Sunteți pe pagina 1din 2

A dicséret és jutalmazás fortélyai

Az "egy mínusz, három plusz" elve: egy negatív kritika mellé három pozitív visszajelzést adjunk!

"Minden értékelhető mozzanatban meg kell lelni az értékeset, és vissza kell jelezni, mint egy tükröt tartva a
gyermek elé a helyes és jó megnyilvánulásokról, így könnyebben és hatékonyabban rávezethető arra is, hogy a
hibás megoldások, viselkedésformák hogyan korrigálhatók.
A visszajelzés az utat is kijelöli számára, hogy mi helyes és mi helytelen.
Amikor visszajelzést kap a gyermek a megnyilvánulásai után, az a számára elengedhetetlen ráirányuló, felé
forduló figyelmet is jelenti. Olyan környezetben, ahol megkapja a felnőtt reagálásai révén is a figyelmet a
gyermek, sokkal motiváltabbá válik minden területen a vele szemben támasztott – életkori és fejlettségi
szinthez igazodó – elvárásoknak való megfelelés során.
Amennyiben elhanyagoljuk a pozitív visszajelzések nyújtását, a gyermekek sem fognak annyi örömöt,
pozitív érzést érezni saját kisebb vagy nagyobb produkciójuk fölött, kevésbé lesznek motiváltak a kihívások
keresésére. Mindez generalizálódik aztán a későbbi társas kapcsolatokra is, hiszen nem tudják majd
megfelelően kifejezni, hogy pozitív töltetű eseményeket elismerjenek. "

A dicséret hatását növeli


a "látható jutalom"

A dicséretet kifejezhetjük metakommunikációval vagy szavakkal. Metakommunikációs eszközök lehetnek a


mosoly, bólintás, ölelés, puszi, kézfogás, kacsintás, taps és egyéb egyezményes, személyes jelzések.
A szavakkal való kifejezés lehetőségeinek száma szintén határtalan, csak fantáziánktól és kreativitásunktól
függ, mit találunk ki közösen a hagyományos formákon - pl. gratuláció - kívül.

A szóbeli dicséret hatékonyságának alaptétele a színes, változatos visszajelzés: mindig tudassuk vele,
konkrétan milyen viselkedésért kapta a dicséretet, vagyis mi volt az a mozzanat, ami kivívta az elismerésünket.
Megéri! A gyermek annak örül a legjobban, ha őszinte örömmel, szeretettel odafordul felé a felnőtt, és
megdicséri. Ez a legkiválóbb módja a kívánt viselkedés megerősítésének, ezért törekedjük rá, hogy minél
fiatalabb kortól kezdjük el alkalmazni.

Az együtt töltött idő


a legnagyobb érték a gyermek számára

Nagyon hatékony, ha a jutalmakat láthatóvá is tesszük nemcsak gyermekünk, hanem az egész család számára
és a szóbeli dicséret kiegészülhet egyfajta egyszerű nyomda- vagy csillaggyűjtő rendszerrel, aminek a
kivitelezése szintén csak a fantáziánkon múlik. A szakemberek javaslata szerint a szimbólumok gyűjtésének
következő lépcsőfoka vagy eredménye lehet a meglepetésre való beváltás.
A meglepetések kigondolásánál is figyelembe kell vennünk, hogy tanácsos kerülni a tárgyi jutalmakat,
használjuk ki inkább az alkalmat plusz együtt töltött időre, közös élménnyel.

Következetesség, napirend
Legyenek nagy sarokpontok, az életkornak megfelelően: felkelés, étkezések, fürdés, lefekvés ideje, mert ezek
vezérfonálként támogatják a család működését és benne a gyermekünk kiszámítható létezését is.
Ha már a napi ritmus betartása rutinná vált, lehet szó lazításról is (pihenőnapokon, szabadság alatt) stb. Ezek a
pillanatok az újdonság varázsával szolgálhatnak a gyerekeknek, és összehasonlítási alapot adnak a különleges
pillanatok megkülönböztetésére. Fontos azonban tudnunk, hogy minél kisebb a gyermek, annál inkább
megzavarhatja az eltérés a megszokott ritmushoz képest.

Korlátok és határok
A cikk írója Pálhegyi tanár úr szavait idézi ezzel kapcsolatban:
"Ha a szakadék szélén van egy korlát, akkor a nézelődő kimerészkedik a szakadék széléig, hiszen joggal bízik
abban, hogy nem fog onnan lezuhanni. Ha nincs korlát, akkor két lehetőség van. Vagy hamarabb megáll, és
nem látja mindazt, amit láthatna a korlát adta biztonságérzet segítségével, vagy lezuhan, mert nem tudja, hol
kell megállnia, de a kíváncsisága hajtja."

A korlátok kialakításával a gyermeket nem meggátoljuk a szabadságában, hanem éppen ellenkezőleg:


lehetőségeket adunk neki a képességei kipróbálásához, adott kereteken belül. Korlátok nélkül
bizonytalanabbak lesznek, és észrevehetjük, hogy ők maguk kényszerítenek bennünket bizonyos szabályok
felállítására.
Gyermekünk megtapasztalja, hogy valós veszélyeket rejtő dolgokat korlátozunk, ami az ő érdekeit szolgálja,
ezért már bízik bennünk, tehát egy újabb szabály életbeléptetése esetén is várható az együttműködése. A
korlátok felállításának alaptétele, hogy a szabályok indokoltak legyenek, és következetesen figyeljük a
betartásukra.

Fegyelem
A fegyelem kulcsszavai: következetesség, határozottság, tisztesség...
Hogy hitelességünket megtarthassuk, adott szavunkat soha ne szegjük meg!