Forditas a Binnenschiffahrt 2001. 12.

decemberi szamabol

A Duna kiepitese

A kozlekedesi iit optimalizalasa mint a versenykepes belvizi hajozas elofeltetele

Gazdasagi alap

A progn6zisok szerint a Duna menti orszagok kozott a kulkereskedelem eroteljes es tart6s novekedesere lehet szamitani, Az ennek kovctkeztebcn szuksegszeruen fokozodo arufuvarozasokat mar nem lehet dontoen ugy lebonyolitani a tulterhelt kozutakon, illetve a rna mar most zsufolt vasuti szakaszokon, mint ahogy ez jelenleg tortenik, A belvizi hajozas jelentosegenek nagymertekben novekednie kell a fokozodo forgalom Iebonyolitasanal.

A kozut es a vasut tehermentesitese mellett a vizi kozlekedes

komyezetbarat es gazdasagos alternativat kinal. A jelentos kapacitas

tartalekokkal rendelkezo belvizi hajozas raadasul sok esetben ertelmes kihasznalast nyujt a helyszinek minosegenek es munkahelyeknek a biztositasahoz, A megfelelo kozlekedesi infrastruktura Ietrehozasa es javitasa donto szerepet jatszik abban, hogy nagyobb mertekben bekapcsoljuk a belvizi hajozast a forgalom atterelesenek folyamataba, A belvizi hajozas versenykepessege nagymertekben a vizi ut halozat kiepitesetcl fugg.

Ezzel kapcsolatban elsosorban a Duna kiepitese jatssza a f6 szerepet. A Dunanak mint nyolc parti allam osszekoto elemcnek es a jovo kozlekedesi alternativajanak a belvizi hajozas szamara nagyobb teljcsitmenyunek kell Icnnie. A jelenleg 69 km hosszu szuk keresztmetszet Straubing es Vilshofen kozott nagy mertekben gatolja a folyami aruszallitast. Ezen a szakaszon az ev 212 napjan csak korlatozottan lehet haj6zni, atlagosan 30 nap egyaltalan nem lehetseges az aruszallitas. A Duna kiepitesenek szuksegessege egyertclmiien megmutatkozik. A vizi ut minden szakaszat ugy kell kiepiteni, hogy Iehetoleg legalabb 2,50 m-es egyenletes rakodasi vizmelyseg, valamint nautikai biztonsag legyen garantalva, A kiepites nagyfoku haszna a hajouzemeltetesi koltsegek csokkentesebol, az arvizvedelembol, az aruk vizi utra terelesebol es a nemzetkozi kereskedelmi kapcsolatok fejlodesebol tevodik ossze,

-2-

A Duna es a Duna-Majna-Rajna vizi ut majdani fokozottabb kozlekedesi kihasznalasa nemzetgazdasagilag nelkulozhetetlen.

Del-Nemetorszag legnagyobb eloszt6 es szolgaltato kozpontja, a nurnbergi kikoto aruforgalmi kozpontja (AFK) progn6zisa szerint a dunai forgalom jelentosege a jovoben novekszik, A Duna-Majna-esatoma 1992. evi megnyitasa 6ta a nurnbergi kikotoben levo, tobb mint 337 ha teruleten fekvo MK az eur6pai gazdasagi regiok osszekoto tagjakent egyre fokozza jelentoseget, Amig a kikoto 1992-ig megnyitotta a teljes gazdasagi terseget a Majnan es a Rajnan kercsztul ot eur6pai orszag fele (Svajc, Franciaorszag, Luxemburg, Belgium, Hollandia), addig a esatoma letrchozasaval Ietrejott az osszckottetes keleten nyole Duna menti orszag (Ausztria, Magyarorszag, Szlovakia, Horvatorszag, Szerbia, Romania, Bulgaria es Ukrajna) fele, Az eszaki-tengeri kikotokkel fennallo hagyomanyosan kinino kapesolatok mellett az MK egyre inkabb boviti a kapesolatait Del - es Kelet - Eur6pa iranyaba a gazdasag vilagmereni globalizacioja es a terjeszkedo kelet-eur6pai piaeok logikus kovetkezmenyekent, Nurnberg Europaban elfoglalt geoeentrikus helyzete kovetkezteben a fo hangsuly a kapesolatok erositesere helyezodik DelKelet-Eur6pa iranyaba, A 2000. uzleti evben a dunai tersegbe ill. onnan szallitott aruk mennyisege 217.202 tonnat tett ki, ami 98 %-os (+ 109.940 tonna ) novekedesnek felel meg az elozo evhez kepest. A tendeneia szamottevo jovobeli lehetoseget mutat ezen a delkelet-europai tengelyen.

Az AFK kivalo infrastrukturaja kovetkezteben jelenleg nines szukseg nagyobb beruhazasokra. A Hafen Nurnberg - Roth GmbH reszerol, mint az AFK uzemeltetoj e azonban minden intezkedest megtesznek, hogy gyorsan es rugalmasan tudjanak reagalni a gazdasag uj elvarasaira, Az AFK Hafen Nurnberg a jovoben egyre jobban "dunai kikotokent ; is rnegfelelo helyzetbe tudja mag at hozni, amihez minden bizonnyal a kombinalt forgalom trimodalis rakod6 berendezesenek epitesi tervei is hozzajarulnak, amelyekkel jelenleg intenziven foglalkoznak.

J elenleg igy nez ki Nurnberg helyzete, amely nemesak a mai napt6l sz6l a kiepites mellett, mert ha maskepp lenne, soha nem letesult volna a DunaMajna- Rajna esatorna. De a folyamatos kiepites helyett egyelore vizsgalatokat vegeztek.

-3-

A Duna kiepitesevel kapcsolatos alapos vizsgalatok lezarultak

2001. junius elejen a Deli Vizugyi es Hajozasi Igazgatosag (DVHI) benyujtotta a Duna kiepitesevel kapcsolatos alapos vizsgalatainak zarojelenteset a Straubing - Vilshofen kozotti kb. 70 km hosszu sztik keresztmetszet vonatkozasaban a kozlekedesi minisztemek. Ezzel lezarultak az 1996. (!) oktobereben a Szovetseg es Bajororszag altal megbizasba adott vizsgalatok.

A mintegy 100 oldal terjedelmu atfogo zarojelentes reszletesen leirja a vizsgalatok alapjait es terjedelmet, valamint azok eredmenyet. A mtiszaki, gazdasagi es okologiai vizsgalatok eredmenyeit osszefoglalva szembe allitottak egymassal a kulonbozo tervezesi valtozatok eseteben. A vizsgalatok clotereben az a kerdes allt, hogy milyen mertekben erheto el a hajozasi viszonyok javitasa folyamepitesi eszkozokkel.

A vizsgalat tobbek kozott hat atfogo tervtanulmanyt, tobb mint 40 egyedi szakvelemenyt es jelentest, valamint a munka-teamek szamos allasfoglalasat tartalmazza. A hidraulikai, menetdinamikai es folyammorfol6giai vizsgalatokat zommel a Karlsruhei Szovetsegi Vizepiteszeti Intezetnel (KSZVI) vegeztek el.

Specialis menetdinamikai es folyammorfol6giai kerdeseket tanulmanyoztak az alabbi helyeken:

• Belvizi hajoepitesi kiserleti intezet - Duisburg

• Mtincheni muszaki egyetem obemachi kiserleti intezete

• Innsbrucki egyetem vizepiteszeti kiserleti intezete

• Karlsruhei vizepiteszeti kiserleti egyeteme

A Duna-Majna-Rajna Vizi Utak Kft. ( Rhein-Main-Donau Wasserstrassen (GmbH) (DMR) hidraulikai vizsgalatokat, talajviz - modellszamitasokat, tervtanulmanyi mernoki szolgaltatasokat, valamint megbizas-kivitelezesekct vegzett,

A DMR a Bajor Vizugyi Igazgatosaggal osszebangolva dolgozta ki az arvizvedelmi koncepci6t.

Az egyes tervtanulmanyok alapadatait es az okologiai ertekeleset a koblenzi vizugyi szovetsegi intezct (KVSZI) felugyeletevel a Schaller tervezesi iroda allitotta ossze.

-4-

A tervvaltozatok osszgazdasagi ertekeleset az esseni PLANCO Consulting GmbH vegezte. A munkak iranyitasat es az eredmeny kiertekeleset munkateamek vegeztek, amelyek tagjait az illetekes szovetsegies tartomanyi hatosagok, valamint a szovetsegi intezetek es DMR kepviseloi mellett a fenti intezmenyek is kepeztek.

A munka-teameket szakmailag egy munkacsoport koordinalta a DVHI vezetesevel, amely egy olyan iranyito csoportnak tartozott felelosseggel, amely a BMVBW, a Bajor Kozlekedesi Miniszterium, a Bajor Videkfejlesztesi Miniszterium szakertoibol, valamint a DVHI vezetojebol allt.

A zarojelentes nem tartalmaz dontesi javaslatot, alapkent szolgal a politikai donteshozok szamara.

Altahinos

A Duna tovabbi kiepitesere vonatkozo dontes clokcszitese celjabol meg kellett vizsgalni a hajozasi viszonyok javitasanak valamennyi esszeni Iehetoseget a Straubing es Vilshofen kozotti szabadfolyasu szakaszon. Meg kellett hatarozni az elerheto javitasokat, az erre a celra felhasznalando koltsegeket es a kulonbozo intezkedcsckkcl kapcsolatos okologiai hatasokat, valamint egyseges okologiai es gazdasagossagi kriteriumok alapjan ertekelni kellett azokat.

A Kelet-Europaban lezajlott politikai es gazdasagi valtozassal nagy mertekben erosodtek a szallitasi kapcsolatok az EU - orszagai es az egykori KGST - allamok kozott, es ezek szamottevoen egyre intenzivebbe valnak a kelct-curopai orszagok gazdasaganak fejlodesevel, Ezen uj szallitasok messzemenoen legnagyobb resze a kozuton es a vasuton tortenik, A folyamhajozas eddig csak a szallitasok csekely reszet bonyolithatja Ie,

Az arumermyisegek nagyobb reszaranyanak vizi utra terclcsc elsosorban attol fugg, hogy a belvizi hajozasnak milyen koltscgelonyei vannak a tobbi kozlekedesi aggal szemben es mil yen megbizhatoan bonyolodnak le a szallitasok belvizi uton, Mindket tenyezot - koltsegek es megbizhatosag - tartosan negativan befolyasolja a Duna jelenlegi allapota Straubing es Vilshofen kozott.

A Duna-Majna 750 km hosszu osszefuggo vizi utnak a Nemet Szovetsegi Koztarsasag es a Bajor Szabadallam kozotti szerzodesekben rogzitett kiepitese a kereken 70 km -es Straubing - Vilshofen kozotti szakasz kivetelevel befejezodott, Az ezen sztik keresztmetszet megsztintetesere inditott teruletrendezesi eljaras soran, amely a szerzodes szerint vizlepcsokkel torteno

-5-

kiepitest iranyzott elo, kulonbozo oldalr61 ketsegeket hangoztattak a duzzasztasos szabalyozas szuksegszenisege irant, 1996 oktobereben az akkori szovetsegi kozlckedesi miniszter es a bajor miniszterelnok az alabbiakban allapodott meg:

• 2,0 m mely folyamatos haj6z6 lit azonnali biztositasa legkisebb hajozasi vizszint (LHV 1) alatt es a Vilshofennel levo "Burgerfeld" rakodasi melyseg meghatarozo sztik keresztmetszet rnegszuntetesc (a tenyleges allapot optimalizalasa),

• A kulonbozo kiepitesi valtozatok vizsgalata annak erdekeben, hogy j61 atgondolt alapok alljanak a politikai donteshozatal rcndclkezesere a Duna tovabbi kicpiteserol.

Kozlekcdesgazdasagi kiepitesi celkent a vizsgalat alapjat a 70 km hosszu sztik keresztmetszet megszuntetese kepezte a hataros vizi uti szakaszokkal egyenerteku terhelt merulesi melyseg megteremtesevel, amely a jovoben szinte egesz even keresztill 2,7 m terhelt merulest biztosit egy menetszelessegu jarmuveknek ( 11,4 m szelcsseg ), illetve 2,5 rnetert a ket menetszelessegu jarmuveknek es koteiekeknek ( 22,8 m szelesseg ), Fokeppen azt kellene kimutatni, hogy milyen eredmcnyek erhetok el folyamszabalyozasi valtozatokkal,

Szamos szovetsegi es tartornanyi hatosag, kiilso szakertok es a DMR reszvetelevel atfogo programban vizsgaltak a rmiszaki, okologiai es gazdasagi vonatkozasokat, Az optimalizalt tenyleges allapot mellett mint osszehasonlitasi eset (2000. evi tenyleges allapot) az alabbi ot tervvaltozat kerult megvizsgalasra:

" A" valtozat: Tovabb optimalizalt tenyleges allapot ( folyamszabalyozasi intezkedesek )

" B " valtozat: Fokozott folyamszabalyozas

" C " valtozat: Folyamszabalyozasi intezkedesck egy vizlepcsovel Aichaban " Dl "vaitozat: Ket vizlepcso (Waltendorf, Osterhofen oldalcsatornaval ) es

folyamszabalyozasi intezkedesek

" D2 "valtozat: Harem vizlepcso (Waltendorf, Aicha es Vilshofen ) es folyamszabalyozasi intezkedesck

-6-

A kiindul6 helyzet leirasa Hidrol6gia, hajozas es morfol6gia

A Straubing - Vilshofen kozotti szakasznak az Isar torkolat felett es alatt hatarozott elteresei vannak. Amig a viztukor eses az Isar torkolat felett kb. 0,10 I 00, addig ez az ertek az Isar torkolat alatt mintegy 0,30 100-ra novekszik. A vizhozam az Isar torkolat felett 211 m3/s legkisebb hajozasi vizszintncl (LHV 971 ) es 463 m3/s kozepes vizallasnal (KV). Az Isar torkolat alatt: 324 m3/s LHV 97-nel es 642 m3/s kozepes vizallasnal (KV). A kisvizi kereken 50 %-kal nagyobb vizhozam ellenere az Isar torkolat alatti szakasz Winzerig a nagy eses es az eros aramlasok miatt a nautikailag legnehezebb szakasz.

A 2000. evi tenyleges allapotban az egy menetszelessegu jarrmivek LHV 97 - nel 1,6 m kozepes terhelt merulest, KV -nel 2,6 rnetert erhetnek el. Az ev napjainak kb. 30 %-aban erhetok el osszehasonlithato terhelt merulesek a hataros szakaszokon. Menetdinamikai okokbol a ket menetszelessegti jarmuvek szamara KV -nel nem ad6dnak lenyegesen nagyobb terhelt merulesek, mint 2 m.

A kisvizi tul csekely vizmelyscgek mellett a rovidtavu vizszintingadozasok is csokkentik a vizhozam kihasznalasat es a vizi ut megbizhatosagat. A nemet Duna szakasz ezen kedvezotlcn feltetelei odavezettek, hogy a haj6 kihasznaltsaga eddig kb. 20-30 %-kal kisebb volt, mint a Rajnan Bingen es Koblenz kozott.

A hajout szelessege altalaban kb. 70 m, az Isar toroknal csak 40 m. A szuk hajout, a kis kanyarulati sugarak es a kedvezotlen aramlasi viszonyok miatt a haj6k altalaban egy iranyban tudnak kozlekedni es a talalkozasokat radion egyeztetik. A szabadfolyasu szakaszon kb. 50 Ievarohelyet hasznalnak. A nehez hajout viszonyok kovetkezteben a szabadfolyasu szakaszon kb. haromszor annyi havaria tortenik, mint a duzzasztott szakaszokon.

A Duna-Majna csatorna 1992.evi megnyitasa utan a szallitott aruk mennyisege a Straubing - Vilshofen kozotti szakaszon mintegy megduplazodott, 2000-ben az arumennyiseg 6,2 milli6 rakomanytonna volt.

-7-

A lenyegeben kaviesb61 es homokb61 a116 mcderfenek a Duna es mellekfolyoi allapotanak kovetkezteben nagy mertekti valtozasoknak van kiteve, Abb61 ke11 kiindulni, hogy fenekbiztositasi intezkedesek nelkiil a fenek es a viztukor szintje es veliik osszefuggesbcn a talajviz is lesullyed a folyam vizgytijto teruleten,

A kiepitesi tersegben meg nines osszefuggo kielegito merteku arvizvedelem, amelyet a Duna kiepitesevel egyidejiileg celszeni megteremteni.

Okol6gia es taj

A Duna volgy tortenelmi tajkepe es kihasznaltsaga esak keyes helyen, zomeben az arvizvedelmi gatak kozott maradt meg. A Duna esese, foleg az Isar torkolatt61 felfele, olyan csekely, hogy egy alfoldi foly6 telepulesi felteteleit ke11 figyelembe venni. Az artertiletek nagysagat a gatak erosen korlatozzak (kb. 25 ha / km folyamszakasz). A valto vizteruletek a kozepes vizallas alatt (KV) az alaesony vizallasig (LHV 97) terjedoen a meglevo kisvizszabalyozas es a folyammeder rogzitese miatt hianyossagokat mutat feI. Atlagosan a parti tersegek es a folyamot kisero mellekcsatornak valto vizteruletei harem - ot hektar / folyamszakasz-km nagysaguak. Partbiztositasok nelkuli termeszetes folyamszakaszok esak kb. 7 kin-kent talalhatok.

A jelenlegi allapotban a Duna az egesz szakaszon elozetes fo biztositoja a felszin-kozeli talajviznek. A Duna vizszintjenek ingadozasai tovabbadodnak a talajvizt6megre. A talajviz viszonyok azonban a termeszetes allapothoz kepest mar megvaltoztak az adott belviz levezetesi rendszerek kovetkezteben.

A kvarter kavies es homok kepezi a mervado talajviz vezeteket, amelyet sok helyen kevesbe atereszto finom homok, iszap es loszagyag fed. A vizsgalt terseg ossztertlletenek kb. 70 %-kan kozepes vizallasnal mar feszult talajviz viszonyok vannak. A kozepes eves talajviz ingadozas az LHV 97 es a kozepes magas vizallas (KMV) kozott kb. 3,0 m (foly6 kozelben ) es kevesebb mint 1,0 m (ligetek szelso terulete ) kozott mozog. A gatak hatorszagaban a vizszint ingadozast reszben mersekli a belviz levezetes. Kozepes talajviz szintnel a talajvizszint tavolsag

-8-

legnagyobb reszt tobb mint 2,0 m. Tart6s vizes helyek < 0,4 m-es kozepes talajvizszint tavolsagaval a vizsgalt terseg kb. 5 %-at (900 ha ). A vizes terilletek csekely reszaranya a mezogazdasagi hasznositas javitasat szolgalo intenziv viztelcnitesi intezkedesekre es a tortenclmi folyamepitesi munkakra vezetheto vissza.

A reszben nagyfoku antropogen kialakulas ellenere az eletter tipusok sokszintisege kovetkezteben a terillet vegetacioja es faunaja reszlegesen nagy ertekben megmaradt.

A viszonylag csekely csapadek mennyisegek, a tekintelyes homerseklet ingadozasok es a finom szemcses talaj allag miatt a vizsgalt terillet floraja gazdag melegkedvelo alfoldi elemekbe, es szamos fajta szubkontinentalis elterjedesi sulyponttal tunik ki. A Duna folyamvolgye jelentos ugy is, mint delkelet-europai novenyfajtak vandor-es elterjedtsegi tengelye, az Isar volgy pedig az alpesi tersegben elterjedt novenyfajtake,

A biogeografiai helyzet mellett a kiemelkedo jelentoseg alapjat az £1116 es folyovizek tipus sokasaga, valamint az evenkent periodikusan szarazlomb hullat6 es elarasztott ligeti tersegek kepezik a gatak elo- es utotereben, Az arteri ligetek az feher fuz es szilfa ligeti erdejeivel ket eredeti, meg manapsag is rnesszemenoen termeszetes vegetacios egyseget rejtenek. Vegetacios szempontb6l a legnagyobb jelentosege az Isar torok terscgenek van, amely szamos mellekagaval, holtagaval es arok rendszcrevel a gatak mindket oldalan hatalmas eletteret kinal a novenyeknek.

Amint a vizsgalatok mutatjak, a vegetaciohoz hasonl6an szamottevo allatkozossegek is fennmaradtak. A sokiranyu hasznositas es beavatkozas kovetkezteben a Duna jelenlegi okologiai allapota azonban egyertelmtien elter egy termeszetes folyamrendszer idealis all ap otato 1. Ezen hianyossagok ellenere mind a mai napig megmaradtak a kozponti okologiai funkci6k es strukturak. 53 halfajtaval, kozottuk 43 hazai fajta, itt talalhato egesz regio hal ban leggazdagabb folyamszakasza. A sommerdorfi sziget mogotti Staatshaufen es a Duna holtaga a telelo vizimadarak legfontosabb tartozkodasi helyei a vizsgalt teruletcn.

-9-

A terulet noveny-es allatvilagahoz hasonloan a vizsgalt tertiletek vcdelmi statusza is lenyeges szerepet kap a Iehetseges beavatkozasok megitelesenel. at termeszetvcdelmi tertilet, ket tajvedelmi korzet es het vedett termeszeti ertek talalhato, A terulet egy resze a "Naturpark Bayeriseher Wald" tulajdonat kepezi. Az EU "Natura 2000" projektjeben leva kimutatasokat meg nem zartak Ie. Europai madarvedo teruletkent eddig kct reszteruletet es majdnem az egesz tervczesi tertiletet bejelentettek Ff'l-l-tcruletkent , de meg hianyzik a pontos elhatarolas es a vedelmi celok definicioja,

Valtozatoktol fiiggetlen vizsgalatok

A kiepitesi valtozatok mellett vizsgaltak a hajozasi viszonyok egyeb javitasi lehetosegeit is, igy egy termeszeti kiserlettcl ellenoriztek, hogy a straubingi duzzasztott resz tarolo gazdalkodasaval csokkenthetok-e es milyen mertekben a rovidtavu vizszintingadozasok. A megfigyelesek es kicgeszito szamitasok alapjan kb. 5 em vizmelysegu javitast allapitottak meg + - 30 em toleranciaval a straubingi duzzasztott vizben.

Megvizsgaltak a hosszabb tavu kisviz-dusitas lehetoseget is. 0,1 m duzzasztasi eel csokkentes feltetelezese a Duna es mellekfolyoi valamennyi duzzasztott tersegeben Vilshofen felett 0,1 m vizszint ernclkedest eredmenyezett Straubing es Vilshofen kozott kb. 4 nap idotartamara. A hajozas hasznanak es az energiatermeles vesztesegeinek elemzese azt mutatta, hogy a meglevo tarolasi mennyisegek hasznositasaval kapesolatos jogi problemaktol fuggetlentil a kisviz dusitas egyedul gazdasagi okokbol nem esszeni.

A mederfenek stabilizalasahoz a 2000. evi tenyleges allapotban es a kiepitesi valtozatoknal fenekbiztositasi intezkcdesek szuksegesek. Az alabbiakat vizsgaltak meg:

• Hordalek gazdalkodas

• Finomszemcses dusitas

• "Granulometrikus fenekjavitas ; osztrak minta szerint es

• Fcnekfedo rmivek beepitese

-10-

A kulonbozo fenekbiztositasi intezkedesck vizsgalatai tobbek kozott a kavicsos feneknel 0,2 m rninimalis fenekvizet mutattak ki. A sziklas szakaszokon a minimalis fenekviz 0,4 m, a fenekfcdo muveknel es a durvaszemcses dusitasoknal nagyobb minimalis fenekvizre van szukseg, mert itt fennall a kovek beszivasanak a veszelye, ami rovid idon belul a haj6csavarok tonkremeneset okozhatja. Mivel ezzel kapcsolatban meg nem alltak rendelkezesre megfelelo tapasztalatok, a Duna egyik reprezentativ resz-szakaszan egy termeszeti kiserletet vegeztek, amelynek eredmenye azt mutatja, hogy a fenekfedo mtivek a termeszetes fenekhez kepest Icnyegesen nagyobb fenek tavolsagokat kovetelnek meg. A meder es a hajofenek kozotti szukseges biztonsagi tavolsag legalabb 0,8 m.

A " granul6metrikus fenekjavitas j, azt mutatta, hogy ez a modszer a nemet Duna-szakaszra vonatkoztatva a korlatozott melysegviszonyok miatt nem vezet a hajozasi viszonyok lenyeges javitasara,

A haj6k egyiranyu- es ketiranyu forgalmanak haj6z6 lit szelessegei fuggnek a hajomeretektol, a kanyarulati sugartol, az aramlasi scbessegtol es a part jellegetol. A kulonbozo haj6z6 lit szelessegekct es biztonsagi tavolsagokat a Belvizi Hajoepitesi Kiserleti Intezet (BHKI) szakvelcmenyevel szamitottak ki. A menetkiserleteken, valamint a BHKI elrneleti meggondolasain alapulo ertekeket a Miincheni Muszaki Egyetem Obemachi Kiserleti Intezetenek modell kiserlctci erositettek meg.

Valtozatoktol fiiggo vizsgalarok A valtozatok leirasa

A valtozatoktol fliggo vizsgalatok celja az esszeni kiepitesi valtozatok teljes korenek meghatarozasa vizlepcsokkel es vizlepcsok nelkul. Az ; A " es "C" valtozatok alapjat a 2000. evi tenyleges allapot haj6z6 lit szelessegei 70 m szabvanyos szelcsseggel kepezik, amely megfelel a VIa vizi lit osztaly kiepitesi normajanak (korlatozasokkal). A " B " es " D " valtozatok haj6z6 lit szelessegeit egyeztetett hajotalalkozasi koncepciora vonatkoztatva a BHKI ajanlasai szerint hataroztak meg es megfelelnek a VIb vizi lit osztaly kiepitesi normajanak. A szelessegek az Isar torok feletti egyenesben 80 m-t, alatta 82 m-t tettek ki. A hajlatokban a kanyarulati sugartol fuggo szelesiteseket iranyoztak elo, ahol is bele kellett nyugodni a talalkozasi korlatozasokba.

-11-

A duzzasztassal szabalyozott valtozatokat a beavatkozasi rmrumum tekinteteben a leheto legalacsonyabb duzzasztasi magassagokkal terveztek. (A tablazat )

Tablazat: A vizlepcsok duzzasztasi es esesi magassagai

Vizlepcso helye Duzzasztasi Esesi magassag Duzzasztasi Esesi magassag
magassag a zsilipben rnagassag a zsilipben
a gaton az oldalcsatomaban' a gaton az oldalcsatornaban I
RNQ 97-ne12 RNQ 97-ne12 MQ-nal MQ-nal
(m) (m) (m)
Aicha 2,8 4,9 1,7 3,7
Waltendorf 2,3 1,1
Osterhofen 4,5 7,9 3,4 6,8
Vilshofen 2,5 1,6 1) Ill. atmetszes

2) Vizhozam, amely az 196111990. eves sor napjainak 94 %-aban tullepesre keriil.

3) Vesd ossze: Geislingi vizlepcso 7,1 m, Straubingi vizlepcso 6,6 m (RNQ 97-nel)

A hagyomanyos szabalyozasi elemeket tartalmazo tenyleges allapot tovabbi optimalizalasabol kiindulva a jelenlegi sziik hajozo lit viszonyok megtartasaval ( " A " valtozat) egy tovabbi folyamszabalyozo tervvaltozatban megvizsgaltak azt a lehetoseget, hogy megallapitsak a folyamepitesi hatarokat (" B " valtozat ). A szakaszosan mindket oldalon elhelyezett szabalyozasi mutargyak miatt ennel a folyamszabalyozo tervvaltozatnal ujra at kellett gondolni es kiszelesiteni a hajozo utat.

A tenyleges allapot masik optimalizalasa abban van, hogy hatastalanitsak a menetdinamikailag legnagyobb szuk keresztmetszetet ezen a szakaszon az Isar torok alatt Winzerig oly medon, hogy megerositik a duzzasztast egy atvagassal kapcsolatban a Mtihlhami kanyarulat (Mtihlhamer Schleife ) tersegeben, r , C " valtozat )

Vegul meg duzzasztasos tervvaltozatokat is kellett elemezni, ket ( " D 1 " valtozat ), illetve harom (" D2 " valtozat ) vizlepcsovel, amelyeket a korabbi kiepitesi tervekkel szemben elsosorban a duzzasztasi magassagok es a hajozo lit szelessegck, valamint az azokkal kapcsolatos okologiai beavatkozasok tekinteteben - optimalizaltak,

-12-

Valamennyi valtozatra ervenyesult, hogy a magas-vizi viszonyokat ne rosszabbodjanak. A vizallas valtozasok vonatkozasaban tekintetbe kellett venni a vizgazdalkodasi es okologiai keretfeltetclcket.

B tablazat: vonatkoztatva

Kozepes terhelt merulesek jellegzetes vizhozamokra

Valtozat

Haj6z6 tit melysegek

Kdzepes terhelt merules ( kerekitve )

RNQ 97-neI

RNQ 97-nel

MQ-nal

Alakzat

2000. evi tenyleges allapot

GMS = Nagy onjaro ( 11,4 x 110 m), egy menetszelessegu, min. merules 1,6 m 2-er - SV(1) = Tolt kotelek, amely ket barkabol es egy tolohajobol all.

( 11,4 x 190 m) egy menetszclessegti, min merules 1,6 m

KV = Koppelverband = csatolt kotelek, amely egy nagy onjarobol es egy barkabol all ( 22,8 x 110m ), ket menetszelessegti, min. merules 1,6 m

2-er - SV (2) = Tolt kotelek, amely ket barkabol es egy tolohajobol all

( 22,8 x 110m) ket menetszelessegu, min. merules 1,8 m

A hidraulikai es menetdinamikai szamitasok eredmenye

A hidraulikai szamitasokban az egyes valtozatok kozepes vizmelysegeit hataroztak meg a terhelt merulesrc mervado helyeken a reprezentativ vizhozamokra vetitve az RNQ 97 es HNQ 97 kozott, Ebb61 adodnak az osszefuggo forgalomra mervado terhelt merulesek, ill. haj 6z6 lit melysegek.

Az " A "valtozattal a terhelt mcriilesre mervado helyekre tervezett szabalyozassal, intenziv fenntartasi intezkedesekkel kombinalva 2,2 m haj6z6 lit melyseg erheto el LHV 97 alatt. Ennek megfeleloen 0,2 m-rel novekszik a terhelt meriilesi melyseg is.

-13-

A bogeni tersegben a bemelyulesek max. 0,3 m vizszint sullyedesekhez vezetne. Az Isar torkolatnal ezek kb. 0,1 m-t tesznek ki. KV-nel a legnagyobb valtozasok 0,2 m-t ernek el. Magas vizallasnal (HQ 100 ) max. 0,2 m megemelkedesek keletkeznek.

A "B" valtozat osszcfuggo szabalyozasi es melyitesi intezkedeseivcl 2,6 m-es haj6z6 lit melyseg erhcto el. A kavicsos szakaszok fenekenek egyenetlensegei es a fedomuvekkel ellatott szakaszokon a fenek es a haj6csavar kozotti szukseges fenektavolsag miatt ez a melyseg nem val6sithat6 meg a terhelt mcrulesnel, Az egy menetszelesscgti jarmiivek ezert ebben a valtozatban csak valamelyest nagyobb terhelt mertilest erhetnek el, mint a 2000. evi tenyleges allapotban, A ket menetszelessegti jarmuveknel a nagyobb haj6z6 lit keresztmetszetek miatt elsosorban a magasabb vizallasnal a terhelt merulesi mclyseg egyertelmti javulasa ad6dik az osszehasonlithato allapothoz kepest.

A vizszint valtozasok RNQ 97-nel es MQ-nal az Isar torok alatt max. 0,4 m es 0,3 m felette. magas vizallasnal (HQ 100) a legnagyobb megemelkedes kb. 0,3 m.

A "C" valtozattal az LHV 97-re vonatkoztatva az Isar torok felett 2,4 m es alatta 2,45 m haj6z6 lit melyseg hozhat6 letre. A terhelt meriilesi melyseg novekedese egy menetszelessegu hajoknal es kotelekeknel RHV 97-nel 0,4 m. Meg jelentosebb ez az ertek a ket menetszelessegti jarmtiveknel a duzzasztasi szabalyozas kovetkezteben. Az aichai vizlepcso duzzasztasaval a" C " valtozat eseteben az Isar toroknal 0,5 m vizszint emelkedes ad6dik RNQ 97 -nel az osszchasonlithato allapothoz kepest, MQ-naI kb. 0,1 m-es emelkedes ad6dik. A legnagyobb sullyedesek RNQ 97-nel a bogeni tersegben kb. 0,5 m-t tesznek ki. A vizszint HQ 100-naI nehany keyes helyen 0,15 m-rel emelkedik meg.

Az aichai vizlepcso duzzasztott tersegeben az aramlasi sebessegek RNQ 97-nel csokkennek, de meg mindig 0,4 mis, az okologiai vizsgalatok szempontjabol kritikus ertek felett vannak, es kb. az Isar torok feletti aramlasi sebessegeknek felelnek meg.

Ezen kivtil az Isar hordalekkup funkciojanak biztositasara a tervezett intezkedeseket optimalizaltak az ebben a tersegben meglevo 60 m szeles haj6z6 lit figyelembe vetelevel. Az okologiailag kulonosen ertekes arteri

-14-

teruletek kozvetlenul az Isar torkolat alatt es a staatshaufeni termeszetvedelmi tertilet tersegeben oldalaramlasu viz reven termeszetes arkezdetet kap a bukogat alvizebe. Ezaltal messzemenoen megmarad a vizszint dinamika.

A "D" valtozat duzzasztasi es melyitesi intezkedeseivel 3,0 m haj6z6 melyseg biztosithat6 kisviznel, Ennek kovetkezteben egymenetszelessegu hajoknal 2,7 m illetve ketmenetszelessegu hajoknal 2,5 m terhelt merulesi melyseg erheto el ugyanugy, mint a hataros folyamszakaszokon. A terhelt merules javitasa az osszchasonlithato esettel szemben egymenetszelessegu es ketmcnetszelessegu jarrrniveknel kereken 1,1 m. A duzzasztassal RNQ 97 -nel kb. 0,9 m vizszint cmclkcdesck ad6dnak az oreg Dunan Straubingnal (2319 fkm) es 0,5 m az Isar toroknal. A kozepes vizszint feletti vizallasok messzemenoen valtozatlanok maradnak. A vizszint stillyedesek max. 0,3 m-t tesznek ki a zsilip csatorna torkolatanal Pleintingnel (" D 1 "valtozatban ).

A 2. rnellekletben abrazoljuk az "A" - "C" - es "D" kiepitesi valtozatok kozepes terhelt merulesi melysegeit a Dunan es osszehasonlitaskeppen a jelenlegi rajnai kozepes terhelt merulesi melyseget ( kaubi vizmerce ) a vizhozam allapot alulmaradasi valoszinusegenek fuggvenyeben.

Ezekbol az abrakbol az alabbi kovetkeztetesek vonhat6k le:

• Az" A " valtozat szerinti kiepitesnel a viszonyok a Dunan 336 napon keresztul ( reszben egyertelmiien ) rosszabbak maradnak, mint a Raj nan.

• A Duna " C " valtozat szerinti kiepitese eseten a Duna viszonyai 295 napon keresztul meg rosszabbak, mint a Rajnan; a ketoldalu forgalom vonatkozasaban, amely a szallitasok mintegy 50 %-at teszi ki, az egyensuly azonban megvan a rajnai viszonyokkal, mivel a Duna kisviznel kb. 70 napon keresztiil nagyobb vizmelysegeket biztosit.

• A" D " valtozatok szerinti kiepitesnel a Rajnaval fenntartott ketoldalu forgalomra vonatkoztatva tovabbi javulasok ad6dnak, mert a megvalosulas utan a Rajna az ev kb. 160 napjan meghatarozo a terhelt merules szempontjabol. A belso DunaMajna viszonylatokra tovabbi terhelt meriilesi plusz ad6dik. (majdnem egesz even keresztul 2,7 m-es terhelt merulcs all rendelkezesrc ).

-15-

Ennel az abrazolasnal nem vettek figyelembe a Duna rovidtavu vizszintingadozasait es a Rajna terhelt merulesenek jobb kiszamithatosagat, valamint a szukseges haj6z6 lit melysegek egyidejusegenek kerdeset. Csak az egyrnenetszelessegu jarmtiveket elemeztek,

A folyammorfol6giailag es okologiailag kulonosen erzekeny Isar torkolati

teriiletre beleertve a staatshaufeni termeszetvedelmi teruletet - a

Vizepiteszcti Szovetsegi Intezetben fizikai (termeszettani) modellt

allitottak fel, amelyet elsosorban az' A " es " C " kiepitesi valtozat vizepitesi intezkedeseinek optimalizalasara hasznaltak.

Talajviz

Annak erdekeben, hogy prognosztizalni lehessen az egyes tervvaltozatok hatasat a talajviz viszonyokra, az egesz vizsgalt teriiletre vonatkoz6lag egy atfogo matematikai talajviz modellt keszitettek, A talajvizszint valtozasok alkotjak az okologiai vizsgalatok lenyeges alapjat,

A resztervek kereteben valamennyi tervvaltozatban tovabb

optimalizalhatok a jovobeli talajviz viszonyok.

Az okologiai vizsgalatok eredmenye

Az egyes valtozatok osszchasonlitasara a temak szerint eszmenykepen alapul6 ertekelesi eljarast vagy okologiai szempontok szerinti ertekrnentes osztalyozast alkalmaztak. A valtozatok osszehasonlitasara kidolgozott okologiai eszmenykep ertekelesi alapkent a termeszet es a taj vizgazdalkodasi es termeszetvedelmi szempontb61 celul kinizott allapotat adja meg. Az cszmcnykepbol az ertekeles celjabol egy vonatkoztatasi allapotot fejlesztettek ki, amelynek alapjan egy otfokozatu skala szerint ertekelesre kerult a tenyleges es a prognosztizalt allapot, valamint az osszes tervvaltozatot egy diagramban szembe allitottak egymassal kulonbozo kriteriumok szerint. A besorolasok osszehasonlito elemzesevel okologiai szempontb61 rangsoroltak a valtozatokat, aminek soran megmutatkozott, hogy esszeni-e kulonbseget tenni a folyam parti ligeti tersege es a vizi elettere kozott,

-16-

A parti tersegben a talajviz, az elarasztas es a talaj, mint ligettipikus helytenyezok megtartasanak merteket, valamint a bio-ellatottsag megorzeset mint a valtozatok besorolasanak fO szempontjait vettek figyelembe. A vizi tersegben az aramlasi sebesseg, a vizfenek anyag mmosege, a vizi szervezetek eletter minosege es a vizi reszeletterck osszekapcsolodasat mint helytenyezok jovobeli kialakitasanak tulajdonitottak kiemelkedo jelentoseget es ezeket vettek tekintetbe a valtozatok rangsorolasanal.

A valtozatok rangsorolasanak elen a parti tersegben egyertelmuen a folyamszabalyozo "A" es "B" tervvaltozatok allnak, mert ezek semmilyen vagy nagyon kis teruleteket igenyelnek a kicpitesi intezkedesekhez es a duzzasztott valtozatokkal osszchasonlitva kisebb mertekben valtoztatjak meg a talajviz szintet, a talajviz ingadozast es elarasztast, A" C " valtozat kozepen foglal helyet, amely az ertekelesi kriteriumok vagy a hatastenyezo szerint tendenci6zusan inkabb a folyamszabalyozo valtozatokhoz vagy inkabb a duzzasztott elmeletet tartalmaz6 valtozatokhoz kozelit. A" D 1 " es " D2 " valtozatok egyertelrmien nagyobb mertekben karositjak a jelentos all at- es novenyallomanyokat, mint a tobbi tervvaltozat, A magasra ertekelt talajegysegek nagyobb teriileteit igenylik es nagy teriileten valtoztatjak meg az olyan liget-tipikus helytenyezoket, mint a talajvizszint es talajviz ingadozas, resz teriileteken ugy,.hogy mar nincsenek meg a termeszetes •

.. viszonyo~.