. vár-tok var-toc aştepte!
8. vár-aak var-nao aşteapi;

1. kér-ek cher-eo cer

2. kér-s^ chera ceri
8. kér cher cere
1. kér-ünk cher-ünc cerem
2. kér-tek eher-tec cereţi
3. kér nek clier-nec cer

1. tör-ök tör-öo sparg

2. tőr-sz tör-s spargi
3. tör tör sparge
1. tör ünk tör-üno spargem
2. tör-tök tör-töo spargeţi
3. tör-nek tör-neo sparg
 25 —

Forma hotărîtă.
1. vâr om varom o, îl aştept,
2. vár od var-od pe el, ea
3. vár-ja var-ía
1. vár-jak var-íuo
2. vár-játok var-íatoo
8. vár-ják var-íao

1. kér em cher-em o, il rog,

2. kér-ed cher-ed pe el, ea
8. kér i clier-i
1. kér jük cher-íüa
2. kér-itek cher-iteo
3. kér-ik cker-ie
1. tör-öm töröm o, îl sparg,
2. tör-öd tör-öd pe ei, ea
8. tör-i tör-i
1. tör-jük tör íüo
2. tör-iíek tör-i tee
3. tör-ik tör-ic

Infinitivul se termină în -ni, vâr-ni (var-ni)

a aştepta. Sufixele se anină de rădăcină, une­
ori cu ajutorul unei vocale copulative, d. p.
vár-ok (var-oc); o este vocala copulativă, k
sufixul persoanei prim e; aşa la vâr-u-nk, etc.
Dig paradigmele înşirate reiese, că şi la verbe
sü validitează armonia vocalelor.

Trecutul.
Forma nehotărîtă.
1. vártam var-t-am kér-t-em cher-t-em

am cernt, rugat
2. vár-t ál var-t-al g bér-t-ól cher-t-el
3. vár-t var-t B, kér-t cher-t
/ iíj.
1. vár-t unk var-t-unc kér t-ünk cher-t ünc
2. vár-t-atok var-t-atoc 5" kér t etek cher-t-etec
3. vár-t-ak var t-ao kórt ek cher-t-ec
1. tör-t-em tör-t-em
2. tör-t-él tör-t-el fi*
3. tör t tör-t B
/ 53
1. tör t ünk tör-t-ünc p
2. tör-t-etek tör-t-etec
3. tör-t-ek tör-t-ec

Form a hotărîtă.
am rugatpo el, oa

1. vár-t-am var-t-am » kér-t-em cher-t-em 1

2. vár-t-ad var-t-ad ® kér-t-ed cher-t-ed i
3. vár-t-a vár-t-a 2. "3. kér-t-e eher-t-e !
1. vár-t-uk var-t-uc î l kér-t-Uk cher-t-üc
2. vár-t-átok var-t-a-toc "*■ kér-t-ótek cher-t-etec
3. vár-t-ák var-t-ac kór-t-ék cher-t-ec
 — 27
1 . tör-t-em tör-t-em
2. tör-t-ed tör-t-ed
3. tör-t-e tör-t-e
1 . tört-ük tör-t-üc
2. tör-t-étek tör-t-etec
3. tör-t-ék tör-t-eo

Viitor.
Victorul este timp compus, şi anume din
terbul şi din infinitivul verbului, care rămâne
neschimbat. Fog se conjugă:
Forma nehotărîtă.
1. fog-ok fog-oc .
2. fog-sz fog-s várni var-ni ®o
3. fog fog >C *$■*„ to
S-<
> kérni cher-ni 0-S5 O- rt
1. fogunk fog-unc ® © «cu
2. fog-tok fog-toc törni tör-ni
o
3. fog-nak fog-nac . >

Forma hotărîtă.
í . fog-om fog-om oci>
2. fog-od fog-od várni var-ni ® c? .
3. fogja fog-ía <S> *-< íh
fejj
kérni cher-ni a „ ej
1. fogjuk fog-íuo JC8O 9Q0*
2. fogjátok fog-Iatoc törni tör-ni O- 03
3. fog-ják fog-Iao J ©
>
 --- 28 —:

In limba maghiară, în grai ca şi în scris,

formele aceste trei sunt cele mai obişnuite.
De verbele transitive se ţin şi verbele
facUiiye; se formează prin silabele: -aTjJat),
-et (et), -tat (tat), -tét (tét), d. p. várni (var-ni)
a aştepta, vár-at-ni (vár-at-ni) a lăsa să
aştepţi; írni (ir-ni) a scrie, ir-at-ni (ir-at-ni) a
lăsa să scrie; épít-ni (e-pit-ni) a* clădi, épít­
tetem (epiţdet-ni) a lăsa să clădească, etc.
{ ifi herbul pasiv se formează din verbul tran-
sitiv cu ujutornl silabei -atik (atic), -etik (etic),
-tátik (tătic), -tetik (tetic); văr (var) el aşteaptă,
văr-atik (var-atic) el este aşteptat; kér (cher)
roagă, kér-etik (cher-etic) el este rugat, etc.
Forma aceasta se aplică foarte rar în limba
maghiară.
(rf/V erbul reflexiv se formează cu sufixele
ódik (o-dic), ödik (ó-dic), ózik (o-zic), őzik
((Pzic), kodik (co-dic), ködi’IT'(cö-dic), d. p.
vigasztal (vi-gas-tal) el mângâie, vigasztalód:!:
(vi-gas-ta-lo-dic) el se mângâie; mos (moş)
spală, mosa-kodik (mo-şa-co-dic) el se. spală, etc.
/ e j Verbele impersonale au numai persoana
a treia: fáj (fai) doare, virrad (vir-rad) se
 — 29 —

face zi, esik (e-şic) plouă, Itavazik (lia-va-zic)

aia-ge.
?Yerbe potenţiale se formează cu sufixele
-hat, -het: vár (var) aşteaptă, várhat (var-hat)
poate să aştepte, etc.

Despre verbele ajutătoare a avea, a ii, a deveni.

Verbul ajutător a avea bírni, ( b a a ú lse for­
mează în limba maghiară dinjdativul pronu-
melui personal nekem (ne-chem) si din verbul
lenni în persoana a treia: van (van).
Present.
1. nekem van ne-chem van eu a:a
2. neked van ne-ched van
3. neki van ne-cki van
1. nekünk van ne-chünc van
2. nektek van nec-teo van
3. nekik van ne-chic van
Trecut.
1. nekem volt ne-chem volt
2. "neked volt ne-cked volt
3. neki volt ne-cki volt
1. nekünk volt ne-cünc volt
2. nektek volt nec-tec volt
3. nekik volt ne-chic volt
 — 30 —

Yiitor.
1. nekem lesz ne-chem Ies voi avea
2. neked lesz ne-ched Ies
3. neki lesz ne-chi Ies
1, nekünk lesz ne-cünc les
2. nektek lesz nec-tec les
3. nekik lesz ne-chic les
Substantivul ín raport cu formele aceste
primeşte sufixul personal, d. p. eu am o casă,
nekem j a n házam (ne^shem van hajiam ); eu
n ’am casă, nekem nincs házam (ne-chem ninci
faa-zam). Nincs şi nincsenek În plural înseamnă
pe rom." nu este, nu sunt.
Verbul ajutător lenni a .fi are o conjugare
iregulară. Present.
1. vagyok va-díoo sunt
2. vagy vádi
3cS”
1. vagyunk
van
va-dlunc suntem
2. vagytok vadl-toc
3. vannak van-nac
Trecut.
1. volt-am vol-tam am fost.
2. volt-áí vol-tal
3.jVŐff) volt
 — 31 —
1. volt-nnk volt-uno am fost
2. volt-átok volt-atoo
3. voltak volt-ao
Viitor.
1. lesz-ek les-eo TOÍ fi
2. lesz-el les-el
3-g§&. les
1. lesz-iink les-üno vöm fi
2. lesz-tek les-tec
3. lesz-nek les-neo
Verbul ajutător lenni a deveni (ceva)
conjugă în timpurile principale
Present.
1. lesz-ek les-ec voi deveni
2. lesz-el lesei
3. lesz les
1. lesz-iink les-üne vom deveni
2. lesz tek les-tec
3. lesz-nek les-neo
Trecut.
1. lett-em lett-em am devenit
2. lettél' lett-el
3. lejt;..- lett
1. lettünk lett-ünc am devenit
2. lett-etek lett-etec
3. lett-ek lett-ec
 — 32 —
Viitor.
1. fogok lenni fog-oo len-ni voi deveni
2. fogsz lenni fog-s len-ni
a. fog lenni fog len-ni
1. fogunk lenni fog-unc len-ni vom deveni
2. fog-tok lenni fog-toe len-ni
3. fcg-nak lenni fog-nac len ni

Verbe cu terminaţiunea -ik.

Sunt verbe, a căror conjungare diferă în
modul indicativ present şi trecut persoana
1., 2. şi a 3. singular; în conjunctiv şi con­
diţional present.
Yerbelo aceste se numesc_ verbe în -ik,
fiindcă primesc în singular porsoana a 3 .ToTálja
aceste se numără şi verbele pasive
îu atik, etik, verbele reflexive în ódik,
űdik, eíc.
Present.
Singular
X. lak-om la-oom locnesc es-em eş-em cad
2. lak-ol lac-ol ee-el eş-el
3. lak-ik îac-ic es-ik eş-ie

Pluralul e ca la celelalte verbe.

 — 83 —

Conjunctivul. Semnul caracteristic este j (0-

La unele verbe se schimbă, d. p. la verbe care
termină ín s, sz, z (ş, s, z) trece consonanta
j In consonantele terminătoare. La verbe, care
termină în t precedat de vocală lungă, sau
f, r, n ori j, se schimbă caracteristica j în
s (ş), d. p, ment (ment) scapă pe cineva,
salvează, ments (mentş) salvează; épít (e-pit)
•lădeşte építs (epitş), clădeşte, etc. Este t
precedat de vocală scurtă, se__pxeface xon-
senanta j ş îl~ în s (ş), fűt, fu ss : fugi...

Conjunctivul,
Present.
1. Iak-j-am lac-í-am să locuesc
2. lakj ál lac-i-al
3. Iak-j-ék lao-í-ec
1. es-s-em eş-ş-em gă cad
2. es-s-él eş-ş-el
3. es-s-ék eş-ş-ec

Condiţionalul. Semnul caracteristic al mo­

dului acestuia este -na, -ne (na, ne), care sej
anina rădăcinii verbalei
i
 Condiţional.

Present.
1. vár-nó-k varne-c aş aştepta
2. vár-ná-1 var-na-1
3. vár-na var-na
X. vár-ná-nk var-na-no am aştepta
2. vár-ná-tok var-na-too
3. vár-ná-nak var-na-nae
1. kér-né-k cher-ne-c aş ruga
2. kér-né-1 cker-ne-1
3. kérne eher-ne
1. kér-r.é-nk eher-ne-no am ruga
2. kér-né-tek cher-ne-tec
3. kér-né-nek cher-ne-neo

Trecutul modului acestuia e compus din

trecutul modului indicativ şi din verbul ajutător
volna (conj. trecut 3. pers.) a verbului ajutător
lenni.
1. vár-t-am volna var-t-am volna aş fi aşteptat
2. vár-t-ál volna var-t-al volna
3. várt volna vart volna
1. rir-t-onk volna var-t-unc volna
2. vár-t-atok volna var-t-atoc volna
8. vár-t-ak volna var-t-ac volna
 — 35 —

7. Postposiţiunila.
Şţau după substantiv. Ele su n t: alatt (a latt)
subt, az asztal alatt (az aş-ţal^ a-latt) subt
masă, óta (o-ta) de, két nap óta (ehet nap
‘ ' •‘H'iftr hM^n i ' ■t r r iií-

ö-ta) de două zile, mögött (mö-gött) după, a

ház mögött (a ház mö-gött) după casă, etc.

8. Adverbele.
Ne spun activitatea subjectului după loc,
timp, mod, causă, etc., d. p. Maradj itt (ma­
radi itt) rămâi aici! Jókor jöjj visşjia (io-cor
iöíí vis-sa) întoarce-te de vrem e!
Se împart în a) aiîverbe d e l a între­
barea unde ? de unde ? hol, hová, honnan ?
(hol, ho-va, hon-nan): itt (itt) aici, ott (ott)
acolo, valahol (va-la-hol) undeva, benn (benn)
înăuntru, közel (cö-zel) aproape, messze (mes-se)
departe, mindenütt (min-de-nüttj"pretutindeni,
jobbról (íöbb-rol) dela dreapta, etc.
0X^âverbe” 3e™Smpi> la~Tntrebările când?
de când ?"pana când ? mikor, mióta, meddig ?
(mi-cor, mi-o-ta, m eddig?): most (moşt) acum;
r
 — 36 —

ma (ma) a i; holnap (hol-nap) manej tegnap

(tég-nap) ieri,; ~késöbb (che-sőbb) mai târziu;
nemsokára (nem-şo-ca-ra) nu peste m ult; sokáig
(şo-câ-ig) m ult^im p); örökre (ö-rük-re) pentru
totdeanua, etc. _
eXEdvérbe de mod, Ia întrebările cum'? pe ce
cale? d8 câte ori? hogyan, miképen, hány-
szor? (ho-dîan, mi-che-pen, hanl-sor?): igy
(idî) astfel, a ş a ; amúgy (am-udi) a ş a ; igen
(i-ghen)da; nagyon (na-dlon)foarte; különösen
(cti-l0-n0-şen) mai cu seamă; valóban^(való­
ban) d e jfa p t; máskép (maş-chep) altcum, etc.
dAadverbo de causă, la întrebările de ce ?
din ce motiv? miért? mi okból? (mi-ert, mi
ec-bol ?): azért (a-zert) "de acea; ez okból
(ez oc-bol) din motivul acesta; a végett (a
ve-gett) de acea, etc.

Formarea adverbelor.
1. Se formează din adjective cu silaba -n,
-an, -pn. -en, d. p. szép (sep) frumos, szépén
ţse-pen) frumos, adv.; drága (dra-ga) scump,
drágán (dra-gan) scump; boldog (bol-dog) feri­
cit, boldogan (bol-do-gan) fericit.
 — 37 —

2. Se formează din substantiv şi adjectÎT

eu silabele ul, ü l; rossz / ros) rău, rosszal (ros-
sul) rău; vad (vad) sălbatic, vadul (va-duî)
sabatic; ember (em-ber) om, emberül (em­
beriül) omeneşte j angolul (an-go-lul) englo-
aeşte; magyarul (ma-dia-nil) ungureşte; romá­
nul (ro-ma-nul) româneşte.
3. Cu silaba kor se formează adverbe de
timp din substantive şi din adjective, d. p.
tavasz (ta-vas) primăvară, tavaszkor (ta-vas-
cor) primăvara; éjfél (ei-fel) miezul nopţii,
éjfélkor (eî-fel-cor) la miezul nopţii; bárom
(fianrömf tfelTTiároinkor (ha-rom-corfîă trei, eto.

9. Conjuncţiur.ea.
Conjuncţiunea leagă într’olaltă cuvintele sau
păi'ţile frasei, d. p. kutya és macska (cu-tla
és maci-ca) cânele şi pisica. Azt mondottam,
hogy nemértelek...(azt mon-dot-tam, hódi nem
ér-te-lec) ziceam că nu te pricep. Sunt con-
juncţiuni coordonate care stau între frase coor­
donate, d. p. Atyám elutazott, anyám pedig
itthon marad (a-tiam el-u-ta-zott, a-níam po
 — 38 —

dig itt-hon ma-rad) tata a plecat, mama însă

a ră mas acasă. — -■
Conjuncţiunile sunt:
Coordinate care leagă intr’olaltă frase
pnncipalü^.üCgste su n t:
( ^ {copulative j és (eş) ş i ; js (iş) ş i ; azonkívül
(a-zon-chi-vül) afară de acea; valamint,
úgy (va-la-mint, -udi) cagi; şem (şem)
nu, sem-sem (şem-şem) nici-nici, etc.
versative ) de (de) d a r; mégis (megh-iş)
totuş-különben (cülön-ben) şi altcum;
ellenben (el-len-ben) insă.
e^»cîmsafej tehát, (te-hat) aşa dar; azért
(a-zert) de acea; következéskép (cö-vet-
che-zeş-chep) prin urm are; amiatt (a-mi-
att) pentru a c e a T ,
Subordonate care leagă într’olaltă frasa
principală şi secundară. Ele sunt:
(0/?6áusale) mivel (mi-vel) fiindcă; mint­
hogy (minthodi) de oarece; azáltal—
hogy (az-al-tal—hódi) prin acea—că;
hogy (hódi) ca, etc.
I) {<Te ; lofr: hol-ott (hol-ott) uude-acolo;
hová—oda (ho-va—o-da) unde-acolo;
 — 39 —
ej^ d e timp) mikor (mi-cor) când; mihe^
(mi-hefit) lndat&-ce; mialatt (mi-a-latt)
până ce, etc.
d) ^ ^ m ő c^aseman&rii, etc. úgy—hogy (udl—
nödIT'a şa-încât; minél—annál (mi-nel—
an-nal) eu cât-cu atât. -
e) <de condiţie:) ha .(ha) d acă; ámbár (am-
bár) geTlângă toate că; ha-bár (ha-bar)
do şi, etc.
Yre-o câteva pilde la conjuncţiuni.
A bölcs szerényen Beszél és elrejti ismere­
teit (a bölci se-re-nien be-sél eş el-reí-ti
iş-me-re-te-it), îjjţelggţul modést vorbeşte şi
îşi ascunde cunoştinţele.
Mindent elveszthetek amim van, de nem azt
amit tanultam (min-dent el-vest-he-tec a-mim
van, de nem ast a-mit ta-nul-tam), tot pót
pierde ce am, dar nu ce am învăţat.
Hol ide, hol oda megyek ebédelni (hol
i-de, hol-o-da me-díec e-be-del-ni), când aici,
Când acolo iau masa.
Amint vetsz, úgy fogsz aratni (a-mint
véts, udî fogs a-rat-ni), cum aameni, aşa vei
secera.
 — 40 —

Az égi testek vagy álló csillagok, vagy boíy-

, gók (az e-ghi teş-tec vádi al-lo cil-la-goc, vádi
boll-goc), corpurile cereşti sunt sau stele fixe
sau planete.
Bocsáss meg másoknak, mert neked is b«-
csánátra van szükséged (bo-ciaşş meg ma-
şoc-nac, mert ne-ched iş bo-cia-nat-ra vaa
eüc-se-ged), Iartă pe alţii, că şi tu ai lipsă de
iertare.
10. Esclamaţiunile.
Prin aceastea ne esprimăm bucuria, durerea,
admiraţia şi alte simţuri, d. p. oh! jaj (M )i
fájdalom! (fai-da-lom) durere! hála Istennek
(ha-la Iş-ten-nec) mulţumesc domnului! ejnye!
(el-nîe) e i ! az ördögbe (az ör-dög-be) dracului!
csitt (citt)I vissza (vis-sa) îndărăt! vigyáze
(vi-dlasz) grijeşte! etc.

Topica.
Este topică directă şi inversă,
1. In topica directă stă subjectul înaintea
predicatului, d. p. az ember él (az ein-ber
el), omul trăeşte.
 — 41 —
Adjectival stă Înaintea substantivului: d. p.
a megelégedett ember ól (a megh-e-lé-ghe-dett
ember el), omul mulţumit trăeşte.
Adverbul stă înaintea predicatului: a meg­
elégedett ember szerényen él (a megb-e-le-
ghe-dett ember se-re-nlen el), omul mulţumit
modest tr&eşte.
2. In topica inversă stă cuvântul, pe care
voim s& punem accentul, să -1 scoatem la
iveală, la începutul fraseî, d. p. szerényen
éli napjait a megelégedett ember. Napjait
szerényen éli a megelégedett ember. Părţile
frasei, ce priveşte topica,- se acomodează tot­
deauna după verb, fiind acesta şi îu limba
maghiară cea mai însemnată parte a vorbirii.
8. Bă ne însemnăm despre topică în dife­
ritele ziceri următoarele:
a) La zicerea simplă, fie positivă sau nega­
tivă, aplicăm totdeauna topica directă, d. p.
a rózsa virágzik (a ro-ja vi-rag-zic), tranda­
firul înfloreşte. A rózsa nem virágzik (A ro-ja
nem vi-rag-zic), trandafirul nu înforeşte.
Dacă voim să scoatem la iveală predicatul,
îl punem la începutul frasei, d. p. dolgozik
 — 42 —
a földmívelő (dol-go-zic a fö!d-mi-ve-lő), lucră
plugarul. Kém dolgozik a földmívelő (Nem
dol-go-zic a föld-mi-ye-lő), du lucră plugarul.
í b) Dacă împreunăm prcdieatul substantival
pan adjectival prin un verb ajutător eu predi­
catul, verbul ajutător stă după predicat, d. p.
a jég hideg volt (a leg hi-deg volt); gheaţa
a fost rece. Öcsém katona lesz (Ö-cem ca-
to-na les), fratele mién (mai tânăr) va fi soldat.
In cas de negaţiune stă verbul ajutător
înaintea predicatului: öcsém nem lesz katona
(ö-cem nem les ca-to-na), fratele mién nu va
fi soldat.
f 4. In ziceri interogative (întrebătoare), opta­
tive (esprimă o dorinţă), poruncitoare, esclama-
tive aplicăm topica inversă: Mit akar a szom­
széd (Mit a-car a somsed?) Ce vrea vecinul?
Mily kék az é g ! (Mii! chec az eg) Ce albastru
e cerul! Bár jönne az anyám! (Bar íön-ne
az aniam! De-ar veni mamă mea! Menj a
vásárra! (Meni a varşar-ra 1) Bju-te în târg!
5. Dacă verbul e în legătură eu o particulă,
şi nu voim să accentuăm îndeosebi subjectul,
nu desfacem particula de verb, d. p. anyám
 — 43 —

elutazott (a-níam el-u-ta-zott), mama mea a

píecatírT drum.
In'casul-coirtrar desfacem particula de verb,
d. p. anyárrT^Fázdtt el (nem nővérem) a-níam
u-ta-zott el [nem nő-ve-rem]), mama mea a
plecat (nu sora mea).
6. Cele amintite la topica zicerii simple
se referă şi la topica zicerii principale şi secun­
dare. Cuvinte de negaţiune stau totdeauna
înaintea verbului.
7. Conjuncţinuile stau totdeauna înaintea
cuvântului, la care se referă.

CS
 Conversaţii maghiareromâne.

PARTEA IL

Deprinderi cu aplicarea verbelor auxiliarei.

A avea. Van valamije.
Eu am pâne. Nekem van kenyerem.
Ta ai bani (banii tăi). Neked van pénzed.
El are un palton. Neki van télikabátja.
Noi avem o casă. Nekünk van házunk.
Voi aveţi o grădină fru­ Nektek van szép kerte­
moasă. tek.
Ei au oi şi vaci. Nekik vannak juhaik és
teheneik.
Voi nici odată nu o să Nektek sohasem lesz há*,
aveţi o casă. zatok.
Ei nici odată nu vor avea Nekik sohasem lesznek
prieteni. barátjaik.
Aveţi supă? Van-e nektek levesetek?
Au ei bani? Van-e nekik pénzük?

A nu avea. Nincs (nem van).

î'i'am casă. Nekem nincs házam.
N'ai grădină. Neked nincs kerted.
 — 45 —
Varo poame. Neki nincs gyümölcse.
Voi n'avem pământuri. Nekünk nincsenek szántó­
földjeink.
Voi n’aveţi bani. Nektek nincsen pénzetek.
Bi n'au vin bun. Nekik nincs jó boruk.
To n’ai avut nici odată Neked sohasem volt jó
un căput bun. kabátod.
Tratele mi eu rar a avut Fivéremnek ritkán volt
parale (bani) pénze.

A f i. Lenni.

Eu sunt harnică. Én szorgalmas va g yo k .

Tu eşti lăsătoare. Te hanyag vagy.
Koi suntem atenţi. Mi figyelmesek vagyunk.
Voi sunteţi veseli. Ti vigak vagytok.
Ei sunt trişţi. Ök szomorúak.
Fusei foarte curioasă. Én nagyon kiváncsi valók.
(Tu) fuseşi foarte mândră. Te igen büszke Talál.
(El, ea) fuse fals. Ő hamis vala.
Fuseserăm bolnavi. Mi betegek valánk.
Fuseserăţi mnlţamiţi. Ti elégedettek válnátok.
Fuseseră (ei, elo) curaţi. Ők tiszták valának.
Vei fi încă des bolnav. Te még gyakran beteg
leszel.
Copii nu sunt bolnavi? Nem betegek a gyermekek?
E acolo el? Ott van ő ?
Nu e acolo el? Nincsen ö ott?
Fuse ol acolo ? Ott vala ő ?
Acolo a fost el? Ott volt 5?
Nu a fost acolo el? Nem volt ő ott?
Fii drept faţă de fieşte- Légy mindig igazságos
care. mindenki iránt.
Nu fiţi nedrepţi? Ne legyetek igazságtala­
nok.

Trebue (îmi). Nekem kell.

Trebue să lucru. Nekem dolgoznom kelL

Trebue să înveţi. Neked tanulnod kell.
El trebue să serie. Neki írnia kell.
Trebue să vă duceţi. Nektek mennetek kelL
Ar trebui să aştept. Nekem várnom kell.
Ei trebue să aştepta Nekik várniok kell.
Aş trebui să aştept. Nekem várnom kellene.
Ar trebui să călătoreşti. Neked utaznod kellene.
El ar trebui să se bucure. Neki örülnie kellene.
Ar trebui să cetim. Nekünk olvasnunk kellene.
Ar trebui să mâncaţi. Nektek ennetek kellene.
Ei ar trebui să crie. Nekik irniok kellene.

Deprinderi cu diferitele sufixe.

Casă. A ház.
Tata. Az atya.
Casa aceasta este a tatălui. Ez a ház az atyáé.
Aceasta e s te casa tatălui. Ez az atya háza.
Acesta e tatăl mieu. Ez az én atyám.
 — 4T —
Ai văzut pe tatăl mieu?
Pe tatăl tău nu l-am văzut,
dar pe mumă ta da.
A cui e cartea aceasta?
Este a mea, ta, Iui, a no­
astră, voastră, lor.
De ce nu te duci Ia mamă
ta?
Ce aduci dela sora mea?
Mă duc până la pod.
Nu vii la mine?
Eu mă sool zilnic Ia masu­
rile 5.
Láttad atyámat?
Atyádat nem láttam, de
anyádat igen.
Kié ez a könyv?
Az enyém, a tiéd, az övé, a
miénk, a tietek, az övék.
Miért nem mégy az anyád­
hoz ?
Mit hozol a testvéremtől ?
A hídig megyek.
Nem jössz hozzám?
Én naponta 5 órakor
kelek.

Diprenderi cu adjective.
Casa e mare. A ház nagy.
Biserica o mai mare decâtA templom nagyobb mint
casa. a ház.
Drumul oblu e cel mai bun.
Legjobb az egyenes út.
Când e ziua cea mai lun­ Mikor van a leghosszabb
gă şi noaptea cea mai nappal és a legrövidebb
scurtă ? éjszaka?
Augusztusban mindig rö-
Iu August zilele se fao tot
mai scurte. videbbek lesznek a nap­
palok.
Intre paseri sunt mim şi A madarak között vannak
mari. kicsinyek és nagyok.
 — 48
Vrabia e mai mică decât A veréb kisebb mint a
porumbul. galamb.
Pornmbule mai mare decât A galamb nagyobb mint
rândunica. a fecske.
Paserea cea mai mică e A legkisebb madár a ko­
colibri. libri.

Deprinderi cu numeralul.
Fratele mieu e de 15 fivérem tizenöt éves.
ani.
S e câţi ani e sora ta? Hány éves a te nővéred ?
Sora mea e de 12 ani. Nővérem tizenkét éves.
Eu ard la an 15 stânjeni Évenként tizenöt Öl fát
lemne. égetek el.
Când vii iar la noi ? Mikor jössz ismét hoz­
zánk?
Peste 2 luni iar sunt la Két hónap múlva ismét
voi. nálatok leszek.
De 10 X 100 = 1000. Tízszer száz az ezer.
Mă poţi cerceta şi mai Többször is meglátogat­
des. hatsz engem.
Ţi-am spus-o de o 100 de Ezt már százszor mond­
ori. tam meg neked.
Numai puţini oameni an Csak kevés ember volt
fost acolo. ott.
S e altă dată vor fi mai Máskor többen lesznek.
mulţi.
 PARTEA III.

Conversaţii.*

Sara. Est.

Daca^mi daţi2 voie, de* Ha1 megengedi2, este* be

sară4 vă4 cercetez.4 fogok4 szólni4 önhöz.4
Pofteşte !1 cercetează-mă 2 Kérem !1 csak látogasson2
meg.
De sară1 o să fiu3 acasă.2 Egész este1otthon2leszek.®
Aztăz1 avem2 o sară* fo­ Igen4 szép5 esténk® van2
arte4 frumoasă.5 ma.1
Sara. Est.
Apusul. Nyugat

Societate (de sară). Esti társaság.

De sară1 mă2 duc într’o Ma este1 társaságba®

societate,3 vini6 şi dta4 megyek ;* ön4 is velem®
cu mine?5 tart?6
M’aş1 fi dus şi2 eu,3 dar4 Elmentem1 volna3 én is,2
a trebuit5 să renunţ.8 de4 le kellett® mon­
danom.®

* In conversaţiile următoare cuvintele sunt în am­

bele texte numerotate, pentru orientare mai nşoară.
4
Poate de altă dată. Talán máskor.
Vino,1 te recomand2 (pre­ Jöjjön,1 bemutatom* a
zint) Ia dna3 casei.4 ház4 úrnőjének.3
Ah 1 dl N. mă1 bucur (în­ Ah ! N. úr, örülök,1 hogy*
cântat) că2 te pot4 saluta magunknál3 láthatom.4
la noi.3
Să mergem1 în sala* de Menjünk1 a táncterembe,*
dans, aud3 musica.4 hallom3 a zenét.4
Acum1 totuş2 mă3 reco­ Most1 már* mégis aján­
mand ; a trecut4 miezul* lom3 magamat; éjfél*
nopţii. elmúlt.4
Pleca a. Elindulni, elmenni.
Corabia1 s’a îndepărtat* A hajó1 már3 eltávozott*
deja3 de ţărm4 (mal). a parttól.4
De ce1 schimbă2 surugiul3 Miért1 tér* el a kocsis3
(vizitiul) drumul4? az úttól?4
E timp1 ca sa* te cureţi3 Ideje,1 hogy* eltakarodj.3
de aici.

Preda a. Átadni, leadni.

A da2 declaraţiune.1
A-şi da1 părerea.2
A servi1 ca conducător.*
A se îndeletnici1 cu
ceva.*
A se1 trudi cu cineva.*
N'am1 de a face cu* el.
Nyilatkozatot1 tenni*
Véleményt* mondani.1
Vezetőül2 szolgálni.1
Valamivel2 foglalkozni.1
Valakivel* vesződni1 (baj­
lódni).
Semmi1 dolgom vele.*
 — 51 —

Pleca a (călători). Elindulni, elutazni.

A plecat1 deja2 posta ?3 A posta1 már3 elindult?®

Vaporul1 peste2 22 ciasuri A gőzhajó1 két óra®
va pleca.4 múlva3 fog elindulni.4
'Aici1 cârneşte2 drumul.* Itt1 eltér3 az3 út.
A păstra,1 a reţine.2 Megtartani,1 vissza­
tartani.2
A ţine şedinţă. Ülést tartani.

Depune a. Letenni, levetni.

Depune1—ţi haina.2 Vesse1 le a ruháját2

Apa1 se seurge.2 A víz 1 lefolyt.3
Terminul1 a trecut.2 A határidő1 letelt.2
Cambiul1 e scadent.2 A váltó1 lejárt.8
Numai1 dacă s’ar isprăvi2 Csak1 jól3 végződnék2 af
bine8 lucrul!4 dolog! 4
A aplana, isprăvi. Elintéznl, elvégezni

A aplana1 o afacere.2 Valamely dolgot2 elin­

tézni.1
A trece1 prin8 ceva Valamin hamarosan át­
repedő.2 esni.
Cu aceasta vom termina Ezzel hamar végezhetünk.
repede.

Antipatie, înstrăinare. Ellenszenv, idegenkedés.

De ce1 nu consimţi2 cu ve- Miért1 idegenkedik2 any-

nyira
• szomszédiától?®
•*
 — 52 —

N’am ce să fac, dar nu-1 Nem tehetek róla, de ki

pot şoferi. nem állhatom.
E de mirat câţi duşmani Csodálatra méltó, meny­
are el. nyi ellensége van neki.
Flecureşte1 şi2 de acea8 Mindig1 fecseg3 és azért8
e nesuferit.4 kiállhatatlan.4
Să1 nu2 mai vorbim3 de4 Ne1 beszéljünk3 róla4 töb­
el. bet.2

înţelegere. Megbeszélés, megegyezés.

A se înţelege cu cineva Valakivel megegyezni.
(despre ceva).
Contra1 înţelegerii.2 Megegyezés2 ellen.1
A denega1 ceva.2 Valamit2 tagadni.1

Plecare. Elutazás.

Am auzit,1 că3 nu3 peste8 Hallottam,1 hogy2 nem­

mult3 vei pleca.4
Când1 pleci2 Dta?3
Am încă nevoie de două
zile ca să mă pregătesc
de drum.
Călătoresc1 în afacere2 de
moştenire.3
Cumnatul mieu locueşte
acolo.
Nu-i laşi prin mine ceva
vorbă ?
Cu Dumnezeu.
sokára3 elutazik.4
Mikor1 utazik2 Ön?3
Két nap kell még az uta­
zásra való előkészüle­
tekre.
Örökösödési3 ügyben2
utazom.1
Nekem kedves sógorom
lakik ott.
Nem kiván Ön neki álta­
lam valamit üzenni?
Isten önnel.
 — 53 —
Drum nocoros vă poftesc.
Refuză, scăriţează.
Regret1 că2 sunt nevoit a
refuza3 cererea4 Dtale.
Poate1 prin o 2 a4 treia3
persoană5 sa poţi mij­
loci8 lucrul.7
Şi aceasta1 e cu neputinţă2
Nu1 poţi lăsa2 din3 pre­
ţul4 ăsta5 nimic?6
Nu,1 că şi aşa2 am fixat3
un preţ4 ieftin.5
Cererea1 lui1 a fost refu­
zată.2
Detrage1 două2 procente.3
A încuia, a închea.
Ai încuiat1 bine2 uşa?3
A încheia1 socoteala.2
Aţi încheat1 deja2 con­
tractul ? 3
I-a succes să închee ne­
goţul.
A prevede.
Abstragănd1 dela însu­
şirile2 Iui bune.
Szerencsés utat kivánok
önnek.
Megtagad, leüt, törleszt.
Sajnálom,1 hogy2 kérését4
meg kell tagadnom.3
Talán1 egy4 harmadik3
személy5 által2 közve­
títhetné6 a dolgot.1
Ez1 sem lehetséges.2
Nem1 üthet2 le 2 ebből*
az5 árból4 semmit?6
Nem,1 úgyis2 olcsó5 árt4
szabtam.3
Kérését1 kereken elutasí­
tották.2
Vonjon1 le két2 százalé­
kot.3
Eevégezni, lezárni, megkötni.
Jól2 bezártad3 az ajtót?3
A számadást2 bezárni.1
Már2 megkötötték1 a szer­
ződést?3
Sikerült neki az alkut
megkötni.
Ellátni.
Jó tulajdonságaitól12 el­
tekintve.1
 Scop. Szándék.

Ce ai de gând cn eciorul Micsoda szándékot van a

tán? a fiaddal?
Am de1 gând s ă i3 dau2 Katonai5 intézedbe4 szán­
într-o şcoală4 militară.5 dékozom1 őt3 adni.2
Din într’adins1 am lipsit.2 Szántszándékkal1 távol
maradtam.2

Absta. távol lenni; elállni

valamitől.
Ta stai departe de mine. Te nagyon távol vagy
(állsz) tőlem.
Abstăi1 dela2 pretenţia3 Állj1 e l1 igazságtalan4
ta nedreaptă! követelésedtől! 2
A abstat1 dela2 intenţia3 Letett1 szándékáról.3 2
lui.
0 parte 1 şi-a retras2 Az egyik1 fél1 elállt2 a
pâra.3 keresetétől.3

A uza ceva. Leíapodni; elkoptatni.

Duşumeaua1 (podelele) Apadió1 egészen2 elvan*
este4 de io t2 uzată.3 koptatva.3
A toci1 ghetele.3 Elkoptatni1 a cipőt.2
A ceda1 cuiva2 ceva.3 Valamit3 valakinek2 át­
engedni.1
A schimba. Felcseréini. Váltakozni.
A schimba1 haina.2 Ruhát2 váltani.1
 A împiedeca. Elfordítani; elhárítani.

Dumnezeu1 a împiedecat2 Isten1 elhárította2 a ve­

nenorocirea.3 szélyt.3
Medicul1 poate2 preveni2 Az orvos1 nem2 egy be­
multe boli.34 tegségnek4 elejét2 ve­
heti.2
Aînstreinâ1 cumpărătorii2 Valakinek3 vevőit2 elide­
cuiva.3 geníteni.1
Tu1 nu2 mă4 vei3 abate5 T e1 nem2 fogsíi3 engem4
dela6 intenţiunilo7 mele. szándékomtól7 4 eltérí­
teni.5
A deborî. Ledobni; levetni.

Calul1 a aruncat3 călăre­ A ló1 levetette2 lovasát.

ţul3.
Nu1 fiecare2 negoţ3 ren­ Nem1 minden 2üzlet3 hajt4
tează.4 hasznot.4

A trage jos. Lehúzni; levetni.

Scoate ţi pălăria. Vedd le a kalapod.

Atenţia Figyelem.
A nu băga în samă. Figyelmen kivül hagyni.
Számba nem venni.
Ai grijă că poate sa-ţi Vigyázz magadra, mert
meargă rău (că o rosszul járhatsz.
păţeşti).
Atenţie! Vigyázz!
Păzeşte te de el. Óvakodj tőle.
 — 56 —

A fi atent. A preţui. Ügyelni; figyelni; be­

csülni.
A fi atent la toată nimica. Minden csekélységre fi­
gyelni.
11 preţueso. Nagyra becsülöm őt.
Ogorul. Szántóföld.
A ara. Szántani.

Economia. Faidmíveléo.
aratul szántás
ară szántani
altoiul oltvány
altoi oltani
arândaş bérlő
brazdă barázda
colonist telepes
eapiţă de fâa szénaboglya
«ioban pásztor
coasă kasza
cerne szitál
cules de vii szüret
oulege strugurii szüretelni
capră kecske
econom földmivelá
furcă vili a,
gunoiul trágya
gunoi trágyázni
grădinar kert
grapă borona
greblă gerebóly
greblă gerebólyóldi
jugul járom
lucrător de câmp mezei munkás
maşina de îmblătit cséplőgép
morar molnár
otava (aduna) sárjut gyűjteni
plantă növény
planta ültetni
păşune legelő
paşte legelni
pastor pásztor
plugar földmivelő
sătean falusi
seceră sarló
secera aratni
sapă kapa
sită szita
secerător arató
seceriş aratás
semănătură vetés
semăna vetni
snop kéve
teleagă talyiga
tăiător de lemne favágó
ţăran paraszt, pór
ţărancă pórnő
udatul öntözés
vinţiler vincellér
 — 58 —

Vrâstă. Kor.

Ce vârstă ai? Hány éves?

Am 15 ani. Tizenöt éves vagyok.
Hai ai încă surori mai înVannak önnek idősebb
vârstă ? testvérei ?
Mai am încă surori mai Vannak még fiatalabb és
tinăre şi mai bătrâne. idősebb testvéreim.
E bătrân tatăl dtîe ? Idős már az atyja ?
E de 52 ani, iar mama 6 most ötvenkét éves,
de 42. anyám pedig negyven­
két éves.
Mai trăeşte încă bunicul Nagyatyja is él még?
dtale ?
Buna şi moşul mieu mai Nagyatyám és nagyanyám
trăeşte. élnek még.
Bunicul e de 82 ani, iar öregatyám nyolcvankét
bunica de 75. éves és öreganyám
hetvenöt éves.
La bătrâneţe. Vénségre.
De o vârstă. Egykorúak.
Jnneţe. Bărbăţie. Fiatal kor. Férfikor.
Un bărbat îa vârstă mij­ Java korabeli ember.
locie.
Din moşi-stremoşi. Régtől fogva.

Funcţii. Digniiăţi. Hivatalok, Méltóságok.

deputăţie követség
nemeşie nemesség.
 — 59 —
baron báró
conte gróf
contesă grófnő
cetăţean polgár
primar polgármester
principiat fejedelemség
ducat hercegség
autoritate hatóság
fişpan főispán
vicişpan alispán
notar prim főjegyző
preşedinte elnök

A ofert. Kínálni, ajánlani valamit.

Cu bucurie îţi ofer ser­ Szívesen felajánlom önnek

viciile mele. szolgálataimat.
Ţi-s foarte recunoscător. Nagyon hálás vagyok
önnek.
Te pot cerceta? Szabad önt megláto­
gatnom ?
. De câte ori vii, o să mă Ahányszor jön örülni
bucur. fogok.
Eşti foarte amabil. Ön nagyon szives.
Ofertul dtale îl primesc Ajánlatát köszönettel fo­
şi-ţi mulţumesc. gadom.

A apuca. Megfogni, megragadni.

A apuca pe cineva de Valakit kézen fogni,

mână.
 — 60 —

Nu ştie cum să înceapă. Nem tud segíteni magán.

Boala l-a slăbit foarte. A betegség nagyon el­
gyengítette.
Sănătatea mea e tare Egészségem nagyon meg
ruinată. van rongálva.

Sosire (a sosi). Megérkezés (megérkezni).

La care otel vreai să tragi ? Melyik szállóba akar
menni ?
Bine ai venit, d le! Isten hozta, uram!
Vreau o cameră cu fereş- Oly szobát akarok, mely­
tile spre stradă. nek ablakai az utcára
szolgálnak.
Te rog, trimite-mi un Küldjön nekem egy ve­
conducător (cicerone), zetőt, szeretném meg­
aş voi să visitez oraşul, nézni a várost.
îndată va fi aici. Azonnal itt lesz.
Medicul şi bolnaoul. Orvos és beteg.

Eşti bolnav? Beteg ön?

Mă simt tare rău. Nagyon rosszéi érzem
magamat.
Ge-ţi lipseşte ? Mi baja van?
Toate membrele mă dor. Minden tagom fáj.
Dta ai fiebinţelL Önnek láza van.
Nu ţi-ai deranjat stomacul? Nem rontotta el a gyomrát?
Arătă-mi limba. Hadd lássam a nyelvét.
Să faci harnic băi calde. Vegyen gyakran meleg
fürdőket.
 — 61 —

Dormi bine ? Jól alszik ön?

N n; numai cu Întreruperi. Nem; csak megszakí­
tással.
O să-ţi prescriu vre-o Néhány port fogok önnek
câteva prafuri. rendelni.

A se scula. Fölkelni.

Te scoli tare de dimineaţă. Ön nagyon is korán kel.

Eu mă culc tare târziu.
In fiecare sară, dacă nu
sunt în societate, Ia 10
ciasuri sunt în pat.
Să ne ducem pe áléiul
care conduce la gară.
Va fi bine aşa.
Ce puţini oameni vezi
aşa de dimineaţă I
Se înţelege de sine, sunt
încă în pat.
Nu vezi decât lucrători
şi târgoveţi.
Ce dimineaţă frumoasă!
Să ne întoarcem.
Dia asemenea nu ai de­
junat încă?
Nu. Nem.
Să luăm dejunul împre­ Akkor reggelizzünk
ună. együtt
Én nagyon késön fek­
szem le.
Én minden este, ha társa­
ságba nem megyek, tiz
órakor ágyban vagyok.
Menjünk a sétányra, mely
a vasúthoz vezet.
Az nagyon jó lesz.
Oly kevés embert látni
korán reggel!
Persze, azok még ágyban
vannak.
Csak munkásokat és el-
árúsítókat látni.
Mily gyönyörű reggel ez !
Menjünk vissza.
Ön sem reggelizet még ?
 Banchier. Bankár.

A? voi să schimb bani Szeretnék osztrák-magyar

anstro-ungari cu nem­ pénzt németre felvál­
ţeşti. tani.
Bucuros schimb orice Szívesen felváltok bár­
sumă. milyen összeget.
Te rog, dă-mi pentru o Szíveskedjék ezer koro­
mie coroane mărci. náért márkát adni.
Doreşti bancnote ? Kiván ön papirospénzt?
Te rog, jumătate în aur. A felét aranyban szíves­
kedjék adni.

Barbiru!. Borbély, fodrász.

Poftiţi să vă radeţi? Borotváltatni akarja ma­

gát?
Vă rog, ocupţai aici lângă Kérem szíveskedjék itt az
fereastă Ioc. ablak mellett helyet fog­
lalni.
Va fi bine să-mi aranjezi Jó lesz, ha a hajamat is
şi părul. rendbe hozza.
Nu tăia mult din el, că Ne vágjon le sokat belőle,
nu-mi place părul scurt. nem szeretem a rövid
hajat.
Pofteşte, priveşte In og­ Szíveskedjék a tükörbe
lindă, e bine aşa? nézni, hogy igy jól
van-e ?
Periă-mă puţin. Keféljen le egy kissé.
Mă recomand. Ajánlom magamat.
 — G.3 —

Arbori şi tufişe. Fák és bokrok,

mirul almafa
caisul, zarzăra! bajszi-barackfa
mesteacănul nyirfa
părul körtefa
fagul bükkfa
gorunul, stejarul töigyfa
plopul nyárfa
bradul fenyőfa
liliacul orgonafa
alunul mogyorófa
bemei komló
gaştanul gesztenyefa
cireşul cseresnyefa
teiul bársfa
fragul szederfa
©livul olajfa
portocalul narancsfa
palmierul pálma
trestia nád
nucul diófa
calea fűzfa
viţa do trie venyige
Visită. Látogatás.
Suni. Bate cineva la uşă. Csengetnek. Kopogtatnak.
Vezi cine rin ei Nézze csak meg ki az !
Deschide uşa! Nyissa ki az ajtót!
 — «4 —
Este dl B. B. bt az.
Condu-1 înlăuntru. Vezesse be.
Pofteşte, stai la noi. Kérem, tessék helyet fog­
lalni.

Pat Áfl*.
Bn pat rău rósz ágy
Pat de lemn (priei) padágy
C u v e r tu r ă d e pat ágyterítő
Giarşaf lepedő
Pernă mică vánkos
Pernă párna
Saltea matrac
Pled lábtakaró
Sac de paie szalmazsák
Perdea függöny
Saltea din păr de cal lószőrmatráe
Flapomă de lână gyapjútakaró

A cere ceva. Valamit kérni,

Mi-ai face nn servici? Nem akarna ön nekem

egy szívességet tenni?
Cn ce-ţi pot servi? Mivel szolgálhatok önnek ?
M’ai deobliga nespus. Ön végtelenül lekötelezne.
Nu mă refuza. Ne utasítson vissza.
Nn o să abuzez de bună­ Nem fogok visszaélni jó­
tatea dtale. ságával.
Pentru totdeauna iţi svnt Örökké hálás leszek ön­
recunoscător. nek.
 — 65 —

Flori. Virágéit.

Georgina georgina
Clopoţei harangvirág
Iasmin jázmin
Camelia kamélia
Cicoare búzavirág
•Vioară színes ibolya
Liliac liliom
Lăcrămioare gyöngyvirág
Mac mák
Naiţisă nárcisz
Garoafă szegfű
Resedă rezeda
Trandafir rózsa
Floarea soarelui napraforgó
Tubirosă tubarózsa
Tulipán tulipán
Viorica ibolya ^
Scrisoare. Levél.

A scrie o epistolă. Levelet irni.

.JDă-mi hârtie de epistole. Adjon nekem levélpapi-
rost.
Dă-mi şi câteva peniţe Adjon nehány jó tollat is.
bune.
Epistolele peste un clas A leveleket egy óra múlva
le (se) adună. veszik ki.
Ai o cerneală bună? Jó tintája van?
 66 —

Aceasta e de tot neagră» Ea a tinta egészen fe­

kete.
Aruncă epistolele în cutia Dobja a leveleket a leg­
mai apropiaţi. közelebbi postaszek­
rénybe.
Viaţă d« burghez. Polgári élet
Afaceri dolgok, teendők
bun mobil ingó jószág
bun imobil ingatlan jószág
Pretenţie követelés
Creditor hitelező
Debitor adós
Cheltuială, ieşite kiadás
Venite, intrate bevétel
Carieră életpálya
Cheltueli költségek
Deposit letét
moştenire örökség
moştenitor örökös
a moşteni örökölni
Lipsă szükség
Nenorocire szerencsétlenség
nenorocit szerencsétlen
Datorie adósság
datorii adósságok
Legat hagyomány
dare adó
Legător hagyományos
 — <57 —
testa a hagyományozni
Meserie mesterség
Moravuri erkölcsök
Trebuinţe szükségletek
Ocupaţie foglalkozás
Ocupat elfoglalt
Mume név
;Sărăcie szegénység
Sărac szegény
Proprietate birtok
Proprietar birtokos
nume de botez keresztnév
împrumut kölcsön
a împrumuta kölcsönözni
proprietate tulajdon
Proprietar tulajdonos
Dornicii lakóhely
Kentă járadék
Societate társaság
Succesor, urmaş utód

Librărie. Könyvkereskedés.

Cu ce pot servi, D leî Mivel szolgálhatok

uram?
Daţi-mi un prospect despre Adjon egy árjegyzéket a
cărţile Dtle. raktáron található köny­
vekről.
Aici sunt ultimele romane Itt vannak Mikszáth Kál­
de Coloman Mikszáth. mán utolsó regényei.
6»
 68 —
Aveţi şi în traducere Van valami német for-
nemţească ceva de ditásban is tőle ?
el?
Da dle, aici e un roman Igen, uram ! Itt van egy
excelent: Ploierul Iui Sf. kitűnő regénye: Szt.
Petru. Péter esernyője.
r.-mi cărţile broşate la Köttesse be a fűzött köny­
i'\îîăt. veket.

Garderobă de dame. Női ruhadarabok.

Cămaşă ing
Rochie de desupt alsó szoknya
Pustă szoknya
Plan gete halcsont
Matineu hajköpeny
Rochie (robă) ruha
Trenă uszály
Blană bunda
Cordon öv
Pălărie kalap
Căiţă fej kötő
Văl fátyol
Turban turbán
Coliéul nyaklánc, nyakkötő
Cercel fülbevaló
Brazletă karkötő, karperec
Evantail legyező
Spoială arckenőcs
Truson kelengye
 69 —

A mulţumi, a fi recuno­ Köszönöm, hálát

scător. adni.
Vă mulţumesc. Köszönöm.
Mă deobligi. Nagyon le vagyok önnek
kötelezve.
A se tnvoi. Beleegyezni, ráállani.
Mă învoesc. Beleegyezem.
Bucuros. Örömest.
Regret, la aceasta nu mă Sajnálom, ebbe bele nem
învoesc. egyezhetem.
De tot la disposiţia dtale. Egészen rendelkezésére
állok.
Adreşează-te şi de alta­ Forduljon máskor is •
data la mine. hozzám.
Nu vreai să-mi permiţi Nem akarja ön ezt nekem
aceasta ? megengedni ?
Nu bucuros fac concesii Nem szivesen teszek ily
de aştea. engedményeket.

A prinde. Megfogni.
Hoţul a fost prins. A tolvajt elfogták.
Bunurile lui au fost secve- Jószágait lefoglalták.
strate.
Am primit deja infor­ Már tudósítást szereztem.
maţii.
Ieri ne-am mutat la locu­ Tegnap költöztünk be az
inţa nouă. új lakásba.
 — 70 —

Tren. Vasul

Cu trenul vei merge? Vasúton megy ön?

Dă-mi un bilet de clasa a Adjon nekem egy másod-
doua. osztályú menetjegyet
Cât timp durează drumul Meddig tart az út N.-ig?
până la N. ?
F ii la ciasurile 12 so­ Pontban tizenkét órakor
seşte ? érkezik N.-re.
Mă mai pot rentoarce In Visszajöhetek még ugyan­
aceaş zi? azon a napon.
E bine îngrijit bagajul Jól el van látva podgyá-
nostru ? sznnk ?
Da, dle ! am espediat gea­ Igen, uram! én mind a két
mantanele amândouă. bőröndöt feladtam.
Unde sunt reeepisele? Hol vannak a podgyáau-
bárcák ?
Aici sunt. Itt vannak.
In sfârşiţ porneşte trenul. Végre elindul a vonat
Aici este un tunel lung. Itt hosszú alagút követ■’*
kezik.
Cât mai avem până la N. ? Mennyire vagyunk m é g
N.-töl?
De ce stă aici trenul? Miért áll itt a vonat?
Se ia apă şi cărbuni. Vizet és szenet vesznek, j
Scoate-mi geamantanele. Váltsa ki böröndeimet 1
Du-le la trăsura mea. Vigye a kocsimra. •
Ce sală de aşteptare fru­ Mily pompás váróterem 1 f
moasă !
Trag la hotelul N. Az N. cimd szállóba szál­
lók.
Electricitate. Villamosság.
Absorbţiune. Felszívás.
Acumulator. Gyűjtő.
Ai auzit că orăşelul A. îşi Hallotta, hogy A, városka
face un etablisment elec­ egy villanyos telepet
tric ? állíttat fel ?

Capăt. Vég; valaminek utolja.

Capătul de sus. Felvég.
A pune capăt. Véget vetni. V éget szakí­
tani.
A executa. Végrehajtani.
A face sfârşit Véget érni.
Nu ia sfârşit. Se vége, se hossza.
Merge spre sfârşit Fogytán len n i

Pământ. Föld.
Globul pământului földgömb
Bemisferă félgömb
Ecvator egyenlítő
Ecvinocţii térítő körök
Pol sark
Polaric sarki
Sud, mează-zi dél
Vest, apus nyugat
Meridian délitör
 — 72 —

Lăţime szélesség
Lungime hosszúság
Gradul fok
Continent földrész
Şes lapály, síkság
Vale völgy
Ştepă puszta
Pustietate, deşert pusztaság, sivatag
Dâlmă domb, halom

Amintire. Megemlékezés.

A aduce aminte (cuiva). Megemlékeztetni. Eszébe

juttatni.

Mâncutu!. Evés.

Să mergem Ia birt Menjünk a vendéglőbe.

Voim să prânzâm. Ebédelni akarunk.
Voim să cinăm? Vacsorálni akarunk.
A ojina. Ozsonnát enni.
A dejuna. Reggelizni.
Putem să mâncăm aici Kapni itt valami enni­
ceva? valót ?
Ce vom bea? Mit fogunk inni ?
Bei bere sau vin? Sört vagy bort iszik?
Iţi place caşul? Szereti a sajtot ?
Mâncarea e servită. Az étel fel van hordva.
Chelner! plata! Pincér 1 fizetni 1
Te rog, dă-mi o bucată Kérem, adjon egy darabka
ds pane. kenyeret.
 — 73 —

Piesă.. étetek.
Pane. Kenyér.
Pâne proaspătă. Friss kenyér.
Coajă. Kenyórliój.
Miez. Kenyérbél.
Aloat, prăjitură. Tészta.
Supă de oarue. Húslé.
Supă. Leves.
Supă de mazăre. Borsóieve3.
Supă de tăiţei. Metélt leves.
Carne de vită fiartă Főtt marhahús.
(rasol).
Ragou. Vagdalék.
Friptură. Sült.
Carne de vită. Marhahús.
Miseluri. Csemege.
Brânză, caş. Sajt.
Unt. Vaj.
Cremă. Tej kocsonya.
Poame. Gyümölcs.
Compot. Befőtt gyümölcs.
Marmeladă. Gyümölcsíz.
Albuş. Tojásfehérje.
Gălbenuş. Tojássárgája.
Umplătură. Töltelék.
Ou. Tojás.
Ou în coajă. Tojás hójában.
Ou tare. Keményen főtt tojás.
 — u —

©uă proapete. Friss tojás.

Salată. Saláta.
Sare. Só,
Piper, ardei Bors, paprika.
Scorţişoară. Fahéj.
Cuişoare. Szegfű.
Muştar. Mustár.
©lei. Olaj.
Oţet. Ecet
Castraveţi în oţet Ecetes ugorka.
Sos. Mártás.
Sos picant. Pikáns mártás.
Carne grasă. Zsíros hás.
Came de viţel. Borjúhús.
Friptură de carne de Borjnsült
viţel.
Came de oaie (berbec). Űrühús.
Carne de miei Bárányhús.
Stridii. ©sztriga.
Carne de pore. Disznóhús.
Purcel. Malac.
Friptură de porc. Disznósnlt
Peşte. Hal.
Vânat. Vad.
Pastetă. Pástétom,
Galiţe, hoare. Szárnyas.
Găină. Tyúk.
Aripă. Szárny.
Schelet. Csontváz.
 — 73 -

Piciorul, pulpa. Comb.

Picatul. Háj.
Stomacul. Gyomor.
Zarzavat. Főzelék.
Cârnat. Kolbász.
Sângerete. Véreshurka.
Caş de pora. Disznósajt
Şuncă. Sonka.
Slănină. Szalonna.
Untură. Disznózsír.

Colori. Színek.
Vânăt kék
Brun barna
Vérein zöld
Incarnat testszinfi
Castaniu gesztenyebari»
Portocaliu uarancsszin
Purpur biborszin
Roşa rózsaszín
Roşu piros, vörös
Negru fekete
Violet violaszin
Alb fehér

A greşi. Hibázni.
Nu duo lipsă. Semmiben sem .szűköl­
ködni.
Nu-mi lipseşte nimic. Semmi bajom sine».
 — 76 —

N’a lipsit mult. Kevés híja volt.

Nă trebuit mult ca . . . Kicsibe mult, h ogy. . .
Nici pe departe. Korántsem. Távolról sem.

Fin. Finom.

Lucru fin. Finom munka.

Trăsături nobile. Nemes arcvonások.

Fructe de câmp. Mezei termékek.

Fasole bab
Mazăre borsó
Orz árpa
Grâne gabona
Iarbă fű
Ovăz zab
Cânepă kender
Otavă, fân széna
Cartofi burgonya

Gata.
A sta gata.
A isprăvi ceva.
A trece peste un lucru.
Repede o să gat cu el.
Foc.
Fă focul!
Nu arde bine focul.
Să stânge focul.
Kész.
Készen lenni.
Valamit elvégezni
Átesni a dolgon.
Könnyen elbánok vele.
Tfiz.
Rakjon tüzet!
A tűz nem jól ég.
A tűz elalszik.
 — 77 —

Scormoneşte-1. Piszkálja fel.

Aici e cârligul. Itt van a piszkavas.
Mai pune lemne pe fo c ! Tegyen még fát rá!
Ia lopăţica şi pune căr­ Vegye a lapátot és rakjon
buni pe foc. rá szenet.
A da foc. Gyújtogatni.
Isbucneşto foc. Tűz támad.
Foc bengal. Görögtüz.
A afla, găsi. Lelni, találni.

A se desfăta în ceva. Valamiben gyönyörködni.

Nu dă crezământ.
Noroc neaşteptat.
Trebue să iasă la iveală
portraoneul.
Unde ne întâlnim ?
Nu mă pot deprinde (cu
ceva').
Prietenie. Simpatie.
Nem biszi azt.
Ez váratlan szerencse.
A pénztárcának meg kell
kerülni.
Hol találkozunk?
Nem tudok beleszokni.
Barátság. Rokonérzés.

A face prietenie. Barátságot kötni.

Prietenul mieu de încre­ Meghitt barátom.
dere.
Nu sunt prietenul vâna­ Nem vagyok barátja a va­
tului. dászatnak.

Poame. Gyümölcs.
Ananas ananász
Măr alma
 — T8 —

Caisă, zarzăr barack

Pară körte
Ghindă makk
Lămâie eitrom
Fragă földieper
Smochină füge
Alună mogyoró
Strugurei roşii veres ribizke
Bob de cafă kávébab
Bob de cacao kakaóbab
Gastanie gesztenye
Cereaşă cseresznye
Mandula mandula
Mură szeder
Uucă dió
Olivă olajbogyó
Portocală narancs
Piersică barack
Prună szilva
Gutui birsalma
Struguri szóld

Dejun, Reggeli

Ai dejunat deja? Reggelizett.

Şezi aici. Üljön ide.
Pot servi cu şuncă ori eu Szolgálhatok sonkával
stridii ? vagy osztrigával?
Aici sunt franzele şi bu­ Itt van a zsemlye és
căţi de pâne. kenyérszelet
 Ti —

Te rog dâ-mi nnt. Kérném a vajat.

Dta im mănânci nimic. Hisz ön nem eszik sem­
mit.
Rog cafea cu lapte. Kérek tejeskivét.
E tare asta? Talán erős ez itt?
E foarte bună. Nagyon kitűnő.
E destul de dulce ? Poftiţi Elég édes? Tessék csak
zahăr. ezt venni.
Nu mă vei refuza. Talán csak nem fog ne­
kem kosarat adni.
Iţi mulţumesc, am isprăvit. Köszönöm, készen vagyok.
A conduce. Vezetni, vinni.
A purta un nume. Nevet viselni.
A avea ceva de gând. Valamit szándékozni.
A trage pe sfoară pe cineva. Valakit félrevezetni.
A guverna. Kormányozni.
A isprăvi ceva. Bevégezni. Befejezni
A supraveghea o clădire. Építésre ügyelni.
Mers, umblet. Menés, járás.
A se grăbi. Sietve menni.
Am un drum de făcut. El kell mennem valahová.
Ceasornicul umblă. Az óra jár.
A pomi ceva. Valamit elindítani.
Oaspe. Vendég.

Un oaspe nechemat. Hivatlan vendég.

A chema de oaspe (pe Vendégül meghini.
cineva).
 — 80 —
A merge la prânz, cină. Ebédre, vacsorára
menni.
Fii oaspeîe mieu az Legyen a vendégem ma
Bară. este.

Ospăîărie. Vendégfogadó,
Cârciumă. korcsma.

In sfârşit un birt. Végre egy vendég-

Fu tragem aici ?
Putem să înoptăm aici?
Bine aţi venit, d!or!
De bagajul dv. o să mă
îngrijesc.
Servitorii vor descărca gea-
mantannri'e.
Numai de geanta de călă-
Iorie avem lipsă.
Dispune ca să pună masa
în odaia noastră.
Voim să ne culcăm de
vreme.
In odaia Dtale vei afla
un cuptor bine în­
călzit.
Pot să fac şi baie aici?
Aş voi să fac baie de
aburi.
N. petrece pe dll
fogadó.
Ne szálljunk itt meg ?
Lehet itt meghálni?
Isten hozta az urakat!
Podgyászukról gondos­
kodni fogok.
A szolgák bőröndjeiket Se
fogják rakni.
Csak az utazótáskára van
szükségünk.
Téríttessen szobánkban.
Korán akarunk lefeküdni.
Szobájában jól fűtött
kályhát fog találni.
Lehet itt fürdeni is ?
Gőzfürdőt szeretnék
venni.
N. kisérje el az urat!
 Grădină. Kert
Asta-i grădină foarte fru­ Ek igen szép kert.
moasă.
Grădinarul Dtale merită to­ Kertésze dioséretet érde­
ată lauda. mel.
In stratul acesta mic de Ezen a kis virágágyon
flori înfloresc tuiipani tulipánok és jácintok
şi hiacinte. virágoznak.
Aceasta e o garoafă. Ez egy szekfS.
Daţi-mi voie să fac un Engedje meg, hogy esok-
mânuchi de flori. rőt kössek.
Iţi mulţumesc din toată Teljes szivemből köszö-
inima. nőm önnek.

Unelte. Szerszámok, műszerek.

Nicovală üllő
Secure fejsze
Troacă, moldă, covată siitőteknö
Sfredel fúró
Pilă reszelő
Sapă kapa
Ciocan kalapács
Gilău gyalu
Ic ék
Compas iránytű
Clei enyv
Sfoară madzag
Daltă véső
 82

Ac ta
Cui szeg
Beţea háló
Penel ecset
Vâslă evező
Hărăstrău főrész
Foarfeci olló
Şurub csavar
Tocul şurubului csavarfogó
Lopată lapát
Sită szita
Fus orsó
Borcanele tégely
Balanţă mérleg
Răsboi szövőszék
Masă de lucru munkapad
'Cleşte csipővas

A da voie. Megengedni.

Are voie. Szabadságában áll.

Dacă-mi daţi voie? Ha megengedi ?
E permis? Szabad ?

La fel; asemănător. Egyenlő; hasonló.

Frunzele sunt la fel. Egy levél hasonlít a má­

sikhoz.
De aceaş vârstă. Egykorú.
N’are păreche. Nincs neki párja.
In ace) aş timp. Ugyanazon időben.
 — 83 —

A crede (a da crezămănt). Hinni.

Acea o poate crede altul. Higyje azt akárki.

Ce gândiţi? Mit gondol Ön?
Nu vrea sa dea crezământ Nem akarják hinni a doh
lucrului. got.
Dumnezeu. Isten.

Mulţumesc Domnului! Hála Istennek!

Pentru Dumnezeu! Isten szerelméért!
în numele Domnului! Isten nevében!

Sănătos. (Sănătate.) Egészséges. (Egészség.)

Spre sănătate! Egészségére!
A cura, a vindeca. Meggyógyítani.
A se însănătoşa. Meggyógyulni
Prospiţiază bine. Jó színben van.
E sănătos ca mărul. Egészséges mint a makk.
A bea în sănătatea cuiva. Valakinek egészségére
inni.

A saluta pe cineva. Köszönteni. Üdvözölni.

Bună ziua. Jó napot kívánok Ön­
nek.
Am onoarea de a vă sa­ Van szerencsém Önt üd­
luta. vözölni.
Transmite salutările mele. Adja át üdvözleteimet.
Cum îţi merge, doamna Mint érzi magát, nagysá­
mea? gos asszonyom?
6*
 — 84 —

Precum vezi, mă simt de A mint látja, teljesen jól

tot bine. érzem magamat.
Am voi să facem vre-o câ­ Szeretnénk nehány láto­
teva visite. gatást tenni.
Sărut manile, doamnă. Kezeit csókolom, nagysá­
gos asszonyom.
Iţi mulţumesc că m’ai cer­ Köszönöm látogatását
cetat.

Srad. Fok.

In grad mare. Nagy mértékben.

10° frig. Tíz fok hideg.
Cu dl acesta sunt înrudit Ezzel az úrral első izbeli
in primul grad. atyafiságban vagyok.

Băuturi. ital.

Vin de mere almabor

Bere sör
Rachiu pálinka
Cafea kávé
Lichor likőr
Limonadă citromviz
Şerbet sörbet
Ceai tea
Apă víz
Punci puncs
Vin roşu vörös bor
Rom rum
Smântână tejföl
 85 —

Şocolată csokoládé
Sirop szörp
Vin bor

Comerci. Kereskedelem.

Pierdere veszteség
Accept elfogadván^
Accepta elfogadni
Acţie részvény
Acţionar részvényes
Societate pe acţii, socie­ részvénytársaság
tate anonimă
Comisie megbizás
Export kivitel
Pachet csomag
Bancă bank
Faliment bukás
Bancnotă bankjegy
Bani gata készpénz
Speditőr szállító
Sumă összeg
Us szokás
Fabricat gyártás
Fabricant gyáros
Fabrica gyártani
A da faliment megbukni
Fractură fuvar
Transporta szállítani
Cassă pénztár
 — 86 —
Cassar pénztáros
Spese, cheltueli költségek
Cumpărător vevő
Cumpăra venni
En detail kiskereskedés
Cont számla
Birou iroda
Saldo egyenleg
Salda o socoteală számlát nyugtázni
Datorie tartozás
Datora tartozni
Un transport küldemény
A trimite küldeni
Firmă societară társas cég
Tarifă díjszabás
Taxă díj
Signatură aláírás
Vânzare eladás
Vinde eladni
Usurar uzsorás
Plată fizetés
Filială fiókintézet

Aparţinător comercialul. A kereskedéshez tartozó.

A se înţelege. Megalkudni.
A face afaceri bune. Jó üzletet csinálni.
A avea de a face cu ci­ Valakivel bajának lenni.
neva.
A face comerci viu. Élénk kereskedést fizni.
 Meşteşugari, negustori. Kézmívesek, kereskedők.
Muncitor munkás
Muncitoare munkásnö
Sfârnar, băcan szatócs
Brutar pék, sütő
Banchier bankár
Bărbier borbély
Berar serfözö
Compaetor könyvkötő
Librar könyvkereskedő
Librărie könyvkereskedés
Strungar esztergályos
Droguist droguista
Fabricant gyáros
Mare comerciant nagykereskedő
Friseur hajfodrász
Covaci szerkovács
Pălărier kalapos
Juvelier ékszerész
Cafetier kávés
Comerciant, negustor kereskedő
Comerciant în mic kiskereskedő
Chelner pincér
Tinichigiu bádogos
Colpoitor házaló
Comisar bizományos
Suci szűcs
Homar kéményseprő
 88 —

Casă. Ház.

Acasă. Bazai
E acasă ei? Itthon van Ö?
El e la noi ea acasă. Nálunk otthonos.
Ei locueşte Ia Berlin. Ő Berlinben lakik.
A sta acasă. Szobában maradni.
Fata stăpânului casei. A házi gazda leánya.
Din casă în casă. Házról házra,
Alcov hálófülke
Sufragerie ebédló
Sală de cetit olvasószoba
Streşină párkány
Cămin tűzhely
T ‘.vi. cső
i vmţă pince
Odaie de dormit hálószoba
Balcon erkély
Odaie de primire fogadoszoba
Anticameră előszoba
Odaie de locuit lakószoba
Coperiş háztető
:In parter földszint
;Etaj, cat emelet
iBoltă boltozat
'Geam üvegtábla
iMansardâ padlásszoba
Sală de dormi» hálóterem
Sală de prânzit ebédlő
Grajd istálló
Vestibul előcsarnok
Pere astă ablak
Coridor folyosó
Cuină, bucătărie konyha
Zid fal
Parafulger villámhárító
Podele padlózat
Zăvor sár
Prag küszöb
Străj ae szalmazsák
Uşă ajtó
Zarul uşii ajtózár
Tavan menyezet
Fasadă homlokzat
Odaie de baie fürdőszoba
Fundament alapópüéa
Galerie karzat
Tăbli redőnyök
Ceasornic óra
Cămară de spălat mosókamara
Animale domestice. Háziállatok,
Porc disznó
Purcel malac
Măgar szamár
Oaie juh
Itiel bárány
Berbece ürü
 — 90 —

Câne kutya
Câne de vânătoare vadászkutya
Pisică macska
Cal ló
Iapă kanca
Armăsar mén
Mârţoagă gebe
Taur bika
Vacă tehén
Viţel borjó
Bou ökör
Capră kecske

Galiţe. Aprómarba, baromfi.

Raţă kacsa
Gâscă lúd
Cocoş kakas
Pui csirke
Clapon kappan
Curcan pulyka
Păun páva
Porumb galamb

Medicamente şi aplicarea Gyógyszerek és gyógy-

lor. eljárás.

Mâna a (pântecele) meghajtani

Diarhoea hasmenés
A tăia vina érvágás
Amputaţie taglevétel
 — 91 —
Amputa csonkítani
Medicament gyógyszer
Leac (de băut) gyógyital
Baie fürdő
Scălda fürdeni
Dietă étrend
Fricţune bedörzsölés
Vărsat tehénhimlő
Vaccina, a oltui beoltani
Mod de trai életrend
împunsătură szúrás
Bandaj, legătura kötés
A ajuta. Segíteni.
Pentru ce e bun? Mire jó ez?
Dacă aprehendezi (te su­ Ha haragszik, nem tehe­
peri), n’am ce să-ţi fac. tek róla.
Ce ajută? Mi haszna?
Luminos, curat. Tiszta, világos.
Sună curat. Tisztán hangzik.
îmbrăcăminte bărbăteşti. Úri (férfi) öltözet.
Ioane, vreau să mă îmbrac. János, öltözködni akarok.
Dă-mi hainele! Adja ide ruhámat!
Adu-mi o cămăsă şi o Hozzon egy inget és egy
cravată albă. fehér nyakkendőt.
Pantofii miei. Papucsomat.
Dă-mi pieptenii. Adja ide a fésűket.
Dă-mi oleiuL Adja ide az olajat.
 — 92 —

Ghetele sunt curăţite? Ki vannak tisztítva a ci­

pőm ?
Perie-mi pălăria. Kefélje le a kalapomat
Dă-mi batista, mănuşile şi Adja ide zsebkendőmet,
ploerul. keztyümet és esernyő­
met.
Să nu uitaţi portmoneul. Ne feledje el erszényét
Cravată nyakkendő
Cămaşă ing
Pantaloni nadrág
Pălărie kalap
Marginea pălăriei kalapkarima
Nasture gomb
Butonieră gomblyuk
Guler galór '
Mantă köpeny
Manşetă kézelő
Căciulă sapka
Brici beretva
Câput kabát
Căptuşeala căputulu kabátbélés
Căput de noapte hálókabát
Pintene sarkantyá
Botine, ciubote csizma
Az. Ma.
Az dimineaţă. Ma reggel.
De az în două săptămâni. Mához két hétre.
Ziua de az. Mai nap.
 — 93 —

Cer. É0.
Cer înstelat. Csillagos ég.
Snbt cer liber. Szabad ég alatt

Corpurile cereşti. Égi testek.

Ceruriie aa egek
Lână hold
Pasele lunii holdnegyedek
Lună nonă ujhold '
Lună plină teli hold
Planet bolygó
Soare nap
Răsărit de soare napkelte
Apus de soare napnyugta
Stea csillag
Cornet üstökös

inait Magas.
Arbore înalt Magas fa.
Locueşte în catul al patru­ A negyedik emeleten la­
lea. kik.
Are ambiţii mari. Nagyra vágyik.

A aduce. Hozni.

A aduce apă. Vizet hozni.

Cheamă-mi un medic. Hívjon nekem egy orvost
A răsufla. Lélekzetet venni.
A ofta adânc. Mélyet sóhajtani.
 94 —

A auzi. Hallani.

Nu auzi? Nem hallasz?

Nu vreau să ştiu de tine Nem akarok rólad mit se
nimic. hallani.
Precum aud, ai comis o Amint hallom, nagy hibát
mare greşeală. követtél el.
Aude greu. Nagyot hall.
Asta-i vorbă. Ez már beszéd.
Nu ascultă. Nem hajt a szóra.
O ştiu din auzite. Hallomásból tudom.
Totdeauna. Mindig.

Pentru totdeauna. Örökre. Mindenkorra.

Tot mai bine. Egyre jobban.
Do mine poţi să mergi. Én miattam elmehetsz.
Totuş nu e bine aşa. Mégse jól van az.

De tot. Egész.

Din toată inima. Teljes szivbőL

Absolut. Teljességgel.
De tot diferit. Merőben kiilömböző.
Cu siguranţă. Minden bizonnyal.

Insecte. Rovarok.
Furnică hangya f
Albină méh
Muscă légy
Purece bolha
 — 95 —

. Greer tüosök
Lăcustă sáska
Păduche tetű
Gândac de Mai cserebogár
Ţânţar szúnyog
Fluture pillangó
Painjinfl pók

A greşi, rătăci. Tévedni, bolyongani.

A greşi e lucru omenesc. Tévedni emberi dolog.
Dacă nu mă înşeL Ha nem csalódom.
Ku se lasă conturbat de Semmi se zavarja őt.
nimic.
M’am înşelat în Dta. Csalódtam önben.

An. Esztendő.
Pe an. Esztendőre.
Anal trecut. Tavaly.
Un an întreg. Egy álló esztendeig.
In anul acesta. Ez évben.
Din an în an. Évről-évre.
Anotimpuri. Évszakok.
Primăvară tavasz
Primăvăratio tavaszias
Vară nyár
Toamnă ősz
Tomnatic őszies
Iarnă tél
 — 08 —

A şti. Tadni, -hatni, -hetnl.

O pot faee. Azt megtehetem.
Ştii serie ? Tudsz Írni ?
Nu pot pricepe. Nem birom felfogni.
N’arn ce să fac. Nem teljetek róla.
E uşor de zis. Könnyű azt mondani.
Asta n’o p o t crede, Ezt nem hihetem.
Cât îmi stă în putere. Ami tőlem telik.

üivi- Fej.

MU doare capul. Fáj a fejem.

Din creştet până în tălpi. Tetőtől talpig.
A-şi pierde mintea. Elveszteni az eszét.
De arostul. Könyv nélkül.
A l face cu ouă şi oţet. Lehordani valakit.

Artă şi ştiinţă. Művészet és tudomány.

Agronomie földművelés
Algebră betüszámtan
Aritmetică számtan
Astronomie csillagászat
Arhitectură építészet
Sculptură szobrászat '
Botanică növénytan
A face botanică lűvészkedni
Artele frumoase széptudományok
Cetitul •Ivasás
Desen rajz
 - 97

Comerciant de pânză. Vászonkcreskedá.

Te rog, arată-mi pânză. Szíveskedjék vásznat mu­

tatni.
Ce calitate doriţi? Milyen minőséget kíván
ön?
Cea mai bună. Pentru A legjobbat, ingekét aka­
cămăşi îmi trebue. rok belőle.
Aici snnt mai multe yalnri Itt van több vég.
de pânză.
Cât costă asta aici? Mennyibe kerül ez itt.
12 coroane, ultimul preţ. Tizenkét korona a leg­
utolsó ár.
Iţi iasă 15 cămăşi din ea. Tizenöt inget kap belőle..
Dă-mi mai bine basmale. Adjon inkább zsebkendő­
ket.
Avem basmale foarte fru­ Igen szép batisztzsebken-
moase din batist. dóink vannak.
Cumpăr din elé 2 duzine. Két tucatot veszek belőlük.
A suferi. Szenvedni.

A îndura sete. Szomjazni.

A îndura foame. Éhezni.
A îndura pagubă. Eárt vallani.
Mu-1 pot suferi. Ki nem állhatom.

Lumânare, luminăţie. Gyertyavilág, világítás.

Bdeja întunerec, fă lumină! Sötét van már, gyújtson
világot!
 — 98 -
Aprinde lumânarea! Gyújtsa meg a gyertyát I
Scoate bucăţile de lumă- Vegye ki a gyertyavége­
năre din lustra! ket a csillárból.
Aprinde lampa! Gyújtsa meg a lámpát!
Toarnă oieul în lampă. Öntsön olajat a lámpába.
E aprinsă deja lumina de Már meggyujtották a gáz­
gaz. lámpát.
La noi este introdusă ţi Nálunk gáz- és villamos­
lumina de gaz şi cea világítás van bevezetve.
eleetiică.
Desfâ lumina electrică, Csavarja fel a villamos-
lámpát.
închide lumina electrică. Csavarja le a villamos­
lámpát.

Scop. Cél, szándék.

A-şi ajunge scopul. Célját elérni.
Cu ce scop? Mi célból? Mi végből? Mi
végre ?
Acesta e un scop sfânt, Ez szent cél.

îndoire. Kétség, kétely.

A se îndoi de ceva. Kétség valami iránt.
Mu încape nici-o îndoială. Ehhez kétség nem fér.

A face, pregăti. Csinálni, készíteni.

A-şi începe munca. Hozzáfogni a munkához.
A face începutul. Elkezdeni.
A pune capăt. Véget vetni
 — 99 —

Măsuri ungureşti. Magyar mértékek és súlyok.

l. M ă su ră de lungim e. I . H osszúságm érték.

Unitatea: metrul, semnul Egység a méter, jele m.
m.
Un «lilometru (km) = 1000 egy kilométer
m.
Un hectometru (hm) = 100 egy hektométer
m.
Un decametru (dkm) = 10 egy dekaméter
m.
Un metru (m) = 1 m. egy méter
Undecimetru(dm)=0’l m. egy deciméter
Un centimetru (cm) = 0'01 egy centiméter
m.
Un milimetru (mm)=0'001 egy milliméter
m.
I I . M ă su r i de capacitate. L V rm értékék.
Un hectolitru (hl) = 100 1. egy hektoliter
Un dekalitru (dkl) — 10 L egy dekaliter
Un litru (1) = 1 1 egy liter
Un centilitru (cl) = 0"O11. egy centiliter
I I I . M ă su ri de su prafaţă. I I I . Területm értékek.
Unitatea: Cvadrat metru, Mértékegység: négyzet
semnul m2 méter, jele m2
Un kilometru cvadrat egy négyzetkilométer
Un hectometru cvadrat egy négyzethektométer
(hm2)
r»
 — 100
Un decametru cvadrat egy négyzetdekaméter
(dkm)
Un metru cvadrat (m2) egy négyzetméter
Un decimetru cvadrat egy négyzetdeciméter
Un centimetru cvadrat egy négyzetcentiméter
IV . Măsuri de volum. IV . Ilobmértékék.
Unitatea: metrul cubic, Mértékegység :aköbméíer,
semnul m3 jele m3
Un decametru cubic egy köbdekaméter
Un metru cubic (m3) egy köbméter
Un decimetru cubic egy köbdeciméter
Un centimetru cubie (cm3) egy köbcentiméter
Măsuri de greutate. Súlyok.
Unitatea: gramul, sem­ Mértékegység: a gramm,
nul g. jele g.
Un kilogramm (kg) egy kilogramm
Un hectogram^hg) egy hektogramns
Un decagram (dkg) egy dekagramm
Un gram (g) egy gramm
Un decigram (dg) egy decigramm
Un centigram egy centigramm

Dintre masurile mai vechi se aplică tn Ungaria:

Un jugăr = 1600 stânjeni egy katasztrális hold =
pătraţi = 5704'65 m3. ezerhatszáz négyszög­
öllel = ötezer hétszáz-
. ötvennégy egész és 65
század négyzetméterrel.
 Lucruri de ştiut. Figyelmeztetések, intelmek.

Atenţie I Vigyázz!
La dreapta! ' Jobbra! ir
La stânga! Balra!
Mână la dreapta! Jobbra hajts!
La stânga! Balra á t!
Mână încet! Lassan hajts!
Intrare. Bemenet,
Ieşire. Kimenet. '
Intrare gratuită. Szabad bemenet.
Intrarea oprită Idegeneknek tilos
pentru streini a bemenet.
Aici ieşirea. Itt a kiménél.
Mână în pas. Lépésben hajts.
La gară. A vasúthoz.
La corabie. A hajóhoz.
La port. A kikötőhöz.
Publicaţie. Hirdetmény.
Cerşitul este aprit. Itt a koldulás tilos.
A închiria (locuinţă). Lakást béreim.
La casă privată. Magánliázban.
Cu întreţinere. Ellátással.
Mobilat. Bútorozva.
Fără mobile. Bútorzatlanul.
Cant locuinţă. Lakást keresek.
N’ai locuinţă de închiriat ? Nincs kiadó lakása ?
Mutat. Lakásváltoztatás.
 — 102 —

Lunile. Hónapok.

lanuar januârius
Februar februárra*
Martie március
April április
Mai május
Iunie junius
Iulie julius
August augusztus
Septembre szeptember
Octombre október
Noembre november
Dechembre december
Lipsa. Szükség.
A îndura lipsă. Szükséget szenvedni.
La cas de lipsă. Szükség esetén.
Am de furcă cu el. Meggyűlik a bajom vele.
Nu-i de ce a se teme. Nincs mit félni.
Lipsa nu cunoaşte legea. Szükség törvényt bont.
M’are grabă. Még nem szorgos a dolog.

Grădina de poame. Gyümölcskert.

Fragele sunt de tot coapte. Az eper teljes érésben van.

.Căisii, zarzării promit mult A kajszinbarackfák sokat’
în anul acesta. Ígérnek ez évben.
Şi câte prune! Mennyi szilva van I
Aveţi şi cereşi? Vannak cseresznyefái is?
 — 103 —
Náci şi pomi de mandate
n’am.
Ce t'ilegorie frumoasă.
Peste vară este foarte plă­
cut.
Şi via este aşa bine si­
tuată ?
Zarzavat.
Să privim zarzavaturile.
Văd mult chil.
Aveţi şi carfiol ?
Precum văd, aici sunt 5
straturi de sparanghel.
Mazărea înfloreşte deja.
Am şi păstaie.
Ai sădit fasole ?
Ce e asta aici ?
Ceapă.
Pătratul acesta e plin cu
spanac.
Celalalt cu pătlăgele roşii.
Văd că aveţi toate felurile
de salată.
Aici este şi ţeler.
Astea toate merg pe piaţa
de zarzavat?
Dió- és mandnlafáim nin­
csenek.
Ez igen szép lugas.
Ez a nyáron át igen kel­
lemes.
Szőllökertjének is ilyen jó
fekvése van?
Főzelékfélék.
Nézzük meg a főzelék­
félét.
Nagy mennyiségű kelká­
posztát látok itt.
Van virágos káposztájais ?
A mint látom, öt spárga­
ágy van itt.
A borsó virágzik már.
Zöld borsóm is van.
Ültetett babot?
Mi ez itt?
Vöröshagyma.
Ez a négyszöglet tele van
iabodával (paraijal).
A másikon paradicsom van.
Azt látom, hogy minden­
fajtáié salátája van.
Itt zeller is van.
Ezt mind a zöldségpiacra
viszik ?
 - 104 -

Ureche. Fül.

Jff’ende, nu vede. Valamit' hallani nem

akarni.
Imi sună ureche». Megcsendült a fülem.
A da de ureche buni. Meghallgatásra találni

Plante. Növények.

Morcov murok
Ierni menta
Lemn dulce édes gyökér
Tutun dohány
Cicoare katáng

Materii vegei »k». Növényanyagok.

[Alcool borszesi
|Benzin benzin
Smoală szurok
iOleu de răpiţi repceolaj
(Zahăr (din trestie de a.) nádcukor
Zahăr (de napi) fehér céklacnkor

Părţile plantelor. Növényrészek.

'Ramură
Frunză levél
Fio aro virág
Petală viráglevél
Rădăcină gyökér
Creangă **lly
 — 10S —

Posta. A posta.

Lóéul de destinaţie rendeltetési hely

Outié da postă levélszekrény
Cartă poştală levelezőlap
Plic levélboritók
Stampilă levélpecsét
Marcă poştală levélbélyeg
Factor levélhordó
La mână saját kezéhez
Expres sürgős levél
Oficial do postă central főpostahivatal
Cassa de păstrare a poşte­ postatakarékpénztár
lor
Marcă bélyeg
Mandat postai postautalvány
Reţepis postai vevény
Pachet postacsomag
Tarif postai díjszabás
Recomandat ajánlott
Când pleacă de aici posfa ? Mikor indul innen a levél-
posta ?
Adu mărci poştale. Hozzon levélbélyeget.
In cât avem astă*? Hányadika van ma?
In 12. Tizenkettedike van.
Da-mi o ostie. Adjon egy ostyát.
Aici e ceara. Itt van a pecsétviaszk.
Unde e stampila? Hol van a pecsétnyomóm?
Lipeşte mărcile! Ragassza fel a bélyegeket!
 — 106 —
Da epistolele la postă! Vigye a leveleket a poé­
tára !
N’au fost acolo epistole pe Nem voltak ott levelek
nomele mieii? számomra?
Am întrebat, dar nu mi au Megkérdeztem, de nem
pntut da desluşire. adhattak felvilágosítást
Adu-o dacă va fi 1 Hozza el azután !

Justiţia. Igazságszolgáltatás.

A intenta proces. Pört indítani.

A aduce acusă. Panaszt emelni,
A păşi ca acusator. Mint vádló fellépni.
Hoher. Bakó, hóhér.
Cancelarie. Irószoba.
Poliţist. Rendőr.
Scriitor. írnok.
Procuror. Ügyész.
Temniţă grea. Pegyház.

A vorbi Beszélni, szólni

A întrerupe pe cineva. Beleszólni.

Lasă-1 să vorbească! Hadd beszéljen!
Nu poţi cu el vorbi. Nem hallgat a szóra.
Ti-e uşor să vorbeşti Könnyű neked beszél»!.

In drum (călătorie). Az utón.

Du-mă la gară! Vigyen a vasútra!
Scoate-mi biletul. Váltsa meg a jegyemet.
Când pleacă trenul ? Mikor indul a vonat?
 — 107 —

In 30 minute. Harminc perc múlva.

E tren mixt? Vegyes vonat ez?
Nu pleacă acum tren de Nem indul most személy­
persoane ? vonat ?
La 5 ciasuri pleacă acce­ Öt órakor gyorsvonat in­
leratul. dul.
Deschide nn cupeu de Nyisson egy másodosztá­
clasa II. lyú kocsit.
Poftiţi, uroaţi-vă, trenul Szíveskedjenek beszállni
îndată pleacă. az urak, a vonat azon­
nal indul.
Duce şi povară (marfă) Teherárut is sokat hord
multă. magával.
Sosim la un tunel. Most egy alaguthoz érünk,
Vagonurile mai târziu le A kocsikat később fogják
iluminează. megvilágítani.
Acum trecem podul de Most a vasúti hídon me­
tren. gyünk keresztül.
Când suntem în L. ? Mikor érünk L.-bef
Va fi 51/2 dimineaţa. Eélhatkor reggel.
Cu fulgerul nu-mi place să A villám vonaton nem sze­
călătoresc. retek menni.
Mulţumesc lui Dumnezeu, Hála istennek, már meg­
am sosit. érkeztünk.
Aici este un omnibus. Itt van a társaskocsi.
Să mergem cu tramvaiul Menjünk a villamosvasuto»
în oraş. a városba.
Putem duce cu noi şi ba- Magunkkal vihetjük pod-
gaje ? gyászunbat is?
 — 108 —
Sâ mergem la birt. Menjünk a vendéglőbe.
Până la birt plătim vre-o Csak nehány fillért fize­
câţiva fileri. tünk a vendéglőig.
Birjar, ţine ! (stai!) Kocsis, álljon m eg!
Descinde nşa cupeului. Nyissa ki a kocsiajtót.
Pe un moment trebue să Egy pillanatra ki kell szál-
mă dan jos. lanom.
Mă simt rău. Rosszul érzem magamat.
Ocupă locul mieu, dle ! Mie Foglalja el helyemet,uram 1
mi-e tot una că şed Nekem mindegy, akár
înainte sau Îndărăt. előre, akár hátrafelé
ülök.
Te rog frumos să nu fu­ Nagyon kérem, hogy no
mezi. szivarozzék.
Plouă, ninge, îngheaţă. Esik (az eső), havazik, fagy.
Te rog, trage sus (ferestre­ Kérem, húzza fel az ab­
le) geamurile. lakokat.
£ o căldură înăbuşitoare, Tikkasztó hőség van, alig
abia poţi răsufla; lasă lehet lélegzetet venni;
în jos geamurile. eressze le az ablakokat.
Aici se urcă tare drumul. Itt emelkedik az ut.
Bă coborîm aici şi să Szálljunk itt ki és men­
mergempedestrupedeal, jünk gyalog fel ahegyre,
pe movilă, pe coastă, a dombra, a lejtőre.
în sus.
Valea aici jos o ca o gură A völgy itt alant valósá­
de rai. gos paradicsom.
Panglica asta albă este Ez a fehér szalag a folyó.
râul.
 — 109 —
De aici de sus vom vedea Innen felülről látni fogjuk
marea, lacul. a tengert, a tavat.
Ce nume poartă regiunea Mi a neve ennek a vidék­
(ţinutul) aceasta, satul, nek, falunak, városnak,
oraşul, casa ţărănească, falusi háznak, hídnak?
podul acesta?
Să ne urcăm în trăsură, Üljünk ismét a kocsiba;
sunt obosit. . én fáradt vagyok.
A se culca. Lefeküdni, aludni menni.

E deja târziu. Már késő van.

E timp de culcat. Ideje aludni menni.
încă nu te culci? Még nem fekszik lo ?
Az sunt foarte obosit. Ma nagyon fáradt vagyok.
Eu numai decât mă culc. Én mindjárt lefekszem.
Dormi bine ? Jól alszik ön ?
Ioane, fă lumină! János, gyújtson világot!
Noapte bună vă poftesc. Jó éjszakát kívánok.
încălzeşte patul. Melegítse meg az ágyat.
închide tăblile. Tegye be az ablaktáblákat.
Dă-mi căciula de noapte, Adja ide hálósapkámat,
pantofii. papucsomat.
Eşti bine acoperit? Jól be van takarva?
Da, dar patul pare a fi Igen, de az ágy nagyon
foarte tare. keménynek látszik.
Deşi aşa l-am făcut ca de Pedig úgy vetettem meg
altă dată. mint máskor.
Iacă aici lumânarea! Hagyja itt a gyertyát!
Adu chibrito 1 Hozzon gyufát!
 — 110 —
Să nu-ţi uiţi să mă trezeşti Ne feledje el és költsöa
mâne dimineaţa la 6 ci- fel reggel bat órakor.
asnri.
A lovi, bate. Ütni, verni.

A trânti pe cineva de pă­ Valakit földhöz vágni

mânt.
A sparge capul (cuiva).
Ii saltă inima de bucurie.
A se alia, însoţi de cineva.
Pleca, a-şi pleca privirea
spre pământ.
A încrucişa picioarele.
A fugări (pe cineva).
Betörni a fejét.
Örömtől dobog a szive.
Valakihez csatlakozni
Szemét lesütni.
Lábát keresztbe tenni
Megszalasztani.

înotatul. Az úszás.

înotător úszó
Şcoală de înotat uszoda
înota úszni

Vara. Nyár.

Az e o zi frumoasă de vară. Ma szép nyári nap van.

Anul trecut nu avusem A mult esztendőben nem
vară. volt nyarunk.
M& tem că anul acesta vom Attól tartok, hogy ez évben
avea vară fierbinte. igen forró nyarunk lesz.
Poamelor şi strugurilor A gyümölcsre és szöllöre
fierbinţeala asta le face ez a forróság nagyon
bine (prieşte). jé.
 — 111 -
Jfu bea apă rece, câţi Ne igyék hideg vizet, meg­
poate strica. árthatna.
Câmpurile sunt pline de A mezők telve vannak
seperători. aratókkal.
Fânul e deja cosit. A széna már le van ka­
szálva.
Priveşte spicurile acestea, Nézze meg ezeket a ka­
ce groase şi pline sunt. lászokat, mily vastagok
és mennyire tele vannak.
Grâul e deja secerat A buza már le van aratva.
In scurt timp va fi cărat Nemsokára be fogják hor­
dani.
Boarea aceasta tmi face Ez a szellő jól esik.
bine (îmi prieşte).
Să ne scăldăm in râu. Fürödjünk meg afolyóban.
£ zăpuşeală. Nagyon tikkasztó a levegő.
Vine furtună. Vihar lesz.
Plimblarea. A séta.

In sfârşit, avem aa o si Ma végre szép napunk van.

frumoasă.
Ne-ain putea duce la plim- Sétálhatnánk.
blare.
K’ai veni cu mine? Nem tartana velem?
Să mergem in liber. Menjünk a szabadba.
Să mergem înspre râu. Menjünk a folyó felé.
Să ne provedem şi ou Lássuk el magunkat eser­
ploere, poate vine vreme nyőkkel is, talán rossz
rea. idő lesz.
 — 112 —
Iiitr'tm !/s de cias suntem
la B.
Locul acesta e foarte fru­
muşel.
Aici vom poposi.
Aici este o cârciumă bună.
Aici căpătăm lapte, unt,
caş şi smântână.
La rentoarcere mergem
prin pădure.
Acolo-i drum bun pentru
pedestraşi.
Până la râu mergem în
umbră.
Sosim încă la timp acasă.
Egy fél óra alatt B.-bea
leszünk.
Ez a hely nagyon bájos.
Itt fogunk pihenni.
Itt jó korcsma van.
Itt tejet, vajat, sajtot ős
tejfelt kapunk.
Visszamenet az erdőn me­
gyünk keresztül.
Ott jó gyalogút van.
Egész a folyóig árnyék­
ban megyünk.
Még idejekorán haza­
érünk.

Bucate. Ételek.

Supă prăjită barnaleves

Supă de pane kenyórlcves
Supă cu smântână tejfölös leve*
Supă cu gris daraleves
Supă cu găluşte gombócloves

Sosuri. Mártások.
Sos de mere almamártás
Sos franţuzeso francia mártás
Sos de hirean tormamártás
Sos de bureţi gombamártás
 — 113 —

Prăjituri. Tészianeműek.

Tortă de nuci diótorta

Tortă cu mandate mandolatorta
Omletă tojáslepény
Gogoaşe fánk
Prăjitură cu cereşe cseresnyés rétes
Colac kulacs
Ospătărie, birt. Vendéglő.

Unde doresc dnii să prân­ A teremben vagy a szobá­

zească, în sală sau în ban kivannak az urak
odaie ? ebédelni ?
Dă ne o odaie, acolo nu Adjon nekünk egy szobát,
ne conturbă nime. ott nem zavar senki.
Adu lista de bucate. Hozza ide az étlapot.
Dă-ne supă şi pane moale. Adjon nekünk levest és
lágy kenyeret.
Ca fel de vin poftesc didi ? Milyen bort kívánnak az
urak ?
Adu vin roşu. Hozzon vörös bort.
Adu peşte. Hozzon halat.
Pot servi cu ştiucă ori Szolgálhatok csukával
cu şaran. vagy ponttyal.
Dă mi încă o farfurie; Adjon még egy tányért.
Poftiţi legume ? Parancsolnak főzeléket ?
Carfiol ? Kelvirágot ?
Mazăre verde ? Zöld borsót?
Adu ne sparanghel. Hozzon nekünk spárgát.
 — 114

Untul e proaspăt, nădej- Avaj, remélem, még

duesc. friss ?
Am mânca şi vânat. Vadat is szeretnénk enni.
Adu-ne muştarul. Hozza ide a mustárt.
Friptura asta de viţel eEz a borjósült nagyon
foarte sărată. megvan sózva.
Dă-ne eaise, smochine, Adjon barackot,fügét, egy
ananas, fragi, nuci. ananászt, epret, diót.
Serveşte cafeaua neagră.Hozza a fekete kávét.
Hozzon egy pohár konya­
Adu un păhărel cu cognae.
kot.
Adu socoteala. Hozza a számlát
Aici e un bacşiş pentru Itt van borravaló az öa
dta. részére.
Vom plăti la cassă. A pénztárnál fogunk fi­
zetni.
Oraşul, A város.

Pod Ilid
Lampă de ga» gázlámpa
Uliţă utca
Canal utcacsatorna
Chei rakodópart
Horminţi , temető
Pavajul, caldărâm kövezet
Piaţă tér
Promenadă sétány
Stradă út
Colţ de stradă utcasarok
 — 115 —
Iluminaţia de stradă ntcavilágltás
Poartă kapu
Suburbia, mahala külváros
Tren de stradă közúti vaspálya
N’aş putea căpăta aici un Nem kaphatnék itt veze*
conducător să visitez töt, hogy a várost meg'
oraşul ? tekinthessem ?
Dacă vi-e plăcută societatea Ha társaságom nincsen el­
mea, eu m’aş bucura lenére, örülni fogok ha
să pot fi conducătorul magam lehetek a veze­
Dtale. tője.
înainte de toate merg Én először is a nyilvános
ca Dta la promenada sétányra megyek ön­
publică. nel.
De acolo uşor ajungi la Onnan könnyen érheti el
celea mai însemnate clă­ a legnevezetesebb nyil­
diri publice. vános épületeket.
Aici e circulaţie foarte Itt igen erős forgalom
mare. van.
Dacă mergem vre-o câţiva Ha nehány lépésnyire me­
paşi, suntem la malul gyünk, ott vagyunk a
râului. folyó partján.
Cât e de mare teritorul Milyen nagy a városnak
oraşului ? területe ?
14 km. şi e foarte îm- Tizennégy kilométer, és
populat. nagyon népes.
Aici e catedrala. Itt van a székesegyház.
Turnul e afară din cale A torony rendkívül ma­
de înalt. gas.
!•
 116 —
Să mergem acum la bi­ Menjünk most a könyv­
bliotecă şi la museu. tárba és a múzeumba.
Asta-i un pod admirabil. Ez csodaszép hid.

A sta. Állni.

A sta (pe Ioc). Megállni.

A purta pe cineva de nas. A faképnél hagyni.
Sta bun, a gira, a chezeşui Valamiért jót állani.
pentru ceva.
Cum (îţi merge) stai cu Hogy vagy?
afecerile tale ?
A sta subt porunca cuiva. Valakinek parancsa alatt
állani.
Stau la disposiţia dtale. Rendelkezésére állok.
Acea nu depinde de mine. Az nem tőlem függ.
Acum ţie-ţi vine rândul. Most rajtad van a sor.

Zilele. Napok.

Luni hétfő
Marţi kedd
Miercuri szerda
Joi csütörtök
Vineri péntek
Sâmbătă szombat
Duminecă vasáraap
Telefon. Telefon.

Aparat készülék
Accesoriu alkatrész
 117 —
Signalul, sonăria csengetyft
Cârlig horog
Punerea cabelului kábellerakás
Signal jel
Lampa de signal jelzőlámpa
Staţie állomás
Sistem rendszer

A mâna. Hajtani, űzni.

A mâna vitele pe păşune. A marhát a legelőre haj­

tani.
A aduce în strâmtoare (pe Sarokba szorítani.
cineva).
A urca preţul repede. Valaminek az árát fel­
ugratni.
A trăi pe picior mare, a Nagy fényt űzni.
desvolta pompă.
Orologiul. Óra.

Ştii dta, la câte e? câte Tudja ön hány óra van?

ore avem?
Uită-te la ciasul dtale. Nézze meg az óráját.
Nu umblă punctuos. Nem jár pontosan.
Grăbeşte. Siet.
întârzie. Késik.
La zi grăbeşte de cias.
Naponta egy negyedórát
siet.
Dela o zi pe cealaltă în­ Napról-napra egy félórát
târzie Va cias. késik.
 — 118
Trcbue să trimit orologiul El kell küldenem az órát
la ciasornicar. az óráshoz.
Orologiul dtale umblă És az ön órája jól jár?
bine ?
Ce cias, oră arată al Mely órát mutatja az
dtale ? öné?
Nu-i tras. Nincs felhúzva.
Roţile umblă pe rubine. Rubinokon jár. .
Ai arătătorul rupt. Óramutatója eltört.
Imprumută-mi chea orolo­ Adja kölcsön az órakul-
giului. csat.
De oarece orologiul e nou, Mivel az óra új, kérem
lasă-1 aici vre-o câteva hagyja itt egy pár na­
zile ca să regulez mer­ pig, hogy járását sza­
sul. bályozzam.
Pe timpul acesta, fii bun Ez időre szíveskedjék ne­
dă-mi un orologi îm­ kem egy órát kölcsön
prumut. adni.
Ai bunătatea a repara Ezt az órát szíveskedjék
orologiul acesta. kijavítani.

Oră. Óra.

Câte ore avem? Hány óra van?

Trei ore, ciasuri. Három óra.
La 12 ore, la prânz. Déli tizenkét órakor.
La 12 ore noaptea. Éjjeli tizenkét órakor.
Dorm 8 ciasuri. Nyolc órát alszom.
Un somn de 6 ciasuri mi-e Hat órai alvás nekem
de ajnus. elegendő.
 119 —

Nemulţumire. Elégedetlenség.
Sunt foarte nemulţumit ea Nagyon elégedetlen var
tine. gyök veled.
A face reproşuri. Szemrehányást tenni.
Ce scârnav e ăstai Mily rettenetes ez I
Cum ai putut-o face asta ? Hogy tehette ezt?
H’ai dreptate. Önnek nincs igaza.
Asta pentru dta e foarte Ez nagyon rossz önre
rău. nézve.
Sunt foarte mânios pe Nagyon haragszom önre.
dta.
0 procedură aşa de nepre- Ily meggondolatlan el­
cugetată. járás.
Rămâi liniştit. Maradjon nyugton.
Asta n’o mai sufăr mai Ezt tovább nem tűröm.
departe.
Pentru viitor grijeşte. A jövőben vigyázzon ma­
gára.
O să te gândeşti la asta. Majd gondolni fog erre.

A-şi lua rămas bun. Elbúcsúzni.

Doar nu ne vei părăsi Csak nem hagy el még

încă? bennünket ?
Regret, trebue să mă duc I Sajnálom, mennem kéül
E deja târziu. Már késő van.
Trebue să-mi iau rămaa El kell búcsúznom Ön­
bun dela dta. től.
De ce grăbeşti aşa? Miért siet úgy ?
 — 120
Sunt foarte ocupat ass. Nagyon el vagyok ma
foglalva.
Cu Dumnezeu! Isten önnel!
Mă recomand! Ajánlom magamat!
Rămâi sănătos! Jó egészséget!

Girare. Csodálkozás.
Ce ciudat! Ez valóban nevezetes!
Sunt emoţionat. El vagyok ragadtatva.
Asta-i admirabil. Ez csodálatos.
Ce ciudat! Ez különös!
Cine ar fi gândit, cine ar Ki gondolta, ki sejtette
fi presimţit asta? volna ezt?
Cum s’a putut aşa ceva Hogyan leiietett ilyes-
aştepta ? valamit várni?
De fapt? Igazán, valóban ?

Unelte, uiensiliî. Szerszámok, műszerek.

Barometru légsúlymérö
Creon Írón, ceruza
Ţiitor de creon iróntartó
Portmoneu tárca
Carte könyv
Litere din plumb ólombetűk
Pressă de imprimat nyomdasajtó
A tipări nyomtatni
Tuş, coloare chineză kínai tusfesték
Magnet delej tű
Călimară tintatartó
 — 121 —

Vremea. Idő, időjárás.

Ce timp avem az? Milyen idő van ma?
La corpul întreg transpir, Egész testemen izzadok.
asud.
E un praf teribil. Iszonyúan porzik,
Az dimineaţă a fost pe Ma reggel a mezőn har­
câmp rouă. mat voit.
E lună. Holdvilág van.
Se luminează. Világos nappal lesz.

Numere. Számuk.
I. N u m era le cardinale. I. Tőszám ok, ■
1 unu egy
2 doi kettő
3 trei három
4 patru négy
5 cinci öt
6 şase hat
7 şapte hót
8 opt nyolc
9 nouă kilenc
10 zece tíz
11 unsprezece tizenegy
12 douăsprezece tizenkettő
13 treisprezece tizenhárom
14 patrusprezece tizennégy
15 cincisprezece tizenöt
16 şasesprezece tizenhat
 — 122 —
17 şaptesprezece tizenhét
18 optsprezece tizennyolc
19 nonăsprezee tizenkilenc
20 douăzeci húsz
21 douăzecişiunu huszonegy
24 douăzecişipatru huszonnégy
80 treizec i harminc
35 treizecişicinei harmincöt
38 treizecişiopt harmincnyolc
40 patruzeci negyven
50 oinzeci ötven
60 şasezeci hatvan
70 şaptezeci hetven
76 şaptezecişişase hetvenhat
80 optzeci nyolcvan
82 optzecişidouă nyolcvankét!/)
83 optzecişitrei nyolcvanhárom
90 nouăzeci kilencven
94 nouăzecişipatru kilencvennégy
100 o sută száz
115 o sutăcincisprezeee százötven
800 treisute háromszáz
500 cincisuto ötszáz
1000 o mie ezer
1250 o miedouăsutecinzeci ezerkétszázötven
1913 o mienouăsntetrei- ezerkilencszáztizenhárom
sprezece
2000 douămii kétezer
2600 douămiişasefiuîe kétezerhat száz
 — 123 —
100000 osutămii százezer
1000000 un milion egy millió
I I . N um erale ordinale. I I . R endszám ok.
primul, -a, îniîiul, -a az első
al doilea, a doua a második
treilea, treia a harmadik
patrulea, patra a negyedik
cincilea, cincea az ötödik
şaselea, şasa a hatodik
şaptelea, şaptea a hetedik
optulea, opta • a nyolcadik
nouălea, noua a kilencedik
zecelea, zecea a tizedik
unsprezecelea, unsprezecea a tizenegyedik
doisprezecelea, cea a tizenkettedik
treisprecelea, cea a tizenharmadik
patrusprecelea, cea a tizennegyedik
cincisprezecelea, cea a tizenötödik
şasprezecelea, cea a tizenhatodik
şaptesprezecelea. cea a tizenhetedik
optsprezecelea, cea a tizennyolcadik
nouăsprezecelea, cea a tizenkilencedik
douăzecilea, cea a huszadik
treizecilea, cea a harmincadik
patruzecilea, cea a negyvenedik
eincizecilea, cea az ötvenedik
şasezecilea, cea a hatvanadik
şaptezecilea, cea a hetvenedik
 — 124 —

optzeeile, cea a nyolcvanadik

nouăzecilea, cea a kilencvenedik
sutălea, a a századik
douăsutelea, a a kétszázadik
mielea, a az ezredik
sutamielea, a a százezredik
penultimul az utolsóelőtti
ultimul az utolsó
In aleiul acesta sunt 150 Ezen a sétányon százötven
arbori fa áll.
Pentru munca aceasta Ehhez a munkához leg­
avem nevoe cel puţin de alább harminc napszá­
00 muncitori, zileri. mosra van szükségünk.
Fratele mieu e de 16 ani. Bátyám tizenhat éves.
Mai am trei fraţi mai ta­ Van még három öcsém és
nári şi două surori. két nővérem.
Estinderea lacului „Boden“ A Bodeni-tó területe öt­
e de 539 kilometri pă­ száz bármin ckilenc négy­
traţi. zetkilométer.
Tot a doua zi cetesc câte Minden második napon
două ciasuri ungureşte. két órán át magyarul
olvasok.
In 5 Mai plec la Carlsbad. Én május 5-én megyek
Karlsbadba.
April e a patra lună. Április az esztendő ne­
gyedik hónapja.
De trei ori am fost la tine, Már háromszor voltam ná­
dar nu te-am aflat a casă. lad, de nem találtalak
otthon.
 — 125
s/s fac un întreg.
A patra parte din 80
e 20.
De cinci őri am avat pagubă.
Sunt difireţi oameni, dar
aşa un om rău încă n’am
mai văzut.
Câte trei ne ducem la ţară.
Epistola ta am cetit-o de
multe ori. '
Am vre-o câţiva prieteni în
oraşul acesta.
Három harmad tesz egy
egészet.
Nyolcvannak a negyed­
része húsz.
Ötszörös kár ért engem.
Sokféle ember van, de ilyen
gonosz embert még nem
láttam.
Hármasával megyünk fa­
lura.
Leveledet sokszor elol­
vastam.
Van nehány barátom ebben
a városban.

impărţi rea timpului. Időbeosztás.

Sară est
Amurgul serii alkony, szürkület
Dimineaţa viitoare másnap reggel
Amurgul dimineţii hajnalhasadás, reggeli
szürkület
Ieri tegnap
Az ma
An év
Deceniu évtized
Veac évszázad
Minută perc
Amiază dél
Miezul nopţii éjfél
 126 —

Lună hó, hónap

Lunar havi, hónapi
Mâne holnap
Dimineaţă reggel
Auroră hajnalpír
După urnea* délután
Noaptea éjjel
An Băritor szökőév
Secundă másodperc
Răsăritul soarelui napfölkelte

Conţinutul. — Tartalomjegyzék.
G ram atica m a g h iară — Ma­
g y ar n y elv tan ....................... 5 C ondiţionalul.......................
F o n etica.................................... 5
P a r te a I I I — I I I . rész.
C onversaţii — B eszélgeté­
sek - ...................................... 49
M o r fo lo g ia .
1. A rtic o lu l........... ................. 12
2 S a .s ta u tiv u l....................... 13
h áz — casă.............................. 16
k e r t — g răd in ă ........ 17
3. A d je c tiv u l........................... 18
4 . N u m e ra lu l...:..................... 19
5. P ro n u m ele........................... 20
6 . V e r b u l ................ 23
P rescn t.
F o rm a nehotărSea................... 24
F o rm a h o tă rîtă...... _ .............. 25
T re c u tu l..................................... 26
Y iito ral...................................... 27
D e s p re verbele a ju tă to a r e
% av ea, a fi, a d eveni......... 26
Verbe eu termim' Viunea -Ik 82
C onjunctivul........................... 33
34
7. P ovtposiţiunile................... 35
8. A dverbele............................... 35
F o rm are a ad v e rb e lo r....... 36
9. C onjuneţiunea...................... 37
10. E sclam aţiunile.............. .. 40
C o n v e rs a ţii m a g h ia r e — r o m â n e
P a r té a I I .
D e p r in d e r i c u a p lic a r e a verbe­
lo r a u x ilia r e .
A av e a — V an v a la m ije ... 44
A n u avea — N incs Inéra
v a n ) ........................................ 44
A fi — le n n i............................. 45
T re b u e tím i) — N ekem k e ll 4Ö
D ep rin d eri cu d iferitele su­
fixe.................................... 46
D eprinderi cu ad jectiv e.... 47
D ep rin d eri cu n u m e ra lu l... 43
P a r te a I I I . — I I I . rész.
C onversaţii —Beszélgetések 49
A ab sta — T ávol le n n i; el­
á lln i v alam itő l.................. - 54
 — 127 —
A ad u ce — H o rn i................. .
▲ afla , g ăsi — L elni, ta ­
lá ln i ___________________
A aj u ta — Segíteni________
▲ faee, p reg ăti — C sinálni,
k é s z íte n i..............................
A in eu ia, a in ch ea — Be­
végezni, le zárn i, m eg­
k ö tn i ......................................
A m â n a — H ajtan i, űzni....
A m in tire — M egem lékezés..
A m ulţu m i, a íi recunoscă­
to r — K öszönni, h álát
ad n i................................ ......
A n — E szten d ő..........:........ ..
A n o tim p u ri — É vszakok __
A n im ale dom estie — H ázi
á lla to k ................ ..................
A n tip a tie , în s tră in a re — E l­
len szen v , idegenkedés___
A oferi — K ín álni, aján lan i
v a la m it... ..............................
A p a rţin ă to r com ereiului
A kereskedéshez tarto zó
A ap lan a, isp ră v i — E lin ­
té zn i, elvégezni....... ..........
A apuca — M egfogni, m eg­
rag a d n i..................................
A rb o ri şi tufişe — F á k és
b o k ro k ....................................
A r tă şi ştiin ţă — M űvészet
é* tu d o m án y .......................„
A se in voi — Beleegyezni,
rá á lla n i...... .......... ........... ..
A se scula — F ölkelni.........
A -şi lu a răm as b u n — E l­
b ú csú zn i ...............................
A tra g e jo s — L e h ú z n i; le­
v etn i.... ..................................
A au zi — H a lla n i....... ...........
A u za cev a — L etapodni ;
elk o p tatn i.................. ..........
A * — M a............................... ....
-B arbirul— B orbély, fodrász
B a n e h ie r— B a n k á r_______
B ă u tu ;i — Ita lo k __________
B u ca te — É te le k __________
Oáp — F e j................................
98 C ap ă t — V ógj valam inek
u to lja ________________ .... f j
77 C asă — H áz_______________
91 C ârcium ă — K ocsm a______ 80
C er — Kg............................ 98
98 A cere c e v a — V alam it k é rn i 64
Coloi i — S zín e k . ................... 75
Com erci — K ereskedelem __ 85
53 C om erciant de p ân z ă — V á-
00 szonkexeskedö....................... 97
72 A conduce — V ezetni, v in n i 79
C o rp u ri cereşti — É gi testek 93
A crede (a d a crezem ánt) —
69 H in n i.................................... 83
95 A se culca — Lefeküdni,
95 aludni m e n n i..................... 109
A d a voie M egengedni_ 82
89 A d o b o rî— L e d o b n i; levetni 55
D eju n — R eggeli..................... 78
51 D e p u n e ,a — L e ten n i, lev etn i 51
D e tó t — E a é s z ...................... 94
&e I n dru m (călăto rie)—A z ú to n 106
D um nezeu — Is te n ................ 83
86 E conom ie — F ö ld m ív elé s.. 58
E lectricitate — Villamosság 71
51 Ii» f e l ; asem ăn ăto r —
egyenlő ; h aso n ló ................ 83
59 F in — F in o m ............................ 76
F lo ri — V irág o k .................... 65
63 F o c — T űz____________ 73
F ru c ’o de câm p — Mezei
96 te rm é k e k ................................ 76
F uncţii. P ig n ită ţi — H iva­
69 talok. M éltó sá g o k ............... 58
61 G aliţe — A p ró m arh a, ba­
ro m fi........................................ 80
119 G ard ero b ă de dam e — Női
r u h a d a r a b o k ......................... 66
55 G ata — K ész______________ —
94 G rad — F o k ...................... 84
G râd in â — k e r t...... ............. 81
54 G ră d in a de poam e — Gyü­
92 m ölcsöskert........................... 102
62 A greşi — H ib á z n i................ 76
62 A g reşi, ră tă c i — Tévedni,
>4 b o ly o n g a n i............................. 95
112 îm b răcăm in te b ărb ăteşti —
96 ű r i (férfi) ö ltö z e t................ 91
 128
îm p ă rţire a tim p u lu i — Id ő ­ P a t — Á g y ........................ . <>4
b e o s z t á s . ..................................... 125 P leca, & — E lin d u ln i, el­
A îm p ie d e c a — K if o rd íta n i ; m enni................................50, 51
e l h á r í t a n i ....... ................. . . . . . 55 P le c a re — E lu taz ás................ 52
J n ] ; — M a g a s ............. ............. 93 Plante, — N övények........... 104
î n c h i r ia (lo c u in ţa ) — la k á s t P ’im b lare a — A sé ta ............ 111
b é r e l n i .......................................... 101 P oam e — G yüm ölcsök.____ 77
în d o ir e — k é ts é g , k é te ly ... 98 P o fta — A p o sta................... 105
î n o t a t u l — A z ú s z á s ................ 110 P ră jitu ri — T észtaneniűek. lV i
I n s e c t e — R o v a r o k ................ 94 P re d a , a -— Á tadni, lead n i 50
î n ţ e l e g e r e — M e g b e s z é lé s , P rie te n ie . Sim patie — B a­
m e g e g y e z é s ....... ........................ 52 rátság. Uckom'vzéfi_____ 77
J u s t i ţ i a — I g a z s á g s z o lg á l­ P rin d e , a — M egfogni___ 69
t a t á s ............................. 106 R efuza, seăi iţească — Meg­
l i b r ă r i e —K ö n y v k e r e s k e d é s 67 tagad, tö rleszt................... 53
L i p s a — S z ü k s é g _____ ______ 102 S alu ta pe c in e v a .— K ö­
L o v i, b a t e — Ü tn i, v e r n i... 11 0 s z ö n te ti ...... 83
L u c r u r i d e ş t i u t — F ig y e l* Sănătos (S ănătate) — E gész­
m e z t e t é s e " , i n t e l m e k ......... 101 séges (Egészség)................. 83
X m in á n a e , l u m i n ă ţ i e — S a ra — E s t............................ 49
t i y e i t y a . — ................................ 97 S osirea (asosi) — M egérke­
L u n i l e - H ó n a p u l : .................. 102 zés (m egérkezni)................ 60
M â n c a t u l — E v é s ....... ............... 72 S chim ba, a — F elcserélni,
M ă su ri u n g u re ş ti — M a g y ar elcserélni.............................. 54
m é r t é k e k é s s ú l y o k ............ 99 Scop — cél, szán d ék ... 54, 98
M a te r ii v é g d a l e — N ö v é n y i S crisoare — L evél................ 65
a n y a g o k ____________ 104 Societate (de sară) — E sti
M e d ic a m e n te şi a p lic a r e a tá rs a s á g ........... .................... 49
lo r — G y ógyszer ok és Sosuri — M ártások .......... ..... 312
g> é g y é lj á r á s ................... 90 S ta, a — Á lln i..................— 116
M o d ic u l ş i b o l n a v u l — O r ­ ş ti, a - tu d n i, — hatni, h etn i 96
v o s é s b e t e g ............................. 60 S u íeri, a — S zenvedni.... :?7
M e şte ş u g a ri, n e g u s to r i — T elefon — T elefon........ ....... 116
K é z m ű v ese k , k e re sk e d ő k 87 T otdeauna — .M indig___ 34
M i r a r e — C s o d á l k o z á s .......... 120 T re n — V a s ú t.................. - 70
N e m u lţu m ir e — E lé g e d e t­ U nelte, uteusiiii — S zer­
l e n s é g ________________ 119 szám ok, m űszerek__ 81, 120
N u m e r i — S z á m o k ................... 121 ITreche — F iil..................... -
O a e p e — V e n d é g ........................ 79 V ară — N y á r...... ............. 110
O r a ş u l — A v á r o s ..................... 114 V iaţă de burghez — P olgári
O r o l o g i u l — O r a - ........................ 117 é le t................. 66
O v ă — O r a . .................................. 118 Visító. .. Látogatás............... 63
O s p ă tă r .o — V e n d é g fo g a d ó 80 V orbi, a — B eszélni, szólni
1 ta p ă c ă r t e , b i r c — V e n d é g l ő 313 V rásiá — K o r....... ................ 58
P ă m â n t — F ö l d .................. 71 V rem ea — idő, id ő já rá s .... 321
1‘ă r ţ i e p l a n t e l o r — N ö v é n y ­ Z a rzav at — F ő zelék félék .... 303
r é s z e k . . . . ..... ............................... 104 Z ilele — Na,p«k..................... 136
• 1
s-k *

... ? \