Foldrajz Cls 4 V 4

4
MINISTERUL EDUCAȚIEI
Földrajz
MARIUS-CRISTIAN NEACȘU
VERONICA REH
Acest manual este proprietatea Ministerului Educației.
Manualul a fost aprobat prin ordinul ministrului educației nr. 4200/07.07.2021.
Acest proiect de manual școlar este realizat în conformitate cu Programa școlară
aprobată prin Ordinul ministrului educației și cercetării nr. 5003/02.12.2014.
116.111 – numărul
de telefon de asistență
pentru copii
Ministerul Educației
Marius-Cristian NEACȘU
Veronica REH
Földrajz
Tankönyv a
IV. osztály számára
Fordítók:
Kallós Enikő, Leiti Mónika,
Román Melinda, Sárosi Melinda
A digitális változat fordítói:
Mihai Adela, Mihali Tünde Orsolya,
Mihalca Tünde
Koordinátorok és szakirányítók:
Fejes Réka, Galaczi Hajnalka,
Hari Tünde-Hajnalka,
Kocsis Annamária, Szabó Gábor,
Szejke Ottilia, Tankó Veronica-Zita
FÖLDRAJZ. Tankönyv a IV. osztály számára ISBN 978-606-528-589-7
Editor: dr. Costin DIACONESCU
Layout, tehnoredactare: Clara ARUȘTEI
Grafică: Gabriel IACOBINI
Cartografie: Ioan-Andrei VODĂ-MARC (pag. 18, 68-69, 86-87, 98)
Coordonator tehnic și IT: Răzvan SOCOLOV
Referenți de specialitate:
Prof. univ. dr. Gheorghe VLĂSCEANU,
Academia de Studii Economice din București
Dr. Mineliea GHEORGHE, prof. gr. 1,
Colegiul Național „I.L. Caragiale”, Ploiești;
inspector școlar geografie, ISJ Prahova
Dr. Gelu HANGANU, prof. gr. 1,
Colegiul Național „Mihai Viteazul”, Ploiești
Credite foto: Dreamstime, Wikimedia Commons – Domeniu Public

Credite video: Storyblocks
REVISTE ● CARTE ŞCOLARĂ ●
© Copyright CD PRESS 2021
MANUALE DIGITALE ● DOTĂRI ŞCOLARE
Această lucrare, în format tipărit și electronic, este protejată
de legile române și internaționale privind drepturile de Prima alegere în domeniul produselor
autor, drepturile conexe și celelalte drepturi de proprietate şi al proiectelor educaţionale româneşti
intelectuală. Nicio parte a acestei lucrări nu poate fi reprodusă, de calitate pentru şcoală şi familie
stocată ori transmisă, sub nicio formă (electronic, fotocopiere
etc.), fără acordul expres al Editurii CD PRESS.
Editura CD PRESS
Bucureşti, str. Logofătul Tăutu nr. 67, sector 3, cod 031212
Tel.: 021.337.37.17, 021.337.37.27, 021.337.37.37 Fax: 021.337.37.57
e-mail: office@cdpress.ro  www.cdpress.ro  Editura CD PRESS
Scanează codul şi consultă catalogul
complet de titluri al Editurii CD PRESS.
Comenzi:
 manuale@cdpress.ro   021.337.37.37
 www.cdpress.ro
Inspectoratul Școlar al Județului/Municipiului .............................................................

Școala/Colegiul/Liceul .................................................................................................................
ACEST MANUAL A FOST FOLOSIT DE:
Aspectul manualului*
Anul Numele elevului Clasa Anul şcolar format tipărit
la primire la predare
1
2
3
4
*Pentru precizarea aspectului manualului se va folosi unul dintre următorii termeni: nou, bun, îngrijit, neîngrijit, deteriorat.
• Cadrele didactice vor verifica dacă informațiile înscrise în tabelul de mai sus sunt corecte.
• Elevii nu vor face niciun fel de însemnări pe manual.
4
MINISTERUL EDUCAȚIEI
Földrajz
VERONICA REH
Üdvözlünk a
I V. o s z t á l y b a n !
Szia! Földrajz Kópé vagyok.

Bizonyára szeretsz kérdéseket feltenni,
és szívesen felfedeznéd a környező világ
titkait. Tarts velem a földrajz csodálatos
világába! Ezen a felfedező úton új
barátaid is elkísérnek, Anna és Bálint.
Készen állsz a kalandra?

Akkor induljunk! Sok sikert kívánunk!
Földrajz
Kópé
Üdv! Mi vagyunk ANNA és BÁLINT.

Mostantól útitársaid leszünk minden
egyes kalandban, amelyet a földrajz
Anna tankönyv tár elénk.
Bálint
3
Tartalomjegyzék
Általános kompetenciák Sajátos kom-
petenciák
Tanulási egységek/ Leckék/
Tanulási tartalmak Tantervi tartalmak
1. Az észlelhető környezet bemutatása 1. lecke: Az osztály, az iskola, a lakónegyed, a település / 10
1. Tanulási
általános és sajátos terminológia
egység 2. lecke: Tájékozódás és távolságok közvetlen környezetünkben / 12
segítségével
3. lecke: Tantermünk, lakásunk, iskolánk,
2. A matematika, természettudományok, lakónegyedünk és településünk alaprajza / 14
társadalomtudományok jellegzetes
elemeinek használata a környező KÖZVETLEN 4. lecke: A látóhatár, a látóhatár vonala, az égtájak / 16
valóság megismerésére ÉS TÁGABB 5. lecke: Tágabb környezetünk térképei / 18
1.1; 1.2;
6. lecke: Domborzat, éghajlat, vízrajz, növényzet, állatvilág, talaj / 20
3. A környező valóság és annak térké- 2.1; 2.2; 2.3; KÖRNYEZE-
pészeti ábrázolása közötti kapcsolat 3.1; 3.2; 3.3; TÜNK 7. lecke: Lakosság, települések, emberi tevékenységek / 22
felismerése 3.4; Földrajzi alap- 8. lecke: A környező valóságban megfigyelhető változások / 24
4. A tágabb környezet, az ország és a 4.1 9. lecke: Az óra, a nap, a hét, az év / 26
fogalmak / 8
világ megismerése iránti érdeklődés 10. lecke: A naptár / 28
felkeltése
11. lecke: A szülőhely / 30
12. lecke: A környező régió / 32
Sajátos kompetenciák 13. lecke: Tágabb környezetünktől az országig / 34
Ismétlés. (ÖN)ÉRTÉKELÉS / 36–37
1.1. Földrajzi kifejezések azonosítása
szövegben/ szövegkörnyezetben/ 2. Tanulási 1. lecke: Románia határai és szomszédai / 40
különböző tanulási helyzetekben egység 2. lecke: Románia domborzata – általános jellemzők / 42
1.2. Földrajzi alapfogalmak saját 3. lecke: Románia nagyszerkezeti formái / 44
szavakkal való értelmezése 4. lecke: Románia éghajlata / 46
1.3. Egyszerű földrajzi fogalmak használa- 5. lecke: Románia vizei / 48
ta ismert szövegkörnyezetben
1.2; 1.3; ROMÁNIA 6. lecke: A Duna és a Fekete-tenger / 50
2.1. Alapvető matematikai elemek és
2.2; Általános 7. lecke: Románia növényzete, állatvilága és talajai / 52
műveletek alkalmazása a megfigyelt 3.3; 3.4;
valós helyzetek megértésére földrajzi 8. lecke: Románia lakossága / 54
4.1; 4.2
2.2. Más tantárgyak (természettudomá- elemek / 38 9. lecke: Románia települései / 56
nyok, történelem, társadalomtudo- 10. lecke: Az erőforrások és az ipari tevékenységek / 58
mányok) körében elsajátított ismere- 11. lecke: A mezőgazdaság és a főbb mezőgazdasági
tek alkalmazása a környező valóság termékek / 60
bemutatására és értelmezésére 12. lecke: Közlekedési és szállítási útvonalak / 62
2.3. A közvetlen környezet, a régió, Ismétlés. (ÖN)ÉRTÉKELÉS / 64–65
az ország és a kontinens földrajzi 1. lecke: A Kárpátok / 70
jelenségeinek és folyamatainak
3. Tanulási
egység 2. lecke: A dombok és a hátságok / 74
azonosítása
3.1. A földrajzi elemek helyének 3. lecke: A síkságok / 78
meghatározása a térképen 1.3; ROMÁNIA 4. lecke: A Duna-delta / 80
3.2. Egyezményes jelek és más egyezmé- 2.3; Regionális 5. lecke: Jelenlegi közigazgatási felosztás / 88
3.3;
nyes ábrázolási módok használata
4.1; 4.2
földrajzi 6. lecke: Bukarest földrajzi jellemzése / 90
3.3. Földrajzi elemek helyzetének elemek / 66 Ismétlés. (ÖN)ÉRTÉKELÉS / 94–95
meghatározása nagyobb földrajzi
egységekhez viszonyítva
4. Tanulási 1. lecke: Románia földrajzi helyzete Európában / 98
3.4. Egyszerű grafikai és térképészeti
egység 2. lecke: A szomszédos országok / 100
elemek használata
3. lecke: Európa – rövid földrajzi jellemzés / 104
4.1. A közvetlen környezet, az ország és a
1.3; ROMÁNIA 4. lecke: Európa és Románia – közös jellemzők / 106
világ földrajzi elemeinek megismeré-
2.2; 2.3;
se iránti kíváncsiság felkeltése 3.3;
EURÓPÁBAN 5. lecke: Az Európai Unió / 108
4.2. A környezet életre és társadalomra 4.1; 4.2; 4.3 ÉS A FÖLDÖN 6. lecke: A Föld általános jellemzői / 110
gyakorolt hatása iránti érdeklődés / 96 7. lecke: Kontinensek és óceánok / 114
megszerzése 8. lecke: A Föld - a Naprendszer egyik bolygója / 116
4.3. A természeti és társadalmi Ismétlés. (ÖN)ÉRTÉKELÉS / 120–121
változatosság megismerése és
megértése iránti érdeklődés Év végi ismétlés / 122–123
felkeltése
Év végi (ÖN)ÉRTÉKELÉS / 124–125
4
Térképek / Földrajzi adatok /
Tartalmi alegységek
Kiegészítő értékelési módszerek
12
A. Közvetlen környezetünk
B. Tágabb környezetünk
20 KUTATÁS. Tágabb környezetem (I. rész) / 21

C. Tágabb környezetünk megfigyelhető jellemzői
KUTATÁS. Tágabb környezetem (II. rész) / 23
D. Időegységek a földrajzi arculatban
KUTATÁS. A szülőhely / 31
E. Tágabb környezetünktől a régióig és az országig
Munkalap. Megfigyelem. Értékelem. Fejlődöm – 1. Tanulási egység / 127

A. Országhatárok és szomszédok
B. A domborzat általános jellemzői és
a nagyszerkezeti formák
C. Az éghajlat, a vizek, a növényzet,

az állatvilág és a talaj
D. A lakosság és a települések
E. A gazdasági tevékenységek

ATLASZ. Románia nagytájainak térképe / 68
A. Románia nagytájai – általános jellemzők
TUDJ MEG TÖBBET ERRŐL… A Kárpátok romániai hegyvonulata / 72
TUDJ MEG TÖBBET ERRŐL… A Kárpátokon kívüli dombok és hátságok / 76
PROJEKT. Egy régió földrajzi jellemzésének elemei / 82 B. Tágabb környezetünk régiójának
PORTFÓLIÓ. Tágabb környezetünk régiójának földrajzi jellemzése / 84 földrajzi jellemzői
ATLASZ. Románia közigazgatási térképe / 86 C. Románia közigazgatási felosztása
PORTFÓLIÓ. A szülőhely és a megye földrajzi jellemzése / 92
A. Románia Európában
ATLASZ. Az európai államok térképe / 102
B. Európa – a bolygó egyik kontinense
ATLASZ. A Föld kontinensei és óceánjai / 112

C. Bolygónk, a Föld
ATLASZ. A világtérkép – a Föld képe / 118 D. A Föld – a Naprendszer egyik bolygója

Munkalap. Megfigyelem. Értékelem. Fejlődöm / 127
5
A Földrajz tankönyv bemutatása
Nyomtatott tankönyv
Lecke
1.
TANULÁSI
EGYSÉG
2. lecke: Tájékozódás és távolságok

Megjegyzem
Az irányok segítségével – balra, jobbra,
A lakónegyedben vagyok, az utcán: tőlem balra
van egy templom, jobbra egy park, előttem egy
üzlet, mögöttem pedig az iskola és a játszótér. Ah-
közvetlen környezetünkben előre, hátra – meg tudom határozni a viszo-

nyítási pontokat, amelyek segítenek abban, hogy
hoz, hogy megtudjam az iskola és az otthonom
közti távolságot vagy, hogy mekkora az osztályom, Megjegyzem
A lecke címe meghatározzam saját helyzetemet egy adott tér-
megszámlálhatom a lépéseimet. Így megtudom,
mennyire lakom közel vagy messze az iskolához
A lecke tartalma
ben. Például, az osztályban ( 1. ábra) előttem van viszonyítva vagy azt, hogy mekkora az osztályom.
a tábla, mögöttem a fogas vagy a szekrény, tőlem
jobbra az ajtó, balra pedig az ablakok.
Hogy könnyebben tájékozódhassunk köz-
Megfigyelem Megfigyelem
Az iskolaudvaron vagyok: mögöttem van az is-
kola, előttem pedig a sportpálya.
vetlen környezetünkben (egy településen
vagy egy épületben), általában viszonyítási
Az órán elsajátított
Bemutató kép / 1 A tanterem
pontokat használunk. ismeretek rögzítése
fénykép Alkalmazom
✓ Játék
Fedezd fel a távolságokat!
✓ Gyakorlati tevékenység Számítsd ki és jegyezd le a füzetedbe a kért tá-
volságokat:
1. Mérd meg a padod és a tábla közti távolságot
Iskola Park ... m
Alkalmazom
lépéseid megszámlálásával, majd mérd meg mé-
rőeszközzel is! Milyen mérőeszközöd van kéznél? Iskola Üzlet ... m Az ismeretek mélyebb
Park Üzlet ... m elsajátítását segítő
lazító, levezető tevé-
Felfedezem 2. Mérd meg a táblázatban megjelölt távolságo- Üzlet
kenységek: játékok,
Önálló tanulást kat! Használd a métert, mint mértékegységet!
Jegyezd le az általad mért távolságokat, majd ha- 1 725 m gyakorlatok, projektek
segítő kérdések, sonlítsd össze az osztálytársaid eredményeivel!
feladatok Viszonyítási Távolság méterben

pontok (100 cm = 1 m)
Az üres hely pad – tábla
Felfedezem Park
az első sorban
Megkeresem! az én helyem.
katedra – tábla
570 m Iskola
Jelzés, amely az in-


Hol van Anna helye a tanteremben?
Hol található az ajtó Anna helyéhez viszonyítva? Szótár 250 m
teraktív multimédiás
Bemutatom! Következtetek!
távolság: megmutatja, milyen messze vannak a tár-
gyak egymástól
tanulási tevékenysé-
Milyen viszonyítási pontokat vehet figyelembe
Anna az osztályban való tájékozódáshoz?
A. Anna az első padban ül a fal melletti sorban.
Előtte van a tábla, mögötte a fogas, tőle balra az tájékozódni: azonosítani azt az irányt, ahova menni geket (IMTT) mutatja
Megmagyarázom!
ablak, jobbra pedig az ajtó.
B. Ezek viszonyítási pontok, amelyek segítségével
szeretnék vagy ahol egy bizonyos viszonyítási pont
található (épület, város, tó, hegy) a digitális tankönyv
 Miben segít minket a térbeli tájékozódás? Anna tájékozódni tud a tanteremben. viszonyítási pont: lehet egy jel, tájékozódásra használt
jelzőtábla
Otthon mindkét, nyitott
12 13 0m oldalán.
Ismétlő oldal (Ön)értékelő lap
1.
TANULÁSI
EGYSÉG
Ismétlés (ÖN)ÉRTÉKELÉS
É
NJ (5-6)
Egészítsd ki a pontozott 1. Figyeld meg a mellékelt alaprajzot! Kösd össze az tábla

A, B, C oszlopok összetartozó szavait az alaprajznak
É részeket az eddig tanult
ajtó
helyes megfeleltetések
szekrény
ismereteiddel! megfelelően!
A B C
Természeti
J (3-4)
elemek 1. D I. ahol a Nap delel a. fogas

A dombor- 2. K II. ahol a Nap nyugszik b. ablakok
ablakok
zati forma 3. Ny III. déllel ellentétes irány c. ajtó

........ 4. É IV. ahol a Nap felkel
E (2-3)
A földrajzi fogas
elhelyezkedés
Az éghajlat
........
........
helyesen kiegészített mondatok
2. Egészítsd ki a hiányos mondatokat a minta alapján!

NJ (5)
A település
a) A jelmagyarázat a (térkép) egyik része.
? neve ? b) A térkép egy ( ) eszköz.
........
c) A jelmagyarázatban ( ) jelek vannak.
J (3-4)
d) A ( ) megmutatja, hányszoros kicsinyítéssel ábrázoltak a térképen egy adott területet.

Az emberi te- e) A térkép egy adott terület ( ) formában való ábrázolása.
vékenységek A vizek
f) A térkép része a ( ), mely utal a térkép témájára és típusára.
........ ........
E (1-2)
A lakosság
NJ (8-9)
A település
helyesen meghatározott elemek
........ 3. Alkoss egy 5-7 sorból álló szöveget, melyben földrajzi szempontból jellemzed
típusa szülőhelyedet! A szövegben határozd meg a következő elemeket:
........ Növényzet • a település neve;
és állatvilág • elhelyezkedése;
........
J (4-7)
• domborzati lépcső/ forma;

• vizek, éghajlat, növényzet, állatvilág és talaj;
Antropogén
elemek ? • lakosság;
• a település típusa!
E (1-3)
* Értékeld a munkád, a válaszokat lásd a 126. oldalon! ** Egészítsd ki az értékelőlapot: Megfi-

36 37
gyelem. Értékelem. Fejlődöm (127. oldal)!
Az ismétlés rendszerezi a tanulási egység Az (Ön)értékelő lap fokozatosságra épülő, külön-

legfontosabb tartalmait. böző nehézségi szintű – elégséges, jó, nagyon jó –
feladatokból áll.
6
Digitális tankönyv
Utasítások a digitális tankönyv használatához
Kattints a borítóra vagy érintsd meg (ha táblagépet vagy telefont használsz) és beléphetsz a digitális
tankönyv csodálatos világába. Itt számos interaktív multimédiás tanulási tevékenységet (IMTT) fedez-
hetsz fel az óra témájával kapcsolatban. Ezeket a tevékenységeket a digitális és a nyomtatott tankönyv-
ben a következő ikonok jelzik:
A digitális tankönyv kezdő oldala
4
A tankönyv MINISTERUL EDUCAȚIEI
digitális
borítója Földrajz
VERONICA REH
STATIKUS Kiemel /
Nyomtat Aláhúz Utasítások a tevékeny-
IMTT ség végrehajtásához
térképek, illusztrá- Nagyítja /
kicsinyíti
ciók, fényképek, a képeket
Kilépés
oktatótáblák
ANIMÁCIÓS Utasítások a tevékeny- Start /

Stop
IMTT ség végrehajtásához Szünet
Magyarázó érték- Evidențiază/
Kiemel /
kel rendelkező vagy Subliniază
Aláhúz Kilépés
magyarázó célzatú
animációs témák
INTERAKTÍV Utasítások a tevékeny- Érvényesíti a Újrakezdi a

IMTT ség végrehajtásához tevékenységet tevékenységet
Gyakorlatok, Kiemel /
Kilépés
Aláhúz
játékok, tesztek
7
1.
TANULÁSI
EGYSÉG
Közvetlen és tágabb
környezetünk
Földrajzi alapfogalmak
A TANULÁSI EGYSÉG TERVE
A. KÖZVETLEN KÖRNYEZETÜNK
1. lecke: Az osztály, az iskola, a lakónegyed, a település

2. lecke: Tájékozódás és távolságok közvetlen környezetünkben
3. lecke: Tantermünk, lakásunk, iskolánk, lakónegyedünk és
településünk alaprajza
B. TÁGABB KÖRNYEZETÜNK
4. lecke: A látóhatár, a látóhatár vonala, az égtájak

5. lecke: Tágabb környezetünk térképei
C. TÁGABB KÖRNYEZETÜNK MEGFIGYELHETŐ JELLEMZŐI
6. lecke: Domborzat, éghajlat, vízrajz, növényzet, állatvilág, talaj

KUTATÁS. Tágabb környezetem (I. rész)
7. lecke: Lakosság, települések, emberi tevékenységek
KUTATÁS. Tágabb környezetem (II. rész)
D. IDŐEGYSÉGEK A FÖLDRAJZI ARCULATBAN
8. lecke: A környező valóságban megfigyelhető változások

9. lecke: Az óra, a nap, a hét, az év
10. lecke: A naptár
E. TÁGABB KÖRNYEZETÜNKTŐL A RÉGIÓIG ÉS AZ ORSZÁGIG
11. lecke: A szülőhely Kulcsszavak

KUTATÁS. A szülőhely közvetlen környezet,
12. lecke: A környező régió tágabb környezet,
13. lecke: Tágabb környezetünktől az országig a látóhatár vonala,
tájékozódás,
ISMÉTLÉS
(ÖN)ÉRTÉKELÉS
alaprajz,
térkép,
égtájak
8
Ennyi mindent fogsz tudni:
 Meghatározni a közvetlen környezeted elemeinek helyét bizo-
nyos tájékozódási támpontok segítségével.
 Elkészíteni az osztály és az iskola alaprajzát egyszerű mértani
formák felhasználásával.
 Azonosítani a környező valóságban megfigyelhető földrajzi vál-
tozásokat, és ezeket összekapcsolni az ismert időegységekkel.
 Megérteni a térképeken használt egyezményes jeleket.
Ez életed első földrajz tankönyve.

Most találkozol a tudományok egyik „ki-
rálynőjével”, aki felfedi előtted a természet
és az emberek csodálatos rejtélyeit, és
megtanít magabiztosan járni a mi boly-
gónkon, a Földön.
Kezdetnek megtanulod megfigyelni, hogy mi vesz körül minket és hogyan

tájékozódj a földrajzi térben. Ne feledd, a földrajztudósok leggyakrabban ezt a
két kérdést teszik fel: hol és miért? Azután felfedezed hazánk szépségét. Külön-
leges dolgokat fogsz megtudni a természetről, rólunk - az itt élő emberekről - és
tevékenységeinkről.
*
Valószínűleg a Földön élő első emberek egyike volt az, aki el merte hagyni a közös-
séget, hogy megnézze, mi van a folyó túloldalán vagy az előtte lévő domb mögött.
Visszatérve elmesélte a többieknek, mit látott, és a földre lerajzolta a megtett út-
vonalat. Ez volt a földfelszín egy részének első ábrázolása, az első térkép, és az em-
ber, aki elsőként átkelt a folyón vagy felmászott a dombra, az első földrajztudós.
Vágj neki bátran te is!
9
1.
TANULÁSI
EGYSÉG
1. lecke: A z osztály, az iskola,

a lakónegyed, a település
Ebben a részben megfigyelem a képeket, és válaszok sorozatát fedezem fel,

Megfigyelem amelyek segítenek a földrajz leckében.
üzlet
iskola
tömbház
1 Tanterem
sport-
pálya
2 Lakónegyed
 Milyen tárgyak vannak az osztályban?
 Hogyan helyezkednek el a bútorok?
 Milyen más helyiségek vannak az iskolában?
Felfedezem Megmagyarázom
 Miért vannak ebben a sorrendben elrendezve
Megkeresem az osztály bútorai?
 Képzeld el, hogy a 2 ábra tömbházában laksz!
 Hol található az iskola a te tömbházadhoz vi- Következtetek
szonyítva? A. Minden tanteremben vannak padok, székek,
valamint katedra és tábla. Az iskolában számos
Bemutatom tanterem van.
 Mit veszel észre az 1 és 2 ábrán?  Milyen épü- B. Az utcán az épületek bizonyos rend szerint helyez-
letek találhatók a képen látható lakónegyedben? kednek el. Az utcán lévő épületek egyike az iskola.
10
Megjegyzem Alkalmazom
A tanterem ( 1. ) az a hely, ahol a ta- ✓ Gyakorlati tevékenység

nulók napi tevékenységeinek egy része zajlik.
A tanteremben a bútorzat bizonyos rend sze- Készíts kartondobozokból olyan épületeket, ame-
rint helyezkedik el. lyek hasonlóak a te lakónegyededben találhatók-
hoz! Dolgozz a alábbi minta alapján!
Az iskola egy intézmény, ahol a tantermek,
tanári szoba, tornaterem és más helyiségek jól
meghatározott sorrendben vannak elhelyez-
ve. A tanterem az iskola része. Minden nap egy
adott útvonalon teszem meg az utat az iskolá-
ig és haza. Több utca is van, de azok máshová
vezetnek: a játszótérre, az üzletbe, a barátaim-
hoz. Tehát a lakás, az iskola, a játszótér, az üz-
letek, a templom, a buszmegálló és az utcák
is részét képezik egy nagyobb térnek, amelyet
lakónegyednek nevezünk ( 2. ). Mindennek
megvan a jól meghatározott helye a lakóne-
gyedben.
A település ( 3. ) egy még nagyobb tér, amely

több lakónegyedből áll, és képviseli azt a he-
lyet, ahol az ember születik, él, dolgozik és
végzi mindennapi tevékenységeit. Egy telepü-
lésen élhetünk, utazhatunk, szabadságunkat
tölthetjük. Ez lehet város vagy falu. ✓ Gyakorlatok
A közvetlen környezet magába foglalja az 1. Sorold fel az osztályodban található tárgyakat!
osztályt, ahol tanulsz, a lakónegyedet, ahol 2. Nevezd meg a lakónegyededben található fon-
élsz és ahol az iskolád is van, a települést, tosabb épületeket (iskola, múzeum stb.)!
amelyben a lakónegyeded van.
✓ Játék
A közvetlen környezet az a hely, ahol Találd meg az útvonalat!
élünk, és ahol mindennapi tevékenységein- Segíts Bálintnak (sárga tömbház) megtalálni az
ket végezzük. Annához (kék tömbház) vezető utat ( 3. )! A 2. ábra
mintájára sorold fel azokat az épületeket, ame-
lyekkel az úton találkozik!
✓ Szerepjáték
Üdvözlünk a lakónegyedünkben!
A kartondobozokból elkészített épületekkel ren-
dezz be egy lakónegyedet! Kövess egy útvonalat,
3 Település
majd beszéld meg osztálytársaiddal!
11
1.
TANULÁSI
EGYSÉG
2. lecke: Tájékozódás és távolságok

közvetlen környezetünkben
Megfigyelem
1 A tanterem
Az üres hely
Felfedezem
az első sorban
Megkeresem az én helyem.
 Hol van Anna helye a tanteremben?
 Hol található az ajtó Anna helyéhez viszonyítva?
Bemutatom Következtetek
Milyen viszonyítási pontokat vehet figyelembe A. Anna az első padban ül a fal melletti sorban.
Anna az osztályban való tájékozódáshoz? Előtte van a tábla, mögötte a fogas, tőle balra az
ablak, jobbra pedig az ajtó.
Megmagyarázom B. Ezek viszonyítási pontok, amelyek segítségével
 Miben segít minket a térbeli tájékozódás? Anna tájékozódni tud a tanteremben.
12
A lakónegyedben vagyok, az utcán: tőlem balra
Megjegyzem van egy templom, jobbra egy park, előttem egy
Az irányok segítségével – balra, jobbra, üzlet, mögöttem pedig az iskola és a játszótér. Ah-
hoz, hogy megtudjam az iskola és az otthonom
előre, hátra – meg tudom határozni a viszo-
közti távolságot vagy, hogy mekkora az osztályom,
nyítási pontokat, amelyek segítenek abban, hogy megszámlálhatom a lépéseimet. Így megtudom,
meghatározzam saját helyzetemet egy adott tér- mennyire lakom közel vagy messze az iskolához
ben. Például, az osztályban ( 1. ábra) előttem van viszonyítva vagy azt, hogy mekkora az osztályom.
a tábla, mögöttem a fogas vagy a szekrény, tőlem
jobbra az ajtó, balra pedig az ablakok.
Hogy könnyebben tájékozódhassunk köz-
Az iskolaudvaron vagyok: mögöttem van az is- vetlen környezetünkben (egy településen
kola, előttem pedig a sportpálya. vagy egy épületben), általában viszonyítási
pontokat használunk.
Alkalmazom
✓ Játék
Fedezd fel a távolságokat!
✓ Gyakorlati tevékenység Számítsd ki és jegyezd le a füzetedbe a kért tá-
volságokat:
1. Mérd meg a padod és a tábla közti távolságot
lépéseid megszámlálásával, majd mérd meg mé- Iskola Park ... m
rőeszközzel is! Milyen mérőeszközöd van kéznél? Iskola Üzlet ... m
Park Üzlet ... m
2. Mérd meg a táblázatban megjelölt távolságo- Üzlet

kat! Használd a métert, mint mértékegységet!
Jegyezd le az általad mért távolságokat, majd ha- 1 725 m
sonlítsd össze az osztálytársaid eredményeivel!
Viszonyítási Távolság méterben

pontok (100 cm = 1 m)
pad – tábla
Park
katedra – tábla
570 m Iskola
Szótár 250 m
távolság: megmutatja, milyen messze vannak a tár-
gyak egymástól
tájékozódni: azonosítani azt az irányt, ahova menni
szeretnék vagy ahol egy bizonyos viszonyítási pont
található (épület, város, tó, hegy)
viszonyítási pont: lehet egy jel, tájékozódásra használt Otthon
jelzőtábla
13 0m
1.
TANULÁSI
EGYSÉG
3. lecke: Tantermünk, iskolánk,

lakásunk, lakónegyedünk
és településünk alaprajza
Megfigyelem
1 A tanterem
és lakónegyed
alaprajza
Felfedezem
Megkeresem
 Melyik két utca kereszteződésénél található az
iskola?
Bemutatom
 Mit veszel észre a képeken?  Hogy jelenik meg
a iskolai bútorzat a tanterem alaprajzán?  Hát a
lakónegyed épületei?  Hogyan jelennek meg az Következtetek
alaprajzon a valósághoz képest? A valóság tárgyai az alaprajzon kicsinyített formá-
ban, egyezményes jelekkel jelennek meg.
Megmagyarázom
 Miért hasznos számunkra alaprajzot készíteni?
14
Mivel a Föld nagyon nagy, és az a terü- ✓ Gyakorlati tevékenység

let, amit szabad szemmel látunk nagyon kiter-
jedt, az emberek a valóság kicsinyített mását A. Készítsük el a tanterem alaprajzát!
használják. Ennek megjelenítésére szimbólu-
MIT KÉSZÍTÜNK EL?
mok szolgálnak. Egy olyan jelet, amely mind-
A tanterem alaprajzát
annyiunk számára ugyanazt jelenti, szimbó-
lumnak vagy egyezményes jelnek nevezünk. MIÉRT KÉSZÍTJÜK EL?
A közvetlen környezet tárgyainak lekicsinyíté-  hogy megtanuljunk helyesen lekicsinyíteni egy
séhez különböző mértani formákat használ- teret
nak: négyzet, háromszög, kör stb.  hogy jobban megértsük annak a térnek a beren-
A térkép egy nagyobb terület (régió, ország, dezését
kontinens) kicsinyített formában, egyezményes  hogy könnyebben tájékozódjunk abban a térben
jelekkel történő ábrázolása. Az alaprajz ( 2. ábra)
HOGYAN FOGUNK DOLGOZNI?
egy kisebb terület (egy épület, lakónegyed, tele-  csapatban
pülés) kicsinyített formában, egyezményes je-
lekkel történő ábrázolása. AZ ALAPRAJZ ELKÉSZÍTÉSÉNEK LÉPÉSEI
Matematika füzetlapot használunk:
2 A tanterem 2 négyzet = 1 cm
alaprajza 1. Körülhatároljuk a tanterem területét
 megmérjük a tanterem hosszúságát és szé-
lességét;
 kicsinyítjük a lépték szerint (1 cm a füzetben
= 1 m a valóságban). Hányszorosan kicsinyí-
Jelmagyarázat tettük a valós méreteket?
Lépték: pad
1:100 szék Matematika füzetben A valóságban
(1 cm a füzetben = tábla
100 cm a valóságban) ablak
1 centiméter
1 méter
Alaprajznak nevezzük azt a rajzot, amely ki- 2. Megállapítjuk a tárgyak helyzetét a tanterem-
csinyített formában részleteket mutat be kör- ben lévő viszonyítási pontokhoz képest.
nyezetünkből (lakás, tanterem, iskola, lakóne- 3. Megmérjük a tárgyak hosszúságát és szélessé-
gyed, település). gét, amelyeket kicsinyíteni szeretnénk és a kö-
zöttük lévő távolságot.
4. Kicsinyítjük a valós méreteket a lépték szerint
Szótár (1 cm a füzetben = 1 m a valóságban).
5. Lerajzoljuk a lekicsinyített tárgyakat szimbólu-
jelmagyarázat: tartalmazza a szimbólumokat és azok mok segítségével.
jelentését 6. Elkészítjük a jelmagyarázatot, címet adunk, és
lépték: ábrázolási arány, amely megmutatja, hogy az jelöljük a léptéket.
alaprajzon egy egységre eső távolság hányszor ki-
B. A fenti lépések alapján készítsd el a szobád
sebb, mint a valóságban
alaprajzát!
15
1.
TANULÁSI
EGYSÉG
4. lecke: A látóhatár,
a látóhatár vonala,
az égtájak
1 Kirándulás a természetben Megfigyelem
Felfedezem
Megkeresem
 Hol vannak a kirándulók?
Bemutatom
 Figyeld meg, milyen irányban van az
árnyékuk? Milyen irányból süt a Nap?
 Mi látható a távolban, ahol úgy tű-
nik, hogy az égbolt összeér a Földdel?
Megmagyarázom
 Honnan tudhatják meg a kirándu-
Azt a képzeletbe- lók, melyik irányba kell haladniuk?
li vonalat, ahol
úgy tűnik, hogy Következtetek
az ég találkozik A. A természetben nappal a Nap állása
a Földdel, a látó- szerint, éjjel pedig a Sarkcsillag szerint tá-
határ vonalának jékozódhatunk.
nevezzük. B. Azokat a pontokat, amelyek segíte-
nek a tájékozódásban, földrajzi viszonyí-
tási pontoknak nevezzük.
16
Megjegyzem
Kelet mindig abban az irány-
A látóhatár mindaz a terület, amit a látó- ban van, ahol a Nap felkel.
határ vonaláig láthatunk ( 1. ). Mit látunk? A templomokban az oltár
Attól függ, hol vagyunk. Ha a tengerparton va- is keletre mutat. Ellentétes
gyunk, és a tenger felé nézünk, látni fogunk egy irányban lesz nyugat. Észa-
nagy kiterjedésű vizet, amelyik úgy tűnik, hogy a kot is könnyű meghatározni:
távolban érinti az eget. Ha a hegyekben vagyunk, a fák törzsén lévő moha,
sziklákat, erdőket, szétszórtan házakat fogunk lát- a falak és földtúrások nedve-
ni. Amikor egy településen vagyunk, a tekintetünk sebb oldala az északi irányt
sokkal több részletet is befog: utcákat, épületeket, mutatja.
házakat, embereket. Már nem tudunk messzire
ellátni. Ezt a helyet, amelynek középpontjában a
településed áll, tágabb környezetnek nevezzük.
Azt a távoli vonalat, amely mentén úgy tűnik,
hogy az ég találkozik a Földdel, a látóhatár vo- Alkalmazom
nalának nevezzük. Ez a vonal a tengeren vagy az
alföldön egyenes, a dombokon vagy a hegyek-
ben pedig hullámos ( 1. ). ✓ Gyakorlati tevékenységek
Egy településen könnyen tudunk tájékozódni, hi-
szen sok tájékozódási pont áll a rendelkezésünk- 1. Használj iránytűt! Merre mutat az iránytű, ha
re (épületek, útkereszteződés). De vajon hogyan szemben állsz a táblával?
tudunk tájékozódni a természetben, ha sem vi-
szonyítási pontok, sem tájékozódási eszközeink 2. Készíts egy rajzot A hegyekben címmel! Jelöld
nincsenek? A természetben való tájékozódásban a látóhatár vonalát és tüntesd fel az égtájakat a
a legfőbb viszonyítási pont a Nap. A Nap minden rajzod szélein!
reggel ugyanott kel fel. A látóhatárnak ezt a pont-
ját keletnek (K) nevezzük. Este a Nap a kelettel ✓ Gyakorlat
ellentétes oldalon, nyugaton (Ny) nyugszik le.
Ha kinyújtjuk a jobb kezünket kelet felé, a bal ke- Másold le a feladatot a füzetedbe, majd párosítsd
zünket pedig nyugat felé, akkor előttünk mindig az összetartozókat!
észak (É) lesz, hátunk mögött pedig dél (D). a. Itt kell fel a Nap. 1. É
b. Itt nyugszik le a Nap. 2. D
c. Itt delel a Nap. 3. K
Kelet (K), nyugat (Ny), észak (É), dél (D) az d. A déllel ellentétes irány. 4. Ny
égtájak (világtájak). Ezek a fő tájékozódási 5. DNy
pontok, amelyek segítségével tájékozódni
tudunk bárhol a Földön, a lakónegyedben,
a településen vagy a természetben. Mellékégtájak:
északkelet (ÉK)
északnyugat (ÉNy)
Az égtájak pontos meghatá- délkelet (DK)
rozására különböző eszközök délnyugat (DNy)
állnak rendelkezésünkre, mint
az iránytű, egyes karórák, a
GPS (eszköz, amely a műhol- Szótár
dak segítségével mutatja meg mellékégtájak: biztos tájékozódási pontok, amelyek
a földrajzi helyzetünket). két fő égtáj (világtáj) között helyezkednek el
17
1.
TANULÁSI
EGYSÉG
5. lecke: Tágabb környezetünk

térképei
Megfigyelem
Dun
a
TULCSA
RA
ZIM
-T
Ó
CSERNAVODA
KONSTANCA
JELMAGYARÁZAT
hegyek
hátságok
csúcsok Más városok
magasságmérő Üdülőhely
szintek (m)
tavak Kikötő
Repülőtér
folyók FEKETE-
Autópálya
Románia határa
Duna–Fekete-tenger-
Európai út TENGER
csatorna Országút
Megyeszékhelyek Vasút
1 Dobrudzsa – általános térkép 2 Dobrudzsai tájkép
 Mire valók a térképek?  Miért fontos a jelmagya-
Megkeresem rázat?
 Jelöld az égtájakat a fenti térképen!
Következtetek
Bemutatom A. A térkép alkotóelemei: cím, lépték, jelmagyará-
 Melyek a térkép alkotóelemei?  Mi a különb- zat, tájékozódási elemek.
ség az alaprajz és a térkép között?  Nevezd meg B. A jelmagyarázat tartalmazza a térképen hasz-
a fenti térkép alkotó elemeit! nált egyezményes jeleket.
18
Egy terület tanulmányozásához a föld- ✓ Gyakorlati tevékenységek

rajztudós közvetlen megfigyelést végez (el-
megy az adott helyszínre), vagy megvizsgál- 1. Figyeld meg a térképet ( 3. )! Adj címet a térkép-
ja az adott helyről készült tervrajzokat (pl. nek, és készíts jelmagyarázatot a füzetben!
alaprajz, térkép stb.). Egy terület ( 2. ) valós áb-
rázolására leggyakrabban térképet ( 1. ) hasz-
nálnak.
A térkép alkotóelemei:
 a cím: jelöli a térkép „témáját” és típusát;
 tájékozódási pontok: égtájak;
 tartalmi elemek: egyezményes jelek (szí-
nek, szimbólumok stb.);
 lépték: megmutatja, a valódi méretek
hányszoros kicsinyítésével készült a tér-
kép – ez lehet számszerű (osztás formá-
3
jában 1:100 000) vagy grafikus;
0 400 000 km
2. Figyeld meg a térképet ( 3. )! Oldd
meg a feladatokat a füzetedben!
j elmagyarázat: megmagyarázza a hasz-
nált színek és szimbólumok jelentését, és  Í rd le a megjelölt település
hozzásegít a térkép olvasásához. nevét!
A térképeket számos ágazat használja: közúti S
orolj fel öt települést, amely a
szállítás, légi szállítás, hajózás, építkezés, turiz- megjelölt település körül talál-
mus stb. ható!
3. Készítsd el a tágabb környezeted térképét!
A térképednek tartalmaznia kell a települést,
A térkép egy terület méretarányosan ki-
ahol élsz és annak környékét. Készíts hozzá lép-
sebbített, általánosított és egyezményes je-
téket és jelmagyarázatot! Adj címet neki!
lekkel bemutatott ábrázolása. A térkép a leg-
fontosabb tájékozódási eszköz, mert az adott
területet a valósághoz hűen ábrázolja.
✓ Játék
Találd meg az érmét!
KICSINYÍTSD A LÉPTÉK SZERINT!

Rejts el a tanteremben egy kartonpapírból ké-
szült érmét!
Készíts egy kincskereső térképet, amely alapján az
osztálytársad megtalálja!
Lépték 1 : 1
Vajon hogyan kell kicsi- Szótár

Lépték 1 : 2
nyíteni? Ó, milyen szét-
szórt vagyok, hiszen itt földrajzi atlasz: különböző szempontok alapján ös�-
Lépték 1 : 4
van a magyarázat! szeállított térképgyűjtemény
19
1.
TANULÁSI
EGYSÉG
6. lecke: Domborzat, éghajlat,

vízrajz, növényzet,
állatvilág, talaj
Megfigyelem
1 Hegyvidéki táj
Kirándulni vol-
tam. Nézd, mi-
lyen fényképet
készítettem!
 Mit gondolsz, miért tűnik néhol zöldnek a tó vize?
Megkeresem
 Hol készült a fénykép? Nevezd meg a dombor- Következtetek
zati formát! A. Egy kirándulás alkalmával megfigyelhetem a
domborzatot, a vizeket, a növényeket, az állato-
Bemutatom kat, érzékelhetem, ha meleg van vagy hideg, ha
 Mit mutat a fényképen látható domborzati esik az eső vagy fúj a szél.
forma?  Milyen más elemek jelennek meg a táj- B. Mindezek a természeti jegyek a tágabb környe-
képen?  Milyen évszakban készült a fénykép? zetünk megfigyelhető földrajzi jellemzői.
20
Megjegyzem
rozza a levegő hőmérséklete, a csapadék és a
szél.
Láttuk, hogy a térkép tágabb környezetün- A legtöbb folyó a hegyekből ered. Némelyiken
ket vagy bármilyen más területet ábrázol. az ember vízgyűjtő gátakat épített, és így víz-
Megfigyelve a térkép jelmagyarázatát, megálla- gyűjtő tavakat hozott létre. A hegyvidéken ( 1. )
píthatom, hogy vannak-e hegyek vagy síkságok, sok erdő van, a síkságon pedig füves legelők.
folyók vagy tavak, erdők vagy rétek. Mindezek a Mivel a síkságon a talaj termékeny, az emberek
földrajzi elemek meghatározzák és pontosan mezőgazdasági területeket hoztak létre.
bemutatják tágabb környezetünket. Mindegyik domborzati formának sajátos állatvi-
A hegyek, a dombok, a hátságok és a síkságok lága van: a hegyvidéken medve, farkas, szarvas,
domborzati formák. Hazánkban minden dom- a dombvidéken mókus, a síkságon mezei nyúl és
borzati forma megtalálható. A hegyek maga- sok más állat él.
sak, meredek lejtőik és hegyes csúcsaik vannak.
A dombok alacsonyabbak a hegyeknél, lejtőik
lágyabb hajlatúak. A síkságok alacsonyak és la- Földrajzi jellemzőknek nevezzük azokat az
posak. elemeket, amelyeket megfigyelhetünk a való-
A hegyekben hidegebb van, gyakran esik az eső, ságban vagy a térképen. Ezekkel a természeti
és erősen fúj a szél. A síkságon a hőmérséklet elemekkel be tudjuk mutatni tágabb környe-
magasabb. Egy adott régió éghajlatát meghatá- zetünket vagy egy nagyobb területet.
Alkalmazom
✓ Kutatás
Végezz kutatást Tágabb környezetem (I. rész)
címmel!
A KUTATÁS LÉPÉSEI:
1. Adatgyűjtés: Könyvekből, internetről információ-
kat gyűjtök a tágabb környezetemről.
2. Terepmunka: Séta vagy kirándulás alkalmával

megfigyelem az adott terület domborzatát, a
Szótár vizeket, a növényzetet, stb. Jegyzetelek és fényké-
állatvilág: egy adott területen élő vadállatok összessége pezek.
domborzat: a földfelszínen található kiemelkedések és
3. Földrajzi megfigyelő lapot készítek:
mélyedések összessége  a település földrajzi elhelyezkedése;
éghajlat: nagyobb kiterjedésű hely hosszú távon jel-  domborzati formák;
lemző időjárási viszonyainak összessége  éghajlat;
talaj: a földkéreg legfelső rétege  vizek;
növényzet: egy adott területen vadon élő növények  növényzet;
összessége  állatvilág;
 talaj.
vízrajz: a vizek megjelenési formái (forrás, folyó, tó stb.)
egy adott területen
21
1.
TANULÁSI
EGYSÉG
7. lecke: Lakosság, települések,

emberi tevékenységek
Megfigyelem 1 A nagyszebeni Nagypiac
Hű, mennyi em-

ber! Vajon miért
gyűltek itt ennyien
össze? Mi lehet ez?
Falu vagy város?
Megmagyarázom
Felfedezem
 Miért gyűlnek össze egyes helyeken az emberek?
Megkeresem Következtetek
 Hol vannak a képen látható emberek?
A. Egy településről meg tudom állapítani, hogy
Bemutatom falu vagy város, kicsi vagy nagy, milyen emberek
 Milyen település ez? Falu vagy város? laknak és dolgoznak ott.
 Mit csinálnak a képen látható emberek? B. Vannak falura, illetve városra jellemző emberi
tevékenységek.
22
A lakosság ( 1. ) az egy területen élő embe- ✓ Kutatás

rek összessége. Fontos tudnunk, hogy hányan
élnek az adott területen, nők-e vagy férfiak, Végezz kutatást Tágabb környezetem (II. rész)
milyen életkorúak, hol élnek, faluban vagy címmel!
városban. Kétféle települést különböztetünk
A KUTATÁS LÉPÉSEI:
meg: vidéki és városi. A vidéki települések a
Visszalapozok a 21. oldalra! Átnézem a megfi-
falvak, a városi települések pedig a városok.
gyelési lap elkészítésének lépéseit, majd kiegé-
A falvakban ( 2. ) az emberek kisebb közössé-
szítem a következőkkel:
geket alkotnak, nagyrészt házakban laknak,  lakosság;
főként mezőgazdasággal foglalkoznak és őrzik  településtípusok;
a népi hagyományokat.  gazdasági tevékenységek.
A városok ( 3. ) nagyobb kiterjedésű települé-
sek, lakosságuk is nagyobb. A városban több
utca, házak és tömbházak, gyárak, bevásár- 1
lóközpontok, különböző tömegközlekedési 2
eszközök találhatók. Ezek együttesen alkotják
a város infrastruktúráját. A városok lakói kü-
lönböző ágazatokban dolgoznak: ipar, építke- 3
zés, szállítás stb. 3 Város
2 Falu
Az utóbbi időben sokat fejlő-
dött a számítástechnika (rövi-
Az emberi tevékenységeket három munka- den IT), a híradástechnika és a
területre osztjuk: elsődleges (mezőgazdasági robotika.
tevékenységek – növénytermesztés, állatte-
nyésztés, halászat, fakitermelés, altalajkincsek
kitermelése), másodlagos (ipari tevékenységek
– elektromos áram fejlesztése, fémfeldolgozás,
különböző nyersanyagok feldolgozása), har-
madlagos (szolgáltatások – szállítás, kereskede- Szótár
lem, turizmus). Ezeket az emberi tevékenysége-
ket más néven gazdasági tevékenységeknek antropogén: az emberi tevékenységből eredő, ahhoz
nevezzük. kapcsolódó
gazdasági tevékenység: az a sajátosan emberi tevé-
kenység, amely során az emberi élethez szükséges
A tágabb környezet teljes körű bemutatásá- javakat állítják elő
hoz a természeti elemek mellett (domborzat, infrastruktúra: egy adott település működéséhez szük-
éghajlat, vizek, növényzet, állatvilág és talaj) séges eszközállomány (utcák, villanyoszlopok, tele-
fonos hálózat, kábel, vízvezeték stb.)
bizonyos antropogén elemek is hozzátartoz-
közösség: azon emberek összessége, akik egy szűkebb
nak. Ezek segítségével információkat kapha-
területen élnek (falu, városi lakónegyed), az életük-
tunk a lakosságról, emberi településekről és a nek vannak közös jegyeik (ismerik egymást, hason-
gazdasági tevékenységekről. ló az életmódjuk)
23
1.
TANULÁSI
EGYSÉG
8. lecke: A
környező valóságban
megfigyelhető változások
Megfigyelem 1 A környező valóságban megfigyelhető változások
Nappal Éjszaka
Tavasz Nyár Ősz Tél
Tengerpart Beépített tengerpart – kikötő
Szfinx a Bucsecs hegységben – sziklaalakzat Iskola – emberi építmény
Megmagyarázom
Felfedezem  Miért változik lassan egy hegyvidéki táj látványa?
 Miért változik gyorsabban egy utcáé?
 Hol készültek a fenti képek?
A földrajzi táj folyamatosan változik:
Bemutatom A. A természetes környezet lassan változik.
 Mit veszel észre a fényképeken? B. Az ember által létrehozott mesterséges környe-
zet gyorsan változik.
24
A környező valóság állandó átalaku-

lásban van ( 1. ). Egy földrajztudós számára ez
✓ Gyakorlati tevékenységek
a valóság szorosan összefügg egy területtel,
1. Figyeld meg a képeket! Határozd meg az arcula-
vagyis a földfelszín egy részével. Ezen a terüle-
tok típusait, és azok időbeli változását!
ten a természeti elemek (domborzat, éghaj-
lat, vizek, növényzet, állatvilág, talaj) folyama-
tos kölcsönhatásban vannak az antropogén Egy iskola építése
elemekkel (lakosság, települések, gazdasági Egy iskola
tevékenységek). Ennek a kölcsönhatásnak a néhány
következtében térben és időben folyamatosan hónap
változik mindaz, amit a földfelszínen látunk, alatt épül
azaz változik a terület földrajzi arculata ( 2. ). fel.
A földrajzi arculat lehet: természetes (ha egy
területen a természeti elemek vannak több-
ségben, pl. hegyvidéki táj, delta, erdei táj stb.);
antropogén (ha egy területen túlnyomóan
ember által létrehozott építmények vannak,
pl. városi táj – amit egy városban látunk, ipari
táj – egy kőolajfinomító vagy egy gyár képe,
mezőgazdasági táj – gabonaültetvény stb.) Egy hegy kialakulása
A hegyek
kialakulása
A földrajzi arculat folyamatosan válto- több száz
zik: természeti tájak esetén lassan, antro- millió év alatt
pogén tájak esetén gyorsan. A tájat lassan történik.
alakító természeti tényezők a következők:
a víz (csapadék, folyók, a tenger hullámai),
a szél, a gleccserek stb. A tájat gyorsan ala-
kító antropogén tényezők az ember és az
ő gazdasági tevékenységei. Ezért az emberi
tevékenységek következtében létrejött vál-
tozások a legészrevehetőbbek.
Szótár
földrajzi arculat: egy terület összképe, amely termé-
szeti és antropogén elemeinek kölcsönhatásából 2. Képzelj el egy időutazást az alábbi képből
keletkezett kiindulva ( 2. )! Melyek azok a tényezők,
terület: a Föld felszínének behatárolt része amelyek hozzájárulnak a táj változásá-
hoz?
2 Földrajzi arculat 25
1.
TANULÁSI
EGYSÉG
9. lecke: Az
z óra, a nap, a hét, az év
A
Megfigyelem Egyes
rovarok élet
1 Időegységek a föld
kora: néhány
óra
rajzi arculatban
Egy gyerek
életkora:
A bolygó 10 év
életkora:
4 milliárd
év
Mennyi
az élet
koruk?
Egy felnőtt
ember élet
kora: 65 év
Egy hegy
életkora: 100
millió év
A román
nép 2000
éves.
Felfedezem  Melyik kép jelöli a legfiatalabb életkort?

 Hát a legidősebbet?
Megkeresem Megmagyarázom
 Hol találkozhatunk a fenti elemekkel?  Miért a Föld a legidősebb?
 Mit veszel észre mindegyik képen? A. A földrajzi arculat folyamatosan változik.
 Melyek a természeti elemek és melyek azok, B. A természetes arculat lassan változik, míg az
amelyek az emberre vonatkoznak? antropogén gyorsan.
26
Az óra, a nap, a hónap, az év olyan idő-

egységek, amelyektől függően változik egy ✓ Gyakorlatok
táj ( 1. ).
A csillagászati nap azt az időt jelenti, amely 1. Válaszolj a következő kérdésekre!
alatt a Föld egyszer fordul meg a saját tengelye a) M
ivel töltöd az időd, mialatt a Föld egyszer
körül. Mit veszünk észre? Azt, hogy minden nap- megfordul a saját tengelye körül?
nak van egy olyan időszaka, amikor világos van b) H
ány hónap van egy évben? Melyek ezek?
(nappal) – ilyenkor a bolygó egy része a Nap felé 2. Készíts egy-egy rajzot mindegyik évszakhoz,
fordul – és egy olyan időszaka, amikor sötét van majd nevezd meg a hozzájuk tartozó hóna-
(éjszaka) – a bolygó ugyanazon része árnyékba pokat!
kerül (a Nappal ellenkező oldalra). Egy nap lefor-
gása alatt a Föld megfordul a saját tengelye körül.
Egy nap 24 órából áll, amely idő alatt a nappal
és az éjszaka váltják egymást. Nappal végzi az
ember a mindennapi tevékenységeit. A nappal
és az éjszaka váltakozása meghatározza az em-
ber és a Föld többi élőlényének viselkedését is.
Például éjjel alszol, nappal pedig iskolába mész,
játszol a parkban vagy a barátaiddal találkozol.
A természetben történő változások bizonyos
időegységek alatt mennek végbe. Ilyen például a
napról-napra változó időjárás vagy az élőlények
élettartama. (Egyes rovarok csak pár órát élnek.)
Egy hétben 7 nap van, 4 hét pedig egy hónapot
alkot. Egy hónap alatt a Hold megkerüli a Földet.
A Föld egy év alatt kerüli meg a Napot. Így kö-
veti egymást a négy évszak (tavasz, nyár, ősz,
tél). Minden évszak három hónapig tart. Egyik 3. Mérd meg, meddig tart egy tanóra és egy szü-
évszakról a másikra a földrajzi arculat láthatóan net! Használj órát!
megváltozik.
A földrajzi arculat az idővel változik. A kör-

nyező valóság állandóan változik. Az időegy-
ségek, amelyekben megfigyelhetjük ezeket
a változásokat, lehetnek néhány órásak (az
emberek esetében) vagy akár több millió
vagy milliárd évesek (a bolygó esetében).
Szótár
időegység: egy esemény, egy tevékenység, egy jelen-
ség lefolyásának időtartama 4. Készíts tevékenységi tervet egy hétre! A tevé-
milliárd: ezer millió kenységeket foglald táblázatba!
27
1.
UNITATEA
TANULÁSI
EGYSÉG
10. lecke: A naptár
Megfigyelem 1 2021-es naptár
Január Február Március Április

H K Sz Cs P Sz V H K Sz Cs P Sz V H K Sz Cs P Sz V H K Sz Cs P Sz V
Május Június Július Augusztus

Szeptember Október November December

Vajon milyen nap

Felfedezem van ma? Milyen hó-
napban vagyunk?
Megkeresem Melyik évszakban?
 Mikor és hol használjuk a naptárt? Melyik évben?
 Milyen időegységeket olvashatsz le a naptárról? A. Az óra, a nap, a hét, a hónap, az év az idő mú-
lásának megfigyelhető egységei.
Megmagyarázom B. A naptár az év napjait, heteit és hónapjait tar-
 Milyen céllal készítették a naptárat? talmazza.
28
Az óra, a nap, a hét, a hónap, az év az

idő múlásának megfigyelhető egységei.
✓ Gyakorlatok
A múltban az idő mérése a természet közvet- 1. Figyeld meg a naptárt ( 1. ) az előző oldalon, és
len megfigyelése alapján történt mindaddig, állapítsd meg mindegyik hónap napjainak szá-
amíg megjelentek azok az időmérő eszközök, mát!
amelyek pontosan mérték az időt. A nappal
(világosság) és az éjszaka (sötétség) váltako- 2. A naptár alapján válaszolj a kérdésekre:
zása volt a legkönnyebben megfigyelhető.
Az éjszakai égbolton a hold mindegyik fázisa a) A hét melyik napján ünnepled a születésna-
V
(újhold, első negyed, telihold, utolsó negyed) pod?

hét napig, azaz egy hétig tartott. A következő b) A hét melyik napjára esik a gyermeknap, a nő-
újholdig négy hét telt el. Ezt az időegységet nap és Románia nemzeti ünnepe?
hónapnak nevezték el. 3. Ebben az évben milyen napra esnek a 2. feladat-
V Hasonlóképpen figyelték meg az évszakok ban említett ünnepnapok?
váltakozását (tavasz, nyár, ősz, tél), és azt,
hogy ezek hosszabb ideig tartottak (mind- 4. Készítsd el annak a hónapnak az idei naptárát,
egyik három teliholdat). Így az ember megér- amelyikben a születésnapod van! Hasonlítsd
tette az év fogalmát, hogy mennyi idő kell a össze a tankönyvben lévő naptárral ( 1. )! Mit ve-
Földnek, míg megkerüli a Napot. szel észre?
V Később észrevették, hogy a Föld a Napot
nem pontosan 365 nap alatt kerüli meg, ha-
nem 365 és egy negyed nap alatt. A negyed
napok négyévente egy teljes nappá adódnak
össze. ĺgy minden negyedik év szökőév és 366
napból áll.
újhold első negyed
Az emberek egyezségre jutottak az idő

múlásával kapcsolatban. Az egyik ilyen
egyezmény a naptár, amelyik meghatároz-
za a napok sorrendjét és a hónapok napja-
inak számát. A hónapok napjainak száma
különbözik egymástól (28/29, 30, 31). Egy
évben 12 hónap van.
telihold utolsó negyed
5. Rajzold le a Hold négy fázisát!
Szótár Tudtad
egyezmény: emberek közötti megegyezés Amikor a Föld négyszer megkerüli a Napot, az év egy
nappal hosszabb lesz. (Ez a nap a február 29.)
29
1.
UNITATEA
TANULÁSI
EGYSÉG
11. lecke: A szülőhely
Megfigyelem 1 A település alaprajza
JELMAGYARÁZAT
Én itt lakom.
Te megtalálod kórház
egy térképen kikötő
az utcát, ahol parkoló
laksz?
kulturális létesítmény
kempinghely
étterem
lakónegyed
híd
Felfedezem
folyó
 Hol lakik Anna?  Hogyan befolyásolta a folyó a település alakját?
 Hol található a folyó?
 Hát a kikötő? Hát a kórház? Következtetek
A. Anna szülőhelye egy folyó partján található.
Bemutatom B. A szülőhely alaprajzon vagy térképen ábrázol-
 Milyen irányba folyik a folyó?  Milyen irányba ható.
kell mennie Annának ahhoz, hogy otthonról a fo-
lyóhoz érjen?
30
Itt az ideje, hogy még többet megtud-

jak a helyről, ahol születtem. Mit tanul-
✓ Kutatás
tam eddig? Azt, hogy ha tanulmányozom egy
Végezz kutatást Az én szülőhelyem címmel! Em-
hely térképét, sok információt tudok meg róla.
lékezz vissza, hogyan készítetted el a megfigyelési
Bármilyen terület ábrázolható alaprajzon ( 1. ) lapot (lásd 21., 23. oldal)! Jellemezd szülőhelyedet
– ha kicsi – vagy térképen – ha nagy. Ha ki- földrajzi szempontból! Használd az alábbi mintát:
sebb területet ábrázolunk egy térképen, több  A település neve;
részlet is megjelenik. Ebben az esetben azt  A település típusa;
mondjuk, hogy a méretarány nagy, vagyis a  A megye, ahol található;
térképen ábrázolt terület kevésszer van kicsi-
 A megyében való elhelyezkedése;
nyítve.
 A z uralkodó domborzati forma;
Ha a méretarány kicsi, a térképen ábrázolt
 Vizek;
terület többszörösen van lekicsinyítve, így ke-
 Egyéb természeti tényezők: éghajlat,
vesebb részletet tartalmaz.
uralkodó növényzet, állatvilág, stb.;
Mit tudok még? Tudom, hogy az iskolám
 Lakosság (lakosok száma);
egy bizonyos utcán van. Az utca a település
 A fő gazdasági tevékenységek;
egy bizonyos részén van, és a lakónegyedhez
 A fő szállítási útvonalak;
tartozik, ami egy nagyobb élettér. Több szom-
 A település megszervezése
szédos lakónegyed települést alkot. Ebben az
esetben a település egy város. (Hol vannak a lakóépületek?
Hová tömörülnek a gazdasági tevékenységek?)
A szülőhelyem az a település, ahol szü- ✓ Gyakorlat

lettem. Ez a település Románia valamelyik
megyéjében található. Állapíts meg egy hasonlóságot és három különb-
séget a falu és a város között! Dolgozz a füzetben
az alábbi minta szerint!
2 Emlékház
település falu város
hasonlóságok
különbségek
Szótár
lakónegyed: egy város (közigazgatási) része ✓ Gyakorlati tevékenység
megye: egy ország olyan közigazgatási egysége, amelyik
több falut és várost foglal magába Indulj el egy képzeletbeli kirándulásra a szülőhelye-
település: város vagy falu den, és nevezz meg öt olyan turisztikai létesítményt,
amit meglátogatnál ( 2. )!
31
1.
TANULÁSI
EGYSÉG 12. lecke: A környező régió
Megfigyelem 1 Brassó város környező

régiója
Ny K
Egy területen
térkép D
segítségével
tájékozódunk.
Bemutatom
Felfedezem  Milyen más elemeket látsz a fenti térképen?
 Mit gondolsz, milyen térképből való a fenti részlet?
 Határozd meg az égtájak megnevezésével, hol
helyezkednek el Brassóhoz képest a következő tele- Következtetek
pülések: Codlea (Feketehalom), Zărnești (Zernest), A. A z utca, az iskola, a lakónegyed egy település ré-
Râșnov (Barcarozsnyó), Predeal (Predeál), Săcele szét képezik.
(Négyfalu), Sfântu Gheorghe (Sepsiszentgyörgy)! B. A települést körülvevő terület alkotja a környező
régiót.
32
Megjegyzem Az emberek folyamatosan közlekednek egy tele-
pülés (például egy nagyobb város) és a környező
Hol laknak a nagyszüleid? Hogy nevezik azt régió között. A környező régióból az emberek
a települést? A te településed környező régiójá- dolgozni jönnek a városba, a gyerekek az iskolá-
hoz tartozik? ba, a fiatalok itt végzik tanulmányaikat. Ugyan-
A környező régiót egy meghatározott dombor- csak a környező régióból hozzák a nyersanyago-
zati forma jellemzi. Ez lehet hegyvidéki, dombvi- kat is, amelyekből a városban késztermékeket
déki vagy síkvidéki régió. Hasonlóképpen, meg- állítanak elő. A városok lakói kikapcsolódni (tú-
határozzák bizonyos gazdasági tevékenységek, és rázni, kirándulni) mennek a környező régióba.
ebből a szempontból a régió lehet mezőgazda-
sági, ipari, turisztikai stb. régió. Egy település ál-
talában a környező régióból biztosítja az emberi A környező régió az a földrajzi tér (terület),
tevékenységekhez szükséges erőforrásokat. Me- amely a szülőhely körül terül el. Itt találhatók a
lyek a legismertebb erőforrások a te régiódban? szomszédos települések is.
El kell jutnom Bukarestből

Alkalmazom Nagyváradra Brassón
keresztül. Vajon milyen
✓ Játék városokon kell áthaladnom,
és milyen távolságot kell
Az úton megtennem?
Írd le a füzetbe, milyen városokon haladunk át,
ha Bukarestbe szeretnénk eljutni! Jegyezd le a
városok közötti távolságokat is! Használd a táb-
lázat adatait!
Bukarest Brassó 170 km
Bukarest Marosvásárhely 340 km
Bukarest Kolozsvár 443 km
Bukarest Nagyvárad 590 km
340 km
Nagy-
várad
33
1.
TANULÁSI
EGYSÉG
13. lecke: Tágabb környezetünktől

a régióig és
az országig
1 Tágabb környezetünktől a régióig
Megfigyelem és az országig
Brassó
0 30 60 90 120 km
Megmagyarázom
Felfedezem  Hasonlítsd össze a két térképet! Mi történik a lép-
tékkel?
Megkeresem
 Hol található a szülőhelyed? Következtetek
 Az ország melyik részén? A. A környező régió részét képezi az országunk
területének, amely egy nagyobb, jól körülhatárolt,
Bemutatom szervezett terület.
 Melyek a környező régiód fő jellemzői? B. A mi országunk neve Románia.
34
Láthattuk, hogy az iskola, az utca, ✓ Gyakorlati tevékenységek

a lakónegyed egy nagyobb területnek, a tele-
pülésnek a részei. A település és a tágabb kör- 1. Oldd meg egy négyzethálós lapon az alábbi ke-
nyezet a környező régió részei, amely egy még resztrejtvényt! Írd le a megfejtést is, amelyet a füg-
nagyobb terület. gőleges A–B oszlopban fogsz kapni!
A
A környező régió részét képezi az orszá- 1.
gunk területének, amely egy nagyobb, jól
körülhatárolt, szervezett terület ( 1. ). 2.
3.
LAKÓNEGYED
4.
5.
6.
7.
B
TELEPÜLÉS
1. Egy terület méretarányosan kisebbített, általá-
nosított és egyezményes jelekkel bemutatott
ábrázolása
2. Egy nagyobb, jól körülhatárolt, szervezett terü-
let, amelyet régiók alkotnak
3. Domborzati forma
RÉGIÓ
4. Az egyik évszak
5. A lakás, az iskola, a játszótér, az üzletek, a
templom, a buszmegálló és az utcák is részét
képezik
6. A hold egyik fázisa
7. Egy kisebb terület (egy épület, lakónegyed,
település) kicsinyített formában, egyezményes
jelekkel történő ábrázolása
2. Tájékozódj Románia térképén, és készíts tervet

ORSZÁG
egy képzeletbeli kiránduláshoz! Indulj el a szülő-
helyedről, és juss el az ország egy másik települé-
sére! Jegyezd le:
a) lakóhelyed nevét;
b) az útba eső települések nevét;
c) a domborzati formákat;
d) a vizeket (folyókat, amelyeken átkelsz);
e) az útba eső turisztikai létesítményeket.
35
1.
TANULÁSI
EGYSÉG
Ismétlés
Egészítsd ki a pontozott
É részeket az eddig tanult
ismereteiddel!
Természeti
elemek
A dombor-
zati forma
........
A földrajzi
elhelyezkedés
Az éghajlat
........
........
A település
? neve ?
........
Az emberi te-
vékenységek A vizek
........ ........
A lakosság
........ A település
típusa
........ Növényzet
és állatvilág
........
Antropogén
elemek ?
36
(ÖN)ÉRTÉKELÉS
É
NJ (5-6)
1. Figyeld meg a mellékelt alaprajzot! Kösd össze az tábla

A, B, C oszlopok összetartozó szavait az alaprajznak
ajtó
szekrény
megfelelően!
A B C
J (3-4)
1. D I. ahol a Nap delel a. fogas

2. K II. ahol a Nap nyugszik b. ablakok
ablakok
3. Ny III. déllel ellentétes irány c. ajtó
4. É IV. ahol a Nap felkel
E (2-3)
fogas
2. Egészítsd ki a hiányos mondatokat a minta alapján!

NJ (5)
a) A jelmagyarázat a (térkép) egyik része.

b) A térkép egy ( ) eszköz.
c) A jelmagyarázatban ( ) jelek vannak.
J (3-4)
d) A ( ) megmutatja, hányszoros kicsinyítéssel ábrázoltak a térképen egy adott területet.

e) A térkép egy adott terület ( ) formában való ábrázolása.
f) A térkép része a ( ), amely utal a térkép témájára és típusára.
E (1-2) NJ (8-9)
helyesen meghatározott elemek
3. Alkoss egy 5-7 sorból álló szöveget, amelyben földrajzi szempontból jellemzed
szülőhelyedet! A szövegben határozd meg a következő elemeket:
• a település neve;
• elhelyezkedése;
J (4-7)
• domborzati lépcső/ forma;

• vizek, éghajlat, növényzet, állatvilág és talaj;
• lakosság;
• a település típusa!
E (1-3)

37
2.
TANULÁSI
EGYSÉG
Románia
Általános földrajzi elemek
A. ORSZÁGHATÁROK ÉS SZOMSZÉDOK
1. lecke: Románia határai és szomszédai
B. A DOMBORZAT: ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

ÉS DOMBORZATI LÉPCSŐK
2. lecke: Románia domborzata – általános jellemzők

3. lecke: Románia nagyszerkezeti formái
C. AZ ÉGHAJLAT, A VIZEK, A NÖVÉNYZET,

AZ ÁLLATVILÁG ÉS A TALAJ
4. lecke: Románia éghajlata

5. lecke: Románia vizei
6. lecke: A Duna és a Fekete-tenger
7. lecke: Románia növényzete, állatvilága és talajai
D. A LAKOSSÁG ÉS A TELEPÜLÉSEK
8. lecke: Románia lakossága

9. lecke: Románia települései
E. A GAZDASÁGI TEVÉKENYSÉGEK
10. lecke: Az erőforrások és az ipari tevékenységek Kulcsszavak

11. lecke: A mezőgazdaság és a főbb mezőgazdasági
termékek Románia,
12. lecke: Közlekedési és szállítási útvonalak domborzat,
éghajlat, vizek,
Ismétlés növényzet, állatvilág,
(ÖN)ÉRTÉKELÉS talaj, lakosság,
települések,
gazdasági
tevékenységek
38
Ebben a fejezetben ennyi mindent fogsz megtanulni:
 Románia és a vele szomszédos országok elhelyezkedése a
térképen;
 Románia földrajzi jellemzőinek bemutatása (domborzati
formák, éghajlat, vizek, növényzet, állatvilág, talaj)
 Románia lakosságának és emberi településeinek a leírása
 A természeti erőforrások és a gazdasági tevékenységek kö-
zötti összefüggések felfedezése
Itt az idő, hogy

minél többet megtudj
ROMÁNIÁRÓL, arról az
országról, amelyben élsz!
Hazánkat Romániának hívják. Közepes nagyságú ország. Európában, a Föld

egyik kontinensén helyezkedik el. Kijárata van a Fekete-tengerre.
A természet változatos domborzattal ajándékozta meg országunkat, amely min-
den domborzati formát magába foglal (hegyek, dombok, hátságok, síkságok),
egyenlő arányban. A domborzati formák lépcsőzetesen helyezkednek el, az or-
szág központi részétől a szélei felé. Így középen helyezkednek el az ország he-
gyei, amelyek, mint egy kőből épült vár, egy nagy, dombos vidéket vesznek körül.
Az országhatárok felé egyre alacsonyabb formákat találunk: dombokat és hátsá-
gokat, majd síkságokat és a nagy folyók völgyeit. Országunk vizekben gazdag, sok
a folyó és a tó. Növényzetét a lombhullató és örökzöld erdők, valamint a rétek nö-
vényvilága alkotja, amely ugyanakkor sok vadállat élőhelye is. A talaj termékeny.
Ezeknek a kedvező természeti körülményeknek köszönhetően hazánk ősidők
óta lakott terület volt. A változatos domborzat, a mérsékelt éghajlat és a termé-
szeti erőforrások hozzájárultak a gazdasági tevékenységek fejlődéséhez.
39
2.
TANULÁSI
EGYSÉG
A. Országhatárok és szomszédok
1. lecke: Románia határai és szomszédai
Megfigyelem
UKRAJNA UKRAJNA
Horodiștea
M A G YA R O R S Z Á G
M O L D O VA I
K Ö Z TÁ R S A S Á G
ROMÁNIA
Óbéba
(Beba Veche) N A
R AJ
UK
Sulina
SZERBIA V E
B U LG Á R I A S
Zimnicea
1 Románia határai és szomszédai
Felfedezem
 elyek a Romániával szomszédos országok?
M  Miért vannak határok az országok között?
Mutasd meg a térképen!
Következtetek
Bemutatom A. Országunknak kijárata van a Fekete-tengerre és
 Melyek azok a települések, amelyek a határsza- több országgal is szomszédos.
kaszokat jelölik?  Milyen határtípusok (egyez- B. Északon Ukrajnával, keleten a Moldovai Köz-
ményes vagy természetes) találhatók országunk társasággal és Ukrajnával, délen Bulgáriával, dél-
és szomszédai, Magyarország, Szerbia, Moldovai nyugaton Szerbiával, északnyugaton pedig Ma-
Köztársaság, Ukrajna és Bulgária között? gyarországgal szomszédos.
40
Hazánk, Románia, közepes nagyságú ✓ Játék

ország. Közép-Európa délkeleti részén helyez-
kedik el. Találd ki a szomszédokat!
Az ország területe 238 397 négyzetkilométer. Készítsetek kártyákat az égtájak/ világtájak (fő-
Alakja majdnem kerek. Három nagy földraj- és mellékégtájak), valamint Románia szomszédos
zi egység határozza meg: a Kárpátok, a Duna országainak nevével!
folyam és a Fekete-tenger. Ezek a földrajzi egy- Az osztály tanulói három csoportot alkotnak.
ségek alkotják a román nép természetes kör- A játékvezető Románia szomszédos országaival
nyezetét és meghatározzák kultúráját. kapcsolatos szóbeli feladatokat ad a csoportok-
nak. A tanulók fel kell emeljék a helyes választ tar-
Románia határai az államhatárok (ország- talmazó kártyát. Az a csoport, amelyik helyesen és
határok). Az államhatárok lehetnek termé- a leggyorsabban válaszol, kap egy pontot. A leg-
szetesek vagy egyezményesek. A természetes több pontot összegyűjtött csoport lesz a nyertes.
határok egybeesnek például egy folyóval, A feladatok típusai:
tengerrel vagy heggyel. Románia természetes
határai: délkeleten a Fekete-tenger, délen a  E meljétek fel azt a kártyát, amelyen az országnak
Duna, keleten és az északi határvonal egy kis megfelelő égtáj neve van!
részén a Prut folyó, északon a Tisza). Az egyez-  E meljétek fel azt a kártyát, amelyen az égtájnak
ményes határokat az országok közötti megál- megfelelő ország neve van!
lapodások alapján határozták meg.
Románia területe egy-egy országgal szom- ✓ Gyakorlati tevékenység
szédos, kivéve délkeleten, ahol a Feke-
te-tenger határolja.
Rajzold meg az ország körvonalát az alábbi minta
Ismerjük meg a szomszédainkat! ( 1 ) Északon alapján, és írd a megfelelő helyre Románia szom-
és a keleti határ egy részén Románia Ukrajná- szédait!
val határos. Ukrajna a második legnagyobb
európai ország Oroszország után. Ugyancsak
a keleti részen található a Moldovai Köztár-
saság, Románia legkisebb szomszédja, Euró-
pa egyik legkisebb országa. Hazánkat ettől az
országtól a Prut folyó választja el.
Délen Románia Bulgáriával határos, a Duna
folyam választja el egymástól a két országot.
Nyugaton, hazánknak két, területét és la-
kosságát tekintve kisebb szomszédja van:
Szerbia délnyugaton, és Magyarország
északnyugaton.
✓ Gyakorlat
Másold le a füzetedbe, majd kösd össze az ország-
Szótár neveket a megfelelő égtáj betűjelével!
államhatár: határvonal, amely két vagy több állam a. Magyarország 1. É
területét választja el egymástól. b. Bulgária 2. K
államterület: egy állam határai által körülvett terület
c. Moldovai Köztársaság 3. ÉNY
d. Szerbia 4. D
5. DNY
41
2.
TANULÁSI
EGYSÉG
B. A domborzat általános jellemzői és a nagyszerkezeti formák
2. lecke: Románia domborzata –

általános jellemzők
1 Románia domborzata
Megfigyelem
Hegyek
Síkságok Dombok és
hátságok
Figyeljük meg a
jelmagyarázatot!
Domborzati lépcsők
Hegyek
Dombok és hátságok
Síkságok
É
0 30 60 90 120 km
 Milyen szín jelöli a térképen a síkságokat, a he-

Felfedezem gyeket és a dombokat?  Mit jelöl a térképen a
kék szín?
Megkeresem
 Az ország melyik részén találhatók a hegyek? Megmagyarázom
 Hát a síkságok?  Miért fontos a domborzat?
 Milyen országunk domborzata?  Milyen fel- A. Országunk domborzatát hegyek, dombok, hát-
színi formák alkotják?  Hogy oszlanak meg (he- ságok és síkságok alkotják. A domborzat változatos.
lyezkednek el) az ország területén a domborzati B. Az ország középső részén hegyek helyezkednek
formák?  Melyik a legmagasabb felszíni forma? el. A hegyek lábánál dombok húzódnak, majd az
 Hát a legalacsonyabb? országhatárokig síkságok terülnek el.
42
 A felszíni formák lépcsőzetesen helyezked-
Megjegyzem nek el. Az ország központi részén, íjhoz hasonló-
Országunk domborzatát ( 1 ) hegyek, an, hegylánc húzódik, amely egy nagy kiterjedésű
dombok, hátságok és síkságok alkotják. medencét ölel körül. A hegylánc külső peremétől
A szomszédos országokkal összehasonlítva az országhatárok felé helyezkedik el a többi felszí-
megfigyelhetjük Románia domborzatának sa- ni forma: dombok, hátságok, majd síkságok.
játos jellemzőit: Tehát, Románia domborzata harmonikus és
 A domborzat változatos, a különféle tájak lát- egységes egészet alkot. Alapja a földrajzi környe-
ványa szemet gyönyörködtető. Románia területén zet összes többi elemének (vizek, növényzet, állat-
minden felszíni forma megtalálható. Ezért orszá- világ, talaj, ember).
gunk természeti kincsekben, erőforrásokban gaz- A domborzat általános jellemzőinek köszönhető-
dag, amely lehetővé teszi, hogy lakói sokféle gazda- en az ország területe már a legrégebbi időkben is
sági tevékenységet végezzenek. lakott volt.
 A hegyek, a dombok és hátságok, valamint
a síkságok három, körülbelül ugyanakko- A térképen ( 1 ) a domborzati lépcsőket kü-
ra részt foglalnak el az ország területéből. lönböző színekkel jelöljük magasságuktól
A domborzatnak ez a jellemzője ritka a Földön. függően: sötétbarnával a magas domborzati
A kicsi vagy közepes országok domborzata álta- formákat (hegyeket), sárgával a közepes ma-
lában egy felszíni formából áll. Kontinensünkön gasságúakat (dombokat, hátságokat), zöld-
például a Holland Királyság szinte teljes területe del pedig a legalacsonyabbakat (síkságokat).
síkság, Svájc domborzatát pedig nagyrészt he- A folyókat, tavakat és a Fekete-tengert (mély-
gyek alkotják. ségeket) jelölő szín a kék. Ezek a színek mind
megjelennek Románia térképén.
Alkalmazom
✓ Játék 6. Melyik az a felszíni forma, amelyik alacsonyabb,

mint a hegy és magasabb, mint a síkság?
Válaszolj helyesen! 7. Melyik felszíni formának van meredek oldala?
Minden gyerek kártyákat kap, amelyeken a dom- 8. Melyik domborzati forma elnevezése a Kárpátok?
borzati formák képe vagy neve szerepel: hegyek,
dombok, síkságok. A tanító a felszíni formákkal
kapcsolatos kérdéseket tesz fel. A gyerekeknek
✓ Gyakorlati tevékenység
minden kérdés után fel kell emelniük a helyes vá- Készítsd el Románia domborzati térképét! Rajzold
lasznak megfelelő kártyát. Aki helytelenül vála- meg az ország körvonalát, majd színezd ki a dom-
szol, kiesik a játékból. borzati formáknak megfelelő színekkel! (hegyek –
Figyelj és válaszolj a kérdésekre! barna, dombok, hátságok – sárga, síkságok – zöld)
1. Melyik a legmagasabb domborzati forma?
2. Melyik a legalacsonyabb?
Szótár
3. Mit jelöl a térképen a barna szín? Mit jelöl a sárga?
Mit jelöl a zöld? domborzati lépcső: hasonló magasságú és tulajdon-
4. Melyik nagytáj hasonlít egy íjhoz? ságú felszíni formákra jellemző magassági érték-
tartomány
5. Melyik domborzati forma található az ország déli
részén?
43
2.
TANULÁSI
EGYSÉG
B. A domborzat általános jellemzői és a nagyszerkezeti formák
3. lecke: Románia
nagyszerkezeti
formái
Megfigyelem
1 A nagyszerkezeti formák
Megtaláltad a
három nagy-
szerkezeti
formát?
 Mi a domborzat jelentősége?  Hogyan befolyá-
Megkeresem solja a környezet többi elemét?
 Hol helyezkednek el a magas felszíni formák az
országban?  Hát az alacsonyak? Következtetek
A. Hazánk három nagyszerkezeti formával
Bemutatom rendelkezik.
 Melyik domborzati forma az uralkodó ezeken a B. Románia domborzatának magassága 0-tól
nagyszerkezeti egységeken? 2544 m-ig terjed.
44
Románia domborzata, a felszíni formák
magassága alapján három nagyszerkeze- ✓ Játék
ti formával rendelkezik ( 1 ):
A domborzati formák
 0–300 m között helyezkednek el a síkságok
Tedd a kártyát a megfelelő helyre Románia térké-
( 3 ), kisebb dombok, a Duna-delta és a Fekete-
pén!
tenger partvidéke;
 300–800 m között található a közepes ma- A tanulók három csapatot alkotnak. A csapatok
gasságú szint, ide soroljuk a dombok ( 4 ) és különböző színű kártyákat kapnak. A kártyákon a
hátságok nagy részét; domborzati formák, valamint Románia nagy dom-
 800–2500 m közötti szint foglalja magába borzati tájegységeinek a neve szerepel. A csapatok
a hegyek ( 5 ) nagy részét és a legmagasabb mindegyik kártyát a térkép megfelelő helyére kell
hegycsúcsokat. tegyék. Az a csapat nyer, aki minden kártyát jól he-
lyezett el.
Jellemzői alapján Románia domborzata a követ- 2 Románia
kező nagy domborzati tájegységekből áll ( 2 ): nagy földrajzi
MO
tájegységei
 A Kárpátok, az ország középső részén, az Er-
LD
délyi-medence körül helyezkednek el.
VA
G
I-H
 Előkárpátok, Nyugati-dombság, Moldvai- BSÁ
G
Duna-
ÁT
KSÁ
OM
hátság, Géta-hátság, Mehádiai-hátság, Dob- delta
SÁ
K
E R D É LY I -
N Y U AT I - S Í
G
I-D
ÁT O K
rudzsai-hátság; MEDENCE
TO
G AT
 Román-alföld (délen) és a
G
NYU
Á
Nyugati-síkság (nyugaton) K Á RP
RP
KÁ LD
SÁG -
 Duna-delta
ELŐ
H ÁT D Z S A I
Ö
LF
G É TA - H ÁT S Á G -A
ÁN
RU
Románia legalacsonyabb pontja a Fekete- M
DOB
Fekete-
RO tenger
tenger partján található (0 m), legmagasabb
0 30 60 90 120 km
pontja pedig a Kárpátokban van (2544 m). Mehádiai-
hátság
Hol szeretnél
élni: síkságon,
dombvidéken vagy
a hegyekben?
3 síkság 4 domb 5 hegy
45
2.
TANULÁSI
EGYSÉG
C. Az éghajlat, a vizek, a növényzet, az állatvilág és a talaj
4. lecke: Románia
éghajlata
1 Természeti jelenség – az eső
Megfigyelem
Hű, milyen csúnya

idő van! De ne
feledjük, hogy az
eső bőséget hoz.
Felfedezem
Megmagyarázom
Megkeresem  Hogyan befolyásolja az időjárás a mindennapi
 Általában hol van hidegebb: a hegyekben vagy a tevékenységeinket?
síkságon?  Hol fúj erősebben a szél?
Következtetek
Bemutatom A. Az időjárás elemei: a hőmérséklet (meleg vagy
 Milyen az időjárás a fenti képen: meleg van vagy hideg / magas vagy alacsony), a csapadék (eső,
hideg? Felhős vagy tiszta az ég? Esik az eső vagy ha- hó) és a szél.
vazik?  Milyen évszak lehet?  Miből állapítottad B. Ezek az elemek állandóan változnak.
meg?
46
Románia éghajlatát a következő főbb

tényezők határozzák meg: ✓ Szerepjáték
 Az ország földrajzi helyzete. Románia az Milyen az időjárás?
északi félgömbön, az Egyenlítőtől és az Északi- A gyerekek kiválasztanak egy földrajzi tájegységet,
sarktól egyforma távolságra fekszik. Éghajlata és bemutatják annak egyheti időjárását.
mérsékelt, 4 évszak van.
 Az általános légköri mozgások. Hazánk-
ban állandóan fúj a nyugati szél. Ez a szél csapa-
✓ Gyakorlati tevékenységek
dékkal teli légtömegeket hoz az Atlanti-óceán 1. Tanulmányozd az alábbi térképet! Válassz ki
felől. Mivel országunk a kontinens belsejében egy földrajzi tájegységet! Készíts megfigyelési
van, ezeknek a légtömegeknek a hatása hoz- naptárat, amelyben bemutatod a kiválasztott
zánk érve csökken, Románia éghajlata konti- tájegység időjárásának jellemzőit! Hasonlítsd
nentális. össze a megfigyeléseidet társaiddal! Fogalmaz-
 A domborzat. A Kárpátok befolyásolják az zátok meg közösen a következtetéseket!
éghajlati elemeket. A magasság növekedésével Hideg, nedves
csökken a hőmérséklet (hidegebb van), nő a légtömegek 2 Románia
csapadék mennyisége, erősebben fúj a szél. éghajlata
 A Fekete-tenger kevésbé befolyásolja az A nyár nagyon
meleg, gyakran van
éghajlatot. A tengerparton a nyarak hűvöseb- Bőséges csapadék aszály. A telek na
bek, a telek pedig enyhébbek. gyon hidegek, fúj a
Crivăț.
Országunkban az átlaghőmérséklet 10°C.
Ez az érték nyáron illetve a síkságokon
magasabb, télen illetve a domb- és
hegyvidéken alacsonyabb.
Az éghajlat a környezet lényeges jellemző-

je. Fontos szerepe van a földrajzi környezet
Fekete-
alakításában. Befolyásolja a növényzetet, az tenger
A nyár meleg, aszályos.
állatvilágot, az egyes területek talajtípusait és A tél enyhe, esős. Hűvös nyár, enyhe tél,
tengerparti szél
meghatározza az emberi tevékenységeket.
A hőmérséklet, a levegő mozgása (a szél) és a 2. Készíts táblázatot az alábbi minta alapján:
csapadék folyamatos változását időjárásnak
 település  hónap
( 1 ) nevezzük. Ezek az időjárás elemei óráról
 évszak  hét
órára, napról napra változnak egy adott terü-
leten. Ezzel szemben az éghajlat az időjárás
Hőmérséklet Csapadék Szél Megjegyzések
változásainak összessége, amely nagyobb te-
rületre és hosszabb időtartamra vonatkozik.
Országunk éghajlata mérsékelt, kontinen-
tális. ( 2 )
Szótár a) Egészítsd ki a fenti táblázatot lakóhelyed egy heti

időjárásának adataival!
légkör: a Földet körülvevő levegőréteg
b) Mit tapasztaltál? Eltért-e az időjárás az erre az
meteorológiai jelenség: légköri jelenség időszakra (évszak, hónap) jellemző időjárástól?
(eső, köd, dér, zúzmara, fagy, szél, stb.)
47
2.
TANULÁSI
EGYSÉG
5. lecke: Románia vizei

1 Vidra-tó, mesterséges víztározó (Kárpátok)
Megfigyelem
Sz a
Mo
mo
ldo
va
s
y-
Sebes N a g os Be
- Kö r ö
s Sz am sz t
e rc
F e ke e
t e - Kö K is -
rös
Pr u
os
Fe h Sz am
ro s Ta
t
Bâr
ér-K
ö rö
s Ma tr os
Sz e r
la d
et
Maros
Olt
Temes
Dun
a
Bodza
Ialomița
Dâ
mb
o vi FEKETE-
Ar ța
geș
TENGER
Zs
Kárpátok Síkságok
il
O lt
Felfedezem Előkárpátok
É
Dombok, hátságok Duna 2 Romániai folyói
Megkeresem
 Honnan ered hazánk folyóinak nagy része? Megmagyarázom
 Hol helyezkedik el a Fekete-tenger?  Mi a különbség egy tó és egy folyó között?
 Milyen szín jelöli a térképen a vizeket? A. A vizek lehetnek folyóvizek (folyók) és állóvi-
 Hová ömlik hazánk folyóinak nagy része? zek (tavak).
 Az 1 képen folyóvíz vagy állóvíz látható? B. Hazánk folyó- és állóvizekben egyaránt gazdag.
48
Megjegyzem
(két harmada) természetes és nagyon változa-
Országunk folyóinak nagy része a Kárpá- tos eredetű. A glaciális tavak a régmúlt időkben
tokból ered. Kék sugarakhoz hasonlóan, a jég felszínformáló erejének következtében jöt-
a Kárpátok hegykoszorújából kiindulva, minden tek létre a Kárpátokban. A vulkanikus tavak egy
irányban behálózzák az ország területét. Legna- kialudt vulkán kráterében alakultak ki (Szent
gyobb részük a Dunába ömlik az ország területén Anna-tó). A természetes gát-tavakat hegyom-
vagy azon kívül. Kivétel néhány kisebb dobru- lás hozta létre úgy, hogy egy hegycsuszamlás tor-
dzsai folyó, amelyek a Fekete-tenger partján lévő laszolta el a folyóvíz medrét (Gyilkos-tó). A ter-
tavakba ömlenek. Romániai fontosabb folyói ( 2 ): mészetes tavak lehetnek még sós vizű tavak (a
 Az ország nyugati részének folyói a Szamo-
sóhegyekben alakultak ki), folyami limánok és
a Fekete-tenger partvidékén kialakult lagúnák.
sok (Kis-Szamos és Nagy-Szamos), a Körösök
(Fehér-Körös, Fekete-Körös, Sebes-Körös) és A mesterséges tavakat az ember hozta létre,
a Maros. Mindegyikük a Tisza mellékfolyója, vi- gátak építésével. Egyik fajtájuk a víztározó ( 1 ),
züket ez a folyó gyűjti össze Magyarország terü- amelynek vize az elektromos energia előállításá-
letén. A Tisza Szerbia területén ömlik a Dunába, hoz szükséges. A dombvidéki és síkvidéki tavak
a folyam romániai szakasza előtt. Ezek a folyók egy része az árvizek megelőzésére szolgál, másik
egész évben bővizűek. részének vizét öntözésre használják. Vannak ha-
 A déli országrész folyói a Zsil, Olt, Argeș, Ialo-
lászat céljából létrehozott vagy pihenőövezet-
ként használt mesterséges tavak is.
mița. Ezek a folyók az ország területén ömlenek
a Dunába. Nyáron és ősszel alacsonyabb vízho-
zamúak, tavasszal bővizűek. A négy évszakos mérsékelt éghajlat bizto-
 Az ország keleti részének folyói a Prut és a sítja a víz kiegyensúlyozott körforgását a
Szeret (Siret). Mindkettő nagy folyó, sok mel- természetben. Ennek köszönhetően hazánk
lékfolyójuk van, amelyek a Dunába ömlenek. vízhálózata igen gazdag. A vízhálózatot a fo-
A folyóvizeken kívül országunk tavakban is gaz- lyóvizek (patakok, folyók, a Duna folyam) és
dag, számuk több mint 3000. A tavak nagy része az állóvizek (tavak) alkotják. Ehhez adódnak
a jótékony hatással rendelkező ásványvíz
források és a Fekete-tenger.
A folyóvíz részei a következők:
forrás (a hely, ahol a felszínre
tör), a völgy (meder), amely- Alkalmazom
ben folyik és a torkolat (a
hely, ahol a folyóvíz másik fo-
lyóba, tóba, tengerbe ömlik). ✓ Gyakorlatok
1. Keresd meg a térképen Románia nyugati, déli és
Azokat a folyókat, amelyek keleti részeinek folyóit!
más folyókba ömlenek, mel- 2. Rajzold meg Románia térképének körvonalát!
lékfolyóknak nevezzük. A he- Színezd kékkel a Duna vonalát!
lyet, ahol egy folyó egy másik 3. Másold be a füzetedbe a helyes kijelentéseket!
folyóba ömlik, összefolyás- a) A víztározó tó mesterséges / természetes
nak nevezzük. b) A Szent Anna-tó glaciális / vulkanikus.
Szótár c) Természetes gát-tó a Vidra-tó / Gyilkos-tó
lagúna: tengeröbölben létrejött tó, amelyet homok- d) Vízterület, amelyet a tengertől egy homokpad
pad zár el a tengertől választ el: lagúna / limán
limán: a síkvidéki folyók torkolatának elzáródásával e) Folyó, amelyik egy másik, nagyobb folyóba öm-
keletkező tó lik: folyam / mellékfolyó
49
2.
TANULÁSI
EGYSÉG
6. lecke: A Duna és a
Fekete-tenger
Megfigyelem
1 A Duna torkolata a Fekete-tengernél
Duna-
delta
Felfedezem
Megmagyarázom
Megkeresem  Vajon hogyan alakult ki a Duna-delta?
 Hová ömlik a Duna?
Következtetek
Bemutatom A. Románia két legfontosabb vize a Duna és a Fe-
 Hány ágra szakad a Duna a torkolatnál? kete-tenger.
 Hogy hívják az ágakat?
B. A Dunának és a Fekete-tengernek európai jelen-
 Mit alkotnak ezek az ágak?
tősége van.
50
Románia vizeit két, európai jelentőségű földrajzi elem teszi teljessé.
Megjegyzem Ezek a Duna folyam és a Fekete-tenger.
A Duna Európa egyik jelentős folyama, a má- A Fekete-tenger hazánk kapuja a nagyvilágra.
sodik leghosszabb a Volga után (Oroszország). Kapcsolata van a Földközi-tengerrel (két szo-
 Egyedüli folyam, amely tíz európai országon roson keresztül) és általa a világóceánnal. A Fe-
(Németország, Ausztria, Szlovákia, Magyaror- kete-tenger jellemzői a következők:
szág, Horvátország, Szerbia, Bulgária, Romá-  Úgynevezett zárt tenger, amelyet szárazföld
nia, Moldova Köztársaság, Ukrajna) és négy vesz körül.
fővároson (Bécs, Pozsony, Budapest, Belgrád)  Európa és Ázsia között terül el, partjain szá-
is átfolyik. mos, egymástól különböző nép él. A Fekete-
 A Duna Németországban ered (Feketeerdő- tenger partjain osztozó országok Románia,
hegység) és hazánk területén ömlik a Fekete- Bulgária, Ukrajna, Oroszország (Európában),
tengerbe, miután három ágra szakad: Chilia- Törökország (Európában és Ázsiában), Grúzia
ág (északon), Szulina-ág (középen) és Szent (Ázsiában).
György-ág (délen). A három ág között találha-  A Fekete-tenger olyan sajátossággal rendel-
tó a Duna-delta. kezik, ami egyedivé teszi a Föld összes többi
 A Duna fontos szerepet töltött tengere között. Két különböző vízréteg van
be a román nép történelmében jelen a tengerben. Az egyik egy 200 m mélysé-
is. gű felszíni réteg, amely gazdag halállománnyal
(számos halfaj, cápa, delfin) rendelkezik, vala-
mint egy vastagabb (2000 m)
oxigénmentes mélytengeri ré-
A Duna folyamon áruszállító hajók közleked- teg, amelyben alig van élet.
nek. Vízierőművek épültek azon a szakaszán,
ahol hazánk területére ér. A folyam vize fontos
a mezőgazdaság és halászat számára.
Nyáron sétahajózhatunk rajta.
A Fekete-tenger biztosítja hazánk vízi kapcsola-
tát az egész világgal. Konstanca a Fekete-tenger
Alkalmazom legnagyobb kikötője. A part közelében, a talap-
zatban kőolaj és földgáz található. Fontos gaz-
✓ Gyakorlati tevékenység dasági tevékenység a halászat is.
És ne feledd: Nyáron irány a tenger!!!
A gyerekek két csoportot alkotnak, a Duna és a
Fekete-tenger csoportját.
1. Mindkét csoport kap egy papírlapot az ország 3. A csoportok plakátot készítenek:
térképének körvonalával. A csoport egyik tagja  a Duna csoport Hajóút a Dunán címmel
berajzolja azt a vizet, amelyet a csoport képvisel.
a Fekete-tenger csoportja pedig Hajózunk a
2. Mindkét csoport kijelöl egy írnokot, aki a többiek Fekete-tengeren címmel,
segítségével leírja a lapra annak a víznek a jelentő-
ségét, amelyet a csoport képvisel. majd bemutatják egymásnak a munkáikat.
51
2.
TANULÁSI
EGYSÉG
7. lecke: Románia növényzete,

állatvilága és talajai
1 lombhullató erdő 2 tűlevelű erdő
Megfigyelem
Az erdőket óvni
kell. Megvédenek
minket a környe-
zetszennyezéstől.
Felfedezem
Megmagyarázom
Megkeresem  Miért kell védeni az erdőket, a természetet?
 Hol találhatunk erdőket?
Következtetek
Bemutatom A. A környezeti feltételek (domborzat, éghajlat, vi-
 Mire van szükségük a fáknak az élethez? zek, talaj) meghatározzák a növények elterjedését.
 Milyen típusú erdők vannak? B. Egy adott terület növényzete és állatvilága
 Milyen állatok élnek az erdőben? kapcsolatban van egymással.
52
síkság domb hegy
Megjegyzem
Jellemzők a lombhul-
lató erdők ( 1 ). Az alacso-
A síkságon a sztyepp nö- nyabb tájakon (500-600
vényzet az uralkodó. Jel- Növényzet m alatt) tölgyfát, a maga- Lombhullató erdők
legzetes növényei a száraz- sabb területeken (600 m (1200 m-ig)
ságtűrő alacsony fűfélék, felett) bükkfát találunk. Tűlevelű erdők ( 2 ) – fe-
Növényzet
amelyeket helyenként ki- nyőfélék (1200–1800 m)

Havasi rét (1800 m felett).
Növényzet
sebb erdőfoltok tarkítanak.
A tölgy- és bükkerdők A magas hegyek szikláin
jellegzetes állatai a róka, nincs növényzet.
A sztyeppén gyakoriak farkas, vaddisznó stb.,
a rágcsálók (mezei egér, és az énekes madarak
Állatvilág
Állatvilág
hörcsög), a nyúl, a mada- (kakukk, fülemüle, búbos Barnamedve, szarvas,
Állatvilág
rak közül pedig a fürj. banka, feketerigó). zerge, a madarak közül
pedig a siketfajd, sas.
A síkságok talaja sötét szí- A dombok talaja kevés-
nű, nagyon termékeny, bé termékeny, mint a sík- Tápanyagban szegény,
tápanyagban gazdag talaj- ságé és világosabb színű nagyon vékony talajré-
Talaj
Talaj
Talaj
típus. (szürkés, rozsdabarna). teg.
Ahhoz, hogy életben maradjanak, a növényeknek és az állatoknak megfelelő élettérre és kör-

nyezeti feltételekre van szükségük (domborzat, éghajlat, vizek, talaj). A környezeti tényezők
határozzák meg a növény- és állatvilág elterjedését.
Alkalmazom
Azok a tanulók, akik tévesztenek, kiesnek a já-
✓ Játék tékból.
1. Állatos kártyák Példák a leírásokhoz:
Csoportosítsd a kártyákat a rajtuk lévő állatok  Gyakori vadállat a sztyeppen;
élőhelye szerint!  Rágcsáló;
 Tölgy- és bükkerdők állata;
2. Melyik állatról van szó?
A tanulók állatos kártyákat kapnak. A gyere-  Tűlevelű erdőben élő állat;
keknek a leírás alapján fel kell ismerniük az ál-  Duna-deltában élő madár;
latot és fel kell emelniük a megfelelő kártyát.  Duna-deltában élő állat stb.
53
2.
TANULÁSI
EGYSÉG
8. lecke: Románia lakossága
Megfigyelem
Sosem szabadna
elfelednünk: Az Felfedezem
otthon az, ahol a
családunk van!
Megkeresem a térképen!
 Hol élnek az emberek?
 Hol van több település: a he-
gyekben vagy a síkságon, a folyóvi-
zek mentén vagy azoktól távol?
Bemutatom
 Hogyan oszlik meg országunk
lakossága? Figyeld meg az alábbi
térképet!
Megmagyarázom
 Miért nem oszlik meg a lakos-
ság mindenütt egyenlően?
 Milyen tényezők befolyásolják
a lakosság eloszlását?
Következtetek
A. Egy régió vagy ország lakossá-
gának eloszlását a természet, a tör-
ténelem, a gazdaság fejlődése egy-
aránt befolyásolja.
B. A síkságokon és a folyóvizek
1 Románia
mentén a lakosság száma nagyobb.
lakosságá-
nak meg-
oszlása
JELMAGYARÁZAT
Sűrűn lakott
területek
Gyéren lakott 0 30 60 90 120 km
területek
54
A kedvező környezeti feltételeknek ✓ Gyakorlat

(változatos domborzat, megfelelő hőmérsék-
let, termékeny talaj, természeti erőforrások) Egészítsd ki az alábbi szöveget a füzetedben, fel-
köszönhetően, hazánk területe a legrégebbi használva a megadott szavakat:
időktől lakott volt. A hazánk területén élő emberek alkotják Románia
Románia lakossága nem oszlik meg min- lakosságát. Románia lakossága nem oszlik meg
denütt egyenlően az ország területén ( 1. ). ____ az ország területén. A ____, _____ és _____
A síkságok, hátságok, a folyóvölgyek népeseb- a lakosság sűrűbb, viszont a ______ és _____
bek, mivel itt a talaj termékenyebb, és, mert gyérebben lakott vidékek. A lakosság többségét a
az egyenes felszínen könnyebb az építkezés. _____ alkotják. A legfontosabb nemzeti kisebb-
A dombvidékeken és a hegyekben kevesebb ségek: _______, _______, _______, ______,
a lakosság a felszín egyenetlensége miatt. ______.
>65 év (tatárok, hátságok, hegyek, törökök, Románia lakossága,
egyenlően, magyarok, síkságok, románok, magas dombok,
25-65 év ortodox keresztények, ukránok, folyóvölgyek, romák)
0-25 év
4 Románok
2 A lakosság életkor szerinti megoszlása
Adatok a lakosság összetételéről:

 Románia lakosságának nagy része román
nemzetiségű ( 4. ), kisebb része pedig más
etnikum. Ők alkotják a nemzeti kisebbsége-
ket: magyarok, romák, ukránok (ruténok),
németek, törökök, tatárok és mások;
 A legelterjedtebb vallás az ortodox keresz-
tény, de más vallásúak is élnek itt.
 A lakosság több, mint fele felnőtt ( 2. ), nőne- ✓ Gyakorlati tevékenység
mű, városi ( 3. ) és a közszolgáltatásban dol-
gozik. A tanulók különböző nemzetiségű embereket
ábrázoló képeket (emberek népviseletben)
kapnak. Elhelyezik a képeket a táblázat megfe-
Mindazok az emberek, akiknek állandó lak- lelő oszlopába.
helyük van Románia területén, hazánk la- Megjegyzés: A táblázat a táblán van.
kosságát alkotják.
ROMÁNOK MAGYAROK ROMÁK UKRÁNOK TÖRÖKÖK TATÁROK
Szótár
városi
vidéki
férfiak
nők
etnikum: egy adott helyen élő, közös nyelvvel, vallással

és hagyományokkal rendelkező népcsoport
népszámlálás: egy ország vagy régió lakosságának ös�-
3 A lakosság megoszlása nemek és az élettér alapján
szeírása
55
2.
TANULÁSI
EGYSÉG
9. lecke: Románia
települései
Megfigyelem Felfedezem
1 Brassó
Megkeresem
 Melyik földrajzi régióban található a képen látható település?
Bemutatom
 Milyen típusú település látható a képen?
 Hogyan avatkozott be az ember a természetes környezetbe?
Megmagyarázom
 Miért építenek az emberek városokat?
Következtetek
A. A települések az ember által létrehozott mesterséges
életterek.
B. A települések lehetnek falvak vagy városok.
Jászvásár
(Iași):
A 376 000 lakosú város a történel-
mi Moldva központja, a Bahlui folyó
Kolozsvár: partján fekszik. A középkorban vár
A 324 000 lakosú város állt itt. Mihai Eminescu és Ion
Erdély központja, a Kis-Szamos Creangă „városa”.
partján található. Ókori dák-római Iași
neve Napoca. Kolozsvár (Jászvásár)
Timișoara Brassó Konstanca:

A 314 000 lakosú város
Dobrudzsa központja, a Fekete-
tenger partján fekszik. Ez Románia
Temesvár: legrégebbi városa (az ókorban Tomis
A 329 000 lakosú város a volt a neve) és a Fekete-tenger
Bánság központja, a Bega folyó legnagyobb kikötője.
partján található. A középkorban vár
állt itt. Az első európai város, ahol Bukarest
(1884-ben) bevezették a villa-
mos közvilágítást.
Konstanca
56
A települések az emberek által épí-
Megjegyzem tett életterek. Kétfélék lehetnek: fal-
vak (vidéki települések) és városok.
A falu a legrégebbi településforma. A falu ma- Románia városai is sokfélék. Az első városo-
gába foglalja azt a területet (a falu belterüle- kat görög telepesek építették a Fekete-tenger
te), amelyen a házak és a gazdasági épületek partján. Ezek közül mára csak Konstanca (a
találhatók, valamint a lakosságot, amely egy múltban Tomis) és Mangalia (volt Callatis) ma-
hagyományos közösséget alkot. A lakosság fő radt fent.
foglalkozása a mezőgazdaság, a falun kívül eső Később a dák várak helyére a rómaiak városo-
földterületeket művelik meg (ez a falu külte- kat építettek (Apulum, Drobeta, Napoca és
rülete). mások). A középkorban várfallal megerősített
Romániában a falvak nagyon változatosak. városok (Suceava, Jászvásár, Câmpulung, Târ-
A domborzati forma befolyásolja a falu lako- goviște, Brassó, Temesvár és mások), illetve
sainak és házainak számát, illetve azt, hogy ez vásárhelyek (Marosvásárhely, Kézdivásárhely,
utóbbiak hogyan helyezkednek el egymáshoz Zsilvásárhely) épültek. Az újkorban a gazdaság
viszonyítva. A lakosság száma alapján megkü- fejlődése a régi városok virágzását (fejlődését)
lönböztetünk kis, közepes és nagy falvakat. eredményezte. Újfajta városok is alakultak:
A házak elhelyezkedése alapján vannak hal- bányászvárosok, ipari városok, kikötővárosok,
mazfalvak (a síkságokon és a hegyek közötti üdülővárosok.
medencékben), szétágazó falvak (a dombvi-
déken) és szétszórt falvak (a hegyvidéken).
A síkvidéki falvak külterületén megművelt
földterületeket és állatfarmokat, a dombvidé-
ken szőlőskerteket és gyümölcsösöket, míg a
hegyvidéken kaszálókat és juhaklokat találunk.
A Duna-delta jellegzetes falutípusa a halászfalu.
2 Falutípusok Vajon melyek Románia Háát...

legnagyobb városai? nézzük meg
a térképen!
2. Falusiak és városiak
A tanulók két csapatot alkotnak: falusiak és váro-
halmazfalu szétágazó falu szétszórt falu siak. Minden csapatnak van egy vezetője. Adott
idő alatt a csapatok el kell végezzék a következő
feladatokat:
írjanak a lapra öt, a településükre jellemző min-
Alkalmazom
●
dennapi tevékenységet;
● k észítsenek egy képkollázst arról a településről,
✓ Szerepjáték amit képviselnek;
1. A legtehetségesebb színész ● elyezzék el a térképen a falutípusok neveit és
h
A tanulók eljátsszák A városi és a mezei patkány városneveket, így:
című La Fontaine-mesét. városiak – Bukarest, Brassó, Konstanca
falusiak – halmazfalvak, szétágazó, szétszórt falvak
57
2.
TANULÁSI
EGYSÉG
E. Gazdasági tevékenységek
10. lecke: A z erőforrások és az

ipari tevékenységek
Megfigyelem
1 Kitermelő ipari tevékenység
Románia ter- 1857-ben

Románia három
mészeti erő- világrekordot
forrásokban ért el:
gazdag...
Vajon melyek 1.
A világon az
azok? első olyan ország,
amelyik feljegyez-
tette a kőolajkiter-
melési adatait.
2.
A világ első
kőolajfinomí
tóját Ploiești-en
adták át.
3.
Bukarest volt
a világ első
gázlámpával
kivilágított
városa.
 Miért kell az embereknek ipari tevékenységeket
Megkeresem végezniük?
 Hol találkozhatunk ezzel a tevékenységgel ( 1. )?
Következtetek
Bemutatom A. Országunk sokféle természeti erőforrásban gazdag.
 Milyen tevékenységet ábrázol a kép? B. A természeti erőforrásokat kitermelik, majd ipari
 Milyen természeti erőforrást hasznosítanak?  Vé- tevékenységek keretében feldolgozzák. A mindenna-
geznek-e ilyen tevékenységet Románia területén? pi élethez szükséges termékek készülnek belőlük.
58
Megjegyzem
szén-, kőolaj-, földgáz- és sótartalékok vannak.
Természeti erőforrásoknak nevezzük a A síkságok legjelentősebb természeti erőforrásai a
természet minden olyan elemét, amelyet kőolaj és a földgáz.
az ember gazdasági tevékenységeiben fel- Ipari tevékenységeknek nevezzük azokat a tevé-
használ. Egyik csoportjukba az altalajkincsek tar- kenységeket, amelyek során a természeti erőfor-
toznak. Ezek a föld mélyén találhatók, kitermelik rásokat feldolgozzák és belőlük kész termékeket
illetve bányásszák őket: szén, kőolaj, földgáz, ér- állítanak elő.
cek, só. Másik csoportjukat a felszíni erőforrások Románia iparában minden ágazat megtalálható.
alkotják: a vizek, a legelők, az erdők, a talaj. A legfejlettebb iparágak a következők: az energe-
 Románia természeti erőforrásai: Országunk
tikai ipar, a petrolkémiai ipar (a kőolaj és a földgáz
folyóinak nagy része a hegyekből ered. Szintén itt kitermelésével, feldolgozásával, finomításával fog-
található a legtöbb víztározó. Ezek vizét a vízierő- lalkozó iparág), a kohászat, a gépipar, a könnyű-
művekben elektromos áram előállítására használ- ipar és az élelmiszeripar.
ják. Az elektromos áram mindennapi életünkben
rendkívül fontos. Nélküle nem működne például
a számítógép, a televízió, a mikrohullámú sütő, Változatos domborzatának köszönhetően Ro-
a hűtőszekrény, stb. A hegyekben a föld mélye mánia sokféle természeti erőforrással rendel-
számos ércet rejt: arany, ezüst, vas és sokféle más kezik. Országunkban az iparnak régi és gazdag
érc. Feldolgozzák a fát és a különböző, építkezé- hagyománya van, a mai modern ipar a legré-
sekhez használt kőzeteket. A dombok altalajában gebbi idők mesterségeinek korszerű folytatása.
1 2 A gazdasági tevékenységek kizárólag az ember által végzett tevékeny-

ségek. Lényegük a természeti erőforrások hasznosítása, azok kiterme-
lése, feldolgozása, a mindennapi élethez szükséges termékekké, javak-
3 ká és szolgáltatásokká való átalakításuk. Ezeket a tevékenységeket
három gazdasági ágazatra osztják. Emlékszel, melyek ezek?
Alkalmazom Figyeld meg a lenti táblázatot! Állapítsd meg, melyik iparág milyen
nyersanyagokból állította elő a környezetedben lévő tárgyakat!
Erőforrások és nyersanyagok
energetikai ércek, kőolajipari termékek, fa és
erőforrások fémek só építkezési kőzetek
szén, kőolaj, vas, arany, ezüst, nyersolaj, farönkök, homok,

földgáz más fémek só kavics, márvány
A feldolgozó iparág és a késztermékek

energetikai kohászat, faipar,
vegyipar
ipar gépipar építőanyagipar
elektromos áram, acél, szerszámok, jármű- gumi, műanyag, műszál bútorok, hangszerek,
üzemanyag vek,elektronikai eszközök és egyebek üveg és egyebek
59
2.
TANULÁSI
EGYSÉG
11. lecke: A mezőgazdaság és a főbb

mezőgazdasági termékek
Megfigyelem
1 Zöldségek és gyümölcsök
Vajon miért fon-
tos a mezőgazda-
ság az emberek
életében?
Felfedezem
Megmagyarázom
Megkeresem  Miért tenyésztenek az emberek állatokat?
 Honnan származnak a gyümölcsök és a zöld-
ségek?  Hol termesztenek búzát és kukoricát? Következtetek
 Hol legelnek a tehenek és a juhok? A. A növénytermesztés és az állattenyésztés a
mezőgazdaság két fő ága.
Bemutatom B. A mezőgazdaság biztosítja az emberek számá-
 Milyen növényeket termesztenek országunkban? ra az élelmet.
60
ellenére a napsütötte domboldalakon szőlőt és
Megjegyzem gyümölcsfákat termesztenek, a dombvidéki és
hegyi legelőkön pedig állatokat tenyésztenek.
Románia természeti adottságai a mező-
gazdasági tevékenységek szempontjából rendkí-  Országunk területén a legrégebbi időktől fog-
vül kedvezőek. va foglalkoznak mezőgazdasággal.
 A domborzat változatos, sok a síkság, a domb  Az ország területének közel 2/3 része alkalmas
és az alacsony hátság (magasságuk nem halad- növénytermesztésre.
ja meg a 300 métert). Az éghajlat mérsékelt (a
hőmérséklet megfelelő, a csapadék mennyisége
elegendő). A talaj termékeny. Különösen a síksá- A mezőgazdaság az ember legrégebbi gaz-
gok fekete színű talaja alkalmas a gabonafélék dasági tevékenysége. A mezőgazdaság lét-
és a zöldségek ( 1. ) termesztésére. fontosságú: az élelmet biztosítja az emberek
 A magasabb domborzati formák talaja nem számára.
olyan termékeny, mint a síkságoké, és az éghaj- A mezőgazdaság két fő ága a növényter-
lati viszonyok sem annyira kedvezőek. Ennek mesztés és az állattenyésztés.
A növénytermesztés
gabonafélék ipari növények zöldségek szőlő és gyümölcsfák
borsó, paradicsom,
búza, kukorica, napraforgó, len, kender, paprika, hagyma, bab, szőlő, almafa,
árpa, zab, rozs cukorrépa burgonya stb. szilvafa
Az állattenyésztés
tehenek, juhok, sertések,
méhek, halak egzotikus állatok
szárnyasok
✓ Gyakorlat
Alkalmazom Rajzold meg az alábbi táblázatot! Írd be a követ-
kező növényeket és állatokat a táblázat megfelelő
✓ Játék oszlopába: napraforgó, juh, cukorrépa, kukorica,
burgonya, tehén, búza, kecske, szőlő, almafa, zab,
Keresd a helyét! szilvafa, pisztráng, árpa, paprika!
A tanulók csapatokat alkotnak. Termesztett nö- síkság domb hegy
vényeket és háziállatokat ábrázoló kártyákat kap-
nak. Minden csapat előtt ott van Románia térké- búza, …
pe. A tanulóknak el kell helyezniük a kártyákat a
térkép megfelelő részére. Az a csapat nyer, ame- ✓ Gyakorlati tevékenység
lyiknek ez a legrövidebb időn belül sikerül. Készíts rajzot A gyümölcsösben címmel!
61
2.
TANULÁSI
EGYSÉG
12. lecke: Közlekedési és szállítási

útvonalak
Megfigyelem
1 Vasúti szállítás
Felfedezem
 Hol közlekedik a vonat, az autóbusz, a metró, A. A személyautók az utakon közlekednek, a vo-
a repülőgép, a hajó? nat és a villamos pedig síneken. Ezek szárazföldi
közlekedési eszközök. A repülőgép légi közleke-
Bemutatom dési eszköz. A hajó a vízen halad, vízi közlekedési
 Mutasd be szóban a fenti képet! eszköz. A metró a föld alatt közlekedik, tehát föld
alatti közlekedési eszköz.
Megmagyarázom B. Minden közlekedési eszköznek megvan a saját
 Miért van szükség közlekedési eszközökre és közlekedési útja.
közlekedési utakra?
62
Megjegyzem
Tulcsa, Szulina. A folyami útvonal fontos szaka-
Romániában minden típusú közlekedé- szai: a Duna–Fekete-tenger-csatorna (64 km) és
si forma fejlett, szállítási infrastruktúrája a Bega-csatorna (Temesvár).
összetett. A vasútvonalak az ország egész terü- A Fekete-tenger jelenti a kapcsolatot a Föld óce-
letét behálózzák ( 1. ). Bukarestből több fő vas- ánjaival. A legjelentősebb kikötők: Konstanca
útvonal indul ki az ország nagyobb városai felé, (a legnagyobb kikötő), Mangalia, Sulina.
illetve az országhatárokon túlra. Az ország nagy-  A légi közlekedési útvonalak a világ számos or-
városai között és nagy távolságokon modernebb szágával teremtenek kapcsolatot. A legfőbb nem-
és gyorsabb régióközi vonatok, kisebb távolsá- zetközi repülőtér a bukaresti Henri Coandă (ko-
gokon pedig regionális vonatok közlekednek. rábban Otopeni) repülőtér. Ezen kívül az ország
Az ország fővárosa Bukarest, az egyetlen olyan területén több kisebb nemzetközi repülőtér is van.
város, amelyben föld alatti közlekedési hálózat, A különböző közlekedési utak mellett Romániá-
metró működik. ban számos szállítási és kommunikációs rend-
 Az ország területének nagy részét az ország- szer működik. Ilyenek például a vezetékek (víz,
utak összetett hálózata szövi át. Sok települést kőolaj és földgáz szállítására), az elektromos
kötnek össze, beleértve azokat is, amelyeket áramot szállító elektromos vezetékek vagy a te-
nehezebben lehet megközelíteni. Hazánk terü- lekommunikációs hálózat (a rádió, a televízió,
letén több európai főútvonal (E) van. Ilyen pél- a vezetékes és a mobiltelefon, az internet)
dául az E60, E70, E85-ös jelzésű. Ezekhez néhány
autópálya-szakasz (A) is adódik: A1, A2, A3.
A szállítás és a közlekedési utak minden
Romániában a hegyeken áthaladó utak is vannak. más gazdasági ágazat fejlődése szempontjából
Legjelentősebbek a Transzfogaras ( 2. ) és Transz- fontosak. Lehetővé teszik, hogy az emberek
alpina utak. Mindkettő felújított útszakasz. és a különböző termékek eljussanak egyik
 Folyami és tengeri útvonalak: A folyami ha- helyről egy másik helyre (egyik településről a
józás a Dunán zajlik. A fontosabb kikötők: Szö- másikra, a nyersanyagok lelőhelyéről a feldol-
rényvár, Giurgiu, Oltenița, Călărași, Brăila, Galac, gozás helyére, a gyárakból az üzletekbe stb.)
2 Transzfogarasi műút
Alkalmazom
✓ Szerepjáték
●Autóbusszal a városban ● Sétahajózás a Dunán ● Vo
nattal az országon át ● Repülővel átszeljük az óceánt
✓ Gyakorlat
Írd le a füzetedbe a két oszlop szavait!
Kösd össze nyilakkal a közlekedési eszközöket a Szótár
megfelelő közlekedési úttal!
1. vonat a. országutak szállítási infrastruktúra: a szállítással kapcsolatos ele-
2. repülőgép b. vasút mek összessége (utak, vasútvonalak, állomások, re-
3. autóbusz c. folyamok, tengerek, pülőterek, stb.)
óceánok
4. hajó d. légi folyosók
e. vezetékek 63
2.
TANULÁSI
EGYSÉG
Ismétlés
Rögzítsd az eddig tanult fogalmakat/ismere-
JELMAGYARÁZAT
teket a térkép és a táblázat kiegészítésével!
Hegyek
..................
Horodiștea ...........
..
..
...........
..
Sz a
..
Mo
..
mo
ld o
...
...........
..
va
..
...
y-
N a g os
..
Sebes Be
...
Folyó
..
-Körö a m sz t
s Sz erc
...
Feke e Országhatár
te-Kö
...
rö s K is -
Pr u
Olyan település,
...
Fe h os
Sz am Ta amely az ország
t
ér-K ro s
Bâr
tr
ö rö
s Ma os legszélsőbb pont-
Sz e r
la d
ját jelzi
et
........... Maros
Olt A
JN
RA
Temes UK
Bodza
...........
.. Ialomița
.. Dâ
.. mb
.. o vi
.. Ar ța . . . . . . . . . . -tenger
.. geș
..
Z si
..
l
.. N
O lt
V E
0 30 60 90 120 km
....... S
. . . foly
am ........... ..................
Síkság Domb Hegy
Növényzet Növényzet Növényzet

.............................. .............................. ..............................
Állatvilág Állatvilág Állatvilág

.............................. .............................. ..............................
Talaj Talaj Talaj

.............................. .............................. ..............................
Erőforrások Erőforrások Erőforrások

.............................. .............................. ..............................
Gazdasági tevékenységek Gazdasági tevékenységek Gazdasági tevékenységek

.............................. .............................. ..............................
64
(ÖN)ÉRTÉKELÉS
1. Jelöld a helyes válasz betűjelét!
NJ (5)
1) Országunk egyik szomszédja 3) Románia éghajlata 5) A házak elhelyezkedése alap-

helyes válaszok száma
a) Szlovákia a) mérsékelt kontinentális ján Románia falvai lehetnek:

b) Szerbia b) szubpoláris a) szétágazó, kis, közepes falvak
c) Oroszország c) mediterrán b) nagy, szétszórt, kis falvak
c) halmaz, szétágazó, szétszórt
J (3-4)
2) Románia domborzati formái: 4) Románia egyik határfolyója falvak

a) hegyek és síkságok a(z) ...
b) hegyek, dombok és hátsá- a) Olt 6) Európai fontosságú földrajzi elem
gok, síkságok b) Prut a) az Olt folyó
E (1-2)
c) hegyek, dombok, síkságok c) Maros b) a Duna folyam

c) a Dobrudzsai-hátság
2. Írd be a táblázatba, a fő- és mellékégtájak szerint, a Romániával szomszédos országok

NJ (5)
nevét!
helyes társítások száma
Fő- és mellékégtájak Szomszédos országok

É ..............
J (3-4)
ÉNy ..............
DNy Szerbia
D ..............
E (1-2)
K . . . . . . . . . . . . . ., . . . . . . . . . . . . . .
NJ (6-7)
3. Alkoss egy 7-9 sorból álló szöveget, amelyben földrajzi szempontból jellemzed
Romániát! A szövegnek tartalmaznia kell a következőket:
• domborzati formák/ lépcsők;
helyes mondat
• az éghajlat jellegzetességei;
• vizek;
J (4-5)
• a növény- és állatvilág jellemzői;

• lakosság;
• települések;
E (1-3)
• gazdasági tevékenységek.

65
3.
TANULÁSI
EGYSÉG
Románia
Regionális
földrajzi elemek
A. ROMÁNIA NAGYTÁJAI – ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK
ATLASZ. Románia nagytájainak térképe

1. lecke: A Kárpátok
TUDJ MEG TÖBBET ERRŐL… A Kárpátok romániai
hegyvonulata
2. lecke: A dombok és a hátságok
TUDJ MEG TÖBBET ERRŐL… A Kárpátokon kívüli dombok
és hátságok
3. lecke: A síkságok
4. lecke: A Duna-delta
B. TÁGABB KÖRNYEZETÜNK RÉGIÓJÁNAK

FÖLDRAJZI JELLEMZŐI
PROJEKT. Egy régió földrajzi jellemzésének elemei

PORTFÓLIÓ. Tágabb környezetünk régiójának
földrajzi jellemzése
C. ROMÁNIA KÖZIGAZGATÁSI FELOSZTÁSA Kulcsszavak

Románia
ATLASZ. Románia közigazgatási térképe A Kárpátok
5. lecke: Jelenlegi közigazgatási felosztás Erdélyi-medence
6. lecke: Bukarest földrajzi jellemzése Előkárpátok
PORTFÓLIÓ. A szülőhely és a megye földrajzi jellemzése Nyugati-dombság
Moldvai-hátság
Ismétlés Géta-hátság
(ÖN)ÉRTÉKELÉS Dobrudzsai-hátság
Mehádiai-hátság
Román-alföld
Nyugati-alföld
A Duna-delta
Bukarest
66
 Megkeresni a térképen és adott minta alapján bemu-
tatni Románia legfontosabb földrajzi régióit.
 Azonosítani a megfigyelhető elemeket, amelyek egy
földrajzi régiót jellemeznek.
 Azonosítani Románia területi- közigazgatási egységeit.
Egy
kirakójátékhoz
Egy térképnek hasonlóan, Románia
kellene lennie itt nagytájai alkotják
valahol... országunk területét.
Rakjuk együtt a
helyére a kirakójáték
minden darabját!
Most
meg fogod tanulni, hogyan
jellemezd földrajzi szempont-
ból az országot és a helyet,
ahol születtél.
A Kárpátok az ország középső részén helyezkednek el, koszorúként fogják köz-

re az Erdélyi-medencét. A Kárpátokon kívül, a hegylábaknál és szorosan mel-
lettük szőlős dombok, gyümölcsösök terülnek el, valamint az Előkárpátok és a
Nyugati-dombság.
Az Előkárpátok átmenetet képeznek a hegyek és hátságok között: Moldvai-hát-
ság, Géta-hátság (ezek nagyobb hátságok), Dobrudzsai-hátság és Mehádiai-
hátság (ezek kisebb hátságok). Az ország szélei felé a domborzat magassága foko-
zatosan csökken. Itt terül el két nagy síkság, a Román-alföld és a Nyugati-alföld.
A Duna torkolatánál található egy fiatal, alakulóban lévő síkság, a Duna-delta.
Ezek a nagytájak alkotják országunk területét. Mindegyikről meg fogod tanulni,
hol található, megismered fő jellemzőiket, amelyek meghatározzák földrajzi ar-
culatukat. Ezeken a nagytájakon települések találhatók, ahol az emberek élnek és
dolgoznak.
67
3.
TANULÁSI
EGYSÉG
Atlasz. Románia nagytájainak térképe
20°K 21°K 22°K 23°K 24°K 25°K
JELMAGYARÁZAT
48°É
Folyók Tisza
SZATMÁRNÉMETI
AZ ORSZÁG FŐVÁROSA
Kraszna
MEGYESZÉKHELYEK NAGYBÁNYA
Sz a os
z am
KÁ
mo y-S
Nag
KE PÁ
s
Seb es ZILAH
N Y U G A T I -
47°É
-Körö
R
LE TO
s BESZTERCE
NAGYVÁRAD Maros
DOMBSÁG
LD
s
Fe a mo
z
ke Kis-S
I -
FÖ
te-
Kö
rö
KOLOZSVÁR
É LY
D MAROSVÁSÁRHELY
K E R
s
AL
Fehér-Kö
rös
TO
lő
ükül
Kis-K
I-
lő
ARAD Kükül
N a g y-
PÁ
Maros E
N C
AT
46°É
GYULAFEHÉRVÁR
D E
M E
ÁR
SE
UG
TEMESVÁR Bega
t Ol
Tem DÉVA NAGYSZEBEN
I-K
es B
NY
D É L I -
AT
RESICABÁNYA K Á R PÁT O K
Krassó er na
UG
Cs E L Ő K Á R
PÁ
45°É
ZSILVÁSÁRHELY
Néra RÂMNICU TERGOVIST
NY
VÂLCEA
Jiu
PITEȘTI Arg
SZÖRÉNYVÁR - eș
G É TA
Á G
H ÁT S SZLATINA Á
M
O
O lt
M E H Á D I A I - CRAIOVA
R Ved
H ÁT S Á G
44°É
e a
GY
ALEXANDRIA
D u na
21°K 22°K 68 23°K 24°K 25°K

26°K 27°K 28°K 29°K 30°K 31°K
É
Romániában
minden domborzati forma
megtalálható. Hol vannak
48°É
a hegyek? Hát a dombok és
hátságok? Hát a síkságok?
BOTOSÁN Figyeld meg! Aki keres,
SZUCSÁVA az talál!
Sz
ere
M
t
Mo
O
ld o
va
LD
KE PÁ
Pru
JÁSZVÁSÁR
Be
47°É
VA
sz
R
te
LE TO
rce
PIATRA NEAMȚ
I-
TI K
ÁTOK
HÁ
VÁSZLÓ
-
Ta
tro BÁKÓ
TS
s
CSÍKSZEREDA
ÁG
P
46°É
Á R
SEPSISZENTGYÖRGY
K
Bârlad
D U N A -
ELŐ
BRASSÓ
FOKSÁNY D E LTA
GALAC
D un
E R
a
Bo
BRAJLA
dz
TULCEA
PÁT O K
45°É
D
a
I -
BODZAVÁSÁR
RGOVISTYE
L
Ö
E N
HÁ DZSA
PLOIEȘTI
F
L
G
Ialomița
ge ș A
TSÁ
-
- T
N BUFTEA SLOBOZIA
Á
BRU
BUKAREST
T E
CĂLĂRAȘI
KONSTANCA
44°É
K E
DO
GYURGYEVÓ
A
F E
26°K 27°K 28°K 69 29°K 30°K

3.
TANULÁSI
EGYSÉG
1. lecke: A Kárpátok
Megfigyelem
Ke
let
i-K
A Kárpátok hegy-
árp
k
vonulata ... gyűrű

rp áto
formájú. Milyen
átok
érdekes!
-Ká
é l i -Kárp át ok
a ti
D
ug
Ny
1 A Kárpátok
0 30 60 90 120 km
 Miért magasak a hegyek?  Vajon hogyan lettek
Megkeresem ilyen magasak a Kárpátok?
 Hol helyezkednek el a Keleti-Kárpátok? Hát a

Déli-Kárpátok?  Hol találhatók a Nyugati-Kárpá- Következtetek
tok? A. A Kárpátoknak három része van: Keleti-Kárpá-
tok, Déli-Kárpátok és Nyugati-Kárpátok.
Bemutatom B. A Kárpátok befolyásolják az ország természeti
 Hogyan helyezkedik el a három hegyvonulat? és kulturális környezetének összes többi elemét,
 Milyen formájuk van országunk területén?  Mi- ezért Romániát kárpáti országnak nevezik.
lyen a magasságuk a környező területekhez képest?
70
Megjegyzem házakat, a medencékben pedig nagyobb városo-
kat (pl. Brassó) találunk.
 Földrajzi elhelyezkedés. A Kárpátok  Erőforrások és gazdasági tevékenységek.
hegyvonulata ( 1. ) az ország középső részén A Kárpátok hegyei természeti kincsekben igen
terül el, gyűrűként fogja közre az Erdélyi-meden- gazdagok. Az altalajban vasérc, arany, ezüst, míg
cét. a felszínen vizek, legelők és erdők találhatók.
 Természeti jellemzők. Fiatal hegyek, amelyek A Kárpátokban élő emberek legfőbb gazdasági
főként a földkéreg gyűrődése által vagy vulkán- tevékenysége az állattenyésztés, fakitermelés,
kitörés következtében jöttek létre. Magas he- bányászat és turizmus.
gyek, többnyire kemény kőzetekből épülnek fel.
Országunk legmagasabb pontja a Moldoveanu-
csúcs, 2544 m (Fogarasi-havasok a Déli-Kárpá- A Kárpátok Európa egyik legfontosabb hegy-
tokban). Az éghajlat hidegebb, mint az ország vonulata. Több mint 1500 km hosszan húzódik
többi részén, bőségesebb a csapadék, és a levegő Ausztriától (a Bécsi-medencétől, amely elvá-
mozgása is erőteljesebb. Országunk legtöbb fo- lasztja az Alpoktól) egészen Szerbiáig (a Timok
lyója a Kárpátokból ered. Itt számos természetes folyó völgyéig, amely elválasztja a Balkán-hegy-
és mesterséges tó is található. Ezeket a hegyeket ségtől). Legnagyobb része, kb. 2/3-a Románia
lombhullató és tűlevelű erdők borítják, amelyek területén húzódik, ezért hazánkat kárpáti or-
a hegycsúcsok felé alpesi legelőkben folytatód- szágnak nevezik.
nak. A legmagasabb csúcsok kopárak, növény- Földrajzi elhelyezkedésük szerint a romániai
zetet itt már nem találunk. A Kárpátokban far- Kárpátokat három részre tagoljuk:
kasok, medvék, zergék és más vadállatok élnek.  Keleti-Kárpátok (keleten);
 Lakosság és települések. A Kárpátok vidéke  Déli-Kárpátok (délen);
lakott terület. A magasabb vidékeken kisebb fal-  Nyugati-Kárpátok (nyugaton).
vakat, a kaszálók és legelők mentén szétszórtan
✓ Gyakorlat
Alkalmazom
Írd le az igaz kijelentéseket!
a) Hazánk területén a Kárpátok egyenes vonalban
✓ Játék húzódnak.
b) Románia kárpáti ország.
Találj minél több jellemzőt! c) A Kárpátok fiatal hegyek, amelyek főként a föld-
A gyerekek három csoportot alkotnak. Adott idő kéreg gyűrődése által jöttek létre.
alatt fel kell sorolniuk a Kárpátok minél több jel- d) A legmagasabb csúcs a Moldoveanu-csúcs,
lemzőjét. Mindegyik csoport lejegyzi ezeket egy amely 2544 m magas.
lapra, majd az idő lejártával bemutatja a többiek-
nek. Az a csoport nyer, amelyik a megadott időn
belül a legtöbb jellemzőt találta. Szótár
kőzet: bizonyos összetételű kő, amely a födkérget
alkotja
✓ Gyakorlati tevékenység vulkánkitörés: egy olyan robbanás, amelynek során a
forró láva a Föld belsejéből a felszínre tör
Sablon segítségével rajzold le Románia körvonalát,
majd színezd ki a Kárpátokat a megfelelő színnel!
71
3.
TANULÁSI
EGYSÉG
Tudj meg többet erről...
A Kárpátok romániai
Békási-víztározó (Keleti-Kárpátok)
hegyvonulata
✓ Olvasd el az alábbi szövegeket! Mutass be egyet
a hegyvonulat három csoportja közül! A bemuta-
tódban használhatsz képeket, videó- vagy hang-
felvételeket.
A NYUGATI-KÁRPÁTOK
 Határai. Délen a Duna, északon a Berettyó-folyó völgye határolja.
 Természeti jellemzők. Alacsony hegyek, amelyek alig haladják meg
az 1800 m-t. Különböző kőzettípusokból épülnek fel, több medence ve-
szi körül őket. A Nyugati- Kárpátokat három nagy hegycsoport alkotja:
Bánsági-hegyvidék, Ruszka-havas és Erdélyi-szigethegység. Ezen a vidéken
több különleges szépségű barlang keletkezett, mint pl. Medve-barlang,
Szelek barlangja, Aranyosfői-jégbarlang (Scărișoara). Az itt található
különleges domborzati formák (függőleges bazaltoszlopok), vízesé-
sek, szorosok festői szépséget kölcsönöznek a tájnak.
 Lakosság és települések. A Kárpátok ősidők óta leglakot-
tabb területe, amely az alacsony fekvésnek, enyhe csúcsoknak
és a kedvező éghajlatnak köszönhető. Az Erdélyi-szigethegy-
k
ségben az egymástól távolabb épült házak szét-
rp áto
szórt típusú falvakat alkotnak. A vizek mentén
és a hegyek lábánál szélesen elterülő hátságo-
kon helyezkednek el a városok.
 Erőforrások. A Nyugati Kárpátok aranyban,
-Ká
ezüstben gazdag (Erdélyi-szigethegység), valamint
erdőkben, kaszálókban, legelőkben és építkezésre Déli-
a ti
használt kőzetekben.
 Gazdasági tevékenységek. A lakosság többnyire Kárpátok
ug
bányászattal, fakitermeléssel, turizmussal foglalkozik (kü-

lönös szépségű tájak, barlangok, vízesések, szorosok, sziklák;
Ny
hagyományőrző ünnepségek, mint a Găina-tetőn megrende-

zett leányvásár; a Brad-on található Aranymúzem, Țebea-n
Horea tölgyfája stb.).
Detonáták, függőleges bazaltoszlopok (Nyugati-Kárpátok)
A DÉLI-KÁRPÁTOK  Határok. Keleten a Prahova folyó völgye, nyugaton a Temes–Cserna árok hatá-
rolja.  Természeti jellemzők. Az itteni hegyeket kemény kőzetek alkotják, ezért masszívak és magasak. Itt
található Románia legmagasabb hegysége, a Fogarasi-havasok, amelynek legmagasabb csúcsa a Moldovea
nu-csúcs (2544 m). Nagy folyók szelik át (pl. az Olt) és innen erednek a Prahova, Dâmbovița, Zsil, Cserna
folyók. A Déli-Kárpátok négy hegycsoportból áll: Bucsecs-hegycsoport, Fogarasi-hegycsoport, Páring-hegy-
csoport és a Retyezát-Godján-hegycsoport. Mindegyik meghaladja a 2500 m magasságot. A Déli-Kárpátok
káprázatos glaciális tavai, érdekes formájú sziklaalakzatai, a Babele és a Szfinx kőgombák (Bucsecs-hegység)
72
A KELETI-KÁRPÁTOK
 Határok. Az északi országhatártól a Prahova völgyéig
húzódik.  Természeti jellemzők. A Kárpátok legkiter-
jedtebb ága, amelyet három különböző összetételű hegy-
vonulat alkot: a. nyugaton vulkanikus hegyek (Európa
leghosszabb hegyvonulata), amelyek közül a legmaga-
sabb a Kelemen-havasok; b. középen kemény kőzetekből
felépült magas hegyek (legmagasabb csúcsa a Radnai-
havasokban 2303 m); c. keleti részen a puhább kőzetek-
ből alkotott alacsony hegyek. A Keleti-Kárpátokat számos
folyó szeli át (innen erednek az ország leghosszabb folyói,
a Maros és az Olt). Nagy kiterjedésű medencéi a Mára-
marosi-medence és a Brassói-medence. A Keleti-Kárpá-
tok hegyeit három hegycsoportra osztjuk: Északi-csoport,
Középső-csoport és Déli-csoport.  Lakosság és telepü-
lések. Főként szétszórt falvak jellemzik, a medencékben
pedig városok (Vatra Dornei, Câmpulung Moldovenesc, Brassó és má-
Ke l
sok).  Erőforrások. Különböző erőforrások találhatók itt, mint pl.

ásványvizek (egyesek Európában egyedülálló összetételűek), ércek,
e ti -
az elektromos áram termelésére használt víztározók (Békási-víz-

tározó, a 40 km hosszan elterülő, Románia leghosszabb vízgyűjtő
Ká
tava), legelők, erdők és építkezésre használt kőzetek.  Gazdasá-

gi tevékenységek. A lakosság állattenyésztéssel, fakitermeléssel,
rp á
turizmussal foglalkozik (gyógyfürdők, hegyi üdülőhelyek, síköz-

pontok, falusi turizmus).
tok
0 30 60 90 120 km
Sarmizegetusa Regia (Déli-Kárpátok)
lenyűgöző látványt nyújtanak.  Lakosság és települések. A települések ritkábbak, inkább a meden-

cékben és a folyók mentén jelennek meg kisebb városok. Itt, a Déli-Kárpátok északnyugati részén volt a
román nép őseinek, a dákoknak a fővárosa, Sarmizegetusa Regia.  Erőforrások. Itt különböző erőfor-
rások találhatók: szén (Petrozsényi-medence), vízgyűjtő tavak (Vidra-tó a Lotru folyón, Vidraru-tó az
Arges folyón), erdők, építkezésre használt kőzetek.  Gazdasági tevékenységek. A lakosság juhtenyész-
téssel, bányászattal, szállítással (Transzfogarasi és Transzalpina utak), turizmussal foglalkozik (lenyűgöző
üdülőhelyek Sinaia és Bușteni a Prahova völgyében, vagy a Peles kastély és Törcsvár).
73
3.
TANULÁSI
EGYSÉG
2. lecke: A dombok és
a hátságok
1 Románia dombvidékei és hátságai
Tudom, hogy néz ki
Megfigyelem a domb. Vajon mi-
lyen lehet a hátság?
Mo
ság
ldv
Elők
mb
ai-
árp
há
-do
Erdélyi-
tsá
áto
medence
a ti
g
k
ug
Ny
ok
át
rp
ká
k
Előkárp áto
Elő
D o b r u d z s a i-
átság
hátság
Mehádiai- G é t a - h
hátság
0 30 60 90 120 km
A dombokkal ellentétben,
amelyeknek lekerekített
csúcsaik vannak, a hátság
nagy kiterjedésű, sík terület.
Felfedezem
Megmagyarázom
Megkeresem  Miért nevezzük Előkárpátoknak a hegyek lábánál
 Hol található az Erdélyi-medence?  Mivel húzódó dombokat?
szomszédos?  Milyen dombok és hátságok talál- Következtetek
hatók a Kárpátok hegyvonulatának külső részén? A. A Kárpátok által közrefogott domborzati egység
az Erdélyi-medence.
Bemutatom B. A Kárpátok külső lábainál elterülő dombok és
 Miben különböznek a dombok a hegyektől? hátságok: Előkárpátok, Nyugati-dombság, Mold-
 Hát a hátságok? vai-hátság, Géta-hátság, Mehádiai-hátság, Dobru-
 Milyen a magasságuk a hegyekéhez képest? dzsai-hátság.
74
Megjegyzem ben Kovászna, Hargita, Maros megyékben), né-
metek (szászok Brassó és Szeben megyékben),
A dombok és a hátságok ugyanúgy meg- romák. A falvakban a kertek, szőlősök és gyü-
találhatók a Kárpátok gyűrűjében (Erdélyi-me- mölcsösök között szétszórtan házak vannak.
dence), mint a hegyek külső lábainál. A leg- A városépítés hagyománya a dákok és a róma-
fontosabb dombok és hátságok a következők: iak ideje óta töretlenül fennmaradt. A nagy vá-
Előkárpátok, Nyugati-dombság, Moldvai-hátság, rosok közé soroljuk a következőket: Kolozsvár,
Géta-hátság, Mehádiai-hátság, Dobrudzsai-hát- Szeben, Marosvásárhely, Segesvár, Gyulafehér-
ság ( 1. ). vár (itt mondták ki először a Román Országok
ERDÉLYI-MEDENCE egyesülését).
 Erőforrások. Legfontosabb altalajkincsek
 Földrajzi elhelyezkedés. A Kárpátok ölelésé-
ben, az ország középső részén terül el. a földgáz és a só.
 Gazdasági tevékenység. Az itt élő emberek
 Természeti jellemzők. A hegyvidéki folyók ál-
tal ideszállított homok- és kavicshordalék leüle- gabonát, ipari növényeket, burgonyát, szőlőt,
pedésével keletkezett egy kárpáti eredetű alap- almát, szilvát termesztenek, valamint állatte-
zaton. A domborzat nagyon változatos, keleten nyésztéssel foglalkoznak. Ebben a térségben az
magas dombok, délen és nyugaton, a hegy lábá- összes iparág megtalálható, továbbá európai je-
nál szélesen elterülő medencék: Fogarasi-me- lentőségű vasúti és közúti útvonalak hálózzák
dence (átszeli az Olt folyó), Szebeni-medence be. A nagyobb városok, mint Kolozsvár, Nagy-
stb., a középső részén pedig hátságok vannak. szeben, Marosvásárhely, repülőtérrel rendelkez-
Átlagmagassága 400-500 m. nek. Fejlett a turizmus (középkori várak, várfal-
lal körbevett templomok, múzeumvárosok, sós
A legfontosabb folyói a Maros, Nagy-Szamos, vizű tavak gyógyüdülőkkel).
Kis-Szamos, Olt. A régi sóbányákban (Désakna,
Marosújvár, Parajd és mások) sós vizű tavak ala-
kultak ki.
 Lakosság és települések. A kedvező felté-
teleknek köszönhetően az Erdélyi-medence a A dombok és a hátságok közepes magassá-
legrégibb idők óta lakott terület. A történelmi gú (300-800 m) domborzati formák, amelyek
események folytán Erdélyben együtt élnek a átmenetet képeznek a magas hegyek (800 m
románok (ők alkotják a lakosság nagy részét) fölötti) és az alacsony (300 m alatti) fekvésű
és a nemzeti kisebbségek: magyarok (többség- síkságok között.
Szótár
Alkalmazom
üledék: a folyóvizek által szállított kis kőzetrészecskék,
amelyek a torkolatnál rakódnak le
✓ Gyakorlatok
1. Figyeld meg a térképet ( 1. ), olvasd el a tankönyv 2. Sablon segítségével rajzold le az ország térké-
szövegét, majd oldd meg a feladatokat! pét, majd színezd ki a dombokat és a hátságo-
kat a megfelelő színnel!
a) Írd le az Erdélyi-medence jellemzőit!
b) Nevezd meg a Kárpátok külső peremén húzó- 3. Határozz meg három folyót és három várost az
dó dombokat és hátságokat! Erdélyi-medence területéről!
75
3.
TANULÁSI
EGYSÉG
Tudj meg többet erről...
A Kárpátokon kívüli
Sótömzs (Előkárpátok)
dombok és hátságok
✓ Olvasd el az alábbi szövegeket! Mutass be egy
olyan dombságot vagy hátságot, amely a Kárpá-
tokon kívül helyezkedik el! A bemutatódban hasz-
nálhatsz képeket, videó- vagy hangfelvételeket.
A NYUGATI -DOMBSÁG
A Nyugati-Kárpátok és a Nyugati-síkság között terül el. Üledé-
kes kőzetekből keletkezett, alacsony (200-300 m), nem össze-
függő dombok sorozata alkotja. Ezen a vidéken mezőgazda-
sággal foglalkoznak.
MEHÁDIAI-HÁTSÁG
ság
Románia délnyugati részén, a Déli-Kárpátok lábánál,
a Duna és a Motru között terül el. Országunk legki-
mb
sebb hátsága, hegyvidéki eredettel és jellemzőkkel.
-do
Közepes magasságú hátság (500-600 m), amelyet
kemény kőzetek alkotnak. Barlangok és más kü-
Erdélyi-
medence
a ti
lönleges alakzatok teszik érdekessé („A ter-
mészetes kőhíd” – Ponoare). A ked-
ug
vező éghajlatnak köszönhetően a
Ny
növényzet (vadorgona) és az állatvilág

(teknősbéka, szarvasvipera, skorpió)
igen változatos. Gyéren lakott terület,
kevés emberi településsel, így a gazdasági
k
Előkárp áto
tevékenység sem számottevő.
- h á t s ág
Mehádiai- Gét a
hátság
Ponoare – természetes kőhíd (Mehádiai-hátság)
GÉTA-HÁTSÁG
Északon az Előkárpátokkal és a Mehádiai-hátsággal, délen a Román-alfölddel határos. Üledékes kőzetek-
ből épült fel. Nagy folyók szelik át (Argeș, Olt, Zsil), amelyek a Kárpátokból déli irányba tartanak, és a
Dunába folynak. Gyéren lakott terület, emberi települések inkább északon és délen találhatók, ott, ahol a
hátság az Előkárpátokkal és a Román-alfölddel találkozik. Kőolajban, szénben, földgázban gazdag. Ezen a
területen kukoricát termesztenek, fejlett a kitermelőipar és az energiaipar.
76
Eminescu mellszobra és hársa (Jászvásár) MOLDVAI-HÁTSÁG
Az ország keleti részén fekszik. Határai nyugaton a Kárpátok és
Előkárpátok, keleten az országhatár, amely elválasztja Romániát a
Moldovai Köztársaságtól. Átlagmagassága 300-500 m, és három
csoportra tagoljuk: Szucsávai-dombvidék (északnyugaton terül el,
magassága 500-600 m, éghajlata hűvös és nedves), Moldvai-síkság
(északkeleten fekszik, alacsonyabb, 200-250 méter magasságú,
nagyrészt megművelt dombok jellemzik, aszályos szeles vidék –
téli szél a Crivăț), Bârladi-hátság (a Moldvai-hátság középső és
déli részét foglalja el, magassága 400-500 m, ami dél felé csökken).
A Moldvai-hátság sűrűn lakott, közepes és nagy falvai vannak.
Jelentősebb városai: Jászvásár (Iași), Szucsáva (Suceava), Botoșani,
Bârlad stb. Fejlett a mezőgazdaság (gabonát, burgonyát, cukor-
répát, napraforgót, szőlőt, gyümölcsöt termesztenek és állatokat
tenyésztenek), valamint a gépipar, a fafeldolgozás és a könnyűipar.
Mo
Repülőtérrel rendelkezik Jászvásár, Bákó és Szucsáva. A Szeret és a

Bârlad völgyét európai utak szelik át. Híresek az észak-moldvai és bukovinai
ldv
Elők
kolostorok.
ai-
árp
há
DOBRUDZSAI-HÁTSÁG
tsá
Románia délkeleti részén, a Duna és a Fekete-

áto
tenger között terül el. Sajátos jellegű hátság.

g
k
Az északi része nagyon régi, még a Kárpátok ke-

letkezése előtt jött létre. Jelenlegi magassága alig
haladja meg a 400 m-t északon, a Măcin-hegység-
ok
ben. Jellemzően füves terület (sztyepp), kevés a

át
csapadék, és fúj a tengerparti szél. A Függetlenségi

rp
Háborúban (1877–1878) Dobrudzsa volt az utol-

ká
só, török uralom alól felszabadított történelmi

tartomány, ezért mindmáig élnek itt török és tatár
Elő
D o brudz s ai-
kisebbségek. Ezen a területen gabonát, naprafor-

hátság
gót, szőlőt, gyümölcsöt (barackot) termesztenek.

Konstancán és Mangaliában nagy hajógyárak mű-
ködnek. A Dobrudzsai-hátság déli felében meg-
építették a Duna–Fekete-tenger-csatornát, amely
400 km-rel lerövidíti a vízi utat a Duna és a Fekete-
tenger között. Itt található a Napfény autópálya
(A2), amely összeköti a fővárost a tengerparttal.
Emlékmű Adamclisi határában (Dobrudzsai-hátság)
ELŐKÁRPÁTOK
A Keleti- és Déli-Kárpátok külső oldalán, a Moldva és a Motru folyó völgyei között terülnek el. Gyűrődés-
sel keletkezett dombvonulatok és medencék alkotják. Lekerekített csúcsaik vannak, és átlagmagasságuk
600-800 m. Erre a vidékre a szétszórt falvak jellemzőek. A medencékben városok épültek. Altalajkincsei a
kőolaj, a földgáz, a só. A lakosság főként szőlő- és gyümölcstermesztéssel foglalkozik, de fejlett a kiterme-
lőipar, a szállítás és a turizmus.
77
3.
TANULÁSI
EGYSÉG
3. lecke: A síkságok
Megfigyelem
1 Románia síkságai
ld
lfö
ti - a
ug a
Ny
f öl d
-a l
á n
R o m
Román-alföld...
Vajon miért
0 30 60 90 120 km kapta ezt
a nevet?
Felfedezem
 Hol találhatók hazánk síkságai?  Miért jelölik zöld színnel a térképen a síkságot?
 Hasonlítsd össze a síkságot az eddig tanult A. Más domborzati formáktól eltérően a síkság a
domborzati formákkal (hegyek, dombok, hát- legalacsonyabb és leglaposabb domborzati forma.
ságok)! B. Hazánkban két nagy kiterjedésű síkság terül el: a
Román-alföld és a Nyugati-alföld.
78
A síkságok a legalacsonyabb domborzati formák hazánkban,
amelyeknek tengerszint fölötti magassága max. 300 m. Hazánk
síkságai a Kárpátokon kívüli területeken helyezkednek el, az
Megjegyzem ország déli és nyugati szélén. A síkvidéki táj különbözik a hegy-
vidéki, dombvidéki tájtól. A síkság szinte teljesen lapos terület,
kimagasló csúcsok nélkül. A síkságok nagy részén a természetes
ROMÁN-ALFÖLD sztyeppéket felváltották a mezőgazdasági területek. Ezen a vi-
 Földrajzi elhelyezkedés. déken az emberi települések nagyok és fejlettek. Országunk két
Az ország déli részén terül el. nagy síksága a Román-alföld és a Nyugati-alföld ( 1. ).
Északon a Géta-hátság, Előkár-
pátok és a Moldvai-hátság, nyugaton, délen és ke-
leten a Duna határolja.  Természeti jellemzők. NYUGATI-ALFÖLD
Lapos terület, amelyet átszelnek a Dunába ömlő  Földrajzi elhelyezkedés. Az ország nyuga-
folyók: Zsil, Olt, Argeș, Dâmbovița, Ialomița. Ma- ti részén terül el. Nyugaton a magyar és szerb
gassága különböző: északon 300 m, míg azon a országhatár, keleten a Nyugati-Kárpátok és a
területen, ahol a Szeret a Dunába ömlik, alig éri el Nyugati-dombság határolja.
a 10 m-t. Egyes helyeken homokdűnék fordulnak  Természeti jellemzők. Közepes magasságú
elő. Az éghajlat aszályos, főként a keleti terüle- síkság, amelynek átlagmagassága 80-100 m.
teken (Bărăgan-síkság), jellegzetes a sztyepp nö- Az alacsonyabban fekvő területeket gyakran
vényzet. Nagy részét mezőgazdasági területekké önti el árvíz. A csapadék bőségesebb, mint a
alakították át, mivel a talaj nagyon termékeny. Román-alföldön. Számos folyó szeli át, mint a
 Lakosság és települések. A Román-alföldön
Szamos, a Körösök, a Maros, a Bega, a Temes.
számos falu és város található. Ilyen városok: Cra- A mezőgazdasági területek itt is átvették a a
iova, Pitești, Ploiești. A legnagyobb és legfonto- sztyeppék helyét.  Lakosság és települések.
sabb város Bukarest, az ország fővárosa. A Nyugati-alföldön számos falu és város talál-
 Erőforrások. Az altalajban fontos kőolaj- és
ható. Ilyen városok: Temesvár, Arad, Nagyvá-
földgáztartalékok találhatók. rad és Szatmárnémeti. A románok mellett kü-
 Gazdasági tevékenységek. Az ország legfon-
lönböző nemzeti kisebbségek élnek: magyarok,
tosabb mezőgazdasági területe, amelyen gabona- szerbek, csehek, szlovákok stb.
féléket (búza, árpa, rozs stb.) és ipari növényeket,  Erőforrások. A talaj nagyon termékeny.
a folyópartok közelében pedig zöldséget termesz-  Gazdasági tevékenységek. A Román-alföld
tenek. A homokdűnéken szőlőtermesztéssel fog- után a Nyugati-alföld a második legfontosabb
lalkoznak. A Román-alföldön számos farm talál- mezőgazdasági terület (növénytermesztés, ál-
ható, ahol állatokat tenyésztenek. A városokban lattenyésztés). A városokban egyéb gazdasági
ipari, szállítási, kereskedelmi tevékenységek foly- ágazatok fejlődtek ki: ipar, szállítás, kereskede-
nak. lem, turizmus.
lyet képviselnek. Az idő lejártával mindkét csoport

Alkalmazom bemutatja a többieknek az általa összegyűjtött jel-
lemzőket. Az a csoport nyer, amelyik a legtöbb helyes
jellemzőt találta. A kész munkákat a táblára helyezik.
✓ Játék
A síkságok
A gyerekek két csoportot alkotnak: a Román-alföld Sablon segítségével rajzold meg Románia térké-
csoport és a Nyugati-alföld csoport. Adott időn belül le pét, majd színezd ki a megfelelő színnel a Román-
kell írniuk minél több jellemzőt arról a síkságról, ame- alföldet és a Nyugati-alföldet!
79
3.
TANULÁSI
EGYSÉG
4. lecke: A Duna-delta
Megfigyelem
1 Duna-delta
0 30 60 90 120 km
Mit jelent a delta
szó? Vajon honnan
származik?
Felfedezem
 Hol helyezkedik el a Duna-delta?  Mit gondolsz, hogy keletkezett a Duna-delta?
 Mi van több: víz vagy szárazföld? Milyen A. A Duna-delta egy folyamatosan alakuló síkvidék.
Duna-deltában élő növényeket és állatokat is- B. A szárazföldi területeket keskeny homoksávok
mersz? alkotják.
80
hattyúk, kócsagok, vadkacsák, vadlibák stb. Itt
Megjegyzem megtalálható a bölény, a nyestkutya és számos
 Földrajzi elhelyezkedés. Az ország dél- halfaj. Gazdasági szempontból a legfontosabbak
keleti részén található, ott, ahol a Duna a Fe- a valódi tokfélék (a tőkehal, a tokhal, a sőregtok,
kete-tengerbe ömlik. a kecsege), amelyektől a fekete ikra származik.
 Természeti jellemzők. Jellemzően vizes te-  Erőforrások. Jelentős halászati erőforrásokkal
rület: a Duna három ága – Chilia (az északi rendelkezik.
ág, amely a legbővebb vízhozamú), Szulina (a  Gazdasági tevékenységek. Jellemző tevé-
középső ág, amelyen a hajók közlekednek a Fe- kenység a halászat, valamint a hajózás Tulcsán
kete-tenger felé) és Szent György-ág (a déli ág, és Szulinán. A Duna-deltában az utóbbi időben
amely a leghosszabb) – amelyen keresztül a fo- sokat fejlődött a turizmus.
lyam a Fekete-tengerbe ömlik, tavak, mocsarak,
csatornák stb. A Duna-delta a nevét egy görög
betűről, a deltáról (Δ) kapta, mert a három ág
elhelyezkedése ehhez hasonlít. A Duna-delta ( 1 ) országunk legújabb és
A szárazföldi területeket keskeny homoksávok legalacsonyabb domborzati formája. A Duna
alkotják, ezeket turzásoknak nevezzük. Nö- által szállított hordalék lerakódásából jött
vényzete jellegzetes, vízi növények alkotják, pl. a létre. Ez a lerakódás napjainkban is zajlik. El-
nád és a gyékény. A turzásokon kisebb tölgyer- mondhatjuk, a Duna-delta egy folyamatosan
dőket találunk. A Duna-delta a madarak „para- alakuló síkvidék.
dicsoma”. Több száz madárfaj él itt: pelikánok,
Alkalmazom ✓ Játék
Dominó: a Duna-delta állatvilága
✓ Gyakorlatok Készítsetek képkártyákat, amelyek a Duna-del-
tában élő állatokat ábrázolják. A dominókártyák
1. Keress meg a térképen két olyan várost, ame- összeillesztésekor nevezzétek meg az állatokat.
lyik a Duna-deltában van! Aki hibázik, kiesik a játékból. Az nyer, akinek leg-
2. Keresd meg a térképen a Duna három ágát! hamarabb elfogynak a kártyái.
3. Egészítsd ki a táblázatot a füzetedben!
Nö- Állat Telepü- Gazdasági Ezt tudtad
Duna- vényzet világ lések tevékenységek
delta A Duna-delta egyenlő távolságra van az Egyenlítőtől
és az Északi Sarktól.
81
3.
TANULÁSI
EGYSÉG
B. Tágabb környezetünk régiójának földrajzi jellemzői
Projekt. Egy régió földrajzi

jellemzésének elemei
Olvasd át az előző leckék Megjegyzem

Megfigyelem rovatát, és figyeld meg, hogyan kell elké-
szíteni egy földrajzi jellemzést!
Felfedezem Melyek a földrajzi jellemzők?
Megjegyzem Egy régió földrajzi jellemzése megkülönbözteti a

régiót az ország, a kontinens vagy a bolygó bármely
Egy régió földrajzi jellemzésének szempontjai a más régiójától. Földrajzi szempontból a régiók között
következők: a földrajzi elhelyezkedés, a természeti vannak hasonlóságok és különbségek. Ezért minden
jellemzők, a lakosság és a települések, az erőforrá- hely vagy régió földrajzi szempontból egyedi.
sok és a gazdasági tevékenységek.
FÖLDRAJZI ELHELYEZKEDÉS
Hol található? Egy régió földrajzi helyze- folyóvölgyek vagy olyan települések képezik, ame-
tének meghatározásához a égtájakat hasz- lyek az adott régióval érintkeznek.
náljuk. A földrajzi elhelyezkedés fontossága. Követ-
Mivel szomszédos? Megállapítjuk, melyek a kezésképpen megállapítjuk a régió előnyeit vagy
szomszédos földrajzi tájegységek. hátrányait, van-e vagy sem fejlődési lehetősége,
Melyek a határai? Mettől meddig terjed a be- van-e a közelében erőforráskészlet vagy szállítási
mutatott régió? Legtöbbször ezeket a határokat útvonal (tengeri, folyami).
TERMÉSZETI JELLEMZŐK Az éghajlat. Milyen a hőmérséklet? Mennyire bő-

A domborzat / A domborzati lépcső. séges a csapadék? Milyen irányból fúj a szél? Pél-
Fontos tudnunk, milyen domborzati lép- dául a szél iránya befolyásolhatja egy gyár helyét
csőhöz tartozik egy adott régió. mert a a városban, annak függvényében, hogy mennyire
domborzat nagy mértékben meghatározza a szennyezi az adott várost.
régió további földrajzi jellemzőit. Megvizsgál- A vizek. Megállapítjuk, milyen folyók szelik át vagy
juk, hogy milyen domborzati formáról van szó: határolják a régiót, vannak-e tavak, van-e kijárata a
hegy, domb, hátság vagy síkság és hogy melyek tengerre. A gazdasági tevékenységeket is befolyá-
a legfontosabb földrajzi jellemzők (magasság, solja valamilyen álló- vagy folyóvíz közelsége.
elhelyezkedés, hogyan keletkezett, milyen kőze- A növényzet, az állatvilág és a talaj. Milyen az
tekből épül fel). Mindezek befolyásolják a régió uralkodó növényzet: az erdő vagy a sztyepp? Mi-
éghajlatát, növényzetét, állatvilágát, talaját, a la- lyen vadállatok élnek ott? Milyen színű a talaj (ál-
kosság számát és a gazdasági tevékenységeket. talában a fekete talaj nagyon termékeny)?
82
LAKOSSÁG ÉS TELEPÜLÉSEK A települések. Milyen települések vannak az
A lakosság (a lakosok). Hogyan befolyásol- adott régióban: falvak vagy városok? Hegyvidéki,
ják a természeti tényezők a lakosság elosz- dombvidéki vagy síkvidéki települések? Kicsik,
lását: sűrűn vagy gyéren lakott terület? Milyen a közepesek vagy nagyok a települések? Hogyan
lakosság összetétele: milyen nemzetiségűek, milyen helyezkednek el a házak: sűrűn vagy szétszórtan?
vallásúak, hol laknak, a fiatalok vagy az idősek van-
nak-e többségben, milyen ágazatban dolgoznak?
TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOK dők, legelők, termőföldek? Az erőforrások fontos

Vannak-e altalajkincsei: szén, kőolaj, föld- szerepet töltenek be egy régió gazdasági fejlődé-
gáz, só, ércek? Hát a földfelszínen: vizek, er- sében.
GAZDASÁGI TEVÉKENYSÉGEK másodlagos (ipari tevékenységek) vagy harmad-

Megállapítjuk a lakosság legfontosabb gaz- lagos ágazat (közszolgáltatások-szállítás, kereske-
dasági tevékenységeit az adott régióban. delem, turizmus valamint egyéb kommunikációs
Ismételjük át: elsődleges (altalajkincs kitermelése, rendszerek).
fafeldolgozás és mezőgazdasági tevékenységek),
a re s
B uk
✓ Gyakorlat
Egészítsd ki a táblázatot a zárójelben lévő megfe-
lelő szavakkal!
Földrajzi Természeti Lakosság és Erő Gazdasági
Alkalmazom elhelyezkedés jellemzők települések források tevékenységek
✓ Gyakorlati tevékenység (elhelyezkedés, folyók, kőolaj, szállítás, határok,

növényzet, turizmus, falu, szomszédok, ipar,
Készíts egy megfigyelési lapot! Vedd figyelembe tavak, város, lakosság, talaj, földgáz, kereskedelem,
állatvilág, domborzat, éghajlat, mezőgazdaság)
a földrajzi jellemzés szempontjait!
83
3.
TANULÁSI
EGYSÉG
B. Tágabb környezetünk régiójának földrajzi jellemzői
Portfólió. Tágabb környezetünk

régiójának földrajzi
jellemzése
Gyűjts információkat a településedről! Kérj segítséget szüleid-
Megfigyelem től és tanítódtól!
Hogyan jellemezd földrajzi szempontból településed és an-

Felfedezem nak környékét?
A portfólió elkészítésé- Használd a megfigyelési lapot

Megjegyzem nek lépései: (lásd 83. oldal)!
A. A munka megszervezése
1. Térkép vagy atlasz segítségével határozd meg,

melyik régióban van a szülőhelyed!
2. Figyeld meg, melyek egy régió földrajzi jellemzé-
sének fő szempontjai (lásd 82–83. old.)!
B. Adatgyűjtés
3. Gyűjts adatokat (használd a földrajz tanköny-

vet, térképeket, könyveket, folyóiratokat, in-
ternetet, fényképeket és más oktató anyago-
kat) külön mindegyik jellemzési szemponthoz!
 Földrajzi elhelyezkedés
 Természeti jellemzők
 Lakosság és települések
 Természeti erőforrások
 Gazdasági tevékenységek
4. Jegyed le a füzetedbe az összegyűjtött adatokat
és azok forrását!
84
C. Megvalósítás
5. Az összegyűjtött adatok közül

válaszd ki azokat, amelyek a leg-
pontosabban mutatják be szülő-
helyedet!
6. Egészítsd ki a füzetedben az
alábbi táblázatot! Minden részle-
tet írj a megfelelő helyre!
D. A kész munka bemutatása

7. Mutasd be a portfóliót az osztálytársaidnak! Hasonlítsátok össze a munkáitokat!
…… földrajzi jellemzése
Elhelyezkedés a térképen
Földrajzi
Határok
elhelyezkedés
Szomszédos földrajzi tájegységek
Domborzat: Domborzati forma/lépcső

keletkezési mód
átlagmagasság
más domborzati jellemzők
Éghajlat: hőmérséklet
csapadék
Természeti
szél
jellemzők
Vizek: folyóvizek (folyók, folyamok)
állóvizek (tavak)
Növényzet, állatvilág és talaj:
növényzet
vadállatok
talaj
Lakosság: lakosok
Lakosság és
Települések: falvak
települések
városok
Természeti erőforrások: altalaji

földfelszíni
Erőforrások és
Gazdasági tevékenységek: mezőgazdaság
gazdasági te-
ipar
vékenységek
szállítás
más tevékenységek
Kirándulj a szülőhelyed környékén! Gyűjts adatokat a portfóliód

Alkalmazom elkészítéséhez! Ne felejts el fényképezni!
85
3.
TANULÁSI
EGYSÉG
Atlasz. Románia közigazgatási
térképe
20°K 21°K 22°K 23°K 24°K 25°K
48°É
SZATMÁRNÉMETI
MÁRAMAROS
SZATMÁR
NAGYBÁNYA
BESZTERCE-
ZILAH
NASZÓD
NAGYVÁRAD
47°É
SZILÁGY BESZTERCE
BIHAR
KOLOZSVÁR MAROS
KOLOZS
H
MAROSVÁSÁRHELY CS
ARAD ARAD FEHÉR
GYULAFEHÉRVÁR
46°É
DÉVA SZEBEN
TEMESVÁR BRASSÓ
TEMES HUNYAD NAGYSZEBEN
REȘIȚA
KRASSÓ- TÂRGU JIU

RÂMNICU
45°É
SZÖRÉNY VÂLCEA
ARGEȘ TÂR
DROBETA GORJ VĂLCEA
TURNU
SEVERIN
PITEȘTI DÂ
MEHEDINȚI
CRAIOVA SLATINA
Románia területét
OLT
44°É
kisebb közigazgatási-területi DOLJ TELEORM

egységekre osztották fel, hogy
az erőforrásokkal jobban ALEXANDR
lehessen gazdálkodni.
21°K 22°K
86 23°K 24°K 25°K
K 26°K 27°K 28°K 29°K Románia30°K 31°K
közigazgatási-területi
egységei: a megye, É
a város és
a község.
48°É
BOTOȘANI
SUCEAVA
BOTOȘANI
JELMAGYARÁZAT
SUCEAVA
AZ ORSZÁG FŐVÁROSA
IAȘI MEGYESZÉKHELYEK
47°É
NEAMȚ IAȘI
PIATRA NEAMȚ
VASLUI
BACĂU
HARGITA
CSĹKSZEREDA
VASLUI
BACĂU
46°É
KOVÁSZNA
ASSÓ SEPSISZENT-
GYÖRGY VRANCEA GALAȚI
FOCȘANI
BRASSÓ GALAȚI
BUZĂU BRĂILA
TULCEA 45°É
PRAHOVA BUZĂU BRĂILA
TÂRGOVIȘTE
PLOIEȘTI TULCEA
I DÂMBOVIȚA
ILFOV IALOMIȚA SLOBOZIA
BUFTEA BUKAREST
CĂLĂRAȘI CĂLĂRAȘI
KONSTANCA
CONSTANȚA
44°É
GIURGIU
EORMAN
GIURGIU
XANDRIA
K 26°K 27°K 28°K 87 29°K 30°K

3.
TANULÁSI
EGYSÉG
C. Románia közigazgatási felosztása
5. lecke: Jelenlegi közigazgatási

felosztás
Megfigyelem
1 Románia közigazgatási térképe
Botoșani
Szatmár Máramaros BT
MM Suceava
SM SV
Beszterce- Iași
Szilágy Naszód IS
Bihar SJ BN Neamț
BH NT
Kolozs
CJ Maros Hargita Vaslui
Bákó VS
Vajon mit jelent
Arad MS HR
Fehér BC
AR
AB
Kovászna
Temes
TM
Hunyad
HD
Szeben
SB
Brassó
BV
CV Vráncsa
VN
Galac
GL az autók rendszá-
Krassó-
Szörény
Vâlcea
Argeș Prahova
Buzău
BZ Brăila Tulcsa
mán az első betű-
csoport?
CS Gorj AG PH
VL Dâmbo BR TL
GJ
vița
Ilfov
Ialomița
Mehádia DB
IF IL
MH
Bukarest Călărași
Dolj Olt
Giurgiu CL
DJ OT Konstanca
Teleorman GR CT
TR
 Miért hasznosak ezek a rövidítések?  Mi a me-
Megkeresem gye?  Mi a különbség a település (falu vagy város)
 Melyik megyében íratták forgalomba a képen és a megye között?
látható autókat?
Következtetek
Bemutatom A. Országunk területe több megyére van felosztva.
 Milyen betűk jelölik a te megyédet? B. A megyék területi-közigazgatási egységek.
 Milyen más megyét ismersz?
88
A megye hazánk legnagyobb közigaz- ✓ Gyakorlat

gatási egysége. Romániában 41 megye van,
amelyhez még hozzáadódik Bukarest mu- Egészítsd ki a füzetedben a következő mondato-
nicípium, az ország fővárosa, amely megyei kat a zárójelben lévő szavakkal! Egy szót többször
rangú város. Egy megyéhez tartoznak mind- is használhatsz!
azok a községek és városok, amelyek a köz-
igazgatása alá tartoznak. a) Románia közigazgatási egységei: ............, ..............
Gazdasági (ipari tevékenységeket, üzletlánco- és...................
kat, bankokat tömörít), szociális (kórházak, b) Romániában 41 ............. van.
iskolák, egyetemek, múzeumok), infrastruk- c) Bukarest város .................., az ország...........................
turális (épületek, utcák, fűtési hálózat, utcai d) A ....................... az a város, ahol a közigazgatási intéz-
mények működnek.
közvilágítás) és adminisztratív (a közigazgatá-
e) Több ............... alkotja a ............. Ez a legkisebb közigaz-
si intézmények székhelyei, pl. a polgármesteri
gatási egység, amely Románia vidéki lakosságát
hivatal, a prefektúra stb.) szempontból a vá-
foglalja magába..
ros a legfejlettebb központ.
f) ...................térképnek nevezzük azt a térképet, ame-
Azt a várost, ahol ezek a közintézmények lyen a megyék vannak feltüntetve.
működnek, megyeszékhelynek (a megye
„fővárosa”) nevezzük. Általában, gazdasági (megye, megyeszékhely, község, város,
szempontból ez a legfejlettebb város, amely municípium, falu, főváros, közigazgatási)
a megye központja. Itt futnak össze a legfon-
tosabb közúti és szállítási útvonalak. A me- Ezt tudtad
gye fontosabb városait municípiumoknak
nevezzük. legnagyobb kiterjedésű megye Temes, a legkisebb
A

Több falu alkotja a községet. Ez a legkisebb pedig Ilfov.

közigazgatási egység, amely Románia vidéki legnépesebb Iași megye, a leggyérebben lakott pe-
A
lakosságát foglalja magába. dig Kovászna.

legtöbb várossal rendelkezik Szucsáva, a legkeve-
A
sebbel pedig Giurgiu.
lakosok számát tekintve a legnagyobb város Buka-
A
A jobb gazdálkodás és szervezés érdekében rest, a legkisebb pedig Tusnádfürdő.
az országot kisebb területekre osztják, ame- ománia legmagasabban fekvő városa Predeal
R
lyeket közigazgatási egységeknek nevezünk. (1060m).
Románia közigazgatási egységei: a megye,
a város (a legfontosabbaknak municípiumi
rangjuk van) és a község. Románia közigazga-
tási térképének ( 1 ) nevezzük azt a térképet,
amelyen a megyék (de más kisebb közigazga- Szótár
tási egységek is: municípiumok, városok, köz- közigazgatási: szerepe az irányítás, a hatékony gazdál-
ségek) vannak feltüntetve. kodás
polgármesteri hivatal: közigazgatási intézmény, amely
egy várost vagy községet irányít
prefektúra: intézmény, amely Románia kormányának
irányításával a megyét vezeti
89
3.
TANULÁSI
EGYSÉG
6. lecke: Bukarest földrajzi

jellemzése
1 Bukarest térképen és képekben
Megfigyelem
Vajon melyik
évből valók az
első feljegyzések
Bukarestről?
Felfedezem
Megmagyarázom
Megkeresem  Melyek az előnyei és hátrányai Bukarest földrajzi
 Hol található a térképen Románia fővárosa, elhelyezkedésének?
Bukarest?
Következtetek
Bemutatom A. Románia délkeleti részén fekszik az ország fő-
 Milyen megye található a főváros körül? városa, Bukarest, amely municípiumi rangú város.
 Milyen más megyékkel határos? B. Bukarest a Román-alföldön fekszik.
90
Megjegyzem
– szállítási központ: innen indul az összes fő vas-
 Földrajzi elhelyezkedés. Bukarest az útvonal és főút az ország többi települése felé;
ország délkeleti részén található, 60 km tá- itt található az Otopeni-i Henri Coandă nemzet-
volságra a Dunától, közel 100 km-re a Kárpá- közi repülőtér;
toktól és 250 km-re a Fekete-tengertől. – pénzügyi központ: itt található a Román Nem-
 Természeti jellemzők. A Román-alföldön fek- zeti Bank székhelye, valamint a legfontosabb ha-
szik. Több száz évvel ezelőtt itt, a Dâmbovița és zai és az ország területén működő külföldi ban-
a Colentina folyók partján terültek el Vlăsia híres kok székhelye;
tölgyerdői. – kereskedelmi központ: világszerte ismert cé-
 A település fejlődése. Az első írásos feljegyzés gek, óriási üzletláncok működnek a fővárosban,
a fővárosról az a dokumentum, amelyet ame- amelyek országos és nemzetközi kiállításokat és
lyet Vlad Țepeș adott ki 1459. szeptember 20- vásárokat rendeznek;
án. Eszerint a település a fejedelmi székhely címet – turisztikai központ: történelmi és művésze-
kapta. 1659-ben Bukarest Havasalföld fővárosa ti emlékművek (paloták, templomok, múzeu-
lett, majd 1862-től (Moldva és Havasalföld 1859. mok) és egyéb létesítmények látogathatók.
január 24-i egyesülése után) Románia fővárosa. Bukarest municípium az ország legnagyobb
A főváros napjainkban is folyamatosan fejlődik, egyetemi, kulturális és tudományos központja.
a városképben a hagyományos és a modern ke- Itt működnek a legnagyobb romániai egyete-
veredik. mek, a Román Akadémia, a legtöbb színház (pl.
 Szerepe és jelentősége. Bukarest municípi- Nemzeti Színház), a Nemzeti Opera, a Román
umnak elsősorban a közigazgatásban van fontos Atheneum, a Filharmónia, különböző könyvtá-
szerepe, mivel itt található Románia Elnöksége rak és mások.
(Cotroceni-i Palota), Románia Parlamentje (Par-
lamenti Palota), valamint a Kormány székhelye
(Victoria Palota).
Másodsorban a fővárosnak fontos szerepe van Románia fővárosa, Bukarest ( 1 ) municípiumi
az ország gazdaságában, mivel a legfontosabb: rangú város, mivel hazánk legnagyobb városa ,
közel kétmillió lakosa van, és egyike az Európai
– ipari központ: néhány kivétellel az összes ipar- Unió legnépesebb fővárosainak.
ág jelen van a fővárosban vagy annak közelében;
Alkossatok 5-6 fős csoportokat, majd húzzatok

Alkalmazom egy papírcsíkot! Válasszátok ki az öt legfontosabb
információt az adott helyről, és legyetek idegen-
✓ Szerepjáték vezetői a többi csoportnak! Bemutatótokban
használhattok képeket is!
Idegenvezető vagyok Bukarestben. Írjátok egy-
egy papírcsíkra a következőket:
 Látogatóban a Román Paraszt Múzeumában Bukarestben található a „0 ki-
 Az állatkertben
lométerkő” (a Sf. Gheorghe Nou
templom bejáratánál. Innen
 Séta a Herăstrău parkban
mérik az összes távolságot az
 Metróval Bukarestben országban).
91
3.
TANULÁSI
EGYSÉG
Portfólió. A szülőhely és a megye

földrajzi jellemzése
Keresd meg a megyédet Románia közigazgatási térképén (lásd

Megfigyelem 86–87.old.)!
Keress a megyéddel/szülőhelyeddel kapcsolatos idézeteket,

Felfedezem mondákat, irodalmi alkotásokat, rajzokat, képeket!
Ismételd át a portfólió elkészítésének lépéseit (lásd 84–85.

Megjegyzem old.) és a földrajzi jellemzés fő szempontjait (lásd 82–83.old.)!
A. A munka megszervezése Szatmár

SM
Máramaros
MM Suceava
Botoșani
BT
SV
Beszterce- Iași
Szilágy Naszód IS
Bihar SJ BN Neamț
1. Határozd meg a megyédet és a szülőhelyed! BH
Kolozs
CJ Maros
NT
Vaslui
Hargita
2. Használd a megfigyelési lapot (lásd 82–83. Arad
AR Fehér
MS HR Bákó
BC
VS
old.), és annak szempontjait figyelembe véve Temes

AB
Szeben Brassó
Kovászna
Vráncsa Galac
Hunyad CV
készítsd el a megyéd és a szülőhelyed földraj- TM HD SB BV VN GL
zi jellemzését! Krassó-
Szörény Argeș Prahova
Buzău
BZ Brăila
Gorj Vâlcea PH Tulcsa
CS AG BR
GJ VL Dâmbo TL
vița
Ilfov
Ialomița
Mehádia DB
IF IL
MH
Bukarest Călărași
Dolj Olt
Giurgiu CL
DJ OT Konstanca
Teleorman GR CT
TR
B. Adatgyűjtés
3. Kirándulj a megyédben! Gyűjts adatokat!

4. Jegyezd le a füzetbe az összegyűjtött adatokat!
92
C. Megvalósítás
5. Válaszd ki azokat az infor-

mációkat, amelyek a leg-
jobban mutatják be szülő-
helyedet és megyédet!
6. Készítsd el a földrajzi jel- Az én
lemzést a 7. feladat min-
szülőhelyem
tájára!
D. A kész munka bemutatása
7. Mutasd be a portfóliót az osztálytársaidnak! Hasonlítsátok össze a munkáitokat!

A megye földrajzi jellemzése
Elhelyezkedés
Földrajzi Határok
elhelyezkedés Szomszédos megyék
Domborzat: a megyében található domborzati formák
a domborzat jellemzői
Éghajlat: hőmérséklet, csapadék, szél
Természeti
Vizek: folyóvizek (folyók, folyamok)
jellemzők
állóvizek (tavak)
Növényzet, állatvilág és talaj:
növényzet, vadállatok, talaj
Lakosság: a megye lakosainak száma
Lakosság és
Települések: falvak
települések
városok
Természeti erőforrások: altalaji
földfelszíni
Erőforrások és Gazdasági tevékenységek:
gazdasági te- mezőgazdaság
vékenységek ipar
szállítás
más tevékenységek
Alkalmazom
✓ VERSENY
Dolgozzatok csapatokban! Minden csapat bemu- Az a csapat nyer, aki határidőre elkészíti a teljes
tatja a megye/ szülőhely földrajzi jellemzését az bemutatót.
elkészített munka alapján.
93
3.
TANULÁSI
FEJEZET
EGYSÉG
Ismétlés
Rögzítsd az eddig tanult fogalmakat/ismereteket a térképek kiegészítésével!
a) Románia –
domborzati
...
egységek
...
...
...
...
...
...
...
...
..
...
...
.........-
..
...
..
...
...
...
..
delta
...
..
...
...
..
...
..
...
...
..
..
...
...
...
...
...
...
...
...
.
árpátok ..
..
...
. . . . . . . . . -K ..
.
.
..
. ..
..
........
..
.
....... .......... ..
.
. ..
..........
..
Mehádiai- -.
mán
hátság Ro
0 30 60 90 120 km
....
SZATMÁRNÉMETI
b) Románia – .... NAGYBÁNYA

....
....
SUCEAVA
BOTOȘANI
közigazgatási- .... .... ....
területi NAGYVÁRAD
ZILAH
....
BESZTERCE
Neamț IAȘI
egységek ....
KOLOZSVÁR ....
PIATRA NEAMȚ VASLUI
.... BACĂU
CSÍKSZEREDA
.... ....
MAROSVÁSÁRHELY ....
ARAD ....
GYULAFEHÉRVÁR
.... ....
.... DÉVA .... SEPSISZENT- .... ....
NAGYSZEBEN GYÖRGY
TEMESVÁR FOCȘANI
BRASSÓ GALAȚI
....
.... .... ....
.... BRĂILA
REȘIȚA .... TULCEA
RÂMNICU BUZĂU ....
.... VÂLCEA
PITEȘTI ....
TÂRGU JIU TÂRGOVIȘTE PLOIEȘTI
DROBETA .... .... .... SLOBOZIA
TURNU
SEVERIN
.... BUFTEA
.... BUKAREST .... ....

SLATINA CĂLĂRAȘI
CRAIOVA .... ....
KONSTANCA
0 30 60 90 120 km .... GIURGIU
ALEXANDRIA
94
(ÖN)ÉRTÉKELÉS
1. Kösd össze a minta alapján a domborzati egységeket (A oszlop) a megfelelő földrajzi
NJ (3)
elhelyezkedéssel (B oszlop)!
A B
a. A Kárpátok 1. az ország déli és nyugati szélei felé
b. A dombok és a hátságok 2. gyűrű formájában, az ország középső részén
J (2)
c. A síkságok 3. az ország délkeleti részén, ott ahol a Duna a Fekete-

tengerbe ömlik
d. A Duna-delta 4. a Kárpátok belső és külső lábainál
E (1)
5. az ország északi részén
2. ĺrj legalább egy példát mindegyik domborzati formára!

NJ (4)
helyesen kitöltött mezők
hegyek
dombok
J (3)
hátságok például Moldvai-hátság

E (1-2)
síkságok
NJ (10-12)
3. Alkoss egy 7-9 sorból álló földrajzi jellemzést a Kárpátokról, az alábbi szem-
pontok figyelembe vételével:
helyes jellemzők
• földrajzi elhelyezkedés
J (5-9)
• részei
• természeti jellemzők (domborzat, éghajlat, vizek, növényzet, állatvilág, talaj)
• lakosság és települések
• erőforrások és gazdasági tevékenységek
E (1-4)
* Az önértékeléshez lásd a válaszokat a 126. oldalon! ** Egészítsd ki a Megfigyelem. Értékelem.

95 Fejlődöm. munkalapot a 127. oldalon!
4.
TANULÁSI
EGYSÉG
Románia
Európában és
a Földön
A. ROMÁNIA EURÓPÁBAN
1. lecke: Románia földrajzi helyzete Európában

2. lecke: A szomszédos országok
B. EURÓPA – A BOLYGÓ EGYIK KONTINENSE
ATLASZ. Európa országainak térképe

3. lecke: Európa – rövid földrajzi jellemzés
4. lecke: Európa és Románia – közös jellemzők
5. lecke: Az Európai Unió
C. BOLYGÓNK, A FÖLD
6. lecke: A Föld általános jellemzői

ATLASZ. A Föld kontinensei és óceánjai
7. lecke: Kontinensek és óceánok
D. A FÖLD – A NAPRENDSZER EGYIK BOLYGÓJA
8. lecke: A Föld – a Naprendszer egyik bolygója

ATLASZ. A világtérkép – a Föld képe
ISMÉTLÉS
(ÖN)ÉRTÉKELÉS
ÉV VÉGI ISMÉTLÉS Kulcsszavak:

ÉV VÉGI (ÖN)ÉRTÉKELÉS Románia
Európa
Európai Unió
kontinensek
óceánok
Föld
96
 Meghatározni Románia helyét Európában.
 Földrajzi szempontból jellemezni Európát.
 Összehasonlítani Románia földrajzi jellemzőit annak a
kontinensnek a jellemzőivel, amelyiken található.
 Tanulmányozni a világtérképet, megismerni a Föld konti-
nenseit és az óceánokat.
 Jellemezni a Föld bolygót, meghatározni a helyét a
Naprendszerben.
ROMÁNIA... EURÓPA...
FÖLD... NAPRENDSZER...
GALAXIS… TEJÚT…
UNIVERZUM!
Hurrá!
A lakóhelyed és a tágabb környezeted egy nagyobb régióhoz

tartozik, a régió pedig az ország valamelyik nagy földrajzi egy-
ségének része. Románia az európai kontinens egyik országa.
Európa bolygónk, a Föld egyik kontinense. Európa és a többi kontinens, Amerika, Ázsia, Af-
rika, Ausztrália és Antarktisz alkotja a bolygó nagy szárazföldi területeit. A Föld felszínének
nagy részét tengerek és óceánok borítják. Ezt az összefüggő víztömeget világóceánnak nevez-
zük.
Naprendszerünk bolygói a Nap körül keringenek, a Föld ezek közül az egyik. A mi naprend-
szerünk egy a sok másik naprendszer közül, amelyekkel együtt egy még nagyobb rendszert,
galaxist alkotnak. A mi galaxisunk neve Tejút. A Tejút a hatalmas Világegyetemet alkotó nagy
csillagrendszerek egyike.
Ezzel a kirakójáték teljes lett: megszülettél egy helyen, egy iskola egyik osztályában tanulsz,
egy településen. Ez a település egy ország, Románia egyik nagyobb régiójában van. Ro-
mánia Európa országainak egyike, Európa pedig a Föld nevű bolygó kontinense. A Föld a
Naprendszer bolygóinak egyike, a Tejút galaxis része. A Tejút pedig egy a Világegyetemet
alkotó galaxisok közül.
97
4.
TANULÁSI
EGYSÉG
1. lecke: Románia földrajzi

helyzete Európában
1 Románia földrajzi helyzete Európában
Megfigyelem É
U
R
N
Á
L
Á
H
E
G
E
Y
S
C
É
G
GER
Ó
m
0k
I-TEN
-
280
ÉSZAKI-
2800 k
BALT
TENGER
I
T
m
N
KA
UKRAJNA
SZ
PI -
A
TE
MOLDOVAI
K.
NG
MAGYAR-
GER
ER
L
ORSZÁG
-TEN
E TE
FEK
T
m SZERBIA
2800 k BULGÁRIA
1000 km
A
F Ö L D K Ö Z I - T E N G E R
Felfedezem Nahát! A kontinens legszélsőbb

pontjai közül háromtól országunk
egyenlő távolságra van!
Megkeresem
 Hol helyezkedik el hazánk Európában?
 Milyen távolságra van a kontinens legszél-
sőbb pontjaitól? Megmagyarázom
 Milyen előnyei vannak Romániának a földrajzi
Bemutatom helyzetének köszönhetően?
 Idézd fel és sorold fel országunk szomszéda-
it! Keresd meg a térképen, hol helyezkednek el Következtetek
Romániához viszonyítva?  A kontinens melyik A. Románia megközelítőleg egyenlő távolságra
hegyláncának egy része található Romániában van Európa legszélsőbb pontjaitól.
is?  Melyik európai folyam folyik a tenger felé B. Európa legjelentősebb földrajzi elemei közül
az ország területén?  Melyik tengerrel határos három a mi országunk területén is megtalálható.
Románia? Ezek a Kárpátok, a Duna folyam és a Fekete-tenger.
98
Megjegyzem
Románia földrajzi helyzete Európában

Románia ( 1. ) megközelítőleg egyenlő tá-
volságra fekszik az Atlanti-óceántól (nyugat),
a Jeges-tengertől (észak) és az Urál hegységtől
(kelet), a Földközi-tengerhez viszont közelebb
van.
Tehát országunk Európa középső részén ta-
lálható. Ennek következtében az éghajlata
mérsékelt kontinentális, mivel a kontinens
belsejében található. (Az éghajlat nem annyi- 2 Románia
ra nedves, mint az Atlanti-óceán partvidékén, szomszédos
és nem annyira száraz, mint az Urál-hegység Alkalmazom országai
vidékén.)
Románia földrajzi elhelyezkedését jellemzi az ✓ Gyakorlatok
a három nagy földrajzi egység, amely az ország 1. Másold le a füzetedbe a helyes kijelentéseket!
területén is megtalálható: a) Románia Közép-Európa délkeleti / északnyugati
a) A Kárpátok – Románia kárpáti ország, részén található.
az ország földrajzi jellemzőit meghatározza b) Románia éghajlata mediterrán / mérsékelt kon-
ennek a hegyláncnak a jelenléte. tinentális.
b) A Duna folyam – Románia dunai ország, c) A Földön hazánk egyenlő távolságra fekszik az
a folyam összeköti az országot Európa belsejé- Egyenlítőtől és a Déli-sarktól / Északi-sarktól.
ben található más országokkal. d) A Fekete-tenger Románia délkeleti / délnyugati
c) A Fekete-tenger – Románia tengerparti or- részével határos.
szág, a tenger biztosítja a vízi kapcsolatot az e) Hazánk földrajzi jellemzőit meghatározza a Kár-
egész világgal. pátok / az Urál-hegység jelenléte.
A délkeleti rész kivételével, ahol az ország f) Hazánk folyóinak nagy része a Prutba / a Dunába
partjait a Fekete-tenger vize mossa, hazánk ömlik.
más európai országokkal határos. Emlékez-
zünk vissza ezekre az országokra: Ukrajna 2. Magyarázd meg, miért mondhatjuk, hogy Ro-
mánia kárpáti, dunai és tengerparti ország!
(észak és kelet), Moldovai Köztársaság (kelet),
Bulgária (dél), Szerbia (délnyugat) és Magyar- 3. Határozd meg Románia helyzetét Európában
ország (északnyugat)! és a Földön! Keresd meg azt a szélességi kört,
Románia földrajzi helyzete a Földön amely áthalad az ország területén!
Hazánk a 45°-os (fokos) északi szélesség men-
tén, a mérsékelt éghajlati övben fekszik. Szótár
Egyenlítő: képzeletbeli vonal, amely a Földet két
egyenlő félgömbre, az északi és déli féltekére osztja
Románia Közép-Európa délkeleti részén fek-
szik, egyenlő távolságra az Atlanti-óceántól és szélességi kör: képzeletbeli vonal, párhuzamos az Egyen
az Urál-hegységtől, és ugyancsak egyenlő tá- lítővel, jelzi, hogy egy adott pont mekkora távolságra
volságra az Egyenlítőtől és az Északi-sarktól. van az Egyenlítőtől
szélességi fok: a szélességi körök helyzetét fokban mé-
rik. (pl. az Egyenlítő a 0°, az Északi-sark a 90°)
99
4.
TANULÁSI
EGYSÉG
2. lecke: A szomszédos
országok
1 Románia szomszédai
Megfigyelem
Cernăuți
A Duna Budapestnél
Chișinău
A Timok folyó
Kaliakra-fok
Felfedezem
Megmagyarázom
 Miért élnek, a többségi lakosság mellett, romá-
Megkeresem
 Hol található hazánk a szomszédos országok- nok is a szomszédos országokban?
hoz viszonyítva?  Hol találhatók a szomszédos
országok hazánkhoz viszonyítva? Következtetek
A. A délkeleti rész kivételével Románia más eu-
Bemutatom rópai országokkal határos.
 Mit tudsz Románia szomszédairól? B. Délkeleten Romániát a Fekete-tenger határolja.
100
Románia szomszédai ( 1. ): Ukrajna (észak és kelet),
Megjegyzem Moldovai Köztársaság (kelet), Bulgária (dél), Szerbia
(délnyugat) és Magyarország (északnyugat)
UKRAJNA
MAGYARORSZÁG MOLDOVAI KÖZTÁRSASÁG
 Természeti jellemzők: uralkodó
 Természeti jellemzők: uralko-
felszíni formák a hátságok és síksá-  Természeti jellemzők: uralkodó
dó domborzati forma a síkság, felszíni forma a hátság (a romániai
gok, éghajlata mérsékelt kontinen-
éghajlata mérsékelt kontinen- Moldvai-hátság folytatása), éghaj-
tális, folyóvizek (Duna és Tisza), tális, nagy folyók (Dnyeper, Bug,
lata mérsékelt kontinentális, leg-
sztyepp növényzet (puszta), Dnyeszter, Don), sztyepp növény-
főbb folyók a Prut és a Dnyeszter,
nincs tengerpartja.  Lakosság zet. Szomszédos a Fekete-tengerrel. erdőfoltokkal tarkított sztyepp nö-
 Lakosság és települések: ukránok
és települések: magyarok és ki- vényzet,  Lakosság és települések:
sebbségek (romák, ruténok, és kisebbségek (oroszok, lengye- románok és a kisebbségek (oro-
románok), főbb városai: Bu- lek, magyarok, tatárok, románok), szok, gagauzok), nagyszámú városi
dapest (a főváros), Debrecen, nagyobb városok: Kijev (főváros), lakosság, főbb városok: Chișinău
Miskolc, Szeged, Pécs, Győr. Harkov, Dnyipro, Odessza.  Erő- (főváros), Bălți, Cahul és mások.
 Erőforrások: hévíz (termálvíz), források: ércek, szén.  Gazdasági  Erőforrások: termékeny talaj, alta-
termékeny talaj.  Gazdasági tevékenységek: mezőgazdaság (bur- lajkincsekben szegény.  Gazdasági
tevékenységek: főleg közszol- gonya, napraforgó, gabonafélék), tevékenységek: főleg mezőgazdaság
gáltatások (turizmus, szállítás, a kitermelőipar (szén, vasérc), vala- (szőlő, gyümölcsfák, dohány) és az
kereskedelem), változatos ipar, mint a fémfeldolgozás és gépipar. élelmiszeripar (gyümölcs- és zöld-
korszerű mezőgazdaság. ségkonzervek, bor és mások).
BULGÁRIA
SZERBIA  Természeti jellemzők: változatos domborzat (ma-
 Természeti jellemzők: változatos domborzat, északon gas hegyek, hátságok, síkságok), a Duna és mellék-
síkságokkal, délen hegyekkel, éghajlata mérsékelt kon- folyói, lombhullató és tűlevelű erdők. Szomszédos a
tinentális, mediterrán hatással, átszeli a Duna és annak Fekete-tengerrel.  Lakosság és települések: bolgárok
mellékfolyói (Tisza, Száva, Morva), nincs tengerpart- és a kisebbségek (törökök, romák, macedónok), főbb
ja.  Lakosság és települések: szerbek és a kisebbségek városok: Szófia (a főváros), Plovdiv, Várna, Burgasz,
(albánok, magyarok, románok), főbb városok: Belgrád Rusze.  Erőforrások: altalajkincsekben szegény.
(főváros), Újvidék (Novi Sad), Niš.  Erőforrások: vál-  Gazdasági tevékenységek: mezőgazdaság (dohány,
tozatos altalajkincsek.  Gazdasági tevékenységek: me- rózsa, szőlő, zöldségek), élelmiszeripar és mások.
zőgazdaság (kukorica, cukorrépa, napraforgó, dohány,
szilva), kitermelőipar, feldolgozóipar.
✓ Gyakorlatok
1. Másold le a füzetedbe, majd kösd össze helye-
Alkalmazom sen az oszlopok szavait!
Főváros Ország Égtáj
✓ Portfólió a. Belgrád
b. Kijev
A. Bulgária
B. Szerbia
1. K
2. D
Keljünk át az országhatáron! c. Szófia C. Magyarország 3. É
d. Chișinău D. Ukrajna 4. DNy
Kirándulj képzeletben Románia szomszédos orszá- e. Budapest E. Moldovai K. 5. ÉNy
gaiba! Tájékozódj térkép segítségével! Gyűjts adato- 6. DK
kat, írd le, majd mutasd be az országokat és látvá- 2. Nevezd meg mindegyik szomszédos ország két-
nyosságaikat! két városát (a fővárosok kivételével)!
101
4.
TANULÁSI
EGYSÉG
Atlasz. Európa országainak térképe
Reykjavik
IZLAND
ATLANTI-ÓCEÁN
JELMAGYARÁZAT
G IA
Állam (ország)
É
RV
Főváros Oslo
NO
1. SZLOVÉNIA S
2. HORVÁTORSZÁG
3. BOSZNIA-HERCEGOVINA ÉSZAKI-
4. MONTENEGRÓ TENGER
5. KOSOVO (nem ismerte el
minden állam)
Dublin DÁNIA
6. ÉSZAK-MACEDÓNIA ÍRORSZÁG Koppenhága
NAGY-
7. MOLDOVAI KÖZTÁRSASÁG
BRITANNIA
Hága
London Amszterdam
HOLLANDIA Berlin
Brüsszel NÉMETORSZÁG
BELGIUM
Párizs CSEHORSZÁG
Kedves gyerekek, LUXEMBURG Prága
ahogyan a térképen
is látható, ROMÁNIA
EURÓPA egyik FRANCIAORSZÁG Bern
Bécs
országa. AUSZTRIA
SVÁJC
1
Ljublijana Zág
OL
2
AS
PORTUGÁLIA 3
Sza
ZO
R
Madrid
SZ
Lisszabon
ÁG
SPANYOLORSZÁG Róma Po
FÖLDKÖZI-TENGER
Valletta
MÁLTA
102
ÁG
RSZ
DO
SVÉ
FINNORSZÁG
Helsinki OROSZORSZÁG
Stockholm
ER
Tallinn
ÉSZTORSZÁG
NG
Moszkva
-TE
Riga
LETTORSZÁG
LTI
LITVÁNIA
BA
Vilnius FEHÉR- Sziasztok!

OROSZORSZÁG Biztonsági öveket
LENGYEL- Minszk becsatolni, Romániában
ORSZÁG fogunk leszállni!
Varsó
ÁG Kijev
a UKRAJNA
SZLOVÁKIA
cs Pozsony
Chișinău
Budapest
A
MAGYAR- 7
1 ORSZÁG ROMÁNIA
na Zágráb
2 Bukarest
3 SZERBIA
Szarajevó Belgrád
FEKETE-TENGER
4 5Pristina BULGÁRIA
Podgorica Szófia
ALBÁNIA
Skopje
Tirana 6
GÖRÖG-
ORSZÁG
Athén
Zeusz elrabolja
CIPRUS Európát – egy görög
Nicosia legenda illusztrációja
103
4.
TANULÁSI
EGYSÉG
3. lecke: Európa – rövid

földrajzi jellemzés
1 Az európai kontinens
Megfigyelem
JEGES-TENGER Felfedezem
Izland
sziget Megkeresem
 Hol található Európa?
Skandináv- ség
eg y
félsziget Bemutatom
h
 Milyen Európa partvonala?

áv-
ÁN
 Milyen a domborzata?  Me-

din
CE
lyek az Európát körülvevő ten-

an
Vo
I-Ó
lg
Sk
a
gerek és óceánok?  Mi látható
NT
a kontinens keleti részén?

LA
Megmagyarázom
AT
Brit-szigetek
Elb  Melyek Európa földrajzi elhe-
a Dn
yep lyezkedésének az előnyei?
er
Ká
rp Következtetek
na
át
Raj
ok A. Európa az északi féltekén ta-

ok lálható. Három oldalról (észak,
Alp a
nyugat és dél) víz veszi körül,
Rhône
Ap Dun
Piren p
eus ok Korzika ennin Balkán- keleten pedig Ázsiával határos.
szigete i-f hegység B. A kontinens északi és déli
Ibériai- éls Balkán-
Szardínia zig részén több félsziget, sziget és
félsziget szigete et félsziget
szigetcsoport található.
Szicília
szigete
FÖLDKÖZI-TENGER
Tájkép az Alpokból
Európa ( 1. ) változatos és kedvező természeti adottsá-
gokkal rendelkezik. Már a legrégebbi időkben is lakott
volt. Innen, az Óvilágból indultak útjukra azok a bátor
felfedezők, utazók, akik meghódították az egész bolygót.
Európa ősi civilizációk bölcsője, amelyek gazdag öröksé-
get hagytak ránk, de azoknak a világbirodalmaknak is,
amelyek az évszázadok során meghatározták történel-
mét. Európa az a kontinens, amely hosszú ideig uralta
a világ gazdaságát, elsőként ismerte az iparosítást és a
technikai fejlődést.
104
 Lakosság és települések. Területéhez képest
Megjegyzem Európának nagy számú, soknemzetiségű, számos
 Földrajzi elhelyezkedés. A Földön az nyelvet beszélő, többnyire keresztény vallású la-
európai kontinensen halad át a 45º-os észa- kossága van (több mint 700 millió). Méretük,
ki szélességi kör, amely egyenlő távolságra van az koruk és építészetük szempontjából a falvak és
Egyenlítőtől és az Északi-sarktól egyaránt. Három a városok igen nagy változatosságot mutatnak.
oldalról víz veszi körül: a Jeges-tenger (észak), Európa legnagyobb városai közé sorolható Párizs,
az Atlanti-óceán (nyugat) és a Földközi-tenger London, Róma, Moszkva, illetve sok más fontos
(dél). Keleten Ázsiával szomszédos, vele szorosan város.
összefügg, egy szárazföldet alkot. A két kontinens  Erőforrások. A legfontosabb altalajkincsek:
közötti egyezményes határvonalat az Urál-hegy- szén (Oroszország, Ukrajna, Németország, Len-
ség, Urál folyó, Kaszpi-tenger és a Kaukázus he- gyelország), kőolaj és földgáz (főleg Oroszország-
gyei alkotják. ban, kisebb lelőhelyek az Északi-tengerben, ame-
 Természeti jellemzők. Európa partvonala lyet Norvégia és Nagy-Britannia termel ki, kisebb
csipkézett a számos félsziget, sziget és öböl miatt. kőolaj kitermelő Románia, földgáz kitermelő
A szárazföld belsejében a domborzat változatos, pedig Hollandia), vasérc (Oroszország, Ukrajna,
a legnagyobb területet a síkságok (300 m átlag- Svédország), stb.
magasság) foglalják el. A legfőbb hegyláncok: a Pi-  Gazdasági tevékenységek. Minden gazdasági
reneusok, az Alpok (legmagasabb a Mont Blanc tevékenység megtalálható. Európában fejlődött
csúcs, 4807 m), a Kárpátok, a Balkán-hegység, ki az ipar, Nagy-Britannia volt a világ első iparosí-
a Kaukázus (Ázsia határán, legmagasabb csúcsa tott országa. A megfelelő éghajlat és a termékeny
az Elbrusz 5642 m). Északon húzódik az alacso- talaj a legrégebbi időktől kezdve kedvezett a nö-
nyabb Skandináv-hegység. Európa gazdag folyók- vénytermesztésnek. Dél-Európában citrusféléket,
ban és folyamokban: Loire (ejtsd: Loár), Temze, olajbogyót és szőlőt termesztenek, a kontinens
Szajna, Rajna, Rhone (ejtsd: Ron), Duna, Dnyeper, középső és keleti részén pedig gabonaféléket és
Dnyeszter, Volga és mások. A növényzetet a mér- ipari növényeket (pl. napraforgó, cukorrépa, rep-
sékelt éghajlatnak megfelelő lombhullató erdők ce stb.)
(nyugaton) és sztyepp (keleten) alkotja. Ez délen Nagyon fejlett a közszolgáltatások ágazata: szállí-
a mediterrán éghajlati hatásnak köszönhetően tás, kereskedelem, turizmus.
örökzöld cserjékkel egészül ki. Északon tűleve-
lű erdők és a tundra jellegzetes növényei, főleg
moha- és zuzmófélék élnek.
✓ Gyakorlat
Alkalmazom Tanulmányozd Európa térképét! Nevezd meg:
a) az Európát körülvevő tengereket és óceánokat;
✓ Szerepjáték b) a fontosabb hegyláncokat és folyamokat!
Én is európai vagyok! Szótár

Minden tanuló választ egy európai országot, és félsziget: a szárazföld része, amely benyúlik a tengerbe,
elképzeli, hogy annak az országnak az állampolgá- és három oldalról víz veszi körül
ra. Bemutatja társainak az általa képviselt ország öböl: óceán, tenger része, amely benyúlik a szárazföld-
földrajzi jellemzőit. A játékvezető minden helyes be
jellemzőt feljegyez. Az a tanuló nyer, aki a legtöb- sziget: a szárazföld része, amelyet minden oldalról víz
bet tudott a választott országról. vesz körül
105
4.
TANULÁSI
EGYSÉG
4. lecke: Európa és Románia –

közös jellemzők
Megfigyelem
Az előző leckék és térképek segítségé-
Tanulmányozd a tankönyv Felfedezem vel határozd meg, melyek hazánk és az
térképeit (lásd előző oldalak)! európai kontinens közös jellemzői!
Románia Európa életének fontos része, gazdagítja történel-

Megjegyzem mét és kultúráját.
45°-os északi szélességi kör A Kárpátok A Duna
Ez a fontos szélességi kör a Románia kárpáti ország. Románia dunai ország, a

Déli-Kárpátoktól délre, az A hegylánc teljes hosszának folyam legfontosabb szaka-
ország központi részén ha- 2/3-a hazánk területére esik, sza, valamint a torkolata or-
lad át hazánk területén. Kö- annak központi részét foglal- szágunk területén található.
vetkezmények: a mérsékelt ja el. Következmények: az or- Következmények: Románia
éghajlat, ennek megfelelő táj szág természeti jellemzőit és Európa vízi közlekedési ka-
Románia
Románia
és változatos gazdasági tevé- lakóinak életét egyaránt be- puja a kontinens belseje felé.
Románia
kenységek. folyásolja a Kárpátok jelen-

léte.
Mind Európa, mind Románia

egyenlő távolságra található az
Egyenlítőtől és az Északi-sarktól.
Más európai országok, A Duna a kontinens egyik

amelyek szintén a 45°-os legfontosabb folyama.
északi szélességi kör mentén A Kárpátok Európa fiatal
találhatók: Franciaország, hegyláncainak egyike. Más európai országok,
Olaszország, Horvátország, amelyeken átfolyik a Duna:
Bosznia-Hercegovina, Szer- A Kárpátok térségéhez tar- Németország, Ausztria,
bia, Oroszország. Ezekben tozó más európai országok: Szlovákia, Magyarország,
az országokban azonban ez Ausztria, Csehország, Szlová- Szerbia, Horvátország, Bul-
az ország szélein és nem a kia, Lengyelország, Magyar- gária, Moldovai Köztársa-
Európa
Európa
Európa
középső részeken halad át. ország, Ukrajna, Szerbia ság, Ukrajna.
106
A Fekete-tenger Mérsékelt övezet Lakosság. Gazdaság
Románia tengerparti ország, Hazánk természeti tájai A román nyelv latin eredetű,
szomszédos a Fekete-tenger- átmenetet képeznek a kon- a lakosság többsége ortodox
rel, és általa a világóceánnal. tinens nyugati részére jel- keresztény vallású. 2007 óta
Következmények: gazdasági és lemző lombhullató erdők Románia tagja az Európai
Románia
stratégiai (helyzetéből adódó) és a keleti részre jellemző Uniónak.

előnyök. sztyepp növényzet között. Következmények: eredete, ha-
A magasabb területeken gyományai, kultúrája és gaz-
tűlevelű erdők vannak. Kö- dasága révén hazánk folyama-
Románia
vetkezmények: a természeti tosan hozzájárul az európai
Románia
környezet változatossága. kontinens történelméhez és
civilizációjához.
Románia az újlatin nyelvű
országok egyike, valamint az
ortodox keresztény országok
családjába is beletartozik.
Hazánk az európai közös
piac része.
Más országok, ahol újlatin

nyelven beszélnek: Olaszor-
Mind Románia mind Európa a szág, Spanyolország, Portu-
A Fekete-tenger az Európa és mérsékelt övezetben található. gália, Franciaország. Szintén
Ázsia határán elhelyezkedő Négy évszak van. ortodox keresztény orszá-
fontosabb tengerek egyike. gok: Oroszország, Ukrajna,
Európában a mérsékelt ég- Bulgária, Szerbia és mások.
Más európai országok, hajlatra jellemző természeti Több európai ország szövet-
amelyek szomszédosak a táj az uralkodó. A kontinens sége alkotja az Európai Unió
Fekete-tengerrel: Bulgária, déli peremén a táj átmenetet nevű szervezetet. Ennek
Ukrajna, Oroszország, Tö- képez a mérsékelt és a meleg tagjai kölcsönös gazdasági
rökország (e két utóbbi or- éghajlati táj között, míg észa- előnyöket élveznek. Például
szág területének egy része kon a mérsékelt és a hideg ég- létrehoztak egy európai kö-
Európa
Európa
Európa
Ázsiában található). hajlati táj között. zös piacot.
Nahát! Románia és Európa

Alkalmazom egyenlő távolságra található
az Egyenlítőtől és az Északi-
✓ Játék sarktól is!
Románia és Európa
Alkossatok három csapatot! Keressetek minél több Szótár
hasonlóságot és különbséget Románia és Európa közös piac: olyan tér, amelyben az emberek és az áru
között! Az a csapat nyer, amelyik a legtöbb hason- szabadon közlekedhetnek, mindenféle megszorítás
lóságot és különbséget találja adott idő alatt. (pl. útlevél, vám) nélkül
107
4.
TANULÁSI
EGYSÉG
5. lecke: A z Európai Unió
Megfigyelem
Vajon hány
csillag van?
Miért piros
az egyik?
1 Az Európai Unió térképe
Felfedezem
Megkeresem
 Mindegyik sárga csillag az Európai Unió egy-egy Megmagyarázom
tagállamát jelképezi. Nevezd meg őket a 104–105.  Mit jelent az Európai Unió tagállamának lenni?
oldalon lévő térkép segítségével!
Következtetek
Bemutatom A. A kontinens államainak több mint a fele tagja
 A kontinens melyik részén találhatók az Európai az Európai Uniónak.
Unió alapító tagállamai?  Milyen irányban bővült B. 2000 után az Európai Unió kelet felé bővült.
az Európai Unió?  Jelenleg hány tagállama van az
Európai Uniónak?
108
Az Európai Unió ( 1. ) európai országok közötti társulás, amely-
ben minden állam szabad akaratából, a kormányok közötti
Megjegyzem egyezmény alapján vesz részt, gazdasági és más jellegű (politikai,
törvényhozói, emberjogi, környezeti) együttműködés céljából.
 Ennek a társulásnak a legfőbb következménye az egységes
közös piac, ami biztosítja az Európai Unió területén a lakosság,
a pénz, az áru, a közszolgáltatások szabad mozgását, megszo-
rítások vagy vámkötelesség nélkül. A tagállamok állampolgárai
utazhatnak, tanulhatnak, vásárolhatnak vagy élhetnek az Euró-
pai Unió bármelyik országában.
 Az Európai Unió területe több mint 4 millió négyzetkilomé-
ter, lakossága pedig meghaladja a 445 milliót.
AZ EURÓPAI UNIÓ JELKÉPEI AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEI

 Zászló: kék alapon aranysárga csillagokat ábrázol,  Az Európai Parlament. Három szék-
amelyek kör alakban helyezkednek el. Azt jelképezi, helye van: Brüsszelben ( 2. Belgium),
hogy Európa népei kiállnak egymásért, összetartanak Strasbourgban (Franciaország), Luxem-
és békében élnek egymással.  Himnusz: egy német bourgban (Luxemburg). Itt fogadják el
zeneszerző, Ludwig van Beethoven IX. szimfóniájának a törvényeket és a szervezet költségve-
egy részlete: az Örömóda. tését. Minden tagállam megválasztja a
 Euró: Az Európai Unió legtöbb tagországa lemon- képviselőit (a lakosság számától függő-
dott saját pénzneméről és egy egységes pénznemet en), akik képviselik érdekeiket az Euró-
vezetett be, a neve: euró. Románia még nem vezette pai Parlamentben.
be ennek használatát, de a közeljövőben sor kerül rá.  Az Európai Unió Tanácsa. Ennek
 Európa-nap: május 9-én van.  Jelmondat: Egység székhelye Brüsszelben van, a tagálla-
a sokféleségben. mok kormányának miniszterei alkot-
ják. A törvények érvényesítése mellett
ez az intézmény szervezi meg a tagálla-
mok államfőiből álló Európa Tanácsot,
amely meghatározza az Európai Unió
külpolitikáját.
 Az Európai Bizottság az az intéz-
mény, amely végrehajtja a törvényeket
és ellenőrzi a tagállamok közötti egyez-
mények tiszteletben tartását.
Alkalmazom
✓ Portfólió
Utazás az Európai Unió országaiba
Ebből a címből kiindulva gyűjts képeket az
Európai Unió országairól, jegyezz le néhány
olyan adatot, amelyet a földrajzórákon ta-
nultál! Készíts albumot!
2 Az Európai Parlament épülete (Brüsszel)
109
4.
TANULÁSI
EGYSÉG
6. lecke: A Föld általános

jellemzői
1 A Föld – a bolygó látképe
Megfigyelem
A FÖLD
bolygó
Nézd, ott, balra

fenn van EURÓPA!
Vajon hol lehet
Románia?
Felfedezem
 Melyik a bolygónk uralkodó színe?  Miért?
Megkeresem  Mit gondolsz, hogy mozog?
 Hol van a Naprendszerben a mi bolygónk?
A Naptól számítva hányadik? Megmagyarázom
 Miért ilyen a bolygónk alakja?
Bemutatom
 Milyen a mi bolygónk? Következtetek
 Mi a neve?
A. A Föld a Naprendszer egyik bolygója.
 Milyen alakja van? B. A Föld a Naptól számított harmadik bolygó.
110
Megjegyzem
Bolygónk, a Föld ( 1 ), Naprendszerünk nyolc bolygója közül
 A Föld alakja. A Nap- az egyik. A Naprendszert egy központi csillag, a Nap és a kö-
rendszer minden bolygó- rülötte keringő (gravitáló) égitestek alkotják. A FÖLD a Naptól
jának, így a Földnek is, jellegzetes számítva a harmadik bolygó.
alakja van. Bolygónk majdnem
szabályos gömb alakú. Mivel forog a saját ten-
gelye körül, az Egyenlítőnél enyhén kidombo-
rodik, az Északi- és a Déli-sarknál kissé lapított. Alkalmazom
 A Föld méretei. A Föld a többi bolygóhoz vi-
szonyítva közepes nagyságú. A bolygó közép-
pontja és a felszíne között az átlagos távolság ✓ Gyakorlati tevékenység
6300 km. Ha az Egyenlítő mentén, ahol a boly-
gó legjobban kidomborodik, körbejárnánk 1. Rajzold le a Naprendszer bolygóit!
a Földet, 40 000 km-t kellene megtennünk. 2. Rajzold le a Földet!
A Föld teljes területe (a kontinensek és óceá-
nok) 510 millió négyzetkilométer.
 A Föld mozgása. A világűrben a Föld kétféle
✓ Gyakorlat
mozgást végez:
a. forgás Írd le a füzetedbe és egészítsd ki a zárójelben lévő
b. keringés fogalmakkal a hiányos szöveget!
Forgás. A bolygó forog a saját tengelye körül, A … égitestek összessége, amelyet egy központi, …
nyugatról kelet felé. Ez okozza a Nap látszó- nevű csillag és a körülötte keringő……. alkotnak. A …
lagos, fordított irányú mozgását az égbolton, a Naptól számítva a harmadik bolygó.
keletről (ahonnan felkel) nyugat felé (ahol le-
nyugszik). A Föld közel 24 óra (egy nappal és
egy éjszaka) alatt fordul meg egyszer a tenge- A Föld a többi bolygóhoz viszonyítva …. méretű.
lye körül. Majdnem szabályos … alakú.
A tengely körüli forgás következményei:
1. a nappalok és éjszakák váltakozása a Földön A Föld egyszerre két mozgást végez: …… és ….. A saját
2. a bolygó egyik felét jobban megvilágítja és … körül ….. és …. a Nap körül.
felmelegíti a Nap, miközben a másik fele ár-
nyékos és lehűl. (Naprendszer, forog, Nap, keringés, Mars, közepes,
Keringés. A Föld ugyanakkor kering a Nap kö- gömb, kering, bolygók, tengelye, Föld, forgás)
rül, attól átlagosan 149 millió km távolságra.
A bolygó 365 nap és 6 óra (egy év) alatt kerüli
meg egyszer a Napot.
A Nap körüli keringés következményei:
1. az évszakok kialakulása (ehhez az is hozzájá- Szótár
rul, hogy a Föld tengelye enyhén ferde). gravitációs vonzás: az az erő, amivel két égitest vonzza
2. az éghajlati övek kialakulása: meleg, mérsé- egymást
kelt, hideg. gravitál: egy égitest egy csillag körül kering, a csillag
vonzóerejének köszönhetően
111
4.
TANULÁSI
EGYSÉG
Atlasz. A Föld kontinensei és óceánjai
112
113
4.
TANULÁSI
EGYSÉG
7. lecke: Kontinensek és
óceánok
1 A Föld kontinensei és óceánjai
Megfigyelem
Felfedezem
 Melyik félgömbön van a szárazföld nagy része?  Mi a következménye annak, hogy a szárazfölde-
 Hát az óceánok nagy része? ket víz választja el egymástól?
 Mi a nagy kiterjedésű szárazföldek neve?  Hány A. Bolygónkon a szárazföldek nagy kiterjedésű,
ilyen terület van?  Hogyan oszlanak meg a bolygó vízzel körülvett területek. Ezeket kontinensek-
felszínén?  Mi található a Déli-sarkon?  Lehet- nek nevezzük.
séges-e az, hogy egy pontból kiindulva körbejár- B. A víz összefüggő felületet alkot, amit világ-
jam a Földet, úgy, hogy ne érintsek szárazföldet? óceánnak nevezünk. A világóceánt több részre
 Hát szárazföldön, anélkül hogy vizet érintenék? osztották fel.
114
A Föld kontinensei ( 1 ): Amerika, Európa, Afrika, Ázsia,
Ausztrália és Antarktisz.
Megjegyzem A világóceánt több részre (óceánokra) osztották fel: Csen-
des-, Atlanti-, Indiai- és Arktikus-óceán.
 AMERIKA Európától nyugatra található. Há- Afrika az emberiség bölcsője, itt jelent meg az ember
rom részből áll: Észak-Amerika, Közép-Amerika és (Óvilág), innen indult el, hogy benépesítse a Földet.
Dél-Amerika. Domborzata változatos, nyugati részén Napjainkban Afrika lakossága a legfiatalabb a Föl-
hegylánc emelkedik: a Sziklás-hegység (Észak-Ameri- dön (a lakosság nagy részének életkora 25 év alatti).
ka), az Andok (Dél-Amerika), 6000 m feletti magas- A kontinens természeti erőforrásokban gazdag (szén,
ságokkal. A kontinens két nagy folyama a Mississip- kőolaj és földgáz, ércek, gyémánt, ritka fémek). Ennek
pi (Észak-Amerika) és az Amazonas (Dél-Amerika). ellenére a legtöbb ország gazdasága gyengén fejlett.
Minden éghajlati övezet megtalálható, a táj változa-
 ÁZSIA Európától keletre terül el. Kontinensünk-
tos, a gleccserektől az egyenlítői őserdőkig. A konti-
nens az Új világ része, annak ellenére, hogy területén kel összefüggő szárazföldet alkot, a határ egyezmé-
ősrégi, (például a maja, az azték és az inka) civilizáci- nyes. A rekordok kontinense: a Föld legmagasabb
ók virágoztak. Viszonylag későn, 1492-ben fedezte fel hegye a Himalája (8 848 m), a világ legnépesebb
Kolumbusz Kristóf. országai Kína és India (mindkettőnek több mint
1 milliárd lakosa van), a legnagyobb a népsűrűség
Vannak olyan városok, amelyekben a lakosok száma
Tokióban (Japán), a legmagasabb felhőkarcoló, Burj
több mint 10 millió. Ilyen például New York és Mexi-
Khalifa (828 m), a legfényűzőbb szálloda, Burj al
co City (Észak-Amerika) vagy Sao Paulo és Buenos Ai-
Arab (mindkettő Dubajban, az Egyesült Arab Emír-
res (Dél-Amerika). A kontinens természeti erőforrá-
ségekben). A lenyűgöző tájak és különleges orszá-
sokban nagyon gazdag (szén, kőolaj és földgáz, ércek).
gok kontinense.
Országainak gazdasága fejlett, különösen Észak-Ame-
rikában (Kanada és az Amerikai Egyesült Államok).  AUSZTRÁLIA a Föld legkisebb kontinense, teljes
egészében a déli félgömbön fekszik. A domborzat
 AFRIKA Európától délre található, központi részét
változatos, sok a sivatagos terület. Sajátos élővilága
átszeli az Egyenlítő. „Tükörkontinens”, mert az észa-
van (kenguru, koala, kacsacsőrű emlős, stb.). A la-
ki felére jellemző táj (egyenlítői őserdők, szavanna,
kosság nagy része a partvidéken él. Legnagyobb vá-
sivatag) a déli felén szimmetrikusan jelenik meg.
rosa Sidney.
Legmagasabb hegye, a Kilimandzsáró (több mint
5800 m), az Egyenlítőn helyezkedik el. A kontinens  ANTARKTISZ. A Déli-sarkon lévő kontinens lakat-
északi részén van bolygónk legnagyobb sivataga, lan (kivéve az időszakosan ott tartózkodó kutató-
a Szahara. Itt található a világ leghosszabb folyama kat, felfedezőket). Teljes területét több kilométeres
is, a Nílus (több mint 6600 km). vastagságú jégpáncél borítja. Itt mérték bolygónk
legalacsonyabb hőmérsékleti értékeit.
 A CSENDES-ÓCEÁN a Föld legnagyobb és

legmélyebb óceánja (11 000 m mély). Nyugaton Alkalmazom
Ázsiát és Ausztráliát választja el Amerikától.
 Az ATLANTI-ÓCEÁN a bolygó legfiatalabb
óceánja. Elválasztja Amerikát (nyugaton) Euró-
✓ Gyakorlatok
pától és Ázsiától (keleten).
 Az INDIAI-ÓCEÁN a Föld legmelegebb óce-
1. Nevezd meg a világ kontinenseit és óceánjait!
ánja. Három kontinens között helyezkedik el:
Keresd meg őket a térképen!
Ázsia (északon), Afrika (nyugaton) és Ausztrália 2. Tervezz képzeletbeli útvonalat a világtérképen!
(keleten). Írd le, milyen kontinensekre, milyen országokba
 Az ARKTIKUS-ÓCEÁN a bolygó legkisebb
szeretnél ellátogatni, milyen tengereken és óce-
óceánja, az Északi-sarkon fekszik. Nagyrészt jég ánokon kell áthajóznod!
borítja, ezért Jeges-tengernek is nevezik. Gyűjts tájakat, emlékműveket ábrázoló képeket,
rajzolj! Állítsátok össze az osztály albumát!
115
4.
TANULÁSI
EGYSÉG
D. A Föld – a Naprendszer egyik bolygója
8. lecke: A Föld – a Naprendszer

egyik bolygója
1 A Naprendszer
Megfigyelem
A MERKÚR A VÉNUSZ
a Naphoz legközelebb bolygónk szom-
A NAP
lévő bolygó. Nincs szédja. A Földről szabad
A Nap és a Naprend-
légköre. szemmel is látható. Régóta
szer bolygói, a Földet is
ismert bolygó, Esthajnal-
beleértve, több mint 4 milliárd
csillagnak is nevezik.
évvel ezelőtt keletkeztek. A Nap
egy csillag, vagyis olyan égitest,
amelynek saját hője és fénye
van. Feltételezik, hogy a
Nap életének felénél
van.
A FÖLD A MARS
A Föld a Naptól átlag szintén bolygónk szom-
149 millió kilométerre van. szédja. Kisebb, mint a Föld,
A Naprendszer egyetlen olyan légköre rendkívül ritka. A Marssal
Vajon hogy neve- bolygója, amelyiken élet van, az kapcsolatban nagyon sok kutatás zaj-
zik azt a galaxist, emberiség otthona. Egyetlen lik. Nemrég arra utaló jeleket találtak,
amelyikben a mi természetes szatellitje (kí- hogy a bolygón esetleg van folyé-
Naprendszerünk is sérője) van, a Hold. kony halmazállapotú víz. Vörös
található? bolygónak is nevezik.
 Mi a jelentősége annak, hogy egy bolygó mek-
Megkeresem kora távolságra van a Naptól?
 Hol található a Föld a Naprendszerben?
Következtetek
Bemutatom A. A Föld a Naptól számítva a harmadik bolygó.
 Miben különbözik a Föld a Naprendszer többi B. A Föld a Naprendszer egyetlen olyan bolygója,
bolygójától? amelyiken élet van.
116
A Föld, az emberiség otthona, a Naptól számítva a harmadik bolygó.
Megjegyzem A NAPRENDSZER
A Nap és a mi naprendsze-
A VILÁG- rünk egy óriási, kozmikus gáz-
EGYETEM és porfelhőből született.
14 milliárd évvel ezelőtt
született.
A JUPITER
a Naprendszer leg-
nagyobb bolygója, 11-szer
nagyobb, mint a Föld. A TEJÚT
Nem hasonlít a Földhöz, GALAXIS
nagyrészt gázok A SZATURNUSZ Bolygónk, a Föld és a
alkotják. szintén nagyrészt gázok- Naprendszer egy nagyobb
ból álló óriásbolygó. Kön�- kozmikus rendszer, egy galaxis
nyen felismerhető a bolygót része. A mi galaxisunk neve Tejút.
körülvevő, porból és jégből Több száz milliárd csillagból
álló gyűrűkről. és még ennél is több kísérő
bolygóból áll.
AZ URÁNUSZ
egy másik, megfagyott A NEPTUNUSZ
A PLÚTÓ gázokból álló óriásbolygó. Naprendszerünk
a Naprendszer pe- Egyik pólusa a Nap utolsó, legtávolabbi
remén elhelyezkedő felé irányul. bolygója.
törpebolygó.
Alkalmazom
Szótár
✓ Gyakorlat
légkör: egy bolygót körülvevő levegőréteg
Válassz ki egy bolygót! Alkoss egy 7-9 mondatból álló szö-
milliárd: ezer millió
veget, amelyben bemutatod a kiválasztott bolygót, a kö-
vetkező szempontok szerint: szatellit: kisebb égitest, amely egy bolygó
körül kering (például a Föld szatellitje
a) Határozd meg a bolygó helyét a Naprendszerben!
a Hold)
b) ĺrd le legalább két jellemzőjét!
c) Adj találó címet a szövegednek!
117
4.
TANULÁSI
EGYSÉG
Atlasz. A világtérkép-A Föld látképe
118
Nézd, milyen szép
a mi bolygónk, a FÖLD!
Fedezzük fel együtt a Föld kon-
tinenseit és óceánjait!
VILÁGTÉRKÉP
A Földgömb ábrázolása
sík felületen.
119
4.
TANULÁSI
EGYSÉG
Ismétlés
Kijev
.......
....... .......
Rögzítsd az eddig
tanult fogalmakat/
....... ....... ismereteket a térkép és
ROMÁNIA az ábra kiegészítésével!
....... .......
.......
.......
....... .......
-óceán
a) Románia
.
szomszédai ....... ...
...
.......
.......
-óceán .......
....... ....... -óceán
b) A Föld kontinensei ....... .......

és óceánjai -óceán
.......
.......
-óceán
.......
c) A Naprendszer
.
.
...
...
...
...
...
...
...
...
...
...
...
...
...
...
...
...
.
...
...
120
(ÖN)ÉRTÉKELÉS
1. Olvasd el az alábbi mondatokat! Jelöld, a minta szerint, a helyes választ!
NJ (6)
a) Románia Közép-Európa délkeleti / délnyugati részén található.

b) Európa a Földön a déli / az északi félgömbön fekszik.
helyes válasz
c) Az Európai Uniónak 27 / 28 tagállama van.

J (4-5)
d) Bolygónk saját tengelye körüli mozgása a forgás / keringés.

e) Az éghajlati övek a Föld forgása / keringése miatt alakultak ki.
f) A Mars / Föld a Naprendszer egyetlen olyan bolygója, amelyiken élet van.
E (1-3)
g) A Nap / Hold egy csillag.

NJ (4)
2. Egészítsd ki a zárójelben lévő fogalmakkal a kijelentéseket!
a) Az Európai Unió egyik fontos intézménye a Parlament.
b) Az európai himnusz …………… IX. szimfóniájának egy részlete, a címe: ……………

J (3)
c) Az Európai Unió tagállamainak többsége által elfogadott pénznem az ……………
d) Európa napját …………… ünneplik.

E (1-2)
(Ludwig van Beethoven, május 9-én, Parlament, euró, dollár, Örömóda)

NJ (4)
3. Alkoss rövid szöveget (5-7 mondat)amelyben bemutatod a Föld és a Naprend-

szer többi bolygója közötti hasonlóságokat és különbségeket! A szövegben a kö-
vetkezőkről kell írnod:
helyes jellemző
• a bolygók alakja,
J (3)
• a Naphoz viszonyított helyzetük,

• a bolygók mozgása,
• egyéb jellemzők.
E (1-2)
* Értékeld a munkád, a válaszokat lásd a 126. oldalon! ** Egészítsd ki az értékelőlapot: Megfigye-

121 lem. Értékelem. Fejlődöm (127. oldal)!
ÉV VÉGI T LÉ S
I SM É
1. Tematikus kirándulás
Képzeld el, hogy kirándulsz, vagy emlékezz vissza egy korábbi kirándulásra!
Készítsd el a tevékenység tervét az alábbi útmutatások és a táblázat segítségével!
a) A kirándulás útvonala
b) Sorold fel, milyen tevékenységeken vettél részt!
c) Készíts portfóliót azoknak a turisztikai célpontoknak a képeivel, amiket meglátogattál!
A kirándulás Dom- Éghaj- Vizek Növény- Települé- Turiszti- Gazdasági Élmé-

helyszíne / borzati lat zet és sek kai cél- tevékeny- nyek
Helység forma állatvilág pontok ségek
2. Rögzítsd az eddig tanult fogalmakat a térképek kiegészítésével!
a) R
ománia –
domborzati ..................
egységek
...
...
...
...
..
...
...
..
...
...
..
...
..
...
...
...
..
...
...
..
...
..
..
...
...
Duna-
..
...
..
..
...
..
...
...
..
.........
...
..
...
...
..
...
..
...
...
..
..
...
...
A
...
...
A JN
...
...
KR
..
U
...
...
.
..
Kárpátok ..
..
.
...
.......... ..
..
.
..
..
. ..
..
..
..
..
........
..
..
..
........
.......... ..
.
. ..
..........
. ..
.......... n-
má
-hátság Ro
..................
122
b) A Föld …………… és ……………
. . . . . . . -óceán
.......
...
....
.......
......
-óceán
....... ....... ......
-óceán
....... ......
-óceán
...... .......
-óceán
.......
3. Írj egy 5-7 sorból álló szöveget, amiben beszámolsz egy képzeletbeli utazásról a
Naprendszer bolygói között!
123
VÉG I
É V
(ÖN)ÉRTÉKELÉS
NJ (11-14)
1. Egészítsd ki a minta alapján!

a) Hazánk domborzati formái a hegyek, ………., ………, ………. .
helyes kiegészítés
b) Románia az ………. nevű kontinensen van.

J (6-10)
c) A Föld kontinensei a következők: ………., ………, ………., ………, ………., ……… .
d) A Föld óceánjai: ………., ………, ………., ……… .

E (1-5)
2. Társítsd az alábbi fogalmakat a minta alapján!

NJ (3)
Szervezet, amelynek
A Földgömb síkban Európa elhelyezkedé- Románia elhelyezke-
tagjai európai orszá-
helyes társítás
való ábrázolása se a Földön dése a kontinensen

gok
J (2)
Közép-Európa
világtérkép Európai Unió északi félgömb
délkeleti része
E (1) NJ (5-6)
3. Képzelj el egy európai utazást! Alkoss rövid szöveget, amelyben megnevezel lega-
helyesen megnevezett ország
lább két olyan országot, amelyet utazásod során felkerestél, és megfelelnek a kö-
vetkező szempontoknak:
a) a Kárpátok térségében helyezkednek el;

J (3-4)
b) átszeli őket a Duna;
c) szomszédosak a Fekete-tengerrel.
E (1-2)
124
4. Karikázd be a helyes kiegészítés betűjelét!
1. Romániában a dombok és 3. Románia …. lakossága közsé- 5. A Csendes-óceán …
NJ (5)
hátságok magassága… gekben él. a) a legmelegebb

a) 300–800 m a) városi b) a legmélyebb
b) kevesebb, mint 100 m b) vidéki c) a legkisebb.
helyes kiegészítés
c) több, mint 1500 m. c) városi és vidéki

J (3-4)
2. A Kárpátok az ország … 4. Bolygónk saját tengelye körüli 6. A Nap egy …

részén helyezkednek el, koszorú- mozgása… a) bolygó
ként veszik körül az Erdélyi-me- a) a forgás b) üstökös
dencét. b) a keringés c) csillag.
E (1-2)
a) keleti c) az egyenes vonalú mozgás.

b) északi
c) központi
5. Alkoss rövid szöveget a kérdések alapján, amelyben bemutatod a Föld és a Nap-

NJ (5-6)
rendszer többi bolygója közötti hasonlóságokat és különbségeket!
a) Milyen a Föld a többi bolygóval

helyes válaszok
összehasonlítva?
J (3-4)
b) A Naptól számítva hányadik bolygó?

c) Milyen alakú a Föld? Miért?
d) Melyik a bolygónk uralkodó
E (1-2)
színe? Miért?
* Értékeld a munkád, a válaszokat lásd a 126. oldalon!

** Egészítsd ki az értékelőlapot: Megfigyelem. Értékelem.
Fejlődöm (127. oldal)!
125
VÁLASZOK ELÉS
ÉRTÉK
(ÖN)
1. TANULÁSI EGYSÉG A 124. o. (ön)értékelő lapjának válaszai/ megoldása:

A 37. o. (ön)értékelő lapjának megoldása:
1. a) domb, hátság, síkság, b) Európa,
1. D–dél–fogas K–kelet–ajtó c) Amerika, Európa, Ázsia, Afrika, Ausztrália,
Ny–nyugat–ablakok Antarktisz, d) Csendes, Atlanti, Indiai, Arktikus
2. b) tájékozódás, c) egyezményes, 2. A Földgömb síkban való ábrázolása–Világtérkép,

d) lépték e) kicsinyített f) cím Európa elhelyezkedése a Földön–északi félgömb,
Románia elhelyezkedése a kontinensen–Közép-
2. TANULÁSI EGYSÉG Európa délkeleti része.
3. a) Ausztria, Csehország, Szlovákia, Lengyelország, Ma-
1. 2–b, 3–a, 4–b, 5–c, 6–b gyarország, Ukrajna és Szerbia közül bármelyik kettő
b) Németország, Ausztria, Szlovákia, Magyarország,
2. É–Ukrajna, ÉNY–Magyarország, D–Bulgária, Szerbia, Horvátország, Bulgária, Moldovai Köztársaság
K–Moldovai Köztársaság, Ukrajna és Ukrajna közül bármelyik kettő
c) Bulgária, Ukrajna, Grúzia, Oroszország és Törökor-
3. TANULÁSI EGYSÉG szág közül bármelyik kettő.
4. 2–c, 3–b, 4–a, 5–b, 6–c
1. A Kárpátok, az ország központi részén, gyűrű formá-
jában 5. Javaslat: A Föld a Naprendszer egyetlen olyan bolygó-
A síkságok-az ország déli és nyugati szélein/részén ja, amelyiken élet van. A Naptól számítva a harmadik
A Duna-delta-az ország délkeleti részén, ahol a Duna a bolygó. Sajátos alakja van, majdnem szabályos gömb
Fekete-tengerbe ömlik. alakú. A tengely körüli forgása miatt az Egyenlítőnél
domborúbb, a sarkoknál lapított. Bolygónk uralkodó
2. Hegyek – javaslatok: Keleti-Kárpátok, Déli-Kárpátok, színe a kék, mert felszínének nagy részét víz borítja.
Nyugati-Kárpátok; Dombok – javaslatok: Előkárpátok,
Nyugati-dombvidék; Hátságok – javaslatok: Géta-hát-
ság, Mehedinți-hátság, Dobrudzsai-hátság stb.;
Síkságok – javaslatok: Román-alföld, Nyugati-alföld
Helyesen válaszoltál?
4. TANULÁSI EGYSÉG Gratulálok! Ha nem,
A 121. o. (ön)értékelő lapjának megoldása: még próbálkozz! Mind-
két esetben folytasd a
1. b) északi félgömb, c) 27, d) forgás, tanulást!
e) keringés, f) Föld, g) a Nap
2. b) Ludwig van Beethoven, Örömóda,

c) euró, d) május 9-én
126
MEGFIGYELEM. ÉRTÉKELEM. FEJLŐDÖM
* Melyik kijelentés vonatkozik rád? Jelöld!
1. TANULÁSI EGYSÉG 4. TANULÁSI EGYSÉG

Ebben a tanulási egységben sikerült meghatároznod a köz- Ebben a tanulási egységben felfedezted Európát, a konti-
vetlen környezeted egyes elemeinek helyét, különböző vi- nenst, amelyiken országunk, Románia található és a Föl-
szonyítási pontokhoz és az égtájakhoz képest. det, amely a Naprendszer egyik bolygója.
Kijelentések Kijelentések
Meghatározom a közvetlen környezetem- Meghatározom Románia helyét Európában.

ben lévő egyes elemek helyét, viszonyítási Földrajzi szempontból jellemzem Európát.
pontokhoz képest. Felismerem a Föld kontinenseit és óceánjait.
Síkidomok segítségével elkészítem az osz- Felismerem a Naprendszer bolygóit és jel-
tály és az iskola alaprajzát. lemzem bolygónkat, a Földet.
Megtalálom a térképen a környező régió
településeit, és meghatározom az égtájak
szerinti elhelyezkedésüket.
A tanév folyamán sok mindent felfedeztél, alaposan
Földrajzi szempontból jellemzem a közvet-
len környezetemet és a szülőhelyemet. megismerted: a közvetlen és tágabb környezeted, or-
szágunkat, Romániát, Európát, a kontinenst, amelyiken
2. TANULÁSI EGYSÉG országunk van és a Földet, amely a Naptól számított har-
Ebben a fejezetben lehetőséged volt arra, hogy felfedezd madik bolygó.
országunk általános földrajzi elemeit.
Kijelentések
Kijelentések
Meghatározom a közvetlen és a tágabb kör-
Meghatározom Románia és a szomszédos nyezetem egyes elemeinek helyét, és síkido-
országok helyét a térképen. mok segítségével ábrázolom őket.
Felismerem Románia fő domborzati lépcsőit. Földrajzi szempontból jellemzem a szülőhe-
Földrajzi szempontból jellemzem Romániát. lyemet, a megyét, az országot.
Bemutatom a lakosságot és a településeket. Földrajzi szempontból jellemzem Románia
Megértem a természeti erőforrások és a fő főbb régióit, földrajzi egységeit.
gazdasági tevékenységek közötti összefüg-
Meghatározom Románia helyét Európában
gést.
és a Földön.
Meghatározom a térképen a kontinensek és
3. TANULÁSI EGYSÉG az óceánok helyét.
Ebben a tanulási egységben felfedezted országunk nagy
Meghatározom a Föld helyét a Naprend-
földrajzi egységeit és megtudtad, amelyek országunk szerben.
közigazgatási egységei. Meghatározom a Naprendszer bolygóit.
Kijelentések
Egy adott minta alapján meghatározom és
bemutatom Románia főbb földrajzi tájegy-
ségeit. Egyetértek.
*Töltsd le a digitális tan-
Földrajzi szempontból jellemzem a közvetlen könyv munkalapjait! Határozatlan vagyok.
környezetemet körülvevő régiót.
Nem értek egyet.
Felismerem Románia közigazgatási egységeit.
127
A IV. osztály végére értél. Mi, FÖLDRAJZ KÓPÉ, ANNA és
BÁLINT, gratulálunk! Köszönjük Neked a csodás romániai
és európai kirándulást. Együtt a csillagokig jutottunk. Most,
hogy közös kalandunk szerencsésen véget ért, és felfedezted a
földrajz sok-sok titkát, megtanultad:
felismerni és bemutatni
Románia fő domborzati felismerni Románia
meghatározni közigazgatási egységeit
egységeit Románia helyét
Európában
földrajzi szempontból
jellemezni a szülőhelyedet,
a megyét és az országot meghatározni
a kontinensek és meghatározni
az óceánok helyét Európa helyét a
a térképen világtérképen
meghatározni
a Föld helyét
a Naprendszerben
meghatározni
a Naprendszer
bolygóit
Kellemes
vakációt!
128
www.cdpress.ro

Foldrajz Cls 4 V 4

Încărcat de

Informații document

Titlu original

Drepturi de autor

Formate disponibile

Partajați acest document

Partajați sau inserați document

Opțiuni de partajare

Vi se pare util acest document?

Este necorespunzător acest conținut?

Drepturi de autor:

Formate disponibile

Foldrajz Cls 4 V 4

Încărcat de

Drepturi de autor:

Formate disponibile

4

Credite foto: Dreamstime, Wikimedia Commons – Domeniu Public

Inspectoratul Școlar al Județului/Municipiului .............................................................

Szia! Földrajz Kópé vagyok.

Készen állsz a kalandra?

Üdv! Mi vagyunk ANNA és BÁLINT.

20 KUTATÁS. Tágabb környezetem (I. rész) / 21

D. Időegységek a földrajzi arculatban

Munkalap. Megfigyelem. Értékelem. Fejlődöm – 1. Tanulási egység / 127

C. Az éghajlat, a vizek, a növényzet,

Munkalap. Megfigyelem. Értékelem. Fejlődöm – 2. Tanulási egység / 127

B. Európa – a bolygó egyik kontinense

ATLASZ. A Föld kontinensei és óceánjai / 112

ATLASZ. A világtérkép – a Föld képe / 118 D. A Föld – a Naprendszer egyik bolygója

Munkalap. Megfigyelem. Értékelem. Fejlődöm / 127

2. lecke: Tájékozódás és távolságok

közvetlen környezetünkben előre, hátra – meg tudom határozni a viszo-

feladatok Viszonyítási Távolság méterben

Ismétlő oldal (Ön)értékelő lap

Egészítsd ki a pontozott 1. Figyeld meg a mellékelt alaprajzot! Kösd össze az tábla

elemek 1. D I. ahol a Nap delel a. fogas

zati forma 3. Ny III. déllel ellentétes irány c. ajtó

2. Egészítsd ki a hiányos mondatokat a minta alapján!

d) A ( ) megmutatja, hányszoros kicsinyítéssel ábrázoltak a térképen egy adott területet.

• domborzati lépcső/ forma;

* Értékeld a munkád, a válaszokat lásd a 126. oldalon! ** Egészítsd ki az értékelőlapot: Megfi-

Az ismétlés rendszerezi a tanulási egység Az (Ön)értékelő lap fokozatosságra épülő, külön-

A digitális tankönyv kezdő oldala

ANIMÁCIÓS Utasítások a tevékeny- Start /

INTERAKTÍV Utasítások a tevékeny- Érvényesíti a Újrakezdi a

1. lecke: Az osztály, az iskola, a lakónegyed, a település

4. lecke: A látóhatár, a látóhatár vonala, az égtájak

C. TÁGABB KÖRNYEZETÜNK MEGFIGYELHETŐ JELLEMZŐI

6. lecke: Domborzat, éghajlat, vízrajz, növényzet, állatvilág, talaj

D. IDŐEGYSÉGEK A FÖLDRAJZI ARCULATBAN

8. lecke: A környező valóságban megfigyelhető változások

E. TÁGABB KÖRNYEZETÜNKTŐL A RÉGIÓIG ÉS AZ ORSZÁGIG

11. lecke: A szülőhely Kulcsszavak

Ez életed első földrajz tankönyve.

Kezdetnek megtanulod megfigyelni, hogy mi vesz körül minket és hogyan

1. lecke: A z osztály, az iskola,

Ebben a részben megfigyelem a képeket, és válaszok sorozatát fedezem fel,

A tanterem ( 1. ) az a hely, ahol a ta- ✓ Gyakorlati tevékenység

A település ( 3. ) egy még nagyobb tér, amely

2. lecke: Tájékozódás és távolságok

2. Mérd meg a táblázatban megjelölt távolságo- Üzlet

Viszonyítási Távolság méterben

3. lecke: Tantermünk, iskolánk,

Mivel a Föld nagyon nagy, és az a terü- ✓ Gyakorlati tevékenység

1 Kirándulás a természetben Megfigyelem

5. lecke: Tágabb környezetünk

1 Dobrudzsa – általános térkép 2 Dobrudzsai tájkép

Egy terület tanulmányozásához a föld- ✓ Gyakorlati tevékenységek

KICSINYÍTSD A LÉPTÉK SZERINT!

Vajon hogyan kell kicsi- Szótár

6. lecke: Domborzat, éghajlat,

2. Terepmunka: Séta vagy kirándulás alkalmával

7. lecke: Lakosság, települések,

Hű, mennyi em-

A lakosság ( 1. ) az egy területen élő embe- ✓ Kutatás

Megfigyelem 1 A környező valóságban megfigyelhető változások

Tavasz Nyár Ősz Tél

Tengerpart Beépített tengerpart – kikötő

C. TÁGABB KÖRNYEZETÜNK MEGFIGYELHETŐ JELLEMZŐI

D. IDŐEGYSÉGEK A FÖLDRAJZI ARCULATBAN

E. TÁGABB KÖRNYEZETÜNKTŐL A RÉGIÓIG ÉS AZ ORSZÁGIG

1. lecke: A z osztály, az iskola,

2. lecke: Tájékozódás és távolságok

2. Mérd meg a táblázatban megjelölt távolságo- Üzlet

3. lecke: Tantermünk, iskolánk,

5. lecke: Tágabb környezetünk

6. lecke: Domborzat, éghajlat,

2. Terepmunka: Séta vagy kirándulás alkalmával

7. lecke: Lakosság, települések,

5. Rajzold le a Hold négy fázisát!

11. lecke: A szülőhely

EGYSÉG 12. lecke: A környező régió

13. lecke: Tágabb környezetünktől

2. Tájékozódj Románia térképén, és készíts tervet

1. Figyeld meg a mellékelt alaprajzot! Kösd össze az tábla

B. A DOMBORZAT: ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

C. AZ ÉGHAJLAT, A VIZEK, A NÖVÉNYZET,

4. lecke: Románia éghajlata

1. lecke: Románia határai és szomszédai

2. lecke: Románia domborzata –

✓ Játék 6. Melyik az a felszíni forma, amelyik alacsonyabb,

Szótár a) Egészítsd ki a fenti táblázatot lakóhelyed egy heti

5. lecke: Románia vizei

7. lecke: Románia növényzete,

8. lecke: Románia lakossága

10. lecke: A z erőforrások és az