Ministerul Educației şi Cercetării

Ioan Mărculeț Manuela Popescu

Földrajz
Marius Lungu Cătălina Mărculeț

VIII. osztály

EDITURA DIDACTICĂ ȘI PEDAGOGICĂ S.A.

Acest manual este proprietatea Ministerului Educației și Cercetării.

Acest manual este aprobat prin Ordinul Ministrului Educației și Cercetării nr. 5703/07.10.2020
și este realizat în conformitate cu Programa școlară aprobată prin Ordinul Ministrului Educației Naționale
cu nr. 3393 din 28.02.2017.

116.111 - numărul de telefon de asistență pentru copii

 Ministerul Educației şi Cercetării

Ioan Mărculeț Manuela Popescu

Marius Lungu Cătălina Mărculeț

Földrajz VIII. osztály

EDITURA DIDACTICĂ ȘI PEDAGOGICĂ S.A.

 ACEST MANUAL A FOST FOLOSIT DE:
Numele elevului care Anul Starea manualului*
ANUL Clasa Școala
a primit manualul școlar la primire la returnare
1.

2.

3.

4.

* Starea manualului se va înscrie folosind termenii: nou, bun, îngrijit, nesatisfăcător, deteriorat.
Cadrele didactice vor controla dacă numele elevului este scris corect.
Elevii nu trebuie să facă niciun fel de însemnări pe manual.

Descrierea CIP a Bibliotecii Naţionale a României

Geografie: manual pentru clasa a VIII-a / Mărculeț Ioan, Lungu Marius, Popescu Manuela, Mărculeț Cătălina.
Bucureşti: Editura Didactică şi Pedagogică, 2020
ISBN 978-606-31-1272-0
I. Mărculeț, Ioan
II. Lungu, Marius
III. Popescu, Manuela
IV. Mărculeț, Cătălina
91
© E.D.P. 2020. Toate drepturile asupra acestei ediții sunt rezervate Editurii Didactice şi Pedagogice, București.
Orice preluare, parţială sau integrală, a textului sau a materialului grafic din această lucrare se face numai
cu acordul scris al editurii.
© Mărculeț Ioan, Lungu Marius, Popescu Manuela, Mărculeț Cătălina

EDITURA DIDACTICĂ ȘI PEDAGOGICĂ S.A. Comenzi pentru această lucrare se primesc:

Str. Spiru Haret nr. 12, sector 1, cod 010176, București * prin poștă, pe adresa editurii
Tel.: 021.315.38.20 * prin e-mail: comenzi@edituradp.ro
Tel./fax: 021.312.28.85 comercial@edituradp.ro
e-mail: office@edituradp.ro * prin telefon/fax: 021.315.73.98
www.edituradp.ro

Referent universitar: Lect. univ. dr. Mioara Clius – Facultatea de Geografie, Universitatea București
Referent preuniversitar: Prof. dr. Cristina Petre-Ghiță – Inspectoratul Școlar Județean Ilfov
Hărți: Marius Lungu
Fotografii: Marius Lungu, Ioan Mărculeț, Teodor Epure
Redactor: Oana Nistor
Copertă, concept grafic și tehnoredactare: Gabriela Dimitriu
Traducere: Jankó Szép Ildikó, Jankó Szép István Tamás
 Tartalom
Előszó......................................................................................... 5

1. Földrajzi helyzet .................................................................. 9

1. A földrajzi helyzet. Meghatározó tényezők és következményeik. Szomszédos
országok . .......................................................................................................... 10
2. Románia – kárpáti, dunai, fekete-tengeri és közép-európai ország .............. 13

2. Románia domborzata ....................................................... 15

1. A domborzat – általános jellemzők .............................................................. 16
2. Nagytájak . .................................................................................................... 18
3. A Keleti-Kárpátok........................................................................................... 20
4. A Déli-Kárpátok . ........................................................................................... 23
5. A Nyugati-Kárpátok....................................................................................... 25
6. Az Erdélyi-medence ...................................................................................... 28
7. A Szubkárpátok . ........................................................................................... 30
8. A Géta-hátság és a Mehádiai-fennsík ........................................................... 32
9. A Moldvai-hátság és a Dobrudzsai-fennsík ................................................... 34
10. A Nyugati-dombság és a Nyugati-alföld . ...................................................... 37
11. A Román-alföld ............................................................................................. 40
12. A Duna-delta és a Fekete-tenger kontinentális talapzata ............................. 42
13. Gyakorlati alkalmazások és esettanulmányok. Szelvények elemzése.
A környezeted domborzata. Veszélyes környezeti jelenségek a lakóhelyed
közelében- hogyan mérsékelhető hatásuk? Földrengések Romániában - mit
tegyünk, ha reng a föld? A domborzat szerepe a területrendezésben ......... 44
14. Ismétlés és témazáró..................................................................................... 47

3. Éghajlat, vizek, növényzet, állatvilág és talajok........... 49

• Éghajlat
1. Kialakító tényezők . ....................................................................................... 50
2. Éghajlati elemek ........................................................................................... 51
3. Területi éghajlati sajátságok (függőleges éghajlati övezetek és éghajlati
befolyások) ....................................................................................................... 54
• Vizek
4. A Duna .......................................................................................................... 55
5. A folyók . ....................................................................................................... 56
6. A tavak és a felszín alatti vizek ...................................................................... 58
7. A Fekete-tenger ............................................................................................ 60
8. Növényzet, állatvilág és talajok .................................................................... 61
9. Gyakorlati alkalmazások: mit tegyünk veszélyes légköri, vízügyi vagy biológiai
jelenségek idején?......................................................................................... 64
10. Ismétlés és témazáró . .................................................................................. 66
4. Népesség, települések és közigazgatási beosztás ....... 67
1. A népesség – elemei és demográfiai szerkezete . ......................................... 68
2. Falusi települések – fejlődés és területi különbségek . ................................. 71
3. Városi települések – fejlődés és jellemzők ................................................... 73
4. A főváros, Bukarest földrajzi bemutatása ..................................................... 76
5. Területi-közigazgatási szerkezet .................................................................... 78
6. Gyakorlati alkalmazások és esettanulmányok. Románia népességére
vonatkozó diagramok és térképek értelmezése. Néhány nagyváros
bemutatása . ................................................................................................. 80
7. Ismétlés és témazáró . .................................................................................. 83

5. Gazdasági tevékenységek ................................................ 85

• Mezőgazdaság
1. A mezőgazdasági földalap – lehetőségek és hasznosítás . ............................ 86
2. A mezőgazdasági térségek jellegzetességei .................................................. 88
3. Mezőgazdasági termékek feldolgozása – hagyomány és korszerűség .......... 90
• Természeti erőforrások és az ipar
4. A természeti erőforrások hasznosítása.......................................................... 92
5. Energetikai és villamosenergia-ipar............................................................... 94
6. Gépgyártás.................................................................................................... 97
• Szolgáltatások
7. Szállítás és közlekedési útvonalak . ............................................................... 99
8. A kereskedelem .......................................................................................... 101
9. A turizmus – erőforrás és gazdasági hasznosítás ........................................ 102
10. Gyakorlati alkalmazások és esettanulmányok: Gazdasági tevékenységek a
településeden és a megyédben. Az alternatív energiaforrások hasznosítása.
A megye turisztikai erőforrásai. A közlekedési útvonalak szerepe a gazdasági
fejlődésben ................................................................................................. 104
11. Ismétlés és témazáró . ................................................................................ 107

6. Földrajzi régiók és területfejlesztés ............................. 109

1. Regionális különbségek .............................................................................. 110
2. Természetföldrajzi régiók . .......................................................................... 112
3. Gyakorlati alkalmazások és esettanulmányok.
Az Erdélyi-medence földrajzi jellemzése .................................................... 113

7. A környezet jellemzői ..................................................... 115

1. A környezet minősége Romániában. Jelenkori tendenciák . ....................... 116
2. Erőforrások, népesség és a fenntartható fejlődés ...................................... 119

8. Románia Európában és a világban ............................... 121

1. Románia természeti és kulturális értékei . .................................................. 122
2. Románia az ENSZ, a NATO és az EU tagállama . .......................................... 125
Ismétlés és év végi felmérő................................................ 128
 Előszó
Újra elkezdődött az iskola, VIII. osztályos vagy,
és türelmetlenül várod az újabb kihívásokat.
A földrajz idén is az a tantárgy lesz, mely segít
megérteni az összetett világot, melyben élsz. Az
előző osztályokban a Földön zajló folyamatokat
és jelenségeket tanultad meg (természetföldrajz),
rádöbbentél a népesség változatosságára és arra,
hogy az emberi tevékenység miként módosította
a természeti környezetet (társadalomföldrajz), és
felfedezted a bolygó kontinenseit. Az ezekben az
években megszerzett információk segítenek neked
megismerni országod eredeti és egyedi jellegét,
mert a VIII. osztályos földrajz egy közelebbi és
általad jobban ismert világba vezet majd el:
Romániába. Alapként használd a IV. osztályban az
országod földrajzáról megtanultakat, melyekre új
ismereteket építhetsz!
A földrajz tankönyv nyolc egységből áll. Az első
egység az ország elhelyezkedéséről, a szomszédos
országokról és a kárpáti–dunai–fekete-tengeri
térség egyedi elemeiről nyújt ismereteket.
Hazánk természetföldrajzát mutatja be a
2. (A domborzat) és a 3. egység (Éghajlat,
vizek, növényzet, állatvilág és talajok). A
humánföldrajzot a 4. (Népesség, települések
és közigazgatási szerkezet) az 5. (Gazdasági
tevékenységek) és 6. (Földrajzi régiók és
területfejlesztés) egység során tanuljuk. Az utolsó
egységek további információkat szolgáltatnak:
A környezet jellemzői, Románia Európában és a
világban. A tankönyv szerkezete és tartalmának
rendszerezése segítenek neked a fogalmak
könnyebb megértésében és megjegyzésében. A
leckék szerkezete során egy útvonalat járhatsz
végig, mely az ismert tananyagra épülő Emlékezz!
és az új ismeretek megszerzésére buzdító Fedezd
fel! rovatokkal kezdődik. A grafikus ábrázolások
és a Dolgozz a térképen! rovat segítenek a lecke
tartalmának megértésében, ezt Jegyezd meg!
Használhatod a Fogalomtárat az ismeretlen
kifejezések megértéséhez és a Tudtad? rovatot
az új és érdekes dolgok megismeréséhez.
Egyedül vagy az osztálytársaiddal csoportban
Alkalmazd az ismereteidet, a Kutatás és Kihívás
pedig újabb megoldásokra sarkall. Az ismétlések
és értékelések a megszerzett kompetenciák
tesztelésére ösztönöznek. Ez az útvonal egy
utazásra hív: a Kárpátok bérceiről ereszkedj
egészen a Dunáig, mely múlt, jelen s jövendő,
hajózz el a Deltához és a tengerpartra, látogasd
meg a hegyvidéki falvakat és a középkori
városokat, majd sétálgass a főváros sugárútjain.
Ha az utazás végén több mindent tudsz az
országodról, ez azt jelenti, megértetted, hogy
Románia az otthonod, amit szeretned
és óvnod kell.
5
 A tankönyv bemutatása 1. EGYSÉG 2. EGYSÉG 3. EGYSÉG 4. EGYSÉG

A tankönyv
nyomtatott és digitális változatban is
Éghajlat, vizek, növényzet,
állatvilág és talajok
Románia domborzata
Éghajlat
1. A domborzat – általános jellemzők 1. Kialakító tényezők
2. Nagytájak 2. Éghajlati elemek Népesség, települések és
3. A Keleti-Kárpátok 3. Területi éghajlati sajátságok közigazgatási szerkezet
4. A Déli-Kárpátok Vizek 1. A népesség – elemei és
5. A Nyugati-Kárpátok demográfiai szerkezete

elérhető (megegyeznek, de a digitális változat

4. A Duna
6. Az Erdélyi-medence 2. Falusi települések – fejlődés
5. A folyók Az egység portfóliója
7. A Szubkárpátok 6. A tavak és a felszín alatti vizek Készíts egy mappát, az alábbi kijelentés és területi különbségek
a felszíni
8. A Géta-hátság és a Mehádiai-fennsík 7. A Fekete-tenger alátámasztására: „a felszín alatti és 3. Városi települések – fejlődés
A mappát
9. A Moldvai-hátság és a Dobrudzsai-fennsík A tanítási egység portfóliója Növényzet, állatvilág és talajok vizek nagyon fontosak hazánknak”. és jellemzők  Az egység portfóliója
–
10. A Nyugati-alföld és a Nyugati-dombság Készíts egy portfóliót Románia domborzatának a 3. egység tanulása során kell elkészíteni 4. A főváros, Bukarest földrajzi Csoportban készítsetek bemutatókat
a
8. Növényzet, állatvilág és talajok és talajok”
"legjeiről"! Az ismeretek gyűjtésekor
használj „Éghajlat, vizek, növényzet, állatvilág bemutatása hazánkban élő kisebbségekről és vallásokról,
Földrajzi helyzet 11. A Román-alföld 9. Gyakorlati alkalmazás: mit szóló (10-
szakcikkeket (tanulmányokat, enciklopédiákat, – és tartalmazza majd: a víz felhasználásáról használjatok informatikai eszközöket

tartalmaz multimédiás, interaktív tanulási

12. A Duna-delta és a Fekete-tenger és a képeket, 5. Területi-közigazgatási
1. A földrajzi helyzet. Meghatározó tényezők szótárakat), újságokat, online forrásokat tegyünk veszélyes légköri, jegyzetlapokat, vázlatos térképeket, 15 dia)! Dokumentálódjatok az internetről,
kontinentális talapzata szerkezet
és következményeik. Szomszédos országok saját vagy a családod fényképeit! vízügyi vagy biológiai ábrákat és a felhasznált irodalom jegyzékét. használjatok képeket (népviselet, templomok)!
13. Gyakorlati alkalmazások és majd, és 6. Gyakorlati alkalmazások és meg az
*Az osztály tanára értékelőlapot készít
majd, és jelenségek idején? *Az osztály tanára értékelőlapot készít *Az osztály tanára/tanárnője határozza
2. Románia – kárpáti, dunai, fekete-tengeri esettanulmányok meghatározza a bemutatásra szánt
időt. esettanulmányok. Néhány álló időt.
meghatározza a bemutatásra szánt
időt. Ismétlés és témazáró értékelési szempontokat és a rendelkezésre
és közép-európai ország 14. Ismétlés és témazáró nagyváros bemutatása
Ismétlés és témazáró

tevékenységeket is, ezek növelik a tankönyv

5. 6. 7. 8.
kognitív értékét).
EGYSÉG EGYSÉG EGYSÉG EGYSÉG

A tankönyv digitális formában elérhető a

www.manuale.edu.ro honlapon. Gazdasági tevékenységek
Mezőgazdaság
1. A mezőgazdasági földalap – lehetőségek
és hasznosítás
2. A mezőgazdasági térségek
jellegzetességei
3. Mezőgazdasági termékek feldolgozása –
hagyomány és korszerűség
Természeti erőforrások és az ipar
4. A természeti erőforrások hasznosítása
5. Energetikai és villamosenergia-ipar

A tankönyv 8 tanítási
6. Gépgyártás
Szolgáltatások
7. Szállítás és közlekedési útvonalak
8. A kereskedelem
9. A turizmus – erőforrás és gazdasági Az egység portfóliója
hasznosítás Az egység portfóliója Az osztály tanára/tanárnője
10. Gyakorlati alkalmazások és Egy osztálytársaddal együtt dokumentálódjatok vezetésével készítsetek elemzést
esettanulmányok: Gazdasági a következő ipari létesítményekről:
Vaskapu I. arról a fejlesztési régióról, ahol a ti
hőerőmű, településetek is található.
tevékenységek a településeden és a vízerőmű és hajózási rendszer, a Turceni-i Földrajzi régiók és területfejlesztés
egy Power Alkossatok négy csoportot:
a Cernanavodă-i atomerőmű! Készítsetek

egységből áll.
megyédben. Az alternatív energiaforrások
hasznosítása. A megye turisztikai
erőforrásai. A közlekedési útvonalak
szerepe a gazdasági fejlődésben
Ismétlés és témazáró
posztert, 1. Regionális különbségek Az I. csoport azonosítja az erősségeket, A környezet jellemzői
Point bemutatót (10‑15 dia/slide) vagy
melyben bemutatjátok ezeknek a létesítményeknek
a 2. Természetföldrajzi régiók a II. csoport a gyengeségeket, 1. A környezet minősége Románia Európában és a világban
3. Gyakorlati alkalmazások és esettanulmányok. a III. csoport a lehetőségeket, 1. Románia természeti és kulturális értékei
méreteit és építési időszakát! Romániában. Jelenkori tendenciák
meg az értékelési Egy régió földrajzi jellemzése a IV. csoport a veszélyeket. 2. Románia az ENSZ, a NATO és az EU
*Az osztály tanára/tanárnője határozza 2. Erőforrások, népesség és a
időt.
szempontokat és a rendelkezésre álló Ismétlés és témazáró fenntartható fejlődés tagállama

A tanítási egységek szerkezete

9 A Moldvai-hátság és a Dobrudzsai-
fennsík
Emlékezz!
• Hogyan alakulnak ki a
fennsíkok, hátságok? Mondj
rá példát!
Tudtad?
• Románia legnagyobb
kuesztája a Jászvásári-oldal.
Teljes szintkülönbsége
meghaladja a 120 m-t, hossza
pedig mintegy 100 km. A
két lépcsőből álló lejtős
oldalon földcsuszamlások
(suvadások), omlások
alakulnak ki.
 Jászvásári-oldal
• Figyeld meg, majd
jellemezd az alábbi képen
látható tájat.
 Barládi-dombvidék
34
5 VIZEK
A folyók
Ismétlés és témazáró Ismé tlés
FEDEZD FEL
FEDEZD FEL
és év végi felmé rő
• Tanulmányozd a Moldvai-hátság és a Dobrudzsai-fennsík térképét és
állapítsd meg: szomszédos tájaikat; főbb alegységeiket és legnagyobb
Emlékezz!
•Elemezd osztálytársaiddal a 2. ábrát (Románia – vízhálózat) és határoz-
a. Ismétlés
magasságukat. • Mi a vízhálózat?
• Mi az összefolyás?
zatok meg: öt folyót, melyek Románia területén közvetlenül belefolynak a
Dunába; öt folyót, melyek a Tiszába ömlenek.
a. Ismétlés
I Válaszd ki a helyes választ:
a A Moldvai-hátság • Mi a vízgyűjtő terület?
• Mi egy folyó forrása és 1. Románia legnagyobb lélekszámú kisebbsége:
torkolata?
JEGYEZD MEG a. magyarok b. romák c. törökök d. ukránok
JEGYEZD MEG A Kárpátok központi helyzetének köszönhetően Románia vízhálózata
2. Melyik Románia uralkodó vallása? I Magyarázd meg a következő szavakat és kifejezéseket: földrajzi régió, környezet,  bioszféra
a. ortodox b. görögkatolikus c. református d. római katolikus rezervátum és alternatív energia.
a. Földrajzi elhelyezkedése, határai és szomszédai sugaras szerkezetű. 3. Melyik az ország legkisebb népsűrűségű megyéje?
A Moldvai-hátság Románia északkeleti részén, a Szeret és a Prut völgye Tudtad? A folyók összesített hossza kb. 115.000 km, a leghosszabbak: a Maros, a a. Argeș b. Kovászna c. Tulcea d. Vaslui II Románia EU és NATO tagállam. Határozd meg ennek a státusznak két előnyét hazánk
között fekszik. Nyugaton a Bukovinai-Obcsinák és a Moldvai-Szubkárpátok • Nálunk a folyók vízhozama Prut, és az Olt. 4. Az ókori görögök által alapított város a Fekete-tenger partján:
számára!
határolják, délen pedig a Román-alföld. a hóolvadás miatt tavasszal Dunărea 1075
Duna 1075 a. Apulum b. Drobeta c. Napoca d. Tomis
5. Sinaia város uralkodó gazdasági profilja:
a legnagyobb, míg nyáron és Mureş 761
Maros 761 III Írj egy rövid szöveget a füzetedbe „Románia UNESCO Világörökségi Listán szereplő kulturális
b. Jellemzői télen közepes. Ősszel, a kevés Prut
Prut 742
742 a. ipari b. vasúti csomópont c. kikötő d. idegenforgalmi
A Moldvai-hátság Románia legnagyobb kiterjedésű hátsága. Északi Olt615
Olt 615 6. Kolozsvár és Konstanca közös jellemzője: értékei” címmel!
csapadék miatt, alacsony a
részének szerkezeti alapja az ősi Kelet-európai-tábla, míg déli része egy vízhozam. Siret 559
Szeret 559 a. lakosságuk kevesebb mint b. ókori városok c. tengeri kikötők d. ugyanaz a folyó
Ialomiţa 417
Jalomica 417 1. Bákó a. Bukarest-Ilfov
süllyedő területre települt. 100.000 fő szeli át őket IV Párosítsd a füzetben a
Someş 376
Szamos 376  1. ábra 2. Krassó-Szörény b. Központi
300-400 m magas domborzata üledékes kőzeteken fejlődött ki, melyek Argeş350
Argeş 350 A legjelentősebb a. Craiova megyéket (A) és a fejlesztési c. Északkeleti
északon idősebbek (homokkő, mészkő, agyag), déli részén pedig fiatalabbak Jiu
Zsil339
339 vízfolyások II Kösd össze az A oszlopban felsorolt 1. Argeș régiót, melynek részét képezik 3. Dâmboviţa
b. Foksány A d. Északnyugati B
(agyag, kavics, homok). A rétegek enyhén lejtenek dél, délkelet felé. A Buzău 302
Bodza 302 hossza (km) megyéket és a B oszlop megyeszékhelyeit. 2. Dolj (B), a megadott minta szerint: 4. Gorj
c. Pitești e. Délkeleti
hátság altalaja erőforrásokban szegény, területén a legfontosabb gazdasági ALKALMAZD Folyási irányuk és a fő gyűjtőfolyókhoz viszonyított helyzetük alapján A 3. Gorj B 8 – i. Egy fejlesztési régiónak 5. Hargita
d. Ploiești 6. Szilágy f. Dél – Munténia
tevékenység a mezőgazdaság. 1 Elemezd a mellékelt ábrát 4. Prahova a B oszlopból nincs párja az A
a folyókat hat vízrajzi csoportba oszthatjuk, amint a 2. ábrán, I-től VI-ig e. Târgoviște g. Délnyugati – Olténia
Az időnként elnyúló aszályok hatásának mérséklésére a folyókon számos (1. ábra), és írd le a füzetbe, oszlopban. 7. Vráncsa
számozva látható: 5. Vráncsa h. Nyugati
mesterséges tavat hoztak létre. A szántóföldi kultúrák (gabona, burgonya, csökkenő sorrendben, f. Zsilvásárhely
I. Az Északnyugati csoport fő gyűjtőfolyója a Tisza, mely megközelítőleg
cukorrépa) mellett jelen vannak a gyümölcs- és szőlőültetvények is (Cotnari, hosszúságuk alapján: III Egészítsd ki a következő kijelentéseket:
60 km hosszú határszakaszt képez Ukrajnával. Ide tartozik a Visó és az Iza, V A következő szöveg üres mezőit számok jelzik, keressétek meg az alábbi kifejezésjegyzékben a
Jászvásár, Huşi). a. az országunk területén eredő 1. A születési és a halálozási arány különbségét .... nevezzük.
melyek Románia területén ömlenek a Tiszába. számoknak megfelelő kifejezéseket:
hét leghosszabb folyót; II. A Nyugati csoportba azok a folyók tartoznak, melyek Magyarország 2. A legkisebb közigazgatási területi egység a ... .
c. Alegységei A hőerőművek a villanyáram előállításához nyersanyagként …1… használnak. Románia legnagyobb
b. a Románia területén kívül területén folynak bele a Tiszába, jelentősebbek: a Szamos – a Nagy-Szamos 3. A ... a lakosságszám és az általuk lakott terület aránya.
Kőzeteinek különböző ellenállósága alapján a következő három részre eredő három leghosszabb folyót. 4. A leggyérebben lakott felszínforma a .... hőerőműve…2… található. Hazánk legnagyobb vízerőműve a …3…, amit a …4… folyón építettek.
és a Kis-Szamos egyesüléséből jön létre, Berettyó, Sebes-Körös, Fekete-Körös, Az egyetlen …5… hazánkban Cernavodă-n található. Románia legnagyobb szélerőmű parkját …6…
oszthatjuk: 5. Románia legnagyobb tengerparti városa ... .
Fehér-Körös, Maros (a leghosszabb) és a Béga. megyében létesítették.
 A Szucsávai-dombvidék a terület északnyugati részén fekszik, durvább
kőzetek építik fel. Magassága 450-600 m között alakul (688 m a Ciungi- III. A Délnyugati csoport a Bánság folyói (Temes, Karas, Néra és Cserna), IV Töltsd ki az alábbi táblázat hiányzó mezőit: Kifejezések jegyzéke: Argeș, fosszilis tüzelőanyag, Konstanca, szélerőmű, Duna, színesfémérc,
domb) és dombhátak, medencék (Radóci), széles völgyek (Szeret, Szucsáva) közvetlenül a Dunába ömlenek. atomerőmű, Karácsonkő, Vaskapu I., Temes, Turceni, Vidraru.
IV. A Déli csoport a Duna baloldali mellékfolyóit tartalmazza a Cserna szám A megye A történelmi tartomány, Megyeszékhely A folyó, mely
alkotják. A Szerettől nyugatra találjuk a Falticséni-fennsíkot és a Dragomirna- neve melynek része keresztülszeli a várost
dombságot, míg attól keletre a Botoşani-dombságot (Bour és Dealu Mare- és a Szeret torkolata között: Zsil, Olt (ezen találjuk a legtöbb vízerőművet), VI Készíts a füzetedbe egy ábrát az alábbi modell alapján, melyben hasonlítsd össze földrajzi
Vedea, Argeș, Jalomica stb. 1 Argeș Pitești
dombság stb.). 2 Körösvidék Sebes-Körös szempontból a Nugyati-dombságot a Szubkárpátokkal.
 A Moldvai-mezőség (vagy Jijia-alföld) a nagytáj északkeleti részét V. A Keleti csoport a Szeret és a Prut vízgyűjtőjének folyóiból áll. A Szeret
 A Maros Arad előtt az Erdős-Kárpátokból ered (Ukrajna) és Galactól délre ömlik a Dunába. Ez a 3 Dolj Olténia Az összehasonlításhoz vedd figyelembe: a domborzati tagozódást; az éghajlati befolyásokat; a
foglalja el. Puhább kőzetekből épül fel, ezért csak néhol lépi túl a 200 m-es 4 Hargita Csíkszereda folyócsoportokat, folyásuk iránya és gyűjtőfolyójuk alapján; a növényzeti övezeteket/szinteket;
magasságot (265 m, Cozancea-domb). Dombhátai elnyúltak és lankásak, legbővizűbb belső folyó (222 m3/s) és a Keleti-Kárpátokból kelet felé folyó
5 Moldva Szucsáva a talajosztályokat és típusokat; az altalajkincseket; a földalap szerkezetében uralkodó területek
ezeket délkeleti irányú, párhuzamos völgyek választják el. vizeket gyűjti össze (Moldva, Beszterce, Bodza stb.). A Prut szintén az Erdős-
Kárpátokból ered, határfolyó mind Ukrajnával (egy kis szakaszon), mind típusait; a szállítástípusokat; a turizmus típusait.
 A Barládi-dombvidék a nagytáj déli részén fekszik. Északon magasabb V Az utóbbi évtizedekben a fiatal (0-14 éves) generáció számának csökkenését és az idős generáció (65
(400-500 m), déli része alacsonyabb (250-300 m). Az alacsonyabb Moldvai- pedig Moldovával (legnagyobb részén). Legfontosabb mellékfolyója a Jijia.
év felettiek) lélekszámának gyarapodását figyelhetjük meg.
mezőség felé egy meredek lépcsővel szakad le, melynek neve Jászvásári-oldal. VI. A Délkeleti, vagy a dobrudzsai folyók csoportja rövid, kis hozamú domb
a. nevezd meg a leírt jelenséget; b. nevezd meg a jelenség két kiváltó okát.
A Barlád folyó kanyargós völgye a fennsíkot négy részre osztja: a Moldvai- folyókból áll, melyek nyáron gyakran kiszáradnak. A legtöbb a Fekete-tenger NYUGATI-
SZUBKÁRPÁTOK
központi-fennsík, a Tutovai-dombvidék, a Fălciu-dombság és a Covurlui-  A Bigéri-vízesés partján sorakozó tavakba ömlik: a Casimcea a Tașaul-tóba, a Telița és a Taița VI Jelöld meg a településed térképén: a polgármesteri hivatalt, a postahivatalt, a rendőrőrsöt, egy bankot, DOMBSÁG
halomvidék. (Bánsági-hegyek) a Babadag-tóba stb. az iskolát, az orvosi rendelőt. Az ezekben zajló munka melyik szektorhoz tartozik? Melyik a településed
56 igazgatásának legfontosabb intézménye? 83 128

Ismeretközlő leckék Ismétlés és témazáró / év végi felmérő

Jelmagyarázat
BOTOȘANI Megye neve Dolgozz a

Tartalmak FEDEZD FEL! l JEGYEZD MEG! l ALKALMAZD! l Emlékezz! l Tudtad? l Kutatás l Dolgozz a
Főváros

l térképen Botoșani Megyeközpont

Megyehatár
Országhatár  Azonosítsd a térképen, hogy

ÉGHAJLAT
2 Éghajlati elemek térképen! l Csoportmunka l Fogalomtár l Esettanulmány l Kihívás l Vita l Portfólió
melyik megyében élsz és mi
ennek megyeközpontja!

2 ÉGHAJLAT
 Sorold fel a szomszéd
megyéket!
Emlékezz!  Padtársaddal együtt járd

99veszélyes
Éghajlati elemek be képzeletben Románia Gyakorlati alkalmazások: mit tegyünk
FEDEZD FEL
 Mi a hőmérséklet? És a
Emlékezz!
csapadék?
közigazgatási térképét! Gyakorlati alkalmazások:
légköri, vízügyi vagy mit tegyünk
biológiai
 Az alpesi övezet állatvilága szegényebb, mégis élőhelyet talál itt a zerge Kövessétek a 450-os

99jelenségek
veszélyes légköri, vízügyi
 A lenti szöveg és a térkép információi alapján indokold meg, miért mutat  Milyen szelek uralkodnak a
 Mi a hőmérséklet? És a és a sas. szélességi kört és a 250-os Gyakorlati alkalmazások:
idején? mitvagy biológiai
tegyünk
FEDEZD FEL eltéréseket a hőmérséklet és a csapadék eloszlása Románia
jelentős területi mérsékelt égövben?
csapadék?  Az ország délnyugati részén a szubmediterrán éghajlati befolyás megfelelő
ÉGHAJLAT
Jelmagyarázat
délkört, soroljátok fel az veszélyes
jelenségeklégköri, vízügyi vagy biológiai
idején?
2
 területén.
A lenti szöveg és a térkép információi alapján indokold meg, miért mutat  Milyen szelek uralkodnak a életkörülményeket teremt a teknősöknek,
 Az alpesi szarvasviperának,
övezet állatvilága skorpió fajoknak
szegényebb, mégis élőhelyet talál itt a zerge BOTOȘANI Megye neve
Főváros
Dolgozz
érintett a és azok
megyéket
Gyakorlati alkalmazások: mit tegyünk
Azonosítsd
jelentősterületi az országban
eltéréseket uralkodó szeleket.
a hőmérséklet és a csapadék eloszlása Románia
Éghajlati elemek
mérsékelt égövben? stb. Az ártéri ligeterdők
a vándormadár. A delta
és főleg a Duna-delta igen gazdag madárfajokban, sok
és a sas.
 Azaország
madarakdélnyugati részén a szubmediterrán
paradicsoma, jellegzeteséghajlati
fajai: befolyás
pelikán,megfelelő
kis
Botoșani Megyeközpont
Megyehatár
térképen
megyeközpontját.
 Azonosítsd a térképen,
jelenségek idején? veszélyes
FEDEZDlégköri,
FEL vízügyi vagy biológiai
területén. 250 hogy Emlékezz!
Emlékezz! életkörülményeket teremt a teknősöknek, szarvasviperának, skorpió fajoknak
kócsag, kormorán, stb.
hattyú, gólya
Az ártéri stb. és főleg a Duna-delta igen gazdag madárfajokban, sok
ligeterdők
Országhatár
melyik megyében élsz és mi jelenségek idején?
• Olvasd el az alábbiFEL
FEDEZD szöveget és határozd meg, hogyan tudsz védekezni a
Azonosítsd az országban
 JEGYEZD MEG uralkodó szeleket.  A folyók és aa vándormadár.
síkvidéki tavak gazdagok
a madarakkülönböző halfajokban: harcsa, ennek megyeközpontja! veszélyes légköri jelenségek vagy árvíz idején.  Mit tehetsz árvízkor?  Vagy
Tudtad?
 Mi a hőmérséklet? És a A delta paradicsoma, jellegzetes fajai: pelikán, kis
 Sorold fel a szomszéd
• Mely légköri jelenségek
Emlékezz! FEDEZD FEL
FEDEZD FEL csapadék? ponty, csuka stb. A Dunában élnek még tokfélék: viza, vágótok, kecsege stb. A
kócsag, kormorán, hattyú, gólya stb. okozhatnak az embereknek ha megmar
FEDEZD •egy
Olvasd
FELel az alábbi szöveget és határozd meg, hogyan tudsz védekezni a
mérgeskígyó?
1. A levegő hőmérséklete dombvidékek és fennsíkok A folyók
vizeibenés a él
síkvidéki
a márna,tavak gazdagok különböző
a domolykó stb, míghalfajokban:
a hegyvidéki harcsa,  2.ábra Románia – közigazgatási felosztás megyéket!
anyagiEmlékezz!
károkat?
• Mely légköri jelenségek • Olvasd ellégköri
veszélyes az alábbi szöveget ésvagy
jelenségek határozd
árvízmeg, hogyan
idején.  Mittudsz védekezni
tehetsz a
árvízkor?  Vagy
JEGYEZD MEG  A lenti szöveg és a térkép információi alapján indokold meg, miért mutat A léghőmérséklet
 Milyen szelek uralkodnak a
ponty, csuka stb. A Dunában élnek még tokfélék: viza, vágótok, kecsege stb. A  Padtársaddal együtt járd Emlékezz!
Az éghajlat alapvető eleme, jellemzésére több mennyiséget is használnak, Tudtad?
földrajzimérsékelt égövben?
eloszlásának jobb vizekben a pisztráng, pénzes pér stb. vizeiben él a márna, a domolykó stb, míg a hegyvidéki • Miért alakulnak
• Mely légköriki áradások? • Olvasd el az alábbi szöveget és határozd meg, hogyan tudsz védekezni a
veszélyes légköriegy jelenségek vagy árvíz idején.  Mit tehetsz árvízkor?  Vagy
jelentős területi eltéréseket a hőmérséklet és a csapadék eloszlása Románia be képzeletben Románia okozhatnak azjelenségek
embereknek ha megmar mérgeskígyó?
ezek közül a legfontosabbak: évi középhőmérséklet, a szélsőséges hónapok
területén. szemléltetése érdekében
dombvidékek és fennsíkok
vizekben a pisztráng, pénzes pér stb.
 Pelikánok a Duna-deltában közigazgatási térképét!
anyagi
• Mely légköri jelenségek
okozhatnak az embereknek
károkat?
Mit
ha
tegyünk
veszélyes
ha megmar
a veszélyes
légköri jelenségek
egymérgeskígyó?
mérgeskígyó?
légköri
vagy árvíz idején. jelenségek
 Mit tehetsz árvízkor?  Vagy
1.(január,
A levegő
július)hőmérséklete
átlaghőmérséklete,
 Azonosítsd hőmérsékleti amplitúdó stb. A léghőmérséklet
 használják az izotermás (az ALKALMAZD
 Pelikánok a Duna-deltában ALKALMAZD 450 Kövessétek a 450-os okozhatnak az embereknek megmar egy
idején?
Az éghajlat
 Az évialapvető
az országban uralkodó
eleme, jellemzésére
középhőmérséklet
szeleket.
többeloszlása
országon belüli mennyiséget is különbségeket
területi használnak, szélességi kört és a 250-os Alább•anyagi
Miért károkat?
alakulnak
anyagi károkat?
két szélsőséges ki áradások?
aa
ezek mutat:
közül délről
a legfontosabbak: évi középhőmérséklet, a szögének
szélsőséges hónapok
földrajzi
azonos eloszlásának
hőmérsékleti jobb értékeket ALKALMAZD Kutatás Az 1. ábra alapján számold ki, átlagosan hány faluból áll egy község! délkört, soroljátok fel az • Miért•alakulnak ki áradások?
Miért alakulnak
időjárási jelenség ki áradások?
MitMEG tegyünk Mit tegyünk veszélyes légköri jelenségek
veszélyes légköri jelenségek
észak felé csökken,
JEGYEZD
a napsugárzás beesési
MEG amplitúdó
csökkenésével. összekötő vonalak)
szemléltetése érdekébenéghajlati 2 Milyen állatfajok (A) jellemzők a növénytársulási típusokra (B)? Írd le a
2 Milyen állatfajok (A) jellemzők a növénytársulási típusokra (B)? Írd le a
Kutatás 1
érintett megyéket és azok következményei láthatók. JEGYEZD a Mit tegyünk veszélyes légköri jelenségek
Így július)
(január, a Dunaátlaghőmérséklete,
árterületén az évi hőmérsékleti
középhőmérséklet stb. a 11oC-ot, míg a
meghaladja Tudtad?
térképeket.
használják az izotermás (az füzetedbe a következő minta
füzetedbe alapján: minta
a következő 5-e. alapján: 5-e.  „A sakál
 „A sakálaaBánság lakói
Bánság lakói 2 Gyűjts információkat több forrásból (internet, enciklopédiák, atlaszok megyeközpontját. Tájékozódj
Alább ezekről
két
Alább a szélsőséges
szélsőséges
két
idején?
idején? idején?
Moldvai-mezőség északi részén
Az évi középhőmérséklet 8,5 C. belüli eloszlása területi különbségeket
országono
 Románia abszolút értékeket 250 Alább két szélsőséges Az időjárási jelenségek bekövetkezésének módja, intenzitása vagy sebessége
1. A levegő hőmérséklete azonos hőmérsékleti
1. zerge 1. zerge a. alpesi legelő számára
számáraszinte
szinte ismeretlen állat és határozd meg a legnagyobb közigazgatási területi egységeket más
ismeretlen állat
stb.) jelenségekről!
időjárási jelenség
időjárási jelenség
jelenség
Az évi
mutat: délről középhőmérséklet
észak felé csökken, a a tengerszint
napsugárzás feletti
beesési magassággal
szögének is csökken:
csökkenésével. az  A léghőmérséklet a. alpesi legelő időjárási láthatók. negatív,JEGYEZD
vagy akár MEG katasztrofális hatással is bírhat. Románia területén ilyen
11 oC az
Az éghajlat alapvető eleme, jellemzésére több mennyiséget is használnak,
0 oC-ra 2000évi
hőmérsékleti
összekötő maximuma
vonalak)
földrajzi éghajlati
eloszlásának jobb voltvolt
kb.kb.1010évvel
évvel ezelőttig,
ezelőttig, következményei
következmén yei láthatók.
láthatók.
ei ezekről JEGYEZD MEG JEGYEZD MEG
Így aelőbb
Dunaemlített feletti értékről m-en. A 2000am11feletti területek mikor az első példányok országokban, például: Moldova, Olaszország és Spanyolország. következmény
2. hörcsög a
árterületén éviközül
középhőmérséklet meghaladja C-ot, míg a hónapok b. tűlevelűb.erdő
tűlevelű erdő Tájékozódj
o
ezek a legfontosabbak: középhőmérséklet, a szélsőséges 44,5 o
C,
térképeket. melyet a
szemléltetése Brăila melletti
érdekében 2. hörcsögA B ezekrőla a veszélyes jelenségek
Az időjárási a: vihar,
jelenségek felhőszakadás,
bekövetkezésének jégeső,
módja, villámcsapás,
intenzitása vagy hóvihar, ónos
sebessége
évi középhőmérséklete negatív. A c. lombhullató erdő B
mikor az első példányok  2.ábra Románia – közigazgatási felosztás Tájékozódj
Tájékozódj ezekről
jelenségekről!
Az időjárási jelenségek bekövetkezésének módja, intenzitása vagy sebessége
Moldvai-mezőség északi (január,
részén július)
8,5oC.átlaghőmérséklete, hőmérsékleti amplitúdóJelmagyarázat
stb.
 Ion Sionhasználják
állomáson mértek, (az
az izotermás 3. vaddisznó megjelentek. [...] A vadászok
3 Hol találkozol leggyakrabban a megyék nevének rövidítésével? eső, köd, Az időjárási
hőhullám
negatív, vagy ésjelenségek
akár az utóbbi bekövetkezésének
időben
katasztrofális is bírhat.módja,
a tornádó.
hatással Romániaintenzitása
területén vagy sebessége
ilyen
 Az évi középhőmérséklet országon belüli eloszlása területi különbségeket Románia abszolút 3. vaddisznó 4. hiúz c. lombhullató erdő megjelentek. [...]hogy
A vadászok jelenségekről!l!
jelenségekrő
Az évi középhőmérséklet a tengerszint
mutat: délről észak
feletti magassággal is csökken:
felé csökken, a napsugárzás beesési szögének>11°C
az
csökkenésével.
azonos hőmérsékleti
1951. augusztus
hőmérsékleti 10-én. értékeket
maximuma d. sztyepp megerősítették, a sakálok negatív,
veszélyes
negatív,
Országunkban vagy vagy
jelenségek
aakár akár
a: vihar,katasztrofális
felhőszakadás,
katasztrofális
leggyakrabban hatással
kialakuló hatással
jégeső, bírhat.
időjárási isszélsőségek
isvillámcsapás, bírhat.
hóvihar,Románia
Románia a hőhullá-területén
ónos
területén ilyen ilyen
összekötő vonalak) éghajlati 4. hiúz d. sztyepp megerősítették,
kezdenek komolyhogy a sakálok
veszélyforrást ALKALMAZD
4 Sorold fel a történelmi tartományokat alkotó megyéket! eső, köd, hőhullám és aza: utóbbi
előbb említett 11 oC feletti Ígyértékről 0 oC-ra 2000
a Duna árterületén m-en.
az évi A 2000 m feletti
középhőmérséklet területek
meghaladja 10°a- 11
11°C
o
C-ot, míg44,5 o abszolút hőmérsékleti
a AzC, melyet a Brăila
térképeket. melletti 3 Még a múlt század 50-es éveiben elkezdődött a bölények visszatelepí- jelenteni...” (adev.ro/pbccfo)
450
mok veszélyes
veszélyes
(kánikula) jelenségek
és ajelenségek
viharok. a:időben
vihar, a tornádó. jégeső, villámcsapás, hóvihar, ónos
felhőszakadás,
vihar, felhőszakadás, jégeső, villámcsapás, hóvihar, ónos
évi középhőmérséklete negatív. 6° - 10°C
minimumot -38,5 C-ot, kezdenek komoly veszélyforrást Országunkban a leggyakrabban kialakuló időjárási szélsőségek a hőhullá-
eső, köd, hőhullám ésegész
azés utóbbi időbenidőbena tornádó.
o
Moldvai-mezőség északi részén 8,5oC. Viharok Románia területén kialakulhatnak és néhány percestől
0° - 6°C Ion Sion állomáson mértek,
Románia abszolút 3 Még a múlt tésének
századfolyamata az országba,
50-es éveiben rezervátumok
elkezdődött létrehozásával.
a bölények Állíts össze egy
visszatelepí-  Tájékozódj több forrásból és 5 Állíts össze a saját megyédről egy számold
1 Az 1. ábra alapján népszerűsítő szórólapot,
ki, átlagosan hány faluból ebben írd
áll egy község! mokeső, köd,
(kánikula) hőhullám
és a viharok. az utóbbi a tornádó.
Az évi középhőmérséklet a tengerszint feletti magassággal <0°C is csökken: azBotfaluban jelenteni...” (adev.ro/pbccfo)
Gyűjts információkat több forrásból (internet, enciklopédiák, atlaszok  Craiova – Közigazgatási palota
Jelmagyarázat mérték, a
hőmérsékleti
1951. augusztus maximuma
10-én. projektet „A bölények Romániában" címmel! több órányi Országunkban
hosszúságúak a leggyakrabban
lehetnek. Viharok kialakuló
esetén időjárási
jó betartani szélsőségek
apercestől a hőhullá-a hőhullá-
következőket:
előbb említett 11 oC feletti értékről 0 oC-ra 2000 m-en. A 2000 m feletti területek
Meteorológiai
>11°C
Háromszéki-Barcasági-
44,5oC, melyet a Brăila melletti tésének folyamata az országba, rezervátumok létrehozásával. Állíts össze egy  Tájékozódj többfajokkal le és
forrásból a legfontosabb természeti jellemzőit, sorold fel legfontosabb városait és
tudd meg: honnan származik 2 Országunkban
 Viharok Románia a leggyakrabban
egész területén kialakuló
kialakulhatnak időjárási
és néhány szélsőségek
évi középhőmérséklete negatív. 10°állomás
- 11°C  Az abszolút hőmérsékleti a sakál; milyen stb.) és határozd meg a legnagyobb közigazgatási területi egységeket más mok
több (kánikula)
•függeszd fel a
órányi és a viharok.
szabadtéri
hosszúságúak tennivalóidat
lehetnek. Viharok és húzódj
esetén be egy
jó betartani épületbe;
a következőket:•az utolsó
6° - 10°C Ion Sion 1942.
medencében, állomáson mértek,
január projektet „A bölényekcRomániában"
Talajokcímmel! tudd meg:
rokon; honnan községeit és szerkessz bele
származik
okoz "komoly képet a legfontosabb látnivalókról! mok (kánikula) és atennivalóidat
viharok. és húzódj be egy épületbe; •az utolsó
minimumot
Jelmagyarázat
-38,5oC-ot,  Az alpesi övezet állatvilága szegényebb, mégis élőhelyet talál itt
miért
a milyen
zerge
országokban, például: Moldova, Olaszország és Spanyolország. villámcsapás  Viharok
•függeszd fel a még
után Románia
szabadtéri
fél óráig egész
ne menj területén
a szabadba; kialakulhatnak és néhány vagy,
•ha a természetben percestől
0° - 6°C >11°C 25-én. 1951. augusztus 10-én. problémát”;
a sakál; fajokkal hol  Viharok
villámcsapás után Románia egész területén •ha akialakulhatnak és néhány percestől
demég fél óráig ne menj aViharok
szabadba; természetben
jó betartanivagy,
Romániában
<0°C Botfaluban  Azmérték, a
abszolút hőmérsékleti 3 Hol találkozol leggyakrabban a megyék nevének rövidítésével? keress több órányi hosszúságúak
menedéket, kerüld el alehetnek.
magányos, magas esetén
fákat. a következőket:
10° - 11°C
Meteorológiai 6° - 10°C és a sas.
c Talajok
JEGYEZD MEG jelent még meg?
rokon; miért okoz "komoly
Jelmagyarázat  Bukarest, 1954.02.3 több
keress órányi
menedéket, hosszúságúak
de kerüld el a magányos,lehetnek. magasViharokfákat. esetén jó betartani a következőket:
állomás
minimumot -38,5oC-ot,
0° - 6°C Háromszéki-Barcasági-
 Az ország délnyugati részén a szubmediterrán éghajlati befolyás megfelelő
4 Sorold fel a történelmi tartományokat alkotó megyéket!
BÁNSÁG Történelmi tartomány  Bukarest, 1954.02.3 •függeszd
Hőhullámok fel a nyáron
 Hőhullámok
szabadtéri
nyáronalakulnak
tennivalóidat
alakulnak ki, ki,főleg
főlegazésaz húzódj
ország
ország
bedéli,
egydélkeleti
épületbe; •az utolsó
részén,részén,
<0°C
medencében,Botfaluban mérték, a
1942. január A talajtípusok elterjedése több tényezőhöz is szorosan kapcsolódik: problémát”; Romániában hol 5 Állíts össze a saját megyédről egy népszerűsítőBukarest
szórólapot, ebben írd a•függeszd
mikorvillámcsapás
mikor levegő
a levegő
fel
után amég
hőmérséklete szabadtéri
hőmérséklete fél óráig tennivalóidat
ne
meghaladja
meghaladja menj a35°C-ot.
szabadba;
a a35°C-ot.
ésdéli,Az
Az emberi
délkeleti
húzódj
•ha a be
emberi egy épületbe;
természetben
szervezetet
szervezetet vagy,•az utolsó
életkörülményeket
domborzat, kőzet, teremt a teknősöknek, szarvasviperának, skorpió fajoknak
Meteorológiai
Háromszéki-Barcasági-  Craiova – Közigazgatási palota
állomás
25-én. medencében, 1942. január JEGYEZD MEG éghajlat, növényzet stb. jelent még meg? le a legfontosabb természeti jellemzőit, sorold Megyenév városait és
fel legfontosabb
BOTOȘANI
megterhelő villámcsapás
keress menedéket,
megterhelő hatását
hatását után
de még
kerüld
csökkenthetjük, fél
el
csökkenthetjük, haa óráig
magányos,
haelég ne menjmagas
elégfolyadékot a
folyadékot szabadba;
fákat.
iszunk,iszunk, •ha a természetben
ha fejünket
ha fejünket vagy,
stb. Az ártéri
Románialigeterdők és főleg
legelterjedtebb a Duna-delta
talajosztályai igen
és talajtípusai gazdag madárfajokban, sok
 Magyarázd meg, hogy
a következők: Megyehatár
községeit és szerkessz bele képet a legfontosabb látnivalókról!
 Bukarest, 1954.02.3
keress menedéket,
 Hőhullámok nyárondeakerüld
aalakulnak el anapsugárzás
magányos,
ki, főleg azellen, magas
ország stb. déli,fákat.
délkeleti részén,
25-én.
 A mezőségi talajok, legismertebb talajtípusa a csernozjom, a legtermé- miért a legtermékenyebb
 Bukarest, 1954.02.3 világos színű
világos fejfedővel
színű fejfedővel védjük
védjük közvetlen
közvetlen napsugárzás ellen, stb.
a vándormadár.
A talajtípusok elterjedése A delta
több aatényezőhöz
madarak paradicsoma,
is szorosan jellegzetes fajai: pelikán, kis legsűrűbben Országhatár
kenyebbek. Dobrudzsa, Román-alföld (keleti részének), akapcsolódik:
Nyugati-alföld stb. talajú területek Jelmagyarázat mikor alevegő Hőhullámok hőmérséklete nyáronmeghaladja
alakulnak aki,35°C-ot. főleg az Azország
emberidéli,szervezetet
délkeleti részén,
Dolgozz a kócsag,
domborzat, kőzet, kormorán,
éghajlat,
jelentős területeit hattyú,
növényzet stb.gólya stb.
borítják. lakottak! Csoportprojekt
megterhelő hatását hőmérséklete
csökkenthetjük, meghaladja ha elég folyadékot iszunk,
 A folyók és a síkvidéki tavak (erdőtalajok)
gazdagok különböző a  Magyarázd
halfajokban: harcsa,meg, hogy
BÁNSÁG Történelmi tartomány
 Nagyvárad – Városháza Csoportprojekt
mikor a levegő a 35°C-ot. Azhaemberi
fejünketszervezetet
Románia legelterjedtebb talajosztályai
 Az agyagbemosódásos és talajok
talajtípusai a következők:
az Erdélyi-medence, Bukarest
világos színű fejfedővel védjük a közvetlen napsugárzás ellen, stb. iszunk, ha fejünket
térképen  A mezőségi Moldvai-hátság,
ponty,talajok,
csuka stb. Aa Dunában
Nyugati-dombság
legismertebb élnek stb.még
talajtípusa kiterjedt területein
tokfélék:
a csernozjom, afordulnak
viza, vágótok,
legtermé- miért a stb.
elő. kecsege legtermékenyebb
A
BOTOȘANI Megyenév
Megyehatár

 Alkossatok
Alkossatok
megterhelő
jelenség: négy
négyhatását
köd, ónos
csapatot,
csapatot,
mindegyiknek
csökkenthetjük,
mindegyiknek
eső, tornádó,
fog jutni
hóvihar. fog
egy szélsőséges
ha
jutni
Mindegyik
elég
egycsapat
időjárási
folyadékot
szélsőséges
információt időjárási
 Barna erdőtalajok a Szubkárpátok magasabb dombjain és az alacsonyabb talajú területek legsűrűbben világos színű fejfedővel védjük aaközvetlen napsugárzás ellen, stb.
kenyebbek. Dobrudzsa,
dombvidékek a Román-alföld
és elő. (keleti
fennsíkok vizeibenrészének),
él a márna, a Nyugati-alföld
a domolykóstb. stb, míg a hegyvidéki
Országhatár
jelenség:
gyűjt köd, ónoskialakulásáról,
a jelenség eső, tornádó, hóvihar.
hatásairól, Mindegyik
leginkább érintett csapat információt
területekről,
Tanulmányozd
Dolgozz Dolgozza mellékelt
a a jelentős területeit
hegyekben
borítják.
fordulnak lakottak! Fogalomtár  Făcăeni tornádó után Csoportprojekt
gyűjt illetve a saját és környezeted védelmét szolgáló intézkedésekről. Kutatásotok
térképet (1. ábra) és írd vizekben aKilúgzott
pisztráng, pénzes
talajok, pér stb.
a magasabb hegyvidékekre jellemző, alacsony termé-  Nagyvárad – Városháza
2002.07.12 a jelenség kialakulásáról, hatásairól, a leginkább érintett területekről,
térképen  Az agyagbemosódásos
kenységű talajok.talajok (erdőtalajok) az Erdélyi-medence, a  Pelikánok a Duna-deltában  Făcăeni tornádó után eredményét
térképen
le a füzetedbe az évi illetve saját és röviden
Csoportprojekt
aAlkossatok négymutassátok
környezeted csapatot, be
védelmét a teljes osztályközösségnek.
mindegyiknek fog jutni egy szélsőséges
szolgáló intézkedésekről. Kutatásotokidőjárási
Moldvai-hátság, a Nyugati-dombság stb. kiterjedt területein fordulnak elő. kormányforma – egy ország 2002.07.12 jelenség:röviden
köd, ónos eső, tornádó, hóvihar. Mindegyik csapat információt
középhőmérsékletet
Tanulmányozd aa: mellékelt ALKALMAZD
AKALMAZD Fogalomtár eredményét mutassátok be a teljes osztályközösségnek.
 Barna erdőtalajok a Szubkárpátok magasabb dombjain és az alacsonyabb igazgatási rendszerének gyűjt Alkossatok négy csapatot, mindegyiknek
a jelenség kialakulásáról, hatásairól, a leginkább érintett területekről, fog jutni egy szélsőséges időjárási
 1. ábra Románia – az évi középhőmérséklet földrajzi eloszlása
 Nyugati-alföldön;
térképeta(1.
Tanulmányozd ábra) és írd
mellékelt
Kutatás EDETTANULMÁNY
le a füzetedbe az évi hegyekben fordulnak elő.
4 Tanulmányozd a mellékelt ábrát (Talajszelvények) és válaszolj a következő
2 Milyen állatfajok (A) jellemzők a növénytársulási típusokra (B)? Írd le a formája
kormányforma – egy ország  Făcăeni tornádó után jelenség:
illetve a saját köd,
és ónos eső,
környezeted tornádó, hóvihar. Mindegyik csapat információt
 Dobrudzsai-fennsíkon;
térképet (1. ábra) és írd igazgatási rendszerének
köztársaság – államforma, 2002.07.12  Milyen gyakran fordulnak elő védelmét szolgáló
időjárási szélsőségek aintézkedésekről.
te környezetedben?Kutatásotok
 Kilúgzott talajok,
aa következő
magasabb hegyvidékekre
minta alapján:jellemző, alacsony
középhőmérsékletet a: kérdésekre: Melyik talajosztály jellemző a dombságok, fennsíkoktermé-
területére? EDETTANULMÁNY
 A szélsőséges hónapok (január, leaGéta-Szubkárpátokban;
füzetedbe az évi füzetedbe 5-e.  „A sakál a Bánság lakói formája A gyűjt
eredményét a jelenség
rossz időt aröviden kialakulásáról,
mutassátok
meteorológusok három beszínkódhatásairól,
a teljes használatával a leginkább
osztályközösségnek. jelzik (sárga,érintett területekről,
 1. ábra Romániajúlius)
– az évi átlaghőmérséklete
középhőmérséklet földrajzidomborzati
eloszlása  Nyugati-alföldön;
 Erdélyi-szigethegységben; kenységű talajok. Melyik a legtermékenyebb? Melyik a legkevésbé termékeny? a b c melyben a hatalmat gyakorló  Făcăeni tornádó után
egységenként mutat eltérést. Januárban kizárólag a tengerpart déli részén pozitív középhőmérsékletet a:
 Dobrudzsai-fennsíkon; számára szinte ismeretlen állat köztársaság – államforma,
 Milyenilletve
narancssárga aéssaját
gyakran ésakárcsak
vörös), környezeted
fordulnak előa időjárásivédelmét
mellékelt térképen. szolgáló
A zöld
szélsőségek intézkedésekről.
kódkörnyezetedben?
a te nem jelent Kutatásotok
Páreng hegycsoportban.
 Nyugati-alföldön;
 Géta-Szubkárpátokban; Kutatás 1. zerge a. alpesi legelő intézmények vezetőit
melyben a hatalmat a nép
gyakorló 2002.07.12 veszélyt.
1. és
ábra volt kb. 10 évvel ezelőttig, A rossz eredményét röviden mutassátok be a teljes osztályközösségnek.
azAévi Egy időt a meteorológusok három meteorológiai
színkód használatával jelzik
a te(sárga,
(0,5
oC) 2500 szélsőséges
m-es magasságban
Románia – -11hónapok (január,
C-ig süllyed.
középhőmérséklet
o
Ajúlius)
földrajzi átlaghőmérséklete
júliusi átlaghőmérséklet
eloszlása domborzati
egységenként Januárban
 Erdélyi-szigethegységben;
 Dobrudzsai-fennsíkon; AKALMAZD 2. hörcsög b.szerint
tűlevelű erdőtalajpusz-
 Talajszelvények: a. mezőségi intézmények
választja, egyvezetőit a nép
meghatározott  Románia –
meteorológiai EDETTANULMÁNY
hónapon belül jegyezz fel minden riasztást, ami
23oC (a Duna árterületén) és 5-6mutat
o eltérést.
C között változik kizárólag atetején).
(a Kárpátok tengerpart déli részén pozitív  Páreng hegycsoportban.  Egy Románia környezeti állapotáról készített jelentés a különböző mikor az első példányok
talaj; b. agyagbemosódásos választja, egy meghatározott narancssárga és vörös),
településedet is érinti!akárcsak
Készíts egya statisztikai
mellékeltkimutatást
térképen.azAebben
zöld kód nem jelent
az időben
(0,5oC) és 2500 m-es magasságban -11oC-ig süllyed. A júliusi átlaghőmérséklet  Géta-Szubkárpátokban; 51 4 Tanulmányozdtulási
A
folyamatok
a mellékelt 3 millió hektárnyi
ábrát területet érintenek.
(Talajszelvények) Figyeld meg
és válaszolj a talajok állapo-
a következő B c. kilúgzott talaj.
talaj; idejű mandátumra.
idejű mandátumra.
figyelmeztető jelzések
 Milyen gyakran fordulnak
 A szélsőséges hónapok (január, július) átlaghőmérséklete domborzati 3. vaddisznó veszélyt. időjárási elő időjárási szélsőségek a te környezetedben?
és állapítsd meg a pusztulásc. lombhullató
ha találsz ilyet! erdő megjelentek. [...] A vadászok színkódokkal bekövetkezett szélsőséges jelenségekről és állapítsd meg, milyen
23oC (a Duna árterületén) és 5-6oC között változik (a Kárpátok tetején).  Erdélyi-szigethegységben; tát saját környezetedben okát,  Románia –
egységenként mutat eltérést. Januárban kizárólag a tengerpart déli részén pozitív  Páreng hegycsoportban. 51 kérdésekre: Melyik talajosztály jellemző a dombságok, fennsíkok területére?
4. hiúz d. sztyepp
63
megerősítették, hogy a sakálok 3. ábra Románia – történelmi tartományok 79 79 meteorológiai
64 EDETTANULMÁNY
A rossz
Egyeszközökkel
hónapon időt a meteorológusok
csökkenthető
belül a hatásuk!
jegyezz fel minden három színkód használatával
meteorológiai riasztást, amijelzika (sárga,
te
 3. ábra Románia –történelmi tartományok narancssárga és vörös), akárcsak a mellékelt térképen.
(0,5 C) és 2500 m-es magasságban -11 C-ig süllyed. A júliusi átlaghőmérséklet
o o Melyik a legtermékenyebb? Melyik a legkevésbé termékeny? a b kezdenek
c komoly veszélyforrást figyelmeztető jelzések településedet is érinti! Készíts egy statisztikai kimutatást az Aebben
zöld kód nem jelent
az időben
színkódokkal  Milyen gyakran fordulnak elő időjárási szélsőségek a te környezetedben?
veszélyt.
23oC (a Duna árterületén) és 5-6oC között változik (a Kárpátok tetején). 3 Még a múlt század 50-es éveiben elkezdődött a bölények visszatelepí- bekövetkezett szélsőséges időjárási jelenségekről és állapítsd meg, milyen
51 jelenteni...” (adev.ro/pbccfo)  Románia –
EgyAcsökkenthető
rossz időt aameteorológusok
jegyezz fel mindenhárom színkód használatával
riasztást, ami ajelzik
te (sárga,
Kutatástésének folyamata az országba, rezervátumok létrehozásával. Állíts össze egy a. mezőségi
 Talajszelvények: 64 meteorológiai eszközökkel hónapon belül hatásuk! meteorológiai
 Tájékozódj több forrásból és figyelmeztető jelzések narancssárga
településedet és vörös),
is érinti! Készítsakárcsak a mellékelt
egy statisztikai térképen.
kimutatást az ebbenA zöld kód nem jelent
az időben
 Egy Románia projektet „Aállapotáról
környezeti bölényekkészített
Romániában" címmel!
jelentés szerint a különböző talajpusz- talaj; b. agyagbemosódásos
tudd meg: honnan származik színkódokkal veszélyt. szélsőséges időjárási jelenségekről és állapítsd meg, milyen
bekövetkezett
tulási folyamatok 3 millió hektárnyi területet érintenek. Figyeld meg a talajok állapo- talaj; c. kilúgzott talaj.  Románia –
a sakál; milyen fajokkal 64 Egy hónapon
eszközökkel csökkenthető belül jegyezz fel minden meteorológiai riasztást, ami a te
a hatásuk!
tát saját környezetedben és állapítsd meg a pusztulás okát, ha találsz ilyet! meteorológiai
c Talajok rokon;63
miért okoz "komoly figyelmeztető jelzések településedet is érinti! Készíts egy statisztikai kimutatást az ebben az időben
problémát”; Romániában hol színkódokkal bekövetkezett szélsőséges időjárási jelenségekről és állapítsd meg, milyen
JEGYEZD MEG jelent még meg? 64 eszközökkel csökkenthető a hatásuk!

A tankönyv digitális A talajtípusok elterjedése több tényezőhöz is szorosan kapcsolódik:

domborzat, kőzet, éghajlat, növényzet stb.
Románia legelterjedtebb talajosztályai és talajtípusai a következők:
 A mezőségi talajok, legismertebb talajtípusa a csernozjom, a legtermé-
 Magyarázd meg, hogy
miért a legtermékenyebb

változata
kenyebbek. Dobrudzsa, a Román-alföld (keleti részének), a Nyugati-alföld stb. talajú területek legsűrűbben
jelentős területeit borítják. lakottak!
 Az agyagbemosódásos talajok (erdőtalajok) az Erdélyi-medence, a
Moldvai-hátság, a Nyugati-dombság stb. kiterjedt területein fordulnak elő.
 Barna erdőtalajok a Szubkárpátok magasabb dombjain és az alacsonyabb
hegyekben fordulnak elő.
 Kilúgzott talajok, a magasabb hegyvidékekre jellemző, alacsony termé-
kenységű talajok.

6 AKALMAZD
Videóklipek
4 Tanulmányozd a mellékelt ábrát (Talajszelvények) és válaszolj a következő
kérdésekre: Melyik talajosztály jellemző a dombságok, fennsíkok területére?
Statikus képek Interaktív játékok
Melyik a legtermékenyebb? Melyik a legkevésbé termékeny? a b c

Kutatás  Talajszelvények: a. mezőségi

 Általános kompetenciák
1. Sajátos szaknyelv és módszerek használata a földrajzi
valóság bemutatására
2. A földrajzi valóság térbeli és időbeli megfeleltetése a
térképi ábrázolásokkal
3. A földrajzi tér tanulmányozása, kapcsolatteremtés a más
tantárgyakban megszerzett ismeretekkel
4. A mindennapi életben alkalmazható kutatási eljárás
kidolgozása az élethosszig tartó tanulás szellemében

Sajátos kompetenciák Egység / Lecke

1.1. Szaknyelv használata földrajzi elemek, jelenségek és szerkezetek
magyarázatakor 1 Földrajzi helyzet
1.2. A földrajzi információ strukturált bemutatása 1. A földrajzi helyzet. Meghatározó tényezők és
2.2. Földrajzi jelenségek és folyamatok értelmezése grafikus és következményeik. Szomszédos országok
térképi ábrázolások alapján 2. Románia – kárpáti, dunai, fekete-tengeri és közép-európai
3.1. Földrajzi tényezők, jelenségek és folyamatok magyarázata IKT/GIS ország
eszközökkel, illetve matematikai és tudományos fogalmakkal
4.1. Kutatási módszerek használata
1.1. Szaknyelv használata földrajzi tényezők, jelenségek és
szerkezetek magyarázatakor
2 Románia domborzata
1.2. A földrajzi információ strukturált bemutatása 1. A domborzat – általános jellemzők
2.2. Földrajzi jelenségek és folyamatok értelmezése grafikus és 2. Nagytájak
3. A Keleti-Kárpátok
térképi ábrázolások alapján
4. A Déli-Kárpátok
2.3. Grafikus és térképi ábrázolások szerkesztése adott adatok és/ 5. A Nyugati-Kárpátok
vagy térképek alapján 6. Az Erdélyi-medence
3.1. Földrajzi tényezők, jelenségek és folyamatok magyarázata IKT/ 7. A Szubkárpátok
GIS eszközökkel, illetve matematikai és tudományos fogalmakkal 8. A Géta-hátság és a Mehádiai-fennsík
3.2. Megoldások javaslata a valós környezetünkből származó 9. A Moldvai-hátság és a Dobrudzsai-fennsík
problémákra IKT/GIS eszközökkel, illetve matematikai és 10. A Nyugati-dombság és a Nyugati-alföld
tudományos fogalmakkal 11. A Román-alföld
12. A Duna-delta és a Fekete-tenger kontinentális talapzata
4.1. Kutatási módszerek használata
13. Gyakorlati alkalmazások és esettanulmányok. Szelvények
4.2. Közvetlen vagy közvetett módon megfigyelt földrajzi tényezők, elemzése. A környezeted domborzata. Veszélyes
jelenségek és folyamatok elemzése környezeti jelenségek a lakóhelyed közelében – hogyan
4.3. Térbeli rendszerek és szerkezetek összehasonlítása adott mérsékelhető hatásuk? Földrengések Romániában –
algoritmus alapján mit tegyünk, ha reng a föld? A domborzat szerepe a
4.4. A helyi vagy a távolabbi földrajzi környezet védelmére területrendezésben
azonosított megoldások a fenntartható fejlődés szellemében Ismétlés és témazáró

1.1. Szaknyelv használata földrajzi tényezők, jelenségek és szerkezetek

magyarázatakor 3 Éghajlat, vizek, növényzet, állatvilág és talajok
1.2. A földrajzi információ strukturált bemutatása Éghajlat
2.2. Földrajzi jelenségek és folyamatok értelmezése grafikus és 1. Kialakító tényezők
térképi ábrázolások alapján 2. Éghajlati elemek
2.3. Grafikus és térképi ábrázolások szerkesztése adott adatok és/ 3. Területi éghajlati sajátosságok (függőleges éghajlati övezetek
vagy térképek alapján és éghajlati befolyások)
3.1. Földrajzi tényezők, jelenségek és folyamatok magyarázata IKT/GIS
Vizek
eszközökkel, illetve matematikai és tudományos fogalmakkal
4. A Duna
3.2. Megoldások javaslata a valós környezetünkből származó 5. A folyók
problémákra IKT/GIS eszközökkel, illetve matematikai és 6. A tavak és a felszín alatti vizek
tudományos fogalmakkal 7. A Fekete-tenger
3.3. A földrajzi valóság természeti, társadalmi és kulturális 8. Növényzet, állatvilág és talajok
sokszínűségének magyarázata tantárgyak közötti 9. Gyakorlati alkalmazás: mit tegyünk veszélyes légköri, vízügyi
kapcsolatteremtéssel vagy biológiai jelenségek idején?
4.1. Kutatási módszerek használata Ismétlés és témazáró
4.2. Közvetlen vagy közvetett módon megfigyelt földrajzi tényezők,
jelenségek és folyamatok elemzése
4.4. A helyi vagy a távolabbi földrajzi környezet védelmére azonosított
megoldások a fenntartható fejlődés szellemében 7
 Sajátos kompetenciák Egység / Lecke
1.1. Szaknyelv használata földrajzi tényezők, jelenségek és szerkezetek
magyarázatakor 4 N
 épesség, települések és közigazgatási
1.2. A földrajzi információ strukturált bemutatása szerkezet
2.1. Egyes földrajzi tényezők adott térképi ábrázolása 2.2. Földrajzi jelenségek 1. A népesség – elemei és demográfiai szerkezete
és folyamatok értelmezése grafikus és térképi ábrázolások alapján 2. Falusi települések – fejlődés és területi különbségek
2.2. Földrajzi jelenségek és folyamatok értelmezése grafikus és térképi 3. Városi települések – fejlődés és jellemzők
ábrázolások alapján 4. A főváros, Bukarest földrajzi bemutatása
2.3. Grafikus és térképi ábrázolások szerkesztése adott adatok és/vagy 5. Területi-közigazgatási szerkezet
térképek alapján 6. Gyakorlati alkalmazások és esettanulmányok. Románia
3.1. Földrajzi tényezők, jelenségek és folyamatok magyarázata IKT/GIS népességére vonatkozó diagramok és térképek
eszközökkel, illetve matematikai és tudományos fogalmakkal értelmezése. Néhány nagyváros bemutatása
3.3. A földrajzi valóság természeti, társadalmi és kulturális sokszínűségének Ismétlés és témazáró
magyarázata tantárgyak közötti kapcsolatteremtéssel
4.1. Kutatási módszerek használata
4.2. Közvetlen vagy közvetett módon megfigyelt földrajzi tényezők,
jelenségek és folyamatok elemzése

1.1. Szaknyelv használata földrajzi tényezők, jelenségek és szerkezetek

5 Gazdasági tevékenységek
magyarázatakor
1.2. A földrajzi információ strukturált bemutatása • Mezőgazdaság
2.1. Egyes földrajzi tényezők adott térképi ábrázolása 1. A mezőgazdasági földalap – lehetőségek és hasznosítás
2.2. Földrajzi jelenségek és folyamatok értelmezése grafikus és térképi 2. A mezőgazdasági térségek jellegzetességei
ábrázolások alapján 3. Mezőgazdasági termékek feldolgozása – hagyomány és
2.3. Grafikus és térképi ábrázolások szerkesztése adott adatok és/vagy korszerűség
térképek alapján • Természeti erőforrások és az ipar
3.1. Földrajzi tényezők, jelenségek és folyamatok magyarázata IKT/GIS 4. A természeti erőforrások hasznosítása
eszközökkel, illetve matematikai és tudományos fogalmakkal 5. Energetikai és villamosenergia-ipar
3.2. Megoldások javaslata a valós környezetünkből származó problémákra 6. Gépgyártás
IKT/GIS eszközökkel, illetve matematikai és tudományos fogalmakkal • Szolgáltatások
3.3. A földrajzi valóság természeti, társadalmi és kulturális 7. Szállítás és közlekedési útvonalak
sokszínűségének magyarázata tantárgyak közötti kapcsolatteremtéssel 8. A kereskedelem
4.1. Kutatási módszerek használata 9. A turizmus – erőforrások és gazdasági hasznosítás
4.2. Közvetlen vagy közvetett módon megfigyelt földrajzi tényezők, 10. Gyakorlati alkalmazások és esettanulmányok: Gazdasági
jelenségek és folyamatok elemzése tevékenységek a településeden és a megyédben. Az
4.3. Térbeli rendszerek és szerkezetek összehasonlítása adott algoritmus alternatív energiaforrások hasznosítása. A megye
alapján turisztikai erőforrásai. A közlekedési útvonalak szerepe a
4.4. A helyi vagy a távolabbi földrajzi környezet védelmére azonosított gazdasági fejlődésben
megoldások a fenntartható fejlődés függvényében Ismétlés és témazáró

1.1. Szaknyelv használata földrajzi tényezők, jelenségek és szerkezetek

magyarázatakor
6 Földrajzi régiók és területfejlesztés
2.1. Egyes földrajzi tényezők adott térképi ábrázolása 1. Regionális különbségek
2.3. Grafikus és térképi ábrázolások szerkesztése adott adatok és/vagy térképek 2. Természetföldrajzi régiók
alapján 3. Gyakorlati alkalmazások és esettanulmányok. Az
4.1. Egyes kutatási módszerek használata Erdélyi-medence földrajzi jellemzése.
4.3. Térbeli rendszerek és szerkezetek összehasonlítása adott algoritmus alapján

1.1. Szaknyelv használata földrajzi tényezők, jelenségek és szerkezetek

magyarázatakor 7 A környezet jellemzői
2.3. Grafikus és térképi ábrázolások szerkesztése adott adatok és/vagy 1. A környezet minősége Romániában. Jelenkori
térképek alapján tendenciák
3.4. A helyi és nemzeti örökség fontosságának indoklása európai és 2. Erőforrások, népesség és a fenntartható fejlődés
világviszonylatban
4.4. A helyi vagy a távolabbi földrajzi környezet védelmére azonosított
megoldások a fenntartható fejlődés függvényében

1.1. Szaknyelv használata földrajzi elemek, jelenségek és szerkezetek

magyarázatakor 8 Románia Európában és a világban
2.2. Földrajzi jelenségek és folyamatok értelmezése grafikus és térképi 1. Románia természeti és kulturális értékei
ábrázolások alapján 2. Románia az ENSZ, a NATO és az EU tagállama
3.4. A helyi és nemzeti örökség fontosságának indoklása európai és 3. Ismétlés és év végi felmérő
világviszonylatban
4.1. Kutatási módszerek használata 8
 1. EGYSÉG

Földrajzi helyzet
1. A földrajzi helyzet. Meghatározó tényezők
és következményeik. Szomszédos országok

2. Románia – kárpáti, dunai, fekete-tengeri

és közép-európai ország
 1 Földrajzi helyzet.
Meghatározó tényezők és következmények.
Szomszédos országok
a A földrajzi helyzet
FEDEZD FEL!
 Elemezd az osztálytársaiddal az alábbi térképeket, és határozzátok meg:
Emlékezz! melyik féltekén és kontinensen található Románia; a jelentősebb szélességi
és hosszúsági köröket, melyek áthaladnak országunk területén; az európai
Mik a földrajzi koordináták?
Hogyan nevezzük másképp: kontinensen belüli helyzetét!
 a 0o -os szélességi kört;  Hogyan magyarázod, hogy Románia egyenlő távolságra van az Egyenlítőtől
 a 0o -os hosszúsági kört? és az Északi-sarktól, és központi helyet foglal el az európai kontinensen belül?
É
JEGES-T
ENGER

NY K
 1. ábra
ÉSZAK - RO
PA RO
MÁ
NIA
D
Románia
45° É.sz. EU
AMERIKA
földrajzi

CS
AT
ÁZSIA

EN
L
helyzete a
AN

DE
TI
CS

25° K.h.
-Ó

S-
CE
bolygón
EN

ÓC
ÁN
DE

Tudtad?

EÁ
0
S-

N
EGYENLITŐ
GREENWICH KEZDŐ DÉLKÖR
ÓC

AMERIKA

N
A

EÁ
 2. ábra


RIK
DÉL -
EÁ

ÓC
Közel 200 évig (1464-1667


-
AI
N

AF

között) a kezdő délkör
IN

D I AUSZTRÁL
IA


Románia
(a földrajzi hosszúságot








földrajzi
meghatározó viszonyítási helyzete
vonal) Nagyváradon haladt 1500 0 1500 3000 4500 km
0
0 ANTARK
TIKA Európában
keresztül. Ilyen viszonyítást Jelmagyarázat
feltüntető térképeket -28-0 m
TENGER
használtak a hajósok a N
JEGES - 0-200 m
Á É 200-500 m
nagy földrajzi felfedezések E

C NY K

Északi-fok 500-1000 m
-Ó

idején. 710 08` É.sz. 1000-2000

m
I


BARENTS-
T D

TENGER 2000-3000 m
N


t
ige



3000 m fölött
A sz
L fél
T v-
A in
á
2800 km

d Urál - hegység közepe

an
60 10` K.h.
0
Sk
g sé

L.

NG I-
ER
TE ALT

hegy

ÉSZAKI-

B

TENGER
Dolgozz a 0 km
260
Urál

térképen! ÓPA
EUR
KA

m
2900 k
A

Kövesd nyomon Európa

ea
SZP

năr
Du
Ba

FEKETE-TENGER
SI
Ap

lk

1050 k

Ibériai-fsz.
I-TE

politikai térképén a 45o É.

án
pe
nn

-fs

ÁZ
i

NG
ni

z.
-fs

szélességi kört és a 25o K. -TENGER

m
z.

Roca-fok FÖLDKÖZI
R E

090 34` Ny.h. Matapan-fok

hosszúsági kört. Határozd 36 23` É.sz.
0 Kréta-sz.

meg az említett szélesség AFRIKA 300 0 300 600 900 km

és hosszúság által érintett

országokat!
JEGYEZD MEG!
Románia az északi féltekén található, a 45o északi szélességi kör és a 25o keleti
hosszúsági kör metszéspontjánál. Ezek a földrajzi koordináták bizonyítják azt a
10 tényt, hogy:
 a földrajzi szélességet tekintve hazánk egyforma távolságra van az Egyenlítőtől
és az Északi-sarktól, a mérsékelt égövben található; Emlékezz!
 a földrajzi hosszúságot tekintve Románia a keleti féltekén található, egyforma
távolságra az Urál hegységtől és az Ibériai-félsziget atlanti partvidékétől. Románia területén
Európán belül Románia helyzete központinak mondható, megközelítőleg találkoznak Nyugat-
egyforma távolságra található a Jeges-tengertől (északon), az Urál hegységtől Európa és Kelet-Európa
(keleten) és az Atlanti-óceántól (nyugaton). A Földközi-tenger irányába azonban éghajlati jellegzetességei.
hazánk a kontinens déli részéhez fekszik közelebb. Ez a földrajzi helyzet Románia Melyik ez a két
számára meghatároz néhány éghajlati és biogeográfiai jellegzetességet: éghajlattípus, és melyek a
 éghajlatát a kontinens más földrajzi régióinak hatása befolyásolja; jellegzetességeik?
 növényzetét az erdők és a sztyepp átmenete jellemzi.
Nevezd meg azt az
országot, melynek
ALKALMAZD! területén található:
1 Elemezd a Románia földrajzi helyzete Európában térképet, és végezd el  az Északi-fok;
az alábbi feladatokat!  a Matapan-fok;
 az Urál hegység;
a. Írd le a füzetbe Románia távolságát: az Északi-foktól; az Urál hegységtől;
 a Roca-fok.
a Matapan-foktól; a Roca-foktól!
b. Számold ki Románia (45° északi szélesség) távolságát szélességi fokokban
az Északi- és a Matapan-foktól!

b Meghatározó tényezők és következmények

Dolgozz a
 Elemezd az alábbi térképet és szöveget, majd határozd meg: Románia térképen!
területének alakját; a szélességi kört, mely az ország területét megközelítőleg
két egyforma részre osztja; Románia területének szélső pontjait; hányadik Elemezd a Románia
helyet foglalja el az európai rangsorban nagysága és népessége alapján! – szélső pontok és
szomszédos országok
Jelmagyarázat 1 A Kilijai-ág torkolata térképet és határozd meg
0-200 m
200-500 m 2 A Prut és a Szulina, Zimnicea, Óbéba
500-1000 m Duna összefolyása és Horodiștea települések
1000-1500 m Határpont
1500-2000 m Szélső pont fő égtájaknak megfelelő
2000-2544 m
helyzetét!
Zátonysziget
Város Tó
Folyó/folyam
Országhatár

Kutatás
 3. ábra
Románia – Használj különböző
szélső információs forrásokat
pontok és (atlaszok, enciklopédiák,
szomszédos internet stb.), és írd le
országok a füzetbe azoknak az
európai országoknak
a nevét, melyeknek
JEGYEZD MEG! nagysága Romániáéhoz
hasonló!
Románia területileg egybefüggő, felszíne 238.397 km2. Nagysága alapján az európai
rangsorban a 13., világviszonylatban pedig 82. helyet foglalja el.
11

Tudtad?
Románia legnyugatibb
pontja Óbéba
településen található
(Beba Veche-Temes
megye), Triplex
Confinium-nak nevezték
el (latin „hármashatár”).
1920-ban egy három-
oldalú határkövet
helyeztek ide, melynek
oldalaira a szomszédos
országok (Románia,
Magyarország, Szerbia)
címereit vésték.
Dolgozz a
térképen!
Azonosítsd a 11. oldalon
lévő térképen a Romániával
szomszédos országokat, és
határozd meg a hazánkhoz
viszonyított földrajzi
helyzetüket!
Románia határvonala
(km)
Moldova 681,3
Bulgária 631,3
Szerbia 546,4
Magyarország 448,0
Ukrajna 649,4
Fekete-tenger 193,5
Összesen 3.149,9
Fogalomtár
kapcsolat – ami összeköt,
egyesít
határvonal – demarkációs
vonal (természetes vagy
egyezményes), mely elválaszt
két szomszédos országot
12
A szélső pontok koordinátái alapján (Horodiștea, Zimnicea, Szulina és Óbéba)
kijelenthetjük, hogy Románia legnagyobb észak-déli kiterjedése 525 km, nyugat-
keleti irányban pedig 750 km.
Több mint 19 millió lakosa alapján az európai rangsorban a 9., világviszonylat-
ban pedig a 60. helyet foglalja el.
Geostratégiai és gazdasági jelentőségének köszönhetően Románia tagja az
Észak-atlanti Szerződés Szervezetének (NATO - 2004-től) és az Európai Uniónak
(2007-től).
ALKALMAZD!
2 Emlékezz vissza, melyek voltak a területileg egybefüggő államok jellegze-
tességei, és igazold, hogy Románia ebbe a kategóriába tartozik!
3 Elemezd az alábbi táblázatot, és számold ki, hány hosszúsági és szélességi
fokra terjed ki Románia!
Fő Szélső Északi Keleti
égtájak pont szélesség hosszúság
Észak Horodiştea 48o15’06’’ 26o42’05’’
Dél Zimnicea 43o37’07’’ 25o23’32’’
Kelet Szulina 45o09’36’’ 29o41’24’’
Nyugat Óbéba 46o07’27’’ 20o14’44’’
c Szomszédos országok
JEGYEZD MEG!
Románia szomszédos Moldovával, Bulgáriával, Szerbiával, Magyarországgal és
Ukrajnával, délkeleten pedig kijárata van a Fekete-tengerre.
A párizsi békeszerződésben határozták meg Románia határvonalát (1945),
ennek teljes hossza 3.149,9 km. Vannak szárazföldi és folyami szakaszai is (Duna,
Prut, Tisza, Maros, Néra stb.).
Mindegyik, hazánkkal szomszédos ország tagja az Egyesült Nemzetek
Szervezetének. Két szomszédunk (Magyarország és Bulgária) Romániával együtt
tagja az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének és az Európai Uniónak (EU).
Ország Terület Népesség Földrajzi kapcsolat
(km2) (mill. fő) Romániával
Bulgária 110.879 7,7 Duna; Fekete-tenger; EU; NATO
Moldova 33.846 4,1 Prut; Duna; román nyelv
Szerbia 88.361 9,4 Duna; Kárpátok
Ukrajna 603.634 46,3 Kárpátok; Duna; Fekete-tenger
Magyarország 93.028 10,1 Kárpátok; Duna; EU; NATO
ALKALMAZD!
4A Románia – szélső pontok és szomszédos országok (11. old) térkép
alapján készíts a füzetbe egy táblázatot az alábbi minta szerint:
Szomszédos ország Határvonal végpontjai
Bulgária Pristol – Vama Veche
2 Románia – kárpáti, dunai, fekete-
tengeri és közép-európai ország

FEDEZD FEL!
 Elemezd osztálytársaiddal az alábbi szöveget, és magyarázzátok meg a következő „A Kárpátok Vára és
mondatot: „Románia kárpáti, dunai, fekete-tengeri ország”! környezete jelentik Európa
 Tudd meg, milyen előnyei származnak Romániának a közép-európai fekvéséből! legkeletibb bástyáját; a
kárpáti nép háromezer
évig élt Európa határán
JEGYEZD MEG! […], állandóan őrködve
A romániai tájat meghatározza, hogy közép-európai fekvésű, a Kárpátok afölött.”
mentén található, a Duna és a Fekete-tenger határolja. A Kárpátok, a Duna és a (Simion Mehedinţi, 1941)
Fekete-tenger együttes hatása érvényesül ezen a területen, mely a román nép  Különböző információ-
kialakulásának és életterének évszázadok óta helyszínéül szolgál. forrásokat felhasználva
készíts egy legalább 10
soros szöveget, melyben
a Románia – kárpáti ország alátámasztod az idézet
kijelentéseit!
A „kárpáti” jelző mindazon országokra érvényes, melyeket a Kárpátok
vonulata jelentős mértékben érint.
Ez a Pozsonytól a Timok völgyéig Közép-Európán keresztülhúzódó hegylánc
170.600  km2 -nyi területen fekszik, ennek pedig több mint 50%-a Románia
területén található.
Hazánkban a Kárpátok vonulata központi helyet foglal el, külső ívét dombok,
fennsíkok és alföldek ölelik körül. Ezekből a hegyekből ered a Dunába ömlő
jelentősebb folyóink többsége. A legrégebbi időktől fogva napjainkig ez a
„hegykoszorú" védelmet és menedéket jelentett a románoknak a sanyarú
időkben, ugyanakkor élőhelyet biztosított a medencékben és völgyekben, és
jelentős természeti erőforrásokat nyújtott a gazdasági fejlődés számára.
Simion Mehedinţi
 1. ábra
akadémikus (1868-
Románia –
kárpáti ország
1962), a romániai
földrajzi iskola
megalapítója.
Jelmagyarázat
500-1000 m
1000-2000 m
2000-3000 m
Csúcs
A Kárpátok
határvonala Dolgozz a
Város
Országhatár térképen!
A Tátra Elemezd a mellékelt
B Erdős-Kárpátok térképet, és nevezd meg a
C Romániai Kárpátok kárpáti országokat!
1 Bécsi-medence
2 Timok völgye

13
 Tudtad?
A román tengeri övezet területe
megközelítőleg 20.000 km2.
4 22 22 52
4%
52%
22%
22%
 Románia tengeri övezetének
területi felosztása
(Hogy megtudd, mit jelent a parti tenger,
a csatlakozó övezet és a kizárólagos
gazdasági övezet, nézd meg a:
https://inspire.ec.europa.eu/codelist/
MaritimeZoneTypeValue honlapot!)
Kutatás
1992-től Románia tagja a
Fekete-tengeri Gazdasági
Együttműködés Szervezetének
(OCEMN).
 Csoportmunka
Használjatok különböző
forrásokat, és határozzátok meg:
 a Fekete-tengeri Gazdasági
Együttműködés tagállamait;
 Romániának a regionális
szervezeti tagságából származó
előnyeit!
b Románia – dunai ország
A Duna hosszának közel 38%-a (1075 km) Románia területén vagy
tengeri belvizek határán folyik.
parti tenger
Ennek a folyamnak nagy jelentősége volt és van jelenleg is a román nép
csatlakozó életében. Partjain a természeti tényezők kedvező feltételeket teremtettek
övezet
kizárólagos
az ember letelepedéséhez és változatos gazdasági tevékenységek
gazdasági folytatásához (mezőgazdaság, szállítás stb.).
övezet
Egyes szakértők véleménye szerint (Alexandru Rosetti, Ovid Densusianu,
Sextil Pușcariu stb.) a Duna a román nép kialakulási folyamatának tengelye.
Napjainkban a Duna fontos európai szállítási folyosó (Duna–Majna–Rajna
útvonal).
Hazánkban a folyam mentén megközelítőleg 220 település alakult ki,
egyesek ezek közül jelentős városközpontok (Szörényvár, Brăila, Galac,
Tulcea stb.).
A Duna vízi energiáját a Vaskapu I. és II. vízerőművek, míg vizét a
mezőgazdaságban öntözőrendszerek hasznosítják.
c Románia – fekete-tengeri ország
Románia fekete-tengeri partszakaszának hossza közel 245 km.
Románia őslakói számára a Fekete-tengerre nyíló kijárat kereskedelmi
kapcsolatokat biztosított a Kis-Ázsiában és Európa keleti részén élő
népekkel. Ezek a kapcsolatok az 1878-as évet követően megélénkültek, és
folytatódtak a következő időszakban is, mikor Konstanca, Mangalia, Midia
és Szulina jelentős kikötőkké váltak.
A tengerparton a napfény és a tengeri sós levegő együttes hatása kiváló
lehetőséget teremt a turizmus számára, míg a kontinentális talapzatból
szénhidrogén-kitermelés folyik.

d Románia – közép-európai ország

Jelmagyarázat
UKRAJNA
M

0m
O

200 m
LD

400 m
O

1000 m
VA

1500 m
RO

2000 m
3000 m
3000 m felett
M

Földrajzi helyzete alapján Románia Közép-Európa részét képezi olyan

Államhatár
R
ÁN

O
S
Z
O
I

R
A

országok mellett, mint Ausztria, Németország, Csehország, Lengyelország,

Z
Á
BULGÁRIA

FEKETE-TENGER
G
GRÚZIA

Magyarország stb. Ezen országokkal gazdasági és politikai kapcsolatokat ápol,

TÖRÖKORS
ZÁG
A Fekete-tenger vidéke
Fogalomtár
gazdasági tengely – gazdasági
és kereskedelmi kapcsolatok
erősödésének iránya
dunai – a Duna régiójához
tartozó (Danubius = a Duna a
Római Birodalom idején)
heliomarin – tengeri sós
levegő és napfény együttes
hatása
szénhidrogének – kőolaj és
földgáz
14
50 0 50 100 150 km
többek között az Európai Uniós tagságának köszönhetően.
A jellegzetes közép-európai földrajzi sajátosságok mellett országunk
területén áthalad több gazdasági tengely, ezek egyike a Nyugat-Kelet Tengely,
mely összeköti a technológiailag fejlett Nyugat-Európát Kelet-Európával és az
erőforrásokban gazdag Közép-Ázsiával.
ALKALMAZD!
1 Vita. Melyik természeti tényező volt a legfontosabb a román nép
számára: a Kárpátok, a Duna vagy a Fekete-tenger?
A tanár három egyenlő csoportra osztja a diákokat. Különböző források
használatának segítségével az 1. csoport a Kárpátok mellett érvel majd, a 2.
csoport a Duna mellett, a 3. csoport a Fekete-tenger mellett foglal állást.
A csapatok kérdéseket tehetnek fel egymásnak.
2 Kövesd nyomon az atlaszban a Duna vonalát Galactól a forrás felé!
Melyek azok az országok, amelyekkel Románia fejlesztheti gazdasági
kapcsolatait a folyami szállítás segítségével?
 2. EGYSÉG

Románia domborzata
1. A domborzat – általános jellemzők
2. Nagytájak
3. A Keleti-Kárpátok
4. A Déli-Kárpátok
5. A Nyugati-Kárpátok
6. Az Erdélyi-medence
7. A Szubkárpátok
8. A Géta-hátság és a Mehádiai-fennsík
9. A Moldvai-hátság és a Dobrudzsai-fennsík A tanítási egység portfóliója
borzatának
10. A Nyugati-alföld és a Nyugati-dombság Készíts egy portfóliót Románia dom
eko r használj
11. A Román-alföld "legjeiről"! Az ismeretek gyűjtés
pédiákat,
12. A Duna-delta és a Fekete-tenger szakcikkeket (tanulmányokat, enciklo
kat és a
kontinentális talapzata szótárakat), újságokat, online forráso
saját vagy a családod fénykép eit!
13. Gyakorlati alkalmazások és ít majd, és
*Az osztály tanára értékelőlapot kész
esettanulmányok meghatározza a bem utatásra szán t időt .
14. Ismétlés és témazáró
 1 A domborzat – általános jellemzők
a A domborzat változatossága,
Emlékezz! arányossága és szimmetriája
• Mi a domborzat? FEDEZD FEL!
• Melyek a főbb domborzati • Olvasd el osztálytársaiddal az alábbi szöveget, és határozzátok meg, milyen
formák?
tulajdonságok jellemzik Románia domborzatát!
• Melyik hazánk
legmagasabb hegycsúcsa? • A grafikus ábrázolások felhasználásával igazoljátok hazánk domborzatának
arányosságát és szimmetriáját!

Kihívás JEGYEZD MEG!

 Európa felszínének
átlagmagassága 320 m, míg
Romániáé 420 m.
Hogyan magyarázod meg ezt
a tényt?
 Az alábbi táblázat adatai
alapján számítsd ki az
1000 m-nél alacsonyabb
hegyvidéki domborzat
arányát, tudva, hogy
a hegyvidék az ország
területének 28%-át foglalja el!
Románia domborzatát 0 m (a Fekete-tenger partja) és 2544 m (Moldoveanu-csúcs)
közötti magasság jellemzi, ez a domborzat az alapja a természet többi elemének és a
társadalmi-gazdasági tevékenységek kialakulásának. Az alábbi tulajdonságok jellemzik:
• A domborzati formák változatossága a domborzat hosszan tartó kialakulásának, a
kőzettani felépítés összetettségének és a domborzatalakító tényezők tevékenységének
eredménye. Az alapvető felszínformák mellett (hegység, dombság, fennsík és síkság),
Romániában jelen van a glaciális, a karszt, a tengerparti és más domborzattípusok
formakincse is.
• A domborzat arányosságát bizonyítja a felszínformák közel egyforma megoszlása:
28% hegység, 42% dombság és fennsík és 30% síkság.
• A domborzat szimmetriáját a hegységek, dombságok, fennsíkok és alföldek
koncentrikus elhelyezkedése adja. Az ország közepén található az Erdélyi-medence és a
Kárpátok, ezek külső ívét szegélyezik a dombságok, a Kárpátokon túli hátságok és alföldek.

A domborzat
tagozódásának aránya ALKALMAZD!
Magasság (m) % 1Figyeld meg a Románia – domborzati formák térképet, és magyarázd
0-200 42 meg hazánk domborzatának arányosságát!
200-500 31 2 Készíts az alábbihoz hasonló keresztszelvényt, nyugat-keleti irányban követve
500-1000 15 a C és D pont által kijelölt tengelyt, használd a mellékelt térképet és a Románia
1000-1500 8 természetföldrajza (19 o.) címűt! Hasonlítsd össze a két szelvényt (A–B és C–D), és
1500-2000 3 magyarázd meg a felszínformák koncentrikus elhelyezkedését!
2000 fölött 1
Jelmagyarázat
A B
Hegység
Keleti- Erdélyi- Déli-
Szubkárpátok és
Géta-hátság

Dombság
Román-alföld

Kárpátok medence Kárpátok

és fennsík
Alföld 3000 m Moldoveanu cs.
Országhatár 2544

2250 m

1500 m

750 m

0m
0 50 100 150 200 250 300 350 400 450 500 km

 1. ábra  2. ábra
16 Románia – domborzati formák Észak-déli irányú keresztszelvény
 b A domborzat kialakulása és fejlődése
Tudtad?
FEDEZD FEL! Románia földjének alapját
• Olvassátok el az alábbi szöveget, és nevezzétek meg a Románia számos kőzetlemez képezi:
domborzatának kialakulásához hozzájáruló hegységképződési fázisokat! a Kelet-európai-, a Fekete-
tengeri-, a Moesiai- és a
• Miért üledékes kőzetekből épül fel az ország domborzatának nagy része?
Tisza-Dácia-lemez.

ALKALMAZD!
1 Az előző években tanultál Európa
nagytájairól. Nevezz meg két-két európai
nagytájat, melyek a herciniai, illetve az alpesi
hegységképződési fázis során keletkeztek!
2 Egészítsd ki és írd át a füzetbe az alábbi
kijelentéseket:
1. A tektonikai mozgások … erők.
2. A Casimceai-hátság a … hegységképző-
dési fázisban keletkezett.
3. A ... - hegység a herciniai hegységkép-
ződési fázisban keletkezett.
Metamorf kőzetek Magmás kőzetek Üledékes kőzetek
4. Az alföldek … kőzetekből épülnek fel.
Zöld palák Gránit Bazalt 5. A legújabb nagytáj a …
Kristályos palák Dacit és riolit Andezit

 3. ábra Románia – általános kőzettani térkép

JEGYEZD MEG!
Románia domborzata Európa felszínének szerves részét képezi. � földtörténeti Fogalomtár
korok során alakult ki, a belső erők (tektonikus mozgások, vulkáni tevékenység) és a
külső erők (csapadék, folyók stb.) együttes hatása nyomán. domborzatalakító tényezők
Hazánk területének legősibb része a Moldvai-hátság északi részének mélyében – tényezők, melyek a
található. A Kelet-európai tábla (kéreglemez) részét képezi és vastag üledéktakaró domborzati formák
borítja. kialakulásához járulnak hozzá
A kaledóniai orogenezis 420-440 millió évvel ezelőtt zajlott. Ekkor keletkeztek kőzettani felépítés– a
Európa északi és nyugati részének hegyei (Skandináv-hegység, Skócia hegyei stb.), és domborzatot alkotó
ebben a fázisban alakult ki a Dobrudzsai-fennsík középső része is (Casimceai-hátság), kőzettípusok összessége
mely zöld palákból épül fel. kéreg – a Föld legkülső burka
A herciniai vagy variszkuszi orogenezis 280-340 millió évvel ezelőtt zajlott, ekkor orogenezis – hosszantartó
keletkezett a jelenleg már lekopott felszínformájú Măcin-hegység. hegységképződési fázis,
Az alpesi orogenezis kezdetén emelkedett ki a kárpáti kristályos övezet, míg a melynek során a tektonikai
belső és külső övezeteket enyhe süllyedés jellemezte. Utólag alakultak ki az üledékes mozgások révén hegyláncok
és vulkáni kőzetekből épült hegyek. A hegységképződési fázis végén a hegyekben alakulnak ki
tömbszerű kiemelkedés ment végbe, míg a peremi területek, az intenzív üledéklerakódás domborzati nagy forma – a
következtében fennsíkokká és dombságokká alakultak. felszínformák elkülönítése
Az utolsó földtörténeti korban a hőmérséklet lecsökkent, és hideg éghajlat alakult magasságuk alapján: 0-200
ki. A Kárpátok magas csúcsain gleccserek jöttek létre, melyek sajátos domborzatot m síkságok, 200-800 m
hagytak hátra. dombságok és fennsíkok, 800
Az utóbbi 10.000 évben a hőmérséklet emelkedett, a gleccserek elolvadtak, az ország m fölött hegységek
nyugati és déli síkságai mai formát öltöttek, és megkezdődött a Duna-delta kialakulása.
17
 2 Nagytájak

Emlékezz!
Miben különbözik egy dom-
borzati forma egy dombor-
zattípustól?
• A domborzati forma a földké-
reg bizonyos jellegzetességek-
kel bíró felszínformája, míg a
domborzattípus olyan dombor-
zati formák csoportja, melyek
különböznek egymástól magas-
ságukban, kőzettani felépítésük
jellegében, vagy az őket kialakí-
tó külső erők tekintetében.
• Használj különböző informá-
cióforrásokat (szótár, internet
stb.), és teremts kapcsolatot a
listában szerepelő domborzati
formák és típusok között az
adott minta alapján: folyami
domborzat – árterület!
Lista: karsztdomborzat, szél-
marás, folyami domborzat,
glaciális domborzat, tenger-
parti domborzat, cirkuszvölgy,
dűne, szirtfal, barlang, árte-
rület.
FEDEZD FEL!
• Olvasd el az alábbi szöveget, és tudd meg:  mit jelent a nagytáj kifejezés;
melyek Románia nagytájai, és miben különböznek egymástól!
JEGYEZD MEG!
A nagytájak kiterjedt domborzati egységek, melyek jól elkülönülnek környe-
zetüktől, a nagytájon belül a magassági viszonyok, a felszínformák alakzatai és
típusai hasonlóak. A szomszédos nagytájaktól a következő tulajdonságaik révén
különülnek el: földrajzi helyzetük, kialakulásuk módja, kőzettani felépítésük (a
felszínformáit alkotó kőzetfajták, településük formái), vízválasztóik alakja, ma-
gasságuk, domborzati formáik stb. A nagytájak jellemzően egy-egy domborzati
nagyformának felelnek meg, ez alapján lehetnek: hegyvidékek, dombságok és
fennsíkok, vagy alföldek.
Országunk nagytájai a következők: Keleti-Kárpátok, Déli-Kárpátok, Nyugati-
Kárpátok, Erdélyi-medence, Szubkárpátok, Géta-hátság, Mehádiai-fennsík,
Moldvai-hátság, Dobrudzsai-fennsík, Nyugati-dombság, Nyugati-alföld,
Román-alföld, Duna-delta és a Fekete-tenger kontinentális talapzata.
A nagytájakat tovább oszthatjuk középtájakra és kistájakra: Déli-Kárpátok –
négy középtáj (hegycsoport), Moldvai-hátság – három középtáj stb.

Dolgozz a
térképen!
Figyeld meg az alábbi modellt!
A tájrendszerek
hierarchizálása a nagytáj-
középtáj-kistáj sorrendben
Déli-Kárpátok

Fogaras hegycsoport
Jelmagyarázat
 -2211 - 200 m
Jezer-hegység -200 - 0 m
0-200 m
• Készíts a füzetedbe 200-500 m
500-1000 m
egy hasonló tájrendszer- 1000-1500 m
Zátonysziget Tó Folyó, folyam Mehádiai-fennsík Duna szigetei
rangsorolást, használd a 1500-2000 m
A B

2000-2544 m Duna-Fekete-tenger-csatorna Nagytájak határvonalai

tankönyv Keleti-Kárpátok
című térképét (21. o.)!
 1. ábra Románia nagytájai
18
ALKALMAZD! Statisztikai adatok
A nagytájak területe
1 Elemezd a Románia nagytájai térképet, és írd le a füzetedbe: (km2, közelítő értékek):
a. az ország nagytájainak nevét;
b. a helyes válasznak megfelelő betűt, a következő formában: 6 – b; Keleti-Kárpátok: 35.900;
Déli-Kárpátok: 13.800;
1. Az Erdélyi-medence helyzete Románián belül: Nyugati-Kárpátok: 17.000;
a. központi b. északi c. déli Erdélyi-medence: 26.700;
Szubkárpátok: 15.100;
2. A Mehádiai-fennsíkkal szomszédos a: Géta-hátság: 14.000;
a. Keleti-Kárpátok b. Moldvai-hátság c. Szubkárpátok Mehádiai-fennsík: 760;
3. A Román-alföldet észak felől határolja a: Moldvai-hátság: 22.200;
Dobrudzsai-fennsík: 11.600;
a. Déli-Kárpátok b. Dobrudzsai-fennsík c. Géta-hátság Nyugati-dombság: 9.300;
4. Észak-déli kiterjedésű a: Nyugati-alföld: 17.700;
a. Déli-Kárpátok b. Keleti-Kárpátok c. Szubkárpátok Román-alföld: 50.000;
Duna-delta és a
5. A Fekete-tenger szintje alatt fekszik a: tengerparti síkság: 3.500.
a. Duna-delta b. kontinentális talapzat c. Dobrudzsai-fennsík
2 Tanulmányozd a mellékelt statisztikai adatokat, és írd le a füzetedbe:
a. a három legnagyobb kiterjedésű nagytájat; Fogalomtár
b. a három legkisebb területű nagytájat.
3 Az alábbi térkép tanulmányozása után írj egy legtöbb ötsoros szöveget vízválasztó – két völgyet
a Mehádiai-fennsíkról, amelyben használd fel a következő kifejezéseket: Déli- elválasztó felszínforma
Kárpátok, Géta-hátság, földrajzi helyzet, délnyugat és 760 km2.
Jelmagyarázat
0 - 200 m
200 - 500 m
500 - 1000 m
1000 - 1500 m
1500 - 2000 m
2000 - 2544 m
Tó
Folyó, folyam
Országhatár

 2. ábra Románia természetföldrajzi térképe 19

 3 A Keleti-Kárpátok
Emlékezz!
• Hogyan és hol
alakulnak ki vulkánok?
• Melyek a vulkánok
részei?
Tudtad?
• A Csomád az egyetlen ép
vulkáni kúp az országban,
melynek krátere lefolyástalan
(Szent Anna). A Hargita-
hegység részét képező
vulkáni kúp magassága 1301
m, átmérője 7 km, tetején
két ikerkrátert találunk
(Mohos és Szent Anna).
A lefolyástalan kráterben
alakult ki a Szent Anna-tó.
• A Felső-Maros-áttörés
Románia leghosszabb,
vulkáni kőzetbe mélyült,
haránt irányú völgye (34 km).
A Kelemen-havasok (északon)
és a Görgényi-havasok
(délen) lávaöntéseinek
és piroklasztitjainak
találkozásánál létrejött kelet-
nyugati irányú völgyszoros.
A láva és a piroklasztit
váltakozása a szorosban
szűkületeket és kisebb
medencéket hoz létre.
Kihívás
 A Keleti-Kárpátokban
számos hágó és szoros
található (Borsai-, Borgói-,
Ojtozi- stb.). Magyarázzátok
meg ezek jelentőségét!
20
FEDEZD FEL!
• Olvasd el a szöveget, és az 1. ábra vizsgálata alapján állapítsd meg: hol
fekszenek a Keleti-Kárpátok; melyek a domborzatának jellemzői; és melyik
a három alegysége!
JEGYEZD MEG!
a. Földrajzi elhelyezkedése, határai és szomszédai
A Keleti-Kárpátok az Erdélyi-medencétől keletre, az ukrán határtól (északon) a
Prahova folyó völgyéig (délnyugaton) húzódik.
Kelet felé a Moldvai-hátság és a Moldvai-Szubkárpátok irányába 700-1000
m-es magassági töréssel ereszkedik le, délen a Kárpátkanyari-Szubkárpátok
határolja, nyugati irányban pedig a Nyugati-dombsággal, a Nyugati-alfölddel
és az Erdélyi-medencével határos. Magasságában elmarad a Déli-Kárpátok
2000 m fölé emelkedő vonulataitól.
b. Jellemzői
A Keleti-Kárpátok tengerszint feletti magassága közepes (átlagosan kb.
1300 m), ritkán haladja meg az 1800 m-t.
Magaslatai párhuzamos, északnyugat-délkeleti csapásirányú vonulatok-
ba rendeződnek, ám a Tatros völgyétől délre fokozatosan délnyugat felé
fordulnak. A nyugati vonulatot zömmel vulkáni kőzetek alkotják, a középsőt
kristályos palák, míg a keleti vonulatot és a déli hegységeit gyűrt üledékes
kőzetek építik fel.
Erőteljesen tagolt, a hegyvonulatok nagy hegyközi medencéket fognak
közre (Máramarosi-, Gyergyói-, Csíki- stb.).
Legmagasabb hegységeiben (Radnai-, illetve elvétve a Máramarosi- és a
Kelemen-havasokban) glaciális domborzati formákat találunk.
c. Alegységei
A Keleti-Kárpátokat három hegycsoportra oszthatjuk:
 Máramarosi- és Bukovinai-Kárpátok (északi hegycsoport), mely
északon az ukrán határtól a Dorna-medence – Nyíres-hágó – Moldva folyó
völgye képezte déli határig terjed.
A csoport nyugati vonulata vulkáni eredetű, 600 és 1800 m magas
hegyekből áll (Avas, Gutin, Cibles), a középső vonulat hegyei zömmel
kristályos palákból épülnek fel (Máramarosi-, Radnai-havasok – mely 2303
m-es magasságával a Keleti-Kárpátok legmagasabb hegye, Nyíres-Obcsina
stb.), míg a keleti vonulat alapkőzete a flis (Feredő- és Nagy-Obcsina).
A Máramarosi-medencébe több hágó vezet (Huta-, Szacsali-, Borsai –
1416 m).
 Erdélyi-Moldvai Kárpátok (középső hegycsoport) dél felé egészen az
Ojtoz völgyéig és a Barcasági-Háromszéki-medence északi részéig nyúlik.
 Jelmagyarázat
Hegy
Kristályos vonulat
Vulkáni vonulat
Flisvonulat
(gyűrt üledékes kőzetek)
Hegyközi medence
Karsztos felszínformák
Szomszédos nagytájak
Vulkáni kráter
Város
Tó
Szoros
Hágó (átjáró)
1 Békás-szoros
2 Bodzafordulói-medence
3 Borszéki-medence
4 Barcasági-hegyek

I Máramarosi- és Bukovinai-
Kárpátok
II Erdélyi-Moldvai Kárpátok
III Kárpátkanyar
Hegycsoport határa

 1. ábra Keleti-Kárpátok

21

Csoportmunka
• A Keleti-Kárpátok területén
több nemzeti parkot is
kijelöltek (Radnai-, Kelemen-
havasok stb.).
• Készítsetek szóróanyagot ezek
népszerűsítésére!
Kutatás
Több forrást felhasználva
állapítsd meg:
• mely hegységben található az
alábbi képen szereplő vízesés;
• milyen kőzettípuson jött létre;
• melyek ennek a kőzettípusnak
a jellemzői!
 Dörgő-vízesés
Fogalomtár
szoros – meredek falú, kemény
kőzetekbe (leginkább mészkőbe)
vájt, keskeny völgy
völgyszoros – szűk folyóvölgy,
ahol a meredek falú szakaszok és
kisebb medencék váltakoznak
lefolyástalan terület – vizeit
semmilyen vízfolyás nem vezeti
le
flis – gyűrt üledékes kőzetösszlet
(konglomerátum, homokkő,
agyag)
tagoltság – kisebb részekre való
felszabdaltság
piroklasztit – vulkáni robbanásos
tevékenység nyomán lerakódott
szemcsés kőzet
22
Nyugaton vulkáni hegyeket találunk vulkáni fennsíkokkal és kúpokkal
(Kelemen-havasok – 2100 m-es csúcsával a csoport legmagasabb hegysége,
Görgényi-havasok és Hargita), a középső vonulatban kristályos palákból
felépült hegyek sorakoznak (Besztercei-, Hagymás-hegység stb.), míg a
keleti vonulat hegyeinek anyaga flis (Esztena-, Gosmán-, Tarkő-hegység stb.).
Különösen látványos a konglomerátumból felépülő Csalhó (legnagyobb
magassága a Tóka-csúcs, 1907 m), a Ráró (a Fejedelemasszony kövei csúccsal),
a Békás-szoros és a Felső-Maros-áttörés Maroshévíz és Déda között.
A vulkáni vonulattól keletre több medence sorakozik: Borszéki-, Gyergyói-,
Csíki-medence stb.
 A Kárpátkanyar (déli hegycsoport) a legalacsonyabb, zömmel gyűrt
üledékes kőzetekből (homokkő, agyag, konglomerátum stb.) felépülő
hegycsoport. A hegyvonulatok csapásiránya fokozatosan dél, majd délnyugat
felé fordul: Háromszéki-havasok, Bodzai-havasok, Csukás (a legmagasabb,
1954 m), Bodzafordulói-hegység stb.
A középtájon belül elkülönül a Barcasági-Háromszéki-medence (Brassó-
Háromszéki), mely az ország legnagyobb hegyközi medencéje, vizeit az Olt
folyó gyűjti össze.
ALKALMAZD!
1 Figyeld meg a Keleti-Kárpátok térképét, és mindegyik hegycsoportból
írd le a füzetedbe öt hegység és két medence nevét!
2 Rajzold le a füzetedbe az alábbi diagramot, és jelölj meg rajta két
hasonlóságot és két különbséget a Máramarosi- és Bukovinai-Kárpátok (A)
illetve a Kárpátkanyar (B) domborzata között!
A B
Különbségek Különbségek
Hasonlóságok
3 Olvasd el az alábbi szöveget:
„A magashegységek […] kőzettani felépítése igen változatos, mivel a
meghatározó kristályos palák mellett megjelennek a mészkövek […] -
melyek igen fejlett formakincset alkotnak, hatalmas tornyokat formálva
például a Ráró és a Hagymás hegységben – , a konglomerátumok […]
– melyek a Csalhóban határozzák meg a felszínt, és a vulkáni kőzetek
a nyugati vonulat esetében (a Maroshévíztől keletre felbukkanó
piroklasztitok és bazaltok[…]). Mivel a különböző kőzeteken ezekre
jellemző, néha teljesen eltérő formakincs fejlődik, ez a térség festői
látványosságokat nyújt. �yugodtan nevezhetjük „Moldva Svájcának”,
hiszen tájai szépsége messze földön híres." (Victor Tufescu, 1974).
Állapítsd meg:
a. a Keleti-Kárpátok melyik hegycsoportjára vonatkozik a szöveg;
b. a szövegben említett kőzettípusokat;
c. melyik svájci hegységre utalhat az idézett szöveg!
4 A Déli-Kárpátok
Emlékezz!
 Írd le a füzetedbe, mit
tudsz a Déli-Kárpátok
FEDEZD FEL! domborzatáról!
 Olvasd el a mellékelt szöveg
 Olvasd el az alábbi szöveget, tanulmányozd az 1. ábrát (24. o.) és derítsd ki:
„Jellemzői” bekezdését,
hol fekszenek a Déli-Kárpátok; melyek domborzatának általános jellemzői; ki és írd le a füzetedbe, amit
és miért nevezte Erdélyi-Alpoknak; melyek a fontosabb részei és milyen fontos sikerült megjegyezned!
altalajkincseket rejtenek!  Hasonlítsd össze a két
szöveget!
JEGYEZD MEG!
a. Földrajzi elhelyezkedése, határai és szomszédai  Figyeld meg, majd írd le az
A Déli-Kárpátok hegyei az Erdélyi-medencétől délre, a Prahova folyó völgyétől alábbi képet!
(keleten) a Temes–Cserna-árokig (nyugaton) húzódnak. Szomszédai keleten
a Kárpátkanyar hegycsoport, délen a Kárpátkanyari-Szubkárpátok, a Géta-
Szubkárpátok és a Mehádiai-fennsík, nyugaton pedig a Bánsági hegycsoport.

b. Jellemzői
Ezt a hegyvidéki nagytájat az Alpokkal mutatott hasonlóságai alapján
Emmanuel de Martonne francia geográfus Erdélyi-Alpoknak nevezte. 11
csúcsa haladja meg a 2500 m-es magasságot – legmagasabbak a Moldoveanu  Glaciális domborzat a
(2544 m) és a Negoj (2535 m) – és csupán egyetlen folyó, az Olt tudta teljes Fogarasi-havasokban
szélességében átvágni. „A lapos, széles hegyhátak
A Déli-Kárpátok kőzettani felépítésében meghatározó a kristályos palák je- uralta domborzat megkönnyíti
lenléte, helyenként azonban felszínre bukkannak mészkövek és konglomerátu- a közlekedést minden irányba,
mok is. elsősorban a szomszédos
A magasabb, 1800 m felett fekvő területein a múltbéli jégárak kárfülkéket, hegyek felé, nem annyira
glaciális völgyeket és éles vonalú gerinceket hagytak hátra. A mészkőfelszíneken a völgyek mentén, inkább
a víz eróziója és oldó hatása szurdokvölgyeket, barlangokat hozott létre a kinyúló gerinceken.
(Jalomica, Dâmbovicioara stb.). Ezért ezek a hegyek,
akárcsak a Sebes folyón
túli szomszédai, a Kudzsiri-
c. Alegységei havasok, ősidőktől fogva
A Déli-Kárpátokat négy hegycsoportra osztjuk: lakottak, igazi fellegvárai a
 Bucsecs hegycsoport, a Prahova és a Dâmboviţa völgye között fekszik, függetlenségnek.”
részei a Bucsecs (2505 m, Omu-csúcs), Leaota- és Királykő-hegység. A Bucsecs (Lucian Badea, 2011).
főtömege konglomerátumból és mészkőből áll, a Prahova völgyére csipkézett  Nevezd meg, a Déli-Kárpátok
szélű, meredek letöréssel tekint le. A Királykő egy megtört vonalú, meredek falú mely hegycsoportjáról szól az
mészkőgerinc. idézet!
A hegycsoporton belül jól elkülönül a Törcsvári-átjáró, mely a Törcsvári-hágón  Tájékozódj több forrásból és
keresztül Havasalföld és a Barcasági-medence között teremt összeköttetést. írd le:
 Fogaras hegycsoport (a Dâmboviţa és az Olt völgye között) részei a  két gazdasági tevékenység
Fogarasi-havasok északon és a dél felé ágazó Jezer-, Ghiţu-, Frunzi- és Kozia- nevét, amit a helyiek űznek;
 a Sebes völgyében ide
hegység. A Fogarasi-havasok fő jellemzője az országon belüli legnagyobb
felkapaszkodó magashegyi út
magasság (2544 m, Moldoveanu-csúcs) és leghosszabb hegygerinc (60 km). nevét!
Nyugati részén fekszik az ősidők óta lakott Lovista-medence.
23
Projekt
A Bucsecs hegység Szfinx
és Babele nevű sziklái a
konglomerátum látványos
lepusztulási formái.
• Ismersz más példát az
országból konglomerátum-
formákról?
• Készíts egy kiadványt a két
sziklaalakzat idegenforgalmi
népszerűsítésére!
 1. ábra
Déli-Kárpátok
Fogalomtár
hegylánc – 1000 m feletti
magasságú, egyirányú
domborzati formák láncolata
kárfülke – vagy cirkuszvölgy,
félkör alakú, meredek falú,
magashegyi jégárak eróziós
munkája révén létrejött
völgykatlan
árok – széles, mély völgy
24
 A Páreng hegycsoport keleti határa az Olt völgye, nyugaton pedig a
Zsil és a Sztrigy folyók határolják. A hegycsoport délnyugati részén emelkedik
a Páreng-hegység (2519 m), ebből ágaznak szét a további hegységek:
Kapacina-, Lotru-, Szebeni- és Kudzsiri-hegység.
A Kudzsiri-hegység északi részén található Szászvárosi-hegyek között
találhatók Sarmi­zegetusa várának, Dácia fővárosának romjai.
 A Retyezát (Retyezát-Godján) hegycsoport kristályos palákból, gránit-
ból, mészkőből épül fel a Zsil völgye és a Temes–Cserna-árok közötti terüle-
ten. Alegységei a Godján (középső részén), Retyezát (2509 m, Peleaga-csúcs),
Vulkán-, Mehádiai-, Cserna- és Szárkő-hegység.
Ettől a hegycsoporttól keletre fekszik a kőszénbányáiról ismert Petrozsényi-
medence, míg északkeletre a Hátszegi-medence.
Jelmagyarázat
Kristályos palák
Flis és mészkő hegy
Hegyközi medence
Déli-Kárpátok Szomszédos nagytájak
hegycsoportjainak határa Glaciális domb. Karsztfelszín
1 Törcsvári-hágó Város Csúcs Barlang
2 Dâmbovicioara-barlang Folyó Tó
3 Jalomica-barlang Fogaras főgerince Hágó (átjáró)
ALKALMAZD!
1 Figyeld meg a Déli-Kárpátok térképét, és írj le a füzetedbe mindegyik
hegycsoportból három hegységet!
2 Keresd meg a térképen, és írd le a füzetedbe, hogy melyik hegységben
található a Jalomica-, a Dâmbovicioara- és a Polovragi-barlang!
3 Kösd össze a hegységeket (A) és a megfelelő hegycsoportokat (B), a
következő modell szerint: 5 – e!
1. Kapacina a. Bucsecs
2. Cserna b. Fogaras
A B
3. Jezer c. Páreng
4. Királykő d. Retyezát-Godján
4 Hasonlítsd össze a Déli-Kárpátok és a Keleti-Kárpátok domborzatát,
írj a füzetedbe egy hasonlóságot és három különbséget!
5 A Nyugati-Kárpátok
 Figyeld meg, és írd le az
alábbi képet! Mit sugall a
FEDEZD FEL! lakosság tevékenységével
 Olvasd el a szöveget, tanulmányozd az 1. és 2. ábrát, és tudd meg: hol kapcsolatban?
fekszenek a Nyugati-Kárpátok; melyek a domborzati sajátosságai; milyen
részekre osztjuk; milyen altalajkincseket rejt!

JEGYEZD MEG!
a. Földrajzi elhelyezkedése, határai és szomszédai
A Nyugati-Kárpátok az Erdélyi-medencétől nyugatra fekszenek, nagyjából
észak-déli vonalat követve, határai: északon a Berettyó és a Szamos völgye,
illetve a Nyugati-dombság, délen az Aldunai-szoros. Földrajzi helyzetével a
Nyugati-Kárpátok, mintegy hegykoronát képezve zárja be a Kárpátok ívét.
Keleten a Déli-Kárpátok és az Erdélyi-medence határolja, nyugat felől pedig
a Nyugati-dombság és a Nyugati-alföld.

b. Jellemzői
A Kárpátok többi részével összevetve a Nyugati-Kárpátok a legalacsonyabb,
csak helyenként emelkedik 1800 m fölé, szerkezetileg erősen tagolt és nem
mutat teljes folytonosságot.
Kőzettani felépítése rendkívül összetett, jelen vannak a kristályos palák, a  Tájkép a Nyugati-
magmás kőzetek (andezit, gránit stb.) és az üledékes kőzetek is (mészkövek, Kárpátokból
konglomerátumok, homokkövek stb.)
Hegyeinek mélyében változatos altalajkincsek találhatók: arany- és ezüstérc,
vasérc, színesfémércek, bauxit, szén, márvány stb.

c. Alegységei
Jellegzetességei alapján a Nyugati-Kárpátokat két fő részre osztjuk: a Tudtad?
Bánsági-hegyvidékre és az Erdélyi-szigethegységre. A Krassó-szoros az Aninai-
 A Bánsági-hegyvidék a nagytáj déli részén fekszik az Aldunai-szoros hegységben található, az
(délen) és az Alsó-Maros-áttörés között (északon). Területén a Temes völgye ország egyik leghosszabb
képez fontos válaszvonalat, ettől délnyugatra emelkednek a Bánsági-hegyek, szurdokvölgye (19 km).
északkeletre, illetve a Bisztra völgyétől északra pedig a Ruszka-havast találjuk. Kanyon jellegét a magas,
összefüggő, meredek
A Bánsági-hegyek részei a Szemenik-hegység (a legmagasabb az 1447 m
falai adják. A kanyonban
magas Gózna-csúcs), az Almás-, Lokva-, Aninai- és Dognácska-hegység, melyek barlangokat, zsombolyokat,
kristályos palákból és mészkövekből épülnek fel. A hegyek között húzódik az karrmezőket találunk.
Almás-medence és a Krassói-medencesor. Tudományos jelentősége
A Bánsági-hegyek felépítésében jelen levő mészkövekbe a Krassó és miatt a Szemenik – Krassó-
a Néra folyó vágott látványos és országos szinten is jelentős hosszúságú szoros Nemzeti Park része.
szurdokvölgyeket.
A Ruszka-havas egyetlen, csekély magasságú, kristályos masszívum (legma-
gasabb pontja a Págyes-csúcs, 1374 m). 25
 Jelmagyarázat 1 Zalatnai-medence
Hegy
2 Brádi-medence Zilah
Medence
3 Nagyhalmágyi-medence

Eg G.
y
Széles völgyfolyosó RÉ 776

-H
reg

s
Z-

Almá
S
4 Honctői-medence

ZE
Szomszédos nagytájak HG
RÉ .

ES
VI-

M
Karsztdomborzat Csúcs 5 Tárnica-tó Szelek ME 996
barlangja D.
Folyó Hágó (átjáró) Zichy-
6 Gyalui-tó

][
barlang Já Király-hágó
d
Város Tó Barlang 7 Bélesi-tó
É Lesi-tó
Mézgedi-
mos

gán
Cseppkőbarlang
Kis-Sza
1. ábra Erdélyi-szigethegység NY K

Dra
 1836 5 6

BE
7

LÉ
zamos
Medve-Barlang Meleg-S Já

NY
D Csodavár ra

zamos
ES
I-M
1112

Hideg-S
ED
Aranyosfői-jégbarlang

s
yo
1826

an
1849

Ar
Nagy-Bihar
1467
Gajna-Tető
Kopasz-Detunáta
4 3 1258
Drócsa-cs.

][
836 Bucsesdi-hágó
2 1
Brád Ompoly
Valisora-hágó
1011
Gyulafehérvár

][

Seb
ÉLI- D
ar KÁRP
Déva os

es
5 0 5 10
M ÁT OK
15 km

ei
Str
 Robert Ficheux
(1898-2005),
Francia geográfus, az első
szakértő, aki részletes
tanulmányban mutatta be É
az Erdélyi-szigethegységet. A Déva
Román Akadémia aulájában Béga
tartott beszédében (1991)
NY K

t
es
kijelentette: „Uraim, kérem

V
de
önöket, engedjék meg D 1374

le
Págyes-cs.
Te

ri
lu
m

ennek a francia mócnak,

ea

NYUG
es

hogy melegen megköszönje ATI-A

L FÖLD
ezt a baráti fogadtatást. 3
][

[…] Kívánok a mi drága 617 Karánsebes 700

Romániánknak, melyet Resicabánya
mindannyian szeretünk, egy, a
1
k

tragikus, de mindig dicsőséges OK

ó
Temes-Cserna-áro
ly

T
fo

múltjához méltó békés jövőt!” ssó a-cs. PÁ

eg

a zn
Kr 47 Gó
id

1446 s. R
H

14
 Használjatok különböző
1160
4 Szem
enik-c 2 e rn -
a
KÁ Jelmagyarázat
információforrásokat Cs
LI
Hegy
][
(enciklopédiák, internet stb.), 540
DÉ Medence,
széles völgyfolyosó
és válaszoljatok az alábbi Herkulesfürdő Szomszédos nagytájak
kérdésekre!
K I-

-cs. Karsztdomborzat
zvinyica
N IA

 Kik a mócok, akikkel a 727 Nagy-S

N D

Város Csúcs
1224
FE HÁ
SÍ

francia geográfus azonosítja Folyó Barlang

E

SZ
M

magát? Orsova Hágó (átjáró)

D
 Az Erdélyi-szigethegység ER un 1 Krassói-medencesor
mely részét lakják a mócok? BI a
 Mivel foglalkoztak a mócok A 2 Teregovai-hágó
(Porta Orientalis)
a múltban? 5 0 5 10 15 km 3 Erdélyi-Vaskapu hágó

4 Komárnik-barlang
26  2. ábra Bánsági-hegyvidék
  Az Erdélyi-szigethegység az Alsó-Maros-áttörésétől északra fekszik, és a
romániai Kárpátok legnagyobb területű kőzettani mozaikját alkotja.
Kutatás
A középső vidéke, a Bihar-hegység magasabb (1849 m, Nagy-Bihar csúcs), A Rozsda-szakadékot a
innen ágaznak ki a Vlegyásza (1836 m) és az Öreg-havas (1826 m). „föld sebhelyének” tartják.
A csoport délkeleti részén található a mészkőből álló Torockói-hegység, Keress utána az interneten,
míg délen a vulkáni kőzetek alkotta Erdélyi-érchegység. Nyugaton alacsonyabb és határozd meg:
hegységek sorakoznak (Zarándi-, Béli-, Királyerdő- és Réz-hegység), melyeket a • mi a Rozsda-szakadék;
Nyugati-dombsághoz tartozó, „öbölszerű” medencék választanak el (Zarándi-, • hol található;
Belényesi- és a Révi-medence). • keletkezésének okait!
A hegyközi medencék közül jelentősebbek: a Zalatnai, Brádi és Nagyhalmágyi.
A táj festői szépsége a karsztdomborzatnak köszönhető: fennsíkok (Pádis),
hasadékok és szorosok (Tordai-, Remetei- stb.), zsombolyok és barlangok
(Aranyosfői-, Medve-, Szelek- stb.) sorakoznak.

ALKALMAZD!
1 Írd le a füzetedbe az alábbi hegyeket: Almás-, Aninai-, Bihari-, Béli-,  Rozsda-szakadék
Dognácskai-, Lokva-, Erdélyi-érchegység, Szemenik, Torockói- és Vlegyásza!
Használd a Nyugati-Kárpátokat ábrázoló térképeket, és húzd alá egy vonallal
a Bánsági-hegyvidékhez tartozókat és két vonallal az Erdélyi-szigethegység
részeit! Csoportmunka
2 Alkoss egy tízsoros szöveget az Erdélyi-szigethegységről, használd az
• Az Erdélyi-szigethegység
alábbi kifejezéseket: medence, kőzettani mozaik, Bihar-hegység, Maros, vulkáni altalajában arany- és ezüstérc
kőzet és nyugat! található.
3 Hasonlítsd össze a Bánsági-hegyvidéket az Erdélyi-szigethegységgel!
Használjatok különböző
Töltsd ki a füzetedben az alábbi táblázatot! forrásokat kutatásotok
Jellegzetesség Bánsági- Erdélyi- Hasonlóság (H)/ során, és határozzátok meg:
hegyvidék szigethegység Különbség (K) • milyen régóta folyik
aranykitermelés az Erdélyi-
Földrajzi helyzet délen északon K
szigethegységben;
Összefüggő/ tagolt • a kitermelés módját és
tájegység módszereit;
Kőzettani felépítés • a kitermelés mai helyzetét!
Legnagyobb magasság
Vulkáni és karsztdomborzat
Fogalomtár
zsomboly – mészkőben
Csoportmunka kialakult aknaszerű üreg,
• Alakítsatok 4-5 fős csoportokat, ké- alsó részén egy barlanghoz
szítsetek egy plakát formájú túraútvo- kapcsolódik
nalat az Erdélyi-szigethegységbe! Az út kanyon – nagyobb méretű
szurdokvölgy
legyen bejárható három nap alatt, és
„öbölszerű” medencék –
szerepeljen benne legalább öt termé- hegyek közé mélyen benyúló
szeti látnivaló! medencék
A plakátnak tartalmaznia kell:  Medve-barlang karr – a mészkő oldódása
• a túraútvonal kiválasztásának indoklását; során keletkezett felszíni
• a kirándulás megszervezését (beleértve az utazás módját és a sáncok és mélyedések
kőzettani mozaik –
szálláshelyet is);
különböző kőzetek egymás
• a túraútvonal térképét; melletti jelenléte
• az öt természeti látnivaló rövid leírását.
27
 6 Az Erdélyi-medence
Tudtad?
• Az Erdélyi-medence Európa
legnagyobb medencéje.
Kutatás
A medence domborzatát
több folyamat, például
lejtős tömegmozgás alakítja:
csuszamlások, árkos erózió,
talajfolyás stb. A lenti képen
látható felszínt is ilyen folyamatok
formálták. Több forrást
felhasználva tudd meg, hol
fekszik a Vörös-árok, és milyen
felszínformáló erők alakították ki!
 Vörös-árok
 A Tordai sóbányát egy
diapír redőben felhalmozódott
sótömzsbe mélyítették.
28
FEDEZD FEL!
• Olvasd el a szöveget, tanulmányozd az 1. ábrát, és tudd meg: hol fekszik
az Erdélyi-medence; hogyan alakult ki; melyek a jellegzetes felszínformái;
hol helyezkedik el két alegysége és melyek az altalajkincsei!
JEGYEZD MEG!
a. Földrajzi elhelyezkedése, határai és szomszédai
Az Erdélyi-medence az ország középső részén terül el, szinte teljes
egészében a Kárpátok három nagytája határolja: a Keleti-Kárpátok
északkeleten és keleten, a Déli-Kárpátok délen, és az Erdélyi-szigethegység
nyugaton. Csupán északnyugat felé, a Nyugati-dombság irányába nem
egyértelmű a határa, ezt az Erdélyi-szigethegység és a Máramarosi- és
Bukovinai-Kárpátok között húzódó dombsor jelöli ki.
b. Jellemzői
A nagytáj uralkodó felszínformái a dombok. Földtani fejlődése során
meghatározó volt a Kárpátok kigyűrődésével párhuzamos lassú süllyedés
(4500 m mélységig), ennek következtében tenger borította el. Ezután hosszú
feltöltődési időszak következett, ennek nyomán újra szárazulattá vált.
Magassága keletről (700-800 m) nyugat felé (300-400 m) csökken,
átlagosan 500-600 m között alakul.
Domborzata vastag rétegekben felhalmozódott, kevésbé ellenálló,
üledékes kőzeteken (kavics, homok, agyag, homokkő, márga) fejlődött ki.
Ezek a rétegek északon enyhén dőltek, a nagytáj középső részén redőkbe
rendeződnek (dómok), a keleti, déli és nyugati szegélyén pedig gyűrtek.
A dómokban földgáz halmozódott fel, míg egyes peremi gyűrődésekben
vastag kősóréteget találunk („diapír redők”).
Altalajából földgázt és kősót termelnek ki, déli kitettségű domboldalain
ideális otthonra lelnek a gyümölcsösök és szőlőültetvények.
c. Alegységei
Domborzatának sajátosságai alapján megkülönböztethetünk: egy dom-
bok és medencék jellemezte peremterületet és egy középső, fennsík jellegű
alegységet.
 Peremvidéke a következőképpen jellemezhető:
 északon és keleten 700 m-nél magasabb dombok emelkednek, ezeket
szokás Erdélyi-Szubkárpátoknak is nevezni, itt található legmagasabb pontja
is, az 1080 m magas Bekecs.
 délen egy medencesort találunk (Fogarasi, Szebeni stb.).
 nyugaton medencék és völgyek sorozatát (Erdélyi-hegyalja, Almás-
medence stb.) szakítja meg egy-egy magaslat (Feleki-dombság, Aranyosszéki-
dombság).
  Az Erdélyi-fennsík a nagytáj központi részét foglalja el és három Dolgozz a
különböző részre osztható:
 A Szamos-hátság az északi, északnyugati, 500-600 m magas terület, ahol térképen!
enyhén dőlt, néhol lapos dombhátak a jellemzők.  A folyók mentén kialakult
 Az Erdélyi-mezőség a Nagy-Szamos, a Kis-Szamos és a Maros által völgyekben városok és
körülhatárolt terület. A szomszédos területeknél alacsonyabb (400-500 m), falvak sorakoznak. A főbb
lankásabb dombok, széles völgyek alkotják. völgyek három nagyobb
 A Küküllők dombsága a terület déli részét foglalja el, magassága keletről részre osztották a Küküllők
(600-700 m) nyugat (350-450 m) felé csökken. dombságát: Kis-Küküllő
menti dombság, Hortobágy
AT
I- Lápos
É dombsága és Székás menti
UG ÁG 788
NY MBS
DO dombság.

KE
Ilva

974 765 NY K  Tanulmányozd az Erdélyi-

Jelmagyarázat

Ilosva

L
D medence térképét és állapítsd

ET
740
Domb Sa Beszt
erce
jó
2 meg a Kis-Küküllő menti
Almás

y
Fennsík

eg

I-
rh
Dés
693 Beszterce
dombság, a Hortobágy

Vá
Medence, 1 Bábolna
Buda
k-pa
tak
Almaş

KÁ
völgy
am
os F Kőtkei
ü
ze631
tető
Sa
jó
-m dombsága és a Székás menti
Szomszédos Sz en
dombság helyzetét a Nagy-
Ló

is-
s ti-

R
na

K db
nagytájak s.

PÁ
Di

Fölgázt rejtő Cegei-tó 532 me szna

de jói
nc -
Küküllő folyóhoz képest!
Ná 648 e

TO
dóm da
s
s.
-db

Mureş
csi

Rége nce
Kueszta Ka med Ide

K
pus Görgény
Kolozsvár
Gyakorolj!
e
ni-
Peremterület 832
Fe

határa e yi-
lek

nc án

Pa
i-d

de tiv
YSÉG

1080
Város  Állapítsd meg, hogy az
ra
me szen

Mezőzáhi-tó
bs

jd
ros
.

Torda
jd

-m
Ma
Va

Csúcs
alábbi kijelentések közül melyik
ed
Marosvásárhely
E TH E G

en
518

ce
Tó Aranyosszéki-
igaz (I) és melyik hamis (H):
Ko
dombság
Folyó
ro
rád 4
Nyá
1. A Bekecs a Fogarasi-
n
ros

llő
d
Ma
YI-SZIG

ükü
y-K
Kis-Kük
üllő Nyikó
medence i- medencében fekszik.
Nag
varhely
ető
Réz-t
1 Almás- 2. Az Erdélyi-mezőségre 400-
ER D ÉL

933
Székelyud

medence üküllő

2 Besztercei- Medgyes
Nagy-K Diós-hegy
856 500 m közötti magasságok
d

Segesvár
gy e d r oró

Balázsfalva
or c i -

G 5 jellemzők.
om n d

medence
Na m m o om

ód e

er
-H e ó

ge
o is-H

Ki ly
Ompoly s-S -te
3 Bekecs 3. A diapír redőkben földgáz
H K

tő
Gyulafehérvár zé Kiskapus
ti ká
en
s gy 733
á
4 Firtos os
halmozódott fel.
s m ág
ar rt ob
á
gye

M Ho
Szászsebes ék bs
5 Szőlő-tető Sz dom
völ

4. A Szamos-hátság az Erdélyi-
t
Ol
a
Viz

675
medence peremvidékéhez
Sebe

830
611
Fogaras
s

Nagyszeben tartozik.
Olt
Szeben

Fogarasi-m
ed. 5. Az Erdélyi-medence
Sárk

nyugati részén 300-400 m-es

 1. ábra Có
d
ány

Nagytalmács magasságokat találunk.

Az Erdélyi-
medence
5 0 5 10 15 km
Olt

Fogalomtár
kueszta – aszimmetrikus,
ALKALMAZD egyik oldalán meredek,
1 Figyeld meg az Erdélyi-medence térképét és írj le a füzetedbe: másikon lankás felszínforma
a. négy alegységet (dombot és medencét) a peremterületről; diapír redő – kőzetredő,
b. három alegységet az Erdélyi-fennsík területéről. melynek belsejében egy
sótömzs található
2 Készíts egy domborzati szelvényt a Beszterce és Nagyszeben városa dóm – felboltozott alakú
közötti egyenes mentén! Mérd le a térképen és számold ki a szakasz hosszát a üledékes kőzetrétegek,
térkép léptékének felhasználásával! Nevezd meg a szelvény mentén található melyekben földgáz
tájegységeket és völgyeket északról dél felé haladva! halmozódott fel

29
 7 A Szubkárpátok
FEDEZD FEL!
• Tanulmányozd az alábbi térképeket, és válaszolj a következő kérdésekre!
Tudtad? Milyen felszínformák alkotják a Szubkárpátokat? Milyen alegységeit
• A Meledic-fennsíkon különböztetjük meg? Melyik alegységének van kelet-nyugati csapásiránya?
található Románia Melyik alegységben találjuk 1218 m-es legnagyobb magasságát?
legnagyobb sókarszt
felszíne. A Kárpátkanyari- l 260
Szubkárpátokban, a Slănic a
u
l ș t
i
JEGYEZD MEG!
e n e
folyó völgye mellett fekszik.
D ă
b
a. Földrajzi elhelyezkedése, határai és szomszédai
Pr

A sókarsztban egy több mint

I
ut

3 km hosszú barlang
Dorohoi
(S6) A Szubkárpátok
L. Stânca- (más néven Előkárpátok) változó szélességű dombsor
D

Siret Costești
l .

426
is kialakult, melynek száját a Keleti-Kárpátok keleti, illetve a Déli-Kárpátok déli előterében. Északon
B

Depresiunea 504 Baș

eu
o u
Si

a Moldova folyó, nyugaton a Motru képezi határát. A Kárpátkanyari rész

P o

elzárták a sóbeszakadások.
re

Rădăuți
Dl. G

227
t

Sit
na
külső ívén közvetlenül érintkezik a Román-alfölddel.
uran

505 265
da
cea

Botoșani
d

Suc Dl. Dragomirna

Şa

zan

eav
a 455
ua

b. Jellemzői
i

Co
rile

Suceava
Bu
ş

u
alu
ce

M
l
De
ci

ile
A Szubkárpátok 400-800 m magas dombság, melyet az
De
i

556 tin
Dl. CiungiS
alu ijia

587
u É üledékes kőzetrétegek (konglomerátum, homokkő, agyag,
Dl.

Mo 688
rile
J
Ho

ldo c
lm

va
kavics stb.) gyűrődése hozott létre. Átmenetet képez a
Pr

Hârlău
utu

v NY K
e

hegységek és a fennsíkok, alföldek között.

lui

e
911 i Ba
A hegyvonulatok és a Szubkárpátok dombsora
Sir

hlu
D i
et

Târgu Frumos
Németvásár
között
Iași
benépesült hegylábi medencék sorakoznak, az
Kr
akk itteni lakosokJij
hagyományos életformája a transzhumán
ó ia
Co

pásztorkodás. A Szubkárpátok altalaja ásványkincsekben

KE

rn

416
592
i-d

Dl. Bârnova
gazdag: sót (diapír redőkben), szenet, kőolajat, földgázt
om

M
ol
b

do
L

502
termelnek ki belőle. Ásványvízforrások is előfordulnak.
va

466
Vaslui
ET

Dl. Tansa
Kará csonkő Negrești
Ru

Cr
Bârlad

c. Alegységei
asn
nc
I-

Pru
a
db

Az előkárpáti tájat három részre oszthatjuk:

t
.

507
KÁ

Be Huși 465
e Z
szt
erc  Moldvai-Szubkárpátok,
Vaslui melyet északon a Moldova,
Racova
el
et délen a Tatros folyó völgye határol. Felépítése ennek az
RP

561 in
Dl. Doro?anu
alegységnek a legegyszerűbb: egy hegylábi medencesor
ULUI
ÁT

Bákó
(Németvásári, Krakkó-Beszterce és Tázló-Kászon) és az
Tázló

Tu

ELAN

572
tov

azokat kelet felől 250 lehatároló dombsor alkotja (Pilis-tető –

a

Elan
OK

Pleşu, 911 m, Corni-domb, Bákói-dombság stb.).

E
Berheci

UN

740 309
I
ES
PR

Onyest A Kárpátkanyari-Szubkárpátokat északon a

 Bârlad
DE

310

KÁR T
349 Tatros, míg nyugaton
Murgeni a Dâmboviţa folyó határolja. Ez a
z

P
to

atr
SZUB ÁTKANY
legösszetettebb előkárpáti alegység: két medencesor (egy
Oj

5 0 5 10 15 km KÁR ARI- os
ZPăÁTO
bră K
Șu
șiț
a
u ț i hegylábi és egy dombközi) és két dombsor (belső, illetve
külső) alkotja. Néhány helyen ezt a nagyjából párhuzamos
ȚII

Prut

Jelmagyarázat Pu
tn
Mărășești szerkezetet
Tecuci
a flisvonulatból benyúló hegyfokok szakítják
Târgu Bujor
Domb Város Folyóa
meg (nevezik hegysarkantyúnak is).
ARPA

Medence Csúcs Szomszédos

Folyóvölgy Tó nagytájak
Focșani
A Kárpátkanyari-Szubkárpátok fontosabb részei:
Vráncsa-, Pătârlagele, Vălenii de Munte-, Câmpina-,
Râ
 1. ábra Moldvai-Szubkárpátok
m
na Pucioasa-medence, a dombok közül pedig az Odobeşti
SUBC

-magura (996 m),L. Brateș a Gurbăneasa és az Istriţa.

UCRAIN

30
Galați
 rotu
. ș
Dl oru
ș
Ou
Dep
r. S
ov eja

Siret
Putna
Depr. - Vidra
É ru

Depr. Vrancei
șo
Ou db. Pu Șuș Jelmagyarázat
ița
Sov tn Domb
eja- a
NY K 3

LI
med
996
. Medence

Szer
1 Mera-medence 1

NT

A
Hegyfok / sarkanytú

et
Ză Putna
2 Lopătari-medence ba Vidra-m

Bâ
D la ed.
(Kárpáti flisvonulat)

Dl
Vráncsa-med.
Șuș

sc
IE
Pu

.D
3 ița
Răiuțu-domb

rești
aM
tn
Szomszédos tájak

ele
a

R
4 3

an
ică
Neculele-medence 996

Dumit
na Város

u
II O
Ză 4 1 m

B
Râm
ba nicul Sărat Râ Csúcs

âs
la

De
ca
AȚ

lea
M

ed.
Bu

Depr.
Folyó

nu
ar
P

zău

rești-m

-d
CAR
na
2

b.
4
ețu Râmnicul Sărat Râm
jd văn
 2. ábra Kárpátkanyari-

Dumit
o
hi

Bo
I

iori
dz
C 2
r.

a
1021
Szubkárpátok

Dl. Blăjeni
k
ep

Depr. Polic
fo

e
. y
ed eg800

el
D l b.

Dl.
ag
nu a-d

ed.
m h
d-

rl
e j

Blid
nt
1021 lm

Blăjeni-db.
io

tâ
Depr. BuzăuDâ 800

Policiori-m

u
Pi Ch

.
-

Pă

ed

Clind
Blid
ișel
ețu

m
r.
De Vălenii

e-
ep
ăn

ișel
Kutatás

el
pr Vălenii
Bodza

u
Iv

ag
D
.C

Clind
-db
deC Munte cov

rl
CARPAȚII MERIDIONALI.SUBCARPAȚII GETICI.
de Munte -
âm Niș

tâ

.
âm .

Pă
pi epr
Jalo

pi med. d.
na Vălenii de na SalcD 749 me
839 849 -m Munte
oas
a ia cov
-
A Kárpátkanyari-
mic

db. - Niș

HARTA FIZICĂ
ed
uci
GÉTA- ÁTOK

839 849 . Vălenii de Munte 749

ed.
a

.P 815
Depr Câmpina ioasa - m
815
Dl.
Szubkárpátokban
Mureș
ÁRP

u c Câmpina
Deva
P
iszapvulkánokat (Berca–
Pra

Simeria Bucovel Bucovel-

M-
Pra
SZUBK

570 Orăştie
Te Te db.
ȚII 570 5 5 0 0 5 5 10 1015 km Arbănaşi térségében)
hov

l ea
hov

Sebeș

lea 15 km
jen jen
AN
a

és öröktüzet is találunk
A R Hunedoara Cibin
U SC  A Géta-Szubkárpátokat (a Dâmboviţa âlce
ag és a Motru között) medence- (Andreiaşu mellett).
Strei

Ă L. G

Şerc
és dombsorok alkotják. Keleten, a Dâmboviţa és a Gilort völgye között kisebb Tájékozódj több forrásból
Cugir

Vf. Negoiu

aia
medencéket Haţeg
(Câmpulung,
P. CioclovinaArefu stb.) és magasabb
Pasul Trunu Roşu és magyarázd meg,
Vf. Moldoveanu
Vf. Cândrelu dombokat (Chiciora - 1218 m
400 2535
2544
2244
][
hogyan alakulnak ki ezek a
és Măţău-magura
Pasul Poarta de Fier - Şura
P. 1018Mare
m) találunk, míg a Gilorttól nyugatra a medencék
ă g ă jelenségek!

ul ra
a Transilvaniei St Vf. Lui M - ţ i i F r a ş
re

re 2238

ai iat
nagyobbak (Zsilvásárhely–Câmpu
i Mare) és a dombságokVf.2142
alacsonyabbak
Sterpu
(Bran
Ma

ui
Pătru 2130

Cr ţii P
700
][

3 Vf. Om

-
ul

stb.).

n
M
][

ra
2505
Râ

2462

-B
Vf. Iezerul Mare
2
nu

L.Vidraru

ăr
1575 i
M-ţi

Râul Târgului

uc
f. Muntele Mic ei A
IUNE

lR
][
dea

p 1622
1802 aA Pasul Lotru L. Vidra RES 1534
Iezer É

ru
DEP IŞTEI
r
eleag
a 3. ábra Vf. Frunţi Vf. Ghiţu 1

oa
Gu  Pasul Lainici Lotru V
Vf. P 509
O
Go

ul
L. Vf. Ursu 1668 2133

C
2 450 2 Câmpulung
Géta-SzubkárpátokVf. Straja 5
2124
][
1868
][
Brezoi301 Vf. Cozia 4 NY Vf. LeaotaK
Vf. Parângul Mare
P. Cozia
1218
Argeș-Câmpu Chiciora db. 1018
1 M-ţii
Vf. Godeanu 2519 Peştera Polovragi
t 3
lung medenc
L eDaota
za
2229 esor
Topolog

Măţău-mg.
(Domaşn Orientală

Novaci Curtea de Argeş

KÁ BKÁ
te

p
ar

SZU
Beszterce

Ol
Re

na Râmnicu bc
ea)

er

RPÁ RPÁ
Su
t
oarta

][ C
pa

Zsi

769 Vâlcea 5
Cer
40

Zsilvásárhely
ru

Ar

Vâlsan

TK
Slătioara-mg.
Pasul P

şel
.
G

db
geș
na

ge
M

u-

ANTâOK
Mo

Kis-O

6 r Ar
Cu
r
EH

eg
FE

tru A I -

YArR
. N

T
n-db
ÁD
NN

lt

Tism
Bra 333

goIv
a
I

na
SÍ

-iș
Rovinari Z
K

te
5 0 5 10 15 km
Cerna

sil

Motru
ova
Jelmagyarázat
Domb 1 Câmpulung-medence 4 Arefu-medence
H Város Tó 2 Corbi-medence 5 Râmnicu Vâlcea-med.
uşMedence
Drobeta- ni Strehaia
Turnu Severin ţa
Szomszédos tájak
Mo Csúcs Folyó
273 3 Jiblea-medence 6 Tismana-medence
tru
Filiaşi 257

ALKALMAZD!
L.Vadului
Slatina
Ji
u

Tanulmányozd
1 Vânju Mare a Szubkárpátok térképeit, és írd le a füzetedbe mindhárom alegység  szomszédos
nagytájait;  két magaslatát, két medencéjét és legnagyobb Balşmagasságát! Văi prin
2 Hasonlítsd össze a Moldvai- és a Géta-Szubkárpátok domborzatát! Írj a füzetedbe egy hasonlóságot
Craiova
és egy különbséget! Relief g
3 Írd le az itt található természeti erőforrások gazdasági jelentőségét!
Pas(trecă
][

BUL
GAR
IA 31
 8 A Géta-hátság és a Mehádiai-fennsík
FEDEZD FEL!
Emlékezz! • Elemezd az alábbi térképet, és határozd meg: melyik tájegység
• Mik a fennsíkok? Miben
szomszédos a címben szereplő mindkét nagytájjal; melyik a nagyobb területű
különböznek a hegyektől, nagytáj; melyik a magasabb!
domboktól és síkságoktól?

Dolgozz a
térképen!
 Olvasd el az „Alegységei”
részt és keresd meg, melyek
a Géta-hátság részei!
 Tanulmányozd a Géta-
hátság és a Mehádiai-
fennsík térképét, és nevezd
meg a Géta-hátságot
egységeire tagoló folyókat
keletről nyugat felé
haladva!
a A Géta-hátság
JEGYEZD MEG!
a. Földrajzi elhelyezkedése, határai és szomszédai
Ezt a tájegységet „Géta hegylábfelszínnek” (piemont) is nevezik. A Géta-
Szubkárpátok déli részén található a Dâmboviţa (kelet) és a Duna (nyugat)
völgye között. Északnyugaton a Mehádiai-fennsík határolja (amelytől a
Szörényvári-medence választja el), míg délen a Román-alföld.
b. Jellemzői
A Géta-hátság egy ősi hegylábfelszínből alakult ki, mely a Kárpátok későbbi
kiemelkedésének hatására maga is megemelkedett.
Kőzettani felépítésében két szintet különíthetünk el: egy felszínit, mely
kavicsból, homokból és agyagból áll, és északról dél felé enyhén lejt, valamint
egy mélységit, melyet homokkő, márga stb. alkot.

Jelmagyarázat Magasság  1. ábra.

1 Szörényvári-medence Géta-hátság Szomszédos tájak Barlang A Géta-hátság
2 Topolnica-barlang Mehádiai-fennsík Karsztfelszín Folyó, folyam és a Mehádiai-
32 Völgy Város Tó fennsík
 A felszíne enyhén lejt a rétegek dőlésének megfelelően, az északi 500-700 Kihívás
m-től (772 m az Argeşi-dombság, 745 m a Cândeşti-hátság) egészen a déli 250-
300 m-ig, ahol a Román-alfölddel képez átmenetet.  Tanulmányozd az
A hátság vízválasztói északon keskenyebbek, meredek rétegfejek (kueszták), alábbi idézetet és a lecke
„Jellemzői” című részét!
talajcsuszamlások, esővízbarázdák stb. jellemzik, míg délen szélesebbek,
„A legeltetés a «szakadékok
hátságjellegűek. A jelentősebb folyók völgyei szélesek, és általában észak-déli aljában» történt, azon
irányúak. a helyen, ahol a Géta-
A déli kitettségű vízválasztóknak és lejtőknek köszönhetően az itt élők hátságon a legaktívabbak
gyümölcsösöket (szilva, alma) és szőlőültetvényeket (Piteşti, Drăgăşani, voltak a földcsuszamlások.”
Strehaia) telepítettek. (Gheorghe Neamu, 2005)
Határozd meg:  a hátság
c. Alegységei melyik részére vonatkozik
A völgyek mélységének és szélességének jellegzeteségei alapján a Géta- a szöveg (északi vagy
hátság több, dombságnak és hátságnak nevezett alegységre osztható: Cândeşti- déli);  hogyan nevezik a
hátság, Argeşi-dombság, Cotmeanai-hátság, Kis-Olt menti hátság, Zsilmelléki- meredek lejtőket, ahol a
dombság és Strehaiai-hátság. földcsuszamlások keletkeznek;
 milyen intézkedésekkel
csökkenthetők a
b A Mehádiai-fennsík csuszamlások hatásai!

A mindössze 760 km2 területű Mehádiai-fennsík a Motru és a Duna völgye

között fekszik, a Mehádiai-hegység lábánál.
Tudtad?
A többi fennsíktól megkülönbözteti, hogy a Mehádiai-fennsík kárpáti  Az Isten hídja az egyetlen
jellegű terület, de magassága csekély (500-600 m). A kőzettani felépítése is a természetes híd hazánk
szomszédos tájakéhoz hasonló (Mehádiai-hegység): kristályos pala és mészkő. területén. Egy barlang
A vízválasztók a fennsíkokéhoz hasonlók: hosszúak és laposak. A magassága mennyezetének beszakadása
csak helyenként haladja meg a 600 m-t, a csúcsokat kúpoknak nevezik. nyomán keletkezett. A helyi
Legnagyobb magassága a 885 m magas Patriarhul-csúcs. legendák alapján itt egykor
A mészkő jelenléte a karsztdomborzat kialakulását eredményezte: szorosok, az ördög szállása volt, és
dolinák, barlangok (pl. Topolnica). a hidat az Isten építette
Szent Nikodémusnak, hogy
eljusson Tismana-ba.
ALKALMAZD!
1 Számítsd ki a Mehádiai-fennsík
A B
és a Géta-hátság magassága közötti
különbséget!
Különbségek Különbségek
2 Rajzold le a füzetbe a mellékelt
diagramot, és a lecke tartalmát Hasonlóságok
felhasználva jegyezd le a Géta-hátság (A)  Az Isten hídja
és a Mehádiai-fennsík (B) domborzata
közötti különbségeket és hasonlóságokat!
Fogalomtár
Csoportmunka dolina – a mészkő oldódása
nyomán létrejött tölcsér alakú
• A Mehádiai-fennsík számos érdekes turisztikai vonzerőt kínál, többségük mélyedés
nyilvántartott természetvédelmi terület (Podul de la Ponoare / „Podul lui hegylábfelszín, piemont
Dumnezeu” avagy "Isten hídja", Topolnica, Ponoare, Epuran barlangok stb.). – a hegyek lábánál,
• Alkossatok 4-5 fős csoportokat, készítsetek népszerűsítő kiadványokat hordalékfelhalmozódás útján
látványos fotókkal és a leglényegesebb információkkal! létrejött felszínforma

33
 9 A Moldvai-hátság és a Dobrudzsai-
fennsík
Emlékezz!
• Hogyan alakulnak ki a
fennsíkok, hátságok? Mondj
rá példát!
Tudtad?
• Románia legnagyobb
kuesztája a Jászvásári-oldal.
Teljes szintkülönbsége
meghaladja a 120 m-t, hossza
pedig mintegy 100 km. A
két lépcsőből álló lejtős
oldalon földcsuszamlások
(suvadások), omlások
alakulnak ki.
 Jászvásári-oldal
• Figyeld meg, majd
jellemezd az alábbi képen
látható tájat!
 Barládi-dombvidék
34
FEDEZD FEL!
• Tanulmányozd a Moldvai-hátság és a Dobrudzsai-fennsík térképét, és
állapítsd meg: szomszédos tájaikat; főbb alegységeiket és legnagyobb
magasságukat!
a A Moldvai-hátság
JEGYEZD MEG!
a. Földrajzi elhelyezkedése, határai és szomszédai
A Moldvai-hátság Románia északkeleti részén, a Szeret és a Prut völgye
között fekszik. Nyugaton a Bukovinai-Obcsinák és a Moldvai-Szubkárpátok
határolják, délen pedig a Román-alföld.
b. Jellemzői
A Moldvai-hátság Románia legnagyobb kiterjedésű hátsága. Északi
részének szerkezeti alapja az ősi Kelet-európai-tábla, míg déli része egy
süllyedő területre települt.
300-400 m magas domborzata üledékes kőzeteken fejlődött ki, melyek
északon idősebbek (homokkő, mészkő, agyag), déli részén pedig fiatalabbak
(agyag, kavics, homok). A rétegek enyhén lejtenek dél, délkelet felé. A
hátság altalaja erőforrásokban szegény, területén a legfontosabb gazdasági
tevékenység a mezőgazdaság.
Az időnként elnyúló aszályok hatásának mérséklésére a folyókon számos
mesterséges tavat hoztak létre. A szántóföldi kultúrák (gabona, burgonya,
cukorrépa) mellett jelen vannak a gyümölcs- és szőlőültetvények is (Cotnari,
Jászvásár, Huşi).
c. Alegységei
Kőzeteinek különböző ellenállósága alapján a következő három részre
oszthatjuk:
 A Szucsávai-dombvidék a terület északnyugati részén fekszik, durvább
kőzetek építik fel. Magassága 450-600 m között alakul (688 m a Ciungi-
domb) és dombhátak, medencék (Radóci), széles völgyek (Szeret, Szucsáva)
alkotják. A Szerettől nyugatra találjuk a Falticséni-fennsíkot és a Dragomirna-
dombságot, míg attól keletre a Botoşani-dombságot (Bour és Dealu Mare-
dombság stb.).
 A Moldvai-mezőség (vagy Jijia-alföld) a nagytáj északkeleti részét
foglalja el. Puhább kőzetekből épül fel, ezért csak néhol lépi túl a 200 m-es
magasságot (265 m, Cozancea-domb). Dombhátai elnyúltak és lankásak,
ezeket délkeleti irányú, párhuzamos völgyek választják el.
 A Barládi-dombvidék a nagytáj déli részén fekszik. Északon magasabb
(400-500 m), déli része alacsonyabb (250-300 m). Az alacsonyabb Moldvai-
mezőség felé egy meredek lépcsővel szakad le, melynek neve Jászvásári-oldal.
A Barlád folyó kanyargós völgye a fennsíkot négy részre osztja: a Moldvai-
központi-fennsík, a Tutovai-dombvidék, a Fălciu-dombság és a Covurlui-
halomvidék.
 Dolgozz
a térképen!
 Tanulmányozd a Moldvai-
hátság térképét, és állapítsd
meg a következő alegységek
helyzetét a Barlád folyóhoz
képest: Tutovai-dombvidék,
Fălciu-dombság, Moldvai-
központi-fennsík és a
Covurlui-halomvidék!
 1. ábra
Moldvai-hátság

Gyakorolj!
Jelmagyarázat
Domb (400 m fölött)
 Egészítsd ki, és írd le
Domb (200-400 m) a füzetedbe az alábbi
Domb (200 m alatt) kijelentéseket!
Dombközi medence 1. A Moldvai-hátság felszíne
Folyóvölgy ... kőzeteken fejlődött ki.
Szomszédos tájak 2. Északi részének a ... tábla
Város képezi az alapját.
Magasság 3. A Jijia-alföldet a ... folyó
Moldvai-hátság
Tó és Moldvai- határolja keletről.
Kueszta Szubkárpátok 4. A Radóci-medence a ...
határa
Folyó nevű alegység része.
5. A Barládi-dombvidék déli
ALKALMAZD! szomszédja a ... .

1 Figyeld meg a térképen, és írd a füzetedbe: a szomszédos tájakat, főbb

alegységeit és a legnagyobb magasságot elérő domb nevét!

b Dobrudzsai-fennsík Tudtad?
 A Mangaliai-hátságon
JEGYEZD MEG! található Movile-barlang
a világon egyedinek
a. Földrajzi elhelyezkedése, határai és szomszédai számít az ott létrejött,
A Dobrudzsai-fennsík Románia délkeleti részén fekszik, a Duna (nyugat és kemoszintézis alapján
észak) és a Fekete-tenger között (kelet). Délen Bulgária határolja. működő ökoszisztémának
b. Jellemzői köszönhetően. A
belsejében található víz
Jellege alapján a Dobrudzsai-fennsík a legösszetettebb fennsíki tájegység ha-
kénes, hőmérséklete
zánk területén. Domborzata, mely változatos kőzeteken fejlődött, magába foglal:
21oC, a levegő oxigénben
peneplén hátságokat (Casimceai-hátság), egy herciniai masszívumot (Măcin-hg.), ritka (7-10%), de gazdag
sík felszíneket (a Dél-Dobrudzsai-fennsíkon), dombokat (Tulceai-dombság) stb. széndioxidban (2-3,5%) és
A Dobrudzsai-fennsík altalaja változatos építőköveket rejt, míg az éghajlata metánban (1-2%).
kedvező a gabonafélék, a gyümölcs- és szőlőtermesztés számára (Niculiţel,
Murfatlar stb.)
35

Gyakorolj!
 Állapítsd meg, hogy az
alábbi kijelentések igazak (I)
vagy hamisak (H)!
1. A Casimceai-hátság
nagyrészt bazaltból épül fel.
2. A Duna–Fekete-tenger
csatornát a Carasu völgyében
építették meg.
3. Az Oltinai-hátságnak széles
kijárata van a Fekete-tengerre.
4. A Mangaliai-hátság
magassága 300-400 m.
5. Az Istriai-hátság a Közép-
Dobrudzsai-fennsík részét
képezi.
c. Alegységei
A Dobrudzsai-fennsíknak három, törések mentén elkülönített alegysége van.
 Az Észak-Dobrudzsai-fennsík (masszívum) magába foglalja: a gránit alkotta
Măcin-hegységet (Greci-csúcs, 467 m), az üledékes és vulkáni kőzetekből felépült
Niculiţel-fennsíkot, a mészkőből álló Babadagi-hátságot, a Tulceai-dombságot
(északkeleten, 150-200 m) és a Nalbant-medencét (alföld jellegű, 40-100 m).
 A Közép-Dobrudzsai-fennsík magassága a 400 m-t is eléri, a Casimceai-
hátság (zöld palákból épül fel) és keleti részén az Istriai-hátság alkotja.
 A Dél-Dobrudzsai-fennsík egységesebb, lösz borította mészkő és homokkő
alkotja. Magassága megközelítőleg 200 m. Északi részén található a Medgidiai-
hátság, míg délen az Oltinai-hátság, a Negru Vodă-hátság és a Mangaliai-hátság
(vagy tengerparti zóna). A tengerrel való találkozásánál szirtfal és homokos part
alakult ki.
A legmélyebben fekvő részén (Carasu völgye) építették meg a Duna–Fekete-
tenger-csatornát.

ALKALMAZD!
Az alábbi minta alapján írd 1 Olvasd el a jellemzőire vonatkozó szövegrészt, és magyarázd meg,
le a füzetedbe a Dobrudzsai- hogy miért a Dobrudzsai-fennsík a legösszetettebb fennsík jellegű tájegység
fennsík jellegzetességeit!
Romániában!
2 Hasonlítsd össze a Moldvai-hátság és a Dobrudzsai-fennsík domborzatát,
Dobrudzsai-fennsík
és határozz meg három különbséget!
L. Brateș
peneplén É Galați
A
AJN
fennsík
UKR
a
Dunăre

NY K Du
na
Jelmagyarázat Măcin
Isaccea
300 m fölötti domb D Greci-cs.
467
220-300 m 1 2 364
Tulcea
410 Teli
közötti domb ța
sík
Cremenea-ág

3 242
nn

80-220 m
zs k-
-fe

270
ud za

közötti domb
ai
br És

Ta
che a

i
Deun

ța
30-80 m közötti me-
aV

Ba
ăreg-

ba
dence, síkság
Do

398 da
unre

g-
tó
Ö

és völgy
țul D

rudzsai-
Bra

30 m alatti síkság és
völgy Hârșova Jurilovca
Fogalomtár Szomszédos tájak
fennsík
Közép-Dob

Hajózható csatorna
kemoszintézis – szerves Folyó, folyam
anyagok szintézise ásványi Város
Ca

anyagok kémiai energia 163

sim

Magasság Tó
ág

ce

segítségével végbemenő
a
ea-

1 Pricopan- Cernavodă Tașaul-tó

e a rc

oxidálása nyomán
Bo

c
magaslat țul Bo r
ra
na
Năvodari
B

szirtfal – hullámok eróziója 2 Niculițeli-dombs. Du Siutghiol-tó

által létrehozott meredek part 3 Nalbant-med. Konstanca

lösz – lisztszerű kőzet, 139

129
kvarc-, agyag- és mészkő Techirghiol
Techirghiol-tó
részecskékből áll 204
peneplén – hegyek BU
lepusztulása révén létrejött  1. ábra LG
fennsík vagy síkság Dobrudzsai-fennsík ÁR Mangalia
IA 137 Mangalia--tó

Vama Veche
10 0 10 15 20 km
36
10 A Nyugati-dombság és a Nyugati-
alföld
a A Nyugati-dombság
Emlékezz!
FEDEZD FEL!  Mik az öbölszerű
• Olvasd el az alábbi szöveget! Határozd meg: a Nyugati-dombság szomszéd medencék? Melyik nagytáj
esetében találkoztál már
nagytájait; a dombság kialakulásának folyamatát és főbb alegységeit!
ezzel a kifejezéssel?

JEGYEZD MEG!
a. Földrajzi elhelyezkedése, határai és szomszédai
A Nyugati-dombság a Nyugati-Kárpátok nyugati lábánál húzódó, részekre
tagolt dombsáv, a Nyugati-alföld felé képez átmenetet. Északon a Szamos
völgye és a Keleti-Kárpátok határolja, délen pedig a Néra folyó völgye.
b. Jellemzői
A nagytáj felszínformái a Kárpátokból származó folyami hordalék (kavics,
homok, agyag) lerakódása révén jöttek létre. A fokozatos völgyfejlődés széles
folyóvölgyeket alakított, melyek egymástól elkülönülő egységekre tagolták.
Magassága a hegyek irányából (250-400 m) az alföld felé fokozatosan
csökken (150-200  m). Az üledékes rétegeket több helyen is megszakítják
kristályos, vulkáni, vagy mészkőbenyomulások, rögök, ún. magurák (500-700
 A Maros völgye
m): Szilágysági-Bükk, Somlyói-Magura, Szamoscikói-rög stb.
a Nyugati-dombság
c. Alegységei területén
Északról dél felé három nagyobb alegységét különböztetjük meg:
 Szilágysági-dombvidék, mely a Keleti-Kárpátok és a Berettyó között
húzódik, itt találjuk a legmagasabb dombokat. Ide tartozik a Somlyói-Magura,
a Szilágysági-Bükk, a Szilágysomlyói- és a Nagybányai-medence stb.
Gyakorolj!
 A Körösvidéki-dombság, hegylábi jellegű dombsorait öbölszerű medencék  Állapítsd meg, hogy az
tagolják. Részei a Bihari-Hegyköz, a Királyerdőalja, a Belényesi-, Zarándi-medence alábbi kijelentések közül
stb. melyik igaz (I), melyik hamis
 A Bánsági-dombvidék a Maros völgyétől délre található, dombhátait (H)!
széles völgyek választják el. Részei a Lippai-dombok, a Szákosi-erdő, az Oravicai- 1. A Nyugati-dombság
dombság stb. összefüggő domborzati
egység a Nyugati-Kárpátok
nyugati lábánál.
ALKALMAZD 2. A Nyugati-dombság
1 A tankönyv térképe alapján írd le a füzetedbe a Nyugati-dombság alegységeit! gyűrődés és kiemelkedés
révén alakult ki.
2 Készítsd el a füzetedben az alábbi táblázatot, és ennek kitöltésével hasonlítsd
3. Dombjainak magassága
össze a Nyugati-dombságot a Szubkárpátokkal!
keletről nyugat felé csökken.
Jellemző Nyugati- Szubkárpátok Hasonlóság (H)/ 4. A rögöket (magurákat)
dombság Különbség (K) kemény, ellenálló kőzetek
alkotják.
Kialakulás 5. A Szákosi-erdő a Bánsági-
Kőzettani felépítés dombvidék nevű alegység
Magasság része.
Medencetípusok
37
 É UKRAJNA
Tisz
a

NY K BU MÁ
KO RA
VI M
NA AR
Szatmárnémeti I - OS
Jelmagyarázat KÁ I-É
RP S
D Kr Szam ÁT
asz o s OK
Dombság na
-sík Nagykároly
Dombos medence
yi Nagybánya

k
g ti

ük

g.
Sz bsá en
Magassík

-h
l

-B
m m
ro

ár
gi
do zna
ká

sá
Mélyen fekvő alföld

őv
k

gy
as
lé

gy

K
-
ilá

ói
Kr
el
Rög - kristályos vagy

Na

g ik
rö osc
vulkáni kőzettest
rm

am
Homokdűnés domborzat
É ó

Sz
etty Somlyói-Magura
Folyó, folyam Ber 597
Város

G
RÉ

SÉ
Magasság Nagyvárad Z- Szilágysomlyói-

Y
HE

EG
Országhatár Sebes-Körös GY
Ré med.

H
S

S-
vi - ÉG
MAGA EGI-

ZE
me

ES
SÍK

KI

Á
d.
K

M
SZ

ir

H E Á LY

Z
ál
NYÁR

ye

GY ER

S
rd

SÉ DŐ
őa

R
G -
lja

e-Körö
Feket

O
s

A R
CSE ASSÍK
MAG

Y
RMŐ

BÉ

AG
LI
-H
I-

Fehér-K
EG

örös

M
YS
ÉG

Zaránd
112 i-med.
Arad
ZARÁ
NDI -
HG .
311
174

Temesvár
80 Béga
Temes RUSZKA-
Temes Lugos
HAVAS
i-
s íksága a
SZ

lj ík Sz
ák
ta ss os
á a i-e
G g
I-

a rd Karánsebes
HG CSKA

m ő
ER

.
Á
GN
DO

ai-
BI

a vic ed.
.

Or
mbs

m
i-do
vica
A

Ora

Du 5 0 5 10 15 km
na

 1. ábra. A Nyugati-dombság és a Nyugati-alföld

38
 b A Nyugati-alföld Tudtad?
FEDEZD FEL!  A Bánsági-síkságon
található az ország egyetlen
• Tanulmányozd a Nyugati-dombság és a Nyugati-alföld térképét, és olvasd csatornázott belső folyója:
el az alábbi szöveget! Válaszolj a következő kérdésekre: Hogyan alakult ki a a Béga. 114 km hosszan
Nyugati-alföld? Milyen kőzetek alkotják? Milyen altalajkincseket rejt? (ebből 44 km húzódik
Románia területén és 70
km Szerbiában) köti össze
JEGYEZD MEG! Temesvárt és Titelt. 1728-
ban kezdték építeni, 1869-
a. Földrajzi elhelyezkedése, határai és szomszédai ben indultak rajta az első
A Nyugati-alföld (a Nagyalföld része) Románia nyugati részén fekszik, 400 utasszállító hajók.
km-t meghaladó hosszúságú sávban. Keleten a Nyugati-dombsággal és a
Nyugati-Kárpátokkal határos, az öbölszerű medencék vonalán mélyen benyúlik
az Erdélyi-szigethegység magaslatai felé, a Zarándi-hegységgel pedig közvetlenül
érintkezik.
b. Jellemzői és alegységei
A 10 és 120 km között változó szélességű alföldi sáv domborzata feltöltődés
révén alakult (kavics, homok, agyag, lösz), ezek legnagyobb részét a Kárpátokból
eredő folyók halmozták fel.  A Nyugati-alföld
A Nagykárolyi-síkon a nyugati szelek homokdűnéket építettek, míg a Temes Az ország második
síkságán a lösz felszínfejlődésére jellemző roskadásos formák, löszdolinák legfontosabb mezőgazdasági
jelennek meg. területe. A mélyen fekvő
Magasságuk alapján megkülönböztetünk: magassíkokat (100 m felett), a alföldek vízjárta területeinek
legtöbb, dombokkal érintkező eróziós hegylábfelszín (Aradi, Vingai, Gátaljai ármentesítése céljából már
stb.), és süllyedő, mélyen fekvő alföldeket (80-100 m): Szamos, Körösvidék, 1774-től kezdődően átfogó
Temes síksága stb. lecsapolási, mederrendezési
Termékeny talajainak köszönhetően jelentős mezőgazdasági termőterület, és gátépítési munkálatok
altalajából kőolajat, földgázt és termálvizet hoznak a felszínre. zajlottak, melyek a 20.
Északról dél felé haladva a következő részeit különböztetjük meg: század derekán fejeződtek
 Szamos síksága, melynek részei: a Szamosköz, Nagykárolyi-sík, Érmellék stb. be.
 Körösvidék síksága, ide tartozik a Nyárszegi-magassík, a Körösök síksága
stb.
 Bánsági-síkság, ezen belül az Aradi-sík, Temes síksága, Vingai-magassík, Fogalomtár
Lugosi-sík stb.
löszdolina – kerekded vagy
ovális alaprajzú, 0,5-2 m mély
ALKALMAZD! zárt mélyedés
1 Tanulmányozd a Nyugati-dombság és a Nyugati-alföld térképet, és írd le a hegylábfelszín – hegység
füzetedbe a helyes válaszoknak megfelelő betűt a következő formában: 6–b! lábánál keletkező, kifelé
1. Nagyváradhoz képest milyen irányban fekszik a Nagykárolyi-sík? egyenletesen lejtő, sík terep-
a. kelet b. észak c. dél felszín
magura – vagy rög, kemény
2. Az Aradi-sík a következő folyótól északra terül el:
kőzetekből felépülő,
a. Berettyó b. Maros c. Szamos
lekerekített formájú,
3. A magassíkok kategóriájába tartozik:
környezetétől elkülönülő domb
a. Körösök síksága b. Nyárszegi-sík c. Temes síksága süllyedés – kéregdarabok
4. A Lippai-dombvidéktől délre fekvő síkság: lassú, lefelé irányuló mozgása
a. Érmellék b. Lugosi-sík c. Temes síksága roskadás – löszrétegben
5. Legnagyobb magassága 174 m: lejátszódó tömörödés, felszín-
a. Aradi-sík b. Csermői-sík c. Vingai-magassík ereszkedés
2 Írj egy ötsoros szöveget a Nyugati-alföldről, használd benne a következő
fogalmakat és helyneveket: magassík, Temes síksága, lösz, löszdolina és dűne! 39
11 A Román-alföld
Emlékezz!
• Írj a füzetedbe három
gondolatot a Román-alföld
domborzatáról!
• Ellenőrizd a leírtak
igazságtartalmát a tankönyv
információi alapján!
Tudtad?
• A Bărăgan délkeleti
részének neve Hagieni-
síkság. Ez a múltban
a Dél-Dobrudzsai-
fennsíkhoz tartozott és
a Duna mederváltozásai
választották le arról.
Kutatás
„Ha véletlenül a Sadova,
Dăbuleni, Mârşani és
Bechet települések által
kirajzolt négyszög területén
tartózkodsz egy erősen
szeles napon, akár több
méteres homokhullám is
lecsaphat rád. Ez az aranyló
por a valamikor erdővel
borított síkságok területéről
származik.” (https://evz.
ro/nisipuri-miscatoare-in-
oltenia).
• Több forrást felhasználva
határozd meg: • honnan
származik ez a homok; •
miért tűntek el a valamikor
itt található erdők; •
a homokfúvás egyik
következményét; • milyen
beavatkozásokkal köthető
meg a futóhomok!
40
FEDEZD FEL
• Tanulmányozd a Román-alföld térképét, és állapítsd meg: az itt található
síkság-típusokat; hol helyezkednek el a magassíkok; melyik síkság fekszik a
legmélyebben!
JEGYEZD MEG
a. Földrajzi elhelyezkedése, határai és szomszédai
A Román-alföld az ország déli részén fekszik, keleti, déli és nyugati határát
a Duna ártere jelenti, míg északi szomszédai a Géta-hátság, a Kárpátkanyari-
Szubkárpátok és a Moldvai-hátság.
b. Jellemzői
A Román-alföld a legnagyobb és legösszetettebb alföldi terület az országban.
Hosszanti kiterjedése mintegy 600 km, legkisebb szélessége nyugaton 20
km, a legnagyobb pedig a központi részén (140 km).
Magassága nyugatról kelet felé és északról déli irányban is csökken.
Legnagyobb magassága a Piteşti hegylábi magassík északi részén mért 300 m,
míg legmélyebben fekvő része a Szeret és a Duna összefolyásánál található,
mindössze 7 m a tengerszint fölött.
A helyén valaha létezett tómedencét a folyók fokozatosan kavics- és
homokrétegekkel töltötték fel, erre az üledékrétegre pedig egy 4 – 40 m
vastagságú löszréteg rakódott, ebben később több helyen löszdolinák fejlődtek
ki. Egyes részein (Olténia, Bărăgan stb.) a szél hatására homokdűnék alakultak
ki.
Kialakulása és általános jellemzői alapján részegységeinek három típusát
különböztetjük meg:
 magassíkok (hegylábi hordalékkúpok): Râmnic-, Piteşti-síkság stb.
 vízszintes, táblás síkságok: Băileşti-síkság, Bărăgan stb.
 mélyen fekvő, süllyedő síkságok: Titu-, Alsó-Szeret-síkság stb.
A Román-alföld az ország legfontosabb mezőgazdasági területe, altalajából
kőolajat és földgázt termelnek ki.
c. Alegységei
A Román-alföld három részre osztható:
 a nyugati rész az Olténiai-síkság az Olttól nyugatra fekszik, a Blahniţai-,
Băileşti- és a Romanaţi-síkság alkotja.
 központi része, melyet Olt-Argeş-síkságnak nevezünk, a két névadó folyó
között található, részegységei a Boian-, a Piteşti-, a Burnaz-síkság stb.
 keleti részét Kelet-havasalföldi-síkságnak nevezzük, az Argeş és a
Prut között húzódik. A legnagyobb és legösszetettebb rész, megjelennek a
magassíkok (Ploieşti-, Râmnic-síkság stb.), süllyedő síkságok (Bodza-, Alsó-
Szeret-síkság stb.) és vízszintes síkságok is (Vlăsia-síkság, Bărăgan stb.).
 Jelmagyarázat
Hegylábi magassík
Táblás (vízszintes) síkság
Ártér és mélyen fekvő síkság Részeinek határa
Homokdűnés domborzat Löszdolina
Országhatár Szomszédos tájak
Folyó, folyam Tó Város Magasság

1 Hagieni-síkság
2 Mostiștea-síkság
3 Jalomicai Bărăgan
4 Călmățui-i Bărăgan

 1. ábra A Román-alföld

ALKALMAZD!
1 Írd le a füzetedbe a Román-alföld négy jellegzetességét!
2 Keress két hasonlóságot és egy különbséget a Román-
alföld és a Nyugati-alföld domborzata között!
3 Tanulmányozd a Román-alföld térképét, majd készíts a
füzetedbe egy folyamatábrát az alábbi minta alapján!

Román-alföld

Olténiai-síkság

Blahnițai-síkság

4 A Román-alföldet régen Európa magtáraként emlegették. Különböző

forrásokat felhasználva állapítsd meg, hogy ez a kijelentés indokolt volt-e!
41
12 A Duna-delta és a Fekete-tenger
kontinentális talapzata
a A Duna-delta
Emlékezz! FEDEZD FEL!
• Mik a delták és hogyan • Figyeld meg az alábbi térképet, és válaszolj a következő kérdésekre!Mi
alakulnak ki? a Duna-delta északi és északkeleti szomszédja? Hogyan nevezzük a deltán
• Nevezz meg négy olyan belüli szárazulatokat? Mi a Duna-delta legmagasabb pontja és milyen
deltát, amelyről tanultál már! szárazulaton találjuk?

JEGYEZD MEG!
a. Földrajzi elhelyezkedése,
határai és szomszédai
A Duna-delta folyami-tavi eredetű
síkság a Dobrudzsai-fennsík északkeleti
részén, a Duna torkolatánál. Háromszög
formájú területén áthalad a 45o északi
szélességi kör. Északi és északkeleti
irányban, Ukrajna területén a delta
tovább folytatódik, míg déli irányban
fokozatosan tengerparti síksággá
alakul.

b. Kialakulása, jellemzői
A Duna-delta Románia legújabb
nagytája, hiszen kialakulása 10 ezer év-
vel ezelőtt kezdődött a Fekete-tenger
vízszintjének emelkedésével. Ekkor a
delta területén egy öböl alakult ki, ami
a következő tényezők hatására fejlődött
deltává: a Duna által szállított és torko-
latánál lerakott nagy mennyiségű hor-
dalék, a csekély árapály, a kontinentális
talapzat alacsony dőlésszöge és a zá-
tonyszigeteket építő tengeráramlatok.
Első szakaszban, mikor a Letea–Ca-
Jelmagyarázat raorman-szigetzátonyok vonalában
Kontinentális zátonysziget
egy tengeri turzás az öböl száját elzár-
Folyami-tengeri (haránt irányú)
zátonysziget ta, limánná alakult. Ezt a részét nevez-
Folyami (hosszanti) zátonysziget zük folyami deltának.
Medence Később a Duna ágai áttörték ezt a
Szomszédos tájak
turzást, és megkezdődött a második
 1. ábra. Duna-delta Főbb ág és természetes mellékág
fejlődési szakasz, a tengeri delta építé-
Magasság Tó
Település Csatorna
se, melynek tómedencéi a Fekete-ten-
42 ger szintje alá mélyülnek.
 A delta domborzatát alacsony, vízzel borított területek (tavak, mocsarak, Tudtad?
mellékágak stb.) és ármentes területek (zátonyszigetek, helyi néven: grind)
alkotják. Területének mintegy 15%-a szárazulat, a többi vízjárta terület. Átlagos  A Duna-delta Európa
magassága így csak 0,5 m, legnagyobb magassága 12,4 m, a Letea-zátonysziget második legnagyobb
dűnéin található. deltatorkolata a Volga-delta
A delta zátonyszigeteinek három típusát ismerjük: után. 1990-ben bioszféra-
a. folyami (hosszanti) típus, melyek a Duna ágaival párhuzamosan futnak; rezervátummá nyilvánították.
b. folyami-tengeri (haránt irányú) típus, melyek a Duna és a Fekete-tenger  Milyen más bioszféra-
együttes tevékenységének hatására alakultak ki (Letea, Caraorman, Sărăturile); rezervátumot ismersz
c. kontinentális típus, a delta kialakulása előtti szárazfölddarabok (Chilia és Románia területéről?
Stipoc).

ALKALMAZD!
1 Írd le a füzetedbe a Duna-deltával kapcsolatban:
a. milyen síkság-típushoz tartozik;
b. a három, általad ismert tényezőt, mely kialakulását segítette;
c. a három, itt megjelenő zátonysziget-típust;  Duna-deltai táj
d. átlagos és legnagyobb magasságát!
2 Keresd meg a térképen a legnagyobb zátonyszigeteket, azonosítsd típusukat,
és nevüket írd le a füzetedbe! Kutatás
3 Tájékozódj, majd magyarázd meg a következő kifejezéseket: folyami-tavi
 Több forrást felhasználva
eredetű síkság, homokturzás és limán! magyarázd meg, mi a Szulina-
móló és mi a szerepe!
b A Fekete-tenger kontinentális
talapzata
JEGYEZD MEG!
A Fekete-tenger Romániához tartozó kontinentális talapzata a Dobrudzsai-
fennsík és a Duna-delta meghosszabbítása a tenger szintje alatt. A parttól
(deltás, szirtfalas, homokos) enyhén mélyül 180–200 m-es mélységig. Az északi
részen mintegy 170 km széles, dél felé 130 km-nyire keskenyedik el.
Kialakulásában szerepet játszott a Fekete-tenger vízszintingadozása, ami a  Szirtfal
mai szintnél 130 m-rel is volt mélyebb és 5 m-rel is magasabb, a hullámverés
koptató munkája és a feltöltődés, mikor az alacsony tengerszint miatt a Duna és
a dobrudzsai folyók völgye benyúlt kelet felé.
Mintegy 50 m-es mélységig a talapzat felszínét a hullámok és a tengeráram-
lások alakítják. A Szent György-ág meghosszabbításában egy finom anyagú hor-
dalékkúp rakódott le.
A talapzatból közigazgatásilag is Romániához tartozik egy 12 tengeri
mérföldnyi (több mint 22 km) széles sáv, ezt nevezik parti tengernek. Ezen, több
helyen szénhidrogén-kitermelés folyik.  Homokos part

Kutatás ALKALMAZD!
 2009-ben a hágai Nemzetközi Bíróság ítélete oldotta fel a Románia és Ukrajna Nevezz meg egy különbséget
közötti nézeteltérést a Fekete-tenger kontinentális talapzatának felosztásáról. a Fekete-tenger kontinentális
Több forrást felhasználva mutasd be: a. hogyan végződött a bírósági eljárás és talapzatának északi és déli
b. mik voltak Románia érvei! része között!

43
 Gyakorlati alkalmazások és
13 esettanulmányok
Emlékezz!
• Milyen eszközök segítségével
lehet a domborzatot ábrázolni?
JEGYEZD MEG!
A földrajzi szelvények hasznos
információkat szolgáltatnak
természeti, gazdasági,
demográfiai stb. tulajdonságok
szemléltetéséhez. Topográfiai
szelvényekből készülnek (hossz-
és keresztszelvénymérés), adott
léptékben, melyen számos tényezőt
ábrázolnak: kőzettani felépítés,
Gyakorlati alkalmazás
Elemezd a mellékelt szelvényt, és
oldd meg a következő feladatokat!
a. határozd meg: a szelvény fő
égtájakhoz viszonyított irányát (észak–
dél vagy nyugat–kelet); a legnagyobb
és legkisebb magasságot és az azokhoz
tartozó két nagytájat; a legkiterjedtebb
nagytájat/alegységet;
b. számítsd ki a szélsőséges magasságok
közötti különbséget;
b Környezeted
domborzata
Emlékezz!
• Mit jelent a környezeted
domborzata?
• Nevezd meg, melyik nagytáj
területén fekszik a te településed!
• Készíts egy rövid jellemzést róla!
44
a Szelvények elemzése
FEDEZD FEL!
• Mit tartalmaznak a szelvények? • Hogyan alkalmazhatjuk a
domborzat elemzésében és jellemzésében?
domborzati, vízrajzi, biogeográfiai topográfiai térképek alapján, vagy
elemek stb. Tartalmuk alapján terepen, altiméter, iránytű és GPS-
lehetnek egyszerű szelvények, technológia stb. segítségével.
mikor csak egy földrajzi tényezőt A geomorfológiai szelvények
ábrázolnak, vagy összetett a domborzat bizonyos
szelvények, amikor több természet- jellegzetességeire világítanak
vagy gazdaságföldrajzi elemet rá: legkisebb és legnagyobb
jelenítenek meg. Elkészítésük magasság, tagoltság, a lejtők
történhet szaktanteremben dőlésszöge stb.
Szeret völgye
m 1 2 Szubkárpátok
2000
1700
Hargita Barládi-dombvidék Prut völgye
1500
1300
1100
900
700
500
300
200
100
0
0 20 40 km
c. a lépték segítségével számítsd ki a d. a tankönyv térképeit felhasználva
Hargita-hegység és a 2-es számmal azonosítsd az 1 és 2 számmal jelölt
jelölt táj közötti távolságot; nagytáj/alegység nevét.
Csoportprojekt
Saját környezeted domborzatát illik ismerned! Csoportmunka keretében
készítsetek egy projektet, melynek témája: „Környezetünk domborzata”.
Tartalmi elemek. Közvetlen megfigyeléseitek és a szakirodalom tanulmányozása
alapján (monográfiák, enciklopédiák, térképek stb.), a projektnek tartalmaznia kell:
a. megyétek nagytájait bemutató szöveget, melyben településetek saját
környezetének domborzati sajátosságait is ismertetitek (tájak és felszínformák,
legalacsonyabb terület, legnagyobb magasság stb.);
b. településed felszínformáinak és az azt kialakító folyamatoknak, külső
erőknek (csapadék, folyóvíz, szél, tengervíz, emberi tényező stb.) az ismertetését;
c. a településeteken a domborzathoz kapcsolódó, az emberre és a társadalmi-
gazdasági szereplőkre veszélyt jelentő környezeti jelenségek bemutatását;
d. megyétek és településetek domborzatának vázlatos térképeit,
szelvényeket, kőzetgyűjteményt és jellegzetes fényképek gyűjteményét.
 c Veszélyes környezeti jelenségek
a lakóhelyed közelében - hogyan Emlékezz!
mérsékelhető hatásuk  Milyen, emberéletet
veszélyeztető természeti
jelenségek okoztak
JEGYEZD MEG! anyagi károkat a saját
megyédben? Hát a saját
• „A prahovai Breaza város évtizedek óta küzd a földcsuszamlásokkal. A településeden?
90-es években egy egész ország nézte tehetetlenül, ahogy egész házakat
nyelnek el Breazában a lejtőmozgások nyomán megnyíló szakadékok. A régebbi
csuszamlások azóta is minden évben újra mozogni kezdenek ezen a településen,
vagy új repedések keletkeznek a talajban.” (https://ziarulprahova.ro/2017/03/
breaza).
Hazánk domborzatának sajátosságai megfelelő körülményeket teremtenek
egyes veszélyes környezeti jelenségek és folyamatok kialakulásához, Kutatás
melyek jelentős anyagi kárt okoznak, vagy emberéletet is követelhetnek. A
 És mégis, mi történik
földcsuszamlások mellett, melyek a legismertebbek, keletkezhetnek suvadások
Breazában? Hogy megtudd,
és beszakadások, sárfolyások, torrensek, talajerózió, lavinák stb.
használj különböző
forrásokat (szakcikkek,
internet, sajtó stb.), és
azonosítsd!  a település
környezetében kialakult
földcsuszamlások okait;
 a keletkezett károkat;
 a szakhatóságok által
A B foganatosított megelőző,
vagy kárcsökkentő
• Figyeld meg a fenti képeket (A és B) és határozd meg, milyen természeti intézkedéseket.
folyamatokat mutatnak be! Melyek kialakulásuk okai?
• Alakítsatok 4-5 fős csoportokat és azonosítsátok a településetek
környezetének veszélyt jelentő geomorfológiai folyamatait! Elemezzetek egy
földcsuszamlást vagy más folyamatot, és határozzátok meg: • kialakulásának
okait; • a keletkezett károkat; • a negatív hatásainak csökkentésére irányuló
intézkedéseket!

d Földrengések Romániában –
mit tegyünk, ha reng a föld? Emlékezz!
FEDEZD FEL!  Mik a földrengések?
 Hogyan keletkeznek?
Olvass, és tudd meg: •melyek hazánk erősen földrengésveszélyes területei;
 Mi a hipocentrum?
•hogyan viselkedjünk földrengés esetén!
 Hát az epicentrum?
 Melyik volt a legutóbbi
JEGYEZD MEG! földrengés Romániában,
A tektonikus lemezek ütközései és a földkéreg repedésrendszerei amely nagy pusztítást
következtében Romániában elég gyakoriak a földrengések. Vráncsa térségében okozott?
csak az 1000. és 2000. közötti években 20, a Richter-skála szerinti 7-es, vagy
annál nagyobb magnitúdójú földrengés pattant ki. 45
Hogyan viselkedjünk
földrengés esetén:
A földrengés előtt a családtagok
megegyeznek, hogy hova
rejtenek: egy elsősegélydobozt,
egy adag tartós élelmet, ivóvizet
és egy elemes rádiót.
Földrengés idején legfontosabb
a nyugalom megőrzése. Nem
szabad a lépcsőn leszaladni vagy
a liftet használni. A lakásban
húzódj a szoba egyik sarkába, az
ajtónyílásba vagy a fal mellé, távol
az ablakoktól! Előadótermekben,
nagy üzletekben stb, ahol a
kijáratok száma korlátozott, a
kijáratok felé történő nyomakodás
sok áldozattal járhat.
A földrengés után a sebesültek
ellátása az első, majd
ellenőrizni kell a gáz-, víz- és
villanyvezetékeket. Nem szabad
gyufát, öngyújtót gyújtani vagy
villanykapcsolókat használni a
gázszivárgás ellenőrzése előtt! A
telefonokat csak sürgős esetekben
használjuk! Nagy pusztítás esetén
a lakosság a legközelebbi nyílt
helyszínek felé meneküljön:
kertek, parkok, stadionok stb.!
Kutatás
 A településed esetében:
a. azonosítsd, milyen terep-
rendezéseket hajtottak végre;
b. készíts egy térképet,
melyen ábrázolod ezeket a
terepmódosításokat;
c. javasolj más
tereprendezéseket, melyek
javíthatnák a komfortérzetet
vagy a közszolgáltatásokat!
 Teraszos lejtő
46
Beazonosítottak ún. egy főrengésű területeket (csak egy nagyon
erős rengés), ezek Vráncsa térsége, Erdélyben a Maros és a Nagy-
Küküllő területe és a Bánság nyugati vidéke, illetve többrengésű
területeket (több erős rengés követi egymást) a Versec (Szerbia)–
Újmoldova vonalon, a Fogarasi-havasokban és egy, a Fekete-tenger
partjával párhuzamos vonalon.
ALKALMAZD!
1 Figyeld meg a térképet, és írd le, mely területeken erős a földren-
gésveszély!
2 Készíts egy statisztikát a Romániában valaha volt legnagyobb
földrengésekről! Jelmagyarázat
Erősen
földrengésveszélyes
terület
Nagy
valószínűséggel
előforduló rengések
Közepes
valószínűséggel
előforduló rengések
Kis valószínűséggel
előforduló rengések
 2.ábra Románia földrengésveszély-térképe
e A domborzat szerepe a
területrendezésben
JEGYEZD MEG!
A területrendezés a földrajzi környezet átalakítását jelenti, a terület
gazdasági erőforrásainak és települései fejlődési lehetőségeinek megfelelően.
Jelenleg az ilyen átalakításokat a környezet minőségét, a fenntartható
fejlődést stb. szabályozó nemzetközi irányelvek szerint készített tanulmányok
előzik meg.
A domborzat mint a többi környezeti összetevő alapja, sajátságai révén
meghatározza a térszervezés és területrendezés bizonyos határait, ugyanakkor
maga is elszenvedett néhány helyi átalakítást, beavatkozást. Romániában a
mezőgazdasági művelés már a múltban is területrendezési beavatkozásokat
feltételezett, majd a többi gazdasági tevékenység – bányászat, közúti és vasúti
infrastruktúra kiépítése, öntöző- és vízelvezető csatornák, településrendezés
stb. – átfogó tereprendezési, teraszosítási, csatornázási beavatkozásokkal járt.
 Ismétlés és témazáró
a. Ismétlés

I Románia domborzatával kapcsolatban írd le a füzetbe:

a. a felsorolt domborzattípusokra jellemző egy-egy domborzati formát: karszt-, glaciális,
szélformálta és folyami;
b. három nagytáj nevét, melyek üledékfelhalmozódás révén keletkeztek;
c. annak a tájegységnek a nevét, ahol a kaledóniai és a herciniai hegységképződéskor létrejött
alegységek találhatók;
d. egy alpesi orogenezis során felgyűrődött és kiemelkedett nagytáj nevét;
e. a legfiatalabb nagytáj nevét!

II Elemezd a mellékelt térképet, mely a Déli-Kárpátok

egyik hegycsoportját ábrázolja, és írd a füzetbe:
a. a hegycsoport nevét;
b. a keleti és nyugati szomszédos hegycsoportok nevét;
c. az 1-től 5-ig számozott hegységek megnevezését;
d. a domborzat két tulajdonságát!

IIIKösd össze az A oszlopban szerepelő hegységeket a megfelelő, B oszlopban felsorolt

hegycsoporttal, a következő minta szerint: 6 – g!

1. Besztercei a. Erdélyi-szigethegység
b. Bánsági-hegyvidék
2. Csernai
A c. Bucsecs hegycsoport B
3. Leaota
d. Kárpátkanyar
4. Vlegyásza
e. Erdélyi és Moldvai Kárpátok
5. Vráncsa
f. Retyezát-Godján hegycsoport
IV Írj a füzetbe a Nyugati-alföld domborzatáról egy 10 soros szöveget, felhasználva az
alábbi fogalmakat és kifejezéseket: üledékes, kavics, Nyugati-dombság, a Vingai-magassík,
magassíkok, Temes síksága, süllyedő és Bánsági-síkság!
2 16 1

B Ă R Ă G A N
V Oldd meg a füzetedben a 2 1 14 8 1 8
mellékelt rejtvényt! A számokat B L A H N I Ţ A I
a megfelelő betűkre cserélve 8 19 5 8
P I T E Ş T I
néhány síkság nevét kapod,
17 13 8 3
melyek a Román-alföld részét R Â M N I C
képezik. 19 3 3 8
T E C U C I
12 8 1
V L Ă S I A

47
 b. Témazáró
A mellékelt térkép,
Románia nagytájai, az I – V. Jelmagyarázat
LEGENDA
Nagytájak
Limita határvonalai
unității de relief
feladatokra vonatkozik.
11
I Írd le a füzetedbe
a térképen 1-től 12-ig 8
számokkal jelzett nagytájak 7 10
megnevezését! 6
II Írd le a füzetedbe
az alábbi mondatokat 12
kiegészítő információkat! 4
1. Az Odobeşti-magura a
9
2
... számmal jelölt nagytáj 1
területén található. 3 5
2. A térképen 3-as számmal
jelölt nagytájon belüli, 25 0 25 50 75 km

homokdűnés síkság neve … .

3. Az Erdélyi-szigethegységet a … számmal jelölt nagytáj határolja keletről.
4. A zátonyszigetek a ... számmal jelölt nagytáj jellegzetes domborzati formái.
5. A 10-es számmal jelölt nagytáj legnagyobb magassága … .

III Írd le a füzetbe a helyes válasznak megfelelő betűt, az alábbi minta szerint: 5 – a!
1. A térképen 3-as számmal jelölt nagytáj egyik magassíkja a következő síkság:
a. Aradi b. Bărăgan c. Piteşti d. Romanaţi
2. A térképen 5-ös számmal jelölt nagytáj része a:
a. Zsilmelléki- b. Somlyói-Magura c. Medgidiai-hátság d. Küküllők dombsága
dombság
3. A térképen 2-es számmal jelölt nagytáj kőzettani felépítésében meghatározó a(z):
a. agyag és lösz b. agyag és mészkő c. mészkő és d. homok és kavics
kristályos pala
4. A 6-os számmal jelölt nagytáj déli szomszédja:
a. Déli-Kárpátok b. Nyugati-Kárpátok c. Keleti-Kárpátok d. Nyugati-dombság

IV Jellemezd írásban a 8-as számmal jelzett nagytájat! Határozz meg:

a. két szomszédos nagytájat;
b. a felépítésében részt vevő két kőzetet;
c. az északkeleti és az északnyugati alegységét;
d. a legnagyobb magasságát, és a domb nevét, ahol található;
e. a Barládi-dombvidék két alegységét (dombság, fennsík)!

V Hasonlítsd össze az 1-es számmal jelölt nagytáj domborzatát az 5-ös számmal

jelölt nagytáj domborzatával!
Jegyezz le a füzetbe a domborzat Javítókulcs
jellegzetességére vonatkozóan I + II + III + IV + V = 90 pont:
x 3) = 15 p.;
három különbséget (kialakulási I Feladat (12 x 2) = 24 p.; II Feladat (5
(5 x 4) = 20 p.;
mód, kőzettani felépítés, III Feladat (4 x 4) = 16 p.; IV Feladat
magasság stb.)! V Feladat (3 x 5) = 15 p.;
t jár hivatalból.
10 pon Összesen = 100 pont
48
 3. EGYSÉG

Éghajlat, vizek, növényzet,

állatvilág és talajok
Éghajlat
1. Kialakító tényezők
2. Éghajlati elemek
3. Területi éghajlati sajátságok
Vizek
4. A Duna
5. A folyók
6. A tavak és a felszín alatti vizek
7. A Fekete-tenger
Növényzet, állatvilág és talajok
8. Növényzet, állatvilág és talajok
9. Gyakorlati alkalmazás: mit
tegyünk veszélyes légköri,
vízügyi vagy biológiai
jelenségek idején?
Ismétlés és témazáró
Az egység portfóliója
és
Készíts egy mappát, az alábbi kijelent
a felszíni
alátámasztására: „a felszín alatti és
ánk nak ”. A mappát
vizek nagyon fontosak haz
szíteni –
a 3. egység tanulása során kell elké
g és talajok”
„Éghajlat, vizek, növényzet, állatvilá
álásáról szóló
– és tartalmazza majd: a víz felhaszn
képeket,
jegyzetlapokat, vázlatos térképeket,
zékét.
ábrákat és a felhasznált irodalom jegy
ít majd, és
*Az osztály tanára értékelőlapot kész
t időt .
meghatározza a bemutatásra szán
 ÉGHAJLAT
1 Kialakító tényezők
Emlékezz!
• Mi a különbség az időjárás és
az éghajlat között?
• Mik a légtömegek?
• A levegő hőmérséklete
csökken vagy nő a magassággal?
Tudtad?
• A mi földrajzi szélességünkön
a déli és délkeleti kitettségű
lejtők több napfényt és hőt
kapnak az északi, északnyugati
kitettségű lejtőkhöz képest.
Fogalomtár
felhőszakadás – hirtelen
lezúduló, nagy mennyiségű
csapadék, hevessége
időközben többször változhat
ALKALMAZD!
1 Alkoss egy hatsoros
szöveget a Románia
éghajlatát alakító tényezőkről,
használd benne a következő
kifejezéseket: légmozgások,
Észak-Afrika, napsugárzás,
domborzat és hőmérséklet!
2 A lejtő dőlése
befolyásolja a napsugarak és
a földfelszín közötti beesési
szög nagyságát és ezzel a
levegő felmelegedését is.
Figyeld meg a mellékelt
ábrákat és feleltesd meg az
egyes képeket (a és b) a hozzá
tartozó, hőmérsékletet jelölő
számmal (1 vagy 2)!
50
FEDEZD FEL!
• Osztálytársaiddal közösen olvassátok el az alábbi szöveget, és
nevezzétek meg az éghajlatot alakító tényezőket! Mely tényezők járulnak
hozzá a levegő felmelegedéséhez?
JEGYEZD MEG!
Románia éghajlatát a következő tényezők alakítják:
 Földrajzi helyzet - a 45o-os földrajzi szélességen, az európai szárazföld
központi részén való elhelyezkedése az átmeneti mérsékelt-szárazföldi
éghajlat kialakulásának feltételeit eredményezi, ahol a nyugati (Atlanti-
óceáni), a keleti (szárazföldi vagy kontinentális) befolyások északi és déli
hatásokkal elegyednek.
 Napsugárzás - a mérsékelt éghajlati öv területe, ahol Románia is fek-
szik, közepes mennyiségű napsugárzásban részesül. A sugárzás mennyisége
a földrajzi szélességtől és a tengerszint feletti magasságtól is függ. Az így ka-
pott hőmennyiség a földrajzi szélességgel (délről észak felé) csökken, mivel
a napsugarak beesési szöge is csökken: 125 kcal/cm2/év a Román-alföld déli
részén és 115 kcal/cm2/év a Moldvai-hátság északi részén. Szintén csökken
a magassággal arányosan: 135 kcal/cm2/év a Fekete-tenger partján, 0 m-en
és kb. 100 kcal/cm2/év a Kárpátok legmagasabb csúcsain.
 Az általános légkörzés Románia térségében a légtömegek jellemzően
nyugat-keleti, az Atlanti-óceán irányából történő áramlását eredményezi.
Az enyhe és nedves légtömegek enyhébb teleket és a meleg évszakban
számottevő csapadékot okoznak.
Az északi, északkeleti légáramlás erős lehűlést és heves esőzéseket hoz.
A déli, a Földközi-tenger irányából érkező légáramlás meleg és nedves
levegőt szállít elsősorban az ország déli része fölé, ahol melegebb és
nedvesebb időjárást okoz. Az Észak-Afrika és Kis-Ázsia térségéből származó
légtömegek hőhullámokat és aszályokat okoznak.
Az Európa keleti térségéből származó légtömegek télen száraz, hideg
időjárást hoznak. Nyáron a légáramlás meleg és száraz, aszályos időt hoz.
 A természetföldrajzi tényezők közül Románia éghajlatát regionális vagy
helyi szinten leginkább a domborzat, a vízrajz, a növényzet stb. befolyásolja.
A domborzat szerepe a legfontosabb, a magasság, a lejtőszög, a kitettség és
a magaslatok csapásiránya is meghatározó.
Napsugárzás Napsugárzás
Alacsony
1 hőmérséklet (hideg
levegő)
2 Magas hőmérséklet
(meleg levegő)
a. Meredek lejtő b. Enyhe lejtő
 ÉGHAJLAT
2 Éghajlati elemek Emlékezz!
 Mi a hőmérséklet? És a
FEDEZD FEL! csapadék?
 A lenti szöveg és a térkép információi alapján indokold meg, miért mutat  Milyen szelek uralkodnak a
mérsékelt égövben?
jelentős területi eltéréseket a hőmérséklet és a csapadék eloszlása Románia
területén!
 Azonosítsd az országban uralkodó szeleket!

JEGYEZD MEG! Tudtad?

1. A levegő hőmérséklete  A léghőmérséklet
Az éghajlat alapvető eleme, jellemzésére több mennyiséget is használnak, földrajzi eloszlásának jobb
ezek közül a legfontosabbak: évi középhőmérséklet, a szélsőséges hónapok szemléltetése érdekében
(január, július) átlaghőmérséklete, hőmérsékleti amplitúdó stb. használják az izotermás (az
 Az évi középhőmérséklet országon belüli eloszlása területi különbségeket azonos hőmérsékleti értékeket
mutat: a napsugárzás beesési szögének csökkenésével délről észak felé csökken. összekötő vonalak) éghajlati
Így a Duna árterületén az évi középhőmérséklet meghaladja a 11oC-ot, míg a térképeket.
Moldvai-mezőség északi részén 8,5oC.  Románia abszolút
Az évi középhőmérséklet a tengerszint feletti magassággal is csökken: az hőmérsékleti maximuma
előbb említett 11 oC feletti értékről 0 oC-ra 2000 m-en. A 2000 m feletti területek 44,5oC, melyet a Brăila melletti
évi középhőmérséklete negatív. Ion Sion állomáson mértek
Jelmagyarázat
>11°C 1951. augusztus 10-én.
10° - 11°C  Az abszolút hőmérsékleti
6° - 10°C
0° - 6°C minimumot -38,5oC-ot,
<0°C Botfaluban mérték, a
Meteorológiai
állomás Háromszéki–Barcasági-
medencében 1942. január
25-én.

Dolgozz a
térképen!
Tanulmányozd a mellékelt
térképet (1. ábra), és
írd le a füzetedbe az évi
középhőmérsékletet a:
 1. ábra Románia – az évi középhőmérséklet földrajzi eloszlása
 Nyugati-alföldön;
 Dobrudzsai-fennsíkon;
 Géta-Szubkárpátokban;
 A szélsőséges hónapok (január, július) átlaghőmérséklete domborzati
 Erdélyi-szigethegységben;
egységenként mutat eltérést. Januárban kizárólag a tengerpart déli részén pozitív  Páreng hegycsoportban.
(0,5oC), míg 2500 m-es magasságban -11oC-ig süllyed. A júliusi átlaghőmérséklet
23oC (a Duna árterületén) és 5-6oC között változik (a Kárpátok tetején).
51

hőmérséklet közötti különbség – az éghajlat szárazföldi jellegét mutatja. A
legmagasabb értéket (24oC felett) a Román-alföld keleti részén és a Dobrudzsai-
fennsíkon találjuk, míg a legkisebb értékeket (17-18oC) a Keleti-Kárpátokban mérik.
 Az Omu-csúcs havi
átlaghőmérsékleteinek
diagramja
 Figyeld meg a fenti
ábrát, és írd a füzetedbe:
a. melyik hónapban mérik a
legalacsonyabb hőmérsékletet;
b. melyik hónapban mérik a
legmagasabb hőmérsékletet;
c. a pozitív hőmérsékleti
tartományt; d. milyen
tényezők befolyásolják a
környék hőmérsékletének
alakulását!
Tudtad?
• A csapadék mennyiségét
csapadékmérő (úgynevezett
pluviométer vagy pluviográf)
segítségével mérik.
 Pluviográf
• Az azonos csapadékösszegű
pontokat összekötő térképi
vonalat izohiétának
nevezzük.
52
 Az éves hőmérsékleti amplitúdó – vagyis a legmagasabb és a legalacsonyabb
ALKALMAZD!
1 Írd le, hogyan változik az évi középhőmérséklet a földrajzi szélességgel és
a tengerszint feletti magassággal!
2 Elemezd az alábbi táblázatot, és határozd meg: a. a pozitív hőmérsékletű
hónapokat; b. a hőmérsékleti amplitúdót; c. a lenti értékek hőmérsékleti
diagramját, az Omu-csúcs havi átlaghőmérsékleteinek diagramja alapján; d. a
saját diagramod és a tankönyvi közötti különbséget!
Hónap I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII
T(oC) -4,0 -1,4 4,0 10,1 15,1 18,1 19,5 18,9 14,7 9,1 3,7 -1,3
 Marosvásárhely havi átlaghőmérsékletei
JEGYEZD MEG!
2. A csapadék
Románia területén az évi átlagos csapadékmennyiség is jelentős eltéréseket
mutat. 300 mm/év alatt alakul a tengerparton és meghaladja az évi 1500 mm-t
a Vlegyásza-csúcson.
Területi eloszlása egyenetlen, jelentős eltéréseket idéznek elő a helyi
tényezők. Nyugatról kelet felé csökkenést mutat (azonos magasságon), hiszen a
Kárpátok akadályként emelkednek a nyugatról érkező nedves légtömegek útjába.
Ennek megfelelően a Nyugati-alföld északi részén évi 600-700 mm, a Moldvai-
mezőségen 400-500 mm hull. A tengerszint feletti magassággal növekszik, 400-
600 mm az alföldeken, a 300 mm-t sem éri el a tengerparton, míg a Kárpátok
magasabb csúcsain évi 1200-1400 mm is hull.
A legkevesebb csapadék (500 mm/év alatt) a Román-alföld keleti részén,
Dobrudzsa nagyobb részén és az Olténiai-síkság délnyugati részén hull, a
mély fekvés és egyéb éghajlati hatások miatt. A Nyugati-alföldön, az Erdélyi-
medencében, a Szubkárpátokban az évi csapadékátlag 500 és 800 mm között
változik, míg a Kárpátok legnagyobb részén 800 és 1200 mm között alakul.
Kihívás
 A szulinai meteorológiai állomáson évente átlagosan 269 mm csapadék hull.
Egy mm csapadék egy m2-nyi területre lehulló 1 liternyi vizet jelent. Hány liter
víz hull egy négyzetméternyi területre Szulinában?
 3. A szelek
A természetföldrajzi tényezők és az általános légkörzés
következményeiként alakulnak ki. Az ország nyugati felében és a Kárpátok
magasabb részein a nyugati szelek uralkodnak (állandó szelek). Más Tudtad?
térségekben a Kárpátok hegyvonulatainak iránya, a Fekete-tenger jelenléte
stb. befolyásolja a szélirányt.  A szél sebességét
 Crivăț az ország keleti, délkeleti részén (Moldva, Dobrudzsa és a egy anemométer nevű
Román-alföld keleti része), télen fújó, keleti irányú, hideg szél. eszközzel, irányát pedig
 Austru - meleg, száraz szél, mely főleg nyáron érezhető az Olténiai- szélirányjelzővel mérik.
síkságon és a Bánságban.
 Főn - meleg, száraz szél, mely elsősorban a Kárpátkanyari-
Szubkárpátokra, az Erdélyi-medence délnyugati részére és a Fogarasi-havasok
északi előterének térségére jellemző (a helyi neve itt: Vântul Mare).
 Hegyvölgyi szelek - a Kárpátokban megjelenő, irányukat napi ciklusban Dolgozz a
váltó helyi szelek (nappal a völgyekből a hegyek felé, éjszaka ellentétes
irányba fújnak).
térképen!
 Tengerparti szelek - a tengerpart néhány kilométeres sávjában érezhető Figyeld meg alaposan a
helyi szelek. A szárazföld és a tengerfelszín eltérő idejű felmelegedése miatt mellékelt térképet!
nappal a tenger felől, míg éjszaka a szárazföld felől a tenger irányába fúj.  Írd le a füzetedbe
Jelmagyarázat a következő
> 1400 mm/év települések évi átlagos
1200 - 1400 csapadékmennyiségét:
1000 - 1200
800 - 1000 Brăila, Kolozsvár, Karácsonkő
700 - 800 és Ploieşti!
600 - 700
500 - 600  Írd le a füzetedbe a
400 - 500 következő településeket
300 - 400
< 300 az évi átlagos
Meteorológiai csapadékmennyiség növekvő
állomás
sorrendjében: Nagybánya,
Konstanca, Jászvásár,
Nagyvárad és Tulcea!

Fogalomtár
kontinentális jelleg – a
szárazföld mérete befolyásolja
 2. ábra Évi átlagos csapadékmennyiség eloszlása Romániában az éghajlati elemek évi járását
(a nyári és a téli hőmérséklet
közötti nagy különbség, csekély
ALKALMAZD! csapadék)
3 Figyeld meg az alábbi ábrákat, és nevezd meg az azon ábrázolt szeleket!

Melegebb levegő Hűvös levegő

Alacsony légnyomás Magas légnyomás

Hűvös levegő Melegebb levegő

Magas légnyomás Alacsony légnyomás

a. b.
53
 ÉGHAJLAT
3 Területi éghajlati sajátságok
FEDEZD FEL!
• Olvasd el az alábbi szöveget, majd válaszolj a kérdésekre: mit jelent az
ALKALMAZD! éghajlat függőleges övezetessége? milyen természeti tényező idézi elő ezt a
1 A lenti klímadiagramok az jelenséget!
öt éghajlati befolyási térség
állomásait mutatják. Figyeld meg JEGYEZD MEG!
és hasonlítsd össze a hőmérséklet
és a csapadék évi alakulását! a. Függőleges éghajlati övezetek
( C)
0
( mm/év)
Románia domborzatának különböző magasságú felszínformái a következő
50 Nagyvárad
ORADEA 120 függőleges éghajlati övezetek kialakulását eredményezték: • alföldek és alacsony
dombságok övezete (300 m alatt), ahol az évi középhőmérséklet 10oC fölött alakul,
40 100
30 80

az évi csapadék 600 mm alatti, ezeken a területeken alakulnak ki a leghosszabb

20 60

10 40

aszályos időszakok; • dombságok és fennsíkok övezete (300-800 m), ahol az évi

0 20
-10 0
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII

( C) ( mm/év)
középhőmérséklet a magassággal 10oC-ról fokozatosan 8oC-ra csökken, az évi
0

Craiova
CRAIOVA
csapadékmennyiség pedig 600 mm-ről 800 mm-re nő; • hegyvidéki övezet (800-
50 120
40 100
80

1800 m), az évi középhőmérséklet tovább csökken (800 m-en kb. 8oC, 1000 m-en
30
20 60
40

6oC, 1800 m magasan C 2oR

C, A2000 Nm-en 0oC), az I évi csapadékmennyiség 800 mm-
10

U I A

R
0 20

E
-10 0

ről 1400 mm-ig nő, a medencékre IIIjellemző a hőmérsékleti inverzió megjelenése;

P.
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII

( C)
Szucsáva
SUCEAVA ( mm/év)
0

M
A

• alpesi övezet (1800 m feletti magas hegyvidéken), ahol az évi középhőmérséklet

O
50 120
I

L
40 100

nem éri el a 2oC-ot, és uralkodóak azSuceava

erős szelek; • tengerpart és a delta övezete
D
30 80
R

O
20 60

ahol a legmagasabb hőmérsékleteket mérhetjük V

(11,5oC felett), és a legkevesebb
Iaşi
A

A
10 40

0 20 Oradea
éves csapadékmennyiség hull (270-400 mm).
G

-10 0
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII
N

( C)
0
( mm/év)

Jászvásár
IAȘI Jelmagyarázat
U

50 120

I Függőleges éghajlati övezetek

40 100
30 80
20 60 Hegyvidéki
10
0
40
20
a. hegyi b. alpesi
-10
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII
0 Dombságok, fennsíkok
( C)
0
( mm/év)
A
Alföldi
50
Konstanca
CONSTANȚA 120
A
I N Hegyvidéki medencék
R
40

30
100

80
 U
C hőmérsékleti inverzióval
Tengerpart és delta
20

10
60

40
Klíma-
0 20
diagramok Éghajlati
V IV
-10 0
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII

befolyások
S
VI I Óceáni
2 Figyeld meg a mellékelt térképen E R
B II Craiova
II Szub­
és írd le a füzetedbe, milyen éghajlati I A Constanţa mediterrán
EA III Skandináv-
befolyás érezhető: a Ruszka- M
AR RĂ balti
AG Kontinentális
havasban, az Olténiai-síkságon, a 30 0 30 60 90 km
B U L G A R I A
NE
IV
V Átmeneti
Moldvai-mezőségen, a Szucsávai- VI Fekete-tengeri
Befolyási
dombvidéken és a tengerparton! térség határa
Meteorológiai
3 Kövesd a térképen (1. ábra) az állomás
óceáni éghajlati befolyási terület
keleti határát! Mit fedezel fel? 1. ábra Románia – éghajlati övezetek és befolyási térségek

b. Éghajlati befolyások
Fogalomtár Az ország mérsékelt-szárazföldi éghajlatát a következő külső éghajlati befolyások
hőmérsékleti inverzió – a módosítják: • óceáni befolyás - az ország nyugati és középső részén nedvesebb
szokásossal ellentétes éghajlatot alakít ki; • szubmediterrán befolyás - meleg és aszályos nyarakat, enyhe és
esős teleket okoz a Bánság és Olténia területén; • skandináv-balti befolyás - hűvösebb,
függőleges hőmérsékleti
nedves éghajlatot alakít ki az ország északkeleti részén; • kontinentális befolyás - az
rétegződés (a magassággal nő ország keleti és délkeleti részén jelenik meg magas hőingással és gyakori nyári aszállyal;
a léghőmérséklet) • átmeneti térség - az ország déli részén • fekete-tengeri befolyás érvényesül a
tengerparton és a Duna-deltában, itt a legmagasabbak az évi középhőmérsékletek,
54 kevés a csapadék, gyakori az aszály.
 L
NU
EA IC
1717
C
O CT
Arh. Franz Josef
(Fed. Rusă)
Arh. Svalbard AR
(Norvegia)
I. Novaia Zem

VIZEK
4
I
E A
GIE C. Nord (Fed.Rusă )
AR VE
Punctul extrem-nordic

M OR
N
Sørøya
Magerøya Emlékezz! I. Mezhdusharsky

A Duna
i
c
v i
Tromsø I. Kolguyev
ålen
ter

Lo
Ve
foten
s
Kebnekajse
2114
i
n
a Murmansk
 Melyek EurópaPeninsula
Peninsula Kanin

n
d
av
ă legjelentősebb
Kola folyói? Cercul Polar
n
di
a Co
n c lan
orrUmeå
d
n i
c Oulu Mi a vízgyűjtő
Marea
Albă Arkhangelsk
medence?
Mezen lin
ele Pec

ca
S lN ot Câmpia Ti
FEDEZD FEL!
Trondheim
i işu B L. Vyg Dv m
Pod
. S
ina d an
I-le Faeroe Galdhøpiggen i Lacustră Petrozavodsk e
no

l
p rd

fu
2469

en
I-le Shetland L.Ladoga L.Onega
l Turku Finlandeză
Sukhona Câmp
ia

G o l
Bergen Co
 Osztálytársaiddal elemezd az alábbi szöveget, és indokoljátok meg, miértSt Petersburg
I. Åland L.Beloye
A l f u l
F i n i c lin
el

P
G o
I-le Orkney No e
fontos a Duna
I. Lewis Románia számára! Kristiansand• Sorold fel a DunaL. Vättern által átszelt országokat Valdai Tudtad?
L.Vänern L. Ciud Podişul I. Hiiumaa
rd
opeană
L. Rybinsk ak
err I. Saaremaa

st - Eur
Gothenburg L.Nijni Golful
Iaroslavl kag
sorban, a forrástól M aiatorkolatig!
Rīga
S
E
I. Gotland
u n ţi i Ka
tte

nda
n gat I. Öland
I. M

ram p MAREA CĂ G TI

Iutla
NORDULUI BAL
 A Duna neve a Novgorod rómaiaknálKazan
Nijni
are

REA
MAJelmagyarázat
M

.
Pen
aB

L. Samara

JEGYEZD MEG!
un

Kaliningrad
Danubius Tula
volt,
Câmpiamíg a görögök ăi
ţii

Tó Főváros
Hamburg A Duna vízgyűjtőjének határa
rit

Gdańsk Câmpia Podişul

olg
Pe

an

Weser
Niprului Central
ni

Istros-ként ismerték.d. V o l g Saratov

ie

Pripet Samara

a
ni

L.
Bazinul Rotterdam Oka - Don Po Saratov
Ode
Rus l
A Duna mind hossza, Londrei mind aCâvíz- U r a
lba E
Fekete-erdő

r
I. Irlanda
 N ECII la
mpia
ndre
i hegység  A Duna vízgyűjtő Voronezh medencéje
gyűjtő területének nagysága szerint
LUL M F
CANA
Duna az u európai kontinens közel
Sena
BAZINUL
1 Nipr Do

R in
n Volgograd
Strasbourg Pen. Donetsk
a második helyen áll Európában,Brest
Loire PARIZIAN a Alp
Bretagn
e
ok 2 3 non- 8%-át foglalja el. Astrakhan
OCEANUL Nantes Lyon n g
Pa íksá
Volga után. Németország délnyugati
Golf Marea

ATLANTIC
ul Bordeaux Masivul
Central
Pad s
Mt Blanc
lföld
 A Duna legjelentősebb
Pen.
AZOV

er -
án-a
Torino Crimea
MAREA

ng te
Bisca Din 4
Rhone

4807

részéből ered, a Fekete-erdő ya

hegy-
Francez Mu Rom mellékfolyói:MIsar, - ţ i Inn, Dráva,

te eke
P á r i-he
MONACO Golful
MA
1 guBécs nţ
i i en gys
Genova
MAREA NEAGRĂ i C

F
M-ţii Pir RE
M-ţii Can
ine rică
A . ég AA a u
ségből, hozzávetőlegesen Eb1.000 m Marea Li
Száva, Morva, Tisza, Olt,c aArgeș,
t abr
Golful 3404 DR G.
CASPICĂ
2 Pozsony p e n Ita
i ici
IA
Lyon I.Corsica Mu
nţ
ii
Pico de Aneto TI Burgas sfo
r z
CĂ Bo
i Barcelona Ib i n l
i i
r.
Szeret, Prut.
Porto i e Douro ro e St
magasságból. 10M -országot és 4 fővá- I. Sardinia
ASIA
l
 c1.ă ábra
asti Str. Bonifacio
Ma

Istanbul LEGENDA
ţii C 3 Budapest
ric

rea
pia P o rtug a lie i

area Marmara
ă I-le Baleare Mt Olimp
ric
M
i

Tir

Ibe Valencia Tajo Golful 2917 peste 2000 m

rost szel át, majd Pe Románia és Ukraj-
. 4 Belgrád A Duna vízgyűjtőjének térképe
e

n
nia

Valencia
Str
1000 - 2000 m
nă

Izmir MAREA
r a B e tic ă
.M

lie IONICĂ Tigru

rdi Palermo 500 - 1000 m
3323

na területén deltatorkolattal
Sevillia
ömlik a Fekete-tengerbe. Vízfolyását Pen. Pe három jelentős
essina

loponez
Câ m

Etna
Mulhacén I. Sicil 200 -500 m
Co

3482
ia
szakaszra osztják:
C. Roca
• a felső szakasz (az alpesi Duna) a forrástólStr. Gibraltar C. Matapan
Bécsig;I. Creta • a középső 0 - 200 m
MAREA EGEE I. Rhodos
MALTA Punctul extrem-sudic
Punctul extrem-vestic

•
I. Cipru
szakasz (a pannon A F Duna) Bécstől (a Dévényi-kaputól) Báziásig és az alsó szakasz cotă

(a tengeri Duna vagy a Duna R

oraș

román Iszakasza) C A Báziástól a Fekete-tengerbe való râu/fluviu

mlaștină

beömléséig (Szulina).
Románia számára a Duna valódi nemzeti jelkép.  Az Aldunai-szoros
A Duna romániai szakasza (az alsó szakasz) 1.075 km hosszúságú (a teljes, 2.860
km-es hossz 38%-a), Báziás és a fekete-tengeri beömlés között határt képez Románia Fogalomtár
valamint Szerbia, Bulgária, Moldova és Ukrajna között. Az alsó szakaszt négy részre Satu Mare

merülés – a merülési vonal és

Som
eș Botoșani
oszthatjuk: • az Aldunai-szoros – a Báziás és a Vaskapu közötti 144 km hosszú
1443 265
Baia Mare Suceava
va
Sil niei
2303
Rodne
i Dl. Ciungi
hajótest alja közötti különbség
folyószakasz, Európa T leghosszabb ésClegszebb szorosa, • az ártéri rész (Vaskapu– M-ții
PO

ile 688

AR
Barc ur 1839
ău al M o ld
De597 ova

Călărași) hossza 566 km, szélessége 2-8 kmPAközött változik; • a szigeti rész (Călărași–
DE A T
ES

DI

1530
708 Culmea Pleșu
Oradea Zalău M-ții Călim 911
PR RA
EV

ȘU

ani
2100 Iași
Brăila), 195 km hosszú, a Bărăgan és Dobrudzsa közötti szakaszon, kétszer is elágazik
L. Izvorul
631
ES NS

r iș
ȚI

ul R Muntelui
C

LM

epede
Piatra-Neamț
IA D

IU ILV

Vita
Cluj-Napoca
I

Po

két folyóágra, így két szigetet alakít ki, a Jalomicai-lápot és a Brăilai-Nagyszigetet; •

c 1684
1836 lMi
m eșu
NE A

diș
OR

So iț a
Bi

OL
str

A
ul B ladului

Târgu Mureș Vaslui

B északkeleti
A C NIE

a tengeri Duna rész (Brăila–Szulina) 170 1800km-nyi, és Dobrudzsa északi,

CÂMP

1826 1849 561 ică

Az ártéri szigetek és lápok

M
âr
DO VEI
IE

Criș Vf. Bihor Târnava Bacău

OL I

Arad ul A

részén húzódik. Mélyebb, ez pedig lehetővé teszi a 2-7 m merülésű tengeri hajók
lb
Târnava Mare
NTALI

nagy részét lecsapolták.

836
IN

Tro
Alba Iulia tu

közlekedését is. Ezen a szakaszon található a delta, mely Pătlăgeanca településnél

AR

174 eș ș
Prut

ur

Szerinted ez ésszerű dolog

300 M
Deva 548
80 Timișoara
Siret
Ă

a Sfântu Gheorghe
B eg
Bârlad

kezdődik, ahol az átlag vízhozam eléri a 6.500 m3/s-ot. O lt

volt? Gyűjtsetek érveket és
v
eg

Vf. Padeș
șo
aț

Sibiu
ra

1374 1784 996

H

bin

.B

Brașov pre
r.

De
Ci
ep

ăgăraș
M-ții. F

ellenérveket!
D

AJNAilija
NYUGATI-ALFÖLD
K
Galac UKR K
TO
PÁ
Szulina
Vaskapu

ÁR
EK I-

BK Brăila
HE NSÁG

ZU DUNA-
R I-S
IV DELTA
rna

Cremenea-ág
Báziás

GY

YA
Bo

N
KA Tulcea
dz
BÁ

Szulina
Cse

ÁT
a
K -
SÍ IAI

Ja RP Szen
Ómoldova lomKÁ
Dolgozz
NN D
a

t Gy
FE HÁ

DO
Orsov

Arg örgy
E

Dâ ica
III
M

BR
SZ eș

I
Szörényvár mb U
ER ov Hârșova DZSA
Kis-O

BI
iț a Jalomica
a térképen!
Tele
Zs

I-
A
il

Feteștig Cernavodă
lt

o rma

Bukarest i-á
Vede

2. ábra Călarași Borcea

n

Medgidia Figyeld meg a mellékelt

Olt

Oltenița aF
Calafat Giurgiu Dun EN Konstanca
A Duna É N térképet (2. ábra)! Írd le a
romániai Bechet
Turnu
Măgurele Zimnicea
II D una SÍ
K
NY K füzetedbe a Duna mindegyik
szakasza BULGÁRIA D
30 0 30 60 90 km
részének megfelelő
Jelmagyarázat A DUNA RÉSZEI nagytájakat és a jelentősebb
Tó Folyó, folyam Település Az Aldunai-szoros
I (Báziás - Vaskapu)
A szigeti rész
III (Călărași - Brăila)
kikötőket!
Folyami kikötő Folyami-tengeri kikötő
II Az ártéri rész A tengeri Duna
Duna-Feketetenger csatorna Moldova (Vaskapu - Călărași) IV (Brăila - Szulina)
55
 VIZEK
5 A folyók
Emlékezz!
• Mi a vízhálózat?
• Mi az összefolyás?
• Mi a vízgyűjtő terület?
• Mi egy folyó forrása és
torkolata?
Tudtad?
• Nálunk a folyók vízhozama
a hóolvadás miatt tavasszal
a legnagyobb, míg nyáron és
télen közepes. Ősszel a kevés
csapadék miatt alacsony a
vízhozam.
ALKALMAZD!
1 Elemezd a mellékelt
ábrát (1. ábra), és írd le a
füzetbe csökkenő sorrendben,
hosszúságuk alapján:
a. az országunk területén eredő
hét leghosszabb folyót;
b. a Románia területén kívül
eredő három leghosszabb folyót!
 A Maros Arad előtt
 A Bigéri-vízesés
(Bánsági-hegyek)
56
FEDEZD FEL!
•Elemezd osztálytársaiddal a 2. ábrát (Románia – vízhálózat), és határoz-
zatok meg: öt folyót, melyek Románia területén közvetlenül belefolynak a
Dunába; öt folyót, melyek a Tiszába ömlenek!
JEGYEZD MEG!
A Kárpátok központi helyzetének köszönhetően Románia vízhálózata
sugaras szerkezetű.
A folyók összesített hossza kb. 115.000 km, a leghosszabbak: a Maros, a
Prut és az Olt.
Dunărea 1075
Duna 1075
Mureş 761
Maros 761
Prut
Prut 742
742
Olt615
Olt 615
Siret 559
Szeret 559
Ialomiţa 417
Jalomica 417
Someş 376
Szamos 376  1. ábra
Argeş350
Argeş 350 A legjelentősebb
Jiu
Zsil339
339 vízfolyások
Buzău 302
Bodza 302 hossza (km)
Folyási irányuk és a fő gyűjtőfolyókhoz viszonyított helyzetük alapján
a folyókat hat vízrajzi csoportba oszthatjuk, amint a 2. ábrán, I-től VI-ig
számozva látható:
I. Az Északnyugati csoport fő gyűjtőfolyója a Tisza, mely megközelítőleg
60 km hosszú határszakaszt képez Ukrajnával. Ide tartozik a Visó és az Iza,
melyek Románia területén ömlenek a Tiszába.
II. A Nyugati csoportba azok a folyók tartoznak, melyek Magyarország
területén folynak bele a Tiszába, jelentősebbek: a Szamos – a Nagy-Szamos
és a Kis-Szamos egyesüléséből jön létre –, a Berettyó, Sebes-Körös, Fekete-
Körös, Fehér-Körös, Maros (a leghosszabb) és a Béga.
III. A Délnyugati csoport, a Bánság folyói (Temes, Krassó, Néra és Cserna)
közvetlenül a Dunába ömlenek.
IV. A Déli csoport a Duna baloldali mellékfolyóit tartalmazza a Cserna
és a Szeret torkolata között: Zsil, Olt (ezen találjuk a legtöbb vízerőművet),
Vedea, Argeș, Jalomica stb.
V. A Keleti csoport a Szeret és a Prut vízgyűjtőjének folyóiból áll. A Szeret
az Erdős-Kárpátokból ered (Ukrajna) és Galactól délre ömlik a Dunába. Ez a
legbővizűbb belső folyó (222 m3/s), és a Keleti-Kárpátokból kelet felé folyó
vizeket gyűjti össze (Moldova, Beszterce, Bodza stb.). A Prut szintén az Erdős-
Kárpátokból ered, határfolyó mind Ukrajnával (egy kis szakaszon), mind
pedig Moldovával (legnagyobb részén). Legfontosabb mellékfolyója a Jijia.
VI. A Délkeleti, vagy a dobrudzsai folyók csoportja rövid, kis hozamú
folyókból áll, melyek nyáron gyakran kiszáradnak. A legtöbb a Fekete-tenger
partján sorakozó tavakba ömlik: a Casimcea a Tașaul-tóba, a Telița és a Taița
a Babadag-tóba stb.
 Jelmagyarázat
É Ti
sza UKRAJNA Ba
șeu
Folyó, folyam
Tó
Tisza
NY K Túr
I Város

Su
Iza V

M rut
isó Botoşani

ce

Jij
Szatmárném eti Nagybánya

av
1 Topolog

ia
sza

a
ÁG

OL
4

P
Ti D Ér
Szucsáva 2 Taița

Szamos
Lápos M

Z
Dornavátra old Ba
3 Telița

DO Crasna
ov hlu

RS

Sze
i

Be
a

sz
4 Sitna

ret
Beszterce

te
RO Dés

rc
Jászvásár

VA
Saj 5 Milkó

e
Körös Nagyvárad ó Maro Karácsonkő
s
YA
ás 6 Râmnicu
s Bék
zamo Sărat
Kis-S Vászló
AG

Kolozsvár Bákó Csoport

Tu
Marosvásárhely Ta

Tá
tro

tov
határa
M

zló

Elan
Aranyos ő

a
üküll
V
Csíkszereda
Kis-K Uz
Arad
Maros II Balázsfalva Nag ük
y-K üllő

A
Gyulafehérvár Barlád
Olt
N
AJ
Déva

a
Viz
Béga Sepsiszentgyörgy

Sebes
Temesvár Nagyszeben

R
5
Sztrigy

en
Lugos
Cód
K
eb
Foksány

Sz
Karánsebes Galac
U
íz
sv

Resicabánya 6
be

Petrozsény Sinaia Brăila

Se

ssó Bodzavásár Szulinai-ág

Kra Râmnicu Vâlcea 3 Tulcea Sze
Zsilvásárhely Gy nt
na

2
III örg
Kis-Olt
er

Néra Târgovişte y-á

Cs

g
Arg
Duna Orsova
VI
Zs

eș 1
Olt
il

Szörényvár Jalomic
Ne a
aj
lov Slobozia
Slatina

IA

Dun
IV
B
Bukarest
Tel
Craiova Călăraşi

a
Ve

E
eor
Desnățui

de

SZ
ma
a
Zsil

Alexandria
Duna Giurgiu
30 0 30 60 90 km
BULGÁRIA

 2. ábra Románia – vízhálózat

Kihívás
ALKALMAZD!
 Bár a Prut hosszabb (742
Írd le a füzetedbe a hat csoport legfontosabb folyóit!
2 km) a Szeretnél (559 km), a
Vizsgáld meg figyelmesen a Románia – vízhálózat térképet, majd készíts
3 romániai vízgyűjtőterülete
a füzetbe táblázatokat az alábbi minták szerint! Töltsétek ki: mégis kb. négyszer kisebb
a. azokkal a folyókkal, melyekbe a következők torkollnak: Aranyos, Barlád, (10.990 km2 a Szeret
Bodza, Dâmboviţa, Gilort, Jijia, Moldova, Motru, Kis-Olt és Teleorman; 42.890 km2-ével szemben).
Magyarázd meg ezt az
b. a következő városok folyóival: Alexandria, Kolozsvár, Jászvásár, Déva,
eltérést!
Nagyvárad, Resicabánya, Slatina, Slobozia, Temesvár és Vaslui!
a. minta b. minta
Mellékfolyó Főfolyó Város Folyó
Tatros Szeret N agyszeben Szeben

Csoportprojekt
 Alkossatok hat csoportot! Mindegyik csoport egy vízrajzi csoportról fog egy
plakátot készíteni. Elkészítéséhez használjátok a tankönyvet, az interneten
elérhető és más forrásokat! A plakátnak tartalmaznia kell:  a címet és az
összeállítók nevét;  egy térképet a tárgyalt folyók elhelyezkedésének bemutatására;
 legalább két jellegzetes képet;  fontosabb hidrográfiai adatokat (vízhozam, hossz,
vízgyűjtő nagysága stb.);  a nagyobb folyók által érintett városokat;  a folyók  A Szeret
gazdasági hasznát;  bibliográfiát.
57
 VIZEK
6 A tavak és a felszín alatti vizek
Emlékezz!
• Mi a tó?
• Milyen típusú tavakat
ismersz?
• Adj példákat európai tavakra!
 A Bilea-tó
Tudtad?
• A Razim-Sinoie az ország
legnagyobb tórendszere (863
km2). Legnagyobb mélysége
mindössze 3,5 m.
• A vízaknai Nagyakna-tó a
legtipikusabb a felhagyott
és beomlott sóaknák helyén
kialakult tavak közül. Az ország
legmélyebb tava (132,5 m).
 Sótömzsben kialakult tó
(Vízakna településen)
58
a A tavak
FEDEZD FEL!
• Osztálytársaiddal együtt olvassátok el az alábbi szöveget, és soroljatok
fel öt természetes tótípust, melyek előfordulnak Romániában!
• Miért csak a magashegységekben fordulnak elő glaciális tavak (tenger-
szemek), lagúnák pedig csak a tengerparton?
JEGYEZD MEG!
Romániában több mint 3400 tó ismert, összterületük kb. 2600 km2 (az
ország területének több mint 1%-a). Földrajzi fekvésük és kialakulásuk módja
szerint a tavak következő kategóriáit különböztethetjük meg:
a. Hegyvidéki tavak: természetes torlasztavak – Gyilkos-tó, a Békás
patakon; vulkáni krátertó – Szent Anna-tó, a Keleti-Kárpátokban; glaciális
tavak, a magashegységekben: a Bukura-tó, a Retyezát-hegységben (10 ha,
az ország legnagyobb ilyen tava), Zănoaga, szintén a Retyezát-hegységben,
a legmélyebb glaciális tó (29 m), Bilea-tó a Fogarasi-havasokban, a Lala-
tó a Radnai-havasokban; karszttavak (karsztmélyedésekben, dolinákban
alakultak ki): Varasó-tó az Erdélyi-szigethegységben; vízerőművek duzzasz­
tott tavai: a Vaskapu I a Dunán, a Békási-tó a Besztercén, a Vidraru-tó az
Argeșen, a Vidra-tó a Lotru folyón; sótömzsben kialakult tavak (Rónaszéki
tavak) stb.
b. Dombvidékek, fennsíkok tavai: karszttavak – Zăton-tó a Mehádiai-
fennsíkon; öntözés és haltenyésztés céljából létrehozott halastavak az
Erdélyi-mezőségen és a Moldvai-mezőségen; sótömzsben kialakult tavak
a Szubkárpátokban (Slănic, Telega, Ocnele Mari) és az Erdélyi-medence
peremterületén (Vízaknán, Szovátán – Medve-tó stb.); vízerőművek
duzzasztott tavai a Pruton (Stânca-Costești), Argeșen, Olton stb.
c. Síkvidéki tavak: löszdolina-tavak a Román-alföldön (Ianca-tó) és a
Bánsági-síkságon; kisebb folyók torkolatának elzáródása révén létrejött
folyami limánok a Jalomica (Snagov-tó), Bodza stb. árterületén; halastavak;
a Román-alföld és a Nyugati-alföld homokterületein kialakult dűneközi
tavak; egyéb mesterséges tavak stb.
d. A Duna-delta és a Fekete-tenger partjának tavai: lagúnák,
homokturzások által elzárt tengeröblök, a Razim-Sinoie tórendszer és a
Siutghiol-tó (Mamaia); limánok, azaz folyók tengeri torkolatának elzáródásai:
Tașaul, Techirghiol, Mangalia stb.); deltai tavak (Gorgova, Merhei, Fortuna
stb.).
Kihívás
A vízerőművek mesterséges tavait leginkább hegyvidéken találjuk. Magyarázd
meg, miért!
 É

Stâ
G
U K R A J N A Jelmagyarázat

nc
Á

a- C
Rónaszéki Dracșani-tó
NY Természetes tavak
K tavak

ost
Aknasugatagi

M
eşt
tavak Glaciális tó

S
Lala-tó

i-t

O
ó
Szam
R
Bukuly-tó Vulkáni krátertó
D

L
O
Torlasztó

s o

D
R
Désaknai tavak
Békási-tó Löszdolina-tavak

O
A
Cséffa-tó Békás-p. Folyami limánok
Y

VA
Tárnicai-tó Lagúnák és folyami-tengeri
G

Szere
Gyalui-tó Mezőzáhi-tó Gyilkos-tó
limánok vidéke
A

Pádisi tavak Varasó-tó Medve-tó

Dűneközi tavak

t
Marosújvári
M

Olt
Magyarigeni-tó tavak Ártéri és deltán belüli tavak
Szent Anna-tó
Karszt tavak
Vízaknai tavak

Prut
Sebes
A
Te
me J
N Mesterséges tavak
s Bilea-tó A
Szilon-tó K
R Vízerőművek duzzasztott tavai
Bukura-tó Vidra-tó Lot U
ru Vidraru-tó Merhei-tó
Trei Ape-tó Zănoaga-tó Gâlcescu-tó Slănic-tó Bo Halastavak
dz
a Puiu-tó

Argeş
Zăton-tó Ocnele Telega-tó Ianca-tó Sótömzsben kialakult tó
Mari-tó

Ra
Dranov-tó

zim
Vaskapu I.-tó

-tó
Zs

Snagov-tó Amara-tó
S Sinoie-tó Folyó/folyam
il

Căldărușani-tó
Z Ostrovu
Tașaul-tó
Országhatár
E Mare-tó
Siutghiol-tó
Olt

R Techirghiol-tó
B Oltina-tó

-
ábra Románia – a

E
I Bistreț-tó  1.

T
Mangalia-tó

R
A

E
K
Duna

G
legfontosabb tótípusok

N
30 0 30 60 90 km

E
B U L G Á R I A

T
ALKALMAZD!
1 Keresd ki a térképen (1. ábra) az alábbi lista tavait, és írd le a füzetedbe: Tudtad?
a tó típusát és a nagytájat, ahol fekszik! Példa: Bukura-tó = glaciális tó a Déli-
 A szénsavmentes vizek
Kárpátokban.
alacsony (250 mg/l-
Lista: Cséffa, Dracşani, Gâlcescu, Ianca, Magyarigeni, Oltina, Tárnica,
nél alacsonyabb) oldott
Techirghiol, Snagov, Medve, Vidra és Zăton.
széndioxidot tartalmazó vizek.
2 Magyarázzátok el a természetes és a mesterséges tavak gazdasági
jelentőségét!

b A felszín alatti vizek Kutatás

 Több forrást felhasználva
JEGYEZD MEG! írd le öt romániai gyógyfürdő
gyógyvizének terápiás
Két kategóriát különböztetünk meg: talajvizek (a felszín közelében) és mélységi jelentőségét!
vizek (rétegvizek).
A talajvíz különböző mélységekben található, erősen befolyásolja a csapadék,
stb. A mélységi vizek két vízzáró réteg között helyezkednek el, minőségük jobb és
nyomás alatt vannak.
A felszín alatti vizek források formájában bukkannak a felszínre, lehetnek: hideg
források (a legtöbb); termál források (vizük meleg, hőmérsékletük meghaladja
a 200C-t), a Nyugati-dombság és a Nyugati-alföld találkozásánál (Félix-fürdő), a
Temes–Cserna-ároknál (Herkulesfürdő) stb; szénsavas (széndioxid tartalommal)
és bikarbonátos ásványvizek, melyek a Keleti-Kárpátok vulkáni vonulatát jellemzik
(Bélbor, Borszék, Zajzon stb); kénes források, a Moldvai-hátság, az Erdélyi-fennsík
és a Szubkárpátok területén; sós források sókészletek közelében (Szlanikfürdő,
Slănic-Prahova) stb. Ezeket a forrásvizeket számos betegség gyógyítására
használják, gyógyfürdőkben vagy ivókúrák formájában.

Kihívás  Félix-fürdő

Románia nyugati és délnyugati részén található a legtöbb termálvíz hazánkban. Keress

a szakkönyvekben vagy az interneten ezt igazoló írásokat!
59
 VIZEK
7 A Fekete-tenger
Emlékezz!
• Mit nevezünk kontinentális
tengernek?
• Mi a sókoncentráció?
• Melyek az óceáni medencék
fő felszínformái?
Tudtad?
• A Fekete-tenger kialakulása kb.
6 millió évvel ezelőtt kezdődött,
mikor a Bécsi-medence és a
Kaszpi-tenger között kialakult
a Szarmata-tenger (a Fekete-
tenger ennek egy maradványa).
• A Fekete-tenger egyediségét
a függőleges áramlások
hiánya adja. Emiatt a mélyebb
vízrétegekben nincs oldott
oxigén.
• A Fekete-tengerben léteznek
az északkeleti szelek hatására
kialakuló felszíni (körkörös)
áramlatok és a Boszporuszon
keresztül áramló kifolyási,
illetve kiegyenlítő áramlatok
(a kifolyási áramlat felszíni
vizet szállít a Fekete-tengerből
a Márvány-tenger felé, míg a
kiegyenlítő áramlat a mélyben
alakul ki és ellentétes irányú).
• A Fekete-tengerben az
árapály-jelenség mindössze 12
cm-nyi vízmozgást eredményez.
Projekt
• A Fekete-tengert az egyik
legszennyezettebb európai
tengernek tartják. Készítsetek
egy csoportprojektet,
melynek témája a Fekete-
tenger román tengerpartjának
megtisztítása!
felszíni oxigén
60
FEDEZD FEL!
• Az osztálytársaiddal együtt olvasd el az alábbi szöveget, elemezzétek a
térképet, és nevezzétek meg a tengerrel szomszédos országokat és azokból
egy-egy kikötőt!
 Milyen érvekkel igazolod, hogy a Fekete-tenger egy kontinentális típusú
tenger?
JEGYEZD MEG!
A Fekete-tenger kontinentális típusú tenger, mivel Európa és Ázsia között
található. A szűk Boszporusz-tengerszoroson a Márvány-tengerrel, majd a
Dardanellák-tengerszoroson keresztül a Földközi-tengerrel és a világóceán
többi részével teremt kapcsolatot.
Viszonylag kis területű tenger, felszíne csak 423.488 km2. Északi részén, a
Kercsi-tengerszoroson keresztül kerül kapcsolatba az Azovi-tengerrel.
Partvonalát csak enyhén tagolja a Krím-félsziget, az Odeszai-öböl, a
Kígyók-szigete stb.
A Fekete-tenger víztömegén belül, tulajdonságai szerint élesen elkülönül
két vízréteg, melyek a függőleges áramlások hiányában nem keverednek.
A felszíni réteg (180 m mélységig) vize kevésbé sós (sókoncentrációja 17-
18‰), oldott oxigénszintje magas, ezért benne gazdag élővilág fejlődött
ki (gébfélék, makrélafélék, szardella, rombuszhal stb.). A mélységi réteg
(180 és 2211 m között) sótartalma magasabb (21-22‰), oldott oxigénben
szegény, a szerves anyagok bomlásának hatására feldúsult benne a tengeri
élőlények számára mérgező kén-hidrogén.
A Fekete-tenger medencéjének domborzatát a kontinentális talapzat
(enyhén mélyül 200 m-ig), a kontinentális lejtő (200 és 2000 m között) és a
mélytengeri medence (2000 m-es mélység alatt) alkotja.
0m
Jelmagyarázat
200 m
Mélység 1000 m
2000 m
2211 m
Parti terület
Felszíni
(körkörös)
áramlat)
Kiegyenlítő
áramlat
Város
Kikötő
Országhatár
 1. ábra A Fekete-tenger
ALKALMAZD! A „Jegyezd meg!” rovat szövegének elolvasása után
készíts a füzetbe egy táblázatot az alábbi minta szerint.
Vízréteg Oldott gázok Sótartalom Élő vagy élettelen
(0-180 m)
8 Növényzet, állatvilág
és talajok
Emlékezz!
 A növényzet, az állatvilág és
a talajok elterjedése szorosan
összefügg. Szerinted mivel
magyarázható ez?

FEDEZD FEL!
• Olvasd el az alábbi szöveget, és határozd meg: milyen módon
rendeződnek a növényzeti övezetek és szintek; melyek a növényzeti
övezetek jellegzetes állatfajai;  melyek a legtermékenyebb talajok!

a A növényzet
JEGYEZD MEG!
Románia földrajzi elhelyezkedése, éghajlati jellemzői, domborzati  Bükkerdő
adottságai és az emberi tevékenység határozzák meg a növényzet
szélességi és tengerszint feletti elterjedését. Országunk területén több
növényzeti övezet különíthető el, ezek átmeneti területek formájában
találkoznak.
 A sztyeppövezet a Román-alföld keleti részére és a Dobrudzsai-
fennsíkra jellemző. Az aszályos éghajlat hatására rövid füvű növényzet
alakul ki (árvalányhaj, csenkeszfélék stb.), és elszórtan cserjéket is találunk
a sztyeppén. Termékeny talajai miatt a sztyeppéket szinte mindenhol  Tűlevelű erdő
mezőgazdasági területté alakították.  „Három hektárnyi, azaz
A sztyepp és az erdők találkozási területén alakul ki az erdős sztyepp, három futballpályányi erdőt
ahol a sztyeppi füves növényzet és erdőfoltok váltakoznak (molyhos tölgy, vágnak ki törvénytelen módon
Romániában óránként. Ez a
szürke tölgy stb.) Az erdős sztyepp jelentős területeket foglal el a Román-
Greenpeace-jelentésben szereplő
alföld déli részén, a Nyugati-alföldön, a Moldvai-mezőségen stb. Legtöbb érték újabb vészharangot kongat
helyen ezt is termőterületté alakították. meg.”
(wall-street.ro/articol/
 Az erdők övezete a 150 és 1800 m közötti magasságokat foglalja el, Social/243525/)
és három szintjét különböztetjük meg:
Javasolj megoldásokat az illegális
a. A tölgyerdők szintje kb. 500 m-es magasságig jellemző a Nyuga- fakitermelés megállítására!
ti-dombság, az Erdélyi-medence, a Géta-hátság stb. területén. A megha-
tározó tölgyféléken kívül (molyhos, magyar-, cser- és kocsánytalan tölgy)
él itt hárs, kőris, szilfa, juhar stb. is.
b. A bükkerdők szintje az 500 – 1200 m-es magasságokra jellemző,
uralkodó a Szubkárpátok, az Erdélyi-medence, a Szucsávai-dombvidék
stb. magasabb dombjain és az alacsonyabb hegyekben is. Sok helyen
találunk vegyes bükkös-fenyveseket.
c. A tűlevelű erdők szintje az 1200 – 1800 m magas hegyvidéken
fejlődött ki a Keleti-, a Déli-Kárpátokban és az Erdélyi-szigethegységben.
Uralkodó a lucfenyő, amihez leginkább jegenyefenyő és erdeifenyő társul.  Tarvágás

61
 Jelmagyarázat
Havasi legelő
Tűlevelű erdő
Vegyes erdő
(tűlevelű és lombos)
Bükkerdő
Tölgyerdő
Erdős sztyepp
Sztyepp
Ártéri növényzet
Város Országhatár

 Tűlevelű erdő és alpesi

növényzet

Kihívás
• Figyeld meg a mellékelt
térképet, és próbáld
megmagyarázni a növényzet
elterjedését a csapadék és a
hőmérséklet eloszlását alapul
véve!
 1. ábra. Románia növényzeti térképe
• Használd a tankönyvben
 Az alpesi régió a legmagasabb, 1800 m feletti hegyvidéken fordul elő a
szereplő információkat, és
Déli-Kárpátokban, a Radnai-havasokban stb. Két szintje az erdőhatár felett
szerkeszd meg a füzetedbe
a növényzet függőleges
megjelenő alhavasi szint, ahol cserjéket (törpefenyő, boróka) és félcserjéket
övezetességének diagramját az (fekete és vörös áfonya stb.) találunk, illetve a havasi gyepek szintje, melynek
alábbi minta alapján! gyepnövényzete több helyen is védett.
 Az azonális növényzet legtipikusabban az ártereken (ligeterdők) és a
Duna-deltában jelenik meg. Ezeken a nedves élőhelyeken fűz- és nyárfélék,
nád, gyékény, sás stb. él. A Bánságban és Olténia területén mediterrán
fajok is megjelennek: orgona, keleti gyertyán, szelídgesztenye stb. Azonális
társulásokat találunk a homokfelszíneken, a sós vagy lápos területeken.
sztyepp
ALKALMAZD!
 Diagram 1 Írd át a füzetedbe, és egészítsd ki a lenti kijelentéseket:
• Sorold fel a növényzet 1. Az erdős sztyepp a sztyepp és a ... övezete közötti átmenet.
hasznosításának négy módját! 2. A jegenyefenyő a ... erdőkre jellemző faj.
• Hogyan magyarázod, hogy 3. A Román-alföld keleti részén a ... övezet az uralkodó.
a legtöbb fafeldolgozó üzem 4. A Szubkárpátok magas dombjainak jellegzetes növényfaja a ....
a Keleti-Kárpátok térségében 5. 2000 m felett, a Radnai-havasokban ... övezetet találunk.
található?

b Állatvilág
JEGYEZD MEG!
A növényzet élelmet és élőhelyet biztosít az állatvilág számára. Ezért az
egyes növényzeti övezetekhez jellegzetes állatvilág társul.
 A sztyepp- és erdős sztyepp-övezetnek a kisebb termetű rágcsálók (nyúl,
ürge, hörcsög stb.) és a madarak (fogoly, fürj stb.) a legjellemzőbb állatai.
 A lombhullató erdők élőhelyeihez alkalmazkodott fajok: róka, nyest, őz,
vaddisznó, vadmacska, kakukk, sárgarigó, búbos banka, csalogány stb.
 Ürge  A hegyvidéki erdők jellegzetes lakói: medve, szarvas, hiúz, farkas,
siketfajd, császármadár stb.
62
  Az alpesi övezet állatvilága szegényebb, mégis élőhelyet talál itt a zerge
és a sas.
 Az ország délnyugati részén a szubmediterrán éghajlati befolyás megfelelő
életkörülményeket teremt a teknősöknek, szarvasviperának, skorpiófajoknak
stb. Az ártéri ligeterdők és főleg a Duna-delta igen gazdag madárfajokban, sok
a vándormadár. A delta a madarak paradicsoma, jellegzetes fajai: pelikán, kis
kócsag, kormorán, hattyú, gólya stb.
 A folyók és a síkvidéki tavak gazdagok különböző halfajokban: harcsa,
ponty, csuka stb. A Dunában élnek még tokfélék: viza, vágótok, kecsege stb.
A dombvidékek és fennsíkok vizeiben él a márna, a domolykó stb., míg a
hegyvidéki vizekben a pisztráng, pénzes pér stb.
 Pelikánok a Duna-deltában

ALKALMAZD!
2 Milyen állatfajok (A) jellemzők a növénytársulási típusokra (B)? Írd le a Kutatás
füzetedbe a következő minta alapján: 5-e!  „A sakál a Bánság lakói
számára szinte ismeretlen állat
1. zerge a. alpesi legelő
volt kb. 10 évvel ezelőttig,
2. hörcsög b. tűlevelű erdő mikor az első példányok
A B
3. vaddisznó c. lombhullató erdő megjelentek. [...] A vadászok
4. hiúz d. sztyepp megerősítették, hogy a sakálok
kezdenek komoly veszélyforrást
3 Még a múlt század 50-es éveiben elkezdődött a rezervátumok létreho- jelenteni...” (adev.ro/pbccfo)
zásával a bölények visszatelepítésének folyamata az országba. Állíts össze egy  Tájékozódj több forrásból, és
projektet „A bölények Romániában" címmel! tudd meg: honnan származik
a sakál; milyen fajokkal
c Talajok rokon; miért okoz "komoly
problémát”; Romániában hol
JEGYEZD MEG! jelent még meg!

A talajtípusok elterjedése több tényezőhöz is szorosan kapcsolódik:

domborzat, kőzet, éghajlat, növényzet stb.
Románia legelterjedtebb talajosztályai és talajtípusai a következők:  Magyarázd meg, hogy
 A mezőségi talajok – legismertebb talajtípusa a csernozjom – a legtermé- miért a legtermékenyebb
kenyebbek. Dobrudzsa, a Román-alföld (keleti részének), a Nyugati-alföld stb. talajú területek a
jelentős területeit borítják. legsűrűbben lakottak!
 Az agyagbemosódásos talajok (erdőtalajok) az Erdélyi-medence, a
Moldvai-hátság, a Nyugati-dombság stb. kiterjedt területein fordulnak elő.
 Barna erdőtalajok a Szubkárpátok magasabb dombjain és az alacsonyabb
hegyekben fordulnak elő.
 Kilúgozott talajok, a magasabb hegyvidékekre jellemző, alacsony termé-
kenységű talajok.

AKALMAZD!
4 Tanulmányozd a mellékelt ábrát (Talajszelvények), és válaszolj a következő
kérdésekre! Melyik talajosztály jellemző a dombságok, fennsíkok területére?
Melyik a legtermékenyebb? Melyik a legkevésbé termékeny? a b c

Kutatás  Talajszelvények: a. mezőségi

 Egy, Románia környezeti állapotáról készített jelentés szerint a különböző talajpusz- talaj; b. agyagbemosódásos
tulási folyamatok 3 millió hektárnyi területet érintenek. Figyeld meg a talajok állapo- talaj; c. kilúgzott talaj.
tát saját környezetedben, és állapítsd meg a pusztulás okát, ha találsz ilyet!
63
 9
Gyakorlati alkalmazások: mit tegyünk
veszélyes légköri, vízügyi vagy biológiai
jelenségek idején?
Emlékezz!
• Mely légköri jelenségek
okozhatnak anyagi károkat az
embereknek?
• Miért alakulnak ki áradások?
Alább két szélsőséges
időjárási jelenség
következményei láthatók.
Tájékozódj ezekről a
jelenségekről!
 Bukarest, 1954. 02. 03
 Făcăeni tornádó után
2002. 07. 12
 Románia –
meteorológiai
figyelmeztető jelzések
színkódokkal
64
FEDEZD FEL!
• Olvasd el az alábbi szöveget, és határozd meg, hogyan tudsz védekezni
veszélyes légköri jelenségek vagy árvíz idején!  Mit tehetsz árvízkor?  Vagy
ha megmar egy mérgeskígyó?
a Mit tegyünk veszélyes légköri jelenségek
idején?
JEGYEZD MEG!
Az időjárási jelenségek bekövetkezésének módja, intenzitása vagy sebessége
negatív, vagy akár katasztrofális hatással is bírhat. Románia területén ilyen
veszélyes jelenségek a: vihar, felhőszakadás, jégeső, villámcsapás, hóvihar, ónos
eső, köd, hőhullám és az utóbbi időben a tornádó.
Országunkban a leggyakrabban kialakuló időjárási szélsőségek a hőhullá-
mok (kánikula) és a viharok.
 Viharok Románia egész területén kialakulhatnak, ezek néhány perces vagy
több órányi hosszúságúak is lehetnek. Viharok esetén jó betartani a következőket:
•függeszd fel a szabadtéri tennivalóidat és húzódj be egy épületbe; •az utolsó
villámcsapás után még fél óráig ne menj a szabadba; •ha a természetben vagy,
keress menedéket, de kerüld el a magányos, magas fákat.
 Hőhullámok nyáron alakulnak ki, főleg az ország déli, délkeleti részén,
mikor a levegő hőmérséklete meghaladja a 35°C-ot. Az emberi szervezetet
megterhelő hatását csökkenthetjük, ha elég folyadékot iszunk, ha fejünket
világos színű fejfedővel védjük a közvetlen napsugárzás ellen stb.
Csoportprojekt
 Alkossatok négy csapatot, mindegyiknek fog jutni egy szélsőséges időjárási
jelenség: köd, ónos eső, tornádó, hóvihar. Mindegyik csapat információt
gyűjt a jelenség kialakulásáról, hatásairól, a leginkább érintett területekről,
illetve a saját és környezete védelmét szolgáló intézkedésekről. Kutatásotok
eredményét röviden mutassátok be a teljes osztályközösségnek!
ESETTANULMÁNY
 Milyen gyakran fordulnak elő időjárási szélsőségek a te környezetedben?
A rossz időt a meteorológusok három színkód használatával jelzik (sárga,
narancssárga és vörös), akárcsak a mellékelt térképen. A zöld kód nem jelent
veszélyt.
Egy hónapon belül jegyezz fel minden meteorológiai riasztást, ami a te
településedet is érinti! Készíts egy statisztikai kimutatást az ebben az időben
bekövetkezett szélsőséges időjárási jelenségekről, és állapítsd meg, milyen
eszközökkel csökkenthető a hatásuk!
 b Mit tegyünk veszélyes vízügyi jelenségek
idején? Kutatás
JEGYEZD MEG!  Állíts össze egy listát az
országunkban az utóbbi 50
Romániában a leggyakoribb veszélyes vízügyi jelenségek az árhullámok, évben bekövetkezett legnagyobb
áradások és a befagyott vízfelületek. A folyókat teljesen elfedő jégfelület áradásokról!
elsősorban a hajózást zavarja.  Írd le, szerinted melyik az 5
Az árhullámok és az áradások egyre gyakoribbak, jelentős anyagi kárt okoznak, leghatásosabb módszer az ilyen
nemritkán halálos áldozatokat is követelnek. Kialakulásuk okai összetettek: heves helyzetek megelőzésére!
esőzés, gyors hóolvadás, vagy a jégpáncél gyors elolvadása, gátszakadás stb.
Saját magunk és környezetünk védelme érdekében a szakhatóságok azt javasol­
ják, hogy: „Legyetek felkészülve a kimenekítésre, jegyezzétek meg a település
környéki, magasabban fekvő helyeket és az oda vezető utat. Családoddal
tervezzétek meg, akár gyakoroljátok is, merre menekülnétek áradás esetén!
Ha nem sikerült időben elhagyni a házat, a háztetőn várjátok a segítséget.”
(Katasztrófavédelemi Felügyelőség).

ALKALMAZD!
1 Keresd fel a vízügyi hatóság honlapját (Administraţia Naţională „Apele
 Áradás
Române”) és tudd meg, a környezetedben milyen árvízveszélyes jelenségekre
kell felkészülni! Olvass az árvizek megelőzésének lehetőségeiről!
2 Tájékozódj több forrásból, és állítsd össze Románia árvízveszélyes FIGYELMEZTETÉS
területeinek térképét! Salvamont Románia

c Hogyan viselkedjünk biológiai

vészhelyzetek esetén? VIGYÁZAT
KULLANCSVESZÉLY!
JEGYEZD MEG!
 A kullancs gerinctelen,
A növénytüzek, a rovarinváziók (főleg szúnyog vagy sáska), a járványok stb. különböző állatok vérét szívó
komoly veszélyt jelentő biológiai, biogeográfiai jelenségek. Ezek elhárítására parazita. A természetben
külön hatóságok szakosodtak. él, de egyre gyakrabban
Növénytüzek megelőzése érdekében tartsd be a tűzgyújtási korlátozásokat! előfordul parkokban, városi
A rovarcsípések (pók, kullancs), kígyómarások (szarvas vipera) és a vadállatok zöldövezetekben is. Csípése
támadásai komoly egészségügyi kockázatot jelentenek, akár halált is okozhatnak. önmagában veszélytelen de
Ha egy mérges rovar csíp meg, vagy megharap egy vadállat, a lehető betegségeket terjeszthet:
vírusos agyvelő- vagy
leggyorsabban fordulj orvoshoz!
agyhártyagyulladás  Lyme-
kór stb. Tudj meg többet
ezekről a betegségekről!
Nézz utána, hogyan véde-
kezhetsz a kullancscsípés és a
hordozott betegségek ellen!
 Erdőtűz  Sáska  Vipera

Fontos Ha megmar egy vipera, irány a legközelebbi kórház, de addig se

megjegyezned légy tétlen: szorítsd el kötéssel végtagod a marás fölött, egy
kisebb bemetszéssel próbáld megcsapolni a marás helyét, szívd meg a sebet és
köpd ki a vért, vagy megteheti ezt más személy is, akinek nincs szájsebe!  Kullancs

65
 Ismétlés és témazáró
Jelmagyarázat
Folyó
Tó

I Írd le a mellékelt térképen 1-től 10-ig

jelölt folyók nevét!

II Írd le az alábbi listában szereplő tájak

területén érvényesülő külső éghajlati befolyási
típusokat a következő minta szerint:
Barládi-dombvidék = kontinentális befolyás!
Lista: Bărăgan, Duna-delta, Erdélyi-
szigethegység, Mehádiai-fennsík, Szucsávai-
dombvidék.

Feleltesd meg az A oszlopban levő folyókat a B oszlopban felsorolt vízrajzi csoportokkal a

III
következő minta szerint: 6 – g!

1. Fehér-Körös a. keleti csoport

b. északnyugati csoport
2. Jijia
c. déli csoport
A 3. Zsil B
d. délkeleti csoport
4. Temes
e. délnyugati csoport
5. Visó
f. nyugati csoport
IV Jellemezd a Dobrudzsai-fennsíkot, határozz meg:
a. két külső éghajlati befolyási térséget;
b. két jellemző növényzeti övezetet;
c. két folyót, amik a fennsíkon erednek;
d. két természetes tótípust;
e. egy talajosztályt vagy talajtípust, illetve annak hasznosítását!

V Figyeld meg a mellékelt képet, írd le:

a. milyen szélsőséges jelenséget mutat;
b. a jelenség kialakulásának két okát;
c. két módszert, amivel megelőzhető a jelenség kialakulása, vagy csökkenthető a hatása!

VI A Fekete-tengerben két vízréteg található, melyek a függőleges áramlások hiányában

nem keverednek egymással. Írd le a rétegződés egy következményét!

Javítókulcs
I + II + III + IV + V + VI = 90 pont: IV Feladat
x 3) = 15 p.; III Feladat (5 x 2) = 10 p.;
I Feladat (10 x 3) = 30 p.; II Feladat (5
10 p.; VI Feladat = 5 p.
(5 x 4) = 20 p.; V Feladat (2 + 4 + 4) =
10 pont hivatalból. Összesen = 100 pont
66
 4. EGYSÉG

Népesség, települések és
közigazgatási szerkezet
1. A népesség – elemei és
demográfiai szerkezete
2. Falusi települések – fejlődés
és területi különbségek
3. Városi települések – fejlődés
és jellemzők  Az egység portfóliója
ta
4. A főváros, Bukarest földrajzi Csoportban készítsetek bemutatóka
ége krő l és vall ásokról,
bemutatása hazánkban élő kisebbs
özö ket (10 -
5. Területi-közigazgatási használjatok informatikai eszk
tről ,
szerkezet 15 dia)! Dokumentálódjatok az interne
plomok)!
használjatok képeket (népviselet, tem
6. Gyakorlati alkalmazások és a meg az
*Az osztály tanára/tanárnője határozz
esettanulmányok. Néhány zésre álló időt.
értékelési szempontokat és a rendelke
nagyváros bemutatása
Ismétlés és témazáró
 1 A népesség – elemei és
demográfiai szerkezete
FEDEZD FEL!
Emlékezz!
• Kövesd nyomon a grafikonon Románia népességszámának alakulását!
• Mit jelent a születésszám, a Mely évek között nőtt a népesség? Mikor volt hazánkban a legnagyobb a
halandóság és a természetes népesség száma? Melyik évtől kezdődik a népesség csökkenése?
szaporodás?
24 23,1
21,5 21,6
22
19,1 20,1 19,5
20
millió fő

18,0 17,5
18
16,1 15,8
16
14
1930 1941 1948 1956 1966 1977 1991 2002 2011 2018

 1. ábra Románia – a népességszám alakulása

 Népviseletbe öltözött
bukovinai lányok
 Avasvidéki fiatalok
népviseletben
Fogalomtár
demográfia – az a
tudomány, mely a népesség
számának alakulásával,
földrajzi megoszlásával,
korcsoportok, nemek
szerinti szerkezetével stb.
kapcsolatos jelenségeket és
folyamatokat vizsgálja.
68
JEGYEZD MEG!
a. A népesség számbeli alakulása
Hazánk területe kezdettől fogva kedvező körülményeket nyújtott a lete-
lepedéshez. Régészeti lelőhelyek bizonyítják a népesség állandó jelenlétét
a kora kőkorszaktól (1,2 millió évvel ezelőtt) napjainkig.
Románia népessége 19,5 millió fő (2018), ez alapján a világ 60. és az
Európai Unió hatodik legnépesebb országa.
Jelenleg hazánk népessége csökken, okai: a természetes fogyás és a
kivándorlás (emigráció).
 A természetes szaporodás a születésszám és a halandóság közötti
különbség. A születési arányszám egy adott évben az ezer lakosra jutó
élveszületések számát jelenti, míg a halálozási arányszám (halandóság) egy
adott év elhalálozásainak számát jelenti szintén ezer lakoshoz viszonyítva.
Hazánkban, mint más európai országokban is, a halálozás meghaladja a
csökkenő tendenciát mutató születési arányt, így a természetes szaporodás
negatív.
 A kivándorlás (emigráció) a származási országból egy másik
országba történő elköltözést jelent, időszakos vagy állandó letelepedéssel.
Romániában ez a jelenség hatalmas méreteket ölt, a határon túl élő közel
10 millió román közül 5,6 millió kivándorló, a többi történelmi kisebbség
Moldova, Szerbia, Ukrajna stb. területén.
ALKALMAZD!
1 Számítsd ki, hány fővel csökkent Románia népessége 1991 (23,1
millió) és 2018 között!
 2 Figyeld meg az alábbi grafikont, és oldd meg a feladatokat!
a. Melyik évben volt egyforma értékű a születések és az elhalálozások
aránya? Mennyi volt akkor a természetes szaporodás értéke?
b. Számítsd ki a természetes szaporodás értékét a 2018-as évre!
Arány Születési arány
18 (1000 főre jutó)
17 Halálozási arány
16 Természetes szaporodás
15 Természetes fogyás
14 200 m alatt
13 200-800 m között
12  Románia
800 m fölött
11 természetes
10 szaporodásának  Románia népességének
9
8
alakulása megoszlása domborzati
0 (1985-2018) tagozódás szerint
1985 1990 1995 2000 2005 2010 2018

JEGYEZD MEG!
b. A népesség megoszlása és a népsűrűség
 A népesség megoszlása Románia területén nem egyforma. A domborzat
tagozódása, az éghajlati feltételek, a talaj termőképessége stb. szempontjából
a letelepedéshez a legkedvezőbb feltételeket a síkságokon találjuk. Az ország
népességének több mint fele 200 m-nél alacsonyabb területen él. A hegyvidéken Dolgozz
a meredekebb domborzat és a zordabb éghajlat miatt a népességnek csupán a térképen!
2%-a él. A Duna-delta, melynek nagy részét vízfelszínek uralják, szintén gyéren
benépesült vidék. Elemezd a Románia – a
Az átlagos népsűrűség hasznos mutató a népesség területi megoszlásának népesség megoszlása térképet,
és azonosítsd a magas, közepes
szemléltetésére. Értékét a népesség számának az ország területével való elosztása
és alacsony átlagos népsűrűségű
adja meg. Románia átlagos népsűrűsége meghaladja a 80 fő/km²-t. területeket! Magyarázd meg az
Legnagyobb a népsűrűség (1.500 fő/km² fölött) a 100.000 lakost meghaladó észlelt különbségeket, hivatkozz
városokban, legkisebb (15 fő/km² alatt) a Duna-deltában és a Kárpátok magas a népesség eloszlásának
hegyvidékén. tényezőire! Keresd meg a
térképen a vidéket, ahol élsz,
Jelmagyarázat
150 fő/km2 fölött és határozd meg az ennek
50-150 fő/km2 megfelelő átlagos népsűrűség
50 fő/km2 alatt
értékét!
Folyó, folyam
Tó Város
Államhatár

ALKALMAZD
3 Számítsd ki az
Európai Unió átlagos
népsűrűségét, ismerve a
területét (4,2 millió km²)
és népességét (445 millió
fő), majd hasonlítsd
össze Romániáéval! Mit
veszel észre?

 2. ábra Románia – a népesség megoszlása 69

 JEGYEZD MEG!
c. A népesség szerkezete
Románia népességének sokszínűségét a lakosság különböző életkora,
az itt élő nemzetiségek, a számos vallás, a lakóhely szerinti megoszlás, a
foglalkozás változatossága stb. adja.
 A korcsoportok szerinti megoszlás rávilágít arra a tényre, hogy hazánk
népessége elöregedőben van. A születési arányszám csökkenése miatt a
fiatal népesség
(0-14 év) fiatal népesség (0–14  év) aránya is csökken, ellenben nő az idős lakosság
felnőtt népesség számaránya (65 év fölött). A felnőtt lakosság aránya (15–64 év) is csökkenő
(15-64 év) tendenciát mutat. Az utóbbi évtizedek demográfiai változásai a népesség
idős népesség
(65 év fölött) átlagéletkorának emelkedését vonták maguk után, amely így jelenleg 41,9 év.
 Etnikai szerkezet. Hazánk népességének többsége román nemzetiségű
 A népesség megoszlása (közel 90%), emellett élnek még sajátos kulturális, nyelvi és vallási
korcsoportok szerint hagyományokkal rendelkező nemzeti kisebbségek: magyarok, romák,
ukránok, németek, orosz-lipovánok, zsidók, törökök, tatárok és egyéb
etnikumok. Romániában a legváltozatosabb etnikai szerkezettel Erdély,
a Bánság, Bukovina és Dobrudzsa rendelkezik. A romániai jogrendszer a
nemzeti kisebbségek számára lehetővé teszi etnikai, nyelvi és kulturális
sajátosságaik megőrzését.
 A foglalkoztatási szerkezet. Az aktív (vagyis dolgozni képes) népesség
megfelel a munkavállalási korú népességnek (15–64 év). Hazánk lakói
a mezőgazdaságban (primer szektor), az iparban (szekunder szektor), a
szolgáltatásokban: szállítás, kereskedelem, közigazgatás, pénzügy, oktatás,
kultúra, egészségügy stb. (tercier szektor) tevékenykednek.
A vallási szerkezet. Románia népességének nagy része (85%) ortodox,
a Román Ortodox Egyház az ország legfontosabb vallási intézménye. Egyéb
Románok
gyakorolt vallások: római katolikus, református, iszlám, zsidó stb.
Magyarok
Romák A lakóhely szerinti szerkezet. A városi népesség hazánk lakosságának közel
Egyéb 54%-a, kissé meghaladja a falusi népesség arányát.
 A népesség nemzetiségi
szerkezete
ALKALMAZD!
4 Tájékozódj különböző forrásokból (internet, enciklopédiák, atlaszok
stb.), majd válaszolj a következő kérdésekre!
Fogalomtár  Melyik az a két megye hazánkban, ahol a magyarok alkotják a népesség
rezidens – olyan személy többségét?
(román vagy külföldi  Melyik tájegységben élnek az orosz-lipovánok? Hát a törökök és a
állampolgársággal tatárok?
vagy anélkül), akinek
 Milyen jogokat élveznek a nemzeti kisebbségek hazánkban?
életvitelszerű lakhelye
legalább 12 hónapon át 5 A Nemzeti Statisztikai Intézet (INS) becslései alapján 2060-ig az ország
Romániában van. munkavállalási korú lakossága (15–64 év) 44%-kal csökken majd, 7,5 millió
főre. Hogyan látod te ennek a következményeit? Indokold!

70
2 Falusi települések - fejlődés
és területi különbségek
Emlékezz!
 Mit nevezünk falusi település-
nek? Melyek a legelterjedtebb
falusi települések?
FEDEZD FEL!
 Falusi település (falu)
• Figyeld meg a mellékelt képet, és nevezd meg a falu felismerhető részeit!

JEGYEZD MEG!
a. A falusi településeken általában kisebb közösségek élnek, fő
foglalkozásuk a mezőgazdaság.
A legelterjedtebb vidéki településtípus a falu. A falvak szerkezetében
megkülönböztetjük a belterületet (itt találhatók a gazdaságok – lakó- és
melléképületek), a határt (a faluhoz tartozó mezőgazdasági területeket). A
falu néha az itt lakó közösséget, a lakosok összességét is jelölheti.
A parasztgazdasághoz tartozik a lakóház és a melléképületek (istálló, csűr
stb.), a zöldséges és/vagy gyümölcsös kert. A domborzati és éghajlati tényezők
befolyásolják a telkek elrendeződését a falvakon belül, az építőanyagokat, a
házak alakját. A síkvidéki falvak gazdaságai, ahol meghatározó a szántóföldi
termelés, eltérnek a gyümölcs- és szőlőművelő dombvidéki falvakétól és az  Máramarosi
parasztgazdaság
állattenyésztő hegyvidéki gazdaságoktól is.

b. A falusi települések fejlődése

Lucian Blaga költő írta a falusi élet örök értékeinek felismerésekor: "Úgy
hiszem, az örökkévalóság falun született". A falusi közösségek a legősibb
együttélési képződmények, a tájjal való szerves együttélés hagyományos
formáinak helyszínei és megőrzői. A falvak a hagyományos kulturális értékek,
az etnikai sajátosságok őrzői is egyben, ahol a népszokások és népművészet
fejlődése is lejátszódott.  Falusi ház belseje
Az első szervezett faluközösségek már az őskorban megjelentek, majd az
itt élő dákok és rómaiak falvai is mezőgazdasági, halászó-vadászó és részben
bányásztelepülésekké váltak. A középkorban léteztek szabad emberek lakta
falvak és jobbágyfalvak, melyek valamilyen hűbérúrhoz tartoztak. A lakosság
számának növekedése és a gazdasági fejlődés a következő történelmi korokban ALKALMAZD!
egyre nagyobb és egyre több falusi település kialakulását eredményezte. 1 Miben különbözik a falu
a várostól?
c. A falusi települések területi különbségei
Az országban mintegy 13.000 falu létezik, ezek majdnem 3000 községet
alkotnak. A vidéki terület (a vidéki települések területének összege) az ország
területének 90%-át teszi ki. Ezen a területen a falvak egyenlőtlenül oszlanak
el, elsősorban a domborzati változatosság következtében. A falvak több mint Csoportprojekt
75%-a a síkságok és a 400 m-nél alacsonyabb dombságok területén található, • Építsétek meg egy
800 m feletti magasságban pedig a falvak mindössze 2%-át találjuk. A romániai falusi gazdaság makettjét
falvak igen nagy változatossága a földrajzi, történelmi és társadalmi-gazdasági újrahasznosított anyagokból!
tényezők összjátékának eredménye.
71
Tudtad?
• Románia legnagyobb
területű faluja a Szeben
megyei Zsinna, melynek
gazdaságai 315 km²-es
területre terjednek ki.
• A legmagasabban fekvő
falu a Fehér megyei
Petreasa, melynek házai
1600 m-es magasságig
kúsznak fel az Erdélyi-
szigethegységben.
 Zárt típusú falu a Román-
alföldön
 Szétszórt típusú falu a
Déli-Kárpátokban
 Lineáris, vagy út-falu a
Bánságban
Fogalomtár
falusi turizmus – falusi
környezetben lejátszódó
idegenforgalmi típus
72
A falvakat nagyságuk, térszerkezetük, gazdasági tevékenységeik stb. szerint
különböztethetjük meg.
 Nagyságuk, lakosságszámuk szerint léteznek:
 kis falvak (500 lakos alatt), főleg hegyvidéken és a Duna-deltában;
 közepes falvak (500 és 1500 lakos között), elsősorban dombvidéken
elterjedtek;
 nagy falvak (1500 és 3000 lakos között), a legtöbb síkvidéken és nagyobb
medencékben fordul elő;
 óriásfalvak (3000 lakos fölött) leginkább nagyvárosok közelében, síkvidéken
találhatók.
 Településszerkezetük (a telkek térbeli elrendeződése) alapján megkülön­
böztetünk:
 zárt falvakat, ahol a telkek fokozott koncentrációja figyelhető meg, síkvidéken
és a nagyobb hegyközi medencékben fordulnak elő;
 szétágazó falvakat, ahol a telkeket az utcák közötti gyümölcsösök, esetleg
szőlők jobban elválasztják, elsősorban a dombvidékeken;
 szétszórt falvakat - főleg hegyvidéken, ahol a tagolt domborzat miatt a telkek
egymástól nagyobb távolságra helyezkednek el;
 lineáris, vagy út-falvakat, melynek telkei egy út mentén, egymás mellett
sorakoznak.
 A gazdasági tevékenységük (profiljuk) alapján elkülöníthetünk:
 agrárfalvakat (gabona-, zöldség-, gyümölcs-, vagy szőlőtermelő stb.);
 kiegészítő tevékenységű falvakat (idegenforgalmi, fakitermelő, bányász-,
halászfalvakat, szállítási vagy ipari tevékenységű stb. falvakat).
Romániában a legtöbb falu közepes méretű, szétágazó és zömmel agrárprofilú.
ALKALMAZD!
2 „A romániai falvak változatossága a földrajzi tényezők összhatásának és
a hosszú történelmi, társadalmi-gazdasági fejlődés következtében alakult ki."
Fogalmazz meg három érvet, ami alátámasztja az idézett kijelentést!
3 Válaszd ki a helyes választ!
 A gabonatermelés a jellemző mezőgazdasági ág:
a. alföldeken b. dombvidéken c. hegyvidéken d. fennsíkon
 Hegyvidéken gyakoribbak a(z):
a. kis falvak b. közepes falvak c. nagy falvak d. óriásfalvak
 A Duna-delta falvainak jellegzetes profilja a:
a. gabonatermelés b. fakitermelés c. halászat d. gyümölcstermesztés
 Hol találunk elsősorban bányász és fakitermelő profilú falvakat?
a. alföldeken b. dombvidéken c. hegyvidéken d. fennsíkon
4 Keresd meg a Google Maps-en (műholdkép változatban) a következő
falvakat: Faţa Lăzeşti (Fehér megye), Gămăceşti (Argeş), Ikland (Maros) és
Răzmireşti (Teleorman). Mondd meg mindegyikről: a. településszerkezeti típusát;
b. milyen nagytáj területén fekszik!
5 Jellemezd a saját szülőfaludat vagy egy általad ismert falut a következők
szerint: milyen felszínformán fekszik, a gazdaságokra jellemző építőanyagokat
és építészeti jegyeket, nagyság és térszerkezet szerinti típusát és fő gazdasági
profilját!
3 Városi települések –
fejlődés és jellemzők
Emlékezz!
 Melyek az ország területén
alapított első városok?
Melyek voltak a történelmi
tartományok fővárosai?
a A városi települések fejlődése

FEDEZD FEL!
• Olvasd el az alábbi meghatározást, és oldd meg a feladatokat:
A város egy összetett formájú emberi település, nagyobb népességszámmal,
a falvaktól eltérő gazdasági és társadalmi-kulturális funkciókkal, illetve közüzemi
infrastruktúrával.
• Egyetértesz „A város összetett formájú emberi település” kijelentéssel?  A görög Histria város
Indokold válaszod! romjai
• Milyen településtípushoz képest van nagyobb népessége a városi
településeknek?
• Írj példát a falusi és városi településeken végzett gazdasági tevékenységekre!
Ezek közül melyik jelent összetettebb formát?

JEGYEZD MEG!
A városok megjelenése vagy a kereskedelmi tevékenységhez köthető (áruk
cseréjének helyszíne), vagy katonai szerepük volt: a közösség megvédése.  Segesvár – Európa
 A legrégebbi városok az ókorban jelentek meg (Kr.e VII–VI sz.): Histria, Tomis legnagyobb jelenleg is
(Konstanca), Callatis (Mangalia) – ezeket görög kereskedők alapították a Fekete- lakott középkori vára
tenger partvidékén. Ugyancsak az ókor óta ismertek a dák városok, melyekre
rátelepültek a római hódítók: Napoca (Kolozsvár), Drobeta (Szörényvár), Apulum
(Gyulafehérvár) stb.
 A középkorban a fejedelmi udvarok közelében alakultak ki városok
(Szucsáva, Jászvásár, Curtea de Argeș, Câmpulung, Târgoviște, Bukarest stb.),
a várak körül (Segesvár, Brassó, Szeben, Temesvár, Nagyvárad stb.), és a
kereskedelmi utak mentén (Ploiești, Brăila, Zsilvásárhely stb.).
 Az újkor gazdasági fejlődése ipari (Resicabánya, Petrozsény, Vajdahunyad)
és szállítási (Pașcani, Piski) funkciókkal rendelkező városok megjelenéséhez  Târgoviște – a Fejedelmi
vezetett, illetve megjelentek a turisztikai (Predeal, Eforie) központok, stb. Udvar és a Chindia-torony
 A szocializmus idején a városok száma jelentősen megnőtt, több mint 100
falusi települést emeltek városi rangra.
Jelenleg hazánkban 319 város van. Tudtad?
ALKALMAZD!  Románia legkisebb
városának, Tusnádfürdőnek
1 Melyik történelmi korban jelent meg a te szülővárosod vagy a mindössze 1.600 lakosa van.
legközelebbi város? Derítsd ki, milyen korból származik a legrégebbi épülete,  Románia legrégebbi városi
és nevezd meg azt! települése Histria.
2 Milyen tényezők vezettek a városok megjelenéséhez?

73
 74
Jelmagyarázat
1.000.000 fő fölött
100.000 - 400.000 fő
É Darabani
UKRAJNA 50.000 - 100.000 fő
Dorohoi Săveni 20.000 - 50.000fő
Máramarossziget Szeretvásár 20.000 fő alatt
Sárközújlak Vicovu de Sus Bucecea
Avasfelsőfalu Radóc Milișăuți
NY K Miszmogyorós
Szinérváralja Tăuții-Magherauș Botoșani Dorohoi Megyei jogú város
Szatmárnémeti Solca
Kapnikbánya Felsőviső Szucsáva Ștefănești

ÁG
Borsa Mo Megyehatár
Nagykároly Erdőd Felsőbánya ldv Cajvana
Nagybánya Frasin Salcea Flămânzi

Z
Érmihályfalva Dragomérfalva Felsőszelistye
aho
ssz Gura Országhatár
Nagysomkút úm Liteni
Sülelmed ezö Humorului Popești-Leordeni
D Tasnád Magyarlápos
1

RS
Oláhszentgyörgy Dornavátra Fălticeni Dolhasca Hârlău Pantelimon
Székelyhíd Szilágycseh 2
Naszód

O
Margitta Szilágysomlyó
Zsibó Târgu Frumos 3 Voluntari

R
Dés Beszterce Broșteni Németvásár Pașcani
Bethlen Podu Iloaiei 4 Bragadiru
Zilah Jászvásár
Élesd
Maroshéviz

YA
Nagyvárad Szamosújvár Karácsonkő
Borszék
Roman
Nagyszalonta Kolozsvár Szászrégen Békás Roznov Negrești

eda
Huși

AG
Bánffyhunyad Gyergyószentmiklós

szer
Belényes Nagysármás Buhus

M
rád
Kisjenő Aranyosgyéres Balánbánya

Ar
Vaskohsziklás Marosvásárhely Vászló VA

Nyá
Szováta

an
Borosjenő Torda Nyárádtő Moinești Bákó

yo
Vaskoh Diófás
Újszentanna Marosújvár
Marosludas
Erdőszentgyörgy Kománfalva
O

sbá
Radnót Csíkszereda Dormánfalva
Borossebes Topánfalva

ny
Barlád

a
Kürtös Pankota Nagyenyed Dicsőszentmárton Székelykeresztúr Szentegyháza Szlanikfürdő Aknavásár
Nagylak Abrudbánya
Arad Tövis Balázsfalva Erzsébetváros Székelyudvarhely Onyest Murgeni
LD
Pécska Segesvár Tusnádfürdő Egyedhalma O
Brád Zalatna Medgyes
Nagyszentmiklós Lippa Gyulafehérvár Barót Berești
Kiskapus Kőhalom
Algyógy Kézdivásárhely M
a h ely Szentágota Panciu
Déva Szászváros Szászsebes zerd
S Vizakna Fogaras Sepsiszentgyörgy Tecuci
Zsombolya Mărășești Târgu Bujor
Temesrékás Facsád Piski Nagyszeben Kovászna
Kudzsir NA
Temesvár Lugos Pusztakalán Szelistye Viktóriaváros Feketehalom Bodzafordu ló Odobești
J
Vajdahunyad Felek
Nagydisznód Vidombák Brassó A
Buziásfürdő Barcarozsnyó Foksány R
Nagytalmács Négyfalu
Csák Hátszeg Zernest Predeal
Galac K
Nándorhegy Nehoiu
Gátalja Petrilla Râmnicu U
Karánsebes Aninósza Petrozsény Azuga
Lupény Brezoi Bușteni Sărat
Detta Boksánbánya Vulkán Călimănești Câmpulung Sinaia Pătârlagele Brăila Măcin
Urikány Isaccea
Resicabánya Băile Olănești
Comarnic Slănic Tulcea
Bumbești-Jiu Novaci Horezu Fieni Breaza Bodzavásár Ianca Szulina
Stájerlakanina Râmnicu Vâlcea Curtea de Câmpina Vălenii de Munte Făurei
Tismana Băile Govora Pucioasa
Zsilvásárhely Argeș Plopeni Boldești-Scăeni
Oravicabánya Ocnele Mari Moreni Băicoi
Târgu Cărbunești Berbești Băbeni Mioveni Babadag
Urlați Mizil Pogoanele Însurăței

 1. ábra. Románia városai

Baia de Aramă Rovinari Ștefănești

SZ
Herkulesfürdő Motru Țicleni Pitești Topoloveni Târgoviște Ploiești
Urziceni

E
Újmoldova Orsova Găești Hârșova
Szörényvár Turceni Drăgășani Fierbinți-Târg
Amara Țăndărei

R
Costești Titu Răcari Buftea Căzănești
Bălcești
Strehaia Scornicești Slobozia

B
Filiași ChitilaOtopeni3 Fundulea
Potcoava 2 Fetești

I
Bolintin-Vale 4 Lehliu-Gară
Vânju Mare Slatina Măgurele 1 Cernavodă

A
Balș Bukarest Murfatlar Năvodari
Piatra-Olt Videle Mihăilești Călărași Ovidiu
Craiova Budești Medgidia
Drăgănești- Roșiori de Vede Konstanca
Segarcea Oltenița
Băilești Caracal Olt Techirghiol Eforie
Calafat Alexandria Giurgiu
Negru Vodă Mangalia
Bechet Dăbuleni
Corabia
30 0 30 60 90 km Zimnicea
BULGÁRIA
 b Városi települések –
aktuális jellemvonások
 Nagyvárad ‒ belváros
JEGYEZD MEG!
a. A városok szerkezete
A városi térszerkezet részei: lakóövezet (lakónegyedek), ipari övezet,
kereskedelmi övezet, zöldövezet (parkok, kertek). A központi negyed általában
kereskedelmi övezet, ahol a nagy bevásárlóközpontok, a közigazgatási épületek,
vendéglők, hotelek stb. találhatók. Az ipari övezetek az esetek nagy többségében  Buftea ‒ filmstúdió
a városok szélén helyezkednek el.

b. A városok osztályozása Dolgozz a

A városokat több szempont szerint osztályozhatjuk: földrajzi elhelyezkedés, térképen!
méret, funkciók, kor stb.
 Földrajzi elhelyezkedésük és domborzati tagozódásuk szerint léteznek: Keress 2-2 várost a
 tengerparti városok (Konstanca, Mangalia); jelmagyarázatban szereplő
 belső városok: hegyvidéki (Predeal), dombvidéki és fennsíki (Marosvásárhely), (1. ábra) mérettípusoknak
megfelelően!
alföldi (Alexandria), a domborzati formák találkozásánál (Karácsonkő);
 fontos vízi útvonalak mentén fekvő városok (Brăila, Giurgiu) stb.
városok száma
 A lakosságszám alapján több típust különíthetünk el:
 nagyon nagy városok, 1 millió lakos fölött, az egyetlen ilyen romániai város
Bukarest, népessége jelenleg meghaladja a 2 millió főt;
 nagyvárosok, 100.000 és 400.000 fő közötti lakosságszámmal, a legnagyobb
ezek közül Jászvásár, népessége közel 400.000 fő;
 közepes városok, 50.000 és 100.000 fő között;
 kisvárosok, 20.000 és 50.000 lakos között;
 apró városok, 20.000 fő alatt.  Városok száma a
népességszám alapján:
 Városi funkcióik alapján megkülönböztethetünk: A. 20.000 fő alatt;
 az összetett funkciójú városokat: lakóövezeten kívül gazdasági, B. 20.000 – 50.000 fő;
közigazgatási, kulturális stb. funkciókkal rendelkeznek, pl. Buka­rest (mely C. 50.000 – 100.000 fő;
egyben a fővárosi funkciót is betölti), Románia nagyvárosai; D. 100.000 – 400.000 fő;
 a szakosodott funkciójú városokat uralkodóan egy bizonyos tevékenység E. 1 millió fő fölött
jellemzi: ipar (Găești, Mioveni), szállítás (Giurgiu – kikötő, Făurei – vasúti
csomópont), turizmus (Sinaia, Dornavátra), kultúra (Buftea) stb.

ALKALMAZD! Fogalomtár
közmű – a települések
3 A városod vagy a legközelebbi város térképén azonosítsd és színezd közszolgáltatásainak eszközei.
különböző színűre a különböző városi övezeteket! Ilyenek például: csatornázás,
4 Használd a Románia városai térképet, és határozz meg: a. 2 Duna menti ivóvíz, távhő, közszállítás,
várost; b. 2 hegyvidéki várost; c. 2 tengerparti várost; d. egy-egy várost az ország aszfaltos utcák stb.
középső, északi, nyugati, keleti és déli részéről! városi funkció – tevékenység,
5 Elemezd a mellékelt grafikont (Városok száma a népességszám alapján), mely sajátosan városokban
és becsüld meg a romániai kis- és apró városok számát! valósul meg

75
 4 A főváros, Bukarest földrajzi
bemutatása
 Bukarest városának címere
Tudtad?
• Bukarestet Gheorghe
Ghica uralkodó tette meg
Havasalföld fővárosává
1659-ben.
• Bukarest legrégebbi parkja
a Cişmigiu-park - 1860-ban
nyitották meg a nyilvánosság
számára.
 A Dâmboviţa folyó
Bukarestben
 A Román Atheneum épülete
76
FEDEZD FEL!
 Keresd meg Bukarestet Románia általános természetföldrajzi térképén
(19.o.), majd Románia közigazgatási térképén (79.o.)!
 Állapítsd meg, az ország mely részén helyezkedik el, melyik nagytáj
területén fekszik, melyik folyó partján települt, melyik megyével határos!
JEGYEZD MEG!
a. Története
Bukarest, az ország legnagyobb városa, első írásos említése 1459.
szeptember 20-án történt, Vlad Ţepeş uralkodásának idején. Csupán
200 évvel később már Havasalföld központja, míg 1862-ben a Moldva és
Havasalföld egyesülésével létrejött Románia fővárosa lett.
Az első világháború után Bukarestet pezsgő kulturális közege, fejlett
társadalmi élete és építészete igazi európai várossá emelte, ekkor „Kis
Párizsnak” is nevezték.
b. Földrajzi fekvése
Bukarest alföldi területen, a Vlăsia-síkságon fekszik, a Dunától 60, a
Kárpátok legközelebbi hegyeitől 120 km-es távolságra, 226 km-re a Fekete-
tenger partjától.
A mára már csatornázott Dâmboviţa folyó, valamint mellékvize, a
Colentina szeli át. Ennek vizét több helyen felduzzasztva mesterséges
tavakat hoztak létre: I. Mihály király (Herăstrău), Floreasca, Tei stb.
Bukarest területe 240 km², melynek több mint 70%-a beépített terület.
c. Népessége és közigazgatási szerkezete
Jelenleg több mint 2 millióan lakják a fővárost, ezzel az Európai Unió
ötödik legnépesebb fővárosa. Átlagos népsűrűsége mintegy 10.000 fő/ km²,
ez alapján negyedik az európai kontinens fővárosai közül (Párizs, London és
Athén után).
A fővárosnak hat kerülete van, mindegyik külön polgármesterrel és
önkormányzattal, de ezen felül a városnak van egy főpolgármestere és
egy prefektusa. A hat kerületet sugárirányú felosztással alakították ki,
számozásuk az óramutató járása szerinti irányban történt, így mindegyikhez
tartozik központi rész is.
d. Bukarest - az ország legfontosabb városa
A főváros a legfontosabb politikai és közigazgatási központ, itt találhatók az
ország vezetésének legfontosabb intézményei: a Parlament, az Államelnöki
Hivatal, a Kormány és a minisztériumok.
 Bukarest a legfontosabb központja az ország ipari, pénzügyi-banki, kulturális,
tudományos és oktatási életének, itt állítják elő Románia GDP-jének több mint
Tudtad?
20%-át.  A Parlament épülete a
A főváros az ország legfontosabb közlekedési csomópontja is egyben. Innen világ valaha épített második
indul ki három autópálya, a vasúti fővonalak, illetve itt működik két repülőtér, a legnagyobb épülete.
Henri Coandă – az ország legforgalmasabb nemzetközi légikikötője – és az Aurel
Vlaicu reptér. Bukarest az egyetlen város Romániában, ahol metró közlekedik.
Évente másfél millió turista látogatja legfontosabb látnivalóit, ezek:
 épületek: Parlament, Atheneum, Cotroceni-palota, Királyi palota;
 emlékművek: a Diadalív, a Károly parkban álló Mauzóleum, a Repülés
hőseinek emlékműve;
 múzeumok: Dimitrie Gusti Falumúzeum, Országos Szépművészeti Múzeum,
a Román Paraszt Múzeuma;  A Parlament
 templomok: a Nemzet Üdvözülésének temploma, Stavropoleos-templom,
Patriarhiei-templom;
 parkok és kertek: Cișmigiu, I.Mihály király, Botanikus kert.

ALKALMAZD!
1 Magyarázd meg Bukarest fekvésének szerepét a város fejlődésében!
2 Egészítsd ki az alábbi mondatokat!  A Victoria palota‒ a Román
Kormány székhelye
Bukarest első írásos említése ..1.. évből származik. Románia fővárosa ..2..
évben lett. A ..3..-síkság területén fekszik, a ..4.. és a ..5.. partján. Bukarest az
ország legfontosabb politikai és közigazgatási központja, mivel az ország ..6..-a.
3 Bukarest térképén rajzold be az Egyetem tér (Piaţa Universităţii) és a Román
Paraszt Múzeuma közötti útvonalat! Keresd meg, milyen tömegközlekedési
eszközökkel utazhatnál, és írj le öt látnivalót, amit megnéznél ezen az útvonalon!

Kutatás
 I. Mihály-király park
 Használj fel több forrást, és határozd meg, mi a Bukarest címerében látható
jelképek jelentéstartalma!
Fogalomtár
közlekedési csomópont/
pólus ‒ több közlekedési
útvonal (közúti, vasúti, légi
stb.) egy településen való
találkozása
GDP (bruttó hazai termék) –
egy évben egy országon
belül megtermelt javak és
szolgáltatások értékének
összességére használt mé-
rőszám (angol kifejezésből:
gross domestic product)

 Nemzeti Aréna  Cișmigiu park 77

 5 Területi-közigazgatási szerkezet
Emlékezz!
• Melyek országunk
közigazgatási egységei?
Tudtad?
• A közigazgatási rendszert
központi szinten a kormány
irányítja, míg megyei és helyi
szinten (község, város, megye)
választott önkormányzati
testületek, helyi tanácsok. A
prefektust a kormány nevezi ki,
és szerepe az önkormányzatok
munkájának összehangolása.
• A legnépesebb megye Iași,
míg a legkevesebb lakosú
Kovászna.
• A legnépesebb megyeközpont
Jászvásár, a legkisebb
népességű pedig Buftea.
 Jászvásár – Kultúrpalota
 Arad – Közigazgatási palota
78
FEDEZD FEL!
 „Az ország közigazgatási egységei a községek, városok és megyék.
Bizonyos városok, a törvényi feltételek mellett, megyei jogú városokká
léphetnek elő. ” (Románia Alkotmánya - 3. cikkely)
 Sorold fel, milyen kategóriák találhatók Románia közigazgatási szerke­
zetében! Szerinted miért van szükség egy ilyen felosztásra?
JEGYEZD MEG!
„Románia államformája a köztársaság.” – Románia Alkotmánya, 1.
cikkely. Az igazgatási feladatok hatékony ellátása érdekében az országot
közigazgatási területi egységekre osztották. Ezek, fontosságuk szerinti
növekvő sorrendben a: község, város, megyei jogú város és megye.
 A község a legelemibb közigazgatási területi egység, egy vagy több falu
alkotja, ezek közül egyikben működik a polgármesteri hivatal és a működését
biztosító intézmények. A községet egy helyi tanács és egy polgármester
vezeti, akiket a választójoggal rendelkező helyi lakosság választ meg.
 A város a községnél népesebb település, közigazgatásának élén szintén
egy választott helyi tanács és egy polgármester áll.
 A megyei jogú város magasabb rangú város. Ezt a kategóriát 1925-
ben vezették be a gazdasági, politikai, kulturális és a városi szolgáltatások
szempontjából kiemelkedő jelentőségű városok számára.
 A megye a legnagyobb és a legösszetettebb közigazgatási egység, több
községet, várost és megyei jogú várost tartalmazhat. A megye közigazgatási
területe a felépítésében részt vevő kisebb közigazgatási egységek területének
összessége.
A megyét a megyeközpontból irányítja a megyei tanács és a prefektus
(akit a kormány nevez ki). Romániában 41 megye van, melyhez hozzáadódik
Bukarest főváros, melynek jogkörei megegyeznek a megyékéivel.
A területfejlesztési erőfeszítések összehangolása céljából Románia me-
gyei tanácsai nyolc fejlesztési régiót alapítottak. Országunkban a régióknak
nincs közigazgatási szerepük.
Megyék 41 és Bukarest
Városok és megyei jogú városok 319, ebből 103 megyei jogú város
Községek 2.861
Falvak 12.957
 1. ábra Románia közigazgatási egységei
 Jelmagyarázat
BOTOȘANI Megye neve Dolgozz a
Főváros
Botoșani Megyeközpont térképen!
Megyehatár
Országhatár  Azonosítsd a térképen, hogy
melyik megyében élsz, és mi
ennek megyeközpontja!
 Sorold fel a szomszéd
megyéket!
 Padtársaddal együtt járd
be képzeletben Románia
közigazgatási térképét!
Kövessétek a 450-os
szélességi kört és a 250-os
délkört, soroljátok fel az
érintett megyéket és azok
megyeközpontját!
250

 2.ábra Románia – közigazgatási felosztás

ALKALMAZD! 450

1 Az 1. ábra alapján számold ki, átlagosan hány faluból áll egy község!
2 Gyűjts információkat több forrásból (internet, enciklopédiák, atlaszok
stb.), és határozd meg a legnagyobb közigazgatási területi egységeket más
országokban, például: Moldova, Olaszország és Spanyolország!
3 Hol találkozol leggyakrabban a megyék nevének rövidítésével?
4 Sorold fel a történelmi tartományokat alkotó megyéket!
5 Állíts össze a saját megyédről népszerűsítő szórólapot, ebben írd le
 Craiova – Közigazgatási palota
a legfontosabb természeti jellemzőit, sorold fel legfontosabb városait és
községeit, és szerkessz bele képet a legfontosabb látnivalókról!
Jelmagyarázat
BÁNSÁG Történelmi tartomány
Bukarest
BOTOȘANI Megyenév
Megyehatár
Országhatár

 Nagyvárad – Városháza

Fogalomtár
kormányforma – egy ország
igazgatási rendszerének
formája
köztársaság – államforma,
melyben a hatalmat gyakorló
intézmények vezetőit a nép
választja, egy meghatározott
idejű mandátumra.

 3. ábra Románia – történelmi tartományok 79

 Gyakorlati alkalmazások és
6 esettanulmányok.
Néhány nagyváros bemutatása
Gyakorlati alkalmazás a Románia népességére vonatkozó
• Szerkessz egy grafikont a lenti diagramok és térképek értelmezése
minta szerint a táblázat adatai
alapján, amely bemutatja az AKALMAZD!
ország lakosságának számbeli
1 A lakosság korcsoportok szerinti eloszlásának bemutatására a korpi­
csökkenését az utóbbi 10 évben!
ramist (vagy korfát) szokták használni. A piramis alján találjuk a fiatal
Év Népesség
generációkat, a középső részén a felnőtt lakosságot, míg a piramis teteje az
száma
(millió) idősek korosztályát ábrázolja. Románia elöregedő lakossága jól kivehető a
2009 20,4 korfa alakjából: alapja keskeny és törzse, valamint teteje szélesebb.
2010 20,2 a. Nevezd meg a legnépesebb és a legkisebb lélekszámú generációt
2011 20, 1 (kontingenst)!
2012 20,1 b. Hány nő- és hány hímnemű lakos alkotja a te generációdat?
2013 20,0 Év Nő Férfi
2014 19,9 85 év fölött
2015 19,8 80-84 év
2016 19,7 75-79 év
70-74 év
2017 19,6
65-69 év
2018 19,5
60-64 év
 Románia népessége az 55-59 év
utóbbi 10 évben 50-54 év
45-49 év
40-44 év
millió fő 35-39 év
30-34 év
25-29 év
20-24 év
15-19 év
10-14 év
5-9 év
0-4 év
1000 800 600 400 200 0 200 400 600 800 1000 ezer fő
év
 Grafikon minta  1. ábra Románia – korpiramis, 2018
(népesség megoszlása nemek és korcsoportok alapján)

Esettanulmány AZ ESET BEMUTATÁSA

„Románia lakónépessége a Nemzeti Statisztikai Intézet becslései alapján a jelenlegi 19,5 millió főről (2018) 13,7
millió lakosra fog csökkenni (2060). Így, a becslés szerint 2018 és 2060 között a népességfogyás hozzávetőleg 5,8
mi­llió fős lesz. A 2007–2018-as időszakban a lakónépesség 1,41 millió fővel csökkent. Ez a hanyatló tendencia nem
meglepő, hiszen mind a természetes szaporodás, mind a kivándorlás utóbbi 12 évben regisztrált adatai ezt támasztják

80
 alá. A demográfiai tendenciák megfordítása csak átfogó, hosszú távú intézkedések révén érhető el, melynek
előfeltételei a gazdasági növekedés és az életszínvonal emelkedése.” (https://www.edupedu.ro/populatia-
romaniei-va-scadea-cu-peste-58-milioane-si-va-ajunge-la-13-milioane-de-locuitori-in-anul-2060-proiectie-a-
institutului-national-de-statistica/)
1. Magyarázd meg a fenti szöveg aláhúzott szavait!
2. Mennyivel csökkent Románia lakossága a 2007–2018-as időszakban?
3. Mikorra jósolható Románia lakosságának 5,8 millió fővel való csökkenése a Statisztikai Intézet szerint?
4. Azonosítsd a szövegben a népességfogyás okait!
5. Javasolj két olyan konkrét intézkedést, mely csökkentheti Románia népességének fogyását!

ALKALMAZD!
 2. ábra
2 Figyeld meg az alábbi városodási térképet, és a jelmagyarázat segít­
Románia megyéinek
ségével állapítsd meg, hogy a te megyéd milyen kategóriába tartozik! Melyek a
városodási aránya
legvárosodottabb és a legkevésbé városult megyék?
Jelmagyarázat
40% alatt
40% - 50%
50% - 60%
60% - 70%
70% - 80%
100%
Megyehatár
Országhatár

b Néhány nagyváros bemutatása

JEGYEZD MEG!
Országunk tíz legnépesebb városa Bukarest kivételével: Jászvásár, Temesvár,
Kolozsvár, Konstanca, Craiova, Brassó, Ploiești, Nagyvárad és Brăila.
Jászvásár az egyik legrégebbi város, Moldva legfontosabb gazdasági, kulturális
és politikai központja, a tartomány fővárosa is volt mintegy háromszáz éven
keresztül. 1916 és 1918 között Románia fővárosa is ide költözött. Bár gazdasági  Jászvásár – Trei Ierarhi
templom
81
 szerepe is fontos, igazán kulturális öröksége teszi egyedivé: számos palota
(Kultúrpalota), múzeumok (Moldva Történeti Múzeuma), színházak (Vasile
Alecsandri Nemzeti Színház), öt állami egyetem (köztük az Al.I.Cuza az ország
legrégebbi egyeteme), lakosságszámához viszonyított legtöbb templom stb.
Temesvár a Bánság legnagyobb városa. Ipari központként már a 18.
századtól, az első manufaktúrák megalapításától fogva élen járt. Az első
európai város, ahol az elektromos közvilágítást bevezették, és az első romániai
város, ahol villamos közlekedett, és aszfaltozták az utcákat. Temesvár igazi
 A Temesvári Opera multikulturális város, ahol több etnikum: románok, magyarok, németek,
szerbek élnek együtt. Látványos és változatos építészeti öröksége, valamint
számos parkja miatt Temesvárt szokták „Kis Bécsként” is emlegetni.
Kolozsvár ezredéves múltú város, hiszen már a Római Birodalom
idejében is jelentős település volt, majd az újkorban egy ideig Erdély
fővárosa is. A kincses város több neves kulturális intézmény székhelye (a
Babeș-Bolyai Tudományegyetem, színházi és operatársulatok), illetve
több zenei fesztivál helyszíne, ezek számos külföldi látogatót is vonzanak.
Kolozsváron alapította meg Emil Racoviță a világon az első barlangkutató
intézetet. Gazdasága ma is ütemesen fejlődik, ebben jelentős szerep jut az
 A Szent-Mihály templom információtechnológiai ágazatnak.
(Kolozsvár) Konstanca a legősibb város Románia területén, a legfontosabb kikötő és a
tengerparti turizmus fontos központja. Az ókorban Tomis néven alapították,
majd a középkorban évszázadokig oszmán uralom alatt állt. Fejlődésének
felgyorsulását jól jelzi, hogy az utóbbi 100 évben lakossága megtízszereződött.
Napjainkban a legfontosabb fekete-tengeri kikötő, egyben Európa negyedik
legnagyobb területű kikötője. Konstanca az ország harmadik leglátogatottabb
városa, legfontosabb látnivalói a tengerparti strandokon kívül a delfinárium, a
planetáriuma, a Genovai világítótorony, mecsete, az Ovidius tér stb.
Craiova Olténia legnagyobb városa, fontos ipari (autógyártás, mozdonyok,
 A Konstancai Kaszinó vegyipar stb.), kulturális és felsőoktatási központ. Történelmi központjában
műemléképületek sorakoznak, a Romanescu park Európa egyik legnagyobb
parkja, itt található az ország legnagyobb zenélő szökőkútja és sok értékes
múzeum: Szépművészeti Múzeum, Olténia Múzeuma, az Olténiai Bánság
háza stb.

ALKALMAZD!
3 Használd Románia természetföldrajzi és közigazgatási térképét, és
 Craiova-i Szépművészeti
Múzeum töltsd ki az alábbi táblázatot a fent bemutatott öt városra!
 Jászvásár

Fogalomtár Földrajzi fekvése északkelet

barlangászat – Nagytáj
tudományág, mely a Átszelő folyó
barlangok összetett
Megyéje
világát kutatja
82
 Ismétlés és témazáró
a. Ismétlés
I Válaszd ki a helyes választ!
1. Románia legnagyobb lélekszámú kisebbsége:
a. magyarok b. romák c. törökök d. ukránok
2. Melyik Románia uralkodó vallása?
a. ortodox b. görögkatolikus c. református d. római katolikus
3. Melyik az ország legkisebb népsűrűségű megyéje?
a. Argeș b. Kovászna c. Tulcea d. Vaslui
4. Az ókori görögök által alapított város a Fekete-tenger partján:
a. Apulum b. Drobeta c. Napoca d. Tomis
5. Sinaia város uralkodó gazdasági profilja:
a. ipari b. vasúti csomópont c. kikötő d. idegenforgalmi
6. Kolozsvár és Konstanca közös jellemzője:
a. lakosságuk kevesebb mint b. ókori városok c. tengeri kikötők d. ugyanaz a folyó
100.000 fő szeli át őket

II Kösd össze az A oszlopban felsorolt 1. Argeș a. Craiova

megyéket és a B oszlop megyeszékhelyeit! b. Foksány
2. Dolj
c. Pitești
A 3. Gorj B
d. Ploieşti
4. Prahova
e. Târgoviște
5. Vráncsa
f. Zsilvásárhely
III Egészítsd ki a következő kijelentéseket!
1. A születési és a halálozási arány különbségét .... nevezzük.
2. A legkisebb közigazgatási területi egység a ... .
3. A ... a lakosságszám és az általuk lakott terület aránya.
4. A leggyérebben lakott felszínforma a ....
5. Románia legnagyobb tengerparti városa ... .

IV Töltsd ki az alábbi táblázat hiányzó mezőit!

szám A megye A történelmi tartomány, Megyeszékhely A folyó, mely
neve melynek része keresztülszeli a várost
1 Argeș Pitești
2 Körösvidék Sebes-Körös
3 Dolj Olténia
4 Hargita Csíkszereda
5 Moldva Szucsáva

V Az utóbbi évtizedekben a fiatal (0–14 éves) generáció számának csökkenését és az idős generáció (65
év felettiek) lélekszámának gyarapodását figyelhetjük meg.
a. Nevezd meg a leírt jelenséget! b. Nevezd meg a jelenség két kiváltó okát!

VI Jelöld meg a településed térképén: a polgármesteri hivatalt, a postahivatalt, a rendőrőrsöt, egy bankot,
az iskolát, az orvosi rendelőt. Melyik szektorhoz tartozik az ezekben zajló munka? Melyik a településed
igazgatásának legfontosabb intézménye? 83
 b. Témazáró
I Töltsd ki a következő szövegben kihagyott helyeket az alábbi lista megfelelő kifejezéseivel!
A lakosság száma a …….1……. növekedésének függvényében csökken. A legnagyobb
népsűrűséget a ……2…… településeken találhatjuk. Románia lakosságának legnagyobb része
……3…….. vallású. A vidéki lakosság legjellemzőbb munkahelye a …..4…... szektor. Országunk
legösszetettebb közigazgatási egysége a …..5…… .
Kifejezések listája: magasság, község, ortodox, megye, városi, primer, római katolikus,
vidéki, terület, tercier.

II Románia közigazgatási
Jelmagyarázat
térképén betűkkel jelöltünk Megyehatár
(A-tól E-ig) megyéket. Országhatár

Határozd meg:
a. a térképen A, B, C,
D és E betűvel jelölt
megyék elnevezését és
megyeközpontját;
b. azt a tényezőt, mely
a C betűvel jelölt megye
esetében alacsony
népsűrűséget okoz;
c. azt a betűt, amely a
zömmel zárt falvakat
tömörítő megyét jelöli;
d. az A betűvel jelölt megye
által körülvett város legfontosabb funkcióját;
e. az E betűvel jelölt megye többségi lakosságának etnikumát;
f. a megyét, amelynek központjában kimondták Erdély és Románia egyesülését!

III Határozz meg a síkvidéki területek esetében:

a. két tényezőt, ami a népsűrűség növekedését idézi elő;
b. egy-egy falutípust: a telkek elrendezésének szerkezete alapján, a lakosságszáma szerint és a
gazdasági tevékenységek alapján!

IV Húzd alá a következő listában a Román-alföldön fekvő városokat, majd állapítsd meg, hogy
milyen méret szerinti típusba tartoznak!
Bukarest, Buftea, Câmpina, Călărași, Konstanca, Craiova, Szörényvár, Râmnicu Vâlcea, Slatina,
Zsilvásárhely.

Javítókulcs
I + II + III + IV = 90 pont:
x 2) = 30 p.;
I Feladat (5 x 4) = 20 p.; II Feladat (15
20 p.; IV Fela dat (5 x 2 x 2) = 20 p.
III Feladat (2 x 4 + 3 x 4) =
10 pont jár hivatalból. Összesen = 100 pont
84
 5. EGYSÉG

Gazdasági tevékenységek
Mezőgazdaság
1. A mezőgazdasági földalap – lehetőségek
és hasznosítás
2. A mezőgazdasági térségek
jellegzetességei
3. Mezőgazdasági termékek feldolgozása –
hagyomány és korszerűség
Természeti erőforrások és az ipar
4. A természeti erőforrások hasznosítása
5. Energetikai és villamosenergia-ipar
6. Gépgyártás
Szolgáltatások
7. Szállítás és közlekedési útvonalak
8. A kereskedelem
9. A turizmus – erőforrás és gazdasági
hasznosítás Az egység portfóliója
álódjatok
10. Gyakorlati alkalmazások és Egy osztálytársaddal együtt dokument
Vaskapu I.
esettanulmányok: Gazdasági a következő ipari létesítményekről:
r, a Turceni-i hőerőmű,
tevékenységek a településeden és a vízerőmű és hajózási rendsze
etek egy Power
megyédben. Az alternatív energiaforrások a Cernanavodă-i atomerőmű! Készíts
y posztert,
Point bemutatót (10‑15 dia/slide) vag
hasznosítása. A megye turisztikai sítményeknek a
melyben bemutatjátok ezeknek a léte
erőforrásai. A közlekedési útvonalak
méreteit és építési időszakát!
szerepe a gazdasági fejlődésben a meg az értékelési
*Az osztály tanára/tanárnője határozz
Ismétlés és témazáró e álló időt .
szempontokat és a rendelkezésr
 MEZŐGAZDASÁG
1 A mezőgazdasági földalap –
lehetőségek és hasznosítás
Emlékezz!
• Melyek a fő gazdasági
tevékenységek hazánkban?
• Mi a falusi lakosság fő
foglalkozása?
mezőgazdasági földalap
erdőállomány
egyéb területek
 A földalap szerkezete
Szántóföld Szőlő
Legelő Gyümölcsös
Kaszáló
 A mezőgazdasági földalap
szerkezete
• Érdeklődj arról, hogy mi
a különbség a kaszálók és
a legelők között! Melyik
mezőgazdasági ágazat számára
bírnak nagy fontossággal?
Tudtad?
• Románia az Európai
Unió országait tekintve a
6. helyet foglalja el, ami a
mezőgazdasági területek
méretét illeti.
• A baromfitenyésztés a
háziszárnyasok tenyésztését
jelenti.
• Ami országunk szántóföldjei
és a lakosság közötti arányt
illeti, minden romániai lakosra
kb. 0,45 hektár szántóföld jut,
ami duplája az EU-s átlagnak,
mely 0,22 ha/fő.
86
FEDEZD FEL!
• Olvasd el az alábbi szöveget, és határozd meg: mi a földalap és melyek
a legfontosabb kategóriái; miért fontos a mezőgazdasági földalap; hogyan
hasznosítják a mezőgazdasági területeket!
JEGYEZD MEG!
a. A földalap
Egy ország területének összessége képezi a földalapot.
Országunk földalapjának részei:
 mezőgazdasági földalap (mezőgazdasági terület): szántóföldek, legelők
és kaszálók, szőlők és gyümölcsösök. A megművelhető területek közül a
szántóföldek a legértékesebbek, Románia számára az elsődleges természeti
erőforrást jelentik.
 erdőállomány (az erdők összessége);
 egyéb területek (vízzel borított, települések, közlekedési útvonalak stb.).
A mezőgazdasági földalap a mezőgazdasági tevékenység alapját képező
földterület.
 A mezőgazdaság Románia egyik jelentős gazdasági ágazata, elsődleges
táplálékforrás és az ipar számára fontos nyersanyagokat állít elő.
 A mezőgazdasági ágak a következők:
 a növénytermesztés (földművelés): gabona, ipari növények, zöldségek,
gyümölcsök, szőlő stb.
 állattenyésztés: szarvasmarha, juh, sertés, baromfi, méhészet stb.
Romániában a növénytermesztés arányaiban meghaladja az állattenyész-
tés mértékét, a mezőgazdasági termelés közel 70 %-át biztosítja.
b. A mezőgazdasági földalap biztosította lehetőségek
A mezőgazdasági földalap kiváló fejlődési lehetőséget biztosít, köszönhe-
tően a kedvező természeti feltételeknek (domborzat, éghajlat, vizek, talajok
stb.), de hozzájárulnak társadalmi-gazdasági tényezők is. A domborzat válto-
zatossága lehetőséget teremtett a termőföldek sokoldalú hasznosítására, így
a síkságokon uralkodó a gabona- és az ipari növények termesztése, a fenn-
síkokra és a dombvidékre a gyümölcs- és szőlőtermesztés, illetve az állatte-
nyésztés jellemző, míg hegyvidéken tipikusan az állattenyésztés az uralkodó.
c. A mezőgazdasági földalap hasznosítása
Hazánkban ősi hagyományokkal rendelkezik a növénytermesztés,
különös­képpen a gabonatermesztés. A búza és a kukorica a leggyakoribb
termesztett gabonafélék, Románia az Európai Unió első öt legnagyobb
termelője közé sorolható.
A hazánkban termesztett legfontosabb ipari növények: az olajos növények
(legjellemzőbb a napraforgó, majd a repce és a szója), a cukorrépa, a len és
a kender.
 Zöldségtermesztés leginkább a városok környékére és a folyóvölgyekre
jellemző. A burgonya számára kedvező körülményeket az északi térségben
Dolgozz
(Szucsávai-dombvidék) és a Keleti-Kárpátok medencéiben találunk. a térképen!
A legjelentősebb szőlőtermő területek és borvidékek: Moldvai-hátság Románia – földhasználat (1.
(Cotnari), Szubkárpátok (Odobești), Erdélyi-medence (Küküllő mente), ábra):
Dobrudzsai-fennsík (Murfatlar), Géta-hátság, Nyugati-dombság és Nyugati-  Keresd meg a jelmagyarázat-
alföld stb. A gyümölcsösök (szilvás, almás stb.) kiterjedt területeket foglalnak ban a földhasználat típusait!
el: a Szubkárpátokban, a Bánsági-dombvidéken, az Erdélyi-medencében stb.  Milyen domborzattípusra
Az állattenyésztés szorosan kapcsolódik a Kárpátokban és a Szubkárpátok jellemző a nagy kiterjedésű
vidékén nagy területeket elfoglaló legelőkhöz és kaszálókhoz, az ország többi erdőállomány?
 Hát a legelők és kaszálók?
tájegységében pedig a takarmánynövények termesztéséhez. Romániára jellemző
 Milyen nagytájakra jellemző
a szarvasmarha-, juh- és kecsketenyésztés (nagy állományokkal a hegyvidéken, a szántóföldek nagyarányú
a dombvidéki és alföldi farmokon), a sertés- és baromfitenyésztés (jellemzően jelenléte?
inkább a síkvidéken) stb. A méhészet az egyik legősibb hagyományokkal rendelkező  Hát a legnagyobb szőlő- és
mezőgazdasági tevékenység hazánkban, minden tájegységben folytatható. gyümölcsültetvények?

É Jelmagyarázat

M
U K R A J N A

Szántóföld

O
L
ÁG

NY K Legelők és kaszálók

D
Szatmárnémeti

O
Erdők
Z

Szucsáva

Pr

V
Nagybánya
RS

ut

A
D Szőlő
RO

Sz
am
Be

os
Sze
Jászvásár Gyümölcsös
szt
YA

ret
erc

Egyéb terület
e

Nagyvárad Karácsonkő
AG

Maros

Kolozsvár
Város
M

Folyó, folyam
Marosvásárhely Bákó
Tó
Arad Országhatár  Szőlőültetvény
Gyulafehérvár
N
A
 Egészítsd ki a füzetbe az
Sebes

J
Temesvár
Olt
R
A
alábbi kijelentéseket!
Brassó K
Foksány
Galac U 1. Hazánk területének
Bodzavásár Brăila összessége képezi a …
Zsilvásárhely Râmnicu Vâlcea
Piteşti
Tulcea
2. A leggyakoribb termesztett
Ar
Ploieşti gabonafajták hazánkban a …
S geș
Z és a …
E
Craiova
Slatina
Bukarest 3. A Murfatlar-i borvidék a ...
R Cernavodă FEKETE-
B Konstanca található.
I
na
4. A méhek tenyésztésének
A Du TENGER
30 0 30 60 90 km
neve...
B U L G Á R I A
5. Az olajos növények közül
hazánk területén leginkább a
 1. ábra Románia – földhasználat ... termesztik.

ALKALMAZD!
Használd a „föld” szót a mezőgazdaságitól eltérő értelemben!
1
2 Írj egy rövid szöveget a szántóföldek fontosságáról hazánkban!
3 Indokold a következő állítást: „A domborzat változatosságának követ­
kezménye a mezőgazdasági tevékenységek sokszínűsége.”
4 Képzeld el, hogy Romániában az uralkodó domborzati forma a hegyvidék!
 Szarvasmarha-tenyésztés
Hogyan módosíthatná ez a földalap szerkezetét?

Kutatás Fogalomtár
 Nézd meg a https://land.copernicus.eu/pan-european/corine-land-cover/clc- olajos növények – növények,
2000?tab=mapview honlapot, és azonosítsd a térképen a településed környékén melyekből olaj sajtolható
uralkodó földhasználattípust!
87
 MEZŐGAZDASÁG
2 A mezőgazdasági térségek
jellegzetességei
Emlékezz!
• Melyek az országunkban
termelt legfontosabb
növényfajták?
• Milyen állatokat
tenyésztenek, milyen célból?
 Búzatábla
 Napraforgómező a
Román-alföldön
 Lentermesztés
a Nyugati-alföldön
 Méhkaptárak
a Bánsági-dombvidéken
88
FEDEZD FEL!
• Olvasd el az alábbi szöveget, és írd le: melyek az ország legfontosabb
mezőgazdasági térségei; milyen tevékenységeket folytatnak ezeken a
területeken; miért specializálódnak ezek a térségek!
JEGYEZD MEG!
A növénytermesztés és az állattenyésztés folytatása különböző ténye­
zőktől függ, ezek közül a legfontosabbak: a domborzat, az éghajlat, a talajok
és az emberi tevékenység. Az éghajlati adottságok, elsősorban a felszín
magassága szerinti övezetek a mezőgazdaság szerkezetét is befolyásolják, a
különböző térségekben mezőgazdasági típusok alakultak ki.
Mezőgazdasági térségek
 A Román-alföld az ország első számú mezőgazdasági térsége. Terüle­
tének legnagyobb részén gabonatermesztés folyik: búza, kukorica, árpa,
zab, rozs. Ugyanakkor élen jár bizonyos ipari növények termesztésében is:
napraforgó, repce, szója, cukorrépa. A Román-alföld a zöldségtermesztés
szempontjából is jelentős, elsősorban a Duna, az Argeş, a Szeret stb. árterén,
illetve kiemelkedő ágazatai a dinnye- és a szőlőtermesztés, valamint a juh- és
baromfi-tenyésztés.
 A Nyugati-dombság és a Nyugati-alföld szintén intenzív mezőgazdasági
termelési térségnek számít, legfontosabb terményei a gabonák, napraforgó,
len, kender, szőlő, gyümölcsök. Igen fontos az állattenyésztési ágazata is,
elsősorban a sertéstenyésztés – a Bánságban találjuk az ország legnagyobb
sertéshús-termelő egységét.
 A Dobrudzsai-fennsík elsősorban a növénytermesztéséről ismert:
gabona, napraforgó, szőlő (Murfatlar, Niculițel), kajszi- és őszibarack. A
térség aszályos éghajlata miatt kiterjedt ültetvényei igénylik az öntözést.
Juhtenyésztése igazi hagyományos ágazat, de szintén régi foglalkozás a
méhészet és a halgazdálkodás is.
 A Moldvai-hátságon szintén találunk termékeny területeket, melyeken
gabonát, ipari- és takarmánynövényeket, burgonyát, szőlőt és gyümölcsöket
termesztenek. Állattenyésztésében fontos a szarvasmarha-, a juh-, a sertés-
a baromfitartás és a méhészet.
 Az Erdélyi-medence területén főleg búzát, kukoricát, zabot, cukorrépát,
lent, kendert stb. termesztenek. A dombok lejtőit szőlő- és gyümölcsültet-
vényekkel hasznosítják. Legelői és kaszálói a szarvasmarha- és juhtenyésztés
alapját képezik. Egyik hagyományos juhtenyésztő vidéke Nagyszeben kör-
nyéke.
  A Géta-hátság mezőgazdasági termelésében meghatározó a
gabonafélék, az ipari növények (napraforgó, cukorrépa), a szőlő és a
gyümölcsök termesztése. Az állattenyésztés (szarvasmarha, juh) szintén
számottevő.
 A Szubkárpátok, lejtős felszínével és hűvösebb éghajlatával az ország
legfontosabb szőlő- és gyümölcstermő területének számít, elsősorban a
szilva- és az almatermesztés jellemző. Itt is elterjedt a szarvasmarha- és a
juhtenyésztés.
 A Kárpátok hegyeiben az állattenyésztés a meghatározó (szarvasmarha  Almás
és juh), itt találjuk az ország legkiterjedtebb kaszáló- és legelőterületeit. a Szamos-hátságon
Hideg éghajlata és terméketlen talaja nem kedvez a növénytermesztésnek,
ez csak a medencékben jelenik meg, itt burgonyát, árpát és gyümölcsöket
termesztenek.

ALKALMAZD!
1 Hasonlítsd össze mezőgazdasági szempontból az Erdélyi-medencét
és a Dobrudzsai-fennsíkot, határozz meg három hasonlóságot és egy
különbséget!  Repcemező
2 Nevezd meg azt a mezőgazdasági térséget, ahol lakóhelyed fekszik! a Géta-hátságon
Hozz példát a környezetedben folyó mezőgazdasági tevékenységekre!

Csoportprojekt
 Alkossatok négy csoportot, majd válasszatok minden csoport élére
egy vezetőt! Négy cédulára írjátok rá egy-egy mezőgazdasági térség
nevét (Román-alföld, Szubkárpátok, Moldvai-hátság, Keleti-Kárpátok)!
 A csoportvezetők húznak egy-egy cédulát, és az azon szereplő
térségre alkalmazva a csoport megoldja az alábbi keretekben felsorolt
feladatokat.  Juhnyáj
 Használjátok az előző leckékben tanultakat (domborzat, éghajlat, a Barcasági–Háromszéki
talajok, népesség, mezőgazdaság stb.)! medencében

a. Magyarázzátok meg, c. Mi jellemző a térség

hogy a földrajzi fekvés földhasználatára? Rajzoljatok
egy egyszerű térképet, és
Tudtad?
és a természeti tényezők
hogyan befolyásolják a jelöljétek rajta a földhasználat  Románia aktív lakosságának
térség mezőgazdaságát! kategóriáit! 26%-a a mezőgazdaságban
dolgozik.
 Az Európai Unió tagállamai
b. Jellemezzétek a d. Állítsatok össze egy listát közül Romániában találjuk a
térséget: mennyire a térség mezőgazdasági legtöbb agrárgazdaságot. Ezek
benépesült, milyen típusú tevékenységeiről, jellemző több mint 90%-a apró gazdaság,
falvakat találunk! agrártermékeiről! 5 ha alatti területtel.
 A Román-alföld területén, a
 Miután megoldottátok a fenti feladatokat, a csoportok vezetői Galac megyei Matca településen
bemutatják a levont következtetéseket. található az ország legnagyobb
 Beszéljétek meg, hogy az egyes csoportoknak hogyan sikerült zöldségfarmja, egyben az EU
teljesíteni a feladatokat! egyik legnagyobbja is.

89
 MEZŐGAZDASÁG
3 Mezőgazdasági termékek feldolgozása
- hagyomány és korszerűség
FEDEZD FEL!
• Olvasd el osztálytársaiddal az alábbi szöveget, és sorold fel: a
mezőgazdaság fő termékeit; milyen iparágak dolgozzák fel ezeket és hol
találhatók a fő ipari központok!

 Szövőszék
JEGYEZD MEG!
Vidéken a mezőgazdaság az első számú gazdasági ágazat, ez állítja elő
a legfontosabb növényi és állati eredetű termékeket. Országunkban régi
hagyománya van a mezőgazdasági termékek feldolgozásának. Hosszú ideig,
és egyes termékek esetében ma is, a kézi feldolgozás vagy a manufaktúrák
a jellemzők, de a mezőgazdasági termékek legnagyobb részét ipari
alapanyagként dolgozzák fel.
 Az élelmiszeripar éppoly változatos, akárcsak az ország tájainak
 Régi olajprés
sokszínűsége.
Az iparág legősibb és legelterjedtebb ágazata a malom- és sütőipar,
melynek minden jelentősebb településen kialakultak központjai. Az ország
legnagyobb kenyér- és tésztagyárait Bukarestben, Râmnicu Vâlcea-n,
Kostancán stb. találjuk.
Az étolajgyártás során az olajos növényeket dolgozzák fel (napraforgó,
szója, repce stb.), legtöbbször a termőterületekhez közeli központokban:
 Olajgyár
Bodzavásáron (Román-alföld), Konstancán (Dobrudzsa), Jászvásáron (Moldvai-
hátság) stb.
A cukorgyártásnak régi hagyománya él Romániában, hiszen az első
cukorgyár már 1830-ban működött Szilágy megyében. Jelenleg a legnagyobb
üzemek: Botfalu, Marosludas, Roman és Bodzavásár.
A szőlőtermesztésre alapozó borászat szintén évezredes múltú ágazat.
Országunk a világ jelentős bortermelői közé tartozik. A legfontosabb
borászati központok: Zsidve (Fehér megye), Cotnari (Iaşi), Temesrékás
(Temes), Murfatlar (Konstanca), Odobeşti (Vráncsa) stb.
 A tej palackozása
A tejipar az ország legtöbb mezőgazdasági térségében jelen van, de a
legfontosabb központjait Erdélyben Brassó, Kolozs és Fehér megyében,
Moldvában Szucsáva megyében, illetve Bukarestben találjuk.
A húsipar a tejiparhoz hasonlóan az állattenyésztésre alapul: legfontosabb
központjai a síkvidékek nagyvárosai: Temesvár, Bodzavásár, Piteşti stb.
 A könnyűipar az ország gazdaságának egyik fontos ága, mind a
hagyományai, mind a jelenlegi költségvetési hozzájárulása miatt. Termékei:
 Ipari szövőgép
textíliák, ruházati és bőripari cikkek, lábbelik.

90
 A textilipar a parasztgazdaságokban a legrégebbi időktől fogva létező
házimunkák (fonás, szövés, szövetfeldolgozás) korszerű körülmények között
történő folytatása. A textilipar mind a növénytermesztésre (len, kender), mind
az állattartásra (gyapjú) támaszkodik. Az ország legnagyobb készruhagyárai
Aradon, Bukarestben, Bodzavásáron, Botoşaniban stb. működnek.
A bőr- és cipőipar legfontosabb központjai: Bukarest, Szucsáva, Lugos stb.
Románia, hagyományai folytán is, Európa egyik legnagyobb ruha- és cipőgyártó
országa.
Jelmagyarázat Borászat
Cipőgyártás
Malom- és sütőipar Tejipar
Étolajgyártás Húsipar
Megyehatár  Cipőgyár
Országhatár
Cukorgyártás Textilipar

 1.ábra
É UKRAJNA Románia –
Botoșani
mezőgazdasági Tudtad?
ÁG

Nagybánya Szucsáva
NY K Szatmárnémeti
termékek
SZ

Dornavátra
 A Fogarasi-medence
OR

D Cotnari
legrégibb, ma is működő

A
R

Kolozsvár Jászvásár
YA

DOV
Nagyvárad
Szováta Roman malma Ohába településen
AG

Marosvásárhely
áll, a Fogarasi-havasok
Marosludas
M

Bákó lábánál. A vízimalmot

MO L
Arad Zsidve Segesvár
1873-ban építették és

A
Gyulafehérvár Sepsiszentgyörgy
azóta is megszakítás nélkül

JN
Temesrékás Nagyszeben Panciu
Botfalu

A
működik.
R
Temesvár
Odobești
K  Románia legrégebbi
Brassó U
Filipeștii Bodzavásár
Râmnicu Vâlcea
de Pădure
Brăila
olajgyárát 1893-ban
Pitești
Galacon alapították.
Ploiești
Slobozia  Az ország megyéi közül
SZ

Costești
Călărași Murfatlar
Vráncsában a legnagyobb
ER

ER

Bukarest
a szőlőültetvények területe
G

Alexandria
N

Craiova Konstanca
és az ebben az ágazatban
BI

TE
E-

dolgozó emberek száma.

ET
A

30 0 30 60 90 km
FE

BULGÁRIA

ALKALMAZD!
1 Érvelj a következő kijelentés mellett: „A mezőgazdaság változatos élel­
miszereket és ipari alapanyagokat állít elő.”
2 Milyen iparágak hasznosítják a növénytermesztés és az állattenyésztés
termékeit?

Csoportprojekt
 Menjetek be egy élelmiszerüzletbe, és válasszatok három-három (itthon
előállított) terméket a következő típusokból: sütőipari, tejtermék, felvágott,
olaj, cukor!
 Olvassátok el figyelmesen a feliratait, és jegyezzétek le a gyártó céget és
annak székhelyét! Tájékozódjatok az illető élelmiszer előállításához felhasz­
nált alapanyagokról! Ha tartalmaznak adalékanyagokat (ezeket szokás „E“-
ként említeni), keressétek meg, hogy ezeknek milyen káros hatása lehet a
fogyasztó egészségére! Próbáljatok a jövőben minél kevesebb adalékanyagot
fogyasztani!
91
 4 TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOK ÉS AZ IPAR
A természeti erőforrások hasznosítása
Emlékezz!
• Mik a természeti erőforrások?
• Milyen típusait különböztetjük
meg kiaknázásuk időhosszától
függően? És térbeli
elhelyezkedésük szerint?
 Bányacsille
Tudtad?
• Verespatak az Erdélyi-
szigethegységben fekvő
község. Itt található Európa
legnagyobb aranytartaléka,
kb. 300 t arany és 1600 t ezüst
• Veresvölgy település szintén
az Erdélyi-szigethegységben
található, altalajában
Európa második legnagyobb
rézkészletével. Így az ország
legnagyobb készlete is,
itt összpontosul Románia
réztartalékának 65%-a.
 Vasércbánya
92
FEDEZD FEL!
• „Románia földje sokféle kiaknázható ásványkincset rejt: kőolajat, földgázt,
kőszenet (fekete- és barnaszenet, lignitet), vas- és színesfémérceket, aranyat,
ezüstöt, bauxitot, jelentős mennyiségű kősót, illetve számos nemfémes
nyersanyagot. Az altalajkincsünk egyik különlegessége a több mint 2500
ásványvízforrás" – Országos Statisztikai Intézet
Melyek a fenti szövegben említett energiahordozók, és milyen
iparágaknak szolgálnak nyersanyagul? Nevezd meg a fémérceket és az
azokat feldolgozó iparágakat! Sorolj fel más erőforrásokat az országból!
JEGYEZD MEG!
Természeti erőforrásoknak nevezzük az emberi társadalom által, fejlődése
érdekében felhasznált, természetben fellelhető anyagokat. Románia sokféle
erőforrással rendelkezik, de ezek közül a legtöbb csekély mennyiségű.
Románia erőforrásait kiaknázásuk időtartama és újraképződési lehető­ségei
szerint a következő kategóriákba sorolhatjuk:
 Kimeríthetetlen erőforrások: levegő, víz, napenergia, szélenergia, geoter-
mális energia stb.
 Kimerülő erőforrások:
 nem megújuló: fosszilis energiahordozók (kőolaj, földgáz, kőszén), ércek,
építőipari nyersanyagok, egyéb felhasználható ásványi anyagok;
 megújuló: növényzet, állatvilág, talajok.
Az elsődleges energiahordozók (ezeket a következő lecke tárgyalja) alapvető
fontosságúak az ország gazdasági működéséhez. A legintenzívebben használtak:
fosszilis tüzelőanyagok, vízenergia, szélenergia.
Az ércek lehetnek nehézfémércek (vas, mangán stb.), illetve színes- és
nemesfémércek (réz, ólom, cink, bauxit, arany, ezüst stb.), ezek a fém­feldolgozó
ipar (kohászat) nyersanyagai. Vasérctartalékok elsősorban a Ruszka-havasban
találhatók, de a kinyerhető mennyiség nem elegendő, Románia importra szorul
kohászati központjainak ellátásához. Kohászati vállalatok találhatók Galacon (a
legnagyobb az országban), Vajdahunyadon, Zilahon stb.
A színesfémércek (réz, ólom cink) általában vegyesen, úgynevezett komplex
ércek formájában fordulnak elő, de egyes ércek magukban is fellelhetők, első-
sorban az Erdélyi-szigethegységben és a Keleti-Kárpátok északi hegycsoportjá-
ban. Ugyancsak ezeken a területeken találjuk az ország legnagyobb arany- és
ezüst-lelőhelyeit. A színesfémércek feldolgozásának legfontosabb központjai:
Nagybánya, Zilah, Kiskapus stb.
A bauxit az alumíniumgyártás alapanyaga, csekély készletei ismertek a
Királyerdő-hegységben. Az ország egyetlen alumíniumgyára, egyben Európa egyik
legnagyobb ilyen üzeme Slatinán működik.
Az egyik legjelentősebb nemfémes ásványkincsünk a kősó. Komoly
kősókészletek halmozódtak fel az Erdélyi-medencében és a Szubkárpátokban. Az
élelmiszeripar, a vegyipar stb. hasznosítja.
Az építőipari nyersanyagok. Legfontosabbak az üledékes kőzetek (agyag,
mészkő, kavics, homok stb.), melyek az ország sok részén előfordulnak. A vulkáni
(gránit, bazalt stb.) és az átalakult kőzeteket (márvány stb.) a hegyvidékeken fejtik.
Az építőanyagokat számos téren használják, feldolgozásuk az építőanyag-ipar
egységeiben történik. Ezek közül kiemelkedő jelentőségű a cementgyártás, melynek fő
központjai: Câmpulung, Medgidia, Fieni stb.
Az ásványvizek Románia egyik sajátos altalajkincsének számítanak, hiszen az
ország kb. 2500 ásványvízforrása Európa ásványvízvagyonának több mint harmadát
jelenti.
A felszíni erőforrások mennyiségileg jelentősebbek az altalajkincseknél. Ezek
közül a következőket említjük meg:
 a mezőgazdasági területek, melyek nagy részén termékeny talajokat találunk;
 a növényzet, elsősorban a lombhullató és tűlevelű erdők, melyek tűzifát és
faipari nyersanyagot jelentenek; szintén fontos erőforrást jelentenek a legelők és
kaszálók;
 a vízkészletek: a Duna, a folyók és tavak vízzel látják el a lakosságot, az ipart,
a mezőgazdaságot, illetve a halgazdálkodás alapjául szolgálnak stb.  Ruszkicai márványbánya
É UKRAJNA Település
NY K Máramarossziget
Megye- • A legnagyobb számú
ÁG

Nagybánya Radóc határ

D
ásványkincsben Bihar
SZ

Ország-
megye bővelkedik. Összesen
OR

határ
Jászvásár
Élesd
22 féle ásványkincs
AR

Zilah
Békás
előfordulását jegyzik,
GY

B Kolozsvár Szászrégen
B
MA

Marosvásárhely köztük: ásványvizeket

Kománfalva (szénsavmentes),
Onyest
Zalatna
Kiskapus Borzești molibdénércet, komplex
Déva A fémérceket, aranyat,
JN
Szászsebes
Vajdahunyad
A ezüstöt. A sor másik végén
R
UK
Brassó Galac
Resicabánya
az ásványkincsekben
Câmpulung
Tulcea legszegényebb Vaslui
Râmnicu
Fieni Ploiești megye áll, itt csak agyagot
Brazi
Vâlcea
Pitești termelnek ki.
SZ
E RB
Slatina Bukarest
Medgidia
R

IA
Călăraşi
GE

Năvodari
EN
-T
TE
KE

30 0 30 60 90 km
FE

BULGÁRIA

Jelmagyarázat
Kohászati központ
Vasérc Só
Színesfémkohászati központ
Színesfémérc Gránit
Vegyipari központ
Arany-és ezüstérc Bazalt
Cementgyár
Bauxit Márvány
Faipari központ

 1. ábra Románia – természeti erőforrások és legfontosabb ipari központok

Csoportprojekt
Gyűjtsetek adatokat az
ALKALMAZD! altalajkincsek kitermelési
típusairól (bánya, külszíni
1 Keresd a helyes választ!
1. Kimerülő erőforrás: stb.), illetve ezeknek a
a. levegő b. víz c. szélenergia d. kőolaj környezeti elemekre (talaj,
2. A kohászat legfontosabb alapanyaga, a/az: felszíni és felszínalatti vizek,
a. arany b. réz c. vas d. cink élővilág, levegő) gyakorolt
3. Hol található Románia egyetlen alumíniumgyára? hatásáról! Mutassatok be
a. Nagybánya b. Craiova c. Slatina d. Temesvár két példát az országból!
4. Melyik Románia legnagyobb kohászati központja?
a. Galac b. Vajdahunyad c. Resicabánya d. Târgoviște
5. Hol található a legtöbb arany- és ezüstérc?
a. Erdélyi-szigethegység b. Bucsecs hegység c. Csukás-hegység d. Radnai-havasok 93
 TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOK ÉS AZ IPAR
5 Energetikai és villamosenergia-ipar
Napenergia
Szélenergia
Vízenergia
Egyéb
hagyományos
források
Szénhidrogének
Nukleáris
fűtőanyag
Kőszén
 Románia villamosenergia-
termelésének (2018) megoszlása
forrásonként:
a. hagyományos energiaforrások;
b. megújuló energiaforrások.
 Petromidia kőolajfinomító
Năvodari-on
Tudtad?
• 1857-ben Romániában
3, világszinten is jelentős
esemény történt. A világ
első országa lett, amelynek
hivatalosan bejegyezték
kőolajkitermelését, üzembe
állt az első olajkút (szonda) és
az első ipari kőolajfinomító.
Az 1900-as évek elején szintén
Románia volt a világ első
benzin-exportáló országa.
• Románia kőolajtermelésének
7%-át és földgáztermelésének
13%-át a Fekete-tenger
talapzatából nyeri ki.
94
a Energetikai ipar
FEDEZD FEL!
• Vizsgáld meg a mellékelt diagramot, és nevezd meg, milyen forrásokból
termelik a villamosenergiát Romániában! Rendezd ezeket jelentőségük
szerint csökkenő sorrendbe! Melyek a kimerülő források? Melyek a
legszennyezőbb energiaforrások?
JEGYEZD MEG!
Az energetikai ipar az energiaforrások kiaknázásával és hasznosításával
foglalkozik, hiszen ezek alapozzák meg az ország gazdaságának működését.
A legelterjedtebb energiaforrások közül megemlítjük a fosszilis energia­
hordozókat (kőolaj, földgáz, kőszén), a radioaktív ásványokat, a víz és a szél
energiáját.
A kőolaj a legfontosabb energiaforrás, felhasználják üzemanyagként és a
petrolkémiai ipar nyersanyagaként is.
Kőolajat az ország több részén termelnek ki: a Román-alföldön, a Géta-
hátságon, a Nyugati-alföldön, a Fekete-tenger kontinentális talapzatán (7
tengeri fúrótorony működik). A kőolajat a finomításnak nevezett eljárás
során alakítják benzinné, gázolajjá, kerozinná és más ásványi olajokká. Az
ország legnagyobb kőolajfinomítói: a Petromidia Năvodari-on és a Petrobrazi
Ploieşti mellett. Az egykor jelentős tartalékokat a kőolajéhség zömmel
kiapasztotta, így a belföldi termelés az ország szükségleteinek csak mintegy
harmadát képes fedezni, az ország behozatalra szorul.
A Romániában kitermelt földgáz lehet:
 metángáz, melyet az Erdélyi-medence dómjaiból hoznak a felszínre;
 szondagáz, mely a kőolajjal elegyedve, ugyanazokban a rétegekben
fordul elő.
A földgázt felhasználják a háztartásokban, hőerőművekben, a vegyiparban
műszálak és műanyagok előállítására stb. Románia negyedik helyen áll
Európában mind a kitermelt földgáz, mind a földgáztartalékok mennyisége
terén.
A kőszenet felszín alatti bányákból, vagy külszíni fejtés során termelik ki.
Az értékesebb, nagyobb fűtőértékű szénfajták közül feketeszenet bányásznak
a Petrozsényi-medencében. Legnagyobb mennyiségben az alacsonyabb
fűtőértékű lignit fordul elő az országban, legjelentősebb tartalékai a Géta-
hátság területén találhatók.
A radioaktív ásványok közül a legfontosabb a Keleti-Kárpátokban, a Déli-
Kárpátokban és az Erdélyi-szigethegységben kitermelt uránérc. Románia
elegendő tartalékkal rendelkezik az atomenergetika jövőbeli fejlesztéseihez.
 A vízenergia a víz mozgási energiájának hasznosítása, melyet az ember
ősidőktől fogva a szolgálatába állított: a vízimalmokban  gabonát őrölt, majd
a fűrészmalmok a fa felvágását segítették. A folyók energiája kimeríthetetlen
és nem szennyező forrás, melynek az ország számára hatalmas gazdasági
jelentősége van. Románia vízenergia-potenciálja magas, de hasznosítási  aránya
csak 50%.
A szélenergiát, vagyis a szél erejét szélmalmok és vitorlás hajók révén  A Cernavodă-i atomerőmű
már régóta hasznosították. A szélenergia környezetbarát, hiszen nem jár
gázkibocsátással, mint a fosszilis tüzelőanyagok égetése. Románia szélenergia-
potenciálja a legmagasabb Európának ebben a részében, az országon belül
kiemelkedik Dobrudzsa potenciálja, a kontinens régiói közül a második helyen
áll a szélenergia kihasználása terén.

b Villamosenergia-ipar
 A Vaskapu I. vízerőmű
JEGYEZD MEG!
Románia a világon az első országok egyike, ahol ipari szintű villamosenergia-
termelés zajlott. Az első hőerőmű (Bukarest) 1882-ben lépett működésbe,
míg a Cód-patakon épített első vízerőmű Európa harmadik legrégibb ilyen
Tudtad?
létesítménye. A villamosenergiát  erőművekben termelik, ezek: hőerőmű, • A Turceni hőerőmű
vízerőmű, atomerőmű, szélerőmű stb. 1973 és 1978 között
A hőerőművek a szén, a kőolaj vagy földgáz égetése során felszabaduló hő épült, azóta 153 TWh
energiáját alakítják elektromos árammá. Előnyeik a viszonylag alacsony kiépítési energiát termelt, és
költségek és az évszakoktól független üzemeltetés. Hátrányuk azonban a belsejében 224 millió t
környezetszennyező működés, a környezetünk szennyezésének egyik fő forrását szenet égettek el.
jelentik. Hőerőműveket találunk az ország számos pontján, elsősorban a • Az Erdélyi-medence
fűtőanyagok kitermelésének és a nagy áramfogyasztó városoknak a közelében. legfontosabb altalajkincse
A legnagyobb hőerőművek Olténiában működnek: Turceni, Rovinari és Craiova- a nagy tisztaságú
Ișalnița. metángáz.
A vízerőművek az ország vízenergia-potenciálját hasznosítják, melynek 98%-os tisztaságával
mintegy harmada a Dunához kötődik, a fennmaradó rész pedig a többi ezt tekinthetjük a világ
folyóhoz. A legnagyobb vízerőművek a Dunán (Vaskapu I és II, Szerbiával közös legtisztább természetes
használatban), a Lotru (Lotru-Ciunget), a Sebesvíz (Râul Mare-Retezat), az földgáz-előfordulásának.
Argeș (Vidraru), a Beszterce (Stejaru)  stb. folyón épültek. Az Olton mintegy
30 mesterséges tó sorakozik, ezzel Románia legtöbb vízerőművel rendelkező
folyója. A vízerőművek egy kimeríthetetlen és nem szennyező energiaforrást
hasznosítanak alacsony bekerülési áron. A vízfolyások elzárása viszont az
élővilág számára komoly veszélyt jelenthet.
Románia egyetlen atomerőműve Cernavodă városában működik, két
reaktora az ország áramtermelésének mintegy ötödét adja. Az atomerőművek
költséghatékonyan termelnek nagy mennyiségű energiát, ám a működésük
egyik fontos eleme a hűtés, emiatt nagy folyók, tengerek mellé épülnek.
Környezeti terhelést jelent az elhasznált fűtőelemek tárolása, illetve nagyon
nagy odafigyelést igényel a termelés folyamatának felügyelete, a balesetek
elkerülése.  A Vidraru gát

95

Dolgozz
a térképen!
• Azonosítsd a Románia
– energetikai és
villamosenergia ipar
térképen a kőolaj-, a
földgáz-, és a kőszén
kitermelés vidékeit!
A szélerőművek elsősorban Dobrudzsa szélenergia-potenciálját hasznosítják,
itt több mint 90 szélerőműparkot találunk, melyek közül a legnagyobb a Cogealac-
Fântânele (Konstanca megye). A szélerőművek előnye, hogy alacsony befektetési
értékük mellett nem járnak gázkibocsátással. Hátrányuk, hogy a termelésük
kiszámíthatatlan és csak bizonyos helyekre telepíthetők.
É UKRAJNA
1 Rovinari

ÁG
NY K 2 Turceni
• Magyarázd meg a

SZ
Szucsáva

MO
Pr
ut
hőerőművek telepítésének D
R
Sz
am

Be

Sze
Jászvásár
RO os
okait!

szt

ret

LDO
erc
e
Nagyvárad Maros Karácsonkő
• Nevezd meg azokat
YA

Kolozsvár
a folyókat, melyeken Stejaru
AG

Marosvásárhely

VA
vízerőműveket létesítettek!
M

Marosludas-Radnót

• Derítsd ki, hogy a Arad

A
Kománfalva
Cernavodă-i atomerőművet

JN
Sebes
Temesvár Marosnémeti-Déva
miért a Duna partjára Olt

A
R
ényi
építették! etrozs
Sebesvíz-Retyezát P énmedence Siriu

K
sz Galac
• Melyik nagytáj ad otthont a

U
Lotru-Ciunget Vidraru

Zsilvásárhely Râmnicu Vâlcea

legtöbb szélerőműparknak? 1 Piteşti
Ploieşti
Brazi Cogealac-Fântânele
Vaskapu I vinari Ar

SZ
u-Ro geș
Motr medence
2 szén

ER Ișalnița Slatina Năvodari

B IA
Craiova Bukarest
ALKALMAZÁS

ER
Cernavodă
Vaskapu II

G
Konstanca

N
TE
na
Du

E-
ET
1 Egészítsd ki a füzetbe

K
30 0 30 60 90 km

FE
BULGÁRIA
az alábbi kijelentéseket!
1. Románia legnagyobb
Jelmagyarázat Város
vízerőműve a … Feketeszén
Vízerőmű Folyó, folyam
2. Hazánk legnagyobb Lignit Szondagáz Szélerőmű
Hőerőmű Tó
kőolajfinomítója a Kőolajfinomító
Kőolaj Földgáz Atomerőmű Országhatár
tengerparton található …
településen.
3. Románia egyetlen  1. ábra Románia – energetikai- és villamosenergia-ipar
atomerőműve a …
4. Románia legnagyobb
hőerőművének neve … 3 Válaszd ki a helyes választ!
5. A Vidraru vízerőmű a …
folyón létesült. 1. Metángáz található a következő nagytáj altalajában:
a. Barcasági– b. Erdélyi- c. Máramarosi- d. Petrozsényi-
2 Egészítsd ki a füzetbe
Háromszéki- medence medence medence
az alábbi táblázatot a
legfontosabb romániai medence
erőműtípusok előnyeiről és 2. Melyik folyón épült a legtöbb vízerőmű?
hátrányairól!
a. Argeș b. Beszterce c. Maros d. Olt
Erőmű Előnyök Hátrányok 3. Románia feketeszén-tartalékainak nagy része itt található:
Hőerőmű a. Petrozsényi- b. Aninai- c. Géta-hátság d. Géta-
Vízerőmű medence hegység Szubkárpátok
Atomerőmű
4. A szélenergia kihasználásának fő területe:
Szélerőmű
a. Bánság b. Körösök vidéke c. Dobrudzsa d. Olténia
96
6 TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOK ÉS AZ IPAR
Gépgyártás

FEDEZD FEL!
• Válaszd ki a következő listából a gépgyártás termékeit: személy-
gépkocsi, gumiabroncs, autóbusz, kerékpár, műgumi, fűrészáru,
műanyag, mosógép, mozdony, trakto­r, va­gon, hajó!

Az Astra Arad gyártotta villamos

JEGYEZD MEG!
A gépgyártást tekinthetjük Románia legfontosabb iparágának,
hiszen az ország gazdaságának számos más ágazatát látja el különböző
fontos termékekkel: különböző iparágak, mezőgazdaság, közlekedés,
építkezések stb. Ezen felül az ország kivitelének több mint 45%-át adja,
illetve sok iparág termékeit felhasználja, ezek közül legfontosabbak a
kohászat és színesfémkohászat.  A Ciorogârlán gyártott
A gépgyártás földrajzi eloszlása elég egyenletes az országban, Eurobus Diamond autóbusz
minden régióban jelen van. Legjellegzetesebb részágazata a
járműgyártás.
Tudtad?
 A járműgyártás legfontosabb termékei:
• A Craiova-i Softronic vállalat
 személygépkocsik a Pitești melletti Mioveni-ben (Dacia-Renault)
az egyetlen Romániában,
és Craiován (Ford); ahol villamos mozdonyokat
 trolibuszok, villamosok, vasúti vagonok és metrókocsik Aradon gyártanak.
(Astra); • Az Eurobus Diamond
autóbuszt Ciorogârlán gyártják,
 autóbuszok Ciorogârlán (Bukarest mellett); 110 utast tud szállítani.
 mozdonyok Craiován; • Az Arctic Románia legnagyobb
 hajók Mangalián, Konstancán, Galacon, Tulceán stb. háztartásigép-gyára, ahol 2019-
ig összesen több mint 34 millió
 A gépgyártás további termékei: hűtőszekrényt gyártottak már.
 traktorok és mezőgazdasági gépek (Kisjenő, Szászrégen,
Karácsonkő);
 repülőgép- és helikopter-alkatrészek (Bukarest, Brassó, Bákó);
 kőolajipari berendezések (Ploiești, Câmpina);
 építőipari gépek (Brăila, Bukarest);
 ipari szerszámgépek és berendezések (Bukarest);
 vegyipari berendezések (Bukarest);
 kerékpárok (Resicabánya, Déva);
 háztartási gépek: hűtőszekrények (Găești), mosógépek (Ulmi,
Dâmbovița megye), gáztűzhelyek (Szatmárnémeti);
 konyhai edények Medgyes, Segesvár stb.  Hajógyár Konstancán

97

 Arctic hűtőszekrénygyár
Găești
 Olvasd el az alábbi
szöveget, és állapítsd
meg!
 Ki és mikor adta ki ezt a
hírt?
 Hol találjuk Európa
legnagyobb hajógyártó
telepét?
 Mit fognak gyártani ezen
a telepen?
„A Gazdasági Minisztérium
tájékoztatása szerint
luxus óceánjárókat, nagy
teljesítményű tankhajókat
és tengeri szállítóhajókat
fognak gyártani a
Mangalia-i Damen
Shipyards gyárban, Európa
legnagyobb hajógyárában."
(2019. május 22.)
98
Jelmagyarázat
Gépkocsi
Mozdony
Vagon
Hajógyár
Repülőgép- és helikopter-alkatrész
Traktor és mezőgazdasági gépek
Kőolajipari berendezések
Háztartási gépek és eszközök
Kerékpár
Egyéb termékek
Város
Folyó, folyam
Tó
Országhatár
 1. ábra Románia – gépgyártás
ALKALMAZD!
1 Figyeld meg a fenti térképet, és nevezd meg a következő termékek gyár-
tásának központjait: személygépkocsi, háztartási gépek, traktorok és mezőgaz-
dasági gépek! Mik a vasúti közlekedési eszközök, és mely városokban gyárta-
nak ilyeneket? Hol találjuk a legnagyobb hajógyárakat?
2 Feleltesd meg a füzetedben az A oszlopban felsorolt gépgyártási
termékeket és a B oszlopban felsorolt gyártóközpontokat!
1. gépkocsik a. Arad
b. Călărași
2. kerékpárok
A c. Găești B
3. hűtőszekrények
d. Mangalia
4. villamosok e. Mioveni
5. hajók f. Resicabánya
3 Válaszd ki a helyes választ!
1. Melyik párosítás helytelen?
a. Konstanca – hajók b. Craiova – mozdonyok
c. Mioveni – személygépkocsik d. Temesvár – vagonok
2. Románia mely városai számítanak gépkocsigyártó központoknak?
a. Gyulafehérvár és Bákó b. Craiova és Ploiești
c. Konstanca és Bukarest d. Mioveni és Craiova
3. Autóbuszokat gyártanak a következő településen:
a. Ciorogârla b. Konstanca c. Slatina d. Târgu Jiu
4. Kőolajipari berendezések gyártóközpontja:
a. Alexandria b. Brassó c. Foksány d. Ploiești
 SZOLGÁLTATÁSOK
7 Szállítás és
A szolgáltatások (vagy tercier
szektor) számos gazdasági
ágat foglal magába (szállítás,
kereskedelem, turizmus stb),
közlekedési útvonalak melyek folyamán nem keletkezik
késztermék, mint az ipari és
mezőgazdasági termelés során
FEDEZD FEL!
• Figyeld meg az alábbi térképeket, és állapítsd meg, milyen irányt követ-
nek a vasúti és közúti fővonalak! Emlékezz!
 Mely városokban találunk nemzetközi repülőteret?
 Milyen közlekedési ágazat
JEGYEZD MEG! járult hozzá a nagy földrajzi
felfedezések megvalósításához?
A közlekedési útvonalak kapcsolatot teremtenek az emberi települések kö-
zött, összekötik az erőforrások kitermelési, illetve feldogozó területeit stb. Segít-
ségükkel valósítható meg a szállítás, mely biztosítja a személy- és áruforgalmat.
Románia rendelkezik szárazföldi (vasúti és közúti), vízi (folyami és tengeri), Tudtad?
légi és speciális közlekedési útvonalakkal. • Oravicabánya – Báziás
a. Szárazföldi szállítás vasútvonal az első megépített
a. A vasúthálózat hossza hazánkban 10.600 km (4.000 km villamosított vasútvonal hazánk területén
vonal), szerkezete sugaras-koncentrikus, vasúti csomópontja pedig Bukarest. (1854. augusztus 20.).
Szerepe a szén szállítása
Nyolc törzshálózati vonala a fővárosból indul ki Szatmárnémeti, Nagyvárad,
volt Stájerlakanináról és
Arad, Temesvár, Konstanca, Galac, Jászvásár és Szucsáva felé, és folytatódik a
Oravicabányáról Báziásra, onnan
szomszéd országokban.
a Dunán hajó továbbította
Budapest és Bécs felé.
A
É Halmi N

Visóvölgy A
J Vicșani
Dorohoi Kürtös Határátkelő
G

R
NY K
ZÁ

K
Bikszád U
Botoşani
RS

a Szatmárnémeti
D falv Nagykároly Borsa Település
RO

ihály Nagybánya Szucsáva

Ér
m Hârlău
Margitta Folyó, folyam
YA

Ungheni
Dornavátra Paşcani
AG

öki Bethlen Beszterce

rpüsp Tó
Biha Nagyvárad Dés
M O

Zilah Jászvásár
M

Déda Karácsonkő
Bánffyhunyad
Szászrégen Békás
Roman Országhatár
Nagyszalonta Kolozsvár Huşi
L D

Kürtös Marosludas Szováta Vászló

Borosjenő
Vaskoh Bákó
Marosvásárhely Csíkcsicsó
O V

Nagylak Arad Abrudbánya Segesvár Csíkszereda

Balázsfalva
Nagycsanád Zalatna Barlád
Brád Gyulafehérvár Bereck
Lippa Szászsebes Szentágota
A

Sepsiszentgyörgy A
Piski
Nagyszeben Fogaras
 A jászvásári Központi Pályaudvar
Tecuci N
Zsombo

Temesvár Déva J
Lugos A
Foksány
Hátszeg Zernest Brassó Galac R
lya

 1. ábra
Petrozsény Nehoiaşu K
Resicabánya Karánsebes Sinaia U
Curtea
de Argeş Brăila Tulcea
Zsilvásárhely Râmnicu
Temesmoravica
Oravicabánya
Vâlcea
Bodzavásár
Ploieşti
Făurei
Babadag Románia –
Târgovişte
Orsova Szörényvár
Piteşti
Titu
Urziceni Ţăndărei vasúthálózat
Filiaşi Slobozia
S Slatina Feteşti Năvodari
Z Ciulnița
E Craiova Roşiori Videle Bukarest
R de Vede Călăraşi
B Olteniţa Konstanca
ER -
NG TE

I Caracal Alexandria
A
TE KE

Calafat Giurgiu Mangalia

 Pályaudvar Aradon
Giurgiu
FE

30 0 30 60 90 km Negru Vodă
B U L G Á R I A

Jelmagyarázat
Vasútvonal típusok
Villamosított vonal
Bukarest - Jászvásár vasúti fővonal
Bukarest - Szucsáva vasúti fővonal
Dolgozz
Normál vasútvonal
Keskeny nyomtávú vonal
Bukarest - Szatmárnémeti vasúti fővonal
Bukarest - Nagyvárad vasúti fővonal
a térképen!
Bukarest - Mangalia vasúti fővonal
A törzshálózati vonalak Bukarest - Temesvár vasúti fővonal  Elemezd a mellékelt térképet, és
Bukarest - Galac vasúti fővonal Bukarest - Arad vasúti fővonal írd le a füzetedbe a vasúti fővonalak
nyomvonalát az alábbi példa szerint:
b. Románia közúthálózata ugyancsak sugaras szerkezetű és közel 16000 Bukarest–Craiova–Szörényvár–
km hosszúságú. Az autópályák hossza meghaladja a 800 km-t: A1 (Bukarest– Temesvár!
Piteşti szakasz) 110 km, A2 (Bukarest–Konstanca szakasz) 202 km stb.
99
Vita A fő közútvonalak megfelelnek a nemzetközi, európai közlekedési
tengelyeknek.
 Melyik a fontosabb: a • E 60: Franciaország – Nagyvárad – Bukarest – Konstanca;
vasúti vagy a közúti szállítás? • E 70: Spanyolország – Temesvár – Craiova – Bukarest – Giurgiu – Bulgária;
A tanár az osztály tanulóit két • E 85: Litvánia – Szucsáva – Bukarest – Görögország.
csapartra osztja. Különböző
források tanulmányozása után Jelmagyarázat
 2. ábra Románia – közúthálózat és légi szállítás
az 1. csapat a vasúti szállítás Autópálya
mellett érvel majd, míg a É Halmi U K R A J N A Siret Európai jelentőségű
2. csapat a közúti szállítás országos közutak

M
Săveni
NY K Dorohoi

ÁG
Szatmárnémeti Máramarossziget Putna

O
Nagykároly Botoşani Országos közút
mellett.

L
Moldvahosszúmező Szucsáva

RS
D Érmihályfalva Nagybánya
Megyei út

1
RO
Hârlău Sculeni

D
Székelyhíd

E8
A szemben álló csapatok YA Dornavátra
Autópálya jelzés

O
Székelyhíd Naszód Paşcani A4
Bors Zilah
AG

Dés
kérdést is intézhetnek Nagyvárad Beszterce

V
Jászvásár
E85 Európai út jelzés
M

A
E60 Borszék Karácsonkő Roman Albița
egymáshoz. Nagyszalonta
Bánffyhunyad Kolozsvár
A3
Szászrégen
ely
Békás
Vászló
Huşi
Siret Közúti határátkelő
Belényes Torda vásárhSzováta Bákó
Maros Kománfalva
Nagylak Pankota Borossebes Fălciu

E60

E8
Abrudbánya Csíkszereda

5
Nagylak Arad Balázsfalva

E81
Brád Segesvár Onyest Barlád Folyó, folyam
Lippa E68 E68
Gyulafehérvár Egyedhalma
Híd
A1

A1 Sepsiszentgyörgy Tecuci A
A1 Déva Kovászna N
Temesvár Szászváros Nagyszeben E68 Fogaras J
Foksány Tó
DN 67C
Zsombolya Lugos Vajdahunyad Brassó A
Transalpina
Galac

ășan
R

DN 7C
Galac K
EE70

Predeal

Transfăgăr
Detta Karánsebes Râmnicu U Repülőtér
70

Temesmóra Resicabánya Petrozsény Brezoi Vălenii de Sărat Brăila

Sinaia
Munte Măcin Tulcea
Oravicabánya Zsilvásárhely Râmnicu Vâlcea
Câmpina
Bodzavásár Făurei
Település
Temesmóra Stájerlakanina E8 Târgovişte Ploieşti Babadag
1 Országhatár
 A Napfény-autópálya Újmoldova
Orsova Szörényvár
Piteşti A
Drăgăşani 1 E Giurgeni Hârşova

][
70 E Slobozia

A3
0
S Filiaşi 81 E6
(Bukarest–Konstanca)
Vaskapu I 5

E6
Z E8 E81
A2

0
E Slatina Bukarest Feteşti

][
][
Gruia Craiova Videle Călăraşi A4
R Vaskapu II Konstanca
Caracal

85
B Segarcea Olteniţa

E70 E
E70

ER -
I

NG TE
Calafat Calafat Ostrov
][

A AlexandriaGiurgiu Mangalia

TE KE
][
Turnu Măgurele
0 30 Zimnicea Giurgiu

FE
30 60 90 km Negru Vodă E60

B U L G Á R I A Vama Veche

 Konstanca kikötő
 A Duna–
Fekete-tenger csatorna
 A Henri Coandă repülőtér
b. Vízi szállítás
a. A folyami szállítás a Dunán, a Duna–Fekete-tenger csatornán és a Béga-
csatornán valósul meg.
A Dunán találhatunk folyami kikötőket (Szörényvár, Giurgiu, Călăraşi stb.) és
folyami-tengeri kikötőket (Brăila, Galac stb.).
• A Duna–Fekete-tenger csatorna hossza 64 km, Cernavodă és Konstanca
kikötőket köti össze.
b. A tengeri szállítás kikötői Konstanca (a legnagyobb a Fekete-tengeren),
Mangalia, Szulina és Năvodari.
c. A légi szállítást nemzetközi repülőterek (Bukarest – Henri Coandă, Temesvár,
Kolozsvár, Jászvásár, Szeben, Bákó, Konstanca stb.) és belföldi légikikötők
biztosítják.
d. A vezetékes szállítás kategóriájába tartoznak a kőolaj- és földgázvezetékek,
valamint a villamosenergiát szállító magasfeszültségű vezetékek.
e. A távközlés az információ átjátszásának rendszereit jelenti (telefon­hálózatok,
televízió- és rádiórendszerek, internetes vezetékek stb.).

Fogalomtár
vasúti csomópont –
legkevesebb 3 vasúti
vonal találkozási pontja,
a vonatok irányított
átengedéséhez szükséges
speciális berendezésekkel
folyami-tengeri kikötő –
folyami és tengerjáró hajók
számára létesített kikötő
100
ALKALMAZD!
Azonosítsd a Románia – közúthálózat és légi szállítás térképen:
1
a. az európai jelentőségű főutakat; b. a dunai hidakat;
c. a repülőtérrel rendelkező városokat!
2 Több forrást felhasználva mutasd be, milyen előnyei vannak a vízi és a légi
közlekedésnek.
3 A Google Maps alkalmazás hasznos tájékozódási eszköz, és a közúti
közlekedésben is segíti az időbeosztást. Ezt az alkalmazást használva számítsd
ki, mennyi a távolság a településed és három város között, illetve mennyi idő
alatt lehet ezekbe eljutni gépkocsival!
8 SZOLGÁLTATÁSOK
A kereskedelem Emlékezz!
 Mik a vásárvárosok és mi
volt a jelentőségük?
FEDEZD FEL!
• Olvasd el az alábbi szöveget, és írd le, mi a különbség a bel- és a külkeres-
kedelem között! Hogy alakul az országunk külkereskedelmi egyenlege?

millió euró
JEGYEZD MEG!
A kereskedelem biztosítja az áruk és a szolgáltatások eljutását a termelőtől a
fogyasztóig. Két fő ágát különböztetjük meg, a belkereskedelmet és a külkeres-
kedelmet (vagy nemzetközi kereskedelmet).
 A belkereskedelem magába foglalja az ország területén belül lejátszódó  1. Románia –
összes kis- és nagybani kereskedelmi kapcsolatot. Az eladások összértékének külkereskedelem.
kb. 35%-a élelmiszer, 45%-a nem élelmiszeripari termék és 20%-a üzemanyag. A piaci termékek fő
kategóriái: A. agrártermékek;
 A külkereskedelem. Az utóbbi években az ország külkereskedelmi
B. ásványi termékek;
egyenlege (a kivitel vagy export és a behozatal vagy import különbsége) negatív, C. vegyipari termékek; D. fa
vagyis Románia nagyobb értékben vásárol külföldről, mint amennyiért elad. és faipari termékek; E. gépek,
Kivitelének fő termékei agrártermékek, fa- és textilipari termékek, gépek stb. felszerelések, elektromos
Behozatalában legfontosabbak az ásványi, vegyipari termékek, műanyagok, berendezések; F. közlekedési
gumi, gépjárművek stb. eszközök és felszerelések.
Az utóbbi években az ország legfontosabb külkereskedelmi partnerei az
európai államok (85%), köztük: Németország, Olaszország, Franciaország,
Magyarország stb.

ALKALMAZD!
1 Tanulmányozd az 1. számú diagramot (Románia külkereskedelme), és
állapítsd meg Románia a. két jellemző kiviteli termékét; b. két legfontosabb Németország Magyarország
behozatali termékkategóriáját; c. behozatalának és kivitelének különbségét Olaszország Nagy-Britannia
Franciaország Egyéb országok
vegyipari termékek terén!
 2. Románia – kivitel
2 Figyeld meg a 2. és 3. diagramot, és nevezd meg az első négy országot:
partnerországok
a. amely Romániából importál; b. amely Romániába exportál.
3 Figyeld meg a mellékelt millió euró
(4.) diagramot, és oldd meg a
következő feladatokat:
a. nevezz meg két
földrészt, ahova Románia
nagyobb értékben visz ki
árukat, mint amennyiért Németország Lengyelország
Olaszország Kína
behoz! Magyarország Egyéb országok
 . becsüld meg a
b
Európa

Ázsia

Afrika

Amerika

Ausztrália

behozatal és a kivitel  3. Románia – behozatal

értékét az európai partnerországok
államok viszonylatában!  4. Románia külkereskedelme,
kontinensek alapján
101
 9 SZOLGÁLTATÁSOK
A turizmus – erőforrás
és gazdasági hasznosítás
FEDEZD FEL!
Emlékezz! • Olvasd el az alábbi szöveget, és határozd meg: mi a turizmus; öt természeti
és öt ember alkotta turisztikai vonzerő jelentőségét; hazánk legfontosabb
• A turizmus mely formáit
(vagy típusait) ismered? turisztikai régióit!
Milyen vonzerőket láttál már?
JEGYEZD MEG!
A turizmus szabadidőben, saját településen kívül, egyéni vagy csoportos
utazást jelent, melynek célja a kikapcsolódás vagy a kultúra megismerése.
a. Turisztikai potenciál
Románia magas turisztikai potenciállal rendelkezik, melyet a természeti
látnivalók és az ember alkotta vonzerők (attrakciók) képeznek.
 Aranyosfői-jégbarlang a. Természeti látnivalók. A természeti látnivalók közül jelentősebbek:
• a Kárpátok bércei, festői tájak: glaciális, karszt, vulkáni domborzat stb.
A legjelentősebb hegyvidéki tájak: a Fogaras (a Bilea-tó és vízesés), Bucsecs
(a Szfinx és a Babele), Erdélyi-szigethegység (Aranyosfői-jégbarlang, Medve-
barlang, Detunáták), a Ráró (a Fejedelemasszony kövei), a Radnai-havasok
(Izvorul Tăuşoarelor-barlang), Retyezát, Csalhó, Bánsági-hegyek stb.
• az Aldunai-szoros a Vaskapu-tóval;
 Szováta
• a termálvizek: Félixfürdő, Szováta, Herkulesfürdő, Olăneşti, Căciulata stb.;
• a Duna-delta, Európában egyedülálló tájaival;
• a tengerpart: homokos part és szirtfal.

b. Az ember alkotta vonzerők változatosabbak:

• várak és erődítmények: Histria, Sarmizegetusa, Szucsáva, Neamţ,
Târgovişte, Segesvár, Gyulafehérvár stb.;
 Aldunai-szoros • kastélyok: Peleş, Törcsvár, Mogoşoaia, Vajdahunyad stb.;
• népi építőművészeti emlékek: Máramaros, Bukovina;
• templomok és kolostorok: Putna, Voroneţ, Neamţ, Tismana, Curtea de
Argeş, brassói Fekete-templom stb.;
• ipari műemlékek: a Transzfogaras, a völgyzárógátak (Vidraru), az Anghel
Saligny-híd stb.
b. Gazdasági hasznosítás
 Duna-delta
A turisztikai vonzerők kihasználásának előfeltétele a megfelelő népszerűsítés
és megfelelő infrastruktúra kiépítése, melyet szálláshelyek (ho­te­lek, panziók),
közlekedési utak, sípályák, kalandparkok stb. alkotnak. Ennek megfelelően
kialakultak hegyvidéki üdülőközpontok (Sinaia, Predeal, Brassópojána,
Szebenjuharos, Szemenik, Lepus, Borsa stb.), fürdőhelyek (Félixfürdő, Szováta
stb.) és tengerparti üdülők (Mamaia, Costineşti, Năvodari stb.), melyek
 Brassópojána Románia számára jelentős bevételeket eredményeznek.
102
 A hazánkra jellemző legjelentősebb turizmusformák (vagy típusok): a
hegyvidéki és téli sportok turizmusa, a gyógyturizmus (hasznosítják az
ásványvizeket, sóbányákat), tengerparti turizmus (a Fekete-tenger partvidékén
a Midia-foktól Vama Veche-ig), kulturális turizmus (vallási, történeti stb.), falusi
hotelek és motelek
turizmus (Törcsvári-átjáró, Kárpátkanyar, Erdélyi-szigethegység) stb. panziók
Romániában a turizmus típusától függően több turisztikai régiót különíthe- falusi szálláshelyek
tünk el: Bukovina, Máramaros, Erdélyi-szigethegység, Bukarest stb. villák és bungalók
egyéb szálláshelyek
 1. ábra Románia – turisztikai régiók Jelmagyarázat  A szálláshelyek szerkezete
MÁRAMAROS Turisztikai régió
Jelentős turisztikai központ
É UKRAJNA
G

MÁ
NY Szatmárnémeti RAMA Kihívás
Á

ÉS M
BUSzucsáva

ZA O
SZ

RO
S KO
Nagybánya

K LD

M
VIN

K VA
OR

A
D  Hazánkba minden évben

EL

OL
ET
R

számos külföldi látogató

DO
ÉSZAK-ERDÉLY

-
Nagyvárad Jászvásár
YA

VA
SZ
IG ERD Kolozsvár érkezik. Elemezd az alábbi
AG

ET ÉL
HE YI-
GY KÖ
ZÉP grafikont, és határozd meg:
M

SÉ -ER
Arad G
DÉL  az 5 legfontosabb országot
Y
Gyulafehérvár Y A a külföldi turisták származása
DÉL
-ER JN
-
Temesvár
Déva DÉL VRÁ VIDÉK R
A szerint;
A K
NCS
Nagyszeben Brassó U  mi a közös az első 4
ZA

országban?

RT
BOD

Tulcea

ERPAA
BÁN SÉG
HEG

ÉS T A-DELT
ARGEȘ-PRAHOVA
K-OL
TÉNI
A
 mennyivel több a Moldovai
ÉSZA
SÁGI

Köztársaságból érkezők száma,

Y
SZ

Szörényvár

ENG
Pitești

UN
mint a Németországból érkezőké;
-
ER

D
Craiova  hogyan magyarázod azt, hogy
BUKAREST Konstanca
BI

ER E-
a legtöbb turista a Moldovai
NG ET
A

TE EK

BULGÁRIA Köztársaságból érkezik!

F

30 0 30 60 90 km

ezer látogató
ALKALMAZD!
1 Határozd meg, hogy az alábbi állítások igazak (I), vagy hamisak (H)!
1. A Fejedelemasszony kövei turisztikai látnivaló a Ráró-hegységben található.
2. Costineşti a téli sportok üdülőközpontja.
3. Máramaros vidékén jelentős a népművészet.
Moldovai Közt.
Bulgária
Magyarország
Ukrajna
Olaszország
Németország
Törökország
Ausztria
4. A Voroneţ kolostor a kulturális turizmus egyik vonzereje.
5. Szováta tengerparti nyaralóhely.
2 Elemezd az 1. ábrát, és írd le a füzetbe Románia jelentős turisztikai régióit!
 A külföldi turisták
származási ország szerint
Csoportprojekt
• Használj különböző forrásokat, és azonosítsd az alábbi turisztikai vonzerőket (A, B, C, D)!
• Alkossatok 4 csoportot, alakítsatok „turisztikai ügynökségeket”, melyeknek célja, hogy népszerűsítsék az
alábbi vonzerőket, és kirándulásokat szervezzenek a saját településetekről a négy attrakcióhoz: 1. csoport,
az A vonzerőhöz; 2. csoport a B vonzerőhöz; 3. csoport a C vonzerőhöz; 4. csoport a D vonzerőhöz!
• Mindegyik projektnek tartalmazni kell egy szórólapot és egy térképes útvonalat.

A B C D
103
10 Gyakorlati alkalmazások és esettanulmányok:
Gazdasági tevékenységek a településeden és a megyédben.
Az alternatív energiaforrások hasznosítása. A megye turisztikai
erőforrásai. A közlekedési útvonalak szerepe a gazdasági fejlődésben
Emlékezz!
• Miben különbözik
a tervgazdaság a
piacgazdaságtól?
• Mikor valósult
meg hazánkban a
tervgazdaságról a
piacgazdaságra való áttérés?
 Kőolajkitermelés
 Szántóföldek
 Kaszálók
104
a Gazdasági tevékenységek
a településeden és a megyédben.
A helyi gazdaság – mely a történelmi hagyományok szerint alakult –
kapcsolatban áll a nemzetgazdasággal. A tervgazdálkodásról a piacgazdaságra való
áttérés és a nemzetgazdaság fellendítését célzó intézkedések jelentős változásokat
eredményeztek: a termőföldek visszakerültek egykori tulajdonosaikhoz, a leg­
több ipari egységet magánosították, modernizálták, másokat felszámoltak, majd
újakat létesítettek.
Hasonló nagy átalakulások jellemezték saját településed és megyéd gazda­
ságát is.
Esettanulmány
• Hogy megismerd megyéd és településed gazdasági helyzetét, készítsd
el az osztálytársaiddal a következő esettanulmányt!
Az első szakaszban osszátok fel az osztályt három kutatócsoportra,
melyek a következő témában fognak kutatni!
 I. csoport A természeti erőforrások jelenlegi helyzete és felhasználásuk
módja. A kutatási eredményeket egy táblázatban összegzik, az alábbi minta
szerint.
A A megye
Felhasználási
természeti erőforrás területén belüli
módja
típusa megoszlás
 II. csoport A mezőgazdaság helyzete: a talajok megoszlása és
minőségük, a földalap megoszlása, a mezőgazdasági tevékenységek típusai
(növénytermesztés, állattenyésztés), a terméshozam helyzete.
 III. csoport Az ipari egységek jelenléte és megoszlása: kitermelő
és feldolgozó egységek a főbb iparágak szerint (kohászat és gépgyártás,
energetikai ipar, vegyipar, faipar, építőipar, könnyűipar és élelmiszeripar).
A második szakaszban:
a. A kutatásaitok eredményei alapján készítsetek a megyétekről gazdasági
térképeket, a Romániára vonatkozó tankönyvi minták alapján!
b. Határozzátok meg megyétek és településetek gazdaságának pozitív és
negatív jellemzőit!
c. Javasoljatok megyétek számára gazdasági fejlesztési lehetőségeket, a
helyi erőforrások értékesítése alapján!
 b Az alternatív energiaforrások hasznosítása

JEGYEZD MEG!
Ahogyan tudjátok, az energetikai ipar egyike a legfontosabb iparágaknak.
A termelési folyamat során nagy mennyiségű szennyező üzemanyagot
használ fel (kőszén, kőolaj, földgáz).  Napelemek
A szennyezés korlátozására és az üzemanyag-fogyasztás csökkentésére
Romániában a termelési folyamatba számos alternatív energiafajtát vezettek
be.
 A szélenergia az utóbbi két évtizedben került sor a hasznosítására a
Dobrudzsai-fennsík (Cogealac–Fântânele, Peştera stb.), a Román-alföld
(Gemenele, Brăila megye), a Moldvai-hátság stb. területén. Az előrejelzések
alapján 2020-ra a szélenergia az ország villanyáram-termelésének több mint
15%-át biztosíthatja.
 A napenergia hasznosítása villanyáram előállítására jelentős Szatmár
(Sárközújlak), Arad (Borossebes), Gorj, Giurgiu és más megyékben.  Szélturbinák a
 A geotermikus energia felhasználási lehetősége a Nyugati-alföldön és Dobrudzsai-fennsíkon
a Román-alföldön jelentősebb, de kihasználtsága alacsony. Szatmár, Bihar,
Arad és Temes megyében hasznosítják.
Egyéb hasznosítható energiaforrások, melyek Románia területén jelen­
Tudtad?
tősebbek: biomassza (a növényi hulladékok és a fűrészpor hasznosítása), bio­ • Cogealac–Fântânele-
üzemanyag (elsősorban repcéből készül) és biogáz (a háztartási hulladékok nél található Európa
és más szerves maradványok lebomlása révén). legjelentősebb szárazföldi,
240 turbinából álló
szélerőműparkja.
ALKALMAZD! • Az első (2013) és
legnagyobb, biomasszát
1 Határozd meg az alternatív energiaforrásokat! hasznosító hő- és
villamosenergia termelésére
2 Magyarázd el, miben áll az alternatív erőforrások jelentősége!
szakosodott erőmű Szucsáván
3 Milyen alternatív energiaforrások állnak rendelkezésre régiótokban? található. Biomasszát állít elő
4 Használj különböző információforrásokat, és készíts egy térképet az fűrészporból, ágakból és a
alternatív energiaforrások romániai megoszlásáról! fakitermelés során keletkezett
nyesedékből stb., és 20.000
5 Figyeld meg az alábbi ábrát, és magyarázd el, milyen technológiai lakás távfűtését biztosítja.
folyamatot jelenít meg! Milyen termékek keletkeznek?

Gáz
Zöld energia

 Biomassza erőmű
Hő Szucsáván

105
 c A megye turisztikai erőforrásai
Románia Nemzeti Fenntartható Fejlesztési Stratégiája 2030 „olyan
fenntartható turizmust támogat, mely munkahelyeket teremt és a kulturális
sokszínűséget, a helyi termékeket, a hagyományok és környezetünk
megőrzését népszerűsíti”
A Nemzeti Fenntartható Fejlesztési Stratégiával összhangban folytasd a
megyédről szóló kutatást, és írd le a füzetbe:
1. a legjelentősebb természeti látnivalókat;
 Horezu-i kerámia 2. a legfontosabb ember alkotta turisztikai vonzerőket;
3. a fő szállástípusokat;
4. a turisták számára is vonzó helyi népszokásokat;
5. ajánlásaidat a helyi turizmus népszerűsítére!

 Hagyományos ételek

 Hagyományok – „Brassói legények (Junii Braşovului)”

d A közlekedési útvonalak szerepe

a gazdasági fejlődésben
Olvasd el a következő szöveget!
A Románia Nemzeti Fenntartható Fejlesztési Stratégiája 2030-nak
megfelelően, a közlekedési és szállítási útvonalak területe „elsőbbséget
élvez Románia fejlesztési terveiben, ismerve szoros összefüggését a
nemzetgazdaság más ágaival, a lakosság számára nyújtott szolgáltatások
 Közlekedés az Aldunai- minősége és a környezetre gyakorolt jelentős hatása miatt. A fő részei
szorosban a közúti, vasúti, folyami, tengeri és a légi közlekedés. Nagymértékű
hiányosságok jellemzik a fenntarthatóságát, a gazdasági hatékonyságát,
a biztonságot, a környezetre gyakorolt hatását, a más gazdasági ágak
Fogamlomtár fejlődéséhez való hozzájárulását, a belföldi és külföldi megközelíthetőség
Fenntarthatóság – az biztosítását és a befektetések finanszírozásának elősegítését.”
emberi tevékenység azon a. Keress ki a szövegből és írj le a füzetbe két indokot, hogy miért
formája, mely nem meríti fontosak a közlekedési és szállítási útvonalak hazánk fejlődése számára!
ki az erőforrásokat, és b. Milyen közlekedési útvonalak vannak a településeteken?
nem okozza a környezet c. Mit gondolsz, hogyan kellene javítani a közlekedési hálózaton
leromlását
településed fejlődése érdekében?

106
 Ismétlés és témazáró
a. Ismétlés

I Románia gazdasági tevékenységeinek megfelelően írj a füzetedbe:

a. két tényezőt, mely kedvez a mezőgazdaság fejlődésének;
b. két megújuló erőforrást, melyet a villamosáram termelése során hasznosítanak;
c. a legelterjedtebb termesztett növénykategóriát;
d. a gépipar két fontos termékét;
e. azt a településtípust, ahol a kereskedelmi tevékenység a legfejlettebb!

II Említs két példát a szélenergia háztartási és gazdasági hasznosítására!

III Magyarázd meg, a természeti tényezőket figyelembe véve, a síkságok, dombságok és fennsíkok,
valamint a hegységek mezőgazdaságának jellegzetességeit!

IV Alkoss egy rövid szöveget „A gépipar nagyon jelentős Románia gazdasága számára” címmel!

V Írd át az alábbi táblázatot a füzetbe, és egészítsd ki a következő lista megfelelő kifejezéseivel:

ásványvizek, autóbusz, burgonya, elektromos energia, lignit, zöldség, alma, acél, kőolaj, kősó, szőlő,
cukor!
Természeti erőforrás Mezőgazdasági termék Ipari termék

VI Jellemezd gazdasági szempontból lakóhelyedet! Vedd figyelembe: a természeti erőforrásokat, a

mezőgazdasági és ipari tevékenységeket, a jelentősebb közlekedési útvonalakat, a turisztikai potenciált!

VII Írd le a füzetbe az alábbi kijelentéseknek megfelelő helyes válasz betűjét!

1. Ezt a várost nem szolgálja ki reptér:
a. Konstanca b. Jászvásár c. Ploiești d. Marosvásárhely
2. Ez a város folyami kikötő:
a. Konstanca b. Szörényvár c. Mangalia d. Slatina
3. Cotnari és Odobești települések jellemző terméke:
a. lábbeli b. olaj c. bor d. cukor
4. Az A1 autópálya Bukarestet köti össze az alábbi várossal:
a. Bodzavásár b. Craiova c. Pitești d. Ploiești
5. Giurgiuban melyik folyón ível át híd?
a. Argeș b. Dâmbovița c. Duna d. Prut.

Csoportprojekt
Elemezzétek Románia erőműtípusait, és derítsétek ki, melyik típus a leghatékonyabb energetikai
szempontból és melyik a legkevésbé ártalmas környezetünk számára!

107
 b. Témazáró
I Párosítsd a füzetben az erőforrásokat (A) és a tájegységeket, melyben találhatók (B), a
következő minta szerint: 6 – g! Egy tájegységnek a B oszlopból nincs megfelelője az A oszlopban.

1. bauxit a. Román-alföld
b. Erdélyi-medence
2. vas
c. Petrozsényi-medence
A 3. földgáz B
d. Erdélyi-szigethegység
4. feketeszén
e. Ruszka-havas
5. kőolaj
f. Dobrudzsai-fennsík

II Írj a füzetbe négy érvet a következő kijelentés igazolására! „Romániában a villamos

áramot többféle erőműtípusban állítják elő.”
III Határozz meg két-két központot az élelmiszeripar minden felsorolt ágára: a. malom- és
sütőipar; b. étolajgyártás; c. cukorgyártás!

IV A mellékelt térképen A-tól D-ig betűk jelölik a tájegységeket, a-tól d-ig a folyókat, és 1-től
4-ig számok a városokat.
a. Határozd meg a betűt/számot, mellyel a térképen jelölik:
1. a tájegységet, mely a legjelentősebb mezőgazdasági régiót jelöli;
Jelmagyarázat
2. a folyót, melyen a Stejaru Tájegység
vízerőművet létesítették; Nagytájak, folyók
és városok
Tájegység határa
3. a várost, ahol Románia
6
legnagyobb kohászati kombinátja a Folyó Város
található; A Országhatár

4. a tájegységet, ahol b
D
színesfémércet bányásznak! C
3
b. Nevezz meg két növénykultúrát
3 2
és két altalajkincset a C betűvel 4
jelölt tájegység területéről! 4
c
d
c. Nevezz meg egy-egy iparágat a 1
B
térképen az 1-es és 2-es számmal 7

jelölt városokból!

V Határozz meg a hegyvidéki régiók számára:

a. két tényezőt, mely jelentős turisztikai lehetőségeket teremt; b. két előforduló
turizmustípust; c. két jelentős turisztikai vonzerőt!

Javítókulcs
I + II + III + IV + V = 90 pont:
4) = 16 p.; III Feladat (6 x 2) = 12 p.;
I Feladat (5 x 4) = 20 p.; II Feladat (4 x
x 2) = 12 p.
IV Feladat (10 x 3) = 30 p.; V Feladat (6
10 pont jár hivatalból. Összesen = 100 pont
108

Földrajzi régiók és területfejlesztés
1. Regionális különbségek
2. Természetföldrajzi régiók
3. Gyakorlati alkalmazások és esettanulmányok.
Egy régió földrajzi jellemzése
Ismétlés és témazáró
6. EGYSÉG
Az egység portfóliója
Az osztály tanára/tanárnője
vezetésével készítsetek elemzést
arról a fejlesztési régióról, ahol a ti
településetek is található.
Alkossatok négy csoportot:
t,
Az I. csoport azonosítja az erősségeke
a II. csoport a gyengeségeke t,
a III. csoport a lehetőségeket,
a IV. csoport a veszélyeket.
 1 Regionális különbségek
Emlékezz!
• Hány földrajzi régióba
osztották Európa országait, és
melyek ezek?
• Melyik európai földrajzi
régióba tartozik Románia?
 A Cotroceni palota, az
Elnöki Rezidencia
• Használj egy közigazgatási
beosztású vaktérképet,
és készítsd el Románia
gazdaságföldrajzi régióinak
térképét, a mellékelt
táblázatban fellelhető
információk alapján! Színezd
különböző színekkel a régiókat!
Közigazgatási beosztású
vaktérkép modell
Fogalomtár
bruttó hozzáadott érték – a
gyártási folyamat során
keletkezett új érték
110
FEDEZD FEL!
• Mit jelent a földrajzi regionalizálás? • Melyek a földrajzi regionalizálás
kritériumai? • Melyik a 8 fejlesztési régió, és miben különböznek egymástól?
JEGYEZD MEG!
 A földrajzi régiók meghatározása (regionalizálás) a terület természet­
földrajzi, népességi és gazdasági szempontok szerinti beható vizsgálata
nyomán az elkülönülő területek azonosítása. Az ország régióinak megha­
tározása az idők során fokozatosan változott: természetföldrajzi, társadalmi-
gazdasági, majd fejlesztési régiókat különítettek el.
 A természetföldrajzi régiók határai a tájszerkezet, a természetföldrajzi
tényezők térbeli különbségeit követik, konvencionálisak, tehát megegyezésen
alapulnak.
 Gazdaságföldrajzi régiók több szempont szerint is elkülöníthetők:
 a társadalmi-gazdasági jelenségek térszerkezete szerint;
 a megyék bizonyos célok elérése szerinti társulása alapján;
 a társadalmi-gazdasági ágazatok hasonlóságának (például a kárpáti
térségben) vagy a megyék népességi, gazdasági közös jegyeinek megfelelően.
A gazdaságföldrajzi határok dinamikusan változhatnak a
természetföldrajz, az emberi és természeti erőforrások, a gazdaság
tényezőinek kölcsönhatása alapján. Ezek összességét fejlettségi szintként
értelmezhetjük, és az ország területén belül a következő régiókat
(megyecsoportokat) különíthetjük el:
Régió Alkotó megyék
Dél-kárpátmelléki, dunai Argeş, Dâmboviţa, Dolj, Giurgiu,
Gorj, Mehedinţi, Olt, Prahova,
Teleorman, Vâlcea
Kárpáti és délnyugat-kárpátmelléki, Arad, Krassó-Szörény,
bánsági Hunyad, Temes
Kárpáti és északnyugat-kárpátmelléki, Bihar, Szatmár,
körösvidéki-máramarosi Máramaros, Szilágy
Kelet-kárpátmelléki, moldvai Bákó, Botoşani, Iaşi,
Neamţ, Szucsáva, Vaslui
Délkelet-kárpátmelléki, Brăila, Buzău, Călăraşi, Konstanca,
fekete-tengeri Galac, Ialomiţa, Tulcea, Vráncsa
Kárpáti-medencejellegű, Fehér, Beszterce-Naszód, Brassó, Kolozs,
erdélyi Kovászna, Hargita, Maros, Szeben
Bukaresti metropoliszi Ilfov, Bukarest megyei jogú város
 Az országon belüli társadalmi-gazdasági fejlettségi különbségek kiegyen­
lítése érdekében nyolc fejlesztési régiót határoztak meg, ezek eltérő fejlettségi
szintű megyéket tömörítenek: Északkelet, Délkelet, Dél-Havasalföld, Délnyugat
Olténia, Nyugat, Északnyugat, Központi és Bukarest-Ilfov. Ennek a beosztásnak
az alapja a megyék közötti szolidaritás.
 A bemutatott régiók meghatározása óta a regionális különbségek tényezői
jelentős változásokat szenvedtek, és új tényezők is megjelentek (ipari hanyatlás, Dolgozz a
regionális GDP, külföldi befektetések, jövedelemszint, munkanélküliség stb.).
A nyolc régió fejlettségi rangsorában a Bukarest-Ilfov régió áll az élen. térképen!
É UKRAJNA Jelmagyarázat • Tanulmányozd a Románia
NY K G NYUGAT Fejlesztési régió – fejlesztési régiók térképet,
ZÁ

Megyehatár majd végezd el a következő

ÉS
RS

D T feladatokat!
UGA
Országhatár
O

ZA
Y
AKN
AR

ÉSZ
a. Szerkessz egy táblázatot a

K
GY

K
régiókról a következő minta
MA

EL
MOLDOVA szerint!

ET
Fejlesztési Alkotó
KÖZPONTI régió megyék
NYUGAT Északkelet Botoşani, …

DÉ
LK
b. Állapítsd meg és írd a
DÉ DÉL

EL
füzetedbe, hogy a következő
LN BUKAREST -

ET
SZ állítások igazak (I) vagy
ER YU ILFOV
hamisak (H)!
BI

R
G

GE
A 1. Máramaros és a Körösök
AT

EN
-T
vidéke az Északkeleti régióba

TE
KE
30 0 30 60 90 km tartoznak.

FE
2. A Központi régióba erdélyi
BULGÁRIA

 1.ábra Románia – fejlesztési régiók

megyék tartoznak.
3. A Duna-delta az
Északkeleti régió területén
ALKALMAZD! fekszik.
4. A Bánság a Nyugati
1 Elemezd az alábbi táblázatot és írd le a füzetbe: fejlesztési régióhoz tartozik.
1. azt a fejlesztési régiót, melynek a legtöbb első helyezése van a rangsorban; 5. Bukarest-Ilfov a második
2. két tényezőt, mely igazolja az 1. pontnál beazonosított régió előkelő helyzetét; legnagyobb területű régió.
3. azokat a fejlesztési régiókat, melyek mezőgazdasági téren az első két helyet
foglalják el;
4. a 3. pontnál meghatározott két régió egy közös természetföldrajzi elemét;
5. a legtöbb utolsó helyezéssel rangsorolt fejlesztési régiót!
Fejlesztési Mezőgazdaság, Ipar Szolgálta- Építkezés Pénzügyi Ingatlan- GDP/fő
régió erdőgazdaság, tások közvetítés ügyletek
halászat és biztosítás

Északkelet 3 8 6 6 4 2 6
Délkelet 2 4 3 2 6 7 4
Dél 1 2 5 5 7 4 2
Délnyugat 6 7 8 7 8 8 8
Nyugat 7 6 7 8 5 5 7
Északnyugat 4 5 2 3 2 3 3
Központi 5 3 4 4 3 6 5
Bukarest-Ilfov 8 1 1 1 1 1 1

2 A fenntartható fejlődést szem előtt tartva azonosítsd minden régió erősségét!

Használj különböző forrásokat (statisztikák, jelentések, újságcikkek stb.)!
111
 2 Természetföldrajzi régiók
Emlékezz!
Nevezd meg Románia:
• hat éghajlati befolyási
területét és • hat vízrajzi
csoportját, a folyók folyási
irányát és a gyűjtőfolyókat!
• „…egy térség annál inkább
rászolgál a természetes
régió megnevezésre, minél
több földrajzi jellegzetessége
magyarázható rá jellemző
folyamatok segítségével …”
(G. Vâlsan, Elementul spaţial în
descrierea geografică, 1931).
 George Vâlsan (1885-1935)
5
1 8
3 4
6 7
2 13
12
10 11
9
Jelmagyarázat
Kárpáti-erdélyi egység
Bánsági-körösvidéki egység
Géta-moldvai egység
Dunai-dobrudzsai egység
 1.ábra Románia –
természetföldrajzi régiók
112
FEDEZD FEL!
• Osztálytársaiddal olvassátok el az alábbi szöveget, és nevezzétek meg: a
régiók elhatárolásának természetföldrajzi kritériumait; a természetföldrajzi
régiók meghatározásának jelentőségét!
JEGYEZD MEG!
Országunk területének természetföldrajzi egységekre való felosztása
általános rálátást biztosít a természeti környezet sajátosságaira és a
terület legrégebbi időktől számított benépesülésének kedvező környezeti
feltételeire. Minden nagytájra sajátos környezeti feltételek jellemzők,
melyek megkülönböztetik, de nem választják el a szomszédos nagytájaktól,
ugyanakkor lényeges információkat szolgáltatnak: a természeti erőforrások
kiaknázásának; a térszervezés és területrendezés;  illetve a környezet
védelmének kihívásairól és lehetőségeiről.
Románia területének régiókra osztásában a legfontosabb természetföldrajzi
tényező a domborzat. A három fő felszínforma (hegyek, dombok és
fennsíkok, síkságok) révén a domborzat döntően befolyásolja a tájszerkezet
változatosságát, és meghatározza a többi környezeti tényező magasság szerinti
alakulását (éghajlat, élővilág és talajok).
A további környezeti tényezők is jelentős hatást gyakorolnak a régiók
meghatározására: éghajlat, külső behatásai az ország területén több befolyási
területet határoznak meg (óceáni, skandináv-balti, szub­medi­te­rrán stb.);
folyók, folyásirány és gyűjtőfolyó alapján; élővilág – a növényzeti elemek
elterjedése révén az országon belül több övezetet határoznak meg: sztyepp,
erdők stb.
Országunk természetföldrajzi régiók szerinti legkidolgozottabb és legössze­
tettebb felosztását a Geografia României – geografia fizică (1983) című kötet­
ben találjuk. Ez megkülönbözteti a kárpáti-erdélyi, bánsági-körösvidéki, gé-
ta-moldáv, illetve a dunai-dobrudzsai régiót.
ALKALMAZD!
1 Tanulmányozd a Románia – természetföldrajzi régiók című térképet,
és szerkessz a füzetedbe egy táblázatot az alábbi minta alapján!
Természetföldrajzi régió Hozzá tartozó nagytájak
Kárpáti-erdélyi régió 1. Keleti-Kárpátok;
2. …
2 Határozd meg, melyik természetföldrajzi régióban található a te tele­
pülésed! Milyen természetföldrajzi régiókkal határos?
3 Egy osztálytársaddal közösen hasonlítsátok össze a bánsági-körösvidéki
régiót a dunai-dobrudzsai régióval az alábbi táblázat kitöltésével a füzetben!
Vegyetek figyelembe olyan megkülönböztető jegyeket, mint: felszínformák,
éghajlati behatások, vízrajzi csoportok és növényzeti övezetek!
Megkülönböztető Bánsági-körösvidéki Dunai-dobrudzsai Hasonlóság (H)/
jellemzők régió régió Különbség (K)
Síkság igen igen H
Hegy … … …
 Gyakorlati alkalmazások és
3 esettanulmányok. Az Erdélyi-medence
földrajzi jellemzése
FEDEZD FEL! Emlékezz!
 Osztálytársaiddal olvassátok el a következő szöveget, és nevezzétek meg  Az ország melyik részén
az Erdélyi-medence: négy természetföldrajzi jellegzetességét; legsűrűbben található az Erdélyi-
lakott területeit; legnagyobb városait; meghatározó gazdasági tevékenységeit! medence, és milyen
nagytájak határolják?
JEGYEZD MEG!
Országunk nagy földrajzi régiói a nagytájak határait követik, az ezeken belüli
kistérségek pedig általában földrajzilag elkülönülő kistájaknak felelnek meg.
Az egyik legtipikusabb földrajzi régió az ország középső részén elhelyezkedő
Erdélyi-medence. 26700 km2-nyi területe a Kárpátok hegyláncán belüli süllyedő
mozgása révén különült el környezetétől.
Felszínének magassága keletről nyugat felé csökken: 1080 m a Bekecs-tetőn
és 300 m a medencéből kilépő Maros völgyében. A nagytáj peremét dombok  Táj az Erdélyi-
és medencék alkotják, míg központi része kiterjedt, dimbes-dombos fennsík. medencében
Óceáni behatású éghajlata kedvez az emberi megtelepedésnek és a
mezőgazdaságnak. Évi középhőmérséklete 6–10°C közötti, csapadékból pedig évi
500–800 mm hull évente.
Az Erdélyi-medence folyóvizekben viszonylag gazdag, területét átszeli az
ország néhány jelentős folyója (Szamos, Maros, Olt stb.). A vízfolyások mellett
meghatározó állóvizei az Erdélyi-mezőség halastavai, illetve a peremterület
sós tavai Szovátán, Vízaknán, Désaknán stb.
Természetes növényzetét, a lombhullató erdőket legtöbb helyen kivágták,
helyüket mezőgazdasági területek foglalják el (szántóföldek, legelők, kaszálók  A berethalmi erődtemplom
stb.) a helyi viszonyoknak és a talajok termékenységének megfelelően (agyag­ (Szeben megye)
bemosódásos és barna erdőtalajok stb.) .  Az Erdélyi-medence déli
Altalajának dómjaiból földgázt, a diapír redők szerkezeteiből pedig kősót részén számos, Berethalom
termelnek ki. templomához hasonló szász
Népessége kb. 2 millió fő, többségében román nemzetiségű, helyenként a erődtemplom található.
150 fő/km2-es népsűrűséget is meghaladja: a Maros és a Külüllők völgyében, Használj különböző
a Szebeni- és a Fogarasi-medencében stb. Ez az érték 50 fő/km2 alá csökken a forrásokat, és készíts
fennsíkok széles hátjain. egy albumot 5 erdélyi
A régió legnagyobb, 100.000 lakost meghaladó városai Kolozsvár, Nagysze­ erődtemplomról!
ben és Marosvásárhely. A jelentősebb közepes méretű városok Beszterce, Gyu­
lafehérvár, Torda, Medgyes stb., ahol ipari (energetikai ipar, gépgyártás, vegy­
ipar stb.) és szolgáltatási központok működnek.
Falvai közül a legtöbb kis és közepes méretű (1500 lakos alatt), szerkezetük
zömmel szétágazó vagy zárt, míg gazdasági profiljuk leginkább mezőgazdasági
(gabona-, illetve szőlő- és gyümölcstermesztő) vagy kitermelő (sót, földgázt
hoznak a felszínre).
A mezőgazdaság a meghatározó helyi gazdasági ágazat. Jellemző terményei
a gabona, ipari- és takarmánynövények, szőlő (a Küküllők mentén és az Erdélyi-  Azomureş (Marosvásárhely),
hegyalján), gyümölcs stb. Szarvasmarha-, juh- és sertéstenyésztése szintén Románia legnagyobb
számottevő. műtrágyagyára.
Közlekedési útvonalai általában a főbb völgyek mentén húzódnak, nagy­
városaiban nemzetközi repülőterek működnek. 113
  1.ábra Az Erdélyi-medence Jelmagyarázat Város
Dombok Gyógyfürdő
100.000 - 400.000 fő
I- Lápos Repülőtér
AT G Magyarlápos Fennsíkok 50.000 - 100.000 fő
G Á Tó Folyó
U BS Oláhszentgyörgy Medencék, völgyek
Y 20.000 - 50.000 fő
N OM Ilva A peremvidék
D Büdöspataka Naszód Szomszédos 20.000 fő alatt határa
Ilosva

KE
os
nagytájak Magasság

m a
Sz
rce

y-
Beszte

L
ag
Şa
N jó
Almaş Almás

ET
Dés Bethlen Beszterce

I-
Désakna
Lón

Er
a

Szamosújvár

KÁ
d ély

RP
Füzes
os

Ná
am

da
s
Szászrégen

ÁT
-Sz

i-

Mureş
Kis

Ka Görgény
pus

OK
Kolozsvár
fen

os
ar
M
G
EGYSÉ

Szováta
ns

Torda Marosszentgyörgy
ly
rhe
ík

Aranyosgyéres Marosludas ásá Nyárádszereda

Parajd
Nyárádtő v
ros
GETH

Ma üllő
ros Radnót Kük
Ma Kis-  Nagyszebeni repülőtér
Marosújvár Dicsőszentmárton
YI-SZI

Nyikó
Nagyenyed Székelykeresztúr Székelyudvarhely
ALKALMAZD!
ERDÉL

Erzsébetváros
ód

Balázsfalva Bázna
küllő
or

Tövis Na gy-Kü Segesvár

om

Medgyes 1 Állapítsd meg, hogy az Erdélyi-

ód
s-H

Ki
or

Ompoly s-S
medencére vonatkozó alábbi kijelentések
om

zé
Ki

Gyulafehérvár ká Kiskapus
gy Kőhalom
-H

s bá
gy

rto
Ho igazak vagy hamisak!
Na

os
za

ar Szászsebes
Vi

M
1. Évi középhőmérsékleti értékei 6 és
Ol

Szerdahely Szentágota
10oC között alakulnak.
Sebe

Vízakna Fogaras
2. A mezőgazdasági területeket
s

Nagyszeben
Sárk

Szeben Olt Viktóriaváros

É felváltották a lombhullató erdők.
ány

Felek
Nagydisznód
NY K d 3. A legtöbb mesterséges tó halastó.
Có Nagytalmács
4. Legelterjedtebb talajtípusa a
D csernozjom.
5 0 5 10 15 km 5. Altalajában földgáz és kőolaj fordul elő.
Olt

Dolgozz Csoportprojekt
a térképen! • Alakítsatok 4 csoportot! Mindegyik csoport készítsen egy-egy átfogó
• Elemezd a fenti térképet földrajzi jellemzést egy nagytájnak megfelelő régióról! Használjatok fel több
(Az Erdélyi-medence), és forrást (tankönyv, enciklopédiák, monográfiák, internet stb.)! Az 1. csoport
írd a füzetedbe: egy hegyvidéki tájat, a 2. csoport egy dombsági nagytájat, a 3. csoport egy
• alegységei közül két fennsíkot, míg a 4. csoport egy síkságot mutasson be!
fennsík nevét; A projektmappában gyűjtsétek össze:
• három folyóvizét;
• a természetföldrajzi elemek jellemzését: domborzat, éghajlat, vizek,
• az 50.000 főt meghaladó
városokat;
növényzet, állatvilág, talajok;
• három gyógyfürdőt! • a népesség- és gazdaságföldrajzi tulajdonságokat: lakosság,
települések, természeti erőforrások, mezőgazdaság, ipar, szolgáltatások;
• a régió egy átfogó térképét és jellegzetes elemeinek fényképét;
• a felhasznált irodalomjegyzéket!

114
 7. EGYSÉG

A környezet jellemzői
1. A környezet minősége
Romániában. Jelenkori tendenciák
2. Erőforrások, népesség és a
fenntartható fejlődés
 1 A környezet minősége Romániában.
Jelenkori tendenciák
Emlékezz!
• Melyek a környezet
alkotóelemei, és milyen
összefüggések léteznek
közöttük?
• Miért fontos környezetünk
védelme?
 A hőerőművek okozta
levegőszennyezés
 Kolozsvári szennyvíztisztító
telep
Tudtad?
• Az Európai Unió területének
több mint egyharmadát
erdők borítják.
• A légszennyezés jelenti
Romániában a legnagyobb
egészségügyi kockázatot
jelenleg, számos romániai
lakos szenved légzőszervi
megbetegedésben.
• Bukarest Európa egyik
legszennyezettebb fővárosa,
de Jászvásárban, Brassóban
és Kolozsváron is meghaladja
a törvény által megengedett
legmagasabb szintet a
levegőben lebegő részecskék
száma (az ipar, a közlekedés
és a lakások fűtése nyomán
levegőbe jutó apró
részecskék).
116
FEDEZD FEL!
• Olvasd el társaiddal az alábbi szöveget, és határozzátok meg: a kör-
nyezet alkotóelemeinek fontosságát; Romániában milyen emberi tevékeny-
ségek befolyásolják a környezet minőségét; milyen intézkedéseket kellene
foganatosítani hazánk környezetének védelmében!
JEGYEZD MEG!
A környezet olyan rendszer, melynek alkotóelemei (levegő, víz,
növényzet, állatvilág, talaj) kölcsönös függőségi viszonyban vannak
egymással, az egyikük leromlása a többit is érinti. A légszennyezés nem
elszigetelt jelenség: az atmoszféra mérgező anyagait a csapadék kimossa,
és azok a talajba, növényzetbe, vizekbe kerülnek. A vizek szennyezése
közvetlen módon befolyásolja a vízi növény- és állatvilágot, de a talajt és a
felszín alatti vizeket is. A talajban lévő szennyezőanyagok a beszivárgó és a
lefolyó víz hatására bekerülnek a felszíni és a felszín alatti vizekbe, ahonnan
felszívódnak a növényekbe, melyeket az állatok és emberek elfogyasztanak.
Néhány emberi tevékenység, mint az erdőirtás, az ipari és mezőgazdasági
szennyezés, a közúti forgalom, a háztartási szennyvíz környezetbe kerülése
hazánk környezetének minőségi romlását okozza.
A levegő erőteljes szennyezése a városokra és az iparvidékekre a
legjellemzőbb. A légszennyezés legjelentősebb forrásai: a közúti közlekedés, a
hőerőművek, a gyárak, a lakossági fűtés, az építőtelepek stb.
A levegőminőség elemzését az Országos Levegőminőségi Mérőhálózat
végzi, az ország teljes területén elhelyezett 148 mérőállomás segítségével. Ezek
a következő szennyező anyagok határértékeinek átlépését rögzítik: nitrogén-
oxidok, kén-oxidok, nehézfém részecskék, korom stb. Országos szinten a
kibocsátott légköri szennyező anyagok mennyisége az utóbbi évtizedekben
csökkent, de néhány nagyváros (Bukarest, Jászvásár, Brassó, Kolozsvár
stb.) levegőjében továbbra is magas, a helyzet a közlekedés kibocsátásának
csökkentésével orvosolható.
A víz szerepe kiemelkedő mind az ivóvíz, mind a háztartások, a mezőgaz­
daság és az ipar szükségleteinek biztosításában (vegyipari, kohászati folya­
matokban, a legkülönbözőbb anyagok mosásában, reaktorok hűtővizeként
stb.). Felhasználás után a víz egy része tisztítás nélkül kerül vissza a környe­
zetbe. A felmérések szerint Románia vízkészletét (folyók, tavak, felszín alatti
vizek) nem éri állandó, súlyos szennyezés, de egyes víztesteket, főleg a nagy­
városok és az ipari központok közelében, időszakosan vagy állandóan ér
terhelés. A vizek tisztaságának megőrzése érdekében tehető legfontosabb
intézkedések: az ésszerű vízhasználat, a szürkevíz felhasználása, az ipari és
háztartási szennyvíz élővizekbe kerülésének megakadályozása stb.
 A növényzet, különösen az erdők, a környezet aktív összetevői, egyensúlyte­ • Figyeld meg az alábbi
remtő szerepük kiemelkedően fontos. Az erdő elnyeli a szén-dioxidot és oxigént ábrát, amely a környezet
szabadít fel, megköti a levegő szennyező anyagait és a port, elősegíti a víz ta­ tényezői közötti
lajba szivárgását, élőhelyet biztosít számtalan állatfajnak stb. Száz évvel ezelőtt kapcsolatokat mutatja be!
Románia területének 40,6%-át borították erdők, ez az arány azonban mára Domborzat
27,5%-ra csökkent. Az erdőirtások következményei súlyosak: földcsuszamlá­
sok, hirtelen árhullámok, a szélsőséges időjárási események – elsősorban az Ember Levegő
aszályok – hatásainak erősödése, de mindenekelőtt a belélegzett levegő mi­
nőségének romlása. Az illegális erdőirtás megállítása, a kivágott famennyiség
csökkentése és az újraerdősítés intézkedései hozzájárulhatnak az erdők területi Víz Talaj
arányának újbóli növekedéséhez.
Élőlények
A talaj a növények tápanyaggal való ellátásának képességével a mezőgazda­
sági termelés legfőbb közege, ezáltal az élelmiszerellátásunk alapja. Románia
területének több mint felét fedik termékeny mezőségi talajok (36%) és agyag­
bemosódásos talajok (21%). A talajnak regenerációs képessége van, a megfele­
lő használat esetén fenntartja termékenységét. Ezt az újraképződési tulajdon­
ságot azonban visszafordíthatatlanul károsíthatja az észszerűtlen emberi tevé­
kenység: felelőtlen mezőgazdasági beavatkozások, műtrágyák és gyomirtók
túlzott használata, túllegeltetés stb.
Az ország egész területén az eróziós talajpusztulás több mint 3 millió hektár­
nyi területet sújt, míg további 5 millió hektárt érint mérsékelt eróziós hatás. A
folyamat megállítására alkalmas intézkedések: csökkentett műtrágya- és gyomir-  Erdőirtás
tó-használat, talajerózió feltartóztatása, észszerű mezőgazdasági beavatkozások
és megfelelő öntözés stb.

ALKALMAZD!
1 Elemezd a környezeted minőségét a lakóhelyeden! Azonosítsd a legfőbb
szennyező forrásokat és azt, ahogyan ezek károsítják a levegő, víz, növényzet,
talajok minőségét! Abban az esetben, ha a környezeti elemek károsodnak, javasolj
egy listát ezen folyamatok hatásainak csökkentésére irányuló intézkedésekkel!
2 Elemezd az alábbi táblázat adatait, és oldd meg a feladatokat:
 Talajpusztulás
a. számítsd ki, mennyivel csökkent az erdővel borított területek aránya az I.
századtól 2019-ig;
b. milyen céllal történtek az erdőirtások;
c. mennyivel csökkent az erdővel borított területek aránya az utóbbi 30 évben;
d. szerkessz egy grafikont a táblázat adatai alapján, az adott minta szerint! Az
időszakokat jelöld a táblázat első oszlopában lévő, megfelelő számjegyekkel!
Kutatás
Szám Időszak terület %-a %  Csoportmunka.
Nyissátok meg a
1 I. évszázad 75,5 100
http://calitateaer.ro/public/
2 X-XVIII. század 50,3 home-page/?__locale=ro
80
3 1829-1859 48,1 oldalt, és figyeljétek meg
4 1884-1914 40,6 60 Románia levegőminőségének
5 1918-1935 34,4 alakulását élőben!
40
6 1948-1989 32,3  Becsüld meg a lakóhelyed
7 1990-2005 31,8 20 levegőjének minőségét egy
8 2019 27,5 héten keresztül!
0
 Az erdővel borított területek arányának időbeli 1 2
alakulása Románia jelenlegi területén  Grafikon mintája 117
 É UKRAJNA Jelmagyarázat

MO
300.000 ha fölött Megye-

G
BO
TO

Á
NY K TM
Á R Ș AN 200.000-300.000 ha határ

LD
SZ
S I
SZA MARO
MÁRA 100.000-200.000 ha

R
SZUCSÁVA

OV
D RO RCE
-
50.000-100.000 ha
ZTE IAȘ Ország-
LÁG
Y BES SZÓD I

A
50.000 ha alatt
SZI
YA

BI
NA határ
HA NEAMȚ 1 Ilfov 2 Bukarest
AG

ZS

HA
LO
R
KO S UI

R
M

RO

GI
MA SL
Ó VA

TA
ARAD BÁK
FEH
ÉR KO
VÁ VR A
JN
N SZ
E BR NA ÁN

GA
AS A
HUN

ES B CS
E SÓ R

LA
M Z A
UK
TE S

C
YAD

Ó
- BU
SS ÉNY ZĂ

PR
EA

A U A CEA

DÂ
Ș
ĂIL

A
R R TUL
LC

GE BR

HO
K ZÖ

MB
GORJ
VÂ

S
AR

VA
MEHED

OV 1
IȚA
SZ

IALOMIȚA
CA  1. ábra

R
2
E

GE
INȚI

N
RAȘI TA
G

CĂLĂ
RB

Románia
IU

NS

EN
OLT
AN

RG

DOLJ KO

-T
M

erdőállománya
IU
IA

TE
OR
LE

KE
30 0 30 60 90 km megyék szerint
TE

FE
BULGÁRIA

3 Figyeld meg a Románia erdőállománya megyék szerint című térképet,

és nevezz meg három-három megyét a jelmagyarázatban megkülönböztetett
minden kategóriából!
 Használd fel a többi környezeti tényezővel kapcsolatos ismereteidet (domborzat,
éghajlat), és magyarázd meg az erdők földrajzi elterjedését! Melyik kategóriába
tartozik a te megyéd?
 Gyűjts információkat a te régiódban folyó erdőirtások mértékéről!

Esettanulmány
 Szennyezett víz
beömlése Olvasd el figyelmesen az alábbi szöveget, majd ez alapján oldd meg az a, b,
c és d feladatokat!
„Néhány iparág jelentősen szennyezi a környezetet, különösen a levegőt:
a hőerőművek olyan légszennyező anyagokat bocsátanak ki, mint kén-
dioxid, por, szén-dioxid, nitrogén-oxid; a kohászat számos gázt és nagy
Ökonaptár:
mennyiségű, a szervezetre káros port bocsát ki; az építőanyag-ipar legfőbb
 március 21. – az erdők
világnapja; szennyezőanyagai a nitrogén-oxidok, a kén-dioxid és a por (a cementgyárak
 március 22. – a víz akár évi 500 t port is kibocsáthatnak); a bányászat magával a kitermeléssel,
világnapja; az ércek és ásványok feldolgozásának folyamataival, a hulladékok tárolásával
 április 22. – a Föld napja; és a közlekedési infrastruktúrájával is szennyez; a vegyipar és a petrolkémia
 június 5. – szintén számos anyaggal szennyezi a levegőt stb." Környezeti állapotfelmérés
környezetvédelmi világnap.
és ennek hatása a gazdasági életre, Roma­nian Statistical Review – Supplement
nr. 10/2018.
a. Melyik környezeti elem szennyezését írja le a szöveg?
b. Milyen fő szennyező iparágakat említ?
c. Melyek az egyes iparágak által kibocsátott szennyezőanyagok?
d. Jelen vannak a szövegben leírt iparágak a te lakókörnyezetedben?
118
 Erőforrások, népesség és a
2 fenntartható fejlődés
FEDEZD FEL! Emlékezz!
 Olvasd el az alábbi szöveget, és határozd meg: milyen társadalmi és  Melyek a jelenlegi
gazdasági nehézségekkel szembesül hazánk; hogyan tudná a fenntartható demográfiai problémák?
fejlődés ezeket a problémákat megoldani; melyek a fenntartható fejlődés  Mi a fenntartható
célkitűzései! fejlődés?

JEGYEZD MEG!  Magyarázd meg, milyen

üzenetet közvetítenek az
Az utóbbi években hazánk komoly nehézségekkel szembesül: a népesség alábbi képek!.
csökkenése, a lakosság elöregedése, egyre kevesebb erőforrás, a környezet
leromlása. A népesség és a gazdasági tevékenységek nagy mennyiségű
villanyáramot, nyersanyagot, mezőgazdasági és ipari terméket igényelnek. a
Ezek a folyamatok a nem megújuló erőforrások lassabb vagy gyorsabb
mértékű csökkenéséhez és a megújuló erőforrások (levegő, víz, talaj, erdő stb.)
szennyezéséhez vezetnek.
Ezekre a problémákra megoldást nyújthat a fenntartható fejlődés.
A fenntartható fejlődés a gazdasági folyamatok és a környezet védelme
közötti egyensúlyra törekszik. Ez a célkitűzés egy egyenletes, az ország teljes
területén megvalósuló gazdasági fejlesztés révén érhető el, mely szem előtt b
tartja a természeti erőforrások megőrzését és gyarapítását, szigorúan felügyelve
az emberi tevékenység környezetre gyakorolt hatását. A népesség jelenlegi
szükségleteinek kielégítése nem veszélyeztetheti a jövő generációk lehetőségeit.
Így a lakosság jóléte megőrzésének és fokozatos javításának összhangban
kell lennie a természeti erőforrások észszerű felhasználásával és a környezet
megőrzésével.
2015-ben az ENSZ Közgyűlése New York-ban történelmi jelentőségű
c
határozatot fogadott el, melynek címe Agenda 2030 a Fenntartható Fejlődésért.
Ennek 17 megfogalmazott célkitűzése egy, nemcsak számunkra, hanem
gyerekeink számára is jobb világ kialakítását szorgalmazza. Az Agenda 2030-
at Románia és az Európai Unió is elfogadta, országunk fenntartható fejlődési
stratégiájának alapjául szolgál.

ALKALMAZD!
1 A 17 célkitűzés látható a 120. oldal 1. ábráján. Olvasd el a fenntartható d
fejlesztési célkitűzéseket (melyeket Románia is elfogadott), és feleltesd
meg ezeket az ábra megszámozott képeinek, a következő minta szerint 1-h!
Egy osztálytársaddal együtt válasszatok ki egy célkitűzést és javasoljatok
intézkedéseket annak elérésére!
a. minőségi oktatás; b. tiszta víz és köztisztaság;
c. jó munkalehetőségek és gazdasági fejlődés; d. az éhezés megszüntetése;
e. nemek közötti egyenlőség; f. ipari innováció és infrastruktúra;
g. felelős fogyasztás és termelés; h. a szegénység felszámolása;
119
 i. egészség és jólét; j. tiszta energia elérhető áron;
Tudtad? k. egyenlőtlenségek csökkentése; l. fenntartható városok és
közösségek;
• Az Európai Unió támogatja m. vízi élővilág – az óceánok megőrzése és fenntartható használata;
a természeti vagy ember n. fellépés az éghajlatváltozás ellen; o. béke, igazság és hatékony
okozta katasztrófák intézmények;
áldozatait mindenütt a p. szárazföldi ökoszisztémák védelme; q. partnerség a célok eléréséért.
világon. Évente ezek száma
több mint 120 millió főre
tehető. Tagállamaival
együtt az Európai Unió a
legnagyobb humanitárius
segélyadományozó a világon.
• 1,2 milliárd ember él jelenleg
mélyszegénységben, míg 8
emberből 1 nem jut elegendő
táplálékhoz. Nemzetközi
meghatározás szerint akkor
beszélünk mélyszegénységről,
ha egy embernek napi 1,25
dollárnál kevesebből kell
megélnie.

• Vitassátok meg az alábbi

ábrán megjelenő minden
tényező jelentőségét a
hazánk fenntartható fejlődése
szempontjából!

Gazdaság Társadalom

 1.ábra A fenntartható fejlődési célkitűzések ábrája

Környezet 2 Olvasd el az alábbi szöveget, és oldd meg a feladatokat!

Fenntartható „Románia fenntartható fejlődési stratégiájának készítésekor a következő
fejlődés
szempontokat kell figyelembe venni: az ásványkincsek kitermelése
minimális környezeti hatásokat okozó technológiákkal valósuljon meg,
a vizek tisztaságának megőrzése érdekében szennyvíztisztítók építése
szükséges, a felszíni vizek lefolyásának éven belüli kiegyenlítése (és az
öntözés elősegítése) érdekében tározók építésére van szükség, fokozni kell
az újraerdősítési erőfeszítéseket az erdőtartalékok fenntartása és bizonyos
káros természeti jelenségek (földcsuszamlások, erózió stb.) megfékezése
érdekében." Szakértői jelentés: Természeti erőforrások, Területfejlesztési
és Közigazgatási Minisztérium
a. Keresd ki az értelmező szótárból az általad nem ismert kifejezéseket!
b. Azonosítsd a szövegben a környezet védelmét célzó intézkedéseket!
c. Folytasd az intézkedések listáját! Te hogyan javítanád Románia
természeti környezetének állapotát?
120
 8. EGYSÉG

Románia Európában és a világban

1. Románia természeti és kulturális értékei
2. Románia az ENSZ, a NATO és az EU
tagállama
 1 Románia természeti és kulturális
értékei
Emlékezz!
• Hogyan védik hazánkban
a természeti és kulturális
értékeket?
 Békás-szoros,
Békás-szoros – Nagyhagymás
Nemzeti Park
Tudtad?
• Románia első védett
területei már a középkorban
létrejöttek. 1467-ből
származó iratok igazolják,
hogy Mircea cel Bătrân
uralkodó a Cozia-kolostornak
adományozott egy ősfás
erdőt, ahonnan tilos volt a
fák kivágása.
• 1904-ben alakították ki
Románia területének első
természeti rezervátumát: a
Slătioara őserdőt.
• Az első nemzeti park 1935-
ben jött létre – a Retyezát
Nemzeti Park.
• A Văcărești Natúrpark
az ország első városi
natúrparkja, egyben az első
védett terület Bukaresten
belül.
122
FEDEZD FEL!
• Olvasd el az alábbi szöveget, és tudd meg: mi alkotja a nemzeti
kulturális örökséget; mit jelent a védett terület és hogyan osztályozzák
azokat; hazánk milyen természeti és kulturális értékei szerepelnek az
UNESCO Világörökségi listáján!
JEGYEZD MEG!
 A természeti és kulturális értékek jelentik Románia legféltettebb
örökségét, melyet meg kell őriznünk a következő nemzedékek számára.
Az értékes természeti és kulturális elemek megóvása érdekében Romá­
nia felszínének több mint 20%-a védett terület, ez az érték az Európai Unión
belül a kilencedik legmagasabb. A természetvédelmi Világszövetség (IUCN)
meghatározása szerint a védett terület: „a természet és a hozzá kapcsolódó
kulturális értékek hosszú távú megőrzésének céljából egyértelműen elhatá­
rolt terület”. A védett területek alapvető jelentőséggel bírnak a természeti
és kulturális örökség megőrzésében, mivel a természeti sokféleség (biodi­
verzitás), a természeti és kulturális értékek legfontosabb és legértékesebb
területeire terjednek ki. Romániában számos olyan természeti érték maradt
fenn, ami Európa más országaiból már rég eltűnt: kiterjedt őserdők, a konti­
nens medve-, farkas- és hiúzállományának több mint fele stb.
A több mint 1000 védett terület élőhelyek, tájak, a növényzet, az erdők,
az állatvilág, a kőzettani ritkaságok, barlangok stb. különlegesen értékes
elemeinek megőrzését célozza.
Romániában létezik:
 három bioszféra-rezervátum (nemzetközi jelentőségű védett terület):
a Duna-delta, a Retyezát Nemzeti Park és a Nagy-Pietrosz (Radnai-havasok);
 13 nemzeti park: Buila-Vânturarița, Kelemen-havasok, Csalhó, Békás-
szoros–Nagyhagymás, Cozia-hegység, Zsil-völgy, Domogled-Cserna, Măcin-
hegység, Néra-szurdok–Beusnica, Királykő, Retyezát, Radnai-havasok,
Szemenik – Krassó-szoros;
 16 natúrpark: Erdélyi-szigethegység, Brăilai-kissziget, Bucsecs-hegység,
Cséffa, Comana, Felső-Maros-áttörés, Gredistye–Csoklovina, Alsó-Prut árte-
re, Maros ártere, Máramarosi-havasok, Vaskapu, Putna–Vráncsa, Văcărești,
Vânători–Neamț. Ugyanebbe a kategóriába tartozik a két geopark: a Hátszeg-
vidéki dinoszaurusz geopark és a Mehádiai-fennsík geopark.
 több száz rezervátum: Bosanci (Szucsávai-dombvidék), Tatárvölgy
(Bucsecs-hegység), Meledic-fennsík, Iszapvulkánok (Kárpátkanyari-
Szubkárpátok), Kopasz Detunáta (Erdélyi-szigethegység), Szent Anna-tó
(Keleti-Kárpátok) stb. és védett helyszínek: a Babele és a Szfinx (Bucsecs
hegység), Tizenkét apostol (Kelemen-havasok), Aranyosfői-jégbarlang
(Erdélyi-szigethegység), Isten hídja (Mehádiai-fennsík) stb.
 UKRAJNA É

G
Tudtad?
ZÁ
Máramarosi- NY K
havasok

RS

MO
Radnai-
RO Nagy-Pietrosz
havasok D
• A legtöbb természeti
YA

LD
Vânători-
Kelemen-havasok
rezervátummal Fehér
AG

Neamț
Csalhó

OV
M

Cséffa
Felső-Maros-
áttörés megye rendelkezik, ahol
76 védett terület található.

A
Békás-szoros-
Nagyhagymás
Erdélyi-szigethegység • A Duna-delta a világ
Maros ártere egyetlen, bioszféra
rezervátummá nyilvánított
NA
Hátszegvidéki dinoszaurusz Putna-
Béga Alsó-Prut ártere
geopark Vráncsa
J deltatorkolata. A Duna-
RA
es Gredistye-
m Királykő
Te
deltában 20 szigorúan
UK
Retyezát Csoklovina
Szemenik-Krassó- Kozia-hegység
Zsil-völgy
szoros
Domogled-
Bucsecs-hegység Duna- védett, a rezervátum
Néra-szurdok-
Beusnica
Cserna Buila-
Vânturarița
Măcin- delta jellegzetes természetes
Brăilai-kissziget hegység
(szárazföldi és vízi)

tóren -Sinoe
Mehádiai-fennsík

dszer
geopark
SZ
Vaskapu

m
ökoszisztémáit őrző

Razi
Văcărești

R
ER területet jelöltek ki, a

GE
EN
BI
Comana
legnagyobbak: Roșca–

-T
A
a

TE
Dun Buhaiova és Periteașca–

KE
Leahova.

FE
30 0 30 60 90 km
BULGÁRIA

Jelmagyarázat Zátonysziget Tó
Folyó, folyam
Bioszféra rezervátum 0 - 200 m 1000 - 1500 m
Duna - Fekete-tenger
Nemzeti park 200 - 500 m 1500 - 2000 m csatorna
Natúrpark 500 - 1000 m 2000 - 2544 m Országhatár

 1.ábra Románia – a védett területek megoszlása

 Bazaltoszlopok, Kopasz
Detunáta natúrpark

 A Văcărești natúrpark  A Szent Anna-tó

 A kulturális örökség fogalma Romániában az érvényes törvénykezés

szerint: „a nemzeti hagyományok, ismeretek, hitek, értékek megnyilvánulását
és kifejeződését jelentő javak összessége.”
A Mihai Eminescu, Mircea Eliade, Nicolae Iorga, George Enescu, Constantin
Brâncuşi, Nicolae Grigorescu és mások által alkotott jelentős irodalmi, zenei
és képzőművészeti értékei által Románia hozzájárult az egyetemes kulturális
örökséghez.
A kulturális örökség magába foglalja a romániai népek történelmük során  Mihai Eminescu szobra
megnyilvánuló kreativitásának számos kiváló remekművét: régészeti lelőhe- a Román Atheneum előtt,
lyek, épületek, emlékművek, kastélyok, festmények, szobrok, énekek, táncok, Bukarest
mesterségek, hagyományok, szokások stb.
123

 Fatemplom, Szaplonca,
Máramaros megye
Hazánk páratlan természeti és kulturális értékeit nemzetközi szinten is elis­
merik és az UNESCO Világörökségi listájára (az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi,
Tudományos és Kulturális Szervezete) is felkerültek. Ezek: hat kulturális helyszín
(Észak-moldvai kolostorok, a Horezu kolostor, Erdély erődtemplomos falvai, dák
erődítmények a Szászvárosi-hegységben, Segesvár történelmi városközpontja és
Máramaros fatemplomai) és két természeti helyszín (a Duna-delta és a Kárpátok
ősbükkösei). A Szellemi világörökségi listán hét elem származik Romániából: a
Kalus tánc, a dojna, a kerámia-előállítás technikája Horezuban, a férfiak csopor­
tos kántálása, a legényes táncok, a hagyományos román faliszőnyeg-szövés mes­
tersége és a március 1-jéhez kapcsolódó kulturális hagyományok.

ALKALMAZD!
 Végtelen oszlop, 1 Elemezd a Románia – a védett területek megoszlása térképet, és
Zsilvásárhely, Constantin határozd meg a nagytájat, ahol a legtöbb nemzeti park, natúrpark és bioszféra
Brâncuși szobrász műve rezervátum található! Találj három okot ennek a helyzetnek a magyarázatára!
2 Írj egy esszét, miért fontos az ország természeti és kulturális örökségének
megőrzése!
Fogalomtár
geopark – terület, mely
jelentős geológiai értéket Kutatás
képvisel, környezeti,
régészeti, történelmi,  Tájékozódj, és készíts egy listát:
kulturális értékek mellett  az észak-moldvai kolostorokról;
védett helyszín – olyan  Erdély erődtemplomos falvairól;
természetvédelmi terület,  a Szászvárosi-hegység dák erődítményeiről;
mely szigorúan védett,  az UNESCO Világörökségi listáján szereplő máramarosi fatemplomokról!
hogy megőrizzék sajátos
természeti jellegzetességeit
natúrpark – olyan
természetvédelmi terület,
melyben a természeti táj
megőrzése a cél, és az
emberi tevékenységeknek
szervesen illeszkedniük kell a
természeti környezethez
nemzeti park – olyan
lehatárolt terület, ahol a
környezet védelme érdekében
szabályozzák az emberi
tevékenységeket
őserdő – olyan erdő, mely
nem szenvedett jelentős
emberi beavatkozást  Kolostor, Voroneț, Szucsáva megye  Szászfehéregyháza, Brassó
szpeleológiai rezervátum – a megye
karsztdomborzat formáinak Csoportprojekt
(barlangok, zsombolyok)
megőrzése érdekében • Alakítsatok csoportokat és készítsetek posztereket megyétek kulturális
kialakított védett terület múltjának jelentős személyiségeiről!

124
2 Románia az ENSZ, a NATO és az EU
tagállama
Emlékezz!
FEDEZD FEL!  Mit tudsz az Európai
Unióról? Hát az Észak-
 Olvassátok el az osztályban az alábbi szöveget, és fogalmazzátok meg,
atlanti Szerződés
miért fontos az ENSZ, a NATO és az EU az országunk számára!  Mely években Szervezetéről?
csatlakozott Románia ezekhez a szervezetekhez?

JEGYEZD MEG! Tudtad?

Napjainkban a nemzetközi politikai és gazdasági viszonyokat államközi • Az ENSZ Közgyűlése az
egyezmények szabályozzák, ennek következtében egy állam sem maradhat egyetlen testület, ahol
hosszú ideig elzárt a világ többi részétől. minden állam egyenlő
módon képviseltetheti
Románia is része ennek a nemzetközi kapcsolatrendszernek. Az ország
magát.
fejlődéséhez elengedhetetlenül szükséges nyersanyagok és egyéb termékek • Az Egészségügyi
beszerzése érdekében, az ország biztonságának szavatolása miatt Románia is Világszervezet feladata
tagja a legfontosabb nemzetközi politikai, gazdasági és katonai szövetségeknek. a világ egészét érintő
a. Az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) 1945. október 24-én jött létre és népegészségügyi kihívások
193 tagállamával a világ legnagyobb szervezete. Székhelye New York, Románia kezelése. Megfigyeli és
pedig 1955 óta tagja. értékeli a lakosság egészségi
állapotát, szakmai segítséget
A szervezet célkitűzései:
nyújt az államoknak.
 a béke és a biztonság megőrzése a világon;
 a nemzetközi gazdasági, társadalmi, kulturális és humanitárius együttmű- • Egy osztálytársaddal
ködés elősegítése. közösen nyissátok meg és
Az ENSZ-en belül több ügynökség és szakmai szervezet működik: az tanulmányozzátok a https://
ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO), az ENSZ www. unicef.org/romania/ro
oldalt, és készítsetek egy
Gyermeksegélyezési Alapja (UNICEF), az Egészségügyi Világszervezet (WHO), a
népszerűsítő szóróanyagot
Nemzetközi Valutaalap (IMF) stb. az UNICEF Románia
b. Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO) 1949-ben jött létre a tevékenységéről!
hidegháború egyik következményeként.
Jelenleg a NATO-nak 29 tagállama van és három kontinensre terjed ki: Európa,
Észak-Amerika és Ázsia. Románia 2004 óta tagja a NATO-nak.
Alapításakor a katonai szerepe volt a legfontosabb, de 1991 után szélesítette
célkitűzéseinek rendszerét, és több ágazatban (gazdasági, tudományos stb.)
támogatja a tagállamok együttműködését.  Az UNICEF zászlaja (ENSZ
Románia, NATO-tagként több békefenntartási küldetésben is részt vett Gyermeksegélyezési Alapja)
katonai csapatokkal: Balkán-félsziget, Afganisztán stb.
Fogalomtár
A hidegháború – a
Szovjetunió és az Amerikai
Egyesült Államok, valamint
szövetségeseik közötti
feszültségekkel és katonai
szembenállással terhelt
 Az ENSZ központi időszak 1947 és 1991 között.
székháza (New York) 
125
 Jelmagyarázat NATO tagállamok
Országok, melyek nem tagjai a NATO-nak

É
1949
1 Amerikai Egyesült NY K
Államok
2
11
2 e
D 4
Kanada tin 20
I -le Aleu 8
3 Dánia 7 3 22
21

6 5 18
4 Norvégia 15
19 23
5 Hollandia 12 24 17 25

1
27
6 Nagy-Britannia 9 29 26
N
és Észak-
ATLANTI - ÓCEÁ
28
16
10 13 14
Írország Egyesült
Királysága
7 Belgium
8 Luxemburg

9 Olaszország
Arh. Hawai

500 0

500 1000 1500 km
Portugália


10

3

11 Izland

1952 1955 1982 1999 2004 2009 2017

12 Franciaország 13 Görögo. 15 Németország 16 Spanyol- 17 Magyaro. 20 Észtoszág 24 Szlovénia Horváto. 29 Montenegró

27

Töröko. ország Lettország Románia Albánia

14 18 Lengyelo. 21 25 28

19 Cseho. 22 Litvánia 26 Bulgária

23 Szlovákia


I-le Galapagos




13
14

 1. ábra Az Észak-atlanti Szerződés

TIC
Szervezete (NATO)
N

LA
AT
N UL
EA

Kutatás
OC

I. Pitcairn  „A román hadsereg részvétele különböző terrorellenes, békefenntartó

16 vagy
humanitárius küldetésekben a katonák kiváló szakértelmének bizonyítéka.
 A NATO székháza Ezek a NATO, az EU, vagy az ENSZ égisze alatt lezajlott küldetések is mutatják,
(Brüsszel) hogy Románia tiszteletben tartja a nemzetközi szervezetek tagjaként vállalt
kötelezettségeit” (https://www.defense.ro/ misiuni-internationale)
I-le Chatham  Állíts össze egy listát azokról a nemzetközi terrorellenes és békefenntartó
küldetésekről,I-leamelyekben
Falkland
a Román hadsereg a NATO és az ENSZ égisze
alatt részt vett! Használj e
különböző forrásokat!
ak
Dr
r.
St

JEGYEZD MEG!
 Hadgyakorlat c. Az Európai Unió
Földünkön a legjelentősebb regionális, gazdasági és politikai csopor­
tosulás az Európai Unió: •a világ Bruttó Hazai Termékének (GDP) egyhar-
madát állítja elő; • a világ legnagyobb exportőre; •a turisztikai tevékeny-
ségek ágazatában vezető hatalom.
Az Európai Unió magterületét 6 nyugat- és közép-európai ország
(Olaszország, Franciaország, Belgium, Hollandia, Luxemburg és Nyugat-
Németország) alkotta Európai Gazdasági Közösség néven (1957). Később
az EU sugárirányban terjeszkedett a kontinens egyéb területei felé,
jelenleg 27 tagállamot számlál, hazánk 2007-ben csatlakozott. Románia,
tagságának köszönhetően bővítette a többi tagállammal ápolt gazdasági,
 Az Európai Unió Parlamentjének kulturális stb. kapcsolatait az egységes piac keretein belül. Országunk
székhelye (Strasbourg) kereskedelmének több mint 70%-a az EU tagállamai felé irányul.
126
 Jelmagyarázat EU tagállamok
Országok, melyek nem tagjai az EU-nak
Alapító
államok
(1951-1957)
1 Belgium
2 Hollandia
3 Luxemburg
4 Németország
5 Olaszország
6 Franciaország

1973-ban
csatlakozott
államok
7 Írország
8 Dánia

1981-ben
csatlakozott
államok
9 Görögország

1986-ban
csatlakozott
államok
10 Portugália
11 Spanyolország
2004-ben csatlakozott államok 2007-ben
csatlakozott államok
1995-ben
csatlakozott
15 Észtország 20 Szlovákia 25 Románia
államok 16 Lettország 21 Magyarország 26 Bulgária Vitassátok meg!
12 Ausztria 17 Litvánia 22 Szlovénia
13 Svédország 18 Lengyelország 23 Málta 2013-ban Az Egységes Piac a valóságban
csatlakozott állam
14 Finnország 19 Csehország 24 Ciprus is biztosítja a négy szabadság
27 Horvátország
alkalmazását, mely alapvető
az EU határok nélküli piaca
 2. ábra Az Európai Unió (EU) számára.
 Azonosítsátok az alábbi
ALKALMAZD ábrán a 4 szabadságot, és
magyarázzátok meg ezek
1Írd le a füzetedbe: jelentőségét a határok nélküli
a. azokat az éveket, amikor Románia csatlakozott az ENSZ-hez, a NATO-hoz piac megvalósításában.
és az EU-hoz;
b. a legfontosabb szervezetet, mely Románia Egységes Piac
számára katonai biztonságot nyújt;
c. a legfontosabb szervezetet, mely Románia
A személyek
számára gazdasági fejlesztési támogatást nyújt! szabad mozgása
2 Figyeld meg az Európai Unió térképét (2.
ábra), és írd le a füzetbe: Az áruk szabad
mozgása
a. Románia EU-tagállam szomszédait;
 Az EU jelképei
b. Románia szomszédait, melyek nem EU-tagok! A tőke szabad
3 Írj két-két indokot arra, hogy milyen előnyei származnak Romániának, az áramlása
ENSZ, a NATO és az EU tagságból!
A szolgáltatások
4 Használj különböző információforrásokat, és írd le a füzetbe: szabad áramlása
a. az EU jelképeit;
b. a Konstanca megyei Mihail Kogălniceanu és az Olt megyei Deveselu
katonai támaszpontok jelentőségét Európa biztonsága számára! 127
 I sm ét lé s
és év vé g i fe lm ér ő
a. Ismétlés

I Magyarázd meg a következő szavakat és kifejezéseket: földrajzi régió, környezet,  bioszféra

rezervátum és alternatív energia!

II  ománia EU- és NATO-tagállam. Határozd meg ennek a státusznak két előnyét hazánk
R
számára!

III Írj egy rövid szöveget a füzetedbe „Románia UNESCO Világörökségi listán szereplő kulturális
értékei” címmel!

1. Bákó a. Bukarest-Ilfov
IV Párosítsd a füzetben a b. Központi
megyéket (A) és a fejlesztési 2. Krassó-Szörény
3. Dâmboviţa c. Északkeleti
régiót, melynek részét képezik A d. Északnyugati B
(B), a megadott minta szerint: 4. Gorj
5. Hargita e. Délkeleti
8 – i! Egy fejlesztési régiónak f. Dél – Munténia
a B oszlopból nincs párja az A 6. Szilágy
7. Vráncsa g. Délnyugati – Olténia
oszlopban. h. Nyugati
V A következő szöveg üres mezőit számok jelzik, keressétek meg az alábbi kifejezésjegyzékben a
számoknak megfelelő kifejezéseket!
A hőerőművek a villanyáram előállításához nyersanyagként …1… használnak. Románia legnagyobb
hőerőműve…2… található. Hazánk legnagyobb vízerőműve a …3…, amit a …4… folyón építettek.
Az egyetlen …5… hazánkban Cernavodă-n található. Románia legnagyobb szélerőmű parkját …6…
megyében létesítették.
Kifejezések jegyzéke: Argeș, fosszilis tüzelőanyag, Konstanca, szélerőmű, Duna, színesfémérc,
atomerőmű, Karácsonkő, Vaskapu I., Temes, Turceni, Vidraru.

VI  észíts a füzetedbe egy ábrát az alábbi modell alapján, melyben hasonlítsd össze földrajzi
K
szempontból a Nyugati-dombságot a Szubkárpátokkal!
Az összehasonlításhoz vedd figyelembe: a domborzati tagozódást; az éghajlati befolyásokat; a
folyócsoportokat folyásuk iránya és gyűjtőfolyójuk alapján; a növényzeti övezeteket/szinteket; a
talajosztályokat és típusokat; az altalajkincseket; a földalap szerkezetében uralkodó területek
típusait; a szállítástípusokat; a turizmus típusait!

domb
NYUGATI-
SZUBKÁRPÁTOK
DOMBSÁG

128
b. Év végi felmérő
Az alábbi térképen, az I – V. feladatok megoldásához A-tól F-ig nagytájakat és középtájakat
jelöltünk, a-tól f-ig folyókat és 1-től 6-ig városokat. Jelmagyarázat
Nagytáj / középtáj
I Írd a füzetedbe: Nagytájak, folyók és
városok
Nagytáj / középtáj
1. a térképen A, B, C és D betűvel jelölt nagytájak 4 e
6
határa
vagy középtájak nevét; 1
Folyó
Város
2. a térképen b, c, d és e betűvel jelölt folyókat; E D Országhatár
3. a térképen 1-, 2-, 3-, és 4-es számmal jelölt B d

városokat. c 6
b 3
F 2
II Írd a füzetedbe, hogy milyen szavak illenek 5 4
f
C
az alábbi kijelentésekbe, hogy azok földrajzi A

szempontból helyesek legyenek! 3

a
1. A Szeret mellékfolyóját ... számmal jelöltük a
térképen.
2. Galac kikötője a térképen ... betűvel jelölt folyó mentén fekszik.
3. A földgázt rejtő dómok régióját átszelő folyót a térképen a ... betű jelöli.
4. A térképen ... betűvel jelölt nagytáj/középtáj területén találunk kősót rejtő diapír redőket,
földgázt és az Odobeşti-borvidéket.
5. A Cernavodă-i atomerőmű a térképen ... betűvel jelölt nagytáj területén található.

III Írd a füzetedbe az alábbi kijelentések helyes kiegészítését a következő minta szerint: 1 – a!
1. Dolj megye székhelyét a térképen a következő szám jelöli:
a. 1 b. 3 c. 5 d. 6
2. A Ruszka-havasban eredő folyót a térképen a következő betű jelöli:
a. b b. c c. e d. f
3. A legnagyobb magyar közösségeket tömörítő megyék a térképen a következő betűvel jelölt
nagytáj területén fekszenek:
a. A b. B c. C d. D
4. A murfatlari borvidék a következő betűvel jelölt nagytáj területén található:
a. A b. C c. D d. E
5. A térképen D betűvel jelölt nagytájon fekszik a következő megye egy része:
a. Fehér b. Călăraşi c. Hunyad d. Szucsáva

IV Jellemezd a füzetedben a térképen C betűvel jelölt nagytájat! Írj le:

a. két szomszédos nagytájat; d. két jellemző altalajkincset;
b. két domborzati jellegzetességet; e. két, itt fekvő megyét!
c. a nagytájat érintő két folyót;

V Hasonlítsd össze földrajzi szempontból a térképen B és D betűvel jelölt két nagytájat! Írj a
füzetedbe négy különbséget: kialakulásukkal; a külső éghajlati befolyásokkal; mezőgazdasági
jellegzetességükkel; a meghatározó idegenforgalmi típusaival kapcsolatban!

Javítókulcs I + II + III + IV + V = 90 pont:

IV
I Feladat (3 x 8) = 24 p.; II Feladat (5 x 3) = 15 p.; III Feladat (5 x 3) = 15 p.;
Feladat (5 x 4) = 20 p.; V Feladat (4 x 4) = 16 p.
10 pont jár hivatalból. Összesen = 100 pont 129
Jelmagyarázat
0 - 200 m
200 - 500 m
500 - 1000 m
1000 - 1500 m
1500 - 2000 m
2000 - 2544 m
Csúcs
Tó
Folyó, folyam
Város
Országhatár
 GEOGRAFIE - manual pentru clasa a VIII-a (limba maghiară)

ISBN 978-606-31-1272-0