Repere Metodologice Religie Cult Romano Catolic LB Maghiară 2022-2023

Repere metodologice pentru aplicarea curriculumului la clasa a
X-a în anul școlar 2022-2023
Disciplina:
Religie cultul romano-catolic de limba maghiară
București, 2022
1
Conținut
SECȚIUNEA I: Premise pentru aplicarea curriculumului la clasa a X-a în anul școlar 2022-
2023............................................................................................................................................ 3
SECȚIUNEA II: Recomandări privind planificarea calendaristică pentru anul școlar 2022-
2023.......................................................................................................................................... 18
SECȚIUNEA III: Recomandări privind formarea, dezvoltarea și evaluarea competențelor
specifice incluse în programa școlară în vigoare ..................................................................... 20
A. Competențele generale și specifice vizate ....................................................................... 20
B. Exemple de activități de învățare..................................................................................... 21
B1. Az első keresztény közösségek élete (Viața primelor comunități creștine) ............... 21
B2. A keresztényüldözések (Persecuțiile din primele secole ale creștinismului)............. 22
B3. Boldog Bogdánffy Szilárd püspök (Fericitul episcop Bogdánffy Szilárd) ................ 28
C. Exemple de fișe de evaluare ............................................................................................ 39
C1. Az első keresztények (Viața primelor comunități creștine) ....................................... 39
C2 Márton Áron püspök (Episcopul Márton Áron) ......................................................... 42
SECȚIUNEA IV: Recomandări privind resurse educaționale deschise .................................. 43
SECȚIUNEA V: Bibliografie .................................................................................................. 43
SECȚIUNEA VI: Colectivul de autori .................................................................................... 44
2
SECȚIUNEA I: Premise pentru aplicarea curriculumului la clasa a X-a în anul
școlar 2022-2023
1. ASPECTE INTRODUCTIVE
• Context
La finalul anului școlar 2020-2021 a absolvit clasa a VIII-a generația de elevi care a beneficiat
de un nou curriculum național pentru învățământul primar (elaborat în anul 2013) și pentru
învățământul gimnazial (elaborat în 2017)1. Demersurile de elaborare a noului curriculum nu
au continuat la nivelul învățământului liceal, pentru acest nivel de învățământ rămânând în uz
programele școlare din anul 2009. Pentru a veni în sprijinul profesorilor de liceu, în vara anului
2021 au fost elaborate Reperele metodologice pentru aplicarea curriculumului la clasa a IX-a
în anul școlar 2021-20222, având rolul de a contracara posibile discontinuități între achizițiile
învățării la finalul ciclului gimnazial și cele proiectate pentru clasa a IX-a. Ca o continuare a
acestui demers, documentul de față vizează aplicarea programelor școlare la clasa a X-a.
• Scop
Prezentul document este elaborat sub forma unei scrisori metodologice și are ca scop sprijinirea
profesorilor care predau la nivelul învățământului liceal, pentru aplicarea programelor școlare
de clasa a X-a în anul școlar 2022-2023.
• Structură
Scrisoarea metodologică este organizată pe următoarele componente:

- Rolul disciplinelor de studiu în dezvoltarea competențelor-cheie europene – pentru a
evidenția faptul că fiecare disciplină de studiu își aduce contribuția la dezvoltarea acestora,
în grade, modalități și formate diferite;
- Evaluarea inițială a competențelor elevilor la debutul clasei a X-a – care oferă o diagnoză
asupra măsurii în care elevii și-au dezvoltat competențele vizate de curriculumul școlar de
clasa a IX-a, cu scopul de a identifica modalități optime de dezvoltare a competențelor din
curriculumul școlar de clasa a X-a;
1
http://programe.ise.ro/Actuale/Programeinvigoare.aspx.
2
https://www.edu.ro/repere_metodologice_aplicare_curriculum_clasa_IX_an_scolar_2021_2022
3
- Planificarea calendaristică ca instrument unitar de lucru– - pentru a promova, la nivelul
profesorilor de liceu, utilizarea unui format unitar de planificare;
- Activități de învățare și instrumente de evaluare utile în dezvoltarea competențelor
specifice – pentru a oferi profesorilor o serie de recomandări și exemple de activități;
- Utilizarea tehnologiilor și a resurselor digitale – pentru a evidenția avantajele pe care
digitalul le aduce în planul predării-învățării-evaluării;
- Aplicarea contextualizată a programelor școlare – pentru a oferi o serie de recomandări
privind adaptarea demersului didactic la aspecte și condiții specifice.
2. ROLUL DISCIPLINELOR DE STUDIU ÎN DEZVOLTAREA

COMPETENȚELOR-CHEIE EUROPENE
Ca stat membru UE, România își armonizează sistemul de educație în cadrul comunitar prin
adoptarea recomandărilor promovate la nivel european. Astfel, documentul de politici Repere
pentru proiectarea, actualizarea și evaluarea Curriculumului national. Cadrul de referință al
curriculumului național (aprobat prin OME nr. 3239/2021)3 definește un profil de formare al
absolventului de liceu, care este elaborat pe baza prevederilor din Recomandarea Consiliului
privind competențele cheie din perspectiva învățării pe parcursul întregii vieți (2018/C
189/01)4.
Competențele cheie reprezintă seturi structurate de cunoștințe, abilități și atitudini dobândite

prin învățare, care sunt relevante pentru o viață împlinită, de succes în societatea cunoașterii.
Competențele cheie reprezintă instrumentele culturale de care au nevoie tinerii în societatea
cunoașterii. Acestea sunt următoarele: - competență de literaţie;
- competență de multilingvism;
- competență matematică și competență în științe, tehnologie și inginerie;
- competență digitală;
- competență personală, socială și de a învăța să înveți;
- competență civică;
- competență antreprenorială;
- competență de sensibilizare și exprimare culturală.
În cadrul profilului de formare, aceste competențe cheie au fost specificate prin descriptori
care detaliază achizițiile urmărite, în progresie de la un nivel de școlaritate la altul.
3
https://drive.google.com/file/d/1r8YZCPUG_Tipm1muMpW29XMJ0nBEefj9/view
4
https://eur-lex.europa.eu/legal-content/RO/TXT/PDF/?uri=CELEX:32018H0604(01)&from=EN
4
Competențele cheie se dezvoltă și se aplică într-o varietate de contexte și într-o varietate de
combinații. Acestea se interconectează și se întrepătrund, prin aceea că elemente componente
ale unei competențe cheie sprijină învățarea elementelor altor competențe. De asemenea,
competențele cheie dobândite în școală în cadrul diverselor discipline de studiu sau dobândite
în afara școlii constituie achiziții pe baza cărora se formează competențele disciplinare. Astfel,
învățarea disciplinelor de studiu depășește granițele academice tradiționale și deschide un
orizont mai larg de cunoaștere, cu transferuri reale între spațiul clasei și viața de fiecare zi.
Exemplu:
Competența de literație sprijină învățarea la orice disciplină școlară, oferind instrumentele
pentru a înțelege noile concepte și pentru a exprima idei în orice domeniu. Totodată,
utilizarea competenței de literație ca instrument de studiu în cadrul abordării didactice la
diverse discipline – altele decât cele filologice – oferă șansa dezvoltării și diversificării
achiziției existente prin aplicarea în contexte noi, semnificative.
În mod concret, profesorul de liceu poate pune în practică această perspectivă, familiarizându-
se cu descriptorii din profilul absolventului de liceu și adresându-și întrebări precum:
- Cum pot folosi competența de literație în cadrul orelor mele?

- Ce contexte de învățare sunt adecvate pentru a dezvolta competența specifică X din
programa școlară a disciplinei pe care o predau, cu ajutorul abilităților digitale ale elevilor?
- Ce relevanță are competența antreprenorială pentru realizarea de către elevi a unui proiect
în cadrul unității de învățare Y de la disciplina pe care o predau?
- Cum poate contribui disciplina pe care o predau la diversificarea competenței matematice
și a competenței în științe, tehnologie și inginerie?
- Ce modalități de management al clasei și de feedback pot proiecta, pentru a aprofunda
competența personală, socială și de a învăța să înveți?
- Le pot propune elevilor documentare din surse în alte limbi decât cea maternă? Cu ce
beneficii pentru învățare? etc.
Întrebările pot varia în funcție de nevoile de proiectare și de organizare a activității didactice și

au în vedere un demers de contextualizare a curriculumului prin adaptare la nivelurile și
interesele elevilor din clasa respectivă.
EVALUAREA INIȚIALĂ A COMPETENȚELOR ELEVILOR LA DEBUTUL

CLASEI A X-A
La debutul anului școlar, fiecare profesor trebuie să realizeze evaluarea inițială a elevilor, cu
roluri multiple:
5
- Asigură o diagnoză cu privire la nivelul de pregătire a elevilor la debutul clasei a X-a,
prin identificarea acelor competențe din programa școlară anterioară care nu au fost
suficient dezvoltate (Ce competențe ale elevilor din programa de clasa a IX-a au fost
insuficient dezvoltate?).
- Constituie bază pentru planificarea de către profesor a eventualelor demersuri de
remediere a competențelor insuficient dezvoltate – aspect detaliat în capitolul 7 al
documentului (Care sunt domeniile care necesită recapitulare, recuperare, pentru a putea
asigura învățarea în clasa a X-a?).
- Are rol reglator, oferind repere pentru o proiectare curriculară autentică și realistă în
clasa a X-a, pe baza unor decizii documentate (Cum voi valorifica rezultatele evaluării
inițiale în planificarea calendaristică sau proiectarea unităților de învățare?).
- Motivează elevul pentru implicarea în învățarea viitoare pe parcursul clasei a X-a (Ce
știu și ce nu știu? Ce pot face și ce nu pot face în raport cu ceea ce am învățat în clasa a
IX-a? În ce mod voi recupera ceea ce nu știu?).
Astfel planificată, evaluarea inițială devine parte integrată a procesului didactic și poate fi
valorificată ca experiență de învățare. În această perspectivă, evaluarea inițială ar trebui să
fie motivantă și nestresantă, să fie prilej de verificare/actualizare/revizuire a nivelului de
pregătire.
Pentru evaluarea inițială, pot fi utilizate diverse instrumente și metode de evaluare care să
permită o apreciere holistică a nivelului de realizare a diverselor competențe specifice.
Exemple:
- testul;
- proba de evaluare practică;
- proiectul;
- evaluarea dialogată;
- grile de reflecție;
- autoevaluarea prin completarea de quiz-uri sau fișe de evaluare, inclusiv pe platforme
online;
- chestionar care urmărește identificarea calităților și resurselor personale / domeniilor de
interes / nevoilor elevilor de sprijin individual;
- hărți conceptuale specifice domeniului de studiu etc.
Pentru dezvoltarea unor instrumente de evaluare inițială profesorii care predau la clasa a X-a
se pot inspira din exemplele oferite de Reperele metodologice pentru aplicarea curriculumului
6
la clasa a IX-a în anul școlar 2021-20225 și Repere metodologice pentru consolidarea
achizițiilor din anul școlar 2019-20206, precum și din alte surse7.
PLANIFICAREA CALENDARISTICĂ: INSTRUMENT UNITAR DE LUCRU

PENTRU PROFESORI
Instrumentele de proiectare didactică – planificarea calendaristică, proiectul unității de

învățare – reprezintă documente proiective care realizează asocierea dintre elementele
programei școlare și cadrul de implementare practică a acesteia, în condițiile resurselor de timp
ale unui an școlar. Acestea nu trebuie să reprezinte o activitate formală, de elaborare a unor
documente cu utilitate scăzută în practica școlară, ci trebuie gândite ca instrumente care să ducă
la creșterea relevanței și eficienței activității de predare-învățare-evaluare.
Proiectarea demersului didactic se realizează prin raportare la programa școlară și presupune
următoarele etape:
- lectura integrală și personalizată a programei școlare;
- elaborarea planificării calendaristice;
- proiectarea unităților de învățare.
• Lectura integrală și personalizată a programei școlare
Activitatea de proiectare didactică necesită ca profesorul să aibă o bună cunoaștere a

programei școlare, prin:
- lectura integrală a programei școlare – care presupune ca profesorul să citească toate

componentele programei școlare și să înțeleagă structura și logica internă a acesteia, rolul
fiecărei componente, fără a se limita numai la lista de conținuturi sau numai la lectura
programei pentru clasa a X-a (în cazul de față);
- lectura personalizată a programei școlare – care necesită contextualizarea aplicării
programei școlare la specificul elevilor și al contextului școlar, prin: alegerea activităților
de învățare, stabilirea succesiunii unităților de învățare, definirea alocărilor orare asociate
temelor.
• Planificarea calendaristică
Din punct de vedere tehnic, pentru planificarea calendaristică corespunzătoare clasei a X-a
sunt necesare următoarele etape:
5
6
https://www.ise.ro/repere-metodologice
7
https://www.ise.ro/resurse/resurse-elevi-profesori; https://digital.educred.ro/
7
- stabilirea asocierilor și a corespondențelor dintre competențele specifice și conținuturile
programei școlare (Prin ce conținuturi se pot realiza competențe specifice?);
- stabilirea unităților de învățare, respectând prevederile din programa școlară și logica
disciplinară (Care sunt unitățile majore ce vor fi vizate prin învățarea elevilor?);
- stabilirea succesiunii de parcurgere a unităților de învățare (Care este succesiunea logică a
unităților de învățare, în structura anului școlar?);
- structurarea parcursului (Planificarea calendaristică acoperă integral programa școlară? Se
asigură raportarea corectă la structura modulară a anului școlar 2022-2023? Timpul alocat
fiecărei unități de învățare este suficient? Parcursul planificat este eficient și adecvat
elevilor cărora se adresează? etc.).
Pentru realizarea planificării calendaristice recomandăm utilizarea modelului prezentat în

Reperele metodologice pentru aplicarea curriculumului la clasa a IX-a în anul școlar 2021-
20228, care cuprinde următoarele elemente:
- Unități de învățare – sunt identificate de profesor în programa școlară;
- Competențe specifice – se precizează numărul criterial al competențelor specifice din
programa școlară, corelate cu unitățile de învățare;
- Conținuturi – se menționează titluri/teme selectate din conținuturile programei școlare, care
se subsumează fiecărei unități de învățare;
- Număr de ore alocate – numărul de ore este stabilit de către profesor;
- Perioada calendaristică – se precizează săptămâna sau săptămânile în care vor fi abordate
temele;
- Observații – se menționează aspecte specifice care țin de aplicarea planificării
calendaristice.
• Proiectul unității de învățare

Unitatea de învățare reprezintă o structură didactică flexibilă cu următoarele caracteristici:
- este unitară din punct de vedere tematic și didactic;
- vizează formarea anumitor competențe specifice la nivelul elevilor;
- este realizată pe o perioadă determinată de timp;
- se finalizează prin evaluare.
Pentru realizarea proiectului unității de învățare recomandăm utilizarea modelului prezentat

Reperele metodologice pentru aplicarea curriculumului la clasa a IX-a în anul școlar
202120229, care cuprinde următoarele elemente:
8
9
8
- Competențe specifice – se precizează numărul criterial al competențelor specifice din
programa școlară, corelate cu unitatea de învățare;
- Conținuturi – sunt identificate și selectate/detaliate din programa școlară, pentru a oferi
cadrul de structurare a competențelor specifice vizate;
- Activitățile de învățare – sunt stabilite de profesor, în funcție de variate aspecte, detaliate
în capitolul 5 al acestui document;
- Resurse – sunt identificate în mod concret resursele de învățare necesare și cele disponibile,
resurse de timp, de loc, forme de organizare a elevilor;
- Evaluare – se menționează modalitățile de evaluare (continuă, sumativă) ce vor fi utilizate
în cadrul unității de învățare.
ACTIVITĂȚI DE ÎNVĂȚARE ȘI INSTRUMENTE DE EVALUARE UTILE ÎN

DEZVOLTAREA COMPETENȚELOR SPECIFICE: EXEMPLIFICĂRI
O activitate de învățare reprezintă cadrul de formare, exersare, dezvoltare a unei

competențe specifice, mai exact o modalitate de organizare a activității didactice în acest scop.
În același timp, activitatea de învățare este cadrul care prezintă modalități concrete de implicare
a elevului într-un ansamblu de sarcini de lucru, cu relevanță directă pentru dezvoltarea unei
competențe specifice.
În modelul de proiectare utilizat pentru elaborarea programelor școlare de învățământ primar

și gimnazial, activitățile de învățare însoțesc competențele specifice, având statut de
exemple posibile. Pentru fiecare competență specifică, programele școlare oferă cel puțin trei
exemple de activități de învățare, prezentate mai degrabă în termeni generici.
Dacă profesorul alege un exemplu din programă, va realiza adecvarea activității de învățare la
conținutul pentru care va fi utilizată. În acest demers de adecvare, proiectarea unei activități de
învățare pornește de la întrebări precum:
- Pentru ce competențe cheie aleg activitatea de învățare? Cum corelez competențele cheie
cu competențele specifice din programa școlară?
- Cum proiectez sarcinile de învățare în vederea dezvoltării competențelor vizate?
- Ce modalități de organizare a învățării voi alege, în relație cu conținuturile vizate și cu
resursele de care dispun?
- Cum voi asigura implicarea activă a elevilor în sarcinile propuse?
- Cum voi asigura adaptarea la nevoile de cunoaștere și la interesele elevilor mei?
9
- Cum voi valorifica experiențele personale ale elevilor, cu relevanță pentru competențele
vizate?
- Cum voi putea integra noile tehnologii în activitatea propusă?
Proiectul CRED – care vizează elaborarea de ghiduri metodologice pentru aplicarea la clasă a
programelor școlare pentru învățământul primar și gimnazial, a propus un descriptiv al
activității de învățare, care cuprinde următoarele elemente: competența specifică pentru care
este folosită activitatea de învățare, condițiile și contextul necesare desfășurării activității,
resursele utilizate și, cel mai important, descrierea specifică a activității de învățare
(succesiunea sarcinilor de lucru, modul de organizare a activității, resursele utilizate etc.).
Aspectele anterior menționate oferă elemente concrete pentru proiectarea acestor cadre de
învățare, detaliind componenta „Activități de învățare” din cadrul unui proiect al unității de
învățare, intrat deja în practica didactică la nivelul liceului. Astfel, chiar dacă actualele
programe școlare pentru clasa a X-a nu includ activități de învățare asociate competențelor (așa
cum sunt prevăzute în programele școlare pentru învățământul primar și gimnazial), profesorii
de liceu au experiența integrării lor în demersul didactic, prin intermediul documentelor de
proiectare a unităților de învățare pe care le utilizează.
În vederea identificării și proiectării activităților de învățare, recomandăm:
- valorificarea sugestiilor metodologice din programele școlare de clasa a X-a;

- valorificarea activităților propuse în manualele școlare10 de clasa a X-a;
- utilizarea exemplelor oferite de alte lucrări de referință care abordează modul în care pot fi
proiectate activități de învățare și instrumente de evaluare utile în dezvoltarea
competențelor specifice, precum: Reperele metodologice pentru aplicarea curriculumului
la clasa a IX-a în anul școlar 2021-202211 (care au sprijinit continuitatea cu procesul
educațional desfășurat în gimnaziu) și Repere metodologice pentru consolidarea
achizițiilor din anul școlar din anul 2019-202012 (care cuprind exemple elaborate pentru
toate clasele și toate disciplinele de studiu și își mențin valabilitatea și în anul școlar 2022-
2023).
Exemplu:
10
https://www.manuale.edu.ro
11
12
https://www.ise.ro/repere-metodologice
10
Metoda Philips 6-6 reprezintă o bună ilustrare pentru generarea unei activități de învățare
care antrenează competențe axate pe comunicarea orală în contexte de grup. După alegerea
unei teme (de exemplu, tema „Rolul societății civile”, referitoare la elaborarea unui act
legislativ, disciplina Istorie, clasa a X-a), elevii dezbat tema în grupuri de câte 6, fiecare grup
având moderatorul și purtătorul său de cuvânt. După ce problema se dezbate timp de 6
minute, purtătorii de cuvânt prezintă soluțiile celorlalte grupuri, iar moderatorii sintetizează
și aleg soluția optimă. În acest exemplu, modul de organizare a activității, sarcinile primite
de elevi și timpul de lucru decurg din specificul metodei. Profesorului îi revine rolul de a
crea condițiile potrivite pentru derularea activității (atmosfera de discuție, materiale
suplimentare pe care le pot utiliza elevii) și de a stabili strategiile de evaluare a modului de
rezolvare a sarcinilor de lucru. Evaluarea unei astfel de activități se va face cu ajutorul unei
grile de evaluare specifice.
UTILIZAREA TEHNOLOGIILOR ȘI A RESURSELOR DIGITALE
În acord cu Cadrul european DigCompEdu, a fost aprobat recent cadrul de competențe

digitale ale profesionistului în educație (OME nr. 4159/2022)12, care descrie 22 de
competențe digitale organizate în următoarele 6 domenii:
• utilizarea tehnologiilor digitale în comunicarea și interacțiunile profesionale ale cadrelor

didactice cu colegi, elevi, alți actori educaționali;
• utilizarea, crearea și partajarea responsabilă a resurselor digitale;
• utilizarea eficientă a tehnologiilor digitale în diferitele etape ale procesului de
predareînvățare.
• utilizarea strategiilor digitale pentru îmbunătățirea strategiilor de evaluare; valorificarea
tehnologiilor digitale pentru implicarea activă a elevilor în învățare;
• facilitarea dobândirii competențelor digitale de către elevi.
Astfel, profesorul are nevoie de competențe pentru a utiliza tehnologiile și resursele digitale
atât ca mijloace de comunicare didactică, cât mai ales ca modalități de structurare a proceselor
de predare, învățare și evaluare în forme și modalități inovative și flexibile, cu resurse variate,
cu implicarea activă, creativă și reflexivă a elevilor în propria învățare – urmărind dezvoltarea
competențelor specifice din programele școlare (inclusiv cele corespunzătoare clasei a X-a).
12
https://legislatie.just.ro/Public/DetaliiDocument/257484
11
Integrarea optimă, critică și creativă a tehnologiilor și resurselor digitale în procesul
educațional permite o mai bună centrare pe elev și facilitează strategii didactice inovative
(ex. clasa inversată/ flipped classroom, învățarea bazată pe proiect), care:
- implică elevul în activități de învățare diversificate;

- facilitează accesul la o varietate de resurse informaționale;
- permit abordarea unor sarcini de învățare care se bazează pe comunicarea între elevi și
lucrul pe grupe;
- cresc implicarea și autonomia elevului în propria învățare;
- asigură premise pentru transferul achizițiilor de învățare în noi contexte.
Aplicațiile digitale de învățare contribuie simultan la dezvoltarea tuturor componentelor unei

competențe, cu o pondere mai mare asupra acelora care sunt direct vizate de funcționalitățile
respectivei aplicații digitale.
Exemple:
- Pentru familiarizarea elevilor cu elementele de conținut și terminologia specifică unei
anumite unități de învățare, se pot organiza: activități de documentare individuale sau de
grup, utilizând enciclopedii online; teste de cunoștințe aplicate prin instrumente sociale
de tip clickers (ex. kahoot); jocuri tematice video care oferă elevilor o experiență
autentică de interacțiune într-un anumit mediu (ex. o epocă istorică, evidențiind obiceiuri,
vestimentație, arhitectură specifică etc.).
- Pentru scrierea literară, individuală sau prin colaborare, se pot folosi fișe de lucru,
aplicații de pagini wiki.
- Pentru analiză literară, dezvoltarea gândirii critice, crearea și gestionarea unor inventare
adnotate de resurse digitale, pot fi folosite site-uri de social bookmarking (ex. diigo.com/)
sau bloguri (edublogs.org).
- Pentru reprezentare spațială pot fi utilizate simulatoare grafice.
- Pentru coordonare, motricitate fină și viteză de reacție se pot utiliza simulatoare video.
- Pentru cultivarea unei atitudini responsabile în diferite situații de viață, se pot utiliza lumi
virtuale în care vor fi create avatare pentru diferite roluri socio-profesionale (ex. cluburi
tematice, firme de exercițiu).
Profesorii au la dispoziție o multitudine de resurse digitale deschise utile pentru

predareînvățare-evaluare, care s-au dezvoltat cu prioritate în perioada școlii la distanță. În acest
context, este foarte important ca profesorii să aibă abilități specifice pentru:
12
- a identifica, a evalua și a selecta resursele digitale potrivite în acord cu competențele
vizate nivelul elevilor;
- a crea și a modifica resursele digitale – proprii sau preluate de la alți profesori – prin
adaptarea la scopul propus al învățării, la grupul de elevi și la contextul de predare; - a
respecta regulile privind drepturile de autor atunci când folosesc, modifică și partajează
resurse și să protejeze conținutul și datele sensibile.
Exemple:
Pentru identificarea, selectarea și adaptarea resurselor digitale de învățare, precum și pentru
partajarea resurselor elaborate de profesori, recomandăm.
- https://digital.educred.ro/
- https://digitaledu.ro/
- https://www.eduapps.ro/resurse-educationale/
Nu în ultimul rând, utilizarea tehnologiilor și a resurselor digitale contribuie la:
- facilitarea unor abordări inovative de evaluare;

- monitorizarea constantă a progresului elevilor;
- oferirea de feedback rapid către elevi cu privire la rezultatele evaluării;
- autoevaluarea propriilor strategii de predare și adaptarea acestora la nevoile elevilor.
Exemplu:
Prin utilizarea portofoliilor digitale de învățare (personale/de grup), se oferă ocazii pentru
auto-reflecție și dezvoltarea metacogniției, iar pentru profesori și părinți se oferă informații
utile despre progresul în învățare al elevilor și nevoile specifice de sprijin în învățare.
Dintre ghiduri disponibile online pentru utilizarea portofoliilor online pentru învățare,
recomandăm următoarele resurse:
- https://www.elearning.ro/utilizarea-portofoliului-digital-de-catre-elevi (în limba
română);
- https://sites.google.com/site/k12eportfolioapps/ (în limba engleză);
- ePortfolios organisation (în limba engleză);
- https://hbarrett.wordpress.com/how-to/ (în limba engleză).
Aplicarea contextualizată a programelor școlare
Unul dintre principiile de proiectare curriculară care au fundamentat programele școlare este
cel al flexibilității şi al parcursului individual. Documentul Repere pentru proiectarea,
actualizarea și evaluarea Curriculumului național. Cadrul de referință al curriculumului
13
național13 menționează că acest principiu asigură premisele pentru aplicarea contextualizată
a programelor școlare, pentru proiectarea unor parcursuri de învățare personalizate. Un
element cheie în acest demers este reprezentat de activităţile de învăţare recomandate de
programele şcolare, care pot răspunde nevoilor diferite de parcurs educațional ale elevilor:
elevi cu ritm înalt de învăţare, elevi care au nevoie de învăţare remedială, elevi cu risc de
abandon școlar etc.
Activitățile remediale – demers individualizat
Activitățile remediale se pot desfășura prin diferențiere în clasă sau prin activitate pe grupe
mici, sub forma activităților suplimentare. De asemenea, profesorii pot crea programe
educaționale individualizate, cu sprijin intensiv de remediere pentru a ajuta elevii să-și
consolideze cunoștințele de bază la diferite discipline de studiu, să stăpânească metodele de
învățare, să-și consolideze încrederea și să sporească eficacitatea.
Activitățile remediale pot fi organizate în situațiile în care profesorul a identificat nivelul precar
al achizițiilor elevului:
- în urma rezultatelor obținute la evaluarea inițială de la începutul anului școlar (care permite,
în cazul de față, evaluarea gradului de dobândire a competențelor specifice stabilite prin
curriculumul clasei a IX-a );
- în urma evaluărilor sumative de la finalul unităților de învățare;
- atunci când profesorul observă că progresul în învățare, ca urmare a evaluărilor formative,
este prea lent;
- atunci când elevul conștientizează că are nevoie de sprijin și îl solicită.
Câteva sugestii de organizare a activităților remediale:
- activitățile remediale nu presupun reluarea predării unor teme. Sarcinile de lucru vor fi
elaborate diferențiat, în funcție de nevoile fiecărui elev;
- profesorul poate proiecta mai multe activități de remediere pentru structurarea unei
competențe;
- activitățile remediale necesită a fi centrate pe aspectele la care elevii nu au obținut
rezultatele scontate, pe greșelile tipice pe care profesorii le identifică în răspunsurile
elevilor, în urma aplicării unei sarcini de evaluare.
• Succesul școlar – noi abordări
13
https://drive.google.com/file/d/1r8YZCPUG_Tipm1muMpW29XMJ0nBEefj9/view
14
În contextul unei nevoi recunoscute pentru măsuri adresate explicit diferitelor categorii de elevi
în risc, la nivel european a fost elaborat textul unei propuneri de Recomandare privind căile
succesului școlar14.
- Documentul care însoțește textul propunerii de recomandare – gândit ca un set de
instrumente oferite școlilor – prezintă pe larg conceptul de succes școlar, înțeles nu doar în
termenii „…de achiziții și rezultate academice, dar acoperind elemente precum dezvoltarea
personală, socială și emoțională, sănătatea mentală și starea de bine a elevilor. Aceste
aspecte sunt considerate nu doar precondiții ale succesului educațional al indivizilor, dar
pot fi considerate obiective educaționale, sociale și politice în sine”.
- Documentul readuce în discuție conceptul de lifelong learning, explicit legat de succesul
în educație, un demers care „îi însoțește pe cei care învață să devină cetățeni maturi și activi,
capabili să facă față provocărilor vieții și ale viitorului într-un mod responsabil și autonom”.
- Printre mesajele adresate este și cel referitor la nevoia unei abordări la nivelul întregii
școli (engl. whole school approach) pentru a asigura succesul școlar al tututor elevilor.
Un asemenea demers asigură participarea tuturor actorilor interesați la susținerea
parcursului educațional al elevilor, prin contribuții semnificative la experiențele de
învățare. Aspecte precum indicatori ai climatului clasei sau învățarea în familie sunt
explicate și exemplificate, în documentul menționat și constituie instrumente și exemple de
bune practici care pot fi preluate în activitatea școlilor din România.
• Abilitățile socio-emoționale – scop explicit al demersului didactic
Pentru a promova și întreține o motivație pozitivă a elevilor pentru participarea la educație și

implicarea în învățare, profesorul trebuie să aibă în vedere îmbunătățirea competențelor
socioemoționale, a atitudinilor pozitive și a comportamentului prosocial. Aceste aspecte sunt
componente din competența personală, socială și de a învăța să înveți15.
Competențele socio-emoționale sunt necesare elevilor pentru a-i ajuta „să navigheze” printre
provocările personale, sociale și academice cu care se confruntă în viața personală, școlară și
în cea profesională viitoare. În planul școlii, studiile arată că educația socio-emoțională16: -
poate contribui în mod direct la prevenirea abandonului școlar;
- poate promova o sănătate mai bună a elevului;
14
https://education.ec.europa.eu/education-levels/school-education/pathways-to-school-success
15
https://eur-lex.europa.eu/legal-content/RO/TXT/PDF/?uri=CELEX:32018H0604(01)&from=EN
16
https://www.oecd.org/education/school/UPDATED%20Social%20and%20Emotional%20Skills%20-
%20Well-being,%20connectedness%20and%20success.pdf%20(website).pdf
15
- asigură bazele pentru o motivație mai mare pentru învățare;
- reduce stresul școlar;
- oferă o mai bună integrare în grup și reduce violența școlară;
- susține performanța academică.
În dezvoltarea competențelor socio-emoționale ale elevilor este importantă respectarea

următoarelor principii17:
• abordarea unitară – activitățile care vizează aspecte socio-afective sunt asumate și abordate
în mod coordonat de toți profesorii școlii;
• perspectiva transcurriculară – aceste activități se regăsesc atât la nivel curricular (prin aria
curriculară Consiliere și orientare), cât și transcurricular, integrate în activitatea didactică
la fiecare disciplină de studiu;
• abordarea experiențială – competențele sociale și emoționale se învață cel mai bine prin
implicarea directă a elevilor în activitățile care le oferă ocazia de a învăța și de a exersa
abilități socio-emoționale împreună;
• oferirea de modele – profesorii trebuie să își dezvolte ei înșiși competențele sociale și
emoționale pentru a le practica și a oferi elevilor un model de urmat;
• implicarea completă – elevii se angajează în activități de educație socio-emoțională atunci
când ei înșiși sunt participanți activi la conceperea materialelor și activităților (ex.
identificarea temelor, lucrul în comun la proiectarea unei activități etc).
Profesorii pot contribui la crearea unui climat de învățare pozitiv, care să promoveze
competențele socio-emoționale, prin strategii specifice:
- acordarea de feedback pozitiv și constructiv elevilor, pentru a promova așteptări ridicate și

a facilita gândirea critică, învățarea profundă;
- implicarea elevilor în rezolvarea de sarcini provocatoare în planul învățării și al intereselor
de cunoaștere;
- promovarea siguranței, conectării și interacțiunilor suportive cu elevii;
- organizarea și gestionarea explicită a clasei, prin reguli corecte și coerente;
- asigurarea de sprijin comportamental pozitiv pentru elevi și strategii de gestionare
preventivă a situațiilor de risc;
- promovarea relațiilor de susținere între elevi, prin care dau dovadă de preocupare unii față
de alții, se sprijină împotriva hărțuirii și a violenței, rezolvă constructiv conflictele și îi
includ pe toți colegii în activitate;
17
https://nesetweb.eu/wp-content/uploads/2021/01/NESET_AR3_2020_FULL_WITH-IDENTIFIERS-1.pdf
16
- organizarea de consultări frecvente între profesor și elevi în timpul activităților de învățare;
- organizarea unor variate contexte de lucru în care elevii colaborează în grupuri;
- utilizarea de evaluări colaborative, inclusiv autoevaluarea și evaluarea între colegi.
B. Recomandări privind disciplina
Disciplina religie romano-catolică de limba maghiară este o disciplină care are continuitate de
la clasa a IX-a la clasa a X-a. Conținuturile aceste discipline sunt determinate de disciplinele
de specialitate istoria religiilor, istoria bisericii universale și locale incluse în programa școlară
în vigoare. În concordanță cu recomandările Unității de Cercetare în Educație se recomandă
pentru profesori următoarele lucruri:
1. Realizarea planificării calendaristice după modelul dat mai jos în secțiunea a II-a.
2. Construirea procesului educativ pe cele opt competențe cheie și armonizarea
obiectivelor de educație religioasă cu competențele cheie amintite.
3. Continuarea procesului educativ bazat pe principiile stabilite din Reperele
metodologice pentru aplicarea curriculumului la clasa a IX-a în anul școlar 2021-
2022.
4. Realizarea procesului evaluator utilizând metode de evaluare formativă, procedee de
autoievaluare și evaluare reciprocă prin colaborare.
5. Utilizarea unor metode inovative, activ participative în predarea religiei, acestea fiind
adecvate obiectivului de a baza educația religioasă pe formarea unor competențe.
17
SECȚIUNEA II: Recomandări privind planificarea calendaristică pentru anul școlar 2022-2023
Competenţe Nr. Data Activităţi de Forme de

Competenţe specifice Conţinut Resurse Obs.
generale Ore învăţare evaluare
1.1. Identificarea principalelor Noțiuni introductive/Bevezető fogalmak 1 S1 – 05-09.09.2022
Dezbatere
caracteristici ale marilor religii ale Religii necreştine/Nem keresztény vallások - Noţiuni de bază/Az
colectivă,
1. Definirea lumii 1.2. Compararea elementelor alapfogalmak meghatározása. Religia sumero-acadiană/A sumérok és 1 S2 – 12-16.09.2022 structurarea
specificului definitorii ale creştinismului cu cele akkádok vallása conţinutului.
propriei credinţe, ale altor religii (identificarea de
Religia Egiptului antic/Az ókori egyiptomiak vallása 1 S3 – 19-23.09.2022 Exerciţii de
în raport cu alte asemănări şi deosebiri)
credinţe şi - Religiile lumii: religia sumero- Religiile antice greco-romane/Az ókori görögök és rómaiak vallása 1 S4 – 26-30.09.2022 analiza pe
convingeri acadiană, religia Egiptului antic, Budismul/A buddhizmus 1 S5 – 03-07.10.2022 baza textului.
Hinduismul/A hinduizmus 1 S6 – 10-14.10.2022 Analiza
2. Utilizarea religia grecilor antici, religia
Recapitulare-evaluare/Ismétlés-értékelés 1 S7 – 17-21.10.2022 comparativă a
adecvată a romanilor, religiile Indiei, budismul,
Vacanţă - de sâmbătă, 22 octombrie 2022, până duminică, 30 octombrie 2022 rolului
conceptelor hinduismul, iudaismul, grupări
Iudaismul/A judaizmus 1 S8 – 31.10-04.11.2022 Bisericii în
specifice religiei, necreştine, creştinismul Manual,
primele
în diferite 1.3. Analizarea evenimentelor majore Grupări necreştine vechi: Mahomedanismul/Rég nem keresztény Biblie,
1 S9 – 07-11.11.2022 veacuri / în
contexte de din istoria creştinismului şi a csoportosulások: Az iszlám Catehism
societatea
comunicare consecinţelor acestora asupra Bisericii Grupări necreştine moderne: New Age, Martorii lui Iehova şi Bahai/ Új nem ul
1 S10 – 14-18.11.2022 contemporană Continuă,
3. Integrarea 2.1. Utilizarea adecvată a termenilor keresztény csoportosulások: New Age, Jehova tanúi, a baháj vallás Bisericii
. Redactarea sumativă.
valorilor şi a specifici religiei în prezentarea Creştinismul/A kereszténység – Naşterea Bisericii/Az egyház születése 1 S11 – 21-25.11.2022 Romano-
de compuneri, Utilizarea
cunoştinţelor diferitelor religii şi a învăţăturii de Primele comunităţi creştine/Az első keresztény közösségek 1 S12 – 28.11-02.12.2022 Catolice,
studii pe strategiilor
religioase în credinţă catolică Atlas,
Persecuţiile din primele veacuri/Keresztényüldözések az első századokban 1 S13 – 05-09.12.2022 teme: istoria digitale de
structura 2.2. Analizarea semnificaţiilor actuale Enciclop
Dumnezeu ni-l trimite pe Mântuitor/ Isten elküldi a Megváltót 1 S14 – 12-16.12.2022 religiilor și a evaluare
propriilor ale unor termeni specifici religiei, în edia
atitudini şi diferite contexte de comunicare S15 – 19-22.12.2022 (4 bisericii.
Bibliei,
Recapitulare-evaluare/Ismétlés-értékelés 1
zile) Joc de rol.
comportamente (limbaj specializat, limbaj colocvial CD,
4. Aplicarea etc.)3.1. Identificarea unor modele de Vacanţă - de vineri, 23 decembrie 2022, până duminică, 8 ianuarie 2023 Vizionarea de
resurse
învăţăturii de viaţă religioasă în exemplele oferite Perioada constantino-teodosiană/Nagy Konstantin és Nagy Theodosius kora 1 S16 – 09-13.01.2023 filme
digitale
Creştinarea popoarelor barbare – Sf. Stefan/A vándornépek megtérítése, Szent didactice.
credinţă în viaţa de marile religii 3.2. Realizarea de 1 S17 – 16-20.01.2023
personală şi a comparaţii între valori, atitudini şi István király
Rolul papalităţii în formarea noii creştinătăţi – Sf. Benedict/A pápaság Valorificarea
comunităţii comportamente specifice diferitelor 1 S18 – 23-27.01.2023
szerepe az új kereszténység kialakulásában. Szent Benedek tehnologiilor
5. Corelarea contexte de viaţă,
S19 – 30.01-03.02.2023 digitale
cunoştinţelor promovate de creştinism şi cele Recapitulare-evaluare/Ismétlés-értékelés 1
Vacanţă - o săptămână, la decizia inspectoratelor şcolare judeţene/al municipiului Bucureşti, în perioada pentru
religioase cu cele promovate de alte religii 4.1.
implicarea
dobândite la alte Evidenţierea rolului Bisericii şi a 6-26 februarie 2023
activă a
discipline de religiei în viaţa comunităţii, în diferite Creştinismul în al doilea mileniu/A kereszténység a II. évezredben -
elevilor în
învăţământ epoci istorice Evenimentele din anul 1054 - cauze şi efecte/A nagy keleti egyházszakadás 1 S20 – 13-17.02.2023
învățare.
4.2. Identificarea soluţiilor posibile, (1054-ben) okai és hatásai
din punct de vedere al Cruciadele/A keresztes hadjáratok 1 S21 – 20-27.02.2023
18
marilor religii, pentru diferite Inchiziţia/Az inkvizíció 1 S22 – 27.02-03.03.2023 Strategii
probleme din viaţa personală şi Protestantismul/A protestantizmus 1 S23 – 06.03-10.03.2023 didactice
din societatea contemporană Conciliul Tridentin/A trienti zsinat 1 S24 – 13-17.03.2023 inovative
4.3. Utilizarea noţiunilor de istorie a Conciliul Vatican II/A II. vatikáni zsinat 1 S25 – 20-24.03.2023
religiilor în dezvoltarea Isus mântuieşte lumea. Patima, moartea şi învierea lui Isus/Jézus megváltja a
dialogului cu persoane de alte credinţe 1 S26 – 27-31.03.2023
világot. Jézus szenvedése, halála és feltámadása
şi convingeri 5.1, 5.2. Recapitulare-evaluare/Ismétlés-értékelés 1 S27 – 03-06.04.2023
Vacanţă - de vineri, 7 aprilie 2023, până marţi, 18 aprilie 2023
Istoria Bisericii contemporane/A jelenkor egyháztörténete 3 S28 – S30 – 19-05.05.2023
Contribuţia creştinismului la dezvoltarea culturii şi civilizaţiei europene/A
2 S31 – S32 – 08-19.05.2023
kereszténység hozzájárulása az európai kultúra és civilizáció fejlődéséhez
S33 – S34 – 22.05-
Recapitulare-evaluare/Ismétlés-értékelés 2
02.06.2023
S35 – în perioada 27
„Şcoala altfel”/Iskola másképp hét 1
februarie-16 iunie 2023
S36 – în perioada 27
Programul „Săptămâna verde“ / „Zöld hét” oktatâsi program 1
februarie-16 iunie 2023
Vacanţă - de sâmbătă, 17 iunie 2023, până duminică, 3 septembrie 2023.
*(Manual: Nemes István – RÓMAI KATOLIKUS VALLÁS / RELIGIE ROMANO-CATOLICĂ. Clasa a X-a, MECTS. Studium – Cluj. 2006), Programe şcolare RELIGIE, CULTUL ROMANO-CATOLIC DE LIMBA
MAGHIARĂ, CLASELE a IX-a – a XII-a ŞI PENTRU ŞCOLILE DE ARTE ŞI MESERII, Aprobat prin Ordinul ministrului, Nr. 5230 /01.09.2008
19
SECȚIUNEA III: Recomandări privind formarea, dezvoltarea și evaluarea
competențelor specifice incluse în programa școlară în vigoare
A. Competențele generale și specifice vizate

1. Definirea specificului propriei credinţe, în raport cu alte credinţe şi convingeri
1.1. Identificarea principalelor caracteristici ale marilor religii ale lumii
1.2. Compararea elementelor definitorii ale creştinismului cu cele ale altor religii
(identificarea de asemănări şi deosebiri)
1.3. Analizarea evenimentelor majore din istoria creştinismului şi a consecinţelor

acestora asupra Bisericii
2. Utilizarea adecvată a conceptelor specifice religiei, în diferite contexte de comunicare
2.1. Utilizarea adecvată a termenilor specifici religiei în prezentarea diferitelor religii şi

a învăţăturii de credinţă catolică
2.2. Analizarea semnificaţiilor actuale ale unor termeni specifici

religiei, în diferite contexte de comunicare (limbaj specializat,
limbaj colocvial etc.)
3. Integrarea valorilor şi a cunoştinţelor religioase în structura propriilor atitudini şi

comportamente
3.1. Identificarea unor modele de viaţă religioasă în exemplele oferite de marile religii
3.2. Realizarea de comparaţii între valori, atitudini şi comportamente specifice

diferitelor contexte de viaţă, promovate de creştinism şi cele promovate de alte religii
4. Aplicarea învăţăturii de credinţă în viaţa personală şi a comunităţii
4.1. Evidenţierea rolului Bisericii şi a religiei în viaţa comunităţii, în diferite epoci

istorice
4.2. Identificarea soluţiilor posibile, din punct de vedere al marilor religii, pentru
diferite probleme din viaţa personală şi din societatea contemporană
4.3. Utilizarea noţiunilor de istorie a religiilor în dezvoltarea dialogului cu persoane de

alte credinţe şi convingeri
5. Corelarea cunoştinţelor religioase cu cele dobândite la alte discipline de învăţământ
20
5.1. Sintetizarea caracteristicilor geografice, sociale şi culturale ale lumii creştine în
diferite etape din istoria creştinismului
5.2. Identificarea consecinţelor principalelor evenimente din istoria marilor religii

asupra culturii şi civilizaţiei diferitelor popoare
B. Exemple de activități de învățare

B1. Az első keresztény közösségek élete (Viața primelor comunități creștine)
Szerző Szép Carla-Monica
Osztály X. osztály
Lecke címe Az első keresztény közösségek élete
Speciális kompetenciák 1.3 A kereszténység történetének és főbb eseményeinek egyházra gyakorolt

hatáselemzése.
2.1 A teológiai nyelvezet megfelelő használata a katolikus hit tanításának

bemutatásakor.
2.2 A különböző kommunikációs kontextusokban (szaknyelv, köznyelv stb.) használt

vallási kifejezések aktualizált jelentésű elemzése
3.2. A kereszténység és más vallások által hirdetett, az élet különböző összefüggéseire

jellemző értékek, attitűdök és magatartásformák összehasonlítása
4.1 Az egyház és a vallás szerepének felfedezése a különböző történelmi korszakokban

és a közösségi életben
4.2 A kereszténység szempontjából különféle személyes és társadalmi problémákra

kínált válaszainak felfedezése
Tartalmi egység A kereszténység
A tevékenység A tevékenységekhez használt eszközök

végrehajtásához szükséges
feltételek és eszközök ● laptop, interaktív tábla/vetítő, Szentírás/Online Biblia, papír, színes ceruzák;
● a kenyértörés és agapé megvalósításához tartozó eszközök: asztal, terítő,
poharak, kovásztalan kenyér, szőlőlé, gyertya, előre elkészített ételek a
szeretetvendégséghez
Tanulási környezet Az első keresztények élete az Apostolok cselekedeteiben olvasható. Az ősegyházat a kezdeti
lelkesedés, a Jézus és egymás iránti szeretet és odafigyelés jellemezte: „egy volt a szívük
lelkük”, sok időt töltöttek az örömhír hirdetésével, imádsággal, egymás szolgálatával.
21
Gondjuk volt a betegekre, szegényekre. A tanuló legyen képes felismerni, hogy mi is az
Egyház tagjai vagyunk, és az őskeresztényekhez hasonlóan szolgálhatunk a világban.
A rendelkezésre álló idő 50 perc
Leírás 1. Élménypedagógiai játék csoportban:

A játékvezető utasítása szerint különböző számú testrészek kerülhetnek a földre. A
diákoknak csoportban kell megoldaniuk. (Pl. négy fős csoport esetében: 2 kéz, három
láb.)
A játék kiértékelése: Hogy érezted magad? Mit tanulhatunk belőle? A kulcsszavakat

öntapadós cetlikre írhatják, és felkerülhetnek a táblára.
2. Csoportmunka a „galéria túra” módszerével:

1) Olvassátok el a következő részeket: ApCsel 2,43-47; ApCsel 4,32-37 majd
fogalmazzátok meg, hogy:
● Mi jellemezte a az első keresztény közösségeket?

2) Ábrázoljátok egy szimbólummal az első keresztény közösségek kapcsolatát!
3) Olvassátok el az alábbi Márton Áron-idézetet, majd fogalmazzátok meg, hogy mi

lehet a ti hivatásotok az Egyház tagjaként!
„Nekünk szerepünk van ebben a világban. Nem is szerepünk, hanem hivatásunk. Viharnak
kitett aprócska lángok vagyunk, hitünkkel mégis a szeretet melegét őrizzük. Halvány
hóvirágok vagyunk, de a téli faggyal küzdve mégis a tavaszt jelezzük. Arra vagyunk
hivatva, hogy hitünkkel visszahozzuk Istent a hitetlen világba.”
(Márton Áron)
A csoportban elkészített írások, alkotások bemutatása, szemlélése, kiértékelése.
3. Kenyértörés, majd agapé: közös szeretetlakoma megülése

(Az ősegyház gyakorlatát szem előtt tartva szervezük meg közösen előbb a kenyértörést,
majd a szeretetlakomát.)
Kiegészítések / Egyéb Az óra megvalósítása előkészületeket igényel a szeretetvendégség miatt. A diákokat előző
szempontok héten értesíteni lehet a szükséges, akár saját készítésű ételek behozatala felől. A tapasztalat
azt bizonyítja, hogy örömmel vállalják ezt a feladatot.
B2. A keresztényüldözések (Persecuțiile din primele secole ale creștinismului)

Szerző Dr. Kondor Ágota
Osztály 10
22
Lecke címe Keresztényüldözések az első századokban
Speciális kompetenciák 1.3 A kereszténység történetének és főbb eseményeinek egyházra gyakorolt

hatáselemzése.
2.1 A teológiai nyelvezet megfelelő használata a katolikus hit tanításának
bemutatásakor.
3.1. A nagy világvallások által felmutatott életpéldák azonosítása
3.2. A kereszténység és más vallások által hirdetett, az élet különböző összefüggéseire
jellemző értékek, attitűdök és magatartásformák összehasonlítása.
Tartalmi egység A kereszténység
A tevékenység Interaktív tábla, projektor,

végrehajtásához szükséges
feltételek és eszközök
Tanulási környezet Osztálytermi
A rendelkezésre álló idő 1 óra
Leírás A keresztényüldözések okai:
A keresztényüldözéseknek több oka volt:
1. Az államellenesség: a keresztények elvetették az államvallást, és nem imádták magát az

államot sem
2. A felségsértés: a császárt nem részesítették isteneknek kijáró tiszteletben.
3. A kereszténység ártott a pogány papság anyagi érdekeinek (nem vették a pogány
szobrokat és nem adakoztak a pogány istenségeknek)
4. A rágalmak, melyek szerint gyújtogatók, gyűlölik az emberi nemet (mert ellenzik a
gladiátori és cirkuszi játékokat, illetve a szemérmetlen színházi előadásokat), sőt
emberevéssel és vérfertőzéssel is megvádolták őket (mert „testvéreknek” szólították
egymást)
A keresztényüldözések története
Három fő fajtája volt:
23
1. Spontán vérengzés pl.: Néró Róma felgyújtását a keresztényekre fogta, és a pogány
csőcselék szórakoztatására látványos kivégzéseket rendezett, amelyre saját kertjét is
felajánlotta.
2. Ha feljelentés történt: A hatóságok csak olyan esetekben jártak el, ha feljelentettek
valakit és arra rábizonyult, hogy keresztény, és hitét nem volt hajlandó megtagadni,
kivégezték. Ilyen értelemben írt Traianus császár Bithünia kormányzójának, Ifjabb
Pliniusnak 111 táján. Szabályszerű eljárást kívánt Hadrianus (125 k.) és Marcus Aurelius
(177-ben) is.
3. A rendszeres üldözést Messius Decius (249–251) rendelte el. Itt a hatóság már nyomozott
is a keresztények után. Az adónévsor alapján berendelték azokat a gyanús személyeket,
akiknek pogány áldozatot kellett bemutatniuk. Akik teljesítették kötelezettségüket, azok
igazolást (libellus) kaptak erről. Aki vonakodott, azt hosszas kínzások után kivégezték.
Valerianus császár (253–260) főleg pénzügyi okokból folytatta az üldözést. A
legnagyobb üldözés Diocletianus császár (284–305) nevéhez fűződik. Ő átszervezte a
birodalmat (kialakította a tetrarchia rendszerét), és uralkodásának nagy részében toleráns
volt a keresztények iránt. 303-ban, valószínűleg alcsászára, Galerius bujtogatására
azonban hirtelen megkezdődött a keresztényüldözés. A keresztényeket válogatott
kínzások után kivégezték, a hittagadókat pedig szabadon bocsátották. Az üldözés éveken
át tartott, és rengeteg áldozatot követelt. Az emberek tucatjával, sőt százával haltak
kínhalált egy-egy napon, főleg Egyiptomban.
A kínzások és a változatos halálnemek következtében százezrek áldozták fel életüket
hitükért. A vértanúk számát illetően nincsenek biztos adataink. Órigenész szerint a III.
század közepéig nem volt túlságosan nagy a vértanúk száma. Decius óta azonban a
kivégzettek száma rohamosan emelkedett, Diocletianus alatt pedig már
tömegkivégzésekre is sor került.
Vértanúk és hitvallók:
A vértanúk (martyres) iránti tisztelet és a róluk való megemlékezés Rómában a III.
század második felében indult el, míg Keleten már a II. században megkezdődött. A
tisztelet sokféle módon nyilvánult meg. Nevüket bevették az ünnepi naptárba, sírjuknál
istentiszteletet végeztek. Akik börtönt vagy kínzásokat szenvedtek, de nem haltak meg,
azokat hitvallóknak (confessores) nevezték. A vértanúk korát a történetírók műveiből és
a vértanúaktákból ismerjük. A vértanúakták a keresztények ellen folytatott törvényszéki
eljárások jegyzőkönyvének másolatai, amelyet a keresztények megszereztek maguknak.
A vértanúság értékeit bemutató befejező sorokat már a keresztények írták hozzá.
A vértanúk ünnepein (haláluk emléknapja) sírjuknál szentmisét tartottak. A katakombák
nem az üldözések miatt épített búvóhelyek voltak, hanem föld alatti temetkezési helyek.
Itt emlékeztek meg a vértanúkról. Az üldözések alkalmával tartottak itt istentiszteleteket
24
is, annak azonban a szokásos helye akkor is bent a városban, a püspökök vagy a papok
házaiban volt.
A kegyetlen üldözés hatására sokan megtagadták hitüket. Ezeket elbukottaknak (lapsi)
nevezték. Ide tartoztak azok, akik bemutatták az áldozatot (thurificati), azok, akik nem
mutatták ugyan be, de például vesztegetéssel megszerezték az áldozat bemutatását
igazoló iratot, a libellust (libellatici). Szintén hittagadóknak számítottak, akik
beszolgáltatták a szent könyveket vagy a szent edényeket (traditores). Nem tekintették
viszont hittagadóknak azokat, akik elmenekültek az üldözés elől, és ezzel hozzájárultak
a remete életforma kialakulásához.
Az apostolok mind vértanúk lettek. Az egyetlen kivétel Szent János, akit Domitianus
(81–96) Patmosz szigetére száműzött. A hagyomány szerint itt írta a Jelenések könyvét.
Az első vértanúk között volt a százhúsz éves jeruzsálemi püspök, Szent Simon, akit
Traianus idején feszítettek keresztre. Rómában pedig Antiochiai Szent Ignác püspököt
vetették vadállatok elé. Marcus Aurelius (161–180) császár alatt halt vértanúhalált Szent
Jusztinosz, „filozófus és mártír”, a jeles apologéta. Septimius Severus (193–211) idején
szenvedett vértanúságot Alexandriában Leónidasz, Órigenész atyja, Karthágóban pedig
Szent Felicitász és Perpétua vértanúasszonyok.
A Decius-féle üldözés áldozata Szent Fábián pápa. A birodalom különböző részein más
és más volt a helyzet. Nyugaton Diocletianus alatt enyhébb volt a gyakorlat, míg az egyik
keleti társcsászár, Galerius az üldözők legkegyetlenebbike volt. Afrikában a leghíresebb
vértanú Szent Ciprián (†258), Karthágó püspöke. A Diocletianus-féle üldözés
legismertebb vértanúi Szent Pongrác, Szent Sebestyén, Szent Ágnes, valamint Szent
Marcellinus pápa.
Feladatok:
1. Beszélgessetek a kép alapján (Mit ábrázol? Milyen lelkiséget tükröz? A vértanúk miért
tudtak kitartani a végsőkig? Ma vannak-e vértanúk? Keressetek 21. századi történeteket,
eseményeket, amelyek hasonló lelkiséget tükröznek!)
25
Krisztus fele tartó vértanúk sora
(Ravenna, San Apollinare Nuovo-
Bazilika) (kép forrása Wikipédia)
2. Mi a libellus? Kiknek adták? Ha beidéznének egy hitbíróságra azért, mert túl komolyan
gondolod a saját hitedet és meggyőződésedet mit mondanál? Drámajátékkal tegyétek élővé a
helyzetet!
Libellus, pogány áldozatot bemutató igazolás (forrás Wikipedia)

4. Olvass szemelvényeket a keresztények üldözésének történetéből! Beszélgessetek
kiscsoportban az olvasottakról, majd osszátok meg gondolataitokat, érzéseiteket
egymással!
a. A pogány római történetíró, Tacitus nem szereti ugyan a keresztényeket, de a Néró
császár parancsára történt üldözést reálisan írja le: „Először azokat fogdosták
össze, akik vallottak (ti. hogy ők keresztények), majd az ő vallomásuk alapján a
hatalmas sokaságra nem is annyira a gyújtogatás vádját, mint inkább az emberi nem
gyűlöletét bizonyították rá. És kivégzésüket még csúfsággal is tetézték, hogy
vadállatok bőrébe burkoltan kutyák marcangolásától pusztuljanak, vagy keresztre
feszítve, és mikor bealkonyodott, meggyújtva éjszakai világításul lángoljanak. Néró
a kertjeit ajánlotta fel e látványosság céljára, és cirkuszi játékokat rendezett,
amelyen kocsisruhába öltözve a nép közé vegyült, vagy kocsira szállott. Ebből, bár
26
bűnösök voltak, és a legsúlyosabb büntetést is megérdemelték, szánalom támadt,
mivel nem a közjó érdekében, hanem egy ember kegyetlensége miatt kellett
pusztulniuk.” (Részlet Tacitus Annales [Évkönyvek] című művéből)
b. Ifjabb Plinius (†113), Bithünia kormányzója beszámol Traianus császárnak a
keresztényekről, és a velük szemben való eljárásra kér utasítást: „A keresztények
meghatározott napon, napkelte előtt össze szoktak gyűlni, és Krisztusnak, mint
Istennek váltakozva énekeket zengeni. Esküvel is kötelezik magukat, nem valami
bűnre, hanem arra, hogy lopást, házasságtörést nem követnek el, szavukat meg nem
szegik és a rájuk bízott jószágot le nem tagadják. A dolog megérdemli figyelmedet.”
c. Traianus válasza: „Felkutatni nem kell őket, de ha előállíttatnak és vádoltatnak,
meg kell büntetni őket, ha azonban valaki tagadja, hogy keresztény és ezt ki is
nyilvánítja, vagyis áldoz az isteneknek, habár múltja miatt gyanússá vált,
megbánása miatt nyerjen bocsánatot. A névtelen feljelentéseket pedig semmiféle
bűnperben sem kell figyelembe venni. Ez nagyon rossz szokás, és nem a mi
századunkban való.”
d. „A következő napon (303. febr. 24.) császári rendeletet függesztettek ki, amely
szerint az e hitet valló emberek elveszítik minden polgári jogukat és tisztségüket;
kínzásoknak kell őket alávetni, bármely rendűek és állásúak az illetők; ellenük
mindenféle törvényszéki eljárásnak helye van, ők viszont nem fordulhatnak
bírósághoz sem önkényeskedés, sem házasságtörés, sem rablás esetében; egyszóval
meg vannak fosztva szabadságuktól, még szavazati joguktól is. Egyikük a rendeletet,
bár nem helyesen, de nagy bátorsággal leszakította és darabokra tépte, közben
gúnyosan megjegyezte, hogy ez a gótok és a szarmaták győzelmének az elismerése.
Rögtön elhurcolták, és nemcsak megkínozták, hanem szabályszerűen meg is sütötték.
A megégettetést csodálatos türelemmel viselte el.” (Lactantius egyházatya a
Diocletianus-féle üldözésről)
e. „Isten gabonája vagyok, akit a vadállatok fogai őrölnek meg, hogy Krisztus tiszta
kenyerének bizonyuljak. (…) Engedjétek, hogy Istenem szenvedésének utánzója
legyek. Akiben ő van, az megérti, amit akarok, érezzen együtt velem, tudván, mi
ösztönöz engem” (A vértanúságra készülő Antiochiai Szent Ignác vallomása a
Rómaiakhoz írt leveléből).
5. Olvasd el és ismertesd Mika Waltari: Az emberiség ellenségei c. könyvét!
Kiegészítések / Egyéb -
szempontok
27
B3. Boldog Bogdánffy Szilárd püspök (Fericitul episcop Bogdánffy Szilárd)
Szerző Ozsváth Judit
Osztály X.
Lecke címe Bogdánffy Szilárd
Speciális kompetenciák 1.3 A kereszténység történetének és főbb eseményeinek egyházra gyakorolt hatásainak
elemzése.
2.1 A teológiai nyelvezet megfelelő használata a a katolikus hit tanításának
bemutatásakor.
4.2 A kereszténység szempontjából kínált lehetséges megoldások felfedezése a
különféle személyes és társadalmi problémákra
Tartalmi egység A kortárs egyház története
A tevékenység Mozgatható asztalok

végrehajtásához szükséges Nagyobb kartonok, filctollak
feltételek és eszközök Zenelejátszó, hangfalak
Tanulási környezet Bogdánffy Szilárd a 20. század vértanú püspöke volt, a kommunista egyházüldözés áldozata.
Elhivatottsága, bátor kiállása, céltudatossága minden kor embere számára példaképpé teszi
őt. A témafeldolgozás során célunk, hogy a résztvevők kerüljenek közel Bogdánffy Szilárd
lelkiségéhez, szeressék az ő erényeit és legyenek képesek azok gyakorlására.
A rendelkezésre álló idő 50 perc
Leírás I. Ráhangolódás, bevezetés (közben halk zene szól)

Kettős körös beszélgetés az alább (közben halk zene szól)i kérdések alapján:
a) Mi ad erőt mindennapi életemhez?
b) Milyen „megpróbáltatásokat” élek át mindennapi tevékenységeim során?
c) Miért vagyok a leghálásabb mindennapjaimmal kapcsolatosan?
II. Témafeldolgozás
Csoportos munka:
1. Bogdánffy Szilárd életútjának megismerése
a) csoportalakítás (véletlenszerű vagy irányított – pl. számok húzása alapján /az irányított
csoportalakításnál neveket írunk a számok hátára!/); a csoportvezetők kijelölése;
b) a csoportvezetők megkapják a hat-hét darabba vágott szöveget és szétosztják azokat a
csoporttagok között;
c) minden csoporttag jegyzetet készít a csoporttagok számának megfelelő számú részbe
osztott lap egyik rekeszébe;
d) a csoporttagok egyéni beszámolója – a jegyzetek kiegészítése.
(További tipp: egyéni reflexiót segítő kérdések kiosztása – csendes, egyéni munka – páros
megosztás stb.)
2. A Bogdánffy Szilárdról tanultak mélyebb rögzítése

A. Csoportonként különböző feladatok – minden csoportnak filctollakat és plakátot osztunk.
Plakátkészítés az alábbi címekkel:
a) Boldog Bogdánffy Szilárd életútja a földrajzi helyek kiemelésével
28
b) Boldog Bogdánffy Szilárd életútja az évszámok kiemelésével
c) Boldog Bogdánffy Szilárd munkakörei – helyszínek megjelölésével
d) Boldog Bogdánffy Szilárd jellemzése
e) Boldog Bogdánffy Szilárd megpróbáltatásai
f) Boldog Bogdánffy Szilárd számunkra különösen követendő erényei
→ Minden csoport bemutatja plakátját; lehetőség más csoportok tagjai általi kiegészítésre.
B. Villámkártyás ismétlés
- a tanár által elkészített villámkártyák kiosztása a csoportvezetőknek;
- páros tanulás, kikérdezés;
C. Válaszadás a tanár – frontálisan feltett – kérdéseire (diákkvartett/szerű/ technika)
- Milyen helyszíneket említhetünk Boldog Bogdánffy Szilárd életútjával kapcsolatosan?
- Milyen tényezők/személyek befolyásolták Boldog Bogdánffy Szilárd
hivatásánakalakulását?
- Milyen erényeket gyakorolt Bogdánffy Szilárd teológushallgató korában?
- Milyen témából írta doktori dolgozatát? Hol védte meg azt?
- Milyen iskolákban tanított Boldog Bogdánffy Szilárd?
- Milyen körülmények között halt meg Boldog Bogdánffy Szilárd?
- Mikor és hol avatták boldoggá őt? stb.
(További tippek:
Kettős körös beszélgetés a következő kérdések alapján:
- Miben szeretnék hasonlítani Boldog Bogdánffy Szilárdra?
- Milyen módon gyakorolhatom az életpéldájából megismert erényeket?
stb.)
Ima:
- Egyéni és közös ima
Házi feladat: - a varad.rog honlapon elérhető Bogdánffy Szilárd imakilenced

végzése;
- fogalmazást írni Példaképem Boldog Bogdánffy Szilárd címmel.
Kiegészítések / Egyéb Amennyiben a témafeldolgozást túl száraznak tartja a tanár, bevihet drámapedagógiai
szempontok elemeket is.
ANEXĂ LA LECȚIA FERICITUL EPISCOP BOGDÁNFFY SZILÁRD:
BIOGRAFIA FERICITULUI EPISCOP BOGDÁNFFY SZILÁRD PREGĂTITĂ

PENTRU ACIVITĂȚILE DE GRUPĂ
BOGDÁNFFY SZILÁRD ÉLETE
1. Örmény gyökerek, család, szülőfalu (Feketetó), gyermekévek (Torontálkeresztes,

Temesvár) (1911–1929)
Bogdánffy Szilárd ősei örmény kereskedők voltak és a Gajzágó családnevet viselték.

Erdélyben megtelepedve 1762-ben a nemzetség egy Gábor nevű tagja kért és kapott nemesi
kiváltságokat Bécsben Mária Teréziától, aki – a magyar nemesi névadás évszázados
hagyományai szerint – az édesapa neve után a Bogdánffy nevet adományozta. A nemes
Bogdánffyk is folytatták a kereskedést és sokfelé eljutottak a Kárpát-medencében. A
29
kereskedői hagyományt az 1888-ban a Bánságban született Bogdánffy Ignác (a későbbi püspök
édesapja) törte meg, ő a tanítói hivatást választotta. Ignác a szomszédos településen élő cseh
származású gépész leányát, az alapfokú oktatásban részesült Welebny Arankát választotta
feleségnek 1910-ben. Házasságkötésük után a Torontál vármegyei Feketetón (ma Crna Bara,
Szerbia) telepedtek le. A lakosság többségét kitevő katolikusok ma is a csókai plébániához
tartoznak.
Feketetónak nem volt saját temploma, csupán egy apró fatoronnyal rendelkező iskolája,
amely tanítói házként, ünnepnapokon pedig kápolnaként szolgált. (Az 1970-es években ennek
helyén épült a falu katolikus temploma.) Ebben a házban született meg 1911. február 21-én
Bogdánffy Ignác és Welebny Aranka első gyermeke, Szilárd Ignác.
Keresztelésére két hét múlva, március 6-án került sor a csókai plébániatemplomban.
Keresztelő papja, Farkas Szilárd plébános egyben keresztapja is lett a gyermeknek. Farkas
Szilárd Móra Ferenc vendéglátója és jó barátja és régészeti ásatásainak segítője volt.
Bogdánffy Szilárd öccse, László 1912-ben még Feketetón született, de az 1913-as tanév
már Torontálkeresztesen éri a családot.
A Bogdánffy család közel 12 évet töltött ebben az ezer lelkes, katolikus magyar faluban.
Szilárd ebből az utolsó négy évet már csak vakációzni hazatérő temesvári kisdiákként.
Gyermekkorának eme személyésigformáló, jövőt meghatározó éveiről szinte semmit sem
tudunk. Az elemi osztályokat minden bizonnyal édesapja keze alatt végezte. Vallásosságának,
elmélyült hitéletének gyökerei is nyilván erre az időszakra vezethetők vissza. A Bogdánffy
gyermekek korai vallásos nevelésében valószínűleg a szülők játszhattak meghatározóbb
szerepet.
Tízéves korában Bogdánffy Szilárd Temesvárra került, a piaristák évszázados
hagyományú gimnáziumába. Sajnos a trianoni határmódosulás ekkorra már három részre
szabdalta a csanádi egyházmegyét. A temesvári piarista gimnázium egyike volt azoknak az
intézményeknek, amelyek túlélték az új román tanügyi reformot és a földreformot. Az
iskolában a 19. század közepe óta oktattak a nemzeti kisebbségek nyelvén, a hittant pedig
minden diák a saját nyelvén és saját felekezete hitoktatójától tanulta.
Az utolsó csanádi püspök, Glattfelder Gyula (akinek időlegesen még sikerült
megőriznie az egyházkormányzat egységét a három részre szakadt egyházmegyében) bérmálta
meg Bogdánffy Szilárdot 1921 pünkösdjén a temesvári székesegyházban. (Egyháza és a
nemzeti kisebbségek védelmében tanúsított bátor kiállása miatt azonban két esztendő múltán
Glattfeldert a román hatóságok kiutasították az országból.)
Az etnikai és felekezeti tolerancia szellemétől áthatott piarista gimnázium 1909-ben
emelt modern, tágas székhelyén minden szempontból korszerű és kiváló szintű oktatás folyt
Bogdánffy Szilárd idejében is.
Bogdánffy Szilárd tanulmányi eredményei kezdetben csak közepesnek mondhatók,
azok jó képességű, de semmi iránt különleges hajlamot nem mutató diákról tanúskodnak.
Kezdeti félszegségét azonban hamar kinőtte és a gimnázium felsőbb osztályaiban már
valódi képességei szerint teljesített. Visszaemlékező iskolástársai szinte kivétel nélkül olyan
egyéniségként őrizték meg emlékezetükben, aki szellemi és lelki adományokban fölöttük állt,
ám ezt soha nem éreztette, képességeit inkább társai szolgálatába állította.
A tizenéves Bogdánffyt gimnáziumi éveinek egyik meghatározó kapcsolata egy másik
kiváló képességű diákhoz, a két évvel idősebb Erőss Alfrédhez fűzte. Amíg a Gondviselés
Bogdánffyt a nagyváradi egyházmegyébe irányította, addig Erőss Alfréd az erdélyi
egyházmegyébe került. Baráti kapcsolatuk a szemináriumi éveik idején sem szakadt meg. A
két egyházmegyében befutott papi pályájuk nemcsak meglepően hasonló volt, de a korai,
30
tragikus elmúlásban is osztoztak. Erőss Alfréd a gyulafehérvári teológiai szeminárium
spirituálisa és tanára lett, akárcsak Bogdánffy Nagyváradon.
Bogdánffy Szilárd papi hivatásának ébredése nyilván gimnazista éveiben történt, erre
vonatkozóan azonban csak találgatásokra vagyunk utalva. Minden jel arra mutat, hogy
lelkiségének fejlődésében kulcsszerepet játszott lelkivezetője, Mertz Károly kegyesrendi tanár.
Ez a fiatal paptanár volt az elnöke az iskolában működő Mária Kongregációnak, amelynek
Bogdánffy Szilárd kezdetben könyvtárosa, később pedig prefektusa lett. 1929-ben Mertz
Károly meleg hangú ajánlólevelet írt Mayer Antal nagyváradi apostoli kormányzóhoz
Bogdánffy szemináriumi felvétele ügyében.
Beszélgetést, elmélyítést segítő kérdések:

1. Milyen út vezette Bogdánffy Szilárdot a nagyváradi teológiai tanulmányokig?
2. Az első 18 évben milyen hatások érhették családja, iskolái, oktatói, iskolán kívüli
környezete részéről?
Elmélkedést segítő kérdések:

1. Saját életem első szakaszában milyen pozitív hatások értek? Tudatosítsam őket és
adjak hálát értük a Gondviselő Istennek!
2. Jelenleg milyen hatások érnek? Tudatosítsam a jókat és adjak hálát értük!
2. A nagyváradi teológián és a Központi Papnevelő Intézetben (1929–1934)
Bogdánffy Szilárd 1929-ben sikeres érettségi vizsgát tett a temesvári piarista

gimnáziumban, majd júniusban felvételre jelentkezett a nagyváradi egyházmegye Teológiai
Akadémiájára. Arra mindeddig nem derült fény, hogy miért nem Temesváron kezdte meg
teológiai tanulmányait. (A Váradra címzett ajánló levelek tanúsága szerint bírta a temesvári
egyházi körök bizalmát és elismerését.) Talán a nagyváradi születésű, a premontreieknél
nevelkedett Mertz Károlynak volt döntő szerepe a választásban. Mertz személyes ismerősként
járt közben Mayer Antal kormányzónál Bogdánffy ügyében. A teológiai tanulmányok
elkezdése előtt Bogdánffy Szilárd – 1929 nyarán – erdélyi körúton vett részt iskolatársainak
egy csoportjával, köztük Erőss Alfréddal.
Bogdánffy Szilárd 1929 őszén vonult be a nagyváradi szemináriumba, ahol két éven át
folytatta tanulmányait. A fiatal papnövendék hamar beilleszkedett az új környezetbe. A
szeminárium éppen ebben az évben költözött át régi székhelyéről a püspöki palota 56 termet
számláló, frissen felújított második emeletére, ahol modern körülmények között, közösségben
éltek és dolgoztak a teológia tanári karának legnagyobb részével. Itt egy helyen voltak a
szeminaristák cellái és tanulószobái, a tanári lakások, az előadótermek, a könyvtár, valamint
egy második, külön a szeminárium részére kialakított kápolna. Bogdánffy Szilárd itt,
tanulmányai mellett az idegen nyelvek gyakorlására fordította minden figyelmét: német nyelvű
könyveket szerzett be a szeminárium könyvtárából és egy váradi jezsuita atyától, a francia
nyelvtudását pedig úgy fejlesztette, hogy az étkezések előtt felolvasott szentírási részeket egy
francia nyelvű bibliával a kezében követte.
31
Szemináriumi elöljáróinak az egyházmegye főpásztora számára készített félévenkénti
jellemzései lakonikus, ám annál sokatmondóbb bejegyzéseket őriznek a fiatal papnövendék
fejlődéséről, tanulmányairól és magaviseletéről.
Közvetett forrásokból kiderül, hogy már 1930-ban, az első tanév lezárását követően
egészen komolyan felmerül Rómába küldése. (Erőss Alfréd barátja ekkor már ott tanult.) Hogy
ez mégsem valósult meg, az valószínűleg annak tudható be, hogy nehéz idők jártak akkortájt a
váradi egyházmegyére. Az 1929-ben ratifikált Konkordátum értelmében a szatmári és váradi
egyházmegyék egyházkormányzati intézményeit, káptalanjait és papnevelő intézeteit
egyesíteni kellett. 1930-ban Fiedler István személyében új püspököt neveztek ki az egyesített
egyházmegyék élére. Közben az 1923-as földreform mélységesen megtépázta az egyházat,
amit ekkortájt a gazdasági válság kezdett megérinteni. Talán ezen okok miatt maradt el
Bogdánffy Szilárd római tanulmányútra küldése.
Egy évvel később azonban újabb lehetőség kínálkozott számára. A magyar püspöki kar
jóvoltából három váradi egyházmegyés kispap tanulhatott egyszerre a budapesti Központi
Papnevelő Intézetben. Bogdánffy 1931-től tanulmányai befejezéséig, három tanéven át volt a
Központi Szeminárium lakója. Érdekes módon, erről az időszakról alig maradtak feljegyzések.
Budapesti elöljáróinak Fiedler püspökhöz írt tanulmányi jelentései, bár valamivel
tárgyilagosabbak a nagyváradiakénál, az összképet illetően alig maradnak el azok mögött. Az
1931/32-es tanévről szóló jelentés annotációjában a papnevelde elöljárói a következőket
jegyezték fel: „Komoly, munkás természetű ifjú. Szolgálatkész. Biblikummal különös
előszeretettel foglalkozik.” Majd egy évvel később: „Igen alapos, buzgó, kiválóan szorgalmas
ifjú. Lelkiéletét és tanulmányait példásan komolyan veszi, s amellett mindig jókedvű. Sokat tud,
de azért szerény, mindenkihez kedves.”
Összességében Bogdánffy Szilárd személyisége, életszentségének alapjai
nagyvonalaiban már teológiai tanulmányai idején kiforrva állnak előttünk. A szemináriumi
emlékkönyvében található növendéktársak bejegyzései is erről tanúskodnak.
Akárcsak gimnáziumi éveiben, a Központi Szemináriumban is tevékeny részt vállalt
közösségének életében is: a szeminárium műszaki duktora és múzeumának egyik gondnoka,
valamint titkára és aktív tagja az akkor már évszázados hagyományú Magyar Egyházirodalmi
Iskolának, melynek gyűlésein történeti és társadalomelméleti előadásokat tart.

1. Hol és milyen időszakban végezte teológiai tanulmányait Bogdánffy Szilárd?
Hogyan került ezekre a teológiai főiskolákra?
2. Hogyan jellemezhető a teológushallgató Bogdánffy Szilárd?

1. Saját hitéletem alakulásában melyek a leglényegesebb pontok? Adjak hálát ezekért!
2. Hogyan jellemzem mai hitéletemet? Melyek annak gyengébb szálai? Akarjam
erősíteni azokat! Kérjek erőt ehhez a Gondviselő Istentől!
32
3. Papszentelés, pályakezdés – tanári működése a szatmárnémeti papneveldében, majd a

nagyváradi iskolákban (1934–1940)
1932-től kezdődően a kisebb papi rendeket (egészen a szubdiakonátusig) Pesten veszi

fel. Ugyanitt teszi le hittanári vizsgáját, aminek érvényességéhez azonban 1935-ben
Nagyváradon újabb vizsgát kell tennie, majd 1937-ben a nyilvánossági joggal rendelkező
balázsfalvi Görög Katolikus Teológiai Főiskolán licenciátust is szerez, ezúttal román nyelven.
A diakónussá szentelésével kapcsolatosan ellentmondásos adatokat találunk, áldozó pappá
szentelése viszont egészen biztosan 1934. június 29-én volt Nagyváradon. A Várad-őssi Kis
Szent Teréz plébániatemplom konszekrálásakor szentelte pappá Fiedler István püspök. Első
szentmiséjét néhány nappal később (július 2-án) mutatta be a temesvári Miasszonyunkról
nevezett iskolanővérek zárdatemplomában. Az ünnepi beszédet gyermekkori mentora és
lelkivezetője, Mertz Károly tartotta. Az eseményen részt vett Pacha Ágoston temesvári püspök
is.
Az 1934-es tanév megkezdése előtt Fiedler István püspök a szatmárnémeti
papneveldébe nevezi ki helyettes tanárnak és prefektusnak. Ebben az évben egyesült a
szatmárnémeti és nagyváradi teológiai intézet. A képzés idejét ötről hat évre emelték, ebből az
első két év – a skolasztikus hagyományok nyomán – a filozófiainak nevezett stúdiumok, a
szatmári szemináriumban, a négyéves teológiai képzés Nagyváradon folyt. Az új tanulmányi
felügyelő tanártársaival együtt fiatalos lendülettel vetette bele magát az átszervezésbe. Átvette
a Mária Kongregációvá szerveződő Szent Alajos Társaság vezetését, lelkigyakorlatokat,
ünnepélyeket tartott és minden jel szerint az ő szorgalmazására honosították meg az intézetben
a Budapesten is csak az ő szemináriumi évei alatt bevezetett kötelező testgyakorlást. Pápai
kezdeményezésre megszervezi az első „Pro Oriente Christiano” napot, amely a Szentatya
szándéka szerint a keleti egyházzal való kapcsolatok elémélyítését célozta.
Bogdánffy Szilárdnak közel negyven, a liturgia rejtelmeibe bevezető, a világegyház
kihívásival foglalkozó és néhány egyházi ünnepről szóló cikke jelent meg ezidőtájt a jezsuiták
által szerkesztett A Szív majd – ennek megszűnése után – Az Apostol című lelkiségi lapokban.
Bogdánffy Szilárd a külföldi tanulmányútra távozott Köpf Károlyt helyettesítette
Szatmárnémetiben, s annak visszatértekor Fiedler István püspök a nagyváradi Gojdu
Líceumba, a legjelentősebb magyar tagozattal rendelkező román középiskolába nevezte ki őt
hittanárnak 1935. szeptember 1-jétől kezdődően. Ezzel párhuzamosan a püspöki konviktusként
működött Szent József Intézet egyik tanulmányi felügyelőjének is kinevezte. Ez utóbbi
feladatát csupán szerény tanári szállása és az intézetben biztosított étkezés fejében végezte.
Két évvel később, 1937-ben az Orsolya-rend zárdájában működő tanítóképző és a
mellette lévő gyakorló iskola lelkipásztori teendőinek ellátását is Bogdánffy Szilárd vállalta
magára. (Következő évben utóbbiak működését a román állam ellehetetlenítette.) Rövid idő
alatt a nagyváradi egyházmegye középiskolai hitoktatásának egyik meghatározó alakjává vált.
Közben végig kellett néznie a magyar nyelvű egyházi közoktatás ellen indított országos
hadjárat végjátékát is. Sok esetben ártatlannak tűnő megnyilatkozások, elszólások miatt diákok
egész csoportját minősítették le.
A Gojdu Líceumban is elkeseredett hangú etnikai háború dúlt. Bogdánffy Szilárd nyílt,
jellemes, krisztusi szeretettől áthatott szellemisége sajátos fényt hozott a politikai és
33
nemzetiségi feszültségektől mérgezett légkörű iskola termeibe. A tanároknak szóló
rendeleteket betartotta, a politikától, nemzetiségi izgatásoktól következetesen őrizkedett,
ugyanakkor diákjai magánéletét, családi hátterét nem kutatta, a rá bízott gyónási titkot minden
áron megőrizte. A Mária Kongregáció és a cserkészmozgalom által volt lehetősége a
diákközösségek összefogására. Remek diplomáciai érzékkel közeledett a hasonló ortodox
egyesületekhez is.
A Szent József Intézetben, ahol a szállása is volt, családias, összetartó közösséget
formált az intézet különböző kororsztályú növendékeiből, akik közül sokan a papi pályára
készülő kissszeminaristák vagy a Gojdu Líceum-béli tanítványai voltak. A tanulmányaikban
való segítségnyújtás, korrepetálás mellett lelkivezetőjük, minden téren tanácsadójuk, idősebb
testvérük volt.
Bogdánffy Szilárdot 1939. november 11-én az erdélyi Önvédelmi Szervezetben való
közreműködés megalapozatlan gyanújával a Siguranta letartóztatta, megkínozta, majd
állampolgárságától megfosztva december 21-én kiutasította az országból. Bogdánffy
semmilyen kapcsolatban nem állt ezzel a szervezettel, ám egyik Gojdu Líceum-béli diákja által
gyanúba keveredett. Kitoloncolása után néhány hónapig Budapesten folytatódott élete.
Budapesten a Ranolder Nőnevelő Intézet és a Klára Gyermekotthon összeolvadásából
létrejött Ranolder Intézet (Klára Nőipari és Háztartási Felső Leányiskola) hittanárává nevezték
ki, ahol a második bécsi döntésig dolgozott.
Kilenchónapos budapesti tartózkodása lehetővé tette számára hittudományi
tanulmányainak folytatását. Előkészítendő a doktori tudományos fokozatot több tárgyból
szigorlatot tett.

1. Hol és mikor szentelték pappá Bogdánffy Szilárdot? Melyek papi/paptanári
szolgálatának első helyszínei? Mit tudunk az 1934–1939 közötti működéséről?
2. Milyen okból kifolyólag került Budapestre 1939 decemberében?
3. Hogyan jellemezhetjük a szatmárnémeti papnevelde, majd a nagyváradi iskolák
paptanárát?
1. Milyen módon kezdődött hittanári hivatásom gyakorlása? Milyen ajándékokat
tartogatott számomra ez az időszak? Adjak hálát ezekért!
2. Jelenlegi életem gondjait-bajait ajánljam fel a jó Istennek, és higgyem erősen, hogy
„minden kegyelem”…
4. A nagyváradi szeminárium tanára – a váradi egyházi közoktatás újjászervezésének

segítője (1940–1947)
A második bécsi döntést követően, 1940. szeptember 6-án a magyar csapatok

bevonultak Nagyváradra, nyomukban pedig a száműzött papok is hazatérhettek.
Bogdánffy Szilárd Budapestről való visszatérte után nem sokkal, 1940. október 21-én
újabb nagyváradi megbízást kap: Scheffler Jánosnak, a váradi szeminárium spirituálisának a
kolozsvári egyetemre való távozása után annak helyére nevezi ki Fiedler István püspök, s
egyúttal az erkölcstan tanításával is megbízza. Az elkövetkező öt évet papnevelői hivatása
töltötte ki. A Teológiai Intézet egyik tanári lakásában növendékei körében telepszik le. A
következő időben a papnövendékek számára nemcsak lelkivezető, gyóntató s tanár, de
34
példakép és életük minden területén bölcs, megértő tanácsadó is lett. Behatóan ismerte
mindegyik növendéke lelki életét: erényeit, gyengeségeit és pillanatnyi problémáit egyaránt.
Diákjainak az egymás és a külvilág iránti bizalmat, nyitottságot tanította. Igyekezett velük
megismertetni úgy az elmélyült lelki élet, mint az igényes önképzés, a tudományos
gondolkodás fortélyait is.
A váradi szeminárium tantermeiben elsőként tartott vetítettképes előadásokat,
gramofonlemezek segítségével vezette be növendékeit az egyházi zene, különösen a polifón
gregorián rejletmeibe. De nem egy kispapjából nevelt amatőr fényképészt és – ugyancsak
premierként – a szeminárium tanárai és diákjai közös teológiai lapot is szerkesztettek Szent
László Levitái címmel.
Tanári és lelkivezetői munkája mellett vállalta a Szent József Kórház és
elmegyógyintézet, valamint a közkórház lelki teendőit. Részt vett a püspöki aula munkájában,
jegyzői feladatokat látott el úgy a püspökség, mint a káptalan mellett.
Tanári és lelkészi munkája mellett szinte emberfeletti erőfeszítéssel sikerült
elkészítenie a tanári véglegesítéshez szükséges doktori disszertációját, ameleyt 1943. június
23-án védett meg a Pázmány Péter Tudományegyetemen. Tézisének címe: Szinpotikus
Apokalipszis.
A második világháború közeledtével a váradi szeminárium fenntartása egyre
nehezebben volt megoldható, ám Bogdánffy Szilárd több alkalommal, a lehetetlennel is
dacolva próbálta összetartani növendékeinek kis közösségét. Ha szükségesnek bizonyult, nem
egyszer nyakába vette a vidéket és missziókat tartott, élelmet gyűjtött, segítségnyújtásra
biztatta a vidéki lakosságot. Azonban 1944 őszére, a Nagyvárad visszafoglalása előtti hetekre
már tarthatatlanná vált a helyzet. Scheffler János püspök utasítására a kispapokat ajánlólevéllel
ellátva Budapestre menekítették. Velük tartott a tanárok egy része is, Bogdánffy Szilárd
azonban nem hagyta el városát és egyházmegyéjét. Már az első zsidótörvények életbe
lépésekor közbenjárt a hatóságoknál az egykori Gojdu Líceum-béli zsidó tanártársai
kitelepítésének megakadályozásáért. A szeminárium zsidó származású kispapjait a püspöki
palota pincéjében rejtegették, néhány paptársával együtt pedig közbenjárt a zsidóság tömeges
deportálása ellen.
A szovjet katonai közigazgatás felállása után energiáit teljes egészében a nagyváradi
egyházi oktatás újraindítására fordította. Az 1940-ben újraindított premontrei gimnáziumot
előbb a németek, aztán a szovjetek foglalták le katonai kórháznak, ezért az iskolát összevonták
az Orsolya-rend leányiskolájával, az oktatást pedig annak Fő utcai épületében kezdték meg.
Mivel tanárhiány volt, Bogdánffy Szilárd saját szaktárgya mellett számos egyéb tárgyat (latint,
franciát, mennyiségtant és román nyelvet) oktatott gimnáziumi szinten. A püspökség később
őt nevezte ki az egyházi iskolákban folyó román nyelvoktatás szakfelügyelőjének is. A
premontrei és Orsolya-rendi iskolák összevonása során Nagyváradon először koedukált
osztályokat hoztak létre.
Diákjai egybehangzó módon szerény és csendes természetű emberként idézték fel őt,
akinek nem volt szüksége túlzott szigorra hallgatósága figyelmének és az osztály rendjének
megtartásához. Ugyanakkor személyisége, viselkedése mindenkire ösztönzőleg hatott. Egyik
tanítványa szerint volt valami a lényében, ami kimondatlanul is arra ösztönözte a fiatalokat,
hogy igyekezzenek jobbá válni, felnőni azokhoz az elvárásokhoz, amelyeket veük szemben
támasztott.
Közben számos egyházi feladatot is magára vállalt. Scheffler püspök őt bízta meg, hogy
új életet leheljen az egyházmegyés világi papok számára létehozott Unio Apostolica Clerii-be.
35
Ugyancsak az ő nevéhez fűződik a Szent Angéláról elnevezett, egyetlen magyar
alapítású, bár tragikusan rövid életű szerzetesi harmadrend alapítása is.

1. Milyen iskolai tanári megbízásokat kapott Nagyváradon a magyarországi
száműzetésből 1940 után visszatérő Bogdánffy Szilárd?
2. Tanári munkái mellett milyen egyéb szolgálatokat végzett 1940 után Nagyváradon?
3. Miként jellemezhetjük a nagyváradi szeminárium és az egyházi iskolák paptanárát?

1. Milyen újrakezdések voltak életemben? Adjak hálát mindenért, ami – bár
megpróbálta erőmet, hitemet – épülésemre szolgált!
2. Vegyem számba, mikben kellene fejlődnöm, tökéletesednem hittanári hivatásom
terén, és kérjek erőt ezek megvalósításához!
5. Püspöki titkár Szatmáron – a titkos püspök (1947–1949)
1947. április 16-án Scheffler János püspök titkári és tanácsosi minőségben áthelyezi
Bogdánffy Szilárdot a két egyházmegye számára Szatmárnémetiben felállított, közös aulájába.
Ekkor még senki sem sejtette hogy a közel másfél évtizedes, páratlanul eredményes tanári
pályája ezzel véget ért. Bár alázattal, de a tőle megszokott lelkesedéssel fogadta új
megbízatását, talán úgy gondolta, hogy ez csak csak ideiglenes kitérő lesz életében. Nem
sokkal távozása után Bukarestben kijárja, hogy a tanügyminisztérium fizetés nélküli
szabadságot engedélyezzen számára, hogy ne szakadjon meg tanári alkalmazásának
folytonossága.
Scheffler püspök Bogdánffy Szilárddal kapcsolatos döntése érthető volt: a sztamári
püspöki palotát ért 1944. szeptember 16-i bombatalálat óta, ahol a központi papság nagy része,
összesen huszonegy ember életét vesztette, az egyházmegyei központ állandóan
létszámhiánnyal küzdött. 1947 tavaszán a püspöknek minden korábbinál nagyobb szüksége
volt megbízható és energikus munkatársakra. Az is jól látszott, hogy az erősödő kommunista
hatalom egyházakkal való konfrontációja már nem várat sokáig magára. Nehéz időkre lehetett
számítani.
Bogdánffy Szilárd beváltotta a hozzá fűzött reményeket. Kiváló kommunikációs- és
szervezőképességének, de legfőképpen kifogástalan román nyelvtudásának köszönhetően
nemsokára a püspökség legfontosabb ügyintézője lett. Ő tárgyalt a helyi hatóságokkal és intézte
az egyházmegye ügyeit a bukaresti kormányhivatalokban, valamint a nunciatúrán. Emellett
igazgatta a püspökség gazdasági ügyeit, sőt egy ideig a püspökség borospincéire is ő kellett
gondot viseljen.
Eközben lelkiismeretesen ellátta titkári teendőit is. Elkísérte főpásztorát bérmaútjaira,
a papság részére lelkigyakorlatokat, a szatmári híveknek pedig főpásztoruk vezetésével
máriaradnai zarándoklatot szervezett. Rövid ideig az ifjúságneveléssel is kapcsolatba került.
Scheffler püspök ugyanis úgy döntött, hogy 1947 őszén újraindítja a kisszemináriumot.
36
Tizenhét hallgatót fel is vettek, s Bogdánffy Szilárdot pedig a kisszeminárium gondnokának
nevezték ki. Most sem volt egyszerű előteremteni a fenntartás költségeit, így Bogdánffy
vezetésével maguk a diákok járták fel gyalogosan vagy szekérrel a környező falvakat, hogy
élelmet és pénzt gyűjtsenek a kisszeminárium számára. Az egyházi iskolák 1948-as
államosításakor azonban ezt is megszűntették. Scheffler püspök viszont mégsem merte
elengedni az egyházmegyéből hat, papnövendék korba érő végzős kisszeminaristáját. (Márton
Áron bebörtönzése után félő volt, hogy a gyulafehérvári teológiai intézet is a kommunista
hatalom irányítása alá kerül.) Ezért a titokban szervezett papképzést látta az egyetlen
megoldásnak. A hat elsőéves növendéket hármas csoportokban Felsőbányán és Színfaluban
helyezték el, hogy Tyukodi Mihály és Galambos Ferenc fiatal lekészek felügyelete alatt
kezdjék meg tanulmányaikat. Bogdánffy Szilárd az Erdélyben egyedülálló kezdeményezésnek
számító titkos szeminárium fenntartásáról kellett gondoskodjon.
Az egyházi ingatlanok és iskolák államosítása, a szerzetesrendek feloszlatása, a

főpásztorok többségének bebörtönzése vagy internálása, a görög katolikus püspökségek
felszámolása megfogható közelségbe hozta a rettegett jövőt: a katolikus egyház betilátását és
katakomba-életre való kényszerítését. Fennállt a veszély, hogy a föld alá kényszerülő római
katolikus egyház elveszíti a kapcsolatot Rómával, ezért 1948 őszén XII. Piusz pápa az
egyházmegyéknek 1948. október 26-án átadott Nominatio substitutorum kezdetű
rendelkezésében a romániai egyházmegyék főpásztorai számára előírta, hogy akadályoztatásuk
esetére titokban helyettes ordináriusokat nevezzenek ki, akik, miután maguk is gondoskodtak
utódaikról, csak akkor léphettek elő a névtelenségből, ha elöljárójuk valamilyen okból
kifolyólag nem tudta ellátni feladatait. Emellett, ugyancsak pápai utasításra, a Szentszék
bukaresti nunciusa, Gerald Patrick O’Hara 1948 novembere és 1950 novembere között hat
görög és hat római rítusú püspököt szentelt titokban, köztük Bogdánffy Szilárdot. A titkos
püspököknek nem az egyházmegyék igazgatásában szántak szerepet: erre ott voltak a titkos
ordináriusok. Ők az illegalitásba kényszerülő egyház lelki egységének fenntartásán kellett
dolgozzanak.
Bogdánffy Szilárd püspökszentelésére 1949. február 14-én került sor a nunciatúra
bukaresti palotájának kápolnájában. Az eseménynek a szentelést végző O’Hara nunciuson
kívül csupán néhány szemtanúja volt: az épületben szolgálatot teljesítő apáca négy rendtársával
és a nunciatúra titkára. Mindnyájan titoktartási fogadalmat tettek.

1. Milyen szolgálatokkal bízta meg főpásztora Bogdánffy Szilárdot 1947 áprilisától
kezdődően Szatmárnémetiben? Mi motiválhatta a püspök döntését?
2. Miként jellemezhető Bogdánffy Szilárd 1947–1949 közötti szatmárnémeti élete?
3. Mikor és milyen körülmények között került sor Bogdánffy Szilárd püspökké
szentelésére? Miért volt erre szükség?

1. Miként alkalmazkodom az új, váratlan helyzetekhez? Kérjek erőt ahhoz, hogy mindig
meg tudjam őrizni belső békémet és egyre nagyobb teret adjak a bennem élő Istennek!
2. Gyakorlom-e az alázat erényét? Imádkozzam azért, hogy hitelesen éljem ezt meg
minden élethelyzetben!
37
6. Börtönévek, vértanúság (1949–1953)
Alig két hónappal bukaresti püspökszentelése után, április 5-ről 6-ra virradó éjjel egy
ismeretlen nő neki címzett levelet vitt Bogdánffy Szilárdnak Nagyváradról a szatmári püspöki
palotába, egykori évfolyamtársától és bizalmas barátjától, Hosszú László teológiai tanártól.
Bogdánffy átvette a levelet és jó alaposan megnézte, ám anélkül, hogy bárkinek megmutatta
volna, másnap reggel Váradra indult. A szemtanúk visszaemlékezései szerint ebben a levélben
Hosszú László Váradra hívta barátját azzal a kéréssel, hogy a bukaresti nunciatúrára szánt
iratokat is vigye magával Szatmárról. Bogdánffy, bár teljesítette barátja kérését, rosszat sejtett
és a kényesebb témájú iratokat a vonat vécéjében összetépte és kidobta az ablakon.
Nagyváradon a peron másik oldalán szállt le, így a rá váró ügynökök tévedésből egy kollárét
viselő görög katolikus papot tartóztattak fel. Még eljutott a Kanonok-soron székelő egyházi
hivatalhoz, innen hurcolták el a Securitate ügynökei.
Bebörtönzésének közvetlen előidézője – Pakocs Károly vikárius, Scheffler János
püspök és Marosan Leonárda Irgalmas-rendi főnöknő bebörtönzésével együtt – Páll Ferenc
akkori jezsuita tartományfőnök-helyettes volt. Páll az erdélyi egyházmegyék és a nunciatúra
egyik bizalmas összekötője volt. Nem sokkal korábban Scheffler János püspök vele küldte el
Bukarestbe az egyházmegye állapotáról 1948-ban készített ad liminam jelentését és ugyancsak
ő továbbított egy Kárpátaljáról Máramarosszigeten át Szatmárra érkezett levelet, amelyben
beszámoltak a szatmári egyházmegye szovjet fennhatóság alá került esperességében uralkodó
állapotokról. Ez a levél volt később a Scheffler-Bogdánffy per egyik legfontosabb vádló
dokumentuma. Ugyancsak Páll volt az akkor már betiltott és föld alá került görög katolikus
egyház papjai ügyének egyik képviselője a nunciatúra irányában. 1949-es letartóztatásakor
valamennyi ügy dokumentumát megtalálták nála, a kihallgatások során pedig gyanúba keverte
mindazokat, akik kapcsolatba kerültek vele Szatmáron, köztük Bogdánffy Szilárdot is. A
püspöki jelentések ügye azért jöhetett kapóra a belbiztonsági szerveknek, mert kiváló
nyersanyagot szolgáltatott egy jövendőbeli koncepciós perben, amelynek célpotja Scheffler
János püspök lehetett.
Bogdánffy Szilárdot először a Securitate nagyváradi fogdájába vitték, ahol még
letartóztatása napján megkezdődtek és több hónapig tartottak az első kihallgatások, amelyek
során nem csak Páll Ferencről szóló információkkal, de saját életének és hivatala belső életének
szinte minden vonatkozásáról vallatták.
1949 végén Bogdánffy Szilárdot további vizsgálatok és vádemelés nélkül átszállították
a máramarosszigeti börtönbe, ahol köztudomásúan nem folytak kihallgatások, sem
kínvallatások. Ez az intézet a román kommunista diktatúra ellenségeinek csendes süllyesztője
és kivégzőhelye volt, ahol a fogva tartási körülmények önmagukban felértek a vizsgálati
fogdák kínzásaival. Ezután börtönözték be az időközben Kőrösbányára internált Scheffler
püspököt, és mindkettőjüket a Securitate bukaresti fogdájába szállították és megkezdődött a
kínvallatásokkal tarkított kihallgatások második hulláma. A cél ekkor már egyértelműen egy
látványos koncepciós per előkészítése volt. A vizsgálatba másodrendű vádlottakat is be kellett
vonni. Letartóztatták és perbe vonták tehát mindazokat, akiknek a kezében járhatott a vád
legfontosabb dokumentumát képező kárpátaljai levél. A vád a kémkedés és hazaárulás volt. A
vizsgálati jegyzőkönyvek között szép számmal találhatók olyanok, amelyek 4–6 órán át tartó
kihallgatások nyomait őrzik. A vizsgálat lezárása után a gyanúsítottakat a jilavai börtönerődbe
szállították.
38
A nyilvános, katonai bíróság előtt zajló per első tárgyalására Nagyváradon került sor
1953. április 8-án. Időközben azonban Scheffler János 1952. december 6-án szívroham
következtében elhunyt a jilavai börtönben. Bogdánffy Szilárd ezzel elsőrendű vádlottá lépett
elő. A per érdemi tárgyalása 1953. április 24-én, egyetlen nap alatt zajlott le. A négy, még
életben lévő vádlottat kémkedésben és hazaárulásban való bűnrészességben találták bűnösnek,
anélkül azonban, hogy magát a hazaárulás és kémkedés vádját megállapították volna az elhunyt
fővádlott esetében. Ez lehetőséget adott közös ügyvédjüknek, Mólnos Ernőnek, hogy nem
sokkal később a per megsemmisítését és újratárgyalását kérhesse. Ennek ellenére április 24-én
Bogdánffy Szilárdot a bíróság 12 évi kényszermunkára ítélte, amelynek letöltésére a Capul
Midia-i haláltáborba szállították. Ez a börtön a diktatúra legrettegettebb kényszermunkatábora
volt, ahol a végkimerülésig dolgoztatott és éheztetett foglyoknak szinte egyáltalán nem volt
esélyük a túlélésre. Bogdánffy Szilárdot 1953 augusztusáig, a tábor kényszerű bezárásáig
tartották itt, majd átszállították az enyedi börtönbe, ahol valamivel jobbak voltak a fogva tartási
körülmények. Ekkor azonban már késő volt. A kínzások, a nélkülözés, az éhezés és az
embertelen kényszermunka négy és fél év alatt felőrölte egészségét. Az első őszi hidegek
beálltával tüdőgyulladást kapott, amellyel egyébként erős és robosztus fizikuma már nem
tudott megküzdeni. A börtön betegszobájába került, ahol betegsége és az elégtelen kezelés
következtében 1953. október 1-jén visszaadta lelkét Teremtőjének.
Bogdánffy Szilárd és vádlott-társai perét még két alkalommal tárgyalták újra: második
alkalommal, 1955. február 2-án minden bizonyítás hiányában valamennyi vádlottat, köztük az
akkor már közel másfél éve halott Bogdánffy Szilárdot is felmentették. Testét az enyedi temető
domjának oldalába temették el, ahol a helybéli hívők és az ide látogató szatmári paptársai
hosszú éveken át őrizték, mára már kiszántott és beépített sírhelyét.
Bogdánffy Szilárd püspököt 2010. október 30-án a nagyváradi bazilikában boldoggá
vatták.
1. Milyen módon tartóztatták le a Securitate ügynökei Bogdánffy Szilárd püspököt? Mi
volt az ellene felhozott vád?
2. Milyen keresztutat járt végig elfogatása és halála között?
1. Milyen keresztek szegélyezik életutamat? Imádkozzam azért, hogy alázattal és
békével viseljem azokat!
2. Tudok-e szeretni minden embert? Kérjek kegyelmet ehhez!
C. Exemple de fișe de evaluare

C1. Az első keresztények (Viața primelor comunități creștine)
1. Mikor alakult meg az egyház?

a) Húsvét
b) Pünkösd
c) Karácsony
2. Sorolj fel 3 érvet amellett, hogy Jézus akart egyházat alapítani.
39
----------------------------------------------------------------------------------------------------------------
----------------------------------------------------------------------------------------------------------------
----------------------------------------------------------------------------------------------------------------
3. Ismerkedjünk meg az alábbi fogalmakkal. Mit gondolsz mi a:

a) vagyonközösség
b) kenyértörés
c) szegénygondozás
4. Olvassátok el figyelmesen az alábbi részletet egy kșpzeletbeli îjsțgcikkbăl! Úgy tűnik

az újságíró mellé-melléfogott, a tudósításban ugyanis akad sajnos néhány pontatlanság,
tévedés is. Javítsátok ki a hibás részeket.! (Segítség: ApCsel 2,1-3,10)
„Mikor elérkezett húsvét napja az apostolok együtt voltak egy házban. Hirtelen zaj támadt az
égből, olyan, mint a heves szélvész zúgása. Majd pedig apró csillagok jelentek meg és
leereszkedtek a jelenlevőkre. Mindnyájan elteltek Szentlélekkel. A kíváncsi tömeghez Máté
apostol beszédet intézett. A beszéd hatására körülbelül kétezren keresztelkedtek meg. Nem
sokkal az esemény után Péter és Jakab apostol felmentek a templomba. Az Arany kapunál volt
egy születésétől fogva vak ember, aki mikor meghallotta a tanítványok lépteit alamizsnáért
könyörgött.”
5. Hasonlítsd össze az őskeresztények életét a saját plébániád életével. Te miben tudsz

hozzájárulni közösséged fejlődéséhez?
___________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________
6. ISMERJÜK-E SZENTATYÁNKAT? Az egyház látható feje, Krisztus földi helytartója,

Szent Péter utódja ma Ferenc pápa. Mit tudsz róla?
Mikor született? ..................
Milyen nemzetiségű? ..................
Mi a civil neve: …....................................................................................................
40
Milyen szerzetes rendbe tartozik? …………………………………...………......
Ki alapította azt a szerzetesrendet? …………………………….....….……..……
A Szentatya mottója: ……………………………………..…....…………….…….
Ki nevezte ki (kreálta) bíborossá? ………………………......…………………….
Mikor járt Csíksomlyón? ..................
Milyen ajándékot hozott a csiksomlyói kegyszobornak? .......................................
7. Adott az alábbi kép:
41
(Caravaggio: Szent Pál megtérése (1600 körül)
Mit ábrázol a kép? Mit tudsz Szent Pálról? Ma is üldözik az egyházat? Milyen eszközökkel?
Hol? Mit jelent a pálfordulás?
8. Olvasd el az alábbi idézetet: „Arra hívattam, hogy tegyek valamit, vagy legyek valamivé,
és erre senki más nem hivatott. Isten tervében helyem van Isten földjén és ez a hely csak az
enyém, senki másé.” (John Henry Newman) Te mit tudsz tenni egy hét alatt keresztényként?
Vezess naplót erről!
A feladatok megoldása közben hallgathatod:

https://www.youtube.com/watch?v=zmXiFMHzpgo
C2 Márton Áron püspök (Episcopul Márton Áron)
1. Ismerjük meg a gyulafehérvári egyházmegye kiemelkedő püspökének életet. Nézz

utána:
Mikor született? ………………..…....…………….…….
Hol született? ………………..…....…………….…….
Szülei neve: …......................................... .......................................................
Püspökké szentelésének ideje és helye: ………………..…....…………….…….
Mottója: …………………………………..…....…………….…….
Halálának dátuma: ………………..…....…………….…….
2. Készítsetek saját eszközökkel egy rövid filmetűdöt, melyhez mottóul válasszatok egy
Márton Áron gondolatot.
3. Márton Áron jelmondata: Non recuso laborem! te saját életedben hogy tudod ezt a mottót
megvalósítani?
4. Fogalmazz meg egy rövid (pár soros) levelet a püspök úr számára, melyben a fiatalság
egyik nehézségéről számolsz be neki.
5. Olvasd el Dávid Erzsébet, Láttam a püspököt című versét. Milyen hatással van a szerzőre
a püspök úr. Te hogyan jellemeznéd a püspököt?
42
6. Készíts egy plakátot/5 könyvjelzőt Márton Áron püspök úr gondolataiból!
SECȚIUNEA IV: Recomandări privind resurse educaționale deschise

Resurse educaționale gratuite de ordin general se pot găsi pe site-ul hittan.ro sub forma
de filme, texte, interviuri, testimonii personale:
https://hittan.ro/
Manualele digitale de clasa a VI-a, VII-a, VIII-a conțin de asemenea scurt metraje cu
teme referitoare la istoria bisericii:
https://manuale.edu.ro/manuale/Clasa%20a%20VI-a/Religie%20Cultul%20romano-
catolic%20in%20limba%20maghiara/EDP/
https://manuale.edu.ro/manuale/Clasa%20a%20VII-a/Religie%20Cultul%20romano-
catolic%20in%20limba%20maghiara/EDITURACORVINSRL/
https://manuale.edu.ro/manuale/Clasa%20a%20VIII-a/Religie%20Cultul%20romano-
catolic%20in%20limba%20maghiara/RWRpdHVyYSBDb3J2aW4g/
Lucrări cu caracter auxiliar se pot accesa aici:
http://szit.katolikus.hu/feltoltes/Egyhaztortenelem_10_osztaly.pdf
http://rpi.reformatus.hu/hatteranyagok/Kozepiskola/Tan%C3%A1ri%20Seg%C3%A9dlet%2
0Egyetemes%20Egyh%C3%A1zt%C3%B6rt%C3%A9net%20Alapmodulhoz%20MG.%20G
YE.%20T%C3%A9rk%C3%A9pekkel%20SZERK.%202018.11.12.%20CsG-2.pdf
https://drive.google.com/file/d/0B1LwOLCtABKLM3Z0QUJ2amNqOFU/view?resourcekey
=0-WdFVSC3zsBQUvmPu-IFfWw
SECȚIUNEA V: Bibliografie
1. Adriányi Gábor, Az egyháztörténet kézikönyve. Szent István Társulat, Budapest 2001.
2. Chadwick, Henry, A korai egyház. Osiris Kiadó, Budapest 1999.
3. Chadwick, Owen, A reformáció. Osiris Kiadó, Budapest 2003.
4. Eliade, Mircea, A vallási hiedelmek és eszmék története. Osiris Kiadó, Budapest 2006.
5. Eliade, Mircea, Vallástörténeti értekezések. Helikon Kiadó, Budapest 2015.
6. Franzen, August, Kis egyháztörténet. Agapé, Szeged 1998.
7. Hattsten Markus – Delius, Peter, Világvallások. Vince Kiadó, Budapest 2008.
8. Heussi, Karl, Az egyháztörténet kézikönyve. Osiris Kiadó, Budapest 2000.
9. Jedin, Hubert, A zsinatok története.Ecclesia, Budapest 2009.
43
10. Marton József – Jakabffy Tamás, Az erdélyi katolicizmus századai. Gloria Kiadó,
Kolozsvár 1999.
11. Marton József, Az erdélyi (gyulafehérvári) egyházmegye története. Gloria Kiadó,
Kolozsvár s.a.
12. Marton József: A keresztény jelenkor. Mentor Kiadó, Marosvásárhely 2008.
13. Marton József: A keresztény középkor. Mentor Kiadó, Marosvásárhely 2005.
14. Marton József: A keresztény ókor. Mentor Kiadó, Marosvásárhely 2004.
15. Marton József: A keresztény szerzetesség története. Studium Kiadó, Kolozsvár 2010.
16. Marton József: A keresztény újkor. Mentor Kiadó, Marosvásárhely 2006.
17. Marton József: Az erdélyi egyházmegye a középkorban. Pro-Print, Csíkszereda 2013.
18. Nemes István, Római katolikus vallás. Clasa a X-a, MECTS. Studium – Cluj. 2006.
19. Szántó Konrád, A katolikus egyház története. Szent István Társulat, Budapest 1983.
SECȚIUNEA VI: Colectivul de autori

BÁLINT RÓBERT – Liceul Teologic Romano-Catolic „Szent Erzsébet” din Lunca de Sus
BENEDEK RAMÓNA – Liceul Teologic Romano-Catolic „Szent László” din Oradea
KONDOR ÁGOTA, Colegiul National „Székely Mikó”, Sfântu Gheorghe
NEMES ISTVÁN – Liceul Teologic Romano-Catolic „Szent László” Oradea
OZSVÁTH JUDIT – UBB Cluj-Napoca, Facultatea de Teologie Romano-Catolica
SZÉP MÓNIKA CARLA- Liceul Teoretic „Brassai Sámuel”, Liceul Teoretic „Apáczai Csere
János”
44

Repere Metodologice Religie Cult Romano Catolic LB Maghiară 2022-2023

Încărcat de

Informații document

Titlu original

Drepturi de autor

Formate disponibile

Partajați acest document

Partajați sau inserați document

Opțiuni de partajare

Vi se pare util acest document?

Este necorespunzător acest conținut?

Drepturi de autor:

Formate disponibile

Repere Metodologice Religie Cult Romano Catolic LB Maghiară 2022-2023

Încărcat de

Drepturi de autor:

Formate disponibile

Repere metodologice pentru aplicarea curriculumului la clasa a

X-a în anul școlar 2022-2023

Religie cultul romano-catolic de limba maghiară

Scrisoarea metodologică este organizată pe următoarele componente:

2. ROLUL DISCIPLINELOR DE STUDIU ÎN DEZVOLTAREA

Competențele cheie reprezintă seturi structurate de cunoștințe, abilități și atitudini dobândite

- Cum pot folosi competența de literație în cadrul orelor mele?

Întrebările pot varia în funcție de nevoile de proiectare și de organizare a activității didactice și

EVALUAREA INIȚIALĂ A COMPETENȚELOR ELEVILOR LA DEBUTUL

PLANIFICAREA CALENDARISTICĂ: INSTRUMENT UNITAR DE LUCRU

Instrumentele de proiectare didactică – planificarea calendaristică, proiectul unității de

• Lectura integrală și personalizată a programei școlare

Activitatea de proiectare didactică necesită ca profesorul să aibă o bună cunoaștere a

- lectura integrală a programei școlare – care presupune ca profesorul să citească toate

Pentru realizarea planificării calendaristice recomandăm utilizarea modelului prezentat în

• Proiectul unității de învățare

Pentru realizarea proiectului unității de învățare recomandăm utilizarea modelului prezentat

ACTIVITĂȚI DE ÎNVĂȚARE ȘI INSTRUMENTE DE EVALUARE UTILE ÎN

O activitate de învățare reprezintă cadrul de formare, exersare, dezvoltare a unei

În modelul de proiectare utilizat pentru elaborarea programelor școlare de învățământ primar

(succesiunea sarcinilor de lucru, modul de organizare a activității, resursele utilizate etc.).

În vederea identificării și proiectării activităților de învățare, recomandăm:

- valorificarea sugestiilor metodologice din programele școlare de clasa a X-a;

UTILIZAREA TEHNOLOGIILOR ȘI A RESURSELOR DIGITALE

În acord cu Cadrul european DigCompEdu, a fost aprobat recent cadrul de competențe

• utilizarea tehnologiilor digitale în comunicarea și interacțiunile profesionale ale cadrelor

- implică elevul în activități de învățare diversificate;

Aplicațiile digitale de învățare contribuie simultan la dezvoltarea tuturor componentelor unei

Profesorii au la dispoziție o multitudine de resurse digitale deschise utile pentru

Nu în ultimul rând, utilizarea tehnologiilor și a resurselor digitale contribuie la:

- facilitarea unor abordări inovative de evaluare;

Aplicarea contextualizată a programelor școlare

Activitățile remediale – demers individualizat

Câteva sugestii de organizare a activităților remediale:

• Succesul școlar – noi abordări

• Abilitățile socio-emoționale – scop explicit al demersului didactic

Pentru a promova și întreține o motivație pozitivă a elevilor pentru participarea la educație și

- poate promova o sănătate mai bună a elevului;

În dezvoltarea competențelor socio-emoționale ale elevilor este importantă respectarea

- acordarea de feedback pozitiv și constructiv elevilor, pentru a promova așteptări ridicate și

B. Recomandări privind disciplina

Competenţe Nr. Data Activităţi de Forme de

A. Competențele generale și specifice vizate

1.1. Identificarea principalelor caracteristici ale marilor religii ale lumii

1.3. Analizarea evenimentelor majore din istoria creştinismului şi a consecinţelor

2. Utilizarea adecvată a conceptelor specifice religiei, în diferite contexte de comunicare

2.1. Utilizarea adecvată a termenilor specifici religiei în prezentarea diferitelor religii şi

2.2. Analizarea semnificaţiilor actuale ale unor termeni specifici

3. Integrarea valorilor şi a cunoştinţelor religioase în structura propriilor atitudini şi

3.2. Realizarea de comparaţii între valori, atitudini şi comportamente specifice

4. Aplicarea învăţăturii de credinţă în viaţa personală şi a comunităţii

4.1. Evidenţierea rolului Bisericii şi a religiei în viaţa comunităţii, în diferite epoci

4.3. Utilizarea noţiunilor de istorie a religiilor în dezvoltarea dialogului cu persoane de

5. Corelarea cunoştinţelor religioase cu cele dobândite la alte discipline de învăţământ

5.2. Identificarea consecinţelor principalelor evenimente din istoria marilor religii

B. Exemple de activități de învățare

Lecke címe Az első keresztény közösségek élete

Speciális kompetenciák 1.3 A kereszténység történetének és főbb eseményeinek egyházra gyakorolt

2.1 A teológiai nyelvezet megfelelő használata a katolikus hit tanításának

2.2 A különböző kommunikációs kontextusokban (szaknyelv, köznyelv stb.) használt

3.2. A kereszténység és más vallások által hirdetett, az élet különböző összefüggéseire

4.1 Az egyház és a vallás szerepének felfedezése a különböző történelmi korszakokban

4.2 A kereszténység szempontjából különféle személyes és társadalmi problémákra