Ministerul Educaţiei Naţionale

Inspectoratul Şcolar Judeţean Sălaj

Simularea Examenului de bacalaureat

Proba scrisă la Istorie
14 martie 2013

Filiera teoretică, profil umanist, toate specializările; Filiera vocaţională - profil artistic, toate
specializările; - profil sportiv, toate specializările; - profil pedagogic, specializările: bibliotecar
documentarist, instructor-animator, instructor pentru activităţi extraşcolare, pedagog şcolar; - profil
ordine şi securitate publică (licee ale M.A.I.), specializarea ştiinţe sociale; - profil teologic, toate
specializările.
• Toate subiectele sunt obligatorii. Se acordă 10 puncte din oficiu.
• Timpul efectiv de lucru este de 3 ore.

SUBIECTUL I (30 de puncte)

Citiţi cu atenţie sursele de mai jos:

A. „Importantă este totuşi, în acest sens, menţionarea cnezatelor româneşti din Oltenia din prima jumătate a
secolului al XIII-lea, cnezate pe care izvorul documentar le precizează ca fiind structuri teritoriale mai mari,
echivalente ca ordine de mărime cu <ţările> din teritoriile româneşti intracarpatice. Cnezatele lui Litovoi,
Fărcaş şi Ioan, pomenite la 1247 de diploma cavalerilor ioaniţi, reprezentau fără îndoială structuri social-
politice si militare complexe, cu subdiviziuni interioare, subdiviziuni mai vechi ca începuturi si echivalente
teritorial sau structural ca uniunile de obsti săteşti din primele faze de organizare ale societăţii româneşti.”
(S. Iosipescu, Românii din Carpaţii Meridionali la Dunărea de Jos)

B. „Invazia mongolă din 1241-’42 găsise entităţile politice româneşti de la sud de Carpaţi în plin proces de
consolidare, datorită angrenării lor în sistemul militar creat de regalitatea arpadiană în scopul protecţiei
frontierelor. (…) Teritoriul dintre Carpaţi si Dunăre era împânzit de <Ţări> cu statute politico-juridice diferite:
<voievodate> - dispunând de autonomie faţă de regalitatea ungară (…) şi <cnezate> - dependente faţă de Ţara
Severinului, dăruită de rege cavalerilor ioaniţi. Stăpânirea lui Litovoi în Oltenia se afla într-o legătură
teritorială organică cu Ţara Haţegului, (…) acest din urmă teritoriu nefăcând obiectul tranzacţiei din 1247.”
(T. Sălăgean, Societatea românească la începutul Evului Mediu)

Pornind de la aceste surse, răspundeţi următoarelor cerinţe:

1. Precizaţi secolul la care se referă sursa A. 2 puncte

2. Precizaţi, din sursa B, spaţiul istoric de care depind <cnezatele>. 2 puncte
3. Numiţi spaţiul istoric şi conducătorul care apar atât în sursa A, cât şi în sursa B. 4 puncte
4. Scrieţi, pe foaia de examen, litera corespunzătoare sursei care susţine că cnezatele erau structuri echivalente
cu <Ţările> din spaţiul intracarpatic, selectând o informaţie în acest sens. 4 puncte
5. Scrieţi, pe foaia de examen, două informaţii aflate în relaţie cauză – efect, selectate din sursa B. 6 puncte
6. Prezentaţi două acţiuni diplomatice la care participă românii în secolele al XIV-lea – al XV-lea. 6 puncte
7. Prezentaţi două acţiuni militare la care participă românii în secolele al XIV-lea – al XV lea. 6 puncte
SUBIECTUL al II-lea (30 de puncte)

Citiţi cu atenţie sursa de mai jos:

„În anii ’20, (...) bolşevicii şi-au orientat eforturile spre construirea societăţii socialiste la ei acasă. (...)
Lenin sperase, ca prin exproprieri şi teroare, să transforme, în câteva luni, Rusia în cea mai mare putere
economică a lumii, nereuşind de fapt decât să ruineze sistemul economic moştenit de la fostul regim. Sperase
ca Partidul Comunist să impună naţiunii propria-i disciplină, dar s-a văzut confruntat cu reacţii de disidenţă
chiar în interiorul partidului, după ce reuşise să le înăbuşe în restul societăţii. Din momentul în care muncitorii
au întors spatele comunistilor şi ţăranii au început să se răzvrătească, menţinerea la putere [a bolsevicilor] a
impus recurgerea permanentă la măsuri poliţieneşti. (...) Discursurile şi scrierile lui Lenin mărturiseau (...)
furia abia reţinută a liderului bolşevic în faţa propriei neputinţe politice si economice; nici chiar teroarea nu
putuse distruge obisnuinţele adânc înrădăcinate ale milenarului popor rus.”
(R. Pipes, Scurtă istorie a revoluţiei ruse)

Pornind de la această sursă, răspundeţi următoarelor cerinţe:

1. Numiţi formaţiunea politică precizată în sursa dată. 2 puncte

2. Precizaţi, pe baza sursei date, un scop al bolşevicilor în anii ’20. 2 puncte
3. Menţionaţi spaţiul istoric şi liderul politic la care se referă sursa dată. 6 puncte
4. Menţionaţi, din sursa dată, două informaţii referitoare la atitudinea populaţiei faţă de măsurile noului regim
politic. 6 puncte
5. Formulaţi, pe baza sursei date, un punct de vedere referitor la rolul liderului bolşevic în cadrul regimului
politic, susţinându-l cu două explicaţii selectate din sursă. 10 puncte
6. Argumentaţi, printr-un fapt istoric relevant, afirmaţia conform căreia ideologiile totalitare reprezintă o
caracteristică a Europei secolului al XX-lea. (Se punctează pertinenţa argumentării elaborate prin utilizarea
unui fapt istoric relevant, respectiv, a conectorilor care exprimă cauzalitatea si concluzia.) 4 puncte

SUBIECTUL al III-lea (30 de puncte)

Elaboraţi, în aproximativ două pagini, un eseu despre romanitatea românilor în viziunea istoricilor, având în
vedere:
- numirea a doi istorici care au abordat tema romanităţii românilor în secolele XI-XIII;
- prezentarea unui motiv al preocupării istoricilor pentru studierea romanităţii românilor;
- menţionarea a două argumente utilizate de istorici pentru a susţine romanitatea românilor în secolul al XVII-
lea;
- prezentarea a două teorii istoriografice antagonice pe tema romanităţii românilor din secolul al XIX-lea;
- formularea unui punct de vedere referitor la semnificaţia studierii romanităţii românilor pentru istorici si
susţinerea acestuia printr-un argument istoric.
Notă! Se punctează si utilizarea limbajului istoric adecvat, structurarea prezentării, evidenţierea relaţiei
cauză-efect, susţinerea unui punct de vedere cu argumente istorice (coerenţa şi pertinenţa argumentării
elaborate prin utilizarea unui fapt istoric relevant, respectiv a conectorilor care exprimă cauzalitatea şi
concluzia), respectarea succesiunii cronologice/ logice a faptelor istorice şi încadrarea eseului în limita de
spaţiu precizată.
Ministerul Educaţiei Naţionale
Inspectoratul Şcolar Judeţean Sălaj

Simularea Examenului de bacalaureat

Proba scrisă la Istorie
14 martie 2013
Írásbeli próba érettségi TÖRTÉNELEMBŐL

Filiera teoretică, profil umanist, toate specializările; Filiera vocaţională - profil artistic, toate
specializările; - profil sportiv, toate specializările; - profil pedagogic, specializările: bibliotecar
documentarist, instructor-animator, instructor pentru activităţi extraşcolare, pedagog şcolar; - profil
ordine şi securitate publică (licee ale M.A.I.), specializarea ştiinţe sociale; - profil teologic, toate
specializările.
• Minden tétel kötelező. Hivatalból jár 10 pont.
• Kidolgozásra szánt idő 3 óra.

I. TÉTEL (30 p)
Olvassátok el figyelmesen az alábbi történelmi forrásokat:
A.”Ebben az értelemben igencsak fontos a román kenézségek írásos említése Olténiában, a XIII. század első
felében. Kenézségek, melyeket a dokumentum területileg elég nagy kiterjedésűeknek neveznek, melyek a
terjedelműk alapján a Kárpátok belső terében fekvő román <országokhoz> hasonlatosak. Litovoi,
Farkas/Fărcaş és Ioan/János kenézségei, melyek szerepelnek a johanniták 1247-es diplomájában, minden
kétség nélkül fejlett társadalmi-politikai és katonai alakulatok voltak, saját belső részegységekkel. Ezen
közigazgatási alegységek minden bizonnyal régebbi eredetűek és területileg a hajdani faluközösségek
társulásainak feleltek meg, amelyek a román társadalom legelső szerveződési formáira voltak jellemzőek.”
(S. Iosipescu, Românii din Carpaţii Meridionali la Dunărea de Jos/A románok a Déli-Kárpátokban és az Al-
Dunánál)
B.”Az 1241-42-es tatárjárás a Kárpátoktól délre fekvő román politikai alakulatokat éppen megszilárdulásuk
állapotában érte, mely annak volt köszönhető, hogy az Árpád-házi királyok bevonták őket is az általuk
létrehozott katonai határvédelmi rendszerbe.(…) A Kárpátok és Duna közötti terület tele volt ilyen
<országocskákkal>, melyek jogi-politikai állásukat illetően különfélék voltak: <vajdaságok> - melyek a
magyar királysággal szemben autonómiával rendelkeztek (…) és <kenézségek> - melyek függtek a Szörényi
Bánságtól (Ţara Severinului), melyet a király a johannita lovagoknak ajándékozott. Litovoi vajdasága
Olténiából, szerves területi kapcsolatban állott Hátszeg „Országával”, mely utóbbi terület nem képezte részét
az 1247-es adományozásnak.” (T. Sălăgean, Societatea românească la începutul Evului Mediu/A román
társadalom a Középkor kezdetén)
Ezen források alapján teljesítsétek a következő követelményeket:

1. Nevezzétek meg a századot, melyre az A forrás utal. 2 p

2. A B forrás alapján nevezzétek meg azt a történelmi térséget/területet, melytől függtek a <kenézségek>. 2 p
3. Nevezzétek meg azt a történelmi térséget és azt a vezetőt, ami/aki egyaránt szerepel az A és B forrásban. 4
p
4.Írjátok a vizsgalapra annak a forrásnak megfelelő betűt, amely azt állítja, hogy a kenézségek hasonlatosak
voltak a Kárpátok belső területén fekvő <országokhoz>, s ehhez keressetek ki egy ide vonatkozó információt.
4p
5. A B szövegből keressetek ki két információt, melyek egymással ok-okozati (oksági) viszonyban állnak. 6 p
6. Mutassatok be két olyan XIV-XV. századi diplomáciai eseményt, melyben románok is részt vettek 6 p
7. Mutassatok be két olyan XIV-XV. századi katonai/harci eseményt, melyben románok is részt vettek 6 p
II. TÉTEL - (30 p)
Olvassátok el figyelmesen a következő forrást:
„A ’20-as években a bolsevikok erőfeszítéseiket arra irányították, hogy odahaza felépítsék a szocialista
társadalmat. (…) Lenin azt remélte, hogy néhány hónap alatt kisajátításokkal és terrorral Oroszországot a
világ legnagyobb gazdasági hatalmává alakítják, bár valójában csak a korábbi rendszertől örökölt gazdaságot
sikerült csak tönkretenni. Azt remélték, hogy a Kommunista Pártnak sikerülni fog az egész nemzetre
rákényszeríteni a saját fegyelmét, de még a párt belsejében is ellenállási mozgalmak kezdődtek az után, hogy
sikerült azokat leverni a társadalom egészén belül. Abban a pillanatban, amikor a munkások hátat fordítottak a
kommunistáknak és a parasztok is lázadozni kezdtek, a [bolsevikok] hatalmának megőrzése az állandó rendőri
eszközök alkalmazását követelte meg. (…) Lenin írásai és beszédei, a bolsevik vezér alig leplezett dühéről
árulkodnak, melyet saját politikai és gazdasági tehetetlenségével szemben érzett, s még a terrornak sem
sikerült elpusztítani a orosz nép mélyen begyökerezett évezredes szokásait.”
(R. Pipes, Scurtă istorie a revoluţiei ruse/Az orosz forradalom rövid története)
A forrás alapján teljesítsétek az alábbi követelményeket:
1.Nevezzétek meg a forrásban jelzett politikai alakulatot. 2 p
2. A forrás alapján nevezzétek meg a bolsevikok egy célkitűzését a ’20-as évekből. 2 p
3. Nevezzétek meg a forrásban említett történelmi térséget és vezetőt. 6 p
4. A forrásból emeljetek ki két információt, mely a lakosságnak az új politikai rendszerrel szembeni
magatartására utal.. 6 p
5. A forrás alapján fogalmazzatok meg egy véleményt, mely a bolsevik vezetőnek a politikai rendszerben
betöltött szerepére utal, s ezt támasszátok alá a forrásból kiemelt két magyarázattal/indoklással. 10 p
6.Egy lényeges történelmi esemény bemutatásával igazoljátok azt az állítást, hogy a totalitárius ideológiák a
XX. századi Európára jellemzőek voltak. (Pontozzák az érvelés kidolgozottságát a megfelelő történelmi
esemény említésével, illetve az okságra utaló kötőszavak akalmazását.) 4 p

III. TÉTEL (30 p)

Írjatok egy kb. két oldalas esszét a románok rómaisága témájáról, ahogy azt a történészek látják, figyelembe
véve a következőket:
-két olyan történész megnevezését, akik a románok rómaiságával foglalkoztak még a XI-XIII. századokban;
- egy olyan ok bemutatását, amiért a történészeket foglalkoztatta a románok rómaiságábnak tanulmányozása;
- említsetek meg két érvet a XVIII. századból, melyet a történészek a románok rómaiságának igazolására
felhoztak;
- ismertessetek két ellentétes történetírói véleményt/felfogást a románok rómaiságának témájában a XIX.
századból;
- fogalmazzatok meg egy véleményt annak fontosságáról, hogy miért kell a történészeknek tanulmányozni a
románok rómaiságát és ezt támasszátok alá egy történelmi érv segítségével .

Megjegyzés:
Pontozzák a megfelelő történelmi szaknyelv és kifejezések használatát, a bemutatás szerkezetét, az oksági
viszonyok kiemelését, a történelmi tények használatát a vélemény alátámasztásában, az időrend betartását, a
történelmi események logikájának betartását, valamint a megadott terjedelmi követelmények tiszteletben
tartását.