MINISTERUL

E D U C AȚ I E I
Ș I C E R C E TĂ R I I
STAN STOICA (koordinátor)
VALENTIN BĂLUȚOIU DRAGOȘ SEBASTIAN BECHERU
VALENTINA BILCEA ANCUȚA BONDAR MARIA GRECU

TÖRTÉNELEM
Ta n k ö n y v a V I I I . o s z t á l y s z á m á r a
 A tankönyv az Oktatási és Kutatási Minisztérium tulajdona.
A tankönyv az 5523/07.09.2020-as számú miniszteri rendelet által lett jóváhagyva.
A tankönyv a 3393/28.02.2017-es számú miniszteri határozat által jóváhagyott
iskolai tanterv alapján készült.

116.111 – segélyvonal
gyerekeknek
 M I N I S T E R U L E D U C AȚ I E I Ș I C E R C E TĂ R I I

STAN STOICA (koordinátor)

VALENTIN BĂLUȚOIU DRAGOȘ SEBASTIAN BECHERU
VALENTINA BILCEA ANCUȚA BONDAR MARIA GRECU

TÖRTÉNELEM
Ta n k ö n y v a V I I I . o s z t á l y s z á m á r a

Fordítók:
NAGY ATTILA
ESZENYEI FARKAS-GÁBOR
FAZAKAS GÁBOR

Szakmai lektorok:
Bajusz István (1–50)
Rüsz-Fogarasi Enikő (51–66)
Toth Szilárd (67–136)

Nyelvi korrektor:
TIMÁR ÁGNES
 ISTORIE. Manual pentru clasa a VIII-a
Descrierea CIP a Bibliotecii Naţionale a României
Editor: dr. Costin DIACONESCU
| Istorie : manual pentru clasa a VIII-a / Stan Stoica (coord.),
Redactor: Mihaela STĂNESCU Valentin
Layout, tehnoredactare și hărți: Clara ARUȘTEI     Băluţoiu, Dragoş Sebastian Becheru, .... - Bucureşti : CD Press, 2020
Coordonator tehnic și IT: Răzvan SOCOLOV     ISBN 978-606-528-497-5
Referenți de specialitate:
Prof. univ. dr. Carol CĂPIȚĂ, Facultatea de Istorie, Universitatea București I. Stoica, Stan
Prof. drd. Elena PREDA, profesor gradul I, inspector școlar disciplina II. Băluţoiu, Valentin
III. Becheru, Dragoş Sebastian
Istorie, Inspectoratul Școlar Județean Neamț 94
prof. dr. Sergiu-Constantin ENEA, Liceul Teoretic „Ion Neculce”,
Târgu Frumos, jud. Iași

Credite foto/ilustrații: Pag. 4 Sailko, CC BY-SA 3.0 © Copyright CD PRESS 2020

Pag 17 CristianChirita, CC BY 3.0
Pag 18 jos; Sol90 Images Această lucrare, în format tipărit și electronic, este protejată de legile
Pag. 21, sus: 三猎 CC BY-SA 4.0; jos: Caliniuc, CC BY-SA 4.0 române și internaționale privind drepturile de autor, drepturile conexe
Pag 23, sus: CristianChirita, CC BY 2.5; jos: Sol90 Images și celelalte drepturi de proprietate intelectuală. Nicio parte a acestei
Pag 31, sus: Sailko, CC BY-SA 3.0; jos: modificat C. Aruștei, CC BY-SA 3.0, lucrări nu poate fi reprodusă, stocată ori transmisă, sub nicio formă
Pag. 33, sus: Cristina Sirotenco (electronic, fotocopiere etc.), fără acordul expres al Editurii CD PRESS.
Pag. 35, jos: Halibutt, CC BY 3.0
Pag, 36, sus: Rapsak, CC BY-SA 2.0
Pag. 38: modificat C. Aruștei CC BY-SA 3.0 Editura CD PRESS
Pag. 39: Juan Francisco Adame Lorite, CC BY 3.0 Bucureşti, str. Logofătul Tăutu nr. 67, sector 3, cod 031212
Pag. 41, sus: Andrei Nacu, CC BY-SA 3.0 ro; jos: Popescu Camelia, CC BY-SA 3.0 ro Tel.: 021.337.37.17, 021.337.37.27, 021.337.37.37 Fax: 021.337.37.57
Pag. 45, jos: Fphilibert, modificat C. Aruștei, CC BY-SA 3.0 e-mail: office@cdpress.ro  www.cdpress.ro  Editura CD PRESS
Pag. 48: Sailko, CC BY-SA 3.0
Pag. 53: Pag. 53: Asybaris/Miehs (după Ovidiu Drimba - Istoria culturii şi civilizaţiei
româneşti, Editura Ştiinţifică şi Pedagogică, Bucureşti, 1987), modificat C. Aruștei, Comenzi:
CC BY-SA 3.0,  manuale@cdpress.ro   021.337.37.37
Pag. 55, sus: Eurocentral, CC BY-SA 3.0  www.cdpress.ro
Pag. 62: Ірина Пустиннікова, CC BY-SA 3.0
Pag. 63: Ionut Vaida, CC BY-SA 3.0 ro
Pag. 75: Fusionofhorizons, CC BY-SA 3.0
Pag. 107: Andrein, CC BY-SA 4.0
Pag. 111: Istrocolor, CC BY-SA 4.0
Pag 114: Mosedschurte, modificat C. Aruștei, CC BY-SA 3.0
Pag. 119, dreapta sus: Matthäus Wander, CC BY-SA 4.0; dreapta jos: Andrei Stroe,
CC BY-SA 3.0
Pag. 121, jos: Fototeca online a comunismului românesc
Pag. 122: Fototeca online a comunismului românesc
Pag. 127, sus, mijloc: fotografii de Marian Bohuș, utilizate cu permisiunea autoru-
lui; jos: fotografie din colecție personală, utilizată cu permisiune REVISTE ● CARTE ŞCOLARĂ ●
Pag. 131, dreapta: Kremlin.ru, CC BY 4.0
Credite video: MANUALE DIGITALE ● DOTĂRI ŞCOLARE
Manual digital, pag. 32 - video Sarmizegetusa - reconstituire 3D: Cristina Sirotenco Prima alegere în domeniul produselor şi al proiectelor
Manual digital, pag. 36, 31, 43 - video: Asociația TERRA SEMPER FIDELIS  și Muzeul educaţionale româneşti de calitate pentru şcoală şi familie
de Istorie Națională și Arheologie, Constanța
Manual digital, pag. 118, Fortul 13 Jilava: fotografii de Marian Bohuș, utilizate cu
permisiunea autorului.
Manual digital, pag. 125, video: Jacques Chirac și Nicolae Ceaușescu - © MNIR,
www.comunismulinromania.ro; Nicolae și Elena Ceaușescu împreună cu împărat-
ul Hirohito al Japoniei - © MNIR, www.comunismulinromania.ro; Nicolae și Elena
Ceaușescu împreună cu regina Elisabeta a II-a a Marii Britanii și prințul Philip -  Ar-
hivele Naţionale ale României, Fototeca online a comunismului românesc, cota
191/1978
Manual digital - animație pag. 127: fotografii de Marian Bohuș, utilizate cu permi­
siunea autorului.
Celelalte materiale foto și video: Dreamstime, Videoblocks, Audioblocks, Wikime-
dia Commons – Domeniu Public, Wikimedia Commons – CC0 Scanează codul şi consultă catalogul
complet de titluri al Editurii CD PRESS.

Inspectoratul Școlar al Județului/Municipiului .......................................................................

Școala/Colegiul/Liceul ............................................................................................................................

ACEST MANUAL A FOST FOLOSIT DE:

Aspectul manualului*
Anul Numele elevului Clasa Anul şcolar format tipărit
la primire la predare
1
2
3
4

*Pentru precizarea aspectului manualului se va folosi unul dintre următorii termeni: nou, bun, îngrijit, neîngrijit, deteriorat.
• Cadrele didactice vor verifica dacă informațiile înscrise în tabelul de mai sus sunt corecte.
• Elevii nu vor face niciun fel de însemnări pe manual.
 Deșteaptă-te, române!
Versuri: Andrei Mureșanu

Deşteaptă-te, române, din somnul cel de moarte,

În care te-adânciră barbarii de tirani!
Acum ori niciodată croieşte-ţi altă soarte,
La care să se-nchine şi cruzii tăi duşmani!

Acum ori niciodată să dăm dovezi la lume

Că-n aste mâni mai curge un sânge de roman,
Şi că-n a noastre piepturi păstrăm cu fală-un nume
Triumfător în lupte, un nume de Traian!

Priviţi, măreţe umbre, Mihai, Ştefan, Corvine,

Româna naţiune, ai voştri strănepoţi,
Cu braţele armate, cu focul vostru-n vine,
„Viaţă-n libertate ori moarte!” strigă toţi.

Preoţi, cu crucea-n frunte! căci oastea e creştină,

Deviza-i libertate şi scopul ei preasfânt.
Murim mai bine-n luptă, cu glorie deplină,
Decât să fim sclavi iarăşi în vechiul nost' pământ!

3
| Tartalomjegyzék
Általános és sajátos kompetenciák............................................5
A történelemtankönyv bemutatása........................................ 6
Emlékezzünk! Év eleji ismétlés.......................................................8
Év eleji önellenőrzés..........................................................................10
1. fejezet: Bevezető..................................................................................................................11
Földrajzi környezet................................................................................................................12
A románok történelmének korszakai..................................................................14
Emlékezzünk! Ismételjük át az 1. fejezetet! ........................................................15
Önértékelés. 1. fejezet.......................................................................................................16
2. fejezet: A román térség őstörténete......................................................................17
A kőkorszak..................................................................................................................................18
Esettanulmány. A Hamangia- és Cucuteni-kultúrák.............................20
A fémkorszak...............................................................................................................................22
Esettanulmány. Monteoru-­kultúra .......................................................................24
Emlékezzünk! Ismételjük át a 2. fejezetet! ..........................................................25
Önértékelés. 2. fejezet.......................................................................................................26
3. fejezet: A géta-dákok........................................................................................................27
Történelmi források a géta-dákokról:
Hérodotosz, Sztrabón, Cassius Dio........................................................................28
Esettanulmány. Hisztria....................................................................................................29
Burebista. Decebalus...........................................................................................................30
Esettanulmány. Sarmizegethusa.............................................................................32
Dacia római meghódítása..............................................................................................34
Esettanulmány. A drobetai híd. Emlékmű Adamclisinél.
Traianus oszlopa......................................................................................................................36
Emlékezzünk! Ismételjük át a 3. fejezetet! ..........................................................37
Önértékelés. 3. fejezet.......................................................................................................38
4. fejezet: A román etnogenézis.....................................................................................39
A római Dacia. Romanizáció.........................................................................................40
A kereszténység.......................................................................................................................43
A szlávok letelepedése a Dunától délre. A keleti latinitás .............44
A román nép – újlatin nép..............................................................................................46
Esettanulmány. Történelmi források a románokról
az I. évezred végén................................................................................................................48
Emlékezzünk! Ismételjük át a 4. fejezetet! ..........................................................49
Önértékelés. 4. fejezet.......................................................................................................50
5. fejezet: A román középkor............................................................................................51
Az első államalakulatok....................................................................................................52
Középkori államok kialakulása. Erdély, Havasalföld,
Moldva és Dobrudzsa.........................................................................................................54
Esettanulmány. Etnikai és vallási sokszínűség a románok
lakta vidékeken........................................................................................................................57
A román térség és a késői keresztes hadjáratok
eseményei Mircea cel Bătrântől Mihai Viteazulig (I.)............................58
A román térség és a késői keresztes hadjáratok
eseményei Mircea cel Bătrântől Mihai Viteazulig (II.)..........................60
Esettanulmány. Középkori várak.............................................................................62
Esettanulmány. A Curtea de Argeș-i püspöki templom....................63
Emlékezzünk! Ismételjük át az 5. fejezetet! ........................................................64
Önértékelés. 5. fejezet.......................................................................................................66
6. fejezet: A kora újkor...........................................................................................................67
Constantin Brâncoveanu és Dimitrie Cantemir......................................68
Felvilágosodás és reformizmus – Erdély a Habsburgok idején....70
A fanarióta évszázad...................................................................................................72
Esettanulmány. Erdélyi Iskola (Școala Ardeleană).
Supplex Libellus Valachorum.................................................................................74
Emlékezzünk! Ismételjük át a 6. fejezetet! ..........................................................75
Önértékelés. 6. fejezet.......................................................................................................76
7. fejezet: Román térség a XIX. század közepéig...............................................77
A román térség Kelet és Nyugat között.
Konzervativizmus és modernizáció................................................................78
Esettanulmány. Tudor Vladimirescu...............................................................80
Esettanulmány. A negyvennyolcas nemzedék.
A forradalom programjai és a következményei.....................................82
Esettanulmány. A romák – a rabságtól az emancipációig..............84
Emlékezzünk! Ismételjük át a 7. fejezetet!...........................................................85
Önértékelés. 7. fejezet.......................................................................................................86
8. fejezet: A modern Románia..........................................................................................87
A modern Románia megalakulása:
Alexandru Ioan Cuza uralkodása.......................................................................88
A Román Királyság. I. Károly.................................................................................90
Esettanulmány. Az 1866-os alkotmány........................................................92
Esettanulmány. Politikai pártok a modern Romániában................93
Esettanulmány. A függetlenségi háború.....................................................94
Esettanulmány. A román kulturális élet.......................................................96
Emlékezzünk! Ismételjük át a 8. fejezetet!...........................................................97
Önértékelés. 8. fejezet.......................................................................................................98
9. fejezet: Románia a XX–XXI. századokban..........................................................99
Románia és az első világháború.....................................................................100
Az 1918. évi Nagy Egyesülés..............................................................................102
Románia a két világháború között................................................................104
Esettanulmány. A város: modern építészet és
falusi hagyományok.................................................................................................106
Esettanulmány. Nemzeti kisebbségek Romániában.......................107
Esettanulmány. A két világháború közötti időszak
alkotmányai....................................................................................................................108
Esettanulmány. Politikai eszmék a két világháború közötti
Romániában...................................................................................................................109
Esettanulmány. A monarchia az első világháború után...............110
Románia a második világháborúban..........................................................112
Esettanulmány. A holokauszt Romániában...........................................115
Románia – a kommunista állam......................................................................116
Esettanulmány. Antikommunista ellenállás..........................................118
Esettanulmány. Mindennapi élet a kommunista rendszerben.120
Esettanulmány. Manipulálás és propaganda.
Az új ember. Következmények.............................................................................122
Esettanulmány. Nicolae Ceaușescu kora....................................................123
Románia a hidegháborúban..............................................................................124
A demokratikus politikai rendszer 1989‑től napjainkig...............126
Esettanulmány. Románia 1991-es alkotmánya....................................129
Románia euro-atlanti csatlakozása..............................................................130
Emlékezzünk! Ismételjük át a 9. fejezetet!........................................................132
Önértékelés. 9. fejezet....................................................................................................133
Emlékezzünk, mit tanultunk az idén!..................................................................134
Év végi önellenőrzés.......................................................................................................135
Az önértékelések feladatainak megoldásai...................................................136
 Általános és sajátos
kompetenciák
1. A tér- és időábrázolás használata
különböző helyzetekben
1.1 a tér és idő ábrázolása a különböző
problémahelyzetekben;
1.2 a történelmi események elemzése a
különböző történelmi korokban

2. A történelmi források és szaknyelv

kritikai elemzése és használata
2.1 egy történelmi téma bemutatása a különböző
forrásokból származó információk segítségével
2.2 egy történelmi tényről alkotott vélemény
melletti érvelés, felhasználva a különböző
forrásokból származó információkat

3. A polgári magatartás megnyilvánulása a

történelmi tapasztalatok és a társadalmi-
kulturális sokszínűség hasznosításával
3.1 Azon történelmi tapasztalatok hasznosítása,
amelyeket a személyiségek/csoportok különböző
történelmi összefüggésekben szereztek
3.2 a társadalmi –kulturális sokszínűséget
elősegítő projektek készítése

4. Az egész életen át tartó tanuláshoz

szükséges eszközök önálló és
felelősségteljes használata
4.1 történelmi kutatások folytatása a
multimédiás források felhasználásával
4.2 egyéni és csoportos projektek kezdeményezése,
fejlesztése és alkalmazása a különböző
történelmi tapasztalatok felhasználásával
4.3 transzdiszciplináris nézőpont adaptálása a
történelem és a mindennapi élet érzékeny és
ellentmondásos kérdéseinek kezelésében

3 A végtelen oszlopa, amit Constantin Brâncuși szobrász

készített az első világháborús román katonák tisztele-
tére (Zsilvásárhely/ Târgu Jiu) 5
A történelemtankönyv bemutatása
A tankönyv, amit most olvastok, jóváhagyá- A történelem segítségével…
sának pillanatában tudományosan helytálló ✓ megalapozzuk identitásunkat; szükségesnek érezzük, hogy tudjuk, kik vagyunk;
és aktuális információkat tartalmaz. ✓ megszokjuk, hogy egy demokratikus társadalomban élünk, ahol a döntéseket
A tankönyv megfelel az Oktatási és Kutatási konszenzussal hozzák meg;
Minisztérium által jóváhagyott VIII. osztályos ✓ megértjük a civilizált együttélés szabályait és előnyeit, megismerve mi történt a
történelem tantárgy iskolai tanterv előírásai- civilizáció hanyatlásának korszakaiban;
nak. A tanulmányozása többek között elősegí- ✓ meg tudjuk határozni, hogy mi a rossz, és mi a jó mindabban, amit a mai veze-
ti, hogy olyan ismereteket, készségeket és ér- tők tesznek;
tékeket szerezz, mint más veled egykorú diák, ✓ megtanuljuk, hogy bármilyen konfliktus esetén léteznek békés megoldások;
aki Romániában vagy bárhol a világban él. előnyösebb tárgyalni, mint háborút indítani;
✓ megértjük az ismeret, a találékonyság és a felfedezések fontosságát a társada-
Mivel a jövő kulcskompetenciái nem kap- lom fejlődésének szempontjából;
csolódnak különösképpen az emlékezet- ✓ felismerjük a természeti erőforrások fontosságát a társadalom fejlődésében; tisz-
hez – hanem a kreativitáshoz, a probléma- teletben tartjuk a természetet!
megoldáshoz, a kritikus gondolkodáshoz, ✓ fejlesztjük a nyelvünket; képesek leszünk különböző emberekkel kommunikálni;
az önállósághoz, valamint a csapaton belüli ✓ megértjük, hogy a folyamatos változás életünk és társadalmunk része;
munkavégzés képességéhez is, ezért ez a ✓ megtanulunk tanulni, miközben információkat keresünk különböző történelmi
tankönyv eltér a múltban használt klasszikus forrásokban vagy a történelmi oldalakon.
változatoktól. Sok sikert!

A nyomtatott tankönyv
Egy oldal tartalmi beosztása
A források – mind az írott (történelmi források, tudományos és irodal-
A  lecke kezdő kérdése hozzájárulhat a „jégtörés- mi alkotások töredékei), mind a vizuálisak (fényképek, 3D rekonstrukciók,
hez”, bevezetve az új tartalmat a kíváncsiság felkelté- stb.) úgy vannak kiválasztva, hogy hozzájárulnak a különböző készségek
sével. Jelzi, hogy a diákok választ kapnak egy fontos kialakulásához. Pedagógiai szempontból a kapcsolódó feladatok és al-
kérdésre. kalmazások által hasznosíthatóak, amelyek nehézségi szintje változó.
Tanulási egység A forrás leírása
1. forrás. Románia területi veszteségei 1940-ben 2. forrás. Román és német csapatok átkelnek a Pruton, 9. fejezet | Románia a XX–XXi. századokban
9. fejezet | Románia a XX–XXi. századokban hogy felszabadítsák Besszarábiát
CSEHSZLOVÁKIA LENGYEL­ 1939 SZOVJET­
ORSZÁG UNIÓ 6. forrás. A bukaresti királyi palota (1941-es fotó), ahol letartóztatták Ion Antonescut és ahol a király megalakítot-
1939
Románia a második világháborúban 1940 ta az új kormányt
ÁG

1940
SZ
OR
AR

Miért lépett be Románia ebbe a háborúba? román területeket. ion antonescu a dnyeszteren túli
GY
MA

szovjetunió ellenes harcok folytatása mellett döntött,

Románia nemzetközi elszigetelése
a nemzetközi kapcsolatok alakulása meghaladta Romá-
nia külpolitikáját európai és világszinten. a szövetségek,
hogy megszerezhesse a németek támogatását a bécsi
döntés érvénytelenítéséért. a németek mellett, az odesz-
szai (1941), krími (1941, 1944) és sztálingrádi (1942–1943) ROMÁNIA
csatákban is harcoltak román katonák. az angol-amerikai
légierő több ízben légi támadásokat (1942–1944) haj-
JU

amelyeknek Románia tagja volt, felbomlottak (kisantant,

GO

balkáni egyezmény), Románia határait nem szavatolta tott végre bukarest (3. forrás), Ploieşti, brassó, turnu se-
SZ

verin felett. a károk jelentősek voltak. a tengelyhatalmak

LÁ

semmi. a háború kitörése Romániát két nagyhatalom, né- 1. Nézd meg figyelmesen a képet, és nevezd meg a katonák
VI

metország és szovjetunió érdekei, illetve három, területi oldaláról való kilépési próbálkozások kudarcot vallottak BULGÁRIA
A

az angolok és amerikaiak 1943-as casablancai egyezsége két tevékenységét!

igényeket támasztó szomszéd határai közé ékelődve találta.
miatt, amely kimondta, hogy nem alkudoznak a tengely- 3. forrás. Amerikai bombázás Bukarest felett, 4. forrás. Részlet az országhoz szóló királyi kiáltványból

Románia semlegessége
a második világháború 1939. szeptember 1-jén robbant
ki, amikor németország megtámadta Lengyelországot.
Felada-
hatalmak államaival. 1944-ben, a nLP, nPP, szdP és RkP 1944. április 4. (légi felvétel) „Románok (...) E perctől fogva megszűnik a szovjet hadsereg el-
alkotta nemzeti demokratikus front Románia háború-
len folytatott minden harci cselekmény, valamint a hadiállapot 7. forrás. Kelet-Európa a második világháború után FELADAT. Egészítsd ki a táblázatot a szöveg és az 1. forrás
ból való kilépésére és antonescu tábornok eltávolításá-
Nagy-Britanniával és az Egyesült Államokkal (...). Elismerték a bécsi információi alapján, a román állam 1940-es területi vesztesé-
ra tett javaslatot. a szovjet hadsereg támadást indított a

a Cotroceniben ülésező koronatanács (1939. szeptem-
ber 6.) semlegességet hirdetett. Románia, szövetségesek
nélkül maradva, egy németországgal való szövetség felé
orientálódott. egy nehéz periódus következett Románia
számára, mivel 1940 nyarán jelentős területeket veszített,
nagy-Románia felbomlott. besszarábia és Észak-bukovi-
na 1940. június 28-án a szovjetunióhoz került (besszará-
bia a Ribbentrop-Molotov paktum alapján), Észak-er-
délyt 1940. augusztus 30-án magyarországhoz (a bécsi
döntés alapján), míg a kvadrilátert 1940. szeptember
7-én bulgáriának (a krajovai szerződés alapján) adták
át. (1. forrás)
a területi veszteségek arra kényszerítették ii. károlyt,
hogy lemondjon a trónról fia javára (1940. szeptem-
ber). mihály átvette a trónt, de hatalma korlátozott volt.
ion antonescu vált az állam vezetőjévé. a monarchia
intézménye magatehetetlenül vett részt egy katonai
kormányzás bevezetésében, amely aláaknázta a király
helyzetét az államban. a háborúba való belépés felé for-
dulva, 1940. novemberében Románia csatlakozott a há-
romhatalmi egyezményhez, amelynek németország,
olaszország és japán voltak a tagjai.
A tengelyhatalmak oldalán
majdnem két év semlegesség után, 1941. július 22-én,
Románia belépett a háborúba németország oldalán.
Részt vett a szovjetunió ellen indított Barbarossa had-
műveletben besszarábia és Észak-bukovina felszaba-
dításáért. a döntéseket, mihály király mellőzésével, ion
antonescu tábornok hozta. a királyt a közeljövő törté-
néseiről sem tájékoztatták (a rádióból értesült a hábo-
rúba való belépésről). a román hadsereg átkelt a Pru-
ton (2. forrás), és kb. egy hónap alatt felszabadította a
tok
diktátum igazságtalan voltát (...) át fogjuk lépni az igazságtalan Kelet-Európa 1938-
geinek adataival! A kitöltött táblázatot másold be a füzetbe!
jászvásár-kisinyov vonalon, és jászvásánál áttörte a fron- ban és 1948-ben
bécsi döntés által ránk erőszakolt határokat, hogy felszabadítsuk
tot. ion antonescu tábornok abban reménykedett, hogy
Erdélyünk földjét az idegen megszállás alól. (...) A népünk megérti, a szovjetunió 1938-ban
a focşani-nămoloasa-Galaţi erődített vonalon megállít- Észak-
hogy ura kell legyen sorsának. Bárki, aki szabad akaratunk határo- a háború idején a Besszarábia Kvadriláter
Erdély
ják a szovjet támadást.
zata ellen dacolna, amely nem sérti senki jogait, népünk ellensége. szovjetunió által
elcsatolt területek
ÉSZT­
ORSZÁG
SZOVJET­
Új irány Parancsolom a hadseregnek, és felszólítom a népet, hogy vegye kommunista orszá- UNIÓ Időpont 1940. aug. 30.
fel a harcot az ellenséggel, bármilyen eszközzel és áldozattal. So- gok (a háború után) LETT­
ilyen körülmények között, 1944. augusztus 23-án, rakozzon fel minden állampolgár a trón és a kormány mögött a
Lengyelországnak odaítélt ORSZÁG Ország szovjetunió
területek a háború után
Mihály király elrendelte antonescu és a vele együtt- haza megóvása érdekében. Az, aki nem engedelmeskedik a kor- LITVÁNIA krajovai
Határok 1938-ban Határozat
működők letartóztatását. Az  országhoz szóló királyi mánynak, szembeszegül a nép akaratával és hazaáruló.” Határok 1947-ben szerződés
kiáltvány (4. forrás) alapján, a románok németország FEHÉR­
(mihály király, Kiáltvány az országnak. a kiáltványt OROSZ­ 1. Nevezd meg azokat a területeket, amelyeket nem sike-
ellen fogtak fegyvert. a román csapatok részt vettek a felolvasták a rádióban 1944. augusztus 23-án.) ORSZÁG
Vörös Hadsereg mellett erdély, magyarország, ausztria és rült visszaszerezni a háború után!
Csehszlovákia felszabadításában. az 1944. augusztus 23-i 1. Fejts ki egy nézőpontot Bukarest helyzetére vonatkozóan! 1. Nevezd meg a dokumentum felolvasásának történelmi LENGYEL­ 2. Azonosítsd a térképen a Romániát és Moldvát elválasz-
politikai cselekedet Románia szovjet érdekszférába körülményét!
NÉMET
DEMOKRA­
ORSZÁG tó Prut folyót!
2. Nevezz meg két érzelmi állapotot, amelyekről úgy gondo- 2. Elemezd a forrást és egészítsd ki a táblázatot az alábbi mo- TIKUS KÖZ­ UKRAJNA
való kerülését is jelentette. a Vörös Hadsereg mint „szö- lod, hogy a bombázott városok lakóira jellemzőek voltak! TÁRSASÁG
vetséges” az országban állomásozott. a háború mérle- dell alapján! Dolgozz a füzetben!
IDŐGÉP
ge szörnyű volt. a szövetségesekkel moszkvában aláírt A forrás A forrás A forrás CSEHSZLOVÁKIA a második világháború után sok család várta haza a
fegyverszüneti egyezmény (1944) és a párizsi béke (1947) 5. forrás. Utcai harcok a sztálingrádi csata közli... sugallja... nem említi...
hőst a frontokról (nagyapa, apa, férj, testvér). egyes csa-
alapján Románia elvesztette besszarábiát, Észak-bukovi- idején MAGYAR­ ládok a szeretett családtag viszontlátása, míg mások
nát, a kvadrilátert, de visszakapta Észak-erdélyt. Romániát ORSZÁG
ROMÁNIA szeretteik halálhíre miatt zokogtak. a települések több-
háborús jóvátétel fizetésére kötelezték (300 millió dollár ségének van legalább egy hőse.
a szovjetuniónak), de háborús veszteségei is nagyok vol-
tak (kb. 800 000 halott, ebből 650 000 a keleti fronton). Készítsetek egy osztályblogot „Családom hőse” címmel.
JUGOSZLÁVIA
BULGÁRIA Olyan anyagokat tehettek közzé, mint például: képek, ki-
SZÓTÁR tüntetések, levelek, naplók, a kor újságainak részletei, há-
borús veteránokkal készített interjúk, hősi emlékművek
balkáni egyezmény = 1934-ben létrejött védelmi szö-
fotói stb. Ezekkel hozzájárultok, az oral history lehetőségei
vetség Románia, jugoszlávia, Görögország és törökor- ALBÁNIA
révén, a helyi történelem újjáépítéséhez.
szág között;
Egységesítsétek az összes posztolt anyagot, és készítsetek
kisantant = 1921-ben létrejött védelmi szövetség Romá-
Nevezd meg azokat az államokat, amelyben bevezették a egy válogatást. Szerkesszetek egy folyóiratot a diáktanács-
nia, Csehszlovákia és jugoszlávia között;
kommunizmust a második világháború után! csal együttműködve, amelyet más iskolák diákjainak is
aláaknázni = (itt) egy ország erejének gyengítése, an- felajánlhattok!
nak határain belül végbemenő cselekedetek által.

112 113 114

A lecke szövege A szótár, Jelzés, amely Az  „Időgép”-nek az a szerepe, hogy

A lecke tartalma egyszerű, világos és összefüggő stí- ­betűrendben mutatja, hogy a történelem tanulmányozását meg-
lusban íródott. A diákoknak szánták, hogy fejlessze ol- tartalmazza a a digitális határozóvá tegye az új generációk
vasási készségüket. Alapvető információkat tartalmaz kifejezéseket tankönyvben mindennapi életében és jövőjében.
az adott témáról. A szöveget alcímek tagolják, meg és fogalmakat, interaktív Kapcsolatokat létesít a múlt és jelen
vannak jelölve a kulcsszavak, hogy könnyítsék a szö- amelyek hozzá- (AMII) tartalom között. A polgári kompetenciák fej-
veg megértését. Új fogalmak és kifejezések kerülnek járulnak a lecke található. lesztésével kedvező jövő alakítható ki.
bevezetésre, amelyek ki vannak emelve a szövegben, megértéséhez E bejegyzés ihletforrása a klasszikus
és meg vannak magyarázva a Szótár részben. Az infor- és a szaknyelv mondás: Historia est magistra vitae
mációk tudományos szempontból „naprakészek”. kialakításához. (A történelem az élet tanítómestere).

6
Esettanulmányok
i-

2. forrás Sarmizegethusa szent területe (3D rekonstrukció)

3. FEJEZET | A GÉTADÁKOK
Sarmizegethusa
ESETTANULMÁNY
A Decebalus által vezetett dák ki-
rályság fővárosa még mindig alig
ismert, mivel a régészek a leletek
csak kis részét tárták fel. Annak el-
lenére, hogy viszonylag rövid ideig
létezett, a vár virágzott a szent he-
lyek épületeinek szépségének és a
kézműves termékek kifinomultsá-
gának köszönhetően.
A dákok veresége után a rómaiak
ideiglenes katonai helyőrséget te-
lepítettek ide, és elkezdték lerom-
bolni az erődöt. Évszázadokon
keresztül lakatlan maradt, és fele-
désbe merült a XX. századig. A vá-
rost a történészek Sarmizegethusa
„Regia”-nak (királyinak) is hívják,
hogy megkülönböztessék Ulpia
Traiana Sarmizetegusa-tól (a római
Dacia tartomány fővárosa).
Olvasd el figyelmesen a lecke szö-
vegét, elemezd, majd oldd meg a
feladatokat!
1. Készítsd el A dák királyság fővá-
rosa alcímhez tartozó szöveg foga-
lomtérképét, felhasználva a benne
található kiemelt szavakat és kifejezé-
seket, az alábbi minta alapján, ame-
lyik „A gazdag és nehezen bevehető
vár” résznek a fogalomtérképe.
1200 m
magas
Szászvárosi-
hegyek
más várakkal
Elhelyez- körülvett
kedés
gazdag
vas, arany,
nyersanyag-
forrásokban
ezüst, réz
2. Alkoss egy kb. 150 szavas fogalma-
zást „Egy nap Sarmizegethusában”
címmel! Képzeld el, hogy egy olyan
dák vagy, aki először látogat a fővá-
rosba, hogy megnézze a szent helyet
és segítségül hívja az isteneket!
32
Sarmizegethusa fejlődésének titka
Sarmizegethusa, a  gazdag és
nehezen bevehető vár, a Kudzsi-
ri-havasokban, a  Szászvárosi-
hegység egyik csúcsán helyez-
kedett el 1200 m magasságban.
Ennek stratégiai és gazdasági
előnyei voltak. Magas elhelyezke-
désének köszönhetően az erőd
természetes védelemben része-
sült. Ezen felül a vár védelmében
a dák királyok egy várrendszert is
építettek: pl. Blidaru, Piatra Roșie,
Cetăţuia, Căpâlna, Băniţa.
A gazdasági előnyöket a gazdag
lelőhelyek közelsége biztosítot-
ta: a Ruszkai-havasokban (Poiana
Ruscă) vas, az Erdélyi-szigethegy-
ségben pedig arany, ezüst és réz
(Munţii Apuseni) volt. A környéken
talált fémeszközök és fegyverek,
az ékszerek és nemesfémtárgyak
mennyisége lenyűgöző.
A dák királyság fővárosa
Sarmizegethusa a dákok legfon-
tosabb politikai, közigazgatási,
gazdasági, kézműves, katonai
és vallási központja volt a római
hódítás előtt.
Csupán Kr.u. az I. században kezdett
erőteljesen fejlődni. Hozzátartozott
maga a vár, két polgári negyed a
váron kívül és egy szent hely (2. és
3. forrás), amiket kőlapokkal bur-
kolt utak és vízvezetékek kötnek
össze. Lehetséges, hogy a vár neve
a dák nyelvben azt jelentette, hogy
„Vár a sziklán”, de egyesek más ma-
gyarázatokat is találtak.
A vár fala 3 m vastag és 4-5 m ma-
gas volt. Területe azonban nem
volt elég nagy ahhoz, hogy szük-
ség esetén befogadja a polgári la-
kosságot is. Csak a katonaságnak
szánták.
A régészeti ásatások a két polgári
negyedben néhány ház, műhely,
raktár istálló és víztartály marad-
ványait hozták a felszínre. Nagyon
fontos volt a kohászati tevékeny-
ség, a bronz és a vas feldolgozása.
Léteztek olyan műhelyek is, ame-
lyek a nemesfém feldolgozásra (1.
forrás), az üveggyártásra és a faze-
kasságra szakosodtak.
A szent helyen 6 szentély volt,
ami a vallásos élet jelentőségét
bizonyítja, és azt, hogy a dákok
politeisták voltak. A szentélyek
olyan vallásgyakorlási helyek vol-
tak, ahol az istenségeknek szentelt
vallásos szertartásokat tartották.
A szentélyek közül kettő kör alakú
volt, a többiek négyszögletesek.
A vallási központ fontossága mi-
att néhány történész azt állította,
hogy itt volt „Kogaionon” – a szent
hegy, amit Sztrabón emlegetett a
Geógraphikájában.
A vár nevét megőrizték a római
hódítás után is, mivel Dacia római
provincia fővárosa ezt a nevet kap-
ta. Az új főváros „Ulpia Traiana Au-
gusta Dacica Sarmizegetusa” lett,
amely kb. 40 km távolságra épült
a korábbi fővárostól, a Hátszegi-
medence alacsonyabb részén.
1. forrás Öntőforma,
Sarmizegethusa
Ez a bronz öntőforma körülbe-
lül nyolc kilogramm súlyú, és
nyolc oldala van. Valószínűleg
egy helyi kézműves mester
használta nemesfém ékszerek
öntésére.
Milyen jogokkal rendelkeztek a kisebbségek
a két világháború közötti Romániában?
A nagy mészkő
szentély
A kis mészkő
szentély
Nemzeti A nemzeti kisebbségek helyzetét A két világháború közötti időszak-
az 1930-as népszámlálás állapította ban a nemzeti kisebbségek román
A nagy kör-
kisebbségek meg, amely rögzítette az állampol-
gárok etnikai, vallási és anyanyelvi
állampolgársággal, választói joggal,
saját politikai pártokkal, parlamenti
körös szentély
Romániában hovatartozását. Megállapították min-
den nemzetiség arányát: 71,9% ro-
képviselettel, anyanyelvi oktatással,
templomokkal, saját kiadványokkal
A vár fala, védelmi
ESETTANULMÁNY
tornyokkal mán, 7,9% magyar, 4,1% német, 4% rendelkeztek, amelyek biztosították
A Nagy Egyesülés után Románia zsidó, 3,2% ukrán, 2,3% orosz, 2% etnikai és kulturális sajátosságaiknak
Napkorong (az
andezit „Nap”)
integrálta a nemzeti kisebbségeket bolgár, 1,5% roma és más népek. (2. megőrzését és ápolását.
A nagy andezit (magyarok, németek, ukránok, oro- forrás) Azonosították és elismerték
szentély szok, zsidók, bolgárok, törökök stb.), a következő felekezeteket: ortodox, 1. forrás. Kisebbségek statútuma
akik az országgal egyesült tartomá- görög-katolikus, római-katolikus, „Mi nem akarunk elnyomottakból el-
nyokból származtak. A nemzeti református, evangélikus, unitári- nyomókká válni. Mi az összes nép és az
kisebbségek jogait a törvényhozás us, izraelita, muzulmán és mások. összes polgár szabadságát akarjuk ha-
és az adminisztratív intézkedések A kisebbségek beilleszkedésének talomra juttatni ezeken a tájakon. (...) Azt
szabályozták. egyik problémája a román nyelv (az akarjuk, hogy Nagy-Románia földjén
állam hivatalos nyelve) elsajátítása mindenki számára uralomra juttassuk
A két világháború közötti volt. A politikai pártok belefoglal- a nemzeti szabadságot. Akarjuk, hogy
Romániában a nemzeti
ták kormányprogramjaikba a nem- minden nemzetiség ápolhassa anya-
kisebbségek a lakosság zeti kisebbségek problémáit illető nyelvét, hogy saját hitében imádkozhas-
A kis
körkörös
többségével megegyező megoldásaikat. son Istenéhez és anyanyelvén kérhessen
szentély egyenlő jogokkal rendel- igazságot. Mi, akik könnyeket
Négyszögletes andezit keztek. Ezeket az 1923-es hullattunk látva nyelvünk kivéte-
szentélyek alkotmány szavatolta. lét az iskolákból, templomokból,
igazságszolgáltatásból, nem fog-
juk másokéval ugyanezt tenni.”
3. forrás Sarmizegethusa szent területének épületmaradványai (jelenlegi fotó) Elemezd a forráso-
kat, majd oldd meg a (Iuliu Maniu, a gyulafehérvári
feladatokat! nemzetgyűlésen,
1918. december 1.)
1. Nevezz meg három me-
gyét, ahol a magyarok
többségben voltak (több
mint 50%)!
2. Nevezz meg négy me-
gyét, ahol egyik nemzeti-
ség sem alkot többséget!
Milyen történelmi tartomá-
nyokban találhatóak?
3. Említs meg az 1. forrás
alapján két kisebbségek-
nek biztosí-
tott jogot!
4. Sorolj fel az
1. forrásból
három intéz-
ményt, amelyben
megtiltották a román
nyelvet!
5. Fejtsd ki a véleményed
Fekete-
a nemzeti kisebbségek sze-
tenger
repéről Románia fejlődését
illetően!
2. forrás. Románia
etnikai térképe (1930)
33 107
107

Az esettanulmányok elmélyítenek bizonyos témákat, amelyek fontosak az alapvető tartalom megértése szempontjából. Elősegítik
a kiegészítő tanulási módszerek alkalmazását, mint például a kutatást, a tervezést, az előadást és a vitát. Az esettanulmányok beve-
zető szöveggel rendelkeznek. Az oszlopokba csoportosított alkalmazások a lecke szövegének tanulmányozása, valamint az írásbeli
és vizuális forrásoknak az elemzése által oldhatók meg.
Ismétlés Önértékelőlap
Emlékezzünk! Ismételjük át az 5. fejezetet! V. A román középkor fejezetének legfontosabb katonai eseményei. Megtalálod ezeket az eseményeket az időtenge-
lyen, alatta pedig az évszámokat. Párosítsd az évszámokat a megfelelő eseményekhez!

I. A román középkor legfontosabb eseményeit az alábbi felsorolásban találod. Helyezd el őket az időtengelyen, krono-
Önértékelés. 3. fejezet
logikus sorrendben, az évszámoknak megfelelően! I. Kösd össze az A oszlop eseményeit a B oszlop kronológiai időpontjaival!

? ? ? ? ? A. Események és történelmi folyamatok B. Kronológiai időpontok

896 1176 1247 1330 1359 körül 1541 1. Az első dák-római háború a. 106
ROVINE BELGRAD TÂRGOVIȘTE VASLUI CĂLUGĂRENI
______ ______ ______ ______ ______ ______ 2. Dacia római provinciává való alakítása b. 101–102
______ ______ ______ ______ ______ ______ 3. A dák állam, Burebista vezetésével c. kb. Kr.e. 82–44
______ ______ ______ ______ ______ ______ 4. Hisztria megalapítása d. Kr.e. V. század
5. Hérodotosz megírja a Historiát e. Kr. e.VII.. század

Évszámok: 1595, 1394/1395, 1456, 1475, 1462 II. Karikázd be az alábbi kijelentésekhez tartozó helyes válasz betűjét!
Felsorolás: Leustachius vajda, a posadai csata, Bogdan honalapítása, a magyarok letelepednek Pannóniában, Erdély tö-
rök fennhatóságú önálló fejedelemség, a johannita lovagok oklevele 1. Hisztria hanyatlásának oka a Kr.e. III. században:
a. a római hódítás b. Burebista támadásai c. az öböl feltöltődése
VI. Nézd meg figyelmesen az alábbi képeket. Válaszolj a következő kérdésekre írásban!
2. Burebista kortárs volt az alábbi római vezetővel:
1. Melyik országban (történelmi térben) uralkodott a képen látható személy?
II. Töltsd ki a füzetben vagy a digitális III. Másold be a füzetedbe az alábbi kijelentéseket. A helyes kije- a. Caesar b. Augustus Octavianus c. Traianus
portfólióban az alábbi Venn-diagra- lentések mellé írj I-betűt (IGAZ), a helytelenek mellé egy H-be- 2. Említs meg egy eseményt, ami a képen látható uralkodóval kapcsolatos!
3. A dák-római háborúkat „elmesélő” emlékmű:
mot, rámutatva Havasalföld és Mold- tűt (HAMIS). a. Az adamclisi emlékmű b. A római Traianus oszlopa c. A drobetai híd
va közötti két különbségre és három 1. A XIV. században jelentek meg az első román államalakulatok:
azonosságra! Erdély, Havasalföld és Moldva.
III. Egészítsd ki az alábbi kijelentéseket úgy, hogy történelmi igazságot fejezzenek ki!
2. A fogarasi Negru Voda átkelt a Kárpátokon, és véghez vitte a
1. A géta-dákok egyik istensége _______________ .
honalapítást Câmpulung központtal.
2. Sztrabón Geógraphikájában leírt Szent Hegy, a „Kogaionon” lehetséges helye: ________________ .
3. I. Basarab okos és bátor uralkodó volt.
3. Dacia meghódítására Traianus kb. __________________ katonát hozott.
4. Anonymus krónikája egy fontos történelmi és irodalmi jelentő-
ségű forrás. 4. Sarmizegethusa vára közelében gazdag ____________________ lelőhelyek voltak.
5. A középkorban a románok együtt éltek a magyarokkal, a széke- 5. Burebista idejében a géta-dákok főpapja ________________________ volt.
lyekkel és a szászokkal.
IV. Alkoss egy értekező fogalmazást
„A géta-dákok civilizációja” címmel, K K
IO TO BAS
MIRCEA CEL BĂTRÂN VLAD ȚEPEȘ ȘTEFAN CEL MARE MIHAI VITEAZUL felhasználva a következő szavakat: BO AR Z TA
RNÁ
IV. Az alábbi minta alapján készíts egy táblázatot: kárpáti-dunai-tengeri, trákok, gö- AN O
K K
ZK ÖK
rögök, kereskedelem, Decebalus, S SZ KO K
 _______________  _______________  _______________  _______________ RI ÜR TO BÓ
dava, Sarmizegethusa, tarabosztesz, U TH KO SZ K
Tudom Tudni szeretném Megtanultam háborúk, Tapae, romanizáció. TA AG
A K ÁR PO ÉTÁK Olbia
k T YR AG
áto
K
Fogalmazásodban húzd alá a meg- JAZIGOK BU RO
 _______________  _______________  _______________  _______________ rp
adott szavakat, hogy könnyebb Ká
legyen követni a már felhasznált
APULIK ROXOLÁNOK Tyras
SC Kárpátok
fogalmakat! OR Buridava
VII. Csoportosítsd az alábbi kijelentéseket annak megfelelően, hogy melyik volt oka, és melyik volt következménye DIS
Dolgozzatok 3-4 fős csoportokban! CU
a késő a kereszteshadjáratok politikájának! Használd fel az alábbi ábrát! Dolgozz a füzetedben vagy a digitális V. Nyomtasd ki a digitális tankönyvből SO GÉTÁK
K
Mindegyik csoport töltsön ki egy a fenti ábra szerint készült táblázatot (a Tudom/Tudni szeretném/Megtanul- portfóliódban! a mellékelt térképet! Jelöld be a tér-
Sucidava
tam-módszer felhasználásával), feldolgozva ezáltal a következő témát: Etnikai és vallási sokszínűség a romá-
nok lakta vidékeken.
• az oszmán törökök elérték a Duna vonalát képen a következő településeket! MO
E S IA
K
ODRÜ
SZIAK

Dolgozzatok a következőképpen: az első oszlopba soroljátok fel azokat az adatokat és gondolatokat, amelyek a
• a törökök nemcsak a román térségre, hanem az Sarmizegethusa
Drobeta
Tomisz
Kallatisz
egész keresztény Európára veszélyt jelentettek okok a keresztes következmények Hisztria
témával kapcsolatban eszetekbe jut! A középső oszlopba fogalmazzátok meg a kérdéseiteket a témával kapcso-
latban! A kérdésekre válaszoljatok írott és digitális források segítségével! A válaszokat az utolsó oszlopba írjátok be! • a nándorfehérvári csata (1456) hadjáratok
• a várnai hadjárat politikája TÉTEL I II III IV V Hivatalból Összesen
Önértékelés

A csoportmunka végén térjetek vissza a táblázathoz, és beszéljétek meg, hogy mit tudtatok a témával kapcsolat-
ban, és milyen új részleteket tudtatok meg! • a törökök terjeszkedési politikája Maximális
pontszám
5×3 =
15 pont
3×5 =
15 pont
5×3 =
15 pont
10 × 3 =
30 pont
5×3 =
15 pont
10 pont 100 pont

• a nikápolyi hadjárat Pontszámod ... ... ... ... ... 10 pont ...

64 65 38

Összefoglalja és rendszerezi a tanulási egység során megszerzett információkat a Az  önértékelési oldalak különböző fel-
különféle követelmények alapján, mint a hiányos szövegek kitöltése, táblázatok, diag- adattípusokat és javítókulcsot tartalmaz-
ramok, események időrendi sorrendbe állítása, évszámok eseményekkel való párosí- nak. A fokozatosan nehezedő feladatok
tása stb. célja a kulcskompetenciák kialakulásának
biztosítása.

Digitális tankönyv STATIKUS ANIMÁCIÓK INTERAKTÍV

Fedezd fel a tankönyv digitá-

lis változatában a lecke témá-
jához kapcsolódó interaktív
multimédiás tanulási tevé-
kenységeket (AMII)! Ezek jól
látható szimbólumokkal van-
nak megjelölve a digitális és a
nyomtatott változatban. Térképek, képek, oktatási Didaktikai és magyarázó Játékok és
szemléltetők értékkel bíró filmek gyakorlatok
7
Emlékezzünk! Év eleji ismétlés
I. A legfontosabb kronológiai időpontok:

1914–1918 1919–1920 1929–1933 1933 1937 1947 1989–1991

Az első A párizsi A nagy A náci rend- A Róma– A hideg­ A közép-, és kelet-­
világháború béke­ gazdasági szer beveze- Berlin–Tokió háború európai kommu-
tárgyalások világválság tése Német- tengely kezdete nista rendszerek
országban megalakulása bukása

Helyezd el az eseményeket az alábbihoz hasonló kronológiai idővonalon!

II. A
 z alábbi listában szereplő kifejezések hasonlóságokat vagy különbségeket mutatnak az első és a második világhá-
ború között. Rajzolj egy ábrát az alábbi minta szerint a füzetedbe, majd helyezd el benne az alábbi kifejezéseket és
fogalmakat!
lövészárok-háború
villámháború ELSŐ MÁSODIK
harc a területekért és erőforrásokért VILÁG­ VILÁG­
több millió áldozat a fronton és a háttérországban HÁBORÚ HÁBORÚ
állóháború
mozgóháború
Az Amerikai Egyesült Államok eldönti a háború sorsát

III. V
 álaszd ki az alábbi szövegből azokat a szavakat és kifejezéseket, amelyek az első világháború okaival kapcsolatosak!
„Míg a La Belle Époque korszakának mindennapi életét a jólét, az optimizmus és az öröm jellemezte, politikai szinten gyűlt
a feszültség, seregeket készítettek, és szövetségekről tárgyaltak. Franciaország revánsháborúra készült a Poroszországtól
elszenvedett 1870–1871-es veresége után, illetve Elzász és Lotaringia gazdag tartományainak elvesztése miatt. A Poroszor-
szág körül egyesült Németország (1871) gyors gazdasági fellendülésen ment keresztül, és Európa első ipari nagyhatalma
lett 1913-ig. Azonban túl szűknek érezte a határait, és érdeklődéssel nézte Anglia és Franciaország hatalmas gyarmat-
birodalmait, ahonnan olcsó nyersanyagokat szállítottak, és amelyek felvásárlópiacként szolgáltak. Németország saját
gyarmatbirodalmat kívánt létrehozni, amivel fenntartsa gazdasági fejlődését. A középkori és újkori háborúktól eltérően,
az első világháború sokkal nagyobb téttel bírt, mint az egész világ fölötti uralom, a globális gazdasági források megszer-
zése, bizonyos nemzeti törekvések elérése”. (Történelemtankönyv, VII. osztály)

IV. Minden alábbi kijelentés a második világháború oka vagy következménye. Másold be az alábbi táblázatot a füzeted-
be, és töltsd ki a megfelelő kijelentésekkel!
a. a versailles-i békeszerződéssel kapcsolatos elégedetlenségek
b. a nagy gazdasági világválság
c. a fajelmélet
d. a kommunizmus terjedése okok következmények
e. a holokauszt a második
f. Németország két részre osztása világháború

8
V. Pótold az alábbi szöveg hiányzó részeit, felhasználva a fogalomlistát! Vigyázz a csapdát rejtő kifejezésekre!

Az első világháború kirobbanásának
oka a nagyhatalmak versengése a
________________ és világha-
talmi törekvéseik. A háború kitöré-
séhez hozzájárult a Balkán-félszige-
ti _____________ mozgalom is,
amely területet Európa „puskaporos
hordójának” is neveztek. Az első vi-
lágháború a két katonai-politikai
szövetség tagállamai között zaj-
lott: a központi hatalmak (Német-
ország, ___________, Bulgária,
Oszmán Birodalom) és az antant
( ___________, Nagy-Britannia,
___________ stb. ) között. Nagy-
számú áldozattal járó háború volt,
aminek oka a _____________
háború és a használt fegyverek mi-
nősége. Románia, amely a háború
elején kinyilvánította semlegességét,
végül az antant oldalán lépett be a
háborúba, mert fel akarta szabadí-
tani az osztrák-magyar uralom alatt
levő _____________ , bánsági
és bukovinai románokat. A háború
az __________ győzelmével zá-
rult. A tárgyalások alapját W. Wilson
amerikai elnök által kidolgozott 14
pontban megjelent elvek jelen-
tették, amelyben a nemzetiségek
___________ is benne volt.
A két világháború közötti időszak
az ellentmondások ideje is volt.
A technológiai fejlődést és az élet-
színvonal növekedését megszakí-
totta a nagy gazdasági világválság,
amit a ______________ spekulá-
ció és a termelés hatalmas növeke-
dési üteme okozott, ami meghalad-
ta a lakosság vásárlóerejét.
Ugyancsak a két világháború közötti
időszakban jelennek meg az első tota-
litárius rendszerek: _____________
Olaszországban, a nácizmus
_________________ és a
_______________ a Szovjetunióban.
A totalitárius és a demokratikus or-
szágok között feszültség alakul ki, ami
egy újabb háború kirobbanásához fog
vezetni.
A második világháborút Németország
robbantotta ki, mivel úgy vélte, hogy
joga van az „élettérhez”, amit erővel
megszerezhet azoktól a népektől, ame-
lyeket _______________ tekintett.
1939. szeptember 1-jén Németország
megtámadta ________________,
majd elfoglalta Franciaországot és más
európai államokat. 1942-ben szinte
az egész kontinens Németország és
szövetségesei ellenőrzése alatt állt.
A háború mérlege az antant javára
billent, amikor az ___________ be-
lépett a háborúba. 1943-tól kezdő-
dően Németország kezdi elveszíteni
a korábban megszerzett területeket.
A szövetségesek új hadszíntereket
nyitottak ____________ déli részén
és ______________ . Németország
1945. május 8-án kapitulált, míg ázsiai
szövetségese, Japán 1945. szeptember
2-án.

A második világháború befejezését az érintett országok gazdasági újjáépítése követte. A nyugat-európai államok gaz-
dasági talpraállását a Marshall-terv segítette, amely egy ______________ segély volt az Amerikai Egyesült Államok
részéről. A közép és kelet-európai államok a Szovjetunió ________________ övezetébe kerültek, amely bevezette a
kommunista rendszereket; ezek jellemzői a tervezett és _____________ államgazdaság, az egypártrendszer diktatúrája
és az emberi jogok megsértése.
A háború utáni időszakra a „hidegháború” volt a jellemző, ami egy politikai konfliktust, illetve gazdasági-, technikai- és
tudományos versengést jelentett a két katonai-politikai tömb között: a demokratikus és kapitalista államok között, amely
szövetséget az Amerikai Egyesült Államok vezette, a másik oldalon pedig a kommunista államok, amelyeket a Szovjet-
unió irányított. A kortárs világ kihívásai közé tartozik a _____________ , az információs forradalom, a migráció és a
terrorizmus. A nemzetközi terrorizmus napjaink súlyos problémája. A terrorizmus felszámolására és más problémák meg-
oldására az emberi jogok tiszteletben tartására való ______________ lenne.

Szavak és kifejezések listája

antant kommunizmus Németország Olaszország Amerikai Egyesült
Ausztria-Magyarország oktatás globalizáció nacionalista Államok
önrendelkezés fasizmus ingatlanpiac Normandia területek
tőzsdei pénzügyi alsóbbrendű Lengyelország Erdély
központosított Franciaország befolyás Oroszország lövészárok

9
 Év eleji önellenőrzés
I. Feleltesd meg az A oszlop évszámait a B oszlop eseményeinek!
A B
1. 1914 a. A nagy gazdasági világválság kezdete
2. 1917 b. A kommunizmus bevezetése a Szovjetunióban
3. 1929 c. Az első világháború kezdete
4. 1945 d. A kelet-európai kommunista rendszerek bukása
5. 1949 e. A NATO létrejötte
6. 1955 f. A Varsói Szerződés megalapítása
7. 1989–1991 g. Az Európai Gazdasági Közösség átalakul az Európai Unióvá
8. 1993 h. A második világháború vége

II. Határozd meg, hogy az alábbi kijelentések igazak vagy hamisak; majd írd le a füzetedbe őket, megjelölve I (Igaz)
vagy H (Hamis) betűkkel!
1. Az első világháború a németek Lengyelország elleni támadásával kezdődött.
2. Az első világháború után a világ számos országában a nők szavazati jogot kaptak.
3. A történelem első hangosfilmje a Patyomkin cirkáló volt.
4. Az internet a két világháború közötti időszakban jelent meg.
5. A második világháború a terrorizmus egyik következménye volt.
6. A hidegháború az Amerikai Egyesült Államok és a Szovjetunió közötti versengést jelentette.
7. Olaszországot a két világháború között Benito Mussolini vezette.
8. Az első világháborúban megjelenő egyik fegyver az atombomba volt.

III. Egészítsd ki az alábbi kijelentéseket úgy, hogy történelmi igazságot fejezzenek ki!
1. A z első világháború idején az „otthoni fronton” (hátországban), a férfiak által végzett munka egy részét a
_________ vették át.
2. Az egyik probléma, amivel a katonák a lövészárkokban szembesültek ______________ volt.
3. A két világháború közötti időszakban Franciaország politikai rendszere ________________ volt.
4. A világ első kommunista állama _____________________ volt.
5. Japán, a két világháború közötti időszakban elfoglalt egy _________________ területet.
6. Nagy-Britannia sikeresen állt ellen a német támadásoknak a második világháborúban __________________
köszönhetően.
7. Az Egyesült Nemzetek vagy a Szövetségesek tagjai a második világháború idején az Amerikai Egyesült Államok,
Szovjetunió és ______________ volt.
8. Az Európai Unió a __________________________ átalakulása révén jött létre.

IV. Fogalmazd meg véleményedet!

A két világháború jelentette a történelem legpusztítóbb eseményeit. Bár az első világháború után úgy tűnt, hogy
az emberek nem akarnak egy újabb háborút, mégis, alig két évtized múlva, újabb háború robbant ki, amely hos�-
szabb volt, és sokkal több áldozatot követelt, mint az első. Gondolod, hogy lehetséges lenne egy újabb világhá-
ború? Hogyan lenne elkerülhető egy újabb világháború? Fogalmazd meg véleményedet: a háborúkat a politiku-
sok vagy a népek kezdeményezik? Felhasználva a két háborúról szóló ismereteidet, érvelj véleményed mellett!

TÉTEL I II III IV Hivatalból Összesen

Önértékelés

Maximális 8 × 3 = 8 × 3 = 8 × 3 = 18 pont 10 pont 100 pont

pontszám 24 pont 24 pont 24 pont
Pontszámod ... ... ... ... 10 pont ...

10
 1. fejezet
Bevezető

Ebben a fejezetben
tanulni fogsz:
y a természetes
földrajzi térről
y a románok
történelmének
korszakairól

Éves portfóliók A fejezet portfóliója

• A fejezetekben tanult új fogalmakat Készíts egy digitális portfóliót, amely, választá-

jegyezd fel a szakszavak szótárába!
• Egészítsd ki év végéig az ismeretnaplódat
olyan információkkal, amelyek hasznosak le-
hetnek az életben!
• Készítsd el a szótárt és az ismeretnaplót digitális
vagy hagyományos módon a digitális tan-
könyv utasításai alapján!
sod alapján, tartalmazzon:
• öt-öt jellegzetes fotót a Kárpátokról, a Dunáról
és a Fekete-tengerről; vagy
• egy-egy jellegzetes képet a román történelem
mindegyik korszakáról!
Használd a digitális tankönyv modelljét és
magyarázatait!
 1. fejezet | Bevezető
Földrajzi környezet
Miért fontos az ember számára a környezete?
A domborzat átalakulása
100 millió évvel ezelőtt országunk területe nem létezett.
A Földgömb ezen területét nagyrészt egy ősi tenger
vize borította. Ebből a tengerből szigetként, a földkéreg
gyűrődése és a vulkánkitörések következtében lassan „ki-
nőttek” a Kárpátok. Ezeken a szigeteken ősi – már kihalt
– állatok éltek, közöttük dinoszaurusz fajok is. A hegyek
tovább emelkedtek, a tenger pedig visszahúzódott. En-
nek a jelenségnek a hatására, a külső felszínalakító erők-
kel (csapadék, folyóvizek, patakok) együtt alakult ki az
ország felszínének mai arculata. A fennsíkok és a sík-
ságok főleg a hegyekből származó víz hozta üledékek
lerakódása nyomán jöttek létre.
Az első emberek környezete
A  Homo sapiens faj első emberei, az eddigi kutatások
alapján, legalább 36000 évvel ezelőtt érkeztek az ország
területére. Az akkori földrajzi környezet egészen más volt
mint napjainkban. A domborzat nagyrészt hasonló volt
a maihoz, de az éghajlat hidegebb volt, s a magasabb
területeket gleccserek borították. Körülbelül 12000 év-
vel ezelőtt (kb. Kr. e. 10000) felmelegedés következett
be, aminek következtében az éghajlat mérsékeltté vált.
Az éghajlatváltozás és a termékeny talaj idővel lehetővé
tette a mezőgazdaság megjelenését. A vadászó és gyűj-
tögető ember számára a fő élelemforrást az erdők biz-
tosították. A vízfolyások, amelyek behálózták a területet,
szintén hozzájárultak a megélhetéshez
A természeti környezet szerepe a közösségek
fejlődésében
Az ország közepén elhelyezkedő Kárpátok hegyvonulata
– egy erődhöz hasonlóan – élőhelyet és menedékhelyet,
értékes nyersanyagforrásokat (vas, arany, réz, só, stb.) biz-
tosított, amit az itt élők kibányásztak, az alpesi legelők
pedig állattenyésztésre voltak alkalmasak. A megfelelő
magasságuknak köszönhetően ezek a hegyek a túlélést
is biztosították az ellenséges támadások nehéz pillanata-
iban, de a jólétet is a békés időszakokban.
A legelterjedtebb domborzati formák a dombok és a
fennsíkok. Ezek megfelelőek a gyümölcsfák, a szőlő-,
a laposabb területek pedig a gabonafélék termesztésére.
A  termékeny talajú alföldek ideálisak voltak a gabo-
nafélék termesztésére, amelyek az újkőkortól kezdve
az emberi közösségek legfőbb táplálékát jelentették.
12
E terület sebezhető részének az északkeleti (Dnyeszter
környéke) és az északnyugati („Erdély kapuja” a Meszesi
kapu) rész bizonyult, amely a népvándorlások és táma-
dások valódi folyosói voltak.
A  Duna, amelyet a görögök Istrosnak, a rómaiak pedig
Danubiusnak neveztek, valóságos történelmi és földrajzi
tengelynek számított, ami adott esetben akár természe-
tes határ vagy átjárási hely volt, de élelemforrás (halá-
szat) vagy kereskedelmi út is. A Fekete-tenger pedig
(amit a görögök „Pontos Euxeinos”-nak, vagyis barátsá-
gos tengernek neveztek) fontos stratégiai szerepet ját-
szott a hajózás és kereskedelem terén.
A görög gyarmatok megalakulása, majd Dobrudzsa
meghódítása a rómaiak által az ókorban, az oszmánok
által pedig a középkorban, jelentősen befolyásolta az
egész terület történelmét, beleértve a románokét is.
A Kárpátok, a Duna és a Fekete-tenger jelentősége arra
késztetett néhány történészt, hogy ezt a földrajzi térsé-
get kárpáti-dunai-tengeri területnek nevezze el.
A domborzat változatossága (minden domborzati for-
mát megtalálunk saját erőforrásaival), a kedvező ég-
hajlat, a sűrű vízhálózat, a gazdag növény- és állat-
világ hozzájárult, hogy ez a terület állandóan lakható
legyen, és nagyon jó életfeltételeket biztosítson az itt élő
embereknek.
SZÓTÁR
Homo sapiens = „értelmes ember” a latin nyelvben;
„modern embernek” is nevezik; minden élő ember ebbe
a fajba tartozik
vízhálózat = folyók, tavak stb. összessége
FELADAT
A lecke szövege alapján oldd meg a következő feladatokat!
1. Nevezd meg azt a tényezőt, amely elősegítette a mező-
gazdaság megjelenését az ország területén!
2. Válaszd ki a szövegből azokat a kulcsszavakat, amelyek
földrajzi elemekre és emberi foglalkozásokra utalnak! Tár-
sítsd a domborzati formákat a rájuk jellemző foglalkozá-
sokkal az alábbi modell szerint!
Domborzati forma Foglalkozások
hegy bányászat
3. Írd ki a füzetedbe a Duna és a Fekete-tenger más megne-
vezéseit, amelyeket az idők folyamán használtak!
1. forrás. Hogyan fejlődtek az erdők? 2. forrás. A Duna Románia határánál
„Az utolsó eljegesedés után, amely Krisztus előtt körülbelül
10000 évvel ért véget, az erdők olyannyira elterjedtek szinte
az egész európai kontinensen, hogy az újkőkor (neolitikum)
végére kontinensünk felszínének 80-90%-át borították be.
Azonban a neolitikum kezdetétől (kb. 6500 Kr.e.) napjain-
kig az ember mindinkább beavatkozott az erdők fejlődé-
sébe. (…) Az erdőirtás által folyamatosan csökkentette azt.
(…) Jelenleg Európa területének csak egyharmadát (33%)
borítják erdők. Ezek ilyen méretű csökkenése negatív hatás-
sal volt a biológiai sokféleségre – az élőhelyek eltűnésére,
degradálódására és aprózódására, valamint egyes fajok
megfogyatkozására vagy éppen kihalására.”
(Iovu-Adrian Biriș, Az érintetlen erdők
helyzete Romániában, 2017)

1. Számold ki hozzávetőlegesen, hogy mennyire csökkent

Európában az erdők aránya az újkőkortól napjainkig!
2. Nevezz meg egy okot, amely hozzájárult az erdőterüle-
tek csökkenéséhez!
3. Említsd meg az erdőterületek csökkenésének két követ-
kezményét, ami hatással van a biológiai sokféleségre!

3. forrás. A Kárpátok Romániában

1. Kövesd a térképen a Duna folyását Románián keresztül;
azonosíts négy Duna-parti várost!
2. Említs meg két előnyt, amit a Duna nyújt azok számára,
akik a történelem folyamán a közelében éltek!

IDŐGÉP
Az erdők a szén-dioxid tárolásával és az oxigénterme-
léssel az életet biztosítják a Földön. Az erdők jelenleg
az ország felszínének 27%-át borítják, míg az ókorban
ez 80% volt.

Csoportokban (3-4 diák) dolgozzatok flipchart lapokra!

1. Azonosíts a fenti képen két domborzati formát!
2. Tanulmányozd Románia térképét! Határozd meg, hogy
az ország melyik részén található a hegyvidék!
3. A lecke szövege és a források alapján említs meg három
nyersanyagforrást!
• Soroljátok fel az erdők 5-10 előnyét (pl. erdei gyümölcsök,
talajmegkötés stb.)!
• Írjatok egy mottót, amelyben felszólítjátok a jövő nemze-
déket, hogy őrizze meg és gyarapítsa a meglévő erdőket!
Javaslat: használd fel a biológiai, földrajzi, anyanyelvi stb.
ismereteidet!

13
 1. fejezet | Bevezető
A románok történelmének korszakai
Melyek a történelmi korszakok? Miért osztjuk a történelmet
korszakokra?
A világtörténelem korszakai
A világtörténelem korszakai nem kezdődtek és vég-
ződtek mindenhol egyszerre. Egyes társadalmak még
az őskorban voltak, miközben mások, egy eltérő föld-
rajzi környezetben, már beléptek az ókorba. Bizonyos
tényezők kedveznek egy közösség fejlődésének: pl. a
nyersanyagforrások, a földrajzi elhelyezkedés, az ötletek
és találmányok terjedése stb. Más tényezők viszont kés-
leltetik vagy visszavetik a fejlődést: pl. az elszigeteltség,
a háború, a korrupció, az idegen megszállás, stb. Például
Kelet-Európa lemaradt a nyugattól – legalábbis gazdasá-
gilag, mert a középkori inváziók körülbelül 300 évvel ké-
sőbb értek véget keleten. Ugyanakkor a Balkán-félsziget
fejlődését az oszmán uralom is hátráltatta.
Hogyan különítjük el a korszakokat?
A történelmi korszakok közötti határokat nem szabad
abszolút határoknak tekinteni. Az egyik korszakból a má-
sikba való átmenet fokozatos volt, s hosszú ideig tartott.
Bizonyos eseményeket felhasználunk arra, hogy megje-
löljük egy korszak kezdetét vagy végét, de ezeket nem
tekintjük merev határoknak. A történészeknek eltérő vé-
leményük is lehet, amikor megpróbálják meghatározni a
különböző történelmi korszakok határait.
A román térség korszakai
Az  őskor a román térségben az ember első őseinek a
megjelenésével kezdődött (Kr.e. 1,4 millió – Kr.e. 100 000)
és a dák állam megalapításáig (Kr.e. I. század) tartott.
Az őskor felosztható kőkorszakra és fémkorszakra,
amelyek viszont tovább oszthatóak az életmód és az
Tanulmányozd figyelmesen a leckében található informáci-
ókat, majd oldd meg a feladatokat!
1. Állapítsd meg egyik okát annak, ami miatt a történelmi
korszakok nem esnek egybe minden földrajzi területen!
2. Nevezz meg két tényezőt, amely elősegítheti a társada-
lom fejlődését, és két tényezőt, amely lassíthatja azt!
3. Fejtsd ki véleményedet a kelet-európai és a nyugat-euró-
pai társadalmak eltérő fejlődésének okairól! Gondolod,
hogy az eltérő fejlődés fő oka az idegen megszállás? Érvelj
véleményed mellett!
4. Másold le füzetedbe a csatolt ábrát, majd pótold a hiány-
zó korszakokat!
14
alkalmazott technológia alapján. A kőkorszak feloszlik
paleolitikumra és neolitikumra, amelyek között van
egy átmeneti korszak, a mezolitikum.
A fémkorszak is feloszlik a maga során bronzkorszakra
és vaskorszakra.
Az  ókor a Burebista (Kr.e. I. század) vezette dák állam
megjelenésével kezdődött, és két időszakot foglalt ma-
gába: a géta-dák civilizációt, illetve a római uralmat.
A  középkor a szlávok tömeges bevonulásával kezdő-
dött a VII. század első felében.
1700 körül kezdődött a kora újkor, amely átmenetet je-
lentett az újkorba.
Az újkor a XIX. században nyilvánul meg teljes mérték-
ben, amikor olyan jelentős események történtek, mint:
a Tudor Vladimirescu vezette forradalom, az 1848-as for-
radalom, a fejedelemségek egyesülése (1859), az örökle-
tes monarchia bevezetése (1866) és az állami független-
ség kivívása (1878).
A jelenkor az első világháborútól napjainkig tart. Ez fel-
osztható a két világháború közötti időszakra, a kom-
munista rendszerre és a demokratikus rendszerre,
amely az 1989-es forradalommal kezdődött.
IDŐGÉP
A történelmi korszakok elnevezése egyezményes. El-
nevezésüket az újkorban élő történészektől kapták.
A jelenkor (napjaink történelme) más nevet is kaphat a
jövőben.
Mit gondolsz, milyen meghatározó jellemzői vannak kor-
szakunknak? Miben különbözik a többi korszaktól?
Egy szabad beszélgetésen belül javasolj egy elnevezést a
korszakunkra!
paleolitikum
kőkorszak ____________
____________
őskor
____________
_______
fémkorszak
Emlékezzünk! Ismételjük át az 1. fejezetet!
I. A legfontosabb kronológiai időpontok:

kb. Kr.e. Kr.e. I. 271 XIX. század 1914

10 000 század
az ókor a római kivonulás újkor az első világháború
az éghajlat
kezdete Daciaból; a középkor és a jelenkor kezdete
felmelege-
kezdete a Duna északi
dése
oldalán

II. Társítsd az alábbi földrajzi neveket a kárpáti-dunai-tengeri kifejezéssel!

Fekete-tenger
KÁRPÁTI DUNAI (FEKETE-)TENGERI

Kárpátok

Duna

III. Az alábbi táblázatot másold be a füzetedbe, majd a lenti listából válassz ki három olyan történelmi tényezőt,
amely hozzájárul egy társadalom fejlődéséhez és hármat, amely meggátolja azt!

A történelmi tényezők listája: Fejlődés Visszafejlődés

elszigeteltség, természeti források,
találmányok, inváziók, korrupció,
találékonyság.

IV. Másold be az alábbi táblázatot a füzetedbe, majd írd be a következő korszakok elnevezéseit: paleolitikum, mezo-
litikum, neolitikum, ókor, fémkorszak, kőkorszak!

____________

____________ ____________

____________
őskor

____________
____________
____________

dák civilizáció

______________
a római Dacia

15
 Önértékelés. 1. fejezet
I. Társítsd az A oszlop eseményeit a B oszlop évszámaival!

A. események B. évszámok
1. Az éghajlat felmelegedése a. Kr.e. I. század
2. Az őskor vége b. Kr.u. 271
3. A középkor kezdete a Duna északi részén c. Kr.e. 10 000
4. Az újkor kezdete d. 1914
5. Az újkor vége e. kb. 1700

II. Állapítsd meg az alábbi kijelentésekről, hogy igazak vagy hamisak; majd írd be őket a füzetedbe, megjelölve az I
(Igaz) vagy H (Hamis) betűkkel!
1. A mezőgazdaság megjelenését az újkőkorban (neolitikum) az erdők elterjedése könnyítette meg.
2. Az ókorban a görögök Istrosnak nevezték a Dunát.
3. A Homo sapiens létezésének legrégebbi bizonyítéka ezen a területen 36000 évre nyúlik vissza.
4. Az ókorban sztyeppei volt az uralkodó növényzet.
5. A jelenkor az első világháborúval kezdődik.

III. Egészítsd ki az alábbi kijelentéseket úgy, hogy történelmi igazságot fejezzenek ki!
1. Az ókorban a Fekete-tengert a görögök ______________________ nevezték.
2. A leghosszabb történelmi korszak _________________________________
3. Az újkor egyik eseménye ____________________________________ volt.

IV. 
Alkoss egy körülbelül 150 szavas
fogalmazást „Tér és idő a románok
történelmében” címmel, felhasz-
nálva a következő szavakat: erdők,
mezőgazdaság, éghajlat, növény-
zet, domborzat, korszakok, ókor,
középkor, újkor, jelenkor, fejlődés,
visszafejlődés, megszállás, talál-
mányok, neolitikum. Fogalmazá-
sodban húzd alá a megadott szava-
kat, hogy könnyebb legyen követni
a már felhasznált fogalmakat!

V. Nyomtasd ki a digitális tankönyvből

a mellékelt térképet! Írd a megfe-
lelő helyekre a következő földrajzi
elnevezéseket!

Kárpátok, Duna, Fekete-tenger

TÉTEL I II III IV V Hivatalból Összesen

Önértékelés

Maximális 5 × 3 = 5 × 3 = 3 × 5 = 15 × 2 = 3 × 5 = 10 pont 100 pont

pontszám 15 pont 15 pont 15 pont 30 pont 15 pont
Pontszámod ... ... ... ... ... 10 pont ...

16
 2. fejezet
A román
térség
őstörténete

Ebben a fejezetben
tanulni fogsz:
y a kőkorszakról
y a fémkorszakról
y a Hamangia-, Cucuteni- és
Monteoru-kultúrákról

A fejezet portfóliója
Készíts egy digitális vagy hagyományos portfóliót,
amely, választásod alapján, tartalmazzon képeket:
• a Cucuteni-kultúrához köthető öt különböző
formájú edényről;
• a fémkorszakból származó öt különböző
eszközről;
A digitális portfólió elkészítéséhez használd a
számítástechnika órákon elsajátított ismerete-
ket! A hagyományos portfólió megvalósításához
használd a digitális tankönyvben található mo-
dellt és magyarázatokat!

3 A cucuteni-­kultúrához tartozó kerámiaedény.

 2. fejezet | A román térség őstörténete
A kőkorszak
Mit jelent a nomád életmód?
Az első emberek Románia területén
A  paleolitikum (ős vagy pattintott kőkor – kb. Kr.e.
1 400 000–10 000) a leghosszabb történelmi korszak,
amit az első hominidák (az emberek ősei), majd pedig
Európában talált két emberfaj: a neandervölgyi ember,
amely tisztázatlan körülmények között kihalt, és a „mo-
dern ember” (Homo sapiens) elterjedése határoz meg.
A mai Románia területén a Homo sapiens eddig felfede-
zett legrégebbi ősmaradványaira a Bánsági-hegyvidé-
ken található (Krassó-Szörény megye) Csontok barlang-
jában bukkantak. Ezek Európa legrégebbi leletei közé
sorolhatóak, amelyek a kormeghatározás szerint körülbe-
lül 36 000 évesek (kb. Kr.e. 34 000). Az elemzések megálla-
pították, hogy a barlangban felfedezett három Homo sa-
piens egyed közül az egyik 4,8% és 11,3% között hordozta
a neandervölgyi ember génjeit. Ez bizonyítja azt, hogy a
neandervölgyiek eltűnése előtt a két faj együtt élt.
Életmód. A paleolitikumra a nomád életmód volt jel-
lemző, vagyis az emberek nem kötődtek egy állandó
településhez. Amikor az adott terület élelmiszerforrásai
kimerültek, a néhány tucat emberből álló kisközösségek
továbbköltöztek. Vadászattal (lándzsával vagy csapdával),
halászattal és gyűjtögetéssel foglalkoztak. Eszközeiket
fából, csontból vagy pattintott kőből (például kovakő­
ből) készítették. A hegyvidéki és dombos területeken a
barlangokat és üregeket lakásként használták. Az alacso-
nyabb vidékeken hajlékukat fából, nádból stb. építették.
Ruházatukat az elejtett állatok bőréből készítették. A pa-
leolitikum éghajlati viszonyai között az élelmiszer legna-
gyobb része vadászatból és halászatból származott.
Az ember a természetből nyert erőforrásokat használta,
s ezektől teljes mértékben függött. A változatos élelem
hiánya, a nehéz életkörülmények és a mindennapi kocká-
zatok miatt kevés ember érte el a 35 éves kort. A paleoli-
tikumi ember az érzéseit, meggyőződéseit, tapasztalatait
a barlangfestmények által is kifejezte. Az emberi művé-
szet első példáit az Erdélyi-szigethegységben található
Coliboaia (Semsey) barlangban és a kocsoládfalvi (Cu­
ciulat) barlangban (Szilágy megye) találták meg, amelyek
különféle állatokat ábrázolnak, mint pl.: bölény, ló, medve,
gyapjas orrszarvú. Ehhez a korszakhoz tartozó fontos ré-
gészeti leletek még Ohábaponorról (Hunyad megye) és
Ripiceniből (Botoșani megye, a Prut partján) kerültek elő.
A mezolitikum (középső vagy átmeneti kőkor – kb. Kr.e.
10 000–6 500) egy átmeneti korszak a paleolitikum és
18
neolitikum között. E kor jellemzője a mikrolitikus eszkö-
zök használata, a föld megművelésének kezdete és va-
lószínűleg a kutya háziasítása. A vadászat hatékonyabbá
válik az íj megjelenésével.
A  neolitikum (új vagy csiszolt kőkor – kb. Kr.e 6500–
3500) hatalmas előrelépést jelentett az emberek fejlődé-
sében, akik megtanulják előállítani saját ételeiket a föld
megművelésével és az állatok (sertések, juhok, kecskék,
szarvasmarhák, lovak) háziasításával. Mindez hosszú távú
tervezést igényelt, ami pozitív hatással volt a mindenna-
pi életre és az agy fejlődésére. Az ország területén erre a
szintre nem a mezolitikumi közösségek fejlődésével ju-
tottak el, hanem egy délkeletről, Kis-Ázsiából érkező, lete-
lepedett életmódot folytató népesség megjelenésével.
Az emberek házakat építettek, településekbe (falvakba)
tömörültek. A mezőgazdaság mellett megjelentek más
foglalkozások is, mint a fonás, szövés, fazekasság. A szö-
vés takarókat és ruhákat biztosított, a fazekasság pedig
edényeket, amiket a folyadékok tárolására és szállítására,
s az étel elkészítésére használtak. A kovakőből pattintott
szerszámok és fegyverek mellett megjelentek a csiszolt
és átfúrt eszközök is.
A művészetnek továbbra is dekoratív és mágikus szere-
pe volt. A neolitikum településein a régészek agyagból
készült antropomorf és zoomorf bálványokat találtak.
A női szobrocskák gyakorisága a termékenység kul-
tuszának gyakorlására utal (a gyerekek születésével és
a föld termékenységével kapcsolatosak). Románia te-
rületén több neolitikumi kultúrát is azonosítottak (pl.
Vinča–Tordos, Hamangia, Boian, Vădastra stb.). A neoliti-
kum végén és a fémkorszakba való átmeneti időszakban
(késő neolitikum) a Gumelnița- és a Cucuteni-kultúrák
virágoztak.
SZÓTÁR
antropomorf = ember alakú, emberi formájú
mikrolitikus= kicsi, éles kődarabok, melyeket fába rögzí-
tettek, mint a fűrész fogait
kovakő = ásványi kőzet (kvarcfajta), amin ütésre éles szé-
lek keletkeznek
zoomorf = állat formájú, állatábrázolás
A lecke tartalma alapján végezd el az alábbi feladatokat!
1. Nevezz meg egy-egy neolitikumi és paleolitikumi művé-
szeti formát!
2. Készíts egy ötletes rajzot, amelyben bemutatod a paleoli-
tikumi életmódot!
1. forrás. Őskori ember (rekonstrukció)
1. Nevezd meg a rajzon ábrázolt foglalkozást!
2. A leckében található információk alapján határozd meg
a kőkorszaknak azt az alegységét, amit a rajz ábrázol!
2. forrás. Neolitikumi település (rekonstrukció)
1. Nevezz meg két neolitikumi foglalkozást, ami megtalálható a képen!
2. Készíts egy Venn-diagramot, amelyben ábrázolj egy hasonlóságot és három különbséget a neolitikum és paleolitikum között!
3. Alkoss egy kb. 100 szóból álló fogalmazást „Egy nap a neolitikumban” címmel! Képzeld el, hogy egy 14 éves fiú vagy leány
vagy, aki ebben a korban él!
IDŐGÉP
„A férfi és női agy szerkezete különböző irányban fejlődött.
Ma már tudjuk, hogy a két nem másképp gondolkozik,
másban hisz, más meglátásai vannak, más fontossági sor-
rendet állít fel, és másként viselkedik… A férfiak és a nők
másképp fejlődtek, mert nem volt más választásuk. A férfi
vadászott, a nő gyűjtögetett. A férfi megvédte a családot,
a nő gyereket nevelt. Következésképpen testük és agyuk
merőben másképp fejlődött. Ahogy testük megváltozott,
hogy jobban alkalmazkodjék sajátos funkcióihoz, úgy vál-
tozott az agyuk is. A férfi minden áldott nap kimerészke-
dett az ellenséges és veszélyes külvilágba, hogy vadászként
életét kockáztatva élelmet szerezzen a nőnek és gyerekeik-
nek, s közben megvédte őket a vadállatoktól és ellensége-
iktől. Kialakultak benne a nagy távolságok bejárására al-
kalmas tájékozódási készségek, amelyek révén élelmet lelt
és haza is vitte, valamint a kiváló célzási képesség, amely a
mozgó célpont eltalálásában volt segítségére. A nő azzal
töltötte a napot, hogy a gyerekekről gondoskodott, gyü-
mölcsöket, zöldségeket, dióféléket gyűjtött, és a közösség-
ben élő többi nővel tartotta folyamatosan a kapcsolatot”.
(Allan és Barbara Pease, Miért nem
képesek többfelé figyelni a férfiak, és miért
nem tudnak eligazodni a térképen a nők? 2016)
1. Nevezz meg két-két olyan tevékenységet, amit a nők, il-
letve a férfiak végeztek a kőkorszakban!
2. Említsd meg a kőkorszaki életmód egy olyan következ-
ményét, amit ma is érzékelhetünk!
3. Fejtsd ki véleményedet a mindennapi munkáról! Szerin-
ted még mindig helyénvaló-e a férfi és női feladatkör
megkülönböztetése?
19
 2. fejezet | A ROMÁN TÉRSÉG Agyag- és kőszobrocskák
ŐSTÖRTÉNETE
Hamangia-­kultúra Az agyagszobrocskák szerepe a

A Hamangia- A Hamangia-­ kultúra létrehozói a neolitikumban

mai Dobrudzsában és Bulgáriában A legtöbb neolitikumi szobrocska

és Cucuteni-
kultúrák
ESETTANULMÁNY
Mi a régészeti kultúra?
Az őskori emberekről, az írásos em-
lékek hiányában, a legértékesebb
információkat régészek szolgál-
tatják. Ásatásokat végeznek, majd
elemzik a felfedezett leleteket,
amelyek alapján rekonstruálják a
múltban élt emberek életét. Ami-
kor egy területen egy bizonyos
típusú települést fedeznek fel, jel-
legzetes házépítési technikát vagy
egy adott stílus alapján készült
eszközöket, edényeket, fegyvere-
ket, akkor régészeti kultúráról
beszélünk. Legtöbbször azok az
emberek, akik a múltban egy kultú-
rát alkottak, többnyire ugyanazt a
nyelvet beszélték (bár ez nem köte-
lező). Az emberek mindig tanultak
és hatottak egymásra. Mindez hoz-
zájárult a társadalom fejlődéséhez.
éltek a Fekete-tenger partvidékén,
a Kr.e. 4 500–3 800 körüli években.
A kultúra eddig felfedezett tele-
pülései nem voltak megerősítve,
a folyók és tavak közelében az ala-
csony teraszokon helyezkedtek el.
E kultúra hordozói, akik valószínű-
leg Anatóliából (a mai Törökország
egyik területe) érkeztek, edénye-
iket az agyaghoz hozzáadott zú-
zott kagyló és finom homok keve-
rékéből készítették. Ismerték a réz
megmunkálását is, de nem volt el-
terjedt. Növényeket termesztettek,
állatokat tenyésztettek, edényeket
készítettek (fazekasság) és szőttek.
A Hamangia-­kultúra egyik kiemel-
kedő sajátossága a sok agyag-
szobrocska (ritkábban kőszob-
rocska), amiket a régészeti ásatások
során találtak.
1. forrás. Gondolkodó és társa,
Cernavoda, Hamangia-­kultúra
agyagból készült. Ez volt a leg-
könnyebben elérhető alapanyag
(ebből készítették az edényeket is)
és a legkönnyebben formázható.
A legtöbb neolitikumi kultúrában
női istenségeket ábrázoló szob-
rocskák készültek. Ez bizonyítja a
termékenység kultuszának gya-
korlását, az „ősanya” imádatát, aki
a föld termékenységéért, a terhes
nők védelmezéséért és a gyerek-
születésekért felelős istenség volt.
A neolitikum művészetének
egyik remeke
A Hamangia-­ kultúrához tartozó
cernavodai lelet, a „Gondolkodó”
szobrocskája egyike azon kevés
alkotásnak, amelyik férfit ábrázol.
A lelet egy férfi és egy női szob-
rocskából áll, a „Gondolkodó és
társa” néven ismert. Nem tud-
hatjuk biztosan, hogy ebben az
esetben egy mágikus-vallásos áb-
rázolásról van-e szó, vagy csak egy-
szerűen egy művészi ábrázolásról.
A neolitikus művészet remekműve-
inek számító szobrocskák ma is le-
nyűgöznek kifejezőképességükkel.

Olvasd el figyelmesen a szöveget, ele-

mezd a forrásokat, majd oldd meg a
feladatokat!
1. Végezz egy egyszerű történelmi
kutatást a „Gondolkodó és társa”
kapcsán, felhasználva az online
és a klasszikus forrásokat! Figye-
lembe veheted, hogy ki és mikor
készíthette az alkotásokat, hol és
mikor fedezték fel, a méreteit, a
felhasznált anyagot, hol van kiál-
lítva, az esetleges vitás kérdéseket.
2. Számítsd ki a Cucuteni-kultúra
időtartamát, fogalmazz meg erről
egy véleményt!
3. Nevezz meg három olyan orszá-
got, amelynek területén elterjedt a
Cucuteni-kultúra!
4. A lecke szövegében szereplő leírás
alapján rajzold meg egy, a Cucu-
teni-kultúrára jellemző település
alaprajzát!

20
A Cucuteni-­kultúra. Az európai neolitikum legszebb edényei
2. forrás
Egyes kutatók szerint a Cucuteni-­ megerősítve. A legtöbb települé-
„Figyelemre méltó az edényalakzatok kultúra körülbelül Kr.e. 4600– sen 15–20 háztól kezdődően akár
sokfélesége és különleges egyensúlya, 3700 között teljesedett ki, ami többszáz ház is létezhetett. A leg-
amelyek művészi értéke a lenyűgöző egyben az európai neolitikus mű- több ház téglalap alaprajzú volt,
eleganciájukból és arányaikból fa- veltség csúcspontját is jelentette. egy, két vagy akár több helyiség-
kad. A mesteremberek a mindennapi Nagy területen helyezkedett el, gel. Néhány faluban a házakat kör-
használatra szánt edények (tálak, kor- magába foglalva Románia, Mold- ben helyezték el, másokban pedig
sók, serlegek, poharak, tárolóedények, vai Köztársaság és Ukrajna bizo- párhuzamosan. Egyes települések
gyümölcsöstálak) mellett kultikus nyos területeit. A Cucuteni-Tripol- közepén egy szentély és egy kö-
szerepet betöltő edényeket is formáz- je elnevezést is használják. zösségi hely volt, ahol a lakosok
tak, amelyeket vallási szertartásokban összegyűlhettek és megtarthatták
Az emberek törzsekbe szerveződ- szertartásaikat. A kőeszközökkel
használtak (tárolóedények, kettős öblű
ve éltek, ami azonos nyelvhaszná- párhuzamosan kezdték előállítani
edények, antropomorf és zoomorf
latot, egy közös ősben való hitet, és mindinkább használni a rézesz-
edények stb.). Úgy tűnik, hogy a művé-
mítoszok létét feltételezi. A tele- közöket. A fő termelő tevékenység
szek fantáziája nem ismert határokat.
pülések általában magasabb he- a növénytermesztés és az állatok
A fő mintázat a spirál volt, amihez fes-
lyeken, de víz közelében helyez- (szarvasmarha, juh, kecske, sertés)
tett köröket, ellipsziseket, vonalakat és
kedtek el, és védőárkokkal voltak tenyésztése volt.
sávokat társítottak. A mintázat sávos
elrendezésű, melynek szimmetriája és
ritmusossága figyelemreméltó egyen-
súlyban van. A kerámia díszítéséhez
főleg fehér és piros színeket használtak;
miközben feketét inkább csak a kör-
vonalakhoz és a díszítő motívumok
kiemeléséhez alkalmaztak”.
(Senica Țurcanu, A  Cucuteni-­kultúra.
Történelmi bemutatás, 2006)

3. forrás. A Cucuteni-­kultúrához
tartozó agyagedények

4. forrás. A Cucuteni-Tripolje és más neolitikumi kultúrák elterjedése

D una
Fekete-tenger

Földközi-­
tenger

21
 2. fejezet | A román térség őstörténete
A fémkorszak
Milyen előnye volt a fémek használatának?
Egy új korszak
Az általában stabil, produktív és békés újkőkori (neoliti-
kumi) civilizációk létezése Kr. e. 3 500 körül véget ért.
Egyes történészek úgy vélik, hogy eltűnésüket és a fém-
korszak kezdetét egy idegen indoeurópai nép érkezése
okozta, amelyik bronzkohászatot és harci szokásokat ho-
zott magával.
A történészek „indoeurópaiak”-nak azt az ősi népessé-
get nevezik, amelyik a legtöbb európai nép (germánok,
szlávok, italikuszok, görögök, trákok, kelták) és az indiai-
ak őse is volt. Az indoeurópaiak őshazájával kapcsolato-
san a történészeknek még nincs egységes álláspontjuk.
Egyesek szerint ez Anatólia volt, mások szerint pedig a
Fekete-tenger északi része, a Kaukázus és a Kaszpi-ten-
ger sztyeppvidéke.
A  trákok az újkőkori civilizációt létrehozó őslakosok
és az indoeurópai vándornépek keveredéséből jöttek
létre a Duna alsó folyásának mindkét oldalán. A kár-
páti-dunai-tengeri térségben a trákok mellett szkíták,
kelták, szarmaták és görögök is laktak. A géta-dákok
a fémkorszakban a népes trák törzsből váltak ki, és
önállósodtak.
A fémkorszak jellemzői
A  bronzkorra (Kr.e. III–II. évezred) és a vaskorra (Kr.e.
kb 1200–I. század) osztott fémkorszak előkészítette
az ókori civilizáció megjelenésének feltételeit. A lakos-
ság többsége továbbra is a mezőgazdasággal foglalko-
zott, de jelentős volt az állattenyésztés is. A fazekasság
minőségi visszaesést mutatott a neolitikumhoz ké-
pest. Az edények durva anyagból készültek, az alakza-
tok változatossága szerényebb, a díszítés pedig sokkal
FELADAT
A történelem az okok és következmények láncolata, amelyben
egyes következmények a maguk során okozattá válhatnak,
mint az 1. folyamatábra. A mellékelt folyamatábra okozati
láncolata a fémeszközök és fegyverek megjelenésén alapul.
Másold le mindkét keretet a füzetedbe! A lecke szövegében
található információk alapján töltsd ki a második folya-
matábrát a hiányzó részekkel! Használd modellként az első
folyamatábrát!
22
szegényesebb lett. Ezzel szemben erőteljesen fejlődött
a fémkitermelés és a fémmegmunkálás mestersége (2.
forrás). Az első felhasznált nyersanyag, amiből szerszá-
mokat és fegyvereket készítettek, a bronz, később pedig
a vas volt, azonban továbbra is használták a kőeszközö-
ket, mivel a fémek beszerzése nehézkes volt. A bronzot
a réz (kb. 90%) és ón vagy ólom ötvözetéből (keveré-
kéből) állították elő. A rézhez képest a bronz kemé-
nyebb volt, ami hatékonyabb eszközöket és fegyvereket
jelentett. A korszak második felében már a vasat hasz-
nálták, amely ellenállóbb és keményebb volt a bronz-
nál. A Nyugati-Kárpátokban jelentős réz-, vas-, arany- és
ezüstlelőhelyek voltak.
A  fémszerszámok (kapák, sarlók, balták) használata
a mezőgazdaságban megnövelte a gabonatermelést.
A felhasználatlan termékfelesleget értékesítették. Ennek
eredményeként fejlődött a kereskedelem és a szállítás.
A kereskedelem cserekereskedelem formájában zajlott
(természetbeni csere, termék a termékért). A lovakat már
igavonó állatként is használták. Megjelentek a masszív
kerekű szekerek, amiket áruszállításra, de hadjáratokban
is használtak.
A fémfegyverek (kard, harci fejsze, lándzsa) használata
a háborúk megsokszorozódásához és a harcosok meg-
jelenéséhez vezetett. Mindezek, valamint a hadizsákmá-
nyok egyenlőtlen elosztása az egyének társadalmi diffe-
renciálódásához és a társadalmi osztályok kialakulásához
vezettek. A katonai elit (nemesek) nagyobb részesedést
kapott a hadizsákmányból, és kiváltságos helyzetet töl-
tött be a társadalomban.
SZÓTÁR
ötvözet = két vagy több fém keveréke
elit = egy társadalmi csoport vezető tagjai; a társadalom
magasabb rangú csoportja
1. folyamatábra
a fémfegyverek a háborúk a társadalmi osztá-
használata megsokszorozódása lyok kialakulása
2. folyamatábra
A mező-
gazdasági a kereskede-
fémeszközök ________ lem fejlődése ________
használata
1. forrás. A felsőmarosújvári (Fehér megye) bronz
raktárlelet.
A raktárlelet, amely feltehetően egy bronzkori öntőmű-
helyhez tartozott, több mint 6000 darabból áll, s 1100
kg súlyú. Bronzból készült sarlókat (több mint ezret),
baltákat, kardokat, lándzsa- és nyílhegyeket, tőröket,
karkötőket, nyakláncokat, ruhakapcsokat, tűket és fel-
használatlan nyersanyagot tartalmaz. Ez Európa egyik
legjelentősebb ilyen lelete.
A szövegben említett bronztárgyakat sorold három cso-
portba a felhasználásuk alapján!
2. forrás. Szerszámkészítés öntőformák segítségével és meleg megmunkálással (kovácsolással). (rekonstrukció)
1. Nevezz meg három tárgyat, amit a képen látsz! 2. Fejtsd ki véleményedet a munka nehéz-
ségével kapcsolatosan! Milyen kockázatokkal jár azok számára, akik ezt végzik? Melyek az
előnyei?
IDŐGÉP
Elmélkedés: Milyen anyagi maradványokat hagy
maga után egy civilizáció? Milyen hatása van ezeknek
a jövőre nézve?
A múltban élő emberek a létezésük bizonyítékaiként
olyan tárgyakat hagytak hátra, amiket használtak, pl.
építmények, különféle művészi alkotások stb. Egyes
kőkorszaki települések például többezer tonnányi kerá-
miatárgyat hagytak hátra. Országunk területén számos
bronz- és vastárgy lerakatra bukkantak. Szinte napjain-
kig ezek a leletek természetes anyagokból készültek:
agyagból, fából, csontból, fémből, kőből stb. Miután a
tárgyakat már nem használták, visszaépültek a környe-
zetükbe anélkül, hogy szennyeznék azt.
Milyen „maradványokat” termel a társadalmunk?
Mit találnának 2000 év múlva a jövő „régészei” a XXI.
századi civilizáció után kutatva? Egy kötetlen beszélge-
tés keretén belül:
1. Sorolj fel öt modern anyagból (pl. műanyagból) készült
tárgyat, amit ma gyakran használunk!
2. Nevezz meg két lehetséges helyet, ahová felhasználás
után kerülhetnek ezek a tárgyak!
3. Elemezd a környezetre gyakorolt hatásukat!
4. Javasolj két megoldást arra nézve, hogy a bolygónk a
következő generációk számára is lakható legyen!
23
 2. fejezet | A ROMÁN TÉRSÉG A Monteoru-kultúra jellemzői
ŐSTÖRTÉNETE
A Monteoru-kultúra települései borostyán-, és sótelepeket. A he-

A Monteoru- magaslatokon helyezkedtek el, és

általában természetes vagy mes-
lyi kereskedelem (gabonafélék,
háziállatok, különféle anyagok)

kultúra terséges módon megerősítették

őket.
mellett távolsági kereskedelmet
is folytattak. A bronzműhelyek
Fő foglalkozásuk a növényter- alapanyaga az Erdélyi-középhegy-
ESETTANULMÁNY
mesztés és az állattenyésztés volt. ségben található bányatelepekből
származott, ahonnan cserekeres-
A vadászatot is gyakorolták, amit
A Monteoru-kultúra a a román tér- kedelem útján szerezték be.
a Sărata-Monteoru településen
ség egyik legfontosabb bronzkori
megtalált szarvas- és vaddisznó- Társadalmi különbségek
kultúrája. A Kárpátkanyar térségé-
csontok bizonyítanak.
ben jelentkezett kb. Kr.e. 2500– A fegyverek viszonylag nagy szá-
1500 között. A kultúra a Buzău A  bronzkohászat jól képviselteti ma és a megerősített települések
megye északi részén található magát. A régészeti feltárások során olyan társadalomra utalnak, ame-
Sărata-­Monteoru településről kap- harci balták, tőrök, lándzsahegyek lyiktől nem volt idegen a katonai
ta a nevét, ahol egy, ehhez a kultú- öntéséhez használt öntőformákat konfliktus. A bronzkori hadvezérek
rához tartozó régészeti lelőhelyet találtak. A bronz azonban ritka és egyre fontosabb státuszát a ha-
kutattak. drága anyag volt, ezért továbbra is lomsírokba (tumulus) való temet-
használtak csont- és kőeszközöket, kezésük mutatja.
mint például csont- vagy pattin-
tott kovakő nyílhegyeket vagy ívelt SZÓTÁR
kőpengéket. borostyán = a főleg fenyőfák
A Monteoru-kultúra megalko- megkövesedett gyantájából kelet-
tói felhasználták a környék ter- kezett féldrágakő.
mészeti erőforrásait: a fát, követ,
Olvasd el figyelmesen a szöveget, ta-
nulmányozd a forrásokat, majd oldd
1. forrás. A Monteoru-kultúrához tartozó agyagedények
meg a feladatokat!
1. Említsd meg az 1. forrásban talál-
ható edények egy jellemzőjét!
2. Nevezd meg a lakosok egy foglal-
kozását, amire a 2. forrás eszközei
utalnak!
3. Határozd meg a bronzkorban
használt kőkorszaki eszközök je-
lenlétének egyik okát!
4. Nevezz meg három természeti
erőforrást, amit a Monteoru-kul-
túra megalkotói felhasználtak!
5. Említs két bizonyítékot, ami a har-
cosok jelenlétére utal!
6. Rajzolj a füzetedbe egy kronológi-
ai idővonalat, amelyen bejelölöd
az alábbi évszámokat: Kr.e. 3000;
Kr.e. 2000; Kr.u. 1; Kr.u 1000; Kr.u.
2000. Jelöld be hozzávetőlegesen 2. forrás. A Monteoru-­
az időtengelyen a Monteoru-kul- kultúrához tartozó
túra létezésének idejét, felhasznál- bronz sarlók
va a lecke kronológiai adatait!

24
Emlékezzünk! Ismételjük át a 2. fejezetet!
I. A legfontosabb kronológiai időpontok:

kb. Kr.e. kb. Kr.e. 6500 kb. Kr.e. 3500 kb. Kr.e. 1200 Kr.e. I. század
10 000
véget ér a véget ér a véget ér a neolitikum, véget ér véget ér a vaskor,
paleolitikum, mezo­litikum, kezdődik a bronzkor a bronzkor, kezdődik az ókor
kezdődik a kezdődik a kezdődik
mezolitikum neolitikum a vaskor

II. Készíts egy diagramot a paleolitikum és neolitikum közötti hasonlóságokkal és különbségekkel! Használd a meg-
adott szavakat!

ház, a tűz használata,

PALEOLITIKUM NEOLITIKUM
barlang, vadászat,
mezőgazdaság, nomád,
megtelepedett,
kőeszközök

III. Feleltesd meg az A oszlop történelmi korszakait a B oszlop történelmi folyamatainak!

A. Történelmi korszakok B. Történelmi folyamatok

1. paleolitikum a. a fazekasság megjelenése
2. mezolitikum b. barlangrajzok
3. neolitikum c. réz alapú ötvözet létrehozása
4. bronzkor d. a géta-dákok önállósodása
5. vaskor e. mikrolitikus eszközök használata

IV. A
 z alábbi szavak és kifejezések ok-okozati történelmi folyamatokat jelölnek. Másold be a füzetedbe az alábbi
folyamatábra szerint úgy, hogy ok-okozati összefüggést eredményezzen!
a kereskedelem fejlődése a szállítás fejlődése
a fémeszközök használata a gabonatermelés növekedése

V. A leckék során új szavakat tanultál és jegyeztél le a „szakszavak szótárába”. Alkoss történelmi kijelentéseket, fel-
használva az alábbi fogalmakat! Megváltoztathatod a szavak nyelvtani alakját.

kovakő;   mikrolit;   antropomorf;   zoomorf;   ötvözet;   elit

25
 Önértékelés. 2. fejezet
I. Feleltesd meg az A oszlop eseményeit a B oszlop kronológiai időpontjainak!

A. Események B. Kronológiai időpontok

1. a paleolitikum vége a. Kb. Kr.e. 10000
2. a mezolitikum vége b. Kb. Kr.e. 1200
3. a neolitikum vége c. kb. Kr.e. 3500
4. a bronzkor vége d. kb. Kr.e. 6500
5. az ókor kezdete e. Kr. e. I. század

II. Karikázd be a megfelelő betűt, hogy helyes állítást kapjunk!

1. Ekkor jelent meg a szövés
a. mezolitikum  b. neolitikum  c. paleolitikum  d. bronzkor

2. A „Gondolkodó és társa” szoborcsoportot az alábbi kultúrában alkották:

a. Monteoru  b. Cucuteni  c. Hamangia  d. Gumelnița

3. A Cucuteni-­kultúra kiemelkedő jellemzője:

a. a kerámiák szépsége b. barlangrajzok
c. vasfeldolgozás d. vaseszközök készítése

III. K észíts egy diagramot, PALEOLITIKUM NEOLITIKUM

amelyben jelölj meg egy
hasonlóságot és négy kü-
lönbséget a paleolitikum
és neolitikum között!

IV. Határozd meg, hogy az alábbi kijelentések igazak (I) vagy hamisak (H)!
1. A neolitikumban gyakorolták a termékenység kultuszát.
2. A bronz egy réz alapú ötvözet.
3. A barlangrajzokat kerámiaedényekre készítették a neolitikumban.
4. A Monteoru-kultúra egy vaskori régészeti kultúra.
5. Az antropomorf edények állat formájúak.

V. Alkoss egy körülbelül 150 szavas értekező fogalmazást „Társadalmi átalakulások a fémkorszakban” címmel, felhasz-
nálva a következő szavakat: eszközök, fegyverek, társadalmi osztályok, kereskedelem, háború, hadvezérek, szállítás, trák,
indoeurópaiak, vas, elit, erődítmények, ékszerek, felesleg, szekerek!
Fogalmazásodban húzd alá a megadott szavakat, hogy könnyebb legyen követni a már felhasznált fogalmakat!

TÉTEL I II III IV V Hivatalból Összesen

Önértékelés

Maximális 5 × 3 = 3 × 5 = 5 × 3 = 5 × 3 = 15 × 2 = 10 pont 100 pont

pontszám 15 pont 15 pont 15 pont 15 pont 30 pont
Pontszámod ... ... ... ... ... 10 pont ...

26
 3. fejezet
A géta-dákok
Ebben a fejezetben
tanulni fogsz:
y a géta-dákokra vonatkozó
történelmi forrásokról
y Hisztriáról
y Burebistáról és Decebalusról
y Dacia római meghódításáról
y Sarmizegethusáról
y Traianus oszlopáról
y a drobetai hídról
y az adamclisi emlékműről

A fejezet portfóliója
Készíts egy digitális portfóliót, amely választá-
sod alapján, tartalmazzon:
• öt fotót Sarmizegethusa szent helyéről;
• öt képet Traianus oszlopáról;
• öt képet az adamclisi emlékműről.
3 Egy dákot ábrázoló szobor Nagy Konstantin római
császár diadalívén (Róma)
 3. fejezet | A géta-dákok
Történelmi források a géta-dákokról:
Hérodotosz, Sztrabón, Cassius Dio
Honnan származnak a géta-dákokkal kapcsolatos informá-
cióink?
A történészek egy része a „géta-dák” elnevezés alatt
a trákok északi törzseit érti. A géta-dákokkal elsőként a
görögök kerültek kapcsolatba a Kr.e. VII. század közepén,
amikor a géták által lakott Dobrudzsában megalakultak
az első görög gyarmatvárosok: Orgame és Histria. A leg-
fontosabb ókori szerzők, akik információkat hagytak ne-
künk a géta-dákokról: Hérodotosz, Sztrabón és Cassius
Dio voltak. Általában az ókori szerzők írásaihoz előíté-
lettel viszonyulunk, mivel a görögök és a rómaiak min-
den más népet, köztük a géta-dákokat is „barbároknak”
tekintették.
Hérodotosz, Sztrabón és Cassius Dio nem jártak szemé-
lyesen a géta-dákok által lakott vidékeken, és nem vettek
részt személyesen a leírt eseményeken, hanem az infor-
mációkat közvetítők útján szerezték be.
Hérodotosz (Kr.e. 484-425) Görögországban élt (a
­Számosz szigeti Halikarnasszoszban, majd Athénban), és
sokat utazott, hogy dokumentálódjon. A „történelem
atyjának” is nevezték, mert megírta az első, a  múltat
kutató Történelem (Historia) című művét, amelyben is-
merteti a görög-perzsa háborúkat is. Miközben bemutat-
ja I. Dareiosz szkíták elleni hadjáratát (Kr.e. 514) a Fekete-­
tenger északi részén, a gétákról is beszél. Hérodotosz
közli, hogy a géták ellenszegültek a perzsa hadseregnek,
amikor azok áthaladtak területükön, de vereséget szen-
vedtek annak ellenére, hogy „ők voltak a legvitézebbek
FELADAT
Olvasd el figyelmesen a lecke szövegét, majd válaszolj a kö-
vetkező kérdésekre! 1. Nevezd meg azt a szerzőt, aki a géták
hitvilágáról és Burebista hatalmáról írt! 2. Határozd meg azt
a lehetséges történelmi forrást, ahonnan Hérodotosz infor-
mációit szerezte a gétákról! Hol kerültek közvetlen kapcsolat-
ba a görögök a gétákkal? 3. Fejezd ki véleményedet a szerzők
pártatlanságáról! Befolyásolhatták-e őket a különböző érzé-
sek? Említs meg két ilyen példát a tárgyalt szerzőkről!
Milyen lépéseket kell követni, amikor egy történelmi forrást tanulmányozunk?
Meghatározzuk, hogy:
• Mikor íródott? • Hol íródott?
• Milyen céllal íródott a forrás? • Mit tudok a szerzőről?
28
és legigazságosabbak a trákok közül”. Hérodotosz ro-
konszenvezett a perzsákkal szembeszálló népekkel, így
a szkítákról is kedvezően írt. Információkat közöl a gé-
ták hitvilágáról is. Leírja, hogy „halhatatlanoknak hiszik
magukat” és a Zalmoxis nevű istent imádják, akinek 5
évente „küldötteket” (feláldozott embereket) ajánlanak
fel. Hérodotosz elismeri azonban, hogy Zalmoxisról nincs
megbízható információja. Azt állítja, hogy vagy egy he-
lyi istenség, vagy pedig Püthagorasz egykori rabszolgája
volt, aki közben a géták szellemi vezetője lett.
A görög származású Sztrabón (Kr.e 63-kb. Kr.u. 26) Gö-
rögországban, Rómában és az egyiptomi Alexandriában
élt. Földrajz (Geógraphika) című munkájában leszögezi,
hogy a „dákok és a géták azonos nyelvet beszélnek”. Írt
Makedón Nagy Sándornak a Duna északi részén vezetett
hadjáratáról is (Kr.e. 335) és 50 000 géta áttelepítéséről
Havasalföldről a Duna déli részére Octavianus Augustus
császár (Kr.e. 27- Kr.u. 14) idejében. Sztrabón beszámol
Burebista katonai erejéről és a halála utáni dák széthú-
zásról is.
Cassius Dio (Kr.u. 163-229) görög származású római
történész volt. Róma történetét írta meg a város alapí-
tásától kezdve (Római történelem). Traianus uralkodásá-
hoz érve – akit csodált – értékes információkkal szolgált
­Decebalus (Decebal) vezette dákokkal folytatott hábo-
rúiról. Cassius Dio körülbelül 100 évvel Dacia meghódítá-
sa után írt. Régi feljegyzésekre alapozott, és valószínűleg
felhasználta Traianus De Bello Dacico (A dák háborúk), az-
óta sajnálatosan elveszett emlékiratait is.
1. forrás. Részletek
Hérodotosz Történe-
lem című munkájából
Határozz meg két olyan
készséget, amivel ren-
delkeznie kell annak,
aki ilyen dokumentumot
olvas és értelmez!
• Ki írta az adott forrást?
• Hiteles-e a forrás?

Hisztria
ESETTANULMÁNY
Egy „barátságos” tenger:
a Fekete-tenger
A görögök számára a Fekete-ten-
ger barátságos volt, amit az általuk
adott név is bizonyít: Pontos Euxe-
inos (Barátságos-tenger). A nagy
gyarmatosítás folyamán a görögök
több gyarmatvárost és kereske-
delmi telepet is alapítottak a part-
jainál. A mai Dobrudzsa partvidé-
kén több gyarmatot hoztak létre,
mint pl. Hisztria, Tomisz, Kallatisz
és Orgame (Argamum). Ezek élénk
kereskedelmet folytattak a görög
városokkal, de a környéken élő gé-
tákkal is.
Hisztriát (Isztria) Kr.e. a VII. szá-
zadban alapították a Milétoszból
A tengertől függő gyarmatváros
Kr.e. az V. században Hisztria már
saját pénzt veretett, amelynek je-
lentős forgalma volt a Fekete-ten-
ger partján és a Duna mentén
– s ezt a géta-dákok is használták.
A pénzhasználat a város fejlettsé-
gi fokát mutatja. A városnak egy
szent helye is volt, ahol Zeusznak,
Afroditénak, a „gyógyító” Apollón-
nak, a „termésadó” Dionüszosznak
és más isteneknek szentelt temp-
lomok álltak. Kr.e. a III. században
Hisztria hanyatlásnak indult a
környékbeli háborúk és a tenger-
öböl fokozatos feltöltődése miatt
(turzás). E természeti jelenség
következtében, a nagyobb hajók
már nem tudtak behajózni a város
kikötőjébe, ezért a kereskedelem
nehézkessé vált. Ugyanez a jelen-
ség érintett egy másik, Hisztriánál
kisebb és északabbra levő görög
gyarmatvárost is, Orgamet.
Hisztria helyett a dobrudzsai part-
vidék legfontosabb görög gyar-
matvárosa Kallatisz lett (Kr.e. III.
században), amely a mai Mangalia
területén létezett. Kr. u. az I. század-
tól kezdődően, a dobrudzsai görög
gyarmatvárosok római fennható-
ság alá kerültek. Ekkor indult virág-
zásnak egy másik görög gyarmat-
város, Tomisz (a mai Konstanca).
A gyarmatvárosok görög lakosai
edényeket, ékszereket, olívaolajat,
az építkezésekhez márványt, bort,
szerszámokat és fegyvereket hoztak
Görögországból. A termékek egy
részét a gétáknak szállították, akiktől
más termékeket és tárgyakat kaptak
cserébe. A görögök fontos szerepet
játszottak a civilizáció terjesztésében
a környék lakossága körében. A gé-
ta-dákok a görög kultúra számos
elemét átvették (írás, pénzérem, ke-
rámia- és kohászati technikák, védő-
falak építésének technikája stb.)

k
(Kis-Ázsia) érkező gyarmatosítók.

á
Kr.e. az V. századra már a legfon-
t
í A jelenlegi
tosabb görög gyarmatváros lett
k partvonal
a Fekete-tenger dobrudzsai part-
z
vidékén. A többi görög gyarmat- s Orgame
városhoz hasonlóan, Hisztriában
is a legfontosabb tevékenység a k 1. forrás.
kereskedelem volt, de gyakorolták Hisztria A Fekete-­
a kézművességet, a halászatot és a
g á tenger
mezőgazdaságot is (a város körüli é t Tomisz
partvonala
területen). a Kr.e. VII.
században
SZÓTÁR és napja-
turzás = a folyamatos hullámzás ál-
Kallatisz inkban.
tali feltöltődés (homok, kavics, iszap)

Olvasd el figyelmesen a szöveget,
elemezd a történelmi forrást, majd
oldd meg a feladatokat!
1. Határozz meg három gazdasági
tevékenységet, amit Hisztriában
gyakoroltak!
2. Azonosítsd Hisztria hanyatlásá-
nak két lehetséges okát a Kr.e. III-II.
századokban!
3. Olvasd fel a görög gyarmatváro-
sok neveit az 1. forrásból, északról
kiindulva dél felé!
IDŐGÉP
A Fekete-tenger vízszintjének ingadozásai az idők során hatást gyakorol-
tak a környékbeli településekre. Kr.e. a III–I. évezredekben a Fekete-tenger
vízszintje +5m-ről -4m-re csökkent a jelenlegi szinthez képest. Ez hozzá-
járult Hisztria és Orgame városok környékének feltöltődéséhez (1. forrás).
A Duna, majd a tengeri áramlatok által hozott homok olyan homokgátakat
alkotott, amelyek megakadályozták a nagy hajókat abban, hogy behajóz-
zanak a két város kikötőjébe.
1. Gondolod, hogy napjainkban még lehetséges a tengerek és óceánok víz-
szintjének jelentős változása? Ha igen, akkor mi lehet az oka?
2. Tanulmányozd a földgömböt! Mit gondolsz, milyen következményei lennének,
ha 10 m-rel megemelkedne a Világóceán szintje? Mi történne a tengerparti vá-
rosokkal vagy a síkságokkal? Hogyan változna meg országunk földrajza?

29
 3. fejezet | A géta-dákok
Burebista. Decebalus
Milyen foglalkozásuk volt a géta-dákoknak?
A géta-dák társadalom
Az ókori világban általában a „géták” elnevezéssel az
Al-Duna (a Román-alföld és Dobrudzsa) mentén élő tör-
zseket jelölték, míg a „dákok” elnevezéssel Erdélyben és
a Bánságban élő törzsekre utaltak. A géták és a dákok
ugyanazt vagy hasonló nyelvet beszéltek, mivel a trákok
hatalmas népéhez tartoztak.
Az állam megalapítása előtt a géta-dákok királyok által
vezetett törzsekben éltek. Mezőgazdasággal, kézmű-
vességgel és kereskedelemmel foglalkoztak. Kitermelték
az altalaj nyersanyagforrásait, mint például a vasércet,
aranyat, ezüstöt és a sót. A géta-dákok főleg falvakban
éltek, de rendelkeztek fallal körülvett városokkal is. Ezeket
„dava”-nak nevezték, s a katonai vezetők politikai-vallá-
si központjai voltak. Ilyen városok Argedava, Petrodava,
Sucidava, Tamasidava voltak. A géta-dák társadalmat ne-
mesek (tarabostes vagy pileati) és közrendűek (comati
vagy capillati) alkották. A régészek által talált fegyverek
és katonai felszerelések nagy mennyisége, valamint a
számos katonai eseményben való részvételük egy jelen-
tős harcos elit létezésére utalnak. (1. forrás)
A géta-dákok kapcsolatba kerültek más civilizációkkal is,
akikkel javakat, találmányokat és ismereteket cseréltek.
A legjelentősebb „szomszédjaik” a Fekete-tenger partján
levő gyarmatvárosok görög lakossága és a rómaiak vol-
tak. A géta-dákok ezektől a mediterrán népektől átvették
az írást, a pénzérmét, a fazekaskorongot s más ismereteket
a fémfeldolgozás, a kerámiagyártás és a várépítés terüle-
tén. A géta-dák civilizációt a szkíták (a Fekete-tenger északi
részén) és a kelták (Erdély területén) is befolyásolták.
A géta-dákok legfontosabb királyai Burebista és Deceba-
lus voltak.
A géta-dákok Burebista vezetése alatt
Az első nagy géta-dák király Burebista volt. Nem lehet
tudni biztosan, mikor lett király, de néhány történész
szerint Kr.e. 82-ben, bár semmilyen konkrét bizonyítékkal
nem rendelkeznek, amivel ezt megerősíthetnék. Bure­
bista uralkodása kezdetén Decaineus (Deceneu) főpap
támogatásával új erkölcsi és jogi szabályokat vezetett
be, majd valószínűleg katonai kiképzéssel (mint mondja
Sztrabón) jól szervezett hadsereget sikerült létrehoznia.
Tárgyalásokkal vagy fegyveres úton sikerült egyesítenie
az összes géta-dák törzset. Erős, szervezett hadseregével
uralma alá hajtotta a szomszédos népeket, beleértve a
Fekete-tenger partján levő gazdag görög városállamokat
is. Hatalmi központját a Szászvárosi-hegyekben hozta
létre. Egy fontos történelmi forrás, amely információkat
30
nyújt Burebistáról, a dionyssopolisi felirat (ma Balcsik,
Bulgária), miszerint ő volt a „Trákia felett uralkodó első és
legnagyobb” király. A feliratból arra következtethetünk,
hogy Burebista Pompeiust támogatva avatkozott be,
vagy szándékozott beavatkozni a Pompeius és Caesar
közötti polgárháborúba. A győztes Caesar Dacia meg-
támadását tervezte, azonban Kr.e. 44-ben meggyilkolták.
Ugyanabban az évben hal meg Burebista is, ismeretlen
körülmények között. Burebista halála után a géta-dák
állam felbomlott. Megmaradt azonban Sarmizegethusa
fővárossal egy állami központ (lásd az esettanulmányt),
ahol egymást követően uralkodtak Decaineus, Comosi-
cus, Coryllus, Duras királyok.
Decebalus
A géta-dákok újraegyesítése Decebalus (Decebal) (Kr.u.
87-106) vezetésével történt. Azután vette át a hatalmat,
miután a Római Birodalom határai már elérték a Dunát,
s magába foglalta Dobrudzsát is. Decebalus kénytelen
ellenőrzése alatt tartani a rómaiakkal való kapcsolatokat,
amelyek igen kényessé váltak, mivel a dákok be-betörtek
a Római Birodalom területére. Határozott királyként és jó
katonai stratégaként, Decebalus megerősítette a várakat,
és szövetséget kötött a környező népekkel, hogy ellenáll-
hasson az egyre fenyegetőbb római hatalomnak.
SZÓTÁR
főpap = egy vallási vezető; itt a géta-dákok legfőbb is-
tenségének szentelt kultusz vezetője
polgárháború = egy állam két hadserege között zajló
háború, amelyben a szembenállók (riválisok) az állam
élére kívánnak jutni.
Olvasd el figyelmesen a lecke szövegét, majd oldd meg a
feladatokat!
1. Nevezd meg a géta-dákok szervezési formáját az állam
megjelenése előtt!
2. Nevezd meg a géta-dákok két létező társadalmi
csoportját!
3. Említs meg 4 olyan területet, amelyeken a géta-dákok fej-
lődtek a görög és római kapcsolatoknak köszönhetően!
4. Számold ki Burebista halála és Decebalus hatalomra ke-
rülése közötti időszakot!
5. Említsd meg azt a tényezőt, amelyre Burebista támaszko-
dott, hogy erős államot hozzon létre!
6. Határozz meg két olyan intézkedést, amivel Decebalus
igyekezett ellensúlyozni a rómaiak hatalmát!
IDŐGÉP
„…korunk eseményei a követke-
zők: amikor a gyakori háborúkban 1. forrás. Aranyozott
elcsigázott nép élére került, a géta ezüst sisak (750 gramm);
Burebista kiképzéssel, a bortól való géta kincslelet – ­Peretu,
megtartóztatással, a parancsok meg- Teleorman megye
hallgatására való rászoktatással, an�- (Kr.e. IV. század)
nyira fölemelte népét, hogy néhány 1. Szerinted melyik társadal-
év alatt nagy birodalmat teremtett, s mi csoporthoz tartozha-
a szomszédok többségét a géták ha- tott a sisak birtokosa?
talma alá vezette. Már a rómaiakat is 2. Mondj véleményt a sisakra
fenyegette…” vésett szemekről! Szerinted
milyen szerepük volt?
„…Burebistat különben, mielőtt még
a rómaiak hadat indítottak volna el-
lene, néhány lázadó megbuktatta,
utódai pedig az országot több részre
osztották…” 2. forrás. A dák állam Burebista uralma alatt (Kr.e. 82–44)
(Sztrabón, Geógraphika)
K OK
IO T BAS
BO AR Z TA
RNÁ
1. Említs meg három módszert, ami- AN K K
KO ÖK
vel Burebista erős államot hozott SZ SZ
B Ó KO
K
RI ÜR TO
létre! KOSZ
H OK
U AT
TA AG K ÁRP K
G É TÁ Olbia
2. Idézd azt a töredéket a szövegből, T YR A
k
K
BURO

áto
JAZIGOK

rp
amely bemutatja a géta-dákok vi-

Ká
szonyát a szomszédos népekkel! AP UL IK ROXOLÁNOK Tyras
SC Sarmizegethusa Kárpátok
3. Említs meg a szöveg alapján két OR Buridava
DIS Drobeta
történelmi tényt: egyet a géta-dá- CU Hisztria
SO GÉTÁK
K Tomisz
kokról, Burebista hatalomra jutása Kallatisz
előtt és egyet a Burebista halála Sucidava Dionysopolis
MO AK
ESI RÜSZI
utáni dák államról! A K OD Odessos
Mesembria
4. Fejezd ki véleményedet azzal kap- Apollonia
csolatosan, hogy fontos-e a tör-
1. Nevezz meg 5 törzset, akiket Burebista az uralma alá hajtott!
vények betartása a társadalom
fejlődése érdekében? Támaszd alá 2. Becsüld fel a dák állam kiterjedését Burebista uralma alatt! Nagyobb volt,
napjaink konkrét példáiból kiin- mint ma Románia?
dulva! 3. Jegyezz fel a füzetedbe négy olyan tengerparti várost, amit Burebista meg-
hódított, de amelyeknek romjai nem Románia területén találhatóak!

FELADAT képeket! Az információknak és képeknek kapcsolódniuk kell

Képtárlátogatás (megvalósítási idő: két hét)
3-as, 4-es csoportokban készítsetek egy plakátot a géta-­
dák civilizációról! Az információk és a képek segítségé-
vel bemutathatjátok a korabeli öltözködést, települése-
ket, fegyvereket, szerszámokat, foglalkozásokat.
1. szakasz. Gyűjtsetek információkat és képeket egyénileg!
Használjatok internetes vagy hagyományos forrásokat (encik-
lopédiákat, albumokat, szótárakat stb.)! Nagyon fontos, hogy
a csoport minden tagja hozzájáruljon a feladat elkészítéséhez!
2. szakasz. Nézzétek át együtt a begyűjtött adatokat, és
válasszátok ki a legfontosabb információkat és legjobb
egymáshoz. Vitassátok meg a választásaitokat történelmi
érvek felhasználásával!
3. szakasz. Készítsétek el a csoport közös plakátját egy flip-
chart lapra! Adjatok neki egy találó címet! A kép és a szöveg
fele-fele arányban jelenjen meg a plakáton! Törekedjetek
arra, hogy a plakát kivitelezése rendezett legyen, az írásotok
pedig olvasható!
4. szakasz. Függesszétek ki a plakátokat az osztályteremben!
Elemezzétek őket egyenként, jegyzeteljetek közben, és beszél-
jétek meg a látottakat! Értékeljétek sorban a csoportok plakát-
jait, kiemelve erősségeiket! Írjátok javaslataitokat cetlikre!

31
 3. fejezet | A géta-dákok
Sarmizegethusa
ESETTANULMÁNY
A Decebalus által vezetett dák ki-
rályság fővárosa még mindig alig
ismert, mivel a régészek a leletek
csak kis részét tárták fel. Annak el-
lenére, hogy viszonylag rövid ideig
létezett, a vár virágzott a szent he-
lyek épületeinek szépségének és a
kézműves termékek kifinomultsá-
gának köszönhetően.
A dákok veresége után a rómaiak
ideiglenes katonai helyőrséget te-
lepítettek ide, és elkezdték lerom-
bolni az erődöt. Évszázadokon
keresztül lakatlan maradt, és fele-
désbe merült a XX. századig. A vá-
rost a történészek Sarmizegethusa
„Regia”-nak (királyinak) is hívják,
hogy megkülönböztessék Ulpia
Traiana Sarmizetegusa-tól (a római
Dacia tartomány fővárosa).
Olvasd el figyelmesen a lecke szö-
vegét, elemezd, majd oldd meg a
feladatokat!
1. Készítsd el A dák királyság fővá-
rosa alcímhez tartozó szöveg foga-
lomtérképét, felhasználva a benne
található kiemelt szavakat és kifejezé-
seket, az alábbi minta alapján, ame-
lyik „A gazdag és nehezen bevehető
vár” résznek a fogalomtérképe.
1200 m
magas
Szászvárosi-­
hegyek
más várakkal
Elhelyez- körülvett
kedés
gazdag
vas, arany,
nyersanyag-
ezüst, réz
forrásokban
2. Alkoss egy kb. 150 szavas fogalma-
zást „Egy nap Sarmizegethusában”
címmel! Képzeld el, hogy egy olyan
dák vagy, aki először látogat a fővá-
rosba, hogy megnézze a szent helyet,
és segítségül hívja az isteneket!
32
Sarmizegethusa fejlődésének titka
Sarmizegethusa, a  gazdag és
nehezen bevehető vár, a Kudzsiri-­
havasokban, a  Szászvárosi-­
hegység egyik csúcsán helyez-
kedett el 1200 m magasságban.
Ennek stratégiai és gazdasági
előnyei voltak. Magas elhelyezke-
désének köszönhetően az erőd
természetes védelemben része-
sült. Ezen felül a vár védelmében
a dák királyok egy várrendszert is
építettek: pl. Blidaru, Piatra Roșie,
Cetățuia, Căpâlna, Bănița.
A gazdasági előnyöket a gazdag
lelőhelyek közelsége biztosítot-
ta: a Ruszkai-havasokban (Poiana
Ruscă) vas, az Erdélyi-szigethegy-
ségben (Munții Apuseni) pedig
arany, ezüst és réz volt. A környé-
ken talált fémeszközök és fegyve-
rek, az ékszerek és nemesfémtár-
gyak mennyisége lenyűgöző.
A dák királyság fővárosa
Sarmizegethusa a dákok legfon-
tosabb politikai, közigazgatási,
gazdasági, kézműves, katonai
és vallási központja volt a római
hódítás előtt.
Csupán Kr.u. az I. században kezdett
erőteljesen fejlődni. Hozzátartozott
maga a vár, két polgári negyed a
váron kívül és egy szent hely (2. és
3. forrás), amiket kőlapokkal bur-
kolt utak és vízvezetékek kötnek
össze. Lehetséges, hogy a vár neve
a dák nyelvben azt jelentette, hogy
„Vár a sziklán”, de egyesek más ma-
gyarázatokat is találtak.
A vár fala 3 m vastag és 4-5 m ma-
gas volt. Területe azonban nem
volt elég nagy ahhoz, hogy szük-
ség esetén befogadja a polgári la-
kosságot is. Csak a katonaságnak
szánták.
A régészeti ásatások a két polgári
negyedben néhány ház, műhely,
raktár istálló és víztartály marad-
ványait hozták a felszínre. Nagyon
fontos volt a kohászati tevékeny-
ség, a bronz és a vas feldolgozása.
Léteztek olyan műhelyek is, ame-
lyek a nemesfém feldolgozásra (1.
forrás), az üveggyártásra és a faze-
kasságra szakosodtak.
A szent helyen 6 szentély volt,
ami a vallásos élet jelentőségét
bizonyítja, és azt, hogy a dákok
politeisták voltak. A szentélyek
olyan vallásgyakorlási helyek vol-
tak, ahol az istenségeknek szentelt
vallásos szertartásokat tartották.
A szentélyek közül kettő kör alakú
volt, a többiek négyszögletesek.
A vallási központ fontossága mi-
att néhány történész azt állította,
hogy itt volt „Kogaionon” – a szent
hegy, amit Sztrabón emlegetett a
Geógraphikájában.
A vár nevét megőrizték a római
hódítás után is, mivel Dacia római
provincia fővárosa ezt a nevet kap-
ta. Az új főváros „Ulpia Traiana Au-
gusta Dacica Sarmizegetusa” lett,
amely kb. 40 km távolságra épült
a korábbi fővárostól, a Hátszegi-­
medence alacsonyabb részén.
1. forrás. Öntőforma,
Sarmizegethusa
Ez a bronz öntőforma körülbe-
lül nyolc kilogramm súlyú, és
nyolc oldala van. Valószínűleg
egy helyi kézműves mester
használta nemesfém ékszerek
öntésére.
 2. forrás. Sarmizegethusa szent területe (3D rekonstrukció)
A nagy mészkő A kis mészkő
szentély szentély

A nagy kör-
körös szentély

A vár fala, védelmi

tornyokkal

Napkorong (az
andezit „Nap”)
A nagy andezit
szentély

A kis
körkörös
szentély
Négyszögletes andezit
szentélyek

3. forrás. Sarmizegethusa szent területének épületmaradványai (jelenlegi fotó)

33
 3. fejezet | A géta-dákok
Dacia római meghódítása
Miért hódították meg a rómaiak Daciát?
A dák–római háborúk okai
A dák–római háborúkat (Kr.u. 101–102 és 105–106) lega-
lább egy évszázados konfliktusos időszak előzte meg.
A latin történeti forrásokban megemlítik, hogy a dákok
gyakran fosztogattak a római területeken egyedül vagy
más népekkel szövetkezve. Tették ezt különösen akkor,
amikor a politikai bizonytalanság következményeként
érezték a birodalom gyengeségét. A maguk során a
rómaiak is be-betörtek a Duna északi részére, és egész
közösségeket ejtettek foglyul, hogy a Dunától délre tele-
pítsék őket.
Végül Traianus császár (Kr.u. 98–117) döntött Dacia
meghódítását illetően: véget akart vetni a térségben
elkövetett támadásoknak és bizonytalanságnak, meg-
szüntetve a mind erősebb ellenfelet, és egy stratégiailag
jelentős előretolt állást akart kiépíteni a környék többi
barbár népével szemben. Nem utolsó sorban ellenőrizni
akarta Dacia arany- és ezüstkészletét és megmutatni a
Szenátusnak és a római népnek, hogy alkalmasabb csá-
szár mint elődje, Domitianus, aki békét kötött a dákokkal
és jelentős pénzösszeget fizetett nekik, hogy többé ne
támadják a rómaiak által birtokolt területeket.
Az első dák-római háború (Kr.u. 101–102)
Traianus mintegy 150 000 katonát vetett be Dacia meg-
hódítására. Egy ókori stratégiai elv szerint a támadó had-
sereg létszáma háromszor nagyobb kellett legyen, mint a
védekező hadseregé. Ebből arra következhetünk, hogy a
dákok körülbelül 50 000 harcossal rendelkezhettek. Nagy
aránytalanság volt a két hadsereg között, de a helyisme-
ret, a hegyekben levő erődítmények a dákoknak kedvez-
tek. A két háború „történetét” Cassius Dio és a ­Traianus
oszlopa (1, 2, 3. forrás) meséli el. Az első háború leg-
fontosabb összecsapása Tapae-nál (valószínűleg az
erdélyi Vaskapu-hágónál, a Bisztra folyó völgyében) zaj-
lott. A győztes rómaiak előretörtek a Szászvárosi-hegyek
erődrendszere irányába. Decebalus, hogy Traianust távol
tartsa az erődrendszertől, szövetséget kötött a burokkal
és a szarmata törzsszövetségbe tartozó roxolánokkal,
majd megtámadta Dobrudzsát (Kr.u. 102). Traianus ekkor
feladta Sarmizegethusa ostromát, és a tengermenti ró-
mai területek védelmére sietett. Dobrudzsa déli részén (a
jelenlegi Adamclisi község mellett) súlyos veszteségek-
kel ugyan, de legyőzte a Róma-ellenes koalíciót. E győze-
lem tiszteletére impozáns emlékművet emeltek (lásd az
34
esettanulmányt). Traianus, hogy pihentesse haderejét,
elfogadja Decebalus békeajánlatát (102), de a meghódí-
tott területekről nem mond le (Bánság, Olténia és Erdély
délnyugati része).
A második háború (Kr.u. 105–106)
A harcok folytatására készülve, Traianus elrendeli egy
kőhíd építését a Dunán keresztül Drobetánál, ami alkal-
mas volt a katonák, a felszerelés és az élelmiszerkészlet
átszállítására (lásd az esettanulmányt). A rómaiak célja
a dákok utolsó ellenállási pontjainak a felszámolása volt.
A dákok, bár heves ellenállást tanúsítottak, mégis sorra
elveszítették erődítményeiket. Decebalus megpróbált
kimenekülni egy ostrom alól, de a rómaiak követték és
bekerítették. Hogy elkerülje a fogságot, öngyilkos lett.
A dák-római háborúk következményei
Rómában 123 napig ünnepelték a győzelmet. Traianus
felvette a „Dacicus” (a dákok legyőzője) melléknevet,
emlékműveket állított a győzelem tiszteletére, és em-
lékérméket bocsátott ki. A dák királyság arany- és ezüst­
kincsét Rómába szállították, ami hozzájárult a birodalom
gazdasági fellendüléséhez.
Daciát 106-ban római provinciává alakították. Ez nem
foglalta magába az összes dák törzs lakóhelyét. A karpok
és a kosztobókok a tartományon kívül maradtak.
A megmaradt dák lakosság nagy része nő volt. A hábo-
rúkat túlélő férfiak választhattak a rabszolgaság vagy a
római segédcsapatokba való besorozás között. Ennek
eredményeként a dákok romanizálódása sokkal kön�-
nyebben valósult meg.
SZÓTÁR
előretolt állás = stratégiai kulcspozíció, ahonnan táma-
dásokat lehet kezdeményezni
Olvasd el figyelmesen a lecke szövegét, majd oldd meg a
feladatot!
Másold le az alábbi ábrát a füzetedbe! Kiegészítheted a
dák-római háborúk három okával és következményével!
1. _________ 1. _________
2. _________ A dák-római 2. _________
háborúk
3. _________ 3. _________
1. forrás. Jelenet Traianus oszlopáról; a római hadsereg hajóhídon kel át a Dunán, hogy megtámadja Daciát
(Kr.u. 101). Danubius isten „segíti” a rómaiakat.

2. forrás. Jelenet Traianus oszlopáról; a rómaiak egy dák várat ostromolnak. FELADATOK (választható)
1. Csoportmunka
(becsült idő: 30 perc)
Alkossatok 3-as, 4-es csoportokat!
Képzeljétek el azt, hogy kémek
vagytok, akiket Traianus küldött,
hogy hasznos információkat gyűjt-
senek a dákokról, mielőtt háborút
indítana ellenük! Készítsetek egy
írásbeli jelentést, amiben a követke-
zőkről számoltok be:
a. a dák hadseregről (a katonák szá-
máról és felkészültségéről); a fegy-
verekről, amiket használnak;
b. a dák várakról (milyen nehéz be-
venni ezeket);
c. a dák fővároshoz vezető útról (a kö-
vetendő útvonalról);
d. lehetséges akadályokról: folyóvizek,
amiken nehéz átkelni, hegyek, er-
dők stb.
Az adatgyűjtéshez használjatok on-
line forrásokat!
3. forrás. Jelenet Traianus oszlopáról; Decebalus öngyilkossága vé- 2. Szerepjáték (20 perc)
get vet a háborúnak. Képzeljetek el egy Traianus és Deceba-
lus közötti tárgyalást a háború kitöré-
se előtt! Írjatok egy 8-10 válaszból álló
párbeszédet! Mindkét tárgyalófél sze-
retné elkerülni a háborút, ugyanak-
kor a kitűzött céljaikról sem akarnak
lemondani. Használjatok hiteles tör-
ténelmi információkat, mint például
a konfliktus okai! Adjátok elő a párbe-
szédet az osztály előtt!
3. Életrajzi adatlap
Készíts egy életrajzi adatlapot Traia-
nusról vagy Decebalusról! Az adat-
gyűjtéshez használj online és hagyo-
mányos forrásokat is! Használd fel
modellként a digitális tankönyvben
található anyagot!

35
 3. fejezet | A géta-dákok
A drobetai híd.
Emlékmű
Adamclisinél.
Traianus oszlopa
ESETTANULMÁNY
A dák-római háborúk legfonto-
sabb tanúvallomásai a drobetai
híd, a Tropaeum Traiani emlékmű
Adamclisinél és Traianus oszlopa
Rómában.
Ezeket Traianus parancsára épí-
tették a dák-római háborúk ide-
jén vagy közvetlenül azok után.
Az említett emlékművek terveit
Damaszkuszi Apollodórosz építész
készítette.
Akkor ezek az emlékművek a né-
peket leigázó birodalom hatal-
máról „meséltek”. Napjainkban a
dák-római háborúk „tanúi”.
A három emlékmű a római civilizá-
ció magas színvonalát bizonyítja a
közműépítés és a művészet terén.
1. Készíts digitális portfóliót (4-6 kép-
pel) Traianus oszlopáról vagy az
adamclisi műemlékről!
2. Készíts egy ábrát Traianus osz-
lopa és az adamclisi emlékmű
közötti két hasonlóságról és két
különbségről!
36
„Mesélő” emlékművek
A drobetai híd 102–105 közötti években épült. Összekötötte a Duna két part-
ját, biztosítva a katonák átkelését és ellátását. Az a tény, hogy Traianus nagymé-
retű, tartós kőhidat építtetett, azt bizonyítja, hogy derűlátó volt Dacia meghó-
dításával kapcsolatosan, bár a hadjárat még nem zárult le. A híd jelentette a fő
összeköttetést Dacia provincia és a birodalom többi része között. Valószínűleg
271-ig működött, amikor, ismereteink szerint, Aurelianus császár parancsára le-
rombolták, hogy a barbárok ne használhassák a birodalom megtámadására.
A híd története szuggesztív a Római Birodalom történetére nézve: a terjeszke-
dés időszakában építették, a birodalom hanyatlásakor rombolták le.
A drobetai híd (rekonstrukció)
A  Tropaeum Traiani emlékmű
Adamclisinél 106–109 között épült
Decebalus által létrehozott Róma
ellenes szövetség fölötti győzelem
(102) tiszteletére. Az emlékművet
közvetlenül a csata helyszínén ál-
lították fel a dobrudzsai Adamclisi
község melletti fennsíkon. A mint-
egy 37 m magas és körülbelül 43
m átmérőjű emlékmű különleges
művészeti és történelmi értékkel bír, Az adamclisi emlékmű
mivel egyedülálló a római világban. (rekonstrukció)
A henger alakú emlékművet 54 me-
tópé (dombormű) díszíti, amelyek a csata jeleneteit ábrázolják.
Traianus oszlopa Dacia Traianus
általi meghódítását ábrázolja, és a
dák-római háborúk legfontosabb
történelmi forrása. Rómában ál-
lították fel 113-ban Traianus fóru-
mán. Talapzatból, diadaloszlopból
és egy szoborból áll (az ókorban
ez Traianus szobra volt, a XVI. szá-
zadban azonban kicserélték Szent
Péter szobrával). Az oszlop törzsét
200 m hosszú domborműsorozat
díszíti, ami a dák-római háborúk
125 jelenetét mutatja be. A jelene- Traianus oszlopa; részletek
tek tematikusan és megközelítően
időrendben vannak csoportosítva. Túlsúlyban vannak a csatajelenetek és a
dákok behódolását ábrázoló képek. Megjelennek az építkező katonák, de a
császár is, aki főpapként áldozatokat mutat be, beszél a katonákhoz, fogadja
a követeket vagy a dákok behódolását. Az emlékmű értékes információkat
nyújt a dákok viseletéről, foglalkozásaikról és fegyvereikről. Az oszlop ma-
gassága a szobor nélkül körülbelül 40 m.
Emlékezzünk! Ismételjük át a 3. fejezetet!
I. A legfontosabb kronológiai időpontok:

Kr.e. VII. Kr.e. V. század Kr.e. (kb.) 82-44 Kr.u. 101–102 Kr.u. 105–106
század
Hisztria Hérodotosz, a Burebista vezette dák az első dák–­ a második dák–római
megalapítása a „történe- állam római háború háború
lem atyja”
tevékenysége

II. Kösd össze az A oszlopban felsorolt személyiségeket a B oszlopban található megfelelő jellemzésekkel!

A. Személyiségek B. Jellemzés
1. Hérodotosz a. A dákok első nagy királya
2. Burebista b. A dákok utolsó királya
3. Sztrabón c. A Geógraphika szerzője, amelyben a géta-dákokról ír
4. Cassius Dio d. Az első történelmi mű szerzője
5. Decebalus e. Római császár, aki meghódította Daciát
6. Traianus f. A dák-római háborúkról írt

III. Helyettesítsd be a megadott fogalmakat az alábbi kijelentésekbe! Vigyázz, mert a megadott fogalmak között
vannak becsapós válaszok is!

1. A géta-dák megerősített várak elnevezése ____________________ volt. megadott fogalmak:

tarabosztesz egyiptomiak
2. A géta-dák nemesség elnevezése __________________________ volt. dava Tapae
3. A géta-dákok átvették a __________________ számos civilizációs elemét. comati Sarmizegethusa
görögök városok
4. 102-ben nagy csata zajlott a dákok és a rómaiak között _______________ .

IV. Minden alábbi kijelentés a dák-római háborúk oka vagy követ-

kezménye. Helyezd be őket az alábbi modell szerint a megfelelő
helyre!
1. Traianus oszlopának építése; 2. A dákok behatolása a Római Bi-
rodalom területére; 3. Traianus császár félre akarta állítani az egyre
erősebb ellenfelet; 4. A rómaiak meg akarták szerezni Dacia ne-
mesfémkészletét; 5. A dákok romanizálódása; Dacia egy részének
római provinciává való alakítása.

okok következmények
Dák–római
háborúk

37
 Önértékelés. 3. fejezet
I. Kösd össze az A oszlop eseményeit a B oszlop kronológiai időpontjaival!

A. Események és történelmi folyamatok B. Kronológiai időpontok

1. Az első dák-római háború a. 106
2. Dacia római provinciává való alakítása b. 101–102
3. A dák állam, Burebista vezetésével c. kb. Kr.e. 82–44
4. Hisztria megalapítása d. Kr.e. V. század
5. Hérodotosz megírja a Historiát e. Kr. e.VII.. század

II. Karikázd be az alábbi kijelentésekhez tartozó helyes válasz betűjét!

1. Hisztria hanyatlásának oka a Kr.e. III. században:
a. a római hódítás   b. Burebista támadásai   c. az öböl feltöltődése
2. Burebista kortárs volt az alábbi római vezetővel:
a. Caesar  b. Augustus Octavianus   c. Traianus
3. A dák-római háborúkat „elmesélő” emlékmű:
a. Az adamclisi emlékmű   b. A római Traianus oszlopa   c. A drobetai híd

III. Egészítsd ki az alábbi kijelentéseket úgy, hogy történelmi igazságot fejezzenek ki!
1. A géta-dákok egyik istensége _______________ .
2. Sztrabón Geógraphikájában leírt Szent Hegy, a „Kogaionon” lehetséges helye: ________________ .
3. Dacia meghódítására Traianus kb. __________________ katonát hozott.
4. Sarmizegethusa vára közelében gazdag ____________________ lelőhelyek voltak.
5. Burebista idejében a géta-dákok főpapja ________________________ volt.

IV. 
Alkoss egy értekező fogalmazást
„A géta-dákok civilizációja” címmel, OK K
felhasználva a következő szavakat: BO
I
R TO BAS
Z TA
kárpáti-dunai-tengeri, trákok, gö- A NA K RNÁ
K
KO ÖK
rögök, kereskedelem, Decebalus, SZ RS
Z
OBÓK
OK
dava, Sarmizegethusa, tarabosztesz, RI TH
Ü
KOSZ
T
OK
U
TA AG
A K ÁRP K
háborúk, Tapae, romanizáció. G É TÁ Olbia
k

T YR A
áto

K
Fogalmazásodban húzd alá a meg- JAZIGOK BURO
ár p

adott szavakat, hogy könnyebb

K

AP UL IK ROXOLÁNOK Tyras
legyen követni a már felhasznált SC Kárpátok
fogalmakat! OR Buridava
DIS
CU
V. Nyomtasd ki a digitális tankönyvből SO GÉTÁK
K
a mellékelt térképet! Jelöld be a tér-
Sucidava
képen a következő településeket! MO SZIAK
ESI
AK ODRÜ
Sarmizegethusa Tomisz
Drobeta Kallatisz
Hisztria

TÉTEL I II III IV V Hivatalból Összesen

Önértékelés

Maximális 5 × 3 = 3 × 5 = 5 × 3 = 10 × 3 = 5 × 3 = 10 pont 100 pont

pontszám 15 pont 15 pont 15 pont 30 pont 15 pont
Pontszámod ... ... ... ... ... 10 pont ...

38
 4. fejezet
A román
etnogenézis
Ebben a fejezetben
tanulni fogsz:
y a római Daciáról, a romani-
zációról, a kereszténységről
y a szlávok dél-dunai
megtelepedéséről, a keleti
latinitásról
y a román nép – újlatin népről
y a románokról szóló történelmi
forrásokról az I. évezred végéről

A fejezet portfóliója
Készíts egy digitális portfóliót a román nép és
nyelv kialakulásáról! Használj írott történelmi for-
rásokat és régészeti bizonyítékokat is! Adatgyűj-
tésed során használd az online források informá-
cióit és képeit!

3 Traianus oszlopa, Róma

 4. fejezet | A román etnogenézis
A római Dacia. Romanizáció
Mi történt a dákokkal a római hódítás után?
A RÓMAI DACIA
Új római provincia
106-ban a rómaiak meghódították Daciát. Ennek kö-
vetkeztében Dacia római provincia (tartomány) lett
(1. forrás). Nagyvonalakban magába foglalta Erdélyt,
Bánságot, Olténiát, Munténia nyugati részét. A provinci-
án kívül éltek szabad dákok (kárpok, kosztobókok stb.).
Dobrudzsa Moesia Inferior (Alsó-Moesia) tartomány ré-
sze volt. Dacia császári provinciaként a császárnak volt
alárendelve. Fővárosa Ulpia Traiana Sarmizegetusa
volt, amely a dák királyok egykori fővárosától mintegy 40
kilométerre épült. Daciát erős hadsereg védte: 1-2 légió
és sok más római katona, akik katonai erődítményekben,
­castrumokban állomásoztak (4. forrás).
Sok telepest vonzott a tartomány gazdagsága
Számos latinul beszélő telepes érkezett Daciába, akik
összekeveredtek a dák őslakossággal. A betelepítést a ró-
mai állam szervezte.
Városok és falvak
A római hódítással egyidejűleg a Duna északi részén
megjelentek a városok is. Ezek római minta alapján épül-
tek. Látványos épületeik is voltak, mint például: templo-
mok, paloták, piacterek. A tartomány fővárosában volt
egy amfiteátrum is, amelyben gladiátorharcokat szervez-
tek (2. forrás). Fontosabb városok: Apulum (a mai Gyula-
fehérvár, 5. forrás), Napoca (Kolozsvár), Potaissa (Torda),
Drobeta (Szörényvár) stb. A falvakban, a kisszámú római
telepes mellett többnyire őslakosok éltek.
A római utak – az ókor „autópályái”
A településeket tartós utak kötötték össze, amelyek a
római civilizáció és a mérnöki tudás büszkeségei vol-
tak. A legfontosabb utak a Duna vonalán lévő városo-
kat kötötték össze a tartomány északi részén lévőkkel.
(1. forrás).
Intenzív gazdasági élet
Dacia termékeny földje lehetővé tette a mezőgazdaság
fejlődését, ami az emberek fő foglalkozása volt. A lakosok
hagyományos foglalkozásai is bizonyítottak: a gabona-
termesztés, a szőlőművelés és a gyümölcstermesztés.
Az állattenyésztés is jelenős volt az egész tartományban.
Az Erdélyi-szigethegység aranybányáiból aranyat ter-
meltek ki. Márványt, vasat, sót, sőt még pakurát (kátrány)
is bányásztak. A kézművesek vasból különböző eszközö-
ket készítettek, kerámiából vagy fából pedig használati
40
tárgyakat. A szabók, az ékszerészek és más mesterembe-
rek egészítették ki az intenzív gazdasági élet színes skálá-
ját. A kereskedők más római provinciákból hozták áruikat
(például a luxuskerámiát), miközben helyi termékeket
szállítottak a határon túlra.
A ROMANIZÁCIÓ
A 165 éves római uralom alatt a dákok romanizálódtak.
Az őslakosok néhány nemzedék alatt elfelejtették saját
nyelvüket, és elsajátították a latin nyelvet. A romanizáció
legfontosabb tényezői (3. forrás) a következők voltak:
a. A telepesek. Eutropius (Kr.u. IV. század) római történész
arról tájékoztat minket, hogy Daciába „az egész római vi-
lágból” hoztak telepeseket, hogy műveljék a földeket, és
benépesítsék a városokat. Ezek nagy része latinul beszélt.
b. A hadsereg. Mintegy 30000 katona alkotta a provin-
ciát védő hadsereget (1-2 légió, valamint több segédcsa-
pat). A katonák többsége latinul beszélt. Sokan közülük
helybeli nőt vettek feleségül. A castrumok körül, ame-
lyekben a hadsereg állomásozott, települések jöttek lét-
re, ahol a katonák családtagjai éltek.
c. A  veteránok. A katonai szolgálat befejezése után a
leszerelt katonák (a veteránok) birtokot kaptak a tarto-
mányban. Hogy mennyire fontosak voltak a romanizáció
folyamatában a veteránok, mutatja az is, hogy a román
nyelvben a „bătrân” (öreg) szó a latin „veteranus” szóból
származik.
d. A  városok. A római városok szépsége és nagysze-
rűsége csábította a dákokat, mivel ott a kényelmes élet
minden lehetőségével rendelkezhettek. Annyira fontos
szerepe volt a városnak a dákok romanizációjában, hogy
a „pământ” (föld) szó a latin „pavimentum” szóból szár-
mazik, amelynek jelentése: útburkolat, padló.
A Dunától délre fekvő római tartományokkal tartós, főleg
gazdasági kapcsolatok miatt, a 271-es aurelianusi vis�-
szavonulás után is folyatódott a romanizáció. Daciában,
a 106 és 271 között lezajló intenzív romanizáció követ-
keztében, kialakult egy olyan lakosság, amit néhány tör-
ténész „dák-római” lakosságnak nevez.
A III. században a Római Birodalom válságba került
Daciát megtámadták a gótok és a szabad dákok. A szin-
tén megtámadott dél-dunai tartományok megmentése
érdekében Aurelianus császár 271–275 között elrendelte
Dacia feladását – a közigazgatás és hadsereg kivonását.
A romanizáció erősebb es hosszabb volt Dobrudzsában,
amely hosszabb ideig volt római tartomány.
 A római Dacia A római Dacia Provincia
XIII. Gemina Légió
légiós castrum
V. Macedonica Légió
segédcsapatok castruma

nagy városok Arany- és ezüstlelőhelyek B A S Z TA R N Á K

bányák
termálfürdők
sóbányák
utak
KOSZ TOBÓKOK

K
DÁKOK
GOK

ATÁ
KÁR
DÁ

RM
JA ZI

KO

SZA
POK
K
BASZTARNÁK

K
(PEUCINOK)

OK
O
L ÁN
ÁK
D

XO
RO
Hisztria

Tomisz

Kallatisz

1. forrás. A római Dacia térképe

1. Azonosítsd a térképen a rómaiak által elfoglalt és provinciává alakított Daciát!
2. Nevezz meg nyolc várost Daciából és nyolc várost Moesia Inferior tartomány északi részéből!
SZÓTÁR
2. forrás. Az amfiteátrum maradványai Ulpia
Traiana Sarmizegetusában (légi felvétel) castrum = folyamatosan erősített katonai tábor, amely
1-2 védőárokkal, földsánccal és kőfallal volt megerősítve;
római provincia = területi-közigazgatási egység a Római
Birodalomban; két típusú provincia létezett: a szenátori
és a császári.

FELADAT
1. Válogass ki a leckéből három kulcsszót! Mindegyik kulcs-
szóval fogalmazz meg egy történelmi állítást!
2. Készíts a füzetedbe egy ok-okozati diagramot az alábbi
modell szerint, ami tartalmazzon két információt a lecké-
ből, amelyek között ok-okozati összefüggés van!
Nevezd meg Róma városának egyik épületét, amely en-
nek az amfiteátrumnak a modellje lehetett! Mi ennek a 106-ban
római
elfoglalják a Dacia
rendeltetése? provincia lett
rómaiak

41
 4. fejezet | A román etnogenézis

3. forrás. A romanizáció tényezői 4. forrás. A porolissumi castrum főkapuja

(ma Mojgrád, Szilágy megye)

hadsereg
vallásos élet
telepesek

város A ROMANI­ veteránok

ZÁCIÓ
TÉNYEZŐI

gazdasági
élet római
közigazgatás
A castrumban körülbelül 5000 katona állomásozott.
római
Láthatóak a főkapu (Porta Pretoria) és a védőtornyok.
iskola jog
A castrum körül fejlődött ki Porolissum városa. A vá-
rosban néhány közfürdő (terma), Jupiter (Dolichenus)
temploma és egy amfiteátrum romjai találhatók.
1. Válassz ki a gondolattérképből 4 olyan tényezőt, amely 1. Határozd meg egy castrum szerepét a római Daciában!
nincs megemlítve a leckében!
2. Keress információkat egy római castrum építőelemei-
2. Magyarázd meg a romanizáció legalább 5 tényezőjét a ről, és készíts egy rajzot róla!
digitális portfóliódban!

5. forrás. Apulum (ma Gyulafehérvár) egyik bejára-

ti kapuja restaurálva. Bár nem a római Dacia fővá- EGYÉNI MUNKA
rosa, mégis a provincia legnépesebb városa volt. Kiindulva Eutropius kijelentéséből, hogy telepeseket
hoztak „az egész római világból”, készíts egy projektet,
amelyben bemutatod a betelepítések jelenségét!

Miért készítsd el a projektet?

Mert így jobban megismered a telepesek szerepét a ro-
manizáció folyamatában!

Javaslat
Használj képeket és illusztrációkat, felhasználva on-
line forrásokat és a digitális tankönyv anyagait (videó,
munkalapok)!

Válaszolj az alábbi kérdésekre!

Keress képeket három római városról! Választhatsz Tropa-
eum Traiani, Ulpia Traiana Sarmizegetusa vagy Drobeta
között. A kiválasztott képeket helyezd el a digitális portfóli-
ódba a „Románia városai – régen és ma” cím alá!
1. A birodalom milyen tartományaiból érkeztek a
telepesek?
2. Milyen tevékenységekért hozták a telepeseket?
3. Milyen szerepük volt a telepeseknek a provincia
fejlődésében?
4. Milyen kapcsolatban voltak a telepesek az őslako-
sokkal?

42
 A kereszténység
Hogyan terjed egy vallás?
Szent András – a románok apostola. Egy régi hagyo-
mány szerint Szent András, Jézus apostola a mai Dobru-
dzsa területén terjesztette a kereszténységet. Miután Da-
ciát meghódították a rómaiak, a provincia néhány lakosa
között elterjedhetett a kereszténység – amit a telepesek,
katonák és kereskedők hozhattak magukkal. A keresz-
ténység terjedését nehezítették az új vallás követőit érin-
tő súlyos üldözések, amelyeket néhány császár rendelt
el, mint például Diocletianus. A 300-as év körül számos
mártír nevét jegyezték fel például Niculițel és Murighiol
községekben.
A mai Románia területén a kereszténység terjeszté-
se nem a politikai vezetés parancsára történt, hanem a
misszionáriusok munkája által, akik embertől emberig
hirdették az evangéliumot.
A kereszténység tömeges elterjedése a Duna északi és
déli részén élő lakosság körében főleg a IV. század elején
kezdődött, amikor a kereszténységet szabad vallásként
ismerték el.
A IV. század elején már elterjedt a keresztény tanítás a ro-
mán nép kialakulásának területén (1. forrás). A források
megemlítik néhány püspök (pl. Teotim, Tomisz püspöke),
pap és diakónus nevét, akik az egyházi hierarchiát al-
kották. Az első századok keresztény személyiségei közé
tartozik Dionysius Exiguus (az alázatos Dionysius).
Dobrudzsában született, és ő vezette be a keresztény
naptárat (amely Krisztus születésétől számítja az éveket).
A legfontosabb román keresztény kifejezések latin ere-
detűek (2. forrás): Isten (Dumnezeu – eredete Domi-
ne-Deus), kereszt (cruce – crux), karácsony (crăciun – cre-
atio), templom (biserica – basilica), keresztelés (botezare
– baptisare), keresztény (creștin – christianus) stb. Ezek
alapján a románok kereszténnyé válása a kereszténység
első századaiban történhetett.
IDŐGÉP
Mit köszönhetünk ma is Rómának?
Dacia meghódítása egy olyan folyamatnak a kezde-
te, amelynek következtében a géta-dák őslakosok a
romanizáció során elsajátították a római civilizációt
és főleg a latin nyelvet. A latinitás (romanitás) egy
jellemzője a román népnek. A viharos történelem
ellenére a latinitás mind a mai napig fennmaradt,
és a román nemzeti identitásnak egyik jellemzője.
A román szellemiség alapjának jelentős összetevő-
je a kereszténység is, amit latinul továbbítottak az
utódaiknak.
1. forrás. A beret-
halmi (Biertan)
donárium (Szeben
megye) felirata:
Ego Zenovius
votum posui („Én
Zenovius adtam ezt
az adományt”). Ez a
tárgy egy bizonyí-
téka annak, hogy a
IV. században a mai
Románia területén lé-
teztek keresztények.
2. forrás. Latinitás és kereszténység
Egy szöveg, amelyben mindegyik keresztény vallásos
kifejezés latin eredetű:
„A IV. századtól kezdve elődeink elfogadták Jézus Krisztus új
törvényét, amit a Szentírás tartalmazott; közülük azonban
néhányan már a II. és III. századtól kezdődően tették ugyan-
ezt. Hitték, hogy létezik egy mindenható Isten, aki mindenki
számára jó és igazságos Atya, hogy az Ő Fia, a mi Urunk
Jézus Krisztus eljött ebbe a világba, és kereszthalálával meg-
váltott minket, és a harmadik napon feltámadt a sírból;
hogy halhatatlan lelkünk van, és hogy van egy igaz ítélet,
amikor a jók jutalomban részesülnek (…) A keresztelés által
mások is felvették a keresztény vallást… A híveknek temp-
lomaik voltak (…) amelyek előtt imádkoztak, a tóka pedig
imára hívta őket minden vasárnap és az ünnepnapokon”.
(Mircea Păcurariu, Istoria Bisericii Ortodoxe Române, 1992)
1. Azonosíts a szövegben három keresztény kifejezést, ami
a latin nyelvből ered!
2. Sorolj fel három tényezőt a leckéből, ami hozzájárult a
kereszténység terjedéséhez a dákorománok között!
SZÓTÁR
donárium = egy templomnak szánt szimbolikus adomány;
mártír = (itt) a hite miatt megölt keresztény, vértanú;
misszionárius = olyan személy, aki terjeszti a keresz-
ténységet.
Párokban dolgozva készítsetek két oszlopot egy flipchart
lapon!
1. Az első oszlopba írjátok le római civilizáció néhány
jellemzőjét!
2. A második oszlopba írjátok le a római civilizáció olyan
jellemzőit, amiket a románok átvettek a rómaiaktól!
3. Találjatok ki egy jelmondatot, ami tartalmazza a konti-
nuitás egy tényezőjét, amely jellemző Dacia meghódítá-
sától napjainkig!
43
 4. fejezet | A román etnogenézis
A szlávok letelepedése a Dunától délre.
A keleti latinitás
Hogyan befolyásolta a keleti latinitást a szlávok Dunától dél-
re való letelepedése?
A népvándorlások megváltoztatták Európa etnikai
szerkezetét
A Római Birodalom hanyatlását és bukását követő első
századokban az egész európai kontinens egy hatalmas
népvándorlási hullámon ment keresztül. Néhány évszá-
zad alatt fontos változások következtek be az európai
földrész etnikai összetételében.
A szlávok letelepedése a Dunától délre
Az Aurelianus által elrendelt kivonulás után a ván-
dornépek egy része birtokba vette Daciát. Ilyenek
voltak a gótok (1. forrás) és a gepidák, akik átvonul-
tak e térségen a III. és IV. századok között. Ázsiából
származó törzsek is jöttek még, mint pl. a hunok és
az avarok. A legjelentősebb vándornép azonban,
amely a mai Románia területén megjelent, a szlávok
voltak. Ők a dunai térségben töltötték be azt a szere-
pet, amit a germánok nyugaton az új európai népek
kialakulásában.
A szlávok (2. forrás) a VI. században északról és keletről
érkezve, betörtek a Duna északi részére. Szarvasmarha-­
tenyésztéssel, halászattal, vadászattal és mezőgazdaság-
gal foglalkoztak. Bizonyítékok vannak arról, hogy a romá-
nok ősei együtt éltek a szláv törzsekkel.
A bizánci császárok (a római császárok jogutódai) több
támadással is próbálták megállítani a szlávok betörését,
de sikertelenül. Sőt, kihasználva a Bizánci Birodalom két
trónkövetelője közötti harcot, 602-től kezdődően a szlá-
vok átlépik a Dunát, és mind nagyobb számban teleped-
nek le a Balkán-félszigeten.
A keleti latinitás
A római hódítást követően, Európa hatalmas területe át-
ment a romanizáció folyamatán, amelynek során a meg-
hódított nép megtanult latinul. Így született meg a nyu-
gati latinitás a Római Birodalom nyugati részén, a keleti
latinitás pedig a keleti részen.
A keleti latinitás nagy területeket foglalt magába: a mai
Ausztria és a Fekete-tenger közötti vidéket, a Balkán-­
félsziget északi részét, magába foglalva a mai Romá-
nai területét is. A számos támadás és háború ellenére,
44
e terület lakossága továbbra is fennmaradt. A szlávok
letelepedése a Duna déli részén fontos következmé-
nyekkel járt (3. forrás):
1. A keleti latinitás elkülönült a nyugati latinitástól, vissza-
szorult a Balkán-félszigetre, és kialakult a balkáni latinitás.
2. A balkáni romanizált lakosság több csoportra oszlott,
s ezek leszármazottai lettek a román nép azon ágazatai,
akik a Duna északi és déli részén éltek.
3. A Duna mentén élő romanizált lakosság egy része dé-
lebbre szorult, egészen a mai Görögországig.
A románok ősei, akik a Duna északi részén éltek, né-
hány évszázad alatt beolvasztották (asszimilálták) a
szlávokat. Ezzel szemben, a folyótól délre élő roma-
nizált lakosság beolvadt a szlávok tömegeibe. Ennek
következtében itt kezdődött el a Balkán-félszigeti szláv
népek (bolgárok, szerbek, horvátok, szlovének) kiala-
kulásának folyamata.
SZÓTÁR
Bizánci Birodalom = a Keletrómai Birodalom utód-
állama. A „Bizánci Birodalom” elnevezés a birodalom
fővárosának, Konstantinápolynak az eredeti nevéből
(­Byzantium) származik. Ez az elnevezés a történészek ta-
lálmánya, s jóval a birodalom bukása után kezdték hasz-
nálni. A bizánciak „rómaiaknak” mondták magukat, míg a
nyugatiak „görögöknek” nevezték őket.
FELADAT
Felhasználva a lecke szövegét és a forrásokat, készíts egy fo-
lyamatábrát az alábbi minta szerint! Tedd be a digitális port-
fóliódba is!
A történelmi tér, ahonnan származnak
A történelmi tér, ahová vándorolnak
A szlávok migrációjának egy következménye a keleti
szlávok
latinitásra nézve
A szlávok migrációjának egy következménye a Duna
északi részén élők számára
A szlávok migrációjának egy következménye a Duna
déli részén élők számára
 2. forrás. A szlávok
„A szlávok szőkés-vöröses magas emberek voltak, kék vagy szürke szeműek,
a hajuk inkább szőkés (…) Főleg szarvasmarha tenyésztéssel, vadászattal és ha-
lászattal foglalkoztak; földet is műveltek, főképp kölest és zabot termesztettek.
Méhészkedtek is. Mézsört (méhsört) készítettek felfőzött mézből és vízből, erjesz-
tették, és készen is volt a kedvenc italuk. Feldolgozták a lent és a kendert, vala-
mint a gyapjút is.”
(Constantin C. Giurescu, Dinu C. Giurescu, A románok történelme…, 1971)
1. Sorold fel a szöveg alapján a szlávok fizikai jellemvonásait!
2. Sorolj fel a szlávok foglalkozásai közül négyet! Milyen hasonlóságokat látsz a
géta-dákok foglalkozásaival?

3. forrás. A szláv migráció következményei

„Kezdetben a szlávok inváziója megtörte a keleti latinitás egységes tömbjét a
Kárpátok és a Balkán térségében. Míg a folyótól északra elhelyezkedő újlatin
lakosság beolvasztotta a szlávokat, addig a Duna déli oldalán letelepült szlá-
vok véglegesen megbontották a romanizált lakosság egységét. Éppen úgy, mint
amikor a fát fejszeütés éri: a keleti latinitás tömbjéből, a szláv invázió következté-
ben, szétröppentek a latinitás forgácsai, amelyek a Balkán-félsziget elszlávosítá-
sa ellenére is megőrizték etnikai-nyelvi identitásukat.”
(Florin Constantiniu, A román nép őszinte története, 2012)
1. Határozd meg, hogy milyen következményekkel járt a szláv migráció a keleti
latinitásra nézve!
1. forrás. A pietroasai kincs egy
2. Nevezz meg két földrajzi tájegységet, ami a szövegben szerepel!
darabja. A kincs egy gót király
tulajdona volt a IV. században, és
a „Kotló és csibéi” néven ismert.
4. forrás. A szlávok elterjedési területei az V–X. századokban
Azonosítsd a leckében a népvándorlás
egy következményét a Római Biroda-
lom hanyatlásakor!
Balti-
tenger

FELADAT
szlávok
Készítsz egy portfóliót a szlávok
dél-dunai letelepedéséről és a keleti Du
na
latinitásról!
Lépések Fekete-
✓ Határozd meg, a tartalmát, és vá- D una tenger
lassz egy kifejező címet!
✓ Dolgozd ki a munkamenetet!
✓ Gyűjts információkat, történel-
mi forrásokat, képeket, rajzokat, Földközi-
adatlapokat! tenger
✓ Rendszerezd az információkat, fi-
gyelembe véve a munkatervedet
1. Határozd meg a szlávok kialakulásának történelmi helyszínét a térképen!
és a lényeges szempontokat!
✓ Mutasd be a portfóliódat! 2. Mutasd meg a szlávok migrációjának az irányait!
✓ Értékeld a munkádat és állapítsd 3. Sorold fel egy táblázatban Európa szláv népeit (használj online forrásokat)!
meg, hogy hányast érdemelsz! Ezek közül kikkel szomszédos Románia?

45
 4. fejezet | A román etnogenézis
A román nép – újlatin nép
Mikor, hol és hogyan alakult ki a román nép?
A  román nép egy újlatin nép. Ez azt jelenti, hogy a
románok latin (római) eredetűek, és egy, a latinból szár-
mazó nyelvet beszélnek (1. forrás). Az átlagember által
használt nyelvről (népi latin) van szó, és nem a híres ró-
mai írók által használt nyelvről. Más újlatin népek: ola-
szok, franciák, spanyolok és portugálok.
A román etnogenézis
Mikor alakult ki a román nép? A román nép kialakulá-
sa Dacia és a Balkán-félsziget északi részének római meg-
hódítása után kezdődött. A többi újlatin nép kialakulá-
sával összehasonlítva elmondható, hogy a román nép
kialakulásának folyamata is a VII–VIII. századra nagyjából
befejeződött.
Hol alakult ki a román nép? A román nép a Duna
mindkét partján, a keleti latinitás elterjedési területén jött
létre. A román nép kialakulásának folyamatában a Duna
nem jelentett akadályt, hogy a folyó északi és déli részén
élő lakosság kapcsolatba kerüljön egymással.
Aurelianus császár kiürítési parancsát követően Dacia la-
kossága a helyén maradt. Csak a közigazgatás, a hadse-
reg és a lakosság kis része ment el. Ezért a Duna északi
része a román nép kialakulásának egyik területe.
Az egykori római Dacia területe a román etnogenézis
helyszíne volt. Egy fontos bizonyíték lehet, hogy több
romániai folyó megőrizte régi, dákoktól örökölt nevét:
Duna (Donaris), Olt (Alutus), Maros (Maris) stb. Ezek mel-
lett más bizonyítékokat is találunk, amiket a régészet és
más tudományok nyújtanak (1. forrás).
Milyen rétegek képezték a román nép kialakulásá-
nak alapjait?
a. A  trák-dák alapréteg (2. és 3. forrás). A rómaiak
által több évszázad alatt meghódított lakosságról van
szó, akik a Balkán-félsziget északi részén és Daciában él-
tek. A romanizáció során az őslakosok egyre ritkábban
használták saját nyelvüket, miközben megtanulták a la-
tint. A római hódítás előtt beszélt nyelvük néhány szava
azonban továbbra is fennmaradt.
b. A  latin (római) réteg. Valamennyi újlatin nép leg-
fontosabb eleme a latin volt. Az újlatin nyelvek a latin
46
nyelvből erednek. A román nyelv szókészletének leg-
nagyobb része a latinból származik (az alapszókincs kb.
60%-a). Lassanként a Duna két partján lakó romanizált
lakosság által beszélt latin nyelv megváltozott, és egy
új nyelv született, amely különbözött az eredeti latintól.
Emiatt egyesek úgy vélik, hogy a VI. században a latin
annyira megváltozott, hogy létrejött a „balkáni újlatin”
vagyis az ősromán nyelv. Fennmaradt egy kifejezés eb-
ből a nyelvből is: „Torna, torna, fratre!” („Fordulj, fordulj
testvér!”).
c. A  szláv felsőréteg. A román nép létrejöttében a
szlávok játszották azt a szerepet, amit a többi újlatin
nép kialakulásában a germánok jelentettek. A franciák
esetében a felső réteg több germán törzsből alakult ki,
például a frankokból (akiktől a francia nép elnevezése is
származik).
A Duna északi részén élő szlávokat néhány száz év alatt
asszimilálta a helyi lakosság, mégis jelentős befolyásuk
volt a román nép és nyelv kialakulásában. A román nyelv
jelentős mértékben számos szláv szóval gazdagodott (a
szókészlet kb. 20%-a).
Az első évezred vége felé befejeződött a román etno-
genézis. Létrejött az újlatin román nép. A román népnek
több ágazata is van a Duna északi és déli részén.
1. A  dákorománok – főleg Romániában, de a Moldo-
vai Köztársaságban, Ukrajnában, Szerbiában stb. élnek.
A román nyelv dáko-román nyelvjárása lett az irodalmi
román nyelv.
2. A Dunától délre élő romanizált lakosság elszlávoso-
dott. A románok azonban „szigetek” formájában fenn-
maradtak: pl. arománok, meglenorománok és isztro-
románok. Ők a balkáni államokban élnek (Görögország,
Makedónia, Bulgária, Albánia, Horvátország).
SZÓTÁR
nyelvjárás = egy nyelv változata;
román etnogenézis = a román nép és nyelv kialakulása
FELADAT
1. Felhasználva a lecke szövegét, fogalmazd meg a szlávok
szerepét a román nyelv kialakulásában!
2. Bizonyítsd be, hogy a román nyelv egy újlatin nyelv!
Használd a román nyelvórákon szerzett információkat is!
1. forrás. A román nyelv
„A román nyelv egy újlatin nyelv: szer-
kezete, morfológiája, mondattana és
szókészletének az alapelemei, amelye-
ket gyakran használnak, latin eredetű-
ek. Amit a szlávok később hozzátettek,
(…) nem tudta megváltoztatni a nyelv
eredeti és alapvető jellegét.”
Constantin C. Giurescu,
Dinu C. Giurescu, Istoria românilor
din cele mai vechi timpuri
și până astăzi, 1975)
Sorold fel a román nyelv három alko-
tóelemét, amit a latin nyelvből vettek
át!
FELADAT
1. ÖNÁLLÓ MUNKA
Válaszd ki a leckéből a román nép ki-
alakulásának rétegeit, majd töltsd ki a
táblázatot az adott minta szerint a fü-
zetedbe vagy a digitális portfóliódba!
A román alapréteg ______
nép kiala-
réteg _________
kulásának
rétegei felső réteg ______
2. CSOPORTOS MUNKA. KUTATÁS
Végezz egy kutatást az alábbi kér-
désből kiindulva: milyen szerepet
játszottak a rómaiak a román nép
kialakulásában?
JAVASLAT
Osszuk az osztályt több csoportra,
majd osszuk ki a feladatokat a diákok
igényei és kutatási vágyuk alapján!
A  kutatás során a következő lé-
péseket vegyük figyelembe:
1. A feladat meghatározása, felméré-
se
2. A hipotézis kidolgozása (a vizsgált
tények összefüggéseinek feltárása)
3. Adatgyűjtés
4. Interdiszciplináris összefüggés ke-
resése: azonosítsunk olyan infor-
mációkat, amiket a földrajz vagy
más források (zene, filmművészet,
technológia) nyújtanak, és segítik a
történelmi vizsgálatot
5. Az adatok elemzése, és a következ-
tetések levonása
2. forrás. A dákok szerepe a román etnogenézisben
„Mi volt a dákok szerepe a román nép kialakulásában? Mivel járultak hozzá a de-
mográfia, a nyelv, a helynevek és a személynevek tekintetében? (…) a dákok alkot-
ják a román nép etnikai alapját (…) a traianusi Dacia lakosságának zömét a dá-
kok alkották. A dákok főleg falvakban éltek, a falvak száma pedig jóval felülmúlta
a városokét, akárcsak a románok teljes történelme során, a kora középkortól nap-
jainkig. Hogy a romanizáció olyan erős és tartós gyökereket vert a Duna bal olda-
lán, az azért történhetett meg, mert megnyerte ezeket a dákokat, az őslakosokat.”
(Constatnin Giurescu, A román nép kialakulása, 1973)
1. Nevezz meg egy okot, ami miatt a dákok fontos szerepet játszottak a román
nép kialakulásában!
2. Válaszd ki azokat az állításokat, amelyek a dákok hozzájárulását szemléltetik
a román nép kialakulásához.
3. forrás. Egy dák harcos képe Traianus oszlopáról (balra). Részlet
Barabás Miklós festményéből (1844), amely egy román parasztot
ábrázol (jobbra)
1. Milyen hasonlóság van a két ábrázolás között?
2. A fenti ábrázolások lehetnek történelmi források? Érveljetek!
IDŐGÉP
A román nép a mai napig megőrizte latin jellegét, függetlenül attól, hogy
milyen hatások érték az idők folyamán. Kialakulása óta továbbra is ezeken
a területeken él.
Dolgozzatok kettesével. Osszátok a flipchartot kettőbe! Használjátok fel a
leckéből nyert ismereteiteket, hogy alátámasszátok azokat az érveket, amelyek
arra utalnak, hogy a román nép a Duna mindkét oldalán alakult ki!
ellenérvek érvek
1. A dákokat teljesen kiirtották a Traia-
nusszal folytatott két háború során. 1. _________________________
2. A régi dák elnevezések eltűntek. 2. _________________________
3. A román nép és nyelv a Duna déli
oldalán alakult ki. 3. _________________________
4. A romanizáció nem valósulhatott
4. _________________________
meg 165 év római uralom alatt.
47

4. fejezet | A román etnogenézis
Történelmi
források a
románokról
az I. évezred
végén
ESETTANULMÁNY
Az etnogenézis következtében,
az I. évezred végén megjelent a
román nép.
Hogyan mutatják be ezt a törté-
nelmi tényt a történelmi források?
Az első évezred végétől a külföl-
diek a románokat vlachoknak
nevezték.
A vlach elnevezés egy kelta törzs
nevét (Volcae) jelentette, amit
a germánok és a szlávok átvet-
tek, és így nevezték a romanizált
szomszédjaikat.
A Balkánon megtelepedett szlá-
vok a vlach formát használták,
miközben az oroszoknál volohi
alakban jelent meg. A vlach szó és
ennek változatai (valach, oláh stb.)
a Duna északi és déli oldalán élő
románokat jelöli.
A mellékelt szöveg a románokról szó-
ló I. évezred végi történelmi források-
ra utal. Olvasd el, majd oldd meg a
feladatokat!
1. Állapítsd meg, milyen elnevezések
utalnak a románokra az írott tör-
ténelmi forrásokban!
2. Tanulmányozd, és hasonlítsd ös�-
sze a történelmi forrásokat, majd
állapíts meg egy hasonlóságot és
egy különbséget a szövegben ta-
lálható források között!
3. Vonj le következtetéseket a forrá-
sok hitelességével kapcsolatosan!
48
Mit mondanak a történelmi források
a románokról az I. évezred végén?
A románokról szóló történelmi for-
rások, amelyek az I. évezred végé-
ről maradtak fenn, írott és régésze-
ti források egyaránt.
Az írott források főleg bizánci, ör-
mény, magyar vagy orosz művek,
mivel a románok kapcsolatba ke-
rültek ezekkel a népekkel.
Hogyan jelennek meg a romá-
nok a történelmi forrásokban?
Az egyik legkorábbi dokumen-
tum, ami a románokról tanúsko-
dik – egy kézirat, amit az ortodox
kereszténység fontos helyén, egy
Athosz-hegyi kolostorban fe-
deztek fel. A VIII. századi szöveg
alapján készült kézirat a balkáni
félszigetről származó románokat
„­vlahorinchini”-ként említi.
Az örmény Chorenei Mózes a IX.
századi Geográfiájában megemlí-
ti „Balak” országát. Ugyanebben a
században Oğuznâme („Török kró-
nikák”) is említi a románokat (ula-
kes) és országukat:„Ulak-ili”.
Egy 980-ból származó dokumen-
tumban II. Baszileiosz bizánci csá-
szár is említi a thesszáliai vlachokat
(Thesszália görögországi tarto-
mány, amit akkor Nagy Valachiának
is neveztek).
Vannak olyan források is, amelyek a
románokat a „rómaiak” kifejezéssel
nevezik meg, ami megerősíti római
származásukat. Ilyen forrás a tanult
bizánci császár, Bíborbanszületett
Konstantin A birodalom kormány-
zásáról című műve a X. századból.
Néhány forrás a II. évezred első
századaiból származik, de utalnak
azokra az eseményekre is, ame-
lyekben a románok részt vettek
az 1000. év előtt. Például Ióannész
Szkülitzész bizánci krónikás (XI.
század) elmeséli, hogy 976-ban
néhány „utazó vlach” megölt egy
bolgár elöljárót.
Anonymus krónikája információkat
nyújt a magyar honfoglalás idősza-
kából, az Erdélyben (Erdőelve) lakó
románokról. Itt a blak kifejezéssel
találkozunk, ami egy másik formája
a vlach elnevezésnek.
A történelmi források tehát azt bi-
zonyítják, hogy az I. évezred végén
a románok életerős népként van-
nak jelen kialakulásuk helyszínén.
Bíborbanszületett
Konstantin (913–
959) bizánci csá-
szár, „A birodalom
kormányzásáról”
című mű szerzője,
amit a fiának szánt
útmutatóul
Emlékezzünk! Ismételjük át a 4. fejezetet!
I. A 4. fejezet (A román etnogenézis) legfontosabb történelmi eseményei.

106 271 602 VII–VIII. század

______ ______ ______ ______
______ ______ ______ ______
______ ______ ______ ______

Helyezd az alábbi történelmi eseményeket a megfelelő kockákba!

Események: a rómaiak kivonulása Daciából, Dacia meghódítása, a szlávok átkelnek a Duna déli részére, a román
etnogenézis befejezése.

II. Az alábbi kifejezések közül válaszd ki a szlávok dél-dunai letelepedésének három következményét! Készíts velük
egy folyamatábrát a füzetedbe vagy a digitális portfóliódba!
1. A Balkán-félsziget romanizált lakossága több csoportra oszlott.
2. A Duna mentén élő romanizált lakosság közül sokan déli irányba tolódtak, s így eljutottak egészen a mai
Görögországig.
3. A keleti latinitás elszigetelődött a nyugati latinitástól.
4. A románok első említése a történelmi forrásokban.

III. H
 elyettesítsd be a Román nyelv – újlatin nyelv diagramba a román nyelv géta-dák, latin és szláv eredetű szavait!
Minden dák eredetű szóval alkoss egy történelmi mondatot!
A  dákoktól örökölt elnevezések: Donaris
Román nyelv – újlatin nyelv (Duna), Alutus (Olt), Maris (Maros), Kárpátok.
Latin eredetű szavak: biserică (templom),
trák-dák alapréteg latin (római) réteg szláv felső réteg creștin (keresztény), cruce (kereszt), a ara (arat-
ni), a semăna (vetni), ied (gida), cal (ló), păstor
1. ______________ 1. ______________ 1. ______________ (pásztor), pâine (kenyér), om (ember), părinte
(szülő), fiu (fiú).
2. ______________ 2. ______________ 2. ______________
Szlávoktól átvett tulajdonnevek: Dan („aján-
3. ______________ 3. ______________ 3. ______________ dékozó”), Radu („vidám”), Vlad („birtokló”), Dobre
(„jóságos”).

Az ember életének milyen területeit szemléltetik a felsorolt latin eredetű szavak?

IV. Tanulmányozd alaposan a térképet! A  román nép ágazatai és 1 UKRAJNA

a. Határozd meg a térképen a ro- nyelvjárásai napjainkban. 2
M

mán nép kialakulásának történelmi

OL

AUSZTRIA MAGYAR­
DO

helyszínét!
ORSZÁG
VA

b. Határozd meg a térképen a román 3

HORVÁT­
nyelv ágazatainak elterjedését! ORSZÁG
ROMÁNIA
1 LENGYELORSZÁG
4
Fekete-tenger
2 SZLOVÁKIA SZERBIA
3 SZLOVÉNIA 5 6 BULGÁRIA
4 BOSZNIA ÉS HERCEGOVINA
7
5 MONTENEGRÓ OLASZ­
ALBÁNIA TÖRÖK­
6 KOSZOVÓ ORSZÁG ORSZÁG
dákoromán
7 ÉSZAK-MAKEDÓNIA
Földközi-­ aromán
tenger GÖRÖG­ meglenoromán
ORSZÁG isztroromán

49
 Önértékelés. 4. fejezet
I. Karikázd be a helyes választ!
1. A római Dacia kiürítése a következő császár idejében történt:
a. Traianus;  b. Diocletianus;  c. Aurelianus;  d. Nagy Konstantin
2. A szlávok a Duna déli oldalára való átkelésének kezdete:  a. 595;  b. 613;  c. 600;  d. 602.
3. A román nép kialakulásának folyamata véget ért a következő századokban: a. V–VI.;  b. VI–VII.;  c. VIII–X.;  d. VII–VIII.
4. Az első évezred végén a külföldi forrásokban a románokat így nevezték:
a. rómaiak;  b. románok;  c. vlachok;  d. romejok.
II. Feleltesd meg az A oszlop meghatározásait a B oszlop történelmi fogalmainak!

A. Meghatározások B. történelmi fogalmak

1. személy, aki terjeszti a kereszténységet a. romanizáció
2. a román nép és nyelv kialakulásának folyamata b. román etnogenézis
3. befolyásolni, rákényszeríteni egy országra vagy népre a római nyel-
c. misszionárius
vet, szokásokat, kultúrát, szervezési formákat és civilizációt
4. A Római Birodalom közigazgatási-területi egysége d. provincia

III. Állapítsd meg, hogy az alábbi kijelentések igazak (I) vagy hamisak (H)!
1. Dacia császári provincia volt, vagyis a császárnak volt alárendelve, aki egy kormányzón keresztül irányította a
területet.
2. A keleti latinitás elszigetelődött a nyugati latinitástól a szlávok vándorlásának következtében.
3. A germánok azt a szerepet töltötték be a román nép kialakulásában, mint a szlávok a többi újlatin nép
kialakulásában.
IV. Olvasd el figyelmesen az alábbi szöveget:
„A kereszténység latin nyelven való elterjedése és elfogadása lényegesen hozzájárult a romanizáció kiteljesedéséhez (…)
A kereszténység mint erkölcsi forma és a romanizáció mint fontos etno-kulturális átalakulás, kölcsönösen kiegészítették
egymást, és az észak-dunai rész latinitásának alappillérei és megtartó erői voltak a vándornépek fenyegetéseivel szem-
ben. A latin nyelven terjesztett kereszténység hirdetésével jött létre és erősödött meg a romanizált lakosság a Duna északi
részén, egyetlen a birodalmon kívül, az alsó- és középső Duna térségben, ahol később megalakult a román nép. Nem csu-
pán szókép, hanem egy alapvető igazság az, hogy a románok mint nép, Délkelet-Európa első keresztény nemzete, amelyik
beleszületett a kereszténységbe, az összes többi nép később vette át a kereszténységet.”
(D. Protase, A románok történelme, II. kötet, 2001)

1. Nevezd meg azokat a tényezőket, amelyeket a szerző „az észak-dunai részen elterülő latinitás alappilléreinek és
megtartó erőinek” nevez!
2. Idézd a szövegből egy következményét annak, hogy a kereszténységet latin nyelven terjesztették!
3. Magyarázd meg a következő állítást: „a románok mint nép, Délkelet-Európa első keresztény nemzete, amelyik
beleszületett a kereszténységbe”!
V. Írj egy értekező fogalmazást a következő címmel: A román nép – neolatin nép!
Használd a következő szavakat és fogalmakat: romanizáció, kereszténység, aurelianusi kivonulás, alapréteg, réteg, fel-
sőréteg, keleti latinitás, mártír!
Húzd alá a megadott szavakat, hogy könnyebb legyen követni a már felhasznált fogalmakat!

TÉTEL I II III IV V Hivatalból Összesen

Önértékelés

Maximális 4 × 5 = 4 × 4 = 3 × 5 = 3 × 5 = 8 × 3 = 10 pont 100 pont

pontszám 20 pont 16 pont 15 pont 15 pont 24 pont
Pontszámod ... ... ... ... ... 10 pont ...

50
 5. fejezet
A román
középkor
Ebben a fejezetben tanulni fogsz:
y az első államszervezési formákról
y a középkori országokról a román
térségben: Erdélyről, Havasal­
földről, Moldváról, Dobrudzsáról
y nemzetiségi és felekezeti változa-
tosságról a román térségben
y a román térségről és a kései keresz-
tes hadjáratok politikájáról Mircea
cel Bătrântől Mihai Viteazulig
y középkori várakról
y a Curtea de Argeş-i
püspöki templomról

A fejezet portfóliója
Készíts egy hagyományos vagy digitális portfóli-
ót, amely, választásod alapján, tartalmazzon:
• két középkori térképet a román térségről;
• képeket öt román vajdáról;
• öt írott történelmi forrást a román vajdákról!
A hagyományos portfólió megvalósításához hasz-
náld a digitális tankönyvben található modellt
és magyarázatokat!

3 Mircea cel Bătrân, fali festmény, Curtea de Argeş

 5. fejezet | A román középkor

Az első államalakulatok
Melyek voltak a román nép első államalakulatai?
Az első román államalakulatok megjelenése a Bizánci
Birodalom és a Bolgár Cárság (a VII. század végén jelent
meg) vetélkedésének az időszakára tehető. A kelet felől
érkező magyarok 896-ban telepedtek le Pannóniában,
majd Erdélyben érintkeznek a románsággal (5. forrás).
A népvándorlás utolsó hullámaként ezeken a területeken
megjelentek a besenyők, a kunok és a tatárok is.
Anonymus krónikájában értékes adatokat találunk
az első erdélyi, bánáti és Körös-vidéki államalakulatokra
vonatkozóan.
Ez a forrás megemlíti a bihari székhelyű (Biharea) Mén-
marót dukátusát (Menumorut). Ménmarót hatalmát a
Körös-vidéki sókereskedelem ellenőrzése biztosította..
(2. forrás)
vlah testvérpár vezetésével a vlahok és a bolgárok ös�-
szefogtak, és 1187 és 1258 között létrejött a vlah-bolgár
állam. II. Asszán János (1218–1241) idejében vált az ország
a legerősebbé, és ugyancsak ekkor érte el hatalmának a
csúcsát. Az Asszán dinasztia kihalását követően a vlah-­
bolgár állam vezetéséből eltűnt a vlah elem, és létrejött a
második Bolgár Cárság.
A Kárpátoktól délre eső területeken megjelenő vaj-
daságok és kenézségek.
Az itt kialakuló államalakulatokról az 1247-es, johanni-
ta lovagoknak adományozott oklevélből értesülünk.
Ebben az oklevélben jelenik meg Seneslau (Argeș vidé-
ke) és Litovoi vajdasága (Olténia északi része), valamint
János (Ioan) és Farkas (Farcaș) kenézségei Olténiában.
Ugyancsak ez a forrás említi meg Szörénységet is (Țara
Severinului).

Anonymus krónikájából értesülünk Glád (Glad) bánáti SZÓTÁR

hercegségéről, valamint marosvári (Morisena), kevevári
johannita lovagrend = a keresztes hadjáratok idején,
(Cuvin) erődítményeiről.
a Szentföld védelmére alakult lovagrend, tagjai szerzetesek
Ugyancsak Anonymus tesz említést Gyaluról (Gelu), aki a
vajda = tartományi vezért jelent, katonai szerepköre van
Szamos-vidéket uralta és irányította. Ezt a területet Töhö-
töm vezér foglalta el, akinek az utódai felvették a vajda vajdaság = egy vajda irányította terület
címet (szláv eredetű szó, tartományi fejedelmet, vezért
jelent).
FELADATOK
Glád utóda, Ajtony (Ahtum) 1000 táján ellenőrzése 1. A lecke szövegéből válassz ki három történelmi for-
alatt tartotta a bánsági területeket, amit Anonymus kró- rást, és mindegyikkel kapcsolatban fogalmazz meg egy
nikája és Szent Gellért legendája is megerősít. Ajtony fő kijelentést!
jövedelemforrása a Maros-menti sókereskedelem és só- 2. Egészítsd ki a következő ábrát a leckében szereplő ál-
szállítás adója volt. I. István (1001–1038) legyőzte Ajtonyt, lamalakulatok neveivel!
majd Anonymus krónikája szerint István megalapította a
Gyula (Gyla) vezette és fehérvári székhelyű (Gyulafehér-
X. század XI. század XIII. század
vár) erdélyi vajdaságot.
Bizánci forrásokból tudjuk, hogy Dobrudzsában is meg-
Anonymus Szent Gellért johannita
jelentek az első államalakulatok a X-XI. században. (3. és krónikája legendája lovagoknak
5. forrás) adott oklevél

A Dunától délre eső területeken élő vlahok Ménmarót

államalakulata
A XI. században a Bizánci Birodalom legyőzte a Bolgár Glád
Cárságot. 1185-ben a hatalmas adók miatt kirobbant
egy Bizánc-ellenes felkelés. Asszán Péter és Asszán János Gyula

52
1. forrás. Ki volt Anonymus? 2. forrás. Ki volt Ménmarót?
„Párizsban tanult, majd III. Béla magyar király jegyzője lett. „Ménmarót nem akart behódolni a magyarok vezérének,
A XII. század második felében írta meg fő művét. Elbeszélé- Árpádnak: »Mondjátok meg Árpádnak, a magyarok feje-
seit más forrásokkal és régészeti kutatásokkal is összevetet- delmének, uratoknak. Mivel ő egy idegen, és sok minden-
te. Munkája bepillantást enged a IX. század végének és X. ben hiányt szenved, adósai vagyunk, és mindenben segít-
századnak politikai életébe." jük, mint barát a barátot.«”
(Ioan Aurel Pop és Ioan Bolovan (szerk.): (Anonymus gestája avagy A magyarok cselekedeteiről)
Istoria României. 2007.)
Szerepjáték: A történelmi forrást felhasználva, mutassa-
1. Mutasd be a szöveg alapján, hogy ki volt Anonymus! tok be egy párbeszédet Ménmarót és Árpád vezér követé-
nek a találkozásáról!
2. Mutasd be a krónika megírásának történelmi hátterét,
és nevezd meg a századot, amelyben íródott!

3. forrás. Államalakulatok a Dunától délre eső 4. forrás. Anonymus

terülteken. krónikájának az egyik
„Egy népcsoport (…), elhagyta a szálláshelyét, és a Duná- oldala.
tól délre telepedett le, és egyezségre jutott az itteni vezér- A lecke, valamint az 1.,2.
rekkel, Tatosszal, (másnéven Chalis), Sestlavval és Satzával, és az 5. forrás alapján ér-
és csak a legismertebbeket említettem meg. Ezek a vezérek velj a krónika jelentősége
ellenőrzésük alatt tartották Szilisztra és Vicina városait." mellett!
 (Komnéné Anna: Alexiasz) Készíts a digitális portfóli-
ódba egy történelmi for-
rásgyűjteményt! Javaslat:
1. Keress ki a szövegből két adatot a Dunától délre eső terü- A forrásgyűjtemény tartal-
leteken kialakult államalakulatokkal kapcsolatban! mazzon írott és más törté-
2. Keresd meg a térképen (5. forrás) a Dunától délre eső nelmi forrásokat is!
területeken kialakult államalakulatokat!

Halicsi kenézség

S ÁG Tisza
Ki
ev

Ava Bolohovének
ik
Y

s fö Má (Volohovének)
en

Sza ld
ÁL

ra
Ro II–X

mo je földje
föl ma
éz
m III
X

s dje ros XI–XIII. század

án . s

sé
ok záz

g
KIR

fö ad

Be
Dn
ld

Pr
sz 5. forrás.
je

Gy u
ye

ót te t
ar a alu je
s

rc föld
zte

Körös m ság zad IX–vajd és G

n
é a á
e kok ázad ­Román állam­
r

M ajd I. sz XI. asá yu n i

M A G YA R  

szá ga la lad . sz
v –X
za Ber I–XIII alakulatok
(IX d X
ERDÉLYI (XI–XIII.
Sz

VAJDASÁG század)
ere

Maros k földje
Brodnikoszázad
t

Zaránd földje
a

I–XIII.
d) ág

Alba vajdasága ld je j e X
Fogaras fö
za as

Te öld 1. Keresd meg

zá jd

gf
dje g

VIII–XIII. sz.
föl tsze

m
I.s va

es Fă sá Vla
rca a
–X ny

rc a hia a térképen a
Tisz

Há

XII ș ke Ba ság
(IX jto

föld
I. s né je
-A

a
a

Lit zá zsé d
j ad román állam­
ád

ov za ge a
v áz B
d Seslav
Gl

oi uz
lău sz
r

va ulata
Szörénység
államalak ad alakulatokat!
ge

jda es III. ău
földje ság e n X X I. sz áz
S
te n

XIII. század a
Arg Ialomița an Satza 2. Sorolj fel két
eș răg állam­
Bă
te -

Zs is a alakulata olyan államala-

il Vl
ă
XIII. század
ke
Olt

Vl
aș kulatot a térkép
Tel

Fe

ca É
m­
e

Ioan
álla segítségével,
orm

kenézsége u na Tatoskulata
D
an

XIII. század ala zázad mely a Kárpátok

NY K
XI. s
keleti részén jött
BIZÁNCI BIRODALOM D
létre!

53
 5. fejezet | A román középkor
Középkori államok kialakulása. Erdély,
Havasalföld, Moldva és Dobrudzsa
Hogyan alakultak ki vidékünkön a középkori államok?
Vidékünkön a XI–XIV. században jelentek meg az első
középkori államok: Erdély, Havasalföld, Moldva és Dob-
rudzsa. Ebben az időszakban jelentős változásokon esett
át a társadalom, aminek következtében megjelentek a
középkori államok. A társadalom rétegződésének kö-
szönhetően kialakul a nemesség (a román nemeseket
bojároknak nevezték a Kárpátokon kívül), a papság és a
köznép.
Erdély
Önálló vajdaság
A középkorban Erdély vajdaságként szerveződött, élén a
vajdával, a Magyar Királyság részeként. Jogállását száza-
dokon keresztül annak köszönhetően őrizte meg, hogy
soknemzetiségű volt, és jellegzetes hagyományokat
ápolt és őrzött.
Az erdélyi vajdaság kialakulása
A XI. századra Erdély területe a Magyar Királyság része
lett. Kialakult a vármegyerendszer (1. forrás), majd lét-
rejött (2. forrás) az erdélyi vajdaság.
A magyarok az önálló vajdaságot nyugati mintára át sze-
rették volna alakítani hercegséggé, de társadalmi ellen-
állásba ütköztek. Egy 1111-ben írott forrásban Mercurius
herceg neve olvasható, pár évvel később 1176-ban Leus-
tachius már újra vajda címet visel. Ez pedig azt bizonyít-
ja, hogy a nemesség a vajdaság intézményét támogatta
és fogadta el.
A magyar királyság, hogy megerősítse a vajdaságot, je-
lentős telepítéseket hajtott végre. A magyarok, a szá-
szok és székelyek mellett az erdélyi vajdaságban igen
jelentős számban voltak románok is . A román nemese-
ket bíráknak, kenézeknek vagy vajdáknak hívták.
Önálló román közösségek
Az erdélyi vajdaságban élő román közösségek megőriz-
ték önállóságukat, és országokba (țări) szerveződtek.
Ilyen volt Máramaros (Țara Maramureșului – 3. forrás)
vagy Fogaras (Țara Făgărașului). Ezek az önálló közössé-
gek vallásukban az ortodoxiát követték. Később elvesz-
tették önállóságukat, és a politikai életből is fokozatosan
kiszorultak.
54
Az országot a vajda vezette. Katonai, közigazgatási és
bíráskodási jogköre volt. Némely vajda viszont olyan szé-
les jogkörre tett szert, hogy bizonyos szinten függetlení-
teni tudta magát a királytól. Erdély önállóságát az is alá-
támasztja, hogy különálló országgyűlés összehívására
volt joga. A gyűléseken a magyar és a székely nemesek,
valamint a szászok képviselői jutottak vezető szerephez.
A románság képviselői viszont fokozatosan kiszorultak a
politikai életből, és nem is vehettek részt a kiváltságos
rendek gyűlésein.
Magyarország három részre szakadását követően (1541)
Erdély török fennhatóságú, de önálló fejedelemség lett.
A románságot és az ortodox vallást továbbra sem fogad-
ták be az erdélyi kiváltságos nemzetek és a bevett vallá-
sok közé.
Havasalföld
A Dunától délre eső vajdaságok és kenézségek egyesí-
téséből jött létre Havasalföld. Néhány államalakulatot a
johannita lovagok oklevele (1247) is megemlít, mint
a magyar király irányítása alá tartozó területet. Havasal-
föld létrejöttét két esemény tette lehetővé. Az első, hogy
1301-ben kihalt az Árpád-ház, és a magyar királyság ve-
zetését átvette az Anjou-ház. A másik, hogy ez a terület
elszakadt az Aranyhorda (mongolok, Európában tatá-
rokként ismerik őket) befolyási övezetétől. Ezt kihasznál-
va a románság a Kárpátoktól délre levő területeken létre-
hozta önálló államát.
A hagyomány szerint
Havasalföld alapítása az argeși vajdaságból indult.
A néphagyomány szerint, amit a Cantacuzino-krónika is
megőrzött, a fogarasi Negru Vodă (vagy Radu Vodă)
átkelt a Kárpátokon, 1290-ben Câmpulungban telepe-
dett le, majd egyesítette a kenézségeket, vajdaságokat.
Azonban Negru Vodă neve nem jelenik meg a történeti
forrásokban.
Források által megerősített események
Az írott források alapján a Dunától délre eső területeket
I.  Államalapító Basarab (1310–1352) egyesítette. Egy
1324-ből származó irat megerősíti, hogy a román vajda a
magyar király vazallusa volt. Ennek ellenére I. Károly ma-
gyar király hadjáratot szervezett Havasalföld ellen. 1330-
ban a posadai (4. forrás) csatában I. Basarab legyőzte a
magyarokat, és ezzel kivívta Havasalföld függetlenségét.
1. forrás. Vármegyék
„A vármegyét két rész alkotta. (…) El-
sőként a katonai rész, a helyőrség, ami
befolyása alatt tartotta a »várat« (….),
képviselve politikailag és katonailag a
központi hatalmat. A gazdasági rész
pedig a királyi birtokokból állt (nemesi
és egyházi). A birtok központjában a
király megbízottja lakott udvartartá-
sával együtt…”
(Ștefan Pascu: Voievodatul
Transilvaniei. 1972.)
1. Keresd ki a szöveg alapján a várme-
gyét alkotó két részt!
2. Magyarázd meg a szöveg alapján,
hogy miből állt az erdélyi vajdaságot
alkotó két rész!
3. forrás. Máramaros
(Țara Maramureșului)
„Fogaras, Bánság és Hátszeg után a XV.
században Máramarosban is erős és
tartós román államalakulat jött létre.
Máramarosban egy régi, néhány ke-
nézségből álló államalakulat műkö-
dött. A kenézek időnként összegyűl-
tek, és megválasztották Máramaros
vezetőjét, vajdáját. Ebből kiindulva
Máramaros vajdaság volt. 1300 táján
viszont ezt a vajdaságot beolvasztot-
ták az erdélyi vajdaságba. 1300-ban
az írásos forrásokban Máramaros úgy
jelenik meg, mint »terra«, 1326-ban
pedig mint »districtus«. A hagyomá-
nyos vajdai tisztségek mellett 1303-tól
a központi hatalom bevezette az is-
pánságot. Ez a tisztség és a hozzátar-
tozó intézmények viszont nem vették
át a vajdaság helyét még a XIV. száza-
dig sem."
(Ioan-Aurel Pop, Thomas Nagler:
Istoria Transilvaniei. 1997.)
1. Milyen szerepet töltött be az önálló-
ság az államalakulatok esetében?
2. Válassz ki a forrásból két adatot
Máramarossal kapcsolatban!
2. forrás. A magyarok erdélyi terjeszkedései
A magyarok terjeszkedése a X. századig
Bihar
Kirjeles
A magyarok terjeszkedése
Doboka a XI–XII. században
A magyarok terjeszkedése
a XIII. századig
Gyulafehérvár
Kerc
Írd le a füzetbe a századot, amelyben a magyarok elfoglalták és megszervezték
az erdélyi vajdaságot!
4. forrás. A posadai csata
„A király seregével együtt olyan útra
jutott, amely körös-körül, mindkét
felől meredek sziklákkal volt elre-
kesztve, ahol pedig ez az út tága-
sabb volt, a románok több helyen
megerősítették… A királynak és
embereinek eszébe se jutott az
efféle, fenn a meredeken minden-
felől számlálhatatlan sok román
futkosott és nyilazott a királyi se-
regre, mely összeszorult az út mé-
lyén; nem is út volt az, valóságos
hajófenék, ahol a tolongás miatt
összevissza hullottak a legerősebb
paripák a vitézekkel együtt […] El-
estek, kivétel nélkül ífjak és öregek, A posadai ütközet,
a bécsi Képes krónikából
hercegek és nemesek… A király pe-
dig elcserélte címeres fegyverzetét,
amit azután Dezső, Dénes fia öltött Feladat
magára, ezt pedig mivel azt hitték Csoportfeladat: Középkori államok
róla, hogy ő a király – kegyetlenül Javaslat
legyilkolták. A király kevesed magá- Az osztály diákjait három csoportba
val tudott megmenekülni…” osztjuk. Mindegyik csoport össze-
gyűjti, rendszerezi és feldolgozza az
 (A bécsi Képes krónika)
információkat:
1. csoport: három forrást, mely ada-
1. Mutasd be a posadai csatát digi- tokat közöl a középkori államokkal
tális eszközök felhasználásával! kapcsolatban
2. csoport: képek, krónikák és forrá-
2. Érvelj a posadai csata szere-
péről Havasalföld létrejöttének a sok, melyek a történelmi hagyomá-
folyamatában! nyokat mutatják be
3. csoport: képregény készítése
55
 5. fejezet | A román középkor
Nicolae Alexandru (1352–1364) felvette az uralkodó cí-
met (domn), és megalapította az argeși érsekséget, ame-
lyet a konstantinápolyi pátriárka is elismert, támogatott.
Havasalföld vallási szempontból eltávolodott ezáltal a
Magyar Királyság katolikus egyházszervezői folyamatától.
Az uralkodói cím (a latin dominus-ból ered, jelentése úr)
számos jogkört biztosított Havasalföld uralkodójának.
Moldva
Kettős honalapítás: Dragoștól Bogdánig.
A Kárpátok keleti részén, Moldvában is megjelentek ál-
lamalakulatok. Egy ideig ezeket az államalakulatokat a
tatárok tartották befolyásuk alatt. A XIV. század közepén
a magyar király Dragoș máramarosi vajdát küldte a mold-
vai tatárok ellen. Miután legyőzte a tatárokat, Dragoș egy
határvédő tartományt (őrgrófság) hozott létre, azzal a
szándékkal, hogy védje a Magyar Királyság keleti részét.
Bogdan (5. forrás) máramarosi vajda összetűzésbe került
a magyar királlyal, ezért átkelt a Kárpátokon, és elüldözte
Dragoș utódait. A magyar királyság vissza szerette volna
szerezni az irányítást Moldva felett, viszont minden lépé-
sük kudarcba fulladt. Így a XIV. században létrejött egy új
román állam, Moldva.
I. Petru Mușat (1375–1391) megerősítette hatalmát, és
megalapította a suceavai érsekséget, amit 1401-ben a
konstantinápolyi pátriárka is elismert. Támogatta a keres-
kedelmet és a pénzverést.
Moldva területi egyesítése I. Roman (1392–1394) nevé-
hez fűződik. A korabeli források szerint Moldva területe
ekkor a „hegyektől a tengerpartig” tartott.
Az  intézmények. Havasalföld és Moldova élén egy
uralkodó állt, aki irányította az országot, a hadsereg fő-
parancsnoka volt, a legfőbb bírói tisztséget is betöltötte,
PLENGYELORSZÁG
O LO N I A
Máramaros
YA R
MAG
Szucsáva
G
Á L YSÁ (Suceava)
KIR
Kolozsvár
Erdélyi Vajdaság
Gyulafehérvár
Argyasudvarhely
(Curtea de Argeș)
Szörényvár
(Severin)
H AVA S A L F Ö L D
SZERBIA
V I D I N I K I R Á LY S Á G TA R N O V O I K I R Á LY S Á G
56
valamint pénzverési joga is volt. Ugyancsak ő nevezte ki
a bojárok soraiból a legfontosabb tisztségviselőket, akik
az Uralkodó Tanácsába is bekerültek. Az Országgyűlés-
nek a legfontosabb feladata az uralkodóválasztás volt.
Dobrudzsa
A dobrudzsai állam a Țara Cavernei körüli (Dobrudzsa
déli részén, a Duna és a Fekete-tenger közötti területen
helyezkedett el) államalakulatok egyesítéséből jött lét-
re. A történelmi források Balica (1346–1348) uralkodását
említik a XIV. század második felében, akit fia Dobrotica
(1348–1386) követett. Érdemei elismeréseként a bizán-
ci császártól Dobrotici vagy Dobrotiță despota címet
kapott. Ekkorra tehető a dobrudzsai állam virágkora, és
ugyanekkor éri el a legnagyobb területi kiterjedését is.
Később, 1388 körül az állam területének nagy részét a
Mircea cel Bătrân vezette Havasalföldhöz csatolták.
SZÓTÁR
önálló = különálló, független
vármegye = közigazgatási területi egység, vezetője az
ispán
honalapítás = honfoglalás, a krónikások által használt ki-
fejezés a román államalapításra
despota = görög-bizánci udvari cím (XIV. század), majd
balkáni uralkodói méltóság
FELADATOK
1. Válassz ki a lecke szövegéből három kulcsszót, és alkoss
egy-egy kijelentést mindegyikkel!
2. Azonosíts a térképen két területet, amely szerepel az 5. for-
rásban is!
L I T VÁ N
NAGYFE JE­ 5. forrás. Bogdán honalapítása
DELEMSÉG
„Abban az időben Bogdan, mára-
MO LDVA
marosi vajda összegyűjtötte híveit,
és titokban letelepedett a magyar
Moldvabánya királysághoz tartozó Moldvában (…),
(Baia) és annak ellenére, hogy több ízben
csaptak össze a magyar királyi had-
sereggel, a román lakosság növeke-
désével kialakult egy új állam.”
Kilija (Ioan de Târnave krónikája nyomán)
Brajla (Chilia)
(Brăila) Határozd meg azt a történelmi teret,
ahol Bogdan létrehozta államát!
Tergovistye
(Târgoviște)
zsa
6. forrás. A román államok
rud
1400 táján
Szilisztra
Dob
(Silistra) Sorold fel Havasalföld négy szomszédos
országát!
Etnikai és vallási
szokszínűség a
románok lakta
vidékeken
ESETTANULMÁNY
A középkorban a románok más
népekkel éltek együtt. Erdélyben
telepedtek le a magyarok, szászok,
székelyek és cigányok. A szászok
német eredetűek, kiváló kézműve-
sek és mezőgazdászok voltak. Ők
alapították Brassót, Szebent és Se-
gesvárt. Kereskedelemmel is fog-
lalkoztak, végigjárták a románok
lakta vidékeket. Jó kereskedelmi
érzékkel felvásárolták, majd elad-
ták a különféle árukat.
A szászok mellett a székelyek is je-
lentős közösséget alkottak Erdély-
ben. A magyarokhoz hasonlóan
ázsiai eredetűek. Hozzájárultak a
vajdaság megszervezéséhez és
megerősítéséhez. A király hadse-
regének előőrsei voltak, valamint
biztosították a határ védelmét.
A XIII. századtól Erdély dél-keleti
részén szerveződtek.
A Kárpátoktól délre és keletre eső
területeken a románokkal együtt
éltek zsidók, örmények, törökök,
cigányok, bolgárok és tatárok.
Vlăduț segítségével tanulni
fogunk az etnikai és a vallási
sokszínűségről, valamint meg-
ismerkedhetünk sok más kö-
zépkori témával is.
A mellékelt szöveg nagyon jó példa a
románok lakta vidéken kimutatható
etnikai és vallási sokszínűségre.
Olvasd végig figyelmesen, és vála-
szolj a kérdésekre:
1. Keresd meg a szöveg alapján az et-
nikai és a vallási sokszínűség formáit!
2. Mi az oka az etnikai és a vallási
sokszínűségnek?
3. Keress kiegészítő példákat az etni-
kai és a vallási sokszínűségre!
4. Alkoss véleményt ezzel a tanulási
módszerrel kapcsolatban!
Együttélés a románok lakta vidékeken
Vlăduț egy 14 éves, középko-
ri történelem iránt érdeklődő
diák. El szeretné készíteni a tu-
dásnaplóját, ahova feljegyezhe-
ti megjegyzéseit.
Vlăduț a középkori etnikai és vallási
sokszínűségről tanult. Az alábbiak-
ban olvashatod feljegyzéseit:
„Egyre jobban érdekel a téma. Ér-
dekesnek találtam, hogy az embe-
rek különböző nyelven beszéltek,
más és más vallásuk és hagyomá-
nyaik voltak. Ennek ellenére béké-
sen és megértésben éltek együtt.
Nagyon érdekel a sokszínűség.
Találtam erre egy meghatározást,
amit lejegyeztem a naplómba: sok-
színűség: sokféleség, változatosság.
Ez azt jelenti, hogy ahol mi élünk,
ott többféle nyelven beszélő és
többféle vallású ember élt. Példá-
ul a románok ortodox vallásúak,
a magyarok, szászok, székelyek
nagyrészt római-katolikusok.
Arra gondoltam, hogy az alábbi
források segítségével jobban meg-
vizsgálom a témát:
»Erdély régióiban a magyarok és
a szászok együtt éltek. A székelyek
és a magyarok ugyanazt a nyelvet
beszélték, és hasonló volt viseletük,
fegyvereik… Románok is éltek ezen a
vidéken, nem volt székhelyük. A leg-
fejlettebbek mind közül, a hatalmas
Szeben városáról készült XVII. századi metszet (Szeben németül Hermannstadt/
Hermanstatt). A várost a szászok alapították.
erődítményeikkel és virágzó városok-
kal büszkélkedő németek vagy szá-
szok voltak.«
(Georg Reicherstorffer : Chorogra-
phia Transilvaniei, XVI. század)
»A szászok Szászországból szár-
maznak. Nagyon szorgalmasak és
dolgosak. Adottságuk van a város-
vezetésre és városszervezésre, jó
kereskedők, képzett kézművesek
és szőlőtelepítéssel is foglalkoz-
tak. A szászok lakta vidék Erdély
legszebb és legvirágzóbb része
lett. (…) Senki sem kételkedik a
székelyek hun eredetében. Tőlük
származnak, és tőlük ered nemes-
ségük, ami minden székelyt érint.
Mindegyikük dolgos, szántanak és
kapálnak, innen erednek kiváltsá-
gaik, valamint hogy felmentik őket
az adófizetés és más szolgáltatások
alól. A viseletük a magyarokéhoz
hasonló, de nem annyira díszes.
Művelik a földeket, a legjobb lova-
kat tenyésztik, bőséges búza tarta-
lékuk van. Néhol bort, néhol pedig
sört fogyasztanak.«
(Verancsics Antal humanista,
XVI. század)
Következtetés: történetünk ös�-
szefonódott, szükség, hogy bé-
kében és egyetértésben éljünk.”
57
 5. fejezet | A román középkor
A román térség és a késői keresztes hadjáratok
eseményei Mircea cel Bătrântől Mihai Viteazulig (I.)
Kik voltak a román középkor legfontosabb szereplői?
Legendás román személyiségek
Jelentős és kimagasló személyiségek vezették a román
államokat a XIV–XVI. században: uralkodók és vitéz vaj-
dák, hazafiak és jó gazdák. Ezek a személyiségek beke-
rültek a román nép legendáiba, valamint a művészeti és
irodalmi alkotásokba.
Késő kereszteshadjáratok. Az Oszmán Birodalom a
XIV. század végére elérte a Duna vonalát. Ők nemcsak
a románság, hanem az egész keresztény Európa számá-
ra veszélyt jelentettek. A veszély elhárításáért a nyugati
uralkodók a pápa segítségével és hozzájárulásával a
XI-XIII. században hadjáratokat szerveztek a törökök ellen.
Ezeket késői keresztes hadjáratoknak nevezzük. A román
államok részt vettek ezekben a hadjáratokban.
Mircea cel Bătrân (1386–1418)
Uralkodói címéből arra enged következtetni, hogy ural-
kodása idejére Havasalföld legnagyobb területi kiterje-
dését érte el. (2. forrás) Rovinénél került sor 1394 vagy
1395-ben a törökök és a havasalföldiek közötti első ös�-
szecsapásra. Mircea cel Bătrân és bátor serege legyőzte
a Villám Bajazid szultán vezette oszmán sereget. (1. for-
rás) 1396-ban a magyarokkal szövetkezve és a nyugati
lovagokkal kiegészülve, Mircea részt vett a nikápolyi
hadjáratban. A nyugati lovagok téves taktikája miatt a ke-
resztesek elvesztették az ütközetet. Uralkodása vége fele
Mircea elvesztette Dobrudzsát, és országa arra kénysze-
rült, hogy adót fizessen a szultánnak. Függetlenségét en-
nek ellenére megőrizhette. Az ő támogatásával épült a
coziai kolostor. A nagy költő, Mihai Eminescu a Scrisoarea
a III-a című művében méltó emléket állít a havasalföldi
uralkodónak.
Alexandru cel Bun (1400–1432)
Moldvában uralkodott. Uralkodása a béke és a fejlődés
időszaka volt, ennek ellenére a lengyelekkel szövetkezve
részt vett a Német Lovagrend legyőzésében. 1420-ban
csaptak össze először a törökök a moldvaiakkal. A török
előretörését Chilianál és Cetatea Albănal megállították.
Hunyadi János (1441–1456)
Román származású erdélyi vajda (3. forrás). Számos
tisztséget töltött be a Magyar Királyságban, ilyen volt a
kormányzói vagy a hadsereg főparancsnoki tisztsége.
58
A Dunától délre eső területeken 1443–1444 között szer-
vezett törökellenes hosszú hadjáratban a magyar sereg
főparancsnoka volt. A vajda győzelmei miatt a szultán
békekötésre kényszerült, és Magyarország számára ked-
vező békét sikerült kicsikarni. A békét a fiatal magyar
király szegte meg az új kereszteshadjárat elindításával.
Ez azonban a várnai csúfos vereséggel zárult (1444),
amelyben maga a király is odaveszett. 1453-ban az osz-
mánok II. Mohamed szultán vezetésével elfoglalták
Konstantinápolyt, ami Isztambul néven a birodalom
fővárosa lett. Ezt követően II. Mohamed megtámadta
Nándorfehérvárt, amit sokan „Magyarország kulcsá-
nak” neveztek. 1456-ban Hunyadi János sikeresen ellen-
állt a török terjeszkedésének.
Vlad Țepeș (1448, 1456–1462, 1476)
Vlad Țepeș uralkodásának az egyik jellegzetessége, hogy
komoly erőfeszítés árán megvédte az ország független-
ségét. Ugyanakkor az állam vezetését az igazságosságra
és a törvénytiszteletre alapozta. Mivel nem volt hajlandó
adót fizetni, összetűzésbe került az oszmánokkal. Ugyan-
akkor megtámadta a dunai török erődítményeket, je-
lentős károkat okozva nekik. Válaszként 1462-ben II. Mo-
hamed seregeivel bevonult Havasalföldre. 1462. június
16-ról 17-re virradóra, éjjel Vlad megtámadta csapataival
a török tábort. Azt tervelte ki, hogy eljut a szultán sátrá-
ig, és életére tör. Hatalmas pánikot okozott, sok áldozatot
szedett, de végül terve nem sikerült.
A román nép kitartó ellenállásának köszönhetően a törö-
kök visszavonultak. Mindezek ellenére a bojárok megvon-
ták támogatásukat, Vlad pedig elvesztette trónját. Erdély-
be menekült, ahol a magyar király parancsára árulásért
letartóztatták egy hamis iratra hivatkozva, 1476-ig rabos-
kodott, majd Ștefan cel Mare segítségével visszaszerezte
trónját. Ugyanabban az évben ismeretlen körülmények
között életét vesztette.
SZÓTÁR
herceg = a legmagasabb rangú főnemesi cím (német ere-
detű szó)
Én (Io) = a moldvai és a havasalföldi uralkodói cím; a „Ioan-
nes” rövidítése, ami azt jelenti, hogy az Isten felkentje vagy
Isten kiválasztottja
Podunavia = Dobrudzsa bizánci neve
Ungrovlahia = egyes középkori forrásokban így jelenik
meg Havasalföld
1. forrás. Mircea cel Bătrân Curtea de
­Argeși portréja
1. Sorold fel a kép alapján az uralkodói öltö-
zet három alkotóelemét!
2. Mi a kép alapján a hatalom jelképe?
5. forrás. Vlad Țepeș legismertebb,
Ausztriában őrzött ábrázolása
1. Egy szóval fejezzétek ki, hogy milyennek
látjátok az uralkodót!
2. Sorold fel a kép alapján az uralkodói öltö-
zet két alkotóelemét!
3. Nyomozás. Internetes források felhaszná-
lásával gyűjts adatokat Vlad Țepeș és Bu-
karest kapcsolatáról!
2. forrás. Mircea cel Bătrân uralkodói címe
Én, Krisztus Urunkban hívő, alázatos, Istenszerető, nagy hatalmú úr, Én,
Mircea, hatalmas vajda az Úr Isten kegyelméből és ajándékából, uralva
és uralkodva egész Ungrovlahia országa felett, valamint a hegyen túli
részeken, a tatár és az Omlás területeken, Fogaras hercege, a bánsági
Szörénység és mindkét Podunavia uralkodója a Nagy-tengerig és a
Dârstor várának egyedüli ura.
 (Mircea cel Bătrân uralkodói címe 1406-ból)
1. Honnan ered az uralkodó hatalma a forrás szerint?
2. Elemezd az 56. oldalon található térképet! Nevezz meg egy Duna és
a Fekete-tenger közötti területet, ami Mircea cel Bătrân idejében Havas-
alföld része volt!
3. forrás. Hunyadi János
„Hunyadi János vlah származású, egyszerű, nem nemesi sarj (…) Bebi-
zonyította, hogy a török vonalait át lehet törni, és az ellenség legyőzhe-
tő (…) Neve beárnyékol sokakat; tettei nagyra emelték a magyarokat és
vlahokat, akiktől származik…”
(a humanista Enea Silvio Piccolomini,
későbbi II. Pius pápa feljegyzései)
A lecke alapján sorolj fel két olyan csatát, amivel bizonyította Hunyadi
János, hogy „a török vonalakat át lehet törni, és az ellenség legyőzhető”!
4. forrás. Vlad Țepeș
„Elindítottam a folyamatot. Vagy jöjjenek a törökök, és (…) fejek fognak
hullni. Légy erős (mosolyogva). Egyesek Țepesnek (Karóbahúzónak) be-
céznek a hátam mögött. Én karóba húzatom őket. Hírnevet szereztem
magamnak. Röviden és hatásosan, mindenki számára közérthetően
(a tenyerét nézi). Kínoz a tenyeremben átfutó életvonal (…) (Letérdel és
mindkét kezét, tenyérrel lefele a földre teszi.) Az ország életvonala átha-
lad a kezemhez érő földön. Add Uram, hogy ez a vonal, mely a tenye-
remhez ér, sose szakadjon meg. Ezért esedezünk mi is annyiszor.”
 (Marin Sorescu: A Treia Țeapă)
Szerepjáték segítségével játsszátok el ezt a jelenetet!
6. forrás. Hunyadi János,
­Erdély vajdája
59
 5. fejezet | A román középkor
A román térség és a késői keresztes hadjáratok
eseményei Mircea cel Bătrântől Mihai Viteazulig (II.)
Miért háborúztak a törökök a románokkal?
Ștefan cel Mare (1457–1504)
Moldva legjelentősebb és leghosszabb ideig hatalmon
levő uralkodója Ștefan cel Mare volt. A krónikák híradá-
sai szerint e vitéz, bátor, határozott és rátermett hazafi
uralkodása idejében a román nép biztonságban élte
mindennapjait. Visszafoglalta 1465-ben Chiliát, ami
egy ideig a Magyar Királyság fennhatósága alatt volt.
A  moldvabányai (Baia) győzelmével (1467) visszaverte
a magyarok és I. (Corvin) Mátyás támadásait, és meg-
védte tőle trónját. Uralkodásának végső szakaszában
megvédte az országát a Codrii Cosminului melletti üt-
közetben (1497) a lengyel fenyegetéstől.
A legfontosabb intézkedéséket a török veszély ellen hoz-
ta, mely révén megvédte az ország függetlenségét. El-
utasította az adó fizetését, és egy olyan jelölt trónra kerü-
lését támogatta Havasalföldön, aki segítségére lett volna
törökellenes harcaiban. A törökök válaszként elözönlöt-
ték Moldvát, de 1475-ben a vaslui csatában csúfos ve-
reséget szenvedtek. Néhány nap múlva Ștefan levélben
segítséget kért a szomszédos keresztény országoktól,
félvén a török válaszlépéstől. 1476-ban maga II. Moha-
med szultán vezette a fősereget Moldva ellen. Ștefan hő-
siesen kiállt a számbeli fölényben levő Mohamed szultán
ellen, de a tatárok folyamatos támadása miatt a războieni
csatát elvesztette. Később újjászervezte csapatait, és ki-
űzte a fosztogató és portyázó török csapatokat, de a vá-
rakat már nem sikerült visszaszereznie.
1484-ben Moldva elvesztette Chilia és Cetatea Albă vára-
it. Ezek a várak fontos védelmi és gazdasági csomópontok
voltak, mivel a Közép- és Észak-Európát a Fekete-­tengerrel
összekötő kereskedelmi út végén álltak. Ștefan ebből kiin-
dulva elfogadta a törökök fennhatóságát és az adófizetést,
viszont az ország belügyeiben szabad kezet kért. Ștefan
cel Mare 1504. július 2.-án hunyt el. Uralkodása idején soha
nem látott módon fejlődött a kulturális élet, az uralkodó
számos templom és kolostor építését támogatta.
A bátrabb utódai közül sokan törökellenes politikát
folytattak, egy olyan történelmi időszakban, amikor az
Oszmán Birodalom hatalma csúcsán volt, mint például
Radu de la Afumați (1522–1529), Petru Rareș (1527–
1538, 1541–1546) és Ion Vodă cel Viteaz (1572–1574).
Egyik uralkodó sem tudta elkerülni a török befolyás sú-
lyosbodását: nagyobb adók kivetését, drága ajándékok
követelését a szultán és más török méltóságok számára,
török kereskedelmi monopóliumok bevezetését, az ural-
kodói tisztség megváltását vagy a területi veszteségeket.
60
Mihai Viteazul (1593–1601)
Eleinte mindenki az oszmánok emberének tartot-
ta, 1594-ben azonban törökellenes harcok vezére lett
(2. forrás), majd csatlakozott a XVI. századi, pápai alapí-
tású törökellenes keresztény szövetséghez, a Szent Ligá-
hoz. A Liga tagjai: a Német-Római Császárság, Spanyolor-
szág és több itáliai állam. Erdély és Moldva is csatlakozott
a Ligához. 1595-ben erdélyi segítséggel Mihai Viteazul a
călugăreni és a giurgiui csatákban sikeresen ellenállt a
török előretörésnek, majd ellentámadásba lendült, és ki-
űzte őket az országból.
Az 1600-as egyesülés. Kétség kívül a román középkor
legjelentősebb eseménye a románok lakta három állam
egyesítése. 1599-ben a sellenberki (Nagyszeben melletti)
győzelmet követően Mihai Viteazul átvette Erdély irányí-
tását. Ünnepélyes keretek között bevonult Gyulafehér-
várra, az erdélyi fejedelemség székhelyére. Első intézke-
déseivel a románokat és az ortodox egyházat támogatta.
1600 tavaszán villámhadjáratot indított Moldva ellen.
Erre abból következtetünk, hogy egy írott forrásban
1600. május 27-én Mihai Viteazul büszkén használta a kö-
vetkező címet: „Én, Mihai Vajda, Isten kegyelméből,
Havasalföld, egész Erdély és Moldva uralkodója”,
amiből arra következtetünk, hogy ekkorra a három részt
uralma alatt egyesítette. Az egyesülés azonban törékeny-
nek és átmenetinek bizonyult.
A habsburg, a török és a lengyel érdekek viszont beárnyé-
kolták Mihai Viteazul egyesítését. A nagyhatalmak tervei-
ben nem szerepelt az egyesítés. Mihai ezzel akadályozta a
nagyhatalmak érdekeit, terveit. Erdélyben közben neme-
si felkelés tört ki, aminek a következtében Mihai Viteazul
elvesztette Erdélyt. A lengyelek Havasalföld és Moldva
trónjára megbízható uralkodókat ültettek, akik kiszolgál-
ták érdekeiket. II. Habsburg Rudolf német–római császár
támogatásával 1601-ben Mihai Viteazul Goroszlónál arat-
ta utolsó győzelmét. Azonban a császár megvonta támo-
gatását, mivel Mihai önálló intézkedéseket hozott, amibe
nem vonta be a császáriakat. Ezért győzelmét követően
merénylet áldozata lett. Mihai Viteazul feje, egy tisztelő-
jének köszönhetően, a târgoviștei Dealu kolostorban ta-
lálható. Nicolae Bălcescu a nagy történész. hazafi és író az
uralkodó életét és alakját a Románok Mihai Viteazul Vajda
alatt című művében mutatta be (4. forrás).
SZÓTÁR
Habsburg = uralkodói család (dinasztia). Előbb a Német–­
Római Császárságban, illetve a Habsburg Birodalomban
 1. forrás. Ștefan cel
Mare ábrázolása
Voronețen

2. forrás. Mihai
Vitezul legismertebb
ábrázolása a flamand
származású
Aegidius Sadler
metszete alapján

3. forrás. Ștefan cel Mare portréja
„Egy csodálatra méltó férfiú, aki semmiben sem marad
el a hős vezetőktől, akiket régóta csodálunk; ő [Ștefan
cel Mare] korunk első és legfontosabb uralkodója, aki
fényes győzelmet aratott a törökök felett. Mivel Euró-
pa többi uralkodója és katolikus fejedelme rest, csak a
világi örömöknek él vagy a polgárháborúknak, véle-
ményem szerint ő a legméltóbb és a legmegfelelőbb,
hogy kinevezzük a törökellenes harcok fővezérének és
irányítójának.”
(Jan Długosz: Lenyel történelem.
Lengyel krónikás a XV. században)
Foglald össze egy összetett mondatban a fenti portré
szövegét!
4. forrás. Mihai Viteazul helye a történelemben
„Kinyitom a szent könyvet, amibe Románia dicső történe-
tét lejegyezték, azzal a szándékkal, hogy fiai elé tegyem
őseink dicső tetteit. Megmutatom azokat a harcokat, ame-
lyeket a szabadságért és a nemzeti egységért vívtak a ro-
mánok a leghíresebb és legnagyobb vajda idejében a XVI.
század végén… Azoknak a jogoknak az örökségéért, ame-
lyekért elődeink évszázadokon keresztül harcoltak, legyen
ez visszaemlékezés azokra a hősies időkre, melyek felráz-
nak minket, és tudatosítják mindenkiben, hogy feladatunk
megőrizni, kiegészíteni ezt az értékes örökséget.”
(Nicolae Bălcescu: Românii supt
Mihai-Voievod Viteazul, 1878.)
Az idézetből kiindulva írj egy értekező fogalmazást, amiben
mutasd be M
­ ihai Viteazul szerepét a románok történelmében!

HABSBURG LENGYEL K I R Á LY S Á G
FELADAT
A lecke szövegét felhasznál- BIRO DALOM
va készítsd el, és töltsd ki a M O LDVA
következő ábrát a füzetben Szucsáva
vagy a digitális portfólióban! (Suceava)
Chișinău
Jászvásár
Ștefan Nagyvárad Kolozsvár (Iași)
Tighina
cel Mare E R D É LY I
Arad FE J E D E LE M S ÉG Bákó
(Bacău)
Dnyeszterfehérvár
jellem­ katonai Gyulafehérvár Cetatea Albă
vonások lépések
Temesvár Nagyszeben Kilija (Chilia)

________ ________ Tergovistye

Brajla
Nándorfehérvár (Târgoviște)
(Brăila)
(Belgrad)
________ ________ H AVA S A L F Ö L D
Krajova Bukarest
Fekete-­
5. forrás. A román OSZMÁN (Craiova) tenger
államok Mihai Viteazul B I R O DA LO M Vidin Szilisztra
Gyurgyevó (Silistra)
idejében (1593–1601) Turnu (Giurgiu)

61

5. fejezet | A román középkor
Középkori
várak
ESETTANULMÁNY
A középkori szokásoknak megfele-
lően az ország védelmére felsora-
kozott az összes harcra képes férfi.
Ők alkották a fő haderőt, amit a
királyi testőrség, a bojári csapatok
és a zsoldosok egészítettek ki.
A váraknak nagyon fontos védelmi
szerepük volt. Mind a három or-
szágrészben épültek ilyen erődít-
mények, melyek a kor legmoder-
nebb technikai követelményeinek
megfelelően készültek. Kőfalaik
voltak, magas tornyaik, és vizesár-
kokkal vették körül őket. A falakban
lőréseket alakítottak ki, ahonnan
íjászok, majd később lőfegyverrel
felszerelt katonák védték az erődít-
ményeket az ellenségtől.
A jelentősebb várak a vajdák, az
uralkodók vagy a nemesek lakhe-
lyeiként szolgáltak. Ebből kifolyó-
lag a várak belső terét képzett kéz-
művesek és tehetséges művészek
alakították ki.
Végezz egy kutatást a következő té-
mával kapcsolatban: a  középkori
várak szerepe a románok lakta
vidékeken!
Kutatásaid során használj hagyo-
mányos és internetes forrásokat!
Munkád során felhasználhatod a
következő adatokat:
1. a történelmi kor, amikor épült a vár
2. a várak szerepe a védelmi rendszer-
ben
3. hol és ki építette ezeket az erődít-
ményeket?
4. technikai adatok: mérete, felhasz-
nált anyagok stb.
5. Mindhárom országrész várairól ke-
rüljön be két-két kép a digitális port-
fóliódba, ez egészítse ki kutatáso-
dat! Indokold is meg választásodat!
62
A várak szerepe az ország védelmében
Itt egy részlet Vlăduț naplójából:
„Ahogy telik az idő, egyre jobban
foglalkoztat a román középkor vi-
lága. Talán egyeseket nem érdekli
annyira ez a kor, de ha ismered
a részleteit, akkor te is rájöhetsz,
hogy régi elődeink, milyen esze-
sek voltak. Ezt támasztják alá a há-
rom országrész középkori várai is.
Semmivel sem alacsonyabb szín-
vonalúak, mint amiket a franciák,
az angolok vagy az olaszok építet-
tek. Ugyanazok a mesteri ötletek
jelennek meg mindegyikben. Arra
is rájöttem, hogy milyen nehéz és
hányattatott életük volt azoknak az
embereknek az élete, akiket állan-
dóan fenyegetett a veszély. S mi-
lyen erőfeszítést és költségeket
jelentett egy ilyen erős vár meg-
építése, ami békés emberek mun-
káját volt hivatott megvédeni.
Voltak ismereteim az uralkodókról
és a vajdákról, Mircea cel Bătrânről,
Hunyadi Jánosról vagy Ștefan cel
Mareról, de most még jobban cso-
dálom őket.
A legérdekesebb Moldva erődít-
ményrendszere volt. Moldva ural-
kodójának a székhelye a suceavai
várban volt. A dunai erődítmények,
Chilia és Cetatea Albă is jelen-
tős erőt képviselt a középkorban.
Mindkettő jelentős kikötő volt, és
a Fekete-tengert Észak- és Közép-­
Európával összekötő kereskedelmi
1. forrás. Cetatea Albă (ma Ukrajna területén található)
út végállomásaként szolgáltak.
Jelentősebb várakként tartjuk szá-
mon Neamț, Hotin és Soroca erő-
dítményeit. Hatásos volt a védelmi
vonal kiépítése, ugyanis II. Moha-
med szultán 1476-os hadjáratban
sikertelenül ostromolta ezeket a
várakat.
Szokásom szerint, hogy néhány kér-
désre választ találjak, tovább olvas-
tam. »Hogy az oszmán csapatok tá-
madásait Havasalföld ellen kivédje,
Mircea cel Bătrân vajda 1400 után
fokozta a Duna-menti erődök kiépí-
tését. Újjáépítette Turnu Măgurelet
és Giurgiut, dunai vízzel feltöltött
vizesárokkal erősítette meg Celeit
és Brăilat (…) A nagy vajda [Ștefan
cel Mare] óriási anyagi forrásokat
áldozott a katonai építészetre, an-
nak ellenére, hogy mekkora ország
volt. Ezt bizonyítja Chilia várának az
építése is, ami 1465-ben került be a
moldvai erődítményrendszerbe. Gri-
gore Ureche szerint a Duna vonalán
elhelyezkedő régi erődöt Ștefan 1479
nyarán építette újjá 800 kőművessel
és 17 000 napszámossal.«
(Vasile Florea: Istoria
artei românești. 2009.)
Következtetésem: a  középkori
román várak bonyolult és ös�-
szetett építmények, melyek bizo-
nyítják népünk szaktudását.”
A Curtea
de Argeș-i
püspöki
templom
ESETTANULMÁNY
Havasalföld Neagoe Basarab
(1512–1521) uralkodása idején osz-
mán fennhatóság alá került. Külpo-
litikájában erősíteni akarta Havas-
alföld hírnevét, ennek érdekében
1517-ben felszenteltette a Curtea
de Arges-i püspöki templomot.
Az ünnepi eseményen részt vettek
a keleti ortodox egyház képviselői,
élükön a konstantinápolyi pátriár-
kával. A politikatudomány remek
elméleti tudósa, valamint a diplo-
mácia nagymestere, Neagoe Ba-
sarab megírta a bizánci forrásokat
felhasználó híres művét, Neagoe
Basarab tanításai fia, Teodosie szá-
mára (Învățăturiile lui Neagoe Basa-
rab către fiul său Teodosie) címmel.
1. forrás
Hát, sok híres mester,
Kőműves, s szakember,
Rögtön induljatok,
Munkához fogjatok,
Ide felhúzzatok,
És felfalazzatok
Egy magas kolostort,
Olyat, mily sosem volt,
(Legenda Meșterului Manole)
Tanulmányi kirándulás
A Curtea de Argeș-i Püspöki
templom
Keressetek adatokat a püspöki temp-
lom építésével kapcsolatban!
Készítsétek el az a Curtea de Argeș-i
püspöki templom bemutatását, fel-
használva az alábbi szempontokat:
1. földrajzi elhelyezkedése;
2. milyen típusú műemlék;
3. a műemlék leírása;
4. legendák és dokumentumok,
amelyekben megjelenik a püspöki
templom;
5. jelentősége;
6. képek.
A középkori egyházi építészet és művészet
Vlăduț naplójából:
„A Curtea Argeș-i tanulmányi ki-
rándulás alatt sok hasznos részle-
tet tudtam meg Neagoe Basarab
uralkodásával kapcsolatban. A tör-
ténelemtanár elmondása szerint
Neagoe Basarab nem a Basarab-di-
nasztia, hanem a Craiovești-dinasz-
tia sarja volt. A Basarab nevet azért
vette fel, hogy fenntartsa a névle-
ges dinasztikus folytonosságot az
állam vezetésében. Megtudtam
többek között azt is, hogy a Curtea
de Arges-i püspöki templom a XVI.
századi középkori román egyházi
építészet és művészet egyik re-
mekműve. A tanár elmondta még,
hogy azért lett püspöki templom,
mert 1793-ban az argeși ortodox
püspök székhelye itt volt.
Meglátogattuk a templomot. Az
első perctől lenyűgözött az épít-
mény egyik újítása, az előcsarnok
(pronaos) nyugati részén, a bejárat
feletti két csavart torony. A másik
újítás is szembetűnő, ugyanis az
előcsarnokot megnövelték, és ez
lett a püspöki templom fő része,
ugyanakkor kriptaként is használták,
itt van eltemetve Radu de la Afumați
2. forrás. Szűz Mária mennybemenetelének tiszteletére felszentelt
templom, a Curtea de Argeș-i püspöki templom.
(1522–1529) és I. (Hohenzollern-­
Sigmaringen) Carol (1866–1914), a
modern Románia megalapítója.
A következő helységbe lépve a tor-
nyot és a boltozatot tizenkét osz-
lop tartja. A templom külső díszí-
tése gazdag, a falakat geometrikus
alakzatokkal és változatos formák-
kal díszítették. A belső tér festését
Dobromir készítette. A templom-
építés bőkezű adakozójának és
feleségének, Despina hercegnő-
nek a lenyűgöző portréja látható
a belső térben. A belsőt Radu de
la Afumați idejében fejezték be, aki
Neagoe Basarab veje és utóda volt
Havasalföld trónján. Uralkodása
rövid volt és drámai, mivel meg-
akadályozta, hogy országa török
fennhatóság alá kerüljön. A temp-
lom több irodalmi mű keletkezését
ihlette meg. A legjelentősebb Ma-
nole Mester legendája, aminek az a
tanulsága, hogy az életben igazán
maradandót csak áldozatok árán
lehet elérni.
Következtetésem: a  Curtea de
Argeș-i püspöki templom nemze-
tünk építő és teremtő zsenialitá-
sának a jelképe.”
63
 Emlékezzünk! Ismételjük át az 5. fejezetet!
I. A román középkor legfontosabb eseményeit az alábbi felsorolásban találod. Helyezd el őket az időtengelyen, krono-
logikus sorrendben, az évszámoknak megfelelően!

896 1176 1247 1330 1359 körül 1541

______ ______ ______ ______ ______ ______
______ ______ ______ ______ ______ ______
______ ______ ______ ______ ______ ______

Felsorolás: L eustachius vajda, a posadai csata, Bogdan honalapítása, a magyarok letelepednek Pannóniában, Erdély tö-
rök fennhatóságú önálló fejedelemség, a johannita lovagok oklevele

II. Töltsd ki a füzetben vagy a digitális III. M

portfólióban az alábbi Venn-diag-
ramot, rámutatva Havasalföld és
Moldva közötti két különbségre és
három azonosságra!
 ásold be a füzetedbe az alábbi kijelentéseket. A helyes ki-
jelentések mellé írj I-betűt (IGAZ), a helytelenek mellé egy
H-betűt (HAMIS).
1. A XIV. században jelentek meg az első román államalaku-
latok: Erdély, Havasalföld és Moldva.

2. A legendás Negru Voda Fogarasból indulva átkelt a Kár-

pátokon, és országot alapított Câmpulung központtal.

3. I. Basarab okos és bátor uralkodó volt.

4. Anonymus krónikája egy fontos történelmi és irodalmi

jelentőségű forrás.

5. A középkorban a románok együtt éltek a magyarokkal, a

székelyekkel és a szászokkal.

IV. Az alábbi minta alapján készíts egy táblázatot:

Tudom Tudni szeretném Megtanultam

Dolgozzatok 3-4 fős csoportokban!

Mindegyik csoport töltsön ki egy táblázatot a fenti ábra szerint (a Tudom/Tudni szeretném/Megtanultam-­
módszer felhasználásával), feldolgozva ezáltal a következő témát: Etnikai és vallási sokszínűség a románok
lakta vidékeken.
Dolgozzatok a következőképpen: az első oszlopban soroljátok fel azokat az adatokat és gondolatokat, amelyek a
témával kapcsolatban eszetekbe jut! A középső oszlopban fogalmazzátok meg a kérdéseiteket a témával kapcso-
latban! A kérdésekre válaszoljatok írott és digitális források segítségével! A válaszokat az utolsó oszlopba írjátok be!
A csoportmunka végén térjetek vissza a táblázathoz, és beszéljétek meg, hogy mit tudtatok a témával kapcsolat-
ban, és milyen új információkat fedeztetek fel!

64
V. A
 román középkor fejezetének legfontosabb katonai eseményei. Megtalálod ezeket az eseményeket az időten-
gelyen, alatta pedig az évszámokat. Párosítsd az évszámokat a megfelelő eseményekhez!

? ? ? ? ?
NÁNDOR­
ROVINE TÂRGOVIȘTE VASLUI CĂLUGĂRENI
FEHÉRVÁR

Évszámok: 1595, 1394/1395, 1456, 1475, 1462

VI. Nézd meg figyelmesen az alábbi képeket! Válaszolj a következő kérdésekre írásban!
1. Melyik országban (történelmi térben) uralkodott a képen látható személy?
2. Említs meg egy-egy eseményt, amely a képen látható uralkodókkal kapcsolatos!

MIRCEA CEL BĂTRÂN VLAD ȚEPEȘ ȘTEFAN CEL MARE MIHAI VITEAZUL

l _______________ l _______________ l _______________ l _______________

l _______________ l _______________ l _______________ l _______________

VII. C
 soportosítsd az alábbi kijelentéseket annak megfelelően, hogy melyik volt oka, és melyik volt következménye
a késő a kereszteshadjáratok politikájának! Használd fel az alábbi ábrát! Dolgozz a füzetedben vagy a digitális
portfóliódban!
• az oszmán törökök elérték a Duna vonalát
• a törökök nemcsak a román térségre, hanem az
egész keresztény Európára veszélyt jelentettek okok a keresztes következmények
• a nándorfehérvári csata (1456) hadjáratok
• a várnai hadjárat politikája
• a törökök terjeszkedési politikája
• a nikápolyi hadjárat
65
 Önértékelés. 5. fejezet
I. Karikázd be a helyes választ!
1. Egy történelmi forrás, ami fontos adatokat közöl az első erdélyi, bánsági és Körös-vidéki államalakulatokról a IX–XI.
századokból:
a. Nestor krónikája b. Anonymus krónikája c. a johannita lovagok oklevele d. Negru Vodă legendája
2. A forrás szerint Leustachius erdélyi vajda volt ebben az évben:
a. 1111  b. 1247   c. 1176   d. 1301
3. Az oszmán törökök Konstantinápolyt ennek a szultánnak a vezetésével foglalták el:
a. II. Mohamed   b. I. Bajazid   c. II. Bajazid   d. Nagy Szulejmán
4. Ștefan cel Mare legjelentősebb hadjáratait ellenük szervezte:
a. lengyelek   b. magyarok  c. oszmánok  d. bizánciak
5. Mihai Viteazul fényes győzelmet aratott:
a. Târgoviștenél  b. Giurgiunál  c. Vasluinál  d. Rovinénél
II. Olvasd el az alábbi kijelentéseket! A helyes kijelentések mellé írj I-betűt (IGAZ), a helytelenek mellé egy H-betűt
(HAMIS)!
1. Erdély a középkorban a Magyar Királyság szerves részeként, önálló vajdaságként fejlődött.
2. A néphagyomány szerint a hátszegi Negru Vodă Câmpulungban telepedett le, és vitte véghez a honalapítást.
3. I. Basarab fényes győzelmet aratott 1324-ben a posadai csatában.
4. Havasalföld Mircea cel Bătrân idejében érte el legnagyobb területi kiterjedését.
5. Mihai Viteazul elsőként egyesítette a három országrészt.
III. Nézd meg figyelmesen az alábbi képeket! Írd le a füzetbe a képeken ábrázolt uralkodók neveit!

A. B. C. D. E.

IV. Olvasd el figyelmesen az alábbi szöveget!

Térjünk vissza Moldvára. Az ország XV. századi történetének legfontosabb alakja és uralkodója Ștefan cel Mare volt. Ki-
emelkedő jellemvonásai voltak, bátor, jó szervező, Moldva és a román nép örömére, kivételesen hosszan, 47 évig uralko-
dott. Nála csak I. Carol uralkodott tovább. 1457-ben koronázták meg, egy évvel később, mint Vald Țepest Havasalföldön,
és 1504-ig uralkodott. Egy átalakulásban lévő országot örökölt, amely annak köszönhetően indult gazdasági fejlődésnek,
hogy a Közép-Európa, Lengyelország és a fekete-tengeri kikötők közötti kereskedelmi útvonalon helyezkedett el. Két ten-
geri kikötője, Chilia és Cetatea Albă vámszedő helyként jelentős összeget hozott a kincstár számára. A befolyt vámok és a
nemzetközi kereskedelemnek köszönhetően Ștefan cel Mare ennek a kis országának a gazdag uralkodója lett.
 (Neagu Djuvara: O scurtă istorie a românilor povestită celor tineri. 2002.)
Végezd el a következő feladatokat:
1. A szöveget felhasználva sorold fel Ștefan cel Mare két tulajdonságát! 2 × 3 = 6 pont
2. Mutass rá arra, hogy miért volt olyan fontos Chilia és Cetatea Albă! 2 × 3 = 6 pont
3. Fogalmazd meg a véleményedet a következő kijelentéssel kapcsolatban: „De térjünk vissza Moldvára.
Az ország XV. századi történetének legfontosabb alakja és uralkodója Ștefan cel Mare volt!” 8 pont

TÉTEL I II III IV Hivatalból: Összesen:

Önértékelés

Maximális 5 × 5 = 5 × 5 = 5 × 4 = (2 × 3) + (2 × 3) + 8 10 pont 100 pont

pontszám: 25 pont 25 pont 20 pont = 20 pont
A te pontszámod: ... ... ... ... 10 pont ...

66
 6. fejezet
A kora újkor
Ebben a fejezetben
tanulni fogsz:
y Constantin Brâncoveanuról,
Dimitrie Cantemirről
y a felvilágosodásról és
reformizmusról, a Habsburgok
irányította Erdélyről
y a fanarióta századról
y az Erdélyi iskoláról,
a Supplex Libellus Valachorumról

A fejezet portfóliója
Készíts egy hagyományos vagy digitális port-
fóliót, amely, választásod alapján, tartalmazza
Constantin Brâncoveanu vagy Dimitrie Cantemir
uralkodó bemutatását! Foglaljon magába:
• képeket;
• a legfőbb megvalósításait;
• az élettörténetét.
A hagyományos portfólió megvalósításához
használd a digitális tankönyvben található mo-
dellt és magyarázatokat!

3 Constantin Brâncoveanu szobra, Bukarest

 6. fejezet | A kora újkor
Constantin Brâncoveanu és Dimitrie Cantemir
Hogyan hatott Constantin Brâncoveanu és Dimitrie
Cantemir koruk társadalmára?
Nemzetközi háttér
Az 1700-as évek elején változások álltak be az európai
politikában. Eddig Európa számára a legnagyobb veszély
az Oszmán Birodalom terjeszkedése volt, azonban a XVIII.
században ez a birodalom hanyatlásnak indult. Ennek az
volt az oka, hogy képtelenek voltak lépést tartani a nyu-
gati országok gazdasági, tudományos és technológiai
fejlődésével. Kudarcba fulladt Bécs ostroma 1683-ban, és
a szultán egyesített serege csúfos vereséget szenvedett.
A Habsburgok vezette Ausztria és a cári Oroszország ki-
használta a törökök gyengeségét, és átvették a szerepét.
A törökök, hogy ellensúlyozzák Oroszország és Ausztria
növekvő befolyását, kiterjesztették és megerősítették be-
folyásukat Moldvában és Havasalföldön, amelyek keresték
a keresztény államokkal való szövetségkötés lehetőségeit.
Constantin Brâncoveanu (1688–1714)
Belpolitika
Constantin Brâncoveanu uralkodása idején (1. és 3.
forrás) az állam kiadásai jelentősen megnőttek. A török
adóemelések, a folyamatosan növekvő fejedelmi építke-
zések költségei és az uralkodói udvar luxuskiadásai soha
nem látott mértékű terheket róttak az udvari kincstárra.
Ennek okán az uralkodó átszervezte az adók beszedésé-
nek rendszerét, hogy bevételeit garantálva tudja fedezni
kiadásait.
A kulturális élet újjászületése
Támogatta a könyvnyomtatást, és újjászervezte az ország
legfontosabb felsőoktatási intézményét, az Akadémiát
(Academia Domnească). 1688-ban fejezték be az első
teljesen román nyelvű bibliafordítást, a Bukaresti Bibliát,
amit még Șerban Cantacuzino idejében kezdtek el. Szá-
mos egyházi épületet alapított Hureziban, Bukarestben
és Erdélyben. Palotákat építtetett (Potlogi, Mogoșoaia),
és újjáépíttette a bukaresti és a târgoviștei uralkodói ud-
varokat is. Az építészetben megjelent egy sajátos, úgy-
nevezett Brâncoveanu-stílus.
Külpolitika
Brâncoveanu próbálta megőrizni az egyensúlypolitikát az
Oszmán Birodalommal szemben, amelynek vazallusa volt,
és az Osztrák Birodalommal szemben, amellyel szomszé-
dos volt. Óvatos politikájával igyekezett megőrizni az or-
szág függetlenségét e két nagyhatalom közé ékelődve.
Mártírhalála. Brâncoveanu a bojárok és a gazdagságá-
ra irigy törökök áldozata lett. 1714-ben megfosztották
68
trónjától, majd megkínozták, mert meg akarták kapa-
rintani vagyonát. 1714. augusztus 14-én, 60. születésnap-
ján, családjával együtt egy isztambuli piactérre vitték.
Jelen volt a szultán, néhány európai ország követe és a
hatalmas tömeg. Életéért cserébe azt kérték, hogy térjen
át muzulmán hitre. Elutasította, és tehetetlenül végig-
nézte négy fia és veje kivégzését. Végül a hóhér kardja
az ő megőszült fejét is lecsapta. Hatalmas áldozat, mely
az elkövetkező generációk számára is példaértékű..
Dimitrie Cantemir (1710–1711)
Sokáig a törökök hűséges emberének tartották, ugyanis
több évig Isztambulban raboskodott. Ebben az időben
a fiatal Dimitrie Cantemir nagyon sokat tanult, és korá-
nak legműveltebb tudósa lett (író, filozófus, történész,
földrajztudós, nyelvész és zenész). Manapság is gyakran
játsszák a török rádióadókon az általa szerzett zenei dara-
bokat. Tagja volt a berlini Akadémiának. Közte és apja kö-
zött óriási különbség volt, hiszen előde írni sem tudott.
Belpolitikája
Abban az időben lett Moldva uralkodója, amikor a bo-
járok egymással harcoltak a hatalomért. Megpróbálta
kibékíteni az urakat, és igyekezett bevezetni utódai szá-
mára a hatalom és trónöröklés elvét, amit a Nagy Péter
vezette Oroszországtól vett át.
Külpolitikája
1711-ben Luckban szövetségre lépett Nagy Péter orosz
cárral. Az egyezményben elismertette Moldva, a Duna
és a tenger közötti ősi határokat. Nagy Péter elismerte
továbbá Cantemir utódainak a trónigényét és védnöksé-
get vállalt Moldva felett.
A moldvai hadsereg egyesült a cári orosz csapatokkal.
1711-ben azonban Stănileștinél a moldvai-orosz csapatok
vereséget szenvedtek. Cantemir Oroszországba mene-
kült, ahol a cár tanácsadója lett. Itt számos irodalmi és
tudományos tanulmányt írt (2. és 4. forrás).
SZÓTÁR
trónöröklés joga = az a jog, amely alapján a gyermek
megörökölheti, választás nélkül, apja trónját
hóhér = az a személy, aki végrehajtotta a halálos ítéletet
megfosztották trónjától = elvesztette uralkodói tisztét
mecénás = az irodalom, a művészet és a tudományok
támogatója
fogoly = az a személy, akit azért tartanak fogva, hogy az
országot, ahonnan származik bizonyos lépésekre kény-
szerítsék
többnyelvű = több nyelven beszélő

1. forrás. Constantin Brâncoveanu
és fiai (Constantin, Ștefan,
Radu és Matei)
3. forrás. Constantin
Brâncoveanu
„Halálával lezárult egy fejezet Havas-
alföld történetében. Ellentmondásos
személyiség, fényekkel és árnyékokkal,
a bojári oligarchia képviselőjeként
határozottan és erős kézzel vezette
az országot. Súlyos adókkal terhel-
te országát és népét. Jó diplomata,
okos, változékony, de becsvágyó és
szerette a csillogást, ezzel szemben az
ortodox kelet művészetének és kultú-
rájának a bőkezű mecénása. Uralko-
dása majd negyedszázados időszaka
alatt biztosította Havasalföld méltó
fejlődését.”
(Paul Cernovodeanu: Istoria
românilor, V. kötet, 2003.)
1. Írd ki a szövegből a Constantin
Brâncoveanu uralkodását jellemző
sorokat!
2. Keresd ki a szövegből Constantin
Brâncoveanu három jellemvoná-
sát!
3. Magyarázd meg mindegyik általad
választott jellemvonást, felhasznál-
va a leckét és más forrásokat!
IDŐGÉP
„Az apa szigorú intése fiának: »In-
kább halj meg ezerszer, minthogy
megtagadd hited«. A fiatalabbik vis�-
szahúzódott, és azt mondta, hogy
keresztényként fog meghalni, a tőkére
hajtotta fejét, majd a fiatal fej is a ho-
mokba zuhant. Ezután az idős úr fejét
is lecsapták. Ez a szörnyű és kegyetlen
kivégzés egész Európát megrázta és
meghatotta – megihlette a bárdot,
aki évszázadok elteltével azt énekelte,
hogy »Brâncoveanu Constantin/Régi
bojár és keresztény uralkodó«…”
(Neagu Djuvara: O scurtă
istorie a românilor povestită
celor tineri. 2002.) 2. forrás. Dimitrie Cantemir
Melyek azok az erkölcsi értékek, me- Cantemir portréja az 1716-ban
lyeket a román nép ma is őriz, ame- megjelent Descrciptio Moldaviae
lyekért Constantin Brâncoveanu és (Descrierea Moldovei – Moldva
négy fia az életét adta? leírása) című könyvének a
fedőlapján.
4. forrás. Dimitrie Cantemir, a tudós uralkodó
„20 évet raboskodik Dimitrie Konstantinápolyban. Az ott beszélt nyelvek mindegyi-
két elsajátította: arabot, perzsát, törököt és természetesen az ókori nyelveket (ógö-
rögöt, latint); a mai görög nyelvet; a nyugati nyelvek közül az olaszt, a németet és
a franciát; száműzetése alatt az oroszt, melyhez hozzáadódott a román. Ez pedig
egy kivételes többnyelvű tudós tehetségére utal. Ismeri a bizánci kultúrát; köztük
élve megismerte az iszlám kultúrát (a török zene átírásának az egyik módszerét fe-
dezte fel). Mai napig ismeretes, hogy a török hangjegyek, a »Cantemiroglu«, Can-
temir Vodă fiától származik. A latint és a görögöt könyvekből ismeri; némi nyugati
kultúrát is elsajátított, ugyanis gyakran olvasta és látogatta a holland, az angol,
a francia és a német nagykövetségeket…”
(Neagu Djuvara: O scurtă istorie a românilor povestită celor tineri, 2002.)
Írj egy esszét Dimitrie Cantemir, a tudós uralkodó címmel, felhasználva elekt-
ronikus forrásokat és Neagu Djuvara leírását az O scurtă istorie a românilor po-
vestită celor tineri című könyvéből!
Munkád során használd fel az alábbi támpontokat:
• mikor uralkodott, • ki volt az apja, • tanulmányai, • uralkodásának fontossága!
Írd le az esszében, hogy mi tetszett ebben a történelmi személyiségben!
FELADAT
Hasonlítsd össze Constantin Brân-
coveanu és Dimitrie Cantemir ural-
kodását a Venn-diagram módsze-
rének a felhasználásával!
69
 6. fejezet | A kora újkor
Felvilágosodás és reformizmus – Erdély a Habsburgok idején
Változott-e a románok helyzete a Habsburg-uralom kiépíté-
se alatt?
A Habsburgok meghódítják Erdélyt
A törökök 1683-ban sikertelenül ostromolták meg Bé-
cset. Az osztrákok ezen felbuzdulva ellentámadásba len-
dültek, és elfoglalták Erdélyt. A fejedelem elfogadta az
osztrák védnökséget és oltalmat, majd átadta az erdélyi
városok, illetve az erődök fölötti irányítást.
1691-ben Erdélyt mint Habsburg tartományt a Diplo-
ma Leopoldinum alapján szervezték újjá: érvényben
maradt a három kiváltságos nemzet (magyar nemesek,
szász patríciusok és székely lófők) és a bevett vallások
rendszere (katolikus, evangélikus, református és unitári-
us). A románok továbbra sem vehettek részt a politikai
életben, az ortodoxiát pedig továbbra is „megtűrt” val-
lásként kezelték. Az osztrák–török háború az 1699-es
karlócai békével zárult, amelynek értelmében Erdélyt
a Habsburg Birodalomhoz csatolták. Az osztrák uralom
kiépítése az erdélyi magyar nemesek ellenállásába ütkö-
zött. Élükre II. Rákóczi Ferenc fejdelem (1703–1711) állt,
és kitört a szabadságharc, amit nagy nehézségek árán
sikerült csak vérbefojtani.
A görög-katolikus egyház létrejötte (1697–1701)
A Habsburgok az erdélyi román ortodox híveknek fel-
ajánlották, hogy abban az esetben, ha elfogadják a egy-
házuk egyesülését a római katolikus egyházzal, a katoli-
kusokéval megegyező vallási jogokat fogják számukra is
biztosítani. Az ortodox papok egy része csatlakozott az
új görög-katolikus egyházhoz. Ők elfogadták az egy-
ház legfőbb vezetőjének a pápát, azonban megtarthat-
ták a görög rítust, naptárukat és ünnepeiket. Az ígérete-
ket a Habsburgok nem teljes egészében tartották be, de
így is nagyon sok fiatal erdélyi román tanulhatott rangos
európai iskolákban. Ennek pedig nagyon nagy szerepe
volt az erdélyi román, a havasalföldi és a moldvai nemze-
ti identitás ébredésében. Az erdélyi románok nagy része
azonban továbbra is hű maradt az ortodox egyházhoz.
A felvilágosodás eszméiből létrejött reformok
A XVIII. században egy újító szellemi és kulturális irány-
zat jelent meg Európában, a felvilágosodás. Ennek a
hatására és abból a megfontolásból, hogy megerősítsék
hatalmukat és dominanciájukat Erdélyben, a Habsburg
70
császárok reformokat vezettek be Erdélyben. Egy tole-
rancián, gazdasági fejlődésen, központosításon, oktatás-
fejlesztésen és javuló igazságszolgáltatáson alapuló új
kormányzati formát akartak bevezetni. Támogatták a bá-
nyászatot, a manufaktúrák létrehozását és a kereskede-
lem fejlesztését. Román parasztokból a határvidékeken
határőrezredeket szerveztek. Törvényben tiltották be a
halálbüntetést. 1777-ben császári rendelettel szervezték
meg a kötelező és ingyenes elemi oktatást. A reformok
nagy részét későn vezették be, majd visszavonták őket.
A reformizmus képviselői: Mária Terézia (1740-1780) és fia,
II. József (1780-1790).
A Horea, Cloșca és Crișan vezette felkelés
Az Erdélyben bevezetett reformoknak nem minden
esetben volt pozitív hatása. A románok nagy része job-
bágyparasztként a földesurak földjén dolgoztak. 1784
őszén Horea, Cloșca és Crișan vezetésével a jobbágyok
fellázadtak.
A legfontosabb követeléseik: a nemesség eltörlése („ne
legyenek nemesek többé”), a földjeiket osszák szét a
parasztok között, és vezessék be a közteherviselést.
A felkelés átterjedt Erdély nagy részére. Végül a felkelést
leverték, és vezetőit halálra ítélték. Kivégzésekor, ször-
nyű kínok közepette, az összegyűlt román tömeg előtt,
Horea azt kiáltotta, hogy a „Népért halok meg!”. II. József
a felkelés hatására eltörölte a jobbágyságot, viszont halá-
la előtt ezt az intézkedését visszavonta.
SZÓTÁR
visszavonni egy törvényt = egy megfogalmazott és
közreadott törvényt hatályon kívül helyezni
jobbágy = földesúri függőségben levő erdélyi paraszt
bevett vallás = hivatalosan elfogadott vallás. Erdélyben
hivatalosan gyakorolhatták hitüket a katolikusok, a luthe-
ránusok, a kálvinisták és az unitáriusok.
FELADATOK
A lecke alapján végezd el a következő feladatokat!
1. Említsd meg egy következményét a törökök 1683-ban el-
szenvedett bécsi vereségének!
2. Válassz ki a szövegből három reformot, ami a felvilágoso-
dás eszméiből táplálkozik!
3. Sorolj fel hármat Horea, Cloșca és Crișan követelései közül!
1. forrás. Az osztrák csapatok elfoglalják 2. forrás. A nagyszebeni Brukenthal palota.
az erdélyi városokat és erődítményeket
Az osztrák uralom alatt az erdélyi városok megújultak. Ba-
„…az egyezmény megerősítésének és Erdély rokk és rokokó építészeti stílusban készültek az épületek
nyugalmának érdekében, a háború és ve- ebben az időben. A palotát Brukenthal Sámuel, erdélyi kor-
szély idejére átadom császári Őfelségének a mányzó építtette a XVIII. század végén.
következő két helységet: Kolozsvárt és Déva
várát, hogy Őfelsége csapatai kétharmad-
ban, míg az erdélyi csapatok egyharmadban
megerősítsék…”
(Balázsfalvi egyezmény, 1687. október 27.)
1. Keresd meg a szöveg alapján a császári csa-
patok bevonulásának az okát!
2. Keresd meg a térképen Kolozsvárt és Dévát!
3. Mi volt a neve annak az iratnak, amellyel
a Habsburg Birodalom Erdélyt magához
csatolta?

3. forrás. A Habsburg reformok

következményei
„A reformok ösztönözték a császári területeken
élő román közösségeket, hogy ellenszegüljenek
annak a szász álláspontnak, hogy a románok
jobbágyok, ami elsősorban petíciók írásában 1. Keress adatokat a nagyszebeni Brukenthal palotával kapcsolatban!
nyilvánult meg, melyet falvak és városok, külö- 2. Dolgozzatok közösen egy bemutatón, melynek a címe: Felvilá-
nösképpen a brassói román kereskedők fogal- gosodás és reformizmus Erdélyben!
maztak meg. (…) Bemutatótok során használjatok
A reformok nagy része azonos volt a román nép fel digitális vagy hagyományos
követeléseivel: egyenlőség a többi nemzettel, ál- forrásanyagot! Keressetek
lampolgárság, hivatalviselés, iskolalátogatási és adatokat a következőkről:
szakmákhoz való jog.” a. az erdélyi Habsburg
(Mihai Bărbulescu, Dennis Deletant: uralom bevezetésének
Istoria României, 1998.) történelmi háttere
1. Keresd ki a szótárból a következő szavakat: b. a felvilágosodás esz-
felvilágosodás és reformizmus! Írd le a törté- méi hatására megfo-
nelmi szótáradba a meghatározásokat! galmazott reformok
2. Keresd ki a forrásból a Habsburg reformok c. a reformizmus képviselői
következményét!
3. Sorold fel a románok követeléseit! 4. forrás. Brukenthal Sámuel
(1721–1803)

5. forrás. A Habsburg-uralom történelmi eseményei

1687 1691 1699 1697–1701 1761–1762 1784

balázsfalvi Diploma a karlócai a görög- a határvidék a Horea,
egyezmény: az Leopoldinum: béke: Erdélyt katolikus megszervezése: Cloșca és
erdélyi erődöket ez alapján a Habsburg egyház a határőrezredek Crișan
elfoglalták az szervezték át Birodalomhoz létrejötte megszervezése vezette
osztrákok Erdélyt csatolták felkelés

71
 6. fejezet | A kora újkor
A fanarióta évszázad
Hogyan befolyásolta a románok lakta vidékeket a fanarióta-­
rendszer bevezetése?
A hazai uralkodóktól a fanarióta uralkodókig
Constantin Brâncoveanu és Dimitrie Cantemir uralkodását
követően az oszmánok nem bíztak többé a román ural-
kodókban, mivel tartottak az újabb keresztény szövetsé-
gek kialakulásától. Ezért egy új rendszert vezettek be, ezt
a történelemben fanarióta rendszerként tartjuk számon.
Ennek a rendszernek az uralkodói nagyrészt Isztambul Fa-
nar lakónegyedéből jöttek, és görög származásúak voltak
(1. forrás). A fanarióta uralkodókat Moldvában 1711-től és
Havasalföldön 1716-tól nevezték ki. Ezt a fanarióta-rend-
szert a Porta 1821-ig tartotta fenn, és a fanarióta-uralko-
dók oszmán tisztségviselőkként, a szultán hű végrehajtó-
iként tevékenykedtek. A román országok elvesztették az
uralkodó kinevezésének a jogát, a szultán önkényesen
nevezte ki az uralkodókat, aminek következtében az or-
szág függetlensége meglehetősen lecsökkent.
A román fejedelemségek helyzetének a romlása
A fanarióta rendszer a következő jellegzetességeket mutatja:
a. Az oszmán hatalom fele irányuló anyagi kötelezettsé-
gek növekednek. Az adók, az ajándékok a szultán és a
török tisztségviselők fele, valamint a török kereskedelmi
monopóliumok mértéke elérte legmagasabb szintet.
Az  adók mértéke elviselhetetlen volt, aminek az lett a
következménye, hogy a lakosság anyagi helyzete romlott
(főleg a parasztoké), valamint a román országok fejlődése
elmaradt a nyugati országokétól.
b. Havasalföldnek és Moldvának nem volt joga hadsereg
fenntartására. Az uralkodó az albán származású zsoldo-
sokon kívül nem rendelkezett más fegyveres csapatokkal.
c. A nagyhatalmak: Oroszország, Ausztria és az Oszmán
Birodalom véget nem érő viszálykodása Havasalföldet és
Moldvát állandó hadszíntérré változtatta. Ez nagy emberi
és anyagi áldozatokat követelt.
d. Havasalföld és Moldva területi veszteségeket szenvedett.
1718 és 1739 között Olténiát elfoglalták az osztrákok. 1775-
ben Moldva északi részét (amit az osztrákok Bukovinának
hívtak) csatolták a Habsburg Birodalomhoz, amikor pedig III.
Grigore Ghica felemelte hangját a jogszerűtlen lépés miatt,
a törökök csapatokat küldtek Iașiba, a fővárosba, és 1777-
ben megölették az uralkodót. 1812-ben a Prut és Dnyeszter
közti területet (Besszarábia) az oroszok szakították el.
A fanarióta uralkodóknak köszönhetően negatív szokássá
vált a gyors uralkodói tisztségbe való kinevezési hajsza,
a korrupció és a gazdagság hivalkodó mutogatása. (4.
forrás).
72
A fanarióta reformok
A fanarióta rendszernek azonban voltak jó oldalai is. Né-
hány uralkodó reformokat vezetett be, amellyel nemcsak
az volt a célja, hogy összegyűjtse a szultán számára az
adót, vagy növelje vagyonát, hanem ténylegesen lépé-
seket tett az ország fejlődése és modernizálása érde-
kében. Törvénykönyvet adtak ki, görög nyelvű iskolát,
könyvtárakat és kórházakat alapítottak, valamint támo-
gatták a kulturális élet fejlődését.
Constantin Mavrocordat volt a legjelentősebb fanari-
óta reformokat hozó uralkodó. 1730 és 1769 között több
ízben volt Havasalföld és Moldva uralkodója. Művelt
ember volt, reformtervezeteit egy neves francia újság-
ban közölte (3. forrás).
Az adminisztrációs reformja előírta a tisztségviselők
bérezését. Az adóreformja a különféle adókat egy adó-
fajtára cserélte, amit évente, akár négy részletben lehe-
tett fizetni. Eltörölte a jobbágyságot 1746-ban Havas-
alföldön és 1749-ben Moldvában. Reformjait a nyugati
felvilágosult uralkodók döntései és reformjai alapján fo-
galmazta meg, azonban ezeknek a reformoknak nem
volt mélyebb hatásuk a török befolyás és ellenállás miatt.
SZÓTÁR
albán zsoldos = a román uralkodói udvart védő, fizetett
idegen albán katona
korrupció = tisztséggel való visszaélés, hogy saját vagyo-
nát növelje.
adó = a felettes hatalomnak pénzben és termékekben fi-
zetett kötelező rendszeres juttatás
tisztségviselő = magas rangú hivatalnok az uralkodó
udvarában
jobbágyság = földesurától függő paraszt, akit földjével
együtt lehetett eladni.
FELADAT
1. Ki volt a legjelentősebb fanarióta uralkodó? Sorold fel két
reformját!
2. Készítsd el a füzetben vagy a digitális portfólióban a kö-
vetkező ábrát! Egészítsd ki a lecke alapján az ábrát a fa-
narióta rendszer jellegzetességeivel!
A fanarióta rendszer jellegzetességei:
a törökök számá-
ra fizetett adók ___________ ___________
növekedése
1. forrás. A fanarióta rendszer bevezetésének 2. forrás. III. Grigore Ghica uralkodó
egyik oka
„A Porta, mikor látta, hogy Moldva fejedelme a harc köze-
pette átállt az ellenség oldalára, és a szultán veszteségei a
moldvaiak és havasalföldiek árulásának köszönhetőek, terv-
be vette, hogy a jövőben soha többet helyi és hazai uralko-
dókat ne nevezzen ki ezekbe az országokba, helyette inkább
egy békés és a hadtudományokhoz nem értő görögöt, aki-
nek az otthona és a rokonsága Konstantinápolyban van.”
(Dimitrie Cantemir: Viața lui Constantin Cantemir)
Megjegyzés: A szöveg egy 1673-as eseményre utal,
azonban a körülmények hasonlóak a fanarióta rend-
szer kiépítésének a pillanatához (1711-Moldva és
1716-Havasalföld).

1. Fogalmazd meg a szöveg alapján a fanarióta rendszer

kiépítésének az okát!
2. Fogalmazd meg a véleményedet azzal kapcsolatban,
hogy miért akartak egy olyan uralkodót kinevezni az Fogalmazd meg a lecke szövege alapján III. Grigore Ghica állás-
országok élére, aki „békés és a hadtudományokhoz pontját és véleményét Bukovina elcsatolásával kapcsolatban!
nem értő"!
3. forrás. Constantin Mavrocordat reformterveze- 4. forrás. Nicolae Mavrogheni, Havasalföld uralkodója
teit a francia "Mercure de France" nevű folyóirat- egy szarvas-húzta fogaton
ban jelentette meg "Alkotmány" címen.
„A  Mercure de France című kiadvány 1672-ben jelent
meg először a Belügyminisztérium gondozásában. Cons-
tantin Mavrocordat kapcsolatai a párizsi és konstantiná-
polyi politikai-, diplomáciai- és francia kulturális körökkel
(…) lehetővé tették, hogy közelebbről megismerhesse a
fővárosban, Párizsban terjedő haladó eszméket. Gondo-
latainak megjelentetése … egy elterjedt francia folyóirat-
ban … nemzetközi jelentőséggel bírt, őt magát pedig a
reformok megindítójának és sürgetőjének a szerepébe
állította.”
(Florin Constantiniu: Constantin Mavrocordat, 2015.)
Fogalmazd meg véleményedet öt sorban Constantin
Mavrocordattal kapcsolatban, akit a fenti szöveg alapján Elemezd a képet figyelmesen! Írd le 5 sorban ezt a képet, és
a „reformok megindítójának és sürgetőjének” tartunk! pontosítsd az uralkodó magatartását!

IDŐGÉP Ennek az alábbi következményei voltak:

A fanarióta rendszerben Moldva és Havasalföld trónját
hatalmas összegekkel kellett megváltani a szultánnál és
az oszmán főtisztségviselőknél. Miután kinevezték, a fe-
jedelem vissza kellett szerezze a kinevezésére kifizetett
összeget, és mivel a fejedelmeket kétévente cserélték,
az ínséges időkre vagyont is kellett gyűjtsön a saját
maga számára. Ezért a fejedelmek rendszerint:
✓ a szigorú adóztatás miatt a nép elszegényedése,
✓ kevésbé becsületes, korrupt és alkalmatlan emberek
kerültek be az állami tisztségekbe, akik szintén azért
küszködtek, hogy a tisztségek megvételére kifizetett
pénzeket visszaszerezzék, és vagyont gyűjtsenek,
akárcsak az uralkodó.

1. megemelték az adókat és az illetékeket Egy beszélgetés során fejtsétek ki véleményeteket, elemezve

a következményét annak, hogy korrupt és alkalmatlan em-
2. kiárusították az állami hivatalokat (a tisztségeket) berek kerültek be a fanarióta rendszer államvezetésébe! Ho-
gyan befolyásolta ez az emberek életét? Mi alapján kellene
elfoglalja valaki ezeket a tisztségeket?

73

6. fejezet | A kora újkor
Erdélyi Iskola (Școala
Ardeleană). Supplex
Libellus Valachorum
ESETTANULMÁNY
Az Erdélyi Iskola alapgondo-
latait a román elöljárók fogal-
mazták meg.
A XVIII. században a Habsburg ura-
lom alatt az erdélyi románoknak
korlátozott jogaik voltak.
Ebben az időszakban a kor híres
politikai, vallási és művészeti kép-
viselői létrehoztak egy nemzeti
mozgalmat, az Erdélyi Iskolát.
A középkori krónikások gondo-
lataira építve (Grigore Ureche,
Miron Costin, Constantin Can-
tacuzino) kijelentik, hogy büsz-
kék a román nép római eredetére.
A nagy tudós, Dimitrie Cantemir
is tanulmányaiban fenntartotta ál-
lítását a román nép és nyelv latin
gyökereivel kapcsolatban.
Történelmi kutatás
Kutass és keress rá az Erdélyi Iskola
tevékenységére és gondolataira!
Az osztályt 4–6 fős csapatokra oszt-
juk. Mindegyik csoport az alábbi té-
mák közül válasszon és kutasson:
• az Erdélyi Iskola történelmi hát-
tere
• az Erdélyi Iskola gondolatai, elvei
• az Erdélyi Iskola képviselői
• Supplex Libellus Valachorum
Használjatok klasszikus és elektroni-
kus forrásokat egyaránt!
Mindegyik csoport mutassa be mun-
káját!
74
Erdélyi Iskola. Az erdélyi románok nemzeti
felszabadulása, emancipációja
Inochentie Micu görög-katolikus
püspök volt. Balázsfalván tevé-
kenykedett, a püspökségi szék-
helyen. Petíciókat küldött Erdély
kormányzójának és a császárnak,
melyben követelte az erdélyi romá-
nok egyenjogúsítását Erdély többi
nemzetével. Az 1744-ben megren-
dezett közös zsinaton az ortodo-
xokkal együtt azzal fenyegetőztek,
hogy ha követeléseiknek nem tesz-
nek eleget, akkor a görög-katoliku-
sok visszamondják az egyesülést a
római-katolikus egyházzal. Végül
a püspököt munkássága miatt az
osztrákok száműzték Erdélyből,
Balázsfalva pedig az erdélyi román-
ság vallási és kulturális központja
lett. A helyi oktatási intézmények
kinevelték az Erdélyi Iskola gondol-
kodóit, akik folytatták a püspök te-
vékenységét és munkáját.
Az Erdélyi Iskola az európai felvi-
lágosodás román változata. Olyan
személyiségek képviselték, mint
Samuil Micu, Gheorghe Șin-
cai, Petru Maior, Ioan Piuariu
Molnar és Ion Budai-Deleanu.
Jelentős filológiai és történelmi
kutatásokat és tanulmányokat ké-
szítettek, melyek bizonyították a
román nép és nyelv római erede-
tét. Olyan munkákat is fordítottak,
1. forrás. Gheorghe Șincai, a
Hronica românilor și a mai mul-
tor neamuri szerzője, valamint
Samuil Micu mellett társszer-
zője az Elementa linguae daco-­
romanae sive valachicae-nak.
amelyekkel az volt a céljuk, hogy
műveljék olvasóikat és a polgáro-
kat. Ion Budai-Deleanu társada-
lomkritikai céllal megírta a Țigania-
da című elbeszélő költeményét.
Az Erdélyi Iskola tudósai meg-
szerkesztették a Supplex Libellus
Valachorum (1791) című doku-
mentumot, és felterjesztették Bécs-
be a császárnak:
„A románság a legrégebbi erdélyi
nemzet (…), ami a történelmi forrá-
sok alapján egy biztos és bizonyított
tény…, a nyelv hasonlósága, a szo-
kások, a hagyományok megegyező-
ek a római telepesekével, akiket (…)
Traianus császár telepített ide. (…)
Ezért azok a csúfos és keserű meg-
szólítások, hogy: tolerált, megtűrt, el-
fogadott és figyelmen kívül hagyott
(…) most és mindörökké tűnjön el,
vonják vissza, mert nem méltó erre a
népre vonatkozóan… [Az adminiszt-
rációban] az új kinevezéseket egyen-
lő mértékben tegyék, hogy a romá-
nok is hivatalokhoz jussanak…”
Az  Erdélyi Iskola munkássága
és a Supplex Libellus Valacho-
rum megszerkesztése az erdélyi
románság nemzeti ébredésé-
nek és identitásának egy fontos
momentuma.
2. forrás. Supplex Libellus
Valachorum, szerkesztői:
Samuil Micu, Gheorghe Șincai,
Petru Maior, Ioan Piuariu
Molnar
Emlékezzünk! Ismételjük át a 6. fejezetet!
I. A román kora újkor legfontosabb eseményeit az alábbi felsorolásban találod. Helyezd el őket az időtengelyen, kro-
nologikus sorrendben, az évszámoknak megfelelően!

1683 1691 1699 1711 1716 1791

______ ______ ______ ______ ______ ______
______ ______ ______ ______ ______ ______
______ ______ ______ ______ ______ ______

Felsorolás: Supplex Libellus Valachorum, Bécs ostroma, a fanarióta rendszer moldvai bevezetése, a fanarióta rendszer ha-
vasalföldi bevezetése, a karlócai béke, Diploma Leopoldinum

II. A füzetbe vagy a digitális portfólióba készítsd el a mellékelt ábrát, és töltsd ki az alábbi kijelentésekkel:
Felsorolás: 1. Moldva; 2. Havasalföld; 3. megépítette a
potlogi és a mogoșoaiai palotákat; 4. szövetséget kötött Constantin Dimitrie
I. Péter orosz cárral Luckban; 5. megírta a Descriptio Mol- Brâncoveanu Cantemir
______ ______
daviae című munkáját; 6. 1688 és 1714 között uralkodott; ______ ______
7. a nagyhatalmak vetélkedése közepette megtartotta ______ ______
országa függetlenségét; 8. 1710 és 1711 között uralkodott; ______ ______
9. az adószedést próbálta megreformálni; 10. véget akart ______ ______
vetni a bojárok vetélkedésének.

III. F ogalmazzatok meg egy kijelentést, egy-egy történelmi témával kapcsolatosan, felhasználva az A és B képet!
Kijelentéseiteket úgy fogalmazzátok meg, hogy legyenek benne: a XVIII. század mint kronológiai viszonyítás, va-
lamint az Erdélyi Iskola és a Brâncoveanu-stílus mint történelmi kifejezés, fogalom!

A. Constantin Brâncoveanu és családja. Freskó a Hurezi B. Supplex Libellus Valachorum. A Kolozs-

kolostor falán (1709) váron nyomtatott petíció első oldala

IV. Időkapszula. Képzeld el, hogy tudós vagy, és a fanarióta korszakban élsz! Írj egy krónikát (hozzávetőlegesen
150 szó), melyet a következő generáció el fog olvasni! Próbáld meg jellemezni a fanarióta rendszert pozitív és ne-
gatív jellemzőivel együtt! Krónikád tartalmazzon egy tanácsot az elkövetkezendő generációk számára, valamint
2-3 jellegzetes képet a korból! Olvasd fel munkádat osztálytársaidnak, és mutasd be a képeket!

75
 Önértékelés. 6. fejezet
I. Karikázd be a helyes választ!
1. Dimitrie Cantemir, Moldva uralkodója 1711-ben szövetséget kötött:
a. a magyar királlyal b. Havasalföld uralkodójával c. az orosz cárral d. az oszmán szultánnal
2. 1785-ben ez az osztrák császár törölte el a jobbágyságot:
a. I. Lipót b. II. Lipót c. II. József d. Mária Terézia
3. Fanarióta uralkodókat neveznek ki Moldvában és Havasalföldön:
a. 1710 és 1711-től   b. 1711 és 1716-tól   c. 1711 és 1714-től   d. 1714 és 1716-tól
4. A legjelentősebb fanarióta reformer volt:
a. Nicolae Mavrocordat   b. Nicolae Mavrogheni   c. Grigore Ghica al III-lea   d. Constantin Mavrocordat
5. Ebben az évben nyomtatták a Supplex Libellus Valachorumot:
a. 1744  b. 1791  c. 1699  d. 1701
II. Párosítsd az A oszlopban lévő meghatározásokat a B oszlopban levő fogalmakkal!
A. B.
1. az államban elismert vallás a. jobbágyság
2. a fejedelmi udvarban szolgáló, idegen származású, katona b. elismert vallás (recepta religio)
3. a parasztság függősége a földesurával szemben c. albán zsoldos
4. megfosztani trónjától az uralkodót d. mecénás
5. az irodalom, a művészet és a tudomány támogatója e. trónfosztás

III. E gészítsd ki a következő ábrát a havasalföldi és a moldvai IV. Olvasd el figyelmesen az alábbi szövegrészletet:
fanarióta rendszer bevezetésének egy okával és két követ- „A román nemzet a legrégebbi az Erdélyben lakó
kezményével! nemzetek közül, amely történelmi források alapján
okok • fanarióta uralkodók következmények bizonyított tény. Ezek a hagyományok folytonos-
• Havasalföld sága, a nyelv és népszokások hasonlósága a római
• Moldva telepesekével, akiket több ízben a II. század elején
Traianus császár telepített be Daciába sok veterán
katonával együtt, hogy védjék a tartományt […].
(Supplex Libellus Valachorum)

1. Milyen típusú történelmi forrás a Supplex Libel-

lus Valachorum?
2. Emelj ki a forrásból két érvet az erdélyi romá-
nok jogköveteléseire!
3. Nevezz meg két személyt a Supplex Libellus
Valachorum szerkesztői közül!

V. Fejtsd ki véleményedet 5 sorban Bécs török

ostromával kapcsolatban!

Bécs ostroma 1683-ban, ami a törökök vereségével végződött.

TÉTEL I II III IV V Hivatalból Összesen

Önértékelés

Maximális 5 × 3 = 5 × 3 = 3 × 5 = 3 × 10 = 15 pont 10 pont 100 pont

pontszám 15 pont 15 pont 15 pont 30 pont
Elért pontszám … … … … … 10 pont …

76
 7. fejezet
Román térség
a XIX. század
közepéig
Ebben a fejezetben tanulni fogsz:
y a románokról Kelet és Nyugat
között. Konzervativizmus és
korszerűsítés
y Tudor Vladimirescuról
y az 1848-as nemzedékről.
Programok és a forradalom
következményei.
y romákról – a rabszolgaságtól a
felszabadításig

A fejezet portfóliója
Készíts egy hagyományos vagy digitális portfóli-
ót, amely, választásod alapján, tartalmazza:
• Tudor Vladimirescu portréját és egy történel-
mi forrást az életéről és tevékenységéről;
• két írott történelmi forrást az 1848-as nemze-
dékről!
A hagyományos portfólió megvalósításához
használd a digitális tankönyvben található
modellt és magyarázatokat!

3 Tudor Vladimirescu, Theodor Aman festménye

 7. fejezet | Román térség a XIX. század közepéig
A román térség Kelet és Nyugat között.
Konzervativizmus és modernizáció
Hogyan terjedtek a román térségben a haladó eszmék
és gondolatok?
Egy elmaradt társadalom
A XIX. század első felében a több évtizedes török uralom
miatt a dunai fejedelemségek (Moldva és Havasalföld) tár-
sadalma jelentősen lemaradt a fejlődésben Európa más
államaihoz képest. A bojárok keleti öltözetben jártak, török
ételeket ettek, mentalitásban is inkább a keleti gondolko-
dáshoz igazodtak (5. forrás). A keleti életforma modellje az
előkelő rétegen keresztül elterjedt az egész társadalomban.
Míg eközben a nyugati országok az ipari forradalomnak és
a reformoknak köszönhetően modernizációs folyamaton
mentek át.
A drinápolyi béke
1828-ban kitört az orosz-török háború, mely nagyrészt
Moldva és Havasalföld területén zajlott. Oroszország végül
legyőzte az Oszmán Birodalmat, aminek az lett az azonnali
következménye, hogy a dunai fejedelemségek, Moldva és
Havasalföld, orosz katonai megszállás alá kerültek az 1829-
es drinápolyi béke következtében (Adrianopol románul,
Drinápoly magyarul, ma Edirne, Törökország területén talál-
ható település) (2. forrás). A két országgal kapcsolatban a
következőket döntötték:
a. a román fejedelemségek orosz védnökség (protektorá-
tus) alá kerültek, de megmaradt az oszmán fennhatóság is.
b. a törökök által birtokolt román erődök (Giurgiu, Tur-
nu és Brăila) visszakerültek a fejedelemségek irányítása alá,
és a határvonal a Duna vonala lett.
c. az oszmánok román fejedelemségekre kivetett külkeres-
kedelmi monopóliuma megszűnt. Ez volt az egyik legjelen-
tősebb intézkedése az egyezménynek. Eszerint a nyugat
felől érkező kereskedelmi hajók lehajózhattak a Dunán, és
búzát rakodhattak a kikötőkben; a hajókkal együtt pedig
újabb és újabb gondolatok és eszmék is terjedtek, melyek
nagy hatást gyakoroltak a román társadalomra. A nyugattal
való érintkezés egy új kereskedelmi berendezkedés és tör-
vénykezés bevezetését tette szükségessé.
Szervezeti Szabályzatok (Regulamente Organice), egy
lépés a modernizáció felé
A drinápolyi békében rögzítették annak a szabályzatnak
a megfogalmazását és megírását, melyek alapján és alap-
vető törvényként igazgatták Moldvát és Havasalföldet.
A Szabályzatokat Havasalföldön 1831-ben és Moldvában
1832-ben az oroszok javaslatára vezették be, akiknek az
volt a tervük, hogy idővel csatolják mindkét fejedelemsé-
get. A Szabályzatok számos modern elvet tartalmaztak,
mint például a hatalmi ágak szétválasztása (végrehajtói-,
törvényhozói- és bírói hatalom), a költségvetés (eddig az
78
adók és az illetékek a fejedelmi kincstárba folytak be) és a
román nyelvű oktatás fontossága. A román hazafiak ezekre
az intézkedésekre úgy tekintettek, mint az orosz hatás nö-
vekedésére; valamint úgy gondolták, hogy beleszólnak az
ország belső életébe.
Ennek ellenére a régi berögződések és szokások to-
vább éltek a román államokban.
A  konzervativizmus továbbra is megmaradt az idősebb
bojárok körében, valamint a parasztok esetében (főleg azok
esetében, akik semmilyen nyugati szemlélettel nem ismer-
kedhettek meg).
Ennek ellenére a fejlődést és a modernizációt gazdasági,
kulturális (3. forrás) és gondolkodás szintjén nem lehe-
tett megállítani. Megjelent a román nyelvű közoktatás (4.
forrás), és szerkeszteni kezdték az első román nyelvű új-
ságokat is. Egyre nagyobb számban jelentek meg a váro-
sok, és hamar megváltozott városképük is. Korszerű utak
épültek, a kikötőket felújították. Egyre több fiatal híres nyu-
gati iskolákban végezte tanulmányait, Németországban,
Franciaországban. Az itt tanuló diákok hamar megtanulták,
hogy kell "németesen", és ezáltal nyugatiasan öltözködni. Új
étkezési szokások gyökereztek meg, új szórakozási lehető-
ségek jelentek meg. A Habsburgok uralma alatti területekre
(Erdély, Bánát, Bukovina) is beszivárogtak ezek az új, haladó
irányzatok.
SZÓTÁR
költségvetés = egy éves időszakra tervezett bevételek
és a kiadások mérlege
konzervativizmus = a politikai, kulturális és gazdasági
élet régi, hagyományos változatát fenntartó és előnyben
részesítő irányzat
védnökség (protektorátus) = egy ország politikai füg-
gősége egy másikkal szemben. A függőségben levő or-
szág elveszti külpolitikai döntésjogait, de cserébe meg-
tarthatja belső függetlenségét
FELADAT
A lecke szövege alapján végezd el a következő feladatokat:
1. Keress ki a leckéből három kulcsfogalmat, és alkoss velük
egy kijelentést!
2. Magyarázd meg, hogy miért volt egy lépés a modernizá-
ció felé a Szervezeti Szabályok bevezetése!
3. Mutasd be, hogy hogyan nyilvánult meg a konzervativiz-
mus a román területeken!
4. Mutasd be három jellemvonását a román fejedelemsé-
gekben végbement modernizációnak!
1. forrás. Bukarest lakói a XVIII. század végén
Elemezd Bukarest lakóinak az öltözetét!
1. Milyen hatást látsz az öltözetükben? Keleti vagy nyugati
hatás jellemző a bukaresti lakosok öltözetében?
2. Megfigyelhető-e jellegzetes, helyi elem az öltözetben?
2. forrás. A drinápolyi béke (1829)
„A Duna bal partján elhelyezkedő török városok, mint
ahogy a hódoltság területei is, visszakerülnek Valahiahoz,
hogy egyesüljenek ezzel a fejedelemséggel, és a meglévő
erődítményeket a Duna ezen partján soha többé ne épít-
sék újra (…) a fejedelemség lakói minden mezőgazdasági
és ipari termékeikkel szabadon kereskedhetnek (…), korlá-
tozások nélkül (…). Ők a kormány által kiadott útlevéllel,
saját hajóikon szabadon hajózhattak a Dunán, valamint
kereskedhettek más városokban és kikötőkben.”
1. Nevezd meg a szöveg alapján a drinápolyi békének
két határozatát!
2. Nevezd meg, melyik gazdasági ágazatot támogatta a
béke!
3. forrás. A nagy hazafi és a kulturális élet egyik
jelentős tagja, Mihail Kogălniceanu a következő-
képpen fogalmazott a Dacia literară című folyóirat
kulturális szerepéről:
„Egy folyóirat, mely elfordulva a politikától csak a nemzeti
irodalommal foglalkozna, egy folyóirat (…), ami csupán
egy román folyóirat lenne, következésképen hazai műveket
jelentetne meg, érkezzen Dacia bármelyik vidékéről – csak
értékes legyen – véleményem szerint hiánypótló szerepet
töltene be a mi irodalmunkban. Ez alapján ez a folyóirat
egy kiindulópont a román irodalom számára, és ugyanak-
kor egy tükör, amiben moldvai, munténiai, erdélyi, bánáti,
bukovinai munkákat fognak megjelentetni, természetesen
mindegyiket a saját gondolataival, ötleteivel, nyelvével és
arculatával…”
Határozd meg a Dacia literară című folyóirat szerepét a ro-
mán kulturális élet fejlődésében!
IDŐGÉP
Kétszáz évvel ezelőtt a kultúrát erős keleti hatás jelle-
mezte. A nyugati kereskedelmi kapcsolatok újjáéledé-
sével egyre nagyobb nyugati hatás érte a Duna-menti
fejedelemségeket, aminek az lett a hosszú távú kö-
vetkezménye, hogy rohamos tempóban fejlődésnek
indultak. Románia a nyugati kultúrkörhöz tartozik, de
manapság is, főleg az életmód és a gondolkodás terén,
még mindig mutat keleti vonásokat is.
Nyomozz a következő szempontok alapján:
Melyek a román térség konzervativizmusának és
modernizmusának legfőbb elemei a XIX. század
első évtizedeiben? Milyen elem maradt meg a mai
napig?
Nyomozz interdiszciplináris összefüggéseket keresve! Föld-
rajzi és más adatok (zene, film, technológia) felhasználásá-
val támaszd alá a történelmi nyomozást!
4. forrás. Egy bukaresti iskola, 1842
Elemezd figyelmesen a képet!
1. Írd le, hogy hogyan folyt a tanítás!
2. Fogalmazd meg véleményedet a következő kijelentéssel
kapcsolatban: az iskola a fejlődés és modernizáció je-
lentős tényezője!
5. forrás. A modernizáció városon és a falvakban
„… a román fejedelemségek kultúrája sokkal jelentőseb-
ben mutatott keleti vonásokat 1800 táján, mint 1700 vagy
1600 táján, ezt pedig nem nehéz bizonyítani: elég ha meg-
nézzük a nagy bojárokat ábrázoló portrékat, vagy elolvas-
suk a hozományleltárakat vagy a korabeli végrendeleteket.
Dinicu Golescu fényűző keleti öltözete olyan, mint egy tö-
rök pasáé, miközben az 1574-ben eltemetett ősét a sírkö-
vén nyugati lovagként ábrázolták (…) A parasztság ennek
ellenére egy hagyományos életvitelt gyakorolt, ami sem
keleti, sem nyugati nem volt.”
 (Vlad Georgescu: Istoria românilor. 1992.)
1. Fogalmazz meg egy érvet a román civilizációt érintő ke-
leti hatásokkal kapcsolatban!
2. Mi volt a parasztság viszonyulása a nyugati és keleti
hatásokhoz?
79

7. fejezet | ROMÁN TÉRSÉG
A XIX. SZÁZAD KÖZEPÉIG
Tudor
Egy ember – egy legenda
Miért tört ki az 1821-es A helyzet egyik okaként a fanarióta
forradalom? uralkodók tehetők felelőssé.
Az ország lakosságának legnagyobb
részét a parasztok képezték. Anyagi
A forradalom programja

Vladimirescu helyzetük meglehetősen szerény

ESETTANULMÁNY
A román nemzet történetében ki-
emelkedő helyet foglalnak el azok
a személyek, akik életükkel és tet-
teikkel példaként állnak az utókor
és a fiatal generációk számára.
Ilyen igen jelentős személy az ol-
téniai Vladimiriban (Gorj megye)
született Tudor Vladimirescu is.
Földműves családból származik.
Kereskedőként és földbérlőként
sok emberrel találkozott, és meg-
ismerte az ország valós helyzetét.
Rátermett és szorgalmas ember-
ként hamar jelentős vagyonra tett
szert, és bejutott a bojárok köré-
be. Az orosz–török háború idején
(1806–1812) egy orosz zászló alatt
szolgáló pandúrcsapatot veze-
tett, amiért kitüntetést is kapott.
Az 1821-es forradalom vezetője-
ként beírta magát a román nem-
zet történetébe.
volt. Érdekes módon mutatja be
egy író az akkori idők parasztságá-
nak nehéz helyzetét:
„Tudja meg Ön, bojár úr, hogy mi éven-
te húsz nap eszünk igazi, minőségi
ételt. Számítsa ki: 5-6 nap karácsony-
kor, amikor disznót vágunk; nagyböjt
után; 3-4 nap húsvétkor, amikor vág-
juk a bárányt; a családtagok születés-
napjakor; 3-4 vasárnap, amikor ke-
resztelnek a rokonok; 3-4 nap, amikor
esküvő van; 3-4 nap, amikor temetés
van… Így… Ahogy mondtam húsz
vagy huszonegy nap, nem?…"
(Camil Petrescu: Un om
între oameni. 1959.)
Több dokumentumban leírták,
többek között a padeși kiáltvány-
ban is (Proclamația de la Padeș).
A legfontosabb dokumentuma a
forradalomnak a Cererile norodu-
lui românesc, ami az ország admi-
nisztratív, igazságügyi, oktatási és
katonai modernizációját és reform-
tervezeteit sürgette.
A forradalom célja az volt, hogy
függetlenítse Havasalföldet az osz-
mán fennhatóságtól.
A forradalom eseményei
1821 januárjában az olténiai Pa-
deșen kitört a forradalom (2. for-
rás). A pandúrokból álló forradalmi
hadsereg népgyűléssé alakult és

1. Sorold fel az 1821-es forradalom két

okát! • Azonosítsd a forradalom két
programját, és sorold fel két moderni-
záló intézkedését! • Mi volt az 1821-es
forradalom azonnali következménye?
2. Történelmi személy bemutatása
A népköltészetből kiindulva, az írott
és íratlan forrásokat felhasznál-
va mutasd be Tudor Vladimirescu
személyiségét! Vedd figyelembe a
bemutató elkészítésében a követ-
kező támpontokat: • gyermekkora
és tanulmányai; • Tudor a népkölté-
szetben és a néphagyományban; •
Tudor az írott és íratlan forrásokban;
• az olténiai pandúrok és az 1821-es
forradalom vezetője; • Tudor tragikus
sorsa; • tevékenységének következ-
ményei; • tevékenységének ellent-
mondásai (ha van ilyen)! 1. forrás. Részlet az Ateneul Român freskóból (Costin Petrescu
Esszéformában írd le, hogy mi fogott munkája). Tudor Vladimirescu egy írást kap, amiben elismerik kö-
meg a történelmi személyiséggel veteléseiket. Háttérben egy olténiai kúria található, a forradalmár
kapcsolatban! szülőhelyének a szimbóluma.

80
Bukarest irányába vonultak (4. for-
rás). Bukarestbe érve Tudor meg-
osztotta a hatalmat a bojárok alkot-
ta Vezető Bizottsággal (Comitet de
Oblăduire). Ezt követően a Hetéria
titkos társaság vezetője, Alexandru
Ipsilanti, akinek az édesapja fanari-
óta uralkodó volt, átment Moldvá-
ba azzal a tervvel, hogy kirobbant-
sa a görög felszabadítási háborút
az Oszmán Birodalom ellen. A He-
téria tervei alapján a román orszá-
gokat az Oszmán Birodalom elleni
támadások kiindulópontjaként sze-
rették volna berendezni.
Ez pedig ürügyet adott az oszmá-
noknak, hogy csapatokat küldje-
nek a román országokba. Tudor
éppen ezért nem értett egyet a
Hetéria képviselőivel. Közben el-
távolodott embereitől, mivel ke-
mény kézzel megbüntette azokat
a pandúrokat, akik a népet foszto-
gatták. Így történhetett meg, hogy
amikor a Hetéria elfogatta Tudort
a golești táborban, emberei nem
álltak ellen vezérük elhurcolásának,
akit végül Târgovișten (1821. május
27.) végeztek ki. Tudor halála után
csapatai szétszéledtek.
A török csapatok könnyedén fel-
számolták a Hetéria tevékenysé-
gét. A görög függetlenséget végül
a görög forradalom vívta ki.
A Tudor Vladimirescu vezette for-
radalom azonnali következménye
az lett, hogy visszatértek a helyi
4. forrás. Tudor Vladimirescu csapataival átkelt az Olton
és hazai uralkodók kinevezéséhez
(1822). Több történész úgy gon-
dolja, hogy a forradalom a román
újkor kezdetét jelenti.
2. forrás. Proclamația de la
Padeș
„Havasalföldi lakosok és egyéb nem-
zetiségű testvéreim! Nincs olyan
törvény, mely megakadályozná a
gonosszal való találkozást. Ha rád
támad egy kígyó, akkor üss rá a bo-
toddal, hogy védd az életed, hiszen
marásával veszélyezteti életedet.
De azoknak a sárkányoknak, akik
élve elnyelnek minket, vezetőinket,
beleértve egyházi és politikai elöl-
járóinkat, mégis meddig tűrünk és
meddig szívhatják vérünket? Meddig
raboskodunk? Gyertek, Testvéreim,
mind, gonosszal győzzük le a go-
noszt, hogy nekünk jobb legyen!"
SZÓTÁR
kúria = a XVIII. században elter-
3. forrás. Tudor Vladimirescu leg-
jedt, félig erődített bojári lakóhely
ismertebb ábrázolása, Theodor
a Balkánon. A románok lakta terü-
Aman készítette
letek közül Olténiában jelent meg
Hetéria = 1814-ben alapított gö-
rög titkos társaság, aminek a célja
Görögország oszmán uralom alól „A haláltól nem félek; többször le-
való felszabadítása volt győztem már. Mielőtt felemeltem
pandúr = olténiai önkéntes gya- hazám és nemzetem zászlaját, hogy
logos katona, aki az osztrák vagy jogainkat követeljem, előtte felöltöt-
az orosz hadseregben szolgált az tem a halál gúnyáját."
osztrák–török háború idején; bé-
 (Tudor Vladimirescu)
keidőben a megyék védelme volt
a feladata
81
 A negyvennyolcas nemzedék, ami megváltoztatta
7. fejezet | ROMÁN TÉRSÉG
A XIX. SZÁZAD KÖZEPÉIG a történelmet
A negyvennyolcasok indították el a
A negyvennyol- modernizáció folyamatát a román
országokban. Olyan mélyreható
cas nemzedék. programokat fogalmaztak meg,
mint Moldva és Havasalföld egye-
A forradalom sítése, majd reformok bevezetése
és a modernizáció elindítása.
programjai és a Moldvában 1848. március 27-én
akarták véghez vinni, és nem tar-
tották szem előtt a többi kisebb-
ség követeléseit. Ebből kifolyólag
Avram Iancu, az erdélyi román
forradalmárok vezére a magyar for-
radalom ellen fordult, és hősiesen
védte a Nyugati-Kárpátok vidékét.
A románok és a magyarok közti

következményei tört ki a forradalom, de a Miha- megosztottság a magyar forrada-

il Sturdza fejedelem azonnal le is lom bukásához vezetett, ami 1849
verte azt. augusztusában következett be.
ESETTANULMÁNY A Habsburgok jelentős katonai se-
Erdélyben, Balázsfalván 1848.
1848-ban Európán egy nagy forra- május 3–5 között gyűltek össze a gítséget kaptak az oroszoktól, és
dalmi hullám söpört végig. Meg- forradalmárok, és azt hangoztat- összefogva vérbe fojtották a ma-
rengette az egész társadalmat, és ták, hogy „Egyesülni akarunk az Or- gyar forradalmat.
megváltoztatta a kontinens lakói- szággal”. A magyar forradalmárok A  havasalföldi forradalom 1848.
nak sorsát és gondolkodását. az utolsó, 12. pont megvalósítását június 9-én tört ki Islazon.
A forradalmat a román országok-
ban a negyvennyolcas ifjak cso-
portosulása szervezte. Céljuk az
volt, hogy egy új, modern társa-
dalmat hozzanak létre a parasztok,
kézművesek és kereskedők életkö-
rülményeinek javításán keresztül.

1. Politikai beszéd. Képzeld el, hogy

a negyvennyolcas nemzedék képvi-
selője vagy! Válassz egy nevet a negy-
vennyolcasok közül: Nicolae Bălcescu
vagy Ion C. Brătianu! Győzd meg a
tömeget, hogy szükség van az or-
szág fejlesztésére, modernizációjára!
Utasítások:
A következő vázlat szerint építsd fel a
beszédedet: • a beszéd legfőbb témá-
ja: az ország modernizációja; • mi-
ért olyan fontos ez a téma; • három
módja a modernizációnak (válaszd
ki a forradalmárok programjából)!
Az osztálytársak értékelik a beszédet,
annak alapján, hogy mennyire volt
meggyőző és mennyire voltak hatá-
sosak a felsorolt érvek.
2. Digitális eszközök segítségével 1. forrás. Részlet az Ateneul Român-ból (Costin Petrescu munkája).
készíts egy bemutatót a követke- Az 1848-as havasalföldi forradalom egy békés megmozdulás volt.
ző címmel: Az 1848-as generáció, A képen a külföldön tanult forradalmi ifjakat látjuk, ahogy a pa-
aki utat mutatott a Romániának a rasztokkal egymásba kapaszkodva ünnepelnek. Megfigyelhetjük a
modernizációban! nemzeti lobogókat és rajta az üzenetet: „Testvériség és igazság!”

82
A forradalmárok pár hónapig ve-
zették az országot. Néhány fon-
tos határozatot hoztak az ország
modernizációja érdekében, mint a
sajtószabadság, a bojári tisztségek
eltörlése, a nemzeti lobogó elfo-
gadása. A török egyesített csapa-
tok végül leverték a forradalmat,
és visszaállították a rendet.
A forradalom továbbá kitermelte
az a politikai elitet, amely nem-
csak képzett emberekből, de ha-
zafiakból is állt: Ion. C. Brătianu,
C.A. Rosetti, Nicolae Bălcescu (Ha-
vasalföld), Vasile Alecsandri, Al. I.
Cuza, M. Kogălniceanu (Moldva),
Avram Iancu, Simion Bărnuțiu, And-
rei Șaguna (Erdély), Eudoxiu Hur-
muzachi (Bukovina), Eftimie Murgu
(Bánság). Közülük többen részt
vettek pár év múlva a modern ál-
lam születésében, valamint a füg-
getlenség kivívásában.
A moldvai forradalom program-
ját 1848 márciusában mutatták be.
A nagy költő, Vasile Alecsandri fo-
galmazta Petițiune-proclamațiune
címmel. Mivel tartottak az azonnali
orosz beavatkozástól, a program-
pontok visszafogottak voltak, mint
például a „falusiak helyzetének sietős
javítása…”
Mihai Sturdza fejedelem letartóz-
tatta a forradalmárokat. Egy részük
megszökött, és Erdélybe menekült.
Brassóban egy másik programot
fogalmaznak meg, amely már ra-
dikális követeléseket tartalmazott.
Ennek a címe: Prințipi­ile noastre
pentru reformarea patriei, melyben
a következőket kérték:
„Kártérítés nélküli földosztást (…)
Moldva és Valahia egyesülését egy
független román államban.”
1848 augusztusában Mihail Kogăl-
niceanu egy másik programot
szerkesztett, Dorințele partidei
naționale în Moldova címen, ami-
ben azt kérte, hogy egyesüljenek
a Duna-menti fejedelemségek,
ami a „a nemzeti boltozat zárókö-
ve, ami nélkül az egész építmény
összedőlne.”
A havasalföldi forradalom prog-
ramja 1848. június 9-én jelent
meg Islazon. Jelentősebb pontjai a
következők:
Havasalföld „adminisztrációs és tör-
vényhozási függetlensége", azaz au-
tonómiája; „általános nemzetgyűlés
az összes társadalmi kategória rész-
vételével; öt évre választott uralkodó;
sajtószabadság; a függőségben levő
robotos jobbágyok kártérítéssel való
földhöz juttatása; mindegyik nem
számára egyforma és egyenlő okta- 2. forrás. Mihai Kogălniceanu
tási rendszer biztosítása.” (1817–1891), a negyvennyolcas
Az erdélyi, bánsági és a bukovi- forradalom résztvevője: törté-
nai forradalom programja több nész, diplomata, író
dokumentumban jelen van, töb-
bek között a Petiție Naționalăban.
Ezt a balázsfalvi Nemzetgyűlésen
fogadták el 1848. május 3–5. kö-
zött, amin 40 000 román vett részt.
Elutasították az erdélyi magyar for-
radalmárok által támogatott uniót,
mivel őket nem kérdezték meg.
Arányos képviseletet követeltek
Erdély vezetésében és adminiszt-
rációjában, a román egyház füg-
getlenségét, sajtószabadságot, és
román nyelvű oktatást. 3. forrás. A negyvennyolcas nem-
zedék legjelentősebb képviselője,
Ehhez hasonló programot a romá-
Nicolae Bălcescu (1819–1852): író,
nok a Bánságban és Bukovinában
történész, közgazdász és hazafi
is elfogadtak.
A forradalom következményei
Az 1848-as forradalomnak a leg-
fontosabb gondolata a románság
politikai egyesítése, a parasztság
földhöz juttatása és a politikai re-
formok bevezetése volt.
A forradalom 1848-ban olyan po-
litikai, társadalmi és nemzeti célo-
kat tűzött ki, amiket a románság
a következő évtizedekben el is
ért. A negyvennyolcas forradalom
résztvevőjeként, Al. I. Cuza a for-
radalmárok reformprogram-cso-
magját fogalmazta meg. Románia 4. forrás. Avram Iancu (1824–
függetlenségét I. Károly valósította 1872) a negyvennyolcas nem-
meg. zedék tagja. Élete utolsó húsz
évét a mócok között élte le
(a Nyugati-­Kárpátokban), akiket
Az 1848-as forradalom prog- a forradalom során vezetett. Ha-
ramjai kifejezték a társadalom lálakor tízezer ember kísérte el
európai modell alapján elkép- a utolsó útjára a „Hegyek urát”,
zelt modernizáció iránti igényét. ahogy becézték.
83

7. fejezet | ROMÁN TÉRSÉG
A XIX. SZÁZAD KÖZEPÉIG
A romák –
a rabságtól az
emancipációig
ESETTANULMÁNY
A román térség etnikai sokszínű-
ségébe beletartoznak a romák is.
A különböző nyelveket beszélő,
nomád életet élő romák a közép-
korban telepedtek le a román
országokban, és sikeresen beil-
leszkedtek a társadalmakba. Nagy
részük a román parasztokhoz ha-
sonlóan nem rendelkezett föld-
del, ezért a földesurakkal szemben
függőségbe kerültek és szolgák-
ként dolgoztak a földeken. A véde-
lemért cserébe, a romák adókkal
és különféle munkák elvégzésével
tartoztak az uraknak.
A romák első írásos említése a ro-
mán térségben a XIV. századból
származik. Először Havasalföldön,
majd Erdélyben és Moldvában je-
lentek meg. Bizánc irányából és a
Dunától délre eső területek felől
érkeztek ebbe a térségbe.
Készítsetek egy projektet, amiben ös�-
szegzitek ismereteiket a roma közös-
ségről! Mindegyik csapat gyűjtsön
anyagot és tartalmazza a következő
fejezeteket:
1. a romák rövid története
2. a romák foglalkozásai
3. roma szokások és hagyományok
4. roma zene és táncok
5. roma személyiségek
6. a romák képe a médiában: előíté-
letek és sztereotípiák
Készítsetek posztert a Romák élete
címmel!
84
Hogyan változott a romák helyzete
az újkor kezdetén?
Honnan származnak a romák?
A romák Indiából származnak.
Nyelvük a közép- és észak-nyugati
indiai nyelvvel mutat rokonságot.
A IX. és XI. században indultak el
nyugatra. Vándorlásuk okai ös�-
szetettek. Egyrészt az afgán invá-
zió, másrészt pedig a folyamatos
szárazság miatt indultak meg
nyugat irányába. A XI. században
jelentek meg a Bizánci Császár-
ságban. Itt kapták jellegzetes ne-
vüket, a „cigányt”, ami a görög
„athinganoi” szóból ered, jelentése
érinthetetlen.
A roma szó a szanszkrit nyelvből
ered, jelentése ember, férfi. Ez a
közösség a Bizánci Császárságból
terjedt szét egész Európában.
Milyen volt a romák helyzete a
középkorban?
A középkorban a romák szolga-
sorsba taszított közösség volt, és
teljes függőségben éltek urukkal
szemben. Az uralkodó, a kolosto-
rok vagy a bojárok tulajdonaiként
éltek. Az uralkodó szolgálatában
élők továbbra is folytatták félno-
mád életüket, a többiek a román
falvak peremén vagy saját falvaik-
ban éltek. A bojárok szolgálatában
álló romák mindenféle igazságta-
lanságok és visszaélések áldozata-
ivá váltak.
Mivel foglalkoztak a romák?
A romák jól képzett kézművesek
voltak. Arany és ezüstmegmunká-
lással is foglalkoztak, amit sokszor
a folyók medréből gyűjtöttek (öt-
vösök). Rézüstöket (rézművesek) és
vasüstöket is készítettek, valamint
a kanalasok fakanalakat faragtak.
Kiváló zenei és zenészi tehetségük
volt.
Milyen változásokat hozott szá-
mukra az újkor?
A nyugaton tanult román ér-
telmiségi elit rájött, hogy a
romák szolgasorsa tarthatatlan.
Hatásukra a romákat néhány
évtized leforgása alatt felsza-
badították, elsőként a kolos-
torok szolgálatában állókat.
1848-ban az islazi kiáltványban
a romákat kárpótlás fizetése
mellett szabadították fel.
Később Havasalföld és Mold-
va uralkodói több rendelkezés-
ben szabadították fel a romákat.
Az utolsó rendelkezés 1856-ban
Barbu Dimitrie Știrbey, Havasal-
föld uralkodójának nevéhez fűző-
dik. Ennek ellenére a romák anyagi
helyzete nagyon szerény maradt,
továbbá az előítéletek áldozatai is
lettek.
1. forrás. Szeret-völgyi roma
szálláshely, 1916.
Emlékezzünk! Ismételjük át a 7. fejezetet!
I. A román térség a XIX. század közepéig című fejezet legfontosabb történelmi eseményeit az alábbi felsorolásban talá-
lod. Helyezd el őket az időtengelyen, kronologikus sorrendben, az évszámoknak megfelelően!

1821 1822 1829 1848. május 1848. 1848.

3–5. június 9. augusztus
______ ______ ______ ______ ______ ______
______ ______ ______ ______ ______ ______
______ ______ ______ ______ ______ ______

Felsorolás: A
 drinápolyi-egyezmény, a Tudor Vladimirescu vezette forradalom,
visszatérés a helyi uralkodókhoz, az islazi kiáltvány,
a moldvai román párt követelései,
a balázsfalvi Nemzetgyűlés.
II. A román térség Kelet és Nyugat között. A konzervativizmus és modernizáció című fejezetben az ezzel kapcsolatos isme-
reteket sajátítottad el. Egészítsd ki az alábbi ábrát három keleti és három nyugati hatással, amely a román térséget
a XIX. század első felében érintette! A felsorolásban találod azokat a hatásokat, amelyekkel kiegészítheted az ábrát.

Keleti hatások Nyugati hatások Felsorolás:

korrupció, reformok, keleti ruhák, német
1. ______________ 1. ______________
ruhák, új szórakozási lehetőségek és
2. ______________ 2. ______________ szabadidős tevékenységek, török ételek
3. ______________ 3. ______________

III. K észíts egy párhuzamos naplót! Válaszd ki a kedvenc részedet a Tudor Vladimirescuról szóló esettanulmányból!
Készíts egy két oszlopból álló táblázatot, feladatlapot az alábbi minta szerint!

A kiválasztott bekezdés Személyes vélemény

IV. V
 izsgáld és nevezd meg a két fényképen látható sze-
mélyt! Másold be a füzetbe az alábbi táblázatot, és a lec-
ke alapján egészítsd ki!
V. Non-formális tevékenység: drámapedagógiai
játék
A tanárod vezetésével rendezzetek egy elő-
adást, amiben mutassátok be a romákkal szem-
beni diszkriminációt, érdektelenséget, intoleran-
ciát, sztereotípiákat és előítéleteket!
Javaslatok
A drámapedagógiai játék megszervezése néhány
sajátos lépés betartását feltételezi. A digitális tan-
könyvben megtalálod ezeknek a bemutatását.

Szemé- Történelmi tér Politikai te- Mit üzennél

lyiség és periódus vékenység neki?

85
 Önértékelés. 7. fejezet
I. Másold le a kijelentéseket a füzetedbe, és karikázd be a helyes választ!
1. A román országok orosz protektorátus alá kerültek ennek a békének a határozataként:
a. karlócai  b. párizsi  c. bécsi  d. drinápolyi
2. A Tudor Vladimirescu vezette forradalom legfontosabb programja, dokumentuma:
a. Proclamația de la Islaz   b. Petiția Națională   c. Petiția Țării   d. Cererile norodului românesc
3. A Petițiunea-proclamațiune szerkesztője:
a. Cezar Boliac   b. Mihail Kogălniceanu   c. Vasile Alecsandri   d. Avram Iancu
4. Az 1848-as forradalom egyik programja, mely „öt évre választott, felelős uralkodót” kért:
a. Proclamația de la Islaz b. Petiția Națională
c. Petițiunea-proclamațiune d. Dorințele partidei naționale în Moldova
5. Az 1848-as forradalom egyik programja, mely a romák felszabadítása mellett kárpótlás fizetését is kérte.
a. Petiția Țării   b. Petiția Națională   c. Petițiunea-proclamațiune  d. Proclamația de la Islaz

II. Olvasd el az alábbi kijelentéseket! A helyes kijelentések mellé írj I-betűt (IGAZ), a helytelenek mellé egy H-be-
tűt (HAMIS).
1. A konzervativizmus a bojárok és a nyugati országokban tanult fiatalok körében terjedt el.
2. Tudor Vladimirescu az 1821-es forradalom vezetője volt.
3. Nicolae Bălcescu volt a negyvennyolcasok legismertebb képviselője.
4. Mihail Kogălniceanu szerkesztette a Proclamația de la Islaz nevű dokumentumot.
5. A romákat Constantin Mavrocordat emelte ki a szolgasorsból.

III. Olvasd el figyelmesen az alábbi szöveget és kövesd az utasításokat!

„Havasalföld adminisztrációjának és törvényhozásának függetlensége;
A társadalom minden kategóriájából álló Nemzetgyűlés összehívása;
Öt évre választott, felelős uralkodó választása;
Teljes sajtószabadság;
A földbérlők földhöz juttatása és a földtulajdonosok kárpótlása;
Egyenlő és mindkét nem számára hozzáférhető oktatás."
(Proclamația de la Islaz, 1848. június 9.)

1. Írd ki az oktatásra vonatkozó részt a füzetedbe!

2. Keress ki két polgári szabadságjogot a szövegből!
3. Nevezd meg a történelmi teret, ahol bemutatásra került a Procla-
mația de la Islaz nevű dokumentum!
IV. O
 lvasd el az alábbi utasításokat! Írj egy maximum egy oldalas fo-
galmazást, amiben tartsd szem előtt a következőket:
a. használd a történelmi tér két fogalmát: Havasalföld és Moldva
b. használd és magyarázd meg a következő két történelmi fogalmat: konzervativizmus és modernizálás
c. mutasd be az 1848-as generáció tevékenységének egy okát és egy következményét!

TÉTEL I II III IV Hivatalból Összesen

Önértékelés

Maximális pontszám 5 × 4 = 5 × 4 = 5 + 10 + 5 3 × 10 = 10 pont 100 pont

20 pont 20 pont 20 pont 30 pont
A te pontszámod ... ... ... ... 10 pont ...

86
 8. fejezet
A modern
Románia
Ebben a fejezetben
tanulni fogsz:
y a modern román állam
kialakulásáról, Alexandru Ioan
Cuza uralkodásáról
y a román királyságról, I. Károlyról
y az 1866-os alkotmányról
y a függetlenségi háborúról
y a modern Románia politikai
lehetőségeiről
y kultúráról a román térségben

A fejezet portfóliója
Készíts egy hagyományos vagy digitális portfóliót,
amely, választásod alapján, tartalmazza:
• a modern Románia három jeles személyiségé-
nek életrajzi adatait;
• két írott forrást a függetlenségi háborúról;
• öt jellegzetes képet Románia újkori periódusá-
nak eseményeiből.
A hagyományos portfólió megvalósításához hasz-
náld a digitális tankönyvben található modellt
és magyarázatokat!

3 Alexandru Ioan Cuza (fotó)

 8. fejezet | A modern Románia
A modern Románia megalakulása:
Alexandru Ioan Cuza uralkodása
Hogyan jött létre a modern Románia?
A román fejedelemségek egyesülése
Az 1848-as forradalom leverését követően a negyven-
nyolcas forradalmárok nyugatra emigráltak, és onnan
támogatták a forradalom céljait: az egyesülés és a
függetlenség megvalósulását. Újságcikkeket, szóró-
lapokat szerkesztettek, és ezekben hívták fel az eu-
rópai nagyhatalmak figyelmét ügyükre, és igyekeztek
megnyerni diplomáciai támogatásukat. A krími hábo-
rút (1853–1856) lezáró párizsi kongresszuson (1856)
fokozódott az egyesüléspárti fiatalok tevékenysége.
A Nagyhatalmak biztosították az országok független-
ségét, és leváltották az orosz protektorátust. Továbbá
eldöntötték, hogy a Párizsi békeszerződés értelmében
ad-hoc gyűléseket szerveznek, amelyeken kikérik a
románok véleményét.
1857-ben szervezték meg az ad-hoc gyűlések választá-
sait. Moldvában a választások meghamisítása az egyesü-
léspártiak tiltakozását és a nagyhatalmak beavatkozását
váltotta ki, akik a választások megismétlése mellett dön-
töttek. Végül az ad-hoc gyűléseket Iașiban és Bukarest-
ben szervezték meg, mely kimondta 1857 októberében
a két román ország egyesülését. (1. forrás)
A Nagyhatalmak megvizsgálták az ad-hoc gyűlések és
a román nép kéréseit, majd 1858-ban megrendezték a
párizsi konferenciát. Itt elhatározták, hogy létrehoznak
egy új államot Egyesült Havasalföldi és Moldvai Fejede-
lemség néven. Mindegyikben legyen külön uralkodó,
kormány, Törvényhozó Gyűlés, közös lett volna a focșani
székhelyű Központi Bizottság, valamint a Legfelsőbb Bí-
róság. Ez a határozat nem tiltotta a teljes egyesítést, és
meghagyta azt a jogát a románoknak, hogy a számukra
legmegfelelőbb változatot ültessék gyakorlatba.
1859-ben a románok szembesítették Európát a meg-
valósult egyesítéssel, és mindkét országban Alexandru
Ioan Cuzát választották meg fejedelemnek: Moldvában
(január 5-én) és Havasalföldön (január 24-én). Cuza ket-
tős megválasztása a modern Románia létrejöttének első
lépése. (2. forrás)
FELADAT
Válassz ki a lecke szövegéből három történelmi eseményt,
amely elősegítette az egyesülés megvalósítását! Kronológiai és
ok-okozati sorrendben helyezd el a mellékelt ábrán!
88
Alexandru Ioan Cuza uralkodása (1859–1866):
„új idők, új ember”
Uralkodása viszonylag rövid volt, viszont tele megvaló-
sításokkal. Elsőként egyesítette a hadsereget, a közigaz-
gatást, a vámrendszert, a távíróhálózatot, és közös pénzt
vezetett be. Megszerezte a nagyhatalmak és a szultán
beleegyezését a teljes politikai egyesítésbe. Így 1862-ben
egyesítette a két kormányt, a Törvényhozó Gyűléseket
Bukarestben (ami ekkortól lett a két román fejedelemség
székhelye, fővárosa), majd ezt követően kikiáltották a fe-
jedelemségek végső egyesítését. (3. forrás)
Az uralkodó a negyvennyolcas forradalom program-
pontjait sorban megvalósította, és együttműködött
miniszterelnökével, Mihail Kogălniceanuval. 1863-ban
bevezette a kolostorok vagyonának szekularizációját
előirányzó reformját. A földreformja viszont a nagybir-
tokosok ellenállásába ütközött. Ennek az lett a következ-
ménye, hogy az uralkodó egy államcsínyt (1864. május
2.) követően feloszlatta a Törvényhozó Gyűlést, és egy új
alkotmányt tett közzé, A párizsi egyezményt kiegészí-
tő statútumát, amelyet népszavazással el is fogadta-
tott. Ezzel Cuza bevezetett egy önkényuralmi rendszert,
melyben az uralkodó törvényhozói jogköre kibővült. Így
1864-ben a román társadalom teljes egészét moderni-
záló reformokat vezetett be: agrárreform, közoktatási re-
form, a hadsereg reformja, új polgári- és büntetőtörvény-
könyv bevezetése. (4. forrás)
Cuza önkényuralmi rendszere és reformjainak a követ-
kezménye egy erős ellenzék kialakulása, melynek követ-
keztében 1866 februárjában le kellett mondjon a trónról.
SZÓTÁR
ad-hoc gyűlések = latin eredetű szó, jelentése: ezért,
ezen okból; alkalmi, rögtönzött esemény. Jelentése itt:
az a gyűlés, amelyen a románok véleményét megkér-
dezték az egyesüléssel kapcsolatban
államcsíny = erőszakos hatalomátvétel
népszavazás = a szavazati joggal rendelkező lakosság
véleményének a megkérdezése egy intézkedéssel, tör-
vénnyel kapcsolatban
szekularizáció = itt a kolostorok vagyonának államosítá-
sa kárpótlás fejében
 1. forrás. A moldvai ad-hoc gyű- 2. forrás. Alexandru Ioan Cuza megválasztása (1959), Theodor Aman
lés határozata (1857) festménye
A moldvai ad-hoc gyűlés (...) kijelen-
tette, hogy az ország leghőbb óhaja a
következő:
1. A fejedelemségek jogainak tisztelet-
ben tartása és elsősorban a független-
sége (...)
2. A két ország egyesülése Románia név
alatt
3. Európa vezető dinasztiái közül az or-
szág élére egy olyan külföldi származá-
sú herceget hívjanak, akinek az utódát
az ország vallása és hagyományai szel-
lemében neveljenek.
4. A fejedelemségek földje legyen sem-
leges.
5. A törvényhozói hatalmat, egy olyan
Nemzetgyűlésre bízzák, amelyben a nem-
zet minden kategóriája képviselteti magát.
(Bogdan Murgescu, coord.:
Istoria României în texte. 2001.)
Végezd el a következő feladatokat:
1. Másold ki azt a szövegrészletet, amely-
ben azt fejezik ki a szerzők, hogy a fe-
jedelemségek területére többet idegen 1. Jellemezd két szóval a kép hangulatát!
csapatok ne lépjenek!
2. A kép alapján említs meg két, a demokratikus rendszerre jellemző gyakorlatot!
2. Fogalmazd meg álláspontod a ro-
mán nép azon akaratával szemben, 3. Hasonlítsd össze a kép hangulatát egy mai választás hangulatával! Nevezz
hogy az ország élére egy külföldi meg egy hasonlóságot és egy különbséget!
uralkodócsaládból származó herce-
get hívnak meg! Mit gondolsz miért?
4. forrás. Al. I. Cuza levele I. Carolnak (1867)
3. Forrás. Al. I. Cuza idejéből „Boldog voltam, hogy megvalósítottam a román nép évszázados álmát, az
származó egyesített címer (1863) egyesülést. Visszaadtam az országomnak azt az egyötödnyi területet, amit ide-
gen szerzetesek ragadtak el a múltban; egymillió jobbágyból egymillió földtulaj-
donost és polgárt hoztam létre. Napóleon törvénykönyveihez hasonló polgári
és büntető törvénykönyvet vezettem be, ami biztosítja a törvény előtti egyenlő-
séget, a családon belüli egyenlőséget és a polgári házasságkötést. (...) Bevezet-
tem a kötelező és ingyenes elemi oktatást és a tízes skálán való osztályozást.”
 (A.D. Xenopol: Domnia lui Cuza Vodă. 1903.)

1. Keresd ki Al. I. Cuza három reformját a szövegből!

2. Említsd meg Al. I. Cuza két reformjának egy-egy következményét!
3. Sorolj fel két olyan negyvennyolcas programpontot, melyet Cuza megvalósított!
4. Egészítsd ki a következő ábrát Cuza reformjaival és intézkedéseivel!
A parasztok földhöz juttatása társadalmi intézkedés
1. A címer alapján nevezd meg a két jogi intézkedés
román fejedelemség jelképét!
2. Mi az egyesítés szimbóluma, és mi a kulturális intézkedés
jelentősége? gazdasági intézkedés

ÖNÁLLÓ FELADAT. Életrajzi adatlap

Digitális forrásokat felhasználva, a digitális tankönyv útmutatója szerint, készítsd el Alexandru Ioan Cuza életrajzi adatlapját!
Mutasd be tanárodnak és osztálytársaidnak! Javaslataikat vedd figyelembe, majd munkádat tedd be a portfóliódba!

89
 8. fejezet | A modern Románia
A Román Királyság. I. Károly
Miért hívták Romániát a „Kelet Belgiumának”?
Románia – a fejedelemségtől a királyságig
I. (Hohenzollern-Sigmaringen) Károly meghívása Romániá-
ba a román nép akaratát fejezte ki.
Al. I. Cuza eltávolítását követően (1866. február 10–11.) a ro-
mán politikai elit minden eszközt megragadott, hogy egy
külföldi uralkodóház hercegét bízza meg az ország veze-
tésével. Több próbálkozás után, a választás végül Károly
német hercegre esett, akinek a kinevezését Poroszország
és Franciaország is elfogadta és támogatta. A népszava-
zást követően, a Nemzetgyűlés egyöntetűen jóváhagyta
és megerősítette Károly kinevezését és megválasztását. Ro-
mániába érkezve, 1866. május 10-én a nemzet képviselői
előtt letette az esküt. Fenntartásokkal ugyan, de az európai
Nagyhatalmak és az Oszmán Birodalom elfogadta Károly
megválasztását.
Károly hosszú uralkodását (1866–1914) megvalósítások
egész sora jellemzi. Az ő uralkodásának tulajdonítha-
tó Románia modernizálásának kiteljesedése, valamint
hozzájárult az ország presztízsének európai szinten való
megalapozásához.
Uralkodásának első éveiben elfogadtatta az Alkotmányt
(1866 – lásd esettanulmány), ami az országot alkotmá-
nyos monarchiává alakította át, ez pedig a belső állapotok
egyensúlyához és stabilizálásához vezetett. Az alkotmány
fontos része volt a trón öröklésének szabályozása a dinasz-
tián belül. Az uralkodó továbbá fontos politikai hatalomra
tett szert az ország vezetésének és egyensúlyának a meg-
tartásában. Széles jogköre volt: kinevezte a minisztereket,
a hadsereg vezetője volt, pénzverési joggal rendelkezett,
valamint külföldi diplomáciai egyezményeket köthetett
más országokkal, és vétó joggal rendelkezett. A kialakult
román alkotmányos rendszerben I. Károly erős hatalommal
és befolyással rendelkezett.
Az első években Károly szembe kellett nézzen a belső po-
litikai instabilitással, ami egyrészt a gyakori kormányvál-
tásokban, másrészt pedig a politikai csoportosulások és
a köztársaságpárti-monarchiaellenes csoportok hatalmi
harcát jelentette. A politikai helyzet akkor stabilizálódott,
amikor létrejött a Nemzeti Liberális Párt (Partidul Naţional
Liberal – 1875) és a Konzervatív Párt (Partidul Conserva-
tor – 1880). A következő néhány évtizedben ez a két párt
váltotta egymást az ország élén, Károly pedig a politikai
élet bírójaként közvetítő szerepet töltött be a pártok között
(esettanulmány).
A másik szempont, amiért Károlyra esett a választás, az az
ország függetlenségének elérése volt. Uralkodásának ele-
jén kevés diplomáciai sikert ért el ezen a téren. Végül az
ország függetlenségét az Oszmán Birodalom elleni há-
borúban (1877–1878) szerezte meg, majd a berlini kong-
resszuson (1878) nemzetközi szinten is elismerték Románia
90
függetlenségét. Ekkor szerezte vissza Románia Dobru-
dzsát (1. forrás). Mivel elnyerte függetlenségét nemzet-
közi szinten is, 1881-ben Románia kikiáltotta a királyságot,
és 1881. május 10-én I. Károlyt román királlyá koronázták.
Nemzetközi szinten ez az esemény jelentősen növelte az
ország presztízsét is.
Románia modernizációja: „lépésben Európával”
1878 után Románia rohamtempóban folytatta a modernizá-
ciót. Ezért a kortársak Romániát a „kelet Belgiumának” hívták,
ugyanis Belgium ebben az időszakban jelentős iparosodási
és modernizációs folyamaton ment keresztül. A modernizá-
ció minden területet érintett, a politikai életet, az intézményi
kereteket, a gazdasági- és a kulturális életet egyaránt. A ki-
rály ebben az időszakban együttműködött a román politi-
kusokkal. A jelentős fejlődés ellenére a falvak világa komoly
társadalmi gondokkal küszködött, ami az 1907-es paraszt-
felkelésben csúcsosodott ki. Ez az esemény bebizonyítot-
ta, hogy egy átfogó és radikális agrárreformra, valamint az
általános szavazati jog bevezetésére van szükség.
Románia az európai nemzetközi kapcsolatokban
A függetlenség megszerzését követően, Románia szö-
vetségeseket keresett, hogy támogatásukkal megtartsa
függetlenségét az egyre jobban élesedő nemzetközi hely-
zetben. Oroszország és az Osztrák–Magyar Monarchia ve-
télkedése és folyamatos súrlódása miatt 1883-ban Románia
csatlakozott a hármas szövetséghez. Ez az egyezmény
egy titkos szövetség volt Németország és az Osztrák–Ma-
gyar Monarchia között. A balkáni háborúkban (1912–1913)
fontos stabilizáló szerepet játszott az ország. A második
balkáni háborúban Románia Bulgária ellen harcolt, majd a
konfliktust lezáró bukaresti békében megszerezte a Kvad-
rilátert (Dobrudzsa déli része) (1. forrás).
Három jellemzője a Károly vezette Román Királyságnak:
a belső politikai stabilitás, a modernizáció és a független-
ség kivívása (4. forrás).
SZÓTÁR
hármas szövetség = politikai és katonai védelmi szö-
vetség 1879–1882 között. Tagjai: Németország, az Oszt-
rák-Magyar Monarchia és Olaszország.
vétó = „ellenkezem”, latin eredetű szó; vétójog – azaz az
állam vezetője valamely törvény vagy határozat beveze-
tését felfüggesztheti, megakadályozhatja
FELADAT
Válassz ki a lecke szövegéből egy-egy kulcsfogalmat, amit ren-
delj hozzál I. Károly uralkodásának három fő jellemzőjéhez!
Stabilitás Modernizáció Függetlenség
1. Forrás: Románia térképe (1914) 3. forrás: A modernizáció mutatói
1878-ban megszerzett területek Hotin Terület 1860–1866 1899–1902 1912–1914
Cernăuți
1913-ban megszerzett területek Lakosság
4115 5957 7772
Szucsáva OROSZ (1000 lakos)
(Suceava)
BIRODALOM Városi
17,6 % 18,8 % 18,3 %
lakosság
Jászvásár R U S I A
Nagyvárad Chișinău
Kolozsvár Iskolázott-
(Iași) Odessza … 17,3 % 39,3%
ság
OSZTRÁK–MAGYAR Tighina

MONARCHIA Bákó Bevetett

A U S T RGyulafehérvár
O-UNGARIA (Bacău) Dnyeszterfehérvár terület 3335 5845 6135
Nagyszeben Cetatea Albă (1000 ha)
Brassó Galac
Temesvár Kilija (Chilia)
(Galați)
Gyárak … 605 851
Brajla
Tergovistye
(Brăila)
(Târgoviște) Bankok … 30 215
R O M Á N I A Vasút

zsa
Krajova Bukarest 0 3177 3588
R (Craiova)
O M Â Szilisztra
N I A (km)

ud
br
Do
(Silistra) Konstanca (Enciclopedia de Istorie a României. 2003.)
SZERBIA Gyurgyevó
SERBIA (Giurgiu)
Végezd el a következő feladatokat:
Kvadriláter
BULGÁRIA 1. Elemezd az adatokat, és emeld ki azt
a két területet, amely a legnagyobb
Románia területe 123 335 km2-ről (1866), 130 177 km2-re (1878) és 137 903 km2-re
fejlődést mutatja!
nőtt (1914).
2. Nevezd meg a lakosság növekedé-
1. Elemezd a térképet, és mutass rá azokra a területekre, amelyeket Románia
sének két tényezőjét (vesd össze az 1.
csatolt!
forrással)!
2. Említs meg a lecke adatai alapján két olyan eseményt, mely az ország terü-
3. Magyarázd meg két gazdasági ténye-
letének a változását eredményezte!
ző fejlődésének a következményeit!
2. forrás. I. Károly király és Románia következő 4. forrás. I. Károly királyról
királyai: balra Ferdinánd és jobbra II. Károly „Miután 1866. május 8-án Románia földjére lépett, egy pilla-
natra sem volt kétségtelen, hogy ezt a földet hazájának tekin-
tette, és teljes felelősséget érzett sorsával kapcsolatban (…)
A függetlenségi háborúban harcolva hangzott el a legendás
humoros mondása, miközben közvetlen közelében robbantot-
tak, ami meglepte a románokat, és nem felejtették el: »Ez az a
zene, amit én igazán szeretek!«
És mivel nem tett aranykoronát a fejére, hanem egy plevnai
ágyúcsőből készült acélkoronát. (…) Ezáltal Románia Európa
része lett és Európa Románia része lett.”
(Ioana Pârvulescu: De ce îl admir pe Carol I, în
Carol I, amintirea unei mari domnii. 2006.)
1. Nevezz meg két eseményt I. Károly uralkodásának az
időszakából!
2. Készíts egy rövid, 150 szóból álló értekező fogalmazást a kö-
vetkező címmel: Miért tanulunk I. Károlyról? Hozz fel három
érvet és támaszd is alá!
FELADAT
Keresd meg a leckében azt a két eseményt, ami május 10-én
történt! Magyarázd meg ennek a napnak a jelentőségét!
Alkossatok két csoportot és fogalmazzatok meg egy javaslatot,
azzal kapcsolatban, hogy hogyan ünnepelnétek meg iskolátok-
ban ezt a napot!
Lehetséges ötletek: plakátkiállítási verseny; fényképkiállítás; elő-
adás; rajzverseny; értekező fogalmazás verseny.
Digitális és klasszikus forrásokat felhasználva készítsd el
I. Károly életrajzát! Mutassátok be javaslataitokat tanárotoknak, és segítségével
valósítsátok meg elképzeléseiteket!

91
 8. fejezet | A modern Románia
Egy modern alkotmány
Az 1866-os alkotmány Az 1866-os alkotmány
ESETTANULMÁNY
Az 1866-os alkotmány Románia első alkotmánya, ami egy liberális elveken 1. cikkely: Az Egyesült Román Fejede-
alapuló politikai rendszert vezetett be. Kiindulópontja az 1831-es belga lemségek egységes és oszthatatlan álla-
alkotmány, amit Európa akkori legmodernebb alkotmányának tartottak. mot alkotnak Románia néven. (…)
Viszonylag rövid idő alatt készült el, a Nemzetgyűlés megszavazta, és
a I. Károly pedig 1866. június 30-án életbe léptette. Nyolc fejezetből és 5. cikkely: A románok lelkiismereti sza-
133 cikkelyből áll. Nagyrészt Románia területére, a román polgárok joga- badsággal, szabad oktatással, sajtóval,
ira, az intézményekre, az államgazdaságra, pénzügyekre és a hadseregre gyülekezésjoggal rendelkeznek. (…)
vonatkozott. A szerkesztők demokratikus elveket tartottak szem előtt,
mint a hatalmi ágak szétválasztása, nemzeti függetlenség, a trón öröklé- 7. cikkely: A román állampolgárság
sének joga és képviseleti kormányzás. Az alkotmány garantálta a polgári megszerezhető, megtartható és elveszt-
szabadságjogokat, és egy cenzusos választási rendszert határozott meg hető a polgári törvénykönyvben leírtak
(a állampolgárokat jövedelmük szerint kategóriákba sorolták). alapján. Csak keresztények szerezhetik
meg az állampolgárságot.
Ez volt az első olyan alkotmány, amelynek a megszerkesztésében nem
vettek részt a nagyhatalmak. Hiányzott belőle a török függőség, valamint
az európai országok kollektív garanciáját sem tartalmazta. Meghatározta, 10. cikkely: Az államon belül nem te-
hogy az ország neve Románia, uralkodási formája pedig alkotmányos szünk különbséget egyik társadalmi
monarchia. Ezen kívül az alkotmány felért egy függetlenségi nyilatkozat- kategória között sem. A törvény előtt
tal, és néhány módosítással 1923-ig érvényben maradt. mindenki egyenlő, és kötelessége hozzá-
járulni az állami költségekhez és közfel-
Ez a liberális szellemiségű alkotmány egy új fejlesztési keretet teremtett adatokhoz. (…)
az ország számára, támogatván a modernizációt és korabeli Európához
való felzárkózást. 13. cikkely: Garantáljuk a személyes
szabadságot.
Törvényhozói Végrehajtói Bírói
hatalom hatalom hatalom 19. cikkely: A bármilyen természetű
tulajdon és az állam felé való követelés
szent és sérthetetlen. Csak közérdekű
Uralkodó Uralkodó Törvényszékek ügyben lehet kisajátítani a magántulaj-
dont (…)
Szenátus
Legfelsőbb
Képviselőház Kormány bíróság 23. cikkely: A oktatás szabad. (…) Az ál-
lami közoktatás ingyenes. Az elemi okta-
tás Romániában kötelező (…)
1. Azonosítsd az alkotmány szövegé- 4. Felhasználva a Társadalmi ne-
ben azokat a cikkelyeket, melyek a velés órán (VII. osztály) tanultakat, 31. cikkely: Az állam minden hatalma a
nemzeti függetlenségre és az örök- egészítsd ki a fenti ábrán szereplő in- nemzettől származik, amit csak képvise-
letes monarchiára utalnak! tézményeket egy-egy feladatkörrel! let útján lehet gyakorolni (…).
2. Emeld ki a románok négy jogát, 5. Az osztály tanulóit négy csoportba
majd véleményed szerint állíts fel osztjuk. Mindegyik csoport leje- 82. cikkely: Az uralkodó alkotmányos
egy fontossági sorrendet három jog gyez három fogalmat az 1866-os hatalma öröklődő, Őfelsége I. Hohenzol-
felhasználásával! Magyarázd meg alkotmánnyal kapcsolatban, két lern-Sigmaringen Károly fejedelem egye-
választásod! gondolatot, melyet el szeretne mé- nes, törvényes, fiúágon, az elsőszülött
lyíteni, majd egy következtetést, jogán és a nők és leszármazottaik kizárá-
3. Fogalmazz meg egy véleményt az
oktatás kötelező és ingyenes jelle- amire jutottak a feladat elvégzése sával történik. Őfelsége örököseit a keleti
gével kapcsolatban! Fontos volt, során. Húsz perc után mindegyik ortodox egyház szellemében nevelik (…).
hogy ezt a jogot abban az időben csoport bemutatja a munkáját
alkotmányban rögzítsék? az osztálynak, és megbeszélik az (Bogdan Murgescu, coord:
eredményeket. Istoria României în texte. 2001.)

92

Politikai pártok
a modern
Romániában
ESETTANULMÁNY
Az alkotmányos rendszer beve-
zetését követően a különböző
liberális és konzervatív csopor-
tosulások szembesültek a román
társadalom modernizációjának
irányaival, fejlődési ritmusával és
nyomvonalával (1. forrás).
Politikai elképzeléseik megvalósí-
tásának az érdekében szükségsze-
rű volt a csoportosulások párttá
szervezése, így jött létre a Nemze-
ti Liberális Párt és a Konzervatív
Párt.
Mindkét párt a liberális és kon-
zervatív tanokból kiindulva
megfogalmazta programját (4.
forrás), intézkedéseik pedig biz-
tosították az ország fejlődésének a
folytonosságát.
A két politikai párt állandó ver-
sengésben állt. I. Károly bevezette
a „kormányzati rotáció” rend-
szerét (5. forrás), azaz a két párt
egymást váltva kormányzott, így
biztosítva a politikai stabilitást.
1. Az 1. forrás alapján fogalmazz
meg egy különbséget a liberaliz-
mus és a konzervativizmus között!
2. A 4. forrás alapján nevezz meg
egy hasonlóságot a liberalizmus
és a konzervativizmus eszméiben!
Fogalmazd meg álláspontod ez-
zel kapcsolatban!
3. Ha lehetőséged lenne csatlakoz-
ni a két csoportosuláshoz, akkor
melyiket választanád? Elemezve
a fenti forrásokat, fogalmazd meg
álláspontod, és támaszd alá két
érvvel!
Hogyan értelmezték a modernizációt a román pártok?
1. forrás. A liberálisokról és a konzervatívokról
a. A liberális N. Xenopol képviselőhá- b. A konzervív P.P. Carp szenátusi be-
zi beszéde (1897): „Nem különböz- széde (1897): „1866 után nem nem-
tethejük meg magunkat nagyszerű, zeti törekvések szerint különültünk
de valótlan dolgok alapján, mint ha- el, (…), hanem belső szervezési elvek
zafiak és hazafiatlanok, becsületesek szerint, és csak 1866 után napjain-
és becstelenek; tisztázott és célrave- kig beszélhetünk liberális és konzer-
zető elvek szerint kell elkülönülnünk; vatív pártokról, amelyeknek közös
a múltból megtartva mindazt, ami gyökerük van (…) a dicső 1848-as
szükséges, és elvetni, ami mulandó." generációban."
(Bogdan Murgescu, coord.: (Ion Bulei: Partidul Conservator. 1987.)
Istoria României în texte. 2001.)
Nemzeti Liberális Párt Konzervatív Párt
Alapítás éve: 1875 Alapítás éve: 1880
Elnökei: Ion C. Brătianu, Dumitru C. Elnökei: Manolache Costache Epu-
reanu, Lascăr Catargiu, Gh. Grigo-
Brătianu, Dimitrie A. Sturdza, Ion I. C.
re Cantacuzino, Petre P. Carp, Titu
Brătianu
Maiorescu
Doktrína: liberalizmus
Jelmondata: Önmagunk erejéből Doktrína: konzervativizmus
(Prin noi înșine) Jelmondat: Apró léptekkel (Pașii
Megvalósítások: a függetlenség kiki- mărunți)
áltása (1877), a Nemzeti Bank meg- Megvalósítások: Agrárreform (1872),
alapítása (1880), a királyság kikiáltása a vidéki csendőrség megszervezése
(1881), a választási törvény módosí- (1893), bányatörvény (1895), nemzeti
tása (1884), ipartámogatási törvény ipartámogatási törvény (1912), Buka-
(1887), tanügyi törvény (1898). resti békekonferencia (1913).
2. forrás.
Ion C.
Brătianu
3. forrás.
Lascăr Catargiu
4. forrás. Politikai alternatívák
a nemzetgazdaság fejlesztése, a mezőgazdaság fejlesztése,
KONZERVATIVIZMUS
gazdasági protekcionizmus szabad kereskedelem
LIBERALIZMUS
a földbirtokosok érdekeinek
a polgárság érdekeinek a védelme
a védelme
az állami intézmények
az állami intézmények megerősítése
megerősítése
a hagyományokat figyelembe
vevő, szakaszos modernizáció,
a nyugati minták átvételén alap (háttér) nélküli formák
keresztüli modernizáció (forme fără fond) elutasítása
5. forrás. A kormányzat váltakozása (konzervatív és liberális kormányzás)
1871– 1876– 1888– 1895– 1899– 1901– 1904– 1907– 1910–
1876 1888 1895 1899 1901 1904 1907 1910 1914
93

8. fejezet | A modern Románia
A független-
ségi háború
ESETTANULMÁNY
A ’48-as generáció fő célkitűzésének
tekintette a függetlenség kivívását.
Két változat létezett ezzel kapcso-
latosan: katonai lépéseken (a libe-
rálisok támogatták) és diplomáciai
lépéseken (a konzervatívok támo-
gatták) keresztül megvalósítani a
nemzeti függetlenség kivívását.
1866-ban I. Károly meghívását a ro-
mán trónra azzal magyarázták, hogy
a segítségével és a befolyásával akar-
ták megerősíteni az ország európai
pozícióját, valamint kivívni az ország
függetlenségét. A kormány keres-
kedelmi megállapodásokat kötött
a nagyhatalmakkal, többek között
Ausztriával (1875), amit a független-
ség egyik jeleként tartottak számon.
Azonban teljes egészében nem tud-
ta képviselni érdekeit, mint függet-
len állam. Az Oszmán Birodalomtól
való elszakadást és a függetlenség
megszerzését hatalmas áldozatok
árán a csatatéren kellett elérjék.
Olvasd el figyelmesen a szövegeket, és
végezd el a feladatokat!
1. Válassz ki a 2. forrásból két kifejezést,
mely a függetlenséggel kapcsolatos!
2. Sorold fel a 3. forrás alapján azt
a két területet, amelyet Románia az
egyezményt követően megszerzett!
3. Keress olyan a környezetedben (te-
lepüléseden, megyédben vagy az or-
szágban) levő helyszíneket és emlék-
műveket, amelyek ennek a történelmi
eseménynek állítanak emléket! • gyűjts
adatokat ezekről; • elemezd a begyűj-
tött adatokat, és készíts egy bemuta-
tót belőlük; • mutasd be a projektet az
osztály előtt!
4. Képzeld el, hogy egy háborús riporter
vagy! Készíts egy riportot a függetlenségi
háborúról! Adatokat gyűjthetsz Szath-
máry Pap Károly fényképeiről, N. Grigo-
rescu festményeiről vagy az „Indepen-
dența României” (1912) című filmből.
94
„Egy szabad és független nemzet vagyunk”
A  keleti kérdés (1875–1876) kiéle-
ződése remek alkalomnak bizo-
nyult az Oszmán Birodalomtól való
elszakadás ügyében. Románia csat-
lakozott az Oroszország támogatta
balkáni népek (Bosznia-Hercegovi-
na, Bulgária, Szerbia, Montenegró)
törökellenes nemzeti függetlensé-
gi felkeléséhez, lázadásához.
A  Ion C. Brătianu vezette kor-
mány diplomáciai tárgyalásokat
folytatott a nagyhatalmakkal a
függetlenséggel kapcsolatban,
viszont támogatást nem ígértek.
Oroszország előkészítette az Osz-
mán Birodalom elleni háborút, és
reménykedett az Osztrák-Magyar
Monarchia semlegességében és
Románia beleegyezésében, hogy
csapatainak szabad átjárást biztosít
területén a Balkán irányába.
Ebben a helyzetben 1876 szeptem-
berében a román kormány tárgya-
lásokat folytatott az oroszokkal a
Krími-félszigeten. A román fél azt
kérte, hogy tartsa tiszteletben Ro-
mánia területi integritását, cserébe
pedig az orosz csapatok átvonul-
hattak a román területeken. 1877.
április 4-én Románia és Oroszország
aláírták azt a katonai egyezményt,
ami szabad átvonulást biztosított
a román területeken az orosz csa-
patok számára, bizonyos feltételek
mellett, és biztosította Románia
területi integritását. Eleinte Oroszor-
szág elutasította a katonai együtt-
működést. Ennek ellenére I. Károly
elrendelte a teljes katonai mozgó-
sítást, és a Duna partjára vezényelte
csapatait (1. forrás).
Az orosz-török háború kitörése és
az orosz csapatok átvonulása a ro-
mán területeken (1877 áprilisa) azt
eredményezte, hogy a török tüzér-
ség megtámadta a Duna-menti
román településeket. Válaszként a
román csapatok a Duna túlpartján
levő erődöket támadták. Hábo-
rús állapotok alakultak ki, a román
parlament hadat üzent az Oszmán
Birodalomnak, és 1877. május 9-én
kikiáltotta Románia függetlenségét
(2. forrás). Május 10-én I. Károlyt
már „a románok független uralko-
dójaként üdvözölték”.
Eközben az orosz csapatok elő-
retörése folytatódott. Átkeltek a
Dunán, és folytatták a katonai of-
fenzívát, de a plevnai erőd meg-
erősített védelme és a nagyszámú
török helyőrség ellenállt az orosz
támadásnak, és az oroszok veresé-
get szenvedtek. Mivel súlyos vesz-
teségeket szenvedtek el, az orosz
vezérkar egy táviratban azonnali
katonai segítséget kért I. Károly-
tól. Rövid egyeztetést követően,
az uralkodó elfogadta a hadba lé-
pést, és átvette az orosz–román
csapatok irányítását, melynek ered-
ményeként kis idő múlva sikeresen
elfoglalták a plevnai erődöt. Nagy
áldozatok árán, a tapasztalatlan,
de bátor román hadsereg jelentős
győzelmeket aratott (10 000 halott
és sebesült). A háború hősei: Ghe-
orghe Șonțu, Valter Mărăcineanu,
Constantin Țurcanu.
A törökök minden fronton veresé-
get szenvedtek, aminek az lett a
következménye, hogy 1878 janu-
árjában fegyverszünetet kötöttek
Oroszországgal.
Románia a harcmezőn vívta ki
függetlenségét. A berlini béke-
konferencia (1878. július 1.) né-
hány feltétellel elismerte Románia
függetlenségét, amit 1881-ig meg
is valósított (3. forrás). Románia ki-
egészítette területét Dobrudzsával,
a Duna-deltával és a Kígyó-sziget-
tel (4. forrás), viszont arra kénysze-
rült, hogy lemondjon Besszarábia
déli részéről Oroszország javára.
1881-ben a független Románia
hivatalosan királyság lett, és a
nemzetközi kapcsolatok, valamint
Dél-Kelet-Európa stabilitásának je-
lentős tényezője.
SZÓTÁR
fegyverszünet = a harci cselek-
mények ideiglenes, helyi érvényű
vagy hosszabb ideig tartó, általá-
nos beszüntetése
1. forrás. A függetlenségi 2. forrás. Függetlenségi nyilatko- 3. forrás. A berlini békekonferen-
háború eseményei zat – 1877. május 9. cia (1878)
1877. április 6. Mihail Kogălniceanu nyilatkozata a „A Romániát érintő határozatok:
l a román hadsereg általános mozgósítása Képviselőház előtt: 43. cikkely: A Felek elismerik Románia
„Háborúban állunk, kapcsolatainkat függetlenségét az alábbi két cikkely-
1877. április 12.
l  roszország hadat üzent az Oszmán
O megszakítottuk, mik vagyunk? Füg- ben leírtak feltétele mellett.
Birodalomnak getlenek vagyunk: önálló nemzet. Ön- 44. cikkely: Románia esetében minden
álló uralkodónk van. Uraim, itt vajon alattvaló vallási hovatartozásától füg-
1877. április 26.
megáll a mi munkánk? getlenül kaphasson állampolgárságot.
l a török tüzérség Calafatot lőtte
Elértük és megvalósítottuk az 1848- (…) A román állam minden alattvaló-
1877. április 26. ban kitűzött célunk? (…) Mi volt a ja és az idegenek egyaránt szabadon
l a román tüzérség Vidint lőtte hadüzenet előtt? Függőségben álltunk gyakorolhassák hitüket és vallásukat,
a törökkel szemben? Török tartomány megkülönböztetés nélkül. (…)
1877. április 29.
l  ománia hadat üzent az Oszmán
R voltunk? (…) A külföldiek mondták ezt, 45. cikkely: A Román Fejedelemség fel-
Birodalomnak mi sohasem mondtuk. (…) tétel nélkül visszaszolgáltatja Őfelsége
1877. július 19. Háborúban állunk a törökökkel; kap- Oroszország cárjának Besszarábia
l a z oroszok táviratban kérték csolatainkat megszakítottuk a Por- azon részét, amelyet az 1856-os párizsi
I. Károly segítségét
tával. (…) Nincs semmi kétségem, és egyezményben elcsatolt (három me-
1877. augusztus 30. nem félek kimondani a nemzetgyűlés gye, Cahul, Ismail és Bolgrad).
l a Grivița erőd elfoglalása előtt, hogy egy szabad és független 46. cikkely: A Duna-deltát, a Kígyó-­
nemzet lettünk." szigetet és Dobrudzsát Románia
1877. szeptember 9. (Documente din Istoria visszacsatolhatja."
l Rahova erődjének elfoglalása Românilor. 1996) (Bogdan Murgescu, coord:
1877. november 28. Istoria României în texte. 2001.)
l Plevna kapitulációja

1878. január 12.

l a smârdani győzelem 4. forrás. A román hadsereg bevonulása Dobrudzsába 1878-ban

95
 Románia a kultúrán keresztül belépett Európába
8. fejezet | A modern Románia
Neagu Djuvara: Románia között foglalkozott barlangkutatás-
A román modern kulturális életéről sal. Mindez nem volt véletlen. (…)

kulturális élet „I. Károly uralkodásának 48 éve egy-

ESETTANULMÁNY
A román kulturális élet a moderni-
zációt támogató politikai elitnek kö-
szönhetően igen jelentős fejlődésen
ment keresztül. Al. I. Cuzanak és I.
Károlynak fontos szerep jutott eb-
ben a folyamatban, ők biztosították
a politikai stabilitást és a Nyugat felé
való nyitást.
Jelentős fejlődést hozott az oktatás
terén Cuza 1864-es közoktatási tör-
vénye, valamint Spiru Haret 1898-as
felsőoktatási törvénye. Egyetemeket
alapítottak 1860-ban Iașiban, majd
1864-ben Bukarestben.
A kulturális intézmények megalapí-
tása lehetővé tette a nyugati irány-
vonalhoz való igazodást. Munká-
jukba belekapcsolódtak a politikai,
a kulturális és a tudományos élet
képviselői. Némelyikük támogatta
a román identitás erősítését és az
egyesülés megvalósítását.
A kultúra fejlődésében és terjedésé-
ben nagy szerep jutott a középüle-
teknek, amelyek keretet biztosítottak
ezeknek a folyamatoknak és alkal-
maknak. Az épületek nagy részét I.
Károly király idejében építették (1.
forrás). A fejlődést és a modernizáci-
ót a külföldi építészek is terjesztették
az országban, akik együtt dolgoztak
a román szakemberekkel, ez a nyu-
gati hatás pedig meg is látszik a kor
építészetén. Ion Mincu román népi
építészeti hagyományokat vitt bele a
századfordulón terjedő új neoromán
(neoromânesc) építészeti stílusba.
beesik a román kultúra legszebb
időszakával. Ez pedig nem lehet
egyszerű véletlen. (…)
I. Károly nyugat fele nyitása meg-
teremtette azt a légkört, amiben a
korábban fejlődésnek indult kultúra
virágzásnak indult. Gondolom (…)
I. Károly uralkodásának az idejében
jelentek meg azok a kitűnő és je-
lentős személyiségek, mint Emines-
cu, Maiorescu, Caragiale, az idős
Alecsandri, a népből kiemelkedett
Creangă, Coșbuc, Barbu Delavran-
cea és a szintén erdélyi származású
Slavici. A történelemben Xenopol és
Iorga. Nem szeretnék belemenni az
ország, I. Károly idejéből származó,
nagy alkotóinak a felsorolásába.
Mégis nem csak a legismertebb te-
rületeken, mint az irodalom vagy a
festészet, hanem például a geoló-
gia területén is volt egy Drăghice-
anu és egy Cobălcescu. Henri Co-
andă egy világraszóló kísérlettel lett
a sugármeghajtású repülés úttörő-
je, vagy Emil Racoviță, aki az elsők
1. forrás. Az 1886–1888 között épült Román Athenaeum (1940-ben
készült kép)
Nem tett semmit az ellen, hogy
meggátolja a francia hatást, ami
közel 100 éven keresztül meghatá-
rozta a kulturális irányvonalat, és
ennek a legegyszerűbb bizonyítéka,
hogy az idejében épült műemlékek
nagy része, és amelyek ma is Buka-
rest legszebbjei, mind francia ízlés
szerint és francia építészek irányítá-
sával épültek. (…) Kulturális szem-
pontból Károly időszaka annyira
jelentős volt, hogy úgy gondolom,
országos szinten I. Károly századá-
ként kellene a történelemben meg-
emlékeznünk róla."
(Neagu Djuvara: Secolul lui Carol I.
în volumul omagial Carol I. Amin-
tirea unei mari domnii. 2006.)
A modern állam létrehozását
követő ötven évben Románia
felzárkózott az akkori Európa
kulturális színvonalához. Ezt bi-
zonyítják a kulturális megvalósí-
tások és azok a személyek, akik
az országot képviselik az európai
kulturális életben.

Az osztály tanulóit négy csoportba

osztjuk. A digitális forrásokat felhasz-
nálva mindegyik csoport készítsen
egy posztert a következő címmel:
A román kultúra az újkorban! Tartal-
mazzon fényképeket és adatokat a
következő területekről: irodalom, mű-
vészet, építészet, tudományok, kultu-
rális társaságok, oktatás! Az elkészült
munkákat állítsátok ki az osztályban!

96
Emlékezzünk! Ismételjük át a 8. fejezetet!
I. Helyezd el az eseményeket az időtengelyen, kronologikus sorrendben, az évszámoknak megfelelően!

1859 1866 1875 1877 1880 1881

______ ______ ______ ______ ______ ______
______ ______ ______ ______ ______ ______
______ ______ ______ ______ ______ ______

Felsorolás: Alexandru Ioan Cuza kettős megválasztása; a Konzervatív Párt létrejötte; az idegen uralkodóház megvá-
lasztása Romániában; a román királyság kikiáltása; a Nemzeti Liberális Párt létrejötte; Románia függetlenségének a
kikiáltása

II. Párosítsd az A oszlopban lévő személyiségeket a B oszlopban levő információkkal!

A. Személyiségek B. Jellemzések
1. I. Károly a. a Konzervatív Párt első vezetője
2. Mihail Kogălniceanu b. kihirdette Románia alkotmányát
3. Lascăr Catargiu c. a Nemzeti Liberális Párt első vezetője
4. Ion C. Brătianu d. miniszterelnök volt Al. I. Cuza idejében

III. Egészítsd ki az ábrát az eszmék két jellemzőjével! V. Az alábbi meghatározások alapján keresd ki a
fogalmakat az alábbi táblázatból!
Liberalizmus Konzervativizmus
Meghatározások
1. ______________ 1. ______________ 1. végrehajtó hatalom, akivel a király együtt-
2. ______________ 2. ______________ működött.
2. a függetlenségi háborút követően Romá-
IV. F igyeld meg a két képet, és nevezd meg a két történelmi niához csatolták
személyiséget! A leckék alapján egészítsd ki az alábbi táb- 3. 1875-ben létrehozott politikai párt
lázatot! Dolgozz a füzetedben!
4. Bukarest jelentős épülete, 1886–1888 kö-
zött épült
5. a kormányok egymás után való jellegze-
tes váltakozása
6. a népszavazás másképpen
7. Grivițai védmű, amit a román hadsereg
1877-ben sikeresen elfoglalt
8. uralkodói jog, mellyel egy törvény felfüg-
gesztése kérhető

T D O B R U D Z S A
V É T Ó E J L A D N
R E F E R E N D U M
S A R E R Ő D A I U
Szemé- Tevékeny- Politikai Mit üzennél
T A T E N E U M S E
lyiség ségének az tevékenység neki?
időszaka O L I B E R Á L I S
S T K O R M Á N Y O
V Á L T A K O Z Ó N

97
 Önértékelés. 8. fejezet
I. Párosítsd az A oszlopban lévő eseményeket a B oszlopban levő évszámokkal!

A. Történelmi események B. Évszámok

1. A Román Királyság kikiáltása a. 1866
2. A Konzervatív Párt létrejötte b. 1880
3. Az idegen dinasztia meghívása c. 1859
4. Al. I. Cuza kettős megválasztása d. 1881

II. Karikázd be a helyes választ!

1. A Nemzeti Liberális Párt vezetője volt:
a) Lascăr Catargiu; b) Mihail Kogălniceanu; c) Ion C. Brătianu; d) P.P. Carp.
2. Románia első alkotmányát ebben az évben fogadták el:
a) 1881; b) 1864; c) 1866; d) 1878.
3. Románia függetlenségét nemzetközi szinten ebben az egyezményben fogadták el:
a) berlini; b) párizsi; c) drinápolyi; d) bukaresti.

III. E gy diagram segítségével hasonlítsd össze a liberalizmust és a konzervativizmust, megemlítve egy hasonlóságot
és két különbséget!

IV. O
 lvasd el a következő kijelentéseket. A helyes ki-
jelentések mellé írj I-betűt (IGAZ), a helytelenek
mellé egy H-betűt (HAMIS).
1. A Iași Egyetem volt az első egyetem a Román
Királyságban.
2. A Konzervatív Párt a polgárság érdekeit képviselte.
3. Az alábbi kép a plevnai ütközetet mutatja be.
V. Olvasd el az alábbi szöveget:
„A fejedelem megosztotta a végrehajtói hatalmat a kor-
mánnyal, melyet a kormányzó párt soraiból nevezett ki,
a törvényhozói hatalmat pedig a parlamenttel, ami a
képviselőházból és a szenátusból állt. Cenzusos választási
rendszer volt érvényben (1884 előtt négy kategóriába osz-
tották a szavazókat, utána 1917-ig háromba. 1917 után
bevezették az általános szavazati jogot)."
(Ion Bulei: O istorie ilustrată a românilor. 2018.)
Végezd el a következő feladatokat:
1. Nevezd meg a szöveg alapján a parlament két
házát!
2. Válaszd ki a szövegből azt a részt, ami a végrehajtó
hatalomra vonatkozik!
3. A szöveg alapján magyarázd meg, mit jelent a cen-
zusos választási rendszer!
4. Írj egy hozzávetőlegesen 50 szavas fogalmazást a
következő címmel: A román nép alkotmányos jogai!
A fogalmazás tartalmazza a következő fogalmakat:
egyenlőség, törvény, magántulajdon, szabadság,
örökölhető!

TÉTEL I II III IV V Hivatalból Összesen

Önértékelés

Maximális 4 × 5 = 3 × 5 = 3 × 5 = 3 × 5 = 6 + 4 + 5 + 10 = 10 pont 100 pont

pontszám 20 pont 15 pont 15 pont 15 pont 25 pont
Elért pontszám ... ... ... ... ... 10 pont ...

98
 9. fejezet
Románia a XX–
XXI. századokban
Ebben a fejezetben tanulni fogsz:
y Románia első világháborús
részvételéről
y az 1918-as Nagy Egyesülésről
y a két világháború közötti
Romániáról
y Románia II. világháborús
részvételéről
y Romániáról mint
kommunista államról
y Románia hidegháború alatti
kapcsolatairól
y az 1989-et követő és napjainkig
tartó demokratikus politikai
rendszerről
y Románia euro-atlanti csatlakozásáról

A fejezet portfóliója
Készíts egy hagyományos vagy digitális port-
fóliót, amely, választásod alapján, tartalmazzon:
• képeket a két világháború közötti Románia
mindennapjaiból;
• két-három képet Romániáról az első vagy a
második világháború idejéből;
• öt képet a kommunista Románia minden-
napjairól!

3 Kép Bukarest központjából, Egyetem tér

 9. fejezet | Románia a XX–XXI. századokban

Románia és az első világháború

Miért lépett be Románia az első világháborúba?
Semlegesség
Az első világháború kitörése (1914. július 28.) ellentmon-
dásos helyzetben érte Romániát. A románság többsége
franciabarát és antantpárti volt, míg I. Károly király, né-
met származású lévén, jobban megbízott szülőhazájában,
amely európai nagyhatalom és világhatalom volt. Ezen
természetes érzelmek eredményeképpen, de politikai szá-
mítások miatt is (Besszarábia lehetséges felszabadítása a
cári fennhatóság alól) szövetségi szerződést írt alá Német-
országgal, az Osztrák-Magyar Monarchiával és Olaszor-
szággal, csatlakozva a hármas szövetséghez (1883).
A Sinaián összeülő Koronatanács (1914. augusztus 3.)
kompromisszumos megoldásként a semlegesség mel-
lett döntött. A semlegesség két évig tartott, 1916 au-
gusztusáig. I. Károly halála (1914 októbere) és Ferdinánd
király trónra lépése, de a háború általános alakulása is
az antant oldalán való belépés felé billentette a mérleg
nyelvét.
Belépés a háborúba
A Cotroceniben ülésező Koronatanács (1916. augusztus
27.) elhatározta Románia belépését a háborúba az an-
tant oldalán, Franciaország, Nagy-Britannia és Oroszor-
szág mellett. A döntés meghozatalában jelentős szerepet
vállalt Mária királyné és Ion. I. C. Brătianu, a Nemzeti
Liberális Párt vezetője, a korszak egyik legbefolyásosabb
politikai vezetője. Ezzel a döntéssel az Osztrák-Magyar
Monarchia határain belül (Erdély, Bánság, Bukovina) élő
románok felszabadítását akarták elérni, a Romániával való
egyesülésüket és a nemzetállam kibővítését.
A románok számára a háború 1916. augusztus 27–28.
éjjelén kezdődött, amikor a román csapatok átlépték a
határt, és betörtek Erdélybe. Néhány román győzelmet
követően, az osztrák-magyar-német ellentámadás véde-
kezésre kényszerítette Romániát. Kemény harcok folytak
hadsereget. Megerősítették a védelmi vonalat a Kárpátka-
nyar és a Duna (1. forrás) között, a román csapatokat az
oroszok támogatták. 1917 nyarán a román hadsereg, Ale-
xandru Averescu és Eremia Grigorescu tábornokok vezeté-
se alatt, nagy győzelmeket arattak Mărăștinél, Mărășești­
nél és Oituznál. Oroszország kilépése a háborúból 1917
végén fegyverszünet megkötésére kényszerítette a román
államot a központi hatalmakkal (1917. december), majd a
bukaresti békére (1918. május 7.).
A háború vége. A nyugati fronton tovább folytatódtak
a harcok, és a helyzet az antantnak alakult kedvezően.
A központi hatalmak államainak lakossága nem támo-
gatta már a háborút. Az Osztrák–Magyar Monarchia
széthullóban volt, Németországot a háború folytatása
elleni utcai tüntetések rázták meg. Románia újra belé-
pett a háborúba, így ennek vége (1918. november 11.)
ismét a győztesek sorában találja, amely lehetővé tette
a Nagy Egyesülés megvalósítását. A háború hatalmas ál-
dozatokat követelt: hozzávetőlegesen 300 000 halott ka-
tona, a járványok és az éhínség 430 000 civil áldozata, kb.
120 000 sebesült.
SZÓTÁR
semlegesség = egy konfliktustól való távolmaradás
1. forrás. Románia frontjai az első világháborúban
Antant államok
A központi
hatalmak államai
Románia támadásai OROSZ
A központi BIRODALOM
hatalmak támadásai
Jászvásár
(Iași)
Frontvonal 1916-ban
Frontvonal 1917-ben
Csaták
OSZTRÁK-­MAGYAR
MONARCHIA
ROMÁNIA
A
ZS

a Zsil-, Olt-, és Prahova völgyének védelméért. Románia

UD

Bukarest
Krajova
SZERBIA
BR

fél év alatt elvesztette az ország déli részét, amelyben (Craiova)

DO

a bolgár és német csapatok déli irányból érkező táma-

dása is szerepet játszott. A hadsereg, a királyi család, BULGÁRIA

a kormány és a parlament Moldvába menekült. Románia
kincstárát megőrzés végett Oroszországba menekítet-
ték. Biztos megoldásnak tűnt, ugyanis Mária királyné II.
Miklós orosz cár közeli rokona volt.
Az 1917-es nagy győzelmek
A Henri Berthelot tábornok vezette francia katonai mis�-
szió segítségével 1917-ben újraszervezték a román
1. Hasonlítsd össze az 1916. és 1917. évi frontokat; fejtsd ki
szóban egy észrevételed a frontok alakulását illetően, és
fogalmazz meg egy véleményt Románia 1917. évi hely-
zetére vonatkozóan!
2. Nevezz meg két történelmi személyiséget, akik az an-
tant oldalán való háborús belépést szorgalmazták!
3. Nevezd meg Románia háborúba való belépésének célját!

100
2. forrás. Levél a frontról 3. forrás. Román katonák a lövészárokban
„Tisztelt uram!
Mély fájdalommal tudatom, hogy fia, Péter, tar-
talékos alhadnagy ebben a hadseregben, hő-
sien küzdve a harcmezőn, folyó év október 11-
én elesett, életét adva az ősi föld ellenségtől való
megvédéséért. Adjon az Isten elegendő erőt a
szeretett személy elvesztésének elviseléséhez;
mi egy jó bajtárs elvesztését siratjuk, az ország
egy bátor katonáét. Adja az Ég, hogy ezeket a
véráldozatokat siker koronázza, hogy az eljö-
vendő nemzedékek tisztelettel és nagyrabecsü-
léssel beszéljenek azokról, akik életüket adták a
nemzeti eszmény megvalósításáért. Alexandru
Bărbulescu”
(A 6. század parancsnokának, Alexandru
Bărbulescu hadnagy a levele Vasile
Popescunak, Petru Popescu elesett
alhadnagy édesapjának, 1916. október 11.)
1. Írd le néhány szóval a képen látható román katonákat!

1. Fejtsd ki egyetlen mondatban a levél megírá- 2. VII. osztályban tanultál a lövészárkokról. Nevezd meg ezek szere-
sának célját! pét az első világháborúban!

2. Emeld ki a szövegből azt a részt, amely az el- 3. Fejtsd ki a véleményed a fronton levő katonák életkörülményeit
jövendő nemzedékek kötelességét említi meg! illetően!

3. Írj egy lehetséges választ a levélre, hozzávető- 4. Készíts egy portfóliót, amely tartalmazzon 10 kifejező képet az első
legesen 100 szóban! világháborúban részt vevő román katonákról!

4. forrás. Ferdinánd király és Mária királyné a fronton levő

IDŐGÉP csapatok látogatásakor
Néhány országnak az első világháború je-
lentette a lehetőséget, hogy létrehozhassák
nemzeti államukat. Románia ennek az esz-
ménynek az elérése érdekében lépett be
a háborúba, amely feltételezte a zömében
románok lakta területek felszabadítását a
szomszédos birodalmak uralma alól és egye-
sítésüket az anyaországgal. A mai Románia,
sok tekintetben, ebben a háborúban való
részvételének az eredménye. Nemzeti krité-
riumok alapján, számos ma is létező európai
állam jött létre az első világháború után.
Gondolkodjatok a következő témákon, majd fejt-
sétek ki véleményeteket egy beszélgetés keretében!
• napjainkban még létezik az egy nemzethez
Készíts projektet a következő témában: „Mária királyné tevékenysége
való hozzátartozás érzése?
• a globalizáció korában jobb lenne, ha min- a román katonák támogatásában”! A projekt tartalmazhat:
denki egyformává válna? Vagy őrizzük meg 1. fotókat, amelyeken Mária királyné katonák mellett jelenik meg;
nemzeti és helyi sajátosságainkat, hogy 2. a királyné személyes naplójának részleteit;
egyediek maradhassunk?
• a globalizáció konfliktusba kerül a nemzeti 3. a történészek által megszerzett adatokat a katonák moráljának
fenntartásában szerepet játszó királynéról;
sajátossággal, vagy meglehet a kettő egy-
más mellett? 4. a királyné tevékenységeinek következményeit.

101
 9. fejezet | Románia a XX–XXI. századokban
Az 1918. évi Nagy Egyesülés
Hogyan valósult meg a Nagy Egyesülés?
Kedvező külpolitikai körülmények
A háború alatti zavarodottság és reménytelenség pillana-
tait követően, 1918 vége egy várva várt történelmi csodá-
nak is tekinthető. A kedvező külpolitikai körülményeknek
köszönhető, hogy a románok többet értek el, mint amiben
reménykedtek a háborúba való belépéskor. Az antant győ-
zelme, az Osztrák-Magyar Monarchia szétesése, az orosz-
országi polgárháború és a nemzeti önrendelkezés elvének
kihirdetése képezte a kedvező külpolitikai körülményeket.
Azonban a Nagy Egyesülés nem jött volna létre néhány
elszánt és bátor román politikus (főképp Ferdinánd király,
Mária királyné és Ion. I. C. Brătianu) és leginkább a volt bi-
rodalmak területén élő románok Romániával való egyesü-
lésének vágya nélkül.
Besszarábia egyesülése Romániával
Az oroszországi bolsevik forradalom lezajlása, a cári biro-
dalom összeomlása és az ezt követő polgárháború a kom-
munisták és a régi rendszer hívei között, megteremtették a
feltételt a volt cári birodalom tartományának, hogy maga
dönthesse el a sorsát.
1917 októberében, Chișinău-ban, megalakult az Országta-
nács (Sfatul Țării). Vezetője Ion Inculeţ volt, akinek irányí-
tása alatt az Országtanács kikiáltotta a Moldvai Demokrati-
kus Köztársaságot. A frontról visszatérő orosz katonák által
teremtett zűrzavar arra késztette a végrehajtói feladatokat
ellátó Igazgatótanácsot, hogy a román hadsereg támogatá-
sáért folyamodjon. Ez a tett a Szovjet-Oroszországgal való
kapcsolatok szakításához vezetett. Erre volt válasz az 1916–
1917-ben megőrzésre Moszkvába szállított román kincstár
elkobzása (1. forrás). 1918 januárjában az Országtanács kiki-
áltotta az új állam függetlenségét, majd 1918. április 9-én
megszavazták Besszarábia Romániával való egyesülé-
sét. A besszarábiai uniópártiak közé soroljuk Pantelimon
Hallipát, Constatntin Sterét, Elena Alistart.
Bukovina egyesülése Romániával
Az Osztrák–Magyar Monarchia szétesése az amerikai el-
nök, W. Wilson által kihirdetett önrendelkezési elv jóváha-
gyásának volt az eredménye, amely lehetőséget teremtett
a bukovinai Román Nemzeti Tanács (1918. október 27.)
megalakítására, Iancu Flondor vezetése alatt. A Tanács a
tartomány Romániával való egyesüléséért küzdött, amelyet
a román nemzetgyűlés is támogatott. 1918. november
28-án, a Cernăuţiban ülésező Bukovinai Általános Kong-
resszus, mint képviselti szerv, megszavazta Bukovina
egyesülését Romániával. Az egyesülésért küzdők között
találjuk Sextil Puşcariut, Ion Nistort, Ilie Lazărt.
102
Erdély egyesülése Romániával
Az első világháborút követően a népek demokratikus ön-
rendelkezési elve jelentette Európa újjászervezésének
alapját. Ausztria köztársasággá való kikiáltása a románok
egyesülési tevékenységének fokozódását eredményezte.
A Iuliu Maniu vezette Román Nemzeti Párt ragadta magá-
hoz a kezdeményezést. A Szociáldemokrata Párttal együtt
megalapították a Központi Román Nemzeti Tanácsot.
1918. december 1-jére, Gyulafehérvárra, összehívták a
Nagy Nemzetgyűlést.
A Romániával való egyesülést kimondó határozatot Vasi-
le Goldiş olvasta fel, és egyhangúlag fogadta el az Erdély,
Bánság, Körösök vidéke (Partium), Máramaros területein
levő 27 vármegye lakossága által kijelölt 1228 képviselő.
Utólag, a határozatot lelkesen ünnepelte a mindenfelől
Gyulafehérvárra érkezett kb. 100 000 román (2. forrás).
Az egyesülés megvalósításában jelentős szerepet töltött
be Alexandru Vaida-Voevod, Gheorghe Pop de Băseş-
ti, Ştefan C
­ icio Pop, Miron Cristea ortodox püspök, Iuliu
Hossu görög-­katolikus püspök.
Nemzetközi szinten a Nagy Egyesülést elfogadták a párizsi
békekonferencián (1919–1920), és előírásként szerepelt a
békeszerződésekben, amelyeket Románia a legyőzött álla-
mokkal vagy ezek utódaival aláírt.
Bukovina Romániával való egyesülését a Saint Germain­
ban (1919 szeptember) Ausztriával aláírt békeszerződés
tartalmazta. A Kvadriláter (Dél-Dobrudzsa) Romániához
való tartozását a Neuillyben (1919. november) Bulgáriával
aláírt szerződés erősítette meg. Erdély és a Bánság Romá-
niával való egyesülését a Magyarországgal aláírt trianoni
szerződés (1920. június) rögzítette. Az 1920. október 28-án
kelt párizsi szerződés ismerte el Besszarábia egyesülését
Romániával.
SZÓTÁR
önrendelkezés = elv, miszerint egy nemzetnek joga van
egyedül megválasztani a politikai rendszert és gazdasági,
társadalmi és kulturális fejlődésének útját, amelyben szeret-
ne élni
FELADAT
Egészítsd ki az alábbi táblázatot a lecke szövege alapján, amely
a Nagy Egyesülés legfontosabb információit tartalmazza!
Besszarábia Bukovina Erdély
Az egyesülést elhatározó
hatóság elnevezése
Országtanács
Az egyesülés időpontja 1918. XI. 15–28.
Egyesüléspárti személyek Iuliu Maniu
1. forrás. A román kincstár 2. forrás. Samoil Mârza által készített fotó a gyulafehérvári Nagy
„A román kincstár, amelyet a központi Nemzetgyűlésről
hatalmak előretörése miatti félelemből az
orosz kormányra bíztak megőrzés végett,
és amelyet a szovjetek lefoglaltak, a követ-
kezőket tartalmazta: a Nemzeti Bank teljes
letétét, a koronaékszereket, a takarékszö-
vetkezet letéteit, régi dokumentumokat, ér-
tékes festményeket, címleteket, ritka köny-
veket [...] Csak 1935-ben, majd 1956-ban
szolgáltatták vissza a levéltári dokumentu-
mok és a műtárgyak jórészét. Az ékszereket,
pénzeket és a Nemzeti Bank egyéb értékeit
nem sikerült visszaszerezni, ezek a mai na-
pig egyezkedés tárgyát képezik.”
 (Ion Bulei, O istorie a Românilor, 2007)
1. Említs meg négy különböző értéket,
amelyet a cári Oroszországba küldtek
megőrzésre!
2. Említsd meg a lecke szövegének infor-
Folytass kutatást, ami alapján válaszolni tudsz az alábbi kérdésekre!
mációi alapján azt az okot, amiért a
szovjetek lefoglalták a kincstárat! 1. Ki volt Samoil Mârza, a fotó készítője?
3. Fejtsd ki a véleményed a Romániának 2. Milyen más fotókat készítettek az esemény alatt? Használj online vagy
vissza nem szolgáltatott kincstár tényét hagyományos forrásokat az adatgyűjtésedhez!
illetően! Helyes ez a magatartás? Érvelj
a válaszodban!
3. forrás. Romániában megjelent képeslap 1918–1919-ben, címe:
„Minden román egyesülése”
IDŐGÉP
„50 000 tölgyet ültettek Mărăşeştinél a
»RoBüszkeség – Nemzeti Emlékpark«
projekt keretében […] A »Nemzeti Emlék-
park«-nak 335 000 tölgyfája lesz, minden
első világháborúban elesett hősnek egy-
egy, akiknek az áldozathozatala révén va-
lósult meg 1918-ban a Nagy Egyesülés.
Minden önkéntes nevét, akik a fákat ül-
tették, egy időkapszula fogja tartalmazni,
amelyet ennek az első világháborúban el-
esett román hősök emlékére emelt park-
nak központi részén fognak elhelyezni.”
 (Újsághír, 1917. november 18.)
1. Nevezd meg a projekt szerzőinek mód-
szerét, amellyel az első világháború alatt
elesett hősök emléke előtt tisztelegtek!
2. Írj egy kb. 100 szóból álló üzenetet, ame- 1. Nevezd meg a lecke információi alapján a képeslap ovális képén látható
lyet az ebből az alkalomból elhelyezett királyt, aki megvalósította a Nagy Egyesülést!
időkapszulába szerettél volna tenni! 2. Említs meg egy tényezőt, amely döntő mértékben hozzájárult a Nagy
3. Fogalmazz meg egy hősöknek szentelt Egyesüléshez, és amely látható a képeslap középső részén!
cikket, amely meg fog jelenni az iskola- 3. Készítsd el a Nagy Egyesülés megvalósításában szerepet vállalt besszará-
újságban vagy egy közösségi oldalon biai, bukovinai vagy erdélyi románok egyikének életrajzi lapját!
az 1918-as Nagy Egyesülés eseményei-
hez kötődő ünnepi alkalomkor.

103
 9. fejezet | Románia a XX–XXI. századokban
Románia a két világháború között
Milyen reformok születtek a két világháború közötti Romá-
niában?
Nagy-Románia kihívásai
Az 1918-as Nagy Egyesülés révén Románia egy kisméretű
európai államból közepes állammá lépett elő. Területe kb.
115% növekedett (137000 km2-ről 295000 km2-re), míg az
ország lakossága kb. 126%-kal (7,2 millióról 16,3 millió la-
kosra). A nemzetközi szinten megszerezni kívánt megfele-
lő jogállás nem csupán a román diplomácia ügyességétől
függött, hanem a társadalom fejlettségétől is. A két világ-
háború közötti periódus legfontosabb belpolitikai kihívá-
sai közé tartozott a Romániával egyesített tartományok
integrálása, illetve olyan reformok végrehajtása, amelyek
korszerűsítik a gazdaságot és a társadalmat. A közigazga-
tás, gazdaság, igazságszolgáltatás egységbe kovácsolása,
a posta és távíró szolgáltatások, valamint a vasútvona-
lak összekapcsolása viszonylagos sikerrel járt, és kb. egy
3 éves (1919–1921) átmeneti időszakot ölelt fel. Ennek
eredményeképp 1922. október 15-én Gyulafehérváron
Nagy-Románia (Románia elnevezése 1918–1940 között)
uralkodóivá koronázták Ferdinándot és Máriát.
Belpolitikai reformok
Nagy-Románia megalakulása, ahogyan a társadalom fejlő-
désének nemzetközi szintet elérő átalakítása is, a korszerű-
sítés és demokratizálódás irányába mutató reformok végre-
hajtását követelték meg. A háború idején, Ferdinánd király
ígéretet tett az általános választói jog bevezetésére és egy
agrárreform megvalósítására. Ennek eredményeképp, 1918
novemberében bevezették a férfiak általános szavazati
jogát (a 21 évet betöltött férfiak szavazhattak). Az 1921-es
agrárreform kb. 1 500 000 paraszti család földhöz jutta-
tását jelentette majdnem 3 500 000 ha föld által. A reform
drasztikusan csökkentette a nagy földbirtokok gazdasági
fontosságát és a nagybirtokosok politikai szerepét. A re-
form gyakorlatba ültetése után, a nagy földbirtokosok az
ország megművelhető földterületeinek 10%-t tartották a
kezükben, míg a reform megvalósulása előtt ez 47%-ot tett
ki. A választójogi és az agrárreform a Konzervatív Párt politi-
kai élet élvonalából való eltűnéséhez vezetett.
Reformok valósultak meg a pénzügy, oktatás (2. forrás),
közigazgatás területén is. Az 1923-ban született alkot-
mány szentesítette az új valóságot (esettanulmány).
A két világháború között társadalom általános haladást
tudhatott magáénak. A népesség növekedett, 1930-ban
elérte a kb. 18 millió főt. Ebből 71,9% román volt, míg a
fennmaradó részt a nemzeti kisebbségek tették ki. A tár-
sadalom legnagyobb létszámú rétege a parasztság
(3. forrás) volt, amelynek az agrártörvény megerősítette
104
társadalmi helyzetét, és ezáltal a legtöbb szavazatot biz-
tosító kategóriává vált. A polgárság továbbra is a társa-
dalmi kategóriák legaktívabbjának számított, és az ipar,
kereskedelem és bankrendszer fejlesztése foglalkoztatta.
Az iparosítás okozta haladásnak köszönhetően a mun-
kásság is növekedést mutatott, mind számbelileg, mind
társadalmi szerepét tekintve.
Gazdaság a két világháború között
A gazdaság legfontosabb összetevője a mezőgazdaság
maradt, amely a kisparaszti birtokokra támaszkodott.
A román állam gabonatermelése európai szinten az első
helyek egyikén volt, de a mezőgazdaság termelékeny-
sége alacsonynak számított a mezőgazdasági gépek,
berendezések és a technológia elmaradottsága miatt.
A háború által súlyosan érintett ipart a liberálisok lendí-
tették előre, aminek erőteljes fellendülés lett az eredmé-
nye. 1919–1929 között az ipari termelés 72%-al nőtt, míg
az 1933–1938 közötti periódusban 29%-kal. A román ipar
repülőgépeket, vonatokat, autóbuszokat, villanymoto-
rokat, rádiókészülékeket stb. gyártott. A kőolaj kiterme-
lését illetően, európai szinten a második helyet foglalta
el Románia a Szovjetunió után. A gazdasági fejlődést
az 1929–1933 közötti nagy gazdasági világválság törte
meg, ám a nehézségeket sikerült fokozatosan legyőzni.
Az 1938-as év, az elért termelés alapján, a két világháború
közötti periódus legjobb gazdasági évének számított.
Kultúra a két világháború között
A két világháború közötti időszak a nemzeti kultúra fej-
lődésének tetőpontját jelentette. Ebben az időszakban
előrelépés történt a tudomány, irodalom és művészetek
terén. Az értelmiség szenvedélyesen vitatta meg a társa-
dalom problémáit, és különféle intézkedéseket javasolt. Új
napilapok és folyóiratok megjelenésével fejlődött a publi-
cisztika is, amely hozzájárult a közvélemény formálásához.
1928-ban megkezdte működését a nemzeti rádióadó is.
SZÓTÁR
termelékenység = itt, a betakarított gabonamennyiség és
az ehhez szükséges megművelt földterület közötti arány
FELADATOK
1. Nevezz meg három nagy reformot, amely a két világhá-
ború között született!
2. Említsd meg az általános választói jog bevezetésének
két következményét két különböző társadalmi kategó-
riára nézve!
3. Nevezz meg két terméket, amellyel Románia az első he-
lyeket foglalja el Európában!
1. forrás. Nagy-Románia térképe a történelmi tartományokkal (1922) 2. forrás. Részlet a tanügyi törvény-
CSE LENGYEL
ből, 1924
HSZ ORSZÁG
LO V
ÁKI
A
„Az »Állami elemi oktatás törvénye« a kö-
BUKOVINA vetkező reformokat vezette be: az óvodák
MAGYARORSZÁG S Z AT M Á R Máramarossziget
SZOVJETUNIÓ

BE
és gyerekotthonok fejlesztése; a kötelező és
MÁRAMAROS
Szatmár
MÁRAMAROS

ingyenes elemi oktatás hét osztályig való

SS
E
SZILÁGY NASZÓD

ÉK
SZAMOS

meghosszabbítása, gyakorlati foglalkozások-

Zilah Beszterce

ZA
ID
Nagyvárad Dés
KV

BIHAR KOLOZS
Kolozsvár MAROS

E R D É L Y MOLDVA kal az iskola utolsó három évében; az iskolán

RÁ
SÖ

CSÍK
Marosvásárhely
TORDA

kívüli tevékenységek intézményesítése (kirán-

RÖ

Torda
U D VA R H E LY

BI
Dicsőszent- Csíkszereda
KÖ

márton Székelyudvarhely
FEHÉR
KÜLLŐ
KISKÜ Segesvár
dulások, iskolai ünnepségek); könyvtárak, ét-

A
Gyulafehérvár NAGYKÜKÜLLŐ
HÁROMSZÉK
T E M E S  TO R O N TÁ L Déva
Sepsi-

kezdék, bentlakások és iskolai egészségügyi

Nagyszeben Fogaras
Lugos szentgyörgy
Temesvár
SZEBEN FOGARAS BRASSÓ

BÁNSÁG
H U N YA D
Brassó

SZÖRÉNY
szolgáltatások létesítése; felnőttoktatás meg-
KRASSÓ

szervezése az olvasni nem tudók számára.

A
Oravicabánya

ger
A törvény előírta az anyanyelvű állami is-

ZS
M U N T É N I A

-ten
O LT É N I A
kolák létrehozását a kisebbségek számára,

UD

ete
JUGOSZLÁVIA
a román nyelv tanítása kötelező lévén az első

BR

Fe k
négy osztályban.”
BULGÁRIA DO
(Románia törvényeinek gyűjteménye, 2004)
1. Nevezz meg Románia szomszédai közül három országot a két világhá- 1. Nevezd meg a szöveg alapján, hány osz-
ború közötti időszakból, amelyek ma már nem léteznek! tály elvégzése vált kötelezővé a román
2. Nevezd meg Románia egy szomszédját a két világháború közötti időszak- tanügyi rendszerben!
ból, amely napjainkban már nem rendelkezik Romániával közös határral! 2. Írd ki a szövegből azt az intézkedést,
3. Említsd meg a két világháború közötti Románia két tartományát, amely amellyel a felnőttek analfabetizmusát kí-
ma már nem képezi részét a román államnak! vánták leküzdeni!
4. Rajzold le a két világháború közötti Románia térképét, amelyen említsd 3. Említsd meg a nemzeti kisebbségek tekin-
meg a fenti térképen látható összes tartományt! Tedd be a portfóliódba! tetében hozott egy intézkedést!

3. forrás. Dolgozó román parasztok pihenés közben IDŐGÉP

A két világháború közötti Romániában
voltak mesterségek, amelyek biztos meg-
élhetést biztosítottak a szakma ismerő-
inek. Keresettek voltak a szolgáltatásaik
miatt a szabók, szűcsök, csizmadiák, ková-
csok, ékszerészek, órások, kalaposok. Nap-
jainkban ezek a mesterségek szinte telje-
sen kihaltak az iparosodás előrehaladása
miatt. A történelem megtanítja, hogy a
társadalom változik, amihez az embernek
alkalmazkodnia kell folyamatosan új dol-
gok elsajátításával. Szakértők szerint napja-
ink mesterségeinek fele el fog tűnni a kö-
vetkező 30 évben a technológia fejlődése
(robotizálás, informatizálás) miatt. Ennek
kihatása van az oktatásra is.
Egy beszélgetés alkalmával, azonosítsd:
✓ két mesterség/foglalkozás eltűnésének
két lehetséges következményét azok né-
zőpontjából, akik azokat művelik (doku-
1. Írd le néhány szóval a képen látható román parasztokat! mentálódjatok online, begépelve egy
2. Nevezz meg a kép alapján három parasztok által használt eszközt! keresőbe a „mesterségek eltűnése, két
világháború közötti periódus”);
3. Fejtsd ki a véleményed az agrártörvényről! Kedvező volt a parasztoknak? ✓ két készséget, amelyeket a mai diákok-
Érvelj! nak el kellene sajátítaniuk, hogy a jövő
változásaihoz alkalmazkodhassanak.

105

9. fejezet | ROMÁNIA A XX–XXI.
SZÁZADOKBAN
A város: modern
építészet
és falusi
hagyományok
ESETTANULMÁNY
A nemzeti egység megteremtését
követően, a két világháború közöt-
ti román társadalom a nyugati ál-
lamok modelljeit követve a korsze-
rűsítés irányába mozdult el.
A fejlődést igénylő területek egyike
az urbanizáció volt, amiben Romá-
nia elmaradt a nyugati államokhoz
képest. A két világháború közötti
Románia 71 megyéjében 180 vá-
ros létezett (az 1930-as népszám-
lálás alapján), amelynek kb. fele az
1918-ban Romániával egyesült tar-
tományokban volt található.
Habár az ország népességének
többsége vidéken élt, a város egy
fejlődő és virágzó közeget jelen-
tett, amely a városi lakosság növe-
kedését eredményezte.
Olvasd el figyelmesen a szöveget, ele-
mezd a forrásokat, majd oldd meg a
feladatokat!
1. Azonosítsd a szövegben a két világ-
háború közötti Románia megyéi-
nek és városainak számát!
2. Nevezz meg két tényezőt, ame-
lyek befolyásolták a városok
korszerűsítését!
3. Nevezz meg két közlekezdési esz-
közt, amelyeket a két világháború
közötti városokban használtak!
4. Fejtsd ki két-három szóbeli mondat-
ban a véleményed Bukarest közpon-
ti részéről!
5. Keress képeket négy városról (kettőt-­
kettőt mindegyikhez) a két világ-
háború közötti időszakból! Ezeket
hozzácsatolhatod a digitális port-
fóliódhoz.
6. Határozz meg két különbséget a
városközpont és a külváros között
az 1. és 2. forrásokhoz tartozó képek
alapján!
106
Egy város – két világ
A két világháború közötti város az A városok korszerűsítését az ipar,
ellentétek városa volt, ahol együtt a kereskedelem és a szolgáltatások
volt jelen a hagyomány és a kor- fejlődése befolyásolta. Az ország-
szerűség, a régi és az új. A legfon-
tosabb városok Bukarest, az or-
ba az európai életvitel modellje a
külföldön tanult és onnan visszaté-
szág fővárosa, Chişinău, Cernăuţi,
Temesvár, Kolozsvár, Jászvásár stb.
rő fiatalokkal érkezett.
Bukarestet „Kis Párizs”-nak is ne-
voltak. Mindegyik város rendelke- vezték, a nagy európai várossal
zett egy központi, egy külvárosi, mutatott építészeti hasonlóságai,
egy ipari és egy mezőgazdasági a divat és a francia nyelvből szár-
zónával. A városok legmutató- mazó kifejezések miatt, amelyek
sabb épületei a következők voltak: „megfűszerezték” a lakosok beszé-
a polgármesteri hivatal, a bíróság, dét. A két világháború közötti Bu-
a líceum, a bank, a mozi, a színház, karest egy igazi európai város volt,
a könyvesbolt. pezsgő kulturális élettel és erős
gazdasági fejlődéssel.
A két világháború közötti várost,
rendszerint, két világ létezése jel-
lemezte. A város központi része
kövezett utcákkal, vezetékes vízzel,
közvilágítással, csatornahálózattal,
1. forrás. A bukaresti Viktória út
tömegközlekedéssel (villamosok)
a két világháború között
rendelkezett. Az utcák autókkal,
a nyugati divat szerint öltözködő
elegáns emberekkel, utcai árusok-
kal voltak zsúfolva, míg az üzletek
vonzó kirakataikkal és fényes cégé-
reikkel tűntek ki.
Az egy-három emeletes épületek
túlsúlya érvényesült, de Bukarest-
ben hét-nyolc emeletes épületeket
is építettek. A két világháború kö-
zötti Románia városi képének jel-
legzetes épületei: a Diadalív, a Tele-
fonpalota, a Gazdasági Akadémia,
a jogi kar épülete Bukarestben,
a konstancai Kaszinó, a krajovai
Közigazgatási Palota, a jászvásári 2. forrás. Egy munkás háza
Kultúrpalota. Bukarest külvárosában. A házban
A külvárosi területeken hiányoztak öt személy lakott, közülük
azok a szolgáltatások, amelyek a négyen Olténiából érkeztek.
város központi részében fellelhe-
tőek voltak. Az kövezetlen utcákon
állatokkal, szekerekkel és egyszerű-
en öltözködő emberekkel lehetett
találkozni. A vályogból épült há-
zakból, amelyek között rögtönzött
hajlékok is voltak, hiányoztak a leg-
alapvetőbb kényelemi feltételek.
Az itteni élet inkább hasonlított
falusi viszonyokra, mint városira (2.
forrás).

Nemzeti
kisebbségek
Romániában
ESETTANULMÁNY
A Nagy Egyesülés után Románia
integrálta a nemzeti kisebbségeket
(magyarok, németek, ukránok, oro-
szok, zsidók, bolgárok, törökök stb.),
akik az országgal egyesült tartomá-
nyokból származtak. A nemzeti
kisebbségek jogait a törvényhozás
és az adminisztratív intézkedések
szabályozták.
A két világháború közötti
Romániában a nemzeti
kisebbségek a lakosság
többségével megegyező
egyenlő jogokkal rendel-
keztek. Ezeket az 1923-es
alkotmány szavatolta.
Elemezd a forráso-
kat, majd oldd meg a
feladatokat!
1. Nevezz meg három me-
gyét, ahol a magyarok
többségben voltak (több
mint 50%)!
2. Nevezz meg négy me-
gyét, ahol egyik nemzeti-
ség sem alkot többséget!
Milyen történelmi tartomá-
nyokban találhatóak?
3. Említs meg az 1. forrás
alapján két kisebbségek-
nek biztosí-
tott jogot!
4. Sorolj fel az
1. forrásból
három intéz-
ményt, amelyben
megtiltották a román
nyelvet!
5. Fejtsd ki a véleményed
a nemzeti kisebbségek sze-
repéről Románia fejlődését
illetően!
2. forrás. Románia
etnikai térképe (1930)
Milyen jogokkal rendelkeztek a kisebbségek
a két világháború közötti Romániában?
A nemzeti kisebbségek helyzetét
az 1930-as népszámlálás állapította
meg, amely rögzítette az állampol-
gárok etnikai, vallási és anyanyelvi
hovatartozását. Megállapították min-
den nemzetiség arányát: 71,9% ro-
mán, 7,9% magyar, 4,1% német, 4%
zsidó, 3,2% ukrán, 2,3% orosz, 2%
bolgár, 1,5% roma és más népek. (2.
forrás) Azonosították és elismerték
a következő felekezeteket: ortodox,
görög-katolikus, római-­katolikus,
református, evangélikus, unitári-
us, izraelita, muzulmán és mások.
A kisebbségek beilleszkedésének
egyik problémája a román nyelv (az
állam hivatalos nyelve) elsajátítása
volt. A politikai pártok belefoglal-
ták kormányprogramjaikba a nem-
zeti kisebbségek problémáit illető
megoldásaikat.
A két világháború közötti időszak-
ban a nemzeti kisebbségek román
állampolgársággal, választói joggal,
saját politikai pártokkal, parlamenti
képviselettel, anyanyelvi oktatással,
templomokkal, saját kiadványokkal
rendelkeztek, amelyek biztosították
etnikai és kulturális sajátosságaiknak
megőrzését és ápolását.
1. forrás. Kisebbségek statútuma
„Mi nem akarunk elnyomottakból el-
nyomókká válni. Mi az összes nép és az
összes polgár szabadságát akarjuk ha-
talomra juttatni ezeken a tájakon. (...) Azt
akarjuk, hogy Nagy-Románia földjén
mindenki számára uralomra juttassuk
a nemzeti szabadságot. Akarjuk, hogy
minden nemzetiség ápolhassa anya-
nyelvét, hogy saját hitében imádkozhas-
son Istenéhez, és anyanyelvén kérhessen
igazságot. Mi, akik könnyeket
hullattunk látva nyelvünk kivéte-
lét az iskolákból, templomokból,
igazságszolgáltatásból, nem fog-
juk másokéval ugyanezt tenni.”
(Iuliu Maniu, a gyulafehérvári
nemzetgyűlésen,
1918. december 1.)
Fekete-­
tenger
107
107
 9. fejezet | ROMÁNIA A XX–XXI.
SZÁZADOKBAN
A két világhábo-
rú közötti idő-
szak alkotmányai
ESETTANULMÁNY
Nagy-Romániának szüksége volt
egy új alkotmányra, amely ismer-
teti az új változásokat és jogilag
törvényesíti az 1918-as Nagy Egye-
sülést. Az 1923-as alkotmány rögzíti
az 1918 utáni változásokat: az új ha-
tárokat, a választói jog bővítését, az
agrárreform megvalósítását, a poli-
tikai és az etnikai sokszínűséget.
Olvasd el figyelmesen a szöveget, ele-
mezd a táblázatot, majd oldd meg a
feladatokat!
1. Nevezd meg az 1923-as és 1938-as
alkotmányok megalkotásában sze-
repet játszó politikai személyeket!
2. Említsd meg a két alkotmányban
rögzített politikai rendszereket!
3. Készíts egy diagrammot, amely-
ben összehasonlítod az 1923-as
és 1938-as román alkotmányokat,
megemlítve ezek két hasonlósá-
gát és két eltérését!
Az alkotmányos monarchiától a tekintélyuralmi monarchiáig
Az 1923-as „egyesülési” alkotmány
A négy alkotmánytervezet közül a
Ion I. C. Brătianu által pártfogolt
és a Nemzeti Liberális Párt által ja-
vasolt és kidolgozott tervezetet
szavazták meg.
I. Ferdinánd király 1923. március
28-án hirdette ki az alkotmányt.
Európa egyik legdemokratiku-
sabb alapokmányának tekintették
az „egyesülés” alkotmányát. Az
1866-as alkotmányhoz hasonló
szerkezettel rendelkezett, 8 címbe
rendezve 138 cikkelyt tartalmazott
(76-ot egészében átvettek az előző
alkotmányból). Olyan elveket tartott
meg, mint a népszuverenitás, a ha-
talmi ágak szétválasztása, a képvi-
seleti kormányzás, a közigazgatás
decentralizációja és törvényessége.
Etnikumra, nyelvre, vallásra vagy
társadalmi osztályra való tekintet
nélkül elismerte minden állampol-
gár szabadságjogait, garantálta a
magántulajdonhoz való jogot.
Az alaptörvény által kifejtett elvekkel,
illetve az állampolgári szabadságjo-
gok szavatolása révén, az alkotmány
biztosította a román demokratikus
rendszer működését az 1938-as al-
kotmány megjelenéséig.
Az 1938-as „károlyi” alkotmány
Politikai nyugtalanság és II. Ká-
roly király vágya egy tekintély-
elvű rendszer bevezetésére te-
remtették meg az alapot ezen
alkotmány elfogadására.
Az új alkotmány, amelyet 1938.
február 27-én hirdettek ki, meg-
változtatta a román állam politikai
rendszerét. Az alkotmányos monar-
chiát felváltotta a tekintélyuralmi
monarchia. Az alkotmány a király
javaslatai alapján készült el. Nyolc
címben 100 cikkelyt tartalmaz, és
a király vezető szerepét szentesíti,
eltávolítja a hatalmi ágak szétvá-
lasztásának elvét, valamint egy
sor szabadságjogot. A törvény-
hozó hatalmat a király gyakorolta
a kétkamarás parlament révén,
a végrehajtó hatalom a kormány
által ugyancsak a király kezében
összpontosult. A király a parlament
jóváhagyása nélkül kinevezheti és
visszahívhatja a kormány tagjait.
A választói jogot kiterjesztették az
olvasni tudó és legalább 30 évet
elért nőkre is. A politikai pártokat
felszámolták, az egyedüli párt a
király vezette Nemzeti Újjászületés
Frontja volt.

1923-as alkotmány (alkotmányos monarchia) 1938-as alkotmány (tekintélyuralmi monarchia)

Demokratikus rendszer;
Románia egységes és oszthatatlan nemzetállam, területe
elidegeníthetetlen;
A törvényhozó hatalom a király és a parlament (képviselőház és
szenátus) kezében van;
A végrehajtó hatalom a kormány (minisztertanács) közvetítésével
a király kezében van;
A királyi okiratok csak akkor válnak érvényessé, ha azokat az adott
miniszter is ellenjegyezte;
A bírói hatalom a központi és helyi igazságszolgáltatói intézmények
kezében van. Az ország legfelsőbb igazságszolgáltatási fóruma a Sem-
mítőszék. A király nem avatkozik be az igazságszolgáltatás ügyeibe;
Általános választói jog (21 évet betöltött férfiak);
Az emberi szabadságjogok tisztelete;
Pluralizmus.
Királyi tekintélyuralmi rendszer;
Románia egységes és oszthatatlan nemzetállam, területe
elidegeníthetetlen;
A törvényhozó hatalom parlament (képviselőház és szenátus) közve-
títésével a király kezében van;
A végrehajtó hatalom a kormány (minisztertanács) közvetítésével
a király kezében van, akit az „állam fejének” is neveznek;
A miniszterek csak a királynak tartoznak felelősséggel;
A Semmítőszék az ország legfelsőbb igazságszolgáltatási fóruma.
A király beavatkozik az igazságszolgáltatás ügyeibe;
Általános választói jog – 30 éves korra emelik a választásokon való
részvétel jogát (olvasni tudó nők is szavazhattak);
Az emberi szabadságjogok korlátozása;
Habár nem tartalmazza világosan, engedélyezte az egypártrend-
szer megjelenését.

108
Politikai eszmék
a két világháború
közötti
Romániában
ESETTANULMÁNY
Az  általános választói jog 1918-as
bevezetése a férfiak körében több
politikai párt megjelenésének kedve-
zett, amelyek számbelileg nagyobb
és eltérő választói rétegeket szólítot-
tak meg Nagy-Romániában. A Kon-
zervatív Párt hanyatlásnak indult. Na-
cionalista és a nemzeti kisebbségeket
képviselő pártok jelentek meg.
A Ion I. C. Brătianu, Vintilă Brătianu,
I. G. Duca és Dinu Brătianu veze-
tett Nemzeti Liberális Párt (NLP)
megszilárdította pozícióját Nagy-Ro-
mánia megvalósításában játszott
szerepe által; a „magunk erejéből”
szlogen alatt támogatták a gazdaság
fejlesztését a nemzeti tőke pártfogá-
sa révén. A Iuliu Maniu vezette erdé-
lyi Román Nemzeti Párt, az 1918.
december 1-jei egyesülés megvalósí-
tója, 1926-ban egyesült a Ion Michal-
ache vezette regáti Parasztpárttal,
megalakítva a Nemzeti Parasztpár-
tot (NPP). A „balodali” irányultságú
párt, amely felvállalta a hagyomá-
nyok kihangsúlyozását, az ország
második politikai erejévé lépett elő.
A parasztpárti gazdaságpolitika az
idegen tőke beáramlását támogató
„nyitott kapuk” elvét követte.
Olvasd el figyelmesen a szöveget, ele-
mezd a forrásokat, majd oldd meg a
feladatokat!
1. Azonosíts két hasonlóságot és két
különbséget az 1. és 2. forrásokat
összevetve!
2. Milyen politikai álláspontot képvi-
seltek a parasztpártiak a munká-
sokat illetően? És a liberálisok?
3. Írd ki a 2. forrásból azt a monda-
tot, amely a „nyitott kapuk” elvé-
nek gyakorlatát szemlélteti!
4. Nevezd meg az okát a Román
Kommunista Párt törvényen kívül
helyezésének!
5. Készíts egy diagramot, amelyben
összehasonlítod a Román Kom-
munista Pártot és a Vasgárdát, rá-
mutatva egy hasonlóságra és két
különbségre!
Politikai és gazdasági ideológiák
A nemzetközi politikai áramlatok
(leginkább a szocializmus, kommu-
nizmus, fasizmus) hatásai befolyásol-
ták a román politikai pártokat.
A  Román Kommunista Pártot
1921-ben alapították. Demokrácia
és románellenesség jellemezte.
A Szovjet Kommunista Párt fiók-
szervezeteként működve, a Román
Kommunista Párt a román állam
feldarabolásáért küzdött a két vi-
lágháború között, mivel imperia-
lista államnak tekintették Romá-
niát. Bessza­
rábia Romániával való
egyesülésére történelmi hibaként
tekintettek a román kommunisták.
Hasonlóképpen, tagadták Erdély és
Bukovina Romániával való egyesü-
lésének értékét, és elítélték a román
1. forrás. A Nemzeti Liberális
Párt programja – 1922
„A parasztságot illetőleg befejezzük
az agrárreform gyakorlatba ültetését,
és őrködni fogunk anyagi, kulturális és
erkölcsi helyzetük javítása felett. Igye-
kezni fogunk javítani a városi munká-
sok sorsán és eleget tenni követelése-
iknek. […] A közpénzek pazarlásának
takarékoskodással fogunk véget vetni,
és az illetékek teljes felülvizsgálatával
kívánjuk elérni a pénzügyi egyensúly
helyreállítását. A közösség érdekében
az államot, a megyéket és a községe-
ket körültekintően kell irányítani. Hatá-
rozott lépéseket fogunk tenni az összes
elkövetett visszaéléssel szemben, ame-
lyek anyagi és erkölcsi károkat okoz-
tak az országnak. Biztosítani fogjuk
Nagy-Románia összes állampolgárá-
nak faji, nyelvi és felekezeti hovatarto-
zás nélkül, az őket megillető kulturális
és felekezeti jogokat.”
(Bogdan Murgescu, coord.,
Istoria României în texte, 2001)
3. forrás. Ion
I. C. Brătianu,
a NLP elnöke
államot a Magyar Szovjet Köztársa-
ság elleni beavatkozása miatt. Úgy
vélekedtek, hogy Dobrudzsa Bulgá-
riával kellett volna egyesüljön. Mind-
ezen nézetekért, illetve a munkások
körében keltett uszítások miatt,
1924-ben törvényen kívül helyezték
a Román Kommunista Pártot.
A  Vasgárdát 1927-ben alapították,
és a két világháború közötti peri-
ódus román politikájában a szél-
sőjobboldalt képviselte. Jellemzői
között található a nacionalizmus,
kommunizmus- és demokráciael-
lenesség, antiszemitizmus. A moz-
galom a náci Németországgal való
közeledésért küzdött, amely szava-
tolhatta Nagy-Románia határainak
megtartását.
2. forrás. A Nemzeti Parasztpárt
programja – 1926
„Az ország termelésének növekedését
fogja eredményezni a természetes ala-
pokon álló gazdasági élet működési
feltételeinek megfelelő szabályozása.
Mivel a mezőgazdaság az ország
legfontosabb termelési ága, gyara-
podásának érdekei nem fognak alá-
rendelődni egy erőltetett és mesterkélt
iparosítás érdekeinek. A nemzeti gaz-
dagság növelésének célljából bevon-
zott külföldi tőkebefektetések bizonyos
feltételeket kívántak meg, amelyek
hiányoztak a háború után, éspedig:
egy alkotmányos belső rend és egy
törvényes rendszer megszilárdítása; a
külföldi és a román tőke törvények és
közigazgatás előtti egyenlősége; […]
A munkásságra kiterjedő politika kiin-
dulópontja az érdekvédelmi szerveze-
tek (szakszervezetek) őszinte elismerése
lesz.”
(Bogdan Murgescu, coord.,
Istoria României în texte, 2001)
4. forrás.
Iuliu Maniu,
a NPP elnöke
109

9. fejezet | ROMÁNIA
A XX–XXI. SZÁZADOKBAN
A monarchia az
első világháború
után
ESETTANULMÁNY
A monarchia és a nemzeti
azonosság
Románia, 1918-at követően, to-
vábbra is alkotmányos monarchia
maradt. Minden román egységé-
nek jelképe révén, a monarchia
intézménye egységesítő szereppel
bírt. A királynak központi szerepe
volt a politikai életben.
SZÓTÁR
személyi kultusz = egy vezető
tisztséget betöltő személy felma-
gasztalása, erényeinek felnagyítása
és emberfeletti tulajdonságokkal
való felruházása.
régenstanács = az uralkodó kis-
korúsága, hiánya vagy betegsége
idején egy vagy több személy által
végzett ideiglenes kormányzás.
revizionizmus = egy állam azon
politikája, amely által megváltoz-
tatna egy szerződésbe foglalt ha-
tározatokat.
Olvasd el figyelmesen a szöveget,
elemezd a forrásokat, és oldd meg a
feladatokat!
1. Azonosítsd Ferdinánd király Ki-
áltványában (2. forrás) a román
nemzet három erényét!
2. Használd az előző leckék informá-
cióit, és érvelj a „plevnai acélkoro-
na” kifejezés mellett!
3. A 4. forrás információi alapján,
készíts egy beszédet Románia
nemzeti ünnepe alkalmából, és
mutasd be iskolád történelem
szakkörén!
4. Azonosíts három elemet II. Károly
katonai viseletén!
110
A három király 2. forrás
„Az ősi római Dacia várában fe-
I. Ferdinánd – a „honegyesítő” jemre téve a plevnai acélkoronát,
(1914–1927) a román történelem
feszültségekkel teli időszakában
amelyet dicsőséges harcok árán
váltottunk örökre Nagy-Románia
lépett trónra, amikor antantpárti és
németbarát táborok csaptak össze
koronájává, hódolattal hajolok
meg azok emléke előtt, akik hitük-
Románia első világháborúba való
belépésének kérdésében.
kel, munkájukkal és áldozatokkal
biztosították a nemzet egységét.”
A modern Románia alapítójának, I.
Károlynak az utódjaként nem volt
könnyű számára az ország vezeté- (Ferdinánd király Kiáltványa
se háborús időkben, de a közvéle- gyulafehérvári koronázása al-
mény nagy reményeket táplált az kalmával, 1922. október 15.)
új uralkodó személyével kapcsolat-
ban. Minden cselekedetében Má- folytatódott Nagy-Románia meg-
ria királyné, Barbu Ştirbei (a királyi valósítóinak, I. Ferdinándnak és Ion
birtokok kezelője) és Ion. I. C. Bră- I. C. Brătianunak a halálával (1927).
tianu voltak a támaszai. A politikai
Régenstanács
pártok nem nézték jó szemmel a
király közeledését a Nemzeti Libe- Ferdinánd király halála félelemet
rális Párt vezetőjéhez, ám ez utólag keltett a nép körében, mivel Romá-
eredményesnek bizonyult az or- nia trónjára a 6 éves Mihály lépett,
a halott király unokája. A törvény
szág számára.
értelmében, a királyi hatáskört egy
Uralkodása alatt valósult meg a
régenstanács vette át, tagjai vol-
Nagy Egyesülés. Neve összefonó-
tak: Miron Cristea pátriárka, Miklós
dott a román nemzetállam meg-
herceg (Ferdinánd második fia) és
szilárdítását célzó intézkedéseivel
Gheorghe Buzdugan, a Semmítő-
(gazdasági reformok, általános
szék elnöke.
választói jog, 1923-as alkotmány,
A régenstanács három évig (1927–
igazságszolgáltatást és közigazga-
1930) működött; a gazdasági világ-
tást egységesítő törvények stb.).
A Nagy Egyesülés megvalósítását válság nehéz körülményei viszont
követően jó véleménnyel voltak a arra kényszerítették a románokat,
monarchia intézményéről, de prob- hogy egy erőskezű vezetőt akarja-
lémák adódtak a trón öröklődésé- nak az ország élére.
nek biztosításában. Ennek kezdetét,
a Károly herceg által elindított di-
nasztikus válság jelentette, aki le-
mondott a román trónról (1925), és
1. forrás. I. Ferdinánd király 3. forrás. II. Károly király
II. Károly – a „román kultúra
vajdája” (1930–1940) politikai
határozatai, de magánélete miatt
is Románia legellentmondásosabb
királya volt.
A régenstanács időszakában a
romániai események alakulása
(gazdasági világválság, a paraszt-
párti kormányzás kudarca) kiváló
alkalmat teremtettek Károly vis�-
szatérésére (1930 júniusa). A par-
lamenti szavazás eredményeként,
II. Károly név alatt Románia kirá-
lyának kiáltották ki. Uralkodását
gazdasági és kulturális fejlődés
jellemezte, de politikai bizonyta-
lanság is (a szélsőjobb és a szélső-
bal előretörése).
Számos kulturális kezdeménye-
zést és kultúrában tevékenykedő
személyt támogatott. A hivatalos
propaganda a „román kultúra vaj-
dájának” nevezte el.
Ő volt az, aki letette a személyi
kultusz alapjait Romániában. Ro-
mánia diplomáciai szempontból
elszigetelt ország maradt (Fran-
ciaország és Anglia támogatásá-
nak hiánya). A szovjet és német
nyomás miatt a király elfogadta
a revizionista államok területi
követeléseit. 1940 nyarán Romá-
nia elvesztette Besszarábiát és
Észak-­Bukovinát (Szovjetunióhoz
kerültek), Észak-Erdélyt (Magyar-
országhoz került) és a Kvadrilátert
(Bulgáriához került).
Nagy-Románia összeomlása mi-
att II. Károly lemondott (1940.
szeptember), és elhagyta az
országot.
4. forrás.
I. Mihály: „A román nép ereje
minden román egységében rej-
lik. Maradjanak mindannyian
egységesek egy akaratban és
egy érzésben!”
(Mircea Ciobanu,
Beszélgetések I. Mihállyal, 1991)
I. Mihály király – az „utolsó ki-
rály” (1927–1930; 1940–1947)
Édesapja lemondását követően,
az ifjú Mihály mostoha körülmé-
nyek között tért vissza a román
trónra (a második világháború ide-
je, területi veszteségek, és az állam
vezetőjének nevezett Ion Antones-
cu miniszterelnök kezébe kerülnek
egyes királyi előjogok). A Románi-
át érintő problémákat félretették,
beleértve a Németország melletti
második világháborúba való belé-
pés eldöntését.
Jelen volt a Németország számára
kedvezőtlenül alakuló háborúban,
és megértette a Romániára lesel-
kedő veszélyt. Egy államcsínnyel
(1944. augusztus 23.), Mihály király
eltávolította a hatalomról Ion An-
tonescu tábornokot, és Német-
ország ellen fordította Romániát.
A bátor tett néhány hónappal
megrövidítette a háborút, és szá-
mos életet megmentett.
Erőfeszítéseket tett a demokratikus
rendszer visszaállítása érdekében,
de szembekerült a Román Kom-
munista Párt nyomásgyakorlásával.
A királynak nem sikerült a kommu-
nisták térnyerését megállítani, és
1947. december 30-án lemondásra
kényszerítették.
I. Mihály király a kommunizmus bu-
kását követően tért vissza Romániá-
ba, és 1997-ben visszakapta román
állampolgárságát. 2017-ben hunyt el.
5. forrás. I. Mihály király
Fórumszínház (munkaidő: két hét).
A meglevő problémák megoldásait
vizsgáló módszer. A fórumszínház
lehetőséget biztosít megoldások fel-
fedezésére a társadalom különböző
problémáit illetően, bármilyen te-
rületen. Egy fórumszínház-előadás
rendezéséhez a következő szempon-
tokat kell figyelembe venni:
A. Téma rögzítése. Azonosítsatok a
tankönyvi információk, enciklopédiák
vagy online források alapján egy léte-
ző problémát a monarchia idejéből!
Példák: a frontról hazatérő katonák
helyzete; a választások szervezése, a di-
nasztikus válság, Besszarábia elvesztése
(1940) stb.
B. Állapítsátok meg a szereplőket:
a fő- és mellékszereplőket; pozitív és
negatív szereplőket, ezek társait stb.
Egy Jokernek hívott különleges sze-
replő moderálja a darabot, és kap-
csolatot teremt a színpad/színészek
és a közönség között.
C. Az  improvizálások és próbák
megvalósítása. Egy tanár vagy egy
meghívott színész vezetésével kioszt-
ják a szerepeket. Azok a diákok, akik-
nek nincs szerepük, közbelépnek a
„fórum” pillanatában.
D. A  darab előadása. Meghívhat-
játok diáktársaitokat, tanáraitokat,
szüleiteket. Színre viszitek az általatok
választott témát. Az előadás ezen fá-
zisában a közönség passzív, de azo-
nosítja a darab témáját.
E. A fórum. A darabban bemutatott
megoldáson kívül, a Joker és a sze-
reppel nem rendelkezők megtárgyal-
nak egy másik megoldást.
F. A  darab újrajátszása. A közön-
ség bármikor megállíthatja a dara-
bot, átveheti egy színész helyét, és új
megoldást nyújthat az azonosított
problémára.
G. A  nézők közbelépése. A Joker
megtárgyal a nézőkkel minden köz-
belépést és változtatási lehetőséget a
felbukkanó negatív nézőpontok kija-
vítása érdekében.
H. A  végső fórum. Vitassatok meg
minden megtett változtatást, a java-
solt megoldások valósághű és helyt-
álló mivoltát!
111
 9. fejezet | Románia a XX–XXI. századokban
Románia a második világháborúban
Miért lépett be Románia ebbe a háborúba?
Románia nemzetközi elszigetelése
A nemzetközi kapcsolatok alakulása meghaladta Romá-
nia külpolitikáját európai és világszinten. A szövetségek,
amelyeknek Románia tagja volt, felbomlottak (kisantant,
balkáni egyezmény), Románia határait nem szavatolta
semmi. A háború kitörése Romániát két nagyhatalom, Né-
metország és Szovjetunió érdekei, illetve három, területi
igényeket támasztó szomszéd határai közé ékelődve találta.
Románia semlegessége
A második világháború 1939. szeptember 1-jén robbant
ki, amikor Németország megtámadta Lengyelországot.
A Cotroceniben ülésező Koronatanács (1939. szeptem-
ber 6.) semlegességet hirdetett. Románia, szövetségesek
nélkül maradva, egy Németországgal való szövetség felé
orientálódott. Egy nehéz periódus következett Románia
számára, mivel 1940 nyarán jelentős területeket veszített,
Nagy-Románia felbomlott. Besszarábia és Észak-Bukovi-
na 1940. június 28-án a Szovjetunióhoz került (Besszará-
bia a Ribbentrop-Molotov paktum alapján), Észak-Er-
délyt 1940. augusztus 30-án Magyarországnak (a bécsi
döntés alapján), míg a Kvadrilátert 1940. szeptember
7-én Bulgáriának (a krajovai szerződés alapján) adták
át. (1. forrás)
A területi veszteségek arra kényszerítették II. Károlyt,
hogy lemondjon a trónról fia javára (1940. szeptem-
ber). Mihály átvette a trónt, de hatalma korlátozott volt.
Ion Antonescu vált az állam vezetőjévé. A monarchia
intézménye magatehetetlenül vett részt egy katonai
kormányzás bevezetésében, amely aláaknázta a király
helyzetét az államban. A háborúba való belépés felé for-
dulva, 1940. novemberében Románia csatlakozott a há-
romhatalmi egyezményhez, amelynek Németország,
Olaszország és Japán voltak a tagjai.
A tengelyhatalmak oldalán
Majdnem két év semlegesség után, 1941. július 22-én, Ro-
mánia belépett a háborúba Németország oldalán. Részt
vett a Szovjetunió ellen indított Barbarossa hadműve-
letben Besszarábia és Észak-Bukovina felszabadításáért.
A döntéseket, Mihály király mellőzésével, Ion Antonescu
tábornok hozta. A királyt a közeljövő történéseiről sem
tájékoztatták (a rádióból értesült a háborúba való belé-
pésről). A román hadsereg átkelt a Pruton (2. forrás), és
kb. egy hónap alatt felszabadította a román területeket.
112
Ion Antonescu a Dnyeszteren túli Szovjetunió ellenes
harcok folytatása mellett döntött, hogy megszerezhesse
a németek támogatását a bécsi döntés érvényteleníté-
sére. A németek oldalán, az odesszai (1941), krími (1941,
1944) és sztálingrádi (1942–1943) csatákban is harcoltak
román katonák. Az angol-amerikai légierő több ízben
légi támadásokat (1942–1944) hajtott végre Bukarest
(3. forrás), Ploieşti, Brassó, Turnu Severin felett. A ká-
rok jelentősek voltak. A tengelyhatalmak oldaláról való
kilépési próbálkozások kudarcot vallottak az angolok
és amerikaiak 1943-as casablancai egyezménye miatt,
amely kimondta, hogy nem alkudoznak a tengelyhatal-
mak államaival. 1944-ben, a NLP, NPP, SZDP és RKP al-
kotta Nemzeti Demokratikus Front Románia háborúból
való kilépésére és Antonescu tábornok eltávolítására
tett javaslatot. A szovjet hadsereg támadást indított a
Iași-­Kisinyov vonalon, és Iașinál áttörte a frontot. Ion An-
tonescu tábornok abban reménykedett, hogy a Focşani-­
Nămoloasa-Galaţi erődített vonalon megállítják a szovjet
támadást.
Új irány
Ilyen körülmények között, 1944. augusztus 23-án,
Mihály király elrendelte Antonescu és a vele együtt-
működők letartóztatását. Az  országhoz szóló királyi
kiáltvány (4. forrás) alapján, a románok Németország
ellen fogtak fegyvert. A román csapatok részt vettek a
Vörös Hadsereg mellett Erdély, Magyarország, Ausztria és
Csehszlovákia felszabadításában. Az 1944. augusztus 23-i
politikai cselekedet Románia szovjet érdekszférába
való kerülését is jelentette. A Vörös Hadsereg mint „szö-
vetséges” az országban állomásozott. A háború mérle-
ge szörnyű volt. A Szövetségesekkel Moszkvában aláírt
fegyverszüneti egyezmény (1944) és a párizsi béke (1947)
alapján Románia elvesztette Besszarábiát, Észak-Bukovi-
nát, a Kvadrilátert, de visszakapta Észak-Erdélyt. Romániát
háborús jóvátétel fizetésére kötelezték (300 millió dollár
a Szovjetuniónak), de háborús veszteségei is nagyok vol-
tak (kb. 800 000 halott, ebből 650 000 a keleti fronton).
SZÓTÁR
balkáni egyezmény = 1934-ben létrejött védelmi szö-
vetség Románia, Jugoszlávia, Görögország és Törökor-
szág között;
kisantant = 1921-ben létrejött védelmi szövetség Romá-
nia, Csehszlovákia és Jugoszlávia között;
aláaknázni = (itt) egy ország erejének gyengítése, an-
nak határain belül végbemenő cselekedetek által.
1. forrás. Románia területi veszteségei 1940-ben 2. forrás. Román és német csapatok átkelnek a Pruton,
hogy felszabadítsák Besszarábiát
CSEHSZLOVÁKIA LENGYEL­ 1939 SZOVJET­
ORSZÁG UNIÓ
1939
1940 ÁG
1940
SZ
OR
AR
GY
MA

ROMÁNIA
JU
GO
SZ
LÁ

1. Nézd meg figyelmesen a képet, és nevezd meg a katonák

VI

BULGÁRIA
A

3. forrás. Amerikai bombázás Bukarest felett,
1944. április 4. (légi felvétel)
1. Fejts ki egy nézőpontot Bukarest helyzetére vonatkozóan!
2. Nevezz meg két érzelmi állapotot, amelyekről úgy gondo-
lod, hogy a bombázott városok lakóira jellemzőek voltak!
5. forrás. Utcai harcok a sztálingrádi csata idején
két tevékenységét!
4. forrás. Részlet az országhoz szóló királyi kiáltványból
„Románok (...) E perctől fogva megszűnik a szovjet hadsereg el-
len folytatott minden harci cselekmény, valamint a hadiállapot
Nagy-­Britanniával és az Egyesült Államokkal (...). Elismerték a bécsi
diktátum igazságtalan voltát (...) át fogjuk lépni az igazságtalan
bécsi döntés által ránk erőszakolt határokat, hogy felszabadítsuk
Erdélyünk földjét az idegen megszállás alól. (...) A népünk megérti,
hogy ura kell legyen sorsának. Bárki, aki szabad akaratunk határo-
zata ellen dacolna, amely nem sérti senki jogait, népünk ellensége.
Parancsolom a hadseregnek, és felszólítom a népet, hogy vegye
fel a harcot az ellenséggel, bármilyen eszközzel és áldozattal. So-
rakozzon fel minden állampolgár a trón és a kormány mögött a
haza megóvása érdekében! Az, aki nem engedelmeskedik a kor-
mánynak, szembeszegül a nép akaratával és hazaáruló.”
(Mihály király, Kiáltvány az országnak. A kiáltványt
felolvasták a rádióban 1944. augusztus 23-án.)
1. Nevezd meg a dokumentum felolvasásának történelmi
körülményét!
2. Elemezd a forrást, és egészítsd ki a táblázatot az alábbi mo-
dell alapján! Dolgozz a füzetben!
A forrás A forrás A forrás
közli... sugallja... nem említi...

113
 9. fejezet | Románia a XX–XXI. századokban

6. forrás. A bukaresti királyi palota (1941-es fotó), ahol letartóztatták Ion Antonescut, és ahol a király megalakítot-
ta az új kormányt

7. forrás. Kelet-Európa a második világháború után FELADAT. Egészítsd ki a táblázatot a szöveg és az 1. forrás
információi alapján, a román állam 1940-es területi vesztesé-
Kelet-Európa 1938-
geinek adataival! A kitöltött táblázatot másold be a füzetbe!
ban és 1948-ben
A Szovjetunió 1938-ban
Észak-
A háború idején a Besszarábia Kvadriláter
Erdély
Szovjetunió által
elcsatolt területek
ÉSZT­
ORSZÁG
SZOVJET­
Kommunista orszá- UNIÓ Időpont 1940. aug. 30.
gok (a háború után) LETT­
Lengyelországnak odaítélt ORSZÁG Ország Szovjetunió
területek a háború után
Határok 1938-ban LITVÁNIA krajovai
Határozat
Határok 1947-ben szerződés
1. Nevezd meg azokat a területeket, amelyeket nem sike-
rült visszaszerezni a háború után!
NÉMET
DEMOKRA­
LENGYEL­ 2. Azonosítsd a térképen a Romániát és Moldvát elválasz-
TIKUS KÖZ­ ORSZÁG tó Prut folyót!
TÁRSASÁG
(1949-TŐL)

IDŐGÉP
CSEHSZLOVÁKIA A második világháború után sok család várta haza a
hőst a frontokról (nagyapa, apa, férj, testvér). Egyes csa-
MAGYAR­ ládok a szeretett családtag viszontlátása, míg mások
ORSZÁG ROMÁNIA szeretteik halálhíre miatt zokogtak. A települések több-
ségének van legalább egy hőse.
Készítsetek egy osztályblogot „Családom hőse” címmel.
JUGOSZLÁVIA
BULGÁRIA Olyan anyagokat tehettek közzé, mint például: képek, ki-
tüntetések, levelek, naplók, a kor újságainak részletei, há-
borús veteránokkal készített interjúk, hősi emlékművek
fotói stb. Ezekkel hozzájárultok, az oral history lehetőségei
ALBÁNIA
révén, a helyi történelem újjáépítéséhez.
Egységesítsétek az összes posztolt anyagot, és készítsetek
Nevezd meg azokat az államokat, amelyben bevezették a egy válogatást! Szerkesszetek egy folyóiratot a diáktanác�-
kommunizmust a második világháború után! csal együttműködve, amelyet más iskolák diákjainak is
felajánlhattok!

114
A holokauszt Deportálások és kivégzések a háború alatt

Romániában Antonescu tábornok vezetése

ESETTANULMÁNY
Az antiszemitizmus már a XIX. szá-
zad román társadalmában meg-
nyilvánuló jelenség volt, amely
áthatotta a kulturális és politikai kö-
röket is. A két világháború közötti
időszak nacionalista politikai erői
belefoglalták ideológiájukba az an-
tiszemitizmust, amelyet az európai
fasizmus is inspirált. Az első antisze-
mita törvények 1937-ben, a Goga-­
Cuza kormánnyal egyidőben lát-
tak napvilágot. Egy nagyméretű és
erőszakos zsidóellenes megnyilvá-
nulás volt a vasgárdisták által szer-
vezett bukaresti pogrom (1941.
január 21–23.), amelynek mintegy
120 zsidó esett áldozatául.
A romániai zsidóság többsége
városokban élt és tisztségviselők,
értelmiségiek, kereskedők, banká-
rok, iparosok stb. voltak. Betöltött
állásaik gazdasági szempontból
a parasztság vagy munkások fölé
emelték őket, táplálva ezek anti-
szemitizmusát. A nácizmus és a
fasizmus hatása az európai társa-
dalmakra elősegítette az erőszakos
antiszemitizmus megjelenését.
SZÓTÁR
pogrom = valamely kisebbség ellen
irányuló, spontán vagy szervezett,
csoportos vagy tömeges erőszak-
cselekmény, amely kivégzésekben,
verekedésekben, értékek megrongá-
lásában, zaklatásban nyilvánul meg.
alatt, aki együttműködött a vas-
gárdistákkal, illetve a német csapa-
tokkal, sok román zsidót tartóztattak
le, öltek meg helyben, vagy depor-
táltak Transznisztriába. Transznisztria
egy katonailag megszállt terület volt,
ahol kényszerlakhelyet jelöltek ki a zsi-
dóknak, és munkára kényszerítették
őket. A zsidók mellett romákat is de-
portáltak, akik közül sokan nem tértek
vissza. Különböző történészek becs-
lései alapján a romániai holokauszt
idején 100 000-380 000 számú zsidó,
és több mint 11 000 roma halt meg.
A magyar közigazgatás alatti román
területek zsidó lakosait német láge-
rekben semmisítették meg.
1. forrás. A román hatóságok ál-
tal a zsidóknak kiadott speciális
személyigazolványok a második
világháború idején
1930-as
népszámlálás
1940-es határvonal
2. forrás. Zsidóüldözések.
A jászvásári (iași) pogrom
„[...] a szovjet ügynökök erősödő tevé-
kenységei és a közösség „zsidó-kom-
munista” félelmeinek viszonyai között,
Jászvásáron incidensekre került sor
június 29-én (1941), amelyekben ro-
mán katonák és civilek, illetve egyes
német katonák támadták meg az
itteni nagyon nagy számú (a város
népességének majdnem felét kitevő)
zsidó lakosságot. A második nap fegy-
veres támadás ért két román katonai
konvojt [...] A németekkel kísért román
katonák visszavágtak, kivégzésekre ke-
rült sor. [...] A román hatóságok a jász-
vásári zsidók embertelen körülmények
közötti (a magas hőmérséklet ellenére,
levegő és víz nélküli túlzsúfolt vago-
nok) gyors kilakoltatásához fogtak
[...] A túlzsúfolt vonatokban meghalt
kilakoltatottak számával elérték, hogy
végül néhány ezer zsidó elhalálozzon
abban az eseményben, amit „jászvá-
sári pogrom”-nak neveznek [...]”.
(Florin Constantiniu, A román nép
őszinte történelme, 2008)
3. forrás. Zsidó közös-
ségek megyei eloszlása
Nagy-Romániában
(1930-as népszámlálás)

Olvasd el figyelmesen a szöveget,

elemezd a forrásokat, és oldd meg a
feladatokat!
1. Milyen okokra hivatkoztak, a 2.
forrás alapján, a „jászvásári pogrom”
elindításakor? Milyen körülmények
között „lakoltatták” ki a jászvásári
zsidókat? Mit sugallnak ezek a kö-
rülmények a román hadsereg zsi-
dókkal szembeni magatartásáról?
Fogalmazd meg szóbeli véleményed
három-­négy mondatban!
2. Elemezd a 3. forrást, és nevezd meg
azokat a területeket, ahol 1930-ban a
legnagyobb zsidó közösségek léteztek!
115
 9. fejezet | Románia a XX–XXI. századokban
Románia – a kommunista állam
Hogyan vezették be Romániába a kommunizmust?
A kommunista rendszer bevezetése Romániában
Romániát, az 1944. augusztus 23-i kiugrás ellenére, legyő-
zött államként kezelték, és a Szovjetunió érdekszférájá-
ba került. A szovjet csapatok jelenléte közvetlenül befo-
lyásolta az ország politikájának alakulását. A Petru Groza
vezette kormány, amelyet a kommunisták ellenőriztek, át-
vette a hatalmat, és szovjet modell alapján megkezdte
az ország átalakítását.
Az 1946 novemberében megszervezett parlamenti vá-
lasztások eredményét a kommunisták meghamisították,
és győztesnek kiáltották ki magukat, annak ellenére, hogy
a legtöbb szavazatot a Nemzeti Parasztpárt kapta. A tör-
ténelmi pártokat (NLP, NPP) fokozatosan felszámolták,
tagjaikat különböző indokokkal letartóztatták.
A Román Népköztársaság (1948–1965 között az ország
hivatalos megnevezése, később Román Szocialista Köztár-
saság lett) kikiáltásának útjában álló utolsó akadályt 1947.
december 30-án tüntették el, amikor lemondásra kény-
szerítették I. Mihály királyt.
A Román Kommunista Párt a két világháború között egy
befolyás nélküli kis párt volt. 1948-ban felvette a Román
Munkáspárt nevet, és kizárólagos hatalmat szerezve, ál-
lampárttá vált.
A történészek többsége a kommunista rendszert két
időszakra osztja a párt vezető személyiségeinek – Ghe-
orghe Gheorghiu-Dej (1945–1965) és Nicolae Ceauşescu
(1965–1989) – szerint. A kommunista rendszer első felét az
ország szovjetizálása jellemezte, ami azt jelentette, hogy
Románia külpolitikáját és gazdaságát alárendelték a szov-
jet érdekeknek.
A társadalom átalakítása
A lakosság minden ellenségnek tekintett kategóriája az új
rendszer célpontjává vált: a polgárság, az értelmiség, a régi
rendszer politikusai, a tisztikar, a bankárok, az iparosok,
a tehetős parasztok, a kollektivizálást elutasító parasztok
stb. Sokakat letartóztattak, elbocsátottak vagy elkobozták
tulajdonjaikat. A kommunista rendszerben az ellenzék elle-
hetetlenítésének és a lakososság ellenőrzésének legfonto-
sabb eszköze a Securitate (politikai titkosrendőrség) volt.
A régi rendszerrel való teljes szakadást kívánta jelezni a
mindennapi használatba bevezetett elvtárs/elvtársnő ki-
fejezés az úr/hölgy megnevezés helyett. Az új rendszer gya-
korlatba ültette a kommunista ideológiát, megvalósították
a természeti erőforrások, gyárak, üzletek, munkaeszközök
116
és a nagyobb magántulajdont képező ingatlanok álla-
mosítását is. A parasztokat földterületeik, gépeik állami
átadására és közös gazdaságok létrehozására kényszerí-
tették. Ezt a folyamatot kollektivizálásnak nevezzük, ami
számos parasztlázadást is előidézett.
A román kommunisták eltávolodása Moszkvától
A szovjet csapatok kivonulása is hozzájárult ahhoz, hogy a
’60-as évek kezdetén Gheorghiu-Dej eltávolodott Moszk-
vától. Ennek oka egy esetleges szovjetek által kezdemé-
nyezett vezetőcsere megelőzése, ahogy az más kelet-eu-
rópai kommunista vezetőkkel is megtörtént. A gazdasági
együttműködés fellendítése érdekében felújították diplo-
máciai kapcsolataikat a Nyugattal. Ugyanakkor 1963–1964-
ben politikai foglyok szabadon bocsátására is sor került.
Nicolae Ceauşescu (1965–1989 között a RKP főtitkára)
nagyobb elszántsággal folytatta a Szovjetunióval szem-
beni eltávolodás politikáját. A Nyugathoz való közeledé-
sével új iparágak fejlesztését tűzte ki célul a tőlük remélt
technika segítségével. Románia megtagadta, hogy a Var-
sói Szerződés országaival együtt lerohanja Csehszlováki-
át (1968). Ceaușescut a szovjetekkel való szembefordulá-
sa népszerűvé tette Nyugaton. A nyugati nagyhatalmak
Románia magatartását önmagukra nézve előnyösnek te-
kintették a hidegháború idején, ezért barátsággal viszo-
nyultak hozzá (hivatalos látogatások, befektetések stb.).
A nemzetközi helyzet fokozatosan fordulatot vett.
Az Amerikai Egyesült Államok 1977-től változtatott kül-
politikai stratégiáján, és az államoknak nyújtott támo-
gatást az emberi jogok tiszteletben tartásához kötötte.
A Ceauşescu rezsim nem teljesítette ezeket a feltétele-
ket. Ceauşescu képtelen volt alkalmazkodni nemcsak
az Amerikai Egyesült Államok által kezdeményezett új
irányhoz, hanem szovjet vezető, Mihail Gorbacsov 1985
utáni politikai nyitásához sem. Az 1989-es decemberi
forradalom lezárta Nicolae Ceauşescu és a kommunis-
ta rendszer korszakát. Nicolae Ceauşescu rendszerének
voltak negatív (az emberi jogok eltiprása, személyi kul-
tusz, templomok és kolostorok lerombolása, szegényes
élelmiszerellátás és az alapvető kényelmi feltételek hiá-
nya 1982–1989 között) és pozitív vonásai is. A Ceauşes-
cu éra megvalósításai közé tartozik a Parlament épülete,
a transzfogarasi út, a Bukarest-Piteşti autópálya, a buka-
resti metró, a tengerparti üdülők stb.
SZÓTÁR
államosítás = a magántulajdonak az állam általi elkob-
zása, állami tulajdonba való kerülése.
1. forrás. Bélyeg, amely a „Román–­
szovjet barátság hónapját” ünnepli, 1951
2. forrás. A román–szovjet „barátság”
Még a román történelem tankönyv is a Szovjetuniót magasztaló mondat-
tal végződött:
„Nem volt még olyan alkalom, amelyben a Szovjetunió ne bizonyította vol-
na, hogy az igaz barát a bajban ismerszik meg. Nem kerülhetett az ország
olyan nehéz helyzetbe, hogy a Szovjetunió ne sietett volna a segítségére.
A Szovejtunió a béke élharcosa, nemcsak a mi barátunk, hanem az összes
békeszerető országé. Kiáltsuk: Éljen a román–szovjet barátság!”
(Simona Preda, Patrie Română, țară de eroi, 2015)

1. Figyelembe véve az 1939–1940-es eseményeket, keress két hamis értéke-

IDŐGÉP
Gondolkozz: Milyen lett volna az élet,
ha Románia nem vált volna kommu-
nista országgá?
Románia sorsáról a második világhá-
ború végén döntöttek, az országot le-
győzöttként kezelték, és a Szovjetunió
befolyási övezetébe került.
1. Azonosíts három-négy szempontot,
amely által más lett volna, ha Romá-
nia 1948 után nem válik kommunista
országgá!
2. Nevezz meg két szempontot, amely
révén ugyanolyan lenne az életetek, még
akkor is, ha Románia nem vált volna
kommunista országgá!
lést a szövegben a Szovejtunióról!
2. Az 1. és 2. forrásból kiindulva fogalmazd meg 3-4 mondatban a vélemé-
nyed a „román–szovjet barátságnak” a nyilvános feliratokban (bélyegeken)
vagy történelem tankönyvekben előforduló torzított bemutatásáról!
3. forrás. Bukaresti
utca 1986-ból
1. Hasonlítsd össze a képen
látható utcarészletet nap-
jaink városának utcarész-
letével! Nevezz meg két
különbséget!
2. Fejtsd ki a véleményed a
megállapított különbsé-
gekkel kapcsolatban! Mi
ezeknek a magyarázata?

4. forrás. A „Nép háza”, mérete alapján, a világ második legnagyobb

épülete. A rendszer utolsó éveiben kezdték el az építését Ceauşescu
utasítására. Az épület a román diktátor nagyzási hóbortját tükrözi és
a lakossággal szembeni nemtörődömségét, azokban az években, ami-
kor a mindennapi élet alapvető szükségleteinek hiánya volt tapasztal-
ható az országban. 1989 decemberében az épület 60%-a már készen
volt. A forradalmat követően fejezték be az építését, és a román parla-
ment, illetve más intézmények székhelyének ad otthont.

1. Mit gondolsz, miért építtetnek a diktátorok ehhez hasonló épületeket? Milyen üzenetet akarnak közvetíteni?
2. Készítsd el a román parlament épületének (a „Nép háza”) műszaki adatlapját, amely tartalmazzon adatokat a méreteiről,
az építésének éveiről, a munkások számáról, akik hozzájárultak az épület megvalósításához, a befektetés értékéről! Keress
információkat az interneten!
117

9. fejezet | ROMÁNIA
A XX–XXI. SZÁZADOKBAN
Antikommunista
ellenállás
ESETTANULMÁNY
Romániában a szovjetek által be-
vezetett kommunista rendszert
idegennek, a külföld megvalósítá-
sának tekintette a lakosság.
Paraszti csoportok, volt katonák,
a politikai pártok némely volt tagjai
megpróbáltak szembeszegülni Ro-
mánia kommunista állammá való
alakításával. Az ellenszegülés formái
váltakoztak a titkos találkozóktól,
ahol megbeszélték a külföldi rádió-­
állomásokon elhangzó információ-
kat, egészen a katonai ellenállásig.
1948-ban, szovjet minta alapján,
létrehozták a megtorlás intézmé-
nyét, a Securitatét, az ellenállás
bárminemű formájának felszámo-
lására. Besúgók és ügynökök révén
az intézmény ellenőrzés alatt tar-
totta a lakosságot, és felszámolta
az ellenállási sejteket.
Olvasd el figyelmesen a szöveget, ele-
mezd a forrásokat, majd oldd meg a
feladatokat!
1. Nevezz meg három társadalmi
kategóriát, amely ellenállt a kommu-
nista rendszer bevezetésének!
2. Nevezd meg a kommunista rend-
szer két eljárását, amellyel megpró-
bálta az ellenzéket eltávolítani!
3. Készítsd el az egyik kommunista
ellenállást vezető személy adatlapját,
vagy készíts egy portfóliót a lecké-
ben megemlített ellenállási szervezet
egyikéről! Dokumentálódj klasszikus
vagy online forrásokból!
4. Látogasd meg osztályoddal az
egyik volt kommunista börtönök
egyikét, amely a rendszer bukását
követően emlékhellyé vált (Márama-
rosziget, Jilava, Râmnicu Sărat stb).
Készíts a meglátogatott helyről egy
elemző lapot a digitális tankönyv
modellje alapján!
118
Fegyverekkel és tollal
„Éljenek a partizánok, míg jön- töltöttek be a nők. Például, a dél-fo-
nek az amerikaiak!” garasi ellenálló csoport tagjai közül
Nagyon erős volt a kollektivizálás
elleni paraszti ellenszegülés.
kitűnt Maria Jubleanu, Marina Chirca,
Elena Chirca, Maria Plop, Aurelia Cos-
Románia számos falujában felkelé-
sek robbantak ki a hatóságok ellen,
tea, Laurenția Arnăuțoiu és Elisabeta
Rizea. A felsoroltak közül egyesek az
amelyeket a hadsereg közbelé- ellenállás tagjai voltak, mások élelmi-
pése fojtott el. A kollektivizálással szerrel, ruházattal, gyógyszerekkel,
szembeni ellenszegülés miatt kb. információkkal segítették a mozgal-
80  000 parasztot tartóztattak le mak működését.
1949–1962 között, és ezekből Az Amerikai Egyesült Államok és a
30 000 főt küldtek törvényszék elé. nyugat-európai nagyhatalmak kom-
Az ellenállás legradikálisabb for- munistaellenes romániai beavat-
máját a katonai fegyverekkel fel- kozásába vetett remény táplálta és
szerelt antikommunista felkelők bátorította az ellenállás tagjait. Ez a
képezték („fegyveres” ellenál- remény az 1956-os magyar kommu-
lás). A hadsereg és a titkosszolgá- nistaellenes forradalom elfojtásával
lat erői elől a hegyekben és az er- együtt szertefoszlott. A legtöbb
dőkben rejtőzködtek (3. forrás), és „partizánt” kivégezték, támogatóikra
több ellenállási csoportot alkottak; sok éves börtönbüntetést szabtak.
megpróbálták túlélni és szabotálni
Száműzöttek ellenállása
a kommunista rendszert.
Számos román politikus és kultúr-
A katonai ellenállásban résztvevők
ember, akik a kommunista rendszer
száma nagyon nagy volt. Egy 1959.
bevezetésének első éveiben kül-
júniusi titkosszolgálati jelentés sze-
földre menekültek, jobboldali, naci-
rint, ennek megszületésekor 12 073
onalista vagy demokratikus politikai
személy volt letartóztatva ellenál-
pártok szimpatizánsai voltak (NLP
lási szervezetekben való tevékeny-
és NPP). Soraikban található Mircea
ség vagy ezek támogatása miatt.
Eliade és Emil Cioran írók, Pamfil Şei-
1944 után számos katonai ellen-
caru újságíró, Jean Moscopol színész
állási csoport működött, a leg-
és énekes, Ion Raţiu parasztpárti és
fontosabbakat Gavril Vatamaniuc
Radu Câmpeanu liberális politikus,
(Bukovina), Victor Lupșa („Vlad Ţe-
Monica Lovinescu és Virgil Ierunca
peş” szervezet, Râmnicu Sărat kö-
értelmiségiek stb. Ők különféle kiad-
rül), Ion Gavrilă Ogoranu („fogarasi
ványokkal, a romániai kommunista
csoport”, a Fogarasi-havasok észa-
rendszer túlkapásairól beszámoló
ki része), Gheorghe Arsenescu és
cikkekkel, amelyekkel a külföldi olva-
Toma Arnăuțoiu („A dombok be-
sóközönséget informálták, harcoltak
tyárjai”/ „A szabadság partizánjai”,
a kommunista rendszer ellen.
a Fogarasi-­havasok déli része), Ion
Uţă (Bánsági-hegyvidék), Nicolae
Dabija („Nemzeti védelmi front 1. forrás. Az antikommunista el-
lenállás fogarasi csoportjának
– Betyár hadtest”, Erdélyi-közép-
hegység), Teodor Şuşman (Vigyá- tulajdonát képező fegyverek és
lőszerek, a Securitate zsákmá-
zó-hegység), Nicolae Fudulea és
Gogu Puiu („Dobrudzsa betyár- nya 1952-ben
jai”) vezették.
Az ellenállási csoportok túlélésé-
nek nagyon fontos részét képezték
a támogató hálózatok, amelyek
több tíz, néha száz tagot szám-
láltak, és a rokonok, barátok és
mások kommunistaellenes meg-
győződése kötött össze. Az ellenál-
lási mozgalmakban fontos szerepet
Kényszermunka, börtönök és
deportálások
A hatóságok több, mint 100 000
embert tartóztattak le rendszerelle-
nességért vagy azt sejtető gyanús
magatartásért. Egyeseket helyben
kivégeztek, de a legtöbbjüket –
embertelen körülmények között
– sok éves börtönbüntetésre ítél-
ték; gyakoriak voltak a vallatások,
kínzások. A kínzóközpontokká váló
számos börtön között (ahol a régi
rendszer vezéralakjait iktatták ki)
található Pitești, Máramarossziget,
Szamosújvár, Jilava és Nagyenyed
is. Az elítéltek rokonai, barátai sem
menekültek meg az üldöztetés elől.
Őket rendszerellenes magatartás-
sal, „kollaborálással” vagy árulással
vádolták. A rendszer ellenségének
tekintett sokezer embert deportál-
tak a Bărăganra, vagy ítéltek évekig
tartó kényszermunkára az ország
veszélyes építkezésein (duzzasz-
tógátak, hegyi utak stb.) A politikai
foglyok kényszermunkáját hasz-
nálták fel a Duna–Fekete-tenger
csatorna nagyszabású építkezésé-
nél. 1949–1955 között 32 000 ember
Szatmárnémeti
Nagyvárad
Kolozsvár
Arad
Gyulafehérvár
Déva
Temesvár
Szörényvár
(Turnu Severin)
3. forrás. A kommunista ellenállás legfontosabb központjai
Nevezd meg azt a földrajzi térséget, ahol a legtöbb ellenállási központot je-
löli a térkép! Milyen domborzati forma uralja? Keress magyarázatot rá!
dolgozott itt, soraikban politikai
disszidensek, kultúremberek, egye-
temisták, az állam ellenségeinek
tekintett parasztok találtattak, akik
közül kb. 1300 éhen halt, végkime-
rült, vagy kikezeletlen betegség mi-
att hunyt el.
A passzív ellenállástól a lázadásig
Az 1956-os magyar forradalom le-
verését követően a román társada-
lom beletörődött a kommunista
rendszer valóságába. A kultúrából
hiányzó erős szakadár magatartás,
amilyen Csehszlovákiában, Lengyel-
országban vagy a Szovjetunióban is
létezett, elbátortalanította a román
kommunista rendszerrel szembeni
nyílt ellenállás megnyilvánulásait.
A gazdasági nehézségek és a ne-
hezen megvalósítható gazdasági
tervek érdekében a munkásságra
háruló hatósági nyomás a rend-
szer elleni ellenséges megnyilvá-
nulásokhoz vezetett: az 1977-es 2. forrás. Az antikommunista ellenál-
Zsil-völgyi bányászok sztrájkjá- lást szimbolizáló „Szárnyak” emlék-
hoz és az 1987-es brassói munká- mű, amely a bukaresti Szabad Sajtó
sok lázadásához. Ezeket tömeges háza előtt található. Vlagyimir Iljics
letartóztatások követték. Lenin hajdani szobrának helyén áll.
városok
antikommunista
ellenállási
Szucsáva
(Suceava) központok
Jászvásár Chișinău
Karácsonkő (Iași)
(Piatra Neamț)
Csíkszereda Bákó
(Bacău)
Barlád
(Bârlad)
Nagyszeben
Foksány
(Focșani) Tulcsa
(Tulcea)
Ploiești
Bodzavásár
(Buzău) 4. forrás. A Kommunizmus Áldo-
zatainak és az Antikommunista El-
lenállás Emlékmúzeuma, amelyet
Krajova Bukarest
(Craiova) Konstanca Máramarosszigeten az egykori po-
Alexandria litikai foglyok börtönében alakítot-
tak ki. A falakon a hajdani foglyok
fotói láthatók.
Nevezz meg négy személyt online doku-
mentálódás alapján (gépeld, „Szigeten
raboskodott személyek”), akiket megem-
lített a Nagy Egyesülés című lecke, és akik
ennek a hírhedt kommunista börtönnek
voltak a foglyai!
119

9. fejezet | ROMÁNIA
A XX–XXI. SZÁZADOKBAN
Mindennapi élet
a kommunista
rendszerben
ESETTANULMÁNY
Az emberek magánéletének ellen-
őrzésével, a véleménynyilvánítás
szabadságának tiltásával és az alap-
vető jogok megsértésével a román
kommunista rendszer átalakította a
társadalmat.
A román társadalomnak alkalmaz-
kodnia kellett a kommunista rend-
szer követelményeihez. Így, a „mun-
kásosztály” legfontosabb joga a
munkához való jog lett. A jogvesz-
tések mellett a lakosságnak színlel-
nie kellett a lelkesedést, a ragaszko-
dást, az önkéntességet és a tényt,
hogy egyetért a Kommunista Párt
intézkedéseivel. A munkásoknak
részt kellett venniük a rendszer által
aprólékosan megtervezett felvonu-
lásokon, amelyek őszintének tűntek,
és amelyek révén a termelés vagy a
párt sikerességét magasztalták.
Olvasd el figyelmesen a szöveget, ele-
mezd a forrásokat, majd oldd meg a
feladatokat!
1. Említsd meg egy okát a ’80-as évek-
ben elindított takarékossági program-
nak!
2. Azonosíts egy emberi jogot, amelyet
a kommunista állam hatóságai nem
tartottak tiszteletben! Magyarázd meg
két-három szóbeli mondattal, milyen
módon szegték meg ezen jogokat!
3. Készíts egy riportot a szüleid, nagy-
szüleid egyikével vagy egy szomszéd-
dal, akik megéltek a kommunizmus
mindennapjait! Kérdezd őket a kom-
munizmus hétköznapjairól, a mun-
káról/iskoláról, arról, hogy milyen volt
az élelem, hogyan töltötték szabad-
idejüket, és hogyan érintette őket a
kommunista rendszer! Hasonlítsd ös�-
sze az általad szerzett információkat
az osztálytársaid adataival! Végezetül,
készítsetek egy osztálylistát a legtöbb-
ször előforduló öt információról!
120
„Sorban állás” – egy életmód?
Az emberek mindennapi élete az
adott politikai rendszertől is függ,
amelyben élnek. Mivel a kommu-
nizmus egy totalitárius rendszer
volt, amelyben az állam az embe-
rek életének legapróbb részleteit
befolyásolta, magának a rendszer-
nek negatív következményei vol-
tak a lakosság anyagi boldogulása,
de leginkább lelkiállapotára nézve.
A kommunista rendszer kezdete-
kor élelmiszerválság alakult ki,
amelyet a háború következményei,
az egymást követő aszályos évek,
az egyéni vállalkozások felszámolá-
sával a szabad kereskedelem meg-
szűnése idézett elő. A kollektivizá-
lás miatt a parasztok nem a saját
földjükön termeltek, és nem lát-
ták el élelmiszerekkel a városokat.
Az állam képtelen volt a lakosság
élelmiszerszükségleteit kielégíteni,
a hatóságok el akarták ezt takarni a
külföld szeme elől. Annak érdeké-
ben, hogy a kommunista Románi-
áról egy virágzó ország benyomá-
sát keltsék, az 1953. évi Nemzetközi
Ifjúsági Fesztivál alkalmával meg-
oldották az üzletek ellátottságát,
hogy lenyűgözhessék a külföldi
vendégeket.
A kommunista rendszert, az alap-
termékek hiánya mellett, a Securi-
tate és a Milícia (a rendőrség meg-
nevezése ekkor) túlkapásaitól való
állandó félelem jellemezte.
1. forrás. Étolajért sorban álló em-
berek, Bukarest, 1986. május 1.
Egy viszonylag stabil időszaknak
számított a kommunista rendszer
időszakának közepe (1965–1980),
amit jól működő ellátás jellemzett,
és a véleménynyilvánítás szabadsá-
gát is kevésbé korlátozták; a Securi-
tate is diszkréten működött. A ’80-
as évek kezdetén a helyzet változni
kezdett. A rezsim 1982-től kezdő-
dően takarékossági programot
vezetett be, hogy külföldi adós-
ságait hamarabb kiegyenlíthesse.
Ez leginkább a lakosságot érintette:
bevezetésre került az alaptermé-
kek mennyiségének csökkenése,
fejadagok bevezetése, az üzem-
anyag korlátozása, a távhőszolgál-
tatás csökkentése, az áramellátás
megvonása, a televízió adásainak
néhány órára való korlátozása, ami
alatt a „szeretett párt és vezető” szá-
mára volt fenntartva. Az alapélelmi-
szerek hiánya volt a legégetőbb. Az
emberek órákkal az üzletek nyitása
előtt „sorban állva” (1. forrás) vár-
ták, hogy a kevés és gyorsan elkelő
termékekből kaphassanak.
Faluról városra
A lakosságot érintő másik jelenség
az erőltetett urbanizáció volt.
1948-ban a lakosság 77%-a vidé-
ken élt. A kommunista rendszer
iparosítási és urbanizációs politi-
kájának eredményeképp, 1989-
ben a falusi lakosság az ország
lakosságának csupán 45%-át tette
ki. A mezőgazdaság kollektivi-
zálása átalakította a román falu
 4. forrás. Az ’50-es évek
hétköznapjai
„A régi kereskedelmi életet felszá-
molták, a kereskedőket üldözik
[…] Egyesek panaszkodnak. Az-
után mindenkit elvisznek valaho-
va, a náci rendszer zsidókat érintő
politikájának emlékét idézve a já-
rókelőkben. […] Kék egyenruhás
milicisták nyüzsögnek mindenhol
[…] A diákok fekete egyenruhát hor-
danak, karjukon számmal, míg a
tanítók ugyanolyan fekete, egyszerű
egyenruhát viselnek.
2. forrás. Nicolae Ceauşescu egy piteşti iskola látogatása alkalmával Piros zsinóros fehér sapkát viselő
3. forrás. Mezőn újságot olvasó parasztok, Livezeni, Argeş, 1950 postai alkalmazottak, bicikli nélkül
[…], mindig késésben. (Általában,
a cenzúra miatt történnek ezek a
dolgok, amely majdnem megfojtja
a levelezést; egy képeslap Szeben-
ből Bukarestbe való megérkezése
majdnem három hónapba telik.
[…] Egy külföldre szánt levél elkül-
déséhez fel kell mutatni a személyi
igazolványt , majd a küldő egy kü-
lön listára kerül. A levelet pedig fel-
bontják, és ellenőrzik a tartalmát.)
Vannak még földszínű egyenruhák,
a gyakorlatra kivezényelt katonáké.
[…]
1949. május 23-án határozat szüle-
képét. A falusi lakosság jelentős ré- tett az ország utcáinak, gyárainak
sze beköltözött a városokba, hogy és üzemeinek, a vállalkozások irodá-
építkezéseken vagy újonnan épült inak vezetékes rádiókkal való felsze-
üzemekben vállaljon munkát. A vi- relésére; a megafonok ellensúlyoz-
dék városba költözése elegendő zák a rádiókészülékek kevés számát.
munkaerő nélkül hagyta a mező- Sajnos a rádióadások szörnyűek.
gazdaságot, amely a hatóságok ál- A bukaresti rádió szünetében ugyan-
tal megkövetelt élelmiszer és ipari annak az éneknek az első taktusait
felhasználású növények előállításá- lehet hallani: »Dicsőség Sztálinnak,
ra nyomta rá bélyegét. A kommu- fejlődünk« […]
nista vezetés a középiskolásokat,
egyetemistákat és katonákat ren- Nyáron benzingőztől, szuroktól és
delte ki az őszi betakarítási munká- szeméttől szagos a főváros. Sze-
latok elvégzésére. A kommunista gény, szürke és elszomorító utcák
propaganda „hazafias munká- kéregetőkkel és csavargó gyerekek-
nak” nevezte mindezt. kel […].”

Az alapélelmiszerek hiánya és az (Dorin-Liviu Bîtfoi,

emberi jogok megsértésének Így született az új ember.
eredményeként a lakosság 1989 Románia az ’50-es években, 2012.)
decemberében forradalmat rob-
bantott ki a kommunista rendszer
és Nicolae Ceauşescu ellen.
5. forrás. Iskolások gyógyfüve-
ket szednek, Tulcea, 1978.

121

9. fejezet | ROMÁNIA
A XX–XXI. SZÁZADOKBAN
Manipulálás és
propaganda.
Az új ember.
Következmények
ESETTANULMÁNY
Minden totalitárius rendszer a társa-
dalom újjáépítésének megvalósí-
tását egy „új ember” megteremtésé-
vel gondolta megvalósíthatónak, így
a kommunizmus is. A kommunista
rendszer célja a világ ideológiai ala-
pon történő átalakítása, az emberek
megváltoztatásán keresztül a társa-
dalom megváltoztatása. A román
kommunizmus „új ember” fogal-
ma a régi társadalommal szembeni
reakció volt. Az „új ember” szöges
ellentéte lesz a „régi ember”-ről al-
kotott kommunista képnek (polgári,
kapitalista társadalom)
Az „új ember”-nek gyűlölnie kell a
földbirtokosokat, polgárokat és ku-
lákokat (tehetős parasztok), viszont
sokat kell dolgoznia, nem magáért,
hanem a társadalomért, irtóznia kell
a luxustól, le kell mondania a vallá-
si érzelmekről, engedelmesnek kell
lennie, és vakon kell hinnie a párt-
ban és annak döntéseiben.
Olvasd el figyelmesen a szöveget, ele-
mezd a forrásokat, majd oldd meg a
feladatokat!
1. Nevezd meg az „új ember” négy
jellemzőjét a kommunista rendszer
szemszögéből!
2. Milyen módon volt „új ember” a
kommunista nő? Hogyan változott
meg a családban betöltött szerepe?
Mondj három-négy mondatban
szóbeli véleményt a nő szerepének
megváltozásáról az „új emberek”
társadalmában!
3. Készíts egy tíz fotóból álló képtárat
a kommunista rendszer diákéletéről!
A fotók kötődjenek a következőkhöz:
ünnepségek; az osztályterem kinéze-
te; a diákok által használt eszközök
(írószerek, iskolatáskák stb.)!
122
Mit jelentett a kommunistáknak az „új ember”?
Nicolae Ceauşescu a következőkép-
pen jellemezte a rendszer célját: „a
természet legnemesebb termékét
akarjuk tökéletesíteni: a társda-
lomban létező minden alkotóját,
az Embert.” Az „új ember” legfőbb
célja a hajnaltól napnyugtáig tar-
tó kemény munka. „A munka az
a laboratórium, ahol az Új ember
formát ölt (…), aki gondolkozik, és
»forradalmi szellemben« cselekszik;
egy »társadalmi újító«, aki megveti
a régit, és ki nem állhatja a vallási hi-
tet”, írja a párt szócsöve, a Scânteia.
Az „új ember” a maga és a család-
ja érdekei fölé helyezi az államot,
a pártot és a társadalmat, és min-
dig a kommunista ideológia szelle-
mében cselekszik.
Gyakran mutatták a párt vezetőjét
az „új ember” élő példájának. Ennek
eredményeként alakult ki fokozato-
san egy személyi kultusz Nicolae
Ceauşescu és felesége, Elena, körül.
Nicolae Ceauşescu személyi kultu-
szát egészítette ki Elena Ceauşes-
cu, aki nőként, politikai vezetőként
és a hivatalos propaganda alapján
„akadémikusként, mérnökként,
világhírű tudósként” „az egész ro-
mán nép számára eszményi ide-
állá” vált (annak ellenére, hogy
csupán négy osztályt végzett).
Megerősítést nyert az a nézet, mi-
szerint a kommunista „új ember”
képes vezetni a családot, felelős-
ségteljes, és kezelni tudja a munka-
helyi kihívásokat.
2. forrás. „A világ gyerekei békét
akarnak” nemzetközi fesztivál,
Năvodari, 1979. július 20.
Következmények
Az „új ember” megalkotásának kí-
sérlete kudarcot vallott, a kommu-
nista propagandának és általában
a kommunista rendszerben való
életnek azonban fontos és hosszú-
távú következményei voltak. A la-
kosság széles rétegei olyan élet-
módot sajátítottak el, amelynek az
engedelmesség, a kezdeményezés
és kritikai magatartás hiánya és a
gyanakvás voltak az ismérvei. Ezek
a rétegek könnyen befolyásolható-
ak és szociálisan passzívak voltak,
akik nehezebben alkalmazkodtak a
kommunista rendszer bukását kö-
vetően kialakult demokráciához és
piacgazdasághoz.
1. forrás. A család
„A modern világ valóságának gyakori
jellemzője a válás. Többnyire politikai
okokból kifolyólag történik meg (…), és
az utóbbi években házasodott fiatalok
válnak legtöbbször (…). A házasság
olyan teher, amely máshogy köti le az
embert, mint ezelőtt. Az biztos, hogy a
nő, akit a Szovjetunió »felszabadított, le
kell egyszerűsítse a háztartási teendő-
it, és szerénységre kell szoktatnia férjét,
aki mindig elvárja, hogy kiszolgálják« –
legalábbis erre biztat a hivatalos sajtó.
»A dolgozó nők olyan ételt kell készítse-
nek, amelyek nem kényszeríti arra őket,
hogy órákat töltsenek a konyhában.
Úgy kell beosztaniuk az idejüket, hogy
ne teljen el úgy egy nap, hogy egy hasz-
nos könyvből legalább néhány oldalt
ne olvastak volna el. (…) A fiatal nőknek
kerülniük kell a kifestettséget (…) Egy fi-
atal arcnak nincs szüksége festékre…«”
(Dorin-Liviu Bîtfoi,
Így született az új ember.
Románia az ’50-es években, 2012.)

Nicolae
Ceauşescu
kora
ESETTANULMÁNY
Nicolae Ceauşescu 1965-ben, Ghe-
orghe Gheorghiu Dej halálát kö-
vetően került hatalomra, és egyes
nemzetközi események alakulá-
sát kihasználva szilárdította meg
hatalmát.
A nemzetközi közvélemény sze-
mében megszerzett, Moszkvától
független vezető személyének
hitelessége lehetőséget biztosí-
tott Ceauşescunak, hogy akaratát
a román társadalom minden as-
pektusára kiterjessze. Fokozatosan
kizárta vagy eltávolította pártbeli
ellenfeleit, és utólag feleségét (El-
ena Ceauşescu) maga mellé véve,
látta el a párt és az állam vezetésé-
nek feladatát.
Az alatt az idő alatt, míg Romániát
vezette, Nicolae Ceauşescu sokkal
fontosabb szerepet töltött be az
ország és a társadalom alakításá-
ban, mint elődje. Az építészetben,
az iparosításban, a gazdaság szer-
vezésében, az oktatásban, de még
a művészetek terén is otthagyta a
keze nyomát 1965 és 1989 között.
Megalapozottan nevezik a törté-
nészek ezt az időszakot „Nicolae
Ceauşescu korának”.
1. Készítsd el Nicolae Ceauşescu élet-
rajzi adatlapját! Használj hagyomá-
nyos vagy online forrásokat!
2. Készíts egy bibliográfiát (művek
címeinek listája) a Nicolae Ceauşes-
curól szóló művekről! Legalább nyolc
címet említs meg! Használj online
forrásokat! A következők szerint ké-
szítsd el a listát: szerző, cím, kiadó,
helység, megjelenés éve (pl. Victor,
Gabriel Osăceanu, „Ceauşescu arcai”,
Aius, Krajova, 2017.)!
„A nép legjobban szeretett fia”?
Nicolae Ceauşescu a kínai, észak-­koreai
és vietnámi (1971) látogatásait köve-
alkudozási képességeiben, amelyeket
a román vállalatok nevében végzett,
tően ideológiai változtatások sorát in- és amelyekkel igyekezett elkerülni a
dította el, hogy személyi kultuszát, kapitalista versengést a nemzetközi
az ázsiai modell alapján, előtérbe piacokon.
helyezhesse. A pártpropaganda egy Az Amerikai Egyesült Államok,
olyan mesterséges képet – a nép imá- Nagy-Britannia, Franciaország és más
dott vezetői, a kommunista mozgalom nyugati államok politikai vezetői is fo-
úttörői, a világbéke élharcosai, az er- gadták Nicolae Ceauescut, bízva a ro-
kölcsösség, éles eszűség és más eré- mán kommunista vezető Szovjetunió­
nyek elő példái – festett le a Ceauşescu ellenes együttműködésében. Ez a
házaspárról, amelyek hízelgőek voltak
diplomáciai hitelesség kezdetben
számukra, de semmi közük nem volt megszilárdította Ceauşescu népszerű-
a valósághoz. A lakosság ezen mester- ségét. Ez a ’80-as évekig tartott, ekkor-
séges kép elleni tiltakozása, elutasító
ra bizonyosodott be a román vezető
magatartása és a részvét megtagadása kereskedelmi politikájának és gazdasá-
a személyi kultusz éltetésében, bünte- gi eredményességének csődje.
tést vont maga után. Költőket, festőket,
írókat, történészeket, sőt diákokat (2.
forrás) is kényszerített a rezsim, hogy
vegyenek részt ennek a kultusznak az
építésében, amely Nicolae Ceauşescut
a „Kárpátok géniuszá”-nak vagy „A nép
legjobban szeretett fiá”-­ nak nevezte,
míg a román kommunizmus általa ve-
zetett időszakát „Aranykorszak”-nak.
Gazdasági törekvések
Nicolae Ceauşescu, meggyőződve sa-
ját elképzeléseinek helyességéről és
kihasználva nemzetközi hírnevét, illet-
ve szűk környezetének bátorító szavait,
ambiciózus gazdaságfejlesztési prog-
ramot kezdeményezett. A program az
ipar fejlesztésére összpontosított (kü-
lönösképpen a nehéziparra) és a nyu-
gati vagy ázsiai és afrikai országokba
irányuló ipari termékek exportjára. Ni-
colae Ceauşescu a maga köré felépített
személyi kultusztól ösztönözve bízott 1. forrás. Egy bukaresti
a fontosabb politikai vezetőkkel foly- könyvesbolt kirakata Nicolae
tatott árukivitelt/árubehozatalt érintő Ceauşescu műveivel, 1986
2. forrás.
Nicolae
Ceaușescu
személyi
kultuszának
fenntartására
kötelezett
diákok
123
 9. fejezet | Románia a XX–XXI. századokban
Románia a hidegháborúban
Mi volt a „függetlenségi nyilatkozat”?
A második világháború végén a világ az Amerikai Egye-
sült Államok és a Szovjetunió képviselte szuperhatalmak
körül kialakuló két katonai, politikai, ideológiai tömb
mögött sorakozott fel. A szuperhatalmak konfliktusát
„hidegháborúnak” nevezzük. A második világháború
legyőzött országának tekintett Románia a szovjet ér-
dekszféra egyik államává vált. A kommunista rendszer
elejétől kezdődően a szovjet érdekek határozták meg a
román állam külpolitikáját. Románia tagja lett a Szovjet-
unió által létrehozott nemzetközi szervezeteknek: a Köl-
csönös Gazdasági Segítség Tanácsának (KGST) és a
Varsói Szerződésnek. A KGST a kommunista államok
gazdasági egybeolvadásának eszközévé kívánt válni, míg
a Varsói Szerződés, amely katonai szövetség lévén, a ta-
gok kollektív védelmének biztosítása céljából jött létre.
Az 1952-es alkotmány nyilvánosan elismerte Románia
Szovjetuniótól való függőségét: „A Román Népköztársa-
ság a Szovjetunió német fasiszták felett aratott történelmi
győzelmének és Románia dicsőséges Vörös Hadsereg általi
felszabadításának eredményeként született meg (…) a ba-
rátság és a szövetség a nagy Szovjetunióval, ennek önzetlen
és baráti támogatása a függetlenség, állami önállóság, és a
RKP fejlődésének és a virágzásának biztosítása céljából”.
A bukaresti rezsim Gheorghe Gheorghiu-Dej vezetése
alatt kezdetben nem tért el a szovjet külpolitika irány-
vonalától. Később a szovjet csapatok Romániából
való kivonulásával (1958) és a kubai rakétaválsággal
(1962) egyidőben, amikor az emberiség egy atomhábo-
rú szélére sodródott, a román kommunisták Moszkvától
független külpolitikát kezdtek el folytatni. A kulcsmozza-
nata ennek a folyamatnak az ún. „függetlenségi nyilat-
kozat” (1. forrás) volt, amelyben a román kommunisták
visszautasították a Szovjetuniónak alárendelt csatlós
állam szerepet, és meghirdették minden kommunista
párt és minden kommunista állam egyenlőségét. A kor-
szak kezdetén, Románia ápolta az ideológiai okokból
Moszkvától eltávolodott kommunista államokkal (Kí-
nai Népköztársaság, Albán Népköztársaság, Jugoszláv
Szövetségi Népköztársaság, Koreai Népi Demokratikus
Köztársaság) való közeli kapcsolatait.
Nicolae Ceauşescu 1965-ös hatalomátvételével egyidő-
ben Románia elkezdett dacolni a moszkvai hivatalos
politikai iránnyal. Előszeretettel választotta a semleges
álláspontot a nemzetközi konfliktusokban, diplomá-
ciai és gazdasági kapcsolatokat kezdeményezett a
124
kapitalista államokkal mint a Német Szövetségi Köztár-
saság, Izrael, Nagy-Britannia, Amerikai Egyesült Államok és
mások. 1968-ban, a prágai tavasz alkalmával, Ceauşescu
bírálta a Szovjetunió és a többi kommunista állam kato-
nai beavatkozását a csehszlovákiai kommunistaellenes
eseményekbe. Ez a pillanat jelentette a hidegháborúban
Románia számára a Moszkvával szembeni függetlene-
dés csúcspontját. Románia magatartását nagyra értékel-
ték a nyugati államok. Ugyancsak ez az alkalom volt Cea-
uşescu népszerűségének tetőpontja a románok körében.
A nyugati nagyhatalmak Románia Szovjetuniótól el-
távolodó magatartását, amely repedéseket okozott a
kommunista tömb egészén, lépéselőnynek tekintették
a hidegháború eseményeiben. Apránként a nemzetközi
helyzet alakulása kedvezőtlenül hatott Ceauşescu rend-
szerére. 1977-től Jimmy Carter amerikai elnök egy új kül-
politikai stratégiát kezdeményezett, amely szerint az em-
beri jogok tiszteletben tartásának feltételéhez kötötték
az egyes államoknak nyújtott támogatások folyósítását.
Az Amerikai Egyesült Államok támogatásának hiányá-
ban, a romániai kommunista rendszer utolsó évtizedére
Ceauşescu egyre érezhetőbben elszigetelődött a nem-
zetközi politika színpadán.
1. forrás. A Román Munkáspárt „függetlenségi
nyilatkozata”
„…A Román Népköztársaság a szocialista államok baráti
és együttműködési kapcsolatait elősegítő politika támoga-
tója, (…) külpolitikája az eltérő társadalmi berendezkedésű
országok közötti békés együttélés elvére épül. (…) Nem léte-
zik, és nem létezhet „atyapárt” vagy „fiú-párt”, felsőbbrendű
párt vagy alárendelt párt csak az egyenjogú kommunista és
munkáspártok nagy családja létezik. Egyetlen pártnak sincs
és nem is lehet kivételes helye, nem kényszerítheti rá más
pártra irányvonalát és véleményét. (…) Egyetlen pártnak
sem szabad egy másik ország pártvezetését alávetni, sőt mi
több, nem intézhet felhívásokat a pártvezetés eltávolítására
vagy leváltására…”
(A Román Munkáspárt nyilatkozata a nemzetközi kommu-
nista és munkás mozgalmak kérdésében, 1964. április 24.)
1. Írd ki azt a kifejezést, amely azt mutatja, hogy milyennek
kellene lennie a kommunista és munkáspártok kapcso-
latainak a Román Munkáspárt vezetőinek véleménye
szerint!
2. Írd ki azt a kifejezést, amellyel a román kommunisták vis�-
szautasítják más országok kommunistáinak beavatkozá-
sát Románia belpolitikájába!
2. forrás. Nicolae Ceaușescu a bukaresti tömeg előtt ismerteti a
Román Kommunista Párt álláspontját a csehszlovákiai esemé-
nyekkel kapcsolatban (1968. augusztus 21.)
4. forrás. Richard Nixon amerikai elnök Bukarestben (1969)
5. forrás. Jimmy Carter amerikai elnök 1978. április 12-én
fogadja Nicolae Ceaușescut hivatalos washingtoni látogatása
alkalmával.
Említsd meg a lecke szövegének információi alapján egy lehetséges témá-
ját a találkozónak!
3. forrás. Ceaușescu bírálja
a Szovjetunió beavatkozását
Csehszlovákiában
„Az öt szocialista ország csapatainak be-
vonulása Csehszlovákiába komoly hiba,
és súlyosan veszélyezteti Európa békéjét és
a szocializmus sorsát a világban. […] Elfo-
gadhatatlan […] hogy szocialista államok
lábbal tiporják egy másik állam szabadsá-
gát és függetlenségét. A szocializmus épí-
tésnek lehetséges útjai mindegyik pártnak,
államnak és népnek a saját döntése. Senki
sem vállalhatja jogtalanul a tanácsadó, út-
mutató szerepét. […] Mi mindannyiunknak,
románoknak, magyaroknak, németeknek,
minden nemzetiségnek ugyanaz a sorsunk
és törekvésünk: a kommunizmus létrehozá-
sa hazánkban, és eltökéltek vagyunk, hogy
biztosítsuk ennek az eszménynek a meg-
teremtését. Egyesek arról beszélnek, hogy
Csehszlovákiában fennáll az ellenforrada-
lom veszélye. Lehet, hogy holnap akadnak
olyanok, akik azt állítják majd, hogy ezen
a népgyűlésen is voltak ellenforradalmi
megnyilvánulások. Mindannyiuknak azt
válaszoljuk: a román nép senkinek sem
fogja megengedni, hogy az ország területét
megsértse. […] Legyünk felkészülve, elvtár-
sak, hogy bármely pillanatban megvédjük
szocialista hazánkat, Romániát.”
(Részlet, Nicolae Ceaușescu 1968
augusztus 21-i beszédéből)
1. A csehszlovákiai beavatkozással mi-
lyen elvek megszegését rója fel Nicolae
Ceaușescu?
2. Miért gondolja Ceauşescu, hogy Romá-
niát a csehszlovákiaihoz hasonló lero-
hanás veszélye fenyegeti?
3. Mit gondolsz, milyen hatással volt Cea-
uşescu beszéde Románia lakosságára?
Érvelj szóban a véleményed mellett öt-
hat mondatban!
FELADAT
A legjobb tudósítás: Képzeld el, hogy egy
amerikai riporter vagy Romániában 1968.
augusztus 21-én! Készíts egy tudósítást,
amelyben bemutatod a bukaresti esemé-
nyeket! Ihletnek felhasználhatod a 2. és 3.
forrásokat. A tudósításnak legalább 150-
200 szóból kell állnia, és tartalmaznia kell
legalább egy információt a román politi-
kai vezetőről, a bukaresti politikai rendszer-
ről és a hidegháború nemzetközi politikai
körülményeiről.
125
 9. fejezet | Románia a XX–XXI. századokban
A demokratikus politikai rendszer
1989‑től napjainkig
Melyek voltak az átmenet legnagyobb kihívásai?
A kommunista rendszer bukása
A kommunista rendszer 1989-ben bekövetkezett bukása
Európában felbátorította a Ceauşescu rezsimmel szembe-
ni román elégedetlenség megnyilvánulásait. Ceauşescu
elutasította Mihail Gorbacsov szovjet vezető reformja-
vaslatait is. Az alapvető élelmiszerek hiánya és a szabad-
ságjogok eltiprása kiváltotta a temesvári forradalom kirob-
banását (1989. december 16.). Nicolae és Elena Ceauşescu
a tiltakozások véres leverésére és az áldozatok számának
leplezésére adott utasítást.
A kedélyek lecsillapítása végett Ceauşescu december 21-
re nagygyűlést hívott össze Bukarestbe, ahol a tömeg a
kommunizmus és Ceauşescu bukását kezdte el követelni.
December 22-én a forradalmárok megtámadták a RKP Köz-
ponti Bizottságának székhelyét, ahol Ceauşescu is rejtőzkö-
dött. Az események arra késztették a román vezetőt, hogy
helikopterrel elmeneküljön.
A RKP Ceauşescuval szembenálló néhány tagjából és a
disszidensekből álló csoport átvette a hatalmat, és létre-
hozták Ion Iliescu vezetésével a Nemzeti Megmentési
Frontot (NMF). „Háború” következett a forradalmárok és
a feltételezett terroristák között, amelynek következtében
Bukarestben mintegy 1000 ember vesztette életét. A had-
sereg támogatását maga mögött tudó NMF letartóztatta
a Ceauşescu házaspárt, és egy gyors bírósági eljárást kö-
vetően 1989. december 25-én kivégezték őket. Ceauşescu
bukásának és az első reformok megszületésének ellenére
sem csitultak a tiltakozások, amelyek a NMF és Iliescu ellen
irányultak, akit „álcázott” kommunizmussal vádoltak.
Átmenet a demokráciába
A NMF a társadalom megosztásának gyakorlatához folya-
modott a hatalom megtartása érdekében. Többek között a
Zsil-völgyi bányászok közbelépését is kérte, hogy az Egye-
tem térről feloszlathassák a bukaresti tiltakozókat (1990. jú-
nius 13–15.), akiket legionáriusoknak és csavargóknak cím-
kéztek. A bányászok másik célpontja a politikai foglyok és
a száműzetésből visszatért vezetők által újralapított „tör-
ténelmi” politikai pártok voltak (Kereszténydemokrata
Nemzeti Parasztpárt, elnöke Corneliu Coposu, a Nemzeti Li-
berális Párt, elnöke Radu Câmpeanu, Román Szociáldemok-
rata Párt, elnöke Adrian Dimitriu). 1990–1999 között hat al-
kalommal történt erőszakos bányász beavatkozás, amelyet
a korszakban „bányászjárásnak” is neveznek. 1990. május
20-án tartották meg az első szabad parlamenti választáso-
kat, amelyet a politikai párttá szerveződött NMF nyert meg,
míg Ion Iliescut Románia elnökének választották. A NMF két
táborra bomlott: a Nemzeti Megmentési Frontra (a későbbi
Demokrata Pártra) és a Nemzeti Demokratikus Megmentési
126
Frontra. 1992-ben, a következő választások alkalmával Ion
Iliescut újraválasztották. Az ország számára fontos reformok
sikertelensége miatt 1996-ban egy Iliescuval szembeni
pártkoalíció, a Román Demokratikus Konvenció (RDK),
nyerte meg a választásokat. Elnöknek Emil Constantinescut
választották. A RDK kormányzása alatt (1996–2000) Romá-
nia megállította a gazdasági mélyrepülést, és jelentős lépé-
seket tett az európai integráció felé.
Átmenet a piacgazdaságba
A kereskedelem liberalizálódásával, a privatizáció és a kül-
földi befektetések révén valósult meg a piacgazdaságba
való átmenet. A kereskedelem liberalizálása az infláció nö-
vekedését vonta maga után. 1990–1993 között 270-350%-
os inflációval számoltak. Ez a tény a lakosság életszínvona-
lára nyomta rá keményen a bélyegét, mivel a bérek nem
követték a pénzromlás ütemét. A kereskedelem liberalizálá-
sa és a magánvállalkozók üzleteinek nyitása a lakosság jobb
termékellátottságát eredményezte.
Fontos szerepet töltött be a piacgazdaságra való átmenet-
ben a tulajdonosaiknak visszaszolgáltatott mezőgazdasági
területek ügyének rendezése (1991), ami tulajdonképpen a
kommunisták által végrehajtott kollektivizálás eltörlését
jelentette.
Kezdetben a gazdaság teljes átszervezése negatív következ-
ményekkel járt a lakosság életszínvonalára való tekintettel.
1990–1999 között csökkent a termelés; az „egészséges” gaz-
dasági növekedésre épülő átszervezés első esztendejének
a 2000 évet tekintik. A kommunizmus következményeinek
érvénytelenítése érdekében szükség volt erre a fájdalmas
átmenetre, amely az egész román társadalmat felforgatta.
Az átmenet folyamatát a korrupció is nehezítette. Privatizá-
ciós csalások, egyes bankok vagy vállalatok csődjei, egyes
szerződések túlságosan magas áron való odaítélése – csak
néhány példája a korrupció megnyilvánulásainak. Sokáig
a törvényhozási hiányosságok is elősegítették a korrupció
burjánzását, anélkül, hogy a megvesztegetetteket utolérte
volna az igazságszolgáltatás keze.
SZÓTÁR
diaszpóra = (itt) a világ különböző pontjain élő román kö-
zösségek összessége
piacgazdaság = gazdasági rendszer, amely a termelési té-
nyezők többségének magántulajdonára és a szabad piacra
támaszkodik
infláció = a fogyasztási cikkek árnövekedése; például, egy
356%-os éves pénzromlásnál, mint amilyen 1993-ban volt,
az év elején egy 100 lejes termék ára év végére 356 lejbe
került.
privatizáció = az állami tulajdon magántulajdonná alakulá-
sa (az államosítás folyamatának ellentéte)
 2. forrás. A bukaresti Forradalom tér december 23-án
FELADAT
(A kép) és 24-én (B kép)
Készítsetek egy osztályblogot „Emlékek a forradalomról”
címmel! Gyűjtsetek információkat a szülőktől, nagyszü- A
lőktől, ismerősöktől arra vonatkozóan, hogy hogyan él-
ték meg az emberek az 1989-es decemberi forradalmat!
Tegyétek közzé az összegyűjtött információkat, kiegészít-
ve az online térben fellelhető fotókkal és cikkekkel! A köz-
zétett információkból válasszátok ki a számotokra legér-
dekesebbeket, kiegészítve ezzel a személyes portfóliódat!

1. forrás. A NMF programja

„[…] Programként a Front a következőket javasolja:
1. Az egyetlen párt vezető szerepének eltörlését és egy demok-
ratikus többpártrendszeren nyugvó kormányzat létrehozását.
2. Szabad választások megszervezését. B
3. A törvényhozó, végrehajtó és bírói hatalmak szétválasz-
tását és minden politikai vezető egy vagy legtöbb két man-
dátumra való megválasztását. Senki sem követelhet magá-
nak élethosszig tartó hatalmat. […]
10. Olyan bel- és külpolitika támogatását, amely alárendeli
magát az emberi lét fejlődési szükségleteinek és érdekeinek,
az emberi szabadságjogok tiszteletben tartásának, beleért-
ve a szabad helyváltoztatáshoz való jogot is.”
(Részlet a Nemzeti Megmentés Frontja Tanácsának or-
szághoz intézett kiáltványából, 1989. december 22.)
1. Nevezz meg két intézkedést, amely előírja egy demokra-
tikus rendszerre való áttérést! 1. Nevezd meg a képen látható katonai járműveket!
2. Említs meg egy intézkedést, amely egy újabb diktatúra 2. Írd le az épületek állapotát!
bevezetésének lehetőségét előzné meg!

3. forrás. A temesvári kiáltvány 4. forrás. Bill Clinton amerikai elnök Emil Constanti-
„1. A Temesvárról indult forradalom, születésének pilla- nescu román elnökkel, Bukarest, 1997. július 11.
natától, nemcsak a diktátor, hanem a kommunizmus
megbuktatását is célozta. […] Forradalmunk legfőbb
célja a demokráciához és az európai civilizáció valódi
értékeihez való visszatérés volt és maradt.
2. A temesvári forradalomban minden társadalmi réteg
részt vett […], munkások, értelmiségiek, tisztségviselők,
egyetemisták, diákok, gyerekek és a falvak lakosai, akik
támogatták a forradalmat […]
4. A temesvári forradalom győzelméért románok, ma-
gyarok, németek, szerbek és más etnikai csoportok ál-
dozták fel magukat. […]
8. […] javasoljuk, hogy a választási törvény tiltsa el a
jelöltetés jogától három egymást követő törvényhozási
ciklusra, bármilyen listán, a volt kommunista aktivistákat
és a volt állambiztonsági tiszteket. […] Követeljük, hogy
a választási törvény foglalja külön paragrafusba, misze- Az Amerikai Egyesült Államok úgy vélte, hogy Románia
rint volt kommunista aktivisták nem pályázhatnak Ro- 1996-ban vált demokratikus állammá, amikor az ország új
mánia elnöki tisztségére.” elnököt választott, és beiktatott egy koalíciós kormányt.
(Temesvári kiáltvány, 1990. március 11.) Mit gondolsz, miért nem tekintette a Ion Iliescu vezette kor-
mányzatot egy demokratikus rendszernek az Amerikai Egyesült
1. Nevezd meg a temesvári forradalom két jellegzetességét!
2. Említs meg két társadalmi kategóriát, akiknek a ha- Államok? Fejtsd ki szóbeli véleményed két-három mondatban!
talomhoz való hozzáférésüket korlátozni kívánták a
kiáltvány szerkesztői!

127
 9. fejezet | Románia a XX–XXI. századokban

5. forrás. Kormányellenes tüntetés a Victoria

téren, 2017. február 5.
Az 1989 utáni időszak egyik legnagyobb romániai
tüntetésének tekintett megmozdulásra 2017. február
5-én került sor. Becslések szerint, mintegy 300 000
ember tüntetett ekkor Bukarestben a kormány szék-
helyénél, a Viktória palota körül. Támogatásukról
biztosították a bukarestieket más romániai városok
tüntetői, de a külföldi megmozdulók is. Ez a nap je-
lentette a több napig tartó tüntetéshullám tetőpont-
ját. A megmozdulások az igazságszolgáltatás műkö-
dését célzó törvények módosítása ellen robbantak ki.
Írj egy egyoldalas esszét, amelyben – érvekkel alátá-
masztva – kifejted a véleményed a tüntetéshez való jog-
ról és a tüntetések szerepéről a demokráciában!

6. forrás. Románia 1965–1989 közötti és az
1989-es decemberi forradalom alatt lobogtatott
zászlója.
1948 után a kommunisták eltávolították a monarchiát
idéző címert az ország zászlójából, és helyébe a párt
ideológiáját tükröző kommunista szimbólumokat
helyeztek. Az 1989-es forradalom alatt a tüntetők ki-
vágták a kommunista címert a zászlóból. A középen
lyukas lobogó a kommunista rendszer elutasításának
jelképe lett.
Hasonlítsd össze a kommunista címert Románia első cí-
merével (89. oldal). Említs meg három különbséget!

IDŐGÉP Egy kötetlen beszélgetés alkalmával említsétek meg há-

Téma: Melyek a románok tömeges külföldi kivándorlá-
sának következményei?
„A román diaszpóráért felelős minisztérium (…) állította,
hogy (…) a korrupció, a politikai osztály gyengesége és
a szegénység jelentette a távozás okait (…) és 5,6 millió
(román) él diaszpórában. Ezeket az adatokat a román
diplomácia adta közre (…) A Gazdasági Együttműködési
és Fejlesztési Szervezet egy tanulmányt készített a román
külügyminisztérium megbízásából, amely kiemelte, hogy
a nyugat-európai térség román kivándorlóinak száma a
összlakosság számához viszonyítva Romániát az ötödik
helyre állítja a világon.”
Újságcikk (Szabad Európa Rádió Románia, 2019. július)
Nevezzétek meg a fenti szöveg alapján:
1. a diaszpórában élő románok számát;
2. a románok külföldre távozásának három okát!
rom-négy lehetséges következményét Romániára nézve
a románok nagyszámú külföldi migrációjának!
Alkossatok négy-öt fős csoportokat, és készítsetek egy pro-
jektet, amely tartalmazzon:
1. hat intézkedést, amelyeket a román hatóságoknak meg
kellene tenniük és meg tudnának tenni a következő öt
évben, hogy csökkentsék a lakosság külföldre távozá-
sát, és elősegítsék a hazavágyók visszatérését. Vegyétek
figyelembe a társadalmi élet alapvető területeit: gazda-
ság, oktatás, egészségügy, infrastruktúra, politikai élet!
2. két intézkedést, amelyet meg tudnának tenni a román
hatóságok a diaszpórában élő románok nemzeti iden-
titásának megőrzése céljából.
3. egy jelszót, amely révén megpróbáljátok meggyőzni a
külföldre távozni szándékozókat (a szövegben közölt
okok miatt), hogy maradjanak Romániában.
Becsült munkaidő: 40 perc.

128

Románia
1991-es
alkotmánya
ESETTANULMÁNY
Egy posztkommunista
alkotmány felé
Az 1989-es forradalom napjaiban
a NMF tanácsa egy új alkotmány
megszerkesztésének szükségessé-
gét fogalmazta meg, amely a forra-
dalmárok által követelt demokrati-
kus rendszer alapját képezte volna.
Annak ellenére, hogy a kommunista
rendszer alkotmánya elméletileg
biztosította az állampolgárok sza-
badságjogait, a kommunista rezsim
következetesen megszegte ezeket
az „osztályharc” nevében (a mun-
kásság és a parasztság harca a föld-
birtokosok és polgárok képviselte
„kizsákmányoló osztállyal” szemben)
Az alkotmány kidolgozása
Az új alkotmány egyes európai
demokratikus államok és a román
alkotmányosság hagyományaiból
merített.
Az alkotmány módosításai
Az Európai Unióhoz való csatlako-
zás igénye miatt szükségessé vált
az alkotmány módosítása, hogy
megfelelhessen az európai érté-
keknek. A módosításokat a 2003.
október 19-i népszavazás szen-
tesítette. Az új előírások között
szerepelt a parlamenti mentelmi
jog szűkítése, a kisebbségek anya-
nyelv-használati joga az igazság-
szolgáltatásban, a kötelező katonai
szolgálat megszüntetése. Ugyan-
ekkor rögzítették az alkotmány szö-
vegében Romániának a NATO-hoz
és az Európai Unióhoz való csatla-
kozására vonatkozó utalásokat.
Olvasd el figyelmesen a szöveget, ele-
mezd a forrásokat, majd oldd meg a
feladatokat!
1. Azonosíts két-három elemet Ro-
mánia címerében, és mutasd be
szóban, mit szimbolizálnak!
Az első demokratikus köztársasági alkotmány
„1. cikkely
(1) Románia szuverén, független,
(2) Senkit sem lehet fizikai kínzás-
egységes és oszthatatlan nemzeti
állam.
nak vagy bármiféle embertelen
vagy lealacsonyító büntetésnek
(2) A román államnak köztársasági
kormányzati formája van.
vagy bánásmódnak alávetni.
(3) Tilos a halálbüntetés. […]
(3) Románia demokratikus és tár- 25. cikkely
sadalmi jogállam, amelyben az (1) A mozgásszabadság joga ga-
emberi méltóság, az állampolgári rantált mind belföldön, mind kül-
jogok és szabadságjogok, az em- földön. E jog gyakorlásának a felté-
beri személyiség szabad fejlődése, teleit a törveny szabályozza.
a igazságosság és a politikai plura- (2) Minden állampolgárnak bizto-
lizmus a legfelsőbb értékeket kép- sított joga, hogy lakhelyét vagy
viseli és garantálva van. székhelyét az ország bármely hely-
2. cikkely ségében szabadon válassza meg,
(1) A nemzeti szuverenitás a román kivándoroljon, valamint visszatér-
nép sajátja, amely azt a képviseleti jen az országba. […]
szervein és népszavazásokon ke-
resztül gyakorolja.
4. cikkely
(1) Az állam alapja a román nép
egysége.
(2) Románia az összes állampolgá-
rának közös és oszthatatlan hazája,
fajtól, nemzetiségtől, etnikai ere-
dettől, nyelvtől, vallástól, nemtől,
véleménytől, politikai hovatarto-
zástól, vagyontól vagy társadalmi
eredettől függetlenül.
8. cikkely
(1) A pluralizmus a román társada-
lomban az alkotmányos demokrá-
cia feltételét és garanciáját képezi.
(2) A politikai pártok a törvény fel-
tételei között alakulnak meg és te-
vékenykednek. A politikai pártok
hozzájárulnak az állampolgárok po-
litikai akaratának meghatározásá-
hoz és kinyilvánításához, tisztelet- 1. forrás: Románia címere 2016
ben tartva a nemzeti szuverenitást, után
a területi integritást, a jogrendet és
a demokrácia elveit. […]
A címer ábrázolja Románia jogsze-
22. cikkely rű létét mint a középkori román
(1) Garantált a személy élethez, va- államok és a történelmi tartomá-
lamint a fizikai és pszichikai integri- nyok folytatójáét.
tásához való joga.
2. Azonosíts az alkotmányban rög- 3. Nevezd meg a cikkelyek és bekez-
zített egy-két jogot és alapelvet, dések számát, amelyek az emberi
amelyeket a kommunista rendszer jogokra vonatkoznak!
gyakran megszegett! Magyarázd
meg szóban, hogyan szegték meg
ezeket a jogokat/alapelveket!
129
 9. fejezet | Románia a XX–XXI. századokban
Románia euro-atlanti csatlakozása
Milyen irányt vett a román külpolitika 1989 után?
A hidegháborút követően
A kommunizmus bukása Európában és a Szovjetunió
szétesése lehetőséget biztosított Romániának, hogy
1989 után új irányvonalat adjon külpolitikájának.
A biztonság igénye. A NATO-hoz való csatlakozás
1991-ben hivatalosan felbomlott a Varsói Szerződés, és
ugyanebben az évben megszűnt létezni a Szovjetunió,
amelynek területéből 15 állam alakult meg, köztük Orosz-
ország, Ukrajna és Moldva (utóbbi államhoz tartozik a
volt Besszarábia egy része). Az események lehetőséget
teremtettek Románia számára, hogy biztonságának
szavatolása, egy újabb orosz befolyás vagy egy lehet-
séges konfliktus megelőzése érdekében a Nyugathoz és
az Amerikai Egyesült Államokhoz közeledjen. A bukaresti
vezetés tárgyalásokat kezdeményezett a NATO-hoz való
csatlakozás érdekében.
A nemzetközi politika néhány feszültségekkel teli idősza-
kában – a NATO jugoszláviai beavatkozása, az afganisz-
táni és iraki háborúk – az Amerikai Egyesült Államoknak
nyújtott támogatás eredményeképpen, Romániát felvet-
ték a NATO országok sorába. Románia 2004-es NATO
csatlakozása egy sor reformot hoz magával, amelyek
nyomon követhetőek az igazságszolgáltatás, a demokra-
tikus intézmények működése és a katonaság megszer-
vezése terén (a hadsereg szakmai jellegének kialakítása).
1. forrás. Egy „országprojekt”
„Tanácskozást tartván ma, 1995. június 21-én, Snagovban, jelen
nyilatkozat aláírói megállapítják, hogy a »Románia Európai
Unióhoz való csatlakozási felkészülésének stratégiája«, amelyet
az ebből a célból létrejött különleges bizottság dolgozott ki, és
tagjai a parlamenti politikai pártok, a kormány, az akadémiai
körök, a civil társadalom képviselői, akik kinyilvánítják Románia
határozott szándékát a demokratikus társadalmat jellemző
sajátosságok támogatásán alapuló fejlődés irányába – a jog-
állam és a politikai pluralizmus létrehozása, a hatalmi ágak
szétválasztása, szabad választások, az emberi jogok tisztelete,
beleértve a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyeket is, ha-
tékony és időtálló piacgazdaság létrehozása (…).
Románia Európai Unióhoz való csatlakozásának stratégiai célját
képezi az a (…) történelmi lehetőség, mely által széles nemzet-
közi viszonylatban megismertetheti a román nép példaképeit és
alapvető érdekei mellett identitását és hagyományait; alkalom,
hogy önerőből, de széleskörű együttműködés támogatásával,
idővel csökkenteni lehessen, és meg lehessen szüntetni a fejlett or-
szágokkal szembeni lemaradást, hogy megvalósuljon Románia
130
Az Európai Unióhoz való csatlakozás
Románia Nyugathoz való közeledésével minden politikai
párt egyetértett, és ezt egy „országprojektbe” foglalták,
amely a snagovi nyilatkozat nevet viseli. (1. forrás)
Az állam által ellenőrzött és megtervezett gazdaságról egy
magántulajdonon és szabad piacon alapuló gazdasági át-
menetben, Románia a közigazgatás minden szintjén jelen-
levő korrupció problémájával, hiányos törvényekkel, mun-
kanélküliséggel és a lakosság egyes reformokkal szembeni
ellenállásával találta szembe magát. Ezek lassították az Eu-
rópai Unióhoz való csatlakozást, amely gazdasági, igazság-
szolgáltatási stb. reformok sorát követelte meg.
Románia 1995-ben nyújtotta be a hivatalos csatlakozási
kérelmet az Európai Unióhoz. Egy 1996-os eurobaromé-
ter (európai szintű közvéleménykutatás) szerint a román
állampolgárok 97%-a támogatta az Európai Unióhoz való
csatlakozást, míg 95%-a a NATO tagságot. A 2000-ben
kezdődött hosszas tárgyalások eredményeként, 2007.
január 1-től Románia, Bulgáriával együtt az  Európai
Unió tagjává vált. Románia európai integrációs folya-
mata folytatódott a formális csatlakozást követően is.
Az európai integráció a tagállamok gazdaságainak, infra-
struktúrájának, üzleti szférájának, törvényhozásának stb.
egymásba kapcsolódását jelenti, ezért a folyamat több
szinten valósult meg.
Románia kötelezettségei közé tartozik az európai egysé-
ges fizetőeszköz, az euró használatához csatlakozni, miu-
tán teljesített néhány politikai és gazdasági feltételt.
modernizációja, teljesítve a digitális társadalomba való átme-
net követelményeit, és ennek alapján megteremtődjenek azok
a feltételek minden román állampolgár számára, amelyek jobb
életszínvonalat és életminőséget biztosítanak. Az aláírók támo-
gatják a Bizottság következtetését, miszerint megvannak azok az
előfeltételek, amelyek kitartó erőfeszítések révén, a 2000-es év kör-
nyékén, más társulni kívánó államokkal együtt, Románia rendel-
kezésére állnak a legfontosabb csatlakozási feltételek teljesítésére.”
(Részlet a Snagovi Nyilatkozatból, 1995. június 21.)
1. Írd ki a szövegből azt a részletet, amely felsorolja a demok-
ratikus társadalom sajátosságait!
2. Azonosíts egy-két képviselői kategóriát, akik egybegyűltek,
és aláírták a Nyilatkozatot! Magyarázd meg szóban, há-
rom-négy mondatban összefoglalva, hogy véleményed
szerint ezek a kategóriák miért akartak a találkozón részt
venni, és miért volt szükséges a részvételük!
3. . Említsd meg azt az évet, amely megszabta Románia euró-
pai uniós csatlakozását! Mit vártak Románia európai uniós
csatlakozásától?
 2a
2b
2. forrás.
• Traian Băsescu román és George W. Bush amerikai
elnök találkozója, Washington, 2005. március 9. (2a)
• Vlagyimir Putyin orosz elnök és Traian Băsescu
találkozója a bukaresti NATO csúcstalálkozó ide-
jén, 2008. április 4. (2b)
1. Vesd össze a két fotót! Képzeld magad riporternek, aki-
nek tudósítást kell írnia Románia 2004 utáni külpolitikai
kapcsolatairól! Hasonlítsd össze a módot, ahogyan a
fotókon látható politikusok kölcsönösen viszonyulnak
egymáshoz, és alkoss véleményt Románia és Oroszor-
szág, illetve Románia és az Amerikai Egyesült Államok
kapcsolatainak különbségeiről! A feladatot készítsd el
írásban, hét-nyolc sorban!
2. Fejtsd ki három-négy mondatban szóbeli véleményed a
világ minden államával fenntartott politikai, diplomáci-
ai és gazdasági kapcsolatok fontosságáról!
IDŐGÉP. GONDOLKOZZ!
Téma: Hogyan befolyásol engem az Európai Unió?
Az Európai Uniónak törvényei, elvei, értékei, jogai, elő-
nyei, de ugyanakkor korlátai is vannak a tagállamok ál-
lampolgáraival szemben, amelyeket a csatlakozási fo-
lyamat alatt elfogadnak. Egy beszélgetés keretében…
1. Azonosítsatok három-négy eljárást, amely által az Eu-
rópai Unió befolyásolja a mindennapjaitokat!
2. Értékeljétek az Európai Unióhoz való csatlakozás hatá-
sát Románia 2007 utáni fejlődésére vonatkozóan!
3. Említsetek meg két szempontot, amely által az életetek
nehezebb vagy jobb Románia Európai Unióhoz való
csatlakozása következtében!
3. forrás. A biztonság szavatolása
„1. cikkely. A Felek kötelezik magukat arra, hogy az Egyesült
Nemzetek Alapokmányának megfelelően minden nemzet-
közi viszályt, amelybe belekerülhetnek, békés eszközökkel
rendeznek. […]
4. cikkely. A Felek tanácskozni fognak egymással vala-
hányszor bármelyikük véleménye szerint a Felek egyikének
területi épségét, politikai függetlenségét vagy biztonságát
veszély fenyegeti.
5. cikkely. A Felek megegyeznek abban, hogy Európában
vagy Észak-Amerikában bármelyikük ellen intézett fegy-
veres támadást valamennyiük ellen irányuló támadásnak
tekintenek, mindegyikük jogos önvédelmet gyakorolva […]
támogatni fogja az ekként megtámadott Felet vagy Fele-
ket fegyveres erő felhasználásával, az észak-atlanti térség
biztonságának helyreállítása és fenntartása érdekében.
[…]”
(A washingtoni szerződés,
amely alapján létrejött a NATO, 1949)
Mi volt a legjelentősebb kötelezettségvállalása a washing-
toni szerződés aláíróinak?
IDŐGÉP. VITA
Téma: Az egységes európai pénznem bevezetése
Romániában.
Napjainkban, az Európai Unió tagállamainak többsége
az egységes európai pénznemet, az eurót, használja.
Megszabták minden tagállam euróra való áttérését is.
Rendezzetek egy vitát a hagyományos román fizetőesz-
közről (lej) való lemondásról és az euró bevezetéséről!
Alkossatok két csoportot (a lej támogatói, az euró támo-
gatói), és keressetek három érvet saját csoportotok állás-
pontja mellett!
Utalhattok a kereskedelem, hagyományok és identitás,
gazdasági előnyök, emberek és áruk Európai Unión belüli
mozgásával kapcsolatos előnyökre és hátrányokra.
131
 Emlékezzünk! Ismételjük át a 9. fejezetet!
I. A legfontosabb kronológiai támpontok:
1916. 1918. 1941. június 1944. 1989. 2007. január 1.
augusztus december 1. augusztus 23. december
Románia A Nagy Románia A román A kommunista Románia
belépése Egyesülés belépése átállás rendszer csatlakozása
az első a második napja bukása az Európai
világháborúba világháborúba Unióhoz

II. Feleltesd meg az A oszlop történelmi személyeit a B oszlop történelmi eseményeinek, folyamatainak!
A. Személyiségek B. Történelmi események és folyamatok
1. I. Ferdinánd a. külföldi adósság kifizetése
2. II. Károly b. 1944. augusztus 23.
3. I. Mihály c. háromhatalmi egyezmény
4. Ion Antonescu d. általános választói jog
5. Nicolae Ceaușescu e. totalitárius rendszer

III. M
 ásold be a füzetbe az alábbi ábrát, és helyezd el ebben IV. A
 leckék során új fogalmakat tanultál.
azon kijelentéseket, amelyek vagy az okát, vagy a követ- Alkoss mondatokat, amelyek történelmi
kezményét nevezik meg az 1989-es forradalomnak! igazságokat fejeznek ki, felhasználva az
alábbi fogalmakat!
a. európai integráció
b. a Securitate túlkapásai
a. semlegesség d. védekezés
c. takarékossági program
b. fegyverszünet e. egyesüléspárti
d. csatlakozás a NATO-hoz
e. az emberi jogok eltiprása c. népszámlálás f. egyhangúlag
f. visszatérés a demokráciához

következ- Rejtvény meghatározások

okok 1989-es mények 1. Bulgáriához csatolt terület 1940-ben.
forradalom
2. Ilyen befolyás alá került Románia a má-
sodik világháború után.
V. Másold be a füzetbe és töltsd ki az alábbi keresztrejtvényt 3. A legfontosabb gazdasági ágazat a két
úgy, hogy az A-B oszlopban az 1989-es forradalmat köve- világháború között.
tően Romániába bevezetett politikai rendszer nevét találd 4. A második világháború idején a zsidók
meg! ellen elkövetett erőszakos tett.
5. A mezőgazdasági eszközök közös tulaj-
A donba vétele.
1
6. Az ő uralkodása alatt valósult meg
2
Nagy-Románia.
3
7. 1918. április 9-én Romániával egyesült
4 tartomány.
5
8. Románia államformája 1881–1947
6 között.
7
9. Román király a második világháború
8 idején.
9
10. Ennek a katonai szövetségnek volt a
10 tagja Románia az első világháborúban.
B
132
 Önértékelés. 9. fejezet
I. Feleltesd meg az A oszlop évszámait a B oszlop eseményeinek!
A. B.
1.  1916 a. A kommunista rendszer bukása Romániában
2. 1941 b. Románia belépése az első világháborúba
3. 1945 c. Egy kommunisták által ellenőrzött kormány létrehozása
4. 1965 d. Románia belépése a második világháborúba
5. 1989 e. Nicolae Ceauşescu hatalomra kerülése

II. Karikázd be az alábbi kijelentések helyes válaszát!

1. Az első világháborúban a hadsereg, a királyi család, a kormány és a parlament ide menekült:

a. Brassóba b. Jászvásárba c. Konstancára

2. A II. Károly király által bevezetett rendszer jellemzője:

a. demokratikus b. totalitárius c. autoriter

3. A két világháború közötti Románia legszámosabb társadalmi kategóriája volt a:

a. polgárság b. munkásság c. parasztság

4. Az 1989-es decemberi forradalom itt vette kezdetét:

a. Bukarestben b. Temesváron c. Kolozsváron

5. 1989 után, a piacgazdaságra való áttérés megtörtént a:

a. privatizálással b. kollektivizálással c. államosítással

III. T öltsd ki az alábbi ábrát, kiemelve a Nagy Egyesülés két IV. K észíts egy Venn-diagramot megnevezve két hason-
okát és két következményét! lóságot és két eltérést Románia első és második világ-
háborúban való részvétele között!

következ- ROMÁNIA ROMÁNIA

okok mények A MÁSODIK
AZ ELSŐ
A Nagy VILÁGHÁBORÚBAN VILÁGHÁBORÚBAN
Egyesülés

V. Írj egy egyoldalas esszét „A kommunista rendszer Romániában” címmel! Használd fel a következő szavakat és kife-
jezéseket: kollektivizálás, ellenállás, megtorlás, személyi kultusz, Gheorghe Gheorghiu-Dej, Nicolae Ceauşescu,
egypártrendszer, emberi jogok, mindennapi élet, Securitate!

TÉMA I II III IV V Hivatalból Összesen

Önértékelés

Maximális 5 × 3 = 5 × 3 = 5 × 4 = 4 × 5 = 10 × 2 = 10 pont 100 pont

pontszám 15 pont 15 pont 20 pont 20 pont 20 pont
Pontszámod ... ... ... ... ... 10 pont ...

133
 Emlékezzünk, mit tanultunk az idén!
I. A legfontosabb kronológiai támpontok:

Kr. e. I. század 106–271 d.Hr. XIII–XIV. 1848 1859 1877–1878

század
Burebista dák Dacia római A középkori Forradalom, Alexandru Ioan A függetlenség
államának lét- tartomány román államok amely a román Cuza egyesíti a kivívása
rejötte, az első kialakulása: társadalom Fejedelemsé-
állam ezen a Erdély, Havas- korszerűsítésé- geket
területen alföld, Moldva, hez vezetett
Dobrudzsa

1916–1918 1918 1941–1945 1945–1947 1989 2007

Románia A Nagy Románia A kommunista Forradalom, Románia
részvétele Egyesülés részvétele rendszer amely a csatlakozása
az első a második bevezetése kommunista az Európai
világháborúban világháborúban rendszer Unióhoz
bukásához
vezetett

II. Feleltesd meg az A oszlop történelmi személyeit a B oszlop leírásainak!

A. Személyiség B. Leírás
1. Decebalus a. Moldva uralkodója, aki Vasluinál legyőzte a törököket.
2. Mircea cel Bătrân b. Uralkodó, aki egyesítette a három, románok lakta országot.
3. Ștefan cel Mare c. A dákok királya, aki háborúkat vívott a rómaiakkal.
4. Mihai Viteazul d. Havasalföld uralkodója, aki Rovinenél harcolt a törökökkel.
5. Al. I. Cuza e. Liberális politikus, aki hozzájárult Nagy-Románia létrehozásához.
6. I. Károly f. Románia első uralkodója.
7. I. Ferdinánd g. Románia uralkodója a második világháború idején.
8. Ion I. C. Brătianu h. Vezető a kommunista rendszer első felében.
9. I. Mihály i. Király, aki kivívta Románia függetlenségét.
10. Gheorghe Gheorghiu-Dej j. Románia királya, akinek az uralkodása idején létrejött Nagy-Románia.

III. Feleltesd meg az A oszlop történelmi korszakait a B oszlop eseményeinek!

A. Történelmi korszakok B. Események
1. Középkor a. Nagy Egyesülés
2. Őskor b. dák–római háborúk
3. Jelenkor c. a román uralkodók keresztes háborút folytatnak
4. Újkor d. Románia megszerzi függetlenségét
5. Ókor e. a mezőgazdálkodás kezdete

IV. E gészítsd ki az alábbi kijelentéseket úgy, hogy történelmi igazságot fejezzenek ki! Használd az alábbi foga-
lomlistát! Vigyázz a csapdát rejtő kifejezésekre!
Fogalomlista: antant, uralkodók, többpártrendszer, központi hatalmak, királyok, újlatin, szláv, NATO-nak, egypárt-
rendszer, Európai Unió
1. A román nép egy ________________ nép.
2. A középkorban, Moldvát és Havasalföldet ________________ vezették.
3. Az első világháborúban Románia az ________________ oldalán lépett be a háborúba.
4. A kommunista rezsim jellemzője az ________________ .
5. Napjainkban, Románia tagja annak a politikai-katonai szövetségnek, amit ________________ nevezünk.

134
 Év végi önellenőrzés
I. Feleltesd meg az A oszlop évszámait a B oszlop eseményeinek, történelmi folyamatainak!

A. B.
1.  106 a. Havasalföld kialakulása, mint független állam
2. 1330 b. Függetlenségi háború
3. 1600 c. Dacia római provinciává válik
4. 1877 d. Nagy Egyesülés
5. 1918 e. Mihai Viteazul egyesíti a román országokat

II. Állapítsd meg, hogy az alábbi kijelentések közül melyek igazak vagy hamisak! Írj egy I (igaz) vagy H (hamis) betűt
a kijelentések után!
1. A fazekas mesterség a kőkorszakban jelent meg.
2. A dákok első államát Burebista vezette.
3. Mircea cel Bătrân legyőzte a törököket Călugăreninél.
4. Az újkor legfontosabb forradalma az 1848-as forradalom volt.
5. Az 1944. augusztus 23-i tettével Mihály király a szovjetek ellen fordult.

III. E gészítsd ki az alábbi diagramot, megnevezve két ha- IV. E gészítsd ki az alábbi ábrát, kiemelve a 101–102 és
sonlóságot és három eltérést a kőkorszak és a fémkor- 105–106. évi dák-római háborúk két okát és három
szak között! következményét!

okok következ-
KŐKORSZAK FÉMKORSZAK mények
dák–római
háborúk

V. Elemezd a mellékelt térképet. Jegyezd be a füzetbe az Huszt

Hotin
országokat és az azokhoz tartozó számokat: Havasal-
föld, Moldva, Erdély és az Oszmán birodalom! Szucsáva 2
1 Kolozsvár
Jászvásár
Kisjenő

VI. Alkoss egy körülbelül 150 szavas fogalmazást, amely- Nagyvárad Bender
nek témája: A románok történelmének legfon- Gyulafehérvár
Bákó
Dnyeszter­
tosabb mozzanatai! Használd fel az alábbi fogal- fehérvár
makat és kifejezéseket: elrómaiasodás, Bogdan, Temesvár Szeben Kilia
I. Basarab, Mihai Viteazul, 1848-as forradalom, Târgoviște Brăila
függetlenség, Nagy Egyesülés, második világhá- Nándorfehérvár 3
ború, kommunizmus! Húzd alá a fogalmazásodban Fekete-­
a megadott szavakat, hogy könnyebb legyen követni 4 Krajova
Vidin
Bukarest
Szilisztra
tenger
a már felhasznált fogalmakat! Gyurgyevó

TÉMA I II III IV V VI Hivatalból Összesen

Önértékelés

Maximális 5 × 3 = 5 × 3 = 5 × 3 = 5 × 3 = 4 × 3 = 9 × 2 = 10 pont 100 pont
pontszám 15 pont 15 pont 15 pont 15 pont 12 pont 18 pont
Pontszámod ... ... ... ... ... ... 10 pont ...

135
 Az önértékelések feladatainak megoldásai
(zárt és nyitott kérdések)
Év eleji önellenőrzés Önértékelés Önértékelés 4–e Önértékelés
1–c 2. fejezet 4. fejezet 5–d 9. fejezet
2–b I. I. I.
3–a 1–a 1–c III. 1–b
4–h 2–d 2–d Okok: a román uralkodók 2–d
5–e 3–c 3–d törekvései, hogy a keresz- 3–c
6–f 4–b 4–c tény államokkal szövet- 4–e
7–d 5–e II. séget kössenek; a román 5–a
8–g II. 1–c uralkodókkal szembeni II.
II. 1–b 2–b török bizalmatlanság; 1–b
1–F 2–c 3–a Következmények: az 2–c
2–A 3–a 4–d adók emelkedése; a la- 3–c
3–F III. III. kosság elszegényedése; 4–b
4–F Hasonlóság: a kőeszkö- 1–A területi veszteségek; 5–a
5–F zök használata 2–A korrupció
6–A Eltérés: nomád élet- 3–F Év végi önértékelés
7–A mód/helyhez kötött élet- 4–F Önértékelés I.
8–F mód, barlangok/házak; 7. fejezet 1–c
III. állati bőrök/szövetek, Önértékelés I. 2–a
1 – nők vadászat és gyűjtögetés/ 5. fejezet 1–d 3–e
2 – hideg/nedvesség mezőgazdaság I. 2–d 4–b
3 – demokratikus IV. 1–b 3–c 5–d
4 – Szovjetunió 1–A 2–c 4–a II.
5 – Kína 2–A 3–a 5–d 1–F
6 – radar 3–F 4–c II. 2–A
7 – Nagy-Britannia 4–F 5–b 1–F 3–F
8 – Európai Gazdasági 5–F II. 2–A 4–A
Közösség 1–A 3–A 5–F
Önértékelés 2–F 4–F
Önértékelés 3. fejezet 3–F 5–F
1. fejezet I. 4–A
I. 1–b 5–A Önértékelés
1–c 2–a III. 8. fejezet
2–a 3–c A – Mircea cel Bătrân I.
3–b 4–e B – Hunyadi János 1–d
4–e 5–d C – Vlad Țepeș 2–b
5–d II. D – Ștefan cel Mare 3–a
II. 1–c E – Mihai Viteazul 4–c
1–F 2–a II.
2–A 3–b Önértékelés 1–c
3–A III. 6. fejezet 2–c
III. 1 – Zalmoxis I. 3–a
1 – Pontus Euxeinos 2 – Orăștie/Szászváros 1–c III.
(Fekete tenger) 3 – kb. 150 000 2–c Hasonlóság: az állami in-
2 – Őskor 4 – arany/vas 3–b tézmények megszilárdítása
3 – 1848-as forradalom/ 5 – Deceneu 4–d Eltérés: ipar/mezőgazda-
A fejedelemségek 5–b ság; polgárság/földesurak
egyesítése/ A függet- II IV.
lenségi háború 1–b 1–A
2–c 2–F
3–a 3–F

136
Programa școlară poate fi accesată la adresa: http://programe.ise.ro
ISBN: 978-606-528-497-5

www.cdpress.ro