Magyarsagtori Uj Tanterv 7 Oszt

Acest manual este proprietatea Ministerului Educației Naționale.
Acest manual este aprobat prin Ordinul Ministrului Educației Naționale

nr. 4500/18.07.2019 ș i este realizat ın
̂ conformitate cu Programa ș colară aprobată prin
Ordinul Ministrului Educației Naționale cu nr. 3393/28.02.2017.
*116.111 – numă rul de telefon de asistență pentru copii
Programa școlară poate ﬁ accesată la adresa: h p//programe.ise.ro

MINISTERUL EDUC AȚIEI NAȚIONALE
Orbán Zsolt • Novák Károly-István • Gidó Csaba • Laszló László

Gyöngyössy János • Dr. Bartos-Elekes Zsombor
ACEST MANUAL A FOST FOLOSIT DE:
Numele elevului care Anul Starea manualului*
Anul a primit manualul Clasa Şcoala şcolar la primire la returnare
1.
2.
3.
4.
* Starea manualului se va înscrie folosind termenii: nou, bun, îngrijit, nesatisfăcător, deteriorat.
Cadrele didactice vor controla dacă numele elevului este scris corect.
Elevii nu trebuie să facă niciun fel de însemnări pe manual.
Descrierea CIP a Bibliotecii Naţionale a României

A magyar kisbbség történelme és hagyományai, tankönyv a VII. osztály számára/ Orbán Zsolt,
Novák Károly-István, Gidó Csaba, Laszló László, Gyöngyössy János, Dr. Bartos-Elekes Zsombor -
Bucureşti: Editura Didactică şi Pedagogică, 2019
ISBN 978-606-31-0990-4
I. Orbán Zsolt
II. Novák Károly-István
III. Gidó Csaba
...
94
39
© E.D.P. 2019. Toate drepturile asupra acestei ediţii sunt rezervate Editurii Didactice şi Pedagogice, Bucureşti.
Orice preluare, parţială sau integrală, a textului sau a materialului grafic din această lucrare se face numai
cu acordul scris al editurii.
EDITURA DIDACTICĂ ŞI PEDAGOGICĂ, S.A. Comenzi pentru această lucrare se primesc:

Str. Spiru Haret nr. 12, sector 1, cod 010176, Bucureşti • prin poştă, pe adresa editurii
Tel.: 021.315.38.20 • prin e-mail: comenzi@edituradp.ro
Tel./fax: 021.312.28.85 comercial@edituradp.ro
e-mail: office@edituradp.ro • prin telefon/fax: 021.315.73.98
www.edituradp.ro
Librăria E.D.P.: Str. Gen. Berthelot nr. 28-30
Referenți: universitar: Dr. Nagy Róbert Miklós

preuniversitar: Váradi Éva-Andrea
Lectori: Dr. Nagy Róbert Miklós, Dr. Lönhárt Tamás, Dr. Köllő Zsófia
Redactori: Dr. Hermann Gusztáv Mihály, Dr. Toth Szilárd

Tehnoredactor: Fazakas Botond
Ilustrații: Gyöngyössy János
Hărți: Dr. Bartos-Elekes Zsombor
Coperta: Alin Casapu, Dr. Toth Szilárd
Număr de plan: 64205/2019

Deşteaptă-te, române!
Andrei Mureșanu
Deşteaptă-te, române, din somnul cel de moarte,

În care te-adânciră barbarii de tirani!
Acum ori niciodată croieşte-ţi altă soarte,
La care să se-nchine şi cruzii tăi duşmani!
Acum ori niciodată să dăm dovezi la lume

Că-n aste mâni mai curge un sânge de roman,
Şi că-n a noastre piepturi păstrăm cu fală-un nume
Triumfător în lupte, un nume de Traian!
Priviţi, măreţe umbre, Mihai, Ştefan, Corvine,

Româna naţiune, ai voştri strănepoţi,
Cu braţele armate, cu focul vostru-n vine,
„Viaţă-n libertate ori moarte!” strigă toţi.
Preoţi, cu crucea-n frunte! căci oastea e creştină,

Deviza-i libertate şi scopul ei preasfânt.
Murim mai bine-n luptă, cu glorie deplină,
Decât să fim sclavi iarăşi în vechiul nost’ pământ!
Használati útmutató
Olvasmány-
és filmajánló Leckecím
Alcím
Kérdések,
feladatok
Kiegészítő
információ,
érdekesség
Új fogalmak
magyarázata
Olvasmáy
Fejezetcím Leckecím Képaláírás
Kedves diákok! A digitális tankönyv és az interaktív feladatok elérhetők a

www.manuale.edu.ro weboldalon. Sok sikert kívánunk a megoldásukhoz!
Film Interaktív feladat Nagyítás
Alapkompetenciák
1. Időben és térben való tájékozódás
2. Együttműködés különböző tanulási- valamint iskolán kívüli tevékenységek keretében
3. A nemzeti kisebbség történelmére vonatkozó lényeges eseményeket bemutató források vizsgálata/kutatása
Sajátos kompetenciák és példák tanulási tevékenységekre

1. Időben és térben való tájékozódás
1.1. A történelmi események és a tanulási példákban bemutatott események időrendbe állítása
1.2. A történelmi események térbeli elhelyezése
1.3. Az ember és környezete közötti kapcsolat megismerése
2. Együttműködés különböző tanulási- valamint iskolán kívüli tevékenységek keretében
2.1. Kisebb csoportokon belüli pozitív viszonyulás kialakítása, egyszerűbb feladatok megoldásának céljából
2.2. Történelmi témájú projektekben való részvétel az osztály, az iskola vagy a helyi közösség szintjén
2.3. Jelen- vagy múltbéli események jelentőségének kiemelése
2.4. Önismeret és társismeret, valamint személyek és csoportok közötti hasonlóságok és különbségek felismerése
2.5. Nyitottság megnyilvánulása különböző helyzetekben kommunikáció révén
3. A nemzeti kisebbség történelmére vonatkozó lényeges eseményeket bemutató források vizsgálata/kutatása
3.1. Történelmi fogalmak felismerése az elérhető/rendelkezésre álló forrásokban
3.2. Dokumentumok, források hasznosítása/felhasználása
Tartalomjegyzék
A Habsburg uralom bevezetése és megszilárdulása Erdélyben (1690–1867). . . .6
Törökellenes harcok és Habsburg berendezkedés Erdélyben . . . . . . . . . . . . . . .6
A kuruc szabadságharc (1703–1711) és a Rákóczi-emigráció . . . . . . . . . . . . . . . .8
A barokk Erdélyben . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 18
Magyarország és Erdély a reformkorban (1825–1848) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 19
Az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 23
A forradalomtól a dualizmusig (1849–1867) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 32
Erdély az Osztrák–Magyar Monarchiában (1867–1914) . . . . . . . . . . . . . . . 35

A dualizmus intézményrendszere, politikai és társadalmi élet . . . . . . . . . . . . . 35
Művelődés a dualizmus korában . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 42
Az első világháború és következményei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 48

Az első világháború (1914‒1918) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 48
Erdély a világháború sodrásában . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 53
A háború vége . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 55
A párizsi békekonferencia . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 59
Az erdélyi magyarság a két világháború között . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 66

Többségből kisebbségbe . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 66
A magyar kultúra Erdélyben. Az oktatás, az egyházak szerepe és a népi
hagyományok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 73
A második világháború időszaka (1939–1945). . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 80

Románia és Magyarország a második világháború idején . . . . . . . . . . . . . . . . 80
A Szovjetunió megtámadása. Románia és Magyarország belépése a háborúba . . . 83
A romániai magyarok 1945–1989 között . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 93

A háborút követő gazdasági, társadalmi és politikai változások . . . . . . . . . . . . 93
Esettanulmány: 1956 Erdélyben . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 97
Olvasmány: Az erdélyi magyarság művelődése a szocialista Romániában . . . . . . 98
A romániai magyar közösség a kommunizmus bukása után . . . . . . . . . . . 106

Az erdélyi magyarság művelődése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 110
A borítón: a háttérben az 1700. évi Cornelius Danckerts-féle Erdély-térkép, rajta erdélyi

városokat ábrázoló képeslapok (a címoldalon Kolozsvár és Marosvásárhely, a hátolda-
lon Székelyudvarhely, Nagyvárad és Temesvár).
A Habsburg uralom bevezetése
és megszilárdulása Erdélyben
(1690–1867)
Törökellenes harcok és Habsburg

berendezkedés Erdélyben
1683-ban a meggyengült Oszmán Birodalom sikertelenül próbálta bevenni Bécset,
ezt követően a Habsburgok és szövetségesei ellentámadásba lendültek, céljuk az volt,
hogy a törököt véglegesen kiűzzék Európából. Az újjáalakult Szent Liga csapatai sike-
resen visszahódították Budát (1686), és a magyar rendekkel elfogadtatták, hogy a török
kiűzéséért cserébe lemondjanak a szabad királyválasztási jogukról a Habsburgok
javára (1687).
Az 1687-es, Apafi Mihály fejedelemmel kötött balázsfalvi egyezmény megengedte
a császári csapatoknak, hogy Erdély területén teleljenek. Egy évvel később, az erős
császári jelenlét nyomására Apafi Mihály és az az erdélyi rendek aláírták a fogarasi
nyilatkozatot. Ennek értelmében felmondták a török védnökséget, I. (Habsburg) Lipót
császár (egyben Magyarország királya) oltalma alá helyezték magukat. Lipót császár
felvette az Erdély fejedelme és a székelyek ispánja címet, de valójában a császári csa-
patok katonai megszállásáról beszélhetünk.
Apafi Mihály halála (1690) után névlegesen 14. esztendős fia, II. Apafi Mihály lett
a fejedelem, de ténylegesen sosem uralkodott, mert már nagykorúsítása előtt Bécsbe
rendelték, ott kellett töltse élete hátralévő részét. Ugyanebben az évben egy rövid időre
a fejedelem a török által támogatott Thököly Imre lett, de a császári csapatok gyorsan
kiszorították Erdélyből. E zűrzavaros időkben íratta alá Bethlen Miklós erdélyi főúr,
későbbi kancellár Lipót császárral az Erdélyre vonatkozó alkotmánytervezetet, a Dip-
loma Leopoldinumot (Lipót Oklevele), amely alapján egészen 1848-ig kormányozták
Erdélyt a Habsburgok.
Az 1690-ben I. Lipót által kibocsátott oklevél fordulópontot jelentett Erdély történe-
tében. Kezdetét vette egy hosszú, közel 200 éves időszak, amelyben az egykori önálló
fejedelemség egy német nyelvű, katolikus vallású birodalom kicsiny és gazdaságilag
elmaradott tartománya lett. Az új helyzetet szentesítette az 1699-ben megkötött karló-
cai békeszerződés, amelynek értelmében az Oszmán Birodalom átengedte a Habsbur-
goknak Magyarország nagy részét és Erdélyt.
A Habsburgok számára Erdély elsősorban katonailag volt értékes, határszéli tarto-
mányként ütköző területnek, „a birodalom keleti sarokbástyájának” számított a török-
kel szemben. A Habsburgoknak szükségük volt Erdélyre, ezért Lipót és utódai mindent
megtettek, hogy a tartományt beolvasszák a Birodalomba. Annak ellenére, hogy a
6 A Habsburg uralom bevezetése és megszilárdulása Erdélyben (1690–1867)

török kiűzését követően egy kézbe kerül-
tek az egykori Magyar Királyság területei
– utolsóként a Temesi Bánság, az 1718-as
pozsáreváci béke értelmében –, a Habs-
burgok mégsem állították vissza a Mohács
előtti egységet. Erdély és Magyaror-
szág különálló tartományok maradtak.
Bécsben létrehozták az Erdélyi Udvari
Kancelláriát, Erdély élére gubernátor
(kormányzó) került, leginkább az erdé-
lyi katolikus, császárpárti családok tag-
jai közül (Haller, Bánffy, Kornis, Kemény,
Teleki, Mikó, Brukenthal). Ezáltal meg-
erősödött egy új, Habsburg-párti arisz-
tokrácia Erdélyben. A XVII. század végén
Erdély magyar, székely és szász lakossá-
gának többsége valamelyik protestáns
felekezet tagja volt. A katolikus Habsbur-
gok mindent megtettek, hogy egyházukat
megerősítsék – kezdetét vette a hatalmi-
lag támogatott ellenreformáció: a protes-
tánsoktól elvették templomaik és iskoláik
egy részét, állami hivatalokba elsősorban
katolikus vallásúak kerülhettek, 1716-
ban a katolikus püspök visszatérhetett
Gyulafehérvárra. Hogy gyerekeik jobban Apafi Mihály
érvényesülhessenek, egyes protestáns
családok feladták vallásukat, így a XVIII. század végére a katolikusok fokozatosan
újból többségbe kerültek Erdély magyar társadalmában. Mindezeken túl az erdélyiek
legsúlyosabb sérelme az adók növekedése volt. Apafi Mihály idején még 60 ezer forint
értékű volt a töröknek fizetett „harács”, 1690 után azonban a helyzet nyomasztóvá vált,
a Habsburgoknak fizetett adó elérte az évi 400 ezer forintot.
Feladatok:
1. Ki volt az utolsó ténylegesen uralkodó erdélyi fejedelem?
2. Milyen országközi szerződés szentesítette a Habsburg uralmat Erdélyben?
Törökellenes harcok és Habsburg berendezkedés Erdélyben 7

A kuruc szabadságharc (1703–1711)
és a Rákóczi-emigráció
Az 1690 utáni Habsburg-uralom jóval terhesebbnek bizonyult, mint a korábbi török
fennhatóság (adók, ellenreformáció). Magyarországon és Erdélyben egyre nagyobb lett
az elégedetlenség I. Lipóttal szemben, így 1703-ban Habsburg-ellenes szabadságharc
tört ki II. Rákóczi Ferenc vezetésével. A nemesség elsősorban rendi jogainak csorbulá-
sát sérelmezte, a parasztok a magas adó és a katonaság beszállásolása, kötelező ellátása
miatt voltak elégedetlenek.
Rákóczi fontosnak érezte a paraszttömegek megnyerését, ezért elrendelte, hogy a
nemesek is adózzanak, ugyanakkor ígéretet tett, hogy győzelme esetén megszünteti a
jobbágyterheket. Hamarosan 60 000 fős sereg állt rendelkezésére, ennek jelentősebb
parancsnokai Bercsényi Miklós, Károlyi Sándor, Esze Tamás, (Vak) Bottyán János,
Pekri Lőrinc voltak.
II. Rákóczi Ferenc Mikes Kelemen Bercsényi Miklós
Hadi kiadásait a felvidéki ezüstbányák (Körmöcbánya, Selmecbánya, Besztercebá-

nya) lefoglalásával próbálta biztosítani. A császárellenes mozgalomnak külföldi támo-
gatásra is szüksége volt, ezért vette fel Rákóczi a kapcsolatot XIV. Lajos francia királlyal
és I. Péter orosz cárral. A francia király biztatására a kurucok trónfosztottá nyilvání-
tották a Habsburg dinasztiát Magyarországon, és vezérlő fejedelemmé választották
II. Rákóczi Ferencet.
Az 1708. augusztus 3-án lezajlott trencséni csata fordulópontot jelentett a kuruc
szabadságharc történetében: a fejedelem lova felbukott, és Rákóczi ájultan esett le róla.
Mivel a kurucok azt hitték, hogy meghalt, az egész had szétfutott. Ezt a csatavesztést
többé nem heverték ki. Egyre több kuruc vezér állt át a császár táborába, büntetlensé-
get remélve. Rákóczi visszaszorult Munkács és Szatmár környékére.

Fogalomtár
• kuruc – Habsburg-el-
lenes felkelők vagy
velük rokonszen-
vezők elnevezése a
XVII–XVIII. századi
Magyarországon.
• labanc – császárpárti,
a Habsburgokhoz
hűséges személy.
• emigráció – kivándor-
lás, egy személy vagy
csoport azzal a céllal
hagyja el szülőföld-
jét, hogy egy másik
országban éljen. Okai
között találhatunk val-
lási, politikai, katonai,
gazdasági tényezőket.
• Erdélyi Udvari Kan-
cellária – a Habsburg
fennhatóság alatt
álló Erdély legfelsőbb
szintű kormányzati
szerve 1694–1867
között, székhelye Bécs-
ben volt.
• Gubernium – Erdélyi
Királyi Főkormányszék,
élén a kormányzóval,
székhelye előbb Gyu-
lafehérváron, majd
Nagyszebenben, végül
Kolozsváron volt.
id. Georg Philipp Rugendas: Kuruc-labanc lovas párbaj
A fejedelem 1711 februárjában Lengyelországba utazott, hogy I. Péter cár küldöt-

teivel tárgyaljon, a kuruc sereg főparancsnokságát pedig Károlyi Sándorra ruházta.
Károlyi, hogy elkerülje a megsemmisítő katonai vereséget, tárgyalásokat kezdett Pálffy
János császári tábornokkal. Így került sor 1711. április 30-án a szatmári békére, és
másnap a nagymajtényi fegyverletételre.
A szatmári béke kegyelmet biztosított minden kurucnak, aki hűségesküt tett a
császárnak. Ez Rákóczira is vonatkozott volna, ő azonban elutasította az ajánlatot,
és önkéntes száműzetésbe vonult. Maroknyi kíséretével egy ideig Lengyelországban,
A kuruc szabadságharc (1703–1711) és a Rákóczi-emigráció 9

Angliában, majd Fran-
ciaországban élt, végül
XIV. Lajos halála után a
török szultán fogadta be.
Kíséretével 18 évig élt
Rodostóban (ma Tekir-
dag). II. Rákóczi Ferenc
1735 nagypéntekén halt
meg, holttestét hűsé-
ges íródeákja, Mikes
Kelemen Isztambulba
vitette, és a jezsuiták
Szent Benedek-templo-
mában helyezte el édes-
anyja, Zrínyi Ilona sírja
mellé.
Rákóczi, Mikes és Bercsényi Rodostóban
Olvasmány:
„Estve a lefekvésnek ideje lévén, kétfelől a karját tartották, de maga ment a hálóházába.
A szovát igen nehéz volt már megérteni. Tizenkét óra felé étszaka mindnyájan mellette
voltunk. A pap kérdette tőle, ha akarja-é felvenni az utolsó kenetet? Intette szegény, hogy
akarja. Annak vége lévén, a pap szép intéseket és vigasztalásokot mondván neki, nem
felelhetett reája, noha vettük észre, hogy eszin van. Azt is láttuk, hogy az intéskor a szeme-
iből könnyhullatások folytanak. Végtire szegény, ma három óra után reggel, az Istennek
adván lelkét, elaluvék, mivel úgy holt meg, mint egy gyermek. Ő szegény árvaságra hagya
bennünket ezen az idegen földön. Itt irtóztató sírás, rívás vagyon közöttünk. Az Isten
vigasztaljon meg minket.” – A fejedelem halála – részlet Mikes Kelemen 112. leveléből,
Rodostó, 1735. április 8.
Életrajz – II. Rákóczi Ferenc

II. Rákóczi Ferenc 1676-ban született Borsiban, szülei I. Rákóczi Ferenc választott
erdélyi fejedelem és Zrínyi Ilona voltak. Ükapja, dédnagyapja és nagyapja, Rákóczi
Zsigmond, I. és II. Rákóczi György is Erdély fejedelmei voltak. Édesapja még csecse-
mőkorában meghalt, nevelőapja, Thököly Imre révén korán megismerte a kuruc moz-
galmat. 1690-től a prágai egyetemen tanult, 1694-ben feleségül vette Sarolta Amália
hessen-wanfriedi hercegnőt, akitől három fia született, de csak kettő, József és György

érték meg a felnőttkort. Eredetileg Isztambulban temették el, de Rákóczi és néhány
bujdosó társának holttestét 1906-ban hazahozták Magyarországra, és a kassai Szent
Erzsébet-székesegyházban helyezték végső nyugalomra.
Tudod-e?
• Rákóczinak kétszer is felajánlották a lengyel koronát, de egyszer sem fogadta el.
• A 18 évig tartó rodostói emigrációban Rákóczi majdnem szerzetesi életet élt, nap-
jait imádkozással, írással, olvasással és barkácsolással töltötte.
Feladatok
1. Melyik a kakukktojás és miért: Pálffy János – Esze Tamás – Vak Bottyán – Bercsé-
nyi Miklós?
2. Egyike vagy a bujdosóknak Rodostón. Írj egy naplórészletet vagy levelet Mikes
Kelemen stílusában, amelyben a száműzetés nehézségeit és a szülőföld iránti
vágyat mutatod be!
3. Nézz utána, hogy milyen rokonságban állt Rákóczi a két Zrínyi Miklóssal, a szi-
getvári hőssel és a költővel! Készíthetsz családfát is.
Olvasmány – Népesedési változások Erdélyben

és a Partiumban
A XVII. századi járványok és háborúk (II. Rákóczi György lengyelországi hadjárata,
Ali pasa garázdálkodásai), majd a Rákóczi-szabadságharc következtében Erdély
lakossága megfogyatkozott, amit 1690 után a Habsburgok telepítésekkel igyekeztek
pótolni. A gyűjtőnéven sváboknak nevezett németajkú telepesek az uralkodók vagy a
földesurak hívására érkeztek Magyarországra, földet, házat vagy házhelyet és adóked-
vezményeket kaptak. Az egykori Erdélyi Fejedelemség területén főleg a Partiumba és
a Bánságba telepítették őket. A szervezett telepítések mellett érkeztek románok Mold-
vából és Havasalföldről, a jobb és biztonságosabb jövő reményében. A ruszinok főleg
Magyarország észak-keleti részén találtak új otthonra, de egyre nagyobb számban
jelentek meg az ország különböző vidékein a zsidók és cigányok is.
A sokféle együttélő nép között az egész XVIII. század folyamán ritkán alakultak ki
ellentétek, mivel a nem magyar nemzetiségű lakosság is hazájaként tekintette Magyar-
országot és Erdélyt.

Esettanulmány: Mária Terézia (1740–1780)
III. Károly magyar király (1711–1740) fiúörökös
nélkül halt meg, ezért már életében igyekezett
gondoskodni a trónutódlás kérdéséről. 1723-
ban kiadta a Pragmatica sanctiót (jelentése
gyakorlati rendezés), amellyel a Habsburg-ház
női ágának a magyar trónon való örökösödé-
sét biztosította. Elsőszülött lánya, Mária Teré-
zia 1740-től viselte a magyar királynői címet
is. Legfontosabb rendelkezései közé tartozott
a kettős vámrendszer bevezetése, amelynek
lényege az volt, hogy a birodalom gazdaságát
megvédje. Az első a birodalom köré húzott véd-
vámvonal volt, hogy megvédje a hazai ipart.
A rendelkezés értelmében meghagyta az Auszt-
ria és Magyarország közötti belső vámhatárt,
ami kedvezett a magyar mezőgazdasági termé-
keknek az alacsony vám miatt, de hátrányosan
érintette a magyar ipari termékeket az osztrák
és cseh iparcikkekkel szemben. 1767-ben kiadta Mária Terézia
az úrbéri pátenst, vagy az urbáriumot. Ez a
jobbágy földesurával szembeni kötelezettségeit rögzítő szabályrendszer volt. A job-
bágyterhek nagysága miatt a királynő rendeletben szabta meg a földesúrnak járó szol-
gálatokat, így a kilencedet évi egy aranyforintban, az ingyenmunkát pedig heti egy
nap igás- vagy két nap kézi munkában. Felállította a folytonos táblákat (törvényszé-
kek), amivel szerette volna megszüntetni a különböző jogállású vidékek (Székelyföld,
Szászföld, vármegyék)
igazságszolgálta-
tási rendszerei közti
különbséget. Az volt a
cél, hogy a perek, tör-
vényszéki eljárások
ugyanúgy történjenek
minden közigazgatási
egységben. Másfelől,
szerette volna a közigaz-
gatást (és ennek szer-
veit) különválasztani a
bíráskodástól. A felvi-
lágosult abszolutizmus
szellemében próbálta
szabályozni az okta-
tást is, 1777-ben kiadta
tanüg yi rendeletét

(Ratio Educationis). Ezzel az addig egyházi irányítás
alatt álló oktatást államilag próbálta ellenőrizni,
hogy az oktatás hűséges és hasznos állampolgá-
rokat neveljen. Szabályozta az iskolarendszert a
népiskoláktól az egyetemekig, beleértve a tantervi
követelményeket.
Tudod-e?
• Mária Terézia Lotaringiai Ferenccel kötött
házasságából összesen 16 gyermek született,
11 lány és 5 fiú.
• 1760-ban valóságos elitalakulatot szervezett A madéfalvi veszedelem emlékműve
Bécsben, a magyar királyi nemesi testőrséget,
ahol 20–25 éves fiatal nemesek szolgáltak. Ezek
döntő módon járultak hozzá a korszak magyar művelődésének és irodalmának
fejlődéséhez (pl. Bessenyei György, Gvadányi József, Dugonics András).
• 1762-ben Mária Terézia elrendelte Erdélyben öt határőrezred (három székely,
két román) megszervezését. A jobbágysorból szabadulni kívánó románok öröm-
mel állottak katonának, a székelyek viszont ellenségesen fogadták ezt az újfajta
kötöttséget. Ők régi kiváltságaikra hivatkoztak, miszerint katonáskodni csak a
királyi oklevelekben előírt módon, adómentesség mellett, maguk közül való és
maguk által választott vezetők parancsnoksága alatt kötelesek. A székelység veze-
tői Madéfalván gyülekeztek, hogy megszervezzék az ellenállást, de 1764. január
7-én hajnalban a császári hadsereg báró Siskovics József altábornagy parancsára
ágyútüzet nyitottak a falura, mintegy 200 ember halálát okozva. Ezt nevezzük a
madéfalvi veszedelemnek.
Feladatok:
1. Nézz utána a jobb oldalon
lévő kép történeti hátte-
rének! Milyen eseményt
örökít meg? Melyek voltak
a következményei?
2. „Míg mások háborúznak,
te, boldog Ausztria háza-
sodj!” Mire vonatkozik a
Habsburg uralkodóház e
jelmondata?
„Életünket és vérünket királyunkért!”

Esettanulmány: II. József, „a kalapos király”
II. (Habsburg) József német–római császár (1780–
1790) az ún. „felvilágosult abszolutizmus” egyik
legfontosabb képviselője. Kormányzását két tényező
határozta meg: a felvilágosodás eszméi (modernizá-
ció, haladás, reformok, oktatás) és a forradalomtól
való rettegés. Ezek hatására vezette be reformjait,
amelyekkel nagy felháborodást váltott ki a nemes-
ség és a katolikus egyház körében. Egyházügyi ren-
deletével megszüntette mindazon szerzetesrendeket,
amelyek nem végeztek közhasznú feladatokat (okta-
tás vagy betegápolás), vagyonukat pedig államosí-
totta, ezért megromlott a viszonya VI. Pius pápával.
Türelmi rendeletével engedélyezte protestáns és
görög-keleti (ortodox) alattvalóinak, hogy újból temp-
lomokat építhessenek (de torony és harang nélkül) és
állami hivatalokat tölthessenek be. Jobbágyrendeletével szabad költözködési és tanu-
lási jogot biztosított a jobbágyoknak, megtiltotta a botozást, de teljes felszabadításukra
nem gondolt. Nyelvrendelete egyedüli hivatalos nyelvvé tette a németet. A nyelvrendelet
elleni tiltakozás felerősítette Magyarországon és Erdélyben a magyar nemzeti érzést, így
egyre divatosabb lett a magyar viselet, egyre fontosabbá vált a magyar nyelvű iroda-
lom, sajtó, zene, tánc és színjátszás. Másik vitatott intézkedése a közigazgatás reformja
volt. A hagyományos közigazgatást teljesen lerombolta, Erdélyben a régi vármegyék és
székek helyébe 10 új megyét alakított ki. A nemesi adómentesség megszüntetéséről és az
egységes adózásról szóló elképzelései csupán tervek maradtak.
Reformjai olyan mértékű felháborodást váltottak
ki a nemesség és közigazgatási személyzet körében,
hogy halálos ágyán kénytelen volt visszavonni ren-
Fogalomtár
deletei többségét. A Magyarországot és Erdélyt érintő • „kalapos király” – II. József
rendeletek közül csak a vallásügyi és a jobbágyren- király ragadványneve,
delet maradt érvényben. mivel nem koronáztatta
meg magát magyar király-
Feladat nak. Az elnevezés Ányos
Pál költő, szerzetes verses
1. 1790. január 28-án volt a „nevezetes tollvonás.” röpiratából származik.
Vajon II. József mely intézkedését nevezik így? • felvilágosult abszolutiz-
mus – kormányzati rend-
szer, ahol a teljhatalmú
Tudod-e? uralkodó polgári reformo-
• II. József Pozsonyból Bécsbe vitette a magyar kat vezet be
koronát, ezzel is súlyosan sértve a magyar nem- • pátens – törvényerejű ren-
zeti érzéseket. delet, parancs

Olvasmány: A fény százada Erdélyben – intézményteremtő
személyiségek
A felvilágosodás a XVIII. század fő eszmeáramlata, kulcsfogalma az értelem. Képvi-

selői megkérdőjelezték a hagyományos intézményeket, értékeket, szokásokat, és hit-
tek a világ megismerhetőségében, a megfigyelés és tapasztalat által szerzett tudásban,
az ember jóságában.
Magyarországra csak a század második felében érkeztek a felvilágosodás eszméi,
a fő célkitűzések között a magyar nyelv fejlesztése, a magyar kultúra európai szintre
emelése, a tudatlanság és elmaradottság elleni küzdelem voltak. Az alábbiakban a
század négy kimagasló személyiségével ismerkedünk meg.
Gróf Árva Bethlen Kata (1700–1759) Bethlen Miklós kan-

cellár unokahúga volt. Mindkét férje korán meghalt, és
gyermekeit is elvesztette, ezért nevezte magát Árvának.
Magánéleti tragédiái után élete értelmének a református
hit védelméért folytatott küzdelmet tartotta. Komoly anyagi
áldozatokat hozott a magyar kultúra fejlesztéséért: iskolá-
kat támogatott, ösztöndíjakat adományozott, szorgalmazta
a lánynevelést. Kizárólag magyar nyelvű könyvekből álló
könyvtárat hozott létre, amelyet a nagyenyedi kollégium-
nak adományozott (gyűjteményét 1849-ben tűzvész pusz-
tította el). Írásainak egy része még életében megjelent,
a halála után megjelent Önéletírása az erdélyi emlékiratirodalom jeles alkotása.
Gróf Teleki Sámuel (1739–1822) erdélyi kancellár (1791–

1822), a göttingeni, varsói és jénai tudományos akadémiák
tiszteletbeli tagja. 40 000 kötetes magánkönyvtárából jött
létre 1802-ben a marosvásárhelyi Teleki Téka. Gyűjtemé-
nyében 6 középkori kódexet, 67 ősnyomtatványt, mintegy
1500 régi magyar (1711 előtti) könyvet, számos értékes kéz-
iratot is őriznek.
Gróf Batthyány Ignác (1741–

1798) gyulafehérvári római
katolikus püspök. Legmaradandóbb alkotása a több ezer
kötetes magánkönyvtárából létrehozott gyulafehérvári
Batthyaneum, amelyhez régiségtár, természetrajzi gyűj-
temény és csillagvizsgáló is társult. A könyvtár több száz
kódexet és 565 ősnyomtatványt őriz (a Romániában talál-
ható ősnyomtatványok 70%-át!). Legértékesebb példánya
Nagy Károly frank király és római császár Aranykódexének
egyik része a 800-as évek elejéről.

A barokk Erdélyben
A barokk a reneszánszt követő művelődéstörténeti korszak, amely a XVII. század elején,
Rómában keletkezett, és innen terjedt el majdnem egész Európában. A művészetben
legfontosabb stílusjegyei: mozgalmasság, bonyolultság, szenvedélyesség, (túl)díszített-
ség. Hatalmas templomok épültek, főleg katolikus környezetben, de hatása a korabeli
protestáns épületeken is tükröződik. A barokk festészetben a hangsúly a látványos
elemeket tartalmazó, olykor színpadias beállítású alkotásokra tevődött, kihasználva
a fény és az árnyék játékát. A festészet legfontosabb témái a bibliai és mitológiai jele-
netek, főúri arcképek voltak.
Magyarországra főként bécsi közvetítéssel érkezett. A templomok többségén
hagyma-, ritkábban gúlasisakos tornyokat láthatunk, a kastélyok, lakóházak kapui
díszesek, a belső tereket képek, szobrok és stukkók díszítik. A legszebbek közé tartoz-
nak a kolozsvári piarista templom (épült 1718–1720 között), amely egyben Erdély első
barokk temploma is, vagy a méretei miatt is lenyűgöző nagyváradi római katolikus
székesegyház (épült 1752–1779 között).
Barokk kastélyok a gernyeszegi és sáromberki Teleki-kastély, a bonchidai Bánffy-
kastély, a zsibói Wesselényi-kastély, a görgényszentimrei Bornemisza-kastély, a kapjoni
Haller-kastély, az erdőszentgyörgyi Rhédey-kastély. A városi paloták közül megemlít-
hetjük a kolozsvári Bánffy- és a Toldalagi-Korda-palotákat, a nagyszebeni Brukenthal-
palotát vagy a marosvásárhelyi Toldalagi-palotát.
Fogalomtár
• ősnyomtatvány
– olyan nyom-
tatvány, amely a
könyvnyomtatás
feltalálásától,
azaz kb. 1450-től
1500-ig készült,
szétszedhető és
összerakható
betűkkel.
• stukkó – első-
sorban belső
felületek díszí-
tésére használt
gipszvakolat.

Magyarország és Erdély
a reformkorban (1825–1848)
I. Ferenc király (1792–1835) trónra kerülésekor már javában zajlott a francia forrada-
lom, majd ezt követte a napóleoni háborúk sorozata. A forradalmi eszméktől félő ural-
kodó megpróbálta az abszolutizmust újra kiépíteni, ezzel kiváltva a magyar rendek
ellenállását.
Az 1800-as évek első harmadára
nyilvánvalóvá vált Magyarország
elmaradottsága és a széleskörű
reformok szükségessége. Magyar-
ország történetében az 1848-as for-
radalmat megelőző két évtizedet
reformkornak nevezik, a moder-
nizációs igény, a fejlődési szándék
és az elért megvalósítások miatt.
A magyar nemesség felvilágosult,
haladó személyiségei mint Szé-
chenyi István, Wesselényi Miklós,
Bölöni Farkas Sándor és mások
nyugat-európai és amerikai uta- A Magyar Tudományos Akadémia épülete
zásaik során felismerték a reform-
mozgalom fontosságát, és számos tervet, ötletet, javaslatot fogalmaztak meg, melyekkel
a haza elmaradottságát szándékoztak ledolgozni. A tervek főleg az idejétmúlt intéz-
mények felszámolására – jobbágyterhek, nemesi adómentesség, törvény előtti megkü-
lönböztetés –, valamint az ipar és a közlekedés fejlesztésére – gőzgépek alkalmazása,
vasútépítés, gőzhajózás – vonatkoztak. A pénzhiány és a Habsburgok ellenkezése miatt
azonban a magyar modernizáció nagyon lassan haladt előre.
I. Ferenc 13 év szünet után 1825-ben hívta újra össze a pozsonyi országgyűlést.
Itt a nemesség megelégedett régi jogainak védelmével, de napirendre került néhány
reformeszme is, mint az úrbéri viszonyok rendezése vagy a magyar nyelv ügye. Utóbbi
kérdésben történt is egy jelentős előrelépés. Ekkor ajánlotta fel gróf Széchenyi István
birtokainak egyévi jövedelmét egy „tudós társaság” létrehozására, melynek feladata a
magyar nyelv, kultúra és tudomány támogatása: így alakult meg 1830-ban a Magyar
Tudományos Akadémia. Ettől a dátumtól számítja a magyar történetírás a polgári és
nemzeti átalakulásért folytatott küzdelem korszakát, a reformkort.
A korszak meghatározó politikusai Magyarországon Széchenyi István és Kos-
suth Lajos, Erdélyben Wesselényi Miklós. Széchenyi és Kossuth egyetértett abban,
hogy az országnak szüksége van a megújulásra, azonban a reformok megvalósításá-
nak mikéntjét illetően eltérő álláspontot képviseltek. Ismerkedjünk meg közelebbről
életpályájukkal!
Magyarország és Erdély a reformkorban (1825–1848) 19

Gróf Széchenyi István, Barabás Miklós festménye Kossuth Lajos
Gróf Széchenyi István (1791–1860) Kossuth Lajos (1802–1894)

„a legnagyobb magyar” „a magyarok Mózese”
Édesapja gróf Széchényi Ferenc, Evangélikus vallású, birtoktalan kisne-

a Magyar Nemzeti Múzeum alapítója. mesi családból származott. Előbb ügyvéd-
Katolikus vallású, császárhű, főnemesi ként tevékenykedett, majd 1832-ben mint
családból származott – éppen ezért úgy országgyűlési képviselő kapcsolódott be
vélte, hogy a reformok csak felülről, a politikai életbe. 1841-től a Pesti Hírlap
a Habsburgok egyetértésével valósít- szerkesztőjeként cikkeiben élesen bírálta a
hatók meg. Reformkori tevékenységére Habsburg-kormányzatot.
nagy hatással voltak 1815–1817 közötti Úgy vélte, Magyarországot nagyobb
angliai, franciaországi és itáliai uta- önállóság illetné a birodalomban, per-
zásai. 1825-ben lett országgyűlési szonáluniós kapcsolatot kell kialakítani a
képviselő – Pozsonyban nemcsak a Habsburgokkal: Magyarországnak joga van
Tudományos Akadémia, hanem a Nem- ahhoz, hogy saját kormánya, hadserege és
zeti Kaszinó megalapítását is ő szorgal- önálló pénzügyei legyenek; a magyar adó-
mazta elsőként. kat nem birodalmi célokra, hanem Magyar-
Reformtervei: a magyar gazda- ország fejlesztésére kell fordítani; fejleszteni
ság megerősítése, jobbágyfelszabadí- kell a magyar ipart, hogy Magyarország
tás, törvény előtti egyenlőség, közös ne szoruljon behozatalra. Széchenyi túl
teherviselés. merésznek találta Kossuth követeléseit,
Megvalósításai: a Pestet és Budát amelyek a magyarok ellen fordíthatják a
összekötő Lánchíd megépítésének ötlete; császári dinasztiát. Megvalósítása: ő ala-
az Al-Duna szabályozása és hajózhatóvá pította az Ipari Védegyletet (1844), melynek
tétele; az első lóversenyek szervezése, tagjai fogadalmat tettek, hogy nem impor-
fajlovak tenyésztése; a gőzhajózás elindí- tálnak olyan külföldi terméket, melyet itt-
tása a Dunán, a Tiszán és a Balatonon. hon is gyártanak.

Az erdélyi reformkor legfontosabb személyisége ifj.
báró Wesselényi Miklós (1796–1850) 1821–22-ben
barátja, Széchenyi István társaságában utazott Fran-
ciaországba és Angliába. Hazatérése után a reform-
kori ellenzék jeles képviselője lett. 1833-ban jelent
meg, valószínűleg Lipcsében, a korban nagy hatású
Balítéletekről című írása. Példát mutatva erdélyi
arisztokrata társainak, birtokain elengedte a job-
bágyi terheket, azelőtt, hogy erre törvény kötelezte
volna. Korábbi jobbágyait saját pénzén taníttatta,
tanfolyamokat tartott nekik a korszerű mezőgaz-
daságról. Többször élesen bírálta a kormányzatot,
ezért perbe fogták és börtönbe zárták, de súlyos-
bodó szembaja miatt csak két hónapig raboskodott.
Végül megvakult, ami megakadályozta abban, hogy
részt vegyen az 1848–1849-es eseményekben.
A reformkor idején élt és alkotott Kölcsey Ferenc
(a Himnusz költője), Erkel Ferenc (a Bánk bán és a Wesselényi Miklós, Barabás Miklós
Himnusz zeneszerzője), Vörösmarty Mihály (a Szó- festménye, 1836
zat írója), Barabás Miklós festő, Bolyai Farkas és
János matematikusok, Kőrösi Csoma Sándor utazó.
A korszakban kiemelt szerepet kapott a magyar nyelv Olvasmányajánló
művelése és a nemzeti érzés erősítése. Irodalmi tár-
saságok alakultak, vándor színtársulatok járták az • Tabéry Géza: Szarvasbika
országot, mígnem 1840-re megalakult a Nemzeti • Korda István: A nagy út
Színház, egyre több újság és folyóirat hagyta el a • Jókai Mór: Egy magyar
nyomdákat, bővült a népiskolák hálózata. A magyar nábob
nemzeti mozgalom legfontosabb megvalósítása, hogy
1844-től Magyarországon, 1847-től pedig Erdélyben
is a korábbi latin helyett a magyar lett a hivatalos Filmajánló
nyelv. Ebben a kérdésben egységesek voltak a külön-
böző táborok, a konzervatívok és liberálisok képvi- • Egy magyar nábob (Várkonyi
selői. Más kérdésekben viszont nagyon megosztottak Zoltán, 1966)
voltak a különböző irányzatok vezetői. • Kárpáthy Zoltán (Várkonyi
A reformpolitika sikereit látva Metternich csá- Zoltán, 1966)
szári kancellár (1821 és1848 között) kemény kézzel • A Hídember (Bereményi
próbálta korlátozni az újításokat. Menesztették Kos- Géza, 2002)
suthot a Pesti Hírlaptól, a vármegyék élére kormány- • Vadászat angolokra (Bagó
biztosokat állítottak, akik minden eszközt bevetettek, Bertalan, 2006)
hogy az országgyűlésbe a bécsi udvar politikáját
támogató követeket küldjenek.
Magyarország és Erdély a reformkorban (1825–1848) 21

Tudod-e?
• Széchenyi István édesapja, Ferenc a reformkort megelőzően rengeteget tett a
magyar kultúra szolgálatában. 1802-ben megalapította az Országos Széchenyi
Könyvtárat, az ország első kulturális közintézményét (ugyanebben az évben
alapította Teleki Sámuel a nevét viselő Tékát Marosvásárhelyen) és a Magyar
Nemzeti Múzeumot. Utóbbi harmadik az európai nemzeti múzeumok sorában a
londoni British Museum és a párizsi Louvre után.
Forrás
Széchenyi István 1825. november 3-i felszólalása az országgyűlésben a Magyar Tudo-
mányos Akadémia alapításáról: „Nekem itt szavam nincs. Nem vagyok tagja a követek
házának. De birtokos vagyok; és ha feláll oly intézet, mely a magyar nyelvet kifejtse, mely
avval segítse elő honosainknak magyar neveltetését, jószágomnak egy évi jövedelmét
feláldozom reá.”
Feladatok
1. Melyek voltak a reformmozgalom legfontosabb célkitűzései?
2. Miben egyezett meg, és miben különbözött Széchenyi és Kossuth programja?
3. Keress rá más jelentős erdélyi reformkori személyiségekre, és mutasd be egyi-
kük életútját!
4. Nézz utána, hogy kik ők: „a legnagyobb magyar”, „a magyarok Mózese”? Miért
kapták e jelzőket?

Az 1848–1849-es forradalom
és szabadságharc
A magyar forradalom kitörése
A forradalom Pesten 1848. március 15-én kezdődött. A 12 pont és a Nemzeti dal mozgó-
sítóan hatott. Az uralkodó kinevezte az első felelős magyar kormányt, Batthyány Lajos
vezetésével. A Pozsonyban gyűlésező országgyűlés megszavazta a társadalmi és politi-
kai átalakulást biztosító törvényeket: közteherviselés, jobbágyfelszabadítás és unió.
A pesti események hírére március 20-án idősebb Bethlen János tanácskozást hívott
össze Kolozsvárra. Itt kérték az erdélyi országgyűlés összehívását, amely hozzon tör-
vényt a jogegyenlőség, közteherviselés, unió és egyéb sürgős kérdésben.
Májusra Erdélyben a jobbágyság megtagadta a hűbéri szolgáltatásokat, legelő- és
erdőfoglalásokba kezdett. A jogos jobbágyi sérelmek mellett ebben szerepet játszot-
tak egyes agitátorok, akik azt terjesztették, hogy a császár az erdélyi jobbágyokat is
felszabadította, csak a földbirtokosok és a hatóságok titkolják a rendeletet. A helyzetet
súlyosbította, hogy a jobbágyok több mint kétharmada román volt, a nemeseket pedig
mindenki a magyarokkal azonosította, Bécsnek pedig nem állott érdekében oldani a
feszültséget.
Fogalomtár
• Mócvidék –
az Erdélyi-
szigethegység
vidéke, lakói
a mócok.
• agitátor –
politikai uszító
Petőfi Sándor a Nemzeti dalt szavalja a Nemzeti Múzeum lépcsőjén
Az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc 23

Az erdélyi országgyű-
lés május 29-én kezdte el
a munkálatait. Elsőként
az uniótörvényt fogadta
el, ezzel együtt viszont
a vallási és jogegyenlő-
ségről szóló magyar tör-
vény hatályát Erdélyre is
kiterjesztették.
Wesselényi figyel-
meztette a jobbágy-
felszabadítást ellenző
konzervatív nemességet,
hogy ha ők nem szaba-
dítják fel önként a job-
bágyaikat, akkor azok
Bécstől kapják meg a sza-
badságot, és az Udvarnak
lesznek lekötelezve. Így Wesselényinek döntő szerepe volt a jobbágyfelszabadítás elő-
készítésében és elfogadtatásában.
Az első ellenségeskedések
A jobbágyfelszabadításról szóló törvény megkésett, Erdély románok lakta vidékein
már elmérgesedett a helyzet. Mihálcfalván (ahol a Küküllő a Marosba ömlik) a falu-
siak megtámadták a jobbágyok és a földbirtokos közti vitát kivizsgáló hatóságokat,
a kirendelt székely határkatonaság a parasztok közé lőtt. Hamarosan általánossá vál-
tak a román jobbágyok és a magyar hatóságok közi összetűzések. Az erdélyi császári
csapatok főparancsnoka Puchner tábornok volt, aki ellenszegülésre biztatta az unióval
elégedetlen szászokat és románokat.
A naszódi határőrezred lázadása és a szeptemberi

balázsfalvi népgyűlés
Urban alezredes – a naszódi román határőrezred parancsnoka – augusztusban Bécsből
utasítást kapott, hogy a megfelelő időben nyíltan lépjen fel a magyar kormánnyal szem-
ben. Felfegyverezte és feleskette a császárra a hatáskörébe tartozó falvak eleve felizga-
tott népét. A parasztok megtámadták a nemesi udvarházakat, a református parókiákat.
Elfogták, megverték, megalázták a nemeseket, papokat, tisztviselőket, még Wesselényi
zsibói kastélyát sem kímélték. A lázadók elől a nemesek a városokba menekültek, a vár-
megyék és városok önvédelmükre igyekeztek nemzetőrséget szervezni.
A nagyszebeni székhelyű Román Nemzeti Bizottság szeptember végére Balázs-
falvára fegyveres román népgyűlést hívott össze. Ennek hatására, Avram Iancu

vezetésével, megkezdődött a román fegy-
veres erő felállítása és román közigazga-
tás kiépítése Erdélyben, amit a császárhű
katonai parancsnokság is támogatott.
Polgárháború Erdélyben
Puchner császári tábornok elkezdte össze-
vonni csapatait Szászföldre és lefegyve-
rezni a magyar nemzetőrséget. Október
18-án Puchner kihirdette a hadiállapotot
Erdélyben, a magyaroktól feltétel nélküli
behódolást követelve. Puchner utasítására
a román népfelkelők, a magyar nemzetőr-
ségek lefegyverzése okán, megtámadták
a magyar városokat, településeket. Voltak
viszont az együttélésnek pozitív példái is,
így Alvincen október 23-án a román és a
magyar közösség egyezséget kötött (ami-
ben jelentős szerepet vállaltak Muntean
és Corna helybéli román papok), és be is tartották azt.
November közepén a császári csapatok elfoglalták Kolozsvárt, a magyar forradalom
erői csak Háromszéken dacoltak a túlerővel.
Tudod-e?
• Zilahon a jobbágyfelszabadító Weselényinek szobrot állítottak.
• 1849. június 19-én érkezett meg a háromszéki, főleg jobbágylákta Alsórákosra
annak a híre, hogy az előző naptól kezdve (június 18.) eltörölték a jobbágyságot.
A pap meghúzatta a harangot, a mezőről hazatérő emberek pedig a templomi pré-
dikációból tudták meg a jó hírt. Templomozás után közös lakomával ünnepelték
a felszabadulást, amit azóta is minden évben június 19-én megismételnek a Szabad-
ság Napja tiszteletére.
Kérdések – feladatok
1. Milyen hatása volt a március 15-i eseményeknek az erdélyiekre?
2. Mivel magyarázható a szászok magatartása?
3. Hogyan győzte meg Wesselényi az erdélyi országgyűlés konzervatív többségét
a jobbágyfelszabadítás szükségességéről?
4. Milyen szerepe volt a mihálcfalvi összetűzésnek?
5. Miről döntött a szeptemberi balázsfalvi román népgyűlés?
Az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc 25

Esettanulmány: Az agyagfalvi székely
nemzeti gyűlés és Háromszék sikeres
ellenállása
Székely Nemzeti Gyűlés Agyagfalván
1848. október 16-ára Agyagfalvára összehívták a székely nemzetgyűlést. Ennek célja

egy székely katonai tábor megszervezése, a székely szabadságjogok visszaszerzése
volt.
A Mikó Imre ideiglenes guberniumi elnöklésével zajló nemzetgyűlésen 60-70 000 fő
vett részt, részben fegyveresen. Kimondták a Székelyföld lakói közötti jogegyenlőséget,
a székely határőrség elszakadását az osztrák katonai parancsnokságtól, felesküdtek a
magyar kormányra és alkotmányra, biztosították békés szándékukról az erdélyi romá-
nokat és szászokat.
A gyűlés második napján, az Erdély belsejéből érkező polgárháborús események
hírére döntöttek a katonai táborrá alakulásról. A székely tábor október 24-én elindult
Marosvásárhely felé, visszafoglalta Urban alezredes csapataitól Szászrégent. De novem-
ber elején a székelyeket szétszórták a Szebenből küldött, tüzérséggel felszerelt újabb
császári csapatok, majd a császári katonaság elfoglalta Székelyföld nagy részét.
Ellenállás Háromszéken
Berde Mózes háromszéki kormánybiztos irányításá-
val Háromszék már október utolsó hetében készült az
önvédelemre. Ennek megszervezésére több székgyű-
lést tartottak Sepsiszentgyörgyön. A november 16-i
gyűlésen a határőrezredek volt katonatisztjei kifejtet-
ték, hogy tüzérség és lőszer nélkül semmi esély nincs
a túlerővel szembeni ellenállásra.
Gábor Áron ígéretet tett a gyűlésen, hogy ágyú-
kat fog önteni. Két hét múlva Sepsiszentgyörgy főte-
rén sikeresen kipróbálták Gábor Áron első ágyúit.
Közadakozásból megteremtették a háromszéki haderő
felfegyverzéséhez, élelmezéséhez és ruházkodásához
szükséges keretet. A csupán 100 000 lakosú Háromszék
10 000 fegyverest állított ki. Az ágyúk öntéséhez sok
település önként ajánlotta fel temploma harangját.

A háromszéki székelyek szülőföldjüket védték
a jobban felszerelt császári csapatokkal szemben.
Az első győztes csatákat (Árapatak és Hídvég térsé-
gében) jórészt Gábor Áron első két ágyúja döntötte
el a székely nemzetőrök javára. Több ütközetben
vívott kemény harcok árán a székelyek megakadá-
lyozták, hogy a császári katonaság elfoglalja Három-
széket. Gál Sándor lett Háromszék katonai vezetője,
a korábbi határőrtisztek egy részét félreállították
megbízhatatlanságuk miatt.
Az agyagfalvi székely nemzeti gyűlésen a szá-
szokhoz és románokhoz intézett felhívásból:
„A székely nép a testvériesség karjaival kész magához
csatolni minden fajú és vallású nemzetet, s ha bárme- Fogalomtár
lyiknek szabadsága megtámadtatik, utolsó csepp véréig
oltalmazandja, a székely nemzet a kivívott új szabadsá- • muníció – lőszer
gának (mindamellett is, hogy részére semmit sem nyert) • arsenál/arzenál – fegyver-
őszintén örvend, s annak védelmére segédkezet nyújt.” raktár vagy fegyvergyár
Potré
Gál Sándor (1817–1866), a csíki székely határőrezred tisztje 1848-ig, az erdélyi honvéd-
ség szervezője, majd a székely haderő vezérkari főnöke, a háromszéki önvédelmi alakula-
tok parancsnoka. Vezetésével, Bem seregéhez csatlakozva, a székely csapatok részt vettek
a császáriak által elfoglalt Erdély felszabadításában. Bem tábornok előbb ezredesi, majd
tábornoki rangra emelte. A zsibói fegyverletétel után (1849. augusztus 25.) bujdosott, majd
külföldre menekült. Isztambulban, Londonban, majd főleg Itáliában élt. 1860-ban alapító
tagja volt az Olaszország egyesítéséért küzdő magyar légiónak.
Tudod-e?
• A háromszéki ellenállás megakadályozta, hogy a császári csapatokat Erdélyből
a magyarországi hadszíntérre küldhessék.
1. Mi volt Háromszék szerepe 1848 végén és 1849 elején?
2. Ismered-e a „Gábor Áron rézágyúja…” kezdetű dalt? Mi okból születhetett a nóta?
3. Keressetek olyan Petőfi-verseket, amelyek a székelyek hősiességét emelik ki a
szabadságharc idején.
Esettanulmány: Az agyagfalvi székely nemzeti gyűlés és Háromszék sikeres ellenállása 27

1848 őszétől a forradalom bukásáig
Bem tábornok az erdélyi hadak élén
Kossuth a Honvédelmi
Bizottmány vezetője-
ként, 1848 december
1-én nevezte ki Bem
tábornokot az erdélyi
hadak főparancsno-
kává. Bem Nagyvárad-
ról kiáltványban fordult
Erdély lakóihoz magyar,
német és román nyel-
ven, amelyben a jog-
egyenlőség, vallási és
nemzetiségi eg yen-
rangúság mellett fog-
lal állást. A korábban
legyőzött erdélyi sereg-
részeket összegyűjtötte,
újjászervezte, vissza-
adta önbizalmukat. Visszaverte a Nagyváradot támadó császáriakat, és ellentáma-
dásba lendült; Dés visszafoglalása után, december 25-én Bem csapatai bevonultak
Kolozsvárra. Innen Beszterce irányába támadott, Urban alezredest legyőzte, és kiűzte
Erdélyből.
Bem serege januárban felszabadította Marosvásárhelyt, majd Gálfalvánál legyőzte
Puchner tábornok főerőit. A császáriak az oroszok támogatását kérték, a Havasalföldet
megszálló orosz csapatok egy része be is vonult Dél-Erdélybe (Brassóba és Szebenbe).
1849 januárjában a román népfelkelők megszállták Nagyenyedet és néhány kör-
nyező magyar falut. Enyeden a kollégiumot és a házakat felgyújtották, a templomokat
feldúlták, a város lakosságának jelentős része odaveszett.
Erdély teljes felszabadítása

Bem kisebb erővel rendelkezett, mint a császári csapatok, román népfelkelők és az
orosz egységek. De Bem tábornok tehetségének és katonái elszántságának köszönhe-
tően sikerült elfoglalni Nagyszebent, majd csaknem egész Erdélyt felszabadítani. Bem
seregéhez csatlakoztak a korábban Háromszéket védő székely egységek is. Csupán
két igen jól erődített vár, Gyulafehérvár és Déva, valamint a román népfelkelők által

védett, természetes erősségnek
számító Érchegység maradt a csá-
száriak kezén.
Az erdélyi sereg a Bánság fel-
szabadítására indult, hogy ezzel
is könnyítsen a magyar seregek
helyzetén, amelyek ekkoriban
kezdték meg dicsőséges tavaszi
hadjáratukat.
Közben Ferenc József, az új
császár, segítséget kért az orosz
cártól. Ezért 1849 áprilisában a
magyar országgyűlés kimondta
a Habsburgok trónfosztását,
s Magyarország függetlenségét. A piski csata
Román-magyar megbékélési kísérletek.

Orosz beavatkozás, forradalom vége
Az első román-magyar megbékélési kísérlet főszereplője Ioan Dragoș, a magyar
országgyűlés belényesi képviselője volt, de sajnálatos módon nem járt sikerrel, sőt
maga is odaveszett. Később, a Havasalföldről menekült román forradalmárok: Nico-
lae Bălcescu és Cezar Bolliac is közvetíteni próbáltak Kossuth és Avram Iancu között.
Ez alapján született meg 1849. július 14-én a román–magyar Megbékélési Tervezet. Avram
Iancu megígérte a semlegességet. Két héttel később a magyar országgyűlés elfogadta a
románok elvárásait is figyelembe vevő Nemzetiségi törvényt, amelyet már nem sike-
rült alkalmazni a forra-
dalom leverése miatt.
A császár és a cár
egyezsége nyomán moz-
gósított orosz csapatok
Fogalomtár
• Honvédelmi Bizott-
mány – a Batthyány-
kormány
szeptemberi lemon-
dása után alakult,
a kormányzati
feladatokat betöltő
szerv.
1848 őszétől a forradalom bukásáig 29

Lüders tábornok vezetésével
június 19-én nyomultak be
Erdélybe. Az orosz fősereg
Brassóba, majd Székelyföldre
nyomult, ahol a háromszé-
kiek ismét elkeseredett ellen-
állást fejtettek ki. Kökösnél
elesett Gábor Áron.
1849. július 31-én Bem
tábornok Segesvárnál meg-
ütközött a többszörös túlerő-
ben lévő orosz–osztrák
sereggel, és vereséget szen-
vedett. Ebben a csatában,
menekülés közben tűnt el
Petőfi Sándor, aki ekkoriban
Bem segédtisztjeként szol-
gált. Bem még megpróbálta
összegyűjteni seregei mara-
dékát, és további csatározá-
sok után a Bánságba vonult,
ahol Temesvárnál megvívta
utolsó ütközetét. Itt a magyar
forradalom főserege veresé-
get szenvedett az oroszoktól.
Bem előbb Havasalföldre
menekült, majd tovább török
földre.
Tudomást szerezve a
világosi fegyverletételről
(augusztus 13.), az erdélyi Az aradi vértanúk
magyar forradalmi csapatok
is letették a fegyvert. Legutoljára augusztus 25-én Zsibón, az erdélyi sereg maradéka
Kazinczy Lajos vezetésével adta meg magát az oroszoknak. Az orosz csapatok átadták
foglyaikat a császáriaknak, akik kegyetlen megtorlást alkalmaztak velük szemben.
Fegyvergyártás Nagyváradon a szabadságharc idején

1848 előtt (a Habsburg-korban) Magyarországon nem gyártottak fegyvert, ezért a forra-
dalmi kormány külföldről próbált fegyvereket vásárolni, illetve megszervezni Pesten
a fegyvergyártást. 1848 decemberében a pesti fegyvergyárakat Nagyváradra költöz-
tették Láhner György ezredes irányításával (ő az aradi vértanúk egyike). Nagyváradon
1849. január végére készültek el az első fegyverek, ettől fogva folyamatosan gyártották
a puskákat, lőszert, puskaport, szuronyokat, kardokat, egyenruhát. A szabadságharc

végéig heti 4000 katona számára szükséges teljes hadfelszerelést sikerült itt előállítani.
A közeli Peceszentmártonban ágyúöntöde működött.
Életrajz
Bem József – (Józef Bem, 1794–1850) lengyel tüzér-
tiszt és szabadságharcos. A lengyelek 1830–1831-es
szabadságharcának leverése után külföldre menekült.
1848-ban előbb a bécsi forradalom résztvevője, majd
annak bukása után érkezik Magyarországra. Kossuth
kinevezte az erdélyi honvédsereg főparancsnokává. Bem
tábornok parancsnoksága alatt sikerült felszabadítani
Erdélyt. Számos csatában vezette győzelemre katonáit,
akik nagyon kedvelték a legendás hírű „Bem apót”.
A szabadságharc bukása után Törökországba menekült,
és ott halt meg.
Tudod-e?
• 1849 áprilisában a debreceni országgyűlés kimondta a Habsburg dinasztia magyar-
országi trónfosztását.
• A világosi fegyverletétel nyomán a honvédsereg főtisztjeit a császáriak hadbíróság
elé állították, közülük 13-at 1849. október 6-án Aradon kivégeztek. Őket nevezzük
aradi vértanúknak. Kivégzésük azért váltott ki közfelháborodást, mert az akkor
általános hadi szokás szerint a fegyvert letevő katonákat, tiszteket nem szabadott
kivégezni. A 13 aradi vértanú: Aulich Lajos, Damjanich János, Dessewffy Arisztid,
Kiss Ernő, Knézich Károly, Lahner György, Lázár Vilmos, Leiningen-Westerburg
Károly, Nagysándor József, Pöltenberg Ernő, Schweidel József, Török Ignác,
Vécsey Károly.
Kérdések-feladatok
1. Mikortól és kinek a megbízásából lesz Bem az erdélyi seregek főparancsnoka?
2. Miért volt szükség a román-magyar megbékélésre 1849-ben?
3. Nézz utána Petőfi 1849-es erdélyi szereplésének!
4. Párban dolgozva az interneten vagy az elektronikus könyvtárban keressétek
meg, hogy a szabadságharc idején hol folyt fegyvergyártás Erdélyben vagy
annak közelében, és ezeket a helyeket rajzoljátok fel egy térképre!
5. Van-e településeteken (a környékén) 1848-as emlékhely, emlékmű? Ha igen,
milyen eseményhez, személyhez kötődik?
1848 őszétől a forradalom bukásáig 31

A forradalomtól a dualizmusig
(1849–1867)
1849 nyarától úgy tűnt, minden elbukott, amiben a forradalmárok 1848 márciusában
hittek és bíztak. Megtorlás következett, végrehajtója az itáliai kegyetlenkedései miatt
már hírhedt Julius Jakob Haynau osztrák táborszernagy volt, a „bresciai hiéna”, Magyar-
ország teljhatalmú katonai parancsnoka. Rémuralma alatt végeztek ki 1849. október 6-án
az aradi 13 vértanút, valamint Pesten Batthyány Lajost, az első felelős magyar minisz-
terelnököt. Rajtuk kívül másfélszáz további halálos ítéletet hoztak, és több, mint ezer
személyt súlyos börtönbüntetéssel sújtottak a rögtönítélő haditörvényszékek. Egykori
honvédek tízezreit sorozták be kényszerrel a császári hadseregbe. Sok volt forradal-
márt távollétében, jelképesen akasztottak fel. Városokat, iskolákat kényszerítettek nagy
összegű hadisarc fizetésére, felszámolták a székely határőrezredeket. A kegyetlenkedé-
sek nemzetközi szinten is megbotránkozást keltettek, az angol és francia kormány, vala-
mint I. Miklós orosz cár hasztalan igyekeztek közbenjárni, amnesztiát kieszközölni.
Haynau menesztése után az Alexander Bach belügyminiszter nevéhez fűződő
önkényuralom és birodalmi központosítás kezdődött. A forradalom és szabadságharc
után birodalmi tartományokként kormányzott Magyarországot és Erdélyt szétválasz-
tották, és kerületekre osztották, amelyeket katonatisztek, később polgári tisztviselők
irányítottak. Az országgyűlést nem hívták össze, megszűnt a helyi önkormányzat.
A közigazgatásba a birodalom távolabbi részeiről hoztak hivatalnokokat (Bach-hu-
szárok), büntették a nemzeti jelképek használatát, erőteljes németesítés kezdődött. Az
újonnan szervezett csendőrség (zsandárok), a cenzúra, a titkosrendőrség és a besú-
góhálózat tovább súlyosbította a helyzetet. A korábban Habsburg-párti nemzetiségek
csalódtak, korabeli mondás szerint a nemzetiségek azt kapták jutalmul, amit a magya-
rok büntetésül: az önkényuralmat.
Eluralkodott a passzív ellenállás: kiját-
szották a rendeleteket, az adófizetést, a
katonai szolgálat teljesítését. Divat volt
a „Kossuth-szakáll” és a magyaros vise-
let. Megvetették, társaságaikból kizár-
ták mindazokat, akik együttműködtek
a császáriakkal. 1855-ben Vörösmarty
Mihály, majd 1860-ban Széchenyi István
temetésén óriási tömegek vettek részt
tüntetően. 1860-ban először emlékeztek
ünnepélyesen március 15-re, a rendőrség
és a katonaság közbeavatkozásának halá-
los áldozata is volt. Ebben a korszakban
vált a társadalom szimbolikus vezéregyé-
niségévé Deák Ferenc Magyarországon és
Mikó Imre Erdélyben. Néhány, az 1848-as

forradalomban elért eredmény, például a jobbágyfelszabadítás, a törvény előtti egyen-
lőség, a közteherviselés megmaradt.
A XIX. század második felében a Habsburg Birodalom a krími háborúban elvesz-
tette orosz szövetségesét, 1859-ben Észak-Itáliában, 1866-ban a poroszoktól szenve-
dett vereséget, ezáltal kiszorult a német egyesítési folyamatból. A birodalom bel- és
külpolitikai nehézségei, az ellenállásba belefáradó magyar társadalom és a külföldi
magyar emigráció sikertelensége felerősítette a két fél kompromisszumkészségét.
Életrajzok
Deák Ferenc (1803–1876), a „haza bölcse” Zala
megyében kezdte politikai pályafutását. 1848-
ban igazságügyi miniszter lett, majd 1849
januárjában visszavonult, a passzív ellenállás
vezető személyisége lett. Az 1865. áprilisi, ún.
Húsvéti cikkében megfogalmazott elvek mentén
zajló tárgyalások nyomán 1867-ben létrejött a
magyar-osztrák kompromisszumos kiegyezés.
A Monarchiában nem vállalt kormányzati sze-
repet, pártvezetőként tevékenykedett tovább.
gróf Mikó Imre (1805–1876) Erdély és Magyarország

uniójáért, a jobbágyfelszabadításért szállt síkra. 1848
decemberétől 1849 októberéig az osztrákok Olmütz-
ben tartották őrizetben. 1859-ben Sepsiszentgyör-
gyön református kollégiumot alapított, támogatta az
Erdélyi Múzeum-Egyesület megalakulását. 1861-ben
Erdély főkormányzója lett, de a bécsi udvar magya-
rellenessége miatt lemondott. 1867. február 20-tól
közmunka- és közlekedésügyi miniszter lett And-
rássy Gyula kormányában. Támogatta a kolozsvári
egyetem megalapítását.
Feladatok-tevékenységek
1. Olvasd el az alábbi szemelvényt, és válaszolj az alábbi kérdésekre!
„A magyarok háromszáz év óta mindig lázadók […] Én vagyok az az ember, aki ren-
det fog teremteni. Nyugodt lelkiismerettel lövetek agyon százakat is, mert szilárd
meggyőződésem, hogy ez az egyetlen mód intő példát szolgáltatni minden jövendő
forradalomnak.”
1a. Ki írhatta az idézett levélrészletet?
1b. Milyen lázadásokra utal?
1c. Egy képzeletbeli tárgyaláson mivel lehetne megvádolni a levél íróját?
A forradalomtól a dualizmusig (1849–1867) 33

2. Alább az önkényuralom börtönlakóinak
Fogalomtár
vallomásaiból olvashattok:
„A nedves, jéghideg kazamata penészszagú. • amnesztia: büntetés elenge-
Fázunk, a tüdőnk nehezen bírja ezt a nyirkos dése, kegyelem
és romlott levegőt. Szemünk fáj az örökös • emigráns: kivándorló, külföldi
félhomályban. Mintha sírban volnánk már.” száműzetésben lévő személy
(Neubauer János, olmützi fogoly) • kompromisszum: olyan meg-
„Csak testem érzi a kínt; Lelkem most is sza- állapodás, amelyben az érintett
bad: Csillagpalástba vonta A tiszta öntudat. felek engedményeket tesznek
A sorvasztó rabságot Mosolygva hordozom
Éretted, szent szabadság! Éretted, drága Könyv- és filmajánló
hon!” (Medgyesi Lajos)
2a. Milyen állapotok uralkodtak a császári • Jókai Mór: A kőszívű ember fiai
börtönökben? • A kőszívű ember fiai (Várkonyi
2b. A foglyokat megtörte-e a börtön? Megbán- Zoltán, 1965)
ták-e részvételüket a szabadságharcban?
Esettanulmány: Az 1867-es osztrák–magyar kiegyezés

A katonai vereségektől és diplomáciai kudarcoktól megviselt birodalom megmentése
érdekében I. Ferenc József császár rákényszerült, hogy újragondolja a magyarokkal
kapcsolatos politikáját. 1859-ben leváltották a népszerűtlen Bachot.
A Pesten 1861-ben ismét ülésező magyar országgyűlést az uralkodó feloszlatta,
mivel az ragaszkodott az 1848. áprilisi törvényekhez, „nem engedtek a ’48-ból”.
1861 és 1865 között a magyar fél és
a bécsi udvar is a másik résztől várta a
kompromisszumot. A költséges abszolutiz-
mus, illetve a külpolitikai sikertelenségek
miatt Ferenc József és a passzív ellenál-
lásba belefáradt magyarok az 1860-as
évek közepétől tárgyalásokra kényszerül-
tek. Deák Ferenc és társai, Magyarország
egysége és a törvényesség helyreállítása
fejében elfogadták a birodalom fenntar-
tását. 1865 decemberében a Kolozsvárra
összehívott erdélyi országgyűlés Erdély
és Magyarország egyesülése mellett fog-
lalt állást.
Az osztrák és magyar fél közötti
kiegyezés 1867-ben következett be, a
Habsburg birodalom átalakult Osztrák–
Magyar Monarchiává.

Erdély az Osztrák–Magyar
Monarchiában (1867–1914)
A dualizmus intézményrendszere,
politikai és társadalmi élet
Az elvileg egyenrangú Ausztria és Magyarország szövetségéből álló dualista (kettős)
monarchiának I. Ferenc József császár és király személyében (1867. június 8-án koronázták
magyar királlyá) közös volt az uralkodója,
a külügy, a hadügy és részben a pénzügy.
Mindkét országnak saját fővárosa (Bécs és
[1873-tól] Budapest), kormánya és közigaz-
gatása volt. A magyar kormányt kezdetben
Andrássy Gyula miniszterelnök vezette.
Az uralkodó közvetlen alárendeltségébe
tartozott a közös hadsereg (K.u.K.), de volt
önálló osztrák (Landwehr) és magyar had-
erő (Honvédség) is, nemzeti minisztériu-
mok irányítása alatt. A kompromisszumos
megoldásnak osztrák és magyar oldalon
egyaránt voltak ellenzői is.
A kiegyezést követően Erdély fokoza-
tosan integrálódott Magyarország kerete-
ibe. 1876-tól átalakították Erdély korábbi
közigazgatási rendszerét. Néhány megye
összevonásával, a székely és szász székek
sajátos jogállásának felszámolásával és
kisebb-nagyobb területi módosításával 15
erdélyi vármegye jött létre.
A XIX. század második felének változá-
sai nyomán átalakult Magyarország tár-
sadalma. A gazdasági hatalmat a jelentős
vállalkozókból, bankárokból álló nagy-
polgárság, a „pénzarisztokrácia” birto-
kolta. A politikai életben, hadseregben a
nagybirtokos főnemesi családok, az „ősi
arisztokrácia” játszott vezető szerepet.
A következő szintet a jómódú, 100–
1000 holdas birtokos középnemesség és a Gr. Andrássy Gyula miniszterelnök
Erdély az Osztrák–Magyar Monarchiában (1867–1914) 35

vagyonos polgárság alkotta, növekedett a középosztályt alkotó értelmiségiek (pl. papok,
orvosok, tanárok, mérnökök, ügyvédek), hivatalnokok, kis- és középvállalkozók ará-
nya. Érdekes színfolt volt az ún. dzsentrik „úri középosztálya”, ők általában birtoku-
kat vesztett, eladósodott nemesek voltak. Rokoni támogatásból, házasságból származó
jövedelemből, de többségük – gyermekeit taníttatva – hivatali fizetésből igyekezett
fenntartani elődei életmódját.
A polgárság legnépesebb csoportja az alacsony beosztású hivatalnokokból, vasuta-
sokból álló, a saját műhelyében, boltjában egyénileg, családtagjaival vagy segédekkel
dolgozó kispolgárság volt.
Az ipar fejlődése következtében folyamatosan nőtt a munkásság aránya. A szak-
munkások közül sokan a Monarchia fejlettebb területeiről vagy külföldről érkeztek,
jövedelmük tisztes életkörülményeket biztosított. A képzetlen segédmunkások jóval
szerényebben éltek, sokan nyomorogtak.
Az ország népességének kb. 2/3-át a 100 hold alatti területen gazdálkodó kisgazdák,
az 5 holdig terjedő „törpegazdaság”-ból élő szegényparasztok és a földnélküli zsellérek,
napszámosok, bérmunkások tömegei alkották.
A társadalmi változások eltérően jelentkeztek a Monarchia különböző területein.
Az osztrák és cseh részeken, valamint Magyarország egyes területein, főként Buda-
pesten a polgárosodás mértéke előrehaladottabb volt. Ausztria-Magyarország perem-
területei, például Galícia, Bukovina, Felvidék egyes részei, az erdélyi Mezőség, illetve
Székelyföld sajátos helyzetben voltak.
36 Erdély az Osztrák–Magyar Monarchiában az I. világháború előtt (1867–1914)

A székely kérdés
A Székelyföldön élő mintegy félmillió ember
kb. 10-11%-a volt városi. A vidéki lakosság
kedvezőtlen természeti adottságú és hiá-
nyos felszereltségű családi birtokai csak
részben fedezték a szükségleteket. A jöve-
delmet a közbirtokossági erdők, legelők
pótolták, viszont a tagosítás és arányosítás
miatt sok falusi család maradt az innen
származó jövedelemkiegészítés nélkül.
A székely városok iparosai egyenlőtlen
versenyben voltak az osztrák és cseh gyári
termékekkel. A Románia és a Monarchia Székely kivándorlók Romániában
közötti 1875-ös kereskedelmi szerződés
egy időre felvásárló piacot biztosított a székely termékek számára, de ezt 1886 után,
a román–osztrák-magyar vámháború miatt a székely iparosok elvesztették.
A XIX. század utolsó évtizedeiben szerény gyáripar kezdett kibontakozni, elsősorban
Marosvásárhelyen, kisebb mértékben Sepsiszentgyörgyön, Székelyudvarhelyen, Csík-
szeredában és Gyergyószentmiklóson. Balánbányán és Szentkeresztbányán ércfeldol-
gozó üzemek jöttek létre.
A falvak túlnépesedése, az elégtelen
vasúthálózat miatt elmaradó befektetések
Fogalomtár
és a munkalehetőségek a székelyek töme- • 1 hold – 0,57 hektár
ges kivándorlásához vezettek, főleg Romá- • közbirtokosság: közös tulajdonban
niába és az Egyesült Államokba. 1902-ben, levő erdők, legelők használatának sza-
a csíktusnádi Székely Kongresszuson értel- bályozására az érintettek által létreho-
miségiek, tisztségviselők, írók és politiku- zott társulás, amely saját szabályzat
sok keresték a megoldásokat a székelység alapján működött.
problémáira. A kongresszus után kezdődő • tagosítás: birtokrendezési művelet,
állami program („székely akció”) keretein melynek során a gazdák több, szét-
belül gazdakörök jöttek létre, a cselédeket szórt darabból álló birtokait összevon-
az ország belseje felé irányították, háziipari ják egy tagba (terület), úgy, hogy az
tanfolyamokat szerveztek, szövetkezetek új birtok értéke azonos legyen a régi
alakultak. A tőkehiány, illetve a vezetők szétszórtéval
közötti ellentétek miatt a tartós megoldások • arányosítás: közös birtok több tulaj-
helyett csak részeredmények születtek. donos közötti felosztásakor az egyes
tulajdonosokra eső birtokrészek
megállapítása
Feladat • ipartestület: az 1872. évi ipartörvény-
nyel megszüntetett céhrendszer után
1. Véleményetek szerint a Habsburgok- az iparosok először ipartársulatokba,
kal történt kiegyezés, a birodalom majd ipartestületekbe szerveződve
fenntartása kárára vagy hasznára tevékenykedtek.
volt a magyarságnak? Miért?
A dualizmus intézményrendszere, politikai és társadalmi élet 37

A nemzetiségi
kérdés
A kiegyezéskori Ma-
gyarországot az etnikai
sokszínűség jellemez-
te: délen jelentős szám-
ban éltek szerbek, a Fel-
vidéken, Budapesten és
az Alföldön szlovákok,
az észak-keleti ország-
részben ruszinok. A né-
met közösségek közül
az erdélyi szászok erős
identitástudattal, fejlett
és autonóm intézmény-
rendszerrel, alapos gaz-
dasági háttérrel rendel-
keztek. A legjelentősebb
létszámú nemzetiséget a Bánságban, Partiumban, Máramarosban és Erdélyben élő, kö-
zel hárommilliós románság alkotta. A jogilag Magyarországhoz tartozó Horvátország-
nak széleskörű autonómiája volt, de a horvátok is elégedetlenek voltak a helyzetükkel.
1868-tól a magyarországi nemzetiségek helyzetét az akkori Európában szinte egyedül-
álló törvény szabályozta. A jogszabály az ország minden állampolgárát a magyar politikai
nemzethez tartozónak nyilvánította. A nemzetiségek számára lehetővé tette az anyanyel-
vük használatát az igazságszolgáltatásban, az oktatásban, az egyházban, kiépíthették
saját intézményrendszerüket. A törvény alkalmazását nehezítette, hogy több magyar
politikus sokallta, míg a nemzetiségek kevésnek tartották a törvényben foglalt jogokat.
E problémákat enyhítendő, az I. világháború előtti években Tisza István minisz-
terelnök eredménytelenül tárgyalt a Román Nemzeti Párttal. A helyzetet nehezítette
Ferenc Ferdinánd trónörökös, aki a nemzetiségekre támaszkodva szerette volna újjá-
szervezni a Monarchiát.
Esettanulmány: Gazdaság a kiegyezés korában

Az 1867 utáni évtizedekben is a mezőgazdaság maradt a magyar gazdaság alapja.
A hagyományos gabonafélék mellett nagyobb mértékben kezdték termeszteni a zöld-
ség- és gyümölcsféléket, valamint az ipari növényeket, terjedt a gépesítés is, leginkább
a cséplésnél. Erdélyben kisebb magánbirtokokon folyt a gazdálkodás, ezek jövedelmeit
a főleg legelőkből és erdőkből álló közbirtokokból egészítették ki.
A külföldi, majd a hazai (például mezőgazdasági termékekkel való kereskedelemből
származó) tőke számos vállalat megjelenését eredményezte. Fellendült a malomipar
(Budapesten, Temesváron, Aradon), fejlődött a konzerv-, a cukorgyártás; Nagyváradon,

Kolozsváron, Marosvá-
sárhelyen, Brassóban
jelentős sör- és szesz-
gyárak működtek. Meg-
jelentek a nehéz- és
gépipari központok is:
a budapesti Ganz vál-
lalat, Vajdahunyad,
Resicabánya.
A nagyszabású épít-
kezések fellendítették
a tégla- és cserépgyá-
rakat és a fafeldolgozó
vállalatokat. A gyapjú-
feldolgozókból jelentős
szövetgyárak fejlődtek
ki Segesváron, Nagysze-
benben és Brassóban.
A dualizmus korában európai mércével is jelentős vasúti építkezések zajlot-
tak Magyarországon, ezáltal könnyebbé, gyorsabbá és olcsóbbá vált a termékek és
személyek szállítása. 1868–1873 között a keleti országrészben elkészült az Arad–
Déva–Gyulafehérvár, Arad–Temesvár, Szatmárnémeti–Nagykároly–Debrecen, Nagy-
várad–Kolozsvár–Brassó vasútvonal. A vasútépítés az 1880-90-es években folytatódott,
így Erdély nagyrésze bekapcsolódott az ország gazdasági vérkeringésébe. A Mezőségen
és a Székelyföldön viszont hiányos volt a vasútfejlesztés, ezért itt a tőke és a nagyipar
sem telepedett meg úgy, mint Erdély más részein.
A vasút építése, működtetése és karbantartása munkahelyeket biztosított. A fonto-
sabb csomópontoknál, például Nagyváradon, Kolozsváron, Brassóban vagy Temesváron
javítóműhelyek működtek, Aradon vagonokat,
Resicabányán mozdonyokat gyártottak.
Kiépült és korszerűsödött a távíró-, később
a telefonhálózat, a postaszolgálat, ami a gaz-
dasági infrastruktúra és a hírközlés fejlődését
segítette.
A gazdaság működésében fontos pénzintéze-
tekben, bankokban magas volt a külföldi tőke
részvétele. Ezek a pénzintézmények gyakran
ipari vállalatokba, vasútépítésbe fektették be fel-
halmozott tőkéjüket (részvénytársaságok), vagy
hiteleket nyújtottak vállalkozásokhoz. Erdélyi
sajátosságnak számított egyes pénzintézetek
nemzetiségi jellege, így szász és román bankok
(a nagyszebeni „Albina”) jöttek létre, melyek az
illető közösség vállalkozásait támogatták.

Feladatok
1. Honnan volt pénzük a korabeli bankoknak, és mire használták azt?
2. Miért volt a vasút a fejlődés egyik legfontosabb tényezője?
3. A térképen látható magyarországi vasúthálózatot nézve:
a. Hol volt a legsűrűbben kiépítve a rendszer? Miért?
b. Hol volt a fővonalak kiinduló pontja?
c. Mennyire volt fejlett Erdély vasúthálózata?
Esettanulmány: Életmód
Kétségtelen, hogy a
Monarchia mag yar
részén a Buda és Pest
1873-as egyesüléséből
létrejött főváros fejlő-
dött a leglátványosab-
ban. Ez fél évszázad
alatt a korabeli Európa
korszerű nagyvárosa-
inak egyike lett, rep-
rezentatív épületek
sokaságát építették fel:
a Parlament, a minisz-
tériumok, színházak
épületei, több, Pestet
Kolozsvár, Széchenyi-téri piac
Budával összekötő híd,
pályaudvarok.
A főváros fejlődése
nem volt arányos az
ország többi részével.
A vidéki városok szeré-
nyebb gazdasági erővel
bírtak, és jóval kisebb
léptékben fejlődtek.
A dualizmus idősza-
kában az ország keleti
részében is számotte-
vően nőtt a városlakók
száma, főleg a gazda-
ságilag jelentős, iparo-
sodott nagyvárosokba
volt folyamatos a vidé-
kiek beáramlása. Ezek Aradi utcakép

a munkalehetőség mellett kényelmesebb és jobb életkörülményeket is biztosítottak:
kórházak és gyógyszertárak működtek, elkezdődött a vízvezeték, a csatornahálózat,
a villanyvilágítás kiépítése.
Az arisztokrácia vidéki kastélyokban, télen városi palotákban élt. A vagyonos pol-
gárság saját vagy bérelt házakban, lakosztályokban, illetve villákban lakott. A városi
munkások szállása a munkástelepek zsúfolt, körfolyosós bérkaszárnyáiban vagy
barakkokban volt, általában egyszoba-konyhás lakásokban élt több nemzedék.
A városi társasági élethez kötődtek a kávéházak, ahol a polgárok kávézás-italozás
mellett beszélgettek, újságot olvastak, de neves írók, költők írtak is itt. Vándor színtár-
sulatok járták az országot, színvonalas műkedvelő mozgalom bontakozott ki, a nagy-
városokban állandó színházak működtek, olykor több nyelven is.
Sajátos színfoltot jelen-
tett a Monarchia fürdő-
kultúrája. Divattá vált a
nyaralást a gyógykeze-
léssel ötvöző, színvonalas
fürdőélet: Buziásfürdőn,
Herkulesfürdőn, Püs-
pökfördőn, Félixfürdőn,
A lgyógyon, Szovátán,
Előpatakon, Borszéken,
Bálványosfürdőn.
A falusi ember élete a
múlt század fordulóján is
az évszakokhoz igazodott.
Tavasztól késő őszig a
különböző mezőgazdasági
A nagyváradi villamos tevékenységek zajlottak,
télen a ház körüli munka,
a szerszámok készítése,
javítása, az istállóban tar-
tott állatok ellátása került
előtérbe. A nők a gyer-
meknevelés, háztartás
vezetése, ruhakészítés
mellett a mezőn is kemé-
nyen dolgoztak egész
esztendőben.
A korábban egy-két
helyiségű falusi lakóhá-
zak többosztatúvá váltak,
méretük növekedett. Sík-
vidéken továbbra is főleg
vályogból, domb- és hegy-
A brassói főpiac vidéken inkább kőből és

fából építkeztek. Fedésre szalmát, nádat vagy zsindelyt használtak, a századforduló
parasztházainál már terjedt a tégla és a cseréptető.
A hagyományos bútorzatot, tüzelőket egyre inkább gyári termékekre cserélték.
Néhány város népességének változása
ÉV ÉV
VÁROS 1869 1910 VÁROS 1869 1910
Arad 32725 63166 Nagyvárad 28698 64169
Brassó 27766 41056 Sepsiszentgyörgy 5142 8665
Gyulafehérvár 7955 11616 Szatmárnémeti 18353 34892
Kolozsvár 26638 60808 Székelyudvarhely 5173 10244
Marosvásárhely 13018 25517 Temesvár 32223 72555
Nagybánya 9082 12877
„Vízvezetéket elsőnek Kolozsvár 1887-ben és Brassó 1894-ben épít, de a századelőn még egy
sor városban közkutak működtek. Komolyabb csatornahálózat csak Kolozsvárt és Maros-
vásárhelyen volt. Az utcák petróleumlámpáit Kolozsvárt 1871-ben váltotta fel a gázvilágí-
tás, de továbbra is maradt olajlámpa még Nagyszebenben is. A villanyvilágítás a század
végén jelent meg (Temesvárt már 1884-ben), először Marosvásárhelyt egy fűrészüzem dina-
mójára kapcsolva, majd 1896-ban Nagyszebenben. 1908-ban 14 városban volt áramszol-
gáltatás városi vagy a Ganz Villamossági Rt., esetleg már magánvállalkozók erőműveiből.
A helyi közlekedést bérkocsik bonyolították, de Brassóban, Kolozsvárt sokáig járt városi
gőzvonat; Nagyszebenben 1904-ben egy ideig trolibuszok jártak, majd 1905-ben indították
a hagyományos villamost.” Köpeczi Béla (szerk.): Erdély története. III. 1986.
Kérdések, feladatok
1. Vidéki nagyszüleiteket vagy hozzájuk hasonló korú embereket meséltetve felelje-
tek az alábbi kérdésekre!
a.) Mit neveztek nem is olyan régen tiszta szobának?
b.) Hogyan zajlott a nagymosás a falusi házaknál?
c.) Mi lehetett a falusi gyermekek feladata a tanuláson kívül?
d.) Ha meghűltek, lázasok voltak, hogyan kezelték a betegeket?
2. A leckében említett szórakozási lehetőségekből kiindulva vizsgáld meg, nap-
jainkra változtak-e a kikapcsolódási módozatok? Példákkal támaszd alá
válaszodat!

Művelődés a dualizmus korában
Irodalomórákon megismerhettétek e kor íróit, költőit. Barangoljunk most a műveltség
más tájain!
A gazdasági fejlődést látványos építkezések kísérték. Bankok, város- és vármegye-
házak, iskolák, kórházak, színházak sokasága épült fel országszerte a régi stílusokat
(gótika, barokk, klasszicizmus) utánzó „historizáló” modorban, majd a múlt század-
forduló új irányzata, a szecesszió jegyében. A nagyváradi Fekete Sas palota vagy a
marosvásárhelyi Kultúrpalota is ennek a korszaknak az építészeti remeke, és érdekes
színfoltot jelentenek Kós Károly sajátos, erdélyi népies stílusú épületei Budapesten,
Kolozsváron, Sepsiszentgyörgyön.
A dualizmus időszakában az egész országban számos impozáns köztéri szobrot állí-
tottak. Fadrusz János szobrai (Wesselényi Miklósról Zilahon, Mátyás királyról Kolozs-
váron), vagy Zala György Szabadság-szobor alkotása Aradon mindmáig meghatározó
elemei e városok arculatának.
A fényképészet és a mozgókép két olyan újdonságnak számított e korszakban,
amelyeknek kiváló hazai úttörői voltak. Szathmári Pap Károly itthon és a korabeli
Romániában egyaránt ismert fotográfus volt, Orbán Balázs a Székelyföldet bejárva
fényképeken is megörökítette az ott látottakat.
A mozi is gyorsan hódított. 1901-ben Brassóban nyílt az első állandó filmszínház,
Janovics Jenő színházigazgató Kolozsvárt filmgyártással is próbálkozott, stúdiójában
híres színészek, rendezők (Kertész Mihály, Korda Sándor) kezdték el pályafutásukat.
A tudományok terén is látványos előrelépés történt. Ez időben Brassai Sámuel
volt az „utolsó erdélyi polihisztor”, de egyre inkább a szakosodott tudósok kerültek
előtérbe.
Életrajz
Brassai Sámuel (1797\1800 ? – 1897) az „utolsó
erdélyi polihisztor” Kolozsváron tanult az Uni-
tárius Kollégiumban. Pályája kezdetén nevelő-
ként dolgozott, majd 1837-től az Unitárius
Kollégium tanárának választották. Történel-
met, földrajzot, majd természettudományokat
is oktatott, megreformálta az unitárius okta-
tási rendszert is. Forradalmi szerepe miatt
bujdosásra kényszerült, több évnyi pesti tar-
tózkodás után került vissza Kolozsvárra. 1861-
ben az Erdélyi Múzeum-Egyesület igazgatója
lett, a Magyar Tudományos Akadémia tagjává
választotta, majd a kolozsvári egyetem matema-
tika professzora, dékánja, később rektora lett.
Művelődés a dualizmus korában 43

44
45
Esettanulmány: Tudományos és kulturális intézmények.
Az oktatás és a sajtó
Magyarországon, így Erdély-szerte is számtalan egyesületet, egyletet alapítottak, ame-

lyek többek között jótékonysági, művészeti, ismeretterjesztő, tudományos és egyéb
tevékenységet folytattak különböző társadalmi-szakmai csoportok bevonásával.
Az 1859-től működő Erdélyi Múzeum-Egyesület a történettudománytól a természettu-
dományokig fogta össze az erdélyi tudományos életet. Az Erdélyi Magyar Közművelődési
Egyesület (EMKE) célja a magyar kultúra terjesztése és támogatása volt, az Erdélyi Kár-
pát-Egyesület a honismeretet és a természetjárást népszerűsítette. A székelyek problémá-
inak orvoslására alakult 1875-ben a Székely Művelődési és Közgazdasági Egylet, melynek
titkára Benedek Elek volt, és alapítói között találjuk Orbán Balázst is.
Eötvös József miniszter 1868-as népiskolai törvénye átalakította a magyarországi
oktatást. Az oktatási intézmények egy része állami volt, sokat az egyházak működ-
tettek. A 6–12 éves gyermekek szá-
mára kötelezővé vált az iskolába
járás. Kezdetben a szegény csalá-
doknak, később minden iskola-
kötelesnek ingyenessé vált az
alapfokú (elemi) oktatás. A tanul-
mányokat ún. polgári iskolákban
vagy gimnáziumokban lehetett
folytatni, a szakmákat, mestersé-
geket szakiskolákban oktatták.
A középiskolai tanulmányok fel-
sőbb kereskedelmi iskolákban,
reáliskolákban, gimnáziumok-
Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület régi székháza ban zajlottak, ami érettségi vizs-
Kolozsváron gával zárult, a továbbtanulni
vágyók egyetemre iratkozhattak.
Az I. világháború előtti évekre
folyamatosan csökkent az írástu-
datlanok száma, az iskolába járó
tankötelesek száma meghaladta a
80%-ot. 1872-ben az ország máso-
dik egyetemét Erdélyben alapí-
tották, a kolozsvári Ferenc József
Tudományegyetemet.
A dualizmus korszakában
felvirágzott a sajtó, amely elsőd-
leges tájékoztató és művelődési
feladatkörén túl politikai ténye-
zővé is vált. Budapesten rövid
idő alatt 10–15, a nagyobb vidéki

városokban is 3–4 napilap jelent meg. A múlt század fordulóján már szinte minden
vidék saját lappal rendelkezett: pl. az Arad és Vidéke, az Aradi Közlöny, a Temesi Lapok,
a Brassói Lapok, az Udvarhelyi Hiradó, a Bihar, a Nagyváradi Lapok, a kolozsvári Kelet,
Magyar Polgár, Újság, a marosvásárhelyi Székely Hírlap, Marosvidék, a szatmári Sza-
mos. A sajtó nyilvánossága a politikai állásfoglalások színtere is volt, a különböző lapok
különböző politikai nézeteket képviseltek, eszerint alakult olvasótáboruk is.
Esettanulmány: A magyar kultúra hozzájárulása

az európai kultúrához
A XIX–XX. század fordulójának Európájában érvényesülő gazdasági-társadalmi folya-
matok, kulturális irányzatok Ausztria-Magyarországon is jelentkeztek, esetenként
sajátos formát öltve. A közel fél évszázadig (1867–1918) létező Monarchiára a konzer-
vativizmus és a korszerűség egyaránt jellemző volt. Az oktatás, a művelődés, illetve a
tudományosság terén kiemelkedő és látványos eredmények születtek.
Fogalomtár
• impozáns: bámulatot keltő,
tekintélyt parancsoló, nagy-
szerű, lebilincselő
• szecesszió: a XX. század ele-
jére jellemző, országonként
változó művészeti irányzat,
amelyben sok a növényi és
mértani díszítőelem, élénk szí-
neket, lágy vonalakat, formákat
Telefonközpont alkalmaztak.
Könyv- és filmajánló
• Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk
• A Pál utcai fiúk, magyar–ameri-
kai film, rendezte Fábri Zoltán,
1969
• Móricz Zsigmond: Légy jó
mindhalálig
• Légy jó mindhalálig, magyar
film, rendezte Ranódy László,
1960
• Karinthy Frigyes: Tanár úr
kérem
Kandó Kálmán első villanymozdonya
Művelődés a dualizmus korában 47

Bíró Lajos Új-Guineában Teleki Sámuel Afrikában
Az erdélyi Barabás Miklós és Székely Bertalan, a mai Kárpátalján született Munká-

csy Mihály itthon és külföldön egyaránt elismert festőművészek voltak, Hollósy Simon
Nagybányán alapított modern festészeti alkotóműhelyt.
Magyar feltalálók egész sora ért el nem ritkán nemzetközi mércével is kimagasló
eredményeket: például Eötvös Lóránd nevéhez fűződik a torziós inga, Déri Miklós,
Bláthy Ottó és Zipernowszky Károly transzformátort épített, Puskás Tivadar találta
fel a telefonközpontot, Bánki Dónát és Csonka János a belsőégésű motorokhoz használt
karburátort (porlasztó), Kandó Kálmán a vasút villamosításának úttörője volt.
Kalandos utazásaik során világjáró magyar kutatók gazdagították értékes ismere-
tekkel a különböző tudományterületeket. A marosvásárhelyi Teleki Téka alapítójának
dédunokája, Teleki Sámuel Afrikában több növény- és állatfajt először írt le. A nagye-
nyedi Fenichel Sámuel Új-Guineában végzett jelentős munkát egy expedíció tagjaként.
Ugyanott kutatott később a szilágysági származású Bíró Lajos zoológus és etnográfus,
aki európaiak által nem ismert, kőkorszaki szinten élő törzsekre bukkant.
Feladatok:
1. Miért volt fontos a kötelező elemi oktatás bevezetése?
2. Nézz utána, hogy a leckében szereplő jeles személyek közül kik születtek a mai
Románia területén!

Az első világháború
és következményei
Az első világháború (1914‒1918)

Az első világháború és az azt követő békeszerződések alap-
jaiban változtatták meg a történelem folyamatát. A bol- Kronológia
dog békeidők 1914-ben egy pillanat alatt véget értek. 1914.
június 28-án Szarajevóban, Bosznia Hercegovina fővárosá- • 1914. június 28.
ban a Fekete Kéz titkos szervezet tagja, egy helyi szerb diák, – Ferenc Ferdinánd
Gavrilo Princip, meggyilkolta Ferenc Ferdinánd osztrák– osztrák–magyar
magyar trónörököst és feleségét. trónörökös
A két katonai-politikai szövetség államai (a Hármas elleni merénylet
Szövetség és az Antant) már több éve készültek egy nagy Szarajevóban
háborúra. A szarajevói merénylet lett az első világháború • 1914. július 28. – Auszt-
kitörésének ürügye. Tisza István magyar miniszterel- ria–Magyarország
nök kezdetben vonakodott attól, hogy az Osztrák–Magyar hadat üzent Szerbi-
Monarchia hadat üzenjen Szerbiának. Németország támo- ának, ezzel kitört az
gatását maga mögött tudva az Osztrák–Magyar Monarchia első világháború
egy hónappal a szarajevói merénylet után, 1914. július 28-án • 1914. augusztus – az
megtörtént a hadüzenet. A néhány hétre vagy hónapra ter- európai nagyhatalmak
vezett Szerbia elleni büntetőháború végül egy több mint egymás után léptek
be a háborúba
• 1915. március 11. –
az oroszok elfoglalták
Przemysl erődjét,
melyet 1914. szeptem-
berétől ostromoltak.
120 ezer osztrák–
magyar katona
került fogságba
• 1915. május 23. –
Olaszország hadat
üzent a Monarchiának
• 1915. október – 1916.
február – a központi
hatalmak seregei
elfoglalták Szerbiát,
Ferenc Ferdinánd 1914. június 28-án Szarajevóban, Montenegrót és Albá-
röviddel a meggyilkolása előtt nia nagy részét
Kronológia
• 1916. augusztus 27. –

Románia hadat üzent
a Monarchiának
• 1916. november 21. –
meghalt a 86 éves
Ferenc József, a Monar-
chia uralkodója. Utódja
IV. Károly lett
• 1916. december 6. –
a Központi Hatalmak Ferenc Ferdinánd és felesége, Zsófia hercegnő a merénylet előtti
hadseregei elfoglalták percekben
Bukarestet
• 1917. február–már- 4 éven át tartó világháborúba torkollott. 1914. augusztusá-
cius – IV. Károly béke- ban a két katonai szövetség államai egymás után léptek be a
kötési próbálkozásai háborúba. Románia és Olaszország egyelőre a semlegesség
• 1917. március – orosz mellett döntöttek.
forradalom kitörése
• 1917. április 6. – az
Amerikai Egyesült Álla- Tudod-e?
mok belépése a hábo-
rúba az Antant oldalán • Gavrilo Princip boszniai szerb diákot Ferenc Ferdi-
• 1917. október – a 12-ik nánd osztrák–magyar trónörökös ellen elkövetett
isonzói csata, a köz- merényletért kiskorúsága miatt halálbüntetés helyett
ponti hatalmak áttör- életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték. Princip az első
ték az olasz frontot, világháború befejezése előtt halt meg tuberkulózisban.
és jelentős területeket • Az első világháború első halottja feltehetően a magyar
foglaltak el Kovács Pál volt, aki egy szerb golyótól halt hősi halált.
• 1918. március 3. – • A háború kitörését a lakosság többsége mindenütt,
Breszt-Litovszkban nemzeti hovatartozástól függetlenül lelkesedéssel
aláírják a Központi fogadta, senki nem számított egy többéves és hatalmas
Hatalmak és Szovjet- emberáldozatot követelő világméretű összeütközésre.
Oroszország közti A szemben álló felek hadvezetése egy rövid háború-
békét ban reménykedett. II. Vilmos német császár azt ígérte
• 1918. május 7. – katonáinak, hogy mire lehullnak a falevelek, otthon
a Központi Hatalmak lesznek szeretteik körében. Az első háborús hónapok,
és Románia közti a fokozódó harci események kijózanítóan hatottak, és
békekötés egy elhúzódó háborút jeleztek. A háború átformálta
• 1918. nyara – a Köz- a mindennapokat, alig akadt olyan család, ahonnan
ponti Hatalmak vere- férfiakat ne hívtak volna be katonának. Erdélyi kato-
ségei a nyugati, olasz nák 1914-ben a szerbiai és az orosz fronton harcoltak.
és balkáni fronton • 1915-ben az addig semleges Olaszország hadat üzent az
Osztrák–Magyar Monarchiának. Az erdélyi katonák az
50 Az első világháború és következményei

olasz frontra is eljutottak, ahol az Alpok déli lábainál élet-halál harcot vívtak az
olaszokkal a doberdói, isonzói és piavei csatákban.
Kronológia
• 1918. október 17. –
Tisza István a parla-
mentben bejelentette
a háború elvesztését.
• 1918. október 31. –
Budapesten kitört
az őszirózsás forra-
dalom, meggyilkol-
ták Tisza István volt
miniszterelnököt
• 1918. november 3. –
padovai fegyverszü-
net a Monarchia és az
Antant képviselői között
A Le Petit Journal fantáziarajza a merényletről • 1918. november 10. –
Románia ismét
hadat üzent
Németországnak
• 1918. november 11. –
Németország aláírta a
fegyverszünetet, véget
ért az első világháború
Fogalomtár:
• Doberdó: észak-olasz-
országi település,
a magyar hadtörténe-
lem egyik legfontosabb
emlékhelye, a magyar
katonai helytállás és
hősiesség jelképe.
Gavrilo Princip (jobbról a második) letartóztatása
Életrajz
Ferenc Ferdinánd (1863‒1914) osztrák–magyar trónörökös. Abban a korban szo-
katlan módon rangon aluli szerelmi házasságot kötött, felesége, Zsófia grófi családból
Az első világháború (1914‒1918) 51

származott. Ferenc József, az uralkodó csak azzal a feltétel-
lel egyezett bele a házasságba, ha lemondanak utódaik trón-
utódlási jogáról. Zsófia nem jelenhetett meg hivatalosan
Ferenc Ferdinánd oldalán, kivéve, ha a férje az osztrák–
magyar katonaság felügyelőjeként lépett fel. Így lehetett jelen
a férje mellett Szarajevóban.
Tisza István (1861‒1918) jogász, politikus, miniszterelnök.

Célja az Osztrák-Magyar Monarchia egységének megőrzése
volt. Először ellenezte a háborút, de miután megígérték, hogy
Erdély katonai védelmet kap, beleegyezett a hadüzenetbe, és
a háború kitörése után mindent megtett, hogy győztesként
kerüljön ki a háborúból a Monarchia. 1917-ben lemondott
miniszterelnöki tisztségről, és kivonult a frontra. Az őszi-
rózsás forradalom napján, 1918. október 31-én egy katonai Tisza István
csoport budapesti lakásán meggyilkolta. Egyik katona azt
kiáltotta „Maga okozta a háborút, maga miatt halt meg sok millió ember! Tisza
így felelt: Fájlalom, mint maguk, az óriási katasztrófát, mely reánk zúdult, de ha
jobban volnának értesülve, engem nem vádolnának ennek előidézésével.”
Forrás:
„Még elgondolni is szörnyű: évekig élni
lövészárokban, fedezékekben, a szabad ég
alatt, esőben, hóban, sárban. Átázott vagy
reánk fagyott ruhában. Kipusztíthatatlan
tetvek sokaságában és friss hullák után sza-
ladgáló kövér patkányok között. És minden
percben, éjjel-nappal készenlétben, kitéve
a halálnak… Rohanni! Pergőtűzben hulla-
nak a bajtársaid! Kezedben a nehézfegyver,
szurony, oldaladon a gyalogsági ásó, dere-
Utcai járókelők a mozgósítási hirdetményt
kadon gránátok és a tölténytárak, fejeden a
olvassák, 1914. augusztus 1.
vassisak. Agyad el van borulva a pokoltól.
Néha megvillan előtted anyád, feleséged
vagy gyermekeid arca […] Körülötted égnek
a fák, házak, nincs egy tenyérnyi zöld gyep,
egy zöld ág… Az agyagos sárban alig tudod
átázott bakancsodat ráncigálni. Minden
reménységed egy ágyúgolyó, gránát vájta
tölcsérben van.” (Antal Imre: Történelmi
események Gyimes vidékén a régmúlttól
napjainkig. Pallas Akadémia, Csíkszereda,
2005.) Bevonulók egy budapesti utcán

Forrás
„Doberdó! Furcsa szó. Dobok peregnek és valami dübörgésszerű komorság. […]
A Doberdó név számunkra nemcsak a falut jelentette, hanem a körülötte elterülő
lapos, tíz-tizenöt kilométeres hosszúságú, dél felé nyúló fennsíkot is. Ez a gyér növény-
zetű sziklás vidék volt
az olasz front isonzói
szakaszának egyik leg-
többet vértől áztatott
területe. A Doberdó
szónak visszhangja a
mag yar fülben: dob…
doboló… Talán a vélet-
len folytán kapták föl
éppen ennek a falunak
a nevét, hiszen nemcsak
Doberdó község alatt
folyt a vér. […] De az
egész f rontszakaszt
Doberdó névre keresz-
telte a magyar katona-
ság, mert ez a doboló
szóra emlékeztető név
felidézte képzeletben a
szüntelen pergőtüzet,
a vérfergeteget.” (Zalka
Máté: Doberdó. Kolozs-
vár, 1976.)
Feladatok:
1. Milyen esemény szolgáltatott ürügyet a világháború kitöréséhez?
2. Hogyan viszonyult Tisza István magyar miniszterelnök a háború kérdéséhez?
3. Keress első világháborús katonadalokat!
4. Családi, rokonsági körben kérdezz rá, hogy vettek-e részt elődeid a nagy háború-
ban; fénykép, levél, napló maradt-e fenn tőlük!
5. Miért vált fogalommá a magyar történelemben Doberdó?
Az első világháború (1914‒1918) 53

Erdély a világháború sodrásában
A háború kitörésekor
mind a Központi Hatal-
mak, mind az Antant
igyekeztek meg győzni
a Román Királyságot,
hogy az ő oldalukon
lépjen be a háborúba.
1916 nyarán Romá-
nia elérkezettnek látta
az időt, hogy belép-
jen a háborúba, ezért
cserébe az Antant
Romániának ígérte
Magyarország románok
lakta vidékeit.
A román kor-
mány 1916. augusztus
27-én este hadat üzent
az Osztrák–Mag yar
Monarchiának. A táma-
dás Dél-Erdélyt és Szé-
kelyföldet érintette.
A magyar közigazgatás
elrendelte a veszélyezte-
tett területek kiürítését,
felszólították a lakossá-
got, hogy meneküljön
a Maros vonalán túlra.
A menekülők száma
meghaladta a 200 ezret.
A támadást ért megyék
lakosságának kb. 20%-a
menekült el.
A román hadsereg
szeptember közepéig
Székelyek az országúton elfoglalta Brassót, Pet-
rozsényt, Orsovát, vala-
mint Székelyföld nagy
részét. Az Erdélybe átcsoportosított német és osztrák–magyar csapatok szeptember
végén Nagyszebennél, majd október elején Brassónál legyőzték a román hadsereget,
amely kénytelen volt visszavonulni. A harcok idején a különböző nemzetiségű katonák

fosztogattak, romboltak. Pél-
dául Székelyudvarhely főtere,
Csíkszereda nagy része tűz
martalékává vált, Kézdivásár-
helyt és Sepsiszentgyörgyöt
kirabolták és felgyújtották.
A Kárpátokban vívott kemény
harcok után a Központi Hatal-
mak 1916. december 6-án
elfoglalták Bukarestet, majd
egész Havasalföldet.
A román király, a kormány
és a hadsereg Moldva terüle-
tére vonult vissza. A román–
orosz csapatoknak az ojtozi,
Székely menekültek a szolnoki pályaudvaron
mărăşti, mărăşeşti csatákban,
1917-ben sikerült megállíta-
niuk a Központi Hatalmak
hadseregének előrenyomu-
lását. Az 1917-es oroszor-
szági forradalmat követően
Románia 1918 tavaszán arra
kényszerült, hogy különbé-
két kössön a Központi Hatal-
makkal. A béke értelmében
az ország gazdasága a német–
osztrák–magyar–bolgár had-
sereg ellenőrzése alá került,
és Magyarországhoz csatol-
tak egy keskeny sávot a határ
mentén a Kárpátokban.
Menekültek Brassóból, 1916 augusztusának vége
A román hadsereg vissza-
vonulása után megindult a
dél-erdélyi és székelyföldi menekültek visszatérése az elhagyott otthonaikba. A legtöbb
esetben otthonukat a katonaság és az átvonuló menekültek kirabolták. A háború által
érintett területek állatállománya megtizedelődött, mezőgazdasági terménye elpusztult.
A magyar kormány háborús segélynyújtással igyekezett enyhíteni a lakosság anyagi
veszteségeit.
A háború elhúzódásával fokozódott az élelmiszerhiány, a férfiak katonai behívásá-
val nőtt a munkaerőhiány, így csökkent a megművelt földterület, az állatállomány és a
terméshozam. Az életkörülmények rosszabbodása miatt 1917. május 1-jén munkástün-
tetések voltak Kolozsváron, Brassóban, Aradon, Temesváron. A követelések mindenütt
az életkörülmények javítására, az általános választójogra és a békére vonatkoztak.
Erdély a világháború sodrásában 55

A háború vége
Az Amerikai Egyesült Álla-
mok 1917. április 6-án belé-
pett a háborúba, ezzel az
Antant döntő fölénybe
került. A Központi Hatalmak
által 1918 tavaszán indított
támadás mind a franciaor-
szági, mind az olasz fronton
kudarcba fulladt. A Monar-
chia hadereje kimerült,
a hátországban egymást
érték a sztrájkok, tüntetések,
nemzetiségi önállósodási
A háború végén hazatérő katonák mozgalmak. 1918 őszén a
bukovinai románok Bécsben,
az erdélyi románok Budapes-
ten követelték a birodalmon
belüli önállóságot. A magyar-
ság a magyar államegység
megőrzéséhez ragaszkodott,
csak nyelvi, oktatási, közigaz-
gatási engedményeket tudtak
elképzelni az ország terüle-
tén élő nemzetiségeknek.
1918. október 31-én Buda-
pesten kitört az őszirózsás
forradalom, amelynek nyo-
mán gróf Károlyi Mihály
alakított kormányt. Az új
kormány első intézkedé-
sei: kiengedték a politikai
foglyokat, engedélyezték a
betiltott lapokat, megnyitot-
ták a nemzetiségi iskolákat,
Katonák a forradalom jelképével, az őszirózsával segélyakciót hirdettek az
erdélyi megyéknek. Auszt-
ria–Magyarország 1918. november 3-án aláírta a padovai fegyverszünetet. Rövid időn
belül 1918. november 11-én Németország is letette a fegyvert. Ezzel véget ért a nagy
háború.

Életrajz:
IV. Károly (1877‒1922) osztrák császár és magyar
király (1916–1918). Célja a háború befejezése volt.
Titkos, de sikertelen béketárgyalásokat folytatott a
franciákkal. Nem tudta megakadályozni az Osztrák–
Magyar Monarchia összeomlását. 1918. novemberé-
ben lemondott az osztrák, majd a magyar uralkodói
jogainak gyakorlásáról. 1921-ben két alkalommal is
megpróbált visszatérni Magyarország élére, de ezt
Horthy Miklós magyar kormányzó megakadályozta.
A győztes szövetséges hatalmak döntése alapján
Madeira szigetére internálták. Elsőszülött gyer-
IV. Károly, Habsburg Ottó és Zita királyné
meke, Habsburg Ottó örökölte a magyar és osztrák
1916-ban, a koronázás után
uralkodói címet, de sohasem került trónra.
Gróf Károlyi Mihály (1875‒1955) politikus, nagybirtokos,

miniszterelnök, ideiglenes köztársasági elnök. Az első világ-
háború idején a különbéke mellett foglalt állást. Az ősziró-
zsás forradalom vezető egyénisége. Miniszterelnökként, majd
államelnökként egy demokratikus rendszer kialakítása volt
a célja. A területi veszteségek, a földreform elhúzódása miatt
elveszítette népszerűségét. 1919. március 21-én kénytelen volt
távozni az ország éléről. A magyar történelem egyik legvitatot-
tabb személyisége.
Károlyi Mihály
Kérdések:
1. Mit ígért az Antant Romániának, ha mellettük lép be a háborúba?
2. Keresd meg a térképen, milyen erdélyi területeket érintett a román támadás!
3. Milyen gondokkal küszködött az erdélyi lakosság a háború ideje alatt?
4. Kutasd fel, van-e településeden első világháborús emlékmű, emléktábla!
5. Honnan kapta nevét az őszirózsás forradalom?
6. Melyek voltak a Károlyi-kormány első intézkedései?
7. Miben tért el az erdélyi románok és magyarok jövőbeli elképzelése a világhá-
ború végén?
• Őszirózsás forradalom: 1918. október 31-én Budapesten a korábban elkezdett

háború- és kormányellenes tüntetések forradalommá alakultak át, amelyhez a front-
ról hazatérő katonák is csatlakoztak. Letépték sapkáikról a Monarchiát jelképező
sapkarózsát, és helyére őszirózsát tűztek. Innen kapta nevét az őszirózsás forradalom.
A háború vége 57
Esettanulmány: Élet a hátországban
A hadban álló államok hátországa nem volt felkészülve a hosszan tartó háborúra.
Többmilliós hadsereget kellett élelmiszerrel, fegyverrel, lőszerrel ellátni, miközben
a munkaképes férfiakat a frontra vitték. A legfontosabb nyersanyagok, élelmiszerek
felvásárlását központi ellenőrzés alá vonták, hogy szükség szerint lehessen elosztani.
A háború költségeit az adók növelésével, hadikölcsönök kibocsátásával próbálták
fedezni. Az élelmiszerhiány jegyrendszer bevezetését vonta maga után. Sor került a
fémtárgyak begyűjtésére, a harangokat be kellett szolgáltatni, hogy ágyút önthessenek
belőlük a harcoló alakulatoknak. A munkaerőhiányt a nőkkel és a hadifoglyok munkára
kényszerítésével próbálták ellensúlyozni. Felfüggesztették a vasárnapi munkaszünetet.
Gyakoriak voltak az oktatási szünetek, hogy a diákok segíteni tudjanak az otthonma-
radt felnőtteknek. A háborús
mindennapokban felüdülést
jelentettek a színházban,
moziban eltöltött percek. Nem
véletlen, hogy az 1915-ben
bemutatott és napjainkban
is töretlen népszerűségnek
örvendő Csárdáskirálynő
című operett igazi kasszasi-
ker lett a háború alatt.
A fronton harcoló férfiak
helyett nők ezrei váltak csa-
ládfenntartókká. A nők léptek
a férfiak helyébe a mezőgaz-
daságban, a hadiiparban,
az oktatásban vagy az egész-
ségügyben. Új női típus jelent
Ételosztás meg, aki függetlensége hang-
súlyozása érdekében nem
viselt többé alakformázásra
Filmajánló: használt fűzőt, szívesen hor-
• A merénylet – Szarajevó 1914 (osztrák–német film, dott fiús frizurát vagy nad-
2014) rágot. A háború a női divatra
• Fegyverszünet karácsonyra (német–francia–angol– is hatással volt. Kényelmes,
román film, rendező Joyeux Noël, 2005) egyszerű ruhák jelentek meg,
• Hadak útján (amerikai–brit háborús filmdráma, amelyeket egész nap hordhat-
rendező Steven Spielberg, 2011) tak, és nem akadályozták a
• Nyugaton a helyzet változatlan (amerikai–német fizikai munkavégzést. A nők
háborús filmdráma, 1979) úgy érezték, minden szorgal-
• Szürke senkik (magyar film, rendező Kovács István, masan elvégzett munkaórával
2016) a fronton lévő férfiak életben
maradását segítik elő.

Esettanulmány: Mindennapok a lövészárokban
A lövészárokban a nap sorakozó-
val kezdődött hajnalban. Ilyen-
kor lehetett leginkább számolni
ellenséges támadással. Feszülten
figyelték a katonák az ellenséges
oldal mozgolódását. Ha semmi
sem történt, akkor a lövészárok
katonájának az élete egyhangúan,
unalmasan telt. Reggeli kávé után
az ennivalóra várakoztak, majd
levelekre, csomagokra. Levele-
ket, naplót írtak, rajzoltak, mások
aludtak, ruhájukat, fegyvereiket
tisztogatták. Mindig adott munkát
Katonák Galíciában. Köpeczi Sebestyén József hagyatékából a tetvek, patkányok elleni folya-
matos harc. Alkonyatkor a lövészá-
rok megélénkült, ilyenkor megerősítették a fedezéket, kijavították a belövések helyét.
Szabadságra, haza rendszerint egy évben egyszer lehetett menni. A legtöbb katona a
tisztaság, a tisztálkodás hiányát érezte a legrosszabbnak. Sok veszteséget okoztak az
orvlövészek és a tüzérségi lövedékek. A katonák görnyedt testtartással, lehajtott fejjel
közlekedtek a lövészárokban.
Esettanulmány: Hadifogság
Az Osztrák–Magyar Monarchia katonái
közül a háború ideje alatt több mint 2 millió
katona került hadifogságba, ezekből több
mint 800 ezer az egykori Magyarország
területéről származott. A szerencsésebbek
a háború befejezése után hazatérhettek,
azonban több százezren váltak a járvá-
nyok, az élelmiszerhiány, a rossz munka-
körülmények, a hideg időjárási viszonyok
és az őrök kegyetlenkedéseinek áldozata-
ivá. A legtöbb katona orosz hadifogságba
került, de sokan kerültek szerb, olasz,
Fogolytábor Asinara (Szamár) szigeten
román, francia hadifogságba. Embertelen
körülmények uralkodtak a Szardíniához
közeli Asinara (Szamár) szigeten, ahol többezer osztrák–magyar katona lelte halálát.
A két világháború közti időszak egyik legismertebb erdélyi írója, Kuncz Aladár francia
internálótáborban volt a nagy háború alatt, élményeit a nagy sikerű Fekete kolostor
című regényében örökítette meg.
A háború vége 59
A párizsi békekonferencia
A háború végét az emberek kitörő lelkesedéssel
Kronológia: ünnepelték, az osztrák–magyar hadsereg katonái
• 1918. november 13. – belgrádi szervezetlenül igyekeztek hazajutni. A magyar poli-
katonai egyezmény a magyar tikai életben lavinaszerű változások sorozata indult
kormány és az Antant között el. Az 1918. október 31-i budapesti őszirózsás forra-
• 1918. november 13. – IV. Károly dalmat követően országszerte magyar és más nem-
lemondott a magyar uralkodói zetiségű Nemzeti Tanácsok alakultak. Feladatuk a
jogának gyakorlásáról rend fenntartása, a lakosság élelmezési gondjainak
• 1918. november 13. – a Jászi megoldása, az átmeneti időszak békéjének biztosítása
Oszkár vezette magyar kor- volt. A Nemzeti Tanácsok azonban sok helyen nem
mányküldöttség tárgyalásai tudtak úrrá lenni a helyzeten, több esetben fosztoga-
az erdélyi románok képvise- tásokra, gyilkosságokra került sor a településen átvo-
lőivel Aradon nuló vagy hazatérő katonák részéről, a közbiztonság
• 1918. december 1. – Gyulafe- megrendült.
hérvári nagygyülés A gróf Károlyi Mihály vezetésével megalakult
• 1918. december 22. – Kolozs- magyar kormánynak egy széteső birodalommal,
vári nagygyülés önállósodás útját kereső nemzetiségek követelései-
• 1918. december 24. – vel és a vesztes háború okozta általános társadalmi
a román hadsereg bevonult elégedetlenséggel kellett szembenéznie.
Kolozsvárra
• 1919. január 8. – erdélyi
szászok Medgyesen kinyil- Magyar–román tárgyalások
vánították csatlakozásukat
Romániához A magyarországi románok 1918. október 31-én Buda-
• 1919. március 21. – 1919. pesten megalakították a Román Nemzeti Tanácsot,
augusztus 3. – a Magyar amely később áttette székhelyét Aradra. A Központi
Tanácsköztársaság korszaka Román Nemzeti Tanács 1918. november 9-én felszólí-
• 1919. augusztus 4. – totta a magyar kormányt, hogy engedje át az erdélyi
a román hadsereg és keletmagyarországi területek feletti kormányzási
bevonult Budapestre hatalmat. A Jászi Oszkár vezette magyar kormánykül-
• 1919 novembere – a román döttség 1918. november 13‒14. között Aradon tárgya-
hadsereg kivonult Buda- lásokat folytatott a Iuliu Maniu által vezetett erdélyi
pestről és a Duna–Tisza közti román küldöttséggel. A magyar fél autonómiát, sza-
területről bad nyelvhasználatot, a svájcihoz hasonló nemze-
• 1920. március 1. – Horthy tiségi kerületek létrehozását ajánlotta fel. A román
Miklóst Magyarország kor- küldöttség azonban elutasította a magyar küldöttség
mányzójává választották, javaslatait. Jászi ismételt, hiábavaló alkudozás után
az államforma tekintetében megkérdezte: végtére is mit akarnak a románok? – Tel-
a királyság mellett döntöttek jes elszakadást ‒ válaszolta Maniu.
• 1920. június 4. – a Trianoni
békeszerződés aláírása

A gyulafehérvári és a kolozsvári nagygyűlés
Az új magyar kormány fő feladatának a nemzetközi elismerés megszerzését és a béke-
tárgyalások megkezdését tartotta a győztes hatalmakkal. 1918. november 13-án került
sor a belgrádi katonai konvenció (egyezmény) megkötésére Magyarország és az Antant
helyi képviselői között. Az egyezmény előírta, hogy Antant katonaság szállja meg Erdély
keleti és déli részét a Maros folyó, illetve Marosvásárhely‒Beszterce vonaláig. A meg-
szállt területen fennmaradt a magyar közigazgatás. Időközben IV. Károly uralkodó
lemondott uralkodói jogáról. November 16-án kikiáltották a Magyar Népköztársaságot.
Az Osztrák–Magyar Monarchia szétesett, a területén élő nemzetiségek sorra mondták
ki függetlenségüket.
A magyarországi románságot a Iuliu Maniu vezette Román Nemzeti Tanács kép-
viselte, amely elhatározta egy román nemzeti gyűlés megszervezését. A gyűlés meg-
szervezését a magyar kormány nem akadályozta, utasítására a magyar államvasutak
különvonatokat bocsátott a december 1-jei gyulafehérvári gyűlésre utazó románok
rendelkezésére. A Gyulafehérváron megtartott román nemzetgyűlés kimondta „Erdély,
a Bánság és a kelet-magyarországi részek egyesülését a Román Királysággal.”
A következő nap megalakult a 15 fős Kormányzótanács (Consiliul Dirigent), amelyet
Iuliu Maniu vezetett. A Kormányzótanács Erdély ideiglenes kormányaként működött,
székhelye Nagyszebenben volt. A Kormányzótanács kérte, hogy a román hadsereg
vonuljon be Erdély többi részébe is.
A fenti eseményekkel egyidőben a magyar kormány megbízta Apáthy István kolozsvári
egyetemi tanárt, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnökét az erdélyi területek irányítá-
sával. A román hadsereg bevonulásáig az erdélyi területek igazgatását magáénak köve-
telte mind a nagyszebeni
román Kormányzótanács,
mind a Kolozsvár székhelyű
magyar főkormánybiztos.
A magyar és székely
nemzeti tanácsok decem-
ber 22-én Kolozsváron
nagygyűlést szerveztek,
amelyen mag yarokon
kívül bánsági svábok és a
román szocialisták is részt
vettek. A nagygyűlés hatá-
rozati javaslatot fogadott
el, amely kimondta, hogy
a magyar állam kereté-
ben szeretnének maradni,
minden nemzetiség szá-
mára jogegyenlőséget, sza-
badságot, önkormányzatot Gyulafehérvári nemzeti gyűlés
követeltek.
A párizsi békekonferencia 61
Az Antant támogatá-
sával és a nagyszebeni
Kormányzótanács által
segítségül hívott román
hadsereg 1918. decem-
ber közepére bevonult
Székelyföld és Dél-Er-
dély területére, és a
Maros vonaláig nyomult
előre. A román csapatok
kezdetben együttmű-
ködtek a vármegyék
és települések nemzeti
tanácsaival. Rövid időn
belül azonban cenzúrát,
éjjeli kijárási és utazási
tilalmat vezettek be.
A magyarországi lapo-
kat elkobozták, lefog-
lalták a magyar állami
javakat, elrendelték a magyar feliratok eltávolítását, több helyen szobrokat döntöttek le.
Felszólították a közigazgatási, tanügyi, vasúti személyzetet, hogy tegyenek hűségesküt
a román királyságra, akik nem tettek eleget a felszólításnak, állásukból eltávolították,
többeket közülük meghurcoltak. A román hadsereg megjelenése után a településeken
bevezették a lejt fizetőeszközként.
A magyar kormány hitt abban a lehetőségben, hogy csak az országnak egy része,
illetve a nagyobb városok kerülnek az Antant nevében érkező szerb, cseh és román
hadseregek megszállása alá. A román, cseh hadseregek azonban minden esetben átlép-
ték a magyar kormány, illetve az Antant-megbízottak által meghatározott demarkációs
vonalakat. Így történt meg, hogy 1918 decemberében a román hadsereg folytatta előre-
nyomulását, december 24-én bevonult Kolozsvárra.
A budapesti kormány tehetetlenségét látva, elsősorban erdélyi, székelyföldi katonák-
ból megszerveződött 1918 decemberében a Székely Hadosztály, amely ellenállást fejtett
ki 1919 január–áprilisa között a Máramarosszigettől egészen a Belényesi-medencéig
húzódó frontszakaszon. A magyar–román összecsapások alkalmával mindkét fél részé-
ről voltak visszaélésék, több településén civil áldozatok is voltak, mint például Zilahon,
Köröstárkányon.
Az időközben Párizsban összeült győztes hatalmak békekonferenciája újabb terüle-
tek átadására szólította fel a magyar kormányt. Az úgynevezett Vix-jegyzék értelmében
a magyar hadseregnek szinte a Tisza vonaláig kellett volna visszavonulnia. Az Antant-
tal addig együttműködő Károlyi Mihály ezt visszautasította, és a magyar kormány 1919.
március 21-én lemondott. Ugyanezen a napon kikiáltották a kommunisták a Tanács-
köztársaságot. A Magyar Tanácsköztársaság csak az orosz–szovjet hatalom külpolitikai
támogatásában reménykedhetett. A Székely Hadosztály katonáinak nagy része nem

volt hajlandó együttmű-
ködni a kommunistákkal,
inkább letették a fegyvert
a román hadsereg előtt.
Az Antant nem ismerte
el a Tanácsköztársaságot,
és felhatalmazta a román,
szerb, cseh haderőt annak
leverésére. A magyar kom-
munista rendszert 1919
nyarán a román hadsereg,
illetve a belső zűrzavar
megbuktatta. Az ország
nagy része idegen megszál-
lás alá került. A hatalmat
1919 őszén a Horthy Miklós
irányította mozgalom sze- A Székely Hadosztály katonái Szatmárnémetiben, 1919. március 2.
rezte meg, akiket az Antant
nagyhatalmak képviselői elfogadtak tárgyaló félként, és így Magyarország meghívást
kapott a párizsi békekonferenciára.
Életrajz:
Iuliu Maniu (1873‒1953): erdélyi román jogász, politikus,
miniszterelnök. Iskoláit Balázsfalván, Zilahon, Kolozsváron,
Bécsben és Budapesten végezte. Kiválóan beszélt németül és
magyarul. A nagy háború előtt célja az erdélyi románság
helyzetének javítása volt. Az első világháborúban az olasz
fronton harcolt. Meghatározó
szerepe volt Erdély Romániával
való egyesülésében. A két világ-
háború között háromszor volt
Románia miniszterelnöke.
Iuliu Maniu Apáthy István (1863–1922) ter-

mészettudós, zoológus, a Magyar
Tudományos Akadémia levelező tagja. A kolozsvári egye-
tem tanára, majd 1903–1904 között rektora. Világhírűek
voltak idegszövettani kutatásai. 1909-re irányításával elké-
szült Kolozsváron az akkori Európa legkorszerűbb Állattani
Intézete. 1918 decemberében a Károlyi-kormány kinevezte
Kelet-Magyarország főkormánybiztosának. 1920-ban kény-
telen volt elhagyni Erdélyt, Szegeden telepedett le, az ott szer-
veződő új egyetem tanára lett. Apáthy István
Fogalomtár
• Magyar Tanácsköztársaság: 1919. március 21-én Magyarországon hatalomra
kerülő kommunista diktatórikus rendszer. A kommunisták megkezdték a földek,
üzemek, bankok, iskolák államosítását. Megszervezték a Vörös Hadsereget. Válasz-
tójogot, földreformot, béremelést ígértek, amit nem tudtak végrehajtani. Több tele-
pülésen erőszakos cselekedeteket hajtottak végre (vörös terror). 133 napos uralmat
követően a Magyar Tanácsköztársaság megbukott a lakosság elégedetlensége és a
katonai kudarcok miatt. Vezetőinek egy része a Szovjetunióba menekült.
• Demarkációs vonal: egy ideiglenes határvonal egymással hadban álló felek
között, melyet fegyverszüneti egyezményben jelölnek ki.
• Nagy-Trianon kastély: az 1920. június 4-én Magyarországgal aláírt békeszerződés
helyszíne, azóta fogalommá vált. A kastély 1670–1687 között épült XIV. Lajos, a nap-
király számára, hogy családtagjaival ide vonulhasson vissza a versailles-i palotá-
ban zajló udvari élet fáradalmai elől. A Nagy előnevet azt követően kapta, hogy a
XVIII. században megépült a Kis-Trianon kastély. Ma turisztikai célpont.
Esettanulmány: A trianoni békeszerződés

és következményei
Az európai közvéleményre jelentős hatást gyakorolt Thomas Woodrow Wilson amerikai
elnöknek 1918 januárjában megfogalmazott híres 14 pontja. Azt remélték, hogy a wilsoni
pontok hozzájárulnak a világháború mielőbbi befejezéséhez, egy igazságos és tartós béke
megkötéséhez. A wilsoni 10. pont az autonóm fejlődés legszabadabb lehetőségét kívánta
megadni az Osztrák–
Magyar Monarchia népei
számára. A párizsi béke-
konferencián összeülő
nagyhatalmak azonban
csak az általuk támo-
gatott kis közép-kelet
európai népek számára
érvényesítették az önren-
delkezés elvét. A béke-
konferencia már 1919
januárjától foglalkozni
kezdett a magyar hatá-
rok kérdésével. Először
Csehszlovákia, Románia
és a Szerb–Horvát–Szlo-
vén Királyság képvise-
lői nyújtották be területi

La galerie des Cotelles – a terem, ahol az aláírás A magyar küldöttség távozása a trianoni palotából
megtörtént a békeszerződés aláírása után
igényeiket. Területi követeléseik jóval túllépték a nemzetiségi határokat. Magyarország

határairól a békekonferencia nagyvonalakban már 1919 júliusában döntött. A magyar
állam csak 1919 decemberében kapott meghívást a párizsi békekonferenciára azt köve-
tően, hogy egy olyan kormány került hatalomra, amelyet a győztesek elfogadtak tár-
gyalófélként. A magyar békeküldöttséget gróf Apponyi Albert vezette, aki leszögezte,
hogy a békefeltételek elfogadhatatlanok. Erdély kérdésében a magyar küldöttség több
javaslatot terjesztett elő. Javasolták, hogy Erdély legyen autonóm tartomány Magyaror-
szág határain belül, vagy legyen független, Svájc-szerű semleges ország. Felmerült az a
gondolat is, hogy az önrendelkezés jegyében tartsanak népszavazást, és a lakosság dönt-
sön, melyik államhoz szeretne tartozni. A békekonferencia azonban visszautasította a
magyar javaslatokat.
Magyarország végül kénytelen volt elfogadni a győztesek által megjelölt határokat,
a békeszerződés aláírására 1920. június 4-én került sor a Versailles-i kastélyparkban
álló Nagy-Trianon palotában. A trianoni béke nemzetközi szinten is törvényesítette
a történelmi Magyarország felbomlását. Az ország elvesztette területének kétharma-
dát és lakosságának közel 60%-át. Több mint hárommillió magyar lett más állam pol-
gára. A békeszerződés értelmében Magyarországtól Romániához került 102 200 km2
és 5 260 992 személy, melyből az 1910-es népszámlálás szerint anyanyelvi megoszlás
szerint: román 2 829 494, a lakosság 53,8%-a, magyar
Filmajánló: 1 662 834, a lakosság 31,6%-a, német 565 036, a lakosság
10,7%-a.
• A vörös grófnő (magyar A párizsi békekonferencián kidolgozott kisebbségvé-
film, rendező: Kovács delmi szerződést 1919. december 9-én aláírta Románia is,
András, 1985) amelyben vállalta, hogy érvényesíti a kisebbségi jogokat.
• 1000 év Erdélyben 100 A kisebbségi szerződés a Románia területén élő nemzeti-
év Romániában. I. rész ségek számára jogegyenlőséget, szabad nyelvhasználatot,
(2018) nemzetiségi oktatást, a székelyeknek és szászoknak kultu-
rális autonómiát fogalmazott meg. Felhatalmazta a nem-
zeti kisebbségeket, hogy sérelmeikkel a békeszerződések
megkötése alkalmával létrehozott Népszövetséghez fordulhassanak.
A gyulafehérvári nyilatkozatban, a béke- illetve a kisebbségvédelmi szerződések-
ben vállalt kötelezettségeket a román kormányok nem tartották be maradéktalanul.
A két világháború közti időszakban egymást váltó román kormányok politikája az
erdélyi magyarság jogait folyamatosan csorbították, korlátozták.
Kérdések:
1. Mit ajánlott fel a magyar kormány az erdélyi románoknak?
2. Miért utasították el az erdélyi románok a magyar kormány felajánlásait?
3. Az erdélyi románok a belgrádi fegyverszünet után milyen lépéseket tettek?
4. A román hadsereg által elfoglalt területeken az erdélyi magyarság milyen gon-
dokkal küzdött?
5. Milyen ígéreteket tett a gyulafehérvári határozat?
6. A kolozsvári nagygyűlésen mit követeltek a résztvevők?

Az erdélyi magyarság
a két világháború között
Többségből kisebbségbe
A román hatóságok 1919 tavaszától a közalkalmazottakat,
vasutasokat hűségesküre kötelezték, akik ezt megtagad- Kronológia:
ták, elvesztették állásukat, szolgálati lakásukat, nyugdíju-
kat vagy arra való jogosultságukat. 1918‒1940 között közel • 1921 – földreform
260 000 magyar távozott Erdélyből Magyarországra, döntően • 1922 – megalakult az
hivatalnokok, városi polgárok. A román állam, a magyar Országos Magyar Párt
állam jogutódjának tekintette magát, így 1919–1922 között • 1923 – Románia
megtörtént a magyar állami intézmények átvétele. új alkotmányának
1921 januárjában Kós Károly, Zágoni Pál és Paál Árpád bevezetése
a Kiáltó Szó című röpiratuk által megpróbálták felrázni • 1924 – új tanügyi
az erdélyi magyarságot a Trianon okozta sokkhatás alól. törvény, a kultúrzóna
A szerzők munkára, az új helyzethez való alkalmazkodásra bevezetése
szólították fel őket. • 1927 – meghalt Ferdi-
„Ébredj kétesztendős álmodból, szemedet nyisd ki; nézz nánd román király
széjjel és állj az új életben tusakodni akarók közé! … A tria- • 1927–1930 – az orszá-
noni szerződést aláírták: Le kell vonni a tanulságot, szembe got régenstanács
kell néznünk a kérhetetlenül rideg valósággal és nem szabad vezeti I. Mihály kiskorú
ámítanunk magunkat. Dolgoznunk kell, ha élni akarunk és király nevében
akarunk élni, tehát dolgozni fogunk … Az lesz a mienk, amit • 1930 – II. Károly trónra
ki tudunk küzdeni magunknak. A bátraknak kiáltok hát, lépése
a harcolni akaróknak, a kötelességtudóknak, a látni akarók- • 1938–1940 – II. Károly
nak, az előrenézőknek. Álljanak elő, ne szégyenkezzenek, ne királyi diktatúrája
aludjanak, ne duzzogjanak. Az Élet nem vár; az Élet rohan. • 1938 – új alkotmány
Nyíltan és bátran kiáltom a velünk megnagyobbodott Romá- bevezetése
niának: mi magyar fajú, magyar hitű és magyar nyelvű pol- • 1939. február 11. –
gárai Romániának, nemzeti autonómiát akarunk, aminek a Romániai Magyar
birtokában bennünk Nagyrománia megbízható polgárságot Népközösség
fog nyerni. Kiáltom a jelszót: építenünk kell, szervezkedjünk megalakulása
át a munkára.” • 1940. augusztus 30. –
(Kiáltó Szó, 1921. január 23. Részlet) második bécsi döntés,
Erdély kettéosztása
A két világháború között a román államhatalom a román
népesség erdélyi vezető szerepének megerősítésére töre-
kedett. A nagyszámban betelepülő román hivatalnok réteg, tanítók, orvosok, katona-
ság megváltoztatták a többségében magyarok által lakott területek és főleg a városok
Az erdélyi magyarság a két világháború között 67

nemzetiségi összetételét. Az erdélyi magyarságnak térvesztése és fogyása jól látható
az alábbi népszámlálási adatokból:
A két világháború között
1910 1930 1910 1930 számos kormány vál-
Népesség
ezer fő ezer fő % % totta egymást a hatal-
Román 2830 3233 53,2 58,2 mon, ami folyamatos
politikai bizonytalan-
Magyar 1664 1481 31,6 26,7
ságot eredményezett
Német 516 541 9,8 9,8 országos és helyi szin-
Egyéb 253 293 5,4 5,3 ten. A polgármestere-
ket a prefektus nevezte
Összesen 5263 5548 100,0 100,0 ki, így nagyon ritka
esetben történt meg,
hogy magyar kerüljön
a polgármesteri székbe.
A megyei, városi vagy
községi tanácsülések
csak román nyelven
folyhattak.
A hatékonyabb ma-
gyar politikai érdekkép-
viselet szükségessé tette
egy magyar párt meg-
szervezését. Kezdetben
több pártalakítási kísér-
letre is sor került, végül
1922-ben a magyar pár-
tok egyesüléséből létre-
jött az Országos Magyar
Párt. A magyarság 1922
és 1938 közt részt vett a
parlamenti választáso-
kon hol önállóan, hol más pártokkal szövetkezve. A bukaresti parlamentbe bejutott
képviselők kemény, de a legtöbbször eredménytelen vitákat folytattak az erdélyi ma-
gyarság jogainak védelmében. A magyar képviselők leginkább oktatási, állampolgár-
sági ügyekben, a magyar tisztviselők érdekében, a magyarság számára hátrányos föld-
reform kapcsán szólaltak fel.
1938. február 10-én II. Károly román király bevezette a királyi diktatúrát. Új alkot-
mányt fogadtatott el, feloszlatta a parlamentet, a politikai pártokat, egypártrendszert
vezetett be. Ostromállapotot hirdetett, szigorította a cenzúrát, korlátozta a kisebbségi
nyelvhasználatot. A plakátok, feliratok csak román nyelvűek lehettek. Az országot tíz
tartományra osztotta úgy, hogy mindenikben a románság legyen túlsúlyban. A román
államhatalom képviselői és az erdélyi magyarság vezetői közt tárgyalások indultak a
romániai magyarság helyzetének javításáról. A román hatalom látszatintézkedések-
kel válaszolt. Kisebbségügyi minisztérium létesült, amely kidolgozott egy kisebbségi
68 Az erdélyi magyarság a két világháború között

alapszabályzatot, de ez lényegében
nem változtatott a kisebbségek helyze-
tén. Mivel az Országos Magyar Pártot a
többi párttal együtt 1938-ban feloszlat-
ták, a romániai magyarság kulturális,
szociális és gazdasági tevékenységének
irányítására 1939 februárjában meg-
alakult a Magyar Népközösség Bánffy
Miklós vezetésével.
A második világháború kitörése,
a Közép-Európában végbement határ-
módosítások, illetve a szélsőséges
nacionalista pártok megerősödése
beárnyékolta a román–magyar kapcso-
latot. A románság részéről fokozódott
a bizalmatlanság a magyarság iránt.
A férfi lakosság egy részét az orosz és
bolgár határra vitték kényszermun-
kára. Románia és Magyarország közti
feszültség miatt a magyar határ mellett
erődépítési munkálatokra került sor. Románia 1921-ben jóváhagyott címere,
A magyar és a román kormány között Köpeczi Sebestyén József alkotása
1940 nyarán tárgyalások kezdődtek
Erdély kérdésében. Mivel nem tudtak megegyezni, az 1940. augusztus 30-i második
bécsi döntéssel, Németország és Olaszország vezetői Magyarországnak ítélték Erdély
északi és keleti részét. Erdélyt a történelemben először két részre szakították.
Tudod-e?
• Köpeczi Sebestyén József erdélyi heraldikus készítette Nagy Románia állam-
címerét. Jutalomként 1922-ben egy villásreggeli keretében I. Ferdinánd király
a sinaiai palotában legfelsőbb elismerésben részesítette.
Kérdések:
1. Mi történt az erdélyi magyarsággal 1918–1920 között?
2. Mire biztatja az erdélyi magyarságot a Kiáltó Szó?
Többségből kisebbségbe 69
Esettanulmány: A két világháború közötti Erdély
jelentős személyiségei
Az erdélyi magyarság közösségé alakítása egy hosszú folyamat eredménye volt, ebben
meghatározó szerepet töltöttek be olyan személyiségek, mint Kós Károly, Bánffy Mik-
lós, Mikó Imre vagy Jakabffy Elemér.
Kós Károly (1883–1977)

A XX. századi Erdély egyik legnagyobb
formátumú építésze, írója, grafikusa,
az erdélyi magyarság szellemi vezetője.
Erdély mindennapjainak egyik legjobb
értője, a három etnikai közösség, a magya-
rok, románok és szászok együttélésének
támogatója. Ha kellett, mindhárom nem-
zet nyelvén anyanyelvi otthonossággal
tudta kifejezni magát. 94 évet élt, sose
lankadó munkakedvvel és munkaerővel,
amihez nyúlt, abból szépet és hasznosat
alkotott, példakép lehet minden generáció
számára.
Bánffy Miklós (1873–1950)

Magyarország egyik legrégibb főúri csa-
ládjának tagja. Olyan körülmények közt
nevelkedett, hogy az lehetett volna belőle,
ami akart. Őt az irodalom, képzőmű-
vészet és zene érdekelte. Ő készítette
Tamási Áron Ábel regényeinek illuszt-
rációit. Ő rendezte az utolsó magyar
király, IV. Károly koronázási ünnepsé-
gét. A két világháború között kolozsvári
otthona irodalmi találkozóhely volt.
Időnként elvonult gyönyörű bonchidai
kastélyába olvasni és írni. A fasizmust
gyűlölte, a szocializmus távolt állt tőle.
A politikai életben az erdélyi magyarság
érdekeit igyekezett szolgálni. Szegényen,
betegen halt meg Budapesten. Kedvenc
kastélyát, Bonchidát 1944-ben a néme-
tek felégették, a falubeliek és az oroszok
kifosztották.

Jakabffy Elemér (1881–1963)
Politikus, jogász, lapszerkesztő, a Magyar Tudományos
Akadémia külső tagja. A két világháború között román
parlamenti képviselő, az Országos Magyar Pártnak 16
éven keresztül alelnöke. Több ízben képviselte az erdélyi
magyarság érdekeit a Népszövetség által megrendezett
kisebbségügyi kongresszusokon. Tevékenysége során
az erdélyi magyarság érdekeit védelmezte és hirdette
a román néppel való barátság szükségességét. Életének
egyik legjelentősebb alkotása a Magyar Kisebbség című
folyóirat, amelyet 20 éven keresztül szerkesztett.
Mikó Imre (1911–1977)

Író, jogász, műfordító. Már fiatal korától a kisebbségi
jogvédelmet szolgálta. Egyik legjelentősebb műve a
Huszonkét év, melyben megírta az erdélyi magyarság
politikatörténetét 1918–1940 között. A 30-as évek végén
a román parlament, majd 1940–1944 között a magyar
parlament tagja. 1944-ben Kolozsvárról szovjet fog-
ságba hurcolták, miután 1948-ban hazatért orosz tanár
lett. A tanügyből az 1956-os forradalom után elbocsá-
tották, volt rakodó, üzleti alkalmazott. Közírói tevékeny-
ségét csak a 60-as évek közepétől folytathatja. Mint az
unitárius egyház főgondnoka megszervezte 1968-ban az
unitárius egyházalapítás 400. évfordulóját.
Tudod-e?
• Kós Károly tervezte a buda-
pesti állatkert több pavilonját.
• Kós Károlyt 1919-ben kine-
vezték a budapesti Iparmű-
vészeti Főiskola tanárának,
ő azonban ezt visszautasította
„…hiszem, hogy Erdélyben
nagyobb szükség van rám,
mint Budapesten.”
Esettanulmány: A földbirtokreform és a szövetkezeti
mozgalom
Az 1921-ben elfogadott föld-

reform alapjaiban változtatta
meg az erdélyi birtokviszonyo-
kat. A reform erősen sújtotta a
magyar nagy- és középbirto-
kos réteget, illetve a magyar
történelmi egyházakat, közös-
ségeket. A magyar egyházak
birtokainak nagy részét elvet-
ték, amelyek jövedelmét koráb-
ban az egyházak kulturális,
szociális és oktatási intézmé-
nyek fenntartására használ-
ták. A földreform fő vesztese
tehát az erdélyi magyarság
volt. A kisajátított birtoko-
kat főleg román kisgazdák,
egyesületek, egyházak között
osztották szét. A földreform
gazdasági válságba sodorta az
erdélyi magyarságot. Földműves Székelyudvarhely határában (Kováts Fényképészet)
Az erdélyi magyar szö-
vetkezeti mozgalom jelentős,
még a XIX. századba vissza-
nyúló hagyománnyal rendel-
kezett. Az erdélyi települések
többségében fogyasztási és
hitelszövetkezetek működtek.
A hatalomváltást követően a
szövetkezetek egy része meg-
szűnt a háborús viszonyok,
a budapesti központtól való
elszakadás, a megszakított
hitel- és áruellátás következ-
tében. A román szövetkezeti
intézményrendszer közpon-
tosított volt. A kisebbségi
szövetkezeteket az állandó
bizonytalanság nyomán,
állami támogatás hiányában A Hangya szövetkezet egykori nagyenyedi központja
csak a saját tagságuk tarthatta

A Hangya szövetkezet naptára Westfalia szeparátor reklám
fenn. 1920-ban Nagyenyed központtal megalakult a Hangya fogyasztási szövetkezet,

Kolozsvár központtal a Gazdasági és Hitelszövetkezetek Szövetsége. Hangya áruraktá-
rak jöttek létre az erdélyi városokban. Marosvásárhelyen és Székelykeresztúron tejfel-
dolgozók létesültek. 1939-ig 133 tejszövetkezet jött létre Maros, Udvarhely és Kalotaszeg
térségében. A Transsylvania márkájú tejtermékek, a pasztőrözött vaj keresett termék volt
Románia nagy városaiban, de eljutott Angliába, Görögországba is. Az erdélyi magyar
családok fele tagja volt legalább egy szövetkezetnek.
Kérdések Fogalomtár:
1. Milyen hatással volt a földreform az erdélyi Fogyasztási- és hitelszövet-
magyarságra? kezet: olyan társulási forma,
2. Kik voltak az 1921-es földreform amelyben nem a profitszer-
haszonélvezői? zés a fő cél, hanem a a közös
3. Minek köszönhette a sikerét a szövetkezeti munka által a hatékonyság
mozgalom? fokozása, a tagok biztonsá-
4. Kutasd fel, hogy településeden volt-e az 1920- gának és szükségleteinek
as, 30-as években szövetkezet, esetleg családod biztosítása.
valamelyik tagja szövetkezeti tag volt-e!
A magyar kultúra Erdélyben.
Az oktatás, az egyházak szerepe
és a népi hagyományok
Nagy Románia 1923-as és 1938-as alkotmánya az országot egységes nemzetállamként
határozta meg, kimondta a román állampolgárok faji, nyelvi és vallási egyenlőségét,
lelkiismereti, oktatási, sajtó-, gyülekezési és egyesülési szabadságát. Nem ismerte el
azonban a területén élő nemzetiségek közösségi jogait.
Oktatás a két világháború között

Alapvető emberi jog az anyanyelven
való tanulás. Az első világháború
végéig az erdélyi oktatási rendszer
a magyarországi tanügyi rendszer
részét képezte. Az 1918. december 1-i
gyulafehérvári határozat kimondta,
hogy „minden népnek joga van a maga
neveléséhez (…) saját anyanyelvén
(…) saját kebeléből választott egyé-
nek által.” A román állam a magyar
állam jogutódjának tekintette magát
Erdélyben. Így a magyar állami isko-
lákat 1918 után a román állam vette
át, amelyekben fokozatosan az okta-
tási nyelv román lett. Iskolás lányok az 1930-as évekből (Kováts Fényképészet)
A kialakult új helyzetben a törté-
nelmi magyar egyházak vállalták a
magyar nyelvű oktatás újjászerve-
zését, de vagyonuk (földbirtokaik)
elvesztése után kénytelenek voltak
növelni a tandíjat. A kisebbségi fele-
kezeti iskolák nyilvánossági jogát
a román hatóságok nem minden
esetben ismerték el, akadályokat
gördítettek működésük elé. A két
világháború között a román kor-
mány több intézkedése hátrányo-
san érintette mind az állami, mind
a felekezeti magyar tannyelvű Diákok az 1930-as évekből (Kováts Fényképészet)

iskolákat: nevük elemzése nyomán köteleztek egyeseket
román iskolába, ennek elősegítésére létrehozták az ún.
Fogalomtár:
„kultúrzónát”, az érettségi vizsgák magyarul nem tudó Kultúrzóna: A két világ-
román tanárok előtt történtek, megnehezítették a magyar háború közötti Románia
anyanyelvű zsidóság gyermekeinek felvételét a magyar olyan területei, ahol
felekezeti iskolákba. valamely nemzetiség
Az 1930-as évek végére a magyar gyerekeknek csak aránya meghaladta a
20-25%-a járhatott magyar felekezeti iskolába, a többi románokét. Ezekre a
román iskolába kényszerült. A magyar felekezeti iskolák- területekre román taní-
ban a román nyelvtan és irodalom mellett románul kellett tókat, hivatalnokokat
tanítani Románia földrajzát, történelmét, alkotmánytanát. helyeztek ki, feladatuk
A szakoktatás csak román tannyelven folyhatott. A magyar a román nyelv és kul-
középiskolák többségét megszüntették, így például szász- túra terjesztése volt.
városi iskolát, Székelykeresztúron a magyar tanítóképzőt. A kultúrzónába települt
A létező magyar tannyelvű felekezeti középiskolák diáklét- román pedagógusok
száma folyamatosan csökkent. Például 1920-ban a reformá- magasabb fizetést,
tus középiskolákban 8230 diák volt, 1939-ben csak 2634. szolgálati lakást, meg-
1919-ben a kolozsvári Ferenc József Tudományegyete- művelhető földterületet
met átvette a román állam, román tannyelvűvé alakult, és kaptak.
I. Ferdinánd román király nevét vette fel. Szegeden létrejött
a kolozsvári egyetem jogutódja, az erdélyi egyetem taná-
rainak és diákjainak nagyrésze áttelepült az alföldi magyar városba. A román egye-
temeken a magyarok aránya folyamatosan csökkent, ez veszélyeztette az értelmiségi
utánpótlást.
Erdélyi magyar kultúra

Az erdélyi magyarság kulturális élete 1918 előtt Budapest-központú volt. A kisebbségbe
került erdélyi magyarság hozzákezdett saját kulturális életének megszervezéséhez.
A véleményformálásban, az információátadásban, a magyar nyelv és kultúra ápolá-
sában nagy szerepe volt a sajtónak. Politikai, művelődési, irodalmi-művészeti, vegyes
tartalmú napilapok, hetilapok, folyóiratok jelentek meg. A legkisebb városi település-
nek is megvolt a maga hetilapja. 1921-ben Kolozsváron megjelent a Pásztortűz, amely
az erdélyi magyar irodalom legjelentősebb folyóirata volt.
A kisebbségi létben még inkább megnőtt a szépirodalom szerepe. Irodalmi csopor-
tosulások alakultak. Kemény János báró marosvécsi kastélyában 1926-ban megalakult
a Helikon Irodalmi Társaság. A társaság 1928‒1944 között jelentette meg az Erdélyi
Helikon irodalmi folyóiratot, és működtette a korábbi alapítású Erdélyi Szépmíves Céh
könyvkiadót. A Szépmíves Céh adta ki több erdélyi író, költő műveit, akik azóta az
erdélyiség szimbólumaivá váltak: Tamási Áron, Kós Károly, Bánffy Miklós, Karácsony
Benő, Áprily Lajos, Reményik Sándor, Dsida Jenő és mások.
Az erdélyi irodalom sokszínűségét jelzi, hogy 1926-ban megjelent Kolozsváron a
Korunk, amely a szocialista eszmevilággal rokonszenvező baloldali értelmiségiek
folyóirata volt. A különböző szaktudományok művelőit fogta egybe az Erdélyi Múzeum
A magyar kultúra Erdélyben. Az oktatás, az egyházak szerepe és a népi hagyományok 75

Marosvécsi Helikon-találkozó Cimbora képes gyermeklap
Egyesület, amelyet még 1859-ben alapítottak Kolozsváron. Az egyesület tudományos

folyóirata az Erdélyi Múzeum. Az ifjabb nemzedék folyóirata az Erdélyi Fiatalok, tanító-
mesterüknek Ady Endrét, Móricz Zsigmondot tekintették. A lap munkatársai hirdették,
hogy az értelmiség helye a falvak népe mellett van, a magyar kisebbség jövője a falu
helyzetének javításától függ. Kolozsváron jelent meg 1935–1944 között a Hitel című
folyóirat, amelynek fiatal munkatársai az erdélyi valóságot akarták megismerni és
megismertetni az olvasókkal.
A mindenki által ismert nagy mesemondónak, Benedek Eleknek köszönhető Romá-
nia egyetlen magyar nyelvű képes gyermeklapjának, a Cimborának a megjelenése.
Sajátos színt képviseltek a két világháború közti magyar irodalomban Tamási Áron,
Nyírő József írásai. Ezekben megjelenik a csavaros eszű, tréfás, ravasz székely alakja,
a székely-magyar falvak küzdelmes mindennapi élete.
Az irodalmi élettel szoro-
san összefüggött a színházi
élet, amelyet visszafogtak a
tiltások, az állami felügye-
let, állami és helyi támo-
gatás hiánya, a színi évad
korlátozása, az utánpótlás
megoldatlansága, a színház-
pártoló rétegek elszegénye-
dése. A kolozsvári Nemzeti
Színház épülete az új állam-
hatalom tulajdonába került.
A színművészet támogatá-
sára 1922-ben megalakult
a Színpártoló Egyesület.
Ezer Székely Leány Napja Az erdélyi színházigazgatók

közül kiemelkedik a kolozsvári
Janovics Jenő. Az ő nevéhez fűző-
dik az erdélyi magyar filmgyártás
kezdete is, filmgyárában, a Transyl-
vaniában az 1920-as évek végéig
készültek filmek.
Az erdélyi magyar településeken
műkedvelő csoportok, felekezeti,
ifjúsági, női egyesületek szerveztek
előadásokat, estélyeket. 1931-ben
első alkalommal szervezték meg az
Ezer Székely Leány Napját Csíksom-
lyón. A mozgalom célja hitében erős,
erkölcsös, magyar nemzeti öntudat-
tal felvértezett ifjúság kinevelése
Domokos Pál Péter Moldvában
volt. A magyar többségű városok
múzeumai tudatosan gyűjtötték a
néprajzi és történelmi múlt értékeit. Mozgalom indult a népviselet, néptánc és hagyo-
mányok megőrzésére, ebben fontos szerepe volt Domokos Pál Péternek. A XX. századi
magyar és európai zenei világ egyik legismertebb egyénisége volt Bartók Béla. Gyűjtő-
munkája során számos magyar, román, szlovák, török népzenét gyűjtött.
Fogalomtár:
• Transzilvanizmus (erdélyiség): egy eszmerendszer, első megfogalmazói Kós
Károly, Reményik Sándor, Kuncz Aladár. Lényege, hogy Erdély egy önálló földrajzi
térrel, sajátos történelmi múlttal rendelkező egység, amely a magyarok‒romá-
nok‒szászok és a különböző vallási felekezetek békés együttélésén, toleranciáján
alapszik. A két világháború közötti időszakban több magyar értelmiségi hitt az erdé-
lyiség eszméjének jövőjében.
• Marosvásárhelyi Találkozó: Az 1930-as évek második felében az erdélyi értelmisé-
giek aggódva figyelték a fasizmus megerősödését, a fokozódó nemzetiségi elnyomást.
A fiatal magyar értelmiségiek kezdeményezésére létrejött 1937-ben a Vásárhelyi
Találkozó, amelyet Tamási Áron nyitott
meg, sürgette az összefogást, és kijelen-
tette, hogy a történelmi egymásrautaltsá-
gában élő román és magyar nép számára
a szabad testvéri együttműködés jelenti
az igazi megoldást.
• Nagybányai művésztelep: A XIX.
század végén Hollósy Simon festő és
tanítványai művészeti elve a natura-
lizmus, a természet és az élet megje-
lenítése a festővásznon. 1896-ban a Nagybányai festők

nagybányai születésű Thorma János és Réti István egy nyári festő tábort szerveztek
a Hollósy tanítványok számára. Ebből kezdeményezésből nőtte ki magát a nagybá-
nyai művésztelep. Az első világháború idején többen eltávoztak a művésztelepről.
A háború után, hogy a művésztelepet fent lehessen tartani, Thorma János befogadta
nyári gyakorlatra a Bukaresti Szépművészeti Akadémia növendékeit. 1935-ben
Nagybánya városvezetése lefoglalta a művésztelep teljes vagyonát, ennek hatására a
nagybányai festők társasága feloszlott. 1940-ben újra alakult, de 1944-ben a festőte-
lep végleg beszűntette működését. A nagybányai művésztelep lehetőséget biztosított
a magyarországi, erdélyi modern XX. századi festészet kibontakozásához.
Életrajz:
Janovics Jenő (1872–1945)
Színművész, filmrendező, a magyar filmgyártás egyik úttö-
rője. 1913-ban Kolozsváron elkészítette az első erdélyi filmet
a Sárga csikót. 1913–1920 között több mint 50 filmet forgatott.
Elsőként filmesítette meg a Bánk bánt. 1915-ben forgatott
Havasi Magdolna című filmje az első, amelyben a románok és
magyarok együtt jelennek meg a vásznon.
Domokos Pál Péter (1901–1992)

Történész, népzene-, néprajzkutató,
a csángók történetének, kultúrá-
jának kutatója. Gyermekkorában a csíksomlyói pünkösdi
búcsún találkozott először az ide zarándokló moldvai csán-
gókkal. Olvasott Bartók és Kodály népdalgyűjtő útjairól, akik
szinte az összes magyarlakta vidéket felkeresték, kivéve
a moldvai csángókat. Domokos Pál Péter ekkor, 1929-ben,
huszonnyolc éves korában indult első ízben a csángók közé.
Összegyűjtött anyagát Bartóknak és Kodálynak is bemutatta,
akik további kutatásokra ösztönözték. Ő szervezte meg elő-
ször 1931-ben Csíksomlyón Ezer Székely Leány Napja néven a
ma is élő rendezvényt.
Bartók Béla (1881–1945)

Magyar népzenekutató, tanár, zongoraművész és zene-
szerző. Nevét szinte az egész világon ismerik. Számta-
lan híres műve közismert: Este a székelyeknél, Két román
tánc, a Cantata profana vagy A kékszakállú herceg vára
című opera. Korán felismerte egy újabb háború veszé-
lyét, és hogy Magyarország a náci Németország csat-
lósa lesz. 1940-ben Amerikába emigrált, ahol szegény
körülmények között dolgozott. 1945-ben New Yorkban
halt meg. Népdalkutatásai során szerzett tapasztalatait

az egyszerű emberekről így foglalta össze: „Békésen élnek egymás mellett, mindegyik
a saját nyelvén beszél, saját szokásait követi és természetesnek veszi, hogy más nyelvű
szomszédja ugyanezt teszi. […] A parasztok közt békesség uralkodik – gyűlölködést más
fajtájúak ellen csak felsőbb körök szítanak!”
Tamási Áron (1897–1966)

Farkaslakán, egy kis székely faluban született, Székelyud-
varhelyen érettségizett. Banktisztviselőnek tanult Kolozsvá-
ron, majd 26 évesen kivándorolt Amerikába. Első novelláit
a székely népballadák, népdalok, mókák ihlették, amelyeket
hazatérése után megjelentetett. Az 1930-as évekre Erdély
egyik legismertebb írója lett. Több erdélyi lap munkatársa
volt. 1944-ben Budapestre költözött, a kommunista rendszer-
ben egy időre kiszorult az irodalmi életből. 1966-ban hunyt el
Budapesten, kívánságára Farkaslakán temették el.
Benedek Elek (1859–1929)

Az erdővidéki Kisbaconban született. Tanulmányait Szé-
kelyudvarhelyen, Budapesten végezte. Fiatalon ballada- és
népmese-gyűjtésbe kezdett. 1887–1892 között országgyűlési
képviselő volt. Első képviselőházi beszédében a magyar
gyermekirodalom és könyvkiadás terén uralkodó áldatlan
állapotok ellen emelte fel hangját. Több napilap és folyóirat
szerkesztője, illetve munkatársa. Pósa Lajossal 1889-ben Az Én
Újságom címmel ifjúsági lapot indított. 1909–1923 között a
Jó Pajtás gyereklap szerkesztője. Az első világháború után
Budapestről hazaköltözött Erdélybe. 1923-ban elindította
a Cimborát, az első erdélyi magyar ifjúsági lapot. Benedek
Elek az ifjúság számára mesefeldolgozásokat (Ezeregyéjszaka
meséi, Grimm meséi), verseket, történelmi és irodalomtörté-
neti műveket írt. 1921-től haláláig Kisbaconban élt. Levélírás
közben halt meg, utolsó mondata „Fő, hogy dolgozzanak”.
Kérdések
1. Milyen gondokkal küszködött a két világháború közötti magyar oktatási
rendszer?
2. Kinek a nevéhez fűződik az erdélyi filmgyártás kezdete?
3. Mi a transzilvanizmus?
4. Nézz utána, milyen filmeket készített Janovics Jenő!
5. Ismersz-e Benedek Elek meséket?

Tudod-e?
• Minden idők legjobb Drakula-alakítója erdélyi magyarként látta meg a napvilágot
Lugoson. Blaskó Bélaként született, művésznevét szülővárosa után vette fel, így
a világ Lugosi Bélaként ismerte meg. A Nemzeti Színház tagja volt, az első világ-
háború után Amerikába vándorolt, ahol kezdetben nem beszélve a nyelvet, angol
szerepeit fonetikusan leírt szöveg alapján tanulta meg. 1927-ben a Broadwayen
ráosztották „Drakula gróf” szerepét. Lugosi eggyé vált szerepével, kiválóan vitte
színre Drakula történetét, egy máig élő mítoszt teremtve.
• A csángó szó a csavarog, kószál, vándorol, csang/csáng ige származéka. A csán-
gók, román nyelvű szomszédjaiktól eltérően, magyarul beszélnek, az ortodox
tömegben a római katolikus egyházhoz tartoznak, és egy sajátos magyar nyelvű
néphagyománnyal rendelkeznek. A csángó magyarság
anyanyelvét csak családi körben használhatta, az oktatás Ajánlott
és az istentiszteletek nyelve már a XIX. század végétől a olvasmányok:
latin és a román volt. Az 1930-as népszámlálás idején a
109 953 moldvai katolikus közül csak 23 886-an vállalták • Tamási Áron: Ábel
nyíltan magyarságukat. A második világháborút követő a rengetegben
másfél évtizedben magyar nyelvű iskolák működhettek a • Nyirő József:
csángó falvakban, de azt követően beszüntették azokat. Uz Bence
• A román futballválogatott első hivatalos mérkőzését 1922-
ben játszotta Jugoszláviával, Belgrádban, melyet 2–1-re Ajánlott filmek:
megnyert. A román válogatott egyetlen tagja volt román
• Ábel a rengetegben
nemzetiségű, a többi erdélyi és bánsági magyar, szász,
(1994)
sváb vagy zsidó volt. A román válogatott első gólját Rónay
• Uz Bence (1938)
Ferenc rúgta.
Iskolai ünnepség egy székelyudvarhelyi tanintézményben (Kováts Fényképészet)

A második világháború időszaka
(1939–1945)
Románia és Magyarország
a második világháború idején
Alig két évtizeddel az első világháború kitörése után a hitleri Németország kirobban-
totta a második világháborút: 1939. szeptember 1-én megtámadta Lengyelországot.
Románia és Magyarország egyelőre semlegesek maradtak.
A II. bécsi döntés

Magyarország német támogatással akarta visszaszerezni a Trianonnal elvesztett terü-
leteket: 1938-ban az I. bécsi döntéssel Magyarország visszakapta a Felvidék egy részét,
1939-ben pedig megszállta Kárpátalját. 1940-ben a Szovjetunió, Magyarország és Bul-
gária Romániával szemben területi követelésekkel lépett fel. 1940. június végén a Szov-
jetunió erővel elvette Romániától Besszarábiát. Németországnak és Olaszországnak
érdeke volt, hogy Romániát és Magyarországot egyaránt lekötelezze. Mivel a román–
magyar tárgyalások kudarcba fulladtak, a német és olasz döntőbíráskodás határozott
Erdély ügyében. Ezt nevezik a II. bécsi döntésnek.
A bécsi döntés és következményei

1940. augusztus 30-án
Bécsben hozták a magyar
és román kormány tudo-
mására a bécsi döntést,
amely Erdély területéből
43 000 négyzetkilomé-
tert Magyarországnak
ítélt, 2,6 millió lakossal.
Ez a döntés megosztotta
az erdélyi magyarságot
(a dél-erdélyi magyarok
Romániában kényszerül-
tek maradni), ugyanak-
kor sem Magyarországot,
A második világháború időszaka (1939–1945) 81

sem Romániát nem elégítette ki. Hitler elérte célját, mivel mindkét állam érdekelt volt,
hogy a kegyeiben járjon egy későbbi „újraosztás” érdekében.
A területi veszteségek nyomán népszerűtlen II. Károly román király lemondott fia,
Mihály javára. A tényleges hatalmat Ion Antonescu tábornok, miniszterelnök gyako-
rolta. Ő 1940 szeptemberétől 1944. augusztus 23-ig volt Románia vezetője.
1940. szeptember elején a magyar hadsereg fokozatosan birtokba vette az észak-er-
délyi területeket. A bevonulás néhány kivételtől eltekintve békésen történt. De a szilágy-
sági Ippen és Ördögkúton a bevonuló honvédek és a román lakosság között kirobbant
ellenségeskedést a magyar katonák véresen megtorolták. A magyar hadsereg elől sok
román hivatalnok és lakos menekült Dél-Erdélybe, ugyanakkor onnan jelentős számú
magyar menekült Észak-Erdélybe (Magyarországra).
A II. bécsi döntés fogadtatása Erdélyben

„Leírhatatlan örömujjongás fogadta a bécsi döntést az egyik oldalon. Huszonkét éves
idegen uralom után megtörtént a nagy csoda, és vér nélkül visszakerülhetett az anyaor-
szághoz Erdély egy része, ahol most már minden gáncs és félelem nélkül lehettünk ismét
magyarok. Végtelen elkeseredés fogadta a döntést a Romániának maradt erdélyi része-
ken, főként ott, ahol biztosan számított a magyarság a visszacsatolásra… Másnap (1940.
augusztus 31-én) már megindult az ösztönös lakosságcsere, s a Kolozsvár felől mene-
külő románok tízezrei szembetalálták magukat a Kisrománia minden részéből visszavo-
nuló magyarokkal, akik a honvédség bevonulása előtt sietve tértek haza a felszabadult
Erdélybe.” (Mikó Imre: Huszonkét év)
„Kis magyar világ” (1940–1944) (Olvasmány)

Az erdélyi magyar köznyelvben Észak-Erdélynek a négyéves történetét „kis magyar világ”
néven emlegetik. A közvetlen impériumváltást követő, több mint két hónapig tartó katonai
közigazgatást felváltotta a polgári közigazgatás. Mivel a közigazgatásban nem volt elég
magyar szakember, magyarországi hivatalnokokat is helyeztek Erdélybe, akiket a köznyelv
csak „ejtőernyősöknek” nevezett, mert egyesek fölényesen és arrogánsan viselkedtek.
Kormányzati erőforrásokkal és új intézmények létrehozásával igyekeztek a magyaror-
száginál elmaradottabb észak-erdélyi területeket jogilag, közigazgatásilag és gazdasági-
lag beilleszteni. Ezért sok befektetésre volt szükség a vasút- és közútépítésbe, fejlesztésbe,
az iparosításba, a települések villamosításba, de még a mezőgazdaságba is.
Ezek a fejlesztések először az oktatás és kultúra, sajtó terén érvényesültek és váltak érez-
hetővé: Kolozsvárra visszaköltözött a magyar egyetem, létrehozták az Erdélyi Tudományos
Intézetet. A szövetkezeti rendszer helyreállításában fontos szerepe volt az Erdélyrészi Gaz-
dasági Egyesületnek, a Hangya Szövetkezetnek. Mindezen intézkedések hatására, a háborús
körülmények ellenére javult valamelyest az erdélyi magyarok életszínvonala és hangulata.
Miközben Észak-Erdélyben „kis magyar világ”volt, a dél-erdélyiek az Antonescu dik-
tatúrát kellett elszenvedjék, ami elől százezrek menekültek északra.
82 A második világháború időszaka (1939–1945)

A Szovjetunió megtámadása.
Románia és Magyarország
belépése a háborúba
1941. június 22-én Németország, Finnország és Románia megtámadták a Szovjetuniót.
Románia Besszarábiát és Észak-Bukovinát akarta felszabadítani. Pár nap múlva Kassa
(feltehetően szovjet repülőgépek általi) bombázása ürügyén Magyarország is belépett
a szovjetellenes háborúba.
Hitler villámháborús terve a Szovjetunió esetében is sikeresen indult, és 1941
végére a németek megközelítették Moszkvát, ahol megállt az előrenyomulás.
A háború további menete

Németország és csatlósai, a sztálingrádi csatavesztés után visszavonulásra kénysze-
rültek. A szovjet hadsereg Románia és Magyarország irányába nyomult előre. Ez arra
késztette a magyar és román politikusokat, hogy a háború befejezésének, és a tengely-
hatalmak táborából való kiugrásnak a lehetőségeit keressék.
A román kiugrás 1944. augusztus 23-án

Mivel a szovjet hadsereg elérte Románia keleti határait, 1944. augusztus 23-án Bukarestben
ellenzéki politikusok letartóztatták Antonescut és kormánya néhány tagját, majd augusz-
tus 26-án Románia hadat üzent a korábbi szövetségeseinek, Németországnak és Magyar-
országnak. A szovjet és a román csapatok benyomultak Észak-Erdélybe, szeptemberben
már Magyarország területén haladtak Budapest, Ausztria és Csehszlovákia irányába.
Fogalomtár
• nyilas – a Nyilas-
keresztes Párt (magyar
szélsőjobboldali moz-
galom) tagja
• „ejtőernyős” – az
erdélyi viszonyokat
nem ismerő, Erdélybe
kinevezett magyar-
országi hivatalnokok
gúnyneve
• csatlós – az alá-
rendelt szövetséges
megnevezése
A Szovjetunió megtámadása. Románia és Magyarország belépése a háborúba 83

Magyarországnak azonban sok választási lehetősége nem volt, mivel 1944 márciusában
német megszállás alá került. 1944 októberében Horthy megpróbálta „kiugratni” Magyar-
országot a háborúból, de a próbálkozása sikertelen volt a német megszállás miatt.
1. A történelmi atlasz segítségével kövesd nyomon Magyarország és Románia
1938–1940-es területi változásait!
2. Hogyan élte meg az észak-erdélyi magyarság a II. bécsi döntést, a Mikó Imre
idézet alapján?
3. Keressetek korabeli újságokat, fényképeket a bécsi döntésről!
Esettanulmány: Élet a harctéren

A kezdeti villámháborús sikerek után a keleti (szovjet) fronton is kialakult az első
világháborúhoz hasonló lövészárkok, földalatti fedezékek rendszere. Azzal a különb-
séggel, hogy a második világháborús fegyverek (tüzérség, légierő, tankok stb.) jóval
pusztítóbbak voltak, ezért az ellen-
felek sokkal nagyobb veszteségeket
szenvedtek.
A katonák ki voltak téve az idő-
járás viszontagságainak, télen a
hidegnek, máskor esőnek, melegnek
stb. A megszállt szovjet területeken
ellenállók (partizánok) gyakran
hátba támadták az ellenséges kato-
nákat. A partizánok nagyon sok
vonatot kisiklattak, mozdonyokat
és tehergépkocsikat semmisítettek
meg, és hidat romboltak le.
A magyar haderő 1943 januárjá-
ban a Don-kanyarban szenvedte el a
Német, olasz, román és magyar hadifoglyok, 1943 legnagyobb emberveszteséget, ahol
szinte a teljes II. magyar hadsereg
elpusztult, sokan megfagytak, mások
fogságba estek, a mínusz 30-35 fokos
hidegben. A magyar katonák ruhá-
zata és felszerelése sokkal gyengébb
volt a németekénél, ez is magyarázza
a nagy veszteségeket.
A fronton a katonának, ha sza-
bad ideje volt, vagy visszavonták
Don-kanyar pihenőre, esetleg tartaléknak,

akkor pihent, levelet írt haza csa-
ládjának vagy kedvesének. A leve-
leket nyílt levelezőlapra kellett
írják, és feletteseik cenzúrázták.
Ha otthonról levelet kaptak, annak
nagyon örültek, vagy annak még
jobban, ha időnként hazaengedték
őket szabadságra.
A sebesülteket a front mögötti
tábori kórházakban kezelték,
a lábadozókat a fronttól távolabb,
akár az anyaországban. Min-
den harcoló félnek óriási ember-
veszteségei voltak, halottakban, Szovjet partizánok 1943-ban Belorussziában
sebesültekben, eltűntekben és
hadifoglyokban is. A hadifoglyok-
Fogalomtár
kal nem bántak kesztyűs kéz-
zel egyik oldalon sem. Az évek • partizán – az ellenség által megszállt terü-
multával egyre fiatalabbakat és leten működő fegyveres ellenálló. A szovjet
egyre öregebbeket is behívtak partizánegységek eredetileg szervezett, sor-
katonának, (gyerekkatonák is katonákból álló egységekből alakultak ki.
akadtak). A korábban szolgálat
alól mentesítettek felmentését is
felülvizsgálták.
Hogy a katonák ne szökjenek meg a harctérről, a tábori csendőrség „vigyázott”
rájuk. A katonaszökevényekre büntetőszázad vagy halálbüntetés várt.
Esettanulmány: Élet a hátországban

A háborúban résztvevő államokban, így Magyarországon és Romániában is az álta-
lános mozgósítással a fiatalabb korosztályokat behívták a hadseregbe. A bevonulók
munkáját nők, gyerekek idősek, majd hadifoglyok kellett pótolják. Bevezették a hadi-
gazdálkodást. Ezt az otthon maradt polgári lakosság szenvedte meg a legjobban.
Hogy a hadseregnek elég utánpótlást tudjanak juttatni, szabályozták-korlátozták az
élelmiszer, később pedig a tüzelőanyagok fogyasztását is: bevezették a jegyrendszert.
Ez azt jelentette, hogy a lakosság bizonyos termékekből fejadagot kapott, heti vagy havi
mennyiséget. Emellett romlott a termékek minősége, például a kenyér egyre barnább
és rosszabb minőségű lett. Egyre gyakrabban pótszerekkel helyettesítették a hiányzó,
vagy korábban külföldről behozott termékeket és nyersanyagokat. A gazdaságot átál-
lították teljesen a hadsereg igényeinek ellátására. A bányászat, kohászat és gépgyártás,
de még a ruhaipar is a hadsereg számára termelt és csak a maradékból kapott jegyre a
lakosság. A szállításnál, főleg a vasútnál is a hadiszállítmányok elsőbbséget élveztek.
Bevezették előbb a heti két hústalan napot, később már csak vasárnap volt „szabad”
húst enni, akinek volt mit. Ahogy az élelmiszerhiány nőtt és a fejadagok csökkentek,

a jegyre kiutalt árucikkekhez is csak hosszas sorállással
Fogalomtár lehetett hozzájutni. Az élelmiszeradagolásnál a nehéz testi
• jegyrendszer – munkások vagy a szoptatós nők emelt fejadagot kaphattak.
Hiánygazdaság A kötelező beszolgáltatások rendszerét kiterjesztették a
idején, névre szóló legtöbb mezőgazdasági terményre. Fokozódott a háborús
fejadagot igazoló propaganda, és a cenzúra. Papírhiány miatt csökkent a lapok
nyomtatvány. terjedelme és példányszáma. Megszabták, hogy a németek-
Volt kenyérjegy, ről mindig első helyen kell írni és kizárólag jót. Hasonlóan
húsjegy, cukorjegy, a többi szövetséges államról is. Előírták, hogy a harctéri ese-
petróleumjegy stb. ményekről mit szabad írni és mit nem. Az újságok a háború
kezdeti időszakában, amíg a németek és szövetségeseik sike-
Filmajánló resen vonultak előre, addig tele voltak győzelmi jelentések-
kel. Később, ahogy kedvezőtlenre fordult a háború menete,
• A tizedes meg a töb- akkor is győzelmi híreket gyártottak, akár a valós helyzetet
biek (1965) is meghamisítva.
Megtiltották a külföldi, „ellenséges államok” rádióadása-
inak a hallgatását, s bármiféle kapcsolattartást (még a leve-
lezést is), az ellenséges államok polgáraival.
A hátországban élők élete az első világháborúsnál is rosszabb volt, mert az ellenséges
bombázások miatt életük sem volt biztonságban, bár távol voltak a fronttól. Rengeteg
polgári lakos pusztult el ezekben a támadásokban. A településeket a bombázások veszé-
lye miatt elsötétítették: megtiltották az utcai világítást és a házak ablakait is el kellett
sötétíteni. A bombázások ellen légvédelmi óvóhelyeket alakítottak ki pincékben stb.
Tudod-e?
• Az erdélyi városok közül Kolozsvár, Nagyvárad és Szatmárnémeti szenvedte el a
legsúlyosabb veszteségeket az 1944 nyarán és őszén bekövetkezett bombázásoktól.
• • A második világháborúban már nők is szép számmal harcoltak, különösen a szov-
jet hadseregben és még a partizánok között is.
1. Az interneten vagy könyvtárakban keressetek a második világháborúról szóló
filmeket, filmhíradókat vagy visszaemlékezéseket, hadifoglyok történeteit!
2. Nagyszüleiddel vagy idős rokonaiddal beszélgess el, hallottak-e ők valamit szüle-
iktől a világháborúról! Van-e valakinek saját emléke?
3. A családi hagyatékban vannak-e fényképek a dédapátok részvételéről a
II. világháborúban?
4. Keressetek dokumentumfilmeket vagy visszaemlékezéseket a magyar hadsereg-
nek a II. világháborús részvételéről!
5. Ha a településeteken (vagy ahonnan szüleid, nagyszüleid származnak) van
II. világháborús hősi emlékmű, fényképezzétek le! Ha vannak nevek rajta, nézze-
tek utána, nem szerepel-e köztük valamelyik ősötök!

Esettanulmány: Zsidókérdés és zsidóüldözés
Magyarországon és Romániában is voltak „zsidótörvények”, a zsidókat faji alapon igye-
keztek elkülöníteni, majd ellehetetleníteni. A példát Németország nyújtotta, de voltak az
antiszemitizmusnak helyi előzményei is. Észak-Erdélyben a magyar közigazgatás 1940-
es bevezetésével alkalmazták a Magyarországon érvényes zsidótörvényeket 150 000 zsi-
dóra, akik többsége magyar anyanyelvű volt. A férfiakat munkaszolgálatra vitték, ami
fegyvertelen frontszolgálatot vagy erődítési munkálatok során végzett nehéz munkát
jelentett. Az otthonmaradtakat jogfosztottság és hátrányos megkülönböztetés érte.
1944. március 19-étől, Magyarország német megszállásával fokozódott a zsidóság
kálváriája: gettókba gyűjtötték őket, majd deportálták a haláltáborokba, amelyet keve-
sen éltek túl.
Márton Áron gyulafehérvári római katolikus püspök (akinek székhelye, Gyulafe-
hérvár, Dél-Erdélyben, Romániá-
ban maradt) a híveivel maradt és
osztozott a dél-erdélyi magyarság
nehéz sorsában 1940–1944 között.
1944. május 18-án a kolozsvári
Szent Mihály templomban elmon-
dott prédikációjában bírálta a
zsidókkal való bánásmódot, s a
deportálások megkezdését. A pré-
dikáció miatt a magyar hatóságok
kilátásba helyezték, hogy megta-
gadják tőle a beutazási engedélyt.
A gettók létrehozása
Bár a gettósításról szóló rende-
Sárga csillagot viselő budapesti zsidók, 1944 októbere
let csak április 28-án jelent meg
a hivatalos közlönyben, ennek
ellenére az április 7-i bizalmas
utasítás alapján, a gettósítás Kár-
pátalján 1944. április 16-án hajnal-
ban megkezdődött. Itt 16 gettót és
gyűjtőtábort állítottak fel. Ez után
következett Észak-Erdély, ahol 11
gettót alakítottak ki. A két régióban
néhány hét alatt majdnem 290 ezer
Filmajánló
• Sorstalanság (2005)
• Schindler listája (1993)
• Saul fia (2015)
Észak-erdélyi zsidók deportálása

zsidót zsúfoltak össze. A gettósítást
június elejéig Budapest kivételé-
vel gyakorlatilag az ország egész
területén elvégezték. A fővárosban
csak június végén koncentrálták a
zsidókat ún. „csillagos házakba”,
amelyek elszórtan voltak az egész
városban. Már a gettósítás előtt
zsidók számára utazási tilalmat
vezettek be, s elkobozták tőlük a
telefont, autót és rádiót.
A gettósítás azt jelentette, hogy
a községek és falvak kis létszámú
zsidóságát összegyűjtötték, és egy
Auschwitz – szelekció
közeli nagyvárosba, vagy annak
határában felállított gettóba, zárt
bekerített helyre szállították.
A nagyobb városi zsidó közössé-
geket egy elkerített városrészben
kialakított gettóban zsúfolták
össze. A gettókat leggyakrabban
a zsidók által sűrűn lakott negye-
dekben vagy egy-egy leromlott
környéken jelölték ki.
A legnagyobb észak-erdélyi
gettók Nagyváradon, Szatmárné-
metiben, Kolozsváron, Márama-
rosszigeten és Felsővisón voltak.
Deportálás a haláltáborokba
A zsidók deportálásának részleteit Útban a gázkamrák felé
a belügyminisztérium dolgozta ki:
a tehervonatok átlagosan 45 vagonból állnak, egy vagonba 70 zsidót kell bezsúfolni,
minden vagonba egy vödör víz és egy üres vödör került a testi szükségletek elvégzé-
sére. Az útra fejenként kétnapi, azaz 80 dkg kenyeret kellett biztosítani, a vagonok
ajtaját lánccal kellett lezárni. Az élelmet, a vödröket és a láncokat a helyi polgármesteri
hivatalnak kellett beszerezni. (De azok általában ezt a feladatot a helyi Zsidó Tanácsra
hárították.)
Magyarországról a tömeges deportálás 1944. május 15-én kezdődött. A gettókhoz és
téglagyárakhoz legközelebb eső vasútállomásokra megérkeztek az üres vagonok. Előtte
a zsidókat megmotozták, elvették pénzüket, értéktárgyaikat. Lezárt útvonalakon, szi-
gorú csendőri kísérettel indították a zsidók meneteit az állomásra, útközben közülük
sokat megvertek. Ha valaki megpróbált megszökni, azonnal lelőtték. Az állomásokon
durván lökdösve bevagonírozták őket, maradék csomagjaikkal együtt. 1944. május 15.
és június 7. között 289 ezer magyar zsidót szállítottak el Kárpátaljáról és Erdélyből, majd

június végére a deportáltak száma
meghaladta a 400 ezret. A németek
adatai szerint 147 vonatszerelvény-
nyel összesen 437 402 zsidót küld-
tek a haláltáborokba.
Márton Áron gyulafehérvári

római katolikus püspök 1944-es
pünkösdi prédikációjából:
„Értesültem, hogy híveim az egy-
házmegye legkeletibb határaitól
kezdve mélységes megdöbbenés-
sel fogadták ismert személyiségek
szabadságának korlátozásáról és
Márton Áron (1896–1980) katolikus püspök
bizonytalan sorsáról híreket, és
ugyanazon aggodalommal kísérték
a zsidók ellen az utóbbi időkben végrehajtott intézkedéseket. Örömmel hallottam híve-
imnek erkölcsös felfogását, véleményét és ítéletét, és főpásztori büszkeséggel említem
fel, mert ez egy széles tömegnek a felfogása, véleménye, ítélete és egyúttal örvendetes
jele annak, hogy az igazi katolikus szellem mélyen benn gyökerezik, és eleven erőként él
népünk lelkében.” (Márton Áron püspök 1944. május 18-án Kolozsváron)
Zsidóellenes propaganda: A lapok cikkei és tudósításai, valamint a politikusok szó-

noklatai tele voltak zsidóellenes gyűlölettel és hazugságokkal. A légitámadásokról pél-
dául azt írták, hogy az angol és amerikai bombázókban ülő zsidó és „néger” pilótákat
a magyar zsidók látják el információkkal. A propaganda hatására több ezer feljelentés
érkezett a magyar és német rendőrséghez.
Életrajz:
Márton Áron (1896–1980)
Csíkszentdomokoson született, csíksomlyói és csíkszeredai tanulmányai után Gyula-
fehérváron érettségizett, ezt követően bevonult katonának, az első világháború után
hadnagyként szerelt le. Teológiai tanulmányait követően, 1924-ben szentelték pappá.
A következő években Gyergyóditróban, Gyergyószentmiklóson, Marosvásárhelyen és
Nagyszebenben volt pap, tanár és intézményvezető. Az 1930-as években Kolozsváron
egyetemi lelkész, majd plébános lett, 1939-ben püspökké szentelték. A II. bécsi döntést
követően Gyulafehérváron maradt, hogy a dél-erdélyi magyarokat segítse. 1944-ben a
magyar hatóságok kiutasították Kolozsvárról, mert a Szent Mihály-templomban tartott
beszédében, majd írásban tiltakozott a zsidók deportálása ellen. A II. világháború után
is szembefordult az igazságtalanságokkal, következetesen kiállt a kisebbségi jogokért,
a szabad vallásgyakorlásért. A kommunista hatóságok az ötvenes években bebörtönöz-
ték, majd kényszerlakhelyre ítélték. 1967-ben feloldották a házi őrizetét, de a hatóságok
továbbra is megfigyelés alatt tartották, 1980-ban bekövetkezett haláláig.

Romániában a zsidókérdés „megoldásában” egyrészt a hadsereg, másrészt az
állami intézmények vettek részt, a zsidók többségét a Dnyeszteren túlra deportálták.
A nagyobb városokban, ahol jelentős számú zsidó élt, voltak zsidóellenes pogromok,
főleg a vasgárdisták részvételével és hatósági segédlettel.
„A Goga kormány, a királyi diktatúra és a Nemzeti Legionárius Állam antiszemita
politikája előkészítették a terepet a későbbiekre, ami az Antonescu-rendszerben, a háború
idején bekövetkezett sokkal súlyosabb fejleményeket hozta. Ion Antonescunak szándéká-
ban állott, hogy megtisztítsa Romániát a zsidóktól, megfosztva őket tulajdonuktól, meg-
élhetési eszközeiktől, aztán deportálni, s végül megölni őket. Ezt a változatot támogatta
– vagy legalább eltűrte – az ország politikai, kulturális és vallási elitje.” (A Nemzetközi
Holocaust Bizottság Jelentéséből, Bukarest, 2004)
Fogalomtár
• pogrom – Eredeti jelentése kiirtás, elpusztítás, szétrombolás. Ez esetben olyan erőszakos
fellépésről van szó, amikor a hatóságok tudtával a nem zsidó garázdálkodó tömeg meg-
támadja, leöldösi, kirabolja a településükön élő zsidókat.
• gettó – Eredetileg a zsidónegyedet, a zsidók által lakott városrészt jelentette. A II. világ-
háború alatt a zsidókat fallal bekerített városrészekbe zsúfolták, ahonnan később depor-
tálták őket. A gettókat katonaság őrizte, onnan nem szabadott kimenni a városba.
• antiszemita, antiszemitizmus – zsidógyűlölő, zsidóellenesség
• deportálás – az állam által ellenségesnek minősített személyek (itt zsidók) erőszakos
elhurcolása, táborokba vagy kényszerlakhelyre való áttelepítése.
• vasgárdista – a román radikális szélsőjobboldali („fasiszta”) párt, a Vasgárda tagja.
Tudod-e?
• 1944. április 5-től minden 6 évnél idősebb „zsidó személy”, saját lakásán vagy
házán kívül, felső ruhájának bal oldalán 10 × 10 centis, kanárisárga színű, hatágú
csillagot volt köteles viselni.
• Szilágysomlyón található Románia első Holocaust Múzeuma, amelyet 2005-ben
hoztak létre a helyi zsinagóga épületében.
• Magyarország 1944-es német megszállása előtt a zsidók az Antonescu zsidóül-
dözése miatt Dél-Erdélyből menekültek Észak-Erdélybe, de ez után fordított irá-
nyúvá vált a menekülésük, a holokauszt miatt.
Kérdések – feladatok:
1. Van-e a településeteken vagy a környező helységekben egykori zsidó temető vagy
zsinagóga?
2. Keressetek olyan könyveket vagy filmeket, melyek a zsidókkal való bánásmódról
szólnak a II. világháború idején!
3. Miért kellett a zsidóknak sárga csillagot viselni?

Olvasmány: A bukovinai székelyek a XIX–XX. század
viharos éveiben
A 18. század székelyföldi eseményei („madéfalvi veszedelem”) nyomán kitelepedett

bukovinai székelyek a XIX. század második felében kerültek a magyar közvélemény
figyelmében. Hazatelepítésük érdekében országos mozgalom indult. Az 1880-as évek-
ben történt meg az Al-Duna szabályozása, itt telepítésre alkalmas területek kerültek az
állam kezébe. Első lépésben 1883-ban 3520 bukovinai székelyt telepítettek le a Duna
bal partjára, így jött létre: Hertelendyfalva, Sándoregyháza és Székelykeve. 1883–1910
között több hullámban bukovinai székelyek költöztek Dévára, Vajdahunyadra, Maros-
ludasra, Vicére (Kolozs megye), Csernakeresztúrra stb. A bukovinai székelyek visszate-
lepítését átmenetileg az első világháború és az azt követő hatalomváltás állította meg.
Többen vándoroltak ki Amerikába is.
Az első világháború idején Bukovina hadszíntér volt. Az öt falu magyarsága több
esetben kénytelen volt menekülni a Bukovinába betörő orosz hadsereg elől. A világhá-
ború befejezése után Bukovina Nagy-Románia része lett.
Az új államhatalom megszüntette a magyar tannyelvű oktatást, a bukovinai
magyarság egyedüli támasza az egyház maradt. A bukovinai székely közösség egy-
ségbe kovácsolása érdekében sokat tett Németh Kálmán ferencrendi szerzetes, aki
1932-ben került Kolozsvárról Józseffal-
vára. 1939-ben áldozócsütörtökön leégett
Józseffalva. Németh Kálmán segítségkéré-
sére egész Erdély megmozdult, adományt
gyűjtöttek. Néhány hónap alatt újjáépült
a falu. Az építést vezető Kós Károlyt arra
kérte Németh Kálmán, hogy úgy építsék a
házakat, hogy azokat szét lehessen szedni,
vonatra tenni és máshol is felépíteni.
Németh Kálmánban és az akkori magyar
vezetőkben megszületett a bukovinai
székelyek hazatelepítésének gondolata.
Németh Kálmán 1940-ben Budapestre
utazott, ahol tárgyalt a magyar miniszter-
elnökkel, gróf Teleki Pállal a hazatérésről.
A második bécsi döntést követően elkez-
dődött a katonaköteles fiatalok átszökése
Magyarországra.
1941 áprilisában a magyar hadsereg
megszállta Bácskát, és a magyar kormány
hozzájárult, hogy a bukovinai székelye-
ket oda telepítsék le. 1941-ben néhány
vegyes házasságban élő személy kivé-
telével az öt bukovinai falu teljes lakos-
sága, összesen 13 198 székely és 1000

moldvai csángómagyar
áttelepült Bácskába.
A bukovinai székelye-
ket 39 faluba, az elűzött
szerbek házaiba költöz-
tették. Minden család
kapott földet, házat,
építettek templomot és
iskolát.
1944 októberében
azonban a bukovinai
székelyek kénytelenek
mindent hátrahagyni
és menekülni a kivo-
nuló magyar hadsereg-
gel a visszatérő szerbek
elől. Dunántúlra irányí-
tották őket, majd 1945-
ben megszer vezték
Magyarországon való
letelepítésüket. Az öt
falu népét ismét 39 tele-
pülésen szórták szét
Magyarország délnyu-
gati részén.
Bukovinai székelyek a nagyváradi állomáson, áttelepítés közben
Tudod-e?
• A bukovinai székely kivándorlók 1905–1914 között Kanadában több farmertele-
pet hoztak létre, pl. Székelyföld, Máriavölgy, Regina, Eszterháza névvel.

A romániai magyarok
1945–1989 között
A világháborút követő néhány éves átmeneti időszak után, az erdélyi magyarság és az
egész ország lakossága számára bekövetkezett a szocializmus időszaka, amely magát
népi demokráciának nevezte, pedig valójában egy egypártrendszerű diktatúra volt.
A háborút követő gazdasági,

társadalmi és politikai változások
Az átmeneti időszakban 1945. március
6-a jelentette a fordulópontot, mikor
Petru Groza vezetésével Romániában
megalakul az első kommunista befo-
lyás alatti kormány. A következő két év
azért volt fontos az erdélyi magyarság
szempontjából, mert a párizsi békeszer-
ződés aláírása előtt némileg bizony-
talan volt Erdély hovatartozása, ezért
a bukaresti kormányok több enged-
ményt tettek a magyarság irányába,
hogy támogatását elnyerjék.
A kommunisták fokozatosan meg-
szerezték a teljes politikai hatalmat:
1946 novemberében a választásokat
csalásokkal a Kommunista Párt által
ellenőrzött Demokratikus Pártok Blok-
kja nyerte. A választásokon a Magyar
Népi Szövetség is részt vett. Államosí-
tották a Nemzeti Bankot, törvényeket
hoztak a gazdaság szocialista átalakí-
tása érdekében.
1948-ban új országgyűlést válasz-
tottak, a Nagy Nemzetgyűlést, mely
megszavazta Románia első, szov-
jet mintájú alkotmányát. Ez alapján
Választási plakát államosították a gyárakat, bányákat,
A romániai magyarok 1945–1989 között 93

szállítási vállalatokat és bankokat,
a tulajdonosok kártalanítása nélkül.
A vállalatok élére munkásigazgatókat
helyeztek. Előbb két egyéves, 1951-től
ötéves tervet dolgoztak ki. Megkezdték
az állami gazdaságok és a mezőgazda-
sági termelőszövetkezetek kialakítását.
Az embereket jórészt erőszakkal kény-
szerítették ezekbe az ún. „kollektív
gazdaságokba”.
Üldözték az egyházakat, és tiltották
a felekezetek szabad tevékenységét.
Sok papot, püspököt bezártak. 1948.
augusztusában bevezették a tanügyi
reformot, államosították az egyházi és
magániskolákat: több mint 1500 felekezeti iskolát és óvodát (többségében magyar nyel-
vűt) vettek állami tulajdonba.
Létrehozták a politikai rendőrséget, a későbbi Securitate-t, mely a rendszer „ellen-
ségeivel” szemben erőszakosan lépett fel. A Securitate volt a párt „fegyveres karja”.
A romániai kommunizmus első időszakában Gh. Gheorghiu-Dej volt a főtitkár és
korlátlan hatalommal bíró legfőbb vezető. A Ceauşescu nevével fémjelzett nemzeti kom-
munizmus szakaszában (1965–1989) a diktatúra még tovább erősödött, és ezt megérez-
ték a kisebbségek is.
1. Idősebb rokonaitokkal, ismerőseitekkel készítsetek interjút arról, hogy milyenek
voltak az életkörülmények a Ceauşescu-rendszerben!
2. Alább olvasható a kommunizmus 7 csodája. Olvassátok el, és értelmezzétek ezt!
3. Gyűjtsetek vicceket a kommunizmus korszakáról!
4. Nézzétek meg az Állatfarm című rajzfilmet, és keressetek hasonlóságokat a hazai
kommunista rendszer és a filmben látottak között!
Fogalomtár
• állami gazdaságok – államosított nagybirtokokból létrehozott szocialista típusú állami
mintagazdaságok.
• államosítás – magántulajdon (föld, gyár, épület, vállalat) elvétele az állam által, amiért
a tulajdonos nem kap kárpótlást. Ha esetleg ellenkezik, még be is börtönözhetik.
• kollektív gazdaság – a szocialista típusú termelőszövetkezetek egy formája, melyeket
szovjet mintára minden szocialista államban létrehoztak.
94 A romániai magyarok 1945–1989 között

Az élelmiszerhiányról:
Elégedetlenkedő ifjú kommunista kérdi: A szocializmusból a kommunizmusba vezető úton
miért nincs se vaj, se cukor, se olaj, se kenyér, se liszt?
A tapasztalt öreg kommunista válasza: Mert út közben nem eszünk!
A kommunizmus 7 csodája:
1. Mindenkinek volt munkája.
2. Bár mindenkinek volt munkája, senki sem csinált semmit.
3. Bár senki sem csinált semmit, a terv 100% fölött teljesült.
4. Bár a terv 100% fölött teljesült, mégsem lehetett kapni semmit.
5. Bár nem lehetett semmit kapni, mindenkinek megvolt mindene.
6. Bár mindenkinek megvolt mindene, mégis mindenki lopott.
7. Bár mindenki lopott, mégsem hiányzott soha semmi.
A háborút követő gazdasági, társadalmi és politikai változások 95

Esettanulmány: A Magyar Autonóm Tartomány
1952-ben újabb „népi demokratikus” alkotmányt fogadtak el, amely szerint szovjet
mintára (és nyomásra) átszervezték a közigazgatást. Ekkor az erdélyi a magyaroknak
tett engedményként Székelyföldön létrehozták a Magyar Autonóm Tartományt, Maros-
vásárhely központtal. A tartományban az erdélyi magyarságnak több mint egyhar-
mada élt, de a tartománynak csak a nevében volt autonómiája.
1960-ban egy újabb közigazgatási átszervezéssel Székelyföld déli részét elcsatolták
a MAT-tól, és a mezőségi Ludas környékét csatolták a tartományhoz, amelynek egy-
úttal módosult a neve is: Maros-Magyar Autonóm Tartomány (MMAT) lett belőle.
1968-ban a Ceauşescu által bevezetett újabb közigazgatási átszervezéssel, Romániában
megszüntették a tartományokat, és megyerendszert vezettek be. Ezt nevezik megyésí-
tésnek, amikor a MMAT egykori területén megszervezték Hargita, Kovászna és Maros
megyéket.
Kovács György képviselő a Nagy Nemzetgyűlésben támogatja a Magyar Autonóm
Tartomány közigazgatási átalakítását (1960)
„Eleve kijelentem, hogy mindenben egyetértek az ország területi-közigazgatási beosz-
tásának megjavítására hozott intézkedésekkel: A törvénytervezet többek között előirá-
nyozza, hogy Sepsi és Kézdi rajonok átkerüljenek Brassó tartományba, Ludas, Sármás
és Dicső rajonok átkerüljenek a Maros-Magyar Autonóm tartományba… Helyeslem a
javaslatot, hogy tartományunkat ezentúl Maros-Magyar Autonóm tartománynak nevez-
zék. Lakosságunk számára a Maros elnevezés hagyományos, megszokott. Meggyőződé-
sem, hogy valamennyi intézkedést örömmel, megelégedéssel fogad majd mindenki, egész
tartományunkban…”
A Magyar Autonóm
Tartományról:
• A székelyek körében
volt egy mondás,
ami jellemezte a MAT
lényegét: Az autó
magyar, de a sofőr aki
vezeti, az román.
Filmajánló
• A tanú (1969)

1. Kövessétek nyomon, hogy miként
alakult a térképen a MAT területe!
2. Nézzétek meg, hogy az 1950-es évek
térképein a lakóhelyetek melyik tar-
tományhoz tartozott!
Ünnepi felvonulás a Maros Magyar Autonóm

Tartományban
Esettanulmány: 1956 Erdélyben

Sztálin halálával enyhülés kezdődött a Szovjetunióban, ami érezhetővé vált Magyar-
országon, és az erdélyi magyar értelmiségi körökig is eljutott. Ezért 1956 nyarán az
erdélyi értelmiségiek kifejezték elégedetlenségüket, és a pártvezetéstől engedménye-
ket követeltek. Bukarestből népes küldöttség jött Kolozsvárra, amely a megbeszélések
nyomán némi engedményeket is tett: az oktatási minisztériumban létrehozták a nem-
zetiségi vezérigazgatóságot, újraindult a Korunk, és megjelent a Napsugár gyereklap.
Továbbá növelték az egyetemeken a magyar helyek számát, útlevéllel utazni lehetett
Magyarországra, mert 1956 előtt Románia és Magyarország között a határ egyfajta
„vasfüggöny” volt.
Amikor 1956. október 23-án Budapesten kitört a magyar forradalom, az erdélyi
magyarok azonnal tudomást szereztek róla a Kossuth Rádióból. Olyan erdélyi magyar
fiatalok is voltak, akik át akartak menni Magyarországra, hogy a forradalom oldalán
harcoljanak. (Persze ezért később súlyosan megbüntették őket.)
Az erdélyi magyarok többsége a forradalommal rokonszenvezett. Erdélyben is
voltak diákgyűlések, a hatóságok minden gátló erőfeszítése ellenére. A megmozdulá-
sokat igyekeztek ígéretekkel leszerelni, de utóbb a szervezőket letartóztatták, majd
politikai perek nyomán „államellenes
és nacionalista összeesküvések” vád-
jával hosszú börtönéveket, kényszer-
munkát szabtak a vádlottak nyakába,
sőt néhány halálos ítélet is született.
Sok tanárt és diákot eltávolítottak az
egyetemről és középiskolákból.
Az 1956-os eseményeket a román
hatóságok ürügyként használták
fel a magyarok elleni megtorlá-
sokra, a magyar és román iskolák,
egyetemek összevonására-egyesíté-
Erdélyi ötvenhatosok a forradalom 60. évfordulóján sére. 1959-ben Kolozsváron a Bolyai

Tudományegyetemet egyesítették a Victor Babeş Tudomány-
Filmajánló egyetemmel, így született a „Babeş–Bolyai Tudományegye-
tem”. Egyesítéskor megígérték a fele-fele arány betartását
• Szabadság, szerelem a hallgatók és tanárok körében, de hamarosan a magyar
(2006) tagozat töredékére zsugorodott.
Az is szerepet játszott a megtorlásokban, hogy a hatósá-
gok meg akartak előzni bármiféle ellenzéki megnyilvánu-
lást. Kádár János magyarországi pártfőtitkár megköszönte a román elvtársaitól kapott
segítséget a forradalom elfojtásában, és jelezte, hogy nem kíván foglalkozni az erdélyi
magyarság kérdésével.
1. Keressetek korabeli újságokat, plakátokat, emlékiratokat, fényképeket, amelyek
az 1956-os magyarországi forradalomhoz vagy annak erdélyi visszhangjához
kapcsolódnak!
2. Milyen következményei voltak az erdélyi magyarságra nézve az 1956-os magyar-
országi forradalomnak?
Tudod-e?
• 1956. november 1-én Kolozsváron egyetemisták a Házsongrádi temetőben emlé-
keztek a magyar forradalom áldozataira, aminek eredményeként sokukat letar-
tóztatták, kizárták az egyetemről vagy elítélték és bebörtönözték őket.
Olvasmány: Az erdélyi magyarság művelődése

a szocialista Romániában
Oktatás
A második világháború utáni években az erdélyi magyarság teljes iskolahálózattal ren-
delkezett Észak-Erdélyben, beleértve a kolozsvári egyetemet is, és ehhez hasonlóan Dél-Er-
délyben is helyreállt a háború alatt megcsonkult iskolahálózat. Az 1940-es évek végén
újabb főiskolák is létrejöttek, magyar tagozatok is működtek a műszaki, orvosi vagy
művészeti képzésben. Az elemi és középiskolák hálózatában egyaránt voltak állami és
felekezeti iskolák. Először a felekezeti iskolák váltak a kommunista diktatúra áldozataivá
az 1948-as államosítással. Ezek után a főiskolák lettek a román nacionalizmus támadá-
sának célpontjai, sorra vonták össze őket hasonló román intézetekkel, majd a magyar
tagozatot a legtöbb helyen fel is számolták. (A Ceauşescu-rendszer bukásakor magyar
nyelvű felsőoktatási tagozat, kis létszámú hallgatóval, csupán a magyar nyelv és iroda-
lom szakon, a színészképzésben és a protestáns és katolikus lelkészképzésben maradt.)

A középiskolákat sorra elrománosították, még a magyar többségű településeken is alig
maradt magyar tanítási nyelvű osztály. Ez a folyamat már az általános iskoláknál tartott,
amikor a kommunizmus megbukott Romániában. Még az elégtelen számú magyar osztá-
lyokban is románul tanulták Románia történelmét és földrajzát, később már bármilyen
tantárgyat, amelyre az intézményben nem volt magyarul tudó szakkáder. Az egyetemet
végzettek munkahelyre való kihelyezésének rendszere pedig gondoskodott arról, hogy
ilyen tanár ne is legyen.
Sajtó, irodalom és művelődés
A sajtó terén az erdélyi magyarságnak
komoly hagyományai voltak, s a szocializ-
mus kezdetén az új rendszer arra törekedett,
hogy megszerezze a sajtó feletti ellenőr-
zést. A magyar nyelvű lapok élére olyan
főszerkesztőket igyekeztek kinevezni, akik
elkötelezett pártkatonák voltak, s a később
alkalmazott cenzúra segítségével nemcsak
az esetleges bírálatokat iktatták ki, hanem
a rendszer fő propagandaeszközévé, enge-
delmes házőrzőjévé vált a legtöbb lap.
A 16 erdélyi megye többségében volt
napi- vagy hetilap magyar nyelven, és egy
országos napilap az Előre, amelyet Buka-
restben adtak ki. (A lapok kiadói a megyei
párt és állami szervek voltak.) Az 1980-as
évektől, a diktátor-pár személyi kultuszá-
nak erősödésével, mind inkább nőtt a sajtó
kiszolgáltatottsága, s 1987-től a sajtóban
(egyáltalán nyomtatásban) nem volt szabad
a települések nevét magyarul leírni. Egyre
gyakoribbá vált, hogy a román lapokból
átvett cikkekkel voltak tele a magyar lapok.
1968 után a televízióban és a rádióban
nemzetiségi adások indultak, de ezek többségét 1985-ben minden indoklás nélkül felszá-
molták. A határ menti települések lakói a szomszédos országok tévéműsorait nézték, mert
a diktatúra utolsó éveiben a romániai tévéadás napi két órára zsugorodott.
A hírlapok mellett fontos szerepe volt a művelődésben a különböző réteglapoknak, ame-
lyek egy korosztály vagy társadalmi réteg számára készültek: a gyerekek számára igen
jó lap volt (a ma is megjelenő) Napsugár, a nagyobbak számára a Jóbarát, Ifjúmunkás,
Dolgozó Nő, az értelmiségiek kedvelt folyóiratai közül a kolozsvári Korunk és a bukaresti
A hét. Az irodalmi folyóiratok közül az Utunk és az Igaz Szó töltött be fontos szerepet.
Több könyvkiadó jelentetett meg könyveket magyarul és más nemzetiségek nyelvén,
ezek közül a 1968-ban létrehozott Kriterion játszott kiemelkedő szerepet, bár a diktatúra
utolsó éveiben a kiadott könyvek száma és példányszáma is apadt, s egyre több volt a
románról fordított propaganda jellegű könyv.

A diktatúra és az erősödő cenzúra elle-
nére a romániai magyar újságírók, írók és
költők igyekeztek olvasóikban fenntartani
a reményt, s a sorok közé rejteni igazi mon-
danivalójukat. Ugyanígy jártak el a színé-
szek, drámaírók, akik más korszakokban
játszódó darabok esetén is a ma emberéhez
szóltak. Az irodalom és drámaírás terén
egyaránt közkedvelt volt Sütő András (az
Anyám könnyű álmot ígér című önéletrajzi
vonatkozású regény és számos történelmi
dráma szerzője), akinek műveit a korszak
vége felé már nem adták ki, s a színházak
sem játszhatták Romániában.
A költők közül Kányádi Sándor mun-
kásságát kell kiemelni, akinek a korszak
végén csak gyerekversei jelenhettek meg,
de ő ezekbe is becsempészte a rendszert
bíráló üzeneteit.
Számos irodalmi és nyelvészeti kiad-
vány, sorozat készült Erdélyben: a fiatal,
elsőkönyves írók műveit a Forrás sorozat-
ban adták ki. A Téka sorozat elsősorban
tudományos (történelem, tudománytör-
ténet, természettudományok) jellegű volt.
Az irodalomban voltak sajátos sorozatok:
világirodalom, gyermekirodalom, magyar
irodalom klasszikusai. A Kriterion kézi-
könyvek sorozatban számos lexikon, kézi-
könyv jelent meg.
Erdélyben nagy hagyománya volt a
színjátszásnak, de diktatúra elnyomásának
fokozódásával, a hatalom a színházakat
is szoros ellenőrzése alá vonta. A legtöbb
magyar színházat tagozatosították: össze-
vonták az illető település román színházá-
val. Még olyan városokban is hoztak létre
román tagozatot, ahol a románok száma
csekély volt, például Sepsiszentgyörgyön.
A rendszer végén már nem volt szabad tör-
ténelmi darabokat sem játszani, a bemu-
tatott előadások zöme román szerzőktől
kellett legyen, s még a magyar színházi
plakátok is kétnyelvűek lettek.

Az idő teltével mind több régebbi vagy újabb szerző került a tiltottak listájára.
Az erdélyi magyar és német művelődési intézményeket már a szocializmus elején fel-
számolták (Erdélyi Múzeum-Egyesület, Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület, Erdé-
lyi Kárpát Egyesület, Karpaten Verein stb.), ingatlanjaikat, tudományos gyűjteményeiket
államosították, vagy egyesítették román intézmények gyűjteményeivel, ahol a személyzet
és állomány tekintetőben is a magyarság egyre inkább háttérbe szorult.
Az erdélyi magyar és nemzetiségi egyházak (református, római katolikus, lutheránus,
unitárius) szerepét igencsak korlátozták, ingatlanjainak többségétől (kivételek templom-
épületek, esetleg parókiák) megfosztották, régi dokumentumaikat állami intézményeknek
kellett átadják. Az egyházak művelődési szerepe háttérbe szorult, mert egyrészt nem vol-
tak hozzá anyagi forrásaik, másrészt az állam igyekezett minden területről kiszorítani
őket. Az egyházi kiadványok számát és példányszámát korlátozták, ritkán fordult elő,
hogy egy énekeskönyvet vagy imádságoskönyvet sikerült kiadni. Külföldről pedig nem
volt szabad vallásos könyveket behozni.
Magyarország és az erdélyi magyarság kulturális kapcsolatai

Romániában a szocializmus éveiben igyekeztek állami ellenőrzés alá vonni, s a két ország
közötti kapcsolat részévé alakítani a magyarországi és erdélyi magyarság közötti kultu-
rális kötődéseket. Voltak időszakok, (egy ideig az 1950-es évek közepén, majd az 1960-as
évek második felében, az 1970-es évek végéig), amikor magyarországi könyvek, folyóira-
tok könnyebben eljuthattak Erdélybe. De gyakran pénzügyi vagy egyéb megfontolásból,
igyekeztek korlátozni a magyarországi könyvbehozatalt, sőt az 1980-as években kifejezet-
ten tiltani azt. Ekkortól a Romániába utazóknak szigorúan tilos volt újságokat, folyóirato-
kat, könyveket hozni Magyarországról. Embereket hurcoltak meg, egy újság, egy folyóirat
vagy könyv miatt. Az iskolákban állásának elvesztését kockáztatta az a tanár, tanító, aki
egy külföldi, netán magyarországi tankönyvet vagy más kiadványt vitt be órára.
Esettanulmány: A Bolyai Tudományegyetem

Bolyai Tudományegyetem (BTE) 1945 és 1959 között működött Kolozsváron, magyar
tanítási nyelvű állami egyetemként. Létrehozását az 1945. május 28-i királyi törvény-
rendelet írta elő, ennek alapján Kolozsvárnak volt két tudományegyeteme: egy román-
és egy magyar oktatási nyelvű.
Indulásakor a BTE-en a következő karok (és ezeken belül szakok) működtek:
1. Irodalom- és bölcsészettudományi kar (szakok: magyar nyelv és irodalom, klasz-
szika filológia, német nyelv és irodalom, román, orosz lektorátus, történelem,
művészettörténet, néprajz, filozófia, pedagógia, lélektan).
2. Jog- és közgazdaságtudományi kar (szakok: jog, közgazdaságtan),
3. Természettudományi kar (szakok: matematika, fizika, kémia, természetrajz,
földrajz).
4. Orvostudományi kar. Mivel ez utóbbi működéséhez nem volt elég épület Kolozs-
váron, a kart Marosvásárhelyre helyezték.

1959-ben külső nyomásra a BTE egyes taná-
rai és diákjai kezdték hangoztatni, hogy jobb,
ha magyar és román diákok és tanárok együtt
tanulnak.
Egy tanári vélemény, hogy miért nem jó a BTE:
„a Bolyai egyetem különösen ki van téve a burzsoá
nacionalista ideológia megtévesztően burkolt, vagy
egyenesen szemérmetlenül nyílt támadásának”.
Diákvélemény: „Teljes erőnkből azon leszünk,
hogy gyökerestől kiirtsuk mindazon megnyilvánu-
lásokat, amelyek ártanak a román nép és a nemze-
tiségek megbonthatatlan barátságának.”
1959 elején Bukarestben tartott diákkon-
ferencián egy bolyais diáklány azt kéri, hogy
„tegyék lehetővé, hogy a különböző szakos magyar
és román diákok együtt tanulhassanak”.
Végül a tanügyminiszter a 168/1959. június 19.
számú rendelettel elrendelte a Victor Babeş Tudo-
mányegyetem és Bolyai Tudományegyetem egyesí-
Szabédi László tését július 1-jei hatállyal. Attól fogva a kolozsvári
egyetem Babeş-Bolyai Tudományegyetem néven
működik. Egyesítéskor még nagyjából fele-fele volt a magyar és román diákok és taná-
rok létszáma, de az évek során ez az arány megváltozott.
A Bolyai Tudományegyetem fennállásának másfél évtizede alatt, mintegy 16 000
magyar értelmiségit, tudóst, tanárt, közgazdászt, jogászt stb. képzett, akik a romániai
magyar értelmiségi társadalom derékhadát alkották egész a közelmúltig.
Tudod-e?
• A Bolyai Egyetem egyesítését ellenző két jeles professzort, Szabédi Lászlót és Csen-
des Zoltán rektorhelyettest öngyilkosságba kergették a fenti események.
• Nicolae Ceaușescu és Ion Iliescu kulcsfontosságú szerepet játszott a két kolozsvári
egyetem egyesítésében.
1. Ismersz olyan személyt, aki a Bolyai Egyetemen végzett?

Esettanulmány: Állami ünnepek, népünnepélyek,
táncdalfesztiválok
A kommunista Romániában az ünneplést és szórakozást is igyekeztek központilag sza-

bályozni, vagy legalább a párt ellenőrzése alatt tartani. Legfontosabbnak a hivatalos
állami ünnepek számítottak, mint a május elsejei munkásünnep vagy az augusztus
23-i nemzeti ünnep, amelyek munkaszüneti napok is voltak. Az esemény előtt a pro-
pagandáért felelős pártaktivisták gyorsított ütemben gyakoroltatták a dolgozókkal,
diákokkal a legapróbb részletekig leszabályozott felvonulást, a különböző alakzatokat,
a hivatalos propaganda jelszavait.
A hivatalos ünnepnapon a tribünökön helyet foglaló pártvezetők előtt látványos
külsőségek között zajlottak a felvonulások, katonai díszszemlék, parádék, majd követ-
kezett az eszem-iszomba torkolló népünnepély.
Kisebb léptékű események voltak, de azért néhány ezer embert megmozgattak azok
a népünnepélyek, amelyeket a Székelyföldön például májusra, pünkösd időszakára
időzítettek, hogy ezáltal is elvonják az emberek figyelmét az egyházi ünneptől. Har-
gita megyében ilyen esemény volt a zsögödfürdői Tavasz a Hargitán folklórfesztivál,
a gyergyószentmiklósi Magasbükk fesztivál, a székelyudvarhelyi Szejke-fesztivál és
a vlahicai (Szentegyháza) Nárcisz-fesztivál. Ezek többnyire reggeli zenés toborzóval
kezdődtek, majd a hivatalos beszédek után folklórelőadással, könnyűzenei műsorral,
sportrendezvényekkel folytatódtak, s természetes velejáró volt a helyszínen készülő
miccs, virsli, flekken. Fontos tudni, hogy ezek az események is a pártszervek szigorú
ellenőrzése mellett zajlottak, jól meghatározott szabályok szerint.
Külön színfoltot jelentettek a hazai magyarság életében az 1970–80-as években meg-
szervezett, a brassói Aranyszarvas fesztivált idéző könnyűzenei, vagy ahogy akkor
nevezték, táncdalfesztiválok, később a ritkán engedélyezett rock koncertek. A szé-
kelyudvarhelyi Siculus fesztivál 1970–73 között országos hírnévre tett szert, váloga-
tott zenei anyagát hanglemezen is kiadták, a fesztivál gáláját közvetítette a rádió és a
televízió magyar adása, illetve részletesen tudósított róla. Ezzel nagyjából egyidőben
A Siculus Fesztivál résztvevői 1972-ben A Siculus fesztivál plakátja 1972-ből

A Reflex együttes A Táltos együttes
Csíkszeredában szervezték meg az Ezüstfenyő könnyűzenei versenyt és Sepsiszent-

györgyön a Tavirózsa fesztivált.
A hatalom az 1976-ban kezdődő, mesterkélt tömegmozgalommá váló Megéneklünk
Románia országos fesztivállal igyekezett a kulturális életet központosítani, ezáltal is
erősíteni a nemzeti kommunizmust. Az 1970-e évek második felétől az addig létező
önálló kulturális kezdeményezések elsorvadtak. A korábban nagysikerű romániai
magyar zenei seregszemléket rendszerellenesnek és felforgatónak minősítették,
és beszüntették.
Esettanulmány: Népi hagyományok továbbélése

a kommunista rendszerben
A népi hagyományoknak, népdaloknak, néptáncnak, népi foglalkozások továbbélésé-
nek megtartó és közösségformáló szerepük van. A kommunista rendszerben a kollektív
mezőgazdaság bevezetése, a gyors iparosítás miatt sok vidéki fiatal városra költözött.
Az elnéptelenedésnek induló falvakban egyre kevesebben foglalkoztak népi mester-
ségekkel. A régi szokások, mint például a fonóba
járás megszűntek. A városokba költözött fiatalok
azonban a mindennapi munka mellett igényel-
ték a szórakozás, az együttlét lehetőségét. Már az
1950-60-as években a nagyobb erdélyi városok-
ban az egy régióból származó fiatalok bálokat
szerveztek, mint pl. Marosvásárhelyen a nagy
népszerűségnek örvendő Csíki bál.
Az 1970-es években, részben magyarországi
hatásra, elindult az erdélyi táncházmozga-
lom. A fiatalok néptáncegyütteseket, zeneka-
rokat hoztak létre. Így alakult Kolozsváron az
Ördögszekér zenekar vagy a Bogáncs gyerek-
táncház, Székelyudvarhelyen a Venyige, Csík-
szeredában a Borozda, Marosvásárhelyen a
Regösök. A táncházmozgalom elindításában és Kallós Zoltán 1972-ben

kibontakozásában nagy
szerepet játszott a mező-
ségi és gyimesi csángó
zene gyűjtésében is
érdemeket szerző Kallós
Zoltán, illetve jó part-
nernek bizonyult hozzá
a Román Tv magyar
adása. 1977-től elindult a
Kaláka elnevezésű orszá-
gos táncháztalálkozó.
A kommunista hatalom
nem nézte jó szemmel az
egyre népszerűbb nép-
tánc és zene mozgalmat.
1983-ban betiltotta a
Kaláka-típusú országos
találkozókat, ahol lehe-
tett gátolták a táncházak
szervezését.
Az erdélyi táncházmozgalom 1989 után megújult erővel szerveződött újjá. Ma már
minden magyarok által lakott nagyobb településen létezik tánccsoport, népzeneegyüt-
tes, rendszeresen működik táncház. A táncházakban fiatal, idős, gyerek, szülő szívesen
táncolja a régi népi zene ritmusára az olykor több évszázados múltra tekintő táncokat.
Életrajz:
Kallós Zoltán (1926–2018)
Néprajzkutató, népzenegyűjtő. Gyűjtőmunkája eredményeként több ezer dallamot jegy-
zett le. Fontos szerepe volt az erdélyi és magyarországi táncházmozgalom létrejöttében
és elterjedésében. 1992-ben létrehozta a Kallós Zoltán Alapítványt, amelynek keretében
szórványvidéken élő magyar gyermekek anyanyelvi oktatását szervezik a Kolozs megyei
Válaszúton.
Kérdések
1. Jársz-e táncházba, milyen népi táncokat tudsz?
2. Milyen népdalokat ismersz?

A romániai magyar közösség
a kommunizmus bukása után
A kommunista diktatúra a legcsekélyebb ellenállást és bírálatot is keményen meg-
büntette. Emiatt nem alakulhattak ki számottevő ellenzéki csoportok. Olykor egy-egy
ismert személyiség próbálta kifejezni tiltakozását, az ilyeneket igyekeztek elszige-
telni. A megfélemlítések, erőszakos fellépések miatt a rendszer megdönthetetlennek
látszott.
Esettanulmány: Az 1989 decemberi események

Ceauşescu bukása: 1989 decemberében Temesváron Tőkés László református lelkész
bírálta a diktatúrát egy külföldi tévéállomásnak adott interjúban és más nyilvános
fellépéseiben. Felettesei el akarták távolítani Temesvárról, amihez állami intézmények
segítségét vették igénybe. Amikor Tőkés Lászlót és családját rendőri segédlettel ki akar-
ták költöztetni a temesvári parókiájáról 1989. december 15-én, előbb csak református
hívei védték, majd más temesváriak is. December 17-ére rendszerellenes tüntetéssé
alakult a tiltakozás, s végül Temesvár fellázadt a diktatúra ellen. A temesvári megmoz-
dulásnak sok áldozata volt. Az erőszak ellenére a temesvári lázadók átvették a város
ellenőrzését.
December 21-étől több más város követte Temesvár példáját: Kolozsvár, Arad, Nagy-
várad, Marosvásárhely, követelve a diktátor lemondását. A békés tüntetőkkel szemben
a hadsereg, rendőrség és a Securitate fegyvert használt. A sebesültek és halottak szá-
mát ma sem ismerjük pontosan.
December 21-én Ceauşescu Bukarestben népgyűlést hívott össze, amely rendsze-
rellenes tüntetéssé alakul át. Másnap a bukarestiek megostromolták a központi párt-
székházat, ahonnan a diktátor és felesége
helikopterrel menekült el. A tömeg elfog-
lalta a tévét is, ahonnan bejelentették,
hogy a diktátor elmenekült, s a rendszer
megbukott. Ceauşescut és feleségét rövi-
desen elfogták.
December 22-én Bukarestben megala-
kult az új hatalom, a Nemzeti Megmentés
Frontja (NMF). Ideiglenes kormányt ala-
kítottak, s meghirdették a diktatúra fel-
számolását. Az NMF vezetője Ion Iliescu
lett. December 25-én a diktátort és felesé-
Tokés László 1989. december 15-én,
gét egy katonai bíróság halálra ítélte, és
lakásának ablakában
azonnal ki is végezték.
106 A romániai magyar közösség a kommunizmus bukása után

1. Kérdezd meg szüleid/nagyszüleid, hogy ők hol és hogyan élték át az 1989-es
decemberi eseményeket?
2. Keress az interneten vagy a korabeli lapokban fényképeket, cikkeket a kommu-
nista diktatúra megdöntése utáni lelkes hangulatról!
3. Hol kezdődött (honnan indult) az 1989-es romániai rendszerváltás?
Tudod-e?
• Az 1989-es romániai forradalom volt az első tévében, élő adásban közvetített
forradalom. Ugyanis, a Szabad Román Televízió élő közvetítését a forradalom
eseményeiről számos európai ország televíziója átvette.
Esettanulmány: Az 1990-es februári-márciusi események,

etnikai feszültségek
A diktatúra bukása után kialakuló hazai többpártrendszerben és demokráciában a
magyarok komolyan vették az új hatalom ígéreteit, amelyek teljesítése akadozott. S ha
a magyarok türelmetlenkedtek, mert az
elmúlt évtizedek jogfosztásait azonnal
fel akarták számolni, akkor gyorsan elő-
került a szeparatizmus bélyege: már 1990
januárjában, a televízióban az ideiglenes
államelnök ezzel vádolta a magyarokat.
Látva, hogy az új hatalom késlekedik a
magyaroknak tett ígéretek teljesítésével,
1990 februárjában Marosvásárhelyen a
romániai magyarok százezres tömege
békés tüntetést szervezett könyvvel és
gyertyával. A tüntetésen kérték az anya-
nyelvű oktatást az óvodától az egyetemig,
s a régi magyar iskolák (középiskolák)
helyreállítását.
1990 márciusában kiéleződtek a
román–magyar ellentétek, előbb Szat-
márnémetiben zavarta meg a félreve-
zetetett és felizgatott tömeg a magyarok
március 15-i ünneplését. Néhány nap
múlva Marosvásárhelyen a román-ma-
gyar összetűzésekre egy kétnyelvű gyógy-
szertári cégtábla kifüggesztése szolgált Tüntetések
A romániai magyar közösség a kommunizmus bukása után 107

ürügyül. A Görgény-völgyi falvakból Marosvásárhelyre szállított csoportok megtá-
madták az RMDSZ helyi székházát. Az épület padlására menekült magyarok, bízva a
közben megérkezett katonatisztek ígéreteiben, lejöttek a menedékhelyükről, mikor a
támadók már az épület felgyújtásával próbálkoztak. A magyarok között ott volt Sütő
András is, akit a támadók, a katonák szeme láttára majdnem agyonvertek, ekkor vesz-
tette el az egyik szeme világát. A hatóságok utóbb bizottságot neveztek ki a konfliktus
okainak kivizsgálására. Az ügyben eljáró bíróság viszont csak magyarokat és romákat
(cigányokat) ítélt el a marosvásárhelyi események részvevői közül.
Gáll Ernő Naplójából az 1990-es marosvásárhelyi „fekete márciusról”:
Március 23.
„Amitől tartottam, bekövetkezett. Vásárhelyen pogrom volt, jellegzetes Karabah-szituáció.
A keddi órán, amelyre kevesen jöttek el T. J. megkérdezte: mi a pogrom. A kérdés szakértője-
ként és több évtizede virtuális alanyaként, megmagyaráztam. Szemléltető példaként Vásár-
helyre kellett volna hivatkozni, de akkor még nem tudtam, hogy mi is történt. A pogrom,
amelynek kockázatát – mint néhány nappal
ezelőtt írtam – Sütő kész volt felvállalni, kitört
és egyik áldozata éppen ő lett, akit félig agyon-
vertek, és fél szemét is elvesztette. Láttam őt a
tévében – operáció után –, teljesen eltorzulva,
sebekkel az arcán stb. Láttam egy ír forgató-
csoport felvételét is, és először láttam „élőben”,
miként vernek agyon embereket és utána hol-
tukban is rugdalják, gyalázzák őket.
Vége tényleg a világnak, a demokrácia,
a humanizmus, a testvériség – mind csak
vékony máz, mely alatt kitörésre készen, ott
Fekete március lappang a vérengző majom…”
Esettanulmány: A romániai magyarság

politikai szervezetei
Több városban is, élve a demokrácia lehetőségével, magyar értelmiségi csoportok
már a decemberi forradalom napjaiban megkezdték – több mint négy évtized szünet
után – a magyarság politikai szervezeteinek a kiépítését. Kolozsváron megalakult a
Magyar Demokratikus Értelmiség Tanácsa, mely Hívó Szó címmel kiáltványt fogadott
el (december 23).
December 25-én Bukarestben megalakult a Romániai Magyar Demokrata Szövet-
ség, Domokos Géza (a Kriterion Könyvkiadó vezetője), és más fővárosban élő magyar
értelmiségiek szervezésében. Ezt kiáltványban közölték, illetve megfogalmazták,
hogy a romániai magyarság mit vár a demokratizálódó román államtól: arányos
képviseletet az állami életben, a magyar nyelv használatát a közigazgatásban és az
igazságszolgáltatásban, a magyar nyelvű oktatás kiszélesítését, anyanyelvű sajtót,
s nemzetiségi jogokat, nemzetiségi törvényt és azt, hogy a romániai magyarok szabadon

tarthassák a kapcsolatot anyaországukkal,
Magyarországgal.
1990. április végén az RMDSZ Nagyvára-
don megtartotta első kongresszusát, ame-
lyen Domokos Gézát választották a szervezet
országos elnökévé, főtitkárrá Szőcs Gézát.
Domokost még egy kongresszus újravá-
lasztotta, amikor Tőkés Lászlót tiszteletbeli
elnöknek választották, majd a harmadik (a
brassói) kongresszus Markó Bélát válasz-
totta elnöknek, aki ezt a tisztséget egészen
Marosvásárhely, 1990. január 13. Domokos Géza 2011-ig töltötte be. Azóta Kelemen Hunor az
RMDSZ szövetségi elnöke.
A romániai magyarok részvétele a politikai életben és a választásokon

Az első többpártrendszerű választásokat Romániában, 1990 májusában tartották. Ezt a
párttá szerveződött Nemzeti Megmentés Frontja nyerte, s annak jelöltje, Ion Iliescu lett
az államfő. Az RMDSZ önálló listán vett részt a választásokon, és a romániai magyar-
ság etnikai arányának megfelelően jelentős számú képviselőt juttatott az alsóházba,
illetve szenátort a felsőházba.
1991-ben elfogadták Románia alkotmányát, amely alapján 1992-ben előbb hely-
hatósági (önkormányzati) választásokat tartottak, majd parlamenti választásokat
is. Az azóta eltelt időszakban több magyar párt is alakult: a Független Magyar Párt,
a Románia Magyar Kisgazda Párt, a Magyar Polgári Párt és az Erdélyi Magyar Néppárt.
Utóbbi kettő ma is működik, viszont az esélyesebbnek tartott RMDSZ nyerte el eddig a
fegyelmezetten szavazó magyar választók többségének voksait.
Az elért eredmények dacára a romániai magyarságnak maradtak rendezetlen
problémái. Az 1948-as államosítással a kommunista hatalom egyetlen tollvonással
megfosztotta intézmé-
nyeitől, azok vagyonától
a magyar közösségeket
(egyházakat, egyesü-
Fogalomtár
• szeparatizmus –
elkülönülés, elszaka-
dás, kiválás
• etnikai feszült-
ség – nemzeti
szembenállás, jelen
összefüggésben
a román–magyar
ellentét.

leteket stb.). Azóta, több mint negyed évszázad alatt sem sikerült visszaszerezni az
önkényesen elvett épületek és javak jelentős részét.
Az erdélyi magyarság művelődése

Az 1989-es romániai rendszerváltás első napjaitól kezdve az erdélyi magyarság hoz-
záfogott régebbi művelődési intézményeinek újjászervezéséhez, s újak létrehozásához.
Olyan régebbi, a kommunizmusban felszámolt intézmények alakultak újjá, mint az
Erdélyi Múzeum-Egyesület, Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület. Számos új szakmai,
ifjúsági, gazdasági, egyházi, művelődési egyesület jött létre, tevékenységük jelentős a
többségben magyarok által lakott területeken, de főleg a szórványban, ahol ezek az
önszerveződések tudják összetartani a kis létszámú magyarságot.
A sajtó az új korszak kezdetén különösen fellendült. Számos korábbi magyar lap (a
kommunizmus idején pártlap) nevet váltott, és megtalálta saját helyét az erdélyi sajtó-
életben. Vannak közöttük napilapok, hetilapok és időszakos folyóiratok. Több irodalmi,
művészeti lap is megjelent, szép számú gyereklap és szakmai folyóirat létezik, néhány
magyar kiadó is megél a lapok és könyvek kiadásából.
A korábbi magyar nyelvű színház és színházi tagozat mellett több új is indult, főleg
a székelyföldi városokban. A magyar nyelvű tévé- és rádióadások is színes kínálatot
nyújtanak, főleg mióta a kábeles szolgáltatók a magyarországi adókat is belefoglalták
kínálatukba. A rádiózásban – az állami rádió kolozsvári és marosvásárhelyi stúdiója
mellett – megnőtt a helyi és regionális magánadók szerepe.
Szintén hangulatjavító elem, hogy az erdélyi magyarok szabadon ünnepelhetnek,
emlékezhetnek hőseikre, múltjukra, emlékműveket állíthatnak, a nemzeti jelképeket
(magyar zászló) használhatják. Ezt többnyire meg is teszik minden adódó alkalommal
(március 15., augusztus 20., október 6., október 23.).
Életrajz
Kányádi Sándor (1929–2018). A Hargita megyei
Nagygalambfalván született, iskolai tanulmányait
szülőfalujában, majd Székelyudvarhelyen végezte,
1954-ben a kolozsvári Bolyai Tudományegyetemen
magyar irodalom szakos tanári diplomát szer-
zett. Az Irodalmi Almanach, az Utunk, a Dolgozó
Nő munkatársa, majd 1960-tól, 1990-es nyugdíjba
vonulásáig a kolozsvári Napsugár című gyermek-
lap szerkesztője volt. Az egyik legismertebb kor-
társ magyar költő, 1950 óta folyamatosan közölt,
gyermekeknek szóló kötetei (Három bárány, Keny-
érmadár, Tavaszi tarisznya) mellett hitet tett a szülőföldje, népe és anyanyelve iránti
elkötelezettsége mellett. Szívesen találkozott, beszélgetett olvasóival. A román és német
nyelvű líra szakavatott magyar tolmácsolója is volt.

Sütő András (1927–2006). Az erdélyi Mezőségen, Pusztakamaráson
született. A nagyenyedi Bethlen Kollégium, később a kolozsvári
Református Kollégium diákja volt, majd beiratkozott a kolozsvári
színművészeti főiskola rendezői szakára. Már fiatalon több kiad-
vány (pl. Ifjúmunkás, Falvak Népe, Igaz Szó, Új Élet) munkatársa-
ként, főszerkesztő-helyetteseként, főszerkesztőjeként dolgozott
Kolozsváron, Bukarestben, majd Marosvásárhelyen. Bekapcsoló-
dott a korabeli közéletbe is, többek között nagynemzetgyűlési kép-
viselő, az Írószövetség tagja, majd alelnöke volt. 1970-ben jelenik
meg Anyám könnyű álmot ígér című naplóregénye, nagysikerű drá-
mái (Egy lócsiszár virágvasárnapja, A szuzai menyegző, Advent a
Hargitán) burkoltan a diktatúra kritikái voltak. Sokáig fontos közvetítő szerepet töltött
be a hazai magyar közösség és a kommunista párt között, azonban az 1970-es évek
végétől, és főleg az 1980-as években tisztségeiről lemondott, vagy leváltották. Az 1990.
márciusi marosvásárhelyi eseményekben súlyosan megsérült, de folytatta írói és köz-
életi munkáját, számos díjjal és kitüntetéssel ismerték el munkásságát.
1. A településeteken hogyan szoktak megemlékezni március 15-én, augusztus
20-án, október 6-án vagy október 23-án.
2. Az említetteken kívül milyen magyar nyelvű hazai újságokat, folyóiratokat
ismersz?
3. Alkossatok 3-4 fős csapatokat, és mindenik csapat gyűjtsön adatokat az aláb-
biak közül egy-egy területről: az erdélyi magyar színházak, néptáncegyüttesek,
lapok, fesztiválok, sportolók és sportklubok, múzeumok és emlékházak, hagyo-
mányőrző egyesületek, jeles kortárs személyiségek! Minden csapat készítsen egy
bemutatót az ő témájáról, amelyet osszatok meg osztálytársaitokkal!
Esettanulmány: Egyház és vallás a jelenkori romániai

magyar társadalomban
A kommunista diktatúra bukása után ismét szabad lett a vallásgyakorlás. A korábbi
évtizedekben betiltott egyházi intézmények, szervezetek szabadon fejthették ki tevé-
kenységüket. Egyházi körök szerveződtek újjá, mint például a bibliakör, rózsafüzér-tár-
sulat, vasárnapi iskola stb. 1989 decembere után az egyházak igyekeztek visszaszerezni
a kommunista rendszer idején elvesztett földjeiket, épületeiket. Az egyházak kiemelked-
nek a jótékonysági munka terén: árvaházakat, öregotthonokat, menedékhelyeket alapí-
tottak és működtetnek. Újjáalakult több erdélyi magyar felekezeti iskola, az egyházak így
folytatták évszázados iskolafenntartó és intézményépítő munkájukat. A vallásos jellegű
események sorából kiemelkedik a csíksomlyói búcsú, amely az összmagyarság szakrális
találkozóhelyévé vált. Minden évben, 1999-től kezdve megtartják a Székelyudvarhely

melletti Szejkefürdőn az unitá-
riusok világtalálkozóját. Ezek a
vallási rendezvények az erdélyi
magyarság összetartásában is
fontos szerepet játszanak. A 2011-
es népszámlálási adatok alapján
felekezeti szempontból az erdélyi
magyarság közel fele katolikus,
a másik fele református, unitá-
rius, evangélikus, illetve vala-
mely neoprotestáns felekezet a
tagja. A Római Katolikus Egyház
romániai szervezete két főegy-
házmegyéből (érsekség) és több
Csíksomlyói búcsú egyházmegyéből (püspökségek)
áll. A magyar hívek többsége a
Gyulafehérvári Főegyházmegyében található. A Gyulafehérvári Főegyházmegye alá-
rendeltségébe tartozik a Romániai Örmény Katolikus Ordináriátus, mely a többsé-
gükben magyar anyanyelvű erdélyi örmény katolikus hívek lelki gondozásért felel.
A Református Egyháznak két egyházkerülete, püspöksége van Romániában, a Kolozsvár
központú Erdélyi Egyházkerület és a nagyváradi székhelyű Királyhágó-melléki Egyház-
kerület. Az Unitárius Egyháznak egyetlen egyházkerülete van Romániában, amelynek
székhelye a Kolozsvár központú Erdélyi Unitárius Püspökség. A hazai magyar luther-
ánusok a Zsinatpresbiteri Ágostai Hitvallású Evangélikus Egyházba tömörülnek, mely
élén egy püspök áll. A még szabad egyházaknak is nevezett neoprotestáns felekezetek
közül többnek jelentős számú magyar ajkú tagja van, így a baptista, pünkösdista, adven-
tista egyházaknak.
Tudod-e?
• A Dévai Szent Ferenc Alapítvány 1993-ban jött létre Böjte Csaba ferencesrendi
szerzetes irányításával. Az alapítvány célja az árva, szegénysorú gyerekek segí-
tése, felnevelése. Az elmúlt 25 évben közel 5000 gyereket fogadtak be, jelenleg 82
helységben több mint 2000 gyereket nevelnek és gondoznak.
• A csíksomlyói búcsúk helyszínén mutatták be Erdélyben először az István, a
király rockoperát 2003. július 5-én, amelyen több mint 350 ezer ember vett részt.
Kérdések-feladatok:
1. Kicsoda Böjte Csaba, és milyen intézményeket alapított?

Acest manual este proprietatea Ministerului Educației Naționale.
Acest manual este aprobat prin Ordinul Ministrului Educației Naționale
nr. 4500/18.07.2019 ș i este realizat ın
̂ conformitate cu Programa ș colară aprobată prin
Ordinul Ministrului Educației Naționale cu nr. 3393/28.02.2017.
*116.111 – numă rul de telefon de asistență pentru copii
Programa școlară poate ﬁ accesată la adresa: h p//programe.ise.ro

Magyarsagtori Uj Tanterv 7 Oszt

Încărcat de

Informații document

Titlu original

Drepturi de autor

Formate disponibile

Partajați acest document

Partajați sau inserați document

Opțiuni de partajare

Vi se pare util acest document?

Este necorespunzător acest conținut?

Drepturi de autor:

Formate disponibile

Magyarsagtori Uj Tanterv 7 Oszt

Încărcat de

Drepturi de autor:

Formate disponibile

Acest manual este proprietatea Ministerului Educației Naționale.

Acest manual este aprobat prin Ordinul Ministrului Educației Naționale

*116.111 – numă rul de telefon de asistență pentru copii

Programa școlară poate ﬁ accesată la adresa: h p//programe.ise.ro

Orbán Zsolt • Novák Károly-István • Gidó Csaba • Laszló László

Descrierea CIP a Bibliotecii Naţionale a României

EDITURA DIDACTICĂ ŞI PEDAGOGICĂ, S.A. Comenzi pentru această lucrare se primesc:

Referenți: universitar: Dr. Nagy Róbert Miklós

Redactori: Dr. Hermann Gusztáv Mihály, Dr. Toth Szilárd

Număr de plan: 64205/2019

Deşteaptă-te, române, din somnul cel de moarte,

Acum ori niciodată să dăm dovezi la lume

Priviţi, măreţe umbre, Mihai, Ştefan, Corvine,

Preoţi, cu crucea-n frunte! căci oastea e creştină,

Fejezetcím Leckecím Képaláírás

Kedves diákok! A digitális tankönyv és az interaktív feladatok elérhetők a

Film Interaktív feladat Nagyítás

Sajátos kompetenciák és példák tanulási tevékenységekre

Erdély az Osztrák–Magyar Monarchiában (1867–1914) . . . . . . . . . . . . . . . 35

Az első világháború és következményei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 48

Az erdélyi magyarság a két világháború között . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 66

A második világháború időszaka (1939–1945). . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 80

A romániai magyarok 1945–1989 között . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 93

A romániai magyar közösség a kommunizmus bukása után . . . . . . . . . . . 106

A borítón: a háttérben az 1700. évi Cornelius Danckerts-féle Erdély-térkép, rajta erdélyi

Törökellenes harcok és Habsburg

6 A Habsburg uralom bevezetése és megszilárdulása Erdélyben (1690–1867)

Törökellenes harcok és Habsburg berendezkedés Erdélyben 7

II. Rákóczi Ferenc Mikes Kelemen Bercsényi Miklós

Hadi kiadásait a felvidéki ezüstbányák (Körmöcbánya, Selmecbánya, Besztercebá-

8 A Habsburg uralom bevezetése és megszilárdulása Erdélyben (1690–1867)

A fejedelem 1711 februárjában Lengyelországba utazott, hogy I. Péter cár küldöt-

A kuruc szabadságharc (1703–1711) és a Rákóczi-emigráció 9

Rákóczi, Mikes és Bercsényi Rodostóban

Életrajz – II. Rákóczi Ferenc

10 A Habsburg uralom bevezetése és megszilárdulása Erdélyben (1690–1867)

Olvasmány – Népesedési változások Erdélyben

A kuruc szabadságharc (1703–1711) és a Rákóczi-emigráció 11

12 A Habsburg uralom bevezetése és megszilárdulása Erdélyben (1690–1867)

„Életünket és vérünket királyunkért!”

A kuruc szabadságharc (1703–1711) és a Rákóczi-emigráció 13

14 A Habsburg uralom bevezetése és megszilárdulása Erdélyben (1690–1867)

A felvilágosodás a XVIII. század fő eszmeáramlata, kulcsfogalma az értelem. Képvi-

Gróf Árva Bethlen Kata (1700–1759) Bethlen Miklós kan-

Gróf Teleki Sámuel (1739–1822) erdélyi kancellár (1791–

Gróf Batthyány Ignác (1741–

A kuruc szabadságharc (1703–1711) és a Rákóczi-emigráció 15

18 A Habsburg uralom bevezetése és megszilárdulása Erdélyben (1690–1867)

Magyarország és Erdély a reformkorban (1825–1848) 19

Gróf Széchenyi István (1791–1860) Kossuth Lajos (1802–1894)

Édesapja gróf Széchényi Ferenc, Evangélikus vallású, birtoktalan kisne-

20 A Habsburg uralom bevezetése és megszilárdulása Erdélyben (1690–1867)

Magyarország és Erdély a reformkorban (1825–1848) 21

22 A Habsburg uralom bevezetése és megszilárdulása Erdélyben (1690–1867)

A magyar forradalom kitörése

Petőfi Sándor a Nemzeti dalt szavalja a Nemzeti Múzeum lépcsőjén

Az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc 23

A naszódi határőrezred lázadása és a szeptemberi

24 A Habsburg uralom bevezetése és megszilárdulása Erdélyben (1690–1867)

Az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc 25

Székely Nemzeti Gyűlés Agyagfalván

1848. október 16-ára Agyagfalvára összehívták a székely nemzetgyűlést. Ennek célja

26 A Habsburg uralom bevezetése és megszilárdulása Erdélyben (1690–1867)