Foldrajz 5 C

MINISTERUL EDUCAȚIEI
Marius-Cristian NEACȘU
Mihaela FISCUTEAN
Dorin FISCUTEAN
Gelu HANGANU
Ciprian MIHAI
Földrajz
5
Tankönyv az V. osztály számára
Acest manual este proprietatea Ministerului Educației.
Manualul a fost aprobat prin ordinul ministrului educației nr. 4065/16.06.2022.
Acest proiect de manual școlar este realizat în conformitate cu Programa școlară
aprobată prin Ordinul ministrului educației și cercetării nr. 3393/28.02.2017.
116.111 – numărul
de telefon de asistență
pentru copii
TANÜGYMINISZTÉRIUM
Mihaela FISCUTEAN Dorin FISCUTEAN
Gelu HANGANU Ciprian MIHAI
Földrajz
Traducători:
BECSEK ÉVA
KARDA ÁDÁM
MAKFALVI M. ZSUZSA
GEOGRAFIE. Manual pentru clasa a V-a ISBN: 978-606-528-636-8
Editor: dr. Costin DIACONESCU
Layout, tehnoredactare: Clara ARUȘTEI
Cartografie: Ioan-Andrei VODĂ-MARC
Grafică: Arhiva CD PRESS
Coordonator tehnic și IT: Răzvan SOCOLOV
Referenți științifici:
 Prof. univ. dr. GHEORGHE VLĂSCEANU, Departament Turism și Geografie,
Facultatea Business și Turism, Academia de Studii Economice, București
 Conf. dr. MARIAN ENE, Facultatea de Geografie, Universitatea din București
 Prof. dr. MONICA-MIHAELA VÎNTU, Liceul Tehnologic „Dimitrie Leonida”, laşi
 Prof. dr. STELUȚA DAN, inspector general, MEN
 Prof. CĂTĂLINA ȘERBAN, C.N. „Gheorghe Lazăr”, București
Credite foto/ilustrații:
 Arhiva CD PRESS  Dreamstime  Wikimedia Commons – Domeniu Public
 SOL90images (pag. 26-27, pag. 36-37, pag. 46, pag. 48-49, pag. 54-55, pag. 56-57,
pag. 64-65, pag. 66-67, pag. 74-75, pag. 78-79, pag. 82-83, pag. 88-89, pag. 92-93,
pag. 104-105)
Machetă Sistem Solar pag. 19: David Gabriel Oprea, clasa a V-a
Credite video:
 Storyblocks; Arhiva CD PRESS; Secțiunea Litosfera include materiale video puse la
dispoziție prin amabilitatea Institutului Național de Cercetare-Dezvoltare pentru
Fizica Pământului (pag. 45)
 Activități digitale interactive și platformă de e-learning: www.ClasaDigitala.ro
ISBN: 978-606-528-602-3
© Copyright CD PRESS, 2022
Această lucrare, în format tipărit și electronic, este protejată de legile române
și internaționale privind drepturile de autor, drepturile conexe și celelalte
drepturi de proprietate intelectuală. Nicio parte a acestei lucrări nu poate fi
reprodusă, stocată ori transmisă, sub nicio formă (electronic, fotocopiere etc.),
fără acordul expres al Editurii CD PRESS.
Editura CD PRESS
Bucureşti, str. Logofătul Tăutu nr. 67, sector 3, cod 031212
Tel.: 021.337.37.17, 021.337.37.27, 021.337.37.37
e-mail: office@cdpress.ro  www.cdpress.ro  Editura CD PRESS
Comenzi:
 comanda@cdpress.ro   021.337.37.37  www.cdpress.ro
Megye/Municípium Tanfelügyelősége ...............................................................................................................

Iskola/Kollégium/ Líceum ..............................................................................................................................................
EZT A TANKÖNYVET HASZNÁLTA:

A tankönyv állapota*
Év Tanuló neve Osztály Tanév Nyomtatott
átvételkor leadáskor
1
2
3
4
*A tankönyv állapotának leírására a következő kifejezések használhatók: új, jó, gondozott, gondozatlan, rossz.
• A tanárok ellenőrzik a táblázatba írt adatok helyességét.
• A tanulók semmilyen bejegyzést nem írhatnak a tankönyvbe.
MINISTERUL EDUCAȚIEI
Mihaela FISCUTEAN
Dorin FISCUTEAN
Gelu HANGANU
Ciprian MIHAI
Földrajz Isten hozott

5
az 5. osztályba! GEOpanda
Üdvözöllek! GEOPanda vagyok és

meghívlak a földrajz csodálatos világába.
Bolygónk, a Föld megismerésének nagy
kalandjában nem leszel egyedül, én és új
barátaid: Feri és Teri elkísérünk és mindig
ott leszünk, ha szükséged lenne ránk.
Teri Feri
ÁLTALÁNOS KÉPESSÉGEK
1. Sajátos szaknyelv és eszköztár használata a földrajzi 3. Különböző tantárgyak ismeretanyagának felhasználása
valóság bemutatására. a földrajzi tér megismerése során.
2. A földrajzi valóság térbeli és időbeli vonatkozása- 4. A mindennapi életben alkalmazható munkafolyamatok
inak leképezése térképészeti ábrázolásokra. kidolgozása az egész életen át tartó tanulás szellemében.
SAJÁTOS KÉPESSÉGEK
1.1. Földrajzi szakkifejezések használata különböző hely- 3.2. A földrajzi valóság és a tudomány és technológia
zetekben. közötti kapcsolatok teremtése.
1.2. Közvetlenül vagy közvetve megfigyelt földrajzi jelen-
ségek vagy folyamatok leírása. 3.3.
A földrajzi valóság természetes sokszínüségének
2.1. Tájékozódási technikák használata térképen vagy a leírása más tantárgyakból elsajátított ismeretek
terepen.
segítségével.
2.2. A méretarány összekapcsolása a földrajzi valósággal.
2.3. Az egyszerű grafikus és térképészeti ábrázolások 4.1. Egyszerű vizsgálati módszerek használata.
leolvasása/értelmezése. 4.2. Földrajzi elemek rendezése adott szempont szerint.
3.1. Földrajzi elemek, jelenségek és folyamatok leírása
matematikai, tudományos és technológiai fogalmak 4.3. A megszerzett ismeretek és képességek használata
használatával. új és valóságos élethelyzetekben.
3
Tartalomjegyzék
TANEGYSÉG
A FÖLD – EGY MOZGÓ ÉGITEST* / 22
1. lecke. A
Földgömb és a térkép. Földrajzi koordináták / 24
2. lecke. A
Föld mozgásai.
A Föld mozgásainak következményei / 28
3. lecke. Tájékozódás a Földön / 30
Ismétlés. (Ön)értékelés / 34-35
* Sajátos képességek: 1.1; 2.1; 2.2; 2.3; 3.1; 4.3
A TANULÓ PORTFÓLIÓJA:
FELFEDEZÉSEK. PROJEKTEK.
TANEGYSÉG TANULÓI PORTFÓLIÓ:
FELFEDEZÉSEK, PROJEKTEK, BEMUTATÓK
A FÖLD – EGY BOLYGÓ A VILÁGEGYETEMBEN* / 10 A Világegyetem keletkezése és fejlődése / 16
1. lecke. A
Világegyetem és a Naprendszer Hogyan készülnek a térképek? / 26
általános bemutatása / 12 A Föld szeizmikus és vulkáni területei / 48
2. lecke. A
Föld, egy bolygó a Naprendszerben / 14 A víz körforgása a természetben / 56
Ismétlés. (Ön)értékelés / 20-21 É ghajlati övezetek / 64
Tengeráramlatok / 74
* Sajátos képességek: 1.1; 1.2; 4.1; 4.2
E gy folyó részei / 78
Jégtakarók Hegyvidéki gleccserek / 82-83
A Föld életterei / 92
Természetes tájtípusok / 104
Ez az út!
Ne várjunk,
induljunk!
Emlékezzünk mit tanultunk

IV. osztályban!
Kezdő értékelés / 8
4 Kezdő (Ön)értékelés / 9
4
TANEGYSÉG
A FÖLD - EGY VÁLTOZÓ BOLYGÓ* / 36
A. A. KŐZETBUROK
1. lecke. A Föld belső szerkezete / 38 B. A LÉGKÖR
2. lecke. A kőzetburok általános jellemzői és szerepe / 40 1. lecke. A
légkör általános jellemzői és szerepe / 54
3. lecke. A domborzat. Földrészek és óceáni medencék / 42 2. lecke. Időjárási elemek és jelenségek / 58
4. lecke. A nagy domborzati formák / 44 3. lecke. Az időjárás és az éghajlat / 60
5. lecke. Vulkánok és földrengések / 46 4. lecke. A
Föld éghajlati övezetei.
Ismétlés. (Ön)értékelés / 52-53 Az éghajlat hatása a földrajzi
burkokra / 62
* Sajátos képességek: 1.1; 3.1; 3.2; 4.1; 4.2; 4.3 Ismétlés. (Ön)értékelés / 68-69
C. A VÍZBUROK
1. lecke. A vízburok általános jellemzői
és szerepe / 70
2. lecke. A Világóceán.
A tengervíz mozgásai / 72
3. lecke. A szárazföldi vizek / 76
4. lecke. Gleccserek / 80
D. AZ ÉLŐBUROK
1. lecke. A
z élőburok általános jellemzői
és szerepe / 88
2. lecke. A
növényzet és az állatvilág
elterjedése / 90
3. lecke. A talaj – az élet forrása / 94
TANEGYSÉG
GYAKORLATOK
Képzeletbeli utazás a Világegyetemben / 18 TANEGYSÉG
Az idő mérése Közvetlen környezetünk – tájékozódás, mérés,
grafikus és térképi ábrázolás / 32 A FÖLD TERMÉSZETES TÁJAI* / 100
Közvetlen környezetünk domborzata Viselkedési szabályok és A természetes tájak változatossága / 102
védekezési módszerek földrengés esetén / 50-51 Ismétlés. (Ön)értékelés / 106-107
Közvetlen környezetünk időjárása, éghajlata és az emberi * Sajátos képességek:
tevékenységek Riasztási módszerek, viselkedési szabályok és 1.1; 3.3; 4.1; 4.2; 4.3
védekezési módszerek közvetlen környezetünkben bekövetkező
szélsőséges időjárási események esetén / 66
Közvetlen környezetünk vizei Viselkedési szabályok és
védekezési módszerek árvíz esetén / 84-85
A növények, az állatok és a talaj védelme / 96
Tanév végi ismétlés / 108
Tanév végi (ön)értékelés / 109
Megfigyelek. Értékelek. Fejlődök. / 1125
5
A földrajz tankönyv bemutatása
Nyomatatott tankönyv Tanítás-tanulási lecke
Tanegység
sorszáma, címe
A lecke címe Megjegyzem!
A lecke tartalma
Megfigyelem! A lecke legfontosabb,

Magyarázó fénykép összegző gondolatai
vagy ábra
Gyakorlok!
Olyan tevékenységek:
gyakorlatok, alkalmazások,
projektek, melyek az
információ elsajátítását
segítik.
Felfedezem! Jel, mely multimédiás
Magyarázó szöveg tevékenységek (IMTT)
és kérdések, melyek jelenlétére utal a digitális
segítenek önállóan tankönyv megnyitott
megtalálni a lecke dupla oldalán
lényegét.
Felfedezés Gyakorlati alkalmazás
A felfedezés a tankönyvben használt egyik alternatív tanulási/ A gyakorlati alkalmazás abban segíti a tanulót, hogy üdítő
értékelési módszer, melyben a tanuló irányítottan figyel meg módon kísérletezzen és alkalmazza a tanulás folyamán megszer-
természeti folyamatokat és jelenségeket és következtetéseket von le. zett készségeit és képességeit.
Ismétlés (Ön)értékelés
Az ismétlés a tanegység tartalmainak kulcsfogalmait összegzi

vázlatszerűen.
Az (ön)értékelés fokozatosan, bonyolultsági szintek szerint van

felépítve, a sajátos képességeknek megfelelően. Az (ön)értéke
lésben minden feladattípus megjelenik: objektív, szemiobjektív
és szubjektív. A tankönyv végén található értékelőlapokon
megtalálhatóak a megoldások is.
6
A digitális tankönyv A digitális tankönyv használati útmutatója
Egyetlen kattintással elérheted a digitális
tankönyv csodálatos világát. Itt számos, a
leckékhez kötődő interaktív multimédiás
tanulási tevékenységet (IMTT) találsz. Ezekre
a digitális és a nyomtatott tankönyvben a
következő jelek utalnak:
ANIMÁLT IMTT
STATIKUS Feladatlapokat és teszteket nyomtathatsz,
IMTT kitöltöd és hozzáadod a portfóliódhoz. Látványos videókat és 3D-s animációkat
nézhetsz meg.
Nyomtatás Színezés A tevékenység A tevékenység
utasítása utasítása
A kép
nagyítása/ Színezés Kilépés
kicsinyítése Kilépés
Start/
Stop
Szünet
INTERAKTÍV Értékelheted a tudásodat gyors

IMTT visszajelzést biztosító tesztekkel.
A tevékenység
utasítása
Beadás Újrakezdés
,a
Színezés ap ók
Kilépés A N olyg
a b agok ,
ld, ll y
Ho a csi . Nag r-
é stek s sze
s
te é r-
égi etett sopo -
z c a
öss zett alm k.
ve at (h otna
tok t) alk
a
zok
Megjelenítési mód
A szöveg alkalmazkodik,
így könnyen olvashatod
bármilyen eszközön.
A FÖLD, EGY BOLYGÓ A VILÁGEGYETEMBEN
A Földdel szomszédos bolygó:
Mars
Jupiter
Vénusz
7
Kezdő ismétlés
Emlékezzünk vissza a IV. osztályban földrajz-
ból tanultakra úgy, hogy kitöltjük a következő
ismétlő-vázlatot a minta alapján.
�� 1. KÖZELI ÉS KÖZVETLEN KÖRNYEZETÜNK

Kezdetben megtanultad azokat a legfontosabb
elemeket, melyek különböző nagyságú területek
földrajzi jellemzésére szolgálnak: közvetlen és Település/
Osztály Térség Ország
Helység
közeli környezetünktől, országunk Románia
szintjéig. És ezeknek a területeknek az ábrázolását is. Az osztály
alaprajza
2. ROMÁNIA. ÁLTALÁNOS FÖLDRAJZI ELEMEK
Elhelyezkedés _____ _____ _____ Növényzet, _ _ _ _ _ és talajok
Népesség _____ _____
3. ROMÁNIA. REGIONÁLIS FÖLDRAJZI ELEMEK

Majd Románia Hegyek
domborzati nagy-
formáiról tanultál és _ _ _ és _ _ _
az ország megyéiről
(adminisztratív _____
felosztásáról).
_ _ _ _ -delta
4. ROMÁNIA EURÓPÁBAN ÉS A VILÁGON

IV. osztály végére elértél Európáig,
az Európai Unióig és a Földig,
a Naprendszer bolygójáig.
8
Kezdő (ön)értékelés
É
I Figyeld meg a mellékelt alaprajzot és társítsd az A – B – C – D tábla
oszlopokhoz a megfelelő fogalmakat, a minta szerint: (16 p)
ajtó
szekrény
A B C D
I. D 1. dél A. napnyugta a. ajtó
II. K 2. nyugat B. dél b. ablakok
III. NY 3. kelet C. napkelte c. fogas
ablakok
IV. É
fogas
II Válaszd ki a helyes válasz betűjelét: (9 p)
1 Országunk szomszédja:
a Szlovákia b Szerbia c Oroszország
2 Románia domborzatát alkotják:
a hegyek és alföldek b hegyek, fennsíkok és dombvidékek, c hegyek, dombok, alföldek
alföldek
3 Románia éghajlata:
a mérsékelt szárazföldi b szubpoláris c mediterrán
4 Határfolyó Romániában:
a Olt b Prut c Maros
III Egészítsd ki a füzetben a következő kijelentéseket a helyes válasszal: (15 p)

1 A Kárpátok
_ _ _ _ _ az ország közepén húzódnak, gyűrű alakban.
2 A _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ és dombvidékek a Kárpátok ívének külső és belső felén húzódnak.
3 Az ország déli és nyugati szélén terülnek el a(z) _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ .
4 A Duna Fekete-tengeri torkolatánál alakult ki a(z) _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ .
IV Töltsd ki a szövegdobozokat a füzetben, legalább egy névvel mindenik domborzati formára: (20 p)
Hegyek Fennsíkok Példa: Moldvai-fennsík
Dombvidékek Alföldek
V Képzelj el egy európai utazást. Alkoss egy rövid szöveget, melyben említesz legalább két
európai országot, melyet a következő esetekben érintettél: (30 p)
a a Kárpátok mentén helyezkedik el;
b átszeli a Duna;
c kijáratuk van a Fekete-tengerre.
Hivatalból jár 10 pont. * Önértékeléshez nézd meg a válaszokat (110-111. old.).
Összesen 100 pont.
9
A Föld, egy bolygó
ség
a Világegyetemben
gy
Ta n e
A TANEGYSÉG
TARTALMA
1. lecke. A Világegyetem és a
Naprendszer általános bemutatása | 12
2. lecke. A Föld, egy bolygó
a Naprendszerben | 14
Felfedezés. A Világegyetem
keletkezése és fejlődése | 16
Gyakorlati alkalmazás. Képzeletbeli
utazás a Világegyetemben | 18
Ismétlés | 20
(Ön)értékelés | 21
Kulcsszavak
Világegyetem,
csillaghalmaz (galaxis),
Tejút, Naprendszer,
bolygó, Föld
Isten hozott a
Világegyetembe!
Feri és Teri már elindult
a nagy űrutazásra.
Vajon kellően
felkészültek?
10
Sajátos képességek
1.1. Földrajzi szakkifejezések használata különböző helyzetekben;
1.2. Közvetlenül vagy közvetve megfigyelt földrajzi jelenségek
vagy folyamatok leírása;
4.1. Egyszerű vizsgálati módszerek használata;
4.2. Földrajzi elemek rendezése adott szempont szerint.
Uau! Milyen a bolygónk
az űrből nézve! Ott
a Hold is! Vajon
minket befogadnak
a Nemzetközi
Űrállomásra?
Hmmm…
Miért van így
beöltözve az űrhajós?
Milyen körülmények
vannak az űrben?
Kezdetben világunkról, a Föld bolygóról fogsz tanulni. Honnan jön, hová

megy, hogyan keletkezett és fejlődött, kialakulása és működése szerint milyen
égitestcsoportoknak a tagja.
Fel fogod fedezni, hogy a Föld egy a Világegyetem sok milliárd bolygója közül,
része a Tejút nevű galaxisnak, a Nap körül keringő nyolc bolygó egyike, melyekhez
igen hasonlít formája és felépítése szerint és amelyekkel együtt alkotják a
Naprendszer nagy égitest-családját.
A Föld, azonban mégis egyedi, mert a Naprendszer egyetlen olyan bolygója,
melyen stabil és változatos élet jelent meg és fejlődött míg az emberiség
otthonává vált.
Ne habozz elindulni a világ, amelyben születtél és a Világegyetem felfedezésére!
* 1 miliárd = 1 000 milló
11
A Föld, egy bolygó a Világegyetemben
1. lecke. A Világegyetem és a Naprendszer

általános bemutatása
Nézd meg figyelmesen a képeket és fedezz fel egy sor olyan választ, melyek
Megfigyelem! segítenek a földrajz lecke előkészítésében.
A Földről szabad szemmel látható égitestek
1 A Nap 2 A Hold 3 A csillagok
Távcsővel látható égitest halmazok
4 A Naprendszer 5 A Tejút galaxis 6 A Világegyetem
A fenti képek és a mellékelt

Felfedezem! szöveg alapján válaszolj a A Nap, a Hold, a bolygók
kérdésekre: és a csillagok égitestek (koz-
mikus testek). Nagy, bonyo-
M ely égitestek láthatóak szabad szemmel a Földről? lult és szervezett csoportokat
M i a Föld? Milyen égitest-csoportokba tartozik? (halmazokat) alkotnak.
A
z 1 és 2 képeken látható égitestek közül melyik a A Nap és a körülötte keringő bolygók és más égi-
nagyobb? Milyen különbségek vannak a két égitest testek (üstökösök, aszteroidák, meteorok) alkotják
között? a Naprendszert.
M ilyen más égitestek figyelhetők meg az égen? A csillagok csillaghalmazokba (galaxisokba)
M iért nem láthatók szabad szemmel az égitest tömörülnek, melyek galaxishalmazokat alkotnak.
halmazok ( 4 , 5 , 6 )? A Nap a Tejút nevű csillaghalmaz része.
A Világegyetemben sok milliárd galaxis van,
M
iért nem láthatjuk a teljes Világegyetemet?
melyeket nem láthatjuk szabad szemmel hatalmas
M
i mást tudsz még a Világegyetemről? (kozmikus) távolságuk miatt.
12
Megjegyzem!
A Világegyetem ( 6 ) az összes anyagot jelenti, a távolság szerinti sorrendjük: Merkúr, Vénusz, Föld (Terra),
térrel és az idővel együtt. Az anyag lehet szervezett Mars, Jupiter (a legnagyobb), Szaturnusz, Uránusz,
(galaxisok, csillagok, bolygók, természetes holdak Neptunusz. Egy távolabbi pályán, a Naprendszer ( 7 )
és más égitestek) és szervezetlen (csillagközi por és szélén kering a Plútó, egy törpebolygó.
gázak).
A mi galaxisunk, a Tejút ( 5 ), spirál alakú, több karja Világegyetem fejlődik és állandó mozgásban
A
különíthető el. Az egyik ilyen karban található a Nap- van.
rendszer. A Tejút csillaghalmazban több mint 100 mil- A galaxisokban mindig születnek és halnak meg
liárd csillag található ( 3 ) (ebből megközelítőleg 3000 csillagok, az anyag folyamatosan újrahasználódik.
látható az éjszakai égbolton), de számunkra a Nap a A Naprendszer a Világegyetem parányi része,

legfontosabb. melyhez kialakulása (genézise) által, és működése
A Nap közepes méretű csillag, mely 4,6 milliárd évvel alapján szervesen, kötődik.
ezelőtt keletkezett. Körülötte nyolc bolygó kering a
A pálya az a képzeletbeli útvonal, melyen egy

7 A Naprendszer A csillagok fényt és hőt bolygó a Nap körül kering.
állítanak elő. Gázakból
pá
NAP állnak, melyek úgy égnek
lya
Az üstökösök részei:
mint az üzemanyag. Nem mag (összetapadt jég és por)
minden csillagnak vann- kóma (gázfelhő)
nak bolygói. Egyes csilla- csóva (hosszan elnyúló gázfelhő).
gok sokkal nagyobbak és Aszteroida
fényesebbek mint a Nap, öv Az aszteroidák a bolygóknál kisebb,
mások kisebbek. szilárd halmazállapotú (fémekből és
kőzetekből álló) égitestek, melyek a
Nap körül keringenek.
Merkúr ≈150 millió km A meteoritok az aszteroidákból szár-
mazó kozmikus “maradványok”, melyek
Vénusz a bolygók és a holdak felszínére hullva
Hold
FÖLD becsapódási krátereket (mély gödröket)
hoznak létre.
Mars Időnként, a hatalmas sebesség és a
levegővel való súrlódás miatt elégnek
Természe- a Föld légkörében, ezeket nevezzük
Jupiter tes holdak meteoroknak.
A Plútó törpebolygó
1930-ban fedezték fel és kezdetben
A bolygók a Naptól kapnak energiát Szaturnusz a kilencedik bolygónak tartották.
(fényt és hőt) és nehezebb elemekből Uránusz 2006-ban, a bolygó meghatáro-
vagy gázakból épülnek fel. Neptunusz Plútó zásának megváltoztatásával kapta
a törpebolygó besorolást.
Gyakorlom! * lásd még a felfedezést (16. old) és a gyakorlati alkalmazást (18. old) is
1
A bolygók kezdőbetűinek felhasználásával Teri C. A Földdel szomszédos bolygó:
a következő mondatot alkotta: Mari Vitt Fagyit, a. Jupiter c. Terra
Mogyorót és Játékokat, hogy, Születésnapján b. Mars d. Vénusz
Unokatestvéreivel Napozzon.
2 Írd le a füzetbe a helyes válasz betűjelét: 3 A leckében tanultak alapján válaszolj a kérdésekre:
A. A Naprendszer legnagyobb bolygója a: a. Mi a különbség a meteoritok és a meteorok között?
a. Jupiter b. Mars c. Terra d. Vénusz
b. Mely bolygók között található az aszteroida öv?
B. Így nevezzük a saját hőt és fényt előállító égitesteket:
a. bolygók c. aszteroidák c.
Hogy nevezzük azokat a képzeletbeli görbéket
b. meteoritok d. csillagok melyeken a bolygók a Nap körül keringenek?
13
A Föld, egy bolygó a Világegyetemben
2. lecke. A
Föld, egy bolygó a Világegyetemben
Megfigyelem!
Ez a legelső színes fénykép, ami a

Földről az űrből készült. Egy amerikai
űrhajós készítette a Hold pályájáról az
Apollo 8 (NASA) küldetés során 1968
december 24.-én.
Vajon mit mondhattak

egymásnak a legénység
tagjai amikor látták, a
“Földfelkeltét”?
– Istenem! Nézd ezt a látványt! Látszik a felkelő

Föld. Óó, gyönyörű!
– Hé, ne fényképezd le. Nincs a programban.
(nevetés)
– Színes filmet vettél? Hamar add ide, kérlek.
– Csodálatos!
(Párbeszéd az Apollo 8 legénységének tagjai
között – részlet)
1 A Föld az űrből nézve, a Hold pályájáról

A Föld, Terra vagy a Kék
bolygó a Naprendszer nyolc
bolygójának egyike. Hasonlít
Felfedezem! hozzájuk formája, mozgásai (forog a saját tengelye
körül és kering a középponti csillag körül) és kia-
lakulása szerint. Együtt igazi “kozmikus családot”
Milyen a Föld meghatározó színe?
alkotnak.
Milyen alakja van a bolygónknak? A Föld megfelelő távolságra van a Naptól, nem
annyira közel, hogy felperzselődjön és nem annyira
Hát a Naprendszer többi bolygójának? távol, hogy megfagyjon. A közelebbi, belső bolygók
Hányadik bolygó a Föld a Naptól számítva? kisebbek és túlnyomó részben nehéz anyagokból
állnak: fémekből és kőzetekből. A távolabbi, külső
Milyen a közelebbi bolygók mérete a távolabbiak- bolygók nagyobbak és könnyebb elemekből,
hoz viszonyítva? gázakból állnak.
14
Megjegyzem!
A Naprendszer bolygói megmu- egyedi, saját formája van: geoid, A Föld méretei. A Naprendszer
tatják, hogy milyen lenne a Föld vagy terroid (a bolygó elnevezése többi bolygójához viszonyítva a
ha túl közel vagy túl távol helyez- után). Föld közepes méretű bolygó ( 2 ).
kedne el a Naptól. Csillagától való Következmények: a földfel- Következmények: az élet meg-
megfelelő távolsága, alakja, mére- szín egyenlőtlen felmelegedése; a jelenéséhez és fejlődéséhez megfelelő
tei (valamint más jellemzői, mint hőmérséklet csökkenése az Egyen- méretek; az emberiség képes teljes
a tengely ferdesége, a Hold léte és lítőtől a Sarkok fele, ami az égövek egészében megismerni bolygóját.
mások) azonban egyedivé teszik: (hőmérsékleti övek) kialakulását
ideális az élet megjelenéséhez és okozza; a növényzet és állatvilág A Föld egyedi a kozmoszban
fejlődéséhez. elterjedése. – a Naprendszer egyetlen tagja,
A Föld alakja. Az űrből ( 1 ) tett ahol élet jelent meg és fejlődött.
megfigyelések, de a földi jelensé- A Föld “az emberiség otthona”.
gek megértése alapján is (a hajlott A bolygó felszíne
510 millió km2
alakú látóhatár a tengeren, a hold-
fogyatkozások és mások) bizonyí-
tott, hogy a Föld megközelítőleg
A sarki sugár
gömb alakú. Ezt a tengely körüli 6 357 km
forgás okozza, valamint azt is, hogy
Az egyenlítői
a Föld az Egyenlítőnél kissé kidom- sugár 6 378 km
borodik, a sarkoknál kissé belapul.
Ha a Föld valódi alakját vesszük
Az Egyenlítő hossza
figyelembe (a szárazföldekkel és 40 075 km
óceáni medencékkel együtt) ak-
kor kijelenthetjük, hogy a Földnek 2 A Föld méretei
Gyakorlom!
1 Gyűjts adatokat a tan- Névjegy Naptól mért távolság Csoportja

könyvből és más forrá-
sokból (könyvek, folyó-
iratok, internet és mások)
a Földről és készítsd el Holdak Szomszédos bolygók
bolygónk névjegykár-
tyáját a következő minta Név .........................................................
alapján: Születés időpontja ......................... Egyediség Lakóinak száma
2 Figyeld meg a 2. képet
és határozd meg miért Forma .................................................
hosszabb az egyenlítői Helyzet ...............................................
sugár mint a sarki.
3 Írd le a füzetbe az alábbi mondatokat kiegészítő 4 A Föld alakjára és méreteire vonatkozóan adj meg
helyes válaszokat: két-két következményt, az alábbi szerint:
a. Az Egyenlítő . . . . km hosszú. a. a Föld alakja;
b. A Föld kidomborodik az Egyenlítőnél és . . . . a b. a Föld méretei.
sarkoknál.
c. A Föld természetes holdjának a neve . . . . .
15
ó
FELFEDEZÉS A Világegyetem keletkezése és fejlődése Portfóli
Minden, ami ma létezik a Világegyetem része. Ha

Világegyetem nem lenne, akkor sem a Tejút, sem a A Big Bang vagy Ősrobbanás elmélete a legis
Nap, sem a mi bolygónk, a Föld, de még mi magunk, mertebb és legvalószínűbb tudományos magyarázat a
emberek sem léteznénk. Kövesd a lépéseket és a Világegyetem kialakulására és fejlődésére.
következő modellt a Világegyetem keletkezésének és
fejlődésének felfedezésében:
1. SZINGULARITÁS
MIT FOGOK TENNI? Megközelítőleg 14 milliárd
Vizsgálatot folytatok A Világegyetem kialakulása évvel ezelőtt a Világegyetem
(anyag, tér és idő) egyetlen
és fejlődése címmel. parányi, egy atomnál is
kisebb “gömbben” sűrűsödött
HOGYAN FOGOK ELJÁRNI? össze, ami hatalmas energiája Uau, micsoda
miatt szétrobbant.
1. Adatot gyűjtök: információt keresek a Világegyetem hang és fényhatás!
kialakulásáról és fejlődéséről (a tankönyvből,
könyvekből, folyóiratokból, internetről, a témáról
szóló dokumentumfilmekből).
2. Megfigyelem az eget (nappal és éjszaka) és
azonosítom a Földről látható égitesteket. Esetleg
meglátogatok egy csillagvizsgálót és/vagy egy
planetáriumot. Jegyzeteket és fényképeket
készítek. (És el ne felejtsem azt az égitestet sem,
amelyen állok!)
3. Elkészítek egy földrajzi vizsgálati (megfigyelő)
lapot az alábbi minta szerint:
közvetlenül megfigyelt égitestek;
más égitestek;
táblázatba csoportosítom őket, a következő minta
szerint:
égitest, ami égitestrendszer,
égitest típus galaxis
körül kering amibe tartozik
Világegyetem
természetes Föld
Hold Naprendszer Tejút
hold (Terra)
kiegészítem a legfonosabb tulajdonságaikkal:

méretek, kialakulás, felépítés, mozgások és mások
meghatározom megközelítőleges csillagászati

korukat (a mellékelt ábra alapján)
HOGYAN MUTATOM BE AZ EREDMÉNYEKET?
Bemutatót készítek (Power Point, poszter vagy más) 3. AZ ELSŐ CSILLAGOK ÉS
és elmondom az osztálytársaimnak és tanáromnak CSILLAGHALMAZOK, igazi “kohók”,
a vizsgálat eredményét. Megjegyzem, amiket ahol a nehezebb elemek keletkeznek,
2. A TÁGULÁS ÉS mint a szén, oxigén, vas, arany és
mondanak és kiigazítom a megfigyelő lapot. HŰLÉS SZAKASZA mások. Óriás csillagok robbannak szét
Kialakulnak a fotonok szupernóva formájában és szétszórják
A PORTFÓLIÓ FELTÖLTÉSE (fény), valamint az első az Űrben azokat az anyagokat,
hidrogén és hélium melyekből a bolygók és más égitestek
A vizsgálat eredményét beteszem a portfóliómba. atomok. fognak felépülni.
16
2. Tömörülés (a forgás és
1. Csillagköd a gravitáció miatt) 3. Spirálgalaxis (a Tejút)
A CSILLAGHALMAZOK (GALAXISOK) csillagködökből – hatalmas A NAPRENDSZER a Tejút

felhő alakú, szétszórt kozmikus porból és gázakból álló szervezet- spirálgalaxis egyik ágában
len anyagtömörülés – alakultak ki. A forgás és a gravitáció miatt az alakult ki.
anyag összesűrűsödött. Így jött létre sok milliárd csillag és bolygók.
1 MILLIÁRD
ÉV
4. A Naprendszer keletkezése
5. Bolygók
TÉR
IDŐ 75%
OXIGÉN ÉS
SZILÍCIUM
25%
ALUMÍNIUM, VAS
ÉS MÁS ELEMEK
„CSILLAGPORBÓL”
ÉPÜLÜNK FEL, MINT
BOLYGÓNK, A FÖLD!
4. NAPRENDSZER
4,6 milliárd éve alakult
5. A FÖLD BENÉPESÜL
Miután formát ölt
75%
OXIGÉN ÉS HIDROGÉN
ki a Nap és a körülötte bolygónk (kialakul a (legnagyobb részben víz)
megmaradt anyagot a földkéreg, a légkör és
25%
gravitáció bolygókká a vízburok) készen áll
(létrejön a Föld!), holdakká, az első életformák, és
üstökösökké és más később az emberiség SZÉN ÉS MÁS
égitestekké sűrítette. fenntartására. ELEMEK
17
GYAKORLATI
ALKALMAZÁS Képzeletbeli utazás a Világűrben Portfóli
ó
MIT FOGOK TENNI? 1. A BIG BANG-TŐL

Projektet készítek Képzeletbeli utazás a Világűrben
címmel, a mellékelt gyakorlati alkalmazás alapján.
NAPJAINKIG
HOGYAN FOGOK ELJÁRNI? Utazzunk az időben! Képzeld el, hogy a Világegyetem
1. Adatot gyűjtök: információt keresek a Világegyetem teljes történetét egyetlen földi évbe (12 hónapba) sűrítjük.
kialakulásáról és fejlődéséről (a tankönyvből, köny Készíts egy kozmikus kalendáriumot, melyben feltünteted
vekből, folyóiratokból, internetről, a témáról szóló a következő eseményeket, tudva azt, hogy a Világegyetem
dokumentumfilmekből). születésnapja - a Big Bang - január 1. Használd a matema-
2. Követem a megadott (1 – 4) lépéseket és megoldom tikatudásod és a mellékelt táblázatot mintául.
a feladatokat. A Tejút galaxis – > 10 milliárd évvel ezelőtt;
HOGYAN MUTATOM BE AZ EREDMÉNYEKET? A Nap – 4,6 milliárd évvel ezelőtt;
Bemutatom (Power Point, poszter vagy más) A Naprendszer bolygói – 4,5 milliárd évvel ezelőtt;
az osztálytársaimnak és tanáromnak a projekt A Föld – 4,5 milliárd évvel ezelőtt;
eredményét. Megjegyzem, amiket mondanak és A Hold – 4,5 milliárd évvel ezelőtt;
kiigazítom a projektet. Az első többsejtű életformák – megközelítőleg
800 millió évvel ezelőtt;
A PORTFÓLIÓ FELTÖLTÉSE Eltűnnek a dinoszauruszok – 65 millió éve;
A projekt eredményét beteszem a portfóliómba. Megjelennek az első emberek – > 2 millió évvel ezelőtt;
A mezőgazdaság, a modern ember és a mai civilizáció
Vajon melyik hónap
hányadik napján – > 10 000 évvel ezelőtt.
jelent meg az ember? 1 hónap = kevéssel több, mint 1 milliárd év,
1 nap = megközelítőleg 38 millió év
Megközelítőleg 14 milliárd Jelen

évvel ezelőtt
január február március április május június július augusztus szeptember október november december
A Big Bang
(a Világegye-
tem születése)
18
FELÜLNÉZET
2. A
TEJÚT OLDALNÉZET
Itt lakunk mi! Naprendszer
GALAXIS
100 000 fényév

”Következik a Tejút galaxis űrmegálló!”
Egészítsd ki a projektedet galaxisunkra
vonatkozó adatokkal: forma, méretek.
Szerinted hány csillag van a Tejút galaxisban?
3. A NAPRENDSZER
Használd a képzeletedet és készítsd el a Naprendszer
Bolygótípusok Mars
FÖLD
méretarányosan kicsinyített modelljét. Legyen benne A. A FÖLD TÍPUSÚ BOLYGÓK Vénusz
a Nap és a bolygók (olvasd el a mellékelt szöveget). Hasonlítanak a Földhöz, nehéz
elemekből (fémek és kőzetek) Merkúr
állnak, felszínük szilárd. Belső
bolygóknak is nevezik őket.
B. A GÁZÓRIÁSOK
A Földtől különböző boly-
gók, melyek könnyű ele- Jupiter
mekből állnak (gázakból). Szaturnusz
Nincs szilárd felszínük
(folyékony gázak alkotják) Uránusz Neptunusz
és sok természetes hold-
juk van. Külső bolygóknak
is nevezik őket.
4. A NAP, A FÖLD ÉS A HOLD Tedd a projekthez az

általad készített modell
Egyszerű, könnyen elérhető eszközök segítségével fényképét.
szimulálj napfogyatkozást (például egy lámpa, egy
labda és egy golyó). Figyeld meg az alábbi képeket
és végezd el a kísérletet!
1. Irányítsd a lámpa fényét a labdára; 1. Irányítsd a lámpa fényét a golyóra.
2. Helyezd a golyót a labda és a lámpa közé; 2. Helyezd a labdát a golyó és a lámpa közé.
3. Meg fogod látni a golyó árnyékát a labdán. 3. Meg fogod látni a labda árnyékát a golyón.
A golyó nem fog fényt kapni.
aH
NAP NAP
aH
ol
d
FÖLD FÖLD
old
pá
lyá
pá
HOLD
ja
lyá
HOLD
ja
árnyék árnyék
a Föld pályája A NAP, A FÖLD ÉS A HOLD EGYVONALBAN ÁLLNAK a Föld pályája
A NAPFOGYATKOZÁS
Amikor a Hold a Föld és a Nap között halad el és korongja teljes egészében A HOLDFOGYATKOZÁS
eltakarja a Napot, akkor a Hold árnyékot vet, nem engedi a fényt a Földre Amikor a Hold a Föld árnyékkúpjába lép,
érni. Ez a napfogyatkozás. akkor holdfogyatkozás következik be.
19
Ismétlés
Ismételd át amit eddig tanultál,

úgy, hogy kiegészíted a vázlatot a Bolygó
megadott minta alapján.
FÖLD
Része a ... Jellemzők
________ MÉRETEK
ALAK
Következmények
________
CSILLAGHALMAZ
_____________
________ ________
________ ________
VILÁGEGYETEM
20
20
(Ön)értékelés
I Karikázd be a helyes válasz betűjelét! (15 p)
1. A Naphoz legközelebb levő bolygó a:
a. Föld b. Szaturnusz c. Vénusz d. Merkúr
2. Azoknak az égitesteknek a neve, melyeknek saját hőjük van:
a. bolygók b. csillagok c. aszteroidák d. holdak
3. A Naprendszer legnagyobb bolygója a(z):
a. Jupiter b. Szaturnusz c. Föld d. Mars
4. A Hold egy:
a. meteorit b. bolygó c. aszteroida d. természetes hold
5. Ilyen alakú az a csillaghalmaz, melyben a Naprendszer található:
a. spirál b. elliptikus c. szabálytalan d. lencse alakú
II Egészítsd ki a helyes válasszal a következő mondatokat! (15 p)

1 Annak a robbanásnak a neve, melyben a Világegyetem keletkezett _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _.
2 Annak a csillaghalmaznak a neve, melybe a Naprendszer tartozik _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _.
3 A fejből, kómából és csóvából álló égitestek neve _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _.
4 A Földhöz hasonló bolygók megnevezése _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _.
5 A Föld alakja lapult a Pólusokon és az Egyenlítőnél _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _.
III Magyarázd a Világegyetem keletkezését! Írd le: (15 p)

a. kialakulásának módját;
b. korát;
c. fejlődésének szakaszait.
IV A Neptunusz bolygóra érve Teri és Feri megállt ugróiskolát

játszani a Naprendszerben. Segíts barátainknak a bolygókat
a Nap fele megfelelő sorrendbe helyezni! (24 p)
Jupiter Szaturnusz
Föld Uránusz Neptunusz Vénusz Merkúr Mars
1 ___ __ 2 __ ___ 3 _ __ _ _ _ 4 _ ____ 5 _ __ _ _ _ 6 _ __ _ _ _ 7 __ ___ 8 _ __ _ _ _
V Képzeld el, hogy te vagy a Plútó, a kisbolygó, mely szeretne visszakerülni a Nap családjába a többi
bolygó mellé. Írj egy maximum 10 soros helyes és összefüggő szöveget, melyben három érvvel
próbálod meggyőzni a Napot, hogy visszanyerd az “új bolygó” státusát. (15 p)
VI Írj két érvet, melyek bizonyítják a Nap szerepét a földi élet kialakulásában
és fejlődésében. (6 p)
Hivatalból jár 10 pont. * Önértékeléshez nézd meg a válaszokat (110-111. old.).

Összesen 100 pont. ** Töltsd ki a Megfigyelek. Értékelek. Fejlődök. lapot (112. old.).
21
21
A Föld – egy mozgó
gy
Ta n e
ség
égitest
A TANEGYSÉG
TARTALMA
1. lecke. A Földgömb és a térkép.
Földrajzi koordináták | 24
Felfedezés. Hogyan készülnek
a térképek? | 26
2. lecke. A Föld mozgásai. A Föld
mozgásainak következményei | 28
3. lecke. Tájékozódás a Földön | 30
Gyakorlati alkalmazás. Az idő
mérése | 32
Gyakorlati alkalmazás. Közvetlen
környezetünk: tájékozódás, mérés,
grafikus és térképi ábrázolás | 32
Ismétlés | 34
(Ön)értékelés | 35
Kulcsszavak
földgömb, hosszúsági körök
(délkörök), szélességi körök,
földrajzi szélesség, földrajzi
hosszúság, forgó mozgás,
keringő mozgás
Feri és Teri folytatják

utazásukat, ezúttal
a Föld körül.
Most felfedezheted,
hogy a Föld forog.
22
2.1. Tájékozódási technikák használata térképen vagy a terepen;
2.2. A méretarány összekapcsolása a földrajzi valósággal;
2.3. Egyszerű grafikus és térképészeti ábrázolások leolvasása/értelmezése;
3.1. Földrajzi elemek, jelenségek és folyamatok leírása matematikai,
tudományos és technológiai fogalmak használatával;
4.3. A megszerzett ismeretek és képességek használata új és valóságos
élethelyzetekben.
Sz...
Sssszééé...
Szédülök....
Én miért nem érzem,

hogy forog a Föld?
Jobban meg tudod érteni bolygónkat, a Földet, ha veszel egy földgömböt, ami
nem más mint egy miniatűr „bolygó”. Észre fogod venni, hogy ferdén áll és hogy
forog (kozmikus törvények hatása alatt). A forgás számtalan módon befolyásolja
a földfelszín jelenségeit és folyamatait. A fölgömb felszínén hosszúsági és
szélességi körök hálózatát láthatod, ezek segítségével tudunk tájékozódni.
Ennek ellenére, az első eszköz, melyet az ember a világ megismerésére,
megértésére és határainak felfedezésére használt, a térkép volt. Valószínűleg a
Föld első lakóinak egyike merészkedett elhagyni közösségét, hogy megnézze mi
van a folyó túlsó parján vagy a szemben levő domb mögött. Amikor visszajött,
elmesélte társainak mit látott, a porba rajzolva az útvonalat amit megtett.
Ez volt a földfelszín egy darabjának első grafikus ábrázolása, az első térkép.... és
ő, az ember, aki át mert kelni a folyón, vagy meg merte mászni azt a dombot az
első földrajzos (geográfus).
Bátorkodj te is megismerni a környező világot!
23
A Föld – egy mozgó égitest
1. lecke. A Földgömb és a térkép.

Földrajzi koordináták
Megfigyelem! 1 A földgömbtől a térképig
Torzítások. A gömbölyű Föld
180 160 140 120 100 80 60 40 20 0 20 40 60 levetítése a térkép sík felszínére 160
eltorzítja a területeket.
80
Északi Sarkkör 66o33'
60
A
Románia
40 B C
Nagyobb. A területek egy-

re nagyobbak, ahogy távo- Északi (Rák-) Térítő 23°26’
lodunk az Egyenlítőtől és
közeledünk a Sarkokhoz.
Például Grönland szigete
Egyenlítő
sokkal nagyobb a térképen
mint a földgömbön !
20
D Déli (Bak-) Térítő 23o26’
Kezdő délkör (meridián)
E
40
60
Déli Sarkkör 66o33’
80
Egyszerűbb. A térkép, sík fe-
lülete miatt, sokkal könnyebben
használható mint a földgömb. * Lásd a 26-27. oldalon levő felfedezést,
hogy megértsd hogyan
készülnek a térképek.
A földgömb és a térkép a
Föld felszínének két olyan térké
Felfedezem! pészeti ábrázolása, aminek
segítségével az emberek tájéko
i a neve a földfelszín két ábrázolási módjának?
M zódhatnak a világban. Lehetővé teszik, hogy
Mi köztük a különbség? a Földet egységében lássuk és megértsük.
Bár a földgömb jobban megközelíti a Föld
F igyelembe véve a Föld valós alakját, melyik ábrázolási valós alakját, a térkép hasznosabb, mert
mód közelíti meg jobban a valóságot? egyszerre mutatja be a bolygó teljes felszínét.
Melyek az ábrázolási módok előnyei és hátrányai? A térképészeti ábrázolásokon megfigyelhető
egyezményes vonalak a szélességi és a
i a neve azoknak a vonalaknak, amelyeket úgy a
M hosszúsági körök.
térképen, mint a földgömbön ott találunk?
24
Megjegyzem!
A földgömb egy igen hasznos eszköz, mely segít méretűig; az általánosítás mértéke csökken a lépték
megérteni bolygónk alakját, helyzetét a Nap körüli növekedésével: kis lépték – nagy általánosítás, nagy
pályán (a tengely ferdeségét), mozgásait és a mozgá lépték – részletgazdagság; jelek segítségével változa
sok következményeit. A földgömb lehet fizikai-föld tos jelenségeket és folyamatokat mutathatunk be (a
rajzi (természetföldrajzi – ez mutatja be a kontinen domborzat magasságától kezdve az emberi tevékeny
seket és az óceáni medencéket, a domborzat szintjeit ségekig). Egy térképgyűjemény földrajzi atlaszt alkot.
és formáit) vagy politikai-földrajzi (ez mutatja meg a A földrajzi koordináták, melyeknek segítségével
világ országait). egy pont földrajzi helyzetét határozzuk meg: a föld-
A térkép a földfelszín sík, torzított, kicsinyített és rajzi szélesség és a földrajzi hosszúság ( 2 ).
egyezményes (egyezményes jeleket használó) ábrázolása.
A síkban történő ábrázolás elkerülhetetlenül torzítja
A földgömb egy miniatűr „bolygó”.
a szélességi és hosszúsági körök által bezárt szöget ( 1 ),
A
térkép egy mozdulatlan ábrázolás, amit olvasni
a távolságokat és a területeket, de előnyei, ennek ellené és értelmezni kell.
re egyértelműek: a térkép különböző méretű terüle
teket képes ábrázolni, helyi környezetünktől a bolygó
A földrajzi hosszúság a Kezdő Délkörtől keletre vagy nyugatra
A földrajzi szélesség az Egyenlítő és a Sarkok közti, fokokban mért mért távolságot jelenti, 180°-ig. (A Kezdő Délkört még kezdő hos�-
távolság (0°-tól 90°-ig mérjük). A szélesség lehet északi vagy déli szúsági körnek vagy Greenwitch-i délkörnek is nevezik, annak a
és a szélességi körök ábrázolják. A nevezetes szélességi körök: az London meletti kisvárosnak a neve után, ahol áthalad.) A földraj-
Egyenlítő, az Északi-(Rák-) és Déli- (Bak-)Térítő, valamint az Északi zi hosszúság és a hosszúsági körök, tehát, lehetnek keletiek vagy
és Déli Sarkkör. nyugatiak.
FÖLDRAJZI SZÉLESSÉG KEZDŐ FÖLDRAJZI HOSSZÚSÁG

Északi félteke DÉLKÖR
(Boreális)
Egyenlítő
Nyugati Keleti
Déli félteke
félteke félteke
(Ausztrális)
EGYENLÍTŐ Kezdő délkör
2 Földrajzi koordináták
Gyakorlom! 2
Szervezz versenyt az osztálytársaiddal egy olyan
útvonal megtervezéséből, mely Romániából indul és
1 Írd le a füzetbe az alábbi kijelentéseket kiegészítő
helyes válaszokat: a Föld mind a négy féltekét érinti. Mely országokat
látogatnál meg? Használd a világtérképet.
a.
Az Egyenlítőtől a sarkok fele, fokokban mért
távolság megnevezése _ _ _ _ _ _ . 3
Románia fővárosa, Bukarest 44° északi szélességen
fekszik. Számítsd ki a Bukarest és az Egyenlítő közti
b. A
két sarkot összekötő képzeletbeli vonalak meg-
távolságot kilométerben, egyenes vonalban, tudva,
nevezése _ _ _ _ _ _ .
hogy egy fok földrajzi szélesség megközelítőleg 111 km.
c. A 0o hosszúsági kör neve … _ _ _ _ _ _ .
4 Feri és Teri földkörüli repülőutat terveznek egyszer
2
Határozd meg az 1. ábra térképén feltüntetett az Egyenlítő, utána a Greenwichi Délkör vonalán.
B, C, D, E pontok földrajzi koordinátáit. Melyik utazás fog tovább tartani, tudva azt, hogy
Minta: A - 60° É szélesség; 120° NY hosszúság megállás nélkül repülnek, ugyanakkora sebességgel?
Miért?
25
ó
FELFEDEZÉS Hogyan készülnek a térképek? Portfóli
Nézd meg a felfedezés lépéseit a 16. oldalon.

Tedd a felfedezés eredményét a portfóliódba.
1. Olvasd el a mellékelt szöveget és elemezz egy térképet a földrajzi

atlaszból, vagy egy falitérképet. Keresd meg és határozd meg a
„A földrajz kezdete, minden
következő elemeket:
bizonnyal, egy térkép vagy
A térkép címét; Három, a jelmagyarázatban használt jelt; térképvázlat volt.
Egy tájékozódási elemet; A méretarányt; Simion Mehedinți
Két tartalmi elemet; A méretarány típusát. (1868–1962)
1 A FÖLDFELSZÍN LEFÉNYKÉPEZÉSE 2 MÉRÉSEK

Egy repülő eszköz (repülő, drón, műhold) olyan speciális A felszínen minden viszonyítási pontot
fényképeket készít a felszínről, melyeken pontos mérések nagyon precízen betájolnak: meghatározzák
végezhetők. a földrajzi koordinátáit.
ÚTVONAL
A repülési
Végigrepülik és lefényképezik az magasság attól
ábrázolni kívánt területet.
függ, hogy
milyen léptékben
készítik a
térképet.
1. fénykép
2. fénykép
Fedés
TÉRKÉPTÖRTÉNET
A Föld – egy Arisztotelész Ptolemaiosz elkészíti az első, Az ókori tudás Megjelennek a portolánok – hajózási
lapos korong, rájön, hogy földrajzi koordinátákat feltüntető elfelejtődött, a térképek térképek, melyek felüntetik a
melyet víz vesz a Föld világtérképet. vázlatossá válnak és partvonalat, az áramlásokat és a
körül. gömb alakú, Földközi-tenger alapvető kikötőit.
vallási szimbólumokat
Eratosztenész tartalmaznak.
kiszámítja az
átmérőjét.
A Föld,
Anaximandrosz szerint Ptolemaiosz világtérképe Világtérkép a középkorból A „Carta Pisana”, a legrégibb portolán
i.e. 6. sz. i.e. 4-3 sz. 2. sz. 11. sz. 13. sz.
26
TÉRKÉPVETÜLETEK HENGERVETÜLET KÚPVETÜLET SÍKVETÜLET
Többféle térképvetület A torzítás az Egyenlítőtől távolodva A torzítás kisebb, ezeket a A torzítás a Pólustól távolodva
létezik, ezek segítségével nő. Ilyen térképeket használnak a térképeket a meteorológiában nő. A sarkvidéki hajózásban
a Föld gömb felülete síkra hajózásban. és a repülésben használják. hasznosak.
vetíthető.
Tudjunk meg
többet!
4 A TÉRKÉP
Hozzáteszik az elnevezéseket és a többi elemet
és kinyomtatják a térképet.
A TÉRKÉP ELEMEI
Cím: megmutatja a térkép témáját;
3 KIÉRTÉKELÉS
Tájékozódási eszközök: az égtájak, a hosszúsági
A. A virtuális domborzatot
és szélességi körök;
számítógépbe
táplálják és Tartalmi elemek: egyezményes jelek (színek, jelek és mások);
értelmezik.
Jelmagyarázat: megadja a felhasznált egyezményes jelek
B. M
ost már elérhető jelentését, ez teszi lehetővé a térkép olvasását és értelmezését;
minden információ a
térképezett területről. Méretarány (lépték): megmutatja hányszorosára kicsinyítették
le a felszínt a térképen. Ennek segítségével tudjuk meg a valós
távolságokat.
NUMERIKUS MÉRETARÁNY GRAFIKUS MÉRETARÁNY (LÉPTÉK)

0 0,5 1 1,5 2 km
1/50 000 = 1: 50 000
1 = távolság a térképen (cm) 50 000 cm = 0,5 km
50 000 = távolság a valóságban (cm)
2. Most gyakorolj a fenti minta alapján, átalakítva a

következő méretarányokat:
NUMERIKUS MÉRETARÁNY GRAFIKUS MÉRETARÁNY (LÉPTÉK)
0 ...... ...... ...... ...... km
1: 500 000
0 1 2 3 4 km
1: ............
1: 20 000 000 0 ...... ...... ...... ...... km
A Nagy Egy jelentős térképészeti A tudományos pontosság időszaka. Létrejönnek Kialakul a

Földrajzi iskola alakul ki Hollandiában. Új eszközök segítségével szinte a nemzeti számítógépes
Felfedezések teljesen újramérik a Földet. földrajzi térképezés.
bizonyítják iskolák,
a Föld alakját intézetek és
és visszatér társaságok
nek az ókori (a román
térképekhez. 1875-ben).
Amerika, Mercator szerint A Világ térképe (1719)
15–16. sz. 16. – 17. sz. 18. sz. 19. sz. 20. sz.
27
2. lecke. A Föld mozgásai. A Föld

mozgásainak következményei
Megfigyelem!
Szeressétek és
óvjátok a Földet, mert
nincs másik!
4. TAVASZI NAP-ÉJ EGYENLŐSÉG A Föld tengelyének ferdesége 3. TÉLI NAPFORDULÓ

≈ MÁRCIUS 21 felelős az évszakok ≈ DECEMBER 22
A két félteke egyformán van megvilágítva, kialakulásáért és a két félteke A Déli-sark a Nap fele dől.
kezdődik a tavasz az északi féltekén (az Északi-sark különböző megvilágításáért. Az északi féltekén kezdődik a tél
ősz a délin), nappal = éjszaka (a nyár a délin), nappal < éjszaka.
Északi-sark
e
ely
g
Déli-sark
ten
Északi-sark
öld
Forgó mozgás 147 millió km
NAP
AF
23h56’4’’ (egy nap)
NAPPAL 152 millió km 23,5o Déli-sark
ÉJSZAKA
Északi-sark
Déli-sark Keringő mozgás

365 nap és 6 óra (egy év)
1. NYÁRI NAPFORDULÓ 2. ŐSZI NAP-ÉJ EGYENLŐSÉG
≈ JÚNIUS 22 ≈ SZEPTEMBER 23
Az Északi-sark a Nap fele dől, Déli-sark A két féltekét egyformán világítja meg
az északi féltekén kezdődik a nyár a Nap, kezdődik az ősz az északi féltekén
(a tél a délin) nappal > éjszaka (a tavasz a délin), nappal = éjszaka
1 A Föld keringő és forgó mozgása
Felfedezem! Minden égitest és

égitestcsoport (bolygók,
Milyen mozgásokat végez a Föld az űrben? csillagok, naprendszerek,
galaxisok) mozog a
Ezek közül melyik tart hosszabb ideig?
térben. A Világegyetem
A z égtájak szerint milyen irányba forog a Föld?
törvényeinek megfelelően
Milyen irányú a Nap látszólagos mozgása az
Földünk is mozog. Két
égen?
legfontosabb mozgása van: forog a saját
Milyen irányba kering a Föld a Nap körül az óra-
tengelye körül (forgó mozgás) és ezzel
mutatók járása szerint?
egyidőben kering a Nap körül (keringő
Melyek a Föld mozgásainak következményei?
mozgás). Következménye: a napfény és a
meleg nem egyenlően oszlik el a földfelszínen!
28
Megjegyzem!
A forgó mozgás. Ez az a moz pályáján tesz, egy év alatt (ponto
gás, amit bolygónk a saját tenge sabban 365 nap és 6 óra alatt), az A Föld mozgásai alapvetően
lye körül végez ( 1 ), megközelítő óramutatók járásával ellentétes befolyásolják, hogy mi törté
leg 24 óra alatt (23 óra, 56 perc, irányban (nyugatról keletre). nik a földfelszínen.
4 másodperc) nyugatról keletre. Ez Következmények: Az évsza- Ezek határozzák meg az élet
okozza, hogy a Nap lászólag fordít kok váltakozása (amihez a Föld ten ritmust, valamint a növények,
va mozog az égen: keletről (itt kel gelyének ferdesége is hozzájárul); a állatok és az ember elterjedé
fel) nyugatra (itt nyugszik le). nappalok és az éjszakák hosszának sét a Földön.
Következmények: Váltakoz- változása; a földfelszín egyenlőt- Ez az oka, hogy a földrajzi

nak a nappalok és az éjszakák; len felmelegedése az év folyamán; folyamatok és jelenségek egy
nappal és éjszaka változik a hő- az égövek, más néven hőmérsék- bizonyos minta, vagy modell
mérséklet; az idő (óra) változá- leti övek kialakulása (az Egyenlítő- szerint helyezkednek el.
sa a Földön ( 2 ); a mozgó testek től a Sarkok fele: forró, mérsékelt és
kitérése (a szelek iránya, a folyó hideg).
haladási iránya) jobbra az északi 24:00 23:00
1:00 Románia
féltekén és balra a délin; a Föld 2:00 22:00
lapultsága a sarkoknál és kidom- 3:00 21:00 hivatalos ideje
borodása az Egyenlítőnél. GMT*+2h!
4:00 20:00
A keringő mozgás. Ez az a moz
gás, amit bolygónk a Nap körüli 5:00 19:00
Az időzónák (helyi idő)
6:00 18:00 A Kezdő délkörtől indulva a Föld fel-
színe 24 egyforma sávra van osztva
7:00 17:00 (mindenik 15o hosszúság) amiket
időzónáknak nevezünk. Kelet fele
8:00 KEZDŐ 16:00 haladva egy órát mindig hozzá-
(GREENWICH-I)
DÉLKÖR
adunk (GMT+1h, …+12h), nyugat
9:00 15:00 fele pedig kivonunk (GMT-1h, …
Hosszú repülőutak végén 10:00 14:00 .-12h).
nehézséget okoz alkalmazkodni 11:00 13:00
12:00 * GMT (Greenwich Mean Time) = helyi idő 12:00
az időeltolódáshoz 2 Az időzónák
Gyakorlom! 5 Ha a Föld fordítva forogna, hol kelne fel a Nap?

6 Társítsd a Föld mozgásait következményeikkel, a lenti táblázatból ……
1 Mi a különbség a napfordu
(például: a – 9)
lók és a nap-éj egyenlőségek
között? A FÖLD A MOZGÁS
2 Mennyi Románia hivatalos ideje MOZGÁSAI KÖVETKEZMÉNYEI
a Kezdő délkörhöz képest?
3 Feri és Teri két barátját várja a 1. az évszakok váltakozása
repülőtéren, akik 15:00 órakor 2. a nappalok és az éjszakák váltakozása
3. a nappalok és éjszakák hosszának
szálltak fel Londonban. Hány a. forgó változása
órakor fog leszállni a gép Buka mozgás 4. a nappali és éjszakai hőmérséklet
resben, ha tudjuk, hogy az út változása
3 órát tart? 5. a hőmérséklet változása a földrajzi
4 Magyarázd meg, miért haszná szélességgel
lunk szökőévet, és folytasd az b. keringő 6. az idő változása a Földön
alább elkezdett szökőévek sorát: mozgás 7. az égövek kialakulása
8. a mozgó testek kitérése
2016 – 2020 – …… – …… – 9. a Föld lapultsága a sarkoknál és
…… – …… – 2040 kidomborodása az Egyenlítőnél
29
3. lecke. Tájékozódás a Földön
Megfigyelem!
Ha be van borulva mit csinálok?
Ó, igen, eszembe jutott: a fák kérgén
a moha az északi oldalt mutatja,
vagy ha egy templomot találok,
biztos hogy a szentély kelet fele van.
Egyszerű: végy egy telefont

vagy okosórát, aminek
van internet kapcsolata.
Sok olyan alkalmazást
találsz, ami segít a
tájékozódásban.
Bárhol is lennél,
városban vagy a ter
1 Kirándulás a természetben mészetben, meg kell
tanulj tájékozódni.
Előre nem látott
Felfedezem! esetben a biztonságod múlhat rajta!
A tájékozódás azon pont helyzetének
a megállapítását jelenti, ahol éppen
H
ogyan tudnak a képen látható kirándulók tájékozódni? tartózkodsz és annak az iránynak a
a nincsenek megfelelő eszközeik (térkép, iránytű vagy jel a
H meghatározását, amelyet követned kell,
hogy a kívánt célba elérj.
különböző telefonos alkalmazásokhoz), mi más segíthetne A természetben a Nap állása szerint
nekik a tájékozódásban? tájékozódhatsz (nappal) vagy a Sark
csillag szerint (éjszaka). A tájékozódás
udva azt, hogy az ( 1 ) kép reggel készült, állapítsd meg a
T hagyományos eszköze a térkép (ne indulj
világtájak (égtájak) irányát! Mi segíthet? útra nélküle!), de a természetben egy
iránytűre is szükséged lehet.
M
elyik világtáj felé haladnak a kirándulók?
30
Megjegyzem!
A Földön vagy a térképen a Modern eszközök. A technoló Az égbolt látszólagos kelet –

földrajzi helyzetet a koordináták giai fejlődés következtében a tér
nyugat irányú forgása a Föld
segítségével határozzuk meg, de a képek ma már digitálisak, hogy
tengely körüli forgásának a
terepen tájékozódási pontokra van telefonon, okos órán vagy táblagé
szükségünk, hogy megállapíthas pen is használhatóak legyenek. következménye.
suk az égtájak irányát. A GPS (Global Positioning A Föld tengelye a Sarkcsillag
Modern eszközök. Kelet az az System – Globális Helymeghatá fele mutat.
irány, ahol a Nap felkel, nyugat, ahol rozó Rendszer), azaz a műholda
a Nap eltűnik az égről. Délben a Nap kat használó navigációs rendszer
a déli irányt jelöli ( 2 ). Éjjel a Sarkcsil utazáskor már nélkülözhetetlen.
lag az északi irányt mutatja ( 3 ).
2 Tájékozódás nappal 3 Tájékozódás éjjel

Reggel Délután
DÉL DÉL Kis Medve

Sarkcsillag
(Kis Göncöl)
Nagy Medve
(Nagy-Göncöl)
Az óra kismutatóját a Nap irányába állítjuk. Dél abba az irányba van, Arra van észak, ahol a Sarkcsillagtól húzott képzeletbeli
amerre a 12 óra és a kismutató által bezárt szög felezője van. vonal metszi a látóhatárt.
Gyakorlom!
1 Társítsd az A oszlop elemeit a B oszlopban feltün 4 Készíts tervet a tennivalókról arra az esetre, ha egy
tetett égtájakkal! iskolai kiránduláson egy osztálytársad eltévedne!
5 Írd le milyen információkat szolgáltat a(z):
A B
a. GPS;
Napfelkelte Észak b. térkép;
Sarkcsillag Dél c. iránytű;
Napnyugta Nyugat d. Sarkcsillag. Vajon hol használok
A delelő Nap Kelet én GPS-t?
2 Melyek a tájékozódásra szolgáló természeti ele

mek illetve eszközök?
3 Kirándulj a környéken és próbálj ki különböző
tájékozódási módokat!
31
GYAKORLATI ó
I. Az idő mérése Portfóli
ALKALMAZÁS
Nézd meg a gyakorlati alkalmazás lépéseit a 18. oldalon.
Tedd az alkalmazás eredményét a portfóliódba.
1. K
eress adatokat az interneten és készíts földrajzi az év azon napjait, amikor a nappal és az
kalendáriumot! Jegyezd le: éjszaka egyforma hosszú. Jusson eszedbe, hogy
a napkelte és a napnyugta idejét minden hónap nevezzük ezeket a napokat!
első napján. Mit veszel észre? az év leghoszabb és legrövidebb napját.
a nappal hosszát az év folyamán. Milyen ténye azt a dátumot, amikor átállítják az órát.
zők határozzák meg a nappalok és éjszakák a természetben végbemenő legfontosabb vál
hosszának egyenlőtlenségét? Hogyan befolyá tozásokat és ezek okát.
solná ez napi tevékenységedet, ha nem létezne 2. Illusztráld a munkádat saját fényképeiddel!
elektromosság? 3. Mutasd be a Kalendáriumot osztálytársaidnak.
GYAKORLATI II. Közvetlen környezetünk - tájékozódás, ó

ALKALMAZÁS mérés, grafikus és térképi ábrázolás Portfóli
1. Emlékezz vissza hogyan készítetted el IV. osztályban az osztályterem alaprajzát!
OSZTÁLYTEREM AZ OSZTÁLYTEREM ALAPRAJZA
JELMAGYARÁZAT
pad
szék
Méretarány: 1:100
(1 cm a füzetben = 100 cm a valóságban) tábla
ablak
2. Vegyél részt az osztály/iskola életében! Készíts tervet az osztály/iskola valamelyik részének átrendezésére
a következő minta alapján!
3. Készítsd el az átalakított rész alaprajzát! Kövesd Mutasd be és vitassátok meg tervedet az

a lépéseket: érintettekkel (osztálytársak, tanárok, iskola
Találd meg az átalakítandó részt és mond el mi vezetősége).
nem tetszik rajta. Készítsd el az alaprajzot és jelöld meg rajta
Készíts átalakítási tervet. a címet, a méretarányt és a jelmagyarázatot.
32
4. Végezd el a következő feladatokat! Hol található Feri tömbháza? Hát Teri háza?
Melyik kép 1 , 2 ábrázol városi illetve falusi tájat? Feri otthonról indul, Teri az állomásról. Az isko
Melyik hasonlít jobban arra, ahol te élsz? lánál akarnak találkozni. Milyen irányba kell
Milyen irányba folyik a Nagy Folyó 1 ? Hát a Kis menjenek?
Folyó 2 ?
1 Tájékozódás közvetlen környezetünkben A 2 Tájékozódás közvetlen környezetünkben B

É É
Na lyó
gy
fol Üzlet
fo
yó
Kis
Ki
sf
ol
ca Ta
ná yó
ut Fol
lyó
y cs
lem ó Su Su
fo
e g g ár
z á rút út
Kék
Győ
Központ Ifjuság Park
Park
Egyetem
Távolság
Kórház
Üzlet
Bevásárlóközpont
Feri Teri háza

tömbháza Mozi
MOZI
5. Figyeld meg a fenti képeket ( 1 és 2 ) és alakítsd számítsd ki a térképek léptékét, ismerve a követ
át őket térképekké, megoldva a következő fel- kezőket: Feri tömbháza és a kórház közötti
adatokat: távolság 3 km, a térképen pedig 3 cm; Teri háza
adj a tartalomhoz illő címet; és és a Polgármesteri Hivatal közötti távolság
készítsd el a térképeken szereplő elemek jelma 1 km, a térképen pedig 4 cm!
gyarázatát;
33
Ismétlés
Ismételd át az eddig tanultakat!
Töltsd ki az ábrát a megadott
minta alapján.
FÖLDGÖMB ÁBRÁZOLÁS
TÉRKÉP
TERRA CÍM
FÖLDRAJZI
KOORDINÁTÁK
______
SZÉLESSÉG ________
JELMAGYARÁZAT
________ DÉLKÖRÖK
Mozgások
ÉJSZAKA/NAPPAL ___________
váltakozása
___________ Következmények ___________
az égövek
___________
kialakulása
___________
___________
___________
34
(Ön)értékelés
1. Az északi féltekét úgy is nevezik, hogy:
a. ausztrális b. boreális c. arktikus d. antarktikus
2. Az északi féltekén december 22.-én a nappal:
a. a leghosszabb b. a legrövidebb c. egyforma hosszú az éjszakával d. hoszabb mint az éjszaka
3. Románia időzónája:
a. GMT+2h b. GMT-2h c. GMT d. GMT+5h
4. Itt kel fel a Nap:
a. kelet b. nyugat c. észak d. dél
5. Ez okozza a nappalok és éjszakák egyenlőtlen hosszúságát:
a. a Föld alakja b. a forgó mozgás
c. a Föld méretei d. a keringő mozgás
II Egészítsd ki a következő mondatokat a helyes válasszal! (15 p)
1. Az Egyenlítő a Földet két egyforma részre osztja. Ezek neve _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _.
2. A térképnek azt a részét, ahol feltüntetik a színeket és jeleket úgy nevezzük, hogy _ _ _ _ _ _ _ _ .
3. Az Egyenlítőtől a Sarkok fele, szögekben mért távolság neve _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _,
A Kezdő-délkörtől kelere vagy nyugatra, szögekben mért távolság neve _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _.
4. Az idő (óra) változását okozó mozgás a _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _.
III A mellékelt ábra a Föld napkörüli keringésének

4
nevezetes időpontjait mutatja egy év
során. Írd a helyes válaszokat 1 3
a megfelelő helyekre! (20 p)
2
IV A mellékelt ábra a földgömb legfontosabb képzeletbeli
vonalait mutatja. (21 p.)
a. Nevezd meg az A és B pontokat!
b N
evezd meg a kék illetve a piros pontozott vonalakat.
c. Határozd meg a 2, 3, és 4 pontok helyzetét a minta szerint:
1 pont – nyugati félteke, északi félteke!
V H
a a Föld kétszer olyan gyorsan forogna és keringene, milyen
hosszú lenne egy év? Hát egy nap? (10 p)
VI Te Bukarestben vagy a barátod pedig Párizsban. Melyik városban kel fel

hamarabb a Nap? Miért? (9 p)
Hivatalból jár 10 pont.

Összesen 100 pont. * Önértékeléshez nézd meg a válaszokat (110-111. old.).
** Töltsd ki a Megfigyelek. Értékelek. Fejlődök. lapot (112. old.).
3535
A Föld – egy
változó bolygó
ség
gy
Ta n e
A TANEGYSÉG TARTALMA
A. A KŐZETBUROK C. A VÍZBUROK
1. lecke. A Föld belső szerkezete | 38 1. lecke. A vízburok általános jellemzői
2. lecke. A kőzetburok általános jellemzői és szerepe | 70
és szerepe | 40 2. lecke. A Világóceán.
3. lecke. A domborzat. Földrészek és óceáni A tengervíz mozgásai | 72
medencék | 42 Felfedezés. Tengeráramlatok | 74
4. lecke. A nagy domborzati formák | 44 3. lecke. A szárazföldi vizek | 76
5. lecke. A vulkánok és a földrengések | 46 Felfedezés. A folyók részei | 78
Felfedezés. A Föld szeizmikus és vulkáni 4. lecke. Gleccserek | 80
területei | 48 Felfedezés. Jégtakarók és a hegyvidéki
Gyakorlati alkalmazás. A helyi környezet gleccserek | 82
domborzata | 50
Gyakorlati alkalmazás. Jégtakarók.
Gyakorlati alkalmazás. Viselkedési Hegyvidéki gleccserek | 84
szabályok és védekezési lehetőségek földrengések
bekövetkezése esetén. | 51 Gyakorlati alkalmazás. Viselkedési szabályok
és védekezési lehetőségek árvizek kialakulása
Ismétlés | 52 esetén | 85
Felmérés | 53
Ismétlés | 86
B. A LÉGKÖR Felmérés | 87
1. lecke. A légkör általános jellemzői és szerepe | 54
D. AZ ÉLŐBUROK ÉS A TALAJ
Felfedezés. A víz körforgása a természetben | 56
1. lecke. Az élőburok (bioszféra) általános
2. lecke. Időjárási elemek és jelenségek | 58
jellemzői és szerepe | 88
3. lecke. Az időjárás és az éghajlat | 60
2. lecke. A növényzet és az állatvilág
4. lecke. A Föld éghajlati övei. Az éghajlat hatása
elterjedése a Földön | 90
a földrajzi burkokra | 62
Felfedezés. Éghajlati övezetek | 64 Felfedezés. A Föld életterei | 92
Gyakorlati alkalmazás. Az éghajlat, az időjárás és az 3. lecke. A talaj az élet forrása | 94
emberi tevékenységek a helyi környezetben | 66 Gyakorlati alkalmazás. A növények,
Gyakorlati alkalmazás. Riasztási módok, viselkedési az állatok és a talaj védelme | 96
szabályok a helyi környezetben kialakuló szélsőséges Ismétlés | 98
időjárási jelenségek esetén | 66 Felmérés | 99
Ismétlés | 68
Felmérés | 69
36
3.1. Földrajzi elemek, jelenségek és folyamatok leírása matematikai,
tudományos és technológiai fogalmak használatával;
3.2.
A földrajzi valóság és a tudomány és technológia közötti
kapcsolatok teremtése;
4.2. F öldrajzi elemek rendezése adott szempont szerint;
élethelyzetekben.
Eddig megtudtad, hogy bolygónk a Föld a kozmikus törvények alapján mozog

és fejlődik. Felfedezed a továbbiakban, hogy bolygónknak a Földnek van egy
önálló élete is, képes fejlődni és állandó átalakulásban van. Ezek az átalakulások
minden burokban végbemennek- a litoszférában (kőzetburok), az atmoszférában
(levegőburok), a hidroszférában (vízburok) és a bioszférában (élőburokban). Ezek
Változik a burkok genetikailag és működésükben is összefüggnek, akár egy élő szervezet.
a Föld? Megtanulod meghatározni és értelmezni a burkok közötti kölcsönhatásokat,
Hogyan? és felfedezni ezt a csodás végeredményt: a körülöttünk levő világ változatosságát.
Fedezzük fel közösen!
Ha,ha lapozz
tovább és
meglátod!
Kulcsszavak
Kőzetburok (litoszféra), kéreglemezek, kőzetek,
domborzat, szárazföldek (kontinensek), óceáni
medencék, vulkánok, földrengések
Légkör (Atmoszféra), időjárás, éghajlat, éghajlati övek
Vízburok, Világóceán, hullámzás, árapály, tengerá-
ramlások, folyók, tavak, felszínalatti vizek, gleccserek
Élőburok: életterek, biogeográfiai övezetek, talajok
37
A Föld – egy változó bolygó A A kőzetburok
1. Lecke. A Föld belső szerkezete

Utaztunk a Világegyetemben…
és láttuk a bolygót az űrből
Megfigyelem!
Földkéreg
Felső/Külső
köpeny
(Asztenoszféra)
Alsó/Belső
köpeny
Külső
mag
Belső
mag
Megismertük a
térképek rejtélyeit....
Mi lenne ha a Föld
középpontja fele
utaznánk?!
1 A Föld belső szerkezete
Bolygónk létrejöttében és belső

szerkezetének kialakulásában
Felfedezem! a Naprendszert és a Tejút
csillaghalmazt létrehozó erők játszottak szerepet.
Mihez hasonlít bolygónk belső szerkezete? A tengelykörüli forgás és a gravitáció következtében
Hogy nevezzük a Föld belső burkait belülről kifele a nehezebb anyagok a központ körül tömörültek,
haladva? és a könnyebbek a felszínen maradtak. Az anyagok
egymást borító héjakba rendeződtek, amelyek
ilyen tényezők ( erők) alakították ki ezt a
M eltérő tulajdonságokkal (hőmérséklet, sűrűség)
szerkezetet? rendelkeznek. A középponttól kifele haladva ezek
a héjak a következők: mag, köpeny és kéreg.
38
Megjegyzem!
A Föld belső szerkezete bolygónk A földköpeny körülveszi a magot A hőmérsékletkülönbségek ha

fejlődésének és a természeti erők és a földkéregig húzódik. A nikkel tására kialakulnak a konvekciós
nek tulajdonítható. A belső rétegek és a vas mellett könnyebb anyago áramlatok: a forró magma az asz
egymással szoros kapcsolatban áll kat is tartalmaz (szilicium és mag tenoszféra aljáról felemelkedik, a
nak, mint egy élő szervezet részei nézium). Az alsó rétege sűrű, míg a kéregnek ütközve lehűl, és visszatér
( 1 ). Bármely változás a belső réte felső rétegében (asztenoszféra) az a köpeny aljára.
gek szintjén befolyásolhatja boly anyag olvadt állapotban van (hő A fölkéreg a külső szilárd burok,
gónk külső felszínének változását mérséklete nagyobb mint 10000C) amely kapcsolatot teremt a belső és
( 2 ).
és ezt magmának nevezzük ( 3 ). a külső (kozmikus) elemek között.
A földmag a Föld középpontjá
ban található, 2900 km mélység
ben. Többnyire nehezebb elemek A tengelykörüli forgás és a gravitáció meghatározták a Föld belső
ből (nikkelből és vasból) áll, amelyek
szerkezetét.
magas sűrűséggel és hőmérséklet
tel rendelkeznek. (4000-50000C). A z egymást borító rétegek (héjak) élő szervezetként működnek.
Két részből tevődik össze: belső
mag (szilárd) és külső mag (nehe A belső szerkezet meghatározza a felszín általános megjelenését.
zen folyó/nyúlós halmazállapotú).
Kéreg
A bolygó belsejében a magma
állandó mozgásban van. Behatol a
földkéreg repedéseibe és a felszínre
jut. Ekkor lávának nevezzük.
Felső/Külső köpeny
(Asztenoszféra) A magmaáramlások
50 km
okozzák a földrengése-
400 km ket és a vulkánosságot
Alsó/Belső
köpeny
3 Magma
2 900 km
Külső Gyakorlom!
mag
A jobb oldali kép vázlatosan 5.

5 100 km 4.
A hőmérséklet, mutatja a Föld belső szerkeze
a nyomás és a
sűrűség csökken
tét. Nevezd meg: 3.
a magtól a felszín
fele haladva
1. az 1,2,3,4 és 5-ös számmal
Belső jelölt rétegeket, amelyek a 2.
mag
A mag a
bolygó belső szerkezetét
felelős a föld- alkotják;
mágnesesség 1.
≈ 6 370 km kialakulásában 2.
Az előző feladatnál azo
nosított rétegek egy-egy
2 A belső rétegek jellemzői jellemzőjét.
39
2. Lecke. Kőzetburok: általános jellemzői

és szerepe
Megfigyelem!
1 Litoszféra – a Föld kőzetburka
Óceáni
kéreg
Szárazföldi
Asztenoszféra-felső/külső köpeny kéreg
Magma
Konvekciós
áramlatok
Kialakulásának utolsó időszakában a

Felfedezem! bolygónk lehűlt, és kialakult egy vékony
szilárd réteg, amelyet kéregnek vagy
ogy nevezzük a bolygó felszínén talál-
H földkéregnek nevezünk. Ez a litoszféra
ható szilárd kérget, amelyen mi is állunk? (lithosz=kő) vagy kőzetburok, amely
Hol vastagabb a fölkéreg: az óceánok alatt kőzetekből és ásványokból áll.
vagy a szárazföldeken? Az óceánok alatt ez a kéreg vékonyabb (10-15km) –
óceáni kéreg, míg a kontinenseken vastagabb (70-80 km) –
A felszínen található szilárd kéreg folyto-
szárazföldi kéreg. A litoszféra darabokra tagolódik, amelyek
nos? Miből áll?
az asztenoszféra magmáján „úsznak”, ezeket kéreglemezek
Milyen tényezők (erők) hatnak erre a
nek (kőzetlemezeknek) nevezzük.
rétegre?
40
Megjegyzem!
Általános jellemzők. A kőzet a magmás kőzetek; vulkaniz- külső erők koptatják a felszínt, majd
burok ( 1 ) kapcsolatot teremt a mus – a vulkánkitörések során a elszállítják és lerakják ezeket az üle
bolygó belseje és a külső burkok magma kijut a földfelszínre (láva dékeket. Az üledékek felhalmozó
(atmoszféra, hidroszféra, bioszfé formájában), itt megszilárdul és dása következtében létrejönnek az
ra) között, és két erőcsoport hatá kialakulnak a vulkanikus kőzetek; üledékes kőzetek.
sa érvényesül felszínén: ( 2 ) belső metamorfózis/átalakulás – más A litoszféra szerepe. A kő
erők (vulkánosság, kéreglemezek kőzetek átalakulása magas nyomás zetburok képezi az élet alapját,
mozgása) és külső erők (hőmér és hőmérséklet következtében (pl. ennek felszínén zajlanak a földrajzi
sékletingadozások, csapadék, sze folyamatok és jelenségek. Ugyan
a kéreglemezek ütközése) a melynek
lek, vizek, élőlények – köztük az akkor ebben a rétegben találjuk az
során létrejönnek az átalakult(me-
ember is). ásványkincseket.
Tehát a földkéreg szintjén négy tamorf) kőzetek; lerakódás – a
jelentős folyamat zajlik: mag- A kőzetburok a belső szerkezet alakulásának- fejlődésének eredménye
matizmus – a magma amely bejut
Állandó változásban van a külső és belső erők hatására
a földkéregbe a repedéseken ke
resztül megszilárdul és kialakulnak A többi burok alapját képezi.
2 Kőzetburok- egyensúly a belső és a külső erők között Ha a földkéreg vékonyabb volna, a forró
magma állandóan feldarabolná, beolvasztaná,
és nem szilárdulhatott volna meg. Ha pedig
Kristályos pala vastagabb volna, a Hold felszínéhez
Átalakulás hasonló, egybefüggő, élettelen
kérget alkotott volna.
Le
Andezit
ta
Vulkanikus kőzetek Átalakulás Konglomerátum

ro
lá
Üledékes kőzetek
s-e
ró
Vulcanism
zió
Magmás kőzetek Gránit Szál

lítás
Magmatizmus
Ülepedés lerakódás
Gyakorlom!
1. Mi a különbség a szárazföldi és az óceáni kéreg között?

2. Nevezd meg azokat a tényezőket, amelyek meghatá Tehát! Ne felejtsük el: a földkérget
rozzák a kőzetburok dinamikáját! ásványok ( szilárd természetes
3. Gyűjts információkat minden kőzettípusra (magmás, anyagok, amelyeket egy vagy több
vulkanikus, átalakult és üledékes) vonatkozóan és alkotóelem alkot) és kőzetek
nevezd meg: (ásványok keverékei) alkotják.
a. Azokat a folyamatokat, amelyek hozzájárultak a
kőzettípusok kialakulásához
b. Két-két példát minden kőzettípusra
c. Egy felhasználási lehetőséget a b pontban megneve-
zett kőzetekre vonatkozóan.
41
3. Lecke. Domborzat: földrészek

és óceáni medencék
Megfigyelem!
Mágneses-Északi-sark
Északi-sark ör
kör Északi-sarkk
Aleutin-árok
Aleutin-árok
EURÁZSIAI-LEMEZ
ti-rif t
Kurilli-á
Juan de Fuca-lemez
-Atlan
rok
ÉSZAK-AMERIKAI-LEMEZ
Kö z é p
Iráni-lemez
Iz u
-Bo
k
Ryuku-áro
nan
Ráktérítő
-ár o
Ráktérítő
k
Puertó Rico-
Arab-lemez Fülöp-
Marian
árok
Fülö
szigeteki-
t
áni-rif
Kö
p -sz
zé p Karib-tengeri- lemez
e-árok
-Am
Andam
iget
eri lemez
k
-áro
eki-
e s ó ce
k ai
Kókusz -ár
an-áro
Yap
árok
ok
-lemez CSENDES-ÓCEÁNI-
C s end
ez
CSENDES-ÓCEÁNI-LEMEZ
Kö z é p -
k
LEMEZ Egyenlítő
m
Egyenlítő AFRIKAI-LEMEZ
Szomáli-le
Kelet-
Indiai ri
Jaw
a -ár
ok
Közép-Atlant
ft
Per
Nazca-lemez DÉL-AMERIKAI-LEMEZ
u
- Ch
ile -
lg y
ár o
k
é s vö
Baktérítő Baktérítő
INDO-AUSZTRÁL-LEMEZ
k
áro
rif t
i rif t
ped
Chile-rift ai -
ga
ndi
Ton
i-re
-I
ak-
DNY
ad
la n t
DK
rm
- In
Ke
t
e s-A
ft dia
Atlanti-Indiai-ri i-ri
ft
d
C s en
Dél-S
andvic
h-áro
k
Skóciai-lemez
Mágneses-Déli-sark
Déli-sarkkör ANTARKTISZI-LEMEZ Déli-sarkkö
r
1 Kéreglemezek
RIFT ÁROK
Kéreglemez Kéreglemez ez Kéreglemez

Kéreglem
ió
kc
mlat Konvekc
du
ciós ára iós áram

Konvekciós áramlatok Konvek
ub
lat
Köpeny Köpeny
Sz
A kéreglemezek távolodnak A kéreglemezek ütköznek
Felfedezem!
Az asztenoszférában található
elyek a Föld óceánjai és kontinensei? (lásd a
M 2. magmaáramlatok különböző
ábra térképét)? Hasonlítsd össze őket! irányba tolják a kéreglemezeket.
Így ezek egymástól távolodnak,
evezd meg milyen kéreglemezeken helyezked-
N vagy ütköznek. Így jöttek létre
nek el. a domborzati nagyformák: a kontinensek és az
Miért rakhatjuk össze őket mint egy „puzzle”-t? óceáni medencék.
42
Megjegyzem!
Jeges-tenger
Európa Ázsia
Észak-
Amerika
Atlanti-óceán
Afrika Csendes-
óceán
Csendes-óceán
Indiai-óceán
Dél-
Amerika
Ausztrália
Óceáni Földrész
medence
Antarktisz
2 Domborzat: földrészek és óceáni medencék
A domborzat a földfelszín/földkéreg felszínén található kiemel

kedések és bemélyedések összessége. Kialakulásuk, megjelenésük Vajon mi fog történni
és kiterjedésük alapján a domborzati formák lehetnek: plane- a jövőben az
táris méretűek (kontinensek és óceáni medencék - kialakulásukat a Atlanti-óceánnal?
belső, tektonikus erők határozzák meg); nagyformák, a kontinen
sek esetében (hegyek, dombok, fennsíkok, alföldek), míg az óceáni
medencékben (kontinentális talapzat, kontinentális lejtő, mélyten A kéreglemezek úgy mozognak mint
geri tábla, óceáni árok), amelyeket a külső és belső erők együttes egy „mozgólépcső”.
hatása hoz létre; kisformák a külső erők tevékenységének eredmé
nyei (tengerparti, folyami, sivatagi vagy glaciális domborzat). Az egyik oldalon besüllyednek az asz
A világ szárazulatai (a bolygófelszín 29%-a) nagy kiterjedésű tenoszférába és ott elolvadnak (szubduk
a tengerszint fölött található területek, amelyeket víz határol és ciós, alábukási övezet) a másik oldalon új
földrészeknek vagy kontinenseknek nevezzük őket. A fennma kéreg kapcsolódik hozzájuk (rift övezet).
radó 71%-ot óceáni medencék alkotják, amelyek a földkéreg A földkéreg állandóan újraképződik.
bemélyedései.
Gyakorlom! D
3
5
1
1 A mellékelt ábrán számokkal jelöltük a föld-
részeket (1-7-ig) és nagybetűkkel (A-D-ig) az A
4
óceáni medencéket. Figyeld meg az ábrát és
válaszolj a követelményekre: C
B 6
a. Nevezd meg a számokkal jelölt földrészeket; 2
b. Nevezd meg a betűkkel jelölt óceánokat.
2 Románia melyik nagy kéreglemezen
helyezkedik el? 7
43
4. Lecke. A nagy domborzati formák

Mennyi a magasságbeli különbség
a legmélyebb óceáni árok és
Megfigyelem! a legmagasabb hegycsúcs között?
Mount Everest csúcs, Himalája hegység (8848m) Ázsia

MAGASSÁG
KONTINENSEK ÓCEÁNOK
HEGYSÉG
S
GÉ
B SÁ ÍK
M S Tengerszint (0 m)
DO ENN
F LD
FÖ
AL
Kontinentális talapzat
Kontinentális lejtő
MÉLYSÉG
Mélytengeri síkság
1 A kontinensek és óceáni
medencék domborzati
nagyformáinak szelvénye
Mélytengeri árok, Mariane árok,
Csendes óceán (-11000 m)
Akkor....
számoljunk!
A földrészek domborzati nagy
Felfedezem! formái és az óceáni meden
cék domborzati nagyformái
„tükörképszerűen” fordítottak.

Melyek a kontinensek nagyformái? És az óceáni A hegyek, dombok, fensíkok
medencéké? és alföldek a tengerszint (0m) fölött találhatóak,
Mi a különbség a földrészek és az óceáni medencék ezért ezek magasságát mérjük, míg a többi
domborzati lépcsői között? Milyen színekkel jelöljük domborzati forma tengerszint alatti, tehát
ezeket a térképeken? a mélységüket mérjük.
44
Megjegyzem!
2 A hegyek keletkezése
A kéreglemezek ütközése
és alábukása (szubdukciója) a
hegyek kialakulásához vezet,
a folyamat neve hegységkép-
ződés (orogenézis).
Gyűrődéses
Vulkanikus
hegyek
hegyek
kialakulása
kialakulása
Vulkanizmus
Üledékek
gyűrődése
A Föld felszíne állandóan változik a kéreglemezek moz

gásának következtében. Az üledékek gyűrődése vagy a vul A kéreglemezek mozgásának és össze
kanizmus során hegyek 2 keletkeznek és évmilliók alatt el nyomódásának/ ütközésének észlel
is pusztulnak (letarolódnak), emberi szemmel nem láthatók hető jelenségei a vulkánkitörések és a
annyira hosszú idő alatt történnek. földrengések.
Gyakorlom!
1 Nevezz meg: 5 Egészítsd ki az alábbi mondatokat:

a. két pozitív b. két negatív a.
A bolygó felszínének 71%-át _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _
domborzati formát borítja.
2
Milyen folyamatok következtében keletkeznek a b.
A dombok és fennsíkok a _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _
hegyek? domborzati formái.
3 Melyik földrészen találhatók a Föld legmagasabb c.
A kontinentális talapzat és lejtő az _ _ _ _ _ _ _ _
hegyei? domborzati formái.
4 Melyik óceánban található a Föld legmélyebb pontja d.
A földrengések és a vulkanizmus a _ _ _ _ _ _ _ _
és melyik ez? mozgásának tulajdonítható.
45
5. Lecke. A vulkánok és a földrengések
Megfigyelem!
LÁVAKITÖRÉS
1 A vulkán részei és fejlődése
VULKÁNI KRÁTER
HAMU ÉS
GÁZOK
1 A vulkáni
tevékenység
felerősödik
2 A robbanásos
kitörés lávát, gázo-
kat és köveket dob a
légkörbe
VULKÁNI
KÚP
3 A vulkáni kúp
beomlik és helyén
kaldera keletkezik.
4 Néha ez a kaldera
feltelik esővízzel
és egy tó keletkezik
VULKÁNI
KÜRTŐ
Felfedezem! A vulkánosság és a
földrengések a kéregle
iért jelennek meg a földrengések és a
M mezek mozgásainak kö
vulkanizmus? vetkezményei, amelye
Melyek ezek hatásai? ket a belső erők idéznek
Melyek azok a földrészek amelyeken a elő. Ezeket a következ
legerősebb a vulkáni tevékenység? És melyeken ményeket láthatjuk és
jelentkeznek a földrengések?
MAGMAKAMRA érezhetjük, és bizonyít
ják, hogy Földünk elő,
A két jelenség közül melyik gyakori országunk működő és elbűvölő.
területén? Miért?
46
Megjegyzem!
A vulkánok és földrengések a ké keletkezett energia földrengéshul földrengések, a földkéreg alatt
reglemezek peremén keletkeznek, lámok formájában szabadul fel. több száz kilométer mélységben
az érintkezési területen. Az aszte- Azt a pontot, ahol a földkéregben keletkeznek.
noszférában található forró magma a földrengés kipattan, hipocent-
behatol a földkéreg repedéseibe, és rumnak (rengésfészeknek), míg a A vulkáni tevékenység és a
láva formájában jut a felszínre. A fölötte található felszíni pontot földrengések a bolygó egyensúlyi
vulkánkitörések megváltoztatják a epicentrumnak nevezzük. ( 2 ) állapotának szabályozói.
táj arculatát, hegyeket, krátereket A földrengések lehetnek: fel-
és vulkáni platókat hoznak létre Az emberek megítélésében
színi rengések, amelyek a földké káros jelenségek pusztító erejük
( 1 ). Mikor a kéreglemezek ütköz reg felső pár tíz kilométeres te
nek és benyomulnak egymás alá a miatt.
rületén keletkeznek, és mélységi
2 A földrengés
Richter skála Mercalli skála
Hipocentrum Epicentrum
????????? Magnitudó (energia) Erősség( hatás)
1–5 I–V
– a tárgyak rezegnek.
VI – VIII
6–7 – pánikot kelt;
– közepes károk
keletkeznek.
7–8 IX – X
– jelentős földrengés;
– jelentős károk.
A földrengés magnitudóját a Richter +8 XI – XII

skála mutatja, értékei 1-10-ig terjednek. – pusztító
földrengés.
A földrengések hatását a Mercalli skála
méri amelynek értékei I-XII - ig tartanak.
Gyakorlom!
3 A földrengések hatásai,
következmények Egészítsd ki az alábbi
1
mondatokat:
a. A földkéregben azt a pon-
tot ahol a földrengés kialakul
_ _ _ _ _ _ _ _ _ _ nevezzük.
b. A földrengés felszíni pontját
_ _ _ _ _ _ _ _ _ _ nevezzük.
c. A vulkán tölcsér alakú kép-
ződményét _ _ _ _ _ _ _ _ _
A földrengés és a vulkánkitörés egy „szükséges rossz” nevezzük.
esemény. Feltöltik a levegőburkot, vízburkot és a talajt a
bolygó belsejéből származó ásványokkal, energiát szabadít 2 Készítsd el egy vulkán makett
fel, újraképezi az anyagot. Jelentős civilizaciók alakultak ki jét! Keresd meg az interneten
vulkanikus övezetekben, a földrengések pedig megtanítottak a követendő lépéseket!
jobban, tartósabban építkezni.
47
ó
FELFEDEZEM! A Föld szeizmikus és vulkanikus területei Portfóli
Figyeld meg egy felfedezés lépéseit a 16. oldalon.

A felfedezés eredményét csatold portfóliódhoz.
1. Figyeld meg a térképet és nevezz meg: A Földön a legjelentősebb vulkánosság a

Öt vulkánt a Csendes-óceáni tűzgyűrű területéről kéreglemezek találkozási vonalán található,
K ét vulkánt Európa területéről függetlenül attól, hogy a kéreglemezek
Egy magyarázatot a Csendes-óceáni tűzgyűrűben található nagyon közelednek, vagy távolodnak egymástól. Vul
sok vulkán jelenlétére kanikus övezetek: Csendes-óceáni tűzgyűrű,
Egy érvet ami magyarázza a földrengések jelenlétét ugyanazon a Közép-atlanti hátság, Kelet-Afrikai rift (tektó
területen. nikus árok), Földközi tenger.
J E G E S - T E N G E R
Évente 60
vulkánkitörés
történik
Eldfeld
Izland
IZLAND
A A sziget nyugati
I fele az Észak-Ame-
S rikai kéreglemezen,
Z Novarupta keleti fele pedig az
Á Amerikai Egyesült Államok É S Z A K - Eurázsiai kéregleme- EURÓPA
Avachinsky A M E R I K A zen helyezkedik el. Vezúv
Oroszország St. Helens Olaszország
Amerikai
Egyesült
Államok
Fudzsi ANTILÁK
Japán Etna
SZIGETÍVE
Popocatepetl Olaszország
Mauna Loa Citlatepetl Aktív vulkáni
Hawaii-Amerikai Mexic terület. A F R I K A
Pinatubo Egyesült Államok
Fülöp szigetek
Kilauea
Amerikai Cotopaxi Mt. Pelée
Egyesült Martinica
Chimborazo
Krakatau Államok Ecuador D É L -
Indonézia A M E R I K A A T L A N T I -
INDIAI-ÓCEÁN
C S E N D E S - Ó C E Á N
AUSTRALIA Ó C E Á N
Tambora Ojos del Salado
Indonézia Chile/Argentína
Chile/Argentina
VESZÉLY
CSENDES-ÓCEÁNI Egyes vulkanikus területek környékén
TŰZGYŰRŰ jelentős népességtömörülések
a Csendes-óceáni kéreglemez alakulnak ki, ezek állandó veszélynek
szélein húzódik vannak kitéve. Ilyenek: Indonézia,
Fülöp szigetek, Japán, Mexikó vagy
Közép Amerika.
TOP A legmagasabb vulkánok a Ojos del Salado Llullaillaco Tipas Incahuasi Sajama
5 Földön az Andok (Dél Amerika) Mauna Loa

hegységben találhatóak.
Ez a sorrend megváltozik, ha a
Hawaii-A.E.Á
4 170 m
Chile/Argentína
6 893 m
Chile/Argentína Argentína Chile/Argentína Bolívia
6 739 m 6 660 m 6 621 m 6 542 m
vulkánok magasságát a vulkáni 9 170 m

kúp aljától mérjük, az óceánfenéktől (az óceánfenéktől)
Tengerszint
és nem a tengerszinttől.
48
TÖRÉS VETŐDÉS
TÍPUSOK
A vetődés a tektónikai mozgások
következtében létrejött hasadék a A. FÜGGŐLEGES ELMOZDULÁS B. VÍZSZINTES ELMOZDULÁS
földkéregben. Az energia földrengések A kőzetrétegek felemelkednek vagy A kőzetrétegek egymás mellett
formájában szabadul fel. lesüllyednek. elcsúsznak.
JELMAGYARÁZAT
J E G E S – T E N G E R
Alábukás A kéreglemezek
mozgási iránya
IAI-
Repedésvölgy A törés menti EUR ÁZS Z
elmozdulás iránya LE M E
Vetődés Földrengéses övezet
A 9,2 Alaszka,
A.E.Á.
1964
7,6 Pakisztán,
I 2005
S
Z 7,9 Románia,
1802
Á
8,3 San Francisco, 1906
6,8 Kobe, 1995

A.E.Á.
EURÓPA
6,8 Örményország,
1988
S z i kl á
H
Japán É S Z A K - Alpok
he ima 8,7 Assam,
India
1897 A M E R I K A
ÉSZAK-
hegység
Ka
he uká
s heg y
g y lá
sé ja g y zu
g AMERIKAI- sé s
LEMEZ g
9,0 Sendai, 8,5 Mexikó,
s ég
2011
Japán 1985
A földtengely 15 8,7 Liszabon,
Portugália
1755
FÜLÖP- cm-el elhajlott

SZIGETEKI- KARIB-TENGERI-
LEMEZ
7,5 Irán,
1990
LEMEZ A F R I K A
KÓKUSZ-
CSENDES-ÓCEÁNI- fr ik a i
LEMEZ Ke le t- Aft
LEMEZ ri
I N D I A I - Ó C E Á N
C S E N D E S - Ó C E Á N D É L -
A M E R I K A
9,0 Szumátra, 2004 A T L A N T I -
An
Indonézia, szökőár
dok heg ység
magassága 10 m NAZCA-LEMEZ
Ázsiában
A U S Z T R Á L I A FIDZSI-LEMEZ Ó C E Á N
9,5 Chile,
1960 DÉL-AMERIKAI-
LEMEZ AFRIKAI-LEMEZ
INDO-AUSZTRÁL-LEMEZ CSENDES-ÓCEÁNI LEMEZ-
alábukik a környező
szárazföldi lemezek alá
SKÓCIAI-LEMEZ
ANTARKTISZI-LEMEZ
ANTARKTISZI-LEMEZ ANTARKTISZI-LEMEZ
HÁTSÁG HEGYEK
KÉREGLEMEZEK KÖZTI MAGMAFEL-

ÁROK
ÜTKÖZÉSI TÍPUSOK HALMOZÓDÁS
A. A kéreglemezek távolodnak A. B.
(divergens mozgás) ALÁBUKÁS
ASZTENOSZFÉRA MÉLYTENGERI ÁROK
B. A kéreglemezek ütköznek HÁTSÁG
Vízalatti Az alábukási (szubdukciós)
(konvergens mozgás)
hegylánc területeken keletkező mélytengeri árok
49
GYAKORLATI
ALKALMAZÁS I. A helyi környezet domborzata Portfóli
ó
Figyeld meg a 8. oldalon bemutatott gyakorlati alkalmazás lépéseit.

Csatold a gyakorlati alkalmazásod eredményét a portfóliódhoz.
A. Felhasználva különböző forrásokat (tankönyv, könyvek, folyóiratok,

internet), készíts egy megfigyelési lapot figyelembe véve az alábbi modellt.
B. Mutasd be megfigyeléseid földrajzórán!
ROMÁNIA
TERMÉSZETFÖLDRAJZI
TÉRKÉPE
JELMAGYARÁZAT
800 - 2 500 m
Hegyek szintje
300 - 800 m
Dombok és
fennsíkok szintje
0 - 300 m
Alföldek szintje
0 20 40 60 80 km
A …… TERÜLET FÖLDRAJZI JELLEMZÉSE

Elhelyezkedés
Földrajzi helyzet Határok
Szomszédok
Az a domborzati egység amelyben
található
Domborzati lépcső
Domborzati forma
Kialakulás
Kőzetösszetétel
A domborzat jellemzői Magasság
Kitettség
A domborzatot alakító tényezők
50
GYAKORLATI II. Közvetlen környezetünk szélsőséges ó
ALKALMAZÁS természeti jelenségei. Vészjelzések és viselkedési Portfóli
szabályok természeti veszélyek esetén
A. Figyelembe véve az alábbi információkat javasolj C. A tervben kötelezően mutasd be: tantermed
egy beavatkozási tervet földrengés esetén! helyzetét az iskolában (földszint, emelet stb.),
Beszéld meg osztálytársaiddal. a kijárati folyósót, a gyülekezési helyet.
B. Készítsd el iskolád kiürítési tervét.
FÖLDRENGÉS Időben készíts elő egy Kedves barátaim.

túlélőhátizsákot Hazánkban a legerősebb
földrengés magnitudója
Találkozási meghaladta a 7-es
pont fokozatot a Richter
skálán. Általában csak
a nagyerejű földrengések
okoznak jelentős
károkat. Felkészültnek
kell lennünk, minden
pillanatban, és egy előre
Ne használd a
lépcsőket vagy a
elkészített terv szerint
felvonót cselekednünk. Ezt a
tervet mutatjuk be a
mellékelt képeken.
Állítsd meg az autót,
szállj ki belőle és
keress egy biztos
Keress menedéket egy területet. Távolodj el az
kemény asztal alatt épületektől
Földrengés ELŐTT A földrengés ALATT A földrengés UTÁN

Kijárat
Készíts elő egy hátizsákot amely

tartalmazzon elsősegély dobozt és más a
túléléshez szükséges eszközöket
Távolodj el az ablaktól és más nehéz
tárgyaktól.
Ha van lehetőséged keress menedéket Bizonyosodj meg róla, hogy
egy asztal alatt. a terem amelyben vagy nincs
Maradj nyugodt! bezárva.
Biztonságos
Ne szaladj a lépcsőkön! Figyelmesen hagyd el a termet,

terület
Ne szállj be a felvonóba!
Indulási telefonodat csak sürgősségi ese-
hely tekben használd, segélyhívásra!
Figyeld meg és tartsd be a
Nagyon jól kell ismerned az épület szakavatottak tanácsát!
kiürítési tervét. Előre tanulmányozd!
51
Ismétlés
Ismételd át az eddig tanultakat!
Töltsd ki a mellékelt ábrát a
minta alapján.
BELSŐ KÉREGLEME-
SZERKEZET ZEK
A Föld
kőzetburka
LITOSZFÉRA
MOZGÁS HATÁSOK
DOMBORZAT
ÓCEÁNI ________
FÖLDRÉSZEK
MEDENCÉK
FÖLDRENGÉSEK
________ KONTINENTÁLIS
TALAPZAT
DOMBOK ÉS
FENNSÍKOK _________
lejtő
________
Mélytengeri
________
ÁROK
52
52
(Ön)Értékelés
I Figyeld meg a méllékelt ábrát és válaszolj: (33 p.)
1 Hogy nevezzük a Föld belső héjait, melyeket a rajzon az 1-5 számok jelölnek?
2 Nevezd meg azt a réteget amelyik: 1
a. a legmelegebb; 2
3
b. a magmát tartalmazza;
4
c különböző méretű kéreglemezekből áll;
d az 5-ös számmal jelölt héj legvastagabb típusát; 5
e az 5-ös számmal jelölt héj legvékonyabb típusát;
f. kéregnek is nevezhető.
II Az alábbi térképen számokkal (1-7) jelöltük a földrészek fölött elhelyezkedő repülőket és betűkkel az
óceánokon elhelyezkedő csónakokat (a-d). Válaszolj a követelményekre: (28 p)
1. Nevezd meg azokat a földrészeket, melyek fölött a repülőgépek találhatók.
2. Nevezd meg azokat az óceánokat, ahol a csónakok találhatók.
3. Melyik az a repülő amely a legnagyobb kontinens fölött található? És melyik van a legkisebb fölött?
III A mellékelt rajz vázlatosan ábrázolja a vulkán részeit.

Nevezd meg: (20 p.)
1. A vulkán részeit amelyet a rajzon
számok jelölnek (1-7-ig);
2 Hol keletkeznek a vulkánok?
3 Egy aktív/működő vulkánt Európa területéről.
IV Adottak a következő kőzetek: konglomerátum, kristályos pala, gránit. Nevezd meg: (9 p)

a a kőzetek típusát;
b három folyamatot amelyek hozzájárultak a kőzetek kialakulásához.
Hivatalból 10 pont jár.

Összesen 100 pont.
* Önértékeléskor nézd meg a 110-111 oldalon a válaszokat..
** Egészítsd ki a Fejlődök. Értékelem. Megfigyelem lapot a 112 oldalon.
53
A Föld – egy változó bolygó B A Légkör
1. Lecke. A
légkör általános jellemzői
és szerepe
Megfigyelem! 1 A légkör- a Föld levegőburka
2 A légkör függőleges
szerkezete
Magasság Hőmérséklet
km o
C
1000 EXOSZFÉRA. Kapcsolatot

teremt a földi levegőbu-
rok és az űr között
800 TERMOSZFÉRA. Az oxigén 4,3 miliárd éve

és a nitrogén részecskék A könnyű gázakat (hidrogén és Ne feledjük: A
elektromos töltéssel hélium) nem tartotta meg a földi troposzférában
-2oC rendelkeznek. Ez a réteg gravitáció, így nem képződött
visszaveri a rádióhullámokat.
zajlanak
összefüggő réteg. Nem létezett élet.
600 az időjárási
3,8 miliárd éve (meteorológai)
CUM S-A FORMAT ATMOSFERA TERESTRĂ?
Kommu- Ahogy a bolygó fokozatosan kihűlt, jelenségek

nikációs megjelentek a vulkánkitörések. A
400 műholdak kitörések során felszabaduló szén-
dioxid és más gázak feltöltötték a
„kezdetleges” légkört. Megjelentek
az első baktériumok.
Sarki fény
200 3 miliárd éve Mivel könnyebb, mint a Föld
Az első fotoszintézisre képes belsejében lévő anyagok, a
egysejtűek (ciánbaktériumok)
felszabadítják az élethez szükséges levegő körülöleli a bolygót,
80 oxigént. Megváltozik a légkör mint egy összefüggő burok.
-80oC összetétele. A légkört is befolyásolták az űr
70
MEZOSZFÉRA. A levegő
A jelenben
törvényei, a tengelykörüli for-
ritkává válik. gás hatására kialakult a sarkok-
A nővények és az állatok hozzájárul-
60 tak a légkör mai összetételének nál lapított és az Egyenlítőnél
Meteoritok
kialakulásához. Az ember a gazdasági kidomborodó alakja ( 1 ).
50 tevékenységekkel veszélyeztetheti
ezt a törékeny egyensúlyt. Mint a bolygó burka a
20oC légkör függőlegesen réteg-
zett. A különböző rétegek
40 SZTRATOSZFÉRA. Itt Felfedezem! (troposzféra, sztratoszféra,
található az ózonréteg ami
megszűri a káros napsuga-
Hogy néz ki a Föld légköre? mezoszféra, termoszféra és
30 rakat (ibolyántúli sugarak). exoszféra) eltérő tulajdonsá-
Melyek a hasonlóságok és a
gokkal és jellemzőkkel bírnak
Pontos mérések elvégzésére meteo-
rológiai szondákat használnak. különbségek a légkör és a Föld ( 2 ). A levegő egy gázkeverék
20
belső rétegei között? ( 3 ) melynek összetétele: nit-
Miből áll? Milyen a színe? Miért? rogén (78%), oxigén (21 %)
10 -54oC
TROPOSZFÉRA. Itt alakul- Véleményed szerint mi a légkör és más gázak (köztük szén-
nak ki a felhők, a csapadék, szerepe? dioxid, ózon stb).
0 a szelek. Itt alakul ki az élet.
15oC TENGERSZINT
54
Megjegyzem!
Jellemzőiből adódóan
( 1 , 2 , 3 ) a légkörnek
fontos szerepe van: Nagy hőmérséklet
– ingadozások Állandó
állandó és ked- hőmérséklet
vező hőmérsékletet tart Légkör nélkül
fenn amely elősegíti,
hogy a víz mindhárom
halmazállapotban (folyé- Légkörrel
kony, gáz,szilárd) egyidő-

ben jelen lehessen a Föld
felszínén; Felhőtípusok
a víz természetes
Fátyolfelhő /cirrus
körforgásának egy része 3. Ide érve a meleg (5 000–13 000 m) 4. Ahogy hűl,
a légkörben játszódik levegő hűlni kezd nagy magasságokban nehezebbé
le, amely egy állandó képződnek , fátyolszerűek. válik, és leszálló
áramlat formájá-
folyamat; Zivatarfelhők/Cumulonim- ban jut a felszín-
bus (0–13 000 m) Viharfelhők. re. Ez a jelenség
biztosítja a légzés-
a felszínen
hez szükséges oxigént; magas légnyo-
Gomolyfelhő/Cumulus
pajzsot képez a nap- (0–2 000 m) bolyhosfelhők. mású területet
2. A meleg levegő (anticiklont) hoz
sugarakkal és a meteo- létre.).
felszálló légáram-
rokkal szemben lat formájában fel-
emelkedik, a talaj
szintjén a légköri
nyomás csökken
78% 21% (ciklon).
NITROGÉN OXIGÉN Rétegfelhő/Nimbostratus
Nyáron esőt, télen havat
„hozó” felhők
1%
MÁS
GÁZOK
3 A légkör összetétele
5. A bolygó felszínén, a magas
levegőburok fenn-
A légnyomású levegő (nehezebb)
1. A Nap fölmelegíti vízszintesen mozog az alacsony
tartja az életet. a felszínt, ez pedig légnyomású terület fele; így alakul
A levegőburkot nem a fölötte található ki a szél
szabad szennyezni. levegőt
4 A levegő mozgása a troposzférában
Gyakorlom!
1 Olvasd el figyelmesen az alábbi állításokat, és nevezd 2 Állítsd sorrendbe az alábbi állításokat úgy, hogy helye-
sen mutassa be a víz körforgását a természetben:
meg a légkör melyik rétegére vonatkozik az állítás: a. A bolygó felszínén a levegő vízszintesen mozog az
a. Ebben a légrétegben található az ózonréteg. alacsony légnyomású terület fele-szél
b. A meleg levegő felszálló áramlat formájában
b. Itt alakul ki a sarki fény. felemelkedik
c. A lehűlő levegő leszálló légáramlat formájában lefele
c. Az a réteg, amelyben az emberi tevékenység zajlik halad
d. Átmenetet képez a légkör és az űr között d. A meleg levegő hűlni kezd
e. A Nap felmelegíti a felszínt, majd a felszín a fölötte
e. A
levegőburok leghidegebb rétege levő levegőt.
55
A víz körforgása ó
FELFEDEZÉS Portfóli
a természetben
Értelmezd a mellékelt ábrát, amely a víz körforgását mutatja a természetben. A Földön a víz állandó
mozgásban van. Ez egy állandó
A megfigyelésed eredményét tüntesd fel egy földrajzi megfigyelőlapra, folyamat, melybe a Föld minden
megoldva az alábbi követelményeket: burka bekapcsolódik.
nevezd meg a három halmazállapotot, n evezz meg két utat, ahogy a víz az
amelyben megtalálható a víz a óceánba jut
természetben. 2. KICSAPÓDÁS
b izonyítsd be, hogy ha megváltozik - a légkörbe érve a
n
evezz meg három fizikai folyamatot egy folyamat a víz természetbeni vízgőz lehűl, kicsapódik
-így keletkeznek a
amelynek következtében változik a körforgásában akkor megváltozik a felhők. A szél a felhőket
víz halmazállapota többi folyamat is, a szárazföld főlé viszi.
m
agyarázd meg, hogyan keletkeznek k észíts egy egyszerű vázlatot a víz
a felhők körforgásáról a természetben
FELHŐK
1. PÁROLGÁS
A Nap felme-
legíti az óceánok
felszínét, a párolgás
következtében vízgőz
jut a légkörbe.
FOLYÓ
ÓCEÁNOK ÉS
TENGEREK
A Földön található vízmennyiség

állandó, csupán halmazállapota
változik.
6. VISSZATÉRÉS AZ ÓCEÁNBA
-a víz folyóvizeken keresztül visszajut az
óceánokba és tengerekbe és a folyamat
újrakezdődik.
56
A Föld a Naprendszer A víz természetbeni kör-
egyedüli olyan bolygója forgása létfontosságú
ahol a víz mindhárom
halmazállapotban
minden földi életformának.
megtalálható: folyékony
(folyók, tavak, tengerek
és óceánok vizei) gáz
(légkörben található 3. A CSAPADÉK
vízgőz), szilárd (jég). A lehűlés következtében, a vízgőz vízcseppekké
alakul, és eső formájában lehull a felszínre.
Mikor a felhők egy nagyon
hideg légtömeggel találkoznak a vízcseppek
hópelyhekké alakulnak át.
HÓ
ESŐ
SZÉL
TÓ VÍZÁTERESZTŐ
RÉTEG
BESZIVÁRGÁS
VÍZZÁRÓ
RÉTEG
4. LEFOLYÁS
A talajra jutva az esőből
vagy hóból származó
csapadékvizet a folyók
VÍZTARTÓ RÉTEG elszállítják.
- A víz egy része a földkéreg
repedésein keresztül beszivárog
a talajba, itt felgyűl és kialakul a
víztartó réteg.
Izzadás/párologtatás
Az emberek, akárcsak a
növények és az állatok
vízgőzzel „táplálják” a
levegőburkot a párolog-
tatás következtében
5. FELSZÍN ALATTI LEFOLYÁS
A kéregbe beszivárgott víz források
formájában jut a felszínre vagy lefolyik a
csatornákon és a repedéseken. Az emberi
szervezet 70%-a
vízből áll.
57
2. Lecke. I dőjárási elemek és jelenségek
Megfigyelem!
1 Időjárási adatokat bemutató térkép
D D
2 Két légtömeg (meleg és hideg) közti kontakt

(találkozási) övezet
3 Ciklon (D) és anticiklon (M)

Meleg Hideg
Meleg front Hideg front
levegő levegő
Az időjárási adatokat meteoro

lógiai (időjárási) térképeken tün
tetik fel ( 1 ), amelyek segítségével
elő lehet jelezni az időjárás
M D alakulását. A térképen vonalakkal
tüntetik fel az azonos légnyomási
értékeket, amelyek elhatárolják a
meleg és hideg légtömegeket ( 2 ). A napsugarak a
Felfedezem! légkörön keresztül a felszínig jutnak, amely a felszín
típusától függően (szárazföld vagy víz) raktározza el
a hőt, és visszasugározza a felszín fölötti légrétegnek.
ilyen időjárási jelenségeket ismersz? Hol és hogyan
M Tehát a levegő a talaj irányából melegszik fel (lentről
találkoztál velük? felfele), és attól függően, hogy vízi vagy szárazföldi
ogy nevezzük az időjárási adatokat tartalmazó
H terület, kialakulnak az alacsony-ciklonális vagy magas
térképet? Miben segíthet nekünk? – anticiklonális területek ( 3 ).
A légtömegek eltérő felmelegedése meghatá
Miért melegednek fel eltérően a légtömegek? rozza az időjárási elemek (hőmérséklet, csapadék,
Mi ennek a következménye? szelek) és jelenségek (eső, havazás, vihar, hőség)
változását.
58
Megjegyzem!
A hőmérséklet változását ( 4 ) 4 A hőmérséklet változásai és a csapadék eloszlása a Földön.
( 5 ) és a csapadék eloszlását meg-
határozó tényezők a Földön: a A hőmérséklet csökken a ma-
Föld alakja (a napsugarak beesési gassággal: 6˚ C-ot 1000 m – ként.
szöge csökken az Egyenlítőtől a sar-
kok fele); a Föld tengelyferdesége
(a féltekék eltérő kitettsége a Nap
fele); forgó mozgás (a hőmér-
séklet változása a nappalok és az
éjszakák között); keringő moz-
gás (a hőmérséklet évszakonkénti
változása); a szárazföld és a víz A hőmérséklet átlagértékei A csapadékmennyiség (minden víz
csökkennek a földrajzi szélesség ami a légkörből a Földre hull) csökken az
eloszlása (a szárazföldek hamarabb növekedésével az Egyenlítőtől óceánoktól való távolság növekedésével és
felmelegednek és lehűlnek az óce- (> 25°C) a sarkok fele (< 0°C). nő a magassággal.
ánokhoz képest amelyek elraktá- 5 Állandó szelek a Földön
rozzák a hőt); a domborzat (a hő-
mérséklet és a légnyomás csökken Sarki szelek
a magassággal); a légkör mozgása A szelek (a levegő vízszin-
tes mozgása a földfelszínen)
és más tényezők. Nyugati szelek többfélék lehetnek:
á llandó szelek (Passzát, Nyu-
gati és Sarki szelek)
Passzát szelek időszakosan változó szelek
z időjárási elemek és jelensé-
A
(monszun szelek, tengerpar-
gek folyamatos változásai egy ti és hegy-völgyi szelek)
Passzát szelek
„élő”, állandó mozgásban levő h elyi szelek (főn szél-me-
légkört mutatnak be. leg szél amely a légtöme-
Nyugati szelek gek gyors lefele haladása
Ez a légtömegek egyenlőtlen fel- következtében jön létre a
melegedésének következménye. hegyoldal és a hegylábi me-
Sarki szelek dencék között)
Ázsia
Nyári monszun – az Indiai-óeánról Gyakorlom!

a szárazföld fele fúj, bőséges csa-
padékot szállít 1
Tudva azt, hogy a hőmérsékleti
értékek változnak a tengerszint
feletti magassággal, számítsd ki a
a hőmérséklet átlagos értékét a
romániai Kárpátok legmagasabb
Téli monszun – a szárazföldről csúcsára nézve (Moldoveanu-csúcs
az indiai-óceán fele fúj (száraz
évszak). – 2 544 m), ha tudjuk azt, hogy a
Indiai-óceán hegylábi térségben ez az érték 10o C.
2
Használj egy időjárást előrejelző
alkalmazást (a telefonodon vagy
a világhálón). Készíts egy időjárási
Nyári monszun naplót, amelyben egy hétig jegyezd
Téli monszun le a következő elemeket: legalacso-
nyabb hőmérsékleti érték, legmaga-
sabb hőmérsékleti érték, csapadék-
képződés esedékessége (%), csapadék
6 Regionális szelek (a monszun)
típusa (havazás, havas eső, eső stb.)
egyéb időjárási jelenségek.
59
3. Lecke. A
z időjárás és az éghajlat
Megfigyelem!
1 Időjárási jelenségek
Villám Záporeső Ónos eső
Hóvihar Harmat Jégkéreg
IDŐJÁRÁSI VISZONYOK
Hétfő Kedd Szerda
Köd
Dér
Felfedezem! Az időjárás állapota óránként vagy

naponként változik. Az időjárás az időjárási
i az időjárás?
M jelenségek pillanatnyi állapota egy kis terü-
leten. Ezzel ellentétben az éghajlat az időjá-
Hogyan változik?
rási elemek sokéves átlaga, nagy területen.
Mivel mérjük a hőmérséklet értékét? Az időjárási elemek értékét mérési eszközök segítségével
Hát a csapadékmennyiséget állandóan követik. A hőmérsékletet hőmérővel, a csapadék-
és a légnyomás értékét? mennyiséget csapadékmérővel (pluviométerrel), a légnyomást
Milyen időjárási jelenségeket ismersz barométerrel mérik. Ezeket a méréseket a meteorológiai állo-
fel a képeken ( 1 ), milyen évszakban másokon és meteorológiai műholdak segítségével végzik.
történnek ezek?
60
Megjegyzem!
Az időjárás követése fontos az időjárási je- 2 Éghajlati változások (globális felmelegedés)
lenségek előrejelzésében. Az időjárási jelenségek
Direkt sugárzás
bár természetesek, néhányuk látványos, veszélye- (a Napból érkezik)
sekké is válhatnak ( 1. )
Az éghajlat a Föld története során számos ör
Üvegházhatású gázok
gk (szén-dioxid, metán stb)
változáson ment át, eljegesedések (lehűlések) Lé
és felmelegedések követték egymást. Ilyen vál- Üvegházhatás
tozások ma is zajlanak, Földünk egy felmelegedési (felmelegedés)
A szárazföld által elnyelt
folyamaton megy át ( 2. ), amelynek hatásait mi hő, amelyet visszasugároz
is láthatjuk ( 3. ), de összességében még nem a légkörnek
ismerjük. A visszavert
sugárzás
(a felszinről)
Jelenkorunk fontos problémája az éghajlat
világszintű változása. A gazdasági tevékenységek által előidézett szennyezés megbontja
a természetes egyensúlyt. Az üvegházhatású gázak mennyiségének
Az éghajlati változások szélsőséges időjárási növekedése a légkörben előidézi az éghajlati változásokat (globális
jelenségeket idéznek elő. felmelegedést).
Gleccserek olvadása Szárazság
3 Az éghajlati változások hatásai (globális felmelegedés)
Gyakorlom!
1 Írd le a füzetedbe a helyes választ jelölő betűt:
A. Üvegházhatású gáz az alábbiak közül: Botoșani
a. oxigén b. nitrogén
c. szén-dioxid d. argon
B.
A légkör elemeinek pillanatnyi állapota egy
adott pillanatban és kis területen vonatkozik:
a. az éghajlatra b. az időjárásra Temesvár
c. a kőzetburokra d. az üvegházhatásra R O M Â N I A
2 Elemezd a mellékelt térképet és állapítsd meg:
a. Melyik városban lesz nagyobb a csapadék-
mennyiség? Botosaniban vagy Temesváron? Konstanca
b. K örülbelül mennyi csapadék fog hullni

Konstancán?
3 Nevezz meg két hatást, amelyet a napjainkban
jelentkező éghajlati változások idéznek elő 24 óra alatt hulló csapadékmennyiség mm-ben.
bolygónkon.
61
4. Lecke. A
Föld éghajlati övezetei. Az éghajlat
hatása a földrajzi burkokra
Megfigyelem!
< 0oC
Északi sarkkör
10oC
Ráktérítő
Egyenlítő
>25 C
o
Baktérítő
Déli sarkkör
1 Éghajlati övezetek Forró övezet Mérsékelt övezet Hideg övezet

(évi középhőmérsékletek)
Három éghajlati övezetet Milyen középhőmérséklet jellemző

különítünk el a Földön: forró, országunk éghajlatára? És milyen
mérsékelt és hideg. Ha a fenti földrajzi szélességek között? Hűha
világtérképet nézzük, megfi- mennyi kérdés!
gyelhetjük, hogy Románia a ...
övezetben van.
Mondd te, hogy melyikben!
A Nap körüli keringés, a bolygó alakja és a forgási

Felfedezem! tengely dőlése meghatározzák az éghajlati öveze-
tek kialakulását a Földön. ( 1. ). Minden övezetet az
ilyen tényezők hatására jöttek
M éghajlati elemek (hőmérséklet, csapadék, szelek)
létre az éghajlati övezetek? egységessége jellemez, és több éghajlattípust foglal magába. Románia
ány éghajlati övezet létezik?
H a mérsékelt éghajlati öv közepén helyezkedik el.
Hogyan oszlanak el a Földön? Az éghajlat hatással van a földrajzi burkokra: a kőzetburokra
ivel jellemezhető minden
M (meghatározza a kőzetburokra ható külső erőket – a hőmérsékleting-
éghajlati övezet? adozás a kőzetek aprózódását idézi elő; a szél és a csapadék koptatják,
csiszolják a földkérget); a vízburokra (meghatározza a folyóvizek
rszágunk melyik éghajlati öve-
O
hozamát, a gleccserekben található vízmennyiséget, a tengerek és
zetben található?
óceánok vizének mozgását stb.); az élőburokra és a talajra (hatással
elyik övezetben van jelen és
M van a növények, állatok és a talajok eloszlására a Földön és behatárolja
követi egymást a négy évszak? az emberi tevékenységeket.
62
Megjegyzem!
A meleg öv ( 1. ) a 0°-30° északi míg télen fordítva a szárazföldről csökken minnél távolabb vagyunk
és déli földrajzi szélességek között az óceán fele); száraz-trópusi (a az óceánparttól).
húzódik, több éghajlattípust foglal térítőkön, fúj a Passzát szél, sivata- Hideg öv ( 1. ) 60°-90° északi és
magába: egyenlítői (egész évben gok jönnek létre, nagy a hőingás a déli földrajzi szélességek között
magas hőmérséklet, meghaladja a nappal és az éjszaka között). alakul ki. A hőmérsékletek 0°C
25°C - ot, bőséges mindennapos Mérsékelt öv ( 1. ) a 30° és a 60°
alattiak, a csapadék hó formájá-
esők, a levegő feláramló mozgása északi és déli földrajzi szélességek
ban hull, fúj a sarki szél. Ide tar-
miatt létrejön az egyenlítői szél- között húzódik,kedvező hőmér-
sékletek, négy évszak jellemző, fúj tozó éghajlattípusok: sarkköri/
csend); átmeneti-szubekvatori- szubpoláris (a sarkkörökön, 9 hó-
a Nyugati-szél. A következő éghaj-
ális (meleg, két évszak jellemző, nap tél, 3 hónap nyár jellemző);
lattípusok tartoznak ide: szubtró-
esős nyár és egyenlítői szélcsend, pusi/mediterrán (15° C, forró, sarki (sarki nappalok és éjszakák, a
száraz tél, fújnak a Passzát szelek száraz nyár, enyhe, esős tél); mér- Nap pár hónapig nem nyugszik le
2. ábra); nedves trópusi/mon- sékelt (10° C, a csapadékmennyiség és nem kel fel a horizonton).
szun (két évszak: nyáron a mon-
szun szél az óceánról a szárazföld Az éghajlat a légkör egyik fontos sajátossága.
fele fúj és bőséges csapadékot hoz, Jelentős szerepe van a földrajzi tájak változásában.
Ráktérítő
Esős évszak Száraz évszak

északon (nyáron) északon (télen)
Egyenlítő
Száraz évszak Esős évszak

délen (télen) délen (nyáron)
Baktérítő
egyenlítői éghajlat
átmeneti/szubek-

vatoriális éghajlat
száraz-trópusi éghajlat
szubtrópusi/mediterrán éghajlat
2 Az évszakok váltakozása egy év alatt: esős/száraz (lásd a mellékelt térképet), az átmeneti éghajlati területen.
Afrikában az állatok vándorolnak (több mint 1000 km-t), követik a nedves évszakot, vizet és élelmet keresve.
Gyakorlom!
1 Keress információkat Románia éghajlatáról és válas- 2 Képzeld el, hogy elutazol Lappföldre (a Mikulás
zolj a követelményekre. Használhatsz tankönyvet, hazájába). Milyen éghajlati övezetbe érkezel?
más könyveket, folyóiratokat, az internetet. Melyek ennek az övezetnek az éghajlati jellemzői?
a. Nevezd meg az éghajlati övezetet;
b. Nevezd meg az éghajlattípust; 3 Elemezd a 2. ábrán található térképet és magyarázd
c. Mennyi az évi középhőmérséklet?; meg, hogyan váltakoznak az évszakok az átmeneti
d. Mennyi az évi átlagcsapadék mennyisége? éghajlaton ( az Egyenlítőtől északra és délre).
63
FELFEDEZEM! Éghajlati övezetek Portfóli
ó

Jégtakaró
Elemezd a mellékelt térképet, amely a Föld éghajlati
övezeteit mutatja be. Használd az előző leckékben
található információkat is. Tetszés szerint válassz
ki egy éghajlattípust és készíts egy földrajzi
megfigyelőlapot az alábbi követelményekre
válaszolva:
É ghajlati öv
Éghajlattípus
Évi középhőmérséklet
Évi átlagos csapadékmennyiség
Egy állandó szél
ATLANTI-
ÉSZAK-
ÓCEÁN
AMERIKA
ég
MÉRSÉKELT ÉGHAJLATÚ
gys
Szi
TERÜLETEK
-he
A. FORRÓ ÖVEZET
klá
he
A hőmérsékleti értékek Préri ( sztyepp,
s-h
lac
Egyenlítői éghajlat kedvezőek, a csapadék- füves puszta)
egy
pa
Ap
Átmeneti/Szubekvatoriális
s
mennyiség mérsékelt és az
ég
éghajlat év folyamán egyenletesen

Nedves-trópusi/ monszun oszlik el. A természeti tájak
éghajlat (D és DK Ázsia) (lombhullató erdők, sztyep-
pék) nagy változást szen-
Száraz-trópusi éghajlat vedtek, a kedvező talajok
hozzájárultak a mezőgazda-
B. MÉRSÉKELT ÖVEZET sági tevékenységek fejlődé-
Szubtrópusi/mediterrán séhez. Így uralkodóak a fa-
éghajlat lusi, városi, mezőgazdasági CSENDES-
és ipari tájak. ÓCEÁN
Mérsékelt óceáni éghajlat Amazonas-
Mérsékelt szárazföldi/konti- medence
An
nentális éghajlat
do
k-h
Mérsékelt hideg éghajlat pampa/sztyepp,

egy
füves puszta
s
C. HIDEG ÖVEZET
ég
Sarkköri/szubpoláris DÉL-
éghajlat AMERIKA
Sarki/poláris éghajlat Egyenlítői esőerdők/Dzsungel
Atacama
D. H
EGYVIDÉKI (ALPESI)
ÉGHAJLATI EMELETEK
Magashegyvidéki éghajlat
FORRÓ ÉS NEDVES ÉGHAJLATÚ ÉGHAJLATI REKORDOK

TERÜLETEK Legmagasabb hőmérséklet: Daste-Lut sivatag, Irán,70,7°C, 2005
A magas hőmérséklet és a bőséges
Legalacsonyabb hőmérséklet: Vostok, Antarktisz, -89,2° C, 1983
csapadék egy töbszintű, gazdag és
örökzöld erdőt táplál, amelyeket bővizű Legnedvesebb terület: Cherranpundzsi, India, 12000 mm/év
folyamok szelnek át. A jellemző tényezők Legszárazabb terület: Atacama sivatag, Dél-Amerika <10 mm/év
a páratartalom (csapadék és a növények Legszelesebb terület: Commonwealth öböl, Antarktisz, >240km/h
párologtatása) és a hőség. Teljes szélcsend: Egyenlítői szélcsend az Egyenlítő mentén
64
HIDEG ÉGHAJLATÚ TERÜLETEK
A hideg telek és a gyakori fagy térsége.
JEGES-TENGER Itt találjuk a következő tájtípusokat: tűlevelű
erdők (tajga) a mérsékelt hideg éghajlaton és
a tundra a sarkköri/szubpoláris éghajlaton.
A fagy hatására a talajok egész évben fagyott
Tajga ( tűlevelű erdők)
állapotban vannak (permafroszt).
Szibéria
ÁZSIA
Alpesi legelők és gleccserek

Sztyepp/pázsit
EURÓPA
Alpok- Kárpátok-
hegység hegység Fekete-
tenger Kaszpi-
tenger
Földközi-tenger
Himalája-
hegység ALPESI ÉGHAJLATÚ TERÜLETEK
Szahara A nagy magasságok következtében a hő
mérsékletek negatív értékűek, a csapadék
hó formájában hull, és gyakoriak az erős
AFRIKA szelek. Így a magas hegyek csúcsain a nö
vényzet hiányzik, a kőzeteket a fagy és a
INDIAI- szél koptatja, látványos alakzatokat hozva
ÓCEÁN létre. Megjelennek a gleccserek amelyek
jellegzetes domborzatot ( glaciális) alakí
Kongó-
tanak ki.
medence
AUSZTRÁLIA
Sivatag
SZÁRAZ (SIVATAGI) ÉGHAJLATÚ ÉGHAJLATI

TERÜLETEK VÁLTOZÁSOK
A csapadék nagyon kevés és ritkán A hőmérséklet
képződik. A növényzet szegényes, a növekedése a
hőmérséklet napi ingadozása miatt Romániában is észleltünk ilyen Földön szélsőséges
a kőzetek felaprózódnak, és a szél időjárási jelenségek
elszállítja. Jellegzetes domborzat hatásokat: az utóbbi években kissebb kialakulásához
a sivatagi domborzat: kősivatagok tornádókat figyelhettünk meg. vezet ( tornádók,
(hammada) és homokdűnék. A tornadó nem „szelíd” cica. hurrikánok, stb).
ANTARKTISZ
65
GYAKORLATI I. Közvetlen környezetünk szélsőséges természeti
ALKALMAZÁS jelenségei. Vészjelzések és viselkedési szabályok Portfóli
ó
természeti veszélyek esetén
Figyeld meg a 8. oldalon bemutatott gyakorlati alkalmazás lépéseit.
JELMAGYARÁZAT
ROMÁNIA. Éghajlati emeletek
A. Készíts egy földrajzi megfigyelési lapot AZ
ÉGHAJLATI alföldi és alacsony
válaszolva az alábbi követelményekre: dombvidéki
EMELETEK (10-11°C, <600mm)
Azonosítsd azt az éghajlati övet TÉRKÉPE magas dombvidéki
és emeletet, amelyben településed és fennsíki (6-10°C,
található; 600-800 mm)
Írd le az évi középhőmérséklet és az hegyvidéki (0-6°C,
800-1400 mm)
évi átlagcsapadékmennyiség érté-
keit és nevezd meg az állandó sze
leket;
Gyűjts adatokat a helyi szelekről;
Írd le a helyi éghajlatot befolyásoló
tényezőket.
B. Elemezd az éghajlat hatását az emberi
tevékenységekre. 0 20 40 60 80 km
GYAKORLATI II. Riasztási módok, viselkedési szabályok

ALKALMAZÁS a helyi környezetben kialakuló szélsőséges időjárási Portfóli
ó
jelenségek esetén.
Mindig legyen
víz és tartós Értéktárgyaid és doku-
A. A mellékelt adatok alapján javasolj élelmiszer a mentumaid legyenek
egy cselekvési tervet egy általad lakásban! egy zárható dobozban!
választott szélsőséges időjárási
jelenség bekövetkezése esetén!
B. Földrajzórán, beszéld meg
osztálytársaiddal. Győződj meg
arról, hogy az
ajtók és ablakok
biztonságosak, Az autó üzem-
és nem fognak anyagtartálya
A Romániában megjelenő időjárási kinyílni! legyen tele!
jelenségek erősségét figyelmeztetési Legyen egy
elsősegély
kódokkal közli az Országos Meteorológiai
HOGY KÉSZÍTSD ELŐ AZ ELSŐSEGÉLY DOBOZT? doboz a
Intézet. A szélsőséges jelenségek (jégeső, Állandóan rendelkezésedre kell állnia. Kérdezd meg lakásban!
jégpáncél, viharok, szárazság, hőség, a családorvost vagy egy gyógyszerészt.
hóvihar, tornádók) bekövetkezése előtt
pár órával/ nappal előrejelezhetők.
Ellenőrizd az Véded dokumentumaid
A FIGYELMEZTETÉSI KÓD elsősegély ha egy műanyag zacskó
dobozt. ban tartod őket.
Pusztító hatású időjárási jelenségek.
Sürgős közbelépést igényelnek.
Készíts jegyzéket
Nagy erősségű időjárási jelenségek. Tudnod kell dokumentumaidról.
Óvintézkedések szükségesek. kezelni a ki-
sebb sebeket
Veszélyessé válható időjárási jelenségek.
és tüneteket. Legyen nálad a személyi
Figyelem!
igazolványod!
Megszokott időjárás. Nem feltételez azon-
nali óvintézkedéseket.
66
1. FÖLDRENGÉS ELŐTT
Gyűjts adatokat a lakóhelyedet
veszélyeztető szélsőséges je-
lenségekről, és egy velük kapcsolatos
Micsoda rombolás...
sürgősségi tervről. Készíts családod- Mivel kellene kezdenem?!
dal egy cselekvési tervet!
2. FÖLDRENGÉS ALATT 3. FÖLDRENGÉS UTÁN

Maradj nyugodt! Maradj távol az ab Ellenőrizd, hogy családtagjaid jól Tartsd azonosító
laktól és ajtótól és kövesd a hatósá vannak-e! Ne érj a leszakadt ve- irataid ismert
gok rádió és tv közléseit. Ne hagyd el zetékekhez! Ha szükség van hívj helyen!
a lakást, míg a veszélynek nincs vége. segítséget!
Ne igyál vizet nem iható

forrásokból!
Segíts a sérült,
Telefonod csak
vagy bennrekedt
segélyhívásokra
embereknek!
használd!
Ellenőrizd és
erősítsd meg a
tetőt! Ellenőrizd, hogy ne legyenek
leszakadt vezetékek, vagy
elrepedt gázvezetékek!
Csak akkor térj haza ha

a hatóságok biztosnak
mondják!
Ellenőrizd a
tűzveszélyes
helyeket!
Ne érj hozzá
a sérült
vezetékekhez!
Használj elemlápát és elemes rádiót,
hogy megtudd a tájékoztatásokat!
Zárd el a vizet és
a gázt!
Légy óvatos,
ha a szabad-
ban vagy!
67
Ismétlés
Az alábbi ábra kitöltésével

ismételd át az eddig tanultakat!
HŐMÉRSÉKLET ________ ________
IDŐJÁRÁS ÉGHAJLAT
A FÖLD
LEVEGŐBURKA
LÉGKÖR
FORRÓ ________ ________

ÖVEZET Övezet Övezet
Egyenlítői ________ Sarkköri

éghajlat éghajlat éghajlat
_ _ _ _ _ _ _ _ Mérsékelt Sarkvidéki
éghajlat éghajlat éghajlat
Nedves trópusi
éghajlat
________
éghajlat
68
(Ön)Értékelés

1. A sarki fény kialakulási helye:
a. troposzféra b. exoszféra c. termoszféra d. sztratoszféra
2. A Földön a legalacsonyabb hőmérsékleti értékekkel jellemezhető övezet:
a. mérsékelt (északi) b. sarki c. forró d. mérsékelt (déli)
3. A prérin jellemző éghajlat:
a. hideg b. forró c. mérsékelt d. alpesi/magashegységi
II Egészítsd ki az alábbi mondatokat! (9 p)

1. A felhőket létrehozó folyamat a _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _.
2. A Föld felszínén a hőmérséklet _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ az Egyenlítőtől
a sarkok irányába.
3. Az üvegházhatású gázok mennyiségének növekedése a légkörben
_ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ idéz elő.
III A mellékelt ábrán a Földet, és az őt körülvevő levegőburkot

1 2 34 5
ábrázoltuk: (40 p)
1. Nevezd meg a légkör részeit, amelyet az ábra 1-5-ig jelöl!
2. Társítsd az alábbi képekhez a légkör egy-egy rétegét!
a b c d e
3. Mi az ózonréteg szerepe?
4. A légkör miért domborúbb az Egyenlítő mentén, és kissé lapított a sarkok mentén?
IV A gyerekeket ábrázoló képen egy időjárási jelenség

is megjelenik. Nevezd meg: (12 p)
1. A jelenség nevét;
2. Az évszakot amelyben gyakori;
3. A körforgást amelynek során keletkezik;
4. A jelenség fontosságát a társadalom szempontjából!
V Írj egy legtöbb 10 sor terjedelmű összefüggő és helyes földrajzi szöveget, amelyben négy érvet
megfogalmazva kihangsúlyozod a levegőburok fontosságát az emberek és a többi földrajzi burok
számára. (20 p)
Hivatalból 10 pont.
Összesen 100 pont.
* Önértékeléskor nézd meg a 110-111 oldalon a válaszokat..
** Egészítsd ki a Fejlődök. Értékelem. Megfigyelem lapot a 112 oldalon.
69
A Föld – egy változó bolygó C A VÍZBUROK
1. Lecke. A
vízburok: általános jellemzői
és szerepe
Megfigyelem! 1 A Föld – a kék bolygó
A Naphoz közelebb a kék „pötty” is egy

kiterjedt pusztaság, távolabb pedig, egy
hatalmas jégdarab lett volna.
A Földön található össze-
függő vízréteget vízburoknak
nevezzük. Bolygónk minden
rétegében jelen van a víz,
egyidőben mindhárom hal-
mazállapotban: folyékony, szi-
3,8 miliárd éve lárd és gáznemű. A víz állandó
Felfedezem!
HOGY KELETKEZETT A VÍZBUROK?
A meteorhullások, vulkánkitörések és mozgásban és átalakulásban

légköri jelenségek következtében, a
kezdetleges légkörben először jelenik van, mozog a bolygó bur-
meg vízgőz.
sszehasonlítva a szárazfölddel,
Ö kai között és a vízburokban(
hogy néz ki a vízburok? nehezebb mint a levegő, de
3,6 miliárd éve Miért nevezzük a Földet „Kék

A kéreg kihűlésével és megszilár-
könnyebb mint a magma).
dulásával egyidőben a légköri vízgőz
bolygónak”? Bolygónk kétharmad részét
lecsapódik. A folyékony víz egy Milyen halmazállapotban van
(71%-át) víz borítja, nagyrésze
összefüggő héjat alkotott.
jelen a víz a Földön? sós, ezeket a tengerek és óce-
250 milió éve Melyek azok a tényezők, amelyek ánok tömörítik. Csak kis száza-
A kéreglemezek mozgása többször elősegítik a víz jelenlétét ezekben lékát lehet az élet fenntartásá-
megváltoztatta az óceáni medencék hoz hasznosítani.
és a szárazulatok elhelyezkedését, míg a halmazállapotokban?
kialakult a mai helyzet. Mi a vízburok szerepe?
70
Megjegyzem!
A vízburok:
A vízburok legjelentősebb jel- található vízgőz. Ezekben a víz
lemzői mellett - halmazállapot- eloszlása változó ( 2 ). Akárcsak a a víz körforgása által (a ter-
változás és a burkok közötti vagy légkörnek a vízburoknak is jelentős mészetben) láncszerűen “össze-
burkokon belüli állandó mozgás – , szerepe van: a levegő mellett a köti” a többi burkot, mindhá-
fontos vizkészletének megoszlása víz nélkülözhetetlen a növények, rom halmazállapoton keresztül;
is: a Világóceán (a tengerek és állatok és az ember számára; a alakítja a kőzetburkot;
óceánok összessége); gleccserek; domborzati formák alakításában, befolyásolja a levegőburkot;
felszín alatti vizek; felszíni vizek befolyásolja a földi éghajlatot, ked- létfontosságú az élőburok
(folyók és tavak); és a légkörben vezővé téve az élet számára. számára.
97% SÓS VÍZ
3% ÉDESVÍZ, ebből:
77% GLECCSEREK
22% FELSZÍN ALATTI VIZEK
1% FELSZÍNI VIZEK, ebből:
61% FOLYÓK, TAVAK 39% VÍZGŐZ

2 A víz eloszlása
a vízburokban
Igen, a víz körforgása a természet-

ben! Emlékszem: párolgás
Gyakorlom! a felhők mozgása lecsapódás és
csapadékképződés beszivárgás
1 Írd le a füzetedbe a helyes válasznak megfelelő betűt: és lefolyás .
A. A Föld vízburkának neve:
a. kőzetburok/litoszféra b. levegőburok/atmoszféra c. vízburok/hidroszféra d. élőburok/bioszféra
B. Földünkön a legnagyobb víztartalékkal bír:
a. folyóvizek b. óceánok c. tavak d. gleccserek
C. Melyik földrészen találjuk a vizet többnyire szilárd halmazállapotban?
a. Antarktisz b. Ausztrália c. Afrika d. Európa
D. A vízburok alkotórészei:
a. óceánok b. források c. gleccserek d. a kőzetek
2 Hol találjuk bolygónk legnagyobb édesvíz tartalékait?
3 Alkoss egy összefüggő és helyes legtöbb 10 sor terjedelmű földrajzi szöveget, amelyben megmagyarázod a víz
jelentőségét a növények, állatok és az ember számára.
71
2. Lecke. A
Világóceán
A tengervíz mozgásai
Jeges-tenger
Megfigyelem! Molloy- árok
–5 500 m
Csendes-óceán
Mariana-árok
–11 000 m
Csendes-óceán
Atlanti-óceán
Puertó Ricó-i árok Indiai-óceán
–8 500 m Diamantina-árok
–8 000 m
1 liter tengervíz 35g

sót tartalmaz
1 A Világóceán – elhelyezkedés és összetevők
JEGES-TENGER ATLANTI-ÓCEÁN INDIAI-ÓCEÁN

CSENDES-ÓCEÁN
A legkisebb és a leghidegebb A „legfiatalabb” A legmelegebb
A legnagyobb és a legmélyebb
Területe 106 milio km2; Területe: 75 milió km2;
Az Északi sarkon található; Területe 180 milió km2;
20%-a Föld területének; 15%-a a Föld
Területe: 15 milió km2; 35%-a a Föld területének;
területének;
jégtáblák borítják; sok sziget; területe növekszik (Közép
kevés sziget.
érintett a globális peremvidékén vulkánok és Atlanti rift);
felmelegedésben; földrengések jellemzők. kevés sziget;
víz alatti hegyláncok.
Felfedezem!
Az óceánok és tengerek ( 1 ) vize kapcsolatban
Világóceán hány óceánra
A van egymással és egy egységes vízfelszínt alkot,
oszlik? amelyet Világóceánnak nevezünk.
Az óceánoktól eltérően – amelyek nagy kiterje
Melyik a legnagyobb kiterjedésű désű és mélységű sós víztömegek és kontinenseket választanak el – a
óceán? Melyik a legkisebb? tengerek kisebb kiterjedésűek és kis mélységűek. Több típusba csopor-
Melyik a legmélyebb óceán? tosíthatjuk őket: peremtengerek, az óceánok peremén helyezkednek el
(Karib tenger, Északi-tenger, Kelet-Kínai-tenger, Dél-Kínai tenger stb),
Melyik a legmelegebb óceán?
beltengerek – beékelődnek a szárazföld területére (Balti-tenger), föld-
É s a leghidegebb?
közi tengerek – kontinensek között helyezkednek el (Földközi-tenger) és
evezd meg az óceánokkal
N zárt tengerek – nincs kapcsolatuk a Világóceánnal-sós vízű tavaknak is
szomszédos földrészeket. tekinthetjük őket (Kaszpi-tenger, Holt-tenger).
72
Megjegyzem!
Az óceánok vizének tulajdon- víz színe a tengerek növényvilágá- áramlatok (amelyeket hőmérsék-
ságai. A világóceán vize sós (az nak függvényében változik. leti és a sótartalmi eltérések hoz-
átlagérték 35‰, de a sótartalom A tengervíz mozgásai. A ten- nak mozgásba) – lásd a következő
értéke nagyobb a térítőkön, ahol gervíz mozgásai a következők: hul- oldalak (74-75. oldalak) kutatásait.
nagyobb a párolgás is és alacso- lámzás ( 2 ), tengerjárás/árapály (
A világóceánt még nem ismer-
nyabb a sarki térségekben). 3 ) és tengeráramlatok. A tengerá-
jük teljesen.
A hőmérséklet is egyenetlenűl ramlatok lehetnek felszíni – (több Alapvető szerepe van a Földünk
oszlik meg (csökken az Egyenlítő- tíz kilóméter széles „folyók“ az kedvező éghajlati rendszerének
től a sarkok irányába és a felszíntől óceánokban, amelyeket a szelek hosszú távú fenntartásában.
a nagyobb mélységek felé), míg a hoznak mozgásba) és mélységi
A tengerjárás a világóceán vizének idő-
2 Hullámzás A hullámzás az óceánok és 3 Tengerjárás szakosan ismétlődő függőleges irányú
tengerek felszínének fodrozó (árapály) mozgása. Megkülönböztetünk egy emel-
mozgása. kedő (dagály) és egy süllyedő (apály) sza-
kaszt, amelynek kiváltó oka a Hold és a Nap
Hullám Hullám együttes tömegvonzása.
alap Hullámgerinc magasság
7 nap
Hullámhossz Legnagyobb
dagálymagasság
Szél Telihold Újhold
Mikor a Nap, a Hold és a

A víz körkörös mozgása Föld egyvonalban helyez-
A cunami (szökőár) kednek el (együttállás-
eléri a partot kor és szembenálláskor)
Első negyed akkor van a legnagyobb
dagálymagasság.
7 nap
Aplic! Legkissebb
dagályma-
gasság
Amikor a Nap-Föld-Hold
Földrengés rendszer poziciója pontosan
derékszöget zár be egymás-
Szökőár keletkezik- nagyon nagy hullámok, sal (első negyed és utolsó
magasságuk több 10 m lehet. Utolsó negyed negyed holdfázisok) a dagály-
magasság a legkisebb.
Gyakorlom! 4 Mont-Saint-Michel
Olvasd el a következő szöveget:

„A Mont-Saint-Michel egy szikla a legerősebb tengerjárásai, a vízszint
Saint-Malo öbölben (Franciaország) apály és dagály közötti különbsége
a La Manche-csatornában ( 4 ), ahol elérheti a 15 métert is. A napéje-
az apály-dagály jelenség a legszebben Dagály
gyenlőségek idején, apálykor a tenger
mutakozik meg. Dagálykor a szikla
szigetté válik és csak tengeri úton visszahúzódása elérheti 18 kilométert is.“
lehet megközelíteni. Írd le:
Apálykor a víz visszahúzodik és a
a.
Milyen földrajzi jelenségről van
sziklát a szárazfölddel egy keskeny
földsáv köti össze. Ebben a térség- szó a szövegben?
Apály
ben alakulnak ki az európai földrész b. Mi a jelenség kialakulásának oka?
73
FELFEDEZÉS Tengeráramlatok Portfóli
ó
Figyeld meg a felfedezés lépéseit a 16. oldalon.

Felfedezésed eredményét csatold a portfóliódhoz!
Elemezd a tengeráramlatokról 1. CORIOLIS-HATÁS

készült mellékelt térképet és készíts A Föld tengelykörüli forgása
el egy földrajzi megfigyelési lapot, befolyásolja az állandó szelek
válaszolva az alábbi követelményekre: irányát és ezzel együtt az
óceáni áramlatok irányát is.
Nevezz meg egy-egy hideg- és
meleg tengeráramlatot, minden
óceáni medencéből;
Az északi féltekén Az déli féltekén
Határozd meg a tengeráramlatok az áramlatok az az áramlatok az
irányát az északi- és a déli féltekén; óramutató járásával óramutató járásával
megegyezően ellenkező irányban
Nevezd meg az észak-európai haladnak. haladnak.
térség, atlanti partvidékének enyhe
éghajlatáért felelős tengeráramlatot
és határozd meg az áramlat típusát; Magas légnyomás (M)
Coriolis-erő
2. A LÉGKÖR HATÁSA
A magas és alacsony légnyomás is Légnyomás
befolyásolja a tengeráramlatokat.
Szelek
A. A GLOBÁLIS ÓCEÁNI VÍZKÖRZÉS

A vízrétegek eltérő hőmérséklete és Alacsony légnyomás (D)
sótartalma idézi elő.
Grönland
közelében, az
Egyenlítő felől
érkező meleg
és sós víz lehűl
és lesüllyed a Csendes-
mélységbe. óceán
Csendes-óceán la
t
áram
Indiai- g tenger
óceán ele
m
ni
l
í
sz
Fe
Atlanti-óceán
Az észak-atlanti térségben lesüllyedt S ós v geráramlat

víz, felmelegszik és felemelkedik az ízű és hideg ten
észak-csendes-óceáni térségben,
újraindítva a nagy vízkörzést.
74
B. F ELSZÍNI JEGES-TENGERI CIRKUMPOLÁRIS-ÁRAMLAT
TENGERÁRAMLATOK Az utóbbi fél évszázad folyamán, a globális
felmelegedés következtében ez az áramlat
K
jelentős vátozásokon ment át.
Al a szk a i-á r a mlat
a m a tk
la t
cs
m
a
ár
a i-á a m lat
es-óceáni-
i-áramla r
endes-óceán
Észak-Cs JELMAGYARÁZAT
Jeges-
t
Csendes- tenger Meleg áramlatok
end
óceán la O ya - s
h i o - á r aml a Hideg áramlatok
t
ml
ára at
Cs
is- t -
r am
t
umpolár
Észa k
la
am
i-á
nd
Jege
r
irk
s-tengeri-c
i-á
la
ia
ön
r
at
rn
lat
ml
G
lifo
am
a t-
Kuro-shio-ára
-ár
ndi
Ka
l
ug
at
la
-Grö
n ram
Ny
Kelet anti-á
l
k-at
Észa
t
ramla
lf-á
Go
Csendes-
óceán
Atlanti-
óceán
lat
am
r
mlat
á
ára
ri-
ít ói-
Kaná
e nl
Ész ak i-Eg y ná r a m l a t
ó i - el l e
n lí t
E g ye
Észa
ki-Egyenlítói-áramlat
Ész a
Egyenlítói-ellenáramlat k i-Eg yenlí tói-á tói-áramlat
ra nlí
Déli-Egye
Egyenlítói-ellenáramlat
m
la
Déli-Egyenlítói-áramlat
t
D él
lat
i-Eg
yen
ram
lítói-áramlat
ramlat
s -á
Indiai-
ha
la-áramlat
Atlanti- óceán
ul
Ag
Br a z í l i a i -á
óceán
Csendes-
Bengue
óceán
lat
m
ra
Hu
i-á
mb
á lia
sz tr
old
u
a t- a
Nyu g
t/ Pe
t
mla
szi-
rui-
c i r ku m p
Ant ark ti o l á r is -
ra
á i
-á
áramla t
lia
ra m
rá
zt
la t
lat
us
am
K e l e t- a
ár Nu
gy
at
zél is
zé
ati s lá
Nug y ram
l at
Az állandó szelek mozgásba
hozzák és elszállítják az óceán
felszíni vizeit.
Felszíni meleg vizek

SZELEK
Az elszállított felszíni vizek
3. HOGYAN helyét, átveszik a nagy
KELETKEZNEK AZ PART mélységből felemelkedő vizek.
ÁRAMLATOK?
18º C
A szél és a víztömegek
eltérő felmelegedése 16º C
(hasonlóképpen, mint a 14º C
légköri légtömegek estében) 12º C
idézi elő a tengeráramlatok Mélységi hideg vizek
kialakulását.
A mélységből felemelkedő hideg vizek átveszik a

felszínről elszállított vizek helyét.
75
3. Lecke. S zárazföldi vizek

Megfigyelem!
1 A felszín alatti és a felszíni vizek.
Felszíni vizek
Felszín alatti vizek
Felfedezem!
A szárazföldi vizek két csoportba sorolhatók:
vízburoknak mely részeit
A felszín alatti és felszíni vizek ( 1 ). A felszínről
ismered fel a fenti ábrán? származó víz a kőzetek pórusain és repedésein
keresztül beszivárog a földkéregbe és ott ahol egy
ilyen vizek
M táplálják a vízzáró réteget talál, felhalmozódik a felszín alatt.
folyóvizeket? Így keletkeznek a felszín alatti vizek. A víz a vele
ol hasznosítják ezeket a vízi
H kapcsolatba lépő kőzetekre eróziós hatást fejt ki. A mészkő (üledékes
erőforrásokat? kőzet) esetén a víz eróziós tevékenysége során barlangok alakulnak ki.
A felszín alatti vizek néha forrás formájában felszínre törnek. Ezek
ilyen, más szárazföldi vizeket
M közül egyesek (hévforrások, ásványvizek) nagy jelentőséggel bírnak és
ismersz? idegenforgalmi, gyógyászati és közélelmezési célból értékesíthetőek.
76
Megjegyzem!
A felszíni vizek is két csoportba a. Glaciális eredetű tó
sorolhatók: folyóvizek és állóvizek. Bucura-tó, Retyezát-hegység
A folyóvizek a földfelszín magasabb

területeiről, az alacsonyabb területek
felé tartó vízfolyások, amelyeket az
esővíz, a hóolvadás, a források és a
gleccserek táplálnak. Ide tartoznak
a patakok, folyók ( 2 ) és folyamok.
Minden vízfolyásnak van egy vízgyűjtő
területe (medencéje) amelyről a 2 Az Olt-folyó
b. Víztározó
mellékvizeit összegyűjti. Egy folyó (Vidraru-víztározó, az Argyas-folyón
Forrás
legfontosabb részei a forrás, vízfolyás és t
üle
a torkolat ( 3 ). A folyók felszínalakító ter
jtő
munkája következtében jönnek létre yű z
Víz
g
llé kví
a folyó völgyek ( 5 ), amelyeknek Me
Beömlés Víz
alkotó részei a következők: völgylejtők, Víz
válasz fo
lyá
tó
teraszok, nagy – és kisvízmeder, illetve s
völgytalp (a legnagyobb mélységet
Torkolat
követő vonal).
3 Egy folyó részei 4 Természetes- (a) és mesterséges
Az állóvizek közé soroljuk a tavak (b)
tavakat, mocsarakat és lápokat,
amelyek a felszín mélyedéseit kitöltő
Nagyvízmeder (ártér)
vízekből alakulnak ki. Keletkezésük
alapján a tavak lehetnek természetes Völgylejtő Kisvízmeder
eredetű tavak – tektonikus, glaciális,
vulkanikus stb. és mesterséges
tavak – halastavak, duzzasztott tavak,
víztározók stb. ( 4 ). sz
ra
Te
szárazföldi vizeket a
A
csapadék táplálja.
Ezek a legfontosabb édesvízi Völgytalp/
5 Egy folyó völgye
erőforrásaink. medervonal
Gyakorlom!
1. A mellékelt rajzon egy folyó- 3

völgy részei vannak ábrá- 1 4
zolva. Jegyezd le a füzetedbe
a számoknak megfelelő helyes
válaszokat.
2. Hogyan keletkezik a talajvíz? 2
3. Keletkezésük alapján, milyen

tavakat ismersz? Hogyan hasz- 5
nosítják ezeket?
77
FELFEDEZÉS Egy folyó részei Portfóli
ó

Elemezd a Föld leghosszabb A LEGHOSSZABB FOLYAMOK

folyamainak térképét és a folyó
részeihez mellékelt diagramokat, Duna Volga
2 800 km 3 600 km
majd készíts el egy földrajzi
megfigyelési lapot, válaszolva az
alábbi követelményekre:
N
evezd meg minden földrész
leghosszabb folyamát; Sárga-folyó
Mississippi (Huang He)
K
eresd meg a földrajzi atlaszban – Missouri 5 400 km
6 200 km
vagy a világhálón az ausztráliai
földrész leghosszabb folyamát és
legfontosabb mellékvizét; Amazonas
7 000 km
N
evezd meg a legtöbb országon
Kék-folyó
áthaladó folyamot az első Nílus (Jangce)
pontban felsoroltak közül 6 800 km 6 300 km
(használd a földrajzi atlaszt vagy
más forrásanyagot);
N
evezd meg a folyóvíz három
legfontosabb szakaszát;
Oraș
VÍZHOZAM
Az évszakok függvényében, a csapa-
dék befolyásolja a folyó által szállított
vízmennyiséget. Ipari Tó
tevékenységek
Felső
szakasz
Alsó
szakasz
MEDER
A meder alakja és
mérete függ az alkotó
kőzetek milyenségétől és
tulajdonságaitól.
5. TORKOLAT
A különböző tényezőknek
köszönhetően, a tengerbe
SEBESSÉG ÉS MÉLYSÉG vagy óceánba ömlő folyó 4. ALSÓ SZAKASZ
deltatorkolatot vagy tölcsér- A felszín enyhe lejtése, valamint a folyó
torkolatot hozhat létre. lassú folyása miatt kialakulnak a folyó-
kanyarulatok (meanderek), és elkezdő-
dik a hordalékok (kavics, homok, iszap)
lerakása.
Felső szakasz Alsó szakasz
Nagy sebesség, Kis sebesség,
kis mélység. nagy mélység.
78
A folyók a csapadékból vagy hóolvadásból származó vizet a hegyvidékről a tengerbe
vagy óceánba szállítják. A történelem folyamán a települések létesítésére legalkalmasabb
helyek a folyók és az általuk kialakított völgyek bizonyultak.
1. FORRÁS
Az a hely, ahol a felszín alatti
víz a felszínre bukkan/tör. A
forrásból elinduló vízfolyást 2. FELSŐ SZAKASZ
tovább táplálja a csapadék és A meredek lejtők, a szűk völgyek és a felszín magas
Csúcs dőlésének köszönhetően a vízfolyás sebessége nagy. A
az olvadásból származó víz,
amely a lejtőkön csermelyek- folyó erőteljesebb romboló munkát (erózió) végez, és
be gyűl. Ezek idővel egy me- annak függvényében, hogy milyen kőzeteken halad át,
derbe, azaz egy folyóvízbe kialakíthat szorosokat, szurdokvölgyeket stb.
ömlenek bele.
A VÍZ HASZNOSÍTÁSA
ízi erőművek (villamos
V
energia)
Öntözés
Ivóvíz
Szállítás
Horgászat
Szórakozás, kikapcsolódás
Folyókanyarulat
(meander) Tó
EGY FOLYÓ TELE VAN ÉLETTEL
A PARTON VÍZINÖVÉNYEK A FOLYÓVÍZ PEREMÉN

A parton nedvesség- A gyökérzet és a leve- A nád és a gyékény
kedvelő növények lek víz alatt vannak, gyökere a vízszint alatt
3. KÖZÉPSŐ SZAKASZ élnek. csak a virág lebeg a víz van.
A folyó sebessége és rom- felszínén.
boló munkája(eróziója) is
ALGÁK ÁLLATOK
csökken. A meder kiszé-
Szabadon lebeg- Az állatok a növények között
lesedik, és a mellékvizek-
nek a vízben. találnak menedéket.
nek köszönhetően nő a
folyó vízhozama. A folyó Gerinctelenek
továbbra is nagy mennyi- Halak
ségű hordalékot szállít. Kétéltűek
Hüllők
Madarak
Emlősök
79
4. Lecke. Gleccserek
Brrrrrr… Milyen hatal-
Megfigyelem! mas jégtábla! Itt nincs
szükség mélyhűtőre.
1 Szárazföldi jégtakaró
A vízburok egy másik összetevő

elemét a gleccserek képezik, vagyis
a szilárd hallmazállapotban levő víz,
amely Földünk édesvízkészletének
háromnegyed részét teszi ki. A gleccsereknek két típu-
Felfedezem! sát különböztetjük meg: szárazföldi jégtakarók és hegy-
vidéki(alpesi) gleccserek. A sarkvidéki övezeteken kívül,
Milyen halmazállapotban van az ábrán állandó fagyos körülményeket a magas hegységekben
látható víz? találunk. A hóhatár csökken a magassággal a forró
Sós- vagy édesvizü? övezet irányából (5000m), a mérsékelt övezet (3000 m)
és a hideg övezet (0m) irányába, ahol a fagy már a talaj
Hol fekszik az ábrán látható kontinens? szintjén létrejön. Az egymásra rakódott hórétegek (a
Milyen sajátosságai vannak? Napnak kitett) a felső rétegből, a víz lefele szívárog az
A Földön hol találunk még fagyos alsó rétegekbe, ahol megfagy. Idővel egy tömör jégréteg
körülményeket? képződik.
80
Megjegyzem!
2 Úszó jéghegy(iceberg) 3 Sarki jégtábla, jégmező
4 Hegyvidéki (alpesi) gleccser
A szárazföldi jégtakarók a sarkvidéki övezetekben völgyek irányába lassan elmozdúl és erős koptató,
jöttek létre, Grönlandon(északon) és az antarktiszi csiszoló (eróziós) munkát fejt ki a hegy felszínén. Így
kontinensen(délen), mindkét esetben a szárazföldet alakulnak ki az olyan sajátos domborzati formák
egy vastag jégtakaró borítja, melynek vastagsága mint: cirkuszvölgy (kárfülke), gleccservölgy és morénák
1500 és 3500 m között változik. A szárazföldi (gleccser által lerakott hordalék).
jégtakaró kiterjed az óceán fölé is jégtáblák,
jégmezők formájában, amelyről időnként hegy A gleccserek folyamatosan alakítják és csiszolják
nagyságú jégdarabok szakadnak le és amelyeket úszó a földfelszínt.
jéghegyeknek (iceberg) ( 2 ) nevezünk. A Jeges-tenger A gleccserek felszínalakító munkájának következ-
vizét sarki jégtáblák, jégmezők ( 3 ) alkotják. tében alakul ki a glaciális domborzat.
A hegyvidéki gleccserek ( 4 ) az állandó hóhatár Az éghajlati változások idézik elő a gleccserek
fölött alakulnak ki. A gravitáció hatására a jég a elolvadását!
C. Ettől a tengerszint feletti maggasságtól kezdődően

Gyakorlom! jelennek meg a gleccserek a forró övezetben:
a. 3 000 m b. 5 000 m c. 2 000 m d. 4 000 m.
1. Jegyezd le a füzetbe a helyes válasznak megfelelő 2. Nevezz meg három felszínformát, amelyek a
hegyvidéki gleccserek felszínalakító munkája
betűt: következtében jöttek létre.
A. Földünk legnagyobb szárazföldi jégtakaróval 3. Mi történne a világtenger vizének szintjével, ha a
borított szigetének a neve: szárazföldi jégtakaró elolvadna?
a. Grönland b. Izland c. Ír-sziget d. Madagaszkár 4. Töltsd ki a füzetben a meghatározásnak megfe-
lelő elnevezést:
B. Egy földrész, amelyet vastag jégtakaró borít be : A hó felhalmozódásából
a. Ausztrália b. Afrika c. Ázsia d. Antarktisz kialaluló jégtömeg neve.
81
FELFEDEZÉS Szárazföldi jégtakarók Portfóli
ó

Különböző forrásanyagot (tudományos A szárazföldi jégtakaró az a jégtömeg amely a szárazföld fölött

cikkek vagy világháló) felhsználva, fedezd alakul ki: grönlandi (északon) és antarktiszi (délen). A víz felszíne
fel a globális éghajlati változásoknak fölötti jeget, jégtáblának vagy jégmezőnek nevezzük (a jégtakaró
a következő földrajzi elemkre (tetszés óceán fölötti meghosszabbodása)
szerint válassz ki egyet) gyakorolt hatását:
ÚSZÓ JÉGHEGYEK A szárazföldi A víz Leszakadnak az
h
egyvidéki (alpesi) gleccserek; (ICEBERG) jégtakaró mozgásának úszó jéghegyek
hatására,
jeges-tengeri jégmező, jégtábla; 10 év folytatódik az
megreped a
(iceberg).
A leghosszabb óceán fölött.
antarktiszi jégtakaró. jégréteg.
időszak úszva az
Nevezz meg az éghajlati változások óceán felszínén
(globális felmelegedés) által előidézett 0,7 km/h
Átlagos
hatásokat (legalább hármat) és javasolj sebesség
három olyan intézkedést/beavatkozást,
amely lassíthatja a jelenség lezajlását. A te
mindennapi tevékenységed kapcsolódik
valamilyen formában a jelenséghez?
EGY ÚSZÓ JÉGHEGY LEÍRÁSA 10%

AZ ÖSSZTÉRFOGATBÓL ÁLLATFAJOK
A JÉGHEGY CSÚCSA A JÉG KORA
Az úszó jég élőhelyként
A jéghegy víz fölötti része, amely 15 000 év szolgál az olyan
jégből és fagyott hóból (firnhó) áll. állatoknak mint:
Ez a rész olvad a leggyorsabban. jegesmedvék (északon),
pingvinek(délen), valamint
madarak és fókák.
JÉGDARABOK
MIÉRT LEBEGNEK?
Különböző A jég sűrűsége kissebb
mint a víz sűrűsége.
40 000 méretű jégdarabok,
úszó jéghegy szakad le évente amelyek a jéghegyből Jég Sós víz
a grönlandi jégtakaróból. szakadnak le. 0,900 g/cm3 1,025 g/cm3
A napsugárzás
miatt könnyedén VESZÉLYFORRÁS A
elolvadnak. 90% HAJÓZÁSRA NÉZVE
MAG AZ ÖSSZTÉRFOGATBÓL
A jéghegyek nehezen
Sűrű (kompakt) és durva jégtömb. vehetők észre, mert
A legnagyobb része a víz alatt van. legnagyobb részük a víz
alatt van.
A LEGNAGYOBB JÉGHEGY,
2021-ben szakadt le a Ronne
KÜLÖNBÖZŐ FORMÁK
gleccserből (Antarktisz)
Az antarktiszi jéghegyek felszíne sima és
A jéghegy élei HOSSZÚSÁG 160 km
nagyon nagy méretűek. A Jeges-tengeren a
jéghegyek kissebb méretűek és hegyesek. lekerekítettek, TERÜLET 4 320 km2
a víz eróziós
munkájának Néha a jéghegy
köszönhetően. alsó része eléri a
tenger fenekét.
A globális éghajlati változások

következtében a szárazföldi jégtakaró
és a sarki jégmezők/jégtáblák területe
évről-évre csökken.
82
Hegyvidéki gleccserek
Ezek a jégtömegek, a magas hegyvidéki övezetekben alakulnak ki, a hó évről évre való felhalmozódásából.
Miközben a gleccser, a gravitáció hatására lassan csúszik a lejtőn, koptatja (erodálja), felaprózza és szállítja az
útjába levő kőzeteket. A helyet, ahol a jég előzetesen felhalmozódik cirkuszvölgynek (kárfülkének) nevezzük.
Innen indúl ki a gleccsernyelv, amely egy „U” betűhöz hasonló keresztmetszetű félkör alakú mederben (szemben
a folyóvölgy „V” betűhöz hasonló alakjával) ereszkedik le a völgy irányába. Ezt nevezzük gleccservölgynek.
CIRKUSZVÖLGY
(KÁRFÜLKE)
Üst alakú mélyedés a ERÓZIÓ ÉS ELSZÁLLÍTÁS
hegyoldalak között, A gleccserjég koptatja a hegy felszínén levő
melyben a hó összegyűl kőzeteket, a letöredezett sziklatörmeléket
és jéggé alakul át. elszállítja, majd lerakja és felhalmozza. A
gleccserjég által elszállított sziklatörmeléket
morénának nevezzük.
HEGYOLDALAK
A hegyoldalakról leszakadozó
szikladarabok a gleccserbe
zúdulnak és tovább
szállítódnak morénák
formájában.
REPEDÉSEK
GLECCSERNYELV
Egy megfagyott „folyó”,
amely lassan csúszó mozgást
végez a gleccservölgyben.
GLECCSERVÖLGY
„U” ALAKÚ VÖLGY
A súrlódás következtében,
a glaciális völgyfenék
félkör alakot vesz fel.
GLECCSER
Mozgó jégtömeg.
A globális éghajlati változások

következtében a hegyvidéki
gleccserek olvadása nagyon
felgyorsult az utóbbi években.
83
GYAKORLATI I. A közvetlen ó
ALKALMAZÁS környezetünk vizei Portfóli
Figyeld meg a .8 oldalon bemutatott gyakorlati alkalmazás lépéseit.
A. Készíts egy földrajzi megfigyelési lapot válaszolva az alábbi követelményekre:

Azonosítsd a a vízgyűjtő területet, amelyben a településed fekszik!
Készítsd el a megfigyelési lapot a megadott minta alapján!
B. Mutasd be földrajzórán az elkészített feladatot!
Zsizsia
Szamo
s Sz
uc
Melyek a
ROMÁNIA FOLYÓVIZEI sá településed
va
Pru
Sz Mo
os legfontosabb
t
ó am ldo
Beretty zam va
Sz e
os y-S
Nag
Be ivóvízkészletei?
ret
Sebe szt
s-Kör erc
ös e
os
Feket
e-Kö Sz am
-
rös Kis
Ba
os
Feh
rlá
ar
ér-K lő
d
ükül
ö M
rös Tat
Kis-K y-Küküllő
Sze
ros
Maros Nag
ret
ros
Ma
Prut
Béga Olt
Temes
Lot Sze
ru ret
Duna
za
Bod
Pra
hov
Olt
rna
Jal Călmățui
l
Javasolj néhány
Zsi
om
a
Cse
M Ar ica
gya
vízvédelmi ot
ru s
Dim
Dun Jalomica
intézkedést. a bov
Tel
ica
eo
Ar
rm
gya
Ve s
an
de
Zsil
a
Olt
Duna
0 20 40 60 80 km
VIZEI
Vízgyűjtő terület Fekvés
A Fekete-tenger Igen
szomszédságában vagy? Nem
Felszíni (folyóvizek,
Vizek típusai állóvizek)
Felszín alatti
Főfolyó
Folyók
Mellékvizek
Természetes
Tavak
Mesterséges
84
GYAKORLATI
II. Közvetlen környezetünk szélsőséges
ALKALMAZÁS
természeti jelenségei. Vészjelzések és viselkedési Portfóli
ó
szabályok természeti veszélyek esetén
A. Készíts el egy cselekvési tervet az árvizek bekövetkezése esetén! Mutasd be az osztályban.
B. Melyek az árvizek keletkezésének okai? Hogyan tudjuk megelőzni? Javasolj megoldásokat!
Annak ellenére, hogy a víz az élet Úgy ahogy az előző leckéknél

nélkülözhetetlen erőforrása, néha tanultuk, a szélsőséges
olyan jelenségeket idéz elő, amelyek jelenségek előrejelezhetők és
súlyos károkat okozhatnak. felértékelhetők a meteorológiai
A leggyakoribb ilyen jelenségek a és hidrológiai figyelmeztető
kiöntések, az árvizek és az áradások. kódok alapján.
Figyelem! A víz alatt

rejtett veszélyek
vannak(gödrök, kövek,
éles tárgyak) amelyek A koszos víz fertőzést okoz, karco- Kerüld el a leszkadt villa-
sérüléseket okozhatnak. lások vagy nyílt sebek esetén. Kerüld mos energia huzalokat és
Kerüld el a mozgást! el a koszos vízzel való érintkezést! az üzemanyag foltokat.
Az árvizek bekövetkezése ELŐTT Az árvizek IDEJE alatt Az árvizek bekövetkezése UTÁN
Húzódj egy biztonságosnak vélt helyre,

lehetőleg a lakás egy felső emeletén. Maradj a biztonságos helyen, amíg az árvíz
Beszélj a családoddal és állítsatok fel egy Húzd ki a konektorból az összes elektroni- levonul.
tervet a veszély esetén. kai eszközt és távolodj el az áramforrásoktól. Informálódj az árvíz fejleményeiről.
Készíts elő időben egy elsősegélydobozt
Szigorúan tarsd be a mentőcsapatok
Kimentés esetén szigorúan tarsd be a
tartalmazó hátizsákot. utasításait. hatóságok kéréseit.
85
Ismétlés
Ismételd át az eddig tanultakat,
kiegészítve a vázlatot az alábbi
modell alapján.
A Föld
vízkészlete
VÍZBUROK
VILÁGÓCEÁN GLECCSEREK
________ ________ SZÁRAZFÖLDI ________

JÉGTAKARÓ
ÁRAPÁLY SZÁRAZFÖLDI
(TENGERJÁRÁS) (KONTINENTÁLIS) VIZEK
FELSZÍN ALATTI
TAVAK VIZEK
________
86
(Ön)Értékelés
I Társítsd az 1-től 3-ig tartó számokkal jelölt képeket, 1 2 3
a megfelelő halmazállapottal! (12 p.)
a. (…) cseppfolyós; b. (…) szilárd; c. (…) légnemű (gáz).
II Egészítsd ki a hiányzó részeket a helyes válaszokkal! (15 p.)

1. Az óceánokban képződő földrengések vagy vulkáni
kitörések által előidézett hullámokat _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ nevezzük.
2 A felszíni tengeráramlatok kialakulásának, legfontosabb oka a/az... _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _.
3. A területet, amelyről egy folyó összegyűjti a mellékvizeit _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ nevezzük.
4. Az árapálynak(tengerjárásnak) két szakasza van: _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ és_ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ .
III A mellékelt ábrán egy vízgyűjtő területet figyelhetünk meg,
1
amelynek elemeit, az 1-től 6-ig terjedő számok jelölik. 2
Oldd meg a következő feladatokat! (27 p.) 3
1. Írd le az 1-től 6-ig terjedő számokkal jelölt részek megnevezését!
4
2. Válaszd ki az 1, 4 és 6-os számokkal jelölt pontok közül, hol a
legmagasabb a folyó vízhozamának értéke? Miért? 5
3. Nevezz meg egy forrást, ami a vízgyűjtő terület folyóvizeit táplálja! 6
IV Volt egyszer, hol nem volt, volt egy felhő aki szeretett viccelődni. “Huncut
felhőnek” nevezték. Ez a felhő nem volt mindig egyformán pajkos kedvében,
így időnként szélsőséges jelenségeket idézett elő. (16 p.)
1. Milyen csapadékhoz kapcsolódó szélsőséges jelenségeket idézhet elő a felhő?
2. Hogyan jött létre a felhő?
3. Javasolj két védekezési intézkedést, a felhő által előidézett szélsőséges
jelenségekre vonatkozóan!
V Nevezd meg az alábbi meghatározásoknak megfelelő földrajzi elemeket, jelenségeket vagy
folyamatokat (20 p)
1. A jégtömeg neve, amely a hó felhalmozódásából keletkezik. 1. _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _.
2. A hely neve, ahol a felszín alatti víz a felszínre bukkan/tör. 2. _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _.
3. Így nevezzük azt a földrajzi jelenséget, amikor egy folyó áradásai
vagy a lejtős területekről lefolyó vizek elárasztanak egy területet. 3. _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _.
4. Az óceán szintjének időszakos ingadozásai, amelyet a Nap és a
Hold együttes tömegvonzásása idéz elő. 4. _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _.
5. Két vízfolyás találkozási pontjának neve. 5. _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _.
6. Egy hatalmas méretű hullám, amelyet a tengervíz alatti földrengés
vagy vulkánkitörés idéz elő. 6. _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _.
7. A tengerjárás azon szakasza, amikor a tenger vize visszahúzódik
és csökken a vízszint. 7. _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _.
8. Így nevezzük azt a vízfolyást, amely egy nagyobb folyóba vagy
tóba ömlik. 8. _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _.
9. Az óceánok és tengerek vizének mozgása, amely a víz eltérő
hőmérsékletének és sótartalmának következtében alakul ki. 9. _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _.
10. A vízfelszín szél által előidézett fodrozó mozgása. 10. _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _.
10 pont hivatalból.
Önértékeléskor nézd meg a 110-111 oldalon a válaszokat.
Összesen 100 pont.
Egészítsd ki a Megfigyelem. Értékelem. Fejlődök. lapot (112. oldal)
87
A Föld – egy változó bolygó: D Az Élőburok
1. Lecke. A
z élőburok(bioszféra):
általános jellemzői és szerepe
D. FÉNY
Elengedhetetlen tényező a
Megfigyelem! fotoszintézis folyamatában.
A. DOMBORZAT
Befolyásolja az
éghajlati tényezőket
és meghatározza a
növényzet, állatvilág
és talajok függőleges
(lépcsőzetes)
eloszlását.
B. ÉGHAJLAT
A hőmérséklet, csapadék és szelek
befolyásolják a növények életciklusát, E. LÉPCSŐZETESSÉG
minden éghajlati övezetben eltérő (EMELETES /TÖBBSZINTŰ)
növényzet típusok alakulnak ki. Az erdők emeletes (többszintű)
megjelenése, a kapott
fényviszonyokhoz
C. TALAJ való alkalmazkodás
A domborzati és éghajlati eredménye.
tényezőkkel együttesen, a talaj is
meghatározó szerepet játszik a
növények életében és a növényi
formációkba való elrendeződésében.
Azonos mértékben az élőburok is
befolyásolja a talaj tulajdonságait.
1 Egyenlítői esőerdő
HOGYAN
3,5 milliárd éve 500 millió éve 200 ezer éve Jelenben
ALAKULT
Az óceán vizében Az első élőlények Kialakul Napjainkban
KI AZ
megjelennek meghódítják a az emberi több millió
ÉLŐBUROK?
az első egysejtű szárazföldet. faj (Homo növény és állatfaj
mikroorganizmusok. sapiens). él a Földön, sok
közülük még
ismeretlen az
ember számára.
Felfedezem! A Földnek mint bolygónak az egye-

disége abban nyilvánul meg, hogy fenn-
Hogy nevezzük a bolygónk élettel átszőtt tartja az életet, amely minden földrajzi burokban jelen van: a
burkát? földkéregben, a fölfelszínen, a levegőben és a vízben. Így kris-
H ol találunk a Földön életformákat? tályosodik ki a Földnek egy különleges burka, az élőburok
Hogyan járul hozzá a többi földrajzi burok az (bioszféra). Az élőburok magába foglalja a bolygó összes élő-
élet fenntartásához? lényét (növények, állatok) és ezek élőhelyeit/élettereit (az a
terület amely biztosítja a megélhetéshez szükséges feltételek
Milyen tényezők befolyásolják a növény és
együttesét, mint a levegő, víz, hőmérséklet, táplálék, szállás-
állatvilág területi eloszlását a Földön?
hely stb.).
88
F. ALKALMAZKODÁS
Az éghajlati feltételek
helyenként olyan
kedvezőtlenek, főleg
télen, hogy egyes állatok
hibernálnak (téli álmot
alszanak) a hideg évszak
alatt. A növények, főképpen
a fenyőfélék, a levelüket
csökkentették egy „tű”
méretére.
2 Lombhullató erdő 3 Tűlevelű erdő

(fenyőerdő)
G. ÉLŐHELY
A növényzet kiváló élőhelyként szolgál
sok állatfaj számára, amelyek szintén
alkalmazkodtak a környezeti feltételekhez.
Megjegyzem! Gyakorlom!
Az élőburok általános jellemzői. Az élőburkot meghatározó ténye- 1 Az 1 -es, 2 -es és 3 -as számokkal
zők (fény, hőmérséklet, csapadék, szelek, talaj, domborzat, ember) jelölt ábrák, illetve a melléren-
egyaránt befolyásolva vannak az élőhely (élettér) típusával. A Föld leg- delt szövegrészek segítségével,
fontosabb életterei a következők: szárazföldi élettér (a bolygó száraz- azonosítsd a növények és állatok
földjeinek felszínén találjuk, a növényzet, állatvilág és talaj szélességi öve- három alkalmazkodási formáját
zetenként való elterjedése – ezek a biogeográfiai övezetek, és magasság az éghajlati viszonyokhoz.
szerinti elterjedése – ezek a biogeográfiai emeletek); vízi élettér (az 2 Írj egy legtöbb tíz sor terjedelmű
óceánokban és a felszíni vizekben élő fajok); földalatti élettér (barlangok, összefüggő és helyes szöveget,
felszín alatti vizek, talaj élőlényei, amelyek alkalmazkodtak a sötétséghez felhasználva a bioszférát befo-
vagy a csekély fényviszonyokhoz); légköri élettér (a légkör élőlényei). lyásoló tényezők alábbi jegy-
Az élőburok ugyanakkor fontos szerepet töltött (és tölt) be, az ember zékét (tetszés szerint válassz ki
megjelenésében és fejlődésében egyaránt. hármat): fényviszonyok, hőmér-
séklet, csapadék, szelek, talaj,
Az élő anyag sajátosságot és egyediséget kölcsönöz a Földnek. domborzat, ember.
A bioszféra kölcsönhatásban van a többi földrajzi burokkal.
Az éghajlati változások láncreakció formájában befolyásolják a Föld 3 Milyen hatásai vannak a globá-
lis éghajlati változásoknak az
összes gömbhéját, beleértve a bioszférát is.
élővilágra nézve?
89
2. Lecke. A növényzet és az állatvilág

elterjedése
1 Biogeográfiai(életföldrajzi) övezetek térképe
Megfigyelem!
Északi Sarkkör
Ráktérítő (Északi Térítő)
Egyenlítő
Baktérítő
(Déli Térítő)
Déli Sarkkör
1. egyenlítői esőerdők 2. szavanna 3. félsivatag 4. sivatag

5. nedves-trópusi-/ 6. szubtrópusi/ 7. lombhullató erdők 8. sztyepp
moszunerdők mediterrán növényzet
9. tűlevelű erdők 10. tundra 11. szárazföldi jégtakaró 12. alpesi övezet
Mintha láttam volna még ezt a Pontosan! Elfelejtetted a

térképet...?! Ó, igen, hasonlít az tényezőket, amelyek a növények és
éghajlatnál látott térképhez... állatok elterjedését befolyásolják?
Figyelembe véve az éghajlati tényezők fontos-

Felfedezem! ságát a Föld növény és állatvilágának elterjedése
Hogyan változik a növény és állat- szempontjából, az éghajlati övezetek és a bio-
világ elterjedése a földrajzi szélesség geográfiai (életföldrajzi) övezetek között szoros kap-
szerint? Miért? csolat létezik ( 1 ). Ennek alapján, a forró égövben a következő bio-
Milyen kapcsolatok léteznek az
geográfiai (életföldrajzi) övezeteket különböztetjük meg: egyenlítői
éghajlati és a biogeográfiai (életföld- esőerdők övezete (egyenlítői éghajlat); szavanna övezet (szubekva-
rajzi) övezetek között? toriális éghajlat); monszunerdők övezete (nedves-trópusi/monszun
éghajlat); trópusi sivatagok övezete (száraz-trópusi/sivatagi éghajlat).
Hogyan változik a növény és állatvi-
Mérsékelt égöv: mediterrán övezet (mediterrán/szubtrópusi
lág eloszlása a magasság szerint?
éghajlat); lombhullató erdők övezete (mérsékelt-óceáni éghajlat);
Melyik biogeográfiai (életföldrajzi)
tűlevelű erdők övezete (hideg-mérsékelt éghajlat); sztyepp övezet
övezetbe tartozik Románia? (mérsékelt-szárazföldi éghajlat); mérsékelt övi sivatagok övezete (szél-
Milyen növényeket és állatokat
sőségesen szárazföldi mérsékelt éghajlat). Hideg égöv: tundra övezet
ismersz hazánk területéről? (szubpoláris éghajlat); sarki jégsivatag övezete (poláris éghajlat).
90
2 Mediterrán növényzet (Franciaország) 3 Kilimandzsáró-hegység (Afrika) - a lekicsinyített „félteke”.
Megjegyzem!
Egyenlítői esőerdő: emeletes/ száraz évszakban (téli monszun) a Tűlevelű erdő: Szibériában taj-
többszintű (annak függvényében fák elhullatják leveleiket. gának nevezik és hidegtűrő fafélék
hogy mennyi napfény jut el a talaj A trópusi sivatag: növényze- alkotják (jegenyefenyő, erdeifenyő,
szintjéig), örökzöld, nagyon gazdag te szegényes, jól alkalmazkodott a lucfenyő, vörösfenyő); prémes ál-
növény és állatfajokban, nagy te szárazsághoz (fűfélék, kaktuszok); latok (coboly, hermelin/hölgyme-
rületeken jelenik meg az Amazo- rovarok, kígyók, tevék (dromedár nyét stb.), jávorszarvas, szarvas stb.
nas-medencében (ezeket az erdőket vagy egypúpú teve Afrikában). Tundra: mohák, zuzmók,
selvas-nak nevezik Dél-Ameriká- Meditterán növényzet: élénk szinű virágos növények;
ban), Kongóban (Afrika) és Indoné- erdős foltok (oliva, mandulafe- rénszarvas (Európában és Ázsi-
ziában (Ázsia); kaucsukfa, kakaófa, nyő, ciprusfa) és sűrű cserjék, ame- ában), jávorszarvas (Észak-Ameri-
pálmafélék, liánok stb.; nagy rova- lyek levelei örökzöldek és fényesek kában), sarki róka stb.
rok, színes madárvilág (papagájok, (babér, leander), elterjedési terüle- Sarki jégtakaró: hiányzik a
tukánfélék), hüllők, majmok. tük pedig a Földközi-tenger part- növényzet; a sarki jégtáblák pe-
Szavanna: magas fűfélékkel vidéke ( 2 ), különböző megneve- remvidékén élnek az olyan álla-
borított legelők, erdős foltok- zésekkel (maquis Franciaországban, tok, mint a jegesmedve (északon),
kal (majomkenyérfa Afrikában); garriga és tomillares Spanyolország- pingvinek (délen), fókák, rozmá-
Dél-Amerikában, ezeket az Egyen- ban, frigana Görögországban stb.); rok stb.
lítőtől északra llanos-nak (ljánó) skorpió, szarvas vipera, teknősbéka.
és tőle délre campos-nak (kám- Lombhullató erdő: a négy év-
posz) nevezik; növényevő álla- szakhoz való alkalmazkodás ered-
tok (antilop, gazella, zebra, kaffer- ményeként a fák ősszel elhullatják A biogeográfiai övezetek a föld-
bivaly, zsiráf, elefánt), ragadozók leveleiket (tölgy, bükk, kőris, gyer- rajzi szélesség szerint terjednek el.
(oroszlán, gepárd stb.), nagytestű tyán); szarvas, őz, vaddisznó, far- A tengerszint feletti magasság
madarak (a strucc Afrikában, a kas, róka, barnamedve. alapján, a domborzatnak, mint
nandu Dél-Amerikában, az emu Sztyepp: alacsony fűfélék- befolyásoló tényezőnek van
Ausztráliában). kel borított puszták, jól tűrik a meghatározó szerepe a növény-
A monszunerdő látképe hason- szárazságot (préri Észak-Ameri- zet és állatvilág függőleges irányú
lít az egyenlítői esőerdőre, a kü- kában, pampa Dél-Amerikában); emeletes elterjedésében.
lönbség csak abban rejlik, hogy a rágcsálók.
Gyakorlom!
1
Tetszés szerint jellemezz egy c. egy sajátos növényzete/ 3 Írd le a növények két alkalmaz-
biogeográfiai övezetet az alábbi növénytársulása; kodási formáját a száraz-tró-
alpontok szerint: d. két sajátos állat neve. pusi éghajlati viszonyokhoz
a. a biogeográfiai övezet neve; 2 Melyek a hideg övezet (trópusi sivatagok övezete).
b. éghajlati övezete/típusa; növényzetének jellemzői?
91
FELFEDEZÉS A Föld életterei Portfóli
ó

Különböző forrásanyagot Az éghajlati tényező

(tudományos dokumentumfilmek meghatározó szerepet játszik
vagy világháló) felhasználva, írd a földi életterek eloszlásában.
le a globális éghajlati változások
hatását egy tetszőlegesen választott A GLOBÁLIS ÉGHAJLATI VÁLTOZÁSOK ÁLTAL
Hőmérséklet (°C) ELŐIDÉZETT JELENSÉGEK ÉS FOLYAMATOK
élettérre/élőhelyre vonatkozóan,
0º C 1. A gleccserek, jégtakarók olvadása
a következő kritériumok alapján:
három szembetűnő változást a
tájakban; SARKI
a változások között lejátszódó (POLÁRIS)
kapcsolatokat (ok-okozati
összefüggések);
egy alkalmazkodási formát az
éghajalti változásokra nézve.
JEGES FELSZÍN
A SZÁRAZFÖLDI 5º C 2. A fagyos tundra felolvad
HIDEG
TUNDRA TAJGA
10º C 3. Erdő-és bozóttüzek
MÉRSÉKELT
ERDŐ
25º C
SZTYEPP LOMBHULLATÓ
SIVATAG 4. Elsivatagosodás-a sivatagok
terjeszkedése
FORRÓ
Ő
Ő I E S Ő ER D
EGYENLÍT
A
SZAVANN
SIVATAG
92
5. A világtenger szintje megnövekszik.
Az óceánok a bolygónk
felszínének 71%-át
borítják, ahol a hőmér-
séklet és a fényviszonyok
fokozatosan csökkennek Repülőhal
a mélység irányába. Kardhal
És ne felejtsük el: itt Trombitahal

jelentek meg az első
életformák a Földön! Bohóchal
Katonahal
Kalapácsfejű cápa
0–200 m
Az óceán felső, élettel teli
rétege. A napfény könnyedén Tigriscápa
Angyalhal
áthatol rajta, amelynek Muréna
köszönhetően az algák Tengeri sügér
fotoszintetizálnak. Számos 12 m Sajátos felszerelés
halfaj és tengeri emlős él itt. nélküli merülések,
Barrakuda
gyöngykagyló
gyűjtők
Kis sünhal Szardínia Ördögrája
B VÍZI Holdhal
Tőkehal Tonhal
50 m Búvárok
Nagy aranymakrahal
Plankton
Növényi és állati mikroorganizmusok,
| 100 m
melyek szabadon lebegnek Angyalcápa
az óceán vizében. Csonthal
Angolna
200–1 000 m Tengeri rája 400 m Búvár, magas

A hőmérséklet csökken, Anananászhal nyomásnak
a fény már nem hatol át. ellenálló sajátos
A zöld algák eltűnnek. búvárfelszereléssel
Csillagrája
1 000–4 000 m
Sötét vizek, ahol a
hőmérséklet nem haladja Óriás fűrészes
meg a 2-4 ºC-ot. A fajok Hatkopoltyús sügér
szürkecápa
| 1 000 m
alkalmazkodtak a sötétséghez
vagy saját maguk állítják Óriás szíjhal
Pillangóhal
elő a saját fényüket –
k biolumineszcens állatok. 1 500 m Tengeralattjáró
Tarfejű hal
Szellemcápa
Háromlábú hal Ördöghal
(Állványhal)
| 4 000 m
Mélytengeri
Agyarhal Pelikánangolna horgászhal
4 000–11 000 m
Kevésbé ismert. Békahal 6 000 m Kutató
Létezik néhány erős tengeralattjárónak
fogazatú halfajta, tengeri
szivacsok és csillagok.
11 022 m
A LEGNAGYOBB MÉLYSÉG
A „Trieste” mélytengeri tengeralattjárónak sikerült lemerűlni a 10911 méternek számító mélységbe, amelyet
a Mariana-árokba (Csendes-óceán) való merüléskor tett meg 1960-ban. 2012-ben egy másik mélytengeri tengeralattjáró
a „Deepsea Challenger” ugyanabba az óceáni árokba sikerült lemerülnie, elérve a 10898 méter mélységet.
93
3. Lecke. A
talaj -az élet forrása
Megfigyelem!
Humusz
A szint
B szint
C szint
1 Talaj
2 A talaj rétegződése Anyakőzet
Vajon miért nevezik a

talajt az élet erőforrásának?
A talaj ( 1 ) a földkéreg (szárazföldi) felszínén kiala-

Felfedezem! kuló laza és vékony réteg, amely a kőzetek aprózódása
és mállása, illteve a növényi és állati eredetű anyagok
Mit tudsz a talajról? lebomlása során alakul ki.
Milyen a színe? A bolygó talajainak összeségét talajtakarónak
Miből áll? (pedoszférának), illetve a talajok kialakulási folyamatát talajképződés-
Melyik a legfontosabb nek (pedogenézisnek) nevezzük. A talaj a Föld felszínén nem képez
tulajdonsága? összefüggő takarót. A talajt alkotó összetevő anyagok mindhárom
Folytonos takarót képez a talaj halmazállapotban jelen vannak: szilárd (kőzetmálladék, növényi és
a bolygón, akárcsak a levegő állati eredetű maradványok); folyékony (víz) és gáznemű (levegő).
vagy a víz? A talaj szerves anyagának keverékét humusznak nevezzük, ennek
köszönhető a talaj legfontosabb tulajdonsága a termékenység.
94
Megjegyzem!
Élőhely,
Általános jellemzők. A talajképződésben minden növényeknek, Elnyeli és
állatoknak és más kibocsájtja a hőt.
földburoknak szerepe van: kőzetburok (földkéreg) a talaj életformáknak
alapját bíztosítja az anyakőzet által; légkör – az éghajla-
ti tényezők révén kapcsolódik be a folyamatba, amely-
nek során a kőzetek és ásványok aprozódása és mállá-
sa megy végbe (hőmérséklet-ingadozások, csapadék,
szelek); vízburok – a víz; élőburok – szerves anyagok,
amelyek a talaj tápanyagokkal való ellátását biztosítják.
Ebből adódóan a talajt több egymástól elkülönülő réteg
alkotja, ezeket nevezzük talajszinteknek ( 2 ).
A talaj szerepe és jelentősége. A talaj minden élő-
hely esetében kulcsszerepet játszik. A növények növe-
kedése függ a talajszintek részarányától és összetételé-
től. A növényzet típusa meghatározza az illető élőhely
állatvilágát. Továbbá a növényzet és az állatvilág a bom-
lástermékek révén biztosítják a talaj tápanyagokkal való
ellátását és termékenységét. Ez egy összefüggő folya-
mat, akárcsak a víz körforgása a természetben ( 3 ).
Talajtípusok. A talajok földrajzi szélesség szerinti Víz, levegő és tápanyagforrás Hozzájárul az anyagok
elterjedése összhangban van az éghajlati övezetekkel, a növények számára és a víz természetbeni
amelyek együttesen alakítják ki a biogeográfiai körforgásához.
(életföldrajzi) övezeteket: laterites talajok (a forró 3 A talaj szerepe

övezetben); cserniszolok vagy mollikus talajok
és luviszolok vagy barna erdőtalajok (a mérsékelt A talaj a földrajzi burkok kölcsönhatásának
övezetben); szpódikus talajok (a hideg övezetben). A eredménye.
A talaj egy állomása, a víz és más anyagok
legtermékenyebb talajok mindezek közül a cserniszolok
természetben való körforgásának.
osztályába tartozó talajok (a sztyepp övezetben).
Gyakorlom!
1 Magyarázd el a talajképződés folyamatát! B. A talajban nincs:

a. növényi és állati maradvány b. víz
2 Melyek a talaj alkotó elemei? Melyik a legfonto-
sabb eleme? Miért? c. magma d. levegő
3
Nevezz meg egy-egy sajátos talajtípust a következő C. A humusz:
övezetkre vonatkozóan: forró, mérsékelt és hideg! a. egy kőzettípus
b. felszínforma
4
Hogyan tudja befolyásolni az ember a talaj
termékenységét? c. növénytípus
d. a talaj szerves anyagának elegye
5
Karikázd be a helyes válasznak megfelelő betűt!
A. A
talaj egy különálló és nem folytonos takarót 6 Egészítsd ki az üres mezőket a helyes válaszokkal:
alkot a földfelszínen amit így nevezünk: A talaj legfontosabb tulajdonsága a _ _ _ _ _ _ _ _ .
a. troposzféra b. pedoszféra A forró övezet talajait _ _ _ _ _ _ _ _ _ nevezik.
c. litoszféra d. bioszféra A talajt alkotó vízszintes rétegeket _ _ _ _ _ _ _ _
nevezik.
95
GYAKORLATI A növények, az állatok és a talaj ó
ALKALMAZÁS védelme Portfóli
A gyakorlati alkalmazások eredményét csatold a portfóliódhoz!
1 Az éghajlati változások
Válassz ki egy tervet tetszés szerint. által veszélyeztetett állatok
1. Készíts egy tervet az „Az éghajlati változások által veszélyeztetett
állatok” – címmel, a következő lépések alapján:
A. Keresd meg a mellékelt térképen ( 1 ) az éghajlati
változások által veszélyeztett állatokat; Jegesmedve
B. Válaszd ki az egyik veszélyeztetett állatot;
C. Gyűjts adatokat a kiválasztott állatról, felhasználva
különféle forrásanyagot (beleértve az idegen nyelven
készülteket is);
D. Készíts egy bemutatót a következő szempontok alapján:
az állat földrajzi elterjedése;
a z állat alkalmazkodási formái a jelenlegi éghajlati
viszonyokhoz; Pompás király-
é ghajlati tényezők (hőmérséklet, csapadék), amelyek lepke
veszélyeztetik az állatot;
e gy állatvédő intézkedés/beavatkozás, amely az állat
védelmét/megmentését szolgálja. Atlanti
tőkehal
2. K észíts egy tervet a „Románia természetvédelmi területei” –
címmel, a következő lépések alapján:
A. Keresd meg a térképen (2) a Romániában található
Nemzeti – és Természeti Parkokat ;
B. Válaszd ki az egyik parkot;
C. Gyűjts adatokat a kiválasztott parkról, felhasználva különféle
forrásanyagot (beleértve az idegen nyelven készülteket is);
D. Készíts egy bemutatót a következő szempontok alapján:
a park földrajzi fekvése;
a park sajátos elemei, amelyek miatt védetté nyilvánították;
e gy veszélyeztető tevékenység (emberi), amely károsan
hat a park elemeire nézve. Vajon rám is ez
a sors vár?
KIHALT ÁLLATOK
Dodó madár
Tyrannosaurus 12 ezer Kaszpi tigris

Rex éve
1870 2000
65 1680 1970
millió éve Pireneusi
Mamut Kvagga kőszáli kecske
96
Versenyzünk? Az a nyertes, aki előbb
talál meg három romániai védett
fajt. Vannak-e védett fajok a te
lakóhelyed közelében?
Sarki róka
Koala
Romániában is vannak törvény

által védett növények és állatok,
amelyek vagy egyediek az
élővilágban vagy éppen a kihalás Máramarosi-
havasok
szélén állnak.
2 Nemzeti Parkok és Természeti Radnai-havasok
Parkok Romániában Vânători-Neamț
Kelemen Csalhó
Cséffa
Maros-szoros
Békás-szoros
Erdélyi-szigethegység
Nemzeti
Parkok
Maros-ártér
Természeti
Parkok Gredistye- Lunca Joasă
Muncsel- Dumbráva Putna-Vrancea a Prutului
Csoklovina
Bucsecs
Hátszegi- Szebeni-
geopark havasok
Zsil-völgy Cozia Királykő
Szemenik-Krassói-szurdok Balta Mică
Romániában törvények Retyezát
a Brăilei Măcin-
hegység
Duna-
delta
Néra-szurdok-Beusnica Buila-Vânturarița
és védett területek létesítése Domogled-Cserna
Vaskapu
révén valósul meg a növények Mehádiai-
plató Văcărești
és állatok illetve a talaj védelme.
A védett területeknek több kategóriája Comana
van, mint például a Természeti Park,

Nemzeti Park stb.
97
Ismétlés
modell alapján.
A Föld élő
ÉGHAJLAT burka
ÉLŐBUROK
________ VÍZI
ÉLETTÉR
ÉLETFÖLDRAJZI
(BIOGEOGRÁFIAI)
ÖVEZET
_________ _________
ÖVEZET ÖVEZET
MÉRSÉKELT ÖVEZET
Egyenlítői
esőerdő Lombhullató erdő Tundra
____________
____________
____________
Monszunerdő
Tűlevelű erdő
____________
98
Felmérés
I Társítsd az a-tól g-ig tartó betűkkel jelölt ábrákat a megfelelő növényzeti övezetekkel! (14 p.)
(…) Sarki jégmezők
a b c
(…) Lombhullató erdő
(…) Tűlevelű erdő d
(…) Szavanna
(…) Sivatag g f e
e
(…) Egyenlítői esőerdő
(…) Sztyepp
II Egészítsd ki a hiányzó részeket a helyes válasszal! (15 p.)

1. A magas fűfélékből álló növényzetnek megfelelő biogeográfiai övezet a _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ .
2. Azokat a helyeket, ahol a sivatagban, felszín alatti vizeket és növényzetet találunk _ _ _ _ _ _ _ _ _
nevezzük.
3 A jegenyefenyőt, a lucfenyőt és az erdeifenyőt a _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ erdők csoportjába soroljuk.
4. A mérsékelt-szárazföldi éghajlatra jellemző növényzet a _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ .
5. Föld legtermékenyeb talajai a _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ talajok csoportjába tartoznak.
III Helyezd sorrendbe az Egyenlítőtől a sarkok irányába a következő biogeográfiai övezeteket!

sztyepp, egyenlítői esőerdő, tundra, tajga, szavanna, trópusi sivatag, mediterrán övezet. (14 p)
IV Jellemezd a mediterrán növényzeti övezetet, meghatározva: (15 p.)

a. földrajzi elterjedését; b. két növényformációt;
c. egy sajátos állatot; d. egy talajtípust.
V A mellékelt ábrán két különböző talajtípust

láthatunk. Határozd/határozz meg: (12 p.) 1 övezet
1. A két talaj közül melyik a termékenyebb?
Miért?
2. Miért különbözik a két övezetben a talajok
színe? 2 övezet
3. K
ét olyan intézkedést, melynek köszön
hetően elkerűlhető a talaj termékenységének
csökkenése és két olyan intézkedést, melynek
köszönhetően javítható a termékenység!
VI Nevezz meg öt nemzeti parkot/ természeti
parkot Romániából! (10 p.)
VII Írj két olyan emberi tevékenységet, amely károsan hat az élőburokra. Találj egy-egy védekező intézkedést
ezekre vonatkozóan és készíts egy beavatkozási tervet egy károsult területre nézve! (10 p.)
Összesen 100 pont.
99
A Föld természetes
tájai
ség
gy
Ta n e
A TANEGYSÉG
TARTALMA
1. Lecke. A természetes tájak
változatossága | 102
Felfedezés. Természetes
tájtípusok | 104
Ismétlés | 106
Felmérés | 107
Kulcsszavak
Természetes övezet
természeti táj
Uáu! Mennyi min-

dent megtudtam Igen, a bolygónk
mostanig! Nekem a egyszerűen lenyűgöző!
legjobban a vulká-
nok tetszettek.
100
3.3. A földrajzi valóság természetes sokszínűségének leírása más
tantárgyakból elsajátított ismeretek segítségével;
4.2. Földrajzi elemek rendezése adott szempont szerint;
élethelyzetekben.
És még nem tudtatok meg

mindent. Lapozzatok a követ-
kező oldalra és felfedezitek a
Föld természetes tájainak vál-
tozatosságát és szépségét.
Megtanultad, hogy a Föld, egy a Világegyetem sok milliárd bolygója közül és

ugyanúgy mint a többi égitest, része nagyobb kozmikus együtteseknek (galaxisok,
naprendszerek), folyamatosan mozog a térben és közben átalakul.
A Föld azonban egyedi, sajátos tulajdonságokkal rendelkezik, a földrajzi
burkok kölcsönös kapcsolatából kialakult sokszínű életterekkel és sajátos
természetes tájakkal.
Most felfedezed a Föld természetes tájait és megérted a háttérben levő törékeny
egyensúlyt, amely szoros összefüggésben van az éghajlati változásokkal is.
Szeresd és óvd a természetet, mert nincsen másik!
101
A Föld természetes tájai
1. Lecke. A
természetes tájak
változatossága
Megfigyelem!

1 A Föld természetes tájai, az Egyenlítőtől az Északi-sarkig
1. Egyenlítői esőerdő 6. Sztyepp
2. Szavanna 7. Tajga
3. Sivatag 8. Tundra
4. Mediterrán növényzet
5. Lombhullató erdő
9. Sarki jégsivatag 
Felfedezem! 
ogyan változik bolygónk
H
természetes tájainak eloszlása?
Mi az oka? 
Melyek a természetes Milyen természe-
tájak kialakulását tes tájak vannak
befolyásoló tényezők? hazánkban?
Mi a jelentősége 
a természetes tájak
változatosságának?

A Föld természetes tájai a
földrajzi szélesség szerint öve-
zetesen terjednek el, az Egyen-
lítőtől a sarkok irányába és a
 tengerszint feletti magasság szerint lépcsőzetesen
(emeletszerűen) változva, függőleges irányban.
A természetes földrajzi táj, az amit látunk a Föld
felszínén, illetve egy egyedi társulás egy felszín-
forma (hegység, domb, fennsík, síkság), egy sajátos
növényzet (erdő, sztyepp stb.), állatvilág és a hozzá
 társuló talajok. A táj hátterében azonban vannak
olyan tényezők, amelyek nem láthatóak (például a
hőmérséklet), de egymással szoros összefüggésben
állnak és meghatározzák a táj típusát.
102
Megjegyzem!
A Föld természetes övezetei, a

Minden természetes övezet- mediterrán táj, a lombhullató földrajzi burkok kölcsönös kap-
nek megvan a sajátos növény- erdők, a sztyeppék és a tűlevelű csolatainak eredménye.
zete, állatvilága és talaja, melyek erdők tája) és a hideg övezet (a Minden övezet önmagában hor-
alkalmazkodtak az éghajlati és tundra és a sarki jégsivatok tája). dozza a neki megfelelő életterek
domborzati viszonyokhoz. Ennek Az életterek és a természetes tájak (élőhelyek) sajátos jegyeit.
alapján három övezet sajátos változatossága számos lehetősé- Minden élettérnek megfelelnek

természtes tájait különítjük el: get teremtett a földi élet kibonta- bizonyos tájtípusok.
forró övezet (az egyenlítői eső- kozásához és a fajok fejlődéséhez. A természetes diverzitás (válto-

erdők és a nedves-trópusi erdők zatosság/sokszínűség) megőrzése
tája, a szavannák és trópusi siva- fontos feladat a földi élet fejlődése
tagok tája), mérsékelt övezet (a szempontjából.
Gyakorlom!
1 Írd le a az adott tájtípusokra jellemző éghajlatot.
Neked melyik 1. Egyenlítői esőerdő – _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _

természetes táj tetszik
a legjobban? Miért? 2. Szavanna – _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _
3. Sivatag – _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _
4. Mediterrán növényzet – _ _ _ _ _ _ _ _ _ _
5. Lombhullató erdő – _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _
6. Sztyepp – _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _
7. Tajga – _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _
8. Tundra – _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _
9. Sarki jégsivatg – _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _
2T
ervezz meg egy képzeletbeli kirándulást a
tundra és a sarki jégsivatagok övezetébe. Írj
egy levelet szüleidnek, amelyben bemutatod a
tájat a következők alapján:
a. Éghajlati jellemzők;
b. Növényzet és állatvilág jellemzői;
c. Az élőhely jellemzői;
d. Napi programod.
103
FELFEDEZÉS Természetes tájtípusok Portfóli
ó

Különböző forrásanyagot (tankönyv, szakkönyvek, folyóiratok,
világháló stb.) felhasználva, fedezd fel és jellemezd egy tetszőlegesen
választott természetes tájat, a következő kritériumok alapján: Nahát, tudtad
éghajlati jellegzetességek; hogy az erdők
növényzet és állatvilág; több szintből
talajok. állnak?
A. SZTYEPP
A sztyeppvidéki táj a mérsékelt övi szárazföldek belső területeire jellemző, melyek nagy távolságokra
vannak az óceánoktól, ennek köszönhetően szegényes a csapadék. A termékeny talajoknak
köszönhetően, ez a táj nagymértékben álatalakult a mezőgazdasági tevékenységek hatására.
B. SZAVANNA
Az afrikai szavanna növényevő állatai nem versengenek a táp-
ZSIRÁF lálékért, minden faj hasznot húz az itteni sajátos növényzetből,
Testi amely alkalmazkodott a gyors fejlődéshez és a magas hőmérsék-
ZSIRÁFNYAKÚ adottságainak lethez kapcsolódó természetes tüzekhez.
GAZELLA köszönhetően,
Levelekkel eléri a fák felső ZEBRA
részének leveleit. GNÚ ANTILOP MÁS GAZELLA
táplálkozik, a talaj Keresi a friss
Fűvel és ÉS ANTILOP FAJOK
szintjétől 3 méter hajtásokat
magvakkal Elfogyasztják a más állatok után
magasságig. és a magas
táplálkozik. maradt alacsony szárakat.
füvet.
DIKDIK ANTILOP Az 1,5 méternél

alacsonyabb fák leveleit fogyasztja.
C. ERDŐK EGYENLÍTŐI ESŐERDŐ

Az erdőket elsődlegesen befolyásoló A magas hőmérsékleti értékeknek
és a bőséges csapadéknak
tényezők a csapadékmennyiség és a köszönhetően, ezekben az
hőmérséklet, amelyek változnak a földrajzi erdőkben buja és örökzöld
szélességgel és a tengerszint feletti magas- növényzet, illetve rendkívűl
sággal. Ennek eredményeként jöttek létre fajgazdag állatvilág alakult ki.
Összehasonlítva a mérsékelt
a különböző erdőtípusokból álló tájak, égövi erdőségekkel, ezekben az
az éghajlati övezeteknek megfelelően. Az erdőkben a fák a fényviszonyoktól
Egyenlítő környékén alakult ki az egyen függően, emeletesen
(többszintűen) növekednek:
lítői esőerdő, a monszun övezetben pedig 10 m, 25-30 m, a legmagasabb
a monszunerdők (nedves-trópusi). A mér fák koronája pedig meghaladja
sékelt övezetet képviselik a lombhul- az 50 m-t. A fákat fás szárú
lató erdők és a hideg övezettel való határ kúszónövények szövik át.
környékén alakultak ki a tűlevelű erdők.
Annak függvényében, hogy mennyi nap-
fény jut el a talaj szintjéig, az erdők füg-
gőleges irányban több szintet (emeletet)
alakítottak ki.
104
D. SZÉLSŐSÉGES ÉGHAJLATI TÁJAK A TUNDRA ÉS A SARKKÖRI FAGYOK
Ott ahol nagyon hideg van és a telek nagyon hosszak,
A növényzet szempontjából, a szélsőséges hőmérsékleti a tűlevelű erdők (tajga) átadják helyüket a hideg
értékek és az alacsony csapadékmennyiség szegényes sztyeppéknek, az úgynevezett tundrának, amelyet mohák,
előhelyeket eredményezett. A sarki övezetekben levő zuzmók és élénkszínű virágos alacsony fűfélék borítanak
be. Tovább haladva az Északi-sarok irányába elérkezünk a
állandó fagy miatt, kevés az állatfajok száma, csak növényzettől mentes sarki jégsivatagok birodalmába.
néhány állatfaj tudott alkalmazkodni. A sivatagokra
jellemző állandó vízhiány, megakadályozza a növényzet
fejlődését vagy sajátos alkalmazkodási formákat
eredményezett (a víz elraktározásának képessége
a kaktuszok esetében vagy a levelek tüskékkel való
helyettesítése, a párologtatás megakadályozása
végett).
SIVATAG
Minden éghajlati
övezetben kialakul, ahol az
évi csapadék mennyisége
150mm/év alá esik.
PERMAFROSZT
A tundrán az állandóan fagyott talajt permafrosztnak
nevezzük, amelynek felszíne csak egy rövid ideig
olvad meg a nyári időszakban. Napjainkban a globális
ERÓZIÓ éghajlati változásoknak köszönhetően a permafroszt
egyre erőteljesebben olvad.
A növénytakaró
hiányának következtében a
földfelszín közvetlenül ki van
téve a külső erők felszínalakító
munkájának. A szelek, a kevés
csapadék, a nappali és éjszakai nagy
hőingások és az aprózódási folyamatok
TUNDRA TAJGA
eredményeként kialakul egy sajátos
felszínformákkal rendelkező sivatagi domborzat
(kő – és sziklasivatag – hammadák, homokdűnék,
kiszáradt aszóvölgyek-vádik).
LOMBHULLATÓ ERDŐ TŰLEVELŰ ERDŐ

Három szintet különítünk el: fűfélékből álló Alkalmazkodott
növényzet az aljnövényzet szintjén, bokrok a hideg éghajlathoz, a levelek
(cserjék) szintje és a magas lombkorona kicsik, „tű” alakjuk van, a fák
szintje. A hideg évszakban a fák elhullatják egész évben megőrzik zöld
leveleiket, amely a talajon egy avartakarót lombjukat. Az avartakaró
(elhalt levelek, valamint növényi sokkal szegényesebb, az
és állati eredetű alacsony hőmérséklet
bomlástermékek) lelassítja a bomlást,
alakít ki. ennek eredményeként
váztalajok és savanyú
erdőtalajok képződnek.
Jellemző ezekre az
erdőkre, hogy
ugyanaz a fafajta nagy
területeket borít be.
105
Ismétlés
modell alapján.
FÖLDRAJZI SZÉLESSÉG
ÉLETFÖLDRAJZI (BIOGEO-
GRÁFIAI) ÖVEZETEK

TERMÉSZETES
TÁJAK 
1. _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ erdő 
2. Szavanna
3. _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _

4. Mediterrán növényzet
5. _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ erdő
6. _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ 
7. _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _
8. _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _
9. Sarki_ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ 
MAGASSÁG

ÉLETFÖLDRAJZI
EMELETEK
 HEGYVIDÉKI
TÁJAK
106
(Ön)Értékelés
I Jellemezd a szavanna életföldrajzi övezetet, a következő szempontok alapján! (21 p.)
a. Földrajzi elterjedés;
b. Két sajátos növénytípus;
c. Két állatfaj, mely a szavannában él;
d. Egy talajtípus;
e. Egy állat alkalmazkodási formáját az itteni környezeti feltételekhez.
II Magyarázd el az éghajlat szerepét, a mérsékelt övi térségben található sztyeppei tájakra

nézve! (12 p.)
_____________________________________________________
_____________________________________________________
_____________________________________________________
_____________________________________________________
III Sorolj fel három biogeográfiai övezetet az európai földrészről. (9 p)

1. _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _
2. _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _
3. _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _
ársítsd össze az 1-től 3-ig tartó számokkal jelölt fákat, a megfelelő éghajlati és növényzeti
IV T
övezettel. (18 p)
Forró övezet (…)
Mérsékelt-hideg égöv (…)
Mérsékelt övezet (…)
1 2 3
Lombhullató erdők övezete (…)
Tűlevelű erdők övezete (…)
Szavanna övezete (…)
lkoss egy összefüggő szöveget, amelyben jellemezd azt a biogeográfiai övezetet, amelyben
V A
szeretnél élni, a következő szempontok alapján: (30 p)
a Elterjedési terület;
b Egy sajátos növényzet;
c Állatvilág;
d Talajok;
e Egyéb sajátos jellemzők;
Összesen 100 pont. Önértékeléskor nézd meg a 110-111 oldalon a válaszokat.
107
Tanév végi ismétlés
Ismételd át amit eddig tanultál,
az alábbi vázlat alapján.
1. TANEGYSÉG 2. TANEGYSÉG
EGY BOLYGÓ A VILÁGEGYETEMBEN EGY MOZGÓ ÉGITEST
FÖLD
3. TANEGYSÉG
EGY VÁLTOZÓ BOLYGÓ
KŐZETBUROK LÉGKÖR VÍZBUROK ÉLŐBUROK ÉS TALAJOK
4. TANEGYSÉG
A FÖLD TERMÉSZETES TÁJAI
A TERMÉSZETES TÁJAK VÁLTOZATOSSÁGA
108
Tanév végi (ön)értékelés
I Adott az alábbi szöveg:
„A hetedik bolygó a Föld volt. Ez a Föld nem akármilyen bolygó ám! (...) Hogy valami fogalmunk legyen
a Föld nagyságáról, gondoljuk meg, hogy az elektromosság felfedezése előtt a hat kontinensen egész
hadseregnyi lámpagyújtogatót kellett alkalmazni. Kissé távolabbról nézve mindez pompás látványt
nyújtott. A hadmozdulatok éppolyan szabályozottan folytak, mint egy balett mozgása egy opera
színpadán. Kezdték az új-zélandi és az ausztráliai lámpagyújtogatók. Meggyújtották a lampionjaikat,
aztán aludni mentek. Utána beléptek a táncba a kínai meg a szibériai lámpagyújtogatók; majd ők
is eltűntek a kulisszák mögött. Most került sor az oroszországi és indiai lámpagyújtogatókra. Utánuk
az európaiakra és az afrikaiakra. Aztán a dél-amerikaiakra. Aztán az észak-amerikaiakra. És sosem
vétették el színre lépésük rendjét. Nagyszerű volt! Mindössze két lámpagyújtogató élt henyén és
nemtörődöm módra: az Északi-sark egyetlen lámpájának gyújtogatója, valamint kartársa, a Déli-
sark egyetlen lámpájáé. Ők évente csupán kétszer dolgoztak.“
Antoine de Saint-Exupery, Kis Herceg
1. A fenti szöveg alapján, nevezd meg, melyek lehettek a másik hat bolygó amelyiken a Kis Herceg
járt, tudva azt hogy, „a hetedik bolygó a Föld volt“? (12 p)
2. Milyen földrajzi folyamatot mutat be lámpagyújtogatók szerepében? Mi váltja ki ezt a
folyamatot? (10 p)
3. Magyarázd meg, hogy az Északi-sark és a Déli-sark lámpagyújtogatója, miért csak kétszer
dolgozik egy évben? (6 p)
4. A szövegben csak hat kontinens kerül megemlítésre. A bolygó melyik földrésze nem kerül
említésre? Vajon miért? (8 p)
5. Miért voltak az ausztráliai és az új-zélandi lámpagyújtogatók az elsők, akik felgyújtották
lampionjaikat? (6 p)
II Old meg a következő feladatokat: (12 p)
1 Számítsd ki két pont közötti valós távolságot, tudva azt, hogy egy 1: 500 000 léptékű térképen,
ez 2 cm-nek felel meg. (4 p)
2 Mekkora lesz ez a távolság, egy 1: 1 000 000 léptékű térkép esetében. (4 p)
3 A két méretarány közül melyik a nagyobb? (4 p)
III Írj egy legalább 10 soros földrajzi jellegű szöveget, amelynek címe „ A Föld - egy változó bolygó “,
felhasználva a következő szavakat: földkéreg, tektonikus lemezek, kőzetek, domborzat, földrészek, óceáni
medencék, vulkánok, földrengések! (16 p)
IV Az ábrán látható víz természetes körforgásának alapján, magyarázd el,
két teszőlegesen választott földrajzi burok közötti kapcsolatot! (20 p)
Összesen 100 pont. Egészítsd ki a Megfigyelem. Értékelem. Fejlődök. lapot (112. oldal)
109
VÁLASZOK Ér tékelés
(Ön )
KEZDETI (ÖN) ÉRTÉKELÉS 3.A TANEGYSÉG
A 9.oldalon levő teszt eredményei Az 53.oldalon levő teszt (ön)értékelés eredményei
I. D – dél – dél – fogas; K – kelet – napkelte – ajtó; Ny – I.1. 1 – belső mag; 2 – külső mag; 3 – alsó/belső köpeny;
nyugat – napnyugta – ablakok. (2p x 8=16p) 4 – felső/külső köpeny (asztenoszféra); 5 – földkéreg.
(3p x 5=15p)
II. 2-b; 3-a; 4-b. (3p x 3=9p)
2. a – mag; b – felső/külső köpeny (asztenoszféra);
III. fennsíkok; alföldek; Duna-delta. (5p x 3=15p) c – földkéreg (litoszféra); d – szárazföldi kéreg; e –
óceáni kéreg; f – földkéreg (litoszféra); (3p x 6=18p)
IV.
Javaslatok: Hegyek – Keleti-Kárpátok; Déli-Kárpátok;
Nyugati-Kárpátok; Dombvidékek – Előkárpátok; Nyu- II. 1
– Európa; 2 – Ázsia; 3 – Afrika; 4 – Ausztrália;
gati-dombvidék; Hátságok/Fennsíkok – Géta-hátság; 5 – Dél-Amerika; 6 – Észak-Amerika; 7 – Antarktisz;
Mehádiai-fennsík; Dobrudzsai-hátság stb; Alföldek – (2p x 7=14p)
Román-alföld; Nyugati-alföld. (5p x 4=20p) 2. a – Atalanti-óceán; b – Indiai-óceán; c – Csen-
des-óceán; d – Jeges-tenger. (2p x 4=8p)
V. a) Bármelyik kettő a következők közül: Ausztria, Csehor-
szág, Szlovákia, Lengyelország, Magyarország, Ukrajna, 3. A 2-es számmal jelölt repülő van a legnagyobb kiterje-
désű földrész felett. A 4-es számmal jelölt repülő van a
Szerbia; b) Bármelyik kettő a következők közül: Németor-
legkisebb kiterjedésű földrész felett. (3p x 2=6p)
szág, Ausztria, Szlovákia, Magyarország, Szerbia, Horvát-
ország, Bulgária, Moldova, Ukrajna; c) Bármelyik kettő a III.1. 1 – vulkáni hamu, gázfelhő, vízgőz; 2 – lávakilövellés;
következők közül: Bulgária, Ukrajna, Grúzia, Oroszország 3 – vulkáni kráter; 4 – lávafolyás; 5 – vulkáni kürtő;
és Törökország. (5p x 6=30p) 6 – vulkáni kúp; 7 – magmakamra. (2p x 7=14p)
2. A vulkanikus hegyek általában a kéreglemezek pere-
1. TANEGYSÉG mén illetve ezek ütközési övezetében alakulnak ki. A
A 21.oldalon levő teszt (ön)értékelés eredményei kéreglemezek dinamikájában 2 típusú mozgást/ érint-
I. 1 – d; 2 – b; 3 – a; 4 – d; 5 – a. (3p x 5=15p) kezési övezetet különböztetünk meg: széttartó moz-
II. 1. Big Bang; 2. Tejút; 3. üstökös; 4. Föld-típusú; 5. kidom- gás (a kéreglemezek egymástól távolodnak); össze-
borodó. (3p x 5=15p) tartó mozgás (a kéreglemezek egymásba ütköznek)
III. a. A Big Bang/Ősrobbanás elmélete (5p) (2p x 2=4p)
b. kb. 14 milliárd éve (5p) 3. Példák: Etna, Vezúv, Sztromboli (Olaszország), Eldfell,
c. 1. kezdeti pillanat (Ősrobbanás); 2. az anyag szétter- Hekla (Izland) stb. (2p)
jedése és lehűlése; 3. a csillagok és galaxisok kialakulása;
IV. Kőzettípusok: konglomerát (üledékes kőzetek); kristá-
4. Naprendszer kialakulása; 5. bolygók kialakulása. (5p)
lyos pala (metamorf kőzetek); gránit (magmás kőzetek).
IV. 1. Merkúr; 2. Vénusz; 3. Föld; 4. Mars; 5. Jupiter; 6. Szatur-
(2p x 3=6p) Bármelyik három a következők közül: mag-
nusz; 7. Uránusz; 8. Neptunusz. (3p x 8=24p) matizmus, vulkanizmus, metamorfizmus és üledékese-
V. Minden helyes érvelésre 5p jár. Összesen: 5p x 5=15p dés. (3p)
VI. Javaslatok: energiaforrás, hőforrás, fényforrás stb.; a Föld-
től való megfelelő távolság. Minden más helyes érvelés 3.B TANEGYSÉG
elfogadható. (3p x 3=6p) Az 69.oldalon levő teszt (ön)értékelés eredményei
I. 1 – c; 2 – b; 3 – c. (3p x 3=9p)
2. TANEGYSÉG II. 1 – kicsapódás (vízpára); 2 – csökken; 3 – globális éghaj-
A 35.oldalon levő teszt (ön)értékelés eredményei lati változások/globális felmelegedés. (3p x 3=9p)
I. 1 – b; 2 – b; 3 – a; 4 – a; 5 – d. (3p x 5=15p) III.1. 1 – troposzféra; 2 – sztratoszféra; 3 – mezoszféra;
II. 1. féltekék; 2. jelmagyarázat; 3. földrajzi szélesség, földrajzi 4 – termoszféra/ionoszféra; 5 – exoszféra. (3p x 5=15p)
hosszúság; 4. forgó mozgás. (3p x 5=15p) 2. a – troposzféra; b – termoszféra/ionoszféra; c – mezoszféra;
III. 1. nyári napforduló; 2. őszi napéjegyenlőség; 3. téli nap- d – exoszféra; e – sztratoszféra. (3p x 5=15p)
forduló; 4. tavaszi napéjegyenlőség (5p x 4=20p) 3. Az ózonréteg megvédi a Föld élővilágát a Naptól szár-
IV. a. A – Északi-sark, B – Déli-sark. (3p x 2=6p) mazó ultraibolya sugárzástól. (5p)
b. piros vonal – Egyenlítő, kék vonal – Kezdő (Greenwi- 4. A Föld forgó mozgásának következménye, amely
chi) délkör. (3p x 2=6p) során az Egyenlítőnél kidomborodó és a sarkoknál
c. 2 – északi félteke, keleti félteke; (3p) lapított alakja van. (5p)
3 – déli félteke, keleti félteke; (3p) IV. 1 – záporeső; 2 – nyár; 3 – a víz körforgása a t ermészetben;
4. – déli félteke, nyugati félteke; (3p) 4 – Javaslatok: a növények, az állatok és az ember szük-
V. egy év=182,8 nap/182 nap/183 nap (5p) séglete és nélkülözhetetlen a túléléshez, növénytermesz-
egy nap=12 óra (5p) tés, állattenyésztés, vízszükséglet (háztartás, ipar) stb.
VI. Bukarestben (4p); mert keletebbre fekszik. (5p) (3p x 4=12p)
110
V.
Példák károsító tevékenységekre: erdőírtás, a biodi d – vörös talajok; (3p)
verzitás csökkenése stb. (1p x 2 =2p); Példák védekező e – a test anatómiája; (3p)
intézkedésekre: erdősítés, parkosítás, természetvédelmi II. 1. a nyári évszak magas hőmérsékleti értékei; (3p)
területek létesítése stb. (1p x 2 =2p); Beavatkozási terv 2. a csapadékmennyiség szegényes és egyenlőtlen elosz-
elkészítése. (6p) lású; a nyári aszályos időszakok; minden más helyes
megfogalamazás elfogadható (6p)
3.C TANEGYSÉG
III. Bármelyik három a következők közül: mediterrán öve-
Az 87.oldalon levő teszt (ön)értékelés eredményei
zet, lombhullató erdők övezete, sztyepp övezet, tűlevelű
I. a. 2 – cseppfolyós; b. 1 – szilárd; c. 3 – gáz. (3p x 4=12p)
erdők övezete, tundra övezet (3p x 3=9p)
II.
1 – cunami; 2 – szelek (légtömegek mozgása); 3 –
IV. 1 – mérsékelt övezet – lombhullató erdők övezete;
vízgyűjtő terület; 4 – apály és dagály; (3p x 5=15p)
2 – forró övezet – szavanna övezet; 3 – mérsékelt-hideg
III.1. 1 – forrás; 2 – vízfolyás; 3 – mellékvíz; 4 – beömlés;
égöv – tűlevelű erdők övezete; (3p x 6=18p)
5 – vízgyűjtő terület; 6 – torkolat; (3p x 6=18p)
V. Minden helyesen megfogalmazott jellemzőre 5p jár.
2. A 6-os pontban, mivel a fő folyó mellett minden mel-
(5p x 6=30p)
lékvíz vize táplálja (3p x 2=6p)
3. csapadék (3p) TANÉV VÉGI (ÖN) ÉRTÉKELÉS
IV. 1. árvizek; (5p) 2. a vízpára kicsapódása; (5p) 3. védőgátak, A 109.oldalon levő teszt eredményei
torlaszok építése, vízszabályzó tavak létesítése (zsilipek, I. 1 Plutó; Neptunusz; Uránusz; Szaturnusz; Jupiter; Mars;
levezető csatornák stb.); (3p x 2=6p) (2p x 6=12p)
V. 1. gleccser; 2. forrás; 3. árvíz; 4. tengerjárás; 5. beömlés; 2. n apkelte; forgó mozgás (5p x 6=10p)
6. cunami; 7. apály; 8. mellékvíz; 9. tengeráramlatok; 3. sarki nappalok és éjszakák váltakozása (6p)
10. hullámzás. (2p x 10=20p) 4. Antarktisz, mert egy lakatlan földrész; Ázsia, mert csak egyes
országok és térségek vannak megemlítve. (2p x 6=12p)
3.D TANEGYSÉG 5. Mert Ausztrália és Új-Zéland a legkeletebbre fekvő térsé-
Az 99.oldalon levő teszt (ön)értékelés eredményei gek, ahol először kel fel a Nap. (6p)
I. e – sarki jégmezők; b – lombhullató erdő; a – tűlevelű II. 1. Lépték 1: 500 000 – 10 km; (4p)
erdő; g – szavanna; f – sivatag; d – egyenlítői esőerdő; 2. Lépték 1: 1 000 000 – 20 km; (4p)
c – sztyepp; (2p x 7 =17p) 3. Lépték 1: 500000 (4p)
II. 1 – szavanna; 2 – oázisok; 3 – tűlevelű erdők (tajga); III. Minden felhasznált földrajzi megnevezés (az adott listá-
4 – sztyepp; 5 – cserniszolok (mollikus talajok); ból) helyes használatára 2p jár. (2p x 8=16p)
(3p x 5=15p) IV. A teszőlegesen választott két földrajzi burok közötti kap-
III. egyenlítői esőerdő, szavanna, trópusi sivatagok, mediter- csolatok helyes és összefüggő magyarázatára 20p jár.
rán övezet, sztyepp, tajga, tundra. (2p x 7 =17p)
IV. a. 30° és 40° É és D szélességi körök között (3p); b. erdők
(paratölgy, mandulafenyő, ciprusfa stb.) örökzöld cser-
jék, különböző megnevezésekkel (maquis Franciaor-
szágban, garriga és tomillares Spanyolországban, frigana
Görögországban stb.) (6p); c. skorpió, szarvas vipera, tek-
nősbéka (3p); d. terra rossa. (3p)
V. 1. 1-es övezet; magasabb humusztartalom (a talaj söté-
tebb színű). (1p+2p=3p)
2. az eltérő szerves anyag (humusz) mennyisége. (1p);
3.
a talajtermékenység csökkenését elkerülő intézke-
dések: a talaj eróziójának megfékezése, a vetésforgó
alkalmazása, a növénytakaró védelme stb. (2p x 2=4p);
a talajtermékenység javítását elősegítő intézkedések:
természetes trágyák használata, vetésforgó alkalma-
zása stb. (2p x 2=4p)
VI. Példák: Nemzeti parkok: Retyezát, Domogled-Cserna,
Csalhó, Királykő, Cozia; Természeti parkok: Vânăto-
ri-Neamț, Bucsecs, Comana, Cséffa, Erdélyi-szigethegy-
Gratulálok, ha helye-
ség stb. (2p x 5=10p) sen válaszoltál! Ha
válaszaid helytelenek,
4.A TANEGYSÉG ne csüggedj el, még
Az 107.oldalon levő teszt (ön)értékelés eredményei próbálkozz! Mindkét
I. I. a – forró övezet/szubekvatoriális éghajlat; (3p)
b – magas fűfélékből álló legelők, erdőfoltok, par- esetben folytasd tovább
kerdők, galériaerdők stb.; (6p) a tanulást!
c – zebra, zsiráf, antilop stb; (6p)
111
MEGFIGYELEM. ÉRTÉKELEM. FEJLŐDÖK.
*Pipáld ki a rád vonatkozó választ.
1. TANEGYSÉG Megértettem a gömbhéjjak kölcsönös kap-
Ebben a tanegységben sikerült meghatároznom a Föld helyzetét csolatain alapuló földrajzi valóságot.
a végtelen Világegyetemben, megértettem a méreteit a Nap- Elsajátítottam a földrajzi térben, a földgömbön
rendszert alkotó égitestekkel szemben. és a térképen való tájékozódás képességét, ez-
által a Föld bármely pontját meg tudom hatá-
Kijelentések
rozni a földrajzi koordináták segítségével.
Új földrajzi kifejezéseket használok, a boly- Rendszerezni tudom a külünböző gömb-
gónk Naprendszerben elfoglalt helyének és héjakban lejátszódó földrajzi jelenségeket és
egyéb egyedi tulajdonságainak meghatáro folyamatokat.
zásában, mint például az alakja, méretei és Egyszerű vizsgálati módszereket használok a
ezek következményei. gömbhéjjakban lejátszódó földrajzi jelensé-
Ismerem azokat a jelenségeket, amelyek jel- gek és folyamatok megértése céljából.
lemzők a Földre mint kozmikus égitestre Tudom alkalmazni valós élethelyzetekben
Egyszerű vizsgálati módszereket használok a az új ismereteket és képességeket.
Világegyetem kialakulásának és fejlődésének 4. TANEGYSÉG
megértése céljából. Ebben a tanegységben sikerült megértenem a Föld természetes
Tudom rendszerezni a tanult kozmikus égites- tájait, amely a gömbhéjjak állandó kapcsolatainak eredménye-
teket, méreteik és összetettségük alapján: Föld, ként egy sokszínű élettel telített környezetet alakított ki, sajá-
Naprendszer, Tejút, Világegyetem. tos természetes tájakkal.
2. TANEGYSÉG Kijelentések
Ebben a tanegységben sikerült megértenem a Föld mozgásait
és ennek következményeit, illetve megtanultam tájékozódni a Új földrajzi kifejezéseket és más tantárgyak
földgömbön és a térképen. ismeretanyagát felhasználva, megértettem
a Föld természtes tájainak sokféleségét.
Kijelentések Rendszerezni tudom a Föld természtes tájait
az Egyenlítőtől haladva a sarkokig az éghajlati
Új földrajzi kifejezéseket használok, a Föld tényezők szerint.
ábrázolása tekintetében: földgömb és térkép.
Egyszerű vizsgálati módszereket használok a
Elsajátítottam a földrajzi térben, a földgömbön Föld természtes tájaiban lejátszódó földrajzi
és a térképen való tájékozódás képességét, ez- jelenségek és folyamatok megértése céljából.
által a Föld bármely pontját meg tudom hatá-
Tudom alkalmazni valós élethelyzetekben
rozni a földrajzi koordináták segítségével.
az új ismereteket és képességeket.
Át tudom alakítani a térképen mért távolságot,
a valós terepi távolságra, felhasználva a térkép A tanév folyamán felfedeztem a kicsitől a nagyig, az egyszerű-
méretárányát és a matematikai ismereteimet. től az összetettig, a Földet mint a Világegyetem bolygóját, amely
A térkép jelmagyarázatában feltűntetett állandó mozgásban és változásban van és amelynek kozmikus
adatok segítségével, tudom használni és ér- rendszeralapú működése képes megteremteni azokat a feltétele-
telmezni a térképet. ket, amelyek az élet megjelenését és fejlődését idézik elő.
Tudom alkalmazni valós élethelyzetekben Kijelentések
az új ismereteket és képességeket.
Megértettem azokat a földrajzi jelenségeket
3 A/B/C/D. TANEGYSÉG és folyamatokat, amelyek a Föld fontosabb
Ebben a tanegységben sikerült megértenem a Föld állandó tulajdonságainak (alakja, méretei, mozgásai)
és folyamatos változásait és rendszeralapú működését az következményeként alakulnak ki.
egymást kölcsönösen befolyásoló gömbhéjak keretein belül: A földgömb és a térkép bármely pontját meg
kőzetburok (a Földet alkotó kőzetek), légkör (levegőburok), tudom határozni a földrajzi koordináták se-
vízburok (a Föld vízkészlete), élőburok (a Föld élővilága), és a gítségével. Felhasználva a térkép léptékét, ki
talajtakaró (a Föld talajai). tudom számítani a távolságot a térképen és
a terepen egyaránt.
Kijelentések Jellemzni tudom a kőzetburkot, a légkört,
Új földrajzi kifejezéseket és más tantárgyak a vízburkot, az élőburkot és a talajokat.
ismeretanyagát felhasználva, megértettem Jellemezni tudom a gömbhéjjak kölcsönös
azokat a földrajzi jelenségeket és folyama- kapcsolataiból származó földrajzi jelensége-
tokat, amelyek a Föld belső szerkezetére, a ket és folyamatokat.
kőzetburokra, a légkörre, a vízburokra, az Töltsd le mindenik lapot a digitális tankönyvből.
élővilágra és a talajokra vonatkoznak. Igaz Nem vagyok Nem igaz
biztos benne
112 112

Foldrajz 5 C

Încărcat de

Informații document

Titlu original

Drepturi de autor

Formate disponibile

Partajați acest document

Partajați sau inserați document

Opțiuni de partajare

Vi se pare util acest document?

Este necorespunzător acest conținut?

Drepturi de autor:

Formate disponibile

Foldrajz 5 C

Încărcat de

Drepturi de autor:

Formate disponibile

MINISTERUL EDUCAȚIEI

Megye/Municípium Tanfelügyelősége ...............................................................................................................

EZT A TANKÖNYVET HASZNÁLTA:

Földrajz Isten hozott

Üdvözöllek! GEOPanda vagyok és

* Sajátos képességek: 1.1; 2.1; 2.2; 2.3; 3.1; 4.3

Emlékezzünk mit tanultunk

Megfigyelem! A lecke legfontosabb,

Felfedezés Gyakorlati alkalmazás

Az ismétlés a tanegység tartalmainak kulcsfogalmait összegzi

Az (ön)értékelés fokozatosan, bonyolultsági szintek szerint van

INTERAKTÍV Értékelheted a tudásodat gyors

A FÖLD, EGY BOLYGÓ A VILÁGEGYETEMBEN

A Földdel szomszédos bolygó:

������������������������������ 1. KÖZELI ÉS KÖZVETLEN KÖRNYEZETÜNK

2. ROMÁNIA. ÁLTALÁNOS FÖLDRAJZI ELEMEK

Elhelyezkedés _____ _____ _____ Növényzet, _ _ _ _ _ és talajok

Népesség _____ _____

3. ROMÁNIA. REGIONÁLIS FÖLDRAJZI ELEMEK

4. ROMÁNIA EURÓPÁBAN ÉS A VILÁGON

III Egészítsd ki a füzetben a következő kijelentéseket a helyes válasszal: (15 p)

Összesen 100 pont.

Kezdetben világunkról, a Föld bolygóról fogsz tanulni. Honnan jön, hová

1. lecke. A Világegyetem és a ­Naprendszer

1 A Nap 2 A Hold 3 A csillagok

Távcsővel látható égitest halmazok

4 A Naprendszer 5 A Tejút galaxis 6 A Világegyetem

A fenti képek és a mellékelt

A pálya az a képzeletbeli útvonal, melyen egy

Ez a legelső színes fénykép, ami a

Vajon mit mondhattak

– Istenem! Nézd ezt a látványt! Látszik a felkelő

1 A Föld az űrből nézve, a Hold pályájáról

1 Gyűjts adatokat a tan- Névjegy Naptól mért távolság Csoportja

Minden, ami ma létezik a Világegyetem része. Ha

kiegészítem a legfonosabb tulajdonságaikkal:

A CSILLAGHALMAZOK (GALAXISOK) csillagködökből – hatalmas A NAPRENDSZER a Tejút

MIT FOGOK TENNI? 1. A BIG BANG-TŐL

Megközelítőleg 14 milliárd Jelen

100 000 fényév

4. A NAP, A FÖLD ÉS A HOLD Tedd a projekthez az

Ismételd át amit eddig tanultál,

II Egészítsd ki a helyes válasszal a következő mondatokat! (15 p)

III Magyarázd a Világegyetem keletkezését! Írd le: (15 p)

IV A Neptunusz bolygóra érve Teri és Feri megállt ugróiskolát

1 ___ __ 2 __ ___ 3 _ __ _ _ _ 4 _ ____ 5 _ __ _ _ _ 6 _ __ _ _ _ 7 __ ___ 8 _ __ _ _ _

Hivatalból jár 10 pont. * Önértékeléshez nézd meg a válaszokat (110-111. old.).

Feri és Teri folytatják

Én miért nem érzem,

1. lecke. A Földgömb és a térkép.

Nagyobb. A területek egy-

FÖLDRAJZI SZÉLESSÉG KEZDŐ FÖLDRAJZI HOSSZÚSÁG

Nézd meg a felfedezés lépéseit a 16. oldalon.

1. Olvasd el a mellékelt szöveget és elemezz egy térképet a földrajzi

1 A FÖLDFELSZÍN LEFÉNYKÉPEZÉSE 2 MÉRÉSEK

NUMERIKUS MÉRETARÁNY GRAFIKUS MÉRETARÁNY (LÉPTÉK)

2. Most gyakorolj a fenti minta alapján, átalakítva a

A Nagy Egy jelentős térképészeti A tudományos pontosság időszaka. Létrejönnek Kialakul a

Amerika, Mercator szerint A Világ térképe (1719)

2. lecke. A Föld mozgásai. A Föld

4. TAVASZI NAP-ÉJ EGYENLŐSÉG A Föld tengelyének ferdesége 3. TÉLI NAPFORDULÓ

Déli-sark Keringő mozgás

1 A Föld keringő és forgó mozgása

�� 1. KÖZELI ÉS KÖZVETLEN KÖRNYEZETÜNK

Elhelyezkedés ___ _ ___ Növényzet, _ _ _ _ _ és talajok

Népesség _ _

1. lecke. A Világegyetem és a Naprendszer

1 Gyűjts adatokat a tan- Névjegy Naptól mért távolság Csoportja

kiegészítem a legfonosabb tulajdonságaikkal:

MIT FOGOK TENNI? 1. A BIG BANG-TŐL

1 _ 2 _ 3 _ __ _ _ _ 4 _ ____ 5 _ __ _ _ _ 6 _ __ _ _ _ 7 _ 8 _ __ _ _ _

1. lecke. A Földgömb és a térkép.

1. Olvasd el a mellékelt szöveget és elemezz egy térképet a földrajzi

2. Most gyakorolj a fenti minta alapján, átalakítva a

2. lecke. A Föld mozgásai. A Föld

Gyakorlom! 5 Ha a Föld fordítva forogna, hol kelne fel a Nap?

A Földön vagy a térképen a Modern eszközök. A technoló Az égbolt látszólagos kelet –

2 Melyek a tájékozódásra szolgáló természeti ele

_ Következmények _

A Föld belső szerkezete bolygónk A földköpeny körülveszi a magot A hőmérsékletkülönbségek ha

2. Lecke. Kőzetburok: általános jellemzői

1. Mi a különbség a szárazföldi és az óceáni kéreg között?

3. Lecke. Domborzat: földrészek

A domborzat a földfelszín/földkéreg felszínén található kiemel

4. Lecke. A nagy domborzati formák

A Föld felszíne állandóan változik a kéreglemezek moz

1. Figyeld meg a térképet és nevezz meg: A Földön a legjelentősebb vulkánosság a

kony, gáz,szilárd) egyidő-

2. Lecke. I dőjárási elemek és jelenségek

Az időjárási adatokat meteoro