PLANIFICARE CALENDARISTICĂ

CLASA a IV - a

ANUL ŞCOLAR 2022 – 2023

NAPTÁRI TERVEZÉS
2022 – 2023 - as TANÉV

Prof. înv. primar :

Tóth Maria
 ANEXA 2 la OMEN nr. 3371 din 12. 03. 2013,
PLANUL – CADRU DE ÎNVĂŢĂMÂNT PENTRU ÎNVĂŢĂMÂNTUL PRIMAR
ÎN LIMBILE MINORITĂŢILOR NAŢIONALE
ARIA CURRICULARĂ/ Disciplina CLASA
P. I. II. III. IV.
I. Limbă şi comunicare
1. Limba şi literatura română1 3 4 4 4 4
2. Limba şi literatura maternă 1
5 7 6 5 5
3. Limbă modernă 1 1 1 2 2
II. Matematică şi Ştiinţe ale naturii
1. Matematică2 3 3 4 4 4
2. Ştiinţe ale naturii 1 1 1 1 1
III. Om şi societate
1. Istorie - - - - 1
2. Geografie - - - - 1
3. Educaţie civică - - - 1 1
4. Religie 1 1 1 1 1
IV. Educaţie fizică, sport şi sănătate
1. Educaţie fizică 2 2 2 2 2
2. Joc şi mişcare - - - 1 1
V. Arte
1. Muzică şi mişcare 2 2 2 1 1
VI. Tehnologii
1. Arte vizuale şi abilităţi practice 2 2 2 2 1
VII. Consiliere şi orientare
1. Dezvoltare personală 2 1 1 - -
NUMĂR TOTAL DE ORE ALOCATE 22 24 24 24 25
PENTRU TRUNCHIUL COMUN
CURRICULUM LA DECIZIA 0–1 0–1 0–1 0–1 0–1
ŞCOLII (discipline opţionale)
NUMĂR MINIM DE ORE PE 22 24 24 24 25
SĂPTĂMÂNĂ
NUMĂR MAXIM DE ORE PE 23 25 25 25 26
SĂPTĂMÂNĂ
1
La clasa pregătitoare, clasa I. şi a II.- a, disciplina se intitulează Comunicare în limba română, respectiv Comunicare în
limba maternă
2
La clasa pregătitoare, clasa I. şi a II.- a, se studiază integrat disciplina Matematică şi explorarea mediului

SCHEMA ORARĂ
 Clasa a IV-a
Anul școlar : 2022 - 2023

Aria curriculară/ Număr

Disciplina ore alocate
I. LIMBĂ ŞI COMUNICARE
Comunicare în limba română 4
Comunicare în limba maghiară 5
Limba modernă 2
II. MATEMATICĂ ŞI ŞTIINŢE ALE Pr
of.înv. NATURII pr
imar : Matematică 4
Tóth Științe ale naturii 1
Maria III. OM ŞI SOCIETATE
Istorie 1
Geografie 1
Educație civică 1
Religie 1
IV. ARTE
Muzică şi mişcare 1
V. TEHNOLOGII
Arte vizuale şi abilităţi practice 1
VI. EDUCAŢIE FIZICĂ, SPORT ŞI
SĂNĂTATE
Educaţie fizică 2
Joc și mișcare 1
VII. CONSILIERE ŞI ORIENTARE
Dezvoltare personală -
Nr. total de ore trunchi comun 25
Curriculum la decizia școlii( discipline 1
opționale):Lb.engleză
Nr. total de ore pe săptămână 26

ÓRAREND IV. OSZTÁLY

HÉTFŐ KEDD SZERDA CSÜTÖRTÖK PÉNTEK

ROMÁN NYELV ANYANYELV ROMÁN NYELV ROMÁN NYELV ANYANYELV

ANYANYELV ROMÁN NYELV ANGOL NYELV ANYANYELV ANGOL NYELV

MATEMATIKA MATEMATIKA TESTNEVELÉS ANYANYELV TUDOMÁNYOK

TÖRTÉNELEM FÖLDRAJZ MATEMATIKA MATEMATIKA RAJZ/KÉZIMUNKA

JÁTÉK /MOZGÁS POLGÁRI NEV. HITTAN ÉNEK / MOZGÁS TESTNEVELÉS

ORARUL CLASEI a IV-a

LUNI MARȚI MIERCURI JOI VINERI

LB. ROMÂNĂ LB. MAGHIARĂ LB. ROMÂNĂ LB. ROMÂNĂ LB. MAGHIARĂ

LB. MAGHIARĂ LB. ROMÂNĂ LB. ENGLEZĂ LB. MAGHIARĂ LB. ENGLEZĂ

MATEMATICĂ MATEMATICĂ ED. FIZICĂ LB. MAGHIARĂ ȘTIINȚE

ISTORIE GEOGRAFIE MATEMATICĂ MATEMATICĂ AV / AP

JOC ȘI MIȘCARE ED. CIVICĂ RELIGIE MUZICĂ ȘI ED. FIZICĂ

MIȘC.

PLANIFICĂRI ANUALE ȘI SEMESTRIALE

COMUNICARE ÎN LIMBA ROMÂNĂ

NUMĂR ORE PE SĂPTĂMÂNĂ: 4

NUMĂR ORE ANUAL: 132
COMPETENŢE GENERALE:

1. Receptarea de mesaje orale în diverse contexte de comunicare

2. Exprimarea de mesaje orale în diverse situaţii de comunicare
3. Receptarea de mesaje scrise, în diverse contexte de comunicare
4. Redactarea de mesaje în diverse situaţii de comunicare

COMUNICARE ÎN LIMBA ROMÂNĂ

COMPETENŢE SPECIFICE:

1. Receptarea de mesaje orale în diverse contexte de comunicare

1.1. Identificarea semnificației globale a unui mesaj oral, emis cu viteză normală, în contexte
previzibile
1.2. Sesizarea structurilor gramaticale incorecte din mesajele audiate în vederea corectării
acestora
1.3. Decodarea sensului cuvintelor necunoscute din diferite mesaje orale
1.4. 1.4. Manifestarea interesului pentru receptarea mesajelor orale emise în diferite situații
de comunicare

2. Exprimarea de mesaje orale în diverse situații de comunicare

2.1. Alcătuirea unor mesaje orale corecte în schimbul de informații, pe teme cunoscute
2.2. Descrierea unui personaj dintr-o carte/dintr-un desen animat/film pentru copii pe baza
unui set de întrebări/plan simplu
2.3. Prezentarea unor activități zilnice sau a unor întâmplări citite
2.4. Manifestarea interesului pentru schimbul de idei pe teme cunoscute

3. Receptarea de mesaje scrise în diverse contexte de comunicare

3.1. Decodarea semnificației globale și a informațiilor de detaliu din texte informative sau
literare
3.2. Identificarea ideilor principale dintr-un text citit
3.3. Formularea de concluzii simple pe baza lecturii textelor informative sau literare
3.4. Asocierea elementelor descoperite în textul citit cu experiențe proprii
 3.5. Extragerea dintr-un text ilustrat a unor elemente semnificative pentru a a formula o
opinie referitoare la mesajul citit
3.6. Manifestarea interesului pentru lectură
4. Redactarea de mesaje în diverse situații de comunicare
4.1. Redactarea unor texte funcționale scurte pe suport de hârtie sau digital, adaptate
destinației și scopului comunicării
4.2. Redactarea unei scurte descrieri de tip portret pe baza unor întrebări de sprijin
4.3. Recunoașterea și remedierea greșelilor de ortografie și de punctuație în textele redactate.

NR. CRT. CONȚINUTURILE ÎNVĂȚĂRI NR. ORE OBSERVAȚII

ALOCATE
MODUL I. Școala (recapitulare) 12 (1-3)
Salut, prieteni! 16 (4-7)
MODUL II. Școală și distracție 16 (1-4)
Perioada cea mai frumoasă a anului 16 (5-8)

MODUL III. Perioada cea mai frumoasă a anului 8 (1-2)

Animalele și poveștile lor 16 (3-6)
MODUL IV. Animalele și poveștile lor 8 (1-2) + 1 SĂPT.
Vacanţa ideală 12 (3-5) VERDE
MODUL V. Vacanţa ideală 12 + 1 Ș.A.
Evaluare finală 18

PLANIFICAREA PE PERIOADE DE ÎNVĂȚARE (MODULE)

MOD. CONȚINUTURILE ÎNVĂȚĂRII OBIECTIVE NR.ORE DATA OBS.

I. Școala - recapitulare

Subunitatea 1: Începe școala! 1.1., 1.3.,

Inimă de clopoţel, după Luiza Vlădescu 1.4., 2.1.,
Formularea enunţurilor 12
2.3., 2.4.,
 Subunitatea 2: De acasă până la școală 3.1., 3.4.,
În drum spre şcoală, după Konstantin D. 3.6., 4.3., 4.4.
Usinski
Semnele de punctuaţie în enunţuri

Recapitulare (1): Sufleţelul învaţă, după

Mircea Sântimbreanu
Evaluare (1): Domnișoara Honey, după
Roald Dahl

Salut, prieteni!

Subunitatea 1: Ce fel de prieteni ai? 1.1., 1.3.,

Prietenul, după Octav Pancu-Iaşi 12
1.4., 2.1.,
Sensul cuvintelor 2.2., 2.3.,
Subunitatea 2: Cum sunt eu? Cum ești tu? 2.4., 3.1.,
Portretul colegei de bancă, după Mircea 3.3., 3.4.,
Sântimbreanu 3.6., 4.1.,
Despărţirea cuvintelor în silabe 4.2., 4.3., 4.4

Subunitatea 3: Prietenul adevărat

Planul perfect (I), după Sabine Zett
Scrierea corectă a cuvintelor (sunete/litere
specifice, grupuri de litere)

Recapitulare (2): Planul perfect (II), după 1.1., 1.2.,

Sabine Zett
Evaluare (2): Pif, Paf, Puf, după Cezar 1.3., 1.4.,
Petrescu 2.1., 2.3.,
2.4., 3.1.,
Școală și distracție 3.3., 3.4.,
3.6., 4.1., 4
Subunitatea 1: Un proiect interesant 4.3., 4.4.
Grupa trenului zburător (I), după Judy
Blume
Substantivul – noţiuni introductive

II Școală și distracție 1.1., 1.2., 12

1.3., 1.4.,
Subunitatea 2: Proiectul continuă 2.1., 2.3.,
Grupa trenului zburător (II), după Judy
Blume 2.4., 3.1.,
Felul substantivelor 3.3., 3.4.,
3.6., 4.1.,
Subunitatea 3: Lucruri importante 4.3., 4.4.
Carnetul carnetului, după Mircea
Sântimbreanu
Numărul substantivelor
 Subunitatea 4: O scrisoare neobișnuită
Pippi scrie o scrisoare, după Astrid
Lindgren 4
Genul substantivelor

Recapitulare (3): Pippi merge la şcoală,

4
după Astrid Lindgren
Evaluare (3): Sunt puțin bolnav..., după 4
Cleopatra Lorinţiu

Exerciții de comunicare orală și scrisă

Perioada cea mai frumoasă a anului

Subunitatea 1: În prag de sărbătoare

1.1., 1.2.,
Povestea lui Moş Nicolae
Adjectivul – noţiuni introductive 1.3., 1.4.,
2.1., 2.3., 4
Subunitatea 2: Moș Crăciun există! 2.4., 3.1.,
Legenda lui Moş Crăciun 3.2., 3.3.,
Acordul adjectivului cu substantivul (după 3.4., 3.5
număr
4
Subunitatea 3: La Mulți Ani!
Copacul dorinţelor
Acordul adjectivului cu substantivul (după
gen)

Crăciunul în familia noastră (recapitulare,

exerciții de comunicare)

III. Perioada cea mai frumoasă a anului

Subunitatea 4: Soare, Soare, unde ești? 1.1., 1.2.,

Omul-de-Zăpadă care voia să întâlnească 1.3., 1.4.,
4
Soarele, după Matei Vişniec 2.1., 2.3.,
Rolul adjectivului în comunicare 2.4., 3.1.,
3.2., 3.3.,
Recapitulare (4): Fricosul, după Emil 4
3.4., 3.5
Gârleanu
Evaluare (4): Pâinea săracului, basm popular
elveţian

Animalele și poveștile lor

Subunitatea 1: Calul, prieten devotat

4
Stăpânul și calul, basm popular arab
Pronumele personal – noţiuni introductive
1.1., 1.2.,
Subunitatea 2: Întâmplări 1.3., 1.4.,
 nemaipomenite 2.1., 2.2., 6
Povestea ariciului înțelept, după Vladimir 2.4., 3.1.,
Colin 3.3., 3.4.,
Pronumele personal în enunţuri 3.6., 4.3.,
4.4.
Subunitatea 3: O învățătură pentru 6
toată viața
Corbul și vulpea, după La Fontaine
Pronumele personal de politeţe

IV. Animalele și poveștile lor 1.1., 1.2.,

1.3., 1.4.,
Recapitulare (5): Dumbo, elefantul 2.1., 2.2., 6
zburător, după Helen Aberson și Harold 2.4., 3.1.,
Pearl 3.3., 3.4.,
Evaluare (5): Vulpea Taia și Tigrul Tom, 3.6., 4.3.,
poveste populară africană 4.4.
2
Exerciții de povestire și comunicare

Vacanţa ideală 6
1.1., 1.2.,
Subunitatea 1: Facem planuri de vacanță 1.3., 1.4.,
Planuri de vacanță, după Jeff Kinney 2.1., 2.2.,
2.3., 2.4., 4
Predicatul 3.1., 3.2.,
3.3., 3.4., 2
Exerciții 3.5., 3.6.,
4.1., 4.2.,
4.3., 4.4.

V. Vacanţa ideală

Subunitatea 2: Cu gândul la vacanța mare 8

Scrisoare, de Ana Blandiana
Subiectul. Acordul predicatului cu
subiectul 1.1., 1.2.,
1.3., 1.4.,
2.1., 2.2.,
2.3., 2.4.,
Subunitatea 3: Început de vacanță 3.1., 3.2., 8
Imaginație creatoare, după Mircea 3.3., 3.4.,
Sântimbreanu 3.5., 3.6.,
Recapitularea claselor morfologice 4.1., 4.2.,
4.3., 4.4.
Evaluare finală
 8
Recapitulare finală: Nicolas pleacă în
tabără (I), după René Goscinny și Jean-
Jacques Sempé

8
Evaluare finală: Nicolas pleacă în tabără (II),
după René Goscinny și Jean-Jacques Sempé

ANYANYELVI KOMMUNIKÁCIÓ

HETI ÓRASZÁM: 5
ÉVI ÓRASZÁM: 170

ALAPKOMPETENCIÁK:

1. Beszédértés különböző kommunikációs helyzetekben

2. Szóbeli szövegalkotás különböző kommunikációs helyzetekben
3. Az írott szöveg megértése különböző szövegkörnyezetben
4. Írásbeli szövegalkotás különböző kommunikációs helyzetekben
SAJÁTOS KOMPETENCIÁK
1. Beszédértés különböző kommunikációs helyzetekben
1.1. A mindennapi beszédhelyzetekben elhangzó ismeretterjesztő és irodalmi szövegek globális
értése
1.2. Kifejezések, állandó szókapcsolatok (közmondások, szólások, szállóigék) megértése a hallott
szövegben
1.3. A szövegek nyelvi megformálására való érzékenység
1.4. Az érthető és kifejező beszéd tudatosítása
1.5. Nyitott magatartás tanúsítása a kommunikáció iránt függetlenül a zavart kommunikációs
csatornáktól

2. A szóbeli szövegalkotás különböző kommunikációs helyzetekben

2.1.Rövid leírás alkotása tárgyakról, élőlényekről, szereplőkről támpontok alapján
2.2. Rövid elbeszélő szöveg alkotása
2.3. A szövegek nyelvi megformálására való érzékenység kommunikációs helyzetek által
2.4. Kifejező, érthető és tudatos beszéd
2.5. Aktív részvétel a kommunikációban

3. Az írott szöveg megértése különböző szövegkörnyezetben

3.1. Egyszerű következtetések levonása olvasott szövegek alapján
3.2. A különböző típusú, műfajú és formájú szövegek elhatárolása
3.3. Különbóző műfajú irodalmi szövegek sajátosságainak érzékelése
3.4. Az irodalmi és ismeretterjesztő szöveg iránti érdeklődés tanúsítása

4. Írásbeli szövegalkotás különböző kommunikációs helyzetekben

4.1. Egyszerű funkcionális szövegek alkotása
4.2. Rövid leírás alkotása személyekről, állatokról, tárgyakról
4.3. Rövid elbeszélő szöveg alkotása

TANULÁSI TARTALMAK

Nyelvi funkciók (beszédaktusok):

-képzeletbeli könyv/filmszereplők bemutatása
-képzelt történet elmesélése
-információ kérése az iskolai és szabadidős tevékenységekkel kapcsolatosan
-információ nyújtása az iskolai és szabadidős tevékenységekkel kapcsolatosan
-formális és informális kérés megfogalmazása
-tevékenységek, projektek, eredmények bemutatása
-párbeszéd kezdeményezése és párbeszédben való részvétel
Szövegtípusok:
-a könyv mint kulturális termék
-a szöveg írott képe (szerző, cím, verses forma, prózai forma, bekezdések9
-különböző típusú szövegek (minimum 800 szó fokozatosan bővítve)
o élményszerző szövegek (verses mese, elbeszélés)
 o tudományos-ismeretterjesztő szövegek
o dokumentum típusú folyamatos és nem folyamatos
szövegek(menetrend, használati, szórólap)
Nyelvtani ismeretek:
- a mondatot alkotó tömbök (állítmány és bővítményei) szövegértési szempontú vizsgálata

NR. CRT. CONȚINUTURILE ÎNVĂȚĂRII NR. ORE OBS.

ALOCATE
MODUL I. Ezerszínű, kedves nyár! 10 (1-2)
Olvass velem! 10 (3-4)
Tájak, helyek, otthonok 15 (5-7)
MODUL II. Tájak, helyek, otthonok 5 (1)
Téli örömök 25 (2-6)
Ínyenc falatok 10 (7-8)
MODUL III. Ínyenc falatok 7 (1-2)
Meselesen 23 (2-6)
MODUL IV. Meselesen 17 (1-4) +1
Kalandhozó gyerekvilág 8 (4-5) hét
Z.H.
MODUL V. Kalandhozó gyerekvilág 12 (1-3) +1
Vakáció-nyitogató 28 (3-8) hét
I.M.

PLANIFICAREA PE PERIOADE DE ÎNVĂȚARE (MODULE)

MOD. CONȚINUTURILE ÎNVĂȚĂRII OBIECTIVE NR.ORE DATA OBS.

I. Ezerszínű kedves nyár 1.1.,1.3.

1.4.,2.2. 4
1. Molnos Lajos: Becsengetés
2.3.,3.3. 4
2. Fodor Sándor: Fülöpke beszámolói
4.1.,4.2.
1
3. A levél
1
4. Év eleji felmérő

2
Olvass velem!
1.1.,1.2. 2
1. Janikovszky Éva: Könyvet a felnőtteknek!
2.3.,2.5.
Helyesírás: j - ly 2
 Szórólap 3.1.,3.2. 2
Helyesírás: márkanevek 3.4.,4.1. 2
Felmérő

Tájak, helyek, otthonok 2

Weöres Sándor: Falusi fiú a városról beszél 1.3. 3

Hangutánzó szavak 1.4. 3
Benedek Elek: A mi házunk 2.1. 3
Helyesírás: országok, települések, folyókneve 2.4. 2
Páskándi Géza: Asztal bátyó, Szék úrfi 3.1.
2
Felmérés 4.3.

II. Tájak, helyek, otthonok 1.3.

Hirdetés 1.4. 1
Megtölteni a termet (Ismeretlen eredetű mese) 2.1.
2
Helyesírás: Kivel? Mivel? 2.4.
2
3.1.
4.3.
Téli örömök
2
Polányi Zoltán: December
3
Móra Ferenc: A szánkó

1.2. 2
A fogalmazás részei
1.4. 2
Helyesírás
2.4. 3
T. Ágoston László: A Mikulás csizmája
3.1.
3
Karácsony világszerte – Érdekes és vicces 4.3.
szokások

Készülődés a vásárra 2
Helyesírás 2
Karácsonyi mézeskalács 2
Felmérés 1
Karácsony nálunk – emlékek, élmények 3
 Ínyenc falatok 1.1. 2

László Noémi: A paradicsomleves 1.2. 2

1.3.
Zágoni Balázs: Tortás mese 2
2.2.
Helyesírás: Milyen? Melyik? Mekkora? 3.1. 2

Szórólap: Helyesírás: dátum, keltezés 3.2. 2

Ismétlés, felmérés 4.1. 2

Fórizs-Ferenczi Rita: Egész nap csak csipszet 1

enni!
1
Számok helyesírása
1
Miért igyunk tiszta vizet?

III. Ínyenc falatok

Fórizs-Ferenczi Rita: Egész nap csak csipszet 1.1. 3

enni! 1.2. 2
Számok helyesírása 1.3.
2
2.2.
Miért igyunk tiszta vizet?
3.1.
Meselesen
3.2. 3
Furulyavásár 4.1. 2
Helyesírás
3
Mint sót az ételben
2
Meghívó
2
Helyesírás

A halál és a százéves öregasszony (népmese) 3

Helyesírás 2
Egyszer volt Budán kutyavásár 3
Helyesírás 2
 Felmérés 1

IV. Meselesen 1.1.

A pásztorfiú, aki farkast kiáltott 1.3. 3

1.5.
Móricz Zsigmond: A sok juh meséje 3
2.2.
Benedek Elek: Maros és Olt 3
2.3.
Helyesírás 2.4. 2

Bálványos vár meséje 3.4. 3

4.1.
Ismétlés 2
4.3.
Felmérés 1

Kalandhozó gyerekvilág
1.1.
Kádár Annamária: Bátor vagyok, vagy inkább 3
1.3.
vakmerő?
1.5.
Ezt nem lehet nem kipróbálni
2.3. 2
ISMÉTLÉS 2.5. 2
FELMÉRÉS 3.3.
1
4.1.
4.3.

V. Kalandhozó gyerekvilág 1.1.

Majoros Nóra: Brumi és a szerelem 1.3. 3

1.5.
Fóris-Ferenczi Rita: Korszakok és vágyak 3
2.3.
Miklya Luzsányi Mónika: Kukák és ágak
2.5.
Ismétlés 3.3. 3
Felmérés 4.1. 2
Vakáció-nyitogató 4.3.
1
Irány a vakáció 1. rész

Irány a vakáció 2. rész 3

 Ismétlés 1.1. 3

Kiss Ottó: Csillagszedő Márió 1.2. 2

1.4.
Időjárás-jelentés 3
2.3.
Lázár Ervin: Vacskamati és a barátság 2.4. 2

Tanév végi ismétlés 3.2. 3

Felmérés 3.4. 4
4.1.
Kedvenc könyveim – Bemutatom társaimnak 2

Nyáriolvasmány - ajánlatok 4.3 4

Olvasónapló 2

NYELVI JÁTÉKOK, FEJTÖRŐK 2

MATEMATIKA

ALAPKOMPETENCIÁK:

1. A közvetlen környezet összefüggéseinek / törvényszerűségeinek felismerése

2. Matematikai műveletek végzése számokkal
3. A közvetlen környezetben található tárgyak mértani jellemzőinek felismerése
4. Szabványos mérőeszközök alkalmazása mérések és becslések során
5. Mindennapi élethelyzetekhez kapcsolódó feladatok megoldása

HETI ÓRASZÁM: 4
ÉVI ÓRASZÁM: 132

ALAPKOMPETENCIÁK
1.A közvetlen környezet összefüggéseinek / törvényszerűségeinek felismerése
2. Matematikai műveletek végzése számokkal
3. A közvetlen környezetben található tárgyak mértani jellemzőinek felismerése
4. Szabványos mérőeszközök alkalmazása mérések és becslések során
5. Mindennapi élethelyzetekhez kapcsolódó feladatok megoldása

SAJÁTOS KOMPETENCIÁK
1. A közvetlen környezet összefüggéseinek / törvényszerűségeinek felismerése
1.1. Minták/ szabályszerűségek értelmezése önálló véleményalkotás céljából
1.2. Ismétlődő elemeket / szabályszerűséget tartalmazó minták létrehozása

2. Matematikai műveletek végzése számokkal

2.1.1 000 000-nál kisebb, 10-nél kisebb illetve 10-zel vagy 100-zal egyenlő nevezőjű törtek ismerete
2.2. Természetes számok összehasonlítása 0-tól 1 000 000-ig; 10-nél kisebb illetve 10-zel vagy 100-
zal egyenlő azonos nevezőjű / azonos számlálójú törtek összehasonlítása
2.3. Természetes számok rendezése 0-tól 1 000 000-ig; 10-nél kisebb, illetve 10-zel vagy 100-zal
egyenlő azonos nevezőjű / azonos számlálójú törtek rendezése
2.4. Összeadási és kivonási műveletek végzése 0 - 1000 000-s számkörben vagy törtszámokkal
2.5. Természetes számok szorzása 0 – 1 000 000-s számkörben, legtöbb háromjegyű szorzótényezők
esetén, osztás legtöbb kétjegyű számmal

3. A közvetlen környezetben található tárgyak mértani jellemzőinek felismerése

3.1. Ábrák szimbólumainak / tárgyak térbeli helyének meghatározása
3.2. Síkidomok és mértani testek tulajdonságainak, jellemzőinek, összefüggéseinek feltárása
különféle helyzetekben

4. Szabványos mérőeszközök alkalmazása mérések és becslések során

4.1.Szabványos mérőeszközök és mértékegységek alkalmazása megadott helyzetekben,
átalakításokat is érvényesítve
4.2. Műveletek végzése szabványos mértékegységekkel, átalakításokkal

5. Mindennapi élethelyzetekhez kapcsolódó feladatok megoldása

5.1. A matematika sajátos kifejezéseinek és szimbólumainak alkalmazása a feladatmegoldás és/vagy
feladatalkotás, egyszerű érvelés során
5.2. Adatok táblázatba szervezése és grafikus ábrázolása
5.3.Feladatok megoldása a tanult matematikai műveletek alkalmazásával 0 – 1 000 000-s
számkörben.

TANULÁSI TARTALMAK

Természetes számok és műveletek természetes számokkal

Természetes számok 0-tól - 1 000 000-ig

- alkotás, olvasás, írás, összehasonlítás, rendezés, kerekítés
- római számok alkotása, olvasása, írása: I, V, X, L, C, D, M

Természetes számok összeadása és kivonása az egységrend átlépése nélkül és az egységrend

átlépésével 0 – 1 000 000-s számkörben
- összeadás és kivonás, az összeadási művelet tulajdonságai
- ismeretlen szám: meghatározása különféle módszerekkel (fordított út módszere, mérlegelv)

Természetes számok szorzása 0 – 1 000 000-s számkörben

- egy szám szorzása 10-zel, 100-zal, 1 000-rel
- legtöbb három számjegyből alkotott számok szorzása
- a szorzás tulajdonságai

Természetes számok osztása 0 – 1 000 000-s számkörben

- osztás 10-zel, 100-zal, 1 000-rel
- 1 000 000-nál kisebb természetes számok maradék nélküli vagy maradékos osztása legtöbb
kétjegyű számmal

Műveletek sorrendje, kerek és szögletes zárójelek használata

Feladatok megoldása a tanult műveletekkel és módszerekkel (grafikus ábrázolás,
összehasonlítás, fordított út módszere)
10-nél kisebb, 10-zel vagy 100-zal egyenlő nevezőjű törtek
- az egész törtrészei: tized, század, rajzos ábrázolások
- valós törtek, egység/egységnyi törtek, áltörtek
- azonos nevezőjű törtek összeadása és kivonása
- százalékok írása (csak 25%, 50%, 75%)

Intuitív mértani elemek

Tárgyak térben elfoglalt helyének meghatározása
- sajátos kifejezések: párhuzamos, merőleges
- koordináták a hálós grafikai felületen
- térképek

Mértani ismeretek
Síkidomok
- párhuzamos és merőleges egyenesek
- derékszög, hegyesszög, tompaszög
- sokszögek: négyzet, téglalap, rombusz, para-lelogramma, háromszög
- kör
Szimmetriatengely
Kerület
Terület (ábrák alapján, becslés 1 cm oldalhosszúságú négyzethálós felületen)

Mértani testek
- kocka, téglatest, gúla, henger, gömb, kúp (felismerés, testháló, alkotás sablonok vagy különböző
anyagok felhasználásával)
- a kocka és a téglatest térfogata (1 cm élhosszúságú kocka alkalmazásával)
Mértékegységek és mérőeszközök

A hosszúság mértékegységei
- mértékegységek: méter, törtrészei és többszörösei
- mértékegységek átalakítása a tanult műveletek alkalmazásával
- mérőeszközök: vonalzó, asztalós méteres, szabóméteres, szalagméteres
- műveletek mértékegységekkel

Az űrtartalom mértékegységei
- mértékegységek: a liter, törtrészei és többszörösei
- mértékegységek átalakítása a tanult műveletek alkalmazásával
- műveletek mértékegységekkel

A tömeg mértékegységei
- mértékegységek: a kilogramm, törtrészei és többszörösei
(a tonna és a mázsa is)
- mértékegységek átalakítása a tanult műveletek alkalmazásával
- mérőeszközök: mérleg, kétkarú mérleg
- műveletek mértékegységekkel

Az időmérés mértékegységei
- időtartamok kiszámítása, nagyobb időmértékegységek átalakítása kisebb időmértékegységekké
- mérőeszköz: óra, stopperóra

A pénz. Érmék és bankjegyek

- mértékegységek: lej és bani, euró és eurócent (használatban levő érmék és bankjegyek)
- egyenértékű értékváltások (azonos pénznemen belül)

Adatok rendezése, ábrázolása

- a táblázat adatai: adatok elemzése, értelmezése
- oszlop- vagy vonaldiagram: diagramkészítés, a grafikon információinak kiemelése és feldolgozása

MODULE CONȚINUTURILE ÎNVĂȚĂRII NR. OBS.

ORE
MODUL I. III. osztályban tanultuk 11
1 000 000-ig számolunk 17

MODUL II. 1 000 000-ig számolunk 4

1 000 000-ig szorzunk és osztunk 24

Ismétlés 1

Felmérés 1

MODUL III. Felfedezünk és számolunk 14

Részekből egészet alkotunk 10

MODUL IV. Részekből egészet alkotunk 10

Mérünk és számolunk 10

MODUL V. Testek idomok és méretek 15

IV. osztályban tanultuk 17
 PLANIFICAREA PE PERIOADE DE ÎNVĂȚARE (MODULE)

Mod. Conținuturile învățării Obiective Nr. ore Data Obs.

I. III. osztályban tanultuk 1.1., 1.2.,

 Természetes számok 0-tól 10000-ig 1.3., 1.4.,
 Műveletek természetes számokkal 1.5., 1.6.,
 Síkidomok és mértani testek 2.2., 11
 Mértékegységek 3.1., 3.2.,
 Adatok 5.1., 5.2.,
 Törtek
6.3. 6.4.
 Felmérés, értékelés

1 000 000-ig számolunk

 Természetes számok 0-tól 1 000 000-ig 2.1, 2.2, 2.3,

 Természetes számok összehasonlítása és 17
2.4,
rendezése
 Természetes számok kerekítése 4.1, 4.2,
 Római számok írása
 Időintervallum kiszámítása 5.1, 5.3, 5.4
 Összeadás egységrend átlépése nélkül
  Kivonás egységrend átlépése nélkü
 Ismeretlen szám kiszámítása. A mérlegelv
módszere
 Ismeretlen szám kiszámítása. A fordított út
módszere

II.  Összeadás az egységrend átlépésével 4

 Kivonás az egységrend átlépésével
 Ismétlés
 Értékelés 1.1., 1.2., 24
 Szorzás és osztás. Tulajdonságok 2.1., 2.2.,
 Műveletek elvégzésének sorrendje
2.3., 2.4.,
 A kerek zárójel
2.5., 3.1.,
 Szorzás 10-zel, 100-zal, 1000-rel
5.1., 5.2.,
 Osztás 10-zel, 100-zal, 1000-rel
 A méter. Többszörösök és törtrészek 5.3.
 1 000-nél kisebb szám szorzása egyjegyű
számmal
 1 000-nél kisebb szám szorzása kétjegyű
számmal
 1 000-nél kisebb szám szorzása háromjegyű
számmal
 Maradékos osztás
 1 000-nél kisebb szám osztása egyjegyű
számmal
 1 000-nél kisebb szám osztása egyjegyű
számmal, ahol a maradék nagyobb mint 0
 SZTE:E osztása, ahol a maradék 0
 SZTE:E osztása, ahol a maradék nagyobb
mint 0
 SZTE:TE osztása, ahol a maradék 0
 SZTE:TE osztása, ahol a maradék nagyobb
mint 0
 1 000 000-nál kisebb szám osztása egyjegyű
számmal
 1 000 000-nál kisebb szám osztása kétjegyű
számmal
Gyakorlás
3
Felmérés
1

III.
Felfedezünk és számolunk
 Adatok táblázatba történő rendezése 2.4., 2.5., 2
3.1., 3.2., 2
 Grafikon olvasása és használata
4.1., 4.2.
 Műveletek sorrendje 5.1., 5.2., 2
5.3
  Feladatok megoldása grafikus ábrázolás 2

módszerével 2

 Sokszögek 2

 Kerület 1
 Ismétlés 1
 Értékelés

1
Részekből egészet alkotunk 2.1., 2.2.,
2.3., 2.4., 1
 Derékszög, hegyesszög, tompaszög
2.5., 3.2.,
 Merőleges egyenesek 4.2., 1
 Párhuzamos egyenesek 5.1., 5.2.,
1
5.3.
 A paralelogramma. A rombusz
1
 A kör
1

 Ábrák szerkesztése 2

 Egy felület területe 1

 Gyakorlás 1
 Felmérés

IV. Részekből egészet alkotunk

 Törtek írása és olvasása 1

 Egységnyi törtek, valódi törtek, áltörtek 1

 Törtek összehasonlítása és rendezése 2
 Azonos nevezőjű törtek összeadása 1
 Azonos nevezőjű törtek kivonása
2.1., 2.2., 1
 Százalékok írása 2.3., 2.4.,
3
2.5., 3.1.,
 Ismétlés
3.2., 1
Értékelés 4.1., 4.2.
5.1., 5.2.,
Mérünk és számolunk 5.3. 1
 A kocka 1
 A kocka térfogata
1
  Gyakorlás 1

 A lej és a bani 1

 Az euró és az eurócent 1

 Az óra 1

 A stopperóra

2
 Feladatok megoldása összehasonlítás
módszerével
1
Felmérés, értékelés

V. Testek idomok és méretek

 A téglatest 2.4., 2.5., 1

 A téglatest térfogata 3.1., 3.2., 1

4.1., 4.2.
 A gúla 1
5.1., 5.2.,
 A henger 5.3. 1
 A kúp. A gömb 1
 A fordított út módszere
2
 Mérések
1

2
 Adatok rendezése grafikonok és
táblázatok segítségével
 Ismeretlen szám kiszámítása. A 2

mérlegelv módszere
 Ismétlés 2
Értékelés 1

IV. osztályban tanultuk

2
 Természetes számok 0-tól 1 000 000-ig 1.1., 1.2.,
2.1, 2.2., 2
 Műveletek természetes számokkal
2.3., 2.4.,
2
 Műveletek elvégzésének sorrendje 2.5., 3.1.,
 Síkidomok 3.2., 4.1., 2
4.2. 5.1.,
2
 Mértani testek 5.2., 5.3.
 Törtek 5.4. 2
  Adatok 2

 Mérések 2

Tudáspróba 1

TERMÉSZETTUDOMÁNYOK

HETI ÓRASZÁM: 1
ÉVI ÓRASZÁM: 33

ALAPKOMPETENCIÁK:

1. Testek, jelenségek és folyamatok jellemzőinek feltárása

2. A közvetlen környezet kutatása sajátos eszközök és eljárások alkalmazásával
3. A mindennapi élet problémáinak megoldása az emberi testről és a környezetről szerzett
ismeretek alkalmazásával

SAJÁTOS KOMPETENCIÁK
1. Testek, jelenségek és folyamatok jellemzőinek feltárása
1.1.Bizonyos jelenségekben és folyamatokban résztvevő testek közötti kölcsönhatások felismerése
1.2.Testek, jelenségek és folyamatok bizonyos szempontok szerinti rendszerezése és csoportosítása
2. A közvetlen környezet kutatása sajátos eszközök és eljárások alkalmazásával
2.1. Saját kutatási terv kidolgozása a környezet feltárására
2.2. Önállóan kidolgozott terv kivitelezése a környezet feltárására, kutatására
2.3.Az önálló kutatás különböző szakaszaiban tett megfigyelések grafikonos ábrázolása
(táblázatokkal, diagramokkal, egyszerű ábrákkal)
2.4. Következtetések megfogalmazása az önálló kutatás eredményei alapján
2.5. Az önállóan végzett kutatás során levont következtetések bemutatása

3. A mindennapi élet problémáinak megoldása az emberi testről és a környezetről szerzett

ismeretek alkalmazásával
3.1. Az egészség megőrzésének mindennapi lehetőségei
3.2. A környezetvédelem lehetőségeinek ismerete

TANULÁSI TARTALMAK

Életciklusok az élővilágban
- Szülők és utódok az élővilágban: hasonlóságok és különbségek
- A növények és állatok fő életciklusai
Az élőlények és a környezet közötti kapcsolatok
- Az élőlények alkalmazkodása a különböző életfeltételekhez (rét, erdő, folyó, tenger, sivatag)
- Az élőlények táplálkozási szokásai (egyszerű táplálékláncok)
Az ember – az egészség megőrzése
- Kiegyensúlyozott étrend, mozgás
A Föld a Naprendszerben
- A Naprendszer bolygói. A Föld mozgásai
- A Nap mint hő- és fényforrás. A nappalok és éjszakák, az évszakok váltakozása. Időjárás
- Az élőlények napi és évi tevékenységeinek ritmikus változása
A múltbeli élet bizonyítékai
- Ősmaradványok
Az ember környezetre gyakorolt hatása
- Fajok kihalása (túlzott halászat/vadászat). Környezetvédelem
Testek – jellemzőik
- A víz felszínén fennmaradó testek (testek lebegése)
- A víz tulajdonságai. A víz felhasználási lehetőségei különböző halmazállapotokban
A testek és anyagok tulajdonságainak változása
- Keverékek és keverékek szétválasztása
- Az oldódás. A hőmérséklet oldódást befolyásoló hatása
- Égés, rozsdásodás, rothadás, romlás, érés
Energia – források és hatások
- Testek közötti hőátadás. Hővezető és hőszigetelő anyagok
Elektromos áram. Fény
- Egyszerű áramkörök
- Fényforrások. Fényt igénylő jelenségek (árnyék, szivárvány, színek, testek láthatósága)

MODULE CONȚINUTURILE ÎNVĂȚĂRII NR. OBS.

ORE
MODUL I. Az élet tudománya 7
SZÜLŐK ÉS UTÓDOK
MODUL II. Az élet tudománya 8
ÉLŐHELYEK
AZ ÉLŐLÉNYEK KÖZÖTTI TÁPLÁLKOZÁSI KAPCSOLATOK
MODUL III. A Föld tudománya 6
A Föld - PLANETA PĂMÂNTA TESTEK
MODUL IV. A fizika tudománya 5
A TESTEK
TULAJDONSÁGOK ÉS ÁTALAKULÁSOK
MODUL V. A fizika tudománya 8
AZ ENERGIA – FORRÁSOK ÉS HATÁSOK
ISMÉTLÉS

PLANIFICAREA PE PERIOADE DE ÎNVĂȚARE (MODULE)

Mod. Conținuturile învățării Obiective Nr. ore Data Obs.

I. Az élet tudománya - SZÜLŐK ÉS UTÓDOK 1.1, 1.2, 2.1, 7

A növények életciklusai 2.2, 2.3, 2.4,
A rovarok életciklusai 2.5

A halak és kétéltűek életciklusai

A hüllők és madarak életciklusai
Az emlősök életciklusai
Az ember életciklusa

II. Az élet tudománya - ÉLŐHELYEK 1.1, 1.2, 2.1, 5

2.2, 2.3, 2.4,
Az erdő 3.1, 3.2
A rét
A folyó
 A sivatag
Tengerek és óceánok

Ismétlés

Felmérés 3

AZ ÉLŐLÉNYEK KÖZÖTTI
TÁPLÁLKOZÁSI KAPCSOLATOK

Táplálékláncok
Egészséges étrend. Mozgás
Ismétlés

Felmérés

III. A Föld tudománya 1.1, 1.2, 2.1, 6

A Föld - PLANETA PĂMÂNTA TESTEK 2.2, 2.3, 2.4,
2.5, 3.1, 3.2
A Föld a Naprendszerben
A kövületek – letűnt korok tanúi
Az ember és élőhelye
Ismétlés

Felmérés

IV. A fizika tudománya 1.1, 1.2, 2.1, 5 1 hét

A TESTEK 2.2, 2.3, 2.4, Zöld
TULAJDONSÁGOK ÉS ÁTALAKULÁSOK 2.5 hét
A testek úszása a vízen
Keverékek. Keverékek szétválasztása
Az oldódás
A víz – tulajdonságok és felhasználá
Az anyag átalakulásai
Ismétlés

Felmérés

V. A fizika tudománya 6 +1
AZ ENERGIA – FORRÁSOK ÉS HATÁSOK hét
Hőátadás I.M.
Egyszerű áramkörök. Az elektromos áram
 A fény. A fénnyel kapcsolatos jelenségek
Ismétlés

Felmérés 2

ISMÉTLÉS

TÖRTÉNELEM

HETI ÓRASZÁM: 1
ÉVI ÓRASZÁM: 33

ALAPKOMPETENCIÁK:

1. A történelmi események időben és térben való elhelyezése

2. A történelmi források tanulmányozása a múlt és jelen bizonyos
eseményeinek megértése céljából
3. Történelmi kifejezések alkalmzása a különféle kommunikációs
helyzetekben
4. A pozitív énkép és a mások iránti empátia alakítása

SAJÁTOS KOMPETENCIÁK - COMPETENŢE GENERALE

1.Localizarea în timp şi spaţiu a evenimentelor istorice studiate

2.Explorarea surselor relevante pentru a înţelege fapte şi evenimente din trecut şi din prezent
3.Utilizarea termenilor istorici în diferite situaţii de comunicare
Formarea imaginii pozitive despre sine şi despre ceilalţi

COMPETENŢE SPECIFICE

1.Localizarea în timp şi spaţiu a evenimentelor istorice studiate

1.1.Ordonarea cronologică a unor evenimente din viaţa familiei, a faptelor prezentate într-o situaţie
de învăţare
1.2.Localizarea în spaţiu a evenimentelor istorice
1.3.Recunoaşterea preocupării oamenilor pentru raportarea la timp şi spaţiu

2.Explorarea surselor relevante pentru a înţelege fapte şi evenimente din trecut şi din prezent
2.1.Identificarea de surse istorice utiliyând o varietate de instrumente, inclusiv tehnologiile de
informare şi comunicare
2.2.Aplicarea unor procedee simple de analiză a surselor pentru a identifica informaţii variate despre
trecut
2.3.Identificarea, pe baza surselor, a cauzelor, a consecinţelor şi a elementelor care s-au schimbat sau
nu într-o anumită perioadă de timp

3.Utilizarea termenilor istorici în diferite situaţii de comunicare

3.1.Recunoaşterea unor termeni istorici în cadrul unor surse accesibile
3.2.Utilizarea corectă a termenilor istorici accesibile în situaţii de comunicare orală şi scrisă

4.Formarea imaginii pozitive despre sine şi despre ceilalţi

4.1.Determinarea semnificaţiei unor evenimente din trecut şi din prezent
4.2.Recunoaşterea asemănărilor şi deosebirilor dintre sine şi celălat, dintre persoane şi grupuri
4.3.Manifestarea unei atitudini deschise în cazul onor situaţii care presupun comunicarea

CONŢINUTURI:
Noţiuni introductive: tercut-prezent (mileniu, secol, deceniu, epocă istorică), spaţiu istoric, surse
istorice
Familia: trecutul familie, sărbători de familie, timpul liber, activităţile cotidiene
Comunitatea locală şi naţională: teritoriu, locuinţe şi viaţă cotidiană, tradiţii, sărbători, religie,
monumente ale eroilor. Comunităţi ale minorităţilor pe teritoriul de azi a României
Copilăria de ieri şi de azi în comunitatea locală
Popoare de ieri şi de astăzi: localizare pe hartă, ocupaţii, tradiţii, oboceiuri, sărbători
Cunoşterea lumii prin călătorii
Antichitatea:legende şi scrieri ale anticilor despre daci şi romani

Evul Mediu:
 Figuri legendare de voievozi, domnitori şi conducători locali în opere literare şi istorice
 Transilvania – spaţiu multietnic. Sat şi oraş în Transilvania medievală
 Istorici şi cronicare despre personalităţi ale minorităţilor
Epoca modernă:
 Al. I. Cuya şi Unirea
 Carol I şi independenţa, Carol Davila
 Eroi ai Primului Război Mondial
  Ferdinand şi Marea Unire
 România la cumpăna dintre milenii
Locuri istorice din comunitate: mănăstiri, străzi şi case istorice din comunitate, monumente ale
eroilor, monumente reprezentative ale comunităţilor etnice din România
Locuri cu importanţă istorică pentru România:
 Aşezări şi construcţii dacice, greceşti şi romane (oraşele greceşti de pe malul Mării Negre)
 Castele şi cetăţi martore ale evenimentelor istorice
 Construcţii religioase şi ctitorii lor
Monumente şi locuri incluse in patrimoniul UNESCO

MODULE CONȚINUTURILE ÎNVĂȚĂRII NR. OBS.

ORE
MODUL I. BEVEZETÉS A TÖRTÉNELEMBE 3
A SZEMÉLYES TÖRTÉNELEMTŐL A NEMZETI 3
TÖRTÉNELEMIG 1
Szummatív (összegző-lezáró) értékelés

MODUL II. ÓKORI CIVILIZÁCIÓK 6

Ismétlés 1
Szummatív (összegző-lezáró) értéklés 1

MODUL III. EURÓPA ÉS A ROMÁN ORSZÁGOK A 6

KÖZÉPKORBAN

MODUL IV. EURÓPA ÉS A ROMÁN ORSZÁGOK A 5 1 hét

KÖZÉPKORBAN Zöld
Ismétlés hét
Szummatív (összegző-lezáró) értéklés
EURÓPA ÉS A ROMÁNOK AZ ÚJKORBAN

MODUL V. EURÓPA ÉS A ROMÁNOK AZ ÚJKORBAN 6 +1

Évvégi ismétlés 1 hét
Értéklés 1 I.M.
 PLANIFICAREA PE PERIOADE DE ÎNVĂȚARE (MODULE)

Mod. Conținuturile învățării Obiective Nr. ore Data Obs.

I. BEVEZETÉS A TÖRTÉNELEMBE

Bevezetés a történelembe 1

Hogyan mérjük a történelmi időt ? 1

A fejezet ismétlése; Összegző-lezáró értékelés 1

A SZEMÉLYES TÖRTÉNELEMTŐL A
NEMZETI TÖRTÉNELEMIG
1
Személyes és családi történelem
1
A helyi és a nemzeti történelem
1
Nemzeti kisebbségek közösségei
1
A fejezet ismétlése; Összegző-lezáró értékelés

II. AZ ÓKORI CIVILIZÁCIÓK

Az ókori Görögörszág 1
 Az ókori Róma 1

A géta-dákok 1

Dák - római háborúk 1

Mai és múltbeli népek (I) 1

Mai és múltbeli népek (II) 1

Mai és múltbeli népek (III) 1

A fejezet ismétlése; Összegző-lezáró értékelés 1

III. EURÓPA ÉS A ROMÁN ORSZÁGOK A

KÖZÉPKORBAN
1
A középkori román államok kialakulása
1
Erdély, a soknemzetiségű térség
1
Havasalföld Mircea cel Bătrân idején (1386-
1418) 1
Havasalföld Vlad Țepeș uralkodása idején 1
(1456-1462)

Moldva Ștefan cel Mare uralkodása alatt (1457-

1504) 1
Mihai Viteazul uralkodása (1593-1601)

IV. EURÓPA ÉS A ROMÁN ORSZÁGOK A 1 hét

KÖZÉPKORBAN Zöld
hét
A kultúra nagy támogatói: Constantin
Brâncoveanu és Dimitrie Cantemir
1

Utazók és utazásaik 2

EURÓPA ÉS A ROMÁNOK AZ
ÚJKORBAN
1
A román fejedelemségek egyesülése 1859-ben
1
Az állami függetlenség kivívása (1877 -1878)

V. EURÓPA ÉS A ROMÁNOK AZ +1
ÚJKORBAN hét
 Románia az I. világháborúban 1 I.M.

Az egységes román nemzetállam 1

kialakulása(1918)
2
XX. századi felfedezők
1
Európa és Románia az ezredfordulón
1
A fejezet ismétlése
1
Összegző - lezáró értékelés
1

FÖLDRAJZ

HETI ÓRASZÁM: 1
ÉVI ÓRASZÁM: 33

ALAPKOMPETENCIÁK:

1. A megfigyelhető valóság bemutatása a jellegzetes szaknyelv alkalmazásával

2. A matematika, a környezetismeret és a társadalomtudományok lényeges elemeinek

alkalmazása a környező valóság megértésének céljából

3. A környező valóság és a térképen való ábrázolás kapcsolata

4. A lakóhely, az ország és a világ megismerése iránti érdeklődés fejlesztése

SAJÁTOS KOMPETENCIÁK - COMPETENŢE GENERALE

1. Prezentarea realităţii observabile, cu ajutorul terminologiei generale şi specifice

2. Utilizarea elementelor semnificative din matematică, ştiinţele naturii şi disciplinele sociale, în
înţelegerea realităţii înconjurătoare
3. Relaţionarea realităţii înconjurătoare cu reprezentarea ei cartografică
4. Dezvoltarea interesului pentru cunoaşterea orizontului local, a ţării şi a lumii contemporane
COMPETENŢE SPECIFICE

1. Prezentarea realităţii observabile, cu ajutorul terminologiei generale şi specifice

1.1.Identificarea unor termeni geografici în texte/contexte/situaţii de învăţare diferite
1.2.Precizarea în cuvinte proprii, a sensului termenilor geografici de bază
1.3.Utilizarea termenilor geografici simpli în contexte cunoscute

2. Utilizarea elementelor semnificative din matematică, ştiinţele naturii şi disciplinele sociale, în

înţelegerea realităţii înconjurătoare
2.1. Aplicarea unor elemente şi operaţii matematice minime în înţelegerea unor situaţii reale
observate
2.2. Aplicarea unor elemente şi cunoştinţe dobândite la alte discipline (ştiinţe ale naturii, istorie,
ştiinţe sociale)
2.3. Identificarea unor fenomene şi procese cu character geographic din mediul înconjurător al
orizontului local, al regiunii, ţării şi continentului

3. Relaţionarea realităţii înconjurătoare cu reprezentarea ei cartografică

3.1Identificarea poziţiei elementelor reprezentate pe hartă
3.2. utilizarea semnelor şi a altor repreuentări convenţionale
3.3.Raportarea corectă a poziţiei unor elemente pe reprezentările cartografice
3.4.Utilizarea unor reprezentări grafice şi cartografice simple

4. Dezvoltarea interesului pentru cunoaşterea orizontului local, a ţării şi a lumii contemporane

4.1. Dezvoltarea curiozităţii de cunoaştere a elementelor geografice caracteristice orizontului local,
ţării şi lumii contemporane
4.2. Dobândirea interesului pentru înţelegerea rolului mediului înconjurîtor pentru viaţa şi activitatea
societăţii
4.3. Dezvoltarea interesului pentru cunoaştera şi înţelegerea diversităţii natural şi umane

CONŢINUTURI:
Orizontul apropiat
 clasa, şcoala, cartierul, localiattea
 orientarea şi distanţele în orizontul apropiat
 planul clasei, al locuinţei, şcolii, cartierului şi localităţii

Orizontul local
 orizontul, linia orizontului, punctele cardinal
 hărţi ale orizontului local
Caracteristici generale observabile ale orizontului local
 relief, hidrografie, vegetaţie
 populaţie, aşezări, activităţi ale oamenilor
Modificări observabile şi repere de timp
 modificări observabile în realitatea înconjurătoare
 ora, ziua, săptămâna, anul
 calendarul
De la orizontul local la ţară
 Localitatea natală
 Regiunea înconjurătoare
  De la orizontullocal la regiune şi ţară
Limite şi vecini
Relieful: caracteristici generale şi trepte de relief
Clima, apele, vegetaţia, animalele şi solurile
Locuitorii şi aşezările omeneşti
Activităţi economice
 Resurse şi activităţi industriale
 Principalele produse agricole
 Căi de comunicaţie
Marile unităţi geografice ale României – caracteristici generale(pe trepte de relief)
 Carpaţii
 Dealurile şi podişurile
 Câmpiile (inclusiv Delta Dunării)
Caracteristici geografice ale regiunii in care este situat orizontul local
 Elemente de prezentare ale unei regiuni
 Caracterzarea regiunii (sau a regiunilor) din jurul orizontului local
Organizarea administrativă a României
 Organizarea administrativă actuală
 Oraşul Bucureşti – caracterizare geografică
 Caracterizarea geografică a judeţului şi a localităţii ăn care este situat orizontul local
România ân Europa
 Poziţia geografică a României ăn Europa: limite şi vecini
 Tări vecine: denumire, capitală
Europa – un continent al planetei
 Europa – scurtă caracterizare geografică
 Europa şi România – elemente comune
 Uniunea Europeană
Terra – planeta noastră
 Caracteristici generale (formă, mărime, mişcări)
 Continente şi oceane
Terra – o planetă a sistemului solar
 Planiglobul – imaginea Terrei

MODULE CONȚINUTURILE ÎNVĂȚĂRII NR. OBS.

ORE
MODUL I. KÖZVETLEN ÉS TÁGABB KÖRNYEZETÜNK 7

MODUL II. KÖZVETLEN ÉS TÁGABB KÖRNYEZETÜNK 8

ROMÁNIA – Általános földrajzi elemek

MODUL III. ROMÁNIA – Általános földrajzi elemek 6

MODUL IV. ROMÁNIA - Regionális földrajzi elemek 5

MODUL V. ROMÁNIA EURÓPÁBAN ÉS A FÖLDÖN 8

 PLANIFICAREA PE PERIOADE DE ÎNVĂȚARE (MODULE)

Mod. Conținuturile învățării Obiective Nr. ore Data Obs.

I. KÖZVETLEN ÉS TÁGABB KÖRNYEZETÜNK

1. Az osztály, az iskola, a lakónegyed, a 1.1.,1.2., 1

település. Tájékozódás és távolságok
közvetlen környezetünkben 2.1.,2.2.,2.3., 1
2. Osztálytermünk, lakásunk, iskolánk,
lakónegyedünk és településünk alaprajza 3.1.,3.2,3.3., 1
3. A látóhatár, a látóhatár vonala, az égtájak
4. Tágabb környezetünk térképei 3.4., 1
5. Domborzat, éghajlat, vízrajz, növényzet,
4.1. 1
állatvilág, talaj
6. Lakosság, települések, emberi 1
tevékenységek
7. ISMÉTLÉS, FELMÉRÉS 1

II. KÖZVETLEN ÉS TÁGABB KÖRNYEZETÜNK 1

1. A környező valóságban megfigyelhető 1.1.,1.2., 1
változások 2.1.,2.2.,2.3.,
2. Az óra, a nap, a hét, az év. A naptár 3.1.,3.2,3.3., 1
3. A szülőhely. A környező régió 3.4.,
4. Tágabb környezetünktől az országig
 4.1. 1

ROMÁNIA – Általános földrajzi elemek

1. Románia határai és szomszédai 1

2. Románia domborzata- általános jellemzők
3. Románia főbb domborzati lépcsői 1.2 1.3, 2.2, 1
4. Románia éghajlata 3.3, 3.4 4.1,
Románia vizei 4.2 1

III. ROMÁNIA – Általános földrajzi elemek

5. A Duna és a Fekete-tenger 1
6. Románia növényzete, állatvilága és talaja
7. Románia lakossága. Románia települései 1
1.2.,1.3.
8. Az erőforrások és az ipari tevékenységek 2.2., 1
3.3., 3.4.,
9. A mezőgazdaság és a főbb mezőgazdasági 4.1.,4.2. 1
termékek
1
10. Közlekedési és szállítási útvonalak
1

IV. ROMÁNIA - Regionális földrajzi elemek 1.3.,

1. A Kárpátok 2.3.,
3.3., 1
2. A dombok és a hátságok 4.1.,4.2.
1
3. A síkságok
1
4. A Duna-delta
1
5. Jelenlegi közigazgatási felosztás. Bukarest
1
földrajzi jellemzése

V. ROMÁNIA EURÓPÁBAN ÉS A FÖLDÖN

1. Románia földrajzi helyzete Európában 1

2. A szomszédos országok 1.3.,
2.2.,2.3., 1
3. Európa – rövid földrajzi jellemzés 3.3.,
4.1.,4.2., 4.3. 1
4. Európa és Románia - közös jellemzők
1
5. Az Európai Unió
1
6. A Föld általános jellemzői
1
7. Kontinensek és óceánok
 1
8.A Föld - a Naprendszer egyik bolygója
Ismétlés, felmérés 1

ÁLLAMPOLGÁRI NEVELÉS

HETI ÓRASZÁM: 1
ÉVI ÓRASZÁM: 33

ALAPKOMPETENCIÁK:

1. Magatartási szabályok alkalmazása a mindennapi életben

2. Erkölcsi-polgári viselkedési készségek megnyilvánulása megszokott élethelyzetekben
3. Együttműködés tanusítása kijelölt feladatok megoldásában

SAJÁTOS KOMPETENCIÁK
1. Magatartási szabályok alkalmazása a mindennapi életben
1.1. A személyek hovatartozásának (helyi, nemzeti, európai) felismerés
1.2. A közösségi hovatartozás lényeges elemeinek azonosítása
1.3. Az emberi viszonyokat szabályozó erkölcsi normák felderítése

2. Erkölcsi-polgári viselkedési készségek megnyilvánulása megszokott élethelyzetekben

2.1. Az emberi kapcsolatokat megalapozó erkölcsi értékek feltárása
2.2.A mindennapi életben megnyilvánuló erkölcsi-polgári viselkedésminták feltárása/felismerése
2.3. A pro-, illetve antiszociális visekledésminták megkülönböztetése
2.4. A gyermekek egyetemes jogainak azonosítása
3. Együttműködés tanusítása kijelölt feladatok megoldásában
3.1. Másokkal való pozitív viszonyok kialakítása, kijelölt feladatok megoldása érdekében
3.2. A gyermekek jogainak megismerését elősegítő tevékenységekben való résztvétel
3.3.* Az osztály, az iskola, vagy a helyi közösség erkölcsi-polgári jellegű projektjeiben való
résztvétel

TANULÁSI TARTALMAK

Hovatartozásunk:
Helyi hovatartozásunk
- Lakóhelyünk és lakcímünk
- Helyi hagyományaink
Nemzeti hovatartozásunk:
- Szülőhazánk/szülőföldünk, illetve, esetenként az ország, ahol élünk
- Az országunk jelképei: a zászló, a himnusz, a címer, a nemzeti ünnep
- Hazaszeretet
Európaiságunk:
- Románia, mint az Európai Unió tagállama
- Az Európai Unió jelképei: zászló, himnusz, Európa Napja

Más emberekhez való viszonyunk. Értékek, szabályok és erkölcsi-polgári magatartásformák.

Erkölcsi értékek:
- jó/rossz
- altruizmus/egoizmus
- tisztesség/aljasság
- tisztelet/tiszteletlenség
- felelősségvállalás/felelőtlenség
- együttérzés/szolidaritás és annak hiánya
Erkölcsi normák (szabályok):
- példák erkölcsi normákra
- az erkölcsi normák szerepe
Az erkölcsi-polgári magatartásformák:
- a mindennapi erkölcsi: hogyan viselkedünk a családban, az iskolában, a baráti körben, nyilvános
helyeken
- proszociális madatartásformák (segítőkészség, együttműködés, egészséges versengés, tolerancia,
önkéntesség) és antiszociális madatartásformák (konfliktuskeresés, agresszivitás)
- egyes magatartásformák megváltoztatása
A gyermekek egyetemes jogai

MODULE CONȚINUTURILE ÎNVĂȚĂRII NR. OBS.

ORE
MODUL I. Újra együtt 7
Helyek, ahol otthon érzem magam
MODUL II. A gyermek jogainak albuma 8
MODUL III. A gyermek jogainak albuma 6
MODUL IV. Egyenes adásban – erkölcsi állampolgári viselkedés 5
MODUL V. Közelebb az erkölcsi neveléshez 8

PLANIFICAREA PE PERIOADE DE ÎNVĂȚARE (MODULE)

Mod. Conținuturile învățării Obiective Nr. ore Data Obs.

I. Újra együtt

- Vakációs emlékek 3.1. 1

- A személy fogalma. A személy belső
tulajdonságai, erkölcsi értékei
- Az ember kapcsolata tárgyakkal, állatokkal,
növényekkel, valamint más emberekkel
- Saját céljaim
Ajánlott leckék:
1. Szárnyalás az emlékek között
2. Együtt indulunk útnak!
Év eleji diagnosztizáló felmérés

Helyek, ahol otthon érzem magam

1.1., 1.2.,
Helyi hovatartozás 3.1., 3.3
- Település és lakhely
- Helyi szokások
Nemzeti hovatartozás
- Szülőföldem, az ország, ahol élek
- Az ország jelképei: zászló, himnusz, címer, 6
nemzeti nap
- Hazaszeretet
Európai hovatartozás
 - Románia, az Európai Unió tagja
- Az Európai Unió jelképei: európai zászló,
Európa himnusza, Európa Napja
Ajánlott leckék:
1. Otthon, az én lakhelyem
2. Helyi népszokások, ünnepek
3. Beszélgessünk az országunkról!
4. Országom jelképei
5. Szeretettel hazámnak
6. România, az Európai Unió csillagai között
7. Utazás az Európai Unió jelképei között
Ismétlés
Értékelés
Projekt: Színt viszünk a közösségünkbe!

II. A gyermekek jogainak albuma

A gyermek nemzetközi jogai 5

- A gyermek jogai
- A gyermek jogainak védelme 2.4., 3.1.,
- Jogok és kötelességek 3.2., 3.3
Ajánlott leckék:
1. A gyerekeknek is vannak jogai!
2. Ki védi meg a jogaimat?
3. Vannak jogaim, de kötelezettségeim is!
Ismétlés
Értékelés
Projekt: ”Mosolyt ajándékozunk!”- kampány

Erkölcsi értékek és normák

3
Erkölcsi értékek
- jó és rossz
- önzetlenség és önzés
- becsület és becsületlenség ÉN HISZEK
III. A gyermekek jogainak albuma 6

- tisztelet és a tisztelet hiánya

- felelősség és felelőtlenség
- szolidaritás (összetartás)/szolidaritás hiánya
Erkölcsi normák
2.4., 3.1.,
- erkölcsi normák példázata
- erkölcsi normák szerepe 3.2., 3.3
Ajánlott leckék:
1. Tanulj meg jót cselekedni!
2. Miért fontos a szolidaritás?
3. Mit jelent becsületesnek lenni?
4. Önzetlenség vagy önzés?
5. A tisztelet arculatai
6. Felelős személy vagyok?
7. Az erkölcsi normák életünk részei
 8. Miért van szükség erkölcsi normákra?
Ismétlés
Értékelés
Projekt: Felelősen a világhálón - kampány

IV. Egyenes adásban – erkölcsi állampolgári

viselkedés

Erkölcsi- polgári viselkedés

2.2., 2.3., 5
- a mindennapi életben megnyilvánuló erkölcsi
viselkedés: a családban, az iskolában, a baráti 3.1., 3.3
körben és nyilvános helyeken
- viselkedés megváltoztatása
Ajánlott leckék:
1. Hogyan viselkedem nap mint nap?
2. Mert nekem számít!
3. Antiszociális viselked és formái
4. A változás velem kezdődik!
Ismétlés
Értékelés
Projekt: Szelektív hulladékgyűjtés és
újrahasznosítás a környezetvédelem érdekében

V. Egyenes adásban – erkölcsi állampolgári

viselkedés

- szociális viselkedés (segítségnyújtás,

2.2., 2.3., 3
együttműködés, versengés,
tolerancia, támasz, önkéntes munka) és 3.1., 3.3
antiszociális viselkedés (konfliktus, agresszivitás)

Közelebb az erkölcsi neveléshez

- Helyek, ahol otthon vagyok 5

- A gyermek nemzetközi jogai 1.1., 1.2.,
- Kapcsolataink más emberekkel. Értékek, 1.3., 2.1.,
normák és erkölcsi - polgári viselkedés
2.2., 2.3.,
Ajánlott leckék: 2.4., 3.1.,
Év végi ismétlés (I, II) 3.2., 3.3.
Év végi értékelés
 JÁTÉK ÉS MOZGÁS

HETI ÓRASZÁM: 1
ÉVI ÓRASZÁM: 33

ALAPKOMPETENCIÁK:

1. Spontán módon kialakult vagy a megszervezett mozgásos játékokban való részvétel a

pszicho-motorikus képességek és a személyes érdeklődés függvényében
2. Megfelelő szociális magatartás tanúsítása a játékos tevékenységek során

SAJÁTOS KOMPETENCIÁK
1. Spontán módon kialakult vagy a megszervezett mozgásos játékokban való részvétel a
pszicho-motorikus képességek és a személyes érdeklődés függvényében
1.1. Mozgásos készségek alkalmazása változatos körülmények között
1.2. Tárgyak használata a csapatok közötti versenyek során
1.3. Alapvető motorikus készségek alkalmazása integrált jellegű projektek során

2. Megfelelő szociális magatartás tanúsítása a játékos tevékenységek során

2.1.Felelősség vállalása a csoporton belüli egyéni szerepek betöltésekor a játék és
mozgástevékenységek során
2.2. Mozgásos játékok szervezése és alkalmazása az iskolai és iskolán kívüli játékos tevékenységek
során
TANULÁSI TARTALMAK

Mozgásos játékok irányváltoztatásos járásformákkal

(Javasolt játékok: Váltóversenyek járásváltozatokkal)
Mozgásos játékok és váltóversenyek futásváltozatokkal
- cik-cakban futás
- akadályok kerülésével
- akadályokon keresztül
- tárgyak cipelésével, lerakásával és összegyűjtésével
(Javasolt játékok: Űrhajó, Kocsis két lóval, Mértani formák, Számítógépek)
Mozgásos játékok és váltóversenyek egy/két lábról való elrugaszkodással történő táv-, magas-
és leugrásokkal, ugrókötelezéssel
(Javasolt játékok: Ugróiskola, Gumizás, Repülő kör)
Mozgásos játékok és váltóversenyek dobás-fogás-változatokkal
- távolra dobás, célbadobás, társnak dobás (hajítómozdulattal)
- dobás két kézzel mellkastól való ellökéssel
- gurított tárgyak két kézzel való megfogása
- társ által dobott labda két kézzel való kifogása
(Javasolt játékok: Keresztező ingajárat, Labda a kapitánynál, Két tűz között, A vadász és a kacsák)

Komplex motorikus készségek alkalmazását igényelő mozgásos játékok, sor- és váltóversenyek

- húzózkodás-kúszás
- mászás
- mászás-ereszkedés
(Javasalot játékok: Kakasviadal, Sebesültszállítás, Vontatás, Partmenti lehorgonyzás)
Összetett motorikus készségeket fejlesztő mozgásos játékok és váltóversenyek
(Javasalot játékok: A vadász és a kacsák, Ne hagyd magad! - változat)
Szem-mozgás koordinációs játékok
- szem-kéz koordináció
- szem-láb koordináció
- általános koordináció
(Javasolt játékok: Bölcs mesterlövészek, A vadász és a kacsák, Két tűz között)

Asszertív közlés a mozgásos játékok során

(Például: mások véleményének meghallgatása, a versenyszerű mozgásos játékok eredményeinek
nyílt elismerése vagy a játék- eredménnyel kapcsolatos ellenvetések nyílt közlése)
Verbális és nonverbális kommunikációs lehetőségek (tanuló-tanuló között, csapaton belül,
vetélkedők során)
(Például: bátorítás, támogatás, biztatás, jelzés)

Mozgásos játékok szerepköreinek feladatai

(Például: alárendeltségi, vezetői, végrehajtói)
A mozgásos játékok résztvevőinek jogai és kötelességei
(Például: esélyegyenlőség a játékban való részvételhez, a játékszabályok és játszótársak tiszteletben
tartása)
A játékszervezői szerepkör feladatai
(Például: a játéktér kijelölése, a játékeszközök elhelyezése, csapatok alkotása, sorshúzás)
(Javasolt játékok: A kánya és a galambok, Madarak, fészekbe!, Kerítőháló/Húzóháló, Kétfülű kosár

Összetett mozgásos játékok az általános erőnlét fejlesztésére

(Javasolt játékok: Partmenti lehorgonyzás, A vadász és a kacsák, Két tűz között)
Szabadidőben (kirándulásokon, táborokban, túrázások alkalmával) szervezett mozgásos
játékok
Tanórán kívül szervezett mozgásos játékok eszköztára
Állandó összetételű csapatok közötti mozgásos játékok
(Javasolt játékok: Partmenti lehorgonyzás,Űrhajó Számítógépek, Gyalogosok)
Az iskola és a helyi közösség kínálata a fizikai tevé-kenységek gyakorlására (iskolai vetélkedők
- az iskolában, iskolák között; különböző sportokat, sportrendezvényeket kezdeményező helyi
központok)
Turisztikai tevékenységek

MODULE CONȚINUTURILE ÎNVĂȚĂRII NR. OBS.

ORE
MODUL I.
MODUL II.
MODUL III.
MODUL IV.
MODUL V.

Mod. Conținuturile învățării Obiective Nr. ore Data Obs.

I.

II.

III.

IV.

V.

ZENE ÉS MOZGÁS

HETI ÓRASZÁM: 1
ÉVI ÓRASZÁM: 33
ALAPKOMPETENCIÁK:

1. Daltanulás, éneklés játékos és mozgásos helyzetekben

2. A zenei nyelvezet, az alapvető zenei kifejezőeszközök elsajátítása az életkori
sajátosságoknak megfelelően
3. Gondolatok, élmények és érzelmek kifejezése zene és mozgás ált

SAJÁTOS KOMPETENCIÁK
1. Daltanulás, éneklés játékos és mozgásos helyzetekben
1.1. Énektanulás és éneklés tisztán, helyes intonációval, pontos indítással, egységes levegővételle,
helyes kiejtéssel és helyes tagolással, nagyobb és kisebb csoportban, egyénileg, emlékezetből az
összes versszakkal és a hozzá tertozó mozgásos játékkal együtt
1.2. Különböző tárgyak, játékhangszerek, hangszerek használata ritmushangszerként éneklés közben is
1.3. Az énekelt vagy hallgatott zene ritmusának kifejező módon való megjelenítése improvizált vagy
betanult mozgással

2. A zenei nyelvezet, az alapvető zenei kifejezőeszközök elsajátítása az életkori sajátosságoknak

megfelelően
2.1.A magas és mály, a rövid és hosszú hangok közötti különbségek észlelése és jelölése
2.2.A tempo és a dinamika különbségeinek megfigyelése a zenei alkotásokban és ezek alkalmazása
az éneklésben
2.3.Formai elemek a dalokban (motívum, kezdősor és befejezősor közti hasonlóságok)

3.Gondolatok, élmények és érzelmek kifejezése zene és mozgás által

3.1.Örömmel való részvétel a zenei tevékenységekben, a közös éneklésben, táncban, a zenei és
mozgásos tevékenység kedvelése
3.2.A zenehallgatásra szánt anyag figyelemmel való követése és a zenei élmény tudatos befogadása
3.3.Zenei ismereteik, készségeik minél változatosabb formában való kifejezése és közvetítése
különböző rendezvényeken

TANULÁSI TARTALMAK:
a. Gyermekdalok és népdalok
b. Más népek dalai
c. Jeles napok, ünnepek dalai
d. Műdalok
A zenei hang
 Különböző személyek beszédhangja és énekhangja, hangszerek hangjai
A ritmus
 Az egész értékű hang, az egész értékűszünet és szünetjel
 Az értéknyújtó pont és legato
 A szinkópa
 Önálló nyolcadértékű hang, szünet és szünetjel
 A 4/4-es és 3/4-es ütemek
 Prima volta és seconda volta
A dallam
 Magas és mély hangok
 Emelkedő és ereszkedő dallamlépések
 A ti, alsó lá, alszó szó, alsó ti hangok
 Szolmizálás a tanult hangokkal
A dinamika
 Halk – középerős – hangos fogalmak
A hangszín
 Gyermekhangok. Női énekhang, férfi énekhang, énekkar, zenekar, különböző hangszerek
hangjai
Formai elemek
 Zenei egységek, motívum, dallamsor, visszatérés

MODULE CONȚINUTURILE ÎNVĂȚĂRII NR. OBS.

ORE
MODUL I.
MODUL II.
MODUL III.
MODUL IV.
MODUL V.

Mod. Conținuturile învățării Obiective Nr. ore Data Obs.

I.

II.

III.

IV.

V.
KÉPZŐMŰVÉSZETI NEVELÉS ÉS KÉZMŰVES TEVÉKENYSÉGEK

HETI ÓRASZÁM: 1
ÉVI ÓRASZÁM: 33

ALAPKOMPETENCIÁK:

1. Változatos tartalmú, jelentésű vizuális üzenetek értelmezése

2. Közhasznú, esztétikus alkotások készítése megfelelő anyagokból és
technikákkal

SAJÁTOS KOMPETENCIÁK - COMPETENŢE GENERALE

1. Explorarea de mesaje exprimate în limbaj vizual dintr-o diversitate de contexte
2. Realizarea de creaţii funcţionale şi/sau estetice folosind materiale şi tehnici adecvate

COMPETENŢE SPECIFICE
1. Explorarea de mesaje exprimate în limbaj vizual dintr-o diversitate de contexte
1.1. Exprimarea de opinii proprii referitoare la mesajele comunicate prin limbaj vizual
1.2. Evidenţierea caracteristicilor diferitelor categorii de elemente de limbaj plastic, în compoziţii, în
mediul înconjurător şi în imagini

2. Realizarea de creaţii funcţionale şi/sau estetice folosind materiale şi tehnici adecvate

2.1. Valorificarea unor materiale şi tehnici adecvate, pentru exprimarea clară a unui mesaj intenţionat
2.2 Realizarea de compoziţii la alegere, valorificând potenţialul expresiv al limbajului plastic
2.3.Realizarea de produse unicate, personalizate şi utilizabile, în urma desfăşurării unor activităţi
dominant manuale, creative şi ludice
2.4. Remodelarea spaţiilor şi formelor dintr-un demers plastic intenţionat şi prin tehnici variate

CONŢINUTURI
Desen
Tehnici de lucru: trasare, haşurare
Elemente de limbaj plastic: punctul, linia, valoarea, forma
Pictură
Tehnici de lucru: tehnici mixte, pictura pe suport textil cu coloranţi, cu termofixare
Elemente de limbaj plastic: linia, punctul, culoarea(culori primare, culori binare, culori reci, culori
calde, nuanţe şi tonuri)
Modelaj
Tehnici de lucru:modelare liberă
Elemente de limbaj plastic: forma
Machete şi modele
Tehnici de lucru: îndoirea, împletirea, Kirigami
Elemente de limbaj plastic: forma, linia, nuanţe şi tonuri, texturi
Foto
Fotografia ca limbaj

MODULE CONȚINUTURILE ÎNVĂȚĂRII NR. OBS.

ORE
MODUL I.
MODUL II.
MODUL III.
MODUL IV.
MODUL V.

Mod. Conținuturile învățării Obiective Nr. ore Data Obs.

I.

II.

III.

IV.

V.