Museum

MINISTERUL EDUCAȚIEI ȘI CERCETĂRII
Tankönyv a 8. osztály számára
Cătălina SĂNDULACHE Mihaela RAȘCU Iulian SĂNDULACHE

A tankönyvet az Oktatási és Kutatási Minisztérium az 5703/2020.10.07-es számú rendelettel hagyta jóvá.
A tankönyv nyomtatott és digitális változata egyaránt ingyenes a tanulók számára. A ............................... tanévtől kezdődően, négy iskolai
évben használható.
........................................................................................................................................................................................................ Tanfelügyelőség
.......................................................................................................................................................................................... Iskola/Kollégium/Líceum
A TANKÖNYVET HASZNÁLTA:
A tankönyv állapota*
Év Tanuló neve Osztály Iskolai év Nyomtatott változat Digitális változat
átvételkor átadáskor átvételkor átadáskor
1
2
3
4
* A tankönyv állapotát minősítő jelzők: új, jó, gondozott, elégtelen, rossz.
* A tanárok ellenőrzik a táblázatba írt adatok helyességét.
* A tanulóknak nem szabad a tankönyvbe írniuk.
Referenți:
prof. univ. dr. Laura Comănescu, Facultatea de Geografie, Universitatea din București
prof. dr. Alexandra Negrea, titular la Școala Gimnazială „Ștefan cel Mare”, Alexandria, inspector școlar pentru geografie ISJ Teleorman
prof. Eduard Aurelian Andriescu, titular la Școala Gimnazială „Mihai Eminescu”, Vaslui, inspector școlar pentru geografie ISJ Vaslui
prof. Ana-Cristina Bichescu, titular la Școala Gimnazială „Radu Tudoran”, Brăila, inspector școlar pentru geografie ISJ Brăila
prof. Maria Ciobanu, titular la C.N. „Carol I”, Craiova, inspector școlar pentru geografie ISJ Dolj
prof. dr. Constantin Cocerhan, titular la C.N. „Mihai Eminescu”, Suceava, inspector școlar pentru geografie ISJ Suceava
prof. Manuela Nicoleta Coteș, titular la C.N. „Mihai Viteazul”, Slobozia, inspector școlar pentru geografie ISJ Ialomița
prof. Marius Puțanu-Cuzub, titular la C.N. „Mihail Kogălniceanu”, Galați, inspector școlar pentru geografie ISJ Galați
prof. Elena Pătrunjel, titular la Școala Gimnazială Jariștea, inspector școlar pentru geografie ISJ Vrancea
prof. gradul I Adrian Hernest, titular la Colegiul Economic „Maria Teiuleanu”, Pitești, Argeș
prof. gradul I Ioan Virgil Șorgot, titular la C.T. „Gheorghe Asachi”, Onești, Bacău
Redactor: Anca Spiridon
Grafică și tehnoredactare: Gabriela Stan-Popescu
Cartografie: Cătălina Săndulache, Iulian Săndulache, Mihaela Rașcu
Credite foto și video: Iulian Săndulache, Mihaela Rașcu, Cătălina Săndulache, Facebook, Pexels, Pixabay, Wikipedia
Fotografii și video au fost utilizate și prin amabilitatea domnului Constantin Andraș – secretar Consiliu Științific P.N. Ceahlău,
conf. univ. dr. Robert Dobre, prof. Irina Drăgan, ec. Carmen Ion, lector univ. dr. Constantin Nistor, ing. Mircea
Rașcu, prof. univ. dr. Mircea Voiculescu
Credite foto coperți (1 și 4): Iulian Săndulache, Dreamstime
Copertă: Gabriela Stan-Popescu
Platformă e-learning, activități digitale interactive, voce, procesare sunet și animații:
Mihai Grosoșiu, Dan Alexandru, Andrei Neagu, Clara-Silvia Grosoșiu Geambașu, Victor Dinu
Website: manual.i8.ro
© 2020 EDITURA SIGMA
Toate drepturile asupra prezentei ediții aparțin Editurii SIGMA. Nicio parte a acestei lucrări nu poate fi reprodusă fără acordul scris al Editurii SIGMA.
Descrierea CIP a Bibliotecii Naționale a României Traducere în limba maghiară:

Săndulache, Cătălina Molnár Zoltán, coordonator – I ntroducere, Cap. 1, reprezentările
Románia földrajza : tankönyv a 8. osztály számára / Cătălina-Mioara grafice și cartografice
Săndulache, Mihaela Raşcu, Iulian Săndulache. - Bucureşti : Sigma, 2021 Liceul Teoretic „Bolyai Farkas”, Târgu-Mureș
ISBN 978-606-727-418-9 Bolyai Farkas Elméleti Líceum, Marosvásárhely
Beke Tünde – Capitolul 3
I. Raşcu, Mihaela Liceul Tehnologic „Sfântul Gheorghe”, Sângeorgiu de Pădure
II. Săndulache, Iulian Szentgyörgy Technológiai Líceum, Erdőszentgyörgy
Kósa Anna-Mária – Capitolele 4, 5
913
Școala Gimnazială „Fogarasy Mihály”, Gheorgheni
Fogarasy Mihály Általános Iskola, Gyergyószentmiklós
Editura SIGMA Péter Kinga – Capitolele 5, 6, 7, 8
Sediul central: Str. G-ral Berthelot, nr. 38, sector 1, București, cod 010169 Inspectoratul Școlar Județean Harghita
Hargita Megyei Tanfelügyelőség
Tel.: 021.243.40.14; 0748.100.719
E-mail: office@librariesigma.ro; Unger Enikő – Capitolul 2
Web: www.librariesigma.ro Colegiul Național Pedagogic „Mihai Eminescu”, Târgu-Mureș
Mihai Eminescu Pedagógiai Főgimnázium, Marosvásárhely
Distribuție: Str. Nicolae Cartojan, nr. 12, București Corector: Fekete Erzsébet-Noémi – corector
Tel.: 021.243.40.52; 0748.100.719; 0758.044.827 Liceul Teoretic „Bolyai Farkas”, Târgu-Mureș
E-mail: comenzi@librariesigma.ro Bolyai Farkas Elméleti Líceum, Marosvásárhely
Bevezető 3
Országunk tanösvényein
Ezt a tankönyvet hatékony eszközként használhatod Románia földrajzának
tanulmányozásához. A benne levő tanulási tevékenységek új kompetenciák kialakítását
eredményezik, továbbá elemző és összegző képességeidet fejlesztik.
Tartalmi szempontból az alap és átlagos képzettségi szintet célozza meg, de a Többet
szeretnék tudni!, Tudtad? típusú részek ösztönző, elmélyítő jellegűek. A felvetett földrajzi
problémák, kérdések (Tanulmányozd!, Érvelj!, Magyarázz!, Vita) indokolt döntéshozatalra,
elemző munkára, valamint a tanultak alkalmazására bátorítanak.
A tananyag egy része inter- és transzdiszciplináris jellegű, kapcsolatot teremtve más
tantárgyi ismereteiddel, mint történelem, matematika, román nyelv és irodalom, biológia,
fizika, kémia, informatika és TIC.
A tankönyv különböző tanulási helyzetek elé állít, sokféle alkalmazást, gyakorlást,
hagyományos és alternatív önértékelést és ismeretfelmérést biztosít.
Az ismeretek bemutatását változatos illusztrációk teszik színessé: különböző
térképtípusok, ábrák, fényképek szemléltetik a földrajzi fogalmakat, tartalmakat.
A tanulási tevékenységek megszervezésében szerepet kaphat a csoportmunka, ami aktív
részvételt, csoporton belüli sajátos szerepkörvállalást és közreműködést feltételez. A kitűzött
projektmunkák, feladatok megoldása különböző tanulási helyzet elé állít, érvelésre, kérdések
megfogalmazására, adatok elemzésére, döntéshozatalra, az aktuális gondok, problémás
helyzetek esetén pedig javaslatok, megoldások keresésére ösztönöz.
Ezek mind-mind tudatosítják benned a tanultak későbbi felhasználásának lehetőségeit.
A tananyag elrendezése megkönnyíti a tankönyv használatát. A leckék a következő
szerkezet szerint épülnek fel: Elevenítsd fel!, Tanulmányozd a térképet/szöveget/ábrát!,
Jegyezd meg!, Alkalmazd!
A leckék tartalmaznak:
•
térképeket és ábrákat (Tanulmányozd a térképet/ábrát!, Nevezd/nevezz meg!,
Válaszolj a kérdésekre!);
•F
ogalomtárat, az ismeretlen fogalmak magyarázatára;
• k iegészítő ismereteket (Többet szeretnék tudni!, Tudtad?…);
• összefoglalót – Jegyezd meg!;
• különböző gyakorlatokat és alkalmazásokat (Alkalmazd !, Projektmunka, Vita, Kérdőív,
Portfólió).
A fejezetek ismétléssel és ismeretfelméréssel zárulnak.
A VIII. osztályos földrajz tankönyv a jelenleg érvényben levő 3393/2017.02.28-as számú
tanterv alapján készült.
4 A tankönyv bemutatása
H a s z n á l at i
utasítás
Nyomtatott változat Digitális változat
A tankönyv digitális változata multimédiás

tanulási tevékenységeket kínál.
A multimédiás tevékenységeket jelölő ikonok
Megfigyelő tevékenység – Figyeld!
Interaktív tevékenység – Oldd meg!
Film vagy animáció – Kövesd!

A segítségkérő menü gombja
(Help)
A digitális változatban pontosan jelölve vannak az
interaktív multimédiás tevékenységek.
A tankönyv szerkezete
60 ISMERETFELMÉRÉS
Fejezet
I. A mellékelt térképen betűkkel jelölt nagytájakat és Románia nagytájai és tájegységei
É
tájegységeket látsz.
Jelmagyarázat
Jelöld a kijelentésnek megfelelő helyes választ! nagytáj/tájegyság
kezdete 1. Itt mérték a J betűvel jelölt nagytáj legmagasabb

pontját:
folyó
nagytáj/tájegység
határa
a. Aradi-sík b. Körösök alföldje

c. Temes-alföld d. Vingai-magassík
2. Románia legfiatalabb és legalacsonyabb nagytáját
1.
jelölő betű:
Földrajzi helyzet a. C
c. G
b. E
d. I
3. Gázdómok az alábbi tájegységek egyikében for-
dulnak elő:
a. A b. C c. F d. H
4. A G betűvel jelölt tájegység neve:
Ismétlés a. Bărăgan
5. A Géta-hátságot jelölő betű:
b. Moldvai-Mezőség c. Olténiai-síkság d. Erdélyi-Mezőség
a. A b. C c. D d. J
6. A H betűvel jelölt tájegység legmagasabb hegysége:
a. Borgói-hegység b. Gutin-hegység c. Radnai-havasok d. Szuhárd-hegység
24 pont (6 × 4 p)
II. Másold le, majd egészítsd ki a mondatokat!
1. Románia északnyugati szomszédja .
2. A Nyugati-dombvidék déli határa a(z) folyó.
3. Az Előkárpátok legmagasabb dombsága a(z) .
4. A Román-alföld Olttól nyugatra fekvő tájegysége a(z) -síkság.
ISMÉTLÉS 59
5. A(z) -hegység a hercíniai hegyképződés során keletkezett.
20 pont (5 × 4 p)
III. Kapcsold össze az A oszlopban számokkal jelölt nagytájakat a B oszlopban kisbetűkkel jelölt medencékkel!
I. Az alábbi ábrán látható fényképek (A-F) az 1-6-ig számozott nagytájak arculatát ábrázolják. A B
1. Déli-Kárpátok a. Almás-medence
Románia nagytájai Ukrajna É
2. Nyugati-Kárpátok b. Fogarasi-medence
Tisza Zsizsia
Szamo
s
Szucsáva
3. Keleti-Kárpátok c. Gyergyói-medence
a
Tisz
4. Erdélyi-medence d. Petrozsényi-medence
Mol
Pru
Magyarország dv
t
zamos a Moldovai
ó
retty gy-S Köztársaság
Körös
Be Sebes-Körös
os
Na
Be
5. Előkárpátok e. Vráncsai-medence
m sz
-Körö za te
Fekete Kis- S rce
20 pont (5 × 4 p)
Ba
s
rlád
Fehé
Maros
Ta
IV. Hasonlítsd össze a Moldvai-hátság és az Erdélyi-medence domborzatát keletkezés, kőzetek, magasság, valamint
r-Kör
Szer
tro
Maros ös
s
et
domborzattípusok tekintetében, kiemelve három hasonlóságot és egy különbséget!

Béga Te Olt
m ajna
es Ukr
Duna
16 pont (4 × 4 p)
a
Bodz
Prah
V. Magyarázd meg a földcsuszamlások jelenlétét az Előkárpátokban, és írj két érvet, mellyel alátámasztod kijelentéseidet!
l
Zsi
Néra
ova
M Argy
Duna otr as
u Dâ Jalomic
a
mbo
vița 10 pont (2 × 5 p)
Megjelenésre: 10 pont
Zsi
Magasság
l
Olt
Összesen: 100 pont

Duna
Bulgária
1. Társítsd a fényképeket a megfelelő nagytájakkal! Minta: A 3.

2. Magasságuk szerint helyezd növekvő sorrendbe az 1-6-ig számozott nagytájakat!
3. Építsetek két kockát. Az egyik kocka oldalaira írjátok rá az 1-6-ig számozott nagytájak/tájegységek nevét.
A másik kocka oldalaira a felszín egy-egy jellemzőjét írjátok a következőképpen: 1 – szomszédos nagy-
tájak/tájegységek; 2 – keletkezés; 3 – kőzetek; 4 – legnagyobb magasság; 5 – domborzattípusok; 6 – két
tájegység neve.
Alkossatok hat csapatot. Rendre dobjatok a kockákkal, és oldjátok meg a kocka felső lapján látható követelményt.
Minden helyes válaszért 1 pont jár a csapatnak. A legmagasabb pontszámot elérő csapat lesz a játék nyertese.
Minta: Az 1-3 számkombináció követelménye az Erdélyi-szigethegység kőzetei.
II. Számítsd ki a Keleti- és Nyugati-Kárpátok területének arányát (%) a romániai Kárpátok összterületéből! Készíts
grafikus ábrázolást az adatok felhasználásával!
Terület (km2) Arány (%)
Kárpátok 66.303 100
Keleti-Kárpátok 34.549 ?
Déli-Kárpátok
Nyugati-Kárpátok
14.040
17.714
21,17
?
Ismeretfelmérés
* Forrás: Geografia României, III. , 1987
III. Másold le és egészítsd ki az ábrát!
Kőzetmorfológiai domborzat
Konglomerátum
Karsztfelszín Agyagfelszín felszín felszín
felszín
Barlangok löszdolina dűne
Mindegyik domborzattípushoz társíts egy megfelelő nagytájat!

A tankönyv bemutatása 5
Oldal számozása Alfejezet címe
Fejezet Fejezet címe Lecke címe Kiegészítő ismeretek

Tevékenységek
70 3. FEJEZET | Éghajlat, vízrajz, növényzet, állatvilág és talajok Vízrajz 71
Tavak és felszín alatti vizek

Románia fontosabb tavai és a felszín alatti vizek A dombságokon és fennsíkokon sós tavak vannak az Előkárpátokban (Slănic) és
TUDTAD?

Tanulmányozd a térképet!
Ukrajna Pru
t az Erdélyi-medencében (Medve-tó). A Mehádiai-fennsíkon a Zăton-tó mészkövön
É
Tisz
a
Jelmagyarázat keletkezett. A Moldvai-Mezőségen és Erdélyi-Mezőségen sok a halastó. Víztározók lHerkulesfürdőt Traianus
Moldova
# Genetikus tótípusok a Pruton (Stânca–Costești), a Szereten, a Besztercén, az Olton és Argyason vannak. császár alapította Kr. u.
a
Szucsáva 102-ben.
z
Stânca–Costești- Egyedi a gipszen keletkezett Învârtita-tó a Géta-Előkárpátokban lévő Nucșoarán.

Tis
Bukuly-tavak víztározó Glaciális eredetű tó

Lála-tó Mo l A fürdőtelep neve
os
ldv Dracșani-tó Krátertó  Az alföldeken vannak halastavak (Cséffa a Nyugati-alföldön), löszdolinában

Magyarország os
Szam
Jijia
a Herkuleshez, a római
ttyó z am
B Természetes torlasztó
keletkezett tavak (a Bărăgan-síkságon Plopu, Ianca stb.), folyami limánok (Snagov,
Sz e
Bere y-S ^ es
N ag Dornavátra zter mitológiai hőshöz
Pru
Nivációs fülkében kialakult tó
ret
Püspökfürdő Se ce Mostiștea), víztározók (a Dunán Ostrovu Mare) és szabadidős tavak.

b köthető, aki a római
t
Karszt tó
Körös e
^^Félixfürdős-Körös # Cuejdel-tó
os
Maros  A Fekete-tenger partján egykori öblök helyén alakultak ki a lagúnák (a Razim–

^ Békási-víztározó Sós tó
mondavilágban a
am
##
Cséffai-tóF
ek Bélesi-vízt. Kis#- S z Borszék #
# " Gipszmélyedésben kialakult tó Sinoie-lagúnarendszer, Siutghiol-tó), illetve vannak tengeri limánok (Tașaul,
et hévízforrások patrónusa
Ba
e- #
# Mezőzáhi-tavak Gyilkos-tó # #
"
rlá
Menyháza K ör Varasó-tó
,
% T # Löszdolinában kialakult tó
Techirghiol, Mangalia). volt.
atr #
d
ös
Fe^
Aran
yos üküllő Medve-tó
os # ^Tengeri limán
Maros
hér-
Körö Kis-K üküllő
# Folyami limán A felszín alatti vizek lehetnek talajvizek és rétegvizek. Ezek források
s Nagy-K #
Szent Anna-tó Lagúna formájában jutnak a felszínre.
aro
s ^
 Azok a felszín alatti vizek, melyeknek ásványianyag-tartalma meghaladja a 0,5g/l-t
Sze
Halastó
M Tusnádfürdő
Sebes
Béga # Olt# #Víztározó

ásványvizek (Borszéken, Tusnádfürdőn, Dornavátrán). Törésvonalak mentén
ret
# # #
Te
# # Bâlea-tó keletkeznek, ahol a vulkáni utóműködés következtében széndioxid-szivárgások

Tis
Ukrajna
m
#
# Oașa-vízt. Vulturilor-tó
es
Bucura-tó
za
# # Vidra-vízt.
## #Vidraru-vízt. un vannak. Az ásványvízforrások többsége a Kárpátokban és a Előkárpátokban van.
D
Sós-tó a
Pra
# " Bo
Zănoaga-tó Gâlcescu-tó # # L.Învârtita dz Plopu-tó "  A hévizek (termálvizek) hőmérséklete meghaladja a 20°C-t (Félixfürdőn,
ho
# # Slănic-tó a "
il
va
Ianca-tó
Zs
Néra
Herkulesfürdő
, Zăton-tó
% #
# #
# Ja
lom
Babadag-tó Püspökfürdőn, Menyházán/Moneasán, Herkulesfürdőn).
^ M # Ar 1.
ica
Duna Vaskapu-víztározó otru
# # gy
Ù # as
Dâ Amara-tó
Alkalmazd!
er
# # mb Snagov-tó
# oviț
Fekete-teng
Szerbia # Ostrovu Mare-vízt. # a ^ Tașaul-tó I. Olvasd el az alábbi kijelentéseket, és válaszd ki a helyes válaszokat!
# # Mostiștea-tó
1. Löszdolinákban keletkezett tavak találhatóak a(z):
Zs
Ù
# Siutghiol-tó
Ve
il
Magasság (m) # de Vederoasa-tó

# a Bugeac-tó ^ Techirghiol-tó a. Bărăgan-síkságon b. Nagykárolyi-homokháton
0 - 200 Más elemek: #
c. Moldvai-Mezőségen d. Erdélyi-Mezőségen
^
Olt
# Forrás Ásványvíz forrás ^

200 - 500 Gát
Ù
# Duna
Mangalia-tó Neptun vagy a 3. számú
Folyó ^Hévíz forrás 2. Sós tavak a következő nagytájon keletkeztek: forrás Herkulesfürdőn
500 - 800
Km a. Nyugati-alföld b. Nyugati-dombvidék
800 - 2.544 1. Razim–Sinoie-lagúna Bulgária 0 20 40 80 120 160 c. Dobrudzsai-hátság d. Előkárpátok
3. Keletkezését tekintve a Zănoaga-tó:
Elevenítsd fel! a. természetes torlasztó b. karszt tó c. glaciális tó d. krátertó
 a tavak kialakulásának módját. 4. A Bâlea-tó itt található:
a. Erdélyi-szigethegység b. Fogarasi-havasok
Nevezd meg! c. Retyezát-hegység d. Radnai-havasok
5. Egy hajdani öböl helyén jött létre a következő tó:
 a Kárpátok tótípusait, és írj egy-egy példát; a. Amara b. Mostiştea c. Siutghiol d. Taşaul
 a dombságok és fennsíkok tótípusait, és írj egy-egy példát;
Bucura-tó
II. A mellékelt képeken látható tavakra vonatkozóan nevezd meg:
 a Román-alföld és a Nyugati-alföld tótípusait, és írj egy-egy példát;
 a tó típusát;
 a Fekete-tenger partján lévő tótípusokat, és írj egy-egy példát;  a nagytájat, ahol található.
 két települést, ahol ásványvízforrás, illetve két települést, ahol hévízforrás található.
Jegyezd meg!
A hegyvidéken számos kisméretű tó található.
A glaciális eredetű tavak a következő hegységek cirkuszvölgyeiben keletkeztek: Radnai-havasok Szent Anna-tó
(Lála, Buhăiescu/Bukuly-tavak), Fogarasi-havasok (Bâlea, Capra/Zerge-tó), Paring-hegység (Gâlcescu) és Stânca–Costești-tó
Retyezát-hegység (Bucura és Zănoaga).
 A Csomád-hegység egyik kialudt vulkáni kráterében jött létre, az ország egyetlen krátertava a Szent
Anna-tó. A Sasok tava/Vulturilor-tó egy nivációs fülkében létrejött tó a Kárpátkanyarban.
 Természetes torlasztavak a Keleti-Kárpátok középső csoportjában vannak: a Gyilkos-tó és a Cuejdel-tó.
 Az Erdélyi-Szigethegységben található a Varasó/Vărășoaia karszt tó.
 A Kárpátokban számos mesterséges tó, azaz víztározó van: Vidra (a Lotrun), Vidraru (az Argyason),
Békási-tó (a Besztercén). Sasok tava Zăton-tó Învârtita-tó Cuejdel-tó
Ismert fogalmak
Feladatok A lecke összefoglalása
Szemléltető képek
Rövidítések
bg.( Ω ) – barlang OSH – Országos
d. – dombság Statisztikai Hivatal
hav. – havas(ok) szor. – szoros
h.( ) – hágó t. – tető
hg. – hegység tszfm. – tengerszint
k. – kőzet feletti magasság
med. – medence vízt. – víztározó
Sajátos kompetenciák
Földrajz
Sajátos kompetenciák
SAJÁTOS KOMPETENCIÁK
1. A
földrajzi tér bemutatása sajátos eszközök és szaknyelv VIII. osztály
használatával
1.1. Szaknyelvhasználat a földrajzi fogalmak, jelenségek és rendszerek
magyarázatában
1.2. Földrajzi tartalmak rendszerezett bemutatása
2. A
földrajzi környezet térbeli és időbeli vonatkozásainak
térképi ábrázolása
2.1. Földrajzi elemek térképi ábrázolása
2.2. Földrajzi jelenségek és folyamatok értelmezése térképek és
grafikus ábrák használatával
2.3. Térképek és grafikus ábrák szerkesztése megadott adatok
alapján
3. A
földrajzi tér tanulmányozása más tantárgyak ismeretanyagának
felhasználásával
3.1. Földrajzi fogalmak, jelenségek és folyamatok értelmezése matematikai,
természettudományi, illetve IKT/GIS kifejezésekkel
3.2. A környezeti problémákra irányuló megoldások megfogalmazása
matematikai, tudományos és IKT/GIS ismeretek használatával
3.3. A földrajzi környezet természeti, társadalmi és kulturális sokszínűségének
indoklása más tantárgyak ismeretanyagának felhasználásával
3.4. A helyi és nemzeti örökség jelentőségének magyarázata európai és
világviszonylatban
4. A mindennapi életben alkalmazható vizsgálati folyamat

kidolgozása az élethosszig tartó tanulás szemléletében
4.1. Egy vizsgálati folyamat elvégzése
4.2. A környezetben közvetlen vagy közvetett módon megfigyelt tényezők,
jelenségek és folyamatok elemzése
4.3. Térbeli rendszerek összehasonlítása adott algoritmus alapján
4.4. A szűkebb vagy tágabb földrajzi környezet védelmére irányuló megoldások
azonosítása a fenntartható fejlődés szellemében
Tartalom
Oldal
Bevezető 3
A tankönyv bemutatása 4
Sajátos kompetenciák 6
A VII. osztályos tananyag ismétlése 9
1. Földrajzi helyzet 11
(Sajátos kompetenciák: 1.1., 1.2., 2.1., 2.2., 3.1.)
Földrajzi helyzet. Meghatározó tényezők és következmények. Szomszédos államok 12
Románia egy kárpáti, dunai, fekete-tengeri és közép-európai ország 13
2. Románia felszíne 15
(Sajátos kompetenciák: 1.1., 1.2., 2.1., 2.2., 2.3., 3.1., 3.2., 4.2., 4.3.)
A domborzat általános jellemzői 16
Románia nagytájai 19
A Kárpátok és az Erdélyi-medence 19
Előkárpátok 40
A Géta-hátság és a Mehádiai-fennsík 44
A Moldvai-hátság és a Dobrudzsai-hátság 47
A Nyugati-alföld és a Nyugati-dombvidék 51
Román-alföld 53
A Duna-delta és a Fekete-tenger kontinentális talapzata 55
yakorlati alkalmazás/esettanulmányok: Szelvények értelmezése. Romániai földrengések
G 57
Ismétlés 59
Ismeretfelmérés 60
3. Éghajlat, vízrajz, növényzet, állatvilág és talajok
61
(Sajátos kompetenciák: 1.1., 1.2., 2.1., 2.2., 2.3., 3.1., 3.2., 3.3., 4.2., 4.3., 4.4.)
Éghajlat 62
Éghajlati tényezők 62
Éghajlati elemek 63
Az éghajlat regionális sajátosságai (függőleges övezetesség és éghajlati hatások) 66
Vízrajz 67
A Duna 67
Belső folyók 68
Tavak és felszín alatti vizek 70
A Fekete-tenger 72
Növényzet, állatvilág és talajok 74
Gyakorlati alkalmazás: Viselkedési szabályok légköri, hidrológiai és biológiai veszélyhelyzet
78
esetén
Ismétlés 79
4. Népesség, emberi települések és közigazgatási felosztás 81
(Sajátos kompetenciák: 1.1., 1.2., 2.1., 2.2., 2.3., 3.1., 3.3., 4.2., 4.3.)
A népesség számbeli alakulása és összetétele 82
Tartalom
Oldal
Települések 85
A falusi települések fejlődése és területi különbségei 85
A városi települések fejlődése és jellemzői 87
Bukarest földrajzi jellemzése 90
Románia közigazgatási felosztása 91
Gyakorlati alkalmazás/esettanulmányok: A
nagyobb városok földrajzi jellemzése
92
(Jászvásár, Konstanca, Temesvár, Kolozsvár)
Ismétlés 93
5. Gazdasági tevékenységek
(Sajátos kompetenciák: 1.1., 1.2., 2.1., 2.2., 3.1., 3.2., 4.4.) 95
Mezőgazdaság 96
A mezőgazdasági földalap lehetőségei és hasznosítása 96
A mezőgazdasági régiók sajátosságai 97
A mezőgazdasági termékek hagyományos és korszerű értékesítése 99
Természeti erőforrások. Ipar 100
Természeti erőforrások és felhasználásuk 100
Az energetikai és a villamosenergia-ipar 102
Gépipar 104
Szolgáltatások 106
Közlekedési útvonalak és szállítás 106
Kereskedelem 110
Turizmus – A turisztikai potenciál és gazdasági hasznosítása 111
Gyakorlati alkalmazás/esettanulmányok: A megye turisztikai potenciálja 113
Ismétlés 114
6. Földrajzi régiók és területfejlesztés 117
(Sajátos kompetenciák: 1.1., 1.2., 2.1., 3.2., 4.2., 4.3.)
Regionális különbségek 118
Természetföldrajzi régiók 119
Esettanulmány: Az Erdélyi-medence földrajzi jellemzése 120
7. A környezet jellemzői 123
(Sajátos kompetenciák: 1.1., 1.2., 2.2., 3.1., 3.2., 4.1., 4.4.)
A környezet minősége Romániában. Jelenkori folyamatok 124
Erőforrások, lakosság és fenntartható fejlődés 126
8. Románia helye Európában és a világban
(Sajátos kompetenciák: 1.1., 1.2., 3.1., 3.3., 3.4.) 127
Románia természeti és kulturális értékei 128

Románia az ENSZ, a NATO és az Európai Unió tagállama 130
Év végi ismétlés 131
Év végi ismeretfelmérés 132
Könyvészet 134
A VII. osztályos tananyag ismétlése 9
I. Tanulmányozd az alábbi térképet, és oldd meg a feladatokat!

A Föld domborzati és vízrajzi térképe
É
r f A
C
p n o m e
u b
g c a
B j
k d
s
D h i
t E
F 0 1.650 3.300 6.600 9.900 13.200

Km
1. Nevezd meg az A-tól F-ig betűvel jelölt kontinenseket!

2. Az A betűvel jelölt kontinensre vonatkozóan nevezd meg!
a b betűvel jelölt hegységet;
 az a betűvel jelölt fennsíkot, annak egy jellegzetes éghajlattípusát és egy növényzeti övét;
a c betűvel jelölt félszigetet, annak két altalajkincsét és két országot, amely rajta található;
 a d betűvel jelölt szigetcsoportot, annak éghajlattípusát, jellegzetes növényzeti övét és talajtípusát;
 az e betűvel jelölt szigetcsoporton elterülő országot és annak három városát;
 a legmélyebb tavat;
a z f betűvel jelölt nagytájat, annak éghajlattípusát, jellegzetes növényzeti övét és egy folyóját.
Magyarázd meg!
 az aktív vulkánok jelenlétét az e betűvel jelölt szigetcsoportban;
 a sivatagok jelenlétét a c betűvel jelölt félszigeten.
3. A B betűvel jelölt kontinensre vonatkozóan nevezd/nevezz meg!

 az i betűvel jelölt szigetet;
 a j betűvel jelölt félszigetet;
 a k betűvel jelölt tengeröblöt;
 a g betűvel jelölt fennsíkot és egy rajta kialakult felszíntípust;
 az m betűvel jelölt hegységet;
 egy tektonikus eredetű tavat;
 a szélső pontjait;
 a h betűvel jelölt alföldet.
Magyarázd meg azt a tényt, hogy:
 a kontinens mezőgazdasága gyengén fejlett;
s
zámos ország vízhiánnyal küszködik, mindamellett, hogy a kontinenst a világ egyik leghosszabb folyója
szeli át.
4. A C betűvel jelölt kontinensre vonatkozóan nevezd/nevezz meg!
 két országot és azok fővárosát;
 egy megalopoliszt;
 az n betűvel jelölt síkságot;
 az o és p betűvel jelölt hegységeket;
 az r betűvel jelölt térségben található tótípust;
 az u betűvel jelölt tengeröblöt.
10 A VII. osztályos tananyag ismétlése
5. A D betűvel jelölt kontinensre vonatkozóan nevezd meg!

 az s betűvel jelölt síkságot;
 a t betűvel jelölt hegységet;
 két altalajkincsét.
6. Az E betűvel jelölt kontinensre vonatkozóan:

 magyarázd meg az alacsony népsűrűséget;
 nevezz meg két endemikus (csak azon a helyen élő) állatfajt.
II. Készítsd el és töltsd ki a füzetedben az alábbi keresztrejtvényt! Helyes megoldás esetén, az A-B függőleges
oszlopban a világ legnagyobb vízhozamú folyójának nevét találod.
1. India szent folyója.
2. Észak-amerikai folyó, amely deltatorkolattal ömlik a Mexikói-öbölbe.
3. Ázsiai folyó, amely deltatorkolattal ömlik a Jeges-tengerbe.
4. Az Indiai-óceánba torkolló afrikai folyó, amelyen a Kariba-tó található.
5. Európa leghosszabb folyója.
6. A világ leghosszabb folyója.
7. Közép-Európa legjelentősebb folyója.
8. Mezopotámiai folyó.
A
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7
8
B
III. Az alábbi képeken a tanult kontinensek néhány turisztikai célpontja látható. Nevezd meg az országokat és a
kontinenseket, ahol találhatók!
1 2 3
4 5 6
Földrajzi helyzet
1.
Fejezet
12 1. FEJEZET | Földrajzi helyzet
Földrajzi helyzet. Meghatározó tényezők és következmények.
Szomszédos országok
Elevenítsd fel! 90°É
150° NY 120° NY 90° NY 60° NY 30° NY 0°
o
30° K 60° K 90° K 120° K 150° K
90°É
Románia földrajzi helyzete a Földön 25 K
É
JEGES- TENGER
 ismereteidet a földrajzi Északi-sarkkör
60° É 60° É
koordinátákról.
A
o EURÓPA ÁZSIA
C
o
T
45 É 45 N
S ÉSZAK-AMERIKA
L A
E
30° É 30° É
Ráktérítő
N T
D
AFRIKA
I
E S
Egyenlítő
0° 0°
- Ó
DÉL-AMERIKA INDIAI-
- Ó
C E
Baktérítő ÓCEÁN
AUSZTRÁLIA
C E
30° D 30° D
Á N
Á N
Nevezd meg! 60° D
Déli-sarkkör
60° D
a
félgömböket, amelye- ANTARKTISZ 25 K
o
90°D 90° D
ken Románia elhelyez- 150° NY 120° NY 90° NY 60° NY 30° NY 0° 30° K 60° K 90° K 120° K 150° K
0 1.750 3.500 7.000 10.500 14.000
kedik; Km
o o
40° NY 30° NY 20° NY 10° NY 0° 10 K 20° K 30 K 40° K 50° K 60° K 70° K 80° K
a
zt a jelentős szélességi 25 K
o
J E G E S - T E N G E R
és hosszúsági kört, ame- Északi-fok É
lyek hazánk területén Románia földrajzi helyzete Európában 60° É
U
metszik egymást.
2 800 km
r
N
á
Á
50° É
E
l
Válaszolj a kérdésekre!
C
km
Ó
0
60
-
1. E urópa melyik részén

2
I
45 o É 50° É
T
helyezkedik el Románia?
N
A
Közép-Európa
L
2. H
ogyan helyezkedik el 45 o É
T
5
40° É
A
Románia Európa szélső 4 1
pontjaihoz viszonyítva? Ka
sz
2 900 km
pi-
Roca-fok 3 40° É
Fekete-tenger
ten
2
ge
km
3. M
elyek Románia F Ö r
1 000
L Á Z S I A
D
szomszédos államai? K 1. Moldova
30° É A F R I K A Ö Ténaro-fok
2. Bulgária
Z 3. Szerbia
(Matapan-fok)
I - 4. Magyarország
0 300 600 1.200 1.800 2.400 T E N G E R 5. Ukrajna 30° É
Km
o
10° NY 0° 10° K 20° K 25 K 30° K 40° K 50° K
Jegyezd meg!
Hazánk az északi és a keleti félgömbön helyezkedik el. Területét átszeli a 450-os északi szélességi kör
(ami az Egyenlítő és az Északi-sark közötti távolság felénél húzódik), valamint a 250-os keleti hosszúsági kör (ami
a félutat jelenti az Atlanti-óceán és az Urál-hegység között).
Románia Közép-Európa délkeleti részén található, körülbelül azonos távolságra az Atlanti-óceántól (nyugaton),
a Jeges-tengertől (északon), az Urál-hegységtől (keleten), és valamivel közelebb a Földközi-tengerhez (délen).
Földrajzi helyzete meghatározza éghajlatát, növényzetét és bizonyos növénykultúrák elterjedését:
 Románia éghajlata mérsékelten szárazföldi.
T erületén egyaránt jelen vannak Nyugat-Európa lombhullató erdei és a Kelet-Európára jellemző
sztyeppék.
 Az ország területén húzódik a bükkerdők keleti és a szőlőtermesztés északi határa.
Románia északkeleten határos Moldova Köztársasággal, délen Bulgáriával, délnyugaton Szerbiával és

északnyugaton Magyarországgal. Ukrajnával két határszakasza is van, egyik északon, a másik délkeleten
(Dobrudzsa északi részén). Ugyancsak délkeleten hazánknak kijárata van a Fekete-tengerre.
Földrajzi helyzet 13
Románia egy kárpáti, dunai, fekete-tengeri és közép-európai ország

o
20° K 22° K 24° K 25 K 26° K 28° K 30° K
TÖBBET SZERETNÉK
¯ É
Románia földrajzi koordinátái Ukrajna Horodiștea
48° É Tisza 48° É TUDNI!

za
Botoșani
Tis
Szatmár Máramaros
A Kárpátok
l
K
Magyarország Szucsáva
Moldova hegyláncát, ívszerű
O
Beszterce-Naszód Iași
elhelyezkedése miatt,
Pr
Szilágy
ut
Neamț R
Bihar
Simion Mehedinți
T
Kolozs
Maros geográfus Corona
Á
Hargita Vaslui
Arad
Bákó Montiumnak
P
Óbéba Fehér
46° É 46° É (hegykoszorúnak)
Ukrajna
Kovászna nevezte el. A
R
Szeben Vráncsa Galac
Temes Hunyad Brassó
hegységnek
Krassó-Szörény un
D
Á
-
K Buzău
a Szulina jelentős szerepe volt
Argeș
o
45 É Vâlcea Prahova Brăila Tulcea 45oÉ hazánk felszínének
Gorj
Dun
a
Dâmbovița
kialakulásában.
i Ilfov Ialomița
Mehedinți
Már az őskortól lakott
ger
l
Szerbia Bukarest Călărași
Olt
-ten
44° É Magasság (m) Jelmagyarázat Dolj Giurgiu Konstanca 44° É területnek számítanak.
Teleorman
ete
Dun
0 - 200 Folyó a A hegységben, vagy
Fek
Zimnicea
200 - 500 Település
500 - 800 Megyehatár annak közvetlen
Bulgária
800 - 2.544 Országhatár
0 30 60 120 180 240
Km szomszédságában
22° K 24° K
o
25 K 26° K 28° K épült fel a dák
állam fővárosa
Nevezd meg! Sarmizegetusa Regia,
a
hazánk területén vagy határán húzódó európai jelentőségű földrajzi és más dák várak egész
sora (Costești, Blidaru,
elemeket;
Bănița, Căpâlna,
a megyét, ahol a 450-os északi szélességi kör és a 250-os keleti hosszúsági Petrodava). Később a
kör metszik egymást; népvándorlások, a tatár
 R ománia szélső pontjain elhelyezkedő településeket. és török betörések
idején a hegyek
Jegyezd meg! menedéket nyújtottak
a közelben lakóknak.
Románia elhelyezkedése alapján kárpáti, dunai és fekete-tengeri (pontuszi)
ország. Kárpáti ország, mivel területén húzódik a Kárpátok hegyvonulatának A Kárpátok egy
l
több mint fele. Dunai, mert területén folyik a Duna, amely leghosszabb jelentős stratégiai
szakaszán határt képez Szerbiával és Bulgáriával. Fekete-tengeri kijárata pedig helyzetű, nehezen
pontuszi országgá teszi Romániát. bevehető, természetes
Az ország területe 238 397 km2 (OSH, 2018 adatai szerint), egy közepes erődítményt képeznek,
kiterjedésű közép-európai ország. amelyet a XX.
században zajló két
világháború eseményei
is igazoltak.
FOGALOMTÁR
Szuhárd-hegység (kilátás a Kelemen-havasokból) Pontuszi:
jelentése Fekete-
tengerrel kapcsolatos.
A fogalom a
Fekete-tenger ókori
megnevezéséből (Pontus
Euxinus) alakult ki.
Fekete-tengeri partszakasz Decebal sziklába vésett arca a

Kazán-szorosban (Aldunai-szoros)
14 1. FEJEZET | Földrajzi helyzet
Alkalmazd!
I. Az alábbi térkép alapján nevezd meg:
b
J E G E S - T E N G ER É
B
Románia földrajzi helyzete Európában
U
2 800 km
r
á
N
l
Á
E
km
C
0
Ó
60
2
I -
a
T
N
A
Közép-Európa
L
a
T
5
A
4 1
Ka
2 900 km
szp
A 3 Fekete-tenger
i-te
2
ng
km
er
F Ö L
1 000
D Á Z S I A
K
A F R I K A Ö
Z
I
C
- T
0 300 600 1.200 1.800 2.400 E N G E R
Km
b
1. Európa A, B és C betűvel jelölt szélső pontjait;
2. a hazánk területén áthaladó a és b betűvel jelölt szélességi és hosszúsági kört;
3. az 1, 2, 3, 4 és 5-ös számmal jelölt, Romániával szomszédos államokat.
II. A 13. oldalon levő térkép segítségével oldd meg az alábbi feladatokat!
1. Nevezz meg három-három megyét, amelyet átszel a 450-os északi szélességi kör, a 460-os északi
szélességi kör, és a 250-os keleti hosszúsági kör!
2. Az ország középpontjának tekintik a 450-os északi szélességi kör és a 250-os keleti hosszúsági kör
metszési helyét. Találd meg a térképen ezt a pontot, és nevezd meg a megyét, amelyben található!
III. Számítsd ki Románia területének szélességi és hosszúsági kiterjedését! .

Szélső pont Település Északi szélesség Keleti hosszúság
Észak Horodiștea 48 15’
o
26o42’
Dél Zimnicea 43o37’ 25o23’
Kelet Szulina 45o09’ 29o41’
Nyugat Óbéba 46o07’ 20o15’
IV. Milyen gazdasági előny származik abból, hogy Románia kárpáti, dunai és fekete-tengeri ország? Nevezz
meg egyet-egyet az alábbi képek alapján!
Báj-havas (Munții Baiului) A Duna a Vaskapunál Fekete-tenger

Románia felszíne
2.
Fejezet
Fogarasi-havasok
Buteanu-csúcs
(2507 m)
és Zerge-tó
16 2. FEJEZET | Románia felszíne
A domborzat általános jellemzői

Nevezd meg!
 a Románia területén előforduló nagyszerkezeti formákat;
 Románia nagytájait, és figyeld meg elhelyezkedésüket.
A domborzat általános jellemzői 17
Jegyezd meg!
FOGALOMTÁR
Románia felszínének fontosabb sajátosságai a következők:
Domborzati formák:
 Változatosság: az ország területén minden nagyszerkezeti forma jelen van sajátos felszíni
(hegységek, dombságok, hátságok és síkságok), ezek mellett számos kisebb alakzatok, melyek méret,
felszínforma is felbukkan. keletkezés és formavilág
 Arányos felépítés: a nagyszerkezeti formák kiterjedése többnyire megegyező. tekintetében eltérnek
A hegységek az ország területének 31%-át, a dombságok és hátságok 36%-át, egymástól.
míg a síkságok annak 33%-át teszik ki (Országos Statisztikai Hivatal, 2017).
 Koncentrikus elhelyezkedés: A terület központi részét az Erdélyi-medence
Domborzattípus:
alkotja, melyet a Kárpátok hegykoszorúja vesz körül. Kifelé haladva a magasság domborzati
lépcsőzetesen csökken a dombságokon (Előkárpátok, Nyugati-dombvidék) és formák szűkebb
hátságokon át (Moldvai-hátság, Géta-hátság, Mehádiai-fennsík, Dobrudzsai- csoportja, melynek
hátság) az ország peremén található síkságokig (Román-alföld, Nyugati-alföld). jellegzetességeit
 A tengerszint feletti magasság 0 metertől 2544 méterig (Moldoveanu-csúcs, a kialakító belső
Fogarasi-havasok) terjed. A domborzat átlagmagassága 420 m. vagy külső tényezők
 Kőzettani sokféleség: Románia felszíne többféle kőzetből épül fel. Vulkáni és határozzák meg (például
metamorf kőzetek (kristályos palák) elsősorban a hegységekben fordulnak elő, vulkanikus domborzat,
míg a dombságokat és síkságokat a leginkább elterjedt laza üledékes kőzetek glaciális domborzat stb.).
(kavics, homok, agyag és márga) alkotják.
A domborzat mai arculata hosszas fejlődési folyamat eredménye. A Moldvai- Nagytáj:
hátság északi részének talapzatát a kontinens egyik első szárazföldje, a jól körülhatárolható
Kelet-európai-tábla képezi. Az ország legrégebbi felszíni kőzetei a kaledóniai térség, sajátos
hegységképződés (orogenézis) során keletkezett Közép-dobrudzsai-hátság domborzattal.
(Casimcea-hátság) területén bukkannak fel. Tőle északra a Măcin-hegység
található, mely a hercíniai (variszkuszi) hegységképződés folyamán jött
létre. Az eddigi utolsó, alpesi hegységképződés a Kárpátok, Előkárpátok és Orogenézis:
Mehádiai-fennsík kigyűrődését, valamint a vulkáni hegységek keletkezését tektonikai folyamatok
eredményezte. A Kárpátok domborzatának alakításában nagy szerepe volt a összessége, melynek
eredményeképpen
negyedidőszaki eljegesedésnek. A hegyláncon belül és azon kívül elhelyezkedő
főként lánchegységek
nagytájak többnyire üledékfelhalmozódással keletkeztek. A felszínfejlődés
alakulnak ki.
utolsó szakaszát az árterületek és a Duna-delta kialakulása jelentette.
Hegységképződés
során a kőzetrétegek
felgyűrődnek és
kiemelkednek.
Neogén
vulkanizmus:
az újidő második
időszakában, a
neogénben zajló
Vulkáni breccsa a Görgényi-havasokban A Măcin-hegység gránitfelszíne
vulkánkitörések
sorozata.
Negyedidőszaki
eljegesedés:
a földtörténet egyik
lehűlési időszaka, melyre
a sarkvidéki jégtakaró és
a hegyvidéki gleccserek
Flis (gyűrt üledékes kőzet) Mészkőfelszín a nagymértékű elterjedése
a Háromszéki-havasokban Mehádiai-hegységben jellemző.
Glaciálisok (lehűlési Alkalmazd!

időszakok) és
interglaciálisok 1. H
elyezd időrendi sorrendbe az alábbi nagytájakat! Kezdd a legidősebbel!
(felmelegedési időszakok) Román-alföld, Duna-delta, Kárpátok, Măcin-hegység, Közép-dobrudzsai-
váltják egymást. A lehűlési hátság
időszakokra a jégtakarók,
gleccserek terjeszkedése, 2. Tanulmányozd Románia földtani térképét, majd nevezd meg:
valamint a glaciális  a nagytájat, melynek területén gyűrt üledékes (flis) és vulkáni kőzetek
felszínformálás jellemző, egyaránt előfordulnak;
míg a felmelegedés  a
nagytájat, melyet többnyire kristályos palák építenek fel;
jégolvadást eredményez,  a nagytájat/tájegységet, melyben zöld palák is felbukkannak.
melynek következtében
a glaciális felszín
láthatóvá válik.
Üledék:
folyóvizek, gleccserek,
szél vagy más tényezők
által, vízi vagy szárazföldi
környezetben felhalmozott
kőzetanyag.
Vulkáni kőzetek (andezit) Kristályos pala

Tanulmányozd a térképet! a Kelemen-havasokban a Besztercei-havasokban
Átdolgozta és kiegészítette
Ion Gheuca,
Román Földtani Intézet
A Kárpátok és az Erdélyi-medence
Nevezd meg!
 az országokat, melyeken áthalad a Kárpátok hegylánca;
 a hegyvonulatot, melyben a hegylánc legmagasabb pontja található;
 az országot, melynek területén a Kárpátok leghosszabb szakasza húzódik;
a
hegylánc három vonulatát Románia területén, valamint a nagytájat, amelyet ezek közrezárnak.
Jegyezd meg!
A több országon áthaladó Kárpátok a hegyláncot az Alpoktól elválasztó Bécsi-medencétől a Timok
völgyéig terjed, melyen túl a Balkán-hegység vonulatai folytatódnak. A fiatal hegylánc az alpesi
hegyképződés során keletkezett. Legmagasabb pontja, a Gerlachfalvi-csúcs (2655 m), a szlovákiai Tátrában
található.
Románia területén a hegylánc többnyire az ország központi részén, ívszerűen húzódik. Három vonulatát
az Erdélyi-medencéhez viszonyított helyzetük alapján határoljuk el:
 Keleti-Kárpátok;
 Déli-Kárpátok;
 Nyugati-Kárpátok.
A Bucsecs-hegység (Déli-Kárpátok) a Báj-havas felől

Keleti-Kárpátok
Nevezd meg!
 a Keleti-Kárpátok északi és délnyugati határát;
 a Keleti-Kárpátokkal szomszédos nagytájakat;
 a vonulatot alkotó fontosabb kőzeteket;
 a Keleti-Kárpátok legmagasabb hegységét;
 a Keleti-Kárpátokat alkotó három hegycsoportot.
Jegyezd meg!
TÖBBET SZERETNÉK
A
Keleti-Kárpátok vonulata az északi, román-ukrán országhatártól a Prahova TUDNI!
folyó völgyéig terjed.
 Hegységei gyűrődéssel, valamint vulkánkitörés által keletkeztek az alpesi A neogén időszakban
hegységképződés során. született Európa
leghosszabb vulkáni
Területén vulkáni (andezit, bazalt), metamorf (kristályos palák) és gyűrt
vonulata, mely a
üledékes kőzetek (flis) fordulnak elő. Kárpátok belső íve
 A magasság északról dél felé haladva csökken. Legmagasabb hegységei mentén (Romániában a
a Radnai-havasok (Nagy-Pietrosz, 2303 m és Ünőkő, 2279 m), Kelemen- Keleti-Kárpátok nyugati
havasok (Pietrosz, 2100 m), valamint a Csukás-hegység (Csukás, 1954 m). oldalán) húzódik. A
 Jellemző a vulkanikus, glaciális, valamint a kőzetmorfológiai domborzat hegységeket a külső
(például konglomerátum- és karsztfelszín). tényezők erőteljesen
lekoptatták.
 A Keleti-Kárpátok felszínét számos medence és völgy tagolja.
 A vonulat északnyugatról délkelet irányba terjed, ám déli részén a hegységek
iránya főleg északkelet-délnyugati, de lehet észak-déli és kelet-nyugati is. TUDTAD?
 A Keleti-Kárpátok három hegycsoportra oszlik:
A vulkáni vonulat
 Északi-hegycsoport (Máramarosi- és Bukovinai-Kárpátok); mentén, valamint a
 Középső-hegycsoport (Erdélyi- és Moldvai-Kárpátok); szomszédos Avas-,
 Déli-hegycsoport (Kárpátkanyar). Máramarosi-, Dorna-,
Gyergyói-, Csíki-,
Borszéki-, Bélbori- és
Brassó–Háromszéki-
medencében,
illetve egyes gyűrt
hegységekben
posztvulkáni
jelenségek
tapasztalhatók. Itt a
széndioxid-szivárgás
mofetták és szénsavas
A Radnai-havasok, háttérben a 2279 m magas Ünőkővel ásványvizek (borvizek)
megjelenéséhez
vezetett.
A Lóhavasi-
vízesés egyike
Románia legszebb
zuhatagainak. A
Radnai-havasokban,
Borsafüred
szomszédságában
található.
Kelemen-havasok. Háttérben a Pietrosz (2100 m) A hóolvadásból és
csapadékból származó
víz egy cirkuszvölgyben
(kárfülkében) gyűl
össze, majd egy
meredek hegyoldalon
zuhan alá. A vízesés
magassága 90 m,
és a tengerszint
felett 1300 méteren
fekszik. A térség
természetvédelmi
A Csukás-hegység és legmagasabb csúcsa (Csukás, 1954 m) terület.
A Keleti-Kárpátok északi hegycsoportja (Máramarosi- és Bukovinai-Kárpátok)

Nevezd meg!
 az Északi-hegycsoport nyugati, középső és keleti részén fekvő hegységeket;
 az itt található medencéket és a folyókat, melyek ezeket átszelik;
 a legmagasabb hágót;
 a legmagasabb hegységet, valamint a domborzattípust, mely itt 2000 m fölött előfordul;
a
vulkáni kőzetekből, kristályos palákból és gyűrt üledékes kőzetekből felépülő hegységeket az alábbi
földtani térkép segítségével.
Jegyezd meg!
FOGALOMTÁR
 A Keleti-Kárpátok északi hegycsoportja az északi, román-ukrán országhatártól
a Dorna- és a Hosszúmezői-medencéig terjed. Dyke:
intruzív magmás
 Nyugati részén a hegységek vulkáni kőzetekből (Avas, Rozsály, Gutin),
kőzetekből felépülő,
középen kristályos palákból (Radnai-havasok, Szuhárd-hegység, Nyíres-
falszerű vagy
Obcsina), keleten pedig gyűrt üledékes kőzetekből (Feredő-Obcsina, Nagy-
gerincformájú
Obcsina) épülnek fel.
kiemelkedés, melyet az
 A Radnai-havasokban található a hegycsoport legmagasabb pontja, erózió hoz a felszínre.
a Nagy-Pietrosz (2303 m). Itt a glaciális felszínformák (cirkuszvölgyek,
gleccservölgyek, morénák) igen elterjedtek. Moréna:
 A kúpokat és krátermaradványokat felvonultató vulkanikus domborzat a gleccser által
nyugati oldalon fordul elő. szállított, majd annak
 A nagyszámú völgy és medence (legnagyobb a Visó és Iza folyók által átszelt
olvadása után lerakott
Máramarosi-medence) a hegycsoport nagyfokú tagoltságát eredményezi. kőzettörmelék.
 Jellemzőek az északnyugat-délkelet irányú, egymással párhuzamos
hegységek és vonulatok. Kitűnő példa erre a Bukovinai-Obcsinák három
hegysége, a Nyíres-, a Feredő- és a Nagy-Obcsina.
A Nagy-Pietrosz (2303 m)
északi oldala
A Gutin-hegységben található Kakastaréj voltaképpen egy dyke

TÖBBET SZERETNÉK
TUDNI!
A Radnai-havasok
a Keleti-Kárpátok
legimpozánsabb és
egyben legmagasabb
hegysége. Nyugat-kelet
irányú, a Szacsali-hágótól
A Máramarosi-medence és hátterében a Radnai-havasok (Nagy-Pietrosz, 2303 m) a Rotunda-hágóig terjedő
gerincét a jég alakította.
Alkalmazd! A szakadékos lejtőkkel
szegélyezett gerincről
Másold le füzetedbe az alábbi kijelentéseket, és állapítsd meg, hogy melyek merész, éles hegycsúcsok
igazak (I) és melyek hamisak (H)! emelkednek ki. A kristályos
palákból felépülő hegység
1. A Rozsály kristályos palákból épül fel. I/H északi oldala rövidebb
2. A
Radnai-havasokban cirkuszvölgyek, gleccservölgyek és meredekebb, míg déli
és morénák fordulnak elő. I/H oldalát folyók szabdalták
3. A Visó és az Iza áthalad a Máramarosi-medencén. I/H fel, hosszan elnyúló
hegyhátakra osztva azt.
4. A Nagy-Obcsina a legmagasabb a Bukovinai-Obcsinák közül. I/H
5. A Kakastaréj a Gutin-hegységben található. I/H
A Keleti-Kárpátok középső hegycsoportja (Erdélyi- és Moldvai-Kárpátok)

Nevezd meg!
 a Középső-hegycsoport nyugati részén fekvő hegységeket;
 a legnagyobb kiterjedésű medencéket és a folyókat, melyek ezeket átszelik;
a
folyót, mely Maroshévíz és Déda között völgyszorost alakított ki, valamint azt a folyót, amely mentén
az Alsórákosi-szoros található;
 a hegységeket, melyek magassága meghaladja az 1900 métert.
Jegyezd meg! TÖBBET SZERETNÉK

 Keleti-Kárpátok középső hegycsoportja a Dorna- és a Hosszúmezői-
A TUDNI!
medencétől az Ojtoz völgyéig, valamint a Brassó–Háromszéki-medence északi
határáig terjed. A „Taljánok útja” ,
 Nyugati részén a hegységek vulkáni kőzetekből (Kelemen-havasok, Görgényi- másik nevén „Vitoria
havasok és Hargita-hegység), középen kristályos palákból (Gyamaló, Gyergyói- Lipan útja” az Esztena-
hágón (1235 m) vezet
és Besztercei-havasok), míg keleten gyűrt üledékes kőzetekből (Esztena-hg., át. A másodrendű,
Csalhó, Tarkő) épülnek fel. burkolat nélküli
 A csoport legmagasabb hegységei a Kelemen-havasok (Pietrosz, 2100 m), útszakasz megépítése
valamint a Csalhó (Nagy-Aklos, 1907 m). I. Károly román király
nevéhez fűződik, aki
 A Kelemen- és Görgényi-havasokban, valamint a Hargita-hegységben olasz útépítőket hívott a
előforduló vulkanikus domborzat (kúpok és kráterek) mellett jelen van a glaciális munkálatok elvégzésére.
felszín (a Kelemen-havasokban), a konglomerátumfelszín (a Csalhóban), a Az út Mihail Sadoveanu
karsztfelszín (Ráró Fejedelemasszony Kövei, Békás-szoros, Súgó-barlang). A balta című regényében
is felbukkan.
 A hegycsoport felszínét számos völgy és medence tagolja (legnagyobb a
Gyergyói-, Csíki- és Kománfalvi-medence).
 A vonulatok és hegységek északnyugat-délkeleti irányúak.
a b
Csalhó-hegység: A Tizenkét Apostol (Kelemen-havasok) Taljánok Keresztje -

a. Tóka-csúcs, 1900 m; b. Nagy-Aklos és szakadékos lejtője, 1907 m Esztena-hágó, 1235 m
Cirkuszvölgy a Kelemen-
havasokban.
Ráró Fejedelemasszony Kövei Békás-szoros Madarasi-Hargita, 1800 m
Alkalmazd!
Olvasd el az alábbi versszakot, és emeld ki a felszínre vonatkozó utalásokat!
Magasba néztem céltalan –

S megláttam izzó ragyogásban
A Csalhót messze Nyugaton,
Amint a kéklő ég-falon
Hazánk őrálló óriása
Ott silbakol a hő napon.
George Coșbuc, Nyár
(Jékely Zoltán fordítása) A Csalhó-hegység keleti oldala
A Keleti-Kárpátok déli hegycsoportja (Kárpátkanyar)

Nevezd meg!
a
Déli-hegycsoport északi és nyugati határát képező folyókat;
 a nagytájat, mellyel keleten és délen szomszédos;
 a legmagasabb hegységet;
 a legnagyobb kiterjedésű hegyközi medencét;
 a hágót, mely összeköti a Prahova völgyét a Brassó–Háromszéki-medencével;
 a hegységet, melyben a Gór-havas (1785 m) található.
Jegyezd meg!
A
Keleti-Kárpátok déli hegycsoportja az Ojtoz folyótól a Prahova völgyéig terjed.
 A hegységek gyűrt üledékes kőzetekből (mészkőből, homokkőből, konglomerátumból) épülnek fel.
A
csoport legmagasabb hegységei meghaladják az 1900 métert: Csukács-hegység (Csukás, 1954 m),
Báj-havas (Neamțu, 1923 m).
 Sajátosak a Csukás-hegység konglomerátum alakzatai.
A Brassó–Háromszéki a legnagyobb kiterjedésű hegyközi medence, de kisebb medencék is előfordulnak,
ilyen a Kommandói- és Bodzafordulói-medence.
A hegységek iránya itt többnyire északkelet-délnyugati, de lehet észak-déli és kelet-nyugati is.
a b c
TÖBBET SZERETNÉK
TUDNI!
A Keleti- és Déli-Kárpátok
közé ékelődő Brassó–
Háromszéki-medence
az ország központi
részén fekszik. Románia
legnagyobb kiterjedésű
Csukás-hegység hegyközi medencéjét
az Olt és mellékfolyói
a. Góliát torony b. Pletykáló vénasszonyok c. konglomerátum
(Feketeügy és Barca)
szelik át. Felszínének
átlagmagassága 530-560
m, legalacsonyabb
pontját (498 m) az Olt
és a Feketeügy
találkozásánál mérték.
TUDTAD?
Az Erdélyt Moldvával
összekötő Ojtozi-hágó
(866 m) sok évszázada
fontos kereskedelmi
és katonai útvonalként
szolgál. Az első világháború
idején fontos ütközetek
A Brassó–Háromszéki-medence A Báj-havas a Caraiman-hegy felől zajlottak a hágó és a
és a Kotla-hegy folyó mentén, ilyen volt a
mărășești, valamint ojtozi
csata is (1917 júliusa és
Alkalmazd ismereteidet!
augusztusa). Az „Itt nincs
Olvasd el az alábbi szöveget a Csukás-hegységről! átjárás!” jelmondat alatt
harcoló, Eremia Grigorescu
tábornok által irányított
A konglomerátumból felépülő, viszonylag kis kiterjedésű, ám mély román hadseregnek
völgyekkel és medencékkel körülvett Csukás-hegység lenyűgöző sikerült visszavernie az
látványt nyújt. Romhalmazszerű felszíne a konglomerátumrétegek idegen támadást, és
fagyás-olvadás, szél és csapadék hatására történő, sajátos ezzel hozzájárult Nagy
lepusztulásának tulajdonítható. Ily módon keletkeztek a jól ismert, Románia eszméjének
bizarr sziklaalakzatok: a Góliát torony, a Pletykáló vénasszonyok, a megvalósulásához.
bratócsai Szfinx vagy a Vörös torony. Noha a földtudományokban
kevésbé jártas emberek ezeket megalitikus formáknak nevezik,
természeti eredetük tudományosan igazolható.
(Geografia României, III. kötet, 1987)
Válaszolj a kérdésekre!
1. M
ilyen kőzetek alkotják a Csukás-hegységet?
2. M
elyik domborzattípus alakult ki az adott kőzeten? Nevezz meg néhány ide
tartozó felszínformát!
3. M
ilyen külső tényezők hatására képződött a jellegzetes felszín?
28
2. FEJEZET
|
Déli-Kárpátok
Románia felszíne
Peleága-csúcs Nagy-Páring-csúcs Moldoveanu-csúcs Omu-csúcs

2 509 m 2 519 m 2 544 m 2 505 m
Nevezd meg! TUDTAD?

 a
Déli-Kárpátok keleti és nyugati határát, valamint a vonulat irányát;
Az Asszonyok
a
hegycsoportokat keletről nyugatra haladva;
barlangját 1963-ban
a
legmagasabb hegységeket és azok csúcsát; nyitották meg a látogatók
a
Déli-Kárpátok három hegyközi medencéjét, valamint a folyókat, melyek számára, jóllehet a
ezeket átszelik; hely már 1898-ban
a
z egyetlen folyót, amely teljes egészében áttörte a Déli-Kárpátokat. felbukkan a földtani
tanulmányokban.
Románia első elektromos
világítású barlangja a
Páring-hegységben,
a Galbenul-szurdok
jobb oldalán, Baia de
Fier község határában
található.
Asszonyok barlangja
TÖBBET SZERETNÉK
Urdele-hágó
2 145 m TUDNI!
A Transzalpina egy
magashegyi műút,
mely összeköti Olténia
A Zsil-szurdokot sokan a romániai Kárpátok
legszebb völgyszakaszának tartják. A Páring-hegy- hegyalji vidékét Erdéllyel.
séget (keleten) és a Vulkán-hegységet (nyugaton) A Kárpátokon átvezető
elválasztó, 33 km hosszú völgyszoros Livazény (556 út nyomvonalát erdélyi
m) és Bumbești (310 m) között húzódik, az itt mért juhászok jelölték ki
szintkülönbség pedig 246 m. A keskeny, sziklás, 1396-ban, ám azt csupán
meredek oldalú szurdokvölgy figyelemre méltó, A Transzalpina magashegyi műút az évszázadokkal később,
vadregényes táj. Urdele-hágó közelében az első világháború
idején burkolták. 1926-
Jegyezd meg! ban az utat feljavították,
és átadták a forgalom
A
Déli-Kárpátok kelet-nyugat irányú vonulata a Prahova folyó völgyétől a
számára, így az jelenleg is
Temes–Cserna-árokig terjed. Románia legmagasabban
 Hegységei gyűrődéssel keletkeztek az alpesi hegyképződés során. haladó műútja, mely az
A vonulat többnyire kristályos palákból épül fel, ezek mellett a Bucsecs- Urdele-hágón (Páring-
hegységben konglomerátum és mészkő, míg a Páring- és Retyezát-Godján- hegység) eléri a 2145 m
hegycsoportban mészkő fordul elő. magasságot. A Fehér
megyei Szászsebes és
A tengerszint feletti magasság meghaladja a 2000 métert. Legmagasabb pontja
a Gorj megyei Novaci
a Fogarasi-havasokban található Moldoveanu, 2544 m.
között megépített utat
J ellemző a glaciális domborzat (cirkuszvölgyek, gleccservölgyek, morénák), sokáig a király útjának
valamint a kőzetmorfológiai domborzat. A konglomerátumfelszín a Bucsecs- nevezték (II. Károly
hegységben fordul elő (Babele kőgombái és Szfinx), a karsztfelszín pedig a román királyról – ford.
Bucsecs-hegycsoportban (Dâmbovicioara-barlang és -szurdok), valamint a megj.), ma a Transzalpina
Páring-hegycsoportban (Asszonyok barlangja, Kis-Olt-szurdok stb.) bukkan fel. nevet viseli, a közlekedési
A felszínt kevés medence és völgy tagolja. Itt található a Lovista-medence, a térkép szerint ez a 67 C
Petrozsényi-medence és a Hátszegi-medence, valamint az Olt transzverzális jelzésű országút.
völgye, melynek keskeny szakasza a Vöröstoronyi-szorostól a Koziai-szorosig
terjed.
A romániai Kárpátok legmagasabb hágója a Páring-hegységben található
Urdele-hágó (2145 m), melyen a Transzalpina műút vezet át.
A Déli-Kárpátok négy hegycsoportja a Bucsecs, a Fogarasi, a Páring és a
Retyezát-Godján.
Alkalmazd!
I. Tanulmányozd az alábbi térképet, és oldd meg a feladatokat!
1. A fenti térképet használva egészítsd ki a táblázatot!

Sajátosságok Bucsecs-hegycsoport (A) Fogarasi-hegycsoport (B)
Határok
Legmagasabb pont
A hegységek iránya
Domborzattípusok
Két hegység/hágó/medence
2. Társítsd a képeket (1, 2, 3) a nekik megfelelő domborzattípussal (a, b, c)! Minta: 1 - c.

1 2 3
a. karsztfelszín
b. konglomerátumfelszín
c. glaciális domborzat
II. Tanulmányozd az alábbi térképet, és oldd meg a feladatokat!

Páring- és Retyezát–Godján-hegycsoport É
Szászsebes
pu
ka
Béga ros gy Erdélyi-medence
öl
Ma si-
v
k o
ár
o szv ág
y
zá en ob C
t S b rt
Sze Ho
á Olt
igy
s
be
a
ern
Sztr
Se
Cs
p
Szebeni-havasok
Kudzsiri-havasok d Vöröstorony
Hátszegi-
Có
r
medence Csoklovinai- Pătru
Fogarasi-hegycsoport
2244 m
Erdélyi-Vaskapu barlang 2130 m
Bisztra Sztr Ω
re
igy Oașa-víztározó
700 m
á
Șteflești 2242 m
Ma
Merisor-hágó A
l
Lotru-hegység
Râu
Lotr
759 m u
K
Vidra-víztározó
g
Kis-hegy
sé
C S E R N A - Á R O K
nce 2053 m
gy
1802 m e Peleága 2509 m

-h ede Nagy-Páring L
kő i-m a ai-hegység
-
ég n y t o r c
egys trozsé 2519 m
Ursu 2124 m Lotru
es
Gugu R
e tye zát-h
ár
Urdele-hágó
Pe
Tem
Sz
2190 m 2291 m 2145 m

i
g
gysé
n-he Páring-hegység
Căpățâna-hegység
á Oslea 1946 m
dj Călimănești
B 2
t
Dobrii
1928 m
G o
Vulkán-hegység 1
Ω Ω
a
O lt
Bumbești-Jiu Novaci
k
Porta Orientalis
so
r k
va
535 m a á p á t o
Stan k
i-h
Kis-Olt
g
ő
1466 m l
rna
g
E
Mo
iai rna Cse
ol o
ég ík
il
rt
u
Zs
tru
ys ns
p
ilo
E S –
To
g
G
e n
fe Jelmagyarázat Magasság (m)
e
-h
Cs
i-
y
Hágó Glaciális felszín A - Páring-hegycsoport

500 alatt
ád
B - Retyezát-Godján-hegycsoport
ia
T E M
Meh
Csúcs Folyó 500 - 1.000

d
N
Transzalpina 1. Asszonyok barlangja

Ω
h
Barlang 1.000 - 1.500

műút 2. Polovragi-barlang
e
M
Völgyszoros Település 1.500 - 2.000

Du 0 5 10 20 30 40
na A tájegység határa Tó 2.000 - 2.519 Km
1. M
ásold le és egészítsd ki az alábbi kijelentéseket!
a. A Vulkán- és Páring-hegység közötti völgyszorost a(z) folyó alakította ki.
b. A Sztrigy-folyó a(z) -medencén halad át.
c. A Retyezát-hegység legmagasabb pontja a(z) .
d. A(z) -barlang a Kudzsiri-havasokban található.
e. A Transalpina műút a(z) -hágón halad át.
2. Azonosítsd a felszín két sajátosságát az alábbi képen!

Gruiu Nagy-Páring
(2 345 m) Gruiu-nyereg (2 519 m)
(2 305 m)
Mândra-tó
Páring-hegység
Portfólió
Az alábbi szövegrészletből kiindulva, valamint a mellékelt képek alapos megfigyelése után készíts egy
legkevesebb 150 szavas tanulmányt (esszét) a Déli-Kárpátok egyik hegycsoportjáról! Használhatsz
bármilyen forrásanyagot (könyv, folyóirat, atlasz, internet stb.).
A Déli-Kárpátok kétségkívül legimpozánsabb a hegylánc három romániai vonulata

közül. 2500 m fölötti magassága, az Alpok hegyláncára emlékeztető sziklás hegyormai
és jégvájta katlanjai miatt a régi földrajzi szakirodalomban az Erdélyi-Alpok elnevezést
viseli (Emm. de Martonne, 1907).
(Geografia României, III. kötet, 1987)
Bucsecs-
hegység – Bucsecs-hegység –
Szfinx Jalomica-barlang
Nagy-Vist Moldoveanu
2 527 m 2 544 m
Cirkuszvölgyek a
Fogarasi-havasok Jézer-hegységben
Páring-hegység – Gâlcescu-katlan
Retyezát-hegység – kilátás a 2509 m magas Peleágáról

Nyugati-Kárpátok
É Nyugati-Kárpátok Nevezd meg!
G
ttyó
ZÁ
Be re k os
am
Sz
S
é a
Nyugati-Kárpátokat
R
Sebes-Körös
délről és északról
O
R
határoló folyókat;
d
d
A
Y
i a szomszédos
G

l
A
nagytájakat;
v
s
zamo
M
ös Kis-S
-Kör
ö
Fekete
a
vonulatot alkotó
b
f
három hegycsoportot;
Fe
Nagy-Bihar
h
s
ér
K ör yo
l
1849 m
m
Erdélyi - medence
ös
-
Ar
an a
hegycsoportok
a
legmagasabb csúcsait.
o
-
L
ERDÉLYI-
i
Mar
t
os
-
SZIGETHEGYSÉG
a
i
g
ros
Ma
Bé ga
es
t
Seb
u
Pádes
au
1374 m
y
Sztrigy
Te
RUSZKA-HAVAS k o
m
N
o
es
zava t
Ber Bisztra
á
p i
r e r
u
Szemenik á
1446 m Jelmagyarázat
K
só Csúcs Folyó
ras
-
K
y
A nagytáj határa
i
a
Országhatár
N
l
na
Magasság (m)
p
er
Néra BÁNSÁGI-
é
Cs
C a r
200 alatt
D
HEGYVIDÉK 200 - 600

600 - 1.000
Duna
S 1.000 - 1.400
Z
E
R 1.400 - 1.849
B Bihari-havasok: Nagy-Bihar, 1849 m
I A 0 5 10 20 30 40
Km
Jegyezd meg!
A
Nyugati-Kárpátok vonulata dél-észak irányban terjed a Duna völgyétől a Berettyó-folyóig.
K
eleten a Déli-Kárpátokkal és az Erdélyi-medencével, nyugaton a Nyugati-dombvidékkel és (a Zaránd-
hegységnél) a Nyugati-alfölddel szomszédos.
 Hegységei gyűrődéssel és (az Erdélyi-szigethegység déli részén) vulkánkitörés által keletkeztek az alpesi
hegységképződés során.
 A legalacsonyabb romániai hegyvonulat. Legmagasabb pontja 1849 m a Bihar-hegységben található.
 Mindhárom kőzettípus jelen van: vulkanikus, metamorf és üledékes (többnyire mészkő).
F elszíne nagyon tagolt, a hegycsoportokat széles völgyek választják el egymástól (a Bisztra és a Maros
völgye). A nyugati oldal medencéi voltaképpen öblözetek az alföld és dombvidék meghosszabításában.
 Jellemző a karsztfelszín (barlangok, zsombolyok, mészkőszorosok), valamint az Erdélyi-szigethegység déli
részén felbukkanó vulkanikus domborzat.
A Nyugati-Kárpátok három hegycsoportja a Bánsági-hegyvidék, a Ruszka-havas és az Erdélyi-
szigethegység.
TUDTAD? Alkalmazd!
Bánsági-hegyvidék és Ruszka-havas Erdélyi-szigethegység
A Bigér-vízesést Európa
egyik legszebbjének k Ma
ro
tartják. A csodás É Béga é
s
képződmény az
d
Almás-hegységben, a
i
i
Ménes-patak mentén Tem
as
Sztrigy
(Krassó-Szörény megye) e
v
Pádes 1374 m av
-h
s
b a Cserna
jött létre. s zk
m Ru
k
o re
d
a
lM
B isztra
k
Bisztra-áro
o
Râu
-
Berzava . Erdélyi-Vaskapu
i
700 m
t
ce g
é
r
ed gys
so
t
á
o k
i-m i-he
615 m
en
a
p
a
sk
ác
r
só
gn
as
á
Do
á
g
1446 m ce
Re
Kr
-
u
as
só Râ
K
Szemenik-hegység
Kr n a
u
TÖBBET SZERETNÉK
-
. Porta Orientalis
(Domașnea) 535 m
i
Aninai-hegység
r
TUDNI!
y
Mé
nes
C s e
Leordiș
.
1160 m l
A 135 km hosszú
N
é
na
Aldunai-szoros ce
er
en Jelmagyarázat
m e s –
ra ed
Cs
é
D
Európa leghosszabb Báziás

N
si-
m Magasság (m)
Lokva-hegység má Nagy-Szvinecs
és leglátványosabb 725 m Al 1224 m
400 alatt
A
szurdokvölgye. A 400 - 600
T e
Báziástól csaknem 600 - 800

L
Almás-hegység Gura Văii

Szörényvárig (Gura Văii D
S
800 - 1.200
S U
N O
településig) terjedő 1.200 - 1.446
Du
Z
na
völgyszoros mentén E Hágó Csúcs

R
A
szűkebb völgyszakaszok R
O
Völgyszoros
(Nagy-Kazán-szoros, B
Z
Folyó
I
I
S
-
Kis-Kazán-szoros) A Település
váltakoznak tágasabb A tájegység
0 5 10 20 30 40 határa
medencékkel (Dubova, Km
Orsova, Eșelnița).
I. Tanulmányozd a térképet, és egészítsd
ki a mondatokat!
1. A Bánsági-hegyvidék déli határa a(z)
-szoros.
2. A
z Almás-medencét átszelő folyó
neve .
3. A
Ruszka-havas északon a Maros,
míg délen a(z) völgyéig
terjed.
FOGALOMTÁR 4. A tájegység legmagasabb pontja a(z)
-hegységben található.
Zsomboly:
függőleges irányú, 5. A
(z) hágó a Temes–
szabadba nyíló Szemenik-hegység (Szemenik-csúcs, 1446 m) Cserna-árok mentén fekszik.
aknabarlang.
II. Tanulmányozd az alábbi térképet, és oldd meg a feladatokat!

Bere
G ttyó Erdélyi-szigethegység am
os
É Berettyó K ra Sz
Sz
ZÁ
s
mo
am
zn
ég
os
za
Ré y- S
d
S
ys
a
z- g Nag
R
he
y
he
r eg
gy
Seb s-
O
é
es-K sé ze
l
a mos
Eg
ö rös g
R
es
M
A
b v i d
ö
919 m 997 m
Sz
Y
á -
is
s
Király-hágó Al m
Er
G
K
f
582 m
A
Szelek-barlangjaΩ
dé
M Kir Bot-hegy 968 m
M
éz ál
ly
m
ge ye
di rd
i-
-c ő- Vlegyásza-hegység
-Körös se h
m
ete p g.
o
Fek Ω pkőb
1836 m
ed
i
ar
la
en
-
ng
os g- os
t
zam Gyalu ide

i
ce
Meleg-S i-haH Szam He
Bélesi-víztározó vas sd
a
Szártető Medve- g ok át
sé
1112 m barlang Tordai-hasadék

Ω Ω Csodavár Öreg-havas
a
a r - h e gy
g
Vertop-hágó 1160 m 1826 m

Bé
s
ΩAranyosfői-jégbarlang nyo
Ara
l
i-h
Fehér- Körös
g
k
1849 m
eg
u
aso
ys
Gajna-tető Jelmagyarázat
ég
u
i h
1486 m
v
y
Hágó Csúcs
- ha
Poienița 1437 m g
B
é Mészkőszoros
y
Ha s
lm Detonáta Ω Barlang
ói
y
N
ág
N
Drócsa yi 1258 m g Folyó Tó
ck
Zar 835 m -m e
ánd ed Dombó Országhatár
ro
Maro i-h en
h
s egy ce 1369 m Magasság (m)
To
ség
c
200 alatt
1 Ompoly
r
Valisorai-hágó
461 m
é
E 200 - 600
-
r 600 - 1.000
d y
i
é l
Nyugati-dombvidék Maros 1.000 - 1.400
1.400 - 1.849
0 5 10 20 30 40 1. Zalatnai-medence A tájegység
Km Ruszka-havas Déli-Kárpátok határa
1. J egyezd le a füzetedbe:
a. az Erdélyi-szigethegységet északról és délről határoló folyók nevét;
b. az 1800 méternél magasabb hegységeket;
c. a hegycsoport nyugati oldalán elhelyezkedő Körösvidéki-masszívumokat;
d. az Ompoly és Aranyos között fekvő hegységeket;
e. a hegység nevét, melyben a Detonáta-hegy (1258 m) található.
2. Olvasd el az alábbi szöveget:
Változatos kőzettani felépítése, valamint völgyeinek szépsége festői vidékké varázsolja az Erdélyi-
szigethegységet, ahol számos barlang, szurdokvölgy és más természeti ritkaság bukkan fel. Említésre
méltóak az Erdélyi-érchegység várromra emlékeztető bazaltoszlopai, vagy a mészkőhegységek
titokzatos üregeiből feltörő karsztforrások. Igen látványos a Mézgedi-cseppkőbarlang a
Királyerdőben, a Tordai-hasadék a Torockói-havasokban, a Csodavár-barlang a Bihari-hegységben,
ahol szűk járatrendszerek és sztalagmitokkal, sztalaktitokkal teli tágas termek váltják egymást,
valamint a több ezer éves jégképződményt rejtő Aranyosfői-jégbarlang.
(Giurcăneanu és társai, Geografia României, 1997)

A. Nevezd meg:
a. a Nyugati-Kárpátok szövegben említett hegycsoportját;
b. a szövegben előforduló karsztformákat, példákat is említve;
c. a barlangot, melynek mélyén egy jégképződmény található.
B. Magyarázd meg az Erdélyi-szigethegység domborzatának nagy változatosságát!
TUDTAD? Portfólió
Az alábbi képeken a Nyugati-Kárpátokban fellelhető vulkanikus domborzat és a
A Szelek-barlangja
karsztfelszín sajátos formáit láthatod. Keress információkat ezekkel kapcsolatosan
Románia leghosszabb
különféle forrásanyagokat használva (könyvek, folyóiratok, internet), majd
ilyen jellegű
összegezd azokat egy poszteren, melyet a portfóliódhoz csatolsz!
képződménye. A közel
50 km hosszú, felszín
alatti üregrendszer a
Királyerdő-hegységben
található, a Bihar
megyei Vársonkolyos
határában, a Sebes-
Körös bal partján.
Aranyosfői-jégbarlang Bigér-karsztforrás
Vlegyásza-hegység
(Vigyázó, 1836 m)
Látkép a Torockói-havasokból
Tordai-hasadék Erdélyi-érchegység – Detonáta
TÖBBET
SZERETNÉK TUDNI!
A Farcu-
kristálybarlang a
Királyerdő-hegységben,
Biharrósa község (Bihar
megye) területén
található. A barlangot
véletlenszerűen
fedezték fel
bányamunkálatok
során. A 251 m hosszú
üregben, melynek
szintkülönbsége 16
m, kisebb-nagyobb
méretű és változatos
formájú kristályok
láthatók.
Csodavár-barlang Farcu-kristálybarlang Remetei-szoros
Erdélyi-medence
Erdélyi-medence
É os
K
am
k e
Sz
é l
id Láposi-
Szalóca
v Lápos med. e
b Magasság (m)
m s Ilosvai-hg. 974 m
o mo
- d a Naszódi- 300 alatt
Sz
t
ti 728 m dombság
300 - 500
a
g G rce
os
Be
i
u 644 m Á szt
e 500 - 700
m
a
TS Nag y - S z
e d.
s
Be
Al eg regy
zte
N Á 700 - 900
-H 621 m
-
ás y - m
rc
Eg
ei-
Désakna 900 - 1.080
S
do
Sa
gr
MO
jó
mb
K
s–E
s
m
mo
Al m á
s
ág
a
E R D É LY I -
SZA
-Sz
Sajó-hát 746 m
á
632 m
Kis
Bánffyhunyadi-
ros
E
medence 451 m
Ma
r
r d
MEZŐSÉG
832 m 520 m
Bekecs-tető
é l
p
Er
Feleki-dombság dé
1080 m
Torda
y i
ly
Járai-med. Parajd
á
i -
488 m
Ara
Mohácsi-tető 448 m
- s
Firtos
El
os
nyo
518 m Mar
ja
1060 m
ők
t
s küllő
s
Aranyo
al
z i
Kis-Kü
ár
Marosújvár
gy
pá
K Ü K Ü L L Ő K
o
g e
to
he
Kis-Küküllő menti dombság

i-
k
t h
üllő
ly
454 m -Kük
N a g y
dé
e g
Er
480 m M E N T I D O M B V I D É K Olt
y s
Székás menti 653 m 726 m

os
Mar
é g
Ap dombság
old Vízakna Hortobágyi-dombság
i-m y
Jelmagyarázat ed
en á g
ce r tob
Földcsuszamlás Szeb en H o Olt ence
si-med
Gázdóm Szebeni- Fogara
medence
Sóbánya/sóhegy
Csúcs/tszfm. Cód
Folyó D é l i - K á r p á t o k
A tájegység határa
0 5 10 20 30 40
A nagytáj határa Km
O
Nevezd meg!
 a
z Erdélyi-medencével szomszédos nagytájakat;
 a medence központi részén fekvő három tájegységet;

 a déli oldalon található két medencét, valamint az azokat átszelő folyókat;

FOGALOMTÁR a
z északi oldalon fekvő medencét és az attól délre elhelyezkedő magas
Diapír redő: dombságot;

antiklinális, melyet a  az Erdélyi-medence legmagasabb pontját;
mélyből oldalnyomás  az itt fellelhető domborzattípusokat;
hatására felemelkedő  a tájegységeket, melyekre a gázdómok jellemzőek.
képlékeny kőzet
(leggyakrabban kősó)
alakít ki.
Jegyezd meg!
A
z Erdélyi-medence Románia központi részén, a Kárpátok íve által közrezárt
Földcsuszamlás:
gravitáció hatására területen fekszik.
bekövetkező lejtős A
medence süllyedéssel és üledékfelhalmozódással keletkezett az alpesi
tömegmozgás, melynek hegységképződés folyamán, talapzatát a környező hegységekben is fellelhető
során a kőzetek a kristályos kőzetek alkotják.
mélyben elázott
F
elépítő kőzetei az agyag, homokkő, márga, homok, kavics, valamint a kősó.
agyagrétegen lecsúsznak.
A jelenséget elősegíti K
özponti részén a tengerszint feletti magasság 300-600 m, keleten eléri az 1000
a bőséges csapadék és métert (Bekecs-tető, 1080 m), míg nyugati részén, a Maros és Szamos völgye
a fás növényzet hiánya mentén 300 m alá süllyed.
(erdőirtás). A csuszamlás medence peremvidékén a kősót rejtő diapír redők, míg központi részén a metánt
A
fő elemei a szakadásfal, tartalmazó gázdómok jelennek meg. Az agyagos lejtőkön földcsuszamlások
valamint a csuszamlás
alakultak ki. További szerkezeti elemek az asszimetrikus dombokként megjelenő
nyelve.
réteglépcsők, melyek a dőlt kőzetrétegek mentén figyelhetők meg.
A
felszín sajátosságai alapján a medencét két nagy részre osztjuk:
● Az Erdélyi-medence peremvidéke hegylábi domb- és medencevidék.
Keleti részén (Erdélyi-Előkárpátok) dombok és medencék, délen medencék
(Fogarasi- és Szebeni-medence), nyugaton medencékké szélesedő
völgyfolyosók (Erdélyi-hegyalja) és dombságok (Feleki-dombság), míg
északi részén tagolt felszínű dombok és medencék (Ilosvai-hegység, Láposi-
medence) találhatóak.
● Az Erdélyi-fennsík három részre oszlik: Szamos-hátság, Erdélyi-Mezőség és
Csuszamlásos halmok Küküllők menti dombvidék.
TÖBBET SZERETNÉK
TUDNI!
Az Erdélyi-
medencére szeletes
földcsuszamlások
jellemzőek. A nemzetközi
Szeletes földcsuszamlás a Küküllők menti dombvidéken
szakirodalomban
meghonosodott glimee
kifejezést Tiberiu Morariu
román geográfus
javaslatára (1967)
vezették be a jelenség
megnevezésére. A formák
lépcsőzetesek, és vastag
kőzetrétegek elmozdulása
nyomán keletkeznek.
Egyes csuszamlások ma is
aktívak. Az Ilosvai-hegység északi oldala
Alkalmazd!
Erdélyi-medence
k
K
e É
é l
id
v e
b
m
o
- d
ti
t
a
u
g 5
i
y
N
A
-
1
K
2
á
B
r
Er
p
dé
á
E
ly
3
i-
t
sz
H A Tordai sóbánya
ig
o
et
C
he
k
TUDTAD?
gy
sé
A Tordai sóbánya Kolozs

g
G D megye műemlékei között

szerepel. A bányát 2008-
Jelmagyarázat
4 ban felújították, és 2010-
ben újra megnyitották
Magasság (m) F a látogatók előtt. A
300 alatt legrégebbi fejtések a
300 - 500 XI-XIII. századra tehetők,
D é l i - K á r p á t o k
500 - 700 erre utal egy 1271.
Folyó
700 - 900 A tájegység határa május 1-i keltezésű
900 - 1080 0 5 10 20 30 40
A nagytáj határa Km dokumentum. Bár
egyes feltételezések
I. A fenti térkép alapján nevezd meg: szerint a só bányászata
a. az A-tól H-ig betűkkel jelölt tájegységeket, illetve kistájakat; itt már a római időben
b. az 1-től 5-ig számozott folyókat. elkezdődött, erre nincsen
II. Másold le és egészítsd ki a mondatokat! egyértelmű bizonyíték.
a. Az Erdélyi-fennsík Marostól északra és délre elhelyezkedő területein felbukkanó,

metánt tartalmazó rétegboltozódásokat nevezzük.
b. Az Erdélyi-medencétől délre elterülő nagytáj neve .
c. A
Fogarasi-medencét átszeli a(z) folyó.
d. A dőlt rétegeken megjelenő, asszimetrikus dombokat nevezzük.

III. Foglald össze az Erdélyi-medence felszíni sajátosságait fél oldalas szövegben.
Használd a következő kifejezéseket: földcsuszamlások, diapír redők, Erdélyi-hegyalja,
hegylábi dombok és medencék, Szebeni-medence, kelet, Olt, Maros, 1080 m. Réteglépcső a Szamos-hátságon
Előkárpátok
M
Előkárpátok
É Pleșu-tető M o
k
911 m ol
dv d
a
MO
o
Krak
v
kó
LD
a
VA
t
szterce
i
Be
I - E Tázló
á
-
Szer
p
LŐ
h á
et
r
K
ÁR
á
Jelmagyarázat
t
PÁ
Magasság (m)
s
Csúcs 200 alatt Tatros
TO
á
200 - 400
-
Folyó
K
400 - 600
g
Ő KÁ RPÁTOK
Tájegység határa
i
600 - 800
t
Országhatár 800 - 1.218 Odobesti-Magura
996 m
e
00 15 30
30 60
60 90 120
120
Km
l
Km
d
e
K
l
Bo
EL
D l K á r p á t o k
dz
é i -
ö
-
a
Chiciora-t. 1218 m I
R
Y A
f
T O K A N
P Á T K
l
R
- E L Ő K
Á K Á R P Á
Dâm
G É T A
a
Mo
Pra
il
bov
t
Zs Bran-d. -
Ol
Ja
sí ai-
tru
hov
333 m lo
Ar
ița
n
nn di
m
k
ic
a
fe ehá
ya
a á
s
R o m
M
G é t a - h á t s á g
Duna
Nevezd meg! Jegyezd meg!

A
z Előkárpátok (a román szakirodalomban Szubkárpátok)
a
z Előkárpátokat északon
dombvidéke a Keleti- és Déli-Kárpátok külső peremén helyezkedik
és nyugaton határoló
el, a Moldva (északon) és a Motru (nyugaton) folyók között.
folyókat;
A
terület gyűrődés által keletkezett az alpesi hegységképződés
a
szomszédos nagytájakat; utolsó szakaszában.
A
dombvidék üledékes kőzetekből (agyagból, márgából, kavicsból,
a
z Előkárpátok három
homokból, homokkőből és kősóból) épül fel.
tájegységét;
M
edencéi a hegyek lábánál és a dombsorok között húzódnak; a
a
legmagasabb csúcsot és dombok magassága 333 m és 1218 m között van.
annak magasságát. z altalajban lévő agyagréteg gyakran okoz földcsuszamlásokat.
A
z Előkárpátokat három részre osztjuk: Moldvai-Előkárpátok,
A
Kárpátkanyari-Előkárpátok és Géta-Előkárpátok.
A Pleșu-tető a Németvásári-medence felől

Alkalmazd! TUDTAD?
I. Tanulmányozd a Moldvai-Előkárpátok térképét, majd írásban oldd meg a l Bodzai-Előkárpátok
A
feladatokat! (Policiori-medence)
területén, Berca és
Moldvai-Előkárpátok Arbănași települések
Mo M
ldva között iszapvulkánok
M
É
K
o bukkannak fel.
o
l
e
d l
l
Pleșu-tető
v
e
Sz
911 m a
ere
d
t
t
Oz –
ána
Németvásári- v
i
medence
S
-
z Iszapvulkánok
a
K
Vráncsa megyei
A
á r
l
Kr
i
ol
ak 592 m
dv
kó Andreiașu de
a
p á
- Jos környékén
Co
az Élő tűz néven

t
rni
t
–R
Beszterce h ismert jelenséggel

un
o
találkozhatunk, melyet
cu
a kőzetekből kiáramló
k
-do
Kr
V
ak
mb
gáz öngyulladása
á
kó
–B
k ö
sá
eredményez.
ö
es
te
g
r 507 m
z
ce
-m
Szeret
l
z é
ed
en
ce
g
p s
Tá
Bă
y
zló
rbo
s
iu-
tet
ő
ő
B
Jelmagyarázat
eszt
o
h e
Csúcs
á
erce
l
Sóbánya
gy
Tá z
Földcsuszamlás Élő tűz

ló–K
c s
Folyó Ta
g
Ka
tro
ászo
s
A tájegység határa
TÖBBET SZERETNÉK
vi
o p
s
n-mede
cs
Magasság (m)
TUDNI!
ó
os
o r
200 alatt Aknavásár

740 m
nce
Sz
-h
200 - 400 Az előkárpáti dombvidék

er
t j a
Ká
e
át
rpá legösszetettebb szakasza

t
400 - 600 tka

z ny a Kárpátkanyari-
600 - 800
Oj
to ari
-El
800 - 911 ők
árp
Ta
tro Előkárpátok. A Tatros és
on áto s
Teleajen folyók között két
Km sz k
Ká
0 5 10 20 30 40 (hegylábi és dombközi)
medencesor és két
1. N evezd meg a Moldvai- dombsor váltja egymást,
Előkárpátokat északról és míg attól nyugatra a
délről határoló folyókat! transzverzális völgyek
2. Írd ki a három medence nevét, mentén kiszélesedő,
valamint a folyókat, melyek dombközi medencék
azokat átszelik! vannak jelen. A felszín
átlagmagassága itt a
3. Nevezd meg a legmagasabb legnagyobb, ehhez a
dombot, és írd mellé annak Kárpátok felől behatoló
magasságát! hegyhátak (például
4. Nevezd meg a várost, melyben A Tázló–Kászon-medence nyugati része az Ivăneț-hegyhát) is
sóbánya működik! (háttérben a Gosmán-hegység) hozzájárulnak.
II. Tanulmányozd a térképet, majd írásban oldd meg a feladatokat!

TUDTAD? Moldvai-El
ic ők
Kárpátkanyari-Előkárpátok Slăn
Sz
ár
o z pá
er
l A Melediki sókarszt jt Ta to
et
O tro k
s
egy országos on Oușoru-d.
jelentőségű Kász É
Jelmagyarázat
természetvédelmi Sóbánya/sókarszt
Răchitaș-d.
Șu
1. Vidra-medence a șiț
terület a Bodza megyei Csúcs Putn a
r
2. Neculele-medence
d.
1 Odobesti-Magura
Lopătari és Mânzălești Földcsuszamlás
V r á n c s a i- m e
3. Policiori-medence
a
4. Nișcovi-medence 996 m
települések határában. Folyó uja
Nă r Pu tn
y
5. Podeni-medence
d
Település 6 Mérai- M a
A diapír redők mentén 6. Andreiașu de Jos
med.
i lc
ov
Sz
n
A tájegység határa település la
kialakuló sóhegyeken
er
bo
Ki
et
Za
s-
Magasság (m)
Bá
N
figyelemre méltó ag
sz
200 alatt y- Dumitrești-
na
l
ka
Bá
oldódási formák 200 - 400 2
m
sz med.
Râ
t
ka
(karrok, dolinák és 400 - 600
Meledic
Bo
á
600 - 800
d
barlangok) keletkeztek. Lopătari-
ö
za
p át t
Câl
800 - 996 y h med. ăra
r -
eț heg uS
nic
nău
ăn
Slănic
Bâ
Bucsecs-hegycsoport á m
Iv Râ
A melediki S6
sc
K
Te
l
a
Ch
lea
Jalomica
f
Berca
barlang a világ
Pr
ioș
jen
3
ah
du
Doftána
Pătârlage-
ov
lui
egyik leghosszabb Slănic med. n u - d
l
a
.
la 4
sóbarlangja. Telega i o co v a
Niș za
Gét
Bod
C
Vălenii de Muntei- -d.
Câmpinai-Te g med. Istrița
a-E
Cricovu l Să r
le a 5
Dâ rpátok
Pucioasa- med.
lőká
-
mb
med.
oviț
n
0 5 10 20 30 40
a
m at á Km
R o
1. N
evezd meg a Kárpátkanyari-Előkárpátokat határoló folyókat!
2. Írj a Tatros és Teleajen folyók közötti medencék és dombok elhelyezkedéséről!
3. Nevezz meg három hegylábi és három dombközi medencét!
4. Jelöld meg a tájegység legmagasabb dombját és annak magasságát!
5. Írd ki a településeket, ahol sóbánya vagy sókarszt található.
Karrmező a mânzălești
sóhegyen
FOGALOMTÁR
A karrok a mészkő- és
sófelszín repedései
mentén, oldódás által
kialakuló, barázdaszerű
karsztformák.
A Vălenii de Munte-medence, Földcsuszamlás a Mérai-medencében

háttérben a Szilon-havassal
Az Istrița-dombság déli oldala

III. Tanulmányozd a Géta-Előkárpátok térképét, majd írd le és egészítsd ki az alábbi

szöveget! TÖBBET SZERETNÉK
Géta-Előkárpátok É TUDNI!
p á t o k
- K á r A Vâlcea megyei Costești
i
D
é l Latorca Lotru
Chiciora-tető
községben található a
1218 m Konkréciók Múzeuma
Olt
2 1 Természetvédelmi
Dâmb
Zsil
Kárpá
rpátok1018
Argyasi-Előká m
Előká
3
Terület.
Râ
Mățău-tető
tkanya
ovița
Argeș (Arg
ul Doam nei
rpáto
Topolog
Vâlsan
Horezu-med.
â rgului
Gilo
kárpátok 767 m Ocnele Mari A konkréciók (trovanți)
ri-
k
iai-Elő
(Kis eș e
l
)
rt
Oltén Slătioara-tető
yas
Olteț (Kis
581 m . laza üledékek helyileg
-Arg
d
Mehá sík
lT
u-
Arg
ya
ed. gr
fenn
t
rhelyi-m
Râ u
Mo
összecementeződött
Ol
s)
Zsilvásá 333 m Ne
tru
-Olt)
diai-
Zs
Bran-d.
g
alakzatai. A román
il á
G - h á t s kifejezés megalkotója
é t a
Jelmagyarázat Gh. Munteanu Murgoci
Magasság (m)
1. Câmpulungi-medence
Csúcs
200 alatt
geológus (1907).
2. Arefu-medence Sóbánya 200 - 400
3. Jiblea-medence Földcsuszamlás 400 - 600
Folyó 600 - 800
0 5 10 20 30 40
Km A tájegység határa
800 - 1.218
A Géta-Előkárpátok kelet-nyugat irányban terjednek a(z) folyótól

a(z) folyóig. Az agyagos altalaj miatt gyakoriak a .A
sóbányák egyike városában található. A felszín legmagasabb pontja
a(z) , a legalacsonyabb pedig a(z) -medecétől délre
fekvő -dombság. A Topolog folyótól keletre található dombvidék neve
Konkréciók Múzeuma
. A(z) -tető a Horezu-medencétől délre helyezkedik
el, magassága m. TUDTAD?
l O
cnele Mari ősrégi
sóbányájában
neolitikumból
származó eszközöket
fedeztek fel.
l só fejtése mellett
A
a bányát turisztikai
céllal is működtetik. A
közelmúltban különféle
szolgáltatásokat, így
múzeumot és kápolnát
is létesítettek a
Ocnele Mari: sóbánya Konkréció – részlet
látogatók számára.
Földcsuszamlás az Argyasi-Előkárpátokban A Runcu-medence északról Mățău-tető (1018 m)

Géta-hátság
Kis-Argyas
Géta-hátság
É
R.Doa m n e
lu i
gu
o
Vâlsan
k
R.Târ
t
Ol
á
Ká kárp
i
Perilor-t.
Elő Dâmb
p
rp
il
na
r 771 m 745 m
Zs
á
átk átok
er
- E l ő k
Cs
é t a
an
G Közép-argyasi-
ya
g dombság
o lo
ri-
ov i
To p Cândești-
s ík
ța
dombság
nn
Kis-Olt
Olt
-fe
ia
Olt-völ
Co
ai
d
ara
tm
di
Gilort
C Zsilmelléki-
há
ea
Arg
Am
oș Kis-Olt menti C o t m e a n a- yas
uș tea d o m b s á g
na
Me
dombság
Tel
Zs
1 dombság
gyfolyo
eor
Mo
tr u
il
Ve
S Z
Hușnița d
ma
de
Z
n
s
a
o
il
tr l
-v
u
ö
-d
só
lg
o ö
E
ea m
c
y
Du
rin b
fo
D sá
na
f
R
R
ly
g
o
s
l
ó
Des
B
năț a
o ui
Jelmagyarázat
- Magasság (m)
BU
Földcsuszamlás
I
m
200 alatt Tszfm.
n
A
á
LGÁ
1. Szörényvári- 200 - 300 Folyó

medence 300 - 500 Országhatár
A nagytáj határa
RIA
500 - 600
0 5 10 20 30 40
600 - 745 Km
Nevezd meg!
 a Géta-hátsággal szomszédos nagytájakat;
 a hat tájegységet;
 a hátság legmagasabb pontját;
 a folyók folyási irányát;
 az itt fellelhető domborzattípust.
Jegyezd meg!
A
z Előkárpátok és a Román-alföld között átmenetet képező Géta-hátság az ország déli részén, a
Dâmbovița (keleten) és a Duna (nyugaton) völgye között terül el.
A
terület hegylábi üledékfelhalmozódással keletkezett
(piemont), rétegei észak-déli irányba dőlnek.
Ü
ledékes kőzetekből (agyagból, márgából, kavicsból,
homokból) épül fel.
völgyközi felszínek itt széles dombhátakként
A
mutatkoznak. Az agyagos altalajon gyakoriak a
földcsuszamlások.
A
magasság északról (600-771 m) déli irányba
(200 m alá) csökken.
at tájegysége: Motru-dombság, Zsilmelléki-
H
dombság, Kis-Olt menti dombság, Cotmeana-
dombság, Közép-argyasi-dombság és Cândești-
dombság. A cândești kavics a Géta-hátság jellegzetes kőzete
Mehádiai-fennsík
Mehádiai-fennsík É
Gé
ta
-El
ők
Brebina
Paharnicul
Nevezd meg!
árp
ka
887 m
are
áto
k
Bel
Isten hídja
Ω a
nagytájat
na
Izverna-barlang Ω
Mo
északkeleten és
er
Ponoare-barlang
Cs
tru
Cornetul Cerboanii 800 m délnyugaton határoló
folyókat;
Cornetul Babelor 779 m
 a
szomszédos
nagytájakat;
Jelmagyarázat
Természetes sziklahíd a
leginkább elterjedt
Co
șu
Epuran-barlang Ω Barlang domborzattípust;

Ω
ște
Topolnica-barlang Csúcs
a
Ω
Szurdok-
Folyó
völgy
a
fennsík legmagasabb
Országhatár pontját és a magasság
A nagytáj határa értékét.
na
h
Magasság (m)
Ba
To
200 alatt
po
ln i
200 - 400
ca
400 - 600
600 - 887
D
un
a
S Z E R B I A 0 2.75 5.5 11 16.5 22

Km
Jegyezd meg!
R
ománia legkisebb kiterjedésű nagytája, a Mehádiai-fennsík az ország
Cornetul Cerboanii és
délnyugati részén helyezkedik el. Északkeleten a Motru, míg délnyugaton
Cornetul Babelor tanúhegyek
a Duna völgye határolja. Északnyugati szomszédja a Retyezát-Godján-
hegycsoporthoz tartozó Mehádiai-hegység, délkeleten pedig a Géta-
hátsággal határos. TÖBBET SZERETNÉK
A
Kárpátokhoz hasonlóan a földkéreg gyűrődése által keletkezett az alpesi TUDNI!
hegyképződés során.
K
ristályos palákból és mészkőből épül fel. Igen elterjedt a mészkőre jellemző
A mészkőfennsík
karsztfelszín. Ide tartozik a ponoarei karrmező, valamint a Topolnica-szurdok elszigetelt,
csűrtetőkre
és Topolnica-barlang is.
emlékeztető
A
felszín átlagmagassága 400-600 m. A 800 m körüli kiemelkedések
magaslatai erózió
voltaképpen tanúhegyek (románul: cornete). A fennsík legmagasabb pontja által kialakított
a Paharnicul (887 m). tanúhegyek. Román
nevüket (cornete)
a környéken igen
elterjedt somfákról
kapták. A formák
első tudományos
leírása Emm. de
Martonne francia
geográfus nevéhez
fűződik (1907).
Mehádiai-fennsík – karrmező A ponoarei Isten hídja

Alkalmazd!
I. Az alábbi térkép alapján nevezd meg:
1. az A betűvel jelölt nagytájat;
2. a B, C, D, E, F, G betűkkel jelölt tájegységeket;
3. az 1-től 4-ig számozott folyókat.
Géta-hátság és Mehádiai-fennsík É
E
F
A 3
>
D
G C
4
S
2
Z
E
B
R
1
B
Jelmagyarázat
I
Magasság (m)
BU
A
200 alatt Földcsuszamlás

LGÁ
200 - 300 Folyó

300 - 500 Országhatár
A nagytáj határa
RIA
500 - 600
0 5 10 20 30 40
600 - 887 Km
II. Másold le a füzetedbe, majd egészítsd ki a mondatokat!

1. A Géta-Előkárpátok és a Román-alföld között elhelyezkedő nagytáj neve .
2. A Géta-hátságot kőzetek építik fel.
3. A Mehádiai-fennsík északkeleten a(z) folyóig terjed.
4. A Topolnica-barlang és Topolnica-szurdok a(z) nagytáj területén található.
III. Hasonlítsd össze a Géta-Előkárpátok és a Géta-hátság domborzatát (keletkezés, kőzettani felépítés,
magasság, domborzattípusok stb. szerint), kiemelve két hasonlóságot és két különbséget!
IV. Állapítsd meg, igaz vagy hamis az alábbi kijelentés! Indokold válaszodat!
Bár a Kárpátokkal azonos módon keletkezett, és kemény kőzetekből épül fel, a Mehádiai-fennsík nem
tartozik a hegyvidéki nagytájak közé.
V. Az alábbi képek a Géta-hátságra és a Mehádiai-fennsíkra jellemző tájakat ábrázolnak.
1. Társítsd a képeket a nekik megfelelő nagytájjal!
2. Ismerd fel a képeken megjelenő domborzattípusokat!
3. Nevezd meg a B fényképen látható felszínforma keletkezésének egy okát!
A B
Moldvai-hátság
Nevezd meg!
 a
Moldvai-
hátság határait
és a szomszédos
nagytájakat;
a
három tájegységet,
megjelölve a
legmagasabbat;
a
hátságot átszelő
folyókat és azok folyási
irányát;
a
fontosabb
domborzattípusokat.
A Doroșan-tető (561 m)
északi oldala
Jegyezd meg!
A
Moldvai-hátság az ország északkeleti részén helyezkedik el. Románia legnagyobb kiterjedésű fennsíkját
a Moldva–Szeret-völgyfolyosó, valamint a Prut völgye zárja közre.
A
z üledékfelhalmozódás által keletkezett felszín a fennsík északi részén a Kelet-európai-tábla ősi kőzetein,
míg déli részén egy hercíniai talapzaton nyugszik.
Ü
ledékes kőzetrétegei (homokkő, márga, agyag, homok, kavics) északnyugat-délkelet irányba dőlnek.
A
Szucsávai-dombvidék és Moldvai-Mezőség domborzatát völgyek által elválasztott, széles dombhátak
alkotják, míg a Barládi-dombvidékre az asszimetrikus dombok (réteglépcsők) jellemzőek, ilyen a Jászvásári-
oldal is.
z agyagon gyakoriak a földcsuszamlások.
A
A
felszín magassága 200-600 m. Legmagasabb pontja a Ciungi-tető (688 m).
Moldvai-hátság három tájegysége: Szucsávai-dombvidék (északnyugaton), Moldvai-Mezőség
A
(északkeleten; magassága csupán 265 m) és Barládi-dombvidék (a fennsík központi és déli részén;
legmagasabb pontja a Dorosán-tető, 561 m).
TÖBBET SZERETNÉK
TUDNI!
A réteglépcsők
(kueszták) főként a
Barládi-dombvidék
területén fordulnak
elő. Kiterjedésük
néhány kilométertől
100 kilométerig terjed.
A Moldvai-Mezőség (Zsizsia-alföld)
Asszimetrikus formájukat
a dőlt kőzetrétegek
határozzák meg. Kitűnő
példa a mintegy 100 km
hosszú Jászvásári-oldal,
mely észak felé meredek,
200 m magas, kelet-
nyugat irányú lejtőben
végződik.
Egy réteglépcső lejtőjén kialakult földcsuszamlás (Barládi-dombvidék)
Alkalmazd!
I. A mellékelt térkép alapján nevezd meg:
1. az A, B és C betűkkel jelölt tájegységeket;
2. az 1-től 5-ig számozott folyókat.
II. Í rd le füzetedbe, majd egészítsd ki a mondatokat!

1. A Moldvai-hátság legmagasabb tájegysége a(z)
.
2. A Barládi-dombvidék gyakori földcsuszamlásait
előidéző kőzet a(z) .
3. A
Moldvai-hátsággal délen szomszédos nagytáj
neve .
4. A Kozáncsa-tető a(z) tájegység
legmagasabb pontja.
III.
A felsorolt dombságok és medencék közül
válaszd ki az alábbi nagytájakhoz tartozókat:
1. Erdélyi-medence;
2. Előkárpátok;
3. Moldvai-hátság.
Almás–Egregy-medence, Covurlui-halomvidék
Csíki-medence, Erdélyi-hegyalja, Falcsui-dombság,
Falticséni-medence, Feleki-dombság,
Fogarasi-medence, Istrița-dombság,
Krakkó–Beszterce-medence, Németvásári-medence, Petrozsényi-medence, Pucioasa-medence,
Radóci-medence, Szebeni-medence, Tázló–Kászon-medence, Tutovai-dombság.
Dobrudzsai-hátság
Elevenítsd fel!
 a
Măcin-hegység
és Casimcea-hátság
kialakulásának
módját.
Nevezd meg!
 a
Dobrudzsai-
hátság határait
és a szomszédos
nagytájakat;
 a három tájegységet;
 a
hátság legmagasabb

pontját;
 a folyók folyási irányát.
FOGALOMTÁR:
Lösz:
porból lerakódott,
sárgás színű, likacsos
üledékes kőzet.
Jegyezd meg!
A
Dobrudzsai-hátság az ország délkeleti részén, a Duna és a Fekete-tenger
között fekszik.
 I tt
található Románia két legrégebbi felszíne, a kaledóniai hegyképződés
során kiemelkedett Közép-dobrudzsai-hátság (Casimcea-hátság), valamint
a hercíniai (variszkuszi) hegyképződéssel létrejött Măcin-hegység. A Dél-
dobrudzsai-hátság üledékfelhalmozódással keletkezett.
A
kőzettani felépítés igen változatos. Míg a Casimcea-hátság zöld palákból,
a Măcin-hegység pedig gránitból épül fel, a hátság déli részén jellemző a
lösztakaróval fedett mészkő és homokkő.
A
Dobrudzsai-hátság magassága északon 200-400 m, délen 200 m alatt van. Löszfal a Dél-
Legmagasabb pontja a Măcin-hegységben található Greci, 467 m. dobrudzsai-hátságon
J
ellemző a karsztfelszín, valamint a tengerparti domborzat. A Midia-foktól északra alacsony homokpart,
míg attól délre magasabb partfal fordul elő.
ájegységei: az Észak-dobrudzsai-hátság, a Közép-dobrudzsai-hátság, valamint a Dél-dobrudzsai-
T
hátság.
A Casimcea-hátságot felépítő zöld palák Löszfelszínt tagoló keskeny völgy
Măcin-hegység Babadagi-hátság
Alkalmazd!
I. Másold le és egészítsd ki a mondatokat!
1. Románia legrégebbi felszínét a(z) -hátság területén találjuk.
2. A Dobrudzsai-hátságot keleten a(z) határolja.
3. A hátság legmagasabb pontja a(z) -hegységben található.
4. A Dél-dobrudzsai-hátságot borító, sárgás, porlékony kőzet neve .
5. A Măcin-hegység a(z) hegyképződés folyamán keletkezett.
II. Hasonlítsd össze az Észak-dobrudzsai-hátság és Dél-dobrudzsai-hátság domborzatát keletkezés, kőzetek,

magasság, valamint domborzattípusok szerint, kiemelve három különbséget!
III. Magyarázd, és érvekkel támaszd alá a kijelentést: Alacsony felszíne ellenére a Dobdrudzsai-hátság nem
síkvidék.
Tengerparti domborzat (partfal és homokpart Tuzlánál)

A Nyugati-alföld és a Nyugati-dombvidék
Tanulmányozd
a térképet!
Nevezd meg!
Nyugati-alföld:
a nagytájakat,
melyekkel keleten
szomszédos;
 k
ét magas (100
m fölött) és két
alacsony (100 m
alatt) síkságát;
 a
folyók folyási
irányát;
 a
legmagasabb
síkságot.
A Szilágysági-dombvidék
Jegyezd meg! Nyugati-dombvidék:

 a
három tájegységet;
Nyugati-alföld
 a
nagytájat északon
A
z ország nyugati részén, a Keleti-Kárpátok északi hegycsoportja (Avas- és délen határoló
hegység), a Nyugati-Kárpátok (Zarándi-hegység), valamint a Nyugati- folyókat;
dombvidék szomszédságában fekszik.
 a
hegységet,
A
z egykori Pannon-tenger feltöltődésével keletkezett.
melynek
Ü
ledékes kőzetekből (homokból, kavicsból, agyagból és löszből) épül fel. A szomszédságában a
felszín egyes részeit homok borítja (Nagykárolyi-homokhátság). dombvidék hiányzik;
M
agasság szerint elkülönítjük a magas alföldeket (Vingai-magassík,  a
legmagasabb
Nagykárolyi-homokhátság, Aradi-sík), valamint az alacsony alföldeket tájegységet.
(Temes-alföld, Körösök alföldje, Szamos-alföld).
A
felszín keletről nyugatra enyhén lejt. Az alacsony fekvésű területek folyói régen
TÖBBET SZERETNÉK gyakran kiléptek medrükből, pusztító árvizeket okozva és a környező területet
TUDNI! elmocsarasítva. Ezt gát- és csatornaépítéssel akadályozták meg.
A
z alföld átlagos magassága 100 m, legmagasabb pontja 190 m (Vingai-magassík),
l A Nyugati-alföld
talapzatát kelet- míg legalacsonyabb része 75 m (Temes-alföld).
nyugat, illetve észak-
dél irányú (kárpáti,
illetve pannon)
törésvonalak tagolják
rögökre. Egyes
aktív törésvonalak
mentén ma is a
kéreg süllyedése
tapasztalható. E feltétel
kedvezett a víz nagy
mélységekre történő
beszivárgásának és A Nyugati-alföld északi része (háttérben az Avas-hegység)
felmelegedésének.
l A nyugati-alföldi
Jegyezd meg!
termálvizek
megjelenéséhez a Nyugati-dombvidék
mélyben előforduló, Á
tmenetet képez a Nyugati-Kárpátok és a Nyugati-alföld között. Déli határa a Néra
magas hőmérsékletű völgye, északon a Szamos völgyéig terjed.
magma is hozzájárult, A
dombvidék nem folytonos, hiányzik a Zarándi-hegységgel szomszédos területen,
különösen a térség míg a medencék (öblözetek) mentén mélyen behatol az Erdélyi-szigethegységbe.
keleti részén. A
A
Nyugati-Kárpátok peremén alakult ki hegylábi üledékfelhalmozódás által,
törésvonalak mentén,
akárcsak a Géta-hátság.
nagy mélységben
kialakuló forró Ü
ledékes kőzetekből (agyagból, márgából, homokkőből, kavicsból, homokból)
vizeket Nagyváradon, épül fel. Egyes részein kristályos rögök is megjelennek.

Félixfürdőn és A
felszín keletről nyugatra enyhén lejt.
Püspökfürdőn M
agassága általában 200-400 m, legmagasabb pontja a Szilágysági-dombvidékhez
lakások, üvegházak tartozó Kővár-hegy, 810 m.
fűtésére, valamint árom tájegységre osztjuk: Bánsági-dombvidék, melyhez a Lippai-dombság is
H
gyógykezelésre hozzátartozik, Körösvidéki-dombság és Szilágysági-dombvidék.
használják.
Alkalmazd!
I. Másold le és egészítsd ki a mondatokat!
1. A
Bánsági-dombvidék legnagyobb kiterjedésű dombsága a(z) .
3. A dombvidékkel nyugaton szomszédos nagytáj neve .
4. A
Nyugati-alföld legmagasabb síksága a(z) .
5. A(z) felszínét homok borítja.
II. Hasonlítsd össze a Nyugati-dombvidék és az Előkárpátok domborzatát keletkezés,
kőzetek, magasság, valamint domborzattípusok tekintetében, kiemelve két
hasonlóságot és két különbséget!
Kővár-hegy (810 m)
Román-alföld
Nevezd meg!
 a
Román-alfölddel északon és keleten határos nagytájakat;
 az alföldet nyugaton, délen és keleten határoló folyóvizet;
 a legmagasabb, illetve legalacsonyabb tájegységet (síkságot);
 az alföld azon részeit, ahol homokfelszínek (homokhátságok) fordulnak elő;
 a domborzattípust, mely a Román-alföld keleti részére jellemző;
 a folyók irányát az alföld nyugati, középső és keleti részén.
Jegyezd meg!
A
Román-alföld az ország déli részén, a Duna, a Géta-hátság, a Kárpátkanyari-Előkárpátok, valamint a
Moldvai- és a Dobrudzsai-hátság között helyezkedik el.
A
térséget egykor borító Szarmata-tenger feltöltődésével keletkezett. A víz nyugat-kelet irányú
visszahúzódását követően egy homokból, kavicsból és agyagból felépülő szárazföld született. Ennek
egyes részeit lösztakaró fedte be, mely az Olttól nyugatra 6-10 m, míg attól keletre (például a Bărăgan
területén) 40 m vastag.
lösz felszínét kerekded mélyedések, löszdolinák tagolják.
A
A
homokhátságok az Olténiai-síkságon és a Bărăgan területén, különösen a Jalomica, Bodza és Călmățui
folyók mentén fordulnak elő.
A
z alföld felszíne több irányba, így északról délre, nyugatról keletre és északkeletre lejt.
A
legmagasabb pont 321 m, amelyet a Pitești-magassíkon mérték. Az alföld legalacsonyabb része (6 m)
az Alsó-Szeret-síkság területén található.
 A Román-alföldet három tájegységre osztjuk: Olténiai-síkság (nyugati rész), Nyugat-Munténiai-síkság

(az Olt és az Argyas között) és Kelet-Munténiai-síkság (az Argyastól keletre).
Bărăgani látkép
Homokdűnék az Olténiai-síkság déli részén A Bărăgan lösztakarója
A Burnaz-síkság
Alkalmazd!
I.Társítsd az A oszlopban szereplő földrajzi neveket a B oszlopnál felsorolt sajátosságokkal! Minta: 1 c:
A B
1. Bărăgan a. a Román-alföld legmagasabb része
2. Olténiai-síkság b. a Román-alföld legalacsonyabb része
3. Pitești-magassík c. a lösztakaró itt a legvastagabb
4. Alsó-Szeret-síkság d. a Dâmbovița mentén fekszik
5. Vlăsia-síkság e. az Olt folyótól nyugatra terül el
II. Hasonlítsd össze a Román-alföld és a Nyugati-alföld domborzatát keletkezés, kőzetek, magasság, valamint
domborzattípusok szerint, kiemelve három hasonlóságot és egy különbséget!
III. Vintilă Mihăilescu geográfus a következőket írta a Román-alföld egyik tájegységéről:
… a több tíz kilométer kiterjedésű, magas síkvidéket kis mélyedések tagolják – néme-
lyekben tavak alakultak ki – , akár a himlőfoltok az alföld arcán...
(Lecturi geografice, 1974)
Nevezd meg:
1. a leírt tájegységet;
2. az apró mélyedésként megjelölt kis felszínformát;
3. a kőzetet, amelyen az említett mélyedés kialakul.
IV. Két érvvel alátámasztva magyarázd meg a Román-alföld folyóinak irányát!
A Duna-delta és a Fekete-tenger kontinentális talapzata

Nevezd meg!
a
Duna három főágát;
a
települést, melynek
közelében a folyam
Kilia és Tulcea ága
kialakul;
a
Kilia- és Szulina-
ág között található
szigeteket/turzásokat;
a
Szulina- és Szent
György-ág között
található szigeteket/
turzásokat;
a
főágat, melynek
torkolatánál egy
mellékdelta alakult ki;
a
zegyik csatornát a
Szent György-ág és a
Razim-tó között.
TUDTAD?
A Duna-delta egy
karéjos (lebenyes)
delta, mely a nagy
hordalékmennyiségnek
köszönhetően gyorsan
terjed a tenger irányába.
Jegyezd meg!
A
Duna-delta az ország keleti részén, a Duna fekete-tengeri torkolatánál fekszik.
A kialakulóban lévő síkság Románia legalacsonyabb fekvésű és legfiatalabb
nagytája.
A
delta Pătlăgeanca településnél kezd épülni, ahol a Duna két ágra szakad: az
északkelet felé tartó Kilia-ágra, valamint a délkelet irányú Tulcea-ágra. Utóbbi
Tulcea kikötőváros alatt kettéválik, így alakul ki a Szulina- és a Szent György-ág.
A
folyami és tengeri hordalékokból épülő szárazföld egy hajdani tengeröböl he-
lyét foglalta el. Kialakulását számos tényező határozta meg: a folyam által szállí-
tott nagy hordalékmennyiség, a csekély árapály, a partmenti áramlás, valamint
az enyhe lejtésű kontinentális talapzat jelenléte.
Duna-delta szárazulatait nagyobb szigetek és kisebb turzások alkotják.
A
Kialakulásuk szerint léteznek:
● delta előtti szárazföldek, ilyen a Kilia- és a Stipoc-sziget;
● vegyes (folyami és tengeri) turzások, melyek a főágakra merőleges, akár 20 km hosszú,

homokdűnékkel borított szigeteket képeznek: Letea, Caraorman, Ivancea és Sărăturile;
● folyami turzások, azaz a fő- és mellékágak mentén húzódó (hosszanti) homokpadok.
 A Duna-delta felszínének átlagos magassága 0,5 m, legmagasabb pontja 12,4 m (Letea-sziget).

 A negatív (bemélyedő) felszínformák voltaképpen vízzel borított területek. Ide tartoznak a Duna fő- és
mellékágai, a kisebb vízfolyások, mocsarak, ártéri tavak, deltai tavak (Fortuna, Matița, Isac, Puiu, Roșu),
valamint a csatornák. A Duna három főága a Kilia- (leghosszabb és a legtöbb vizet szállítja), a Szulina-
(legrövidebb és így a legjelentősebb hajózási útvonal) és a Szent György-ág.
 A Duna-delta egy bioszféra-rezervátum.
Kontinentális talapzat
A Szent György-ág A Fekete-tenger partja
A Fekete-tenger kontinentális talapzata

A
tengervízzel elöntött, enyhe lejtésű felszín kapcsolatot teremt a szárazföld és a Fekete-tenger
kontinentális lejtője között. Az egykori síkság a pleisztocén (a negyedidőszak egyik periódusa) végén
került víz alá.
 A 180-200 m mélységig terjedő talapzat felszínét folyami és tengeri üledékek borítják.
 A kis felszínformákat a víz hullámzása és az áramlások alakítják.
 Altalaja szénhidrogénekben gazdag.
Alkalmazd!
I. Egészítsd ki a mondatokat!
1. A Duna leghosszabb és legnagyobb vízhozamú deltai ága a(z) .
2. A Duna-delta legmagasabb pontját a(z) -szigeten mérték.
3. Kialakulásuk szerint a Kilia és Stipoc szigetek .
4. A Duna legrövidebb főága a(z) .
5. A Caraorman-sziget a Szulina- és a(z) -ág között terül el.
II. Az alábbi képek felhasználásával írj egy legalább 150 szavas fogalmazást a Duna-deltáról, és csatold a
portfóliódhoz! Kulcsszavak: tavirózsa, tavak, tölgyesek, nád, pelikán, turizmus, halak, bioszféra-rezervátum.
III. Olvasd el a szöveget: „A szulinai világítótorony 1802-ben épült a torkolat pontján. Hullámok zúzta alapja
ma a parttól 2 kilométerre található. Histria falai, melyek egykor a tenger vizében tükröződtek, szintén
eltávolodtak a parttól.”
(Dumitru N., Curiozități geografice, 1970)
Magyarázd meg, miért távolodott el a világítótorony és Hisztria a tengerparttól!
Gyakorlati alkalmazás / Esettanulmányok 57
Szelvények értelmezése
A szelvény egy kétdimenziós ábrázoló eszköz. A függőleges tengely a magasságot (m), a vízszintes tengely a
szelvény két végpontja közötti távolságot (km) ábrázolja.
Az ábrázolt felszínformák csapásiránya szerint léteznek keresztszelvények vagy keresztmetszetek (a szelvény-
vonal az adott felszínforma csapásirányára merőleges) és hossz-szelvények (a szelvényvonal a csapásiránnyal pár-
huzamos).
A szelvényvonal elemei: cím, függőleges tengelyen jelölt szintek, csapásirány.
Alkalmazd!
A. F igyeld meg alaposan az alábbi szelvényt (melynek vonala a k. h. 24º35’ mentén húzódik), és oldd meg
a feladatokat!
Románia területét ábrázoló, É-D irányú szelvény

1. Azonosítsd az A, B, C, D, E, F betűkkel jelölt nagytájakat, valamint az a és b betűkkel jelölt folyókat!
2. Nevezd meg:
a. a legalacsonyabb fekvésű nagytájat;
b. a legmagasabb nagytájat;
c. a nagytájakat, melyeknek felszíne észak-dél irányba lejt;
d. a nagytájat, amelyre a glaciális domborzat jellemző.
B. F igyeld meg az alábbi földtani szelvényt, majd állapítsd meg hogy igazak (I) vagy hamisak (H) a kijelenté-
sek!
A Keleti-Kárpátok Ny-K irányú földtani szelvénye

1. A központi fekvésű hegységek metamorf kőzetekből épülnek fel. I/H
2. A Görgényi-havasokra a vulkanikus domborzat jellemző. I/H
3. A Gyergyói-medencét az Olt folyó szeli át. I/H
4. Az Esztena-hegységet teljes egészében flis alkotja. I/H
5. A Gyergyói-havasokban konglomerátum bukkan fel. I/H
58 2 FEJEZET | Románia felszíne
Romániai földrengések
Elevenítsd fel!
 ismereteidet a földrengésekről;
 a földrengések alkotóelemeit.
(Mândruț O., 2011, átdolgozva,

kiegészítve)
1. A fenti térkép alapján nevezd meg:

a. Románia kérgét alkotó lemezeket/mikrolemezeket;
b. a legfontosabb földrengészónát.
2. Magyarázd meg a Kárpátok ívszerű elhelyezkedését Románia területén!
Jegyezd meg!
R
ománia legaktívabb szeizmikus övezete Vráncsa vidéke. Az itt
keletkező erős földrengések az ország területének mintegy felén
érezhetőek.
A
kárpátkanyari mobilis zóna, melyben a vráncsai rengések
kipattannak, a kőzetlemezek mozgásának tulajdonítható. Az
itt találkozó kelet-európai, erdélyi, moesiai és fekete-tengeri
lemezekre a közeledő (konvergens) lemezszegélytípus jellemző.
A Kárpátkanyar térségében kialakuló földrengéseket az alábukó
Fekete-tengeri-lemez határa mentén felhalmozódó energia
felszabadulása okozza.
R
omániában léteznek más földrengészónák is, ilyenek a fogarasi,
bánsági, erdélyi, északnyugati és fekete-tengeri szeizmikus
övezetek.
A
jelenkor legsúlyosabb romániai földrengése 1977. március 4-én
Bukarest egyik temploma az 1977. pattant ki. A rengés az ország területének egyharmad részén,
március 4-i földrengés után különösen a Kárpátokon kívüli településeken pusztított.
Projektmunka
A
tömegtájékoztatás eszközeit felhasználva gyűjtsd össze a földrengések esetén követendő magatartási
szabályokat, majd mutasd be azt osztálytársaidnak!
ISMÉTLÉS 59
I. Az alábbi ábrán látható fényképek (A-F) az 1-6-ig számozott nagytájak arculatát ábrázolják.
1. Társítsd a fényképeket a megfelelő nagytájakkal a következő minta szerint: A 3!

agasságuk szerint helyezd növekvő sorrendbe az 1-6-ig számozott nagytájakat!
2. M
3. Építsetek két kockát. Az egyik kocka oldalaira írjátok rá az 1-6-ig számozott nagytájak/tájegységek nevét.
A másik kocka oldalaira a felszín egy-egy jellemzőjét írjátok a következőképpen: 1 – szomszédos nagy-
tájak/tájegységek; 2 – keletkezés; 3 – kőzetek; 4 – legnagyobb magasság; 5 – domborzattípusok; 6 – két
tájegység neve.
Alkossatok hat csapatot. Rendre dobjatok a kockákkal, és oldjátok meg a kocka felső lapján látható követelményt.
Minden helyes válaszért 1 pont jár a csapatnak. A legmagasabb pontszámot elérő csapat lesz a játék nyertese.
Minta: Az 1-3 számkombináció követelménye az Erdélyi-szigethegység kőzetei.
II. Számítsd ki a Keleti- és Nyugati-Kárpátok területének arányát (%) a romániai Kárpátok összterületéből! Készíts
grafikus ábrázolást az adatok felhasználásával!
Terület (km2) Arány (%)
Kárpátok 66.303 100
Keleti-Kárpátok 34.549 ?
Déli-Kárpátok 14.040 21,17
Nyugati-Kárpátok 17.714 ?
* Forrás: Geografia României, III. , 1987
III. Másold le és egészítsd ki az ábrát!

Kőzetmorfológiai domborzat
Konglomerátum
Karsztfelszín Agyagfelszín felszín felszín
felszín
Barlangok löszdolina dűne
Mindegyik domborzattípushoz társíts egy megfelelő nagytájat!

I. A mellékelt térképen betűkkel jelölt nagytájakat és

tájegységeket látsz.
Írd le a füzetedbe a helyes válasz betűjelét!
1. Itt mérték a J betűvel jelölt nagytáj legmagasabb
pontját:
a. Aradi-sík b. Körösök alföldje
c. Temes-alföld d. Vingai-magassík
2. Románia legfiatalabb és legalacsonyabb nagytáját
jelölő betű:
a. C b. E
c. G d. I
3. Gázdómok az alábbi tájegységek egyikében for-
dulnak elő:
a. A b. C c. F d. H
4. A G betűvel jelölt tájegység neve:
a. Bărăgan b. Moldvai-Mezőség c. Olténiai-síkság d. Erdélyi-Mezőség
5. A Géta-hátságot jelölő betű:
a. A b. C c. D d. J
6. A H betűvel jelölt tájegység legmagasabb hegysége:
a. Borgói-hegység b. Gutin-hegység c. Radnai-havasok d. Szuhárd-hegység
24 pont (6 × 4 p)
II. Másold le majd egészítsd ki a mondatokat!
1. Románia északnyugati szomszédja .
3. Az Előkárpátok legmagasabb dombsága a(z) .
4. A Román-alföld Olttól nyugatra fekvő tájegysége a(z) -síkság.
5. A(z) -hegység a hercíniai hegyképződés során keletkezett.
20 pont (5 × 4 p)
III. Kapcsold össze az A oszlopban számokkal jelölt nagytájakat a B oszlopban kisbetűkkel jelölt medencékkel!
A B
1. Déli-Kárpátok a. Almás-medence
2. Nyugati-Kárpátok b. Fogarasi-medence
3. Keleti-Kárpátok c. Gyergyói-medence
4. Erdélyi-medence d. Petrozsényi-medence
5. Előkárpátok e. Vráncsai-medence
20 pont (5 × 4 p)
IV. H
asonlítsd össze a Moldvai-hátság és az Erdélyi-medence domborzatát keletkezés, kőzetek, magasság, valamint
domborzattípusok tekintetében, kiemelve három hasonlóságot és egy különbséget!
16 pont (4 × 4 p)
V. Magyarázd a földcsuszamlások gyakoriságát az Előkárpátokban két érv kifejtésével!

10 pont (2 × 5 p)
Összesen: 100 pont
3.
Éghajlat, vízrajz, növényzet,
állatvilág és talajok
Fogarasi-havasok
(Valea Rea)
62 3. FEJEZET | Éghajlat, vízrajz, növényzet, állatvilág és talajok
Éghajlat. Éghajlati tényezők
TUDTAD? Elevenítsd fel!

 a Föld éghajlatát befolyásoló tényezőket;
l Romániában 160  Románia földrajzi helyzetének következményeit;
meteorológiai állomás  az éghajlat és az időjárás meghatározását.
létezik. Ezek hét
regionális központhoz Jegyezd meg!
tartoznak, melyeket a Országunk éghajlata mérsékelten szárazföldi.
Nemzeti Meteorológiai
Az éghajlatot alakító tényezők:
Szolgálat irányít.
F
öldrajzi helyzet. Románia az északi szélesség 45°-a mentén, a mérsékelt övben
helyezkedik el. Az éghajlat szárazföldi jellegű, mivel országunk Közép-Európa
délkeleti részén fekszik. Itt a Nyugat-Európára jellemző mérsékelt óceáni éghajlati
hatás találkozik a Kelet-Európában tapasztalt szélsőséges szárazföldi hatással,
ezáltal az éghajlat átmeneti jellegű.
N
apsugárzás. Románia területe mintegy 5 szélességi fokra terjed ki, ennek
következtében a földfelszínre érkező besugárzás értéke nagyobb az ország déli
részén (130 kcal/cm²/év), mint északon (115 kcal/cm²/év). A Kárpátok magasabb
csúcsain a besugárzás értéke kisebb, kb. 100 kcal/cm²/év.
A
domborzat az éghajlatot a magasság és a hegyvonulatok iránya által befolyásolja.
A magassággal a levegő hőmérséklete csökken, míg a csapadékmennyiség nő. A
völgyekben és a hegyközi medencékben hőmérsékleti inverzió jön létre. A szél
felőli hegyoldalakon a levegő emelkedésre kényszerül, lehűl, felhők alakulnak ki,
Csalhó-Toaca (1897 m) így nagyobb csapadékmennyiség hull az ellenkező, védett hegyoldalakhoz képest.
meteorológiai állomás Ott melegebb, szárazabb levegő és tiszta égbolt uralkodik. Ugyanakkor, földrajzi
helyzete következtében a Kárpátok vonulata orográfiai akadályt képez az óceáni
és a kontinentális légtömegek előtt.
l legmagasabban fekvő
A A
Fekete-tenger éghajlati hatása kismértékű: a tengerparton csupán egy 20 km-
meteorológiai állomás az es sávban érezhetőek a parti szelek. Az évi közepes hőingás vagy hőmérsékleti
Omu-csúcson (2504 m), amplitúdó itt kisebb (a nyarak hűvösebbek, a telek enyhébbek), és a levegő
míg a legalacsonyabban nedvességtartalma nagyobb.
fekvő Szulinán (3 m) A
z ember tevékenysége (levegőszennyezés, erdőirtás, öntözés, víztározók
található. létesítése) ugyancsak befolyásolhatja az éghajlatot. A városok sajátos éghajlatára
jellemző a szomszédos területekéhez képest magasabb évi középhőmérséklet,
a légköri nyugalom, a köd nagyobb gyakorisága, a nagyobb légszennyezés, a
hőmérsékleti inverzió és a kisebb szélsebesség.
Alkalmazd!
Olvasd el a következő szöveget, és oldd meg a feladatokat!
A városiasodás fokozódása a hősziget jelenség létrejöttét eredményezte. Ez
a város és a környezete közötti hőmérsékleti különbségekben nyilvánul meg.
A jelenség kiváltó okai a zöldövezetek csökkenése, ugyanakkor a betonnal
A Petrozsényi-medence vagy aszfalttal borított felületek növekedése, a légáramlatok irányának és
felhők alatt (kilátás a Kis- sebességének változása a sűrű beépítettség miatt (főként a magas épületek
Páring-csúcsról, 2074 m) esetében). Továbbá az emberi eredetű hőkibocsátás – az ipari tevékenység
és a közlekedési eszközök használata – fokozza a jelenség hatását. Nyáron
a “városi hőszigetek” a termikus komfortérzetben is éreztetik negatív
hatásaikat. Éppen ezért az épületekben szükségessé válik az energiaigényes
légkondicionáló berendezések használata.
(Feldolgozás Kadhim-Abid, Adriana és társszerzők tanulmányából: Diminuarea efectelor
insulei de căldură în aglomerările urbane utilizând soluții specific clădirilor verzi, 2017)
1. Mi a városi hősziget?
2. Nevezz meg két tényezőt, amely a jelenséget előidézi!
A Iezer meteorológiai 3. Találj három megoldást, amely csökkentené a jelenség hatásait!
állomás (1760 m) a 4. A
tömegmédiában keress információkat a zöld tetők használatáról!
Radnai-havasokban Hatékony ez a megoldás? Indokold a válaszod!
Éghajlat 63
Éghajlati elemek
A levegő hőmérséklete Tanulmányozd a térképet!
Nevezd meg!
 a tájegységeket,
amelyeken áthalad a
11°C-os izoterma;
 a nagytájat, ahol
legalacsonyabb az évi
középhőmérséklet;
 a nagytájakat, ahol az
abszolút minimumot
(hidegrekordot), illetve
az abszolút maximumot
(hőségrekordot)
mérték.
FOGALOMTÁR
Izoterma:
az azonos hőmérsékleti
értékű pontokat
összekötő vonal.
Jegyezd meg!
H
azánkban a levegő hőmérséklete délről észak felé, a földrajzi szélesség növekedésével, és a felszínre érkező
sugárzás mennyiségével arányosan csökken. Ugyanakkor az évi középhőmérséklet a magasság növekedésével is
változik: csökken az alföldektől (10-11°C) a hegyek felé (0-6°C, sőt 0°C alatt). A legmagasabb évi középhőmérséklet
a Nyugati-alföld, valamint a Román-alföld déli részén, a tengerparton és a Duna-deltában meghaladja a 11°C-ot.
A
z évi közepes hőingás értéke (a legmelegebb hónap, azaz a július, és a leghidegebb hónap, azaz a január
középhőmérsékletének különbsége) alátámasztja az éghajlat szárazföldi jellegét. Legmagasabb értékek a
Román-alföldön, legalacsonyabbak a hegyvidéken vannak.
A
z abszolút hőmérsékleti minimumot (-38.5 °C) Botfaluban mérték 1942. január 25-én. Az abszolút hőmérsékleti
maximumot (+44.5 °C) 1951. augusztus 10-én, Ion Sion meteorológiai állomásán (Râmnicelu település, Brăila
megye) jegyezték.
A
hegyközi medencékben télen gyakori a hőmérsékleti inverzió, mivel a hideg, sűrűbb, így nehezebb levegő
megreked a medencék alján és a völgyekben.
Alkalmazd!
Az alábbi táblázatban Brassó és Konstanca havi középhőmérsékleti értékei találhatóak.
a. Készítsd el füzetedben mindkét város havi középhőmérsékleteinek grafikonját!
b. Számítsd ki az évi középhőmérséklet és az évi közepes hőingás értékeit mindkét városban!
c. Határozd meg az X és Y betűkkel jelölt városok nevét! Indokold választásodat!
Város/Hónap I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII
X 0,6 1,8 4,7 10 15,6 20,2 22,3 22,1 18,3 13,2 7,9 3,0
Y -4,4 -2,6 2,4 8,4 13,3 16,4 17,8 17,3 13,3 8,0 2,7 -2,1
A havi középhőmérséklet értékei (ºC) (1961-2000) * Forrás: Clima României, 2008
A hőmérsékleti inverzió jelensége

a Kárpátkanyarban , a Doftána és
Teleajen völgyek mentén (Zákány-
csúcs felőli nézet – Csukás-hegység)
Csapadék
Nevezd meg!
 a tájegységeket, ahol
legalacsonyabb az évi
csapadékmennyiség;
 a nagytájat, ahol az évi
csapadékmennyiség
értéke meghaladja
az 1000 mm-t;
 a településeket, ahol a
legalacsonyabb, illetve
a legmagasabb évi
csapadékmennyiséget
mérték.
FOGALOMTÁR
Izohiéta:
az azonos
csapadékmennyiségű Jegyezd meg!
pontokat összekötő
vonal.  Romániában az évi csapadékmennyiség nyugatról kelet felé csökken, és
növekszik a tengerszint feletti magassággal, az alföldektől a hegységek felé.
A legalacsonyabb értékeket a tengerparton és a Duna-deltában jegyezték.
(Szulinán a legalacsonyabb az évi csapadékmennyiség: 268,5 mm). Ugyancsak
TUDTAD? kevés a csapadék a Dobrudzsai-hátságon, a Bărăgan-síkságon, az Olténiai-síkság
Biharfüred (Stâna déli részén (400-500 mm/év). Az óceáni éghajlati hatásnak köszönhetően a
de Vale) Románia Nyugati-alföldön az évi csapadékmennyiség nagyobb, mint a Román-alföldön, a
csapadékpólusa. csapadékmentes időszakok rövidebbek, a szárazság kevésbé gyakori. A hegyekben
A 2370 mm-es az évi csapadékmennyiség 700-1000 mm/év, a Kárpátok legmagasabb gerincein
csapadékrekordot ez az érték 1000 mm/év fölött van. A legnagyobb évi csapadékmennyiséget
1980-ban mérték. (1631,5 mm/év) Biharfüreden, az Erdélyi-szigethegységben mérték. (Clima
României, 2008).
A
z aszály egy olyan éghajlati jelenség, mely nyáron legalább 10, télen pedig 14
napos csapadékhiány miatt következik be. Leggyakoribb a Bărăgan-síkságon és a
Dobrudzsai-hátságon. Az aszály többféle hatást gyakorol a környezetre: a folyók
és a növények kiszáradnak, a talajok megrepedeznek, a kutak vize elapadhat. Az
aszály hatásai az öntözéssel csökkenthetőek.
Alkalmazd!
Az alábbi táblázat Szulina és Predeál csapadékmennyiségének havi értékeit tartalmazza.
a. Készítsd el mindkét város évi átlagos csapadékmennyiségének grafikonját a következő alkalmazások segít-
ségével: Microst Office, LibreOffice, OpenOffice, GoogleSheets, Excel Online!
b. Számítsd ki mindkét város évi átlagos csapadékmennyiségét!
c. Határozd meg az X és Y betűkkel jelölt városok nevét! Indokold választásodat!
Város/hónap I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII
X 17,0 19,1 14,7 18,1 24,2 29,0 23,7 28,2 31,1 15,6 23,7 24,1
Y 45,4 47,6 48,2 71,8 115,6 140,0 134,0 102,3 73,9 56,6 52,6 53,6
Havi átlagos csapadékmennyiség (mm) (1961-2000) * Forrás: Clima României, 2008
Éghajlat 65
A szelek
Jegyezd meg! TUDTAD?
A
szeleket a légtömegek mozgása határozza meg, melyet a domborzati viszonyok is A szélerősség
befolyásolnak. A szeleket irányukkal és erősségükkel jellemezhetjük. növekedésének
következményeként a
R
omániában a szél iránya nagytájanként változik, ez főképpen hazánk földrajzi hegyen széldöntések
helyzetének és a felszín arculatának következménye. keletkezhetnek.
A
magas hegygerinceken leggyakoribbak az északnyugati és nyugati szelek. Mivel
nem ütköznek akadályokba, itt a legnagyobb a sebességük.
A
szélcsend főleg a hegyközi medencékre jellemző (a Gyergyói-, Csíki-, Lovista- és
Petrozsényi-medencében).
rszágunk területén uralkodó a nyugati szél, amelyet a légtömegek nyugat-keleti
O
iránya határoz meg. Egész évben érezhető, de gyakorisága és erőssége változó.
helyi szelek a légköri és a helyi természetföldrajzi tényezők közötti kölcsönhatások
A Széldöntések a
következményei, ezért ezek csak kis területeken érezhetőek: Görgényi-havasokban
A crivăț egy északkeleti és keleti irányból fújó szél, mely az ország keleti és
délkeleti részén, az év minden időszakában érezhető. Télen a crivăț 40 km/h TÖBBET SZERETNÉK
feletti sebességet is elérhet, és hóviharral is társulhat. Nyáron veszít
sebességéből, ilyenkor meleg és száraz. A crivăț egyik ága a nemere, mely a
TUDNI!
Brassó–Háromszéki-medencében fúj. Más helyi szelek:
 Az austru nyugatról, délnyugatról és délről fúj a Román-alföld nyugati, valamint
A košava (kossava) a
a Nyugati-alföld déli részén. Nyáron meleg és száraz, télen viszonylag hideg és Bánságban, főleg az
száraz. Aldunai-szorosban
 A tengerparti szelek nappal a tenger felől a szárazföld felé fújnak, míg éjszaka érezteti a hatását, ahol
fordítva. A Kárpátokban a völgyi szelek nappal a völgyekből áramlanak a nagyobb az erőssége.
csúcsok felé, éjszaka megfordul irányuk, így a hegyi szelek a csúcsok irányából
A băltăreț a Duna nagy
fújnak a völgyek felé.. szigetei felett alakul ki, és
a Bărăgan-síkság felé fúj,
Alkalmazd! enyhítve a kánikulát és
rövid esőzéseket okozva.
1. Az alábbi képen látható szélzászlós koronájú fák ágai hiányoznak az uralkodó
szélnek kitett oldalon. Határozd meg ezt az irányt tudva azt, hogy a háttérben van A szuhovej egy forró és
északkelet! száraz szél, ami kedvez az
aszály megjelenésének.
Dobrudzsában fekete
szélnek, a Román-
alföldön üres tarisznyának
nevezik.
A vântul mare, azaz
Szélzászlós koronájú nagy szél egy főn típusú
fák a Szilon-havason szél, amely kora tavasszal
a Fogarasi-havasok felől
a Fogarasi-medence felé
2. Egészítsd ki a füzetedben a következő kijelentéseket kiválasztva egy kifejezést a fúj, és hirtelen hóolvadást
zárójelben lévők közül: vált ki, ezért a hófaló szél
a. Romániában a szél uralkodó (nyugati, keleti). nevet is viseli.
b.
A crivăț szél Brassó–Háromszéki-medencében fújó ága a
(băltăreț, nemere).
FOGALOMTÁR
c. A Román-alföld nyugati részén és a Nyugati-alföld déli részén fújó szél a(z)
Főn:
(austru, fekete szél). meleg, száraz, általában
d. A Fekete-tenger partján fújó szelek a (tengerparti szelek, a hegy védett lejtőjén
monszun szelek). lefelé tartó bukószél.
e. Az irány és az erősség a jellemzői (levegő hőmérséklete, szelek).
Az éghajlat regionális sajátosságai (függőleges övezetesség és éghajlati hatások)

Nevezd/nevezz meg!
R
ománia magasság szerinti éghajlati szintjeit;
 három hegyközi medencét, ahol hőmérsékleti inverzió alakul ki;
 az ország területén érezhető éghajlati hatásokat, valamint a nekik megfelelő nagytájakat;
 azokat a tájegységeket, ahol a főn típusú szelek fújnak.
Alkalmazd!
Az alábbi A és B betűkkel jelölt grafikonok Csíkszereda (46°37´ é. sz., 25°80´ k. h.) és Temesvár (45°75´
é. sz., 21°21´ k. h.) havi középhőmérsékleteit és havi átlag csapadékmennyiségeit tartalmazzák. Ezeket
klímadiagramoknak (éghajlati diagram) nevezzük. Társítsd mindkét várost a neki megfelelő diagrammal,
és indokold válaszodat!
A 50 100 B50 100
45 90 45 90
40 80 40 80
35 70 35 70
30 60 30 60
25 50 25 50
Cs [mm]
Cs [mm]
H (°C)
H (°C)
20 40 20 40
15 30 15 30
10 20 10 20
5 10 5 10
0 0 0 0
-5 -5
-10 -10
J F M Á M J J A S O N D J F M Á M J J A S O N D
Cs (mm) H (°C) Cs (mm) H (°C)
Projektmunka
 A környezetszennyeződés következtében fellépő éghajlati változások eredményeként egyre gyakoribbak
a szélsőséges időjárási jelenségek, mint az erős viharok, a hosszan elhúzódó aszályok, kánikulák, tartós
fagyok, árvizek és tornádók. A tömegmédiában keress információkat a Romániában észlelt éghajlati
változásokról, és írj esszét ezek hatásairól, amelyet csatolj a portfóliódhoz! Javasolj három lehetőséget a
levegőszennyezés csökkentésére!
Vízrajz 67
A Duna
Elevenítsd fel! Jegyezd meg!
a
nagytáj nevét, ahonnan
 A Duna Báziás település közelében lép hazánk területére, és 1075 km után
a Duna ered, és a tenger torkollik a Fekete-tengerbe. Hosszúság, a vízgyűjtő medence nagysága és a
nevét, ahova torkollik; vízhozam tekintetében Európa második folyója a Volga után. Románia folyóinak
a
Duna által érintett legnagyobb része, néhány dobrudzsai folyó kivételével, a Dunába ömlik.
országok és fővárosok  Románia területén a Dunának négy különböző sajátosságú szakasza van:
nevét. a. Az Aldunai-szoros Báziás és Gura Văii települések között húzódik. Gura Văii
településnél épült Szerbiával közösen a Vaskapu I gát és vízerőmű.
Nevezd meg! b. A Gura Văii–Călărași szakasz egy 2-15 km széles ártér. Ezen a szakaszon,
Ostrovu Mare településnél épült meg, ugyancsak Szerbiával közösen
 a
települést, ahol a Duna a Vaskapu II gát és vízerőmű. Ezen a szakaszon két híd ível át a Dunán,
az ország területére lép; összekötve hazánkat Bulgáriával: az egyik Calafat és Vidin, a másik Giurgiu
és Rusze között.
 a Duna négy szakaszát,
c. A Duna lápvidéke (Jalomica-láp és a Brăilai-Nagy-sziget) Călărași és Brăila
melyeket a térképen A-tól között húzódik. A Duna ártere itt a legszélesebb, 15-20 km, mivel a Duna
D-ig betűk jelölnek, illetve
kétszer is két ágra oszlik. Cernavodánál kezdődik a Duna–Fekete-tenger-
a településeket, amelyek
csatorna.
között ezek húzódnak;
d. A tengeri Duna Brăilatól Szulináig tart. Ezen a szakaszon a Duna mélysége
 a szomszédos országokat, meghaladja a 7 métert.
amelyekkel a Duna  A Duna Európa legfontosabb folyami útvonala. A németországi Duna–Majna–
természetes határt képez;
Rajna-csatorna kapcsolatot teremt a Fekete-tenger (Konstanca kikötője) és az
 a városokat, ahol híd Északi-tenger (Rotterdám kikötője) között.
épült a Dunán.  A Duna vizét elektromos energia előállítására, öntözésre, települések
vízellátására és halászat céljából használják. Az Aldunai-szoros és a Duna-delta
jelentős turisztikai vonzerővel (potenciállal) rendelkezik.
Alkalmazd!
1. Olvasd el az alábbi szöveget, és nevezd meg a Duna havi vízhozam-csökkenésének két okát a sokévi
átlagos vízhozamhoz képest!
Az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet előrejelzése szerint a Duna havi vízhozama az
országba való belépésénél (Báziás) 2017 augusztusában 2600 m³/s lesz, jóval kisebb a 4300 m³/s átlagos
vízhozamhoz képest.
2. Figyeld meg az alábbi fényképeket, és írd le mindenik esetében a Duna völgyének jellemzőit! Nevezd
meg a Duna szakaszait, ahol a fényképek készültek!
A Duna a Nagy-Kazán-szorosnál A Duna Calafatnál A Duna Măcinnél
Belső folyók
Tanulmányozd a 67. oldalon lévő térképet, és egészítsd ki az alábbi szöveget a füzetedben:
Románia vízhálózatának alakja sugarasan széttartó. A lefolyás általános iránya szerint a folyókat a
következőképpen csoportosíthatjuk:
A nyugati csoport folyói a Tiszába ömlenek. Fontosabb folyók:
A Szamos, mely a(z) és a(z) összefolyásából alakult, a Berettyó, a három
Körös ( , és a Fehér-Körös), illetve a Maros.
A Maros a Hagymás-hegységből ered, átszeli a Gyergyói-medencét, szorost hoz létre a Kelemen- és a
Görgényi-havasok között, majd átszeli az Erdélyi-medencét. Az Erdélyi-szigethegységet részén
határolja, majd az országból való kilépése előtt még áthalad a Nyugati-dombvidéken és a(z)
-alföldön. A Maros egyik jelentős mellékfolyója a Küküllő (a Kis-Küküllő és a Nagy-Küküllő összefolyásából
keletkezett). Az Erdélyi-szigethegységből ered a Maros másik mellékfolyója, a(z) , míg a Déli-
Kárpátokból a Sebes és a(z) .
A délnyugati csoport folyói: a Béga, melynek forrása a(z) -havasokban van, a Temes és a(z)
, melyek a(z) -hegységből erednek és a Cserna.
A déli csoport folyói a következők: a Zsil a(z) és a Gilort mellékfolyókkal, az Olt, a Vedea,
az Argyas (Argeș) a(z) mellékfolyóval, a Mostiștea és a Jalomica (Ialomița) a(z)
mellékfolyóval. A legfontosabb folyó ebben a csoportban az Olt, mivel Románia leghosszabb folyója, amely
teljes egészében az ország területén folyik. A Maroshoz hasonlóan az Olt is a Hagymás-hegységből ered, majd
folytatja útját a Csíki-medencén, a Brassói–Háromszéki-medencén és a Fogarasi-medencén át. A Vöröstoronyi-
és a Cozia-szorosnál áttöri a(z) -Kárpátokat, majd a Géta-Előkárpátokat, a(z) és
a(z) szeli át. A Déli-Kárpátokból ered két mellékfolyója, a Szeben és a(z) .
A keleti csoport folyóit a Szeret és a Prut gyűjti össze. A Szeret mellékfolyóinak többsége a Keleti-
Kárpátokból ered: , , , és .
Vízrajz 69
Egy másik mellékfolyója a(z) , ami az azonos nevet viselő dombvidékről ered. A belső folyók
közül a Szeretnek van a legnagyobb éves átlagos vízhozama. A Zsizsia (Jijia) a(z) legfontosabb
mellékfolyója.
A délkeleti csoport folyói rövidek és kis vízhozamúak, a Dunába vagy a tengerparti tavakba ömlenek.
A leghosszabb dobrudzsai folyó a Casimcea. Más folyók: , és .
, și .
A Szeret torkolatvidéke Az Argyas a Román-alföldön A Bodza alsó szakasza A Maros Déda és Maroshévíz
(Șendreni, Galac megye) (Găiseni – Căscioarele, (Găvănești, Bodza megye) között
Giurgiu megye)
Alkalmazd!
I. Az A oszlopban számokkal jelölve a főfolyók találhatóak, míg a B oszlopban betűkkel jelölve ezek mellékfolyói.
Kösd össze mindenik főfolyót a mellékfolyójával a következő minta alapján:1 b.
A B
1. Argyas a. Beszterce
2. Jalomica b. Dâmbovița
3. Zsil c. Gilort
4. Maros d. Prahova
5. Szeret e. Küküllő
f. Temes
II. O
lvasd el az alábbi kijelentéseket, és válaszd ki a helyes válaszokat!
1. A Ruszka-havasból eredő folyó, amely átszeli a Nyugati-dombvidéket és -alföldet:
a. Argyas b. Béga c. Cserna d. Zsil
2. Az nyugati országrész folyói a következő folyóba ömlenek:
a. Duna b. Maros c. Szamos d. Tisza
3. A Telița, Taița, Slava és Casimcea folyók a következő hátságot szelik át:
a. Dobrudzsai b. Géta c. Mehádiai d. Moldvai
4. Románia leghosszabb folyója, amely teljes hosszában az országban található:
a. Argyas b. Mostiștea c. Olt d. Prut
5. A Duna a következő település közelében lép az ország területére:
a. Báziás b. Călărași c. Szörényvár d. Gura Văii
III. Magyarázd meg, miért kisebb a Prut vízhozama a Szeret vízhozamánál, annak ellenére, hogy hosszabb a Szeretnél!
IV. Hasonlítsd össze az Oltot ábrázoló A1és A2, illetve a B fényképeket, és határozz meg egy különbséget ezek
között!
V. H
atározd meg a Zsilnek azt a szakaszát, melyen nagyobb a vízhozama (C és D fényképek)! Indokold meg válaszod!
A1 A2 B C D
Az Olt a Vöröstoronyi- (A1) Az Olt a Román-alföld A Zsil Lainici közelében A Zsil Craiova közelében
és a Cozia-szorosban (A2) déli részén (Izbiceni, (Zsil-szurdok) (kilátás a Motru-domb-
Teleorman megye) ság déli részéről)
Tavak és felszín alatti vizek

Elevenítsd fel!
a
tavak kialakulásának módját.
Nevezd meg!
 a Kárpátok tótípusait, és írj egy-egy példát;
 a dombságok és fennsíkok tótípusait, és írj egy-egy példát;
 a Román-alföld és a Nyugati-alföld tótípusait, és írj egy-egy példát;
 a Fekete-tenger partján lévő tótípusokat, és írj egy-egy példát;
 két települést, ahol ásványvízforrás, illetve két települést, ahol hévízforrás található.
Jegyezd meg!
A hegyvidéken számos kisméretű tó található.
 A glaciális eredetű tavak a következő hegységek cirkuszvölgyeiben keletkeztek: Radnai-havasok
(Lála, Buhăiescu/Bukuly-tavak), Fogarasi-havasok (Bâlea, Capra/Zerge-tó), Páring-hegység (Gâlcescu) és
Retyezát-hegység (Bucura és Zănoaga).
 A Csomád-hegység egyik kialudt vulkáni kráterében jött létre, az ország egyetlen krátertava a Szent
Anna-tó. A Sasok tava/Vulturilor-tó egy nivációs fülkében létrejött tó a Kárpátkanyarban.
 Természetes torlasztavak a Keleti-Kárpátok középső csoportjában vannak: a Gyilkos-tó és a Cuejdel-tó.
 Az Erdélyi-Szigethegységben található a Varasó/Vărășoaia karszt tó.
 A Kárpátokban számos mesterséges tó, azaz víztározó van: Vidra (a Lotrun), Vidraru (az Argyason),
Békási-tó (a Besztercén).
Vízrajz 71
 Adombságokon és fennsíkokon sós tavak vannak az Előkárpátokban (Slănic) és

az Erdélyi-medencében (Medve-tó). A Mehádiai-fennsíkon a Zăton-tó mészkövön TUDTAD?
keletkezett. A Moldvai-Mezőségen és Erdélyi-Mezőségen sok a halastó. Víztározók l Herkulesfürdőt Traianus
a Pruton (Stânca–Costești), a Szereten, a Besztercén, az Olton és Argyason vannak. császár alapította Kr. u.
Egyedi a gipszen keletkezett Învârtita-tó a Géta-Előkárpátokban lévő Nucșoarán. 102-ben.
 A z alföldeken vannak halastavak (Cséffa a Nyugati-alföldön), löszdolinában l A
fürdőtelep neve
keletkezett tavak (a Bărăgan-síkságon Plopu, Ianca stb.), folyami limánok (Snagov, Herkuleshez, a római
Mostiștea), víztározók (a Dunán Ostrovu Mare) és szabadidős tavak. mitológiai hőshöz
 A Fekete-tenger partján egykori öblök helyén alakultak ki a lagúnák (a Razim– köthető, aki a római
Sinoie-lagúnarendszer, Siutghiol-tó), illetve vannak tengeri limánok (Tașaul, mondavilágban
a hévízforrások
Techirghiol, Mangalia).
patrónusa volt.
A felszín alatti vizek lehetnek talajvizek és rétegvizek. Ezek források
formájában jutnak a felszínre.
A zok a felszín alatti vizek, melyeknek ásványianyag-tartalma meghaladja a 0,5g/l-t
ásványvizek (Borszéken, Tusnádfürdőn, Dornavátrán). Törésvonalak mentén
keletkeznek, ahol a vulkáni utóműködés következtében széndioxid-szivárgások
vannak. Az ásványvízforrások többsége a Kárpátokban és a Előkárpátokban van.
A hévizek (termálvizek) hőmérséklete meghaladja a 20°C-t (Félixfürdőn,
Püspökfürdőn, Menyházán/Moneasán, Herkulesfürdőn).
Alkalmazd!
I. Olvasd el az alábbi kijelentéseket, és válaszd ki a helyes válaszokat!
1. Löszdolinákban keletkezett tavak találhatóak a(z):
a. Bărăgan-síkságon b. Nagykárolyi-homokháton
c. Moldvai-Mezőségen d. Erdélyi-Mezőségen Neptun vagy a 3. számú
2. Sós tavak a következő nagytájon keletkeztek: forrás Herkulesfürdőn
a. Nyugati-alföld b. Nyugati-dombvidék
c. Dobrudzsai-hátság d. Előkárpátok
3. Keletkezését tekintve a Zănoaga-tó:
a. természetes torlasztó b. karszt tó c. glaciális tó d. krátertó
4. A Bâlea-tó itt található:
a. Erdélyi-szigethegység b. Fogarasi-havasok
c. Retyezát-hegység d. Radnai-havasok
5. Egy hajdani öböl helyén jött létre a következő tó:
a. Amara b. Mostiştea c. Siutghiol d. Taşaul
Bucura-tó
II. A mellékelt képeken látható tavakra vonatkozóan nevezd meg:
 a tó típusát;
 a nagytájat, ahol található.
Szent Anna-tó
Stânca–Costești-tó
Sasok tava Zăton-tó Învârtita-tó Cuejdel-tó

A Fekete-tenger
(Constantinescu Ștefan/oceanclass.blogspot.com nyomán, egyszerűsítve)
Nevezd meg!
 a Fekete-tengerrel szomszédos országokat; A Fekete-tenger Costinești-nél
 a Fekete-tenger északi részén található félszigetet és öblöt;
a tengereket, amelyekkel a Fekete-tenger összeköttetésben
van, illetve a szorosokat, amelyeken keresztül kapcsolódik
ezekhez;
 a Fekete-tenger két szigetét;
 a Fekete-tenger medencéjének három felszínformáját.
Jegyezd meg!
A
Fekete-tenger Romániától délkeletre, Európa és Ázsia között elhelyezkedő, félig zárt beltenger. A
Márvány-tengerhez a Boszporusz-szoroson keresztül kapcsolódik, míg az Azovi-tengerhez a Kercsi-
szoroson át.
Fekete-tenger domborzata magába foglalja a következő felszínformákat: kontinentális talapzat,
A
kontinentális lejtő, tengerfenék. A legnagyobb mélysége 2212 m, a középdéli részén.
Fekete-tenger partvonala kevésbé tagolt, kevés félszigettel, fokkal, öböllel és szigettel rendelkezik:
A
Krím-félsziget, Midia-fok, Kaliakra-fok, Odesszai-öböl, Sacalin-sziget, Kígyók-szigete.
tengervíz mozgásait a hullámzás, tengeráramlás és egy nagyon enyhe árapály (8-12 cm) képezi.
A
 A felszíni tengeráramlásokat a szelek hozzák létre. Ezek tengeri turzások (homokzátonyok) építésével
hozzájárultak a Duna-delta, valamint a tengerparton levő lagúnák és limánok kialakulásához.

A Boszporusz-szoroson keresztül alakul ki az úgynevezett csereáramlás: a Fekete-tenger kevésbé sós
vize a felszínen átjut a Földközi-tengerbe, míg a mélyben a nagyobb sótartalmú, ezáltal nehezebb
tengervíz a Földközi-tengerből a Fekete-tengerbe folyik át.
Vízrajz 73
A
tengervíz hőmérséklete a felszínen az évszakok függvényében változik: nyáron
22°C-t is elérhet, míg télen fagypont alá is süllyedhet, nagyon hideg teleken
a tengerpartok mentén a víz befagyhat. A mélyben a tengervíz hőmérséklete
állandó, 8-9°C.
F
elszíni vízrétege alacsonyabb sótartalmú, átlagosan 17-18‰ (változhat az
évszakok függvényében), vagy akár kevesebb a tenger északnyugati partjainál
a beleömlő nagy mennyiségű édesvíz miatt. A 200 m-nél mélyebben található
mélységi vízréteg sótartalma nagyobb, kb. 22‰. Ebben a rétegben felhalmozódik
a kénhidrogén, ami szerves anyagok bomlásából származó mérgező gáz. A Fekete-
tenger vizének rétegzettségét a függőleges áramlások hiánya okozza. A Fekete-tenger partmenti
A
Fekete-tenger romániai tengerpartja 245 km hosszú, a Chilia-ág torkolatától vize befagyva (2006. január)
Vama Vecheig tart.
B
iodiverzitása alacsonyabb a sótartalom, a hidegebb tengervíz és az oxigénhiányos TUDTAD?
vízréteg miatt. Az eutrofizáció az a
 A Fekete-tengerben különböző algafajok (vörös, barna és zöld algák) élnek, folyamat, amelynek
melyek nagyon fontosak a tenger ökoszisztémájában a fotoszintézisük miatt, során a háztartási,
ugyanakkor a különböző halfajoknak élelmet és élőhelyet biztosítanak. mezőgazdasági és ipari,
 Állatvilágát medúzák, halak (szardellák, rombuszhal, rájafélék, makrélafélék, mint
tápanyagban gazdag
szennyvíz a tengervízbe
a fattyúmakréla, tengeri aranypér, bonitó, közönséges makréla, kis cápák és a kerülve a planktonok és
tokfélékből a vágótok, a viza, a kecsege, a sőregtok) és emlősök (palackorrú delfin, az algák elszaporodását
mediterrán barátfóka és disznódelfinek) képezik. A tengerparton különböző okozza.
madárfajok élnek, mint a sirály és a vészmadár.
Alkalmazd!
I. Írd le a füzetedbe a következő kijelentéseket kiegészítve őket a helyes kifejezéssel!
1. A Fekete-tengertől délre található ország: .
2. A Fekete-tenger északi részén található a(z) – félsziget.
3. A
Fekete-tenger medencéjében 180-200 m-es mélységig található felszínforma Téli táj a tengeren.
a(z) .
4. Románia a Fekete-tengertől fekszik.
5. A Fekete-tenger felszíni áramlásait a(z) hozzák létre.
II. Magyarázd meg!
a. a Fekete-tenger vizének rétegzettségét;
b. a Fekete-tenger gazdasági jelentőségét, alátámasztva két érvvel.
III. Töltsd ki a füzetedben az alábbi keresztrejtvényt! Az A-B függőleges oszlopban a
Fekete-tengert az Azovi-tengerrel összekötő szoros nevét találod.
Nyári táj a tengeren.
A
1.
2.
3.
4.
5.
6.
B
1. A Fekete-tengerben élő halfaj, mely nagy 4. A Szent György-ág torkolatánál található
rajokban vándorol. sziget.
2. A Márvány-tengert a Földközi-tengerrel 5. A Fekete-tenger északi részén lévő város
összekötő szoros. és öböl.
3. A
Fekete-tenger nyugati részén lévő állam, 6. Kis területű tenger, mely a Fekete-tenger északi
amelynek területén Várna és Burgasz kikötők vannak. részén található.
Növényzet, állatvilág és talajok

Románia növényzeti övei és szintjei
Tisza Ukrajna Zsizsia

É JELMAGYARÁZAT
Sza
mo
s
g
Sztyepp
á
rsz
Sze
aro
Be
Mo
Erdős sztyepp
sz
ret
te
gy
ld
rc
Tölgyesek
ov
Ma
Ba
a
r lá
Bükkösök
d
ros Fenyvesek
Béga Ma
Havasi rétek
Tem
Ukrajna
Ártéri és deltai növényzet
e
Bodza
s
Ar Más elemek
gy
Sz as Jalo
Zs
Országhatár
Olt
er mic
il
a
bi
r
a Folyó
ge
Ve
ten
dea
te-
Duna (Geografia României, I. kötet, 1983,
e
Fek
Bulgária egyszerűsített feldolgozás)
Elevenítsd fel!
a
zokat a tényezőket, amelyek befolyásolják a növényzet, az állatvilág és a talajok elterjedését.
Nevezd/nevezz meg!
 a nagytájat és a tájegységet, ahol sztyepp növényzet található;
 két nagytájat/tájegységet, ahol az erdős sztyepp a jellemző;
 két nagytájat, ahol tölgyesek vannak;
 a nagytájat, ahol a fenyveseknek legnagyobb a kiterjedésük;
 két nagytájat, ahol a havasi rétek nagyobb területeket foglalnak el.
Jegyezd meg!
A növényzet és az állatvilág elterjedését és változatosságát a földrajzi fekvés, a domborzat és az éghajlat
határozza meg. A növényzet a földrajzi szélességek szerint vízszintes növényzeti övekbe rendeződik (sztyepp
és erdős sztyepp). A dombságokon és hegységeken a magassággal megjelenik a függőleges övezetesség,
azaz a növényzet szintekbe való tagolódása (tölgyesek, bükkösök, fenyvesek, alhavasi vagy szubalpesi
növényzet és havasi rétek, azaz alpesi növényzet).
 A sztyepp növényzetét alacsony szárazságtűrő (xerofil) fűfélék és bokrok alkotják, melyek alkalmazkodtak
a nyári magas hőmérséklethez és az alacsony csapadékmennyiséghez. A sztyepp a Dobrudzsai-hátságra
és a Bărăgan-síkságra jellemző, de az ember erőteljesen átalakította.
 Az erdős sztyepp a Román-alföldön, a Nyugati-alföldön, a Moldvai-hátságon és a Dobrudzsai-hátság kis
területein jellemző.
A sztyepp és az erdős sztyepp állatai a rágcsálók (mezei hörcsög, közönséges ürge, mezei egér), madarak
(fürj, pacsirta) és hüllők.
 Az erdők övéhez tartoznak a tölgyesek, bükkösök és a fenyvesek. Ezek 150-200 m és 1600-1800 m
tengerszint feletti magasság között találhatóak.
 A tölgyesekre jellemző a csertölgy, a magyar tölgy, a molyhos tölgy, a kocsánytalan tölgy és más lomb-
hullatók (szil, kőris, hárs, juhar, közönséges gyertyán, korai juhar). 500-600 m magasságig terjednek.
 A bükkösök 500-600 m magasságtól 1200 m-ig jellemzők. Főleg a Kárpátokban és az Előkárpátok-
ban terjedtek el. A tölggyel elegyedve megtalálhatóak alacsonyabban is, míg a fenyőkkel vegyesen
nagyobb magasságokban is megjelennek.
lombhullató erdők jellegzetes állatai: farkas, róka, nyúl, mókus, vaddisznó, őz, borz, valamint a
A
madarak, mint a fülemüle, a fekete rigó, a szarka, a harkályfélék stb.
TUDTAD?
l A havasi gyopár
törvény által védett
természeti emlék. A
havasi rétekre jellemző
növényt, románul a
„Királynő virágának” is
nevezik.
Sztyepp a Bărăgan-síkságon Bükkös a Moldvai-Előkárpátokban
Havasi gyopár a Csalhó-

hegységben
l rhododendron másik
A
neve a havasszépe,
Havasi cirbolyafenyő a Radnai-havasokban Alhavasi növényzet (havasi törpefenyő) a románul „hegyi
Csalhó-hegységben bazsarózsának” is hívják.
Havasi növény, amely
 fenyvesek 1200 és 1800 m magasság között találhatóak, és a Keleti-
A
törpecserjeként nő,
Kárpátokban a legelterjedtebbek. Előfordulnak a Déli-Kárpátokban és az Erdélyi-
főként a napfényes
szigethegységben is, de kisebb területeken. A lucfenyő és a jegenyefenyő
hegyoldalakon. A
mellett más fenyőféléket is megtalálunk, mint az erdeifenyő, vörösfenyő, havasi
törvény által védett.
cirbolyafenyő és a közönséges tiszafa. Itt él a barnamedve, a hiúz, a szarvas és
a siketfajd.
 A havasi rétek a Kárpátok legmagasabb csúcsait foglalják el, 2000 m magasság
felett jellemzőek. Az alhavasi növényzet (1800-2000 m között) havasi törpefenyőből,
közönséges borókából és áfonyából áll. A növények alkalmazkodtak az alacsony
hőmérsékletekhez és az erős szelekhez. A zerge és a mormota jellegzetes állatok
ebben a hegyvidéki térségben.
 Az azonális növényzethez tartozik az ártéri (ligeterdő), a deltai, valamint a
szubmediterrán növényzet. Rhododendron (havasszépe) a
Csukás-hegységben
A Duna árterében és a Duna-deltában él a fűzfa, a nyárfa, a nád, a gyékény és
más vízkedvelő növény. Számos madárfaj él itt: vadrécék és vadlibák, hattyúk, l vörösfenyő egy
A
gödények (pelikánok), kárókatonák (kormoránok), gémek stb. lombhullató fenyőféle,
A szubmediterrán növényzet Románia délnyugati részén jellemző. Az itt élő románul „hegyi
növények a vadorgona, a keleti gyertyán, a virágos kőris, a közönséges füge, a liliomnak” is nevezik.
bánáti feketefenyő. Az itt honos állatok a homoki vipera, a skorpió és a teknős. Természeti emlékké
Ezek közül egyes növény- és állatfajok a Dobrudzsai-hátság délnyugati részén is nyilvánították. A Csalhó-
előfordulnak. hegységben a „Polița
cu crini” természeti
rezervátumban nő.
Vörösfenyő
Növényzet a Duna-deltában Bánsági feketefenyő a Mehádiai-hegységben a Csalhó-hegységben
TÖBBET SZERETNÉK
TUDNI!
l A cserniszolok (mollikus
talajok) osztályába
tartozik a csernozjom
(a Román-alföldön, a
Nyugati-alföldön és a
Moldvai-hátságon a
legelelterjedtebb)
és a kasztanozjom/
gesztenyebarna
talajok (dobrudzsai
gesztenyebarna talajok),
melyek megjelenését
a sztyepp és az erdős
sztyepp növényzet teszi
lehetővé.
Nevezd/nevezz meg!
 két nagytájat, ahol a cserniszolok a legelterjedtebbek;
 két nagytájat, ahol megtalálhatóak a luviszolok;
 a Kárpátokra jellemző talajosztályokat.
Megművelt csernozjom a Jegyezd meg!

Burnaz-síkság keleti részén A
talajokat befolyásolja az éghajlat, a
növényzet és az anyakőzet.
l luviszolok
A Románia talajosztályai:
(agyagbemosódásos
 a cserniszolok (telített fekete talajok)
talajok) osztályába
tartoznak a preluvoszolok
és luviszolok (barna erdőtalajok) az
(agyagbemosódásos
alföldeken és egyes dombvidékeken
barna erdőtalaj és a
és fennsíkokon jellemzőek;
a kambiszolok/barnaföldek a magas
vörösesbarna erdőtalaj)
és a luvoszolok dombvidéken és az alacsony
(kimosódásos barna talaj), hegyekben vannak jelen;
melyek a tölgyesekre a szpódikus talajok a Kárpátokban
jellemzőek a Román- találhatóak (a fenyvesek és az
alföld középső részén, alhavasi növényzet alatt), míg a
a Géta-hátságon, a havasi rétek alatt az umbriszolok
Nyugati-dombvidéken, osztályába tartozó talajok vannak. Podzoltalaj a Csalhó-hegységben
a Szamos-hátságon és a
Moldvai-hátságon. Alkalmazd!
l kambiszolok
A I. A 77. oldalon lévő A, B, C, D betűvel jelölt képeket társítsd a növényzeti övekkel
osztályába tartoznak a (a, b, c, d) és az 1-től 4-ig jelölt nagytájjal/tájegységgel a következő minta alapján:
telítetlen kamboszolok A c 1.
(savanyú barna a. fenyvesek 1. Déli-Kárpátok
erdőtalajok), amelyek a
Kárpátok és Előkárpátok b. tölgyesek 2. Keleti-Kárpátok
bükköseiben és vegyes c. alhavasi növényzet 3. Géta-hátság
erdőiben fordulnak elő. d. sztyepp övezet 4. Bărăgan
A B
TÖBBET SZERETNÉK
TUDNI!
l A szpódikus talajok
osztályába tartoznak
a podzoltalajok
a Kárpátokban,
melyek hideg és
nedves hegyvidéki
C D
éghajlati körülmények
között fejlődnek ki
a fenyvesek és az
alhavasi növényzet
alatt.
l z umbriszolok/
A
telítetlen fekete
talajok osztályába
tartoznak a havasi rétek
II. Hasonlítsd össze a fenyveseket a sztyeppékkel, megnevezve három különbséget!
humuszszilikát talajai.
A különbségek a következő elemek bármelyikére vonatkozhatnak: éghajlati
jellemzők (évi középhőmérséklet, évi átlagos csapadékmennyiség), növény- és l z andoszolok a
A
állatfajok, talajosztályok vagy típusok, illetve egy nagytáj/tájegység neve, ahol Keleti-Kárpátok nyugati
előfordulnak. részén, vulkanikus
kőzeteken jönnek
III. Az alábbi fényképek Románia különböző állatfajait ábrázolják. létre bükkösök, vegyes
erdők és fenyvesek
1. Nevezd meg: alatt.
a. a növényzeti övet, ahol élnek; l Az azonális talajok
b.
a törvény által védett fajokat (felhasználva a biológiaórán vagy más kialakulása különböző
forrásokból szerzett információkat)! helyi viszonyoktól függ
2. Jellemezd röviden (3-4 mondatban) az élőhelyüket! (kőzet, nedvesség, sók
jelenléte stb.). Ebbe a
kategóriába tartoznak
az ártéri öntéstalajok
(aluviszolok).
Barnamedve Skorpió Zerge a

a Fogarasi-havasokban a Mehádiai-hegységben Csalhó-hegységben
Őzek a Báj-havasban Teknős az Aldunai- Mormota a Retyezát- Gödény (pelikán) a

szorosban hegységben Duna-deltában
Öntéstalaj a Duna árterében,
IV. Két érv kifejtésével magyarázd meg a havasi rétek hiányát a Bánsági-hegyvidéken! Oltenițától keletre
Gyakorlati alkalmazás. Viselkedési szabályok légköri,

hidrológiai és biológiai veszélyhelyzet esetén
I. Az alábbi képek néhány éghajlati, hidrológiai és biológiai jelenséget mutatnak be. Ezeknek veszélyes
hatásai lehetnek az emberekre és a környezet minőségére. Az utóbbi években ezek gyakorisága és inten-
zitása nagyon megnőtt a globális felmelegedés miatt, amit a légszennyezés felerősít.
A képen látható mindenik jelenségre vonatkozóan nevezz meg:
a. egy kiváltó okot;
b. egy nagytájat/tájegységet, ahol előfordulhat!
Aszály Árvíz Tornádó
Lavina Erdőtűz Széldöntés
II. Kánikula akkor jelentkezik, amikor a levegő hőmérséklete 10°C-kal meghaladja az átlagos értéket.
Kánikulai napoknak tekintjük azokat, amelyek hőmérséklete 35°C-nál nagyobb.
Az alábbi szövegben néhány viselkedési szabályt mutatunk be kánikula esetén. Írd le a szöveget a füzetedbe,
és egészítsd ki az alábbiakban felsorolt szavakkal.
szavak: víz, gyümölcs, laza, nagy, kisebb, sütemény, nap, szoros, üdítő, árnyék.
 Kerüljétek a(z) on való hosszabb tartózkodást 11-18 óra között!
 mennyiben van légkondicionáló berendezésetek, állítsátok be úgy, hogy a hőmérséklet legyen
A
5°C-kal , mint a kinti hőmérséklet!
 Viseljetek szalmakalapot, természetes anyagokból készült világos színű ruházatot!
 A nap folyamán zuhanyozzatok langyos vízzel anélkül, hogy letörölnétek a vizet magatokról!
 Naponta igyatok 2-3 l folyadékot a szomjúság
érzetének megjelenése előtt! A kánikula ideje
alatt ajánlott 15-20 percenként meginni egy
pohár .
 erüljétek a magas koffein- vagy cukortartalmú
K
italok (szénsavas üdítőitalok) fogyasztását, mivel
ezek vizelethajtóak.
 F ogyasszatok friss és zöldséget,
mivel ezeknek nagy a víztartalma!
 E gy pohár joghurt ugyanúgy hidratál, mint egy
pohár víz.
 erüljétek a nagy energiaigényű szabadtéri
K
tevékenységeket (sport, kertészkedés stb.)!
III. A
lkossatok 4 tagú csoportokat, és állítsatok össze
egy magatartási szabályzatot hóvihar és árvíz
esetére! Minden csoport mutassa be a magatar-
tási listáját. Írjátok fel a táblára, majd készítsetek
egy posztert a mellékelt minta alapján!
ISMÉTLÉS 79
I. A 46°45’ é. sz. mentén készült keresztszelvényen azonosítsátok az A-tól G-ig betűkkel jelölt nagytájakat, majd
mindenikre vonatkozóan nevezzétek/nevezzetek meg:
a. az éghajlati jellemzőket (éghajlati szint, évi középhőmérséklet, évi átlagos csapadékmennyiség, szelek,
éghajlati hatások);
b. egy növényzeti övet;
c. egy talajosztályt vagy egy talajtípust!
Ny-K irányú keresztszelvény Románia területén
II. Nevezzétek meg az 1-25-ig számokkal jelölt folyókat és az a-e-ig betűkkel jelölt tavakat!
III. Egészítsd ki a füzetedben a következő táblázatot:

Tó neve Tótípus Földrajzi helyzet
természetes torlasztó
Bucura-tó
Mehádiai-fennsík
Medve-tó
Moldvai-hátság
Varasó-tó
folyami limán
Plopu-tó
lagúna
Taşaul-tó
I. Olvasd el az alábbi kijelentéseket, és válaszd ki a helyes válaszokat:

1. Itt mérnek 11°C feletti évi középhőmérsékletet:
a. Moldvai-Mezőség b. Olténiai-síkság c. Szamos-alföld d. Erdélyi-Mezőség
2. Ebben a medencében mérték az abszolút hőmérsékleti minimumot/hidegrekordot:
a. Almás b. Brassói–Háromszéki c. Máramarosi d. Zarándi
3. Az alábbi folyók közül a Tiszába ömlik a(z):
a. Argyas b. Szeret c. Szamos d. Tatros
4. A Szucsávai-dombvidéken ez az éghajlati hatás érezhető:
a. óceáni b. tengeri c. skandináv-balti d. szubmediterrán
5. Keletkezési módja szerint a folyami limánok közé tartozik a:
a. Bucura-tó b. Snagov-tó c. Tașaul-tó d. Medve-tó
30 pont (5 × 6 p)
II. Egészítsd ki az alábbi kijelentéseket!
1. A medve, a hiúz és a szarvas a(z) erdőben él.
2. A fenyőerdőkre jellemző talajok a(z) talajosztályhoz tartoznak.
3. Az ország középső és nyugati részén érezhető a(z) éghajlati hatás.
4. A -szoros összeköti Fekete-tengert az Azovi-tengerrel.
5. A Duna lápvidéke Călărași és városok között húzódik. 20 pont (5 × 4 p)
III. Mária kiszámította egy meteorológiai állomás évi középhőmérsékletét, a kapott érték 10°C volt. Figyelmesen
megvizsgálva észrevett egy számítási hibát. A valóságban a havi középhőmérséklet júliusban és augusztusban
mért értéke 8°C-kal, illetve 4°C-kal nagyobb volt.
a. Számítsd ki az évi középhőmérséklet valós értékét! 6 pont
b. Nevezz meg két nagytájat, amelynek ennyi lehet az évi középhőmérséklete! 6 pont
Összesen: 12 pont
IV. A
z alábbi klímadiagramon egy romániai meteorológiai állomás havi középhőmérsékletei és havi átlagos
csapadékmennyiségei vannak feltüntetve.
Határozd meg: 25 150
a. a legnagyobb havi csapadékátlagot, valamint 20 120

a hónapot, amikor mérték;
15 90
6 pont (2 × 3 p)
10 60
b. a legkisebb havi középhőmérsékleti értéket és
Cs [mm]
H (°C)
5 30
a hónapot, amikor mérték;
6 pont (2 × 3 p) 0 0
c. az éghajlati övet, amelyen a meteorológiai -5

állomás található. Választásodat indokold egy
-10
érvvel!
6 pont -15
J F M Á M J J A S O N D
18 pont Cs (mm) H (°C)
V. Magyarázd meg!
a. a Fekete-tenger partján lévő lagúnák és limánok kialakulását; 10 pont
b. a sztyepp növényzet jelenlétét a Bărăganon és a Dobrudzsai-hátságon.
Összesen: 100 pont
Népesség, települések és
közigazgatási felosztás 4.
Segesvár
82 4. FEJEZET | Népesség, települések és közigazgatási felosztás
A népesség számbeli alakulása és összetétele
25000000 Oldd meg a következő

Népesség (fő) Románianépességének

Románia népességénekszámbeli
számbelialakulása
alakulása feladatokat:
25.000.000 1. S zámítsd ki, mennyivel
20000000 nőtt Románia
20.000.000 népessége 1930 és 1990
között!
15000000
15.000.000 2. Számítsd ki, mennyivel
Anul
csökkent Románia
10.000.000
10000000 Nr. locuitori népessége 1990 és 2016
között!
5.000.000
3. Nevezz meg két okot,
5000000 ami megmagyarázza
0 a népesség számának
1930 1948 1956 1960 1970 1980 1990 2000 2010 2016 csökkenését 1990 után!
0
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 Forrás: OSH, 2017
Jegyezd meg!
2
018-ban Románia lakossága 19 530 631 fő volt. A népesség számbeli alakulását számos tényező
befolyásolja: politikai, gazdasági (a gazdasági fejlettség szintje, a lakosság életkörülményei, egészségügyi
ellátó rendszer), szociokulturális (a nők társadalmi helyzete, vallás), valamint természeti tényezők.
A
z ország népességszámának alakulását két demográfiai összetevő határozza meg: a természetes
szaporodás (természetes mérleg) és a vándorlási egyenleg/mérleg (a be- és kivándorlók számának
különbsége). A születés és a bevándorlás a népesség növekedését, az elhalálozás és a kivándorlás pedig
ennek csökkenését eredményezi.
R
omán nemzetiségűek élnek az ország határain kívül is: a Moldovai Köztársaságban (Besszarábiában),
Észak-Bukovinában (Herca-tartományt is beleértve), Dél-Budzsákban, Szerbiában (a Timok völgyében
és a Vajdaságban). A Balkán-félszigeten élnek arománok (makedorománok), meglenorománok és
isztrorománok (az Isztria-félsziget nyugati részén).
R
omán közösségek találhatóak Spanyolországban, Olaszországban, Németországban, Franciaországban,
Nagy-Britanniában, Ausztriában és más országokban is.
Elevenítsd fel!
a
születési és a halálozási arányszám, valamint a természetes szaporodás meghatározását.
A természetes szaporodás alakulása Romániában 1990-2017 között Válaszolj a kérdésekre:

4‰ 1. Melyik évben
3‰
volt legnagyobb
a természetes
2‰
szaporodás értéke?
1‰ 2. Melyik évben lett
0‰ a természetes
-1 ‰ szaporodás értéke
negatív (természetes
-2 ‰
fogyás)?
-3 ‰
3. Mennyi volt a
-4 ‰ természetes
szaporodás értéke
2000-ben?
Forrás: OSH, 2017
Alkalmazd!
2017-ben Romániában a születési arányszám 10,5‰, az elhalálozási arányszám pedig 13,3‰ volt.
Számítsd ki a természetes szaporodás értékét!
A népesség számbeli alakulása és összetétele 83
Elevenítsd fel!
a
népsűrűség
meghatározását;
a
népsűrűséget
befolyásoló
tényezőket.
Nevezz meg!
 h
árom régiót,
ahol a népsűrűség
nagyobb, mint
150 fő/km²;
k
ét nagytájat/táj-
egységet, ahol
a népsűrűség
50 fő/km² alatt van.
(Mândruț O., átdolgozva, kiegészítve)
Jegyezd meg!
R
ománia népessége egyenlőtlenül oszlik el az ország területén természeti, demográfiai, gazdasági és
történelmi tényezőktől függően.
A
z ország legmagasabb átlagos népsűrűségi értéke 97,3 fő/km² volt 1990-ben. A népességszám
csökkenésével egy időben az átlagos népsűrűségi érték is csökkent, 2016-ban ez 82,6 fő/km² volt. A
lakosság legnagyobb része az alacsonyabb területeken él (síkságokon, dombságokon és fennsíkokon).
A
legkisebb népsűrűségű területek a Duna-delta (5 fő/km²) és a hegyvidék (20-25 fő/km²), ahol a
lakosság a hegyközi medencékben és a nagyobb völgyekben tömörül.
A
legsűrűbben lakott területek a Román-alföld középső része (150 fő/km² fölött), a Szeret völgye, az
Erdélyi-hegyalja, a nagyvárosok és környékük, valamint a tengerpart Konstancától délre.
Alkalmazd!
Az alábbi táblázatban néhány romániai megye területe (km²) és népessége (fő) szerepel.
Megye Terület (km²) Lakosság (fő)
Beszterce-Naszód 5.358 328.831
Krassó-Szörény 8.532 323.655
Prahova 4.715 801.372
Szucsáva 8.553 749.728
Tulcea 8.484 241.061
* Forrás: OSH, 2017
1. Számítsd ki a megyék népsűrűségét!
2. Ábrázold grafikusan az így kapott értékeket!
3. Magyarázd meg Tulcea megye alacsony, illetve Prahova megye magas népsűrűségét!
Románia népességének korcsoportok és nemek szerinti megoszlása 2016-ban

Nevezd meg!
Életkor
85 felett
80-84  R
ománia
75-79 népességének
70-74
65-69 legnagyobb létszámú
60-64 korcsoportját;
55-59
50-54
45-49  a
legkisebb létszámú
Nők
40-44
Férfiak
korcsoportot a 15 év
35-39
30-34
alatti fiatal népességen
25-29 belül;
20-24
15-19
10-14  a
35 és 39 év közötti

5-9 nők számát.
0-4
1.000.000 750.000 500.000 250.000 0 250.000 500.000 750.000 1.000.000
Forrás: OSH, 2017
Jegyezd meg!
korfa (a népesség korcsoportok és nemek szerinti megoszlásának grafikonja) azt mutatja, hogy a fiatal
A
népesség (0-14 év) aránya egyre kisebb a születési arányszám csökkenése miatt, míg az idős korúak
(65 év felett) aránya nagyobb a népesség várható élettartamának növekedése következtében. Ezt a
folyamatot demográfiai elöregedésnek nevezzük.
népesség nemzetiség szerinti összetétele az ország nemzeti és etnikai csoportjainak arányát mutatja.
A
Ezeket a csoportokat meghatározzák: a közös nyelv, a hit, a kulturális szokások és hagyományok.
Romániában különböző nemzetiségek élnek: románok (88,6%), magyarok (6,5%), romák (3,2%), németek
(0,2%) – és más kisebbségek (1,5%) ukránok (rutének és huculok), oroszok (beleértve a lipovánokat),
törökök, tatárok, szerbek, szlovákok, zsidók, bolgárok, horvátok, görögök, csehek, lengyelek stb.
Alkalmazd!
Magyarázd meg a népesség településtípus szerinti eloszlásának (városi és falusi) időbeni változását az
alábbi diagramok segítségével!
A népesség településtípus A népesség településtípus A népesség településtípus

szerinti megoszlása 1960-ban szerinti megoszlása 2000-ben szerinti megoszlása 2016-ban
Városi
32,10% Falusi Városi Falusi Városi
Falusi 45,40% 54,60% 46,30% 53,70%
67,90%
Forrás: OSH, 2017
Portfólió
3–4 fős csoportban dolgozva mutassátok be poszteren egy romániai kisebbség vagy szülőhelyetek
népviseletét, szokásait és hagyományait!
Települések 85
A falusi települések fejlődése és területi különbségei

Olvasd el a szöveget:
A falu a szorosan hozzá kapcsolódó határral együtt, elsősorban a gazdasági és társadalmi változások
törvényszerűségei alapján jelent meg és fejlődött, és úgy íródott be a földrajzi tájba, «mint egy
láncszem, amely a lánc végéről indulva elől bontakozik ki» (I. Conea, 1938). Elsősorban lakó és
pihenő szerepet betöltő, beépített belterületre, illetve a termelést szolgáló külterületre oszlik.
(Cucu V., Așezările umane – categorii geografice fundamentale,1994, értelmezve)
1. V
álaszolj a kérdésekre:
a. A szöveg alapján mi a falu két alkotóeleme?
b. Milyen funkciókkal rendelkezik ez a két alkotóelem?
2. Magyarázd meg a kijelentést: „... a falu úgy íródott be a földrajzi tájba, «mint egy láncszem, amely a lánc
végéről indulva elől bontakozik ki» ”!
Jegyezd meg!
A
falusi települések kialakulásában és fejlődésében jelentős szerepet játszottak a természeti tényezők
(domborzat, éghajlat, vizek, talaj, növényzet, állatvilág), valamint az előforduló ásványkincsek.
falusi települések (falvak) gazdaságok csoportosulásai. Terület és népességszám tekintetében eltérnek
A
egymástól. A falusi lakosság alapvető tevékenysége a mezőgazdaság (növénytermesztés és állattenyésztés).
A
falvaknak meghatározó szerepük volt a kárpáti, dunai és fekete-tengeri térség fejlődésében és változásában.
Számuk az idő folyamán folyamatosan emelkedett, 2016-ra elérve a 12 957-et.
A
tengerszint feletti magasságot tekintve falvak 2-10 métertől
(a Duna-deltában) 1600 méterig (a Erdélyi-szigethegységben)
fordulnak elő. A legtöbb falu a Román-alföldön található.
A
z 1990 előtt összetartó és virágzó közösségeket tömörítő
romániai falvak jelenleg az elnéptelenedés szomorú
jelenségével néznek szembe. A lakosság szerkezetében
jelentős változásokat eredményezett a fiatalok tömeges
elvándorlása a nagyvárosokba vagy Európa fejlettebb
országaiba, a jobban fizetett munka reményében, illetve a
születési arány drámai csökkenése a demográfiai elöregedés
következtében. Sajnálatos módon egyre több elhagyott vagy
elöregedett falut látunk, ahol csak az idősek maradtak az Elhagyott házak a Torockói-havasokban (Búvópatak,
Szolcsva község, Fehér megye), 2017. augusztus
elmúlt idők nosztalgiájával.
Portfólió
Az alábbi képeken a román falu identitását meghatározó tárgyi elemek láthatóak. Készíts illusztrációkkal
ellátott esszét Románia hagyományos kézműiparáról!
Ciocănești ház Írott tojások Vízimalmok Ógerlistyén (Eftimie Murgu)

(Szucsáva megye) (Krassó-Szörény megye)
Szövőszék Népi kerámia Máramarosi faház (Barcánfalva)

TUDTAD? Jegyezd meg!

A falvakat népességszám, funkció, alaprajz és szerkezet szerint osztályozzuk:
A falusi települések
l
A népesség száma alapján lehetnek: nagyon kis falvak (100 fő alatt), kis falvak
lehetnek ideiglenesek, (100 és 500 fő között), közepes falvak (500 és 2000 fő között), nagy falvak (2000 és
időszakosan 5000 fő között), illetve nagyon nagy falvak vagy óriásfalvak (5000 fő fölött).
használtak G azdasági funkció szerint megkülönböztetünk: mezőgazdasági jellegű falvakat
(menedékek, esztenák (zöldség-, gyümölcs-, szőlő- és gabonatermesztéssel, valamint állattenyésztéssel
és kúriák) és állandó foglalkozó falvak), ipari jellegűeket, szolgáltatásra szakosodott falvakat, valamint
települések (falvak). összetett funkcióval rendelkezőket.
A hegyvidék tanyai
l A laprajz szerint vannak: szabályos alaprajzú falvak (geometrizált utcahálózattal és
jellegű kis falvai kereszteződésekkel, négyzetrácsos vagy kör alakú elrendezéssel) és szabálytalan
egy népesebb falu alaprajzú falvak (rendszertelen utcák és kereszteződések).
köré csoportosulnak, S zerkezetük szerint, azaz a gazdaságok térbeli elhelyezkedése alapján lehetnek:
amely könnyebben ●H
almazfalvak, ahol a belterület és külterület
megközelíthető. jól elhatárolódik. Ez a falutípus leginkább az
Például a Krassó- alföldeken és a hegyközi medencékben el-
Szörény megyében terjedt. Ebből alakult ki a kompakt falutípus,
található Somosréve ami a Bánságban és Dél-Erdélyben található.
községnek 2010-ben ●S
zétágazó falvak a dombok és fennsíkok
3 017 lakosa volt szétágazó völgyeiben vagy utak mentén el-
40 falura, illetve helyezkedő gazdaságokkal. Itt a belterület Kompakt falu: Toplec (Krassó-Szörény
tanyára leosztva. és a külterület részben fedi egymást. megye, Temes–Cserna-árok)
●S
zétszórt falvak, ahol a belterület és a külterület nem különíthető el egymástól.
Az Erdélyi-
l
A gazdaságok nagy területen, egymástól távol helyezkednek el. Főleg hegyvi-
szigethegység
dékre jellemzőek: Erdélyi-szigethegység, Bánsági-hegyvidék, Ruszka-havas,
középső részén
Törcsvári-átjáró, Bukovinai-Obcsinák stb.
fekvő bokortanyák
nagy területeken
szétszórt gazdaságok
csoportosulásai.
Szétágazó falu: Bélbor (Hargita megye, Bélbori-medence)
Alkalmazd!
I. Az A, B és C betűkkel jelölt képeken három, szerkezetileg eltérő falutípus látható.
Társítsd minden képhez a falu típusát (zárt, szétágazó és szétszórt), és a domborzati
formát, amelyen elhelyezkedik (alföld, dombvidék, hegyvidék) a következő minta
Lepus/Arieșeni alapján: A szétszórt falu hegyvidék.
(Erdélyi-szigethegység, A B C
Fehér megye)
II. Válaszd ki a helyes megoldás betűjelét:

1. Népességszám szerint az 500-2000 fővel rendelkező falvak típusa:
a. kis b. közepes c. nagy d. nagyon nagy
2. Az Erdélyi-szigethegységben gyakori faluszerkezet:
a. zárt b. kompakt c. szétágazó d. szétszórt
3. Legalacsonyabban a következő tájegység falvai helyezkednek el:
Valea Teilor település a. Nyugati-alföld b. Duna-delta c. Bánsági-hegyvidék d. Géta-hátság
(Észak-dobrudzsai-hátság, 4. A legtöbb falu a következő nagytáj területén található:
Tulcea megye) a. Román-alföld b. Nyugati-alföld c. Dobrudzsai-hátság d. Géta-hátság
Települések 87
A városi települések fejlődése és jellemzői Tanulmányozd a térképet!

Nevezd/Nevezz meg!
 a legnépesebb várost;
 három olyan várost, melynek a lakossága meghaladja a 300 000 főt;
 öt olyan várost, melynek lakossága 100 000 és 300 000 fő között van;
 négy várost, melyen átfolyik az Olt, illetve négy olyat, melyen átfolyik a Maros;
 a Duna menti városokat a folyás irányában.
Jegyezd meg!
 A
városi települések legrégibb formái a szentélyek, az erődök és a várak voltak.
 A
Fekete-tenger partján az első gyarmatvárosokat a görög telepesek alapították: Hisztriát, Tomist (a
jelenlegi Konstanca) és Callatist (a jelenlegi Mangalia), melyek kereskedelmi szerepet töltöttek be.
 D
ák várak léteztek a Kudzsiri-havasokban, illetve a Hátszegi-medencében. A római uralom idején a
városok többféle funkcióval rendelkeztek, de elsősorban védelmi szerepet töltöttek be. Ezek közül
néhány a dák erődök helyére épült, mint például a Duna mentén levő Drobeta (jelenleg Drobeta
Turnu-Severin/Szörényvár) és Sucidava (jelenleg Celei-Corabia), Erdélyben pedig Napoca (Kolozsvár),
Potaissa (Torda) és Apullum (Gyulafehérvár).
Histria Sarmizegetusa Regia

A
középkorban kereskedelmi céllal (árucsere) vásárhelyek jöttek létre, vagy egyes falvak azzá fejlődtek.
Ezek átvették az erődvárosok funkcióit. Ebből az időszakból származik Marosvásárhely, Zsilvásárhely,
Câmpulung, Craiova, Arad, Bákó, Ploiești, Szatmárnémeti, Bukarest, Brassó, Nagyszeben, Medgyes,
Segesvár, Târgoviște, Temesvár, Nagyvárad, Szucsáva és mások.
A
következő évszázadokban a népességnövekedés hatására a városok területe a középkori várfalakon
túlra terjedt. A XX. században felerősödik az urbanizáció folyamata, ennek következtében a városok
száma ugrásszerűen megnő. Az első municípiumokat a két világháború közötti időszakban hozták létre.
2
017-ben Romániában 320 város volt, amiből 103 municípium.
A
városok egyenlőtlenül oszlanak el az ország területén, többségük a dombvidéken és fennsíkokon, a
nagy hegyközi medencékben, illetve a széles völgyekben helyezkedik el. A legtöbb város (16) Szucsáva
megyében, míg a legkevesebb (3) Giurgiu megyében található.
Nagyszeben: Nagypiac tér Brassó Resicabánya
Bákó (kilátás a Kavicsos-hátról)

Települések 89
Alkalmazd!
TUDTAD?:
Az alábbi műholdképeken alaprajz és szerkezet szerint (az utcahálózat elrendezése
alapján) három várostípus látható. Nevezd meg mindenik városra vonatkozóan azt a Románia
l
tényezőt, amely az illető városszerkezetet eredményezte! legmagasabban
elhelyezkedő városa
Predeál (1060 m), a
legalacsonyabban pedig
Szulina (4 m).
Balánbánya Brăila Temesvár
Jegyezd meg!
Predeál
A városok osztályozása
a. Kialakulási idejük szerint megkülönböztetünk ókori, középkori, újkori és jelenkori Tusnádfürdő
l
városokat. népességszám alapján

b. Népességszám alapján a városok lehetnek: metropoliszok (lakosságuk meghaladja Románia legkisebb
az egymilliót, ilyen Bukarest), nagyon nagy városok (300 000 fölötti lakossággal), városa (2017-ben 1.669
nagyvárosok (100 000 és 300 000 közötti lakossággal), közepes városok (50.000 lakosa volt).
és 100 000 közötti lakossággal), kisvárosok (20 000 és 50 000 közötti lakossággal)
és nagyon kis városok (20 000 fő alatti lakossal).
c. Alaprajzuk és szerkezetük az utcahálózat elrendezése szerint lehet négyzetrácsos
vagy sakktábla-alaprajzú (Szörényvár, Alexandria, Arad), sugaras-koncentrikus
(Bukarest, Temesvár), félkör alakú (Brăila) és lineáris alaprajzú (Herkulesfürdő,
Balánbánya, Azuga, Moldvahosszúmező és mások).
d. G
azdasági szerepük alapján a városok lehetnek:
● többfunkciós városok, melyek sokoldalú gazdasági és közigazgatási tevékeny-
séget folytatnak, például a megyeszékhelyek nagy része; Tusnádfürdő
● ipari funkciójú városok (Mioveni, Ónfalva);
● szolgáltatási funkciókkal rendelkező városok, melyekben a lakosság kereskede-
lemmel, szállítással és turizmussal foglalkozik (Piski, Tövis, Mangalia, Năvodari,
Sulina, Predeal stb.);
●
mezőgazdasági funkciójú városok, amelyek elsősorban az alföldeken és
a dombvidékek közelében elhelyezkedő kisvárosok (Mihăilești, Dăbuleni,
Érmihályfalva, Temesrékás, Vânju Mare, Ianca stb.).
Alkalmazd!
Gyulafehérvár
I. Írd le a füzetedbe a helyes válasz betűjelét:
1. Népességszám alapján a Kárpátok legnagyobb városa:
a. Brád b. Brassó c. Csíkszereda d. Petrozsény
2. Konstanca ókori neve:
a. Apullum b. Callatis c. Histria d. Tomis
3. A város, amelyet az Argyas folyó szel át:
a. Alexandria b. Craiova c. Pitești d. Slatina
4. Brăila városának alaprajza:
a. félkör alakú b. lineáris c. sakktábla-alaprajzú d. sugaras-koncentrikus
II. Rendezd népesség szerint növekvő sorrendbe a következő városokat: Arad,
Câmpulung, Craiova, Orsova, Slobozia! Marosvásárhely
Bukarest földrajzi jellemzése
Nevezd meg!
a
nagytájat, illetve tájegységet, ahol Buka-
rest városa található;
a
két folyót, melyek átszelik a várost;
a
város hozzávetőleges tengerszint feletti
magasságát.
Botanikus
kert
Parlament
Jegyezd meg!
Bukarest a Román-alföld központi részén helyezkedik el, a Bukaresti-síkságon (Vlăsia-síkság része), 60-100 m
tengerszint feletti magasságon. Északnyugat-délkelet irányban átszelik a Dâmbovița és a Colentina folyók. A város
központi részén áthaladó Dâmbovița folyót csatornázták. A Colentinán több gyűjtőtavat hoztak létre, közülük
néhányat szabadidős tevékenységekre használnak (Herăstrău, Floreasca, Tei és mások).
A Dâmbovița Herăstrău-tó Patriarkális székesegyház

A város területéről paleolitikumi és neolitikumi régészeti maradványok kerültek elő.
A municípiumi ranggal rendelkező város első írásos említése Bukarest vára néven 1459. szeptember 20-án
történik, Vlad Tepeș uralkodása idején. A XVII. század közepén (1659-ben) Havasalföld fővárosává, majd a román
fejedelemségek egyesülése után, 1862-ben az ország fővárosává válik.
Románia fővárosa és az ország egyetlen metropolisza, melynek lakossága 2017-ben 2.104.967 fő volt. A
legnagyobb közigazgatási, gazdasági, kulturális és egyetemi központ, hat kerületre oszlik. Szerkezete sugaras-
koncentrikus, mely a város terjeszkedésének és az új lakónegyedek megjelenésének következtében módosult.
Ipara változatos, szinte az összes iparágra kiterjed. A legnagyobb vasúti és közúti csomópont (több országút,
európai út és három autópálya innen indul), és az egyetlen metróhálózattal rendelkező város Romániában. A légi
közlekedést két repülőtér biztosítja: a Henri Coandă (Otopeni) és az Aurel Vlaicu (Băneasa).
Bukarest számos felsőoktatási intézménnyel rendelkezik: Bukaresti Egyetem, Bukaresti Műszaki Egyetem, Carol
Davila Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem, Közgazdaságtudományi Egyetem, Nemzeti Színház- és Filmművészeti
Egyetem, Ion Mincu Műépítészeti és Urbanisztikai Egyetem stb. Ugyanakkor itt található a Román Atheneum, az
Opera, számos színház, múzeum, park és emlékmű, valamint a jelentősebb rádió- és televízióállomások.
Alkalmazd!
Bukarest területe 240 km², amely kerületekre oszlik: 1. kerület – 70 km², 2. kerület – 32 km², 3. kerület – 34
km², 4. kerület – 34 km², 5. kerület – 29 km², 6. kerület – 41 km².
Számítsd ki az egyes kerületek százalékos arányát a város teljes területéből, és ábrázold grafikusan az így
kapott eredményeket!
Közigazgatási felosztás 91
Románia közigazgatási felosztása
Nevezz meg!
h
árom olyan megyét, amely
síkságon fekszik;
h
hátságon/fennsíkon fekszik;
h
síkságon, dombvidéken és
hegyvidéken terül el;
h
síkságon és hátságon/fennsíkon
helyezkedik el.
TÖBBET SZERETNÉK TUDNI!

Románia legnagyobb területű
megyéje Temes (8 697 km²),
a legkisebb pedig Ilfov (1 564 km²).
Jegyezd meg!
ománia közigazgatási egységei a megyék, a municípiumok, a városok és a községek.
 R
megye egy adott területen elhelyezkedő közigazgatási egység, mely városokból és községekből áll. Az ország
 A
közigazgatási felosztásának alapegysége. Románia 41 megyéből és Bukarest municípiumból áll. A megyék
elhelyezkedés, kiterjedés, népességszám, gazdasági fejlettség, erőforrások és mások tekintetében különböznek.
Minden megye megyeszékhellyel rendelkezik.
 város gazdaságilag, társadalmilag, kulturálisan, valamint szolgáltatások szempontjából fejlett település.
A
 municípium nagyobb népességű, kiemelt gazdasági, társadalmi, politikai, kulturális, tudományos jelentőségű
A
város.
 község olyan közigazgatási egység, amely egy vagy több faluból áll. Ezt meghatározzák a gazdasági, társadalmi,
A
kulturális, földrajzi és demográfiai körülmények.
Alkalmazd!
I. Azonosítsd a térképen az A, B, C, D, E, F, G, H, I, J, K, L betűkkel jelölt megyéket, illetve az 1-től 6-ig számozott
megyeszékhelyeket!
II. Egészítsd ki a következő kijelentéseket:

1. A
legtöbb városi települést magába foglaló
megyét a térképen a(z)
betű jelöli.
2.
A Moldvai-hátság legnépesebb városa
a(z) betűvel jelölt megye
székhelye.
3. Tomis ókori város, a(z)
betűvel jelölt megyében található.
4.
A térképen 1-es számmal jelölt város
megye székhelye.
5. A
térképen 2-es számmal jelölt város
megye székhelye.
Gyakorlati alkalmazás/Esettanulmányok
A nagyobb városok földrajzi jellemzése
Jászvásár Moldva legnagyobb városa, a Moldvai-Mezőség délkeleti
részén helyezkedik el, 95 m tengerszint feletti magasságon. Hét dombon
fekszik a Balhó (Bahlui) folyó partján.
Első írásos említése 1387-ből származik (Jászvásár), 1408-ban pedig
I. Sándor moldvai fejedelem által kiállított dokumentumban városként
szerepel. A XVI-XIX. században Moldva, 1916 és 1918 között pedig
Románia fővárosa volt.
2017-ben lakossága 371 889 fő volt.
Jelentősebb iparágai a kohászat, textil-, élelmiszer- és vegyipar (itt
található az ország leghíresebb antibiotikum gyára).
Fontos kulturális (Kultúrpalota, Filharmónia, Opera, számos múzeum,
templomok és kolostorok, a Jászvásári katedrális) és egyetemi központ.
Jászvásár (Sfântul Nicolae Az Alexandru Ioan Cuza Egyetem az ország legrégibb felsőoktatási
Domnesc-templom és a Dosoftei-ház) intézménye.
Konstanca Tomis ókori város helyén fejlődött ki. A Fekete-tenger

partján fekszik, 25 m tengerszint feletti magasságon. Az ország és
egyben a Fekete-tenger térségének legnagyobb tengeri kikötője.
Konstanca ugyanakkor a Duna–Fekete-tenger-csatorna kikötője, és
egyik szakaszának végállomása is (Dél-Konstanca–Agigea).
Az ország egyik legjelentősebb ipari városa (hajógyártás, textilipar,
építőipar), turisztikai, kulturális és egyetemi központ. Értékes kulturális
örökséggel rendelkezik (ókori görög és római régészeti lelőhelyek).
Konstanca szimbóluma a Kaszinó
Temesvár az ország nyugati részének legnagyobb városa. A Temes

alföldjén, 90 m tengerszint feletti magasságon, a Béga folyó partján fekszik.
A Béga-csatorna kialakításával a város Románia egyetlen belső folyami
kikötője lett.
Első írásos említése a XIII. századból, a középkorból származik.
Fontos vasúti csomópont, ipari, kulturális és egyetemi központ.
Jelentősebb kulturális intézményei az Opera, a Nemzeti Színház, a
Bánsági Múzeum, valamint az Ortodox Székesegyház. Az első elektromos
közvilágítással ellátott európai város, és itt közlekedett az ország első
A Béga-csatorna Temesváron villamosa is.
Kolozsvár az Erdélyi-medence peremén, a Feleki-dombság lábánál, a

Kis-Szamos partján fekszik. Tengerszint feletti magassága 360 m.
A várost a rómaiak alapították Napoca néven.
Erdély legjelentősebb gazdasági, kulturális, tudományos és turisztikai
központja. Itt található az ország legnagyobb botanikus kertje, az Emil
Racoviță Barlangászati Múzeum, a Szépművészeti Múzeum, az Erdélyi
Néprajzi Múzeum, egyéb múzeumok, parkok, a Nemzeti Színház és a
Román Opera.
Kolozsvár régi egyetemi központ, számos felsőoktatási intézménnyel
rendelkezik, köztük a Babeş–Bolyai Tudományegyetem és a Iuliu
Kolozsvári városkép Haţieganu Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem.
ISMÉTLÉS 93
I. Az alábbi térképen Románia jelentősebb városai és folyói szerepelnek.
1. Azonosítsd a térképen 1-től 30-ig jelölt városokat!

2. Nevezd meg:
a. a folyót, melynek partján a 24-es számmal jelölt város fekszik;
b. a 23-as számmal jelölt város ókori nevét;
c. a megyét, melynek megyeszékhelyét a 18-as szám jelöli;
d. a nagytájat/tájegységet, amelyen a 27-es számú város található;
e. a folyót, melynek partján a 8-as számmal jelölt város fekszik.
II. Nevezz meg a Román-alföldre vonatkozóan:
a. egy természeti tényezőt, mely befolyásolja a népesség területi eloszlását;
b. egy falutípust a szerkezet alapján;
c. három olyan várost Bukarest kivételével, melynek lakossága 100 000 fő fölött van;
d. öt megyét, mely teljes egészében vagy részben a nagytájon fekszik.
III. Hasonlítsd össze a Román-alföld és az Erdélyi-szigethegység következő elemeit:
a. a népsűrűséget, megemlítve egy tényezőt, ami ezt befolyásolja;
b. a jellemző falutípusokat népesség, szerkezet és gazdasági funkció szerint.
IV. Jellemezz röviden egy általad választott megyeszékhelyet, figyelembe véve a következőket:
 az országon, illetve a megyén belüli földrajzi elhelyezkedés;
 a nagytáj/tájegység, melyen fekszik;
 a folyó, mely azt átszeli (ha van);
 éghajlati jellemzők (éghajlattípus, évi középhőmérséklet, évi átlagos csapadék, éghajlati hatás);
 demográfiai jellemzők (népességszám, természetes szaporodás, korcsoport és nemek szerinti eloszlás,
nemzetiség szerinti eloszlás és egyéb sajátosságok);

 rövid beszámoló a város kialakulásáról és fejlődéséről;
 jellemző gazdasági tevékenységek.
V. Készítsd el településed monográfiáját az előző feladat követelményei alapján!

I. Válaszd ki az alábbi kijelentések helyes megoldásának betűjelét!

1. Teljes egészében a Román-alföldön elhelyezkedő megye:
a. Argeș b. Ialomița c. Mehedinți d. Tulcea
2. Az ország legkisebb népsűrűségű nagytája a:
a. Duna-delta b. Kárpátkanyari-Előkárpátok c. Moldvai-hátság d. Nyugati-alföld
3. A falutípus neve, ahol a belterület rátevődik a külterületre:
a. kompakt b. szétágazó c. szétszórt d. halmaz
4. A legtöbb várossal rendelkező megye:
a. Kolozs b. Konstanca c. Szucsáva d. Temes
5. A Nyugati-alföld legnagyobb városa:
a. Arad b. Nagyvárad c. Szatmárnémeti d. Temesvár
6. Az a közigazgatási egység, ahol a falusi népesség él a:
a. falu b. község c. municípium d. város
30 pont (6 × 5 p)
II. Egészítsd ki az alábbi kijelentéseket!
1. Népességszám szerint a Dobrudzsai-hátság legnagyobb városa .
2. Kolozsvár a folyó partján fekszik.
3. R ománia népességének többsége településen él.
4. A népesség adott időn belüli növekedését és csökkenését a természetes szaporodás és a
mérleg befolyásolja.
5. Dolj megye székhelye .
20 pont (5 × 4 p)
III. Az A oszlopban számokkal jelölt városok, a B oszlopban pedig betűkkel jelölt nagytájak találhatóak. Társítsd
az A oszlop számait a B oszlop betűivel.
Megjegyzés: Az A oszlop minden eleméhez egyetlen elem rendelhető a B oszlopból.
A B
1. Botoşani a. Román-alföld
2. Râmnicu Vâlcea b. Nyugati-alföld
3. Szatmárnémeti c. Erdélyi-medence
4. Slobozia d. Dobrudzsai-hátság
5. Marosvásárhely e. Moldvai-hátság
f. Géta-Előkárpátok
20 pont (5 × 4 p)
IV. Elemezd az alábbi grafikont és válaszolj a kérdésekre!
1. M elyik évben volt a legnagyobb az elhalálozási
A népesség természetes szaporodása arányszám, és mennyi volt az értéke? (4p)
1956–2004 között 2. Melyik évben volt a legkisebb a születési
arányszám, és mennyi volt az értéke? (4p)
30 ‰ 3. Melyik évben lett a természetes szaporodás
25 ‰ értéke negatív? Írd le ennek egy
következményét! (4p)
20 ‰
születési arányszám
15 ‰ halálozási arányszám 12 pont
V. Magyarázd meg:
10 ‰ a. Krassó-Szörény megye alacsony népsűrűségét!
5‰ b. azt a tényt, hogy a hegyvidéken szétszórt falvak
alakultak ki.
0‰
1956 1977 1992 1998 2004 8 pont (2 × 4 p)
Évek
Forrás: OSH
Összesen: 100 pont
Gazdasági tevékenységek
5.
Vízimalom
(Astra Falumúzeum,
Nagyszeben)
96 5. FEJEZET | Gazdasági tevékenységek
Mezőgazdaság
A mezőgazdasági földalap lehetőségei és hasznosítása
Nevezz meg!
 három nagytájat, ahol nagy

kiterjedésű szántóföldek
találhatók;
 két nagytájat, ahol nagy
területen szőlőültetvények
találhatóak;
 két nagytájat, ahol
gyümölcsösök vannak;
 egy nagytájat, melyre
nagyobb kiterjedésű legelők
és kaszálók jellemzőek.
FOGALOMTÁR
Szántóföld:
olyan felszántott földterület,
amelyet gabonafélék és ipari
növények termesztésére
használnak.
Jegyezd meg!
R
ománia földalapja magában foglalja a mezőgazdasági területeket (szántók, szőlősök, gyümölcsösök,
legelők és kaszálók), az erdőket, a beépített területeket, az utakat és vasutakat, a vizeket és lápokat,
valamint más területeket is.
A
szántóföldek az alföldeken és az alacsony dombvidékeken,
így a Román-alföldön, a Nyugati-alföldön, a Dobrudzsai-
hátságon, a Géta-hátságon, a Moldvai-hátságon és az Erdélyi-
medencében foglalják el a legnagyobb területeket.
A
szőlősök és gyümölcsösök kiterjedtebbek az Előkárpátokban,
de jelen vannak a többi dombságon, hátságon és síkságon is.
L
egelők és kaszálók leginkább a Kárpátokban fordulnak elő. Kaszáló a Gyergyói-havasokban
Alkalmazd!
1. Számítsd ki Románia mezőgazdasági területeinek (x) felszínét 2014-ben!
Földalap Mezőgazdasági Erdők Beépített Utak és Vizek és Más területek
(ezer hektár) területek (ezer (ezer hektár) területek vasutak lápok (ezer (ezer hektár)
hektár) (ezer hektár) (ezer hektár) hektár)
23.839,1 x 6.734,0 758,3 389,8 831,5 495,4
Forrás: Anuarul Statistic al României, 2017, OSH
2. Magyarázd meg a szántóföldek nagy kiterjedését a Román- és

a Nyugati-alföldön!
3. A talajjavítási munkálatok feltételezik a különböző földterü-

letek minőségének növelését. Célja a kevésbé termékeny
(homoktalaj, erózió, árvíz, aszály, valamint elsavasodás által
érintett stb.) területek bevonása a mezőgazdasági körforgásba.
N
evezz meg egy árvízmegelőzési intézkedést, valamint egy
módszert az aszály hatásainak leküzdésére! Szántóföld a Burnaz-síkságon
Mezőgazdaság 97
Mezőgazdasági régiók sajátosságai

Olvasd el a szöveget, és oldd meg a feladatokat a füzetedben!
TÖBBET SZERETNÉK
Románia természeti adottságai kedvezőek a mezőgazdaság fejlődésére.
Az ország területének több mint 60%-át síkságok, alacsony és középmagas TUDNI!
dombvidékek és hátságok teszik ki. Az alföldön a mezőgazdasági területek l biogazdálkodás
A
nagy részén gabonaféléket és ipari növényeket termesztenek, míg a természetes, azaz állati
dombvidékek napsütötte, szelíd lankái a szőlő- és a gyümölcstermesztésnek eredetű trágyát vagy
kedveznek. A hegyvidéki legelők és kaszálók az állattenyésztést szolgálják. növényi komposztot
A síkságok és alacsony dombvidékek éghajlati jellemzői és termékeny talaja használ, melyet szerves
a növénytermesztés számára kínál lehetőségeket. anyagok (levelek,
ágak, ételmaradékok)
1. Nevezz meg: lebomlásából nyernek.
a. három természeti tényezőt, melyek befolyásolják a mezőgazdaság fejlődését; Ugyanakkor olyan
termesztési technikát
b. egy érvet, amellyel bizonyítod, hogy a dombvidék kedvez a szőlő- és a gyü-
alkalmaz, amely
mölcstermesztésnek. nem károsítja a
2. Magyarázd meg a kijelentéseket: környezetet. Például
a gazdák az egymást
a. a síkság az ország legfontosabb mezőgazdasági régiója;
követő években
b. a hegyvidékre leginkább az állattenyésztés jellemző. ugyanazon a talajon
különböző növényeket
Jegyezd meg! termesztenek, hogy
ne gyengüljön a talaj
Az alföldek és az alacsony dombvidékek mezőgazdasági régiója tápanyagtartalma.
A
síkságok az ország legjelentősebb mezőgazdasági régiói. A térség kedvező A vetésforgó
megvalósítása azért
természeti feltételei: az alacsony domborzat – enyhe lejtők, széles vízválasztók; az
szükséges, mert minden
éghajlat – a hőmérséklet (az évi középhőmérséklet 10–11°C) és a csapadék (400–
növénytípus csak
600 mm/év); a humuszban gazdag talajtípusok (cserniszolok/mollikus talajok). bizonyos tápanyagokat
Ezek a feltételek adottak a Dobrudzsai-hátság déli részén is. használ fel a talajból. Ha
lsősorban gabonát (kukorica, búza, árpa, zab, rozs, rizs stb.) és ipari növényeket
E minden évben ugyanazt
termesztenek, ez utóbbiak lehetnek textil- (len és kender) és olajnövények a növényt ültetnék, ezen
(napraforgó, szója, repce), valamint egyéb ipari felhasználású növények (cukorrépa). tápanyagok mennyisége
omániában a kukoricát a XVII. század második felétől termesztik, a búzát több
R
csökkenne, és hosszabb
mint 6000 éve. Sütőipari termékek előállításához, állati takarmányként, illetve a időre lenne szükség,
hogy a talaj természetes
cellulóz- és papíriparban használják. A napraforgóból és a szójából olajat vonnak ki,
módon regenerálódjon.
az utóbbi megmaradt pogácsáiból pedig növényi tejet, sajtot (tofu), margarint és
egyéb termékeket állítanak elő. l rovarirtó és
A
növényvédő szerek
E
zeket a növényeket nagy területeken termesztik a Román- és a Nyugati-alföldön,
helyett élő sövényt
a Dobrudzsai- és a Moldvai-hátságon.
használnak, ami
megvédi a termést a
kártevőktől.
l Biogazdálkodás
esetén a vetés és aratás
közötti idő hosszabb,
a termés mennyisége
pedig kisebb,
Napraforgó-termesztés a Búzatábla a Bărăgan- Repcetermesztés a mint a nagyüzemi
Moldvai-hátságon síkságon Dobrudzsai-hátságon gazdálkodás esetében.
A biogazdálkodás pozitív
gyéb termesztett növények: szőlő (borvidékek: Murfatlar a Dobrudzsai-hátságon,
E
hatással van mind a
Érmihályfalva a Nyugati-alföldön, Sadova és Greaca a Román-alföldön), gyümölcs környezetre, mind az
(kajszi- és őszibarack), gyógynövények, burgonya, zöldségek, hüvelyesek, dinnye ember egészségére,
és eper. és a mezőgazdaság
E
zeken a területeken jelen van a mezőgazdaság másik ágazata, az állattenyésztés hosszútávú fejlődését
is (sertés, szarvasmarha, juh, szárnyasok, méhek stb). biztosítja.
Alkalmazd!
Az alábbi műholdképeken a Román-alföld két különböző birtokszerkezetű területe látható: 1. kép –
egyéni megművelésű területek; 2. kép – jogi személyek (egyesületek) tulajdonában álló parcellák.
Nevezz meg két előnyt, amit a mezőgazdasági területek egyesületekbe történő szervezése biztosít!
1 2
Jegyezd meg!
A dombságok és hátságok/fennsíkok mezőgazdasági régiója
dombságokra és fennsíkokra változatos növénytermesztés jellemző, de a legelterjedtebbek a szőlősök
A
és a gyümölcsösök. Állattenyésztéssel is foglalkoznak (juh, szarvasmarha, méhek, háziszárnyasok stb.).
A
szőlőtermesztés ezeken a vidékeken már az ókortól, a dák időktől jelen van. Legnagyobb szőlőtermesztő
területek a Kárpátkanyari-Előkárpátokban találhatóak. Ismertek a Panciu, Odobești, Cotești, Valea
Călugărească, Pietroasele szőlőhegyek. A szőlősök aránya a mezőgazdasági földalap összterületéből
Vrancea megyében a legnagyobb. A Moldvai-hátság legismertebb borvidékei Cotnari, Jászvásár és
Huszváros, az Erdélyi-medencében a Küküllők mente (Zsidve), Gyulafehérvár, Nagyenyed és Szászlekence,
a Géta-hátságon pedig Drăgășani és Corcova.
A
gyümölcstermesztésnek nagy hagyománya van az Előkárpátok dombvidékein (szilva- és
almatermesztés), valamint Észak-Erdélyben (almatermesztés Beszterce-Naszód megyében). Ezeken kívül
körtét, cseresznyét, diót és meggyet is termesztenek.
A hegyvidéki mezőgazdasági régió
A
hegyvidéken a takarmányforrást jelentő, nagy kiterjedésű
kaszálók és legelők jelenléte az állattenyésztésnek, elsősorban
a szarvasmarha- és juhtenyésztésnek kedvez.
A
hegyközi medencék termőterületein burgonyát és bizonyos
gabonaféléket termesztenek. Esztena a Besztercei-havasokban
Alkalmazd!
Az alábbi képeken a hegyvidéki gazdálkodás két formája látható. Hasonlítsd össze a két képet, és nevezz
meg egy különbséget a terület hasznosítása szempontjából!
A Brassói-medence látképe Grințieș faluképe (Neamț megye)

Mezőgazdaság 99
A mezőgazdasági termékek hagyományos és korszerű értékesítése
Tanulmányozd a képeket!
Nevezd meg!
 a hagyományos, illetve modern termékeket;
 az egyes termékek előállításához felhasznált nyersanyagokat.
Jegyezd meg!
A
z élelmiszerek, ruházat és lábbelik előállításához a kezdetektől mezőgazdasági
termékekre volt szükség. A vízi- és szélmalmok segítségével a gabonából liszt
készült, a présekben napraforgóból, illetve tökmagból olajat nyertek. A len- és
kendermegmunkálás során a rostokból fonalak készültek, melyekből vásznat
szőttek.
A
mezőgazdasági termékek a textil- és élelmiszeripar mellett más iparágak
nyersanyagául is szolgálnak, mint például a vegyipar és az energiaipar.
A
len- és kenderfeldolgozás régi hagyományokkal rendelkezik Romániában. Mégis,
az utóbbi harminc évben a len- és kenderáztatók száma jelentősen csökkent, Vízimalom
ahogy a beültetett területek is. Egykor selyemhernyó-tenyésztéssel is foglalkoztak.
Az így nyert selyemszálat a természetes selyem előállítására használták.
A
kézműves gyapjúfeldolgozás kezdetben a falvakban alakult ki, ahol
juhtenyésztéssel foglalkoztak. Később kiterjedt a városokra is. Régi
hagyományokkal rendelkező központok találhatóak a Szebeni-medencében
(Nagydisznód, Szelistye, Orlát, Nagyszeben), a Brassói–Háromszéki-medencében,
Bukovinában és Máramarosban.
A
cipők és bőrdíszmű (kesztyűk, övek, táskák) gyártásához természetes bőrt
Szélmalom
használtak. Napjainkban egyre elterjedtebb a szintetikus bőr (műbőr) használata.
A szőrmeiparban a prémek cserzésével és megmunkálásával, illetve a bundák,
szőrmeruhák, prémek, és szőrmesapkák (kucsmák) készítésével foglalkoznak.
A
malom- és sütőipar a legelterjedtebb iparág. A malomipar lisztet gyárt, ebből
pedig kenyeret, tésztaféléket, kekszet és egyebet készítenek. Termelő egységek az
összes városban és a falvak nagy részében is jelen vannak.
E
gyes városokban konzerveket, húskészítményeket, tejtermékeket (túró, vaj, sajt,
tejföl és egyéb), olajat, cukrot, zöldség- és gyümölcskonzerveket stb. gyártanak.
A
méhészetnek régi hagyománya van Romániában, legfőbb terméke a méz. Méhészet a Mostișteai-síkságon
Projektmunka
3–4 fős csoportban készítsetek PowerPoint-bemutatót az élelmiszereken található címkék elolvasásának
fontosságáról! Munkátok során használjátok az alábbi weboldalon található információkat!
https://www.infocons.ro/ro/pg-stii-ce-mananci-citeste-eticheta-NzgtMS01NA.html.
A kutatáshoz egyéb forrásokat is felhasználhattok, megindokolva választásotokat.
Természeti erőforrások. Ipar
A természeti erőforrások és felhasználásuk
Nevezd/nevezz meg!
 három olyan nagytájat, ahol kőolaj-kitermelés zajlik;
 a nagytájat, ahol metángáz található;
 a hegyközi medencét, ahol feketeszén található;
 egy nagytájat, ahol lignitet bányásznak;
 egy vasérctartalékkal rendelkező nagytájat; Az első
mélyfúrás
 az Erdélyi-szigethegységben megtalálható erőforrásokat;
Romániában (1861),
 két nagytájat, ahol kősó található. Aknavásár
Jegyezd meg!
Hazánkban nagyon sokféle természeti erőforrás megtalálható: a légköri és légkörön kívüli erőforrások,
a kőzetburok erőforrásai (energiahordozók, fémércek és színesfémek), a vízburok erőforrásai (ásványvizek,
folyók és tavak), a bioszféra és a talaj erőforrásai.
A légköri és légkörön kívüli erőforrások a következők: szél-, illetve napenergia, melyet elsősorban a
Dobrudzsai-hátságon, a Román-alföldön, illetve a Nyugati-alföldön hasznosítanak.
A kőzetburok energiaforrásai a kőolaj, földgáz és a kőszén.
 O
lajmezők találhatóak a Román-alföldön, a Nyugati-alföldön, a Géta-hátságon, az Előkárpátokban és
a Fekete-tenger kontinentális talapzatán. A kőolajat villamosenergia előállítására használják, továbbá
a kőolajtermékek a vegyipar legfontosabb nyersanyagai (benzin, kerozin, gázolaj, ásványi olajok). A
kőolaj-finomítók a kitermelési helyek közelében létesültek. Ezek közül a legnagyobbak Năvodari-on,
illetve Brazi-on (Ploiești mellett) találhatóak.
 A
földgáz lehet: szondagáz vagy kísérő gáz , mely a kőolajjal társul, illetve metángáz (az üledékekben
halmozódik fel vegytiszta állapotban), melyet az Erdélyi-medencében termelnek ki, a Marostól északra és
délre. Vegyipari nyersanyagként, illetve a villamosenergia-termelésben hasznosítják.
 Jó minőségű szén (feketekőszén) a Petrozsényi-medencében és a Bánsági-hegyvidékben található, ezt az
acéliparban hasznosítják. Ehhez viszonyítva a gyenge minőségű ásványi szenek (lignit, barnaszén, tőzeg)
fűtőértéke kisebb, ezeket a hőerőművekben áramtermelésre használják. Lignitet a Géta-hátság területén, a
Motru–Rovinari-medencében bányásznak. Barnaszén a Kománfalvi-medencében található.
A
vasérc az acélipar nyersanyaga, öntöttvas és acél előállításához használják. A legjelentősebb vasérc lelőhelyek
a Ruszka-havas és a Bánsági-hegyvidék területén találhatóak.
A
mangán kis mennyiségben fordul elő a Keleti-Kárpátok északi részén.
A
színesfémércek (réz, ólom, cink stb.) a Keleti-Kárpátok északi hegycsoportjában és a Nyugati-Kárpátokban
fordulnak elő. Nemesfémek (arany, ezüst), terméselemként vagy más fémekkel keveredve a vulkáni eredetű
kőzetekben találhatóak. A legfontosabb tartalékok az Erdélyi-szigethegységben, elsősorban Verespatakon
fordulnak elő (itt már az ókorban is zajlott kitermelés, jelenleg a bánya zárva van).
A
bauxitot az alumínium-oxid (timföld) előállításához használják, amelyből alumíniumot nyernek. Bauxitot a
Királyerdő-hegységben találunk, de jelenleg nem zajlik kitermelés.
Verespatak — a római bánya Farcu–Biharrósa bauxitbánya (bezárva)

K
ősóaz Előkárpátokban, az Erdélyi-medencében és a Szucsávai-dombvidéken (Cacicánál) található. Az
élelmiszeriparban használják, ugyanakkor nyersanyagként szolgál a szódaipar számára.
gazdaságilag értékes természetes építőanyagok: márvány (a Ruszka-havasban), mészkő (a Kárpátokban és
A
a Dobrudzsai-hátságon), gránit (a Kárpátokban és a Măcin-hegységben), agyag, homok és kavics.
Alkalmazd!
I. Olvasd el az alábbi állításokat, és válaszd ki a helyes választ!
1. Kőolaj-finomítók elsősorban a következő helyeken találhatóak:
a. a mészkőbányák közelében b. a Duna mentén
c. a kőolaj-lelőhelyek közelében d. a Kárpátokban
2. Szondagáz a következő altalajkincsek egyikével társul:
a. metángáz b. feketekőszén c. lignit d. kőolaj
3. A legfontosabb lignittartalékok itt találhatóak:
a. Dobrudzsai-hátság b. Géta-hátság c. Mehádiai-fennsík d. Moldvai-hátság
II. Egészítsd ki a füzetedben az alábbi táblázatot:
Erőforrás/Nyersanyag Nagytáj Késztermék
tüzelőanyag
feketekőszén
acél
Királyerdő-hegység
szódaipari termékek
Kőolajkút a Géta-hátságon Lignit kitermelése Motrunál Ocnele Mari sóbánya Olajfúró torony a Fekete-
a Géta-Előkárpátokban tengeren
Az energetikai és a villamosenergia-ipar
Nevezd/nevezz meg!
 négy folyót, amelyen vízerőmű épült;
 két várost, amelyben hőerőmű van;
 a várost, amelyben atomerőmű található;
Villamosság Emlékműve
 egy nagytájat, ahol napelemek találhatóak; (Prométheusz szobra)
 egy nagytájat, ahol szélerőművek működnek. a Vidraru-gát mellett
Jegyezd meg!
A
z energetikai és villamosenergia-ipar a román
gazdaság fontos ága, mivel biztosítja a többi ágazat, A különböző erőműtípusok részaránya (%)
valamint a háztartások számára szükséges villamos a villamosenergia-termelésben, 2017-ben
és hőenergiát. Az utóbbi években egyes energiafor-
rások mennyisége jelentősen csökkent, a vesztesé-
ges szénbányákat bezárták. Ezért egyre sürgetőbbé 18 % Hőerőmű
válik a megújuló energiaforrások használata, mivel 3% Vízerőmű
ezek kimeríthetetlenek és nem szennyezőek.
44,5 % Szélerőmű
R
omániában a villamos energiát hőerőművekben, 11,5 %
Naperőmű
vízerőművekben, illetve a csernavodai atomerő-
Atomerőmű
műben állítják elő. Ezek mellett a Román-, valamint
23 %
a Nyugati-alföldön naperőművek (fotovoltaikus),
a Dobrudzsai-hátságon pedig szélerőművek
működnek.
Forrás: OSH
 A hőerőművek az energiahordozók (fosszilis üzemanyagok) lelőhelyei közelében

vagy a nagyvárosokban helyezkednek el, ahol magas a villamosenergia- TÖBBET SZERETNÉK
fogyasztás, ugyanakkor hőenergiára is szükség van. A legnagyobb teljesítményű TUDNI!
hőerőművek a következő településeken működnek: Turceni, Rovinari, Bukarest, l apjaink egyik jelentős
N
Ișalnița–Craiova, Ludas–Radnót, valamint Marosnémeti–Déva. megújuló energiaforrása

A legjelentősebb vízerőműveket a biomassza. Ez a
a Dunán találjuk: Vaskapu I és II biogáz előállításához
(Szerbiával közösen építették). felhasználható szerves
Vízerőműveket találunk az Olton, anyagok összessége:
az Argyason (Vidraru), a Besztercén mezőgazdasági
(Békás), a Lotrun (Lotru–Ciunget), a és erdészeti
maradékanyagok,
Pruton (Stânca–Costești), a Códon,
élelmiszeripar
Vaskapu I vízerőmű a Sebesen és más folyókon.
hulladékai, háztartási
 csernavodai atomerőmű két reaktora Románia villamosenergia-szükségleté-
A hulladékok, illetve a
nek 20%-át biztosítja. A villamos energia előállításához a természetes urániumot kifejezetten erre a célra
és a nehézvizet használják moderátorként és hűtőfolyadékként. termesztett növények.
N
oha Románia geotermikus erőforrásokkal is rendelkezik, ezeket nem használják A biogáz a villamos
fel villamos energia termelésére, csupán lakások fűtésére (Nagyvárad, Belényes energia és hőenergia
és Călimănești városokban), illetve gyógyászati célokra. termelésére szolgál a
kapcsolt rendszerekben.
Alkalmazd! A legismertebb
l
bioüzemanyagok
I. Az alábbi diagram segítségével oldd meg a következő feladatokat! a biodízel (főként
repcéből és
A különböző erőművek részaránya a villamosenergia-termelésben. napraforgóból nyerik)
mill. Kwh és a bioetanol (cukorból
70000
60000
és keményítőből, illetve
céklából és gabo-
50000
nafélékből állítják elő).
40000
l Zimniceán található
30000
Délkelet-Európa első
20000
bioetanol-finomítója,
10000
amely kukoricát használ
0
nyersanyagként.
Hőerőmű Vízerőmű Szélenergia Napenergia Nukleáris energia Összesen
2000 2016
1. S zámítsd ki a 2016-os és a 2000-es évi villamosenergia-termelés közötti

különbséget!
2. Nevezz meg két olyan villamosáram-termelésre használt energiatípust,
amelyeket 2016-ban hasznosítottak, de 2000-ben még nem.
Hőerőmű Bukarestben
3. Magyarázd meg a hőerőművekben termelt áram mennyiségének csökkenését.
II. Nevezd meg a szél- és napenergia használatának két előnyét!
III. Magyarázd meg, hogy miért csökken a vízerőművekben termelt villamos energia
mennyisége a tél folyamán!
Szélerőmű a
Vita Dobrudzsai-hátságon
Dolgozzatok két csoportban! Az egyik csoport az atomerőművekben történő

energiatermelés mellett, a másik csoport az atomenergia használata ellen fog
érvelni. Miután különböző forrásokból tájékozódtatok az atomenergia használatának
előnyeiről és hátrányairól, mindkét csoport bemutatja érveit. A vita szabályait itt
olvashatjátok: Fotovoltaikus erőmű
https://www.living-democracy.com/ro/textbooks/volume-4/students-manual-6/student-handout-35. (napelemek) Ploiești közelében
Gépipar
Nevezd/nevezz meg!
 két várost, ahol ipari gépeket és berendezéseket állítanak elő; Hajógyár
 a városokat, ahol személygépkocsikat gyártanak;
 egy várost, ahol háztartási gépeket gyártanak;
 három várost, ahol elektronikai és elektrotechnikai cikkeket állítanak elő;
 három várost, ahol folyami hajókat építenek.
Jegyezd meg!
A
gépipar változatos termékeket állít elő, melyeket különböző iparágakban, mezőgazdaságban,
szállítóeszközként, illetve háztartásokban használnak.
a. Ipari gépek és berendezések: kőolajipari gépeket Ploiești-en, bányászati gépeket Petrozsényban,
ipari berendezéseket Brassóban (gépkocsialkatrészek, légiipari és szélenergetikai berendezések),
csapágyakat Barládon, Alexandriában és Ploiești-en gyártanak.
b. Elektronikai és elektrotechnikai cikkek: háztartási gépeket Găești-en, Szatmárnémetiben és Nagyváradon,
elektronikai és elektrotechnikai készülékeket Temesváron, Marosvásárhelyen, Bukarestben, Jászvásáron,
valamint Kolozsváron állítanak elő.
c. Közlekedési eszközök (közúti, vasúti, vízi):
● személygépkocsikat Mioveni-ben (Pitești mellett) és Craiován gyártanak.
● vasúti kocsikat Aradon és Szörényváron, mozdonyokat pedig Craiován állítanak elő.
● folyami hajókat Orsován, Szörényváron, Giurgiuban, folyami és tengeri hajókat Brăilán, Galacon, Tul-
ceán, tengeri hajókat Konstancán és Mangalián építenek.
d. Más termékek: fémszerkezeteket Nagyváradon, fémcserepet Brassóban stb. gyártanak.
Alkalmazd!
I. Az alábbi térkép alapján válaszd ki a helyes válasz betűjelét!
1. Kőolajipari gépeket a következő számmal jelölt városban gyártanak:

a. 1 b. 7 c. 15 d. 20
2. Személygépkocsikat a következő számmal jelölt városban gyártanak:
a. 6 b.10 c. 17 d. 23
3. Tengeri hajókat a következő számmal jelölt városban gyártanak:
a. 2 b. 9 c. 16 d. 21
4. Vasúti kocsikat a következő számmal jelölt városban gyártanak:
a. 3 b. 5 c. 14 d. 17
5. Folyami és tengeri hajókat a következő számmal jelölt városban gyártanak:
a. 6 b. 8 c. 15 d. 18
6. Mozdonyokat a következő számmal jelölt városban gyártanak:
b. 9 b. 12 c. 19 d. 22
II. A mellékelt képen egy romániai város látható.
Válaszolj a következő kérdésekre!
1. I ndokolt egy kőolaj-finomító építése ebben a

városban? Érvelj a válaszod mellett!
2. A
város melyik részén telepíthető egy hőerőmű
figyelembe véve, hogy a szél általában nyugatról
fúj?
3. N
evezz meg egy megújuló energiaforrást, mely
villamos energia előállítását tenné lehetővé a
városban!
Szolgáltatások
Közlekedési útvonalak és szállítás
A közlekedési útvonalak és a szállítás biztosítják a kapcsolatot a különböző földrajzi helyek között, és
alapvető szerepük van a társadalmi-gazdasági tevékenységekben.
A közlekedési útvonalak és a szállítás típusai: szárazföldi (vasúti és közúti), vízi (tengeri és folyami), légi,
valamint különleges szállítási formák (csővezetékek, elektromos vezetékek, távközlés). Léteznek kombinált
szállítási típusok is, amelyek a szárazföldi, vízi vagy légi szállítás egy-egy formáját együttesen alkalmazzák.
FOGALOMTÁR
Vasúti csomópont:
olyan vasútállomás,
ahol legalább három
fővonal találkozik.
Nevezd/nevezz meg!
 a fontosabb városokat, amelyek felé a Bukarestből induló vasúti fővonalak tartanak;
 három vasúti csomópontot;
 a vasúti határátkelőket minden szomszédos ország irányába.
Jegyezd meg!
 A vasutak és a vasúti szállítás
A vasúthálózat eloszlását a domborzat, a Kárpátok elhelyezkedése, a

megyeszékhelyek, a kikötők és a határátkelők helyzete befolyásolja.
Nyolc fővonal van, amelyek Bukarestből indulnak a következő városok és
határátkelők irányába:
1. 200-as fővonal: Bukarest–Arad–Kürtös;
A 900-as fővonalon közlekedő
2. 300-as fővonal: Bukarest–Nagyvárad–Biharpüspöki
vonat (Temes–Cserna-árok) 3. 400-as fővonal: Bukarest–Szatmárnémeti–Halmi;
4. 500-as fővonal: Bukarest–Szucsáva–Vicșani;
5. 600-as fővonal: Bukarest–Jászvásár–Ungheni;
6. 700-as fővonal: Bukarest–Galac;
7. 800-as fővonal: Bukarest–Konstanca–Mangalia;
8. 900-as fővonal: Bukarest–Temesvár–Stamora Moravița/Temesmóra (Videle
városában egy mellékvonal elágazik Giurgiu határátkelő felé).
Az 500-as fővonalon közlekedő 2019-ben a bukaresti metróhálózat teljes hossza 71 km volt, négy fővonal és 53
vonat (Szeret völgye) állomás alkotta.
Nevezz meg!
 három várost, amelyen áthalad az E70-es európai út;
 három várost, amelyen áthalad az E85-ös európai út;
 három várost, amelyen áthalad az E60-as európai út;
 két-két közúti határátkelőt minden szomszédos ország irányába;
 két magashegyi műutat Romániából.
Jegyezd meg!
 A közutak és a közúti szállítás
A közutak eloszlása Romániában egyenlőtlen. A közutak fajtái: autópályák (A jelzéssel), európai utak (E
jelzéssel), országutak (DN jelzéssel) és helyi jelentőségű utak (megyei, községi stb.). A legfontosabb európai utak:
 E 60 – Bors–Marosvásárhely–Brassó–Bukarest–Konstanca;
 E 70 – Stamora Moravița/Temesmóra–Temesvár–Craiova–Bukarest–Giurgiu;
 E 85 – Siret–Szucsáva–Foksány–Bukarest–Giurgiu.
Duna-hidak a következő települések között vannak: Calafat és Vidin (Bulgária),

Giurgiu és Ruse (Bulgária), Fetești és Csernavoda, Giurgeni és Vadu Oii (lásd a tér-
képet a 67. oldalon), de egyes településeken komppal is át lehet kelni a folyamon.
A nagyvárosokban összefutnak a legfontosabb közutak, Bukarest az ország
legnagyobb közúti és vasúti csomópontja.
Az E 85-ös európai út
A legfontosabb közúti határátkelőhelyek: Bors, Nagylak, Érmihályfalva,
Gyulavarsánd (Magyarország felé), Sculeni, Albița (Moldovai Köztársaság felé), Zsombolya, Stamora Moravița/
Temesmóra, Néranádas, Vaskapu I (Szerbia felé), Halmi, Siret (Ukrajna felé), Calafat, Giurgiu, Negru Vodă, Vama
Veche (Bulgária felé).
108
Tanulmányozd a térképet! 5. FEJEZET | Gazdasági tevékenységek
Nevezz meg! A Mircea hadihajó
 négy folyami kikötőt;

 egy tengeri kikötőt;
 négy várost, ahol repülőtér található.
Jegyezd meg!
F
olyami szállítás a Dunán, a Duna–Fekete-tenger-csatornán (nagyrészt a Carasu folyó völgyében
épült, összeköti Csernavoda kikötőjét Dél-Konstanca–Agigea és Midia-Năvodari kikötőkkel) és a
Béga-csatornán (ami átszeli Temesvárt) zajlik. Legfontosabb folyami kikötők: Orsova, Szörényvár,
Calafat, Corabia, Turnu Măgurele, Giurgiu, Oltenița, Călărași, Csernavoda; folyami és tengeri kikötők
pedig Brăila, Galac, Tulcea és Szulina.
A
tengeri szállítást nagy tömegű és térfogatú áruk szállítására használják. Tengeri kikötők működnek
Konstanca, Mangalia és Midia (Năvodari) településeken.
A
légi szállítást gyorsasága miatt, a nagy és nagyon nagy távolságok megtételére használják. A
legfontosabb repülőterek a következő településeken vannak: Bukarest, Temesvár, Jászvásár, Kolozsvár,
Craiova, Nagyszeben, Nagyvárad, Mihail Kogălniceanu (Konstanca megye), Szatmárnémeti és Bákó.
A
különleges szállításhoz tartozik a csővezetékes szállítás (kőolaj- és gázvezetékek), a sodronykötélpálya
(fülkés és székes felvonók, libegők), a távvezetékek (villanyvezetékek), a posta és a távközlés.
A
szállítási infrastruktúrára vonatkozó új európai politikának megfelelően Romániát két európai szállítási
főútvonal szeli át: a Közel-Keletet a Földközi-tenger keleti részével összekötő folyosó és a Rajna–Duna
folyosó. Mindkettőhöz vasutak, közutak, kikötők és vízi útvonalak tartoznak.
Konstanca kikötője (I. kapu) Szent György-ág Henri Coandă repülőtér – Otopeni (Bukarest)
Alkalmazd!
I. Tanulmányozd az alábbi térképet, és nevezd meg:
1. Az 1-től 8-ig számokkal jelölt városokat, amelyek felé az A betűvel jelölt városból induló vasúti
fővonalak tartanak!
2. A térképen a-tól h-ig betűkkel jelölt vasúti határátkelőket!
3. A térképen A és B betűkkel jelölt vasúti csomópontokat!
II. Írd le a füzetedbe az alábbi kijelentéseket, és egészítsd ki a helyes válaszokkal:

1. A Duna–Fekete-tenger-csatornát a(z) folyó völgyében építették.
2. A Béga-csatorna átszeli várost.
3. A Fekete-tenger legnagyobb kikötője ebben a városban van: .
4. Az ország legnagyobb vasúti és közúti csomópontja .
III. Nevezd meg a vízi és a légi szállítás egy-egy előnyét és egy-egy hátrányát!
IV. Az alábbi táblázat Románia vasúti és közúti áruszállításának mennyiségét (ezer tonna) mutatja 2010-
ben és 2016-ban.
A szállítás típusa 2010 2016
Vasúti 52.932 52.618
Közúti 174.551 216.082
Forrás: OSH, 2017
1. Számold ki, hogy mennyivel nőtt a közúti áruszállítás mennyisége 2010 és 2016 között.
2. Nevezz meg egy okot, amiért a közúti áruszállítás sokkal elterjedtebb, mint a vasúti.
Kereskedelem
A termékkivitel áruszerkezete Romániában
Tanulmányozd az ábrát!
A termékkivitel (export) összértéke 2016-ban 57.392 millió euró (OSH, 2017)

TÖBBET SZERETNÉK
8,8% Élelmiszerek, italok, dohány
TUDNI!
4%
3.7% Nyersanyagok és alapanyagok l Sok ember az elektronikus
4,5% kereskedelem alatt az online
Fosszilis tűzelőanyagok és származékok
47% vásárlást érti. A valóságban ez
Vegyi termékek és származékok sokkal több, mint a termékek
32% és szolgáltatások adás-vétele.
Ipari termékek
l Az elektronikus kereskedelem
Gépek és szállítóeszközök
magába foglalja a cégek
1. ábra között létrejövő cseréket,
alkukat, a dokumentumok
Nevezd meg! (szerződések, megrendelések)
megosztását, a termékek és
 a
két legnagyobb arányú termékcsoportot Románia
szolgáltatások reklámozását
exportszerkezetében; elektronikus eszközök
a
zokat a termékcsoportokat, amelyek kevesebb mint 5%-ot felhasználásával.
tesznek ki Románia teljes exportjából.
Jegyezd meg!
 A kereskedelem a gazdaság azon ágazata, amely keretén belül megvalósul az áruk és szolgáltatások mozgása,
összekapcsolva a termelőket és a fogyasztókat. Az adás-vételi műveletek során termékcsere történik.
 Lehet: belkereskedelem (amikor a termékek cseréje országon belül történik) és külkereskedelem (amikor az adás-
vétel más országok gazdasági szereplőivel történik). A nemzetközi kereskedelemben (külkereskedelemben) az
export a Romániában megtermelt áruk külföldön való értékesítését jelenti, míg az import a külföldön gyártott
termékek megvásárlását.
 A külkereskedelmi mérleg a teljes export, illetve import közötti különbség. A mérleg lehet pozitív (amikor az export
meghaladja az importot), negatív (amikor az import értéke nagyobb az exporténál) vagy kiegyensúlyozott
(amikor a kettő nagyjából egyenlő értékű).
 Romániában a nemzetközi kereskedelemben résztvevő termékcsoportok a következők: mezőgazdasági
és élelmiszeripari termékek (gabonafélék, élő állatok, szárnyasok, hal, hús, tejtermékek, tojás, zöldségek,
gyümölcsök, cukor, méz, kávé, kakaó, fűszerek stb.), italok, dohány, nyersanyagok (fa, ércek, olajos magvak,
bőrök, textilszálak stb.), fosszilis energiahordozók, kenőanyagok, szénhidrogén származékok (kőszén, koksz,
kőolaj és kőolajszármazékok, földgáz stb.), vegyipari termékek és származékok (szerves és szervetlen vegyipari
termékek, illóolajok, szépségipari termékek, gyógyszerek és gyógyászati eszközök, műtrágyák, műanyagok
stb.), ipari termékek (acél, vas, fémtárgyak, gumi, papír, karton, bőrtermékek, bútor, fürdőszobai felszerelések,
fémszerkezetek, ruházati cikkek, cipők stb.), gépek és szállítóeszközök.
Alkalmazd!
A termékbehozatal áruszerkezete Romániában Az 1. és a 2. ábra segítségével oldd meg a következő
A termékbehozatal összértéke 2016-ban 67.364 millió euró (OSH, 2017) feladatokat:
2,9% Élelmiszerek, italok, dohány
x 1. S zámítsd ki Románia külkereskedelmi mérlegét
5,6% Nyersanyagok és alapanyagok 2016-ban, és nevezd meg ennek egy gazdasági
38% Fosszilis tűzelőanyagok és származékok
következményét!
13.4%
Vegyi termékek és származékok
2. S zámítsd ki a mezőgazdasági és élelmiszeripari
termékek, ital és dohány (x) részarányát Románia
Ipari termékek
30.8% importjában! (2. ábra).
Gépek és szállítóeszközök
3. N
evezd meg azokat a termékcsoportokat, amelyek
2. ábra esetében Románia külkereskedelmi mérlege pozitív!
Turizmus — A turisztikai potenciál és gazdasági hasznosítása

Társítsd a turizmus 1-4-ig számozott típusait az alábbi, a-d-ig betűkkel jelölt képekkel a következő minta
szerint: 1 c.
1. gyógyturizmus 2. kulturális turizmus 3. tengerparti turizmus 4. hegyvidéki és téli
sportturizmus
a b c d
Peleș-kastély Kis-hegy Szováta Modern strand – Konstanca
Jegyezd meg!
A
turizmus a gazdaság egyik összetett funkciókkal rendelkező ágazata. Azokat a tevékenységeket tartalmazza,
amelyeket az emberek állandó lakhelyükön kívüli utazásaik során végeznek, kikapcsolódás, pihenés vagy
üzleti célokból. Ennek időtartama nem haladhatja meg az egy évet.
gy régió turisztikai potenciálját az ott fellelhető természeti és antropikus vonzerők (adottságok) összessége
E
adja:
 természeti adottságok: domborzat, földtani felépítés, éghajlat, vízhálózat, növényzet és állatvilág;
 antropikus vonzerők: történelmi-kulturális (régészeti leletek, múzeumok, emlékművek, templomok,
kolostorok, néprajzi elemek), gazdasági-technikai (hidrotechnikai létesítmények – gátak és víztározók,

sóbányák, kiállítások és vásárok, szőlészetek) és szocio-demográfiai (települések) vonzerők.
A
turizmus típusai:
a. K ulturális turizmus: különböző tematikájú múzeumok, művészeti galériák, emlékházak, kastélyok, várak, vallási
építmények és egyéb helyszínek látogatását jelenti (Nagyszeben, Segesvár, Jászvásár, Bukarest, Fogaras, Szucsáva
és más városok).
b. A hegyvidéki és téli sportturizmust a Kárpátokban gyakorolják, de jelenleg nem hasznosítják maximálisan
ennek lehetőségeit. A Kárpátok kijelölt hegyi ösvényein túráznak és hegyet másznak, az üdülőhelyeken
pedig téli sportokat gyakorolnak.
c. A tengerparti turizmusnak kedvez Románia kijárata a Fekete-tengerre. Itt találhatóak a következő
üdülőhelyek: Mamaia, Eforie Nord, Eforie Sud, Costinești, Olimp, Neptun, Jupiter, Venus, Saturn és Mangalia.
d. A gyógyturizmus a gyógyhatású ásvány- és termálvizek jelenlétének köszönhetően fejlődik. A legismertebb
üdülőhelyek: Herkulesfürdő, Călimănești–Căciulata, Băile Olănești, Tusnádfürdő, Kovászna, Félixfürdő, Szo-
váta, Dornavátra, Szlanikfürdő. A gyógyturizmus Szlanikfürdő, Ocnele Mari, Aknavásár és Parajd sóbányái-
ban is gyakorolható.
ománia jelentős turisztikai régiói:
R
 Máramaros népszokásairól és hagyományairól híres. Turisztikai célpontjai az Iza menti fatemplomok, a
kommunizmus és az ellenállás áldozatainak emlékmúzeuma Máramarosszigeten, a barcánfalvi kolostor, a

szaploncai vidámtemető, valamint a Radnai-havasok Nemzeti Park.
 Bukovina híres kolostorairól (Voroneț, Moldovița, Sucevița, Putna, Humor, Arbore), népszokásairól, néprajzi
hagyományairól és népviseletéről ismert a turisták körében.

 A Prahova-völgye és a Bucsecs-hegység vonzerejét képezi a Babele, a Szfinx, a Jalomica-barlang, a Tatár-
szoros és számos túraútvonal. A Prahova-völgyén kiépült üdülőhelyek (Sinaia, Bușteni, Azuga, Predeál) a
téli sportturizmus központjai. Sinaián található a Peleș-kastély. A közelben meglátogatható Brassó (számos
történelmi műemléke közül kiemelkedik a Fekete-templom), Brassópojána üdülőhely, Barcarozsnyó vára,
valamint a Törcsvári kastély.
 A Duna-delta szépséges tájaival nagyszámú turistát vonz évente.
 A Fekete-tenger partja a leglátogatottabb turisztikai régió a nyári szezonban.

 Az Erdélyi-szigethegység látványos karsztvidékéről ismert. Nevezetességei: a Medve-barlang, a Mézgedi-

cseppkőbarlang, az Aranyosfői-jégbarlang, a Csodavár, a Tordai-hasadék és a Remetei-sziklaszoros.
 A z Aldunai-szoros az utóbbi években számos turista kedvelt úti céljává vált. Itt található Európa
legnagyobb kőszobra, ami Decebal dák király arcképét ábrázolja.

 Bukarest számos turisztikai látnivalóval rendelkezik, mint a Parlament, a Diadalív, a Román Atheneum,
a Cișmigiu park, a botanikus kert, a falumúzeum, a Grigore Antipa Természettudományi Múzeum, a

Hanul lui Manuc, a Stavropoleos-templom, a Patriarchátus, az Antim kolostor stb.
Alkalmazd!
Az alábbi képen egy turisztikai útvonal és az általa érintett fő látnivalók vannak ábrázolva. Kösd össze az
1-től 21-ig számokkal jelölt látnivalókat az a-től s-ig betűkkel jelölt településekkel/régiókkal, a következő
minta szerint: 1 a.
1 2 3 4 5 6 7
12
13
10
14
11
15
21
16 17 18 19 20
1. Curtea de Argeș-i kolostor 12. Polovragi kolostor és Kis-Olt-szurdok

2. Transzalpina műút (Páring-hegység) 13. Voroneț kolostor (Szucsáva megye)
3. Fogarasi vár 14. Szucsáva vára
4. Sarmizegetusa Regia (Kudzsiri-havasok) 15. Szentháromság-katedrális, Gyulafehérvár
5. Gyilkos-tó 6. Békás-szoros 16. Szent Anna-tó
7. Humori kolostor (Szucsáva megye) 17. B âlea-tó
8. Szent János-templom, Karácsonkő 18. S zaploncai vidámtemető
9. Sárkányok kertje (Szilágy megye) (Máramaros megye)
10. Barcánfalvi kolostor (Máramaros megye) 19, 2 0, 21. Brâncuși szoboregyüttes, Târgu Jiu
11. Csalhó-hegység
Gyakorlati alkalmazás/Esettanulmány 113
A megye turisztikai potenciálja

1. R
ománia több megyéje alapoz a turisztikai látnivalóira, hogy látogatókat vonzzon,
és ezáltal bevételre tegyen szert. FOGALOMTÁR
Különböző forrásokból (internet, helyi sajtó, turisztikai információs iroda) származó
információk alapján ellenőrizd, hogy a te megyédben a turisták száma nőtt vagy A turisztikai
csökkent az elmúlt 10 évben. Ezután, az osztálytársaiddal szervezhettek egy marketing marketing
kampányt, amely hozzájárulna a turisták számának növekedéséhez. egy térség
idegenforgalmi
a. Készíts egy PowerPoint-bemutatót a megyéd turisztikai adottságairól figyelembe
népszerűsítésére
véve a következőket:
használt módszerek,
 a megye Románián belüli földrajzi helyzetét;
eszközök és
 a megye természeti és antropikus turisztikai vonzerejét;
tevékenységek
 a megközelítési lehetőségeket (vasúti és közúti hálózat, repülőterek);
összessége.
 a szállás-, étkezési és kikapcsolódási lehetőségeket (szállodák, panziók, éttermek).
b. Mutasd be a megye legfontosabb látnivalóit egy szórólapon vagy plakáton.

2. A
z alábbi képek turisztikai látnivalókat ábrázolnak az ország több megyéjéből.
Keress ezekről információkat az interneten, és készíts mindegyikről egy 3-4
soros jellemzést, amit bemutatsz az osztálytársaidnak! Határozd meg Románia
domborzati térképén a megyék helyét, ahol ezek a látnivalók találhatóak!
Decebal kőszobra – Aldunai-szoros Törcsvári-kastély Genovai világítótorony – Konstanca
Duna-delta Sucevițai kolostor Nagyszeben főtere
Fejedelmi udvar – Târgoviște Hősök Mauzeóleuma – Mărășești Ulpia Traiana – Sarmizegetusa
Vidraru-gát Trei Ierarhi-templom – Jászvásár Radnai-havasok Nemzeti Park

114 ISMÉTLÉS
A. Rajzold le a füzetedbe az alábbi ábrát, és egészítsd ki a hiányzó részeket!
Gazdasági szektorok
Primer Kvaterner
szektor szektor szektor szektor
Erdő- Feldolgozó
Bányászat Kereskedelem
gazdálkodás ipar
B. Az alábbi képek a Prahova völgyének és környékének néhány turisztikai látnivalóját ábrázolják. Oldd
meg a következő feladatokat:
I. Sinaia és Predeál üdülőhelyek között a közúti távolság 20 km:

1. Számítsd ki, hogy mennyi idő alatt tennéd meg ezt a távolságot egy 60 km/óra átlagsebességgel
közlekedő autóval!
2. Ez az útszakasz nagyon zsúfolt, főleg hétvégén. Számítsd ki, hogy mekkora átlagsebességgel közle-
kedik az az autó, amely 2 óra alatt teszi meg ezt a távolságot!
II. Érvelj egy Ploiești és Brassó közötti autópálya megépítésének szükségessége mellett!
III. Egészítsd ki a füzetedben az alábbi kijelentéseket a helyes információval:
1. Az A és F betűkkel jelölt látnivalók a(z) -hegységben találhatóak.
2. A B betűvel jelölt látnivaló városban található.
3. A C betűvel jelölt látnivaló városban található.
4. A D betűvel jelölt látnivaló városban található.
5. Az E betűvel jelölt látnivaló a(z) -hegységben található.
ISMÉTLÉS 115
IV. Nevezd/nevezz meg:

1. egy természeti tényezőt a Báj-havasban, ami az állattenyésztésnek kedvez;
2. egy Brassóban fellelhető iparágat;
3. a Keresztény-havason (Postăvaru) található téli sportokról nevezetes hegyi üdülőt;
4. egy tényezőt, ami miatt Brassó fontos közlekedési csomópont;
5. az európai út jelzését, amely átszeli a Prahova völgyét.
C. Az alábbi térkép alapján nevezd/nevezz meg:
1. az a, b, c, d és e betűkkel jelölt, vízenergia hasznosítására használt folyókat;

2. a 3, 7, 12, 19 és 21-es számokkal jelölt városok egy-egy jellemző iparágát;
3. a 11-es számmal jelölt város közelében megépült vízerőművet;
4. két természeti tényezőt, ami kedvez a gabonatermesztésnek az A betűvel jelölt nagytáj területén;
5. a 4-es és 6-os számokkal jelölt városokon áthaladó európai utakat, valamint az f betűvel jelölt folyó völgyé-
ben haladó európai utat.
Portfólió
Válassz ki egy turisztikai látnivalót Romániából, és tervezz meg egy kirándulást! Vedd figyelembe:
 az időszakot, amikor látogatható;
 az útvonalat, kiszámítva a távolságot és a közlekedési eszközöket, amivel eljutsz a helyszínre;
 az étkezési és szálláslehetőségeket (szállodák, panziók, éttermek);
 más látnivalókat a térségben, amelyeket meglátogathatsz;
 a napi költségvetést;
 a kirándulás teljes költségét.

I. Írd le a füzetbe az alábbi kijelentéseket, és karikázd be a helyes válasz betűjelét:

1. Az Erdélyi-szigethegység turisztikai potenciálja az alábbi domborzattípusok egyikének köszönhető:
a. karsztos b. glaciális c. tengerparti d. szerkezeti
2. A Fekete-tenger kontinentális talapzatából kitermelt erőforrás a(z):
a. arany b. bauxit c. kőszén d. kőolaj
3. Románia egyetlen atomerőműve itt található:
a. Bodzavásár b. Brassó c. Csernavoda d. Nagyvárad
4. A legnagyobb szőlővel beültetett területek az alábbi nagytájon találhatóak:
a. Mehádiai-fennsík b. Dobrudzsai-hátság c. Kárpátkanyari-Előkárpátok d. Géta-Előkárpátok
5. Az Olt völgyében a következő gyógyfürdő található:
a. Herkulesfürdő b. Tusnádfürdő c. Feredőgyógy d. Sinaia
6. Kősó a következő nagytáj területén található:
a. Déli-Kárpátok b. Román-alföld c. Géta-hátság d. Géta-Előkárpátok
30 pont (6 × 5 p)
II. Írd le a füzetbe az alábbi kijelentéseket, és jelöld, hogy melyek igazak (I) és melyek hamisak (H):
1. A Déli-Kárpátokban a szántóföldek foglalják el a legnagyobb területet. I/H
2. Az Előkárpátokban a szőlősök és gyümölcsösök nagy területeket foglalnak el. I/H
3. A Ruszka-havas márvány- és vasérctartalékokkal rendelkezik. I/H
4. Konstancán autókat gyártanak. I/H
5. Craiován repülőtér található. I/H
20 pont (5 × 4 p)
III. Az A oszlopban turizmustípusok, a B oszlopban pedig ezekhez kapcsolódó települések szerepelnek.
Társítsd a megadott típusokat a nekik megfelelő településekkel!
A B
1. gyógyturizmus a. Alexandria
2. kulturális turizmus b. Herkulesfürdő
3. tengerparti turizmus c. Mangalia
4. hegyvidéki és téli sportturizmus d. Predeál
e. Segesvár
12 pont (4 × 3 p)
IV. A
dottak a következő városok: Alexandria, Bákó, Beszterce, Brassó, Bodzavásár, Kolozsvár, Craiova,
Szörényvár, Foksány, Marosvásárhely, Tulcea.
Válassz ki és írd le a füzetedbe:
a. három várost, amelyen áthalad az E 60-as európai út;
b. három várost, amelyen áthalad az E 70-es európai út;
c. három várost, amelyen áthalad az E 85-ös európai út.
18 pont (9 × 2 p)
V. Magyarázd meg a következő kijelentéseket:

a. A Kárpátok jelentős turisztikai potenciállal rendelkeznek.
b. Bukarest az ország legnagyobb közúti és vasúti csomópontja.
10 pont (2 × 5 p)
Összesen: 100 pont
Földrajzi régiók és
területfejlesztés 6.
Fogaras vára
118 6. FEJEZET | Földrajzi régiók és területfejlesztés
Regionális különbségek
Nevezd meg!
 a
nyugati fejlesztési régiót alko-
tó megyéket;
 a
z északkeleti fejlesztési régiót
alkotó megyéket;
 a
legtöbb megyéből álló fejlesz-
tési régiót;
 a
legkisebb területű fejlesztési
régiót;
 a
zt a fejlesztési régiót, ahol az
ország legnagyobb tengeri
kikötője található;
 a zt a fejlesztési régiót, ahol a
Kárpátok legnagyobb városa
található;
 a zt a fejlesztési régiót, amely
Ukrajnával és Magyarországgal
szomszédos;
 a
zt a fejlesztési régiót, ahol
a Duna két nagy víztározója
található.
Jegyezd meg!
A
földrajzi régió a szomszédos térségektől természeti, gazdasági-társadalmi sajátosságokban eltérő
egységes és egyedi térség.
A
természeti, gazdasági és társadalmi környezet sajátosságai alapján alakítják ki.
R
ománia területén 1998-tól nyolc fejlesztési régió létezik: Északkelet, Délkelet, Dél–Munténia, Délnyugat–
Olténia, Nyugat, Északnyugat, Közép, Bukarest-Ilfov.
Alkalmazd!
I. Az alábbi grafikon a fejlesztési régiók népességét, illetve annak településtípus szerinti megoszlását
ábrázolja 2015-ben.
A fejlesztési régiók népességének megoszlása Nevezd meg!
népesség száma (fő) településtípus szerint 1. a legnagyobb népességű
3.500.000
fejlesztési régiót;
3.000.000
2. a legkisebb népességű
2.500.000 fejlesztési régiót;
2.000.000 3. a legnagyobb számú városi
1.500.000 lakossággal rendelkező
1.000.000 fejlesztési régiót;
500.000 4.
két fejlesztési régiót,
0
amelyekben a falusi lakosság
száma meghaladja a városi
a
at
et
v
a
t
p
t
ni
fo
le
ni
ga
ug
zé
el
lté
lke
-Il
té
kk
u
Kö
Ny
lakosság számát.
st
t-O
un
ny
Dé
za
re
k
l-M
És
ga
ka
za
yu
Bu
És
Dé
Falu
ln
Dé
Fejlesztési régió Város
Forrás: OSH, 2016
II. M
agyarázd meg, hogy miért nagyobb a falusi lakosság aránya Dél-Munténia régióban, annak ellenére,
hogy 2017-ben itt volt a legtöbb város (48, az OSH adatai szerint).
Diferențieri regionale 119
Természetföldrajzi régiók
Nevezd meg!
 A térképen A-tól R-ig betűkkel jelölt természetföldrajzi régiókat.
Jegyezd meg!
 A természeti szempontból meghatározott földrajzi régió hasonló földtani szerkezettel (orogén felszín vagy
tábla), valamint hasonló felszíni, éghajlati, vízrajzi, növény- és állattani, talajtani jellemzőkkel rendelkező terület.
 A Románia nagytájaival megegyező természetföldrajzi régiókat a táj szerkezete és arculata szerint határolják
el. Ezek a következők: Keleti-Kárpátok (Északi csoport, Középső csoport, Déli csoport), Déli-Kárpátok, Bánsági-
hegyvidék és Ruszka-havas, Erdélyi-szigethegység, Erdélyi-medence, Előkárpátok, Géta-hátság, Moldvai-
hátság, Dobrudzsai-hátság, Mehádiai-fennsík, Nyugati-dombvidék, Nyugati-alföld, Román-alföld, Duna-delta
és a Fekete-tenger kontinentális talapzata.
Alkalmazd!
I. Olvasd el az alábbi kijelentéseket, és jelöld a helyes választ:
1. Földtani felépítését tekintve a legidősebb földrajzi régió a:
a. Nyugati-dombvidék b. Dobrudzsai-hátság c. Géta-hátság d. Moldvai-hátság
2. Kialakulását tekintve Románia legfiatalabb földrajzi régiója a(z):
a. Román-alföld b. Nyugati-alföld c. Duna-delta d. Előkárpátok
3. Az alábbi nagytájak közül gyűrődéssel keletkezett a:
a. Román-alföld b. Nyugati-alföld c. Mehádiai-fennsík d. Moldvai-hátság
4. A legnagyobb tengerszint feletti magassággal rendelkezik a(z):
a. Déli-Kárpátok b. Keleti-Kárpátok c. Erdélyi-szigethegység d. Bánsági-hegyvidék
II. Hasonlítsd össze a Dobrudzsai-hátság és a Nyugati-alföld természetföldrajzi jellemzőit (felszín, éghajlat, vízrajz,
növényzet, talajok), megnevezve négy különbséget és egy hasonlóságot!
Esettanulmány:
Az Erdélyi-medence földrajzi jellemzése
Nevezd/nevezz
 két domborzattípust;
 három folyót;
 a megyeszékhelyeket;
 e
gy kitermelt altalajkincset és egy ezt felhasználó iparágat;
 két várost, amelyekben fejlett a kulturális turizmus;
 a városokat, amelyekben repülőtér található.
Gyakorlati alkalmazás/esettanulmány 121
Jegyezd meg!
Az Erdélyi-medence a Kárpátok íve által közrezárt területen, az ország központi részén helyezkedik el.
F elszínét a peremén dombságok és medencék, a központi területein pedig hátságok alkotják. Az Erdélyi-me-
dence részei: Küküllők menti dombvidék (a Maros és Olt között), Erdélyi-Mezőség (a Szamosok és a Maros
között) és a Szamos-hátság (a Szamosoktól északnyugatra).
Központi részén a magasság 300-600 m, legmagasabb pontja a medence keleti részén levő Bekecs-tető,
1080 m. Egyetlen tájegység az országban, ahol gázdómok vannak, ugyanakkor sót tartalmazó diapír redőket
is találunk. Az agyagos rétegeken gyakoriak a földcsuszamlások.
Réteglépcső az Erdélyi-Mezőségen Szeletes földcsuszamlás a Küküllők A Sárkányok kertje geológiai rezervátum

menti dombvidéken (Almásgalgó, Szilágy megye)
É
ghajlatára jellemző a 6-10°C évi középhőmérséklet és az 500-700 mm átlagos csapadékmennyiség, ami
elérheti a 800 mm/év értéket is az Erdélyi-Előkárpátokban. Fennsíki és dombvidéki éghajlat jellemzi, óceáni
hatással. A főn az Erdélyi-szigethegység felől a Maros völgye felé, valamint a Fogarasi-havasok irányából a
Fogarasi-medence felé („Vântul Mare”) fúj.
V
ízhálózatát három nagy folyó, az Olt, a Maros és a Szamos, illetve ezek mellékfolyói alkotják. A természetes
tavak közül jelen vannak a sós tavak (a Medve-tó Szovátán, a Feneketlen-tó Vízaknán); a mesterséges tavak
közül pedig megemlíthetőek az Erdélyi-Mezőség halastavai (Gyeke, Katona, Mezőzáh), valamint az Olton
épült víztározók.
N
övényzetét lombhullató erdők, tölgyesek (ezekben jelen van a kocsánytalan tölgy, a kőris, a hárs, a gyer-
tyán és a szil is) és bükkösök alkotják. Ezekben számos állatfaj él: vaddisznó, róka, vadmacska, farkas, őz,
madarak.
T
alajai a cserniszol, luviszol (agyagbemosódásos) és kambikus talajosztályokba tartoznak.
L
akosságát románok, magyarok, németek (szászok) és egyéb nemzetiségek alkotják. A népsűrűség 50–100
fő/km2 közötti a dombvidékeken, és meghaladja a 150 fő/km2 -t a medencékben, a folyóvölgyekben és a
nagyvárosok közelében.
A
települések elsősorban a folyók mentén és a medencékben ala-
kultak ki. A legelterjedtebb falutípus a halmazfalu és a kompakt falu
(Dél-Erdélyben), de gyakoriak a szétágazó és a lineáris falvak is. Lakos-
ságszám szempontjából a közepes és nagy falvak jellemzőek, amelyek
mezőgazdasági és vegyes funkcióval rendelkeznek.
Legnagyobb városai egyben megyeszékhelyek is: Kolozsvár, Nagysze-
ben, Marosvásárhely, Beszterce, Gyulafehérvár. Más városai: Medgyes,
Torda, Segesvár, Szászrégen, Dés, Fogaras.
kitermelt ásványkincsek a kősó és a metángáz.
A Koronka faluképe (Maros megye)
Szent Mihály templom (Kolozsvár) Megyeháza, Marosvásárhely Nemzeti Színház, Kolozsvár

A
nagy kiterjedésű szántók miatt jelentős szerephez jut a mezőgazdaság. Főleg gabonaféléket (búza,
árpa, kukorica) és cukorrépát termesztenek. A Maros völgyében és a Küküllők menti dombvidéken híres
szőlőültetvények találhatóak (Gyulafehérvár, Nagyenyed, Szászsebes-Apold, Zsidve). A domboldalakon és a
medencékben almát és szilvát termesztenek.
A
z iparágak közül jelen van: az energetikai és villamosenergia-ipar (hőerőművek), a gépipar (Nagyszeben-
ben autóalkatrészeket gyártanak), a vegyipar (Kolozsváron és Marosvásárhelyen gyógyszereket és kozme-
tikumokat állítanak elő), a fafeldolgozó-ipar (Szászrégenben hangszereket készítenek), az építőanyag-ipar
(Tordán cementet állítanak elő), a textilipar (Kisdisznódon, Szeben megyében szőnyeget gyártanak) és az
élelmiszeripar (tejtermékek, húsfeldolgozás).
A jól kiépített közlekedési hálózat és a fejlett szállítás összeköti az
Erdélyi-medencét a környező régiókkal. Három vasúti fővonal szeli át:
a 200-as fővonal (Bukarest–Arad, Nagyszeben és Fogaras érintésével),
a 300-as fővonal (Bukarest–Nagyvárad, Segesváron és Kolozsváron
keresztül) és a 400-as fővonal (Bukarest–Szatmárnémeti, Désen
keresztül). Területén két autópálya-szakasz (A1 és A3), az E60-as
európai út, számos országút és megyei út halad át. Kolozsváron,
Nagyszebenben és Marosvásárhelyen repülőtér működik. A
metángáz jelenléte miatt a tájegységet sűrű gázvezeték-hálózat
A 400-as vasúti fővonal szövi át.
J
elentős az idegenforgalom a történelmi emlékhelyeknek (Nagyszeben, Fogaras, Segesvár középkori
várai), az erődtemplomoknak, valamint a román, a magyar és a német hagyományoknak, népszokásoknak
köszönhetően. Gyógyfürdők találhatóak Szovátán, Parajdon és Vízaknán. Fontos idegenforgalmi látnivaló a
Tordai sóbánya.
Nagyszeben Segesvár Tordai sóbánya
Alkalmazd!
I. Olvasd el az alábbi kijelentéseket, és állapítsd meg, hogy melyik igaz (I) és melyik hamis (H)!
1. Az Erdélyi-hegyalját az Olt szeli át. I/H
2. A „Vântul Mare” szél a Fogarasi-havasok felől a Fogarasi-medence felé fúj. I/H
3. Az Erdélyi-medencében óceáni éghajlati hatás érvényesül. I/H
4. Az Erdélyi-medence legnépesebb városa Nagyszeben. I/H
5. Zsidvén egy híres szőlőültetvény található. I/H
II. Az A oszlopban városok, a B oszlopban pedig az azokat átszelő folyók szerepelnek. Társítsd mindenik városhoz
a megfelelő folyó nevét a következő minta szerint: 1 c.
A B
1. Gyulafehérvár a. Aranyos
2. Kolozsvár b. Szeben
3. Nagyszeben c. Maros
4. Segesvár d. Kis-Szamos
5. Torda e. Nagy-Küküllő
Projektmunka
 4-5
fős csoportokban dolgozva készítsétek el egy-egy romániai földrajzi régió összetett jellemzését, majd
mutassátok be az osztálytársaitoknak!
A környezet
jellemzői 7.
Páring-hegység
(A Galbenu-folyó völgye)
124 7. FEJEZET | A környezet jellemzői
A környezet minősége Romániában. Jelenkori folyamatok

A légköri szennyezőanyagok éves átlagos koncentrációjának
Tanulmányozd a grafikont!
változása a forgalmi állomásokon

45
40
35
30 SO2
25 NO2
20
PM10
15
C6H6
10
5
Forrás: Országos
0 Környezetvédelmi
2013 2014 2015 2016 2017 2018 határérték Hivatal (OKH)
Nevezd meg!
 Hogyan változott a légköri szennyezőanyagok átlagos koncentrációja a 2013-2018 közötti időszakban?
Jegyezd meg!
környezet az
A egyén és a közösség életét befolyásoló természeti és antropikus elemek összessége.
A
környezet minősége az emberi élet sokrétű igényeit kielégítő környezeti elemek kölcsönhatásának
pillanatnyi állapota.
A
z életminőség nagy mértékben függ a levegő minőségétől. Bár Romániában a légköri
szennyezőanyagok koncentrációját sikerült a törvény által megengedett határértékeken belül tartani,
megfigyelhető, hogy ezek értékei folyamatosan növekednek. A légköri szennyezőanyagok nagy
részének forrásai: az energiaipar, egyéb szennyező iparágak, a szállítás, valamint a háztartások fűtéséhez
elégetett fa és fosszilis tüzelőanyagok. A légkör szennyezése komoly következményekkel járhat az
emberi egészségre és a környezetre nézve. A szennyezőanyagok negatívan érintik a szívbetegeket, a
légzőszervi megbetegedésekben szenvedőket, az időseket és a gyerekeket.
A
levegőszennyezés csökkentésének lehetőségei: megújuló energiaforrások
(nap, szél, geotermikus, biomassza) használata, a fosszilis üzemanyagok
helyettesítése alternatív üzemanyagokkal (biodízel, etanol), erdősítés,
tömegközlekedés használata.
A
vízminőséget befolyásolja a háztartási és az ipari szennyvíz, a benne ta-
lálható szerves vegyületek, tápanyagok (nitrogén és foszfor) és más veszé-
lyes anyagok által. A háztartási szennyvizet a csatornahálózaton keresztül
A levegő szennyezése a szennyvíztisztító állomásokra vezetik. Az Országos Statisztikai Hivatal
(Kőolaj-finomító – Ploiești) adatai szerint 2017-ben a csatornahálózatra csatlakozott háztartások aránya
50,8% volt, és ez folyamatosan növekszik. A háztartási és a mezőgazdasági
(műtrágyák használata) szennyvizekből származó tápanyagok igen
károsak, mert a vizek eutrofizációjához és a biodiverzitás csökkenéséhez
vezetnek, ugyanakkor csökkentik a vízkészletek felhasználhatóságát a
lakossági vízellátásban.
A
talajok minőségét befolyásolhatja: a külszíni bányászat (Gorj, Kolozs
és Mehedinți megyékben a szén, mészkő, gipsz és márga kitermelésével
nagy felületeket tettek tönkre), a zagytározók, a háztartási és ipari
A talaj leromlása a külszíni bányászat hulladéklerakók, a növényvédő szerek, a kőolaj stb. Az említett tényezők
következtében (Motru) hatása leromlott területeket és terméketlen talajt eredményezett.
A környezet minősége Romániában. Jelenkori folyamatok 125
A
z erdőirtás földcsuszamlásokat, talajfolyást és árvizeket okozhat, valamint az
erdei ökoszisztémák rombolásához vezet. TÖBBET SZERETNÉK
TUDNI!
Napjainkban az
emberiség 50%-kal
gyorsabban fogyasztja
az erőforrásokat, mint
ahogy a természet azokat
újratermeli. Ha a jelenlegi
tendencia megmarad,
akkor a becslések szerint
a Föld erőforrásaira
kifejtett nyomás
meghaladja a természet
Erdőirtás a Gyergyói-havasokban 2001-ben Vízszennyezés regeneráló képességét
(ami azt jelenti, hogy
A
biodiverzitást az éghajlatváltozás is befolyásolja, ami jelenleg az egész boly- 2030-ra két bolygóra lesz
gót érinti. szükségünk).
A
szélsőséges időjárási jelenségek egyre gyakoribbak. A rövid idő alatt lehulló
nagy mennyiségű csapadék árvizeket vagy gravitációs tömegmozgásokat
(földcsuszamlásokat vagy sziklaomlásokat) okozhat. Hazánkban egyre gyakoribbak FOGALOMTÁR
a tornádók (mint 2002-ben Făcăeni-ben és 2019-ben Drajnán), a hőhullámok és az
aszály. Mindezek az emberek életminőségében éreztetik hatásukat: csökken az PM 10
ivóvíz mennyisége és minősége, amikor a talajvíz szintje nagyon megnövekszik a levegőben lebegő
vagy lecsökken (a kutak kiszáradhatnak), károsodik a mezőgazdasági termés, nagyon kis méretű szilárd
amikor a túl sok csapadék következtében pangó víz alakul ki a földeken, vagy és folyékony részecskék
elhúzódik az aszály. Tehát azokat a gazdasági ágazatokat érintik, amelyek keveréke, amelyek az
leginkább függenek az éghajlattól, elsősorban a hőmérséklettől és a csapadéktól, iparból, a háztartások
mint a mezőgazdaság, az erdőgazdálkodás (a nyári kánikulában kialakuló fűtésrendszeréből,
erdőtüzek csökkentik az erdős területeket), a szállítás és az idegenforgalom. a hőerőművekből
és a közlekedésből
Kérdőív származnak.
4–5 fős csoportokban dolgozva készítsetek kérdőívet a településetek A vizek eutrofizációja

környezetminőségére vonatkozóan! Néhány példa a kérdésekre: az algák túlzott
elszaporodása, ami
1. Tudod mit jelent a szelektív újrahasznosítás? a szerves anyagok
2. A településeden léteznek szelektív hulladékgyűjtő pontok? felhalmozódásához, az
3. Palackozott vizet vagy csapvizet fogyasztasz? oldott oxigénmennyiség
és a víz átlátszóságának
4. Lekapcsolod a villanyt/az elektromos készülékeket, amikor nem használod csökkenéséhez vezet.
őket? Ennek következtében
5. Szennyezett a településed? eltűnik a vízi állatvilág,
6. A településeden melyek a levegő/a víz/a talaj szennyező forrásai? és mocsár alakulhat ki.
Egy kérdőív sikeres alkalmazásához több lépést kell követnetek:

● előkészítés (csak néhány kérdést tegyetek fel, amire minél rövidebben lehet
válaszolni; a kérdőív elején vagy végén gyűjtsetek információkat a válaszadóról:
kora, neme, foglalkozása);
● a kérdőív alkalmazása (ne felejtsétek el megköszönni a végén);
● a kérdőívek kiértékelése egy grafikon vagy diagram alkalmazásával.
Mutassátok be osztálytársaitoknak a kapott eredményt, és ezek alapján javasolja-
tok megoldásokat településetek környezetminőségének javítására! A víz eutrofizációja
126 7. FEJEZET | A környezet jellemzői
Erőforrások, lakosság és fenntartható fejlődés

Olvasd el a szöveget, és válaszolj a kérdésekre:
FOGALOMTÁR
A fenntartható fejlődésnek három dimenziója van: gazdasági, társadalmi
Zajszennyezés: és ökológiai. Az ökológiai dimenzió hozzájárul a társadalom és a természet
a zajterhelés határértéke közötti egyensúly visszaállításához, az erőforrások észszerű felhasználásával
fölött jelentkezik.
és az emberek környezettudatos magatartásával. Ez biztosítja a társadalom
hosszú és nagyon hosszú távú fejlődését a természettel összhangban. Az
elmúlt évtizedek extenzív fejlődése a természeti erőforrások, energiaforrások
és nyersanyagok nagyon gyors fogyasztásához vezetett, ami megnövelte a
szennyezést, és az ökológiai egyensúly felbomlását eredményezte.
(Repere economice și sociale regionale: statistică teritorială, Környezetvédelmi
Minisztérium. Országos Környezetvédelmi Ügynökség, Bukarest, 2019 – részlet)
1. Sorold fel a fenntartható fejlődés három dimenzióját!

Autóforgalom Bukarestben 2. Mit jelent a fenntartható fejlődés ökológiai dimenziója?
Jegyezd meg!
Fenntarthatónak azt a fejlődési módot nevezzük, amely a jelen szükségleteit úgy elégíti
ki, hogy egyúttal nem veszélyezteti a jövő generációk szükségleteinek kielégítését.
(Kivonat a Közös jövőnk című Brundtland-jelentésből,
ENSZ Környezet és Fejlődés Világbizottság, WCED, 1987)
Napjainkban a társadalom növekvő igényeinek eredményeként az erőforrások túlzott kihasználása a
következőkben nyilvánul meg:
●a monokultúrára összpontosító intenzív mezőgazdaság, amely a termésátlagok növelése érdekében
műtrágyákat és növényvédő szereket használ;
● az egyes fajok észszerűtlen pusztítása túlvadászattal és túlhalászattal;
● a túlzott fakitermelés és az illegális erdőirtás, amelyek a biodiverzitást veszélyeztetik;
● a túllegeltetés;
● a vízkészletek túlzott használata a gazdaság minden ágazatában és a háztartásokban;
● az idegenforgalom, a hulladék nem megfelelő kezelése és az élővilág pusztítása által.
A fenntartható fejlődés érdekében a következő szempontokat kell figyelembe venni:
● fenntartható energetikai rendszer megtervezése, amely széles körben használja a megújuló energiaforráso-
kat és az alternatív üzemanyagokat;
● anyagmegtakarítás és hulladékcsökkentés, jobb hulladékkezelés a szelektív gyűjtés és újrahasznosítás révén;
● a városi közlekedés újragondolása, a tömegközlekedés alkalmazása nem szennyező közlekedési eszközök-
kel, kerékpárutak létrehozása;
● zöldövezetek kiépítése;
● a vízkészletek megfontolt felhasználása.
Alkalmazd!
I. Olvasd el az alábbi szöveget, és oldd meg a feladatokat!
A nagyvárosok zsúfolt forgalma levegő- és zajszennyezést okoz. A nagy számú lakosság sok természeti erőforrást
és nagy mennyiségű energiát fogyaszt a lakások fűtésére és egyéb háztartási igények kielégítésére. A városi
tér ellenőrizetlen terjeszkedése a parkok és zöld területek eltűnéséhez vezetett, amelyek nélkülözhetetlenek a
lakosok egészsége és a szabadidő eltöltésének szempontjából. Ezért kiemelten fontos a fenntartható fejlődés,
ami képes reagálni a lakosság igényeire az életminőség veszélyeztetése nélkül.
a. Javasolj két megoldást a nagyvárosok szennyezettségének csökkentésére!
b. Készíts egy posztert ökológiai tanácsokkal a vízkészletek és az áram fenntartható használatáról az
iskolában és otthon!
II. Állíts fel szabályokat az ökoturizmus gyakorlásához különböző médiaforrások felhasználásával!
Románia helye Európában
és a világban 8.
A sucevițai kolostor
temploma
128 8. FEJEZET | Románia Európában és a világban
Románia természeti és kulturális értékei

Fejedelmi udvar
Târgoviștében
Beusnica-vízesés
Iovan-völgyi
víztározó Glykon kígyó Bükkerdők a Cserna-hegységben
Nevezd meg!
a
képeket, amelyek Románia kulturális értékeit ábrázolják;
a
képeket, amelyek Románia természeti értékeit ábrázolják.
Jegyezd meg!
A
természeti örökség a természeti környezet elemeinek összességét jelenti, és magába foglalja az esztétikai
és tudományos szempontból kiemelkedő értékű természeti emlékeket, a geológiai képződményeket, valamint
az egyes védett növény- és állatfajok élőhelyeit.
A
kulturális örökség a román nép történelmi és kulturális öröksége, ami magába foglalja az anyagi örökséget
(épületek, történelmi emlékművek, kolostorok, várak, falvak, festmények, népviselet, kerámia stb.) és a szellemi
örökséget (szokások, hagyományok, folklór).
Romániában a Nemzeti Örökség Intézet foglalkozik a kulturális örökség gondozásával. Nemzetközi szinten
a legfontosabb örökségi helyszínek felkerülnek az UNESCO (az ENSZ Oktatási, Tudományos és Kulturális
Szervezete) Világörökség listájára.
É
szak-Moldva festett templomai a görögkeleti kolostorokhoz tartoznak: Arbore, Humor, Moldovița, Pătrăuți,
Probota, „Sf. Ioan cel Nou” Szucsáva, Voroneț, Sucevița. A XV. század végén, illetve a XVI. században épültek. Az
eredeti és nagyon jó állapotban megőrződött templomok Európában egyedülállóak. Külső falaikat bizánci stí-
lusú freskók díszítik. A sucevițai kolostor templomának északi falát egyedülálló módon az Erények létrája díszíti.
A sucevițai kolostor temploma A Moldovița kolostor temploma A Voroneți kolostor temploma

(Az utolsó ítélet festményrészlet)
E
rdély erődtemplomos falvai élő képet adnak Dél-Erdély kultúrájáról:
Kelnek (Fehér megye), Berethalom és Nagybaromlak (Szeben megye),
Szászkézd (Maros megye), Prázsmár és Szászfehéregyháza (Brassó megye)
és Székelyderzs (Hargita megye). A faluképet meghatározzák a XIII-XVI.
századi stílusban épült erődtemplomaik. Ezek közül hatot a szászok, egyet
pedig, Székelyderzst, a székelyek alapítottak. Öt évszázadon keresztül
vallási és védelmi szerepük volt.
Szászfehéregyháza erődtemploma
Románia természeti és kulturális értékei 129
A
Kudzsiri-havasok dák erődítményei a Kr. e. I. és a Kr. u. I. századok között, védelmi céllal épültek a római
hódítás ellen (erre a Kr. u. II. században került sor). A hat dák erőd: Sarmizegetusa Regia, Luncani-Piatra Roșie,
Costești-Cetățuie, Blidaru, Bănița Hunyad megyében és Căpâlna Fehér megyében.
Sarmizegetusa Regia
S
egesvár történelmi központja egy, a szászok által épített középkori erődített város, számos műemléképülettel,
amely évszázadokon keresztül fontos stratégiai és kereskedelmi szerepet töltött be Közép-Európában.
A
Horezu kolostort Constantin Brâncoveanu (1688-1714) fejedelem alapította. Építése 1690-ben kezdődött, de
több szakaszban bővítették a XVIII. és a XIX. században. A Brâncoveanu stílusú építészet remekműve, építészeti
egyensúlya, a faragott díszítések gazdagsága és a festmények teszik elismertté.
M
áramaros fatemplomai a faépítészet legkiemelkedőbb műemlékei hazánkban. A következő helyszí-
neken találhatóak: Barcánfalva, Budfalva, Desze, Nyárfás, Rogoz, Jód, Sajómező és Dióshalom. A zsindellyel
borított keskeny és magas templomok karcsú és hosszú tornyokkal, valamint számos díszítő motívummal
rendelkeznek.
z UNESCO természeti világörökségi listáján szereplő helyszínek a Duna-delta és a Kárpátok ősbükkösei.
A
A Horezu kolostor temploma A segesvári A barcánfalvi A Duna-delta

óratorony kolostor
Alkalmazd!
1. A z UNESCO kulturális világörökség listáján a következő hét romániai elem szerepel: a romániai és a
moldovai kéregkészítés, a horezui kerámiakészítés, a Căluș-rítus, a március 1-hez kapcsolódó márciuska
hagyománya, a férfiak karácsonyi kántálása, a legények tánca és a dojna.
Írj egy esszét valamelyik fenti elemről különböző médiaforrások felhasználásával, majd mutasd be
osztálytársaidnak!
2. K
eress saját megyédben olyan kulturális örökségeket, amelyeket a feledés vagy megszűnés veszélye
fenyeget. Mutasd be ezeket plakát formájában, Kulturális értékek a megyémben címmel.
3. Javasolj természeti vagy kulturális értékeket Romániából, amelyeket felvehetnének az UNESCO
világörökségi listájára!
130 CAPITOLUL ||
8. FEJEZET4 Románia Európában
Populația, és a világban
așezările omenești și organizarea administrativ-teritorială
Románia az ENSZ, a NATO és az Európai Unió tagállama
Elevenítsd fel!
a
z EU szimbólumait és
intézményeit.
Nevezz meg!
ö
t országot, amelyek EU-
és NATO-tagállamok;
k
étországot, amelyek
csak EU-tagállamok;
k
étországot, amelyek
csak NATO-tagállamok.
Jegyezd meg!
A
z Egyesült Nemzetek Szervezetét (ENSZ) 1945-ben alapították, jelenleg 193 tagállama van. Fő székhelye
New Yorkban található, egyéb központjai Genfben, Bécsben és Nairobiban vannak. Elsődleges célkitűzései: a
béke és a nemzetközi biztonság fenntartása, az egyenlő jogokon alapuló nemzetközi kapcsolatok kiépítése,
a nemzetközi gazdasági, társadalmi, kulturális és humanitárius együttműködés, valamint a fenntartható
fejlődés előmozdítása. Románia 1955-től az ENSZ tagállama. Az UNESCO (amelynek Románia 1956-tól tagja)
székhelye Párizsban van.
A
z Észak-atlanti Szövetség (NATO) egy 1949-ben alakult politikai-katonai szövetség, Brüsszel központtal.
Jelenleg 29 tagállama van Európában, Észak-Amerikában (AEÁ és Kanada) és Ázsiában (Törökország).
Kezdetben kizárólag katonai céllal jött létre, az Amerikai Egyesült Államok és a Szovjetunió közötti hidegháború
következményeként. A kelet-európai kommunista rendszer összeomlása (1989-1991) és a Varsói Szerződés
felbontása (1991) után a NATO újrafogalmazta célkitűzéseit, a tagállamok közös biztonságát, a politikai,
katonai és gazdasági együttműködést helyezve előtérbe. A NATO a demokrácia értékeit és elveit vallja,
támogatja a tagállamok közötti egyeztetést és együttműködést a biztonsági és védelmi feladatok ellátása,
valamint hosszútávon a konfliktusok megelőzése érdekében. Románia 2004 óta NATO-tagállam.
A
z Európai Unió (EU) politikai és gazdasági társulás, amelynek székhelye Brüsszelben található. Az európai
integrációs folyamat több egymást követő csatlakozási hullám eredménye. Románia 2007 óta tagja az
EU-nak, ami jelenleg 27 tagállamból áll. Az 1992-ben aláírt Maastrichti Egyezmény (Hollandia) meghatározta
az EU-ra vonatkozó főbb előírásokat a közös európai piac, a gazdasági, politikai és monetáris unió, a közös
állampolgárság, valamint az áruk és szolgáltatások szabad mozgása tekintetében. Közös politikát fogadtak el
az ipari fejlesztés, a tudományos kutatás, a környezetvédelem és a szállítás területén is.
Alkalmazd!
1. Írj egy 10-15 soros szöveget arról, hogy milyennek látod az Európai Unió jövőjét!
2. 2012-ben az Európai Unió megkapta a Nobel-békedíjat, mert hat évtizeden keresztül a béke, a demokrácia
és az emberi jogok megszilárdításán munkálkodott Európában.
Nevezd meg három előnyét annak, hogy Románia az Európai Unió tagállama!
3. Keress információkat az interneten az ENSZ szakosított szervezeteiről, és készíts rövid leírást róluk!
ÉV VÉGI ISMÉTLÉS 131
Az alábbi térkép Románia nagytájait, folyóit és városait ábrázolja.
I. Nevezd meg:
1. Románia szomszédos országait, amelyeket a térképen I-től V-ig számok jelölnek;
2. az 1-től 10-ig számokkal jelölt folyókat;
3. a 11-től 20-ig számokkal jelölt városokat;
4. az ország legmagasabb csúcsát, amit a 22-es szám jelöl a térképen;
5. a 3-as számmal jelölt folyón épült legjelentősebb víztározót.
II. Társítsd az a-tól d-ig jelölt képeket a hozzájuk tartozó A, B, C, D nagytájakkal/tájegységekkel a következő
minta szerint: a B!
III. Hasonlítsd össze az E és F betűkkel jelölt nagytájak domborzatát, éghajlatát, növényzetét és talajait,
majd fogalmazz meg három hasonlóságot és két különbséget!
IV. A 21-es számmal jelölt városra vonatkozóan írd le a következőket: a nevét, a tájegység nevét, ahol
található, alapításának idejét, két gazdasági funkcióját!
V. Magyarázd meg a következő kijelentéseket!
1. Az I betűvel jelölt tájegységben glaciális domborzat alakult ki.
2. A 9-es számmal jelölt folyó jelentős vízienergia-potenciállal rendelkezik.
3. A H betűvel jelölt nagytáj fontos mezőgazdasági régió.
4. A G betűvel jelölt tájegységben a népsűrűség alacsony.
132 ÉV VÉGI ISMERETFELMÉRÉS
I. Az I. feladatra vonatkozó térképen A-H-ig nagytájak/tájegységek, 1-5-ig folyók és 6-10-ig városok vannak
jelölve.
1. Nevezz/nevezd meg:
a. a G és a H betűkkel jelölt tájegységeket;
b. az 1, 2 és 3-as számmal jelölt folyókat;
c. a 7, 8, 9 és 10-es számmal jelölt városokat;
d. a legnagyobb vízhozamú folyót a számokkal jelöltek közül;
e. egy megyeszékhelyet, amit átszel a 4-es számmal jelölt folyó;
f. egy altalajkincset, amit a B betűvel jelölt tájegységben termelnek ki;
g. egy iparágat a 6-os számmal jelölt városból;
h. egy növényzeti övet a D betűvel jelölt tájegységből.
14 pont (14 × 1 p)
2. Határozz meg:
a. két különbséget az A és E betűkkel jelölt tájegységek éghajlata között. A különbségek az alábbi éghajlati
elemek bármelyikére vonatkozhatnak: évi középhőmérséklet, éves csapadékátlag, éghajlattípus, szelek,
éghajlati hatások.
b. két különbséget a C és F betűkkel jelölt tájegységek domborzata között. A különbségek az alábbi dom-
borzati jellemzők bármelyikére vonatkozhatnak: a kialakulás módja, magasság, kőzettípusok, dombor-
zattípusok, egyéb jellemzők.
8 pont (4 × 2 p)
II. Magyarázd meg a következő kijelentéseket: I. tétel összesen 22 pont
1. a Dobrudzsai-hátság összetett domborzatú nagytáj.
2. a dobrudzsai folyók nem alkalmasak vízienergia-termelésre.
10 pont (2 × 5 p)
ÉV VÉGI ISMERETFELMÉRÉS 133
III. Az alábbi kép alapján nevezd meg:
a. az 1, 2, 3 és 4-es számmal jelölt kis felszínformákat;

b. az a betűvel jelölt tavat és kialakulásának módját;
c. a b és c betűkkel jelölt városokat;
d. a nagytájra jellemző évi középhőmérsékletet és az évi átlagos csapadékmennyiséget;
e. a nagytájra jellemző két növény- és állatfajt.
28 pont (14 × 2 p)
IV. Figyeld meg az alábbi A, B és C betűkkel jelölt képeket, és nevezd meg:
A B C
1. Az A képre vonatkozóan:
a. a tótípust és a kis felszínformát, amelyen kialakult;
b. a növényzeti övet.
2. A B képre vonatkozóan:
a. a domborzattípust és a kis felszínformát;
b. a kőzetet és a felszínt alakító tényezőket, amelyek hozzájárulnak a domborzattípus kialakulásához;
c. két tájegységet, ahol ez a domborzattípus előfordul.
3. A C képre vonatkozóan:
a. a geomorfológiai folyamatot;
b. két tényezőt, amely ezt előidézi;
c. két tájegységet, ahol a folyamat gyakran előfordul; 30 pont (15 × 2 p)
d. egy megelőző intézkedést a folyamat kialakulására. Megjelenésre: 10 pont
Összesen: 100 pont
134 KÖNYVÉSZET
Ciulache, S., 2004, Meteorologie și climatologie, Editura Universitară, București.

Constantinescu Ș., Oceanografie, Marea Neagră/profile morfologice, oceanclass.blogspot.com.
Cucu, V., 1984, Așezările umane – categorii geografice fundamentale, Buletinul Societății de Științe Geografice,
vol. VII, București.
Dumitru, N., 1970, Curiozități geografice, Editura Didactică și Pedagogică, București.
E rdeli, G., Cândea, Melinda, Braghină, C., Costăchie, S., Zamfir, Daniela, 1999, Dicționar de geografie umană, Editura
Corint, București.
Gheuca, I., 2019, Harta geologică a României, Institutul Geologic Român, București.
Giurcăneanu, C., Mușat, Iuliana, Ghica, G., 1997, Geografia României, Editura Didactică și Pedagogică, București.
Grecu, Florina, 2010, Geografia câmpiilor României, Editura Universității din București.
Ielenicz, M., 2000, Geografia României. Mică enciclopedie, Editura Corint, București.
Ielenicz, M., Ene, M., Comănescu, Laura, Pătru, Ileana, Nedelea, A., Mihai, B., Oprea, R., Săndulache, I., 2003, România.
Enciclopedie turistică, Editura Corint, București.
Ielenicz, M., Comănescu, Laura, Mihai, B., Nedelea, A., Oprea, R., Pătru, Ileana, 2004, Dicționar de geografie fizică,
Editura Corint, București.
Ielenicz, M., Erdeli, G., Marin, I., 2007, Dicționar de termeni geografici pentru gimnaziu și liceu, Editura Corint,
București.
Ielenicz, M., Săndulache, I., 2008, România. Podișuri și dealuri, Editura Universitară, București.
Ielenicz, M., Nedelea, A., Comănescu, Laura, 2013, Lexicon de geomorfologie, Editura Universitară, București.
Ilinca, N., 2012, Geografie umană. România. Populație, așezări, economie, Editura CD PRESS, București.
adhim-Abid, Adriana, Atanasiu, Gabriela, Bliuc, Irina, 2017, Diminuarea efectelor insulei de căldură în aglomerările
K
urbane utilizând soluții specifice clădirilor verzi, www.agir.ro.
Mihăilescu, V., 1974, Lecturi geografice, Editura Albatros, București.
Mândruț, O., 2011, România. Atlas geografic școlar, Editura Corint, București.
ătru, Ileana, Zaharia, Liliana, Oprea, R., 2006, Geografia fizică a României. Climă, ape, vegetație, soluri, Editura
P
Universitară, București.
osea, Gr., Badea, L., 1980, România – Harta geomorfologică, scara 1: 400 000, Editura Didactică și Pedagogică,
P
București.
osea, Gr., Badea, L., 1984, România. Unități de relief (Regionarea geomorfologică), scara 1: 750 000, Editura
P
Științifică și Enciclopedică, București.
Posea, Gr., 1995, Câmpia de Vest a României, Editura Fundației „România de Mâine”, București.
Săndulache, I., 2014, Curs de Carpați, Editura Cetatea Doamnei, Piatra-Neamț.
Vespremeanu, E., 2005, Geografia Mării Negre, Editura Universitară, București.
*** 1983, Geografia României, volumul I, Geografia fizică, Institutul de Geografie, Editura Academiei Române,
București.
*** 1987, Geografia României, volumul III, Carpații și Depresiunea Transilvaniei, Institutul de Geografie, Editura
Academiei Române, București.
* ** 1992, Geografia României, volumul IV, Regiunile pericarpatice: Dealurile și Câmpia Banatului și Crișanei,
Podișul Mehedinți, Subcarpații, Piemontul Getic, Podișul Moldovei, Institutul de Geografie, Editura Academiei
Române, București.
*** 2005, Geografia României, volumul V, Câmpia Română, Dunărea, Podișul Dobrogei, Litoralul românesc al
Mării Negre și Platforma continentală, Institutul de Geografie, Editura Academiei Române, București.
*** 2008, Clima României, Administrația Națională de Meteorologie, Editura Academiei Române, București.
*** 2016, Anuarul Statistic al României, Institutul Național de Statistică (INS).
*** 2017, Anuarul Statistic al României, Institutul Național de Statistică (INS).
* ** 2018, Repere economice și sociale regionale: statistică teritorială, Institutul Național de Statistică (INS).
www.geo-spatial.org www.insse.ro
www.diva-gis.org www.anpm.ro
www.geofabrik.de www.dsu.mai.gov.ro
www.naturalearthdata.com www.inhga.ro
FORRÁSOK 135
TÉRKÉPÉSZET:
Cătălina Săndulache, Iulian Săndulache, Mihaela Rașcu
A térképek nagy része az ArcGis programban (Stereo70 vetület) készült, a könyvészetben felsorolt források felhasználásával.
A BORÍTÓKÉPEK FORRÁSAI:
Iulian Săndulache
1. borító (a lap alján levő képek balról jobbra):
Aldunai-szoros, Fekete-tenger, Retyezát-hegység (Peleága-csúcs és Bukura-tó), Fogarasi-havasok (Moldoveanu- és
Nagy-Vist-csúcs).
4. borító (a lap alján levő képek balról jobbra):
Parlament, Vajdahunyadi vár, Enisala vár, Sucevițai kolostor.
Dreamstime
1. borító (a lap közepén, felvétel a Földről)
FÉNYKÉPEK FORRÁSAI:
I ulian Săndulache: oldalszámok – 13,14,15,17,18,19, 21, 23, 25, 27, 28, 29, 30, 32, 33, 34, 36, 38, 39, 40, 41, 42, 43, 44, 45,
46, 47, 48, 49, 50, 51, 52, 54, 56 (a Fekete-tenger partja), 61, 62, 63, 65, 68, 69, 71, 72, 73 (nyári tengerparti táj), 75, 76, 77, 78,
81, 85 (Elhagyott házak a Torockói-hegységben és Máramarosi ház), 86, 88, 89, 90, 92, 95, 96, 97, 98, 99 (Méhészet a Mostiș-
tea-alföldön), 100, 101 (Ocnele Mari sóbánya), 102, 103, 106, 107, 113, 121, 122, 123, 124 (Kőolaj-finomító Ploiești-en), 125,
126, 127, 128, 129, 133.
Mihaela Rașcu: 21. old. (Lóhavasi-vízesés), 36. old. (Csodavár, Kristály-barlang, Aranyosfői-jégbarlang), 43. old. (Föld-
csuszamlás és Runcu-medence), 45. old. (Mehádiai-fennsík – karrmező), 46. old. (Földcsuszamlás), 50. old. (Zöld palák a
Casimcea-hátságon), 55. és 56. old. (Duna-delta), 68. old. (Duna, Nagy-Kazán-szoros), 75. old. (A Duna-delta növényzete),
77. old. (Pelikánok a Duna-deltában és Tölgyerdő), 78. old. (Árvíz), 85. old., 86. old. (Histria és Sarmizegetusa Regia), 99. old.,
101. old. (A verespataki római bánya és Farcu-Roșia bánya), 103. old. (Vaskapu I vízierőmű), 108. old. (Szent György-ág), 111.
old., 113. old. (Decebal kőszobra, Törcsvári-kastély, Duna-delta), 125. old. (Vízszennyezés), 128. old. (Beusnica-vízesés), 129.
old. (Duna-delta), 133. old. (Földcsuszamlás).
Cătălina Săndulache: 25. old. (Taljánok Keresztje), 27. old. (Ojtozi-szoros), 28. old. (Moldoveanu és Nagy-Páring), 29. old.
(Zsil-szoros és Asszonyok-barlang), 31. old. (Páring-hg.), 36. old. (Tordai-hasadék), 62. old. (Petrozsényi-medence), 77. old.
(Őzek a Báj-havasban), 92. old. (A Béga Temesváron), 101. old. (Kőolajkút a Géta-Előkárpátokban), 108. old. (Henri Coandă
repülőtér).
Constantin Andraș: 77. old. (Zerge a Csalhó-hegységben).
Irina Drăgan: 117. old. (Fogarasi vár) és 128. old. (Szászfehéregyháza erődtemploma).
Carmen Ion: 73. old. (A Fekete-tenger partmenti vize befagyva és Téli tengerpart), 101. old. (Olajfúró torony a Fekete-
tengeren), 108. old. (Konstanca kikötője és a Mircea hadihajó), 111. old. (Modern strand), 113. old. (Genovai világítótorony),
128. old. (Glykon kígyó).
Constantin Nistor: 101. old. (Szénkitermelés Motrun), 124. old. (Motru - külszíni fejtés).
Mircea Rașcu: 14. old. (A Duna a Vaskapunál), 88. old. (Nagyszeben főtere), 104. old. (Hajógyár).
Mircea Voiculescu: 78. old. (Lavina).
Facebook: 58. old. (Kánikula) az Országos Katasztrófavédelmi Hivatal oldaláról. Elérhető: https://www.facebook.com/
departamenturgente/photos/a.418665751628435/821336394694700/?type=3&theater [letöltve: 2020.01.10].
Pexels: 10. old. (Machu Pichu), Chelsea Cook felvétele. Elérhető: https://www.pexels.com/photo/photo-of-machu-
picchu-2929906 [letöltve: 2020.01.27].
Pixabay: 10. old. (Kínai nagy fal). Elérhető: https://pixabay.com/da/photos/kina-storemur-kinesiske-mur-4541239/ [letöltve:
2020.01.27]; 10. oldal (Jeruzsálem). Elérhető: https://pixabay.com/da/photos/jerusalem-israel-gammel-hellig-3627972/
[letöltve: 2020.01.27]; 10. oldal (Jeruzsálem). Elérhető: https://pixabay.com/da/photos/tajmahal-natur-historisk-monu
ment-4608641/ [letöltve: 2020.01.27]; 78. old. (Tornádó) Elérhető: https://pixabay.com/ro/photos/tornad%C4%83-
furtun%C4%83-meteo-prognoz%C4%83-459265/./ [letöltve: 2020.01.15].
Wikipédia: 10. old. (1. kép Gízai piramisok) – „The Giza-pyramids and Giza Necropolis, Egypt, seen from above”, 2008, by
Robster1983. Elérhető: https://commons.wikimedia.org/wiki/File:Giza-pyramids.JPG [letöltve: 2020.01.27]; 10. old. (4.
kép Rushmore-hegyi Nemzeti Emlékhely) – „Mount Rushmore – from left to right: George Washington, Thomas Jefferson,
Theodore Roosevelt and Abraham Lincoln”. Elérhető: https://commons.wikimedia.org/wiki/File:Mount_Rushmore.jpg
[letöltve: 2020.01.27]; 11. old. (Földrajzi helyzet), „Románia földrajzi helyzete a Földön”. Elérhető: https://commons.wikimedia.
org/wiki/File:EU-Romania_(orthographic_projection).svg [letöltve: 2020.01.13]; 58. old. (Enei-templom Bukarestben, az 1977.
március 4-i földrengés után), Radu Ștefănescu építészmérnök felvétele, 1977. Elérhető: https://commons.wikimedia.org/wiki/
File:1977_Biserica_Ienei_foto_5.jpg. [letöltve: 2020.01.10].
136 FORRÁSOK
VIDEÓK FORRÁSAI:
Iulian Săndulache:
23. old. (Radnai-havasok), 30. old. (Bucsecs-hg. és Fogarasi-havasok), 31. old. (Páring- hg.), 32. old. (Retyezát- hg.), 34. old.
(Bigér-vízesés és Aldunai-szoros), 41. old. (Élő tűz), 49. old. (Dobrudzsai-hátság), 54. old. (Burnas-alföld), 69. old. (Zsil), 71.
old. (Herkulesfürdő és Tótípusok), 75. old. (Csalhó Nemzeti Park), 86. old. (Bélbor), 90. old. (Bukarest), 125. old. (Árvíz a
Grasu-patakon és a Kis-Besztercén), 128. old. (Kolostorok).
Mihaela Rașcu:
13. old. (Románia – kárpáti, dunai és tengeri ország), 25. old. (Hagymás-hg.), 26. old. (Csukás-hg.), 34. old. (Aldunai-szoros),
36. old. (Csodavár és Kristály-barlang), 41. old. (Iszapvulkánok), 43. old. (Costești konkréciók), 44. old. (Géta-hátság),
45. old. (Mehádiai-fennsík), 68. old. (Duna), 75. old. (Növényzettípusok), 103. old. (Vaskapu I vízierőmű), 112. old. (Az
Aldunai-szoros turisztikai régió), 121. old. (Sárkányok kertje), 128. old. (Sarmizegetusa Regia), 129. old. (Horezui kolostor).
Cătălina Săndulache: 92. old. (Temesvár)
Robert Dobre: 62. old. (Petrozsényi-medence) és 106. old.
Irina Drăgan: 128. old. (Szászfehéregyháza)
Carmen Ion: 55. és 68. old. (Duna-delta), 73. old. (A Fekete-tenger télen).

Museum

Încărcat de

Informații document

Drepturi de autor

Formate disponibile

Partajați acest document

Partajați sau inserați document

Opțiuni de partajare

Vi se pare util acest document?

Este necorespunzător acest conținut?

Drepturi de autor:

Formate disponibile

Museum

Încărcat de

Drepturi de autor:

Formate disponibile

MINISTERUL EDUCAȚIEI ȘI CERCETĂRII

Tankönyv a 8. osztály számára

Cătălina SĂNDULACHE Mihaela RAȘCU Iulian SĂNDULACHE

Descrierea CIP a Bibliotecii Naționale a României Traducere în limba maghiară:

Nyomtatott változat Digitális változat

A tankönyv digitális változata multimédiás

Megfigyelő tevékenység – Figyeld!

Interaktív tevékenység – Oldd meg!

Film vagy animáció – Kövesd!

Jelöld a kijelentésnek megfelelő helyes választ! nagytáj/tájegyság

kezdete 1. Itt mérték a J betűvel jelölt nagytáj legmagasabb

a. Aradi-sík b. Körösök alföldje

domborzattípusok tekintetében, kiemelve három hasonlóságot és egy különbséget!

Összesen: 100 pont

1. Társítsd a fényképeket a megfelelő nagytájakkal! Minta: A 3.

III. Másold le és egészítsd ki az ábrát!

Barlangok löszdolina dűne

Mindegyik domborzattípushoz társíts egy megfelelő nagytájat!

Oldal számozása Alfejezet címe

Fejezet Fejezet címe Lecke címe Kiegészítő ismeretek

70 3. FEJEZET | Éghajlat, vízrajz, növényzet, állatvilág és talajok Vízrajz 71

Tavak és felszín alatti vizek

Stânca–Costești- Egyedi a gipszen keletkezett Învârtita-tó a Géta-Előkárpátokban lévő Nucșoarán.

Bukuly-tavak víztározó Glaciális eredetű tó

ldv Dracșani-tó Krátertó  Az alföldeken vannak halastavak (Cséffa a Nyugati-alföldön), löszdolinában

Püspökfürdő Se ce Mostiștea), víztározók (a Dunán Ostrovu Mare) és szabadidős tavak.

Maros  A Fekete-tenger partján egykori öblök helyén alakultak ki a lagúnák (a Razim–

Béga # Olt# #Víztározó

# # Bâlea-tó keletkeznek, ahol a vulkáni utóműködés következtében széndioxid-szivárgások

Magasság (m) # de Vederoasa-tó

# Forrás Ásványvíz forrás ^

4. A mindennapi életben alkalmazható vizsgálati folyamat

Románia természeti és kulturális értékei 128

I. Tanulmányozd az alábbi térképet, és oldd meg a feladatokat!

F 0 1.650 3.300 6.600 9.900 13.200

1. Nevezd meg az A-tól F-ig betűvel jelölt kontinenseket!

3. A B betűvel jelölt kontinensre vonatkozóan nevezd/nevezz meg!

5. A D betűvel jelölt kontinensre vonatkozóan nevezd meg!

6. Az E betűvel jelölt kontinensre vonatkozóan:

1. E urópa melyik részén

Románia Európa szélső 4 1

Románia északkeleten határos Moldova Köztársasággal, délen Bulgáriával, délnyugaton Szerbiával és

Románia egy kárpáti, dunai, fekete-tengeri és közép-európai ország

48° É Tisza 48° É TUDNI!

Fekete-tengeri partszakasz Decebal sziklába vésett arca a

Románia földrajzi helyzete Európában

III. Számítsd ki Románia területének szélességi és hosszúsági kiterjedését! .

Báj-havas (Munții Baiului) A Duna a Vaskapunál Fekete-tenger

A domborzat általános jellemzői

Glaciálisok (lehűlési Alkalmazd!

Vulkáni kőzetek (andezit) Kristályos pala

A Bucsecs-hegység (Déli-Kárpátok) a Báj-havas felől

A Keleti-Kárpátok északi hegycsoportja (Máramarosi- és Bukovinai-Kárpátok)

A Gutin-hegységben található Kakastaréj voltaképpen egy dyke

A Keleti-Kárpátok középső hegycsoportja (Erdélyi- és Moldvai-Kárpátok)

Jegyezd meg! TÖBBET SZERETNÉK

Csalhó-hegység: A Tizenkét Apostol (Kelemen-havasok) Taljánok Keresztje -

Magasba néztem céltalan –

A Keleti-Kárpátok déli hegycsoportja (Kárpátkanyar)

Peleága-csúcs Nagy-Páring-csúcs Moldoveanu-csúcs Omu-csúcs

Nevezd meg! TUDTAD?

1. A fenti térképet használva egészítsd ki a táblázatot!

2. Társítsd a képeket (1, 2, 3) a nekik megfelelő domborzattípussal (a, b, c)! Minta: 1 - c.

II. Tanulmányozd az alábbi térképet, és oldd meg a feladatokat!

1. E urópa melyik részén

1. A fenti térképet használva egészítsd ki a táblázatot!

II. Tanulmányozd az alábbi térképet, és oldd meg a feladatokat!

a. Az Erdélyi-fennsík Marostól északra és délre elhelyezkedő területein felbukkanó,

b. Az Erdélyi-medencétől délre elterülő nagytáj neve .

d. A dőlt rétegeken megjelenő, asszimetrikus dombokat nevezzük.

II. Tanulmányozd a térképet, majd írásban oldd meg a feladatokat!

III. Tanulmányozd a Géta-Előkárpátok térképét, majd írd le és egészítsd ki az alábbi

II. Másold le a füzetedbe, majd egészítsd ki a mondatokat!

II. Í rd le füzetedbe, majd egészítsd ki a mondatokat!

 a folyók folyási irányát.

II. Hasonlítsd össze az Észak-dobrudzsai-hátság és Dél-dobrudzsai-hátság domborzatát keletkezés, kőzetek,

 az alföldet nyugaton, délen és keleten határoló folyóvizet;

 a legmagasabb, illetve legalacsonyabb tájegységet (síkságot);

 az alföld azon részeit, ahol homokfelszínek (homokhátságok) fordulnak elő;

 a domborzattípust, mely a Román-alföld keleti részére jellemző;

 a folyók irányát az alföld nyugati, középső és keleti részén.