Sunteți pe pagina 1din 12

A dicséret funkciója

a kommunikációban
Sárközi István
UEFA Elite Youth A,
UEFA Pro hallgató
MLSZ Regionális Instruktor
A dicséret kommunikálása/a

Dicséret:
A másik személy elismerése, az általa végzett tevékenység
jóváhagyása. Azonban a dicséret különböző kontextusban
különböző jelentést hordoz.

1. A dicséret, mint a kritika ellensúlyozása


A korábbi kritikát ellensúlyozza az edző a mostani dicsérettel.
A dicséret itt igazolásul és önigazolásul is szolgál.
(„Lám-lám, tudsz te pontosabban is!”)

2. A dicséret, mint modellnyújtásra tett kísérlet


„Pisti nagyon fegyelmezetten áll a sorban.” A gyermek
büntetésként is felfoghatja, hiszen az edző eszközévé
válik ahhoz, hogy a csapatot kontrollja alatt tartsa.
A dicséret kommunikálása/b

3. A dicséret, mint pozitív útmutatás


Az edző belefárad az állandó kritikába, ilyenkor kiemel néhány
olyan pillanatot, amikor a játékos éppen megfelel a
követelményeknek. Azzal a célzattal dicséri, hogy mindig ezt várja
el tőle. Mennyivel jobb egy barátságosabb légkör.

4. A dicséret, mint a jég megtörése


A játékossal megszakadt kapcsolatot (pl. a korábbi kritika,
büntetés miatt) újra helyreállítja aktuálisan ezzel a
dicsérettel. (Öltözködésre, megjelenésre való utalás.)
A dicséret kommunikálása/c

5. A dicséret, mint a játékos által kiprovokált elismerés


A játékos a magatartásával kiprovokálja a tanártól a dicséretet.
(Odaviszi a munkát, extrovertáltak, jókedvűek.)

6. A dicséret, mint tevékenységváltási rituálé


Több tevékenységet hajtanak végre egymás
után, a dicséret mintegy jelzés az edző részéről a
befejezésre, és az újabb feladatrészbe való átlépésre.
A dicséret kommunikálása/d

7. A dicséret, mint vigaszdíj


Lassú tempóban dolgozó, együttműködő játékosoknál az edző
segítőkész, védelmező szerepet vesz fel.
Az odafordulás időnként a gyenge teljesítménynél is megtörténik.
A megerősítés hatékonysága kétséges.
A hatékony dicséret jellemzői

• Következetes, ugyanakkor spontán is.


• Változatos.
• Őszinte.
• Sugallja, hogy az edző megkülönböztetett figyelemmel kíséri a
játékos egyedi fejlődését.
• Információt nyújt a sportoló teljesítményének értékéről. (A
korábbi teljesítményét veszi viszonyítási alapként.)
• A sikert az erőfeszítésnek és a képességeknek tekinti.
Hogyan jutalmazzunk, avagy
a jutalmazás előnyei és hátrányai
a pedagógiában

• Külső jutalmakkal nagy mértékben serkenthető a feladatvégzés


iránti érdeklődés.
• Bizonyos külső megerősítési módok rombolják a belső motivációt
A jutalmak funkciói

 Instrumentális vagy ösztönző funkció,


 Értékelő vagy visszajelző funkció,
 Nyomásgyakorló vagy szociális kontroll funkció.
A jutalom hatása a belső motivációra

1. Anyagi, illetve szóbeli jutalmazás


Az anyagi jutalmak (pénz, ajándék) romboló hatással lehet a belső
motivációra.
A verbális „feed back” – visszajelzés - a férfiak esetében növelte,
a nők esetében csökkentette az belsőmotivációt.

2. A jutalom várt, illetve nem vár jellege


Az elvárt jutalom hat rombolóan a belső motivációra.

3. Teljesítményfüggő, ill. teljesítménytől független jutalom


Mindkét jutalom rontja a belső motivációt.
Érdeklődésromboló hatása elsősorban a teljesítményarányos
jutalmaknak van.

4. A jutalom feltűnő jellege


A feltűnő jutalomnak romboló hatása van!
A jutalom két aspektusa

Minden jutalomnak két aspektusa van (még a visszajelzésnek is),


egy kontrolláló és egy információs aspektusa.
A két aspektus viszonylagos súlya meghatározza, hogy melyik
folyamat fog működésbe lépni.
Ha a kontrolláló funkció a feltűnőbb: elindítja az okság helyének
megváltoztatását.
Ha az információs aspektus a feltűnőbb: a kompetencia és
öndetermináció érzése fog növekedni.
Kontrolláló funkciója van a büntetésnek, de a feltűnő jutalomnak
(édesség, matrica) is.
A jutalmak alkalmazásának
pedagógiai dilemmái

 Jutalmakkal manipulálható a feladatvégzés.


 Teljesítménynövelést el tudunk érni belső kontroll
növekedésével is (biztatás, dicséret, önértékelés növekedés).
 A belsőleg motivált tevékenységet nem tanácsos külső
jutalmakkal jutalmazni.
 Teljesítményarányos jutalom: nehéz, monoton, hosszan tartó
feladatvégzés esetében ajánlatos.
Felhasznált irodalom

1. Az iskola szociálpszichológiai jelenségvilága


Mészáros Aranka (szerk.) ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 2004.

2. Dr. Szitó Imre: Kommunikáció az iskolában in: Iskolapszichológia


füzetek 7. ELTE Eötvös Kiadó Budapest, 2003.