Andrei Veress 3

FUNDATIUNEA REGELE FERDINAND L"
D 0 C UM 11 N T
PRI v irroA RE LA
ISTORIA ARDEALULUI, MOLDOVEI

SI TARII-ROMANEM
VOLUMUL Ill.
ACTE SI SCR1SORI
(1585 - 1592)
PURLICATE
DE
R ANDREI VERESS
(CU UN PORTRET)
It UCURESTI
CA 11 'l'EA ROMÀNEASC
1931
www.dacoromanica.ro
ARON VOIVODA MOLDAVIAE
(1591-1595)
www.dacoromanica.ro
DOCUMENTE
PRIVITOARE LA ISTORIA ARDEALIILIII, MOLDOVEI
TARII-ROMINESTI
VOLUMUL
www.dacoromanica.ro
FONDATION ROI FERDINAND I."
DOCUMENTS
CONCERNANT
L'IIISTOIRE DE LA TRANSYLVANIE,
DE LA MOLDAVIE ET DE LA VALACHIE
VOLUME III.
ACTES ET LETTRES
(1585-1592)
PUBLIES
PAR
ANDRÉ VERESS
DOCTEUR ES LETTRES
ANCIEN ARCHIVISTE
BUCAREST
CARTEA ROMANEASCA
1931
www.dacoromanica.ro
FUNDATIUNEA REGELE FERDINAND I."
DOCUMENTE
PRIVITOARE LA
ISTORIA ARDEALULUI, MOLDOVEI

SI TARII-ROMÂNEgI
VOLUMUL III.
ACTE 1 SCRISORI
(1585-1592)
PUBLICATE
DE
DR ANDREI VERESS
(CU UN PORTRET)
BUCURE8TI
CARTEA ROMANEASCA
1931
www.dacoromanica.ro
PREF. AT A.
princiará a Ardealului se f olosea in corespon-
denta ei diplomaticá Cu tärile române §i cu insá§ Poarta
CANCELARTA
otomaná aproape exclusiv de limba ungarä., de oarece atát
Poarta, cat 0 Moldova 0 Tara-Románeasa, tineau diaci des-
toinici, cari tálmäceau actele intrate 0 le Muriau pe cele
cari ie§eau. Acest lucru el-h. cunoscut 0 din publicatiunile de páná
acum, dar niciuna din ele nu prezintá un mánunchiu atát de
complect al corespondentei externe a Ardealului ca volumul
nostru de fatá, care cuprinde aproape pe deplin tot ce s'a scris
la Curtile domne§ti dela Tárgovi§te 0 Ia0 care principele Ardea-
lului 0 ráspunsurile acestuia, impreuná cu rapoartele amänuntite
cátre Poartá ori cátre patronul párintesc al tärii, regele stefan
Báthory, cat timp a tráit, pánà la sfar0tul anului 1586.
Aceastà bogatá colectiune ne oglinde§te intreaga istorie
dintre anii 1585-1592 a tárilor indicate in titlul publicatiunii
noastre, cu toate främântárile politice 0 evenimentele trecaoare
pe cari ni le infäti§eazá evolutia lor.
Aflám din ele fuga lui Petru-Vodá Cercel din Tara-Ro-
mâneascá in Ardeal, unde a fost ocrotit ca sá nu cazá in máinile
Turcilor, cari cereau prin scrisori amenintátoare 0 ceau0 speciali
exträdarea lui. Pribeagul Vodá, a putut sell:a din ghiarele lor
numai retrágándu-se in cetatea Huszt, unde a fost internat de
cátre Prezidiul Ardealului, MIA §tirea 0 consimtámântul Portii.
Cánd ing a fugit de acolo 0 nu s'a oprit pftná la Paris, ca s5.-0
recá§tige scaunul domnesc, cu ajutorul regelui Frantei, aceastá
intreprindere a sa a dat gre§, cáci mergänd la Poartá a fost
omorit (in primávara anului 1589) cu toate ea a avut in máini
salvconductul sultanului, in tária cAruia se bizuià.
www.dacoromanica.ro
VIII Prefatà.
Pubham un numár insemnat de scrisori din corespondenta

cu vecinii a lui Petru-Vodä. Schiopul care a päräsit Moldova
In vara anului 1591 dupá o domnie neintreruptá de noud ani,
tot de teama Turcilor, cari erau hotáriti turceascA pe uni-
cul sau fecior, Stefänitä. Trecánd mu.nDii, bátránul Vod.ä cu
intreaga sa avere i cu sculele sale pretioase, s'a adäpostit la
inceput in Ungaria i apoi in Tirol. Prezintdm amánunte duioase
despre sederea sa de acolo, in destul de cunoscutá din cercetárile
profesorului Iorga, 1 intrucát ispravnicul vorbdret al arhiducelui
Ferdinand, la sosirea Voevodului (cu alaiul sä.0 de 18 trásuri) ne
spune el are un bäiat cum natura nu poate crea ceva mai lrumos;
Ca' curtenii vreau sà smulgá dela Vodä.' 100.000 de galbeni, f5.-
gácluindu-i o dobándà de abia 5 % i altele. 'mg arendasii
raguzani ai Vämii mari din Moldova, fiindcd prin plecarea Voevo-
dului din Ord, si-au pierdut venitul dorit, urmárindu-1 pána aici,
l-au tras in judecatá in fata tribunalului din Innsbruck. Gäsind in
cursul cercetárilor mele actele procesului, dá.m din ele mai multe
apeluri ale pArisilor, pline de date numerice despre administratia
veniturilor Moldovei si a stärii sale economice de pe atunci.
Al treilea pribeag in Ungaria e bätránul Stefan-Vodä Mázgá,
care primind dela stäpAnire dupà ani lungi de stäruintá drept
salariul sáu restant o mosioarä." pustie la Hodos, erà aproape
sä.' o piarzà din cauza 14comiei deregaorilor, cari observând cá
el a imbunätätit-o in cativa ani cu iobagi, livezi, päduri i chiar
helesteuri, au vrut sä' i-o ja indärät, pe motivul cá nu cunoaste
nici limba, nici legile tärii pentru ca sà si-o apere cum s'ar cere.
Avem cateva acte i despre viata iobagilor románi din Ar-
deal, pe cánd altele ne pástreazá amánunte despre institutiunile
juridice ale boierilor din tara Fälgárasului. Unele insemnári iarás
ne lämuresc viata nemesilor unguri din districtul Caransebes,
inruditi mult cu Románii nemesi de acolo. 0 deosebità atentiune
merità însà actele privitoare la Románul ardelean Petru Sándor,
care in anul 1591 stárpind cu oamenii sái o pädure de lángl
Rezultatul acestor cercetArl a apärut in vol. XI al colectiunii de docu-

mente Hurmuzaki; Bucuresti, 1900.
www.dacoromanica.ro
PrefatA IX
Satmar, a intemeiat un sat, numit dupa ansul Sándorfalva, in

care cerea apoi scutire de biruri §i oficiul de Voevodat dupä
dreptul §i obiceiul natiunii romäne" lucru cu atat mai interesant,
cu cat primise ca rasplata chiar dela regele Rudolf titlul de neme§
cu scut, dar diploma din nefericire nu ne e cunoscuta. lata o
pila oficiala a existentei voevodatului §i pe la sfar§itul veacului al
XVI-lea, chiar §i afara din Ardeal, in partile locuite de Romani.
In ce prive§te istoria culturii §i a industriei Ardealului,
publicam faimosul raport al baronului Herberstein (din 1585)
despre starea minelor ardelene ; ordinul de introducere al printu-
lui Baltazar Báthory in domeniul Fagä'ra§ului, care ne-a pastrat
intreaga sa biografíe. Pretios e §i inventarul sculelor boierului
moldovean Karm.an Aga, cari i s'au furat, cand a petrecut pe
Domnul &Au in Ardeal, dar i s'au restituit in una sentintei aduse
de Scaunul domnesc dela Alba-Iulia.
Multe date ale volumului se refera la istoria cultelor din
Ardeal, o insemnatate speciala are insa decretul principelui Sigis-
mund Báthory prin care nume§te (in 1500) pe varul säu, car-
dinalul Andrei Báthory administrator al Secuimii, unde purtarea
§i viata privata a preotilor lash mult de dorit, caci de aproape
patruzeci de ani nu mai existà episcopia catolica §i astfel nu era
cine sa-i controleze de atata vreme. Dinteo alta scrisoare tot
din acela§ an aflam ca senatul Sibiului a trimis principelui la
Alba-Iulia lemn special §i meter dibaciu pentru a face o orga:
in catedrala, deoarece cea veche se präpadise in timpul ref or-
matilor, cari au desfiintat muzica in biserici. i mai valoroase
sunt poate amanuntele despre activitatea primilor iezuiti din
Moldova, trimi§i in anul 1588 din Polonia, la cererea lui Petru
intru ajutorul sufletesc al catolicilor unguri de prin
imprejurimea ora§elor Bacau §i Roman. *tiam de ace§tia
pan'acuma, dar e lucru cu totul non ea' unul dintre pärintii
cari au intrat, pare a fi fost chiar ceangä'u" moldovean, inva-
tatul scriitor Iuliu Rab, a ca'rui familie tráete §i acuma in SA-
bloani, de wide se trage §i episcopul catolic de astazi al Moldovei.
O importanta deosebita au actele soliei lui stefan Josica,
trimis de catre principele Sigismund (la sfar§itW anului 1591)
www.dacoromanica.ro
X Prefata
la marele duce de Toscana, pentru petirea unei principese ita-

liene. Acest proiect de cAsAtorie n'a reu§it, dar relatiunile pre-
zintate de Josica curtii dela Firenze ne dau o descriere auten-
ticA' a bogAtiei Ardealului §i a firei tánartilui lui principe, ne-
descrise niclieri cu atáta realitate §i mAestrie. Dealtfel josica
a f ost insotit la intoarcere de protonotarul Attilio Amalteo, trimis
de papa Clemente VIII ca nuntiu in Ardeal. Acolo nuntiul a avut
doul insArcinAri tainice la principele Sigismund Báthory : s'A-1
induplece sl recheme pe iezuitii izgoniti din Ardeal prin decretul
dietei dela Media § din 1588 §.1 cA de se va insurà, sA nu ja alt1
femeie de eat catolicl §i numai cu invoirea Sfántului PArinte.
Amalteo §i-a indeplinit misiunea cu mare iscusintA i l'Asándu-ne
chiar §i o descriere minunat'á a stdrii Ardealului §i a celor vAzute
de dansul. 2
- Ultimele acte ale volumului nostru privesc pe Aron-VodA
al Moldovei, care rästurnat de atre Cazaci, a fost urcat in scau-
nul domnesc (in toamna anului 1592) prin ajutorul armatei un-
gare, trimisl de Sigismund Báthory. Sunt fericit de a fi contri-
buit la istoria acestui eveniment cu un snop de amlnunte necu-
noscute ; tot necunoscut e si portretul foarte caracteristic al
lui Aron-VodA, pe care 11 reproducem alAturat depe originalul
In ulei, fAcut de vre-un pictor fArA indoialä contimporan.3
ANDREI VERESS
I. Vezi mal pe larg la Andrei Veress : Nuntil apostolici in Ardeal. Bucuresti,

1928.
2 publicatii de Veress : Erdélyorszigi papal követek jelentései VIII. Ke-
lemen idejébal (Budapest, 1909) P. 382-394.
3 Portretul aflator in Muzeul de Belearte din Budapesta (in marime de 44 x 54
cm.) nu e semnat, ins& e trecut in inventar Cu totul grcIdt si atribuit pic-
torului boem Petru Brandel (1668-1739) farts sii, se stie, pe ce se baseazá aceasta
atribuire. Pata de aceasta, sunt de parere ca portretul e facut dupa natura in
castelul dela Vintul de jos, in care Aron era internat in 1595 si elgar de catre
pktorul grec din curtea dela Alba-Iulia, cu numele de Nioolaus Cretensis care
trAiit chiar si in 1607 la Cluj. Aron are ocht par, sprincene, mustata si barba
bruna, purtand liana brun-roscateca, manta cu Walla neagra sl o cliciula de
blana, acoperita cu catifea rosie, cu un clucure atfirnator.
www.dacoromanica.ro
PREFACE.
sa correspondance diplomatique avec les pays rou-
DANS
mains et méme avec la Porte ottomane, la Chancellerie prin-
cière de la Transylvanie se servait presque exclusivement de la langue
hongroise, vu que la Moldavie et la Valachie avaient à. leur ser-
vice des clercs chargés de traduire les actes entrés et de rédiger
ceux qui sortaient. C'est un fait qui ressort d'ailleurs aussi des
publications déjà parues, néanmoins, aucun de ces ouvrages n'of-
fre une collection aussi complète de la correspondance extérieure
de la Transylvanie que le présent volume qui comprend pour
ainsi dire tout ce qui fut écrit des cours seigneuriales de Tar-
govi§te et de Ia§i aux princes de Transylvanie, ainsi que les
réponses de ces derniers, de même que les rapports les plus dé-
taillés, adressés à la Porte et au roi Etienne Báthory, ce der-
nier protecteur du pays jusqu'à sa mod, soit jusqu'à la fin de
l'année 1586.
Cette riche collection reflète l'histoire entière des pays fi-
gurant au titre de notre publication entre les années 1585 et
1592, avec tous les bouleversements politiques et autres évé-
nements survenus au cours de leur évolution.
De cette correspondance, nous apprenons la fuite de Va-
lachie de Petru-Vodá Cercel à boucle d'oreille" qui s'était ré-
fugié en Transylvanie afin d'éviter de tomber au pouvoir des
Turcs qui, par lettres mena9antes et envoyés spéciaux, ne ces-
saient d'exiger son extradition. Le fugitif ne réussit h se sous-
traire k leurs poursuites qu'en se retirant au chateau-fort de
Huszt, oil il fut interné par le Gouvemement de Transylvanie,
sans le consentement de la Porte. De là, il s'enfuit à Paris, où
il sollicita l'appui du roi de France pour la réoccupation de son
www.dacoromanica.ro
XII Préface
siege. Il fut tué en printemps 1589, lorsqu'il se rendait à Con-

stantinople, muni d'un sauf-conduit du Sultan.
Nous publions un grand nombre de pièces de la correspon-
dance de Petru-Vodà Schiopul (le Boiteux) avec ses voisins, qui
quitta la Moldavie en été 1591, après un règne paisible de neuf
années. Redoutant également les Tares qui se proposaient de
faire un Turc de son fils unique, Stefanita, il s'enfuit à travers
les montagnes, emportant tous ses trésors, et se réfugia
d'abord en Hongrie, d'où il passa au Tyrol. Le présent volume
contient de charmants détails relatifs à son séj our en ces pays,
assez connu d'ailleurs par les recherches de M. le professeur Iorga.1
En effet, l'intendant prolixe de l'archiduc Ferdinand décrit l'ar-
rivée du voivode, avec son escorte occupant dix-huit voitures ;
il nous conte, entre autres, que Petra était accompagné de son
fils si beau que la nature n'en pourrait produire de plus beau"
et que les courtisans de Ferdinand voulaient extorquer au vol-
vode ioo.000 ducats, lui offrant à peine 5 % d'intéréts. Man-
moins vu qu'à la suite de la fuite du Voivode les concession-
naires ragusains de la Grande Douane" de Moldavie se trou-
vaient dépouillés de leurs revenus, ils le poursuivirent jusqu'ici
et l'assignèrent devant le Tribunal d'Innsbruck. Ayant retrouvé,
au cours de nos recherches, le dossier du procès, nous en pu-
blions plusieurs appels des demandeurs, contenant un grand
nombre de données numériques ayant trait à l'administration
des biens et revenus et à la situation économique de cette époque
de la Moldavie.
Le troisième réfitgié roumain en Hongrie fut le vieux Stef an-
Voda MazgA, qui, après avoir reçu enfin du gouvernement hon-
grois, à titre de salaires arriérés, une petite propriété foncière
nue à I-16dos, faillit la perdre à la suite de la cupidité des gou-
verneurs qui, voyant qu'il avait réussi b. la remettre en bon état
en quelques années, et b. la pourvoir de serfs, de prés, de foréts
et méme d'étangs, voulaient la lui reprendre, sous prétexte qu'il
1 Le résultat de ces recherches a paru dans le vol. XI de la Collection

de Documents Hurmuzaki; Bucuresti 1900.
www.dacoromanica.ro
Préface XIII
ne connaissait ni la langue, ni les lois du pays, de sorte qu'il

ne se trouvait pas en mesure de la défendre convenablement.
Nous possédons aussi quelques documents ayant trait
la vie des serfs roumains de Transylvanie, tandis que d'autres
nous offrent certains détails relatifs aux institutions juridiques
des boIards" du pays de rägära,. D'autres encore nous rensei-
gnent sur la vie des nobles hongrois de Caransebe*, dont beau-
coup étaient apparentés aux nobles roumains de cette région.
Il convient d'attacher une attention toute spéciale aux docu-
ments relatifs au Roumain de Transylvanie, Petru Sandor, qui
après avoir, avec ses serfs, déboisé une forét entière près de
Skmar, y fonda, en 1591, un village qui reçut le nom de Sán-
dorfalva, village de Sandor. Il demanda en outre, en vertu du
droit et de la coutume de la nation roumaine" l'exemption d'im-
pôt et la dignité de voivode, fait d'autant plus intéressant qu'en
effet, il obtint du roi Rodolphe, en récompense de ses mérites,
des lettres de noblesse l'élevant parmi les nobles à blason" du
royaume de Hongtie. Nous ne connaissons malheureusement pas
ces lettres de noblesse. Voilà donc une preuve officielle de ce
que les voivodats existaient encore vers la fin du XVI-e siècle
aussi en dehors de la Transylvanie dans les régions habitées par
des Roumains.
En ce qui concerne l'histoire de la civilisation et de l'in-
dustrie de la Transylvanie, nous publions le célèbre rapport du
baron Herberstein, daté de l'an 1585, relatif aux mines transyl-
vaniennes ; le mandat d'installation dans son domaine de Fä'g5.ra
du prince Balthasar Báthory, on y touve la biographie de ce
prince. Un document très précieux est aussi l'inventaire des objets
de valeur du boiard moldave Karman Aga, qui lui furent volés
au cours de son passage en Transylvanie, alors qu'il accompagnait
son maitre dans un voyage, mais qui lui furent restitués en vertu
d'une sentence rendue par la Cour de Justice Seigneuriale
d'Alba Iulia.
Un grand nombre des données de ce volume se rapporte
l'histoire des cultes de Transylvanie. Sous ce rapport, une im-
portance toute spéciale doit étre attribuée au décret (I59o) de
www.dacoromanica.ro
XIV Préf ace
Sigismond Báthory, par lequel ce demier nommait son cousin,

le cardinal André Báthory, aux fonctions d'administrateur des
Sicules, chez lesquels, par suite de la suppression, depuis qua-
rant ans, de l'évèché catholique de cette région et l'absence
du contrede nécessaire, la conduite morale et la vie privée des
prètres laissaient beaucoup à désirer. D'une autre lettre, prove-
nant également de l'année 1590, nous apprenons que le sénat
de Sibiu avait envoyé au prince, A Alba Iulia, une certaine quan-
tité de bois spécial, ainsi que des ouvriers, afin de refaire
l'orgue de la cathédrale, qui avait été détruit par les prote-
stants, ayant proscrit toute musique de leurs temples. Encore
plus précieux sont peut-étre les détails se rapportant à l'acti-
vité des premiers jésuites en Moldavie, y envoyés de Pologne
en 1588, sur la demande de Petru-chiopul, aux fins de pour-
voir à la direction spirituelle des catholiques hongrois des en-
virons de Baau et de Roman. C'est un fait que nous connais-
sions déjA, mais ce qu'il y a d'inédit, c'est que l'un des Pères
arrivés en Moldavie, l'érudit Jules Rab, paralt être un Tchango"
moldave, dont la famine vit encore aujourd'hui à SA135.oani et
dont est issu l'évèque catholique actuel de la Moldavie.
Une importance toute spéciale revient aux documents re-
latifs à la mission d'Etienne Josica, envoyé par le prince Sigis-
mond (A la fin de l'an 1591) auprès du grand-duc de Toscane,
pour y demander en mariage une princesse italien.ne. Ce projet
de mariage échoua, mais les rapports adressés par Josica A la
cour de Florence nous donnent une description authentique et
détaillée des richesses de la Transylvanie et du caractère de son
jeune prince, description exécutée avec une parfaite maitrise.
Lors de son retour d'Italie, josica fut accompagné du protono-
taire Attilio Amalteo, envoyé en Transylvanie par le pape Clé-
ment VIII, en qualité de nonce apostolique. Amalteo était chargé
de deux missions secrètes : persuader le prince Sigismond Bá-
thory à rappeler les Jésuites expulsés de Transylvanie par le dé-
cret de la diète de Media de l'an 1588 et à n'épouser qu'une
catholique agréée préalablement par le Saint Père. Le nonce
remplit cette double et délicate mission avec la plus grande
www.dacoromanica.ro
Preface XV
adresse 1 et, en outre, il nous a laissé une description admirable

de l'état de la Transylvanie ainsi que des choses qu'il y avait
observées. 2
Les demiers documents de ce volume se rapportent h Aron-
Vodä de Moldavie qui, après avoir été chassé par les Cosaques,
fut replacé au siège seigneurial, en automne 1592, à l'aide de
l'armée hongroise, envoyée dans ce but par Sigismond Báthory.
Je suis heureux d'avoir pu contribuer à l'histoire de cet événe-
ment par une collection de détails inconnus jusqu'ici, de méme
que par la reproduction du portrait très caractéristique d'Aron-
Vodh., également inconnu, peint à. l'huile, et sans aucun d.oute,
par un artiste contemporain.
ANDRA VERASS
1 Poux plus de détails voir Andrei Veress : Nuntii apostolici in Ardeal;

Bucuresti, 1928.
2 Publié par Veress : Erdélyorszeigi pipai követek jelentései VIII. Ke..
lemen idejéböl (Budapest, 1909) pp. 382-390.
3 Le portrait se trouvant au Musée des Beaux-Arts de Budapest (di-
=elisions 44X54 cm.) n'est pas signé, il figure cependant au catalogue er-
ronément comme l'oeuvre du peintre tchéque Pierre Brandel (1668-1739)
sans indication de la base de cette assertion. Par contre, je suis d'avis que
le portrait a été exécuté d'aprés nature au château de Vintul de Jos, oil Aron
fut interné en 1595, par le peintre grec de la cour d'Alba Iulia, nommé Ni
cola Cretensis, vivant encore a Cluj en 1607. Les cheveux, les sourcils, les yeux,
la moustache et la barbe sont bruns, le pourpoint est rouge-brun, le manteau
garni de fourrures est noir et la toque de fourrure d'où pend une petite
houppe, est couverte de velours rouge.
www.dacoromanica.ro
I.
ACTE I SCRISORI.
Istambol. 29 lanuarie 1585.

Preyherr Paul von Eyzing cAtre impáratul Rudolf II.
Sosind Mdrkhdzi din nou aict, cere acum intregul sangiacat
al ceteitii Sziget.
Markhazy Paul, so bei den hieigen Vezier Bassen das Ihme
durch den Osman Bassa zugesagte Sangiakat Babotscha nicht
erhalten mögen, ist widerumb zu Ihm, Osman Bassa gewesen,
gueter Hoffnung, wie seine Fautores und Promotores alhie fiir-
geben, das ganze Sangiakat Zigeth zu bekommen ; wie ich aber
verhoffe. möchte er anstatt des Sangiakats seinige vorige Re-
sidenz in des Schwarzen Meers Thuem unversehens erhandlet
haben, dann die hieigen alle, und sonderlich Meszich und Ali
Bassa Ihme zum allerhöchsten zuwider, diese werden. mit Gele-
genheit nit feiren, sonderlich durch guete Promotiones, so Ihme
Markhazy durch mich und andere alhie nicht manglen, da er
auch vom Osman Bassa durch sein Importuniern etwas erhielte,
zu dem wirdigen wolverdienten Lohn zu befiirdern.
(Staatsarchiv. Wien. Turcica. Cifra.)
Alba-Iulia, 3 Fevruarie 1585.

Principele Sigismund Báthory &are Luca Pistaki de Bungard.
Recompensdnd slujbele sale credincioase, reinoqte donaOunea
iganilor sdi Florian i Benedict cu corturile" lor, deoarece
hrisovul vechiu se pierduse.
Nos Sigismundus Bathori de Somly6 Vayvoda Transil-
vaniae, et Siculorum comes etc. Memoriae commendamus etc.
Quod nos cum ad nonnullorum dominorum consiliariorum nostro-
rum intercessionem nobis propterea factam, cum vero attentis
Documente vol. Ill. 1
www.dacoromanica.ro
2 No. 2-3 [12 Fevr. 1585
et consideratis fidelitate et fidelibus servitiis Egregii Lucae Pistaki

de Bongarth, quae ipse nobis et huic regno, pro locorum et tem-
porum varietate exhibuit et impendit, ac in futurum quoque
exhibiturus et impensurus est, Florianum itaque Cinganum cum
filiis Nicolao, Ioanne, Christophoro, alias Pompo vocato, ac Davide,
item Benedictum cum filiis Andrea, et Iacobo, ipsorumque hae-
redibus et posteritatibus utriusque sexus universis, ac tentorio
ipsorum, quos videlicet hactenus libere et pacifice, ac nunc quo-
que possidere, literis solummodo necessariis, et sufficientibus su-
perinde destitutus esse perhibetur, eidem Lucae Pistaki, ipsius-
que haeredibus et posteritatibus universis, novae nostrae dona-
tionis titulo, clementer dedimus, donavimus et contulimus : imo
damus, donamus et conferimus jure perpetuo et irrevocabiliter
tenendos, possidendos, pariter et habendos, salvo iure alieno,
harum nostrarum vigore et testimonio literarum mediante.
Datum Albae Iuliae, 3-a die mensis Februarii_ A. D. 1585.
(Arh. Muz. Ard. Cluj. Ketnény : Appendix Dipl. Trans. vol. XIII.)
Notd. Copiile contelui Iosif Kemény p6strate la Cluj si acute

de dânsul acum 8o-90 de ani, sunt destul de precise si au o deosebia
insemndtate, intrucál sunt scoase din registrele originale ale Arhivei
Statului Ardealului, numite Liber Regius" azi in parte pierdute ori
latitente.
3.
Istambol, 12 Fevruarie 1585.

Freyherr Paul von Eyzing catre Imparatul Rudolf II.
Mdrkhdzi n'a putut primi sangiacatul cerut, dar Osman paca

il asigurd c el-1 va avea, numai ca sdli dovedeascd influenta #
autoritatea ce o are.
Markhazy, wie Euer Mt. öfters gehorsambist berichtet,
zeucht jetzt wieder von hieraus zum Osman Bassa bishero mit
schlechter Verrichtung, wie wohl seine Sollicitatores und Pro-
motores alhie noch constanter affirmiern, Osman Bassa werde
Ihme, Markhazy wider aller anderer hiesigen Vezier Bäschen,
zu Haltung seines Worts und Erzeigung seiner Authorität ein
Sangiakat gegen Euer Mt. Greniczen ertheilen. Andere aber
berichten mich gemeldter Osman Bassa habe Ihme, Markhazy ein
schlechtes, geringes Sangiakat in Anatolia geben und Ihne Mark-
www.dacoromanica.ro
26 Fevr. 15851 No. 3-4 3
hazy bei sich behalten, mit stattlicher Zuesagung zu seiner

Wiederkunft, nach vollendtem persischen Krieg, llame so dann
nach alien Willen und Begehren gegen Euer Mt. oder den pol-
nischen Greniczen zu befiirdem.
4.

Prezidiul Ardealului atre regele Stefan BAthory.
ln chestiunea extraddrii Logofdtului Stanciu, Prezidiul lueind

majoritatea voturilor senatorilor a hotdrit a fie predat Dotnnului
au, mai cu seamd cd acesta li s'a obligat a nu o sa-i facd nimica,
despre care Lucru i s'a trimis o declarafie spre
Továbbá értjük Felséged kegyelmes választételit Stancsul
logofet havasalföldi boer felöl, kit az vajda kéret urunktul, hogy
annak dolgát Felséged mi reánk reiiciálta. Mely dologban, igaz,
61íg gondunk volt, kiválképpen, hogy Felséged directe nem irja,
mit cselekedjiink vele, kiért gyengébben kellett fognunk hozza,
tartván at-UM, hogy oly dolog ne következnék belöle idövel,
kiért minket méltán meg feddhetne Felséged. De az több tanks-
uraknak is, az kik vannak, közenséggel mind voxokat és értel-
meket vevén, ugy tetszett, hogy meg adjuk neki : Elöszer, mert
az közenséges igazság is azt kivánja, miért hogy szegödett is
köteles szolgája volt az vajdának. Másodszor, mert ha az vajda
az 6 maga emberségét nem nézte volna, eddig az portát meg
találta volna és csauzokkal kérette volna meg, kib61 csak az
sok költség következett volna reánk és harag. Harmadszor, mert
ennek az vajdának barátsága nélkiil lehetetlen dolog, hogy el
lehessen az ország. Ut6lszor, mert arra köti magát, hogy nem
bántja, sem fogsággal, sem egyéb sanyarusággal avagy halallal,
söt inkább, ha ott akar lakni fizetést teszen neki, a vagy ha
ott nem marad, békével elbocsátja, kir61 mennél erösebb cautiót
lehetett, olyat irattunk és beköldtiik neki ; kit mikoron vissza-
hoznak töle, és ha annak subscriba az boért meg adjuk neki.
(Acta publica Transylvaniae.. Budapest. Fol. 116. Copie.)
Trad. Mai departe intelegem fáspunsul Maiestätii Tale despre

Logoatul Stanciul, boerul muntean, pe care Voevodul de acolo Il cere
dela Domnul nostru, c'á treaba lui Maiestatea Ta o las6 in grija noastrà.
www.dacoromanica.ro
4 No. 4-5 [6 Mart. 1585
In aceastä afacere Cu adevarat am avut destula grije, mai ales cä.

Maiestatea Ta nu scrii de-adreptul ce sá facem cu el, din care pricina
am fost nevoiti sa' purcedem la infaptuirea ei mai moale, temandu-ne
sa nu se starneascä de aici cu vremea un astfel de lucru, pentru care
Maiestatea Ta pe bunä dreptate sá ne poti certa. Dar luand si pa-
rerea i voturile tuturor celorlalti sfetnici, cari sunt, ni s'a parut cà
e bine sa-1 dam, mai intaiu cá i dreptatea de obste cere astfel, pen-
tru ea' a fost sluga tocmitä. i indatoratä Voevodului; al doilea,
pentru cá daca Voevodul nu s'ar fi purtat cu omenie, panä acum ar
fi in0iintat Poarta i 1-ar fi cerut prin ceausi, ceeace ne-ar fi prici-
nuit multä cheltuiald i supärare. In al treilea rand, pentru ca nu
este cu putinta sa fie tara farä prietenia acestui Voevod. i in sfarsit,
fiind ca se leaga sà nu-1 pedepseasca, nici cu inchisoare, nici cu alte
chinuri sau cu moarte, ci chiar dacä vrea sà locuiasca acolo, ti face
leaf a, ori daca nu ramane acolo, 11 sloboade in pace ; despre cari
lucruri noi i-am scris i i-am trimis garantie foarte tare, iar cand ni-o
va aduce inapoi dela el iscalitä, li dam pe acel boer.
5.
ScItmar, 6 Martie 1585.

Stefan-VodA MAzgl cAtre Camera ScepusianA.
Deoarece postavurile primite dela tricesimatorul din Tokaj nu

sunt bune, roagcl sei i se dea al/ele precum §i suma ce i se mai
datore§te. Sel se fixeze §i hotarele mo§iei sale din Hodo§, care su-
/ere mult de oamenii ca §i pdclurea ei. Chestiunea celor
doi iobagi romeini ai seg.
Magee, Generosi ac Egregii Domini, patroni mihi obser-
vandissimi. Post meorum servitiorum semper paratissimam com-
tnendationem.
Superioribus temporibus apud tricesimatorem Tokajensem
Georgium Yo defunctum, Mag. Gen. ac Egr. Do. Vrae deputa-
verant in meam solutionem macharei pecias quinquaginta, item
cariophili libras vigintiquinque, et pannum in valorem florenorum
ducentorum. Quoties autem ad eundem tricesimatorem iter fe-
cerim pro illis deputationibus, constat multis hominibus et ser-
vítores meos, quam saepius isthuc miserim apertum est, satis
magnis laboribus et expensis, pro quibus incidi in debitum, debui
enim ab eo percipere quicquid dedit, propter meam necessitatem
ad hoc perductus sum, macharei autem pecias, quas dederat,
praeter duas integrae non fuerunt, sed quadragintaocto sunt tan-
tum mediae, duas integras pro florenis sedecim computaverat,
quae fuerunt mediae singula pro florenis quatuor ; vendere autem
www.dacoromanica.ro
6 Mart. 1585] No. 5 5
tanto pretio minime possum, nisi florenis sesqui vel duobus, quae
fuerunt rubrae, nigrae autem nemini placet, quia viduae sunt
paucae, militibus Germanis pro caligis non adeo placent, quia
pecunias non haLent, vel fortassis in mea vita pecuniis vendere
non potero ; si alicui donabo hoc mihi inutili erit, fere omnes
sunt nigrae, rubrae duodecim. Pannum non dederat, dixerat apud
Stephanum Thar in Debreczen habere ; ad sextum diem Fe-
bruarii, secundum vetus calendarium, praefixerat terminum ad
solutionem etiam ducentorum florenorum, ad quem praefixum
terminum solus veneram Tokajinum, sed non reperi eum vivum,
ita postea remanserant floreni ducenti non soluti, de quibus de-
bebat me contentare, sicuti ex quietantia mea sibi data cognosci
poterit. Cariophilum etiam, quod dederat vendere eo pretio non
possum, quo mili deputatum est ; purum non est, sed pulvere
mixtu. Servitores meos nescio quomodo debeam vestire, pecu-
nia deest, qua pannum emerem eis, pannum non dederat, tempus
iam praeterit multum, ex quo a Mar Gen. ac Egr. Do. Vrae
in pecuniis non habui deputationem. Nihilominus tamen propter
instantem necessitatem me summae urgentem, cogor iterum Eas-
dem Mag. Gen. ac Egr. Do. Was denuo requirere, praecipue
de florenis ducentis, qui ex deputatione priori ad defunctum
Georgium Yo habita restant integre.
Non autem per me neglectum est, quod percipere non po-
tuetim, sed per ipsum tricesimatorem terminum ad praefixum,
per quem debebat me contentare de praefatis ducentis florenis.
Non reperi eum vivum, ut dictum est, ideo supplico Mag. Gen.
ac Egr. Do. Vrae ut mili dignentur deputare in paratis pe-
cuniis non saltem ducentos florenos, sed etiam plures, vel apud
tricesimatorem Zathmariensem aut Caroliensem, alit ubicunque
fieri poterit, quia de cariophflo et machario non possum mihi
pecuniam comparare et sumptus, quo necessitatibus meis ac ser-
vitorum remedium adferre possem mihi, si non providebunt Mag.
Gen. ac Egr. Do. Vr" quibus iterum atque iterum supplico.
Praeterea, scripserant Mar Gen. ac Egr. Do. Vrae ad
provisorem Zathmariensem, ut possessionis Puztahodossa limites
extradaret, ac veteres metas divideret 2 per homines certos, cui
praesentaveram litteras Earundem Mag. Gen. ac Egr. Do.
Vrae, sed ab eo tale habui responsum, ut bona Sacrae Caesa-
Cuvant scris cu abreviatura neobisnuita astfel : ouderet, litera d aratand

o linie la mijlocul ei.
www.dacoromanica.ro
6 No. 5 [6 Mart. 1585
reae et Regiae M"s ipse nemini dividet, duo capita non habet,
quod limites audeat facere, sed inquit dominus praefectus
et consiliarii Camerae Scepusiensis scribant ad vicecomitem co-
mitatus Zathmariensis, ac eligant ad hoc negotium homines tales,
qui erigant metas, sed ego non sum sufficiens ad id solus. Nunc
etiam coloni Suae Mt's armatis manibus insurrexerunt, vide-
licet custodes sylvarum, ubi prata foenilia et terras arabiles Puzta-
hodosiensia parare voluerunt, securim ab eis acceperunt ; nescio
cuius consilio hoc factum est, in Erdeod ad vinum pro denaris
sedecim dederunt, in damnum Puztahodosiensium et meam in-
iuriam valde magnam, quibus quod non permittitur facultas
faciendi haereditatis : idcirco humillime supplico Mar Gen.
ac Egr. Do. Vas ut ad vicecomitem ac ad alios per Earundem
Mag. Gen. ac Egr. Do. Vras ad hoc negotium electos, qui fa-
ciant limites, ut separarent ab aliis possessionibus Puztahodossa,
liceatque haereditates facere iobagionibus praedictis ; cognoscam
ego quoque meam sylvam, ne percipiat alter fructum eius et alii
custodes sylvarum, ne postea intrant intra metas suprapositas.
Ita enim Sacra Caesarea et Regia Maiestas, dominus et prin-
ceps mihi clementissimus contulit, ut colonis compleam, coloni
autem sine haereditate, idest prato foenili et terris arabilibus
vivere non possunt, qui etiam venerunt et esset voluntas per-
manendi, propter tales perturbationes coguntur iterum abire,
locumque tutiorem sibi ipsis acquirere, post meum obitum ite-
rum redibit ad Zathmar.
Postremo, sunt iobagiones duo Volachi, qui ex ditione
Transsilvanica ad possessionem Puztahodossa tempore meo vene-
rant, quos nobili3 Franciscus Burian de Palfalwa, in comitatu
Zathmariensi existentis, dicit suos esse, eosdem vigore articu-
lorum vellet rehabere ac in possessionem suam retroducere ; recte
constat Mag. Gen. ac Egr. Do. VIt'1m qualiter mihi contulit
Sua Maiestas eandem possessionem, sicuti iam scripsi, ut com-
pleam colonis, qui non sunt mei, sed Mus Suae. Ideo Mar
Gen. ac Egr. Do. Vree scribant ad vicecomitem, ut iudicem
nobilium non exmittat ad repetitionem eorundem colonorum et
reductionem ; aufugiunt etiam alii multi, qui denuo venerunt,
si libertas dabitur nobilibus ad reductionem. De his etiam si-
minter supplico.
Ad provisorem etiam Zathmariensem similiter scribant, peto
maiorem in modum et supplico humiliter, ut det mihi triticum
et vinum. Nunc habet, unde dare debeat.
www.dacoromanica.ro
31 Mart. 1585] No. 5-6 7
De his omnibus relationem benignam a Mar Gen. ac Egr.

Do. Vrae exspecto, quam in aeternum reservire studebo.
Datum ex Zathmar, 24. Februarii secundum vetus Calen-
darium. Anno 1585.
Earundem Mare Gen. ac Egr. Do. Vrarum
servitor paratissimus
Stephanus Waiuoda de Moldavia
OTUISAH HOIROA
Hoc etiam excederet, quod anno superiori scripseram de

vestitu meo. Nunc quoque peto et supplico Mageae Gen. ac Egr.
Do. Vrarum cum sim pannosus, quando quidem me pudeat
sic incedere, cum sim servitor Wia Suae, Magea Gen. ac Egr.
Do. Vrae mittant mihi panni Granath vel Scharlath ulnas duo-
decim in solutionem meam. Cassoviae reperiuntur panni huius-
modi, si miserint Mar Gen. ac Egr. Do. Ville per hunc ser-
vitorem meum, Matthiam Nagy de Moldavia, mittant ad me,
quis mihi reducet. Hinc Matthiae Nagy servitori meo de ex-
pensa itineraria prospicere non potui, ideo in meum solutionem
florenum unum vel hinc adiunctum manu dare dignentur, et mihi
quidem, si daretur facultas dandi libenter habere velim.
(Colectiune particularà. Ungaria.)
6.
Alba-Iulia, 31 Martie 1585.
Principele Sigismund Bathory catre Moise Lugassi de Ortistie.
fi dciruqte posesiunea Teimcqasa din judetul Hunedoarei,
impreunci- cu casa nobilitard de pe ea, care a apartinut mai 'inainte pre-
poziturii din Arad, precum o steipdniserci antecesorii sdi, cu con-
ca dupc1 moartea lor, , muia lui Martin Luka i a lui
Aron Lugasi i peirfile lor de moie de acolo sci fie ale lui Moise
Lugasi.
Nos Sigismundus Bathori de Somly6 Vaivoda Transyl-
vaniae, et Siculorum comes etc. Memoriae commendamus etc.
Quod nos cum ad nonnullorum tum vero attentis et consideratis
fidelitate et fidelibus servitiis Egregii Moisis Luga -si de Szász
Város, quae ipse nobis, et huic regno pro locorum varietate fi-
deliter exhibuit et impendit, ac in futurum quoque exhibiturus
et impensurus est, totalem et integram possessionem Tamás-
pataka vocatam, domumque et curiam nobilitarem ibidem habi-
www.dacoromanica.ro
8 No. 6-7 [Mart. 1585
tam, in comitatu Hunyadiensi existentem, quae scilicet posses-

sio Tamáspataka olim ad praeposituram Orodiensem pertinuisset, 1
sed postea iuxta publicam dominorum regnicolarum constitutio-
nem, una cum aliis ecdesiarum bonis fisco huius regni applicata
exstitisset, 2 quam tandem Serma olim Isabella, Dei gratia regina
Hungariae, Egregiis quondam Iohanni Lugassi de Szász Város,
et alteri Iohanni Lugassi de Lugas, et per eos nobilibus Michaeli,
Gaspari, Lucae, et Martino, praefati Iohannis Luka, ac Moisi
et Aron, annotati Iohannis Lugassi finis, vita ipsorum durante
dedisse et contulisse perhibetur, iisdemque Michaele, Caspare et
Luka ex hoc seculo sublatis, partem eius possessionis nunc prae-
fatus Martinus Luka, partem vero ipse Moses et Aron Lugassi
superstites possiderent. Totum item, et omne ius Regium, si quod. . .
simul cum cunctis eius utilitatibus et pertinentiis quibuslibet . . .
memorato Moisi Lugassi, ipsiusque haeredibus et posteritatibus
universis ea conditione dandas et conferendas duximus, et prae-
fati Martinus Luka, et Aron Lugassi portiones suas, donec su-
pervivunt, pacif ice teneant ac possideant, post mortem autem
ipsorum in praefatum Moisem Lugassi, ipsiusque haeredes et po-
steritates universos devolvantur : imo damus, donamus . . .salvo
iure alieno, harum nostrarum vigore etc.
Datum Albae Iuliae, ultima die mensis Martii. A. D. 1585.
(Arh. Muz. Ard. Cluj. Kemény : Diplomatarium Trans. VIII p. 285.)
7.
[Istambol, Martie 1585.]

Sultan Murad III cittre principele Sigismund Báthory.
Poruncind lui Petru-Vodcl Cercel sd vind aci la Poartd, or-
dond a dacii ar fue pe acolo, scl-1 trimeatd cu toatd averea sa i cu
to0 ai sdi la Poartd.
Exemplum literarum Potentissimi Imperatoris Turcarum
per Muztafam Longum sive Nagy chauzium, Illm° Principi
1a Aprilis 1585 praesentatorum.
Az erdélyi vajdának, Báthori Sigmondnak köszönetemet
irom. Az én parancsolatom hozzád jutván igy tudd meg. Az halas-
1 Ergo Praepositura Orodiensis habuit possessoria etiam in Transsilvania,
signanter comitatu Hunyad. (Comes Iosephus Kemeny.)
2 Id est per legem saecularisationis. (Kemény.)
www.dacoromanica.ro
19 Apr. 1585] No. 7-8 9
eli Péter vajdának parancsolatot kiildettem, hogy az én por-

támra jöjjen, kiért Musztafa csauzt kiildöttem, hogy ide hozza
az én portámra, 6 vele szembe levén hijja ide ; ha nem j5, fogva
hozza, ha elszaladna és vagy Erdély felé vagy más felé tartana,
rea vigyázzatok, hogy el ne szaladjon, s ha kezetekbe akad, minden
marháival, pénzével, emberivel, minden portékájával portámra
kiildjétek Muztafa csauz Altai. Parancsolom, hogy ez én levelem
látván erre az dologra nagy vigyázásod legyen, ha el szaladott volna
valamely felé, ugy vigyázzatok rea, hogykézbe akadj on és portámra
köldd. Ugy viseljetek erre gondot, hogy ha Erdélynek valamely
szegeletib51 ki szalad, semmit reám ne vess. Ez legyen értéstekre.
(Acta publica Transylvaniae. Budapest. Pol. 118. Cope.)
Trad. Scriu salutarea mea Voevodului Ardealului, lui Sigismund
Bathori. Sosind porunca mea la tine sà.' stii astfel : Am trimis porund.'
Voevodului Petru din Muntenia sa vinä la Poarta mea, pentru care
am trimis pe ceau§ul Mustafa sä14 aduca aici la .Poarta mea, intal-
nindu-1 sa-1 cheme aici ; clack' nu vine, sà-1 adued legat ; daca ar fugl
0 ar tinea-o spre Ardeal sau in altä parte, sa aveti grije sa nu fuga
0 clack' vä.' cade in maini, sä mi-1 trimiteti la Poarta cu ceauw1Mus-
tafa cu toate averile lui, cu banii, cu oamenii, cu toate ale sale.
Poruncesc ca Vazand scrisoarea mea, sa fiti cu mare bagare de seama
la acest lucru, dacä ar fi fugit in vre-o parte, bagati de seana sá
và cada in mana 0 sa-I trimiteti la Poarta. Ap sä-i purtati grije
acestui lucru, ca dacá fuge din vre-un ungher al Ardealului, sa nu
iai nimic asupra mea. Aceasta sa va fie spre tiintä.
8.
Istambol, 19 Aprilie 1585.

Preyherr Paul von Byzing dire impAratul Rudolf II.
Solia ardeleand n'a putut obtine ian4 nimica in chestiunea
plurilor fäcute de Turci la hotarele (drii, dimpotrivä Osman paya
a propus sultanului ca in interesul imperiului # mai cu seamä
a mili(iei, Ardealul, Moldova qi Tara-RomIineasai sä fie trans-
formate intr'un beglerbegat, din care sultanul 4i va putea recru-
ta lärä nici o cheltuiaa un numär mare de oaste pentru ca säli
apere Irontierele MO de inimicii imperiului otoman.
Mit Siebenbiirgen ist es gleichwol derzeit ziemblich still,
doch haben die gueten Leut in zwen billichen Begehren weder
viel, noch wenig erhalten mögen, werden auch wegen der be-
nachberten Sanziag-Beghen, so bereit in das faisste Land Fuess
gesetzt und oftermals guete Peut und Raub davon gebracht un auf-
www.dacoromanica.ro
10 No. 8-9 [Apr. 1585
hörlich molestiert, und soviel mir von meinen geheimen Personen

bewusst, auf öfters zuvor destwegen beschehne Beratschlagung
soll Osman Bassa schliesslich gerathen haben, weil Sultan unzahl-
bare wohlverdiente Kriegsleut, so masul sein und ohne Giieter
leben, und sich allein des Raubs underschiedlichen Ort behelfen
und davon erhalten miissen, man solle dieselbigen drei christ-
lichen Landschaften, als Siebenbiirgen, Moldau und Wallachey
zu Beglerbegat zu machen, die Landgiieter beschreiben und under
die Tiirken, wie ander Orten, austeilen, dardurch Sultan nicht
weniger Kriegsvolk an benennten drei Landschaften, als Euer
Mt. derzeit in Hungern, ohne einichen Unkosten erzigln und
jederzeit fertig haben wiirde. Dardurch wiirden auch andere
des Sultani Landschaften sicherer und vor den Feinden
besser verwerther bleiben. Weil aber Osman Bassa ietzo
anderer Orten occupirt und derzeit auf angedeute Änderung
nicht wol fiieglich dringen mögen, bleibt solches inmittels und
etwan so lang, als mehrgemeldter Osman Bassa widerumb hie-
her khumbt, zuvorderist aber nach Gelegenheit und Verrichtung
seiner ietzigen Impresa ganz still und in alten terminis.
9.
listambol, Aprilie 1585.]

Sultan 1-furad III cAtre principele Sigismund Báthory.
Petru-Vodd Cercel din Tara-Romdneascd a tugit

acolo cu 30 boieri ai sdi, porunceVe sd-lpredea tetra reigaz ceau§ului
ce trimete, impreund cu toatd averea ce are la deinsul.
per Mustafam chausium, Bajuszos Mustafa vocaturn, ad Ill'
principem datarum.
Az erdélyi vajdának, az én levelem jutván.
Az Mihnie vajda, az mikippen én nekem értésemre adta az
elöbbeni havaseli vajda, Péter vajda, az szeginy közsigen és az
áros népeken eröszak szerint mennyi sok pénzt szedett, onnan
fel kelvén Erdélyben szaladott. Te eleitöl fogva val6 hivsiged
és szolgálatod, az mildppen az én portámra volt, azt a' Péter vaj-
dát, mind avval az harmincz emberrel egyetembe és minden mar-
www.dacoromanica.ro
Apr. 1585] No.
hajával egyetembe, kik fogva vannak most is egy várba az

vajdánál, mindenestfil fogva, im az portámrul kiildtem egy
csauzt, Mustafa csauzt, hogy ezeket énnekem portámra kiildjed,
abba semmi tékozlás ne legyen, parancsolom, hogy az En paran-
csolatom hozzád jutván eleit61 fogva mikippen portámra szolgáltál,
hivsigedet mutattad meg, és Péter vajdánál valamit találtatok,
valami vagyon, marhájával, pénzivel, eziistjivel, aranyával
mindenestal fogva portámra kiildjétek fogva. Ez az szolgálat,
ez az hivség, nem az többihez hasonló, abbul semmi el ne vesszen,
mindenestfil fogva az csausz kezihez adjátok Havasalföldig,onnan
fii embereteket eresszitek ; az hol örzeni kell, igen örizzétek, hogy
közillek el ne szökjék ; portámra killdeni igen igyekezzél ezeket,
és az te magad fû emberidnek is meghadd, hogy ugy cselekedjenek,
hogy el ne szalasszák kezekbill. Az szeginyektiil, az kit felszedett,
hogy az el ne vesszen és az én parancsolatom mikorba hozzAd
jut és az mely érába, és az mi állapatba vagy, Péter vajda felöl
mindeneket énnekem értésemre adj. Ez igy legyen értésedre,
hogy ebben hiven eljárj.
(Acta publica Transylvaniae. Budapest. Fol. 121-122. Copie.)
Trad. Sosind scrisoarea mea la Voevodul Ardealului, salutare.

Voevodul Mihnea, dupä cum mi-a dat de §tire voevodul mun-
tean de mai inainte, Voevodul Petru, a strans de acolo cu sila multi
bani dela grmana ol*e 0 dela tArgoveti, apoi scurandu-se a fugit in
Ardeal. Credinta i slujba ta precum a fost dela inceput, 0 la Poarta
mea, pe Petru Voevod impreunä cu cei treizeci de oameni ai
Cu toate averile sale, cari i acum sunt prin0 inteo cetate la acel
Voevod, inchi0 cu toate ale lui, iatä cá am trimis dela Poartá un
cean pe ceau011 Mustaf a ca sà mi-i trimiti pe ace§tia la Poarta
mea, sá nu fie nici o zbibavà in aceastä privintä. ; poruncesc ca ajun-
gând porunca mea la tine, dupà cum ai slujit dela inceput la Poarta
mea, ti-ai arAtat credinta totdeauna 0 ce yeti gäsi la Petru Voevod,
ce va fi, cu averea lui, cu banii, cu argintul, cu aurul lui, cu toate,
prinzandu-1 sà mi-1 trimiteti la Poartä. prins. Aceastä slujbä, aceastà
credintä, nu-i la fel cu altele, din aceea nimic sä.' nu se piardä, sä-1
dati prins Cu toate ale sale ceau§ului p5n5." in Muntenia, de acolo sà
sloboziti pe oamenii vcqtri mai de frunte, unde trebue straje sà strä-
juiti vârtos, sä." nu fuga dintre ei ; sà te silqti cu dinadinsul s6-1 tri-
miti la Poart5. 0 tu inc6 sà poruncesti oamenilor täi de frunte ca
sá facäl astfel ca sá nu le scape din maini. Ceeace a strans de pe la
graci, sä nu se piardá i porunca mea când ajunge la tine 0 in
acela ceas i in ce stare e§ti, s5.-mi dai de §tire totul despre Petru
Voevod. i astfel sà-ti fie spre §tiintä, ca sà te porti in aceasta cre-
dincios.
www.dacoromanica.ro
12 No. ro [24 Apr. 1585
10.
Alba-I ulia, 24 Aprilie 1585.

Prezidiul Ardealului catre regele $tefan Báthory.
Raport despre intrarea lui Petru-Vodd Cercel in feud pe la

Bran, fiind petrecut de vreo o mie de sold* pe cari pldtindu-i s'au
intors acas et, tar el cu putini ai sdi voind a se retrage la Bragov,
senatul nu l-a prima, nici la cererea solului Prezidiului. Astfel
Pdtragcu" imbrdandu-se asegte a fugit prin sate, dupeice oamenii
sdi proprii i-au spart ldzilegi i-au prddat toatei averea, pentru cdu-
tarea cdreia Prezidiul a trimes oameni, mai cu seamd cd se zice cd
a adus si tributul (aril cu sine, feird de care ceaugul nu vrea sd se in-
¡oared.
Felségednek ezt akarjuk értésére adni, hogy az elmult
héten jöve ide hozzánk a portáról Moldova Altai a nagy Mustafa
csauz, ki a császárt61 ilyen parancsolatot hoza, hogy az mostani
havaseli vajdát, ha az portára nem akarna menni, hanem ide az
országra szaladna, megfogjuk és minden marhájával a portára
kiildjök. A csauz az elmult estén szerdán jutott ide,i cseterteken
mingyárást meghallgattuk és azutá.n emberönket bocsátattuk
mind Szebenre, Brass6ra és egyebövé a hatásokra, hogy a vajda
kigyövésére vigyázzanak, és a mit az id6 ésa szükség hoz, a császár
parancsolatja szerént ahhoz tartsá.k magukat. De e közbe mig
a mi emberiink ebben a dologban igy eljárhatott, addig hát a
vajda nagy hertelenséggel még egy nappal azelött, hogy az csauz
idejött, mindeneknek városok kfv61 ide be az országba tartott
és azon csöterteken, melyen mi az csauzt meghallgattuk, Brass()
mellé.minden boerivel, lovagjával, gyalogjával, kik ezerenvoltanak,
jó szerrel, azonképpen minden marháival, kincsivel Rosnöra
szállott, onnan mid6n Brassóba kiredzenék egyet másával, marhá.-
jával, kéncsével, és bé nem bocsátták vala az brassaiak, pénteken,
megfizetvén a szolgál6 népnek és elbocsátván 6ket t6le, miért
hogy immár békességes földen volna, csak kevesed magával,
szekereivel, maihájával és udvara népével szombaton ment Fe-
ketehalomra, ea intentione, hogy onnan egyenesen Fogarasba és
Pogarasb61 ide Fejérvárra jöjjen, a mint ezt ugyan. 6 maga még
Rosnóról, mihent jutott volt, tulajdon embere Altai urunknak
megirta volt, tudnia illik, hogy mind fejét, marháját az Felséged
Miercurea trecutd a fost ziva de z Aprilie.
www.dacoromanica.ro
24 Apr. 1585] No. 10 13
és urunk oltalma és kegye/messége alá hozta volna az országba.

A mely nap a vajda Feketehalomba volt, azon nap a mi emberiink
is jó idején Brassóba jutott és urunk nevével, mid6n még omnia
salva essent és az vajda is minden marháival egyiitt volna, instált
nagy er6ssen az brassaiaknál, hogy az vajdának mind személire
s mind marhájára gondjok lenne, ne tartana valahogy másfelé és
ne elabálna, azonképen marhájában is és kincsében kapkodás ne
esnék. Ebben az brassaiak semmit meg nem fogadtanak, hanem
csak nagy könnyen vettik és negligálták,kib61 aztán az követke-
zett, hogy azon éjjel a vajda meggondolván magát ésa mint mond-
ják, tanácsot is vevén valami titkon jött emberekt61, szász
ruhában öltözvén, csak kevesed magával, a mint ezt is mégcsak
igen obscure érthetjük, felkölt és valamely felé el indult,
va1amint fog immár békességgel járhatni, holott mindenfelé az
utakat azonnal megállattuk és mindenfelé erössen vigyáztattunk
rea, 01 lehet vagyunk ilyen suspicióban is, hogy még igen messze
nem ment volna, hanem ott a tájba valahon titkon latitálna.
A vajda elmenésit, hogy megértették valami rácz és egyébb
renden vale, szolgái, valami kevés gyaloggal egyetembe, kit mar-.
hájának 6rizésére megmarasztott volt, mingyárást marhája
kincsén rajta löttenek, mindent feltörtenek, mindenben szákmánt
tettenek, söt az után mind szászok s mind egyebek egyiinnen is,
másumian is érkeztenek, nagy tikozlást tettenek minden nemii
marhájában. A brassaiak oztán nagy kés6n, mikor feddetnének
az urunk emberét61 ugy vették eszekbe magokat, a mit a marhában
pénzben kaphattanak, azt colligálták és még most is a mennyire
lehet, mint a ki annyi kézre jutott, mindent colligálnak. Mi is
mingyárást értvén az szertelenséget, a mit legnagyobbat tud-
tunk, egynehány rendbeli emberiinket mind oda az helyekre,
a hon az dolog esett s mind egyeböve széllyel ez országba bocsát-
tuk sietséggel mindenfelé, hogy mindeneket, a kik a praedába
részesek meg fogjanak, min.dent6lmindent ki vegyenek és egyövé
gyöjtsenek. Végezetre Sombori uramat is el bocsáttuk közülönk,
hogy 6 maga személye szerint, mint ilyen nagy dologba jelen le-
gyen, mindeneket minden rendbeli emberekt61, kik sokan vadnak
immár az országiak közill is, el6kérjen, el6adasson, per omnia oppor-
tuna remedia és ugy cselekedjék, hogy ha mind is, quod est im-
possibile, de nagyobb része az pénznek és marhának meg legyen.
A pénzt soknak mondják hogy volt, mert a császár adóját is
elhozta véle, kit némelyek háromszáz 16 terének mondanak, a
kivöl egyéb portékája és marhája is ölig volt, ki inkább mind
www.dacoromanica.ro
14 No. I° [24 Apr. 1585
praedába költ jo része ; azoknak, kik a praedát cselekedték és

még Havasalföldébe és Moldvába szaladtak, a csauz, a ki itt
vagyon nálunk,erössen sollicitál, hogy mindenek meg legyenek, mert
a császár megkivánja az övét, ki ha meg nem leszen, mind orszá-
gostul megbusulunk érette. De mi ennél nagyobbat nem csele-
kedhettiink, a kit cselekeszünk, valaminek utában lehetiink, min-
deneket megkerestiink és azon lesztink, hogy a mit a marhában
és pénzben megtaláltathatunk, avval megérjök (Wet, hogy evvel
minden nagyobb következend6 kart és gondot avertálhassunk ma-
gonkt61, kitöl ha a brassaiak szöt fogadtak volna és valami kicsin
gondot akartak volna viselni, semmi félelmünknek most nem
köllene lenni.
Ezeket te Felségednek akarjuk idején tudtára adni, hogy
noha még bizonyosok nem volnánk, mit gyöjthetönk öszve, meg
is értené Felséged az dolognak kezdetit és az mi igyekezetönket
is a császár kincsének megadásába, kit61 ugy félönk, mint illik
is, hogy többet annál mi rajtunk ne keressenek, mert Mustafa
csauz is innen sok oláhokkal, boerokkal itt lévén, el nem akar
a ddig menni, mig a császáré meg nem leszen.
Az masik csauz is, Huszain csauz, ki az vajdát a portára
hijja volt, viszszatért Brassó mellöl, azt mondván : Látom én
immár, hon vagyon az császár kéncse, el nem veszett itt." Tudjuk,
hogy ezennel j6 és megyen a sok csauz, kik minekiink ölég gondot
és költséget szereznek. Az országot császár Michnie vajdának adta
meg. Péter vajda, az moldvai is, erösen sollicitálja az császár kén-
csének öszve keresésére és utolsó veszedelemmel is ijeszt ; hozzá-
tartozókba olaszok, franczusok, ráczok sokan vadnak fogva.
Felségednek könyörgiink, mennél hamarább lehet, ereszsze vissza
emberiinket Felséged, mi is valami bizonyost öszve szerezhetiink,
Felségednek ismit tudtára adjuk. Emberiinket is kiszitjiik, ki
az portára menjen az csauzszal és a mi marhát megtalalunk,
mihelt Felségedt61 emberönk megjött akarnök is idejin praeveniálni,
hogy hamis magyarázatb61 harag reánk ne legyen.
Az mely parancsolattal az portáröl jött ide Mustafa csauz,
annak masát im Felségednek köldtiik, kib61 megérti Felséged"az
császár kivánságát. Tudjuk peniglen, hogy ezennel erösebb par-an-
csolatot hoznak, ez is Mustafa csausz nyughatatlan, nyilván meri
kialtani, hogy mi sem vagyunk igazak az császárnak. Ilyen vesze-
kedésönk vagyon vele.
Most ugy juta hip:ink, hogy Bukurestre is igen gyfil az török,
Michnie vajda távolléteért vigyáznak, vagy egyéb szándékok
www.dacoromanica.ro
24 Apr. 1585] No. It) 15
legyen, még nem tudjuk. Az beglerbég is nem messze vagyon az

Duná.ntul. Az tömösváxi basa is Derstoron iii haddal. Im posta
Altai akarunk az portá.ra valami jelentést tenni, hogy az mi ora-
torunk is tudjon mit mondani, ha az dolgot kiilemben magya-
ráznák és az porta is értse az mi hivségiink szerint valei gondvise-
lésiinket, mint ilyen véletlen és hirtelen dologba. Tartsa meg
Isten Felségedet j6 egészségben.
Datum Albae Juliae, [24.] Aprilis. Anno Domini 1585.
Alexander Kendy, V. Kowachoczy.
(Acta publica Transylvaniae. Budapest. Fol. ii8-izo. Copie.)
Trad. Vrem sà aducem la cunostinta Maiestätii Tale, cä in sap-
tämana trecuta veni aici la noi prin Moldova, dela Poarta, marele
ceaus Mustafa, care aduse astfel de porunca dela Imparatul, ca. pe
Voevodul de acum din Muntenia, daca n'ar vrea sa se clued la Poarta,
ci ar fugi aici in tara, s'51-1 prindem i cu toate averile sale sä-1 tri-
mitem la Poarta. Ceausul a sosit aici seara trecuta', Miercuri, iar Joi
numai decal 1-am ascultat ne-am trimis omul la Sibiu, la
Brasov si in alte locuri la hotare, ca sá fie cu bagare de seam'a la
venirea Voevodului, i dupa cum e vremea i nevoia, dupa porunca
Impäratului, ask sá faca. Darà panä cand omul nostru sà poata is-
pravi aceastá afacere, in aceasta vreme, iota. el Voevodul pe neastep-
tate, mai inainte cu o zi de venirea ceausului, inafara tuturor ora-
selor, a venit aici in tara si in Joia, in care noi ascultaram pe ceaus,
s'a asezat langa Brasov cu toti boerii, calaretii, pedestrasii, cari eran
o mie, cu bunä randuialä, de asemenea cu toate averile i comorile
lui, la Rasnov, de acolo, cand s'a cerut la brasoveni, cu overlie
cu comorile lui i brasovenii nu 1-au primit, Vineri, platindu-si
slujitorii i slobozindu-i, fiind acum pe pamant pasnic, numai cu
cativa, cu carele, averile í cu curtenii säi a purces SambAtä la Codlea,
cu gandul ca de acolo sà se duca de-adreptul la Fägäras si dela
Fägaras aici la Balgrad, precum scrisese chiar dansul 'Inca din Ras-
nov, indatà ce a sosit acolo, prin omul säu Domnului nostru, c6 a-
dic6' el si-ar fi adus in tara sub paza i milostivirea Domnului no-
stru atat capul cat i averile sale. In ziva in care Voevodul era in
Codlea, in aceeas zi de vreme i omul nostru a sosit in Brasov si
In numele Domnului nostru a stäruit mult la brasoveni, can.' vreme
Inca omnia salva essent i Voevodul si Cu toate averile lui era la un
loe, sa aibà grije atat de Voevod, cat si de averile lui, sal nu piece
cumva in alta parte si sá nu se piard5., asisderea sa nu se intample
paguba in averile i in comorile lui. Brasovenii insa nu s'au tinut de
acest lucru i 1-au luat numai usor si din asta s'a intamplat ca
In acea noapte, räzgandindu-se Voevodul, i dupa cum se spune luand
sfat dela niste oameni veniti in taina, schimbandu-si hainele in straie
säsesti, numai cu cativa, ceeace de asemenea am putut afla numai
obscure, s'a sculat si a plecat incotro-va, precum poate umbla acum
in pace, cu toate cà in toate pärtile i-am atinut calea i in toate
www.dacoromanica.ro
16 No. ro [24. Apr. r585
tile am fost cu mare bagare de seama asupra lui, dei suntem 'jute()
astfel de banuiala., O. kicá nu a putut merge departe ci e pitit
undeva acolo in acel tinut.
Indatä ce au inteles plecarea Voevodului, niscai slujitori sarbi
de ai sal, si de alte feluri impreuna cu ceva pedestrime, pe care o oprise
pentru para averilor, s'au repezit numai decat asupra averilor s'i a como-
rilor sale, au spart totul, au pradat tot, ba apoi sosirä atat sasi cat
si altfel de oameni de aici si deacolo, faptuind mare jaf in toatä
averea. Apoi brasovenii tarziu de tot, cand au fost dojeniti de omul
Domnului nostru, au ascultat, au strans ce au mai putut gäsi din
avere s'i din comori, si strang si acum pe cat se mai poate, ca pe
ceva ce a ajuns pe atatea maini. Si noi intelegand numai decal acea
prädaciune, cu graba am trimis cativa din cinurile noastre in acel loe, unde
s'a intamplat acel lucru si totdeodata in toate partile tarii cu iuteald,
sä-i prindä pe toti cari au fost part* la acest jaf, sa le iea toate
dela toti si sá le adune la un loc. In sarsit am trimis dintre noi
si pe coconul Sombori, ca el insusi in persoana sa fie fatá intfun
astf el de lucru mare, sa le ceara toate dela oamenii de toate starile,
caci sunt multe si la cei din tara, sa aduca per omnia opportuna reme-
dia 0 asa sä fäptuiasca, cä daca nu se poate sá fie gasite toate,
pod est impossibile, dar cea mai mare parte din bani si din avere
sä se afle. Spun ea bani au fost multi, caci Voevodul a adus cu
dansul si darea Imparatului, pe care unii o pretuesc la 300 de sarcini
de cai, in dará de aceea a mai avut sumedenie de lucruri si averi ;
cari s'au pierdut mare parte in präzi ; pe aceia cari au prädat si au
mai fugit in Muntenia si in Moldova, ceausul care este aid la noi,
ii cere cu tärie, ca sä se afle toate, caci imparatul isi pofteste ale
sale, cari dacä nu se vor afla, ne vom intrista pentru ele cu toti din tara.
Dar noi nu am putut face mai mult de cat atata cat facem, despre
orice am putut, sä-i dam de urma, am cautat si ne vom sill ca ceeace
vom putea gasi din avere s'i din bani, sa-i implinim ca prin aceasta
sa putem indepärta dela noi orice pagubä mai mare care s'ar putea
isca si grijile, de cari nu ar trebui sa avem acum nici o teama, daca
brasovenii ne-ar fi ascultat s'i i-ar fi purtat putintica grije.
Acestea vrem sa le aducem la cunostinta Maiestatii Tale din
vreme, c5.' dei n'am fi inca incredintati cat vom putea &lima,
totusi Maiestatea Ta sá inteleagä inceputul acelui lucru s'i silintele noa-
stre in darea comorii imparatului, de care ne temem, precum se si
cuvine, sä nu caute dela noi mai mult cleat este aceea, cad si ceau-
sul Mustafa, fiind aici cu multi romani, cu boeri, nu vrea sá plece
de aici, panä.' cand nu se va gäsi averea imparatului.
Si celalalt ceaus, ceausul Hussain, care chemase pe Voevod la
poarta, s'a intors delangä Brasov, zicand asa : Iatä vad eu unde
este comoara imparatului, nu s'a pierdut aici." Stim ea' cu aceasta
vin si pleaca multi ceausi, cari ne fac nouà destule griji si cheltueli.
Imparatul a dat tara Voevodului Mihnea. Si Petru-Voda, din Mol-
dova, stäruie in strangerea comorii Impä'ratului si sperie si cu pri-
mejdia cea din urna; din alaiul Voevodului italieni, frantuzi, sarbi,
multi sunt piinsi. Ne rugam de Maiestatea Ta, sa dai drumul indarät
www.dacoromanica.ro
26 Apr. 1585] No. rozz
omului nostru cat se poate mai repede, i noi daca putem sa adunam
ceva, sigur iaras iti dam spre stiintä Maiestatii Tale. Ne pregatim
si omul nostru, care sà meargä la Poartä cu ceausul, i, indata ce
va fi venit omul nostru dela Maiestatea Ta, am vrea sä däm de
stire de averea ce se va afla ca sá nu cada manie asupra noasträ,
din rea intelegere.
lata trimitem Maiestatii Tale copia poruncii cu care a venit
ceausul Mustafa dela Poartä, din care poti intelege Maiestatea Ta pofta
Imparatului. Iar noi stim cà vor aduce porunci i mai strasnice
decat aceasta cäci i acest ceaus Mustafa indrazneste sà strige in lume
cà nici noi nu suntem drepti fatä de Impärat. Astfel de certuri
avem cu el.
Acum sos veste cá si la Bucuresti se strang Turcii, nu stim
inca' dacä poartä grije pentru lipsa lui Mihnea-Vodä sau au alte
scopuri. Nici beglerbeiul nu este departe de Dunare. i pasa dela Ti-
misoara sade la Darstor cu oastea. Acum vrem sà vestim ceva prin
posta la Poarta, ca í oratorul nostru sa stie ce sä spuna, dacá s'ar
explica acel lucru altfel i Poarta Inca sä inteleaga dupa credinta
noastra purtarea noastra de grije inteun lucru atat de neasteptat
farà veste. Dumnezeu sä te tina Maiestatea Ta in bunä sanatate.
11.
Niepolomice, 26 Aprilie 1585.

Regele stefan Báthory cálre Prezidiul Ardealului.
Ordin sever'in alacerea lui Petru-V odd Cercel ca scl urmdreasca
pe slugile sale cari i-au furat averea, judeceindu-i dupd lege ori
predeindu-i ceauplui.
Exemplum literarum Sacrae Regiae Wis ad Praesides per
Thomam Somogyi datarum.
Értjiik az Kegyelmetek levelib61 az havaseli vajda dolgát,
kinek állapatját, szerencséit mindenkor ezen exitussal gondol-
tuk, hogy termináltatik ; soha nem hihettiik el, hogy az 8 igérte
nagy adónak és igaz jövedelem kiv61 való prodigalitásának Ha-.
vaselfölde ölég lehessen. Ha az brassaiak recipiálták volna,
bátor ô magát titkon utra bocsátták volna is, csak pénzét, mar-
háját öriztették volna meg, ez mostani molestiától megmentették
volna Kegyelmeteket. Sed paucis datum est, repentinis in rebus
bono consilio uti posse. Az mi tetszésiink szerént mihelt Mustafa
Kegyelmetekhez érkezett, mingyárt embert köllett volna melléje
adni, hogy az marha inquisitiójában 6 aga is jelen lett vohia,
tanquam inspector et testis. Most is ez dolognak két remediumj At
látjuk. Egyik, hogy Kegyelmetek ez dologban serio igen csele-
Documente vol. III 2
www.dacoromanica.ro
18 No. ii [26 Apr. 1585
kedjik, kit az csauz valóban megtapasztaljon. Masodik, hogy az

csauzt Kegyelmetek compertenti munere demulceilja.
Az mi az els6 dolgot illeti, nekiink ugy tetszenék, hogy
Kegyelmetek abban ugy cselekednék, hogy Kegyelmetek depu-
tálna egy helyt, vagy Fejérvár lenne, vagy Brassó, ldhöz közel
is esett a direptio, lenne ott Kegyelmetek közill egy, lenne je/en
az csauz is, ki látna az Kegyelmetek solemniter és valóba vale)
gondviselésit ez dologban. Az kik a vajda szolgalba kézben vadnak,
kik az direptióban részesek, mi ftiletönk szerént, azok minden
utolsó biintetést érdemlenek : mind azt, ha az csauz kezében adat-
nak, mind azt, ha szeme el6tt öletnek meg. Szükség penig ugyan
tormentummal is vallatni 6ket, hogy mind magok fe161 s mind
egyebek fe161 az mit tudnak igazan megvalljak ; az kikre vallnak,
szükség azokat is in instanti valóban inquirálni és minden ked-
vezés nélkill a praedát elökeresni. Ebben semmi halasztásnak
nem köll lenni, mert a késedelem minden tergiversatióra és refu-
giumra occasiót és utat mutat embernek. Az mit megtalálnak az
marhaban registrum szerént adassa Kegyelmetek az csauznak,
ha mi eltéved benne, patientia. Jo ratiókkal meg kell mutatni,
hogy nagy méltatlansag volna az, hogy az mit efféle profugus
ember vagy 6 maga futtában elhany, vagy valami esmeretlen
kóborló Vile elveszen, ország fizetné azt meg, ki sem elszökésének,
sem megfosztásának nem oka.
Nem irta meg Kegyelmetek, melik Mustafa az mostani
csauz, mert ama régi nagy Mustafa azt mi efféle törökben oly
jambornak és j6 akarónknak esmertiik, hogy Kegyelmetek bonis
verbis et munere ugy demulceálhatja, hogy jövend6 molestiától
liberalhatja Kegyelmeteket az portan. De akar melyik Mustafa
legyen, ugy kell vele cselekedni, hogy jo akarattal mennyen el
Kegyelmetekt61.
Ide mi felénk nem alitjuk, hogy igyekezik a vajda, ki ha
ide jött volna is, mi kézbe nem adattuk volna. De a Kegyelmetek
postaja hallotta utában, hogy Nagy-Bánya felé igazitották, kib61
hiszszök, hogy a német postara valió menésre volt szandéka.
Tartsa meg Isten Kegyelmeteket.
Datum in arce nostra Regia Nepolomicensi, die 26-ta mensis
Aprilis. Anno Domini 1585. Regni vero nostri nono.
Az mai nap hoztak az Kegyelmetek levelit és ugyanezen
napon mingyárt vissza bocsátám. Az vajda szolgái, kik szak-
mánt töttek marhajában méltók minden biintetésre, azért is,
hogy uruknak meg nem tartottak hivsigét ; azért is, hogy immar
www.dacoromanica.ro
26 Apr. 1585] No. II 19
az mi birodaimunkba levén efféle ragadozásokkal az mi biro-

dalmunknak jussát violalták és az publica tranquillitist ledalták.
Azoknak bantetisek ugyan törvény szerint efféle accusatiiikat
convincaltathatik, avagy, ha az tetszik : mind az marhAval egye-
tembe az portára killdhetik, ugyanazon csauz által, ki mellett Ke-
gyelmetek embert bocsásson. Nem Art, ha ti Kegyelmetek tet-
szését csauz is admoneáIna., amit az dologban ez ideig Kegyelme-
tek praestált és kérdené t6le, mit mondana 6, hogy kellene to-
väbb cselekedni ; ebben az 6 tana.csa, a hol lehetetlen avagy al-
kalmatlan dologra nézne, azt Kegyelmetek bonis rationibus ki-
verje fejébfil, a hol penig oly dolgot ad Kegyelmetek eleibe, ki
lehetséges és hozza illend6 az ott val6 állapothoz, nekem tetszik,
hagy méltó Kegyelmeteknek az 6 tanácsa szerént es valamit
cselekedni, mert ugy inkább, nem lehet módja az Kegyeimetek
vádolására.
(Acta publica Transylvaniae. Budapest. Fol. 120. Copie.)
Trad. Intelegem din scrisoarea Domnielor-Voastre intamplarea

Voevodului muntean, a carui stare si noroc, am stint totdeauna
cá va aye& acest sfArsit; nici odat5 nu am putut crede, cb.' Mun-
tenia s'a' poat51 fi de ajuns pentru birul cel mare fälg5.duit de el si
pentru prodigalitatea f51.ä venit adev5rat. Dad. 1-ar fi primit braso-
venii, chiar dacà lui insusi i-ar fi dat drumul in taing, i i-ar fi pus
sub paz5 numai banii i averile, v'ar fi scutit pe Domnia Voastrá de
sup6r6tile de acum. Sed paucis datum est, repentinis in rebus bono
consilio uti posse. Dupà pkerea noastr5., indatà ce a sosit la D-voa-
str51 Mustafa, numai cleat ar fi trebuit sà rânduiti l'angà el un om,
ca la c5.utarea averii sà.' fi fost si el fatà, tan quam inspector et testis.
Chiar i acum vedem douà leacuri pentru acel lucru : unul, ca D-voa-
str5.' in aceastá afacere sà.' urmati serios, ceeace acel ceau sá inteleagà
cu adevkat. Al doilea, ca D-voastrà s51-1 imp5cati pe acel ceaus cu
daruri cuvenite.
In ce priveste primul lucru, noi am vrea, ca Domniele Voastre
astf el s'a'-1 f5.ptuiti, ca D-voastrà.' sà hotAriti un loe, sau Bälgradul
sau Bra.sovul, aproape de care s'a intamplat jaful, sä fie acolo
unul dintre D-voastrà i sà fie fatá i ceausul, care ar vedeà grija
D-voastrà solemniter i prea adevkatà in aceastà afacere. Sluji-
torii Voevodului, cari v'á sunt in maini, i sunt partasi la acel jaf,
dupà judecata noasträ, toti sunt vrednici de cea mai mare pedeapsä :
sau de aceea s5.' fie dati in mfina ceausului, sau de aceea, s'5.' fie ucisi
inaintea ochilor lui. Este nevoie faceti sá märturiseascä i prin
cazne, ca s'd marturiseasc51 adevärat tot ceeace stiu atfit despre ei
eat i despre altii ; aceia pe cari Ii destäinuesc ei este nevoe s'51 fie
cercetati inteadevAr in instanti i fälrà nici o ing5iduint5.s5. se caute
prada. In aceasta nu trebue sa fie nici un fel de z5.bavk aci in-
tArzierea arat5 oamenilor prilej si cale spre tergiversatio i refugium
www.dacoromanica.ro
20 No. 11-12 [28 Apr; 1585
Ceeace aflati Domnia-Voastrà din avere sä dati dupá catastif ceau-

sului, iar ce s'ar pierde in ea, patientia. Cu vorbe bune trebue
sa se arate ca' ar fi o mare nedreptate, ca sá plateasca tara ceeace
un astfel de fugar präipadeste insusi in fuga sau ce îi rápese niscai
oameni färà capatai necunoscuti, ca'ci ea nu este pricina nici a fugii,
nici a jefuirii lui.
Nu ati scris Domnia-Voastra, care Mustafa este ceausul de
acum, caci pe Mustafa cel mare de odinioarä, pe acela 1-am cunoscut
ca pe un turc atat de omenie i binevoitor, incat D-voasträ Il puteti
astfel imbuna bonis verbis et munere, incat va puteti scaph pe Domnia-
Voastra de supàfári viitoare la Poarta. Dar oricare Mustafa ar fi,
trebue ni. faceti astfel ca sa plece dela Domnia-Voastra cu bunavointa.
Nu gandim cä. Voevodul s'ar sili incoace catre noi, el si dacá
ar fi venit aici, noi nu 1-am fi dat in mana. Dar posta Domniei-Voa-
stre a auzit in calea sa ea 1-au indreptat spre Baia-Mare, de unde
credem ea a avut gaud de mers spre posta nemteasca. Dumnezeu
tina pe Domnia-Voastra.
P. S. Azi au adus scrisoarea D-voastrà si tot in aceasta zi
numai cleat am trimis omul indärat. Acei slujitori ai Voevodului
cari i-au jefuit averea, sunt vrednici de once pedeapsá i pentru
aceea cà nu si-au pästrat credinta fata de stäpanul lor i pentru
aceea ca' acum fiind in imparätia noastrá cu astfel de talhärie au
violat dreptul imparatiei noastre si au vätarnat lini§tea publia. Pe-
depsirea acelor o puteti porni sau dupä lege prin astfel de acu-
zatii, sau, daca vreti, impreuna cu averile Ii puteti trimite la poarta
prin acelas ceaus, pe langä. care Domnia-voastra sá oranduiti om.
Nu stricà daca' pentru placerea Domniei-Voastre ati incunostintà
pe ceaus despre ce ati facut Domnia-Voastra pana acuma in aceastä.
afacere i 1-ati intreba, cum ar spune el ca am trebui sa se faca mai
departe ; cand sfatul lui nu se poate urma sau ar fi pentru lucru
nepotrivit, Domnia-Voastra cu cuvinte intelepte sà i-1 scoateti din
cap ; dar chid va spune Domniei Voastrelucruri cari se pot si sunt po-
trivite pentru starea de acolo, mi se pare ea e bine ca Domnia-Voa-
strä.' sa faceti i dupa sfatul lui, caci astfel nu va avea prilej pentru
a và invinul pe Domnia-Voasträ.
12.
Alba-Iulia, 28 Aprilie 1585.

Principele Sigisniund Btithory cAtre sultanul Murad III.
Conform ordinului primit a pits sd se urntdreascd i sd se
strtingd tezaurul imPre4tial iprädat al ltti Petru-Vodd Cercel, care
a venit n fall i pribegeVe pe undeva.
Exemplum literarum 111ml principis ad Potentissimium
Imperatorem Turcarum 28. die Aprilis [1585] datarum.
www.dacoromanica.ro
28 Apr. 1585] No. 12 21
Hatalmas gy6zhetetlen császár.

Megértettem az Hatalmasságod parancsolatját, mely et
Hatalmasságod én nekem Memhet csausz Altai kiildett, melybfil
értem, hogy Hatalmasságod havaseli Péter vajdának az 6 gonosz-
ságáért elvette volna uraságát, kit ugy értett volna Hatalmas-
ságod, hogy ide az Hatahnasságod országa felé tartott volna.
Mely dologrul rövideden azt irhatom Hatalmasságodnak, hogy
mikoron ez Péter vajda megértette volna Hatalmasságodnak
akaratját mingyárást minden kincsiben nagy tfkozlást tett és
utat mutatván, el6szer az Hatalmasságodnak portájára, annak
utána nagy hirtelen ide felé csavarodott, mindeniitt utjába nagy
tikozlást pénzébe és marhájába tevén. Mindazáltal énnekem az
én hívsigem és tartozásom szerint oly gondom volt rea, hogy valamit
legnagyobbat tudtam volna ebben cselekedni, semmit hátra nem
hadtam ; mind ez egisz föld népével fenn voltam, kit az Hatalmas-
ságodnak csausza, Musztafa csausz nyilván látott. Most is penig-
len minden erövel az Hatalmasságod parancsolatjának betelje-
sítésére foglalatos vagyok és immár rövidnap az Hatalmas-
ságod csauszát f6 emberimmel be bocsátom Hatalmasságodnak és
teljes életembe Hatalmasságodnak hiven és vérem hullásával
szolgálni akarok.
Trad. Puternice, nebiruite Imparat.

Am inteles porunca Puterniciei Tale, pe care mi-ai trimis-o
Puternicia Ta prin ceausul Mehmet, din care Inteleg cà Puternicia
Ta ai luat Domnia Voevodului Petru din Muntenia, pentru nemer-
nicia lui, despre care ai inteles Puternicia Ta cä ar fi venit incoace
spre tara Puterniciei-Tale. Despre acest lucru pot sä scriu aceasta
pe scurt Puternicei Tale, cà atunci cand Voevodul Petru a aflat voia
Puterniciei Tale, a fkut numai decat mare risipä in toate comorile
apucAnd calea mai intaiu spre Poarta Puterniciei Tale, dupa aceea
färä de veste s'a fásucit incoace, fäcând pretutindeni in calea lui mare
stric5.ciune in bani i avere. Cu toate acestea, eu am avut grije de
el, dup.' credinta i dupä datoria mea, cà tot ce-am stint sA fac mai
mult in aceasta afacere, nimic nu am 16sat la o parte ; am fost sculat
cu tot poporul acestei ceeace a väzut de bunà seam5. ceausul
Puterniciei Tale, ceausul Mustaf a. *i acum sunt ocupat cu toatä pu-
terca pentru inaptuirea poruncii Puterniciei Tale si deacum peste
putine zile trimit pe ceausul Puterniciei Tale cu oamenii mei de frunte
la Puternicia Ta i toatà viata mea vreau sá slujesc pe Puternicia
Ta cu creclintä i cu curgerea sángelui meu.
www.dacoromanica.ro
22 No. 13 [28 Apr. 1585
13.
Alba-Julia, 28 Aprilie 1585.
Principele Sigismund Báthory catre sultanul Murad III.
Expuntind venirea lui Petru-Vodd Cercel, ii comunicol, cd a
retqit scl adune o mare parte din tezaurul silu risipit p: pradat de oa-
menii sdi, trimiland acum prin ceau§ul Must* i prin doi soli
pro prii tot ce a putut aduna.
Exemplum literarum per Christophorum Thorma et Petrum
Itácz ad Imperatorem Turcarum datarum.
Hatalmas Gy8zhetetlen Császár.
Ez elmult napokban hozá. minekiink Uzon Musztafa csausz
az Hatalmasságodnak parancsolatját, melyben Hatalmasságod
azt parancsolja vala minekiink, hogy ha az havaselyi Péter vajda,
kitfil Hatalmasságod az országot elvette volna, ide tartana az mi
birodalmunkba, azon lennink, hogy el ne szaladna, hanem fog-va
kiildenink minden marhájával egyetembe az Hatalmasságod portá-
jára. Mi azért, Hatalmas csá.szár, az mi tisztiink és kötelessigank
szerint engedelmesek levén az Hatalmasságod parancsolatjának,
mingyárást mindenfelé emberinket kiildettiik, az országot felve-
tettlik és eriissen mindeneknek meghadtuk, hogy készen és vi-
gyázá.sban legyenek, hogy mindenek az Hatalmasságod paran-
csolatja szerint teljesedhessenek bé. De ez alatt Péter vajda is
meg értvén Hatalmasságodnak fel8le vale) végezetit, fel kfsziilt
nagy gyorsan minden népivel és marhájával, és mid8n elbszer
az szokott ravaszsága szerint utat adott az Hatalmasságod csau-
szának azont mondván az Hata/masságod portájára mutatva, más
feltil nagy hirtelensiggel, mindeneknek vélekedise kfv81, tartott
ide az mi határunkra, holott midön megirtette volna, hogy ide is
Hatalmasságod országába, ez hivei közé találna és maradása nein
lehetne, étczaka nagy titkon és Alnokul ednihány magával fel-
kíszült és kincsivel, f8 gazdagságával egyetembe, kit el vihetett
álutakon, nagy rettenetes erdfiken és havasokon Altai, kit senki
nem hitt volna, hogy ember azokon el mehessen, el szaladott és az
német pártra szökött, kinek el szökését, mikor valami hitván gaz
szolgái meg értettik volna, mingyárást az marhájának estenek
és nagy hertelen szákmá.nt vetvén benne, minden pinziben, mar-
hájában nagy tikozlást tettenek. Mind az Altai az mi emberink,
kik immár oda jutván, vigyázásban voltanak, eszekben vevén ezek-
neY gonosz cselekedeteket, mingyárast minden felé nyomokban
www.dacoromanica.ro
28 Apr. 1585] No. 13 23
voltanak, mindeneket, az kik az erdóre és havasokra nem szalad-

tanak, meg fogtanak, mindent, az kit nálok találtanak, kivettenek,
Es mindeniinnen, az mint legjobban lehetett, minden pinzt, marhát,
megkerestenek és egybe gyöjtettenek, melyet immár most épen és
fogyatkozás nélkill, valami az mi kezönkbe jutott, regestumba
feliratvan, az Hatalmasságodnak csausza Altai, Musztafa csauztul
és az mi fii. emberiinktfil, Rácz Pétertfil és Thorma Christof tul, j6
firizet és gondviselis alatt Hatalmasságodnak be kiildettiink, és ha
az álnok ember igy el nem szaladt volna, 6 magát is ezkippen
Hatalmasságodnak killdtiik volna.
Hatairnasságodnak penig ezt is igazán adhatjuk értisire,
hogy ugyan ezen Péter vajda, mikor látta volna, hogy maradása
immár orszigában nem lehetne, azonnal marhájában Es kincsiben,
ugyan ott helyben nagy tékozlást tett ; kit az boerok közé osztott
benne, kit peniglen az szolg6.16 népnek minden kfmilés nélköl
tikozlott ; annak utána utjában is minden nap fizetett népének,
néha kétszer, néha háromszor is hó pinzt fizetett, ez kiviil, mint
olyan megijedett és kétsigben esett ember, minden pénzét, mar-
háj át kimiletlen kiiltette és vesztegette ; vigezetre az határb61 es
az mit el nem vihetett 6 maga vele, az maradékában, az mint Ha-
talmassá.godnak feint meg irtuk, az önnön szolgái, szákmánt tettenek.
Mind ennyi sok kár után, az mi kézben juthatott sok kere-
séssel, futozással, gondviselissel, mind pénziben, marhájában, azt
hiven és igazán Hatalmasságodnak im be köldettiik minden fo-
gyatkozás nélkiil. Hatalmasságodnak könyörgiink, hogy Hatalmas-
ságod ezt az mi hívsigiinizet és engedelmessigiinket vegye kegyelmes
néven és bizonnyal el higyje azt, hogy mi minden iid6ben mind
országunkkal egyetembe aztév6k akarunk lenni, az mi az Ha-
talmasságodnak parancsolatja ; mint hogy ebben is az dologban
azt cselekedtiik, az mit legnagyobbat hivebben és szorgalma-
tosabban tudtunk cselekedni, kit Hatalmasságod lily embere
is, Musztafa csauz, ki mindeneket látott és vett eszébe, meg tud
mondani Hatalmassagodnak ; etc.
Trad. Putemice, neinvinsule Impärat,

In zilele trecute ne-a adus ceau§ul Uzon Mustaf a porunca Pu-
terniciei Tale, in care Puternicia Ta ne porunce0e nouá cä. dacA
Petru Voevod din Muntenia, cgruia Puternicia Ta i-ai luat tara, ar
veni aici in impärätia noastrà, sà..' avem de grije A. nu fugA, ci s5.-1
trimitem prins impreunà cu toate averile lui la Poarta Puterniciei
Tale. Pentm aceea, Puternice ImpArat, fiind supu0 dupä. slujba 0
www.dacoromanica.ro
24 No. 13 [28 Apr. 1585
datoria noasträ. poruncii Puterniciei Tale, am trimis numai decat in

toate pärtile oamenii nostri, am rä.'scolit tara si am poruncit cu stras-
nicie tuturora sà fie gata si sa vegheze ca toate sà se implineasca
dup5. porunca Maiestatii Tale. Dar in acest timp, auzind si Petru
Voevod hotarirea Maiestätii Tale despre el, s'a gait in graba cu
toti oamenii säi si cu toatä averea lui, iarä. la 'nceput zicand cu viclenie
ceausului eä merge la Poarta Puterniciei Tale, pe de alta parte fall de
veste, in afara de once presupunere, a venit aici la hotarul nostru, si
cand a inteles eá si aici in Tara Puterniciei Tale s'ar afla intre credin-
ciosii Täi si nu ar puteà sä rämanä, noaptea, in mare tainá si cu
viclesug s'a gätit cu cativa si impreunä cu comorile si cu averea lui
mai de seamä pe care a putut-o duce pe ascuns, a fugit prin paduri
si munti näpraznici, pe unde nimeni nu ar fi crezut ca poate sa treacà
vre-un om si a trecut in partea nemteasd ; acolo dad oarecari slujitori
nemernici ai sai au inteles fuga lui, numai decat s'au näpustit asupra
averii lui si prädand-o pe neasteptate, au facut multä pagubä in toti
banii si in averea sa. Cu toate acestea, oamenii nostri, cari ajungand
acum acolo, au fost cu bagare de seamä, afland de faptele urite ale ace-
stora, le-au fost pretutindeni repede pe urme, i-au prins pe cei ce
au fugit in pädure si pe munti, le-au luat tot ce au aflat la ei s'i
au dutat pretutindeni cat s'a putut mai bine, toti banii si averea
si le-au adunat la un loc, cari acum au ajuns in mainile noastre in-
tregi si fära scadere, apoi scriindu-le in condick. , le-am trimis Puterniciei
Tale prin ceausul Mariei Tale, ceausul Mustafa si prin oamenii nostri
Petru Rácz si Christofor Thorma, sub buna 1)926 si purtare de grije
si dad omul viclean nu ar fi fugit asa, 1-am fi trimis si pe el ast-
fel Puterniciei Tale.
Putem sa dam de stire Puterniciei Tale si aceasta inteadevar,
ca acelas Petra Voevod, cand a vazut ca nu poate rat-ram in Tara,
numai decat a fäcut mare risipá in avere si in comori acolo pe loe,
pe unele le-a dat boerilor, si pe altele slujitorilor farä nici o crutare,
dupa aceea, in calea sa, a plätit in fiecare zi oamenilor säi, a plätit
leaf a uneori de douà s'i de trei ori ; afara de acestea ca omul speriat
si dzut in disperare, a cheltuit si risipit toti banii si toata averea sa
fära erutare; in sfarsit si la hotarul tarii ceeace el nu a putut sa dud
cu el, ce-a mai ramas, precum am mai scris Puterniciei Tale, a fost
jefuit de slujitorii lui.
Dupa atatea multe pagube, ceeace ne-a putut ajunge inmaini dupa
multa cautare, alergaturä, griji, atat bani cat si in avere, acelea
le-am trimis cu credinta si cu adevarat Puterniciei Tale, farà nici o
lipsa. Ne rugam Puterniciei Tale, ca Puternicia Ta sá iei in nume
milostiv aceastà credinta si supunere a noastra si sa credeti cu a-
devarat ca noi in toará vremea impreuna cu tara noastra vrem sa
fim credinciosi la poruncile Puterniciei Tale, precum am facut si in
aceasta afacere ceeace am putut sa facem mai cu credintà si mai
cu osardie, ceeace o va poate spune Puterniciei Tale si credinciosul
Puterniciei Tale, ceausul Mustaf a, care le-a vänit si a luat aminte la
toate ; etc.
www.dacoromanica.ro
19 Mai 1585] No. 14 25
14.
Alba-lulia, 19 Mai 1585.

Prezidiul Ardealului catre regele stefan Báthory.
Raport des pre procedeul cu care a retuit sei adune o parte din
averea lui Petru-Vodd Cercel, pe care a trimes-o prin ceaupl Musta-
fa la Poartd, ordondnd set' fie omori(i in fafa ceauplui 4-5
din aceia cari au prädat tezaurul, din care a trintes 105,000 fiorini
sultanului, autorizéind solii ardeleni set- isprelveascd i lucrurile
pendente la Poartei.
Exemplum literarum a Praesidibus ad Sacram 'VD' Re-
giam per Thomam Somogyi datarum.
Az Felséged levelit meg hozá az posta minekiink, kib61 értjük
az Felséged parancsolatját az el futott havasely Péter vajdának,
és tékoz16 pénze és marhája fe161, tudnia illik, hogy mindeneket
szorgalmatossággal öszve kerestetvén, adnánk az csauz kezében.
Azért Kegyelmes urunk, ezen dologban mint procedáltunk és
mit cselekedtiink ekediglen, Felségednek akartuk ismég érté-
sére adni. Meg irtuk vala Felségednek, hogy Sombori uramat
killdettök volt el köziillönk, hogy mint ilyen nagy dologban 6
maga jelen ligyen, a' marhát mindenönnen ki keresse, öszve gyöjtse
és bizonyos helyre reponálja, hogy mindeneket, a mint illik az
Császár parancsolatja szerént az csauznak az után kézben adhas-
sunk. Mely dologban ô Kegyelme ugy cselekedett és ugy járt el
azokkal egyetembe, kik vele voltanak, Horváth Kozma urammal
és Perneszi Istvánn.al, hogy annál jobban és szorgalmasabban
ugyan nem lehetett. Valamit tudtanak mindennernd mestersé-
gekkel és industriákkal meg késértettenek, mind pénzt, mind
marhát a kikt61 lehetett ki vettenek és öszve szereztenek. Annak
utána ide meg jövén hozzánk mindeneket regestumban irva hoz-
tanak, mely dolgot mi is meg értvén az több tanácsuraimmal
egyetembe, kilekel mind egyiitt voltunk az Felséged mensét is
viselvén elöttiink, ugy deliberálánk fel6le, hogy ugyan ottan Bras-
sóba, in loco scilicet collectionis et dispositionis ipsarum rerum,
az csauznak regestum szerént mindenkor consignáljuk, de ugy
hogy minekiink is bizonyos emberink legyenek véle, kik mindeneket
az csauzszal egyatt meg látván és kézbe vevén, az marhával egyiitt
be mennyenek az portára, hogy igy az marhában semmi másuvá
ne kelljen és mi is a mi dolgunkat és ez dolgunkban vale) gondvi-
selésilnket, ugyan urunk emberi Altai adhassok értésére az portá.-
www.dacoromanica.ro
26 No. 14 [19 Mai 1585
nak. Elöször azért tractálván az csauzszal és azt mind szép szóval

s mind ajándékkal devinciálván, annyit efficiáltonk nála, hogy
ha mint az igéretnek kell lenni, minden jót remélhetfink t6le. Ez
pedig az a Mustafa csauz, kit Felséged nevez, kit az elött is meg
irók vala Fölségednek, a nagy Mustafa avagy Uzon Mustafa
csauz, kinek emberségébe és jó magaviselésébe, tudjuk, hogy Fel-
séged is nem egyszer meg nyugodt, mi is azonképpen ugyan azon
virtusokat, a mikor köllett, tapasztaltonk benne Most is talám
az reménység meg nem csal fel6le bennönket, holott jó kedvvel is
bocsáttuk el, nem csak pro re praesenti, meg ajándékozván két
ezer arannyal, hanem ez kiwi.% kit ugyan 6 maga kivána és
contendála, mind esztend6re három száz forintot fizetést mennyi
Amhát csauznak is jár, rendelvén neki ily okkal, hogy minden
dolgainkban az portán, valamikor az sziikség kivánja, j6 akarattal
val6 segétséggel és szolgálattal legyen, kire 6 is nagy örömest
offerálá magát és kötelezé.
Az csauz mellé követeket, Rá.cz Pétert és Thorma Christophot
rendelénk, kik be menvén az marhával mindenbe az Instructio
szerént járjanak : ha mi nehészége az Portának urunkra lenne, azt
mind szállitsák, mind avertálják az Császárnak és az bassáknak
haragjokat. In summa mindenbe a mit az id6 és az necessitas
elökben vetne, mind hárman Sennyei Pongráczczal, az continuus
oratorral egyiitt, mint viseljék magukat és mint foredjanak,
b6séggel el6kben adtuk és meg tanitottuk öket. E mellett mivel
hogy tudjuk, hogy az szekér kenve jár jobban és azt a portát
csak egy adomány viseli, valami költséget is, ugy mint három
ezer aranyat adtunk nekik ilyen conditi6val, hogy ha látják az
Portának valami nagy nehézségit és zilgol6dását, kib61 az országra
valami nagyobb gond és busulás következhetnék, in eo casu a'
kiknek szfikség lenne, mint az vezéreknek és egyebeknek is, valami
adomá.nnyal is legyenek, ki noha ölég nehéz, hogy a más vét-
keért igy költstink és fáradjunk, mind azáltal mint hogy az Isten
igy vetette reánk, ugy tetszik, hogy kevés kárral ne gondoljunk,
csak menekedkessiink jo mòddal meg töle. De ebben azért ilyen
cautia adtunk elökbe, hogy azt a pénzt igen titkon tartsák ná-
lok, senki ne tudja, hogy erre yak). költséget visznek velek, és
elöszer mindent meg prébáljanak, és ha oztán az extrema neces-
sitas kénszeriti 6ket, ugy nyuljanak hozza és a hoya szfikség leszen,
cum iudicio et diligenti deliberatione partiálják, azt tetetvén,
hogy nem innen vitték, hanem ott tették kölcsen szerit annak
az költségnek.
www.dacoromanica.ro
19 Mai 1585] No. 14 27
Ezeket igy elvigezvén, commissariusokat, Bánffy Farkast és

Bánffy Boldisárt választánk, kik Brassóba menjenek és az regestom
szerént mindeneket az csausznak, az követeknek kézben adjanak
és mindenképen a mint legjobban lehetne, cum omnibus impedimen-
tis expediáljak &et. Annak felette ugyan, ezek az boerok felöl
is, kik hol vadnak, jobban meg tudakozzanak és kit kellessék, kit
ne kellessék el bocsátani bennök, az Instructio szerint meglássák,
és oztán reportáljak. Végezetre az ráczok biintetésére is gondjok
legyen, ugy hogy az kik közillek habita questione biinösebbeknek
találtatnak, azokban négyet vagy ötet, kit az csausz is javall,
ugyan az csausz elött f6 vétellel megbiintessenek.
Az marha, kit összve gyiijthettenek és kit be visznek szépen
teszen ; sok jó és &Aga ruha, eziistes fegyverek, lóra vale) szerszá-
mok, egyébb aprólékok, olyak, kikb61 meg tetszik, hogy On-
zes fejedelem házából költenek. De ezeknek azért nagyobb ré-
szek, mint egyébb marhájanak is, mind prédába költ, ki ugyan igen
nagy és notabilis kar. Az pénznek, kit be küldlink, summája 100,000
forintot öt ezerrel és valamennyivel többel meghaladja, ki mind in-
kább Sahynb61 és osporából constal, arany nem sok vagyon közötte.
Est is pedig csak onnat gyöjtöttök, kit az vajda immar ez országba
Rosnyón. és Feketehalomba egy 6\76 is, máshova is tartani adott
volt benne, mert az császár adója, ki két szekérrel volt, melyeket
az raczok Sárkányba vertenek fel, teljességgel mind oda vagyon.
Ebben a marhában egyebet pro memoria urunknak meg nem
marasztottunk egy aranyos szablyánál, valami egy kevés 16
fejébe yak.) vértnél, két vég aranyas atlacznál és két szép selyem
szönyegnél ; egy czapragja igen szép és draga, öreg gyöngyekkel és
törkézekkel csinált, akadt vala kézben, de meg nem maraszthattok,
mert nagy hire volt mindeneknél és az csausznál is, és nem akaránk,
hogy ezzel meg notáltassunk. Mindazáltal tanulságuk vagyon az com-
missariusoknak, hogy mikor az több marhát kézben adják, meglás-
sak, ha mi jó móddal az csausz akaratjaval meg marasztathatnak.
Az pénzben is marasztottunk valami summát, csak azért,
hogy mind most s mind ezután, ha mi költséget erre a dologra
költen6nk, ne a mienkb61, ki az urunk és ország dolgaira is ölég
vikonyon vagyon nalunk. De mind ezek a marháknak, pénznek
és egyébb egyetmásnak regestumat, minek utána az commis-
sariusok meg jönnek, Felségednek be köldjiik, abból Felséged
akkor mindent jobban és nyilvábban megérthet. 1
1 Inventarul lucrurilor lui Petru-Vodl trimise la Poartg e publicat (in tra-
ducere italianl contemporan6) in Hurmuzaki : Documente vol. III/1 p. go-9 r.
www.dacoromanica.ro
28 No. 14 [19 Mai 1585
Ezért a dologért immár eddig három csausz volt nálunk,

kik mind egy nyomon azt hozták, hogy mingyárá.st mind 6 magát,
marháját be köldjök ; az ketteit az el6tt, az utolszorit, ki tegnap
jött volt, ma bocsáttuk el. Ezekre mind költségiink volt, e kiviil
mind az moldovai s mind az havasselyi uj vajdának, Michnienek
ennyihány rendbeli követi voltanak immá.r nálonk ; költségönk
ölég vagyon reAjok.
Thömösvárra más bassa jön, Mehmednek mondják ; az
elöbbenyit mazullá tötték.
Az telegdi jószágr61 vale) adiudicatát una cum regesto
connumerationis bonorum, im oda köldjök Felségednek. Az portá-
r61 Sennyey a minemii hireket ir Felségednek im kiirattuk az 6
leveléb61. Tartsa meg Isten Felségedet jo egészségben.
Datum Albae Iuliae, 19-a die Maii. A. D. 1585.
Alexander Kendy de Lona, V. Kowachoczy, Sombori László.
Trad. Posta ne-a adus scrisoarea Maiestatii Tale, din care intele-
gem poruncaMaiestätii Tale despre voevodul muntean fugar Petra si de-
spre banii i averea lui risipita, se cuvine sa se stie cá, adunandu-le
toate cu sarg, le-am dat in mana ceausului. Pentru aceea mai vrem
sä dam de stire Maiestätii Tale, cum am purces la acel lucru si ce am facut
pan'acum. Scrisesem Maiestätii Tale cà am trimis pe jupanul Sombori
dintre noi, ca sd fie fatä inteun lucru atat de mare, sa caute averea
de pretutindeni, sa o adune si säl o aseze inteun loe anumit ca apoi
sä: le putem da toate, dupa cuviinta, cum e porunca Impäratului,
In mana ceausului. In care lucru Domnia Sa a fäcut si s'a
purtat astfel, impreuna cu aceia cari au fost cu el, cu Cozma Hor-
vath i cu *tefan Perneszi, incat nu s'ar fi putut aptul mai bine
si mai cu sarg. Ce putura au incercat cu tot felul de mestesuguri
dupa a lor pricepere, au luat atdt banii cat i averea dela cine au putut
si au adunat-o. Dupá aceea, venind aici la noi, le-au adus pe toate
serse in catastif, ceeace intelegdnd i noi, impreund cu ceilali sfet-
nici Cu cari am fost impreuna, avand inaintea ochilor i voia
Maiestatii Tale, astfel am hotärit ca tot acolo in Brasov, in loco sci-
licet collectionis et dispositionis ipsarum rerum, sd le consemndm tot-
deauna dupd Registru ceausului, dar astfel ca sá fie cu el si oa-
menii nostri de incredere, cari väzandu-le toate cu ceausul i luandu-le
amana, sà mearga impreuna cu averea la Poarta, ca astf el nimic din
avere sa nu se rataceasca i noi Inca sa putem instiinta Poarta chiar
prin oamenii Domnului nostru despre lucrul nostru i despre grija
noastra in aceasta afacere. Astfel mai intaiu sfätuindu-ne pentru aceea cu
ceausul i imbunandu-1 atat cu vorbe frumoase cat i cu plocoane,
am izbutit inteatata la el, incat daca tinem seamà de fägdduinta
lui, putem astepta din partea sa tot binele. Iar acesta este acel ceaus
Mustafa, pe care-I aminteste Maiestatea Ta, despre care i mai ina-
www.dacoromanica.ro
19 Mai 1585] No. 14 29
inte am scris Maiestatii Tale, Mustafa cel mare sau ceausul lizon Mu-
stafa, in omenia i bunä purtarea cäruia stim cà i Maiestatea Ta
nu odatà te-ai increzut, i noi asijderea am gasit la el aceleasi var-
tuti, cand a fost nevoie. i acum poate cä nadejdea nu ne inseala
despre el, caci 1-am slobozit i cu voie bung nu numai pro re praesenti
daruindu-1 cu douä mii de galbeni, ci pe langà aceea, oranduindu-i
leaf a anualä de trei sute de fiorini, ceeace insusi a poftit si a stäruit,
cat i se da i ceausului Amhat, pentru pricina ca oridecate ori va fi
nevoie sà ne fie la poartä cu ajutor binevoitor i sa ne slujeasna', spre
care lucru s'a fagaduit si el si s'a legat cu mare bucurie.
Am oránduit pe langd ceaus ca soli pe Petru Rácz si pe Christotor
Thorma, cari mergand cu averile, intru toate sà purceadá dupà cum
s'a hotärit, iar de ar fi vre-o greutate la Poartä pentru Domnul no-
stru, aceea sa o potoleasnä i sä indeparteze mania Impäratului
a Pasilor. In summa in toate chestiile pe cari le-ar aduce inaintea
lor vremea i nevoia, toti trei, cu Pangratie Sennyei impreund adica
cu oratorul nostru statornic, i-am sfatuit din belsug i i-am invätat
cum sá se poarte, i sa se potriveascä. Pe langà acestea, deoarece
stim cà carul uns umbla mai bine, si poarta numai un plocon o in-
duplecä, le-am dat si de cheltuiall vre-o trei mil de galbeni, cu
conditia cà clack vad la poartá ceva greutäti mari, din cari ar putek
s'a se ridice niscai griji mai mari i intristare pentru tara, in eo casu
sá faca ceva plocon unde este nevoie, vizirilor i altora ; dei e destul
de greu sà cheltuim i sà ne ostenim astfel pentru greseala altuia
cu toate acestea, fiindca Dumnezeu ash a trimis asta asupra noasträ.,
socotim sa nu ne nitain la putina pagubä, numai sä, scapärn cu bine
de ea. Dar in aceastä privinta i-am indrumat ca acei bani sa-i tina in
mare tainä, nimeni sa nu stie cá poarta Cu ei de cheltuiala pentru
acest lucrusi mai intaiu sá incerce totul i dacä dup.& aceea nevoia
cea din urma Ii sileste, atunci sá Ii intrebuinteze i unde va fi nevoie
sä-i imparta cum ludido et diligenti deliberatione, prefäcandu-se ca
nu i-au adus de aici, ci au facut acolo imprumut pentru acea chel-
tuiala.
Ispravindu-le pe acestea astfel, aleseram comisad pe Lupu Banffy
si pe Baltazar Banffy cari sa mearga la Brasov i dupä catastif sa
le dea toate in mainile ceausului i solilor trimitá cat se poate
mai bine cum omnibus impedimentis. SA stiriceasca tnai bine si despre
aceea, despre boierii cari unde sunt i sa vadä. dupa Instructie, pe
cine trebue si pe cine nu trebue sà lase dintre ei i dupä aceea sa
ne Instiinteze. Apoi sá aita grije i pentru pedepsirea Sarbilor, asa
aceia dintre din ei cari habita questione se vor gäsi ca sunt mai vino-
vati, sä se pedepseasa vre-o patru sau cinci, pe cari ti incuviinteazà
ceausul, cu tdierea capetelor in fata ceausului.
Averea ce s'a putut adunà si se duce acolo, este frumoasa ;
sunt multe vesminte bune i scumpe, arme argintate, hamuri
pentru cai, alte maruntisuri, dupa cari se vede ca sunt scoase din
casa unui principe bogat ; dar cea mai mare parte a acestora ca
a celeilalte averi a fost jefuita, ceeace este o paguba foarte mare
insemnata. Suma banilor pe cari ii trimitem, trece de 100.000 fio-
www.dacoromanica.ro
30 No. 14-15 [ii lun. 1585
rini Cu vre-o cinci mii si ceva, fiind mai ales in Sahyni §i aspri, aur
nu este mult intre ei. i aceasta am adunat-o numai din ce a adus
voevodul in aceasta tara la Rasnov si la Codlea, si ce mai da-
duse si aiurea sà se pästreze din ea, caci birul imparatului care era
In douâ care, pe cari le-au rascolit Sarbii in *ercaia s'a pierdut
de tot. Din aceastä avere nu am oprit altceva Domnului nostru spre
amintire, cleat o sabie aurita, o plato§e pentru capul calului, dotal valuri
de atlas aurit §i dota covoare frumoase de matase; un canaf prea
frumos, facut cu margäritare sctunpe §i mari si cu turchize ne-a cazut
In maini, dar nu 1-am putut opri, caci avea mare faina' la toti si la
ceaus si nu voiram ca sà fim luati la °chi cu acesta. Dar, au fost
dascaliti comisarii, sa vada, cand Ii dau amaná ceealalta avere, dad.
1-am puteà opri cu bine, cu voia ceausului.
Am oprit o suma oarecare si din bani, numai de aceea, ca atat
acum cat si mai tarziu, daca vom cheltui ceva bani pentru acest
lucru, sa nu cheltuim din al nostru, care este putin §.1 pentru nevoile
Domnului nostru si ale tarii. Dar vom trimite Maiestatii Tale cata-
stiful acestor averi, bani i al altor scule, dupa ce vor veni comisarii,
din acela Maiestatea Ta poi intelege total mai bine i mai lamurit.
Pentru aceasta afacere pana acum au fost la noi trei ceausi, cari
toti pe aceea§ urma ne-au cenit ca numai decat sa-1 trimitem pe
Vodä cu averea lui ; pe doi dintre ceausi i-am trimis mai inainte, pe
cel din urmä. 1-am slobozit ieri. Cu acestia cu toti am avut cheltuieli ;
In afarà de aceia au fost de cateva ori soli dela Voevodul Moldovei,
cat si dela Voevodul cel nou al Munteniei, Mihnea, aici la noi ; avem
destula cheltuialä cu ei.
La Timisoara vine alt Pase, se cheamäMehmed ; pe cel de mai
inainte 1-au mazilit
Trimitem Maiestätii Tale adiudicata averii dela Teleagd una cum
regesto connumerationis bonorum. *tirile pe cari le-a scris Sennyei dela
Poarta, le-am scos din scrisoarea sa pe seama Maiestätii Tale.
Dumnezeu sa tina pe Maiestatea Ta in bunä. sanatate.
15.
Caransebq, Ir lunie 1585.
Castelanul Niculae Floare care principele Sigismund Báthory.
RelaOune despre introducerea in stdpdnire a lui Baltazar
Zagyway cu impotrivirea mai multar vecini megie§i.
Rime princeps domine et domine nobis semper gratiosissime.
Fidelium ac perpetuorum servitiorum nostrorum commendationem.
Tudja Nagyságos, kegyelmes urunk, hogy hozá minekiink
ez elmult piinkest után vale, közzelbik hétffin 1 Zagyway Boldy-
sar eo maga képében és több atyjafiai képében, ugy mint Mott-
noky Péter, Mottnoky Gyeorgy, Groza Farkas, Farkas Péter,
1 Luni dupà Rusalii, lactic& to Iunie 1585.
www.dacoromanica.ro
n lun. 1585] No. 15 31
Farkas Mykl6s, Farkas János, Farkas Myhály, Orbo Zeyko Es

Lajos, Farkassy Farkas Es Mottnoky Farkas képekben, az Nagy-
ságod donatio és statutio leveleit, melyben Nagyságod paran-
csol vala minekiink, hogy az megholt Mottnoky Myhály jószá-
gában, tudnialik Zaak, Morencz, Mottnok, Ohaba, Czarnota,
Belest, Zederyes, Zgribest, Nalacz Teleke, Zlawa Patak és Allmafa
nerd jószágokban Zeorény vármegyében és Karan Sebes tarto-
mányában az meg nevezett Zagyway Boldisárt és az ii több meg
nevezett atyjafiait be vinn6k és öket statuálna az jószágokban,
melyek Mottnoky Myhályé lettek volna. Mi azért az Nagyságod
parancsolatjának engedelmeseknek akarván lenni és az szerint
cselekedni az fehil meg irt napon Gerlistey Györgyet, az ispAnt
választottuk az szolgabiréval, hogy az meg nevezett jószágnak
szinire mennyenek. Azért midön el mentek volna Es Zaak faluban
lettek volna és az fehil meg nevezett Zagyway Boldisárt és több
meg nevezett atyjafiait annak módja szerint statuálni akarták
volna, egybe hiván ez szomszéd határossokat, ugy mint Ka-
ránrél az nemes személyt, Plesko Jánost és ugyan ott való poi-
gárt, Jankucza Adámot, és Desnáról az nemes személyt, Annoka
Lászlót, Bozy-falváról Thoma Mihályt, Wayda Iwaczko szol-
gáj At, és sokban többen is ott jelen levén, azonba az nemes sze-
mély, Karánsebessi Brazovan Lász16 el6 jövén az Mottnoky Mi-
hály hugai képében, ugy mint Saarasszony Mynka Ferenczné,
Zaakfalvi képekben, és Katryna Borcza Péterné képében con-
tradikált... Zagyway, [hogy] az több meg nevezett atyjafiait
ne statuálják [az] meg nevezett jószágokban, s6t másod nap,
kedden piinkest után, ittben az városban mi elöttiink az felill
meg irt Mottnoky Farkas contradikált és meg tiltott, hogy az
több felill meg irt személyeket az meg irt jószázokban ne sta-
tuáljuk. Mely ök contradictiojokat mi meg értvén öket annak
módja szerint fel citáltuk az Nagyságod táblájára okot adni
villa. Melyet mi hiven az mi hitiink szerint Nagysá.godnak meg
irtuk. Ctmctipotens Deus Vram Celsitudinem conservare dignetur
ad anuos quam plurimos et felids.
Datum in Karansebes die praenotato. Ann.o Domini Mille-
simo quingentesimo octogesimo quinto.
Eiusdem Ville Celsitudinis
fideles ac perpetui servitores
Nicolaus Flore Castellanus necnon
Ladislaus Laczny Index Nobilium districtus
Karan Sebes
www.dacoromanica.ro
32 No. 15-16 lun. 1585
Adresa: Illn'o Principi domino et domino Sigismundo Báthory

de Somlye), waywodae regni Transylvaniae et Siculorum Comiti etc.
Domino et domino nobis semper gratiosissimo.
(Colectiune particularA. Ungaria.)
Trad. tie Märia Ta, Domnul nostru milostiv, cà ne-a adus in
Lunea cea dintái dupä. Rusalii Baltazar Zagyway, in numele slu
al rudeniilor lui, adicä a lui Petru Muttnoky, Gheorghe Muttnoky,
Groza Parkas, Petru Farkas, Niculae Farkas, Ion Farkas, Mihai
Parkas, Zeycu Orbo i Ludovic, Lupul Farkassy i Lupul MuttnokY,
hrisovul Máriei Tale de danie i introducere, prin care ne poruncesti
Märia Ta sä b'ágäm i sà intärim in averea fáposatului Mihai Mutt-
noky, i anume in mosille: Zaak, Morencz, 1VIuttnok, Ohaba, Cer-
nota, Belesti, Zederyes, Zgribesti, Nalacz Teleke, Pärä.ul Slava si
Märul, in comitatul Severin si in tinutul Caransebes, pe amintitul
Baltazar Zagyway si pe celelalte rude ale sale pomenite, in =silk
cari au fost ale lui Mihai Muttnoky. De aceea, noi voind sä fim as-
cultätori poruncii Märiei Tale si sà facem intocmai, am ales, in ziva
pomenità mai sus, pe Gheorghe Gerlistey, comitele, si pe solgeibirdul,
ca sà meargg la fata locului, pe rnosia pomenitä. Dar, cá'nd au
mers i au fost in satul Zaak si au vrut sà introducA dupà cuviintä.
pe Baltazar Zagyway, pornenit mai sus si pe celelalte rude ale lui,
adunând acolo pe vecinii hotarnici, i anume din Caran pe nobilul
Ion Plesko si pe locuitorul tot de acolo Adam Jankucza si din Desna
pe nobilul Ladislau Annoka, din Bozyfalva pe Mihai Thoma, sluga
lui Ivascu Wayda, i fiind de fatà mai multi altii, infátisAndu-se
nobilul Ladislau Brazovan de Caransebes in numele surorilor lui
Mihai Mottnoky, ca si Sara, vkluva lui Francisc Minca, in nu-
mele neamului Zaakfalvi si al Catrinei, väduva lui Petru Borcea ;
s'a impotrivit... Zagyway ca acele rudenii sà nu le introducä in
acele mosii pomenite, ba si a doua zi, Marti dupä Rusalii, s'a impo-
trivit in fata noastrà aici in oras mai sus numitul Lupul Mottnoky
si a oprit ca sà intärim pe cei susnumiti in moíile pomenite.
Intelegänd noi impotrivirea lor, i-am chemat, dupà cuviinta, la tabla
Märiei Tale sä-si arate pricina. Ceea-ce noi am scris intocmai dupà
credinta noastrà Märiei Tale ; etc.
16.
Islam bol, ii Iunie 1585.

Freyherr Paul von Eyzing catre imparatul Rudolf II.
Numirea lui Mcirkhcizi de beg al sangiacatului Simontornya,
cetate transdanubiand din comitatul Tolna.
Markhazy Paul hat das Sangiakat Sirnontorna entlich be-
kommen, gestern dem Sulthano den Rock gekiisst und sich bei den
fiirnembsten, sonderlich bei dem Beglerbegen Graeciae stattli-
www.dacoromanica.ro
25 lun. 15851 No. 16-17 33
cher Verrichtung daselbst, auf die Meinung, davon Euer Kays.

Mt. öfters gehorsamist zuvor geschrieben, erboten, und zuheissen
far gewiss verobligiert.
Notd. De aci inainte nu mai urmärim amänuntele vietei acestui
aventurier renegat, care la un timp dat era sä ajungä pe tronul prin-
cipilor Ardealului prin uneltirile sale josnice dela Poartä, care in acest
caz cu sigurantá ar fi transformat tara intr'un paalic, precum se svo-
nise de atatea ori in raporturile diferitilor corespondenti din Constan-
tinopol.
Dealtfel persoana lui Márkhdzi ne intereseazä. §.1 pe motivul
ca el venind in Ardeal (fugit din Ungaria de sus unde devenise suspect
prin tratativele sale tainice cu Turcii) luà de sotie pe Zamfira, vaduva
lui Niezowski, fatà de care insä se purtä a§a de brutal, incât principele
Cristofor BAthory a fost nevoit a convoca preotii inteun convent, care
o despärti de dânsul temporal cu clauzula cä bäsbatul nu are voie
sä se apropie de sotia sa panä nu-§i va imbunätäti moravurile ; 1
ceeace nu s'a ajuns niciodatä, cAci Márkhá.zi dupà aceastá sentintä
odioasä a fugit la Poartá unde se ficu Turc, iar Doamna Zamfira s'a
retras la mändstirea ei din Prislop unde 4i sfär§i viata mult sbuciumatä.
precum se tie in anul 1580.
17.
Samar, 25 Iunie 1585.
Stefan-Voda Mazgli catre Camera Scepusiana.
Cere sdi se dea un butoi de vin care i se cuvine,prinprovizorul cetdlii.
Mar Generosi ac Egregii Domini, mihi semper observan-
dissimi. Servitiorum meorum paratissimam commendationem.
Az Uristentfil kivánom Nagyságodnak és Kegyelmeteknek
jo egészségben \Talc!) hosszu életit megadatni.
Levelem Altai Nagyságodat és Kegyelmeteket kölleték meg
találnom, tudom hogy nyilvan vagyon Nagyságodnál és Kegyel-
meteknél az én szegény állapatom és fogyatkozásom, könyörgek
annakokáért Nagyságodnak és Kegyelmeteknek, irná. meg Kegyel-
metök az szakmári udvarbir6 uramnak, hogy adna énnekem egy
horde) bort, kit 6 Felsége utan Nagyságtok és Kegyelmetök 6
Felsége urunk akaratjábul rendölt, kit énnekem esztend6nként
udvarbir6 uramnak köllene adni, de 6 Kegyelme commissio nél-
1 Wolffgangi de Bethlen Historia tom. II p. 441-442 transcris verbal

din originalul Istoriei lui Stefan Szamosközy vol. I (Budapest, 1876) p. 244-245.
Documente vol. III. 3
www.dacoromanica.ro
34 No. 17-18 [lun. 1585
kül semmit nem akar adni ; könyörgek meg is Nagyságodnak és

Kegyelmeteknek adna commissia Kegyelmetök vagy Oct')
borra, melyet én Nagyságodnak és Kegyelmeteknek meg igye-
kezem szolgálnom. Mely levelemre és könyörgésemre Nagysá-
godtul és Kegyelmetektii1 je, választ várok. Az Uristen éltesse
Nagyságodat és fejenként Kegyelmeteket jo egészségben sok
esztendeig.
Datum Zathmarini, 25. die mensis Iunii. A. D. 1585.
Eiusdem Mar ac Gen. ac Egr. Do. Vrae
servitor
GT4all BOfft0,4
(Colectiune particularl. Ungaria.)
Trad. Doresc dela Dumnezeu sä và deje Märiei Tale si Domniilor
Voastre viata lungä in bunä sälatate.
A trebuit sà và gäsesc pe Maria Ta si pe Domniilor Voastre
prin scrisoare, stiu cb." vä este cunoscutà Märiei Tale si Domniilor
Voastre starea mea särmata i nevoile mele, ma rog deci Märiei Tale
Domniilor Voastre, sä scrieti Domnia Voasträ ispravnicului dela
Sätmar, deje un butoi ea vin, pe care dupä Maiestatea Sa
Märia Voasträ j Domnia Voastrà din voia Maiestätii Sale mi 1-ati
oránduit, pe care ar trebui sä mi-1 deje ispravnicul in fiecare an, dar
Domnia Sa nimic nu vrea sä-mi deje färä comisiune, i m5. rog M5.-
riei Tale si Domniilor Voastre sä-i dati Domniile Voastre comisiune
pentru vre-o sapte vedre de vin, pentru cari eu má silesc s'A slujesc
Märiei Tale si Domniei Voastre. La aceastä scrisoare astept räspuns
bun dela Märia Ta si dela Domniile Voastre, Dumnezeu deje
vieatà Märiei Tale si fie cäruia dintre Domniile Voastre la multi ani
in buta s'Anätate.
18.
[Istambol, Iunie 1585.]
Sultan Murad III cAtre principele Sigismund Báthory.
Primind averea lui Petru-Vodd i mu4ume0e pentru cre-
dina ardtatd , dar ordond sd-i trimeaVi i celelalte lucruri ce s'ar
mai gdsi pe acolo, impreund cu Vodd, de l-ar putea prinde.
Exemplum literarum Potentissimi, Invictissimi Impera-
toris Turcarum Sultan Amurath ad Elm"' Principem per Pet-
rum Racz et Christophorum Thorma oratores datarum.
Az erdéli vajdának, Báthory Sigmondnak köszönetemet és
magam ajánlását irom.
Ezen levelem oda jutván, igy tudjátok. Hoszszu Musztafa
csauzt61 én nekem levelet köldtetek, kiben azt irtátok, hogy én meg
www.dacoromanica.ro
lun. 1585] No. 18 35
parancsoltam volna, hogy ha az havasseli vajda, Péter vajda

Erdélyre futna, utat ne adnátok neki, hanem meg fognátok és
f6 emberekt61 az én portámra köldenétek. Meg értettem, hogy az
én parancsolatom szerént mind négy felé emberid voltanak Es
mindenött igen megtiltottad volt, hogy senki el ne mehessen.
Péter vajda hogy mazullá lött, azt mondta, hogy portamra j6,
viszontag szavába meg fordulván azt mondta, hogy Erdélyre me-
gyen és egy éjjel hadából ennyihány emberivel elveszett és az
havasokra, erd6kre szaladott csalárdságával ; ha igy nem cseleke-
dett volna, 6 magát is rneg fogták volna. Mikor 6 maga elszaladt
volna, pénzét, marháját eltékozlottak és azok is az erd6kre sza-
ladtak, ki egy felé s ki más felé ment ; mindazáltal emberid utánna
levén, meg fogtak volna bennek és az mit nálok találtak, mind
pénzt, mind egyéb féle marhát, lovakat, azokat elvevén t6lök,
egybe szereztettek volna.
Az Péter vajda hogy meg értette, hogy mazullá lött, az mit
el nem vihetett, az többibe tékozlás lött, az mely szolgái mellette
voltak, háromszor is ajándékozta öket és igy mindeneket el
tékozlott ; mindazáltal ti érette voltatok, az mit öszve szerezhet-
tetek annyi tékozlás után, mind aranyat, pénzt, lovakat egyiivé
szerzettétek, az mi megmaradott, abban semmi el nem veszett
volna, mindeneket egyiive gyöjtettetek és az én csauzomt51 be-
köldtétek volna énnekem, az én csauzom nyilván meg tudja
mondani. Valamit énnekem irtatok, mindenek hiremmel vannak,
j61 cselekedtétek, kedvem szerént miveltétek. Az te orczád tiszta
fejér legyen, te t6led csak az kivántatott, az mint el jartal benne,
ennél nagyobb szolgálat egy sem lehet, mint most miveltetek.
Annak az Péter vajdának az el futott népénél sok marhája maradt
Erdélybe és egyébb embereknél is, ugy adták értenem. Ezen paran-
csol6 levelem hozzád jutván, mint az el6tt, hogy szolgáltál, ezen
hiv szolgálatodat lássam ebbe is, talám még azt az Péter vajdát kéz-
ben hozhatnád, és ha valami marhája még hátra maradt volna,
azt is szerezzétek egyövé és portámra köldjétek, evvel az dologgal
sok j6 voltotokat és hivségteket jelentsétek. Él az Isten. Ebben az
dologba nagy szolgálatot mivelétek, de ezt is az dolgot látnitok
meg, hogy Péter vajda kézben akadjon és egyébb marhaja es a'
hon talaltatnék, azt is egybe szereznétek és be kiildenétek por-
támra. Sok esztendeig yak,' egészségedet kivanom. Az mi szükséged
esik, mingyárást add tudtomra. Az mit énnekem szolgáltal az Ur
Isten éltessen érette sok j6 esztendeig.
www.dacoromanica.ro
36 No 18-19 [lun. 1585
Trad. Scriu Voevodului Ardealului, lui Sigismund Báthory,

salutul i incredintarea mea.
Sosind acolo aceasta scrisoare a mea, astfel sä. §titi : tri-
mis scrisoare prin Ceau§ul Mustaf a cel lung, in care ati scris cal eu
am ponmcit ea, dacä Voevodul din Muntenia, Voevodul Petru, ar
fugi in Ardeal, sá nu-i dati drutnul ci sa-1 prindeti i sá mi-1 trimi-
teti la Poartä prin oameni de frunte. Am inteles cá dupä porunca
mea, au fost oamenii tài in toate cele patru parti i ai oprit pre-
tutindeni ca sä nu poata scapa nimeni. Voevodul Petru, and a
fost mazilit, a spus ca vine la Poarta, dimpotriva intorcandu-si vorba,
a spus ca merge in Ardeal i inteo noapte cu cativa din oastea lui
a disparut 0 a fugit in munti i in paduri cu inselaciune ; dack" nu
ar fi facut astfel, 1-ar fi prins 0 pe el. Cand a fugit el insu0, i-au
pradat banii i averile i aceia inca au fugit o parte in päduri
altii intealta parte ; dar oamenii tdi fiind in urma lor, au prins din
ei i luand ceeace au gasit la ei, atat bani cat si altd avere, cai,
le-ati adunat.
Petru Voevod, cand a inteles ca a fost mazilit, a fa:cut risipa
in cele ce nu le-a putut duce, 0-a däruit slujitorii cari erau tanga
el si de trei ori i astfel a risipit toate, dar voi ati fost dupa ele
ceeace ati putut aduna dupa o astfel de risipä, toti banii, caii,
i-ati adunat la un loe, ce a mai ramas, nu s'a pierdut nimic, le-ati
straits toate la un loc si mi le-ati trimis prin Ceau§, ceeace ceausul
meu le §tie lamurit. Toate cele ce le-ati facut, toate sunt cu stirea
mea, ati facut bine, ati aptuit dupá pofta mea. Obrazul tau sä fie
curat alb, dela tine numai aceea a fost poftitä, ce ai facut in aceasta
afacere, nici o slujbá nu poate fi mai mare, cleat cea pe care ati
fäptuit-o acum. Multa avere de-a Voevodului Petru a rämas in Ar-
deal la oamenii lui fugari i la alti oameni, astfel mi-au dat sà in-
teleg. Sosind aceasta scrisoare de porunci la tine, sa.'-ti vad i aceasta
slujire credincioasä, precum m'ai slujit i odinioark poate poti sa-1
prinzi pe acel Petru Voevod i daca i-au mai ramas ceva avere, sa
o strangeti 0 pe aceea i sa mi-o trimiteti la Poarta, cu acest lucru
sä dovediti multa voasträ bunävointa i credinta. Traie§te Dumnezeu.
In aceasta afacere ati fäptuit mare slujba, dar sà va ingrijiti 0 de
aceea, sà va cadä in maini Voevodul Petru i alte averi i unde
le-ati gas1, sá le strangeti 0 pe acelea la olalta i sa le trimiteti la
Poarta mea. Iti doresc sängtate la multi ani. Sa-mi dai de tire numai
&cat ce nevoie ai. Pentru ce m'ai slujit, sa-ti deje Dumnezeu viata
multi ani buni.
19.
astambol, lunie 1585.3
Mezith pasa cAtre principele Sigismund Báthory.
Sultanul fiind foarte mullumit de purtarea sa, porunce§te

prinzd §i pe Petru-Vodd, trimigindu-1 la Poartd.
www.dacoromanica.ro
Ion. 1585] No. 19 37
Exemplum literarum Mezith Bassae Substituti Vezerii per

eosdem oratores Illm° Principi allatarum 10a Iulii 1585.
Az én barátomnak, Báthory Sigmondnak, erdélyi vajdának
jot') szivból yak) köszönetemet irom.
Az én levelem oda menvén igy tudjátok. Az Hatalmas csá-
szárnak t6letek jó levelet hoztak, igy adtá.k hirré, hogy az oláh
vajda, Péter vajda, mikor országba ment volt, igen nagyon tar-
totta magát, áruliivá lött, ki ment, az országáb61 futott, minden
jO marhájával, egynehány latrával Erdélybe ment. Az Hatalmas
császár parancsolatjá.val meg akartátok fogni, de 6 álnoksá.gat
gondolván, egy éjjel el futott és kik vele voltak, azok kincsibe,
marhájába tékozlást tettek és erd6kre szaladtak ; az kiket meg
kaphattak, azokat meg fogták volna és j6 gondviseléssel az marhit,
az mit találhattanak egyilvé szörzettétek és Rácz Pétert61 s Thorma
Christophtul be kiildtétek volna. Az mit till& irtatok és izentetek,
azokat hirré adtam az Hatalmas császárnak, kit meg értvén az
Hatalmas csá.szár, azt mondta, hogy igen jól cselekedtél és fejér
legyen orczád, szinte azt miveltétek, az mit kivántunk volna
t6letek, az Hatalmas császárnak szinte az volt parancsolatja.
Az én levelem hozzád menvén, mint az el6tt, ezután is fövel,
lflekkel szolgáljatok az Hatalmascsászárnak, életetek hosszabbulj on,
szerencsétek többiiljön. Az mit az Hatalmas császár is parancsol,
azt az Péter vajdát valami okossággal kézben köllene hozni, az
el tékozlott marhájába, ha mit találhatnátok akar micsoda emberek-
nél, azt egyövé szörezzétek és Péter vajdával egyetembe, ha kézben
akadhat, kiildjétek ide az portára. Talám ezt is az dolgot véghez
vihetnétek. Al az Isten, hogy az ti szolgálatotok nem megyen vad
helyre. Az Hatalmas császárnak jo szive és jó tekénteti vagyon
reAtok. Ha az Péter vajdát kézre vehetnétek, legyetek érette, mert
az dolgot igen hirré adtá.k az Hatalmas császárnak, er6lkedjetek
rajta, hogy kézben akadjon és kiildjétek ide az portára. Isten tart-
son meg sok esztendeig jó egészségben.
(Acta publica Transylvaniae. Budapest. Fol. x32. Copie.)
Trad. Scriu prietenului meu, lui Sigismund Báthory, Principelui

Ardealului, salutarea mea din mima bunä.
MergAnd scrisoarea mea acolo, astfel sä stiti : Au adus dela voi
scrisoare buta ImpAratului, i astfel i s'a vestit cä. Voevodul român,
Voevodul Petru, cánd s'a dus in tarä., s'a sumetit, s'a fkut vânz5.-
tor, a iesit, a fugit din tarä., a mers in Ardeal cu toatá averea lui
bunä si cu câtiva talhari de-ai lui. Ati vrut sä-1 prindeti cu porunca
Impäratului, dar el gAndindu-se cu viclenie, a fugit bate° noapte
www.dacoromanica.ro
38 No. 19-20 [Iul. 1585
cei ce erau Cu el, aceia au fäcut risipa in comorile i averea lui si

au fugit in päduri ; cei pe cari i-ati putut ajunge, i-ati prins i cu
bunk' purtare de grije ai adunat la un loe averea pe care ati pu-
tut-o gasi i ati trimis-o aid prin Petru Rácz i Cristofor Thorma.
Am facut cunoscut puternicului Imparat cele ce ati scris i vestit
prin ei, intelegandu-le pe acelea puternicul imparat a zis cà ai facut foarte
bine si sä-ti fie alb obrazul, ati facut tocmai aceea, ceeace am fi Po-
lit dela voi, tocmai aceea era porunca puternicului Imparat.
Mergand scrisoarea mea la tine, ca i 'Ana acum, sä slujiti pe
puternicul imparat si de aici inainte cu capul i cu sufletul, sa vi se
lungeasca vieata, norocul sà vi se inmulteasa.. Ceeace và porunceste
puternicul impärat, ar trebui sà puneti mana pe acel Petru Voevod
prin vre-o siretenie, sa strangeti la un loe din averea lui risipità ce
gasiti la orice f el de oameni i sa le trimiteti aici la Poarta impreunä
cu Voevodul Petru, dad: v'ar cadea in maini. Poate cá puteti
ispräviti i acest lucru. Traeste Dumnezeu, ca slujbile voastre sa nu
se pearda in desert. mima buna a puternicului imparat i privirea
lui buna este asupra voasträ.. Dacà ati putea sä.-1 aveti in mana pe
acel Petru Voevod, sà và dati toatà silinta, caci acest lucru l-au
vestit prea mult puternicului impärat, sà và truditi sa va cada.' in
rnaini i sa.-1 trimiteti aici la Poarta'. Dumnezeu sa te Vila la multi
ani in buna sanatate.
20.
[Istanibol,Iulie.r585.]
Sultanul Murad III cgtre principele Sigismund Báthory.
Afliind dela Petru-V odd din Moldova cd Cazacii stau in ta-
bdrd la hotarul Poloniei cu scopul de a mira in Ardeal in. Moldova
ori in Tara-Romdneascd, Il vestqte ca la intdia sa scrisoare sd meargd
cu oaste impotriva lor.
Exemplum literarum Potentissirni Imperatoris Turcarurn
flJfllo Principi die 13' Iulii 1585 ex Moldavia missarum.
Az erdélyi vajdá.nak, Báthory Sigmondnak köszöne-
temet irom.
Ezen levelem oda jutván igy tudjad : Az Bogdán országnak
vajdája, Péter vajda adta értenem levele által, hogy az Lengyel
országnak határába az kozákok öszve gyalvén, táborba nagy
sokan volnának és kastélt csinálnának, kiknek mi legyen igyeke-
zeti, noha nem tudjuk, de gondolkodhatunk fel6lek, hogy vagy
Erdélyre vagy Moldvára, vagy Havasalföldire vagyon igyekezetek.
Azért ezen levelem oda jutván, ha valamely felé iitni akarnak,
azok ellen segétség kivántatik t6led. Az inint azel6tt cselekedtél,
www.dacoromanica.ro
13 Iul. 1585] NO. 20-21 39
most is azt cselekedjél és készen légy, hogy ha azok vagy Moldvára

vagy Havasalföldére iitni akamának, mihelt más levelem hozzád
jutand, mingyárást csak egy oráig is ne mulassatok, hanem vagy
te magad, vagy f6 embered jó késziilettel segétségre menjetek
és mennél jobban tudjátok, meg segétsétek az én birodalmamat
és azoknak az latroknak romlására legyetek. Igy legyen értésedre.
Trad. Scriu salutul meu Voevodului Ardealului, lui Sigismund

Báthory.
Sosind acolo scrisoarea mea aceasta, astfel sä. §tii : Voevodul
Bogdaniei, Petru Voevod, mi-a dat s'á inteleg prin scrisoarea sa
adunándu-se Cazacii in hotarul tárii le§e§ti, sunt multi in tabárä.
fac castel, de§1 nu §tim care le este gándul, dar putem sä ne gándim
despre ei cà pornirea lor este sau asupra Ardealului, sau asupra Mol-
dovei sau asupra Munteniei. Din aceastá priciná, ajungá'nd scrisoarea
mea acolo, dad: vreau sä se näpusteasd in vre-o parte, se dore§te
ajutor dela tine In potriva lor. Cum ai fäcut 0 mai inainte, a§a sà
faci i acuma i sà fii gata, dacà ei ar vrea sà." se n6pusteasc5. a-
supra Moldovei sau asupra Munteniei, indatà ce va ajunge la tine
altà scrisoare a mea, fárä z'Abavä nici de un ceas, ci tu insuti san
omul tä.'u sà mergeti cu bunk' pregätire intru ajutor i sä.-mi ajutati
impäifátia mea cat mai bine puteti i sà." fiti spre stridciunea acelor
lotri. Aa sä-ti fie spre
21.
TAlba-lulia, 13 Tulle 1585.]

Principele Sigismund Báthory cálre sultanul Murad III.
Primind porunca in privinta ajutdrii lui Petru 5c1ziopul,
ft asigurd de credinfa sa.
Exemplum literarum Principis ad Potentissimum
Imperatorem Turcarum datarum.
Meg hozták énnekem az Hatalmasságod parancsolatját,
melyben irja Hatalmasságod, hogy az Bogdán országnak vajdája,
Péter vajda azt adta volna érteni Hatalmasságodnak, hogy az
kozákok gyiilekeznének és kastélt csinálnának Lengyel ország
határában, kiknek ha valamely felé az Hatalmasságod országira
igyekezetek volna, parancsolja énnékem Hatalmasságod, hogy
készen legyek és az mikor segétség kivántatik t6lem, abban az
Hatalmasságod parancsolatja szerént meg ne fogyatkozzam.
www.dacoromanica.ro
40 No. 21-22 [22 lul. 1585
Azért Hatalmas császár, én az elött is mindenkor ahhoz tartottam

magamat, az mit Hatalmasságod csak legkisebb parancsolatja
kivánt, most is ahhoz tartom magamat és az Hatalmasságod
birodalmában sziintelen vigyázok és készen is vagyok az Hatalmas-
ságod országa oltalmazására mindenkoron, és Hatalmasságodnak
teljes életembe, vérem hullásával is szolgálni akarok. Tartsa meg
Isten Hatalmasságodat jo egészségben.
Trad. Puternice, Nebiruitule impArat.
Mi-au adus porunca Puterniciei Tale, in care scrie Puternicia
Ta cä. Voevodul Bogdaniei, Voevodul Petru, a dat de stire Puterni-
ciei Tale cá se adunä. Cazacii i fac castel in hotarul Tàrii Lesesti,
iar dacá aceia ar plecà asupra vre unei täri a Puterniciei Tale, imi
porunceste Puternicia Ta sà fiu gata si cand se cere ajutor dela mine,
dupä.' porunca Puterniciei Tale sá nu fiu in scklere, c6ci, puternice
Impkat, eu si mai inainte, totdeauna m'am tinut de aceea ce a dorit
cea mai mic6 poruncA a Puterniciei Tale, si acum mä tin de aceea
si ail rägaz veghez in impäir6tia Puterniciei Tale si sunt gata in
veci pentru apkarea tàrii Puterniciei Tale si vreau toatà viata mea
sà slujesc pe Puternicia Ta, chiar i prin curgerea sangelui mea.
Dumnezeu sä tin6 Puternicia Ta in bura sändtate.
22.
Lublin, 22 lidie 1585.

Hans von Kochticz -c5.tre consilierul Sigmund von Zedlicz.
Export de boj fdbeine0i din Tara-Romeineascd in Polonia.

Diesen Morgen hat sich bei mir aufgehalten ein Polnischer
Edelmann mit Namen Ieronimus Minor, welcher jeczo aus der
Wallachey reiset und alldort viel Czabanischer Ochsen erkauft ;
der meldet an, dass in der Wallachey und derer Ort an der Reis-
sischen Graniczen des Moscowiters Tod gänzlich affirmiret wor-
den, i und vermeinet, dass solches nicht ohne Ursach von den
Moscowitern auf längst als immer miiglich verhalten wirdt, damit
dieselbigen wegen kiinftiger Herrschaft oder Regierung möchten
desto ruhiger deliberieren und Vorsehung thuen.
Datum Lublinecz, den 22. Tag Julii. Anno im 85-ten.
(Staatsarchiv. Wien. Polonica.)
tirea mortii tarului Peodor I. nu era adevIrati nici de astädata.
www.dacoromanica.ro
30 luI. 1585] No. 23 41
23.
Sätmar, 30 Iulie 1585.
8tefan-Vodä lazga" cAtre Camera Scepusiata.
Fiind bolnitvicios i lipsit de venit, roagel sit i se dea in salariul

scIu nufcar un slog de grille in vecincitatea moiei sofiei sale i vreo
so liorini de trai.
Magce, Generosi ac Egregii Domini, mihi semper obser-
vandissimi. Servitiorum meorum paratam commendationem. Ki-
vánom az Uristentiil Nagyságodnak és Ti Kegyelmeteknek j 6
égészségben vale) hosszu életit nagy boldogul meg adatni.
Levelem Altai nagy bizodalmason, ugy mint uraimat, köl-
leték meg találnom, hiszem, hogy nyilván legyen Uraságtoknál
az én szegényill és nyomonítól való Allapatom, f6kippen hogy az
Uristen betegséggel is látogatott meg, kiriil 6 Szent Fölségének
nagy hálaadással tartozom.
Ennekelötte vale) id6ben is könyörgettem vala Nagysá-
godnak és Kegyelmeteknek, hogy az minem6 provisióm és fize-
tésöm az én kegyelmes uramtul és fejedelmemtill, csAszártul
6 Fölségétill rendöltetett, hogy Nagyságod és ti Kegyelmetök
tekéntvén az in nyomorodott Allapatomat ne hadna, mert isten
után NagysAgodtul és Kegyelmetektill várok 6 Fölsége után minden
segétséget. Mivelhogy felles magammal vagyok könyörgek ezen
Nagyságodnak és Kegyelmeteknek, hogy parancsolna Nagyságod
és Kegyelmetök commissiója Altai az szakmári udvarbir6 uramnak,
fizetésömben adna egy dézma asztagot 6 Kegyelme, kibül táplAl-
hatnAm magamot és szolgAimat. Kivánnám, hogy Nagyságod és
Kegyelmetök az Dengelegi nev6 faluban adatna, oka miért ott
kivAnom, hogy feleségem jószágához nem messze volna, az szol-
máj Aval marhámot táplálhatnám egy ideig.
Továbbá ezön is könyörgek NagysAgodnak és Ti Kegyelme-
teknek, tekéntvén az in betegségömben nagy meg fogyatkozásomot
és szegénysigemet, Nagyságod és Kegyelmetök rendölne és
adatna az szakmári harminczados urammal ötven foréntot, kivel
táplálhatnám magamot ez mostani nagy betegségömben, kivánvAn
Nagyságodtul és Kegyelmetektill ezökre az én könyörgésiiimre
egy commissiót udvarbir6 uramra, és harminczados uramra,
melyet én életömben Nagyságodnak és Ti Kegyelmetöknek mig
élök, 6 Fölsége után meg igyekezem szolgAlnom. Erre az én könyör-
gésömre Nagyságodtul és Ti Kegyelmetektiil minél hamarébb
www.dacoromanica.ro
42 No. 23-24 [8 Sept. 1585
j6 választ várok. Isten Nagyságodat és Ti Kegyelmeteket éltesse

és meg tartsa sok esztendeig jo egészségben.
Datum Zathmarii, 30. die mensis Iulii. A. D. 1585.
Eiusdem Mae Gen. ac Egr. Do. Vrae
servitor semper paratissimus
eTf4SAH HOIROA
(ColecOune particular5. Ungaria.)
Trad. Doresc dela Dumnezeu Mariei Tale i Domniilor Voastre
sä vi se deje cu mare fericire, vie*: lunga in bung sänätate.
Am fost nevoit sà vb.' caut prin scrisoare, cu mare incredere,
ca pre Domnii mei, cred cä vä este cunoscut Domniilor Voastre starea
mea särmanä i nevolnica, mai ales cà m'a cercetat Dumnezeu i cu
boalä, pentru care trebue sä-i multumesc Prea Sfintei Sale Maiestäti.
M'am mai rugat i m'am miluit i odinioard Märiei Tale si
Domniilor Voastre, ca Märia Ta i Domniile Voastre, avand in vedere
starea mea de nevoie, sà nu mà lipsiti de provizia i leafa care mi
s'a oranduit de atre Maiestatea Sa impäratul, cb.ci dupa. Dumnezeu
dupä Maiestatea Sa, dela Maria Ta si dela Domniile Voastre Wept
tot ajutorul. Fiind cu mai multi de ai mei, mà rog de Maria Ta si de
Domnia Voasträ s'a porunciti Märia Ta i Domniile Voastre prin comi-
siune ispravnicului de Samar, sa'mi deje Domnia Sa in leafa mea, un
stog de grail, din care sà mà hranesc pe mine si slujitorii. As doni
ca Maria Ta i Domniile Voastre sá mi-1 dele in satul Dengeleg, pri-
cina pentru care doresc sä mi se deje acolo este ca nu ar fi departe
de mosia sotiei mele, i cu paiele mi-as putea hräni o vreme vitele.
Mai departe mä mai rog de Maria Ta si de Domniile Voastre
ca avand in vedere lipsurile i saräcia boalei mele, sä-mi oranduiti
sä-mi dati Märia Ta i Domnia Voastra prin harmintarul din Sätmar
cincizeci de fiorini, cu cari sa mà hränesc in aceastä mare boalä a
mea, dorind dela Mbiria Ta si dela Domniile Voastre pentru acestea,
dupä rugamintea mea, o comisiune domnului ispravnic i härmintar,
pentru cari mbi voiu sili sà vä slujesc pe Maria Ta i pe Domniile
Voastre, dupà Maiestatea Sa, cat voiu träi. Astept dela Märia Ta
si dela Domniile Voastre räspuns bun cat mai grabnic la aceasta ru-
gare a mea. Dumnezeu sä và tina pe Märia Ta i pe Domniile Voa-
stre multi ani in bunä sändtate.
24.
Krak6w, 8 Septemvrie 1585.
Regele Stefan BAthory care municipiul oraplui Baia. Sprie.
Intdrqte privilegiile municipale ale oraplui, date de regii
Ungariei.
Nos Stephanus Dei gratia Rex Poloniae etc. Princeps Tran-
sylvaniae etc. Memoriae commendamus tenore praesentium, si-
www.dacoromanica.ro
8 Sept. 1585] No. 24 43
gnificantes quibus expedit, universis : Quod fideles nostri, Pru-

dentes et circumspecti Ioannes Huczkel et Elias Chorba, iurati
cives oppidi nostri Felse6bánya, in ipsorum ac universorum con-
civium eorum personis Maiestatis nostrae venientes in praesen-
tiam, nobis humiliter exhibuerunt et praesentaverunt articulos
quosdam libertates, iudicia et statuta ipsorum concementes, ex
antiquis privilegiis Serenissimorum quondam Ungariae regum
depromptos, apud eosque longo usu, atque antiqua consuetudine
observatos, supplicantes humillime, ut ex Regiae nostrae liber-
tatis munificentia pro ipsis, eorumque posteris, et successoribus
universis, eisdem articulis authoritatem nostram Regiam impar-
tiri, civesque oppidi illius in usu eorum benigne conservare di-
gnaremur, quorum quidem articulorum tenor taus est :
Primo, quod iudicem et iuratos cives, pro tempore consti-
tuendos, in festo Omnium Sanctorum, quotannis e medio ipsorum
iuratorum, quem universitas voluerit, et idoneum existimaverit,
modo, quo in his utuntur, eligere possint et valeant, qui omnes
causas, in medio eorum emergentes, maiores pariter et minores,
ad instar aliarum civitatum montanarum iudicandi habeat f a-
cultatem. Si qua autem partium litigantium, eiusmodi iudicio
ipsius iudicis et ipsorum iuratorum civium contenta esse noluerit,
causam ipsam maturius revidendam, in curiam illm. principis
domini Sigismundi Bathory de Somly6, nunc vaivodae Transyl-
vaniae et Siculorum comitis, nepotis nostri carissimi, vel eius
successorum ex familia Bathory de Somly6 transmittere possint,
et valeant.
Item, quod vina et etiam alia victualia, quovis nomine
vocitata, ad usum montanistarum, et etiam universorum inha-
bitatorum oppidi Mediimontis, ex universis locis emendi, im-
portandi et educillandi, atque distrahendi, absque ullo temporis
et termini limitatione et interdictione, prohibitioneque habeant
facultatem.
Item, quod iudex et iurati cives eiusdem oppidi Mediimon-
tis, pro tempore constituti et constituendi, universos malefactores
et alios homines nocivos, cuiuscunque conditionis sint et exi-
stant, qui per ipsos possunt comprehendi, iudicandi et poena de-
bita plectendi potestatem liberam habeant.
Item, ut ipsi incolae Mediimontis, sylva nigra Regia, et
aliis sylvis Regalibus circumadiacentibus et existentibus, ad
ziva tuturor Sfintilor adicà i Noemvrie.
www.dacoromanica.ro
44 No. 24 [8 Sept. 1585
quaslibet ipsorum necessitates et aedificia, absque omni impe-

dimento libere uti, et frui valeant.
Item, quod quilibet montanus seu cultor montanarum, non
alias, nisi coram magistro montium, vulgo Perkmester appella-
tum, ac iudicibus et iuratis civibus, per eundem magistrum mon-
tium accersitis, et convocatis, in agendis vel defendendis eorum
causis astare teneantur ; nec se quovis colore, seu quaesito modo
et ingenio retrahere possint a iudicio magistri montium et iurato-
rum civium, modo quo supra convocatorum.
Item, quod in die fori, in ipso oppido tam forenses, sive
advenae, quam inhabitatores, et incolae oppidi, pannos cum
peciis, et etiarn ulnis libere venditioni exponant, sed in septimana
incolae oppidi ibidem residendum, cum ulnis, et etiam peciis, adve-
nae vero seu forenses, cum peciis tantum pannos vendendi ha-
beant facultatem.
Item, quod nullus omnino hominum ipsos cives et mon-
tanistas, nee non inhabitatores dicti oppidi, ibi aut alio loco,
vel in aliqua parte seu ambitu regni, in aliquibus causis audeat
captivare, vel res et bona ipsorum prohibere, arestare, nec cogat
iudicio suo astare, sed si quispiam quicquam actionis, vel quae-
stionis contra ipsos, vel quemlibet ipsorum habent, vel habu-
erint, id in medio iudicis et iuratorum civium., praefati oppidi
Mediimontis, loco videlicet suae residentiae, de eisdem legitime
exequantur. Qui ex parte suorum concivium et extraneorum,
meri iudicii et omnimodae iustitiae exhibebunt complementum
omni querulanti, qui si cuipiam in reddenda iustitia tepidi, vel
remissi exstiterint, ex tune non hi, contra quos angitur, sed ipse-
met iudex et iurati cives, in causis autem montanistarum, ipse
magister montium, et per eum convocati cives ad Elm' domini
vaivodae Transylvaniae praesentiam iuridice evocentur, rationem
super abnegata iustitia reddituri efficacem.
Item, quod ipsi cives et montanistae, nec non universi in-
habitatores dicti oppidi, et eorundem successores universi, omni-
bus eisdem metis, limitibus et terminis eiusdem oppidi pacifice
utantur et potiantur, quibus ipsi hactenus gavisi et usi sunt.
Quod capitanei, provisores, eorumque vicegerentes, aut alii offici-
ales praesentes, et futuri, non habeant facultatem in dicto oppido
Mediomonte, aut intra metas et territoria eiusdem, quosvis ma-
lefactores, aut sceleratos homines, capitali poena dignos, cap-
tivandi, apud se detinendi, ac puniendi ; quin potius, si quis in
enormi crimine, utpote homicidio, adulterio, furto, et similibus
www.dacoromanica.ro
8 Sept. 1585] No. 24 45
latrociniis, ac sceleribus in oppido praefato, vel intra veras metas

eiusdem deprehensus, apud praefatos officiales accusaretur, talem
de facto captivare et in carceres publicos oppidi, ad manus vi-
delicet iudicis et iuratorum civium pro debito de illo supplicio,
poenaque demerita sumenda tradere et assignare debeant. Si
vero officiales ipsi qualescunque exstiterint, vel eorum vicege-
rentes in aliquem propter inobedientiam, vel contumaciam offi-
ciolatus sui animadvertere vellent, ex tune tales non in oppido,
sed in suo officiolatu captivare et detinere, in illosque animad-
vertere debeant.
Item, si forte contingeret capitaneos, cuiuscunque loci fuerint,
aut quoslibet alios officiales, cuiuscunque conditionis et praeemi-
nentiae homines existant, eo ipso tempore, quo malefactores, aut
alio quovis crimine obnoxii deprehenderentur et accusarentur, ad
oppidum venire, et vel per ipsos officiales, aut eorum aliquem
tales captivari, in carceresque oppidi assignari, et ita detineri,
ac tandem per alios causantes, quorum interesset, denuo apud
iudicem et senatum dicti oppidi inhiben, et arestari, extunc nemo
praefatorum capitaneorum, aut officialium, vel vices eorum ge-
rentium, talem malefactorem, post factam novam detentionem,
ex vinculis praefatis eliberare, ac propria sua authoritate dimitti
facere audeat ; quin potius per iudicem et iuratos cives oppidi
contra sontem iure procedatur, et poena debita infligatur.
Item, si aliquis 1 ex civibus, vel etiam extraneis, cuiuscunque
conditionis, et praeeminentiae existant, aliquam causam, quovis
sub praetextu, contra iudicem et iuratos cives, aut totam com-
munitatem civium dicti oppidi moveret, vel praetenderet, illam hoc
modo et ordine prosequi debet, nec coram ordinario indice requi-
rere, vel in eius praesentiam citare, et evocare debeat,videlicet
si contra iudicem conqueri voluerit, id coram iuratis civibus.
Si vero contra iudicem et iuratos cives, id coram ex iuratis com-
munitate delectis. Si porro contra iudicem, iuratos ac universos
cives praefati oppidi, id ipsum coram iuratis ex aliis civitatibus
liberis deligendis, et per actorem suis propriis sumptibus, eo ad-
ducendis, jure prosequi valeat et possit. Quod si vero aliqua par-
tium iudicio praedictorum, ut iam praemissum est, non contenta,
ad supremum iudicem appellare vellet, a sede iudicis, iuratorum-
que civium, ac etiam ex communitate electorum assessor= ; de-
nique a iuratis ex aliis civitatibus liberis delectis, in curiam Illmi
1 A se intelege in sensul de : si quis.
www.dacoromanica.ro
46 No. 24 [8 Sept. 1585
principis domini Sigismundi Bathory de Somly6, nunc vaivodae

Transylvaniae et Siculorum comitis etc., nepotis nostri charis-
simi, et ita consequenter ad successores eius ex familia Bathory
de Somly6 appellare possit et debeat. Si quae vero partium,
tam civium, quam extraneorum, vi citationis praedictae serie,
secus progredi temerarie non vereretur, vel attentaret, ex tune
mulctam quadraginta florenorum auri puri et boni ponderis, per
iudicem et iuratos elves irremissibiliter exigendam, eo ipso facto
incurrat, quorum viginti, iudici et iuratis, reliqui vero viginti
parti adversae cedere debebunt.
Item, si qui civium praefati oppidi in obeundis et susci-
piendis publicis muniis contumaces, et magistratui inobedientes
sese declaraverint, in illos hoc modo animadvertendi sit potestas ;
nempe, quod quicunque mandato iudicis non paruerit, et officium
sibi demandatum assumere vel nollet, vel assumptum non exe-
queretur, ille per iudicem illius loci uno floreno mulctetur. Si
autem iudici et iuratis civibus inobedientem se esse declararet,
florenis decem mulctetur. Quod si vero tempore electionis iudicis
quispiam iuratorum civium, reliquorumque iuratorum in una vo-
catione peremptoria officium iudicis suscipere nollet, is mulctetur
florenis ducentis, vel ex oppido ad unius integri anni, et trium
dierum spatium in exilium relegetur. Qui autem iurati civis, aut
aliud onus publicum assumere recusaret, is puniatur in florenis cen-
tum, aut in exilium modo praemisso ablegetur. Officium vero cen-
tumviri assumere detrectans, quinquaginta florenis mulctetur, aut:ex
oppido modo praedicto ablegetur. Si qui vero contumaces mulctam
deponere nollent, et sub termino ablegationis in oppido praedicto
Mediimontis reperti fuerint, illi semper decem florenis mulctentur.
Item, quod nemo capitaneorum, aut aliorum quorumlibet
officialium in ¡am saepe fato oppido Mediomonte, nullis capitali
sententia ibidem convictis gratiam facere, sed nee in aliis causis,
et praesertim in solvendis debitis, literas prorogatorias, vel similes
alicui impertiri debeat ; sed haec soli Maiestatis nostrae Regiae,
vel etiam dicti domini vaivodae Transylvaniae, eiusve successori-
bus ex familia Bathory de Somly6 sint reservata gratiae.
Nos itaque huiusmodi humiliima supplicatione annotatorum
Ioannis Huczkel et Eliae Chorba, caeterorum etiam civium et
inhabitatorum, totiusque communitatis saepefati oppidi nostri
Felselibánya nominibus, et in personis, nostrae modo, quo supra,
porrecta Maiestati, Regia benignitate exaudita, clementer et ad-
missa, de potestatis nostrae Regiae plenitudine et gratia spe-
www.dacoromanica.ro
io Sept. 1585] No. 24-25 47
ciali, qua erga omnes fideles nostros subditos clementer affecti

sumus, ut instar aliarum libertatum suarum consuetudinibus, an-
tiquo usu receptis, libere semper uti, ac frui possint, benigne an-
nuimus et indulsimus, praefatosque articulos praesentibus literis
nostris privilegialibus, de verbo ad verbum insertos et inscriptos,
in omnibus suis punctis et clausulis ratos, gratos, et accepta
habentes dictis universis civibus et incolis praescripti oppidi no-
stri Feolseöbánya, ipsorumque posteris et successoribus, pro veris
et privilegiatis libertatibus et immunitatibus perpetuo valituris,
dedimus et concessimus, si, et in quantum ipsi oppidani in huius-
modi articulorum et iurium usu perstiterunt, et adhuc persistunt ;
irnmo annuimus et indulgemus, damusque et concedimus prae-
sentium per vigorem, salvo jure alieno. In cuius rei memoriam
firrnitatemque perpetuam, praesentes literas nostras privilegiales
secreto sigillo nostro, quo in rebus Transylvanicis utimur, impen-
denti munimine roboratas, praefatis iudici et iuratis, caeterisque
universis civibus et inhabitatoribus saepe dicti oppidi nostri Fel-
seöbánya, ipsorumque posteris et successotibus universis, dandas
duximus, et concedendas.
Datum per manus 1VIagnifici, fidelis nobis sincere dilecti,
Martini de Berzeuice, Equitis, Liberi Baronis in Dondang, no-
stri per Transylvaniam cancellarii et consiliarii, ac capitanei Staro-
gardiensis, in arce nostra Regia Cracoviensi, octavo die mensis
Septembris. Anuo Domini Millesimo quingentesimo octogesimo
quinto, Regni vero nostri decimo.
Stephanus Rex mpr Mart. de Berzeuice
Cancel!. mpr
(Coll. Kaprinai. Budapest. Vol. in 4-to XVI p. 133-139. Copia iezuitului
Kaprinai, corectatil scum depe o copie din r601.)
25.
Kdice, lo Septemvrie 1585.
Camera Scepusianä cltre arhiducele Maximilian.
Prefectul Camerei [Thurzq se apc1rd impotriva pliingerilor
din jaiba Romeinilor aparlindtori cetdtii Krasznahorka din comitatul
Gömör (in Ungaria de Sus) ziand a proprietarul Petru Andrdssi
era acela care feicea samovolnicii cu ajutorul Romeinilor din Svedlér,
lar and pentru acest lucru a fost pedepsit de judeatoria comitatului,
nu s' a supus, ci dimpotrivd a ameninfat cu moarte pe svedlerieni.
Tot Andrdssi fu ipricina afacerii cu oile Romeinilor beitufi, cari
i-au fdcut o pagubei de 360 fiorini. Nefiind inset neacli i neputtind
astfel a cherna pe Romani la Curtea militarei", cere sel fie pedepsifi
www.dacoromanica.ro
48 No. 25 [to Sept. 1585
trupe§te. Pedepse bdne0i enorme (de cdte 8o-.roo liorini) pentru

crime de ultraj 0 billaie, avIind in vedere cd trei oi se vindeau
abia cu un florin.
De Valachorum quorundam ad Krasznahurka pertinentium
contra Dominum Thurzonem querela.
Valachorum quorundam ad arcem Krasznahurka pertinen-
tium querelas, contra me propositas, a Serenitate Vra Camerae
hule die 27. Augusti pro informatione missas, humiliter intellexi.
Ea res ita se habet. Ante annos tres circiter Petrus Andrassi,
medio horum Valachorum prata Swedleriensia saepius deperdere,
fodinas obstruere, machinam tractatoriam destruere, funes dis-
secare, aliaque eius generis instrumenta adimere fecit, et valde
gravem insolentiam exercuit. De quibus frater meus saepius que-
stus fuit, donee tandem per 'Alarm D. Comitern, me instante,
inhibita fuit. Post haec cum duo ex Schuedleriensibus piscarentur,
missis nonnullis, Petrus Andrassi alterum ex illis coepit, qui socii
auxilium invocans per illum liberatus est. Cumque hostibus suis
pixides ademissent, a Petro Andrassii latrocinii accusati sunt,
factumque est iudicium, quod Andrassio non placuit et ideo ad
Comitatum appellavit, ibi vero iudicium illud primum approbatum,
subditique mei absoluti sunt, Valachi vero in homagio condemnati,
uti literae adiudicatoriae superinde emanatae testantur.
Sententiam illam Petrus Andrassi ad hodiernum usque
diem executioni demandare non permisit, quin potius edixit,
ut ubicunque Schuedleriensium aliquem sui offenderint, Mica
interficiant, certis suis hominibus, qui facinus exequantur di-
missis, de quo testimonia sub sigillo oppidi Rosnobanya producere
possum, atque ita res de gravi illo latrocinio se habet.
Quod ad oves 800 attinet, prima et postrema eadem est
querela. Hoc vero ita contigit. Petrus Andrassi petendorum com-
missaiiorum causa in Aulam proficiscens, Valachos tres ex pos-
sessione Bacha, cum pecoribus suis inter fodinas Swedleriensium
ovile construi iussit, eo fine, ut adventantes commissarii eum
in dominio et possessione invenient. Quo intellecto Swedlerienses
duos praecipuos ad ipsos miserunt et ab incepto dehortati sunt,
quos illi gladiis et vestibus spoliatos, atrociter vulnerarunt, adeo
ut semimortuos relinquerent, dicerentque carbonario cuidam :
Iret ac videret, quem in modum canes illos germanicos trucidas-
sent." Quod cum ille ad civitatem Swedleriensem retulisset, vive
quidem illi per Swedlerienses reperti, ac in civitatem introducti
www.dacoromanica.ro
20 Sept. 15851 No.w25-26 49
sunt, alter tamen mente privatus fuit Valachi quoque cum grege
reperti, iisque pulsis Lt000 oyes ademptae, quod salvis Hungariae
legibus facere ipsis licuit, quae ita dictant, quod violentus alicuius
territorii occupator intra anni spatium libere cum ablatione rerum
et enormi laesioni iterum eiici potest. Eas oyes inter illos, qui
vulneribus confecti erant, pro acceptis damnis distribui feci, quae
tamen haud quaquam tantum valent, quantum ipsi mihi debent.
Etenim ex Adiudicata propter violentiam mihi debet no florenos,
pro homagio duorum colonorum fi. 80, pro moderna violentia
iterum fi. roo et pro vulneratoribus homagiis similiter fi. 8o,
quae in simul faciunt fl. 360. E contra oyes ternae pro floreno uno
communiter venduntur. Cur vero caeterae aliquot possessiones
huic negotio se interponant, causam ignoro. Caeterum, quod tam
contumeliose de me scribunt, id honorem meum concernit. Et
quia non sint nobiles, sed rustici et duntaxat Valachi, ideoque
de Lire regni in Curiam militarem eos citare non possum, cum cogar
habere curam honoris mei, haud obliviscar iniuriae, itaque ut corpore
luant necessum erit. Et haec erant Serti Vrae demisse rescribenda.
Cassoviae, ro. Septembris. Anno LXXXV.
Post scripta. Cuius instinctu et quo authore Valachi hunc
supplicem libellum Serti Vrae obtulerint, hinc facile colligi
potest, quod fuerunt his diebus in Camera multi ex subditis arcis
Krasznahurka, significantes intellexisse se aliquos subditos in
Aulam missos esse, sed id ipsis insciis et minime consentientibus
factum esse, quorum ea de re Camerae huic exhibitum scriptum,
Seru Vrae proxime in specie transmissum est. Praeterea eadem
manu haec comitiis referta supplicatio scripta est, qua Petri
Andrassi proximum scriptum, ex Aula hue missum contra me
exaratum erat, itaque ex his author iniqui huins scripti, nomine
Valachorum Seri' Ville porrecti, apparet.
(Colectiune particular-6. Ungaria.)
26.
Alba-lulia, 20 Septernvrie 1585.
Principele Sigismund 136.thory c5.tre Mihnea-Vodi'L Turcitul.
Afidnd din scrisoarea sa cd pi-a dobdndit iardp scaunul
doninesc, il felicitd, rugdndu-1 sci pdstreze pi pe viitor bund vecindtate
laid de ddnsul pi fara Ardealului.
Responsum Elm' principis ad literas Mihnie vaivodae
Transalpinensis Albae Iuliae, die 20a Septembris [1585] datum.
Documente vol, 111. 4
www.dacoromanica.ro
50 No. 26 [20 Sept. 1585
Az Nagyságod levelit elvettiik, kiben irja Nagyságod, hogy

Isten Nagyságodat ismit el6bbi helyében és állapatjában vitte
volna és hogy az minemii jó akarattal, szomszédsággal Nagy-
ságod ezel6tt hozzánk volt, az. t ezután is meg akarná tartani
hozzánk. Azért mi ez elött is mikor értettiik ezt, hogy Isten s Ha-
talmas császár el6bbi helyét, állapatját Nagyságodnak meg adta,
örömest hallottuk s akartuk is, hogy Isten Nagyságodat békes-
séggel hozta uraságá.ban és hazdjában ; most immár holott értjük,
hogy Nagyságodat Isten székiben és el6bbi állapatjában helyhez-
tette, örülönk szivönk szerént, kivánjuk is, hogy Isten ebben az
állapatban Nagyságodat nyomóssá és szerencséssé tegye, és hogy
az Hatalmas császár kedvét s jóakaratját is mindvégig tartsa Nagy-
ságodhoz. Mi az Nagyságod szomszédságá.ban ugy meg nyu-
godtunk, hogy kivánjuk sok ideig Nagyságodnak abban \raleo
békességes és szerencsés megmaradását és mi is viszontag azon
lesziink, hogy az minenra jóakarattal, szomszédsággal és atya-
fisággal Nagyságodhoz azel6tt voltunk, azt ezutá.n is mindenben
megtartsuk, Nagyságodhoz megmutassuk.
Az mit Péter vajda fe161 Nagyságod ir, az mind ugy va-
gyon, hogy mikor onnet országából kiindult és idejutott volna
az mi birodalmunkban, 6 maga effutott és marhájában itt sák-
mánt vetettek, kiben mi oztán nagy munkával, fáradsággal az
mit mind egyönnet is, mind másonnet is még rejtekhelyekb61 is
öszvegyiljthettiink, azt az Hatalmas császárnak f6 emberönk által,
Uzon Musztafa csauz jelenlétében épen bekilldöttiik ; immár
valamit beszél ott az portán, de az igy volt és ennél kiilömben ez
dolgot sem most, sem ezutá.n senki nem találja.
Moharem csiauzt itt jó kedvvel láttuk és mindennel voltunk
neki, de mivel hogy elsiete t6lönk oda Musztafa agához visszabocsá-
tottuk, ki után ugyan Musztafa agához mi is mingyárást bizo-
nyos emberinket bocsáttuk és azok Altal minden dolgokr61Musztafa
agát meg találtattuk és minden j Ot is végez6nk vele ; ezután is
az mire lehet mindenekre gondot viseltetönk. Kérjiik Nagyságodat,
hogy az minemfi jó akarattal és atyafisággal ez ideig Nagyságod
minden dolgaimban hozzánk volt, azt ezután is tartsa meg hoz-
zánk, kiért mi is ajánljuk Nagyságodnak mindenben jo akara-
tunkat, j6 szomszédságunkat. Tartsa etc. i
(Acta publica Transylvaniae. Budapest. Fol. 228-220. Ccpie.)
I. Anul acestei scrisori e determinat prin faptul, cà solia lui Mihnea-Vod4
intratft pe la Bra§ov la 18 August x585 s'a InfAti.5at In primele zile In palatul din
Alba-Iulia, de unde ajunse la ro Septemvrie la Sibitt ; Hurmuzaki : Documente
vol. XI p. 830 si 882.
www.dacoromanica.ro
2o Sept. 1585] No. 26-27 51
Trad. Ara primit scrisoarea Mgriei Tale, in care ne scrii Mgria Ta

cä Dumnezeu te-a dus iarg§ pe M'Aria Ta in locul §i starea de odi-
nioarg §.1 cà vrei §i de aici inainte sä ne pgstrezi aceea§ bungvointá
vedngtate cu cari ai fost §i mai inainte fatà de noi. Din aceastä
pricing noi §.1 mai inainte am auzit cu bucurie, cAnd am inteles c5.
Dumnezeu §i puternicul Impgrat ti-au dat Mgriei Tale locul i starea
de mai'nainte ; a§A. am §i vrut, cg Dumnezeu te-a adus pe Domnia Ta
In domnie §i in patrie cu pace ; iarä acum, cAnd intelegem, c'51 Dum-
nezeu te-a pus in scaunul §.11 starea de odinioarg, ne buctulm din inimg
§i dorim ca Dumnezeu sg te facg pe Mgria Ta In aceastà stare ca
izbAndä §i norocos §i ca putemicul Impärat sg-ti p5istreze pAng la
sfAr§it iubirea §.1 bung'vointa sa. Noi inteatAt ne-am lin4tit cu veci-
nAtatea Märiei Tale, incAt dorim fAmAnerea l'ariei Tale in acea slujbg
cu pace §i ca noroc, i noi, la rAndul nostru, ne vom sill ca §i de
aici inainte sg tinem dovedim Mgriei Tale aceea§ bungvointä.
§i vecingtate i dragoste fiäteascg, pe cari le-am avut §i odinioari.
Ceeace scrii Mgria Ta despre Voevodul Petru, este a§à, cà atunci
cAnd a plecat de acolo din tara §i a venit aici in tara noasteg, el
insu§i a fugit i aid au fäcut jaf in averea lui, cele ce le-am putut
noi dupg aceea sà le adungm cu multá trua.' i osteneará, de ici §i
de colo §i din locuri täinuite, acelea le-am trimis arg zmintearl pu-
ternicului Impgrat prin omul nostru de incredere, fiind fatg ceau§ul
Uzon Mustafa ; acuma se vorbe§te ceva acolo la Poartä., dar aceasta
a§A a fost §i nimeni nu va g'Asi nici acum, nici de aci inainte, altfel
de lucru decat acesta.
Am vgzut ca prácere aici pe ceau§ul Moharem i 1-am slujit
ca de toate, dar fiindcg se gräbi dela noi, 1-am rásat sg plece acolo
la Mustafa Aga, dupg el ni-am trimis §i noi numai decAt oamenii
no§tri de incredere la Mustafa Aga §i prin aceia 1-am vestit pe Aga
Mustafa despre toate afacerile, §i le-am isprávit toate bine cu el ; §i
de aci inainte vom ayeà grije de toate, de cari se poate. Ruggm
pe Mgria Ta sä fie §i sá ne pgstreze §i de aici inainte aceea§ bun'A-
vointäl §i iubire fräteascg ca i pAnà acum in toate lucrurile, pentru
care §i noi te incredintgm pe M'Aria Ta de bungvointa §i bung veci-
ngtatea noastrá in toate. S'A te tinä D-zeu etc.
27.
[ 20 Septemvrie 1585.]
Prineipele Sigismund 136thory cAtre Georgie Palaticli.
Instructie datd solului trimes la Mihnea-V «leí despre cele

ce va trebui sd trateze cu ddnsul, dupd ce-1 va salutd, ureindu-i domnie
indelungata i bund vecincitate, cum o; despre cele ce va vorbi cu ddnsul .
in audien(a- privatd cu privire la scopurile Turcilor, cari sunt in

miFare Cu qtile lor.
www.dacoromanica.ro
52 No. 27 [20 Sept. 1585
Instructio ab II1'13° principe ac Domino, Domino Sigis-

mundo Bathory de Somlyo, vaivoda Transylvaniae et Siculorum
comite etc. Egregio Georgio Palaticz familiari aulae ad vaivodam
Transalpinensem Mihniae et beglerbegum Urumeliensem.
Miért hogy az havaseli Mihniae vajda az elmult napokban
f6 embere Altai barátságos izenetével és ajándékával is meglá-
togatott benniinket, mi is ez okáért mostanában fö emberiinket
akartuk hozza bocsátani, ki oda menvén és szembe levén vele
legel6szer köszönvén mi szönkkal, és jó szomszédságunkat, barát-
ságunkat ajánlván neki, az mellett ezt mondja neki : Miképen,
hogy /eveliink Altai is legel6szer, azután az 6 maga embere Altai
is, kit hozzánk bocsátott volt, örvendeztfink azon neki, hogy az
Hatalmas császár megtekéntvén az 6 hozza val6 j6 magavise-
lésit, hivségit és igaz szolgálatját, székiben, uraságában vissza-
bocsátotta, azonképen most is ugyan magunk embere Altai is
ezen való örömfinket meg akartuk neki jelenteni, kivánván az
Istent6I jó szerencsés és békességes birodalmat neki, és hogy az
császárnak az 6 jo kedve, jó akaratja naponként nevelkedjik
hozza, ki Altai nagy sokáig uraságában nyomés és megmaradandó
lehessen. Az mi hozza vale) j6 akaratunknak penig nagyobb bi-
zonságára valami ajándékunkkal is akartuk látogatni, kérvén t6le,
hogy jo neven vegye t6Ifink és az ajándéknál nagyobbnak tartsa
az mi szomszédságunkat, j6 akaratunkat, melyet minden idöben
készek leszfink hozza megmutatni. Az mellett jelentse azt is meg
neki, hogy nagy kedvesen vettfik tine az 6 hozzánk vale) maga
ajánlását, kit azelött is mindenkor, minden dolgokban megta-
pasztaltunk benne, ezután is azont reméljfik fel6le és bizonynyal
elhittfik, hogy valamikor kivántatik, azt mindenkor kész leszen
hozzánk meg mutatni. Mi is peniglen meg emlékezvén arr61, hogy
az mi eleink is az 6 eleivel mindenkor jell alkudtanak, barátság-
gal és PS szomszédsággal voltak egymáshoz, azonképen mi is min-
denkor barátságot és jo szomszédságot tartottunk vele, ezután
is ugyan azon j6 akaratunkat ês j6 szomszédságunkat ajánljuk
neki, nem akarván semmiben neki meg fogyatkozni, valamiben
segétséggel, j6 akarattal és barátsággal /ehetiink hozza.
Ebben igy eljárván el6szer, azután más id6ben privata audi-
entiát kérjen t6le és akkor szembe levén vele, jelentse meg neki,
hogy a beglerbeg is mind tavaly s mind az idén talált meg level&
vel bennfinket, ajánlotta barátságát és jó akaratját és kivánta,
hogy meg ismerkednénk vele ; hogy mi is azért ez jó akaratért,
www.dacoromanica.ro
20 Sept. 1585] No. 27 53
barátsdgért hasonló 0 akaratunkat meg mutathatnank hozza,

itéltiik illend6nek lenni, hogy emberiinkkel és ajdndékunkkal
meg 16.togassuk.
De ebben eldszer az 6 értelmit is és tetszését akartuk venni,
miért, hogy 6 ott a szomszédságban levén jobban érti mindenn.emü
állapotját, magaviseletét és jövend6 szándékát és készilletit
az beglerbégnek. Ezt ilyen könnyii szókkal adja eleiben, de a
végre, hogy megértse, ha lehetséges ugyan bizonynyal t6le, mi
akaratja az beglerbégmek, leszen-e ott tovább vale) maraddsa,
avagy penig nem késik, hanem máshova megyen onnet, azt is
vagyon-e valami hadi kiszülete és hoya igyekezik. Ha pent ugyan
bizonnyal azt veszi ki belöle, hogy ugyan ott vagyon az begler-
bég most is helyben, és ezután is ott leszen egy ideig mulatása
és az vajdemak is az fog tetszése lenni, hogy jo megldtatnánk, ugy
osztán embereket kérjen t6le melléje, kik oda vigyék, a hol az
beglerbég vagyon és menten velek oda mennyen, a hoya mikor
jutand, tegyen hirt maga fe161 és az mikor id6t adnak osztán neki,
szembe legyen vele.
Az mi leveliink mellett mikor azt beadja, ajánlja jó akaratun-
kat és minden barátsdgunkat neki, mondja meg osztAn, hogy
nagy jo neven és barátsigosan vettiik t6le, hogy ez elmult na-
pokban Behram csauz Altal levelével meglátogatott benniinket
és minden jó akaratjdt, barátsd.gdt jelentette hozzánk, kiért mi
is, hogy megismerkedhessiink vele, emberünk Altai megakartuk
taldltatni és minden jó egészségér61 és állapotjáról kivánunk meg-
tudakozni ; kivAtivAn az mellett Istent61 sok jókat neki és az
Hatalmas császár szolgálatjdban minden jó szerencsét s el6mene-
tét, ki által az Isten ezután nagyobb tisztre és méltó-
ságosabb Allapotra vigye dolgát. Hogy ez el6tt penig meg nem
találtattuk, ezt ne itélje egyébre, hanem csak arra, hogy az el6tt
is sziinetlen sok kill6mb kill6mbféle foglalatossAgink és országunkra
vale) vigyázdsink voltanak elöttiink, kiért egyéb kiils6 dolgokhoz
nem érkezhettiink, keváltképen, hogy 6 is ennek el6tte messzebb
volt t6liink. Most is penig semmi bizonyost nem érthettiink fel6le,
hanem csak akkor, hog-y Behram csauz jutott hozzAnk és 6 Vile
értettiik, hol légyen mostan mulatsága. Az mi jó akaratunknak
penig és vele való ismeretségiinknek nagyobb bizonyitására ez
mostani ajdndékunkical akartuk meglátogattatni, kérvén t6le,
hogy fogadja jó neven töliink és ezutdn is vegye minden jó akara-
tunkat, bardtsigunkat. Azután mondja meg ezt is : Hissziik azt,
hogy az Hatalmas császár ezért bocsdtta 6tet hada el6tt ide e
www.dacoromanica.ro
54 No. 27 [2o Sept. 1585
f elé, hogy az Hatalmas császár országira vigyazzon és minden

dolgot értsen és halljon ; mi is azért az minem6 hireink vadnak,
most is, szintén ugy mint ezel6tt, leveliink Altai értésére akartuk
adni. Az német ellenség, ki itt mi nekiink szomszédságunkban
vagyon, er6s hadi kisziiletben vagyon, végvárait mindeniitt nép-
pel, éléssel as hadakoz6 szerszá.mmal er6séti, soldot kiáltat min-
deniitt és népet is bocsát onnan feliii Németországb61 alá, kiknek
mi legyen szándékok, noha bizonnyal nem tudjuk, mindazáltal,
miért hogy mi velank csak határosak és mindenkor erre az Ha-
talmas császár birodalmára törnek és szándékoznak, most is
tartunk att61, hogy valamit elleniink ne pr6báljanak, kiért mi
is im minden népiinket és er6nket készen tartjuk és azon is vagyunk,
hogy minden uton Hatalmas császar országát megörizzük t6liik.
Err61 csak igy széljon neki, és ha szükség leszen, több sz6val
is ugyan csak ezent adja érteni, hogy ez ország minemii helyen va-
gyon, mint kell mindenkor az német ellen készen lenniink és vi-
gyáznunk, ki mennyi gonddal és költséggel jár, mivel hogy azok
er6sek, sok népek, sok pénzek vagyon és hogy mindeuannen ennek
az országnak mind nyilván s mind titkon ártani igyekeztenek,
most annyival inkább értvén ilyen kiszilleteket, minden er6nket
s tehetségünket ellenek kell forditanunk és reAjok vigyáznunk.
Ha az beglerbeg ebben megnyugszik és tovább nem nyujtja
dolgat, 6 is csak ebben hagyja ; ha penig fogná azt mondani,
hogy ha az Hatalmas császár parancsolatja szerént kiszillnénk és
mi is vele az lengyelek ellen, arra azt mondhatja rövideden, hogy
semmit az német ellenség inkább nem kivánna, mint hogy mi
innen 6 fel6lek er6nkkel eltávozván, másfelé mennénk, mert 6
az alatt mingyárást ez országra iltne és Isten tudja csak mineraii
kart tehetne az Hatalmas császár földiben, mert j61 érthette azt
egyebekt61 is, hogy eddig is mindenkor csak ez a föld volt paizsa
és ugy mint k8f ala az Hatalmas császar több ide vale) országinak,
most is csak mi állunk ellenek mind Moldavanak, Havaselföl-
dének és az több idevalò országoknak, hogy t6lek bántások nincsen.
Ha még tovább menne benne, azt is, megmondhatja, hogy
ennek az országnak oly kemény, erös, nehéz utjai vannak és oly
nagy hegyek vannak el6tte, hogy semmi uton semmi hadakoz6
szerszámot innen oda Altai nem vihetnének, holott még csak az
lovagnak és gyalognak is nagy és sok bajjal, veszedelemmel és
nyomorusaggal lehet által menése ; az az minden okosságával
azon legyen, hogy ha mit err61 az dologr61 tovább beszéllene vele,
azt elhitesse vele, hogy az semmiképen nem lehetséges, s6t nagy
www.dacoromanica.ro
20 Sept. 1585] No. 27 55
káros és veszedelmes lenne ennek az császár földének, ha mi innen

eltávoznánk, holott még most is csak Isten tudja mennyi sok
gonddal és gondviseléssel állhatunk ellene az ellenségnek naponként
vales gonosz szándékának. Azt is hozza teheti, ha sziikséges, hogy
mi ugyan oda az határ felé az német ellenség felé indulunk innen
lakéhelyfinkbal és ezután oda leszen minden vigyázásunk.
Ezekben az dolgokban véget érvén nála, azután azon legyen
minden okosságával, hogy értekezhessik val6ban minden hadi
kisziiletekral és igyekezetekr61, s6t a portán is mi hirek viseltetnek,
és ha az lengyelek ellen val6 szándékokban ugyan e16 akamak
menni avagy ha mi máshova val() gondolkodások vagyon, erröl
mind ott s mind Havaselföldében, a hol madját látja értekezzék
és ha mi bizonyost érthet, ki nem haladhatna, azt minekiink az
midan hozzánk megérkezhetik bizonyos embere által sietséggel
értésiinkre adja. 1
(Acta publica Transylvaniae. Budapest. Pol. 275-277.)
Trad. De oarece Voevodul Muntean Mihnea in zilele trecute ne-a
cercetat prin omul säu de incredere cu vestire prieteneascà i cu plocon,
din aceasta pricinà i noi am voit sà.' trimitem acum la el pe omul
nostru de incredere, care mergAnd acolo si fiind fata cu el, mai
intaiu salutându-1 cu cuvintele i cu buna noastrá vecinäitate, im-
biindu-i prietenia noastra, pe ranga acelea, gràiasc'l aceasta : Pre-
cum mai inainte prin scrisoarea noasträ, apoi prin omul säu, pe care
trimisese la noi, ne-am arátat bucuria cà Puternicul Impälrat, avand in
vedere buna sa purtare, credinta i slujba sa adevkatà fata de el,
1-a trimis iaräs in scaunul i Domnia sa, la fel si acum am vrut
aducem la cuno§tintà prin omul nostru bucuria pentru acest fapt,
dorindu-i dela Dumnezeu domnie norocoasä. i pawica §.1 ca iubirea
bunavointa Imparatului fata de el säl sporeasa in fiecare zi,
care sä. poatà 'Imane indelung in Domnia sa, cu greutate i trainia.
Iarà pentru dovedirea i mai mare a butfávointei noastre Lta de el,
am vrut sa-1 cercetäm i cu ceva plocoane, rugándu-1 sá le iea in
nume de bine si sa ne creada mai mare decat darurile vecinä.'tatea
bunävointa noastrà, pe care suntem gata s6 i-o afátám in once
vreme. Pe ang6 aceea säi-i mai vesteascà ca am primit cu mare p15.-
cere recomandarea sa càtre noi, pe care am simtit-o la el i inainte
de aceasta, totdeauna, in toate lucrurile, i nädäjduim i de aici
nainte despre el i credem de bunä seamä, cà ori de ateori va fi
Instructiunea farA datA se aflA in protocol copiatA intre un raport
din 28 Martie si un altul din 29 Aprilie 1590, insA urmAnd dupA unul din
1585 si stiind cA Mihnea-VodA a ajuns a doua oarl la scaunul domnesc in pri-
miivara anului 1585, am pus-o in toamna anului, deoarece trebuia sA treacA
neapArat cAteva luni, panA ce solio, lui Mihnea-VodA a ajuns in curtea princiarfi
dela Alb a-Iuli a.
www.dacoromanica.ro
56 No. 27 [20 Sept. 1585
vreodata nevoie, va fi gata sa o dovedeasca fata de noi. Caci i noi

aducandu-ne aminte de aceea, ea i inaintasii nostri cu inaintasii lui
s'au inteles totdeauna bine si au fost unii Ltd' de altii ca prietenie
si cu bunä vecinatate, Il incredintdm de bungvointa i bung veci-
ngtatea noasträ i dupä aceasta, nevoind sg-i fim in scadere cu ni-
mica, in once ii putem fi ca ajutor, bunavoint5. i prietesug.
Intai purcezand astfel in aceasta, sà ceara dela el in alti vreme
privata audientia i atunci fiind fatg cu el sg-i vesteasca cà beglerbeiul
ne-a vestit prin scrisoare i in anul trecut i acum, si-a imbiat prie-
tenia i bungvointa si a dorit sa ne cunoastem cu el, ca i noi
argtam pentru aceastà prietenie i bundvointg, de asemenea, bunIvointa
noastrg, am crezut ea se cade sa-1 cercetam prin omul nostru i prin
ploconul nostru.
Dar in aceastg afacere am vrut sa aflam mai intal intelegerea
sa i planul au, cgci el fiind acolo in vecinatate, ii va intelege mai
bine toate starile, purtarea, gandurile de viitor i pregatirile begler-
beiului. Acestea sà i le spuna cu astfel de vorbe ware, dar cu
scopul ca sg inteleaga, daca se poate, cu siguranta dela el, care este
voia beglerbeiului, va mai sta acolo mai departe sau nu mai intarzie
ci merge altundeva, i aceea, cà oare are ceva pregatiri de razboi
incotro tinde. lar dacg af1à ca siguranta dela el, cà beglerbeiul
este tot acolo si acum i Ii va fi tot acolo si dupa aceasta un timp
oarecare petrecerea i daca va fi asà. i pldcerea Voevodului, cá ar fi
binevazute din partea lui, atunci sg cearà oameni dela el, cari sä-1
duck' acolo unde este beglerbeiul i numai decat sa se ducä cu ei
acolo, indata ce va ajunge acolo, a.' dea stire despre dansul, i cand
îi vor da vreme, sg-i stea in fata.
Pe langa scrisoarea noastra, cand i-o va da, sä-1 incredinteze
despre prietenia i bungvointa noastrg fatg de el, sg-i mai spung apoi
cà am luat tare in nume de bine si prieteneste din partea sa cá in
zilele trecute ne-a cercetat cu o scrisoare prin ceausul Behram
ca ne-a vestit despre toata bunävointa i prietenia sa, din care pricing
noi, pentru ca sg ne cunoastem, am vrut sg-1 vestim prin omul
nostru i dorim sg aflarn stiri despre sangtatea i starea sa ; dorin-
du-i pe langg aceasta dela Dumnezeu tot binele i in slujba Puter-
nicului impgrat tot norocul i inaintarea, prin care de aici inainte
Dumnezeu conducg afacerile la o demnitate i mai mare. Ci nu
1-am c5.'utat mai inainte sa nu o judece altfel ci numai asà cá si mai
inainte am avut inaintea ochilor %fa' intrerupere multe feluri de a-
facen i vegherea asupra tgrii noastre, din care pricina nu am putut
ajunge la alte lucruri din dug., mai ales ci odinioarg i dansul era
mai departe de noi. Nici acum niam putut auzl nimic sigur despre
el, ci numai atunci cand a venit la noi ceausul Behram si dela el
am aflat, unde îi face acum petrecerea. Pentru dovedirea mai mare
a bunávointei si a cunostintei noastre cu el, am socotit sä-1 cercetgm
cu plocoanele de acum, rugandu-1 sa le primeasca in nume bun din
partea noastrg i dupg aceea sg primeascg toata bungvointa i prie-
tenia noastrg. Apoi sg expung i aceasta : Credem cà Puternicul im-
pärat pentru aceea 1-a trimis in fruntea oastei lui aici in pgrtile
www.dacoromanica.ro
20 Sept. 1585] No. 27 57
acestea, ca sá vegheze asupra tarilor Puternicului Impgrat i sá in-

teleagä i sà priceapa i sa aucla toate lucrurile ; de aceea i noi,
rile pe cari le avem, ca si mai inainte, am vrut sá i le aducem la
cunostintä prin scrisoare. Dusmanul nemtesc, care este aici in veci-
natatea noastra, este in strasnica pregaire de fázboi, isi intareste
cetatile de granita, Cu popor pretutindeni, cu mancare i ca smile
de rgzboi, a vestit soldá pretutindeni i sloboade i popor din Ger-
mania aici, al caror scop nu Il tim incg bine, dar fiind invecinati
cu noi i fiindcä. totdeauna se silesc aici asupra impäratiei Puternicului
Imp'grat, i acum ne temem sa nu incerce ceva impotriva noastra, din
care pricing i noi ne tinem tot norodul i puterea noastrá gata si
ne trudim ca pe toate cane sá pazim de ei tara Puternicului imparat.
Despre aceasta numai asa sa-i graiasca, i daca este nevoie
cu multe cuvinte tot acestea sa-1 faca sá inteleagä, cá aceastä tara
dupg' cum e aezata.', trebuie sà fim totdeauna gata impotriva Nemtilor
veghem, ceace cere multe griji i cheltuieli, aceia fiind tari, cu
mult norod, au bani multi si cá de pretutindeni s'au trudit
strice acestei tari pe fata si in tail* acum cu atat mai mult afland
aceste pregatiri, trebue sá indreptam impotriva lor toate puterile
fortele nostre, i sá veghem asupra lor.
Daca beglerbeiul se multumeste cu acestea i nu intinde mai de-
parte afacerea, s'o lase si el intru atata ; dar daca ar spune ca se ne pre-
gatim dupa porunca Puternicului imparat i noi cu el impotriva Le-
silor, la aceea poate spune pe scurt, cá nimic nu ar don i mai mult
vrasmasul Neamt, cleat ca noi departandu-ne de aici cu forta noa-
strà de catre ei, sa mergem intealtá parte, cad el in aceastà vreme
ar da navala numai decal asupra tärii i numai Dumnezeu stie ce
paguba ar puteg face in tara Putemicului impärat, caci a putut sg
inteleaga bine si dela altii ca i parta acuma totdeauna numai acest
pamant a fost scut si zid de peatrà pentru tarile celelalte ale Pu-
ternicului imparat i acum numai noi stam impotriva atat Moldovei
cat i Munteniei i celorlalte taxi de aici, ca din partea lor sà nu fie
stricaciune.
Daca ar pa.si si mai inainte, poate sa-i mai spunä i aceea cá tara
aceasta are di atat de tari, si de grele i sunt munti atat de mari inainte,
a nu am puteà duce cu noi acolo pe nici o cale, scule de razboi,
caci numai calaretii i pedestrasii i incá merg pe acolo cu multe nal-
cazuri, primejdii i nevoie ; adica cu toata siretenia sa sá stamie,
daca ar vorbi mai departe despre acest lucru, faca sá creada, ca
aceea nu se poate face in nici un chip, ci cá ar fi mare pagubg
primej die pentru pamantul impäratului, daca noi ne-am depärta de
aici, cu toate ca i acuma numai Dumnezeu stie cu cata bätaie de
cap si cu 6.'01 ingrijire ne putem impotrivi in fiecare zi gandului
netrebnic al vrajmasului. Poate adaoga i aceasta, daca este nevoie,
ca noi plecam inteacolo spre granita, catre dusmanul Neamt, de
aici dela lgcasurile noastre si de acum inainte inteacolo ne va fi
toata vegherea noasträ.
Sarsind cu aceste lucruri la dansul, sa se sileasca apoi cu
toata siretenia sa, sá poata dig inteadevar despre toate pre-
www.dacoromanica.ro
58 No. 27-28 [22 Dec. 1585
Otirile de ilzboi si de silinte, si ce stiri se duc la Poartà si dac6

Lesii cu gând potrivnic lor vreau sà.' meargà inainte ori dac5.' au altfel
de gAnd ; s'd stiriceascà acestea atat acolo eat si in Muntenia,
unde poate, si de va intelege ceva sigur, ce nu ar suferi am'anare,
aceea sà.' ne-o deje grabnic spre stiintà, când poate ajunge la noi
omul lui de incredere.
28.
Baia-Mare, 22 Decemvrie 1585.
Baronul Felician Herberstein catre regele *tefan Báthory.
Execuldnd ordinul prima, a vizitat minele ardelene (dela Zlatna,
Alnwq, Ruda, Brad, Abrud p: Bdi4a) descriindu-le andinuntit §i
/eland propuneri pentru imbundlegirea lor. Totodatel se of era' a
Ina ceiteva'in arendcl.
Serenissime Rex. Domine Clementissime.
Postquam ad benignum Mtis Vrae mandatum in Tran-
sylvaniam iter suscepissem, meaque obsequia Ser' principi hu-
militer obtulissem, adeo clementer a Sua Serenitate, et humaniter
a domino gubernatore, caeterisque consiliariis exceptus et trac-
tatus sum, ut dilucide satis gratiam Mt" Vtae et in me dementem
voluntatem animadvertere potuerim. Quamobrem gratias, quas
debeo et possum Mti Vrae maximas habeo humiliter, agamque
semper, dum spiritus hos rexerit artus. Prof ectus deinde sum
ad fodinas Zalathnae, et diligenter, ut Maiestas Vra gratiose
mihi iniunxerat, culturae statum, et correctionis modos obser-
vavi, atque comperui rem minus dextre per modernum earundem
cultorem administrari, cum nimirum is expers sit rerum metal-
licarum, et nulla spe lucri, vel ad descensum in fodinam persua-
den i possit, agunt itaque, quod volunt sectores, et nisi secus his
provideatur, ob a6ris incommoditatem fodinae illae necessario
desolabuntur. Remedium vero huius inconvenientis cuniculus
esse posset ab antiquis hos in usus conceptus, qui per solidum
lapidem ad 22 passus montanos fodinam antiquiorem versus agi
deberet, per quem et aqua, et akr sese expedirent, cum denique
superior et recentior fodina iisdem incommodis subiecta sit ab
inferiore et antiquiore, ad illam similis itidem cuniculus et si di-
stantia maior sit, et uberioribus sumptibus indigeat, deduci de-
beret. Qui quidem labor, considerata qualitate lapidis, ut puto
infra triennium absolvi possit. Spes fodinarum istarum licet aurei
adhuc appareant lapides, qui post cremationem secernuntur, apud
www.dacoromanica.ro
22 Dec. 1585] No. 28 59
me tamen ambigua est, cum mimes aurifodinae per totam Transyl-

vaniam huius naturae sint, ut in profunditate minus promittant, et
aliquando penitus degenerent. Cum vero proprietas et conditio, vel
qualitas huius venae Zalathnensis sit, ut arboris modo in vi-
sceribus terrae, solidoque lapido latitet, et ramos suos pro ubertate
purissimarum extractionum, circa truncum suum foliis laetis lu-
xuriori faciat, neque hac, vel illac mobiles et rutilantes fructus suos
extra proportionem frondibus nimium patulis exhaerat, cogitan-
dum erit de alia et consimili arbore eiusdem venae, quae aut ex
profunditate secundae fodinae per tertium cuniculum, aut vero,
quod securius est, in superficio lapidis solidi secundum propor-
tionem distantiae primae queri deberet, solet enim tans venae
situs arbores subinde remotiores pro proportione montium et val-.
lium promittere. Minera tandem eruta non debitis quoque modis
in lavatoriis tractatur, cum aun i corpusculum sub antimonii cuius-
dam nobilissimi forma leviter fetiscat, et de facili vel per tur-
bidam aquam, spumae instar abigi possit, id quod ego Ser'i
principis secretario Stephano Josika, qui mihi per Mageum do-
minum gubernatorem tanquam viae comes adiunctus erat, ad
oculum demonstravi. Quamobrem turbida aqua, tanquam auri-
fera per multas parvas piscinas excipi, et lavacris subtiliter trac-
tari debet, ut clara, non turbida hinc effluat.
Conflatorium minus commode etiam expedire potest opus
suum, cum folles attriti, et fornaces nimium exiles sint, interea
tamen crudior cum lapide intertexta materia (digestioni in hoc
genere caloris satis adversans) admiscetur, atque ob hoc maiorem,
quam consultum mihi moram, in fornace materia conflanda fa-
cere cogitur, videtur fornix denique supra fornaces nulla est,
quae fumum metallicum excipere possit, ne sulphuris siccitas
humiditatem metallorum secum abripiat et in sublime ferat. Po-
tissimum autem, quod ultimo requiritur ad veram culturam mi-
nerarum, est continuatio laboris per totam hiemem tam confla-
toriis, quam lavatoriis, id quod re ipsa in Rivulis Dominarum
praesto, et aequali ratione etiam in Zalathna praestari potest,
ut penitus nulla fieret laboris respiratio. Est denique maior subinde
aquarum copia hiemali, quam aestivali tempore, quod vel ipsum
considerationis non infimae est, cum harum penuria locus is la-
boret.
Minera vero argenti vivi usque adeo diluvio eversa, atque
per antiquorum labores revoluta est, ut nullibi vena genuina re-
periatur, neque etiam qua diligentia conveniret, disquiritur, ma-.
www.dacoromanica.ro
6o No. 28 [22 Dec. 1585
teria vilis, quae utique casa eruitur, indebito itidem modo trac-
tatur, ita ut moderni viz medietatem accipiant, non enim dimi-
nuunt lapillas, quibus sparsim inhaerent grana lubrici et tenui
metalli, sed conquassatione cribrationis rudiori modo, quae pos-
sunt, colligunt, eaque ex pressione ignis nimia, bona tandem ex
parte iterum perdunt. Quamobrem consulo, ut materia illa cyna-
prio inspersa ad montis illius vallum et rivulum Ompam I de-
vehatur, ibique per contussorium conteratur, et debitis suis mo-
dis ingenuose lavetur, ut pars selectior minori tandem ignis ex
pressione per descensum in aquam frigidam (ne respiret) solerti
cura distillari possit. Loco fictilium vasorum, quae multoties
magno operariorum damno crepant, ferrea vasa longioribus rostris
parte posteriori aperta et lutabilia confici possent, ut materia non
solum securius conservetur, sed et superfluis quoque sumptibus
parcatur.
Almaschiensem fodinam argenteam, de qua Maiestas Vra
Regia mentionem fecerat Niepolomicii, ob cuniculi et putei rup-
turam, intrare non potui, ex fragmentis autem minerarum circa
fodinam repertarum apparet, venam esse plumbeam argentum
continentem, cuius adminiculo conflatio minerarum Zalathnen-
sium foelicius perfid posset. Almaschiensis vero aurea fodina,
quae quondam optima erat, destructa est penitus, ita quod nulla
reparationis spes supersit, nihil autem dubitaverim, si hinc inde
circa promontorium illud diligens in disquirendo adhiberetur
cura, quin consimilis aun i puri nidus reperiretur, cum ex omnibus
convallibus Alinaschiensibus auri solidi granula divolventur.
Prope pagum Rwda, medio miliari a Brad, vidi fodinam
ami, quae Ser l' principis Transylvaniae modo excolitur. Cum
autem vena illa tenuis et stricta sit, lapis vero ad latera talis,
qui ob tenacitatem nec igne, nec ferro in copia commode excidi
possit, atque profunditatem versus angustior et ignobilior eadem
vena appareat subinde, parum spei apud me meretur.
Contussoria circa pagum Rwda erecta duae sunt, una cum
piscina, quae ob exiLitatem aquae usui non erunt. Contussorium
vero novum ad fluvium Keores situm, 9 pistillis facile minerarum
contussioni sufficere poterit, etiam si duplicetur sectorum numerus.
Ex Brad ad cupream fodinam, uti a Mte Vra Regia in
mandatis habebam, tendere volui, quia vero in villis circum circa
pestis grassari coepit, et rigida hiems nives minabatur, quorum
incommodo lustratio debito modo et convenienti minus com-
i Cu mana copistului contemporan : Puto Ampoly.
www.dacoromanica.ro
22 Dec. 1585] No. 28 61
mode fieri potuisset, pro tempore ab hoc labore supersedendum

esse duxi ; efficiam vero, si Deo placuerit, ut nacta occasione
etiam in hoc clementi Mtia Vrae voluntati in posterum satis fiat.
In Abrugybanya minerae aureae copiosissimae sunt, ita
ut defectus earundem nunquam timendus sit, aqua vero con-
tussoria agens, circa fodinas adeo exilis est, ut parum operis prae-
stari possit. Modus denique in lavando perniciosissimus, ut vix
credam miseros montanistas medietatem conservare posse, non
enim diminuunt mineras, uti convenit, sed grosso modo conquas-
sant, atque in angusto canali telam quandam setatiam brevem
praetendunt, qua se aurum excipere posse sperant. Quod per
canalera illum turmatim exit, id partim in praeterlabentem ri-
vulum cum turbidissima aqua affluit, partim vero residet in terra,
quae quidem residentia in area brevissima vix duorum cubitorum
longitudine nimis violenta agitatione denuo purgatur, atque ita
reliquum, quod superest, aun, abigitur. Purgatum pyritem, Kyz
vocatum, molendinis iterum confringunt, et priori subinde modo
tractant, firmiter credentes, quod pyrites per minima confractus
auri fragmenta et ramenta praebeat, quod tamen non est, cum
uniformis sit naturae, et ex illo aurum nullatenus, nisi per con-
flationem et liquefactionem haber possit. Lapilli vero, qui pyriti
non perfecte purgati insunt, aurum id, quod exigua quantitate
per lavationem secundariam reperiunt, praebent, quorum maior
portio ob rotunditatem in lavationibus primis per aquas magno
dispendio devolvitur. Esset itaque expeditior et solertior modus
in lavationibus adhibendus, ut non solum ami maiuscula ramenta,
sed et minutissimus etiam pulvis, qui per minima lapidis sub-
stantiae commixtus ut exciperetur, et pyrites ille diligenter as-
servaretur, qui per conflationem non solum aureum, sed argen-
tum etiam promitteret, si suis modis subtiliter tractaretur. Aqua
ob eminentiam illius situs, aliunde nullo modo adduci posset,
ut cliligenter observavi, sed pluribus piscinis aliquod tandem sub-
sidium praestaretur : quamvis neque id ex pluviarum exspec-
tatione dependeat, magni momenti esset. Sed cogitandum potius
puto, qua ratione copia minerarum ad aquam copiosorem deduci
'posset, quod quidem non solum necessarium, sed et possibile esse
indico. Pluribus siquidem aliis in locis remotius longe minerae
ad contussoria devehantur, nullus hic obstat collis, posset pro
voluntate suaviter declivis fieri via, et licet in montibus illis ob
avenae penuriam equorum maior copia difficulter enutriri possit,
foeni tamen commoditas bona est, et bovibus utique quidem non
www.dacoromanica.ro
62 No. 28 [22 Dec. 1585
communi modo, sed per cornua iunctis, praedicta minerartun

devectio praestari posset, in pluviis et nivibus enim, quae inter
alpes crebriores esse solent, cutis sic per iugum non alteraretur,
imo duplicatis viribus nullo praepediente pectoris dolore, per in-
sensibilem corporis spinae dorsi in fixam partem, quodlibet vel
magnum onus sursum atque deorsum leviter traheretur ; sin vero
glacies obstaret, pro consuetudine aliarum alpestrium regionum
ferrum quoque ungulis adhiberi posset. Subtiles vero modi, qui
in lavationibus et conflationibus minerarum illarum adhibeti debe-
rent, oculata inspectione et demonstratione indigent. Quapropter
supervacaneum foret, taedioso verborum contextu Regiam Vram
IVIteln ultra decorum veniarum istarum mearum lectione deti-
nere. Instruam ergo quemcunque iusserit Maiestas Vra Regia,
et illi non solum praedicta, sed bis finitima et maiora lubens re-
cludam, dummodo mens capax sit, et rerum metallicarum non
expers.
De rebus cupri fodinam concernentibus, Mti rae Re-
giae haec obiter etiam demisse significare volui, quod artifices
germani bine inde in civitatibus Saxonicis non solum de defectu,
sed etiam ductibilitate illius cupri Rezbanyiensis conquerantur,
quapropter omnibus modis consulo, ut cuprum, quod appellant
nigrum" in Zalathnarn ducatur, ibique ex ipso argentum plumbo
excipiatur, atque dehinc ad miliare unum cum dimidio Alban].
Iuliam versus, ubi auxiliaris ex convalle devolvitur aranis et
Ompam fluviolum potentiorem reddit, devehantur, atque officina
cum malleo ad extenuandum rudiori modo cuprum, incavandurn-
que ibi exstruatur. Ratio consilii mei haec est.
Plumbum, quod ad separationem argenti cu.pro adhibetur,
magno dispendio pauperum modo affinatur, idque minerarum.
conflationi in Zalathna secundario inservire, et ditius reddi posset,
argentea denique et cuprea materia tali plumb° intermixta spi-
ritibus antimonii, sulfuris et arsenici, qui inunitum aun i fatiscens
corpusculum, quemadmodum Diaboli miserabiles sontium animas
abripere solent, ponticitate vaporum suorum subtrahunt, apposi-
tissime medetur. Nullum tandem dubium est, quin multae re-
periri possint et cupri, et plumbi fodinae in Transylvaniae regno,
quae si excolerentur, non parum argenti ad usus necessarios
Ser n' principis cederet. Cuprum namque et plumbum pro con-
venienti quadam summa a cultoribus redimi posset. Centenarius
videlicet plumbi fl. 3, cupri nigri fl. 7, Marca cupro insita argenti
(supra 6 pisetas, quae operis causa semper defalcan i deberent)
www.dacoromanica.ro
22 Dec. 1585] No. 28 63
fi. 8. Et si argenturn id aurum continuerit, pro cuiuslibet Marcae

separatione itidem denarios 50. Aurum vero solito pretio, sicque
per plurium cuprorum mixtionem, dulcius et ductibilius reddere-
tur metallum, ac citra plumbi extranei adminiculum separationis
opus perficeretur. Operarii demum Germani, civitatum incolae,
facili labore ad officinam in propinquo sitam confluere, et res
pro lubitu ordinare possint. Omnimoda cupreorum vasorum per-
fectio tarda est, m.ultarum curarum, et privati potius hominis
quaestus ; quapropter ab illa supersedendum esse arbitror. Non
praetermittuntur etiam, si vasa perfecta in potestate Principum
sunt, pro his assidue intercessiones, cum detrimento aerarii me-
tallici. Quod si vero Maiestas Vra Regia consilium meum hac
in re clementer probaverit, necessarium iudico, ut incolis regni
Transylvaniae quibuscunque per publicam et irrevocabilem con-
stitutionem libera potestas detur excolendae hasce duas spe-
cies metallorum, cum taxa tamen praedicta cupri, plumbi, et in
his insiti aun i et argenti, ut liberiore animo securitate confisi,
operam rei metallicae impendere possint, id enim nisi fiat, nul-
lus certum, quod possidet, pro incerto mille periculis exposito,
emancipabit. Illecebris agendum est, ut simplices mellificent apes.
Quid regnis pro sit minerarum cultus, non est, quod Mten'
Vram Regiam, tanquam prudentissimum orbis terrarum prin-
cipem, muftis argumentis edoceam ; satis est, quod cultiora, po-
pulosiora et opulentiora hinc fiant regna, quae pacis tempore
se se his dotibus exornare, et sub fluctibus adversae fortunae
emergere possunt.
Cuius autem opera in directione huius rei salutfferae uti
possit Maiestas Vra Regia, in tanta hominum idoneorum penuria
non video. Ipsemet enim per triennium integrum fidum, sobrium
et solertem fodinarum mearum procuratorem, qua potui di-
ligentia, hinc inde per Germaniam quaesivi, ut si quando vel
genii, vel negotiorum causa abesse hinc per mensem unum, vel
alterum mihi contingeret, dexteritate convenienti meis interim
rebus prospiceret, talem autem hucusque noluit mea sors mili
offerre. Quamobrem incolae regni, qui ad manus semper futuri
sunt, meo iudicio erudiendi erunt. Atque si benignae Mg' Vrae
Regiae voluntati gratificatum iri cognoscerem, vel in hoc quoque
fidelem meam operam Mu Vr" Regiae off errem.
Zalathnam cum fodina argentea Almaschiensi et Reezbanya
ad quadriennium in arendam accciperem, omniaque aedificia, uti
scripto hoc humiliter consulo, meis expensis propriis erigerem,
www.dacoromanica.ro
64 No. 28 [22 Dec. 1585
atque meliori modo ref ormarem, ut perpetua obsequiorum meorum

memoria, quasi monumenti loco, hoc in celeberrimo christiani-
tatis termino exstaret. Possent denique in vicinitate Zalathnensi
minerae Abrugybanyienses, de quibus, ut opibus infinitis ingentem
spem concepi, in optimum ordinem redigi, proventus Cementi
amplifican, et caetera cuncta, quae Mu Vrae Regiae grata fo-
rent, hac occasione perfici. Ego simplici cultu minerae Zalath-
nensis, et si quod aurum, vel argentum plumbo, vel cupro ex
fodinis erruto intermixtum esset, quod in officinas Zalathnenses
affinationis causa transferretur, contentus essem, modo id citra
impedimentum Nagy Banyam efferre, et cum necessitas exposcet,
separare et proelo subiicere possem, sine hoc namque compendio
aegre sumptibus ad serios hos labores, qui cultorem circiimspectum
tanti operis manent, sufficerem. Sin denique in vicinio Almaschiensi
fodinae quaedam commodae viderentur, quae Zalathnensibus
adiungi possent, illae quoque hac conditione mihi permitteren-
tur, ut finito arendae meae termino, Ser' principis maneant
in potestate, cum omnibus eorum officinis. Non dubito, quin
Regia Vra Maiestas et Seen" Transylvaniae Princeps, si operam
meam fidelem praeter spem utilem comperierint, grato se animo
id acceptare, nota quadam benevolentiae non declarent.
In negotio Kapnikiensi Maiestas Vra Regia, procul dubio,
informationem diu exspectatam accepit, nunc restat, ut oculis
benignis servum suum fidelem respiciat, et a suspiriis liberet,
si opera illius uti voluerit.
Haec Mti Vrae Regiae, ut Domino meo Clementissimo,
ex commissione brevibus ref erre, meque simul in gratiam et
protectionem Nria Vrae Regiae humiliter commendare volui,
veniam obnixe orans, ut si quid vel nimis licentiose, vel incon-
siderate scripserim, pro candore Wig Vrae Regiae ignoscere
velit. Deus Optimus Maximus Wen' Vrani Regiam ad multos
annos salvam et incolumem conservet.
Datae Nagybanyae, die 22. mensis Decembris. A. D. 1585.
Regiae Vrae Maiestatis
humillimus servus
Felicianus L. Baro in Herberstein
Pe dos : De fodinis Transylvanicis. Eigentlicher Bericht Feli-
ciani Herbersteins. Ex Capitulo Albensi. BAnyákr61 valék.
(Mafthiae Militia Adversaria historica. Budapest. Fol. 156-158. Copia saec. XVII.)
Notd. Scriitorul acestui interesant raport, apartinând unei faini-
lii mari din Austria, care se ocupa in deosebi cu exploatarea minelor,
www.dacoromanica.ro
27 Ian. 1586] No. 28-29 65
luase in arendà minele dela Capnic (lAng6 Baia-Mare) pe7doi ani cu

o arena. de 200 gire" anual. Vázand insá cá va pägubi, a cerut
sá i se dea i folosinta satelor apartinAtoare de Capnic, fiind gata a
plAti o arendá mai mare cu 5o de gire, dacá i se va prelungi con-
tractul pe 12 ani. i Iatá pentru ce a venit in timp de iarhá in curtea
domneasd, sAvarsind i ins6reinarea Ina-a in persoanà dela regele
$tefan BAthory in Niepolomice, dreia li datorAm acest raport, unic in
felul sä.u, din care cunoastem starea minelor i felul cum s'ar putea
ele exploata mai rentabil chiar i pentru fiscul
29.
Cluj-Meind§tur, 27 lanuarie 1586.
Requisitorii Couventului cAtre principele Sigismund Báthory,
Raporteaa cd duccindu-se la lap loculuiposesiunii Cara Ro-
lland, au ficut cercetdrile poruncite i ascultdnd martori din loca-
lit ate §i din satele vecine, s'a dovedit cci satul Cara Romdnd n'a
avut niciodatd alte hotare cdtre hotarele satului Cojocna.
Illustrissimo Principi Domino, Domino Sigismundo Bathory
de Somly6 Vaivodae Transylvaniae et Comiti Siculorum etc. Do-
mino suo semper Clementissimo Requisitores Literarum et Lite-
ralium instrumentorum in Sacristia sive conservatorio Conven-
tus Monasterii Beatae Virginis de Kolos Monostra repositarum,
et aliarum quarumlibet Iudiciarum deliberationum et Legiti-
morum exequutores, fidelium servitiorum suorum humillima de-
latione.
Vestra noverit Celsitudo, nos litteras eiusdem adiudicato-
rias et adhortatorias modum et formam cuiusdam attestationis
et communis inquisitionis in se ex . . . [habendas] . in Colosvar,
Sabatho proximo post festum B. Emerici Ducis proxime prae-
terito, 2 pro parte Egregii Francisci Kopaczy, praefecti arcis
Hadad, ut Actorem ab una, ac Prudenti ac Circumspectis iu-
dice et .. . civitius oppidi Colos, ut in causam attractis, partibus
ab altera, clause, in papyro confectas . . bisque praeceptorie so-
.
nantes, et directas, debita cura reveventia recepisse. Quibus. . .
volentes una cum Egregio Stephano Vayda de Györgyfalva inter

alios homines nominatim conscriptos, denotato pro eisdem
1 Despre propunerea sa Prezidiul Ardealului raportase regelui Inc& din

13 August 1584, dar pinA acum se stia gresit cA Herberstein venise in Ardeal
la inceputul anului 1586 ; Monumenta Conitialia Regni Transylvaniae vol. III p. 67.
2 AdicA ziva de 9 Noemvrie 1585.
Documente vol. 111. 5
www.dacoromanica.ro
66 No. 29 [22 !an. 1586
utrisque . . . eodem, nostrum hominem, videlicet Nobilem Mar-

tinum Litteratum, collegam nostrum Conventualem eodem
nostro pro testimonio fide dignum duximus destinandum, qui
tandem exinde ad nos reversi nobis fideliter et conscientiose ret-
tulerunt eo modo : quod. . . in festo Pauli Apostoli proxime prae-
terito 1 in facie possessionis Olah Kara in cornitatu Colosiensi
habitae a testibus sequentibus sunt eo per partes praedictas con-
vocatis, tanquam a Nobili . ad fidem eorum Deo debitam,
odio, favore, amore, timore, preceque et praemio, partium abs-
que scrupulo cuiuslibet falsitatis, solum Deum et eius iustitiam
ferentes prae °culls, homo CPlsitudinis Vestrae. . testimonio no-
stro praesente, more communis inquisitionis seorsim, et singil-
latim investigantes : de eo, utrum iuxta replicationem procura-
toris Actoris, quod praedicta possessio 0161 Kara a metis dicti
oppidi Colos distinctas et separatas metas habeant, et incolae
iam lam fatae possessionis 0161 Kara non a terris intra limi-
tes eiusdem oppidi Kolos existentis pensionem fecerint, vel autem
iuxta assertionem procuratoris in causam attractorum, quod nulla
distincta et separata meta inter oppidum Kolos et dictam pos-
sessionem 0161 Kara habeantur, verum eadem possessio intra
metas oppidi Kolos condescens, ac de omnibus terris, quos ad
praesens incolae possessionis 016.h Kara possiderent, oppidani
C olosienses pensionem fecertmt, nec ne, talem sdvissent, inqui-
sivissent, et expertes fuissent meram, plenam atque omnimodam
de praemissis certitudinis veritatem, et primo pro ipsis in causam
attracti Egregius Benedictus Bomemisza de Patha hunga-
ricali, annorum 6o iuratus, examinatus, nativo sermone fassus
est hoc modo. . . 2 Actor quoque annotatos universos testes,
pro sui parte quoque citavit, qui pro omnia uno, eodemque modo
ad eandem fidem suam Deo debitara fatentur etiam pro parte
ipsius actoris, prout eorum fassiones sunt iam modo praemisso
annotatae. Seriem itaque huiusmodi attestationis et communis
inquisitionis cum possessionum et attestantium propriis nomi-
nibus, cognotninibus et conditionibus ad 15-m diem diei exequu-
tionis praenotatae, ut fuit expedita, legitime perdurantur prae-
scriptas etiam literis adiudicatoriis et adhortatoriis capite sigilli
nostri ab extra in margine, ut morís est, consignatis in specie
Este ziva de 25 Ianuarie 1586.

2 urmeazi depunerea lui ai a celorialti martori din sat ai imprejurime,
In limbs ungarit, omise aici din motive de economie.
www.dacoromanica.ro
g Mai 1586] No. 29-3o 67
remissis, Vrae Celsitudini suo modo fideliter et consdentiose

dusimus rescribendam.
Datum Sabbato post festum Conversionis B. Pauli. Apostoli.
Anno Domini 1586.
(Arh. Muz. Ard. Cluj. Kemény : DV.. Trans. vol. VI. p. 27-34.)
30.
Sdinzar, 9 Mai 1586.

*tefan-Vodi Mâzgä dare Camera Scepusiata.
Deoarece a trecut un an de and n'a prima nimica din sa-
lariul sdu i provizia ce i se cuvine, roagd sd-i randuiascd ceva
grdu i vin prin provizorul cetdfii, fiind bolnav i lipsit de bani,
mai cu seatnd cd vrea sd-fi facd o casd.
Szolgálatomat ajdnlom Kegyelmeteknek. Istental kivdnok
tii Kegyelmeteknek egyenl6kippen ez világon hosszu ideiglen való
j6 szerencsés életet, mint bizodalmas uraimnak.
Akardm mostani levelemben szolgáim Altai meg találnom
bizonyoson Kegyelmeteket. Emlékezhetik ti Kegyelmetek, hogy
nekem û Felsige csdszár, minemfi fizetist rendelt Kegyelme-
tektfil meg adatni ; az én elébbi állapotomat és szolgálatomat
fi Felsige meg tekintvén, rendelt ugy, hogy tii Kegyelmetek én-
nekem cantorrul cantorra igazán pinzvel, borral, buzdval meg
fizessen. Azért én Kegyelmeteket sok iid6t61 fogva betegsigem
Altai meg nem taldltam, sem szolgálm, sem levelem által. Azért
immár esztendeje liszen miolta Kegyelmetek nekem nem fizetett,
sem pinzvel, sem buzával, sem borral. Azért tudom, jól tudja
Kegyelmetek, hogy vagyon nekem oda nyolcz szdz magyar forint
és hatvan három, és d[endr] 66. Buzdval peniglen tartozik Ke-
gyelmetek cub. 87. Borral tartozik Kegyelmetek tizen hdrom
hordóval és pinttel 66. Azért mostan kérem ti Kegyelmeteket,
hogy az én beteges voltomat és ennyi iid6t61 való fizetetlen vol-
tamat Kegyelmetek tekintse meg, és ez levél viv6 szolgannak
Kegyelmetek adj on pinzt, és Kegyelmetek itt Szattmárt az 6
Felsige csiplett buzdjaból, az Kegyelmetek parancsolatja szerint,
adassék meg udvarbir6 uramtól, az kivel Kegyelmetek tartozik.
Bor is vagyon itt û Felsige számdra, azból Kegyelmetek ren-
delhet, hogy az enyim kiteljesedik, ezirt én û Felsigét nem untat-
ndm, az ki Kegyelmetektfil meg lehetne. Azért kirem Kegyelme-
teket, ez nagy drAga iid6nek mi voltát Kegyelmetek tekintse
www.dacoromanica.ro
68 No. 30 [9 Mai 1586
meg és az én szolgálatomat, mert mostan házat kellene épitenem,

kire az költsig igen kellene. Azért Kegyelmetek ezeket meg te-
kintvén, vagy deputatióval, vagy fizetissel Kegyelmetek fizessen
meg, kit örökké szolgáljak meg K[egyelmeteknek.] Isten éltesse
és áldja Kegyehneteket minden javaival.
Datum in Szatthmar, 9. die Maii. Anni 86.
Stephanus Vayuoda de Moldoua
Ezen is kérem ty Kegyelmeteket, hogy szolgáimtól nyelvvel
izentem az jószág feal, amely jószágot nekem 6 Pelsége [egy]
sommában adott Puzta Hodost, hogy az szolgamnak Kegyel-
metek szavát higyje meg mindenben etc.'
gTE2ISAH BOMA
(Colectiune particular. Ungaria.)

Trad. Incredintez pe Domnilie Voastre despre slujba mea. Doresc
dela Dumnezeu Domniilor Voastre la fel viata lunga norocoasä pe a-
ceasta lume, ca Domnilor mei de incredere.
Vreau sä graesc Domniilor Voastre de bung seamä in scrisoarea
mea de acum prin slugile mele. Poate va amintiti Domniile Voastre,
ce fel de leafa mi-a randuit Maiestatea Sa Imparatul sa mi se dea
de Domniile Voastre ; Maiestatea Sa, avand in vedere starea si slujba
mea de odinioara, a oranduit astfel, ca Domniile Voastre sà mä pia-
titi d'intr'o angarie la alta, intr'adevar cu bani, cu vin si cu gran. Dar
eu de multà vreme nu v'am cä'utat pe Domnia Voasträ din pricina
boalei mele, niel prin slugile mele, niel prin scrisoare. §i. iata cà se'mpli-
neste anul de cand Domniile Voastre nu mi-ati plätit nici cu bani, nici
cu grau, nici cu vin. Dar stiu, bine stiti Domniile Voastre, ca am
eu acolo 863 fiorini unguresti si 66 denari. Grau imi datorati
Domniile Voastre 87 banite. Vin trili sunteti datori Domniile Voa-
stre trei poloboace si 66 pinte. Din aceasta pricinä, rog pe Domniile
Voastre, ca Domniile Voastre sa priviti starea mea de boalá si ne-
plata mea de atata vreme s'i sä dati Domnia Voastrà bani slugilor
mele cari aduc aceastä scrisoare si sä faceti sa mi se dea de catre
ispravnicul din graul treerat aici in Sätmar al Maiestätii Sale dupä
porunca Domniilor Voastre, cu care imi sunteti datori Domniile Voa-
stre. Este aid si vin pentru Maiestatea Sa, din acela imi puteti o-
randui Domniile Voastre, ca sà." se implineasca al meu, eu nu as su-
para pe Maiestatea Sa pentru cele ce se pot dela Domniile Voastre.
Va rog pentru aceastä pricinä pe Domniile Voastre sa priviti Dom-
niile Voastre vremea asta atat de scumpa s'i slujbele tnele, cad a-
cum ar trebul sa zidesc casa pentru care ar trebul multa cheltuiala.
Pentru aceea, avand Domnia Voastrà acestea in vedere, sa ma pia-
i Acest postscriptum e seria cu o alta maná, cu mana vre-unui om batran,

care invatase sa serie litera a accentuata inca astf el si lucru foarte rar pe aceasta
vreme.
www.dacoromanica.ro
8 lulu 1586] No. 30-32 69
titi sau prin deputaliune, sau prin leafd, pe care sà v'o slujesc, in veci
Domniilor Voastre. Dumnezeu sä vá dea viatä i sä vä blagoslo-
veascä cu toate bunnätile.
Dat în Sàtmar etc.
mai rog pe Domniile Voastre, cà v'am vestit prin graiul
slugilor mele despre mo0a aceea, care mo0e mi-a dat-o intr'o
sum5., Puszta Hodos, ca Domniile Voastre sà" credeti spusele slugii mele
intru toate.
Grodno, 8 Iunie 1586.

Regele Stefan Bithory catre P. Antonio Possevino S. I.
Petru-Vodei stcl intemnitat, dar nu-1 oate elibera lard su.
peirarea sultanului.
De Petro illo Valachiae palatino ita Devotio Tua habeat,
eum honesta custodia teneri, nosque eius libertati favere, hoc
autem vereri, ne si dimitteretur, malum aliquod ea res Tran-
sylvaniae transflaret. Ad nos autem eum evocan, idcirco con-
sultum non est, quod id latere et obscurum esse nequaquam
Turcarum imperatori posset.
(Arch. Vat. Roma. Acta Possevini.)
Igh4dorful-scYsesc, 12 Iulie 1586.

Mihai Zekel si Simon Forró vicecomitii comitatului Alba, care principele
Sigismund Báthory.
Potrivit poruncii de sechestru, au predat mo§ia lui Niculae
Ozdi, impreunei cu 25 iobagi romeini aparfindnd acelei moii, mq-
tenitorilor lui 51e/an Zekel, descriind §i pelmânturile de arat pe
cari le-au luat in primire.
Hivséges szolgálatunkat ajánljuk Nagyságodnak, mint ke-
gyelmes urunknak és fejedelmiinknek
Továbbá akarók Nagyságodnak meg jelenteni, hogy hozá
mi nekiink az Nagyságod parancsolatját Cheq Ferench, meg-
gyesi, Juniusnak 6 napján 1586 esztendébe. Parancsol vala Nagy-
Pelul acesta de scris numele de Cheh (al doilea e en sedill) §i pe Fe-

rencz Cu h e foarte vechiu i en totul neobi§nuit pe vremea aceasta.
www.dacoromanica.ro
70 NO. 32 [12 ild. 1586
ságod minekiink, hogy mi el mennénk Ivánfalvára Feier várme-

gyébe és az Zekel István Arval jószágát Ozdi Miklós Marthonfalván
lakótól elj 1 venn6k és Chee Ferench kezébe ado:5k, ugy mint
sequester kézhez, melnek mi engedelmesek levén elj menénk Ju-
niusnak 12 napján 1586 és elj foglal6k és kezébe ereszt6k ; azért
mi el6ttiink ada meg Ozdi Miklós neki 25 jobágyot tudni illik :
1 Radwul Pakurárth fiaval, Oprával és hAzával.2 2 Barb
Bratwul két fiával, Bratullal és Szávával, ház nélköl. 3 Man
Cherchel az Lazar házával. 4 Opre Sandrw fiával, Lupával, bu-
dos6, nincsen háza. 5 Man Gachia fiaival, Abrahammal, Juan-
nal, Demeterrel, házokkal egyetembe. 6 Dan Barb budos6, ház
nélkiil, pásztorsagra vagyon. 7 Az Dragomir anyja fiával, Opraval,
ház nélkill. 8 Petrw Pulpa fiával, Juannal, ház nélkill. 9 Thoma
Burianaza fiával, Stoikával, ház nélkül. 'co Petrw Paku[rar] - - -
II Opre Gliga, Purkar Gliga, házokkal egyött. 12 Opre Bwne
házával. 13 Koman Cherchel fiaival, Stoikával és Mannal, bu-
dosók, nincsen házok. 14 Stoika Valad két fiával, Péterrel és
Juannal, házokkal egyiitt. 15 Stanchiul Nickora fiával, Haeniával,
ház nélkiil. 16 Opre Cherchel házával. 17 Juon Goche két fiával,
Stan Purkar, házokkal, Stan GochQ Berathalomba egy szásznét
vött. 18 Juon Cherchel egy fiával, Demeterrel és házával.
19 Man Purkar két fiával, Juannal és Mannal, pásztorsagra vadnak,
nincsen házok. 20 Bwkur Vonchila, ház nélköl, Basolcson lakik.
21 Start Mikle házaval. 22 Stan Szarakwl ház nélkiil. 23 Szaf-
tha Manaila fiával, Péterrel és Oprával, házastól. 24 Petrw Ma-
naila, Indreq Manaila fiával, Mihailával. Item Petrw Manaila,
minniájan egy házok vagyon. 25 Juan Makrin háza fiával, Cher-
chellel, fél ház felek vagyon.
Item az nemes ház hely, melyen egy puszta haz vagyon,
kit Szekel István csináltatott volt, kinek sem ajtaja, sem padlása
nines ; szánt6 földével, réthével, erdejével.
Az szánt6 földek neve : Begendorf fele, kik most ugarok.
In Zavoias két szél feold, az Szekel Istvin árválé. Az Kwthhalom-
nál egy szél feold. Az Kimpwl Kilie egy szél feold. Vecsierd fe161
Balacsion al61 egy szél feold.
Zalatna felé ahova vetés vagyon az buzával egyetembe.
PArAul 3 Chabriie egy szél parlag. Lazwl Vechierd fele, az Alu-
1 Scris numai la vechi, in loe de el.

2 Nu pune punct dupA numere, ceeace am llsat asa cu dinadinsul.
3 Scris asa cu foneticA ungarA : Paraiiiil.
www.dacoromanica.ro
12 IU1. 1586] NO. 32 71
nisba, ldbe buza vagyon. Az Keresztfánál egy szél feold, melnek

felébe buza vagyon.
Az rétnek fele, mely Szalatna felé vagyon az Zekel István
anyjájé, fele Ozdi Miklésé. Vechierd felé, mely rét vagyon, annak
is fele az Arváké, fele Ozdi Miklésé. Bwrkeos felé Lunka Zauoia-
suluj, annak is fele az Arváké, fele Ozdi Miklósé.___ Szántó barmok
vagyon ezeknek az jobbágyoknak 44.
Esmet ada Ozdi Miklós mi el6ttiink négy iin6 barmot, egyik
örög, hánna harmad few és egy harmad few tulkot, három ök-
röt, örögöt és egy negyed few tulkot. Item ada négy örög disznót,
három malaczot.
Esmet ada két hegyes t6rt, egy szablyát, egy fegyver da-
rakat, két sisakot, egy vas keztyíit, két kopia tokot, egy pánczélt
sakostól, egy pánczél uj.
Továbbá mi el6ttiink protestált Cheg Ferencz, hogy sem-
mit hatalmasul elj nem foglal, hanem valamit e6 Nagysága pa-
rancsol ahoz tartsa magát, az képen várja meg az jószágot.
Isten tartsa meg Nagyságodat, sok jó esztendeig.
Ez levél keolt Iuanfalván Feier vármegyébe, az feliili meg
irt napon és esztendöbe. Ezt mi Nagyságodnak az mi hitiink
szerint irtuk.
Nagyságod hivei
Zekel Mihal veresegyházi, Forró Simon háportoni, vice-
comites comitatus Albensis, Paulus Szekel de Veresegyház et
Andoras Beldi ispánlaki eskiidt szolgabirái Fejérvármegyének.
Pe dos: Cheh Georgy.
(Archivtun Baronum Radák. Budapest.)
Nola. Acest document l'am publicat numai de dragul iobagilor
románi, cari apartineau mosiei predate, cu multe amAnunte despre
starea lor socia/A, fiind mentionat cu grije, care din ei avea casA ori,
dus la oierit, nu locuia acasa ; numele sunt curat romanesti precum
o parte a denumirilor pämänturilor de arat.
Trad. Incredintam pe M'Aria Ta de slujba noastrA credincioasa
ca pe domnul nostru milostiv i stäpanitorul nostru.
Mai departe vrem sá vestim pe Maria Ta cà ne-a adus porunca
Mariei Tale Francisc Cseh din Medias, in ziva de 6 Iunie anul 1586.
Ne-ai pruncit Maria Ta sà mergem in Ivánfalva din comitatul Alba
sA luam mo.sia orfanilor lui *tefan Zekel dela Nicolae Ozdi, locui-
tor in Marthonfalva, i sa o dam in man:die lui Francisc Cseh, pe
drept de sechestru, carei porunci fiind noi ascultatori, am mers in
ziva de 12 Iunie 1586, am luat-o in primire i am trecut-o in mai-
nile lui; cu care prilej in fata noastra i-a dat Nicolae Ozdi 25 de
iobagi si anume pe:
www.dacoromanica.ro
72 No. 32 [12 fa 1586
1. Radul Päcurar cu fiul säu Opra l cu casa. 2. Bratul Barb

cu cei doi fii, cu Bratul i cu Saya, färà casä. 3. Man Cercel cu casa
lui Lazar. 4. Sandru Opre cu fiul sdu Lupa; fugar, nu are casä.
Man Gahia cu Iuon, Dumitru, impreunä cu casa lor
Barbu Dan, fugar, fará cask', este la pästorit. 7. Mama lui Dra-
gomir cu fiul Opra, färä cask'. 8. Petru Pulpa cu fiul Iuon, färä. casä.
9. Toma Burianeasa, cu fiul, Stoica, färà casa. io. Petru PAcurar.
Gliga Opre, Gliga Purcar cu casa lor. 12. Oprea Bunea cu casa.
Coman Cercel cu fiii: Stoica i Man; fugan, nu au casä.
Stoica Vlad cu doi : Petru slluon, cu casa lor cu tot. 15. Stan-
ciul Nicoarà cu fiul Haenia, färä casä. 16. Opre Cercel cu casa.
17. Iuon Gocea cu dol ffl: Stan si Purcar, cu casa lor, Stan Gocea a
luat o sIsoaiel din Birtolon. 18. Iuon Cercel cu fiul säu Dumitru
ca casa sa. 19. Man Purcar cu doi : Ion si Man, sunt la pästorit,
nu au casà. 20. Bucur Väncilä, fárá casä, locueste in Vlsolt.
21. Stan Miele cucasa. 22. Stan Sä."racul, farà casa. 23. Sata Mänäila
cu Petru si Opra, cu casa. 24. Petru Mänäilä, Indre Mänäilä cu
fiul säu Mihäilä; au cu totii o casä. 25. Casa lui Iuon Merin Cu
fiul Cercel, sunt pärtasi cu cáte o jumitate de casà.
Asemenea locul de casä de nobil, pe care se aflä o casá pustie,
acutä de Stefan Szekel, care nu are nici use, nici pod; cu ogoarele,
cu luncile si pädurea ei.
Numele ogoarelor : cätre Bägäu, cari acum sunt ogoare. In Z5.-
voias cloud holde, ale orfanilor lui Stefan Szekel. La Hilmul antânii
o bucatä de pänant. In Cámpul Chille o bucatä de pämänt. Care
Vecerdea sub Balacion, o bucatá de pämânt.
Care Zlatna, unde este säm'änätura, impreunä cu grául. In
Päräul Ceabrii o bucatà ogor. Lazul atre Vecerdea, in Alunis, in
care este gräu. La Crucea de lema o bucatä de pämänt, care este
semänatà jumätate cu gräu.
Jumätate din lunca ce este cältre Zlatna este a mamei lui Ste-
fan Szekel, jumätate a lui Nicolae Ozdi. Lunca de care Vecerdea
este jumätate a orfanilor si jumätate a lui Nicolae Ozdi. Lunca Zà-
voiasului spre Bärghis, jumätate a orfanilor si jumätate a lui Niculae
Ozdi. Acesti iobagi au 44 vite de jug.
Iar5.s a dat Nicolae Ozdi in fata noastrà patru vite, dintre
cari una mare; trei de cate trei ani si una de 2% anii; trei boi, mari
si un junc de 3% ani. Asemenea i-a dat patru porci mari, trei purcei.
Iaräs i-a dat douà pumnale, o sabie, un därac (?) de armä, cloud
coifuri, o mänuse defier, doua teci de copie, o panterà cu coif cu tot, o
panterà e nouä.
Mai departe in fata noasta a protestat Francisc Cseh, cä." nu
iea nimic in stäpânire cu volnicie, ci se tine de ceeace porunceste
Karla Sa, astfel asteaptá acea avere.
Dumnezeu sa tina pe Märia Ta multi ani.
S'a fAcut aceastä scrisoare in Iuanfalva in comitatul Alba, in ziva
anul scris mai sus. Aceastà am scris-o Märiei Tale dupá credinta noasträ..
Credinciosii Märiei Tale,
Mihail Zekel de Veresegyháza, Simion Forró de Háporton, vi-
cecomitii comitatului Alba, Paul Szekel de Veresegyhaz, Andrei Béldi
,,solgäbiedi" jurati din Spanlaka ai comitatului Alba.
www.dacoromanica.ro
22 IIII. 1586] No. 33-34 73
Grodno, 22 lulie 1586.

Regele Stefan Bithory catre P. Antonio Possevino S. I.
Des pre cauza lui Petru-Voki care ski in temnifd onestd.

Palatinum Valachiae sciat Devotio Tua, non posse esse in
libera custodia ob frequentem invisentium numerum. Non ta-
men in carcere, sed in honesta domo libere detinetur, prohibetur
tantum domo egressus.
(Arch. Vat. Roma. Acta Possevini.)
[Istambol, Septemvrie 1586.]

Sultanul Murad III care principele Sigismund Báthory.
Alldnd cd Petru-Vodd vrea sd intre cu al sdi in Moldova

ori in Tara-Româneasca ordond sd i se opund.
per Huszain Csauzium 2-a Octobris 1586 Thordae Illm° Prin-
cipi exhibitarum.
Az erdelyi vajdának, Báthory Sigmondnak köszönetemet irom.
Ezel6tt yak; havasseli vajda, Péter vajda mikor elszökett,
ugy értjiik, hogy Bécs felé tartott volna, ki es most sok latrot
gyüjtvén melléje, vagy Havasföldire, vagy Moldvára, ennek az
kettiinek egyikére igyekeznék menni, ugy adták értésemre. Azért
ha az Moldvának, vagy Havasalföldnek attól az Péter vajdát61,
vagy penig má.stul valakit61 valami nyavalájok történnik el nem
szenvedhetem, parancsolom, hogy mihelyt ez én csauzom, Huzain
csauz hozzád jut, erre mingyárást gondot viselj, hogy ha ez az
Péter vajda vagy Havasaliföldére igyekeznék, vagy Moldvára,
utja ne legyen arra egy felé is és mind 6 magát s mind az mel-
lette való latrokat igyekezzél meg fogni ; Havasalföldre és Mold-
vára semmi lator ne igyekezhessék rea, és ha valami ellensége
találkoznék valamelyik országnak, mihelt az vajdák segétséget
kérnek, mingyárt segétséggel légy nekiek. Igy tudd meg.
www.dacoromanica.ro
74 No. 34-35 [Sept. i586
Trad. Scriu salut Voevodului Ardealului, lui Sigismund Báthory.

Cand a fugit Voevodul de odinioarä al Munteniei, Voevodul
Petru, am inteles ea a fugit catre Viena 0 acum adunand rang& el
lotri, se sile0e sa mearga asupra Munteniei sau a Moldovei, asupra
uneia dintre acestea, a§à mi-au dat de tire. Pentru aceea, daca s'ar
intampla Moldovei ori Munteniei ceva neplacere din partea acelui
Petru-Voevod sau din partea altcuiva, eu nu o pot ingadul, iti po-
runcesc ca indatä ce ajunge ceau§ul meu, ceau§ul Huzain la tine, sa
porti numai decal grije de aceasta, Ca dad'. Voevodul Petru s'ar
sill asupra Munteniei sau a Moldovei, sa nu alba cale inteacolo 0
sa te trude0i sa-1 prinzi atat pe el insu0 cat 0 pe lotrii de pe
langa el, nici un lotru sä nu se poata sill asupra Munteniei 0 a Mol-
dovei 0 daca s'ar afla vre-un vfájma§ al vre uneia din aceste taxi,
indata ce ar cere Voevozii ajutor, ntunai decal SA le fii de ajutor.
AO &A §tii.
35.
[Istambol, Septemvrie 1586.]
Sultanul Murad III cAtre principele Sigismund Báthory.
Sd trimeatd boierii pribegi de acolo'in Tara-Romaneascd.
Exemplum alterarum literarum.
Az erdéli vajdAnak etc. Péter vajda mikor elArula minket,
akkor az mi pénzt gyiljtett volt, mind dselepektöl s mind szegén-
ségt61 és az ásos emberekt61 is, mikor elszökett, mind az boerokkal
és avval az pénzzel egyetembe, azoltAt61 fogva azok az boerok,
mind felesigest61, gyermekest61 ott vannak Erdélybe, ugy adjAk
értenern. Ha ugy vagyon, azért hogy azok mind ott vannak,
az miképpen én nekem hivséged mutattad ez óráig, ezutAn is azt
vArjuk t6led. Parancsolom, hogy mihelyt az én csauzom hozzAd
jut, amiképpen én nekem ez el6tt hivségedet meg mutattad,
ha e féle emberek vannak ott orszAgodba, valahon lesznek, egybe
gyöjtsd 6ket és mindenest6I fogva, feleségest61, gyermekest61,
marhástól kiildd be Havasalföldébe 6ket és valamennyi szAmu
embert be kiildessz, azhoz képest mindeneket az én port:1=a
ird meg énnekem. Igy legyen értésedre és hidd meg az én paran-
csolatomat.
Trad. Voevodului Ardealului etc. Cand ne-a tradat Voevodul Petru
atunci a adunat banii no0ri dela gelepi 0 dela saracime 0 dula
negutatori, cand a fugit impreuna cu boerii 0 cu banii aceia, de a-
tunci acei boeri sunt acolo in Ardeal cu femei 0 cu copii cu tot,
aqa mi-au dat sa inteleg. Daca este aqa, ea aceia sunt toti acolo,
www.dacoromanica.ro
Sept. 1586] No. 35-36 75
precum arátat credinta fata de mine páná'n ceasul deacum, 0 de

aici inainte o a0eptätn aceea. Poruncesc cä indatá ce ajunge ceau011
meu la tine, precum ti-ai arátat panä acum credinta fatä de mine,
dacá se aflá astfel de oameni in tara ta, unde vor fi, sa-i aduni
s5.4 trimiti Cu toate, cu sotii, Cu copii, cu averi in Muntenia 0 once
numär de oameni trimiti acolo, s'á scrii intocmai la Poartä. Asä
säli fie spre §tiintd i sä. crezi poruncei mele.
36.
listambol, Septemvrie 1586.J

Mehmet pasa beglerbeg catre principele Sigismund Beithory.
Sd dea pe boierii pribegi de acolo impreund cu familiile
loy in »ulna ceauptlui Husein ca treacd cdt mai curdnd in-
ddrät in Tara-Romeineascd.
xemplum literaram Memhet Bassae Beglerbegii.
Az erdélyi vajdá.nak Báthory Sigmondnak köszenetemet,
szolgálatomat irom. Az havassely vajda, Péter vajda, a' ki ki-
szökék és f6 f6 boerok, kik mellette voltak, Mirizlau Logofeth,
nagy vornik, kincstart6 Vazil és az mely olasznak az fiilibe gyöngy
volt, Comzirat, Dancsul Armas, Pal Aga, ennyin a' kik voltak
Havasalföldib61, amennyi ad6t felszedtek, az szegények pinzét
fel gyöjtették dselepekt61 a' mit fölszedtek Péter vajdával egye-
tembe mentek el és feleségest61, gyermekest61, most is Erdélybe
vannak azok. Ezel6tt is Péter vajdát61 vale) féltekbe mennyi sze-
gény nép szökett ki, azokat az f6 f6 boerokat mind marhást61,
feleségest61 mindenest61 fogva és szegénységet is, az kik féltekben
ki szöktek, Huzain csauz Altai az Hatalmas császár parancso-
latja jutván hozzád, azokat add 6 kezébe, hogy mentiil hamarébb
/ehet, hozza 6ket Havasalföldébe. Ez eddig szolgálatodat és
hivségedet most is meg mutassad, de ha elhallgatod és az boerok
szavát fogadod, az Hatalmas csaszárnak ezt azután esmég meg
jelentik és ezután semmi mentségtek nem lehet. Ezideig vale)
hivségteket most se vessétek hátra. Ahhoz képest azért fogd
hozza magadat és gondolkodjál is rea. Ez igy legyen értéstekre.
Trad. Scriu Voevodului Ardealului, lui Sigismund Báthory salutul
slujba mea. Voevodul muntean, Petru-Vod5., care a fugit i boierii
cei tnai de frunte, cari au fost lângá el, Logoatul Mirizläu, Marele
Vomic, Vistiemicul Vasile, i Italianul in urechea Cáruia a fost mk-
eáritar, Cotnzirat, Arma.011 Danciul, Aga Pavel, au steins toatá dajdia
www.dacoromanica.ro
76 No. 36-37 [2 Oct. 1585
care erä a mea din Muntenia, au ridicat banii särmanilor dela gelepi,
cari i-au stráns, au plecat impreunä. cu Voevodul Petra i sunt
acum in Ardeal cu sotii si cu copii cu tot. i odinioarä cat norod
särman a fugit acolo de teama Voevodului Petru, pe acei boeri cei
mai de frunte prinzá.ndu-i cu averile, cu sotiile lor, cu totul si pe
cei graci, cari de teamä au fugit acolo, ajungand la tine porunca
Puternicului Impärat prin ceausul Huzain, sä-i dai in mâna lui
mai repede se poate, sä-i aducä in Muntenia. S5.-ti aräti i acum
slujirea i credinta ta de pänä acum, dar clack' taci si te tii de
vorba boerilor se vesteste i acea Puternicului Impärat i dupg acea
nu mai puteti aveà nici o desvinovätire. Sà." nu ldpädati nici acum
credinta voastrà de pänä acum. Asà dar dupa cum se cuvine, asterne-te
la treabä si poartä-i grija. Aceasta asä sà-ti fie spre
37.
[Alba-Iulia, 2 Octomvrie 1586.]

1. infeleglind cele expuse prin ceaupd Husein, it asigurd cd
se va fine in bale de cele poruncite cu privire la Petru-Vodd.
ln ce priveVe pe boieri, aceia s'au intors in tara lor indatd dupei
venirea lui Mihnea-V odd, lar cei cari au mai rdmas, la Oirea cum
cd vine Spdtarul Fili dupd ei, au fugit de fricd in munfi.
Oameni de riind inset nici n'au fost pribegi in Ardeal, lar de a
fost vre-unul lard indoiald s' a tras acascl din pricina scumpeteimari.
,16,6
Exemplum literarum 111ml Principis per Huzain Csauzium
Imperatori Turcarum missarum.
Meg értettem az Hatalmasságod parancsolatját, melyet én-
nekem az Hatalmasságod csauza, Huzain csauz hozott, melyben
irja Hatalmasságod, hogy az el futott Péter vajda fe161 azt ér-
tette volna, hogy sok latrokat gyöjtene és az volna szándéka,
hogy az Hatalmasságod országira : vagy Havasalföldére vagy
Moldvára iitni akarna, mely dologra, hogy vigyázásom és gon-
dom legyen, azt parancsolja Hatalmasságod. Azért Hatalmas
császár, err61 azt irhatom Hatalmasságodnak, hogy én mindenkor
az én hivségem szerént sziintelen vigyáztam és most is ez egész
Hatalmasságod országával talpon állva vigyázok és ha valami
gonosz igyekezetit az Hatalmasságod ellenségének hatalmas or-
szági ellen értendem, minden alattam valóival ellenek Allok és az
Hatalmasságod szerencséivel rontój ok leszek, mert én mindenkoron
az Hatalmasságod barátjának barátja, viszontag ellenségének
www.dacoromanica.ro
2 Oct. 1585] No. 37 77
ellensége vagyok és Hatalmasságodnak teljes életembe vérem

hullásával szolgálni akarok. Tartsa meg Isten etc. 1
Második levelére vale, vá/asz.
Az Hatalmassagod parancsolatját meg adta énnekem Hu-
zain csauz, melyben irja Hata/masságod, hogy az mikor Péter
vajda el futott, sok boer Havasalföldéb61 ide jött volna felesé-
gest61, gyermekest61 és most is itt volnának, ugy adták volna
értésére Hatalmasságodnak, mely boerokat parancsolja Hatal-
masságod, hogy egyöve gyüjtvén vissza kiildjem 6ket Havasal-
földébe, számokat megirván Hatalmasságodnak. Mely dologröl ezt
irhatom Hatalmassagodnak : ugy vagyon, hogy az mikor Péter
vajda kiszökék, jiittek volt ki vele az boerokban ez országban
és ez ideig itt voltanak, de mikorra Mihnie vajda Hatalmas-
ságodnak kegyelmességéból ismit az elöbbeni uraságába szállott
volna, egy része ugyan magoktól mingyárást vissza ment, azután
az többi fe161 Mihnie vajda megtaláltatván benniinket szabadságot
adtam nekik, hogy be menjenek és akkor inkább mind be is men-
tenek, az Id peniglen közillek be nem ment, azokhoz annak utánna
csak nem régen embereit bocsáttatta, Zpatar Philepet, hogy
be hija 6ket ; mért peniglen hogy azok a' boerok az szélföldön
lakván értették Havasalföldéb61 Mihnie vajdának felölek yak)
akaratját, kit onnan hirré tettek nekik baráti és atyjafiai, látvan
most, hogy ugyan azon az 6 embere, Zpatar j6 hozzánk az Ha-
talmasságod csauzával, meg rettentenek és ugy értjük, hogy az
havasokra szaladvan elbudostanak. Mindazáltal mi az Hatal-
masságod parancsolatja szerént mindenfelé emberinket bocsát-
tattuk, hogy meg kerestessék 6ket és ha valakit kaphatnak kö-
zölek, mi azt cselekedjtik, az mit az Hatalmasságod parancso-
latja mutat és Hatalmasságodnak ajánljuk az mi hivséges
engedelmességiinket teljes életiinkbe ; etc.
Harmadik levelére val6 válasz.
1VIeg adta minekiink az Hatalmasságod csauza, Huzain csauz
az Hatalmasságod parancsoló levelét, melyben parancsolja Ha-
talmasságod, hogy az mely szegény község Havasalföldéb61 az
el futott Péter vajdát61 való féltekben ide Erdélybe futott volna,
azokat visszakiildenénk az 6 el6bbeni lakó helyekre, Havasal-
földébe. Azért Hatalmas császár, én mindenkoron követvén az
1 E o trAsaurg. foarte nobill a purtiirii principelui (sau sl zicem a Eenatu-
lui) Ardealului, a n'a desainuit Portii nici m5car faptul de multi cunoscut
cii Petra-Von, era pazit in cetatea Huszt.
www.dacoromanica.ro
78 No. 37 [2 Oct. 1585
én boldog emlékezet6 atyámnak és eleimnek nyomdokát, enge-

delmes voltam az Hatalmasságod parancsolatjának és most is
rnindenben ahoz tartom magamat, az mit az Hatalmasságod
parancsolatja mutat, de alázatosan jelentem Hatalmasságod-
nak, hogy én mind ez ideig orinan az féle községnek ide az én
birodalmamba jövését és futását nem értettem, valamint adták
ez dolgot értésére Hatalmasságodnak, ha peniglen a' féle sze-
génység ide jött volna is, miért hogy mind egész ez földre az
Ur Isten nagy drágaságot, szökséget bocsátott, azt hiszem, hogy
ismit mind vissza mentenek. Mindazáltal az Hatalmasságod paran-
csolatj At látván, mingyárást emberimet bocsáttattam széllel
országomba és valakit találtattunk a féle Havasalföldébeil jött
község közill, vissza kinszerétettem öket menni és Hatalmas-
ságodnak teljes életembe hiven és engedelmessen szolgálni akarok.
Tartsa meg ; etc.
(Acta publica Transylvaniae. Budapest. Pol. 135-136. Copie.)
Trad. Puternice, Neinvinsule Impärat.
Am priceput porunca Puterniciei Tale, pe care mi-a adus-o
ceausul Putemiciei Tale, ceausul Huzain ; in care imi scrie Puter-
nicia Ta cà a inteles despre Voevodul fugar Petru cà adunà lotri
si ar aveä de gaud, c'ä ar vrea sä nälvälleasca asupra tkilor Puter-
nidei Tale : sau asupra Munteniei sau a Moldovei ; asupra ckui lucra
astfel sà am grije s't sä veghez, asà porunceste Puternicia Ta. De
aceea, Puternice Imparat, despre aceasta pot serie Puterniciei Tale,
cl eu am vegheat necontenit in veci si. cu credintà si acum ständ in
picioare cu intreaga tarl a Puterniciei Tale, veghez si dacA voiu in-
telege ceva uneltiri rele ale vräjmasului impotriva tärilor puternice,
ale Puterniciei Tale stau impotriva lor cu toti supusii mei si. cu norocul
Puterniciei Tale voiu fi strickorul lor, c5.ci eu din veac sunt prieten
prietenului Puterniciei Tale si iaràs dusmanului ti sunt dusman si
vreau sà.' slujesc in toat5 vieata mea Puterniciei Tale cu värsarea sá.'n-
gelui meu. Sä te tinä Dumnezeu etc.
Rispuns la scrisoarea a doua.
Ceausul Huzain mi-a dat porunca Puterniciei Tale, in care tmi
serie Puternicia Ta, ck atunci când a fugit Voevodul Petru, multi
boeri din Muntenia au venit aici cu satii s't cu copii cu tot si sunt
si acum aici, astfel au dat de stire Puterniciei Tale ; pe acesti boeri
porunceste Puternicia Ta, ca adunându-i la olaltà, sä-i trimit in Mun-
tenia scriind numkul lor Puterniciei Tale. Despre acest lucru pot
serie Puterniciei Tale : AO este, cà attmci când a fugit Voevodul,
Petru, au venit cu el aid in tarà boeii si 011á acum au fost aici,
dar cAnd Voevodul Mihnea din mila Puterniciei Tale s'a urcat iaräs
In Domnia de odinioarà, o parte din ei s'au intors dela sine, apoi
despre ceilalti scriindu-ne Mihnea-Vodä le-am dat slobozire sà se
intoarca si atunci mai virtos s'au si tntors toti, iar la cei ce nu s'au
www.dacoromanica.ro
Octs 1586] No. 37-38 79
dus dintre ei, la aceia a trimis nu de mult oamenii ski, pe Spiitarul

Filip, ca cheme, pentrucá acei boeri, locuind in tinutul dela mar-
gine, au inteles din Muntenia voia Voevodului Mihnea despre ei, pe
care le-au vestit-o de acolo prietenii i rudele, vAz&nd acum ea' vine
la noi acelasi om al sku, Spätarul cu ceausul Puterniciei Tale, s'au
späimkntat §i ask intelegem, cá fugind in munti, s'au ascuns. Cu
toate acestea, dupä. porunca Puterniciei Tale, am trimis oamenii no-
stri in toate partile caute i clack vor gäsi vre-unul dintre ei,
noi facem precum aratä potunca Puterniciei Tale si incredintkm Pu-
ternidei Tale supunerea noastrá credincioask toatä viata noasträ; etc.
Reispuns la scrisoarea a treia.
Ceausul Puterniciei Tale, ceausul Huzain ne-a dat nouk scri-
soarea cu porunca Puternidei Tale, in care porunceste Puternicia Ta
cà acei supusi säraci din Muntenia, cari de teama fugarului Voevod
Petru au fugit aici in Ardeal, sl-i trimitem inapoi la local lor de locuit
de odinioark in Mtmtenia. Pentru aceea, Puternice Impkrat, urmind
in veci urmele tatklui meu de fericitk pomenire i ale strämosilor mei,
am fost supus poruncii Domniei Tale si acum intru toate urmez ce-
lea ce le aratä porunca Puterniciei Tale, dar instiintez cu supu-
nere pe Puternicia Ta, ck eu pá'nä acum nu am stire despre venirea
si fuga oamenilor de acolo aici in impkrätia mea, precum au dat
de stire Puterniciei Tale, iark chiar clack ar fi si venit aici astfel de
särkcime de oarece Dumnezeu a trimis pe intreg pkmkntul acesta
scumpete i nevoie mare, cred ck de iznoavá s'au intors acolo. To-
tusi vàzâ.nd porunca Puternidei Tale, am pornit oamenii nostri in
toga tara si pe oricine 1-am gAsit ea' e dintre supusii veniti din Mun-
tenia, 1-am silit sä se intoarcà inapoi i vreau sá slujesc pe Puter-
nicia Ta cu credintä i cu supunere toatik viata. D-zeu sà te %ink etc.
38.
[Alba-lulia, 2 Octomvrie 1586.]

Principele Sigismund Blithory catre Mehmet pap beglerbeg.
Primind scrisoarea sa prin ceaupl Husain privitoare la
boierii pribegifi, se relent* la cele comunicate sultanului.
Ad Beglerbegum Mehmet Bassam.
Nagyságodnak ajánljuk az mi szolgálatunkat és barátsá-
gunkat és kévánjuk Nagyságodnak az Hatalmas császár után,
minden el6menetét, j6 egészségét és boldog szerencsés Allapatját.
Az Nagyságod levelét meg adta minekiink az Hatalmas
császár csauza, Huzain csauz, melyben ir Nagyságod minekiink
Havasalföldéb61 valami kifutott boerok és az község fe161. Mely
dologról az Hatalmas császár is parancsol minekiink, azért mi
mindenben engedelmesek levén az Hatalmas császár parancsolat-
www.dacoromanica.ro
8o No. 38-39 [22 Oct. 1586
jának, ennek az dolognak minden voltát meg irtuk 8 Hatalmas-

ságának, kit Nagyságodnak is kiilemben nem irhatjuk. Nagysá-
godat kérjük, hogy Nagyságod legyen jo akarattal hozzánk az
Hatalmas császár el6tt, mi mindenbe 6 Hatalmasságának hivei
vagyunk és Nagyságodnak is ajánljuk az mi atyafiságunkat,
barátságunkat.
Trad. IncredintAm Màriei -Tale slujbele noastre si prietenia noasträ,
si-ti dorim Mariei Tale, dupg Puternicul Impärat, toatà' propAsirea,
bunA sAnatate si stare fericitä.
Scrisoarea Märiei Tale ne-a dat-o ceausul Puternicului ImpArat,
ceausul Huzain, in care ne scrii Märia Ta despre oarecari boeri s'i
prostime fugità din Muntenia. Despre acel lucru ne porunceste si
Puternicul Imparat, de aceea noi fiind intru toate ascultätori porun-
cilor Puternicului Impálat, am scris Puterniciei Sale Intreagá starea
a acelui lucru, pe care n'o mai putem serie deosebit Märiei Tale.
Rugam pe M6ria Ta sà ne fui M'Aria Ta binevoitor inaintea Puterni-
cului Impärat, noi intru toate suntem credinciosi Puterniciei Sale si
incredintam si pe M'Aria Ta de frätietatea si prietenia noastrà.
39.
SatInar, 22 Octomvrie 1586.
Stefan-Vodil MazgA cAtre prefectul Canterei Scepusiane, stefan Melith.
De oarece banii ce i-a primit acolo'in resana salariului

sdu i-a distribuit oamenilor sdi, roagd sd-i dea mdcar 200 fiorini
din ceeace Camera n este datoare, cdci slujqte de 28 de ani
cinstit # e lipsit de bani.
Szolgálatomat irum Kegyelmednek. Istentfil kivánok Ke-
gyelmeteknek ez világon huzu iletet és j6 egészsiget ez mostani
dögleletes halálnak az fi idején Isten haragját Kegyelmetekt61
eltávozni etc.
Kelleték mostani levelemben ti Kegyelmeteket nagy bi-
aonyoson megtalálnom, ez minapon mikor én magam Kegyel-
metekkel szemben liittem vala és ti Kegyelmetek azkor nekem
zz mi kicsin kfitséget adott vala, immár azt én, kit illeték ti
Kegyelmeteknek adòsságamban elosztottam es szolgáimnak, mert
noha nekem Kegyelmetek illen homálloson fizet, de nekem min-
denkor szelgAim igazán meg vadnak, -fi Felségét én hiven és igazán
szolgálom 28 esztend6tfil fogva, azért kérem ti Kegyelmeteket, ti
Kegyelmetek ez levél viv6 szolgánmak, ha kész pénz vagyon,
www.dacoromanica.ro
22 Oct. 1586] No. 39 81
adjon meg az én szolgálatomba, ha csak florenos 200. Lehet is,

hogy ha kész pénz nem volna, Kegyelrnetek vagy Tokajban, vagy
Károlyban, vagy Szöllöst deputáljon. Lám még az két esztendö
nekfil is Kegyelmetek az régire ugyan sokkal tartozik, azért
kérem Kegyelmeteket, Kegyelmetek adjon, ne fáradjon az
én szolgám hiában, hadd tápláljam illen nagy szfikségemben és
vénségemben magamat szolgást61, az mi fizetést nekem itt
Felsége ren.delt. Ezre Kegyelmetektfil jö választ várok. Isten
áldja meg Kegyelmeteket nagy jo egészségben.
Datum in Szathmar, 22. die Octobris. Anno 86.
Kegyelmeteknek szolgál
Moldovai István vajda
Szatmárt û Felsége szolgaja
gTUPH FLOIROA
Adresa : Generoso ac Egregio Domino Stephano Melith prae-

fecto Camerario Scepusiensi et Caesareae Regiaeque Mtis consiliario.
Domino mihi observandissimo.
Trad. Scriu slujba mea Domniilor Voastre. Poftesc Domniilor Voa-

stre dela Dumnezeu viatá lungä. i sdnatate§i Dumnezeu sa-§i indepär-
teze mania dela Domnia Voasträ in vremea aceasta de molimà de
ciumd etc.
Am fost nevoit sá và caut de bunà seamä pe Domniile Voa-
stre prin scrisoarea mea aceasta, in ziva cand eu insumi am fost fat5.
cu Domniile Voastre i Domniile Voastre ce mi-ati dat atunci putin de
cheltuialä acum eu am impärtit aceea ce mi s'a cuvenit dela Dom-
niile Voastre in datoria mea §i am dat-o slugilor mele ; caci Cu toate
cá Domniile Voastre imi plätiti atat de slab, dar slugile mele sunt
plätite cu adevärat totdeauna, eu slujesc cu credintä i adevärat
pe Maiestatea Sa de doublzeci §i opt de ani, de aceea rog pe Dorn-
nide Voastre sà dati Domniile Voastre slujitorului meu, purtator al
acestei scrisori, dacä aveti bani gata, sä-i dati in slujba mea, chiar
numai 200 fiorini. Se poate chiar, dacA nu sunt bani gata, sä-i
deputati sau in Tokaj, sau in Carei salt in Sz6116s. Vedeti cä in-
afarà de cei doi ani, Domniile Voastre imi datorati §.1 inca mult pe
cei trecuti ; de aceea rog pe Domniile Voastre, sa-mi dati Domniile
Voastre, sa nu se trudeascà sluga mea in zadar, sä mà hränesc in
nevoia mea atat de mare i in bätranetea mea, impreunä cu slugile,
ca leafa ce mi-a oranduit-o aici Maiestatea Sa. A0ept räspuns bun
dela Domniile Voastre despre aceasta. Dumnezeu sä blagosloveasc6
pe Domniile Voastre in bund sänätate.
Dat in Sätmar, 22 Octomvrie anul 86.
Slujqte Domniilor Voastre
5tefan Voevodul Moldovean, sluga Maiestätii Sale in Sätmar.
www.dacoromanica.ro
82 No. 4o [24 Dec. 1586
40.
Prejmer,, 24 Decemvrie 1586.
Principele Sigismu,nd BAthory care cancelarul loan Zamoyski.
Primind vestea nea#eptatd a moplii regelui 5telan Bdthory,
ii exprimd jalea nespusd ce simte ci va sim0 toatd viafa pentru pier-
derea unui astf el de bdrbat, care pentru dänsul insemna putere
bucurie.
Exemplum literarum Illini principis ad Ioannem Zamoyski,
regni Poloniae cancellarium, Prasmarino per Boronkaium da-
tarum.
Illustrissime Domine et affinis nobis observandissime.
Redditae sunt nobis literae Dominationis Ville Illmae,
ex quibus de obitu Regiae Maiestatis, domini et patrui nostri
desideratissimi nuncium accipimus, sicuti inopinatum, ita longe
omnium tristissimum. Quo certo ita subito perculsi sumus, ut
rail iam nobis in vita gravius acerbiusque accidere posse jure
existimemus. Amisimus enim nomine quidem patruum, sed re
parentem, non principem tantum, rebus gestis et gloria clarissi-
mum, sed patrem etiam patriae columen et firmamentum fami-
liae, ac nominis, rerumque omnium nostrarum, in eo spes omnes,
et adiumenta vitae, digmitatisque nostra ornamenta sita erant.
Eius vita perpetuam nobis lucem et serenitatem faciebat, securos
et hilares nos reddebat, optima semper spe fovebat, et nunc a
morte illius tenebrae continui merores, timores, curae sollicitu-
dines adversae omnes rerum facies puncto temporis nos occu-
parunt. Unde merito in luctu iam et squallore sumus, neque
unquam certe dum vivemus huius calamitatis memoriam eiicere
ex animo nostro poterimus usque adeo homo omnium, qui un-
quam in terris vixerunt, nobis charissimus, ardens et incredibile
sui desiderium apud nos reliquit. Verum cum non simus ignari
ea lege Nasci omnes, ut moriendum eis sit, modum iam dolori
nostro imponimus, humilesque nos reddimus sub potenti manu
Dei, optime scilicet persaasi, et regem ipsum ad eam usque,
quae illi concessa fuit vitae metam decurrisse, et nos ideo in
iuvenili hac aetate eius ope destitutos esse, ut non hominis vi-
ribus, sed summa Dei providentia res omnium regi gubernarique
discamus. Quare Deo iam nos nostraque omnia committimus,
cui certo scimus curae nos esse. Caeterum amori etiam et bene-
volentiae Dominationis Vrae Dim' in omnibus rebus nostris
www.dacoromanica.ro
24 Dec 15861 NO. 40-41 -83
plurimum tribuimus, sicuti eorum quoque fidei et pietati, quibus

hic salus, et vita, ac rerum omnium nostrarum procuratio con-
credita est.
Quod ad eas res attinet, quae nobis tempore hoc, ne iis
desimus, tentandae, agendaeque sunt, de iis dabimus operam,
ut brevi, per intemuntios nostros ad Dominationem \ruta' Minan' re-
feramus, communicatisque cum ea consiliis, omnia et usu no-
stro, et rei publicae aggrediemur. Dominationem Vram Minar° bene
valere ex animo optamus.
Datum in oppido nostro Saxonicali Prasmar, [24.] Decem-
bris. Anno Domini 1586.
(Acta publica Transylvaniae. Budapest. Fol. 148.)
41.
Prejmer, 24 Decemvrie 1586.

Principele Sigismund Báthory cátre solul Ladislau Boronkay.
Trimitdndu-1 la cancelarul loan Zamoyski, i dd instruc-
Ounile trebuincioase despre tot ce va trata si vorbi cu ddnsul in
treburile tdrii precunz si ale sale particulare.
Instructio 111ml principis data Ladislao Boronkay ad can-
cellarium Poloniae misso Prasmarini. Anno 1586 die [24.] mensis
Decembris.
Elöször szembe levén cancellarius urammal, mi szönkkal
salutálja, az levelet is, kit neki kiildiink meg adja, a' mellett
mondj a meg, hogy az 6 Felsége halálát elöször az 6 Kegyelme
leveléb61, azután az postától értettiik meg, kin az minemii nagy
bánatunk s keseruségiink lött legyen, azt mi meg sem irhatjuk
soha 6 Kegyelmének. De miérthogy mindeneknek ugy kellett
lenni a' mint Isten akarta, arról immár nem tehetiink, hanem a'
mennyiben Isten hozzá segét, minden elöttiink voló dolgainkra
gondot köll viselniink. Mivel hogy penig minek el6tte mind egyik,
s mind másik rendbeli dolgainkban jó mödjával el indultattunk,
sziikségesnek itéljük lenni, hogy 6 Kegyelmét bizonyos embe-
riink Altal mindgyárást meg találtassuk, ki által 6 Kegyelmit61
minden dolgokról bizonyosképpen érthessiink-, hallhassunk, el hi-
vén azt, hogy 6 Kegyelme, mind az 6 Felségéhez való kötelessége
szerint s mind az köztünk vale; atyafiságért, és hozzánk vale,
szereteteért minden dolgainkban oly utat és oly módot mutat,
www.dacoromanica.ro
84 No. 41 [24 Dec. 1586
a mellyet legjobbnak és leg alkalmatossabbnak ítéli lenni,

hogy mi is ahhoz képest, látván az dolgoknak jo fundamen-
tumát, mindenekben jobban és bátrabban procedálhassunk.
Kivánnók peniglen S Kegyelmétöl kiválóképpen ezekröl az dol-
gokról értelmét venni.
Mint hogy érti ô Kegyelme, hogy lött halála 5 Felségének,
tett-e 6 Felsége valami dispositiót dolgairól, a' vagy nem ? Ha
tett, micsoda annak az summája, és mutatott-e 5 Felsége, az mi
Felsége után vale.) állapotunkban valami módot ? Ha peniglen
mostan 6 Felsége arról semmi emlékezetet nem tett volna, az
elött még éltében, volt-e 6 Kegyelmével err61 S Felségének valanu
beszélgetése ; micsoda gondolkodása volt (5 Felségének és micsoda
akaratja az utánna yak, állapotnak elrendelése felöl ?
Ha im ujonnan király vála.sztása leszen, micsoda az 6 Ke-
gyelme tetszése fel6le, mit köllessék abban cselekedniink, micsoda
utat és módot viseljiink elöttiink ?
Vagyon-e minekiink ahoz valarni utunk, hogy legelöszer
is mi reánk lehetne abbul valami tekéntet, és abban mihez köl-
letnék magunkat tartanunk ?
Az 6 Felsége kincse, marhája, és jószága fe161 is mi az 6
Kegyelme tetszése, mint köllessék azt onnan az országból meg
várnunk, holott j 61 tudja S Kegyelme, hogy S Felsége a' mikor
be ment volt ez- királyságra, nagy kincset vitt volt be vele,
kinek mind Isten, s mind ez világi törvény és igazság szerént,
immár onnan vissza köllene térni.
Miért hogy peniglen követiinket készétjük oda be az 6
Felsége testét látni, és királyné asszonnyal is az 6 Felsége
condoleálni, kivánnyuk érteni S Kegyelmét61 azt is, ha
vagyon-e valami módja, hogy ugyan mostan az követ Altai mind
az királyné asszonnyal, és mind egyebeknél az jóvend6 dolgokról
valami szót indétsunk, vagy peniglen mind ezeknek más idöt
és alkalmatosságot várjunk. Ha peniglen magunk felöl semmi
mód nem lehet, mint hogy S Kegyelme is jelentette levelében,
atyá.nkfiai fe161 volna-e valami reménségünk, kiben azonképpen
ha valamit munkáltatnunk köllene, S Kegyelmét61 vá,rnánk értel-
met és tanulságot felöle, mert az mi Familiánknak és Nem-
zetségiinknek tekinteteért, atyánkfiainak is javáért és elömene-
teért, valamiben j6 =Riot láthatná.nk, semmiben nem akar-
nánk meg fogyatkozni.
Erröl pedig a' dologról, ha ugyan hozzá köllenék kezdeniink,
jól értjük azt, hogy idein korán az feö rendeket meg köllene
www.dacoromanica.ro
24 Dec, 1586] No. 41 85
találtatnunk, kikríll azonképpen e6 Kegyelmétfil vá.runk tanulságot,

kicsodák fe6 képpen azok a' kik 6 Felségének eleitül fogva yak')
j6 akared voltanak, a' kikhez most is minden dolgainkban bizhat-
nánk, ugy hogy minden j6 szível és akarattal lennének hozzánk,
és az mi dolgainkhoz.
Ezeknek rendr61 rendre az neveket jelentse meg és azt is,
kit mi m6don, és mi okkal köllessék megtaláltatnunk. Arr61 is
izennyen 6 Kegyelme, az mi atyánkfiai, Cardinal uram, s
Boldisár uram hon vannak, és vagyon-e értésekre az 6 Felsége
halála, a' vagy mikor értené 6 Kegyelme, hogy ott benn az
országban lennének, itthon is peniglen mi mödjok vagyon az
megmaradásban, lehet-e valami tisztességes és rendek szerént
val6 táplálások.
Es maga fe161 is izennyen 6 Kegyelme, mi mödja vagyon
6 Kegyelmének az mi hozzá.nk és az mi atyá.nkfiaihoz val.() jo
akaratjá.nak meg mutatásában. Az ország állapotja is micsoda
gondviselés alatt leszen addig, még más királyt választnak, az
választás is penig mennyire halad, és mikor s hon gondolja,
hogy leszen, kihez nekünk is köllessék-e készülnönk, s mint készül-
niink jelentse meg.
In summa minden oda yak) dolgokban mint köllessék ma-
gunkat viselniink, csak 6 Kegyelmét61 várunk fel6le. Az király
testét is, ha mind ott fogják tartani Grodnán, mind az teme-
tését, vagy penig máshova, és how. viszik onnen, és kik lesznek
vele, azt is jelentse meg, azonképpen 6 Kegyelmének is, ha
mind itt az helybe, ahon most vagyon leszen-e maradása, vagy
valahova onnan bellyebb igyekezik 6 Kegyelme, hogy ha mir61
szükség leszen, tudjuk hol 6 Kegyelmét megtaláltatni.
6 Kegyelme penig mind ezekröl mennél hamarább lehet
resolváljon bennfmket, mingyárást vissza eresztvén az mi em-
beriinket.
Az 400 gyalog fe161 mint legyen ott békességgel vale) meg-
maradások Es kijövések.
Trad. Mai intai, d'And fat5i cu domnul cancelar, s51-1 salute cu
vorbele noastre, dele i scrisoarea pe care i-o trimitem, apoi sà
mai spunà c5. moartea Maiestbitii Sale am aflat-o mai intai din scri-
soarea sa, apoi prin pW5. ; iarà noi nu vom puteà nici odatà s'2" scriem
Domniei Sale ce durere §i intristare mare ne-a prilejuit acea moarte.
Dar fiinded toate au trebuit sà se sà1vAr§eascà dupá voia lui Dumnezeu,
noi nu mai putem face nimic, ci, pe at ne va ajuta Dumnezeu, trebue
sä purt5.m grije de lucrurile viitoare. iar4, pentrucà inainte de
www.dacoromanica.ro
86 No.-41 [24 Dec. 1586
toate, am facut sá pornim Cu bud: chibzuinta atat in treburile noa-

stre de o parte, cat si de ceealalta parte, credem ca este nevoie, ca
sä-1 cautam pe Domnia Sa fasä zabavà prin omul nostru de incre-
dere, prin care sä putem intelege i auzi apriat dela Domnia Sa de-
spre toate treburile, fiind incredintati ca. Domnia Sa, atat dupa da-
torinta ce o are fata de Maiestatea Sa, cat i pentru inrudirea dintre
noi si dragostea sa fata de noi, va arata in toate treburile noastre
astfel de cale si astfel de intelegere, pe care o crede cea mai /Duna
mai potrivita, ca i noi potrivindu-ne lor, vazand temelia bunà a
treburilor, sà putem purcede in toate mai bine si mai cu indräzneald.
Am pofti sá aflam pärerea Domniei Sale mai ales despre treburile
ce urmeaza :
Dupa cum af15. Domnia Sa, cá s'a intamplat moartea Maie-
statii Sale, fácut-a oare Maiestatea Sa ceva dispozitie despre treburile
sale au nu? Daca va fi fäcut, care este intelesul acelor hotariri, i arä-
tat-a Maiestatea Sa vre-un chip de a ne purtà in starea noastra de
dupä Maiestatea Sa? Jara dad Maiestatea Sa nu ar fi facut acum
nici o pomenire despre aceasta, mai inainte, fiind Inca in viatä, a-
vut-a oare Maiestatea Sa vre-o voroava cu Domnia Sa despre aceasta ;
ce ganduri avut-a Maiestatea Sa si ce vointa aratat-a in privinta
oranduelii starii de dupa el?
Daca acum va fi alegerea unui nou rege, care este parerea Dom-
niei Sale despre aceasta, cum trebue sa purcedem in aceastd treaba,
ce cale sa luam si cum trebue sä ne purtam ?
Avem oare noi vre-o cale la aceea, ca mai intai asupra noastra
sa poata fi ceva privire, i in aceea treaba de ce trebue sà ne tinem ?
Despre comoara i averea Maiestatii Sale, care este parerea Dom-
niei Sale, cum trebue sa o capätäm de acolo din acea tara, cäci bine
stie Domnia Sa, cá Maiestatea Sa, cand s'a dus sa fie rege, a dus
acolo cu el mare comoarä, care acum, atat dupa dreptatea i dupa
legea lui Dumnezeu, cat si lumeasca, trebue sa se intoarca de acum
de acolo.
Fiindd ne pregatim solul sa mearga acolo sa vada trupul Maie-
statii Sale si sä mangaie pe doamna regina pentru moartea Maie.
statii Sale, vrem sà tim i aceea din partea Domniei Sale, daca
este vre-un modru, ca tot acuma, prin acest sol, sa pornim ceva voroava
atat cu doamna regina, cat si la altii, despre cele venitoare, sau doarä
sáasteptam pentru toate acestea alta vreme i alt prilej. Tar dacä
In ce ne priveste pe noi nu-i chip, precum a instiintat i Domnia Sa
prin scrisoare, sá avem ceva nadejde despre rudele noastre, dad pentru
aceasta ar trebui la fel sa ne ostenim, am astepta dela Domnia Sa
stire i povata, caci nu am vrea sa pierdem nici un prilej, ori de
cate ori ni se pare ca e bine, pentru cinstea Familiei si a semintiei
noastre, i pentru binele i propäsirea rudelor noastre.
Iar despre acest lucru intelegem prea bine, di daca inteadevär
ar trebui sa ne apucam de el, trebue sa cautäm din buna vreme pe
magnati, despre cari de asemenea asteptam povata dela Domnia Sa,
cari sunt mai ales aceia cari au fost binevoitori Maiestatii Sale dela
inceput, in cari am putea sa ne incredem i acum in toate treburile
www.dacoromanica.ro
24 Dec. 1586] No. 41-42 87
noastre, a§a ca sa fie fata de noi 0 de treburile noastre bucuro0

cu bunavointa.
SI ne impärt4eascà numele acestora rand pe rand 0 sa ne ve-
steasd, cum ar trebui sa-I cercetam pe fiecare i cu ce prilej. Sa
ne mai vesteasca Domnia Sa i despre aceea, unde ne sunt rudele,
domnul Cardinal 0 Baltazar, i ca au ei §tire despre moartea Maie-
statii Sale, sau cand ar aflà Domnia Sa cá sunt acolo in tara ori §i
aici acasa, in ce modru au sa rämaie, pot sa aibà ceva hranä cu cinste
dupä rang ?
sa ne serie Domnia Sa §i despre sine, in ce chip poate Dom-
nia Sa sa ne arate budvointa sa fata de noi 0 de rudele noastre.
ne vesteasd despre starea tarii, sub ce obladuire va fi, 'Ana vor
alege alt rege, 0 cum prop4We acea a/egere i cand i unde crede cà
va fi, daca trebue sá mergem i noi acolo 0 cum trebue sa ne pregatim ?
Numai dela Domnia Sa a0eptam raspuns, ca sà tim, pe scurt,
cum trebue sá ne purtam in toate treburile noastre de acolo? SA' ne
vesteasca i aceea, dad.' vor tine trupul regelui tot acolo in Grodno,
dacà Il vor ingropa tot acolo sau alt undeva i unde il duc de acolo
0 cine va fi cu el ; a0jderea, dad 0 Domnia Sa va rämane tot in
locul in care este acuma, sau va porni de acolo undeva mai iduntru
Domnia Sa, ca de va fi nevoe, sá tim unde gäsim pe Domnia Sa.
Iara Domnia Sa sa ne famureasca cat mai ark' zabava despre
aceste treburi, slobozind omul nostru numai decat inapoi.
Despre cei 400 de pedestra0, cum sa rämana acolo in pace §i
sa vie.
42.
Prejmer, 25 Decemvrie 1586.
Senatorul loan Gálffy cátre cancelarul loan Zamoyski.
Regretd moartea regelui 5telan Báthory, care inseamnd o
pierdere nu numai pentru Polonia, dar pentru intreaga lume cre-
Oind, cu toate cd dupd pcirerea ardelenilor, demnitatea decedatului
ca rege al Poloniei a lost mai mult spre paguba, decdt spre norocul
Ardealului, care ani indelungati l-a ajutat cu bani, militari
ofiferi in rdzboiul sdu impotriva Muscalilor, din care Ardealuln' a
avut nici un lolos.
Illustris et Magnifice Domine.
Ex literis M. D. Ville intellexi, optimum et maximum
regem vitam cum morte commutasse. Cuius interitus quantum
michi doloris attulerit, verbis exprimere non possum. Cuius quidem
doloris causas, enumerare supervacaneum esse puto, viro praesertim
tanta prudentia, et sapientia praedito. Hoc unum et dicere, et
sentire satis est : mortem huius regis, non tantum imperio Polonico,
sed universo adeo nomini christiano insigne detrimentum attu-
lisse. Illustritatem Do. Vram facile per me ipse intelligo, magnas
www.dacoromanica.ro
88 No. 42 [25 Dec. 1586
et justas, cum publici, tum privati doloris causas habere. Quo in

dolore ita tamen si moderatur, ut in recenti etiam vulnere, maio-
rem habeat rationem consilii de familia Bathorea, quam luctus,
et lachrymarum ; sed hoc consilium, nobis res Polonicas igno-
rantibus, difficili, et arduum videtur, nisi ingenio, et prudentia
DP"' Do. Vrae omnes illiusmodi viae et rationes ostendantur.
Nam etiam Wm.'s'. Do. Vram de Mal° principe nostro, ut qui
huius aetatis adhuc sit, vel parum, vel nihil sperare video. Sed
etiamsi tam certa spes esset ipsa, quam certae solent esse ex-
pensae, huiuscemodi spem sustentantes : tamen nostrorum ho-
minum maximae partis iudicio tentanda haec res vix esset. Qui
hoc modo loqui consueverunt : Stephani regis imperium Poloni-
cum, damno potius nobis fuisse, quam emolimento. Primo enim
ita regem ex Transsylvania discessisse, ut non tantum vacuum
aerarium, sed tam magnum aeris alieni debitum principi reliquerit,
ut is vix multorum annorum publicis proventibus regni liberare
sese ab eo potuerit. Ingruentibus deinde bellis, nullum fuisse
finem exportationi i militium, equorum, pecuniae. Multos prae-
stantes viros pro commodo Poloniae pugnant- .--., tot annorum praeliis
occubuisse, quos vero fortuna conservaverit, iis quotannis magnam
copiam bonorum Transsylvanicorum pro navata in bello Mos-
chico opera distributam esse, cum maximo artitun et praesidiorum
patriaeque detrimento, a quibus illa bona in perpetuum ab-
alienata sunt. Harum omnium rerum, nullum aliud praemium
Transylvaniam accepisse, quam odium, et minas Tartarum. Haec,
et simula his, ut dixi, a nostris communerantur. Nos tamen
qui utilitatem, et gloriam Sigismundi principis nostri omnibus
rebus anteponimus, eiusque gratia nullis fortunis nostris parcen-
dum existimamus, si quid Ill's Do. Vra pro illlius existimatione
suscipiendum putat, modo certa aliqua consilii sui fundamenta
ostendat, dabimus operam quantum possumus, ne adolescenti
principi, multi; certe et praeclaris naturae dotibus praedito defuisse
videamur. Bandem Illtatem Do. Vrara foelicissime valere optamus.
Datae in oppido Prasmar, die Nativitatis Salvatoris nostri.
Anno 1586.
Ill. M. D. Vrae
Servitor obsequentissimus
Ioannes Galffy ppr.
Adresa: Illustri ac Magnifico domino Ioanni Zamoyskij de
Zamoschia, capitaneo generali et summo cancellario regni Poloniae.
Domino et patrono observandissimo.
(Bibl. Com. Zamoyski. Warszawa. Vol. 4 plik zo.)
www.dacoromanica.ro
Dec. 1586] No. 43 89
43.
[Huszt, Decemvrie 1586J

Petru-Vodà Cercel cAtre P. Antonio Possevino S. I.
Íl roagO sd intervincl e langa regele 5telan Báthory ca sä
fie liberat, nu pentru ca aibc1 scaunul domnesc, ci ca Sd dual
o via0 liberä ori sei slujeascil pe rege dupd dorinta sa, fiind
sit de libertate de opt luni, vina sa, cu bate cd tie cd prin-
cipele Ardealului nu putea face altfel, ca su pus al sultanului.
Il Principe di Valachia al R. P. Antonio Possevino. (Exeunte
anno 1586.)
Christiana et pia opera si offere a Vra Riverenza, molto Rd°
Padre, et qual più se li pub presentare che di aggiutar et im-
piegarsi per la libertà di un afflitto et sconsolato Prencipe in
cosl breve tempo non solo privo del stato, di suoi beni et fa-
miglia, ma anche tenuto in ristretto forte, sono otto mesi, contra
ogni ragione, se gli 6 lecito dirlo.
GM, delle mie miserie non fare) longo discorso, immaginandomi
che sieno hormai note a tutto ii mondo ; questo posso solamente
et voglio dire, che quanto a miei peccati confesso mentar ca-
lamith maggiori, al rimanente innocentemente et gran torto
sono fuori del regno per fraude di akuni miei emuli, et partico-
larmente di un Bassà potente appresso al Gran Signore, le ava-
rissime voglie di quale, non havendo io cossl posto potuto sa-
tiare, ha con astute et false accuse, spinto da donationi della
contraria parte, incolpatomi di cose non mai da me pensate. Per
schivar donque insidie et quei primi furori, et poter un giorno
dimostrar la verità, venni qui amichevolmente a salvarmi in
Transilvania, fui retenuto ; nè rimprovero già questo, perchè cogno-
scendo anche io li soggetti di questo regno col Turco, considero
che non poteva quasi esser fatto altramente per loro. Ma puoichè
per Dio gratia ogni cosa cadesse quieta, che nessuno mi cerca
che l'opinione de' Turchi, et che ognuno 6 che io dimori in altri
paesi libero, 6 pur dura cosa, che non si 6 relassato che dalla
tardanza nasca il danno, correndo in frequenza le spie, onde
si ha da temere che un giorno si scopra il fatto, si come a longo
petru Cercel fiind alungat depe tron in luna Aprilie 1585, a fugit in Ar-
deal, unde a fost prins i dus in cetatea Huszt, din care scria aceste rânduri
dupii opt luni de arest.
www.dacoromanica.ro
90 No, 43 [Dec. 1586
andare non pub quasi mancare, il che evidentemente risulterebbe

in gran travaglio et detrimento di questo regno, con mio molto
pericolo.
Onde giudicherei pure gran impietà, che siando per la
buona vicinanza et amicitia conservata in particolare et in ge-
nerale con questo regno venuto fra christiani et amici a salvarmi,
et restando puoi della borrasca le cose quietate, si come sono,
per tante dilationi alla mia libertà venissi a correr nuovo rischio,
quando fossi ricercato da Turchi, la buona mente della Maestà
del Re già a me è nota et anche 1 'ordine dato più volte di
liberarmi, non so ove consistino le difficoltà, se non a mio giu-
ditio, per la oppositione di doi o tre di questo Consiglio, non
già da alcuna ragionevol causa, ma da occulte et maligne passioni.
Non deve nessuno immaginarsi lassando tutte le repliche
da banda, che io fuora di qua debba mai portarmi men che pru-
dentemente, siando cosa chiara, che quando io volessi attender
al ricuperar del stado, il mio principal fondamento sarebbe l'ag-
giuto di Sua Maestà, et di questo regno di Transilvania, senza
di che non ci potrei sperare, stante li antecedenti corsi, ma di
questi io mi taccio, trovandomi cossl satio delle cose tran-
sitorie di questo mondo, che non già desiderarle, ma pensarle
mi viene fastidio ; non domando denari, n6 aggiuto di ricuperare
il regno, solo chiedo libertà per poter menar vita tranquilla et
quieta sempre in servitio della Maesth del Re, se mi vorrà ad-
operare, alla quale obligo la mia fede da cavagliero di esser in
perpetuo obediente, si come regnando hebbi prontissimo animo
et ne feci quelle dimostrationi che dalle occorrenze di tempi mi
fu concesso.
S'io havessi havufa comodia di scrivere, già gran tempo
che mi sarei raccomandato a Vostra Riverenza, havendo una
quasi certa opinione che'l suo pietoso et prudentissimo mezzo
debba dar buon fine a' miei travagli. Io ho menato sin qui una
amarissima vita, privo di ogmi consolatione, però alla Maesth di
Dio 6 piaciuto di soccorrermi con la patienza. Adesso con questa
speranza che ho concetto di dover esser aggiutato da Vostra
Riverenza ii mio cuore si 6 alquanto ricreato, siando benis-
simo consapevole delli ardui negotii che Vostra Riverenza
ha tirato ad ottima conclusione per la sua destrezza, et
prontezza, con che si governa in simili opere christiane, pre-
gola donque che con tutto l'animo, per l'honor di Dio, vogli ab-
bracciar questa mia giusta causa appresso Sua Maestà usandomi
www.dacoromanica.ro
Dec. 1586] No. 43--44 91
quei modi et mezzi che Vostra Riverenza con molto più pru-
denza saprà trovare che io qui ristretto et privo di ogni consi-
glio posso raccordarli, che ne resterò eternamente obligato a
Vostra Riverenza, et perchè scrivo questa con gran pericolo di
colui che me ne ha pur concesso la comodità, ho voluto anche
darne notitia a Vostra Riverenza acciochè contenta governarsi
col Re, quando per sorte sapessi che ho havuto modo di scri-
vere, in maniera che non me ne venga ad altri danno.
Il portator di questa sarà il Signor Giovanni Monsiu,
stato in Franza mio familiare, il quale non si darà a cognoscer
per homo mio, acciò il negotio vadi con ogni secretezza, solo
informerà Vostra Riverenza di quanto ci occorrerà domandarlo
et per degni rispetti non mi è parso di miei più intrinsechi gen-
tilhomini acciò che esser cognosciuti non si causasse qualche
danno. Lo raccomando a Vostra Riverenza et con questo fine
prego Iddio omnipotente che conservi longamente Vostra Si-
gnoria Riverenda, concedendoli il compimento di tutti suoi chri-
stiani et generosissimi desiderii.
(Arch. Vat. Roma. Polonia Additamenta II. Copie moderna cattivissima.)
44.
Neisse, 3 Ianuarie 1587.

Episcopul Andrei Pawlowski cAtre impAratul Rudolf II.
Urd mare pe Ungurii din Polonia, dupá moartea regelui
5telan Báthory, Lqii sustindnd cei au dijmuit averea sa ce se 75d-
ara in odaia regelui.
Der König soll vor diesem dem Herrn Referendario eine
Probstey genomben und sie dem Herm Cardinal Bathoreo geben
haben. Diese hat bemelter Referendarius, sobald der König [ge-
storben] gewesen, mit Gewalt wiederumben eingenomben. Derglei-
chen soll man allen Ungam thuen, und darf sich keiner im Land
mehr sehen lassen ; etc.
In des Königs Gemach solle man nicht mehr dan Siebenzig
Tausend Ducaten funden haben. Die Polen geben fiir, die Un-
garn batten das ander verwendet, wollen es vom Canczler auch
Raitung haben, wohin die Gelder kommen, damit das Land dem
König geholfen habe.
Datum Neisse, den 3. Ianuarii. Anno 87.
www.dacoromanica.ro
g2 No. 45-46 [6 Ian. 1587
Praha, 6 Ianuarie 1587.

Zacharias Geizkofler catre arhiducele Ferdinand.
Regele 51efan Báthory convocase o dietd care sd infidmein-
teneasai pe veril sdi, dar el murind, dieta s'a amánat.
Auf Trium Regium 1 ist von dem abgeleibten König [in
Polen] ein Landtag angestöllt gewesen, darauf ... [er] sein ganzes
Geschlecht zu Polnischen Landleuten anzunehmen begehrn, und
auch die Röm. Kais. Mt. durch ein Legation gesinnen lassen
wöllen, seinen Vöttern, den Cardinal Bathori zu einem Coadiu-
tore zu Presslau befiirdern ... solicher Landtag ist aber anjetzo
auf den 2. Februarii verschoben, und auf dieselbige Zeit die
filmembste Herren ad deliberandum de futura electione zusam-
men beschrieben worden.
(Landesregietungsarchiv. Innsbruck. Ferdinandeum fasc. 94.)

Anonim catre un Monsignore la Firenze.
Moartea regelui 5telan Báthory. Virtutile sale. Diferitele
lactiuni, dintre cari unele doresc un rege national, nevoind a#i
'arnica de strdin, iar altele prefercl unul dintr'o dinastie insem-
natd a Europei.
Havrà molto prima inteso V. S. II.'" la morte di Stephano
Bathori seguita in Grodna a 12 del passato. Il mal suo tanto
breve non è stato altro che certi ulceri che havea alle gambe
serratisi per il freddo, mentre che attendendo alle caccie niente
curava la sua salute, giudicata già un auno fa dal Buccella dover
durar puoco, contra il giudizio del Simonio perk che nella sua
vita disordinata lo confortava. Il suo testamento fu : Animara
Deo commendo, regnum fideliter administratum et estrenue auc-
tum ordinibus restituo, horum arbitrio meos committo et com-
mendo." Le quali cose sarebbono state fatte senza altro, se bene
egli havesse tacciuto. Hora in quanto garboglio si trovino quelli
cervelli Polachi lascio a V. S. R. istimare. La più parte scot-
tati da forestieri non ve ne vogliono più, credendo poter elegger
i. Ziva de Boboteaza, adica. 6 Ianuarie.
www.dacoromanica.ro
20 Ian. 1587J No. 46 93
un Piasto, cioè un paesano ; ma nè gli arciduchi d' Austria, nè

il prencipe di Svetia del sangue Jagellonico, nè il prencipe di
Transylvania, nipote del defunto et fratello del Cardinale man-
cheranno a se stessi in cosi fatta occasione. Gli primi con l'aggiuto
della casa Zborovschi portata da loro in tempo di travagli, et
con dinari, se bisognarà, o forse perchè bisognara. Il secondo
col favor, anzi sommo desiderio et opra dell' infante, sua zia,
et con restituire alla Polonia il porto di Narva et altre parti
della Livonia occupate dal Sveco. Il terzo con la fattione del
cancellier Zamoiski et tutte le creature del defunto, quali più
che gl'altri saranno raccomandati dal Turco.
Pure alli primi s'oppone la natione Alemana, nemica della
Polacha, il non haver la lingua et qualche altra cosa. Al secondo,
dicono che dark da fare il duca Carlo di Finlandia, fratello del re
di Svetia, il quale habbiamo nuova, essersi sollevato contra l'istesso
fratello, et assediatolo già in Stockholma sotto pretesto di reli-
gione ; et perchè detto Re havendo udito il Padre Possevino et
altri Giesuiti benignamente, anzi permesso che suo figliuolo fosse,
come è stato, allevato catholico, mette sospetto a Lutherani che
gli vogli cacciar de/ regno o in vita, o dopo la sua morte per mezzo
d'esso figliuolo. Cosa che dispiace al re di Danimarca et alle terre
maritime dell'imperio, quale facilmente darebbono aggiuto a detto
duca Carlo. Quanto al terzo se gli oppone l'età et parecchi difetti
notabilissimi. Ma se Polachi non si risolvono di far de, che vogliono,
et se danno tempo al Turco d'interporvi la sua authorità, cosa
chiara 6 che gli constringnerà di far ehò che non voranno, a gran
danno di casa d'Austria et del/a Christianità, il che Dio non voglia.
Il presidente della Camera di Slesia è andato già in quelle
bande per scoprir paese. Et d'altra parte è stato inviato
il Signor di Kurzbach. Ambidui vedranno se la mercantia
non sarà già di maniera incaparata per altri, che non porti la spesa
di sollecitarla, si come è occorso dell'altre volte. Intendo che sopra
questo negotio sia stato fatta una giunta al Conseglio secreto delli
Signori di Resenberga, Giorgio Poppel maggior d'huomo del
regno et del Ungnad presidente del Conseglio della guerra, chia-
mato di Vienna a tal effetto. Domani si aspetta qui l'arciduca Mas-
similiano, ancora chiamato per il medesimo conto, essendo Sua
Altezza in miglior predicamento appresso li Po/achi che nissun
altro de' fratelli.
L'elettor di Sassonia che qui era aspettato alla fin del mese,
par che si sia pentito. Si scusa sopra la morte intervenuta del
www.dacoromanica.ro
94 No. 46-48 [ao Ian. 1587
prencipe di Anhalt vecchio, alle essequie del quale vuol comparire ;

ma si dubita che il Brandeburgese l'habbia a fatto disviato, te-
mendo che qui non gli facessero prometter cosa puoca grata alli
altri protestanti. Del viaggio dell'archiduca Matthia non cifre)
altro, perchè i miei relatori ne parlano diferentemente.
(R. Arch. di Stato. Firenze. Mediceo filza 3296.)
Praha, 22 lanuarie 1587.

Zacharias Geizkofler cAtre arhiducele Ferdinand.
Ambii cardinali ai Poloniei au oferit coroana regald cardina-
lului Farnese, care insei n'o prime§te.
Man schreibt auch von Rom, wie dass der Duca di Parma
in der Wahl sein solle ; weliches daher kommen, dass beide Car-
dinal: Bathori und Vilna 1 alspaldt nach gehabter Zeitung dem
Cardinal Farnese ein soliches angeboten. Der sich mindesten
bedankt, aber darneben vermeldt hat, er und sein ganzes Ge-
schlecht seien des hochlöblichen Haus von Österreich getreue
Diener, und da dasselbig intercessirt seie oder sein möchte, sollen
die seinigen nit hin trachten.
(Landesregierungsarchiv. Innsbruck. Ferdinandeum fasc 94.)
Fdgdra, ro Fevruarie 1587.

Principele Sigismund Blithory &are femeia Dobra (Boba) fiica lui Stan
Grigorie s't sosia lui l'Atrasen Albul din VeneSia-de-Jos, vice-comitele pArSii de
sus a Tgtrii-Flgärqului.
ii transcrie la cererea ei in forma solemnd (pe pergament)
sentina fostului prefect al cet4ii p: Ttirii-Felgäraului, Cosma Hor-
vath Petrittievith din 1582 privitoare la procesul ei Cu soya
sa eacp, sotia lui Man Pencz din Vene(ia-de-Jos.
Nos SIGISMUNDUS BATHORI de Somlio Vaivoda Tran-
sylvaniae, et Siculorum Comes etc. Memoriae commendamus
tenore praesentium significantes, quibus expedit universis : Quod
pro parte et in persona honestae mulieris Dobrae, iam nunc Boba
1 Andrei BAthory si. episcopul George Radziwill.
www.dacoromanica.ro
io Fevr. 1587] No. 48 95
vocatae, filiae Agilis quondam Ztan Gregor de Alsovenetia, con-

sortis Agilis Petraskonis Albulie de Nagy Berivoy, vicecomitis
pertinentiae superioris terrae nostrae Fogaras, exhibitae sunt
nobis et praesentatae quaedam literae Egregii Cosmi Horwat Petrit-
tievith provisoris ac praefecti arcis nostrae Fogaras, in pergameno
patenter confectae, sigilloque eiusdem Cosmi Petrittievith im-
pendenti comrnunitae, quibus mediantibus, ex judiciaria deli-
beratione, e commissione dicti Cosmi Petrittievith ac duodecim
iuratorum Boiaronum sedis et districtus iudiciariae assessorum
eiusdem terrae Fogaras, eadem dicta Dobra ab honesta muliere
Naxa sorore sua carnali, natu maiore, filia eiusdem iam dicti
Ztan Gregor, consorte vero agilis Man Pencz de Also Venetia asses-
soris eiusdem sedis iudiciariae terrae Fogaras, alterius medietatis
unius qttartae integri Boieronatus, possessionis Also Venetia
aequalem inter ipsas divisionem, partis suae dernonstrationem,
ac rectificationem, jure consanguineitatis adepta fuisse dinosce-
batur, tenoris infrascripti. Supplicatumque est nobis pro parte
et in persona eiusdem Dobrae, ut nos easdem literas dicti Cosmi
Petrittievith, ac omnia et singula in eisdem contenta, ratas, gratas
et accepta habentes praesentibusque literis nostris verbotenus
inseri, et inscribí facientes, innovantes, ac pro eadem Dobra,
ipsiusque haeredibus et posteritatibus, utriusque sexus universis,
perpetuo valituris, clementer confirmare dignaremus, qua.rum
quidem literarum tenor taus est Nos itaque praemissa suppli-
catione antedictae mulieris Dobrae, iarn nunc Boba vocatae,
clementer exaudita et admissa, praescriptas literas dicti Cosmi
Petrittievith, non abrasas, non cancellatas, nee in aliqua parte
suspectas, sed omni prorsus vitio et suspicione carentes, praesenti-
busque literis nostris de verbo ad verbum insertas et inscriptas,
quoad omnes earum continentes clausulas, articulos et puncta,
eatenus quatenus eaedem rite et legitime existunt emanatae,
viribusque earum ventas suffragatur, acceptavimus, approbavi-
mus, ratificavimus, ac pro praefata Dobra, ipsiusque haeredibus
et posteritatibus utriusque sexus universis, perpetuo valituris
clementer confirmamus, 2 ita tamen, ut in quantum iudicio et de-
creto dicti Cosmi Petrittievith aliorumque assessorum sedis iu-
diciariae antefatae terrae Fogarasiensis, alterius medietatis unius
quartae integri Boieronatus praescripti, partisque suae demon-
Vezi textul actului din 9 Ianuarie 1582 in vol. II sub No. 200.
2 Formula aceastA de confirmare a se confrunta cu aceea a documentului
asemitnAtor din anul 1535 din vol. I al publicatiunii noastre, No. 14.
www.dacoromanica.ro
96 No. 48-49 [Io Fevr. 1587
strationem iure consanguineitatis adepta est, limites suos in

detrimentum aut nocumentum terrarum nostrarum circumvi-
cinarum ne extendat, sed iisdem terminis, quibus antea idem Boie-
ronatus, seu quarta pars eiusdem praemissa, alteraque eiusdem
dimidietas ad rationem dictae Dobrae cedens, antiquo et legitimo
jure fuit circumscripta, contenta sit, ac servitia ratione eiusdem
partis Boieronatus, quae tam ipsa praesens possidet, quam eius
posteritates utriusque sexus universae, praestare et exhibere
debeant et teneantur. Imo acceptamus, approbamus, ratifica-
musque et confirmamus harum nostrarum vigore et testimonio
literarum mediante.
Datum in arce nostra Fogaras, decima die mensis Februarii.
Anno Domini Millesimo Quingentesimo octogesimo septimo.
Sigismundus Bathori de Somlio mpr.
Volffgangus Kowachoczy Cancellarius mpr.
(Arhiva Muzeului Ardelean. Cluj. Pergament cu sigil pendent.)
49.
Ia§i, 17 Fevruarie 1587.

Petru-Vodà Schiopul cAtre principele Sigismund Báthory.
5tire despre impdcarea lui Mihnea-Vodd cu vdduva lui Mircea,
care se intdrqte cu o logodnd intre Vlad-Vodd i fata logofetului
Ivan, nepotul Mirceaoiei, la care trimete acum pe clucerul Urechie.
Exemplum literarum Petri vaivodae Moldaviae Elm° prin-
cipi die 17. Februarii Anno Domini 1587, Albae Iuliae exhibitarum.
Illustrissime, Spectabilis ac Magnifice domine. Arnice nobis
semper observande. Salutem ac felicium quorumque prosperum
successum.
Nagyságodnak talám értésére volt, micsoda háboruságok
voltanak az mi öcsénknek, Mihnie vajdának embere között és
IVIirche vajdáné embere között az portán ez elmult id6kben. Mos-
tan azért megbékéllettek egymás akaratjából, nagy er6s kö-
telt és Atkot vetettenek egymás között, hogy holtig semmi há-
boruság több közöttek ne legyen, hanem egymás [közt] egyes-
sigbe lesznek ; mely békességnek erösebb voltáért Mirche vajdáné
az mi népiinkkel, kik az portán vadnak, az Hatalmas császár
hirével és az basák akaratjokból szerzettenek az mi öcsénknek,
VlAd vajdának, Mirche vajdáné unokáját, Ivan logofet leányát.
www.dacoromanica.ro
17 Fevr. 1587] No. 49 97
Az mi patriarchánknak date gyfiröt is váltottanak nagy eskiivés

és átok alatt, hogy az ki ez két fél között ez szörzést felbontaná
vagy megmásolná, törvény szerént átkozott legyen. Mely menyeg-
zönek napját igy rendelték volt, hogy ez mostani hushagyás
napján meg legyen, de ez erös télidönek miatta véghez nem vihet-
ték. Az mi öcsénk penig Vlad vajda februáriusnak 12. napján
mihozzánk jutott és mostan itt vagyon mellettiink. Azért az Ha-
talmas császár is bocsátott házából mellöle egy f6 emberét ez me-
nyegzönek nagyobb bizonyságáért és az Inenyegz6 napját megvárja,
kit Nagyságod bövebben megérti Uzon Musztafa csauzt61. Mine-
kiink is jól tetszik, hogy az Hatalmas császár igy rendelte és
akarta, tudjuk, hogy Nagyságodnak is ellene nem leszen, azért
bocsáttuk ezt ez levél mutató fö emberinket, Ureka kuksárt,
Mirche vajdáné emberével Ivan logofethez ezen dologból ; Nagy-
ságodat kérjfik, mint bizodalmas szomszéd barátunkat, hogy
Nagyságod engedjen szabad menést és visszatérést az mi emberink-
nek és mindenekb61 az mit Nagyságodnak megmondand, Nagy-
ságod szeretettel higyje meg szovát. Eandem Illmam Spectabilem,
Magnificarn Dominationem Vain felicissime valere cupimus.
Ex curia nostra Iassiensi, 17. die Februarii. Anno 1587.
Illustrissimae Dominationis Vestrae
Sincerus amicus et vicinus
Petrus dei gratia vaivoda regni Moldaviae
Trad. Va fi fost poate spre stiinta MAriei Tale, ce vrajmA0i au fost
intre omul fratelui nostru mai mic, al Voevodului Mihnea, 0 intro
omul vAduvei Voevodului Mircea la Poartà in vremile de odinioarà.
lard acuma s'au impkat din vointa amandurora, au aruncat intre
ei legaturd tare 0 blästem ca sA nu mai fie intre ei panä: la moarte
niel o vramä.0e, ci vor fi intre ei uniti ; iar pentru mai puternica
fire a acestei päd vaduva lui Mircea-Vodá cu norodul nostru care
este la PoartA, cu tirea Puternicului ImpArat 0 cu voia Pa0lor, au
dat fratelui nostru mai mic, Voevodului Vlad pe nepoata väduvei voe-
vodului Mircea, pe fiica logoatului Ivan. Au schimbat 0 inelele Ina-
intea patriarhului nostru sub juilmânt si blästem, ca acela care ar
stricà aceastà invoialä intre cele douà pästi sau ar schimba-o sà
fie afurisit dupá lege. Ziva acestei cAsätorii a fost astfel ránduitä, sà
se intámple acum in ziva lásatului de carne, dar din pricina vremii
grele de iarta nu au putut-o savar0. Jara fratele nostru mai mie,
voevodul Vlad, in ziva a douasprezecea a lui Faur a sosit la noi 0
acum este aici langA noi. Pentru aceea 0 Puternicul Impärat a trimis
din casa lui un om de incredere langà el, pentru mai marea legare
a acestei casatorii 0 acela a0eapta ziva cununiei, pe care Maria Te
o intelegi mai cu amAnuntul dela ceawl Tizon Mustafa. nota ne
www.dacoromanica.ro
98 No. 49-50 [17 Fevr. 1587
pare foarte bine el a voit *i a oranduit Puternicul ImpArat astfel

§tim cA nici Märia Ta nu ai nimic impotrivä, pentru aceea am trimis
pe omul nostru de incredere, purtAtor al aceastei scrisori, pe Clu-
cerul Ureche, cu omul VAduvei Voevodului Mircea, la Logofätul Ivan
pentru acest lucru ; rugäm pe Märia Ta, ca pe un prieten §i. vecin
de incredere, ca Märia Ta sà ingAdui oamenilor no§tri mersul i in-
toarcerea slobodà i Märia Ta sá le crezi cu dragoste toate ce le vor
spune in cuvântarea lor eátre Märia Ta. Eandem etc.
50.
[Alba-Iulia,Fevruarie1587.]
Principele Sigismund Báthory cltre Petru-Vodl Schiopul.
Rdspunand scrisorii sale se bucura de nunta plelnuitei care
a lost recomandatel §i de deinsul logoftrtului Ivan.
Responsum Illnd principis ad literas Petri vaivodae.
Spectabilis, Magnifice domine amice, vicine nobis honorande.
Salutem et felicium quommvis prosperum successum.
Az Nagyságod levelét elvettiik, kiben irja Nagyságod,
hogy az minemii háboruság az Nagyságod öcscse 6 Nagysága
Mihnie vajda és Mirche vajdáné embere között az portán voltanak
arról egymás akaratjából megbékéllettek volna, mely békességnek
er6sebb voltáért, kötés és Atok alatt az Mirche vajdáné unoká-
ját, Ivan logofet leányát, az Nagyságod öcscsének Vlad vajdának
szerzették volna. Kivánja Nagyságod t6liink, hogy mi is ebben
segétséggel, jó akarattal lennénk az Nagyságod atyjafiához. Azért,
mert hogy Nagyságod ezt a' dolgot mi rednk bizta volt, örömest
törekedtiink benne és arra is vittilk Ivan logofetet, hogy oda is
adja leányát, csakhogy kivánja azt, hogy ennek utána is menne
minden jó véggel véghez. Mérthogy penig az dolog oly, kit Nagy-
ságod indétott mi is méltónak itéljiik, hogy minden j 6 móddal
vitessék véghez. Erról penig f5 emberönk Altai mi ezután megtalál-
tatjuk Nagyságodat s mint, hogy köllessék lenni, Nagyságodnak
értésére adjuk ; hissziik is peniglen, hogy Nagyságod mind az
dolognak mivoltát s mind peniglen az logofet mélt6 kévánságát
ebben megtekéntvén azon leszen, hogy minden jó móddal menjen
véghez. Egyéb dologban is, mint ebben készek vagyunk Nagyságod-
nak jO akarattal és minden jó szomszédsággal lenni. Tartsa meg
Isten Nagyságodat.
(Acta publica Transvlvaniae. Budapest. Fol. 158. Copie.)
Urmiind dui:a aceasta o scrisoare cu data de 27 Fevruarie, data acesteia
nu poate trece mutt peste 20 a lunii.
www.dacoromanica.ro
Fevr. 1587] No. 50-52 99
Trad. Am primit sctisoarea Mariei Tale, in care scrii Maria Ta ca

de vrajma0a care a fost la Poarti intre fratele mai mic al Märiei
Tale, Maria Sa Voevodul Mihnea i intre omul Vaduvei Voevodului
Mircea, de aceea s'au impäcat din voia amandurora, pentru a ca'rei
impädli mai trainicá fire, au dat sub legämänt i blastem pe ne-
poata Väduvei lui Mircea-Voevod, pe fiica Logoatului Ivan, fratelui
mai mic al Matiei Tale, Voevodului Vlad. Poftqti Maria Ta dela noi
sä fim i noi pentru acest lucru cu ajutor i bunavointá fata de fra-
tele Märiei Tale. Fiindel Maria Ta ai incredintat nouà acest lucru,
ne-am ostenit cu bucurie inteinsul 0 am 0 induplecat pe Logoatul
Ivan, numai ea dore§te ca i dupà aceasta sa meargä toate spre sfär-
§it bun. lark* pentrucä lucrul 1-ai pornit Maria Ta i noi 11 credem
vrednic sa fie dus la sfär§it cu toate cele bune. Despre aceasta te
vom in0iinta pe Maria Ta prin omul nostru de incredere dupa a-
ceasta, 0-ti dam de §tire Märiei Tale, cum ar trebul sa fie, 0 iara§
credem cá Maria Ta, privind firea acelui lucru cat i vrednica do-
rinta a logofatului in aceasta, va stärui ca toate sá se sävärwascä
cu bine. Si in alte lucruri, ca i In acesta, suntem gata sä fim Mariei
Tale cu bunavointä i cu toatä bunk' vecinatatea. Sä te tina Dumnezeu
pe Maria Ta.
Praha, 22 Feuruarie 1587.

Antipatia Lqilor impotriva cardinalului Báthory i a Unguri-
tor din Polonia.
Der Cardinal Bathori ist per terra, und wie die Sag gehet,
durch Hilf der Buttiani in Siebenbörgen kommen.
P. S. Ein Bathori unangesehen der Törk schon albereit
ein Chiausen zu dem Cardinal (wie die Sag) geschickt werden
sie von wegen des grossen Hass und Neids, so sie gegen den
Ungarn tragen, und den sie anjetzo mit schimpflicher Abweisung
und Aussöhnung aller deren Dignität, Wiirden, A.mter und Giiter
geniiegsam sehen lassen, nit leichtlich nehmen.
(Landesregierungsarchiv. Innsbruck. Ferdinandeum fasc. 94.)
Praha, 17 Martie 1587.

Cancelarul Zamoyski sustine pe ruda sa, cardinalul Báthory,
cu toate cd lucrul va merge greu.
Aceste rinduri le-am luat dintr'un alt raport nedatat al lui Geizkofler.
www.dacoromanica.ro
7 00 No. 52-54 [17 Mart. 1587
Der Grosskanzler ist noch zur Zeit nit auf unserer Seiten,
sondern practicirt fiir seines Weibs Befreundten, den Cardinal
Bathori ; weil aber ein solches schwerlich zu erlangen, i so möcht
er zu einer anderen Resolution ... zu bewegen sein.
(Landesregierungsarchiv. Innsbruck. Ferdinandeum fasc. 94.)
Poznari, 28 Martie 1587.

Matthias Endres atre apitanul (Hauptmann) din Breslau.
Ceau§ul a sosit cu intdrziere la adunarea nobililor din Polonia,
insd predd scrisoarea sultanului, in care regretd moartea regelui
indeamnd pe Le# sd lie unifi, lar in caz de rdzboi e gata a-i ajuta
impreund cu Domnul Moldovei.
Der Tiirkische Tzausch ist zu Lowicz, bei dem Erzbischof
ankomben. Demnach er die Convocation versaumet, welches er
sehr beklagt, einen Prief vom Tiirkischen Kayser abgeben, miind-
lichen sein Gewerb sein soll. Er beklagt königlichen Abgang, mit
deme Er guete Nachparschaft geföhrt. Vermahnet sie sollen wieder
nach einem solchen in Einigkeit trachten, mit dem Er auch in
gueter Nachparschaft leben mächt, und da Jemandt mit Gewalt
sich der Kron anmassen wollt, erbeut er sich Hölf zu thuen ;
dergleichen der Walachische Weywode. Der liebe Gott wird uns
vor solchem Schutzherrn behiieten. Wir begehren seiner Hölf
nicht. Er sollte uns die Wölfe aus dem Maule reissen, undt fress
uns selber auf.
Datum Posen, den 28. Martii. Anno 87.
Kotice, 18 Aprilie 1587.

CApitanul Ferdinand Nogaroll atre arhiducele Ernest.
Prietqugul mare dintre telan Báthory (fratele mai mare al
cardinalului Andrei Báthory) i Petru Andrássy nu del prilej la
nici o bdnuiald i se explicei aa cd primul voind sd devind guver-
Despre aceasta raportase chiar cu o saptiimána mai inainte (la zo Martie
1587) astfel : Von den Bathori wollen die Pohlen nichts hören, und haben dem
Cardinal von neuem die Probstei Miechovia eingezogen. (Ibidem.)
www.dacoromanica.ro
8 Apr. 1587] No. 54 IOI
nator al Ardealului in locul lui loan Giczy, vrea sd-1 cd§tige pentru
ca la dieta viitoare sd aibd votul sdu i al prietenilor sdi la acest
lucru, la care Andrássy i se aratd favorabil, nadjduind cd-§i va
recdpdta Prin viitorul guvernator mo#ile sale din Ardeal sechestrate
de cdtre decedatul principe 5telan Báthory dupd lupta sa cu Gas-
par Bekes, de a cdrui partidd tinea. In ce prive#e pregätirile pentru
alegerea noului rege al Poloniei, ardelenii doresc de rege pe cardi-
nalul Báthory, favorizat chiar de cancelarul Zamoyski i chiar de
castelanul Cracoviei, care e totodatd i custodele coroanei polone.
Durchläuchtigister Erzherzog etc.
Gnädigister Herr. Eurer Förstlichen Durchlaucht gnä.di-
gistes Schreiben vom io. dits hab ich mit undterthänigister Re-
verenz empfangen und desselben, sambt seines Einschluss In-
halt, was nemblich Andraschy Peter wegen einer vorhabenden
Correspondenz mit dem Bathory Istvan bei Euer F. Dt. ange-
bracht, gehorsamblich verstanden. Darauf bericht Euer F. Dt. ich
underthänigist soviel, dass ich selbst mit Ihme, Herm Bathory
viel mehrere Intrinsichezza, auch bessere, doch geziemende Ver-
trä.ulichkeit und Kundschaft hab, als etwan er, Andraschy mit
Ihme anzurichten und zu halten vermeint. Daher dann und auch
durch andere Mittl und Weg ich bisher guetes Wissen haben kiin-
nen, was etwo in Poln und Siebenbiirgen fiirläuft und getractiert
wirdet. Und weil mir Euer F. Dt. befohlen dasjenig was mir hiervon
einkombt zu derselben eignen Handen zuezuschreiben und zu
dirigiern, bin ich demselben gehorsamist nachkommen, und das,
was ich in Polonicis erfahren, Euer F. Dt. zu dero selbseigener gnä-
digister Eröffnung unterthänigist iiberschicke.
Mier F. Dt. werden sich auch noch gnä.digist zu erindern
haben, dass ich stracks nach des Königs in Poln Tode dero ge-
horsamist zuegeschrieben, ob ich dahin practiciem und die Sa-
chen also treiben soli, dass Siebenbilrgen wieder etlichermassen
zu Ihrer Kais. Mt. Devotion, wie es etwo zuvor gewest ist, ge-
bracht werden möchte. Mir ist aber noch bisher von Euer Dt.
kein einiger Bescheid darauf zuekommen. Do ich nun nochmals
Euer F. Dt. gnä.digisten Willen diesfalls wisste, und mich Euer
F. Dt. gnädigist erinderten, was ich hierinnen thuen und fiimehmen
soll, nach welchem ich mich regulieren konndte, wiirden mir so
dann allerlei gelegne Mittl und Weg, wie ich hoff, nit mangeln,
solches soviel miiglichen, ins Werk zu bringen und zu erpracticie-
ren.
www.dacoromanica.ro
102 No. 54 118 Apr. 1587
Dass aber Herr Bathory Freundtschaft und guete Corres-

pondenz bei dem Andraschy Peter, wie er fiirgibt, suecht, möcht
daher kommen, dass Er, Bathory darauf umbgehet, wie er den Getzy
Januschen, jetzigen Gubemator in Siebenbiirgen, von solchem
seinem Ambt weg bringen und sich selber ins Gubernament ein-
setzen und dringen möcht. Darumben bewirbt Er sich allenthalben
umb Lent, hat auch bereit schon etliche die seiner Parthei sein.
Entgegen hat der Getzy auch viel auf seiner Seiten, und das noel]
mehr ist, so hat Er an der Porten dahin gepracticieret, dass der
türkisch Kaiser bei einem eignen Zauschen den siebenbiirgischen
Landständen emboten und sie ernstlich vermahnt hat, dass sie
den jetzigen jungen Weyda fiir ihren Herrn erkennen und ehren
sollten, dann Er halte Ihne fiir seinen Sohn. Er wolle Ihne auch
gegen menniglich schiitzen und ob Ihme Handt haben. Das Gu-
bernament gedenk Er derzeit auch nit zu vera.ndern, sonder der
ietzige Gubernator soll noch darbei bleiben und sie Ihme alien
gebiihrlichen Gehorsamb leisten. Dann nun Bathory siehet, dass
Er durch diesem Weg sein Intent nicht erhalten kann, gedenkt
Er jetzundt und trachtet dahin, wie Er sein Verlangen an allge-
meine Siebenbiirgische Landstände auf den prima Maui nächst
konftig zu Weissenburg angestellten Versamblungstag bringen
und es dahin richten könnte, dass die gemeldten Landtstände
samentlich fiir Ihne hinein an die Porten schrieben und begehrten
Ihne zu Ihrem Gubernator. und den Getzy, als einen Ausländer, 1
doch gegen Eingebung soviel Giieter, bei denen Er sich ehrlich und
stattlich erhalten möchte, abzusetzen. Ob und was nun Er, Ba-
thory durch dies Mittl erhalten, wirdet die Zeit eröffnen.
Dass nun Andraschy mit Ihine, Bathory auch zu correspon-
diem begehrt, erfolg-t vielleicht daher, dass Er, Andraschy ver-
hofft, wann Er, Bathory zu dem Gubernament in Siebenbörgen, so
Er Ihme gern vergönnete, käme, Er, Andraschy möchte durch
sein, Bathory Mittl und Hill seine Giieter, die Ihme Andraschy
der verstorben König in Poln genommen, alle wieder, oder doch
ein Ergetzlichkeit daför bekommen, daher Er, Andraschy dann
gern wollte und vielleicht dahin zu richten vermeint, dass seine
selbiger Enden und under den Siculis habenden Plutsfreundt
sich auch zu Ihme, Bathory schliegen und seiner Parthey waren,
wann Er andert wegen Recuperation. seiner Giieter eigentliche
Vertröstung von Ihme, Bathory haben möchte.
Géczy era privit de strAin ca unul venit din Ungaria in Ardeal.
www.dacoromanica.ro
18 Apr. 1587] No. 54 103
Ich kann auch Euer F. Dt. gehorsamist nit verhalten, dass

der Bathory per tertiam personam an mich gelangen lassen, wann
Er etwas mit Ernst und Gewalt sein Intent zu erlangen fiirnehmen
wiirde, ob er sich einicher Hilf und Riickens von diesem Ihrer
Kais. Mt. Theil zu versehen und zu getrosten hätte. Weil aber
dieselbig Person kein Credenzschreiben von Ihme, Bathory an
mich mitgebracht, hab ich Ihme auch kein sundem Bscheidt
geben kiinnen, allein Ihme zu verstehen geben, dass ich ohne
Vorwissen der Kais. Mt. und Euer F. Dt. Ihne nichts vertrösten
kiindte, daher dann vonnöten wär, dass ich etwas mit Grund
Euer F. Dt. berichten miiesste. Derhalben, da mir Herr Bathory
sein Begehren und dagegen was Er bei Ihr Kais. Mt. und F. Dt.
thuen wollte, schriftlich zuegeschicket, könndte ich die Sache
hernach in höchster Geheimb bei Euer F. Dt. anbringen. Aber
seidher hat Er mir in dieser Sach nichts emboten. Als ich
verstehe, ist Er etwas ob des Tiirken Embieten, wie vorgemeldt,
erschrocken.
Sonst kann ich Euer F. Dt. gewiss gehorsamist schreiben,
dass die Siebenbürger, auch ihr viel von den hungerischen Herren
dieses Ihrer Mt. Gebiets, mit Rath und That darzue embsig hel-
fen, schieben und fiirdern, damit der Cardinal Bathory König zu
Polln werde, und solches allens auf Trieb und Anschiffung des
polnischen Canzlers, welcher Ihnen, den Siebenbürgern Ordnung
und Underricht gibt wie sie sich in einem und dem andern halten,
was sie bei der Porten anbringen und sollicitiern, wie sie sich
auch mit Geld und allen andern notwendigen Präparationen
gestaffiert, geriisst und fertig machen und halten sollen, hält des-
wegen mit mehrgemeldtem Getzy, siebenbiirgischen Gubernator
guete Correspondenz.
Wie ich dann auch aus Siebenbiirgen filr eigentlich bericht
wirde, dass der Castellan zu Krakhaw, der die polnisch Cron in
seiner Verwahrung, dem Cardinal Bathory auf die Handt ge-
schworen haben soll, die Cron in seinem Leben keinem andern
herauszugeben, noch aufsetzen zu lassen, als nur Ihme Cardinal,
als wollt Er sagen, ob schon ein anderer zu Ihrem König wählt
wiirde, so wollt Er doch solches fiir sein Person nit zue : noch
denselben erwählten König zu krönen, die Cron von sich geben,
ehe darner sein Leib und Leben verlieren. Das kann ich aber
Euer F. Dt. fiir gwiss nit schreiben, ob dem also oder nit. Aus
Siebenbiirgen aber hab ichs also fiir ein ganze Wahrheit. Ich hab
sonsten diese Tag seltsame Practikas, so der König von Poln
www.dacoromanica.ro
104 No. 54.-55 [18 Apr. 1587
in seinem Leben mit etlichen ungrischen Herren sollt gehabt

haben erfahren, davon wann ich mehrere Gewissheit haben werde,
ich Euer F. Dt. gehorsamist zueschreiben will. Thue mich daneben
Euer F. Dt. unterthänigist befehlen.
Datum Caschaw, den 18. Aprilis. Anno 87.
Euer Fiirstlicher Durchlaucht
Unterthänigistr und gehorsamister Diener
Ferdinand Graf zu Nogaroll mpr.
Adresa: Dem Durchläuchtipisten Fiirsten und Herrn, Herrn
F,rnsten, Erzherzogen zu Osterreich, Herzogen zu Burgundt und Gra-
fen zu Tyrol etc- Meinem gnàdigisten Herrn. Zu Ihrer F. Dt. selbst-
eigenen Handen.
(Staatsarchiv. Wien. Turcica.)
55.
[Deva, Aprilie 1587.]

Cdpitanul general Francisc Geszthy cátre consilierul loan Gálffy
Auzind din mai multe locuri cd 5tefan Bdthory 41 strdnge
oameni, fi roagei sd comunice acest lucru cancelarului, ca nu cumva
sd se nasal din el oreo zarvd i nepldcere pentru farti.
Szolgálatom után etc. Nem tiirhetem, hogy ne sztiljak,
noha az én szöm, látom, kétséges, de én ugyan nem akarok az
én uramnak megfogyatkoznom, csak az után is egy nehány fe161
hallottam köz hirrel, hogy Kegyelmedt61 ki jöttern, hogy Ba-
thori István igen gyiliekezik ; ki ha ugy vagyon, el kell hinni,
nem j6 végre vagyon. Kérlek uram Istenért, szölj gubemator
uramnak, ne vegye semmire, ha mit ért bizonnyal ebbe, men-
nyiink közelb Feierwarhoz, ne vontassa ezt sok id6re, mert
bizony meg csalatkozhatik. Ne legyiink mi magunk oka umnk
s magunk veszedelmének. En csualom, hogy kime, postája,bi-
zott embere éránként nem jii megyen minden fe161, látná s tudná
egész ország szerte hol s ki mit mivel etc. etc. etc. Bizony ez
az én tanácsom, külömben fogjunk hozza mindnyájan. Jobb 6riz-
kedni s vigyázni, s békével meg maradni, hogy sem valamit
egyebet tettetni s gonoszul járni, etc. Kegyelmed legyen az oka,
ha nem sz61 Kegyelmed neki. En nem szélok, mert azt tudom
mint veszi. Bátor Isten meg bantessen, ha én Báthori Sigmond-
nak igaz hiv nem vagyok etc. Egesd el uram ez czedulát, etc.
Servitor Gezty mpr
www.dacoromanica.ro
Apr. 1587] No. 55 105
Az kiket hallok, hogy Bathori Istvánhoz gyiilekeztek, azokba

sok vagyon ki köteles szolga. JO volna azokat hamar udvarhoz
valami okkal híni, ha nem jdnének, el hihetné azkor, hogy igaz
az ö felöllök yak). Mr etc.
Adresa : Magnifico Domino Jo: Galfi ad proprias manus.
Ha Galfi uram haza meat, ki faluja.ba, Giwlai Pal uram sza-
kaszsza ezt fel etc.
Cu mina lui .*fan Szamoskdzi : Gezti Ferencz hazug hire.
Illyen hazug hirekket vesztette öszve az Batoriakot Gezti Ferencz
Cincius ördög módjára. Igy végre is egy más mia veszének.
Cu altd nand : Gestius inter Bathoreos fratres inimicitias serninat.
(Literae originales. Budapest. No. 185. Autograf.)
Trad. Dui-A slujba mea etc. Nu pot rabda sa nu gräesc, dei

vad cä vorba mea e pusa la indoiala, dar eu nu vreau sá scad in
zel fata de Domnul meu, i indatal dupa ce am venit dela Domnia
Ta, am auzit din zvon, cä *tefan Báthori isi strange oameni, ceeace
de se vadeste a fi adevärat, trebue sá credem ca nu este spre scop
bun. Te rog, Domnut meu, pentru Dumnezeu, graeste-i Domnului
Guvernator, sal nu o iea ca i cand n'ar fi nimica, clack' intelege cevà
dintru aceasta, sa mergem mai aproape de Bälgrad, sa nu o amane
aceasta multä vreme, caci se poate inselà cu adevarat. SA nu fim
noi insine pricina primejdiei Domnului nostru si a noastra. Eu ma
mir, cal spionul, posta, omul de incredere al Domniei Tale, nu umbra'
mereu in toate partite, sá vada i sá stie, unde? cine? ce face? in
toata tara etc. etc. etc. Cu adevarat acesta este sfatul men, sà
ne punem altfel, fiecare la lucru. Mai bine este a fi cu bagare de
seama si a se paz1 si a rätnáne in pace, decal a se preface si a o
patl, etc. Domnia Ta sá fii pricina, daca nu-i graesti. Eu nu griesc,
caci still cum le iea dela mine. Sa ma bata Dumnezeu, clack' nn sunt
credincios adevirat lui Sigismund Báthori etc. Arde, Domnul meu,
aceasta tidulä etc.
Servitor Gezty mpr.
Aceia, despre cari am auzit ca se aduna la *tefan Báthori, intre
aceia sunt multi slujitori datornici. Ar fi bine sä fie chemati fara
zabava la curte cu o pricina oare care, cad cari nu ar veni, se va
dovedi ca este adevarata stirea despre ei etc.
Adresa : Magnifico etc. Daca Domnul Galfi s'a dus acasa in
satul sau, sa." o deschidä aceasta Domnul Paul Gyulai etc.
Cu ;mina lui stefan Szamosközi : tirea mincinoasa a lui Fran-
cisc Gezti. Cu astfel de stiri mincinoase a invrajbit Francisc Gezti
pe Batoresti, dupa pilda diavolului Cincius, ca la urma sá se präpa-
deasca unul din pricina altuia.
Literele etc. sunt puse de in.sus autorul scrisorii, nu de noi.
www.dacoromanica.ro
io6 No. 55-56 Aprilie r5871
Nola. Aceastà scurtà scrisoare adevereste intru toate cele comu-

nicate mai sus, de atre capitanul general Nogarola din Casovia de sub
No. 54. InsemnAtatea ei este insA ca desminte observärile severe ale con-
timporanului Szamosközi, in a cui colectiune a ajuns, neuitând cà
acesta nu iubea pe Geszthy, fatà de care se vede cá nu era impartial.
56.
Istambol, 4 Mai 1587.
Comunicantul secret cAtre oratorul Paul von Eyzing.
Solul romdn, Mihai Soldat, cu scrisoarea Domnului Moldo-
vei despre atitudinea Lqilor PO de Ungurii din Polonia, o parte a
nobilimei dorind a alege de rege un arhiduce austriac. Poarta
impotriva acestui proiect, se vorbegte chiar ca Domnul Moldovei sei
fie ales rege, dar acestui lucru se opune faptul cd el fiind inrudit cu
regina vdduvd, n'ar putea sd o la de sotie.
Hodie, Mine Domine, longus Mustapha rediit ex Transyl-
vania. Septem autem sunt septimanae, quod ipse hinc discessit.
Scit de rebus in Polonia actis. Sed post illum venit homo Wa-
lachus, Michael Soldati nuncupatus, per quem ille Vaywoda anun-
ciavit, imo scripsit Polonos omnes Hungaros, qui in Polonia penes
Stephanum Bathory, regem Poloniae aliosque Magnates Poloniae
erant, e Polonia eiecisse, ne quempiam Ungarorum in Polonia
manere permisisse, et fratrem imperatoris Germanorum in regem
Poloniae elegisse, hac conditione, ut reginam in uxorem ducat,
legatumque Christophorum Terscheck nuncupatum, cum ziausio
Sultani ad Portam delegisse. Quod cum supremo vesirio fuisset
significatum, ipse maxime est turbatus et dixit : Nulla ratione
potest pati, ut e Germania Poloni regem habeant, Illustritatem
quoque V se advocaturum, et eidem commissurum, ut Illu-
stritas Vra ad Imperatorem scribat, ne manus in Poloniam im-
mittat, neve ex fratribus suis Regem in Poloniam mittat, alias
male cum Sua We agetur. Quid relationis Illustritas Vra supre-
mo Vesirio dare debeat consideret. Nunc iterum zausium volunt
mittere in Poloniam, per quem Valachus Polonis in regem mandatur,
quod perperam et sine consilio faciunt. Nam reginam Regno
eiicere, officioque reginae privare non possunt, nec Walachus
illam in uxorem ducere, etiam si maturae esset aetatis, propter
consanguinitatem potest. Quod nostri delirent non scio. Novi
aliud, Ill' Domine, nunc non habemus.
Die quarta Mali 1587.
www.dacoromanica.ro
13 Mai 1587] No. 57-58 107

Lorenzo Bernardo bailo dare dogele Venetiei.
5tiri din Moldova despre trecerea unui sol polon cu tributul
oferit de atre senatori hanului Teltarilor pentru ca sd nu mai supere
frontiera ¡drii in spre Lituania, agepttindu-se §i un al doilea des-
tinat aci pentru confirmarea amicifiei Poloniei cu imperiul aloman.
De Transilvania 6 gionto qui il chiaus che già le scrissi esser
stato ispedito per il negotio del regno di Polonia. Riferisce che
quel Principe dlifidava delli suoi favori per ottener quel regno,
e che ragionava che il principe de Svetia et gli arciduci d'Austria
ne havevano buona parte.
Di Valachia si ha havuto aviso che ivi era gionto un amba-
sciator della Corona di Polonia, destinato al Re di Tartari, al qual
portava il tributo, che quel regno si era già obligato pagarli per
la conservatione della Lituania dalle correrie et depredationi
/oro, che fin'hora l'era stato negato dal Re morto, ma temendo
di qualche importante incursione in questo interregno quelli
Signori si erano risoluti mandarle esso tributo ; il quale era gionto
in Leopoli procurando con questo mezzo tenir in fresco quel Re
che non si move a danni loro.
Avisano anco di Valachia che fra quattro giorni aspetta-
vano un ambasciator della detta Corona di Polonia per venir a
questa porta per offerir a questa Maestà l'amicitia di quel regno, et
assieurarsi per questa via de/ dubio che havevano in quel/e parti
delli moti et preparationi che si facevano qui per la partita del
Beglerbei della Grecia.
Dalle vigne di Pera, a 13 Maggio 1587.
(R. Arch. di Stato. Venezia. Dispacci di Costantinopoli. Cifra.)
Roma, 11 Iulie 1587.

Seer. de stat card. Montalto cgtre archiep. Annibal di Capua, nuntiu in Polonia.
MulNmit de zelul arhiepiscopului din Lemberg pentru pro-
pagarea religiunii catolice in Moldova, i se trimete atilt lui, at Ø lui
Bartolomeu Bruti ate o scrisoare de mulMmire, acest din urmel fiind
mare ceimelreu al lui Petru-V odd.
www.dacoromanica.ro
io8 No. 58-59 [ix Jul. 1587
Per risposta de le lettere che ha mandato Monsignor arci-

vescovo di Leopoli, sopra le cose di Valachia, si scrive al detto
arcivescovo l'alligata lettera, ne la quale si lauda del buon zelo
suo, et secondo il suo ricordo si manda anco un breve di N. Sir
per quel principe, et una lettera mia per un Sigr Bartolomeo
Bruti camerier maggiore di detto principe, col favore, ed opera
del quale sono stati cacciati da quella provincia li ministri hereti-
ci, et ridotto molto numero di persone al culto de la fede cattolica.
A quest o Sigr Bruto si danno molte laudi di quel che ha fatto,
se le promette ogni aiuto et ogni favore a beneficio di quei ca-
tholici et se li dà intentione di provedere d'intrate ecclesiastiche
un suo figliuolo, secondo ch'egli ha ricercato. Il che si farà vera-
mente et volentieri da N. Sig" se ne verrà opportuna occasione.
Se li è scritto di più, che di quanto li occorrerà faccia capo con
V. Sigria, la quale col mezzo di Monsignor arcivescovo di Leopoli
potrà introdurre con lui qualche commercio di lettere, per man-
tenerlo et fomentarlo a beneficio di quell'anime.
(Arch. Vat. Roma. Nunz. di Polonia vol. 23 fo1.79.)
59.
Istambol, 31 Iulie 1587.
Oratorii Eyzing §i Dr. Bartolomeus Pezzen catre Imp'gratul Rudolf II.
Cazacii au luat palanca" Hui, arzdnd i prdpci'dind tot ()rapt,
iar pentru rdzbunarea acestui lucru se va porni de ad i o expedqie
armatd.
Die Discursi undter dem gemeinen Mann und zwar bei
förnehmen Herren gehen dahin, dass nach vollendtem Persi-
schen Krieg ein neue Expedition wider Poloniam zum Fall des
Sultani Begehren bei Ihnen nit statthaben, angehen solle, und
dass Sultanus eigentlich entschlossen sei mit solcher Gelegen-
heit, wekhes gleichwol bei uns der Zeit nach ganz ungewiss, und
aus seinem sonderlichen Bendenken nahet unmöglich, die drei
Landschaften Siebenbiirgen, Walachei und Moldau zu Begler-
begathen zu machen und mit tiirkischem Regiment zu besetzen.
Da es nun beschieht, dass Gott davor sein wölle, haben die Kosa-
ken, so neulich abermals in der Moldaw grossen Schaden gethan
und Husy, der hieigen fiirnehme Niederlag ausgebliindert, nit die
geringsten Ursach ; etc.
Was Euer Kais. Mt. durch Venedig gehorsambist geschrie-
ben wegen der Kosacken Einfall in der Tiirken Dition, das erscheint
www.dacoromanica.ro
31 luI. I587] No. 59-60 109
in Wahrheit und wirdet confirmiert, dass gemeldte Kosacken

ein tiirkische Festung oder Palanke, Husy genannt, nit weit von
Bender, an dem Fluss Neper gelegen, mit List eingenommen,
dieselb in Grundt zerschleift und was darinnen gewest eins theils
gefangen, das iibrig niedergehauet. Das hat die hieigen, die ohne
das zuvor auch von gemeldten Kosäcken stark angriffen worden,
dermassen bewegt, dass durch die ganze Stadt das Geschrei, der
Beglerbegus Graeciae auch solches in unser Audienz nit obscure
angedeut, Sultanus sei entschlossen, da Er inmittels von andern
und sonderlich von Euer Kais. Mt. zur andern Resolution nit
verursacht, mit nächster Gelegenheit ein starke Expedition wider
die Poläcken anzuschaffen. Insonderheit aber sei es gewiss, zum
Fall die polnische Wahl, sein, des Sultani Gefallens nit fortgehe,
dass Er mit ganzer Macht Poln iiberziehen und wie Moldaw und
Walachei, zum Tribut bezwingen wolle ; darzu nun gar viel ge-
l:16ft, die Zeit auch noch nit vorhanden.
Datum Constantinopel, den letzten Tag Iulii. Anno 1587.
60.
Istambol, 4 August 1587.
Oratorii Eyzing i Pezzen catre hnparatul Rudolf II.
S'a orlinduit multor sangiaci ca sci meargii in Moldova i sd
clekleascd Hulii din nou, iar dace*" alegerea regelui n Polonia 91,14
va ie§i disPä dorinfa sultanului, se va porni rdzboi impotriva ei.
Der Kosacken Einfall und gethaner Schäden in der Tiirken
Dition sein so weit gerathen, dass die hieigen allbereit etlich viel
Sangiacken und ander Volk mehr .nach Bender und Husy verord-
net, die abgebrandte Palanka wiederumben zu erbauen und
den Poläcken nach höchstem Vermögen Schaden zu thuen, wie
Sultanus auch destwegen eigne Chiauschen in die Tartarei ab-
gefertigt, ein etlich Tausent Tartar zu solcher Impresa aufzu-
mahnen. Und ist die gemeine Sag allhier, Sultanus habe ihme
fiirgenommen, ja bereit mit einem starken Eydt confirmiert,
die Poläcken, als seine höchste Feindt, nichts weniger als die Per-
sier, nach allem Vermögen zu verfolgen, und das, wie wir in Ge-
heimb vemommen, nit allein von wegen gemeldter Kosäcken
fall, so gleichwohl ein Zeit hero den hieigen in viel Weg starke
Eingriff gethan, sonder wegen der polnischen Wahl, weil Sul-
tanus spiiret, dass solche seines Begehrens nit fortgehn will.
www.dacoromanica.ro
110 No. 61-62 [u Aug. 1587
Warszawa, .r.z August 1587.
Oratorul Richard Strein cAtre arhiducele Maximilian.
Cazacii au Idcut mari pagube Turcilor in Moldova.
Der Tschausch hat wenig Leut bei sich, ist in der Vorstadt,
wo die Kayserlichen Gesandten liegen, an ei'm lustigen Ort, do
er jedermann zu dem Cholo 1 aus und einziehen sehen kann losiert.
Es ist noch dem also, wie zu.vor geschrieben worden, dass
die Kosaggen in der Wallachey dem Tiirggen grossen Schaden
gethan ; haben ein Plecken 2 eingenummen und zerstert, und viel
Geschiitz auf Rädem erobert..
Istambol, 14 August 1587.

Oratorii Eyzing si Pezzen catre impAratul Rudolf II.
5tiri din Polonia despre situatia competitorilor la tron.

Aus Poln kommen gleichwohl underschiedliche Rumores
her, dass von allen Competitom die Sachen der Zeit auf Ihr Dt.
Maximilianum und auf den Moskowiter zu heissen in bilancia
kommen ; daneben wöllen ihr viel auch fiirgeben, gemeldte Fiirst-
fiche Durchlaucht sei mit etlich Tausendt Mann nach Poln ver-
riickt, davon gleichwohl von den grandibus nichts gemeldt, doch
die zuvor hinaus berichte Verordnungen gegen den Polnischen
Gränizen stark ins Werk gestöllt ; etc.3
i Locul sau cArciuma. unde se juca kolo" adicA hora Lesilor.

2 Acest loe era Hui in Afoldova.
3 Continuarea raportului despre arderea Husilor prin Cazad, in Hur-
muzaki : Documente vol. XI p. 700. NAvAlirea Cazacilor asupra Husilor si
arderea tArgului impreunA cu satele din imprejurime, s'a intAmplat in a
doua jumAtate a lui Iulie 1587 si fost deplinsa chiar si la Poartii, deoarece
orasul era intArit cu parf, cari bis& nu rezistau unui incendiu.
www.dacoromanica.ro
Aug. 1587] No. 63
63.
[Praha, August 1587.]

Gabriel arhiepiscop al Ochridei si al tárilor romine cátre cancelarul Bo-
emiei, Adam von Neuhaus.
Deoarece pentru zidirea i intretinerea bisericilor crqtine are

o datorie fad de sultanul de .1-8,000 galbeni cu o dobeindd anualci
de poo galbeni, roagel dea vre-un ajutor, cdci de nu va putea
restitui banii imprumuta0, bisericile sale vor fi jefuite.
Notei. Petentul nostru este cunoscutul mitropolit bulgar din
Ochrida, care purtand i titlul de mitropolit peste Bogdania si Va-
lachiaa sosit in Boemia din Rusia si Polonia, unde a umblat chiar i la
regele atefan Bäthory in primävara anului 1586 pentru o colecta"
si a perindat familiile bogate ale Boemiei, strangand ajutor ba'nesc
pentru bisericile eparhiei sale sau in primul rand pentru restituirea
imprumutului primit dela sultan. i Dupäce cunoastem prima sa scri-
soare, tradusa la r August 1587 in latineste de un alturas dela
Praga 2 credem cá nu gresim daca zicem ca, tot cam depe atunci e si
data scrisorii de fata c'ätre contele de Neuhaus, in arhiva carei familii
o gasisem in primävara anului 1896.
Documentul de o mare raritate e scris in forma de patenta pe
hârtie dublä i semnat (cu vopsea verde) in lärgime de 29 centimetri
precum reproducem manupropria micsorata presarata cu nisip
de aur, acoperind aproape intreaga foaie de hartie, pana la randul
al patrulea al textului, precum ne-am strä'duit a o semnala in facsimilul
prezentat. Zelosul mitropolit a plecat din Boemia prin Germania
In Italia, oprindu-se i la Tiibingen, 3 dar avem stire i de o a treia scri-
soare a lui, aflatä de asemenea bateo arhiva cehä. 4
Wir Gabriel von Gottes Gnaden Erzbiischof und Patriarch.
Bestätigt des Patriarchentumb von Kaiser Justiniano ; under
unsern Gebiet haben wir : Archeidas, davon wir uns schreiben,
mehr haben wir under uns die Länder Bulgaria, Servia, Mace-
donia, Alphanias, Bothania und ungerische Wallachia, etc.
Scrisoarea de recomandatie a regelui Stefan Báthory cátre Papa Sixt V

(din Grodno, 24 Iunie 1586) in Hurmuzaki : Documente vol. p. 93.
2 Publicat in Hurmuzaki : Documente vol. 111/2 p. 383.
3 14egrand : Une bulle inédite de Gabriel d'Achrida, in Revue des études
grecques vol. V. p. 182.
4 K. Jiraek (-d-) in asopis eského Musca 1871 p. 315 in recenziunea cártrii
bulgarului Marin Drinov : Istoriteski Pregled na bálgarskata cárkva (1869) p. 125.
(Primit dela profesorul Praek in vara anului 18961a Viena, unde imiterminasem
studiile universitare si-1 cunosteam personal.)
www.dacoromanica.ro
112
112 No.63
No. 63 [Aug. 1587
Wohlgeborner, genädiger
Wohlgeborner, genadiger Herr.
Nachdem
Nachdem \VirWir den armen
armen Christen,
Christen, die
die Wir
\Vir den
den christli-
christli
chen
chen Namen feiern und
Namen feiern und ehren, von dem Erbfeindt
ehren, von Erbfeindt den
den Tiirken
Tiirken
Uns
Uns sehr
sehr geplaget,
geplaget, gereinigt
gereinigt werde,
werde, derowegen
derowegen wir
wir verursacht
verursacht
werden den
werden christlichen, Römischen
den christlichen, Romischen Kaiser sein Lands und
Kaiser und sein und
Leute
Leute umb
umb HiIf
Rilf und
und Steuer
Steuer in
inDemuth
Demuthanzurufen,
anzurufen, wie
wie Euer
Euer
Gnaden aus unsern hiebeiliegenden
hiebeiliegendenPassparten
Passparten und
und Kundtschaften
Kundtschaften
unser
unser obliegende
obliegende NotNot und Armut
Armut gnädig
gnadig vernehmen
vernehmen werden
werden::
Dann Wir
Dann Wir dem Tiirkischen Kaiser in
Tiirkischen Kaiser in die achtzehn
achtzehn Tausend
Tausend Du-
Du
caten Tribut schuldig
caten schuldig worden sein, wegen
worden 'sein, wegen Erhaltung
Erhaltung und.
und Er-
Er
baung christlichen Kirchen,
baung der christlichen Kirchen, darvon
darvon \Vir
Wir jahrlichen Tau
jährlichen drei Tau-
send
send Ducaten
Ducaten Interesse
Interesse geben
geben miissen,
miissen, bis Wir
Wir solch
solch Tribut
1'ribut er-
er
legen, derenthalben
legen, derenthalben Wir fromme
fromme Christen
Christen nun
nun Euer
Euer Gnaden
Gnaden umb
umb
eine kleine Hülfe und Beysteuer ganz demiltig zufliehen
eine kleine HUlfe und Beysteue: ganz demiitig zufliehen und
und
pitten thuen ; denn
thuen; denll wo
wo Wir
Wir solche
solche beriihrte
beriihrte achtzehn
achtzehn Tausend
Tausend
Ducaten vor nit'4usz4hien, so fären die Gotteshauser
'aren die Gotteshäuser und
und Gestifte
Gestifte
beraubet und solirtIwerdenj Solches
Solches umb
umb Euer
Euer Gnaden
Gnaden langes
langes
und gesundes Lfbengegen dun 111 Allmä.chtigen Gott, mit
Allmachtigen Gott, mit Unsern
Unsern
innigen Gebet Wir's i kein
kein Vergessen
Vergessen stellen.
1 stellen. Thun uns
deroselben hiem EuerGFaden
aden befehlen,
befehlen, und Euer
Euer guädigen
guadigen
Antwort und Hilf gtrosten
Euer Gna
..
lL - -r '7' ';
Dem. "'
/- P.. \..!, \::J

• •
..
")
Adresa : Dem
Adresa: Dem Wolgebornen
WolgebornenHerrn,
Herrn,Herrn
Herrn Ailiamen
amen von 1
von und
und anf
auf
Neuhaus
Neuhaus und
und Frauenburg,
Frauenburg, etc.
etc. Kaiserlicher
KaiserlicherMayestat
Mayestaetc.etc. Rath
Rath und
Obrister
Obrister Canczler
Canczlerder
der Cran
Cron Behaimb
Behaimb etc. Unserm genadigen
etc. Unserm genadigen Henn.
Herrn.
(Arch.
(Arch. Corn. Czernin. Kovidom.
Corn. Czernin. Novidom. Patens.)
Pateas.)
Titlul mitropolitului
Titlul mitropolitului sund
sună latineste
latineşte astfel : Gabriel
astfel: Gabriel miseratione
miseratione divina
Archiepiscopus Justinianae P. Archidarum et totius Bulgariae, Serviae, Alba-
Archiepiscopus Justini.mae P. Arcbidarurn et totius EuJgariae, Serviae, Alba
tiae, utriusque
nine. utriusque Walachiae.
'VaJacbiae.
www.dacoromanica.ro
17 Sept. 1587] No. 64-65 113
64.
Islam bol, 17 Septemvrie 1587.

Dr. Bartolomeus Pezzen care impkatul Rudolf II.
Petru-Vodä 5chiopul era ceit pe ad i sel cadä in mclinile Cazacilor,,
in care caz el era hotärit sci se cillugäreasa,predlind scaunul domnesc
nepotului seiu Vlad.
In Hungern haben die Tiirken gueten Markt gehalten, auf
der Moldau zue desselben gleichen mit den Kosaken. Der Weyda
Peter daselbst wär Ihnen selbst schier in die Hände kummen.
Wär Er Ihnen in die Händt kurnmen, so hätten sie Ihn noch
lustiger gemacht zum Miinich zu werden, dann Er hat ohne das
schon im Sinn, er will ein Miinich werden, wann Er Masul wirdt
und wann man sein Ambt dem Vlad Wayda, seinem Vettern wollt
geben, so wiird Er schon zufrieden sein ins Kloster zu gehen. Ich
fiircht aber, so sich der angefangne Rumor weiter ausstreckt,
so dorfen wohl andre Weyda dort werden und mit anderlei Drum-
meln und Pfeifen dorten umbschlagen. Es darf der Rumor dem
Maximiliano wohl zum Pesten dienen, weil die Tiirggen anfahen,
mit den Pollaken zu kriegen, so dörften sie wohl desto ehe Ihre
Sachen mit dem Erzherzog Maximilian auf ein Ort machen und
fluchs die Moldau, Wallachey und alles bis auf die Thonaw in
einem Huy einnehmen, ja die SiebenbiArger miiessen auch "abgezo-
gen sein, wann sie gleich nit wollten. Es diinkt mich schier, wann
die Christen nur ein wenig zusammen hielten, das Ottomanische
Reich wiirde baldt zu Driimmern gehen.
65.
SCUM, , 12 OCtOMMie 1587.

Stefan-VodI Mazga ckre Camera Scepusianil.
Cere ceva ajutor de bani i ajutor moral fatä de un vecin al seiu,
care i-a luat coi iobagi prin troces, pe and vreme el primise
cu dreptul de a o coloniza cu iobagi slobozi, cari au drept sci meargii
unde doresc.
Szolgálatomat irum Kegyelmeteknek, mint bizott uraimnak.
Továbbá ém értem, hogy Kegyelmetek akar most az uraim-
nak itt adni Szakmárt, azért meg szolgálná.m Kegyelmeteknek,
Documente vol.
www.dacoromanica.ro
114 No. 65 [12 Oct. 1587
Kegyelmetek ne hadná az én fá.radságomat is hejában ; Kegyelmetek

adna énnekem valami költséget, mert bizony sok ideje, hogy
semmit nem adott Kegyelmetek.
Továbbá ez[t] is akarám Kegyelmeteknek tudtá.ra adnom,
hogy mikor Kegyelmetek énnekem adá ezt az falut, Puzta 116-
dost, tudja Kegyelmetek azt, hogy énnekem szabadságom arra
volt, hogy én azt az császár 6 F6sége falvát épitsem. En kiáltattam
vala azt az mas part[ra,] hogy az ki akar j6ni ide az csá.szá.r 6 F6-
sége falvá.ra, jöjjön. Immár az mely jobbágyok ide az faluban
jöttenek, kik voltak régen Dra[g]fi jöszága, annak utánna Burian
Ferencz jobbágyi is voltak, az olannak szabadsága vagyon. Tudja
Kegyelmetek azt, hogy az hoya akar menni oda megyen. Immár
énnekem Burian Ferencz most azt mondja, hogy perlett engemet,
két jobbágyot megnyert t6lem, azt mondja ; de én törvént neki
nem állottam, mert én Kamorá.ra halasztottam, hogy ha Kamora
neki meg engedi, én is megengedtem, mert énnekem nem enyém
az falu, hanem császár 6 F6ségejé, innalam csak zálagban vagyon.
Immár most ém értem az szolgabir6t61, hogy Burian Ferencz én
t6lem elnyerte volna mind az falut, mind az jobbágyot, annak
felette birságon is marasztott volna ; azért én Kegyelmetekt61
tanacsot kérdek, mint Kamoramt61.
Továbbá azt is hallottam az szolgabir6t61, hogy Burian
Ferencz most is levelet akar venni az vármegyét61, Oktavara
akarja vinni, hogy én t6lem megnyerte mind az jobbagyot, mind
az falut, de énnekem sem hitem, sem tanacsom benne. Isten
tartsa meg Kegyelmeteket.
Datum ex Zathmar, Octobris 12. Anno Domini 1587.
En Estuan Vajda Kegyelmeteknek mindenkor szolgá.lok
eT1454H HOIKOA
Pe dos : Nincs mit adnunk, mert nincsen az proventus.

Trad. Scriu slujba mea Domniilor Voastre, ca domnilor mei

increzuti.
Alai departe iatA inteleg cá Domniile Voastre vreti sà" dati acum
domnilor mei aici In Sätmar, pentru aceea v'a§ sit* pe Domniile Voastre
sA nu-mi tásati Domniile Voastre truda in zadar. SA-mi dati Dom-
niile Voastre ceva de cheltuialà, cAci au e de mult, de cAnd nu mi-
ati dat nimic Domniile Voastre.
Mai departe a mai vrea sá dan de §tire Domniilor Voastre
aceasta, cà atunci cAnd dat Domniile Voastre acest sat,
Pusta Hodowl, Domnia Voastra titi cà am avut slobozenie ca eu
www.dacoromanica.ro
12 Oct. 1587} No. 65-66 115
sá fac sa se cladeasca satul Maiestatii Sale Imparatului. Eu am strigat

pe celalalt mal ca cine vrea sa vinä, aici in satul Maiestatii Sale Im-
päratului, sä. vinà. Acum iobagii cari au venit aici in sat, cari au fost
()data in stäpanirea lui Dragfi,dupa aceea au fost i iobagii lui Francisc
Burian, aceia sa fie slobozi. Stiti Domniile Voastre ca aceia merg acolo
unde vreau sa se duca. lata cà acum Francisc Burian imi spune
m'a parit, a c'24tigat doi iobagi dela mine, a.§a spune ; dar eu n'am
stat la judecata cu el, caci eu am amanat-o la Camera, dac5. 11 in-
gaduie Camera lui i eu ii ingädui, caci satul nu este al meu ci al
Maiestatii Sale Imparatului, mie imi este zalogit numai. lata acum
aflu dela solgabirau cä. Francisc Burian a c4tigat dela mine atat
satul cat 0 iobagii 0 m'a mai pedepsit i cu plata ; pentru aceasta
eu cer sfat dela Domniile Voastre ca dela Camera mea.
Mai departe am mai aflat dela solgabiräu i aceea ca. Francisc
Burian vrea sà ita acum 0 carte dela comitat, vrea sa o ducà
la tribunalul octaval ca a c4tigat dela mine atat satul cat i iobagii,
dar eu nu am niel tire, nici sfat in aceasta. Dumnezeu sá vá tina
pe Domniile Voastre.
Eu Stefan-Voevod, slujesc pe Domniile voastre in veci.
Pe dos : Nu avem ce da, caci nu este venit.
66.
Mogia, 22 Octomvrie 1587.

Oratorul Daniel Princz care imparatul Rudolf II.
Arhiducele Maximilian rege ales" al Poloniei egteaptd a-
jutor militar din partea starostelui din Sznyatyn,care steind
relaguni bune cu Domnul Moldovei, acesta i-a oferit servi-
ciile sale.
Heint schreibet Herr Jasloweczki Starosta zu Sniatin 1 an
Herrn Andressen Zborowski Hofmarschalk, er sei mit 2000 auser-
lesener Kriegsleut, welche er zuvor gliicklich wider den Tiirken
gebraucht, Oczakow und andere Ort mit ihnen eingenommen,
im Anzuge. 2 Wolle sich bei der Kon[iglichen] W[iirden] 3 in
wenig Tagen einstellen. Weil er eines grossen Ansehens und ein
fiimehmer freudiger Kriegsmann, warde der Canzler sampt sei-
ner Faction solche Ankunft sehr ungern vornehmen.
1 Nicolaus Jasloweczki de Buczacza capitaneus Sniatensis.
2 tirea a fost timpurie i totdeodata exagerata, cad starostele nu sosi de
cat pe ziva de 2 Noemvrie : mit 300 zu Ross und bei 300 zu Fuss, auserlesenen
Kriegsvolks, und nach der Kosaken art wol geputzet.
3 Maximilian, care statea (acum in manastirea de ad) inca in arest onorific
aproape de un an, de cand a fost prins de cancelarul loan Zamoyski.
www.dacoromanica.ro
116 No. 66-68 [22 Oct. 1857
Er stehet in einem guten Verstand mit dem Walachischen

Waywoden, welcher sich durch ihnen, wie mich sein Abgefer-
tigter berichtet, aller guten Officien erpäut.
Datum im Closter Mogila, den 22. Octobris. Anno 87.
Praha, 30 Noemvrie 1587.

Zacharias Geizkofler atre arhiducele Maximilian rege ales" al Poloniei.
Svonindu-se cci principele Sigismund Báthory va lua de soge
sora suedezel a regelui Poloniei, munitiunea i sculele de aur ce
i le-a trimes cu zoo de cai au lost sechestrate pe drum.
Der Vaivoda aus Siebenbiirgen, der Bathori, solle des Schwe-
den Schwester neben etlicher Munition-Wögen, so er dem Schweden
selbst geschickt, in zwei Truhen von Cleinoter, Halsbänder,
auch viel Gelds und Geldswert, so bis in 6o,000 Gulden geschä.tzt
worden als seiner zuekiinftigen Braut geschickt, und durch den
Kanzler habe wellen verehren, und mit roo Pferdten beleiten
lassen. Das alles ist diesen Reitern in die Händ kommen, alles
genommen, und die Beleitung, was nit entrunnen, niedergehaut.
Dies alles sollen Ihr Kiln. Mt. den Kriegsleuten gelassen haben. 1
(Landesregierungsarchiy. Innsbruck. Perdinandeum fase. 95. Copie.)
Krzepice, 25 Decemvrie 1587.

Oratorul Daniel Princz c5.tre impgratul Rudolf II.
Baltasar Báthory se apropie cu o armatel ungani n ajutorul
cancelarului Zamoyski; puterile arhiducelui Maximilian fiind slabe,
acesta se va retrage in spre cetatea Wielun, care l recunoscuse de
rege.
Der Johann Bornemisza ist mit dem Balthasar Bathori

und 7oo Mann gegen Crackaw ankommen. In Geheim wird dis-
currieret, der Canczler hab mit der Conaition auf den Schwe-
Raportul acesta fiind o copie, nu este semnat de cdtre Geizkofler, Ins&

nu poate fi serfs de altul.
www.dacoromanica.ro
25 Dec. 1578] No. 68-69 117
den' gewilliget, dass man ihm Liefland gebe und einräume. Jetzt
practicier er, dass man zwischen dem ermelten Bathori und der
Prinzessin in Schweden eine Heyrat schliessen und ihr loco dotis
das Fiirstenthumb Masaw geben solle. Wann solches vollzogen
und der Schwed wiederumb in sein Erbkönigreich verreisen wolle
solle ihm das Gubernament in ganz Polen aufgetragen und com-
mutiret werden ; etc.
Weil gestrigen Tages abermals Aviso kommen, der Bor-
nemisza sei mit seinem Volk von Crackaw ausgezogen, und zu
besorgen, weil es kenntbar, dass wir sehr schwach, er möchte
uns iiberfallen, werden die Königliche Mt. alhier nit länger blei-
ben können, sondern nach Velun, welches stark mit einer Mawer
umgeben, vorriicken milssen.
Datum Krepicz, am heiligen Christtag. Anno 87.
69.
[Istambol, Decemvrie 1587.]

Sultanul Murad III care principele Sigismund Báthory.
Domnii din Moldova p: Tara-Romeineascel avcind nevoie de
soldati, ordond sd facet apel la oamenii cari vreau set meargd acolo
de bundvoie # indatd ce vor sosi delegafii Domnilor sel-i trimeatd
la slujba lor.
Interpraetatio literarum Potentissimi Imperatoris Tur-
carurn per Mahmut csauzium Ill' Principi in arce Ujvár, die
310 X-bris 1587 exhibitarum.
Az erdéli vajdimak, Báthory Sigmondnak köszönetemet irom.
Az két oláh, moldovai és havasalföldi vajdá.knak népre
sziikségek vagyon, azért parancsolom, hogy mihelyt az mi csau-
zunk, Mahmut hozzád jut, semmit ne mulass, hanem az mely
j6 legények ottan Erdélben, az te birodalmadban vadnak, kik
szabad akaratjok szerént oda be akarná.nak menni, azoknak ne-
veket irasd föl két levélben, egyikben törökfil, másikban magyarol,
és ha az moldovai vagy havasalföldi vajda embere azokért az
legényekért jönne, bocsásd oda azokat az legényeket és az két
!eyelet is pöcséted alatt kiildd oda nekik. Mert énnekem az két
I Regele Sigismund III ales in 9 August si incoronat in 27 Decemvrie 1587.
www.dacoromanica.ro
1'8 No. 69-70 [Dec. 1578
ország olyan országom, mint az többi és szükség, hogy segétség-

gel legyetek egymásnak. Az mely legényeket penig oda az két
országban kiildesz, meg hagyjad nekik, hogy az vajdákhoz
hallgassanak s szavokat fogadják, és az mint lehet, az vajdák
menea vitézkedjenek s szolgáljanak nekik.
Trad. Seria salutul meu Voevodului Ardealului, lui Sigismund

Báthory.
Fiind nevoe de norodul celor doi Voevozi români, al Moldovei
§i al Munteniei, de aceea poruncesc, ca indatà ce vine la tine ceaulul
nostru, Mahmut, avá'nd nevoie de norod, sá.' nu zäbove§ti, ci sä scrii
numele acelor fldcai buni cari sunt acolo in Ardeal, in impäráltia
fa, §i cari ar vrea sà meargà acolo de buná voie, scrii in douä
scrisori, in& una turce0e, in ceealaltà ungure0e §.1 dacA ar veni
dupà acei fläcäi omul Voevodului moldovean, au muntean, sà dai
dnimul acelor fläcái acolo §i sä le trimiti lor acele dota scrisori sub
peceatea ta. Cáci pentru mine cele douà täri sunt tärile mele, ca
celelalte §.1 e nevoie sä fiti cu ajutor unul altuia. Sà porunce0i flä.-
cdilor pe cari îi trimiti in cele douà täri române0i, sá asculte de cei
doi Voevozi români, s'A' le urmeze cuvântul §i pe cat se poate sà
se poarte viteje0e pe lâng6 cei doi Voevozi i s'a' le slujeascA.
70.
Gherla, 4 lanuarie 1588.

Principele Sigismund Báthory cátre sultanul Murad III.
Primind porunca ca set' ajute pe Domnii tärilor románe cu

oaste libera', e gata a le satisface dorinp, cu toate cä inca' nu s'a
prezentat nimeni la arme.
Exemplum literarum Principis ad Potentissimum
Imperatorem Turcarum per Mahmuth csauzium 4a die Ianuarii
anno 1588 datarum.
Hatalmas gyeahetetlen Csá.szár.
Az Hatalmasságod parancsolatját alázatosan meg értettem,
kiben parancsolja Hatalmasságod, hogy az mely legények az két
oláh országi, moldovai és havasalföldi vajdákhoz szabad aka-
ratjok szerént akarnának be menni, azoknak az be menetelekre
szabadságot engednék. Azért Hatalmas császár, én mindenkor
az Hatalmasságod parancsolatjának engedelmes vagyok, az két
vajdának pentg : moldovainak és havasalföldinek ez eleitt is,
www.dacoromanica.ro
Dec. 1578] No. 70-71 119
az mikor megtaláltanak, semmiben meg nem fogyatkoztam, de

engemet eddig senki az én birodalmombeliek között meg nem
talált, ki szabad akaratja szerént oda be akart volna menni.
Most is noha az országbeli vitézlö népek az német ellenség ellen,
kik mindenfelöl fönn vannak, vigyázásba vagyok, mind az Al-
tai az miben az én segétségem kivántatik, semmiben nem akarok
meg fogyatkozni nekik. Az el mult napokban is, mikor az kozákok
Moldovára iitettenek volt, ha idein az vajda meg talált volna
felölle, kész lettem volna segétséggel lenni neki, de ez alatt, mig
én nekem ez dolgot értésemre adta, Isten neki j6 szerencsét
adott, ellenségit meg verte, és országát meg csendesitette. Ennek
utánna is mindenben ahhoz tartom magamat, valami az Hatal-
masságod parancsolatja. Tartsa meg Isten ; etc.
In Arce Ujvár, die 4. Ianuarii. Anno Domini 1588.
Trad. Puternice, Nebiruitule Impärat.

Am inteles cu supunere porunca Puterniciei Tale, in care po-
runceti Puternicia Ta ca acelor fläcäi cari de bunä voie ar vrea sä
meargá la cei doi Voevozi romäni din Moldova §i din Muntenia, sä:
le däm slobozenie sä. meargä. Pentru aceea, Puternice Impärate, eu
In veci sunt supus poruncii Puterniciei Tale, iarà: celor doi Voevozi :
celui din Moldova §i din Muntenia, cand m'au rugat, nici odinioarà
nu le-am lipsit intru nimica, dar pang acuma nimeni din impärätia
mea nu m'a rugat, care de bunä voie sä vrea sà meargä: acolo. $i
acum cu toate cá noroadele o§titoare din tarà sunt impotriva vrälj-
ma§ului nemtesc, cari din toate pärtile sunt sculati, sunt In veghere,
totui in toate in cari mi se cere ajutorul, nu vreau sä le fiu in scäl-
dere in nimic. $i in zilele trecute, and au nävälit Cazacii in Mol-
dova, dacä voevodul m'ar fi rugat de vreme, a fi fost gata
fiu inteajutor, dar panä: cänd mi-a vestit acest lucru, Dumnezeu
i-a dat noroc, a bätut pe vràjma lin4tit tara. $i de aici ina-
inte voiu urmä intru toate, tot ce-mi poruncete Puternicia Ta. Dum-
nezeu sä te tinä ; etc.
71.
Caransebq, 13 Ianuarie 1588.

Municipiul orasului Caransebes care Francisc Basarabä.
Sentingi n procesul reclamantului Francisc Basarabd im-
potriva pdritului George Dragna pentru moara celui din urnid,
care va trebui fie stricatd, de va vdtdma moara reclamantului,
mai veche.
www.dacoromanica.ro
120 No. 71 ['3 Ian. 1588
Mi ki vagyunk Waida Bona karansebesi f6 bir6, annak

utánna Eskött birák, tudni illik Greul János, Woiuoda Myklós,
Chyorchiok Radul, Dorka Gyeorgi, Petrachi János és István,
söt az egész karánsebessi tanks 1 és lakozan[dók] Karansebesben.
Mindenöknek örekkew való emleokezetire adjuk ez mi jelen való
levelinknek rendiben, a' kiknek luk, mostaniaknak és jeven-
döeknek kik lesznek, hogy mikoron mi az mi régi módunk és
szokäsunk szerint pöresöknek tervint szolgáltatni 16 teleptidtiink
volna, azon közben jövének mi eleinkbe személyek szerint az
vitözl6 és nemes személyek, karánsebesiek : Bozoraba Ferencz
egy feliil, ugy mint fel peres levén, más fe161 penig Dragna
Gyeorgi (az mi atyánkfiai) ugy mint al pöres levén, és az fe161
meg irt Bozoraba Ferencz ilyenképpen felelt volna prokator
Altai : Tisztelendö Byro uram és többi tanácsbeli uraim, pro-
testálok és tiltom Dragna Gyeorgyet és az 6 fiait minden veor-
szerint vale) atyjafiait, hogy az mel malom helt vate Poligradiak-
tul, mel malom helt hinak Poligradiak helének, az én malmom 2 al61,
hogy azon hellen molnot ne épitsen, ne csináljon, mert az én
malmomnak nagy fogyatkozásra és énnekem káromra lenne, volna
is, kit taom róla, tiltom is, hogy az én maltnomnak 3 kárára és
fogyatkozására, és ellene ne épitsen. S6t amit adott érette Poli-
gradiaknak, ihol pinze, vegye fel ; holott penig nem akarna pinzt
fel venni, tiltom hogy ott ne épitsen semmi nemii molnot, sem
eret avagy jerugát ne ásassa. 4 Ezt hallván Dragna Gyeorgi illyen
képpen mi elöttönk ketötte magát minden veorszerint yak). atyja-
fiainak képekben is, hogy ha az 6 malomjának ott az Poligra-
diak malom helében épitésse vagy épittet. Bozaraba Ferencz
molnának kárára avagy akarmineomd käiä.ra és fogyatkozására
leszen, avagy jövendöre az 6 igazát minden tervin neolkeol, pör-
patvar neolkeol, Bozaraba Ferencz és utána vale) minden maradéki
az Dragna Gyeorgi molnát el bontasseok, és el rontasseok, semmié
tegyék, oneot az helrul, ha kárára kevetkezend6 lenne. Söt bi-
zonyára mi elöttönk feliil meg irt ketés alatt 5 meg ketötte magát
és minden veorszerint yak)* atyjafiai képökben, hogy el bontasseok,
el rontasseok oneot, ha Bozoraba Ferencz molnának kárára és
fogyatkozására lenne jeovendében, ha leszen is ; kiért nagyobb
bizonsägnak okájért ezt az mi levelinket, városunk szokott pees&
tivel meg erössitvén, Bozoraba Ferencznek és O utána yak)* minden
niaradékinak adtunk eorekben használni.
Scris gresit : talnachi. 2 Gresit malom. 3 Malomnak.
4 In loe de : Asasson. 6 Gresit : allat.
www.dacoromanica.ro
13 Ian. 15881 No. 71 121
Keolt Karánsebesben, Tyzenharmadik napján Januarius-

nak Ezereotszáz nyolczvan nyolczadik esztendeoben.
(L. S.)
(Colectiune particularl Ungaria. Pateas.)
Vechiul termen pentru moark." in limba ungará este

moln, derivat din latinul molendinum, din care in veacul al XV-lea
s'a format cuvântul mai usor de pronuntat ; dar este foarte
rar ca in unul i acelas document diacul sk intrebuinteze ambele
forme. De altfel documental de Ltd.' prezintä i alte curiozitäti
dovedind cd era fdcut de vreun Romk.n care nu seria corect ungureste
ori ck locuitorii din Caransebes na mai vorbeau bine limba ungark.
Trad. Noi, cari suntem Waida Bona, judele Caransebesului, apoi
juratii i anume Ion Greul, Nicolae Waivoda, Radul Ceorchiok, George
Dorka, Ion Petrachi i Stefan, ba i intregul Sfat i läcuitori in Ca-
ransebes. Prin aceastà carte a noastrà, dä'm spre stire venid tuturor
celor ce se cuvine, de fatà i viitori, cá atunci dad noi ne-am a-
sezat dupà felul i obiceiul nostru din bätrani pentru ca sä.' aducem
legi impricinatilor, intre aceia au venit in fata noasträ ei înii, vi-
tejii i nobilii caransebeseni : Francisc B5.skrabä., pe de o parte, fijad
pAritor ; pe de altà parte, George Dragna (rudeniile noastre) ca fiind
pârit, i Francisc Räsärabá cel scris mai sus astfel a rkspuns prin
procuratorul : Cinstitule Jude si ceialalti jupäni de Sfat, má im-
potrivesc i II opresc pe George Dragna si pe fiii lui si pe toate ru-

deniile lui de singe, ca sk nu fad i sk nu zideasd moará pe local
de moará pe care l-a cumpkrat dela PoligrAdieni, care loe de moarä
se numeste local Poligrädienilor, sub moara mea, ck.ci aceasta ar fi
spre mare sddere a morii mele si mie spre paguba i aceea nu o
opresc ca sk nu zideascä spre paguba morii mele
1'1
a sdderii ei i impotriva ei. Ba iatk i banii pe cari i-a dat pentru

loe PoligrAdenilor, ieie ; iark dacá nu vrea sä primeasd bani,
11 opresc, sá nu zideasd acolo nici un fel de moark, nici sä mi sape
gärlà sau ierug5.." Auzind acestea George Dragna, s'a legat inaintea
noastrà in acest chip si in numele tuturor rudeniilor sale de sänge,
cá dacà zidirea morii sale in local morii PoligrAdenilor va fi spre pa-
gaba morii lui Francisc Basä.rabk sau spre once fel de pagubk i sd-
dere sau in viitor dreptului lui, färä nici o propunere, fárà nici o ceartk
Francisc Bäskrabk, i dupá el toti urmasii, sà därâme, sà strice, sà
nimiceascá moara lui George Dragna de pe acel loe, dacá va fi spre
pagubk. $i cu adevärat sus pomenitul s'a legat in fata noastrk cu
jurämä.nt i in numele rudeniilor sale de sAnge, s5. o &same, sä o
strice de acolo, dack ar fi in viitor spre paguba i sc5.derea morii
lui Francisc BAskrabk si dad va fi pentru mai bunk trAinicie a
acestora, intkind aceastà scrisoare a noasträ cu pecetea obisnuità a
orasului nostru, am dat-o spre folosinta vemick lui Francisc Bdsä.rabk
dupk el tuturor urmasilor
Fälcutà in Caransebes, in ziaa. de 13 Ianuarie in anal 1588.
www.dacoromanica.ro
122 No. 72 [27 Ian. 1588
72.
Istambol, 27 Ianuarie 1588.

Sultanul Murad III catre principele Sigismund Báthory.
Primind aviz dela PetYU-Vodd din Moldova cd a biruit pe
Cazacii cari i-au ndvdlit peste fard din instiga0unea Iratelui im-
pdratului Rudolf, ordond sal tind bund corespondeqd cu Domnii
ldrilor romdne i la caz de nevoie sd-i i ajute cu oaste, ca nu
cumva Cazacii sd intre din nou'in prd p: sel facd stricdciuni.
per Huzain csauzium 4a die Februarii Anno 1588 Illm° Prin-
cipi exhibitarum.
Az erdélyi vajdának Bitthory Sigmondnakköszönetemet irom.
Az moldvai Péter vajda levelet kiildött volt portámra, je-
lentvén, hogy az mely kozákok ez el mult napokban az bécsi
király akaratjáb61, ki az öcscsit 1 Lengyel országba kiildötte, rea
mentenek volt, azok igen sokan voltanak, az mely Ozd nev6
várunkb61 az el mult esztendöben az ágyukat el vitték volt, azok-
kal és egyébb minden féle hadi szerszámokkal készen voltanak,
azzal az szandékkal, hogy nem csak Moldovának, hanem egyébb
szomszéd országoknak is Artsanak és kárt tegyenek ; hogy penig-
len az bécsi öcscse tanácsot adott nekik, mit cselekedjenek, én
nyilván meg értettem. De az Isten nem engedte, hogy akaratjo-
kat ki tölthessék, mert Péter vajda ugy adta értésiinkre, hogy
meg verte öket, kit meg fogtak, kit levágtak bennek, végre az
kozákok látván, hogy az álgyukat el nem vihetik, az vizbe hán-
ták volna öket. Mik azért, hogy te is vigyázz reajok, mert ki
tudja mit gondoltak immár. Ez én parancsolatom azért hozzád
jutván, ennek utánna készen légy, mert ha akkor, a' mikor annak
ideje, gondot nem viselsz rea és az alatt valamely országomnak
nyomorusága esik, azután heábon leszen minden gondolatod. Ha
az két oláh országra valamely ellenség támad, akaratom az,
hogy te neked is gondod legyen reajok. Ezen csauzomat, Huzain
esauzt levelemmel hozzAd killdöttem, hogy veled szemben legyen,
miképpen azért az te eleid hiven szolgáltak az én atyámnak és
ösimnek, te töled is azt kivánom. Ne nézd azt, hogy az ko-
zákok most el futottanak, hanem vigyázz és minden alattad vale)
vitéz16 rendekkel, föképpen peniglen azokkal, az kik oda felé
1 Arhiducele Maximilian regele «ales # al Poloniei.
www.dacoromanica.ro
27 Ian. 1588] No. 72 123
való végekben laknak, készen légy, az moldovai és havaseli vaj-

dával egyet értsetek, és a' miról kölletik, levél Altai egymást gyak-
ran meg találjátok ; ha az kozákok valamely felé akarnak in-
dulni, azt megértvén, ha te magad oda nem mehetsz is, de egy
f8 emberedet annyi sereggel az mennyivel lehet, minden kése-
delem nélkül kiildd oda ; ugy gondolj rea, hogy Istennek segét-
ségib61 ellenek állhassanak, hogy valamely országon hatalmat ne
vegyenek és kárt ne tegyenek, mert nem mind egy az id6, néha
jobb, néha gonoszabb, és embernek az idöhöz képest köll magát
szabni. Látod, hogy ezeket most meg verték, immár 8k is, ki
tudja mit gondolnak. Ebben ugy viseld magadat és ugy csele-
kedjél, hogy az én kedvemet keressed, egyebövé is minden
országokra vigyázz és ha valamit értesz, leveled Altai gyorsa-
sággal mindeneket értésemre adjad, s6t azt is ird meg énnekem,
mely nap ez én levelemet kezedben adták.
Ez levél költ Constantinapolban, az el mult hónak 27-dik
napj án.
Trad. Scriu Voevodului Ardealului, lui Sigismund Báthory,

salutul meu.
Voevodul Petru a trimis scrisoare la Poarta, vestind cä acei
Cazaci cari in zilele trecute, din voia regelui dela Viena, care §i-a
trimis fratele mai mic in Polonia, au navglit asupra lui, aceia au
fost foarte multi, au fost gata cu tunurile pe cari le-au dus in anul
trecut din cetatea noastra numita Ozd i cu tot felul de alte scule
de razboiu, cu gandul sa strice i s'a' fad' pagulA nu numai Moldo-
vei ci i altor tari invecinate ; iarà eu am inteles lámurit cà fratele
mai mic al celui din Viena le-a dat sfat ce sa faptuiasca.. Dar Dum-
nezeu n'a ingaduit sä-§i poata implini voia, caci ne-a vestit voevodul
Petru cà i-a biruit, pe unii dintre ei i-au prins, pe altii i-au taiat in
urmä ; la urma vazand Cazacii ca nu pot duce tunurile, le-au aruncat
on apa. Se cade pentru aceea, sa veghezi 0 tu asupra lor, caci cine §tie
le-au gandit acuma. Din aceastá pricing, ajungand la tine aceasta
porunca a mea, dupa aceasta sa fii gata, pentrucà dacà nu-i ai
grije cand trebue se intamplä nevoie vreunei tari a mele, dui:4 aceea
zadarnica va fi once grije a ta. Voia mea este cä daca se ive§te
vre-un vrajma§ asupra celor douà tari romane§ti, sa ai 0 tu grije de
ele. Mi-am trimis ceau§ul, pe ceau§ul Huzain cu scrisoarea mea la
tine, sg se intalneasca cu tine, 0 eu doresc aceea dela tine, precum
au slujit inainta§ii tài cu credinta tatglui meu i fratelui meu mai
mic. Sa nu te gande§ti, cà acum au fugit Cazacii, ci vegheaza
fii gata cu toate ordinele viteje§ti de sub ascultarea ta, rnai ales cu
acelea cari lacuesc la hotarul din acea parte, sa vä intelegeti cu
Voevodul muntean, i moldovean i sä và sfatuiti ades unul pe altul
www.dacoromanica.ro
124 No. 72-73 [27 Ian. 1588
prin scrisoare despre ce e nevoie ; dad acei Cazaci vreau sä.' plece in vre-o
parte, intälegand aceea i Vázand CA tu insuti nu poti sä mergi acolo
dar sà-ti trimiti acolo dpetenia ta cu atAta oaste cu dtà se poate,
fälà." nici o z5bavä asa sA te gAndesti, s'61 le stäm impotriva cu aju-
torul lui Dumnezeu, sá nu se imputerniceasea peste vre-o %ark' si pa-
gubA sa nu fad., dci vremea nu e la fel, uneori e mai bunk alteori
mai rea i omul trebue sä se potriveasd. vremii. Vezi cá pe acestia
acuma i-au bätut, acum cine stie ce gandesc i ei. Astfel sà te porti
fäptuesti in aceste imprejuräsi, s'A cauti voia mea, sà." veghezi
aiurea la toate tarile si dad afli ceva, cu toatá iuteala sà-mi dai
de stire prin scrisoarea ta, ba scrii i ziva, in care zi ti-au
dat in nrAnA scrisoarea mea.
Aceastà scrisoare s'a fAcut in Constantinopol, in 27 a lunii
trecute.
73.
[Alba-lulia, Fevruarie 1588.]

Principele Sigismund BAthory ditre sultanul Murad III.
Conform ordinului primit, std gata cu o#ile sale intru ajutorul
tdrilor romcine, pdzind i acuma hotarele impotriva vreunei ndvdliri
a Cazacilor, cari insd dupd infrlingerea suferitd in Moldova au
mat-o in altd parte.
Exemplum literarum I1l Principis per Huzain Csauzium
ad Potentissimum Imperatorem Turcarum datarum.
Hatalmas gydzhetetlen Császár.
Az Hatalmassagod parancsolatját meg hozta énnekem
Huzain csauz, melybe Hatalmasságod parancsolja, hogy az mol-
dovai és havaseli vajdaknak a' mikor szükség lenne, azok ellen,
kikkel haborusagok és bántások esnék, segétséggel lennék, ugy hogy
egymást értvén velek, minden ellenségeknek idein koran ellenek
allanának. Azért, Hatalmas Császár, én az Hatalmasságod paran-
csolatj át alázatosan és engedelmesen vöttem, a' mi képen penig
eddig mindenkor ahoz tartottam magamat, azonképpen ez után
is mind éjjel s mind nappal a' tev6 vagyok és abban akarok
el jarni, a' mit Hatalmassagod énnekem parancsol. Ez el6tt is
az Hatalmasságod orzságinak : Moldovának és Havasalyföldének
a' mikor kivántatott, semmiben meg nem fogyatkoztam, ez el mult
napokban is, mikor az moldovai vajda az kozákok rea iitése fe161
meg találtatott volt és segétséget kivant t6lem, noha szinténakkor
az Hatalmasságod parancsolatja szerént az I,engyel országi dolog-
ról volt vigyázásom és én magam is oda az Német hatara felé
www.dacoromanica.ro
Fevr. 1588] No. 73 125
voltam és arra vigyáztam, hogy az német ellenség, a' mint hire

vala, valamit ellenem ne késértsenek, mindazáltal az moldovai
vajda kivánságát sem hadtam hátra, hanem arra val6 embert
és népet rendöltem volt, kik, ha sziikség leszen mingyárást be
menjenek segétségére. De az kozákok dolga oly hirtelen történt
volt, hogy a' mikor minekönk hirönkké lett benne, akkor immix
az vijadal meg lött volt köztök, jóllehet az után is minden felöl,
az Moldova felöl vales határokban, végekben mindenött az utakat
népeinkkel öriztettiik, hogy ha az kozákok, a' mint halljuk vala,
ide mi felénk tartottanak volna, békével sohonnan el nem bocsá.-
tottuk volna öket. Mi azért mindenben az Hatalmasságod paran-
csolata szerént igyekezönk el járni és azután is azon lesziink, hogy
a' mennyire mi töliink lehet, az Hatalmasságod országinak min-
denbe oltalommal és segitséggel legyiink. De ebben nagy bántá-
som vagyon, hogy mikor én az Hatalmasságod parancsolatja
szerént ilyen vigyázásba vagyok, kinek szüntelen meg kell lenni,
akkor az Hatalmasságod végbeli szolgái, kikt61 énnekem oltalmat
kellene várnom, ezt az én birodalmomat, kit Hatalmasságod én
reám bizott, sok felöl háborgatják ; most is oly falukat, városokat
fenyegetnek és az holdolásra eröltetnek, kik annak elate sohová
hódoltattak nem voltak. Hatalmasságodnak azért alázatosan
könyörgök, hogy Hatalmasságod ezeket fogja el r6lam, hagyja
meg nekik, hogy ilyen ok nelkill ezt az én birodalmamat, ki ez
is, mint az többi, az Hatalmasságod számja alatt vagyon, ne
bántsák és ne háborgassák, hogy én is afféle gond és bántástul
in-es levén, egyébb nagyobb sziikséges dolgokra, az Hatalmassá-
godnak országjára vale) vigyázásimra jobban és szorgalmatosabban
viselhessek minden idöben gondot. Mely Hatalmasságodnak reAm
való gondviselésit örökké hivségesen Hatalmasságodnak akarom
megszolgálni. Tartsa meg Isten ; etc.
(Acta publica Transylvaniae. Budapest. Fol. 18r. Copie.)
Trad. Puternice, nebiruitule Impärat.
Ceausul Huzain mi-a adus porunca Puterniciei Tale, in care ro-
runce§te Puternicia Ta, cä: atunci cand vor aveà nevoie Voevozii mol-
dovean i muntean, impotriva acelora cu cari ver avea vräjin4ie
supärare, sä le fiu de ajutor, astfel intelegandu-ma cu ei, sà stäni
impotriva fiecärui vràjmas la vreme. Pentru aceea, Puternice Impà-
rate, am primit cu supunere i ascultare porunca Puterniciei Tale,
precum parà acum totdeauna am ascultat-o i de aici inainte, atat
ziva cat i noaptea fäptuesc i vreau sä urmez ceeace imi porun-
ceste Puternicia Ta. .5i odinioar5., cand s'a cenit, nici odatá nu am
lipsit intru nimic fatä de tärile Puterniciei Tale : Moldova si Muntenia
www.dacoromanica.ro
126 No. 73-74 [Fevr. 1588
si In zilele trecute, cand m'a vestit Voevodul Moldovean despre na-

vala Cazacilor a.supra lui si a poftit ajutor dela mine, cu toate ca,
dupa porunca Puterniciei Tale privegheam asupra intamplärii din
Tara-Leseasca i eu insumi eram acolo catre hotarul nemtesc i ve-
gheam ca vrajmasul nemtesc sá nu faca ceva impotriva mea, cum
se svonise, cu toate acestea nu am zabovit ci am rAnduit oameni
norod cari dacá ar fi nevoie sá meargà acolo farà intarziere in-
teajutor. Dar lucrul cu Cazacii s'a intamplat atat de repede, cá pana
cand sá avem noi vesti, pâta atunci fusese lupta cea mare intre ei,
dar cu toate acestea i dupä aceea, am pazit prin oamenii nostri in
toate pärtile, la hotarele de catre Moldova, pretutindeni la hotare dru-
murile, ca daca Cazacii, cum am auzit, ar fi venit aici catre noi, de ni-
diri nu i-am fi slobozit de nicairi cu pace. Pentru aceea noi ne si-
lim sà ne purtam in toate dupa porunca Puterniciei Tale si vom
face si mai departe, pe cat putem, sa fim Tarilor Puterniciei Tale
In toate cu sprijin i ajutor. Dar in aceasta am o suparare mare,
cand eu dupa porunca Puterniciei Tale sunt in astfel de priveghiere,
care trebuie sá tina farà intrerupere; in timpul acela slujitorii Pu-
terniciei Tale dela hotare, dela cari eu ar trebui sà mä astept la spri-
jin, ei turbura din multe parti aceasta imparätie pe care Puternicia
ta mi-ai incredintat-o ; i acum amenintà i silesc spre supunere
astfel de sate, si de orase, cari mai inainte nu au fost supusenimanui.
Ma rog pentru aceea Puterniciei Tale, ca ja Puternicia Ta de
pe mine, sa le porunceascà sa nu mai supere si sa nu mai turbure
asa fära nici o pricina imparatia mea, care si ea ca i toate celelalte
este in grija Puterniciei Tale, ca si en fijad lipsit de astfel de näcaz
grije sa-mi pot purtà vesnic gandul mai bine si mai cu sArg la
alte lucran i mai de nevoie, la tara Puterniciei Tale. Care purtare de
grije a Puterniciei Tale vreau sa o slujesc In veci cu credinta. Dum-
nezeu sa te tina ; etc.
74.
[KraluSw,] ro Fevruarie 1588.

Secretarul nuntiului A. di Capua clitre secr. de stat card. Montalto.
Scrisorile avute fiind bine primite de Petru-Vodd din Mot-

dova, acela se gcltote sd trimeafel solie la Roma la SI ântul Pcirinte.
Monsignor di Leopoli mi scrive ultimamente che il Breve di
N. Sigre et le lettere di V. S. Mina per il principe di Moldavia, et
per il Sigr Bartolomeo Bruti le haveva mandate a buonissimo
recapito et che erano state ricevute con grandissima riverenza,
et che esso principe di Moldavia prometteva mandare suoi am-
basciatori a dare obedienza a Sua Sth come le cose di questo
regno fossero state quiete, che havessero potuto sicuramente
www.dacoromanica.ro
Io Eevr. 1588] No. 74-75 127
passare, et che in breve aspetta va risposta di quello legato apo-

stolico con il ritorno di un gentilhuomo polacco, che era andato a
Moldavia.
Pe dos : Decifrato il 30 di Marzo 1588.
(Arch. Vat. Roma. Nunz. di Polonia vol. 30 fol. 37.)
75.
Wit6w, 5 Aprilie 1588.

Nuntiul A. di Capua cltre card. Montalto secretar de stat.
Trimete scrisoarea lui Petru-Vodel din Moldova ciare Papa
recomanddnd i pe Bruti care e Parte favorabil catolicilor din Mol-
dova.
Saranno alligate con questa la lettera che scrive il Principe
di Moldavia a N. Sigre in risposta del Breve che la Santità Sua si
degnò mandarli questi mesi a dietro, et ancora una lettera di Mr
Arcivescovo di Leopoli et una del Sigr Bartholomeo Bruti ca-
merero del principe di Moldavia per Sua Bne et le lettere che
l'istessi Mr arcivescovo di Leopoli et Sigr Bruti scrivono a N. S. Ill'a°
et quelle che hanno scritto a me ; acciò ch'ella havendo particolar
ragguaglio della riverenza che mostra il principe di Moldavia alla
Santa Sede Apostolica, et della prontezza con la quale procura
promuovere la religion cattolica in quelle parti si degni darne
conto a la Santità Sua.
Io ho risposto subito a quel Principe, lodando molto la sua
pietà et essortandolo a mandar quanto prima li suoi ambascia-
tori a N. Sigre come promette, et gli ho offerto prontissima l'opera
mia con l'autmith della Stà Sua in tutto quello che potrò, et
per suo particular servitio, et principalmente in aiuto della re-
ligione cattolica in beneficio di quelle anime. Il Sigr Bartholomeo
Bruti desidera molto che N. Sigre si degnasse di honorarlo con
dargli titolo di Procuratore e protettore de' cattolici in quelle parti,
et che favorisca il suo figliuolo di qualche pensione o beneficio,
come ha supplicato altre volte ; et vedendo io con quanto ardore
si adopra nel servitio del Signor Dio, non posso mancare di non
pregare istantemente V. S. In a favorirlo con rautorità et pro-
tettione sua appresso la Santità di N. Signore. Se gli ambascia-
tori di esso principe di Moldavia verranno qui in Polonia, non man-
care) di far loro tutti quegli honori et accoglienze che per me
www.dacoromanica.ro
128 No. 75-76 [5 Apr. i588
sarù possibile ; et tanto più se havranno ordine di passare in Roma,

come cenna il Bruti. Tratterò col Padre Provinciale della Compagnia
di Giesù et con il Provinciale de Padri di S. Francesco dell' Os-.
servantia, che qui chiamano Bernardini, se sarà possibile mandare
da qua alcuni di loro Padri idonei al bisogno di que' popoli, come
ricerca esso Bruti.
Di Vitovia, a 5 d'Aprile 1588.
76.
Roma, 30 Aprilie 1588.

Cardinalul di Montalto care nuntiul Annibale di Capua.
Sosind aci Petru-Vodei (Cercel) a emotional ateit de mull pe

Sféintul Pdrinte prin expunerea mizeriei §i suferintelor sale, 'Mat
recomandei cauza sa pentru ca poatä avea racar o treime din
averea ce i s'a luat la intrarea sa 'in Arded.
Molto Illre et Revni° Sigr come fratello.
Il principe di Valachia col raccontare il suo caso et la mu-
tatione de la sua fortuna, ha commesso la Santità di N. Sigre
a compassione. Onde mi ha commesso ch'io scriva a suo favore
al Sigr cardinale Bathori, al principe di Transilvania, et al Gran
cancelliere di Polonia, et che lo raccornandi ancora a V. Signoria
perchè l'aiuti a ricuperare di 300/m almanco roo/m ducati che è
una parte di quel tesoro, il quale dice esserli stato tolto in Transil-
vania per dove passel fuggendo l'ira del Turco, che lo perseguitava
a morte. La causa per se è favorabile, ma aggiungendovisi l'au-
torith di Sua Bne non dubito punto che V. Sri' l'abbraccierà
con tutto l'animo, et cosi la essorta a fare, acciochè col mezzo suo
questo afflitto Signor resti consolato, et Sua Stà si rallegri di
non haver raccomandato invano un Principe cascato in miseria.
Et N. Signor Dio conservi V. Sig sana et felice.
Di Roma, a 30 d'Aprile 1588.
Di V. S. Revma
A. Cardinale Montalto mpr.
Adresa: Al MOlt0 Ill" et Revmo Sigre come fratello, Monsr. l'Arci-
vescovo di Napoli, Nuntio Apostolico appresso il Serm° Re di Polonia.
www.dacoromanica.ro
5 Mai 1588] No. 77 129
77.
Aiud, 5 Mai 1588.

Principele Sigismund Báthory catre orapl Oradea.
Lärgind privilegiul decedatului sdu tatii , principele Cristolor

Báthory, scutqte pe proprietarii de case de once dcfri.
Nos Sigismundus Bathori de Somly6 vaivoda Transyl-
vaniae et Siculorum Comes etc. Memoriae commendamus tenore
praesentium, significantes, quibus expedit universis, quod etsi
universi incolae civitatis nostrae Varadiensis ex speciali indicto
Illnil quondam Principis don-Ifni Christophori Báthory de Somly6
vaivodae Transylvaniae et Siculorum comitis, domini genitoris
nostri desideratissimi, piae memoriae, ratione personarum sua-
rum instar aliorum nobilium ditionis nostrae plena et aequali
nobilitatis praerogativa utantur, nilinominus tamen onera civilia
publico ipsorum usu, ita poscente, ratione domorum et heredi-
tatum suarum aequaliter subeant, demptis iLlis, quorum domos
ex speciali nostra annuentia a servitiarum publicorum et censuum
solutione exemptae sunt, nonnullos vero non deesse in medio
ipsorum (ut ex relatione ipsorum Varadiensium intelligimus) qui
nullam domuum suarum exemptionem habentes, simplici per-
sonarum suarum nobilitate a censu et oneribus quibusvis publicis
ratione domuum et hereditatum suarum se immunes habere vel-
lent ; quod cum indignum sit, id eisdem universis incolis dictae
civitatis Varadiensis annuendum et concedendum duximus, prout
per praesentes annuimus et concedimus, ut a modo imposterum
perpetuis semper temporibus universi incolae dictae civitatis Va-
radiensis (demptis militibus nostris stipendiariis Varadiensi-
bus) publicis eiusdem civitatis oneribus, iuribus, censu et
contributionibus solvendis, servitiisque quibuslibet publicis, ra-
tione domuum suarum praestandis aequaliter sint subiecti, neque
ullus se oneri servitiorum publicorum et census solutioni sub-
ducere valeat, nisi qui ex nostra, aut praedecessorum nostro-
rum annuentia litteras speciales super nobilitatione et exemptione
domorum, aut hereditatum suarum habuerent, quos in suis lit-
teris exemptione, aut nobilitationibus conservari volumus. Itaque
vobis universis incolis dictae civitatis Varadiensis, illis, qui su-
per domibus suis specialem exemptionem, aut nobilitationem non
habent, aut stipendiarii nostri non sunt, modernis et futuris,
harum serie mandamus firmiter, ut aequalia in publicis negotiis,
www.dacoromanica.ro
130 No. 77-78 [5 Mai 1588
iuribusque onera, servitiisque praestandis, et censu solvendo ac

aliis obire debeatis, neque ullus vestrum se huic oneri subtrahere
praesurnat. Secus non facturi. Praesentibus perlectis exhibenti
restitutis.
Datum Eniedini, 5. die mensis Maii. Anno Domini 1588.
(Collectio Hevenessiana. Budapest. Vol. 71 pag. 33. Copia.)
78.
Alba-Julia, 8 Mai1588.
Principele Sigismund Báthory citre municipiul orasului Baia-Sprie.
Intdrote regulamentul oraplui in privinfa achitdrii datoriilor.

Nos Sigismundus Bathori de Somlio, waivoda Transyl-
vaniae et Siculorum Comes etc. Memoriae commendamus tenore
praesentium significantes, quibus expedit, universis : Quod Pru-
dentes et Circumspecti Elias Chiorba iudex, Daniel Literatus
Chiorba et Petrus Kerekes iurati cives oppidi nostri Felse6bAnya,
in suis, ac universorum civium et inhabitatorum oppidi eiusdem
nominibus, et in personis, nostram venientes in praesentiam,
exhibuerunt nobis et praesentaverunt quosdam articulos de modo
et forma solutionis liquidorum debitorum, aliisque similibus ne-
gotiis, a se sancitos, ipsisque et ipsorum usibus, pro ratione loci
accomodatos, quos iidem in posterum inter se se pro legibus
mtmicipalibus haberent atque observarent, supplicantes nobis hu-
millime, ut eosdem articulos, omniaque et singula in eisdem con-
tenta, ratos, gratos et accepta habentes, pro ipsis, eorumque
posteris et successoribus universis admittere, confirmareque, ac
in lis eosdem conservare dignaremur. Quorum quidem articulo-
rum tenor taus est :
Primo. Si quis pecuniam mutuo ab aliquo acceperit, pe-
cunia ei satisfaciat ; si vero pecunia, rebusque argenteis, debitor,
eiusmodi rebus, quae divendi possint, debitum exsolvat, ne quam
debitor pecuniae suae, mutuo datae, iacturam patiatur. Postea,
rerum pecuniis divenditarum pretia, pecuniis persolvantur ; si id
fieri nequit, earum rerum, quae divendi possint, aestimatione,
tandem merces pro operibus impensis, pecuniis exsolvatur ; si
eae desint, res probe eis aestimentur, ac intra triduum talibus
operariis satisfiat. Porro debitor iuramentum deponat, quod nec
pecuniae quicquam, neque rerum argentearum habeat, ac sic
tandem jis rebus, quae pecuniis viciniores sunt, debitum solvat,
www.dacoromanica.ro
8 Mai 1588] No. 78 131
atque dum in urbe domi habuerit, quod dependat, aestimator

ea causa urbe egredi non debeat. Deinde, si quis sumptus ali-
quos in repetendis liquidis suis debitis fecerit, ii ei jure adiudi-
centur, et reddantur, idque intra se x hebdomadas, una cum summa
ipsa principali, quae ei debetur. Denique, si quod debitum, unam
marcam argenti, florenos nempe octo, excedit, eius solutio sex
hebdomadis fiat, si vero non excedat, vel minor etiam sit, dua-
bus. Caetenim, quoniam fodinarum cultores magnam plerumque
vim pecuniae, ad ipsas operas impendunt, ac sicuti dici solet,
et oleum, et operam ludunt, horum debita, quia nonnunquam
permissa sunt faenori, ad anni unius et trium dierum spatium
prorogentur. Verum, si illud debitum non in sortem aun, aut
argenti sit ab eo conflatum, in eo modus et ordo superius in
debitorum ratione denotatus, observandus erit. Praeterea, qui in
fodinis et contussoriis operas faciunt, tum qui in ordine agazonum
sunt, si post factam numerationem, rationemque initam, ratione
denegatae mercedis, et salarii ipsorum, coram iudice aut magi-
stro montis, cum heris suis e jure contenderint, satisfactionem
ad decimum quintum diem accipiant, quo tempore, si aliter fieri
nequeat, juramento erit heris ipsis declarare, se nihil pecuniae
habere. De auro rudi et informi, similiter et argento, huiusmodi
fodinas habentes, sacramentum praestare non tenentur, propterea,
quod aurum et argentum non signatum, non sit in eorum po-
testate. Tandem ergo solvant rebus iis, quae pretium habeant,
et facile in pecuniam convertantur. Verum tamen hi fodinarum
cultores florenos duos propter varios usus, plurimasque necessi-
tates, quae continue ipsis ingruunt, apud se reservare poterunt.
Quibus exceptis ultra unum florenum Hungaricum apud se re-
tinere, nulli fas esto. Quod tamen intelligendum est de praeci-
puis illis debitis, quae, uti praemissum est, valorem marchae
unius argenti excedunt. Porro hereditates terrestres impignoratae,
ante festum Sancti Georgii Martyris redimantur, alias eodem
anno, una cum tot usu fructu et emolumentis, apud manus il-
lius, cui datae pignori fuerint, remanebunt. Ultimo. His autem
statutis, tanquam aequis, et ab ipsismet inductis et ordinatis,
si qui repugnarent, seseque opponerent, tales absque omni fa-
yore et personarum respectu, vinculis constricti, tamdiu tenean-
tur, donec de debitis ipsorum ad plenum satis fecerint.
Nos igitur praemissa supplicatione, nobis modo quo supra
porrecta, faventer exaudita et admissa, praescriptos articulos,
modo praemisso nobis exhibitos, praesentibusque literis nostris
www.dacoromanica.ro
132 No. 78-79 [8 Mai 1588
verbo verbotenus insertos et inscriptos, quoad omnes earum con-

tinentias, clausulas et puncta, eatenus, quatenus publicis iuribus
et statutis regni, ac aliis etiam privilegiis ipsorum civium, nec
non iuribus etiam ipsis fodinarum, rationibusque in jis nostris,
et commodis derogare non videntur, pro legibus municipalibus
eisdem civibus dicti oppidi PelseöbAnya, ipsorumque heredibus
et successoribus universis perpetuo valituras gratiose dandos,
admittendos et confirmandos duximus, prout damus, admittimus
et confirmamus praesentium per vigorem. In cuius rei memoriam
firmitatemque perpetuam, praesentes literas nostras pendentis et
authentici sigilli nostri munimine roboratas memoratis universis
inhabitatoribus eiusdem oppidi Felselibánya, ipsorumque here-
dibus et successoribus universis dedimus, et contulimus.
Datum in civitate nostra Albae Iuliae, octava die mensis
Mali. Anno Domini Millesimo quingentesimo octuagesimo octavo.
Sigismundus Bathori
de Somlio mpr
Volffgangus Kowachoczy
Cancellarius mpr
(Coll. Kaprinai. Budapest. Vol. XVI in 4-to p. 69-71. Copia Kaprinai.)
79.
Roma, 20 Mai 1588.

Papa Sixtus V. cAtre Petru-VodA Schiopul.
Primind cu pläcere scrisorile sale, alld cu bucurie de zelul set-14

laid de ereticii din Moldova.
Sixtus Papa V.
Dilecto filio nobili viro Moldaviae Principi.
Dilecte fili, nobilis vir. Salutem et Apostolicam benedictionem.
Iudicium nostrum bonorumque omnium de tua praestanti
virtute et pietate verissimum fuisse res ipsa declaravit ; et cum
Nuntii nostri literae, tum tuae ipsius datae Kalendis Ianuariis, nobis
significarunt, sic enim omnes persuasum habebamus, summa omnia
esse a tua virtute et pietate exspectanda : ecce enim tuae literae
de haereticorum perfidia ex tua provincia, tuo in primis decreto
et iussu, tuna opera dilecti filii Bartholomei Bruti exterminata,
de magna hominum multitudine ab impietatis erroribus liberata,
www.dacoromanica.ro
zo Mai 1588] No. 79-80 133
de Catholica religione undique tecta et munita. Maxime vellemus

adfuisses nostroque in animo versatus esses, in quo, certe, cogita-
tione et charitate nostra eras, perspexisses quantopere legendis
tuis literis afficeremur, quantaque laetitia exultaremus. Egimus
igitur gratias divinae bonitati, quantas potuimus maximas, tibi-
que summa omnia precati sumus. De Bruti filio nobis curae erit
cupidissimeque omnem Tuae Nobilitati gratificandi facultatem
a mplectemur.
Datum Romae apud S. Petrum sub annulo Piscatoris, die
XX. Maui 1588. Pontificatus nostri anno quarto.
(Arch. Vat. Roma. Arm. 44. Vol. 29 fol. 61-62. Copie of.)
80.
Alba-Iulia, 21 Mai 1588.

Confesiunea de credintä a tangrului George Blandrata.
Contorm ultimei vat* a unchiului seiu, decedat nu de mutt,
declarei cci e gata a preda averea mo#enitd dela unchiul sciu, medicul
George Blandrata, indatti ce s'ar läsa de religiunea evanghelica care
nu recunoaVe pe Papa de cap al ei i cd Mrd consimtimeintul prin-
cipelui Ardealului nici and nu va pcirdsi pm.
Georgius Alfonsi Blandratae filius, n[otum faciejntes qui-
bus expedit universis, postquam - ut Excellentissimus quon-
dam Georgius Blandrata - -1 piae memoriae observandissimus,
proximis diebus [e vivis fu]it sublatus, isque in testamento suo,
quod ante obitum com[mu]ne rerum omnium suarum haeredem,
ea lege constitueret, ut in fide et religione christiana ac evangelica,
quam abdicato semel papatu amplexus sum, constanter perseverem,
si vero ad papatum iterum aliquando redirem, haereditate ipsa
statim exciderem, eaque ad alium nepotem ipsius devolveretur.
Ergo id bona fide affirmo atque promitto, me nullo unquam tem-
pore, donec vivam, religionem istam, quam probavi et in qua
complures iam anuos vixi, esse mutaturum. Quod, si secus fecero,
(quod quidem ne mili in mentem unquam veniat, Deum supplex
oro) tum paratus sum poenam eam in testamento expressam
subire, nempe, ut omnibus facultatibus a dicto patruo meo mihi
relictis, fratri meo illico cedam, idque me facturum et praestitu-
rum esse, iterum atque iterum in Dei conspectu optima fide poi-
1 Litere lipsg, hártia fiind aci mucegAità i 01016 de ap5..
www.dacoromanica.ro
134 No. 8o-81 [25 Mai 1588
liceor et confirmo ; quin illud quoque addo, me inscio I11m0 principe

Transsilvaniae, domino meo clementissimo, nunquam ex hac pro-
vincia esse excessurum. In cuius rei memoriam, 1 fidem et firmitatem
praesentes literas chirographo et sigillo 2 meo roboratas dare volui.
Datum Albae Iuliae, 21. die Maii. Anno Donaini 1588.
Georgius Blandrata
Pe dos : Confessio Georgii Blandratae de perseverando in re-
ligione evangelica, quam abdicato semel papatu suscepisset.
Cu allá nana' :Hic nepos est Doctoris Blandratae.
(Colectiune particulara. Ungaria.)
Notd. Bältrânul i renumitul medic Blandrata, care venise in
Ungaria §i Ardeal la regina Isabella (incá la anul 1544) §i era un aprig
apostol al religiunii evangelice murl strangulat chiar de unul din nepotii
doritori de averea sa, in Alba-Iulia in luna Aprilie 1588 dupà
insemnarea contimporanului Gyulaffi, iar bänuiala de a fi omorit
pe unchiul sàu c5.zu pe nepot i prin faptul, cà' noaptea dupà moartea sa,
fue din Alba Iulia. 3
81.
Roma, I lunie 1588.
Petru Cercel-Vodä catre cancelarul loan Zamoyski.
pentru buniitatea arcitatä talá de ansul,
roagá sd intervind pe léingcl principele Sigismund Báthory in privinp
restituirii in parte a averei sale sechestrate la intrarea sa in Ardeal.
La buona volontà di V. S. Illma verso me e verso le cose
mie, e la pietà che nel occorrenze de miei miseri accidenti di Tran-
silvania la mostrò d'havere di me, come pienamente m'ha raggua-
gliato il Sigre Franco Sivori, me le ha di maniera obligato, che
se le forze mie fossero hora conformi a l'animo, le haverei già di-
mostrata quella gratitudine, che io mi riserbo altamente impressa
ne la memoria, per darne segno, guando piacerà al Signore Iddio,
che si cambi lo stato delle cose mie, e prima che adesso lavori
per lo meno ringratiatala della prontezza sua verso me, se non mi
havesse ritenuto l'aspettar cagione di potere a tempo pregarla,
che la si degnasse di haver per raccomandati i negotii miei, et
essermi di quello aiuto, che l'autorità sua pub arrecarmi, come
hora è nata occorrenza di farlo, poichè havendo io sempre, dopo
la mia liberatione, per suprema e sola gratia divina concessami,
1 Scris gresit : memorem.
2 Pecete identica cu a unchiului san, numai cA scutul e lung, nu rotund.
3 Gyulaffi ',estar történelmi maradvanyai (Budapest, 1894) pag. 16.
www.dacoromanica.ro
I lun. 1588] No. 81 135
havuta intentione di ritornare in pace e concordia con li Signori

Transilvani, come la christiana religione m'insegna, ho continua-
mente tentato di trattare con debiti mezi 'con loro, acciò mi re-
stituissero que' beni, che ne lo stato di Transilvania mi furono le-
vati, e là sono hora ritenuti, risolvendomi nell'avanzo di porre in
oblio ogni grave ingiuria sopportata, e rinovare con felice au-
gurio di perfetta pace la prima amicitia nostra, ma per quel che
io mi sia in ciò adoperato non ho ottenuto cosa alcuna, se bene
molto tempo con infinite parole, senza conclusione, mi hanno trat-
tenuto, il che vistosi da me, nè potendo indur la mente a ri-
muoversi dal primo desiderio di pace risoluti di passare in Italia
per esplicare questo negotio a la Santità di N. Sig" Sisto quinto,
come di nostro capo, e referirmene a quel che da lui mi fosse ordi-
nato, et acciochè la reverenza dovuta a l'autorità sua inducesse
l'Illni° Signor prencipe di Transilvania ad usar con me termi-
ni di giustitia, e reintegrarmi in quel che mi è stato levato, et essen-
do con misericorde animo stata raccolta la causa mía dal Sommo
Pontefice si 6 esso per puro zelo christiano, e di pieth mosso a com-
mettere all'Illm° cardinale Montalto, suo nipote, che per sua
parte et in suo nome scrivesse sopra questo non solo in Transil-
vania a l'Illm° cardinale Bathori, et a detto Elmo principe, ma
ancora in Polonia a V. S. DP" sapendo Sua Sth quanto ella sia
desiderosa della pace e tranquillità, non solo delle cose de la sua
patria, ma ancora di quelle di Transilvania, movendolo a ciò lo
stretto legame di parentela, che ella tiene con quel principe, n6
solo è bastato a Sua Be fare scrivere al Cardinale, suo nipote,
come ho detto, che anco per pit' efficacia ha voluto espressamente
mandarne un Breve al detto Ill' principe, come da Monsignor
Illm° nontio potrà V. S. Ill esser ragg-uagliata ; et per dar
più segno di quanto habbi a cuore questo negotio ha riposto la
somma di tutto questo nell' Illm° e Revm° suo legato Apostolico,
e in Monsignor nuntio, dal quail duoi ella sark a lungo informata,
quanto sia volontorosa Sua Sth che segua questo accordo, per
pace si de l'una, come de l'altra parte, e quel che sia intentione
sua, che sopra ciò si tratti, et io per me le affermo che il maggiore
de miei desiderii è di confermarmi amico con li Signori Transilvani,
e con il Signor principe, verso il quale sa Iddio, che il mio animo
6 stato sempre affettionato ; cosi come mi son sempre dato ad
intendere ; che Sua S. Mina habbia havuto pieth dei casi miei,
nè sia stata intentione sua principale che io patissi, quanto ho
sofferto ne' suoi stati, e per questo spero, che non vorrà negarmi
www.dacoromanica.ro
236 No. 8x [1 lun. 1588
la restitutione di quei beni, i quali in Transilvania mi furono

tolti, et in Transilvania si godono, senza che il Signor principe ne
risenta utile alcuno, e per cotal cagione V. S. Mina che havendo
io confidato cosi ne la prudenza, bona sua, voglia proteggere
questa mia causa, rendendosi sicura che sarebbe con estremo mio
dolore, se io fussi forzato al fine a trattar di questi negotii col Gran
Turco, con far che egli fusse avertito si de la mia prigionia di trenta
mesi in circa, 1 a lui negata sempre, come de li trecento mila scudi,
che mi sono ritenuti a torto, perchè la sa bene, come prudentissima,
e consapevole degli andamenti di Turchia, che non potrebbe passare
il negotio senza grave pericolo dell' Elm° principe, e non solo col
dover-pagare li scudi di 300/mila, ma il doppio ancora, e oltre che
forse molta ruina poterebbe accaderne. Vieti Iddio, che acciò
debba venirsi, e mi conceda, che possa havere effetto l'intento
mio con lo stabilir ferma pace, e incorrotta amicitia con l'Illm°
principe, e con i suoi, non c'essendo causa alcuna onde mi debba
per humano, o per divino decreto esser negata richiesta cosi ra-
gionevole. So che V. S. Illma con l'autoritk e saviezza sua potrà
in cosa tanto honesta dispor molto dell'Illma principe, e de suoi
baroni, e so anco che per humanità natia la sark pronta a farlo et
io per agevolar ogni difficulth che potesse interrompere accordo,
ho rimesso liberamente il tutto in Sua Bne e per conseguenza
nell'Illm° et Rev!" legato, si che tutto quello che da lui sarà
conchiuso giudicherò per ben fatta, e tanto ho stabilito. Se io
volessi offerirmi sopra ciò a V. S. Illma con dirle a lungo in quan-
to obligo io sia per restarne con lei, tratterei si di cosa prolissa,
come di superflua, sapendo che per suo antico uso ella è prontis-
sima a l'opere di giustitia e di cortesia, ma se bene le impegno la
mia fede, che in qualunque accidente io potrò servirla, opererò
che ella conosca negli effetti, se comodo mi si porgerk quel che in
parole non voglio, nè potrei esprimerle. Con che li bacio le mani,
e prego Nostro Signore Iddio, che la conservi in ogni prosperith. 2
Di Roma, il giorno primo di Giugno 1588.
(Arch. Vat. Roma. Borghese III. 72. fol. 619-620. Copie.)
1 Potrivit acestei márturisiri Petri' Cercel scapl din cetatea Huszt in luna
Octomvrie 2587, pe CAA vreme avem o insemnarecontimporana a el fugise incl
din August 2587 lásandu-se pe o funie din fereastra casei sale unde stiitea prins
si tinut in mod cinstit, prefectul cetátii fiind Albert Lönyai, boier cu omenie ;
Gyulafy Lestár följegyzései (Budapest, 1881) p. 23 si Szamosközy István történeti
maradványai vol. IV (Budapest, x88o) p. 18.
2 Cfr. scrisoarea lui Petru Cercel cAtre nuntiul Annibale di Capua din
aceas zi cu aceasta, retipkità din publicatiunea lui Theiner in Hurmuzaki :
Documente vol. IIIII p. 105-106.
www.dacoromanica.ro
lun. 1588] No. 81 82 137
82.
Roma, 20 lunie 1588.

Petru Cercel-Vodä cdtre nuntiul Annibale di Capua.
Ii cere din nou ajutorul in alacerea sa din Ardeal brin adu-
cdtorul nindurilor sale, care îi e bun prieten.
Elm° e Revm° Monsigre Sigr mio osservandissimo.
Dopo l'haver a li giorni a dietro scritto a V. S. Ill per
mezzo dell' Ern° Card' Legato mandandole un Breve di Sua
Sta con lettere al' Elm° Principe di Transilvania, et altri, per
conto dell' occorrenze, che pendono tra me e li Signori Tran-
silvani, m'è venuta occasione di scriverle di nuovo con il Sig`
Gio : Battista Mercato, presente latore, si per rinfrescarle la
memoria di quanto io desidero, che la mi sia favorevole in quel
che deve trattarsi per ordine di Sua Sta come ella havrà già
inteso, come anco per dirle che essendo il Sigr Gio : Battista
di lungo tempo mio caro amico et affettionato, caso che pa-
resse a V. S. 'lima che egli fosse l'apportator del Breve e delle
lettere del Principe in Transilvania, m'accerto, che sarebbe per
trattar quei negotii, che se gli imponessero con ogni destrezza
reputatione, e maggiormente essendosi egli di già offerto pronto
desideroso di farlo ; ma tutto sia rimesso nel volere e parer
di lei, del quale mi sarà ogni resolutione di sommo contento,
come ancora con indissolubile obligo le resterò di quel che da
essa in mio aiuto sarà operato, nel che si come l'offerir di pa-
rola ricompensa sarebbe cosa lunga e superflua, cosi quando pia-
cerà a Iddio fare) che gli effetti supplischino ; con che le bacio
le mani e le prego ogni compita felicità.
Di Roma, li 20 di Giugno 1588.
Di Vra Sigia Illma e Revma
Ser (vito) re Aff(ettionatissi)mo
Il Principe de la gran Valachia
Petrus
Adresa : Ail' Illmo et Revmo Monsignor, Signor mio osservan-
dissimo (Annibale Arci)vescovo di Napoli, nuntio (Apostolico) etc.
Cracovia.
(Arch. Vat. Roma. Nunz. di Polonia vol. 25 fol. 92. Copie.)
1 Cardinalul Ipolit Aldobrandini, trimes acuma in Polonia in diverse ches-

tiuni pendinte intre regat si Vatican.
www.dacoromanica.ro
138 No. 83 [7 Iul. 1588
83.
Alba-Julia, 7 lulie 1588.
Principele Sigismund Báthory cdtre Ladislau Sombori.
La jalba preolilor luterani ai eparhiei 5eica, cycloid ca la
dijmuit sci se tind seamä de vechiul drept al preofimei, ca sci-i
poatil alege i regne sfertul dijmei.
Sigismundus Bathori de Somlio Vayvoda Transylvaniae et
Siculorum Comes etc. Mar domino Ladislao Sombori, aren-
datori decimarum nostrarum Transylvaniensium et consiliario
nostro, eiusque vicem gerentibus, modernis et futuris, praesen-
tium notitiam habituris. Salutem et favorem.
Expositum est nobis per Honorabiles pastores et plebanos
ecclesiarum capituli Schelkensis, qualiter vos, nescitur unde moti,
contra antiquam et receptam illorum libertatem, praerogativam
et consuetudinem, optionem et electionem liberam unius quartae
in divisione Decimarum facta, adimere et infringere velletis, in
praeiudicium libertatis eorundem valde magnum. Unde suppli-
catum est nobis pro parte et in personis eorundem ministrorum
ecelesiasticorum praefati capituli Selk humiliter, ut nos ipsos in
antiquitus recepta consuetudine ipsorum benigne conservare di-
gnaremur, quo nimirum in divisione singularum decimarum elec-
tionem et optionem liberam unius quartae habere et sibi usur-
pare possint, reliquam vero partem decimarum insuper iisdem
pastoribus legitime competentem, sorte jacta, tandem cum. deci-
matoribus constitutis ex aequo dividere queant. Quorum sup-
plicatione benigne exaudita et faventer admissa, volentes anti-
quam et usitatam consuetudinem, in qua videlicet hactenus ex-
stiterunt et nos observan i facere : pro eo harum serie vobis com-
mittimus et mandamus firmiter, quatenus acceptis praesentibus,
et rebus sic, ut fertur, stantibus et se habentibus, eos quoque an-
notatos pastores et ministros ecclesiasticos praescripti capituli
Selk, in electione et libera optione unius quartae ex singulis decimis
conservare, neque illos in optione quartarum contra veterem eosdem
ministrorum et plebanorum praerogativam et libertatem aliquo
modo impedire, turbare et molestare debeatis, a ut sitis ausi modo ali-
quail. Secus non facturi. Praesentibus perlectis exhibenti restitutis.
Datum Albae Iuliae, die 7. Iulii. Anno 1588.
Sigismundus Bathori de Somly6
Volffgangus Kowachoczy, Cancellarius
(Matthiae Militis Adversaria histories. Budapest. Fol. 159.)
www.dacoromanica.ro
4 Aug. 1588] No. 84-85 139
Kyakòw, 4 August 1588.

Nuntiul Annibale di Capua catre card. Montalto secretar de stat.
Peste cdteva zile vor pleca'in Moldova cdiva Iezuiipentru
propovelduirea yeligiunii catolice.
Il Padre Provinciale qui della Compagnia del Iesù già ha
provisto di alcuni Padri per mandarli in Moldavia, et fra due
o tre giorni s'invieranno ; et io scrivo a quel Principe et al
Sigr Bartholomeo Bruti che l'habbiano in particolare protet-
tione et li favoriscano in servitio del Signor Dio et della reli-
gion cattolica.
Alba-Julia, 28 August 1588.

Principele Sigismund Báthory catre fratii Stefan si Baltazar Báthory.
Consimte la impártirea mo§iilor loy mo§tenite prin testamentul
decedatului lor unchiu, yegele 5tefan Báthory.
Mutua fassio inter Stephanum et Balthasarem Báthory,
ratione arcis Fogaras, Somlio, Soliomk6 et aliorum bonorum.
Nos Sigismundus Bathory de Somlio Vaivoda Transylva-
niae et Siculorum comes etc. Memoriae commendamus etc. Quod
Spectabiles et Magnifici domini Stephanus Bathory de Somlio
conisiliarius noster et comes perpetuus comitatus Craznensis ab
una, ac Balthasar Bathory de Sotnlio, fratres nostri, partibus
ab altera, coram nobis personaliter constituti, idem Balthasar
Bathory omnibus et quibuslibet gravaminibus cunctorurn fratrum
proximorum haeredum, legitimorumque successorum suorum,
quos infra scriptum tangeret et concerneret, seu quovis modo
tangere et concernere posset negotium in futurum, super se as-
sumptis et levatis, matura primum intra se deliberatione praeha-
bita, sponte et libere confessus est, pariterque retulit in hunc
modum : Quod quia nos secundum testamentariam dispositionem
Seen' principis, foelicis quondam reminiscentiae, domini Ste-
phani Dei gratia regis Poloniae, magni ducis Lithuaniae etc. tota-
lem et integram arcem Fogaras simul cum universis eius per-
www.dacoromanica.ro
140 No. 85-86 [28 Aug. 1588
tinentiis, ea lege, ut ipse universis bonis et iuribus suis possessio-

n ariis, tam aviticis et patemis, quam acquisititiis, ubilibet, et in
quibuscunque regni nostri Transilvaniae, et partium regni Hun-
gariae ditioni nostrae subiectarum comitatibus existentibus et
adiacentibus fratribus suis cederet et abrenunciaret, eidem Bal-
thasari Bathory per manus nostras dedissemus, et contulissemus,
ob hoc ipse toto, et omni iuri suo, in praetactis universis bonis
et iuribus possessionariis, signanter vero in castris Somlio et
Soliomkeo, universisque pertinentiis eorundem, qualitercunque
habita penitus, et per omnia cessisset, et abrenunciasset, eadem-
que dicto domino Stephano Bathory possidendas et habendas
reliquisset : nullum ius, nullamve iuris, et dominii proprietatem,
si quod et quam ipse in iisdem bonis et iuribus aviticis, paternis
et acquisititiis qualitercunque habuisset, vel se habere speraret,
quovismodo sibi, suisque haeredibus, et posteritatibus universis
reservandas, sed totum et omne ius, omnemque iuris et dominii
proprietatem in ipsum dominum Stephanum Bathory, haeredes-
que et posteritates ipsius universas transtulisset, et transpedisset
pleno jure, et cum affectu ; hoc tamen non praetermisso, sed per
expressum declarato, quod si ipsum dominum Stephanum Bathory
absque haeredum solatio (quod tamen Deus avertat) ex hac luce
decedere contingeret, mo ; in tali casu successio mutua locum
suum obtineat, et robur sortiatur firmitatis. Prout modo prae-
misso iuri et dominio omnium bonorum, et iurium aviticorum,
paternorum et acquisiticorum abrenunciavit, idque totum in
praefatum dominum Stephanum Bathory, haeredesque ipsius
transtulit nostri in praesentia personali sua adstantia, et vivae
vocis oraculo. Harum nostrarum vigore et testimonio literarum
mediante.
Datum Albae Iuliae, die 28-a Augusti. A. D. 1588.
(L. S.) Coram me Volff. Kowachoczy
Cancell : mpr
(Arh. Muz. Ard Cluj. Kemény : Suppl. Dipl. Trans. VOL VIII p. 295-297.)
86.
[Krak6w, August 1588.]
Regele Sigismund III catre Petru Schiopul-Voda.
Aproband hotcirirea sa de a introduce in Moldova pärinfii
lezui(i pentru propagarea cultului catolic, ii trimite doi, toarte in-
www.dacoromanica.ro
Aug. 1588] No. 86-87 141
vdtafi §i cucernici, de o via0i monad exemplard, pe cari ii reco-

mandel bundvoingi sale ca pe unii cari vor face in putind vreme
mart lucruri intru mitrirea lui Dumnezeu.
Exemplum litterarum Regis Poloniae ad Moldaviae
Principem.
Magnifice Domine vicine, et amice nobis dilecte.
Non possumus non vehementer probare plenum pietatis
plenumque prudentiae Sinceritatis Vrae institutum, quod Soci-
etatis Iesu sacerdotes in provinciam suam accersendos putarit.
Est enim hoc pietatis indicium, religionem ac Sanctam fidem et
sincerum divini numinis cultum in ditionibus suis propagan cupere
est, et illud prudentiae eos potissimum sacerdotes a Sancta Apo-
stolica Sede etiam postulasse, qui pietate in Deum, doctrina, ac
religionis Christi catholicae propagandae inflammante studio,
multos iam annos in Ecclesia Dei fioruerunt. Ex jis iam duo,
spectantes vitae, morumque integritate, eruditioneque singulari
praediti, ac in omni officio pietatis colendo, docendoque dili-
gentissimi, mandato Pontificis Maximi, qui laudabili Sinceritatis
Vrae desiderio satisf acere, ac provinciae istius saluti prospicere
unice cupit, a Superioribus suis e regno nostro ad Sinceritatem
Vram mittuntur : nimirum Ioannes Sonovianus et Iustus Rabus,
theologi ; quorum adventum etsi non dubitamus Sinceritati Vrae
gratum fore, ac illos propter virtutem illorum satis commendatos
esse, attamen nos pro nostra singulari in eam Societatem bene-
volentia praetermittere noluimus, quin eos nostris etiam literis
Sinceritati Vrae commendaremus, ab ea postulantes, ut quemad-
modum eos ad se vocavit, ita veraciter ac benigne excipiat,
ut benevolentia sua, favoreque complectatur, uti eos, qui Do-
mino bene iuvante, magnos ad gloriam Dei fructus in ditione
Sinceritatis Vrae brevi sunt facturi. Quod ipsa Sinceritas Vm
coram cognoscet. Cupimus Sinceritatem Vrara bene valere.
Datum etc.
87.
Iliqi, 3 Octomvrie 1588.
Petru Schiopul-Voda cAtre regele Sigismund III.
Felicitadu-1 prin solii sdi cu prilejul urcdrii sale pe Iron,
ii cere iertare cci nu a putut face acest lucru mai curad, asigu-
www.dacoromanica.ro
142 No. 87 [3 Oct. 1588
reindu-1 cd dore§te a mentine vecincitatebuncl cu Polonii, iar ca semn

al devofiunii sale trimite doi cai arabi, unul cu hamuri, altul färd
Serenissime Rex, Illustrissime princeps ac potentissime
Domine, Domine amice, vicineque nobis observande.
Paratissimorum servitiorum nostrorum commendationem.
Ea antiquitus inter Sermc" Poloniae reges et Magnificos pa-
latinos Moldaviae servata fuit consuetudo, ut missis oratoribus
suis non solum palatinus novo regi congratuletur, verum etiam
Suae Illustritatis pactorum foederumque, quae utrique provin-
ciae sanctae intercedunt, confirmare exposceret. Quia itaque Male-
stas Regia V post pie defunctum Stephanum regem ab omni-
bus regni ordinibus in regem electa, verum nunc petitur, sane
docuiisset nos, ut maturius eos ad eundem expedivissemus. Ve-
rum diversi iisque gratiosissimis occupati negotiis temporis nobis
ea in re inserviendum fuit ; quare rogamus Ser'' Do. Vrara,
ut iustissimam hanc excusationem nostram clementer admittat,
nobisque hoc ignoscat. Nunc vero cum tranquillioribus rebus
nostris Ser' Mt'1T sceptra regni cum summa laude
exemplo clarissimorum maiorum suorum prudenter gerere feli-
citerque regnare audiamus consueto more provinciae huius ad
eandem legatis his nostris expeditis precamur Sernm Regi Mti
Vrae a Deo Optimo Maximo felicissima quaeque inprimis vero
tranquillam gubernationem ac longos annos, ut non solum lau-
datisgimos maiores suos virtute, factis ac gloria aequet, verum
etiam superet. Quorum clementiam ac benevolentiam, qua unice
nos prosequuti sunt, quoties ex alta repetimus, accuratiusque
consideramus, amicitiam ac bonam vicinitatem, quam sancte
nobiscum coluerunt, intermittere non possumus, quin piis etiam
ipsorum cineribus post ultima iam facta nunc gratias agamus,
externamque ipsis beatitudinem in orationibus nostr:s precemur.
Utinam id nobis cum Serma Regia Mte Vra domino vicinoque
perpetua pietate nobis observantissimo usu veniat. Quod
ac vice a Serenitate V petimus, ita contra nos idem facturos
eadem sancte pollicemur. Quamobrem cum oratores hos nostros
Magnificum Heremiam Mohyla supremum provinciae nostrae
marschalcum et Bartholomeum Brut magnum curiae nostrae
magistrum, consiliarios nostros, ad Serenitatem \Tram expe -
diver'mus, quibus iuxta [instructionem] vix in mandatis dedi-
mus, ut copiosioribus verbis eandem amicitiam et benevolentiarn
nostram denuntient. Rogamus Ser m Waal uf plenariam eis,
tanquam fidelibus nostris, in omnibus fidem adhibeat et munus,
www.dacoromanica.ro
3 Oct. 1588] No. 87-88 143
quod Serti Vrae in pignus nostrae in se observantiae mittemus,

hoc est duos generosissimos equos Arabicos, unum cum omni
apparatu, alter= vero absque apparatu, aequi bonique consulat,
idque non tam a dignitate, quam donantis sinceritate existimet.
Quam bene valere a Deo optamus.
Datum Moldaviae ex oppido nostro Hus, 3. Octobris 1588.
Pe dos: Reddiderunt Brestae internuntii illius Hieremias Mohila
marschalcus et Bartholomaeus Bruti camerarius illius.
(Bibl. Ossolinski. Lw6w. Codex 186 fol. 369-370. Copie.)
Notei. E de observat c'51 o alta- scrisoare a lui Petru-Vodá din aceea§
zi (3 Octomvrie 1588) e datat5.in Suceava (Nines : Symbolaepag.983)
§i astfel una din douá trebue sá se inteleagà dupä stilul vechiu, adic5.
din 13 Octomvrie 1588.
88.
Hui, 3 Octomvrie 1588.
Petru chiopul-Voclä eAtre senatorii Poloniei.
fi roagd sd intervind pe kind rege pentru a reinoi cu diinsul
tratatul de pace §i bund vecindlate dintre Moldova §i Polonia.
Petrus Dei gratia palatinus ac dominus Moldaviae.
Reverendissimi, Illustrissimi, Reverendi Illustres, Magnifici
ac Generosi domini, amici in primis honorandi.
Quod ob varias occupationes nostras, quae Dominationi-
bus Vrae ex parte sunt notissimae maturius, oratores nostros ad
Sacram Regiam Wear Poloniae non expediverimus, vobis am-
plissimis senatoribus mirum videri non debebit, imo pro eximia
sapientia vestra et qua nos semper prosequi consuevistis, ben e-
volentia nos, ut apud Suam Sacram Regiam We' hac in parte
excusetis, vos peramanter rogamus. Cum vero pacatioribus rebus
nostris, eos ad See Suam nunc expediverimus, partim ut bene-
volentiam ac amicitiam nostram oretenus Suae Seel denuntient,
partim ut foederum ac pactorum memoriam quam utrique pro-
vinciae multo intercedunt, sancteque hactenus ab utraque parte
observata sunt, refucent, Regiaeque Mti in memoriam revocent,
easdem amplissimas Dominationes Vrae itidem oramus di-
gnentur Suae Regiae 1VIti persuadere, ut exemplo clarissimorum
maiorum suorum nobiscum bonam vicinitatem colat nosque Regia
sua dementia ac benevolentia prosequatur. Quod quia vel nos
nitro facturi sumus ac aequa pietate, qua cum maior bus Suae
Seel' (cuius rei amplissimae Do. Vrae nob's soli testes esse
poteritis) amicitiam coluimus. Cum Sua Regia Mte itidem sta-
www.dacoromanica.ro
144 No. 88-89 [3 Oct. 1588
tuere decrev:mus non ingratum hoc studium nostrum Suae Serti

futurum confidimus, quo cum Ser' Regiae Mr' Suae clemen-
tiam aucupare desideremus, nolite Clarissimi senatores, benevolen-
tia ac studio vestro nobis in comparanda hac deesse, sed et
causam, et oratores nostros vobis quam commendatissimos ha-
beatis, idque vobis contra de nobis persuadeatis, nos omnibus
in rebus, in quibuscunque opera nostra opus habueritis, semper
boni amici officio fungi velle. Bene valeant. 1
Datum Moldaviae ex oppido nostro Hus, die 3. Octobris 1588.
(Bibl. Ossolinski. Dwów. Codex 186 fol. 370 371. Copie.)
89.
Slawk6w, 14 Oclomvrte 1588.
Nuntiul Annibale di Capua cAtre card. Montalto secretar de stat.
5tiri despre buna primire a lezuitiloy, Mould'in Moldova de
ciltre Vodd, care ay don i scl cad §i CdOva franciscani Beynardini.
Li Padri Giesuiti che havemo mandati in Moldavia, già
tengo aviso ch'erano arrivati a salvamento, et che quel Prin-
cipe gli havea ricevuti molto cari et con grande amorevolezza ;
come V. S. Illma si degnerà vedere nelle allegate lettere che
mi scrivono il Padre Varsevicio, ch'è capo in questa missione,
et il Sigr Bartholomeo Bruti. Spero con l'aiuto del Signor Iddio
principalmente, con la buona mente che mostra quel Principe
et con l'opera del Bruti, il quale vi si mostra molto ardente,
che s'introdurra in quella provincia la santa religione cattolica,
et si farà molto profitto in salute di quelle anime. Pra i Padri
Bernardini che sono nelle provincie di questo regno, non c'è sog-
getto che habbia le lingue et l'altre conditioni che necessaria-
mente si ricercano per mandarli in quella provincia, che di quelli
ancora desiderava quel Principe. Onde sarà necessario che il
Padre Generale da altre parti provegga ; et supplico V. S. Illma
a dargli ordine che quanto prima si mandassero qua soggetti
habili, che io haverei cura d'inviarli similmente con buono in-
drizzo subito, conoscendo che necessariamente vi bisognano più
operaii per tanta messe.
1 Tot din ziva de 3 Octomvrie 1588 mai avem cloud scrisori dela Petru
Cercel cAtre papa Sixt V si nuntiul Annibale di Capua, retipArite din publi-
catiunea lui Theiner In Hurmuzaki : Documente vol. III/r p. ro9--111.
www.dacoromanica.ro
26 Nov. 1588] NO. 90-91 146
90.
Roma, 26 Noemvrie 1588.

Card. 'Montalto secretar de stat catre nuntiul Annibale di Capua.
Avizul despre buna ispravd a lezuiglor din Moldova a lost
bine primit de ccitre Papa, care va dispune ca sci se trimeatd a-
colo i Bernardini.
L'avviso di Moldavia è stato gratissimo a Sua BEe, la quale

spera che se ne possa trarre frutto notabile con l'estirpare l'he-
resia da quel paese et piantarvi la nostra santa fede catholica.
V. Sigria non cessi d'aiutare la buona volontà di quel prencipe :
che noi ancora di qua faremo quanto potremo. Et N. Sig" ha
già comandato che si riparli col Sigr Cardie Mattei, protettore
de Bemardini, per mandare colà quel maggior numero che si
potra: benchè ce n'è gran carestia, massime di persone dotate
de le qualità, che si ricercano per quella novella plantatione.
91.
Satmar, z Decemvne 1588.

Prideric Pongrácz de Szentmiklós capit. cetatii care Camera Scepusiana.
Intervine pentru ca 5telan-Vodei Alcizgd sit nu trebuiascd sit
extrcideze 15e acei doi iobagi, pe cari vecinul sett; Francisc Buridn
ai cere ca ai
Urunknak 6 Felségének egy jAmbor hiv szolgája Estván
vajda rugdndu-md sd intervin pentru deinsul in nevoia sa mare,
dupd ce occirmuirea megtekintvén hivséges szolgálatját adtak neki
egy Puszta Hodos nevii falut, ki ô nálla csak summába vagyon
addig, meddig az 6 pénzét leteszik. Látván az falunak puszta
voltát, az más partra kiildött, szabadságot kiáltatott az faluba,
ahoz képest jöttenek volt is, kik rea szállottak puszta helyek-
re, mintegy huszig. Ezek közt levén Burián Ferencz uramnak
is két jobbágya a szolgabiró most articulus szerént követeli azok
kiadását, de Estván vajda nem akarja kiadni. Most azonban
at-VA tartván, hogy mivel a falu nála csak zálagban van, va-
lami kára következhetik ez iigyb61 kifolyólag roe binevoiti a-i
da dreptate, scirmanului om.
www.dacoromanica.ro
No. 91-92 [z Dec. 1588
Trad. Slujitortil de omenie i crediticios al Maiestá.tii Sale si Stä.-

panului nostru, Voevodul Stefan, rugándu-nui seí intervin pentru ddnsul
in nevoia sa mare, duPd ce oceirmuirea, avand irt vedere slujirea lui
credincioasà, i-a dat un sat numit Puszta-Hodos, care ti este dat lui
numai in summa 0.'116 i se plätesc banii. VázAnd pustiirea acelui sat,
a trimis la celá.lalt mal, a strigat slobozenie in acel sat, dupà aceea
au si venit i s'au asezat pe loctnile pustii, vre-o douálzeci. Fiind
futre acestia i doi iobagi ai lui Francisc Burian, solgäbiränl ti pretinde
darea afarä a lor, dupà randuiala articolelor. Acum temändu-se de
aceea, cà satul la el este numai zglogit, poate sl urmeze vre-o pagubá,
rog binevoili a-i da dreptate, seirmanului om.
92.
Brze§e, 2 Decemvrie 1588.
Regele Sigismund III cltre Petru-Vodi Sehiopul.
Primind bucuros solii trime§i, il asigurd de acecq bunavoingi
care a avut-o din partea defunctului rege 5tefan Báthory
mu4umqte totodatd pentru ploconul oferit.
Sigismundus III Dei gratia Rex Poloniae, Magnus dux
Lituaniae, Russiae, Prussiae, Mazoviae, Samogitiae, Livoniaeque
etc. Designatus Rex Sueviae etc.
Magnifice domine amice et vicine clarissime.
Quod Sinceritas Vra uti primum per difficultates provin-
ciae suae domesticas potuit, legatos ad nos primarios apud se
Generosos viros leremiam Mohita supremum Vallachiae mar-
schalcum et Bartholomeum Bruti curiae suae magistrum, con-
siliarios suos misit, qui illius nomine non tantum felix ac f ortu-
natum regni auspicium nobis gratulentur, verum etiam amici-
tiam priscis foederibus atque pactis convenientem Sinceritati
exposcerent, gratum nobis est tam insigne bonae vicini-
tatis inter nos amicitiaeque studium, gratum officiorum humani-
tatis et in nos observantiae praeclare. Quemadmodum et
alia priora officia, quae ab ipso nostro in hoc regnum ad-
venta, cum usu venissent, nobis praestare Sinceritas Vra non
intermisit, quibus tametsi iam fuit consequuta, ut et optime de
illius erga nos animo sentiremus et ipsi illam benevolentiam no-
stram complecteremur, tamen hac iuxta pristinam consuetudi-
nem missa legatione, multum utramque rem hanc Sinceritas Vra
confirmavit. Plane quemadmodum Sinceritas Vra a veten i more
et antecessorum suorum exemplis non discessit, ita nos etiam
dominos praedecessores nostros in eo imitan i volumus, ut Since-
www.dacoromanica.ro
2 Dec. 1588] No. 92-93 47
ritatem Vram nostri studiosam et observantem, et optimo erga

nos animo praeditam amemus, ac omnibus amicitiam et bene-
volentiam, quando res se dabit, officiis cumulemus, neque cum
ita se erga nos Sinceritas Vra gerit, qukque concedamus, domino
Stephano praedecessori nostro, qui Sinceritatem Vram ob illius
merita, animique candorem gratia singulari est prosequutus et
necessario temp ore iffi auctoritate patrimonioque suo non defuit,
quod quidem de nobis etiam certo sibi Sinceritati Vrae polliceatur,
atque ea omnia a nobis in ea vicinitate expectet, quae ab
amicissimo principe in Sinceritatem Vraza proficisci parent.
Munera, quae nobis Sinceritas Vra misit, grata nobis fu-
erunt, tum ipsa propter suam praestantiam, tum quia animi Sin-
ceritatis Vrae candidi et amicitiae nostrae desiderio flagrantis
illustria sunt argumenta. Caeteris in rebus, quod ad nos a le-
gatis Sinceritatis Vrae perlatae sunt, ut fidem fills plenam ad-
hibuimus, ita responsum dedimus nostram erga benevolentiam
Sinceritatis Vrae aptam et accomodatam, quod ipsi ad Sin-
ceritatem Vram perferent. Cupimus Sinceritatem Van' bene
valere etc.
Datum Brestae, 2. Decembris. Anno 1588. Regni nostri
anno primo.
(Bibl. Ossolinski. Lwenv. Codex 186 fol. 371. Copie.)
93.
Brzek, 3 Decemvrie 1588.
Senatorii Poloniei &are Petru-Vod5. Schiopul.
Primind bucuros solía trimeasd Li asigurd de bundvointa lor,
nadjduind cd va menfine buna vecindtale latd de Polonia.
Illustris et Magnffice domine amice et vicine observande.
Legatio, quarn ad Regiam Mreal dominum nostrum Cle-
mentissimum pro veten Magnificorum Moldaviae palatinorum
consuetudine, honorificam Magnificentia Vra misit, cum ipsi
Regiae Mu accepta fuit, tum n obis etiam vel eo nomine gratissima
accidit, quod iisdem legatis suis Magnificentia Vra mandavit,
et nos Mills verbis salutarent,propensamque illius in nos omnes
voluntatem ac benevolentiae studium deferrent, et litteras plenas
humanitatis officiique redderent. Quibus rebus quemadmodum
vetustae cum hoc regno Magnfficorum Valachiae palatinorum
coniunctioni Magnificentia Vra satisfecit, antecessorumque su-
www.dacoromanica.ro
148 No. 93-94 [3 Dec. 1588
orum consuetudinem servavit, ita nos etiam universi omnes sibi

magnopere devinxit, ut iam illi omnia amicissimorum vicinorum
officia debeamus. Quod tardius huc legationem ad Sacram Regiam
Mt', dorninum nostrum Clementissimum, Magnificentia 7°
miserit eo, quo animo id Sua Maiestas tulit, non enim erat ignora
earum difficultatum, quibus hoc tempore Magnificentia Vra fuit
implicata, caeterum ut amore benevolentiaque sua Magnificentiam
ram compleetatur ac optimi vicini habeat loco, et nos Suae Magni-
fieentiae perpetuo auctores erimus, et ipsam Mtem Regiam libenter
studioseque sua sponte id esse factituram videmus. Non dubitamus
etiam Magnificentiam Vflun omnia vicini Suae Mu° Regiae,
regnique huius studiosissimi officia sedulo esse facturam. De
nobis autem omnino ita certe sibi persuadeat, nichil nos unquam
praetermissuros, quo nostram erga illam communem benevolen-
tiam testan i possimus, nullaque in re, quae vel ad dignitatem,
vel ad commoda Magnificentiae Vrae pertineret studio, ope com-
munique nostri ordinis auctoritate illi esse defuturos. Quam
bene valere cupimus.
Datum Brestae, 3. Decembris 1588.
(Bibl. Ossolinski. Lwów. Codex 186 fol. 372. Copie.)
94.
Slawkdw, 9 Decemvrie 1588.
Expuneind solia lui Petru-Vodd 5chiopul, vorbe§te de butna
stare in care lezuigi se allcl in Moldova, trimignd scrisoarea Dom-
nului prin care se scud/ di de asid datii nu poate incii trimite solie
la Roma.
rano gionti alla corte di questo Re gli ambasciatori del
principe di Moldavia, tenuti a far complimento con la Maesth
Sua, et sono il marescial di quella provincia et il Sigr Bartolomeo,
Bruti, li quali mi scrivono con molta reverenza della Santa Sede
Apostolica ; et qui havrebbono desiderato far riverenza all'Illm°
Sig' Cardinale legato et darli obedienza. Hanno mandato a pre-
sentare a Sua Sua Illma in nome di esso Principe, et ancora a me
han mandato una pezza di venti braccia di teletta, lavorata con
oro alla turchescha.
I Reverendi Padri Giesuiti che sono andati in quella provincia,
hanno le comodith necessarie per hora, come V. S. Illma se de-
www.dacoromanica.ro
9 Dec. 1588] No. 94-95 149
g-narà vedere dalle stesse lettere del Bruto che mando qui allegate
con altre ; et esso Bmti raccomanda il suo figliuolo, et desidera
grandemente questo nome da N. Sigre ch'egli sia protettore in quelle
parti della religione cattolica : et io lo raccomando quanto posso
al favore di V. S. Mina poichè veramente si mostra zelantissimo
a promovere la religione cattolica, et intendo che done) due ville
delle sue per comodith de Padri Iesuiti.
Intendo che il Seri" Massimiliano pagarà 30 mila scudi
per la liberatione di quelli che furon fatti prigioni de' suoi Tedeschi,
quando fu preso ; et questi saranno del Sigr Cancelliere.
Il principe di Moldavia si escusa di non potere mandare
hora li ambasciatori a N. Sigre come V. S. Mina se degnerk
vedere nella sua lettera che similmente mando.
Di Slawkow, li 9 Decembre 1588.
P. S. Gli ambasciatori del principe di Moldavia havevano
havuto gratissime accoglienze dal Re et da tutti (Neill senatori ;
et cosi quel Hieremia, come il Bruti, se sono mostrati publica-
mente in ogni occasione obedienti alla Santa Sede Apostolica,
con grandissima reverenza. (14 Dec.)
(Arch. Vat. Roma. Nunz. di Polonia vol. 26 fol. 295 si No.)
95.
Polonia, 15 Decemvrie 1588.

Pretendentul loan Bogdan-Vocla catre Papa Sixt V.
Expunad in ce /el se strdmutei de teama Turcilor taldi sdu
Iancu-Vodd cu intreaga sa familie in Polonia, unde fu decapitat
din ordinul regelui 51efan Bálhory, cere sd scrie in favorul lor
regelui Poloniei pentru ca cu ajutorul lui poatd dobandi
scaunul domnesc, dupd care se obligd a da Bisericii Catolice ate
zo,000 talen i pe fiecare an.
Beatissimo et Santissimo Papa.
Essendo q[uondam] Giancula Voivoda, mio padre, principe
di Moldavia a presso al Gran Signor Turcho di chiamarlo, che
dovesse andar in Constantinopoli, dove che lui ebbe paura di
andar da lui, subito che l'a inteso a tolto suso tutta la famiglia,
1 Aceasta declaratie e foarte interesanta intruca /Ana acuma Be credea

ca. loan Bogdan ar fi fost fiul lui loan-Voda cel Cumplit ; Iorga Pretendenti
domnesci in secolul al XVI-lea (Bucuresci, 1898) p. 37.
www.dacoromanica.ro
150 No. 95 [15. Dec. 1588
cio6 moglie con cinque fiollini (4 femine et un maschio) per vegnir

a salvarsi nella Cristianità. Cussi passando per Polonia, vedendo
il re Stefano, re de Polonia, vedendo la nostra facultb., la voleste
tiorla et ha dato la morte al mio povero padre 1 et n'a tolto
tutto quello, che avevimo al mondo et noi vedendo la gran Po-
vertà et necessità non sapemo, che modo viver, che semo per-
sone numero 30 et averno supplicato, cioè mia povera madre avanti
il detto re Stefano, che ne dovesse soccorrer per il nostro viver
et n'ha concesso ducati siecento all' anno, li quali non ne soblisse
nel viver, vestir [a t]ante persone.
Da poi la morte del re Stefano 6 successo un altro in suo
loco,2 dove n'ha concesso quella provision in stessa al presente.
Supplico la Vostra Santith, che quella si degni di far una grandis-
sima lemosina alla mia povera madre, con nui poveri fiollini,
di scriver al presente re di Polonia, al Signor Canciglier, che sue
lustrissime Signorie faccia modo et via di scriver al Gran Si-
gnor Turco, che mi torna metter nel loco ch'era il q[uondam] mio
padre cioè nel principato de Moldavia. E come sarò messo nel
possesso del principato, mi obligo dar et consegnar alla gran
chiesia Santa di Roma ducati diecemilia, cioè Talen all'anno,
mandarli con uno mio homo fidato, a quelli consegnarli, dove
ordinarà la Vostra Santith. Sana venuto io, umilissimo servitor
di Vostra Santith farli reverentia et basiarli le sante mani et pie-
di de Sua Santith : ma il detto Re non mi lasa partir da questo loco,
nè nisun delli mei, et quello che mando alla Vostra Santith,
l'o mandato ascosamente 2 et con quell° la Vostra Santità la si
degnarà mandarmi resposta, perchè in lui mi fido, perch'è la mia
barba per via de mia madre. Non vogliamo molto atediar la
Vostra Santità, si non tutti noi saremo obligati di pregar il
Nostro Signor Iddio per la conservaçion della Vostra Santith et
del felicissimo suo stato, che il Signor Iddio sia alla vostra costodia
et umilmente inchioflesso sia a recomandar alla Vostra Santith, et
ne dia agrata resposta.
Si la lettera non 6 cussi ben dittata, come si conviene alla
Vostra Santith, date la colpa al scrittor et li domando umilmente
perdon alla Vostra Santità, et li bacio le santissime piedi.
1 Decapitat in Liov la 28 Septemvrie 1582.

2 Mort la 12 Decemvrie 1586 a fost urmat pe tron de regele Sigismund III.
3 Fkut din cuvAntul romAnesc ascuns" dictat in forint italianizatA de
insus pretendentul Bogdan.
www.dacoromanica.ro
15 Dec. 1588] No. 95-96 151
Da Polonia, 1588 a di 15 Decembre.

Di Vostra Santità umilissimo servitor di Vostra Santith
Io Bogodan vojvoda .q. Signor Giacula,
fu prin[ci]pe de Mondavia fece scriver
Adresa : Alla Santità di N. Sigre Papa Sisto quinto. Roma.
Nola. Scrisoarea e scris6 de un stain care stia putin italieneste,
plinA de gre§eli de ortografie, poate de vre-un Spaniol ori chiar Neamt,
cu toate cá nici sematura nu e a lui Bogdan, scrisoarea a fost inchisä
cu o pecete de inel a lui, cu legendà cirilicà. Acest stain neauzind
nici de Moldavia- scria consecvent Mondavia, lucru omis in publi-
carea documentului, laisandu-1 numai in semnatura pretendentului, scris
gresit ca Bogodan.
Anterior acestei scrisori a lui Bogdan avem una dela el din Paris
dela 14 August 1587, dacà altfel nu e a unui ait pretendent, iar prin
lanuarie 1588 11 afigm iafas la Venetia.
96.
[Polonia, 15 Decemorie 1588.]

Anonim atre nuntiul Annibale di Capua.
InformaOuni despre loan Bogdan-Vodd, care susgne cd e

fiul defunctului Iancu-Vodd si sosirea luí Bartolomeu Bruti dela
Poartd inddreit la Iasi, unde fu f,rimit cu mare cinste.
Giovanni Bogdan Voivoda del quondam Signor Giancula,
che fu principe di Moldavia, il quale fu predecessore di Principe
ch'è al presente, esso Giancola sapendo che' 1 Turco poneva
altro Principe, cioè quell° ch'è al presente, se ne fuggi in Polonia
in Leopoli con 400im scudi, ma il re Stefano sotto ombre ch'ha-
vesse aperte delle sue lettere mentre dimorava in Moldavia,lo
fè mozzare la testa, et li prese li danari ; diede poi due ville
alla moglie et a quelli figlioli, che saranno da mille fiorini d'en-
trata, et diede tre mila talari per la dote de due figliole, de qua[li]
una s'è maritata con un gentilhuomo polacco.
S'intende, che questo n'è della vera linea de Bogdan.
Sinan Bassà. primo Visire, cugino del Sigr Bartolomeo
Bruti.
1 N. Iorga : RAtAcirile In Apus ale unui pretendent român, loan Bogdan.

In secolul al XVI-lea (Bucuresti, 1928) p. 6.
www.dacoromanica.ro
152 No. 96-97 [is Dec. 1588
Esso Sigr Bartolomeo Bruti era ritomato da Costantino-

poll alli 20 di Giugno et alli 26 partiva di novo, ritornando
a Costantinopoli. L'erano usciti incontra la nobiltà et il Pietro
Vaivoda ; l'havevano fatto molto honore.
Gioanni Bogdan, hora sta prigione in P[olonia.]
97.
Damahida, 21 Decemvrie 1588.

Nnbilimea comitatului Satmar care regele Rudolf II.
La cererea lui 5telan-Vodor Mdzgd, fdcutd in fafa ;edinfei

lor, il recomandd dea audienld pentru aliputea expune personal
dorinta.
Sacratissima Caesarea atque Regia Maiestas, Domine, Do-
mine et princeps nobis naturaliter clementissime.
Pidelitatis fideliumque servitiorum nostrorum in gratiam
Mtia Vrae Caesareae perpetuam humillimamque subiectionem.
Vestra nosse dignetur, Sacra Caesarea Maiestas, quod nobis feria
quarta proxima post festum Beatae Luciae virginis et martyris
proxime transitum, in possessione Domahida vocata, die scilicet
et loco celebrationis sedis nostrae iudiciariae, una cum dominis
vicecomitibus nostris nonniinisque eiusdem sedis nostrae iudiciariae
iuratis conssessoribus ad reddenda iura causantibus pro tribunali
consedentibus Egregius Stephanus wayda de Moldawa,
Sacramae Caesareae Mue fidelis, probus et hurnais servitor in
arcis Zatthmar stipendio constitutus, nostram personaliter veniens
in praesentiam, petens nos debita cum instantia, ut nos penes
eundem Mu Vrae Caesareae exarare vellemus, quatenus Male-
stas Vra Sacrama eundem Stephanum wayda in certis eiusdem
supplicationibus, eidem W Vrae Sacra' ae per eundem porri-
gendis exaudire, votisque et petitionibus eiusdem iustis locum dare
vultumque benignum atque patemum praebere dignaretur : proinde
nos Mtem Vr ant tanquam dominum et principem nostrum na-
turaliter clementissimum, suppliciter oramus, dignetur eadem
eundem, fidelem, uti praefertur, probum et humilem servitorem
suum, in iustis votis et supplicationibus eiusdem exaudire, lo-
cumque dare ac vultu benigno et paterno intuere, quam nos Mu'
Sacra mae gratiam perpetuis fidelissimis ac humillimis servi-
www.dacoromanica.ro
21 Dec. 1588] No. 97-98 153
tus nostris promereri nitemur. Quod residuum est, Deus optimus

maximus Mtem Vram SaCram" diutissime conservet incolumem et
foeliciter regnantem.
Datum die et loco in praescriptis, Anno Domini 1588.
Eiusdem Maiestatis Vestrae Sacratissimae
perpetui ac humillimi fideles servitores
Universitas Nobilium Comitatus Zatthmariensis
(Hofkammerarchiv. Wien. Hungam fasc. 14394.)
98.
Brze§e, Decemvrie 1588.
Bartolomeo Bruti catre card. Montalto secretar de stat.
Ne mai gland in Polonia pe noul trimes al Papei, cardinalul-
legal Ipolit Aldobrandini, il roagd sci-i dea de gtire despre starea
Iezuifilor, cdrora li s'au dat cloud sate ungureVi gi pe leingcl cci mai
doregte sei ja cu sinelaplecare alfi Iezuifi, cere sci se trimeatcl gi Iran-
ciscani unguri, al alror loc de regedinfd este in jurul Bacclului.
Havendomi comandato l'Eccm° Principe di Moldavia,
mio Signore et datomi per collega di transferirmi in questo regno
di Polonia, il Mariscial grande di Moldavia, fratello del Revm°
Metripolita,1 per far complimenti con questo Serm° Re novo et
offerire la sua vicinith bona, et affirmar le confederationi, quali
sono tra questo regno di Polonia et Moldavia in questa nostra
legatione, ha dato ordine espresso et al Mariscial, et a me di visitare
per suo nome e del ReVm° Metropolita l'Illm° et Revm° Card'a
Aldobrandino Legato de Latere in questo regno, et insieme pre-
starli obedienza come rappresentante et logotenente di Sua B" ;
ma havendosi partito Sua M. Reale da Cracovia, et non havendo
no occasione di trovare l'Illm° et Rev"' Cardie Legato per
far quanto da Sua ECC" Illma mi fu comandato, bisognandone
seguitare Sua M. Reale, qual' habbiamo trovato nel gran Ducato
di Lituania, per dar fine a questa nostra legatione, havendo inteso
anco la partita dell'Illm° Cardinale, qual era andato in Praga
con il ritorno del Revm° Statilio Paulini secretario di Sua Sigria
Mma et Revma, qual habbiamo trovato in questo loco, habbiamo
preso conseglio di mandare le lettere di Sua Eccas et del Revm°
Metropolita scritte et a Sua Be et a Sua S. Illma et insieme
prestare obedienza per nostre lettere, poichè a viva voce non
habbiamo potuto fare.
1 Georgius Mohila metropolita Soczaviensis totiusque Moldaviae.
www.dacoromanica.ro
154 No. 98 [Dec. 1588
Essendo venuto a questa Corte in diligentia, et dovendo

tornare con l'istessa il Revme Referendario Monsignor Tolosano,
ho voluto con questa mia humilissima lettera basiar le sue santis-
sime mani et significare quanta sia la misericordia di Dio in la
provincia di Moldavia, che nel Santissimo pontificato di N. Sigre
Sixto quinto habbia la Santissima Chiesa Romana a trionfare,
come ha trionfato ; et speriamo più oltre il standardo di Iesa Christo
trionferh, poichè habbiamo quello che tanto io desideravo,
Padri della Compagnia di Iesù, alli quali tutti li favori sono stati
prestati ; havendo noi con l'autorità di Sua Eccza Mina provisto
tutte le cose necessarie, et per maggior comodia loro da me pre-
sentato due bellissime et comodissime ville Ungari, tutti buoni
catolici, quali sono di 70 case : alli quali nel mio partire conten-
tissimi lassai.
Al mio ritorno non mancarò di far il viaggio di Lublino
per levar li altri Padri tanto a noi necessarii, et condurli in mia
compagnia, poichè Sua Bne ci provede, et l'ha mandati da Roma,
alli quali non si mancarà di cosa alcuna, poichè già fa anni gl'
eretici da me sono stati esclusi et cacciati, restano alli Padri le
chiese libere et il modo d'insegnare la dottrina christiana. Quanto
poi alli Padri franceschani, come già scrissi, habbiamo lassato
il monasterio di Bacu, logo amenissimo di giardini et ague, ha-
vendo provisto di molini, di vigne, di una bona villa pur di Ungari,
tutti catolici ; li quali se veniranno, vengano di vita et costumi
esemplari, perchè questi passati fecero a molti ragionare. Gli
quali Padri habbiano la lingua ungara. Nel resto io non manco,
non mancarò, non sono per mancare : senza dire a V. S. Ill' et
Revma le fatiche di tanti anni et li pericoli, et spese fatte a gloria
di Dio, et essaltatione della Santa Chiesa Romana Catolica sotto
il Santissimo pontificato di N. Sigre Sixto V.
Aspettavo con gran desiderio per intendere le gratie di Sua
Bne fatte nella persona di mio filio, qual è in Capo d'Istria, che
sia honorato con honori et beneficii ecclesiastici ; et a me il titulo
di Protettore et defensor della Santissima Chiesa contra tutti gl'
eretici et infideli, et non per ambitione, ma acciò habbia campo a
far quanto devo per servitio della Santa Chiesa Romana ; et che
vedano li eretici, che le mie vigilie et fatiche sono grate a Sua
Bne i0 so che le merito ; et V. S. Illma et Revma per sue lettere
d'ordine di N. Sigre mi ha dato ferma intentione ; etc.
Da Berestie in Lituania, a di .. Decembre 1588.
(Arch. Vat. Roma. Nunz. di Polonia vol. 31 fol. 6o2.1
www.dacoromanica.ro
1588] No. 99 155
99.
Roma, 1588.
Raportul generalului Iezuitilor cStre sotii
Scura descriere a evenimentelor politice din Moldova, dela
vremea lui Alexandru-V odd Ldpumeanul incoace pad la Petru
5chiopul, care primi bucuros pe Iezuii. Discugunea lui Vodd Cu
popii sdi romeini despre Sfdntul Petru i Biserica sa. Informqiuni
despre catolicii unguri i sa0 din Moldova, unde trdiau in 15 sale.
Annus 1588 missionis Moldavicae Societatis Iesu.
Moldavia, quae est pars Valachiae, Transilvaniae conter-
mina, per multa, non minus bellorum, quam cognationum ar-
bitria, superioribus temporibus iactata est ; et nostra quidem
memoria, Sigismundo Augusto regnum Poloniae tenente, Alexan-
der aliquandiu quietus imperitavit : dum a Despota Sami Tur-
cicis bassis, ut rumor fuit, auro corruptis, adnitentibus haere-
ticis e Polonia, exturbatus est principatu. Dominatum exercuit
Despotas, ea perfidia, qua invaserat : catholicas aedes, veris
possessoribus exactis, dedit haereticis profanandas. Hunc deinde
Thomsa, Moldavis conspirantibus, vita et dominio exult. i Sed
neque Thomsae diuturnum imperium fuit : propter crudelitatem
Moldavis offensus, revocatoque Alexandro, eiusque sobole, eiectus
et a Sigismundo rege Leopoli capite mulctatus est. 2 Moritur
Alexander ; 3 resque Moldavorum in filium eius Bogdanum trans-
latae : is, dum extra fines ditionis versatur incautius, a Christo-
phoro Zborovio in vincula coniicitur : rnortuum Moldavi existi-
mantes, Ivoniam, virum strenuum et egregium bello, principem
legunt : restituere moliebatur Bogdanum Sigismundus, sed ob-
sistente magna nube Turcarum, nec ille restituitur, et Ivonia
in proelio interimitur, magna inimicorum strage edita. 4 Turcae
imponunt Moldaviae Petrum, hominem moderatum et tantae
molis capacem : nec din potitus imperio, Ianicula Turcicis vi-
ribus succincto, in Moldaviam irrumpente, in Turciam se recipit.
Non multo post Ianicula, cum saevitia sumpsisset in suos, in
Polonos superbiam et querelam ad Turcam foederatum Stephanus,
Poloniae rex detulisset, in Moldaviam Petrus reducitur : Ianicula
1 Despot-Vodd., omorit in 5 Noemvrie 1563.
2 Toma fu decapitat in luna Mai 1564.
. 3 Alexandru-Voa Upusneanu mort in 5 Mai 1568.
4 Pare a fi un anirmunt nou, cum el Bogdan nu fu ales Vodli de atre mol-
doveni, pentru c1 acestia 11 credeau mort.'
www.dacoromanica.ro
156 No. 99 [1588
fugiens capitur et ad Stephanum regem adductus poenam ca-

pite luit. 1
Igitur cum magna esset apud Petrum Stephani veneratio,
deque eius pietate et orthodoxae religionis studio, accepisset
a Bartholomeo Bruto Albano, praefecto cubiculi, simili exemplo
ecclesias catholicis restituere cogitavit : dat interea negotium
archiepiscopis, Leopolitano et Neapolitan°, qui tunc Pontificis
nuntium agebat in Polonia, ut aliquot Iesuitas promovendae
catholicae fidei a Pontífice obtineant : curae id fuit Pontffici
Maximo remque Romae commendatam Praeposito nostro Gene-
rali et in Polonia nuntio, Aldobrandinoque cardinali legato, con-
lid i iubet. Decedit Stephanus : ex legatione Romana redit Leopoli-
tanus antistes ; 2 cum Petro principe negotium urget : tandem
hoc anno Kalendis Septembribus sacerdotes duo, Ioannes Scho-
novianus 3 et Iustus Rab, Moldaviam ingressi, cum commenda-
tione Pontificis et Sigismundi Poloniae regis, acceptique perho-
norifice. Quoniam autem princeps erat in castris et pleraque
loca peste infestabantur, dum ea desaeviret, in oppido quodam
loco satis tuto et commodo, collocati : Romanum appellant.
Pretium erit cognoscere quaedam de principis pietate, ut
vel ex hoc initio liceat coniectare, Deo adiuvante, qui sit finis
missionis futurus. Redditas sibi primum litteras Pontificis exo-
sculatus, capiti imposuit, more gentico, causa venerationis, lo-
cuti cum illo per interpretem sermonum : itaque libenter auditi,
ut lacrimae e turgentibus oculis eminerent. Oblata sunt et mu-
nuscula, coelestis agnus in consecrata cera et libellus martyri-
orum depictus : grato animo accepta. Libellum postridie princeps
cum evolveret, de Graeco sacerdote (Calogerum vocant) defixis
oculis in Petri martyrio, quaerit, quid sentiret de primatu Petri.
Hic Graecus : primum designatum fuisse inter aposto'os, propter
ordinem et Hieronymum testem citabat ; caeterura aequam po-
testatem omnibus fuisse. Instat princeps : Cui claves a Domino
commissae?" Petro, excipit alter. Ubi sanguinem fudit Petrus ?"
Romae. Ubi reliquiae eius requiescunt ?" Ibidem. Igitur, addit
princeps, ubi caput Petrus posuit, ibi et claves successoribus
reliquit." E linguis ad ea Calogerus iterum scitatur, vellet pro
Christo subire martyrium : non ita aequo animo, respondet
Calogerus : At mihi vile esset corpus, princeps ait, si ea
gloria contingeret, vel morte mercanda." Dicebat idem ad
1 Iancu-Vodá decapitat in Septemvrie 1582.
2 canoscutul loan Demetre Solikowski. 3 Scris gresit : Sovonianus.
www.dacoromanica.ro
1588] No. 99 157
nostras (per novem enim dies, quibus commorati sunt in

castris, ter apud illum fuere) in ditione sua nullum ministrum
haereticum pati velle : curias omnes, quae ritu Romano uterentur
omnesque curiales, eorum potestati permittere. Misit dein ad
illos unum atque alterum ministrum, qui nuptias contraxerant,
ut statuerent poenam, statim ipsius iussu irrogandam. At nostri
non venisse, dixerunt, ut homines pereant, sed ut convertantur,
et vivant : nihilo se tins ministros illos ab ecclesia princeps removit.
Ipse porro Petrus et magna pars regionis, ritibus Graecis et Ruthe-
nicis utuntur, Ruthenica lingua : neque patriarcham Byzantinum
a gn oscunt.
In tota provincia 15 circiter oppida, in quibus villisque
proximis Hungari Saxonesque, sed illorum maior pars nullus lit-
terarum usus, notitia fere nulla. Nec tamen habes ingenium gentis,
magis callidae, quam simplicis. Coloniam fuisse Romanorum ex
vultu, sermone, moribus, opinio est ; nec spes deest mansuri
fructus : modo vocandi sacerdotes (nam adhuc extra nostros
sunt nulli) imbuendis animis regendisque, nostrorum instituta
persequantur.
(Annuae Litterae Societatis Iesu anni 1588 ad Patres et fratres eiusdem Societatis
Romae, 1590 pag. loo - 104.)
Notd. Acest raport este unicul in rara colectiune a Iezuitilor
cu titlul de Annuae Litterae Societatis Iesu" aflätoare in foarte putine
exemplare in bibliotecile Europei Centrale. 1 Pricina de frunte a a-
cestui lucr u este cA misiunea moldoveanä. a Iezuitilor n'a existat mai
mult de 3-4 ani de zile si ea s'a stins odatá cu fugirea din tara a lui
Petru Schiopul, de persoana cAruia pare a fi fost legatà toatä. existenta
el. De altfel misiunea n'ar fi putut sä.' se mentiná mult timp in Moldova,
unde Franciscanii eran impàmânteniti de veacuri, asa cá e urr de
priceput cá acestia se purtau cu oaresicare invidie fatà de Iezuiti,
veniti in tara aproape numai la chemarea cämärasului Bruti. Unul
dintre cei doi soti cari intraserà, a si murit in Moldova, 2 unde Iezuitii
apoi timp indelungat nu s'au mai arnat, läsänd propagarea cultului
catolic pe seama Franciscanilor.
1 AmAnuntele pretioase privitoare la istoria Ardealului ale acestei colectiuni
le-am retipkit §i publicat intr'un volum special cu titlul : Annuae Litterae So-
cietatis Jesu de rebus Transylvanicis temporibus Principum Bdthory (1579-1613)
ca tomul V al publicatiunii mele Fontes Rerum Transylvanicarum" in 1921.
2 Despre aceasta cetim in Historia domus" a Iezuitilor din Cracovia urmA-
toarele rfinduri : In ipso initio Litterarum Annuarum totius provinciae anni 1591
fit mentio huius missionis, sicut et in antecedentibus. "(Jude colligi potest tribus
vel quatuor annis nostros in ea moratos. Constat etiam in hac missione montuna
Patrem Ioannem Schonovianum. Licet quo tempore et loco id fuerit, non potui
invenire... Fuit enim ex interiori Germania, annorum 47, ingressus Societatem
anno 1562. (Diarium Wielivicianum vol. I. pag. 120.)
www.dacoromanica.ro
158 No. rooror [3 Ian. r589

Arcivescovo di Bari nuntiul catre card. Montalto secr. de stat.
Permis de trecere prin Ungaria dat cardinalului Andrei Bá-
thory.
Sua Maestà Cesarea, a intercessione dell' Ill'n° Legato, ha
concesso passaporto al Sigr Cardinale Bathori per passare in
Transilvania.
Di Praga, 3 di Gennaro 1589.
(Arch. Vat. Roma. Nunz. di Germania vol. III fol. 418.)
Notd. Sosirea pe neasteptate a cardinalului Bäthory timp
de iarnä in Ardeal era reclamatä de douà imprejuräti foarte in-
semnate : una, fizarea pozitiunii sociale si. financiare a lui Baltazar
Báthory, care dupà moartea unchiului lor regal nu se mai simtea
bine in Polonia si dorind a se stabili In patrie, dupä multe tratative
ca principele Sigismund Bá.thory, peste putine säptamâni primi dela
dânsul domeniul Fälgärasului; lar a doua, organizarea cultului catolic
in decklere, mai cu seamä in Secuime, pentru care zelosul cardinal
a fost ingrcinat de cdtre principe si chemat totdeodatä ca inalt
prelat al Bisericei, lucru de mare folosintä in starea deplorabilä in
care preotimea catolicá se afla In Ardeal, de cand n'avea niel un cap
suprem adicA episcop, de aproape patruzeci de ani incoace.

Priacipele Sigismund Báthory catre Capitolul de Alba.
Ordond sd introducd pe Baltazar Báthory in stdpdnirea do-
meniului Fix-garaului ce i s'a ddruit (chiar ;oi pe descendenfd fe-
meiascd) pentru meritele sale dovedite pe lângii decedatul rege 5te-
fan Báthory in rdzboiul sdu cu Muscalii, in care a luptat vite-
jqte; dupd care trimis de rege in strdineitate, a perindat patru ani
dearândul mai Mate pile euro pene spre a cunoqte lumea p; mo-
ravurile oamenilor intru folosul Ardealului, iar intors din cdldtorie
la vestea morfii unchiului sdu regal, Baltazar a luat parte activd
In campania dusd impotriva arhiducelui Maximilian care vroia a
se facd rege al Poloniei, inset fu prins chiar de oastea in care
luptei §i Baltazar. Recompensat pentru purtarea sa nobild de care
Sigismund III noul rege al Poloniei cu nulii, Baltazar veni in
Ardeal, unde a fost ales guvernator al fdrii, el inset' ref uzei aceastd
www.dacoromanica.ro
i Febr. 1589.1 No. ioi 159
cinste zicdnd cd e prea tdndr spre a 0 PYiMi §i astfel drept rds-

platd i se ddrueVe domeniul Fdgdra§ului, numindu-1 totodata Con-
silier" ca sa aibd cu ce sd se intrefie potrivit demniteltii sale noui.
Sigismundi Bathori de Somly6 vayvodae Transsilvaniae et
Siculorum Comiti mandatum ad Requisitores Albenses.
Quum Nos attentis et consideratis non solum propinqua
sanguinis coniunctione, quae etiam per se firmos quidem debet
esse sensuum, animorumque nexus, sed quia omnibus vinculis hu-
manis maiora sunt fides, constantia, caeteraeque eximiae virtutes
et praestantia erga Nos merita Illustris ac Magnifici Domini
Balthasaris Bathori de Somly6, fratris patruelis nostri charissimi,
quae is in multis, magnisque nostris, et regni huius nostri Trans-
silvaniae necessitatibus, pro rerum, temporum, locorumque va-
rietate ita praestitit, ut nullum videatur esse beneficii genus,
quod non iure optimo a nobis mereatur : nam si ab initio qualis
vitae eius, ratio et cursus in hanc usque diem fuerit memoria
repetitum facile animadvertemus eam ipsius fuisse et pueri in-
dolem, et adolescentis animum, et iuvenis consilium, ut omnes
suas cogitationes, omniaque studia ad augendam familiae no-
strae gloriam, et amplificanda nostra, regnique nostri commoda
referre voluerit. Vix dum enim puber cum identidem domi au-
diret gloriosissimum quondam Principem Divum Stephanum Dei
gratia regem Poloniae, Magnum ducem Lituaniae dorninum pa-
truum utriusque nostrum desiderandum, magnum Moscorum du-
cem bello persequi, illatoque in interiora Moscoviae exercitu
campestria proelia committere, arcesque et urbes expugnare,
muftis signis ostendit, ut naturae ius et propensio ferebat, nihil
se in vita magis optare, quam iis rebus interesse, quae ad im-
mortalitatem famae et suae, et suorum pertinerent ; quo cognito
sapientissimus Rex ne naturae ad optima tendentis impetum re-
tardaret, communicato cum sanctissimo genitore nostro consilio,
cum adiunctis ei aliquot equitum turmis, peditumque cohortibus
tunc e Transsilvania ad se in Lituaniam proficisci iussit, cum
Moscoviam urbem Moscoviae maximam, et munitissimam esset
oppugnaturus, quo in bello cum Dominus Balthasar non aetatis,
sed ingenii, animique habita ratione, equestrium peditumque
pedestriumque copiarum gentis hungaricae dux esset creatus, ita
toto huius belli anno se gessit, ut cuncti laborem eius in negotiis,
fortitudinem in periculis, consilium in providendo, tollerantiam
in perferendis asperrirai coeli frigoribus mirarentur. Hule bello,
www.dacoromanica.ro
16o No. Ica [1 Fevr. 1589
quum recuperata, reditaque imperio Polonico Lituania finem fe-

cisset, ne molli otio tempus aetatemque terreret, praecipuas orbis
Christiani provincias eam ob rem sibi visendas esse statuit, ut
lustratis Regum et Principum aulis, cognitisque variarum gen-
tium moribus, institutis, legibus, quaecunque sibi nobis, patriae-
que usui fore arbitraretur, solerti percepta ingenia domum af-
ferret : igitur dissimu/ata persona et familiae dignitate, ut liberius,
et sine rubore misceri hominum congressibus, versarique in ur-
bibus, in curiis, in castris, in acie, in agmine, in contuberniis et
stationibus militum, et Ails denique omnibus in locis commodius
posset, solito ministrorum, et familiariorum comitatu relicto, duna
duobus linguarum peritis, tamquam sociis ingressus iter, Ger-
manias, Gallias, Hispanias, Italiam, Protugalliam caeterasque et
christianas, et barbaras regiones ita peragravit, ut saepe magno
quidem animo, sed exigua spe vitae et reditus sustentaretur ; 1
nam sive maritima, sive terrestria bella gen, sive collatis signis
dimicari, sive urbes, arcesque oppugnari audiebat, contempta
metu arm.orum, tempestatum, praedonum, insidiarum, locorum
incognitorum, caeterorumque eiusmodi periculorum, incredibili
celeritate eo advolabat, et tam intrepide omnis generis praelia
inibat, ut cumulatis in deis laudibus, Ducum commilitonumque
digitis monstraretur. Ex hac et tali peregrinatione cum iam inter
homines acrius cunctari et quatuor annorum diutius occultare,
familiae nomen ob ingenitam in iuvene magnitudinem non posset,
honoresque a Principibus invito etiam, et vitare cupienti conferri
coepissent, repentina et luctuosa divi patrui morte in patriam
redire coactus vix Nos fraterno congressu et colloquio iucundo
satiavit, quum ecce fortuna proximo superiori anno novum ei
bellum obiecit, novamque ex eo g/oriam addidit, quum enim
Maximilianus archidux Austriae post desideratissimi patrui no-
stri obitum in electione novi regis Poloniae paucorum suffragio
fretus regnum armis invasisset, oppugnata que urbe Cracovia et
domicilio regni circumiacentes regiones, e praesertim Illustris-
simi ac Reverendissimi Domini Andreae Cardinalis Bathori,
patruelis nostri charissimi, oppida villasque iuris ecclesiastici
hostiliter vastari, diripique fecisset, Dominus Balthasar laudabili
in fratrem pietate adductus impetratis a Nobis equitum, pedi-
1 Aceste tlri pomenite au lost dupii insemnarea lui Szamosközy _
Danemarca, Norvegia, Anglia §i Scotia, mide de sigur n'au umblat alti ardeleni
inaintea lui ; Szamosközi, op citat vol. i p. 213 §i dupg manuserisul sAu Beth-
len, op dint tom. II p. 529.
www.dacoromanica.ro
Fevr. 1589] No. To' 161
tumque copiis, subsidio ei venturus, continuatis die, noctuque

itineribus in Poloniam penetravit, Cracoviamque ingressus, Se-
renissimi regis Sigismundi Tertii, qui rite legitimeque electus iam
regnum apprehenderat, copiis se coniunxit, qua re cognita, quum,
diffisus viribus Maximilianus Silesiam versus se recipere coepisset
obiecta spe honeste fugiendi, collatis cum Regis exercitu signis
conflixisset singularem in ea pugna Dominus Balthasar laudem
est adeptus. Ipse enim cum delectis Hungarorum primam aciem
Maximiliani, quae ex catafractis constabat, disiecit, ipse fugien-
tium tergis insistens ita mediam aciem et mox subsidiarias co-
hortes perturbavit, ut memorabilis eius diei victoria, qua Maxi-
milianus cum praecipuis suorum captus est, ipsius virtute Po-
loniae fuerit incruenta, quum manu, consilio, celeritateque rem
gerens, ducis pariter, et militis officio fungeretur. Hac virtutis
laude clarus quum a grato Rege et republica Polona in praemium
praeclare et fortiter navatae operae ducatu nonnullisque arcibus
in Livonia donatus esset, rediit tandem ad Nos paucis ante men-
sibus, quam in generalibus regni nostri comitiis ab universis Or-
dinibus onus gubernandi huius regni cervicibus nostris non ac-
cepta aetatis excusatione, solemniter imponeretur ; quibus in
comitiis magnos et quidem merito ipse Dominus Balthasar potuit
capere fructus iudicio omnium Ordinum de ipsius mansuetudine,
innocentia, integritate, prudentia, quum a cunctis una mente,
unaque voce postularetur, ut is nobis tam grave onus sustinentibus
continuus ante senatoriam aetatem Consiliarius adiungeretur ;
quae res non exiguam Nobis quoque adtulit voluptatem cer-
nentibus praeclaram nostram de eximiis ipsius virtutibus
opinionem publico etiam regni consensu comprobari. Quae vir-
tutes quum tot tantaeque sint, ut in extremis etiam, et a co-
gnatione nostra alienis magno praemio dignae esse possint, cum-
que ipse in sui muneris functione maioli cum emolumento nostro
quotidie versetur ipsiusque in nos obsequium et pietas magis in dies
augeri videatur, ut exstit vicissim aliquod nostri quoque erga
eum fraterni amoris monumentum... i hinc idern Balthasar Bathori
cum libera tam de toto, quam eius partibus disponendi facultate
statuatur titulo donationis, et iuris Regii primum ad masculinum
sexum, dein etiam foeraineum sexum, in dominium totalis comitatus
perpetui terrae nostrae Fogaras, utpote totalis castri et oppidi
Fogaras totaliumque possessionum Mondra, Als6 et Fels6 Venicze,
Text omis de copistul, contele Kemény ca obisnuit in astf el de acte de
donatiuni.
www.dacoromanica.ro
162 No. ioi (i Fevr. 1589
Als6 et Fels6 Komana, Kucsolata, Lupsa, Grid, Persan, Vad,

Sinka, Ohaba, Sarkaicza, Buczom, Marsina, Sebes, Herszén,
Kopacsel, Nagy et Kis Berivoi, Desan, Reche, las, Zeveztreny,
Zeschor, Bogorfalva, Illien, Russor, Todericza, Poiana Marului,
Holbak, Lucza, Ludisor, Nagy et Kis Vajdafalva, Posorita, Ny-
tot, Braza, Lesza utraque, Fels6 Szombatfalva, Dragus, Fels6
Vist, Fels6 Ucsa, Fels6 Arpás, Streza Kercsesora, Opra Kercse-
sora, Zkore, Zorata, Kaczon, Porumbak, Opra Porumbak, Als6
Porumbak, Als6 Árpás, Als6 Ucsa, Korbi, Als6 Vist, Porumbak,
Als6 Szombatfalva, Voila, Dridiff et Bethlem, in eodem comi-
tatu terrae Fogaras existentium, qui quidem perpetuus Comi-
tatus, castrum, oppidum, possessionesque dictae terrae Fogaras
Magnifici quondam Casparis Bekes de Kornyat praefuisse, sed
ex eo, quod idem immemor fidei et fidelitatis suae, contra statum
et quietem publicam huius regni se ingerens in perniciem per-
sonae, et Principatus praefatae Regiae Maiestatis, tunc Vay-
vodae Transsilvaniae, multa dolore et clam fuisset machinatus,
tumque ob eam rem manifestis et evidentibus ostentam docu-
mentis, publico dominorum regnicolarum decreto in comitiis eo-
rum Meggyesini die 15. Octobris Anno Domini 1573 celebratis
adpuniendum et exstirpandum penitus e regno eundem Casparem
Bekes memoratae Regiae Maiestati plenaria et absoluta data po-
testas fuisset, sicque ab eadem Maiestate praedictum castrum Fo-
garas obsidione cinctum, et tormentis undique quassatum atque
captum fuisset, dictusque Caspar Bekes prima obsidionis nocte
ex eodem castro Fogaras fuga elapsus, extraque hoc regnum diu
vagatus, copiis denique Germanorum, Hungarorumque militum,
factiosorumque nonnullorum huius ditionis Transsilvaniae no-
bilium adiutus clam, et fraudulenter in regnum irrumpens, arma
contra dictam Maiestatem Regiam, ac etiam contra quietem et
publicum regni huius statum sumere non fuisset veritus, per
hocque publico dominorum regnicolarum iudicio, et decreto in
comitiis eorum generalibus Colosvarii ad festum B. Iacobi Apo-
stoli Anno Domini 1575 celebratis, una cum caeteris factiosis
complicibus suis nota perpetuae infidelitatis et amissione capitis,
ac omnium bonorum tam propriorum, quam uxoris, et liberorum
legitime condemnatus exstitisset, ad ipsam Maiestatem Regiam,
consequenterque collationem eius, ac ipsa iam defuncta, ad nos,
similiterque collationem nostram rite et legitime devolutus et re-
dactus esse perhibetur ; etc. 1
1 sfarOtul mandatului cu textul obisnuit al cancelariei e omis de con-
tele Kem6ny.
www.dacoromanica.ro
Fevr. 1589] No. ro1-102 163
Homo regius ad hanc statutionem designatur Michael Sam-

bokrethi notarius Cancellariae maioris de curia, ad id specialiter
transmissus.
(Arh. Muz. Ard. Cluj. Kemény : Appendix Dipl. Trans. vol. XIII p. 156.)
Notd. Textul acestui mandat ne pästreaz6 intreaga biografie
a särmanului i viteazului Baltazar Bá.thory, care atras de dorul pa-
triei s'a mutat din Polonia in Ardeal spre nefericirea sa, fiind omorit
(peste doi ani i jumaate) tot de acel principe dela care a primit a-
ceastà splendidä donatiune i acest frumos act de introducere care
e o adev6ratä cronica a meritelor sale.
102.
Bqdzin, 5 Fevruarie 1589.
Card. legat Hyppolit Aldobrandini cätre mitropolitul George Movi16.
Mullumqte principelui Petru 5chiopul i mitro politului pen-
tru zelul cu care au primit pe parinii iezuii trimii n Moldova,
intorcdndu-se la Roma ti va recomanda Sldntului Pdrinte
impreund cu Bartolomeu Bruti i fiul sdu.
Illme et Revme Domine.
Merito quidem Mums Moldaviae Princeps et per litteras, et
per oratores gratias Revame Dominationi Vrae egit, quod eius suasu
atque auctoritate in tota provincia illa tantum augmenti Sancta
Catholica atque apostolica fides acceperit, ac jure quoque ne
dum Deo optimo maxim° eo nomine laudes persolvendae, sed
illi insuper homines in Domino commendandi sunt, qui propen-
sum Mali Principis erga veram religionem animum, verbis atque
opere adiuverunt. Id vero Sum' DOMum Nrum luculentissimo
sermone oratoribus ipsis, cum ad Urbem accesserint abunde prae-
stiturum certo scio. Ego porro, et advenientibus ad me quibus-
cumque in hac regione, et cum Romam demum Deo favente
pervenero, 111il Principis ac totius provinciae merita apud
Sanctissimum diligentissime testata facere et commendare non
desinam. In primis autem Georgii Bruti, cuius opera tantum
in hoc molimine eluxit, causam et patrocinium totis viribus am-
plectar, quamquam de rebus ipsius ac filii Sanctm° Domino
iam accuratissime perscripserim. Quod reliquum est Ilium
Dominatio Vra inceptum opus adiuvet, et quantum poterit,
promovendum curet, apud Summum Deum condignam mercedem
apud homines vero non parum gloriae consecutura. Eam ego
diutissime sospitem ac salvam conservan i vehementer opto.
Bendzini, die 5. Februarii 1589.
(Arch. Vat. Roma. I3orghese III. 112. e. f. fol. 25. Concept.)
www.dacoromanica.ro
164 No. 103 [6 Fevr. 1589
103.
Wien, 6 Fevruarie 1589.

Arhiducele Ernest cAtre Camera Scepusianl.
De oare ce decedatul Despot-V odd primise prin lostul cdpitan

Francisc Zay dela impdratul Ferdinand I. un imprumut de 8000
liorini p; mai tdrziu s'a adeverit cei in contul datoriet acesteia Despot-
-17 odd trimisese lui Zay 4000 de bol, opri0 la granita Poloniei,
sd se cerceteze, cum std alacerea.
Divus quondam imperator Ferdinandus, avus noster ob-

servandissimus, felicissimae recordationis, anno adhuc Sexagesi-
moprimo Iacobo Heraclidi Basilico Despotae in Samo et Waywo-
dae Moldaviae, tum temporis exulanti Cassoviae, super iliud, quod
ex manibus Francisci Pesthiensis cum consensu praelibatae Suae
Mu° diversis vicibus accepit ad subsidium restitutionis suae octo
mille florenos hungaricos per Franciscum quondam Zay, ad obli-
gatorias ipsius Despotae, ut summam hanc Suae Mti quampri-
mum restitutus fuisset refunderet, numeran i curavit. Cum autern
post obitum dicti Zay, haeredes eiusdem pro subducendis ratio-
nibus solutioneque patris ipsorum emeriti stipendii militaris in-
stitissent, atque dubitatum fuisset, an non ipsi Zay praelibati octo
mille floreni per Despotam exsoluti fuerint, ex emerito suo mili-
tari stipendio defalcandi, tandem anno Septuagesimoquarto post
deprehensum est, Despotam ipsi Zay vivo ad huc quater mille
boyes, per civem et mercatorem quendam Cassoviensem, Micha-
elem Wargam dictum, transmisisse, unde ipse Zay, tam Suam Cae-
saream Regiamque Wan quam se ipsum, et praefatum quoque
Wargam, cui etiam tenebatur, contentaret, adventanti autem
Wargae ad confinia Polonica, boyes lbs a quodam Polono, War-
sii Starosta nominato, vi ereptos fuisse. Post illa ipsum Zay apud
defunctum regem Poloniae, Sigismundum Augustum conquestum
saepius institisse, ut inter ipsum et Polonum illum ius diceret :
diem etiam Varsoviae unum, Petrokoviae alterum, dictum qui-
dem Warsium autem nusquam comparuisse, causamque hanc
ita dilatam fuisse. Cum autem modo, ipsis Zay stipendium pa-
tris sui militare repetentibus, scire intersit, an causam illam con-
tra Polonum prosequuti, eo nomine quippiam, et quantum ob-
tinuerint, et num bourn ablatorum restitutionem aut refusionem
aliquam consequuti sint : quapropter benigne vobis mandamus,
www.dacoromanica.ro
6 Fevr. 15891 No. 103-105 165
ut de eo diligenter tam in superioribus partibus istis, quam in

Polonia apud eos, quos huius rei non nescios existimaveritis in-
vestigetis, et quidquid de eo indagaveritis id nobis informatione
et consilio vestro adiuncto perscribatis ; etc.
104.
Arhiducele Ernest catre Camera Ungarl.
Alldnd de nevoile lui 5telan-Vodd Mdzgd, ordond sd i se dea
zoo fiorini din salariul sdu pentru ca seipoatet pleca acasd mai
cu u§urinfri.
An die Hungarische Camer, dass sie Stefan, gewesten Weida
in der Moldau, ioo fl. in Abschlag seines Verdienens bezahle.
Expositis gravissimis necessitatibus, quibus premitur, de-
inisse nobis supplicavit Egregius Stephanus Vaywoda quondam
Moldaviae, ut ipsi iam statim aliquid in defalcationem sui emeriti
stipendii militaris administraretur, quo sese domum in superiores
regni istius partes commodius conf erre posset. Cum autem hic
hoc tempore, nobis aliis necessariis et inevitabilibus erogationi-
bus distentis, fieri non potuerit, eundem cum ioo florenis in pro-
ventus Camerae istius vestrae curae concreditis, illic exsolvendis
reiecimus ; vobis benigne mandantes, ut dictos ioo florenos in-
terim aliunde mutuo statim levetis, dictoque Vayvodae ad qui-
etantiam Sacrae Caesareae Regiaeque Maiestatis consiliarii et ma-
gistri solutionum bellicarum, Egregii Egidii Gattermaieri certo
et quamprimum consignetis. Exequuturi in eo nostram beni-
gna m voluntatem.
Datum Viennae, 17. Februarii anno 89.
(Hofkammerarchiv. Wien. Huugarn fasc. 143514. Concept.)
105.
Arhiducele Ernest catre Camera Scepusiana.
Sd pleiteascd salariul restant al lui 5tefan-Vochi.
Cum nobis Egregius Stephanus quondam Waiwoda Molda-
viensis demisse conqueratur, sibi de emerito suo militari stipen-
www.dacoromanica.ro
166 No. 105-107 [17 Fevr. 1580
dio, provisioneque tam in parata pecunia, quam vino et frument o

ab aliquot annis solutionem restare, demisseque petat fidelium
suorum demisse praestitorum servitiorum inopiaeque suae ratio-
nem haber: quapropter benigne vobis mandamus, operam detis,
ut eidem tam de stipendio, quam provisione certo satisfiat, quo
ita commodius servire, seseque sustentare queat ; etc.
(Colectiune particular& Ungaria.)

Arhiducele Ernest atre Camera Scepusian&
Alteaptd informcqiuni despre cererile lui 5tefan-Vodd.
Egregius quoque Stephanus Wayvoda quondam Moldaviae,
sibi respectu fidelium diuturnorumque praestitorum servitiorum,
gravissimorumque sumptuum factorum, aetatis quoque aggra-
vescentis, duos pagos una cum pertinentiis suis durante residuo
vitae suae, et in singulos equos, quemadmodum aliis, menstruurn
florenum unum mutuatiam pecuniam, denique ad pagum Pus-
tahodos, antea eidem collato, sylvas, prata, agrosque et similes
pertinentias adiici atque conferri, iuxtaque de controversia qua-
dam inter ipsum et Franciscum Burian, ratione duorum colono-
rum orta, contraque Nicolaum Zathmariensem sese defendi de-
misse petat, uti ex adiectis scriptis fusius cognoscetis : manda-
mus itaque vobis benigne, ut petitionibus hisce in deliberationem
pertractis, quid de una atque altera vobis videatur, consilio ve-
stro adiecto nos informetis ; etc.
(Colectiune paricular& Ungaria.)

Arhiducele Ernest cltre Camera Ungar&
Set plelteascd lui 51e/cm-Yodel _zoo liorini.
Egregius Stephanus Waywoda quondam Moldaviae demisse
conqueritur, se centum lbs florenos, sibi isthic decretos, a Vo-
bis impetrare non potuisse, quin imo servum suum vacuum di-
missum. Cum autem eidem subventum esse cupiamus, quaprop-
ter benigne iterum vobis mandamus atque praecipimus, ut eun-
dem prae omnibus aliis deputatariis certo contentum reddetis.
www.dacoromanica.ro
6 Mart. 1589] No. to8 167
108.
Kogice, 9 Martie 1589.
Camera Scepusiana catre arhiclucele Ernest.
Expunerea lui Mihai (Mezti) Warga despre lelul cum a plecat
cu .r1,000 de boj din Moldova, trim4i de ceitre decedatul Despot-
Vodel la Ca§ovia pe seama impdratului Ferdinand p: cum au lost
luafi de alive Le5i la hotarul Poloniei, pe ceind suma de 3000 fio-
rini ascumi i-a predat ceipitanului Francisc Zay, chitan01.
De 4000 bobus per Iacobum Heraclidem Basilicum Way-
uodam Moldaviae Michaeli Warga Cassoviensi datis.
Intelleximus demisse ea, quae Serenitas Vra de quater
mille bobus a Iacobo Heraclide Basilico Despotae in Samo et
Wayuoda Moldaviae Michaeli Warga Cassoviensi olim assignatis,
et in finibus Poloniae ademptis, die 6. Februarii proximae prae-
teriti ad nos clementer scribere dignata est. Vocavimus itaque
nos illico memoratum Michaelem Warga Cassoviensem, qui alio
domine Michael 1VIezti dicitur, atque ex eo totius negotii statum
niligentissime percunctati sumus.
111e, quantum per confectam iam aetatem memoria as-
sequi potuit, rettulit rem ita se habere : assignata sibi fuisse a
memorato Wayvoda et Despota non quatuor, sed undecim mi-
lia boum pro Divo imperatore Ferdinando, augustae memoriae,
medio cuiusdam Martini Literati de Zenthmarton, servitoris Suae
Avis pro Francisco vero Zay pecora 1700 et insuper 3000 au-
reos Francisco Zay assignandos. Cum quibus bobus cuin ad fines
Poloniae pervenisset, eosdem in dictis Poloniae finibus omnes
vi ereptos fuisse, neque unquam, quod ipse sciat, quidquam inde
redditum, licet multum apud Sigismundum regem pro restitu-
tione ablatorum boum laboratum fuerit, praefixum quoque fuisse
iudicii terminum, ac ad eum ipsum cum aliis personis eo able-
gatis comparuisse, sed iudicium minime administratum esse, imo
parum abfuisse quin interfecti essent. Aureorum vero summam
sibi traditam, inter landa, se mendici personam fingentem, sal-
vam attulisse, et memorato Francisco Zay assignasse, productis
superinde nobis in spetie ipsius Zay quietantia et recognitione,
propriae eiusdem Zay manu tota exarata, quam descriptam et
Latine redditam, cum his Serti Vr" demisse transmisimus ; etc.
Cassoviae, 9. Martii. Anno LXXXIX.
(Colectiune particularl Ungaria.)
www.dacoromanica.ro
168 No. ro9 [ii Mart. 1589
109.
Venezia, .r.r Martie 1589.
Nuntiul arhiep. Matteucci catre card. Montalto seer, de stat.
Intoraindu-se din Ardeal un nobil vene0an, 'h., comunicä in-
1 ormaliunile bune ce le a adus despre insu*ile de laudä ale prin-
cipelui Sigismund Báthory cari promit mull pentru serviciul cul-
tului divin.
Il cavalier Michele gentilomo Venetiano è tornato questa
settimana da Transilvania, havendo grande intrinsechezza con
quel principe o vaivoda, e tutti i suoi, e non so che grado di
generale in quella militia ; è stato a visitarmi, e in' ha dato
a norne del medemo vaivoda l'alligata lettera per Sua Santità,
havendo discorso meco alcuni particulari, de quali ne mando il
compendio nell'accluso foglio 1 retenendomene l'originale presso
di me, sottoscritto dal medemo gentilomo in presentia mia, per
ogni buon fine. Egli m'afferma, che intesa ad un depresso la
inclinatione di Sua Bne detto principe si risolverà o a mandare
l'ambasciatore, o verrà il medemo gentilorno a trattarne. Essalta
assai il genio del principe, le sue forze, e propone molti beni
che potrebbono venire per servitio de Dio da l'accarezzarlo, e
domesticarlo. Io senza mettermi in alcun obligo ho dato risposte
generali, e risponderò in particulare secondo che mi sera coman-
dato da V. S. Ill-ma. Dal suo ragionamento ho retratto, che
tra il Re di Polonia, e detto vaivoda non è molta intelligentia,
e poco spera de la liberatione di Massimiliano ; etc.
Di Venetia, li II Marzo 1589.
Copia delli capi trattati dal Cav. Micheli con il Nuntio di
Venetia a nome del Vaivoda di Transilvania.
Pm° L'escusatione per la prohibitione fatta a li Padri
Iesuiti del partirsi dal regno di Transilvania, e banditoli publi-
camente come spie del regno particulari, essendogli state trovate
le lettere, che scrivevano a li Padri di Austria 2 et uno di essi
andava, et l'altro tornava.
i Acest supliment a ajuns in vol. 23 al colectiuniiNunz. di Polonia" In
care se pastreaza sub fol. 17o, insa il publican' depe exemplarul al doilea (mai
precis) din Biblioteca Chigi vol. M. II. 43 fol. 41.
2 In exemplarul aligi ad stau urmatoarele cuvinte: al Principe Er-
nesto" in locul parintilor din Austria, lucru ce a dat loc la cea mai mare ba-
nuiala fata de pm-tarea Iezuitilor; acest moment fiind pan'acuma cu totul ne-
cunoscut in istoria Arclealuliii.
www.dacoromanica.ro
ii Mart. 1589] No. zo9--rio 169
20 Perchè Sua St° non creda che ciò sia seguito per sprez-
zamento di religione, ma forzatamente da causa di stato, co-
mandi Sua B" che ne siano ricevuti d'ogn' altra religione, perchè
non siano Iesuiti, che serà provisto loro di monasterio et d'ogni
-altra cosa necessaria.
3° Che Sua Sti si contenti ad instantia di questo Principe
presente del regno di Transilvania, et di quel Senato, acciò possa
havere nelle occorrenze, et in ogni altro bisogno loro particolar-
mente spirituale un Protettore, di fargli gratia di elettione d'un
Cardinale a sua nominatione, presuponendo in esso le qualità
et requisiti, che si ricercano, et che con la sua santa vita possa
maggiormente accrescere la religione cattolica in quel regno.
40 Mandando un ambasciatore a Sua St° desidera di sa-
pere che sorte di loco gli sarebbe dato in quella corte.
50 Si desidera la risposta della lettera, che si manda.'
(Arch. Vat. Roma. Nunz. di Venezia vol. 26 fol. 513.)
tb.
Roma, 22 Martie 1589.
Card. Alessandro Peretti care Stefan Báthory de Somly6.
Sfântul Pdrinte a primit bucuros scrisoarea sa cu Mate cd a
4110 cu jignire din a principelui Sigismund Báthory despre expul-
sarea Iezugilor, expulsare fäcutcl fá'rei nici o Ma de Dumnezeu
§i fiird respect laid de memoria regelui telan Báthory, care Li in-
trodusese in Ardeal. In astfel de imprejurdri nu-i oate indeplini
doritqa de a trimite a4i párinti acolo din vre-un all Ordin, inscl pri-
meste blecuros un ambasador al principelui si e chiar gata a crea
un Cardinal pentru acele locuri, dar acela trebue numit de dânsul.
Ill"' Signore.
La lettera di V. S. Illma de'26 di Gennaro scritta da Som-
lio a la Santità di N. Sigreè stata letta da Sua B" non senza
una dolce ricordatione de la gloriosa memoria del Re Stefano suo
zio : et ancora che il dovere portasse, che il Principe Sigismondo
istesso havesse dato conto a Sua Santità d'un caso tanto se-
gnalato, come è stata l'espulsione de' Iesuiti di Transilvania ; tut-
tavia la lettera di V. S. Illmaè stata cara et accetta.
Dupá aceste articole mai gäsim (in exemplarul Chigi) urtnätoare notä :
Da mettersi in cifra per il Nunzio di Polonia, a li 22 di Marzo 1589 a Roma.
Gio. Andrea Vescovo di Bertinoro Secretario di N. S. mpr.
www.dacoromanica.ro
170 No. nofir [22 Mart. 1589
Duole grandemente a Sua Pie che si sia venuto ad una

essecutione piena di scandalo, con poco rispetto di Dio et de la
pia mente del Re Stefano, che introdusse quei Padri in Transil-
vania, senza darne parte a lei. Il che se si fosse fatto non ha-
verebbe mancato Sua Santità di provedere a la sicurezza del
Principe et de la patria, senza strepito, con buona satisfattione
di tutti. Dirò hora che mandi altri religiosi, se le fa duro : per-
chè può ragionevolmente temere che a questi in breve intrareb-
be il medesimo che a' Iesuiti, nondirneno se parerà a V. S.
Illma che il Legato et il Nuntio Apostolico, che stanno hoggi in
Polonia, possino aiutare questa causa de la religione Catholica,
potrà scrivere loro et anco far trattare a bocca dal Sigr Cardinale
Bathori, suo cugino, che con essi troverà buona corrispondenza.
Se il Principe vorrà mandare ambasciatore a Roma V. S.
illma lo può certificare che sarà trattato con quell' honore, et
amore che si conviene, et come fu trattato il Bersevitio, man-
dato già dal buon Re Stefano al tempo che non era ancora Re
in Polonia.
Darà volentieri N. Sigre un Cardinale Protettore a quel
Principe, et natione ; ma le suà caro che l'istesso Principe se
lo nomini a fine, che li sia di maggior sodisfattione. Et perchè
credo di havere sodisf atto cosi a la lettera di V. S. Illina come
a tutti li capi proposti dal Cavaliere Michele al Nunzio Aposto-
lic° di Venetia faccio fine, et prego a V. S. Illma ogni sorte di
felicith et di contento.
Di Roma, a li 22 di Marzo 1589.
111.
Venezia, i Aprilie 1589.

Nuntiul archiep. Matteucci cAtre card. Montalto secr. de stat.
Predeind cavalerului Michele rdspunsul pentru 5telan Bd-
:hory, i-a dat i ceva desluiri nprivinfa cererilor principelui Si-
gismund Bdthory cari nu se pot indeplini, pdnd ce nu trimite un
ambasador de obedientd" care va fi primit tot ifwi de bine, ca
pe vremuri Martin Berzeviczy.
Ho dato al cavaliere Michele la lettera per il Sigr Stefano
Bathori, e datogli parte (senza mostrargliela) de la risposta al
meglio, e con quella maggior destrezza e circumspettione ch'ho
www.dacoromanica.ro
I .Apr. 1589] No. 111-112 171
giudicato convenirsi. Quanto all'espulsione dei Padri jesuiti, et

offerta di ricevere altri religiosi mi rispose, ch'havrebbe deside-
rato che se fusse il tutto terminato per mezzo mio, non havendo
che fare il legato, e nuntio di Polonia in Transilvania, gli repli-
cai, haver tal hora N. Sigre eh!) resoluto per maggiore como-
dità, potendo portare troppo longo indugio la resolutione per
lettere, e che n'haverà dato particolare ordine alli sudetti Si-
gnori, senza che ne possa nascere pregiuditio, o mala satisfattione
a quel principe, et a la Transilvania.
Circa al Cardinale che desiderarebbe quel principe, mi disse
essere stato mal inteso, desiderando giuntamente duoi gratie : la
promotione al cardinalato di persona qualificata, e ch'el mede-
simo gli fosse dato poi per protettore. Replicai a questo non con-
venirsi in ciò di volere venire a patti con Sua Stà poichè an-
cora per la parte sua non havea mandato a darle obedientia,
il che se seguirebbe (come ne mostrava desiderio) all'hora se sa-
rebbe potuto domandare a N. Sir e non prima, e se con tutti
li principi se mostra benigno, con li tanto lontani s'ha da spe-
rare di haversi Sua Bne a mostrarsi gratiosa in tutto quello
che potrà, standomene io sempre in generalibus, vedendo che
in questo premeva oltra modo.
Del loco per l'ambasciatore, (se si mandarà) mostra di re-
stare contento, e satisfattissimo de le offerte, che sera trattato
con quell'amore et honore che si conviene. E nel ragionare
disse, che se bene la lettera è stato scritta dal Signor Stefano a
Sua Stà pub si dire che sia del principe istesso, trattando quel
Signore ogni cosa per la tenera età del principe.
(Arch. Vat. Roma. Nunz. di Venezia vol. 26 fol. 547.)
112.
Sätmar, 6 Aprilie 1589.
Stefan-Vodä Mdzgd catre Camera Scepusiand.
Deoarece n'a primit nici un ban de acolo, nici dupd porunca
ce o adusese dela Viena, roagei dea ceva bani de cheltuialä, ori
macar set-i orânduiasa platel aci la ispravnicul cetdf ii. Apoi
trimitel i ceva grdu i vin de särbeitori precum §i soldä pentru
soldagi säi.
Szolgálatomat irum Kegyelmeteknek, mint bizodalmas uraim-
nak. Istentöl kivánok Kegyelmeteknek minden lelki és testi j6
áldásokat meg adatni, mint bizodalmas uraimnak.
www.dacoromanica.ro
172 No. 112 [6 Apr. 1589
Továbbá ebb61 kelleték Kegyelmeteket meg találnom le-

velem által, mint bizodalmas uraimat, hogy tudja Kegyelmetek
azt, hogy én hoztam onnat fe161 Becziböl ô relségét61 pa-
rancsolatot Kegyelmeteknek, hogy Kegyelmetek énnekem meg
fizessen. Kegyelmetek énnekem semmit nem ada, nem hogy meg
fizet vala Kegyelmetek. Ennekem azt mondá Kegyelmetek, hog-y
semmi pénz nines az kamorába. En kérek vala valami költséget
Kegyelmetekt61, Kegyelmetek hogy nem adhatta ugy deputála
Kegyelmetek az kisvárdai harminczadosnál huszondt forintot.
Isten tudja, hogy minem6 nagy vizeken, sáron oda fáradék, hogy
csak nem holtam bele az nagy vizben, sárban mindenest61, de csak
heában 16n mind az nagy fáradság, mind az nagy keltség, énnekem
csak egy pénzt sem ada, sem filiert ; azt mondit, hogy nines az
császárnak pénze ott is. En nem tudom soha mit kelljen csele-
kednem az nagy költségtelenségnek miatta, hanem kérem ti Ke-
gyelmeteket, mint bizodalmas uraimat, hogy Kegyelmetek ne
hagyjon engemet, Kegyelmetek adjon valami költséget, mert csak
egy pénzern is nincs ; ha penég Kegyelmetek ott nem akar adni,
bât deputáljon Kegyelmetek itt Szakmárt, Zakmári Miklösnál,
az ravónál, nám ott is vagyon pénze ô Pelségének. Ha hol pe-
nég Kegyelmetek azt gondolná, hogy ott nines, hát deputáljon
Kegyelmetek az udvarbirónál, Parkas Pálnál, akar az harmin-
czadosnál, Rakomazi Jánosnál. Akar melliknél deputáljon Kegyel-
metek, csak deputáljatok vagy száz forintot ; de kérem Kegyel-
meteket, hogy Kegyelmetek deputáljon ott az hol vagyon, ne ott
az hol nines, ilyen nagy szükségemben, mert nincs hoya lennem.
Továbbá ebb61 is kelleték Kegyelmeteket meg találnom,
mint bizodalmas uraimat, hogy Kegyelmetek ne hagyjon, se-
gitsen meg engernet, deputáljon Kegyelmetek valami egy ne-
hány köböl buzát is, vagy két horde, bort is, mert bizony énne-
kem is most kellene, mint az több nemes uraimnak az iinnepen,
söt ugyan mindenkor kellene, ha volna. De kérem Kegyelmete-
ket, hogy Kegyelmetek ne hagyjon, hanem adjatok ; Kegyel-
metek ha buzát deputál, mind bort, Kegyelmeteknek meg szol-
gálom, mint uraimnak.
Irja meg Kegyelmetek hány köböl buzát adjanak, hány
akó bort adjanak. Ha most több um' lehet, hát Kegyelmetek
bár csak két hord6 bort adjon, mig több lehet.
Továbbá ebb61 is kelleték Kegyelmeteket meg találnom,
mint bizott uraimat, hogy tudja Kegyelmetek ott, hogy hoztam
parancsolatot 6 Felségét61 az lehengelt fe161 is, hogy nekem is,
Format din cuvantid german: Lehngeld.
www.dacoromanica.ro
6 Apr. 1589] No. 112 173
mint az több katonáknak, adnák meg az egy-egy forintot minden

holnapba. Kegyelmeteknek meg szolgálom, mint bizodalmas
uraimnak, Kegyelmetek deputálja meg azt is ; rendelje ugy Ke-
gyelmetek, hogy legyen nekem is ugy mint az több uraimnak.
Annak utánna ezen is kérem Kegyelmeteket, hogy Kegyel-
metek énnekem is kifidjön fizetést az mustramestertöl, hogy Zak-
márra jä, inert bizony engemet igen szorongatnak az katonák,
hogy meg fizessek nekiek ; nem tudok mit adni, inert egy pén-
zem is nines, mert mindenkor mikor az uraimat meg mustrál-
tatták, tudja Rothot Ferencz uram, hogy énnekem soha semmit
nem adtak, hanem csak Kegyelmetekre mutattak mindenkor.
Jo választ várok Kegyelmetekt61, mint bizodalmas uraim-
tól. Isten tartsa meg Kegyelmeteket nagy jó egészségben.
Datum ex Zathmar, Aprilis 6. die. Anno Domini 1589.
Moldovai István vajda, Kegyelmetek jó akaró szolgája
GTIIISAH 1101BOA
Adresa: Ez levél adassék az vitéz16 Szepesi kamorásoknak,

nekem mindenkor bizodalmas uraimnak kezekben Kassára.
Trad. Scriu slujba mea Domniilor Voastre, ca Domnilor mei cu
credintd. Poftesc dela Dumnezeu sà.' vi se dele Domniilor Vostre toate
bunaaile sufletesti i trupesti, ca Domnilor mei cu credintä.
Mai departe, pentru aceastà pricin5 trebue sä dau de veste Dom-
niflor Voastre, ca Domnilor mei cu credinta, prin scrisoare, c5ci o
stiti Domnia Voastrà aceea, ca eu am adus de acolo, din Viena, dela
Maiestatea Sa, poruncl Domniilor Voastre, ca Domniile Voastre sà-mi
plAtiti. Domniile Voastre nu mi-ati dat nimic, necum sä má fi plait
Domniile Voastre. Mi-ati spus Domniile Voastre cA nu este nici un ban
in c6mar5.. Eu cerusem ceva de cheltuia15. dela Domnifle Voastre, lar
Domniile Voastre fiindcà nu mi-ati putut da, ati hotdrit s5; mi se dea
dougzeci i cinci de fiorini la hamintarul din Kisvada. Dumnezeu
stie prin ce ape mari i prin ce noroae m'am ostenit panà acolo, numai
n'am murit in apele cele mari i in noroae cu totul ; dar in zadar a fost
acea ostenealà mare si cheltniald, nu mi-a dat nici un ban, nici un filer ;
zicand ea nici acolo n'are bani impaatul. Eu nici odatà nu stiu ce
trebue sAfac din pricina acelei mari neplai, dar rog pe Domniile Voastre
ca pe Domnii mei cu credintà, ca Domniile Voastre sä nu má p5ra-
seasc5., sg-mi dati ceva de cheltuia.15. Domniile Voastre, cá nu am
niel un ban ; lar dacd Domniile Voastre nu vreti sa-mi dati acolo, atunci
sá räsati sa mi se deje aici in Samar, la Nicolae ZakmAri, la ispravnic,
cAci si acolo are bani Maiestatea Sa. Iar5.' dac5.Domniile Voastre ati
fi de pArere cà niel acolo nu sunt bani, atunci sá trimiteti poruncá
la judele de curte, Paul Farkas sau la hamintarul Ion Rakomazi.
Dati poruncà de platá la ori care din acestia Domniile Voastre, numai
www.dacoromanica.ro
174 No. 112-113 [6 Apr. 1589
porunciti sá mi se plAteascd vre-o sutä de fiorini ; dar rog pe Domniile

Voastre, ca Domniile Voastre sá porunciti acolo unde sunt bani, nu
acolo unde nu sunt, in aceastä mare nevoe a mea, &Ad nu am ce sä mä.
fac.
Mai departe, trebue s'A vá cant pe Domniile Voastre i pentru
aceasta, ca pe Domnii mei cu credintA, ca Domniile Voastre sà." nu md
pdräsiti, sä má ajutati, sa dati porwicA sä mi se deie i cAteva cAble
de grAu i vre-o dunk* poloboace cu vin, cAci am a i aveh nevoie de
ele acum, de särbAtoare ca i ceilalti nemesi, Domni ai mei, ba ar fi
nevoe de el totdeauna, dacA ar fi. Dar rog pe Domniile Voastre, ca
Domniile Voastre sá nu mà pAräsiti ci dati ; dacà porunciti
mi se deje grAu i vin, vä slujesc pe Domniile Voastre, ca pe Domnii mei.
Scrieti Domniile Voastre, ate cAble de grAu i ate ocale de
vin sA-mi deje. Dacá nu se poate mai mult acuma, sA-mi dati Domniile
Voastre numai cloud poloboace de vin, pAnA puteti sa-mi dati mai
mult.
Mai departe trebue sa và mai scriu Domniilor Voastre i despre
aceea, ca Domnilor mei cu credintä, ca stiti Domniile Voastre acolo,
cá am adus poruncä. dela Majestatea Sa i despre soldà, ca í mie
celorlalti ostasi s5.-mi dati cAte un fiorin in fiecare lunä. Slujesc pe
Domniile Voastre, ca pe Domnii mei cu credinta, sä mi-o orinduiti
aceasta ; sA porunciti astfel Domniile Voastre sA o am i eu ca i cei-
lalti oameni ai mei.
Dupà aceasta mai rog pe Domniile Voastre i pentru aceasta,
ca Domniile Voastre sä-mi trimeteti platA prin maestrul de mustrd
cAnd vine la SAtmar, cA.ci si pe mine intru adevär, mà strAmtoreazA
vArtos ostasii, ca sà." le plätesc ; nu pot s'A le dau nimic, cAci nu am nici
un ban, cAci totdeauna cAnd am pus sà se facA mustrà cu oamenii
mei, stie domnul Francisc Rothot, cá mie nici odatà nu mi-au dat
nimic, ci m'au trimes intotdeauna la Domniile Voastre.
Astept räspuns bun dela Domniile Voastre, ca dela Domnii
mei cu credintà. Dumnezeu s'A vA tinA pe Domniile Voastre in bunä
sänätate.
Datum etc.
Voevodul moldovean stefan, a Domniilor Voastre slugä voi-
toare de bine.
Adresa: SA se deje aceastà scrisoare vitejilor Cämärasi Scepu-
zieni, in mAinile Domnilor mei de-apururi cu credintä, la Casovia.
113.
Oratorul Bartolomeu Pezzen cAtre arliiducele Ernest.
5tiri din Ardeal despre sosirea cardinalului Andrei Báthory

§i pleingerile ardelenilor la Poartd.
Aus Siebenbilrgen ist einkommen, dass der Cardinal Ba-
thori aus Pohln daselbst ankommen, und class Ihme der junge
www.dacoromanica.ro
14 API'. 1589] No. 113-115 175
Fiirst ein stattliche Herrschaft, neben andern stattlichen Mobi-

lien geschenkt habe. Dieser aber, so aus Siebenbiirgen kommen,
hat allein Klagen und Beschwer bracht wider alle vorige Nach-
paren.
114.
Oratorul Bartolomeu Pezzen catre arhiducele Ernest.
Plecarea solilor ardeleni i trimiterea a 400 ieniceri in spre
Hui pentru paza locurilor de pe acolo.
Die Siebenbiirger haben mit ihrem Klagen wenig ausge-
richt, und zuheissen re infecta mit etlichen Sachen, so sie allhier
eingekauft, sambt etlichen gemeinen Rossen albereit von hinnen
weggezogen ; etc.
Vor 2 Tagen seindt in die 400 Jänitschärn und andere
Schiitzen mit 3 Gallera gen Hussi abgefahren, auch den vorigen
Sanziag-Beghen bei der Tonaw ernstlich befohlen mit ihrem Volk
dorthin zu ziehen, des Sultani Gebilet zu verhaeten und daselbst
bis auf verrem Bescheidt zu verbleiben.
115.
Warszawa, 27 Aprilie 1589.
Arhiepiscopul Annibale di Capua nuntiu catre autoritati.
Autorizeazii pe pdrintii iezuiti in drum spre Moldova scl
predice, slujbele bisericesti, sd administreze sacramentele, sci
impeirtaseascii invcifillura crestine i sei scivcirseasai toate lucrurile
sfinte cuprinse in privilegiul ion, recomancicindu-i butufvoinfii
oamenilor printre cari vor umbla s: lucra pentru binele lumii.
Hannibal de Capua, Dei et Apostolicae Sedis gratia Archi-
episcopus Neapolitanus utriusque signaturae referendarius Sane-
tissimi Dornini Nostri Sixti, Divina providentia Papae V. assi-
stens et praelatus domesticus, nec non ad Serenissimum Sigis-
mundum Tertium Poloniae regem, eiusque Poloniae regnum, om-
niaque alia dominia et loca quomodolibet ipsi Regi subiecta Sane-
titatis Suae ac Sanctae Sedis Apostolicae cum potestate Legati
de latere Nunctius omnibus, in quorum manus hae litterae no-
strae venerint, salutem in Domino sempitemam.
www.dacoromanica.ro
176 No. 115-116 [27 Apr. 1589.
Testatum his nostris litteris facimus, quod cum Illm's

Princeps modernus Moldaviae pro suo pio zelo ac studio religionis
Christianae a Sm° Domino Nostro Sixto V. Pontífice maximo
efflagitasset aliquot Patres Societatis Iesu pro restituenda in suis-
ditionibus religione Catholica Romana eiusdem Stm Domini
Nostri mandato ac authoritate Apostolica, qua fungimur, ab Ad-
modum Revd° Praeposito Provinciali eiusdem Societatis in regno
Poloniae rnissi sunt hi Patres, harumque litterarum nostrarum
latores cum sociis suis et variis partibus collecti, qui quidem iuxta
amplissima privilegia ordinis sui a Sancta Sede Apostolica con-
cessa, et ex peculiari facultate a nobis etiam authoritate, qua
fungimur, Apostolica illis dernandata potestatem habebunt ver-
bum Dei ubique praedicandi, Sacra celebrandi, Sacramenta ad-
ministrandi, doctrinam Christianam docendi et alia omnia prae-
standi, quae in suis privilegiis, praesertim ubi Romani ritus Epi-
scopi non adsunt, latius continentur. Omnibus igitur, ad quos
praefatos Societatis Iesu Patres dum in variis missionibus et
excursionibus versabuntur divertere contigerit, quam diligentis-
sime commendatos esse cupimus, et ab omnibus benigne excipi
ac tractari, ac etiam audiri sine ullo impedimento eorum salu-
taria monita et consilia suademus ac hortamur in Domino. In
quorum fidem has litteras nostras manu propria subscripsimus
et sigillo nostro munivimus.
Datum Varsoviae in monasterio Sancti Georgii, nostra solita
residentia, die 27. Aprilis. Anno 1589.
(Codex Széchenianus. Budapest. Vol. XI p. 232.)
116.
I stambol , 28 Aprilie 1589.
Giovanni Moro cav, bailo ciltre dogele Venetiei.
Petru Cercel venind aci pentru a °Nine scaunul domnesc, la in-
terventia voevoduluiT drii-Romdne0 a lost omorit §i asvdrlit in mare.
Pietro vaivoda venuto qui con raccomandatione del Re di
Francia morto, per ottener il principato di Valachia, a richiesta
del presente principe che perciò ha donato al Bassà cecchini
50 mila, 6 finalmente stato fatto soffocare et poi gettare in mare,
et so ch'io scrissi già alla Vostra Serenita, quando egli fu levato
dalle Sette corridore prigione per condurlo in Rodi, che non ha-
verebbe potuto campar la vita.
(R. Arch. di Stato. Venezia. Dispacci di Cosp.)
www.dacoromanica.ro
12 Mai 1589] No. 117-118 177

Giovanni Moro cav. bailo 0.tre dogele Venetiei.
Cazacii f accind multe preidaciuni supt Cetatea Albli, se vor tri-
mite de ad patru galere in ajutorul locuitorilor de acolo.
Li Casachi al numero di 4 mila in circa sono andati in 8o
delle loro barche sotto Acherman, moco di questo Signore, e di-
cono esser una isola nel Mar Negro tanto vicina alla terra ferma,
che a certe stagioni vi si può passare a guazzo con li cavalli,
dove havendo fatto molti danni diremmo di voler abbruggiare
quel luoco per l'impedimento che ricevevano da esso nel poter
andar a far le solite loro prede, per il che qui hanno ordinato
al Capitano del mare che debba quanto prima mandarvi quat-
tro galeotte per soccorso ; et il nuntio di Polonia, che per ordine
posto precedentemente andò a tempo di questo aviso a licen-
tiarsi dal Gran Signore, fu malissimo trattato, havendolo fatto
sedere in luoco diverso dell'ordinario, dove egli era stato altre volte,
ne havendo manco permesso, che alcuno de suoi entrasse a ba-
ciar le mani del Re, secondo il solito, et dopo che si hebbe li-
centiato il Bassà, gli comandò che andasse a casa di Sua Maestà
perchè voleva che gli rendesse conto delli danni fatti da quelli,
dove non solamente lo punse con parole acerbe, ma anchora
ingiuriose.
Dalle Vigne di Pera a 12 Maggio 1589.
(R. Arch. di Stato. Venezia. Dispacci di Cosp. filza 29.)
Alba-Julia, 15 Iunie 1589.

Principele Sigismund Báthory care Luca Kis de Remetea.
Reinoe§te actul de donaliune al lui Luca Kis Tyvadar de
Remetea, apaqincind cetrigi Chioarul, primit de el dupá dreptul voe-
vodal" asupra proprietälii din Keirtvélyes,iar mai apoi in urma do-
naliunii decedatului principe Cristo' or Báthory, pentru recompensa-
rea slujbelor sale credincioase.
Nos Sigismundus Báthori de Somly6 Vayvoda Transilva-
niae et Siculorum Comes etc. Memoriae commendamus etc. Quod
nos cum ad nonnullorum dominorum consiliariorum nostrorum
www.dacoromanica.ro
178 No. '18 [15 lun. 1588
humillimam intercessionem nobis propterea factam, tum vero

attentis et consideratis fidelitate et fidelibus servitiis nobilis Lu-
cae Kis Tyvadar de Remethe, vayvodae certarum possessionum
nostrarum ad arcem nostram KövAr pertinentium, quae ipse
nobis, et huic regno pro locorum et temporum varietate exhi-
buit, et impendit, ac in futurum quoque exhibiturus et impen-
surus est, totalem et integram possessionem Körtvélyes vocatam,
in comitatu Szolnok Mediocri et pertinentfis dictae arcis nostrae
KI5vAr existentem habitam, quam idem Lucas Kis Tyvadar antea
ex officio duntaxat vayvodatus, postea autem ex perennali do-
natione Elm' condam principis domini Christophori Bathori de
Somly6 vayvodae Transilvaniae et Siculorumi comitis, domini et
genitoris, praedecessorisque nostri piae memoriae desideratis-
simi, prout id ex literis eiusdem nobis in specie exhibitis appare-
bat, tenuit et possedit, simul cum cunctis suis utilitatibus et
pertinentiis quibuslibet, terris scilicet arabilibus, cultis et incultis,
agris, pratis, pascuis, campis, foenetis, silvis, nemoribus, collibus,
vallibus, vineis, vinearumque promontoriis, aquis, fluviis, piscinis,
piscaturis, aquarumque decursibus, molendinis et eorundem locis
generaliter vero quarnmlibet utilitatum et pertinentiarum sua-
rum integritatibus quovis nominis vocabulo vocitatis, ad eandem
possessionem de iure et ab antiquo spectantibus et pertinere de-
bentibus, sub suis veris metis et antiquis limitibus existentes,
memorato Lucae Kis Tyvadar, ipsiusque haeredibus et posteri-
tatibus universis faventer dedimus, donavimus et contulimus, ita
tamen, ut praefatus Lucas Kis Tyvadar, haeredesque et poste-
ritates ipsius universi nobis, ac successoribus nostris omnino in
ea fidelitate, diligentia et animi constantia, quibus hactenus prio-
ribus arcis illius dominis, atque possessoribus obligati fuerunt,
obligati atque obstricti sint, ac omnia ea obsequia et servitia
praestare teneantur, quae hactenus a dicto Luca Kis Tyvadar
exhibita sunt, et impensa, alioquin haec donatio nostra tiihil sit
suffragatus, sed praedicta possessio Körtvélyes ad nos iterum,
successoresque nostros redeat et devolvatur. Imo conditione sub
praeraissa damus, donamus et conferimus iure perpetuo, et irre-
vocabiliter tenendam, possidendam, pariter et habendam, salvo
jure alieno. Harum nostrarum vigore et testimonio literarum me-
diante, quas nos in formam privilegii nostri redigi faciemus, dum
nobis in specie fuerint reportatae.
Datum in civitate nostra Alba Iulia, 15-a die mensis Iunii.
Anno Domini 1589.
(Arh. Muz. Ard. Cluj. Kemény : Appendix Dipl. Trans. vol. XIII.)
www.dacoromanica.ro
15 lun. 589] No. 118-119 179
Nota Publicam acest act de reinoire dat rorainului Kis Tyva-

dar ca un exemplu clasic pentru cunoa#erea dreptului voevodal din
Ardeal, care consta din donatiunea ce se facea oricarui intemeietor
de slobozie" care coloniza vreun loe dqert sau in cele mai
multe cazuri facea vreo colonie dupa starpirea vreunei pärti de
padure, uncle el apoi primea titlul de Voevod" Cu loe de casa.
mo0e, precum i cu scutire de dajdii, insa Cu obligatitmea de a colo-
niza satul intemeiat de dansul cu locuitori. de observat ?flea cä cea
mai mare parte a acestor colonizatori eran de obiceiu Romani, deoaxece
ei se indeletniceau, se poate zice, sistematic cu curätiri de paduri.
119.
Samar, 21 gunie] 1589.

tefan-VoclA ItAzgA cAtre Camera Scepusianl.
Comunicd, cd de cdnd a cdpdtat mo0a Pusztahodos, n' a avut

din ea niciun folos, deoarece vecinii sdi samovolnici i-au stricat
livezile, peidurile si i-au luat chiar o parte din pdnantul de arat.
Neprimind in aceastd afacere pdn' acum nici o dreptate, cu toatd jude-
cata inutd la Erdód i cu bate poruncile aduse dela arhiducele
Ernest, a#eaptei un decret al Camerei ca sd i se predea de f apt
acea mo0e pustie, ale cdrei halare au lost fixate la primirea ei,
dar de cari azi ispravnicul Camerei nu urea sd Øie, iar de nu,
e gata sei o cedeze ispravnicului,dacd i se va restituí suma pentru
care o are dela impdrat. Cere apoi sd se trimeatd oamenii Camerei
pentru stabilirea hotarelor mo,ciei, pe care azi o fol4este ispravnicul
pe nedrept.
Szolgálatomat irum Kegyelmeteknek, mint bizodalmas
uraimnak.
Továbbá ebb61 kelleték Kegyelmeteket megtalálnom, hogy
tudj a Kegyelmetek azt, hogy 6 Völsége énnekem. Kegyelmes uram
levén, Hernestus urunk adta nekem az Pusztahodost mind me-
zejével, mind szantò földével, mind kaszál6 rétivel, mind vizével,
patakjával, mind erdejével, mind erdejének hasznával, min.den-
féle hatarival és jövedelmével adta 6 Fölsége énnekem pénzen
Ezerszáz tizenkét forinton, de énnekem még ez 6rdig semmi hasz-
nom nem volt benne, egy fe161, az mely kasza.16 rét Göndör"
nev6 rét volt, mely hodosi örökség volt, mely rétnek Göndör
neve, mely rétet Siandra faluhoz birnak, más fe161 az erd6nek
hasznat udvarbir6 veszi el, más fe161 mellik jobb derék föld volna
Recte i Sandorfalu.
www.dacoromanica.ro
18o No. 119 [21 lun. 1589
hodosi szántóföld, kaszáló rét, Fiilöp György Zoldobagyra birja

mind háztelekével egyetemben, mely Fiilöp Györgynek semmi
igazsága nines hozzá, mert én sem az 6 Fölsége levelét nem
láttam nála, sem az Kamorájét, sem az Drágfiét,1 hiszem, ha
igazsága volna hozza, hát levele volna róla, de csak hatalmasol
cselekedik mind Fi1.16p György, mind udvarbiró. Sokszor pana-
szoltam, százszor is panaszoltam az kamorának, de semmi haszna
nem volt, hanem ugyan mind hatalmasol élte az földet ; találtam
meg 6 Fölségét, Hernestus urunkat, egynehányszor hoztam pa-
rancsolatot is, hogy igazsá.g legyen nekem is, de nincsen semmi
abban ; most is voltam 6 Fölsége el6tt, most is panaszolkodám,
hoztam parancsolatot az elmult napokban is, nagyböjtben, mely
parancsolatot az kamorának adtam, ott voltak énnekem minden
sznkségeim az parancsolatban, az kir61 supplicáltam 6 Fölségé-
nek. Kegyelmetek is irt udvarbir6 uramnak felöle Zathmárra
kétszer is, de ninesen semmi válasz rea, sem az határ fe1.61, sem az
erd6nek haszna fe161, sem az rét fe161, az melyet Siandra faluhoz
birnak, mely rétnek neve Göndör, sem az szántóföld fe161, sem
az kaszáló rét fe161, sem az háztelek fe161, az melyet Zoldobagi
Fiilöp György bir hatalmasol, sem az kár fe161, az melyet én-
neköm mivelt Fa%) György, hogy négy ökrömet, négy tehene-
met megnyuzták az én marhámat, mindenest61 száz forint kárt
tött énnekem Filiöp György, mikor törvény volt Erdödön e16-
ször, most is monda udvarbir6, mikor az kamora levelét kezé-
ben adtam, hogy soha, soha azt az földet nem engedi énnekem,
hanem meghadta Zoldobagi Filep Györgynek, hogy birja, mert
öröksége ; azt mondja tová.bbá sem törvényt nem akara hadni,
hogy lenne benne, az mely kárt nekem mivelt az ember, hanem
szememben meghagyja, hogy békét hagyjak neki ; azt látom,
hogy hatalmasol cselekedik mindeneket udvarbir6 uram.
En nem tudom, ha Kegyetmetek hadta-e meg neki, avagy
6 maga fejét61 cselekszi ; kiért kételen vagyok 6 Fölségét meg-
találnom, ha Kegyelmetek oly választ nem ad, hogy igazság szol-
gáltassék énnekem is mindenekb61, az miképpen 6 Fölsége pa-
rancsolta. Annak utána, ha udvarbir6 uram az igazát oly igen
kivánja az Filiöp Györgynek, hogy az 6 örökségét birja, hát
énnekem is, hogy nem akar olyan igazat, hogy engedné meg 6
is énnekem az rétet, melyet Siandra faluhoz birnak, mely rétnek
Göndör neve, mely rét örökké hodosi örökség volt, de most oda
Serfs gresit Drafiet.
www.dacoromanica.ro
21 lun. 15891 No. 119 lea
Siandra nev6 faluhoz bimak. Annak okákrt most mondá udvar-

birò uram, hogy oda megyen az kamorára, én is ugy kiildtem az
én levelemet, mind emberemet oda, kérem Kegyelmeteket, te-
kintse meg az vénségemet, ne fáradjak, ne költsek untalan heá-
ban, adjon Kegyelmetek oly választ, immOr mind az határ fe161,
mind az szOntòföld felöl, mind az kaszá.16 rét felöl, melyet Fillöp
György bir, mind az Göndör nevii rét fetal melyet Siandra faluhoz
birnak, mind az erdönek haszna felöl és jövedelme fe161, mind
az kár felöl, az melyet énnekem Rap György mivelt az En pén-
zen vett földemen, hatalmasol, adjon Kegyelmetek oly választ,
hogy ne hatalmaskodjék ezután ugy, mint eddig, mert mikor az
Pusztahodost énnekem kezemben bocsáták, akkor kimutattAk az
határát minden fél fe161, de most immár azt mondják, hogy
semmi határa nines.
Továbbá ebböl is kelleték Kegyelmeteknek irnom, hogy én nem
tudom, mi az oka, ugyannyira, hogy Kegyelmetek megbocsAs-
son, ugyan gyanakodom benne, hogy Kegyelmetektöl vagyon ta-
nulsága udvarbir6 uramnak, hogy én az kamora levelét kezében
adArn, nem akará hallgatni, hogy beszéllém vala sena az 6 Felsége
parancsolatját, sena az kamoráét, maga hiszem 6 Fölsége Kegyel-
mes uram levén, nem akart engemet megcsalni, hanem ô Föl-
sége énnekem igazán jo szfb61 adta azt az puszta faint, udvar-
bir6 uram mégis azt mondja az 6 Fölsége parancsolatjára, hogy
6 azt soha énnekem nem engedi, mert 6 6 maga tudja azt, mit
cselekedik, az kamora nem tudja, inert az kamorAsoknak dolga
vagyon Kassán, azt cselekedik, énnekem itt vagyon ; de én egye-
bet nem tudok mit felöle gondolnom, hogyha Kegyelmetektöl
tanulsága nincsen ezekre, hanem az 6 maga fejét61 cselekeszi ;
hát azt mondom, hogy az fejedelem parancsolatjánäl, mind az
kamoráknál nagyubbnak tartja magát, maga ; én nem az övét
kérem, hanem az mit 6 Fölsége énnekem Kegyelmes uram levele
rendelt pénzemért, én azt kérem, miért hogy akkor mind szám-
t6földinek, mind kaszálò rétinek, mind mezeinek, mind erdeinek,
mind jövedelmének, mind határának neve volt, most is vagyon,
de az neve meg vagyon, az helye nincsen, bizony akarnAm látni
az helyét is, ha kimutatnák az miképpen 6 Fölsége énnekem
adta, azon képpen, avagy ha udvarbir6 uram oly igen bánja,
hogy nálam vagyon, hát váltsa meg, én kezében eresztem. Az
miképpen Miklös uram, Zakmári Miklos birna, hogy zálagban vala
fölsö Sarmasági Miklösnál, megváltá, töle, cselekedjék udvarbir6
uram is ugy, én nem bAnom, csak adja meg énnekem azt az
www.dacoromanica.ro
182 No. 119 [21 lun. 1589
sommát, az kit én érte adtam : az ezerszáz tizenkét forintot. De

kérem Kegyelmeteket, hogy Kegyelmetek cselekedjék ugy, hogy
adjon Kegyelmetek oly választ, hogy in is maradhassak meg
rajta, az én igazságom kiszolgáltatván, hogy ne háboritsam én
is mind mind untalan meg Kegyelmeteket. Isten tartsa meg
Kegyelmeteket. 36 választ várok Kegyelmetekt61; továbbá én-
nekem is irja meg Kegyelmetek az mit végezhettek.
Datum ex Zathmar, 21. I[unii] Anno Domini 1589.
Kegyelmetek szolgája mind éjjel nappal
moldovai István vaida
Stephanus vaivoda de Moldova Szak,márt 6 Fölsége szolgája.
GTIZISAH NOIROA
Továbbá ezt is akarám Kegyelmeteknek tudtára adnom,

hogy udvarbir6 azt mondj a, hogy nincsen határa az falunak ; én
mondom, hogy vagyon, bizonyságom is vagyon re:4a hogy vagyon.
Ha Kegyelmetek kételkedik benne, hát vesse Kegyelmetek száz
forint kötelét, hogyha határa nincs, hát maradjak én adósa az
Kamorának száz forinttal adósa, ha határa leszen, hát maradjon
udvarbiró adósa az kamorának száz forinttal, csak hogy killdjön
Kegyelmetek hiitös embert alá, hogy járják meg az falukat, hit
szerént menjenek végére, ha vagyon határa, avagy nines.
Továbbá azt is tudja Kegyelmetek, hogy mikor gonosz
ember jár, hát az nyomát határról határra követik ; most is va-
gyon azféle nyom, de én oltalmazom az falunak mind határát,
erdejét, de udvarbiró veszi el az hasznát az erd6nek, azért nem
akar sem törvént hadni, sem törvént kimutatni, hogy elvehesse
az erd6nek az hasznát, hanem csak hatalmaskodik rajtam ; 6
maga dul, 6 maga perel, 6 maga teszen törvént is, 6 mellette riilöp
György is ugy hatalmaskodik ; de kérem Kegyelmeteket, hogyha
udvarbiró hatalmaskodik, mert udvarbirónak Kegyelmetek az
feje, Kegyelmetek ne vegye én t6lem el hatalmasol, ne adja
Kegyelmetek másnak azt, az kit 6 Fölsége énnekem pénzemen
adott, mert meg kell kételen 6 Fölségét fel6le találnom, ha ezt
cselekeszik ezután az kit ez létig. Jo választ várok mindenekb61
Kegyelmetekt61.
Adresa : Adassék ez levél az nemes és vitézlò császár O Fölsége
fdtanácsinak az kamorán, nekem bizodalmas uraimnak. Cassa.
(Colectiune particular& Ungar's.)
Trad. Scriu slujba mea Doinniilor Voastre, ca Domnilor mei
cu credintä.
www.dacoromanica.ro
21 hill. 1589 NO. 119 183
Mai departe, pentru aceea trebui sá vb.' caut pe Domniile Voastre

ci stiti Domniile Voastre cg fiindu-mi Maiestatea Sa Domn milostiv,
Domnul Ernest mi-a dat satul Pusztahodos, cu cámpiile, ca ogoarele,
cu fanatele, cu apele, cu gárlele, cu pädurile, cu folosinta pgdurilor,
cu toate veniturile si hotarele lui, mi l-a dat Maiestatea Sa pentru
bani, pentru 1112 fiorini, dar eu pánä in ceasul de fatá nu am avut
nici un folos de el, cä'ci pe de o parte, fânatul care se numea lunca
Göndör, care erà mostenire la Hodos, care 1=cà se cheamg Göndör,
acea luncg o stgpanesc cei din satul Siandra ; pe de altä parte, folosul
il iea ispravnicul. De altg parte, ogoarele cari ar fi mai bune din mosia
Hodo§, le stapaneste Gheorghe riilöp din Zoldobagi, impreund cu
ograda, care Gheorghe riilöp nu are nici un drept la ele, cä.ci nici
cartea Maiestgtii Sale nu am vgzut-o la el, nid a Cdmarei, niel a
lui Drágfi; pentru cà de ar aveä drept la ele, ar avea hrisov despre
aceea, dar atát Gheorghe Fiilöp, cát si ispravnicul, fdptuesc aceasta
cu samovolnicie. De multe ori m'am plans si de o sutg de ori m'am
pláns, Cgmarei, dar fgrg nici un folos, ci tot asa de samovolnic au
stgpánit pämántul; am cgutat pe Maiestatea Sa, pe Domnul Ernest,
de câteva ori am adus si porunci, ca sä am si eu dreptate, dar nu
s'a ales nimic din acelea, si acum am fost inaintea Maiestatii Sale,
plangändu-mg si am adus poruncg si in zilele trecute, in postul mare,
care poruncd am dat-o Cämarei ; in acea poruncä erau toate nevoile
mele, pentru cari m'am rugat 1Vlaiestatii Sale, si Domniile Voastre
au scris despre aceasta jupäinului ispravnic la Sätmar chiar de douä
ori, dar nu s'a dat nici un rgspuns : nici despre hotar, nici despre
folosinta pgdurii, nici despre lunca pe care o stgpánesc cei din satul
Siandra, care lunch' are numele Göndör, nici despre ogoare, nici despre
fänat, nici despre ogradg, pe cari le stäpâneste Gheorghe Piilöp din
Zoldobagi cu samolvolnicie, nici despre paguba pe care mi-a fácut-o
Gheorghe Fiilöp, cg mi-a belit patru boi, patru vaci, vite de-ale mele,
adunándu-le toate Gheorghe Fiilöp, care mi-a fä'cut astfel o pagubà
de o surd' de fiorini, cánd a fost judecatä mai intaiu in Erd8d, si
acum a spus asa ispravnicul, când i-am dat scrisoarea Cámarei
ca nici odatg, nici odatä nu-mi va inggdui acel pamânt, ci a poruncit
lui Gheorghe Fiilöp din Zoldobagi sä.-1 stgpâneascg, pentrucg e mos-
tenirea lui. Mai departe spune cà nici nu lasà sá fie lege despre
aceasta, despre pagaba pe care mi-a fäptuit-o acel om, d imi spune
In fatà sg-i dau pace s'i väd eh' toate le face cu samovolnicie jupänul
ispravnic.
Eu nu stiu clack' Domniile Voastre i-ati poruncit, saul le face
din indemnul sgu; din care pricing sunt nevoit sa vestesc pe Ma-
iestatea Sa, daca Domniile Voastre nu-mi dati un rgspuns sg mi
se faca dreptate si despre toate, dupg cum a poruncit Maiestatea
Sa. Apoi, dacäl jupänul ispravnic inteatäta doreste dreptatea pentru
Gheorghe Piilöp, ca sg-si stgpáneascg mostenirea, atunci pentru ce
nu-mi voeste si mie dreptatea, sg-mi ingädue si dânsul lunca pe
care o stapánesc cei din satul Siandra, lunca cu numele Göndör,
care luncà a tinut din veci la satul Hodos, dar acum o stäpânesc
cei din satul Siandra. Din acea pricing spune acum jupänul ispravnic
www.dacoromanica.ro
184 No. 119 [21 lun. 1589
ca, merge acolo la Cámara, i eu am trimis astf el scrisoarea i omul

meu acolo; rog pe Domniile Voastre sà aibà in vedere batranetele
mele, sa nu mä ostenesc i sä nu cheltuesc neincetat zadarnic, dati-mi
Domniile Voastre un atare rdspuns atat despre hotar, cat i despre
ogoare i despre lunca de cosit, pe cari le stäpaneste Gheorghe
cat i despre lunca numitä Göndör, pe care o stapanesc cei din satul
Siandra, cat i despre folosinta í venitul padurii, despre paguba pe
care mi-a pricinuit-o Gheorghe Fiilöp pe pamantul cumpärat de
mine cu bani, samovolniceste; sa-mi dati Domniite Voastre un astfel
de raspuns ca sá nu mai fie samovolnic de aici inainte precum a fost
pâna acuma, pentrucá atunci cand mi-au slobozit mie satul Pusz-
tahodos, atunci au stabilit hotarul lui in toate partile, dar acum
iatä cal spun ca nu are nici un hotar.
Mai departe, trebue sa scriu Domniilor Voastre i aceasta, ca"
eu nu tiu care este pricina, inteatata, cal Domniile Voastre sä ier-
tati, eu banuesc ea dela Domniile Voastre are jupà'nul ispravnic
invatätura, cand eu i-am dat in mama. scrisoarea Camarei, nu a vrut
sä o asculte, cand i-am vorbit, nici porunca Maiestatii Sale, nici a
Camarei, caci eu cred ea Maiestatea Sa, fiind Domnul meu milostiv,
nu a vrut sa ma insele, ci Maiestatea Sa dat acel sat pustiu
din toata mima, iarä domnul ispravnic totusi spune despre porunca
Maiestatii Sale ea el nici °data nu mi-o ingadue, cad numai el stie
ce face, Camara nu stie, pentruca domnii camarasi au de lucru in
Casovia. Astfel faptueste, dar eu nu pot sä cred altfel despre el, daca
nu are invätatura dela Domniile Voastre pentru acestea, ci le face
de capul lui ; apoi zic ca se tine mai mare cleat porunca Domni-
torului i cleat a Camarei. Eu nu cer ce este al lui, ci aceea ce mi-a
oranduit scrisoarea Maiestatii Sale, Domnul men milostiv, pentru
banii mei, aceea o cer, pentru eh' atunci au avut nume atat ogoarele,
cat si fanatul, cat si campiite, cat i pädurite, cat i veniturile, cat
hotarul, i acum au, dar acum este numai numele, locul nu mai
este ; tare as vrea sá vad i locul ; daca ar ará.'tà chipul in care mi
le-a dat Maiestatea Sa, in acelas chip i le trec in mana lui, ori daca
domnului ispravnic ii pare atat de rail ca sunt ale mele, sä le räs-
cumpere. Le-ar stapani ca i Domnul Nicolae, Nicolae Zakmari, care
cand au fost zalogite la Nicolae Sarmasági le-a räscumparat ; sä faca
domnul ispravnic astfel, mie nu-mi pare ram, numai sä-mi dele
pentru ele suma pe care am dat-o eu pentru ele : 1112 fiorini. Dar
rog pe Domniile Voastre sa faceti astfel Domniile Voastre ca sa-mi
dati Domniile Voastre un atare räspuns, ca i eu sa fin multumit
cu el, facandu-mi-se dreptate, ca sä nu va tot supär pe Domniile
Voastre. Dumnezeu sa vä tina pe Domniile Voastre. Astept raspuns
bun dela Domniile Voastre ; apoi sa-mi scrieti Domniile Voastre
mie, ce ati putut isprävi.
Datum etc. Sluga Domniilor Voastre, ziva ì noaptea,
Voevodul moldovan St-fan.
Stephanus vaivoda de Moldova, sluga Maiestatii Sale in Sätmar.
Mai departe vreau sá." mai aduc la cunostinta Domniilor Voastre
aceasta ea domnul ispravnic spune cá satut nit are botar ; eu spun
www.dacoromanica.ro
18 Iul. 1589] No. 120-121 185
ea are, am si dovadà ca are ; daca Domniile Voastre stati la indo-

WA, sa faceti legamant pe o sutà de fiorini : daca nu are hotar,
atunci sà raman eu dator Camarei cu o sutà de fiorini ; dacà are botar,
sà ra.mana ispravnicul dator Camarei cu o sutá de fiorini ; numai sa
trimeteti Domniile Voastre aici un om cu jurämant, sa umble prin
sate, sa" cerceteze pe credinta, dacá are ori nu are hotar.
Apoi mai stiti Domniile Voastre i aceea, cà atunci cand trece
un om netrebnic, ii urmä'resc urma din hotar in hotar ; i acum sunt
astfel de urme, dar eu apar i hotarul, i pädurea acelui sat, dar
ispravnicul iea folosul padurii, de aceea nu vrea sä ingadue judecata,
nici sa arate legea, ca sà poata lua folosul pàdurii, ci numai stà cu
volnicie asupra mea, el insus napastueste, el insus paraste, el insus
judeca, pe langa el se arata samovolnic i Gheorghe Fiilöp ; dar
rog pe Domniile Voastre, cá daca' ispravnicul se tine volnic, fiindca.
Domniile Voastre sunteti capetenia ispravnicului, Domniile Voastre
sá nu le luati dela mine prin samovolnicie, sa nu dati Domniile Voastre
altuia celea ce Maiestatea Sa mi le-a dat mie pentru banii mei, caci
as fi nevoit sà cercetez despre aceasta pe Maiestatea Sa, daca dupa
aceasta face la fel ca pang acuma. Astept raspuns bun dela Dom-
niile Voastre pentru toate.
Adresa: Sa se dea aceasta scrisoare nemesilor i vitejilor sfet-
nici ai Maiestatii Sale imparatului la Camara din Casovia. Domnilor
mei cu credinta, la Casovia.
120.
Wien, 18 lidie 1589.
Arhiducele Erne-st catre Camera Scepusiata.
Fiind in nedumerire dad?' suma de 3000 fiorini primiti de
defunctul Francisc Zay din partea lui Despot-Vodd se cuvenia lui
drept salariu ori ar putea fi reclamati dela mo#enitorii sdi, aVeaptd
opiniunea Camerei.
Intelleximus benigne, quae nona mensis Martii, inter alia,
de tribus aureorum milibus per Iacobum Heraclidem Basilicum
Despotam in Samo, ohm ad manus Francisci quondam Zay penes
numerum boum transmissis, perscripsistis. Verum tum nobis adhuc
subobscurum videatur, num dicta pecunia ad ipsum Franciscum
Zay pertinuerit, et non potius Divo quondam imperatori Maxi-
milian°, domino et patri nostro observandissimo, in rationem
illius pecuniae, quam Sua Maiestas dicto Iacobo Heraclidi prae-
stiterat, assignari debuerit : quare benigne vobis mandamus, ut re
ista deliberata, nobis sententiam vestram aperiatis, siquidem dicti
Zay haeredes, Suae Mtis nomine in Ius vocarentur, et ab iisdem dicta
tria millia aureorum repeterentur, qualis litis eventus futurus sit ,
et num hac in parte pro Sua Mte quippiam obtineri possit ; etc.
www.dacoromanica.ro
286 NO. 121-122 [9 Aug. 1589
Kogice, 9 August 1589.

Camera Scepusianfi cátre arhiducele Ernest.
Raport despre starea afacerii banilor imprumutati de cdtre
impdratul Ferdinand I. lui Despot-Vad; lipsind obligatia lui
Vodd, dela care existd numai una despre cei 3000 fiorini primiti
de Francisc Zay, rezultatul unui eventual proces impotriva mq-
tenitorilor acestuia e loarte problematic.
De 3000 aureis per Iacobum Heraclidem Despotam Fran-
cisco quondam Zay missis.
Quaerit benigne Serenitas Vs de 3000 aureis per Iaco-
bum Heraclidem Basilicum Despotam, olim ad manus Francisci
quondam Zay missis, clementi suo mandato die 18. Inlii prae-
teriti edito, si dicti Zay haeredes Suae Mt's nomine in Ius vo-
carentur, et ab lis dicta summa aureorum repeteretur, qualis
litis eventus futurus esset ? Etsi revolventibus nobis acta vetera
Regestraturae huius Camerae, in negotio debiti Despotiani scripta
aliqua, his sub litera A, B et C adnexa occurrunt, ex quibus
apparet quidem, ohm a Divo et pietissimo imperatore Ferdi-
nando, felicissimae recordationis, 8000 fi. hungaricales De-
spotae mutui nomine subministrata fuisse, nullae tamen exstant
in Camera hac eiusdem Despotae super debito illo obligatoriae ;
ex adverso vero habentur obligatoriarum quarundam saepefati
Despotae paria Francisco Zay datarum, in quibus inter alia pro-
missa de summa 3000 florenorum in auro ipsi Zayo numeranda
expressa habetur mentio, uti ab adiecto eius exemplo D signato
videre est ; quas obligatorias literas haeredibus Zayanis, si res
ad Iudicium devenerit, pro defensione ipsorum non parum pro-
desse posse putamus. Itaque non videmus, nisi quae alia clariora
pro Sua We offerantur documenta, quid de litis eventu pol-
liceri possimus. Poterit tamen in omnem eventum, si Serti Was ita
videbitur, res Iudicio experiri.
Cassoviae, nona Augusti. Anno LX.XXIX.
Edirne, 3 Septemvrie 1589.

Mihnea-Vodá care principele Sigismund Báthory-.
Fiind mazilit, fu numit in locul lui ruda sa Vlad-Vodd,care
insd a murit inainte de a fi intrat in tard. Acum ceru Petru Cer-
www.dacoromanica.ro
3 Sept. 1589] No. 122 187
ce sd fie pus Vodd, insd fund intemnilat la ledicula, a inceput

sd barfeascd impotriva principelui cum cd i-ar fi luat 300 saci de
aspri i l-a asinirlit in temnild, uncle ar fi lost i omorit de nu
scdpa in taind pe o frdnghie. Plecdnd de aci intr' acolo un Rd,
Il sfdtuqte sd-1 cinsteascd bine, cdci altfel nu se oate face aici
nimica.
Ilustrissime, Spectabilis ac Magnifice Domine, domine
amice, vicine nobis observandissime. Salutem et felicium quorum-
vis prosperum successum.
Allapotunk fe161 Nagyságodnak azt irhatjuk, Istennek
kegyelmességiböl egészségben vagyunk, melyet Istentöl Nagysd-
godnak is kivdnunk.
Nyilván vagyon Nagyságodndl miképpen az elmult napokban
az hatalmas török császár orszdgunkbeli fejedelemségünket elvette
vala töliink és az mi atyánkfidnak, Vlad vajdának adta vala,
ki mikoron uraságában országunkba bejönni akarna, Isten ô szent
f ölsége ez világb61 kivette, mely mi atydnkfidnak halála után
az elfutott Péter vajda, még el sem temették volt az testét, Ga-
latAban az hatalmas császár portáj An jelen volt és ez mi orszd-
gunkbeli fejedelemségünket kivánta, kit az hatalmas császár
cselekedetinek érdeme szerént, milcoron fogságban Jeclikulában
be vitetett volna, Nagyságodra nagy sokat széllott, hogy Nagy-
ságod hdrom szdz 16 tereh oszporát vett volna töle el és fogság-
ban tartotta, végre el is vesztette volna, hogy ha köteleken titkon
Nagysdgod végvdrából el nem szaladott volna ; mely dologrul
az basa minket is kérdezett, mi egyebet nem mondottunk anndl,
hogy hejában szél és bosszubtil Nagyságodra, mint az féle csa-
csog6 ember, bizonnyal tudjuk Nagyságod kezében semmit nem
adott, szemben sem volt Nagysdgoddal, utjáb61 szökött el, az
minemii marháját, kiben 8 maga szolgái sákmánt tettek volt,
bizonyos embed Altai találtatott Nagyságod, azt tudjuk, hogy
Uzon Musztafa csauz Altai és fö emberitöl az hatalmas császdr-
nak be kiildötte. De mind az Altai is szabadulásának és fogsd-
gdnak eleit mutatván az basának, szavának helyt adott annyib61,
hogy csauzdt az hatalmas császdr azért az summa pénzért Nagysá-
godhoz bocsátta és minden tanuságot ez agdnak, ki velünk va-
gyon mindarr61 az dologr61, mind az Mdrkházy Pál dolgáról,
ki felöl Nagysdgod panaszolt volt, hogy Nagysdgod végeit és
hatArit rabolja, nagy b6ségesen adott. Azért Nagyságodnak az
aga fe161 azt irhatjuk, hogy az mint Nagyságod értette f6 em-
berit61, kik az fényes portán valának, hogy igen f6 ember, és
www.dacoromanica.ro
r88 No. 122 [3 Sept. 1589
foganatos szava az fényes portán, szintén Szinán basa 6 maga

Havaselföldében jött volna is, vagy jönne is vele is, mint ezzel
az fényes portan dolgait nem végezhetné ; Nagyságod tudja ter-
mészeteket, hogy minden dolgát ember adománynyal viheti
könnyen véghez köztök, azért Nagyságod, az én itéletem
szerént moston hevenyében kevés költségét ne szánja t6le,
Nagyságod használhat, sdt mindeneket minden Ora vihet, és ren-
delhet, ki mind Nagyságodnak és országanak javára leszen, mi
is és mind az mi atyánkfiai is, Vlad vajda ez Altai végeztük
minden dolgainkat az fényes portan. Ez minapiban egy kevesseg
nemii dolgonkból hátra hadtunk vala, mindgyázást esziinkbe vettiik,
hogy nagy kárunkra lön, az mit elvigeztiink vala az basánál mind
semmire forditá másnap ez, mivel hogy hire nélkiil cselekedtenek
volt. Ez hatalmas császár csausa is, kit abb61 az dologból Nagy-
ságodhoz bocsáttanak, jó rendbeli ember, Nagyságodtól le-
gyen érdeme szerént vale.) böcsöleti. Ez csauz vitt vala fejedelem-
ségiinkb61 ki orszagunkb61 minket, de minden dolgait Nagyságod
ez agá.val, nem csauzszal közölje, mert mint fe161 is meg irók,
neki vagyon mindenekr61 tanusága b6ségesen az basától, és az
mit vele el végezhet Nagyságod, az basánál is elvégezve leszen.
Nagyságodnak ezt, mivel hogy javát kivánom, akarnám értésére
adni, Nagyságod mind az által az mi Nagyságodnak jobbnak
tetszik, azt cselekedje. Isten tartsa, éltesse Nagyságodat sok ide-
iglen jo egészségben.
Datum ex Adrianopoli, 3. Septembris 1589.
Michnie
Dei gratia vaivoda verus ac haeres terrae Transalpinensis etc.
(Acta publica Trausylvauiae. Budapest. Fol. 227 288.)
Trad. Despre starea noastrà putem serie Mariei Tale, c.a., dela
din mila lui Dumnezeu, suntem sändtos, ceeace poftim s'i Mariei Tale
Dumnezeu.
Este cunoscut 115.riei Tale, ea in zilele trecute puternicul im-
parat turcesc ne-a luat Domnia asupra tärii noastre si a dat-o rudeniei
noastre, voevodului Vlad, care cand a vrut sa intre ca Domn in tara
noastra, 1-a luat Prea Sfantul Dumnezeu din aceasta lume, dupl
care inoarte a rudeniei noastre, voevodul Petru cel pribegit, inca
nici nu-i ingropaserä trupul, s'a infätisat in Galata la Poarta puter-
nicului imparat poftind sá fie pus Domn asupra tärii noastre, pe
care puternicul impärat dupa vrednicia faptelor sale, 1-a trimes la
inchisoarea dela $apte turnuri, unde a spus multe asupra Märiei Tale,
ca. Maria Ta ar fi luat dela el trei sute saci de aspri si I-a tinut in
inchisoare si in urma 1-ar fi si pierdut, daca nu ar fi fugit in taina
www.dacoromanica.ro
3 Sept. 1589j No. 122-123 189
din cetate pe o franghie din temnita Mariei Tale. Despre acest lucru
fiind intrebati 0 noi de catre Pa§e, n'am spus altceva cleat ea vor-
be§te neadevarate 0 din razbunare despre Maria Ta, ca un om de-
vetitor, cad §tim a bunà seama ca nu a dat nimic in mainile Mariei
Tale, niel nu a dat fata cu Maria Ta, i-a fugit din drum, iar averea
aceea, pe care i-au pradat-o chiar slugile sale, a aflat-o Maria Ta
prin oameni de incredere, §tim ca a trimis-o puternicului impärat
prin ceauwl Uzon Mustafa 0 prin oamenii lui de frunte. Dar cu toate
acestea, aratand pwi imprejurärile slobozirii 0 intemnitarii sale,
i-a crezut cuvantul intru atata ca puternicul impärat a trimis la Maria
Ta un ceatn pentru suma aceea de bani 0 a dat märturie din be4ug
agai care este cu noi, despre acel lucru, cat 0 despre isprava lui
Paul Markhazy, despre care s'a plans Maria Ta cà jefuqte hotarele
0 tinuturile marginw ale Mariei Tale. Pentru aceea putem serie Märiei
Tale despre acel aga, cà precum a inteles Maria Ta dela oamenii
de incredere pe care ii are la stralucita Poarta, cà este un om foarte
insemnat, 0 ca este ascultat la stralucita Poartä, 0 cal chiar daca'
insu Sinan Paa ar fi venit 0 in Tara-Romaneasca, adica ar 0 veni
cu el, totu0 nu 0-ar putea ispravi afacerile la stralucita Poarta ;
Maria Ta cunclti firile. lar, cä la ei omul i0 poate face u§or afacerile
cu plocoane, de aceea Maria Ta, dupá judecata mea, sa nu crate
cat mai de graba putina cheltuiala cu el, Maria Ta poate trage folos,
ba toate le poate duce la bun sfar0t, 0 orandui celea ce vor fi spre
binele Märiei Tale 0 al Oa 0 noi ca 0 neamul nostru, voevodul
Vlad, astfel am savar§it toate afacerile noastre la stralucita Poarta.
In zilele acestea trecute in treburile noastre am amanat ceva 0 nu-
mai decat am bägat de seama cà ne-a fost spre mare pagubä, caci
tot ce am uneltit la pap., tot l-a nimicit acesta a doua zi, dupace
au lucrat fdrà de vestea lui. Si ceauwl puternicului imparat, pe
care il trimit pentru acea afacere la Maria Ta, este om de omenie
0 se cere sä aiba din partea Mariei Tale cinste dupa cuviinta. Acest
ceaq ne scosese din Domnie 0 din tara pe noi, dar toate Maria Ta
sa le impartä§e§ti cu aga, nu cu ceau§ul, caci dupä cum scriu despre
el, el are §tiri imbel0igate despre toate dela pap. 0 toate pe cari
le poate sävar0 Maria Ta cu el, acelea sunt savar0te 0 la pap. Acestea
a. vrea sa vi le dau de §tire Mariei Tale, fiindca-i vreau binele, totu0
Maria Ta sä faca ap, cum crede ca va fi mai bine. Dumnezeu sa tina
0 sä dea viatä lungä in buna sanatate Märiei Tale.
123.
V aslui, 8 Septemvrie 1589.
Bartolomeo Bruti care nuntiul Annibale di Capua.
Sosind pdrinffi iezuiti, il asigurd cd VOY fi ajuta0 in bate
treburile lor i din partea principelui Petru 5chiopul care a pri-
mit cu mare omenie" scrisorile Sfeintului Pdrinte.
Iddio lodato sia, qual ci ha consolato con la venuta delli
Revdi Padri della Società di Giesù, tanto da noi desiderata, et
www.dacoromanica.ro
190 No. 123 124 [8 Sept. 1589
con la loro venuta spero i n Iesu Christo sal-à esaltata la santa

chiesa Romana ; le loro Paternità Rde mi hanno dato l'huma-
nissima lettera di V. S. Illma et Rma per la qual veniva rac-
comandarli. Certo Illm° et Rm° Sigre non potria dirvi la con-
solatione che ha havuto il Illm° principe rulo Signore, quando
vidde le presentie loro, gli quali con ogni humanità li ha recolti,
et con grandissima reverentia accettò col Sm° Breve di N. Sigre
le lettere dell'Illum et Ram Cardinale Aldobrandini et quelle
di V. S. Ill's et Rma alli quali Padri non si mancarà di ogni
sorta di servitio et bon offitio per l'essaltatione della Santa
Sede Apostolica Romana.
lo spero di breve trasferirmi in quel regno : et pert:, con
ogni reverentia humilmente basio le sacratissime mani di V. S.
Rda pregando Iddio per il felice stato della S. Sede Apostolica
Romana.
Il Padre Rd° rettore di Lublin° più particularmente scri-
ve a V. S. Illma et Rma etc.
Dal campo nel Capitaneato di Vaslui, adi XXVIII Auosto
segondo l'antico calendario.
(Arch. Vat. Roma. Nunz. di Polonia vol. 33 fol. 423. Autograf.)
124.
Praha, 12 Septemvrie 1589.

Vicenzo Gradenigo ambasciator cltre dogele Venetiei.
Principele Ardealului stá in arme cu o armatti frumoasd de

30,000 cäläreti, ayteptcind ordinul beglerbegului. Se crede al dacel
regele Poloniei va trece in Suedia, urmqul lui va fi cancel arul
Zamoyski, care fiind cumnatul principelui Sigismund Báthory, se
va putea face mult spre binele creOinite4ii.
Il Transilvano è in campagna con 30/m cavalli, gente florida
et benissimo armata, aspettando l'ordine del Beglierbey della
Grecia, come si scrisse ultimamente. Dubitano alcuni di buon'
intendimento, trattandosi delli moti de Turchi et del Transilvano,
che unitamente, che se'l Re di Polonia passara in Suecia abando-
nando il regno, il Cancelliero habbi ad essere Re di Polonia con
la forza, la quale non pota esser impedita dal regno, perchè ha-
vea con lui le armi de Turchi et quelle de Transilvani, che uni-
tamente li daranno la corona, prendendo l'argumento dall'esser
www.dacoromanica.ro
12 Sept. 1589] No. 124-125 191
il Transilvano nepote del Cancelliero, i il quale forse servirà per

instrumento a cosi grand' opera, la quale facci Dio, che nel fine
non riesca con poner la Polonia nella medesima servitù ch'è la
Transilvania.
Di Praga, alli 12 di Settembre 1589.
(R. Arch. di Stato. Venezia. Disp. di Germania filza 16.)
125.
Alba-Iulia, 18 Septemvrie 1589.

Principele Sigismund Báthory catre oratorul Pancratiu Sennyei.
Trimitându-1 cu tributul anual, G dei o instructiune de 16
articole de tratat la Poartii, dintre cari primul se referei la depo-
zitia lui Petru Cercel cum cci i s'ar fi luat 300 saci de aspri, ex-
puneind amcinuntele acestei afaceri vechi, iar al doilea e purtarea
ticelloasci a renegatului Paul Mcirkhcizy, care zilnic face stricciciuni
la hotare §1 trimiteind peire mincinoase la Poara , jigne§te demni-
tatea principelui p: a teirii. De s'ar face apoi vreo mentiune de
spund cd intotdeauna s'a trimes ajutor voevodului Moldo-
vei, dacii avea trebuintei lata de ei ori de Cazad.
Instructio ab Illm° Principe, ac Domino Domino Sigis-
mundo Bathory de Somlyó Vaivoda Transylvaniae et Siculorum
Comite etc. Egregio Pancratio Sennyei, oratori suo ad Excelsam
portam Imperatoris Turcarum cum tributo misso die 18"
7-bris 1589 data Albae Iuliae.
Bocsáttuk az mi követanket Sennyei Pongráczot az Por-
tára, hogy esztend6re való adeínkat, az bassák ajándékával egye-
temben meg vigye és az mellett, a mineral:1 dolgaink ott lesznek,
abban törekedjék, és választ szerezzen. Odajutván azért Isten
segétségéb61, legel6ször az f6 vezérrel Zinan bassával legyen szem-
ben, ldnek mi sz6nkkal köszönvén, és az mi leveliinket meg-
adván, értse meg t6le az 9.136 be adásában, mihez tartsa magát,
és az mint eleiben adj a, az szerént cselekedjék, az adót módja
szerént be adj a, kir61 menedéket is vegyen és meg hozza nektink.
Azután az bassák ajándékát is meg vigye, és naindeniknek, az
mi 1111k, az Regestum szerént megadja, kérvén mindeneket az
ajándék mellett, hogy legyenek minden dolgainkban az Hatal-
Recte cognato, avendo la sua sorella per moglie.
www.dacoromanica.ro
192 No. 125 [18 Sept. 1589
mas császárnál j6 akarattal, törekedéssel és segétséggel, kiért mi

is ez után is minden hála ad6 tisztességgel lesziink nekik.
Ezenkiviil két fö rendbeli dolog vagyon az bassa elött,
kire az oratornak f6 gondviselése legyen. Egyik az Péter vajda
pénzéröl, kincsér61, kit az három száz ló tereh pénznek mondott,
hogy itt maradt volna, egynehány bizonyos személnél, ldknek
nevek irva vagyon az bassa levelében. Az mi ezt illeti, az el-
kezdett fundamentum szerént tagadni kell mindenkor, hogy
Péter vajda itt fogva nem volt, sem innet nem szaladott el, hanem
mikor az országból ki jött, lovagjaival, gyalogjával, alég jövén
egy méll földet hatásából, 6 maga el rándult, és az mi drága
oly keves mive volt, vele elvitte, pénzét penig és minden mar-
háját, azon hozzá tartoz6i szakmanlották fel, és el tékozlották.
Mely dolgot mikor mi megértettiik volna, nagy szorgalmatosság-
gal mindenfelé emberönket ki köldvén, mindent öszve kerestet-
tönk, nem csak pénzét, eziistit, aranyát, marháját, de még lo-
vainak csak hámait is, söt minden aprélékit, minden rejtek he-
lyekböl, és elásott helyekböl ki kerestettiink, és az Hatalmas császár
fö csauza, Uzon Muztaf a chauz jelen létében azzal el futott tá-
jékról, nem innet Fejérvárról, hoya ingyen sem hozták ; annak
marháját ô Hatalmasságának f6 emberönk Altai menten be köl-
dettiik, mely mi gondviselésönket az Hatalmas császár kedvesen,
igen kegyelmesen és ölegedendöképpen vett akkor töliink, kir61
kegyelmeséggel rakva vale) levelet is irt nekank, és oratorunkat
böcsiiletes ajándékkal meg ajándékozta, látván igazságban való
cselekedetönket. S6t ezután is érte volttmk, ha valahun mit
érthettönk volna, azt sem hallgattuk volna el, de nem találtunk
semmit, kihez képest megitélheti az Nagyságos bassa, hogy ebben
is oil igazak szavai, mint szénte egyébb cselekedeti, az mint az
Hatalmas császárral cselekedett, jo téteiért és fejedelemség
adásaiért.
Ezeket azért 6 Nagysága is, adja az Hatalmas császár
eleibe mint nyilván vale) dolgokat, kiért mi sem felejtkeziink el
ezután is 6 Nagyságáról.
Másik dolog vagyon : Ibraim begre való panaszalkodás,
mennyi szertelenséget cselekedett ez napokban, és naponként meg
nem sziinyik, kir61 kiválképpen jedzést köll venni az levélb61,
melyeket irtak az Márkházi latorságir61.
Es ugyan itt választ köll venni az bassa irására, kit irt
Márkházi szava után, hogy mi többet két száz falunál, és falu-
lielynél volna el, melyek az Hatalmas császár holdolt
www.dacoromanica.ro
18 Sept 1589] No. 125 193
falui voltak volna, kikb61 irja az bassa, hogy mi kezönket ki

vegyiik. Erre azt köll mondani, hogy az jenei begh ezt az Hatal-
mas császárnak hamissan adta eleiben, és 6 Nagyságának, mert
az Hatalmas császár minekiink az birodalmat azon határral és
m6ddal adta, mint ez elött valò fejedelmeknek, arrò1 adjuk mi
adönkat is esztendöként 6 Hatalmasságának, de egynehány
zpahyák és egyébb rendbeliek menten futnak az Hatalmas csá-
szárra és vezérekre, és oil falukat kérnek meg, kik soha holdolva
nem voltanak, igy beljebb beljebb vetvén lábokat sok földét,
faluját pusztitották el. Az Hatalmas császár az melyeket Erdély
határához szakasztott, igy vesztegette ez napokban Márkházi Bely
városát, faluit, s6t az palánkra is igen szándékozik most is.
Itt köll elö számlálni az jedzés szerént, és panaszolkodni
köll, az mint Báthory István uram Váradr(51 meg irta, renddel
mennyi faint, földet akarnak most is holdoltatni minden felé az
végbeliek az mi birodalmunkat, kik ezelött soha holdolva nem
voltak. Kö11 azért parancsolatot kérni, mind az két bassára, bu-
daira, tömösvárira, végbeli bégekre, zanchákokra, hogy ne há-
borgassák és ne engedjék há.borgatni az mi birodalmunkat :
szolgálhassunk mi is az Hatalmas császárnak vig és jó szivel,
holott ig,y nem tudjuk, ha nérnettfil, hajdutill kell, vagy az Ha-
talmas császár vitézét61 oltalmazni birodalmunkat, kir61 6 Ha-
talinasságának &Mt szoktunk adni. Ezt, az mennyire szenvedi
az ott vale, alkalmatosság, sok és b6 szöval köll egyszer is, más-
szor is eleibe számlálni az f6 vezérnek.
4. Ez közönséges dolgokon kivöl az ottmányokon kiv61 mind-
ennyi költségiink és fogyatkozásink között is költilnk bizonyos
summát az Portán vale) f6 népeknek ; Ziausnak ezer aranyat,
Mehmet bassának megannyit, kik most mazulok, ezeknek köll
ajánlani az mi jo akaratunkat, és hogy mint bá.nnyuk és szán-
nyuk mostani állapotunkat és kivánnyuk az Ur Istent61, hogy
az Hatalmas császá.rnak oil elmét adjon, hogy megismemé az 6
Nagyságok hiv és hasznos szolgálatjokat, ismit helyekre iiltesse
és szenteltesse Isteneket.
Ezt vigan köldtiik, az kisded ajándékot nekik, de ezeket
jo gondviseléssel és titkon kell jámi, menni, hogy jo igyekezetiink-
kel kárt ne tegyiink az mostani f6 vezérnél, ki nyilvá.n tör
Ziausra, söt mikor el is akarnak onnet jönni, köll offerálni nekik
ezután is hozzájok vale) nagy és j6 igyekezetünket ezután is és
kérni, hogy ök is legyenek hozzánk azon j6 szível, és Mehmet
bassátul csak, nem Ziaustul meg kell kérdeni, ha mit ir vagy
Documente vol. ill. 13
www.dacoromanica.ro
194 No. 125 [18 Sept. 1589
izen nekiink, mert az Mehmet vezérségébe mindenkor nagy j6

szível, emlékezettel volt hozzánk, söt még szegény urunkhoz is,
kiböl, ha mit vehetne ember ki, vagy most, vagy jövendöre, az
mit értene az mi dolgainkr61, hogy értenönk adná, igen sziikséges,
és el nem köll hallgatni. Kellene Mehmet bassátul értekezni
ilyen szín alatt, hogy ö némely embereknek az féle szándékát,
hogy meg akarná találni az C,sászár fiát, ha jó volna, azont 6
Nagysága is mi Mlunk, mert ez mostani Császárral atyj a idejébe
igy cselekedett vala lengyel király.
Vagyon fizetésen kivül, ajándék töliink az Nysanchy
bassának két száz arany forint, ezt az Ordinariummal be ne
adják, hanem azután, mint egy héttel, hirré tevén titkon neki,
hogy réla is el nem felejtkeztönk, csak 6 Nagysága legyen j6 szível
az mi dolgainkban, és az mely leveleket Hatalmas császár ide
ki irat, az végbelieknek, irassa jó gondviseléssel, hogy legyen
láttatja, mert eddig kevés haszna volt. Ez igen gonosz ember
volt mindenkor az levelek ldadásában, most penig még egyebet
is rebesget Lugas, Sebes felöl, kikre hogy ártalmat ne szerezzen,
kell ezután is minden jö akaratunkat hozza igérni.
Amhat csauznak, ki Bengner Markos, fizetését száz
tallérral fellebb tessziik, melyet most meg is kiildöttiink ; intjiik,
hogy 6 is igyekezzík annál nagyobb hívséggel szolgálni, forgödni,
és értésre adni nekiink, ha mit érthet ide val6t, és törekedjik
is mellette az mi oratorunk, hogy adjanak csauzságot neki.
Musztafa chausznak is köldtiink extraordinarie száz tal-
lért ajándékon ; de az fizetéssel egyatt ne adják be ezt is, a mel-
lett intsék, hogy az mi dolgainkban forgédjék ugy, mint illik,
kiért várja az mi kegyelmességiinket ezután is, de meg köll látni,
ha fizetésébe esik, avagy ajándékon.
Kell az oratornak két felé nézni, ha kit találnának ollyat,
ki minket igaz hírekkel és oly fö helyekröl táplálnak, és kik
ottbenn is j6 szível szolgálnának, forgédnának az mi dolgaink-
ban, melyet ha találnának bizonyost meg kellene biztatni, hogy
mi minden kegyelmességgel és segétséggel leszönk nekik, meg ta-
pasztalván hív szolgálatjokat.
Ha az lengyelek fe161 lenne emlékezet, arr61 azt köll mon-
dani, hogy valaki az Hatalmas császámak ellensége, nekiink is
ellenségönk, söt ezelött is mi sokszor segétséget kiildöttiink az
moldovai vajda mellé, mikor országára jöttenek az kozákok ellen ;
az lengyelekre is akkor volt vigyázásunk az német ellen, mikor
az Hatalmas császártul volt parancsolva.
www.dacoromanica.ro
18 Sept. 1589] No. 125 195
io. Törekedjik Kanovit mellett is, hogy adjanak békessé-

get neki.
Azonképpen Skender mellett is, hogy chiauzságot ad-
j anak neki.
Oly levelet vegyenek az bassátul ide h expresse, hogy
a' mely faluk ekkedig adójokat be nem adtak, és holdolva nem
voltak, azokat ezután is ne eröltessék az holdolásra.
Az mint ez elött val6 Instructi6ban vagyon.
Az kereskedö népek, hogy szabadon járhassanak, mint
ez elött szabadon jártanak, bántások ne legyen.
Végezetre köll törekedni az f6 vezérnél, hogy Ibraim
beget vesse Id innet az szomszédságbul, mert az Hatalmas császár
földit pusztitja és az császar ellenségit nem kergeti, hanem az
szegény községet dulja, pusztitja és háborgatja.
Ha az sziikség azt mutatja, Sennyei egy holnapig benn
mulasson, és mellette legyen az residensnek.
(Acta Transylvaniae. Budapest. Fol. 235 238. Copie.)
Am trimis solul nostru, pe Pancratiu Sennyei, la Poartä., ca
sá duca birul nostru pe un an impreuna cu plocoanele pasilor si pe
langa acestea sá se osteneasca i sa ne aducà raspuns despre afacerile
pe cari le avem noi acolo. Ajungand deci acolo cu ajutorul lui Dum-
nezeu, mai intai sä, dea fatal cu marele vizir, Sinan-Pasa, pe care
salutándu-1 cu vorbele noastre i dandu-i scrisoarea noastra, sa in-
teleagä dela dansul, cum sa se poarte la darea birului, i precum 11 va
sfätui acela, astfel sa Led, sa dea birul dupa obiceiu, despre care sa
iea i adeverintä, i sa ne-o aducä. Apoi sá ducä i ploconul pasilor
fiearuia deje ce se cuvine, dupa catastif, rugandu-1 pe fiecare,
pe langa plocon, sä ne fie in toate afacerile noastre la puternicul im-
parat Cu bunavointä., Cu sarguintà i cu ajutor, pentru care si noi
de aici inainte le vom fi cu cinste recunoscatoare.
r. Afara de aceasta, sunt douà afaceri foarte insemnate ale
noastre la Pasa, la care solul nostru orator" &A fie cu cea mai mare
blgare de seama. Una este despre banii voevodului Petru, despre co-
moara lui, pe care el a marturisit-o de trei sute saci aspri, ea ar fi rätnas
aici la cativa oameni anumiti, al caror nume este pus in cartea noasträ,
catre Pasa. In ceeace priveste aceasta afacere, trebue tagaduit in veci
dupa cum s'a facut dela inceput, cà voevodul Petru n'a fost prins aici,
nici nu a fugit de aici, ci atunci and a venit din tara, cu calaretii
pedestrasii sal, de abia a trecut granita, departare de o mila, el insusi
a fugit, i putinele scule de aur ce le-a avut, le-a adus cu el, iar banii
toata averea lui i-au jefuit oamenii säi i au cheltuit-o. Afland noi
de acest lucru, trimitand oamenii nostri de sarg in toate partite, le-au
adunat pe toate, nu numai banii, argintul, aurul, vitele, dar pana
hamurile cailor, ba i toate maruntisutile, le-a eautat din locurile
tainuite si le-am desgropat i fiind fata ceausul de frunte al Puterni-
www.dacoromanica.ro
195 No. 125 [i8 Sept. 1589
cului imp'árat, ceausul tizon Mustafa, a fugit din tinut, nu de aici din
B5.1grad, unde niel nu 1-au adus. Averea lui am trimis-o apoi numai
decal prin omul nostru de incredere Puterniciei Sale, care purtare de
grijà a noastra a primit-o atunci din partea noastra Puternicul imparat
cu placere, cu milostivire i cu indestulare, despre care lucru ne-a
scris o scrisoare plinä de milostivire i ne-a cinstit solul cu plocoane
imbelsugate, vdzand osardia noastrd intru dreptate. Ba i dupa aceea
am avut grije de acest lucru, daca am fi aflat ceva undeva, nu am
Ii tälcut, dar nu am aflat nimic, dupa care poate sa judece Maria So
Pasa, ca si in aceasta afacere sunt tot atat de adevärate vorbele lui,
ca si de altfel alte fapte ale lui, pe cari le-a sävarsit cu Puternicul im-
parat, pentru faptele lui bune i darea Domniei.
Pentru aceea sä: le spund i acestea Maria Sa Puternicului im-
parat ca pe niste lucruri adevärate, pentru care nici noi nu vom fi
uitätori de Maria Sa.
Alta afacere este plângerea impotriva begului Ibraim, cate
nelegiuiri a f aptuit in aceste zile si nu inceteaza nici o zi, despre care
trebue sä: iea nota din scrisoarea care s'a scris despre talhariile lui
Márkházi.
Si tot aici trebue sä iea rälspuns la scrisoarea pasei, pe care
a scris-o dupä spusele lui Márkházi, ca noi am fi ocupat mai mult de
douäl sute de sate si locuri de sate, .cari au fost sate inchinate Puter-
nicului impärat, de pe cari, scrie pasa, sa ne luam mana. La aceasta
trebue spus, cà begul din Ineu a instiintat neadevärat pe puternicul
imparat i pe MAria Sa, caci Puternicul imparat ne-a dat tara cu acelas
botar i in acelas chip ca i Principilor de odinioark despre acelea dam
birul nostru in fie care an Puterniciei Sale, dar cativa spahii i alt fel
de ranguri aleargä neincetat la Puternicul imparat si la viziri i cer
astfel de sate, cari nu au fost nici °data' inchinate i, punandu-si astfel
piciorul tot mai adanc, au pustiit mult pamant si multe sate. Astfel
a pradat Márkhá.zi in zilele trecute orasul Bely i satele lui, pe cari
Puternicul impärat le-a alipit hotarului ardelean, ba acum se sileste
tare si la palanc6.1
Aici trebuie insirate dupa insemnare i trebue sá se planga;
dupa cum a scris coconul Stefan Báthory din Oradea, pe rand, cate
sate, cat pamant vreau sa supuna i acum in toate pärtile cei dela gra-
nitä. din stäpanirea noastrk cari nici odinioarä nu au fost nici °data
supuse. Pentru aceasta trebuie sa ceara porunca atat pentru pasa din
Buda si din Timisoara, cat i pentru beii dela botare, i sangiaici, sä
nu turbure i säl nu ingà'duie sá se tulbure stapanirea noasträ, ca sá
putem sluji i noi cu inima bucuroasä i buna pe Puternicul imparat,
caci astfel nu stim, daca trebuie sä: ne apäräm stäpanirea pentru care
am obisnuit sa platim bir Puterniciei Sale, de haiduci, de nemti sau
de soldatii Puternicului Imparat.
Acest lucru, dupa cum vor ingadui imprejurarile de acolo, trebue
lamutit Marelui Vizir cu multa i imbelsugata voroavk in mai multe
randuri.
Palancä se numeau fortificatiunile Cu pari de lemn, obisnuite pe
aceste vremuri j In .áni1e romitne.
www.dacoromanica.ro
18 Sept. 1589] No. 125 r97
Pe langa aceste afaceri obisnuite, pe langa cele din Curte,

cu toate cheltuelile i lipsurile noastre, cheltuim mult i pentru dre-
gatorii dela Poartä. ; asa lui Ziaus o mie de galbeni, Pasei Mehmet tot
pe atatia, cari acum sunt mazili ; acestora trebue sa ne imbiem buna-
vointa noasträ, i sà aratäm cat de rail ne pare si ne este milä de starea
noastrá de acum i dorim dela Dumnezeu, ca sà dea aminte Puter-
nicului impärat pentru ca sa recunoasca slujbele Mariilor Lor, cre-
dincioase s't folositoare, i sä-i puná de iznoava la locul lor i sä fie
laudat Dumnezeu.
Bucuros le-am trimis lor acest mic plocon, dar in aceasta afa-
cere trebue purces i umblat cu grije i in tainä, ca osardia noastrà
sa nu le faca stricaciune la Marele Vizir, de acuma, care in chip vadit
Il prigoneste pe Ziaus, iara cand or vrea sa vita de acolo, trebue sa-i
incredinteze despre bunele noastre ganduri fatä de ei si de aci inainte
sa-i roage ca i ei sa fie fata de noi cu aceeas inima bung., cerand
informatii dela Pasa Mehmet, nu dela Ziaus, de ne va serie sau ne va
vesti ceva, caci supt Mehmet, fiind Vizir, in totdeauna a fost fata de
noi cu bunätate i cu aducere aminte, ha i fata de sarmanul nostru
domn ; dela cari de s'ar intelege ceva omul, sau acum sau pentru viitor,
ceeace ar afla sau ne-ar face sa intelegem despre afacerile noastre,
ar fi foarte folositor si nu trebue lasat nespus. Ar trebui sä stiriceasca
dela Pasa Mehmet in chipul acesta, cà el si-a destäinuit unor oameni
planul daca ar fi bine ca ar vrea sá instiinteze pe fiul imparatului de
acum, sä-1 instiinteze Maria Sa pe acela s't despre noi, caci in vremea
tatältli imparatului de acuma asa facu i regele lesesc.
Pasa Nizantilor are dela noi pe langa leafä, un plocon de
200 galbeni, dar acesta sá nu-I deie cumva de °data cu tributul obisnuit,
ci dupa aceea, la vre-o saptämänä, vestindu-1 in tainà ea nici pe
dansul nu 1-am uitat, numai Maria Sa sä fie cu bungvointa in trebu-
rile noastre i sà faca cu mare grijä scrisorile pe cari le trimite Puter-
nicul imparat aici, celor dela hotare, ca ele sä ne fie cu folos, cäci pana
acuma au fost de putin folos. Acesta a fost in veci netrebnic la tri-
miterea scrisorilor, iarä acuma mai sopteste i altele despre Lugo s si
Sebe; iara ca sa nu fie pagubitor pentru aceasta, suntem nevoiti
sa-i fagaduim si de aici inainte toatä bunävointa noastra.
Ridicäm leafa ceausului Amhat, care este Marcu Bengner,
cu o sutg de talen, pe cari i-am i trimis acum ; Ii aducem aminte ca
s't el sà se sileasca sà ne slujeasca cu cat mai multa credintä, sa se oste-
neasca., i sa ne deie de stire de poate afla cate ceva despre cele de aici,
sa se sileasca solul nostru pe langa el, sa i se deje vre-o ceausie.
Ceausului Mustafa i-am trimis deosebit plocon o suta de
taleri ; dar sà nu i se deje deodata cu leafa, apoi sä-i aduca aminte
sa-si deie ostenealá in afacerile noastre, precum se cuvine, pentru
care osteneala sà astepte milostivirea noastra i dupä aceasta, dar
trebue sä se vadä, dacä îi cade in leafg ori in plocon.
Solul nostru trebue sä fie cu ochii in patru, ca sa gäseasca
pe cineva care sa ne slujeasc51 cu stiri adevarate din locurile inalte
dintr'aceia cari ne-ar sluji si acolo inä.untru bucurosi i s'ar osteni
in afacerile noastre ; iara dacä ar gasi astfel de oameni, trebue s5.-i
www.dacoromanica.ro
198 No. 125-126 [18 Sept. 1589
incredinteze neapärat, cá noi vom dovedi fatä de ei toatä milostivirea

ajutorul nostru, incredintandu-ne de slujbele lor credincioase.
9. Daca s'ar face vreo pomenire despre Levi, trebue sä se spuna,
CA cine este dusmanul Puternicului imparat, acela ne este si nouä
vräsmas, ba i odinioara de multe ori am trimis voevodului Moldovei
ajutor, impotriva Cazacilor, cand au venit impotriva tarii sale, si cu
mare grijà fusel-am pe Lesi i fata de Nemti, cand ne-a fost porunca
dela Puternicul imparat.
Sä-si deie osteneala si pe langa Kanovit, ca sa i se deie pace.
La fel i pe lang5. Skender, ca sa i se deie ceausie.
Sá ieie cu dinadinsul o astfel de scrisoare dela pasa, ca acele
sate cari pana acum nu au platit birul si nu au fost supuse, sä nu fie
silite nici de acum inainte la supunere.
In aceasta treabà sà se tina dui:a Instructiunea de mai
inainte.
Negutätorii sä poata umbla slobozi, precum au umblat
odinioara slobozi i sa nu fie supdrati.
In sfarsit, trebue sa se sileasca. la Marele Vizir, ca sä scoatä
de aici din vecinatate pe beiul Ibraim, pentrucä pustieste pämantul
Puternicului imparat si nu gonete pe vräsmasii imparatului, ci fa's-
coleste, pustieste nelinisteste locuitorii.
i
Daca ar fi nevoe, Sennyei sä petreacá o luna acolo staruind
pe langa residentul nostru obisnuit dela Poartä.
126.
Kaice, i8 Septemvrie 1589.

CApitanul Andrei Khielman cAtre arhiducele Ernest.
Beglerbegul alldndu-se in Tara-Romdneascd, se crede cd vrea

sd pund atdt acolo, cdt i in Moldova, Domni noui.
Weil der Beglerbeg in der grossen Wallachei sein soll, alda
Er vielleicht ein Tiirgischen Gubernator einsetzen wirdet, hab
ich ein eigne Person hinein gefertigt, den Grundt zu erfahren,
was sein Thuen daselbst seie, und wo Er weiter aus wölle. Ich
halt dafiir er werde im Durchziehen in beiden Wallacheien Gu-
bematores einsetzen, und dann nach verrichter Polnischen Sa-
chen, da es Ihm daselbst gliickt, am Zurückziehen Siebenbürgen
auch hernehmen. Ich habe gen der Reissischen Lemberg, alda
der Polnische Canczler ieczo ist, meine Leut auch abgefertigt ;
was sie mir fiir Zeitungen bringen werden, das bericht Euer
Fürstlichen Durchlaucht bei Tag und Nacht.
(Staatsarchiv. Wien. Polonica. Copie).
www.dacoromanica.ro
22 Sept. 15891 No. 127-128 199
Ia#, 22 Septemvrie 1589.

Petru-Voa Schiopul care principele Sigismund Báthory.
Trimitându-i scrisoarea sultanului, ii expune di beglerbegul
general, trecând apa Nistrului in spre Polonia, i-a devastat toatä
Mra, andnd §1 orcqul Cernciuti, lard sci fi avut pufere set i se
opuncl.
Illustrissime ac Magnifice Domine amice et vicine dilecte.
Ex literis Illmae Magnificentiae Vrae intelleximus suam
bonam voluntatem, de qua valde gavisi sumus. Vra Mina et Ma-
gnifica Dominatio miserat literas pro Elm° beglerbegio generali
exercitus Seel' Caesaris Turcarum. Nos eas Suae Celsitudini
statim misimus, ad quas hodie responsum dedit, quod Ve Do.
Illmae mittimus. Sciat etiam Dominatio Vra IIlam ipsum Do-
minum beglerbegum generalem Turcarum suis se tentoriis con-
tinere ad ripas Boristenis fluminis in pago Bisaconensi, nostro
dominio subiecto, qui misit suum exercitum ad comburendam
et devastandam Senetinensem civitatem, pertinentem regno Po-
loniae, quam totam combusserunt et devastarunt, una etiam com-
busserunt districtum et civitatem Zernauzensem, nostro dominio
subiectam. In aliis quoque districtibus principatus nostri magna
damna fecerunt et multos pagos igne et marte destruxerunt.
Sciat quoque Illma ac Magnifica Do. Vra quod median). partem
provinciae nostrae devastaverunt, qua de re nos tristes sumus,
sed neque nos, neque praefectus exercitus illorum potuirnus re-
sistere insolentiis eorum barbaricis. Deus Optimus Maximus mi-
sereatur populo christiano et Illmam ac Magnificam Do. V"al
felicem et incolumen servet.
Datum Iasii, 22. Septembris. Anno 1589.
Vrae Illmae ac Magnificae Dominationis
Petrus Vaivoda Moldaviae princeps
Alba-lulia, 8 Octomvrie 1589.

Simon Genga catre Granduca di Toscana.
Deoarece principele Sigismund Báthory nu vrea sei-1 lase sci
se intoarcti, a#eaptel hotdrirea ducelui, Oa la sosirea cdreia va
rämtine §i mai departe in serviciul principelui.
www.dacoromanica.ro
200 NO. 128-129 [8 Oct. 1589
Fabio mio fratello, che renderà questa a V. A. Sera' se

ne viene mandato da me apposta, per farle humilissima reve-
renza a mio nome, et per mostrarle in parte l'obbligo, che li
devo infinito dell'amorevol memoria, che si è degnata tener di
me, col confirmarmi nell'antica et devota servita mia verso la
sua Ser ma Casa : per il che, come mi reputo che l'A. V. Serma
mi habbia fatto gratia singularissima, cosi subito per debito mio
mi sarei mosso a venir in persona ad effettuare il desiderio mio
di servirla, se non fossi stato trattenuto in continua speranza
da questo Elm° principe di concedermi licentia di giorno in
giorno : intorno a che ho fatto quell'instantia maggiore che do-
vevo, et se bene non mi si può negare la tornata, restato in que-
sto servitio come servitore dell' A. Ser ma di Toscana, et riser-
batomi sempre a' suoi cenni : nondimeno essendo parso a questo
principe, dopo molte dilationi, di trattenermi sino alla risposta delle
lettere, che scrivono a V. A. Ser ma et il medesimo all'Illaw
Sigr cardinale Bathori, non ho potuto mancare di dar loro
questa sodisfattione : havendo io visto in questi Illmi Signori
segni di molta devotione verso V. A. Serma, onde mi persuado,
che non sarà dispiaciuto a Vra Altezza Serma questa risolu-
tione, restando hora nell'arbitrio di lei il comandar, quanto
desidera, ch'io facci ; che in questo particolare, se ben vengo
astretto di qua a supplicar V. A. Ser ma che mi li conceda, non
la pregavo più oltre di quell° possa essere di sodisfattion sua,
promettendole il servitio mio con quella fede et diligentia che
per me si potrà maggiore, et disponga di me come le pare, che
tutto riceverò per gratia et favore da V. A. Sera', alla quale
prego dal Sigr Dio ogni felice fine a suoi nobilissimi pensieri.
Di Albajulia, il .di 8 di Ottobre 1589.
(R. Arch. di Stato. Firenze. Film 4469 No. 2.)
129.
Alba-Julia, io Octomvrie 1589.

Principele Sigismund Báthory catre Requisitorii Capitolului de Alba.
Ordonci sei introducd pe Baltazar Báthory in stäpdnirea do-
meniului Carta i a satelor apaqincitoare lui, &fruit lui pentru
slujbele sale credincioase.
Sigismundus Bathory de Somly6 etc. Nobilibus requisitoribus
etc. Cum nos dignum et honorificum habentes respectum fidei, inte-
www.dacoromanica.ro
I0 Oct. 1589] No. 129 201
gritatis et fidelium servitiorum, gratuitis meritis Illustris ac Magnifici

Domini Balthasaris Bathori de Somly6 quae ipse nobis
impendit totalem et integrum oppidum Kertz, ac possessiones
Keresztur, 1 Miklóstelke, 2 Apafalva, 3 Kolon, 4 Földvár 5 et Mi-
hályfalva 6 vocatas, omnino in comitatu Albensi Transilvaniae exi-
stentes habitas, 7 ohm ad Abbatiam in eodem oppido Kertz fun-
datam pertinentes, sed a Divis postea Hungariae regibus, certis
de causis, ad Praeposituram seu Ecclesiam Beatae Mariae Vir-
ginis in civitate nostra Cibiniensi existentes annexas, ac tandem
iuxta publicam Dominorum regnicolarum, in comitiis comm ge-
neralibus Anno Domini 1556 celebratis constitutionem, una cum
omnibus aliis ecclesiarum bonis fisco Regio applicatas, totum
item et omne ius Regium, si quod in dicto oppido possessioni-
busque etiam aliter qualitercunque existeret, aut eaedem, et
idem nostram ex quibuscunque causis, vis, modis et rationibus
concernerent collationem, simul cum cunctis suis utilitatibus
memorato Domino Balthasaro Bathori, ipsiusque haeredibus et
posteritatibus universis, vigore litterarum nostrarum donationa-
lium superinde emanatarum in perpetuum, salvo jure alieno de-
derimus ... super quo Vobis harum serie committimus et manda-
mus firmiter, ut acceptis praesentibus statim unum e medio
vestri transmittetis pro testimonio fidedignum, quo praesente
Egregius Michael Sambokrethi, sive Ioannes Bernadfi, seu Ste-
phanus Kolosvari, notarii Cancellariae nostrae maioris de curia
nostra transmissi, ad facies dicti oppidi Kertz introducat
praefatum dominum Balthasarem Bathori ; etc.
Datum in civitate nostra Alba Iulia, die io-a mensis Oc-
tobris. Anno Domini 1589.
Anexat se aflä. relatoria" oficiala a Requisitorilor Capitolului
de Alba, prin care comunica principelui cä, potrivit mandatului primit
au trimes pe unul dintre membrii Capitolului impreung cu homo regius"
al principelui la fata locului la Carta, cari intorcandu-se au relatat
cum ea s'au infatisat feria quinta proxima post festum Beati Ma-
thiae Apostoli novissimae praeteriti" 8 la fata locului in comuna Carta,
unde convocand pe vecini precum si pe Venerabilul Georgius Verner
pastoral preot din Kertz, cum si juratii din comuna Glamboaca
1 Szász Keresztur in sede Cibiniensi. 2-3 In sede Cibiniensi.

4 Kolun sedis Cibiniensis. 5 Sedis Cibiniensis.
Michelsberg alias Kis Diszn6d (valachice Cisn'ádie) sedis Cibiniensis.
7 Satele acestea azi apartin judetului Sibiu, judetul Alba fiind pe vremur4
mai mare ca acum.
8 Adia in ziva de i Martie 1590.
www.dacoromanica.ro
202 No. 129-130 [to Oct. 1589
anume pe Ioan Buinak, Radul Hete Kenevich i erban Bunina, au

efectuat introducerea in stdpânire a lui Baltazar Báthory, impotriva
cärei introducen i insá au contrazis Michael Literatus de Nagy Lak
et Ioannes Eperjesi servitores Cibiniensis civitatis" in numele orasului
sediului Sibiu, despre care fapt raportul numitului Capitol s'a fä.cut
In ziva a 16-a dupä ultima zi a executiunii, precum era prescris
de lege.
(Arh. Muz. Ard. Cluj, Kemény : Dipl. Trans. vol. VI p. 79.)
130.
Siitmar, 24 Octomvrie 1589.

tefan-Vodä Ma'zga eittre Camera Scepusianä.
Roagd fixeze termen de dezbatere in afacerea pagubei
sulerite in urma samovolniciei lui George Ffimp §i tot asemenea
sd aducd o sentinVi noud impotriva lui Francisc Buridn, care i-a
luat vite §i mai mulli iobagi, e nedrept.
Szolgálatumat irum Kegyelmeteknek, mint bizodahnas
uraimnak.
Továbbá ebböl is kelleték Kegyelmeteket meg találnom
supplicati6m által, hogy tudja azt Kegyelmetek, hogy egy ne-
hányszor panaszolkodtam Kegyelmeteknek az zaldobagi Fillöp
Györgyre, hogy kétszer mely hatalmasságot cselekedett rajtam,
hogy mind az én magam barmát, mind az falu marháját be haj-
totta, minden barmomat meg bite, most is oda vagyon. Azért
még ezdétig vég nem volt benne Annak okáért kérem ti Ke-
gyelmeteket, hogy Kegyelmetek parancsoljon udvarbir6nak erös
parancsolattal, hogy legyen törvény benne immár, mert elég ideje
miolta panaszolkodom Kegyelmeteknek felöle.
Továbbá ebböl is kelleték Kegyelmeteket meg találnom,
hogy tudja azt is Kegyelmetek, hogy hoztam parancsolatot 6
Felségét61 az Burian Ferencz dolga fe161 is, hogy az mely job-
bágyokat tölem fel kért, azok az jobbágyok régi jobbágyok ott,
hogy még Dra[g]fi idejében vale& ; oly is vagyon bennek, az kit
kér tölem, hogy ugyan ott lött Puzta Hodoson ez világra is.
Az elött kettöt kért tölem, immár most ötöt kér. Annakokáért
kérem Kegyelmeteket, mint bizodalmas uraimat, hogy Kegyel-
metek irjon az császár 5 Fölsége prokátorának, Turi Istvánnak,
hogy legyen mellettem, mert uj itéletet veszek benne, meglát-
tatom, hogy ha vagyon-e közi azokhoz az jobbágyokhoz, az mely
jobbágyokat tölem kér, vagy nincsen.
www.dacoromanica.ro
24 Oct. 1589] No. 130-131 203
JO választ várok Kegyelmetekt61. Isten tartsa és éltesse

Kegyelmeteket.
Datum ex Zathmar, 24. Octobris. Anno Domini 1589.
Moldovai István Vaida
mellik Zakmárban lakik, Kegyelmetek jó akaró szolgája.
Trad. Scriu slujba mea Domniilor Voastre ca Domnilor mei

Cu credintä.
Mai departe, am fost nevoit sa 'intiintez pe Domniile Voastre
prin cererea mea, 0 pentru asta, a.' §titi Domniile Voastre, cá m'am
plans Domniilor Voastre de cate va ori impotriva lui Gheorghe
de Zaldobagi, ca.tà samovolnicie a fäptuit in cloud ränduri asupra mea
mänänd la el at'at vitele mele, cat 0 ale satului, ucigandu-mi toate
vitele, cari i acuma sunt acolo. Astfel nici pänd acuma nu s'a isprdvit
aceastä afacere. Din aceastä pricind, rog pe Domniile Voastre, ca s5.
porunciti Domniile Voastre cu strä§nicie ispravnicului, sd se Led odatd
judecatä, cäci este destuld vreme, decdnd m'am plâns Domniior Voastre.
Mai departe, am mai fost nevoit sà vd scriu Domniilor Voastre
eh' titi Domniile Voastre j aceea cá am adus poruncd dela Maiestatea
Sa i despre afacerea cu Francisc Burian, cà iobagii pe cari i-a luat
dela mine, acei iobagi sunt iobagi vechi acolo, incat sunt inch' din
vremea lui Dragfi ; fiind intre ei 0 de aceia cari acolo in Pusztahodos
au venit pe lume. Mai inainte imi ceruse doi dela mine, iar acuma
cere cinci. De aceea rog pe Domniile Voastre, ca pe Domnii mei cu
credintd, s5. scrieti Domniile Voastre avocatului Maiestätii Sale Impd-
ratului, lui Stefan Turi, sd-m tina parte, cdci iau hotärire nouä, fdcand
sä.' se vadd, dacd are vre-un drept la iobagii pe cari ii cere dela mine,
sau nu are.
2-ktept rdspuns bun dela Domniile Voastre. Dumnezeu sd tin5.
pe Domniile Voastre i sà và dea vieatd.
Datum etc. Stefan Voevodul moldovean,
care locue§te in Sdtmar, sluga voitoare de bine a Domniilor
Voastre.
131.
[Lw6w, Octomvrie 1589.]
*Uri aduse probabil de omul cApitanului Khielman.
Canceland Zamoyski stdnd armat i avdnd i 4000 Cazad,
Petru 5c1iiopul a Minut oastea turceascd din Moldova de Jos. De
altiel a sosit un ceatu la Zamoyski cereind pace.
Zeitung aus Reussen.
Den 28. Septembris ist der Veld Obrister Zamoyski mit
seinem Volk 6000 Mann zu Brzezan ankommen, drei Tage alda
www.dacoromanica.ro
204 No. ¡3f-132 [Oct. 1589
verharret. Die vornembsten 'Waywoden im Landt sclaicken Ihme

Hint so gibt man zu Lemberg, in Reussen, Gelt einem jegli-
chen, wer fortziehen will. Was er im Sinn hat, das weiss nie-
mandt. Nimbt von Tage zu Tage an Volk, sonderlich seiner
Faction zu. Es sollen Ihme in Kurz auch 4000 Nisovische Co-
sacken zukommen, welches dem Moldauschen Waywoda ver-
dächtiglich, und derenwegen den Tiirkischen Haufen aus Nie-
der Moldaw nicht wegziehen lassen. Jedoch schreibt der Herr
Jaslowieczki, Hauptmann zu Snatyn, welcher das Schloss Ca-
menecz beschiitzt gehabt, dass die Tiirken gar wieder anheimb
weichen, unserer Landt Grundt und Boden unberiihrt ; etc.
Den 1. Octobris ist ein Tiirkischer Czaus gen Brzezan zum
Canczler ankommen. Sucht und pittet Friedt, nichts desto we-
niger behält er sein Kriegsvolk beisammen, welches von Tag zu
Tage je länger mehr sich häufet und mehret. Wunder, wie viel
Tausend Mann aus Litauen und Preussen im Anzuge, die man
pillich bevorab bei solcher Wissenschaft wieder anheimb weisen
möcht. Ob es nun aus Forcht oder Notdurft der Canczler ein
solch Schrecken under dem Volk erweckt oder ex industria ge-
schehen, dieweil der König nicht im Landt, und dies gemein
Geschrei, er sey nicht bedacht wieder in Polen zu kommen,
damit er das Volk zu seinem Vortheil an der Handt haben
und beisammen behalten muge, ist wol keinem Menschen
muglich zu dediviniren. At latet anguis in herba. Es liegt ein
Maus darhinder vordruncken.
132.
Bodzanów, 21 Noemvrie 1589.

Andreas Tharanowski care un prelat anonim.
Cancelarul Zamoyski armat oastea, af ldnd cd Turcii au
trecut Dundrea in Tara-Romdneascd cu oaste, care intrdnd in Po-
lonia, a pustiit orapd Szniatyn.
Ad Turcicum vero exercitum quod attinet, velim Sua Rum
Celsitudo in hunc usque diem rem totam sic actam esse intel-
ligat. Postquam constans fama perlata esset instructissimum et
validissimum exercitum Turcarum traiecto Danubio unam par-
tem in Valachia, alteram circa Bialogrodum consedisse, hac re
commotus Illustris cancellarius regni nostri subito quoque nu-
www.dacoromanica.ro
21 Nov. 1589] No. 132-133 205
meroso coacto exercitu (cuius est quadraginta milia hominum)

Turcis magno et imperterrito animo obviam ire coepit. Interim
tamen Turci, qui erant in Valachia, excursione facta in fines
regni nostri oppidum finientum dictum Sznatyn funditus ever-
terunt, rursusque mox in Valachiam reversi neque posthac quid-
quam ab illis tentatus est. Illustris tamen cancellarius regni
nostri, officii et dignitatis sui non immemor (praesertim cum et
SerMUB Rex noster hoc tempore paulo longius abesset, cuius
tamen adventum hic in Russia brevi exspectamus) suum, quem
habet penes se instructissimum exercitum in finibus Voliniae
disposuit, ibique praesens quoque in hunc usque diem haeret.
Ad quem etiam nuper beglerbec seu generalis capitaneus Tur-
carum, suum cum literis misit internuntium, quibus post longam
singularis benevolentiae commendationem significat : quampri-
mum publicus regni nostri designatus nuntius ad summum im-
peratorem Turcarum, causa confirmandorum pactorum ablega-
tus fuerit, omnia pro voto expediturum, imperatorem enim Tur-
carum nihil magis optare, quam perpetuam cum Polonica gente
pacem colere ; etc.
Datum Bodzanowie, 21. Novembris. Anno 1589.
Andreas Tharanowsky a Tharanow
Pocillator terrae Haliciensis
133.
Roma, 15 Decemvrie 1589.

Card. Montalto care arhiep. Demetrie Solikowski in Lim.
E mugumit cu grija voevodului Moldovei privitoare la cultul

catolic i nddeijdue§te succes mare prin osdrdia arhiepiscopului.
De principe Moldaviae cum cura illius, populorumque eidem

subiectorum in iis, quae ad religionem catholicam eo vel infe-
rendam, vel fovendam Revmae D. Tuae iussu Summi pontificis
demandata sit, iam omnes nos in suo studio, ardore, et quasi
quadam illius provinciae vigilia acquiescimus, speramusque fore,
ut immortalis Deus laetos atque uberes fructus ex laboribus istis
Revmae D. Tuae nobis paret.
(Arch. Vat. Roma. Borghese II. 494 fol. 52. Copie of.)
www.dacoromanica.ro
206 No. 134-135 [8 Ian. 1590
Istambol, 23 Decemvrie 1589.

Giovanni Moro cav, bailo catre dogele Venetiei.
5tire din Moldova prin agentul voevodului de acolo,
Le§ii au trecut hotarele drii sale, iar aci s'a dat ordin beglerbegu-
lui Greciei, care sic: la Silistra, RI le meargul impotrivel, cu scopul de
a face i Polonia tributard.
L'agente del Principe di Bogdania per aviso havuto dal
suo patrone, ha fatto saper al Mae° Bassà che l'ambasciator
di Polonia accompagnato da gran numero di persone era già en-
trato nelli confini, et dalla traduttione di un comandamento man-
dato ultimamente al Beglerbei della Grecia che si trattiene in
Silistria, intenderà la Serenità Vra l'intentione che è qui di far
la Polonia tributaria a questo Signor, et in effetto ho inteso da
persona venuta li giorni passati da quelle parti, che il danno fatto
da Tartari è stato grande oltra misura ; il che aggionto alla
diffidenza, che qui risuona, che continui tuttavia con l'arciduca
Massimiliano, il quale posto in libertà, non ha voluto giurar l'ac-
cordato, dà occasione di dubitar, che Pollachi siano per accor-
darsi con questi al meglio che potranno, per non haver in un'
istesso tempo a guardarsi da ogni parte.
(R. Arch. di Stato. Venezia. Dispacci di Cosp. filza 30.)
Warszawa, 8 Ianuarie 1590.

Annibale di Capua nuntiu cdtre Don Guilen a San Clemente.
Se aude dela Constantino poi cd sultanul ar fi Idgeiduit lui
Petri( 5chiopul in Moldova cd dupd nzoartea sa urmeze fiul
sdu, cdruia i-a i trimes stindardul.
In Constantinopoli si era sparsa voce che si doveva muover
guerra contra i Christiani et che minacciavano particolarmente
l'Ungaria, et che di più il Turco havea concesso al palatino di
Moldavia che dopo la morte sua il figliolo lo succeda al pala-
tinato di Moldavia, et che per certezza et confirmatione di tutto
ciò l'havea, secondo l'usanza, mandato il vessillo, et mostra (il
Signor Podlawski) havere questi avvisi pe veri, poi che afferma
che vengono da persona autentica.
Di Warsouia, alli 8 di Gennaio 1590.
(Staatsarcliiv. Wien. Polonica.)
www.dacoromanica.ro
16 Ian. 1590] No. 136 207
136.
Sighipara, 16 lanuarie 1590.
Principele Sigismund Bathory cätre scaunele slcuesti.
Alhind cc l adeptii confesiunii catolice au mult de suferit din
partea altor religionari §i seculari, mai cu seamä in scaunele
secuie0i, numeVe pe värul säu cardinalul Andrei Báthory prefect
moderator al confesiunii catolice, cu deplinä autoritate in toate
lucrurile eclesiastice, ordondnd sei i se supunä in toate privintile.
Nos Sigismunds Bathory de Somlyé Waivoda Transilvaniae
et Siculorum Comes etc. 1VIemoriae commendamus tenore prae-
sentium significantes quibus expedit universis : quod cum intel-
ligamus sanctam catholicam Romanam religionem, quae inde ab
initio in hac ditione nostra, et praesertim in sedibus Siculicalibus
Chyk, Gyirgio et Kaszon, et Sepsi, Kezdi, et Orbai non sine ma-
xim° fructu in animis ' piorum effulsit, partim a spiritualibus,
partim vero a saecularibus aliqua ex parte impeditam, ordinem-
que catholicum perturbatum esse ; a spiritualibus quidem, quod
pastores ipsam religionem catholicam in dictis sedibus Siculica-
libus profitentur, neglecta praerogativa, immunitateque eorum
ecclesiastica personis saecularibus multis in rebus vocationi et
ordini ipsorum repugnantes se commiscerent, ad requisitionem
eorundem iudicio illorum astarent ac toti fere tam in religionis,
quam aliis quibusvis forum concernentibus ecclesiasticum nego-
tiis a nutu et voluntate eorum dependerent ; a saecularibus vero,
quod plerique eorum effreni audacia quadam praecipites, nulla
rerum divinarum habita ratione, maximis molestiis, acerbisque
insultationibus ecclesiam Dei affligerent : Nos, quibus non minus
religionis cultusque divini, quam aliarum rerum cura incumbit,
hisce ecclesiae fluctibus concitati, non alienum a nostris insti-
tutis esse putavimus, quin debitam huius rei rationem iniremus,
atque adeo virum aliquem praeclaris moribus et excellenti vir-
tute insignitum ecclesiis catholicis praeficeremus. Inducti itaque
pietate, vitae innocentia, ecclesiarumque moderandarum singulari
peritia Illm' et Revini domini Andreae Bathorii Sacrosanctae
Romanae Ecclesiae tituli Sancti Angeli diaconi Cardinalis, epi-
scopi Varmiensis, et domini fratris nostri observandissimi, domi-
nicae gregis pervigilis observatoris, ac maxima conservandae re-
ligionis constantia clari, quem tam altissime rerum coelestium
contemplatione addictum esse videmus, ut idem nihil nisi divi-
num animo menteque agitet, Eidem Mum domino Cardinali,
fratri nostro, hanc provinciam cum plena et omnimoda aucto-
1 Scris gresit : animabus.
www.dacoromanica.ro
208 No. 136 [16 Ian. 1590
ritate committendam tradendamque duximus, dantes et conce-

dentes eidem domino Cardinali plenum ius et potestatem prae-
dictas ecclesias, claustra et monasteria quaelibet gubernandi,
dirigendi, visitandi, Priores, archidiaconos, decanos, si res
ita ferat, deponendi, aliosque creandi pastores, et fratres quos-
libet vitae dissolutae, aut etiam alioqui, ad ecclesias administran-
das minus idoneos, ab officio removendi et alios doctrina et mo-
ribus praestantes loco eorum substituendi, causas matrimonii, et
alias quoslibet iuxta eorum canones et ritus veteres cognoscendi,
laicis contendentibus adversus clerum iudicium impendendi, re-
belles in ordinem cogendi, sontes castigandi, errata corrigendi
modis et ordines caeremoniarum arnissos, vel quovis modo trans-
f ormatos reformandi et ad verum suum pristinumque ordinem
reducendi, normamque modum et regulam vitae ipsis praescribendi,
terras et bona ecclesiastica abalienata recuperandi, et pristinae suae
ecclesiae applicandi, ecclesiis omnibus de aedituis et aliis neces-
sariis prospiciendi, pastores omnes contra violentos aliorum im-
petus defendendi, ac alia omnia quaecunque sui muneris fore ad
gloriamque Dei et ecclesiae eius promotionem spectare videbun-
tur legitime perficiendi ac adimplendi, prout committimus et
damus praesentium per vigorem. Proinde vobis universis ac
singulis, honorabilibus Prioribus claustrorum et monasteriorum
praefectis, Archidiaconis, decanis, senioribus, pastoribus, ministris
et rectoribus, item Egregiis nobilibus et agilibus iudicibus
regiis, eorumque vices gerentibus, et iuratis assessoribus potioribus
primorum principalis pixidariis ac Universitati Siculorum,
cunctis etiam aliis cuiuscumque status, ordinis et dignitatis
hominibus, ubivis in praedictis sedibus Siculicalibus Chyk,
Gyirgio et Kaszon ; item Sepsi, Kezdi et Orbai consistentibus
et commorantibus, praesentes visuris, hanc seriem committimus
et mandamus firmiter, quatenus vos quoque a modo deinceps
Illmum dominum Cardinalem pro vero in rebus divinis Praefecto
et supremo ecclesiarum moderatore agnoscere, eum in sua func-
tione procedere permittere, quidquid vobis praescripserit, id omne
ratum ac firmum habere, vitam et mores, ac denique vos totos
ad nutum ipsius componere modis omnibus debeatis et teneamini.
Secus non facturi. Praesentibus perlectis exhibenti restitutis.
Datum in civitate nostra Segeswar, 16. die mensis Ianuarii.
Anno Domini 1590.
Pe dos : De rebus spiritualibus in Transylvania Princeps et
Cardinalis de Bathoriis.
(Bibl. Vaticana. Roma. Ottobone 2427 fol. 288. Copie.)
www.dacoromanica.ro
3 Fevr. 1590] No. 137-138 209
Sciros, 3 Fevruarie 1590.

Camera ScepusianA cAtre arhiducele Ernest.
Trimete scrisoarea voevodului Tdrii-Romeine§ti Mihnea, dar
a§teaptcl ordin'in chestiunea negustorului italian arestat, pentru care
a intervenit susnumitul V odd.
De literis Wayuodae Walachiae Transalpinae in Aulam missis.
Proximis diebus requisitus sum ego Praefectus per wayuodam
Walachiae Transalpinae super eo, quod adiectas literas, ad Suam
Altem Caesaream Serenitatemque Vrala D. N. C. sonantes, perferri
curarem, simul etiam hundllime intenderem de quodam
negotiatore Italo, Caspar Macz vocato, in Austria detento manu
mittendo. De qua postulatione eiusdem tractatum est inter nos
diligenter, cumque sit is qualitercunque detentus nobis non con-
stet, visum est nobis illas ad Serte" We" transmittere, quas
hisce adiectas Serenitas V" accipiet. Sertig V' clementis
est arbitrii quicquid exinde decernere voluerit, nobis tamen de-
misse videretur, diligenter investigandum esse, quisnam, ubi et
qua de causa sit ille negotiator detentus, ac nisi iustum aliquod
obstiterit impedimentum, dimittendus. Sunt quippe nonnulli, qui
sub specie negotiationis exploratorum vices subeant.
Haec Serti Vrae humillime significandae censuimus, simul
etiam quid illi respondendum sit, demisse scire cupimus.
Ex Saros, tertia Februarii LXXXX.
Warszawa, 27 Fevruarie 1599.

Regele Sigismund III cAtre secretarul Martin Sierakowski.
Beglerbegul treccind Dundrea a intrat in Moldova ca de a-

colo sei nciviileascel peste hotarele Poloniei impreunei cu °Vile mol-
dovene.
Beglerbegus Europaei Turcid totius exercitus summus Dux,

traiecto cum copiis omnique bellico apparatu Istro, eo consilio
in Walachiam pervenerat, ut primo Tartarorum turmas, cum le-
vioris armaturae Turcis, in regnum effunderet, qui quasi pri-
www.dacoromanica.ro
210 No. 138-139 [27 Fevr. xspo
mam stationem ac excubias perpetuas universo exercitui prae-

berent, terroremque vastationibus Tiara latissime proferrent : ipse
vero Walachis ac Moldavis adiunctis, cum tormentis Turcarumque
copiis ita sequeretur, ut a primis tectus secure regni fines oc-
cuparet, ac arces ac munitiones expugnaret.
139.
Caransebe, ix Martie 1590.

Judetii districtului Caransebes cAtre sotia lui Francisc Basarabl i rn-
bedenia ei.
Adeverin0 despre declayalia celoy de mai sus, cari insdrci-
neazd pe loan Boronkai cu conducerea procesului lor pornit im-
potriva lui Francisc Macskdsi pentru lor din judelul Hu-
nedoarei, cd la caz de va cdViga procesul, va avea dreptul la o treime
a mo§iilor, lar la caz cd procesul s' ay pierde, nu le va cere niciun
fel de cheltuiald ori despdgubire.
Nos Ioannes Josika et Ioannes Simon, ac Ladislaus Laczjugh
indices nob:hum 1 districtus Caransebes adjok emlékeozetre minde-
neknek, kiknek illik mostaniaknak és jeowendéknek, hogy jeowének
mi el6nkben az wytezleo és tiszteletes, nemes szeomélyeok Zent Ger-
gelj pApa napjának eleotte val6 vasárnapon, ezer eot zaz kilencz-
wen eztendeoben, 2 Vajda Iwaczko, Vajda Anna asszony, Bazaraba
Ferenczné, Bokosniczja Gergeoly, Vajda Lász16, az eo maga és
az több atyjafiai : Wayda Christoph, Myclos, Istwan, János és
Bona képekben, kisebbik Simon jános, Simon Anna asszony,
Mothnokj Parkasné, Simon Ersoka asszony, az néhai wytkleo
Mothnokj Perencz meg hagyott felesége, Josika Martha asszony,
az néhai wytezleo Vajda Peteo meg hagyott felesége, az eo maga,
és az eo fia, Vajda Péter képekben, és Vajda Borbála asszony,
az néhai vytézleo Vajda Myklös leánya, Caransebessiek, szeomélyek
szerént, és mi eleottenk szabad akaratjok szerént ilyen vallást
tewének, hogy eok az eo pereket, ki wagyon Maczkassj Ferencz-
jel, Péterrel, Pállal és hozzájok tartoz6 teobb atyjokfiaywal,
az eo jöszágok végén, kit mostan eok birnak Hwnyad varmegyé-
ben, bizták az wytézleo Boronkai Jánosra, hogy perelje az eon-
neon keoltségéwel, fáradtságával, kit ha terwénybeol ideo j ár-
tában meg nyerhetne, tehát az feoljeol meg irt mindenik szeo-
Prescurtat : iudicialium. 2 AdicA pe ziva de II Martie 1590.
www.dacoromanica.ro
it Mart. 15901 No. 139-140 211
mély az eo részekbeol keoleon, mindeoneon harmadat adják a

meg nyert jészágnak, minden perpatwar nekel azon meg mondott
Boronkai Jánosnak eoreokben.Ifir61 fira, maradékra maradékra,
minden hozzájok tartoz6ival meg hihatatlanul, bimi, tartani ;
ha penigh Boronkai János meg nem nyerhetné, tehát az eo
keoltsége heAban legyeon, sem[mi keo]ltséget ne tarto[zzanak]
tériteni. Kinek emlékezetére, ereosségére és bizonságára adtuk az
mi vá[rm]egyén[k szo]kott pet[sétje a]latt val6 lewelenket.
Datum in civitate Caransebes, die et anno supranotatis.
(LS.) (L.S.) (L.S.)
(Arh. Muz. Ard. Cluj. Familia Matslcasi, fase. XXI.)
Trad. Noi Ion Josika i loan Simon si Ladislau Laczjugh sol-

gäbiraii districtului Caransebes däm de stire tuturora, carora se cuvine
celor de fata i celor ce vor veni, cá au venit inaintea noasträ vi-
tejii i nobilii in Dumineca de dinaintea zilei papei Santul Grigorie,
in anul 15go, Ivascu Vajda, femeea Ana Vajda, sotia lui Francisc
BasarabA, Grigorie Bokosniczja, Ladislau Vajda, in numele ski si al
celorlalte rudenii : Christofor Vajda, Nicolae, stefan, Ion si Bona ;
Ion Simon tanä.rul, femeea Ana Simon, sotia lui Lupu Mothnokj,
femeea Ersilia Simon, vaiduva viteazului de odinioarä. Francisc Moth-
noki, femeea Martha Josika, vä.duva viteazului de odinioarä. Peteo
Vajda, in numele ei si al fiultti ei Petru Vajda i femeea Varvara Vajda,
fiica viteazului de odinioarä. Nicolae Vajda, caransebeseni, ei
dupä vointa lor slobodà au màrturisit in fata noasträ.", cá ei au in-
credintat judecata lor cu Francisc Petru si Paul Maczkassj i cu ce-
lelalte rudenii ale acestora din pricina averii pe care ei o au acuma
in comitatul Hunedoara, viteazului Ion Boronkai, ca parascA
pe cheltaiala sa, cu osteneala sa ; si de va castigà para in cursul
vremii, atunci fiecare dintre cei mai sus scrisi vor da a treia parte
din partea lor de avere a mosiei astigate, sä o stä.p5.neascä., sä o
nici o galceavä. numitul Ion Boronkai, in veci, din tatà
in fiu cu tot ce ii apartine ; iarä. dacä. Ion Boronkai nu ar putea
sä o c5stige, atunci cheltuiala sa O. fie zadarnic5, asa ei nu sunt da-
tori inapoieze nici o cheltuialà. Pentru pomenirea, intärirea
dovedirea cà'rora, am dat cartea noasta, cu pecetea obisnuitä a
comitatului nostru.
140.
Sdtmar, i7 Martie 1590.
tefan-Voc15. Mizg'd care Camera Scepusianl.
Dupdce a fost nevoit sd se intoarcd de acolo färd bani, roagd
ordnduiascd vre-un ajutor impreund cu ceva grdu, vin i fdn,
aci la isprdvnicelul celdfii.
www.dacoromanica.ro
212 No. 140 [17 Mart. 1590
Erökké való szolgálatomat irum Kegyelmeteknek, mint bi-

zodalmas uraimn.ak. Istent61 kivánok Kegyelmeteknek minden
lelki és testi jó áldásokat meg adatni.
Továbbá emlékezhetik Kegyelmetek rá, hogy az el mult
napokban valék az Kegyelmetek személye el6tt és eleget könyör-
gék Kegyelmeteknek, hogy Kegyelmetek énnekem meg fizessen
az 6 Felsége parancsolatja szerént ; de énnekem Kegyelmetek
nem hogy meg fizete, de még csak annyi költséget sem ada Kegyel-
metek, hogy Szakmárra haza jöhessek vele, hanem csak Isten
tudja meg mondani minem6 nagy nehezen jöttem haza költség
nélkill.
Továbbk tudja Kegyelmetek, hogy Kegyelmeteket ezen is
kérém, hogy Kegyelmetek énnekem Szakmárt adasson udvarbi-
róval valami buzát és bort, mind szénát és abrakot. Kegyelme-
tek irt az udvarbirónak, de énnekem az hasznomra nines, az
mit Kegyelmetek irt : hogy ha lehetséges, hát adjon. Udvarbiró
uram kenég mindétig azt mondja, hogy nincsen, mert Kegyel-
metek nem irta meg, hogy mennyi buzát, mennyi bort, mennyi
szénát adj on. Annak okáért kérem Kegyelmeteket, legyen ke-
gyelmes Kegyelmetek, hogy Kegyelmetek irjon mégis udvarbiró
uramnak, hogy adj on mind buzát, mind bort és szénát, mind
abrakot az én szolgálatomba ; hiszen rendelhet Kegyelmetek,
Kegyelmeteknek meg szolgálom, Kegyelmetek irj a meg specifice
mindeneket udvarbiró uramnak, mennyit adjon ; husz vagy har-
mincz köböl buzát adjon, bort egy vagy két hordóval adjon és
szénkt öt vagy hat ölet adjon, abrakot három vagy négy forint
árdt adj on, ha többet nem enged Kegyelmetek. Ilyen módon
irjon Kegyelmetek. Kérem Kegyelmeteket, hogy Kegyelmetek
tekintse az én nagy heAban való fáradságomat és ne hagyjon
Kegyelmetek, mert ha Kegyelmetek szakasztva meg irja, men-
nyit adjon mind buzát, bort, szénkt, abrakot, hát adhat, mert
én bizonnyal tudom és látom, hogy vagyon, mert most is csé-
pelnek zabot
...._császár számára Szakmárt.
Jo választ vArok Kegyelmetekt61. Isten éltesse és tartsa
meg Kegyelmeteket jo egészségben sok esztendeig.
Datum ex Szathmar, 17. Marti'. Anno Domini 1590.
Kegyelmeteknek örökké szolgAl
GTIZISAN RogsoA
www.dacoromanica.ro
17 Mart. 1590] No. ieto213
Annak utána az költség fe161 is kérem Kegyelmeteket, hogy
Kegyelmetek ha ott fenn semmi költséget nem ada, hát itt alatt
udvarbirónál vagy harminczadosnál rendeljen Kegyelmetek va-
lami költséget és adjon commissiót Kegyelmetek rá.
Trad. Scriu slujba mea in veci Domniilor Voastre, ca Domnilor

mei cu credinta. Poftesc sa deje Dumnezeu Domniilor Voastre toate
bunätätile sufletesti i trupesti.
Mai departe, poate vä aduceti aminte Domniile Voastre cä
in zilele trecute am fost in fata Domniilor Voastre i m'am rugat
destul de Domniile Voastre, sa-mi plàtii Domniile Voastre dupa
porunca Maiestatii Sale ; dar Domniile Voastre nu numai ca nu
mi-ati plait, dar nu mi-ati dat Domniile Voastre nici atatia bani,
ca sä mä pot intoarce cu ei la Satmar acasa, ca. numai Dum-
nezeu poate sä' spunk cat de greu am putut sà ma intorc acasà
farä de bani.
Mai departe, stiti Domniile Voastre, ca và mai rugasem pe Dom-
niile sä faceti Domniile Voastre sä mi se deje de catre ispravnic
la Sä'tmar ceva grau i vin, precum i fan i ovaz. Domniile Voastre
ati scris ispravnicului, dar ceea ce ati scris Domniile Voastre, nu-mi
este de nici un folos, zicand : daca se poate, sä-mi deje. Jupanul ispravnic
pana acum spune neincetat cà nu are, pentru ca. Domniile Voastre
nu i-ati scris deslusit : cat gran, cat vin, cat fan sa-mi deje. De aceea
vá rog pe Domniile Voastre sa fiti Domniile Voastre rnilostivi
scrieti Domniile Voastre jupanului ispravnic, sä-mi deje pentru slujba
mea gran, vin si fan, precum i ovaz ; caci puteti orandul Domniile
Voastre, stiind ca eu slujesc pe Domniile Voastre, sa scrieti Domniile
Voastre anumit, cat sä deje jupanul ispravnic din toate ; sà deje donä-
zeci sau treizeci de cable de grail, sä deje unul sau dota poloboace de
vin i sa deje cinci sau sase stanjeni de fan, sä deje ov'äz in pret de trei
sau patru fiorini, daca mai mult nu ingaduiti Domniile Voastre. Astfel
sa scrieti Domniile Voastre. Rog pe Domniile Voastre ca Domniile
Voastre sa priviti osteneala mea in mare nevointa i sa nu ma parasiti
Domniile Voastre, eaci dacä, scrieti Domniile Voastre lamurit, cat
gran sä-mi deje, cat vin, cat fan, cat ovaz, poate sa-mi deje, caci eu
stiu de buna seamä i vad ca are, caci i acum se treierd ovaz pentru
Maiestatea Sa in Samar.
Astept raspuns bun dela Domniile Voastre. Dumnezeu sä
và deje vieatä i sa vä' tina pe Domniile Voastre in buna sana-
tate multi ani.
Datum etc. Slujeste in veci pe Domniile Voastre Stefan, Voe-
vodul moldovean.
Apoi mai rog pe Domniile Voastre i pentru cheltuiala, ca' daca
nu mi-ati dat Domniile Voastre acolo nici un ban, apoi sa-mi oranduiti
aici la ispravnic sau la harmintar ceva bani i sa.-i dati randuiala de-
spre aceasta.
www.dacoromanica.ro
214 NO. 141 [Aprilie 1590
[Warszawa, Aprilie 1590.]

Propunerea cancelarului loan Zamoyski in senat.
Nobilitarea lui Bartolomeu Bruti # a cdtorva boieri din Mol-
dova. Ocuparea Moldovei # altele.
Capita ab Illm° Domino regal cancellario ob regnum a
Turca defendendum in Senatu proposita.
Internuntius in omnem eventum ad imperatorem Turcarum
expedietur, verum tamen spe pacis habendae reiecta non est
enim tutum credere, hic defensionem conciudere paratorum
necessariorum ; etc.
Litteras ad principes Christianos pro amiiliis quamprimum
Cancellaria conficiat, quas Regia Maiestas absque mora expediat.
Domini Bruti nobilitatio, ut in recentibus hisce comitiis
fiat, et spes gratiae et provisionis certae designetur, tadte tamen
propter suam securitatem. Idem etiam de quibusdam nobilibus
Valachis statuendum, qui regno favent, ut sint certi consequen-
dae gratiae Regiae.
Quoslibet mercatores retinere, regnum claudere modo ex-
cogitato.
Internuntius ad Moschum quamprimum designandus et mit-
tendus pro retinenda pace.
Walachia occupanda, et transitus per Danubium impedi-
endum ; etc.
Nisovii Cosachi in ordinem redigendi.
Miles ab extemis quaerendus, peditatus Ungaricus compa-
randus ; etc.
Mercator Turcicus bonis modis retinendus.i
Kdice, 2 Mai 1590.

Camera Scepusiana catre arhiducele Ernest.
Deoarece 5telan-Vociel Mdzgd e bdtrdn # necunoscdnd limba
ungard, nici legile fdrii, del multd treabd Camerei cu administrarea
I Am dat numai punctele in oaresicare raport cu Romanii si tarile lor.
www.dacoromanica.ro
Aprilie 1590] No. 142-143 215
mo§iei sale, se °PM- gata a o restitui statului, dacd i se va inapoia

suma de inscriptie, care formeazd datoria vistieriei.
A Stephano Wayuoda Walachico pagum Puztahodos, nu-
merata ei pecunia sua, recipiendum.
Egregio Stephano Wayuodae in Zathmar stipendium Sa-
crae Mti° Caesareae ac Regiae D. N. C. merenti, superioribus
annis ex dementi Sertis Vrae mandato, pagus quidam exi-
gui momenti Valachicus, Puztahodos vocatus, ad arcem Zathmar
pertinens, pro fi. 1112 emeriti stipendii nomine ipsi debitis in-
scriptus erat. Quia iam senio nonnihil confectus, linguae hunga-
rici et iuris regni ignarus, ad tutandos fines et metas eius non
satis est sufficiens, eoque nomine plurimum Camerae negotii f a-
cessit ; et quia yero ipsimet datis ad Camera literis paratu se
obtulit, reddita sibi inscriptionis summa, pagum remittere, ne-
que deest alius, qui summam Mana pro dicto pago cum auctione
aliqua depositurus esset, videretur demisse saepefatum pagum
ab eo, soluta ipsi sua pecunia, alteri qui metas eius nullius
defendere, curisque et expensis Cameram liberare possit inscribere,
et pecuniam auctionis nomine superaddendam in praesentes
graves usus Suae Mus convertendam. De quo Ser.'" Vr" beni-
gnam resolutionem exspectamus.
Cassoviae, 2. Maii. Armo LXXXX.
143.
Kaice, 9 Mai 1599.

Consilierii Melith si Hoffman catre arhiducele Ernest.
A§teaptd hotdrirea sa in chestiunea mo§iei lui 5tefan-Vocki
Mdzgd, Pusztahodos, pe care el ar fi gata sd o dea inapoi, dacd
i s'ar pläti din partea Camerei suma inscriptionalii, negdsindu-se
nimeni care ar fi putut-o depune pentru ea.
Serenissime Princeps ac Domine, Domine nobis clementissime.
Fidelitatis servitutisque nostrae demissae in gratiam Se-
renitatis Vestrae humillimam subiectionem.
Egregio Stephano Waivodae in Zathmar stipendium Sa-
crae Caesareae liga ac Regiae, Domini nostri clementissimi,
merenti, superioribus annis ex clementi Serns Vrae mandato
pagus quidam exigni momenti Valachicus, Puszthahodos vocatus,
www.dacoromanica.ro
216 No. 143-144 (9 Mai 1590
ad arcem Zathmar pertinens, pro florenis mille centum et duo-

decim emeriti stipendii nomine ipsi debitis inscriptus erat, qui
iam senio nonnihil confectus, linguaeque Hungaricae et iuris regni
ignarus, ad tutandos fines et metas eius non satis est sufficiens,
eoque Camerae plurimum negotii facessit. Et quia vero ipsemet
datis ad Cameram literis, paratum se obtulit, reddita sibi in-
scriptionis summa, pagum remittere neque deest alius, qui summam
illam pro dicto pago cum auctione aliqua depositurus esset, vi-
deretur demisse, saepefatum pagum ab eo, soluta ipsi pecunia
redimendum, et alteri, qui metas eius melius defendere, eurisque
et expensis Cameram liberare possit, inscribendum et pecuniam
auctionis nomine superadditam in praesentes graves usus Suae
mtis convertendum. De qua Sertia Vrae benignam resolutio-
nem exspectamus.
Cassoviae, die [9.] mensis Mail. Anno Domini 1590.
Serenitatis Vestrae
humillimi servitores
Stephanus Melith mpr. Georgius Hoffman mpr.
Adresa: Serenissimo Principi ac Domino, Domino Ernesto ar-
chiduci Austriae, duci Burgundiae, comiti Tyrolis etc. Domino, Domino
nobis clementissimo. Ad Cameram Aulicam.
(Hofkammerarehiv. Wien. Hungarn. rase. 14.396.)
Notd. Anexat acestei adrese se af12." urbariul" satului Hodos

din anul 1569, pe care 1-am publicat in vol. I. sub No. 339.
144.
[Alba-Julia, Mai 1590.]

Principele Sigismund Báthory cátre Petru Schiopul-Vodd.
Mulfttmindu-i pentru solía avutd prin Stan Comisul
conu trimis in numele fiului sdu asigurd de bundvoinfa
sa, urind spor i scindtate fiului sdu.
Responsum IIlm' Principis ad literas Petri Vaivodae Mol-
daviae.
Az Nagyságod levelét az Nagyságod f6 embere Ztan komiz
nekiink meg adta, kiben irja Nagyságod, hogy most is, mint az
el6tt, az jó szokást akarta volna Nagyságod megtartani, és egész-
ségiink, állapotunk felöl tudakoztatni ; ez mellett ajánlja Nagy-
ságod minden j6 akaratját és szomszédságát nekiink.
www.dacoromanica.ro
Mai 1590] No. 144 217
Azért j6 neven és szeretettel vettiik Nagyságodt61, mint

jó szomszéd barátunkt61, atyánkfiát61, az Nagyságod hozzánk
val6 jó akaratját, meglátogattatását. Oröljiik azt is, hogy Nagy-
ságodat j6 egészségben értettiik lenni, kivánjuk is, hogy Isten
Nagyságodat ezután is ezen jó egészségben megtartsa és orszá-
gában sok ideig va16 békességes maradást engedjen Nagyságodnak.
Magunk fe161 Nagyságodnak azt irhatjuk, hogy mi Istennek
hála egészségben vagyunk, országunk is azonképen csendességben
és békességben vagyon, hogy penig Nagyságod nekiink jóakarat-
j át és szomszédságát ajlj a; azt is Nagyságodt61 barátságosan
és örömest vettiik. J61 tudj a azért Nagyságod, hogy az mi eleink :
az mi megholt szerelmes urunk atyánk és lengyel király, az
bátyánk, és mi is valamiben kivántatott, Nagyságodhoz min-
denkor jó akarattal és szeretettel voltunk, ezután is azon va-
gyunk, hogy Nagyságodnak ilyen hozzánk mutatott jö akaratjákrt
mindenben hasonlei jei akarattal és szomszédsággal lehessiink.
Az mi. penig nézi az Nagyságod fia 6 Nagysága, István vajda
nekiink killdött ajándékát és az mellett vale) j6 akaratját, azt
az 6 Nagysága ajándékát 6 Nagyságát61 becsiilettel és kedvesen
vettiik, s kivánjuk is Istenta hogy miképen 6 Nagyságának az
els6 szerencséje tisztességire és el6menetelére volt, ugy ezután is
mindvégig ô Nagyságának javára, hasznára lehessen és hogy az
Hatalmas császár is ilyen hozzámutatott jo kedvit mindvégig
tartsa meg hozzá, ugy hogy az 6 Nagysága, István vajda sze-
rencsés és boldog állapotján Nagyságod is éltében örvendezhes-
sen, és Nagyságod után is sok ideig mind 6 s mind maradéki
nyomeisak lehessenek benne. Az miképen penig 6 Nagysága n e-
kiink minden jei akaratját ajánlja, mi is azon igyekeziink, hogy
az miben kivántatik 6 Nagyságának mindenben hason16 j
akarattal, szomszédsággal és atyafisággal lehessiink.
Tartsa meg Isten Nagyságodat jei egészségben.
(Acta publica Transylvaniae. Budapest. Fol. 288.)
Trad. Omul de seambi al Mbsiei Tale, Comisul Stan, ne-a dat

scrisoarea Käsiei Tale, in care scrie M.ria Ta, cäl i acuma ca i odini-
oarà, a voit Mätia Ta sà pàstreze bunul obiceiu i sá intrebe despre
sämäitatea i starea noastrà ; pe lang'ä acestea ne incredinteazà Mdria
Ta despre bundvointa i bun'd vecinätatea.
De aceea am luat in nume de bine si bucuros din partea
Tale, ca dela un prieten vecin, ca dela ruda noasträ., bunalvointa Mdriei
1 Copia nedatatä se aflä intre o scrisoare din 27 Aprilie i una din
6 Mai 159o.
www.dacoromanica.ro
218 No. 144-145 [Mai 1590
Tale fatá de noi, trimiterea solului. Ne bucura i aceea ca am linteles

ca M'Aria Ta se gäseste in bunä sanatate, i poftim ca Dumnezeu s'A
va tina. pe M'Aria Ta si de aici inainte in aceastá bulla sänatate si s'A.
ingadue Märiei Tale s'A ramana vreme indelungata in pace in tara.
Despre noi putem scrie Märiei Tale, c5. slava Domnului, suntem
sanatosi, asisderea si tara noastra este in Uniste i in pace, si primim
cu placere i prieteneste din partea Märiei Tale si aceea, cà ne incre-
dintati despre bunavointa i burla vecinatatea Mariei Tale. De aceea
bine stie M'Aria Ta, cà inaintasii nostri, raposatul i iubitul nostru
tata, cum si regele lesesc, unchiul nostru i noi insine, intrucat a fost
nevointa, am fost in veci cu bunavointa i dragoste fat5. de Märia Ta
suntem hotariti ca si de aici inainte sà putem fi cu aceeas bunavointa
1.1 buna vecinatate in toate fata de aceasta bunavointa aratatä nona
de M'Aria Ta. laxa in ce priveste ploconul trimis nona de M'aria Sa,
voevodul stefan, fiul Märiei Tale, si pe langa acesta, bunavointa sa,
am primit dela M'Aria Sa ploconul Mariei Sale cu cinste i cu bucurie
poftim dela Dumnezeu, cà precum i-a fost Märiei Sale norocul cel
dintâigpre cinste i spre folos, tot astfel i de aici inainte, pana la
sfarsit, sa poatà fi spre binele i spre folosul Mariei Sale, si ca Paternicul
imparat s5.-i pästreze pana la sfarsit, bunavointa, pe care i-a aratat-o
astfel, asa ca i M'aria Ta s'A se poatá bucura inca in viata de starea
norocoasá si fericita a Märiei Sale Voevoclului tefan i ca i dup5.
M'Aria Ta, atat el, cat i urmasii lui, s'A poata fi vreme indelungata
partasi puterii. Precum ne incredinteaza Märia Sa de toata. buná-
vointa Mariei Sale, i noi ne silim putem fi Mariei Sale, cand se
cuvine, in toate cu bunavointä asemanatoare, cu bulla vecinätate,
cu iubire de ruda.
Dumnezeu sa va tina pe M'Aria Ta in bunä s'Ana-tate.
145.

Giovanni Moro cav. bailo catre dogele Venetiei.
Cancelarul Zamoyski i a4i domni lesi dorind bucuros aran-
jarea hotarelor cdtre Moldova, Petru 5chiopul e hotdrit a-i tri-
mite un dar de 100,000 talen: pentru care lucru vizir-pcqa cere un
ambasador, mai cu seamdi cd nu prea are solda trebuincioasd ar-
matei ce dora sd trimeald in acele pdro.
Vennero questi ultimi giorni avisi che il Cancelliero di Po-
lonia insieme con altri Signori, che alli suoi luoghi vicini alla
Bogdania, vederiano volentiere alcun assettamento alle presenti
differenze. Ma che quelli della Lituania, et altri che sono più
lontani, si rendevano difficili ; il Bogdan però per suo interesse
desidera sommamente la quiete, et però si è offerto di dare per
una volta a questo fine un presente al Re di dieci somme d'aspri,
www.dacoromanica.ro
26 Mai 1590] No. 145-146 219
che sono intorno a cento mille scudi, et perciò ha mandato suoi

homeni al Cancelliero per vedere, che si venga con la offerta di
questo aiuto ad una buona risolutione. Et intend° che il Bassä
ha detto, che se manderanno ambasciator tutto facilmente si
accomoderk et bench6 sia stato dato ordine ad alctmi sanzachi
della Grecia che passino al Beglierbei, qui però non si fa provi-
sione, che dia indicio, che si voglia far da dovero, a che tanto
manco pare che vi si pensi, quanto che per il mancamento di
denari si ritarda di dare la presente paga a i soldati, i quali
se havessero ad esser impiegati in alcun luogo, bisogneria che
fossero sodisfatti, acciò partissero ben contenti, et forse che que-
sto impedimento de denari 6 la vera causa, che invita il Bassà
a desiderar che venghi l'ambasciator per poter con dignith del
Gran Signor accomodar quel liegotio, che per il suo solo consi-
glio 6 passato tanto oltre, con universal mala sodisfattione di
tutti li altri del govern°, onde potesse esseme imputato.
Dalle vigne di Pera, li 26 di Maggio 1590.
(R. Arch. di Stato. Venezia. Dispacci di Cosp. filza 3z.)
146.
Sätmar, 2 lunie 1590.

Ferdinand Graf zu Hardegg atre Camera Scepusianà.
.5telan-Vodä Metzgä fiind slujba vechiu # cinstit, recomandä

cererea sa spre indeplinire pe ctit se poate.
Wasmassen Stefans Vaida supplicieret, das werden die
Herren aus seinem Suppliciern mit mehrerm zu vernehmen ha-
ben. Wan er dann bey Ihrer Kays. Mt. ein alter und wolver-
dienter Mann : derowegen do ist an die Herren mein f reundt-
lich Ansinnen und Bitten, die wellen Ihme Vaida, soviel es sich
thuen lässt, alle guete miiglich Hiilff und Befiirderung erzeigen
und also Ihme diese meine Fiirschrift geniessen lassen. Das will
ich umb die Herren neben Ihme hinwiderumben in dergleichen
und mehrern beschulden. Thue sonsten was Ihnen von mir Dienst
und Lieb ist, Göttlicher Bewahrung uns alle befehlendt.
Datum Saggmar, den 2. Iunii. Anno 90-isten.
Adresa: Denen Edlen Gestrengen und Ehrenfesten Herren N.
N. und N. Röm. Kays. Mt. etc. Zipserischen Presidenten und Cam-
mer Rathen. Meinen sonders lieben Herren und Freundten.
www.dacoromanica.ro
220 No. 146-147 [2 lun. isgo
Notcl. In petitiunea färä datä. anexata (scrisl ungure0e) tefan-
Vodä roagä pe cApitanul cetä¡ii Sätmar sä. intervinä pe langd Camera
Scepusianä pentru ca sà..-i achite restanta care 11 datore0e, deoarece
el are dela impärat pe fiecare angarie de trei luni cAte ro banite
de gräu §i un butoi de vin, ceeace nu i s'a dat de ani indelungati,
a§a cl are sä la pänä acuma 2273 fiorini 46 bäncute, 220 banite de
gräu §i 26 butoaie de vin, cu toate cä anul trecut mergänd in curtea
imparäteascà a adus de acolo dela arhiducele Ernest o poruncb." care
Camera sä i se plateascà toatà restanta, care lucru incà nu s'a fäcut
de fel. Iarà dacà nici interventia arhiducelui n'ar avea efectul dorit,
sä nu se supere daa il roagA sä-i imprumute ceva bani cäci n'are
nici atata cu ce sá poatà trimite pe sluga sa la Ca§ovia.
(Colectiune particularA. Ungarla.)
147.
Icui, 3 Iunie [15949.]
Petru chiopul-VoclA cAtre Gaspar SzAcs primarul Bistritei.
Roagcl set satisfacet cererea lui Manan de Plopi, care bn-
prumuteind loo de oi unui Ronuin de acolo, nu i-a platit nici
peinei astiizi datoria.
f Nos Petrus Dei gratia Vaivoda Dominus venus perpetuus-
que haeres regni Moldaviae etc.
Prudens ac Circumspecte Domine amice, vicine nobis plu-
rimum dilecte. Salutem ac vicinitatis bonae commendationem.
Caeterum notum facimus Dominationis Vestrae, qualiter
hic praesens noster jobbagio, nomine Manan de Plopi, nobis in-
tercessit lacrymans propter iacturam suam de parte ovium. De-
derat enim mutuo centum oyes pro quadraginta talleris cuidam
homini in regno Dominationis Vrae degenti in pago Makod,
nomine Lewcha Nikita. Hactenus nondum illi persolvit pretium
ovium. Rogamus itaque amice Dominationem Wain ut satis-
facere velit huic nostro praedicto. misero homini. Nos quoque in
simili vel pari negotio sumus recompensaturi Dominationis Vrae
illumque iterum pacifice dimittere velitis in nostrum regnum.
Datum ex aula nostra vaivodali Jazwasar, 3. die Iunii.
Ex authoritate nostra vaivodali etc.
Adresa: Prudenti ac Circumspecto domino Gaspari Zwch iudici
primario urbis Biztrichiensis. Amico vicinoque nobis plurimum di-
lecto.
(Arhiva judetului Bistrita-NäsAud. Bistrita.)
www.dacoromanica.ro
4 lun. 1590] No. 148 221
148.
Sdtmar, 4 lunie 1590.
8tefan-Vodà MfizgA cAtre Camera Scepusian&
Roaga sd-i dea ceva bani din salariul sdu restant precum
greiu i vin.
Szolgálatomat irum Kegyelmeteknek, mint bizodalmas uraim-

nak. Istent61 kivánok Kegyelmeteknek minden kivánta jókat
adatni.
Továbbd ebböl kelleték meg találnom Kegyelmeteket, hogy
emlékezhetik Kegyelmetek rá minemö nagy restantiám vagyon
énnekem. Kegyelmetek még ezideig semmit nem adott reá.. An-
nakokáért kérem Kegyelmeteket mostani szükségemben ne hagy-
jon Kegyelmetek, hanem adjon Kegyelmetek valami költséget.
Annak utána irjon Kegyelmetek udvarbiró uramnak specffice,
hogy adj on valami buzát és bort az mi az Kegyelmetek jo aka-
ratja, csak azt irja meg neki Kegyelmetek specifice, mennyi buzát
és bort adj on. Kérem Kegyelmeteket ne hagyjon Kegyelmetek
mostani sziikségemben, kit ez után is örökké szolgálhassak meg
Kegyelmeteknek.
Jo választ várok Kegyelmetektöl. Isten tartsa meg Kegyel-
meteket jó egészségben.
Datum ex Szathmar, 4. die Iunii. Anno D3mini 1590.
Kegyelmetek jó akaró szolgáj a
GTE45411 ROMA
Trad. Scriu slujba mea Domniilor Voastre, ca Domnilor mei cu
credintä. Poftesc dela Dumnezeu sá deje Domniilor Voastre toate
bunatätile dorite.
Mai departe, am fost nevoit sä scriu Domniilor Voastre, cdci
poate vä. amintiti Domniile Voastre ce ram4ità mare am eu. Dom-
niile Voastre nu mi-ati dat pá.'n'a" acum nimic din aceea. Din aceastá
pricink' rog pe Domniile Voastre, nu m5.' lásati Domniile Voastre in
nevoia aceasta mare a mea, ci dati Domniile Voastre ceva bani.
Apoi sä. scrieti Domniile Voastre desluOt jupanului ispravnic, sa-mi
deje ceva gräu i vin, eat este bunAvointa Domniilor Voastre, numai
s5. serie Domniile Voastre anume cât grAu i cál vin sd deie. Rog pe
Domniile Voastre, sá nu má läsati Domniile Voastre in nevointa mea
de acum, ca sä pot sluji 0 de aici inainte in veci pe Domniile Voastre.
4tept räspuns bun dela Domniile Voastre. Dumnezeu sä. Và
tina pe Domniile Voastre in bunk' sänätate.
Datum etc. Sluga Domniilor Voastre bine voitoare
Stefan Voevodul Moldovei.
www.dacoromanica.ro
222 No. 149 [25 Iul. 1590
149.
Sibiu, 25 Iulie 1590.

Ioannes Huet iudex regius catre priucipele Sigismund Bathory.
Trimite lemnul special pentru facerea orgei, dorind sat as-

culte §i el sunetul marel orgi ce se va face de me0erul trimes,
dal liind cei vechia orgel, din timpul reginei Izabelei, s'a prelpeidit,
deoarece Francisc David p: urnicqii säi nu sufereau muzicel in
bisericä. Slätue§te totodatä pe príncipe ca mai viirtos set urmeze
religia lor luteranä care a retinut aproape toate ceremoniile
catolice; apoi sä se insoare, lar de n'ar gäsi mireasä in Ungaria,
sä caute prin Polonia ori Austria una demnä de dânsul.
Illustrissime Princeps et Domine, domine mihi semper gra-
tiosissime.
Fidelium servitiormn meorum in gratiam Celsitudinis Vrae
Illa2ae perpetuam commendationem.
Accepi gratiosissimas litteras Celsitud mis Vrae Illustris-
simae, quibus lignorum curam mihi iniungit. Ad mandatum itaque
Biusdem ligna conquisimus cum organario, eaque curru transmit-
timus. Opto etiam vehementer, ut organum ipsum rite perficiatur.
Cupio autem maiorem in modum, ut Celsitudo Va Erna sono
illius magni et pulchri instrumenti fruatur tranquille ad gloriam
Dei, et ego quoque particeps esse queam, vivente Celsitudine
vra Illustrissima. Opto autem adhuc aliquid maius. Regina Isa-
bella cum filio Ioanne Secundo non est usa organo ad ultimum
vitae terminum. Nam etsi Isabella perstiterit in catholica reli-
gione, tamen filius irretitus Calvinianismo, posthabuit tandem
musicam templi ; ita fuit secutus a Francisco Davidis et aliis.
Post obitum tandem eius nullo relicto herede, organum quoque
neglectum est, et maiori ex parte destructum. Ita fit quando ii,
qui in culmine rerum sunt constituti, a puriore religione rece-
dunt et aberrant, vera quoque et decentia ornamenta, ab ecclesia-
que Sancta approbata, reiiciunt et contemnunt, ac quasi pedibus
conculcant. Adde, quod cum sint heredum solatio destituti, fa-
cilius postea universa politia ruit, vel ad minus deformatur.
Iam nunc sit benedictus Deus, dum Celsitudo Vra Uinta
ornatum cultumque templi ad vitam quasi revocat, oro Deum
Optimum Maximum, ut a Davidianis et Arianis nulla ratione
seducatur Celsitudo Vestra, sed nostris ritibus similioribus con-
servetur, habemus namque et nos catholicas antiquas orationes,
www.dacoromanica.ro
25 iUl. 1590] No. 149-150 223
organa, evangelica catholice distincta, Sanctorum festa, exorci-

smos, confessionem auricularem, altare, sacramenta, praesens cor-
pus Christi in coena, neque nudum signum, sicut Calvinistae,
sed iuxta Divum Augustinum : Visibile signum, invisibilis gratiae.
Sed sufficitne talium conservatio vita durante Celsitudinis Vrae
Illmae mirdme gentium ? Quid ergo praeterea opus ? Propaga-
tione opus est in stirpe et hereditate Celsitud mis Vr" Illustris-
simae. Quomodo ? Per matrimonium. Ergo matrimonium insti-
tuendum ? Maxime. Quid si intempestivum videtur, quod non,
quia adest robur corporis, vitaque tranquilla, atque bona vic-
tus ratio. Ea praestat videre heredes adultos iuxta, quod Ger-
mani in proverbio habent : Wer seine Kinder im Harnisch will
sehen, der soll bei Zeit darzu thun." Id est : Qui cupit heredes
suos videre in armis, is tempestive applicet. Itaque, si in Hungaria
aequalis conditionis persona non reperitur, pergendum fortasse
erit in P oloniam, vel Austriam, ubi summae dignitatis virgines
habentur. Sed quae supra me, nihil ad me, sumque minimus
et inops servus Celsitudinis VraeIll neque destituitur eadem
sapientibus et fidissimis consiliariis. Immo metuo, ne hac mea
parrisia offendam Celsitudinem. Vram Illustrissimam.. Proinde
veniam peto, supplex oroque, ut omnia haec amori erga te meo
clementer tribuere dignetur. Quod factum si intellexero per lit-
teras responsivas, Celsitudinis V' Illmae exultabo et felicis-
sime valere opto Celsitudinem Vram Illustrissimam.
Datum Cibinii in festo S. Iacobi Apostoli 1590.
(Arch. episcop. Transilvane. Alba-Iulia. Copie modernä.)
150.
Iasi, 30 Iulie 1590.

Contractul de arena.' al VAmii mari din Moldova.
V amesii italieni cumpeireind V ama mare" dela principii Petru
,ci5tefan (fiul sclu) pe suma de 78 .000 talen i ne dau prin amd-
nuntele contractului ion un tablou despre tot ce cuprinde vama
Ihs. Adi 30 di Luglio 1590 in Iassi.
Noi Vammissi Domenego di Giorgi et Giovanni Marin di
Poli, habbiamo comprato la Vamma grande di Bogdania con
tutte le sue scale attinenti a detta Vamma, si come sempre per
3. In exemplarul al doilea Daciali.
www.dacoromanica.ro
224 No. 150 f3o Jul. 1590
il passato li altri Vammissi grandi l'hanno comprato, dall' lll'm

principi Pietro et Jon Stefano Vaivodi Principi di 1VIoldavia, per
tallen i 78 mila, settanta otto milla di argento, quali fanno
mezitalleri zoe scascineschi cento cinquanta sei milia, delli quali
si cavano tallen i settanta cinque muja et si riducono in somme
trenta di aspri valutati per ogni mezo tallero ad aspri quaranta.
Cosi d'accordo, che questi serviranno per la paga de Dara-
bani et altri soldati, alli quali si ha da fare pagamento di dette
somme trenta di aspri in talen i di argento a ragion di aspri set-
tanta l'uno et li restanti ottanta uno milia delli sopradetti mezi
tallen i fanno tallen i d'argento quaranta nlilia et cinquecento di
aspri settanta l'uno, si come al presente correno da pagarsi a
detti principi in aspri o talen i di argento buoni, compresovi tutti
li doni et presenti fatti alli Mud Principi et altri conforme si 6
convenuto et 6 solito. Nella qual supra ditta summa esser
cluso il danno di mezi talen i vinti tre milia zoe scascineschi, quali
dicono li passati Vammissi havere perso della Vamma da loro ad-
ministrata l'anno passato. Con questo pert!) che possiamo sindi-
care li sopra detti Vammissi,quali trovando che non havessero
ricevuto alcuno danno, ni debbiano rifare li sopra detti vinti
tre milia mezi tallen, o quello tutto che trovaremo havere di-
fraudato la ditta Vamma, per haverli noi fatti buoni per lor
debito integralmente all' Ulm' Principi nella supra scritta summa,
li quali Principi ci prometteno detta Vamma con tutte le sue
scale, pasan i 1 et fiere, et con tutte le sue jurisdictioni et perti-
nentie ; eccettuando solamente la gorstina delle pegore, 2 che sa-
ranno cento et cinquanta raffia, et il sopr'avanzo, che potrà us-
cire di dette pegore, che possiamo pigliare la Vamma, et de più
ci prometteno inviolabilmente li sopra detti Elm Principi di
farci buone tutte le sue peciatluite 3 in qualsi voglia modo, con-
traponendole all'incontro del pretio della Vamma, come 6 d'ac-
cordo. Oltra di quello di più ci obleghiamo al Signor Bruti Po-
stelnico di dare per il suo presente talen i di argento dua milla,
cosi d'accordo con detti Illini Principi, diclaiarando, che se la
moneta facesse alcuna variatione in tal tempo l'Illm' Principi
debbiano havere consideratione sopra di noi. Vale.
Io Dominico di Giorgi affermo quanto di sopra.
Io Gio. Marin di Poli affermo quanto di sopra, mpr.
(L.S.) (L.S.)
1 In traducerea a doua art: terre.
2 In celalalt exemplar : le pecore decimali.
3 Termen ronfauesc : pecetluite" in exemplarul al doilea : polize.
www.dacoromanica.ro
30 Jul. 1590] No. 150-151 225
Pe dos: Nota dell'affirmatione di propria mano del Prencipe

Pietro Voivoda in sua lingua Valachica.
(R. Archivio di Stato. Mantova. Busta 533. Copie.)
Notd. Traducerea aceasta a contractului original scris romane-
te a fost facutä de catre vame*ii italieni, cari in §ederea lor in Mol-
dova invatasera limba romanä, pentru a o alatura dosarului de pro-
ces ce pornira in Innsbruck in anal 1592 impotriva Domnilor numiti,
refugiati acolo din Moldova. Noi publicam ad textul primei tradu-
ceri care pastrand multe cuvinte romaneti nu s'a putut intelege de
catre jurisconsulti, a§a ca contractul a trebuit fi tradus din nou,
schimband cuvintele neintelese ca altele mai italiene§i existand chiar
§i acesta in doua exemplare am reconstruit textul contractului f olo-
sindu-ne de ate-0 trei diferite exemplare ale sale.
151.
W arszawa, 8 August 1599.
Bartolomeu Bruti a sosit aci din Constantinopoz pentru tratarea
pdcii cu Polonia §i viziand pe nungul ii va comunica multe lu-
cruri despre Moldova.
V venuto qui il Sigr Bartholomeo Bruti da Constantinopoli,
essendo stato prima in Leopoli dal Sigr Cancelliere, et ha por-
tato lettere del Turco, et del beglierbei di Silistria al Seen°
Re, havendo anco commissione di concludere la pace, restringendo
il Turco tutte le sue domande in questa, che hora per una volta
solamente se gli diano cento mazzi di zibellini, et alcuni altri
presenti alli Bassà per segno di haver cara la pace. Del che es-
sendosi trattato in Leopoli con il Sig'. Cancelliere et altri sena-
tori, che ivi si ritrovavano, esso Sigr Cancelliere era stato di
parere, che non si dovesse dare cosa alcuna, per togliere occa-
sione al Turco di domandare altre volte simili presenti. Se bene
altri senatori fussero d'opinione, che se li poteva dare questo
dono di zibellini, et fermar la pace quanto prima, sgravandosi
dalla spesa, che si fa in mantenere i soldati ; il pagamento de'
quail in dieci giorni soli ascende a maggior somma, che non
importano questi presenti. Hora sopra quest° si tratta qui nella
presenza di Sua Maestà con quei senatori, che ci sono, et se ne
scriverà a gli altri senatori principali per rimandare il Sigr Bruti
con risoluta risposta, già che il Turco si contenta di stabilir la
pace con quel secretario Zamoiscio, che fu mandato in Constan-
tinopoli li mesi a dietro, senza che s'habbia a spedir da qui altro
novo ambasciatore.
www.dacoromanica.ro
226 No. 151-152 [8 Aug. 1590
Il sudetto Sigr Bartholomeo fu hieri da me per officio di vi-

sita semplicemente, et prese appuntamento di ritornarci spesso
in questi di per trattar delle cose di Moldavia ; et del tutto dare)
poi particolar ragguaglio a V. S. 'lima et intanto procurarò
usarli ogni atto di amorevolezza possibile, mostrandosi egli ve-
ramente molto riverente alla St4 di Nr° Sigre et alla Santa Sede
Apostolica.
152.
Alba-Julia, 29 Septemvrie 1590.

Principele Sigismund Báthory cátre orasul Brasov.
La pldngerea oraplui cum cd negustorii venind din Mol-
dova, T ara-Romiineascci §i Polonia cu miírfuri le cam vdnd §i alard
din Brapv, reinoie0e vechiul privilegiu al oraplui, chind ordin
deschis ca to0 contravenienfii sa fie prilqi, §i siliti sci-§i vdnzel
ori sci-yi depund märfurile aduse din fdrile romdne in Brapv.
Sigismundus Bathori de Somlyo, Vaivoda Transilvaniae et
Siculorum Comes etc. Memoriae commendamus tenore praesentium,
significantes, quibus expedit universis. Quod Nobiles et Prudentes
Valentinus Hellnerus villicus, Petrus Draudt, Andreas Schvartz et
Iohannes Hector, iurati cives nostrae civitatis Brasso, suis, et iudi-
ciis ac universorum incolarum eiusdem nostrae civitatis Brassov in
personis nostram venientes in praesentiam, Nobis humillime signifi-
carunt, quomodo etsi ipsi a Divis quondam Hungariae regibus litte-
ras haberent, super eo eis concessas, ut singuli mercatores, institores
ac alterius cuiusvis conditionis homines, qui cum eorum mer-
cantiis et rebus suis venalibus ex Transalpina vel Moldavia, et
Polonia in dictam civitatem nostram Brasso venient, illic easdem
merces deponere, ibidemque et non alibi distrahere vel cumu-
lare possent : tamen essent plerique, praesertim ex Moldavia ve-
nientes, qui hac eorum immunitate, locoque depositionis 1 non curato,
praetergressa civitate merces suas ad alias, et quidem interiores
regni nostri partes adducentes, sensim divenderent, commuta-
1 Asa numitul qloc de depozities forma in ITngaria si Ardeal un pri

vilegiu mare si un venit insemnat pentru orasele cari il aveau, dfind drept
meseriasilor si tárgovetilor de a-si deptme si desface mrirfurile in ele, fárii de
a plati vreo dajdie de tfirg.
www.dacoromanica.ro
p9 Sept. 1590] No. 152 227
rent, et rursus alias res hinc educerent, in derogamen praeroga-

tivae eorum, detrimentum.que reditus vigesimae ibidem erectae,
manifestum. Uncle iidem cives, exhibitis in specie nobis litteris
eorundem Regum, supplicarunt demisse, ut libertates et indulta
eorum sarta, tecta et in suo vigore illibate conservare, modum-
que aliquem, quo mercatoribus civitatem eorum cum mercibus,
hinc indeque praetergredientibus atque adeo damnis Vigesimae
occurreretur, invenire dignaremur : itaque eorum supplicationi-
bus exauditis, volentes omnes subditos nostros in suis privilegiis
conservare, lbs autem, qui ea violare nituntur, a proposito re-
trahere, hunc modum eis praescribere duximus, ut iidem Iudex
et iurati cives annotatae civitatis nostrae Brassov, ubique in
foris et nundinis liberis, ubi opus esse putaverint, publice pro-
clamare curent et faciant, ut singuli institores et alterius condi-
tionis homines, cum mercibus illac transeuntibus, non alio quo-
piam, sed in praescriptam civitatem nostram Brassov divertant,
ibique, uti voluerint, et eis placuerit, merces suas divendant, vel
commutent, et cum civibus eius loci contrahant, vel eas ibi tan-
tisper donec distrahere poterint, deponant ; alioquin contrarium
facientes, poena amissionis huiusmodi rerum punientur, quos tan-
dem iidem Iudex et iurati cives annotatae civitatis nostrae Bras-
sov, vel homines eorum cum huiusmodi mercibus ubique detinere
easque adimere possint, prout praescribimus praesentium per
vigorem. Proinde Vobis universis et singulis Magnificis, Egregiis,
Nobilibus, comitibus, vice comitibus, iudicibus et universitati No-
bilium quorumcumque comitatum capitaneis, vicecapitaneis,
praefectis, provisoribus, castellanis arcium et aliorum quorumvis
locorum officialibus, item iudicibus Regiis quarumcumque sedium
Siculicalium, nec non Prudentibus ac circumspectis magistris ci-
vium, iudicibus, villicis et iuratis civibus quarumlibet civita-
tum, oppidorum et possessionum, cunctis etiam aliis subditis
nostris, quocunque officio, praefectura et dignitate fungentibus,
ubivis in ditione nostra constitutis et commorantibus, praesen-
tium notitiam habituris, committimus et mandamus harum serie
&miter, quatenus acceptis praesentibus, ubicunque in vestri me-
dio, huiusmodi institores, mercatores seu alterius conditionis
homines, qui memoratam civitatem nostram Brassoviensem cum
mercibus contra eorundem iura transgressi fuerint, reperiri po-
tuerint, vosque per eosdem iudicem et iuratos cives eiusdem ci-
vitatis Brassoviensis, vel homines eorum, praesentium scilicet
censores, fueritis requisiti, extunc eosdem ad instantiam eorun-
www.dacoromanica.ro
228 No. 152 i54 [29 Sept. 1590
dem detinere, et in adimendis rebus vel mercibus eorum, qui

ipsam civitatem Brassoviensem, locum scilicet depositionis con-
tumaciter transgressi fuerint, omni ope et auxilio adesse, modis
omnibus debeatis et teneamini. Secus non facturi. Praesentibus
perlectis exhibenti restitutis.
Datum in civitate nostra Albae Iuliae, 29-ma die mensis
Septembris. Anno Domini 1590.
Sigismun dus Bathori
Volffgangus Kowachoczy Cancellarius
(Biblioteca liceului Honterus. Brasov. Hermann : Collectanea miscellanea
histories tom. I pag. 221. Copie post.)
[Warszawad 28 Octomvrie 1590.

Aviz anonim trimes la Curtea din Viena.
In caz cel regele Sigismund III ar renunta la ¿ron, cance-
larul Zamoyski ar don i de rege pe cardinalul Andrei Báthory.
Andere geben filr, demnach der Gross Canczler spiierete,
dass der König durchaus nicht Willens hätte zu bleiben, dass
er, Batory gerne supplentiren wollte. Auch die vornembsten und
meisten Senatorn und Herren auf solche Meinung gebracht. Der
Batory zwar stille wäre und lauschte, hätte aber in Siebenbiirgen
auserlesenes Volk (da dem also, miissen sonders Zweifels Tiirken
dabei sein) bei 15.000 in gewisser Bestallung. Wartet nur wan
Ihme gewiirket wiirdt, und er sich mit dem Polnischen Kriegs-
Volk zusammen schlüge, vermeinet er wohl Oberhandt zu be-
halten.

Card. Montalto secr. de stat catre nuntiul Annibale di Capua.
Dec! e un alt papi, bunilvointa fa;c1 de Bartolomeu Bruti e
cea veche. Observel insel cd brevele e§ite in favorul lui 5telan,
lui Alexandru-Vodol, au fost scoase cu m4elie dela defunctul papa
Sixt V.
www.dacoromanica.ro
8 Dec. 1590] No. 154i56 229
Vostra Signoria dirà al Bruto, che se bene è mutato ponte-

fice, non 6 però mutata buona volontà di riconoscere le sue fa-
tiche, et li buoni offici fatti col palatino di Moldavia, suo patro-
ne, a honore di questa Santa Sede, et a servitio di nostra santa
religione cattolica. B' ben vero, che bisognerà havere un poco
di patienza finche N. Sigre si sia bene informato de lo stato
de le cose, si può dire, di tutta la christianith. Et V. S. sappia,
che quei brevi in favore di Stefano, figliuolo d'Alessandro, furono
estorti con astutia de le mani di Sisto 5-to felice memoria, et
che sia vero, V. S. veda che non vennero accompagnati da niuna
mia lettera, secondo che 6 solito.
V. S. mi avisi quale è la città et diocese del Bruto, et
come si chiami il suo figliuolo, et se 6 legitimo, o bastardo, et
che eth habbia, acciochè occorrendo di fare alcuna espeditione
a favor suo, non si erri ne' termini.

Vito di Dorimberg oratore catre impiiratul Rudolf II.
Fostul nuntiu in Polonia, episcopul Bertinoro e favorabil scopu-
rilor cardinalului Andrei Báthory de a afunge rege al Poloniei.
Resto di dire con quella segretezza ch'io debbo, ch'il ve-
scovo Bertinoro è tutto del Bathori Cardinale, in modo che io
non sono senza timore, che havesse caro di far mandar alcun
nuntio in quel regno, che partendo il Re Sueco favorisse la parte
del Bathori, per che vedo (il che sia detto con sopportatione de
buoni) che tutte le attioni di questa Romana Corte vengono trat-
tate secondo l'interesse et fini particolari che le maneggiano.
(Staatsarchiv. Wien. Polonica. Cifra.)
Sdtmar, 15 Ianuarie
Stefan-Voda Mizga catre Camera Scepusiani.
Fiind cd n'a primit incd din salariul sáu restant mai mult.
de zece fiorini (vara trecutd) roagd sd i se dea ceva bani postav,
cdci soldagi scli nu mai au nimica gi n'are nici cu ce sd-gi potco-
veasa caii. Asemenea, cere grdu, vin nutre pentru vite.
www.dacoromanica.ro
230 No. 156 [15 Ian. 159!
Szolgálatomat és magam ajánlását irumKegyelmetekn.ek, mint

bizodalmas uraimnak. Istent61 kivánok Kegyelmeteknek minden
lelki és testi jet Aldásokat meg adatni, mint bizodalmas uraimnak.
Továbbá ebb61 kelleték Kegyelmeteket meg találnom sup-
plicatiöm által, hogy Kegyelmetek azt jól tudj a, az nagy fize-
tetlenség miatt minem8 nagy restantiám vagyon, mely restantiát
látott 6 Fölsége, Ernestus urunk is és 8 Fölsége kegyelm.es uram
levén, adott parancsolatot az Kegyelmetek szine eleiben, hogy
Kegyelinetek meg fizessen az 6 Fölségéjéb61, de még ez ideig
Kegyelmetek sem pénzt, sem fillért nem adott. Az el mult nyáron
is egy szolgám mind ott fenn sugorgott, supplicálta Kegyelmeteket
én képemben, de Kegyelmetek ebben az esztend6ben sem jó
laszt, sem buzát, sem bort, sem posztót, sem pénzt többet nern
adott, hanem az szakmári harminczadosnál deputált volt Ke-
gyelmetek tiz forintot. Azt is jó néven vettem Kegyelmetekt61
és meg is szolgálom Kegyelmeteknek. Annak okáért m.ostan is
könyörögök és kérem Kegyelmeteket, hogy Kegyelmetek tekint-
sen én reám is és Kegyelmetek ne hagyjon, mert Kegyelmetekhez
vagyon Isten után minden bizodalmom. Kegyelmetek adj on
valami posztót és az mellett költséget, az mi az Kegyelmetek
jó akaratja, mert ha Kegyelmetek el hagy es Kegyelmetek segit-
ségiil nem leszen, nem tudom az nagy fizetetienség miatt hogy
kell szolgálnom, inert szolgáim igen ruhátlanok, az költség nincsen,
kivel szerszámomat épitsem és csak lovakat patkoltassak is
nines mivel ; az parancsolat és szolgálat sok, ugy annyira, hogy
el fogyatkoztam és csak az napi eledelre vale) költségem is nincs.
Továbbá az miképen ez nyárban is Kegyelmetek igérte avval
magát szolgám el6tt, hogy ha Gréf uram 6 Nagysága Szakmárt
kezéhez veszi, hát Kegyelmetek ir 6 Nagyságának, hogy 6 Nagy-
sága adj on buzát és bort, annak okáért könyörgök és kérem
Kegyelmeteket, hogy Kegyelmetek irjon 6 Nagyságának, hog-y.
Nagysága ne hagyjon, hanem adjon buzát és bort, és abrakot,
az mi az Kegyelmetek j6 akaratja ; nám most 8 Fölségének elég
vagyon itt mind buza, bor és abrak, és ha akar Kegyelmetek
adatni 6 Nagysiga adhat, ad is, ha Kegyelmetek akarja, csak
Kegyelmetek irja meg 6 Nagyságának specifice mennyit adjon.
Isten éltesse és tartsa meg Kegyelmeteket és adjon jó szerencsét
ez uj esztend6ben. Bizodalmas választ várok Kegyelmetekt61.
Datum ex Szathmár, Ianuarii 15 die A. D. 1591.
Kegyelmetek jó akaró szolgája
Id most Szakmár[t] 6 Felsége jó szolgája
www.dacoromanica.ro
15 Ian. 15911 No. 156 231
Továbbá ezen is kérem Kegyelmeteket, hogy valami négy

vagy öt 61 szénát is adatna Kegyelmetek szolgálatomba és ima
Kegyelmetek az profontmesternek is, mivelhogy semmi abrakonk
nincs, adna ravásra korpát, mikor kivannék ti3le. Kegyelmetek4
nek meg szolgálom, mint bizodalmas uraimnak.
Nota. Petitiunea de fata e scrisá fara indoiala de vre unul
dintre boierii pribegi ai lui tefan-Voda, se poate zice, cu fonetica
si ortografie románeasca, intrucat : r) nu intrebuinteaza nideri con-
sonante duble, neavándu-le in limba roma.na ; 2) litera s o serie con-
secvent románeste cu i - si ; iar 3) caracterul scrisului e cu totul
strain de acela al diacilor unguri ai timpului.
Trad. Scriu slujba si incredintarea mea Domniilor Voastre, ca

domnilor mei cu credintd. Poftesc sä. vi se deje dela Dumnezeu toate
darurile sufletesti si trupesti, ca domnilor mei cu credintä.
Mai departe pentru aceea am fost nevoit sä va caut pe Dom-
niile Voastre cu cererea mea, caci bine stiti Domniile Voastre, ce
ramäsita mare am din pricina neplatii vesnice, care ramasita a vazut-o
Maiestatea Sa, si domnul Ernest si Maiestatea Sa, domnul nostru
fiindu-ne milostiv, a poruncit inaintea Domniilor Voastre, ca Dom-
niile Voastre s'a plätiti din al Maiestatii Sale ; dar pana acuma Dom-
niile Voastre nu mi-ati dat nici bani, niel un filer. i in vara trecuta
o singá a mea s'a tot ostenit acolo, rugand pe Domniile Voastre in
numele meu, dar Domniile Voastre in anul acesta nu mi-ati mai dat
nici räspuns bun, nici gran, nici vin, nici postav, nici bani, ci mi-ati
oránduit la harmintarul din Satmar zece fiorini. I-am primit bucuros
si aceia dela Domniile Voastre, va si slujesc pe Domniile Voastre.
De aceea, si acum ma rog si cer dela Domniile Voastre, ca sä pri-
viti Domniile Voastre s'i la mine si sä nu mä pärasiti Domniile Voastre,
dci dupä Dumnezeu la Domniile Voastre am toatä increderea. Sa-mi
dati Domniile Voastre ceva postav si pe lânga el ceva de cheltuit,
cat aveti bunävointä Domniile Voastre, pentru ca daca ma päräsiti
Domniile Voastre si nu-mi sunteti Domniile Voastre intru ajutor, nu
mai pot sluji din pricina neplätii vesnice, caci slugile mele prea sunt
desbracati, nu am nici bani cu cari s'A fac scule si nu am nici ctt
ce sa potcovesc caii ; poruncile si slujbele sunt multe, asa d. sunt
istovit si nu am nici bani pentru hrana de toate zilele.
Mai departe, dupä cum ati fälgaduit Domniile Voastre s'i in
vara in fata slujitorului meu, d. dad. Märia Sa Domnul Grof va ha
In primire Satmarul, apoi Domniile Voastre yeti serie Märiei Sale,
s'a-mi deje Maria Sa gran, vin, astfel mä si rog si cer dela Domniile
Voastre, s'a' scrieti Domniile Voastre Märiei Sale, sa nu m'a' lase M'Aria
Sa, ci sä-mi deje gran, vin si nutret, caci este aici si gran, si vin,
si nutre, s'i daca vreti Domniile Voastre sa. mi se deje, M'aria Sa
poate sä-mi dele, numai sa scrieti Domniile Voastre deslusit Mariei
Sale, cat sa deje. Dumnezeu sa va traiasca s'i sa tina pe Domniile
www.dacoromanica.ro
232 No. 156-157 [is Ian. 1591
Voastre i si vá dele noroc in anul acesta nou. Astept rispuns cu

incredere dela Domniile Voastre.
Datum etc. Sluga Domniilor Voastre voitoare de bine, stefan
Voevodul moldovean, care acum este sluga Maiestätii Sale in Sitmar.
Mai departe as mai rugh pe Domniile Voastre dati vre-o
patru sau cinci stinjeni de fin in slujba mea si sá scrieti Domniile
Voastre i mesterului de profont, cà neavind nici un bob de °Viz,
deje in socoteali tàrâte, cind a cere dela Domnia Sa. V'o
slujesc Domniilor Voastre, ca domnilor mei cu credintä.
157.
Alba-lulia, 14 Fevruarie 1591.
Principele Sigistnund BAthory atre Conventul de Cluj-Mil.n&gtur.
Mandat de introducere pe seama lui Blasiu Havasely de
Korogy, liul lui Vlad-Vodel din Tara-Romiineascil 0 in caz de
moarte, a sotiei sale, Stanca Mirceoia, in posesiunile sale din sa-
tele Korogy Papfalva, din judqul Clujului.
Sigismundi Bathori de Somly6 Vayvodae Transilvaniae et
Siculorum comitis mandatum ad conventum de Colos Monostra,
ut quum idem Sigismund.us Bathori consensum suum regium
fuerit elargitus illi fassioni, vi quarum Blasius Havasely de Korogy
officialis noster Thasnadiensis" filius Magnifici quondam Vlad vai-
vodae Transalpinae, totales possessiones suas Korogy et Papfalva
in comitatu Kolos existentes, ipsi a Stephano Bathori rege Polo-
niae collatas, casum in eum, si absque virilis et foerainei sexus
fiberis deficeret, generosae dominae Ztankae Mirche, alias viduae
Egregii Demetrii Nagy, alio cognomine Velimirovit de Limba,
nunc vero consorti suae, eiusque post mortem, nobilibus Petro,
Stephano ac Ladislao, filiis dicti quondam Demetrii Nagy et Ztan-
kae Mirche, ipsorumque haeredibus universis contulerat, bine iidem
nunc memorati statuantur in dominium dictarum possessionum.
P. S. Homines regii ad hanc statutionem designantur : Ioannes
de Szentpal, Dionisius et Nicolaus de Thamásfalva, Gabriel et
1VIartinus Macskási, Stephanus Nagy de Uj Buda.
Dorso huius mandati adscriptae sunt relatoriae anni 1591
perhibentes, quod statutio haec, nemine contradicente, peracta
fuerit per dictum Gabrielem Macskási de Szent Márton Macs-
kása et Ambrosium Balásfi de Colosvar, requisitorem conven-
tualem, praesentibus vicinis jobbagionibus dicti Sigismundi Ba-
thori vayvodae ex possessione Kajánt6 et Bács, Stephani Fejérdi
ex possessione Szomordok.
(A.rh. Muz. Ard. Cluj, Kemény : Appendix Dipl. Trans. vol. XIV.)
www.dacoromanica.ro
17 Fevr. 159x] No. 158 233
158.
Alba-Julia, 17 Fevruarie 1591.

Principele Sigismund Báthory cAtre solul Pancratiu Sennyei.
Trimitdndu-1 la Poartd in treburile Çdrii, Ii expune pe larg
cum §i ce fel sil vorbeascd cu primul-vizir despre necazurile existente,
mai cu seamd despre präddciunile ce fac begii dela hotare, ocupdnd
mereu sate intregi din teritoriul fdrii, de0 acest lucru este impotriva
athnamei sultanului a traditiilor, principele trebuind set std-
pdneascd intregul pdmiint stdpdnit pe vremuri de fiulregelui loan,
despre celelalte treburi, in cari trebuie sd se tind foarte tare ca sd
ajungii la ceva rezultat cu deregeitorii de pe acolo, cdrora se trimit
bani ploconuri.
Instructio autem eidern Pangratio Sennyei, data haec fuit.
Az portára jutván, legyen szembe az f6 vezérrel, és meg-
adván leveliinket neki, és azt is a' kit császárnak irtunk, szó-
val is a' szerént szóljon, a' mint a' levél mássából a' dolgot, és a
törekedést, mint legyen, megérti. Azon legyen pedig minden
tehetségével, hogy az rabokat meg szabadittassa, a budai és
tbmiisvári bassával, és zolnoki beggel, és hogy ezután meg fe-
nyitsék rella 6ket, hogy soholt efféle uj rablást és hódoltatást ne
tegyenek. Miért hogy penig mindenkor az Tefftereket forgatják,
és azokra fognak mind ott a portán, s mind itt kinn az végbeliek,
kinek valami részében Ravazdi György is ez elmult napokban
engedett volt, ha most es azt hoznák el6, az ellen el6szer igy sz6ljon,
hogy noha az ugy vagyon, hogy egy nehány uttal irták f 61 itt
az földet, az hatalmas császár iré deáki, mind az által soha az
hatalmas császárok, mind az el6tt valék, s mind e mostani, va-
lamint ezt a' birodalmot a' János király fiának kezébe bocsát-
ták volt, abba meg nem háborittattak, hanem ha mikor az vég-
beliek rajta kapdostak is meg parancsolták, hogy békességesek
legyenek t6le. Most is csak azt kivánnyuk, hogy mi is ugy bir-
hassuk, ne szakadjon mi id6nkben el valami része ennek az
birodalomnak mi keziinkb61. Err61 az hatalmas császár az 6
Athname-levelében is meg biztatott és assecurált, holott ezt a
birodalmot ippen ugy adta minekiink is, a mint a mi el6ttiink
val() fejedelmek birták, kiben ha mi most elszakadna, az ellene
lenne a hatalmas császár adománnyának is, és itt az ország is,
ki teljességgel csak az császár hivségéhez támaszkodott, igen
meg rémillne, és fél6 lenne, hogy sokan más felé jé idein ne gon.
www.dacoromanica.ro
234 No. 158 [17 Fevr. z59a
dolkodnának belölle, ki az országnak nagy pusztulására lenne,

az Nemesség is, és szolgáló rend, kik a' féle faluk és jöszágok
titán élnek, ha az olyan faluk és jöszágok, kit most birnak, el
szakadna VW:1k, nem levén miböl tarthatnák magokat, el ide-
genednének töliink, és az Német ellenséghez mennének, kik ennek
a' földnek állapotját, és minden dolgait tudván, onnan mindenkor
ennek romlására igyekeznének, és nagy károkat is tehetnének,
Mint hogy immár is történtek afféle dolgok, és ezután is történ-
hetnének. Efféle több odavalò okokkal azon legyen, hogy az
falukat, kiket rablással fenyegetnek az végbeliek, attól meg
oltalmazhassa, kit ha elvégezhet, oztán erös parancsolatokat
szerezzen mind az két bassara : budaira, és tömösvárira, azonkép-
pen az zanchiak-begekre is : zolnokira, gyulaira, jeneire, lippaira,
hogy az olyan faluktól, kik ez ideig ide békével beirattattanak,
vagy vannak az Teffterben vagy nem, iiressek legyenek, ne
fenyegessik, és ne háborgassák öket.
Azonképen, amely faluk két felé beirattattanak, azok is
maradjanak ezután is azon állapatban.
Ha pedig az Teffter me1161 ugyan nem akarnának el állani,
kiért hogy az Athnameban is, az Halul beg teffterér61 vagyon
az emlékezet, azt im oda adtuk in specie kezében, a' mint onnan
az Portáról császar pecséti és czimere alatt köldték volt ki,
de abban igy cselekedjik, hogy vegye ki annak az Halul beg
teffterének mássát, és vesse öszve ezzel, a' ki nála vagyon, lassa,
ha egyez-e evvel vagy nem, és annak is a' mint jobban lehet,
mennyen végére, ha rea mennének-e arra, hogy a' mely falukat
az Halul beg tefftere, kivel meg hódoltattanak, hogy azokat
viszsza adatnák, vagy ha az nem lehetne, hogy ezután a' mit
hova birnak, vagy egy képpen, vagy más képpen az maradna
abban, és többé ne háborgatnák, ne h6doltatnák az ide vale)
falukat.
Ha igy ezeket jó módjá.val bizonyos arra való személyek
Altai meg nyomozván, valaminek bizonnyal végére mehet, mi-
nekiink mingyárást értésiinkre adja, és mi tölönk vá.rjon, mit
köllessik tovább benne cselekedni, addig semmiben magátul el
ne indultassék.
Ferhát bassának, az második vezérnek, vagyon illyen ki-
vánsága, hogy 6 hat esztendeig hadakozott a Kazulra, ésa' mely
ajándéka tölönk, az ad6 mellett esztendönként járt volna, kit
az hat esztendöben meg nem adtunk volna, megadnánk neki. Noha
azért a' szokás ez ideig nem volt, hogy a' mely vezér az axle. be
www.dacoromanica.ro
17 Fevr. 1591] No. x58 235
adáskor a' portán nem volt, annak ajándékot kiildjönk, mind

az Altai jo akaratunkból kiildtönk most neki két ezer tallért,
kit kérje, vegye jo néven és legyen minden jó akarattal hozzánk
a fényes portán, kinek levelét is köldtiink töle.
Az Ianchar-agát is, Id most j61 vagyon a' császárnál, értjük,
hogy fél kedvvel vagyon hozzánk, avval is szembe levén, és az mi
leveliinket és ajándékunkat, az ezer aranyat, meg adván neki,
széval is engesztelje, kérvén, hogy minden dolgainkban az hatal-
mas császámál legyen jo sz6val és emlékezettel melletttink, a'
miben osztán törekedése kivántatnék, meg is találja réla, és meg
próbálja, mint viseli magát hozzánk.
Sciaus bassának irtunk, és kiildtiink ezer aranyat, avval
is, de igen titkon, hogy ne legyen hit benne, legyen szembe és
adja meg azokat neki, széval is meg jelentvén, hogy most sem
akartunk hozzánk vale) j6 akaratjáról el feletkezni, e6 is azon-
képpen, a' miben lehet, j6 akaratját mutassa meg hozzánk, jó
tanácsával, és 0 szavával értessen benniinket, hogy tudjuk
mint az hatalmas császar j6 kedvét hozzánk megörezni, meg tar-
tani. Egyébb dolgokrol is a' mint az occasio hozza, értekezzik
töle, kiválképpen arrei is, ha kölletnék a császár fiát meglát-
tatnunk, és mi módunk és alkalmatosságunk lehetne benne.
Musztafa agának, az kapuchy-agának Ravazditél szép ajándékot
köldtünk volt, ki jó akarattal mutatja magát hozzánk, most
is irtunk neki, 6 is mindenröl, föképpen az faluk és az rabok
dolgáról ötet találja meg, és az bassának 6 általa törekedjik
mindenr61, j6 szöt adván neki, hogy csak legyen jo akarattal ez
dolgokban, ezután sem feletkeziink el róla.
Vagyon egy Sid6 ott, kinek David Sasi neve, mely mind az
császámak, s mind az bassáknak esméretiben vagyon, tudós és
practicus ember, az irt Ravazditul minekiink és ajánlja jó akarat-
ját, mi is irtunk neki és két kupát is köldtiink, kiket meg adjon
és jel esmeretséget vetvén vele, minden dolgokrul, kik elötte
lesznek, értekezzik töle, és törekedését is, a miben szükség leszen,
vegye, és szöt adván neki, hogy ezután is jobban meg
j45
esmerkedvén vele, nem akarunk lenni j6 akaratja, barátsága
nélkill.
Artekezzik pedig ez alatt jobban egyebekr61 is, minden
állapotja, és maga viselése fe161, hogy ahoz képest inkább ért-
hessiink, mint bizhassunk hozzá ; ha az itt val6 olaszok valami
oly dologból meg találták, valami oly occasi6val, azt is vegye
belölle.
www.dacoromanica.ro
236 No. 758 [77 Fevr. 7591
Magyar Amhát chyauznak elfelejtette volt Ravazdi meg

vinni javalását, azt is most meg kiildöttiik, és segétségill 50 tal-
lért is köldtiink. Adjon j6 szót annak es, és a' miben kivántatik,
éljen is szolgálatjával, kiválképpen az tudakozás dolgában.
Amhát dragománnak is köldtiink most segitségtll 50 tallért,
azt is megadván neki, meg mondja, hogy ezután sem feletkezziink
el róla, csak 6 is, mind ez ideig, ugy ezután is vétket ne tegyen
dolgiban.
Vadnak killömb killömb féle hfrek az császár hadi készilleti
felfil, kik azt mondják, hogy tengeren lenne hada, s kik azt, hogy
földön, ezen valéba értekezzik mi uton, és mindenekt61, hoya
legyen szandéka, és ha mi bizonyos jelét láthatja, és értheti efféle
készöletjiiknek.
Ha az vizi eröt ugyan valaa készitik-e, és ha a mely vász-
nat és kendert innen kémek, ugyan arra kéretik-e ? Ha egyébb
országokra is, kiválképpen ez két Oláh szomszéd országokra
vetettenek efféle vászon- és kender-segétséget.
Efféle hirekr61 nem csak az törökektöl, hanem az idegen ke-
resztény fejedelmek követit61 is, kikkel ismeretséget szerezzen,
értekezhetik, és valéban legyen érette, hogy jo idején meg ért-
hesse szándékokat, és nekönk meg irja.
Az vászonrul és kenderr61 ugy széljon, ha kérdik, a' mint
eleibe adtuk, hogy hiszi azt, a miben lehetséges leszen, mint
ilyen szfik és kisded földr61 a császár parancsolatjának meg
nem fogyatkozunk
Ott yak)" házunkat köméves és ács mesterekkel meg láttassa,
és a mi j6 m6dot, ki kevesebb költséggel lehetne meg, meg épét-
tesse fe161, a' mit érthet tölök, azt adja értésiinkre.
Az beglerbegh itt kinn létének mi legyen f6 oka, értse meg,
a mint jobban lehet.
Ana is tudakozzik, ha Márkházinak mi practicája vagyon
ar ország ellen, kivel fogta dolgát, és ha vagyon valami foganatja.
Az lengyelekkel az békesség, ha ugyan valéba véghez ment,
és ha oda immár nincsen semmi gondolatjok.
Az németek is mint végezték el dolgokat, és nincs-e immár
most semmi sze felöllek ?
Az több dolgok között jelentse meg az bassának, egy ide va16
mi birodalmunkbeli Nemes embernek, Fiat Miklösnakhalálát, kit
valami Majdani Es Kutreczy, s több helyekr61, az tömösvári
bassa tiszti alatt vale)* falukbeli latrok, martakiczok éjjel házára,
mely Bukin nevii faluban, Karánsebeshez fél mélföldnire vagyon,
www.dacoromanica.ro
17 Fevr. 1591] No. 158 237
rea iitvén, az önnön maga házában meg ölték, feleségit kinzották,

minden marhAjokat el vitték, kikben noha meg is fogott volt
bassa, és az bánnak hirré is adta volt, de ez alatt mikor az
törvényre akartanak volna menni, az latrokat meg sarczoltatván,
és az Fiat Mikl6s marháját e16 kérvén, és el vevén t6lök, el bocsá,
totta, és osztán kerget6 levelet adott az Fiat Mild& atyjafiainak,
hogy kergessék az gonosz tev6ket. Mely dolog miért hogy ekkedig
nem történt, és lehetetlen dolog is, hogy mi ott azokat kerget-
tethessiik, törekedjik róla és szerezzen er6s parancsolatot az
tömösvári bassára, hogy azokat az latrokat kerestesse meg, és
meg is biintettesse, az marhákat is, kiket el vett t6lök, adassa
meg vélek fogyatkozás nélkiil.
Trad. Ajungänd la Poarta, sá fie fatä. cu Marele Vizir si

du-i scrisoarea noastra, si pe aceea pe care am scris-o imparatului,
sä."-i graiasca i cu vorba, dupä cum intelege treaba din copia scrisorii
dupa cum trebue sa fie straduinta. SA se straduiascä apoi cutoata
puterea lui, sà fad: sà fie sloboziti robii, prin pasa de Buda i de
Timisoara i prin beiul de Solnoc, i apoi sa-i pedepseasca pentru
aceea, ca nicaieri sa nu mai faca astfel de jafuri noui i astfel de
cuceriri de sate. Iara fiindcä totdeauna rasfalmacesc defterile si de
ele le leaga toate atfit acolo la Poarta, cAt i aici pe la margini,
cärora le-a ingädait inteo oarecare mäsura i Gheorghe Ravazdi in
zilele trecute, daca si acum vor pomeni de aceea, impotriva aceleea
mai intAi astfel sa graiasca, cà cu toate ca asa sta.' treaba, ca de vre-o
cAteva ori diecii puternicului Imparat au luat in seama aici acel
pamant, totusi niciodata puternicii imparati, toti cari au fost odini-
oarä., ca i cel de acum, precum au slobozit aceasta tarà in mainile
fiului regelui loan, nu ne-au mai turburat intru stapanirea acelor lo-
curi, ci i daca vre-odatà marginasii au cautat sa puna mäna pe ele
au poruncit sà fie linistiti din partea aceea. $i acum poftim numai ca
noi sà stapanim tara la fel, sa nu se desfaca in vremea noastra
vre-o parte a acestei tari din mAinile noastre. Despre aceasta m'a in-
credintat si m'a asigurat insus puternicul imparat i in scrisoarea sa
de Athname, caci aceasta tara tocmai asa ne a dat-o i nouä., precum
au stapanit-o i Principii inaintasii nostri, din care daca s'ar des-
face ceva acum, ar fi si Impotriva daniei puternkului imparat, i chiar
aici tara, care s'a rezemat cu desavgrsire numai pe credinta
s'ar ingrozi foarte i ar fi de temut ca multi si-ar purta gândul
fära ragaz In alte part; din pricina asta, ceeace ar fi spre mare stricäl-
ciune a tárii, çi nobilimea i cinul slujitorilor, cari traiesc dupa acele
sate si mosii, daca s'ar luà dela ei acele sate i mosii, pe cari le sta-
pânesc acuma, neavá.'nd cu ce sa poata teal, s'ar instreina de noi
ar trece la Nemtii vrajmasi, cari cunoscând starea i toate treburile
acestui pamânt, s'ar stradui de acolo totdeauna spre stricaciunea acestuia
www.dacoromanica.ro
238 No. 158 [17 Fevr. 1591
ar putea face i mari pagube, precum s'au i intamplat astfel de

fapte, si se pot intamplà si de aici inainte. Sa se sträduiasca sa o-
croteasca, prin astfel de temeiuri multe la numar, satele pe cari le
ameninta cei dela margini ca pradare. Daca izbuteste in acest lucrus
apoi sa ieie porunci strasnice catre amandoi Pasii : la Buda si la Ti-
misoara, precum l ca'tre beil sangiacurilor : catre cel dela Solnoc,
Gyula, Ineu, Lipova, ca satele cari panä acum erau inscrise in pace,
fie ca sunt in Deftere, fie ca nu stint, sa fie desarte, sä nu le ameninte
sa, nu le turbine.
Asijderea i satele cari au fost trecute in dou'd parti, acelea
ramanä, si de aici inainte in aceeas stare.
Jara daca n'ar vrea sa se lase de Defter, fiindcá si in Athname
este pomenire de Defterul beiului Halul, i 1-am dat in mânà anume,
precum a fost trirais de acolo dela poartä cu peceatea i pajura im-
päratului ; dar astfel sä purceada, sä. ieie copia defterului beiului Halul
sa o asemuiasc.1 cu acela care este la el, sä. vada, se potriveste
oare sau nu, si sa stiriceasä dup'l cum poate mai bine, daca s'ar
invo1 ca satele, cari au fost cuprinse cu defterul lui Halul, O. fie date
inapoi, ori daca aceasta nu s'ar putea, ca de aici inainte sA ramanä.
acolo unde sunt stapanite astäzi, fie inteun chip, fie intealtul i sa
nu le mai turbure, sa nu mai cuprindä. sate cari tin de aici.
Daca a stiricit acestea bine prin anumiti oameni potriviti, sä.
ne vesteasca fara zabava tot ce a ispravit, asteptand indrumari dela
noi, ce ar trebui sä se faptuiasca mai departe in aceste trebmi, panal
atunci sa nu purceada in nici o treaba numai de capul sau.
Pasa Perhat, vizirul al doilea pofteste, cA fiind ea el s'a ostit
sase ani impotriva Kazulului i ploconul care i s'ar fi cuvenit lui din
partea noasträ in fiecare an, pe care nu i 1-am dat sase ani, sa i-1
dam. Cu toate cà pana acuma nu a fost obiceiul ca sa trimitem plocon
vizirului care la plata birului nu era la Poarta, cu toate acestea, de
buna voia noastri, i-am trimis acuma doua mii de talen, rugandu-1
sa fie cu toata bunavointa fatä de noi la stralucita Poarta, careia
Ii trimitem i scrisoare prin dansul.
Intelegem cá i Ienicer-Aga, care acuma se afro', bine ca impa-
ratul, nu prea e binevoitor fall de noi, fiind i cu el de Ltd i dan-
du-i scrisoarea noastra i ploconul nostru, o mie de galbeni, s5.-1 im-
buneze i ca vorba, rugandu-1 ca in toate treburile noastre sa ne fie
ca bunavointa la puternicul imparat i cu aducere aminte de parten
noastra. Iara de va avea nevoe oratorul nostru intru ceva sa-1
incerce cum se poarta fata de noi.
Am scris Pasei Ziaus i i-am trimis o mie de galbeni, sa se
intalneasca i ca acela, dar mult in taing, sa nu se faca zvon,
deje, vestindu-1 i ca vorba, ca nici acum nu am volt sá uitam de
bunavointa lui tatà de noi, asijderea si el intruce poate sa ne arate
bunavointa, sà ne vesteasca cu sfaturi bune i ca vorbe bune, ca
stim cum sa pazim i sá pastram bunavointa puternkului impärat
fata de noi. SA afle dela el si altele, dupa cum vin imprejurarile, mai
ales si aceea, daca trebue sa punem sa-1 vada si pe feciorul impa-
ratului si ce modru si ce prilej ar fi bun pentru aceasta. Lui Mustafa
www.dacoromanica.ro
17 Fevr. 1591] No. 158 239
Aga, aga al capucehaielor, trimisesem prin Ravazdi un plocon fru-

mos, dupace mi se aratase cu bunavointg fatá de noi; i-am scris §i
acuma si oratorul sa-i spunk' toate, mai ales despre treaba cu satele
si cu robii s'i la Pasa prin el sa se straduiasca intru toate, indemng.n.-
du-1 sá ramana cu bunavointá in aceastg treabg, aci nici dupg a-
ceasta mi uitäm de el.
Se aflg acolo un evreu, cu numele de David Sasi, care stä bine
atat cu impäratul, cat si cu pasale, om invätat si istet, acela ne-a
scris prin Ravazdi si ne incredinteazg de bunavointa lui, §i noi i-am
scris trimitandu-i si doul cupe, pe cari sà i le dele si fIcand cuno-
stintà bung cu el, sà se sfatuiasca cu el despre toate lucrurile cari
i se ivesc si sa-i primeasca s'i osteneala unde va fi nevoie, raga-
duindu-i cä si de aici inainte, facand cunostinta mai buna cu el,
nu vrem sa fim farg bunavointa s'i fara prietenia lui.
SI se sfatuiascl intre timp mai bine si despre alte lucruri, de-
spre toata starea s'i purtarea lui, ca prin aceasta sá intelegem mai bine
cum sä ne incredem in el; sg afle dela el si acea, dacg Italienii de
pe aicea I-au cautat cu vreun prilej pentru astfel de lucruri.
Ravazdi a uitat sg-i ducà ploconul ceausului Magyar Amhat,
1-am trimis si pe acela acum, s'i ca ajutor i-am mai trimis 50 de ta-
leri. Sa-i dea vorbä bung' si aceluia s'i intruce se cuvine, sä se folo-
seasca de slujbele lui, mai ales in treburile de a stirici.
Am trimis acum si dragomanului Amhat ca ajutor 50 de ta-
leri, dandu-i s'i aceia, sa-i spuie ca nici dupa aceasta nu-1 vom uitg;
numai el, ca .si pang' acuma, tot a$g si de aici inainte, sa nu greseascg
In lucrul sau.
Sunt fel de fel de zvonuri despre pregätirea de razboi a impg-
ratalui, unii spun ca va aveg razboiul pe mare, altii ea* pe uscat,
despre aceasta sa iscodeasca cu adevgrat, pe ce cale, si mai inainte
de once: incotro 11 este gändul si dacg poate bagg de seamg vre-un
semn sigur si poate intelege pregätirile Ion de acest feb.
Daca intru adevar pregätesc puterea de mare s'i dacg.' panza si
fuiorul care ill cer de aici, oare pentru aceea 11 cer? Dacg au cenit
astfel de ajutor de pänza si de fuior si dela alte täri, mai ales dela
aceste doug tari romanesti invecinate.
Despre astfel de stiri poate iscodi nu numai la Turci ci si la
solii domnitorilor straini crestini, cu cari facand cunostinta, intea-
devar sa se straduiascä sa le afle gandul din vreme si sa ni-1 serie.
Daca ar fi intrebat despre panza si fuioare, sg vorbeasca astfel
dupä cum i-am spus, ea crede, intru cat e cu putintä dintr'un pg-
mant atat de stramt si de mic, ea nu trecem cu vederea porunca im-
pgratului.
Sa faca rost de mesteri zidari si de mesteri dulgheri pentru
casa noastra de acolo si sä ne deje de stire ce poate intelege dela ei
despre chipul de a o puteg zidi cu mai puting cheltuialä.
SI afle cat se poate mai bine, care este pricina ea beglerbegul
este aici afarä.
SI iscodeascg si ce unelteste Markhazi impotriva tarii, cu cine
s'a apucat de lucru si dacg are ceva izbanda.
www.dacoromanica.ro
240 No. 158-159 [17 Fevr. 1591
Dacg inteadevar s'a incheiat pacea Cu Le0i 0 dacg nu mai

au acolo nici un gand.
Cum 0-au savar0t 0 Nemtii treburile lor 0 nu mai este acum
niel o vorbä despre ei?
Printre alte lucruri sä. vesteasca. Pwi 0 moartea unui nobil
din tara noastrg, a lui Nicolae Fiat, pe care 1-au cglcat ni§te talhari,
ni§te uciga0 din Midan §i Kutreczy 0 de aiurea, isprävnicei din
satele de sub stgpanirea pa.v.i din Timi§oara, martaloti cari noaptea
in casa sa, din satul Bukin, la o jumgtate de milg. de Caransebq, 1-au
ncis in chiar casa sa, i-au chinuit nevasta, i-au luat toatá averea,
cu toate ca pap a prins pe unii dintre aceia 0 i-a dat de tire 0
banului; dar intre acestea, &and au vrut sa meargg la judecata, stran-
gand pe talhari .0 luand dela ei averea lui Nicolae Fiat, i-a slobozit
apoi a dat carte de urmärire rudenillor lui Nicolae Fiat, sá goneascg
pe talharii rgufacgtori. Care lucru neintimplandu-se pang. acuma 0
fiind cu neputintg ca noi sg-i urmarim pe aceia acolo, sg se sileasca
0 sá primeasca poruncg stra§nicg pentru pa§a din Timi§oara, sg pung
sg caute pe acei talhari 0 sg-i §i pedepseasca 0 sg pung sa se deje
inapoi 0 averile pe cari le-a luat dela dan0i, färä. scgdere.
159.
Alba-lulia, z Martie 1591.
Comitele Baltazar I3athory catre fii lui Oprea Stanciul o tovar6.5ii lor.
Le reinoe§te donaliunea de o jumatate de boeronat" 'in Arpapd
de Jos, cu obligaOunile i slujbele obi§nuite fatei de cetateaFd gdraplui.
Balthasaris Bathori de Somly6, comitis et haeredis perpetui
terrae rogaras, ac consiliarii novae donationales pro agilibus
Sztancsul Opra, Radul et Bogdan, Ellis Oprae Sztancsul, filii
Sztancsul Sadelle, filii Sztojka Sadelle, filii Butae Sadelle, ac
pro Sztancsul Nacs et Radul, filiis Sztojkae Sadelle, filii dicti
Sztancsul Sadelle, item pro Sztan Sadelle, filii praenominati
Sztojkae Sadelle, nec non pro Opra Vojksan, filio Sztojkae Vojksan,
filii praedicti Butae Sadelle, item pro Fraczilla Opre, filio dicti
Sztojkae Voyksan, ac denique pro Toder Sztojka, filio iam fati
Sztojkae Voyksan, et pro eorum posteris universis, super me-
dietate unius Boeronatus in Als6 Arpás existentis, ac per pro-
genitores etiam eorum pacifice possessi ea tamen lege, conditione
et iure collatae, quibus reliqui et alii terrae rogaras Boerones
promiscue possident Boeronatum administrandis, videlicet et
praestandis lis, quae ad arcem nostram praedictam administrare
et praestare debent, iure et consuetudine veten" etc.
Pe dos : Literae haec anno 1591 in sedria Fogarasiensi publi-
catae fuere, nemine contradicente per Franciscum Literatum.
(Arh. Muz. Ard. Cluj. Xemény : Appendix Dipl. Trans. vol. XIV.)
www.dacoromanica.ro
25 Mart. 1591] No. i6o-161 241

Nuntiul Alfonso Visconti cAtre cardinalul Sfondrato secr. de stat.
5tire despre lucrurile cerute de sultan dela principele Sigis-
mund Báthory, ameninfándu-1 cu rdzboi de nu le va da ceau§ului
trimes la ansul.
Per lettere di Cassovia in Ungaria delli 12 di questo ci
è aviso, che il Turco haveva mandato un ciaus a dimandare al
principe di Transilvania alcuni luoghi d'importanza con suoi
territorii in quei confini ; et di più 600 mila braccia di tela
grossa, 400 Infla libre di cannova, et lino, con molta quantith
di cera, polvere, et palle di artigliaria ; minacdandoli altramente
la guerra, et che già un bassà vicino a quei confini si era mosso
con le sue genti verso quella provincia, non havendolo potuto
fermare con molti presenti che le haveva mandati incontro.
(Arch. Vat. Roma. Nunz. di Germania vol. In fol. 186.)

Girolamo Lippomano cav, bailo c&tre dogele Venetiei.
Mihnea-Vodd mazilit a primit sangiacatul de Nicopol, pd-
rind totdeodatd pe banul (Iane) a n'a puta ani de zile suma ce
trebuia sci se dea patriarcului din Constantino poi din partea dom-
nilor no#ri.
Il già prendpe Mighno 1 ha ottenuto il sanzaccato di Ni-
copuli verso la Valacchia al Danubio, et ne ha basciato la mano
al Re, al quale havendo fatto Arz contra il Bano, agente di tutti
i prencipi di Valacchia, con l'opera del quale egli stesso è stato
et rimesso l'altra volta, et dismesso hora, imputandolo che per
molti anni non habbia consegnato al patriarcha di Constantino-
poli una annuale elemosina, che gli mandava, havendosela ap-
propriata, che in tutto importa sette mila cecchini, ha esso Re
dato ordine al Bassà, che riceva per il Chasnh dal Bario li detti
denari, niente curandosi che'l patriarcha con tale aiuto havesse
potuto sollevarsi dall'angusta fortuna, nella quale si attrova.
(R. Arch. di Stato. Venezia. Dispacci di Costantinopoli.)
1 Milmea-Vodtt din Muntenia fu mazilit In Fevruarie 1591.
www.dacoromanica.ro
242 No. 162-163 [6 Iul. 1591
Praha, 6 Iulie 1591.

Camera Antic& dttre Hofzahlmeister.
Sd dea din ordinul impdratului ao talen i tiului lui Towa-
Vodcl din Moldova.
Steffan Thomsa, Weywoden in der Moldaw Sohn Gnaden-
geldt betreffendt.
Lieber Herr Hofzahlmeister. Es haben die Kaiserliche Male-
stät, unser allergenä.digister Herr, des Steffan Thomsa, Wey-
woden in der Moldaw Sohn zwainzig Taller aus Gnaden raichen
zu lassen bewilligt. Derwegen Ihr ihme nun also dieselben als-
baldt zuzestellen werdet wissen.
Actum Prag, den 6-ten Juli. Anno etc. einundneunzig.
(Hofkammerarchiv. Wien. Oestr. Gedenkbiicher vol. 155 fol. 113.)
Sdtmar, zo August 1591.

tefan-Vodà Mazgii ciitre contele Ferdinand Hardegg.
Neprimind de ani de zile mai mult de zece tiorini din solda
sa restantd, are intervagia sa se" i se dea ceva bani yi postav,
cdci slugile sale neliind plätite tug ludndu-i yi caii Cu hamurile.
A ajuns aya de sdrenferos cd nu oate eyi din casd,nici plind la
o depdrtare de doud mile, neprimind nici salariul obiynuit.
Corökké vale) szolgálatomat irom Nagyságodnak, mint ke-
gyelmes uramnak. Istentöl kivánok Nagyságodnak minden lelki
és testi jó áldásokat megadatni.
Továbbá ebböl kelleték Nagyságodat megtalálnom suppli-
cati6m által, mint kegyelmes uramat, hogy panaszolkodtam Nagy-
ságodnak sokszor, most is azonképen, hogy egynehán esztendeje,
hogy énnekem nem fizetnek semmit, hanem az elmult eszten-
döben, hogy Nagyságod itt vala az Kamorának, ugy deputáltak
volt fi. io, de egynehány esztendötöl fogván ez ideig annál többet
nem adtak, azt is az Nagyságod szavára adták. Annak okáért
könyörga most is Nagyságodnak, mint kegyelmes uramnak, hogy
Nagyságod ne hagyjon, most is legyen mellettem, parancsoljon
Nagyságod az Kamorának, hogy adjanak valami költséget és
www.dacoromanica.ro
Jo Aug. 1591] No. 163 243
valami ruhának vale) pos ztót is, mert sem magamnak, sem szol-
gáimnak nines semmi ruhájok az nagy fizetetlenségnek miatta ;
sok kárt vallottam, hogy szolgáimnak nem fizethetek, mert taval
is két szolgám lovaimat és minden szerszámomat el vitték, most
is két szolgám elszökött, azonképen cselekedtek azok is, hogy
régi szolgálatjokért adós vagyok. Ezek az k6.rok én rajtam, Nagy-
ságos uram, mind az nagy fizetetlenségnek miatta estek. Az
utin, Nagyságos uram, találtam meg az kamorát, hogy adjanak
buzát is, zabot, szénát és bort szolgálatomban. Nagyságod ke-
gyelmes uram levén, ne hagyjon, hanem Nagyságod ezekb81 legyen
mellettem, parancsolj on az kamorának, hogy fizessenek, mert ugy
annyira jutottam, hogy még házamból sem mehetek csak két
mélyföldig is ki az nagy költségtelenségnek miatta. Az szolgálat
nagy, ki Nagyságodnak nyilván vagyon, az fizetés semmi nincsen
nekem, azonképen szolgáimnak. Azután Nagyságos uram, paran-
csoljon Nagyságod, hogy az lehengelt is adnák meg nekem is
itt Szakmárt, ugy mint az több vitéz16 uraimnak.
Ezekb61 találtam meg az kamorát, Nagyságos uram, tuostani
szökségemben. 1 JO választ várok Nagyságodtól, mint kegyel-
mes uramtól. Isten éltesse és tartsa meg Nagyságodat.
Datum ex Szakmár, Da. die Augusti. A. D. 1591.
Nagyságod jo akaró szegény szolgája
Stephanus Vaivoda Moldoviensis
ellilSali g0160A
Adresa: Spectabili ac Magnifico Domino, Domino Ferdinand°
Comiti de Hardegh, Sacrae Caesareae Regiaeque Mtis consiliario
bellico ac supremo capitaneo Sathmariensi officiique Generali 2 capi-
taneo harum superiorum regni Hungariae partium administratori.
Domino mihi semper gratissimo.
(Colectiune particularä. Ungaria.)
Trad. Scriu slujba mea in veci Märiei Tale, ca domnului meu
milostiv. Poftesc sä, deje Dumnezeu toate bungtAtile suflete§ti §i. tru-
pgti Märiei Tale.
Ma,i departe, de aceea am fost nevoit s'á caut pe Kária Ta cu
rugärnintea mea, ca pe domnul meu milostiv, c'á m'am pláns de multe
1 Omitem publicarea acestei petitiuni (tot cu data de ro August 159z)
scrisA asemenea ungureste, cam de acelas continut ca aceasta de fatA. MentionAm
insA din ea amAnuntul, cA vi tele luate dela Vocill de cltre Szaldobagi Piilöp György
au fost 4 bol si 4 vaci, lar cAnd Vodi l-a tras in judecatà si judele i-a dat dreptate,
isprAvniceii au niscocit viciesuguri, asa el pAnd acum n'a primit pentru vitele
pierdute niel o despligubire.
2 Scris gresit ori mal virtos cu gaud romAnesc : Generan.
www.dacoromanica.ro
244 No. 163-164 [io Aug. 1591
ori MAriei Tale, asijderea i acuma, cä sunt cAti-va ani, decAnd nu-mi
plätesc nimica, numai in anul trecut, cAnd a fost MAria Ta aici, la
CAmarA, mi-au orAnduit zece fiorini, dar de cfiti-va ani incoace nu
mi-au dat mai mult de atAta, i acei bani mi i-au dat la vorba M'A-
riei Tale. Din acea pricinA, mg rog de Anna Ta i acum, ca de dom-
nul meu milostiv, sA nu ma' pgrAseasa MAria Ta, sä fie si acum de
partea mea, sä. porunceascA Märia Ta CAmarei dele ceva bani
de cheltuiall i ceva postav pentru haine, cAci niel eu, nici slujitorii
nu avem nici un fel de haine din pricina neplAtii vesnice ; am su-
ferit multA pagubä pentru-c6 nu pot plAti slujitorilor, cAci i in anul
trecut doi slujitori mi-au luat cu ei cali si toate sculele, i acum mi-au
fugit doi slujitori, asijderea au fäcut i aceia, cAci le sunt dator pentru
slujbele lor de odinioarà. Aceste pagube au cAzut asupra mea, MAria
Ta, tot din pricina neplAtii mari vesnice. Dupá aceea am cenit dela
CämarA, sä-mi deje pentru slujba mea si grAu, ovAz, fAn i vin. MA-
ria Ta fiind domnul meu milostiv, sà nu ma pAräseascä, ci sA fie
MAria Ta in toate acestea de partea mea, s'A porunceasd. Cämarei,
sä pläteasca, pentru a am ajuns atAt de rAu, cà nici nu pot iesi
din casá nici pAnA la douà mile, din pricina lipsei mari de bani. Slujba
este mare, ceea-ce o stie MAria Ta, platà nu am de fel, asijderea
niel slujitorii mei. Apoi, MAria Ta, s'A porunceasel MAria Ta, sA-mi
deje si solda aici in SAtmar, ca i celorlalti domni dela oaste.
Despre acestea am recercat Cámara, MAria Ta, in nevointa mea
de acum. Astept räspuns bun dela MAria Ta, ca dela Domnul meu
milostiv. Dumnezeu sä deje viatà s.1 sá tin5. pe M'Aria Ta.
Datum. etc. SArmana slug'A voitoare de bine a Märiei Tale etc.
164.
Cernduti, 19 August 1591.
Petru chiopu1 i tefänità-Vodá despre arendarea Vàmii mari.
Expundnd amdnuntele invoielii lor cu arendatorii vdmii mari,
loan de Marini Poli raguzan i tovard§ii sdi, declard cd au in-
tervenit §i la urmapl lor pe scaunul Moldovei ca sd li se anenOnä
contractul Ficut cu ddnii, dupd obiceiul vechiu.
Petrus et Stephanus Woiewoda, qui Dei gratia ad hunc
usque diem Principes Moldaviae fuimus, notum facimus hisce
literis nostris universis et singulis. Quod anno proxime elapso
teloneum locaverimus Domino Ioanni Ragusin.o et ipsius sociis,
quemadmodum et ipsi illud confitentur, quod dictum teloneum
in omnem eventuin conduxerint, ita ut sive lucrum, sive damnum
inde perciperent, nihilominus tamen integram summam persol-
vere teneantur, uti quidem iam persolverunt. Verum cum ea fuerit,
horum temporum ratio, ut teloneum illud debitum suum effec-
tum sortiri nequiverit, idque cum multas alias ob causas, tum
ipsius potissimum Imperatoris causa, cum adventu ad exercitum
www.dacoromanica.ro
19 Aug. 1591] No. 164 245
dornini Beglerbeg viae passusque omnes ita ocelusi fuerint, ut

ad praeditos teloneatores damnum inde haud vulgare redunda-
verit : idcirco nos praecibus ipsorum apud nos interpositis per-
moti, etiam praesentis anni teloneum ipsis coneessimus, ut ea
ratione iuxta iuris aequitatisque praescriptam anni praeteriti
iacturam resarcire possent, ita ut etiam ille quemcumque Deus
post discessum nostrum ex fratribus nostris sedi huic Moldaviae
praefecerit praefatum dominum Ioannem et ipsius sociis, in arenda
magni istius telonei relinquat, ipsi vero iuxta pacta conventa
integram summam persolvant. Quod si quispiam aliquid negotii
facessere ipsis hac in re et praedictam teloneorum arendam de
manibus ipsorum adimere praesumpserit : rogamus illum ipsum,
cui Deus post nos hunc principatum concesserit, ut iustitia aequi-
tatisque memor benignam damnorum ab ipsis perpessorum ra-
tionem habere velit. Porro cum hunc advenisset dominus Dzierzek
ad Imperatoris portam intemuntius, nosque pro servitio ipsius
Imperatoris nummis quibusdam indigeremus, numerarunt no-
bis praedicti telonea exactores duo milia talerorum, qui etiam in
usus Imperatoris erogati fuerunt, id quod per quam plurimus notum
est : Nos autem dato illis chirographo nostro permisimus ipsis,
ut eandem pecuniae summam ex novo teloneo sibi defalcarent,
uti quidem maioris fidei causa etiam dominus Bartholomeus Bru-
tus et dominus Dzierzek intemuntius optime norunt, quam ob
causam nos pecuniam illam acceperimus, et in quos usus eandem
erogaverimus : ita ne ea in re dicti teloneatores damnum ullum
perferre rogantur. Quod vero ad transitum ovium tam decima-
lium, quam venalium attinet, teloneum quidem maius immu-
tatum ad diem 15. mensis Augusti circa festum Assumptionis
Beatae Virginis : verumtamen ilium ipsum transitum omnium
tenet prior teloneator usque ad festum S. Demetrii, diem ni-
mirum 26. mensis Octobris, sicuti id ipsum omnibus Baronibus
atque adeo universae terrae Moldaviae constat, quod antiquitus
ita observatum fuerit, at adhuc observetur. Quapropter, ut prae-
fatis teloneatoribus, sicuti in aliis omnibus rebus, ita etiam in
his, quae praememoratum teloneum omnium transitum chino-
graphum et summam duarum milium talerorum concemunt
debita iustitia administretur. In cuius rei maiorem fidem hasce
literas exaravimus et sigillo nostro consignavimus.
Datum Czama wicze Moldavorum. Anuo Domini 1591 die
19. mensis Augusti.
Pe dos : Copia transumpti chirografi in greca.
(R. Arch. di Stato. Mantova. Busta 533. Copie.)
www.dacoromanica.ro
246 No. 165-166 [24 Aug. 1591
'gambol, 24 August 1591.

Girolamo Lippomano cav. bailo cltre dogele Venetiei.
Turcii neliind mugumiti cu tributul ce-1 iau din Ardeal,
vreau sd introducd sistemul de a of eri Domnia celui ce lagiduote
mai mult, ca in Moldova §i Tara-Romdneascd.
Sospettano la Transilvania, sopra la quale i Turchi minac-
ciano spesso, allettati dalla speranza che hanno di cavar da quella
provincia, che hora gli rende di tributo poco più di cecchini
doi mille, più di cecchini venti mille per la sua molta fertilith et
abundantia di minere, et per6 vorriano ridurla come la Valachia
et Bogdania, cosi che a vog/ia loro potessero darla a chi pill
gli off erirà et però si ragiona di quell' impresa.
(R. Arch. di Stato. Venezia. Dispacci di Costantinopoli.)
Sdtmar, z5 Septemvrie 1591.

Petru Schiopul-Vodá ciitre Stefan Báthory de Echied hides curiae.
Pribegind dinaintea Turcilor, a lost primit cu multd cinste
ad i de celtre comandantul cetdtii §i roagd sd-i fie i el cu bundvoinfd
pe leingd impdrat.
Spectabilis ac Magnifice Domine, amice nobis server obser-
vandissime. Salutem ac officiorum nostrorum commendationem
etc.
Nagyságodat kérjük, hogy Nagyságod mi nekiink megbo-
csásson, hogy Nagyságodat mostan ilyen szükségiinknek idein
megkelleték bántanunk, nagy biztiinkban ta/áltuk meg Nagy-
ságodat. Nagyságodat hallván jámbor keresztyén urnak lenni,
Nagyságoddal ezelött nem esmerkedhettiink, miérthogy tá.vul
voltunk Nagyságodtól. Nyilván vagyon Nagyságodnál az mi
budosásink az pogán el6tt országunkból ki jövése. Nagy bizodalom-
mal jöttiink ö Felsége és Nagyságtok országában. Gróf urunk
6 Nagysága benniinket nagy tisztességgel fogada. O Nagyságának
minden szükségiinket megjelentettiik, mostan Nagyságodhoz me-
gyen. Nagyságod minden dolgainkat, kévánságunkat 6 Nagysá-
urmarea raportului publicat in ,,Columna lui Traian" 1876 vol. I p. 284.
www.dacoromanica.ro
24 Aug. 15911 No. x66-167 247
gát61, gr6f urunkt61 megértheti baségesen. Nagyságodat kérjük,

mint bizodalmas urunkat, hogy Nagyságod is legyen minekiink
minden segitséggel ez mi mostani szükségiinknek idein. Nagy-
ságod legyen jó töreked6 dolgaintrban 6 relségénél, császárnál
tanksával és irásival, kit Nagyságodnak jövend6ben is holtaiglan
megszolgálhassunk. Nagyságodtól j6 választ várunk Eandem
Spectabilem Marini Do. Vestram quam diuturne bene feli-
citerque valere cupimus.
Ex Zathmar, 15. die mensis Septembris 1591.
Sp. M. Do. Vestrae Syncerus amicus
Petrus Vayuoda Moldaviensis
Adresa: Spectabili ac Magnifico domino, domino Stephano
de Bathor iudici curiae ac consiliario Sacrae Caesareae Regiaeque
Maiestatis ac Comiti comitatuum Zathmar et Zabolch. Domino nobis
semper observandissimo confidentissimoque.
(Colectiune particular& ¡Jugarla.)
Trad. Rugalm pe Maria Ta sä ne ierte Maria Ta, el am fost

nevoiti sa suparam pe Maria Ta in vremea aceasta de nevoie a noa-
stra., cu incredere mare am recercat pe Maria Ta. Auzind cä Maria
Ta e§ti Domn cre§tin, temator de Dumnezeu, nu am putut sal ne cu-
noa§tem cu Maria Ta, caci am fost departe unul de altul. Cuno§ti
Maria Ta pribegia noastra, ie§irea din tara noastra dinaintea paga-
nilor. Cu mare incredere venifám in tara Maiestätii Sale 0 a Mari
Voastre. Maria Sa domnul Grof ne-a primit ca mare ciaste. Am
aratat Mariei Sale toate nevoile noastre, acum merge la Maria Ta.
Maria Ta vei afla din bel§ug dela Maria Sa domnul Grof toate tre-
burile i poftele noastre. Rugam pe Maria Ta, ca pe domnul nostru
cu credinta, sa ne fie 0 Maria Ta de ajutor in vremea aceasta de
nevointà a noastra. SI fie Maria Ta staruitor bun in treburile noa-
stre la Maiestatea Sa imparatul, prin sfat prin scrisoare, pentru
cari sä. putem sluji de aici inainte pang la moarte pe Maria Ta.
A§teptam raspuns bun dela Maria Ta.
167.
Sdtmar, 24 Septemvrie 159.r.

Raport anonim despre ;sires lui Petru ,5c.hiopnl din Moldova.
Petru-Vodä, afländ dela Poartd cd acolo vreau sa faca ipe
fful säu de 8-9 ani turc ca pe Mihnea-Vodd, a chemat pe toff boierii
sdi in tabard cu qtfle lor i ardtandu-le nevoia in care se alld
cd de teama Turcilor e hold,* sd piece cu ai sai in cmtincitate"
boierii niuqumindu-i pentru felul cinstit cu care i-a oceirmuit calla
www.dacoromanica.ro
248 No. x67 [24 Sept. 1591
ani de zile pi o parte dintre ei ardtdndu-se gata a-1 etrece, a plecat

ldsdnd opti pe hotarul drii, lar ajungdnd la marginea Ungariei
pi-a trimis oastea inddrät oprindu-pi numai 20 de dorobanti i Cu
toate cd nu avu salvconduct dela impkat, cunoscand de doi ani pe con-
tele Hardegg, comandantul cetätii &limar, a ajuns zdravdn la ddnsul.
Verzeichnus der Ursachen und was Gestalt der Peter
Waivode in der Moldau sich herausbegeben, und wie er das Landt
hindter ihme verlassen und verordnet hat.
Anfänglich ist einer seiner Diener, so mit Namen Ian Pankol
heisst und jetzo zu Constantinopel wohnet, mit einer ansehenli-
chen Verehrung zum Tärggischen Kaiser und den fämembsten
Vezier Bassa geschickt worden. Ms er, Pankol aber gen Constan-
tinopel kommen., nichts verehrt, sondern nur in seinem eignen
was er gewöllt, dardurch hat er sich bei ihnen allen zue und an-
genehm gemacht, auch herzlich die Sachen dahin gebracht, dass
der Michni Waivoda aus der Wallachei zu einen Tärken gemacht
ist worden ; desgleichen hat er die Sachen dahin practiciert, dass
man diesen Peter Waivoda oder seinen Sohn, welcher von 8 oder 9
Jahren ist, auch zu Tiirggen machen soll. Wie dann der Tärkisch
Kaiser in dem Namen ein Zauschen zu ihme, Peter Waivoda schi-
cken wöllen zu verm.uthen, dass er allbereit am Weg gewesen sei,
als nun Peter Waivoda solches durch seine guete Freundt, welche
er nit allein zu Constantinopel, sondem fast in allen umb die Mol-
dau liegendts Landts, wegen seines aufrechten Gemiiets genueg
hat, ist erindert worden, hat er sich mit allem seinen habenden
Kriegsvolk und fiimembsten Boiarn ins Feld gelagert und sich
vernehmen lassen, da.ss gross Feindtsgeschrei verhanden. Derent-
halben wölle ein jeder, so versichert sein will mit Weib und Kindt
und seinem Schatz sich bei ihme finden.
Wie mm solches geschehen, hat er ihnen offentlich im Feld
des Tiirggischen Kaisers Filrnehmen gegen ihme angezeigt, dar-
neben vermeldt, dass er solches umb den Tiirggischen Kaiser mit
seinen treueren Diensten nicht verdient hätte, so wöll er gleich
mit seinem Weib, Kindt und Guet in die Christenheit ziehen,
und da under einem christlichen Potentaten sein Leben verzehren.
Wer nun mit ihme ziehen will, der mag es thuen, wer aber nicht
will, der mag zuriiggbleiben. Darauf ihr viel, sonderlich die Fiir-
nembsten vermeldt, dieweil er sie so lange Zeit wol geregiert hab
und alle Zeit treue, ehrbar, aufrichtig befunden worden, so wöllen
sie mit ihme, und da er bleib, da wöllen sie auch bleiben.
www.dacoromanica.ro
24 Sept. 1591] No. 167 249
Darauf hat er die Häuser, so gegen die Kosäkischen Gräni-

zen tmd andern. Ortem gelegen, und die Befelch, darinn mit fiir-
nehmen Häubtem besetzt ; daneben auch, wo sein Hofhaltung
gewesen ein Regierung verordnet, die das Landt mit gueter Ord-
nung regieren sollen. Ist also mit dem ganzen Haufen abgezogen
und seinen Weg nach Polen genommen. Wie er auf dem poläggi-
schen Grundt gewesen, hat er das meiste Kriegsvolk sambt et-
lichen aus der Moldau mit dem Haubtfahnen, den er von dem
Tiirggischen Kaiser bekommen, wieder zuriigg ziehen lassen, und
den Haubtfahnen durch einen Abgesandten dem Tiirggischen
Kaiser geschickt, auch Ihme die Ursach, wammb er aus dem
Lan& gezogen anzeigen lassen. Doch hab er das Landt ordentlich
besetzt und in gueter Ordnung hinder ihme gelassen. Dass er
dardurch kein Gefahr zu gewarten habe, darneben schick er Ihme
auch hiemit den Haubtfahnen, den er ihme geben, damit er nicht
sagen könne, dass er Ihme das seinig aus dem Landt gefithrt
hate.
Wie er aber auf Ihre Kaiserliche Maiestät Grundt kommen,
hat er all sein Kriegsvolk abziehen lassen, bis auf 20 Trabanten,
und ob er wohl von Ihrer Kaiserlichen Maiestät oder Fiirstli-
chen Durchlaucht kein salvtun conductum gehabt, so hab er
doch auf Ihrer Maiestät grossen christlichen, weit beriihmten
Namen, und auf guet Gliick, sonderlich weil er mit dem Herrn
Obristen zu Saggmär, Ferdinanden Grafen zu Hardegg nun
zwei Jahre her guete Freundtschaft gehabt, seiu Weg stracks auf
Saggmar genommen, da er von Ihrer Maiestät und in dero Landt
und Gebiet aller Genad und Hilf sich getrösten und verstehen
wölle.
Saggmar, den 24. Septembris 1591.
(Nationalbibliothek. Wien. Codex 8964 fol. 217-218.)
Nola. Din aceeas zi cu raportul de mai sus, avem si prima

scrisoare a lui Petru *chiopul cgtre arhiducele Ernest din Sitmar, 1
unde asteptà plin de grije pänä va sosi permisul impAratului de a
se stabili undeva in Virile sale. tim insäL ea' aceastà a sa dorintä
nu s'a indeplinit si pribeagul Domn dupà trecerea iernei, in primävara
anului viitor, a plecat prin Bavaria in Tirol, adApostindu-se apoi acolo.
Despre sederea lui acolo publicAm mai la vale mai multe relatiuni
interesante.
1 Hitruluzaki : Documente vol, XI p. 237.
www.dacoromanica.ro
250 No. 168-169 [26 Sept. 159t.
Tagy, 26 Septemvrie 1591.

tefan Bithory de Ecsed catre impfiratul Rudolf II.
Recomandd pe pribeagul Petru-Vodd, care s'a retras la ddnsul.
Non dubito, quin Sacrae Mti Vrae constet, Illustrem.
dominum Petrum wayvodam Moldaviensem, ob metum et formi-
dinem Turcicae tyrannidis, patriis laribus, in. ditionem Sacrae
Moe Vrae profugum, sine certis sedibus vagare. Is cuni apud
se constituit, Mteln \Tram Sacram suppliciter requirere, petit
me, ut eum supplicibus meis literis, Mr' Vrae Sacrae
commendarem. Supplico itaque Mti Vrae Sacrae, uti domino
meo clementissimo hurnillime, ut intuitu Dei, afflictaeque et
miserae praesentis eius fortunae et conditiouis, eundem benigna
gratia Mug Vrae Sacrae clementer illustrare et amplecti, ac
in regiam suam protectionem recipere dignetur ; etc.
Datae in curia mea Tagii, die 16. Septembris veteris Ca-
lendarii. Anno Domini 1591.
Notd. Odatà cu aceasta a mai scris in favoarea lui Petru-Vod&
archiducelui Ernest, care era conducatorul afacerilor impArAtqti
In Viena, iar pe dosul acestei scrisori gasim data rezolutiei aduse : 15.
Octobris 91.
(Colel. fam. BAthory. Budapest.)
Praha, 14 Octomvrie 1591.
Imparatul Rudolf II catre autoritatile din Virile lui.

Salv-conductul dat lui Petru 5chiopul din Moldova, care
pierzdnduli scaunul, pribemte cu intreaga sa
Rudolphus Secundus divina favente dementia electus Ro-
manonun Imperator semper Augustus, ac Germaniae, Hungariae,
Bohemiae, Dalmatiae, Croatiae, Sclavoniae etc. Rex, Archidux
Austriae, Dux Burgundiae, Stiriae, Carinthiae, Carniolae et Wirtem-
bergae etc. Comes Tirolis etc. Universis et singulis principibus
ecdesiasticis et saecularibus, Archiepiscopis, Episcopis, Ducibus,
Marchionibus, comitibus, baronibus, militibus, nobilibus clientibus,
praefectis, praesidentibus, capitaneis, locumtenentibus, vicedo-
minis gubematoribus, castellanis, vexilliferis, antianis et po-
www.dacoromanica.ro
14 Oct. 1591] No. 169 251
testatibus, ac urbium, civitatum, oppidorum et quorumcumque

locorum ac communitatuum rectoribus, burgimagistris et con-
sulibus, nec non portuum, pontium et passuum quortunvis custo-
dibus, ac aliis, qui praesentibus requisiti fuerint, cuiuscunque status,
gradus, ordinis, conditionis vel praeeminentiae existant. Salutem,
benevolentiam et gratiam nostram Caesaream ac omne bonum.
Cum Mustrissimo sincere nobis dilecto Petro principi Va-
lachiae Moldaviae, qui iustis et piis de causis principatu suo hae-
reditario derelict°, tutum perfugium ac solatium apud nos et
apud alios principes christianos quaerit pro benigna nostra, qua
ipsum merito complectimur, animi propensione, liberum, tutumque
et securum per regna ditionesque nostras et Sacri Romani Imperil
obtingere iter ac transitum cupiamus Ben[ignitates] ac Dilectiones
Vestras aliosque nobis non subiectos benevole clementerque
hortamur ab iisque requirimus, nostris vero et Sacri Imperil
subditis serio ac severe mandamus, ut principem ipsum Walachiae
Moldaviae, una cum filio ac familia, universoque comitatu vi-
rorum ac foeminarum, cum equis, etiam camelis, aliisque iumentis
et animalibus, cuna curribus, rhedis, sarcinis ac rebus omnibus
qualescunque ea fuerint, quas secum adferat, tuto ac libere absque
impedimento et injuria ire, transire, proficisci, quiescere, ac pro
arbitrio suo recedere sin ant, quinimo securitate fideque publica
viarum monstratoribus ac ducibus equis, vehiculis aliisque ad
conficiendum commode iter necessariis rebus, nostra causa haud
gravatim quemadmodum ipse meretur iuvent, idemque ab aliis,
ubi opus fuerit, praestari curent, omnique ipsum honore, bene-
volentia studioque accipiant. Facient in eo Devotiones ac Di-
lectiones Vrae aliisque nobis non subiecti rem suo officio a c so-
lita in nos observantia dignam, nobis vero inprimis gratam,quam
pro benevolentia nostra Caesarea, Regiaque benigne agnituri
simus, nostri vero et Sacri Imperii subditi executuri sunt,quod
serie et expresse voluntati nostrae consentaneum sit.
Datum in arce nostra Regia Pragae, decima quarta mensis
Octobris, Auno Domini Millesimo quingentesimo nonagesimo
primo, Regnorum nostrorum Romani decimo sexto, Hungarici
vigesimo, Bohemici vero decimo septimo.
(Magyar Nemzeti Muzeum könyvtdr. a. Budapest. Fol. lat. 2604. Copie.)
Nota. Am tipàrit acest salv-conduct in intregime pentru a se
vedea cum ele au fost date pe la sfArsitul veacului al XVI-lea, men-
tionând a este publicat fragmentar In Ilurmuzaki XI, 238 §i citat
de N. Iorga In Màruntisuri, p. 22.
www.dacoromanica.ro
252 No. 170-171 [28 Nov. r591
170.
Alba-Iulia, 28 Noemvrie 1591.

Principele Sigismund Bithory catre granduca di Toscana.
Trimildndu-i ca ambasador 5telan Josica, roagd sd creadei
celor ce-i va raporta i sd primeascd bucuros ploconul ce-i trimite
prin ddnsul.
Trovomi cosi obligato alle vive dimostrationi d'amore, con
che l'Altezza V. Ser" si degna continuamente di favorirmi
che si come sento nell'animo singolar piacere, con egual desiderio
di renderlene la pariglia, cosi ho voluto, per certfficamela mag-
giormente, espedirle il presente Signor Stefano Josica, mio am-
basciatore, i il quale in nome mio non solo ringratiarà l'Altezza
V. Sena della buona volunth sua verso di me, et de i doni
che l'è pia cciuto di mandarmi, ma oltre all'offerirle liberamente
tutto il poter mio, le farà fede con quanta devotione et stima
io ami, et osserva il molto merito, et valore dell'Altezza Vra
et lì presentara alcuni cavalli, et certi pochi saggi de i frutti
di queste nostre montagne, il che servirh per segno della molta
osservanza mia verso di essa ; et rimettendomi a quel più le dirh
il predetto ambasciatore a mio nome, al quale si contentarh di
credere come a me proprio, le bacio le mani, pregandole dal Sig'
Dio ogni augumento di felicità.
Di Albajulia, il di 28 di Novembre 1591.
(R. Arch. di Stato. Firenze. Filza 4466 fol. 429.)
171.
(Alba -lidia,]25 Ianuarie 1592.
Procesul-verbal al desbaterii dintre boierul moldovean Kaman Aga qi
Blasiu Kerekes in fate, Scaunului domnesc.
Boierul lui Petru 5chiopul-Voclii, care l-a condus din Mol-.
dova in Ungaria, la intoarcerea dela ddnsul a lost oprit in Ardeal,
de Blasiu Kerekes. Acesta i-a luat mai multe lucruri pe motivul cd e
fugar §i necredincios sultanului ; boierul inset' trägdndu-1 in judecatd,
pdritul a pierdut aqiunea,Scaunul domnesc ddnd dreptate boierului ;
fafd de aceastd sentinfd Kerekes a apelat, f lind apdrat de un advocat,
pe cdnd boierul avea doi.
Josica e numit Inteo alta scrisoare de recomandatie cubiculi nostri
praefectus" adica maiordom al principelui.
www.dacoromanica.ro
25 Ian. 1592] No. 171 253
Causa Boiaronis.
Levata 1592. In festo Conversionis B[eati] Pauli Apostoli.
Pro I[n causa attracto] Iulius Matalea. Pro A[ctore] Fran-
ciscus Gálteövy et Ioannes Sebesi. Utraque pars protestatur.
In causa attractus ad propositionem actoris excepit : Tudo-
mánytétellel szélok és a mint protestáltam peremptorie excipiálok,
hogy az felperest61 fogságomnak okát kévántam, kire 6 semmi
választ nem tött. Nemcsak fogságomnak volt penég 6 oka, holott
az 6 panaszára lött megtarteiztatásom: hanem ez fogság alatt
törvénylátás és sententia pronuntiálás elött, minden marhámat,
valahol találta, feldulatta, és a mit akart elvitt benne, kire 6
neki méltòsága nem volt, holott én jöszágos nemes ember vagyok
és urunknak nem elszökhet6 szolgáj a voltam, kit az actor annyi-
val inkább nem cselekedhetett volna, hogy a mi kegyelmes urunk
is az meggyesi generalis articulusban minden rendek szabadságának
megtartására kegyelmesen ajánlotta magát. Az decretumba penég
nyilván vagyon, hogy az nemes embert törvéntelen és sententia
el6tt még az fejedelem is meg nem tartathatja, és sem személyébe,
sem marhájába senki vádolására és kiáltáséra meg nem foghatja,
károsithatja. Dato, sed non concesso, ha szinte 6 nem fogtatott
volna is meg, de az 6 panaszára esett fogságom, és marhámba,
fogságom el6tt 6 dulatott és kárositott meg az én nemes szabadsá.-
gom ellen ; mely marhát kezéhez is vött. Az én nemes szabadsá-
gom ellen pro eo azt mondom, hogy ennek poenáját várom és
minekel6tte ebb61 magát ki nem menti, addég az több dologról
én velem nem perelhet, mert 6 neki sohult füsti nincsen, hul ke-
reshetném ezután érette, és regula iuris, hogy az utols6 hatalom
megnyomja az els6t, ha én szinte valamit vétettem volna neld
is, kir61 ezután több választ adok neki. Protestatur ad ulteriora.
Actor respondet : Azt mondom in prima instantia, hogy sem-
miképen fogságodat rajtam nem keresheted, mert ezel6tt
val6 beállásunkba mikor törvénre állottunk volna, akkor is kereséd
ezt mi rajtunk, hogy téged meg nem fogtathattunk volna
és kévándd vala, hogy mi megszabaditanánk az fogságb61. Mely
keresetedr61 te neked törvényed is lött itt capitan uram elött.
Te is cedáltálneld. Mostan penég az véghez ment törvént remedium
nélkill, hogy háborgatod, poenát kévánsz rajtam, indebitam vagy
érte. In prima instantia ebbe várok törvént. Szavát hallván,
többet sz6lok.
In causa attractus replicat : Irva vagyon azkori válaszom,
hogy szabadulásomat kévánom vala, és mellém tartlak vala.
www.dacoromanica.ro
254 No. 11 [25 Ian. 1550._
Err61 lött törvényem. Mostan sem szabadulásomat te t6led nem

kévanom, sem penég mellém nem tartlak. Hanem mostan mist
beszéllek, kir61 sem törvényiink nem lött, semmit sem felel arra.
I n foro sem volt, hogy az te panaszod miá fogságom alatt meg-
dultál nemes szabadságom ellen. Azért err61 varok resolutiót,
és semmi poenán nem vagyok.
Deliberatum.
Non tenet exceptio in causa attracto. Sine onere reiicitur
exceptio. In causa attractus appellat.
In causa attractus iterum excipit : Azt mondom, hogy én
velem semmiképen nem perelhetsz, és a mint feleltél, ha mind
én cselekedtem volna is, kit nem vallok, el kellene tiirnöd ez okon,
hogy te mind az te uraddal, Péter vajdával, az hatalmas bk.&
császámak hites és köteles szolgái és rabjai voltatok ; mely hív-
ségre te annyival kötelesb voltál, hogy az császár botja kezed-
ben volt, és a vitéz16 népnek agája és országhadnagya voltál
az hatalmas császar országának oltalmazására ; kir61 te meg nem
emlékezvén, nem csak Péter vajdát szöktetted el, és vitted ki
tanácsoddal és segitségeddel az hatalmas császár országáb61, de
te magad is vele elszöktél, és eképpen az hatalmas császárnak
ámléja löttél. Nyilván vagyon penég az, hogy efféle ember nem
hogy az hatalmas császár oltalma alatt valókkal perelhetne, és
6ket meg károsithatná, de inkább hitetlenségeiért sem feje,
sem marhája nincsen. Mivelhogy azért az én kegyelmes uram is
azon csaszárnak hive és mind országával s mind udvara népével
azon hivséghez tartotta és tartja magát, azt mondom és azt vá-
rom az én kegyelmes uram törvényét61, hogy ez Karmáni agát,
mint az hatalmas császarnak hitlenét, és országának nyilvánval6
árulóját személyében is meg fogja és a portára kiildje, és kerese-
tit61 engem megszabaditson. Az mely marhát t6lem törvéntelen
és hatalmasul, es ország decretuma és articulusa ellen el vött,
azt meg adja én nekem ; kire az 6 Nagysága székinek annyival
inkább kell tekénteni, hogy ha valamelyikiink ilyen állapatban
volna, mint 6, és ugy budosnék Havasalföldébe vagy Moldovába,
bizony nem hogy valamely boért megfognának és megkáro-
sitanának érettiink, de söt inkább másképen nyulnának hozzánk,
avagy mingyárt as portára kiildenének. Nem tartozik azért Kegyel-
metek is az felperesnek több igazsággal, hogy sem mint 6 cseleked-
nék mi velfink f6képen holott országunkra tekéntvén is nem
oltalommal, hanem inkább bfintetéssel tartozik urunk 6 Nagysága
www.dacoromanica.ro
25 Ian. 1592] NO. 171 255
széki efféle embereknek. ProtestAlok, hogy ez causába ez az f6

derék dolog, kit urunkkal is per viam appellationis megláttat,
és azután salvum legyen ad ulteriora progrekiálnom.]
Actor respondet : Im hallom, Kerekes Balás minemii tisz-
tességem ellen szól énnehem. De én azt mondom, hogy te semmi-
képen énnekem ezt nem mondhatnád, mert én az én kegyelmes
uramat, Péter vajdát híven és jámborul szolgáltam. Mikor t6le
elváltam is, jámborul jöttem el az német birodalomnak általa,
minden marhámmal, feleségemmel ; bulcsii-véve váltam el t6le.
En 6 szolgája voltam, az 6 kenyerét öttem, oda kellett nekem
mennem az én urammal, az hová az én uram vitt en.gem. Te penég-
len mostan az hatalmas Császántak directorává tötted magad,
kir61 mandatumodat senunit nem látom én te neked. Nem te
kereseted volna az. Csak engemet te békével bocsáttál volna el
marhámmal, hát én annak az hatalmas császárnak ismét birodal-
mába mentem volna. De te engem utomba megfosztottál minden
marhámtól. Azért nem mehettem oda. Hol penéglen mostan itt
szék szinén árulónak mondasz, ki nem vagyok, Dioman vagy érte,
vi iuris. Nem te kereseted voln.a rajtam, az kit kéröm, hanem ad
meritum kellene szélnod. Az mi marhámat te nekem mód nélktil,
semmi vétekbe nem találván, t6lem el vötted, arra kellene neked
választ tenned nekem. Adnád annak okát, micsoda hatalmod
volt tölem marhámat el yenned. Ezekr61 els6be törvént várván,
azután az meritumra ha szólasz, arra is választ teszek ; mert ha
én császárnak valamit vétettem volna, ide is az hatalmas császár
országába hoztam fejemet, itt is megtalált volna engem császár.
In causa attractus subiungit : Elsöbe protestálok, hogy nem
tagadja a notát és gonosz cselekedetét, hanem csak ezzel szépegeti,
hogy 6 a vajda szolgája volt ; de az nihil tenet ad elucendum cri-
men, mert mind ketten egy hajóba eveztek. En penéglen senki-
nek:nem directorkodom, sem császár képében nem szélok, hanem
tilled yak). megmenekedésemnek médját keresem. Az igaz törvény
folyását követem, hogy afféle embernek, mint te vagy, nem lehet
competentiája én hozzám, holott tudjuk, ezelött val6 idében is,
hogy afféle budosók miatt a mi kegyelmes urunkat is busitották,
és most is kévánom, hogy minden impedimentum removeáltassék
mind én t6lem, s mind az én kegyelmes uramtól. Es mostan ad
metitum causae szólok, mert te azt mondod, hogy semmi vét-
ked nem volt, mikor ez országba jöttél. En penéglen azt mondom,
hogy a mely vétekbe elindultál a vajdával, most is azomba vagy
ks én ellenem nem ageálhatsz, hanem inkább a megmondott m6d
www.dacoromanica.ro
256 No. 171 [25 Ian. 1592
szerént absolutioját kévánom tened, hogy bár ne perelnél más

emberrel, csak magad oltalmazhatnád, kiben azzal is contentus
leszek.
Actor subiungit : Dato, sed non concesso, ha szinte ugy
volna is, az kit te beszéllesz, nem te vagy az erdéli vajda ; ha ezeket
az vétkeket 6 Nagysága keresné rajtam, aliud volna. De te neked
ebben semmi kereseted nincsen, mert te nem voltál erdéli vajda,
hogy te igy biintetnél. Nincs neked arra hatalmod.
Deliberatum.
Jámbor szolga volt az Actor, mert az 6 urának, Péter vaj-
dának, nem császárnak köteles levén, az vajda 6tet feje oltalmá-
jért tartotta ; tartozott elkésérni urát és elkésérvén vissza jiitte
császár birodalmába, urának hiven szolgált. Nem árul6 ; csA-
szárnak sem árul6ja, mert nem császárnak volt köteles. Ideo in
causa attractus committitur in homagio actoris.
lar causa attractus appellat et di xit : Uz peremptoria
exceptio, azért elbocsátását kévánom az appellatiénak, mert én
actia nem adok addég az actornak.
A ctor respondet : Hogy cum tota serie menjen appellati6ba.
Feleljen az derékra.
Deliberatum.
Az exceptiókat. Particulatim el nem bocsättatik appella-
ti6ba, jelesben : holott nem ez országi embernél \Taló dolog.
In causa attractus protestatur : Ha el nem eresztik is az tör-
vénynyel, és kételen vagyok az több dologra szélnom, de az appel-
lati6kor els6be is ezt láttatom meg, és ezközbe salvum legyen urun-
kat is felöle meg találnunk.
Ad ulterior a.
In causa attractus dicit : Mivelhogy az törvény azt kévánja,
hogy szöljak, viszontag az én kévánságom ez, hogy fundálja
a felperes acti6ját az 6 ártatlanságára és jo levelére, kit én meg
nem értek, kévánom azért a törvénybe producaltatni, hadd ért-
sem meg valéba keresetit, és tudjak derék választ tenni neki.
Actor dicit : Semmi levelet tölem nem kévánhatsz, mert
az nem te dolgod volna, igaz ember voltam-e, hem-e, micsoda
járatba voltam. Ha az én kegyelmes uram 6 Nagysága kévánhatná
azt én tfilem, az erdéli vajda, nem te. De én most csak azt kévánom
t6led, hogy add okát, bová tötted, kibe alk Amas részébe mégis
adtál. Protestatur ad ulteriora.
www.dacoromanica.ro
25 lan. 1592] No. 171 257
Deliberatum.
Mivelhogy akar lött légyen levele az felperesnek urát61,
s akar ne lött légyen, mikor urunk azután megparancsolta Kerekes
Balásnak, hogy meg adja a marhát, urunk kegyelmes levén az
Felpereshez, és mostan az marhárél vagyon az per, nem keres
potentiát az Actor, vagy poena poteaatiaet. Tartozik okát adni
az I[n causa attractus] miért nem adja meg a morhát és hová.
tötte. Nem tartozik as actor Kerekes Balásnak levéllel. Az marha
fe161 tartozik választ tenni.
In causa attractus appellat : As azt is mondja, hogy neki
szemt61 szembe urunk nem hadta a marha meg adását ; az mi
marha meg adatott is, az Actor eróvel vötte.
Actor dicit : Im látom, hogy sem a derék dologra nem akar
menni. Maga[d] in prima instantia pariáját vötted minden felele-
temnek Azért mind ebben Isten szerént val6 törvént várunk,
és igaztételt.
In causa attractus dicit : Nem mondhatnak 6 Kigyelmek sen-
tentiát, mert az derék dologba vagyon az appellatio, kire az törvény-
nek tekénteni kell. En a z appellationak elbocsátását kévánom.
Deliberatum.
Vagy vallja az I[n causa attractus] vagy tagadja, hogy
nines nála a marha.
In causa attractus dicit : Látom, hogy sem appellatio, sem
exceptio nem fog. Azért evictorra fogok, David deákra, ki most
Bécsbe vagyon, és Pattantyus Györgyre. Ezek mellett hogy
Boldisár urammal 6 Nagyságával is szembe leszek, competens
terminust kérek és evictoromat statuálom in termino, kik
megfelelnek én érettem ; addég nem tartozom.
Actor dicit : Im halljuk mivel mented magad, de az non tenet,
mert mi töliink sem David deák, sem Pattantyus semmit el nem
vött, hanem az kiket keresnek, mindeneket t6led. Látjuk, hogy
az factumot nem tagadod. Azért mi csak tisztasággal tartozunk,
és igaztételt kévánunk.
In causa attractus subiungit : Igenis teneál és meg kell várnod,
mert nem lehet ebbe neked iniuriád, akarki Altai elégedjél te meg.
Ha azok engem nem evincálhatnak, vagy téged meg nem elé-
githetnek, ugyan salvum leszen neked agálnod. De addég nem
tartozom az derékra semmit felelnem, mig ezeket nem statui.lom,
kit neked meg kell várnod.
Actor dicit : Nem DAvid deák szolgája voltál te, sem Pat-
tantyusé, hanem as mi kegyeimes urunké. Te vetted el marhánkat.
Documente vol. III 17
www.dacoromanica.ro
258 No. r7I [25 Ian. 1592
Deliberatum.
Az evictio contractusba és egyéb affélébe szokott lenni,
nem violenter elyött marhába. Ha mi közi az I[n causa attractus]-
nak David deakkal, 6 keresse azt. Hanem vagy tagadja vagy vall.
I[n causa attractusj Appellat.
(Arh. Muz. Ardelean. Cluj. Collectiunea Contelui Iosif Kemény.)
Notd. Actul acesta e unic in felul sau, deoarece cuprinde descri-
erea fidela a unei desbateri, cu cuvintele proprii ale ambelor pärti
din proces, reproduse filed' nici o scadere a felului cum s'au aparat
In fata Scaunului domnesc, competent a judeca afacerile strainilor
cu pämantenii.
Trad. Cauza boierului. *edinta din ziva Conversiunii Sfantului
Pavel 1592.
Peiritul obiecteazd la afirmagunea reclamantului : Vorbesc in
cuno§tinta faptelor ì precum m'am impotrivit, sustin in chip sta-
ruitor, cä cerusem dela paritor sd-mi dea pricina prinsorii mele, la
care el nu a dat nici un raspuns. Tara el nu a fost numai pricina
intemnitarii mele, cu toate cä la plangerea lui s'a fäptuit prinderea
mea, ci in vremea intemnitarii mele, inainte de a ajunge la jude-
cata 0 de a se da sentinta, mi-a rascolit toatá averea, pe care a a-
flat-o ori unde 0 a luat din ea ce a voit, la care el nu a avut vred-
nicie ; cu toate ca eu sunt boer bun, 0 slugà credincioasa domnului
noastru. Paritorul n'ar fi putut sá facà acel lucru cu atat mai mult,
ea i domnul nostru milostiv s'a oferit cu milostivire in articolul ge-
neral dela Media § sá pazeasca' slobozenea tuturor cinurilor. Iar in acel
decret este pus limpede, ca om nobil nu se poate prinde faxa lege
inainte de sentinta, niel chiar de catre Principele 0 nu se poate
aresta ori pagubi nici in persoana lui, nici in averea sa la para 0 la
strigarea nimänuia. Dato, sed non concesso, ca chiar daca el nu m'ar
fi facut sà má prinda, dar la para lui mi s'a intamplat intemnitarea
0 in averea mea el a pustiit inainte de inchiderea mea 0. m'a p5.-
gubit impotriva libertätii mele de nobil ; care avere a 0 luat-o aman,
pentru aceea, pentru tot ce a savar§it impotriva libertatii mele de
nobil a§tept pedepsirea lui cuvenita çi pana cand nu se mantue§te
din aceasta, nu se va putea judecà cu mine pentru celelalte lucruri,
caci el nu are nicairi niciun cämin, unde l-a§ puteà cautà pentru acea-
sta de acum incolo 0 este regula iuris cà jurisdictiunea cea din urmá
apasà pe cea dintâi, chiar dac51 eu i-a§ fi gre§it cu ceva, despre ce
Ii dau raspuns mai imbel§ugat dup5. aceasta. Protestatur ad ulteriora.
Pdritorul riispunde : Spun in prima instanta, 61 in nici un chip
nu poti sa má urmare§ti pe mine pentru prinderea ta, cad 0 la in-
fati§area noastra de mai inainte, cand ne am pus la judecatä, 0 a-
tunci ne-ai urmarit pentru aceasta, ca. pe tine nu te-am fi putut prinde
pofteai sa te slobozim din inchisoare. Despre care actiune a ta ai
avut hotärire aid in fata domnului capitan ; eareia ai i cedat.
Tara acum, cum stinghere§ti acea hotärire implinità farä leac,
www.dacoromanica.ro
25 Ian. 1592] No. 171 259
poftind pedepsirea mea, n'ai drept la acest lucru. In locul intai astept
sentinta in aceasta afacere; iarà auzindu-i cuvantul, voiu grai mai
multe.
Pdritut replica: Raspunsul meu de atunci se did scris, cà imi
pofteam slobozirea, i te-am tinut langä mine. Despre aceasta mi
s'a adus lege. Acum nici nu poftesc dela tine slobozirea mea, nici
nu te tin langa mine. Ci acuma graesc de altceva, despre ce niel nu
s'a adus lege, nimic nu raspunde la aceea, i anume cà niel n'a fost
inaintea judecatii cà in urma plangerii tale as fi fost pägubit pe
timpul intemnitärii mele, impotriva libertdtii mele de nobil. Pentru
aceea despre aceasta astept hotifire si nu sunt sub nici o pedeapsa.
S en tintä.
Non tenet exceptio in causa attracto. Sine onere reiicitur ex-
ceptio. In causa attractus appellat.
Pa'ritul obiecteazd iareig : En spun asa ca in nici un chip nu te
poti judeca cu mine si daca as fi faptuit tot, cum ai raspuns, ceeace
nu marturisesc, ar trebui sà le suferi, pe motivul pentru cà tu impreuna
cu domnul tän, Voevodul Petru ati fost slujile i robii jurati i inda-
torati puternicului imparat turcesc; la care credinta tu ca atat mai
indatorat eral cà ai avut in mana batul" acelui imparat i ai fost
Aga ai vitejilor ostasi i capitan al tarii pentru ocrotirea tarii pu-
ternicului imparat ; despre care lucru fiind uitator, nu numai cal ai
facut sà fugal Voevodul Petru i 1-ai scos cu povata i cu ajutorul
tau din tara puternicului imparat, ci ai fugit si tu insus impreunà
cu el si astfel te-ai facut traddtorul puternicului imparat. Si este
stiut ca un astfel de om nu numai cà nu se poate judech Cu supusii
de sub ocrotirea puternicului imparat i ca nu-i poate pagubi, dar
pentru necredinta lor nu au nici cap, nici avere. Iarà fiindca i dom-
nul meu milostiv este credincios acelui imparat si s'a tinut si se tine,
de acea credinta cu toatà tara sa si cu tot norodul curtii sale, spun
astept dela legea domnului meu milostiv, ca acest Karman Aga
sä fie prins i trimis la Poartá ca un necredincios al puternicului im-
parat i ca un tradätor adeverit al tarii sale, ca sa fiu scapat de ac-
tiunea sa. Lucruvile pe cari le-a luat dela mine fara de lege si cu
volnicie, impotriva decretului i articolelor tarii acesteia, sa mi
deje inapoi. Scaunul Märiei Sale trebue sä priveasc5.asupra acestui
lucru cu atat mai mult, cá dacà vre unul dintre noi am fi in acea
stare ca el, pribegind prin Tara-Romäneascà ori prin Moldova, de buna
seamá ea nu numai cá nu ar prinde vre-un boer din pricina noastrá
si nu 1-ar pagubi, ci mai vartos s'ar intinde la noi altfel, sau ne-ar
trimite chiar la Poarta. De aceea nici Domniile Voastre nu-i sunteti
datori cu mai multä dreptate paritorului, de cum ar fi el fata de noi ;
mai ales ca privind i asupra tarii noastre, Scaunul Märiei Sale dom-
nului nostru datoreaza oamenilor de felul acestuia nu ocrotire ci mai
curand pedeaps5.. Protestez, cá in aceastä cauzà acesta este lucrul
de capetenie bun, pe care it face cunoscut i domnului noastru per
viam appellationis i apoi sä fie ingaduit sá pasesc la cele din urma.
Pdritorul rdspunde : Iatà aud, cum graeste Blasiu Kerekes im-
potriva cinstei mele. Dar eu zic cá tu aceea nu mi-o poti spune in
www.dacoromanica.ro
260 No. 17z [25 Ian. 1592
niel un chip, caci eu mi-am slujit pe domnul meu milostiv, pe Voe-

vodul Petru, cu vrednicie §i cu umilinta. i and m'am despartit de
el, am venit cu omenie dela el, trecand prin tara nemteasca cu toatá
averea mea, cu femeea mea ; m'am despartit de dansul luandu-mi
ramas bun. Eu am fost sluga sa, i-am mancat päinea, acolo a tre-
buit sä ma duc cu domnul meu, unde m'a dus domnul meu. lard tu
acuma te-ai fäcut directorul puternicului imparat, despre care lucru
nu Arad la tine nici un mandat. Nu e slujba ta aceea. Numai sa
fi läsat pe mine in pace cu averea mea, ca eu iarä.§ m'a§ fi dus in
imparatia acelui puternic imparat. Dar tu m'ai jefuit pe mine de toatä
averea mea in drumul meu. De aceea nu m'am putut duce acolo. Iarä
cand acum aici inaintea Scaunului mä faci trädator, ceea ce nu sunt,
e§ti Dioman pentru ea, vi iuris. Nu actiunea ta este pe mine, pe care
ti-o cer, ci ar trebui sa grae§ti ad meritum. Averea pe care ai luat-o
dela mine dará din cale, fail sa fi avut vre-o yin& la aceasta ar
trebui sa-mi dai raspuns. Arata-mi dreptatea, ce putere ai avut sa-mi
iei averea? A§teptand pentru acestea mai intai de toate sentintä, dupa,
aceea dacà vorbe§ti in merit, iti voia raspunde §i la aceea pentru
cà daca a§ fi gre§it chiar cu ceva imparatului, i aicea tot in tara
puternicului impärat mi-am adus capul §i aid m'ar fi gasit impäratul.
Pdritul adaugd : Mai intai protestez ca nu tagadue§te actiunea
fapta sa netrebnica, ci o infrumseteaza cu aceea, ca el a fost sluji-
tdrul Voevodului; dar aceasta nihil tenet ad elucendum crimen, dupace
amandoi au plutit 'jute° corabie. Iara eu nu ma fac directorul
nici nu vorbesc in numele imparatului, ci imi caut modul
scap de tine. Urmez cursul legii adevärate, ea' un om cum e§ti tu,
nu poate avea drept asupra mea, cad §tim ca. §.1 in vremile trecute,
cat a fost mahnit din pricina unor astfel de pribegi milostivul no-
stru Domn §i poftesc i acuma sä fie inlaturatä once netrebnicie atat
de mine, cat §i de milostivul meu Domn. $i acum vorbind ad me-
?Rum causae, dupäce tu zici ca nu ai avut niel o vinä, cand ai venit
in aceasta tara : eu zic ca §.1 acum te afli in aceea§ vinä, in care
ai plecat cu voevodul §i nu poti purcede impotriva mea, ci mai cu-
rand cer dela tine deslegarea in chipul pomenit, macar sá nu te ju-
deci cu altul, numai sa te poti aparà pe tine insu§i cu ce Inca a§ fi
multumit.
Pdritorul adauge: Dato, sed non concesso, cbiar daca ar fi
precum vorbe§ti, nu tu e§ti voevodul Ardealului ; cad daca
Sa m'ar urmari pentru aceste vini, ar fi altceva. Dar tu nu ai
nici un rost in aceasta afacere, cäci tu nu ai fost voevod al Ardea-
lului, ca sa má pedepse§ti astfel. Nu ai tu putere pentru aceasta.
Hotarire.
Paritorul a fost sluga cinstita, caci fiind indatorat domnului sau,
voevodului Petru, nu imparatului, voevodul l-a tinut pe el pentru
ocrotirea capului ; erà dator sa insoteasca pe dotnnul salt i in-
sotindu-1, s'a intors in tara impäratului §i a slujit cu credinta dom-
nului säu. Nu este trädator ; nici trädatorul imparatului, caci nu era
indatorat fatä de imparat. Ideo in causa attractus comittitur in ho-
magia actoris.
www.dacoromanica.ro
25 Ian. 1592] No. 171 261
Pdritul apeldnd a zis: Aceasta este o abatere peremptorie, de

aceea poftesc slobozirea apelatiei, caci eu panä atunci nu dau ac-
tiune paritorului.
Pdritorul rdspunde: Sä mearga la apel in intregime si sa raspunda
la lucrul de capetenie.
1-1.o.tarire.
Abaterile. Nu se sloboade la apel in parte, dupäce nu este
treaba unui om din tara aceasta.
Pdritul protesteazd: Chiar si clack' nu-1 sloboziti Cu legea, sunt
nevoit sa vorbesc despre celelalte treburi, dar la apelatie mai intai
de toate cer lucrurile acelea, avand drept sa recurg intre timp si la
domnul nostru despre ele.
La cele din urmä.
Pdritul zice: Fiind-cà legea cere sa graesc, iara pofta mea este
ca paritorul sa-si intemeeze para pe nevinovatia lui si pe scrisoarea
sa cea bund, pe care eu nu o inteleg, de aceea cer sá fie infätisata la
judecatä., ca sa-i inteleg intru adevär actiunea si sa-i pot da raspuns bun.
Pdritorul rice: Nu poti sa cer dela mine nici o scrisoare, 6.6
aceea nu-i treaba ta, ca oare am fost om drept ori nu, in ce treburi
am umblat. Maria Sa domnul mea milostiv, voevodul Ardealului are
drept sa-mi ceara aceasta, nu tu. Dar eu acum poftesc numai aceea
din partea ta, sa-mi arätati ande-mi ai pus lucrurile si cui ai dat
din ele? Protestatur ad ulteriora.
Hotarire.
De vreme ce, fie ea a avut paritorul scrisoare dela Domnul
sau, fie ca nu a avut, câ.nd apoi Domnul nostru a dat portinca lu-
Blasiu Kerekes sä-i inapoieze averea, Domnul nostru fiind milostiv
fatii de paritor, si acum despre acea avere este pricina, paritul nu
urmareste puterea ori pedeapsa. Paritul e dator sa arate pricina pen-
tru care nu-i restitue averea si unde a pus-o. Paritorul nu-i dator
paritului Blasiu Kerekes cu nici o scrisoare. Acela e dator sä. deje
raspuns despre avere.
Pdritul apeleazd: i mai spune ea Domnul nostru nu i-a zis
fat.a in fata sa i se deje averea, ci tot ce i-a fost dat din avere, pa-
rittil a luat cu puterea.
Pdritorul zice: lata vad, ca nu vrea sä.' purceadä la lucrul de
capetenie. Tu in prima instanta ai luat copie despre toate raspunsurile
mele. De aceea in toate aceste treburi asteptäm legea lui Dumnezeu
si sa se Lea dreptate.
Pdritul rice: Domniile Voastre nu puteti aduce hotarire, pen-
truca este apel in afacerea de capetenie, de care legea trebue sa Vila
sea mä .
Eu poftesc slobozirea apelului.
Hotarire.
Paritul sau marturiseste ea este la el averea, sau täg5.dueste.
Pdritul rice: \Tad ca nici apelul, nici abaterea nu prind. De
aceea ma refer la diacul David, care este acum in Beciu si la Gheor-
www.dacoromanica.ro
262 No. 171-172 [25 Ian. 1592
ghe Pattantyus. Pe längä acWia, indatä ce voiu fi de fat:A i Cu

Märia Sa, domnul Baltazar, cer soroc potrivit i imi hogresc evictor
in termino, cari vor räspunde pentru mine, pAng atunci nu sunt
dator.
Pdritorul zice: Auzirbim acum cu ce te mäntue0i, dar aceea nu
se ja in seamà pentru cà nici diacul David, nici Pattantyus nu au
luat nimic dela mine, ci tot ce se cautA, au fost luate dela tine. Ve-
dem cà nu täggduqti fapta. De aceea noi suntem datori numai cu
cinste i poftim s'd se fac6 dreptate.
Peiritul adaogil : Ba se ja i trebue sä. a§tepti, cäci in aceastá
treabg nu poti aveà nedreptate, prin oricine te-ai multumi. Dad.
aceia nu mg pot birui sau nu te pot multutni, vei fi slobod sä: pro-
cedezi. Dar pani atunci nu sunt dator sä. räispund nimic la lucrul
de c6petenie, pfing ce nu stabilesc aceste lucruri, pe cari trebue säl le
a§tepti.
Pdritorul zice: Tu nu ai fost nici sluga diacului David, nici
a lui Pattantyus, ci a Domnului nostru milostiv. Tu ne-ai luat lu-
crurile.
Hotärire..
Evictiunea are loe la contracte §i la altele de felul acesta, nu
In afaceri cAnd s'a instrEnat vre-o avere cu volnicie. Dad: paritul
are ceva cu diacul David, sä o caute el insu. Dac6 nu : ori tägädue-
§te ori märturiseste.
Fat-Hui apeleazä.
172.
Praha, 30 lanuarie 1592.
Imparatul Rudolf II c5tre Hinterlassene Hofkammer.
Aprobä ospätarea gratuitii a tiului lui 5tefan Tonga.
Des Weida aus der Moldaw Verehr- und Costfreyhaltung
betreffend.
Wir haben gleichwol aus Euerm uns vom i8-den diez zu-
gethonen gehorsamen Schreiben mit Gn.aden verstanden, wessen
Ihr uns dessen bey Costfreyhaltung des (Titn Weyda aus der
Moldaw zu Wolkherstorff, wie auch mit der Ihme zu Dulln
gethonen Verehrung aufgangnen Uncosten halben in Underthönig-
keit berichtet habt. Ob nun wol solche Costfreyhaltung ohne
unser Vorwissen beschehen, so haben wir doch in Passierung
desjenigen, so diez Orts bereit ausgeben worden, gnödigist verwil-
; befehlen Euch aber daneben gnädiglich, dass Ihr könftig
ausser unsers Befelchs weiter nichts ausgebet.

Geben Prag, den 30-isten Ianuarii. Anno im zweiundneun-
zigisten.
(Hofkammerarchiv. Wien. Oestr. Gedenkbiicher 155 fol. 279.)
www.dacoromanica.ro
30 Ian. 1592] No. 172-173 263
Notei. Anul acestui ordin e pus gre0t de functionarul contem-

poran cu i600 (Anno im sechszehenhunderten) din motivul cá actul
din 1592 aflándu-se din intâmplare in 1600 neinregistrat, registratoral
din obi§nuintà l-a introdus in anul curent in care lucra. Ordinal se
referä de altfel la fiul lui Stefan Toma., care se gásea pe vremea
aceasta refugiat in Austria. precum ne aratà i celelalte cloud' ordine
relative la dânsul din registrul de Ltd ; lucru dovedit i prin faptul
eá in luna Ianuarie 1600 nu se afla niciun alt Vodá din Moldova la
curtea impärAteaseá.
173.
Firenze, 8 Fevruarie 1592.

Giacomo Gerardo dare dogele Venetiei.
Sosirea soliei ardelene sub conducerea lui Stefan Josica pentru
a trata o cdsätorie intre principele Sigismund Bcithory i soya du-
celui Virginio Orsini.
Herí sera gionse qui un ambasciator del principe di Tran-
silvania; fu incontrato fuori della porta per ordine del Sigr Gran
duca dal suo maggiordomo con tre carrozze, et è alloggiato nel
Palazzo de' Piti. Hoggi deve andar a ritrovar Sua Altezza a Pisa,
et doverà passar anco, per quanto s'intende, a Roma, a baciar
piede al Pontefice per nome del suo padrone. Si dice che sia
spedito a posta per negociare con l'Altezza Sua, alla quale porta
a donare quattro cavalli bellissimi, et riccamente guarniti, con
alcune scimitare dorate, et altre cose di valore. Ha messo fuori
una livrea de servidori molto bella, fatta alla Italiana, et è accom-
pagnato da molta gente ; si discorre che sia venuto per trattar
matrimonio di quel Principe con la Signora Donna Leonora,
sorella del Sigr Don Virginio Orsino ; parendo quasi, che non
possi haver altro negocio con quest' Altezza ; se s'intenderà alcuna
cosa d'avantaggio, la significare) riverentemente alla Serenith
Vostra.
Da Fiorenza, a 8 di Febraro 1591.
(R. Archivio di Stato. Venezia. Dispacci di Firenze.)
Notei. Stefan Josica (mic neao român din banatul Severinului)
mult iubit de principele Sigismund Báthory, plea.' din Ardeal, in to-
Vár510e cu Blasiu Havaseli 0 Stefan Bodoni in Italia, cu misiunea
sä meargà in curtea marelui duce al Toscanei i sà.'-1 induplece ca
sà-0 dea sora de sotie principelui sän. Insá din nefericire, ea era
deja petifá de un principe italian,1 a§a. Cal nu s'a ficut nimica, cu toate
Dup5, Szamosközy, op. C. vol. IV P. 24-25.
www.dacoromanica.ro
264 No. x73-174 f£1 Fevr. 1592
ea' solia lui Josica se aratä atát de pompoasä §i. el prezintase plo-
comui atät de pretioase, 'Mat au uimit pe italieni, cari primirg pe ar-
deleni cu mare demnitate, impreuná cu marele duce, pe care Josica
if ajunse numai la Pisa, unde era dus. Studiind amAnuntele acestei
solii la Venezia §i aiurea in Italia, relatiunile privitoare la ea ne dau
un tablou interesant despre boggtia Ardealului §i totodatg. *i. despre
felul cum se pregäteau asemenea soil
174.
Alba-Iulia, ir Fevruarie 1592.
Boierul Kaman Aga cdtre Blasiu Kerekes.
Adevere§te luarea in primire a lucrurilor retinute de cleinsul,
primind §i casa lui ce i s'a acordat prin judecaa de cdtre principele
Sigismund Báthory drept despdgubire, prefuitä (impreund cu ce avea
in ea) la 613 tiorini.
En Moldovai Kármány Aga vallom és adom bizonyságul
az én pecsétes levelemet, hogy vöttem kezemhez itt Fejérváratt
Kerekes Balástól el vött marhAimat, szerint ezeket.
Egy eziistös aranyas csákányt. Egy réz medenczét. Egy ón
sótartót. Egy öreg vas lánczat. Egy öreg derekallt. Egy pal-
lost. Egy darab nyestláb béllést. Cot matring skofium eresztöt.
Egy szekér fedelet sz6ke sz6r. Egy mázos korsóban fa olajat,
egy kevés. Egy darab kocsira yak)* vas, az hul feltilnek oda való.
Két réz golyébist. Oreg egyben járó aranyas pohárt egyet. Kissebb
annál vagyon egyben járó egy. Két oláh pohárt, kisded szerdt.
Két udvari poharat, aranyas széhit, azoknál kissebbet. Kelhe módon
esinált egy eziist aranyas pohárt. Egy eziist aranyozott kisded
csészét. Egy ezilst lánczat 16 nyakában valót. Egy pilik darab
eziistöt. Három rud eziistöt, egyik ldssebb. Egy pilik arany egy
nehezik, egy aranyas kapcsat. Két aranyozott eziist gombot,
kinek szárát arany fonalból verték. Egy kicsiny eziist lánczat.
Husz eziist kalánt. Egy kötött erszényt, kiben négy eziist gomb
vagyon. Három hdvely kést. Három n.ehezék pilik aranyat. Negy-
ven öt zöld és veres köveket, harraincz tit tiirkis k6t, két kar-
bunkulus, gyfirdbe vale). Egy kicsiny zöld k6. Ka gydritt, asz-
szonyember fillébe való, kiken gyöngyös láncz vagyon. Hat
oszporát. Egy.... aranyozott gombot. Egy tarka keszkeny6t.
Egy mordály puskában való érczet. Egy 16 szeme gyógyitani
való zöld követ. Egy fehér sz6nyeget. Egy fasil tokot. Tized
fél tallért. Egy fehér erszényben két ezer száz hetven két sAkint,
www.dacoromanica.ro
ir Fevr. 1592] No. 174 265
nyolcz fell& eziist gombot, tizen kilencz merö eziist aranyozott

gombokat. Oláh ing gallérá.ra vale) harmincz öt eziist gombokat.
Huszon egy eziist som gombot. Dolmány ujjára vale) két eziist
karikát. Ismég dolmány ujjá.ra való huszon egy eziist kapcsot.
Egy fél oszporát. Valami zöld és veres selymet. Egy lengyel
abroszt. Egy darab csinált vásznat. Két varrott gatya kötöjét.
Öt kis keszkenyöt. Valami viralatlan zöld, veres és fehér selymet.
Egy zacskóban valatni kevés borsot, három darab fövés szap-
pant. Férfinak vale) egy varrott inget. Egy kötés bécsi czémát.
Egy kis virágos atlaczot. Egy veres selyem abraszt. Agyra yak,'
két gyolcs lepedöt. Arany szinii tafotát, ágyra valet. Egy felruha
kapczát. Egy darab tafotába takart egy mentére vale). veres ka-
mukát. Egy kék atlaczból csinált araczint, egy bokor aranyas
sarkantivel etc.
Egy kevés puskaport. Négy török lakathoz való kolcsat.
Három kö contra fát. Egy kalá.cs sárga viaszat. Egy lóra vale)
szegyellöt nyakba, ötvöstöl, ezi.istöst. Két török hevedert. Egy
bagaria szablya szijjat. Tizen nyolcz nyestet. Ismét egy hitvány
nyestet. Egy zacskóban egy kevés gálicz követ. Hat kopjá.ra vale,
veres tafotát. }Mt veres követ, gyiirtiben valókat. Egy arany mér-
téket. Egy gyíltiiben való veres követ. Egy fehér erszényben
harmincz öt aranyat, három eziist som gombot. Egy hitvá.ny
czafrang. Egy abroszban takart kék tafota paplany. Egy bokor
kengyel vasat.
Ezeken kivül Kerekes Balásnak házát és marháját az er-
délyi fejedelem nekem becsiiltetvén, kezemhez vettem, kinek
számok az Fejérvári káptalanban irva vagyon, kik tesznek egy
sommá.ba Hat szá.z tizen há.rom forintot és negyven egy pénzt.
Kinek bizonyságára adorn ezen pecsétes levelemet. Albae
Iuliae, die II. mensis Februarii. Anno Domini 1592.
(Arh. Muz. Ardelean. Cluj. Copia lui Dr. Cltv6s.1)
Nold. Precum se vede din acest important inventar al averei
mobile a boierului moldovean, apelul adversarului säu n'a servit la
nimica, ba dimpotrivá principele pentru despAgubirea boierului ori
poate pentru ca päritul nu i-a restituit tot ce-i luase, i-a mai dat §i
casa aceluia impreuna cu tot ce a avut in ea, la douà saptämâni
dupä intäla dezbatere a cauzei.
1 Dr. Augustin Otvgas medic din Alba-lidia copiase acest important in-
ventar in 1856 dupa originalul care azi nu mai exista. El insa. fiind un dile-
taut in ale paleografiei, copia de fata cu care trebue sa ne multumim
arata multe lipsuri, pe cat s'a putut, intregite de noi.
www.dacoromanica.ro
No. 174 Fevr. z592
Trad. Eu Karman Aga moldoveanul, adeveresc i dau ca mAr-

tarje cartea mea cu peceatea mea, cum cá.' am primit aici in Bal-
grad lucrurile mele räpite de Blasiu Kerekes i anume acestea :
Un ciocan de argint aurit. Un lighian de aramä. O solnità de
cositor. Un lant mare de fier. O saltea mare. Un palos. O bucati
de cAptusalà de jder. Cinci jurubite de fir de ata' de aur. Un coviltir
de par alb. Intr'un ulcior smältuit unt-de-lemn, putin. O bucata de
fier pentru car, de pus unde se suie. Dou'a ghiulele de aramä. Un
pahar mare de aur eu pähärute. Unul mai mic decAt acela. Douä
pahare romAnesti, de forma' micA. Douà pahare de curte, eu marginea
aurità, mai mici decAt acelea. Un pahar de argint aurit, de forma
unui potir. O ceascà micá de argint aurit. Un lant de argint de pus
la gAtul calului. O bucatà de argint firesc. Trei drugi de argint, unul
mai mic. O bucata de aur natural, de un dram, o copcie de aur.
Doi nasturi de argint a-urit, ale cAror toarte sunt balate din fir de
aun. Un lant mic de argint. Dougzeci de linguri de argint. O plingà
impletitä., in care sunt patru nasturi de argint. Trei cutite cu teacä.
Trei drame de aun firesc. Patruzeci i cinci pietre verzi i rosii, 35 de
peruzele, 2 carbunculi, de pus in inele. O piaträ mica' verde. Douà
inele, de pus in urechi femeesti, pe cari atarnä lanturi cu mArgOritare.
$ase aspri. Un ... nasture aurit. O basmà pestrita. Otel pentru pus
la puscA de atac. O piatrà vAnatà pentru vindecat ochiul calului. Un
covor alb. Un toc pentru pieptene. Zece talen i jumaate. Intr'o
punga' alba' 2172 techini, 8 nasturi albi de argint, 19 nasturi de argint
curat auriti. Treizeci i cinci de nasturi de argint, de pus la guler
de cOmash' romAneascá. Dou'Azeci i unu nasturi de coarnä, de argint.
Douä brOtäri de pus la mAnecile dolmanului. Iarás douálzeci i unu
de copcii de argint tot pentru pus la mAneca dolmanului. O jumA-
tate de aspru. Ceva m'Atase verde i rosie. O fila' de masäl leseasa.
O bucatà de pAnza lucrat'A. Douä brAne cusute pentru izmene. Cinci
nOffami mici. Niste m'Atase verde, rosie i alba'. Putin piper intfun
s'aculet, trei buc'Ati de säpun. O cOmasä. bOrbAtease& cusut& O lega-
turä. de atA de Beciu. O bucatO de atlas cu floricele. O fatà de
masä de m'Atase rosie. Dota' cearceafuri de pAnz'A pentru pat. O tafta
in fata aurului, pentru pat. O bucatà de obiele. O bucatà de da-
masc rosa pentru o manta, invelità cu o taftà. Un araciu ( !) fAcut
din atlas albastru, cu o pereche de pinteni auriti etc.
Putiná iarbà de puse& Patru chei de laeäte turcesti. Trei pietre
cu lemne. ( ) Un colac de cearA galben'A. O preasen'A de pus la
!
gâtul calului, lucra de giuvaergiu. Dou'A cingáltoare turcesti. O curea

de bagarie pentru sable. Optsprezece jderi. Iara's un jder prost. Patina
piatrà vá'n'atà inteun s'Aculet. Taltà rosie pentru sase suliti. $apte
Dietre rosii de pus in inele. O m'Asará de aur. O piated rosie de pus
In inel. Treizeci i cinci de galbeni, trei nasturi de coarnA de argint,
lateo punga' alb& Un ciucure prost. Dou'A plapome de taftà 'bite°
fatál de masa. O pereche de scOrite.
1 A se intelege astfel cá nasturele aves forma de coarna, adíen' lunguiet.
www.dacoromanica.ro
II Fevr. 1592] NO. 174-176 267
Pe lângá acestea, principele Ardealului däruindu-mi mie casa

§i averea lui Blasiu Kerekes, le-am primit, numgrul lor fiind scris
la Capitolul din Bdlgrad, cari toate fac impreung §ase sute treispre-
zece fiorini si patruzeci de bani.
Pentru crezarea cärora, dau aceastà scrisoare a mea cu pecetea.

Giacomo Gerardo cAtre dogele Venetiei.
Audienp solului josica la granduca di Firenze in Pisa, uncle
i-a oferit ploconul adus din partea principelui Sigismund Báthory.
Con le ultime lettere di Pisa, che sono de 13 s'intende che
il Sigr Gran duca si tratteneva tuttavia in quella città, dove
havea ricevuto con molto honore l'ambasdatore del principe di
Transilvania, il quale havea donato a Sua Altezza sei cavalli
Turchi, una chinea, doi vasi d'oro, doi fornimenti da cavallo
guarniti d'oro, et uno di argento, et alcuni pezzi de miniere d'oro ;
correndo tuttavia voce, che sia venuto a trattar matrimonio di
quel Principe con la pxincipessa Leonora, nipote dell'Altezza Sua.
(R. Arch. di Stato. Venezia. Dispacci di Firenze.)
[Firenze, 15 Fevruarie 1592.]

Donativul principelui Sigismund Báthory catre granduca di Toscana.
Inventarul ploconului prezentat de cdtre 5lefan josica.
Nota del presente portato dal ambasciatore del principe
Sigismondo Bathori di Transilvania a/ Seen° Gran duca di Tos-
cana.
Due cavalli turchi fomiti all' ungheresca, con borchie d'oro
et argento massiccio, et con stocchi et mazze d'argento.
Due cavalli passeggianti, belli et bonissimi.
Un vaso d'oro massiccio antichissimo, trovato sotto terra,
del peso di ottocento ungheri.
Uno smaniglio di peso di 500 ungheri, trovato sotto terra.
Una quantità di medaglie d'oro massiccio, circa seicento.
www.dacoromanica.ro
268 No. r76r77 [1.5 Fevr. 1592
Sette o vero, otto ciottoli che si trovino per i fiumi di Tran-

silvania, mezzi in oro, et mezzi in pietra, et tal'uno 6 tutto oro,
che di questi ciottoli il Signor principe ne ha infinita quantia.
Molti pezzi di miniera d'oro, di estrema bellezza.
Un pezzo di pietra et oro, et dentro alla pietra ci sono
nate le spighe di grano et per natura diventate d'oro.
Uno cartoccio di polveri di quelle miniere che è quasi
tutto oro, onde si pm!) giudicare la quantia di quelle miniere
di questo principe di Transilvania.
Una mandorla d'oro massiccio, prodotta per natura dalla
miniera.
(R. Arch. di Stato. Firenze. Filza 4469 No. 34. Corectat depe email-
plarul din arhiva dela Modena.)
177.
[Firenze, Fevruarie 1592.]
Cancelleria ducale ciare granduca di Toscana.
Relgiune andinuntitá despre teinei'rul principe Sigismund Bá-
thory §i boegia Ardealului precum i des/re raporturile sale cu
Polonia i alte tdri vecine, prezentatcl de nitre ambasadorul Josica.
E' giovane di 20 anni, nipote del ra Stefano di Polonia.'
La casa Bathori è nobilissima in Ungheria ; è stata sempre et
è cattolica, et egli è allevato, et vive alla cattolica. E' sano et
di robustissima complessione, humano, et di civilissimi costumi.
Ha bona, et è letterato, ma bravo et coraggioso, et aitante della
persona in tutti li esercitii militari, nei quali si esercita, et si
diletta grandemente, et ha in essi professori et maestri italiani,
et grandemente ama questa natione. Vive e veste alla unghe-
resca, ma ha anche de vestiti all'Italiana, che se li mette alle
volte, quando sta ritirato da se. E' amato, et temuto da suoi po-
poli ; et li Ungheri li hanno grande inclinatione, ma egli per respet-
to dello imperatore si ritira, et si allontana sempre da i loro fa-
vori. Se il Re di Polonia presente si partisse, et si venisse a
nuova elettione, aspirerebbe a quel regno, altrimenti 6 amicissimo
e servitore di quel Re, et quando venne di Svetia gli mud?)
pronto et bonissimo aiuto contro Massimiliano, et per questo la
casa d'Austria di Germania non gli porta affettione, et per la
gelosia ancora, che hanno di lui.
1 Relatiunea e facutii pe baza raportului scris de Simon Genga si adue
in curtea marelui duce de Josica.
www.dacoromanica.ro
Fevr. 1592] No. 177 269
Ha trecentomila scudi d'entrata, et davantaggio, et la mag-

giore et miglior parte in Transilvania, che è una fortezza fatta
dalla natura, et cinta da monti d'ogni intorno, fertilissima d'ogni
cosa, et ricca in particulare di miniere d'ogni sorte, et di ca-
valli buoni, et per la maggior parte fa huomini molto dis-
posti, et molto valorosi per la guerra. Ha sessantamila scudi d'en-
trata di suo patrimonio. Farebbe una contradote secondo che
si convenisse. Ma vorrebbe dugentormila s udi di dote, et con
il consenso della provincia la soderebbe oltre al suo patrimonio
sopra qualche luogo della Transilvania ; ma quando questo non
finisse di contentare lascerebbe anche i denari in Italia o gli
riprenderebbe pur in Italia.
La successione n.e'suoi stati è elettionaria, ma più in appa-
rentia, havendo sempre usato, et in Transilvania, et in Polonia,
et in Danimarch, et in altri regni et stati elettionarii di quelle
parti circumvicine, di pigliar sempre figliuoli et discendenti di
quel principe finche ve n'è.
Nella dote comporterebbe che si comprendesse la stima
delle gioie, orure, et veste che sua moglie portasse seco. Et anche
tal volta la dote si ridurrebbe da scudi a fiorini di quel paese,
o di Germania, per andare al sicuro che non valessino più che
6o cratie l'uno.
All'imperatore, con tutto che non gli voglia bene, et non
g-usti che cresca, non mette per-6 conto, che egli perisca, et va-
dia in potere del Turco, oltre che il sito della Transilvania, et
le sue forze lo fanno rispettare, et lo conservano come si 6 man-
tenuto già di tanti anni. Et al Turco non può piacere che la
casa d'Austria s'impatronisse della Transilvania, si come ha
anche altre terre et ville ; ma oltre al tributo ordinario ha-
veva in ordine un pre,ente per mandarglene, et spesse volte si
è inesso il Turco a fare questa medesima domanda, ma sempre
si è poi quietato, et ha negotiato, et negotia con il Turco con
ardire, et con dignità, et veramente queste ville erano del Turco,
et glene tolse il re Stefano.
Desidererebbe che la sposa gli fusse condotta almeno fino
a confini di Ungheria a spese di qua.
Il cardinale Bathori mostra non solo di acconsentire, ma
di desiderare questo parentado. Egli et il Radivil sono emuli,
et massime hora, che ciascuno di loro vorrebbe il vescovado di
Cracovia, et il Bathori pretende di haveme in mano la conces-
sione, et speditione del re di Polonia, et Radivil spera d'haverlo
www.dacoromanica.ro
270 No. 177 [Fevr. 1592
per mano del papa con l'aiuto et favore della casa d'Austria di
Germania, et di Spagna.
Trovasi quel principe qualche denaro ratmato, ma non
gran tesoro ; ma li suoi popoli sono obbligati a dargli cid che
egli chiede nelle diete, ma egli gli risparmia bastandogli d'havere
i cuori, et le disposition loro stime verso di se, et d'ogni sua
occorrenza.
Si diletta della caccia, et ha belle et nobilissime caccie.
Se havesse speranza di esser consolato del suo desiderio, man-
derebbe per personaggio espresso a domandare questa Signora.
Ci 6 una lettera del Lenzone sopra il ragguaglio di questo
principe et ci è la relatione di costui, il qual pet-6 si pud
mettere per interessato ; con tutto cid mostra, che nè il fra-
tello, nè egli non si sarebbono messi a far proposition tale, se
per tutte le ragioni non se ne sperassero ogni satisfattione et
contento alla sposa, et a i parenti ; con tutto ciò bisogna riscon-
trare et pensarla bene, et mas ime havendosi a mandare in cosi
lontano paese, et tanto vicino al Turco.
Quel principe, oltre la sua lingua naturale parla benissimo
latino et italiano. In ogni luogo de suoi stati per tre giomi son
fatte le spese a lui et a tutta la corte sempre, et dove risiede
per l'ordinario ha quasi tutti i viveri gratis da suoi popoli. Co-
storo dicono di più, che il parentado di casa d'Austria con il
re di Polonia non anderk inanzi, perchè i più potenti del regno
non se ne contentano, Massimiliano quando si parti, et manco
di ratificare sdegnò la parte maggiore, et migliore del regno. La
figliuola di Carlo non ha che 20 mila scudi di dote, et Dio sa,
se anche saranno pagati. La priraogenita si afferma esser cosi
con l'amor suo in.clinata allo arciduca Ernesto, et Ernesto a lei,
che si habbiano come promesso di esser moglie et marito. Et soggiun-
gono che la regina vecchia di Polonia, et li principali palatini
et Signori del regno inclinerebbono alla principessa M[aria] et
anche il Re proprio, et che oltre alla buona fama della principessa
et di tutta questa casa aspirerebbono a una dote di 500 mila
scudi, et che il re di Polonia 6 confermatissimo nel regno, et che
son baie che sia per partirsene, et che una congiuntione cosi
fatta di Polonia et Transilvania sarebbe potentissima, et con-
siderabilissima, et per la conservation loro, et per la satisfattione
di quelle Signore. Et al fratello di costui, basta l'animo facen-
dosi presto a procurar di sorte come da se, che il regno consi-
gliasse il Re a pigliare et a procurar di havere una principessa di
www.dacoromanica.ro
Fevr. 1592] No. 177-178 271
qua, ma Massimiliano, et la famiglia di Carlo roderebbono cate-

nacci, et si rincuora, et offerisce di trattare ogni cosa con una
secretissima destrezza et industria, et l'Altezza Va conosce l'in-
gegno, et l'attitudine, et anche cred'io, la devotione di chi of-
ferisce, ma forse l'amore lo trasporta.
Madama di Mantova vorrebbe, che si facesse parentado con
il marchese di Burgau et vi ha parlato chiaramente, affermando,
che l'imperatore gli habbia dati et confermati tutti li titoli, et
stati, che gli ha destinati et provisti il padre, et che haveva en-
trata da mantenere il grado suo. Le qualith buone et la buona
dispositione di quel marchese è nota a Va Altezza et bisogne-
rebbe molto ben vedere, et chiarirsi, che egli havesse l'entrata
almeno di centomila scudi o centomila fiorini. Ma Madama vor-
rebbe che havesse dugentomila scudi di dote anch'egli, ma con-
venendo che egli havessi un po meno, che non si gli promet-
teva per la principessa Anna, che è in cielo, la si potrebbe ri-
durre a 200 mila fiorini, et comprendervi quei 25 mila che l'
Arciduca, suo padre, deve per la sua rata della dote alla già
Gran duchessa Giovanna a questa casa, et qui potrebbono ser-
vire ad avvantaggio nostro quei patti et conditioni, che più ci
piacessero delle già trattate per la principessa Anna.
(R. Archivio di Stato. Firenze. Filza 4469 No. 33.)
178.
[Firenze, Fevruarie 1592.]

Anonim &are Belisario Vinta secretarul granducelui di Toscana.
Aprobdnd in toate relatiunea lui Genga despre principele
Sigismund Beithory, ii mai adaoget unele amdnunte, mai cu seamd
despre frelmcintdrile reformatilor din Ardeal cu catolicii, cari inset
iju VOY turbura intru nimica exercgiul religiunii principesei ita-
liene care ar veni in Ord.
Dico sopra la relatione fatta di Sigr Genga del principe
di Transilvania esser vera. Della sua bona, humanità et reli-
gione, come della sua sanitb., valore et ricchezza, ma di mag-
giore di quella habbi potuto referire il Sigr Genga ; poichè nelle
mani di quel principe ha voluto Dio che pervenghino, con mi-
raculo trovati nel smurare una sala, tutti li tesori radunati et
celati dal cardinale Fra Giorgio, tutore del suo figliuolo lasciato
dal re Giovanni d'Ungheria, si come della militia, et fortezza del
www.dacoromanica.ro
272 No. 178 [Fevr. 1592
paese tanto per natura, quanto per le fortezze fabbricate con

abbondare di tutte le cose et miniere sopra tutte le provincie
d'Ungheria liberamente ; dove una principessa Italiana, et di
ogni qualità, non vi potrebbe che star bene, et menare felice vita.
Ma venendo all'inferire second° li particolari della lettera et
inserto di V. Signoria, rispondo prima, che non solo quel princi-
pato, ma tutti li altri, et regni elettionarii in queste parti setten-
trionali passano nelli figliuoli et discendenti maschi, senza alcuna
difficultà, non si facendo in quel caso l'elettione del successore,
et la prestatione del giuramento, se non per la conservatione
delle ragioni delli popoli per mantenere il regno, et il stato elet-
tionario, et non lasciarlo diventare hereditario. Ma non già che
tutti li discendenti maschi habbino havuto esclusione mai nella
successione del regno, come si vede esser seguito in quello d'Un-
gheria, di Dania, et di Svetia. Di Polonia che è stato nella casa
Iagellona più di dugento anni fino alla sua estintione, et di Bo-
emia si ilmente, come in particolare il principato di Transilvania
nella casa Sepusia, et hora nella Bathorea passate dal re Stefano
primo eletto in questo suo nipote, et andrà nelli suoi figliuoli
successivamente.
Quanto alla sicurtà della restitutione delle doti, venendo
fatta dal regno opera questo, che alla principessa vedova rimasta
se li assegna luoghi durante sua vita, che li rendono frutti equi-
valenti alla sorte della sua dote, et è lasciata godere pacifi-
camente, ma in caso si volesse rimaritare, o partirsi del regno
io non credo che potessi cavarne la sorte principale della sua
dote in den.ari contanti altrimenti, perchè al più li sanano as-
segnati beni per satisfattione, come 6 seguito nella regina vedova
hora di Polonia, moglie del re Stefano, et prima nella regina
Bona, sua madre, et moglie del re Sigismondo vecchio di Po-
lonia; ma si troveria a questo capo remedio o d.'investir la dote
in beni stabili in Italia, come nella regina Bona venne il ducato
di Bari, o di lasciarla nelle mani del dotante, o in altro luogo
sicuro per fino alla sua restitutione, et massime saria facile l'ac-
comodamento in questo capo con il principe di Transilvania, che
abbonda di oro et di denari, et n.e investirebbe con quelli della
dote maggior somma delli suoi proprii per avere stati in Italia,
o in simili regni. Dimodochè per tutte queste cause io reputo la
relatione vera, et il partito principale. Ma li termini presenti,
nelli quali si trova quella provincia si dell'heresia, come dell'ini-
micitie occupatione del Turco, mi spaventono di maniera, che
www.dacoromanica.ro
Fevr. 1592] No. 178-179 273
non che la P. L. o sia di minore conditione mi pareria poco

meno che perduta, non che maritata in quelle parti. Essendo
che, quando quella principessa si mantenesse cattolica, del quale
evento è un mettersi a risico delle tentationi diaboliche per le
continue conversationi, et occasioni urgenti, si può ben credere,
che li suoi figliuoli tutti, o parte sarebbeno in contrario, che
pure è infelicità esser madre di successione heretica, che nella
discendenza succederebbe assolutamente. Ma quando questi dell'
heresia non premessino tanto, che la speranza del mantenersi
in fede cattolica non prevalessi, certo che l'imminenti pericoli
dell'invasione del Turco in quella provincia mi spaventono di
maniera, che io non potessi credere con la rovina di quella pro-
vincia poterne cadere simile sopra la persona di quella princi-
pessa parimente. Tenendo io per fermo, che se il Turco si libera
dalle guerre di Persia, et possi ripigliare forze per nuove imprese,
et guerre, che habbia prima a voler ridurre la Transilvania in
provincia, et la Moldavia, et la Valachia, perchè con le armi
della Grecia, dell'Ungheria con queste provincie potessi muover
guerra, et fare impresa contro qualche principato cristiano, senza
muover i con la sua persona di Costantinopoli, et toccare le sue
forze, et armi di Asia, et Africa, et non voglia la bontà di Dio,
che questo habbia a essere vero, ma la declinatione dell'impero
del Turco, dalla quale si potrebbe sperare secondo la natura delle
cose humane, et delli imperil particolare la sua estintione, nel
qual caso il partito di Transilvania è senza eccettione alcuna.
(R. Arch. di Stato. Firenze. Pilza 4469 No. 33.)
179.

Giacomo Gerardo care dogele Venetiei.
sozuz principelui Sigismund Báthory, Josica, plecdnd cu doi
tovardpi ai sdi la Roma in numele stdpdnului sdu, la reintoarcere
va merge direct la Venezia pentru a-pi lua oamenii din corte giul
sdu, cari pleacei acolo mdine.
Ritomò da Pisa mercordi l'ambasciator di Transilvania,
et la mattina seguente parti per Roma su le poste, con doi
sole persone, dicendosi, che vadi per trattare anco col Sigr Don
Virginio Orsino sopra il medesimo negotio del matrimonio della
principessa Leonora, sua sorella, del quale ho scritto con altre
www.dacoromanica.ro
274 No. 179-181 [22 Fevr. 1592
mie lettere alla Serenità Vostra ; et s'intende che il Sigr Gran

Duca v'inclini, tanto più che l'Imperator mostra de disiderar
questa parentela, per poter col mezo di Sua Altezza avanzarsi
nelli suoi negocii, che per rispetto del confine con la Transil-
vania le possa occorrere di haver con quel Principe. Dicono, che
l'Altezza Sua habbia fatto un bel presente de diverse sorti de
panni d'oro, et di seta al predetto ambasciatore, che ha lassata
qui tutta la sua famiglia, la quale viene spesata di ordine del
Sigr G. D. et partirà domattina per Venetia, per dove si doverà
incamminare presto anco l'ambasciatore, senza ritomare più, per
quanto si dice, in queste parti.
Istambol, 22 Fevruarie 1592.

Friedrich Kreckwitz orator catre arhiducele Ernest.
Solia lui loan Szaldnczy, care s'a pleins de Turcii de la
hotarele Ardealului, unde au ocupat sate intregi cari nu le apar-
tineau.
In den Siebenbargischen Sachen, davon in nächster Rela-
tion Meldung geschehen, ist ein famehmer Mann herkommen,
mit Namen Salanczy Lassla, mit Briefen. an Sultanum und den
Obristen Bassa, darinnen sich die Siebenbiirger beklagen, dass
Ihnen die Tiirken auf derselben Gränitzen viel Dörfer freuent-
lich einziehen. Darauf von hinnen ein Zausch verordnet worden
an denselben Beghen mit Befelch, der Dörfer miessig zue gehn ;
der soll nun täglich abreisen, doch erwarte ich mehrer Gewiss-
heit von diesen Sachen.
Roma, 2 Millie 1592.

Papa Clemente VIII catre principele Sigismund Báthory.
SatisIdcut de cele expuse de ambasadorul sau Josica, cum
§i de scrisoarea sa ¡Vinci de pietate, i recomandd sd rdnanci sta-
tornic In ajutarea cultului catolic i sd nu ja altel sofie de cdt ca-
tolicd.
www.dacoromanica.ro
2 Mart. 1592 No 1131 275
Sigismundo Transilvaniae Principi. Dilecte fili nobilis vir,

salutem etc.
Venit ad nos dilectus filius Stephanus Josica a tua Nobi-
litate ad Innocentium sanctae memoriae Pontfficem missus, 1
quem ille cum reperisset ex huius vitae umbra ad veram ac
sempitemam vitam migrasse, reddidit nobis eas literas, quas ad
illum scripseras, fecitque apud nos, quod apud illum fieri volu-
eras, ut sanctae huius Sedis et Romani Pontificis potestatem coram
tuis verbis veneraretur.
Incredibile est quantopere illius adventu ac tuis literis lae-
tati simus. Nam et ille de te multa honorificentissime narravit,
et tuae literae erant pietatis plenissimae. Nihil est, quod eam
optemus, quam catholicam religionem in Transilvania restitui,
quo etiam studio ardere te accepimus. Cupimus enim totam
illam provinciam versan i in summa tranquillitate, et bonorum
omnium copia, cui rei nullum potest catholicae religionis cultu,
et animarum in fide, et pietate consensione certius aut maius
praesidium adhiberi. lila quoque fuerunt nobis iucundissima,
quae a te ipso composita et conscripta voluisti superioribus co-
midis recitan: de cultu divino, deque sacerdotibus Societatis
Iesu. Nihil aliud a te exspectandum fuit erga eum ordinem, unde
ipse puer habuisti virtutum ac literarum magistros, quem etiam,
quod restat, speramus tua opera in Transsilvaniam reductum iri.
Nam neque te latent illarum erga provinciam merita, neque regni
decreta, neque Stephani regis voluntas, neque Sedis Apostolicae
officia, neque seminaria magno istic sumptu constituta, quorum
omnium nulla ratio est habita ab jis, quibus ilia debuerunt esse
commendatissima, et propter rerum ipsarum gravitatem, et prop-
ter Bathoreae familiae dignitatem. Quae, ut tibi stint perspectis-
sima, sic ubi cum Nobilitate fila erit agendum, his ipsis capitibus
et totius causae firmamentis, ut poteris. Tum vero maiore cum
alacritate ea exsequemur, quae mag-nopere cupimus de Trans-
silvaniae rebus tuendis, deque nobilium dignitate amplificanda.
Speramus illos tandem respecturos ad maiorum suorum fidem
et gloriam in fidei coniunctione cum hac Sancta Sede catholi-
cisque principibus retinenda, ac cogitaturos quam se dignius
sit, quam omnino salutare veterem et catholicam fidem, quae
vera est, ea scilicet, quam Romana ecclesia agnoscit et colit, extra
1 Papa Inocente IX mort in 30 Decemvrie 1591, pe când ambasadorul

ardelean Josica era in drum spre Italia.
www.dacoromanica.ro
276 No. 181-182 [2 Mart. 1592
quam salus nulla esse potest, amplecti et retinere, quam, quod

miserrimum est, novis semper errorum fluctibus jactan i atque
abripi. Quamobrem etiam te, fili, hortamur, atque obsecramus,
ne unquam in animum inducas mulierem aliquam in matrimo-
nium ducere, quae non catholicae etiam fidei sinceritate sit tecum
coniuncta. Haec est enim summa animorum coniunctio, de qua
illud dictum est : erat credentium cor unum et anima una. In-
terea dum de sacerdotibus Societatis Iesu admittendis agetur,
ne quid nobilium filii in moribus ac disciplinis detrimenti ac-
cipiant, mandavimus, ut recipiantur in ipsorum collegiis Pan-
noniae proximis. Admissis sacerdotibus, curabimus restitui semi-
naria a Gregorio XIII sanctae memoriae Pontifice instituta.
Caetera etiam perfici, quae intelligemus pertinere ad tuam digni-
tatem, nationumque, quibus praees, salutem. Quibus omnibus
perpetuum divinae gratiae praesidium, bonorumque omnium cu-
mulum praecamur. Haec ad te scribenda hoc tempore iudicavi-
mus ; caetera ex Josica cognosces.
Datum Romae apud Sanctum Petrum etc., die secunda
Martii 1592. Anno Primo.
(Arch. Vat. Roma. Arm. 44 vol. 36 fol. 237. Concept.)
182.

Papa Clemente VIII &are cardinalul Andrei Báthory.
Primind (prin ambasadorul Josica) scrisorile lui, Il asigurä
de iubirea sa,rugiindu-1 ca la dieta parOalci ce se va One peste puOn, set
procedeze Cu ajutorul principelui in favoarea introducerii din nou
a lezuitilor expulzati din Ardeal si pe de altä parte sd päzeascil ca
principele sä nu ia de soOe altf el de femeie deceit catolicel
Dilecto filio nostro Andreae, tituli Sancti Angeli in piscina,
diacono Cardinali Bathorio nuncupato.
Clemens Papa VIII. Dilecte fili noster, salutem etc.
Redditae sunt nobis in pontificatu tuae literae, quas ante
ad nos dederas. Ex lis facile cognovimus, quanti iam tum. nos
faceres. Nos ceite semper amavimus virtutes tuas, nec unquam
malevolorum sermonibus fiet, ut quod vereri et scribis, secus de
te existimemus, quam re ipsa perspeximus, nec ut quidquam
de nostra erga te caritate detrahatur. Si forte ad nos venies (quod
quidem magnopere cuperemus, sed nihil non tuo commodo fieri
www.dacoromanica.ro
2 Mart. 1592] No. 182-183 277
volumus) perspicies, quanta ex pontificatu amoris accessio sit

facta. Accepimus comitiorum, ut vocant, partialium tempus ap-
propinquare. Cupimus incredibiliter, ut praestanti virtute ac
prudentia tua principi Transsilvaniae adiumento sis duabus in
rebus gravissimis, maximeque pertinentibus ad Dei gloriam, ad
Bathoreorum amplitudinem, ad totius Transsilvaniae salutem ;
quarum altera est, ut sacerdotes Societatis Iesu in eam provin-
ciam reducantur, altera, ut Princeps nullam nisi catholicam mu-
lierem in matrimonium ducat. Quantum utraque in re situm
sit, ad ea, quae diximus, et ipse pro tua prudentia vides, et
nos fusius ad Principem scripsimus. Haec tibi summopere cordi
fore non dubitamus. Sic enim et rei magnitudo postulat, et eximia
pietas tua, atque amplissimus, quem apud nos possides locus
pollicetur.
Datum Romae apud Sanctum Petrum etc. die secunda
(Arch. Vat. Roma. Arm. 44 vol. 36 fol. 239. Concept.)
183.

Papa Clemente VIII cátre fratii stefan 0 Baltazar Báthory.
Ambasadorul josica fiind gata de plecare, ii salutel ca pe copiii
seti, nu numai pentru memoria decedatului rege 5/elan Báthory,
dar §i pentru zelul cu care au imbrcifi§at cauza IezuiWor expulzati.
Stephano et Balthasari Bathoriis. Dilecti filii nobiles viri,
salutem etc.
Cum ad vos rediturus esset dilectus filius Stephanus Josica,
quem princeps Transsilvaniae, frater vester, miserat cum literis
et mandatis Romani Pontificis et Sanctae Sedis Apostolicae auc-
toritatis coram venerandae causa, non putavimus omittendam
esse hay.c oportunitatem ad vos scribendi, nostramque paternam
erga vos caritatem et per literas, et per Josicam significandi.
Cum autem vos filiorum in Christo carissimorum loco habeamus,
multae sunt causae : duae in primis, clarissima Stephani Polo-
niae Regis, patrui vestri memoria, et vestra insignis pietas, ve-
strum enim alter magna virtute obstitit machinis ad evertendos
sacerdotes Societatis Iesu fraude Satanae admotis, alter non-
nullos etiam ex illis apud se habere voluit. Quibus de causis non
dubitamus vos pari virtute proximis comitiis curaturos, ut possit
www.dacoromanica.ro
278 No. 183-184 [2 Mart. 1592
filos Princeps in Transsilvaniam reducere. Mud praeterea, quo

et Prindpis et vestra gloria, et provinciae istius salus, et Dei
causa continetur, ne Princeps haereticam ullam mulierem in ma-
trimonium ducat. Dici non potest quantum in hoc situm sit ad
fila omnia, quae brevissime indicavimus. Et quanquam putamus
ilium a tali consilio abhorrere, tamen non potuimus pro nostro
munere, pro vestra gloria, pro totius provinciae salutis studio
non hoc vobis significare, et ad illum scribere. Caetera ex Josica
cognoscetis. Deus benedictus complectatur vos, ac foveat semper
sua gratia, comuletque omni felicitate.
Datum Romae apud Sanctum Petrum etc. die secunda
(Arch. Vat. Roma, Arm. 44 vol. 36 fol. 239. Concept.)
184.
Sittmar, 5 Martie 1592.
$tefan-Vodtt Mazgà atre arhiducele Ernest.
Primind mo§ia Hodq pustie cu abia gase iobagi, a colonizat-o
Cu incetul, a,ca cd azi ea are 36, imbuncitcgind ui pcimeintul, mdrind
teritorul mo§iei prin extirparea unei pdri a pddurii i afard de
aceasta a sddit vii, ba a klcut §i trei helotduri de peOi ; ceeace
observeind Camera Scepusiancl acum vrea scl o la inapoi pe motivul
cd nu glie nici ungurefte, nici nemy§te. Roagcl deci scl intervind
pe kingd Camera scl nu-1 mai supere tot odatel sd-i achite re-
stamp de salar, potrivit ordonanylor primite.
Serenissime Princeps, Domine, domine mihi clementissime.
Servitiorum fidelium hiimillimam subiectionem.
Serenissime Princeps, Domine mihi clementissime. Poterit
in mentem revocare, me parentibus See° Vrae Ferdinand° et
Maximilian°, principibus piae memoriae, quomodo inserviverim per
integros tres annos cum militibus meis trecentis equestri ordinis
propriis sumptibus antis, quando Turcae irruerant Hungariam,
tempore capitaneatus Lazan i Swendi. Sed postquam ego miser
et iam senex destitutus fuissem sumptibus, nec haberem unde
me aleam et sustentarem, supplicavi Serenitatibus Vestris pro
exiguo pago Puzta-Hodos vocato, in pertinentiis Szatmar habito,
in quo eo tempore fuere tantum sex coloni pauperes Volachi, qui
nulla pecora habuere. Sed postquam ex innata dementia sua
Serenitates Vr" meas miserrimas supplicationes exaudissent
et per Cameram Scepusiensem pagum seu possessionem Puzta-
www.dacoromanica.ro
5 Mart. 1592] No. 184 279
Hodos pro mille centum et duodecim florenis mihi inscribi man-

dassent, mox ego incepi in eo aedfficare propriis sumptibus do-
mos, quas colonis implevi, ita ut iam haberem in pago colonos
triginta sex. Insuper iugera terrae feci fieri cum magno labore
et sumptibus magnis ex nemoribus, et ex magnis silvis evellendo
eas feci fieri piscinas tres, molendinum unum super aquam plu-
vialem, plantavi vineas et similia necessaria humanae vitae. Sed
Camera Scepusiensis videns et recognoscens reaedificatum esse
per me pagum Puzta-Hodos vocatum, a me vult auferre in mi-
serrima ista mea senectute. Quid cunquerar, o Domine, domine
clementissime ? Sum ex natione Volachica, advena in terra non
mea. Linguam Htmgaricam et Germanicam ignoro. Miserrere mei
Domine, domine mihi semper clementissime, ac mandare di-
gnetur Camerae Scepusiensi, ne molestent me in isto exiguo pago
a me reaedificato, donec veniam ad Serenitates Vestras, ubi
omnes meas molestias et miserias a Camera Scepusiensi illatas
Serenitatibus palam dicam.
Praeteritis etiam tmis, cum fuissem apud Serenitates Vral
supplicaveram de mea solutione restantiali, quibus me sustentare
possem, ostendens meas obligatorias a Camera Scepusiensi datas,
mox mandantes Serenitates Vr" Camerae Scepusiensi me eon-
tentandum. Sed Camera Sccepusiensis neglectis mandatis Sere-
nitatum Vestrarum nihil mihi ad hoc usque tempus solvit. Sup-
plico igitur denuo Serenitatibus Vestris, dignentur Camerae Sce-
pusiensi mandare, contentet me de restantiali debito, ordinent
etiam Serenitates Vr" inter milites Hungaros Szatmarienses,
inter quos habito et inservio, solutionem mensualem, Lehengelt
vocatum, quibus me ditiem sustentem, sicut caeteri milites Se-
renitatis Vestrae, nam si Serenitas Vra mihi misertus non fuerit
in mea senectute, aut fama, aut praenimio dolore ex paupertate
sumpto, quo premor quotidie, brevi me moriturum sciat, quia
nulla misericordia in Camera Scepusiensi. Caetera cum ascendero
ad Serenitates Vr" omnia palam dicam, quae erunt dicenda.
Nunc Serenitatum Vestrarum clementissimum exspecto responsum.
Actum in Szattmar, 5. die Martii anno nonagesimo secundo.
Serenitatis Vestrae subiectissimus servitor
Stephanus ohm wayvoda Moldaviensis
GT4AH BOH10,21,
Adresa: Serenissimo Principi, Domino, Domino Ernesto Ar-
chiduci Austriae, Duci Burgundiae, Comiti Tyrolis etc. Domino, Domino
mi hi clementissimo.
(Hofkammerarchiv. Wien. Hungarn fase. 14398.)
www.dacoromanica.ro
280 No. 185-186 [7 Mart. 1592
185.

ImpAratul Rudolf II atre Hinterlassene Hofkammer.
Set dea lui Petru 5chiopul-Vodel (la recomandafia lui David
Ungnad) un donativ de 800 liorini.
Des Moldawischen Weida Verehrung der 800 fi. und mehrers
nit, betreffend.
Wir haben aus Euerm uns vom neunzehenden nächstver-
wichnen Monats Februarii zugethonem gehorsamen Schreiben
mit Gnaden verstanden, wessen Ihr uns auf des David Ungnaden
bei Euch beschehenes Anbringen derjenigen volligen Verehrung
halber, so dem Moldawischen Weyda vor diesem vermeint wor-
den, ferner gehorsamblichen berichtet habt.
Wann wir dann daraus soviel gnädigist vermerken, dass
sich dasselbe, so Ihme wie bemeldt zu beriierter Verehrung
von Seiner Erzherzog Ernsten Liebden verwilligt worden, in
allem bis auf die achthundert Gulden belaufen thuet, so lassen
wir es bei demselben mit Gnaden auch also verbleiben und be-
fehlen Euch darauf gnädiglich, Ihr wellet ermeldtem Weyda das-
jenige, so noch an bemeldter Summa der achthundert Gulden
abgeht, aber dariiber weiter nichts, erfolgen und reichen lassen.
Daran beschieht etc.
Geben Prag, den siebenden Martii Anno etc. im zweiund-
neunzigisten.
(Hofkammerarchiv. Wien. Oestr. Gedenkbiicher 155 fol. 304.)
Notii. Aceastä ordonantà se referà la Petru *chiopul, care pe
vremea aceasta se gasea in curtea imp6rAteasca pentru primirea unei
hofdriri definitive despre stabilirea sa in vreunul din statele impe-
riului, care lucru mergea mai greu clecAt §i-1 inchipuise la inceput.
186.
Giovanni Moro cav. ambasciator catre dogele Venetiel.
Solul Josica liind creat cavaler de papa, a plecat de trei zile
spre Venefia.
L'ambasciator di Transilvania, che andato a Fiorenza per
negotio, come si vede de matrimonio del suo principe con la nipote
www.dacoromanica.ro
7 Mart. 1592) No. 186-187 281
del gran duca, venne qui già pochi giorni per le poste, per basciar
i piedi al Papa, dal quale fu martedi creato Cavaliere,1 alla pre-
senza di buon numero di Cardinali chiamati dalla Santith Sua
per honorario; et l'altr'hieri parti per costi come si disse.
Di Roma, alli 7 Marzo 1592.
(R. Arch. di Stato. Venezia. Dispacci di Roma.)
187.
Firenze, 7 Martie 1592.

Giacomo Gerardo cAtre dogele Venetiei.
Sosind Josica dela Roma, va pleca mdine spre Ardeal.

Heri 6 similmente ritomato da Roma l'ambasciator di Tran-
silvania, il quale è stato alloggiato privatamente da partico-
lari persone ; s'intende che non sia cosi facile la riuscita del ma-
trimonio, che fu scritto ; doverà partire dimane per quella città,
senza vedere più il Sigr G. D. et s'incammind già innanzi la sua
famiglia, come scrissi, volendo egli, sollecitar il viaggio, et an-
dar con diligenza fino in Transilvania.
Da Fiorenza, a 7 di Marzo 1592.
Notd. Afarà de cele publicate de noi mai sus cu privire la
solia lui Josica, mai cunoqtem douà minunate relatiuni despre bo-
gätiile Ardealului i situatia sa fatà cu V5:file sale invecinate, relatii
compilate in cancelaria ducalà dela Firenze pe baza indicatiunilor date
de dtre Josica. Aceste relatiuni au fost publicate in anul 1925 de
Angelo Pernice bite° mare revistä istorid. italianä 2 i apoi tipdrite
din nou ca acte inedite in 1928 de cätre Andrei °idea, färá
sá fi observat cä erau deja cunoscute. 3 Publicatiunea sa cuprinde
ing i alte douà scurte däri de searnä (din 22 Fevruarie 0 6 Martie
1592) despre misiunea lui Josica i petrecerea sa la Pisa, 4 cari in-
tregesc cu cäteva amänunte cuprinsul relatiunilor noastre de acuma.
AdicA in ziva de 4 Martie 1592.

2 Un episodio del valore toscano nelle guerre di Valachia alla fine del
secolo XVI. Archivio Storico Italiano" 1925 vol. III P. 249-275 §i APPen-
dice p. 276-281.
Stiri italiene privitoare la %Arne romanesti (I asi, 1928) p. 12-16.
(Extras din Cercetäri Istorice" Anul IV No. I.)
4 Op. c. p. 9-11.
www.dacoromanica.ro
282 No. 188-190 [21 Mart. 1592
Istambol, 21 Martie 1592.

Friedrich Kreckwitz catre arhiducele Ernest.
Oratorul Engliterei tiind stramtorat, a zdlogit lucrurile de
aur primite dela Aron-Vodd al Moldovei pentru serviciile ce i le-a
Relit la Poartd cu prilejul numirii lui ca Vodd.
Der Englische Orator hat ieczo etliche Jahr her immer prae-
tendirt, es solle ein Schiff aus Engellandt und damit auch eine
Expedition filr lime als ordinarium oratorem bey dieser Porten
und andere Sachen mehr ankommen. Es will aber nichts erfol-
gen. Das causirt Ihme viel Difficultates. Hat vor etlich Tagen
bei einem Tiirggen alhier 40/m Aspen l umb 40 pro Cento auf
etliche Cleinoter, so Ihme der ieczige Waywoda Moldaviae far
die geleiste Beförderung verehret, entlehnen müssen.
Wien, 26 Martie 1592.

Arhiducele Ernest catre Camera Scepusiana.
2'4teaptd informaOune des pre petifiunea lui 5tetan-Vodd.
Qualiter nobis Stephanus ohm Waywoda Moldaviensis de
non auferendo ipsi pago Puzta Hodos, exsolvenda autem sua
resta ntia et subsidio ordinando mutuatitio demisse supplicarit,
ex inclusis literis fusius vobis petebit. Mandamus itaque vobis
benigne, ut nos superinde consilio vestro adiecto informetis ; etc.
Kogice, 2 Mai 1592.

Camera Scepusiana catre arhiducele Ernest.
In chestiunea restituirii mWei Hodu a lui 5tefan-Vodet
raporteazd cd* el 41ddduse invoiala in scris la acest lucru, pe de
altd parte Paul Farkas, care °fad 600 tiorini peste pretul in-
scripOunii are mai multe merite de cdt el i e in stare sdli apere
hotarul muiei mai bine ca kinsul, care nu cunoqte nici limbile,
nici legile tarii.
www.dacoromanica.ro
2 Mai 1592] No. 190-191 283
Stephanum ohm vayvodam Moldaviensem de non auferendo

pago Puzto.hodos et essolvenda restantia debiti, ordinandoque
subsidio Serri Vrae supplicare, ex elementi Seem vrae man-
dato eiusque libelo supplici intelledmus. Pertinet dictus pagus
ibi arcem Zathmar et superioribus annis memorato Stephano
pro florenis circiter mile ducentis, ratione stipendii militaris sibi
debiti, vita durante inscriptus fuit. Sed quia jure impete-
batur, et is utpote non modo iurium et legum regni, sed etiam
sermonis Hungarici et Latini prorsus ignarus, ad defensionem
eius minime sufficiebat, ob hoc ne Sua Maiestas in futurum dam-
num aliquod in pertinentiis eius pagi pateretur, accedente prae-
sertim eiusdem vayvodae voluntate, qui scriptis ad Cameram
antehac literis significaverat, pati se posse, ut reddita sibi inscrip-
tionis summa, pagus redimatur, de eo, ad benignam tamen Sertm
Vrae ratificationem, cum Egregio Paulo Farkas transegimus, ut
additis ad priorem summam florenis sexcentis, pignoris titulo,
usque redemptionis tempus possideret, et in Iudicio contra quosvis
defenderet, qua in re commodo Suae MtIs magis consuletur,
quam si apud manus Valachi pagus maneret, praesertim cum
huius Pauli Farkas merita maiora sint, possitque etiam in po-
sterum servire.
Ad restantiam stipendii quod attinet, et ordinationem sub-
sidii, quantum prae inopia proventuum et aliorum militum ne-
cessitatibus fieri potuit, aliquid nunc in panno, nunc in victua-
libus datum est. De caetero quoque quo ad eius fieri poterit iustum
est, ut eius ratio habeatur. Deus conservet Serenitatem Vram
quam diutissime salvam ac incolumem.
Cassoviae, 2. Maii anno etc. 92.
Stephanus Melith mpr. Georgius Hoffman mpr.
Nicolaus Orle mpr.
(Hofkammerarchiv. Wien. Hungarn fase. 14398.)
191.
Wien, .r.r Mai 1592.

Arhiducele Ernest catre Camera Scepusian5.
Nu aprobd invoiala cu Paul Farkas privitoare la mclia lui
5te/an-Vodd, Ricutd fiird consim0meintul arhiducelui.
Quae nobis ad Stephani olim vayvodae Moldaviensis sup-
plicationem de non auferendo pago Puztahodos et exsolvenda re-
www.dacoromanica.ro
284 No. 191-192 [II Mai 1592
stantia 2. huius praescripsistis, accepimus, et ex jis inter caetera

intelleximus, vos de dicto pago cum Paulo Farkas transegisse,
ut additis ad priorem summam florenis 600, pignoris titulo, pagum
istum usque ad redemptionis tempus possideret.
Cum itaque auctio illa absque praescitu nostro per vos
facta sit, ideo illam approbare minime possumus, et proinde
benigne vobis mandamus, ut auctionem 600 illorum florenorum
ipsi Farkas refundatis, vosque de eiuscemodi auctionibus in po-
sterum absque consensu nostro contineatis. In quo benignae no-
strae voluntati satisfiet.
Datum Viennae, ii. Maui anno etc. 92.
(Hofkammerarchiv. Wien. Hungarn fasc. 14398. Concept.)
192.

Friedrich Kreckwitz cAtre arhiducele Ernest.
5tili din Moldova di Aron-Vodd a pus sd prinzel pe
Bartolomeu Bruti impreund cu vistierul sdu, un Francez, la Ito-
tarul tdrii in spre Polonia, unde ii trimisese, dovedindu-se cd au
furat bani. Acum s'a trimes un ceaiq ca sd-i aducd din temnitd
la Poartd, uncle vor fi judecati.
Euer Dt. werden vielleicht aus andern Orten albereit ver-
nomben haben, dass Bartholomaeus Bruti, aus Verordnung Waiuo-
dae Wallachiae, seines jetzigen Herrn, als er gleich in seinen
Geschäften in Pohln reisen sollen, auf der Gränitz unversehens
gefänglich eingezogen worden, sambt seinen Dienern und dem
thesaurario Waiuodae Wallachiae, einem Franzosen, doch allein
in separatos carceres. Der hat auf der Post hergeschickt, Htilf
und Rettung bey dieser Porten gesuecht, dannen ein Zausch ad
Waiuodam Wallachiae verordnet, mit ernstlichem Befelch die
gefangnen alsbaldt anhero zu liefern. Man praetendiert alhier,
Bruti habe seinem Herrn einen ansehenlichen Dollich bis in 30.000
Cronen werth gekauft und zuegestellt, als er aber Zahlung dafiir
gefordert, der Thesaurarius auch ein sehr grosse Contribution, so
Palatinus, wie von andern Inwohnern, also auch seiner Person
gefordert, nit bewilligen wöllen, seindt die beide in Ungnad kom-
ben und fiirders incarceriert worden. Die Gewissheit wirdt sich
ohne Zweffel kiirzlich eröffnen.
www.dacoromanica.ro
ro lun. 1592] No. 193 285
193.
Sätmar, 10 [lunie] 1592.
tefan-Voda Mazga catre Camera Scepusiana.
Ne mai avdnd nici merinde, nici bani, roagdsti i se vesteasai

dacä are Camera bani, ca sa meargä sd la ceva de acolo.
Szolgálatomat irom Kegyelmeteknek, mint jó uraimnak.
Istent61 kivánok Kegyelmeteknek minden jó egészséget meg-
adatni Istent61 6 szent Felségét61.
Tudja Kegye/m.ed, hogy régen nem adtak énnekem
sem pénzt, sem . mostan is kiildöttem levelet ; ezt is az dol-
got megirtam Kegyelmednek. El6ször is irtam, de választ nem
adtak nekem, de kérem Kegyelmeteket, ha vagyon fizetés Kama-
rában, pénz vagy marhája azvagy posztó, hirré tegye Kegyelmed
énnekem, hogy ha Kegyelmed jo választ ad, hát elmegyek oda
fel, ha nincsen kérem Kegyelmeteket, hogy ha nincsen, deputál-
jatok énnekem szatmári harminczados[nAl] valami somma pénz[t]
Rakomazi János[nál.] 2 Isten tudj a, nincsen sem . 3 sem pénz ;
nem tudom miképen maradok. Isten tartsa meg Kegyelmedet.
Jó választ várok Kegyelmedt61.
Datum ex Zatmar, 1592 M[ensis Iunii] die decimo. 4
Kegyelmednek szegén szolgája
István Vajda Moldovai
GIASAH KOMO,A1,
Trad. Scriu slujba mea Domniilor Voastre, ca domnilor mei

buni. Poftesc Domniilor Voastre dela Dumnezeu sä, vi se deje sänä-
tate deplinä dela sfânta Maiestate a lui Dumnezeu.
*titi Domniile Voastre cä de mult nu mi-ati dat nici bani,
nici si acum am trimis scrisoare ; i am scris i acest lucru Dom-
niei Voastre. Am mai scris i mai inainte, insä nu mi-ati dat
puns, dar rog pe Domniile Voastre, dacd are Cámara bani, sau avere
ori postav, sä mä vestiti Domniile Voastre, cà clack' Domniile Voa-
stre imi dati räspuns bun, merg acolo sus ; iarà dacä Domniile Voastre
Cuvinte indescifrabile, hártia fiind patata de al:a.

2 Lipsa consecventi a sufixelor ungare dovedeste ca petitiunea a fost
scrisa de vreun Roman al lui Voda, care invatase intre timp ung-ureste.
3 Loe patat. 4 Luna datärii se fixeaza din semnatura oficiului, depe dosul
petitiunii.
www.dacoromanica.ro
286 No. 193-194 [ID lun. 1592
nu aveti, sa-mi oranduiti la hälrmintarul din S5.tmar vreo sumà de

bani, la Ion Rakomazi. Dumnezeu stie, nu am nici bani;
nu stiu cum faman. Dumnezeu sà in& pe Domniile Voastre. Astept
räspuns bun dela Domniile Voastre.
Datum eir. Sarmana sluga a Don-minor Voastre
Stefan Voevodul Moldoveanul
194.
[Istambol, Iunie 1592.]
Sultanul Murad III cAtre principele Sigismund Báthory,
Depundnd pe Aron-Vodd din Moldova ordond cd de va trece

prin Ardeal, sd-1 prinzei i sd-1 trimifd la Poarld cu intreaga avere
ce va avea cu ddnsul.
Translatio literarum Imperatoris Turcarum Anno 1592 die
10-a Iunii per Hodor Csauzium allatarum.
Erdéli Vajda, kivánom hoszszu életedet, egészségedet.
Mihelt ez levél kezedbe irkezik, így érts meg. Aron vaj-
dátell, ki ez elött Moldovai Vaida volt, el vettem az vaidaságot
és másnak adtam, kinek meg parancsoltam levelemben, hogY
portámra be jöjjön hozzám, de igen meg félemlett és nem mer
ide jönni, hanem más felé gondolkodék. Értettem azt, hogy Erdély
országon akar Altai menni, más idegen földre. Azért az te birodal-
modban minden utakot meg állass, és 6riztessed minden helye-
ken, el ne haladjon, és ha kezedben akad, nainden marhájával,
pénzével, eziistivel, arannyá.val be kindjed portámra Mely dolog-
ért im oda bocsáttam az én csauzomat, Hodor csauzt levelemmel,
és amit abban parancsolok, arra szorgalmatos gondod és vigyá-
zásod legyen, hogy ha arra megyen az te birodalmod által, idegen
országra ne mennyen, hanem meg fogjad és er6s fogságban tartsad.
Ez dologra az Veled való tanácsbeli urakkal jo gondot viseljetek,
és oztán mikor meg fogod Aron vajdát, mind 6 magát s mind
kocsiát, pénzit, po .ztóját, lovát, és minden kincsit, marháját
fogyatkozás nélkiil be kiildjed portámra. Szakmánt semmiben
ne tegyenek. Ez levél viv6 csauzommak mindeneket kezébe adj,
és be kiildjed portámra. Ezt ne halogassad, hogy ha embere
menne hozzád, és mondaná, hogy el nem menne Aron vajda, el
ne higyjed, hanem mindgyárást az írtakra bocsássad emberidet,
Cuvíntele semnate cu sunt hadescifrabile.
www.dacoromanica.ro
lun. 1592] No. 194 287
mert ha az te országodban Altai megyen és irod oztán, hogy nem

tudtad, hogy el ment volna, az te irásodnak semmi helye nem
leszen nálam. Jól lássátok az tanácsi urakkal, és vigyázzatok ez
dologra. Tudjátok azt, hogy immár ott az vajdák szokássá vették,
hogy a te országodon mennek Altai, de ezt meg lássad, hogy azon
tiszta orczával el ne mennyen, mert én tégedet mindenkor hivnek
ismertelek hozzám, tiszta orczAval szolgáltál, ezben is bizonyitsd
meg azt, hogy erre is gondod volt, hogy ha arra megyen,
mindgyárá.st meg fogj ad, er6s fogságban vessed, értsem
meg mint viseled ebben megadat.
Ez el mult holnapbankölt.
Trad. Voevodule Ardelean, iti doresc viatà lungd, sanä-

tate.
Indatá ce sose*te cartea mea la tine, astfel sa mä intelegi : Am
luat dela Aron-Vodd, care a fost inainte de aceasta voevod in Mol-
dova, voevodatul i 1-am dat altuia, cä.ruia i-am poruncit prin scri-
soarea mea sä vina la mine in Poartä, dar s'a infricoat foarte 0 nu
cuteazà sà vinä aicia, ci se gande§te sä meargä in alte pärti. Am aflat
ca vrea sä: meargá in pälmant sträin, prin tara Ardealului. Pentru
aceea, sa pui sa se atina toate drumurile in tara ta i sd se strdjuiascä
toate locurile, s'ä nu treacä i dacä iti va cAdea amanä., sà-1 trimiti
aici la Poarta mea cii toatä averea lui, cu toti banii, argintul i aurul
lui. Pentru care lucru, iatà ti-am trimis ceau0.11 meu, pe ceatwil Hodor
cu scrisoarea mea, 0 sà ai grije cu sarguintä i bagare de seamä la
ce iti poruncesc prin ea, a.' de ar merge pe acolo, prin tara ta, sà
nu meargà in tarä sträinä', ci sa-1 prinzi tii in inchisoare stra§-
nicä. Sá aveti grije de acest lucru impreund cu ceilalti domni sfet-
nici ai tài i apoi, dacä Il prinzi pe Aron-Vodä sà-1 trimiti aici la
Poartä., atat pe el, cat i cu toate träsurile, cu banii, postavurile,
caii i toate comorile i averea sa, färä zmintealh. Sä nu se faca nici
un jaf in nimica. S le dai toate in manile ceamului meu, care aduce
aceastä scrisoare i sä le trimiti la Poartà. Sä nu amani acest lucru
0 de ar vera omul säu la tine 0 ar spune, c6 nu pleacä Aron-Vodä
sà nu-1 crezi, ci numai decat sä-ti slobozi oamenii pe drumuri, pentru
cä* de va trece prin tara ta i vei serie dupä aceea, ca nu ai
cà nu ar fi mers, scrisoarea ta nu va avea nici un loc la mine. Sä
chibzuiti bine 0 sà bägati de seamä impreunä cu domnii sfetnici la
acest lucru. $titi cà voevozii de acolo au luat acuma obiceiul cà tree
prin tara ta, dar sà bagi de seamä de acesta sä nu treacä pe acolo
cu fata curatä, cAci eu te-am §tiut in totdeauna credincios mie, m'ai
slujit cu obraz curat, dovedqti i acurn cà ai avut grije i in
aceastä treabä, c6 de ar trece pe acolo, sä-1 prinzi numai decal, s5.-1
arunci la inchisoare stramick sà inteleg, cum te porti in aceasta.
Aceasta s'a fäcut in luna trecutä.
www.dacoromanica.ro
288 No. 195 [lun. 1592
195.
[Alba-Julia, lunie 1592.]
Conformdndu-se in toate poruncii rimite Li va trimite Pe
Aron-Vodd, de va intra in tard.
Responsum 111ml Principis ad eas Imperatoris literas, in
quibus de detinendo Aaron Vajda Moldaviae scripsit.
Hatalmas Gyözhetetlen Császár, énnekem mindenkor Ke-
gyelmes Uram. Örökké vale) szolgálatomnak ajánlásának utá.nna,
az Isten Hatalmassá.godnak egy napját tegye ezerré.
Az Hatalmasságod csauza, Hodor csauz hozá nekiink az
Hatalmasságod levelit, kiben jelenti Hatalmasságod, hogy az
Moldovai Aaron vajdát Hatalmasságod meg változtatta volna, és
parancsolja Hatalmasságod rea vigyáznék, hogy ha ide az Nagy-
ságod országára tartana, meg tartoztatván, az Hatalmasságod
portAj Ara kiildenénk. Azért mihelyen az Hatalmasságod csauza ide
érkezett, mindgyá.rAst azon órába embereimet bocsátottam min-
denfele és erösen meg hadtam mindeniitt az odaval6 hatá.rokban,
hogy minden uton és médon azon legyenek, hogy ha Aaron vaj-
dának ez országra leszen indulása rea vigyázzan.ak, ki ha kézbe
akad, az Hatalmasságod parancsolatja szerént cselekeszem, mind
ebben, s mind egyébb dolgokban, és fejern fennállattáig hiven
és igazán akarok Hatalmasságodnak szolgálni, mint kegyelmes
uramnak, fejedelmemnek. Tartsa meg Isten Hatalmasságodat.
Trad. Atotputernice, Nebiruitule Imparat, mie Domn in veci
milostiv, dupa incredintarea despre slujba mea in veci, Dumnezeu sa
facä. Atotputerniciei Tale din o zi o mie.
Ceausul Atotputerniciei Tale, ceausul Hodor, ne-a adus scri-
soarea Atotputerniciei Tale, in care ne vesteste Atotputernicia Ta
Atotputernicia Ta ai mazilit pe Voevodul Aron din Moldova si ne
porunceste Atotputernicia Ta sà avem grije de el, CA de va veni in-
coace in tara Mariei Tale, prinzandu-1, sa-1 trimitem acolo la Poarta
Atotputerniciei Tale. Pentru aceea, indatá ce a sosit ceausul Atot-
puterniciei Tale aici la noi, fara zabavä, in acelas ceas mi-am trimis
oamenii in toate pärtile si am poruncit strasnic pretutindeni la hota-
rele de acolo, ca pe toate caile i in toate chipurile sä se sileasca, ca
daca trecerea lui Aron-Voda ar fi spre tara aceasta, sa fie cu grije
la el, care daca, ar cadea in manä., fac dupä porunca Atotputerniciei
Tale, atat in aceasta treaba, cat i in altele, i vreau sa slujesc pe
Atotputernicia Ta cu credintà i aievea, parná imi sta capul sus, ca pe
Domnul meu milostiv si Principele meu. Dumnezeu sà va tina pe
Atotputernicia Ta.
www.dacoromanica.ro
lun. 1592] No. 196 289
196.
lunie 1592.]
Principele Sigismund Báthory catre Ziaus pasa-vizir.
Intelegdnd porunca sultanului Il asigurd cci a dat ordin in
toatd tard, sci prindeascci pe Aron-V odd §i de-1 va putea prinde,
Il va trimite la Poartol.
Responsum lumi Principis ad literas Ziaus bassae, in qui-
bus de detinendo Aaron Vaivoda Moldaviae scripsit.
Nagyságos Bassa és énnekem az Hatalmas Császár után
bizodalma's Uram és Apám. Szolgálatom ajánlásának utánna.
Nagyságodnak ezt akarám értésére adni, az Hatalmas
Császár kiildte hozzám csauzát levelével, kiben parancsolja, hogy
ha az Moldovai Aron Vajda, kit 6 Hatalmassága meg változ-
tatott, ide mi felénk fogna, vigyáznánk reá., hogy kézbe akadna,
és minden pénzivel, marhájával oda kiildenénk az portára. Azért
mi mindenkor aztev6k vagynnk, amit 6 Hatalmassága parancsol,
és ugyan azon 6rába, a melybe az 6 Hatalmassága parancsolatja
hozzánk juta, mindenfele emberinket bocsáttuk, és er6ssen. meg
hadtuk, gondot viseljenek rea, hogy ha erre az 6 Hatalmassága
országára leszen indulása, el ne mehessen, hanem kézbe akadjon,
Es ha kézbe akad, az 6 Hatalmassága parancsolatja szerént mind-
gyárást oda kiildjiik az portára. Azért Nagyságod igy adhatja
értésére az Császárnak is, mert mind ebben s mind egyébb dol-
gokban fejem fennállattdig hiven és igazán akarok szolgálni.
Nagyságodnak is ajánlom szolgálatomat, naint bizodalmas uram-
nak, apámnak. Tartsa meg Isten Nagyságodat.
(Acta publica Transylvaniae. Budapest. Pol. 373. Copie.)
Trad. Märite Pase i, dupà Puternicul Imp"drat, Domnul
rintele meu cu credintä.. Dupa incredintarea despre slujba mea.
Am vrut sà aduc la cunostinta Mä.riei Tale, el Puternicul im-
pIrat a trimis la mine pe ceausul sàu cu scrisoare, in care imi po-
runceste, ea' daca* voevodul moldovean Aron, pe care Puternicia Sa
1-a mazilit, ar veril incoace eátre noi, sá avem de grije sá ne cadä
In tnaini i s5.-1 trimitem acolo la Poartà cu toti banii si averea lui.
Pentru aceea noi in totdeauna ficeam dupa cum porunceste Puter-
nicia Sa çi in ceasul in care a ajuns porunca Puterniciei Sale aici la
noi, ne-am trimis oamenii in toate partile si am poruncit cu
nick sá aibá grije, cA de Ii va fi pornirea incoace spre tara Puterni-
ciei Sale, sà.' nu poatI trece, d sà ne cadà in maini i clack' ne cade
www.dacoromanica.ro
290 No. 196-197 [lun. 1592
In maini, sa-1 trimitem numai decat acolo la Poartä, dupa porunca

Puterniciei Sale. Astfel M'Aria Ta asa sa-i dea de *tire si imparatului,
caci atat in treaba aceasta, cal si in toate ce/elalte, vreau s'A s/ujesc
Cu credintá si aievea, cát timp imi stä capul sus. Ma ofer si Märiei
Tale cu slujba mea, ca Domnului si Parintelui meu cu credinta. Dum-
nezeu s'a va tina pe M'Aria Ta.
197.
Lita ungureasa, II Iunie 1592.

Paul Gyulai cAtre comitele comitatului Turda, loan Gerendi.
Fiind in casa sa principele Sigismund Báthory, pe care l-a

adus in plimbare pe aceste locuri frumoase # chiar pe plutd dela
Lupa pánd la Buru, U vestqte cli, liind máine seard la dánsul
In I- lärästa, sel invite pe principe a riimáne acolo peste noapte,
ceeace principele nu §.tie.
Szolgálatom ajá.nlása után. Isten Kegyelmedrek adjon sok
j6kat. Legyen hála Istennek, hogy asszonyom a Kegyelme meg-
gy6gyult ; kin bizony nagy örömem vagyon.
Sok sz6val nem irhatok Kegyelmednek, miért hogy urunk
fi Nagysága há.zamnál vagyon, és én mint szegény gazda, ha
nem egyébbel mégis .8. Nagysaga körfil \Talé forgol6dasommal laeti
hospitis officio fungi cupiens sok irásra nem érközöm. Lupsán
egy ebédön vendéglöttem il Nagyságat. Az Aranyason Borrévig
mind szekereinkkel, kocsinkkal szép ernytis szálakon jöttiink
ala; konyhá.nk is az szálakon volt, ugyan mentfinkben eleget Mi.-
töttek, föztek, jeges csöbrökben borunk elég volt, hegedd és
sfp szöval és puskák harsogásával az vfz két fetén vare) ktisziklák
zengöttek etc.
Ide tegnap circa horam quartam venimus Ez mai csötör-
tököt is könyörgésömre itf mulatja el fi Nagysága. Holnap fö-
löstököm után indulunk innet, estvére Harasztosra megyönk,
sed hoc secreto dictum et auditum sit. Kegyelmed occurráljon
fi Nagyságának az Aranyason tul, az körö3ztösi határon és in-
vitálja Kegyelmed ostendente officii és amoris gratia, de azért
firmiter decretum e3t, hogy fi Nagysága most Kegyelmedhöz nem
megyön.
En alig várnám, hogy Kegyelmeddel szólhatnék de nostr o
itinere ; mert még azt sem tudom, hol legyön els6 megszállásunk
vasárnap, Ujvárr61 yak)* eljavésiink utá.n. Im meghadtam itt
val() ispánomnak, hogy valami zabot vitessön Hadrévre : talán
www.dacoromanica.ro
Tx lun. 1592 No. 197 291
ott kelletik megszállanunk. Azért Kegyelmned is, az én szolgála-

tomért, ugy gondolkodjék erröl, hogy mihelt egymással szömben
lesziink, mingyárt deliberatiónk lehessön err61. Neköm Kegyel-
medben vagyon bizodalmam, bogy Kegyelmed segétségével me-
hetök házamhoz sine dedecore et irrisione hominum. Tartsa és
Aldja meg Isten Kegyelmedet.
Datum in Léta, die Ir. Iunii 1592.
Servitor addictissimus : P. G. mpr
(Biblioteca Batthyaneum. Alba-Iulia. Autograf.)
Adresa : Generoso domino Ioanni Gerendi de eadem, corral.

comitatus Tordensis etc. Domino mihi observandissimo.
Pe dos (cu nana adresatului) 1592. In Iunio. D(omini) Pauli
Giulaii.
Trad. Dupa incredintarea slujbelor mele. Dumnezeu sa. deje

Domniei Tale multe bunatati. Slavä. Domnului ca Doamna sotie a
Domniei Tale s'a vindecat ; mare este bucuria mea din aceasta
pricina.
Nu pot serie Domniei Tale cu vorbe multe, caci Maria Sa Dom-
nul nostru este la casa mea si eu ca o gazda särmana, dacà nu prin
altceva, totusi ostenindu-ma pe langa Maria Sa laeti hospitis of ficio
fungi cupiens, nu-mi ajunge vremea pentru mult scris. In Lupa am
ospatat pe Maria Sa cu o masa. Am coborit pe Aries pana la Baru
cu carele si cu trasurile pe plute frumoase si umbrite ; am avut si
bucataria pe acele plute, asa ca in drumul nostru au fript si au
fiert cu imbelsugare, am avut vin cu indestulare in ciuberele cu ghiata,
stancile din amandoua partile drumului au rasunat de cantecele lau-
telor si ale flautelor si de pocniturile pustilor etc.
Aici am sosit ieri circa ceasurile patru. Si ziva de azi, Joi,
la rugamintea mea, o petrece aici Maria Sa. Maine dupà gustarea de
dimineata', plecam de aici, seara suntem la Harastas, sed hoc secreto
dictum et auditum sit. Domnia Ta sa-1 intampini pe M'aria Sa dincolo
de Aries, in hotarul Harastasului si sa-1 poftesti Domnia Ta osten-
dente officii §i. amoris gratia, dar pentru aceea firmiter decretum cò: Maria
Sa acum nu merge la Domnia Ta.
Eu de abià Wept sa pot vorbi cu Domnia Ta de nostro iti-
nere ; caci nu stiu unde sà ne fie popasul cel dintai Dumineca, dupa
ce ne vom intoarce dela Uioara. lata am poruncit logoffitului meu
de aici, sa trimita ceva ovaz la Hädarau ; poate cà vom fi nevoiti
sa manem acolo. Dar si Domnia Ta, pentru slujba mea, astfel sà
chibzuesti, cal indata ce vom da fata, fara zabava sa ne putem sfatui
despre aceasta. In Domnia Ta am incredere ca cu ajutorul Domniei
Tale, ma voiu putea intoarce la mine acasa sine dedecore et irrisione
hominum. Dumnezeu sa va tina si sa' va.' blagosloveasca pe Dom-
nia Ta.
www.dacoromanica.ro
292 No. 198 21 lun. 1592
198.
Alba-Zulia, 21 lunie 1592.
Principele Sigismund Bathory catre solul Pancratiu Sennyei.
Pentru intregirea instrugiunii sale generale, fi mai comunicd
alte lucruri, intre cari set caute sä afle i pricina mazilirii lui
Aron-Voda.
Egregie nobis sincere dilecte, salutem et favorem.
A' miképpen Kegyelmedet innet el bocsátván mindenekr6I
elegend6 Instructi6val bocsáttuk azonképpen el hittök, hogy
azt elötted viselvén mindenben ahoz tartottad magadat. Miért
hogy pedig annak leg föbb czikkele az adó dolga volt, hisszök,
hogy abban is ugy procedáltál s ugy forgol6dtál, hogy minden
jo véget érhettél benne, kire ezutän is minden uton gondodnak
kell lenni, hogy attól meg szabadulhassunk, kit minemö szavokkal
kelljen ott agálnod is, az székat mind érted, kikhez most ez is
accedált, hogy az Németek felé ujobban készen lételönkkel kell
lenni, kire mennyi költség mennyen, meg tudod mondani, ki nem
egy ad6t, hanem többet teszen, ez pedig az necessitas csak nem
continue vagyon rajtunk, ugy annyira, hogy effélékre valò gond-
viselésönk és költségiink te j ességgel exhauriált benniinket, kiért
hogy az portának is kiilömbb tekénteti legyen reänk, és
ne ugy, mint ellenségivel, mint az Németekkel, az kiken azt
meg vették, hanem mint subditusival és hiveivel cselekedjenek
ebben veliink. Efféle szókat, és többeket is pro ratione temporum
et loci agälhatod a' dolgot, hissziik is, hogy Isten jó successust
ad benne, mivel hogy az Dobraiakiakon is ugy értjük, meg nem
vették, és tekinteti leszen az császámak igazságunkra
Most aminemii dologrò1 irtunk az portára, im meg érted
az levelek mássából, az leveleket Bornemiszával adjátok be,
meg mondván, hogy nekiink éjjel, nappal arra vagyon leg f6bb
gondunk, miképpen az hatalmas császárnak mindenben hivségiin-
ket meg mutathassuk. Most csak ezzel az hirrel kellett emberanket
oda bocsátanunk. Ezután is az mit hallunk, mindeneket hiven
értésére adunk az portának. Osztán legyen vigyázások rea, mint
fogadják ezeket az hireket, és mint mozdulnak meg rajta.
Az só dolgáról Nagy János az császä.r parancsolatját kiildte
vala ki, kit mi mindgyárást az Teffterdámak köldtiink vala
instructiunea din 17 Pevruarie 1591 sub No. 158.
www.dacoromanica.ro
21 hill. 1592] No. 198 293
Tömösvárra, de mivel hogy az bassa változása lett ez alatt, az

Teffterdár nem ugy igazitotta szentén el, a mint kivántatott
volna, kiért hissziik, hogy ismég ugyan csak ezen veszeked6
állapotban leszen, hanem Kegyelmed ujobban add értésére az
bassának, miben legyen a dolog, mint jobban meg érted ez levelek-
böl, és az jedzésböl is, kit arról küldöttilnk, hogy az dolgot
valéban meg érthessed, noha Nagy Jánosnál is az mely levelek
vadnak, csak abból is meg láthatod, mi volna az mi kivánságunk,
tudni illik, hogy senki ne kapna az am., hanem venne minden
ember szabadon, mint annak elötte. Erre ugyan oly parancsolat
kellene, kiben az expresse volna specificálva, ne fortélozhatná az
Teffterdár, hanem értené yak-Am az császár akaratját. Ezért is
érte legyen Kegyelmed, meg látván ugyan ott, mint irják az
parancsolatot, hogy ne essik heába érette val.() fáradtságtok, töre-
kedéstek.
Aminemö dologgal ide jött hozzánk Mehmet csauz, hissziik
azt is tudtodra lenni, kiröl ott ha mi szó ujobban esett, és mint
viseli abban magát az bassa hozzánk, mennyen végére Kegyelmed
és irja meg.
Az moldovai Aron vajda változása is honnan történt, és
ki volt ebben f6 eszköz, meg értsed, és ird meg mi nekiink.
Az vég beliek ha mit inditanának elleniink, igen rea vigyáz-
zon Kegyelmed, és ellenek is légy mindennel, mint jobban lehet,
ha szükség mutatja.
Az föld iratása, ide ki, az Sabay begh ire) deák halála után
miben maradott, és ha ki succedál neki, 01 meg tudakozzad
felölle és arról is idein certificáljon Kegyelmed, vagy pedig, ha
mi egyébb akaratjokat értetted felölle ; egyébb dologról is min-
denekr61 irjon Kegyelmed, és ott legyen a' mig kivántatik, gondot
viselvén szorgalmatosan mindenekre. Vale. Datum etc.
Trad. Precum te-am trimis de aici pe Domnia Ta cu indrum5.ri

imbel§ugate despre toate, tot a§a am crezut c5., avandu-le acelea tot-
deauna inaintea ochilor, te-ai 0 tinut de ele. Iarà fiind cá dintre acelea
cel mai de c45.151 lucru a fost treaba birului, credem ea 0 in treaba
aceea ai purces 0 te-ai invArtit astfel, cà ai putut s6-1 duci la sf5s0t
bun, de aceea trebue s5,' ai 0 de aici inainte, pe toate cAile, grije,
ca sà ne putem scàpà de el, eáci §tii 0 vorbele cu cari trebue s'i
te porti acolo, la cari acum s'a mai adäogat si aceasta, cà fat5. de
Nemti trebue s'I fim de iznoavä preg5Ititi, stii sà spui eità cheltuia15.
ne face si aceasta, care cheltuia1ä face nu cil un bir, ci cAt mai multe
www.dacoromanica.ro
294 No 198 [21 lun. 1592
biruri, iar aceastg nevoe fiind aproape neincetatg asupra noastrg, intru
atata, in cat grija i cheltuiala noastrá din aceastg pricing ne-a istovit
cu desgvá.'rsire, de aceea se cuvine ca i Poarta sä ne aibà mai ales
in vedere i sá nu se poarte astfel cu noi ca i cu ni§te vra§masi,
ca Nemtii, ci sá se poarte fatal de noi ca cu supu0i i credinciosii
551 Cu astf el de vorbe i cu altele mai multe pro ratione temporunt
el loci poti sà lucrezi in treabg, i credem cä. Dumnezeu iti va da
izbandä bung in ea, cgci aflam cá nici dela Dobreni nu au luat
impgratul va Ina in seamg dreptatea noastra.
Despre ce fel de treburi am scris acum Portii, vei afla, iatà
acum din masa 1 scrisorilor, scrisorile sà le predati acolo prin Bor-
nemisza, spunand cá noi zing i noaptea avem cea mai mare grije
de aceea, cum sà ne putem argtà credinta in toate fata de puternicul
impgrat. Acum am fost nevoiti sá ne trimitem omul acolo numai cu
aceastg veste. 5i de acum inainte vom da de stire Portii toate cele
ce vom auzi. Apoi sà fiti cu bagare de seamg, cum se primesc
rile acestea acolo 0 cum se mi§cà ei dupg ele.
In treaba särii, loan Nagy a trimis aici porunca impgratului,
pe care noi farg zabavg am trimis-o Teffterdarului la Timi§oara,
dar fiind-cä de atunci s'a intämplat schimbarea paei, iara Teffter-
darul nu a indrumat-o pre cum s'ar fi cerut, din acea pricina credem
cá iar54 va fi tot in acea stare de gälceavg. ; dark' Domnia Ta de
iznoavg da §tire pa§ei, cum sta acea treat* dupa cum intelegi mai
bine din scrisorile acestea, ca 0 din insemnarea pe care ti-am trimis-o
despre acea treabg, ca acea treabä sa o poti intelege inteadevar, cu
toate eà poti vedeä i scrisorile cari sunt la Ion Nagy numai pentru
aceea, sà tii care ar fi dorinta noastra, anume ca nimeni sä nu se
facg stapän pe sare, ci sa lee slobod fie§te ce om, ca i odinioarg.
Pentru aceasta cu adevarat cg ar trebui o astfel de poruncg, in care
sä fie pomenit in chip desluOt aceea, ca sà nu o poatg rästAlmäci
prin §iretenii Teffterdarul, ci sa afle cu adevärat voia impgratului.
Sa te ostene§ti asadar i pentru aceasta, sg vezi Domnia Ta tot acolo,
cum se scrie porunca, pentru ca sà nu vg fie zadarnicg osteneala
strgdania pentru ea.
Credem cu ce treabg a venit aici la noi ceauvl Mehmet,
Domnia Ta aflà i serie-nedacg acolo a mai fost vorba despre aceea
0 cum se aratg paa fata de noi in acea treabg.
Sä afli i sg ne sea de uncle s'a intämplat schimbarea lui Aron-
Vodg din Moldova 0 cine a fost in aceasta treabg unealta de frunte.
Sä fii cu mare bagare de seama Milostivirea Ta, dacg pornesc
ceva impotriva noastrà cei dela margine, 0 daca este nevoie, sa le
fii impotrivà dupä cum poti mai bine, in toate.
Sà iscode§ti bine, cum a ramas conscriptia pä'mantului aici,
dupg moartea diacului Sabay begh i cine-i urrneazg i &A mg veste§ti
despre aceea de vreme, sau dacà ai inteles vre-o altg voe a lor
despre aceasta treabg ; i sà ne scrii Domnia Ta i despre alte treburi,
despre toate, si sa ramäi acolo, pang când va fi de nevoe, avand
grije cu osardie de toate.
InseamnA copie, cuvânt imprumutat din limba ungarl i folosit mult
hi vremea aceasta.
www.dacoromanica.ro
25 lun. 15911 No. 199 295
199.
Krak6w, 25 hinie 1592.

Notarul public Simon Swiekowski catre loan de Marin Poli.
La cererea luí, traduce in mod autentic un rdva§ romdnesc al
lui Petru-Vodd 5chiopul, p care il-a tradus in limba polomi George
Palatnedes.
In nomine Domini amen. Per hoc praesens publicum in-
strumentum cunctis pateat evidenter et sit notum, quod anno
a Nativitate eiusdem Domini Millesimo quingentesimo nonagesimo
secundo, indictione quinta, die vigesima quinta Iunii, Pontifi-
catus Sanctissimi in Christo patris et Domini nostri, Domini
Clementis divina prudentia Papae Octavi, anno primo. In mea
notarii publici et testium infrascriptorum ad id specialiter vo-
catorum et rogatorum praesentia, constitutus personaliter No-
bilis Ioannes de Marin Poli Ragusinus principalis pro se ipso
habens et tenens suis in manibus recognitionem quandam ex
lingua -Vallachica per nobilem Georgium Palamedem in Poloni-
cam translatam, qui etiam cum dominis Bogdano Ieres legitimo
haerede Moldaviae, et Stanislao praedicti Bogdani gladifero re-
cognoverunt et medio juramento fassi sunt recognitionem Mani
esse manu propria Petri Palatini Moldaviae scriptam. Quae qui-
dem recognitio erat sana et integra, non abrasa, neque in aliqua
sui parte suspecta, sed omni prorsus vitio et suspicionis nota
carens, et erat infrascripti tenoris. 1
Hanc autem recognitionem suprascriptam ego infrascriptus
Notarius in Latinus transtuli :
Dedi et concessi teloneum. Ioanni, ut et curam illius, et
authoritatem absolutam habeat, transitum omnium, tam flumi-
num., quam portuum terrestrium totius terrae Moldaviae, et ut
omnes illi obediant. Datum XV. Augusti 7099 a principio Mundi. 2
Hanc recognitionem scripsit ipse Princeps Vallachiae, Pe-
trus Palatinus in lingua Vallachica, manu sua propria, et ego
Georgius Palamedes ex Vallachica lingua in Polonicam sic con-
verti, et fidem facio esse scriptam manu propria supradicti Prin-
cipis Vallachiae.
Idcirco ego infrascriptus notarius publicus a supradicto
domino Ioanne requisitus, hanc recognitionem in formam istam
1 01IIi3 textul polonez. 2 Adica 15 August 1591.
www.dacoromanica.ro
296 No. 19,20. [25 lun. ,,592
sive instrumentum publicum redegi, signoque et subscriptione

mei notariatus publici consuetis communivi, ut huic scripto tan-
quam originali in quocumque foro, magistratu et indicio fides
adhiberi possit plenaria. Super quibus omnibus et singulis prae-
missis idem dominus Ioannes Ragusinus sibi a me notario pu-
blico infrascripto unum vel plura, publicum seu publica, et hoc
praesens transumptum in forma vidimus, sive instrument=
publicum fieri atque confici petiit. Acta fuerunt haec Cracoviae,
in domo habitationis meae infrascripti Notarii. Anno, die, mense
et Pontfficatu quibus supra, praesentibus nobilibus Hieronimo
Maza Veneto, Gasparo Trusardo, et Ioanne Svviekowskii, testibus
ad hoc vocatis et rogatis.
Et ego Simon Swiekowski Nobilis ohm Ioannis de Maiori
Swieki, clericus Posnaniensis (ioecesis, publicus Sacrae Aposto-
licae et Imperiali Notarius.
(R. Arch. di Stato. Mantova. Busta 533.)
200.
Wien, 27 Iunie 1592.

Franciscus Kopacsi cátre imparatul Rudolf II.
Raporteazá despre cele cloud proiecte de asátorie ale princi-
pelui Sigismund Báthory in Germania Italia, dupá cari acum
se aude cd ar vrea sd pepascd jata comitelui George Zrinyi.
Mti Vrae constat, Vaivodam Transylvanum matrimonium
affectasse cum una filiarum principum comitum ad Rhenum
pro qua re ante annum iam et menses circiter septem splendida
etiam fuerat missa a Bathoraeis legatio ; i quanquam non ultima
erat causa illius legationis. cum Saxonna et Chasmiro eam (ambo
enim tunc iuvabant) necessitudinem amicitiae confirmandi, quam
rex Stephanus cum eis fecerat.
Res quum ex animi sententia non successit, eiusdem ma-
trimonii causa se in Italiam converterat, ut pontificis et ducis
Florensis authoritate ex Ursinorum familia uxorem duceret. Res
ithic quoque frustra cessit.
1 Acest lucru este cu totul necunoscut, stint insä cà Sigi.smund trimisese
in luna Noemvrie 1590 patru cal turcesti ca dar electorului palatin Prideric la
Heidelberg prin Grigorie Csal si se vede cá el se interesase atunci si in privinta
Intel logodne, ce s'ar puteà face cu vre-o pr1ntes1 de pe acolo. (Szamosközy, op.
citat, vol. IV, p. 23.)
www.dacoromanica.ro
27 hill. 1502] NO. 200 -202 297
Hunc Vaivodae conatum Caesar Turcarum cognovit ; misso

superioribus mensibus chausio, 1 serio ac minaciter illi interdixit,
ut penitus hanc cogitationem abiiciat, neque se aut matrimonio,
aut aliqua affinitate cum extraneis prindpibus coniungat ; nisi
pareat, se illum statim a gubernatione amoturum et alteri tradi-
turum. Credibile est, Vaivodam hoc mandato perterritum, con-
vertit se ad Ungaros. Fama, admodum tenuis, sed ad me iam
ante fere tres menses certo perscripta (literae a familia enim, dum
Pragae essem, conservatae) illum comitis Georgii a Seryn filiam
ambire. Sat ille affinitatum, sat clandestinos fautores in Ungaria
habet. Fortassis non abs re futurum est, eum maiores vires non
pati in Ungaros sibi comparare, praeter eas, quas habet.
(Hofkammerarchiv. Wien. Fasc. 15558. Siebenbiirgen.)
Innsbruck, 6 Iulie 1592.

Andrea Unterpergher catre duca di Mantova e Monferrato.
Sosirea lui Petru-Vodä Schiopul cu o suitä de 18 trdsuri ele-
gante. Primit de cdtre arhiducele Ferdinand cu ploconuri, fu gdz-
duit afard din oreg in palatul domnilor Fugger i invitat la veind-
toare, dar se crede cd va pleca in Italia.
Gionse bien i in Alla il Prencipe Moldavo con 18 coggi e
36 cavalli, tutti in gualdrappe di veluto. Fu presentato da parte
di questa Altezza di due carrete de diversi vini, d'una quantità
cli biada da cavalli et de molti pesci. Fu alloggiato fuori della
città nel palazzo de Signori Fiegeri ; 2 resterà a queste caccie e
partirà doppo per Italia, per quanto cosi improviso intendo. Pos-
dimane et forsi ancho dimane andrò insieme con il Dietz a fargli
reverenza et darmeli a conoscere per quello che trattò con il suo
interprete, che mud() qua per ambasciatore, et di quanto seguirà
dare) ragguaglio a Vra Altezza Serenissima.
Da Inspruch, li 6 Luglio 1592.
(R. Archivio di Stato. Mantova. Filza Gonzaga 548.)
5imleul-Silvaniei, zo Iulie 1592.

tefan-Elathory de Somly6 catre papa Clemente VIII.
Multumindu-i pentru cele cloud breve rimite, il asigurd cd
va face tot posibilul pentru protnovarea religiunii catolice.
1 Scris cu fonetica urmatoare : schawusio. 2 Id est Fugger.
www.dacoromanica.ro
298 No. 202-203 [10 1111. 1592
Beatissirne Pater, post pedum oscula beatorum.

Me et servitia mea humiliter Sancti vestrae defero.
Duo ad me brevia nomine Stis vestrae perlata sunt, plenae
paternae erga me charitatis et affectionis ; alterum per Stephanum
Iosikam Serra' Principis nostri cubiculi praefectum, alterum per
Rnnnn dominum Attilium Amalteum, Stis vestrae nuntium,
utrumque ego summa cum animi demissione accepi, una cum
mandatis Stig vestrae. Et quidem, quod ad meam fidem erga
Stem vestram attinet, et summum Religionis promovendae stu-
dium, et si abundae ex actis superiorum temporum omnibus
constet, hortatu tamen paterno Sti8 vestrae, omnes conatus,
omnia denique studia ad promovendum negotium Religionis,
conferam, hocque ut Stas vestra de me sibi persuadeat humiliter
oro. Reliquum est, ut me paterno amori et benevolentiae Sus
Vestrae commendem, quam Deus nobis et Ecclesiae suae, diu-
tissime incolumem conservet.
Datae in Somlio, io. Iulii Anno 1592.
Sanctitatis Vestrae Humillimus Servus
Ste : Bathori de Somlio mpr.
Adresa: Sanctissimo Domino Clementi Octavo Pontifici optimo.
Domino clementissimo.
(Arch. Vat. Roma. Borghese III. 124 b fol. 14. Autograf.)
203.
Innsbruck, 13 Iuhe 1592.
Andrea Unterpergher care duca di Mantova e Monferrato.
Petru-Vodd 5chiopul nu s'a plant incd invoi cu arhiducele
in chestiunea ederii ,i a cheltuelilor sale de ad. Insd curg unel-
tiri ca sd-i scoatd din nand .roo,000 de galbeni pe o dobdndel de
5° pidtibiki de catre Cdmard. Are un bdiat (.5teldnitd-Vodd) cum
natura vu poate crea mai frumos, iar azi ii sosesc cucoanele suitei.
Si 6 trattato in modo con questo Prencipe Moldavo, che
havemo la fermezza che s'egli non si accomoda col Sees° Arci-
duca si accomoderà con Vra Altezza. L'accomodarsi qua trovasi
impossibile, ma le danno buone parole per cavarli di mano ioo/m.
ducati et dissegnarli li frutti a cinque per cento, sopra la Camera.
Bisogna che io giuochi con destrezza sin che Sua Altezza è risoluta.
Egli è stato qua et oggi li vengono le sue donne. Ha il più bel
figliuolino et ben creato che possi fame la natura. Ha anchora
de bellissimi cavalli turchi, ma tutti da 7 anni in suso, e ne venderia.
Da Ispnic, li 13 Luglio 1592.
(R. Arch. di Stato. Mantova. Gonzaga busts 548.)
www.dacoromanica.ro
18 Iul. 1592] No. 204-205 299
5imleul-Silvaniei, .r8 Iulie 1592.

Baltazar Báthory de Somly6 catre papa Clemente VIII.
Ii mullumote pentru scrisoare, asigurdndu-1 cd va sta intot-
deauna la dispozzlia sa in lavorul religiunit propriilor sdi strdmop.
Sanctissime ac beatissime in Christo Pater Domine, Domine
mihi clementissime. Post oscula beatissimorum pedum Sancti-
tatis Vestrae.
Quod Sanctitas Tua gravissimis scio curls implicita, me
tanta locorum distantia a State Tua dissitum litteris suis singu-
lari quodam in catholicam fidem ardore refertis, salutare non
est dedignata, magnam hac re felicitatis meae accessionem factam
esse censeo, agoque, pro hac clementia Statis Tuae in me decla-
rata, maxim.as quas possum gratias. Cum autem Sacrosanctam
Sedem Apostolicam, maiorum meorum insistens vestigiis semper
veneratus sim, ac incremento catholicae religionis in his parti-
bus miserabiliter exagitatae nihil unquam magis studuerim
omnem operam, studium, immo fidem meam in eo ponam, ut
voluntati Statia Tuae cum ex litteris, tum vero ex relatione
Revrni in Christo patris domini Amaltei cognitae a me satisfiat ;
et ut deinceps quoque Sanctitas Tua mihi pro arbitrio suo mandet,
himillime supplico : experietur sane me ad quaelibet mandata
Stat' Tuae exequenda, pro tenuitate mea esse obsequentissimum
obedientissinnunque famulum. Staten' Tuam ad vota quam feli-
cissime valere desidero.
In arce Somlio, die XVIII. mensis lulii. Anno Domini
M. D. XCII.
S[anctitatis] V[estrae] Humillimus S[ervi]tor
Balthasar Bathori de Somlio mpr.
Adresa : Sanctissimo ac beatissimo in Christo Patri Domino,
Domino Clementi, Divina providentia papae Octavo, Sanctae ac uni-
versitatis ecclesiae pontifici maxim° Domino, Domino clementissimo.
(Arch. Vat. Roma. Borghese III. i24 b fol. 16.)
Alba-Julia, ao Iulie 1592.

Matte° Foresti catre duca di Mantova e Monferrato.
Despre prietenia principelui cdtre ddnsul §i tirea cum cd-
Andrei Báthory cardinalul se alld in Ardeal.
www.dacoromanica.ro
300 N.. 205-206 [20 D.A. 1592
Se qui vi fosse, Seel° Sigre, la comodità de' corrieri come

sono in Italia, subito havrei scritto a V. A. Setree, ma con l'oc-
casione d'un ambasciatore mandato da Sua Santità a questo
Serra° Principe non ho voluto mancare humilmente far riverentia
a V. A. Ser'" facendole sapere come l'amicitia di V. Altezza
collata più cara a questo S. P. che se io gli havesse portato un gran-
dissimo tesoro, e V. Altezza lo vederà in effetto, si come le promisi
a questo Settembre, quando me, o altri Sua Altezza manderh.
L'Illme Sigr Cardinale si trova in Transilvania, e lo salutai
in nome di V. Altezza, e cosi m' ha pregato far il simile con
V. A. Seel' alla quale humilmente le faccio riverentia.
Di Alba lulia, Transilvania, alli 20 Luio 1592.
(R. Arch. di Stato. Mantova. Busta 533.)
206.
Pratolino, z August 1592.

Belisario Vinta secretario care Simon Genga.
Íi comunial amanuntele pentru cari nu s'a putut da de sofie
sora marelui duce principelui Sigismund Báthory, temiindu-se
de meinia sultanului, dela care s'a auzit ca nu i-a prea plelcut
Báthory vrea a se insoare cu o principesd din Italia.
Venue già l'Eccme Signor duca di Bracciano al battesimo,
et ci venne anche Signor cardinale Siorza, et havendo
havuto il Signor duca sempre gran voglia di non allontanare da
sè questa Signora, sua sorella, et essendogli chiesta dal Sigr du-
ca di Segni, nipote del Sigr cardinale Sforza, si risolvette a dar-
glene ; et ne fece cosi grande instanza, che il Serte° granduca,
mio Signore, essendo sua sorella, non seppe disdire all'Ecces
Sua, et si dispose a consolarla, et acconsenti, et cosi si è stabilito
l'accasamento della sudetta Signora con il prefato Sigr duca di
Segni, et presto se ne celebreranno le nozze, et il Signore Dio le
prosperi.
L'Altezza Sua haverebbe havuto grande inclinatione di
maritarla in coteste bande, ma finalmente in queste cose bisogna
anche sodisfare a quei che ci hanno l'interesse maggiore : et ve-
ramente ci sospese anche molto un avviso che havemmo di Costanti-
nopoli, che il Gran Signore facesse gran romore et risentimento
perchè il Sigr principe di Transilvania volesse pigliar moglie in
Italia, et congiungersi senza sua licentia con il granduca di Toscana.
www.dacoromanica.ro
1 Aug. 1592] No. 206-208 301
I matrimonii particularissimamente gli dispone et guida Dio.

Questo so io ben dire a V. Signoria, et santamente glene affermo
che il granduca, mio Signore, ama et stima singularissimamente
di cuore cotesto grande et valoroso principe, et dovunque possa
impiegarsi per suo contento et servitio, lo farà di buonissima voglia
con tutti li più vivi effetti che possino uscire dall'Altezza Sua.
Alla persona di V. Signoria il granduca conserva affettionatis-
sima inclinatione, et come ella non sia più occupata nel servitio
di cotesto virtuosissimo principe, l'aspetta, et la raccoglierà qua
con grande amore, et con quelle utili et grate conditioni che ella
sa, et di me si assicuri che io gli desidero ogni maggior bene, et
che mi affaticherò sempre per ogni suo beneficio et servitio ;
raccomandandomi caramente al Sigr Pablo suo, del quale
non ho mai più sentito nuove da che si parti di qua, bacio la mano
di V. Signoria.
(R. Arch. di Stato. Firenze. Filza 280 fol. 164. Concept.)
Innsbruck, II August 1592.

Andrea Unterpergher cAtre duca di Mantoya e Monferrato.
Petru-Vodd 5chiopul a plecat pentru zece zile la Arco, insotit
de 12 persoane.
Il Moldavo se ne andò a Arco con duodeci persone et tornerà in
diece giorni. Non bisogna moversi a niente sin'che non ha con-
cluso con questa Altezza, et poi Vra Altezza a me la-ssi la cura.
(R. Arch. di Stato. Mantoya. Gonzaga busts 548.)
Innsbruck, 31 August 1592.

Andrea Unterpergher cAtre duca di Mantoya e Monferrato.
Petru-Vodd 5chiopul intorandu-se, a luat cu chine pentru
lama ce vine trei palate in Trento i totodatd se continud tratativele
cu arhiducele Ferdinand pentru §ederea sa in Tirol.
Il Moldavo è ritornato. Ha presi per questa vernata ad
affitto tre palazzi in Trento. Sta in espedicion' con questa Altezza
et di subito poi si attenderk per effettuare il desiderio della Al-
tezza Vra che prima non conviene et caderei io in disgratia di qua, et
Vra Altezza darla disgusto grande. Si assicuri che io non vi amanco.
(R. Arch. di Stato. Mantoya. Gonzaga busta 548.)
www.dacoromanica.ro
302 No. 209-210 114 Sept. 1592
Innsbruck, 1-4 Septemvrte 1592.

Andrea Unterpergher atze Monsigelore Petrozanni prot. Apostolico.
It lini§te0e in alacerea cu voevodul din Moldova.
Il Vaiuoda o Prencipe Moldavo son certo che serà d'utile
a Sua Altezz a et a cotesto stato, ma caro Signore, bisogna portare
un puoca di pacientia. Sa Dio s'io scordo questa impresa o altre
che siano in servitio di Sua Altezza.
(R. Arch. di Stato. Mantoya. Gonzaga busta 548.)
[Istatnbol, Septemvrie 1592.]

Su'taunt Murad III cátre principele Sigismund Báthory.
Il veste0e cii a dat inapoi scaunul Moldovei lui Aron-Vodd,
impotriva cciruia a lucrat un Petru afirtneind ca e fiul lui Alexandru-
Vodei, care de va intra in Moldova de prin Polonia sit trimeatcl
oaste §i scl-1 prinza.
Literae Imperatoris exhibitae per Musztafa Csauz antiquum
Albae 18. Septembris Anno Dotnini 1592.
Uraknak urának, Bathori Sigmondnak jet szerencsét és
köszönetemet irom.
Ezen parancsolatom oda jutvAn igy értsed. Aron vajdAnak
ismég meg adtam az Moldovai vajdaságot, ki rnikor innet oda
akart indulni, egy lator, és hazug, Ordeg Péter nevii, azt költötte,
hogy ö SAndor vajda fia volna, és el indulván Lengyel országb61
ugy adták értésemre, hogy Moldovában az vajdasdgra akarna
menni. Azért im irtam Lengyel királynak er6s parancsolatot,
hogy ez ô akaratjáb61 vagyon, ès gondot viseljen rea, és ez
dolgot meg oltsa. Az Havasely vaidának s az Moldovainak is er6s
parancsolatot irtam, hogy szemeket fel nyissák. Hagyom neked is,
hogy mindeddig az én portámhoz igazságodat, hivségedet mu-
tattad, ebben is mutasd meg. Ez dologért régi szolgámot, Musztafa
csauzt kiildöttem hozzád, ki mikor oda érkezik, az minemii hiv-
séggel eddig ide voltál, most is erre gondod legyen. Az a hazug,
ha be érkezett Moldovában, mindgyárdst kiildj oda föl hadakozó
embereket, puskásokat, az mennyivel meg itik, és azon legyetek,
www.dacoromanica.ro
Sept. 1592] No. 210-211 303
hogy azt a' latort onnet ki iizzéték, ha penig eddig nem érkezett
az lator oda, vedd eleit, oda ne bocsásd ; ebben semmi késedelem
ne legyen, hanem gondod legyen rea és most minden hivsége-
det meg mutassad. Ez dolog felöl most parancsolatot kii'dtem az
lengyel királynak, kit mindgyárást egy fö eszes emberedt61 kiildd
meg neki. Te is ne felejtkezzél, hanem mindent, az mit értesz, ird
meg énnekem. Az el mult hóban költ.
Trad. Domnului Domnilor, lui Sigismund Bathori ii scriu no-

roc bun si salutarea mea.
Ajungand acolo porunca mea de fata asa sa intelegi : Am dat
de iznoava voevodatul Moldovei lui Aron-Vod5., care cand a vrut
piece de aici acolo, un hot si mincinos cu numele de Petra Ordeg
(Dracu) a scornit cal el ar fi fiul lui Alexandra Voda i plecand din
tara leseasca mi-au dat de stire, ca vrea sà meargà sa fie voevod in
Moldova. De aceea am scris regelui lesesc porunca strasnick cä daca
aceasta ar fi din voia lui sä aibà grije i sà stingà aceastä treabä.
Am scris i voevodullui moldovean i celui din Tara-Romaneasck po-
Tuned strasnicä, sä-si deschidä ochii. Iti poruncesc si tie, cä precum
ti-ai aratat pan5, acuma credinta i dreptatea catre Poarta mea, asa
sà ti-o arati si in aceasta. Pentru aceastä treaba am trimis pe sluga
mea veche, ceausul Mustafa, la tine, care cand soseste acolo, cu care
credinta ai fost pana acuma, i acum sä aibi grije de aceasta. Daca
acel mincinos a ajuns in Moldova, sa trimiti acolo numai cleat oa-
meni de oaste, puscasi, ca sä fie de ajuns i sa va siliti ca sà alun-
gati de acolo pe acel talhar, iarä dac51 pana acuma nu a sosit acolo
acel What, ieai inainte, nu-I slobozi acolo; in aceasta treabl sä nu
fie nici o intarziere, ci sä aibi grije de ea si s5.-ti aräti toat5. credinta.
Despre aceastä treabä am trimis acum poruncà regelui lesesc, pe
care sa i-o trimiti fàrà zabavà printr'un om de al tau mare si istet.
Nici tu sä nu uiti, ci s5.-mi scrii toate ce vei afla. S'a facut in luna
trecutä.
211.
Istambol, 25 Septemvrie 1592.

Friedrich Kreckwitz cAtre imparatul Rudolf II.
Peste putin va pleca de ad i la Buda un renegat ungur pentru
a vizita cetdtile turce0i i a face inventarul munitiunilor lor, iar
azi a sosit la Poartd din Ardeal solia mare de 70 persoane a beitrii-
nului sletnic Francisc Kendy cu cancelarul Vollfgang Kowachoczy.
Es wirdet ongefähr umb den halben Octobris aus Befelch
Sultani ein Zausch von dieser Porten, Rinegato Ungar°, so dieses
www.dacoromanica.ro
304 No. 211-212 [25 Sept. 1592
Haus oft zu lesuechen pflegt, hinausreisen, mit Befelch die Arte-

gleraria und Munition zu Ofen, Pest, Gran, Fiinfkirchen und
auf andern Gränitzorten zu inventieren und zu beschreiben, auch
die Soldaten, welche Sultans daselbst besoldt, zu sehen und zu
vermerken, welches ohne Zweifel, ohne sonderbare Ursachen nit
beschicht ; etc.
Gleich jetzo werde ich eigentlich berichtet, dass vor wenig
Stunden ein ansehenlicher Siebenbiirgischer Gesandter, Kendy
Perentz genannt, ein alter Podagrawischer Mann, und neben. Dame
desselben Palatini Cantzler, mit 10 Wägen, etzlichen Handtros-
sen und in die 70 Personen alhier ankommen. Dessen Werbung
und Practica, hoffe ich durch guete Mittel zu erkundigen und
Euer Kais. Mt. fiirderlich underthänigist zu berichten.
212.
[Moldova, Septemvrie 1592.]
Veli aga capugi-basa cAtre principele Sigismund Báthory.
Sosind ad impotriva tdlharului" Petru-Vodd, ordond
trimeafel in ajutor in cinci zile o oaste de 3000
Interpretatio literarum Veli Agha Kapuchy Bassae 1592
die 25' 7-bris per Ioannem Kapturi allatarum.
Az Erdéli királynak köszönetemet, szolgálatomat irom.
Nagyságodnak levele jöve hozzám f6 emberimmel egyiitt
ezen hónak 14. napján vasárnap estve felé Moldovában az Zeret
vize mellett. Aron vajda atyjafiaival várakoztunk, hogy néped
érkeznék, szembe jön velem embered, leveledet mikor meg magya-
rázzuk, mindent, az mit benne irtál, meg értettük. Isten éltesse
Nagyságodat, fényes legyen az orczAd, mindenkor j61 mondottál.
Az Nagyságod levelit látván, igen öriïltünk, én is meg hittem,
hogy az Hatalmas császárnak igaz vagy, adja Isten, hogy min-
denkor jó hired, neved legyen. Nagyságoci irta s izente, hogy az
sereg hol találjon reánk, mert nem irtarn volt meg, hol lennénk,
sem azt, hogy as had mennyi lenne. Az mely levelit Nagyságodnak
elöször irtam vela, azt =id nélkiil irtam. 'volt; az énlevelem azért
mikor Nagyságodhoz érkezik, két ezer puskás és ezer lovag le-
gyen, kérem is Nagysá.godat, ne m.ulasson velek, hanem kill*
el, inert éjjel, nappal csak azokat várjuk. Irta volt Nagyságod,
www.dacoromanica.ro
Sept. 1592] No. 212 305
hogy emberit itt sokaig ne tartanám, azért nem tartottam sokáig,

hanem Nagyságodnak levelet irtam s izentem is az Nagyságod
emberit61, kérem Nagyságodat, bocsássa el az hadat, érkezzenek
hozzank, szolgalhatnank akkor Csaszámak mikor ideje. Az Ha-
talmas csaszár utan Nagyságodnak j6 hire, neve leszen érette.
Nagysagod meg bocsasson, Nagyságodat is meg latogattatorn,
de széntén most nem lehet, inert látj a Nagysagod Moldova mint
vagyon. 'stela véget adván ebben, Nagyságodat emberem Altai
meg latogattatom. Nagyságodat kérem érkezzik az had, hogy
ödöd napra itt legyen. Igy értse Nagyságod. Az latorral most
is mindenkor hadakozunk, csak Nagyságodt61 várunk, mihelt
az Nagyságod hada érkeznék, az vizen mingyart Altai költöz-
nénk. Nagyságod lássa, ha ötöd napra ide nem érkeznek, annak
Nagysagod leszen az oka. Nagyságodat kérem, köldje el, irkezzenek
ide ötöd napra, az Hatalmas csiszár mellett mi is valami szégyent
ne valljunk.
Trad. Scriu salutarea i slujba mea craiului Ardealului.

Scrisoarea Mariei Tale a sosit la mine impreunä cu oamenii
mei de frunte in ziva de 14 a lunei acesteia, Dumineca de catre seara,
In Moldova, langa apa Siretului. Am asteptat cu rudeniile lui Aron-
Voda sa-ti soseasca norodul, cand a venit cätre mine omul tau,
cand am talmacit scrisoarea ta, am inteles toate ce ai scris in ea.
Dumnezeu sa-ti dele viata Märiei Tale, strailucitoare sä-ti fie fata,
ai gräit bine in veci. Väzand scrisoarea Mariei Tale ne-am bucurat
foarte i eu m'am incredintat, cá esti adevarat fatä de puternicul
imparat, sà dele Dumnezeu, sà ai totdeauna nume bun, slava
Maria Ta ai scris i ai vestit wade sà ne gaseasca pe noi oastea, caci
nu scrisesem, unde suntem i acea oaste Cat de mare sa fie. Scri-
soarea pe care am scris-o mai intai Mdriei Tale am scris-o fará modru,
de aceea cand soseste scrisoarea la Maria Ta, sa fie doua mii de pus-
casi i o mie de cäläreti, i rog pe Maria Ta sa nu zaboveasca, ci
sa i trimita de sarg, cad ziva i noaptea numai pe ei ii asteptäm.
Scrisese Maria Ta sä nu tin vreme multa aici pe omul Märiei Tale,
de aceea nu 1-am tinut multa: vreme, ci am scris Mariei Tale scri-
soare si am si vestit pe Maria Ta prin omul lariei Tale, rog pe
Maria Ta sá sloboada ostirea, ca sá soseasca la noi, ca sa putem
sluji pe imparatul cand ti e vremea. Dupa Puternicul imparat, Maria
Ta vei aye& slay& i nume bun. SI má ierte Maria Ta, voiu cerceta
§i pe Maria Ta, dar chiar acum nu se poate, caci vezi Maria Ta,
cum sta Moldova. D'and Dumnezeu s'a se ispraveasca cu acestea, te
voiu cerceta pe Maria Ta prin omul meu. Rog pe Maria Ta sä so-
seasca acea oaste, ca pe ziva a cincea s'a fie aici. Astfel sá Intelegi,
Maria Ta. Cu acel talbar ne ostim i acuma i totdeauna, numai dela
Documente vol. Ill. 20
www.dacoromanica.ro
306 No. 212-213 [Sept. 1592
MAria Ta asteptam, indatd ce va sosi oastea MAriei Tale, trecem

colo de ap5. SI stii Maria Ta, cá daci in ziva a cincea nu soseste
aici, Märia Ta va fi pricina aceleia. Rog pe Märia Ta, s'5." o trimit5.,
sà soseascä aici pe ziva a cincea, sá nu p5.tim i noi vre-o rusine pe
lâng5. Puternicul imp6rat.
213.
Alba-Julia, 28 Septemvrie 1592.

Principele Sigismund Báthory care sultanul blurad III.
Potrivit poruncii rimite pornqte o oaste in Moldova impo-
triva lui Petru-Vodel cu ntandatul de a urca pe Aron-Vodel din
nou pe Iron.
Ad Imperatorem Turcarum die 28. Septembris Anno Domi-
ni 1592 datae.
Hatalmas gy6zhetetlen császár etc.
Az Hatalmasságod parancsolatját meghozá én nekem Musz-
tafa csauz, az Hatalmasságod csausza, kiben parancsolja Hatal-
mosságod, hogy az mely Péter nev6 ember Moldovában az Ha-
talmasságod országában, Aron vajda székét el akarná venni, azt
onnet ki iiz,etvén, Aron vajdát elöbbi helyére székiben iiltetném.
Azért miképen egyebekben, Hatalmas császár, mindenekben az
Hatalmasságod parancsolatjához tartottam magamat, ebben is
mindgyárást az tev6 voltam, hadakozei népemet elrendeltetvén és
f6 enaberimet adván eleikben 6ket innen oda Moldovában inditot.
tam, kik eddig oda az felé is vadnak, kiknek meg is hadtam, hogy
az mit az sziikség és az dolognak mi volta eleikben ad, mindenben
ahhoz tartsák magokat. Parancsolja azt is Hatalmasságod ezen
parancsolatjában, hogy az mely parancsolatot Hatalmasságod
lengyel királynak iratott, ki hozzám kiildött, azt neld megkiil-
deném. Azért azt is Hatalm.asságod parancsolatj a szerint f6 em-
berimt61 megkilldettem neki, ki az mi választ arra teszen, azt
ismét Hatalmasságodnak értésére adom és ezzel egyiitt ajánlom
Hatalmasságodnak mindenekben fejem fennállattáig az én alá-
zatos és hív szolgálátomat, mint kegyelmes uramnalc, fejedel-
memnek
(Acta publica Transylvaniae. Budapest. Pol. 387. Copie.)
Trad. Atotputernice, Nebiruitule impgrat etc.
Porunca Atotputerniciei Tale mi-a adus-o ceausul Mustafa, ceau-
sul Atotputerniciei Tale, prin care imi porunceste Atotputernicia Ta,
c6 omul acela Petru, care vrea s6 cuprindà in Moldova, in tara mr,-
www.dacoromanica.ro
28 Sept. 1592] No. 213-214 307
riei Tale, seaman' lui Aron-Voda, gonindu-I pe acela de acolo, sit'

asez pe Aron-Voda in scaun, in locul sau de mai inainte. De aceea,
precum in toate celelalte m'am tinut de porunca Atotputerniciei Tale,
asij derea i in aceasta fära zabavà am facut la fel, oranduindu-mi
oastea i punandu-i in fi-unte capitanii mei, i-am pornit de aici in Mol-
dova, cari pana acuma si sant acolo, &Lora le-am si poruncit, ca tot-
deauna sa se poarte dupà cum va fi nevoie i dupä cum e fi-ea lu-
crului. Mai porunceste Atotputernicia Ta i aceea in poi-mica Atotpu-
terniciei Tale, ca porunca pe care a scris-o Atotputernicia Ta regelui
lesesc si a trimis-o mie, ai i-o trimit acolo. Pentru aceea, i-am tri-
mis-o prin omul meu de frunte, cum a fost poi-anca Maiestatii Tale,
iara raspunsul pe care 11 va da acela la aceasta, iará. il voiu da de
stire Atotputerniciei Tale si impreunä ca aceasta incredintez pe Atot-
puternicia Ta de slujba mea credincioasa in toate panà imi va sta capul
sus, ca domnului meu milostiv, principelui mea.
214.
AlbaJulia, 28 Septemvrie 1592.
Principele Sigismund Bathory catre Veli aga capugi-ba,a.
Conform ordinului sultanului ti trimite ajutorul cerut.
Aliae ad Veli Agam Kapuchy Bassam, eodem tempore.
Az Nagyságod levelit meg hozák nekiink, kiben irja Nagy-
ságod, miben legyen ott Aron vajdának Allapotja. Kivánja Nagy-
ságod, hogy segétségiinket bocsátanánk oda, annak az ellenség-
nek onnet ki ilzésére. Azért Nagysagodnak jo egészségben létét
j6 kedvvel hallottuk, jó akaratját és barátságát is Nagyságodnak
örömest vettiik. Az mi penig nézi az mi segétségiinket, arról az
Hatalmas császár is parancsolt volt nekiink, kire mi mint egye-
bekben mindenekben, ebben is mindgyárt készek voltunk, és
hadakozó népiinket el kiszétvén, f6 emberiinkkel egyiitt oda
el inditottuk, kiknek meg is hadtuk, hogy mindenben az szilk-
séghez tarts& magokat. Nagyságodnak is mindenben ajánljuk
baratságunkat, j6 akaratunkat. Tartsa meg Isten Nagysigodat.
Trad. Ne-au adus scrisoarea Mariei Tale, in care serie Maria

Ta, care este starea de acolo a lui Aron-Voda i pofteste Maria Ta
sá ne trimitem acolo ajutorul nostru, pentru gonirea dash' a acelui
vräjmas. Pentru aceea am auzit cu bucurie despre sängtatea
Tale si am inteles bucurosi bunavointa i prietenia Mäsiei Tale. lar
In ce priveste ajutorul nostru, ne-a poruncit i Puternicul Impkat
despre el, la care noi, ca si la toate altele, si la aceasta am fost gata
www.dacoromanica.ro
308 No. 214 215 [28 Sept 1592
numai decit si pregátindu-ne norod de oaste, 1-am pornit acolo im-

preuna cu cIpeteniile, si le-am si poruncit, s'a" se poarte In toate dupe
cum va fi nevoie. Si Märiei Tale ii incredinpm prietenia, bunàvointa
noastrfi. Dumnezeu sä vA ting pe Mária Ta.
215.
[Moldova, Septemvrie 1592.]

Veil aga capugi-basa catre plincipele Sigismund Bathory.
Sosind ad i pentru a urca pe Aron-Vodd din nou in scaun,

cere sd-i trimealel in graboi vreo 2000-3000 de soldag in ajutor.
Interpretatio literarum Veli Aga Kapuchy Bassae, allatae
Albam die 29a Septembris. Anno Domini 1592.
Uraknak urának, Erdéli vajdának köszönetemet, szolgála-
tomat irom.
Az Hatalmas császár Aron vajdájának, ki Nagyságodnak
régi barátja, hivségét és igazságát látván, az Moldovai vajdaságot
jel akaratjáb61 ismit neki adta, és engemet azért kiildött vele
az Hatalmas császár parancsolatjával, hogy 6tet székibe iiltes-
sem ; értvén pedig azt, hogy mostan valami latrok f 61 kisziilvén
oda jöttenek volna az országba, és az föld népe igen meg rémölt
t6lök, azért Nagyságod az Hatalmas császárnak minden hivségét
most meg mutassa, ennél jobbkor nem szolgálhat egyszer se
Nagyságod az Hatalmas császárnak, mint most. Azért ezt csele-
kedje Nagyságod, hogy két vagy három ezer j6 puskás népet, kik
elött látott f6 vitéz emberek legyenek, killdjen ide mellénk se-
gétségre, és ha az Ur Isten adja, hogy az latrokat meg verjük,
az Hatalmas császárnál orczád fényes leszen, és hired, neved,
becsiileted feljebb nevelkedik, j6 néven is veszi az Hatalmas
császár Nagyságodt61. Ezen dolog fe161 minden 6rában az Hatal-
mas császár parancsolatja is Nagyságodhoz érkezik, de Nagy-
ságodat kérem, Nagyságod azt ne várja, hanem meddig az Ha-
talmas császár földét az latrok el nem égetik és pusztitják, ad-
dig legyen mellettiink Nagyságod, és segétsen meg ; ha Isten
engedi, hogy ezeken gy6zedelmet vesziink, az Hatalmas császár
szép kaftánt kiild Nagyságodnak, és egyébb szerszámmal is meg
ajándékozza Nagyságodat. Nagyságodnak ez után öröme leszen,
ha ezeket meg gy6zhetjiik. Nagyságodat meg is kérem, Nagy-
sagod ne mulasson evvel, hanem ment61 hamarébb lehet, az
www.dacoromanica.ro
Sept. 1592] No. 215-216 309
puskásokat kiildje el Nagyságod, az Hatalmas császárnál nem

leszen el felejtve az Nagyságod szolgálatja. Többet Nagyságod-
-nak nem irok. Nagysetgod mindeneket ért.
Trad. Domnului Domnilor, Voevodului Ardealului, scriu salu-

tarea i slujba mea.
Puternicul impArat a dat iaräs de bunä voie voevodatul Mol-
dovei lui Aron-Vodà, care este prietenul 1115.riei Tale, VázAndu-i cre-
dinta i dreptatea lui, si pe mine pentru aceea m'a trimis cu el cu
porunca impäratului, ca s1-1 pun in scaun ; iarà intelegand cà ceva
talhari pregätindu-se, au venit acolo in tarà i pämântenii s'au ingrozit
foarte de ei, pentru aceea Mä.ria Ta sà aräti acum Puternicului im-
pärat toatà credinta, caci nici odatà nu poti sluji mai bine ca acum
Puternicului impArat. Pentru aceea sà faa. astfel 1115.ria Ta, sá tri-
mitä aici lângà noi spre ajutor vre-o douá sau trei mii de oameni,
puscasi buni, in fruntea csirora sà fie cälpetenii pricepute i dac6 ne
dä Dumnezeu, sä, batem pe acei talhari, obrazul täu va fi stfälucitor
la Puternicul impärat si slava, numele, cinstea iti va creste mai sus,
Puternicul impärat o va lua in nume de bine dela M'Aria Ta. Despre
aceastä treabá in once ceas soseste porunca dela Puternicul impäsat,
dar rog pe Märia Ta, ca Märia Ta sä.' nu astepte aceea, ci Märia
Ta sä: fii de partea noastrá pAnä nu mai ard i nu mai pustiesc acei
lotri päimântul impäratului, i sá ne ajute, de va ingädui Dumnezeu,
sä luätn biruint6 asupra acestora, Puternicul Impärat iti va ttimite
un caftan frumos si mai cinsteste pe Märia ta i cu alte unelte. Maria
Ta va aveà bucurie de acum inainte de vom putea invingem pe
acestia. i rog pe Mària Ta, sà nu o zAboveascg, ci sä.' trimitá pe pus-
casi ca't poate mai iute, la Puternicul impärat nu va fi uitatä. slujba
Märiei Tale. Nu scriu mai multe Märiei Tale. Märia Ta le vei intelege
toate.
216.
Alba-Iulia, r Octomvrie 1592.
Principele Sigismund Bathory care Hagan pasa beglerbeg.
Primind scrisoarea din Silistra, il vestqte cd a ipornit
vastea cerutd in Moldova intru ajutorul lui Aron-V odd, dela care
a primit asemenea scrisoare sd-1 ajute.
Responsum Illmi Principis ad literas Hazan Bassae Be-
glerbegi Urumeliensis 1 8brill 1592.
Nagyságos Bassa etc. Az Nagyságod levelit elvettiik, ldben irja
Nagyságod, hogy az Hatalmas császár parancsolta volna Nagy-
ságodnak, hogy as mely hitván ember több latrokkal Moldová.-
www.dacoromanica.ro
310 No. 016 [1 Oct. 1592
ban, az Hatalmas császár országában ment, annak onnet ki ilzé-

size oda Moldovában menne Nagyságod, kiért Nagyságod is
Szilistrenél az Dunán Altai költözvén, Moldova felé jött volna ;
kivánja Nagyságod t3lünk, hogy azoknak onned ki iizésére, mi
is innéd hadunkat bocsátanánk. Azért örömest értettiik, hogy
Isten Nagyságodat egészségben hozta oda, s kivánjuk is, hogy
az minemii dologban az Hatalmas császár Nagyságodat el bo-
csátotta, abban Isten után, az Hatalmas császár j6 szerencsé-
jében gyözedelmes legyen Nagyságod. Az mi illeti az mi segét-
ségiinket, arrul az Hatalmas császár is parancsolatot kiildött
volt nekiink, az moldvai Aron Vaida is azonképpen meg talált
volt benniinket, melyhez képest, mi hadakoz6 népeinket el készit-
vén, mindgyárást el inditattuk, s meg is hadtuk nekik, hogy el
siessenek, és az Hatalmas császár parancsolatja szerint azokat
onnéd ki iizzék, és Aron Vaidát székiben filtessék, hisszük is,
hogy immár oda a' felé az határban vagynak, és rövidnap szintén
ott lesznek. Ezután is, mint eddig, mindenben az Hatalmas császár
parancsolatjához akarjuk magtmkat tartani. Hogy pedig Nagy-
ságod jelenti jó akaratját hozzánk, azt Nagyságodtul j6 kedvvel
és becsiilettel vettiik. Mi is ajánljuk Nagyságodnak mindenben, az
miben kivántatik, barátságunkat, j6 akaratunkat. Tartsa meg etc.
Trad. Märite Pase, etc. Am primit scrisoarea Mariei Tale, in
care serie M'Aria Ta, ca. Puternicul Impärat a poruncit Mariei Tale,
eà acel om videan, care a mers cu mai multi tAlhari in tara Puter-
nicului Imparat, in Moldova, pentru gonirea aceluia merge Maria
Ta acolo in Moldova, pentru care treaba s't Maria Ta, trecând Du-
nArea la Silistra, a venit ca'tre Moldova ; pofteste Maria Ta dela noi
ca i noi sa slobozim oaste de aici pentru gonirea acelora de acolo.
De aceea am auzit bucurosi ca Dumnezeu v'a adus sanatos acolo pe
Maria Ta, i poftim ca in treaba pentru care va trimis Puternicul
Imparat pe Maria Ta, in aceea sa fie biruitor Maria Ta, in norocul
Puternicului Imparat, dup'21 Dumnezeu. Iara ce priveste ajutorul no-
stru, despre el ne-a trimis porunca i Puternicul Imparat i asijdere
ne-a vestit i Aron-Voda din Moldova, si potrivit eu acelea, noi ne-am
pregatit numai decAt oastea si am si pornit-o fara zabava si le-am po-
runcit sa se grabeasca goneasca pe aceia de acolo dupa porunca
Impà.'ratului i sa puna in Scaun pe Aron-Voda, i credem ea acuma
sunt acolo in botar i in cAte-va zile vor fi acolo. Si de aid inainte
vrem sa ne tinem de porunca Puternicului imparat, ca i pana actinia.
lar fiind-ca Maria Ta vesteste bunavointa Mariei Tale fatà de noi,
am prirnit aceea cu voie bunk' i cu cinste dela Maria Ta. i noi in-
credintam pe Maria Ta de prietenia i bunAvointa noastra, in toate
ate se cere, sa va tina etc.
www.dacoromanica.ro
22 Oct. 1592] No. 217-218 311
Warszazva, 22 Octotnvrie 1592.

Ntuatriul Germanico Malaspina clitre card. Petro Aldobrandino.
Se discutd scrisoarea sultan. ului prin care se pleinge de Lqi
cd ar ajutat pe Petru-Vodd Cazacul impotriva lui Aron-Yodel,
Ina s'a allat cd acesta din urmd are o armatd turceascd de vreo
40,000 de oameni, ceeace ameninfd liniytea Poloniei.
Questa dissolutione delli comitii ha causato nella prima
sua apparenza gran suspitione d'animo in ogn'uno, et non poca
variet b. de paren, et di giuditio, et per l'accidenti passati, et
per molt'altre circonstanze dubitavano alcuni, che portasse seco
conseguenze pemitiose, tanto più per esser comparso qua un
mandato dal Transilvano con lettere del Turco, dirette a questo
Seen° sotto pretesto di lamentarsi, che habbiano li Polacchi
dato aiuto a un Pietro vaivoda di Moldavia, et desfavorito un
altro eletto da quel Signore, ma la varietà, et per quanto m'ha
detto Sua Maestà, ch'è venuto per esplorare lo stato delli
quali pensava di ritrovare in altra forma, che non ha fatto, et
alcune persone prescrivano di Transilvania, che quel Signore
era armato, et che il Turco le haveva dato 40 mila soldati, et
era all'ordine per transferirse in questo regno ogni volta, che
fosse chiamato da coloro, che lo favorivano, di maniera che es-
sendo da per se il vocabolo di solutione odiosa, et pericoloso, ag-
giungendosi poi la venuta del sopradetto huomo con l'aviso ri-
cevuto, causava in ognuno timore straordinario.
Wien, 23 Octomvrie 1592.

Arhiducele Matia ckre Camera Scepusiani.
A§teaptei raportul despre cererea Romdnului Petru Sandor
ca sd i se dea oficiul de voivodat.
Qualiter et quas ob causas Petrus Sandor Walachus, pro
collatione officii Waiuodatus, et libertanda domo sua in comitatu
Zathmariensi existente habita, demisse instet, ex adiecto supplici
libello fusius videre est. Benigne itaque vobis mandamus, ut nos
superinde consilio vestro addito informetis.
(Colectiime particularl. Ungaria.)
www.dacoromanica.ro
312 No. 219 Oct. 1593
219.
[Alba-Iulia, Octomvrie 1592.]

Principele Sigismund Báthory catre Ali aga capugi-baqa.
Reispunzdnd la scrisoarea sa, Li asigurd cd oastea cerutd std

gata de plecare i indatel ce va alla dela Aron-Yodel, unde o va
ateta, ea va pleca tara reigaz intru ajutorul sau.
Responsum Principis ad literas Aly Aghae, Kapuchy
Bassae potentissimi Imperatoris Turcanun.
Az Nagyságod levelit meg hozák minekiink, kibiil értj iik az
Nagyságod akaratját, hogy segitséget kiildenénk Aron Vaida
mellé, vihetné be székiben Nagyságodnak, mivel hogy értette
volna Nagyságod, hogy valami latrok iitöttek volna országá.ra,
és most ott volnának. Azért az Nagyságod levelét örömest láttuk
és az Nagyságod j6 egészséget, jó hirét, nevét is jó kedvvel hal-
lottuk ; kivánjuk is, hogy Nagyságod ezt az dolgot, kiben most
az Hatalmas császár Nagyságodat bocsátotta, jo végre vihesse
és magának evvel is becsilletet és nagyob el6menetelt szerezhessen.
Az mi penig az mi segitségiinket nézi, mi az el6tt is, mindenkor
[amibcn] kivántatott, semmiben annak az Hatalmas császár orszá-
gána.k meg nem fogyatkoztunk. Most is látván mind az Nagy-
ságod, mind az Aron Vaida irását, és t6liink \Taló kivánságát, min-
gyárást arra yak). emberiinket elbocsáttuk, hogy az hadakozó
népet minden ahhoz vale). szerszámokkal el6 készétsék, fel vegyék,
azután el is inditsák, kiben semmi vétek ne essék, hanem ezek
rövidnap készen lesznek, és be is indulnak ; csak hogy kivánjuk
elöszer meg érteni az vaidátul, melyre köllessék bemenniek és
mi módjával, s hol találkozhatnak öszve vele, kiért im emberiinket
is bocsatottuk oda hozzája, hogy ott mindeneknek végére menjen
tiile, ki mihelyen onnan meg j6 és mindenekral bizonyossá teszen
benniinket, azonnal az hadot el inditsuk és meg hagyjuk neldk,
mihez tartsák magokat. Nagyságodnak ajánljuk je)* akaratunkat,
barátságunkat. Tartsa meg Isten Nagyságodat, etc.
(Acta publica Transylvaniae. Budapest. Fol. 389.. Copie.)
Trad. Ne-au adus scrisoarea Märiei Tale, din care am tnteles

vointa Näriei Tale, sä trimitem ajutor lui Aron-Vodà, poatà duce
Märia Ta in Scaun, cäci a inteles Inda Ta, cá au nävälit n4te tal-
hari in tara lui i sunt i acuma acolo. Pentru aceea am vgzut cu
bucurie scrisoare_a Märiei Tale i am auzit cu voie bun:1 despre sä-
www.dacoromanica.ro
27 Oct. 1592 No. 219-220 313
nätatea, slava, numele Märiei Tale ; i poftim ca Märia Ta, sA poatà

duce la bun sfärsit treaba aceasta, pentru care a trimis Puternicul
Impärat pe Märia Ta i sä cAstige i prin aceasta cinste i mai mare Ina-
intare. Iarä ce priveste ajutorul nostru, noi i odinioarä, de cAte ori
ni s'a cerut, nu am lipsit cu nimic nici odatá pentru tara aceea a
Puternicului Impärat. i acum väzând scrisoarea Märiei Tale si a
lui Aron-Vodä, i pofta lui fatä de noi, am trimis numai decAt omul
nostru pentru ca s'A pregäteasa cu tot felul de unelte norodul de
oaste, sä le lea i apoi sä i plece, in treaba aceasta sá nu se intAmple
nici o gresealä, ci acestia in cAteva zile vor fi gata si pleacA acolo,
numai cà poftim mai intAi sä afläm dela Voevod, cum trebue s'A intre
si in ce chip, si unde se pot intAlni cu el, pentru care trealiä iatä
am si slobozit omul nostru la el, ca acolo sà le afle toate dela el,
indatd ce vine acela de acolo si ne l'Amureste despre toate, numai
decAt pornim oastea i ii poruncim de ce säl se tie. Incredintäm pe
Märia Ta despre bunävointa noasträ, despre prietenia noasträ. Dum-
nezeu sà te tie pe Domnia Ta, etc.
220.
Alba-Iulia, 27 Octomvrie 1592.
Principele Sigismund BAthory &are sultanul Murad III.
Potrivit poruncii lui, trimiVind oaste bund in Moldova, in
.r.z- Octomvrie a beitut pe Petru-Vodd ldngd 1a,ci, prinzeindu-1 cu
inuW ai sdi dupd aceea unindu-se cu Veli-aga, peste patru zile
au pus din nou pe Aron-Vodd in Scaunul domnesc, lar pe
Petru-Vodd fi vor porni peste putin la Poartd.
Aliae literae 1flmi Principis ad Imperatorem Turcarum,
die 27a Octobris Anno Domini 1592 datae.
Hatalmas, Gyelzhetetlen Császár etc.
Az mi képpen Hatalmasságod énnekem meg parancsolta
volt, hogy Moldovába hadamat bocsássam és azt az Péter nevii
embert, ki Sándor fiának mondja magát, és ott az Aron vaida
székit elfoglalta, onnan ki iizessem, én mindgyárást Hatalmass6.-
god parancsolatjának engedelmes levén, mindenben az szerint
cselekedtem : mind lovagot, gyalogot jo szerrel f6 hadakozó had-
nagyommal bocsáttom Moldvába, meg hagyván nekik, hogy mennél
hamarább lehet, be siessenek, és azt az Hatalmasságod országát
az ellenség kezibiil meg szabaditsák, és helyire állitsák, kiben
azok is ugy serénkedtenek, hogy milielyen Moldova határában
jutottanak, mindgyárást az ellenségre siettenek és ez holnap
tizenegyeclik napján jászvásár felé jutván, mikor azt a' Péter
vajda megértette volna, hogy ezek rea mennek, 6 is menten föl
www.dacoromanica.ro
314 No. 22o [27 Oct. 1592
készült, és mind lovagjával, gyalogjával, taraczkival, -seregbon-

tójával, szakálosival ki szálott az mez6re, és ott készen várta
az hadomat. De az Isten ugy adta, hogy az Hatalmasságod jó
szerencséivel az én hadom mihelyen szembe jutott vele, meg
nem állhatták 6ket, hanem mindgyárist, mindenestal fogva
kézben estenek ; azt a' Péter vajdát is el fogták, a népiben is,
kit el fogtak s kit levágtak. Istennek hála, mindenben az Hatal-
masságod j6 egészségébe ugy viselték magokat, a mint 6 tiilek
is kivántatott. Annakutánna ez meg levén, Vely Aga Aron vaj-
dával negyed nappal mentek be Jászvásárra, és az mi hadunk,
Aron vajdát ugyan azon nap székibe (iltették, azt a' Péter vajdAt
is mindgyárást kézbe adták, kit rövidnap be is kiildenek az Ha-
talmasságod finyes portájára. Immár az ország Istennek segit-
sége, és Hatalmasságod jo gondviselése által meg csendesedett,
mindenek az el6bbi állapotban vadnak. Ezeket akarám én is
mindgyárást Hatalmasságodnak az én hivségem szerint értésére
adni.
Lengyel országbul is az Varsoviai gyfilésbfil most jött em-
berem, de még ott semmi bizonyost akkor nem végezhettek volt,
csak az nagy veszekedésben Es háborgásban voltanak egymás
között. Az ldrály azért immár azt mondta volt, hogy el nem
megyen, hanem meg marad köztök. De az Ország azt még sem
hihette. Az bécsi király is egy f6 követet, olomuczi piispöket
kiildette oda hozzAjok, ki Altai azon, vagyon, hogy királt meg
békéltesse az országgal Immár mit végeznek Es mi legyen vége
ennek az gyülésnek, várom minden nap, hogy meg érthessem,
és azt is azonnal Hatalmasságodnak értésére adom. Tartsa meg
Isten etc.
Trad. Atotputemice, Nebiruitule impArat etc.

DupA cum mi-a poruncit Atotputernicia Ta, ca slobod
oastea in Moldova 0 sä gonesc de acolo pe omul acela care se nu-
me§te Petru i zice CA e fiul lui Alexandru 0 a cuprins acolo Scau-
nul lui Aron-Vodá i supunAndu-ml numai decAt poruncii Atotpu-
temiciei Tale, am fAcut toate acestea intocmai : am trimis in Mol-
dova atAt cáláreti, cat i pedestra0 ca scule bune i hotnoghiul meu
de frunte, poruncindu-le, sál se grabeascA cat pot mai mult i s'A mAn-
tuiascA acea tarl a Atotputerniciei Tale din mAinile vrA0nawlui
s'A o indrepteze, in care treabA s'au silit atat de mult, cl indatA ce
au ajuns in hotarul Moldovei, s'au nApustit asupra vr5.0naw1ui
ajungAnd in LI a lunii acesteia la Ia0, cAnd a inteles Petru-VodA cá
ace§tia merg impotriva lui, s'a pregAtit .0 el in grabA 0 a ie0t in cAmp
www.dacoromanica.ro
27 Oct. 1592] No. 220-221 315
ca toti caläretii, pedestrasii, tunurile, si focurile sale si acolo a a§teptat

gata oastea mea. Dar asa a vrut Dumnezeu, cá fiind norocos Atot-
putemicia Ta, indata ce a ajuns oastea mea in fata lui, ei nu s'au
putut impotrivi, ci de graba au cazut in mana ei cu toate ale lor ;
au prins si pe acel Petru-Vodä, si din norodul gm, pe unii i-au täiat,
pe altii i-au prins. Slava Domnului, in toate treburile, in sanatatea
Atotputerniciei Tale, s'au purtat astfel, precum am si poftit dela ei.
Dupa' ce s'a fácut aceasta, Veli-Aga ea Voevodul Aron au intrat in
ziva a patra in Iasi s't oastea noastrà in aceeas zi a pus in Scaun pe
Aron-Voda, s't de graba i-au dat in maini pe acel Petru-Vodä, pe
care in scurta vreme il vor si trimite la stralucita Poarta a Atotpu-
terniciei Tale. Acum, cu ajutorul lui Dumnezeu s't cu bunä. ingrijirea
Atotputerniciei Tale, s'a linistit tara, toate sunt, cum au fost odi-
nioara. Aceastea am voit si eu säl vi le dau de stire in grabà dup.&
credinta mea Atotputerniciei Tale.
Acum mi-a venit si omul din tara leseascà din dieta dela Var-
sovia, dar acolo nu au putut incà ispravi nimic desavarsit, ci au fost
numai in mare cearta si turbare intre ei. Regele a spus cá nu pleacá
Cl ramane intre ei. Dar Tara nu a putut crede aceasta. $i regele
din Beciu a trimis la ei un sol mare, pe episcopul dela Olmiitz, prin
care se stradueste sa impace pe rege cu tara sa. Ea astept in fiecare
zi, sa aud ce fac si ce sfarsit va avea aceastá adunare, ca sa aflu
0 sä o vestesc numai dec54- Atotputemiciei Tale. Dumnezeu sä va
tina etc.
221.
[Kogice, Octomvrie 1592.]
Petra Sandor, roman ardelean, dare arhiducele Matia.
Strcimuldndu-se Cu c4iva Români ardeleni in comitatul Sell-
marului lcingä Ardud, unde a skirpit o paure pi a colonizat un
sat intreg, care pi-a luat pi numele de Scindorfalva" dupd el, fi
roaga sa-i dea demnitatea de Voevod dupcl obiceiul neamului
romcfnesccu scutire de deiri pentru casa sa ce a feicut-o acolo, in
satul fundat de dânsul.
Serenissime Princeps et Domine, Domine clementissime.
Fidelium servitiorum meorum in gratiam Ser m Vrae etc.
His superioribus annis, Serme Princeps, ego cum certis
quibusdam rnibi adiunctis Valachis, e regno Transylvaniae sub
fidelitatem et ditionem Sacrae Caesareae Regiaeque Mtm, domini
nostri Clementissimi, in comitatum Zathmar transmigravi, in
quodam vasto loco et silva densissima sedem fixi, et integrum
pagum condescendi, fecique commodo Suae Mae Caesareae
non exiguo. Cum itaque ex alioquin iam in pertinentia Zath-
www.dacoromanica.ro
316 NO. 221-222 [Oct. 1592
mar, quara alibi, ubilibet intra ambitum huius regni Hunga-

riae, cum in Suae Mtm, tum vero dominorum nobilium ditio-
tabus, pro more et consuetudine nostrae nationis, in singulis
pagis et possessionibus certi sint Vayvodae, et libertini, quorum
opera possessio regitur, dominorumque terrestrium, ac M quoque
Caesareae census, servitutes et datiae, ac omnia necessaria gu-
bemantur, et administrantur, supplico humillime Vrae Serti
tanquam Domino meo clementissimo, dignetur clementer cum
tali officio vayvodatus collatione, unicam domum meam, in posses-
sione Sandorffalva vocatam, quae nomen quoque a me, suo primo
authore accepit, in comitatu Zathmariensi existenti habitam,
mili meisque heredibus et posteritatibus universis clementer li-
bertare, a censibus, taxis, datiis et servitutibus ordinariis exem-
ptamque reddere. Nam et alioquin, Serme Princeps, ordinaria
talium vaivodarum, et ex officio ipsorum solvenda datio, plus
efficit, quam alterius coloni census solventis. Pro qua Vrae Serm
clementi erga me gratia, clementiam Sacrae Caesareae Mti do-
mino meo clementissimo, quam Vrm Serenitatibus maiori cum
industria et commodo servire contendam. Clemens a Vra Serte
exspecto responsum, Eiusdem Sertm Vrae
humilis subiectus
Petrus Sandor
de Sandorffalua Valachus
Adresa : Humillima supplieatio Petri Sandor de Sandorffalua.
(Hof kammerarchiv. Wien. Fase. 4399. Hungarn.)
222.
Warszazva, 25 Noemvrie 1592.
Nuntiul Malaspina atre card. Cinzio Aldobrandini secr, de stat.
Mare armatä turceascd in Moldova, care unindu-se cu oastea
principelui Sigismund Báthory a suit in locul lui Petru-Vodd pe
Aron-V odd in Scaunul Moldovei. Acest eveniment i laptul cd Tur-
cii, sunt aproape, a infricqat mult pe Le0, temându-se set nu intre
in tara lor, insä neavdnd niciun pretext pentru aceasta, s'au abtinut
dela acest lucru.
Con le mie delli 22 del passato diedi ragguaglio alla Santith
di Nostro Signore, come era capitato un chiaus in Transilvania,
et havea mandato qua un suo, sotto pretesto di lamentarsi, che
alcuni Signori Polacchi havessero favorito un Pietro Vaivoda di
www.dacoromanica.ro
25 Nov. 1592] No. 222 317
Moldavia, et che Sua Maestà credeva che essentialmente l'huomo

inviato allí comitii fosse venuto per esplorare lo stato di essi.
Dopo s'è inteso per cosa certa, che nell'istesso tempo comparve
un bascià in quelle parti con 30 mila cavalli, et buon numero di
Giannizzeri, con li quali s'unimo ancora da 3/m Ungari, posti in or-
dine dal Transilvano, ed andorno insieme verso Moldavia, dando
voce d'essere venuti per levare di possesso il sudetto Pietro, come
poi fecero, ponendo in suo luogo un' Aron. Et perchè qui sanno che
il Turco ha suprema autorità nel levare et porre in quelle provincie
li vaivodi, et sono informati, che n.el rimovere Pietro non com-
parve, se non poco numero di Ungari, si sono per() confermati
nell'opinione conceputa, che sotto tanto apparato si nascondesse
qualch' altro più rilevante misterio ; onde tengono che l'aviso
dell'Amalteo non fusse punto apocrifo, et che, se la Maesth Sua
partiva, o li Austriaci havessero fatto qualche motivo, o vero
si fussero suscitate alcune intestine et domestiche discordie,
Turcho sarebbe entrato nel regno, ma che havendo egli havuto
relatione che nè Sua Maestà era in procinto di partire, nè Casa
d'Austria innoveria cosa alcuna, nè nel regno erano cliscordie, che
potessero alterare la pace et quiete di esso, mancando perch!)
pretesto apparente al bascià d'entrare nel regno, et in specie il
principale dell'Austriaci, per il quale per ragione di stato il Turcho
s'era mosso a inviarlo, le parve d'haver conseguito il suo intento,
et dall'altro canto anco il cancelliero si vedeva libero dal timore
di cadere in mano di quei Principi, nè si fidava molto del cer-
vello d'alcuni parenti del Transilvano, presero perciò l'uno et
l'altro di loro assai astuto partito a fine, che l'intento che have-
vano havuto, non si scoprisse, et fu di versar la piena adesso
a querinfelice di Pietro, quale con un semplice ordine potevano
rimovere ; et perchè l'aviso 6 verissimo, per esser comparso qua
un suddito di Sua Maestà, cittadino di Danzich, ch'è venuto
da Constantinopoli con l'essercito turchesco, insieme con certi
Inglesi, a i quali io ancora ho voluto parlare, et si sono anco
recevute lettere di Transilvania, et di Moldavia in conformità :
la Maestà Sua m'ha però ringratiato grandemente per haverle
io comunicato questa cog pericolosa trama, quando l'Amalteo
lo conferi meco, col mandare a Sua Maestà il Malacrida, secre-
tario del cardinale Radziwille ; dal che ne nacque, che dando
parte Sua Maestà del aviso in secreto, senza dire da chi l'haveva
intes.o, alli capi della Maggior Polonia, et a quelli ch'hanno beni
et dominii alli confini, de quorum interesse principalmente si trat-
www.dacoromanica.ro
318 No. 222-223 [25 Nov. x592
cava, hebbero perd l'occhio aperto nella Dieta, acciò non na-
tcesse scandalo, nè novia alcuna, nè all'hora mancorno di quelli,
she sospettavano, che l'artefice di tutto questo motivo fosse
stato il cancelliero, et perd s'alienomo l'animi di alcuni da Iui,
cosa che apportò non puoco giovamento.
Nota cancelariei: Di Varsovia da Monsignor San Severo nuntio
in Polonia 25 Noembre 1592. Dicifrato 8 Gennaro 1593.
(Arch. Vat. Roma. Nunz. di Polonia, vol. 35 fol. 135-6. Cifra.)
223.
Papa Clemente VIII catre cardinalul Andrei liéthory.
Afkind dela nunfiul Amalteo, intors din Ardeal,despre zelul

care U aratei pentru introducerea din nou a Iezuiftlor, mu4u-
tne0e.
Cardinali Bathorio.
Dilecte fili noster, salutem etc. Scis quantopere nobis cordi
sint catholicae religioni.s res in Transsylvania, de quibus ad te
scripsimus, misimusque dilectum Miura Attilium Amaltaeum.
In lis illud etiam erat de revocandis eo sacerdotibus Societatis
Iesu, per quos multum poterit in religione profici. Certum habemus
rihil tuae pietati magis cordi esse, quam Dei gloriam ; perspeximus
etiam optimam tum Principis, tum aliorum, ad quos scripsimus
voluntatem, et ex ipsorum literis, et ex sermone Amaltaei. Nunc
autem has ad te literas damus, non ut hortemur, ut rem adiuves
et confid cures, nihil enim necesse esse intelligimus ; sed facere
non possumus quin nostrum summum desiderium significemus,
idque satis esse certo sciraus.
Datum Romae, apud Sanctum Petrum, etc. Die 12. De-
cembris 1592. Auno primo.
Ant[onius] Buccapad[ulus]
(Arch. Vat. Roma. Arm. 44 tom. 38. fol. 143. Copie of.)
Nota. Odatá cu acest breve s'a trimis una, fireste, i principelui
Sigismund, pe care 1-am publicat aiurea.1
Veress Erdélyorszagi papal követek jelentései VIII. Kelemen idej6b6l

(Budapest, 1909) p. 394.
www.dacoromanica.ro
12 Dec. 1592] No. 224-225 319

Papa Clemente VIII cAtre tefan Báthory de Somly6.
Primind prin A malteo informatiuni bune despre zelul sdu,
Il asigurd de bundvoinp sa pdrinteascet.
Stephano Bathorio.
Dilecte fili nobilis vir, salutem etc. Quantopere cupiamus
vestram et maiorum vestrorum gloriam in catholica religione
tuenda atque amplificanda crescere vestro studio atque opera,
ex superioribus nostris literis, atque ex dilecto filio Attilio Amal-
taeo, quem misimus, perspectum tibi esse arbitramur. Perspecta
item nobis est ex tuis literis atque ex Amaltaei sermone optima
voluntas tua cum caeteris in rebus, tum in sacerdotibus Societatis
Iesu revocandis. Nunc autem has literas damus, non illas quidem
(quod minime opus esse intelligimus) hortatrices, sed sum.mi
nostri desiderii, et patemae erga te caritatis, tuaeque gloriae stu-
dii indices ; speramus ea, quae incredibiliter cupimus, quaeque
tua pietas pollicetur, brevi confectum in.
Datum Romae etc. Die 12. Decembris 1592.
(Arch. Vat. Roma. ALM. 44 tom. 33. fol. 143. Copie of.)

Papa Clemente VIII cAtre Baltazar Báthory de Somly6.
A fidnd ftiri bune despre dinsul prin Amalteo, Il asigurd de
bucuria cu care le-a primit, ftlind cd e statornic n romovarea
religiunii catolice.
Balthasari Bathorio.
Dilecte fili nobilis vir, salutem etc. Etsi nihil opus esse
intelligebamus iisdem de rebus tecum agi hoc tempore, de quibus per
literas, perque dilectum filium Attilium Amaltaeum egimus, quod
ex tuis literis, et ex Amaltaei sermone perspectissima esset nobis
optima voluntas tua, digna maiorum tuorum gloria in catholica
religione amplificanda, quodque scivimus videre te ei rei magno
adiumento esse revocationem sacerdotum Societatis Iesu ; tamen
voluimus has literas dare indices gaudii nostti. Iam enim id animo
praecipimus, quod immortali tua cum laude confectum, iri
www.dacoromanica.ro
32° No. 225-226 f12 Dec. 1592
speramus. Et certe, ut verum fateamur, nihil longius habemus,

quam dum id audiamus, Deus benedictus utatur semper tua optima
voluntate atque opera ad res amplissimas, unde etiam tua sem-
per merita augeantur, cumulenturque onmi felicitate.
Datum ut supra.
(Arch. Vat. Roma. Arm. 44 tom. 38. Copie of.)
226.
Kogice, 15 Decemvrie 1592.

Camera Scepusiani catre arhiducele Matia.
Primind i raportul provizorului cet'dgi Sdtmar, recomandd
indeplinirea cererii lui Petru Sandor, fiind demn sil fie numit
voevod" al satului descdlecat de ddnsul i totodatd scutit de ddri
pentru casa sa de acolo.
Petrum Sandor Valachum pro collatione officii Waiwodatus,
et exemptione domus suae, in possessione Sandorfalwa, in comi-
tatu Zathmar habita, Ser° V demisse supplicare, ex clementi
Settie Veee mandato XXIV. Octobris praeteriti edito, adiecto-
que scripto, intelleximus.
Accepimus superinde provisoris Zathmariensis informationem
cum praesentibus litteris Ser° Vree transmissam. Cum dictus
Valachus pagi Sandorfalva, in sylva quadam exstructi, primus
autor fuisse, eumque colonis, hinc inde advocatis complevisse
dicatur, pro ingenui nostro iudicio demisse videretur, ex speciali
Ser tie V'e gratia, et dicti wayvodatus officium, et exemptionem
domus suae ad beneplacitum Ser ue \Trae vel eius vita durante,
esse concedenda. Quod tamen in clementi Ser°5 Vrae positum
est arbitrio. Deus conservet Serteel Vram quam diutissime in-
columem.
Cassoviae, XV. Decembris. Anno MDLXXXXII.
(Hofkammerarchiv. Wien. Fase. 14399. Hungarn.)
Notä. Raportul sus mentionat al provizorului Paul Farkas
fiind foarte favorabil, darn din el urmätoarele randuri privitoare la
meritoasa opera a ardeleanului roman Petru Sandor :
Petrus ille Sandor in Caesaris ditione ad Erdeed pertinentiis
in silva quadam consedit, ubi aedificare pagum incepit, quem a suo
ipsius nomine Sandorlalva nuncupavit ; illuc sernel atque iterum meli-
Vezi petitia aceasta a lui Sandor sub No. 221.
www.dacoromanica.ro
15 Dec. 1592] No. 226-227 321
oribus verbis advocavit, et in unum tantos Valachos subditos con-

gessit, ut hic circa Erdeöd nunc pagus eo plenior tam domo, quam
Valachis subditus non sit : quibus ob origine pagi waiwoda" ipse
fuit, nunc quoque est. Iam vero licet senis confectus est, nihilominus
tamen huic loco servit. Hoc respectu, si supplicationem ipsius in-
tueretur Sua Maiestas cum aliis quoque Valachis nullam ex frumento
decimationem det, nec vineas habeant : propter talia servitia, quod
ad ipsius sessionem attinet, quoniam litteras quoque nobilitares cum
armis Sua Maiestas dederit, mihi ita videtur, ut etiam exemptionem
Sua Maiestas merit° dare concedereque posset, dignus etiam
esset.
227.
Warszawa, z6 Decemvrie 1592.
Nuntiul Germanic° Malaspina catre Aron-VodA.
Recomandd parintii iezuili din Moldova bundvointii sale, ca

nu cumva sti fie figniti de afire mitropolitul fetrii ori de protestanti
(eretici) in pro pagarea cultului catolic.
Ad Principem Valachiae.
Etsi e Societate Iesu sacerdotes tales esse soleant, quales
facile optimis operibus et vitae integritate per se commendati
esse satis possunt, verumtamen, quia corn mendationis meae ac-
cessione a Dominatione Via Illma posse protegí sperant, eiusmodi
Ordinis sacerdotes Dominationi Vrae Mal" ita commend°,
ut studio maiore commendare nequeam. Gratum erit autem in
primis Summo Pontifici, cum iisdem iam aliquot annos eo missis
ita agi, ut cum rebus suis quiete et cum optimo illorum apud Ca-
tholicos exemplo istinc discedere liceat (habent enim a suis prae-
positis discedendi facultatem) istos vero alios saeculares sacer-
dotes, in eorum, qui discedent locum submissos, in catholicis
plebaniis fovere, et ne a metropolita Valacho ac haereticis in
fide catholica propaganda iidem impediaaatur, defendere atque
omnibus, quibus potest modis iuvare dignetur ; quod exit mihi
sane iucundum. Si quid autem ipse vicissim Dominationi
Vrae Illmae possim inservire, omnia studia mea eidem Domina-
tioni Vrae Mime incolumitatem diuturnam exoptans, libenter
defero.
Datae Varsaviae, XVII. Calendas Ianuaiii 1592.
(Bibl. Vallicelliana. Roma. Codice L. 18 fol. 19. Copie.)
www.dacoromanica.ro
322 No. 228--229 [18 Dec: 1592
228.
Kdice, 18 Decemvrie 1592.
Camera ScepusianA cAtre arhiducele Ernest.
Recomandd sd dea oficiul de voevodat peste satul Sándorfalva

Romdnului Petru Sándor, fiind fundat i colonizat de ddnsul.
De libelo supplici Petri Sandor Walachi.

Petrum Sandor Walachum pro collatione officii Wayuodatus
et exemptione domus suae in possessione Sandorfalwa, in comitatu
Zathmariensi habitae Seel Vrae demisse supplicare, ex clementi
Sera Vise mandato, 23. Octobris praeteriti edito, adiectoque
scripto intelleximus.
Accepimus superinde provisoris Zathmariensis informationem,
cum praesentibus literis Ser s Vme transmissam, cum dictus
Valachus Sandorfalwa in sylva quadam exstructi, primus author
fuisse, eumque colonis hinc inde advocatis complesse dicatur,
pro tenui nostro iudido demisse videretur ex speciali Seel° Vise
gratia et dicti Wayuodatus off idum, et exemptionem domus suae
ad beneplacitum Ser k Vrae vel eius vita durante esse con-
cedendum. Quod tamen in clementi Ser tis Vrae positum est arbitrio.
Cassoviae, 18. Decembris. Anno LXXXXII.
229.
Warszawa, 28 Decemvrie 1592.
Nuntiul Malaspina cAtre card. Cinzio Aldobrandini, secr, de stat.
Tratativele nunfiului cu cardinalul Andrei Báthory pentru
a-1 domoli in purtarea sa jignitoare PO de cardinalul Radziwill,
brin care el ajunsese o situafie falcd atdt la curte, cdt 0 la magnafii
din Polonia, ducdnd 0 o viafd pu fin potrivitel demnitdfii sale preo-
fe0i, Báthory fiind inconjurat mereu de militari, lar nu de oameni
biserice0i. 5tiri scandaloase sosiril 0 din curtea dela Alba-Iulia,
unde kindrul principe o ducea intr' o petrecere, a0t cd magnafii in-
digna fi l-au constnins goneascd muzicanfii italieni. Folosindu-se
de aceste imprejurdri, Baltazar Báthory 41 intindea lafurile pentru
a rdsturna pe vdrul sdu 0 a se face principe in locul sdu. Pentru
salvarea situa fiel lui Sigismund Báthory, nunfiul era de pdrere sur
www.dacoromanica.ro
28 Dec. 1592] No. 229 323
he ccisdlorit Cu sora regelui Poloniei, care inset hind protestantd,

trecerea ei la catolicism ar trebui sci se facel supt injluenfa reginei-
miduve.
Sua Maestà a contemplatione di N. Siga et per quella osser-
vanza che tiene verso Collegio de Cardinali, s'è contentata
di suspendere il procedere contro il Sigr cardinale Bathorio per
la via ordinaria di citationi, et mostra di veder volontieri ch'io
habbia assunto in me ogni dffferenza, et pere) havendo io ricevuto
da Sua S.Ima la lettera che V. S. Illam vedrà con questa mia :
mi partird fra pochi giorni per abboccarmi seco, affine di convertire
le diffidentie et disgusti con questo Serra° Re in confidentia,
con confortarlo ad accettare cosi honorato carico, quanto l'offe-
risse Sua Maesta con darle cura de suoi negocii, et del regno in
cotesta corte demostratione di tanta fede, ch'è sufficiente ad
abbolire ogni disgusto passato, et però dovrà. quell'Illm° Signore
accettando, o non accettando l'offerta di Sua Maestà, astenersi
nell'avenire da sollecitar gli animi de sudditi della Maestà. Sua con-
tro di lei, et non tenere tanta corrispondenza, come fa, col Seel.°
arciduca Massimiliano, perchè da tal commercio, come da origine
et fonte derivano poi tutte le prattiche del regno.
Cercare) similmente di mollificare l'animo suo essecerbato
contro il Sigr cardinale Radziwille, mostrandole quanto disgusto
pue dare a Sua Pie con perseverare in lacerarlo in voce et scritto
et quanta sodisfattione col racconciliarsi insieme. Terre) anco pro,
posito con Sua S. Illma delle voci che si spargono della vita et-
costumi suoi, et lo essortare) a lasciar le prattiche cattive, et pig-
liare appresso di sè huomini ecclesiastici, lasciando che li soldati
vivono con soldati, et che Sua S. Mina come ecclesiastico, nutris-
chi ecclesiastici, et perchè qua ha la Maestà Sua alcuni avisi di
Transilvania non troppo buoni, de quaff si ha che li sudditi di quel
prencipe si erano sollevati contro di lui, sotto pretesto che di
modo si fosse dato a le delitie, che non attendesse, se non a sonare
et ballare : per il che l'hanno sforzato a mandar via tutti li musici
Italiani, et si dubitava che non facessero il simile di quei pochi
Padri Gesuiti c'ha seco, se ben di questo non se n'ha riscontro certo,
et pare ancora che tra la Casa Bathoria si vadino nutrendo rugini
di mala sodisfattione, et che un Baldassar cerchi d'inquietar lo
stato et dominio di quel Signore, con speranza d'ottener esso quel
prencipato, et potrebbe essere che aprissero il canunino al Turco
con le loro discordie a poter fare in quella provintia quello che fa
con la Moldavia et Valachia ; perd non pretermetterd in nome di
www.dacoromanica.ro
324 No. 229-230 [28 Dec. 1592
N. Sigre di seminare quel seme di concordia et unione tra di

loro, col mezzo del Cardinale, che so essere mente di N. Sir et se
la infante sorella di questa Maesth s'inducesse ad abbracciare la
fede cattolica, non sarebbe forsi mezzo alcuno più atto a stabilire
lo stato di quel prencipe contro li nimici domestici et esterni,
quanto che colocarla in matrimonio a lui ; ma per ancora non
vedo che lei dia segno di vera emendatione et compuntione, et
dovendo Sua Maestà andare a Cracovia alli 12 del mese che viene,
et restando lei appresso la regina vedova, non posso far altro che
lasciar la cura della sua conversione a la Maestà della detta regina,
et haver l'occhio che dopo la partita del Re non ritornasse di nuovo
a far predicare in casa.
Il Signor Cancelliero, al quale, acciò conoschi li fini c'ha Sua
Bee ho dato parte delli sopradetti particolari, oltre haverli com-
mendati grandemente, ne ha mostrato di sentire gran consola-
tione, et in particolare ha stimato molto che si sia indotto questo
Serm a voler confidare li suoi negocii al Signor Cardinale, onde
si essibisse di essortare Sua S. Illnia accid in ogni modo accetti
il sudetto carico.
(Arch. Vat. Roma. Borghese III, 96/d fol. 244-5.)
Wien, 31 Decemvrie 1592.

Arhiducele Matia care Camera Ungafá.
Transmiyind dosarul cererii lui Petru Sandor, a#eaptd infor-
magunea fi pdrerea Camerei.
Qualiter Petrus Sandor Valachus pro collatione officii Wai-
vodatus et exemptione domus suae in possessione Sandorfalva,
in comitatu Zathmariensi habitae, demisse supplicarit, quidque
superinde provisor Zathmariensis Cameram Suae Caesareae Re-
giaeque Mr's et illa porro nos informarit, ex adiunctis pluribus
videre est. Benigne itaque vobis mandamus, ut nobis quoque
superinde vestram informationem consiliumque perscribatis ; etc.
(Colectiune particularfi. Ungaria.)
[ Alba-lulia, Decemvrie 1592.]

Principele Sigismund Báthory cltre Aron-Voda.
Primind scrisorile sale dela solul sdu, boierul Raman aga,
il felicita' cd §i-a putut recd§tiga Scaunul p'. e mdndru c'd lucrul
www.dacoromanica.ro
Dec. 1592] No. 231 325
s'a tdcut cu ajutorul sciu. Adeverqte totodatd suma de 10,000

talen i ce i-a trimes in recunoWnici pe seama oastei sale care 1-a
ajulat; dar in ce prive§te pagubele läcute de oaste in tara sa nu-I
poate indestula, celci atari pagube nu sunt de inlelturat nicderi, cu
toate eel a interogat pe multi dintre soldati, fdrel a fi allat vre-unul
care a ftie de ele.
Responsa I11 Principis ad binas literas Aronis vaivodae
Moldaviensis eadem tempore et loco per Rezvan agam exhibitas.
Megadá az Nagyságod boera az Nagyságod levelit mi ne-
kiink, kibfil értjük az Nagyságod jo egészségét és j6 szerencsés
állapotját, kin igen is öriiiiink, idvAnvAn Istent61, hogy abban
sokáig megtartsa és meger6sitse Nagyságodat. Hogy pediglen
Isten az mi segitségiink Altai vitte be helyébe Nagyságodat, azon
is 5 Felséginek nagy hálákat adunk, ki ezután is valamire öléggé
teszen benniinket, valamikor az szükség kivánja, semmiben nem
akarunk megfogyatkozni.Azt bánjuk, hogy mindenben kedve sze-
rint nem cselekedtek Nagyságodnak az mi embereink, holott az
hagyva volt nekik, hogy mindenben ugy járjanak, az mint Nagy-
ságod kivánja, és kedve szerint szolgáljanak Nagyságodnak,
de j61 érti Nagyságod, hogy az csak onnan esett, hogy ök magok
sem hitték azt, hogy Isten olyan jo szerencsét adj on Nagyságodnak,
hogy ellensége Nagyságodnak kezére keröljen és azért nem tudák,
mint olyan szokatlan és nagy dologban, ugy a mint kivántatott
volna minden részében magokat viselni, kiben, ha mi vétek esett,
illik, hogy Nagyságod is abbul bocsánattal legyen nekik és az
kevés vétket, több j6kirt, Jdldcel Isten Nagyságodat Altalok szerette,
elfelejtse.
Az mely pénzt, az tizezer tallért Nagyságod ez mi hadunknak
megelégitésére kiildött, azt is az Nagyságod embere, Rezvan aga
kézben adta ; noha pediglen gondolhatja jól Nagyságod, bogy
annyi népnek nem kevés szerrel, késziilettel és költséggel köllett
járni, hogy arr61 ne szöljunk, mennyi károk és fogyatkozások
esett mind utokban, jártokban s mind házoknál távol létekben,
mindazáltal megtekintvén az Nagyságod barátságát, j6 szomszéd-
ságát és azt is, hogy elég költségben vagyon e nélkiil is Nagyságod,
nem eröltethetjiik semmire Nagyságodat, hanem kivánjuk azt,
hogy Isten Nagyságodat, megtelepalvén jobban, és megnyugodván
országában, ez után jobb alkalmatosságában ismerhesse és
hesse meg ez mi je akaratunkat. Tarta n-eg isten etc.
www.dacoromanica.ro
326 No. 231 [Dec. 1592
Ad Secundas.
Megértettiik Nagyságod levelébill az Nagyságod panaszol-
kodását, minemd károkat tettek volna az mi népeink az Nagy-
ságod országába, kit mi elég kedvetleniil értettiik, mert mi 6ket
nem romlására és kárára, hanem javára és oltalmára kiildtönk
volt oda annak az földnek, ki feliil azoktul, a kik most azokban
itt vadnak nálunk, eléggé kérdezkedtiink, de nagy tagadást tesz-
nek fel6le, ugyannyira, hogy ahhoz képest, a mint mentik magokat
inkább hissziik, hogy ha mi kevés dolog esett is tiilek, kit61 az
hadat soha nem oltalmazhatni, de az föld népe bosszuból a mit
nem miiveltek is, mindent mond és költ re Ajok, kinek mennyire
köllessék helt adni Nagyságodnak, és ezeknek is szolgálatjokat
mint illik Nagyságodnak megbecsiilleni, azt mi az Nagyságod
itéletire támasztjuk, elhivén azt, hogy uraságának és az földnek
megtartását valami kevés kárnál, marhánál nagyobbnak tartsa
Nagyságod. Tartsa meg Isten etc.
(Acta publica Transylvanica. Budapest. Fol. 395. Copie.)
Trad. Boerul Märiei Tale ne-a dat scrisoarea Märiei Tale, din
care am inteles cä Maria Ta esti sänatos 0 in stare norocoasä, pentru
care stiri foarte m'am bucurat, poftind dela Dumnezeu sa và tina
multa vreme astfel i sa intäreascä pe Maria Ta. lark' pentru cä. Dum-
nezeu prin ajutorul nostru te-a pus pe M'Aria Ta in locul ce se cu-
vine, si pentru aceea multumim foarte Maiestätii Sale, care si de
acum inainte in cate ne va face partasi, ori de cate ori va fi nevoie,
nu voim sá fim in scadere intru nimica. Ne pare fan cà oamenii nostri
nu au putut sa le facA toate dupä pofta M'áriei Tale, dei li s'a po-
nincit, ca intru toate astfel sa se poarte, cum pofteste Maria Ta
sA slujeasca. pe Maria Ta dupa. cum i-e voia ; dar bine intelegi Maria
Ta, ca aceea s'a intamplat numai din pricina, ca nici ei nu au crezut
cá Dumnezeu sä dea Märiei Tale atata noroc bun, ca vräjmasul sä
cada in mainile Mariei Tale 0 pentru aceea nu att stiut s'A.' se poarte,
inteo treaba atat de mare si de neobisnuita, totdeauna asa cum s'ar
fi dorit, iar daca s'a facut ceva greseala, se amine ca 0 Maria Ta
s5. le fie iertátor pentru acea mic5 gre*ealä, pentru mai multele bu-
nuri, prin cari Dumnezeu a voit sä te ajute pe 'aria Ta, uitând pe
cele reie.
Banii, pe cari i-ai trimis Kária Ta, adieä acei ro.000 de ta-
leri, pentru multumirea oastei noastre, omul Näriei Tale, Razvan Aga,
ni i-a dat in mana i deci poate sä. judece Mária Ta, c6 atáta no-
rod a fost nevoit sa umble nu cu putine care, pregatire i cheltuiala,
sa nu mai vorbesc, cate pagube i lipsuri s'au intamplat in cale
umbletul lor si la casele lor, fiind ei departe, totusi privind prie-
tenia Mariei Tale, buna vecinatatea i aceea, ca are destule cheltueli
In afarä de acestea, nu putem sili pe Maria Ta la nimica, ci poftim,
www.dacoromanica.ro
Dec. 1592] No. 231-232 327
ca Dumnezeu asezand mai bine pe Maria Ta si linistindu-se Märia

Ta in tara, dupa aceasta sa poata cunoaste si judeca mai prielnic
bunavointa noastra. Dumnezeu sá vá tina etc.
La a doua scrisoare.
Am inteles din scrisoarea Märiei Tale plangerea Mariei Tale, ce
pagube au facut noroadele noastre in tara Mariei Tale, ceeace noi
am ailat cu destula neplacere, caci noi nu le-am trimis acolo spre
stricaciune si paguba, ci pentru binele si apararea acelui pamint,
am intrebat despre aceea destul pe cei ce se allá aici, intru atga, ca
dupa cum se apara, ca daca s'a si intamplat ceva fapte mid din
partea lor, de cari niel °data nu se poate scapà o oaste, dar paman-
tenii, din fásbunare, spun s'i nascocesc despre ei si ce nu au faptuit ;
n'ar trebui sa le dea atata crezare Maria Ta si lasara la judecata
Mariei Tale, sb: judece dupä cuviinta s'i slujbele facute de acestia,
crezand ea' va pretui mai malt stapanirea a acelei tari, decat ceva
pagube mici -1.1 decat ceva avere. Sa te tina Dumnezeu. etc.
232.
[Innsbruck, 1592.]
loan Marini Poli de Raguza catre arhiducele Ferdinand.
Replica sa impotriva relspunsului lui Petru-V odd 5chiopul
In procesul dintre ei in privinta invalideirii contractului Mcut cu
Vodd inainte de plecarea sa voluntard ;i nu torpid din Moldova,
cereind dreptate pe baza dovezilor # datelor sale numerice.
Replicae cum causae deductione Ioannis de Marini Pauli
Ragusini ad assertum attamen effictum responsum Magnifici
Petri ohm Palatini Moldaviae.
Altissime Potentissimeque Archidux Austriae etc. Princeps
ac Domine, Domine Clementissime.
Responsum assertum Magni Petri ohm palatini Moldaviae,
ad literas Altitudinis Vestrae, turn meo supplici libello contra
eundem humillime porrecto, nuperrime in scriptis dato, id ef-
fecit, ut ego super hominis inconstantia ne dum versutia maiori
fuerim affectus admiratione, quam quod ulla ad opposita repli-
candi, cavillationes et nugas in eo contentas convellendi, dif-
ficultate perterrefierem, eoque magis cum iuxta iurisconsulti
dicterium, ventas, quae per se refulget, in paucis consistat, nec
verborum ambagibus indigeat, Deo itaque ter Maximo, ac prae
potenti gratias aetemas habeo, quod eodem Duce, causa haec
eo pervenerit, ubi recta fides, summa iustitia aequitasque, veluti
radii solares elucescunt.
www.dacoromanica.ro
328 No. 232 [1592
Itaque, ut primo praesupposito asserti responsi, in quo as-

serit reus (quod ex dispositione et qualitate legis illius provin-
ciae praedecessor seu Princeps quacunque de causa exactus a
provincia ad solutionem debiti per eum conflati minime teneatur,
sed successor in principatu omnia debita in se recipere, eaque
persolvere cogatur, quam quidem consuetudinem in hodiernum
usque diem ibidem observan i omnibus in confesso esse affirmat)
pro meritis et rei veritate occurratur, qua potero brevitate, at-
tamen vere et infallibiliter replicandum censeo, praeallegatam
legem, legisque observantiam quidem, salva rerum causarumque
distinctione et differentia in suis terminis nempe quando prae-
decessor seu Princeps exactus, praevio iuris ordine, vel alio quo-
vis modo legitimo utputa vi armorum, vel jure successionis inde
fuerit amotus, et quod aeris alieni conflatio causa reipublicae
et non privatae emerserit, effectum sortiri seu locum habere posse,
secus vero in casu isto dicendtun est. Ubi assertus palatinus Pe-
trus, nemine urgente, neque persequente, nulla vi armorum,
neque Turcarum motibus perculsus, nulla prorsus temporum,
neque locorum sibi subiectorum ratione aut necessitate suadente,
sed propria vafricie commodique proprii et emolumenti cupidine
ductus immenso thesauro gemmarum, argenti, aun, pecuniisque
undique corrasis et emunctis, sponte fugam arripuit, finesque
provinciae Moldaviae numerosa militum comitante manu evasit,
erupit, excessit. Ex quo inferendum, cum ipse rebus suis nullo
impetu, sed spontanea fuga consuluerit, et aes alienum causa
proprii commodi contraxerit, nullam potuisse successori suo obli-
gationem, aut legem solvendi debita praescribere, cum per fugam
arreptam omne ius et iurisdictionem, quae habuit, amiserit, nee
aliquid in alium, quod ipse non habuit statuere potuerit. Quo-
circa velit nolit (Deo propitio) debita quaecunque ab ipso con-
tracta, et quae probata fuerint, ex suo aerario et propria cru-
maena solvere iuris ac iustitiae mediis compelletur. Nec ei in
hoc ad evitandum solutionis periculum suffragari poterit efficta
seu potius palleata ignorantia debiti, quam ad suum subterfu-
gium et defensionem, in § Quod attinet, et in § Ego Deum etc.
praeallegato suo in responso non modo impudenter adducit, verum
etiam per Deum hominesque (suae salutis nescius) turpissime per-
iurat ; cum tamen ex diametro contrariutn ex propria eius con-
fessione, pactis conventis locationibus, attestationibus irrefra-
gabilibus, propria eius manu ac sigillo vallatis ac corroboratis,
satis superque appareat, et ut seriatim singula singulis adapten-
www.dacoromanica.ro
1592] No. 232 329
tur, consequenterque hominis astutia, qua me sociosque meos

in contractu et negotiis secum celebratis pessime decepit et cir-
cumvenit, dignoscatur, et praesertim ad § incipientem Qualitas
telonei usque ad § Quod ipsum etc., in quo adversarius meus
vectigalis seu telonei terminos et qualitatem describit, me-
que locationem eiusdem in summa rerum quiete et tranquillitate
ad tempus praefixum habuisse, de eo iuxta provinciae consue-
tudinem rationem reddidisse, et in aere eius remansisse halluci-
natur etc., replicando respondetur, asserta prout ab adverso as-
seruntur, salvo locationis contractu mito, attamen causa locatoris
non profecto, sed interrupto, reliqua omnia iniqua, falsa et mine
mendis implicita, ac veritate carentia existere. Nam licet vec-
tigalium eius provinciae qualitas et requisita in suis terminis
vera essent, de quibus tamen in hoc proposito questio seu di-
sceptatio non est, prout quoque verum esse fateor me a praefato
Magnifico Petro palatino locationem eiusdeni telonei liberam ha-
buisse, meque sibi una cum sociis pretium conventum ad sum-
mam 8o milia talerorum usque, inclusis tamen 11,500 talleris,
pro Alexa et Imano Graecis prioribus conductoribus solutis, in
promptis pecuniis et gemmis pretiosis, ante contractum per-
solvisse. De quo contractu et pretil solutione publica exstant
documenta Apochae et chyrographa, suo tempore exhibenda. Sed
quod beneficio locationis usque ad anni integri revolutionem,
iuxta pacta conventa et vectigalis consuetudinem (prout ipse per-
peram astruit) gavisus fuerim, et quos ex redditione rationis sibi
in eius aere permanserim, hoc ut falsissimum, veritatique con-
trarium omnino et per expressum negatur, et quod huiusmodi
palatini temeraria assertio et debiti negativa, et praesertim, quod
ego in aere suo permanserim convellatur, et omnino reiiciatur,
exhibetur confessio debiti talerorum bis mille sub 15. Iulii 1591
una cum locationis novi telonei documento sub 15. Augusti prae-
libati anni 1591 celebratis, literis A. B. signatis originalia eorun-
dem, cum opus fuerit exhibiturus, quaequidem documenta in eum
tantum finem producuntur, ut assertio ipsius palatini, in qua
dicit me in eius aere permansisse diluatur, atque evanescat, non
autem, ut illud debitum, quod mihi nuperrime in oppido Bosani
(seu vulgo Bozen) persolvit, repetere vellem.
Quod vero ex adverso ipse palatinus mihi ex contracta lo-
cationis, ultra debitum praedictorum tallerorum bis mille, pro
notabili quantitate et summa pecuniarum debitor restiterit, ad-
duco aliud documentum, signatum litera C, in quo sub duabus
www.dacoromanica.ro
33o No. 232 [1592
postis apparet ipsum palatinum pro mea portione societatis initae

in promptis pecuniis ro,800 taleros argenteos habuisse et cum
effectu recepisse ; quam pecuniarum summam cum locatio prae-
dicta eius facta (nempe fuga, quam ut memoratum est, propria
sponte in maximum totius provinciae contralaentiumque ac mer-
catorum damnum ex Moldavia arripuit) suum effectum sortiri
nequiverit, mihi cum interusuriis fructibus, damnis et expensis,
non solum hire divino et humano, verum quocumque etiam et ethni-
corum iure, restituere ac resarcire tenetur.
Pro huius rei evidentiori probatione, et quod ipsemet con-
fessus est, me damna plurima hac de causa sustinuisse, proindeque
ipsum mihi teloneum novum ad resarcienda huiuscemodi damna
concessisse, quatriduo post arreptam fugam in itinere, nempe sub
29. mensis Augusti praeterlapsi anni 1591 hanc scripturam, li-
tera D signatam, propria ipsius palatini manu a c siglllo corro-
boratam milli tradidit, ex qua non modo solutio integra totius
quantitatis ac summae 80/m tallerorum sibi solutorum elicitur,
verum etiam defectus locationis, ex quo mihi iactura expositi
capitalis et damna non impleti, contractus obvenerunt, luce da-
rius colligi possunt. Nam a 15. Augusti usque ad 26. mensis Oc-
tobris potiores fructus vectigalium ex transitu bovum, vaccarum
et ovium, tam venalium, quam decimalium colligi solent, id ta-
men mihi ob inopinatam fugam ipsius palatini, qua praedicta die
15. Augusti de nocte contigit, meque in ea secum per vim abduxit,
lacere vetitum fuit. Quocirca cum per eum palatinum steterit, f ac-
tumque fuerit, quin locatio tam novi, quam veteris telonei adim-
pleri nequiverit, nemini dubium est, quin ad restitutionem male
accepti, indebiteque soluti pretil, de quo supra compelli debeat.
Praeter hanc summa x/m tallerorum, quae mihi soli ex
contractu non servato et interrupto, ut dixi, debetur, idem pala-
tinus Petrus toti consortio et societati nostrae debet adhuc 11.500
talleros, ' quos nos socii duobus Graecis : Alexae et Imano, sic
nuncupatis, qui ante nos teloneum praedictum titulo locationis
tenebant, in tot argenteis talleris numeravimus et exposuimus,
quas pecunias saepedictus palatinus Petrus per vim sibi attraxit,
ac in proprios usus convertit, incarcerando dictos Graecos, quos
iniustissime onmibus eorum bonis spoliavit. Tandem debet idem
Petrus palatinus nobis sociis alios quinque mille trecentos quin-
quagintanovem talleros cum dimidio, nempe 5.359 1/2 ex causa
percepti seu potius per vim extorti excessivi valoris monetarum.
Hac nempe ratione et occasione, cum nos ipsi tum palatino ex
contractu locationis et conductionis ad computationem pretil
www.dacoromanica.ro
1592] No. 232 331
conventi simul 37.500 talleros dependere teneremur, ipse spe

illiciti lucri ductus supputavit valorem tallerorum in monetam
Turcicam, ad 8o asperas pro quolibet, addendo singulo tallero ro
asperas,. cum tamen communiter tantum 70 asperas valeat tal-
lerus, atque solutione sic per eum calculati et angariati pretii,
nos astrinxit ad dependendos talleros in ratione 70 asperarum
pro quolibet, usque ad summam tercientes mille asperarum, idest
3.000.000 cum tamen debitum nostrum tantum 2.625.000 aspera-
rum esset, ex qua quidem immoderata seu usuraria supputa-
tione, ut calculo metiri potest, nos in 5.3594 talleris decepit, ac vio-
lenter defraudavit, quae binae posteriores summae seu postae sirnul
computatae, capiunt 16.859% talleros, ex quo summario mihi pro
tertio ex consociis debet ipse palatinus 5.619 517 talleros, et ita com-
putatis prioribus x/m talleris, remanet idem palatinus in aere meo
pro quindecim inilibus sexcentis et decemnovem talleris, una depen-
dentibus fructibus interusuriis, damnis ac expensis quibuscunque.
Et quia in tam justa, honestaque mea causa et praetensione
iustitiam ipsam mihi favorabilem futuram spero, attamen cum
ipse debitor a me pluries ac saepius scripto verboque pro satis-
factione requisitus fuerit, nec apud eum preces meae locum habere
potuerint, summa necessitate fui coactus cum luculento meo
damno, dispendio et incommodo in hunc usque diem pro con-
sequendo eo, quod ad me jure optimo spectat subsequi, et di-
vino numini sic placuerit, ut eum, tanquam ovem errantem ac
transfugam, sub imperio et ditione Ser ame Celsitudinis Vestrae
compererim, eandem humillime pro iuris ac iustitiae administra-
tione rogo, oro atque obsecro, ut tandem meis rationibus, iuribus
ac demonstrationibus benigne ac clementer consideratis ac perpensis
praelibatum Petrum palatinum ad effectualem solutionem eius,
quod milli debet, et supra deductum est, debitis iuris mediis com-
pellat ac condemnet. Atque dum haec praevia causae cognitione
peraguntur, eundem assertum palatinum pro assecuratione mei
crediti, ne hinc ante causae terminationem recedat, in fidem et
securitatem publicam jurare praecipiat ac demandet ; super qui-
bus omnibus et singulis eiusdem Altitudinis Vestrae Ser ame re-
gium officium iuris iustitiaeque summariam administrationem
obnixis praecibus implorando,
Eiusdem Sera Vrae necnon universae Excelsae domus Austriae
Humillimus devotusque familiaris ac servitor
Ioannes De Marini Pauli Ragusinus
(R. Arch. di Stato. Mantova. Filza 533.)
www.dacoromanica.ro
332 No. 232 [1592
Notd. In chestiunea pecuniarà dintre vame0i Moldovei, fratii

Marini Poli cu Petru Schiopul, 0-irn &A indat5, dupá fugirea lui Vod5.,
ragazanii la inceput 0-au cgutat dreptul lor prin mijlodrea regelui
Poloniei, ca tara vecin6 cu Moldova. 14a ti dam la inceputul lunii
Mai 1592 in Cracovia, unde cu ajutorul c5.1orva senatori, reusesc a
obtine o scrisoare de recomandatie a regelui Sigismund III cItre arhi-
ducele Ernest. Acesta primind pe loan Marini Poli in audientà, pe-
titia acestuia ne informeazà intäia0 datä despre actiunea vame0lor,
cari sustineau ea' Petru-Vodá le-a smuls banii supt pretext de ami-
citie" plätindu-le slujbele lor credincioase cu ingratitudine, cu amks-
nari de platà 0 f6g6duiri dep.rte. loan Marini scotându-si actele ofi-
ciale dela notarul public din Cracovia in ultima sä.pt5imanä a lunii
Iunie 1592 urmgri pe Vod5.' din ora 4 in ora4 pin5. in Tirol, cum i0
urmare§te prada un dine gonaciu la vAratoare, ca sa-1 constrAngá
prin judecatà s5.-1 despägubeascä pentru venitul dorit pierdut.
fActul nostru de fata pare a fi primal in care Marini i0 expune
actiunea cu date am5.nuntite in procesul pornit impotriva voevodului
pribeag. Din dosarul procesului vom publica insá in volumul nostru
de documente viitor 0 alte cilteva mai interesante, impreuná cu o
serie intreag6 de acte 0 rapoarte inedite privitoare la ederea lui
Petru Schiopul 0 a feciorului sau in Tirol, spre intregirea cunotintelor
noastre de pân'acuma.
www.dacoromanica.ro
SERIA DOCUMENTELOR.
No.
1585 Ian. 29. Istambol. Paul von Eyzing care Rudolf II. .
Fevr. 3. Alba-Iulia. Sigismund Bathory c. Luca Pistaki. 2
iz. Istambol. Paul von Eyzing care Rudolf II. .
3
PP 26. Alba-Iulia. Prezidiul Ardealului c. *tefan Báthory. 4
Mart. 6. Samar. tefan-Vodà Kázgäl c. Camera Scepusianä.. 5
31. Alba-Iulia. Sigismund Bathory c. Moise Lugassi. 6
. . Istambol. Sultanul Murad III c. Sig. Báthory .
7
Apr. x9. Paul von Eyzing .care Rudolf II. . . 8
PS PP Sultanul Murad III c. Sig. Báthory . 9
sts SS 24. Alba-Iulia. Prez. Ardealului c. *tefan Bathory . Io
31 11 26. Niepolomice. stefan Báthory c. Prez. Ardeal. II
PS SP 28. Alba-Iulia. Sigismund Bathory c. Murad III. 12
JP SP 28. PP SS PP SS 13
SP Mai 19. Prez. Ardealului c. $tefan Bathory . 14
lun. Ix. Caransebes. Niculae Floare c. Sigismund Báthory. 15
,, PS II. Istambol. Paul von Eyzing c. Rudolf II. . . 16
PP SP 25. Samar. *tefan-Vodä. Mfizgá c. Camera Scepus. 17
PI PP ' Istambol. Murad III c. Sigismund Báthory. 18
ll Mezith pa c. sa If 19
Iul. Murad III c. SP IS 20
SI 13. Alba-Iulia. Sigismund Báthory c. Murad III. 21
11 PP 22. Lublin. Hans von Kochticz c. Sigm. von Zedlicz . 22
30. Samar. tefan-VodáMá'zgà c. Camera Scepusiana. 23
Sept. 8. ICraków. stefan Báthory c. orasul Baia-Sprie. 24
If IS io. Kogice. Camera Scepusiang c. arh. Maximilian. 25
PS /7 20. Alba-Iulia. Sig. Báthory c. Mih.-Vodä. Turcitul. 26
SP IS 20. SS Sl SP C. Georgie Palatich. 27
Dec. 22. Baia-Mare. Pelician Herberstein c. tef an Báthory. 28
1586 Ian. 27. Cluj-Mails-tut Requ. Convent. c. Sig. Báthory. 29
Mai 9. Sätmar. §tefan-Vodä. Ma.zgfi c. Camera Scepus. 30
lun. 8. Grodno. stefan Báthory c. P. Ant. Possevino S. I. 3'
www.dacoromanica.ro
334 Seria documentelor
1586 Iul. 12. Ighisdorful-slsesc. Mihai Zekel c. sig. Báthory . 32

SP 22. Grodno. stefan Bathory c. Antonio Possevino S. I. 33
ll Sept. - Istambol. Murad III c. Sigismund Báthory. 34
PP
Oct.:
SS
- PP
Il
PP
PP
PP
PP
2. Alba-Iulia. Sigismund Bfithory c. Murad III.

.
.
35
36
37
PP 2. PP PP ,,Mehmet pasa. 38
PP
22. Samar. *tefan-Voclä. Mazgò.' c. stefan Melith. 39
JP Dec". 24. Prejmer. Sigismund Báthory c. loan Zamoyski. 40
PP 11 1, Il c. Ladislau Boronkay. 41
,
1587 Ian.
Pl
SP - loan Gálffy c. loan Zamoyski.

Huszt. Petru-Vodä Cercel c. P. Ant. Possevino S. I.
3. Neisse. Andrei Pawlowski c. Rudolf II. . .
. . . 42
43
44
PP 11 6. Praha. Zacharias Geizkofler c. arh. Ferdinand. 45
PP Pt 20. Anonim c. un Monsignore, la Firenze. 46
11 22. Zacharias Geizkofler c. arh. Ferdinand 47
Fevr. ro. Flgära§. Sigismund Báthory c. femeia Dobra. 48
PP
PP
Il
PP -
17. Petru-Vodà *chiopul c. Sigismund Báthory.
Alba-Julia. Sig. Bathory c. Petru-Vodà chiopul.
22. Praha. Zacharias Geizkofler c. arh. Ferdinand.
Pt
49
50
51
Mart. 17. II PP PI 11 52
PI 28. Poznaii. Matthias Endres c. cap. din Breslau.
IP 53
Il rApr. 18. KoAice. Ferdinand Nogaroll. c. arh. Ernest.
_ 54
.-. Deva. Francisc Geszty c. loan Gáiffy. . 55
PP Mai 4. Istambol. Comunicantul secret c. Paul Eyzing . 56
JP 13. Lorenzo Bernardo c. dogele Venetiei. 57
JP r Jul. Ir. Roma. Card. Montalto c. Annibal di Capua. 58
SP PP 31. Istambol. Eyzing 0 Pezzen c. Rudolf II. 59
Aug. 4. PI PP PP PP PP pp 6o
PP Ir. Warszawa. Oratorul Strein c. arh. Maximilian . 61
PP
OP
JP
PP -
14. Istambol. Oratorii Eyzing 0 Pezzen c. Rudolf II.
Praha. Arhiepiscopul Gabriel c. Adam v. Neuhaus.
Sept. 17. Istambol. Bartolomeus Pezzen c. Rudolf II. . . .
62
63
64
11 Oct. 12. Samar. Stefan-Voc15. M'azgä. c. Camera Scepus. . 65
PI SI 22. Mogila. Oratorul Daniel Princz c. Rudolf II. 66
Nov. 30. Praha. Zacharias Geizkofler c. arh. Maximilian . 67
Dec. 25. Krzepice. Oratorul Daniel Princz c. Rudolf. II. 68
II PP_ -- Istambol. Murad III c. Sigismund Bathory. . 69
1588 Ian. 4. Gherla. Sigismund Báthory c. Murad III. . . 70
ll PP 13. Caransebe*. Municip. ora,sului c. Fr. Basarabg. 71
JP PP 27. Istambol. Murad III c. Sigismund Báthory . . 72
Fevr. - Alba-Julia. Sigismund Báthory c. Murad III. 73
PP PI ro. Krak6w. Secr. A. di Capua c. card. Montalto. 74
Apr. 5. Wit6w. Nuntiul If PJ 75
PP 30. Roma. Card. Montalto c. Amlibale di Capua. 76
Mai 5. Aiud. Sigismund Bathory c. orawl Oradea. . . . 77
PP 8. Alba-Iulia. Sig. Bathory c. orawl Baia-Sprie. 78
SP 1 20. Roma. Papa Sixtus V. c. Petru-Vodà *chiopul. 79
www.dacoromanica.ro
Seria documentelor 335
1588 Mai 21. Alba-Iulia. Confes. tánkului George Blandrata. 8o

lun. 1. Roma. Petru Cercel-Vodd c. loan Zamoyski. 81
PP PP 20. PI c. Annibale di Capua.
PP 82
Iul. 7. Alba-Iulia. Sigismund Báthory c. Lad. Sombori. 83
Aug. 4. Krak6w. Annibale di Capua c. card. Montalto. 84
28. Alba-Iulia. Sig. Báthory c. stefan si Baltazar B-y.
PP 85
PP --. Kraków. Sigismund III c. Petru *chiopul-Voc15..
P1 86
PP Oct. 3. Hui. Petru chiopul-Vodä c. Sigismund III. . 87
PP ll 3 pP PP c. senatorii Poloniei.
PP 88
11 PP 14. Slawków. Annibale di Capua c. card. Montalto. 89
Nov. 26. Roma. Card. Montalto c. Annibale di Capua. 90
Dec. 1. Samar. Frid. Pongrácz c. Camera Scepusianá . 91
PP 2. BrzeA6. Sigismund III c. Petru-Vodà chiopul. 92
ll 3. ,, Senatorii Poloniei c. ll 93
PP PP 9. Slawków. Annibale di Capua c. card. Montalto. 94
PP 15. Polonia. loan Bogdan-Vodà c. Papa Sixt V. . 95
PP PP
15. Anonim c. Annibale di Capua. . . 96
PP
PP21. Domahida. Nobilimea com. Samar c. Rudolf II. 97

PP IP - Brzege. Barto.lomeo Bruti c. card. Montalto. 98
.-- Roma. Raportul generalului Iezuitilor c. sotii sái. 99
1589 Ian. 3. Praha. Arcivescovo di Bari c. card. Montalto. . ioo
Fevr. I. Alba-Iulia. Sig. Báthory c. Cap. din Alba. . 'or
PP 5. Bqdzin. Hyppolit Aldobrandini c. George Movi15.. 102
Il PP 6. Wien. Arhiducele Ernest c. Camera Scepusianá. 103
PP PP 17. PP C. Camera Ungar& . 104
PP PP 17. PP pp C. Camera Scepusiang. 105
Ip PP 17. ll pp C. l PP 106
PP Pl 29. PI c. Camera Ungar5.. .
PI PI 107
Mart. 9. Ko5ice. Camera Scepusiana c. arh. Ernest . 108
II II. Venezia. Nuntiul Matteucd c. card. Montalto. 109
PP 22. Roma. Card. Peretti c. Stefan Báthory. . . . II()
Apr. 1. Venezia. Nuntiul Matteucd c. card. Montalto. III
Pt PP 6. Samar. Stefan-Vodá Mázgl c. Camera Scepusianá 112
PP Lt. Istambol. Bartolomeu Pezzen c. arh. Ernest. 113
PP 23. Pl Pl 114
PP I 11 PP
27. Warszawa. Annibale di Capua c. autoritai . 115

PP 28. Istambol. Giovanni Moro c. dogele Venetiei. 116
Mai 12. JP IS PP JP 117
lun. 15. Alba-Iulia. Sigismund Báthory c. Luca Kis. 118
PP 21. Samar. tefan-Vodái lazgál c. Camera Scepusianä. 119
PP ml. 18. Wien. Aria. Ernest c. Camera Scepusiana. . . 120
PI Aug. 9. Ko5ice. Camera Scepusianá c. arh. Ernest. . 121
PP Sept. 3. Edirne. Mihnea-Vodi c. Sigismund Bálhory . 122
PP PI 8. Vaslui. Bartolomeo Bruti c. Annibale di Capua. 123
PP PP 12. Praha. Vicenzo Gradenigo c. dogele Venetiei. 124
pp 18. Alba-Iulia. Sigism. Báthory c. Pancratiu Sennyei 125
PP 11 18. Ko§ice. Andrei Khielman c. arh. Ernest. . . 126
PI PP 22. Iasi. Petru-Vodi chiopul c. Sigismund Báthory. 127
www.dacoromanica.ro
1589 Oct. 8. Alba-Iulia. Simon Genga c. Granduca di Toscana. 128

ro. Sig. Báthory c. Capitolul de Alba. 129
24. SAtmar. Stefan-Vodà Mazgg c. Camera ScepusianA. 130
- Lwów. Stirile omului cäpitanului Khielman. 131
PP Nov. 21. Bodzanów. Andreas Tharanowski c. unprelat anon. 132
Dec. 15. Roma. Card. Montalto c. Demetrie Solikowski. 133
SS
23. Istambol. Giovanni Moro c. dogele Venetiei. 134
SP
I590 Ian. 8. Warszawa. A. di Capua c. Don Guilen a San Clem. 135

PP SI Sighisoara. Sig. Bathory c. Scaunele s'AcuWi. 136
Fevr. 3. Sáros. Camera Scepusianbi c. arh. Ernest. . . 137
27. Warszawa. Sigism. III c. Martin Sierakowski. 138
Mart. II. Caransebes. Judetii Caransebe c. Fr. Basarabg. 139
PP ,, Sätmar. Stefan-Vodà MAzgä. c. Cam. Scepusian6. 140
Apr. - 'Warszawa. Propunerea cancel. loan Zamoyski. 141
Mai 2. 'Cake. Camera Scepusian'al c. arh. Ernest. . . 142
ll 9. Melith i Hoffman c. arhiducele Ernest. 143
Il - Alba-Julia. Sig. Báthory c. Petru Schiopul-Vodä. 144
26. Istambol. Giovanni Moro c. dogele Venetiei. 145
lun. 2. Sàtmar. Graf Ferdinand Hardegg c. Cam. Scepus. 146
SP 3. Iasi. Petru Schiopul-Vodà c. Gaspar Szfics . . 147
PP ,, 4. S'átmar. Stefan-Vodà MAzga. c. Cam. Scepusiatiä. 148
PS Iul. 25. Sibiu. Ioannes Huet c. Sigismund Báthory. 149
PP 30. 14. Contractul Varnii mari din Moldova.. 150
Aug. 8. Warszawa. Annibale di Capua c. card. Montalto 151
Sept. 29. Alba-Julia. Sig. BAthory c. orasul Brasov. 152
Oct. 28. Warszawa. Aviz trimes la Curtea din Viena. . 153
Dec. 8. Roma. Card. Montalto c. Annibale di Capua. 154
22. Vito di Dorimberg c. Rudolf II. . 155
1591 Ian. 15. Satmar. Stefan-Vodà Mazgä c. Cam. Scepusian6 156
Fevr. 14. Alba-Julia. Sig. Báthory c. Cony. de Cluj-Mänästur 157
PP PI 17. PS , PP c. Pancratiu Sennyei . 158
Mart. 1. ,, Baitazar Báthory c. Opra Stanciul. 159
SP PP 25. Praha. Alfonso Visconti c. card. Sfondrato. . . 16o
Apr. 9. Istambol. Girolamo Lippomano c. dogele Venetiei. 161
Iul. 6, Praha. Camera Aulicà c. Hofzahlmeister . . 162
Aug. io. S'atmar. 5tefan-Vodà Mazgà c. Ferdinand Hardegg 163
PP PP 19. Cern'autt. Petru Schiop. §i Std. de Vama mare . 164
IS SI 24. Istambol. Girolamo Lippomano c. dogele Venetiei. 165
Sept. 15. Sbitmar. Petru Schiop-Vota c. Stefan Báthory. 166
SI PP 24. Raport anonim despre Petru Schiopul. 167
PP 26. Tagy. Stefan Báthory c. Rudolf II 168
PP Oct. 14. Praha. Rudolf II c. autoritotile din täsile lui. 169
Nov. 28. Alba-Julia. Sigism. Báthory c. grand. di Toscana. 170
1592 Ian. 25. Procesul Karman Aga si Blasiu Kerekes. 171
PI 30. Praha. Rudolf II c. Hinterlassene Hofkammer. 172
PP
Fevr. 8. Firenze. Giacomo Gerardo c. dogele Venetiei. 173

PP II II. Alba-Julia. Karman Aga c. Blasiu Kerekes. 174
PI ll 15. Firenze. Giacomo Gerardo c. dogele Venetiei. 175
www.dacoromanica.ro
1592 Fevr. - Alba-Iulia. Sig. Báthory c. grand. di Toscana. 176

PP Simone Genga c. ,, ,, PP 177
SP Anonim c. Belissario Vinta. . . 178
22. Firenze. Giacomo Gerardo c. dogele Venetiei. 179
11 22. Istambol. Friedrich Kreckwitz c. arh. Ernest. 18o
Mart. 2. Roma. Clemente VIII c. Sigismund Báthory. 181
PP2. 11 c. Andrei Báthory. . . . 182
2. PP C. Stefan si Baltaz. Bá.thory. . 183
PP
5. Sàtmar. 5tefan-Voctä Ma' zgä. c. arh. Ernest. . . 184

SP
7. Praha. Rudolf II c. Hinterlassene Hofkammer. 185

PP
7. Roma. Giovanni Moro c. dogele Venetiei. . . 186

PP
7. Firenze. Giacomo Gerardo c. dogele Venetiei. 187

PP
21. Istambol. Friedrich Kreckwitz c. arh. Ernest. 188

,, PP 26. Wien. Arh. Ernest c. Camera Scepusianä.. . . 189
Mai 2. Koäice. Camera Scepusianä c. arh. Ernest. . 190
ll II. Wien. Arh. Ernest c. Camera Scepusianä. . 191
16. Istambol. Friedrich Kreckwitz c. arh. Ernest. 192
lun. io. Samar. Stefan-Vodä. Mazgä. c. Camera Scepus. 193
PP PP ".'- Istambol. Murad III c. Sigismund Báthory. . 194
PP
ll
JP
Pl
PP -
. - Alba-Iulia. Sigismund Báthory c. Murad III. 195
/2
PP c. Ziaus pasa.
PP . . 196
ii. Lita ungureaseá. Paul Gyulai c. loan Gerendi. 197
fl PP 21. Alba-Iulia. Sig. Báthory c. Pancratiu Sennyei. 198
PP Pl 25. Kraków. Swiekowski c. Ioan de Marini Poli. 199
ll 27. Wien. Francisc Kopaczi c. Rudolf II. . . . zoo
PP Iul. 6. Innsbruck. Andrea Unterpergher c. duca di Mant.201
io. 5imleu1-Silvaniei. 5tefan Bá.thory c. Clemente VIII
202
PP JP 13. Innsbruck. Andrea Unterpergher c. duca di Mant.203
PP 11 is. 5im1eul-Silvaniei. Baltazar Báthory c. Clem. VIII.
204
20. Alba-Julia. Matteo Foresti c. duca di Mantova. 205
Aug. I. Pratolino. Belisario Vinta c. Simon Genga. . 206
II. Innsbruck. Andrea Unterpergher c. duca di Mant. 207
PP PP 31 /1 11
PP 1/ PP
. 208
Sept. 14. PP ..
PP c. Petrozanni.. . 209
PP PI Istambol. Murad III c. Sigismund Báthory . 210
11 25. Friedrich Kreckwitz c. Rudolf II. . 211
PP PP -.- Moldova. Veli aga c. Sigismund Báthory. . 212
PP 28. Alba-Iulia. Sigismund Báthory c. Murad III. 213
PP 28. PI
PP c. Veli aga. . . 214
PP
JP .- Moldova. Veli aga c. Sigismund Báthory. . 215

Oct. 1. Alba-Iulia. Sigismund Báthory c. Hasan basa. 216
PP 22. Warszawa. Germ. Malaspina c. P. Aldobrandini . 217
PP 23. Wien. Arhiducele Matia c. Camera Scepusian6. 218
PP .-- Alba-Iulia. Sigismund Báthory c. Ali aga.. . 219
J1 27. // 1, // C. Mut-ad III. . 220
- Kogice. Petru SAndor c. arhiducele Matia. . 221
Nov. 25. Warszawa. Malaspina c. Cinzio Aldobrandini. 222
Dec. 12. Roma. Clemente VIII c. Andrei Báthory. . . 223
www.dacoromanica.ro
1592 Dec. 12. Roma. Clemente VIII c. Stefan Bithory . . 224

PP PP
12. PI fl c. Baltazar Báthory . . 225
ll PP
15. KoAice. Camera ScepusianA c. arhid. Matia. 226
IS Pt 16. Warszawa. Germanico Malaspina c. Aron-Voclà. 227
SI 18. KoAice. Camera Scepusiata c. arhid. Ernest. 228
PP PP
28. Warszawa. Malaspina c. Cinzio Aldobrandini . 229
PP fl 31. Wien. Arhiducele Matia c. Camera Ungará. . 230
Alba-Iulia. Sigismund Báthory c. Aron-Vodd. . 231
PS
JP - --
PP
Innsbruck. Ioan Marini Poli c. arhid. Ferdinand. 232
www.dacoromanica.ro
LISTA SCRIITORILOR ADRESATILOR.
Alba, Capitolul de I01, 129=2.
Aldobrandini Cinzio secr. de stat 222, 229=2.
Aldobrandini Pietro cardinal 217.
Ali aga capuci-basa 219.
Anonim 46, 96, 132, 153, i67, 178=6.
Ardealul, prezidiul 4, To, II, 14=4.
Aron-Vod5. 227, 231=2.
Baia-Sprie, municipiul orasului 24, 78=2.
Bari, ardvescovo di nuntiul roo.
Basarab6 Francisc 71, 140=2.
Bithory Andrei cardinal 182, 223=2.
Báthory Baltazar print 85, 159, 183, 204, 225=5.
Báthory Sigismund principele Ardealului 2, 6, 7, 9, 12, 13, 15, r8,
19, 20, 21, 26, 27, 29, 32, 34, 35. 36, 37, 38, 40, 41, 48, 49, 50, 69,
70, 72, 73, 77, 78, 83, 85, 86, ior, 118, 122,125, 127, 129, 136, /44,
149, 152, 157, 158, 170, /76, 18/,194, 195, 196, 198, 210, 212, 213,
214, 215, 216, 219, 220, 231=62.
Báthory Stefan regele Poloniei 4, IO, IX, 14, 24, 28, 31, 33, 110,
166, /68, 183, 202, 224=.14.
Báthory Stefan print 85.
Bernardo Lorenzo bailo 57.
Blandrata George medic 80.
Bogdan-Vod5, loan, pretendent 95.
Boronkay Ladislau sol 41.
Brasov, orasul 152.
Breslau, cApitanui din 53.
Bruti Bartolomeo 98, 123=2.
Camera Aulia (Hinterlassene Hofkammer, Wien) /62, 172, 185...3.
Camera Scepusian5. (Kassa) 5, 17, 23, 25, 30, 65, 91, 103, 105, 106,
108, 112, 119, 120, 121, 130, 137,139, 142, 146, 148, 156, 189, 190,
191, 193, 218, 226, 228-29.
Camera Unga.rà (Pozsony) 104, 107, 2303.
Capua, Annibal di, nuntiu in Polonia 58, 74, 75, 76, 82, 84, 89,
90, 94, 96, 115, 123, 135, 151, 15415.
www.dacoromanica.ro
340 Lista scriitorilor i adresatilor
Caransebe§, judetii districtului 140.

Caransebes, municipiul orasului 71.
Clemente VIII papa (Aldobrandini Hyppolit) 102, 181, 182, 183,
202, 204, 223, 224, 225=9.
Cluj AránIstur, conventul de 29, 157-2.
Comunicantul secret dela Poartá 56.
Dobra, femeia 48.
Dorimberg, Vito di 155.
Endres Matthias 53.
Ernest arhiduce 54, 103, 104, 105, ro6, 107, zo8, 113, 114, 120,
121, 126, 137, 142, 143, z8o, 184, z88, 189, 190, 191, 192, 228=23.
Eyzing Paul von, Freyherr orator la Poartá I, 3, 8, 16, 56, 59,
6o, 62-8.
Ferdinand arhiduce 45, 47, 51, 52, 232=5.
Floare Niculae castelanul de Caransebe§ 15.
Foresti Matteo 205.
Forró Simon vicecomes com. Albensis 32.
Gabriel arhiepiscop al Ochridei si a tkilor române 63.
Gálffy loan senator 42, 55=2.
Geizkofler Zacharias 45, 47, 51, 52, 67=5.
Genga Simon 128, 177, 206=-3.
Gerardo Giacomo agent 173, 175, 179, 187=4.
Gerendi loan, comitele com. Turda 197.
Geszthy Francisc, cápitan general 55.
Gradenigo Vicenzo ambasciator 124.
Gyulai Paul 197.
Hardegg Ferdinand, Graf 146, 163=2.
Hasan basa beglerberg 216.
Herberstein Felician, baron 28.
Hofzahlmeister 162.
Hoffman George consilier cameral 143.
Huet Ioannes index regius Cibiniensis 149.
Iezuiti, generalul lor 99.
Karman Aga 171, 174=2.
KerekeS Blasiu 171, 174=2.
Khielman Andrei cápitanul Ungariei de Sus 126, 131=2.
Kis Luca de Remetea x18.
Kochticz Hans, von 22.
Kopácsi Francisc 200.
Kreckwitz Friedrich 18o, 188, 192, 211=4.
Lippomano Girolamo cav. bailo 161, 165=2.
Lugassi Moise de Ofá'stie 6.
Malaspina Germanico nuntiu in Polonia 217, 222, 227, 229=4.
Mantova, duca di 201, 203, 205, 207, 208=5.
Marini Poli, loan de Raguza 199, 232=2.
Matia arhiduce 218, 221, 226, 230=4.
Matteucci arhiep. nuntiu 109, 111=2.
Maximilian arhiduce 25, 6x, 67=3.
www.dacoromanica.ro
Lista scriitorilor si adresatilor 341
Mehmet pap. beglerberg 36, 38=2.

Melith Stefan, prefectul Camerei Scepusiane 39, 143=2.
Mezith pasa 19.
Mihnea-Vodä. Turcitul 26, 122=2.
Monferrato, dUca. di 201, 203, 205, 207, 208=5.
Montalto card. secr. de stat 58, 74, 75, 76, 84, 89, 90, 94, 98, zoo,
109, rzr, 133, 151, 154=15.
Moro Giovanni cav, bailo, poi ambasciator 116, 117, 134, 145, 186=5.
Movilä George mitropolit 102.
Murad III sultan 7, 9, 12, 13, 18, 20, 21, 34, 35, 37, 69, 70, 72,
73, 194, 195, 210, 213, 220=19.
Neuhaus, Adam von 63.
Nogaroll Ferdinand cäpitanul Ungariei de Sus 54.
Opra Stanciul boer 159.
Oradea, orasul 77.
Palatich Georgie 27.
Pawlowski Andrei episeoP 44.
Peretti Alessandro cardinal no.
Petrozanni protonotario Apostolico 209.
Petru-Vodä Cercel 43, 8r, 82=3.
Petru-Vociä. Schiopul 49, 50, 79, 86, 87, 88, 92, 93, 127) 144, 147,
164, 166, 167=14. .
Pezzen Bartolomeu orator la Poartä 59, 60, 64, 113, 114=5.
Pistaki Luca de Bungard 2.
Polonia, senatori 88, 93=2.
Pongrácz Frideric de Szentmikl6s, cb.-pitan 91.
Possevino Antonio S. I. 31, 33, 43=3.
Princz Daniel orator 66, 68=2.
Rudolf II impAratul r, 3, 8, 61, 44, 59, 6o, 62, 64, 66, 68, 97,
168, 169, 172, 185, 200, 211=19.
San Clemente, Don Guilen a 135.
Sandor Petru, roman ardelean 221.
Sätmar, nobilimea comitatului 97.
Scaunele s'äcuesti 136.
Sennyei PancratiU orator la Poartä. 125, 158, 1983.
Sfrondato card, secretar de stat 16o.
Sierakowski Martin secretar 138.
Sigismund III regele Poloniei 86, 87, 92, 138=3.
Sixtus V. papa 79, 95=2.
Solikowski Demetrie arhiepiscop de Liov 133.
Sombori Ladislan consilier 83.
Stefan-Vodä. MAzgä, 5, 17, 23, 30, 39, 65, 112, 119, 130, 139, 148.
163, 184, 193=15.
Stefäniti-Vodà 164.
Strein orator in Polonia 61.
Swiekowski Simon notar public 199.
SA:1es Gaspar primarul Bistritei 147-
Tharanowski Andreas orator 132.
www.dacoromanica.ro
342 Lista scriitorilor si adresatilor
Toscana, Granduca di 128, 170, 176, 177=4.

Unterpergher Andrea 201, 203, 207, 208, 209=5.
Veli aga capuci-ba§a 212, 214, 215.'3.
Venezia, dogele de 57, zz6, 117, 124, 114, 145, z61, 165, 173, 175,
179, z86, 187=13.
Vinta Belisario secretar in Firenze 178, 206=2.
Visconti Alfonso nuntiu 16o.
Zamoyski Ioan cancelar 40, 42, 81, 141=4.
Zedlicz Sigmund, von 22.
Zekel Mihai 32.
Ziaus pa,,sa-vizir 196.
www.dacoromanica.ro
IV.
LISTA LOCALITATILOR.
Alba-Iulia 2, 4, 6, io, 12, 13, Kraków 24, 74, 84, 86, 199-
14, 21, 26, 27, 37, 38, 50, 73, 78, Krzepice 68.
8o, 81, 83, 85, Ica, 118, 125, 128, Lita ungureasa 197.
129, 144, 152, 157, 158, 159, 170, LUblin 22.
171, 174, 195, 196, 198, 205, 213, LW6W 131.
214, 216, 219, 220, 231. Mogila 66.
Aiud 77. Moldova 212, 215.
Baia-Mare 28. Neisse 44.
Bgdzin 102. Niepolomice II.
Brzed6 92, 93, 98. Polonia 95, 96.
Bodzan6w 132. Poznaii 53.
Caransebes 15, 71, 140. Praha 45, 46, 47, 51, 52, 63, 67,
Cernáuti 164. IN), 124, 160, 162, 169, 172,
Cluj-Mánästur 29. 185.
Deva 55. Pratolino 206.
Domahida 97. Prejmer 40, 41, 42.
Edirne 122. Roma 58, 76, 79, 82, 90, 99,
rágäras 48. 110, 133, 154, 155, 181, 182, 183,
Firenze 173, 175, 176, 177, 178, 186, 223, 224, 225.
179, 187. Sáros 137.
Gherla 70. Sätmar 5, 17, 23, 30, 39, 65, 91,
Grodno 31, 33. 112, 119, 130, 139, 146, 148, 156,
Huszt 43, 87. 163, 166, 167, 184, 193.
Hui 88. SibiU 149.
Iasi 49, 127, 147, 150. Sighisoara 136.
Ighisdorfu1-s5sesc 32. Slawk6w 89, 94.
Innsbruck 201, 203, 207, 208, imleul-Silvaniei 202, 204.
209, 232. Tagy 168.
Istambol I, 3, 7, 8, 9, 16, 18, Vaslui 123.
19, 20, 34, 35, 36, 56, 57, 59, 6o, Venezia 109, III.
62, 64, 69, 72, 113, 114, 116, 117, Warszawa 61, 115, 135, 138,
134, 145, 161, 165, 18o, 188, 192, 141, 151, 153, 217, 222, 227, 229.
194, 210, 211. Wien 103, 104, 105, 106, 107,
Katice 25, 54, io8, 121, 126, 120, 189, 191, 200, 218, 230.
142, 143, 190, 221, 226, 228. Wit6w 75.
www.dacoromanica.ro
V.
LISTA IZVOARELOR.
Alba-Iulia : Arhiva episcopiei Transilvane 149.
Alba-Iulia : Biblioteca Batthyaneum 197.
Bistrita Arhiva judetului Bistrita-Násáud 147.
Brasov : Biblioteca liceului Honterus 152.
Budapest : Acta publica Transylvaniae 4, 7, 9, Io, II, 12, 13, 14,
18, 19, 20, 21, 26, 27, 34, 35, 36, 37, 38, 40, 41, 49, 50, 69, 70, 72,
73, 122, 125, 127, 144, 194, 195, 196, 198, 210, 212, 213, 214, 215,
216, 219, 220, 231.44.
Budapest : Archivum Baronum Radák 32.
Budapest : Codes Széchenianus 115.
Budapest : Coll. fam. Báthory 168.
Budapest : Collectio Hevenessiana 77.
Budapest : Collectio Kaprinai 24, 78.2.
Budapest : Literae originales 55.
Budapest : Matthiae Militis Adversaria laistorica 28, 83=2.
Budapest : Magyar Nemzeti Muzeum Könyvtára 169.
Cluj : Arhiva Muzeului Ardelean 2, 6, 29, 48, 85, IOI, 118, 129,
140, 157, 159, 171, 174.13.
Firenze : R. Archivio di Stato 46, 128, 170, 176, 177, 178, 206.7.
Innsbruck : Landesregierungs-Archiv fiir Tirol 45, 47, 51, 52, 675.
Lw6w : Biblioteka Ossoliitski 87, 88, 92, 93°4.
Mantova : R. Archivio di Stato 150, 164, 199, 201, 203, 205, 207,
208, 209, 232=10.
Novidom : Archivum Com. Czernin 63.
Roma: Annuae Litterae Societatis Iesu 99.
Roma : Archivio Vaticano 31, 33, 43, 58, 74, 75, 76, 79, Si, 82, 84,
86, 89, 90, 94, 95, 96, 98, xoo, 102, 109, 110, III, 123, 133, 151,
154, 16o, 181, 182, 183, 202, 204, 217, 222, 223, 224, 225, 229°539.
Roma: Biblioteca Vallicelliana 227.
Roma : Biblioteca Vaticana 136.
Ungaria : Coleclitme particulará 5, 15, 17, 23, 25, 30, 39, 65, 71,
8o, 91, 103, 105, 106, 107, 108, 112, 119, 120, 121, 130, 137, 139,
142, 146, 148, 156, 158, 163, x66, 189, 193, 218, 228, 230...35.
Venezia : R. Archivio di Stato. Dispacci di Costantinopoli 57, 116,
117, 134, 145, 161, 165-7-
www.dacoromanica.ro
Lista izvoarelor 345
Venezia : R. Archivio di Stato. Dispacc.i di Firenze 173, 175, 179,

187=4.
Venezia : R. Archivio di Stato. Dispacci di Germania 124.
Venezia : R. Archivio di Stato. Dispacd di Roma 186.
Warszawa : Biblioteca Com. Zamoyski 42.
Wien : Hofkammerarchiv 97, 104, 143, 162, 172, 184, 185, 190, 191,
200, 221, 226=12.
Wien : Nationalbibliothek 167.
Wien : Staatsarchiv. Polonica 22, 44, 53, 61, 66, 68, 126, 131, 132,
135, 138, 141, 153, 155-14.
Wien : Staatsarchiv. Turcica 1, 3, 8, 16, 54, 56, 59, 60, 62, 64,
113, 114, i8o, 188, 192, 211=16.
www.dacoromanica.ro
VI.
INDICE GENERAL.
Abrud (Abrugybánya) 6z, 64. Alunis ugor 70.
Acherman v. Cetatea Albti. Amalteo Attilio nuntins, 298 299,
Adrianopolis v. Edirne. 318-320.
Africa 273. Amhat csauz y. Bengner Markos.
Aiud (Eniedinum) 129, 130. Ampoly v. Ompoiul fi.
Alba (Peier varmegye) com. 70, 20/. Amurath v. Murad.
Alba-Iulia (Pejervas) 1, 2, 3, 7, 8, Anatolia 2.
12-18, 20--23, 25-30, 39, 40r 49-.58, Andrdssi Petrus in Krasznahorka,
62, 98, 104, 124, 130-134, 138-440, 48, 49, IOI, 102.
158-163, 177, 178, 191, 192, 199 201, Andreas Cinganus 2.
216, 226-228, 232-240, 252, 254, Anglia (Engellandt) 16o, 282.
265, 268, 271, 288-290, 292, 293, 299, Anhalt, prencipe d194.
300, 306, 307, 313, 324. Anna principessa 271.
Albania (Alphanias) ill, 112. AMR regina Poloniae 272, 324.
Albense Capitulum 64, zoo, 201. Annoka I.Aszló nob. in Desna 31.
Albulie Plitrasen agilis de Nagy Be- Apafalva2ox.
rivoy 95. A rab ic i equi x43.
Aldobrandini Cinzio card. secr. dl sta- Arad (Orod) 8.
to 316-318, 322-234; Hyppolit Aranyos v. Aries fl.
card. v. Clemens VIII papa ; Petrus Archeides v. Achrida.
card. 311. Arco 3or.
Alemanni v. Germs ni. Ardeal (Erdély, Siebenbürgen, Tran-
Alexa Graecus 329,330. sylvania) passim.
Alexandru - Vodii Upu3neanul 155, Ardeal, Prezidiul 3, 4, 12-.20,
228, 229, 302. Arded (Erdeod) 6, 320, 321.
Ali basa x. Aries (Aranyos) fl. 29o.
Alla v. Hall. Aron - Vodii (Moldova) 282, 284,
Allmaf a in com. Zeoreny 31. 286-290, 293, 302, 304-315, 317,
Almás (Almasch) 6o, 63, 64. 321, 324-327.
Alsb Árpás v. Arpasul de Jos. Arpasul de Jos (Als6 Arpas) 162, 240.
Alsb Komana v. Comana de Jos. Arpasul de Sus (Pels6 Arpás) 162.
Als6 Porumbak v. Porumbacul de Jos. Asia 273.
Als6 Szombatfalva v. Samblita de J os. Augustìnus, Divas 223.
Als6 IJcsa v. Ucea de Jos. Austria 64, 93, 107, x68, 209, 223,
Als6 Venicze v. Venetia de Jos. 263, 268; Casa di v. Oesterreick
Als6 Vist v. Vistea de Jos. Hans von.
www.dacoromanica.ro
Indice general 347
Austriaci 317. Báthory Stephanus rex Poloniae 3, 4,

Babocsa (Babotscha) 12-20, 25-30, 42-47, 58-64, 69,
Bacán (Bacu) monasterio cattolico 154. 73, 82-93, 'or, 106, 107, In, 139,
Bacha possessio penes Svedler 48. x40, 142, 146, 147, 150, 151, 155, 156,
Bites 232. 159, 162, 169, 170, 217, 232, 268, 269,
Bala-Mare (Nagybanya, Rivulus Do- 272, 275, 277, 324.
minarum) x8, 58-64. Báthory Stephanus de Echied, index
Bala-Sprie (Felsdbanya) 42-47, 130. curiae 246, 247, 250.
Báia (Rézbanya) 62, 63. Batthydny (Buttiani) 99.
Bakosnicsa Gergeoly in Caransebes 210. Bavaria 249.
Balacean (Balacsian) ugor 70. Bedew' (Bethlen) 162.
Balasji Ambrosius de Colosvax 232. Bécs v. Wien.
Betni Boldisar 27 ;Farkas 27. Bqdzin (Bendzinum) 163.
Barb Bratul lob. cu fil Bratul Begendorf 70.
Saya 70; _ Dan lob. 70. Behram chauz 53.
Barghis (Biirk6s) 7x. Bekes Caspar de Kornyat 162.
Bari, ducato, 272; arciv. nunzio Bildi Andoras de Ispanlaka, szolga-
158. bir6 71.
Basarabd (Bozoraba) Francisc in Belest in com. Zeoreny 3x.
Caransebes 119-121, 210, 211 Bely opp. 193.
uxor Vajda Anna. Bender ro9.
Basolcz 70. Benedictus Cinganus 2.
B at hor ea familia de Somly6 84, Bengner Markos (Magyar Amhat csauz)
88, 275, 323. 26, 194, 236.
Bdthory Andreas card. 85, 91-94, Berathalom v. Biertan.
99-rox, 103, 128, 135, 158, x6o, Berestie v. Brzé66.
170, 171, 174, 175, 200, 207, 208, Berivoii mari (Nagy Berivoy) 95,
228, 229, 269, 276, 277, 299, 300, 162.
318, 323, 324. Berivoil miel (Kis Berivoy) 162.
Bdthory Balthasar 85, 139, r40, 158, Bernddli Ioannes not. Canc. 201.
x59, 16x, 163, 200-202, 240, 257, Bernardini,Padrly.Frances-
277, 278, 299, 319, 320, 323. c a n I.
Bdthory Christophorus pr. Transyl- Bernardo Lorenzo bailo 107.
vaniae 129, 178. Bertinoro, vesc. di : Andrea Caligari.
Bdthory Sigismundus pr. Transyl- Berseuice, Ilartinus de, Eques, liber
vaniae x, 2, 7-11, 20-24, 30, baro in Dondang, cancellarius ac
31, 34-40, 431 46. 49-58, 59, 65, 66, cap. Starogardiensis 47, 170.
69-8o, 82-87, 93-96, 98, 99, Bethlen V. Beclean.
102, 104, 105, 116-119, 122-126, Bialograd v. Cetatea Alba.
129-132, 134-140, 158-163, i68- Biertan (Berathalom) 70.
170, 175 177,178, 186-188, 191-202, Bisaconum pagus 199.
207, 208, 216--218,222, 223, 226- Bistrita (Biztricia) 220.
228, 232, 233, 240, 241, 252, 253, 267, Blandrata Georgina medicns 133, 134
268, 272, 274-277, 286-293, 296, nepos Georgina (Alf onsi Mitts)
297, 302-315.318, 324-327-. plo- 133, 134.
conul trintes la Firenze 267, 268. Boarta (Mihalyfalv a) zox.
Bdthory Stephanus comes com. Craz- Bodoni btephanus 263.
nensis rox-103, 139, 140, 169-171, Bodzan6w 204, 205.
x93, 277, 278, 298, 319. Boemia iii, 272.
www.dacoromanica.ro
348 Indice general
Boori de Figfiras 240. Bukin in distr. Caransebes 236.

Bogdan. eius gladiferus : Stanislaus. Bulgaria m, 112.
Bogdan orszdg v. Moldova. Bums Opra iob. 7o.
Bogdania (Bothania) v. Moldova. Bungard (Bongart) 2.
Bogodint (Bogorfalva) z62. Bunina erban iur. in Glemboka 202.
B o i tabinesti 40; alte vite 40, 18o, Burgau, Marchese di 271.
183, 202. Burlan Franciscas nob. de Palfal-
Bolzano (Bosani, Bozen) 329. Ira 6, 114, 145. x46, 166, 202.
Bona Sforza regina Poloniae 272. Burianaza Thoma lob. cu fiul Stoica
Bongart v. Bungard ; de : Lucas 70.
Pislahi. Baru (Borrévv) 290.
Borcza Péternd, Katryna in Zaagfalva Buttian v. Ballhpiny.
31. Bnzom .r. Bucium.
Boristenes v. Nistru fi. Biirkas v. Birghis.
Bornemisza Benedictus de Patha 66; Cabanische Ochsen v. Bof t&-
_ Ioannes 1x6, 117, 292; ... J ¡nos bitnesti.
In Car ansebes 210, 211. Cdclulata (Kuciolata) z62.
Boronkay Ladislaus 82, 83. C a i turczsti (Arabici equi) z43, 293.
Borrév v. Burn. Cali gari Andrea vesc. di Bertinoro
Bosani, Bozen v. Bolzano. 169, 229.
Bothania v. Bogdania. C a m er a Aulica (Wien) 242, 280.
Bozoraba v. Basarab4. C a m er a Scepusiand (Kassa) 4»7. 33,
Bozyfalva 31. 34. 41, 42. 47-49 67-69,x13-1x5,
Bracciano, duca di 300. 164-167, 171-174, 179-185, 786,
Brad 6o. 202, 203, 209, 211-216, 219, 221,
Brandenburg, prencipe di 94. 229-232, 242, 243, 278, 279,
Brasov (Brass6) 12 14, x7, 18, 25, 282-285, 311, 320, 322.
50, 226 228. Ca mer a di Slesia (Breslau) 93.
Brazovean L4sz16 nob. in earallSe* Ca m er a Ungard (Poz.sony) x65,
bes 31. 166, 324.
Breaza (Braza) x62. C.Ampul Kill; ugor 70.
Breslau (Presslan) 92, too. Capnic (Kapnik) 64, 65.
Bruti Bartolomeo camerier maggior Capo d'Istria 154.
del principe di Moldavia, Albano Capna, Annibal di nuntius in Polo-
(postelnic) 1o8, 126-128, 132, 139, nia 107, 108, 126-128, 136, r37,
142-144, 146, 148, 149, 151, 152 139, 144, 145, 151, 152, i56, r75, 176,
156, 157, 163, 189, 190, 214, 224 189, 19o, 225, 228, 229.
225, 226, 228, 229, 245, 284; _ filius : Cara Români (Olith Kara) 66.
Georgina z33, 163. Careii Mari (Carol, Kiroly) 5, 8r.
Brzédd (Berestie, Bresta) 146-148. Caransebes (Caran, KarIgnsebes, Sebes)
Brzezan 203, 204. distr. et opp. 30-32, I 19- 121,
Buccapadalus Antonius 318. 194, 210, 211, 236.
Buccella Nicolo Patavino, medico in Carlo arhiduce 270, 217.
Polonia 92. Carlo di Finlandia 93.
BUCIUM (BUCZ0111) 162. Carol v. Carril Mari.
Bncuresti (Bukurest) 14. Carta (Kercz) 200, 201.
Buczacza, de : Jasloviec ki. Caschaw, Cassovia v. Kotice.
Buda (Ofen) 234, 304- Ca z a ci (Kosaken, Nisavische) zo8--
Buinak loan fur. in Glemboka 202. Ito, 115, z24, 204, 214, 249.
www.dacoromanica.ro
Indice general 349
Cercel J non iob. Cu fiul Demetex 70; Crit (Keresztur) 201.
_ Boman lob. en fu: Man si Stoian Csdki Gregorius 296.
70; _ Man fob. cu Lazar 70; Opra Cseh György 7x.
iob 70. Czarnavicze v. Cerniuti.
Cereale 67, 68, 212, 213. Czarnota in com. Zeoreny 3r.
CernAnti (Czarnawicze, Zernauz) 199, DanCita Arma § 75.
244, 245. Dania (Danimarca) 93, 160, 269, 272
Cervia, ep. di : Alfonso Visconti. Danubius v. Dunöre.
Cetatea Alba (Acherman, Bialograd) Danzich v. Gdalisk.
277, 204. David Cinganus 2.
Cheh (Chee, Cseh) Ferencz, meggyesi, David Franciscus pastor 222.
69-72. Debreczen 5.
Cherchel v. Cercel. Dejani (Desan) 162.
Chioarul (Kövir) arx x77, 178. Dengelegi 4x.
Chi orba Daniel Literatus in Fe1.95-. Derstor v. Sinatra.
bánya 13o; EliaS lux. 43, 46, 130. Desan v. Dejani.
Christophorus (alias Pompo) Cin- Desna 31.
ganus 2. Despot Vodh. Heraclide 155, 164,
Chyk, sedes Sicnlicalis 207, 208. 167, 185, 186.
Chyorchiok Radu lux. in Caran- Deva 104, 105.
sebes 120. Dietz in Innsbruck 297.
Cibinium v. Sibiu. Dijma Sasilor 138.
CisnAdie (Kis-Disznód, Michelsberg) Dioman (?) 255.
201. Dobra (Boba) mulier de Also Venetia
Clemens VIII papa (Hyppolit Aldo- 95, 96, 292.
brandini card.) 137, 148, 153, 156, Domahida 152.
158, 163, 170, 190, 274-278, 281, Dondang, L. B. In: Martinus de
295, 297-299, 318-321, 323. Berzeuice.
Cloasterf (Miklóstelke) 201. Dorimberg, Vito dl, orator 229.
CIA (C010SVar) 2, 65, 162. Dorka György in Caransebes 120.
Cluj-MAnIstur (Colos, Kolos-Monos- Drágji fam. 114, 180, 202.
tra) 65-67; ._ Conventus de 65, Dragna Gyeorgy In Caransebes 120.
232. Dragomir mama cu fiul Opra 70.
Codlea (Feketehalom) 12, 13, 27. DrAgus (Dragos) 162.
Cojocna opp. (Colos) 65. Draudt Petrus iur. civ. de Brass6 226.
Colosvar v. Cluj ; de : Ambrosius Dridif 162.
Baldsti. Dulln y Tulin.
Colun (Kolon) 201. DunAntul 15.
Comana de Jos (Als6 Komana) 162. Dunlre (Danublus, Duna, Istex, Tho-
Comana de Sus (Fels5 Komana) 162. naw, Tonaw) 113, 175, 204, 209,
Cotnzira (Italian) 75. 214, 241, 310.
Constantinopel v. Istambol. Dzierze'e(Terschek)Cristophorus io6, 245.
Copöcel (Kopacsel) 16.. Echied, de : Stephanus Báthory.
Copaczi v. Kopdcsi. Edirne (Adrianopolis) 186, 188.
Corbi (Korbi) 162. Endres Matthias ioo.
Cracovia v. Krak6w. Engellandt v. Anglia.
Crazna 139 ; .... comes com. Baltha- Enyedinum v. Aiud.
Bar Báthory. Eperjesi Ioannes servitor Cibiniensis
Cris fi. (Keores) 6o. 202.
www.dacoromanica.ro
350 Indice general
Erdeod v. Arded. Forró Simon haportoni, vice-com.

ETtle.S (Hernestus) archidux xoo - Albensis 69-72.
104, 164-168, 174, 175, 18o, x85, Földvir v. Feldioara.
186, 198, 209, 214-216, 220, 230, r anc esc an i (Bernardino) 128,
249, 250, 270, 274, 278-280, 282, 145, 154, 157.
284, 322. Franciscus Llteratus in Fogaras 240.
Estvdn vajda v. §tejao-VodaMazgli.. Franczusok v. Galli.
Esztergom (Gran) 304. Franta v. Gallia.
Eyzing Paul von, Freiherr orator I. Frdjild Oprea boer 240.
2, 9, to, 32, 33, 106, x08, Ho. Fridericus pal. in Heidelberg 296.
Flgaras (Fogaras) 12, 94 - 96, 158,
16x, 162, 240.
Farkas J Linos in Ca-ansebes 31;
Fugger (Pleger) Signori 297.
Futop György de Zaldobagy
182, 202, 203, 243.
-
Myhaly 31 ;.... Myklós 3x ;, Pa pro- Fiinfkirchen v. Pécs.
visor Satmaxiensis x72, 282-284 Gabriel archiep. Ochridae utriusque
320; Péter 30. Walachiae x x , 112.
Farkassy Farkas in Caransebes 31. Gacha Man iob. cu fu: Abraham,
Farnese card. 94. Demeter si Juan 70.
F OCIOY I. Moscowiter 40, 110. Galata v. Istambol.
Feier vármegye v. Alba comitatus. Gdiffy Ioannes senator 87, 88, 104,
Fejerdi Stephanus de Somordog 232. 105.
Fejérwir v. Alba-Iulia. Gal li (Franczu.sok) r4, 274.
Feketehalom v. Codlea. Galia (Fran;a) 91, 16o, 176.
Feldioara (Földvtir) in distr. Fa- Gate övy Franciscas 253.
Ora* 201. Gdansk (Danzich) 317.
Fels6 Arpas v. Arpasul de Sus. G Iczy (Getzy) Ioannes gub. Tran-
Fels6bánya v. Bala-Sprie. sylvaniae 102.
Fels6 omana v. Comana de Sus. Geiewiler Zacharias 92, 94, 99, xx6.
Fels6 Szombatfalva v. Sambita de Genga Fabio 200, 301; frater Simon
Sus. 199, 200, 268-271, 300, 301.
Fels6 Ucsa v. Ucea de Sus. Gerardo Giacomo agente toscaso 267,
Fels6 Venicze v. Venetia de Sus. 273, 274, 281.
Felsci Vist v. Vistea de Sus. Gerendi Ioannes comes com. Tor-
Ferdinandus archidux 92, 941 99, den.sis 290, 291.
327-331. Gerlistey Gy6rgy Istvan 31.
Fordinandus I rex Hungariae (mem. G er m an i (Allemani, Németelc, The-
1589) 186. desci) 5, 63, 93, 149, 162, 194, 292.
Farhat basa 234. Germania (Németornag) 54, 63, 106,
Fidth Miklos 236, 237. xxx 160, 269, 270.
Fieger v. Fugger. Geszthy Franciscus cap. gen. Tran-
Fiiip (Philep) Spätarul 77. sylvaniae 104, 105.
Finlandia, Carlo di 93. Gherla (Ujvár) ars 117, xx8.
Firenze (Florenza, 92, 263, 267, 27t, Giancula v. I ancu-V odd.
273, 274, 281. G iesu it i (Iesuiti) 93, 144, 145, 148,
Flore Nicolaus castellanus de Catan- 149, 154-157, 168-171, 176, 189,
sebe s 30, 31. 190, 275, 277, 318, 319, 321, 323.
Florianus Cinganus et filii 2. Giorgi Dominico, di 224.
Fogaras v. Filgaras. Giovanna, gran duchessa di Toscana 271.
Foresti Matteo 299, 300. Giurfallu (Györgyfalva) 65.
www.dacoromanica.ro
Indice general 351
Glemboka 201. Holbac (Holbak) 162.

Gliga Opra lob. 1 Gliga purcar 70. Horwat Cosma Petrittievith praef.
Gecko Juon lob. cu fii : Stan purcar ards Fogaras 25, 95.
40 Stan 70. Huet Ioartnes index regius Cibiniensis
Gollertnaier Egiclius 165. 222, 223.
Gandör, izlaz in Pusztahodos 279 18s. Hungern v. Ungaria
Gradenigo Vicenzo amb. 19o, r9r. Hunyad com. 8, 210.
Gran v. Esztergom. HILO 108 II0, 14/, 143, 144, 175.
Grecia 107, '73: beglexbeg 32, 109, Huszain ChallZ 14, 73, 76, 77, 79,
190, 206, 218. 122, 124, 125.
Gregorius XIII papa 276. Huszt arts 77, 89, 136.
Greul Jtinos iur in Caransebe3 120. HuWel Ioantses fur. de Fels5binya
Grid 162. 43, 46.
Grodno 69, 73, 85, 92. lacobus Cinganus 2.
Grosse Wallachei v. Tara-Romineasci. /ancu-Voc15. (Giancula, Ianicula) 149,
Groats Farkas in Caransebe§ 30. 155.
Györgyfalva v. Giurfalau. lane Banc) di Valacchia 241.
Gyrgyo sedes Siculicalis 207, 208. lanicula v. /ancu-Vod5..
Gyula 234. Ia§i (las) in distr. I/10ra, 162.
Gyulaffi Le_star 134. Iai (J azwasar) 96, 97, 199, 220, 223,
Gryulai Paulus secs. 205, 290, 291. 313, 314.
Hadad arx 65 ; praef. Franciscus Ibraim beg 192, 196.
Kopcicsi. leniceri (Giannizzeri, J initschiiren)
HadarAu (Hadrév) 290, 292. 175, 235, 317.
Haliciensis pocillator : Andreas Tara- I esuiti Giesuiti.
nowsii. Ighi§dorful-sisesc (Ivánfalva) 69-72.
Hall (Alla) 297. bien! (Mien) 162.
Halul beg 234. Imanos Graecus 329, 330.
HArAstas (Harasztos) 290. Ineu (Jen6) 234.
Hardegg Ferdinand, comes cap. Sat- Ingle* i 317.
mariensis 219, 230, 242-244/ 246, Innocentius IX papa 275.
247, 249- Innsbruck (Iuspruch) 225, 297, 298,
Hasan bassa beglerbeg Urumeliensis 301, 302, 327.
309, 320. loan Bogdan pretendent 149-152,
Havasalfölde v. Tara-Romineasci. 155, 295.
Havasely Blasius de Korogy off. loan-Vod1 cel Cumplit (Ivonia) 149, t55.
Thasnadiensis 232, 263. Ioannes II rex Hungariae 222, 233,
Hector Iohannes iur. civ. de Brass6 226. 271,
Heidelberg 296. Ioannes einganus 2.
Hellner Valentinus villicus civitatis Iobagi români 70 7 2 .
Brass6 226. Isabella regina Hungariae (t 1559) 8.
Herberstein Felician, B tro 58-65. 134, 222.
Hernastus v. Ernestus archidux. Ispánlaka v. Spanlacil.
Her§eni (Herszény) 162. Istambol (Constantinopol, Galata, Pera)
Hispania (Spagna) zöo, 270. I, 2, 8z r, 32-39, 73-76, so6--t so,
Hodor csauz 286, 288. 113, 117, 122-124, 149, 132, 174
Hodos v. Puztahodossa. 277, x87, 206, 218, 219, 225, 241, 246,
Holtman Georgius cons. Camerae 248, 273, 274, 282, 284, 286, 287, 300,
Scepusiensis 216, 283. 302-304, 317.
www.dacoromanica.ro
352 Indice general
Ister v. DunAre. Keresztfa, ugor 70.

Istvdn vajda v. 5telcfnitel Vodl. Keresztur v. Crit.
Italia 21x, 235, 26o, 264, 269, 272, Kézdi sedes Siculicalis 207, 208.
275, 296, 297, 300. Khieiman Andreas cap. Hungariae
It aliani (Olaszok) 24, 323. Superioris 198, 203, 204.
/van Logof et 96, 99. Kis Berivoi v. Berivoii
Ivánfalva v. Igh1sdorful-s5sesc. Kis Diszn6d v. Cisnidie.
Ivonia v. Ioan-Vodd cel Cumplit. Kis Luca Tyvadar de Remetea 177,
Jagellonica Casa 93, 272. 278.
Jänitschären v. Ienice ri. Kis Vajdafalva v. Voivodenii miel.
Jankucza Adam civis in Caran 31. Kisvárda 272.
Jasloviecki Nicolaus de Buczacza, cap. Kochticz Hans, von 40-
Sniatensis 115, 204. Kolon v. Colun.
Jazwasar y. Bolos Monostra v. Cluj-Manistur.
Jedikula, temnità lfing/1 Stambul 187. Kolosvari Stephanus not. Canc. zoz.
Jen8 v. Ineu. Kopacsel v. Copicel.
Jeronimus Minor polnischer Edel- Kopácsi (Copaczi) Franciscus 65, 296.
man 40. Korbi v. Corbi.
J6 (Yo) Georgius tricesimator de Kornyat, de : Gaspar Be/es.
Tokaj 4, 5. Korogy 232; de: Blasius Havasely.
Josica (Josika) Ioannes index nobilium Kosaken v. Cazad.
distr. Caransebes 220; Stephanus Kogice (Caschaw, Cassovia, Kassa) 47
sear. 59, 252, 263, 264, 274 278, 49, ioo, 204, 164, 167, x8x, 286,
280, 281, 289. 298, 214-216, 220, 241, 282, 315,
Kaczon in distr. FlgAras 162. 316, 320, 322.
Kajánt6 232. Kotvachocey Volffgangus cons. can-
Kamienec (Camenecz) 204. cellarius 15, 28, 96, 132, 138, 240,
Kanovit 195. 228, 304.
Kapnik v. Capnic. Körtvélyes 178.
Kapturi Ioannes 304. K8vár v. Chioarul.
Karánsebes v. Caransebe§. Krak6w (Cracovia, Krakhaw) 42, 47,
Baran 31. 203, 116, 117, 126, 137, 239, 240,
Karman Aga in Moldova 252-262, 253, 157, 260, 261, 269, 295, 324.
264, 265; sculele lui de a= 91 21- Krasznahorka (Krasznahurka) 48, 49.
gird 264, 265. Kredwite Friedrich orator 274, 282,
Károly v. Careii Mari. 284, 303, 304.
Kassa v. Kogice. Krzepicze (Krepicz) 216, 117.
Készon sedes Siculicalis 207, 208. Kucsolata v. CAciulata.
Kassa 234. Kurzbach 93.
Kernény Iosephus Comes historicus 2. Kuthalom, ugor 70.
Kendy Alexander de Lona cons. 15, Kutreczy in distr. Caransebes 236.
28; Ferelle2 304. Lacejugh Ladislaus index nob. distr.
Kenevich Radul Mete iur. in Glem- Caransebes 22o.
boka 202. Laceny Ladislaus hid, nob. distr. Cazan-
Keores v. Cris fl. sebe s 31.
Kercsesora v. Streja-Cixtisoara. Lazul Vecerd, ugor 70.
Kercz v. CArta. Leasa (Lesza) 162.
Kerekes Blasius 252-262, 264, 265 Lemberg V. Lw6w.
Petrus iur. in Fels6bánya 230. Lengyelek v. Poloni.
www.dacoromanica.ro
Indice general 353
Letigvelország v. Polonia. Man purcar lob. en fii : Juan si Man 7o.

Lensoni Francesco 270. Manaila Petru lob. cu fil : Indre
Leopoli v. 14V76W. Mihaila 70; Safta lob. cu fii :
Lesi v. Poloni. Opra si Peter 70.
Léta v. Lita ungureascl. AlAndra (Mondra) z6z.
Liefland v. Livonia. Mantova, duca di 297-300, 301;
Limba, de : Demetrius Nagy alias Madama di 271.
Velimirovit. Marea Neagra (Mar Negro, Schwar-
Liov v. I,w6w. zes M .er) I, 177.
Lipova (Lipp a) 234. MArgineni (Marsina) 162.
Lippomano Girolamo CaV bailo 24X.246. Maria ptincipessa 270
Lita ungureascd (Léta) 290, 291. Marian de Plopi lob. Mold. 220.
Lituania (Litaueu) 107, 159, 16o, 204, Marin di Poli, Giorgi et Giovanni
218. vamesi in Moldova 223, 224, 244,
Livonia (Liefland) 93, r z 7, I6z. 295, 296, 327-331.
Lona, de : Kendy Alexander. Mdrhhafsi (Markhazy) Paul I-13, 32,
L6nyai Albert praef. arcis Huszt 136. 187, 192, 193, 236.
Lowicz too. Marsina v. MArgineni.
Lublin (Lublinecz) 40, z54, 190. Marthonfalva v. Metisdorf.
Luca v. Lugassi Iohannes ; : Mar/inn:id Giorgio, Pra, card. si te-
Simon Simoni medico. zatirul sAu 271.
Ludisor 162. Masaw, nirstenthumb 117.
Lugas v. Lugoj. Mata/ea Iullus 253.
Lugassi Iohannes de Lugas 8; : Mathias (Matia) archidnx 94, 311, 320,
Aron et Moises 8 ; Iohannes de 324.
Szászydros 8; filii : Gaspar, Lucas, Mattei cardinale, protettore dei Ber-
Martinis et Michael 18 ; _ Moises de nardini 145.
Sziiszviiros 7, 8. Matteucii archiep. nuntius 168, 170,
Lugoj (Lugas) 8, 194- 171.
Limes. Zavoiasului, ugor 71. Maximilianus archidiur 47 49, 93,
Lupa 162, 290. 113, 115-1z7, 129, 142, 160,
Luta (Lucza) 162. 16z, 163, 206, 268, 270, 271, 278, 323.
Lutherani 93. Maximilianus II imp. rex Hung. 185.
Lw6w (Lemberg. Leopoli, Liov) 107, Mara Hieronimus, Venetus 296.
zo8, 127, 150, 151, 155, x98, 203, Medias (Meggyes) 69, 71, z62, 253.
204, 225. Mehmet (Mahmut, Memhet) chauz 21,
Macedonia tit. 117, 118, 283; pasa, beglerbeg 28,
Macrin Juan lob. cu fiul Cercel 70. 75, 79, 8o, 193, 194.
Macskdsi Gabriel et Martinis de Szent Melia Stephanus praef. Cam. Sce-
Marton MacskAsa 232; Pal et Péter pusiensis 8o, 81, 216, 283.
in Caransebes 210. Memhet v. Mehmet.
Macs Caspar negotiator Italus 209. Mercato Gio Battista 137.
Mahmut v. Mehmet. Metisiorf (Marthonfalva) 70.
Majdani in distr. Caransebes 236. Merith (Meszich) pasa z, 36-38.
Makod pagus 220. Mesa v. Warga Michael.
Malacrida secr. 3z7. Michael Soldat, Walachus ro6.
Malaspina Germanicus ep. di San Se- Micheli cav. Venetiano 168, 17o.
vero, mmtio in Polonia 3X1, 316-318, Michelsberg v. CisnAdie.
321-324. Mide Stan lob. 70.
Documente vol. III.
www.dacoromanica.ro
354 Indice general
Effech6w zoo. Nagy-Banya v. Baia-Mare.

Mihalyfalva v. Boarta. Nagy Berivoi v. Berivoii Mari.
Mihnea-Voda (Mihnia) ro, II, 14, 28, Nagy Demeter (Velimirovit) de Lim-
49-58, 77, 96-99, 186-188, 209, bs 232 ; filii Ladislau, Petrus, Ste-
241, 248. phanus 232.
Miklóstelke v. Cloasterf. Nagy Janos 292, 293.
Minele din Ardeal i exploat area Nagy Matthias de Moldavia 7.
lor 58-65. Nagy Stephanus de Uj-Buda 232.
Mircea-VodiL 91 vaduva ei 96, 97-99. Nagy Vajdafalva v. Voivodenii mari.
Mirizklu Logofet 75. Nagy/ahi Michael Literatus 202.
Moar (in Caransebes) 120, 121. Naliczteleke in com. Zeoreny 31.
Mogila 115, 116. Narva portus 93.
Moharem chauz 50. Neacga soror Dobrae 95.
Mohila Georgius metropolit a Sq- Neisse
czaviensis 153, 163 ; Heremias mar- Németek v. German.i.
schalcus 142, 143, 146, 149, 153- Németorszég v. Germania.
Moldau v. Moldova. Nepolomice v. Niepolomice.
Moldavia de : Matthias Nagy. Netot (Nyitot) 162.
Moldova (Bogdan orszlig, Bogdania, Neuhaus Adam, von, canc. Bohemiae,
Moldau, Moldova, Moldavia) passim. iri, 112.
Mondra v. Mandra. Nicolaus Cinganus 2.
Monsiu Giovanni nob. francese Nicora Stanciul lob. cu fiul Henia 70.
Montalto card. v. Peretti Alessan- Niepolomice (Nepolomice) 17, 18, 65.
dro card. Niezowski Stanislaus 33 ; uxor : Zam
Morenz in com. Zeoreny 31. jira 33.
Moro Giovanni cav. bailo 176, 177, Nikita Lewcha 220.
206, 218, 219, 280, 28r. Nikopoi (Nicopuli) 214.
Moscovia 139. Nisavische v. Cazac
Moscovitae 214. Nistru (Boristenes) fl. 199.
Mottnok in com. Zeoreny 31. Nogaroll Ferdinand Graf zu, 100-104,
Mottnoky Farkas in Caransebes 31, Norvegia 160.
210 ; Ferencz 210 =or : Simon Nyitot v. Netot.
B280ka 2/0 ; Georg 3o ; Ochrida (Archeidas) archiep. de : Ga-
31 ; Péter 30. briel.
Muntenia v. Tara-Romaneasca. Ochsen=boi.
Murad (Amurath) III sultan 8 xi, Oczakow 115.
20-24, 34-40, 52, 73-80, 112, Ofen v. Buda.
117-119, 124-126, 136, 199, 217, Ohaba in distr. Fagaras 162 ; in
278, 274, 286-289, 297, 302, 303, com. Zeoreny 31.
305-307, 312-314. 0161 Kara v. Cara Romana.
Musztala aga 50, 235. Olahok v. Valachi.
Musztala Longus sive Nagy (Bajuszos) Olaszok v. Italiani.
chauz 8-12, 14, 17, z8, 12-24, 26, Olmiitz, 314; ep. Andreas Pawlowski.
34, 106, 302, 306; Uzon chauz 22, Ompoiul (Ampoly) fi. 6o, 62.
26, 50, 97, 187, 192, 194. Stanciul Opra agilis, boer 240 ; filii
Mynka Ferenczné, Saarasszony in Bogdan et Radul 240; Sadelle boer
Zaagfalva 3r. 240.
Muzica in curtea princiara din Oprea-C.artisoara 162.
Alba-lidia 222-3. Oprea Porumbac 162.
www.dacoromanica.ro
Indice general 355
Oradea (Varad) 129, 130, 193. Petrittievith v. Horweit Coma.

Ortie (Szliszvitros) 78; de : Lu- Petrokavia v. Piotroków.
gassi Moises. Petrozanni prot. Apostolic° 302.
Orbai sedes Siculicalis 207, 208. Petru plcurar lob. yo.
Orb6 Lajos in Caransebe§ 31 Zeyko Petru-VodA Caracul (fiul luí Alexan-
in Caransebes 3r. dru) nutnit Dracn 302, 311, 313,
Orle Nicolaus cons. Camerae Scepu- 314, 316, 317.
siensis 283. Petru-VodPI Cereal (Nitrasen) 8-30,
Orod v. Arad. 34-38P 69, 73-75, 77, 89-91,
Orsini (Ursini) Leonora 263, 267. 273, 134-137, 44, 176, 192, 244, 245
296; frater Don Virginio 263. Petris-Vodit Schiopul 38-40, 50,
Osman Bassa r, 2, 9, 20. 96-loo, 113, 122, 124, 126--128,
OZd 8XX 122. 132, 133, 139-144, 146-148, 152,
Ozdi Miklós 70, 71. 155-157, 163, 176, 199 204-206,
ördeg Péter v. Petru-VodA, preten- 216-.-219, 220, 224, 225, 246--251,
dent. 254 - 256, 280, 295, 297, 298, 301,
Österreich, Haus von (Casa di Aus- 302, 306, 327-331.
tria) 93, 94. Pezzen Bartholomew orator 1o8-
ötv6s Augustin medic in Alba-Iulia 110, 1X3, 174, 175.
(1856) 265. Philep v. Filip.
Padova, di: Nicol° Buccelia medico. Piasto, casa di 93.
Palamedes Georgina 295. Piotroków (Petrokavia) 164.
paatich Georgina vicebanus de Caran- Pisa 263, 264, 267, 273, 281.
sebes 51-58. Pistaki Lucas de Bongarth r, 2.
Palfalva, de : Franciscus Burian nob. Vesta) Jimos nob. in Caran 32.
Pancul (Pankol) loan 248. Podladowski 206.
Papfalva in COM. Kolos 232. Poiana Mrulul 162.
PArAul Chabriei, ngor 70. Pojorta (Posorita) 162.
Paris 150. Polen v. Poloni, Polonia.
Parma, duca di 94. Poligradi fain. in Caransebgi 120.
Patha de : Benedictus Bornemisza. Poloni (Leanyelek, Lesi, Polachi,
Pcitragcu v. Petru-VodA Cereal. Polen) 55, 58, 91, 92, 99, 109, 110,
Pattantyus György 257. 113, 155, 194, 206, 228, 311.
Pavel (Pal) AgA boier 75. Polonia (Lengyelország, Polen) 38, 39,
PawlovsAi Andreas ep. Olom. 91, 314. 87, 91, 93, 202, 106-109, in, 117,
Pécs (Fiinfkirchen) 340. 124, 127, 135, 137,139, 49, 150,253,
Pencz Man agilis de Also Venetia 59. 156, 158, 26o, 262, 163-165, 167,
Pera v. Istambol. 170, 171, 174-177, 191, 199, 204,
Peretti Alessandro card. Montalto secr. 206, 223, 226, 249, 269, 270, 272, 284,
de stat 107, roS, 126-128, 135, 239, 302, 327; senatores 113, 147.
144,X45, 153, 154. 158,168-17o, 171, Pompo v. Christophorus Cinganus.
205, 225, 226, 228, 229. Pongrdcz Fridericus de Szentmik-
Perneszi Istvtin 25. 16s cap. Satmariensis 145.
Persani 262. Poppel Georgio maggior d'huomo 93.
Persia to8, 273. Portugallia
Pest 304. Porumbacul de Jos (Alzó Porumbik)
Pesthi Franciscus 164. 162.
Petrachi J Anos és IstvAn fur. in Caran- Posen v. Poznah.
sebes 120. Posorita v. Pojorta.
www.dacoromanica.ro
356 Indice general
Possevino Antonio S. I. 69, 73, x72, 18o, 182, 202, 209, 215, 216, 229,
89-91, 93- 230, 246, 247, 249, 250, 280, 296,
Post avuri 4, 5,9, 230. 297, 303, 304, 314, 315.
Poznan (Posen) too; clericus: Si- Rumelia (Urumelia) 309.
mon Swie owsAi. Rusia III, 112.
Praha (Praga) 92. 94, 99, III, z x6, Russia polonica (Reissen, Reussen) 40.
158, 190, 191, 241, 242, 250, 251, 262 Rusor (Russor) 162.
28o, 297. Saggmar v. SAtmar.
Prasmar v. Prejmer. San Clemente, Don Guilen anab. di
Prato in° 300, 301. Spagna 206.
Prejmer (Prasmar) 82, 83, 87, 88. San Severo, ep. di : Germanic°
Pressla v. Breslau. Malas pino.
Preussen 204. SAmbIta de Jos (Als6 Szombatfalva)
Prislop, indraistire 33. 162.
Pulpa Petra lob. Cu fini luan 70. StanbAta de Sus (Pels6 Szombatfalva)
Puztahodossa (Hodos) 5, 6, 68, 69, 162.
114, 146, 166, 179, 181, 202, 215, SamboArethi Michael not. Canc. 263,
216, 278, 279, 282, 283. 201.
Rab (Rabus) Iustus S. I. 141, 156. Sandor Petrus Walachus de SAndor-
Rckx Petrus orator 22-24, 26, 34, 37- falva 311, 315, 316, 320, 322, 324.
Ráczok v. Serbi. Sándorfalva (Siandra) 179, 18o, 181,
Radul Pficurar ipb. cn fiul, Opra 70. 315, 316, 320, 322.
Radziwill Georgius card. ep, 94, 269, Sandru Opra iob. cu fiul Lupa 70.
317, 323. Sarkaicza v. ercaita.
Rakomazi János txicesimator 172, 285. Sirk any V. §ercaia.
R.5.110V (R03.110) 12, 27. Sarmascigi Miklós i8z.
Ravaztly György orator 233, 235,236. Slays ant 209.
Raman aga 325. SASCiOri (Zeschor) 162.
Recea (Reche) 162. Sasi David zsid6, portal 235.
Reissen v. Russia polonica. sassonia, Elettor di 93.
Remetea, de: Kis Luca Tyvadar. SAtmar (Saggmar, Szakmar) Zathmar,
Renssen v. Russia polonica. 4-7, 33, 34, 41, 42, 67-69, 8o, 81,
Rézbánya v. BAita. 113, 114, 145, 152, 171, 173, 179, 182,
Rivnlus Dominarum v. Baia-Mare. 202, 203, 211, 212, 215, 219, 221, 229,
Rodi ins. 176. 230, 242, 243, 246-249, 278, 279,
Roma 94, 107, 126-128, 134, x36, 285, 311, 315, 316, 320, 322, 324.
137, 143, 150, 154-158, 163, 169, Saxones 62, 157.
x70, 2405, 228, 229, 263, 273-278, Scepusia, casa di 272.
280, 281, 318-320. Schelk (Selk) 138; capitulum 138.
ROM231 opp. 156. Schonovianus (Sonovianus) S. I. 141,
Rosenberga, Signori di 93- 156, 157-
Rosia (Veresegyház) 71, 72 Schwarz Andreas inr. civ. de Brass6
Roano v. Rdsnov. 226.
Rosny6bánya 48. Schwarzes Meer v. Marea NeagrA.
Rothot Ferencz In Szatmár 173. Schweden v. Svetia.
Ruda (Rwda) 6o. Schwedler v. Svedl6r.
Rudolphus II imp. rex. Hungariae I, 2, Schwendi (Swendi) I,azarus cap.
9, xo, 32, 33, 67, 68, 91, I08-II0, Hungariae Superioris 278.
112, 116, 122, 152, 158, 164, 167, Scorei (Zkore) 162.
www.dacoromanica.ro
Indice general 357
Scotia 160. 135, 136, 141, 144, 145, 154, 168,

Scule de aur"si argint ale lui Kar- 169, 171, 228, 229.
man Aga 264, 265; trimise de pr. Simleul Silvaniei (Somlio, S ilágyom-
Sigismund Bithory la Firenze 267, ly6) 140, 297-299.
268; alte 27-30, 116. inca 162.
Sebe § v. Caransebes. SI ender beg z95.
Sebesi Ioa.nnes 253. Slawków x44, 148, 149-
Sebis (Sebes) 16z. Sniatin v. Sznyatin.
Seg swar v. Sighisoara. Soczavia v. Suceava.
Segni, duca di 300. Soli owsl,i Ioannes Demetrius ar-
Selk v. Schenk. chiep. Leopoliensis 127, 156, 205.
Senetinum v. Sznyatyn. Sólyomk6 (Soliomk6) 139.
Sennyei Pongracz orator 26, 28, Sombori Lisz16 cons. arendator de-
191 --198, 233-240, 292, 293. Omar= 13, 25, 28, 138.
Sepsi sedes Siculicalis 207, 208. Somlio (Somly6, Szilágysomly6) v.
Serbi (Raczok) 14, §imleul-Silvaniei ; castrum x40.
Serbia (Servia) III, 112. Somogyi Thomas 17, 25,
Sercala (Sárkány) 27. Somordog, de : FejErdi Stephanus.
Serclita (Sarkaitza) 162. Sonovianus v. Schonovianus S. I.
Seryn V. Zrinyi. Sp5InacA (Ispánlaka) 71.
Sevestrein (Zeveztreny) 162. Stan (Ztan) comisul 216.
SeI ljuS (Sztill6s) 81. Stan (Ztan) Gregor agilis de Also
Sfondrato card. seer. de stat 24. Venetia 95; Sadelle boer 240;
SI area, cardinale 300. siíracul iob. 70.
Siandra v. Sándorfalva. Stanca Mir ceoia, vidua Demetrii
Sibiu (Cibinium, Szeben) 12, 201, Nagy (Velimirovit) de Limba 232.
222, 223. Stanciu Logofet 3, 4.
Siculia 227. Stanislaus gladiferus Bogdani 295.
S ebenbiirgen v. Ardeal. Starogard, cap. liartinus de Ber-
Siera kowski Martinus 209. zeuice.
Sighisoara (Segeswar) 206, 207. Statitio Paulini seer. 153.
Sigismundus I. rex Poloniae 272; II. 5tefan-Vod5., fiul lui Alexandru (159o)
(Augustus) 155, 164; 93, 128, 229.
140-144, 146-148, 150, 156, 161, 5te/an-Voclit (fiul lui Toma) 242,
167, 168, 175, 176, 204, 205, 214, 225, 262.
226, 269, 306, 317, 323. 5tefan-Voclii Isiftzga (Rstván vayda,
Silesia 161. Stephanus Waiuoda de Moldavia) 4
Silistra (Derstor, Szilistre) z5, 206, 7, 33, 34, 41, 42, 67-69, 8o, 81, 113
225, 310. 115, 145, 146, 152, 165, 166, 171-174,
Simon Arma asszony in Caransebes 179-185, 202, 203, 211-216, 219,-
210; Ioannes iud, nob. distr. Ca- 221, 229-232, 242-244, 278, 279,
ransebes 210. 282-286.
Simoni Simon di Luca medico in Stefdnild Vodà (Istvin vajda) 217,
Polonia 92; 224, 244, 245, 248, 249, 298.
Simonytorna sangiacat 32. Stockholm 93.
Sinan (Szinán, Zinan) basa 188, 191. Stoica Butea boer 240; filius Sa-
Siret (Zeret) fl. 304. delle 240.
Sivori Franco 134. Strein Richard orator Iv).
Sixtus V. papa in, 128, 132, 133, Streja-Cartisoara (Kercsesora) 162.
www.dacoromanica.ro
358 Indice general
Suceava (Soczavía) 153; metr. Thoma Mihály in Bozyfalva 31.

Georgius Mohila. Thonaw v. Dunae.
Svedlér (Schuedler, Swedler) 48. Thorma Chrístophorus orator 22-24,
Svetia (Schweden) 93, Br, 26, 34, 37.
290, 268, 272. Thömösvár v. Timisoara.
Swendí v. Schwendi. Thurz6 Stanislaus praef. Camerae
Swiekowski Ioannes 296; ,,, Simon ele- Scepusiensis 48, 49.
ricus Posnaniensis not. publ. 295, 296. Tileagd (Telegd) 28.
Szakmár v. Samar. Timisoara (Temesvár, Thömösvar,
Szaldnazy Lász16 274. Tömösvár) 15, 28, 234, 293.
Szalatna v. Zlatna. Tirol (Tyrol) 249.
Szamoskòzi Stephanus historicus 105. Toderifa (Todericza) 162.
Szászváros v. Orástie. Todor Stoica hoer 240.
Szeben v. Sibiu. Tokaj 4, 5, 81; tricesimator Geor-
Szekel (Zekel) István 70, 71; Mihál de gius Jo.
Veresegyház, vicecomes com. Alben- Tolosano, Monsignore 154.
sis 6g-72; Paulus, szolgabiró 71. Tomp-Vodá 155.
Szent-Maton Mat skása, de : Gabriel Tonaw v. Dunaea.
Macskdsi. Torda COM. 29r.
Szentmdrioni Martinus Literatus 66, 167. Tosc.ana, Granduca di 199, 200, 252,
Szentmiklós, de : Fridericus Pongrdcz. 263, 267-271, 274, 281, 300.
Szentpcili Ioannes 232. Transylvania v. Ardeal.
Sziget (Zigeth) sangiaeat I. Trento 301.
Szilágysomlyó v. §imleul Silvaniel. Trusardo Gaspar 296.
Szilistre v. Sillstra. Tulin (Dulln) 262.
Szindn v. Sinan. Turc I (Turchi, Tiirggen, Tiirken)
Sznyatyn (Senetinum, Sniatin) 115, IO, 89, 90, 93, 108-112, 115, 128,
199, 204, 205. 190, 204-206, 209, 210, 214, 225,
Szolnok (Zolnok) 234. 228, 241, 246, 248, 249, 267, 269,
Szolnok Mediocris com. 178. 270, 272 274, 282, 317, 323.
Szöll6s v. Sevljn§. Turcia (Turkia) 136.
Sztics (Zwch) Gaspar lides pr. urbis Turi iStVIM 202.
BiStridellSiS 220. Tiibingen III.
Tagy opp. 250. Tiirggen, Tiirk en v. Turci.
Tämaasa (Tamáspatak a) in com. Tyrol v. Tirol.
Hunyad 7, 8. Tara-Româneascl (Grosse Wallachei,
Fart ari 88, 207, 109, 206, 209. Havasalfölde, Havaselfölde, Havas -
Tartana 109. föld, Muntenia, Ungerische Wallachia
Tedeschi v. German'. Wallachey) passim.
Telegd v. Tileagd. Tigani (Cingani) din Bungard r, 2.
Temesvár v. Timisoara. Ucea de J os (Alsó Ucsa) 162.
Terschec o. Dzierzek. Ucea de Sus (Fels6 Ucsa) 162.
Tezaurul lui Martinuzzi 271. Ungar' (Ungaren) 91, 99, Or,
Thamdsfalvi Dionisius et Nicolaus 232. 214, 268,279, 297 ;,..cattolici di
Thar Stephanus 5. Moldavia 154-157.
Tharanowski Andreas pocillator Ha- Ungaria (Hungern) io, 234, 140, 258,
liciensis 204, 205. 206, 226, 241, 268, 272, 273, 316, 317.
Thasnad, officialis de : Blasius Ha- Ungnad David pres. Cons. della
vasely de Korogy. Guerra 93, 280.
www.dacoromanica.ro
Indice general 359
Uj-Buda, de : Stephanus Nagy Vlad Stoica iob. cu fii: loan si

Ujvár v. Gherla. Petru 70.
Unterpergher Andrea 297, 298, 301, Vlad Voda 96-99, 113, 187, 188,
302. 232.
Urechia (Ureka) Clucer 97. Voicfan Opta boer 240; pater : Stoica
Urumelia v. Rumelia. 240.
Ursini v. Orsini. Voila 162.
Vad 162. Voivodenii mari (Nagy Vajdafalva)
V ajda Anna, uxor Prancisci Bass- 162.
rabl de Caransebes ; Christoph et Voivodenii miel (Kis Vajdafalva)
Bona, Istvan, Janos, László,
: 162.
Miklós 210 ; Iwaczko 210 ;filia Volachi v. Valachi.
Borbala 2ro;._ Petro 210 ;,,,uxor : Volinia V. Wolyil.
Josika Martha 210. Voncila, Bucur iob. 7o.
V al ac hi (Olálaok, Volachi) 6, 14, Waida Bona iud. pr. de Caransebes
278, 315, 321. 120.
V aMa mare a Moldovei 223, 224 Walachey Wallachia (Ungrische) v.
244, 295. Tara-Romaneasca.
Várad v. Oradea. Warga (Mezti) Michael 164, r67.
Varmiensis ep. Card. Andreas Beithory Warsius starosta 164.
207. Warszawa (Varsovia) mo, 164, 175,
V arsevicius v. Warszewicki. 176, 206, 209, 214, 225, 228, 3m,
Varsovia v. Warszawa. 314, 316, 317, 321, 322.
Vasite vistiernic 75. War. (Varsevioius) Stanislau s
4w1i c 4ki.
Vaslui 189, 190. S. I.

V ayda Stephanus de Gy-örgyfalva 65. Wayda (Vajda) Iwaczko in Dozy-
Vecerd (Vecsierd) 70-72. falva
V eliaga Kapuci bassa 304, 305, Wielun (Velun) 117.
307-309, 312-314. Wien (Bécs, Vienna) 73, 93, 164-166,
Velun v. Wielun. r72, 185, 228, 250, 257, 282-284,
Venetia de J os (Also-Venetia) 95, 161. 296, 311, 324.
Venetia de Sus (Pels3 Venicie) 161. Wilno (Vilna) 94.
Venezia (Venetia) 168, 170, 26} Witaw (Vitovia) 127, 128.
ge di: 107; 177, 178, 190, 206, 218, Woevoda Mikas iur. in Caransebes 120.
219, 241, 246, 267, 274, 280, 281. Wolkersdorf 262.
V eres David deak 257. (Volinia) 205.
Veresegyhaz v. Rosia. Yo v. J6.
Verner Georgius pastor ecclesiae in Zaag in com. Zeoreny 31.
Kertz 201. Zagyway Boldysar in Caransebes 30, 31.
Vienna v. Wien. Zakmdri Miklós v.atmári royó 166,
Vilno v. Wilno. 172, 181.
Vinta Belisario secr. di Toscana Zalathna v. Zlatna.
271-273. Zaldobagy (Zoldobagy) de :
Vin U I i 6, 33, 67. 68, 172, 212, 242. György.
Visconti Alfonso ep. di Cervia, nun- Zamfira (uxor Stanialai Niezowski,
zio 241. postea Pauli Mdrkhcizi) 33.
Vistea de Jos (A16 Vist) 162. Zamoyski Ioannes canc. Poloniae 82,
Vistea de Sus (Pels6 Vist) 162. 83, 87, 88, 91, 93, 99, roo, 103, 115,
Vitovia v. Wit6w. 116, 128, 134-136, 149, 150, 190,191,
www.dacoromanica.ro
36o Indice general
198, 203, 204, 214, 218, 219, 225, 228, Zeveztreny V. Sevestreni.
324. Zgribest in com. Zeoreny 31.
Zathmar v. Snmar. Ziaus (Sciaus) basa 193, 235, 289.
Zavoiao, ug3r 70. Zigeth v. Sziget.
Zay Franciscus cap. Hungariae Supe- Zinan v. Sinan.
rioris 164, 167, 186. Zkore v. Scorei.
Zborovski, Casa di 93 Andreas Zlatna (Szalatna, Zalathna) 58, 59,
Hofmarschalk 115 Christophorus 62-64, 70-72.
155. Zlawapatak in com. Zeoreny
Zederyes in com. Zeoreny 31. Zolnok v. Szolnok.
Zedlicz Zigmund, von 40. Zorata in distr. Flema§ 162.
Zekel v. Székel. Zeoreny Caras-Severin.
Zenthmarioni v. Szeninartoni. Zrinyi (Seryn) Georgius comes 297.
Zernauz v. Cernliuti. Ztan v. Stan.
Zeschor v. Slisclori. Zwch V. Sziics.
www.dacoromanica.ro
VII.
OPERE ISTORICE CITATE.

Archivio Storico Italiano 1925 vol. III (Angelo Pemice : Un episodio
del valore toscano nelle guerre di Valschia alla fine del secolo
XVI) pag. 281.
Bethlen, Wolf gangi de : Historia de rebus Transylvanicis tom. II
(Cibinii, 1782) pag. 33.
Oasopis Òeskeho Musea 1871 (Praha) pag.
Columna lui Traian vol. I. (Bucuresti, 1876) pag. 246.
Drinov Marin : Istoriceski Pregled na balgarskata carkva (1869) pag.
Fontes Rerum Transylvanicarum (Veress) vol. V. (Veszprémii, 1921)
pag. 157.
Gyulaffi Lestar történelmi maradvanyai (Budapest, 1881 si 1892)
pag. 134, 136.
Hurmuzaki : Documente privitoare la istoria Romanilor (Bucuresti)
vol. III/I, 111/2 si XI. pa.g. 27, 50, 110, III, 136, 144, 249.
Iorga : Maruntisuri istorice culese in Ungaria (Budapesta, 1904)
pag. 251.
Iorga : Pretendenti domnesci in secolul al XVI-lea (Bucuresci, 1898)
pag. 149.
Iorga : Ratacirile in Apus ale unui pretendent roman, Ioan Bogdan
In secolul al XVI-lea (Bucuresti, 1928) pag. 151.
Monumenta Comitialia Regni Transylvaniae vol. III (Budapest,
1877) 65.
Nilles Nicolaus S. I. Symbolae ad illustrandam historiam ecclesiae
orientalis in terris coronae S. Stephani erutae vol. I. (Innsbruck,
1884) pag. 143.
Otetea Andrei : Stiri italiene privitoare la tärile romanesti (Iasi,
1928) pag. 281.
Revue des études grecques (Paris) vol. V. pag.
Szamosközy Istvan térténeti maradvanyai vol. IV. (Budapest, 188o)
pag. 136. 16o, 263, 296.
Veress Endre : Erdélyi papal követek jelentései VIII. Kelemen
idejéböl (Budapest, 1909) pag. 318.
Wielewicki : Historici diaril domus professae Societatis Jesu Cra-
coviensis vol. I. (Cracoviae, 188i) pag. 157.
Documente vol. Ill
www.dacoromanica.ro
TABLA DE MATERIE.
Aron Voivoda Moldaviae. (1591-1595) II

Prefata VII
Préface XI
Acte si scrisori 1

Lista scriitorilor 0 destinatarilor 339
Lista localitAtilor 343
Lista izvoarelor 344
Indice general 346
Opere istorice citate 361
www.dacoromanica.ro
DOCUMENTE PRIVITOARE LA ISTORIA
ARDEALULUI, MOLDOVEI I TARII.ROMANESTI
Vol. I. Acte si scrisori. (1527 1572) Cu 4 facsimile. Bu-

curesti, 1929. In 80 pag. XXXII si 371. Vol. II. (1573 1584)
Cu 5 facsimile. Vol. III. (1585 1592) . . . . Pretul cate 400 Lei.
Sub tipar
Vol. IV. Bibliografia Romand-Ungard. * (1473 1820)
In preettire
BIBLIOGRAFÍA ROMANA-UNGAR
(URMARE)
Partea I. Romanii in literatura ungara i Ungurii in literatura

romana. (1821 1880)
Partea II. Studii i articole, portrete si ilustratiuni privitoare
la Romani in periodicile ungare.
Partea III. Regestele actelor i scrisorilor privitoare la Romani
aparute in periodice si alte publicatiuni ungare.
DOCUMENTS CONCERNANT L'HISTOIRE DE LA

TRANSYLVANIE, DE LA MOL DAVIE ET DE LA VALACHIE
Vol. I. Actes et lettres. (1527 1572). Bucarest, 1929. Vol. II.

(1573 1584) Vol. III. (1585 1592) Prix à Lei 400
Sous presse
Vol. IV. Bibliographie Rournaine-Hongroise * (1473 1820)
En pr aration
BIBLIOGRAPHIE ROUMAINE-HONGROfSE
(CONTINUATION)
'ere Partie. Les Roumains dans la littérature hongroise et les

Hongrois dans la littérature roumaine. (182i 1880)
Ile Partie. ktudes et articles, portraits et illustrations concer-
nant les Roumains dans les publications périodiques hongroises.
Partie. Extraits d'actes et lettres concernant les Roumains
dans les publications périodiques hongroises.
.13.528.
www.dacoromanica.ro

Andrei Veress 3

Încărcat de

Informații document

Drepturi de autor

Formate disponibile

Partajați acest document

Partajați sau inserați document

Opțiuni de partajare

Vi se pare util acest document?

Este necorespunzător acest conținut?

Drepturi de autor:

Formate disponibile

Andrei Veress 3

Încărcat de

Drepturi de autor:

Formate disponibile

FUNDATIUNEA REGELE FERDINAND L"

ISTORIA ARDEALULUI, MOLDOVEI

ISTORIA ARDEALULUI, MOLDOVEI

Pubham un numár insemnat de scrisori din corespondenta

Rezultatul acestor cercetArl a apärut in vol. XI al colectiunii de docu-

Satmar, a intemeiat un sat, numit dupa ansul Sándorfalva, in

la marele duce de Toscana, pentru petirea unei principese ita-

I. Vezi mal pe larg la Andrei Veress : Nuntil apostolici in Ardeal. Bucuresti,

siege. Il fut tué en printemps 1589, lorsqu'il se rendait à Con-

1 Le résultat de ces recherches a paru dans le vol. XI de la Collection

ne connaissait ni la langue, ni les lois du pays, de sorte qu'il

Sigismond Báthory, par lequel ce demier nommait son cousin,

adresse 1 et, en outre, il nous a laissé une description admirable

1 Poux plus de détails voir Andrei Veress : Nuntii apostolici in Ardeal;

Istambol. 29 lanuarie 1585.

Alba-Iulia, 3 Fevruarie 1585.

et consideratis fidelitate et fidelibus servitiis Egregii Lucae Pistaki

Notd. Copiile contelui Iosif Kemény p6strate la Cluj si acute

Istambol, 12 Fevruarie 1585.

Mdrkhdzi n'a putut primi sangiacatul cerut, dar Osman paca

hazy bei sich behalten, mit stattlicher Zuesagung zu seiner

Alba-Iulia, 26 Fevruarie 1585.

ln chestiunea extraddrii Logofdtului Stanciu, Prezidiul lueind

Trad. Mai departe intelegem fáspunsul Maiestätii Tale despre

In aceastä afacere Cu adevarat am avut destula grije, mai ales cä.

ScItmar, 6 Martie 1585.

Deoarece postavurile primite dela tricesimatorul din Tokaj nu

Cuvant scris cu abreviatura neobisnuita astfel : ouderet, litera d aratand

De his omnibus relationem benignam a Mar Gen. ac Egr.

Hoc etiam excederet, quod anno superiori scripseram de

tam, in comitatu Hunyadiensi existentem, quae scilicet posses-

[Istambol, Martie 1585.]

eli Péter vajdának parancsolatot kiildettem, hogy az én por-

Istambol, 19 Aprilie 1585.

hörlich molestiert, und soviel mir von meinen geheimen Personen

listambol, Aprilie 1585.]

Petru-Vodd Cercel din Tara-Romdneascd a tugit

hajával egyetembe, kik fogva vannak most is egy várba az

Trad. Sosind scrisoarea mea la Voevodul Ardealului, salutare.

Alba-I ulia, 24 Aprilie 1585.

Raport despre intrarea lui Petru-Vodd Cercel in feud pe la

Miercurea trecutd a fost ziva de z Aprilie.

és urunk oltalma és kegye/messége alá hozta volna az országba.

praedába költ jo része ; azoknak, kik a praedát cselekedték és

legyen, még nem tudjuk. Az beglerbég is nem messze vagyon az

Niepolomice, 26 Aprilie 1585.

kedjik, kit az csauz valóban megtapasztaljon. Masodik, hogy az

az mi birodaimunkba levén efféle ragadozásokkal az mi biro-

Trad. Intelegem din scrisoarea Domnielor-Voastre intamplarea

Ceeace aflati Domnia-Voastrà din avere sä dati dupá catastif ceau-

Alba-Iulia, 28 Aprilie 1585.

Hatalmas gy6zhetetlen császár.

Trad. Puternice, nebiruite Imparat.

voltanak, mindeneket, az kik az erdóre és havasokra nem szalad-

Trad. Putemice, neinvinsule Impärat,

datoria noasträ. poruncii Puterniciei Tale, am trimis numai decat in

Alba-lulia, 19 Mai 1585.

nak. Elöször azért tractálván az csauzszal és azt mind szép szóval

Ezeket igy elvigezvén, commissariusokat, Bánffy Farkast és

Ezért a dologért immár eddig három csausz volt nálunk,

Farkas Mykl6s, Farkas János, Farkas Myhály, Orbo Zeyko Es

Adresa: Illn'o Principi domino et domino Sigismundo Báthory

Islam bol, ii Iunie 1585.

cher Verrichtung daselbst, auf die Meinung, davon Euer Kays.