Sunteți pe pagina 1din 115

5

MINISTERUL EDUCAȚIEI NAȚIONALE


Marius Cristian NEACȘU Mihaela FISCUTEAN
Dorin FISCUTEAN Gelu HANGANU
Ciprian MIHAI Ionela POPA

Földrajz
Tankönyv az V. osztály számára

ISBN 978-606-528-399-2
Ez a tankönyv a Nemzeti Oktatási Minisztérium tulajdona.
A tankönyv az 5265/03.10.2017-es számú miniszteri rendelet által lett jóváhagyva.
A tankönyv a 3393/28.02.2017-es számú miniszteri (OM) határozat által jóváhagyott iskolai program alapján készült.
116.111- a gyerekek támogatására létrehozott vonal.
MINISTERUL EDUCAȚIEI NAȚIONALE

Marius Cristian NEACȘU Mihaela FISCUTEAN


Dorin FISCUTEAN Gelu HANGANU
Ciprian MIHAI Ionela POPA

FÖLDRAJZ
Tankönyv az V. osztály számára
Traducători: Becsek Éva Karda Ádám Makfalvi M. Zsuzsa
GEOGRAFIE. Clasa a 5-a.
Editor: Costin DIACONESCU © Editura CD PRESS, 2018
Redactor: Mihaela STĂNESCU Această lucrare, în format digital, este protejată de
Tehnoredactor: George BIRIȘ legile române și internaționale privind drepturile
Copertă: Roxana CIOBANU de autor, drepturile conexe
Coordonator tehnic și IT: Răzvan SOCOLOV și celelalte drepturi de proprietate intelectuală.
Credite foto și video: Dreamstime, arhiva CD PRESS, Sol90 Nicio parte a acestei lucrări nu poate fi reprodusă,
Images (pag. 24-25, pag. 28-29, pag. 36-37, pag. 42-43, pag. stocată ori transmisă,
48, pag. 50-51, pag. 56-57, pag. 58-59, pag. 66-67,pag. 68-69, sub nicio formă, fără acordul expres al Editurii CD
pag 76-77, pag. 80-81, pag. 84-85, pag. 90-91, pag. 94-95, PRESS.
pag. 106-107). Ariefrahman, Wikimedia Commons, CC
BY-SA 4.0 (pag. 99, Tarsierul din Insula Siau). Secțiunea Editura CD PRESS
Litosfera include materiale video puse la dispoziție prin ama-
Bucureşti, str. Logofătul Tăutu nr. 67, sector 3, cod
bilitatea Institutului Național de Cercetare-Dezvoltare pentru
Fizica Pământului (pag. 42, pag. 47) 031212
Tel.: 021.337.37.17, 021.337.37.27, 021.337.37.37
Traducători: Fax: 021.337.37.57
• Becsek Éva e-mail: office@cdpress.ro  www.cdpress.ro 
• Karda Ádám Editura CD PRESS
• Makfalvi M. Zsuzsa

Referenți științifici:
• Prof. univ. dr. Dănuț PETREA, decan,
Facultatea de Geografie,
Universitatea „Babeș-Bolyai”, Cluj-Napoca REVISTE ● CARTE ȘCOLARĂ ● MANUALE DIGITALE ● DOTĂRI ȘCOLARE
• Prof. univ. dr. Ionel MUNTELE,
Facultatea de Geografie și Geologie, Prima alegere în domeniul produselor şi al proiectelor
Universitatea „Alexandru Ioan Cuza”, Iași educaţionale româneşti de calitate pentru şcoală şi familie
• Prof. dr. Steluța DAN, inspector general, MEN
• Prof. dr. Cătălina ȘERBAN, C. N. „Gheorghe Lazăr”,
București

Descrierea CIP a Bibliotecii Naţionale a României ISBN 978-606-528-399-2


Földrajz : tankonyv az V. osztaly szamara / Marius Cristian Neacşu,
Mihaela Fiscutean, Dorin Fiscutean, ... ; trad.: Becsek Éva, Karda Ádám, Comenzi:
Makfalvi M. Zsuzsa. - Bucureşti : CD Press, 2018  manuale@cdpress.ro
ISBN 978-606-528-399-2
 021.337.37.37; 0744. 521.194
I. Neacşu, Marius Cristian
II. Fiscutean, Mihaela  www.cdpress.ro
III. Fiscutean, Dorin
IV. Becsek, Éva (trad.) ..............................................Megyei tanfelügyelőség/municípium
V. Karda, Ádám (trad.)
.............................................. Iskola/Kollégium/Líceum
VI. Makfalvi, Zsuzsa M. (trad.)
91
EZT A TANKÖNYVET HASZNÁLTA:

A tankönyv állapota*
Év A tanuló neve Osztály Tanév nyomtatott formátum digitális formátum
átvevéskor leadáskor átvevéskor leadáskor
1
2
3
4
*A tankönyv állapotának meghatározására a következő fogalmak egyikét fogják használni: új, jó, gondozott, gondozatlan, megrongált.
• A pedagógusok ellenőrizni fogják a táblázatba írt adatok hitelességét.
• A tanulók semmilyen felüljegyzést nem tehetnek a tankönyvben.
Deșteaptă-te, române!
de Andrei Mureșanu

Deșteaptă-te, române, din somnul cel de moarte,


În care te-adânciră barbarii de tirani!
Acum ori niciodată, croiește-ţi altă soarte,
La care să se-nchine și cruzii tăi dușmani.
Acum ori niciodată, să dăm dovezi la lume
Că-n aste mâni mai curge un sânge de roman
Și că-n a noastre piepturi păstrăm cu fală-un nume,
Triumfător în lupte, un nume de Traian!

Priviți, mărețe umbre, Mihai, Ștefan, Corvine,


Româna națiune, ai voștri strănepoți,
Cu brațele armate, cu focul vostru-n vine,
„Viață-n libertate ori moarte!” strigă toți.

Preoți, cu crucea-n frunte, căci oastea e creștină,


Deviza-i libertate și scopul ei preasfânt!
Murim mai bine-n luptă, cu glorie deplină,
Decât să fim sclavi iarăși în vechiul nost' pământ!

A „Deșteaptă-te române„ 1989 óta Románia Nemzeti Himnusza. A verset Andrei Mureșanu írta
1848-ban „Egy kiáltás” címmel. Zenéjét Anton Pann szerezte 1848-ban.
3
A földrajz tankönyv
bemutatása

Tanegység
Tanegység Lecke
sorszáma

A lecke
címe

Tudtad?
Figyeld meg! A lecke tartalma.
A leckét bevezető

Jegyezd
fénykép vagy ábra.

meg!
Tanegység Sajátos A tanórán szerzett
Kulcsszavak A tanegység ismeretek rögzítése
sorszáma címe képességek
Fedezd fel!
A tankönyv Olyan kérdések, melyek Alkalmazd!
A tanegység A tankönyv segítenek önállóan Olyan tevékenységek:
tartalma kabalafigurája. kabalafigurája megtalálni a lecke lényegét. játékok, gyakorlatok,projektek, melyek az
És bevezető és a bevezetés információk elsajátítását segítik.

Ismétlés Értékelés

E z a rész a tanegység vagy A


 z értékelő tevékenységek
egy részének vázlata. bonyolultsága fokozatosan
nő, az iskolai program
kompetenciái szerint.

4
5
ÉRIUM
ATÁSI MINISZT
NEMZETI OKT

Földrajz
osztály számára
Tankönyv az V.

Isten hozott
az 5. osztályba! GEOPanda
u clasa a V-a
Manual pentr
GEOGRAFIE

Üdvözöllek! GEOPanda vagyok és


meghívlak a földrajz csodálatos világába.
Bolygónk, a Föld megismerésének nagy
kalandjában nem leszel egyedül, én és új
barátaid: Feri és Teri elkísérünk és mindig
ott leszünk, ha szükséged lenne ránk.
Teri Feri

ÁLTALÁNOS KÉPESSÉGEK
1. Sajátos szaknyelv és eszköztár használata a földrajzi 3. Különboző tantárgyak ismeretanyagának felhaszná-
valóság bemutatására. lása a földrajzi tér megismerése során.
2. A földrajzi valóság térbeli és időbeli vonatkozása- 4. A mindennapi életben alkalmazható munkafolyamatok
inak leképezése térképészeti ábrázolásokra. kidolgozása az egész életen át tartó tanulás szellemében.

SAJÁTOS KÉPESSÉGEK
1.1. Földrajzi szakkifejezések használata különböző leírása matematikai, tudományos és technológiai
helyzetekben. fogalmak használatával.
1.2. Közvetlenül vagy közvetve megfigyelt földrajzi 3.2. A földrajzi valóság és a tudomány és technológia
jelenségek vagy folyamatok leírása. közötti kapcsolatok teremtése.
2.1. Tájékozódási technikák használata térképen vagy 3.3. A földrajzi valóság természetes szokszínűségének
a terepen. leírása más tantárgyakból elsajátított ismeretek
2.2. A méretarány összekapcsolása a földrajzi való- segítségével.
sággal. 4.1. Egyszerű vizsgálati módszerek használata.
2.3. Az egyszerű grafikus és térképészeti ábrázolások 4.2. Földrajzi elemek rendezése adott szempont szerint.
leolvasása/értelmezése. 4.3. A megszerzett ismeretek és képességek használata
3.1. 
Földrajzi elemek, jelenségek és folyamatok új és valóságos élethelyzetekben.

Tartalomjegyzék
5
TARTALOMJEGYZÉK
.TANEGYSÉG
A FÖLD – EGY MOZGÓ ÉGITEST����������������������������� 20
1. A Földgömb és a térkép.
Földrajzi koordináták ��������������������������������������������������� 22
2. A Föld mozgásai.
A Föld mozgásainak következményei ������������������ 26
3. Tájékozódás a Földön ������������������������������������������������ 30
Ismétlés és felmérés ���������������������������������������������������������� 34

OKTATÓ PLAKÁTOK
A Világegyetem keletkezése és fejlődése ��������� 14
Hogyan készülnek a térképek? �������������������������� 24
A  Föld mozgásai ����������������������������������������������������� 28
.TANEGYSÉG A kéreglemezek mozgása és a kontinensek
keletkezése����������������������������������������������������������������� 42
A FÖLD – EGY BOLYGÓ A VILÁGEGYETEMBEN  8 A Föld szeizmikus és vulkáni területei ����������� 50
1. A Világegyetem és a Naprendszer általános bemu- A víz körforgása a természetben ����������������������� 58
tatása ����������������������������������������������������������������������������������������������� 10
É ghajlati övek ����������������������������������������������������������� 66
2. A Föld, egy bolygó a Naprendszerben �������������������� 12
Ismétlés és felmérés ���������������������������������������������������������� 18 Tengeráramlások ��������������������������������������������������� 76
A folyók részei ��������������������������������������������������������� 80
Jégtakarók Hegyvidéki gleccserek ������������������� 84
A Föld életterei ��������������������������������������������������������� 94
Természetes tájtípusok ��������������������������������������� 106

Ez az út! Ne várjunk,
induljunk!

A IV. osztályban tanultak ismétlése


Közvetlen környezetünktől az ország
területéig.
Közvetlen környezetünk. Románia. A Föld.

A tankönyv bemutatása
6
.TANEGYSÉG
A FÖLD - EGY VÁLTOZÓ BOLYGÓ�������������������������������������������� 36
A. A KŐZETBUROK
1. A Föld belső szerkezete ������������������������������������������������ 38 B. A LÉGKÖR
2. A kőzetburok általános jellemzői és szerepe �������� 40 1. A légkör általános jellemzői és szerepe ������� 56
3. A domborzat. Földrészek és óceáni medencék���� 44 2. Időjárási elemek és jelenségek ����������������������� 60
4. A nagy domborzati formák������������������������������������������� 46 3. Az időjárás és az éghajlat ��������������������������������� 62
5. Vulkánok és földrengések �������������������������������������������� 48 4. A Föld éghajlati övezetei. Az éghajlat hatása a
Ismétlés és felmérés ������������������������������������������������������������ 54 földrajzi burkokra������������������������������������������������� 64
Ismétlés és felmérés ������������������������������������������������ 70

C. A VÍZBUROK
1. A vízburok általános jellemzői és szerepe ���� 72
2. A Világóceán. A tengervíz mozgásai �������������� 74
3. A szárazföldi vizek���������������������������������������������� 78
4. Gleccserek������������������������������������������������������������ 82
Ismétlés és felmérés ��������������������������������������������� 88

D. AZ ÉLŐBUROK
1. Az élőburok általános jellemzői és szerepe���� 90
2. A növényzet és az állatvilág elterjedése���������� 92
3. A talaj – az élet forrása���������������������������������������� 96
Ismétlés és felmérés ��������������������������������������������� 100

.TANEGYSÉG
GYAKORLATOK A FÖLD TERMÉSZETES
Képzeletbeli utazás a Világegyetemben ��������������������������������������������������������������������������� 16 TÁJAI ����������������������������������� 102
 z idő mérése Közvetlen környezetünk – tájékozódás, mérés, grafikus és térképi
A A természetes tájak
ábrázolás��������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������� 32 változatossága������������������� 104
Közvetlen környezetünk domborzata ������������������������������������������������������������������������������� 52 Ismétlés és felmérés ����� 108
Közvetlen környezetünk időjárása, éghajlata és az emberi tevékenységek������������� 68
Közvetlen környezetünk vizei ����������������������������������������������������������������������������������������������� 86
A növények, az állatok és a talaj védelme ����������������������������������������������������������������������� 98
 özvetlen környezetünk szélsőséges természeti jelenségei. Vészjelzések és viselkedési
K
szabályok természeti veszélyek esetén�������������������������������������������������������������������� 53/68/87

I Tanegység – A Föld, egy bolygó a Világegyetemben


7
I. Tanegység
A Föld, egy bolygó
a Világegyetemben
A tanegység tartalma
1. A Világegyetem és a Naprendszer általános bemutatása
2. A Föld, egy bolygó a Naprendszerben
Oktató plakát: A Világegyetem keletkezése és fejlődése
Gyakorlat: Képzeletbeli utazás a Világegyetemben
Ismétlés
Felmérés
Kulcsszavak
Világegyetem,
csillaghalmaz (galaxis),
Tejút, Naprendszer,
bolygó, Föld

Isten hozott a Világ-


egyetembe! Feri és Teri
már elindult a nagy
űrutazásra. Vajon kel-
lően felkészültek?

Tartalomjegyzék
8
Sajátos képességek
1 .1. Földrajzi szakkifejezések használata különböző helyzetekben;
1.2. Közvetlenül vagy közvetve megfigyelt földrajzi jelenségek vagy
folyamatok leírása;
4 .1. Egyszerű vizsgálati módszerek használata;
4 .2. Földrajzi elemek rendezése adott szempont szerint.

Hmmm…
Miért van így
beöltözve az
űrhajós? Milyen
körülmények
vannak az űrben?

Uau! Milyen a
bolygónk az űrből
nézve! Ott a Hold
is! Vajon minket
befogadnak
a Nemzetközi
Űrállomásra?

Kezdetben világunkról, a Föld bolygóról fogsz tanulni. Honnan jön, hová megy, hogyan
keletkezett és fejlődött, kilakulása és működése szerint milyen égitestcsoportoknak a tagja.
Felfedezed, hogy a Föld egy a Világegyetem sok milliárd bolygója közül, része a Tejút nevű
galaxisnak. A Nap körül keringő nyolc bolygó egyike, melyekhez igen hasonlít formája és
felépítése szerint, és amelyekkel együtt része a Naprendszernek.
A Föld, azonban mégis egyedi, mert a Naprendszer egyetlen olyan bolygója, melyen stabil
és változatos élet jelent meg és fejlődött, míg az emberiség otthonává vált.
Ne habozz elindulni a világ, a világod és a Világegyetem felfedezésére!

A Világegyetem és a Naprendszer általános bemutatása


9
1. A Világegyetem és a Naprendszer általános bemutatása

Figyeld meg! Nézd meg figyelmesen a képeket és fedezz fel egy sor olyan választ,
melyek segítenek a földrajz lecke előkészítésében.

A Földről látható égitestek

1 A Nap 2 A Hold 3 A csillagok

Távcsővel látható
égitest halmazok

4 A Naprendszer 5 A Tejút galaxis 6 A Világegyetem

Fedezd fel! A Nap, a Hold, a bolygók és


a csillagok égitestek (kozmikus
testek). Nagy, bonyolult és szer-
 ely égitestek láthatóak szabad szemmel a
M vezett csoportokat (halmazo-
Földről? kat) alkotnak.
Mi a Föld? Milyen kapcsolatban áll a fenti
 A Nap és a körülötte keringő
égitestekkel? bolygók és más égitestek (üstökösök, aszteroidák,
Miben különböznek a képeken ( 1 , 2 , 3 ) látható meteorok) alkotják a Naprendszert.
égitestek? A csillagok csillaghalmazokba (galaxisokba)
tömörülnek, melyek galaxishalmazokat alkotnak.
Milyen más kozmikus testeket lehet látni az égen?
A Nap a Tejút nevű csillaghalmaz része.
Miért nem láthatók szabad szemmel az égitest A Világegyetemben (Kozmoszban) sok milliárd
halmazok ( 4 , 5 , 6 )? galaxis van. Ezeket nem láthatjuk hatalmas (kozmi-
Miért nem láthatjuk a teljes Világegyetemet? kus) távolságuk miatt.
Mit tudsz a Világegyetemről?

I Tanegység – A Föld, egy bolygó a Világegyetemben


10
Tudtad? A Nap közepes méretű csillag, mely 4,6 milliárd
évvel ezelőtt keletkezett. Körülötte nyolc bolygó
kering a következő sorrendben: Merkúr, Vénusz, Föld
A Világegyetem ( 6 ) az anyag, a tér és az idő összes- (Terra), Mars, Jupiter, Szaturnusz, Uránusz és Neptu-
sége. Az anyag lehet szervezett (csillagok, bolygók, nusz. Egy távolabbi pályán, a Naprendszer( 7 ), szélén,
meteorok, aszteroidák, üstökösök, csillaghalmazok és kering a Plútó, egy törpebolygó.
mások) és szervezetlen (csillagközi por és gázak).
A mi galaxisunk, a Tejút ( 5 ), középen kidom- Jegyezd meg!
borodó korong alakú, közepéből spirál alakú
karok válnak el. Az egyik ilyen karban található a A Világegyetem fejlődik és állandó mozgásban
van.
Naprendszer. A Tejút csillaghalmazban több mint
A galaxisokban mindig születnek és halnak meg
100 milliárd csillag található (ebből megközelítőleg
csillagok, az anyag folyamatosan újrahasználódik.
3000 látható az éjszakai égbolton), de számunkra a
A Naprendszer a Világegyetem parányi része,
Nap a legfontosabb. melyhez kialakulása (genézise) által, és működése
alapján szervesen, kötődik.
7 A Naprendszer A csillagok fényt és hőt
NAP állítanak elő. Gázakból Az üstökösök részei:
állnak, melyek úgy ég- mag (összetapadt jég és por)
nek mint az üzemanyag. kóma (gázfelhő)
Nem minden csillagnak csóva (hosszan elnyúló gázfelhő).
vannnak bolygói. Egyes
csillagok sokkal na- Aszteroida
gyobbak és fényeseb- öv
bek mint a Nap, mások
kisebbek.
A meteoritok fémekből és kőze-
Merkúr ≈150 millió km tekből álló kozmikus “maradványok”,
melyek a bolygók és a holdak felszí-
Vénusz nére hulltak, becsapódási krátereket
Hold
Föld (mély gödröket) hozva létre.
Időnként, a hatalmas sebesség és
Mars a levegővel való súrlódás miatt elég-
nek a Föld légkörében, ezeket nevez-
Természe- zük meteoroknak.
Jupiter tes holdak A nagyon nagy méretű kőzetdara-
bokat nevezzük aszteroidáknak.

A bolygók a Naptól kapnak ener- Szaturnusz Törpebolygó


giát (fényt és hőt) és nehezebb ele- Uránusz
Neptunusz Plútó
mekből épülnek fel.

2. A leckében tanultak alapján válaszolj a kérdésekre:


Alkalmazd! a. Miben különböznek a bolygók a csillagoktól?
b. Mi a különbség a meteoritok és a meteorok
1. Feri nem tudta megjegyezni a bolygók nevét és között?
sorrendjét. Terinek az az ötlete támadt, hogy c. Mely bolygók között található az aszteroida
mondatot alkot a bolygók kezdőbetűivel: Mari öv?
Vesz Fagyit, Mogyorót és Játékokat, hogy Szüle- d. Melyek a Föld szomszédai?
tésnapján Unokatestvéreivel Napozzon. e. Hogy nevezzük azokat a képzeletbeli görbéket
Te milyen mondatattal segítenél Ferinek? melyeken a bolygók a Nap körül keringenek?

A Föld, egy bolygó a Világegyetemben


11
2. A Föld, egy bolygó a Világegyetemben

Figyeld meg! Ez a legelső színes fénykép, ami a


Földről az űrből készült. Egy amerikai
űrhajós készítette a Hold pályájáról az
Apollo 8 (NASA) küldetés során 1968
december 24.-én.

Vajon mit mondhattak


egymásnak a legénység
tagjai amikor látták, a
“Földfelkeltét”?

– Istenem! Nézd ezt a látványt! Látszik a felkelő


Föld. Óó, gyönyörű!.
– Hé, ne fényképezd le. Nincs a programban.
(nevetés)
– Színes filmet vettél? Hamar add ide, kérlek.
– Csodálatos!
(Párbeszéd az Apollo 8 legénységének tagjai
között – részlet)

1 A Föld az űrből nézve A Föld, Terra vagy a Kék bolygó


a Naprendszer nyolc bolygójá-
nak egyike. A bolygók hasonló
Fedezd fel! formájúak és felépítésűek. Mozgásaik is hasonlóak
(forognak a saját tengelyük körül és keringenek a
középponti csillag körül). Együtt igazi “kozmikus
Hogy látszik a Föld az űrből ( 1 )? családot” alkotnak.
Melyik a meghatározó színe? Miért? A Föld megfelelő távolságra van a Naptól, nem
Milyen alakja van a bolygónknak? annyira közel, hogy felperzselődjön és nem annyira
Hát a Naprendszer többi bolygójának? távol, hogy megfagyjon. A közelebbi, belső bolygók
Hányadik bolygó a Föld a Naptól számítva? kisebbek és túlnyomó részben nehéz anyagokból
M
 ilyen a közelebbi bolygók mérete a távolab- állnak: fémekből és kőzetekből. A távolabbi, külső
biakhoz viszonyítva? bolygók nagyobbak és könnyebb elemekből, gázak-
Mit gondolsz, mi lehet a magyarázata? ból állnak.

A Föld és a Világegyetem általános bemutatása


12
Tudtad? belapul. Ha a Föld valódi alakját
vesszük figyelembe (a szárazföl-
A Föld méretei. A Naprendszer
többi bolygójához viszonyítva a Föld
dekkel és óceáni medencékkel közepes méretű bolygó ( 2 ).
A Naprendszer bolygói megmu- együtt) akkor kijelenthetjük, hogy Következmények: az élet
tatják, hogy milyen lenne a Föld a Földnek egyedi, saját formája van. megjelenéséhez és fejlődéséhez
ha túl közel vagy túl távol helyez- Következmények: a földfel- megfelelő méretek; az emberiség
kedne el a Naptól. Csillagától való szín egyenlőtlen felmelegedése; képes teljes egészében megismerni
megfelelő távolsága, alakja, mére- a hőmérséklet csökkenése az Egy- bolygóját.
tei (valamint más jellemzői, mint nlítőtől a Sarkok fele; a szelek és
2 A Föld méretei
a tengely ferdesége, a Hold léte és tengeráramlások iránya; a nö-
mások) azonban egyedivé teszik: vényzet és állatvilág elterjedése. A bolygó felszíne
510 millió km2
ideális az élet megjelenéséhez és
fejlődéséhez. A sarki sugár
A Föld alakja. Az űrből 6 357 km
( ) tett megfigyelések, de a földi
1
jelenségek megértése alapján is (a
kör alakú látóhatár a tengeren, a Az Egyenlítő hossza
holdfogyatkozások és mások) bi- 40 075 km Az egyenlítői
zonyított, hogy a Föld megközelí- sugár 6 378 km

tőleg gömb alakú. A kis eltérést a Jegyezd meg!


tengely körüli forgás okozza, ami
miatt a Föld az Egyenlítőnél kissé A Föld egyedi a kozmoszban – a Naprendszer egyetlen tagja, ahol élet
jelent meg és fejlődött.
kidomborodik, a Sarkoknál kissé
A Föld “az emberiség otthona”.

Alkalmazd!
1. Gyűjts információkat a tankönyvből és más forrásokból (könyvek, folyóiratok, internet és mások) a Földről
és készítsd el bolygónk névjegykártyáját a következő minta alapján!
Névjegy Naptól mért távolság Csoportja

Holdak Szomszédos bolygók

Név ......................................................
Születés
időpontja .......................................... Egyediség Lakóinak száma
Forma .................................................
Helyzet ...............................................

2. Figyeld meg az 2 -es képet és határozd meg, miért hosszabb az egyenlítői sugár mint a sarki!

3. Melyek a Föld alakjának és méreteinek következményei?

Oktató plakát: A Világegyetem keletkezése és fejlődése


13
Oktató
plakát A Világegyetem keletkezése és fejlődése
A Big Bang vagy Ősrobbanás elmélete a legismertebb
és legvalószínűbb tudományos magyarázat a Világegyetem
kialakulására és fejlődésére.

Uau, micsoda
1MILLIÁRD ÉV
hang és fényhatás!

1. SZINGULARITÁS.
Megközelítőleg
14 milliárd évvel
ezelőtt a
Világegyetem
(anyag, tér és idő)
egyetlen parányi, 2. A TÁGU- 3. AZ ELSŐ CSILLAGOK ÉS 4. A NAPRENDSZER. 4,6
egy atomnál is LÁS ÉS HŰLÉS CSILLAGHALMAZOK, igazi “kohók”, ahol a milliárd éve alakult ki a Nap
kisebb “gömbben” SZAKASZA. nehezebb elemek keletkeznek, mint a szén, és a körülötte megmaradt
sűrűsödött össze, Kialakulnak a oxigén, vas, arany és mások. Óriás csillagok anyagot a gravitáció
ami hatalmas fotonok (fény), robbannak szét szupernóva formájában és bolygókká (létrejön a Föld!),
energiája miatt valamint az első szétszórják az Űrben azokat az anyagokat, holdakká, üstökösökké és más
szétrobbant. hidrogén és melyekből a bolygók és más égitestek fognak égitestekké sűrítette.
hélium atomok. felépülni.

A Föld, egy bolygó a Naprendszerben


14
A CSILLAGHALMAZOK (GALAXISOK) csillagködökből – hatalmas felhő alakú, szétszórt kozmikus
porból és gázakból álló szervezetlen anyagtömörülés - alakultak ki. A forgás és a gravitáció miatt az
anyag összesűrűsödött. Így jött létre sok milliárd csillag és körülöttük bolygók.

2. Tömörülés (a forgás és a
1. Csillagköd gravitáció miatt) 3. Spirálgalaxis (a Tejút)

75%OXIGÉN ÉS
SZILÍCIUM

25%ALUMÍNIUM, VAS
ÉS MÁS ELEMEK

„CSILLAGPORBÓL”
ÉPÜLÜNK FEL, MINT
BOLYGÓNK, A FÖLD!

TÉR
IDŐ

75%OXIGÉN ÉS HIDROGÉN
(legnagyobb részben víz)

25%SZÉN ÉS
MÁSELEMEK

A NAPRENDSZER a Tejút spirálgalaxis egyik karjában


alakult ki.

5. A FÖLD BENÉPESÜL
Miután formát ölt bolygónk (kialakul a
földkéreg, a légkör és a vízburok) készen áll
az első életformák, és később az emberiség
fenntartására.
1. A Naprendszer keletkezése 2. Bolygók

Gyakorlati alkalmazás: Képzeletbeli utazás a Világűrben


15
Gyakorlati
alkalmazás Képzeletbeli utazás a Világűrben
A. Készíts projektet/portfóliót Képzeletbeli utazás 1. A BIG BANG-TŐL
a Világűrben címmel. Kövesd a megadott (1 – 4)
lépéseket és teljesítsd a követelményeket! NAPJAINKIG
B. Használd a tankönyvet és más információforráso- Utazzunk az időben: 1,16 milliárd év legyen 1
kat! hónap! Képzeld el, hogy a Világegyetem teljes
C. Mutasd be a földrajz órán amit készítettél! története egy év (a Világegyetem születésnapja,
a Big Bang, január 1.)!
Számold ki a Föld hozzávetőleges születésnap-
ját! És az ember mikor jelenik meg ebben a
kozmikus kalendáriumban?

BOLYGÓTÍPUSOK
Jupiter
Szaturnusz

Uránusz Neptunusz

A TÖRPEBOLYGÓK
Nagyobb “aszteroidák”, A GÁZÓRIÁSOK. a Földtől különböző bolygók, melyek könnyű
melyeknek gömb, azaz elemekből állnak (gázakból). Nincs szilárd felszínük (folyékony
bolygókhoz hasonlító gázak alkotják) és sok természetes holdjuk van. Külső bolygóknak
alakjuk van. is nevezik őket.
FÖLD Vénusz
A FÖLD TÍPUSÚ BOLYGÓK. A Földhöz Mars
hasonlóak, nehéz elemekből épülnek fel Merkúr
(fémek és kőzetek) és szilárd felszínnel
4. A NAPRENDSZER rendelkeznek. Belső bolygóknak is nevezik
őket.
Hasonlítsd össze a Naprendszer
bolygóit! 3. A TEJÚT
Melyiken szeretnél élni? Miért? „Következik a Tejút űrmegálló!”
Mit látnál itt?
36

OLDALNÉZET
A HOLD
0
00

Itt lakunk
0

1969 július 21.- mi!


km

A Hold gravitációja én ember lépett


= 0,17 × a Föld a Holdra!
gravitációja

NAPPAL
Keringési
0,01 x sebessége:
a Föld 3600 km ÉJJEL
tömege óránként

átmérő 3 476 km (1/4-e a Földének)

Oktató plakát: A Világegyetem keletkezése és fejlődése


16
Szingularitás
A részecskék elképzelhetetlen, (Big-Bang)
több milliárd Celsius fokon
“főnek”.

1 másodperc
A Világegyetem még túl forró
ahhoz, hogy az anyag
összeszerveződjön.

3 perc
Kialakulnak az elemi részecskék,
létrehozva az első hidrogén és hélium
atomokat.

380 ezer év
A hidrogén és hélium csillagködökből kiala-
kulnak az első csillagok és kezdeti galaxisok.

1 milliárd év
A haldokló csillagok magjában kialakulnak a nehéz
elemek (fémek), majd ezek szétrobbanása után a
maradékból bolygók és más égitestek keletkeznek.
Kialakul a Nap, a Föld, a Hold, az egész Naprendszer.
9 milliárd év

JELEN

Hol helyezkedik el a Naprendszer a


galaxison belül?
Melyek helyzetének a következményei?

Naprendszer
FELÜLNÉZET
2. CSILLAGHALMAZOK
Az alábbi formák közül melyik
jellemző a mi csillaghalmazunkra,
a Tejútra?
100 000 fényév

Ismétlés, felmérés
17
Ismétlés
Ismételd át amit eddig tanultál, úgy, hogy kiegészíted a vázlatot a megadott minta alapján.

Bolygó

Kialakulása és működése
FÖLD Jellemzők
szerint része a

________ MÉRETEK
ALAK

________ ________
Csillaghalmaz
_____________
Következmények

________ ________

________

________
VILÁGEGYETEM

Gyakorlati alkalmazás: Képzeletbeli utazás a Világűrben


18
Felmérés
I. Karikázd be a helyes válasz betűjelét! (15 p.)
1. A Naphoz legközelebb levő bolygó a:
a. Föld b. Szaturnusz c. Vénusz d. Merkúr
2. Azoknak az égitesteknek a neve, melyeknek saját hőjük van:
a. bolygók b. csillagok c. aszteroidák d. holdak
3. A Naprendszer legnagyobb bolygója a(z):
a. Jupiter b. Szaturnusz c. Föld d. Mars
4. A Hold egy:
a. meteorit b. bolygó c. aszteroida d. természetes hold
5. Ilyen alakú az a csillaghalmaz, melyben a Naprendszer található:
a. spirál b. elliptikus c. szabálytalan d. lencse alakú
II. Egészítsd ki a helyes válasszal a következő mondatokat! (15 p.)
1. Annak a robbanásnak a neve, melyben a Világegyetem keletkezett _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _.
2. Annak a csillaghalmaznak a neve, melybe a Naprendszer tartozik _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _.
3. A maggal és csóvával rendelkező égitestek neve _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _.
4. A Földhöz hasonló bolygók megnevezése _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _.
5. A Föld alakja lapult a Pólusokon és az Egyenlítőnél _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _.

III. Magyarázd a Világegyetem keletkezését! Írd le: (20 p.)


a. kialakulásának módját;
b. korát;
c. fejlődésének szakaszait;
d. felépítését.
IV. A Neptunusz bolygóra érve a két gyerek megállt ugróiskolát játszani.
Segíts barátainknak a bolygókat a Nap fele megfelelő sorrendbe
helyezni! (24 p.)
Jupiter Szaturnusz
Föld Uránusz Neptunusz Venus Merkúr

1 ______ 2 ______ 3 ______ 4 ______ 5 ______ 6 ______ 7 ______ 8 ______


V. Képzeld el, hogy te vagy a Plútó, a kisbolygó, mely szeretne visszakerülni a Nap családjába a többi
bolygó mellé. Írj egy fogalmazást, melyben érvekkel próbálod meggyőzni a Napot, hogy te vagy
az „új bolygó”! (10 p.)
VI. Magyarázd a Nap szerepét a földi élet kialakulásában és fejlődésében! (6 p.)
Hivatalból jár 10 pont.
Összesen 100 pont.

II. Tanegység: A Föld – Egy mozgó égitest


19
II. Tanegység
A Föld – egy mozgó
égitest
A tanegység tartalma
1. A Földgömb és a térkép. Földrajzi koordináták
Oktató plakát: Hogyan készülnek a térképek?
2. A Föld mozgásai. A Föld mozgásainak következményei
Oktató plakát: A Föld mozgásai
3. Tájékozódás a Földön
Gyakorlati alkalmazás: Az idő mérése. Közvetlen környezetünk:
tájékozódás, mérés, grafikus és térképi ábrázolás
Ismétlés
Felmérés
Kulcsszavak
földgömb, hosszúsági
körök (délkörök), szé-
lességi körök, földrajzi
szélesség, földrajzi hos�-
szúság, forgó mozgás,
keringő mozgás
Én miért nem érzem,
hogy forog a Föld?

Ismétlés és felmérés
20
Sajátos képességek
1 .1. Földrajzi szakkifejezések használata különböző helyzetekben;
2.1. Tájékozódási technikák használata térképen vagy a terepen;
2.2. A méretarány összekapcsolása a földrajzi valósággal;
2.3. Egyszerű grafikus és térképészeti ábrázolások leolvasása/értel-
mezése;
3.1. Földrajzi elemek, jelenségek és folyamatok leírása matemati-
kai, tudományos és technológiai fogalmak használatával;
4.3. A megszerzett ismeretek és képességek használata új és valósá-
gos élethelyzetekben.

Sz...
Sssszééé...
Szédülök....

Feri és Teri folytatják


utazásukat, ezúttal
a Föld körül. Most
felfedezheted, hogy a
Föld forog.

Jobban meg tudod érteni bolygónkat, a Földet, ha veszel egy földgömböt, ami nem más mint
egy miniatűr „bolygó”. Észre fogod venni, hogy ferdén áll és hogy forog (kozmikus törvények
hatása alatt). A forgás számtalan módon befolyásolja a földfelszín jelenségeit és folyamatait.
A fölgömb felszínén hosszúsági és szélességi körök hálózatát láthatod, ezek segítségével tudunk
tájékozódni.
Ennek ellenére, az első eszköz, melyet az ember a világ megismerésére, megértésére és határa-
inak felfedezésére használt, a térkép volt. Valószínűleg a Föld első lakóinak egyike merészkedett
elhagyni közösségét, hogy megnézze mi van a folyó túlsó parján vagy a szemben levő domb
mögött. Amikor visszajött, elmesélte társainak mit látott, a porba rajzolva az útvonalat amit
megtett. Ez volt a földfelszín egy darabjának első grafikus ábrázolása, az első térkép....és ő, az
ember, aki át mert kelni a folyón, vagy meg merte mászni azt a dombot az első földrajzos (geog-
ráfus).
Merjél te is lépni!

A Földgömb és a térkép. Földrajzi koordináták


21
1. A Földgömb és a térkép. Földrajzi koordináták

Figyeld meg!
Torzítások. A gömbölyű Föld levetítése a
térkép sík felszínére eltorzítja a területeket.

Északi Sarkkör

Nagyobb. A területek
egyre nagyobbak, ahogy Ráktérítő
távolodunk az Egyenlítőtől
és közeledünk a Sarkokhoz.
Például Grönland szigete
Egyenlítő
sokkal nagyobb a térképen
mint a földgömbön !

Baktérítő

Déli Sarkkör

Egyszerűbb. A térkép, sík felülete


miatt, sokkal könnyebben használha-
tó mint a földgömb.

1 A földgömbtől a térképig

A földgömb és a
Fedezd fel! térkép a Föld felszínének
két olyan térképészeti
ábrázolása, aminek segítségével az emberek
Mi a neve a földfelszín két ábrázolási módjának? Mi tájékozódhatnak a világban. Lehetővé
köztük a különbség? teszik, hogy a Földet egységében lássuk
Figyelembe véve a Föld valós alakját, melyik ábrázolási és megértsük. Bár a földgömb jobban
mód közelíti meg jobban a valóságot? megközelíti a Föld valós alakját, a térkép
Melyek az ábrázolási módok előnyei és hátrányai? hasznosabb, mert egyszerre mutatja be
Mi a neve azoknak a vonalaknak, amelyeket úgy a tér- a bolygó teljes felszínét. A térképészeti
képen, mint a földgömbön ott találunk? ábrázolásokon megfigyelhető egyezményes
vonalak a szélességi és a hosszúsági körök.
II Tanegység: A Föld – egy mozgó égitest
22
Tudtad?   a térkép különböző méretű területeket képes ábrá-
zolni, közvetlen környezetünktől a bolygó méretűig;
A földgömb egy igen hasznos eszköz, mely segít meg-   az általánosítás mértéke csökken a lépték növe-
érteni bolygónk alakját, helyzetét a Nap körüli pályán (a kedésével: kis lépték – nagy általánosítás, nagy lépték
tengely ferdeségét), mozgásait és a mozgások követ- – részletgazdagság;
kezményeit. A földgömb lehet természetföldrajzi (fizi-   jelek segítségével változatos jelenségeket és folya-
kai-földrajzi) röviden fizikai földgömb – ez mutatja be matokat mutathatunk be (a domborzat magasságától
a kontinenseket és az óceáni medencéket, a domborzat kezdve az emberi tevékenységekig). Egy térképgyűj­
szintjeit és formáit. Lehet politikai-földrajzi, röviden po- temény földrajzi atlaszt alkot.
litikai is (ez mutatja meg a világ országait). A földrajzi koordináták, melyeknek segítségével
A térkép a földfelszín sík, torzított, kicsinyített egy pont földrajzi helyzetét határozzuk meg: a földrajzi
és egyezményes (egyezményes jeleket használó) szélesség és a földrajzi hosszúság ( 2 ).
ábrázolása.
A síkban történő ábrázolás elkerülhetetlenül torzítja Jegyezd meg!
a szélességi és hosszúsági körök által bezárt szöget ( 1 ), A földgömb egy miniatűr „bolygó”.
a távolságokat és a területeket. A térkép egy mozdulatlan ábrázolás, amit
Előnyei, ennek ellenére egyértelműek: olvasni és értelmezni kell (a természet mozgásban
van!).

A földrajzi szélesség az Egyenlítő és a Sarkok közti, fokok- A földrajzi hosszúság a Kezdő Délkörtől keletre vagy nyugatra
ban mért távolság (0°-tól 90°-ig mérjük). A szélesség, tehát, mért távolságot jelenti, 180°-ig. (A Kezdő Délkört még kezdő hos�-
lehet északi vagy déli és a szélességi körök ábrázolják. A szúsági körnek vagy Greenwitch-i délkörnek is nevezik, annak a
többi nevezetes szélességi kör a Rák- és Baktérítő, valamint London meletti kisvárosnak a neve után, ahol áthalad.) A földraj-
az Északi és Déli Sark. zi hosszúság és a hosszúsági körök, tehát, lehetnek keletiek vagy
nyugatiak.
É FÖLDRAJZI SZÉLESSÉG É FÖLDRAJZI HOSSZÚSÁG

Északi
kör

félteke
dél

Nyugati Keleti
É
Kez

félteke félteke
Déli
EGYENL félteke
ÍTŐ

D D
2 Földrajzi koordináták
Alkalmazd!
1. Figyeld meg az 1 -es ábrát és határozd meg melyik ábrázolástípus adja vissza a Föld valódi alakját!

2. Melyik ábrázolástípust fogjuk használni, ha egy városban akarunk tájékozódni?

3. Hogy nevezzük a térképészeti ábrázolásokon szereplő képzeletbeli vonalakat? Mi a szerepük?

4. Szervezz versenyt az osztálytársaiddal egy olyan útvonal megtalálásából, mely Romániából indul és a Föld
mind a négy féltekéjét érinti. Mely országokat látogatnád meg? Használd a világtérképet!

Oktató plakát: Hogyan készülnek a térképek?


23
Oktató Hogyan készülnek
plakát a térképek?
„A földrajz kezdete, minden bizonnyal,
egy térkép vagy térképvázlat volt.”
Simion Mehedinți
(1868 – 1962)

1 A FÖLDFELSZÍN 2 HÁROMDIMENZIÓS KÉPEK


LEFÉNYKÉPEZÉSE Ha a terület minden darabját legalább két
Egy repülő olyan speciális fényképeket különböző szögből fényképezik le, utána
készít a felszínről, melyeken pontos háromdimenziós képek készíthetők.
mérések végezhetők 3 MÉRÉSEK
A felszínen minden
ÚTVONAL viszonyítási pontot nagyon
precízen betájolnak:
meghatározzák a földrajzi
koordinátáit.

A térképezni kívánt terület fölött többször A repülési


elrepülnek úgy, hogy a fényképek 60%-ban magasság attól
fedjék egymást. függ, hogy
milyen léptékben
készítik a
térképet.

I perspektíva

II perspektíva

Fedés

TÉRKÉPTÖRTÉNET
A Föld – egy Arisztotelész Ptolemaiosz elkészíti az Az ókori tudás Megjelennek a portolánok – hajózási
lapos korong, rájön, hogy első világtérképet földrajzi elfelejtődött, a térképek térképek, melyek felüntetik a
melyet víz vesz a Föld koordinátákkal. vázlatossá válnak és partvonalat, az áramlásokat és a
körül. gömb alakú, vallási szimbólumokat Földközi-tenger legfontosabb kikötőit.
Eratosztenész tartalmaznak.
kiszámítja az
átmérőjét.

A Föld,
Anaximandrosz szerint Ptolemaiosz világtérképe Világtérkép a középkorból Pisa térképe, a legrégibb portolán

i.e. 6. sz. i.e. 4-3 sz. 2. sz. 11. sz. 13. sz.

A földgömb és a térkép. Földrajzi koordináták


24
TÉRKÉPVETÜLETEK KÚPVETÜLET SÍKVETÜLET
Többféle térképvetület létezik, ezek segítségével a Föld A torzítás kisebb, ezeket a A torzítás a Pólustól távolodva
gömb felülete síkra vetíthető. térképeket a meteorológiában nő. A sarkvidéki hajózásban
és a repülésben használják. hasznosak.
HENGERVETÜLET
A torzítás az Egyenlítőtől
távolodva nő. Ilyen
térképeket használnak a
hajózásban.

5 A TÉRKÉP
Hozzáteszik az elnevezéseket és a többi
elemet és kinyomtatják a térképet.

A TÉRKÉP ELEMEI
4 KIÉRTÉKELÉS Cím: megmutatja a térkép témáját;
A. A fényképpárokat (a két Tájékozódási eszközök: az égtájak, a hosszúsági és szélességi
különböző szögből készülteket) körök;
egy speciális berendezésen
Tartalom: egyezményes jelek (színek, formák és mások);
keresztül nézve a terület három
dimenziós képét látjuk. Jelmagyarázat: megadja az egyezményes jelek jelentését, ez
B. A virtuális domborzatot teszi lehetővé a térkép olvasását és értelmezését;
számítógépbe táplálják és
Méretarány (lépték): megmutatja hányszorosára kicsinyítették
értelmezik.
le a felszínt a térképen. Ennek segítségével tudjuk meg a valós
C. Most már elérhető minden
távolságokat.
információ a térképezett
területről.
1/50 000 = 1: 50 000 0 0,5 1 1,5 2 km

1 = távolság a térképen (cm)


50 000 = távolság a valóságban (cm)

HASZNÁLAT:
1:10 000 –ig - helyszínrajz
1:10 000 – 1:1 000 000 térkép (régiók)
1:1 000 000 –nél kisebb térkép (világ, kontinensek, országok)

A Nagy Egy jelentős térképészeti iskola A tudományos pontosság időszaka. Létrejönnek Kialakul a
Földrajzi alakul ki Hollandiában. Új eszközök segítségével szinte a nemzeti számítógépes
Felfedezések teljesen újramérik a Földet. földrajzi térképezés.
bizonyítják iskolák,
a Föld intézetek és
alakját és társaságok.
visszatérnek
az ókori
térképekhez.

Amerika, Mercator szerint A Világ térképe (1719)

15–16. sz. 16. – 17. sz. 18. sz. 19. sz. 20. sz.

A Föld mozgásai. A Föld mozgásainak következményei


25
2. A Föld mozgásai. A Föld mozgásainak
következményei

Szeressétek és óvjátok
a Földet, mert nincs
másik!

Figyeld meg!
TAVASZI NAP-ÉJ EGYENLŐSÉG A Föld tengelyének ferde- TÉLI NAPFORDULÓ
A két félteke egyformán van megvilágítva, sége felelős az évszakok Az Déli-sark a Nap fele dől.
kezdődik a tavasz az északi féltekén (az Északi-sark kialakulásáért és a két félteke Az északi féltekén kezdődik a tél
ősz a délin), nappal = éjszaka különböző megvilágításáért. (a nyár a délin), nappal < éjszaka.

Északi-sark
MÁRCIUS 21

e
gely
Déli-sark

ten
Északi-sark DECEMBER 22

öld
Forgó mozgás Nap

AF
≈ 24 h (egy nap)
NAPPAL Déli-sark
ÉJSZAKA JÚNIUS 22
Északi-sark

Déli-sark Keringő mozgás

NYÁRI NAPFORDULÓ ≈ 365 nap (egy év) SZEPTEMBER 23


Az Északi-sark a Nap fele dől, az északi fél-
tekén kezdődik a nyár (a tél a délin) Déli-sark
nappal > éjszaka ŐSZI NAP-ÉJ EGYENLŐSÉG
A két féltekét egyformán világítja meg a
Nap, kezdődik az ősz az északi féltekén (a
1 A Föld keringő és forgó mozgása tavasz a délin), nappal = éjszaka

Fedezd fel! Minden égitest és


égitestcsoport (bolygók,
csillagok, naprendszerek,
Milyen mozgásokat végez a Föld az űrben? galaxisok) mozog a
Ezek közül melyik tart hosszabb ideig? térben. A Világegyetem
Az égtájak szerint milyen irányba forog a Föld? Milyen törvényeinek megfelelően
irányú a Nap látszólagos mozgása az égen? Földünk is mozog. Két
Milyen irányba kering a Föld a Nap körül az óramutatók legfontosabb mozgása van: forog a saját
járása szerint? tengelye körül (forgó mozgás) és ezzel
Melyek a Föld mozgásainak következményei? egyidőben kering a Nap körül (keringő
mozgás). Következménye: a napfény és a
meleg nem egyenlően oszlik el a földfelszínen!

Oktató plakát: Hogyan készülnek a térképek?


26
Tudtad? A keringő mozgás. Ez az a moz-
gás, amit bolygónk a Nap körüli
pályáján tesz, egy év alatt (ponto-
A forgó mozgás. Ez az a mozgás, sabban 365 nap és 6 óra alatt), az
amit bolygónk a saját tengelye kö- óramutatók járásával ellentétes
rül végez ( 1 ), ), megközelítőleg 24 irányban.
óra alatt (23 óra, 56 perc, 4 másod- Következmények: Az évsza-
perc) nyugatról keletre. Ez okozza, kok váltakozása; a nappalok és
hogy a Nap lászólag fordítva mo- az éjszakák hosszának változása;
zog az égen: keletről (itt kel fel) a földfelszín egyenlőtlen felmelege-
nyugatra (itt nyugszik le). dése az év folyamán; az égövek,
ozog
Következmények: Váltakoz- más néven hőmérsékleti övek kiala- És mégis m
nak a nappalok és az éjszakák; kulása (az Egyenlítőtől a Sarkok fele: a Föld!
nappal és éjszaka változik a hő- forró, mérsékelt és hideg).
Galileo Galilei (1564 – 1642)
mérséklet; az idő (óra) változása
a Földön; a mozgó testek kitérése
(a légáramlatok, a folyók és má- Jegyezd meg!
sok) az északi féltekén jobbra, a dé-
A Föld mozgásai alapvetően befolyásolják, hogy mi történik a
lin pedig balra. földfelszínen.
Ezek határozzák meg az életritmust, valamint a növények, állatok
és az ember elterjedését a Földön.
Ez az oka, hogy a földrajzi folyamatok és jelenségek egy bizonyos
minta, vagy modell szerint helyezkednek el.
Alkalmazd!
1. Mi a különbség a napfordulók 5. Ha a Föld fordítva forogna, hol kelne fel a Nap?
és a nap-éj egyenlőségek között?
6. Társítsd a Föld mozgásait a lenti táblázatból következményeikkel, a
2. Mennyi Románia hivatalos ideje minta alapján: a – 2, b – 1.
kezdő délkörhöz (a „0” hosszú-
sághoz) képest?
A FÖLD MOZGÁSAI A MOZGÁS KÖVETKEZMÉNYEI
3. Feri és Teri két barátját várja a
repülőtéren, akik 15:00 órakor 1. az évszakok váltakozása
szálltak fel Londonban. Hány 2. a nappalok és az éjszakák váltakozása
órakor fog leszállni a gép Buka- 3. a nappalok és éjszakák hosszának
resben, ha tudjuk, hogy az út 3 a.  forgó mozgás változása
órát tart? 4. a nappali és éjszakai hőmérséklet
változása
4. Magyarázd meg, miért haszná- 5. a hőmérséklet változása a földrajzi
lunk szökőévet, és folytasd az b.  keringő mozgás szélességgel
alább elkezdett szökőévek sorát! 6. az idő változása a Földön
7. az égövek kialakulása
2016 - 2020 - ……. - ……. - ……… - 8. a mozgó testek kitérése
…… - 2040
Oktató plakát: A Föld mozgásai
27
Oktató
plakát A Föld mozgásai

A Naprendszer többi bolygójához hasonlóan a A KERINGŐ MOZGÁS


Föld is forog saját tengelye körül (forgó mozgás) és
kering a Nap körül (keringő mozgás).

PÁLYA
A földnek 365 nap és 6 órába kerül egy ŐSZI NAP-ÉJ EGYENLŐSÉG
teljes pálya megtétele a Nap körül. A Nap délben az Egyenlítő fölött
helyezkedik el. Az északi féltekén ősz,
a déli féltekén tavasz van. A nappal
ugyanolyan hosszú mint az éjszaka.

23,5º
a Föld tengelyferdesége

A NAP

TÉLI NAPFORDULÓ
A Nap délben a Baktérítő (déli Térítő)
fölött helyezkedik el. Az északi féltekén km

tél, az Északi-sarkon sarki éjszaka (a Nap ill
7m
több hónapig nem kel fel) van, a déli 14
féltekén nyár és sarki nappal.

FORGÁSTENGELY

A FORGÓ MOZGÁS
A Föld minden nap megfordul a tengelye
körül. Emiatt a nappal és az éjszaka váltja TAVASZI NAP-ÉJ
egymást, a bolygó alakja kissé kidomborodó az EGYENLŐSÉG
Egyenlítőnél és belapult a sarkoknál, a szelek és A Nap délben az Egyenlítő
fölött van. Az északi féltekén
a tengeráramlások eltérülnek, és a Földön az idő tavasz van, a délin ősz és a
változik egyik helyről a másikra. nappal egyforma hosszú az
éjszakával.
A Föld mozgásai. A Föld mozgásainak következményei
28
NYÁRI NAPFORDULÓ
A Nap délben a Ráktérítő (északi Térítő)
fölött helyezkedik el. Nyár van az északi
féltekén és sarki nappal (a Nap több
hónapig nem nyugszik le) az Északi-
sarkon. A déli féltekén fordítva: tél van
és sarki éjszaka

ÉSZAKI
FÉLTEKE

A FÉLTEKÉK
(FÉLGÖMBÖK)
km
ió Az Egyenlítő az a képzeletbeli
ill EGYENLÍTŐ
2m vonal, mely a Földet két
15
egyenlő részre: félgömbre
vagy féltekére osztja. Amikor
A SZÖKŐÉV északon nyár van akkor délen
Minden negyedik DÉLI FÉLTEKE tél, és fordítva.
évben február 28 nap
helyett 29 napos,
ilyen a szökőév.
AZ IDŐELTOLÓDÁS
Hosszú repülőutak végén
nehézséget okoz alkalmazkodni
az időeltolódáshoz.
24:00

3:00 21:00

AZ IDŐZÓNÁK
A 0 hosszúsági foktól (Kezdő délkör) kezdve
a Föld felszíne 24 egyforma sávra van
osztva (mindenik 15 hosszúsági fok). Ezeket 6:00 É 18:00
időzónáknak nevezünk. Időzónánként Kelet
fele egy órát mindig hozzáadunk (GMT+1h,
…+12h), nyugat fele pedig kivonunk (GMT-1h,
… .-12h). GMT (Greenwich Mean Time)
= helyi idő 12:00 GREENWICHI
DÉLKÖR
Románia 9:00 15:00
hivatalos ideje
GMT+2h! HELYI IDŐ
12:00
Tájékozódás a Földön
29
3. Tájékozódás a Földön

Figyeld meg! Ha be van borulva mit csinálok? Ó, igen,


eszembe jutott: a fák kérgén a moha
az északi oldalt mutatja, vagy ha egy
templomot találok, biztos hogy az szentély
kelet fele van.

Egyszerű: végy egy


telefont vagy okosórát,
aminek van internet
kapcsolata. Sok olyan
alkalmazást találsz, ami
segít a tájékozódásban.

Bárhol is lennél,
városban vagy a ter-
1 Kirándulás a természetben mészetben, meg kell tanulj tájékozódni.
Előre nem látott esetben a biztonságod
múlhat rajta!
Fedezd fel! A tájékozódás azon pont helyzetének
a megállapítását jelenti, ahol éppen
tartózkodsz és annak az iránynak a
Hogyan tudnak a képen látható kirándulók tájékozódni? meghatározását, amelyet követned kell,
Ha nincsenek megfelelő eszközeik (térkép, iránytű vagy jel a hogy a kívánt célba elérj.
különböző telefonos alkalmazásokhoz), mi más segíthetne A természetben a Nap állása szerint
nekik a tájékozódásban? tájékozódhatsz (nappal) vagy a Sarkcsillag
Tudva azt, hogy az ( 1 ) kép reggel készült, állapítsd meg a szerint (éjszaka). A tájékozódás
világtájak (égtájak) irányát! Mi segíthet? hagyományos eszköze a térkép (ne indulj
Melyik világtáj felé haladnak a kirándulók? útra nélküle!), de a természetben egy
iránytűre is szükséged lehet.

Oktató plakát: A Föld mozgásai


30
Tudtad? Éjjel a Sarkcsillag az északi irányt
mutatja ( 3 ).
is használhatóak legyenek. A GPS
(Global Positioning System – Glo-
Modern eszközök. A technoló- bális Helymeghatározó Rendszer),
A földgömbön és a térképen a giai fejlődés következtében a térké- azaz a műholdakat használó na-
földrajzi helyzetet a koordináták pek ma már digitálisak, hogy tele- vigációs rendszer utazáskor már
segítségével határozzuk meg, de a fonon, okos órán vagy táblagépen nélkülözhetetlen.
terepen tájékozódási pontokra van
szükségünk, hogy megállapíthas-
suk az égtájak irányát. Jegyezd meg!
Természetes eszközök. Kelet az
az irány, ahol a Nap felkel, nyugat, Az égbolt látszólagos kelet – nyugat irányú forgása a Föld tengely
ahol a Nap eltűnik az égről Délben körüli forgásának a következménye.
a Nap a déli irányt jelöli ( 2 ). A Föld tengelye a Sarkcsillag fele mutat.

2 Tájékozódás nappal 3 Tájékozódás éjjel


Reggel Délután

DÉL DÉL Kis Medve


Sarkcsillag
(Kis Göncöl)

Nagy Medve
(Göncölszekér)

Az óra kismutatóját a Nap irányába állítjuk. Dél abba az irányba van, amerre Arra van észak, ahol a Sarkcsillagtól húzott képzeletbeli
a 12 óra és a kismutató által bezárt szög felezője van. vonal metszi a látóhatárt.

Alkalmazd!
1. Társítsd a A oszlop elemeit a B oszlopban feltün- 3. Kirándulj a környéken és próbálj ki különböző
tetett égtájakkal! tájékozódási módokat!
A B 4. Készíts tervet a tennivalókról arra az esetre, ha egy
iskolai kiránduláson egy osztálytársad eltévedne!
Napfelkelte Észak
Sarkcsillag Dél 5. Írd le milyen információkat szolgáltat a(z):
Napnyugta Nyugat
a. GPS;
A delelő Nap Kelet
b. térkép;
c. iránytű;
2. Melyek a tájékozódásra szolgáló természeti ele- d. Sarkcsillag!
mek illetve eszközök?

Gyakorlati alkalmazás: Az idő mérése. Közvetlen környezetünk – tájékozódás, mérés, grafikus és térképi ábrázolás
31
GYAKORLATI
ALKALMAZÁS I. Az idő mérése
A. Készíts földrajzi kalendáriumot! Jegyezd fel: az év azon napjait, amikor a nappal és az éjszaka
a napkelte és a napnyugta idejét minden hónap egyforma hosszú. Jusson eszedbe hogy nevez-
első napján. Mit veszel észre? zük ezeket a napokat!
a nappal hosszát az év folyamán. Milyen ténye- az év leghoszabb és legrövidebb napját.
zők határozzák meg a nappalok és éjszakák azt a dátumot, amikor átállítják az órát.
hosszának egyenlőtlenségét? Hogy befolyá- a természetben végbemenő legfontosabb vál-
solná ez napi tevékenységedet, ha nem létezne tozásokat és ezek okát.
elektromosság? B. Illusztráld a kalendáriumot saját fényképeiddel!
C. Mutasd be a Kalendáriumot osztálytársaidnak.

II. Közvetlen környezetünk - tájékozódás,


mérés, grafikus és térképi ábrázolás
A. Emlékezz vissza hogyan készítetted el IV. osztályban az osztályterem alaprajzát!

OSZTÁLYTEREM AZ OSZTÁLYTEREM ALAPRAJZA

JELMAGYARÁZAT
pad
szék
Méretarány: 1:100
(1 cm a füzetben = 100 cm a valóságban) tábla
ablak

B. Vegyél részt az osztály/iskola életében! Készíts tervet az osztály/iskola valamelyik részének átrendezé-
sére a következő minta alapján!

C. Készítsd el az átalakított rész alaprajzát! Kövesd Mutasd be és vitassátok meg tervedet az


a lépéseket: érintettekkel (osztálytársak, tanárok, iskola
Találd meg az átalakítandó részt és mond el mi vezetősége).
nem tetszik rajta. Készítsd el az alaprajzot és jelöld meg rajta a
Készíts átalakítási tervet. címet, a méretarányt és a jelmagyarázatot.
Tájékozódás a Földön
32
D. Végezd el a következő feladatokat!
Melyik kép 1 , 2 ábrázol városi illetve falusi Hol található Feri tömbháza? Hát Teri háza?
tájat? Feri otthonról indul, Teri az állomásról. Az isko-
Melyik hasonlít jobban arra, ahol te élsz? lánál akarnak találkozni. Milyen irányba kell
Milyen irányba folyik a Nagy Folyó 1 ? Hát a Kis menjenek?
Folyó 2 ?

1 Tájékozódás közvetlen környezetünkben A 2 Tájékozódás közvetlen környezetünkben B

É É

Na lyó
gy
fol Üzlet
fo


Kis

Ki
sf
ol
ca Ta
ná yó
ut Fol
lyó

yó cs
l em S Su
fo

e u g ár g ár
z út
Kék

y ő út
G
Központ Ifjuság Park

Park

Egyetem
Távolság

Kórház

Üzlet
Szupermarket

Feri Teri háza


tömbháza Mozi

E. Figyeld meg a fenti képeket (1 és 2) és alakítsd számítsd ki a térképek léptékét, ismerve a


át őket térképekké, megoldva a következő következőket: Feri tömbháza és a kórház
feladatokat: közötti távolság 3 km, a térképen pedig 3 cm;
adj a tartalomhoz illő címet; Teri háza és és a Polgármesteri Hivatal közötti
készítsd el a térképeken szereplő elemek jelma- távolság 1 km, a térképen pedig 4 cm!
gyarázatát;
Ismétlés, felmérés
33
Ismétlés
Ismételd át az eddig tanultakat! Töltsd ki az ábrát a megadott minta alapján.
FÖLDGÖMB ÁBRÁZOLÁS

TÉRKÉP

FÖLD CÍM

FÖLDRAJZI
KOORDINÁTÁK
______

SZÉLESSÉG ________
JELMAGYARÁZAT

________ DÉLKÖRÖK

Mozgások

ÉJSZAKA/NAPPAL ___________
váltakozása

________ ___________
Következmények
az égövek kiala-
________ kulása

________ ___________

Gyakorlati alkalmazás: Az idő mérése. Helyi környezetünk -tájékozódás, mérés, grafikus és térképi ábrázolás
34
Felmérés
I. Karikázd be a helyes válasz betűjelét! (15 p.)
1. Az északi féltekét úgy is nevezik, hogy:
a. ausztrális b. boreális c. arktikus d. antarktikus
2. Az északi féltekén december 22.-én a nappal:
a. a leghosszabb b. a legrövidebb c. egyforma hosszú az éjszakával d. hoszabb mint az éjszaka
3. Románia időzónája:
a. GMT+2h b. GMT-2h c. GMT d. GMT+5h
4. Itt kel fel a Nap:
a. kelet b. nyugat c. észak d. dél
5. Ez okozza a nappalok és éjszakák egyelnőtlen hosszúságát:
a. a Föld alakja b. a forgó mozgás
c. a Föld méretei d. a keringő mozgás
II. Egészítsd ki a következő mondatokat a helyes válasszal! (15 p.)
1. Az Egyenlítő a Földet két egyforma részre osztja. Ezek neve _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _.
2. A térképnek azt a részét, ahol feltüntetik a színeket és jeleket úgy nevezzük, hogy _ _ _ _ _ _ _ _ .
3. Az Egyenlítőtől a Sarkok fele, szögekben mért távolság neve _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _,
A Kezdő-délkörtől kelere vagy nyugatra, szögekben mért távolság neve _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _.
4. Az idő (óra) változását okozó mozgás a _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _.

III. A
 mellékelt ábra a Föld napkörüli keringésének
nevezetes időpontjait mutatja egy év
során. Írd a helyes válaszokat
a megfelelő helyekre! (20 p.)
IV. A
 mellékelt ábra a földgömb legfontosabb képzeletbeli
vonalait mutatja. (21 p.)
a. Nevezd meg az A és B pontokat!
b. Nevezd meg a kék és a piros pontokkal jelölt vonalakat!
c. Határozd meg a 2, 3, és 4 pontok helyzetét a minta szerint: 1 pont
– nyugati félteke, északi félteke!
V. H a a Föld kétszer olyan gyorsan forogna és keringene, milyen
hosszú lenne egy év? Hát egy nap? (10 p.)
VI. Te Bukarestben vagy a barátod pedig Párizsban. Melyik városban kel fel
hamarabb a Nap? Miért? (9 p.)

Hivatalból jár 10 pont.


Összesen 100 pont.

III Tanegység: A Föld – egy változó bolygó


35
III.Tanegység
A Föld – egy
változó bolygó

A tanegység tartalma B. A LÉGKÖR


1. A légkör általános jellemzői és szerepe
A. A KŐZETBUROK Oktató plakát: A víz körforgása a természetben
1. A Föld belső szerkezete 2. Időjárási elemek és jelenségek
2. A kőzetburok általános jellemzői és 3. Az időjárás és az éghajlat
szerepe 4. A Föld éghajlati övei. Az éghajlat hatása a
Oktató plakát: A kéreglemezek mozgása és földrajzi burkokra
a kontinensek keletkezése Oktató plakát: Éghajlati övek
3. A domborzat. Földrészek és óceáni Gyakorlati alkalmazás
medencék Ismétlés
4. A nagy domborzati formák Felmérés
5. Vulkánok
Kulcsszavak
Oktató plakát: A Föld szeizmikus és vulkáni Légkör, időjárás,
területei éghajlat, éghajlati
Gyakorlati alkalmazás övek
Kulcsszavak
Ismétlés Kőzetburok (litoszféra),
Felmérés Változik a
kéreglemezek, kőzetek, Föld? Hogyan?
domborzat, szárazföldek
(kontinensek), óceáni
medencék, vulkánok,
földrengések

Ismétlés, felmérés
36
C. A VÍZBUROK D. AZ ÉLŐBUROK
1. A vízburok általános jellemzői és szerepe 1. Az élőburok általános jellemzői és szerepe
2. A Világóceán. A tengervíz mozgásai 2. A növényzet és az állatvilág elterjedése
Oktató plakát: Tengeráramlások Oktató plakát: A Föld életterei
3. A szárazföldi vizek 3. A talaj – az élet forrása
Oktató plakát: A folyók részei Gyakorlati alkalmazás
4. Gleccserek
Ismétlés
Oktató plakát: Jégtakarók. Hegyvidéki
Felmérés
gleccserek
Gyakorlati alkalmazás Kulcsszavak
Ismétlés Elővilág, életterek,
Felmérés Kulcsszavak növényzeti övek, talaj
Vízburok, Világóceán,
hullámzás, árapály,
tengeráramlások, folyók,
tavak, felszínalatti vizek,
gleccserek

Sajátos Képességek
1 .1. Földrajzi szakkifejezések használata különböző helyzetekben;
3.1. Földrajzi elemek, jelenségek és folyamatok leírása
matematikai, tudományos és technológiai fogalmak
használatával;
3 .2. A földrajzi valóság és a tudomány és technológia közötti
Ha,ha….lapozz
kapcsolatok teremtése;
tovább és
4 .2. Földrajzi elemek rendezése adott szempont szerint;
megtudod!
4.3. A megszerzett ismeretek és képességek használata új és
valóságos élethelyzetekben.

Eddig megtudtad, hogy bolygónk, a Föld, mozog és folyamatosan változik a kozmikus


törvények hatása alatt. Ezután felfedezheted, hogy a Földnek van saját élete is, minden földrajzi
burok szintjén folyamatosan változik és fejlődik. A Földet felépítő burkok , a geoszférák (a
kőzetburok – litoszféra, a légburok - atmoszféra, a vízburok - hidroszféra és az élőburok –
bioszféra) szervesen összefonódnak, mint egy élő (kozmikus) szervezet.
Meg fogod tanulni, hogy azonosítsd és elemezd a burkok közötti kapcsolatokat és hogy
értékeld lenyűgőző eredményüket: világunk változatosságát és lenyűgöző szépségét. Fedezd
hát fel!

A Föld belső szerkezete


37
A. 1. A Föld belső szerkezete Utaztunk a Világegyetemben… és lát-
tuk a bolygót az űrből

Figyeld meg!

Földkéreg

Felső/Kül-
ső köpeny
(Asztenoszféra)

Alsó/Belső
köpeny

Külső
mag

Belső
mag
Megismertük a tér-
képek rejtélyeit....
Mi lenne ha a Föld
középpontja fele
utaznánk?!

1 A Föld belső szerkezete Bolygónk létrejöttében és belső


szerkezetének kialakulásában
a Naprendszert és a Tejút
Fedezd fel! csillaghalmazt létrehozó erők játszottak szerepet. A
tengelykörüli forgás és a gravitáció következtében
a nehezebb anyagok a központ körül tömörültek,
 ogy néz ki a Föld belseje? Miből épül fel?
H és a könnyebbek a felszínen maradtak. Az anyagok
Mihez hasonlít bolygónk belső szerkezete? egymást borító héjakba rendeződtek, amelyek
Hogy nevezzük ezeket a rétegeket /héjakat? eltérő tulajdonságokkal (hőmérséklet, sűrűség)
Melyek azok a tényezők (erők) amelyek hozzájárul­ rendelkeznek. A középponttól kifele haladva ezek a
tak a szerkezet kialakulásához? héjak a következők: mag, köpeny és kéreg.

III Tanegység: A Föld- egy változó bolygó


38
mag (szilárd) és külső mag (nehe­ A magmában fellépő hőmérséklet
Tudtad? zen folyó/nyúlós halmazállapotú). különbségek hatására konvekciós
A földköpeny körülveszi a magot áramlásgyűrűk keletkeznek; a forró
A Föld belső szerkezete bolygónk és a földkéregig húzódik. A nikkel magma az asztenoszféra aljáról a
fejlődésének és a természeti erők­ és a vas mellett könnyebb anyago­ felszín fele emelkedik nekiütközik
nek tulajdonítható. A belső rétegek kat is tartalmaz (szilicium és mag­ és elhalad a földkéreg alatt (így le­
egymással szoros kapcsolatban áll­ nézium). Az alsó rétege sűrű, míg a hűl) és visszajut a mélybe, ez a fo­
nak, mint egy élő szervezet részei felső rétegében (asztenoszféra) az lyamat ciklikusan történik.
( 1 ). Bármely változás az egyik ré­ anyag olvadt állapotban van (hő­ A fölkéreg a külső szilárd burok,
tegben a többi rétegben is változá­ mérséklete nagyobb mint 10000C) amely kapcsolatot teremt a bel­
sokat idéz elő, és ezek befolyásolják és ezt magmának nevezzük ( 3 ). ső és a külső (kozmikus) elemek
vagy érintik a felszín alakulását. ( 2 ) között.
A földmag a Föld középpontjá­
ban található, 2900 km mélységben. Jegyezd meg!
Többnyire nehezebb elemekből   A tengelykörüli forgás és a gravitáció meghatározták a Föld belső
(nikkelből és vasból) áll, amelyek szerkezetét.
magas sűrűséggel és hőmérséklet­   Az egymást borító rétegek (héjak) élő szervezetként működnek.
tel rendelkeznek. (4000-50000C).   A belső szerkezet meghatározza a felszín általános megjelenését.
Két részből tevődik össze: belső
2 A belső rétegek jellemzői
3 Magma
Kéreg

  A bolygó belsejében a mag-


ma állandó mozgásban van.
Behatol a földkéreg repedései-
be és a felszínre jut. Ekkor lává-
nak nevezzük.
Felső/Külső köpeny
(Asztenoszféra)   A magmaáram-
50 km
lások okozzák a
400 km földrengéseket és
a vulkánosságot
Alsó/Belső
köpeny

2 900 km

Külső
mag

5 100 km
Alkalmazd!
  A hőmérséklet
a nyomás és a
sűrűség értéke 1. Melyik belső réteg a legmelegebb? Miért?
csökken a magtól
a kéreg irányába
Belső 2. Hogyan keletkeznek a konvekciós áramlatok?
mag Mi a szerepük?
  A magból származik
a földmágnesesség
3. Nevezd meg a különbséget a magma és a láva közt.
≈6 370 km

Kőzetburok: általános jellemzői és szerepe


39
A. 2. Kőzetburok: általános jellemzői és szerepe

Figyeld meg!

1 Litoszféra – a Föld kőzetburka

Óceáni kéreg

Szárazföldi
Asztenoszféra-felső/külső köpeny kéreg

Magma

Konvekciós
áramlatok

Fedezd fel! Kialakulásának utolsó időszakában a


bolygónk lehűlt, és kialakult egy vékony
szilárd réteg amelyet kéregnek vagy
 ogy nevezzük a bolygó felszínén talál-
H földkéregnek nevezünk. Ez a litoszféra
ható szilárd kérget, amelyen mi is állunk? (lithosz=kő) vagy kőzetburok, amely
Hol vastagabb a fölkéreg: az óceánok alatt kőzetekből és ásványokból áll.
vagy a szárazföldeken? Az óceánok alatt ez a kéreg vékonyabb (10-15km) –
A felszínen található szilárd kéreg folyto- óce­áni kéreg, míg a kontinenseken vastagabb (70-80 km) –
nos? Miből áll? szá­razföldi kéreg. A litoszféra darabokra tagolódik, amelyek
Milyen tényezők (erők) hatnak erre a
 az asztenoszféra magmáján „úsznak”, ezeket kéreglemezek-
rétegre? nek (kőzetlemezeknek) nevezzük.

A Föld belső szerkezete


40
Tudtad? magmatizmus – a magma be-
hatol a földkéreg repedéseibe,
a kéreg felszínét, elszállítják és le-
rakják ezeket az üledékeket, ezek
ott megszilárdul és kialakulnak a felhalmozódásából jönnek létre az
Általános jellemzők. A kőzet- magmás kőzetek átalakulás – üledékes kőzetek.
burok ( 1 ) kapcsolatot teremt a metamorfizmus – a más típusú A litoszféra szerepe. A kő­
bolygó belseje és a külső burkok kőzetek magas nyomás és hő ha- zetburok képezi az élet alapját,
(atmoszféra, hidroszféra, bioszfé- tására történő átalakulása (pél- ennek felszínén zajlanak a földrajzi
ra) között, és két erőcsoport hatá- dául kéreglemezek ütközése) így folyamatok és jelenségek. Ugyan­
sa érvényesül felszínén: ( 2 ) belső keletkeznek az átalakult kőzetek akkor ebben a rétegben találjuk az
erők (vulkánosság, kéreglemezek lerakódás – a külső erők letarolják ásványkincseket.
mozgása) és külső erők (hőmér-
sékletingadozások, csapadék, sze- Jegyezd meg!
lek, vizek, élőlények – köztük az
ember is). A kőzetburok a belső szerkezet alakulásának- fejlődésének eredménye
Állandó változásban van a külső és belső erők hatására
Így a földkéreg szintjén há-
A többi burok alapját képezi.
rom fontos folyamat zajlik: a

2 Kőzetburok- egyensúly a belső és a külső erők között Ha a földkéreg vékonyabb volna, a forró
magma állandóan feldarabolná, beolvasztaná,
és nem szilárdulhatott volna meg. Ha pedig
vastagabb volna, a Hold felszínéhez
Kristályos pala hasonló, egybefüggő, élettelen
Átalakult kőzetek kérget alkotott volna.
Ma

Átalakulás
gm

Le
ta

Konglomerátum
á
s kő

Üledékes kőzetek
ro
l ás
zet

-e
e

Gránit
k

zió

Szál
lítás

Magmatizmus
Ülepedés lerakódás

Tehát, ne feledjük: a
litoszféra vagy a föld-
Alkalmazd! kéreg kőzetekből és
ásványokból áll
1. Mi a különbség a szárazföldi és az óceáni kéreg között?

2. Nevezd meg azokat a tényezőket amelyek meghatározzák a kőzetburok dinamikáját!

3. Keress két-két példát minden kőzettípusra!

4. Melyek azok a folyamatok amelyek hozzájárultak a három kőzettípus kialakulásához?

Oktató plakát: a kéreglemezek mozgása és a kontinensek kialakulása


41
Oktató A kéreglemezek mozgása
plakát és a kontinensek keletkezése

Milyen lett volna, ha mi


2 250 MILLIÓ ÉVVEL EZELŐTT:
A magmaáramlatok hatására a
szuperkontinens elkezd feldarabolódni.
emberek akkor jelenünk
meg a bolygón amikor
még egy kontinens volt?

1 290 MILLIÓ ÉVVEL EZELŐTT- a


szárazföld egyetlen hatalmas föld-
részt szuperkontinenst alkotott amelyet
egy óceáni medence vett körül

KONTINENSVÁNDORLÁS Évente a kéreglemezek

Azt a jelenséget, amelynek következtében


a kéreglemezek az asztenoszféra magmáján
1–10 cm
-t
vándorolnak
mozognak kontinensvándorlásnak nevezzük.
250 millió évre volna szükség, hogy a
kontinensek újra egyesüljenek

Litoszféra – általános jellemzői és szerepe


42
3 165 MILLIÓ ÉVVEL EZELŐTT.
Kezd kialakulni az Atlanti-óceán, a
Dél-amerikai-lemez és az Afrikai-lemez
4 60 MILLIÓ ÉVVEL EZELŐTT. A szárazföldek helyzete
hasonlít a mai helyzethez. Az Indiai szubkontinens észak
fele nyomul, ahol ütközik az Eurázsiai kéreglemezzel és létrejön
elválásával. Ugyanakkor az Antarktiszi- a Himalája hegység. Kezd kialakulni a Földközi tenger.
lemez eltávolodik.

EURÁZSIA

AFRIKA

AFRIKA INDIA
DÉL-
AMERIKA

DÉL-
AMERIKA AUSZTRÁLIA
ANTARKTISZ*
ATMOSZ
F ÉR A

ANTARKTISZ

*ANTARKTIKA – a Déli sarkkör és a Déli


sark közötti terület
ANTARKTISZ – földrész

KÉREGLEMEZEK
A földkéreg nem folytonos, 7 nagy
és több kissebb kéreglemezből áll,
amelyek az asztenoszférán „úsz-
nak”. Ezek a lemezek ütköznek,
egymás mellett elcsúsznak vagy
egymástól távolodnak, és a kéreg
látható elváltozását okozzák. Ezeket
a jelenségeket vulkanizmus és földren-
gés kíséri.

Domborzat: kontinensek és óceáni medencék


43
A. 3. Domborzat: földrészek és óceáni medencék
Figyeld meg! Mágneses-Északi-sark
Északi-sark ör
kör Északi-sarkk

Aleutin-árok
Aleutin-árok
EURÁZSIAI-LEMEZ

ti-rif t

Kurilli-á
Juan de Fuca-lemez

-Atlan

rok
ÉSZAK-AMERIKAI-LEMEZ

Kö z é p
Iráni-lemez

Iz u
-Bo
k
Ryuku-áro

nan
Ráktérítő

-ár o
Ráktérítő

k
Puertó Rico-
Arab-lemez Fülöp-

Marian
árok

Fülö
szigeteki-
t
áni-rif

p -sz
zé p Karib-tengeri- lemez

e-árok
-Am

Andam

iget
er i lemez

k
-áro
eki-
e s ó ce

k ai
Kókusz -ár

an-áro

Yap
árok
ok
-lemez CSENDES-ÓCEÁNI-
C s end

ez
CSENDES-ÓCEÁNI-LEMEZ

Kö z é p -

k
LEMEZ Egyenlítő

m
Egyenlítő AFRIKAI-LEMEZ

Szomáli-le
Kelet-

Indiai ri
Jaw
a -ár
ok

Közép-Atlant

ft
Per

Nazca-lemez DÉL-AMERIKAI-LEMEZ
u
- Ch
ile -
lg y

ár o
k
é s vö

Baktérítő Baktérítő
INDO-AUSZTRÁL-LEMEZ

k
áro
if t
i rif t
ped

Chile-rift i-r

ga
dia

Ton
i- re

- In

ak-
DNY

ad
la n t

DK

rm
- In

Ke
t
e s-A

ft dia
Atalnti-Indiai-ri i-ri
ft
d
C s en

Dél-S
andvic
h-áro
k
Skóciai-lemez
Mágneses-Déli-sark
Déli-sarkkör ANTARKTISZI-LEMEZ Déli-sarkkö
r

1 Kéreglemezek
RIFT ÁROK

Kéreglemez Kéreglemez ez Kéreglemez


Kéreglem

kc

mlat Konvekc
du

ciós ára iós áram


Konvekciós áramlatok Konvek öpeny
ub

Köpeny lat
Köpeny Köpeny
Sz

A kéreglemezek távolodnak A kéreglemezek ütköznek

Fedezd fel! Az asztenoszférában található


magmaáramlatok különböző
irányba tolják a kéreglemezeket.
 elyek a Föld óceánjai és kontinensei? Hasonlítsd
M Így ezek egymástól távolodnak,
össze őket! vagy ütköznek. Így jöttek létre a
Nevezd meg milyen kéreglemezeken helyezkednek el. domborzati nagyformák: a kon-
Miért rakhatjuk össze őket mint egy „puzzle”-t? tinensek és az óceáni medencék.

Oktató plakát: A kéreglemezek mozgása és a kontinensek kialakulása


44
Tudtad?
Jeges-tenger

Európa Ázsia
Észak-
Amerika

Atlanti-óceán
Afrika Csendes-
óceán

Csendes-óceán Indiai-óceán
Dél-
Amerika
Ausztrália

Földrész

Antarktisz Óceáni
medence
2 Domborzat: földrészek és óceáni medencék
A domborzat a földfelszín/földkéreg felszínén található
kiemelkedések és bemélyedések összessége. Kialakulásuk, kiné­
zetük és kiterjedésük alapján a domborzati formák lehetnek pla- Jegyezd meg!
netáris méretűek (kontinensek és óceáni medencék – kialaku-
A kéreglemezek úgy mozognak mint
lásukat a belső, tektonikus erők határozzák meg), a kontinensek
egy „mozgólépcső”.
és óce­áni medencék nagyformái (a külső és belső erők együttes Az egyik oldalon besüllyednek az
hatása hozza létre) kisformák (a külső erők tevékenységének asztenoszférába és ott elolvadnak (szub-
eredmé­nye). dukciós, alábukási övezet) a másik olda-
A világ szárazulatai (a bolygófelszín 29%-a) nagy kiterjedésű lon új kéreg kapcsolódik hozzájuk (rift
a tengerszint fölött található területek amelyeket víz határol és övezet).
földrészeknek vagy kontinenseknek nevezzük őket. A földkéreg állandóan újraképződik.
A fennmaradó 71%-ot óceáni medencék alkotják, amelyek a
földkéreg bemélyedései.

Alkalmazd! Hogy fog alakulni a jövőben az


Atlanti óceán?
1. Magyarázd a kontinensek és az óceáni medencék kialakulását!
2. Mi a különbség a szubdukciós és a rift terület között?
3. Románia melyik nagy kéreglemezen helyezkedik el?
4. N
 evezd meg azokat a kontinenseket amelyek területe teljes egészében a déli
féltekén található!

Domborzati nagyformák
45
A. 4. A nagy domborzati formák
Akkor.... szá-
moljunk!
Figyeld meg! 1 A kontinensek és óceáni medencék domborzati
nagyformáinak szelvénye
Mount Everest csúcs, Himalája hegység (8848m) Ázsia
MAGASSÁG

KONTINENSEK ÓCEÁNOK

HEGY

ÍK
N NS
FE Tengerszint (0 m)
B ÉS
OM D
D F ÖL
AL
Kontinentális talapzat

Kontinentális lejtő
MÉLYSÉG

Mélytengeri síkság

Mennyi a magasságbeli Mélytengeri árok, Mariane árok,


Csendes óceán (-11000 m)
különbség a legmélyebb óce-
áni árok és a legmagasabb
hegycsúcs között?

Fedezd fel! A földrészek domborzati nagyfor­


mái és az óceáni medencék dombor­
zati nagyformái „tükörképszerűen”
  Melyek a kontinensek nagyformái? És az óce­ fordítottak. ( 1 ) A hegyek, dombok,
áni medencéké? fennsíkok és alföldek a tengerszint (0m) felett helyezked­
  Mi a különbség a földrészek és az óceáni nek el és a magasságukat mérjük ( pozitív domborzat),
medencék domborzati lépcsői között? Milyen míg a többi domborzati forma a tengerszint alatt helyez­
színekkel jelöljük ezeket a térképeken? kedik el és mélységüket mérjük. (negatív domborzat)

Domborzat: kontinensek és óceáni medencék


46
Tudtad?
2 A hegyek keletkezése

A kéreglemezek ütközése és alá-


bukása (szubdukciója) a hegyek ki-
alakulásához vezet, a folyamat neve
hegységképződés ( orogenézis).

Gyűrődé-
Vulkanikus
ses hegyek
hegyek
kialakulása
kialakulása

Vulkanizmus
Üledékek
gyűrődése

A Föld felszíne állandóan változik a kéreglemezek moz­


gásának következtében. Az üledékek gyűrődése vagy a vul­
Jegyezd meg!
kanizmus során hegyek 2 keletkeznek és évmilliók alatt el A kéreglemezek mozgásának és össze­
is pusztulnak (letarolódnak) emberi szemmel nem láthatók nyomódásának/ ütközésének észlelhető
annyira hosszú idő alatt történnek. jelenségei a vulkánkitörések és a földrengések.

Alkalmazd! 5. Egészítsd ki az alábbi mondatokat:

1. Nevezz meg két pozitív és két negatív dombor­ a. A bolygó felszínének 71%-át _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _
zati formát. borítja.

2. Milyen folyamatok következtében keletkeznek a b. A dombok és fennsíkok a _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _


hegyek? domborzati formái.

3. Melyik földrészen találhatók a Föld legmagasabb c. A kontinentális talapzat és lejtő az _ _ _ _ _ _ _ _


hegyei? domborzati formái.

4. Melyik óceánban található a Föld legmélyebb d. A földrengések és a vulkanizmus a _ _ _ _ _ _ _ _


pontja és melyik ez? mozgásának tulajdonítható.

A vulkánok és a földrengések
47
A. 5. A vulkánok és a földrengések
1 A vulkán részei és
fejlődése

Figyeld meg! LÁVAKITÖRÉS

VULKÁNI KRÁTER
HAMU ÉS
GÁZOK
1 A vulkáni tevékenység
felerősödik

2 A robbanásos kitö-
rés lávát, gázokat és
köveket dob a légkörbe
VULKÁNI KÚP

3 A vulkáni kúp beom-


lik és helyén kaldera
keletkezik.

4 Néha ez a kaldera
föltelik esővízzel
és egy tó keletkezik

A vulkánosságot, a
földrengésességet, és a
VULKÁNI földkéreg mozgását a
KÜRTŐ belső erők okozzák. Az
emberek megítélésében
Fedezd fel! pusztító erejük miatt,
ezek káros jelenségek.
 iért jelennek meg a földrengések és a vulkanizmus?
M
Melyek ezek hatásai?
Melyek azok a földrészek amelyeken a legerősebb a
vulkáni tevékenység? És melyeken jelentkeznek a MAGMAKAMRA
földrengések?
A két jelenség közül melyik gyakori országunk terüle­
tén? Miért?
Nagy domborzati formák
48
Tudtad? és vulkáni platókat hoznak létre Jegyezd meg!
( 1 ). Mikor a kéreglemezek ütköz­
nek és benyomulnak egymás alá a   A vulkáni tevékenység és a
földrengések a bolygó egyensú­
A vulkánok és földrengések a ké­ keletkezett energia földrengéshul­
lyi állapotának szabályozói.
reglemezek peremén keletkeznek, lámok formájában szabadul föl.
  Az emberek megítélésében
az érintkezési területen. Az aszten­ Azt a pontot, ahol a földkéregben
káros jelenségek pusztító erejük
oszférában található forró magma a földrengés kipattan, hipocent- miatt.
behatol a földkéreg repedéseibe, és rumnak (rengésfészeknek), míg a
láva formájában jut a felszínre. A fölötte található felszíni pontot
vulkánkitörések megváltoztatják a epicentrumnak nevezzük. ( 2 )
táj arculatát, hegyeket, krátereket

Hipocentrum Epicentrum 2 A földrengés Richter skála Mercalli skála


?????????
Magnitudó (energia) Erősség( hatás)
I–V
1–5 – a tárgyak rezegnek.
VI – VIII
6–7 – pánikot kelt;
– közepes károk
keletkeznek.

IX – X
7–8 – jelentős földrengés;
– jelentős károk.

A földrengés magnitudóját a Richter


XI – XII
skála mutatja értékei 1-10-ig terjednek. +8 – pusztító
A földrengések hatását a Mercalli skála földrengés.
méri amelynek értékei I-XII ig tartanak.

3 A földrengések hatásai, következmények

Alkalmazd!
1. Melyik a legaktívabb földren­
gési terület a Földön?

2. Gyűjts adatokat a tankönyv­


ből és más forrásokból (köny­
vek, folyóiratok, internet)
a legjelentősebb vulkánki­
törésekről. Írj egy fogal­
A földrengés és a vulkánkitörés egy „szükséges rossz” mazást róluk és mutasd be
esemény. Feltöltik a levegőburkot, vízburkot és a talajt a osztálytársaidnak!
bolygó belsejéből származó ásványokkal, energiát szabadít
fel, újraképezi az anyagot. Jelentős civilizaciók alakultak ki
vulkanikus övezetekben, a földrengések pedig megtanítottak 3. Készítsd el egy vulkán
jobban, tartósabban építkezni
makettjét!

Oktató plakát: vulkanikus és földrengéses övezetek a Földön


49
Oktató
plakát A Föld szeizmikus és vulkanikus területei
A Földön a legjelentősebb vulkánosság a
kéreglemezek találkozási vonalán található,
függetlenül attól, hogy a kéreg¬lemezek
közelednek, vagy távolodnak egymástól.
Vulkanikus övezetek: Csendes-óceáni tűz- 1 Vulkáni
gázfelhő
hamu és
2 Lávafolyások
kúp oldalán
a vulkáni
3 Robbanásos
kitörés
gyűrű, Közép-atlanti hátság, Kelet-Afrikai rift
(tektónikus árok), Földközi tenger.

60
J E G E S - T E N G E R
Évente
vulkánkitörés
történik
Eldfeld
Izland
IZLAND
A sziget nyugati fele az
A
I Észak-Amerikai kéregle-
S mezen, keleti fele pedig
Z Novarupta az Eurázsiai kéregleme-
Á Amerikai Egyesült Államok zen helyezkedik el EURÓPA
Avachinsky É S Z A K - H
Vezúv he im
Oroszország St. Helens A M E R I K A Olaszország gy
Amerikai
Egyesült
Államok ANTILLÁK
Fudzsi
Japán SZIGETCSOPORT Etna
aktív vulkanikus Olaszország
Mauna Loa Kilauea
Hawaii-Amerikai terület A F R I K A
Pinatubo Egyesült Államok Amerikai Egye-
Fülöp szigetek sült Államok
Mt. Pelée
Martinique
D É L - A T L A N T I -
INDIAI-ÓCEÁN

A M E R I K A
Krakatau C S E N D E S - Ó C E Á N
Indonézia
AUSZTRÁLIA Ó C E Á N
Tambora Ojos del Salado
Indonézia Chile/Argentína VESZÉLY
Egyes vulkanikus területek környékén
CSENDES-ÓCEÁNI TŰZ-
jelentős népességtömörülések
GYŰRŰ
alakulnak ki, ezek állandó veszélynek
a Csendes-óceáni kéreglemez
vannak kitéve. Ilyenek: Indonézia,
szélein húzódik
Fülöp szigetek, Japán, Mexikó vagy
Közép Amerika.

TOP A legmagasabb vulkánok a Ojos del Salado Llullaillaco Tipas Incahuasi Sajama

5 Földön az Andok (Dél Amerika) Mauna Loa


hegységben találhatóak.
Ez a sorrend megváltozik, ha a
Hawaii-A.E.Á
4 170 m
Chile/Argentína
 6 893 m
Chile/Argentína Argentína Chile/Argentína Bolívia
 6 739 m  6 660 m  6 621 m  6 542 m

vulkánok magasságát a vulkáni kúp 9 170 m


aljától mérjük, az óceánfenéktől és (az óceánfenéktől)
nem a tengerszinttől. Tengerszint

Vulkánok és földrengések
50
TÖRÉS
vetődés típusok

FÜGGŐLEGES ELMOZDULÁS VÍZSZINTES ELMOZDULÁS REPEDÉSVÖLGY (RIFT)


a kőzetlemezek felemelkednek vagy a kőzetlemezek egymás mellett elcsúsznak a kéreglemezek egymástól távolodnak
lesül­lyednek

JELMAGYARÁZAT
J E G E S – T E N G E R
Alábukás A kéreglemezek
mozgási iránya
IAI-
Repedésvölgy A törés menti EUR ÁZS Z
elmozdulás iránya LE M E
Vetődés Földrengéses övezet
A 9,2 Alaszka,
A.E.Á.
1964
7,6 Pakisztán,
I 2005
S
Z 7,9 Románia,
1802
Á
8,3 San Francisco, 1906

6,8 Kobe, 1995


A.E.Á.
EURÓPA
6,8 Örményország,
1988
S z i kl á

H
Japán É S Z A K - Alpok
he ima 8,7 Assam,
India
1897 A M E R I K A
ÉSZAK-
hegység
Ka
he uká
s heg y

g y lá
sé ja g y zu
g AMERIKAI- sé s
LEMEZ g
9,0 Sendai, 8,5 Mexikó,
s ég

2011
Japán 1985
A földtengely 15 8,7 Liszabon,
Portugália
1755

FÜLÖP- cm-el elhajlott


SZIGETEKI- KARIB-TENGERI-
LEMEZ
7,5 Irán,
1990
LEMEZ A F R I K A
KÓKUSZ-
CSENDES-ÓCEÁNI- fr ik a i
LEMEZ Ke le t- Aft
LEMEZ ri
I N D I A I - Ó C E Á N

C S E N D E S - Ó C E Á N D É L -
A M E R I K A
9,0 Szumátra, 2004 A T L A N T I -
An

Indonézia, szökőár
dok heg ység

magassága 10 m NAZCA-LEMEZ
Ázsiában
A U S Z T R Á L I A FIDZSI-LEMEZ Ó C E Á N
9,5 Chile,
1960 DÉL-AMERIKAI-
LEMEZ AFRIKAI-LEMEZ
INDO-AUSZTRÁL-LEMEZ CSENDES-ÓCEÁNI LEMEZ-
alábukik a környező szárazföldi
lemezek alá

SKÓCIAI-LEMEZ
ANTARKTISZI-LEMEZ
ANTARKTISZI-LEMEZ ANTARKTISZI-LEMEZ

HÁTSÁG HEGYEK
MAGMAFELHAL- ÁROK
HÁTSÁG MOZÓDÁS MÉLYTENGERI ÁROK
vízalatti hegy- Az alábukási (szubdukciós)
lánc terüle­teken keletkező mélyten- ALÁBUKÁS
ASZTENOSZFÉRA geri árok

Gyakorlati alkalmazások: A helyi környezet domborzata. Védekezés és viselkedési szabályok földrengés esetén
51
Gyakorlati
alkalmazások I. A helyi környezet domborzata
A. Készíts egy megfigyelési lapot figyelembe véve az alábbi követelményeket:
Határozd meg településed helyzetét a mellékelt térképen!
Készítsd el a megfigyelési lapot a lent magadott minta alapján!
B. Mutasd be megfigyeléseid földrajzórán!

ROMÁNIA
TERMÉSZETFÖLDRAJZI
TÉRKÉPE

JELMAGYARÁZAT
800 - 2 500 m
Hegyek szintje
300 - 800 m
Dombok és
fennsíkok szintje
0 - 300 m
Alföldek szintje

0 20 40 60 80 km

A …………… terület földrajzi jellemzése


Elhelyezkedés
Földrajzi helyzet Határok
Szomszédok
Az a domborzati egység amelyben
található
Domborzati lépcső

Domborzati forma
Kialakulás
Kőzetösszetétel
A domborzat jellemzői Magasság
Kitettség
A domborzatot alakító tényezők

Oktató plakát: vulkanikus és földrengéses övezetek a Földön


52
II. Közvetlen környezetünk szélsőséges természeti jelenségei. I
Vészjelzések és viselkedési szabályok természeti veszélyek
esetén
A. F igyelembe véve az alábbi információkat javasolj egy beavatkozási tervet földrengés
esetén! Beszéld meg osztálytársaiddal!
B. Készítsd el az iskola kiürítési tervét! Kedves barátaim.
Hazánkban a legerősebb
FÖLDRENGÉS Időben készíts elő egy földrengés magnitudója
túlélőhátizsákot meghaladta a 7-es
fokozatot a Richter
Találkozási skálán. Általában csak
pont
a nagyerejű földrengések
okoznak jelentős
károkat. Felkészültnek
kell lennünk, minden
pillanatban, és egy előre
elkészített terv szerint
Ne használd a cselekednünk. Ezt a
lépcsőket vagy a tervet mutatjuk be a
felvonót
mellékelt képeken.

Állítsd meg az autót,


szállj ki belőle és
keress egy biztos
Keress menedéket egy területet. Távolodj el az
kemény asztal alatt épületektől

Földrengés ELŐTT A földrengés ALATT A földrengés UTÁN


Kijárat

Készíts elő egy hátizsákot amely


tartalmazzon elsősegély dobozt és más a
túléléshez szükséges eszközöket
Távolodj el az ablaktól és más nehéz
tárgyaktól.
ha van lehetőséged keress menedéket   Bizonyosodj meg róla, hogy
egy asztal alatt. a terem amelyben vagy nincs
maradj nyugodt! bezárva.
Biztonságos

Ne szaladj a lépcsőkön!   Figyelmesen hagyd el a termet,


terület

Ne szállj be a felvonóba!
Indulási telefonodat csak sürgősségi ese-
hely tekben használd, segélyhívásra!
 Figyeld meg és tartsd be a
Nagyon jól kell ismerned az épület szakavatottak tanácsát!
kiürítési tervét. Előre tanulmányozd!

Ismétlés/felmérés
53
A. Ismétlés
Ismételd át az eddig tanultakat! Töltsd ki a mellékelt ábrát a minta alapján.
BELSŐ
KÉREGLEMEZEK
SZERKEZET

A Föld kőzetburka
LITOSZFÉRA

MOZGÁS HATÁSOK

DOMBORZAT

ÓCEÁNI ________
FÖLDRÉSZEK
MEDENCÉK

________ FÖLDRENGÉSEK
KONTINENTÁLIS
TALAPZAT

DOMBOK ÉS
FENNSÍKOK _ _ _ _ _ _ _ _ _
lejtő

________
 Mélytengeri
________

Árok

Gyakorlati alkalmazás. A helyi környezet domborzata.Viselkedési szabályok és védekezés földrengések esetén


54
Felmérés
I. Figyeld meg a méllékelt ábrát és válaszolj: (30 p.)
1 Hogy nevezzük a Föld belső héjait, melyeket a rajzon az 1-5 számok jelölnek?
1
2 Nevezd meg azt a réteget amelyik:
2
a. a legmelegebb;
3
b. a magmát tartalmazza; 4
c. különböző méretű kéreglemezekből áll;
d. a legvastagabb;
e. a legvékonyabb;
f. kéregnek is nevezhető.

II. Az alábbi térképen számokkal (1-7) jelöltük a földrészek fölött elhelyezkedő repülőket és betűkkel az
óceánokon elhelyezkedő csónakokat (a-d) Válaszold meg a kérdéseket: (30 p.)
1. Nevezd meg azokat a földrészeket, melyek fölött a repülőgépek találhatók.
2. Nevezd meg azokat az óceánokat, ahol a csónakok találhatók.
3. Melyik az a repülő amely a legnagyobb kontinens fölött található? És melyik van a legkissebb fölött?

III. A mellékelt rajz vázlatosan ábrázolja a vulkán részeit.


Nevezd meg: (20 p.)
1. A vulkán részeit amelyet a rajzon számok jelölnek (1-7-ig);
2. Hogy és hol keletkeznek a vulkánok?
3. Írj példákat aktív vulkánokra Európa területéről.

IV. Adottak az alábbi kőzetek: konglomerátum, kristályos pala, gránit.


Csoportosítsd őket kialakulásuk alapján. Magyarázd a különböző kőzettípusok kialakulását (10 p.)

Hivatalból 10 pont jár.


Összesen 100 pont.

Légkör: általános jellemzők és szerepe


55
B. 1. A légkör általános jellemzői és szerepe
Figyeld meg! 1 A légkör- a Föld levegőburka

2 A légkör függőleges szerkezete

Magasság Hőmérséklet
km o
C

1000 EXOSZFÉRA. Kapcsolatot


teremt a földi levegőbu-
rok és az űr között.

TERMOSZFÉRA. Az oxigén 4,3 miliárd évvel ezelőtt


800
és nitrogén részecskék a könnyű gázakat ( hidrogén és Ne feledjük: A
elektromos töltéssel rendel- hélium) nem tartotta meg a földi
gravitáció, így nem képződött
troposzférában
keznek. Ez a réteg visszaveri
-2oC a rádióhullámokat. összefüggő réteg. Nem létezett élet zajlanak az idő-
600 járási (meteoro-
3,8 miliárd éve
- ahogy a bolygó fokozatosan kihűlt,
lógai) jelenségek
Kommunikációs megjelentek a vulkánkitörések, a
műholdak kitörések során felszabaduló szén-
400 dioxid és más gázak feltöltötték a
HOGYAN KELETKEZETT A LÉGKÖR?

„kezdetleges” légkört. Megjelentek


az első baktériumok.
Sarki fény
3 miliárd éve Mivel könnyebb, mint a
200 - az első fotoszintézisre képes
egysejtűek (ciánbaktériumok)
Föld belsejében lévő anyagok,
felszabadítják az élethez szükséges a levegő körülöleli a bolygót,
80
oxigént. Megváltozik a légkör mint egy összefüggő burok. A
összetétele.
légkört is befolyásolták az űr
-80oC MEZOSZFÉRA. A levegő
70 A jelenben törvényei, a tengelykörüli for-
ritkává válik. a növények és az állatok hozzájárul- gás hatására kialakult a sarkok-
tak a légkör mai állapotának kialaku-
60 lásához. Az ember a gazdasági tevé-
nál lapított és az Egyenlítőnél
Meteoritok kenységekkel veszélyeztetheti ezt a kidomborodó alakja ( 1 ).
50
törékeny egyensúlyt. Mint a bolygó burka a lég-
kör függőlegesen rétegzett. A
40
20oC SZTRATOSZFÉRA. Itt talál-
ható az ózonréteg amely
Fedezd fel! különböző rétegek (troposz-
megszűri a Napból származó
féra, sztratoszféra, mezosz-
ibolyántúli sugarakat féra, termoszféra és exosz-
30
 ogy néz ki a Föld légköre? Mi-
H féra) eltérő tulajdonságokkal
Pontos mérések elvégzésére mete- lyen az alakja? és jellemzőkkel bírnak ( 2 ). A
orológiai szondákat használnak. Melyek a hasonlóságok és a kü- levegő egy gázkeverék, össze-
20 lönbségek a légkör és a Föld bel- tevői: nitrogén (78%) oxigén
TROPOSZFÉRA. Itt alakul- ső rétegei között? (21%) és más gázok (1% szén-
nak ki a felhők, a csapa- Miből áll? Milyen a színe? Miért?
10 -54oC dék, a szelek. Itt alakul ki
dioxid, ózon stb).
az élet. Mi a véleményed mi a légkör
szerepe?
0
15oC TENGERSZINT

Ismétlés/Felmérés
56
Tudtad?
Nagy hőmérsékle­t
– ingadozások Állandó
Jellemzőiből adódóan hőmérséklet
( 1 , 2 , 3 ) a légkörnek Légkör nélkül
fontos szerepe van:
  állandó és ked-
vező hőmérsékletet tart Légkörrel
fenn amely elősegíti,
hogy a víz mindhárom
halmazálla­potban (folyé- Felhőtípusok
kony, ­gáz,szilárd) egyidő-
Fátyolfelhő /cirrus
ben jelen lehessen a Föld (5 000–13 000 m) 4. Ahogy hűl,
felszínén; 3. Ide érve a meleg nagy magasságokban kép- nehezebbé
levegő hűlni kezd ződnek , fátyolszerűek. válik, és leszálló
  elősegíti a víz termé- áramlat formájá-
szetbeni körforgását; Zivatarfelhők/Cumulonim- ban jut a felszín-
bus (0–13 000 m) Viharfelhők. re. Ez a jelenség
   biztosítja a légzés- a felszínen
hez szükséges oxigént; Gomolyfelhő/Cumulus (0–2 magas légnyo-
  pajzsot képez a nap- 000 m) bolyhosfelhők. mású területet
2. A meleg (anticiklont) hoz
sugarakkal és a meteo- levegő felszálló létre.).
rokkal szemben légáramlat
formájában
felemelkedik,
a talaj szintjén
a légköri nyo-
más csökken
Rétegfelhő/Nimbostratus
(ciklon).
Nyáron esőt, télen havat „ho-
zó” felhők

78% 21%
NITROGÉN OXIGÉN

5. A felszínen a levegő vízszin-


1. A Nap fölmelegíti
1% tesen mozog, az alacsony lég-
a felszínt, ez pedig
MÁS nyomású terület fele – ez a szél
a fölötte található
GÁZOK
levegőt
A légkör
összetétele
3 A levegő mozgása a troposzférában

Alkalmazd!
Jegyezd meg!
A légkör fenn- 1. Melyek a légkör rétegei?
tartja az életet.
Ne szennyezzük a 2. Véleményed szerint miért nevezzük a troposzférát a „változások rétegének”?
légkört!
3. Hogyan keletkeznek a csapadékot okozó felhők?

Oktató plakát: A víz körforgása a természetben


57
Oktató
plakát A víz körforgása A Földön a víz állandó mozgásban van.
Ebben a jelenségben a Föld minden burka

a természetben bekapcsolódik. A víz körforgása a termé­


szetben nélkülözhetetlen bármely élőlény
számára.

Párologtatás
- a növények, állatok
és az ember vízgőzzel
„táplálja” a légkört a
párologtatás során. 2. KICSAPÓDÁS
- a légkörbe érve a víz­
gőz lehűl, kicsapódik
-így keletkeznek a fel­
hők. A szél a felhőket a
szárazföld főlé viszi.

FELHŐK

1. PÁROLGÁS
A Nap felmelegíti az
óceánok felszínét,a pá­
rolgás következtében
vízgőz jut a légkörbe.

FOLYÓ

ÓCEÁNOK ÉS
TENGEREK

A Földön található vízmennyiség


állandó, csupán halmazállapota
változik.

6. VISSZATÉRÉS AZ ÓCEÁNBA
-a víz folyóvizeken keresztül visszajut az
óceánokba és tengerekbe és a folyamat
újrakezdődik.

A légkör: általános jellemzői és szerepe


58
A Föld a Naprendszer
egyedüli olyan bolygója
Naponta 300 km³ víz hull le
a Földön csapadék formá­ HAVAZÁS
ahol a víz mindhárom - ha a felhők egy na­
halmazállapotban megta­ jában gyon hideg légrétegen
lálható: folyékony (folyók, haladnak át a víz­
tavak, tengerek és óceá­ cseppek hópelyhekké
nok vizei) gáz (légkörben alakulnak.
található vízgőz), szilárd
(jég).

3. A CSAPADÉK
- amikor a vízgőz lehűl, vízcsep­
pekké alakul, amelyek eső formá­
jában hullnak a felszínre.

ESŐ

SZÉL

TÓ VÍZÁTERESZTŐ
RÉTEG

BESZIVÁRGÁS

VÍZZÁRÓ
RÉTEG

VÍZTARTÓ RÉTEG
- A víz egy része a földkéreg re­
pedésein keresztül beszivárog
a talajba, itt meggyűl és kiala­
kul a víztartó réteg. 4. LEFOLYÁS
Az emberi
A talajra jutva az esőből
szervezet
vagy hóból származó
70%-a víz­
csapadékvízet a folyók
ből áll.
elszállítják.

5. FELSZÍNALATTI LEFOLYÁS
A kéregbe beszivárgott víz források
formájában jut a felszínre vagy lefolyik a
csatornákon és a repedéseken.

Időjárási elemek és jelenségek


59
B. 2. Időjárási elemek és jelenségek

Figyeld meg!
1 Időjárási adatokat bemutató térkép

D D

2 Két légtömeg (meleg és hideg) közti kontakt


(találkozási) övezet

3 Ciklon (D) és anticiklon (M)


Meleg Hideg
Meleg front Hideg front
levegő levegő

Az időjárási adatokat speciális


térképeken ábrázolják ( 1 )
amelyek segítségével előjelzik az
időjárás alakulását. A térképen
M D azonos légnyomású területeket
ábrázoló vonalak jelennek meg
amelyek körülhatárolják a hideg
és a meleg légtömegeket ( 2 ). A napsugarak a
Fedezd fel! légkörön keresztül a felszínig jutnak, amely a felszín
típusától függően (szárazföld vagy víz) raktározza
el a hőt, és visszasugározza a felszín fölötti
 ilyen időjárási jelenségeket ismersz? Hol és
M légrétegnek. Tehát a levegő a talajtól melegedik fel
hogyan találkoztál velük? (lentről felfele), és a kialakulási terület függvényében
Miben segít az időjárási adatokat tartalmazó
 ( 3 ) létrejönnek az alacsony (ciklonális) és magas
térkép? anticiklonális) légnyomású területek.
Miért melegednek fel eltérően a légtömegek? A légtömegek eltérő felmelegedése
Mi ennek a következménye? meghatározza az időjárási elemek (hőmérséklet,
csapadék, szelek) és jelenségek (eső, havazás, vihar,
Oktató plakát: A víz körforgása a természetben
hőség) változását.
60
Tudtad? tengelykörüli forgás (a hőmérséklet
napi változása); a keringő moz-
melegedik fel és hűl le, mint az óceáni
vízfelszín amely elraktározza a hőt);
gás (a hőmérséklet évszakonkénti a domborzat ( a hőmérséklet és a
A hőmérséklet ( 4 ), csapadék változása) szárazföldek/óceánok légnyomás csökken a magassággal);
és a szél ( 5 ) változását megha- aránya (a szárazföld hamarabb a légkör mozgása/dinamikája és
tározó tényezők: a Föld alakja más tényezők.
( az a szög amelyet a napsugarak Jegyezd meg!
bezárnak a földfelszínnel csök-
ken az Egyenlítőtől a sarkok fele); Az időjárási elemek és jelenségek egy élő, dinamikus légkörre
utalnak.
  a földtengely dőlése (a féltekék
A légtömegek eltérő felmelegedésének tulajdoníthatók.
eltérő kitettsége a Nap fele); a
4 A hőmérséklet változása a Földön
A hőmérséklet csökken a ma-
gassággal: 6˚ C-ot 1000 m – ként.

A csapadékmennyiség (minden víz ami


a légkörből a Földre hull) csökken az óceá-
A hőmérséklet átlagértékei csökken-
noktól való távolság növekedésével és nő a
nek a földrajzi szélesség növekedésével
magassággal.
az Egyenlítőtől (> 25°C) a sarkok fele
(< 0°C).

A szelek (a levegő vízszintes mozgása a földfelszínen) több típusba sorolhatók: állandó sze-
lek (passzát szelek, nyugati szelek, sarki szelek) időszakosan változó szelek (monszun, tenger-
parti szelek, hegy-völgyi szelek) és helyi szelek (foehn szelek).
Alkalmazd!
Sarki szelek
1. Ismerve a hőmérséklet magas-
ságbeli változását, számítsd ki a
Nyugati szelek hőmérséklet átlagértékét a Kár-
pátok 2544 m-es, Moldoveanu
csúcsán!
Passzát szelek

2. Készíts egy időjárási naplót,


Passzát szelek
amelyben egy hétig jegyezd le a
következőket:
a. a hőmérséklet értékét mikor
Nyugati szelek
indulsz az iskolába és mikor
hazaérsz;
Sarki szelek b. a csapadékot és a felhőzöttségi
5 Állandó szelek
szintet;
a Földön
c. az időjárási jelenségeket.
Az időjárás és az éghajlat
61
B. 3. Az időjárás és az éghajlat
Figyeld meg! 1 Időjárási jelenségek

Villám Záporeső Ónos eső

Hóvihar Harmat Jégkéreg

IDŐJÁRÁSI VISZONYOK

Hétfő Kedd Szerda

Köd

Dér

Fedezd fel! Az időjárás állapota óránként vagy na­


ponként változik. Az időjárás az időjárási
 ilyen az időjárás állapota?
M jelenségek pillanatnyi állapota egy kis terü­
Hogyan változik? leten. Ezzel ellentétben az éghajlat az időjá­
Mivel mérjük a hőmérsékletet? rási elemek sokéves átlaga, nagy területen.
É s a többi időjárási elemet? Ezek értékeit az egész világon meteorológiai állomásokon fo­
Milyen időjárási jelenségeket ismersz lyamatosan követik, mérik, mérőeszközök és meteorológiai
fel a képeken ( 1 ), milyen évszakban műholdak segítségével.
történnek ezek?

Időjárási elemek és jelenségek


62
Tudtad? 2 Globális felmelegedés

Az időjárás követése jelentős fontosságú az


Napsugárzás
időjárási folyamatok előrejelzésében, amelyek bár
természeti jelenségek, némelyikük látványos, ve­ r
szélyesekké válhatnak ( 1 ). gkö Üvegházhatású gázok

Az éghajlat jelentős változásokon ment át a Üvegház
Föld története során. A múltban eljegesedési és hatás Visszatartott
felmelegedési időszakok váltották egymást. Ilyen hő
változások most is jelen vannak. Földünk egy fel­
melegedési időszakon megy át ( 2 ), amelynek ha­ Vis�-
szavert
tásai láthatók ( 3 ), de egészében nem ismertek. sugárzás

Jegyezd meg!
Napjaink jelentős kérdése/problémája a globális Az erőteljes szennyezés és a túlzott ipari tevékenység
felmelegedés. tönkreteszik a természeti egyensúlyt. Az üvegházhatású
gázok mennyiségének növekedése a légkörben globális
Ez a jelenség szélsőséges időjárási jelenségeket idéz elő. felmelegedést okoz.

Gleccserek olvadása Szárazság

3 A globális felmelegedés
hatásai
Alkalmazd!
Országunkban is láttam ilyen
1. Mi a különbség az időjárás és az éghajlat között? hatásokat: az időjárási jelen-
ségek szélsőségessé válnak és
2. Hogyan változnak az éghajlati elemek a négy évszak során? kissebb tornádókat is megfi-
gyeltek.
3. Az emberiség számára miért fontos az időjárás előrejelzése?

4. Készítsd el az időjárás előrejelzését a szülinapodra, figyelembe véve,


hogy melyik évszakban van!

5. Azonosítsd a légkör egy településedre jellemző szennyezési módját,


és mutass be egy megoldást ennek leküzdésére!

A Föld éghajlati övezetei. Az éghajlat hatása a földrajzi burkokra


63
B. 4. A Föld éghajlati övezetei. Az éghajlat
hatása a földrajzi burkokra.
Figyeld meg!
< 0oC Északi sarkkör

10oC
Ráktérítő

Egyenlítő

>25oC
Baktérítő

Déli sarkkör

1 Éghajlati övezetek Forró övezet Mérsékelt övezet Hideg övezet

Milyen átlaghőmérséklet jellemzi


Három éghajlati övezetet országunk éghajlati övezetét?
különítünk el a Földön: forró, És milyen földrajzi szélességek
mérsékelt és hideg. Ha a fenti között helyezkedik el?
világtérképet nézzük, megfi- Huh, mennyi kérdés!
gyelhetjük, hogy Románia a ...
övezetben van.
Mondd te, hogy melyikben!

Fedezd fel! A Nap körüli keringés, a bolygó alakja és a forgási


tengely dőlése meghatározták az éghajlati öveze-
tek kialakulását a Földön. ( 1 ). Egy övezeten belül
 ilyen tényezők hatására jöt-
M az éghajlati elemek (hőmérséklet, csapadék, szelek)
tek létre az éghajlati övezetek? hasonló értéke jellemző. Egy övezet több éghajlattí-
Hány éghajlati övezet létezik? pust foglal magába. Románia a mérsékelt éghajlati öv közepén helyez-
Hogyan oszlanak el a Földön? kedik el.
Mivel jellemezhető minden
 Az éghajlat hatással van a földrajzi burkokra: a kőzetburokra (meg-
éghajlati övezet? határozza a kőzetburokra ható külső erőket, a hőmérsékletingadozás
Országunk melyik éghajlati
 a kőzetek aprózódásához vezet, a szél és a csapadék koptatják, csiszol-
övezetben található? ják a földkérget); a vízburokra (meghatározza a folyóvizek hozamát,
Melyik övezetben van jelen és a gleccserekben levő vízmennyiséget, a tengerek és óceánok vizének
követi egymást a négy évszak? mozgását, stb.) az élőburokra (hatással van a növények, állatok és a
talaj elterjedésére a Földön, és behatárolja az emberi tevékenységeket).

Az időjárás és az éghajlat
64
Tudtad? és bőséges csapadékot hoz, száraz
tél, amikor megfordul, és a száraz-
mérsékelt (10˚C, a csapadék-
mennyiség csökken az óceántól
földről az óceán fele fúj); száraz- való távolság növekedésével).
A meleg öv – 0º-30º északi és trópusit (a térítőkön alakul ki, fúj a Hideg öv 60˚-90˚ északi és déli
déli földrajzi szélességek között passzát, száraz, sivatagok jönnek földrajzi szélesség között alakul
húzódik ( 1 , 2 ), több éghajlattí- létre, nagy a hőingás a nappal és az ki, az évi átlaghőmérsékletek 0˚C
pust foglal magába: egyenlítőit (a éjszaka között). alattiak,a csapadék hó formájában
hőmérséklet egész évben magas, Mérsékelt öv 30º-60º északi és hull, fújnak a sarki szelek.Ezen az
meghaladja a 25ºC, záporesők jel- déli földrajzi szélességek között övön jellemző éghajlattípusok:
lemzőek, a levegő feláramló moz- húzódik, kedvező hőmérsékleti sarkköri/szubpoláris (a sarkkö-
gása miatti egyenlítői szélcsend); értékek, 4 évszak és a nyugati szél rökön); sarki/poláris (3 hónap
átmenetit/szubekvatoriálist (me- jellemzi. Éghajlattípusai: szubt- nyár, 9 hónap tél, jellemzőek a sarki
leg, két évszak jellemző: esős ny- rópusi/mediterrán (15ºC, meleg nappalok és éjszakák, a Nap pár
ár-az egyenlítői szélcsend miatt, száraz nyár, enyhe, esős tél); hónapig nem nyugszik le és nem
és száraz tél, amikor a passzát szél kel fel a horizonton).
fúj); nedves-trópusi-monszunt Jegyezd meg!
(két évszak: esős nyár, amikor a Az éghajlat a légkör egyik fontos sajátossága.
monszun az óceán irányából fúj Jelentős szerepe van a földrajzi tájak változásában.

2 A Nap mozgása az égen az Egyenlítő fölött


NYÁRI NAPFORDULÓ
égy év alatt
Nyugati Passzát Passzát Nyugati
Sarki szél szél szél Sarki szél
Egyenlítői szélcsend
É É É Egyenlítő D D D
Szélesség

NAPÉJEGYENLŐSÉGEK ( TAVASZI/ŐSZI)

Nyugati Passzát Passzát Nyugati


Sarki szél szél szél Sarki szél
Egyenlítői szélcsend
É É É Egyenlítő D D D
Szélesség
TÉLI NAPFORDULÓ

Nyugati Passzát Passzát Nyugati


Sarki szél szél szél Sarki szél
3 Az állatok vándorlási
Egyenlítői szélcsend
É É É Egyenlítő D D D iránya követi a nedves
Szélesség évszakot.

Alkalmazd!
1. Jellemezd azt az éghajlati övezetet, amelyben Románia található!

2. Utazz képzeletben Lappföldre! Melyik éghajlati övbe utazol? Melyek ennek jellemzői?

Oktató plakát: éghajlati övek


65
Oktató Éghajlati
plakát övezetek Jégtakaró

Préri ( sztyepp, füves puszta)

ÉSZAK-
AMERIKA
MÉRSÉKELT ÉGHAJLA-
TÚ TERÜLETEK

ég
gys
A hőmérsékleti értékek
Szi
ATLANTI-

-he
FORRÓ ÖVEZET
klá
kedvezőek, a csapadék-

he
ÓCEÁN
s-h

lac
Egyenlítői éghajlat mennyiség mérsékelt és
egy

pa
az év folyamán egyenle-

Ap
Átmeneti/Szubekvatoriális
ég s

éghajlat tesen oszlik el. A termé-


Nedves-trópusi/ monszun szeti tájak ( lombhullató
éghajlat (D és DK Ázsia) erdők, sztyeppék) nagy
változásokon mentek
Száraz-trópusi éghajlat keresztül, a kedvező
talajok hozzájárultak a
MÉRSÉKELT ÖVEZET mezőgazdasági tevé-
Szubtrópusi/mediterrán kenységek fejlődéséhez.
éghajlat Így uralkodóak a falusi, CSENDES-
városi, mezőgazdasági és ÓCEÁN
Mérsékelt óceáni éghajlat Amazonas-
ipari tájak.
Mérsékelt szárazföldi/kontinen- medence
An

tális éghajlat
do
k-h

Mérsékelt hideg éghajlat pampa/sztyepp,


egy

füves puszta
s

HIDEG ÖVEZET
ég

Sarkköri/szubpoláris DÉL-
éghajlat AMERIKA
Egyenlítői esőerdők/Dzsungel
Sarki/poláris éghajlat
Atacama

Magashegyvidéki éghajlat

ÉGHAJLATI REKORDOK
FORRÓ ÉS NEDVES ÉGHAJLATÚ Legmagasabb hőmérséklet: 70,7° C (Daste-Lut sivatag, Irán,
TERÜLETEK 2005);
A magas hőmérséklet és a bőséges csapa- Legalacsonyabb hőmérséklet: –89,2° C (Vostok, Antarktisz,
dék fenntartja a buja növényzetet, több- 1983);
szintes örökzöld erdők formájában. Ezeken Legnedvesebb terület: 12 000 mm/év (Mawsynram, India);
nagy folyók folynak át. Magas nedves- Legszárazabb terület: <10 mm/év ( Atacama sivatag, Dél
ségtartalom (csapadékból és a növények Amerika);
párologtatásából származik) és magas Szélcsend:egyenlítői szélcsend (az Egyenlítőn);
hőmérséklet a fő jellemzők. Legszelesebb terület: >240 km/h (Commonwealth-öböl,
Antarktisz).
A Föld éghajlati övei. Az éghajlat hatása a földrajzi burkokra
66
HIDEG ÉGHAJLATÚ TERÜLETEK
JEGES-TENGER A hideg telek és a gyakori fagy jellemző-
ek, így a következő tájtípusokat találjuk:
tűlevelű erdők (tajga) és a tundra. A fagy
hatására a talajok a mélységben egész
Tajga ( tűlevelű erdők)
évben fagyott állapotban vannak. Ez a
permafrost.

Szibéria

ÁZSIA

Alpesi legelők és gleccserek


Sztyepp/pázsit
EURÓPA
Alpok- Kárpátok-
hegység hegység Fekete-
tenger Káspi-
tenger
Földközi-tenger

Himalája-
hegység ALPESI ÉGHAJLATÚ TERÜLETEK
Szahara A nagy magasságok következtében a hő­
mérsékletek negatív értékűek, a csapadék
hó formájában hull, és gyakoriak az erős
szelek. Így a magas hegyek csúcsain a nö­
AFRIKA vényzet hiányzik, a kőzeteket a fagy és a
szél koptatja, látványos alakzatokat hozva
INDIAI-
létre. Megjelennek a gleccserek amelyek
ÓCEÁN
jellegzetes domborzatot ( glaciális) alakí­
Kongó- tanak ki.
medence

AUSZTRÁLIA

Sivatag

A GLOBÁLIS
SZÁRAZ (SIVATAGI) ÉGHAJLATÚ
FELMELEGEDÉS
TERÜLETEK
A hőmérséklet
A csapadék nagyon kevés és ritkán
növekedése a
képződik. A növényzet szegényes, a
Földön szélsőséges
hőmérséklet napi ingadozása miatt
időjárási jelenségek
a kőzetek felaprózódnak, és a szél
kialakulásához
elszállítja. Jellegzetes domborzat
vezet ( tornádók,
a sivatagi domborzat: kősivatagok
hurrikánok, stb).
(hammada) és homokdűnék.
ANTARKTISZ

Gyakorlati alkalmazások: Az éghajlat, az időjárás és az emberi tevékenység a helyi környezetben.


  Riasztási módok, viselkedési szabályok szélsőséges jelenségek kialakulása esetén. 67
Gyakorlati I. Közvetlen környezetünk szélsőséges természeti
alkalmazások jelenségei. Vészjelzések és viselkedési szabályok
természeti veszélyek esetén
A. Készíts egy megfigyelési lapot figye- ROMÁNIA. Jelmagyarázat
AZ ÉGHAJLA- Alföld (10-11°C, <
lembe véve az alábbi követelményeket: TI EMELETEK 600 mm)
azonosítsd azt az éghajlati övet és emele­ TÉRKÉPE
Dombvidék és
tet amelyben településed található; fennsík (6-10°C,
Írd le a hőmérsékleti átlagértékeket, a 600-800 mm)
Hegy (0-6°C,
csapadék mennyiségét és az állandó 800-1 400 mm)
szeleket;
Gyűjts adatokat a helyi szelekről;
Írd le a helyi éghajlatot befolyásoló
tényezőket.
B. Hogyan alakítja az éghajlat az emberi
tevékenységeket? 0 20 40 60 80 km

II. Riasztási módok, viselkedési szabályok a helyi


környezetben kialakuló szélsőséges időjárási jelenségek
esetén.
A. A mellékelt adatok alapján javasolj Mindig legyen
egy cselekvési tervet egy általad víz és tartós Értéktárgyaid és doku­
választott szélsőséges időjárási élelmiszer a mentumaid legyenek
lakásban! egy zárható dobozban!
jelenség bekövetkezése esetén!
B. Beszéld meg osztálytársaiddal föld-
rajzórán!
Győződj meg
A Romániában megjelenő időjárási je­ arról, hogy az
lenségek erősségét figyelmeztetési kó­ ajtók és ablakok
dokkal közli az Országos Meteoro­lógiai biztonságosak, Az autó tar­
Intézet. A szélsőséges jelensé­gek (jég­ és nem fognak tálya legyen
eső, jégpáncél, viharok, szá­razság, hő­ kinyílni! tele!
ség, hóvihar, tornádók) be­következésük Legyen egy
előtt pár órával/ nappal előrejelezhetők. elsősegély
HOGY KÉSZÍTSD ELŐ AZ ELSŐSEGÉLY DOBOZT? doboz a
Állandóan rendelkezésedre kell állnia. Kérdezd meg a csa­ lakásban!
ládorvost vagy egy gyógyszerészt.
A FIGYELMEZTETÉSI KÓD
Ellenőrizd az Véded dokumentumaid
Pusztító hatású időjárási jelenségek. Sür­
elsősegély ha egy műanyag zacskó­
gős közbelépést igényelnek.
dobozt. ban tartod őket.
Nagy erősségű időjárási jelenségek. Óvin­
tézkedések szükségesek.
Készíts jegyzéket
Veszélyessé válható időjárási jelenségek. Tudnod kell dokumentumaidról.
Figyelem! kezelni a ki­
sebb sebeket
Megszokott időjárás. Nem feltételez azon­ és tüneteket. Legyen nálad a személyi
nali óvintézkedéseket. igazolványod!

Oktató plakát: Éghajlati övek


68
1. FÖLDRENGÉS ELŐTT
Gyűjts adatokat a lakóhelyedet ve­
szélyeztető szélsőséges jelenségek­ Micsoda rombolás... Mivel kellene
ről, és egy velük kapcsolatos sürgős­
ségi tervről. Készíts családoddal egy kezdenem?!
cselekvési tervet!

Tartsd azonosító
irataid ismert
2. FÖLDRENGÉS ALATT 3. FÖLDRENGÉS UTÁN helyen!
Maradj nyugodt! Maradj távol az ab­ Ellenőrizd, hogy családtagjaid jól
laktól és ajtótól és kövesd a hatósá­ vannak-e! Ne érj a lehullott ve­
gok rádió és tv közléseit. Ne hagyd el zetékekhez! Ha szükség van hívj Ne igyál vizet nem iható
a lakást míg a veszélynek nincs vége. segítséget! forrásokból!

Telefonod csak
Segíts a sérült, segélyhívásokra
vagy bennrekedt használd!
embereknek!
Ellenőrizd és
erősítsd meg a
tetőt! Ellenőrizd, hogy ne legyenek
leszakadt vezetékek, vagy
elrepedt gázvezetékek!

Csak akkor térj


haza ha a ható­
ságok biztosnak
mondják!

Ellenőrizd a
tűzveszélyes
helyeket!
Ne érj hoz­
zá a sérült
vezetékekhez!
Használj elemlápát és elemes rádiót,
hogy megtudd a tájékoztatásokat!

Zárd el a vizet és
a gázt!
Légy óvatos,
ha a szabad­
ban vagy!

Ismétlés/Felmérés
69
B. Ismétlés
Az alábbi ábra kitöltésével ismételd
át az eddig tanultakat!

HŐMÉRSÉKLET ________ ________

ÉGHAJLAT
IDŐJÁRÁS

A FÖLD
LEVEGŐBURKA
LÉGKÖR

FORRÓ ________ ________


ÖVEZET ÖVEZET ÖVEZET

Egyenlítői ________ Sarkköri


éghajlat éghajlat éghajlat

________ Mérsékelt Sarkvidékii


éghajlat éghajlat éghajlat

Nedves trópusi
éghajlat

________
éghajlat

 yakorlati alkalmazás: Az éghajlat, az időjárás és az emberi tevékenység a helyi környezetben.


G
70 Riasztási módok, viselkedési szabályok szélsőséges jelenségek kialakulása esetén
Felmérés
I. Karikázd be a helyes válasz betűjelét! (9 p.)
1. A sarki fény kialakulási helye:
a. troposzféra b. exoszféra c. termoszféra d. sztratoszféra
2. A Földön a legalacsonyabb hőmérsékleti értékekkel jellemezhető övezet:
a. mérsékelt (északi) b. sarki c. forró d. mérsékelt (déli)
3. A prérin jellemző éghajlat:
a. hideg b. forró c. mérsékelt d. alpesi/magashegységi

II. Egészítsd ki az alábbi mondatokat! (9 p.)


1. A felhőket létrehozó folyamat a _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _.
2. A Föld felszínén a hőmérséklet _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _az Egyenlítőtől
a sarkok irányában.
3. Az üvegházhatású gázok mennyiségének növekedése a légkörben 1 2 34 5
_ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ idéz elő.
III. A mellékelt ábrán a Földet körülvevő burkot ábrázoltuk: (45 p.)
1. Nevezd meg a légkör részeit, amelyet az ábra 1-5-ig jelöl!
2. Társítsd az alábbi képekhez a légkör egy-egy rétegét!

3. Mi az ózonréteg szerepe?
4. Magyarázd a légkör alakját!
IV. A gyerekeket ábrázoló képen egy időjárási jelenség is megjelenik.
Nevezd meg: (12 p.)
1. A jelenség nevét;
2. Az évszakot amelyben gyakori;
3. A körforgást amelynek során keletkezik;
4. A jelenség fontosságát a társadalom szempontjából!

V. Írj egy fogalmazást amelyben kiemeled a légkör szerepét az emberek és a többi földrajzi burok
számára! (15 p.)
_____________________________________________________
_____________________________________________________
_____________________________________________________
_____________________________________________________
Hivatalból 10 pont.
Összesen 100 pont.

A vízburok: általános jellemzői és szerepe


71
C. 1. A vízburok: általános jellemzői és szerepe

1 A Föld – a kék bolygó


Figyeld meg!

A Naphoz közelebb a kék „pötty” egy


kiterjedt pusztaság, távolabb, egy
hatalmas jégdarab lett volna.
A Földön található össze-
függő vízréteget vízburoknak
nevezzük. Bolygónk minden
rétegében jelen van a víz, egy-
időben mindhárom halmazál-
lapotban: folyékony, szilárd és
gáznemű. A víz állandó moz-
3,8 miliárd éve
Fedezd fel! gásban és átalakulásban van,
HOGY KELETKEZETT A VÍZBUROK?

A meteorhullások, vulkánkitörések és
légköri jelenségek következtében, a
mozog a bolygó burkai között
kezdetleges légkörben először jelenik és a vízburokban( nehezebb
meg vízgőzi. Összehasonlítva a szárazfölddel, mint a levegő, de könnyebb
hogy néz ki a vízburok? mint a magma). Bolygónk
3,6 miliárd éve
A kéreg kihűlésével és megszilárdulá- Miért nevezzük a Földet „Kék kétharmad részét (71%-át) víz
sával egyidőben a légköri vízgőz lecsa- bolygónak”? borítja, nagyrésze sós, ezeket a
pódik. A folyékony víz egy összefüggő tengerek és óceánok tömörítik.
héjat alkotott. Milyen halmazállapotban van je-
len a víz a Földön? Csak kis százalékát lehet az élet
250 milió éve Melyek azok a tényezők amelyek fenntartásához hasznosítani.
A kéreglemezek mozgása többször
megváltoztatta az óceáni medencék elősegítik a víz jelenlétét ezekben
és a szárazulatok elhelyezkedését, míg a halmazállapotokban?
kialakult a mai helyzet. Mi a vízburok szerepe?

Ismétlés/Felmérés
72
Tudtad? Jegyezd meg!
A vízburok
A vízburok legjelentősebb jellemzői mel- eloszlása változó ( 2 ). Akárcsak a légkörnek „láncszemként”
lett - halmazállapot-változás és a burkok a vízburoknak is jelentős szerepe van: összeköti a többi
közötti vagy burkokon belüli állandó moz- a levegő mellett a víz nélkülözhetetlen burkot
gás – , fontos vizkészletének megoszlása a növények, állatok és az ember életé- Befolyásolja
is: a Világóceán (a tengerek és óceánok ben; a domborzati formák alakításában, a légkört, alakítja
összessége); gleccserek; felszín alatti befolyásolja a földi éghajlatot, kedvezővé a földkérget és lét-
vizek; felszíni vizek (folyók és tavak); és a téve az élet számára. fontosságú az élő-
légkörben található vízgőzök. Ezekben a víz burok számára.

97% SÓS VÍZ

3% ÉDESVÍZ

77% GLECCSEREK
22% FELSZÍN ALATTI VIZEK

1% FELSZÍNI VIZEK

61% FOLYÓK, TAVAK 39% VÍZGŐZ

Alkalmazd!
1. Milyen halmazállapotokban jelenik meg a víz a természetben? Aha, a víz körforgása a termé-
szetben! Most már emlékszem:
párologtatás   , a felhők mozgása  
2. Magyarázd a víz körforgását a természetben. Készítsd el a rajzot!
 , lecsapódás és csapadékképző-
dés    és lefolyás .
3. Hol találhatók legjelentősebb édesvízkészletek a Földön?

4. Írj fogalmazást a víz szerepéről a növények, állatok és az ember számára!

5. Karikázd be a helyes válasz betűjelét!


A. A bolygónkon található vizek összességét egyesítő burok neve:
a. kőzetburok b. légkör c. vízburok d. élőburok
B. A legnagyobb vízmennyiséget foglalják magukba:
a. folyók b. óceánok c. tavak d. gleccserek
C. A víz jég formájában található meg a következő földrészen:
a. Antarktisz b. Ausztrália c. Afrika d. Európa
D. A vízburok alkotói:
a. óceánok b. források c. gleccerek d. kőzetek

A Világóceán. A tengervíz mozgása


73
C. 2. A Világóceán. A tengervíz mozgásai

Figyeld meg! Jeges-tenger


–5 400 m

Csendes-óceán
Mariana-árok
–11 000 m

Csendes-óceán

Atlanti-óceán
Puertó Ricó-i árok Indiai-óceán
–8 500 m Diamantina-árok
–8 000 m

1 liter tengervíz
35g sót tartalmaz
1 A Világóceán – elhelyezkedés és összetevők

JEGES-TENGER CSENDES-ÓCEÁN ATLANTI-ÓCEÁN INDIAI-ÓCEÁN


A legkissebb és a leghidegebb A legnagyobb és a legmélyebb A „legfiatalabb” A legmelegebb
Az Északi sarkon található; Területe 180 milió km2; Területe 106 milio km2; Területe: 75 milió km2;
Területe: 15 milió km2; 35%-a a Föld területének; 20%-a Föld területének; 15%-a a Föld
jégtáblák borítják; sok sziget; területe növekszik területének;
jelen van a globális peremvidékén vulkánok és (Közép Atlanti rift); kevés sziget.
felmelegedés; földrengések jellemzők. kevés sziget;
vízalatti hegyláncok.

Fedezd fel! Az óceánok és tengerek ( 1 ) vize kapcsolatban


van egymással és egy egységes vízfelszínt alkot,
amelyet Világóceánnak nevezünk. Az óceánoktól
A Világóceán hány óceánra oszlik? eltérően – amelyek nagy kiterjedésű, nagy mélységű
Melyik a legnagyobb és melyik a sós vízű területek, és földrészeket választanak el egymástól- a tengerek
legkissebb közülük? kisseb kiterjedésűek és mélységűek. Több típusba soroljuk őket: perem-
Melyik a legmélyebb? Melyik a tengerek – az óceánok peremén helyezkednek el (Karib-tenger, Északi-
legmelegebb? A leghidegebb? tenger, Kelet-, és Dél-kínai-tenger), kontinentális tengerek – benyúlnak
Nevezd meg a határoló földrésze- a szárazföld területére (Földközi-tenger, Fekete-tenger) és beltengerek/
ket minden óceán esetében. zárt tengerek – nagy kiterjedésű sós vízű tavak, amelyeknek nincs kap-
csolatuk a Világóceánnal (Káspi-tenger, Holt-tenger).

A vízburok: általános jellemzői és szerepe


74
Tudtad?
Az óceánok vizének tulaj- a sarkok irányába, és a felszíntől a lehetnek felszíni ( több kilomé-
donságai. A Világóceán vize sós nagyobb mélységek fele. A szín a ter széles „folyók” az óceánok-
(az átlagérték 35 ‰ ezrelék), de a tengerek növényvilágának függ- ban, a szél hozza mozgásba őket)
sótartalom értéke nagyobb a térí- vényében változik. és mélységi áramlatok ( ezeket a
tőkön ahol a párolgás is nagyobb, A tengervíz mozgásai. A ten- hőmérsékletkülönbség és a sótar-
és alacsonyabb a mérsékelt és gervíz mozgásai: hullámzás ( 2 ), talomkülönbség okozza).
sarki területeken. A hőmérséklet tengerjárás/árapály ( 3 ), tenger-
változik: csökken az Egyenlítőtől áramlatok. A tengeráramlatok

2 A hullámok keletkezése
Jegyezd meg!
Hullám A Világóceánt még nem ismerjük eléggé.
magasság
Alapvető szerepe van az éghajlat
Hullám Hullámgerinc Hullámhossz
alap
megtartásában.
Szél

3 Árapály (dagály, apály)

Mont Saint Michel,


La Manche csatorna
A víz körkörös mozgása
A cunami (szökőár) Árapály
eléri a partot
Apály

Dagály

Földrengés
Szökőár keletkezik- nagyon nagy hullámok,
magasságuk több 10 m. lehet

A Fekete-tengeren
Alkalmazd! miért nem érezhető
az apály és a dagály?

1. Sorold fel az óceánok vizének tulajdonságait!

2. Melyek az árapály szakaszai?

3. Melyik áramlat jelentős az észak-nyugat európai enyhe éghajlat kialakulásában?

4. Hány típusú tengert ismersz? Hova soroljuk a Fekete-tengert?

Oktató plakát: Óceáni áramlatok


75
Oktató Tengeráramlatok (Óceáni Al a szk a i-á r a mlat

plakát áramlatok) Észak-Cs



endes-óceáni ram

lat
s
CORIOLIS-HATÁS Csendes-óceán am

A Föld tengelykörüli forgása

r
i-á
ia
befolyásolja az állandó szelek

rn
lifo
irányát és ezzel együtt az

Ka
óceáni áramlatok irányát is.
Az északi
olf)-áramlat
féltekén az ti (G
lan
Az déli féltekén k-at
áramlatok az És
za
az áramlatok
óramutató
az óramutató

ői- amlat
járásával Atlanti-óceán
járásával

ár
megegyezően
ellenkező

lat
lít
haladnak. Észa k i - E g y e n

am
r
irányban

á
ri-
Egyenlítői-ellenára
haladnak. m

Kaná
la

t
A LÉGKÖR HATÁSA Magas légnyomás
A magas és alacsony légnyomás is Szubtrópusi övezet Észa
ki-Egyenlítői-áramlat
befolyásolja a tengeráramlatokat.
Alacsony Déli-Egyenlítő
i-ára Egyenlítői-ellenáramlat
légnyomás ml
at
Déli-Egyenlítői-áramlat
Szubpoláris Hu
mb
Coriolis-erő övezet o

ld
t- á
Légnyomás

ra
ml

ramlat
at
Szelek

Br a z í l i a i -á
Csendes-óceán Atlanti-óceán

HOGYAN KELETKEZNEK AZ ÁRAMLATOK?


A szél és a Nap energiája mozgásba hozza az óceán vizét
t
és áramlatok keletkezenk. ára
mla
ti szél-
Nyu g a

Az állandó szelek mozgásba hozzák A mélységből felemelkedő hideg vizek AZ ÁRAMLAT IRÁNYÁNAK VÁLTOZÁSA
és elszállítják az óceán felszíni vizeit. átveszik a felszínről elszállított vizek helyét. A tengeráramlatok iránya, a mélység
fele haladva fokozatosan megváltozik, a
Felszíni meleg vizek felszíni irányhoz képest.
Az elszállított felszíni A felszínen a
vizek helyét, átveszik szél energiája
a nagy mélységekből átadódik a víznek
PART felemelkedő vizek. és a mozgás iránya
18ºC azonos marad a
szél irányával.
16ºC
14ºC A mélységben
12ºC az áramlat
Mélységi hideg vizek sebessége
csökken és a Mélységi
súrlódás eltéríti rétegek
az irányát.

A Világóceán. A tengervíz mozgásai.


76
at
-á r a ml

JEGES-TENGERI CIRKUMPOLÁRIS- A TAVAK VIZÉNEK IDŐSZAKOS


Oy
Jeges-tenger a-sh
io-áram
ÁRAMLAT KÖRFORGÁSA
lat A globális felmelegedés A víz fizikai tulajdonságainak
is-á
ramla
ár következtében az utóbbi fél évszázad köszönhetően, a tavak vize
kumpol

folyamán ez az áramlat jelentős időszakos körforgást végez,


Je g változásokat szenvedett el. bíztosítva az élőlények
cir

es-tengeri
megélhetését.

at
ml
Kuro-shio-ára
NYÁR
Az állandó(konstans) nyári
hőmérsékleti értékek,
megakadályozzák a víz függőleges
közlekedését.
Csendes-óceán

Nyár – rétegződés
25ºC
mlat 24ºC
ra
ő i-á 18ºC
lít Felszíni 13ºC
en
Ész ak i-Eg y ná r a m l a t 8ºC
ő i - el l e Köztes
n lí t 6ºC
E g ye
Mélységi 5ºC

Ész a
k i-Eg yenlí tői-á tői-áramlat
ml a t ra nlí
ŐSZ

Déli-Egye
Egyenlítői-ellenáramlat
m
la

ítői-áramlat
A hőmérsékleti értékek csökkenése,
t

D él
előidézi a vízrétegek keveredését.
lat

i-Eg
yen
ram

lítői-áramlat
Ősz – keveredés
s -á

Indiai-óceán
ha
la-áramlat

5ºC
ul

8ºC
Ag

n 8ºC
5ºC
Bengue

lat
m

ra
i-á
á lia
u sz tr
a t- a
Nyu g
JELMAGYARÁZAT
t
mla

Antarktiszi cirk TÉL


ump Meleg áramlatok
ra

o i Mikor éléri a 4°C-ot , a víz nagyon


ia
ál Hideg áramlatok
láris-á

r
ram
lat zt sűrű lesz. A felszínen megfagy és a
us

mélyben folyékony marad.


K e l e t- a

Antarktiszi cirkumpoláris-áramlat
Tél – rétegződés
0ºC
MÉLYSÉGI ÁRAMLATOK 1ºC
Oxigént szállítanak az óceán mély 2ºC
vizébe, biztosítva az élőlények létezését.

Az Egyenlítő
irányából érkező TAVASZ
meleg és sós A tavaszi felmelegedés újraindítja a
víz, Grönland víz függőleges keveredését.
közelében lehűl
Csendes-óceán
és leereszkedik a t Csendes-óceán Tavasz – keveredés
mla
mélységbe. zíni ára
els 4ºC
Indiai-óceán leg f 3ºC
e
M
4ºC

Atlanti-óceán

Az Atlanti-óceán északi térségben, a la t


Hideg égi áram
mélységben leereszkedett víz, a Csendes- és sós mélys
óceán északi részén felemelkedik és
felmelegszik, újrakezdve a körforgást.

Szárazföldi vizek
77
C. 3. Szárazföldi vizek

Figyeld meg!
1 A felszín alatti és a felszíni vizek.

Folyó

Szoros

Barlang

Cseppkőoszlop

Állócseppkő
(sztalagmit)

Felszín alatti vizek


Függőcseppkő
(sztalaktit)

A szárazföldi vizek két csoportba sorolhatók:


felszín alatti és felszíni vizek ( 1 ). A felszínről
Fedezd fel! származó víz a kőzetek pórusain és repedésein
keresztül beszivárog a földkéregbe és ott ahol egy
A vízburoknak mely részeit
 vízzáró réteget talál, felhalmozódik a felszín alatt.
Így keletkeznek a felszín alatti vizek. A víz a vele
ismered fel a fenti ábrán?
kapcsolatba lépő kőzetekre eróziós hatást fejt ki. A mészkő (üledékes
Honnan származik a víz?
kőzet) esetén a víz eróziós tevékenysége során barlangok alakulnak ki.
Hol hasznosítják ezeket a vízi
A felszín alatti vizek néha forrás ( 2 ), formájában felszínre törnek.
erőforrásokat? Ezek közül egyesek (hévforrások, ásványvizek) nagy jelentőséggel
Milyen, más szárazföldi vizeket bírnak és idegenforgalmi, gyógyászati és közélelmezési célból
ismersz? értékesíthetőek.

Oktató plakát: Óceáni áramlatok


78
Tudtad?
A felszíni vizek is két csoportba
sorolhatók: folyóvizek és állóvizek.
A folyóvizek a földfelszín magasabb
területeiről, az alacsonyabb területek felé
tartó vízfolyások, amelyeket az esővíz,
a hóolvadás, a források és a gleccserek
táplálnak. Ide tartoznak a patakok, folyók
és folyamok. Minden vízfolyásnak van egy
vízgyűjtő területe (medencéje) amelyről
a mellékvízeit összegyűjti. Egy folyó
legfontosabb részei a forrás, vízfolyás és a
torkolat ( 3 ). A folyóvizek folyamatosan
alakítják a földfelszínt (bevágódnak),
létrehozva a folyóvölgyet. A folyóvölgy
részei: kisvízmeder, nagyvízmeder, teraszok 2 Talajvíz
és völgylejtők ( 4 ).
Az állóvizek a szárazföld egyes
Jegyezd meg!
mélyedéseiben felgyűlő vizek: tavak, A szárazföldi vizeket a csapadék táplálja.
mocsarak és lápok. Kialakulásuk szerint a Ezek a legfontosabb édesvízi erőforrásaink.
tavak lehetnek természetes és mesterséges
eredetűek.
3 Egy folyó részei 4 Folyóvölgy
Forrás Nagyvízmeder (ártér)

Völgylejtő Kisvízmeder

víz
Összefolyás llék
Me
sz
Víz Víz ra
vá laszt fo
lyá Te
ó
s
Völgylejtő
Torkolat

Alkalmazd!
1. Melyek a folyó részei? Hát a folyóvölgyé?

2. Mi az oka hogy az óceán vize sósabb mint a szárazföldi vizeké?

3. Hogyan keletkeznek a talajvizek?

4. Kialakulásuk szerint hányféle tavat ismerünk és hogyan hasznosítjuk őket?

Oktató plakát: Egy folyó részei


79
Oktató
plakát Egy folyó részei
A LEGHOSSZABB FOLYAMOK
Duna Volga
A folyók a csapadékból vagy 2 800 km 3 600 km
hóolvadásból származó vizet a
hegyvidékről a tengerbe vagy az
óceánba szállítják. A történelem
folyamán, a folyók és a folyók
Sárga-folyó
által kialakított völgyek voltak az (Huang He)
Mississippi
emberi települések létesítésére leg- – Missouri
5 400 km
alkalmasabb helyek. 6 200 km

Amazonas
VÍZHOZAM 7 000 km
Az évszakok függvényében, a csapadék befo-
Kék-folyó
lyásolja a folyó által szállított vízmennyiséget.
Nílus (Jangce)
6 800 km 6 300 km
Felső
szakasz

Alsó szakasz

Város

Ipari Tó
tevékenységek
MEDER
A meder alakja és
mérete függ az alkotó
kőzetek milyenségétől és
tulajdonságaitól.

SEBESSÉG ÉS MÉLYSÉG

TORKOLAT
A különböző tényezőknek
köszönhetően, a tengerbe
Felső szakasz Alsó szakasz vagy óceánba ömlő folyó ALSÓ SZAKASZ
Nagy sebesség, Kis sebesség, deltatorkolatot vagy töl- A felszín enyhe lejtése, valamint a
kis mélység. nagy mélység. csértorkolatot hozhat létre. folyó lassú folyása miatt kialakulnak
a folyókanyarulatok (meanderek),
és elkezdődik a hordalékok (kavics,
homok, iszap) lerakása.

Szárazföldi vizek
80
FORRÁS FELSŐ SZAKASZ
A csapadékból és az olva- A meredek lejtők, a szűk völgyek és a felszín magas
dásból származó víz a lej- Csúcs dőlésének köszönhetően a vízfolyás sebessége nagy. A
tőkön csermelyekbe gyűl. folyó erőteljesebb romboló munkát (erózió) végez, és
Ezek idővel egy mederbe, annak függvényében hogy milyen kőzeteken halad át,
azaz egy folyóvízbe ömle- kialakíthat szorosokat, szurdokvölgyeket stb.
nek bele.

A VÍZ HASZNOSÍTÁSA
Vízi erőművek (villamos
energia)
Öntözés
Ivóvíz
Szállítás
Horgászat
Szórakozás, kikapcsolódás

Folyókanyarulat
(meander)

EGY FOLYÓ TELE VAN ÉLETTEL

A PARTON VÍZINÖVÉNYEK GYÉKÉNY


A parton nedves- A gyökérzet és a leve- A nád és a gyékény
ségkedvelő növé- lek víz alatt vannak, gyökere a vízszint
KÖZÉPSŐ SZAKASZ nyek élnek. csak a virág lebeg a víz alatt van.
A folyó sebessé- felszínén.
ge és romboló
ALGÁK ÁLLATOK
munkája(eróziója) is
Szabadon lebegnek Az állatok a növények között találnak
csökken. A meder ki-
a vízben. menedéket.
szélesedik, és a mellék-
vizeknek köszönhető- Gerinctelenek
en nő a folyó vízhoza- Halak
ma. A folyó továbbra is Kétéltűek
nagy mennyiségű hor-
Hüllők
dalékot szállít.
Madarak
Emlősök

Gleccserek
81
C. 4. Gleccserek

Figyeld meg! Brrrrrr… Milyen hatal-


mas jégtábla! Itt nincs
1 Szárazföldi jégtakaró szükség mélyhűtőre.

3 000 m?! Akkor


miért van a Kár-
pátokban glaciális
domborzat?

A vízburok egy másik összetevő


elemét a gleccserek képezik, vagyis a
szilárd hallmazállapotban levő víz, amely Földünk édes-
vízkészletének háromnegyed részét teszi ki. A glec�-
csereknek két típusát különböztetjük meg: szárazföldi
jégtakarók és hegyvidéki(alpesi) gleccserek. A sarkvi-
Fedezd fel! déki övezeteken kívül, állandó fagyos körülményeket
a magas hegységekben találunk. A hóhatár csökken a
magassággal a meleg övezet irányából (5000m), a mér-
Milyen halmazállapotban van az ábrán látható víz? sékelt övezet (3000m) és hideg övezet (0m) irányába,
Sós vagy édesvíz? Honnan származik? ahol a fagy már a talaj szintjén létrejön. Az egymásra
Hol fekszik az ábrán látható kontinens? rakódott hórétegek (a Napnak kitett) a felső rétegből, a
Milyen sajátosságai vannak? víz lefele szívárog az alsó rétegekbe, ahol megfagy. Idő-
A Földön hol találunk még fagyos körülményeket? vel egy tömör jégréteg képződik.

Oktató plakát: Egy folyó részei


82
2 Úszó jéghegy(iceberg) 3 Sarki jégtábla, jégmező

4 Hegyvidéki (alpesi) gleccser

Tudtad? Alkalmazd!
A szárazföldi jégtakarók a sarkvidéki övezetekben jöttek létre, 1. Milyen térségekben ala-
Grönlandon(északon) és az antarktiszi kontinensen(délen), mindkét esetben kulnak ki a szárazföldi jég-
a szárazföldet egy vastag jégtakaró borítja, melynek vastagsága 1500 és 3500 takarók? Hát a hegyvidéki
m között változik. A szárazföldi jégtakaró kiterjed az óceán fölé is jégtáblák, gleccserek?
jégmezők formájában, amelyről időnként hegy nagyságú jégdarabok
szakadnak le és amelyeket úszó jéghegyeknek (iceberg) ( 2 ) nevezünk. A Jeges- 2. Mondj három domborzati
tenger vizét is sarki jégtáblák, jégmezők ( 3 ) alkotják. formát, amelyet a hegyvi-
A hegyvidéki gleccserek ( 4 ) az állandó hóhatár fölött alakulnak ki. A déki gleccserek alkítanak ki!
gravitáció hatására a jég a völgyek irányába lassan elmozdúl és erős koptató,
csíszoló (eróziós) munkát fejt ki a hegy felszínén. Így alakulnak ki az olyan 3. Mi történne a világóceán
sajátos domborzati formák mint: cirkuszvölgy (kárfülke), gleccservölgy és vizének szintjével, ha
morénák (gleccser által lerakott hordalék). a szárazföldi jégtakaró
elolvadna?
Jegyezd meg!
4. Milyen tényezők járulhat-
A gleccserek folyamatosan alakítják és csíszolják a földefelszínt. nak hozza, ennek a jelen-
A hegyvidéki gleccserek vagy a szárazföldi jégtakarók által létrehozott ségnek a bekövetkezésére?
domborzatot glaciális domborzatnak nevezzük.
Oktató plakát: A szárazföldi jégtakarók és a hegyvidéki gleccserek
83
Oktató
plakát Szárazföldi jégtakarók
A szárazföldi jégtakaró az a jégtömeg amely a szárazföld fölött alakul ki:
40 000 grönlandi (északon) és antarktiszi (délen). A víz felszíne fölötti jeget, jégtáblá-
úszó jéghegy szakad le évente
a grönlandi jégtakaróból.
nak vagy jégmezőnek nevezzük (a jégtakaró óceán fölötti meghosszabbodása)
FÖLDRAJZI ELOSZLÁS
Az úszó jéghegyek határa az óceánokban. ÚSZÓ JÉGHEGYEK A szárazföldi A víz Leszakadnak az
Nyáron Télen Télen (ICEBERG) jégtakaró mozgásának úszó jéghegyek
folytatódik az hatására, (iceberg).
50º 10 év óceán fölött. megreped a
Csendes-óceán A leghosszabb jégréteg.
Ész
időszak úszva az

ak
Indiai- óceán felszínén
i sarkkör
óceán
ANTARKTISZ 45º JEGES-TENGER 0,7 km/h
Átlagos sebesség
ör

Déli sarkk

Atlanti-óceán
35º

EGY ÚSZÓ JÉGHEGY LEÍRÁSA


10%
A JÉGHEGY CSÚCSA AZ ÖSSZTÉRFOGATBÓL
A jéghegy víz fölötti része, amely jégből és ÁLLATFAJOK
A JÉG KORA
Az úszó jég élőhelyként
fagyott hóból (firnhó) áll. Ez a rész olvad a 15 000 év szolgál az olyan
leggyorsabban.
állatokank mint:
ÖSSZETEVŐK jegesmedvék (északon),
Csapadékból származó édesvíz. pingvinek(délen), valamint
madarak és fókák.
SZÍNEK
JÉGDARABOK MIÉRT LEBEGNEK?
Sötétbarna/fekete
A szél által szállított por miatt. Különböző méretű A jég sűrűsége kissebb
Fehér jégdarabok, mint a víz sűrűsége.
A jég számos levegőbuborékot tartalmaz, amelyek a Jég Sós víz
amelyek visszaverik a fehér fényt. jéghegyből 0,900 g/cm3 1,025 g/cm3
Sötétkék szakadnak le.
A jéghegy tömör részei, amelyek nem A napsugárzás VESZÉLYFORRÁS A
tartalmaznak levegőt. miatt könnyedén 90% HAJÓZÁSRA NÉZVE
elolvadnak. AZ ÖSSZTÉRFOGATBÓL
A jéghegyek nehezen
MAG vehetők észre, mert
Sűrű(kompakt) és durva jégtömb. legnagyobb részük a víz
A legnagyobb része a víz alatt van. alatt van.

KÜLÖNBÖZŐ FORMÁK A LEGNAGYOBB JÉGHEGY,


Antarktiszon, a jéghegyek többsége nagyon 2005-ben szakadt le a Ross
nagy méretű és a felső részük sima. A Jeges- Black gelccserből (Antarktisz).
tengeren a jéghegyek kissebb méretűek és HOSSZÚSÁG 160 km
A jéghegy élei
hegyesek.
lekerekítettek, TERÜLET 3 000 km2
a víz eróziós
munkájának Néha a jéghegy
köszönhetően. alsó része eléri a
tenger fenekét.

Gleccserek
84
Hegyvidéki gleccserek
Ezek a jégtömegek, a magas hegyvidéki övezetekben alakulnak ki, a hó évről évre való felhalmozódásából.
Miközben a gleccser, a gravitáció hatására lassan csúszik a lejtőn, koptatja (erodálja), felaprózza és szállítja az
útjába levő kőzeteket. A helyet ahol a jég előzetesen felhalmozódik cirkuszvölgynek (kárfülkének) nevezzük.
Innet indúl ki a gleccsernyelv, amely egy „U” betűhöz hasonló keresztmetszetű kerekded mederben (szemben a
folyóvölgy „V” betűhöz hasonló alakjával) ereszkedik le a völgy irányába. Ezt nevezzük gleccservölgynek.
ERÓZIÓ ÉS ELSZÁLLÍTÁS
CIRKUSZVÖLGY A gleccserjég koptatja a hegy felszínén levő
(KÁRFÜLKE) kőzeteket, a letöredezett sziklatörmeléket
Üst alakú mélyedés a elszállítja, majd lerakja és felhalmozza. A
hegyoldalak között, gleccserjég által elszállított sziklatörmeléket
melyben a hó összegyűl morénának nevezzük. Ezek vagy a gleccservölgy
és jéggé alakul át.. szélein rakódnak le - oldalmorénák - vagy a
gleccsernyelv előtt torlódnak fel – végmorénák
(homlokmorénák).
HEGYOLDALAK
A hegyoldalakról leszakdozó
szikladarabok a gleccserbe
zúdulnak és tovább
szállítódnak morénák
formájában.

GLECCSERREPEDÉS

GLECCSERNYELV
Egy megfagyott „folyó”, amely lassan csúszó
mozgást végez a gleccservölgyben.

OLDALMORÉNA
A gleccsernyelv szélein/
peremén szállított és
lerakott sziklatörmelék.

VÉGMORÉNA
GLECCSERVÖLGY (HOMLOKMORÉNA)

GLECCSER
Mozgó jégtömeg.
GLECCSER

„U” ALAKÚ VÖLGY


A súrlódás következtében, VÉGMORÉNA
a glaciális völgyfenék (HOMLOKMORÉNA)
félkör alakot vesz fel. A gleccser által szállított
morénák a gleccsernyelv előtt(ott
ahol a gleccser olvadni kezd)
homlokszerűen feltorlódnak.
Ezt nevezzük végmorénának
(homlokmorénának).

Gyakorlati alkalmazás: A közvetlen környezetünk vizei. Viselkedési szabályok és védekezési intézkedések árvizek esetén
85
Gyakorlati I. A közvetlen
alkalmazás környezetünk vizei
A. Készíts egy megfigyelési lapot, megoldva a következőket: Javasolj
Azonosítsd a a vízgyűjtő területet amelyben a településed fekszik! néhány
Készítsd el a megfigyelési lapot a megadott minta alapján! vízvédelmi
B. Mutasd be földrajzórán az elkészített feladatot! intézkedést.

Zsizsia
Szamo Sz
s uc
ROMÁNIA FOLYÓVIZEI sá
va

Pru
Sz Mo
os

t
ó am ldo
Beretty zam va

Sz e
os y-S Be
Nag

ret
Sebe szt
s-Kör erc
ös e
os
Feket
e-Kö -Szam Melyek a
rös Kis

Ba
településed
os
Feh

rlá
ar
ér-K lő

d
örös M ükül Tat legfontosabb
Kis-K y-Küküllő

Sze
ros
Maros Nag ivóvízkészletei?

ret
ros
Ma

Prut
Béga Olt
Temes
Lot Sze
ru ret
Duna
za
Bod
Pra
hov
Olt
rna

Jal Călmățui
l
Zsi

om
a
Cse

M Ar ica
ot gya
ru s
Dun Dim Jalomica
a bov
Tel

ica
eo

Ar
rm

gya
Ve s
an

de
Zsil

a
Olt

Duna
0 20 40 60 80 km

VIZEI
Vízgyűjtó terület Fekvés
A Fekete-tenger szom- Igen
szédságában vagy? Nem
Mélységi (források)
Vizek típusai
Felszíni (folyóvizek, állóvizek)
Elsőrendű folyó
Folyók
Mellékvizek
Természetes
Tavak
Mesterséges

Oktató plakát: A szárazföldi jégtakarók és a hegyvidéki gleccserek


86
II. Közvetlen környezetünk szélsőséges természeti jelenségei.
Vészjelzések és viselkedési szabályok természeti veszélyek
esetén
A. Készíts el egy cselekvési tervet az árvizek bekövetkezése esetén! Beszéld meg az osztálytársaiddal!
B. Melyek az árvizek keletkezésének okai? Hogyan tudjuk megelőzni? Javasolj megoldásokat!

Annak ellenére, hogy a víz az élet nél- Úgy ahogy az előző leckéknél
külözhetetlen erőforrása, néha olyan tanultuk, a szélsőséges
jelenségeket idéz elő amelyek súlyos jelenségek előrejelezhetők és
károkat okozhatnak. A leggyakoribb felértékelhetők a meteorológiai
ilyen jelenségek a kiöntések, az árvi- és hidrológiai figyelmeztető
zek és az áradások. kódok alapján.

Figyelem! A víz alatt


rejtett veszélyek
vannak(gödrök, kövek,
éles tárgyak) amelyek A koszos víz fertőzést okoz, karcolá- Kerüld el a leszkadt villa-
sérüléseket okozhatnak. sok vagy nyílt sebek esetén. Kerüld el mos energia huzalokat és
Kerüld el a mozgást! a koszos vízzel való kontaktust! az üzemanyag foltokat.

Az árvizek bekövetkezése ELŐTT Az árvizek IDEJE alatt Az árvizek bekövetkezése UTÁN

Húzódj egy biztonságosnak vélt helyre,


lehetőleg a lakás egy felső emeletén. Maradj a biztonságos helyen, amíg az árvíz
Beszélj a családoddal és állítsatok fel egy Húzd ki a konektorból az összes elektróni- levonul.
tervet a veszély esetén. kai eszközt és távolodj el az áramforrásoktól. Informálódj az árvíz fejleményeiről.
Készíts elő időben egy elsősegély dobozt   
Szigorúan tarsd be a mentőcsapatok   Kimentés esetén szigorúan tarsd be a ha-
tartalmazó hátizsákot. utasításait. tóságok kéréseit.

Ismétlés/Felmérés
87
C. Ismétlés
Ismételd át az eddig tanultakat, kiegészítve a vázlatot az alábbi modell alapján.

A földi víztakaró
VÍZBUROK

VILÁGÓCEÁN GLECCSEREK

________ ________
SZÁRAZFÖLDI ________
SZÁRAZFÖLDI JÉGTAKARÓ
ÁRAPÁLY
(TENGERJÁRÁS) (KONTINENTÁLIS)
VIZEK

FELSZÍN
TAVAK ALATTI
VIZEK

________

Gyakorlati alkalmazás: A közvetlen környezetünk vizei. Viselkedési szabályok és védekezési intézkedések árvizek esetén.
88
Felmérés
I. Társítsd 1-től 3-ig tartó számokkal jelölt képeket, a nekik 1 2 3
megfelelő halmazállapottal! (12 p.)
a. (…) cseppfolyós; b. (…) szilárd; c. (…) légnemű (gáz).

II. Egészítsd ki a hiányzó részeket a helyes válaszokkal! (15 p.)


1. Az óceánokban képződő földrengések vagy vulkáni
kitörések által előidézett hullámokat _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ nevezzük.
2. Az óceáni áramlatok kilakulásának, legfontosabb oka a _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _.
3. A területet, amelyről egy folyó összegyűjti a mellékvizeit _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ nevezzük.
4. Az árapálynak(tengerjárásnak) két szakasza van: _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ és_ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ .

III. A mellékelt ábrán egy vízgyűjtő területet figyelhetünk meg, 1


amelynek elemeit, az 1-től 6-ig terjedő számok jelölik. Oldd meg a 2
következő feladatokat! (27 p.) 3
1. Írd le az 1-től 6-ig terjedő számokkal jelölt részek megnevezését!
4
2. Válaszd ki az 1, 4 és 6-os számokkal jelölt pontok közül, hol a
legmagasabb a folyó vízhozamának értéke? Miért? 5
3. Nevezz meg egy forrást, ami a vízgyűjtő terület folyóvizeit táplálja! 6
IV. Volt egyszer, hol nem volt, volt egy felhő aki szeretett viccelődni. “Huncut
felhőnek” nevezték. Ez a felhő nem volt mindig egyformán pajkos kedvében,
így időnként szélsőséges jelenségeket idézett elő. (16 p.)
1. Milyen csapadékhoz kapcsolódó szélsőséges jelenségeket idézhet elő a felhő?
2. Hogy jött létre a felhő?
3. Javasolj két védekezési intézkedést, a felhő által előidézett szélsőséges
jelenségekre!
V. Nevezd meg: (20 p.)
1. Azt a jégtömeget, amely a hó felhalmozódásából keletkezik. 1. _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _.
2. A helyet, ahol a felszín alatti vizek a felszínre bukkanak. 2. _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _.
3. A jelenséget, amelynek során a hegyoldalakról lefolyó víz vagy egy folyó áradásai elárasztanak egy
területet. 3. _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ .
4. Az óceán szintjének időszakos ingadozásait, amely a Föld és a Hold együttes tömegvonzásának
hatására alakul ki. 4. _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ .
5. Két vízfolyás találkozási pontját. 5. _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _.
6. Azt a hatalmas hullámot, amelyet a tengervíz alatti földrengés vagy vulkán kitörés idéz elő. 6. _ _
_ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _.
7. A tengerjárásnak azt a szakaszát, amikor a tengervíz szintje csökken. 7. _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _
_ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _.
8. Azt a vízfolyást, amely egy nagyobb folyóba vagy egy tóba ömlik. 8. _ _ _ _ _ _ _ _ _.
9. Az óceánok és tengerek vizének mozgását, amely a víz, különböző hőmérsékletének és
sótartalmának köszönhetően jön létre. 9. _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _.
10. A vízfelszín szél által előidézett fodrozó mozgását. 10. _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _.
10 pont hivatalból.
Összesen 100 pont.

Az élőburok: általános jellemzői és szerepe


89
D. 1. Az élőburok(bioszféra):
általános jellemzői és szerepe
FÉNY
Figyeld meg! Elengedhetetlen tényező a
fotoszintézis folyamatában.

1 Egyenlítői esőerdő

DOMBORZAT
Befolyásolja az
éghajlati tényezőket
és meghatározza a
növényzet, állatvilág
és talajok függőleges
(lépcsőzetes) eloszlását.

ÉGHAJLAT
A hőmérséklet, csapadék és szelek
befolyásolják a növények életciklusát, LÉPCSŐZETESSÉG
minden éghajlati övezetben eltérő (EMELETES /
növényzet típusok alakulnak ki. TÖBBSZINTŰ)
Az erdők emeletes (több
szintű) megjelenése, a
TALAJ kapott fényviszonyokhoz
A domborzati és éghajlati való alkalmazkodás
tényezőkkel együttesen, a talaj is eredménye.
meghatározó szerepet játszik a
növények életében és növényi
formációkba való elrendeződésében.
Azonos mértékben az élőburok is
befolyásolja a talaj tulajdonságait.

ÉLŐHELY (ÉLETTÉR)
Sok állatfajnak a növényzet
HOGYAN ideális élőhelyként szolgál.
3,5 milliárd éve 500 millió éve 200 ezer éve Jelenben
ALAKULT
Az óceán vizében Az első élőlények Kialakul Napjainkban
KI AZ
megjelennek meghódítják a az emberi több millió
ÉLŐBUROK?
az első egysejtű szárazföldet. faj (Homo növény és állatfaj
mikroorganizmu- sapiens). él a Földön, sok
sok. közülük még
ismeretlen az
ember számára.

Fedezd fel! A Földnek mint bolygónak az egye-


disége abban nyilvánul meg, hogy fenn-
tartja az életet, amely minden földrajzi burokban jelen van: a
H
 ogy nevezzük a bolygónk élettel átszőtt földkéregben, a fölfelszínen, a levegőben és a vízben. Így kris-
burkát? tályosodik ki a Földnek egy különleges burka, az élőburok
Hol találunk a Földön életformákat? (bioszféra). Az élőburok magába foglalja a bolygó összes élő-
Hogyan járul hozzá a többi földrajzi burok az lényét (növények, állatok) és ezek élőhelyeit/élettereit (az a
élet fenntartásához? terület amely biztosítja a megélhetéshez szükséges feltételek
Milyen tényezők befolyásolják a növény és együttesét, mint a levegő, víz, hőmérséklet, táplálék, szállás-
állatvilág területi eloszlását a Földön? hely stb.).

Ismétlés/Felmérés
90
ALKALMAZKODÁS 3 Tűlevelű erdő (fenyőerdő)
Az éghajlati feltételek
helyenként olyan
kedvezőtlenek, főleg
télen, hogy egyes állatok
hibernálnak (téli álmot
alszanak) a hideg évszak
alatt. A növények,
főképpen a fenyőfélék, a
levelüket csökkentették
egy „tű” méretére.

2 Lombhullató erdő

Tudtad? Alkalmazd!
A élőburok általános jellemzői. Az élőburkot meghatároző tényezők 1. A
 zonosítsd be egyes növé-
(fény, hőmérséklet, csapadék, szelek, talaj, domborzat, ember) nyek és állatok, az éghajlati
befolyásolják az élőhely (élettér) típusát. A Föld életterei a következők: tényezőkhöz való alkalmaz-
szárazföldi (a bolygó szárazföldjeinek felszínén, a növényzet, állatvilág és kodási formáját.
talaj szélességi övezetenként való eloszlása – életföldrajzi/biogeográfiai
övezetek, és magasság szerinti eloszlása – emeletek);  vízi (az óceán és a 2. Válaszd ki és elemezd az alábbi
szárazföldek vizeiben élő fajok;  földalatti (barlangok, felszín alatti vizek, lista egy tényezőjének a hatá-
talaj élőlényei)  légköri (a légkör élőlényei). sát az élőburokra nézve: fény,
Az élőburok ugyankkor fontos szerepet töltött (és tölt) be, az ember hőmérséklet, csapadék, szél,
megjelenésében és fejlődésében egyaránt. talaj, domborzat, ember.

Jegyezd meg! 3. Hogyan változott az idők


Az élő anyag sajátosságot és egyediséget kölcsönöz a Földnek. folyamán az ember viszonya,
Az bioszféra hatást gyakorol az összes földrajzi burokra. az élőburok erőforrásaival/
készleteivel szemben?
A növényzet és az állatvilág elterjedése
91
D. 2. A növényzet és az állatvilág elterjedése

J E G E S -T E N G E R 1 Biogeográfiai(életföldrajzi)
Figyeld meg! övezetek térképe

AT
LA CSENDES-ÓCEÁN
NT
I-
Ó
CE
ÁN

CSENDES-ÓCEÁN
INDIAI-ÓCEÁN

egyenlítői esőerdők szavanna sivatag mediterrán növényzet lombhullató erdők


sztyepp (füves puszta) tűlevelű erdő (fenyőerdő) tundra sarki jégsivatag alpesi erdők és legelők

Mintha láttam volna még ezt a


térképet...?! Ó, igen, hasonlít az
éghajlatnál látott térképhez...

Pontosan! Elfelejtetted a tényezőket amelyek a


növények és állatok elterjedését befolyásolják?

Fedezd fel! Figyelembe véve az éghajlati tényezők fontos-


ságát a Föld növény és állatvilágának elterjedése
Hogyan változik a növény és
 szempontjából, az éghajlati övezetek és a biogeográ-
állatvilág elterjedése a földrajzi fiai (életföldrajzi) övezetek között szoros kapcsolat
szélesség szerint? Miért? létezik ( 1 ). Ennek alapján, a forró égövben a következő biogeográ-
Milyen kapcsolatok léteznek
 fiai (életföldrajzi) övezeteket különböztetjük meg: egyenlítői esőer-
az éghajlati és a biogeográfiai dők övezete (egyenlítői éghajlat); szavanna övezet (szubekvatoriális
(életföldrajzi) övezetek között? éghajlat); monszunerdők övezete (nedves-trópusi/monszun éghaj-
Hogyan változik a növény és
 lat); trópusi sivatagok övezete (száraz-trópusi/sivatagi éghajlat).
állatvilág eloszlása a magasság Mérsékelt égöv: mediterrán övezet (mediterrán/szubtrópusi éghaj-
szerint? lat); lombhullató erdők övezete (mérsékelt-óceáni éghajlat); tűlevelű
Melyik biogeográfiai (életföldrajzi) erdők övezete (hideg-mérsékelt éghajlat); sztyepp övezet (mérsékelt-
övezetbe tartozik Románia? szárazföldi éghajlat); mérsékelt övi sivatagok övezete (szélsőségesen
Milyen növényeket és állatokat
 szárazföldi mérsékelt éghajlat). Hideg égöv: tundra övezet (szubpo-
ismersz hazánk területéről? láris éghajlat); sarki jégsivatag övezete (poláris éghajlat).
Az élőburok: általános jellemzői és szerepe.
92
2 Mediterrán növényzet (Franciaország) 3 Kilimandzsáró-hegység (Afrika) - a lekicsinyített „félteke”.

(antilop, gazella, zebra, kafferbivaly, Tűlevelő erdő (Fenyőerdő):


Tudtad? zsiráf, elefánt stb.), ragadozók (orosz-
lán, leopárd stb.) futómadarak (a
Szibériában tajgának nevezik és a
hideget jól tűrő fák alkotják (jege-
Egyenlítői esőerdő: emeletes/ strucc Afrikában, a nandu Dél-Ame- nyefenyő, erdeifenyő, lucfenyő, vö-
többszintű (annak függvényében rikában, az emu Ausztráliában). rösfenyő); prémes állatok (coboly,
hogy mennyi napfény jut el a talaj Sivatag: növényzete szegényes, hölgymenyét stb.), jávorszarvas,
szintjéig), örökzöld, nagyon gazdag jól alkalmazkodott a szárazsághoz szarvas stb.
növény és állatfajokban, nagy terü- (fűfélék, kaktuszok); rovarok, kí- Tundra: mohák, zuzmók, élénk
letetken jelenik meg az Amazonas- gyók, tevék (dromedár vagy egy- színű virágos növények; rénszar-
medencében (ezeket az erdőket púpú teve Afrikában). vas (Európa és Ázsia), pézsmatulok
selvas-nak nevezik Dél-Amerikában), Mediterrán növényzet: (Észak-Amerika), sarki róka stb.
a Kongó-medencében (Afrika) és In- erdős foltok (olivafa, cédrusfa, Sarki jégsivatag: növényzet
donéziában (Ázsia); kaucsukfa, ka- ciprusfa) és sűrű bozótok, melyek hiánya; a sarki jégtáblák peremvi-
kaófa, pálmafélék, liánok stb; nagy levelei örökzöldek és fényesek (ba- dékén élnek az olyan állatok, mint
rovarok, színes madárvilág (papagáj, bér, leander), elterjedési területük a jegesmedve (északon), pingvinek
kolibri), hüllők, majmok. pedig a Földközi-tenger partvidéke (délen), fókák, rozmárok stb.
Szavanna: magas füves rétek, ( 2 ), különböző megnevezésekkel
erdős foltokkal (majomkenyérfa
Afrikában); Dél-Amerikában, eze-
(maquis Franciaországban, garriga és
tomillares Spanyolországban, friga-
Alkalmazd!
ket az Egyenlítőtől délre llanos-nak na Görögországban stb.); skorpió,
(ljánó) és tőle északra campos-nak szarvas vipera, teknősbéka. 1. Nevezz meg minden biogeog-
(kámposz) nevezik; növényevők Lombhullató erdő: alkalmaz- ráfiai övezetre jellemző három
kodva a négy évszakhoz a fák ősszel sajátos állatot.
Jegyezd meg! elhullatják leveleiket (tölgy, bükk,
  A biogeográfiai övezetek kőris, gyertyán); szarvas, őz, vad- 2. Melyek a hideg égöv növény-
a földrajzi szélesség szerint ter- disznó, farkas, róka, barna medve. zetének jellemzői?
jednek el. Sztyepp: alacsony füves pusz-
  A tengerszint feletti ták, jól tűrik a szárazságot (préri 3. Írd le, a növényeknek a siva-
magasság alapján, a domborzat Észak-Amerikában, pampa Dél- tagi éghajlati körülmények-
befolyásolja a növényzet és az Amerikában); rágcsálók. hez való, két alkalmazkodási
állatvilág lépcsőzetes (több- formáját.
szintű/emeletes) eloszlását. Okatató plakát: A Föld életterei
93
Oktató
plakát A Föld életterei

A. SZÁRAZFÖLDI Az éghajlati tényező


meghatározó szerepet
Hőmérséklet (°C) 0ºC játszik a földi életterek
eloszlásában.

AZ ÉVSZAKOK KIALAKULÁSA
SARKI A Föld tengelyelhajlása, a bolygó alakjával
és Nap körüli keringésével együttesen
(POLÁRIS) hozzájárulnak a napfény és a hő időszakos
változásaihoz a két féltekén.

JEGES FELSZÍN
ÉSZAKI FÉLTEKE

5ºC NAPSUGARAK

HIDEG

TUNDRA TAJGA

10ºC DÉLI FÉLTEKE

MÉRSÉKELT

ERDŐ
25ºC LOMBHULLATÓ
SZTYEPP
SIVATAG

FORRÓ


Ő I E S Ő ER
EGYENLÍT
A
SZAVANN 4 000
8 000
2 000
SIVATAG 1 000
5 0 0
2 5 0 Csapadék (mm)
1 5 0
0

A növényzet és az állatvilág elterjedése


94
B. VÍZI
ÉLLETTÉR
A korallok meleg vizekben élő
gerinctelen állatok, amelyek
sűrű kolóniákban élnek. Meszes
vázuknak köszönhetően, Repülőhal
korallzátonyokat hoznak létre, Kardhal
amelyek valóságos élettel teli Az óceánok a
Trombitahal
mikróélőhelyeket képeznek. bolygónk felszínének
Bohóchal 71%-át borítják, ahol
Katona hal
a hőmérséklet és
Kalapácsfejű cápa
fényviszonyok
0–200 m fokozatosan
Az óceán felső, élettel teli csökkennek a
rétege. A napfény könnyedén
áthatol rajta, amelynek
Tigriscápa
Muréna
Angyalhal Vörös álsügér mélység irányába.
köszönhetően az algák Tengeri sügér És ne felejtsük el: itt
fotoszintetizálnak. Számos jelentek meg az első
halfaj és tengeri emlős él itt.
Barrakuda életformák a Földön!
Léghal Szardínia Ördögrája
12 
m Sajátos felszerelés
Holdhal
Plankton Tőkehal Tonhal nélküli merülések,
Növényi és állati mikroorganizmusok, Nagy aranymakrahal gyöngykagyló
melyek szabadon lebegnek az óceán gyűjtők
vizében.

Közönséges 50 
m Buvárok
Csonthal
angyalcápa
Angolna
200–1 000 m
A hőmérséklet csökken, a Tengeri rája
fény már nem hatol át. A zöld Ananászhal

| 100  m
algák eltűnnek.

400 m Búvár, magas


Csillagrája nyomásnak
1 000–4 000 m ellenálló sajátos
Sötét vizek, ahol a
búvárfelszereléssel
hőmérséklet nem haladja
meg a 2-4°C. A fajok Óriás fűrészes
alkalmazkodtak a sötétséghez Hatkopoltyús sügér
szürkecápa
vagy saját maguk állítják
elő a saját fényüket - Tengerikígyó

| 1 000  m
Pillangóhal
biolumineszcens állatok.
Alepocephalus
1  500  m Tengeralattjáró
Koboldcápa
Állványhal Ördöghal

4 000–11 000 m
| 4 000  m

Agyarhal Pelikánangolna
Kevésbé ismert. Létezik
néhány erős fogú halfajta, Békahal 6  000  m Kutató
szivacsok és tengeri csillagok..
tenegeralattjáró

10  911 m
A LEGNAGYOBB MÉLYSÉG
A „Trieste” mélytengeri tengeralattjárónak sikerült lemerülni a 10911 méternek számító
legnagyobb tengeri mélységbe, amelyet a Mariana-árokba (Csendes-óceán) való merüléskor
tett meg 1960-ban. 2012-ben egy másik mélytengeri tengeralattjáró, a „Deepsea Challenger”
ugyanabba az óceáni árokba sikerült lemerülnie, elérve a 10898 m mélységet.
A talaj -az élet forrása
95
D. 3. A talaj -az élet forrása

Figyeld meg!

Humusz

A szint

B szint

C szint

1 Talaj

2 A talaj rétegződése Anyakőzet

Vajon miért nevezik a


talajt az élet erőforrá-
sának?

Fedezd fel! A talaj ( 1 ) a földkéreg legfelső vékony rétege, amely


a kőzetek aprózódásával és szétmállásával valamint a
növényi és állati eredetű anyagok lebomlásával alakul ki.
 it tudsz a talajról? Milyen a
M A bolygó talajainak összeségét talajtakarónak (ped-
színe? oszférának), illetve a talajok kialakulási folyamatát talajképződésnek
Miből áll? (pedogenézisnek) nevezzük. A talaj a Föld felszínén nem képez össze-
Melyik
 a legfontosabb függő takarót. A talajt alkotó összetevő anyagok mindhárom hal-
tulajdonsága? mazállapotban jelen vannak: szilárd (kőzetmálladék, növényi és
Folytonos takarót képez a talaj állati eredetű maradványok); folyékony (víz) és gáznemű (levegő).
a bolygón, akárcsak a levegő A talaj szerves anyagának keverékét humusznak nevezzük, ennek
vagy a víz? köszönhető a talaj legfontosabb tulajdonsága a termékenység.

Oktató plakát: A Föld életterei


96
Élőhely,
Tudtad? növényeknek,
állatoknak és más
Elnyeli és
kibocsájtsa a hőt.
életformáknak
Általános jellemzők. A talaj képződésében
minden földburok részt vállal: földkéreg (kőzetbu-
rok) az alapréteget bíztosítja az anyakőzet révén;
az éghajlati tényezők amelyek a kőzetek aprózó-
dását és mállását biztosítják (hőmérséklet-ingado-
zások, csapadék, szelek), a vízburok és az élőburok,
a szerves anyagok melyek tápanyagokkal gazda-
gítják a talajt. A talaj több elkülönülő rétegből áll,
ezeket nevezzük talajszinteknek ( 2 ).
A talaj funkciója és fontossága. A talaj min-
den élőhely esetében kulcsszerepet játszik. A
növények növekedése függ a talajszintek részará-
nyától és összetételétől. A növényzet típusa, meg-
határozza az illető élőhely állatvilágát. Továbbá a
növényzet és állatvilág a bomlástermékek révén
biztosítják a talaj minőségét, termékenységét. Ez
egy láncreakciós folyamat, akárcsak a víz körforgá- Víz, levegő és tápanyagforrás Hozzájárul az anyagok
a növények számára és a víz természetbeni
sa a természetben ( 3 ). körforgásához.
Talajtípusok. A talajok a földrajzi szélességi
3 A talaj funkciói
övezetek szerint terjednek el, szoros kapcsolatban
az éghajlati övezettekkel, amelyek meghatározzák
az életföldrajzi (biogeográfiai) övezeteket: Jegyezd meg!
laterittalajok (a forró égövben); molikus A talaj a földrajzi burkok kölcsönhatásának
talajok (a mérsékelt égövben); podzoltalajok eredménye.
(a hideg égövben). A sötét színű talajok a A talaj egy állomása, a víz és más anyagok termé-
legtermékenyebbek. Ezek az úgynevezett szetben való körforgásának.
csernozjomok (feketeföldek), melyeknek elterjedési
területe a sztyepp.

Alkalmazd! A. A
 talaj egy különálló és nem folytonos takarót
alkot a földfelszínen amit így nevezünk:
1. Magyarázd el a talajképződés folyamatát! a. troposzféra b. pedoszféra
c. litoszféra d. bioszféra
2. Melyek a talaj alkotó elemei? Melyik a legfonto-
sabb eleme? Miért? B. A talajban nincs:
a. növényi és állati maradvány b. víz
3. Nevezz meg egy-egy sajátos talajtípust a követ- c. magma d. levegő
kező övezetkre vonatkozóan: forró, mérsékelt és
hideg! C. A humusz:
a. egy kőzettípus
4. H
 ogyan tudja befolyásolni az ember a talaj b. felszínforma
termékenységét? c. növénytípus
d. a talaj szerves anyagának elegye
5. Karikázd be a helyes válasznak megfelelő betűt!
Gyakorlati alkalmazás: A növények, az állatok és a talaj védelme
97
Gyakorlati A növények, az állatok és a talaj védelme
alkalmazás
1 Kihalással veszélyeztetett védett fajok

Adriai tok
Floridai tiszafa

Mocsári teknős

Szerecsenmaki
Romániában is élnek törvény
által védett növény és állatfajok,
amelyek egyediek vagy
veszélyeztetve vannak!
Kéktorkú ara

KIHALT ÁLLATOK
Dodó madár

12 ezer éve Kaszpi tigris


Tyrannosaurus
Rex 1870 2000
65 millió éve 1681 1970
Pireneusi kőszáli
Mamut Kvagga kecske

A talaj – az élet forrása


98
Európai nyérc Kínai mocsárciprus

Vörös macskamedve

Rendezünk egy versenyt?


Siau-szigeti kob- A nyertes az lesz aki
oldmaki
először talál öt védett fajt
Keskenyszájú Romániából! Vajon a te
orrszarvú lakóhelyed térségében
vannak védett fajok?

Nemzeti
Parkok
Természeti
Parkok

Romániában törvények
és védett területek létesí-
tése révén valósul meg a
növények és állatok illetve a
talaj védelme. A védett terüle-
teknek több kategóriája van, mint
például a Természetvédelmi Rezer-
vátum, Természeti Park, Nemzeti
Park stb.
Ismétlés/Felmérés 99
D. Ismétlés
Ismételd át az eddig tanultakat, kiegészítve a vázlatot az alábbi modell alapján.

ÉGHAJLAT
A Föld élő burka
ÉLŐBUROK

________ VÍZI

ÉLETTÉR

ÉLETFÖLDRAJZI
(BIOGEOGRÁFIAI)
ÖVEZET

_________ _________
ÖVEZET ÖVEZET

Egyenlítői MÉRSÉKELT ÖVEZET


esőerdő Tundra
Lombhullató erdő
____________
____________ ____________
Monszunerdő

Tűlevelű erdő
____________

Gyakorlati alkalmazás: A növények, az állatok és a talaj védelme


100
Felmérés
I. Társítsd az a-tól g-ig tartó betűkkel jelölt ábrákat a megfelelő növényzeti övezetekkel! (14 p.)
(…) Tundra a. b. c.
(…) Lombhullató erdő
(…) Tűlevelű erdő d.
(…) Szavanna
(…) Sivatag g. f. e.
e
(…) Egyenlítői esőerdő
(…) Sztyepp
II. Egészítsd ki a hiányzó részeket a helyes válasszal! (15 p.)
1. A magas füves növényzetből álló életföldrajzi övezetet _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _nevezzük.
2. Azokat a helyeket ahol a sivatagban, felszín alatti vizeket és növényzetet találunk_ _ _ _ _ _ _ _ _
_ _ _ _ _nevezzük.
3. A jegenyefenyő, a lucfenyő és az erdeifenyő _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _erdők csoportjába tartoznak.
4. A mérsékelt-szárazföldi éghajlatra jellemző növényzet a _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ .
5. Föld legtermékenyeb talajai a _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _talajok csoportjába tartoznak.

III. Helyezd sorrendbe az Egyenlítőtől a sarkok irányába a következő életföldrajzi övezeteket!


sztyepp, egyenlítői esőerdő, tundra, tajga, szavanna, forró sivatag, mediterrán övezet. (14 p.)
IV. Jellemezd a mediterrán növényzeti övezetet, maghatározva: (15 p.)
a. földrajzi elterjedését; b. két növényformációt;
c. egy sajátos állatot; d. egy talajtípust.
V. A mellékelt ábrán két különböző talajtípust
láthatunk. Határozd/határozz meg: (12 p.)
1. A két talaj közül melyik a termékenyebb? Miért? 1 övezet
2. Miért különbözik a két övezetben a talajok
színe?
3. Két olyan intézkedést melynek köszönhetően
elkerűlhető a talaj termékenységének
2 övezet
csökkenése és két olyan intézkedést melynek
köszönhetően javítható a termékenység!
VI. Nevezz meg öt nemzeti parkot/ természeti
parkot Romániából! (10 p.)
VII. Írj két olyan emberi tevékenységet amely károsan
hat az élőburokra. Találj egy-egy védekező
intézkedést ezekre vonatkozóan és készíts egy beavatkozási tervet egy károsult területre nézve! (10 p.)

10 pont hivatalból.
Összesen 100 pont.

IV tanegység: A Föld természetes tájai


101
IV. Tanegység
A Föld
természetes
tájai

A Tanegység terve
A természetes tájak változatossága
Oktató plakát: Természetes tájtípusok
Ismétlés
Felmérés
Év végi ismétlés Kulcsszavak
Év végi felmérés Természetes övezet
természeti táj

Igen, a bolygónk egyszerűen


lenyűgöző!
Uáu! Mennyi min-
dent megtudtam
mostanig! Nekem a
legjobban a vulká-
nok tetszettek.

Ismétlés/Felmérés
102
Sajátos képességek
1.1. Földrajzi szakkifejezések használata különböző helyzetekben;
3.3. A földrajzi valóság természetes szokszínűségének leírása más
tantárgyakból elsajátított ismeretek segítségével;
4.2. Földrajzi elemek rendezése adott szempont szerint;
4.3. A megszerzett ismeretek és képességek használata új és való-
ságos élethelyzetekben.

És még nem tudtatok meg min-


dent. Lapozzatok a következő
oldalra és felfedezitek a Föld
természetes tájainak változa-
tosságát és szépségét.

Megtanultad, hogy a Föld, egy a Világegyetem sok milliárd bolygója közül és ugyanúgy
mint a többi égitest, része nagyobb kozmikus együtteseknek (galaxisok, naprendszerek),
folyamatosan mozog a térben és közben átalakul.
A Föld azonban egyedi, sajátos tulajdonságokkal rendelkezik, a földrajzi burkok kölcsönös
kapcsolatából kialakult sokszínű életterekkel és sajátos természetes tájakkal.
Most felfedezed a Föld természetes tájait és megérted a hátterében levő törékeny
egyensúlyt.
Szeresd és óvd a természetet, mert nincsen másik!

A természetes tájak változatossága


103
A természetes tájak változatossága

Figyeld meg!

1 A Föld természetes tájai, az Egyenlítőtől az Északi-sarkig
1. Egyenlítői esőerdő 6. Sztyepp
2. Szavanna 7. Tajga
3. Sivatag 8. Tundra
4. Mediterrán növényzet 9. Sarki jégsivatag 
5. Lombhullató erdő

Fedezd fel! 
Hogyan terjednek el boly-

gónk természetes tájai?
Mi az oka?
Milyen tényezők járulnak
 
Milyen természe-
hozzá a természetes tájak
tes tájak vannak
kialkulásához?
hazánkban?
Mi a természetes tájak vál-
tozatosságának jelentősége? 

 A Föld természetes tájai a


földrajzi szélesség szerint öve-
zetesen terjednek el, az Egyen-
lítőtől a sarkok irányába és a
tengerszint feletti magasság szerint lépcsőzetesen
 (emeletszerűen) változva, függőleges irányban.
A természetes földrajzi táj, az amit látunk a Föld
felszínén, illetve egy egyedi társulás egy felszín-
forma (hegység, domb, fennsík, síkság), egy sajátos
növényzet (erdő, sztyepp stb.), állatvilág és a hozza
társuló talajok. A táj hátterében azonban van-
 nak olyan tényezők, amelyek nem láthatók (föld-
rajzi környezet), de amelyek kölcsönös kapcsolat-
ban vannak és meghatározzák a táj típusát, mint
pédául: kőzetek összetétele, tengerszint feletti
magasság, éghajlat stb.
IV Tanegység: A Föld természetes tájai
104
Tudtad? Jegyezd meg!
A Föld természetes övezetei, a
Minden természetes övezet- tájai), mérsékelt övezet (mediter- földrajzi burkok kölcsönös kapcsola-
nek megvan a sajátos növény- rán tájak, a lombhullató erdők, tainak eredménye.
zete, állatvilága és talaja, melyek a sztyeppék és a tűlevelű erdők Minden övezet önmagában
alkalmazkodtak az éghajlati és tájai) és a hideg övezet (a tundra hordozza a neki megfelelő életterek
domborzati viszonyokhoz. Ennek és a sarki hideg jégsivatag tájai). (élőhelyek) sajátos jegyeit.
alapján, három övezet sajátos Az életterek és a természetes tájak Minden élettérnek megfelelnek
természetes tájait különítjük el: változatossága többféle alternatí- bizonyos tájtípusok.
forró övezet (az egyenlítői eső- vát (több lehetőséget) teremetett A természetes diverzitás (vál-
erdők és monszunerdők tájai, a a földi élet kibontakozásához és tozatosság/sokszínűség) megőrzése
szavannák és trópusi-sivatagok a fajok fejlődéséhez. fontos feladat a földi élet fejlődésé-
nek szempontjából.

Alkalmazd!
1. Í rd le a az adott tájtípusokra jellemző
Neked melyik ter- éghajlatot.
mészetes táj tetszik
a legjobban? Miért? 1. Egyenlítői esőerdő – _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _

2. Szavanna – _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _

3. Sivatag – _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _

4. Mediterrán növényzet – _ _ _ _ _ _ _ _ _ _

5. Lombhullató erdő – _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _

6. Sztyepp – _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _

7. Tajga – _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _

8. Tundra – _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _

9. Sarki jégsivatg – _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _

2. Írj egy levelet szüleidnek, amelyben bemuta-


tod a tájat a következők alapján:
a. Éghajlati jellemzők;
b. Növényzet és állatvilág jellemzői;
c. Az élőhely jellemzői;
d. Napi programod.

Oktató plakát: Természetes tájtípusok


105
Oktató
plakát Természetes tájtípusok

SZTYEPP
A sztyeppvidéki táj a mérsékelt övi szárazföldek belső területeire Uáu, tudtad hogy
jellemző, melyek nagy távolságokra vannak az óceánoktól, ennek az erdők több
köszönhetően szegényes a csapadék. A termékeny talajoknak szintből állnak?
köszönhetően, ez a táj nagymértékben álatalakult a mezőgazdasági
tevékenységek hatására.

SZAVANNA
Az afrikai szavanna növényevő állatai nem versengenek
a táplálékért, minden faj hasznot húz az itteni sajátos
ZSIRÁF
Testi növényzetből, amely alkalmazkodott gyors fejlődéshez és
adottságainak a magas hőmérséklethez kapcsolódó természetes tüzekhez.
ZSIRÁFNYAKÚ köszönhetően,
GAZELLA eléri a fák felső ZEBRA
GNÚ ANTILOP MÁS GAZELLA
Levelekkel részének leveleit. Keresi a friss
Fűvel és ÉS ANTILOP FAJOK
táplálkozik, a talaj hajtásokat
magvakkal Elfogyasztják a más állatok után
szintjétől 3 méter és a magas
táplálkozik. maradt alacsony szárakat.
magasságig. füvet.

DIKDIK ANTILOP Az 1,5 méternél


alacsonyabb fák leveleit fogyasztja.

ERDŐK EGYENLÍTŐI ESŐERDŐ


Az erdőket elsődlegesen befolyásoló ténye- A magas hőmérséklet és a
bőséges csapadékmennyiségnek
zők a csapadékmennyiség és a hőmérséklet, köszönhetően, ezeket az erdőket,
amelyek változnak a földrajzi szélességgel buja (gazdag) és örökzöld
és a tengerszint feletti magassággal. Ennek növényzet illetve változatos
eredményeként jöttek létre a különböző fajgazdagság jellemzi.
Összehasonlítva a mérsékelt
erdőtípusokból álló tájak, az éghajlati öveze- égövi erdőségekkel, ezekben az
teknek megfelelően. Az Egyenlítő környékén erdőkben a fák a fényviszonyoktól
fejlődött ki az egyenlítői esőerdő, a monszun függően, emeletesen (több
szintben) nőnek: 10 m, 25-30
övezetben pedig a monszunerdők (nedves- m, a legmagasabb fák pedig
trópusi). A mérsékelt övezetet képviselik a elérik az 50 m. A fákat fás szárú
lombhullató erdők, és a hideg övezettel való kúszónövények, liánok szövik át.
határ környékén fejlődtek ki a tűlevelű erdők.
Annak függvényében, hogy mennyi napfény
jut el a talaj szintjéig, függőleges irányban, az
erdők több szintet (emeletet) alakítottak ki.

A természetes tájak változatossága


106
SZÉLSŐSÉGES ÉGHAJLATÚ TÉRSÉGEK
A növényzet szempontjából, a szélsőséges hőmérséklet A TUNDRA ÉS A SARKKÖRI FAGYOK
és az alacsony csapadékmennyiség szegényes Ott ahol nagyon hideg van és a telek nagyon
hosszúak, a tűlevelő erdők (tajga) átadják helyüket
előhelyeket eredményezett. A sarki övezetekeben levő a hideg sztyeppéknek, az úgynevezett tundrának,
állandó fagy miatt, kevés az állatfajok száma, csak mohákkal, zuzmókkal és élénkszínű virágos
néhány állatfaj tudott alkalmazkodni. A sivatagokra alacsony fűfélékkel. Tovább haladva a sark
jellemző állandó vízhiány, megakadályozza a növényzet irányába elérünk a növényzetmentes
sarki jégsivatagok birodalmába.
fejlődését vagy sajátos sajátos alkalmazkodási formákat
eredményez (a víz elraktározásának képessége a
kaktuszok esetében vagy a levelek tüskékkel való
helyettesítése, a párologtatás megakadályozása
érdekében).
SIVATAG
Minden éghajlati övezetben
kialakul, ahol az évi csapadék
mennyisége 150mm/év alá esik. PERMAFROSZT
A tundrán az állandóan fagyott talaj – permafrosztnak
nevezzük – csak a rövid nyári időszakban enged fel
a felszínen egy keveset. Ahogy távolodunk a sarkkör
irányából az alacsonyabb földrajzi szélességek felé,
ERÓZIÓ a permafroszt már nem képez egységes takarót,
A növénytakaró hiányának szórványossá válik, majd teljesen eltűnik.
köszönhetően a földfelszín
közvetlenül ki van téve a külső
felszínalakító erők rombóló munkájának
(eróziójának). A szelek, a szegényes
csapadék, a nappali és éjszakai nagy
hőingadozások és az aprozódási folyamatoknak FOLYTONOS SZÓRVÁNYOS

eredményeként kialakul egy sajátos felszínformákkal SZAKASZOS ELSZIGETELT


rendelkező sivatagi domborzat (kő és sziklasivatag –
hammada, homokdűnék, kiszáradt aszóvölgyek - vádi).

TŰLEVELŰ ERDŐ
LOMBHULLATÓ ERDŐ
Alkalmazkodott a hideg
Három szintet vagy emeletet
éghajlathoz, a levelek
különítünk el: füves növényzet
kicsik, „tű” alakjuk van, a fák
az erdő legalsó szintjén,
egész évben megőrzik zöld
bokrok (cserjék) szintje és a
lombjukat. Az avartakaró
nagy koronával rendelekző fák
sokkal szegényesebb, az
szintje. A hideg évszakban a
alacsony hőmérséklet
fák elhullatják koronájuk
lelassítja a bomlást,
leveleit, amely
ennek eredményeként
a talajon egy
váztalajok és savanyú
avartakarót (elhalt
erdőtalajok képződnek.
levelek, növényi
Jellemző ezekre
és állati eredetű
az erdőkre, hogy
bomlástermékek)
ugyanaz a fafajta
alakít ki.
nagy területeket
borít be.

Ismétlés/Felmérés
107
Ismétlés
Ismételd át az eddig tanultakat, kiegészítve a vázlatot az alábbi modell alapján.

FÖLDRAJZI
SZÉLESSÉG

ÉLETFÖLDRAJZI
(BIOGEOGRÁFIAI)
ÖVEZETEK

TERMÉSZETES
TÁJAK 

1. _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ erdő 
2. Szavanna
3. _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _

4. Mediterrán növényzet
5. _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ erdő
6. _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ 
7. _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _
8. _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _
9. Sarki_ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ 

 MAGASSÁG

 ÉLETFÖLDRAJZI
EMELETEK

 HEGYVIDÉKI TÁJAK

Oktató plakát: Természetes tájtipusok


108
Felmérés
I. Jellemezd a szavanna életföldrajzi övezetet, a következő szempontok alapján! (21 p.)
a. Földrajzi elterjedés;
b. Két sajátos növénytípus;
c. Két állatfaj, mely a szavannában él;
d. Egy talajtípus;
e. Egy állat alkalmazkodási formáját az itteni környezeti feltételekhez.

II. Magyarázd el az éghajlat szerepét, a mérsékelt övi térségben található sztyeppei tájakra
nézve! (12 p.)
_____________________________________________________
_____________________________________________________
_____________________________________________________
_____________________________________________________
III. Írj három európai életföldrajzi (biogeográfiai) övezetet! (9 p.)
1. _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _
2. _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _
3. _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _
IV. Társítsd az 1-től 3-ig tartó számokkal jelölt fákat, a megfelelő éghajlati övezettekel, illetve
növényzettel! (18 p.)
Forró égöv (…)
Hideg égöv (…)
Mérsékelt égöv (…)
Lomhullató erdő (…) 1 2 3
Tűlevelű erdő (…)
Szavanna (…)
V. Hasonlítsd össze az egyenlítői esőerdőt, a lomhullató erdőt és a tűlevelű erdőt, figyelembe
véve az következő jellemzőket! (30 p.)
a. Elterjedési terület;
b. Éghajlat;
c. Fafélék;
d. Állatvilág;
e. Talajok;
f. Más sajátos szempontok.

10 pont hivatalból.
Összesen 100 pont.

Tanév végi ismétlés/Felmérés


109
Tanév végi ismétlés

. TANEGYSÉG . TANEGYSÉG
EGY BOLYGÓ A VILÁGEGYETEMBEN EGY MOZGÓ ÉGITEST

FÖLD

. TANEGYSÉG
EGY VÁLTOZÓ BOLYGÓ

KŐZETBUROK LÉGKÖR VÍZBUROK ÉLŐBUROK

. TANEGYSÉG
TERMÉSZETES TÁJAK

A TERMÉSZETES TÁJAK VÁLTOZATOSSÁGA

Ismétlés/Felmérés
110
Tanév végi felmérés
I. Adott az alábbi szöveg:
„A hetedik bolygó a Föld volt. Ez a Föld nem akármilyen bolygó ám! (...) Hogy valami fogalmunk legyen
a Föld nagyságáról, gondoljuk meg, hogy az elektromosság fölfedezése előtt a hat kontinensen egész
hadseregnyi lámpagyújtogatót kellett alkalmazni. Kissé távolabbról nézve mindez pompás látványt
nyújtott. A hadmozdulatok éppolyan szabályozottan folytak, mint egy balett mozgása egy opera
színpadán. Kezdték az új-zélandi és az ausztráliai lámpagyújtogatók. Meggyújtották a lampionjaikat,
aztán aludni mentek. Utána beléptek a táncba a kínai meg a szibériai lámpagyújtogatók; majd ők
is eltűntek a kulisszák mögött. Most került sor az oroszországi és indiai lámpagyújtogatókra. Utánuk
az európaiakra és az afrikaiakra. Aztán a dél-amerikaiakra. Aztán az észak-amerikaiakra. És sosem
vétették el színre lépésük rendjét. Nagyszerű volt! Mindössze két lámpagyújtogató élt henyén és
nemtörődöm módra: az Északi-sark egyetlen lámpájának gyújtogatója, valamint kartársa, a Déli-
sark egyetlen lámpájáé. Ők évente csupán kétszer dolgoztak.“
Antoine de Saint-Exupery, Kis Herceg
1. A fenti szöveg alapján, határozd meg, melyek lehettek a másik hat bolygó amelyiken a Kis Herceg
járt, tudva azt hogy, „a hetedik bolygó a Föld volt“? (12 p.)
2. Milyen földrajzi eseményt mutat be lámpagyújtogatók szerepében? Mi váltja ki ezt az eseményt?
(10 p.)
3. Magyarázd meg hogy az Északi-sark és a Déli-sark lámpagyújtogatója, miért csak kétszer dolgozik
egy évben? (5  p.)
4. A szövegben csak hat kontinens kerül megemlítésre. A bolygó melyik földrésze nem kerül említésre?
Vajon miért? (8 p.)
5. Miért voltak az ausztráliai és az új-zélandi lámpagyújtogatók az elsők, akik felgyújtották
lampionjaikat? (5 p.)
II. Számítsd ki két pont közötti távolságot a terepen, tudva azt, hogy egy 1:500 000 léptékű térképen,
ez 2 cm-nek felel meg. Mekkora lesz a távolság, ha a térkép léptéke 1:1 000 000? A két méretarány
közül melyik a nagyobb? (10 p.)
III. Írj egy minimum 10 soros földrajzi jellegű szöveget, melynek címe „ A Föld - egy változó bolygó “,
felhasználva a következő szavakat: földkéreg, tektonikus lemezek, kőzetek, domborzat, kontinensek,
óceáni medencék, vulkánok, földrengés! (20 p.)
IV. Az ábrán látható víz természetes körforgásának alapján, magyarázd el, két teszőlegesen választott
földrajzi burok közötti kapcsolatot! (20  p.)

10 pont hivatalból.
Összesen 100 pont.

HartăSzójegyzék
manual 111
SZÓJEGYZÉK
BOLYGÓ 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 12, HULLÁM 37, 75, 89 old.
13, 14, 15, 16, 17, 18, 19, 20, 21, IDŐJÁRÁS 7, 36, 61, 62, 63, 64, 67, 68, 70 old.
22, 23, 25, 26, 27, 28, 29, 35, 36, KÉREGLEMEZ (TEKTONIKUS LEMEZ) 6,
37, 38, 39, 40, 41, 42, 43, 44, 45, 47, 36, 40, 41, 42, 43, 44, 45, 47, 49, 50, 51, 54, 55,
48, 49, 56, 57, 58, 59, 60, 61, 63, 64, 72, 111 old.
72, 73, 74, 75, 76, 90, 94, 95, 102, 103, KERINGŐ MOZGÁS 20, 26, 27, 28, 35, 61, 64,
110, 111 old. 94 old.
DÉLKÖR (HOSSZÚSÁGI KÖR/MERIDIÁN) KŐZET 11, 12, 16, 36, 40, 41, 48, 52, 55, 64, 67, 73,
20, 21, 22, 23, 25, 29, 34, 35 old. 78, 80, 81, 83, 85, 96, 97, 104, 111 old.
DOMBORZAT 7, 23, 25, 36, 43, 44, 45, 46, 48, 51, KŐZETBUROK 7, 36, 37, 39, 40, 41, 42, 54, 64,
52, 54, 61, 67, 73, 79, 82, 83, 90, 91, 93, 97, 104, 73, 97, 110, 111 old.
105, 107, 111 old. LÉGKÖR 7, 11, 15, 36, 37, 41, 43, 48, 49, 55, 56,
ÉGHAJLAT 6, 7, 36, 61, 62, 63, 64, 65, 66, 67, 68, 57, 58, 59, 60, 61, 63, 65, 70, 71, 72, 73, 76, 91, 97,
70, 71, 73, 75, 90, 91, 92, 93, 97, 100, 101, 104, 110 old.
105, 106, 107, 109 old. NAPRENDSZER 6, 8, 9, 10, 11, 12, 13, 14, 15, 16,
ÉLETFÖLDRAJZI (BIOGEOGRÁFIAI) ÖVE- 17, 19, 26, 28, 38, 59 old.
ZET 37, 91, 92, 93, 97, 100, 101, 108, 109 old. ÓCEÁNI MEDENCE (ÓCEÁN) 7, 13, 23, 36, 37,
ÉLŐBUROK 7, 37, 41, 64, 73, 89, 90, 92, 97, 100, 40, 41, 42, 43, 44, 45, 46, 47, 50, 51, 54, 55, 58, 59,
101, 110 old. 60, 61, 64, 65, 66, 67, 72, 73, 74, 75, 76, 77, 80, 83,
ÉLLETÉR 6, 37, 90, 91, 93, 95, 96, 97, 100, 103, 84, 88, 89, 90, 95, 106, 111 old.
105 old. ÓCEÁNI (TENGERI) ÁRAMLAT 6, 13, 24, 28,
FELSZÍN ALATTI VIZEK 37, 73, 78, 88, 91 old. 37, 75, 76, 77, 78, 89 old.
FÖLDGOLYÓ (FÖLDKEREKSÉG) 6, 7, 20, 21, SZÁRAZFÖLD (KONTINENS) 6, 7, 13, 23, 25,
22, 23, 24, 25, 27, 28, 29, 31, 34, 35, 36, 37, 46, 47, 36, 40, 41, 42, 43, 44, 45, 46, 47, 48, 54, 55, 72, 73,
49, 50, 52, 58, 60, 61, 63, 64, 71, 73, 82, 91, 92, 94, 74, 78, 82, 83, 106, 111 old.
96, 101, 104, 111 old. SZÉLESSÉGI KÖR 20, 21, 22, 23, 25 old.
FÖLDRAJZI SZÉLESÉG 20, 23, 27, 34, 61, 64, TALAJ pag. 7, 37, 49, 57, 59, 60, 64, 66, 67, 82, 90,
65, 91, 92, 93, 97, 104, 106, 108 old. 91, 93, 96, 97, 98, 99, 100, 101, 104, 105, 106, 107,
FÖLDRAJZI HOSSZÚSÁG 20, 23, 29 old. 109 old.
FÖLDRENGÉS 7, 36, 39, 43, 47, 48, 49, 50, 51, 53, TEJÚT 8, 9, 10, 11, 15, 16, 17 old.
54, 74, 75, 89, 111 old. TENGERJÁRÁS (ÁRAPÁLY) 37, 75, 88, 89 old.
FOLYÓ 6, 21, 27, 33, 37, 58, 59, 64, 73, 78, 79, 80, TERMÉSZETES ÖVEZET 7, 101, 102, 103, 104,
81, 82, 85, 86, 89 old. 105, 110 old.
FORGÓ MOZGÁS 13, 15, 20, 26, 27, 28, 31, TERMÉSZETES TÁJ 6, 7, 65, 66, 67, 102, 103,
35, 38, 39, 56, 61, 76 old. 104, 105, 106, 108, 110 old.
FÖLD 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 12, 13, 14, 15, 16, 17, 18, TÓ 37, 48, 59, 73, 74, 77, 79, 80, 81, 86, 88, 89 old.
19, 20, 21, 22, 26, 27, 28, 34, 35, 36, 37, 38, 39, 40, VILÁGEGYETEM (UNIVERZUM) 6, 7, 8, 9, 10,
44, 48, 56, 57, 58, 59, 63, 64, 66, 67, 72, 73, 90, 11, 12, 13, 14, 15, 16, 17, 18, 19, 26, 38, 103, 110
91, 92, 93, 95, 96, 101, 102, 103, 104, 105, 110, old.
111 old. VULKÁN 6, 7, 36, 41, 43, 47, 48, 49, 50, 51, 52, 55,
GALAXIS (CSILLAGHALMAZ) 8, 9, 10, 11, 14, 56, 72, 74, 102, 111 old.
15, 16, 17, 18, 19, 26, 38, 103 old. VÍZBUROK 7, 15, 37, 41, 64, 71, 72, 73, 74, 78, 82,
GLECCSEREK 6, 7, 37, 63, 64, 67, 73, 79, 81, 82, 88, 97, 110 old.
83, 84, 85, 86, 88 old.

Tanév végi ismétlés/Tanév végi felmérés


112
5
MINISTERUL EDUCAȚIEI NAȚIONALE
Marius Cristian NEACȘU Mihaela FISCUTEAN
Dorin FISCUTEAN Gelu HANGANU
Ciprian MIHAI Ionela POPA

Földrajz
Tankönyv az V. osztály számára

ISBN 978-606-528-399-2