ETIKA

Dr.
Nagy Attila - ETIKA AZ ÜZLETI ÉLETBEN
I. I n f o r m a ţ i i generale
1. 1. Date de identificare a cursului

Date de contact ale titularului de curs: Date de identificare curs şi contact tutori:
Nume: Lect.univ.dr. Nagy Attila Numele cursului – Etică şi comportament

Birou: Sala Profesori sediul Extensiei în afaceri
Universitare Sf-Gheorghe, str. Ciucului 50 Codul cursului – EBI0016
Telefon: 0267-352805 Anul, Semestrul – anul 1, sem. 1.
Fax: 0267-352805 Tipul cursului - Obligatoriu
E-mail: nagyaskh@gmail.com Tutori – Lect. univ. dr. Nagy Attila
Consultaţii: Miercuri, 12-14 E-mail: nagyaskh@gmail.com
Consultaţii: Marti, 16-18
Tutori – Nagy Éva Titanilla
galakatalin24@gmail.com
Tutori – Moga Mónika
E-mail: pofika4@yahoo.com
1. 2. Condiţionări şi cunoştinţe prerechizite

Înscrierea la acest curs este condiţionată de parcurgerea şi promovarea
disciplinei Etică şi comportament în afaceri. În totalitatea lor, aceste prerechizite
vor fi foarte utile în rezolvarea lucrărilor de evaluare ce încheie fiecare modul şi,
respectiv în promovarea examenului de evaluare finală.
1. 3. Descrierea cursului
Cursul de Etică şi comportament în afaceri face parte din pachetul de discipline
fundamentale ale specializării ştiinţei economice, nivel licenţă, din cadrul Facultăţii
de Ştiinţe Economice şi Gestiunea Afacerii a Universităţii „Babeş-Bolyai” din Cluj-
Napoca. Disciplina continuă familiarizarea studenţilor cu problematica creiării
firmelor mici şi mijlocii, cu orientarea, recrutarea, selecţia, integrarea personalului
muncitor. Tematica inclusă în continuare în programa analitică permite studierea
principalelor forme de solicitare a elementelor din resurse materiale, funcţionarea
mecanismelor simple, etc.
Cursul este structurat pe patrusprezece module de învăţare, corespunzând
numărul săptămânilor de curs.
-1-
Dr. Nagy Attila - ETIKA AZ ÜZLETI ÉLETBEN
1. 4. Nivelul de intelegere şi, implicit, utilitatea informaţiilor pe care

le regăsiţi în fiecare modul vor fi sensibil optimizate dacă, în timpul parcurgerii
suportului de curs, veţi consulta sursele bibliografice recomandate. Dealtfel,
rezolvarea tuturor lucrărilor de verificare impune, cel puţin, parcurgerea referinţelor
obligatorii, menţionate la finele fiecărui modul. În situaţia în care nu veţi reuşi să
accesaţi anumite materialele bibliografice, sunteti invitaţi să contactaţi tutorii
disciplinei.
1. 5. Formatul şi tipul activităţilor implicate de curs

Aşa cum am menţionat mai sus prezentul suport de curs este structurat pe
patrusprezece module, corespunzând la tot atatea perspective asupra personalităţii.
Parcurgerea acestora va presupune atât întâlniri faţă în faţă (consultatii), cât şi muncă
individuală. Consultaţiile, pentru care prezenţa este facultativa, reprezintă un sprijin
direct acordat dumneavoastră din partea titularului şi a tutorilor. Pe durata acestora
vom recurge la prezentări contrase a informaţiilor necleare aferente fiecarui modul
dar mai cu seamă vă vom oferi, folosind mijloace auditive şi vizuale explicaţii
alternative, răspunsuri directe la întrebările pe care ni le veţi adresa. În ceea ce
priveşte activitatea individuală, aceasta o veţi gestiona dumneavoastră şi se va
concretiza în parcurgera tuturor materilelor bibliografice obligatorii, rezolvarea
lucrărilor de verificare şi a proiectului de semestru. Reperele de timp şi implicit
perioadele în care veţi rezolva fiecare activitate (lucrări de verificare, proiect etc)
sunt monitorizate de către noi prin intermediul calendarului disciplinei.
Pe scurt, având în vedere particularităţile învăţământului la distanţă dar şi
reglementările interne ale CFCID al UBB parcurgerea şi promovarea acestei
discipline presupune antrenarea studenţilor în următoarele tipuri de activităţi:
a. consultaţii – pe parcursul semestrului vor fi organizate trei întâlniri de
consultaţii faţă în faţă; prezenţa la aceste întâlniri este facultativă;
b. realizarea unui proiect de semestru cu o temă şi un set de sarcini anunţate cu
cel puţin 30 de zile înaintea datei de depunere a acesteia.
c. forumul de discuţii – acesta va fi monitorizat de echipa de tutori şi supervizat
de titularul disciplinei.
1. 6. Materiale bibliografice obligatorii

În acest suport de curs sunt indicate referinţele biblografice obligatorii, cât şi
cele facultative. Sursele bibliografice au fost astfel stabilte încât să ofere posibilitatea
adâncirii nivelului de analiză şi, implicit, comprehensiunea fiecărei teorii, având în
-2-
vedere organizaarea conţinutului, dar mai ales accentul pus pe caracterul interactiv,
această lucrare se adresează prioritar studenţilor de la învăţământul la distanţă.
1. 7. Materiale şi instrumente necesare pentru curs
Optimizarea secvenţelor de formare reclama accesul studentilor la următoarele

resurse:
• acces la resursele bibliografice (ex: la Biblioteca Ex. Univ. Sfântu Gheorghe)
• acces la echipamente de fotocopiere
1. 8. Calendar al cursului
Pe parcursul semestrului sunt programate 3 întâlniri faţă în faţă (consultaţii)
cu toţi studenţii; ele sunt destinate soluţionării, nemediate, a oricăror nelămuriri de
conţinut sau a celor privind sarcinile individuale.
Pentru prima întâlnire se recomandă lectura atentă a primelor cinci module; la
cea de a doua se discută ultimele cinci module iar la ultima se realizează o secvenţă
recapitulativă pentru pregatirea examenului final. De asemenea în cadrul celor trei
întâlniri studenţii au posibilitatea de solicita titularului şi/sau tutorilor sprijin pentru
rezolvarea anumitor lucrări de verificare sau a proiectului de semestru, în cazul în
care nu au reuşit singuri. Pentru a valorifica maximal timpul alocat celor trei întâlniri
studenţii sunt atenţionaţi asupra necesităţii suplimentării lecturii din suportul de curs
cu parcurgerea obligatorie a cel putin a uneia dintre sursele bibliografice de referinţă.
Datele celor trei întâlniri sunt precizate în orarul afişat în incinta extensiei
universitare. Sunt afişate deasemenea şi termenele la care trebuie transmise/depuse
lucrările de verificare aferente fiecărui modul precum şi dat limită pentru depunerea
proiectului de semestru.
1. 9. Politica de evaluare şi notare
Evaluarea finală se va realiza pe bază unui examen, în mod practic,

desfăşurat în sesiunea de la finele semestrului. Nota acordată la acest examen este o
notă obţinută din media aritmetică a celor trei note obţinute la examen oral.
Instrucţiuni suplimentare privind modalităţile de elaborare, redactare, dar şi criteriile
de notare ale proiectului, vă vor fi furnizate de către titularul de curs sau tutori în
cadrul întâlnirilor faţă în faţă.
-3-
1. 10. Elemente de deontologie academică
Se vor avea în vedere următoarele detalii de natură organizatorică:

• Orice material elaborat de catre studenti pe parcursul activităţilor va face
dovada originalităţii. Studenţii ale căror lucrări se dovedesc a fi plagiate nu
vor fi acceptati la examinarea finală.
• Orice tentativă de fraudă sau fraudă depistată va fi sancţionată prin acordrea
notei minime sau, în anumite condiţii, prin exmatricularee
• Rezultatele finale vor fi puse la dispoziţia studentilor prin afisaj electronic.
• Contestaţiile pot fi adresate în maxim 24 de ore de la afişarea rezultatelor iar
soluţionarea lor nu va depăsi 48 de ore de la momentul depunerii .
1. 11. Studenţi cu dizabilităţi
Titularul cursului şi echipa de tutori îşi exprimă disponibilitatea, în limita

constrângerilor tehnice şi de timp, de a adapta conţinutul şi metodelor de transmitere
a informaţiilor precum şi modalităţile de evaluare (examen oral, examen on line etc)
în funcţie de tipul dizabilităţii cursantului. Altfel spus, avem în vedere, ca o
prioritate, facilitarea accesului egal al tuturor cursanţilor la activităţile didactice şi de
evaluare.
1. 12. Strategii de studiu recomandate
Date fiind caracteristicile învăţământului la distanţă, se recomandă studenţilor

o planificare foarte riguroasă a secvenţelor de studiu individual, coroborată cu
secvenţe de dialog, mediate de reţeaua net, cu tutorii şi respectiv titularul de
disciplină. Lectura fiecărui modul şi rezolvarea la timp a lucrărilor de evaluare
garantează nivele înalte de înţelegere a conţinutului tematic şi totodată sporesc
şansele promovării cu succes a acestei discipline.
-4-
TARTALOMJEGYZÉK
Modul Modulcím – fejezetcím Oldal
I. ELŐADÁS: AZ ERKÖLCSTAN MINT TUDOMÁNY. AZ ETIKA
TANULMÁNYOZÁSÁNAK FONTOSSÁGA .......... 6
II. ELŐADÁS: TERMINOLÓGIA. AZ ETIKÁBAN ÉS AZ ÜZLETI
ÉLETBEN ELŐFORDULÓ SZAVAK ÉS KIFEJE-
ZÉSEK ÉRTELMEZÉSE ....................................... 11
III. ELŐADÁS: AZ EMBERKÖZPONTÚ VÁLLALKOZÁS SIKE-
RES ÉS ETIKUS MŰKÖDÉSÉNEK FELTÉ-
TELEI (I. rész.) ....................................................... 12
IV. ELŐADÁS: AZ EMBERKÖZPONTÚ VÁLLALKOZÁS SIKE-
RES ÉS ETIKUS MŰKÖDÉSÉNEK FELTÉ-
TELEI (II. rész.) ...................................................... 16
V. ELŐADÁS: ETIKATÖRTÉNET (I. rész): .................................... 19
AZ Ó-TESTAMENTUMTÓL JÉZUS KRISZTUSIG
VI. ELŐADÁS: ETIKATÖRTÉNET (II. rész): .................................. 27
SZENT ÁGOSTONTÓL THOMAS MANN-IG
VII. ELŐADÁS: FONTOSABB ERKÖLCSTANI IRÁNYZATOK.
JELENTŐSEBB ETIKAI SZEMLÉLETMÓDOK .... 41
VIII. ELŐADÁS: MAGÁNERKÖLCS ÉS KÖZERKÖCS.
ERKÖLCS ÉS TUDOMÁNY, MŰVÉSZET,
TRANSZCENDENCIA ........................................... 48
IX. ELŐADÁS: ETIKA ÉS GAZDASÁG, POLITIKA, JOG KAP-
CSOLATA. AZ ERKÖLCSÖS ELOSZTÁS ELVEI .. 51
X. ELŐADÁS: ÁLTALÁBAN AZ EMBERI VISELKEDÉSRŐL ÉS
MAGATARTÁSRÓL. VISELKEDÉSI ZAVAROK ... 53
XI. ELŐADÁS: VISELKEDÉS ÉS CSOPORTÉLET AZ AUTONÓM
EGYÉNISÉGEK EMBERI KÖZÖSSÉGEIBEN ...... 54
XII. ELŐADÁS: TÖMEGHELYZET. A SZEMÉLYISÉGÜKTŐL MEG-
FOSZTOTT „TÖMEGLÉNYEK" VISELKEDÉSE ... 56
XIII. ELŐADÁS: VISELKEDÉS AZ ÜZLETI ÉLETBEN,
AVAGY EGY KIS ÁLTALÁNOS ILLEMTAN ........ 60
XIV. ELŐADÁS: ÉTKEZÉSI KULTÚRA. KÜLÖNBÖZŐ ALKAL-
MAK ÉS FOGADÁSOK AZ ÜZLETI ÉLETBEN .... 75
- Szakirodalom - Bibliográfia ............................................................ 83
- Vizsgatétel - kérdések .................................................................... 83
-5-
MODUL I. ELŐADÁS:
AZ ERKÖLCSTAN MINT TUDOMÁNY. AZ ETIKA

TANULMÁNYOZÁSÁNAK FONTOSSÁGA
1. Az etika tanulmányozásának fontossága
Modern századunkban a több ágazattal rendelkező gazdaság (nem-

zetgazdaság), s általában a business a társadalom egészét átfogja, alap-
vető viszonyait rendezi, szabályozza, szervezi, alakítja.
Egy jogállamban a jogrend, a törvényesség megtartásával, a köz-
érdek érvényre juttatásával, alapvetöen és elengedhetetlenül a nemzetkö-
zileg is elismert polgári jogok alapszabályai szerint működik.
Ez a komplex követelményrendszer egésze jogilag nem fogható át. A cél
érdekében szükséges az etikai- erkölcsi normák követelményeinek az
összefoglalása. A jogilag meghatározható magatartásnak, elvárásnak
etikai tartalma is van, amelyek néha olyan normákként jelentkeznek,
hogy nem esnek a közvetlen szankciók, büntetések alá. Szükséges tehát
összefoglalni az etikai követelményeknek valamennyi lényeges elemét
mintegy etikai normaként tételezve.
Az etikai normák megtartása, minden lehetséges helyzetben való
figyelembevétele nem sérti a személyiséget a személyiségi jogokat, még
akkor sem, ha bizonyos esetében önkorlátozást igényelnek. A személyes
vélekedésen túlmenően az etikai normák egyik jelentős sajátossága, hogy
a cselekedet hatása is figyelmet érdemel.
Naponta hozunk döntéseket, melyek egy része morális döntés, s
amelynek lényege, hogy — akarjuk, nem akarjuk - mindennapjainkban a
jónak és a rossznak a megkülönböztetésére van szükség.
Tartalmi jegyeiktől függően az etika megjelenési formái lehetnek:
- Általános etika (az erkölcs általános kérdéseivel foglalkozik)
- Alkalmazott etika:
a. - közéleti etika és magatartás
b. - szaketika (üzleti, reklám, sajtóetika, sportetika stb)
c. -foglalkozási etika (orvosi etika, fizikus-etika, biológiai etika.)
d.- (más, fiatal ágai az alkalmazott etikának - utóbbi évtizedek).
Fontos tudnunk, hogy az üzleti etika és magatartás, szemben pl.
az orvosi etikával, egészen fiatal ága az alkalmazott etikának, s a
gazdasági életben ezen tudományos etikai kezdeményezések csak az
utóbbi évtizedekben jelentek meg.
-6-
2. A BEFOGLALÓ KÖRNYEZET (üzleti etikára vonatkozó

létjogosultsága)
Az üzleti etika létjogosultsága, illetve értelme vita tárgya.
Fő ellenérvek : 1.- az üzlet és az etika eleve kizárják egymást
2.- az etika (a magánélet etikája) nem alkalmazható az üzleti életre
Az üzleti etika művelői a racionális érvelés eszközeivel bírálják ezt.
A modern felsőoktatásban kötelező:
- az üzleti
- a közéleti
- a közgazdasági
- a környezeti stb., etika tanítása, amelynek keretén belül
elsősorban az etikának (erkölcsnek vagy morálnak) mint tudománynak a
történetét illik megismerni.
3. A közösségi együttélés etikai normái, preferenciái

Minden kultúrát (szubkultúrát) - normák
- szokások
- preferenciák sokasága jellemez
Tulajdonképpen az erkölcs - etika vagy morál - a társadalmi
gyakorlat és a társadalmi tudat azon formája, amelyik az emberi
viselkedést ösztönösen kialakult és általánosan elismert közvélemény
által alátámasztott követelmények, magatartási normák által szabá-
lyozza.
Az etikának (morálnak, erkölcsnek, viselkedési normáknak)
egyes jegyei történelmileg változnak (az osztályok, rétegek sajátos
szükségleteinek, érdekeinek megfelelően módosulnak).
Az etika, a viselkedési normák szabályozó funkciója a társa-
dalmi élet egészére kiterjed, így a gazdasági életre is.
4. Preferencia, ízlés, értékítélet, norma

1.- A szokásoktól abban különbözik a közélet erkölcse, hogy
normái eszmeileg is megalapozottak.
2.- A jogtól is különbözik, mert az erkölcsi normák betartását az
egész közösség ( és nem az államhatalom ) ellenőrzi, s ezek megsér-
tését csak a közvélemény (és nem a hivatalos megtorlás) bünteti.
Az erkölcsi tett értékét az határozza meg, hogy az adott törté-nelmi
körülmények között milyen gyakorlati jelentőségű, és hogy milyen
mértékben segíti elő vagy éppen gátolja a haladást. Ezen túl egy döntés
akkor etikus, ha racionálisan meg tudnak egyezni róla a felek, akiket a
-7-
döntés érinteni fog, vagy már meghozott döntés esetén, ha ezt minden
érintett fél el tudja fogadni (Pruzan-Thyssen, 1990).
Kenneth Boulding (A közgazdaságtudomány mint erkölcstan): ,,Az
etikai kijelentés a választási lehetőségek olyan rangsorolása, amelynél a
rangsorolás alapjáúl szolgáló preferenciáknak több személyre kell érvé-
nyesnek lenniük.”
1. A preferencia (egy személy esetében) = ízlés, megállapításai pedig
értékítéletek, pl ,,A-val szemben előnyben részesítem B-t" személyes
értékítélet vagy ízlésbeli ítélet.
1. Ha többen állítják: ,,A mindig jobb, mint B" ez esetben az
erkölcsi kijelentés norma (common value).
De gustibus non est disputandum ,,Az ízlés nem vita kérdése".
(Egészen – vagy szélsőséges - individuális ízlés csak olyan kultú-
rákban maradhat fenn befolyásolhatatlanul, amely tolerálja azt.)
A tudományok is igen sok szálon kapcsolódnak a morális ítéletek, az
igazi értékek világához (fizikai –atom- , biológiai kísérletek) súlyos
(akár globális szintű) etikai kérdéseket vet(het)nek fel.
A tudomány csak olyan erős társadalmakban fejlődhet, ahol annak az
uralkodó értékrendszerével (értékeivel és normáival) harmonizál.
4. Közgazdaságtan és erkölcsfilozófia
A közgazdaságtudomány jelentős hatása:
az üzleti normák kialakulására
az etikai elképzelés fejlődésére
(pl. éppen a költség-haszon elemzés elveinek kidolgozásával.)
(A szisztematikus közgazdaságtan atyjának az erkölcsfilozófia
egykori professzorát, Adam Smith-et tartják abban az időben – és
utána még hosszú időn keresztül – a közgazdaságtan több angliai
egyetem erkölcstani vizsgái közé tartozott ! )
6. Morálesztétika - igazságosság, szépség, erkölcsi jó

- hármas értékkapcsolat -
- igazság a megismerés tárgya a tudomány területe
- szépség természeti, emberi produktum művészetek
- jó cselekedet emberi tettek által az etika tárgykörébe tart.
Hármas értékkapcsolat: tudomány – művészet – etikum egysége.
Morálesztétika: ,,Esztétikai viszonyokban az ember lényegi erői közül
az erkölcsnek egyeduralkodó vagy domináns szerepe van.”
Így pl. a művészet legfőbb funkciója: az erényre való nevelés.
-8-
Az ókori görög esztétika és etika szükségszerű kapcsolat az erkölcsi

jó és a szépség között s ezzel évszázadokra meghatározta:
o az európai esztétika alapjait
o az ,,etikai kodexet”
o a viselkedéstani gondolkodás fő irányát
az erkölcsi jó szerves alkotóeleme lett a művészi értéknek.
Különbözőség: 1.- az etika közege az élet és az emberi gyakorlat
2.-a művészet lényege a valóság - minél élethűbb - visszatükrözése.
Megj. Többféle morálfelfogás van. Ugyanarról a magatartásról a világ
különböző civilizációiban, vagy különböző korokban és földrészeken
más és más morális megítélések születtek és születnek.
7. Az emberközpontú vállalkozás funkcionális modellje
Bármely vállalkozás hosszú távú eredményessége (profitja) úgy
biztosítható, ha az ember helyét és szerepét kijelöljük, érdekeit figye-
lembe vesszük. Itt a tevékenységet befolyásoló komponensek (autonóm
elemek) vizsgálata szükséges, amelyek részei ennek az összefüggés-
rendszernek (modellnek).
Ez a modell a vállalkozásoknak a gazdasági etikához kapcsolódó hat
komponensét és ezek összefüggéseit mutatja be.
A legfontosabb cél: az etikus (erkölcsi) magatartás elérése, vagyis a
tevékenység erkölcsi elemeinek a döntési folyamatokba való beépülése.
BEFOGLALÓ K Ö R N Y E Z E T
( ERKÖLCS, NORMÁK, SZABÁLYOK )
ÉRDEKÉRVÉNYESÍTÉS
(az érdekstruktúra összhangjának megteremtése)
ERKÖLCSI
CÉGKULTÚRA MAGATARTÁS VÁLLALKOZÁSI
(a szervezet (erkölcsi elemek dönté- KULTÚRA
kialakítása) sekbe való beépítése) (a tevékenység
kialakítása)
TÁRSADALMI FELELŐSSÉG
(a felelősség érvényesülését segítő szemlélet kialakítása)
-9-
A vizsgált autonóm elemek (környezet, cégkultúra, vállalkozási

kultúra, érdekérvényesítés, társadalmi felelősség és az ezekből
következő etikus magatartás) modulokként jelennek meg és együtt az
ábrázolt konzisztens rendszert alkotják.
8. Az erkölcsi normák és ajánlások kapcsolódása
Cselekvéseinkben könnyebb meghúzni a határt az erkölcsileg jó
és rossz között; nehezebb az erkölcsileg rossz és az erkölcsileg tűrhető
között. Az erkölcsi értékek szerinti magatartást az erkölcsi normák írják
elő, amelyek részben parancsok, részben tilalmak formájában jelennek
meg. A nem mindenki számára kötelező magatartás az elvárások vagy
ajánlások kategóriájába tartozik, melyek magukban foglalják a
parancs-választhatóságot, illetve a tilalom-megengedhetőséget. Íme,
hogyan ábrázolhatjuk mindezeket:
KÖTELEZŐ
ERKÖLCSI NORMÁK
MEGEN-
PARANCS VÁLASZT- TILALOM GEDHE-
ERKÖLCS
HATÓSÁG TŐSÉG
NEM KÖTELEZŐ
AJÁNLÁSOK
A megengedhetőség és tiltás határterületének érzékelésére és az

egyén döntési kényszerére példa lehet az üzleti ajándékozás (amelyet ma
az ajándékozás művészetének neveznek).
Jó példa tehát ez az erkölcsi tűrésmezőre:
MEGENGEDHETŐ, Ajándékozás Virág, édesség

VÁLASZTHATÓ (értékhatárral) egy üveg ital
MAGATARTÁS
Megvesztegetés Pénz, előnyhöz juttatás,
TILTOTT MAGATARTÁS (az ajándékozás lekötelezés különböző
értékhatárának
- 10 - átlépése) módokon
MODUL II. ELŐADÁS:

TERMINOLÓGIA.
AZ ETIKÁBAN ÉS AZ ÜZLETI ÉLETBEN ELŐFORDULÓ
SZAVAK ÉS KIFEJEZÉSEK ÉRTELMEZÉSE
etika = erkölcs, erkölcsi elvek rendszere ( --> közösségben)
- a filozófia ága: az erkölcsösséget, erkölcsiséget vizsgálja.
erkölcsösség, morál = közösség, társadalmi csoport erkölcse
erkölcsiség, moralitás = az egyének erkölcse
etikus = 1.- tisztességes dolgok megnevezése 2.- tudós., szakember
előnyös és hátrányos = az erkölcsileg közömbös dolgok
emóció = túltengő vágy, Sztobaiosz (V. sz.) Anthológiuma szerint:
1.- félelem = ellenszenv —> valaminek a bekövetkezésétől
2.- fájdalom = lélek-összehúzódás, a rossz lereagálása
3.- vágyakozás = törekvés --> benne részesülve kielégülünk
4.- gyönyör = lélek-kiterjeszkedés, a jó élvezése —> kielégülés
erény = a jó és a rossz tudásának magatartásban megnyilvánulása
1.- belátás = különbség: megtenni?, nem - megtenni?, semleges?
2.- bátorság = tulajdonság: veszedelmes, veszélytelen, semleges
3.- mértékletesség = disztingválás: választásainkban emberiek
4.- igazságosság = tudás: ki mit érdemel meg?
fátum = a függetlenül létezők kozmikus, oksági lánca (logosz)
jó = csak ami erkölcsileg jó, (a testi, külső javak —> előnyösek)
kategória = a létező dolgok négy, egymásra épülő osztálya:
1.- szubsztrátum = elsődleges, minőség nélküli anyag.
2.- minőség = ami a szubsztrátumot minősíti, kvalifikálja.
3.- diszpozíció = a szubsztrátum (tér-, időbeli, stb.) vonatkozásai
4.- relatív diszpozíció = a létező más létezőhöz való viszonya
kötelesség = olyan tett, amit az értelem (erkölcsileg) javasol.
ok = mindig kétféle megnyilatkozása ismeretes:
1.- kezdeményező ok (causa proxima), az esemény alanyán kívül,
tőle függetlenül, a fátum részeként ható ok
2. - alkati ok (causa principalis), amely az alanyban működik
etikett = illemszabályok összessége, a társadalmi érintkezés formá-
inak megszabott (néha szélsőséges, megmerevedett) rendszere
européer = európai műveltségű, képzettségű és gondolkodású,
széles látókörű intelligens (értelmes, tanult, képzett) személy
cél = amit kötelességünknél fogva teszünk, de amit nem más végett
cselekszünk. A cél sohasem állapot állandó tevékenység.
FIGYELEM: további terminológia az előadásanyagban !!

- 11 -
MODUL III. ELŐADÁS:

AZ EMBERKÖZPONTÚ VÁLLALKOZÁS SIKERES ÉS
ETIKUS MŰKÖDÉSÉNEK FELTÉTELEI (I. rész.)
( A FUNKCIONÁLIS MODELL HAT KOMPONENSE ALAPJÁN )
A gazdasági etika, s ezen belül az üzleti etika szükségességének

tagadása nem csupán azért veszélyes, mert szemet huny az erkölcstelen
gyakorlat felett, hanem mert elveti az üzleti erkölcs javításának
igényét is. Az ilyen jellegű etika létjogosultságát az is indokolja, hogy a
gazdasági tevékenység során olyan specifikus helyzetek adód(hat)nak,
amelyek az élet más területein nem fordulnak elő.
Legnagyobb probléma: a piac szereplőinek magatartásában érvénye-
sülő, általánosan elfogadott etikai normák nemcsak hazánkban, de a
többi volt szocialista országban napjainkig sem alakultak ki (nem ho-
nosodhattak meg), mert gyakorlatilag nem létezett határvonal a raciona-
litás és a becsületesség között. Íme egy példa:
Egy falu közössége a kényszer-téesszesítés (kollektivizálás, kolhozizálás) alatt,
vagy röviddel utána nem ítélte el azt az embert, akinek - semmilyen viszont-
szolgáltatás nélkül! - elvették a saját tulajdonában lévő földjét, és aki azon dol-
gozva este a vacsorához krumplit vitt haza, bár jogilag az eset lopásnak (erkölcs-
telenségnek) számít. Ha a határőr az illetőt elfogta, jelentenie kellett az esetet (mint
becstelen tettet), de az ő (vagy a közösség) racionalitása amellett szólt, hogy a
szegény kiszolgáltatott (földjétől ingyen megfoszott) ennyit már csak a termőföld
iránti lelki kötődése miatt is magával vihet.
Az egyént a közvélemény nem ítélte el, ezért morális cselekedetről beszélünk.
A már bemutatott funkcionális modell hat autonóm elemének
(környezet, cégkultúra, vállalkozási kultúra, érdekérvényesítés,
társadalmi felelősség és az etikus magatartás ) külön-külön való
vizsgálata és az ismeretek gyakorlati alkalmazása hozzájárul a vállal-
kozás hosszútávú, a környezete elismerését kiváltó sikeres, társadal-
milag elfogadott etikus működéséhez.
1. A BEFOGLALÓ KÖRNYEZET - az ízlések, etikai normák,
szabályok (és ezek viszonylagossága) az eddig bemutatottakból kikövet-
keztethető. Mint láttuk: általában etikusnak azt lehet tekinteni, amit a
közfelfogás elfogad, vagy tolerál (megtűr – pl. az ajándékozási
erkölcsi tűrésmező!).
A KÖRNYEZET hatására az egyénnek két véglet(?) között kell
döntenie: a.- ,,Amit nem kívánsz magadnak, ne tedd embertársadnak”- a
keresztény teológia szerint éli meg mindennapjait, vagy b.- ,,Tedd azt
másokkal, amit mások tesznek veled” – (Chu Shi, kínai filozófus.)
- 12 -
BEFOGLALÓ K Ö R N Y E Z E T
( ERKÖLCS, NORMÁK, SZABÁLYOK )
ÉRDEKÉRVÉNYESÍTÉS
(az érdekstruktúra összhangjának megteremtése)
ERKÖLCSI
CÉGKULTÚRA MAGATARTÁS VÁLLALKOZÁSI
(a szervezet (erkölcsi elemek dönté- KULTÚRA
kialakítása) sekbe való beépítése) (a tevékenység
kialakítása)
TÁRSADALMI FELELŐSSÉG
(a felelősség érvényesülését segítő szemlélet kialakítása)
A vizsgált autonóm elemek (környezet, cégkultúra, vállalko
2. A CÉGKULTÚRA - a szervezet és az etikus vállalkozási maga-

tartás kialakulásának és érvényesülésének egyik elmaradhatatlan felté-
tele. Elemei:
a.- arculatteremtés - a cégfilozófiai elvek érvényre juttatásának
módja, melynek üzleti szerepe is van: a cég azonosíthatóságának
hangsúlyozása.
- magas szintű szellemi tevékenység: a belső
lényeg, akarat, törekvések, célok egyszerűen érzékelhető kivetítése. Az
arctalan cég nem törődik megjelenésével (pl. jellegtelen iroda jel-
legtelen munkavégzésre utal).
Az arculatteremtés eszköztára: embléma, jelkép, jelmondat, fogalom,
eszmei törekvés képzőművészeti ábrázolása (pl. Orion-készülék).
A szerveződés arculata: jelrendszer, minden nyelven érzékelhető
üzenet.
Az arculat kifejezheti: - a nemzetközi kapcsolatok kiterjedtségét,
- a vállalkozásra jellemző egyediséget (unikalitást),
- az állandóan szem előtt tartott szakmakultúrát, precizitást,
- a minden egyes esetben figyelembe vett humánum elvét stb.
- 13 -
b.- szervezeti kultúra - komplex eszköz, érték és (emberi) mozgató

erő, mely a legnagyobb mértékben járul hozzá a működési hatékonyság
növekedéséhez és a szerveződés változásképességének a kialaku-
lásához.
A szervezeti kultúra legnagyobb szerepe, hogy integráló (magában fog-
lalja):
o a társadalom általános kultúráját,
o a nemzeti feltételek által meghatározott kultúrát,
o a cég által művelt tevékenység szakmai kultúráját,
o a vállalkozás (működési, szervezeti) sajátosságát,
o a közösség értékrendjét (az értékek fontossági sor-
rendjét), melyet két lényeges tényező alakít: intelli-
gencia és érdek,
o a vállalkozásban munkát végzők ismereteit,
o a vezetők, vezetettek egyedi (személyes) jellemzőit.
Az embercentrikus szervezeti kultúra további jellemzői:
• a kialakított légkörrel kreativitásra ösztönöz,
• fokozza az egyén önállóságát,
• írott és íratlan közösségi normákat honosít meg,
• közösségi értékrendet hoz létre, figyelve arra, hogy az integráció
és a globalizáció folyamatai, az egyes nemzeti kultúrák, a szak-
makultúrák egymásra hatása (egymásba hatolása), az iskolázottság, a
műveltség fejlődése azzal a következménnyel jár, hogy egy egy
szerveződésen belül is többféle értékrend él együtt.
3. A VÁLLALKOZÁSI KULTÚRA (vagy VÁLLALKOZÁSTAN ) - a
gazdasági etika érvényesülésének és tevékenysége kialakításának azt a
környezetét járja körül, melyben a hatásmechanizmus létrejön és funk-
cionál (működik). Ennek kellő alkalmazása esetén lesz a vállalkozás
sikeres, mellőzése esetén pedig sikertelen. Ahhoz, hogy egy jó ötletből
siker legyen, a pénzen kívül még szükség van: üzleti érzékre, szakér-
telemre, szervezőkészségre, bátorságra (néha szerencsére) és mindenek
előtt erkölcsi tartásra.
Ezek együttes megléte kihat az intern (belső, vezetők és vezetettek)
kapcsolatok, valamint az extern (külső, ügyféllel való) kapcsolatok
minden mozzanatára. Kedvező esetben a vevő-felhasználó bizalmának
elnyerését, kölcsönös megelégedettséget, végső soron a partner megtar-
tását eredményezi.
- 14 -
a. - A vállalkozástan (vállalkozási kultúra) állandó átalakulása

Napjainkban az ipari fellendülés a különböző földrészeken, de
egyes ország-csoportokban, országokban is differenciált életszinvonal-
növekedést eredményez.
- az életminőség-változás,
- az árúbőség, új gyártó-fogyasztó (felhasználó)
- a megnövekedett fogyasztói igény kapcsolatot igényel.
b. - A vállalkozási kultúra domináns jegyei
Ahhoz, hogy a vállalkozástan domináns jegyeit meghatározzuk,

szükség van a vállalkozás definíciójára: ,,A vállalkozás valami új és
értékes dolog létrahozásának folyamata, amelyben a vállalkozó biztosítja
a szükséges időt és erőforrást, vállalja a felmerülő pénzügyi, pszichikai,
és szociális kockázatot, és megkapja az ennek következtében létrejövő
pénzbeli és személyes megelégedettséget nyújtó jutalmakat.” (Robert
Hisrish-1991).
Másik vélemény szerint (még az elmondottakon kívül) ,, a vállal-
kozói tevékenységnek egyedi jellemvonásokkal kell rendelkeznie, amelyek
között az újítás elsőbbséget élvez.” (P. F. Drucker – 1993).
Az üzleti vállalkozás meghatározó jegyei - mint kihívások a váll.
kultúrára:
1. – Célrendszere van (elsődleges cél a nyereség elérése: a befek-
tetések visszatérüljenek és – becsületes úton - többletértéket érjen el.)
2. – Kínálati stratégiája van ( termékeivel keresletet óhajt kielégíteni,
a kereslet minden változására - etikus elvei szerint – képes reagálni.)
3. – Kockázati stratégiája van ( a várható nyereségtől függően fekteti
be tőkéjét a vállalkozásba, melynek mértéke kockázatviselő képességé-
től, tőkeerejétől, hitelképességétől, morális magatartásától függ.)
4. – Gazdasági egység ( saját elkülönített vagyona van, amellyel
önállóan, jogszabályi keretekbe foglalt, önmaga által meghatározott gaz-
dasági tevékenységet folytat, azaz (erkölcsi) döntéseket is hoz.)
5. – Struktúrált szervezet ( nem homogén, többféle belső tagolású,
ahol a jellemző személyiségjegyek figyelembe vétele elkerülhetetlen.)
6. – Alapeleme az ember ( akinek a munkafolyamatokban való
részvétele csak erkölcsi normákon alapuló közösségi szellemben
lehetséges.)
- 15 -
MODUL IV. ELŐADÁS:

AZ EMBERKÖZPONTÚ VÁLLALKOZÁS SIKERES ÉS
ETIKUS MŰKÖDÉSÉNEK FELTÉTELEI (II. rész.)
( A FUNKCIONÁLIS MODELL HAT KOMPONENSE ALAPJÁN )
4. Az ÉRDEKÉRVÉNYESÍTÉS - minden vállalkozásban a

legkülönbözőbb érdekek jelennek meg, de a józan ész a hosszú és a
rövid távú érdekek összhangjának megteremtésén fáradozik (tárgyalási
stratégiája a szinergiára való törekvés). Éppen az egészséges és erőteljes
vállalkozási kultúra segít hozzá a kölcsönös kompromisszum létre-
jöttéhez és (alkalom adtán) a konfliktushelyzet feloldásához.
a. - Érintettek és érdekek a vállalkozási folyamatban
Az érdekérvényesítésre való törekvés során a vállalkozó érdekei
szembesül mások érdekeivel, s a következő esetek állhatnak elő:
• az érdekek eredendően egybeesnek (legszerencsésebb eset),
• az érdekek összeegyeztethetők (ha az egyén képes
felemelkedni egy közös érdekrendszer kialakításáért),
• az érdekek összeegyeztethetetlenek. egoizmus
Az érdekérvényesítés két szélső meghatározója az altruizmus
Az érdek érvényesülése
Egoizmus
Altruizmus A folyamatok szereplőinek

Egyéni érdek Közérdek érdeke
b. - Az érdek és a ráció megjelenése a folyamatban

A tőke aktivizálása csak akkor lehet hasznos, ha a társadalom is hasz-
nosnak ismeri el. A józan ész (ráció) azt diktálja, hogy a tőke legked-
vezőbb hasznosulása érdekében meg kell teremtődnie a rövid távú és a
- 16 -
hosszútávú érdek összhangjának. (Hasznos lehet egy vállalat számára

egy tevékenység, mely később fölösleges (káros) a társadalom egésze
számára, pl. az erdőírtás, vagy rövid távon elérhető mérsékelt profit áll
szemben egy hosszabb távon érvényesülő piacrészesedés-növekedés
lehetőségével.)
c. - Az állam érdekérvényesítése
A gazdaságpolitika nem más, mint az állam hatalmi befolyásának érvé-
nyesítése a nemzetgazdaságban, eszköztára koronként és országonként
változik.
Az állam az alábbi, különböző szabályozás eszközeivel közvetlenül hat a
vállalkozások működésére (amely visszahat a költségvetési bevételekre):
• utasító eszközök: árakra, bérekre, termelésre, export-importra
vonatkozó előirások, szabályok,
• indukáló eszközök: adók, vámok, illetékek, járulékok, (válasz-
tások előtti) kül. támogatások, monetáris eszközök (pl.
kamatpolitika),
• egyeztető eszközök: egyeztetés a munkáltatókkal, a munka-
vállalókkal és egyéb érdekcsoportokkal (pl. kamarákkal,
érdekképviseletekkel).
5. A TÁRSADALMI FELELŐSSÉG és a megközelítés három formája:

- ökológiai szempontú
- szociális szempontú
- tudomány-szempontú
I. Az ökológiai (környezeti) megközelítés szerint: beavatkozás nélkül a
gazdasági növekedés olyan mértékű környezeti rombolást eredményez-
het, mely egy irreverzibilis folyamatot indíthat el. A környezet védelme
nélkül manapság a további fejlődés elképzelhetetlen. Közérdek, hogy a
tegnap adottságait a holnap lehetőségeivé mentsük át.
- Az ökológiai felelősség a következő két területen juthat érvényre:
1 –a felelős termelői fogyasztás koncepciójának megvalósítása révén:
(környezetet kevésbé szennyező energiahordozók felhasználása, olyan
technológia megválasztása, mely mellett a fajlagos hulladékképződés ki-
csi, energiatakarékos és környezetkímélő segédanyagok felhasználása.)
2- a felelős felhasználói fogyasztás koncepciójának megvalósítása
révén: (a környezetet nem károsító technológiák telepítése, kis zajterhe-
lést okozó gépek használata, az anyagok szállítására, tárolására, felhasz-
nálási módjára és körülményeire vonatkozó előírások betartása stb.)
- 17 -
II. A szociális szempontú megközelítés (prioritások, célrendszer):

- értékeli a vállalkozással kapcsolatos emberi, közösségi változásokat,
- belső és külső mozgások alapján elemzi a változások tendenciáit,
- megfogalmazza az önálló, elérni kívánt szociális célokat,
- kialakítja a célok megvalósításához szükséges eszközrendszert,
- meghatározza a biztosítás feltételeit és a megvalósítás ütemét,
- szem előtt tartja a szociális érzékenységet, hangsúlyt fektetve a
szociális érdekkategóriákra:
- közérdek (a másik embert, csoportot szolgáló),
- közös érdek (a másik fél érdekének érvényesülése),
- eltérő érdek (a munkaadó-munkavállaló viszony érdekei),
- érdekütközés (ki diktál? kinek az érdeke érvényesül).
III. A tudomány-szempontú megközelítés a felelősségre öszpontosít:
Nem problémamentes a tudományos felfedezések társadalmi elfogad-
tatása és elfogadása. Kritikus területek pl. a biotechnológia, atomkutatás.
A tudományos tevékenységet végzők (és az államaparátus) felelőssége
olyan nagy, hogy ma már nemcsak zonális, hanem planetáris felelős-
ségről beszélünk.
6. ETIKUS MAGATARTÁS - alapja az (előbbi) erkölcsi elemeknek a

döntési folyamatokba való beépítése, s így (a megelőzőkre építve) az
etikus magatartás és az egyéni magatartásjegyek felől közelítve eljut a
fogyasztóval szembeni felelősség vállalásának meghatározó kérdései-
hez. Minden szervezetben szükséges az általános magatartási köve-
telmények megfogalmazása, amelyek beosztástól, funkciótól függetlenül
mindenkire érvényesek. Ezeket a vállalkozás ún. etikai kódexe tartal-
mazza, pl.:
- magatartásnormák a munkatársakkal, a vezetőkkel való kapcsolatban,
- általános követelmények a vállalat alkalmazottaival szemben,
- magatartási követelmények – a szervezettel,
- az ügyfelekkel, szemben
- a befoglaló környezettel,
- a küldetéstudat, a vevő szolgálatának kifejezése (pl. miként biztosítják
a termékeket és szolgáltatásokat igénybe vevők megelégedettségét,
(pl. minden országban használható mobil-telefontöltő gyártása stb.)
Etikai bizottság alakul, amely etikátlan magatartás esetén:
- figyelmezteti az illetőt, vagy csoportot, (ritkábban) a vezetőséget,
- a figyelmeztetést nyilvánosságra hozza a megfelelő fórumon,
- kezdeményezi az általa szükségesnek vélt szankciók alkalmazását,
FIGYELEM: továbbit lásd az előadásanyagban !!
- 18 -
MODUL V. ELŐADÁS:
ETIKATÖRTÉNET (I. rész):

AZ Ó-TESTAMENTUMTÓL JÉZUS KRISZTUSIG
I. Az ősi vallási Nagyetika :

a Mózes égő csipkebokrában megjelent Isten Tízparancsolata
Az ősi vallási etika tanulmányozásakor először az Ószövetség nagy
egyéniségét: Mózest és a vele kapcsolatos Tízparancsolatot vizsgáljuk meg.
Ezt annyira hangsúlyosan teszi a kereszténység szent könyve, a Biblia,
hogy a Tízparancsolatot két helyen is megtaláljuk benne. Először Mózes II.
Könyvének, az Exodusnak a 20.1. részében, később pedig az V. Könyvének,
az ún. Törvény summájának az 5.1. részében.
Az örökkévaló és mindenütt jelenlévő Isten állhatatossága négy szálból
fonódik, éspedig: hűség, céltudatosság, szeretet, türelem. Meg kell itt jegyez-
nünk, hogy Mózes (i.e. kb. 1550 - kb. 1460) kora az istenkeresés kora, a mi
mai korunk pedig az istenvesztésé. A huszonegyedik század embere le akar
rázni minden kötöttséget, elutasít minden törvényt, nem akar elismerni sem-
miféle hatalmat önmaga felett. Autonóm életre törekszik, önmaga törvénye
kíván lenni, s ritkán óhajtja keresni egyéni életének etikai egyensúlyát.
Az egész Törvény és a teljes Írás alapgondolata, a helyes istenismeret
alfája és omegája a Tízparancsolat első kijelentése: ,,Én vagyok az Úr, a te
istened". Ez nem emberi gondolat Istenről, hanem Istennek az embert megra-
gadó gondolata, az ő szava és tette.
Míg az első parancsolat az igaz Istenről, a második parancsolat az igazi
istentiszteletről szól, amelyben az ember megragadni próbálja az Istent, és
amelynek előfeltétele az igaz istenismeret. A harmadik parancsolatban kife-
jezésre jut, hogy Ő, Isten tulajdonképpen a Kezdet és a Vég, az Alfa és az
Omega, a Mi Atyánk, A VAGYOK, akinek nincs neve, már csak azért sincs,
hogy üres szólamként ne vehessük ajkunkra.
Az Isten és az ember szövetségének okmányában a negyedik parancsolat
az életrendről és a szabadság törvényéről szól. Ezekből ered az Ószövetség
minden szociális törvénye, és minden társadalmi iagzságosságot követő prófé-
ciája, - ugyanis három nagy szociális kérdést rejt ez a parancsolat: a család, a
társadalom és az emberiség kérdését.
Az első kőtáblára vésett négy parancsolatot úgy tekinthetjük, mint
Isten tiszteletének törvényét, a második kőtábla hat parancsolatát pedig,
mint az élet tiszteletének törvényét.
Az ötödik parancsolat a szülők tiszteletére hívja fel a figyelmet. Jó
észrevenni benne, hogy a szülő az élet iránti tisztelet erkölcsi törvényének
- 19 -
indíttatva ad életet saját gyermekének és a gyermek ugyanezen mitívum

alapján tiszteli szüleit. Istennek ez a parancsa, - amely szintén az egész életre
szól - megmásíthatatlan feltétele a boldog életnek a földön.
Az egészen rövid, kategorikus tiltások a hatodik, a ,,Ne ölj" paran-
csolattal kezdődnek, amely szintén nemcsak a másik ember élete kioltásának
a tilalmát tartalmazza, hanem mindannak a tilalmát, ami megrontja, megke-
seríti, megszegényíti vagy éppen megrövidíti az életet - az egyénekét és a
közösségekét egyaránt. Ez a parancsolat nemcsak tilalom, hanem útmutatás,
amely az életellenes magatartásból az élet tiszteletének útjára vezet. Az élet
tiszteletének nagy parancsolata nem egyszerűen az ,,élni és másokat is élni
hagyni" elvéről szól, hanem sokkal inkább arról az elvről, ami így lehetne
meghatározni: ,,élni és másokat is élni segíteni ".
A családi élet tisztaságára hívja fel minden ember figyelmét a hetedik
parancsolat, amikor röviden így fogalmaz: ,,Ne paráználkodj". Talán egy
fogalommal kapcsolatosan sem annyira ellentmondásos a közvélemény, mint
a paráznaság fogalmával, mert a legtöbb ember így gondolkodik: ha én
csinálom, akkor annyi, mint pl. egy pohár víz elöntése - semmiség. De ha
ellenem követik el, akkor ugyanez a tett sűlyos bűn, amely elviselhetetlen és
megbocsáthatatlan. A szerelem teljes lelki, szellemi, testi egység és ugyan-
akkor nyitottság a másik iránt. A másik teljes elfogadása, a vele való teljes
azonosulás. Olyan kapcsolat, amelyben nem azt keresem csak, ami az enyém,
ami csak nekem jó, hanem ami a másiké, ami a másiknak is gyönyör. Egészen
bizonyos, hogy amenyiben helytelen az a túlzás, hogy a nemi élet csak annyi
mint egy pohár víz kiöntése, ugyanannyira helytelen a másik túlzás is, ame-
lyik a férfi és a nő közötti szexuális kapcsolatot önmagában bűnnek, ,,rossz
testiségnek" tartja. Biztos, hogy a partnerkapcsolat nem bűn, hanem a
legnagyszerűbb ajándék, amelynek révén - ha úgy akarjuk -, az életet adja to-
vább az ember, amellyel szinte a teremtés részévé válik. Ez a legnagyszerűbb
ajándék, amit az ember valaha is kapott: csak élni kell tudnunk vele, tisztán,
nyiltan, szabadon és soha nem visszaélnünk. Erről (is) szól a 7. parancsolat.
A nyolcadik parancsolat is rövid: ,,Ne lopj !" - hírdeti. Hogy tudunk ma
erről szólni, amikor a világméretű tolvajlás korszakában élünk ?
Vigyáznunk kell, mert a Bibliában egyetlen olyan mondatot sem talá-
lunk, amit szó szerint kellene ma értenünk és alkalmaznunk. Az Ószövetség
embere, a próféták, az apostolok mindig maguk korának a nyelvét beszélték,
és emiatt Jézusnak is úgy kellett beszélnie, hogy ők megértsék. Tehát aki szó
szerint akarja a Bibliát értelmezni, magyarázni vagy akalmazni a mai életre,
az biztos, hogy félremagyarázza. Ezért kell a jézusi példázatok üzenetét
keresni s a biblikus szavak mögött az egyetemest megtalálni, a leírtak
mélyértelmét (angagógikus értelmét) fölfogni.
- 20 -
Nem hiába tértünk ki itt minderre, hiszen Isten a mózesi parancsokat

akkor adta, amikor a pusztában vándorolt, amikor egyik napról a másikra az Ő
kegyelméből élt, és amikor - nem volt semmije. Ugyan mit tudtak volna
ellopni egymástól? Csakhogy a parancsolatokat Isten nem napokra, évekre
vagy évezredekre vésette Mózes vérével kőbe, hanem hogy azok mindörökké
érvényesek legyenek. Ezt a törvényt is azokra az eljövendő vagyoni viszo-
nyokra nézve adta, amelyekben élni fog később az emberiség. Makro szinten
pl. úgy lopja meg a jövőt a mai tömegember, hogy azokat a javakat, ener-
giahordozókat, szellemi és lelki kincseket negymértékben elpocsékolja, ame-
lyek a jövő század emberének voltak elhelyezve.
Az előző parancsolatokban a gyilkosság, a házasságtörés és a lopás mint
súlyos bűncselekmények voltak bemutatva. A kilencedikben csak szavakról,
a tízedikben csak kívánságokról esik szó - mondja a laikus, a műveletlen
ember.
Az igazság az, hogy legalább olyan fontos ez a két záró parancsolat, mint
valamennyi megelőző, pedig látszatra szó sincs bennük fntos erkölcsi kérdés-
ről, ,,csak" jelentéktelennek látszó dolgokról: tanúskodásról és kívánságról.
Mindenkinek tudnia kell, hogy a Tízparancsolatban a ,,tanúbizonyság"
szó legelső jelentése ,,felelet". Isten előtt feleni kell az embernek az ember-
társairól, felelős az emberekért. De tanúk vagyunk az emberekről a többi
ember előtt is: tanúbizonyságot kell tennünk elfogulatlanul, mert az elfo-
gultság a tanúságtétel halála. Csak az elfogulatlan tanú tud igazán vallani.
Ami pedig a dekalógia zárókövét, a tizedik isteni kijelentést illeti -
mindnyájan tudjuk, hogy a kiváncsiság az ember legbensőbb érzését, indu-
latait, célját és vágyát fejezi ki. Az ,,önző kiváncsiság" - ellentétben a
tudósok pozitív kiváncsiságával - és annak fivére, a ,,keserű irígység"
megkeserítheti és teljesen tönkre is teheti az emberi együttélést. Ezért tartják
sokan úgy, hogy az egész törvény egyik súlypontja éppen ez a parancsolat.
Az Exodus könyve középpontjában a Sínai-hegyi szövetségkötés áll, a
dekalógus, amely erkölcsi, filozófiai és közéleti törvényadással van össze-
kötve.Az ember társas lény és a szociális együttélésnek minden korban
megvannak az írott vagy iratlan szabályai. Aki ezek ellen vét, azt elitéli a
közmorál vagy éppen a bíróság. S bár a társadalmi erkölcs, az illem: korok il-
letve a társadalom alakulása szerint kissé változhat, a Tízparancsolat etikai
vonatkozású törvényeit nyugodtan tekinthetjük úgy, mint amelyek mindig
aktuálisak lesznek, hiszen minden korban az emberek javát, a kölcsönös
emberszeretetet munkálják.
A kiművelt elméknek sóvá és kovásszá kell lenniük, hogy olyan teljes
értékű erkölcsi gondolatot hírdethessünk, - és amennyire lehet, aszerint éljünk
mi is, - amely valamilyen módon áthatja, megmozgatja az egész társadalmat.
- 21 -
I. 2. A vallási és lelkiismereti etika fejlődése. A közéleti etika.

Ekhnaton, Salamon, Thalész, Szólon és Hippokratész
Azokak az elveknek a vizsgálata, amelyek az ember értékelő maga-
tartását, elsősorban önmagát tudatosan alakító erkölcsi cselekvését, valamint
önmagát a művekben, alkotásokban kifejező művészi tevékenységét irányít-
ják, a morálbölcseleti kutatás körébe lép. Különösen az erkölcsi maga-
tartás alapelveinek a megállapításánál domborodik ki az erkölcsfolozófiának
a gyakorlati élettel fennálló kapcsolata és az élet alakítására kiható
jelentősége. Említésre méltóak azok az egyéniségek, akik már a kezdet
kezdetén fölfigyeltek mindezekre a kérdésekre. Közülük itt először IV.
Amenhotep vagy más nevén Ekhnaton ( i.e. 1367 - 1350), óegyiptomi fáraót
említjük, akinek uralkodása kulturált légkörében kialakulhatott a felvilágosult
vallási reformáció gondolata, azaz egy etikus alapokon nyugvó egyiptomi
vallás létrehozása. Ezt azzal tudta elérni, hogy figyelmét teljesen a vallási és
kulturális reformra irányította, a korrupt vallási vezetőket leváltotta és erköl-
csileg megbízható emberekkel vette körül magát. Próféta, költő és művész-
lélek volt egy személyben, aki egy évtized alatt korát messze megelőző
gondolatvilágot teremtett azzal is, hogy a nagyszámú helyi istenség tiszteletét
háttérbe szorította, és helyükbe a nem emberi, hanem korong alakban ábrázolt
Napnak (Atonnak) a tiszteletét állította. Különben ettől a dátumtól, az ő
Naphimnuszától számítják a világirodalom kezdetét is.
A bibliai Dávid király fia, Salamon király (kb. i.e. 960 - 920) nem a
harcokban, hanem a diplomáciában, a kereskedésben, az államszervezésben
és az etikai kérdésekben mutatkozott erősnek. Különösen két dologal tette
nevét halhatatlanná: építkezéseivel és morálfilozófiájával. Közmondásos
bölcsessége részben ítélkezésének éleselméjűségében, részben pedig irodalmi
tevékenységében nyilvánult meg, amelyről a történelmi és bibliai hagyomány
mindig büszkén emlékezeik meg.
Thalész ( i.e. VII. század vége - VI. sz. eleje) előkelő milétoszi család
sarja, a ,,hét görög bölcs" egyike. / Az archaikus kor hét híres bölcse: Biasz,
Periandrosz, Pittakosz, Thalész, Szolón, Khilón, Kleobulosz./ A korabeli
gazdag kereskedők szokása szerint sokat utazott és különböző vállakozásokba
nyereséggel fektette tőkéjét. Ez nyilván érdeklődése irányát is megszabta,
mert az általa le nem írt erkölcsi megállapításai alkalmával többnyire a gö-
rög kereskedők gyakorlati szükségleteiből indult ki.
A hét görög bölcs másik nagy alakja az athéni Szolón( kb. i.e. 640-560),
a híres törvényhozó, aki végrehajtotta az első mértékegység-reformot, a
polgáro-kat vagyoni helyzetük alapján osztályokba sorolta és rendezte azok
jogait. Alkotmányreformja Athén társadalmi és politikai továbbfejlődésének
alapjává vált.
- 22 -
Hippokratész ( kb. i.e. 460 - 370 ) annak a híres orvosnemzetségnek a

tagja, amely egyenesen a gyógyító Istentől, Aszklépiosz-tól származtatja csa-
ládfáját. Ő volt a legnagyobb görög orvos, aki a templomi gyógyítás tapasz-
talatait a tudományos orvoslás kifejlesztésére használta fel, s elsőként hozott
létre ilyen jellegű intézményt. Személye az egész görög orvostudomány -
később pedig az egész művelt világ fiziológiájának is ! - szimbólumvá vált.
A hippokráteszi orvoslás emelkedett etikája napjainkig példaadó maradt.
I. 3. Az ókor nagy etikusai

Szókratész, Platón, Arisztotelész
a.) Szókratész (i.e. 470 - 399) és az erény gyakorlása
Tiszteletet parancsoló egyéniségével emelkedik ki az athéni életben
irásmű és iskola alapítása nélkül is mélyre menő hatást kiváltó Szókratész,
aki eredetileg szobrászkőfaragó mesterséget folytatott, de idővel értékesebb-
nek találta az emberi lélek művelésének a művészetét.
Azért értékelte a tudást, mert az a jónak az ismeretére segít és az
erénynek a gyakorlására vezet. Meggyőződése szerint a tudás nem merőben
elméleti ismeret, hanem az ember cselekvő magatartását meghatároző belátás.
Helyes ismeret birtokában az ember jól választ és jót cselekszik, ahogyan azt
sokszor ismételt mondásában aláhúzza: ,,senki sem hibázik szándékosan."
Az addig alkalmazott módszerekel ellentétben, Szókratész tanító mód-
szere a négyszemközt folytatott párbeszéd, a dialógus volt. A delphi-i jósda
mon-dásához tartotta magát: ,,Nosce te ipsum", ,,Ismerd meg (először)
magadat".
b.) Platón (i.e. 427 - 348) és az erkölcsi kiválóság előjoga
Szókratész vezérgondolata : a magas erkölcsű állami közösség eszméje
Platón munkásságában terebélyesedik ki. A Szókratesz-tanítvány nagy elődje
öngyilkossága után megírja mesterét igazoló apológiáját, (védőbeszédét,
védő-iratát), tulajdonképpen elméletének dicsőítését.
Platón szerint ismereteink mindig a létező tárgyakra irányulnak, s ezért a
dialektikus ismeret tárgya a legteljesebben létező valóság, ahogyan ő mondja:
az idea. Az ideák mindennemő létezés, megismerés és értékelés előfeltételei
és meghatározói. Az ideák közt hierarchikus rend uralkodik és a legfontosabb
idea - a szókrateszi tanításnak is megfelelő - Jó, amelyet néha Platón az Egy,
vagy a Szép nevén emleget, a legfőbb idea névvel pedig az ősvalóságot illeti,
amit Istennek nevez.
Tanítja, hogy a lélek és test két lényegesen különböző világhoz, lét-
rendhez tartozik, köztük nem állhat fenn benső, közvetlen létegység. Az em-
ber erkölcsi élete határozza meg további sorsát.
- 23 -
Platón a lélek három részét különbözteti meg, amelyek kettős fogathoz

hasonlíthatóak, s melyeket az ész kormányoz:
1.-az eszes lélek,- a megismerő tevék. szerve, a lélek legnemesebb része,
2.-a harag lelke,- a szervezetet védi a káros behatások ellen,
3.-a vágy lelke, - az érzéki ösztön és vágy hordozója.
Az erény lényegét a rendben, az összhangban állapította meg. Az értel-
mes lélek erénye a bölcsesség, a harag lelkéé a bátorság, a vágy lelkéé a
mértékletesség, az érzékiség az ész uralma alá való rendelése. Ha mindegyik
lélekrész megteszi a maga feladatát, valósul meg az igazságosság erénye, a
lélek rendje. Az erény által válik az ember hasonlóvá az istenséghez, örök
rendeltetéséhez (ez a gondolat Shakespeare Hamlet-jében is jelent-kezik).
A vezető réteg jelentőségének tudatában, Platón a tervszerű elitképzés
szószólója. Az ideális államban a gyermekek közül kiválogatják a legtehetsé-
gesebbeket s azokat gondos nevelésben részesítik.
c.) Arisztotelész (i.e. 384 - 322) és az értelmi és erkölcsi erény

Arisztotelész legfontosabb erkölcsbölcseleti írásai immanens-teológikus
irányúak: ő az erkölcsi életet az emberi természet céljából törekedik meg-
állapítani. Azt mondja, hogy az ember egész lényével a tevékenységre van
beállítva - tehát a tevékenység, a cselekvés áll az arisztotelészi etikai vizs-
gálódás középpontjában. Minden cselekvésnek a célja valami jó. Szerinte jó
az, amire mindenek törekszenek. Az egymás után következő célok sorában
szükségképp eljutunk ahhoz a célhoz, amely önmagáért kivánatos. Ez a leg-
főbb jó, aminek megszerzése a boldogság. A boldogág tartalmi meghatá-
rozása tekintetében ugyan a vélemények különböznek - azonban az egyértel-
műen nyilvánvaló, hogy az ember végcélja nem lehet pusztán az élettevé-
kenység, ami a növényekkel közös, sem az érzéki élet, amivel az állatok is
rendelkeznek, hanem csakis valami sajátosan emberi, az értelmes termé-
szetnek megfelelő tevékenység.
A boldogság nemcsak átmeneti, hanem tartós állapot, amelyet a követke-
zetes tevékenység biztosít. Az állandó cselekvési készség az erény. Az erény
olyan minőség, amivel az ember önmagában jó s tevékenységeit jól végzi.
Minthogy a sajátosan emberi tevékenység az értelmi, az erény elsősorban az
értelem tökéletessége. Mivel pedig az értelem részben olyan tevékenységet
végez, amely benne folyik le, és részben olyant, amellyel más lelki erőkre hat,
ezért az erények: az értelmi és az erkölcsi (etikai, morális) erények két
csoportja ismeretes.
Az erény elsajátíthatósága körül folyó vitában Arisztotelész nézete az,
hogy az erényre való hajlam velünk született, de kifejlesztéséhez szükséges a
nevelés. Az erkölcs nemc belátás kérdése: harc és önfegyelmezés eredménye.
- 24 -
II. 2. A hellenista kor etikája - a sztoikus etika

A sztoicizmus megalapítója a Ciprus szigetéről származó Zénon (i.e. 334
- 262), aki i.e. 300 körül kezdett tanítani az egyik athéni festmények di-
szítette színes csarnokban (sztoa) - innen kapta az iskola a nevét. A sztoi-
cizmus tulajdonképpen szenvedélymentes, természetes életmódot, szigorú er-
kölcsiséget tanító ókori görög-római etikai-filozófiai iskola. Fő ismérve a
bölcs belátáson alapuló szilárdság, állhatatosság az élet szerencsétlenségei és
megpróbáltatásai közepette.
Ugyanekkor élt az utódokra is nagy hatást gyakorló Epikurosz (i.e.341-
270), akit a materialista atomizmus igazi megalapozójának és továbbfejlesz-
tőjének tartanak, s aki etikájának jelszava a ,,Rejtőzködve élj !" volt.
Következetesen az általános görög életfelfogáshoz, a sztoikus etika az
ember végcélját a boldogság elérésében állapítja meg, s azt tartja, hogy a
boldogság s ezzel együtt az erkölcsi cél a természet szerinti élet. Az emberi
természet lényege pedig az ész s így a sztoikusok - akárcsak Szókratész -, az
erény lényegét a tudásban határozzák meg. Azt hangsúlyozzák, hogy amit az
ész parancsol az mindenkor kötelező, illő és helyes, ami pedig ésszerűtlen az
helytelen és kerülendő. Mind az erények, mind a bűnök szükségszerű össze-
függésben vannak, tehát szerintük aki egyetlen erény bírtokában van, az
mindenik erénnyel rendelkezik, aki pedig (szándékosan) csak egyetlen bűnt
is elkövet, az az egész erkölcsi renddel szembehelyezkedik.
Úgy tartották, hogy az erkölcsi tökéletesség egyetlen és elengedhetetlen
feltétele az indulatoktól való mentesség, az apatheia állapota. Az ember a
világértelem tagja, a világban pedig minden összefügg, mindent ugyanaz az
erő éltet. Ez a tény és az ember természetes társas ösztöne embertársainkkal
szemben az igazságosság és az emberszeretet gyakorlására kötelez. Csak az
egyetemes természettörvénynek van érvénye és kötelező ereje, amely nem
más, mint a világértelemmel azonos világtörvény.
A sztoikus tanokat a platonizmus eszméivel vegyítette M. Tullius Cice-
ro (i.e. 106 - 43) eklekticizmusa, aki a görög filozófiát a római kultúrába
átültette, s aki szerint a legfontosabb erkölcsi és vallási kérdések a mindenkori
igazságok vizsgálódására törekszenek, mint amilyen az Isten léte, a gondvi-
selés, a lélek halhatatlansága, az akarat szabadsága, az erény tiszteletremél-
tósága, a törvény kötelező ereje.
A mélyen vallásos lelkületű Lucius Annaeus Seneca (? - megh. i.u. 65)
a platóni dualizmushoz való közeledésével, valamint a szelídség és részvét
sürgetésével a százhuszonnégy ránk maradt Erkölcsi leveleivel az eredeti
sztoikus ideáktól bizonyos mértékben eltért. Ő, aki erkölcsi leveleket írt egy
erkölcstelen világban azért és figyelemreméltó, mert első ízben érdeklődik
tudatosan az erkölcsös élet iránt.
- 25 -
A rabszolgasorból filozófussá lett Epiktetosz ( 50-130) vallásos ihlettől

átítatott intelmei az erkölcsi szabadság nagyságát hírdetik.
Az utolsó nevesebb római sztoikus Marcus Aurelius császár ( 121-180).
Elmélkedései a lélek önmagához térésében találják meg az élet bajaiban
győzedelmeskedő erők forrását.
II. 3. Isten egyetlen és örök fia: a názárethi Jézus

A kereszténység nem bölcselet és etika, hanem isteni kinyilatkoztatásra
hivatkozó vallás, megjelenése mégis hatalmas jelentőségű az etika történe-
tében. Vallás, bölcselet és etika közeli érintkezésbe jut egymással, hiszen
mindenik az ember örök nagy viselkedési normáira keres és ad választ.
A keresztény isteneszme lényegesen eltér az ókori, a keleti és a hellén
istenfogalomtól. Eszerint Isten nem a belőle kiáradó létnek az ősforrása, nem
is az első a létezők sorában, hanem maga a lét, a lét teljessége, örökkévaló
szellemi valóság, aki lényét tökéletes öntudattal fölfogja. Értelemmel és
akarattal rendelkező lény, akinek transzcendenciája, világfölötti léte abszolút.
A világban tapasztalható rend, mérték, célszerűség mind arra mutat,
hogy minden Isten gondolatainak a megvalósulása, örök eszméinek a mása.
A keresztény világképben új és eredeti értelmet kap az ember léte is
éppen azáltal, hogy - a Biblia bizonysága szerint - Jézus Krisztus préegzisz-
tenciájáról (előzetes létéről) beszélhetünk, arról, hogy Ő már emberré válása
előtt Istennél volt. Így Ő már nem egyszerűen Isten követe, mint az Ószö-
vetség-i próféták, hanem Isten egyetlen és örök fia, aki emberi természetet
vett fel, és mégis mentes maradt a rossz legkisebb foltjától is. Ő, személyé-
ben isteni és emberi természetet egyesített.
Jézus csodákat csak nyilvános működésének megkezdése után tett, s
szolgálatának elején főként a sokasághoz fordult tanításaival. Működése és
szolgálata csak kb. három esztendeig tartott, népszerűsége pedig addig volt
nagy, amíg az ötezrek megvendégelésekor nem volt hajlandó elfogadni, hogy
Izráel királyává tegyék, és amikor félreérthetetlenül kifejezésre juttatta, hogy
Ő nem politikai megváltó és messiás, hanem ,,mennyből való kenyér" (Jn.6).
Lehetetlenség Jézus minden jellemvonását tökéletesen leírni, talán elég
azt mondani, hogy példázataival, földi életének példájával kivétel nélkül
mindenkinek követendő példát mutatott erkölcstanból. Kereszthalálával és
feltámasztásával pedig Isten megerősítette, hogy mindaz, amit Jézus önma-
gáról és küldetéséről vallott: ma és örökké igaz és ugyanaz.
Még azok az erkölcs-prédikátorok és filozófusok is, akik nem
fogadják el Jézus isteni küldetését, kénytelenek elismerni, hogy az Ő erkölcsi
tanítása a legmagasabb rendű valamennyi tanítás között.
- 26 -
MODUL VI. ELŐADÁS:
ETIKATÖRTÉNET (II. rész):

SZENT ÁGOSTONTÓL THOMAS MANN-IG
II. 1. Az igazi erkölcsös élet nagy keresztény apostolai:

Szent Ágoston, Szent Bonaventura és Szent Tamás
a.) Az istenszeretet, mint a Szent Ágoston-i etika legnagyobb erénye
Az egyházatyák bölcseleti és etikai problémájának, hit és tudás össze-
egyeztetésének átfogó megoldását Szent Ágoston gondolatvilágában találjuk
meg. Aurelius Augustinus ( 354 - 430), a keresztény-pogány házasságból
született észak-afrikai püspök buzgó lelkipásztori, nagy irodalmi tevékeny-
séget fejtett ki, levelezése révén érintkezésbe került az egész korabeli művelt
világgal.
A lélek benső életében a Szentháromsághoz való hasonlóságot Ágoston
kezdetben a lét, tudás és akarás, majd az ész, ismeret és szeretet, végül pe-
dig az emlékezet, értelem és akarat hármasságában látta megvalósulni. A
lelki tevékenységek rugója az akarat, amely nemcsak a cselekedet, hanem
minden egyéb lelki jelenség közreműködésével jön létre.
Ez az akarat játszik döntő szerepet Szent Ágoston etikájában is, ahol ez
nem egyéb, mint útmutatás a boldogságra törekvő egyén számára. Az igazi
boldogság tanulmányozásakor figyelembe kell vennünk, hogy két ember lakik
bennünk: a testi és a lelki ember (homo exterior, homo interior). Ezt a
kettősséget magával hozza a lélek kettős élete, amely az örök ideákat szem-
léli, de ugyanakkor a testet is írányítja, cselekedetre, tevékenységre ösztönzi.
Szent Ágoston etikáját misztikája egészíti ki, amelynek legfontosabb tárgya
az Istenismeret, s melynek előfeltétele az érzékiségtől felszabadító erkölcsi
tisztulás. A legfelső fokon, a kontempláció (elmélkedés, fantáziadús szem-
lélődés) állapotában megszünik a lélek rendes tevékenysége és a lélek csúcsa
(apex mentis), tiszta szellemi része Isten jelenlétét bensőséges átélésében
tapasztalja meg. Az istenszeretet az ágostoni etika legnagyobb erénye s az
erkölcsi élet lényege: minden Istenért és mindent Istenben szeretni.
b.) Szent Bonaventura és a világmindenséget átható fény
Erkölcsi tisztaság, Isten kegyelme, Szent Bonaventura (1221-1274, más
nevén Fidenza János) szerint a misztikus istenismeret előfeltétele s a teremtett
világ ehhez a kiindulás. Az Istenhez emelkedés első foka a természet, amely
Isten nyomait hordozza, a második fok az Isten képét hordozó lélek önma-
gába merülése, a harmadik a léleknek önmagán túlemelkedése: az isteni
lényeg szemlélete.
- 27 -
Az időben teremtett anyag kezdettől bizonyos formával rendelkezett s ez

a fény, ami minden teremtett való közös alapformája. Ez a legnemesebb
forma fejezi ki legjobban a lényeknek Istenhez, az örök fényhez való hason-
latosságát. A fény lényegében aktív erő (és energia) amely a levegőn ke-
resztül terjedve, az egész világegyetemet áthatja s az ásványok képződésétől
az alacsonyabb szellemi cselekvésen át a legkomplexebb tevékenységig min-
dennemű működést biztosít. Fantasztikus, hogy mannyire megegyezik ez az
elképzelés a mai modern istenhívő tudósok elképzeléseivel és véleményeivel !
c.) Szent Tamás és az emberhez méltó életcél
Aquinói Szent Tamás ( 1225/6 - 1274) rendszeres összefoglalásra tö-
rekvő etikája az arisztotelészi, szentágostoni etika és a korábbi középkor
hagyományainak szintézise, amely szervesen illeszkedik be gondolatrend-
szere egészébe. Ez az etika is pszichológiai kiindulású akárcsak az arisz-
totelészi, de az emberi törekvés végső célját az örökkévalóságba helyezi.
A korábbi etikusoknál elmélyültebben és átfogóbban vizsgálja Szent
Tamás a cselekedet erkölcsi jellegét. A kereszténység bensőséges szelle-
mének tesz eleget akkor, amikor megkülönbözteti a belső akarati aktust és
annak a külső cselekvés által történő végrehajtását. Azt mondja, hogy a jó és
a rossz önmagában az akarathoz tartozik, miként az igaz és a téves az
értelemhez. Véleménye szerint az egyes, adott esetre érvényes gyakorlati íté-
let a lelkiismeret, amely az erkölcsi elvből vonja le a következtetést az
előttünk álló, konkrét esetre. De az érzület alapvető jelentősége domborodik
ki Szent Tamás erénytanában is, amikor azt mondja pl., hogy az erényes élet
a cselekvés valamennyi tényezőjének, értelemnek, akaratnak s az érzéki vá-
gyó képességnek megfelelő készültségét, beállítottságát követeli meg, mert az
erény az egész ember jósága.
Az erények rendszerével igen behatóan foglalkozik, ez képezi etikájának
legnagyobb részét. Felosztásuknál alkalmazkodik az arisztotelészi princípiu-
mokhoz amikor értelmi és erkölcsi (morális) erényekről beszél.
Vallja, hogy az értelem az ember legnagyobb java. Az okosság erényének
a birtokában helyesen irányító értelemnek az egész emberen uralkodó hatalma
hozza létre a szép és egészséges testhez, vagy éppen egy műremekhez hason-
lítható életharmóniát.
II. 2. A korai reneszánsz etikusai
a.) A nagy átalakulás, mint összeurópai jelenség
Öreg Európánk nagy gazdasági és szellemi átalakuláson ment át a rene-
szánsz idején. Elmondhatjuk, hogy bizonyos tekintetben gyökeresen megvál-
toztak az erkölcsnek az antikvitástól örökölt kategóriái is.
- 28 -
A reneszánsz etika mint sajátosan városi etika alakult ki Európa régi, de

tovább fejlődő, legvárosiasabb régióiban, Közép- és Észek-Itáliában, valamint
Németalföldön és Angliában. A reneszánsz azonban sokkal általánosabb kul-
turális (és azon belül etikai) áramlat, semhogy mindenestől csak városias régi-
ókhoz köthessük. Ha ismert nagy nevekhez akarjuk kötni, akkor kezdetét
Dante, kiteljesedését Shakespeare nevével fémjelezzük. Ez egyszersmind azt
is jelenti, hogy a reneszánsz összeurópai jelenség, amelyből nem zárható ki a
pl. a reformáció márcsak azért sem, mert előzményeivel, etikai töltetű
mozgalma-ival együtt éppúgy a polgárság antifeudális küzdelmében jött létre,
mint az itáliai reneszánsz, csakhogy annál későbben.
II. 2. b.) Neves itáliai reneszánsz bölcselők és etikusok

A királyok, fejedelmek udvaraiban élő jogfilozófusok, morálesztétikusok
erkölcsi ügyekben is komoly vitákba szállnak a katolikus államiság képviselő-
ivel olyannyira, hogy pl. egyszerűen tagadják a pápának az államok életébe
való beavatkozásának az illetékességét, ami a korábbi középkorban egyáltalán
nem volt vita tárgya.
Az efféle vitákba veti magát bele a középkor egyik legnagyobb költője,
az itáliai reneszánsz atyja, Dante Alighieri (1265 - 1321). A De monarchia
című írásában az egység és a béke biztosítékát az egész földet egyetlen bi-
rodalomban egyesítő világcsászár uralmában látja, aki isteni jogon független
birtokosa a világi hatalomnak, miként ugyanazon a jogon gyakorolja a pápa
hatalmát a lelkiekben. A keresztény egység felbomlásának fájdalmas látványa
sugallatára írja meg Dante a Divina Commedia-ját, amely egy elképzelt,
látnoki, vizionárius utazás keretében történeti illusztrációkban a misztika tö-
kéletes ismeretével örökíti meg a középkori ember világnézetét, sztereotí-
piáját. Sőt, még ezen túlmenve megénekli az örök ember küzdelmét és vágyát
a megváltás, Istennel, az örök szeretettel való egyesülés után.
Francesco Petrarca ( 1304- 1374 ), a neves olasz szonettköltő és mora-
lista meggyőződéssel szól arról, hogy valamennyi ember eredete egy, abban
is, hogy egyenlő szabadságra születtek. Ez a szabadság egyben az embe-
rekben rejlő végtelen lehetőségek kifejtésének szabadsága is, mert az emberek
maguktól mindenre képesek, ha azt akarják. Olasz és latin nyelvű költészete
mellett morálfilozófiai műveket is alkot, amelyek közül leghíresebb az 1366-
ban íródott De remediis utrisque fortunae (azaz Orvosságok jó és balsors
idejére) című munkája, amelyben végig az Ész, az Öröm és a Remény
beszélget egymással pl. a hosszú élet reményéről, az értelemről, az erényről, a
szabadságról, a pihenésről és a nyugalomról, a hivatali címekről, az igaz és az
álbarátokról, a gazdagságról, a hatalomról, a dicsőségről, stb.
- 29 -
Úgy tartja a szakirodalom, hogy Lorenzo Valla (1407 - 1457), a római

egyetem egykori retorikaprofesszora a reneszánsz kori arisztotelianizmus
legjelentősebb képviselője. Legtöbbször idézett műve a Garzia leridai püspök-
höz írt De libero arbitrio (A szabad akaratról ) című, amely már címével is
jelzi, hogy milyen korabeli aktuális problematikát tárgyal.
Azt mondja, hogy a szabad akarat kérdése azért is rendkívül bajos, mert
ezen múlik minden emberi cselekvés, minden jog és jogtalanság, minden ju-
talom és büntetés, mégpedig nemcsak ebben az életben, hanem az eljövendő-
ben is. ,,Nem is egykönnyen tudnám megmondani, van-e ennél a kérdésnél
fontosabb, illetve van-e, amiről kevesebbet tudunk ?” - kérdezi nagy szkepti-
cizmussal Valla.
Érdekes példázatot magyaráz Valla, mint a Júdás árulása, és azt mondja:
,,Ha Isten előre látja a jövőt, az nem alakulhat másképpen, mint amilyennek ő
előre látja. Például, ha látta, hogy Júdás árolő lesz, lehetetlen volt, hogy Júdás
ne váljék árulóvá, vagyis Júdás szükségképpen lett áruló." stb.
Niccolo Machiavelli ( 1469 - 1527) olasz politikus, drámaíró és mo-
ralista 1513 nyarán és őszén írta nagy hatású főművét, az Il principe (A feje-
delem) című munkáját. Ez a nem nagy terjedelmű tanulmány 1532-től kezdve
a XIX. századig minden becsvágyó államférfi kátéja, zsebkönyve. Machia-
velli számot vet azzal az igénnyel, hogy egy államot a indenkori adott reali-
tásokkal számolva, a vágyakat, a célokat, a lehetőségeket, kilátásokat és
fogyatékosságokat egyaránt mérlegelve kell és szabad csak kormányozni.
Machiavelli nyiltan elveti az Isten kegyelméből való uralkodás közép-
kori tanítását. Értelmezése szerint az emberi életet és a történelmet két
tényező határozza meg: a sors (fortuna) és a személyes rátermettség (virtu).
Vallotta, hogy az ember lényét alkotó szenvedélyek erőharcában a feje-
delem számára követendő erény a hatalom feltétlen biztosítása, annak hasz-
nossági szempontjának alárendelve az erkölcsi követelményeket.
II. 3. Két humanista szellemi vezér:
Rotterdami Erasmus és Morus Tamás
A két nagy középkori szellemi vezér elsősorban abban testvér, hogy
egyformán szeretik a szabadságot. Rotterdami Erasmus szabadságvágyból
hagyta el a kolostort, a párizsi egyetemet, tette le a szerzetesi ruhát, nem foga-
dott el pápai hivatalt, nem kötelezte el magát senkinek és semminek. Morus
Tamás szabadságvágyból mondott le kancellári tisztéről, ellenkezett VIII.
Henrik valláspolitikájával, lelkiismerete szabadságáért ment börtönbe és
inkább vállalta a fejvesztés árán megmentett eszményt, mint a fejhajtás árán
megmentett életet!
- 30 -
II. 3. a.) Erasmus és a "krisztusi bölcsesség"

Rotterdami Erasmus (1467-1536) németalföldi européer a hamisítatlan,
lelki kereszténységet az egyszerű krisztusi etikában kereste, az őskeresztény-
ség igazabbnak tartott teológiájában. Harcolt a pápaság világi hatalmi törek-
vései ellen, Luther-el szemben azonban kitartott a visszaélésektől megtisztí-
tott, lelki egyház egysége mellett, amelynek szerinte is - akárcsak Morus
szerint - középpontját a szeretetből táplálkozó, nyílt, emberies és türelmes
kereszténység alkotja. Vallotta, hogy Krisztus minden ember eszményképe,
bár az egyetemes kinyilatkoztatás részének tekinti az antik (szókratészi,
plátoni) életbölcsességet is. Ez volt a felfogása tehát a példás életű és felvi-
lágosult gondolkodású humanistának, aki jó barátságban volt a szigetországi
Morus Tamással, az angol humanizmus eszmeáramlatának éllovasával.
II. 3. b.) Morus Tamás, a lelkiismeret szentje
Morus Tamás (1478 - 1535) angol egyházi elöljáró, író, politikus, eti-
kus, mivel megtagadta a hűségesküt a pápától elszakadó anglikán egyházra, a
Towerbe zárták és lefejezték. Ez a törvényszegő gyilkosság az egész európai
közvéleményt felháborította.
Az Utópia című nagy művét, amely nemcsak az angol irodalom egyik
legdinamikusabb, hanem az egész európai gondolkodást mélyen befolyásoló
alkotása, 1515-16-ban írta latin nyelven. Egy képzeletbeli sziget és annak
lakói életének bemutatásával Morus metsző kritikával tárja fel az akkori
Anglia állapotait, szembeállítva a Sehol-nincs sziget eszményi politikai-eti-
kai-gazdasági társadalmával. A képzeletbeli szigeten nincs halálbüntetés, elől-
járóikat az állampolgárok általános, titkos szavazással, szabadon választják és
a nők is részesülnek a politikai jogokban. Minden polgár több mesterséghez
ért, dolgozni mindenkinek kötelessége, az élet boldogságát a szellem állandó
művelésében találják meg. Itt az emberek az erkölcsi tökéletesség magas
fokán állnak, vagyonközösségben élnek, türelemmel vannak egymás vallása
iránt. Mindenben a természetesség és az egyszerűség elve uralkodik.
A mű tulajdonképpen összetett és magasrendű művészi alkotás: éles
kritika a kor valóságáról, ugyanakkor az emberiség előtt álló nagyszerű
lehetőségekben bízó, optimista látomás. A főként három forrásból: Platón esz-
ményi államából, a keresztény, kriszusi tanításokból és a korabeli földrajzi
felefedezések alapján kialakult új világképből ihletődő Morus legelőször raj-
zolja meg a szenvedéstől és kizsákmányolástól mentes eszményi társadalmat.
Hogy csak egyet emeljek ki az ezernyi morusi szentencia közül: ,,Azok
az államférfiak, akik saját lelkiismeretüket föladják közéleti hivatalukért,
hamarosan kaotikus útra vezetik népüket ".
- 31 -
II. 4. Montaigne, Charron, Bacon

II. 4. a.) Montaigne és a tömegember élni tanítása
Michel de Montaigne (1533 - 1592), a híres Essais (Esszék) szerzője
kézzel-lábbal kapálódzik a memoriterek (memóriára támaszkodók) ellen s
minden vágya az, hogy az embereket élni megtanítsa. Ő az első, aki a leg-
nagyobb mértékben akar kommunikálni, közvetlenül elbeszélgetni embertár-
saival, amire egy korabeli szállóige eképpen hívja fel a figyelmünket: ,,Ha
olvastad Montaigne-t, olvastad Plutarkhoszt, Senecát és a többieket, de ha
olvastad az összes ókori etikusokat, még nem olvastad Montaigne-t".
A nagy francia esszéista mindig körültekintő, ókori példákkal alátá-
masztott tanácsaiban mind a test, mind a lélek edzését-ápolását, ugyanakkor a
szellem művelését szorgalmazza. Káprázatosan sokoldalú: egy személyben
pedagógus és bölcselő, kastélyban éldegélő főúr és aktív közéleti férfi, politi-
kus, literátor, diplomata és remek elbeszélő, de talán mindenekfelett javítha-
tatlan moralista, a tömeglélektan úttörője.
II. 4. b.) Charron és a ,,készen kell rá lenni" gondolata
Pierre Charron ( 1541 - 1603) munkásságáról általában keveset tudnak az
emberek. Nem szerepel az általános, sem az irodalmi, esztétikai lexikonok-
ban (s meglepő módon még a Párizsban 1979-ben megjelentetett nagyhírű
Larousse enciklopédia sem közli a nevét).
Pedig Charron maradandót alkotott mint a De la sagesse (A bölcsesség-
ről) című, 1601-ben kinyomtatott első újkori morálfilozófia szerzője. Művé-
ben olyan alcímeket találunk, mint: Hogyan irányítsuk vágyainkat és élvezete-
inket, Éljünk mértékletesen jóban, rosszban, Hogyan tiszteljük a szokásokat
és a szertartásokat, Hogyan viselkedjünk rendesen másokkal, Legyünk közel
a halálhoz, Hogyan őrizzük meg szellemünk nyugalmát, stb.
Etikáját öt pontban foglalta össze:
1.- kívánjunk keveset, mert ezzel biztosan szállhatunk szembe a
forgandó szerencsével,
2.- éljünk természetesen (és összhangban a természettel), mert a
természet az alapvető és kiegészítő szabály,
3.- legyünk mértékletesek, mert így nem okozzuk mások kárát és
megőrizzük a magunk javát,
4.- viselkedjünk tartózkodóan, és ha lehet,
5.- csináljunk a szükségből erényt.
Ez utóbbival kapcsolatban azt mondja, hogy: ,,szép és gazdag példája
volt ennek a zsidó József, Jákób fia. Bizony az ég csapásai voltak azok, de az
erény és az emberi okosság alkalmatos eszközéül szolgált, s róla szól a
bölcsek szép tanácsa, miszerint csinálj a szükségből erényt."
- 32 -
II. 4. c.) Bacon és a termelés szolgálatába állított tudomány

Francis Bacon ( 1561 - 1626) Marx szerint ,,a materializmus és minden
kisérleti tudomány ősatyja". Most őt elsősorban a számunkra ezúttal érdekes
Esszék avagy tanácsok az okos és erkölcsös életre című kötetnek a szer-
zőjeként vizsgáljuk, s ennek kapcsán jegyezzük Alexander Pope véleményét:
,,Bacon a legbölcsebb, a legragyogóbb és a leghitványabb ember volt".
Bacon-re kétségtelenül hatásal volt Platón eszményi állama, hiszen
utópiájának a címét is az ő Atlantiszából kölcsönözte. Hatott rá Morus Tamás
nagy műve is, amelyre Bacon nemegyszer hivatkozik - munkája mégis lénye-
gesen eltér elődeinek hasonló alkotásaitól. Azokban a termelés legfontosabb
ága a földművelés, Bacon viszont a tudományt állítja a termelés szolgálatába.
Általában a baconi Atlantisz társadalmát valamilyen jellegzetes közép-
kori levegő, az egyházi hierarchiából áradó szellem lengi körül, ami kétségte-
lenül a szerző konzervativ társadalmi felfogását tükrözi. Az ő utópiája nem a
társadalmi viszonyok, hanem a termelőerők utópiája - vallották a marxisták-,
mert, szerintük az Új Atlantiszban fennmarad a társadalmi egyenlőtlenség,
nem tűnnek el az osztályok és sértetlenül tovább él a magántulajdon.
II. 5. A shakespeare-i morál: státus, szerep, látszat, valóság

William Shakespeare (1564 - 1616), - akit mint a legnagyobb lélek-
látót, erkölcskódex alkotót (viselkedéstan megfogalmazót) és etikai szem-
pontból is állandó kortársunkat, a modern művelt világ a II. évezred embe-
rének kiáltott ki - oly hatalmas etikai töltésű műveket alkotott, amelyek a
világ minden társadalmára és közösségére hatalmas hatást gyakoroltak, hogy
pár mondatban összefoglalni képtelenség. Mi több egy olyan jelentős művész-
zseni, mint Shakespeare, nemcsak a neki tulajdonított életművel gazdagította
az egyetemes tudományt, hanem saját művei is ihlető forrásul szolgáltak
számos területen alkotó művész számára.
A Koránban, az iszlám vallás szent könyvében és tanainak főforrásában
adott helyen ez áll: ,,Az Isten minden népnek megadta az ő nyelvén beszélő
prófétáját." Kétségtelen, hogy az intellektuális, gondolati dráma legnagyobb
prófétája Shakespeare. Ha azt mondjuk: az angol Shakespeare, nem mondunk
vele szinte semmit. Mindegy, hogy a nagy gondolkodók milyen nyelven írtak,
mert ők /is/ az egyetemes vallások nyelvét beszélték. Alkotásaik úgy váltak a
nagyvilág közkincsévé, mint a szent könyvek: a keresztények Bibliája, a
buddhisták Tripitaká-ja vagy a hinduizmus követőinek hatalmas terjedelmű,
védikus irodalma.
A. Anyikszt, a drámaköltő jeles orosz méltatója jegyezte föl ezeket a
szavakat: ,,Ha rangban, tehetségben különböznek is az emberek egymástól,
méltóságban minden ember egyenlő - ez a shakespeare-i etika alapja." - vallja
- 33 -
a neves irodalmi személyiség. ,,Az ember méltóságának és értékének mély-

séges átérzése alapvető feltétele majd mindenik shakespeare-i dráma helyes
megértésének" - mondja Liviu Rebreanu stb.
Ha csak a minket érdeklő kérdés szempontjából vizsgáljuk az életművet
megfigyelhetjük, hogy csaknem mindenik alkotás mindegyre hangoztatott
témája a látszat és valóság, a státus és szerep, a bizalom és bizalmatlanság, a
hűség és megcsalás, az igaz és a hamis, az erkölcs és az erkölcstelenség, -
azaz egy morális szempontú értéktelített és egy értékhiányos állapot szem-
beállítása. A látszat legkevésbé vall magáról ;
Még mindig dísszel csalják a világot.
De van-e oly romlott, aljas ügy, amely
Ne leplezné el szeliden a bűnét
A jog előtt ? ( A velencei kalmár - III.2)
Másik helyen a jócselekedetek mellett állást foglaló, azokat hírdető -
de ugyanakkor (akárcsak Szent Pál apostolnál) a saját emberi gyengéire is
rámutató - hősnő szavait olvashatjuk (Portia szerepéből): ,,Az a jó pap, aki
követi saját tanítását: könnyebb nekem húsz embert megtanítani arra, hogy
mit volna jó cselekedni, mint egynek lenni a húsz ember közül, aki követi
saját tanításomat. Az agy előírhatja a törvényt a vérnek, de a forró
vérmérséklet átugorja a hideg szabályt." (A velencei kalmár, I. 2.)
Ellentétben a már bemutatott machiavellista felfogással, Shakespeare
,,ha kíméletlen és becstelen, agyafúrt gazemberről szól, mindig így nevezi:
politician“ - mondja szakavatott magyar tolmácsolója, Mészöly Dezső. Mi
pedig az egyik shakespeare-i ál-igazságszolgáltatást kigúnyoló szentenciát
olvasva önkéntelen azokra az önkényuralmi rendszerek politikusaira
gondolunk, akik azt a sötét szemüveget hordták, amelyen keresztül ott is
láttak valamit, ahol tulajdonképpen semmi sem volt. (Sajnos, mindez korunk
legtöbb politikusára is igaz !).
Aranyba vond a bűnöd - s az Igazság
Hiába sújt rá, megtörik vasa;
Ronggyal fedezd - s átfúrja szalmaszál is.
Nem bűnös senki, senki - én feloldom -
Hidd el nekem, barátom, mert enyém
A jog, hogy a vádlók száját betömjem ! -
Tégy pápaszemet, s rongy politikusként
Színleld, hogy látsz valamit ott, ahol
Semmit sem látsz !
(Lear király, IV. 6.)
- 34 -
II. 6. Descartes, Spinoza, Leibniz és Kant

II. 6. a.) Descartes racionalizmusa
René Descartes ( 1596 - 1650) matematikus, filozófus, természettudós
és moralista volt egy személyben. Tőle származik a híres szólás: ,,Cogito ergo
sum"- ,,Gondolkodom, tehát vagyok", s ez nagyon jellemző egész filozófiájá-
ra. Nála az első legfontosabb ismeret: gondolkodó lények vagyunk.
Továbbá, bizonyos gondolkodó énünk éppúgy, mint Isten léte. Isten
mind a létnek, mind a velünkszületett eszméknek teremtője. Isten, a legtö-
kéletesebb lény, aki önmagának nem mondhat ellent. Ő sugároztatja elménk-
be az igazság ismeretét lehetővé tevő természetes fényt, a lumen naturale-t.
Isten az egész descartesi rendszer végső előfeltétele. S mivel a lélek
Isten teremtése s szellemi tevékenységeit a testtől függetlenül végzi, a test
halála után is képes fennmaradni. A veleszületett eszmék mellett a lélek szel-
lemi természete az akarat szabadságában is megnyilvánul.
Descartes értékelése szerint az erkölcsi tökéletesség a nemeslelküséggel
(générosité) azonos. Ez a születéssel adott hajlam erkölcsi kibontakozásában
annak belátásából fakadó önmegbecsülés, hogy igazában csak az emberé,
amit akaratának szabad és helyes használatával megáévá tett s ami
személyiségét híven kifejezi. A nemeslekű ember akaratának szabadságával
rendelkezik, mert tudásával érzelmeit - amelyek természetes életjelenségek -
megítélni és fegyelmezni képes.
II. 6. b.) Spinoza és az erkölcsi szabadság megvalósulása
Felszabadító filozófiának nevezik utódai Baruch Spinoza ( 1632 -
1677) gondolatrendszerét, amely által lehetségessé vált, hogy minden olyan
erkölcstannal szakítson, amely akár kiindulópontján, akár végkövetkezteté-
seiben a transzcendenshez folyamodik. Csak ilyen módon küszöbölhette ki az
erkölcstanból a bűn fogalmát. Az erkölcsi magatartás jogosultságát Spinoza
nem tudta és nem is akarta elutasítani. Nem maradt más hátra, minthogy
evilágivá tegye az emberi erkölcsöt és csak az emberi kapcsolatokból ma-
gyarázza meg a morált. Szerinte a determináció kizárja az erény és a bűn fo-
galmát s ezek egyáltalán nem írhatók le az erkölcs fogalmaival. Az nyilván
egészen más kérdés, hogy mit kezdenek az emberek az idulataikkal: rabszol-
gái lesznek-e, vagy az ész segítségével képesek uralkodni fölöttük. Ezek
komoly erkölcsi fevetések, az emberi életvitel erkölcsi problémái. Az indu-
latok önmagukban nem erkölcsiek - mondja Spinoza -, hanem természetiek,
de a hozzájuk való emberi viszonyulás erkölcsi vonatkozású. Spinoza szerint
az erkölcs területén csak jó és rossz létezik, a bűnnek ott sincs helye.
Egyértelműen bűnös az, aki az ésszerűen megalkotott jogi törvényeket meg-
szegi. Ami örömet okoz és növeli a cselekvőképességünket, csakis az lehet jó.
- 35 -
II. 6. c.) Leibniz és az egyetemes emberszeretet

Gottfried Wilhelm Leibniz (1646 - 1716 ) játssza a közbenjáró szerepét
az empirizmus (csak a tapasztalati tényeket elfogadó) és a racionalizmus (az
ész megismerő képességét hírdető tan) egyre fokozódó ellentétében, akinek
Arisztotelészre emlékeztető egyetemes műveltsége és békeszerető egyénisége
nagyszerűen megfelelt erre a szerepre. Saját (morál)bölcseletét úgy jellemzi,
mint amely ,,egyesíti Platónt Démokritosszal, Arisztotelészt Descartes-al, a
skolasztikusokat (merev és formalista filozófiának híveit) a modern gondol-
kodókkal, a teológiát és az erkölcstant az ésszel...mindenfelől átveszi a leg-
jobbat és aztán messzebbre halad, mint amennyire haladtak a bölcselők."
A lélek nemcsak perceptív, hanem törekvő, appetitív erő is, amely az
előbbihez igazodik. Nincs törekvés cél nélkül, de a célt az ismereterő állítja
elő. Ennek a perceptív és appetitív működésnek köszönhetően emelkedik fel
az ember a természetből az erkölcsi világba. Nemcsak a tudományos
ismeretet biztosító elméleti, hanem az egyetemes érvényű erkölcsi elvek is
velünkszülettek.
II. 7. Hume, Rousseau, Fichte, Schopenhauer

II. 7. a.) Hume és az érzelmek természetrajza
David Hume (1711- 1776) szerint a fizikai és a metafizikai tudomány
arra figyelmeztet, hogy az ember elsősorban a cselekvésre s nem az elmélke-
désre született. A kutatás sikerét Hume abban látja, hogy az erkölcsi
jelenségek elsősorban nem értelmi, hanem érzelmi természetűek és csak a
reflexió (önmegfigyelés, segítségével közvetlen megragadható élmények.
Az erkölcsi élet természetének a megismeréséhez is pszichikai analí-
zissel, az érzelmek elemzésével jutunk. Az etika voltaképp az érzelmek ter-
mészetrajza. Az elemi érzelmek a gyönyör és a fájdalom. Ami bennünket
kellemesen érint azt jónak, ami meg kellemetlenül hat ránk, azt rossznak
nevezzük. Az érzelmek a képzetekhez kapcsolódva határozzák meg az akarati
működést, éppen azért akaratszabadságról nem beszélhetünk.
II. 7. b.) Rousseau és az ősi egyenlőség állapota
Jean Jaques Rousseau-nak (1712 - 1778), a francia felvilágosodás leg-
jelentősebb gondolkodójának szent meggyőződése, hogy a kultúra és a mű-
vészet káprázatos eredményeivel nem áll arányban az a kár, amit az egyszerű,
természetes erkölcsök megrontásával ezek okoztak. Az ősi egyenlőség álla-
pota a földművelés kezdetével kialakult magántulajdonnal szűnt meg, mely
idegenek segítségét tette szükségessé. A tulajdon fejlesztette ki a jogot, az
urak és a szolgák különbségét. A legfelsőbb jogforrás pedig a közakarat (vo-
lonté generale), amely nem egyesek magánérdekű akaratának az összessége,
hanem az összesség fölött álló közérdekű akarat.
- 36 -
II. 7. c.) Fichte és erkölcsi végcélja: a tökéletes észlény

Kant rendszerének leginkább vitatott tételét - a magábanvaló lét megis-
merhetetlenségét - Johann Gottlieb Fichte (1762-1814) azzal oldotta fel,
hogy a magábanvalót az abszolút tudattal azonosította s így magyarázta a
valóságot. Az ő gyakorlati bölcselete a szabadság megvalósításának a
feltételeit fejti ki.
A személyt érintő ősjogok: a személyes szabadság és a tulajdon feletti
rendelkezés joga. A közösség fogalmából következik az ősjogok sértetlensé-
gét biztosító kényszerjog, amely tényleges érvényesüléshez csak az állam-
ban juthat el. Az államnak Fichte kezdetben a gazdasági irányítás funkcióját
juttatja, majd a kultúrális feladatokat is ráruházza, kijelenti: az államnak kell
a nevelés által a reá bízott nép kulturális feladatainak betöltését biztosítania.
Míg a fenti összefüggésben említett jog az ember külső magatartását
szabályozza, addig az erkölcs az ember belső világát alakítja. Az erkölcsi
feladat az élvezet után vágyó természeti ösztönnek az autonómiával adott
tiszta ösztön által történő feltétlen irányítása. Ennek megfelelően csak egyet-
len erkölcsi törvény illetve parancsolat van: ,,Cselekedj mindig lelkiisme-
reted szerint”. Minden cselekedetünkkel közelebb kell jutnunk az erkölcsi
végcélhoz, a tökéletes észlény eszményéhez.
II. 7. d.) Schopenhauer pesszimizmusa és ateizmusa
Eltérően a német idealizmus többi képviselőitől, az irracionálizmus
hatására Arthur Schopenhauer (1788 - 1860) a vakon törekvő akaratot
veszi célba s erre alapozza pesszimista rendszerét.
Az akarat szerinte a magánvaló, a világlényeg, amely metafizikai
realitásában egy és az egyediség elvét képező tér és idő formáiban jelenik
meg. Az akarat legalacsonyabb fokú objektivációja a szervetlen világ, ahol az
akarat csak mint mechanikus erő és történés nyilvánul meg. Magasabb fokú
objektiváció az élők világa, ahol az akarat mint ingerlékenység, s végül az
emberben mint a képzetek által meghatározott motiváció jelentkezik. Szerin-
te az akarat ak törekvés, kielégíthetetlen ösztön. A törekvés mindig a hiá-
nyból, a meglévő állapottal való elégedetlenségből következik, tulajdon-
képpen ,,fájdalom", amely addig tart, amíg ki nem elégült.
Schopenauer szerint az élet mindenképpen szenvedés, s világunk pedig
nem a lehető legjobb, hanem éppen a lehető legrosszabb. Moralistánk a teljes
pesszimizmust hírdeti és kifogyhatatlan az élet bajainak és fájdalmainak
felsorolásában. Mind a panteizmus, mind a teizmus Schopenhauer számára
tarthatatlan, csak az ateizmus egyedül elfogadható álláspont, mely azonban
nem egyértelmű mindennemű vallásosság tagadásával.
- 37 -
II. 8. Az ,,élet" filozófusai és etikusai: Bergson, Heidegger

II. 8. a.) Bergson sztatikus és dinamikus vallása
Henri Bergson (1859 - 1941) etikája és vallástörténete teljesen szocia-
lista jellegű s elsősorban biológiai megalapozású. Azon a főelven épül fel,
hogy a társulás mind az ösztön, mind az értelem állandó homályos eszménye.
Nézete szerint az emberi társadalmat két forrásból eredő erkölcsi erő
tartja fenn. Az egyik a társadalmi kényszer személytelen, értelemalatti ösz-
tönzése, a másik a különlegesen nagy egyéniségek (misztikusok, szentek)
magukkal ragadó, értelemfölötti szeretetlendülete (élan d'amour), amely az
elkülönülés korlátait széttörve az egyetemes emberiesség eszménye felé töre-
kedik. Az előbbi az organizmuson belül működő sztatikus, az utóbbi pedig a
fejlődést biztosító dinamikus erő.
II.8. b.) Heidegger és a szorongás három formája
A viszonylag hamar elfelejtett Kierkegaard után, az emberi egziszten-
ciának a világháborúban tapasztalt veszélyeztetése kap kifejezést Martin
Heidegger (1889 - 1976) morálfilozófiájában.
Mivel az ember akaratán kívül benne találja magát egy adott élethely-
zetben, mint bizonyos szülők gyermeke, bizonyos korban, bizonyos társa-
dalmi helyzetben, stb. s mivel az ember öntudatos lény is ugyanakkor, így
nemcsak tudomásul veszi az adott helyzetet, hanem azzal szemben állást is
képes foglalni. Ez a lehetőség és a vele járó cselekvés képessége attól a sza-
badságától származik, amelynek gyakorlása tervezést, meggondolást kíván.
Léthelyzetéből következik tehát, hogy az emberi tevékenységgel gond jár,
amelynek alapja a szorongás. Ez a szorongás Heidegger szerint az emberi lét
legmélyebb jellemzője, és három formáját különböztethetjük meg: az egye-
temes szorongást, az általános szorongást és a haláltól való félelmet.
A végesség, az időbeliség világára korlátozódó életünkben a legfőbb
bizonyosság a halál, amely egyszersmind felszólítás létünk, egyéniségünk
kibontakoztatására. A tömeg-ember (a ,,man") a reá való nem-gondolkodás-
sal igyekszik a halál elől menekülni. Vigyznunk kell erre, mert nagy
igazságot mond Heidegger akkor, amikor felhívja figyelmünket arra, hogy a
tömegéletbe merülés az ember legigazibb mivoltának, fenségességének és
méltóságának az elvesztése. A halál tudatával a lelkiismeret az embert ön-
magával való törődésre sürgeti, hiszen halálában mindenki egyedül marad, s a
halál leméri mindenki életének az értékét és értelmét.
II. 9. A szocialista-kommunista etika kiábrándultjai
II. 9. a.) A meterializmusról és az Istentagadásról
A materializmus kimondottan csak a fizikai-kémiai folyamatok alapján
igyekezett mindennemű valóságot megmagyarázni. E szerint az irány szerint a
- 38 -
magasabbrendű életműködés sem egyéb, mint az atomok bonyolultabb

mechanikus működése. A zoológus Karl Vogt szerintamit lelki tevékenység-
nek nevezünk, az kizárólag agyfunkció. Jacob Moleschott pedig azt hirdette,
hogy a természettudományokkal, elsősorban az élettannal és vegytannal csak
a materializmus hozható összhangba.
A materializmusnak a természettudományokra történő hivatkozására,
Vogt-al szemben a fiziológus Rudolf Wagner göttingeni professzor, Moles-
chot-tal szemben pedig a kémikus Justus Liebig foglalt állást. A mate-
rialista harc néven ismert vita tetőpontjára jutott, amikor Rudolf Wagner a
göttingeni természettudományos kongresszuson (1854) a teremtésről és a
lélekről szóló előadásában kifejtette, hogy a természettudomány nem érinti a
Bibliát s a materialista lélektant az erkölcs lerombolásával vádolta.
II. 9. b.) Engels szocialista, Lenin kommunista erkölcse

Friedrich Engels ( 1820 - 1895) azt hangsúlyozza az erkölcs terén,
hogy a legritkábbak a végérvényes igazságok, a jó és a rossz fogalma, mivel
ezek a fogalmak népről-népre, korról-korra oly annyira változóak, hogy azok
egymásnak gyakran homlokegyenest ellentmondanak. Szerinte a modern tár-
sadalom három osztálya: a feudális arisztokrácia, a polgárság és a prole-
táriátus mindegyikének megvan az osztályhelyzetükből adódó, egymástól
különböző morálja.( !) Megjegyezzük, hogy az Idegen szavak szótára sze-
rint a proletár szónak kétféle értelmezése van, éspedig: ingyenélő, naplopó,
valamint utóbb, a marxizmus hatására kissé kozmetikált formája: kizsákmá-
nyolt bérmunkás.
V. I. Lenin ( 1870 - 1924), sokmillió reménykedő ember Vologya bácsi-
ja a Komszomol III. kongresszusán vehemensen utasította vissza a burzsoázia
ama vádját, hogy a kommunisták minden erkölcsöt tagadnak. A kommunista
erkölcs negatív és pozitív értelmű elveként jelentette ki, hogy: ,,Tagadunk
minden olyan erkölcsöt, amelyet embereken kívül álló, osztályokon kívül álló
fogalomból vezetnek le." Azt mondta, hogy a komunisták erkölcsüket a
,,proletáriátus osztályharcának érdekeiből vezetik le", mivel számukra ,,az
erkölcs a proletár osztályharc érdekeinek van alárendelve" (!)
Lenin Műveinek 31. kötete 94. oldalán azt írja: ,,Erkölcs az, ami előse-
gíti a régi kizsákmányoló társadalom elpusztítását és valamennyi dolgozó
egyesülését,a kommunisták új társadalmát megteremtő proletáriátus körül."
II. 9. c.) A kiábrándulás nagy alakjai: Jaspers, Sartre, Camus
Indulásukkor olyan neves moralisták és filozófusok vallották magukénak
a marxi-lenini eszméket és a szocialista, kommunista filozófiát, mint pl. a leg-
híresebb egzisztencialisták: K. Jaspers Jean-Paul Sartre vagy A. Camus.
- 39 -
Jaspers, aki eredetileg ideggyógyász volt, elég hamar rájött a marxizmus

ferdeségeire s már első munkája megírásakor (1922) teljesen elszakad attól,
ugyanis már itt az egyéniség jelentőségét emeli ki. Már ekkor úgy látja, hogy
az egyéniség sajátos lehetőségei szerinti kibontakozását a tömeg(élet) veszé-
lyezteti, ugyanis minden értelmileg fejlett embernek belső indításból, meg-
győződésből kell cselekednie és nem az ösztönök késztetéséből, ami csak
éppen egy vegetáló, felszínen mozgó élet (lélek) lehetőségét adja.
Jean-Paul Sartre ( 1905 - 1980), író, filozófus és moralista a második
világháború után tűnt föl Franciaországban. Megtartva az egzisztencializmu-
sának alapját képező egyénközpontú szemléletét, lényeges pontokon - így az
emberi tevékenység anyagi feltételezettsége elvének elfogadásában – közele-
dett a marxizmushoz. Elméletének egyik központi fogalma a totalizáció: a
társadalmi gyakorlat totalizációs folyamatokból tevődik össze.
Albert Camus (1913 - 1960) az egzisztencializmus irodalmának és esz-
tétikájának egyik legnagyobb képviselője. Nézeteit írói elmélkedések formá-
jában rögzítette, s nem törekedett morálfilozófiailag megalapozott esztétika
kidolgozására. Camus etikai-filozófiai gondolatait szívesen fejezte ki a míto-
szok segítségével, amelyekben az élet abszurditását kivánta föltárni.
II. 10. Thomas Mann és az egyetemes, időtálló humanista etika

Thomas Mann ( 1875-1955) Nobel-díjas német író a kritikai realizmus
és a polgári humanizmus egyik utolsó kiiemelkedő képviselője. Tulajdon-
képpen etikai munkát nem ír, de bármit is alkot, azt a legmélyebb humanista
etika talaján hozza létre, ami műveit mélységesen áthatja. Így születik meg pl.
a József és testvérei (1934-46) című, hatalmas tetralógia, amelyben Mann a
bibliai József-epizód pár sorát tágítja nagszabású mítosszá. E tematikájában is
megkapó anyagot feldolgozó regényfolyamban lényegében az emberiség fel-
törekvésének derüs történetét mondja el líraian Jákóbtól, az eszmélő embertől
Józsefig - aki akár kortársunk is lehetne. József fejlődése a szélsőséges
individualizmustól a thomasmanni humanitáshoz vezet: főhőse a gyerekesen
játékos művész-énből az emberi szükségletek ellátójává válik, aki képességei
révén saját és befogadó népe szolgálatára és javára képes formálni a világot.
Mann regényeinek, elbeszéléseinek, rádióbeszédeinek, leveleinek alapvető
hordozó ereje az a meggyőződés, hogy az írónak, - etikai vonatkozásban is ! -
nemzete reprezentánsának, vezetőjének és nevelőjének kell lennie.
Emigrációjának éveiben fáradhatatlanul harcolt a fasizmus ellen, és
összefogásra búzdította az emberiséget a humanizmus nevében. Ekkor írta
meg az említett ,,nagyeposzát" a József és testvérei című remekművét, mint a
legmagasabb etikai parancsok évezredekre kisugárzó örökségének modern
foglalatát, ,,az emberiség himnuszát" (Eberhardt Hirschler).
- 40 -
MODUL VII. ELŐADÁS:
FONTOSABB ERKÖLCSTANI IRÁNYZATOK ÉS

JELENTŐSEBB ETIKAI SZEMLÉLETMÓDOK
I. JELENTŐS ETIKAI SZEMLÉLETMÓDOK
1. Vallásos és világi (szekuláris) megközelítés
Amint eddigi fejtegetéseinkből láthattuk, minden általunk ismert
vallás tartalmaz erkölcsi előírásokat, de ismerünk számos nem vallásos
etikai felfogást is. Ezek sokmillió embernek nyújtottak századokon át
morális útmutatást. Látnunk kell azonban azt is, hogy az emberek
többségét sem az örök élet reménye, sem a kárhozat fenyegetése nem
képes az erkölcsösség útján megtartani. A legtöbb vallás követői között
találhatók olyan személyiségek, akik az erkölcsi erényeket, mondhatjuk,
a virtuozitás szintjén gyakorolták, miként Assisi Szent Ferenc vagy
Morus Tamás. De nem feledhetjük, hogy a szent háború eszméjét az
iszlám megalapítóitól a keresztes hadjáratok meghirdetőn át a mai fana-
tikusokig számos vallási vezető a magáénak vallotta.
Olyan világi etikát vallunk magunkénak, amely nem vallásellenes,
s természetesen nem ateista, hanem nyitott minden olyan vallási etikával
szemben, amely szolgálni kívánja az emberiség ügyét, küzd a megbé-
kélésért és az igazságosságért, szakítva a korábbi századok passzivi-
tásával vagy hallgatásával. Elfogadjuk azt az álláspontot is, hogy az etika
vallásos vagy világi jellegének megítélésénél nem az a fontos, hogy a
vallási tanítás mennyire egyeztethető össze valamely elfogadott filozófiai
állásponttal, hanem az, hogy az adott vallási tanítás olyan etikai normák
megvalósítására ösztönözzön, amelyek az emberiség és az emberiesség
javát és túlélését szolgálják.
2. Abszolutizmus és relativizmus
Az etikai abszolutizmus szerint az erkölcsi normák abszolútak,
vagyis függetlenek a kultúráktól és a körülményektől. Immanuel Kant,
vagy az olyan intuícionisták (ösztönös felismerők) mint George E.
Moore és David Ross, abszolutisták. Ezzel ellentétben a relativizmus
szerint az erkölcsi kódexek függnek a kultúráktól, funkcionálisak abban
az értelemben, hogy megfelelnek a társadalmi szükségleteknek, és
egyikük sem dominál (nem áll a többi fölött). Az erkölcsi relativizmus
képviselői közé sorolhatók a haszonelvűség (utilitarizmus) képviselői,
vagy a szociális approbációs elmélet követői.
- 41 -
3. Objektivizmus és szubjektivizmus
Láttuk, amikor az erkölcsi normák objektív jellegéről szóltunk,
hogy objektivitáson nem természeti, hanem társadalmi értelemben vett
objektivitást értünk, hiszen erkölcsi cselekedeteink és maga az erkölcs is
alapvetően ember-alkotta képződmények. Hasonló megfontolás szól az
erkölcs szubjektív jellege mellett, hiszen az ember mint morális ágens
szubjektum is, a maga érzelmi, értelmi és akarati képességeivel. Az er-
kölcsi értékek és ezek megvalósítását (érvényessé-tételét) sürgető
normák valójában objektivációk, melyekben az ember saját emberségét
öltözteti tárgyi alakba, és ezáltal a kulturális hagyomány részévé teszi.
Mint a legtöbb helyes elképzelés, az erkölcsi objektivizmus is
lehet egyoldalú, főleg akkor, ha abszolutizmussal társul. E felfogás oda
vezethet, hogy az erkölcsöt egyfajta magába-valónak kezdjük tekinteni,
és kivonjuk minden bírálat alól. Az objektivizmus és abszolutizmus
együttesen alapot nyújtanak az erkölcsi dogmatizmus melletti érve-
léshez, az örök erkölcsi törvények hangoztatásához. Ugyanúgy a szub-
jektívizmus, főleg a relativizmussal szövetségben, a másság mint önérték
hangoztatásához, irracionalizmushoz és anarchisztikus szemlélethez ve-
zethetnek.
4. Kognitivizmus és non-kognitivizmus
Az etikai kognitívizmus (a latin „cognitio" = megismerés szóból)
képviselői azt állítják, hogy az etikai elveknek van megismerési státusuk,
azaz olyan ismeretek, melyeket lehet elemezni, igazolni, megváltoztatni
stb. Olyan etikusok, mint Arisztotelész, Spinoza és Stuart Mill az
erkölcsi normákban olyan gyakorlati tudást láttak, mely az erkölcsös
cselekvéshez eligazítást nyújt.
A non-kognitívizmus hirdetői az erkölcsi ítéletekben pusztán az
erkölcsi alany érzéseinek, beállítódásainak, intuitív felismeréseinek kife-
jeződéseit látják. Az erkölcsi emotivizmus képviselői amikor az erkölcsi
érzéket (azt a feltételezett érzelmi képességünket, mely az erkölcsi dön-
téseknél eligazít) tekintik az erkölcs forrásának, megfeledkeznek arról,
hogy a normák nem pszichológiai, hanem társadalmi képződmények,
noha nem tagadható, hogy erkölcsileg jelentősek az érzelmi motivációk.
Ha csak az érzelmek uralkodnak rajtunk, hajlamosak vagyunk a
racionális megfontolások elnyomására.
Az etikai intuicionizmus (a latin „intuitio" = (be)látás szóból) azt
hirdeti, hogy minden etikai elv közvetlenül nyilvánvaló, és semmiféle
racionális vagy empirikus felülvizsgálásra nem szorul. Ez a méta-etikai
(ismeretelméleti) megfontolás összeegyeztethető számos erkölcsi norma-
rendszerrel, de az esetek többségében dogmatizmushoz vezet.
- 42 -
5. Konzekvencionalizmus és deontologizmus
A konzekvencionalizmus (a latin „consequentia" = következmény
szóból) minden erkölcsi cselekedetet a következményei alapján ítél meg:
a cselekedet csak akkor helyes, ha következményei jók. Ezzel ellentétben
a deontologizmus csak akkor tekint erkölcsileg jónak valamely
következményt, ha az helyes cselekedet eredménye. Más fogalmazásban:
a konzekvencionalizmus számára a jó elsődleges a helyeshez képest, a
deontologizmus ennek ellenkezőjét állítja.
1.~ A deontológusok nem számolnak az érdekekkel: gondoljunk a
kanti kategorikus imperatívuszra, mely az önmagukért teljesített köteles-
ségeket (a kötelességből véghezvitt tetteket) tartja a legjobbaknak.
2.~ A szószerint vett deontologizmus teljesíthetetlen, hiszen még a
legkövetkezetesebb deontológus sem vonatkoztathat el azoktól a társa-
dalmi viszonyoktól, amelyek között él. A sztoikus Seneca öngyilkos-
ságot követett el Néro parancsára, és Kant engedelmeskedett II. Frigyes
Vilmos porosz királynak, amikor időlegesen felhagyott valláskritikai
munkájának publikálásával.
3.~ A deontologizmus nem racionális felfogás, mivel egy racio-
nális és felelős ágens nem hagyhatja figyelmen kívül cselekedetei követ-
kezményeit, saját és mások érdekeit.
4.~ A deontologizmus nincs tekintettel a körülményekre, csak az
fontos számára, hogy valami törvény vagy nem, közömbös számára,
hogy valaki rosszindulatúan hazudik (pl. rágalmaz), vagy pusztán azért,
hogy valakit kimentsen (pl. a titkárnő kimenti főnökét).
5.~ A deontológust egyedül az erkölcsi törvények igazítják el, s ha
ezek a konkrét élethelyzetre nem alkalmazhatók, könnyen tanácstalanná
válik, ellentétben a konzekvencionalistával, aki a mindennapi, való életet
tartja elsősorban szem előtt.
6. Individualizmus és kollektivizmus
Az etikai individualizmus vagy egoizmus (latinul „individuum" =
egyén; „ego" = én) abból indul ki, hogy minden egyén teljesen autonóm,
vagyis önmaga által meghatározott lény. Ennek megfelelően az egyén
szabadsága felette állhat akár olyan szociális értékeknek is, mint az
igazságosság. Az egyéni jogok megelőzik a társadalom iránti köteles-
ségeket, a társadalom, főként az állami, csak eszköz az egyéni jogok
biztosításához. Az erkölcsnek és a jognak az egyedek a címzettjei, ha
pedig konfliktus lép fel az egyéni és társadalmi értékek között, akkor az
előbbieket illeti meg az elsőbbség.
- 43 -
Ezzel szemben a kollektivizmus szerint (latinul „collectus"=

tömeg) az egyént heteronómnak, vagyis a környezet vagy körülmények
által meghatározottnak kell tekintenünk. A társadalmi értékek, mint pél-
dául a biztonság és a béke megelőzik az egyéni értékeket, mint például a
szabadságot. A társadalommal szembeni kötelességek felette állnak a
más egyének iránti kötelességeknek és individuális jogoknak. Az er-
kölcsnek és jognak elsődlegesen a társadalmat (a közjót) kell szolgálnia,
és konfliktus esetén a társadalmi értékek megelőzik az egyénieket.
7. Konzervativizmus és reformizmus
A konzervativizmus elsődlegesen politikai szemléletmód, amely
abból indul ki, hogy a társadalom alapvető érdeke a stabilitás és a
változások gyakran kiszámíthatatlan következményeinek elkerülése. A
társadalomnak saját törvényei szerint kell fejlődnie, és ez csak úgy lehet-
séges, ha szervesen fejlődik. A múlt maradandó értékeit a jelenben is
meg kell őrizni, mert csak így lehet ezek gyarapításán fáradozni. A
hagyományok ápolása és továbbadása nélkül nincs életképes közösség.
A konzervatív politikai szemléletnek vannak etikai következmé-
nyei és kísérőjelenségei: a kötelességek megelőzik a jogokat. A polgá-
roknak hozzá kell járulniuk a közjó gyarapításához, hiszen csak a meg-
lévő javakat lehet elosztani. A jogokból érdemeiknek megfelelően kell
az embereket részeltetni.
Az etikai reformistákat azok az erkölcsi és szociális problémák
mozgósítják, amelyek az emberiség túlélését fenyegetik. Általában
elutasítják a magas katonai kiadásokat, amelyek az oktatás és az egész-
ségvédelem költségvetését csökkentik. Sürgetik azokat az intézkedé-
seket, amelyek megóvhatják az emberiséget az erkölcsi hanyatlástól.
Úgy vélik, hogy az erkölcsnek az emberiséget kell szolgálnia, és a
célokat csakis tiszta eszközökkel szabad elérni. Szerintük az etikai nor-
máknak alkalmazkodniuk kell a megváltozott körülményekhez. Ezért
fontosnak ítélik az erkölcs bírálatát, összekötve ezt a társadalmi viszo-
nyok bírálatával. Az etikai reformerek nem mindig értenek egyet abban,
mivel kell a reformokat kezdeni. Az individualisták azt állítják, hogy az
egyénnek kell előbb megváltoznia, és a reformot kezdje mindenki saját
magán. A kollektivisták szociális intézkedéseket sürgetnek. A szocio-
perszonalizmus szerint egyesíteni kell az egyén és a közösség reformját:
a családi és iskolai nevelés javítása sokat tehet ennek érdekében.
- 44 -
II. FONTOSABB ERKÖLCSTANI IRÁNYZATOK

1. Individuális és racionális önzés (egoizmus)
Mind az individuális, mind a racionális önzés hirdetői az élve-
zetben látják a boldogság forrását, sőt az élet értelmét is. Az individuális
önzés legismertebb képviselőjének Epikuroszt tartják, akinek felfogását
ezért gyakran a hedonizmus névvel illetik (amint erről Epikuroszról
szólva beszéltünk). Az élvezet megszerzésére irányuló törekvés felté-
telezi a fájdalomtól való mentességet, nincs szó azonban Epikurosznál az
élvezetek felelőtlen hajszolásáról és pusztán a pillanatnak-élésről, hanem
olyan élvezetekről, amelyek szilárd lelki nyugalmat (ataraxia) nyújtanak.
A görög gondolkodást átható racionalizmus tehát még Epikurosznál is
megjelenik.
Azt kell azonban mondanunk, hogy a racionalitás csak mérsékli,
de nem szünteti meg az egoizmus egyoldalúságát, mert:
1.~ Az emberek elsődlegesen szociális lények, és többségük hajlik
az együttműködő és segítő cselekvésre.
2.~ Bár a legtöbb embert önérdeke vezeti, ez nem zárja ki, hogy te-
kintettel legyenek másokra is.
3.~ Ha az emberek versengenek is, nem mindig a puszta önzés ve-
zeti őket, hanem személyiségük kibontakoztatása.
4.~ Nem erősítenünk, hanem inkább korlátoznunk kell az önzést,
hogy emberségesen éljünk.
2. Libertarianizmus (szabadelvűség)
A libertarianizmus (az angol „libertarian" = az akarat szabadság
tanát elfogadó szóból) olyan etikai felfogás, mely a szabadságot tekinti a
legfőbb jónak. A XIX. század liberálisai (szabadelvű gondolkodói), mint
John Stuart Mill, a szabadság fogalmát jóval szélesebben értelmezték,
mint mai utódaik. A szabadság felvilágosult hagyományát próbálták a
haszonelvűséggel (utilitarizmussal) egyeztetni.
A mai libertariánusok az egyéni jogok elsődlegességét hang-
súlyozzák, amelyeket másoknak figyelembe kell venniük. Ezzel nehéz
nem egyetérteni. Azonban többségük elismeri, hogy a libertariánus fel-
fogás nem írja elő mások segítését, nem mutat érzékenységet mások
szükségletei és szenvedései iránt. Az állam tevékenységét a tulaj-
donjogok biztosítására szeretné korlátozni, és kifejezetten ellene van
annak, hogy az állam magas adók behajtásával újraelosztó szerepre te-
gyen szert. Így ugyanis az állam korlátozza a polgárokat abban, hogy
vagyonuk felett szabadon rendelkezzenek. Egyfajta „minimális államot“
sürget, melynek nincs joga polgárait jogaikban korlátozni.
- 45 -
3. Utilitarizmus (haszonelvűség)
Az utilitarizmus (a latin „utilis" = hasznos szóból; magyarra ha-
szonelvűségnek fordították) olyan etikai tanok együttese, melyek a cse-
lekvés értékét a hasznossággal mérik. Szokásos individualisztikus és
univerzalisztikus utilitarizmust megkülönböztetni.
A klasszikus utilitarizmus mindig számol mások érdekeivel is.
Jeremy Bentham felfogásának lényegét így foglalta össze: „Legtöbb
boldogságot a legtöbb ember számára!" Ez az elv elsősorban és legmeg-
győzőbben arról tanúskodik, hogy Bentham társadalmi jellegű felfogást
fejtett ki. Elfogadta az emberek egyenlőségének elvét; vélte, mindenki
egynek számít és csak egynek (akárcsak az ókori keleti Zen-tanításban).
Általában a szabály-utilitarizmust elfogadhatóbbnak tartják a cse-
lekvés-utilitarizmusnál, mert az előbbi erkölcsi kódexet is ígér (bár ezzel
mindmáig adós maradt). Ezért inkább metodológiailag jelentős, mint tar-
talmilag. Nem rendelkezik olyan értékrendszerrel, mely megalapozná,
eltekintve attól, hogy minden cselekedetről intuitíven felismerhető, hogy
káros vagy hasznos. Ha azonban nem fogadjuk el, hogy a jó azonos a
hasznossal, nem tudjuk, mi jó és kívánatos, így azt sem, vajon helyes-e
és megtehető-e.
4. Altruizmus (másokkal való tevékeny törődés)
Az altruizmus (a latin „alter" = másik szóból) kifejezést Auguste
Comte alkotta meg. Olyan etikai tan, amely az önzetlenséget, a szoli-
daritást, mások segítésének kötelező jellegét írja elő, emeli ki.
Az altruista etika egyik ősi formája a buddhizmus etikája, melyet
gyakran a gondoskodás etikájának neveznek. E tan szerint a társadalom
etikai alapját a humanista altruizmus elvei alkotják. Ebben az etikában a
család olyan központi egységet alkot, melynek tagjait kölcsönös köte-
lességek fűzik össze, a férfi és a nő szexuálisan egyenlők. Buddha a nők
lelki és erkölcsi kiválóságát kiemelte. Őket tekintette a stabilitás, a
gondoskodás, a türelem és részvét valódi hordozóinak.
Meg kell azonban itt jegyeznünk, hogy a keresztény agape
[görögül = (vallási alapon álló) szeretet] és az altruizmus nem azonosak:
az utóbbinak nem kell feltétlenül vallásosan motiváltnak lennie.
5. Aszkétizmus (önsanyargatás, örömök elutasítása)

Amikor aszketizmusról beszélünk, akkor az emberi lét örömeinek
tudatos elutasítására kell gondolnunk, mint az erkölcsi tökéletességhez
való eljutás módjára, amely gyakran egészen az önsanyargatásig ter-
jedhet. Az aszketizmus legtöbbször vallási motivációjú, de kiindulhat
pusztán filozófiai megfontolásokból is.
- 46 -
Az aszketizmus egyik első kifejtése és indoklása a hindu vallás Upani-

sádoknak nevezett szent könyveiben olvasható. Ezek a létet szenvedés-
sel telinek és múlandónak tartják. A születéssel és a halállal pusztán a
szenvedés újabb és újabb lehetőségei jönnek létre az ember számára.
Jelentősen különbözik ettől a keresztény aszketizmus, amely legtisztább
formában a szerzetesség eszményében ölt testet. A szerzetességet az
emberi lét megszentelődése keresztény formájának nevezhetjük.
6. Természettörvény - felfogás
A természettörvény-felfogás („lex naturae" latinul = természet-
törvény) nemcsak az etikában, hanem a jogfilozófiában is jelentős.
Képviselői azt állítják, hogy az ember bizonyos elvitathatatlan jogokkal
és kötelességekkel születik, és ezek megelőzik a megegyezéses normákat
és törvényeket. Ezt a felfogást elsőként a sztoikus filozófusok hirdették.
Az újkori gondolkodók közül Grotius, Hobbes, Spinoza, Hume, Kant és
Rousseau elfogadták a „lex naturae" elvét, bár Istenre nem hivatkoztak.
A természettörvény-felfogásokban közösnek tekinthető elvek:
1.~ Éljünk természetesen (naturalisztikus felfogás).
2.~ Amennyire lehetséges, hallgassunk mindig értelmünkre (racionalisz-
tikus felfogás).
3.~ Törekedjünk a jólétre és a lelki békére (eudaimonikus).
4.~ Vegyünk részt a közéletben (mérsékelten kollektivista).
5.~ Tekintsük az embereket és kultúrákat egyenlőnek (egalitarius).
7. Nihilizmus (tagadás) és szkepticizmus (kétkedés)
Számos gondolkodó tagadta az etikai nihilizmust (latin „nihil" =
semmi szóból), vagy legalábbis kétségbe vonta (etikai szkepticizmus
„szkepszis" görögül = kétely) az erkölcs vagy a fönnálló (szokás)
erkölcs, és vele együtt az etika szükségességét.
Így Marx és Engels ifjúkori munkájukban az erkölcs ellen foglal-
tak állást, amennyiben az erkölcsről, a vallással és joggal együtt, mint
olyan ideológiai formációkról szóltak, melyek mögött osztály-előítéletek
és -érdekek rejtőznek. A későbbiekben már engedékenyebben fogal-
maztak, és az osztálytársadalmak ideologikus erkölcseit szembeállították
a jövő erkölcsével. Az erkölcsi nihilizmus reprezentánsaként azonban
legtöbbször Friedrich Nietzschére szoktak hivatkozni. Noha lelkészi
családból származott, a kereszténységet, mint rabszolgaerkölcsöt
utasította el, amely - szerinte - lerombolta az ókori természetes és
pogány értékeket, sőt később még saját értékeit is aláásta.
Ha az erkölcs netán puszta illúzió, akkor mindenképpen jótékony,
hiszen arra irányul, hogy javítsunk önmagunkon és segítsünk másokon.
- 47 -
MODUL VIII. ELŐADÁS:

MAGÁNERKÖLCS ÉS KÖZERKÖCS.
ERKÖLCS, TUDOMÁNY, MŰVÉSZET, TRANSZCENDENCIA
I. CIVILIZÁCIÓ, MAGÁNERKÖLCS ÉS KÖZERKÖLCS
1. - Civilizáció - mint az emberi vívmányok összessége
„Cívis" = polgár —> civilizáció: a kultúra legfontosabb területe,
vívmányok —> amit az emberiség a technika segítségével elért
2. - A természettel kapcsolatos felfogás változása
- ókori etikai viszony = ember-ember közötti kapcsolaton alapszik.
- biblikus hagyomány szerint = a természet adott —> nem átalakítható
- reneszánsz és reformáció szelleme —> a tudás hatalom, művelni kell
- technikai fejlődés —> mesterséges környezet --> második természet
3.-A természeti korlátok ismerete
- ókori, középkori sztereotípia —> a természet sebezhetetlen
- a mai technika következményei—>közvetettebbek, sebezhető természet
4.- A megnövekedett felelősség
- környezet iránti felelősség —> az ember része és átalakítója !
- humánus magatartás: az elpusztítható természet megvédése !
- az élet minőségi teljessége —> természeti környezet óvása !
- emberiség összefogása —> biológiai egyensúly —> világbéke !
A.- Elemi magánerkölcsi normák - ókorban, napjainkban
- ENSZ —> Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata 1948. dec. 10.
- emberi jogok —> erkölcsi tartalom - érdem és elmarasztalás
- erény: alkalmasság erkölcsileg jó cselekedetek véghezvitelére
- bűn: erkölcsi rosszra hajló készség + előbbi ellentéte
B.- A közerkölcs kialakult normái
- egyenlőség - mindenkit megillet —> jogok és kötelességek
- egyenlőtlenség - nem születünk egyenlőnek —> lehetőségek
- szolidaritás (közösségvállalás) - tisztességes versengés
- passzív, aktív személyes és szociális szabadság
- igazságosság eszménye = méltányos eljárás: (előbbiek együtt)
II. TUDOMÁNY, MŰVÉSZET ÉS ERKÖLCS
1.- Tudomány, esztétikim és etikum egysége
ÉRTÉKEK, ÉRTÉKRENDSZEREK. HÁRMAS ÉRTÉKKAPCSOLAT
igaz - szép -jó —> tudomány – művészet - etika
- igazság —> a tudományos megismerés tárgya
- szépség (természeti, emberi produktum) —> művészet
- jó cselekedet (emberi tettekben nyilvánul meg) —> etika
- 48 -
2.- Tudomány (felelősségetika) és morálesztétika

Modern technika - más nagyságrendű objektumokkal számol
felelősségetika —> az emberiség távoli jövőjének alakulása akarati
döntést meghatározó erkölcsi tudás - felelősségetika a tudományos,
szakmai ismeretek —> akarat a mindennapokban.
- álláspontja szerint: esztétikai viszonyokban az ember lényegi erői közül
az erkölcsnek: egyeduralkodó, domináns a szerepe van.
- a művészet legfőbb társadalmi funkciója: erényre nevelés
- ókori görög esztétika és etika: szükségszerű kapcsolat az igaz, az er-
kölcsi jó és a szépség között —> évszázadokra meghatározta az európai
tudományos, esztétikai, etikai gondolkodást.
- az erkölcsi jó szerves alkotóeleme lett a művészi értéknek
- a hazugságon alapuló, erkölcstelen, immorális hatású mű nem lehet
művészi szempontból sem értékes —> (pl. proletkult)
3.- Tudomány, művészet és erkölcs különbözösége
a.- tudomány —> célja új ismeretek, technikák tanulmányozása
b.- művészet --> a valóság (minél élethűbb) visszatükrözése
c.- etika —> közege az élet —> emberi viszonyulások elemzése
III. ERKÖLCSI ÉRTÉKEK ÉS ÉRTÉKELÉS
1. Az értékek természete, értékforrások
A valóságban nincsen önállóan értékes dolog, az több tényezőtől függ.
- valójában: az érték kölcsönös tulajdonság (minimum 2 tényező léte)
- érték: valakik, vagy valamik számára --> változatosság
- érték: általában négytagú viszony —> többféle érték létezik, amelyek
nem mindig függetlenek egymástól hanem összehasonlíthatóak. Azt
mondjuk, hogy: a értékes b számára c szempontból d feltétel(ek) mellett
- értékforrás —> emberi természet (szükségletek és kívánságok)
2. Alapszükségletek és méltányos kívánságok
a.- elsődleges szükségletek —> életbemaradásra, túlélésre (víz, levegő)
b.- másodlagos szükségletek —> egészség fenntartása (lakás, ruházat)
c.- méltányos kívánságok —> (szociális biztonság, béke, stb.)
3. Az együttélés etikai normái, preferenciái
- erkölcsi normák: a közösség (nem államhatalom) ellenőrzi,
- megsértését: a közvélemény (nem hivatalos megtorlás) bünteti,
a.- preferencia (értékítélet)—> egyszemélyes vélem.—> ízlés (A jobb:B)
b.- norma (common value) —> mindenkinek: (A mindig jobb --> mint B)
- 49 -
IV. ERKÖLCS ÉS TRANSZCENDENCIA

1. A vallási élmény sajátosságai
transcendo = átlép —> e világon túli
őskor —> ember erején kivüli erők
"külső" segítség: mágia —> befoly.
természetfölötti lények—> politeiz.
fejlettebb forma —> monoteizmus
- ősi- és elövallások, világvallások,
modern (vallások-egyházak, felek.)
Hívők, vallástalanok, ateisták
2. A világvallások erkölcsi üzenetei

India : 1.- brahmanizmus (Kr.e. I. évezred)
- örök törvény – dharma -> Minden-Egy
- jó és rossz cselekedetek —> karma
2.- buddhizmus (Kr.e. VI. század)
-végső cél: Nirvána —> kihunyás
- etikájában: 10 erényes szokás
Kína: ősi hagy. —> sorsistenek
Konfuciusz (Kr.e.551-479)
3.-univerzizmus, később taoizmus 'Mo-ti {Kr.e. 480-397) ,,egyetemes

rend"
4.-az arab világ vallása: Mohamed (572-632): iszlám—>,,hívő odaa-
dás” Allah-nak (Korán) - öt lényeges parancsolat
5.- A kereszténység (zsidóság után kereszténység)
<-— A kereszténység diagramja

- 50 -
MODUL IX. ELŐADÁS:

ETIKA ÉS GAZDASÁG, POLITIKA, JOG KAPCSOLATA.
AZ ERKÖLCSÖS ELOSZTÁS ELVEI
I. ETIKA ÉS GAZDASÁG KAPCSOLATA
-Arisztotelész szerint a piacgazdaság:
1.- családok közötti (normális) termékcsere
2.- haszonszerzés céljából folytatott kereskedés
- Mai, piacorientált világunkban a (piac)gazdaság:
1.- megbecsült tevékenység, akár a tanári, orvosi, jogászi, stb.
2.- de megvetett foglalkozás is: üzletfél becsapása, nyerészkedés.
Gyökeres nézetváltozás a városiasodás, ipari forradalom.
Manapság érveket hoznak föl a piacgazdaság mellett illetve ellen.
A.- ERKÖLCSl ÉRVEK A PIACGAZDASÁG ELLEN
a. a ,,piac” = gátlástalan versengés színtere = kizsákmányoló természetű
b.- piacgazdaság résztvevőit —> a puszta haszonszerzés vezérli, illetve a
másik ember eszközként való felhasználása...
c.- a kizsákmányolás végül is —> elidegenedett világot hoz létre
d.- egyesek erőfölényre tesznek szert (nagyhalak megeszik a kis halakat)
e.- nagy a nyereségvágy --> kísértés az igazság eltitkolására
f.- negatív externális hatások előidézői (környezetszennyezés)
g.- erős a piaci verseny kiélezettsége = erkölcsi szempontból negatív
h.- értékek: merészség, önállóság, kreativitás, önzés, fösvénység stb.
B. - ERKÖLCSI ÉRVEK A PIACGAZDASÁG MELLETT
a.- a piac = a társadalom legtermészetesebb intézménye = legnagyobb
hasonlóságot mutat az élővilág ösztönös viselkedésével.
b.- szabad teret biztosít a tehetség érvényesülésének
c.- a javakat érdemek szerint osztja el
d.- a piaci versenyt áthatja a véletlenszerűség (szerencse)
e.- az egyén tényleges részesedése = saját munkájának gyümölcse lesz
f.- a piac biztosítja leginkább a szabadságjogokat
g.- érdemszerzés a piaci versenyben -> csak helytállással
h.- szándéketika: többségük a közjóra is (!) törekszik (mecénás)
II. AZ ERKÖLCSÖS ELOSZTÁS ELVEI
,,A törvények pókhálók: a kicsiket felfogják, a nagyok szétszaggatják”
'piaci rendszer” szerepe a jövő gazdaságának változó színpadán.
a.- hatékonysági elv túlhajszolása --> súlyos etikai torzulások — >
—> elferdülések —> szociális jellegű összeomláshoz vezetnek
b.- méltányosság túlhajtása --> lefokozza a teljesítményt —>alul-
teljesítés (munkavégzési norma) —> gazdasági összeomláshoz vezet.
- 51 -
AZ IGAZSÁGOS ELOSZTÁS ELVE - ősidőktől kérdés

1. Mindenkinek egyenlő részt ! - egalitárius felfogás
a.- nincs ösztönző ereje, b.-szigorúan egyenlősít (szükségletek)
2. Mindenkinek szükségletei szerint! – kommunisztikus felfogás
a.- szükséglet többértelműsége, b.- divatcikkek, autók motiválása
3. Mindenkinek képességei szerint! - libertariánus felfogás
a.- képességeink jórésze velünk született (zenei, kézügyesség) —>
hiányát nem pótolhatja az erőfeszítés —> ? adók ? rászorulók ?
4. Mindetikinek erőfeszítései szerint! - ambiciózus felfogás
a.- csak a hasznos tevékenységet jutalmazza
b.- egyéni erőfeszítés szempontja (nem számol a szorgalommal),
c.- a tehetség nélküli munka —> átlagon aluli eredményt hoz!
5. Mindenkinek teljesítménye szerint! - liberális felfogás
a.- teljesítmény az elosztási alap —> tehetségesek?, szorgalmasak?
b.- társadalom számára —> teljesítmény —> a közjó gyarapítása
(betegek, fogyatékosok, gyermekek, öregek, stb. munkája ?)
6. A közjóhoz való hozzájárulás szerint! - szociálliberális felfogás
- ? a társadalom ,,körültekintő'' szerepe (betegek, fogyatékosok,
gyermekek, öregek, stb. elmarasztalása ? —> gondoskodás ?)
7. Mindenkinek méltányosan ! - szociális felfogás
a.- a közjó érdekében tevékenykedők, b.- azoknak is javakat, akik
nem képesek a közjóhoz hozzájárulni (méltók a gondoskodásra?)
b- a gyengét óvni --> teret biztosít a rátermettek előrejutásához.
III. POLITIKA, JOG ÉS ERKÖLCS KAPCSOLATA
1.- „Tégy úgy a politikával, mint a tűzzel” – Antiszthenész - „Ne menj
hozzá túl közel, mert megégsz, messze se, mert akkor megfázol."
- az ember -> társadalmi lény -> kettősség: politika, erkölcs
a.- politikus: számolnia kell, hogy erkölcsileg megperzselődik
b.- emberségére nézve nem vonulhat ki a politikai életből mindenki
(Machiavelli: A fejedelem —> erkölcsi aggályok nélküli politikus,
A középkori Angliában: politician = kíméletlen, becstelen, agyafúrt)
- politikusok véleménye —> más területek sem mind erkölcsösek
- Kérdés: mennyire jogosult a politika etikai bírálata ?
- politikus cselekedete —> 1.- a cél a döntő ismérv továbbá az, hogy:
2.- milyen hatása van az emberi viszonyok alakulására ?
3.- milyen az elvhűsége ? 4.- milyen a pártállása ?
5.- az állampolgárok a hatalom eszközei-e ?
6.- humánus eszközökkel vívja-e a küzdelmeket ?
7.- a hatalom nem lehet öncél —> csak a közjó szolgálata !
8.- mi a közösség áldozatvállalásának a célja ?
- 52 -
MODUL X. ELŐADÁS:
ÁLTALÁBAN AZ EMBERI VISELKEDÉSRŐL ÉS

MAGATARTÁSRÓL. VISELKEDÉSI ZAVAROK
1. Általában az emberi viselkedésről és magatartásról
⊗ - Viselkedés – a minket körülvevő világgal való állandó
magatartás tanúsítási mód, melyet legtöbbször a státus és szerep
megnevezéssel illetünk, s amely nem más, mint benső énünknek a
külső, szociális, természeti, társadalmi világ elvárásaihoz, kihívásaihoz
történő harmonikus igazodása.
⊗ - Magatartás – az a mód, ahogy környezetünkkel, az élet, a
társadalom jelenségeivel szemben állást foglalunk. Minden egyes
személyre jellemző, a társas kapcsolatok valamilyen motivációs kontex-
tusára, okozatára visszavezethető megnyilvánulási forma.
⊗ - Státus – társadalmi rangot, munkaköri helyzetét jelölő állapot.
⊗ - Szerep – feladatkörrel kapcsolatos, az egyéniségből folyó
szokásos magatartás. (Megjátszott magatartás – pejoratív értelemben)
⊗ - Nem beszélhetünk viselkedésről, vagy magatartásról anélkül,
hogy az ne szolgálna (az egyén státusára és szerepére nézve) valamilyen
célt, pillanatnyi, vagy perspektivikus érdek(ek)et.
⊗ - Az emberi magatartás- és viselkedésforma nagyon komplex
jelenség, amely sokrétű, sokírányú tényezőtől függ:
- nevelés, gondolatok, érzések,
- kulturális beidegződések, műveltségi fok,
- szokások, szabályok, olvasottság, intelligencia,
- társadalmi beilleszkedési fok, a személy (előzetes) tettei.
2. Magatartásformák, típusok, jellemzők
Mindazok a tényezők, amelyek az embernek, mint racionális lénynek
a viselkedésére és magatartására vonatkoznak, állandóan:
- fejlődnek,
- többtényezősen változnak,
- specializálódnak,
- tökéletesednek.
Viselkedések: - általános jellegűek - mindenütt ugyanazok,
- specifikusak – szakterülettől és képzettségtől függőek,
- megjátszottak – a magatartás csak egy bizonyos célt szolgál.
(Pl. ,,Soha nem hazudnak annyit, mint házasság előtt, háború alatt és
vadászat után.” (Bismarck)
- 53 -
MODUL XI. ELŐADÁS:
VISELKEDÉS ÉS CSOPORTÉLET AZ AUTONÓM

EGYÉNISÉGEK ALKOTTA EMBERI KÖZÖSSÉGEKBEN
I. CSOPORTFOGALOM ÉS CSOPORTFÉLESÉGEK
Csoport – egymással meghatározott szerepviszonyban állók együttese,
melyben az egyes tagok viselkedését a közösség által kialakított értékek
és normák szabályozzák (Muzafel Sheriff meghatározása).
- egyének (egyéniségek) olyan együttléte, amelyben minden tag léte
szükséges az egyes individuális szükségletek kielégítésére (Raymond C).
- valamely tekintetben, valamilyen szempont szerint együvé tartozó
személyek összessége, vagy valamely feladatra egységbe tömörült, szer-
vezett alakulat (Magyar értelmező szótár).
Mindhárom előbbi (és valamennyi létező) megközelítés kiemeli:
• a csoport nem azonos a tagok egyszerű összegével, hanem más
minőség. Az egyén és a csoport viszonya a kölcsönös egymásra
való odafigyelésben nyilvánul meg: interakció, személy(iség)
észlelés, attitűd, együttműködés, építő szellemiség, szociális
szerep, életcél megvalósítás, stb. terén.
• kialakulásakor mindig valamilyen konkrét egyéni, vagy társadalmi
cél, több ember valamely tudatos törekvése, szándéka vezérli.
• ,,létrejöttének minimális fetétele, hogy tagjai tudatában legyenek
minden mástól megkülönböztethető egységmivoltuknak, egymás-
sal interaktív kapcsolatban álljanak, hajlandóak legyenek az
együttműködésre” (Morton Deutsch).
Sokféle csoportváltozat ismeretes:
1.a. - elsődleges (primer) - személyesség, közeliség,
1.b.- másodlagos (szekunder) szervezettség, racionális feladatmegosztás,
2.a. – makrocsoportok – pl. társadalmi réteg, szindikátus, stb.
2.b. – mikrocsoportok - család, baráti társasság, felolvasó-kör.
3. a társadalomban betöltött funkciójuk szerint:
3.a.–formális csoport -valamilyen intézményhálózat szerves része, a
társadalom funk-cionális alapegysége, mely a társadalmi munkameg-
osztásban konkrét szerepet tölt be,
- céljait, feladatait, szervezeti felépítését, belső életrendjét ez
határozza meg,
- sohasem elszigetelt, és mindig létfontosságú alakulat.
- 54 -
II. CSOPORTKÉPZŐDMÉNYEK ÉS CSOPORTJELENSÉGEK

1. – CSOPORTKÉPZŐDMÉNYEK
a. Csoportnormák – a munkamódszerekkel, teljesítményszintekkel,
szokásokkal, viselkedésformákkal, bánásmóddal, erkölcsi követelmé-
nyekkel kapcsolatban alakulnak ki:
ezek mindenki által elfogadott és követett:
- elvárások (a csoporttagoknak magukénak kell érezniük),
- működési elvek (normák betartása, konfliktuskerülés),
- értékítéletek (a csoportmorál szintjén valósulnak meg).
b. Csoportlégkör – a közösség belső életét jellemző és egész tevékeny-
ségét átható, szubjektív természetű képződmény, amely megmutatkozik:
o a csoport alaphangulatában (szakirodalomban: ,,klíma”),
o kedélyállapotában (az egészre vonatkozó sajátosság),
o a csoport egységes érzelmi tónusában ,,kohézió” létezik.
c. Csoportérték – a közösség működése során létrejött, a társadalom
megítélésében is értéknek minősülő eredmény, teljesítmény, amely lehet:
• szellemi produktum,
• anyagi érték, a csoport vagyonát képező
értékek.
2. – CSOPORTJELENSÉGEK
a. Csoporthatékonyság – a csoport teljesítőképessége, amely nemcsak
az egységtől, hanem a tevékenység jellegétől és a tagok teljesítőképes-
ségétől is függ. A jellemző erőmegsokszorosódás csak akkor érvé-
nyesül, ha a tevékenység:
• additív jellegű (minden résztvevő ugyanazt a munkát végzi, pl.
tó-tisztítás),
• diszjunktív jellegű (a nagyobb hatékonyságot az eredményezi,
hogy vannak kiemelkedő teljesítményekre képes tagok, akik
jelentősen javítják az átlagot).
b. Konformitás – a harmóniához szükséges egyensúly megteremtésé-
nek eszköze - alkalmazkodó, közmegegyezésen alapuló viselkedés,
amely nem csorbítja az autonóm egyén személyiségét, s nem igényli a
környezeti elvárások szolgai teljesítését.
c. Csoportközvélemény – a csoport közös véleményét, nézetét,
sztereotípiáját tükrözi egy bizonyos meghatározott témában (a csoport
életvitelében, társas kapcsolatában, stb.).
d. Csoportkonfliktus – a kül. csoportosulások, vagy egyén és csoport
közötti összeütközések.
- 55 -
MODUL XII. ELŐADÁS:

TÖMEGHELYZET. A SZEMÉLYISÉGÜKTŐL MEGFOSZTOTT
„TÖMEGLÉNYEK" VISELKEDÉSE
I. A TÖMEGEKRŐL ÁLTALÁBAN
A tömeg (itt használatos formájára) a követk. meghatározások születtek:
- a társadalom többsége, az átlagos emberek sokasága, összessége
- emberekből összeverődött, kisebb-nagyobb sokaság
- a tömeg természete merőben más, mint az egyéné, a tömegben ugyanis
eltűnnek az egyéni vonások; a tömegben az emberek érzelmei,
gondolatai, szándékai, cselekedetei egy irányba állítódnak, az egyének
egyetlen különös lénnyé válnak (Gustave Le Bon).
- a tömeg nem mutat sajátosan új vonásokat az őt alkotó személyek
tulajdonságaihoz képest, mivel azonban az egyén elválaszthatatlan a
társadalomtól, valójában nincs is külön egyénlélektan, hanem csak
társadalomlélektan van (ez utóbbi ugyanis a legrégibb keletű lélektan, az
egyénlélektan csakis ebből eredeztethető – Sigmond Freud).
- létjogosultsága csak az egyénlélektannak van, a tömegben ugyanis azok
a törvényszerűségek érvényesülnek, mint a személyiségben ( Allport).
- a tömeg valamely külső okból összesereglett (összeverődött), érzelme-
iben és viselkedésében egy ideig egységet mutató emberek szervezett so-
kasága, szerveződés nélküli laza együttese, melyben az egyes személyek
figyelme ugyanazon tárgyra vagy eseményre irányul (Gabriel de Tarde).
II. A TÖMEG VÁLTOZATAI
A tömeg legfőbb meghatározója:
- az ismeretlen egyének együttléte (Gust. Le Bon),
- az emberek szervezetlensége (William McDougall),
- az emberek laza kapcsolata (Karl Jaspers, Philip Lersch).
A tömeg változatai:
1.- Le Bon: a. heterogén – megnevezhetőek (szekták, p. pártok),
b. homogén - névtelenek (sokaság, csőcselék).
2. – Freud: a. természetes - spontán módon összesereglett sokaság,
b. mesterséges – (manipulálásra összegyűjtött tömeg).
3. – William McDougall osztályozásában öt ellentétpár szerepel:
a.- homogén és nem homogén, c. - természetes és mesterséges,
b.- primitív és magasan szervezett, d. - vezetett és vezető nélküli,
e. rövid életű és tartós tömeg.
4. – W. Westley a keletkezés, az azt kiváltó okok alapján:
előzetesen szervezett (tüntetők), spontán (szájtátiak, bámészkodók),
konvencionális tömeg (hagyományos rendezvényen résztvevők)
- 56 -
III. TÖMEGHELYZET ÉS TÖMEGHATÁS

1.- Gustave Le Bon (orvos) véleménye a tömeghelyzetről, amint azt A
tömeg lélektana című művében megjegyzi:
1. – a tömeg homogén, mert benne az egyén ,,tömeglénnyé” válik,
2. –a tömeg lehúzza az egyént, megfosztja személyiség-mivoltától,
3. - a tömegbe sodródott ember megszűnik önmaga ura lenni, porszem-
mé válik, amit a szél tetszés szerint felkap és ide-oda elhordoz,
4.- az egyén tudata feloldódik a kollektív tudatban, az egyén visszahull
az emberiség fejlődésének egy korai szakaszába, és aktivizálódnak benne
az ősember vad ösztönei,
5. - magatartásában a rombolás szükséglete erősödik.
6. - meghúzza magát az erőszakkal szemben, de ő maga kíméletlenül
agresszív és destruktív attitűdöt vesz fel,
7.- érzelmei hírtelenek és szélsőségesek, változók és „fertőzöttek" lesz-
nek, ebből fakadnak primitív, leegyszerűsítő véleményei, hiedelmei.
8.- olyan masszává alakul át, amely csakis egy erős, mindenre elszánt
vezér irányítása mellett képes ismét rendbe szerveződni,
9.- a tömegnek azért is vezetőre van szüksége, mert a tömeg olyan nyáj,
amely gazda nélkül nem tud létezni.A tömeg vezetését magukhoz
ragadók legtöbbje viszont többnyire izgága, agresszív, nemritkán ideg-
beteg ember, akit az uralkodás vágya fűt, s aki megkaparintott hatalmát
despotaként gyakorolja.
10. - e lealacsonyító tömeghatás következménye a türelmetlenség,
felelőtlenség, dogmatikusság, a fanatizmus, a bosszantó bűnök elköve-
tésére való hajlandóság. A tömegbe verődött embert tehát nem a ráció,
hanem a káosz-helyzet vezérli; nem ismer lehetetlent, határokat.
(A fertőzöttség okát Le Bon a szuggerálhatóságra vezette vissza,
a tömeghipnózis előidézőjét pedig abban a „faji lélekben" (kollektív
tudattalanban) vélte felfedezni, amely az agyba beépülve eufóriás,
kontroll nélküli állapotot hoz létre, s a faji adottságok a tudattalanon
keresztül így akadálytalanul irányíthatják az egyén cselekedeteit.
2.- Hypolite Taine (író), a francia forradalom tanulmányozásakor meg-
fogalmazott következtetései szerint:
1.- a tömeghelyzetben a természet nyers erői felszabadulnak,
2.- eluralkodnak az erőszakos érzelmek és indulatok,
3.- megszűnik a racionális (ésszerű) kontroll,
4.- az egyénben regresszió (visszafejlődés, hanyatlás) megy végbe.
3.- Gabriel de Tarde (jogász, filozófus), a Tömegviselkedés és
tömeglélektan című munkája szerint:
- 57 -
1.- tömeghelyzetben az egyén kontrollvesztését az utánzással hozta

összefüggésbe, ugyanis az utánzás ugyanazt a szerepet tölti be a tömeg-
szituációban, mint járvány esetén a fertőzés.
2.- tömegben az utánzás oka a szuggesztióban keresendő, mert az
előidézett hipnotikus állapotban: a. - lazulnak a tudati fékek,
b. - felszínre kerülnek az ösztönös, primitív eszmetársítások,
c. - ezek korlátlan befolyást engednek a tömeg-vezető számára.
4.- Sigmond Freud (orvos, pszichológus, a Tömeglélektan és én-analízis
címen megjelentetett művében álláspontját a következő formában fogal-
mazza meg:
1.- a tömegben nem jelennek meg új tulajdonságok, hanem lénye-
gében az egyének elfojtott indulatai, érzelmei kerülnek a felszínre,
2.- ezeket az erőket a demagóg (agitátor) vezető szaba-dítja fel,
3.- a tömeghatás lényege nem érthető meg a vezető szerepe nélkül,
4.- a tömeg vezérét a „félelmetes ősapa" névvel illette, aki nagy
befolyást gyakorol az „őshordára", az egyes emberek pedig egymásra is,
5.- az egyén kettős befolyásoltság alá kerül: a.- a vezért, ideált követi,
b.- a társakkal azonosul.
5. - William McDougall (esztéta, filozófus) a következőket állítja :
1.- a véletlenszerűen összeverődött sokaság akkor válik
pszichológiai értelemben vett tömeggé, ha
a. - az emberekben van valami közös (pl. közös érdek),
b. - képesek egymás befolyásolására.
2.- a tömegképződés legfőbb mozgatója az ún. érzelmi indukció
– ezen pedig azt a kölcsönös jóérzést értette
a. - amelyben az egyének képesek feloldódni,
b. - amely együttmaradásra készteti őket.
3. - az alacsony intelligenciájú személyek (tömegemberek) veszé-
lyesek, mert: a.- csökkentik a tömeg általános intelligenciaszintjét,
b.- megfélemlítik az intelligensebb egyéneket,
c.- akadályozzák a szabad gondolkodást.
6. - William Trotter tömeghelyzet-értelmezése így foglalható össze:
1.- a tömegképződést az ún. nyájösztönnel magyarázta (az ő
értelmezésében ez azt jelenti, hogy az egyén tökéletlennek érzi magát, ha
egyedül van, ezért hajlik arra, hogy a sokaságban egyesüljön másokkal),
2.- a „nyájösztön" miatt kialakul a „tömegfertőzés", aminek
következtében a tömegen belül minden cselekedet „ragályossá" válik.
7. - Jean Plaget és Henri Wallon a tömegmegmozdulások természeté-

ről a következőket állítják:
- 58 -
1.- itt az egyén hiszékennyé, befolyásolhatóvá válását, és a

2.- primitív gyermeki gondolkodás szintjére való lesüllyedést az ősi
szimbólumokban való gondolkodás, a tömegszituáció váltja ki;
3.- az éntudat helyébe a mitudat lép, ami maga után vonja: a felelős-
ségérzet elvesztését, félelemérzet csökkenését, gátlások feloldódását.
4. – kiiktatódnak az egyéni életvezetésben érvényesülő fékek,
5. – a tömegemberek viselkedése a tömegközelségben változik meg,
mivel: a.- az ember több személyiség ötvözete (Le Bon !),
IV. TÖMEGJELENSÉGEK
1. - A közvélemény – funkciója : valamely társadalmi tény magyarázata
- hatást gyakorol: a.- a társadalmi élet legkülönbözőbb témáira,
b.- az egyes emberek beállítódásaira, véleményére, reagálásmódjára.
Az idők során értelmezték: - az egyéni vélemények halmazaként,
- a spontán véleményalkotási folyamat eredményeként,
- egy-egy társadalmi réteg kialakított álláspontjaként,
- valamely társadalmi kérdés együttes megítéléseként.
2. - A híresztelés – értesülés, esemény, vagy szóbeszéd alapján elterjed
vélemény továbbadása. Megjelenésének feltételei :
a .- az aktuális események fontosak legyenek,
b.- a hírek ritkák, hiányosak vagy félreérthetőek legyenek.
3. - A rémhír – a hírterjesztés specifikus, negatív változata, a valóságos
híranyag helyettesítője. A rémhír jellemzője: - a valótlan és jelentősé-
gében felnagyított (olykor ellenséges célzattal terjesztett), nyugtalanító
vagy rémületet keltő, bizonytalan hírbeszámoló.
a. - feszültséget kelt az emberekben, megbontja biztonságérzetüket,
b. - a tömegemberek ezt csak úgy képesek elviselni, ha tovább-
adják (megosztják egymás között a negatív belső érzést).
4 .- A pletyka – bizalmas, tapintatlan, felelőtlen híresztelés, amelynek
célja valakinek kisebbítése, befeketítése – lényege tehát a negativitás,
sorsa pedig a rémhírhez hasonló: idővel elporlad a nyilvánosság előtt.
5. - A propaganda (latin: terjesztés, szaporítás) – a tömegember
tudatformálásának hatékony eszköze, előre (dogma alapján) megszer-
kesztett minta népszerűsítéséből áll, amely a legtöbb esetben:
a. - alkalmas a véleményalakításra,
b. - öszpontosított hatást kell kifejtenie a befogadóra.
6. - A divat – mint az ,,időhöz kötött közkedveltség”. Kettős tendencia
érvényesül, éspedig: a.) konformizmus b.) exhibicionizmus
Lényegét tekintve a társas érintkezés, a viselet, az öltözködés módját és
az élet sok egyéb külső formáját irányító és koronként változó szokások
összessége.
- 59 -
MODUL XIII. ELŐADÁS:
VISELKEDÉS AZ ÜZLETI ÉLETBEN,

AVAGY EGY KIS ÁLTALÁNOS ILLEMTAN
I. TISZTELETADÁS KINYÍLVÁNÍTÁSA AZ ÜZLETI

ÉLETBEN
A tiszteletadás úgy van meghatározva, mint egy magas elismerés
és tisztelet egy idősebbel vagy egy felsőbbrendüvel szemben. Az üzleti
életben a külső látogatókat is tisztelnünk kell. Meg kell tanulnunk
hogyan tegyük ezt karrierünk elejétől és folytassuk, gyakoroljuk mind-
addig, míg odajutunk, hogy mi önmagunk megérdemeljük ezt a tisztele-
tet mások részéről. (És ne úgy gondolkodjunk, mint az a tizenéves
tanuló, aki azért nem adja át a helyét az autóbuszon, mert arra gondol,
hogy mikor öreg lesz, őt sem fogják a fiatalok hellyel kínálni...)
1. Állva és / vagy ülve

Amikor valaki (függetlenül a nemtől) belép az irodába, úgy a
vezető személyek, mint bármely más alkalmazott aki ott jelen van, fel
kell állnia és illendően köszönnie az illető személynek. Amikor egy
látogató érkezik, a vállalat ott jelenlevő emberei fel kell hogy álljanak,
nemcsak egyszerűen udvariasságból, hanem azért is, hogy az érkező
(idegen) megtisztelve és szívesen látottnak érezze magát.
A helyfoglalás
Egy fiatal menedzsernek meg kell tanulnia, mikor és hova üljön le.
Létezik egy íratlan szabály a helyfoglalásról: a fiatalabbak ne foglaljanak
helyet addig, míg az idősebbek nem jelzik, hogy hova ülhetnek, vagy
amíg a legidősebb nem foglalt helyet. Mihelyt az idősebb vagy
magasabb beosztású személy jelezi, hogy hol foglalhat helyet a fiatalabb,
ennek a hely felé kell tartania, majd hangosan,,köszönöm" szóval kell ezt
megköszönnie. Penibilis helyzet alakulhat ki, ha az illető helyiségben az
emberek állnak és kérdezik, hogy hova ülhetnek le. Annak, aki az ülést
vezeti, meg határoznia mindenkinek a pontos helyét a tárgyalóasztal
körül, ahol a megbeszélést (konferenciát) tartják, valamint a vendég-
fogadónak (gazdának) ki kell jelölnie azt a helyet, amelyet a vendég
(idegen, meghívott) a szalonban elfoglalhat.
2. A bemutatás és bemutatkozás művészete
A legfontosabb dolog a bemutatkozással kapcsolatban az, hogy
meg kell tennünk, még akkor is, ha elfelejtjük a neveket, összeza-
varodunk, vagy éppen nem jut eszünkbe a helyes eljárás - mondja
- 60 -
Letitia Baldridge, több amerikai elnök protokoll-főnöke, s a továbbiak-

ban általunk használatos (román nyelven is megjelentetett) Complete
Guide to Executive Manners (Third Avenue Edition, New York, 1996)
című könyv szerzője.
Az üzleti életben az egyik legfontosabb kötelesség a személyek
bemutatása és mégis kevés ember tudja, hogy hogyan kell ezt tenni.
Pedig a helyes bemutatásnak nincs művészete, csupán logikán alapul -
állítja Baldridge, éspedig a következő képpen:
- mindig az idősebb személynek mutatjuk be a fiatalabbat,
- egy másik vállalat tagjának mutatjuk be a mi vállalatunk tagját,
- hivatalos személynek mutatjuk be a nem hivatalos személyt,
- egy magasabb beosztású, rangosabb, vagy idősebb igazgatónak
mutatjuk be a fiatalabbat,
- egy kliensnek vagy vásárlónak egy alkalmazottat.
Címek, rangok használata
Amikor a bemutatást azonos kategoriájú emberek között tesz-
szük, általában nem szokás címet használni, csak, ha egy idősebb
személyt mutatunk be, vagy hivatalos ranggal, címmel rendelkező
szakembert. Pl.,,Mihály, öröm számomra, hogy bemutathatom neked az
ifjú alelnököt a vállalatunktól, Madaras Istvánt. István, ő Dr. Erdély
János közgazdász, a ,,Piacgazdaság" c. könyv szerzője". (Jó tudnunk,
hogy az eljárás kultúránként, kultúrkörönként változhat.)
Névmemorizálás
Az a képesség, hogy bizonyos személyek nevét megjegyezzük,
akikkel kapcsolatba kerülünk, elismerést érdemel.
Egyetlen kulcsa annak, hogy több személy nevét észben tartsuk,
koncentrálást igényel, ha csak rövid időre is óhajtjuk ezt, mint pl. egy
összejövetel alatt, vagy egy hétvégi találkozás alkalmával.
Amikor egy személyt bemutatnak nekünk, a nevére kell kon-
centrálnunk, amikor azt kimondják. Ismételjük el gondolatban amíg ki-
mondjuk hangosan: ,,Örülök, hogy megismertem Nánay úr". Gondo-
latban kétszer, háromszor kell ismételnünk és ugyanakkor keresnünk egy
hasonlóságot az illető személy neve és egyik jellemzőjével.
Új ismerős üdvözlése
Az, ahogyan más emberekkel megismerkedünk - hogy reagál
testünk és hangunk - megmutatja milyen emberek vagyunk.
Ha érdeklődésünket kinyilvánítjuk ismerkedés közben, bizonyítva
jó neveltségünket, ezt a másik személy azonnal lereagálja és válaszolni
fog rá (megjegyezzünk, hogy soha nem adódik meg újból az alkalom,
- 61 -
hogy megtegyük azt, amit ,,első benyomás"-nak nevezünk). A jólnevelt

személyek tudják, hogy mialatt ismerkedünk, megjelenik a nem kis
zavart okozó, ún. nervus simpaticus-jelenség.
Kézfogás, kézszorítás
Jó tudni, hogy például az amerikaiak nem szoktak olyan gyakran
kezet fogni, mint más országban az emberek. Sajnálatos, hiszen ez egy
fontos kapcsolat - (érintkezés) egy fizikai közeledés - két ember között.
Sok ember abból (is) értékel - vagy akár éppen (és teljes joggal) ítélkezik
- egy addig számára ismeretlen személyről, ahogyan az kezet nyújt, majd
,,kezet ráz“. (Amikor egy üzletember könnyedén kezet fog, ő is
befolyásolja partnereit, hogy ők is hasonlóan cselekedjenek.)
Egy helyes kézfogás a következőképpen zajlik:
- határozottan (de nem csontropogtatással, vagy energiaszegényen)
- 3 vagy 4 másodpercig tart (ennél nem tovább, és úgy, hogy az illető
személy ne érezzen sem kihívó tapogatást, simogatást eközben, sem azt,
hogy a kezét satuba fogták).
II. LÁTOGATÁS VEZETŐ SZEMÉLY IRODÁJÁBAN

A menedzserek magabiztosan, udvariasan és jó modorban kell
viselkedjenek, attól a perctől kezdve, hogy átlépik annak a helyiségnek
(irodának) küszöbét, amelyet meglátogatnak.
Ahhoz, hogy jó benyomást keltsünk, tartsuk be a következőket:
- Időben érkezzünk - sőt egy kicsit (4-6 perccel) hamarabb.
- Tisztán ejtjük ki saját nevünket, a vállalatét, valamint az illető sze-
mély nevét, akit látni óhajtunk. Értelmes (és az üzleti életben elvárt)
dolog, hogy a titkárnőnek adjuk oda névjegykártyánkat, ahhoz, hogy
könnyen elboldoguljon nevünkkel, a vállalatunk nevével.
- Várjuk meg, amíg megmondják, hova akasszuk ruhánkat.
- Üljünk le és várakozzunk csendben.
- Ne zavarjuk a titkárnőt fölösleges kérdésekkel
- Ha beléptünk az irodába, foglaljuk el a ,,házigazda" által kijelölt
helyet, táskánkat helyezzük magunk mellé, majd helyezkedjünk el
(amennyire lehet) kényelmesen.
- Ha több személy tartózkodik a helyiségben, fogjunk kezet előbb a
házigazdával, majd a legidősebbel, vagy a csoport főnökével (vagy
akivel találkoznunk kellett, aezt követően pedig többiekkel.
- Mérjük föl, kb. mennyi időt szántak nekünk (a lehető leghamarabb,
akár nyomban az után, hogy köszöntöttük).
- 62 -
III. AZ ÜZLETI SZÓRAKOZÁS MŰVÉSZETE.

KISEBB MÉRETŰ SZÓRAKOZÁS
1. Általánosságok
Bármilyen üzleti találkozás alapjában véve egy potenciális vá-
sárlóközönség-vonzás, üzleti tapogatózás, információszerzés.
Az üzleti életben a következõ okokból szórakozunk:
- Viszonozni akarjuk (vagy kell) valakinek a vendégszeretetét.
- Szépíteni akarjuk cégünk image-át (imidzsét).
- Észrevesszük partnerünkön, hogy a szórakozás számára kellemes,
számunkra meg jó eszköz, hogy őt ,,megismerhessünk".
- Új, fontos szerződésekre van szükségünk, hogy több üzletet kössünk.
- Léteznek olyan szolgáltatások amelyeket csak így tudunk meg-
köszönni, vagy olyanok melyeket ezúton hamarabb igényelhetünk.
- Létezik egy ok az ünnepelésre: egy személy névnapja, vagy egy
intézményi évforduló, mely ünneplést érdemel, vagy éppen azt, hogy
ilyen formában nyerjen jutalmazást, megbecsülést, stb.
- Ritkán és csupán a társaságunk, barátaink, vezetőink kedvéért kell,
hogy kedvesek legyünk és jelenlétünkkel megtisztelnünk.
2. Hogyan kell szórakoznunk ?
A szórakozási formák - legyenek azok üzletiek vagy magánjel-
legűek, általában a következű tényezőktől függenek:
- rendelkezésünkre álló idő,
- rendelkezésünkre álló anyagi források,
- ár- és minőség-aspektusa annak, mit meg szeretnénk valósítani,
- ki, vagy kik a még jelenlővő személyek,
- mekkora az általunk követett (üzleti, vagy magánjellegű) cél
fontossága a személlyel kapcsolatban, akit szórakoztatni akarunk.
3. A legmegszokottabb szórakozási formák
A legnépszerűbb szórakozási forma az üzleti élet terén az, amely-
nek az alapja az ember-ember kapcsolat, egy kis csoportban, beleértve
pl. reggelire, ebédre való meghívást, vagy egy pohár italra való invitá-
lást, akár munkaszünetben, akár pedig a napi munka után.
Egy jó menedzsert úgy kell ismerjenek és tiszteljenek, mint egy olyan
személyt, akinek stílusa, modora van. Ez azt is jelenti, hogy tudja,
miképpen bővítse meghívásait és ismeri a szórakozóhelyeket.
Néhány tanács arra nézve, miképpen szórakoztassunk valakit:
- Reggeli egy közeli vendéglőben vagy kávézóban.
- Tízórai elfogyasztása az irodában.
- Az ebéd elfogyasztása egy közeli (nem drága) vendéglőben
- 63 -
- Egy pohár ital elfogyasztása szolgálat után.

- Közös étkezés a feleségekkel (férjekkel) vagy baráttal (barátnővel)
munkaidő után egy közeli vendéglőben.
- Miután közeli kapcsolatba kerülünk valakivel (családjával), fel-
ajánlhatunk egy meghívást az egész családnak akár az otthonunkba, akár
olyan tevékenységre, amely az egész család tagjait érintse.
- Egészen közeli kapcsolat esetén meghívhatjuk partnerünket
családjával, hogy velünk töltse a hétvégét (otthon vagy egy pikniken).
IV. A TÁRGYALÁS MŰVÉSZETE

1. Fontos képességek a tárgyaláshoz
Nem igazán lehet beszélni egy hatékony megjelenésről, egy kimű-
velt hang, hangsúly, hanghordozás nélkül. A mód, ahogy másokkal be-
szélünk majdnem olyan fontos, mint az üzenet tartalma. Ez olyan, mint a
levél, amelyet nem mindegy, hogy jó minőségű papírra, választékos
szavakat használva és szépírással írunk, vagy fordítva.
Egy tárgyalást választékos szavakkal, egy kellemes hangnemben
és a helyzetnek megfelelő hanglejtéssel kell vezetnünk. ,,Az a mód,
ahogyan szóban kommunikálsz, fontos részét képezi a megjelenésednek.
Lehet, hogy kitűnő az intelligencia szinted és az egyetemet summa cum
laude-val végezted, és mégsem vagy képes, hogy kifejtsd sikeresen
ötleteidet a veled egyszintűek előtt, vagy az előadó teremben - mondja
Letitia Baldridge, az amerikai protokoll-szakértő.
Saját üzenetünk közvetítésekor úgy számíthatunk sikerre, ha beszédünk,
vagy tömeg előtti előadásunk alatt:
- megfelelő a választott hang (lásd alább), hangszín és hangerő,
- választékos a nyelvünk, szinonimákat, jelzőket használunk,
- beszéd közben megfelelő testtartásunk (keveset gesztikulálunk),
- egyszerűen, helyesen gondolkodunk,
- általában jól megkonstruált, rövid mondatokat használunk.
2. Az előadó státusának megfelelő jó hang
- nincs jellegzetes akkcentusa (lehet az ország bármely részéről),
- megfelelően erős, magabiztos kiejtése (ami tekintélyre mutat),
- helyes a lélegzés, betartja a szüneteket,
- nagyon hisz benne és magabiztosnak tűnik abban, amit mond,
- néha meleg, meghatódott hangra vált, főleg akkor, amikor fel-
lelkesüve érzi magát valamitől (vagy valaki közbeszólásától),
- beszéde élénk (művelt hang művelt szótárt is magában foglal),
- könnyen érthető, helyes a kiejtése (nem selypít, vagy raccsol),
- jó hanghordozása időnként csak annak érdekében változik, hogy
- 64 -
V. A VÁLLALKOZÁS KÉPE (IMIDZSE)
Az üzleti életben léteznek olyan fontos pozíciók, amelyekre nem

szentelnek kellő figyelmet és gyakran a megérdemelt javadalmat sem,
mégis nagyon fontos szerepet játszanak a vállalat jó képének kialakí-
tásában. Az ilyen pozícióban levő emberek az első személyek, akikkel
találkozunk, mikor belépünk egy vállalat székhelyére.
Átvevő (fogadó) - egy látogató fogadása az irodában ugyanolyan
fontos a cég képét illetően, mint a tégla vagy a habarcs egy építkezésnél.
Annak a személynek, aki fogadja a közönséget a vállalat részéről,
mosolygósnak, jól öltözöttnek (akár egyenruhában) kell lennie, függet-
lenül attól, hogy nő vagy férfi az illető. (Lehet egy széken könnyedén
ülni is, de tisztességtudóan kell beszélni, egy rendezett irodát vezetni.)
Kétféle kitűnő titkárná (titkársági munkát végző személy) létezik:
1. Akik hozzánőttek a céghez, amelynél dolgoznak és főnökük minden
erényéhez, hibájához, gyengeségéhez, viszont nincs semmilyen kíván-
ságuk, hogy fennebb jussanak a hierarchia létráján.
2. Akiknek nagy a vezetés iránti törekvése (ambíciója) és ezt a törekvést
és pillanatnyi helyzetüket ugródeszkaként használják fel, hogy megtanul-
ják, mit kell tenniük a cégnél továbbhaladásuk érdekében.
Egy hatékony igazgató mind a kéttípusú titkárnőt tiszteli. A jó titkárnő
tulajdonságai Letitia Baldridge szerint a következőek:
a) Természetes ösztöne van arra, hogy rendet tegyen a káoszban.
b) A legnehezebb problémák megoldása iránti is ,,étvágyat érez“
és képessége is van azoknak felügyelet nélküli megoldására.
c) Különleges titoktartó képességgel rendelkezik.
d) Jártassággról tesz tanúságot a nehezen kezelhető személyek bánás-
módját illetően, legyenek azok belső emberek vagy külsők, beleértve azt
a kategóriát is, amelybe a főnöke, vagy éppen a főnök barátai, partnerei
tartoznak.
1. Az iroda illemtana
Egy illemtudó titkárnő növeli a szervezet előnyeit. Lényegében ő
határozza meg a hangot úgy az irodájában, mint a másokéban. Ha
folyamatosan és elismeréssel helyt áll telefonbeszélgetéseknél, valamint
a főnöke és az őt összekötő külső világ kapcsolata megteremtésében,
akkor nagyban hozzájárul a cég képének javításához.
Egy okos titkárnő diplomatikusan kezeli az embereket, furfan-
gosan akkor is, ha elutasítóan felel (hogy majdnem úgy érezzék az em-
berek magukat, mintha pozitív választ kaptak volna kérdésükre).
- 65 -
Ha egy titkárnő előrelépni, haladni akar a cégen belül és az igaz-

gató úgy érzi, hogy képes is erre, akkor segítenie kell, hogy elérje célját.
Akkor meg kell magyarázni bizonyos tranzakciók filozófiáját az
üzletben, a főbb döntések mikéntjét, kockázatokat stb. Ha ambíciós és
intelligens, akkor automatikusan mindent megjegyez.
Sok vállalatnál a felső beosztott és titkárnője között az ,,Uram",
,,Asszonyom", vagy ,,Kisasszony" megszólítást használják. Nem megbo-
csátható egy igazgatónak sem, hogy úgy beszéljen titkárnőjével -
eltekintve attól, hogy mennyi idős, vagy milyen fizikai tulajdonságai
vannak - mint: ,,lányom" ,,bogaram“ ,,édeském“, vagy pl. a telefonba:
,,holnap az én édeském felveszi a kapcsolatot a te bogaraddal".
2. Protokoll követelmények hivatalos ebédeknél
Az a mód, ahogyan ,,el kéne legyenek rendezve" a dolgok szóra-
kozás terén, nem csupán valakinek az elképzelése. A fogadás egy régi
hagyomány gyümölcse, amely folyamatok és hibák eredményeként
fejlődött évszázadokon keresztül, megpróbálva megtalálni a leghaté-
konyabb módozatot államelnökök, miniszterek, diplomaták, kulturális
attasék, üzletemberek, katonatisztek, stb. fogadására.
A vendéglátók (végrehajtók) közül akik jó megjelenésüek és szo-
ciálisak, megfelelnek a gazda ,,jobb kezének". Ugyanígy vannak a cég-
nek megbízható barátai, akik egy nagyméretű fogadáson fontos szerepet
töltenek be pl. az asztalok a hangulatának kialakításában.
A vendégek bemutatása
Egy nagyméretű összejövetelnél (50 személy felett) nagy segít-
séget nyújthat egy olyan személy a cégtől aki a bemutatásokat elvégzi.
Ez a személy aki egyaránt lehet férfi vagy nő (általában a bejáratnál áll)
a vendégfogadó csoporttal, akinek jól informáltnak kell lennie a ven-
dégek pozíciójával, rangjával, nevükkel, munkakörükkel kapcsolatosan.
Mikor a bemutatatást végzi, mindegyik meghívottat tisztán és érthetően
nevén szólítja, s pár meleg szóval üdvözli is.
3. A vendégek leültetése - az ülésrend
Nagyon fontos dolog egy összejövetelen meghatározni egy cso-
port üzletember helyét egy asztalnál, legyen az egy magán vacsora
otthon, vagy egy 500 személyre szóló ebéd egy szállodában. Figyelembe
kell vennünk rangjukat, pozíciójukat és a szerint kell leültetnünk őket,
hanem megtörténhet, hogy nem érzik magukat ,,otthon“.
Egy otthoni vacsorához a házigazdák (férj és feleség) nem hasz-
nálnak névjegykártyát saját helyük megjelöléséhez.
- 66 -
Az ülésrendnek is van egy logikája.

Tiszteletbeli helyet (vagy helyeket) kell adni minden esetben:
- egy más országból érkezett vendégnek
- a hozzánk visszalátogatónak, vagy annak rokonának
- az idősebb hölgynek (aztán úrnak)
- olyan személynek, akinek különös karrierje volt (aranyérmes)
- aki az évfordulóját ünnepli
- a rang nélküli vendégek helyénak váltakoznia kell, amennyire
ez lehetséges (férfi - nő - férfi - nő)
- férj és feleség sohasem ülnek egymás mellet! (a négyszemélyes
asztal kivételével, de itt is ülhetnek egymással szemben)
- a szerelmesek (házasság előtt állók) ülhetnek egymás mellett
- nagyobb szabású rendezvény esetén (ha több asztal van), akkor
a férj és a feleség különböző asztaloknál foglalnak helyet
- ha a vendégeknek - akik nem is ismerik egymást -, de ugyanaz
a szenvedélyük (zene, irodalom, stb.) egymás mellett kell ülniük.
Fontosabb ültetési változatok. Két személy esetén
A psichológusok számtalan tanulmányt készítettek az interumán
társalgások szögletes asztalok melletti lefolytatására.
Ha N az általunk elfoglalt helyet és Pl, P2, P3 és P4 rendre a
velünk társalgó partnerek helyét jelzi, akkor a következő öt pozíció-típus
- illetve ugyanennyi kommunikációs kapcsolat jelenhet meg, éspedig:
1- a szemtől-szemben pozíció, vagy „versengési poz." (N---P1),
2- a mellette pozíció, vagy „kooperáló poz." (N---P2),
3- a sarokra pozíció, vagy „kommunikációs poz." (N---P3),
4- a független pozíció, vagy „elszaladási poz." (N---P4), şi
5- a különböző taktikázási, vagy ,,kombinált pozíció(k)”
A ,,sarokra” vagy a ,,kommunikációs” pozícióban elhelyezkedő szemé-
lyek közt valósul meg legjobban és legtöbbször a spontán kontaktus,
általában hatszor annyiszor, mint a ,,szemtől-szemben”(N---P1), és
háromszor annyiszor, mint a ,,mellette” (N---P2) pozíciók esetében.
P4 P1
P3
P2 N
- 67 -
1. - a szemtől-szemben pozíció, vagy „versengési pozíció" - (N---P1)

Ez klasszikus társalgási pozíció, melyre jellemző:
• a megfigyelés előnye,
• mozgás (gesztikulácó) szabadságának előnye,
• a spontán versengés pozíciójába való kerülés (előnye – hátránya !).
• elősegít(het)i az agresszivitást, ,,letámadást” (mivel a tárgyalópartne-
rek hamar tájékozódnak a ,,barikád” másik oldalán ülő (álló) személy
viszonyulásáról és a ,,harc” a tudatalattiban nyomban megkezdődik).
• nem mindig javasolják az üzleti életben (előbbiek miatt)
2. - a mellette pozíció, vagy „kooperáló pozíció" (N---P2)
Az asztal ugyanazon oldalán (mellette) való elhelyezkedés, melyet
jog-gal neveznek kooperáló pozíciónak azért javasolt, mert:
• megelőlegezi a partner iránti gyanútlanságot (a benne való bizalmat),
• tompítja a tárgyalás konfliktusos jellegét,
• (a helyzetből adódóan) a partnerek ritkán veszekednek egymással,
• mindketten elrejthetik a tekintet, a mimika által jelentkező (gyakran
nem kívánt) nem-verbális kommunikációs megnyilvánulásaikat,
• ez az elhelyezkedés bizonyos ,,családias” közelséget, a partnerek
közti barátságot (vagy annak megelőlegezését) is kifejezi.
3.- a sarokra pozíció, vagy „kommunikációs pozíció" (N---P3)
Ez a legjobb stratégiai pozíció, melyet üzleti tárgyalások alkalmára
aján-lanak – bár kevés alkalommal élnek ezzel, mivel így:
• a legjobb pozíció adódik a partner tekintetének és gesztusainak
(általa észre nem vett) megfigyelésére,
• megteremtődik a bizalomkeltés (nyitás) és ez hozzájárul a
kellemes, baráti atmoszféra és együttműködés létrehozásához,
• psichológiai síkon előnyös helyzet teremtődik, nem jön szóba a
tér - az asztal tetején lévő terület - felosztásának gondolata.
4.- a független pozíció, vagy „elszaladási pozíció" (N---P4)
Üzleti tárgyalásokkor soha nem alkalmazzák, csak olyan
esetekben találkozunk vele, amikor két ember kölcsönösen kifejezésre
juttatja, hogy:
• nem akarnak semmilyen kapcsolatot teremteni egymással,
• természetesen, ezért egyességre sem akarnak jutni,
• ez az elhelyezkedés spontán módon alakul ki : - könyvtárban,
vendéglőben, sétaparkban stb.
• kifejezi a személyek semlegességét, egymástól való függetlenségét,
(távolságtartási igényét, vagy éppen egymás elviselhetetlenségét).
5. - a különböző taktikázási, vagy ,,kombinált pozíció(k)”
- 68 -
A gyakran használatos ,,fal melletti” vagy ,,sarokfal pozíció”
fal
H D
rögzített
h1 d1
asztal f a l (vagy
elválasztó)
h2 d2
h3 d3
folyosó
ahol: H – a vendégfogadó (a helyi) delegáció vezetője,

h1, h2, h3 – a vendégfogadó (helyi) delegáció tagjai,
D – a vendég (idegen) delegáció vezetője,
d1, d2, d3 – a vendég (idegen) delegáció tagjai.
VI. A NEMZETKÖZI ÜZLETI ÉLET ILLEMTANA

1. A külföldi munkavállalás előkészítése
Egyre több és több vállalat küldi végrehajtó személyzetét kül-
földre dolgozni, ami az idegen földön való lakást jelenti. Ennek
érdekében ún. kulturális felkészítő programokat tartanak, elsősorban az
illettő ország történelemről, értékeiről, és a meghonosodott munka-
etikáról. Mivel egy ilyen téren felkészületlen személy képes akár pár nap
alatt tönkretenni bármilyen előzőleg kialakított jó üzleti kapcsolatot,
ezért minden vállalat saját érdeke, hogy komolyan vegye végrehajtó
személyzetének kulturális téren való felkészítését akkor is, ha rövid kül-
földi megbizatásról, akár egyszeri kiutazásról van szó.
2. A külföldi üzleti út
Mielőtt elmennénk egy külföldi üzleti útra - akár szerződéskötés
ügyében, akár dolgozni az idegen országba - Letitia Baldridge szerint a
következő lényeges dolgokat kell megtennünk:
- Meg kell tanulnunk néhány kulcsfontosságú mondatot az illető
ország nyelvén (köszönés, bemutatkozás, utazás, stb.).
- Meg kell barátkoznunk minden fontos ún. tabu témával.
- 69 -
- Meg kell próbálnunk megjegyezni bizonyos alapadatokat az illető

országról (elnök, politikai pártok neve, országunk nagykövetségének
címe, földrajza, híres személyiségek neve, stb.).
- Meg kell tanulnunk az ott kialakult szokásokat, protokollt (pl. tud-
junk köszönteni valakit, tudjuk, hogy kinek, milyen ajándékot adhatunk,
és mikor kerülhet sor erre, stb.).
- Meg kell ismerkednünk az üzleti találkozókra vonatkozó, kialakult
szokásokkal (pontosság, hely, időszak, stb.)
3. Munkavállalás idegen országban
Baldrige szerint ebben az esetben általános követelményeknek a
következőket tekintjük:
- Az átlagosnál jobban meg kell ismernünk a nyelvet.
- Ismernünk kell az ország (társadalmi, politikai) alaproblémáit.
-Tanulmányoznunk kell az országban használt mértékegységeket.
- Legnagyobb tisztelettel kell viseltetnünk az ország kulturális
értékeivel szemben (írók, énekesek, művészek, múzeumok,stb.).
- Ismernünk kell a híres sportolók, film- és TV sztárok nevét.
- Gondoskodnunk kell arról, hogy élettársunk és gyerekeink meg felelő
kultúrprogramokon vegyenek részt, amelyek új kultúrába való beil-
leszkedésüket segítik elő. Mindent meg kell tennünk, hogy minél
könnyebben alkalmazkodjunk az új életmódhoz.
4. Az ország nyelvének ismerete
Nem lehet eléggé hangsúlyozni az idegen ország nyelve isme-
retének fontosságát. Egy idegen nyelvet - saját anyanyelvünket (is) -
használva mindennapi munkánkban, olyan minősítés lesz a birtokunk-
ban, amely már első napokban bizonyos szempontból a többiek fölé emel
(levelek fordítása, külföldi látogatókkal való érintkezés, stb.). Ez a dolog
segíteni fog, hogy jó benyomást keltsünk. Egy idegen országban az
emberek automatikusan kedvesen néznek ránk, főleg, ha felfedezik, hogy
beszéljük nyelvüket (legyen az akkor, ha éppen a szálloda recepciósával
kerülünk kapcsolatba, az üzletpartnerrel, vagy éppen egy idegen kol-
légával az iroda másik feléből). Ha megfelelően ismerjük a velünk dol-
gozók anyanyelvét (is), észrevehetjük viselkedése árnyalatainak pozitív
irányban való megváltozását.
5. A fordító, vagy a fordítás fontossága
A hozzáértés és jóakarat föltételezése a helyiek részéről kéz a
kézben tartanak az idegenből jött emberek irányában, különösen, ha üzle
ti ügyek lebonyolításáról van szó.
- 70 -
- A szükséges adatainkat névjegykártyánk egyik oldalára angolul,

másik oldalára pedig az illető ország nyelvén illik ráíratnunk.
- Ajánlatos első leveleinket az illető ország nyelvén írnunk, hiszen így
sokkal szimpatikusabbak leszünk, s a bennefoglaltattak nagyobb
hatékonyságúak lesznek, különösen akkor, ha a címzett kevesbé tud
angolul. Ez esetben tanácsos egy megbízható, kitűnő fordító segítségét
kérni, nem is beszélve arról, hogy ellenkező esetben levelünk címzett-
jének kell fordítót keresnie, s így könnyen előfordulhat, hogy az nem
helyesen fordítja le elképzeléseinket, gondolatainkat.
- Ugyanilyen meggondolásból, az illető ország nyelvére kell lefordí-
tanunk azt a segédanyagot is (szöveg, rajzok ábrák, stb.,) melyeket
magunkkal viszünk az üzleti tranzakció lebonyolítása érdekében.
- Ne javítsuk ki egy angolul kevésbé tudó személy hibáit, még ha föl is
kér rá, hanem próbáljuk meg félbeszakítások nélkül megérteni.
(Pár éve a Kelet Texasi Egyetem bilingvisztikai tanulmányok szakának
végzősei - észlelvén azt a kényelmetlen, feszült pszichikai helyzetet,
melybe a magukat megfelelően kifejezni nem tudó személyek kerültek -
mintegy útmutatóul a következő tanácsokat adták számukra:
- Ha ismerjük vendégünk nyelvét, és ő nem beszél angolul, mutassuk
be kollégáinkat (akár más vendégeket) az ő anyanyelvén. Magyarázzuk
el mióta vannak együtt, milyen munkát végeznek ők, melyek a céljaik,
stb. Ezzel már meg is nyertük vendégünk tetszését.
- Hazai tárgyalások előtt győződjünk meg arról, hogy a fölkért fordító
megértette célainkat, az üzleti ügy természetét, annak fontosságát. Aján-
latos előzetesen ismertetni vele az esetleg szóba jöhető szakszavakat,
zsargonokat, vagy éppen a kényesebb kérdéseket.
- Ha idegen vendégeket fogadunk, biztosítsunk számukra kétnyelvű
tervet, s készítsünk kézük ügyébe határidőnaplót is.
- Ha magunk látogatunk el idegen országba, kérjük meg ottani üzlet-
társunkat egy számunkra megfelelő fordító alkalmazására.
- Ha nincs jelen fordító, és meghívottunk nem beszéli folyékonyan
nyelvünket (vagy az angol nyelvet), gyakrabban tartsunk szüneteket és
rövid összefoglalókat (angolul), az addig elhangzottakról.
- Soha ne mondjunk fölösleges anekdotákat, vicceket, és ne hasz-
náljunk ,,tájszólást", hiszen ezt az idegen akár sértésnek is veheti.
- Ha két személy fordító segítségével tárgyal, akkor a fordítónak
közöttük kell ülnie, akihez épp olyan udvariasan kell fordulni, mint bár-
melyik más vendég fele. Természetes, a tárgyaló feleknek látniuk kell
egymás arcát, hiszen ők testbeszéd és gesztusok által is kommunikálnak
egymással (még akkor is, ha a fordító közöttük van).
- 71 -
- Magas szintű tárgyalás, vagy ünnepi vacsora alatt - amelyen állami

tisztségviselők, hivatalnokok, diplomaták, stb. vesznek részt - a fordító
egy kis széken foglal helyet (a két legrangosabb személy között, kissé a
hátuk mögé húzódva), s a fordítás alatt ők ketten egymás közelében ma-
radnak. Ebben az esetben a fordító nem vacsorázik, hanem csak fordít.
(Természetesen, biztosítanunk kell a fordító kiszolgálását is, hiszen
munkája végeztével neki is kell vacsoráznia.)
VII. AZ ÜZLETI AJÁNDÉKOZÁS MŰVÉSZETE
1. Általában az ajándékozásról
Üzleti kapcsolatokban az ajándékozás különleges művészet – állít-
ják a szakemberek. Ha ezt kedvesen és körültekintően tesszük, meg-
nyerjük a címzett rokonszenvét és hozzásegít minket egy új kapcsolat
létrehozásához, vagy éppen egy régi kapcsolat felújítását segíti elő.
Amikor ez nem történik a megajándékozott szokásainak, elvárásainak
megfelelően, akkor könnyen zavarba, kényelmetlen helyzetbe is hoz-
hatjuk személyét, bosszúságot okozhatunk címzettünknek, mit természe-
tesen sem magunknak, sem számára nem óhajtunk. Ma - nagy általános-
ságban, úgy a köz-, mint a magánszférában - sok üzletember kételkedően
viselkedik az ajándék elfogadásával szemben (ami könnyen érthető, ha
pl. a megvesztegetésre gondolunk).
Pedig van járható útja ennek is. Elsősorban: nem szabad soha anyagiakat
(pénzt) ajándékozni egy olyan partnernek, akivel éppen egy üzletkötés
közepénél tartunk. (Ez akár úgy is vehető, hogy befolyásolni próbáljuk
későbbi döntését.) A komoly üzletemberek többsége vallja, hogy a
legszebb ajándék az egyszerű, baráti közeledés, vagy helyzetének meg-
könnyítésére irányuló tett (segítség utazásában, szállás- és étkezéshely
keresésében). Léteznek persze alkalmak (és indokolt helyzetek), amikor
adhatunk (küldhetünk) ajándékot, virágot üzleti partnerünknek, éspedig:
- Ha meg akarunk köszönni valamit (ebédet, szolgálatot).
- Hogy bátorítsunk valakit (pl. azt, aki új munkahelyre került).
- Bocsánatot kérünk (mert előbb megsértettünk valakit, vagy meg-
feledkeztünk egy ígéretünkről, elkéstünk egy találkozóról).
- Ha szerencsét kívánunk (születésnap, névnap alkalmából).
- Ha gratulálunk (díj megnyeréséért, előreléptetésért, stb.)
2. Az ajándék átadása
- Ha van rá lehetőség, az ajándékot személyesen illik átadni.
- Szépen, ízlésesen be kell csomagolni.
- Ajándékunkat jószándékunkról tanúskodó, borítékba helyezett
névjegykártyánkra írt szavaink kíséretében kell elküldenünk.
- 72 -
VIII. AJÁNDÉKOZÁS NEMZETKÖZI VONATKOZÁSBAN

1. Ajándékozás külföldi számára
Az ajándékozás, bár az üzleti élet részét képezi, fontosabb olyan
esetben, amikor az üzleti kapcsolat két különböző országot képviselő
személy között jön létre. (Egyes idegen üzletembereknek az (volt) a
véleménye pl., hogy az amerikaiak durvák és anyagiasak. Az olyan kis
ajándékok, amelyek jóízlésrõl és fantáziáról tanúskodnak, hozzájárul-
hatnak ez általános vélemény megváltoztatásához - mondja Letitia
Baldrige. Hiszen ajándékot átadva elsősorban azt bizonyítjuk, hogy
másra is tudunk gondolni, nemcsak önmagunkra.
Ha nem vagyunk otthonosak az ajándékozási szokások terén (ami
egy másik országot illeti), kérjünk tanácsot a témában, pl.:
- Egy üzlettárstól, aki ismeri az illető ország kultúráját.
- Egy hivatalnoktól, vagy éppen az illető ország konzulátosától.
- Egy üzletembertől, aki jelenleg az illetõ országban él.
És akkor figyeljünk arra, hogy:
- az általunk megvásárolt ajándék ne legyen túl drága (amint azt
előbb láttuk: a címzett megvesztegetésnek veheti),
- a legjobb ajándék az, amit a címzett szeretne (kívánna), amit a
titkárnőjétől, családtagjaitól, vagy egyik társától tudhatunk meg),
- nagy jelentősége lehet a szakmával kapcsolatos ajándéknak,
- értékes lehet a mindkét országgal kapcsolatos ajándék,
- ízlésesen csomagoljuk, vagy csomagoltassuk be ajándékunkat.
Egészen másképp tevõdik föl a kérdés akkor, ha egy olyan közeli bará-
tunkat akarunk megajándékozni, aki pl. többhónapos külföldi útra ké-
szül. Ebben az esetben meglephetjük õt a következő (számára később
szükséges dolgokkal, mint pl.):
- az illető országról szükséges információkat tartalmazó dosszié,
- az illető ország fontosabb kormányzati képviselőinek listája,
- érdekes cikkek jelenlegi kiadványokból (az ország nemzeti ün-nepei-
ről, a fontosabb múzeumokról, kulturális intézményekről, sport-életről,
neves csapatokról, jó szállodák nevéről és címéről, a jelentősebb üzle-
tekről, fodrásszalonokról, a barátunk nyelvét beszélő orvosok nevéről és
telefonszámáról.
2. Néhány tanács az ajándékozáshoz
Az iszlám országok kivételével egy üveg ital mindig jól jön.
Nemrég még illetlen ajándékszámba ment, ha egy nő (a vezetők közül)
valamilyen italt vitt egy (vezető beosztásban lévő) férfinak, de nap-
jainkban a dolgok e téren is megváltoztak. Függetlenül attól, hogy aján-
- 73 -
dékozó nőről vagy férfiról van szó, és attól, hogy a megajándékozott

kicsoda és milyen italt kedvel - még mindig ez a legjobb (első) ajándék.
(A kapott - jellegzetes külföldi - italt bármikor fel lehet használni
,,étvágyhozóként", akár egy különleges alkalomkor, akár az irodában
vagy éppen otthon - mondja a szakember.)
- Ha egy kis, modern (és nem túl drága) elektromos készüléket válasz-
tunk ajándékba, meg kell érdeklődnünk, mennyi a vámilleték (ha van rá),
és úgy intéznünk, hogy azt mi fizessük (ha pl. csomagban küldjük). Jó
hozzá olyan csatlakozót is vásárolni, amely biztosítja annak működését
(természetesen az illető országban használatos áramforrás paraméte-
reinek megfelelően).
- Ha a külföldi üzlettársunk folyékonyan beszél angolul, akkor akár
egy ,,best-seller"-könyvet is ajándékozhatunk neki, természetesen olyan
témában, ami iránt érdeklődik (érdeklődhet).
- Általában ízléses toll- vagy ceruza-szetteket mindig szívesen elfo-
gadnak. Ha a szetteken az általunk képviselt társaság márkáját is
olvashatják, vagy akár a megajándékozott cégének nevét tartalmazzák,
annk különösen örvendenek. (Ne felejtsünk el tartalék golyóstoll- vagy
ceruza-betétet küldeni az illető szettel, főképp, ha azok különlegesek).
- Egy doboz jó minőségű papír mindig jól jön (férfinak válasszunk:
szürkét, kávébarnát, pirosat, nőnek: fehéret, kéket, lilát).
- Bármilyen korosztálynak ötletes lehet egy zenéhez kapcsolódó aján-
dék (klasszikus zene, jazz, folk, country vagy rock kazetta, CD.)
- A család tagjainak: cukorka, sütemény, egy doboz édesség.
- Ruhaneműt ajándékozni több szempontból is kényes, nem is be-
szélve olyanról, amelyhez a megajándékozott (nő) méreteit, ízlését is
ismernünk kell - , de semmiképpen se ajándékozzunk fehérneműt!
- Örömet szerezhetünk farmer és western kiegészítőkkel is.
- Attól függűen, hogy milyen viszonyban vagyunk az ajándékozottal,
vehetünk neki pulóvereket, addidast, sí-sapkákat (a sí klubok és amerikai
csapatok nevével), trikókat érdekes feliratokkal, híres csapatok tagjainak,
autóversenyzőknek képeivel, aláírásaival, jeleivel stb.
- A komolyabb beosztásban dolgozó férfiak általában örvendenek a
szép zsebkendőknek, nyakkendőknek, bőr-nadrágszíjaknak.
- 74 -
MODUL XIV. ELŐADÁS:
ÉTKEZÉSI KULTÚRA. KÜLÖNBÖZŐ ALKALMAK

ÉS FOGADÁSOK AZ ÜZLETI ÉLETBEN
I. AZ ÉTKEZÉSI KULTÚRÁRÓL
1. ÉTKEZÉS ASZTAL MELLETT
Már az asztalhoz kíséréshez is bizonyos illemszabályok kötődnek.
A házigazda kíséri az asztalhoz vendégét, vagy a háziasszony a
fővendéget és a házigazda annak feleségét.
A leülés az étkezés első mozzanata (az esetleg állva elfogyasztott
aperitív után). A székhez kísérés és a leülésben a hölgyeknek nyújtott
segítség után mindenkinek magának kell gondoskodnia a kényelmes
ülésről. (Ha a szék túlságosan távol van az asztaltól, nagyon előre kell
hajolni, ha túlságosan közel, az a nélkülözhetetlen mozgásteret korlátoz-
za; mindkettő helytelen és kellemetlen. Az előbbi esetben a szék elejére
kell ülni, a hát támasz nélkül marad, a lábak viszont az állandó támasz-
kodás miatt hamar elfáradnak. Az előredölésből kényszerüen adódik az
asztalra könyöklés, a hátradőlésből az „elfekvés" - mindkettő illetlen.)
Igazán kényelmes üléskor úgy helyezkedünk el, hogy a comb alsó ré-
szének a szék teljes alátámasztást nyújt, mentesítve a lábakat (különösen
a magas sarkú cipőt viselő hölgyeknél) a test fárasztó megtámasztásától.
Testtartás étkezés közben
Könnyedén az asztal fölé hajolhatunk, de sohasem mélyen a tá-
nyérra. Az evőeszközre mindig csak annyi ételt helyezünk, amennyi
biztonságosan - lehullás nélkül - a szajunkig emelhető. Így a kanalat
például nem illik színültíg meríteni, mert a lecsöpögő leves nemcsak
gusztustalan, hanem a ruhánkra is fröccsenhet. Ha túl sok ételt veszünk a
szánkba egyszerre, kellemetlen helyzetbe kerülhetünk, amikor hirtelen
válaszolnunk kell valakinek.
Az asztal melletti beszélgetés az alkalom, az ülésrend, a hivatalos-ság, a
résztvevők egyénisége szerint változó. Lehet hangsúlyozottan hivatalos
vagy protokolláris, szakmai, vagy kötetlen, barátságos, tréfálkozó -
akármilyen. Ne feledjük: „hivatalos minőségben minden kijelentésünk
hivatalosnak számít" - lett légyen az magánvélemény, vicc, idézet,
akármi.
A terítés. Terítéskor a következők kerülnek az asztalra:
- tányérok (amelyek azonban nem okvetlenül az első fogásra szolgál-
nak, s annak felszolgálása előtt levehetők), ezeket fogásonként természe-
tesen cserélik;
- 75 -
- a menűhöz szükséges evőeszközök, mégpedig használat szerinti sor-

rendben kívülről befelé, a kések (élükkel a tányér felé fordítva) és
kanalak mindig jobboldalt, a villák (ha késsel együtt használandók) bal-
oldalt (ha kés nélkül, akkor desszerthez, s így a tányér fölött). A kétol-
dalt elhelyezett evőeszközöket kívülről kezdve használjuk az egyes fogá-
sokhoz, a főétel utáni fogásoknál a tányér fölé helyezett evőeszközöknél
a sorrend felülről kezdve halad lefelé.
- a poharak, minden italféleséghez külön, ami gyakorlatilag azt jelenti,
hogy a tányér felett középtől jobbfelé nagyság szerint csökkenő sor-
rendben állnak, legbelül, vagyis a poharak bal szélén a vizespohár, amibe
az étkezés kezdetén (vagy előtte) töltenek. Azután folyamatosan, fo-
gyasztás szerint, és bármikor illik inni is belőle, mellette jobb felé a
pezsgőspohár (vagy konyakos pohár, ha az szerepel az italrendben),
majd a vörös- és fehérboros poharak, s ha az aperitifet az asztal mellett
fogyasztják, a legkisebb (pálinkás) pohár.
- az asztaldíszek, rendszerint virág és gyertyatartók, de a gyertyatar-
tókba helyezett gyertyákat általában nem gyújtjak meg, vagy ha mégis,
azokat úgy kell elhelyezni, hogy a lecsöpögő gyertya ne kerülhessen az
abroszra; kisebb helyiségekben, főleg magánrendezvényeknél azért
gyújtanak gyertyát, mert az a cigarettafüstöt közömbösíti;
- zászlót díszétkezésnél is egyre ritkábban raknak fel az asztalra,
mintegy a találkozó személyesebb és barátibb jellegét hangsúlyozva; ha
mégis, a középső virágdísz két oldalán, fektetve helyezik el őket,
aljukkal az asztal végei felé.
Kínálás, felszolgálás
Elsőként a vendéghölgyeket, majd a vendégférfiakat kínálják,
utolsóként vesz a házigazda (vagy a gyerekei, ha jelen vannak).
Protokolláris vendéglátásnál a kínálás sorrendje az ülésrendet követi:
elsőként a fővendéget és a házigazdát szolgáljak ki. Hölgyeket csak ak-
kor részesítenek előnyben, ha legfeljebb egy-két hellyel ül az ülésrend
szerint a felszolgálásban következő résztvevőtől.
A felszolgálók az ételt mindig balról kínálják a tálcáról, ha azonban
tányérra tálalva szolgálnak fel, akkor a tányért jobbról teszik a vendég
elé. Ha a pincér tálal, elháríthatjuk azt az ételféleséget (pl. a köret
valamelyik részét), amit nem kívánunk, de minden fogásból illik enni;
manapság már ritkán kerülünk olyan bőséges menűsor elé, amit – lega-
lább részben - nem tudunk követni. Ha magunk veszünk, mindig
ügyeljünk az arányosságra, s kedvelt ételeinkből se vegyünk annyit,
hogy másoknak ne jusson, vagy ne bírjuk elfogyasztani. Másodszori
kínálás adott fogásból általában nem szokásos, nem is szükséges.
- 76 -
A felszolgálást, kínálást egy halk szóval vagy fejbiccentéssel illik

megköszönni - ami egyúttal azt isjelezheti, hogy többet nem kérünk.
Pohárköszöntő közben felszolgálni, kínálni nem szabad. Ilyenkor
a pincérek is elhagyják a helyiséget. Ha halk „háttérzene" szól étkezés
közben, azt is ki kell kapcsolni a pohárköszöntő idejére.
A rátukmálás nagyon rossz szokás. A gyakori, ismételt kínálás ugyan
nálunk megszokott, de egy külföldi számára az erőltetést jelenti, hiszen ő
hozzászokott ahhoz, hogy ha kér még, akkor az első kínálásra vegyen.
Hazánktól keletre a kínálásnak a társasági életben fontos szerepe van. Az
araboknál az előételek (mezze) hosszan elnyúló kóstolgatása önmagában
is folyamatos kínálást jelent. Kínai szokás szerint nem indul be a társal-
gás az érdemi témákról, ameddig a partnerek nem esznek valamit a
többnyire gazdag kínálatból.
Ültetési segédeszközök
Nagyobb létszámú résztvevő esetén a házigazda nem mutathatja
meg személyesen mindenkinek a helyét. Ezért ilyenkor - de kisebb
létszám esetén is elegáns, magasabb szint esetén kötelező - ültetési tabló
elhelyezése, s ezzel együtt a teríték mellé névkártya kitétele.
Az ültető tabló az asztal formájának megfelelő - többnyire téglalap
alakú - tartó, amelyen az ülésrendnek megfelelően helyezik el a
vendégek nevét feltüntetö kártyákat.
Az ültető tablót a bejárathoz közel vagy az asztal végén helyezik
el. A vendégek még leülés elölt kényelmesen és feltünésmentesen meg-
tekinthetik, s így az elhelyezkedés zökkenömentes.
Különösen nagy létszámú ültetéses étkezés esetén az ültetési tabló
áttekinthetetlen, s csak tolakodást és zavart okozna. Ilyenkor a fogadók
(pincér, portás vagy protokollos) a vendégnek (miután felismerte vagy
nevét megkérdezte) névjegyborítékban ültetőkártyát adnak át, amely
sematikusan jelzi az asztalt, s megfelelő jelzéssel a vendég helyét. A
további eligazodást a teríték fölött elhelyezett névkártya biztosítja.
Díszétkezéseknél az ültető tabló és a névkártyak mellett gondos-
kodni kell a menükártyákról is, amelyet rendszerint az étterem készíttet
el. A megrendelő kérhet kétnyelvű menükártyát, ilyenkor az egyik belső
oldalán (általában baloldalt) szerepelnek először az ételek, alattuk az
italok magyarul, a másik belső (azaz harmadik) oldalon ugyanez a meg-
felelő idegen nyelven; vagy készíttethetők csak magyar és csak idegen
nyelvű menükártyák (ügyelve,hogy a vendég a megfelelő nyelvűt kapja).
A pohárköszöntő az ünnepélyes és a díszétkezések tartozéka, de
előfordul fogadásokon (elsősorban megnyító aktusként) és egyéb alkal-
makkor is, például családi ünnepély, névnap, születésnap, esküvő.
- 77 -
Pohárköszöntöt először mindig a házigazda, a vendéglátó mond, majd a

fővendég, utánuk mások tetszés szerint. A pohárköszöntő ideje ma álta-
lában a főétel (tányérjainak leszedése) után van; különleges esetekben az
étkezés elején vagy végén is elmondható.
A pohárköszöntőt mondó mindig feláll. (Ez elég figyelemfelhívás, így
nincs szükség a pohár megkocogtatására.) Pohárköszöntő közben enni,
rágyújtani, beszélgetni egyértelműen illemsértés. A pohárköszöntőnél
mindig azzal a pohárral illik koccintani (vagy jelképesen felemelni),
amely az éppen fogyasztott ételhez illő italt tartalmazza.
A pohárköszöntő a szabályok szerint az alábbiak szerint épül fel:
- a fővendég(ek és feleségeik), a többi női és férfi résztvevő megszó-
lítása, először mindig a külföldieké (ez összevonva is történhet);
- a fővendég és a vendégek üdvözlése;
- az alkalom méltatása;
- az alkalomhoz illő mondanivaló kifejtése;
- a jókívánságok kifejezése a fővendég (és családja, a többi vendég)
egészségére, országuk, népük fejlődésére, jólétére.
A pohárköszöntő nehéz műfaj, mivel elemei igen szokványosak és
formálisak. Ezért rendkívül fontos és nagy hatású a szellemes fordulatok,
a sablonon áttörő, eredeti megfogalmazások alkalmazása, nem elcsépelt
idézetek mértéktartó felhasználása, s ez mindig megéri a felkészülésre
fordított időt! Kerülni kell azonban a vicceket, olcsó, közismert adomá-
kat, közhelyszerű fordulatokat és idézeteket.
A pohárköszöntő után koccintás (poháremelés) következik, majd válasz-
ként a díszvendég (a vendég delegáció vezetője) mond pohárköszöntőt,
aminek elemei megfelelnek a házigazda által mondottaknak. A pohár-
köszöntő után rendszerint mindenki felállva koccint, különösen, ha a po-
hárköszöntő az államfő, az uralkodó egészségére hangzik el. Országon-
ként változó szokás a pohárköszöntők megtapsolása; ha ezt valaki kezde-
ményezi, udvariasságból illik követni, de nem feltünően vagy hosszan.
2. ÁLLÓ ALKALMAK
1. A fogadás
Elsőként említendő, mint az álló alkalmak legünnepélyesebb
formája. Hazánkban elsősorban a hivatalos élet körébe tartozik, de
Nyugat-Európában, főleg az ún. „magasabb körökben" a társasági élet-
nek is kedvelt eseménye. Időpontja korábban a délutáni és esti órákra
esett, de évek óta divatba jött a délben adott fogadás, sőt sajtófogadáso-
kat délelőtt (11 órakor) is szoktak rendezni. Idotartama másfél-két óra, a
délben, délelőtt rendezetteké 1 óra.
- 78 -
A fogadás napközben is félünnepélyes, este ünnepélyes alkalom-

nak számít, a megjelenés ennek megfelelő öltözetben szükséges.
(Rendkívüli alkalmakra frakkot is előírhatnak.)
Az érkezőket a terem bejáratánál az ún. fqgadási szalonban várja a
házigazda, esetleg a felesége, a díszvendég, akinek a tiszteletére a foga-
dást rendezik, vagy a fogadást adó szerv egy-két vezető beosztású
munkatársa. Az üdvözlés rövid kézfogás, a köszönéskor rendszerint
nincs idő néhány szónál hosszabb társalgásra, hiszen a vendégek egymás
után érkeznek, s feltartani őket udvariatlanság lenne. A fogadási vonalon
túljutva a meghívottak ismerősökhöz csatlakoznak, beszélgető, változó
összetételű csoportok alakulnak ki. Ez jó alkalom az ismerkedésre,
bemutatásra, bemutatkozásra, vagy éppen a kötetlen társalgásra.
A fogadási vonal legfeljebb 15-20 percig marad a bejáratnál,
ezután a házigazda a teremben a legfontosabb vendégekhez csatlakozik.
Természetesen a vendéglátó ezen az időszakon belül is elhagyja a
fogadási vonalat, ha legfontosabb vendége megérkezik. (Munkatársai
közül azonban valaki a bejárat közelében marad, hogy az esetleg később
érkező, fontos vendéget azonnal összehozza a házigazdával.
Az italt az első vendégek megérkezésétől kezdve pincérek kínáljak
körbe. Az italkínálat kezdetben lehet tömény (pálinka, vodka, vagy a
fogadást adó országának specialitása, gyakran whisky, szódával vagy
anélkül, jéggel), kétféle bor, esetleg sör, a végén kávé, fontosabb
alkalmakkor konyak vagy pezsgő.
A kínált ital természetesen ingyenes. Kivételt jelentenek bizo-
nyos, a fogadás és a szakmai bemutató keverékét jelentő alkalmak (pl.
egy vendéglátóipari vállalat fogadást rendez, bemutatja éttermeinek
specialitásait), amikor az étel ingyenes, az italt azonban - rendszerint a
legalacsonyabb fogyasztói áron - árusítják.
Az ételeket a terem közepén felállított asztalokra készítik fel.
Általában hidegtálakat, salátákat, sajtot, gyümölcsöket, desszertet
kínálnak, a meleg ételek közül legfeljebb a melegítőtálban forrón tartha-
tó kis darabos specialitásokat: apró töltöttkáposztát, lecsós (magyaros)
virslidarabkákat, pörköltöt, májat, esetleg hazai különlegességeket.
Az étkezés megkezdésére a házigazda ad jelt, szóban kérve fel erre a
jelenlévőket, vagy legmagasabb rangú vendégét az asztalhoz vezetve.
Fogadásokon nem szükségszerú az ún. „trakta", vagyis a bő ételkínálat.
Fogadásokon a teremben rendszerint nincsenek asztalok, székek, bár
nagyobb helyiségekben a fal mellett az idősebbek számára és az étkezés
megkönnyítésére néhány elhelyezhető.
- 79 -
Az állva étkezés nem könnyű: bal kézben tartva a tányért, jobb

kézzel csak egyfajta evőeszközt kezelhetünk, ami villa vagy kanál lehet.
De tartani és kezelni közben a zsemlét vagy kenyeret, a szalvétát, a nők
karján még ott van a retikül is. Ezért célszerű csak olyan ételekből venni
(és csak olyan ételeket kínálni), amelyek ily módon is kényelmesen
fogyaszthatók. A kis asztalkákat - ha vannak - felhasználhatjuk a tányér
letételére, így késsel-villával is lehet az ételt felvágni és odébbmenve
csak villával enni.
A fogadás időtartamán belül a távozás időpontját viszonylag sza-
badon választhatjuk meg. Távozáskor el kell búcsúzni a házigazdától (ki-
véve igen nagy létszámú fogadáson a nem kitüntetett figyelemmel kezelt
vendégeket, illetve ha a házigazda másokkal van elfoglalva). Az angolos
távozás fogalma is ez, tehát elbúcsúzni a házigazdától, háziasszonytól és
feltünésmentesen távozni.
2. A parti
A társasági összejövetelek minden formáját összefoglaló elneve-
zés (az angol party-ból magyarosodva, más nyelveken többnyire meg-
tartva az eredeti írásmódot). Közülük néhány világszerte elterjedt és
gyakori, ezekre bővebben kitérünk.
a.- A koktélparti (cocktail-partv) lényegében a fogadás szerényebb
vagy egyszerűbb formája. Az egyik legkötetlenebb vendéglátási alkalom.
Neve és szokása Amerikából származik. A koktélparti időpontja hagyo-
mányosan a késő délelőtt vagy a késő délután, de gyakorlatilag ma már
bármikor rendezhető. Az érkezés és távozás ideje is sokkal szabadabban
megválasztható, mint a fogadáson. Az öltözet viszonylag kötetlen:
megfelel a hivatali ruha (különösen munkaidőben), de meg lehet jelenni
ünnepélyesebb ruhában is, különösen késő délután.
Nőknél még nagyobb a választék, bár az alkalomnak leginkább
kétségtelenül a koktélruha felel meg. A házigazda (és felesége) fogadja a
vendégeket, akik azután az ismerősökhöz csatlakoznak. Az italt pincérek
kínáljak körbe, a tömény italoktól az üdítő italokig terjed (rendszerint
whisky szódával, Campari, gin tonik- kal, legfeljebb kétféle - vörös és
fehér - bor, higítás nélkül tömény alkoholok közül legfeljebb csak hazai
specialitásokat kínálnak, s mivel sokan saját gépkocsival érkeznek,
nemcsak a nők számára elengedhetetlen az alkoholmentes ital).
Az ételválaszték egyszerű. Nincsenek asztalok hidegtálakkal, ha-nem a
pincérek tálcán hordanak körbe hideg vagy meleg harapnivalót, sonkás,
sajtos, pástétomos, kaviáros stb. kenyérdarabkákat, húsgom-bócot, hús-
vagy májszeleteket, amelyek fogpiszkálóra vagy díszes pálcikákra
szúrva, mustárba mártva fogyaszthatók.
- 80 -
b.- A garden-party (kerti összejövetel, a magyarban is megmaradt a

vegyes garden-parti megjelölés) inkább a helyet jelöli, mint az alkalom
jellegét. Lehet fogadás, vagy koktélparti is, ennek megfelelően
különböző mértékű vendéglátással. Mindössze arról van szó, hogy a
rendezvényt, ha az évszak és az időjárás megengedi, szabadban, kertben
bonyolítják le, és a helyszín természetesen sokféle lehetőséget nyújt az
alkalom színesítésére. Mégis csak ott rendezhető, ahol váratlan rossz idő,
eső miatt a vendégek zárt helyiségekbe húzódhatnak. Esti órákban a
garden-party-t úgy rendezik, hogy a fázósabbaknak lehetőségük legyen
az épületben való tartózkodásra is.
c.- A borkóstoló parti nem más, mint otthon rendezett borkóstoló,
esetleg a szabadságolási időszak végén, amikor mindenki elhoz közös
kóstolásra egy olyan borfajtát, amit szabadságáról, külföldről hozott.
d.- A farsangi parti a farsangi bál otthoni, szűkebb körű változata,
jelmezzel, zenével, tánccal, vendéglátással.
e.- A gyertyafényes parti angolszász szokás, akár vendéglőben, akár
otthon, a világítást gyertyák szolgáltatják, a kínálás az alkalomhoz
igazodik, a hangsúly a gyertyák adta különleges hangulaton van.
f.- A „hajts be parti" abból áll, hogy a meghívottaknak megadják a
gépkocsival követendő útvonalat, s egy adott ponttól kihelyezett jel-
zéseket kell követniük, amíg egy családi házhoz, egy nyaralóhoz, egy
kiskocsmához, vagy más, speciálisan kiválasztott helyhez nem érnek. A
vendéglátás ez esetben specifikus abban, hogy az a helyi sajátosságok
szerint történik. Hazánkban nem szokásos, külföldön az „út az ismeret-
lenbe" utazási ajánlat egyik magánjellegű, veszélyt nem jelentő formája.
g.- A happening-party az összejövetel céljának teljesen szabad meg-
választását jelenti (happening = történés), a program megválasztását a
házigazda irányítja és a félreértések elkerülése végett úgy fogalmaz-
hatjuk meg, hogy ez a helye a legkülönbözőbb (nem durva) bolondságok
és programok megszervezésének. Lehet verseket mondatni, versíró
játékot játszani (mindenki látatlanban ír egy sort a másik után), beöltöz-
tetni a résztvevőket mindenféle régi ruhába, különböző „művészi
tevékenységre" késztetni oket - a festészettől az éneklésig; lehet a
legkülönbözőbb társasági játékokat játszani stb.
h.- A kártyaparti mindig célzott és meghatározott létszámú a játékosok
igényelt száma szerint. Rendszerint valaki még segít a felszolgálásban,
esetleg egy éppen nemjátszó játékos, vagy a nemjátszó házastársak, akik
külön partit is rendezhetnek a másik szobában, amennyiben éppen nem
kibicelnek. Aki kártyázó társasághoz szokott, tudja a kibicelés alapsza-
bályát: sosem szabad beleszólni a játékba, a játékosok húzásaiba!
- 81 -
i.- A kerti parti ugyanaz, mint a garden-party, de magánjelleggel,

kötetlenebbül, sokkal inkább a kert körülményeihez alkalmazkodva.
i.- A konyhaparti csak nagyobb lakások konyhájában rendezhető meg,
elsősorban családi házaknál, ahol az alkalom felhasználható olyan
megmozdulásokra, mint a pince kitakarítása, a boroskamra rendbetéte.
k.- A lerohanásparti egy barát vagy egy baráti körbe tartozó házaspár
bejelentés nélküli meglátogatását jelenti. A látogatók ilyenkor mindent
magukkal visznek, ami a vendéglátáshoz szükséges. Természetesen
gondolnak arra is, hogy a látogatási időpont azért ne essen a társasági
élet által megkívánt időpontokon kívülre. Annyit mindenesetre hozzá
kell tenni még, hogy alaposan megfontolandó, kit érdemes és kit szabad
így lerohanni anélkül, hogy ebből további konfliktusok származnának.
A partik közös jellemzöje minden meghíváshoz hasonlóan, hogy
üres kézzel nem illik érkezni. Virág a háziasszonynak vagy egy üveg
bor, más ital, a gyerekeknek csokoládé - sosem az ajándék értéke vagy
mibenléte számít, hanem a figyelmesség. És minél inkább személyre
szóló a figyelmességi ajándék, annál nagyobb örömet szerez.
3. A KÜLÖNBÖZŐ JELLEGŰ ÁLLÓ ALKALMAK

Elsősorban a diplomácíai életben fordulnak elő az ún. más jellegű
álló alkalmak, amelyek a következők:
A pezsgőbontás (coup de champagne) délelőtt vagy délben, csak pezsgő
kínálásával, amit falatkák vagy hasonlóan szerény ételek kínálása kísér,
időtartama egy-másfél óra.
A koccintás borral lényegében azonos az előzővel, csak itt pezsgő
helyett bort kínálnak; közületek, intézmények is rendezik esetenként
ünnepélyes alkalmakkor.
A „cercle" (azaz „kör") rendszerint államfői fogadás más államfő
tiszteletére és a Diplomáciai Testület tagjai, vagy újév alkalmából a
Diplomáciai Testület tagjai részére. Előnye, hogy az államfő véletlenül
sem hagyhat ki senkit, mert vagy a meghívottak állnak fel rangsor szerint
s az államfő megy végig előttük mindenkit üdvözölve, vagy rangsor
szerint vezetnek az államfő elé minden meghívottat. A résztvevőket az
államfőnek a protokollfőnök mutatja be.
A délutáni tánc (for drinks and dances) és a táncestély az ünnepélyes
koktélpartihoz hasonlítható, kevés étel kínálásával, de zenével és tánccal:
modern változata a diszkó parti. A mindennapi hivatalos kapcsolatokban
ritkán fordul elő, elsősorban egyes országok bizonyos társadalmi körei-
ben divatos, és így - ne feledjük a tánciskolai szabályokat! - számos
etikett-szabály érvényesül, a meghívástól a felkérésen át a búcsúzásig.
- 82 -
SZAKIRODALOM - BIBLIOGRÁFIA
1.- Szent Biblia, Ó- és Újtestamentum, Ford. Károlyi Gáspár, Bibliatársulat
Kiadó, Budapest
2.- Andrássy Gy. - Szabó G. : Üzleti etika és közéleti etika, Janus Pannonius
Tudományegyetem, Pécs, 1999.
3.- Baldrige, Letitia: Codul manierelor în afaceri, B.T.I. Press, Bucureşti, 1996.
4.- Becker, Gary: Comportamentul uman - o abordare economică, Editura
ALL, Bucureşti, 1994.
5.- Croce, Benedetto : A gyakorlat filozófiája (Gazdaságtan és etika), Gondolat
Könyvkiadó, Budapest, 1987.
6.- Dörömbözi János: Erkölcsi alapismeretek, Nemzeti Tankk, Budapest, 1999.
7.- Hajdú Péter : Gondolatok az üzleti etika hátteréről, Saldó Kiadó, 1994.
8.- Hársing László : Bevezetés az etikába, Bíbor Kiadó, Miskolc, 1999.
9.- Hosmer L..: A menedzsment etikája, Kereskedelmi Főiskola, Budapest, 1993.
10.- Joós Ernő : Előadások az üzleti erkölcsről, Balaton Akadémia, 1996.
11.- Kecskés Pál: A bölcselet története, Szent István Társulat, Budapest, 1981.
12.- Nagy Attila : Általános etika és üzleti viselkedéstan, S. K. H. Kiadó, 2001.
14.- Pálinkás Jenő: A technológiai fejlesztés etikai kérdései, Műszaki Könyvkk,
Budapest, 1999.
15.- Steiger Kornél (szerk): Sztoikus etikai antológia,Gondolat,Budapest, 1983.
VIZSGATÉTEL–KÉRDÉSEK
1. Az etika tanulmányozásának fontossága. A befoglaló környezet aspektusai
2. A közösségi együttélés etikai normái. Preferencia, ízlés, értékítélet, norma
3. A közgazdaságtan és az erkölcsfilozófia kapcsolata
4. Az emberközpontú vállalkozás funkcionális modellje. A hat autonóm elem
5. Az erkölcsi normák és ajánlások kapcsolódása
6. Terminológia. Az etikában előforduló (néhány szó vagy kifejezés) értelmezése
7. Terminológia. Az üzleti életben előforduló (szó vagy kifejezés) értelmezése
8. Az emberközpontú vállalkozás. A befoglaló környezet mint autonóm elem
9. Az emberközpontú vállalkozás. A cégkultúra mint autonóm elem
10. Az emberközpontú vállalkozás. A vállalkozási kultúra mint autonóm elem
11. Az emberközpontú vállalkozás. Az érdekérvényesítés mint autonóm elem
12. Az emberközpontú vállalkozás. A társadalmi felelősség mint autonóm elem
13. Az emberközpontú vállalkozás. Etikus magatartás (autonóm elem)
14. Az emberközpontú vállalkozás. Negatív elemek a negatív imázs kialakulásásban
15. Üzleti etika és etikai harmonizáció
16. Etikatörténet. A sínai hegyi Tízparancsolat. Az ó-szövetségi Salamon király
17. Etikatörténet. IV. Amenhotep (Ekhnaton), Thalész, Szolón, Hippokratész
18. Etikatörténet. Szókratész, Platón, Arisztotelész
19. Etikatörténet. A hellenista kor: Zénon, Epikurosz, Cicero, Seneca, M. Aurelius
20. Etikatörténet. Isten egyetlen és örök fia: a názárethi Jézus
21. Etikatörténet. Szent Ágoston, Szent Bonaventura, Aquinói Szent Tamás
22. Etikatörténet. A korai reneszánsz: Dante, G. P. Della Mirandola, Petrarca
23. Etikatörténet. A korai reneszánsz: Lorenzo Valla, Niccolo Machiavelli
- 83 -
24. Etikatörténet. A két nagy humanista szellemi vezér: Erasmus és Morus Tamás
25. Etikatörténet. Két nagy francia gondolkodó: Charron, Montaigne
26. Etikatörténet. Két angol tudós és moralista: Bacon és Shakespeare
27. Etikatörténet. Racionalizmus és emberszeretet: Descartes, Spinoza, Leibniz
28. Etikatörténet. Kötelesség (,,rigorózus etika”) és egyenlőség: Kant és Rousseau
29. Etikatörténet. Tökéletes észlény, pesszimizmus,ateizmus: Fichte és Schopenhauer
30. Etikatörténet. Emberistenség és istenemberség: Nietzsche és Dosztojevszkij
31. Etikatörténet. Dinamikus etikák és vallási stádiumok: Bergson és Kierkegaard
32. Etikatörténet. Szorongás és erkölcsi kötelességek: Heidegger és David Ross
33. Etikatörténet. Materializmus és istentagadás: Engels, Marx, Lenin
34. Etikatörténet. A kiábrándulás nagy alakjai: Jaspers, Sartre, Camus
35. Etikatörténet. A XX. századi egyetemes humanista etika: Thomas Mann
36. Fontosabb erkölcstani irányzatok 37. Jelentősebb etikai szemléletmódok
38. Civilizáció, magánerkölcs és közerkölcs kapcsolata
39. Tudomány, művészet és erkölcs kapcsolata
40. Erkölcsi értékek és értékelés 41. Erkölcs és transzcendencia
42. Erkölcsteológia - keresztény etika 43. Etika és gazdaság kapcsolata
44. Az erkölcsös elosztás elvei 45. Politika, jog és erkölcs kapcsolata
46. Az emberi viselkedés és magatartás. Státus és szerep
47. Az emberi viselkedés magatartásformái, típusai, jellemzői
48. A munkaköri magatartás kifejezési formái
49. Viselkedés az ügyfélkapcsolatokban
50. Általános viselkedési zavarok és akadálytípusok
51. A csoport. Csoportfogalom és csoportféleségek (változatok)
52. A csoport. A három legjellemzőbb csoportképződmény
53. A csoport. A négy legelterjedtebb csoportjelenség
54. A tömeg. A tömegekről általában (szinonimák). Tömegváltozatok
55. A tömeg. Tömeghelyzet és tömeghatás Gustave le Bon szerint
56. A tömeg. Tömeghelyzet és tömeghatás H. Taine és G. de Tarde szerint
57. A tömeg. Tömeghelyzet és tömeghatás S. Freud és William McDougall szerint
58. A tömeg. Tömeghelyzet és tömeghatás William Trotter és Plaget-Vallon szerint
59. A tömeg. Tömeglény-viselkedés és tömeglény-viszonyulás
60. A tömeg. A hat legfontosabb tömegjelenség
61. Az üzleti élet illemtana. A bemutatás és bemutatkozás művészete
62. Az üzleti élet illemtana. Üdvözlések. Látogatás vezető személy irodájában.
63. Az üzleti élet illemtana. A szórakozás művészete. Üzleti szórakozási formák
64. Az üzleti élet illemtana. A kellemes társalgó ,,húszparancsolata”
65. Az üzleti élet illemtana. A tárgyalás művészete. Legfontosabb képességek
66. Az üzleti élet illemtana. A vállalkozás képe (imidzse)
67. Az üzleti élet illemtana. Protokoll-követelmények ebédeknél. Az ülésrend
68. Az üzleti élet illemtana. Az üzleti ajándékozás művészete
69. A nemzetközi üzleti élet illemtana. A külföldi munkavállalás előkészítése
70. A nemzetközi üzleti élet illemtana. A fordító és fordítás fontossága
71. A nemzetközi üzleti élet illemtana. Ajándékozás nemzetközi vonatkozásban
72. Pontosság az üzleti életben. Az (üzleti) étkezési kultúráról
73. Különböző (üzleti) alkalmak. A fogadás
74. Különböző (üzleti) alkalmak. A parti és ennek gyakrabban alkalmazott formái
75. Különböző (üzleti) alkalmak. Különböző jellegű álló alkalmak
- 84 -

Limbă

ETIKA

Încărcat de

Informații document

Drepturi de autor

Partajați acest document

Partajați sau inserați document

Opțiuni de partajare

Vi se pare util acest document?

Este necorespunzător acest conținut?

Drepturi de autor:

ETIKA

Încărcat de

Drepturi de autor:

Dr.

Nagy Attila - ETIKA AZ ÜZLETI ÉLETBEN

1. 1. Date de identificare a cursului

Nume: Lect.univ.dr. Nagy Attila Numele cursului – Etică şi comportament

1. 2. Condiţionări şi cunoştinţe prerechizite

1. 4. Nivelul de intelegere şi, implicit, utilitatea informaţiilor pe care

1. 5. Formatul şi tipul activităţilor implicate de curs

1. 6. Materiale bibliografice obligatorii

1. 7. Materiale şi instrumente necesare pentru curs

Optimizarea secvenţelor de formare reclama accesul studentilor la următoarele

1. 9. Politica de evaluare şi notare

Evaluarea finală se va realiza pe bază unui examen, în mod practic,

1. 10. Elemente de deontologie academică

Se vor avea în vedere următoarele detalii de natură organizatorică:

1. 11. Studenţi cu dizabilităţi

Titularul cursului şi echipa de tutori îşi exprimă disponibilitatea, în limita

1. 12. Strategii de studiu recomandate

Date fiind caracteristicile învăţământului la distanţă, se recomandă studenţilor

AZ ERKÖLCSTAN MINT TUDOMÁNY. AZ ETIKA

1. Az etika tanulmányozásának fontossága

Modern századunkban a több ágazattal rendelkező gazdaság (nem-

2. A BEFOGLALÓ KÖRNYEZET (üzleti etikára vonatkozó

3. A közösségi együttélés etikai normái, preferenciái

4. Preferencia, ízlés, értékítélet, norma

6. Morálesztétika - igazságosság, szépség, erkölcsi jó

Az ókori görög esztétika és etika szükségszerű kapcsolat az erkölcsi

A vizsgált autonóm elemek (környezet, cégkultúra, vállalkozási

A megengedhetőség és tiltás határterületének érzékelésére és az

MEGENGEDHETŐ, Ajándékozás Virág, édesség

MODUL II. ELŐADÁS:

FIGYELEM: további terminológia az előadásanyagban !!

MODUL III. ELŐADÁS:

A gazdasági etika, s ezen belül az üzleti etika szükségességének

2. A CÉGKULTÚRA - a szervezet és az etikus vállalkozási maga-

b.- szervezeti kultúra - komplex eszköz, érték és (emberi) mozgató

a. - A vállalkozástan (vállalkozási kultúra) állandó átalakulása

b. - A vállalkozási kultúra domináns jegyei

Ahhoz, hogy a vállalkozástan domináns jegyeit meghatározzuk,

MODUL IV. ELŐADÁS:

4. Az ÉRDEKÉRVÉNYESÍTÉS - minden vállalkozásban a

Altruizmus A folyamatok szereplőinek

b. - Az érdek és a ráció megjelenése a folyamatban

hosszútávú érdek összhangjának. (Hasznos lehet egy vállalat számára

5. A TÁRSADALMI FELELŐSSÉG és a megközelítés három formája:

II. A szociális szempontú megközelítés (prioritások, célrendszer):

6. ETIKUS MAGATARTÁS - alapja az (előbbi) erkölcsi elemeknek a

ETIKATÖRTÉNET (I. rész):

I. Az ősi vallási Nagyetika :

indíttatva ad életet saját gyermekének és a gyermek ugyanezen mitívum

Nem hiába tértünk ki itt minderre, hiszen Isten a mózesi parancsokat

I. 2. A vallási és lelkiismereti etika fejlődése. A közéleti etika.

Hippokratész ( kb. i.e. 460 - 370 ) annak a híres orvosnemzetségnek a

I. 3. Az ókor nagy etikusai

Platón a lélek három részét különbözteti meg, amelyek kettős fogathoz

c.) Arisztotelész (i.e. 384 - 322) és az értelmi és erkölcsi erény

II. 2. A hellenista kor etikája - a sztoikus etika

A rabszolgasorból filozófussá lett Epiktetosz ( 50-130) vallásos ihlettől

II. 3. Isten egyetlen és örök fia: a názárethi Jézus

MODUL VI. ELŐADÁS:

ETIKATÖRTÉNET (II. rész):

II. 1. Az igazi erkölcsös élet nagy keresztény apostolai:

Az időben teremtett anyag kezdettől bizonyos formával rendelkezett s ez

A reneszánsz etika mint sajátosan városi etika alakult ki Európa régi, de

II. 2. b.) Neves itáliai reneszánsz bölcselők és etikusok

Úgy tartja a szakirodalom, hogy Lorenzo Valla (1407 - 1457), a római

II. 3. a.) Erasmus és a "krisztusi bölcsesség"

- Egy pohár ital elfogyasztása szolgálat után.

- Meg kell próbálnunk megjegyezni bizonyos alapadatokat az illető

- A szükséges adatainkat névjegykártyánk egyik oldalára angolul,

- Magas szintű tárgyalás, vagy ünnepi vacsora alatt - amelyen állami