GEOGRAFIA ROMÂNIEI

-COMPARAŢII-

Se compară: -Modul şi perioada de formare

-Structură (roci)
-Înălţimi
-Forme (glaciare, carstice, vulcanice, conglomerat)-în munţi
-Caracteristici ale reliefului (înclinare,etc.)-în podişuri, câmpii
Exemple:
Grupa nordică a C. Orientali
Asemănări -s-au format prin încreţire
-s-au format în mezozoic
-în structură au roci cristaline
-au forme glaciare în M.Rodnei
Deosebiri -fac parte din Carpaţii Orientali
-şirul interior s-a format prin vulcanism
-munţii vulcanici s-au format în neozoic
-nu a avut loc mişcare de ridicare
-în afară de roci cristaline sunt şi roci
sedimentare şi vulcanice
-au înălţimi mai reduse
-sunt forme vulcanice în şirul interior
-sunt forme carstice în şirul exterior
-are depresiuni în interior
Munţii Făgăraş
-s-au format prin încreţire
-s-au format în mezozoic
-în structură au roci cristaline
-au forme glaciare în toată grupa
-fac parte din Carpaţii Meridionali
-nu s-a format prin vulcanism
-nu s-au format munţi în neozoic
-în neozoic a avut loc o mişcare de
ridicare în bloc
-sunt numai roci cristaline
-au înălţimi mai mari, peste 2000 m
-nu sunt forme vulcanice
-nu sunt forme carstice
-are depresiuni doar la margini

Munţii Bucegi Munţii Apuseni

Asemănări -s-au format prin încreţire
-s-au format în mezozoic
-au roci sedimentare şi cristaline
-au forme carstice
Deosebiri -s-au format numai prin încreţire
-în neozoic a avut loc o mişcare de
ridicare în bloc
-nu au roci vulcanice
-rocile sunt dispuse în bloc
-sunt mai înalţi (peste 2500 m)
-au forme glaciare
-au forme în conglomerat (Babele,Sfinx) -nu au forme în conglomerat
-nu au forme vulcanice
-în interior nu are depresiuni
-s-au format prin încreţire
-s-au format în mezozoic
-au roci sedimentare şi cristaline
-au forme carstice
-au avut loc şi intrusiuni vulcanice
(în Munţii Metaliferi)
-nu a avut loc mişcare de ridicare în
bloc
-au şi roci vulcanice
-rocile sunt amestecate „mozaic
petrografic”
-sunt mai puţin înalţi (1849 m)
-nu au forme glaciare
-au forme vulcanice („Detunata”)
-pătrund între munţi „depresiuni
golfuri”

1
 Depr.Colinară a Transilvaniei
Asemănări -s-au format prin sedimentare
-s-au format în neozoic
-au fundament de roci tari
-sunt roci sedimentare la suprafaţă-
argilă, nisip, pietriş
-sunt frecvente alunecări de teren
Deosebiri -nu este caracteristic calcarul
-are înălţimi mai mari, până la 1000 m
-înclinarea este de la est spre vest
-are în adâncime „domuri”cu gaz metan
-are în structură „cute diapire”cu sare
-nu are forme numite „cueste”
-are depresiuni la contactul cu munţi
Subcarpaţii Moldovei
Asemănări -s-au format în neozoic
-are în structură roci sedimentare
-înclinarea generală este de la nord spre
sud
Deosebiri -s-au format prin încreţire
-înălţimi mai mari
-are ca forme de relief depresiuni
subcarpatice şi măguri
-nu are ca forme de relief „platforme”
Câmpia Română (Câmpia Dunării)
Asemănări -s-a format prin sedimentare
-s-a format în neozoic
-sunt roci sedimentare (nisip, pietriş)
-are loess
-are dune de nisip (Câmpia Olteniei)
Deosebiri -stratul de loess e foarte gros (40-50
m.în Câmpia Bărăgan)
-înălţime medie mai redusă (80-90 m)
-are înclinare N-S, mai spre est V-E
-sunt „crovuri” în loess
ÎNTOCMIT
prof.Farkas Istvan, Şc.cl.I-VIII Varadi Jozsef
2
Podişul Moldovei
-sau format prin sedimentare
-s-au format în neozoic
-au fundament de roci tari
-sunt roci sedimentare la suprafaţă-
argilă, nisip, pietriş
-sunt frecvente alunecări de teren
-are în structură şi calcar
-are înălţimi mai reduse
-are înclinare de la nord spre sud
-nu are „domuri”
-nu are „cute diapire”
-are „cueste”, formate în calcar
-nu are depresiuni
Podişul Getic
-s-au format în neozoic
-are în structură roci sedimentare
-înclinarea generală este de la nord
spre sud
-s-au format prin sedimentare
-altitudini mai reduse
-nu are ca forme de relief depresiuni
subcarpatice şi măguri
- are ca forme de relief „platforme”
Câmpia de Vest (Câmpia Tisei)
-s-a format prin sedimentare
-s-a format în neozoic
-sunt roci sedimentare (nisip, pietriş)
-are loess
-are dune de nisip (Câmpia Carei)
-stratul de loess nu este gros
-înălţime medie mai mare (100 m)
-are înclinare E-V
-nu sunt „crovuri
 -ÖSSZEHASONLÍTÁS-
Összehasonlíthatók: -Kialakulás módja és ideje
-Kőzettani felépítés
-Magasságok
-Formák (gleccser, karszt, vulkáni, konglomerát)-hegyekben
-Felszín jellegzetességei (lejtés, jellegzetes kőzetek, stb..)-
dombokon, fennsíkokon, alföldeken
Példák:
Keleti Kárpátok északi csoportja
Grupa nordică a Carpaţilor Orientali
-gyűrődéssel alakult ki
-a földtörténeti középkorban jött létre
Hasonlóságok -kristályos kőzeteket tartalmaz
-gleccserformák vannak a Radnai
havasokban
-a Keleti Kárpátokhoz tartoznak
-a belső hegysor vulkáni úton jött létre
-a vulkáni hegyek a földtörténeti újkorban
jöttek lőtre
-nem emelkedett fel tömbben
Külömbségek -3 féle kőzetet tartalmaz :kristályos,
vulkanikus, üledékes
-alacsonyabb
-vulkáni formák vannak a belső hegysorban
-a külső hegysorban karsztformák vannak
-vannak hegyközti medencék
Bucsecs hegység
Munţii Bucegi
-gyűrődéssel alakult ki
Hasonlóságok -a földtörténeti középkorban jött létre
-kristályos és üledékes kőzeteket tartalmaz
-vannak karsztformák
-csak gyűrődéssel jott létre
-a földtörténeti újkorban tömbben
felemelkedett
-nincsenek vulkanikus kőzetek
-a külömböző eredetű kőzetek tömbben
Külömbségek vannak
-magasabbak (2500 méter felett)
-vannak gleccserformák
-konglomerátformák (Babele,Sfinx)
-nincsenek vulkáni formák
-a belsejében nincsenek medencék
3
Fogarasi hegyek
Munţii Făgăraş
-gyűrődéssel alakult ki
-a földtörténeti középkorban jött létre
-kristályos kőzeteket tartalmaz
-gleccserformák vannak az egész csoportban
-a Déli Kárpátokhoz tartoznak
-nincsenek vulkáni úton létrejött hegyek
-nincsenek újkorban létrejött hegyek
-a földtörténeti újkorban tömbben felemelkedett
-főleg kristályos kőzetekből áll
-magasabb, sok csúcs 2000 méter felett
-nincsenek vulkáni formák
-nincsenek karsztformák
-medencék csak a széleken vannak
Erdélyi szigethegység
Munţii Apuseni
-gyűrődéssel alakult ki
-a földtörténeti középkorban jött létre
-kristályos és üledékes kőzeteket tartalmaz
-vannak karsztformák
-vulkáni áttörések is voltak az Érchegységben
-nem volt ilyen jellegű mozgás
-vannak vulkanikus kőzetek is
-a kőzetek vegyesen vannak „kőzettani mozaik”
-alacsonyabbak (1849 m)
-nincsenek gleccserformák
-nincsenek formák konglomerátban
-van vulkáni forma („Detunata”bazaltoszlopok)
-a hegyek közé benyúlnak az „öböl medencék”
 Erdélyi medence
Depresiunea Colinară a Transilvaniei
-lerakodással jött létre
-a földtörténeti újkorban jött létre
Hasonlóságok -kemény kőzetek találhatók a mélyben
-felül üledékes kőzetek alkotják-agyag,
homok, kavics
-gyakoriak a földcsuszamlások
-nem jellegzetes a mészkő
-magasabb, 1000 métert is elér
-lejtése keletről nyugatra
Külömbségek -a mélyben üregek vannak-„dómok”
-nagy sótömböket tartalmaz
-nincsenek mészkőformák
Román alföld (Duna alföldje)
Câmpia Română (a Dunării)
-lerakodással jött létre
-a földtörténeti újkorban jött létre
Hasonlóságok -üledékes kőzetek uralkodnak (homok,
kavics)
-jellegzetes kőzet a lössz
-vannak homokdünék ( Olténia)
-vastag lösszréteg található (40-50 méter a
Bărăgan-on)
Külömbségek -átlagos magassága kisebb (80-90 m)
-a lejtése É-D, majd keletebbre NY-K
-a lösszben érdekes formák vannak (crov)
ÖSSZEÁLLÍTOTTA
Farkas István, Váradi József Általános Iskola
Moldvai fennsík
Podişul Moldovei
-lerakodással jött létre
-a földtörténeti újkorban jött létre
-kemény kőzetek találhatók a mélyben
-felül üledékes kőzetek alkotják-agyag, homok,
kavics
-gyakoriak a földcsuszamlások
-található nagyobb mennyiségben mészkő
-alacsonyabb
-északról déli irányba lejt
-nincsenek ilyen formák
-nincsen só
-jellegzetes formák vannak mészkőben
(kueszta)
Nyugati síkság ( Tisza alföldje)
Câmpia de Vest (a Tisei)
-lerakodással jött létre
-a földtörténeti újkorban jött létre
-üledékes kőzetek uralkodnak (homok,
kavics)
-jellegzetes kőzet a lössz
-vannak homokdünék (Nagykároly vidéke)
-a lössz réteg nem vastag
-átlagmagasság nagyobb (100 m)
-lejtése Kelet-Nyugat irányú
-nincsenek formák a lösszben