Sunteți pe pagina 1din 13

A DIT / P érdeklődés kérdőív

Gebauer Ferenc
tanácsadó szakpszichológus

Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat


Továbbtanulási és Pályaválasztási Tanácsadó Tagintézménye

2015. április

A kérdőív a Fővárosi Pályaválasztási Tanácsadóban, német nyelvterületről adaptált Dif-


ferenciált Érdeklődés Teszt (DIT/T) felújított változata. 2003-ban Barna Gyöngyi és Makai
Adrienn pszichológusok – a teszt struktúrájának változatlanul hagyásával – mai, relevánsnak
tekinthető érdeklődési területeket felmérő alskálákat szerkesztettek.
Azóta mintegy 6000 tesztfelvétel történt a fővárosi pályaválasztási tanácsadóba jelentke-
zett 13-21 éves fiatalok körében. Az alábbiakban a teszt reliabilitási és néhány validitási mu-
tatóját részletezzük.

A teszt felépítése

A kérdőív kitöltése során 132 tevékenységhez való viszonyulást három kategóriába kell
sorolni („Közel áll hozzám”, „Közömbös számomra”, „Távol áll tőlem”). A teszt tételei –
keverve – 11 alskálába tartoznak: 7 érdeklődési területet és 4 beállítódást mérnek.
Mindegyik alskála 12 tételt tartalmaz. Az adható osztályzatok (5, 3, 1) eredményeképpen
12 és 60 közötti nyerspont érték érhető el, melyeket nem és életkor szerinti standard értékre
váltva megkapjuk a személy érdeklődésprofilját.
Az érdeklődésfaktorok a természeti környezettől az informatikáig terjednek. A skálák tar-
talma az egyes témák elméleti és gyakorlati feladattípusaiból munka jellegű tevékenységeket
tartalmaznak. Skálánként legalább a fele intellektuális cselekvést tartalmaz; ezek mentális
erőfeszítést, felelősségvállalást, monotonitást feltételez. Emellett előfordulnak gyakorlati,
cselekvéses tevékenységek, melyek a központi téma iránti fogékonyságot, affinitást, érdeklő-
dést feltételeznek. A faktorok nevei: 1) Természet, 2) Társadalom, 3) Kultúra, 4) Nyelv, 5)
Üzlet, 6) Műszaki, 7) Informatika
Mivel valamennyi területet azonos számú tétel méri, a nyerspontok egy szubjektív rang-
sort képeznek.
Az érdeklődési területek mellett négy jellemző munkamódot (beállítódást) mérő skála
jellemzi a v.sz. cselekvésprofilját. Ezek a következők: 8) Adminisztratív, 9) Szociális, 10)
Vezetői, 11) Minimalizmus.
Utóbbi kontroll-skálaként a feladatvégzéshez való általános attitűd mérésére szolgál (az
eredeti Unterhaltung skála mai megfelelőjeként). Míg az összes többi skála munkajellegű
tevékenységeket tartalmaz, a minimalizmus dimenzióban szórakozás jellegű tevékenységek
találhatók („Sétálni”, „Moziba menni”, „Haverokkal lógni”). Az ezekre adott osztályzatok – a
munka tartalmúakhoz viszonyítva – informatívak a feladathelyzethez való beállítódásra néz-
ve.

Extra skálák

Szabad osztályozású tesztről lévén szó (az instrukció nem korlátozza az egyes osztályza-
tok számát) informatív az adott választípusok (5, 3, 1) mennyiségi mintázata. Ezeket utólag a
többi alskálához hasonlóan standardizáltuk.

A standardizálás eljárása

A nemi és iskolatípus szerinti standard mintákat életkor és a kitöltés szintje szerint szűr-
tük. Az általános iskolás korosztály 13-15, a középiskolások 17-19 év közötti fiatalok teljes
mértékben kitöltött tesztlapjaiból álltak. (A számítógépes adatrögzítés meggátolta az esetleges
gépelési hibákból származó nagy eltéréseket: az adatbevitel során a program kizárólag 1, 3, 5
értékeket fogadott el.)
A részmintákon a mai gyakorlat szerint, átlag- és szórás értékekre épülő standard T-
értékeket számoltunk:
T = 50 + 10 * (nyerspont – átlag) / szórás

A standard értékek megmutatják, hogy a mért nyerspont értékek az adekvát standard po-
puláció átlagától hányszoros szórással térnek el. Ebből következik, hogy az átlag övezet (átlag
± szórás) a 40 és 60 T-pont közötti tartományt jelenti.

2
Reliabilitás- és validitásvizsgálatok

A begyűlt adatokból több alkalommal végeztünk megbízhatósági vizsgálatokat. Az itt


közölt eredményeket az alábbi mintából vettük:

általános iskolás
fiú; 531; 22%
középiskolás lány;
848; 36%

általános iskolás
lány; 521; 22%

középiskolás fiú;
482; 20%

Elsősorban Cronbach-alfa illetve item-totál, item-maradék korreláció számítást végez-


tünk. A skálaértékeket különféle külső mérések – személyiség- és képességvizsgálatok –
eredményeivel validáltuk.
A belső konzisztencia adatokat az alábbi táblázat foglalja össze.

3
Cronbach-α értékek (N=2492)

Természet 0,894 Informatika 0,928


Társadalom 0,855 Adminisztratív 0,794
Kultúra 0,874 Szociális 0,863
Nyelv 0,906 Vezetői 0,811
Üzlet 0,850 Minimalizmus 0,685
Műszaki 0,877

Az eredményekből látszik, hogy a skálák elegendően homogének, a Minimalizmus skála


az egyetlen, amelynek tételei alacsony belső korrelációt mutatnak. Ennek azonban nem is
követelménye a homogenitás, hiszen funkciója éppen nem valamely körülírt té-
ma/tevékenység iránti attitűd mérése.

Belső korrelációs mátrix (N=2492)

Term Uzl Nyelv Musz Hum Szoc Vez Tars Adm Min
─────────────────────────────────────────────────────────────────────────────────────────────────
Inf 0.023 0.233** -0.089** 0.673** -0.171** -0.084** 0.038+ 0.006 0.368** 0.140**
Term -0.005 0.202** 0.175** 0.390** 0.571** 0.090** 0.220** 0.086** 0.051*
Uzl 0.160** 0.204** 0.029 0.143** 0.552** 0.373** 0.623** 0.107**
Nyelv -0.140** 0.458** 0.304** 0.324** 0.315** 0.232** -0.013
Musz -0.105** 0.000 0.064** 0.051* 0.206** 0.017
Hum 0.463** 0.194** 0.463** 0.092** 0.025
Szoc 0.358** 0.369** 0.251** 0.048*
Vez 0.398** 0.528** -0.066**
Tars 0.318** -0.056**
Adm 0.115**

Az adott osztályzatok skálaértékekkel való összefüggését az alábbi táblázat tartalmazza.


5-ös(%) 3-as(%) 1-es(%)
───────────-────────────────────────
Inf 0.300** 0.184** -0.410**
Term 0.464** 0.092** -0.486**
Uzl 0.506** 0.134** -0.555**
Nyelv 0.503** -0.023 -0.430**
Műsz 0.296** 0.217** -0.432**
Hum 0.502** 0.003 -0.450**
Szoc 0.580** 0.039+ -0.547**
Vez 0.589** 0.006 -0.530**
Tars 0.576** 0.045* -0.549**
Adm 0.584** 0.115** -0.610**
Min 0.132** 0.066** -0.169**

4
Láthatjuk, hogy a Minimalizmus skála kevéssé korrelál a szélsőséges (1-es, 5-ös) osz-
tályzatokkal. A közömbösséget/dönteni nem tudást (gyakori 3-as) azonban önmagában nem
képes jelezni. Érdekesség, hogy a Műszaki ill. az Informatika skálák a többihez képest ala-
csonyabb korrelációt mutatnak az 5-ös osztályzatokkal. Ennek egyik oka a relatíve alacsony
vonzerejű tételekben rejlik; a másik már egy validációs komponens lehet: az ilyen irányultsá-
gú fiatalok racionális szenvtelensége.

Gyakoriság- és eloszlásvizsgálatok

A hisztogramok néhány skálán nem szimmetrikus eloszlást mutatnak. Ilyen pl. az idegen
nyelvhasználatot és kommunikáicót tartalmazó Nyelv faktor. Ez esetben a skála „lefelé mér”:
az alacsony értékek (34 pont alatt) számítanak jellegzetes eredménynek (és jeleznek az idegen
nyelvhasználattal kapcsolatos ellenszenvet/szorongást).

DIT / P Nyelv – középiskolás lányok (N=848)

18%
16%
14%
12%
10%
8%
6%
4%
2%
0%
12 14 16 18 20 22 24 26 28 30 32 34 36 38 40 42 44 46 48 50 52 54 56 58 60

A fekete vonal az átlag (T=50), a kék az átlag alatt egy szórás (T=40),
a piros az átlag felett egy szórás (T=60) értéket jelöli. Az átlagos övezet (40 ≤ T ≤ 60) a két
színes vonal közötti tartomány)

Az Informatika ill. Műszaki skálák a felső tartományban képesek differenciálni:

5
DIT / P Informatika – középiskolás lányok (N=848)

16%
14%
12%
10%
8%
6%
4%
2%
0%
12 14 16 18 20 22 24 26 28 30 32 34 36 38 40 42 44 46 48 50 52 54 56 58 60

Bizonyos skálák az adott korosztályra és/vagy nemre jellemzők. Ilyen pl. az Informatika,
a Nyelv, a Kultúra vagy a Szociális alskálák:

DIT / P Informatika – általános iskolás fiúk (N=531)


DIT / P Informatika – középiskolás lányok (N=848)

18%

16%

14%

12%

10%

8%

6%

4%

2%

0%
12 14 16 18 20 22 24 26 28 30 32 34 36 38 40 42 44 46 48 50 52 54 56 58 60

DIT / P Nyelv – általános iskolás fiúk (N=531)


DIT / P Nyelv – általános iskolás lányok (N=521)

8%

7%

6%

5%

4%

3%

2%

1%

0%
12 14 16 18 20 22 24 26 28 30 32 34 36 38 40 42 44 46 48 50 52 54 56 58 60

6
DIT / P Kultúra – középiskolás fiúk (N=482)
DIT / P Kultúra – középiskolás lányok (N=848)

9%
8%
7%
6%
5%
4%
3%
2%
1%
0%
12 14 16 18 20 22 24 26 28 30 32 34 36 38 40 42 44 46 48 50 52 54 56 58 60

DIT / P Szociális – általános iskolás fiúk (N=531)


DIT / P Szociális – általános iskolás lányok (N=521)

8%

7%

6%

5%

4%

3%

2%

1%

0%
12 14 16 18 20 22 24 26 28 30 32 34 36 38 40 42 44 46 48 50 52 54 56 58 60

A skálák egy része „mindkét irányban mér”: szimmetrikus eloszlású, az átlagos tarto-
mányba sorolja a minta középső kétharmadát.

DIT / P Adminisztratív – általános iskolás lányok (N=521)

10%
9%
8%
7%
6%
5%
4%
3%
2%
1%
0%
12 14 16 18 20 22 24 26 28 30 32 34 36 38 40 42 44 46 48 50 52 54 56 58 60

7
Néhány skála eloszlása az életkori jellegzetességeket tükrözi. A társadalmi témák élet-
korral járó összefüggését mutatja az alábbi ábra. Az idősebb korosztály magasabb értékeket
mutat:

DIT / P Társadalom – általános iskolás fiúk (N=531)


DIT / P Társadalom – középiskolás fiúk (N=482)

9%

8%

7%

6%

5%

4%

3%

2%

1%

0%
12 14 16 18 20 22 24 26 28 30 32 34 36 38 40 42 44 46 48 50 52 54 56 58 60

Az idegen nyelvhez fűződő attitűdök szintén hasonló módon különböznek korosztályon-


ként:

DIT / P Nyelv – általános iskolás fiúk (N=531)


DIT / P Nyelv – középiskolás fiúk (N=482)

10%
9%
8%
7%
6%
5%
4%
3%
2%
1%
0%
12 14 16 18 20 22 24 26 28 30 32 34 36 38 40 42 44 46 48 50 52 54 56 58 60

A négy csoport összesített átlagértékeit az alábbi grafikon szemlélteti.


Itt láthatjuk, hogy vannak tipikusan fiús/lányos ill. életkorra jellemző érdeklődés összete-
vők:

8
Átlagértékek csoportonként

50
általános iskolás fiúk (N=531)
általános iskolás lányok (N=521)
középiskolás fiúk (N=482)
45
középiskolás lányok (N=848)

40

35

30

25

20
Inf Term Üzl Nyelv Műsz Kult Szoc Vez Társad Adm Min

„Fiús” területek: Informatika, Műszaki


„Lányos” faktorok: Természet, Kultúra, Szociális
Életkor-függő összetevők: Nyelv, Vezetői, Társadalmi, Minimalizmus
Nincs különbség: Adminisztratív
Később differenciálódik: Üzleti

A skálák jelentése

Minden kérdőív használhatóságának próbája, hogy milyen mértékig képes előre jelezni a
valóságot (azaz, milyen a kritériumvaliditása). Ez a kérdőív kialakítása óta fontos kérdés, és a
mindennapi gyakorlat során egyrészt a személyes tapasztalatokkal, másrészt egyéb mért ösz-
szetevőkkel vetjük össze.
A több skálából álló kérdőíveknél a skálák mintázata újabb dimenziókat nyit meg. Pl. a
Természet skála magas értéke nem okvetlen jelent biológiai érdeklődést. A Kultúra faktor
magas értéke esetén gyakran esztétikai igényt, harmónia iránti szükségletet jelez. Hasonlóan:
a Vezetés faktor tartalma függ a többi komponens mintázatától.

Külső validitásvizsgálat

Összefüggés más érdeklődéstesztekkel

9
Az NST hajlamvizsgáló kérdőív mintegy 30 faktorával találunk jelentős korrelációt. Az NST
faktorok tartalma egyfelől színezi az egyes DIT skálák jelentését, másfelől megerősíti
(validálja) azokat.

DIT/P – NST korreláció N=922

Inf Műsz Term Üzl Vez Nyelv Kult Társad Szoc Adm Min
gépekkel és készülékekkel való munka 0,335 0,344 -0,320

finommechanikai szerelés 0,520 0,620 -0,330

fémek 0,380 0,566

fa és papír 0,420 -0,390

matematika és geometria 0,300

állatok 0,529

növények 0,572

történelem, politika 0,296 0,527 -0,370

irodalom, művészettörténet -0,410 0,411 0,403

művészi alkotás (nem kézműipar) 0,318

művészi iparágak 0,447

felelősség a környezet iránt -0,360 0,331 0,313

magányos munka, csoportmunka -0,380 0,316

spontán, közvetlen kapcsolatkeresés 0,312

kidolgozott ábrázolás, alkotásvágy 0,542 0,439

segítés, gondozás 0,395 0,478

kutatás, tudományos kifejtés 0,341

konstruktív-egészre törő gondolkodás (szintézis) 0,301 0,474

analizáló, összehasonlító gondolkodás 0,358

elméleti munka igénye -0,340 -0,410 0,311 0,497

érvényesülés, agresszió 0,347 -0,350 -0,320 -0,310

mozgásöröm -0,340

önkifejezés szóban 0,334 0,299

önkifejezés írásban -0,360 -0,330 0,341 0,303

szabad, önálló munka -0,390

utasítás szerinti munka, adatok feldolgozása -0,430

várakozó, figyelő magatartás 0,438

előkészítés, tervezés, szervezés 0,329

felületi kidolgozás, tisztaság -0,310

10
Korreláció személyiségváltozókkal

Big Five ill. a klinikai orientáltságú PIT faktorokkal való összevetésből (2015-ös ill. 2008-as
vizsgálat, N=752 ill. 43) adódik néhány összefüggés.
Term Társ Kult Nyelv Üzl Műsz. Inf. Adm Szoc Vez Min
Di -0,066 0,174 0,090 0,112 0,188 -0,121 -0,085 0,074 0,133 0,385 0,044
Do -0,119 0,229 -0,017 0,098 0,267 0,043 0,027 0,087 -0,053 0,345 -0,059
EN -0,109 0,237 0,046 0,125 0,268 -0,050 -0,037 0,095 0,052 0,434 -0,007
Eg 0,099 0,078 0,185 0,150 -0,079 -0,051 -0,095 0,102 0,361 0,142 -0,036
Ud 0,075 -0,033 0,148 0,048 -0,049 0,028 -0,038 0,148 0,238 0,029 -0,022
BA 0,101 0,020 0,193 0,110 -0,074 -0,009 -0,075 0,149 0,345 0,094 -0,033
Po 0,019 0,047 0,005 0,098 0,096 0,011 -0,044 0,249 0,097 0,188 -0,308
Ki 0,009 0,105 0,022 0,156 0,157 0,066 -0,029 0,145 0,089 0,279 -0,282
LE 0,017 0,089 0,015 0,150 0,149 0,043 -0,044 0,242 0,112 0,276 -0,355
Em 0,075 -0,006 0,177 0,025 -0,217 -0,095 -0,072 -0,066 0,081 -0,220 0,088
Im 0,018 0,053 0,103 0,054 -0,133 -0,198 -0,151 -0,072 0,057 -0,069 0,098
ST 0,055 0,025 0,161 0,044 -0,201 -0,162 -0,124 -0,078 0,079 -0,168 0,105
Ku 0,133 0,546 0,393 0,202 0,082 0,016 -0,066 0,057 0,217 0,198 -0,172
Ta 0,067 0,337 0,311 0,213 0,138 0,065 -0,095 0,078 0,265 0,269 -0,110
NY 0,118 0,519 0,411 0,240 0,125 0,045 -0,092 0,077 0,277 0,268 -0,165
SZ -0,020 0,093 0,006 0,042 0,120 0,041 0,012 0,148 0,098 0,270 -0,229

DIT-P – PIT korreláció


Inf Term Üzl Nyelv Műsz Kult Szoc Vez Társad Adm Min
────────────────────────────────────────────────────────────────────────────────────────────────────────
pit_A 0.127 -0.029 -0.244 0.094 0.037 0.190 -0.166 -0.221 0.055 -0.108 0.262+
pit_B -0.181 0.214 -0.114 0.040 -0.083 0.071 0.314* 0.008 -0.028 -0.129 0.256+
pit_C -0.057 -0.180 0.105 -0.095 -0.217 -0.132 0.154 0.309* -0.114 0.048 0.053
pit_D 0.196 -0.219 0.212 -0.082 0.053 -0.405** -0.278+ 0.210 -0.288+ 0.035 -0.136
pit_E -0.158 0.004 -0.309* -0.148 -0.176 -0.311* -0.041 0.009 -0.122 -0.182 0.164
pit_F 0.048 -0.173 0.389* 0.108 -0.085 -0.112 -0.067 0.376* -0.198 0.207 -0.045
pit_G -0.102 -0.175 0.355* -0.277+ -0.151 -0.489** -0.239 0.231 -0.371* 0.128 0.147
pit_H 0.082 0.049 -0.139 -0.308* 0.021 -0.240 -0.269+ -0.120 -0.324* -0.166 -0.097
pit_I 0.260+ -0.111 0.268+ -0.144 0.104 -0.415** -0.274+ 0.215 -0.343* 0.239 -0.121
pit_O -0.035 0.233 -0.236 -0.294+ 0.083 -0.116 0.156 -0.110 -0.027 -0.113 -0.202
────────────────────────────────────────────────────────────────────────────────────────────────────────

Korrelációk összefoglalva:
DIT/P Big Five PIT
Üzl Extraverzió, Érz. st., Szoc. kív. Hipománia, Depr. (neg.), Szkizoidia (neg.)
Vez Extraverzió, Érz. st. Extraverzió, Depresszivitás (neg.)
Szoc Barátságosság , Nyitotts. Szociabilitás
Kult Nyitottság Érz. lab., Hipom., Szkizoidia, Veg. lab.
Társ Nyitottság, Extraverzió Szkizoidia, Veg. labilitás, Paranoiditás
Adm Lelkiismeretesség
Min Lelkiismeretesség (neg.)
Nyelv Nyitottság Paranoiditás

11
Tapasztalati validáció

Exploratív adatokkal összevetve, nem feltétlenül állítható, hogy a statisztikailag magas


értékek tudatos és/vagy explicit érdeklődést jeleznek, de a tanácsadás során figyelmet min-
denképpen az adott területre fókuszálják.
A statisztikailag jelentős alacsony értékek viszonylag megbízhatóan tükrözik az averziót
az adott tevékenységi körrel kapcsolatosan. Ez különösen azoknál a skáláknál érvényes, ahol
az eloszlás ferde (aszimmetrikus), és az értékek a pozitív irányban torlódnak (pl. a Nyelv ská-
la alacsony értéke szinte kivétel nélkül az idegen nyelvvel kapcsolatos szorongást, csökkent
motivációt, tanulási nehézséget tükrözi.
A faktorok magas értékei pozitív attitűdöt (a tevékenységhez való nyitottságot), az adott
témával kapcsolatos viselkedést (jártasságot) valószínűsítenek, ezért a területhez kapcsolódó
bizonyos kompetenciákat feltételezhetünk, ám ezek nem feltétlenül jelentenek a továbbtanu-
láshoz elégséges ismereteket és motivációt.
Az értelmezéshez fontos az eloszlások ismerete ill. a skálák tartalma (mind a korreláci-
ókból, mind a skálatételekből származó információ), hogy ne mechanikusan ragadjuk meg az
adódó jelzéseket.

Mintázatok

Az osztályzatok mennyiségi viszonyai

Mind elméletileg, mind a tapasztalat alapján feltételezhetjük, hogy az osztályozásbeli jel-


legzetességek
sajátos beállítódást tükröznek.
Az átlagosnál több 5-ös osztályzat jelezhet egyaránt sokirányú érdeklődést, fokozott
megismerési vágyat, fokozott önbizalmat, hipomán felhangoltságot, kialakulatlan érdeklődés-
struktúrát, éretlen (infantilis) önértékelést, fokozott egyetértési hajlandóságot (utóbbit különö-
sen a kevés 1-es esetén).
A statisztikailag kevés 5-ös (és sok 1-es) az örömképesség (átmeneti) hiányát, az ala-
csony motiválhatóságot, fokozott kritikai beállítódást, alacsony teljesítménymotivációt és
önbizalmat valamint frusztráltságot jelezhet.

12
Az átlagosnál kevesebb 3-as osztályzat a döntésre való hajlandóság jele (amely alacsony
feszültségtűrést, differenciálásra való nehézséget, korai zárásra való hajlamot is jelezhet).
Az átlagosnál több 3-as a közömbösség, nehezen motiválhatóság, flegmatikusság jele le-
het.
Az eltolódott osztályozás (az össz-átlag normálistól való eltérése) a nyerspont- és a stan-
dard értékeket tendenciózusan egy irányba mozdítja el az átlagövezethez képest (kevésbé dif-
ferenciál a skálák között, illetve, a differenciát kritikusan kell tekintenünk).

A szubjektív rangsor

Mivel valamennyi skálát azonos számú tétel mér, a nyerspontok rangsorát tekinthetjük a
dimenziók közti preferencia sorrendjének. Tapasztalat szerint, az első 3-4 ranghelyen szereplő
skála mutatja meg azokat a területeket, amelyek felé a v.sz. nyitottságot (érdeklődést, tanulási
hajlandóságot, cselekvéses motivációt) mutat (és viszont: az utolsó 3-4 helyre sorolt skálák
területén pedig elutasítást, averziót, szorongást). A köztes tartományban szereplő tevékenysé-
gek-témák iránt toleranciát feltételezhetünk (ami tartalmilag lehet ad hoc jellegű érdeklődés,
kíváncsiság, közömbösség vagy a cél érdekében történő feladatvégzési hajlandóság). Az átla-
gos értékeket hasonlóan értelmezhetjük.

Bonyolult a mintázat értelmezése, ha a szubjektív rangsor többedik helyén szereplő ská-


laértékek eltérnek az átlagtól (míg az első ranghelyeken levők normálisak). Ilyenkor az adott
területhez való nem tudatos vagy ambivalens motivációról van szó.

Általánosságban érvényes, hogy a teszt validálja a v.sz. témákkal-tantárgyakkal kapcso-


latos attitűdjéről szóló kijelentéseit. Ha pl. arról számol be, hogy kedvenc tantárgya a biológia
– és emellett a Természet faktor nem lép ki az átlag övezetből –, valószínűsíthető, hogy nem
beszélhetünk olyan mértékű pályaérdeklődésről, amely a felsőoktatásban természettudomá-
nyos tárgyak tanulásához elegendő motivációs alapot biztosít. A tantárgyhoz fűződő pozitív
viszonyulásnak feltehetően lokális okai vannak (relatíve több jutalomérték, sikerélmény, a
tanár személye – vagy a mindennapi kíváncsiság szintjén létező, és azt meg nem haladó ér-
deklődés).
Gyakorta előfordul az a konstelláció is, hogy iskolai színtéren meg nem jelenő módon, a
tesztben magas értéket mérünk. Ez általában a jelen állapotban nem realizálható affinitást je-
13