AŞEZAREA GEOGRAFICĂ A CETĂŢII

Cetatea Piatra Şoimului, azi în ruine, este situată pe o stâncă vestică a Munţilor Plopiş la altitudinea de
484 m, la cca 5 km nord de oraşul Aleşd. Cetatea şi orașul Aleşd se situează în depresiunea Vad-
Borod, în partea nordică a Munţii Apuseni.
Aşezarea cetăţii este determinată de factorii geografici şi aspectele locale, fiindcă făcea legătura
între satele nordice şi sudice ale domeniul, apărute în secolul al XIII-lea. După invazia mongolă
cetăţiile au fost construite în locurile mai greu accesibile şi apărate cu uşurinţă. Şi nu în ultimul rând,
au fost folosite materiale de construcţii din zonele locale (calcar, lemn, piatră, nisip etc.)
Pe jos, din Aleşd se poate ajunge la cetate în câteva ore trecând prin satul Peştiş apoi urmărind
drumul forestier ce urcă pe valea Şoimului - pârâu ce izvorăşte din Munţii Plopişului. Cu autoturismul
acest drum se reduce la doar 30 de minute, urmat apoi pe jos pe o cărare abruptă.

A VÁR FÖLDRAJZI FEKVÉSE

A Réz-hegység egyik nyugati magaslatán, 484 m tengerszint feletti magasságban Élesdtől északra
kb. 5km-re található Sólyomkővár. A vár és Élesd városa egyaránt a Rév-Báród-i medence részét
képezi, mely a Nyugati Szigethegység északi peremén helyezkedik el.
A vár elhelyezkedését nagymértékben meghatározza a földrajzi tér sajátosságai, ugyanis
kapcsolatot teremtett az uradalom már a XIII. században létező déli és északi falvai között. A
tatárjárást követően a várakat amúgy is a nehezen megközelíthető és könnyen védhető helyekre
építették. Végül, de nem utolsó sorban az építéshez szükséges építőanyagok is helyben biztosítva
voltak (mészkő, fa, kavics, homok stb).
A várat Élesd felől lehet a legkönnyebben megközelíteni. Gyalogosan ez mindössze néhány órát
vesz igénybe. Személygépkocsival ez az időtartam mindössze 30 perc, melyet egy meredek ösvényen
való gyalogtúra követ.

Copyright Tőtős Áron

 TOPONIMIA CETĂŢII

După tradiţia populară, în momentul construcției cetății, arhitecții au găsit mai multe cuiburi de soimi în
acest loc și de aici ar veni denumirea. Însă, în realitate, denumirea are ca origine cuvântul „sólyom” (şoim,
numele unei pasări) şi „kő” (piatră, vârf). Această toponimie a fost foarte des folosită în secolul al XIII-lea. Însă
de la prima atestare documentare până la varianta finală a numelui, au existat mai multe modificări:
SOLUMKEU (1306), ZOLMUSKYU (1367), CASTRUM SOLYOMKEV (1394) SOLIOMKŐ (1588),
SÓLYOMKŐ (1630).
Denumirea Piatra Şoimului în limba română provine din cuvintele „Piatra” şi „Şoimi”, adică, o traducere
directă din limba maghiară. Unii dintre istorici consideră că denumirea de „Şinteu” a apărut după prescurtarea
toponimiei amintite mai sus. După alții, expresia derivă din denumirea localității Şinteu. Numele acestora în
documentele apare ca SEMTHEESTH.
Această denumire coincide cu numele localității slovace Şinteu (Nova Huta) aşezată la o distanţă de 20 de
km, însă înafară de asemănarea toponimiilor, nu există nici o legătură! Cel mai probabil asocierea se referea la o
zonă mai largă în care se află cetatea.

Heraldica lui István Telegdi cu șoimul (1500)

Telegdi István címere solymász jelenettel (1500) Fereastră gotică din partea nord-vestică a cetății
Gótikus stilusú ablak a vár északkeleti részén
A VÁR NEVÉNEK EREDETE

A néphagyomány szerint a vár építői annak építésekor nagyon sok sólyomfészekre bukkantak és innen az
elnevezés. A valóságban azonban a „sólyom” madárnév és „kő” szikla, csúcs szóösszetételből származik, mely
gyakori elnevezés volt a XIII. században. A vár nevének első írásos forrásokban való említésétől kezdve a név
végleges kialakulásáig számos változtatáson esett át. Ezek a következőek voltak: SOLUMKEU (1306),
ZOLMUSKYU (1367), CASTRUM SOLYOMKEV (1394) SOLIOMKŐ (1588), SÓLYOMKŐ (1630).
A Piatra Şoimului elnevezés a román nyelvben a „Piatra” (kő) „Şoimi” (Sólyom) szavak összetétele, mely
a magyar elnevezés tükörfordítása. Egyes történészek szerint a vár „Şinteu” elnevezése a fentebbi név
szóelhagyása révén alakult ki. Mások szerint a vár közelében található Şinteu faluról kapta a nevét, melyet a
korabeli források SEMTHEESTH néven említenek.
Ez az elnevezés bár meggyezik a vártól 20 km-re található Şinteu (Nova Huta) szlovák település nevével,
azonban a névazonosságon kívül a kettő között nincs kapcsolat! A hasonlóság talán onnan ered, hogy a falu a
vár tágabb területén található.
Copyright Tőtős Áron
ISTORIA STĂPĂNIRILOR
A CETĂŢII
După invazia mongolă (1241)
nobilimea a primit mai multe
moşii de la regele Ungariei Béla
al IV-lea pentru alungarea
mongolilor. În cadrul acesta, în
anul 1249 judele Pal (comes)
din familia nobiliară Geregye, a
primit Munţii Plopiş. Întemeind
aici domeniul feudal Piatra
Şoimului.
Cetatea ar fi putut însă să fie
construită de fiul său Nicolae, IV Béla király menekülése a tatárok elől.
voievod al Transilvaniei, mai
ales că judele Pal a murit în
1271. Tot în această perioadă au
fost construite cetăţile Adrian,
Sebeş, Valcău şi Almaş. Familia
Geregye a participat de două ori
la răscoala nobiliară împotriva
regelui Ladislau al IV.-lea
Cumanul, pierzând domeniul,
care a fost donat fiilor lui Tamás
Borşa Roland şi Jakab. Din
rândul acestei familii au ieșit
mai mulți înalți demnitari
precum un voievod al
Transilvaniei şi un ban. În 1318
şi ei au participat la o răscoală
împotriva regelui astfel pierzând
cetatea, care ajunge în posesia
coroanei maghiare. În cursul
secolul al XIV.-lea cetatea şi
domeniul a fost administrat de
către jupanele comitatului Portretul lui episcop Vitez Ioan în codexul
Bihor.
În 1389, Sigismud de
Luxemburg donează cetatea lui
Ioan Kaplai . În 1406, acelaşi
rege o donează lui Iacob şi
David Lackfi. Tot de atunci
datează prima conscriere a
domeniului, din care făceau
parte 60 de aşezări. De la ei
regele îl va lua şi în 1435 va fi
donat lui Vasile Kusaly de
Jakcs şi Ştefan Banfi de
Losonc. Iar în 1456 ajunge în
stăpânirea episcopului catolic de
la Oradea Ioan Vitez. După
moartea lui în 1472 domeniul şi
cetatea va ajunge în posesia
regelui Matia Corvin. El îl
donează mai departe lui
Bertalan de Dragffy. Familia îl
va stăpâni până la fărămițarea ei
(până la mijlocul secolului al
XVI-lea).
Fugirea regele Bela al IV-lea în fața
mongolilor.
Plautus.
Vitéz János püspök portréja a Plautux
kódex fedőlapján
Heraldica lui familia Dragffy
A Drágffy család címere
A VÁR BIRTOKOSAINAK
TÖRTÉNETE
A tatárjárást követően (1241)
IV. Béla a Magyar Királyság
uralkodója számos adományt ad
a tatárokat kiűző nemeseknek.
Így adományozta a
Réchegységet 1249-ben a
Geregye nemzetséghez tartozó
Pál országbírónak (comes), aki
létrehozta a sólyomkővári
uradalmat.
A vár építése azonban nem
az ő nevéhez, hanem fiáéhoz
Miklós erdélyi vajdához
köthető, ugyanis Pál országbíró
1271-ben meghalt. Ugyanebben
az időszakban épült Adorján,
Sebes, Valkó és Almás várai is.
Két alkalommal is fellázadtak
IV. (kun) László király ellen, így
a várat és a hozzá tartozó
uradalmat a Borsa
nemzetségbeli Borsa Tamás fiai
Roland és Jakab kapta meg. A
család a király
szövetségeseiként több országos
méltóságot is adott, erdélyi
vajda és bán képében. Később a
Borsák is fellázadtak a király
ellen, így a várat elveszítik
1318-ban, amely ezt követően
királyibirtok lett. A XIV.
század folyamán a várat Bihar
vármegye mindenkori ispánjai
igazgatták.
Luxemburgi Zsigmond
magyar király és német-római
császár 1389-ben Kaplai
Jánosnak adományozta.
Ugyancsak ő 1406-ban Jakab
és Dávid Lackfinak
adományozza.Ugyanebből az
évből származik az első
uradalmi összeírás is, amely 60
település nevét említi. Tőlük
1435-ben az uralkodó elkobozza
és kusalyi Jakcs László és
Losonci Bánfi István veszik
zálogba. Tőlük 1456-ban Várad
püspöke Vitéz János váltja ki,
azonban 1472-es halálát
követően Mátyás királyra száll.
Ő pedig Drágffy Bertalannak
adományozza. Utódai a család
kihálálásáig (XVI. század
közepe) birtokolják.
Copyright Tőtős Áron
În urma acestor permutări
cetatea şi domeniul vor ajunge în
posesia principilor
transilvăneni ( prima dată în
mâna lui Ştefan şi apoi a lui
Sigismund Báthory). Ştefan
Bocskai va stăpâni cetatea la
începutul secolului al XVII-lea.
Acesta a renovat şi a întărit
cetatea, care astfel a devenit una
dintre cele mai puternice de pe
domeniile din partea estică a râul
Tisei. În testamentul lui, Ştefan
Bocskai în 1606 lasă moștenire
cetatea lui Gavril Báthory.
După dispăriția braţul-
Şimleului a familiei Báthory în
1610 cetatea va intra în
posesiunea lui Mihail Imreffy
şi a nevastei sale Elisabeta de
Zólyomi. Aceasta, după
moartea soțului Mihail Imreffy,
se va căsători cu fostul voievod
din Ţara Românească Gavrilaş
Movilă (1618-1620). Sub acesta
domeniul Piatra Şoimului va
ajunge la extinderea maximă,
mai ales că în 1631 va primi mai
multe localităţi. Gavrilaş Movilă
a decedat în 1637. Trupul lui a
fost dus înapoi la Ţara
Românească şi cel mai probabil
a fost înmormântat în
mănăstirea Dealul. Nevasta lui,
Elisabeta de Zólyomi s-a stins
din viata în 1639.
Planul cetății din 1891 după
Frigyes König
A vár tervrajza 1891-ből - König
Frigyes munkája
Portretul lui principe transilvănean
Ștefan Bocskai
Bocskai István erdélyi fejedelem
arcképe
Heraldica lui familia Movilă
A Movilă család címere
Semnătura lui Gavrilaș Movilă fostul
voievod din Țara Romănească
Gavrilaș Movilă volt havasalfőldi vajda
saját kezű aláirása
Ezt követően az erdélyi
fejedelmek birtokolják (először
Báthory István és Zsigmond
kezébe kerül). A birtokló
fejedelmek közül az egyik
legfontosabb Bocskai István,
akinek a birtokába a XVI.
század elején kerül. Ő volt az a
személy, aki kiépítette, jól
megerősítette és a tiszántúli
uradalmainak legjelentősebb
központjává tette. Bocskai
István 1606-ban kelt
végrendeletében a várat
Báthory Gáborra
hagyatékozza.
A Báthory család somlyai
ágának kihalása után a vár 1610-
ben Imreffy Mihály és felesége
Zólyomi Erzsébet birtokába
kerül, aki férje halálát követően
hozzá megy Gavrilaş Movilă
volt havasalföldi uralkodóhoz
(uralk. 1618-1620). A Gavrilaş
Movilăval való házasság alatt
(1622-1637) éri el a
sólyomkővári uradalom a
legnagyobb kiterjedését,
ugyanis 1631-ben több
települést is megszerzett. A vár
birtokosa 1637-ben halt meg,
holtestét pedig hazaszállították
Havasalföldre és valószínűleg a
Dealul kolostorba temették el.
Felesége Zólyomi Erzsébet
1639-ben távozott az élők
sorából.
Acvaforte din 1861 după János
Petruss
Rézkarc 1861-ből - Petruss János
munkája
Copyright Tőtős Áron
 Ne având succesor, cetatea
şi domeniul va ajunge în posesia Örökös nem lévén a vár és
lui Gheorghe Rákóczi al II-lea, az uradalom II. Rákóczi
principe al Transilvaniei. În György erdélyi fejedelem
urma campaniei militare birtokába kerül. Az 1657-es
efectuată în Polonia în anul lengyelországi vesztes
1657 sultanul l-a îndepărtat pe el hadjáratot követően az oszmán
şi pe asociaţiilor lui, voievodul szultán lecseréli őt és
Ţării Românești (Șerban szövetségeseit a havasalföldi
Constantin) şi voievodul (Constantin Şerban) és moldvai
Moldovei (Gheorghe Ştefan). În (Gheorghe Ştefan) fejedelmeket
urma acestor evenimente, is. Ezt követően II. Rákóczi
Șerban Constantin preia György a várat minden
cetatea cu bunurile aparţinătoare javadalmaival és birtokaival
şi cu locurile ce aduc venituri. Constantin Şerbannak
Cele două principate române au zálogositja el. A két volt román
petrecut aproape doi ani la fejedelem kisebb-nagyobb
cetatea Piatra Şoimului (1658- megszakitásokkal 2 évet töltött
1660). Constantin Şerban Sólyomkőváron (1658-1660).
construieşte un scriptorium şi la Constantin Şerban itt
Tinăud o biserică cu ziduri de Portretul lui principe transilvănean Gheorghe tartózkodása alatt egy
piatră. könyvmásoló műhelyt és
Rákóczi al II-lea Tinódon egy templomot is
În 1660, când Oradea cade II. Rákóczi György erdélyi fejedelem arcképe
pradă turcilor, cetatea este şi ea alapított.
predată de aceștia. Ea a devenit 1660-ban Várad eleste után
astfel un centru de sangiac, az oszmán seregek sikeresen
bastion al stăpânirii otomane elfoglalták Sólyomkővárat is,
sub acoperirea vilaietul de la amely a váradi vilajet egy
Oradea. În 1686 otomanii szandzsákszékhelye lett. Végül
capitulează şi cetatea trece 1686-ban ostrom nélkül sikerül
înapoi în administraţia creştină. visszafoglalnia a keresztény
În cadrul Răscoala lui csapatoknak.
Francisc Rákóczi al II-lea în A z 1 7 0 3 - 1 7 11 . é v i
perioada 1703-1711 cetatea a II.Rákóczi Ferenc fejedelem
intrat în posesia principelui féle szabadságharc alatt
transilvănean. La sfârşitul fejedelmi birtok volt. A
răscoalei, în 1711 cetatea este szabadságharc leverését
distrusă de către comandantul követően 1711-ben a német
suprem al armatei imperiale seregek főparancsnoka
Löwenburg. Löwenburg fölrobbantotta.
Noul centru al domeniului a Az uradalom új központja
devenit Aleşd, care în această Élesd lett, mely ekkor költözött
perioadă s-a mutat în aşezarea de Portretul lui Șerban Constantin voievodul țari a Körös mellől a mai helyére.
azi. romănești
Constantin Șerban havas alfőldivajda portréja

Pactul de pace din Satu Mare (1711)

Szatmári békekötés záradéka (1711) Copyright Tőtős Áron
 CONSTRUIREA CETĂŢII
Înaintea de invazia mongolă cele mai importante materiale pentru construirea unei cetăți în Regatul
Maghiară au fost lemnul şi pământul (de ex. Cetatea din Biharia). După invazia mongolă puterea centrală a
regelui a slăbit drastic. Aceast fapt, împreună cu pierderile mari suferite, a stimulat nobilimea să își construiască
noi cetăți de piatră.
Cele mai importante materiale pentru construirea cetăţii au fost piatra brută de carieră, combinată cu var,
pietricelele şi lemnul. Pentru fundamentul cetăţii constructorii au folosit pietre şlefuite. Construirea cetăţii s-a
petrecut în mai multe etape. Prima dată a fost zidită cetatea propriu-zisă pe vârful stâncii. În a doua etapă au fost
construite bastioanele, turnul, instituţiile economice şi administrative. Cetatea fiind alcătuită din 2 părţi
diferite: o cetate interioară şi una exterioară.

A-Cetatea pe vârful stâncii/ Sziklavár

B-Bastionul poligonală/ Sokszögletes torony
C- Bastionul patrulateral din lemn/ Négyszögü faerőditmény
D- Bastionul în formă pătrată/ Négyszögletes bástya
F- Drumul spre Aleşd/ Élesd fele vezető út
F1- Drumul spre cetate/ Várba vezető út
F2- Drumul care trece prin Munţii Plopeşti/ Rézhegységen áthaladó út

A VÁR ÉPITÉSE
A tatárjárás előtti években a Magyar Királyságon belül a várépítés legfontosabb alapanyaga a föld és a fa volt
(pl. bihari földvár). A tatárjárás okozta veszteség és a központi hatalom meggyengülése arra késztette a
nemességet, hogy új várakat építsenek ezúttal kőből.
Sólyomkővár legfontosabb építőanyagai a terméskő, kavics és a fa volt. Az alaphoz pedig simább felületű
kőtömböket használtak. A vár építése több szakaszban zajlott. Először a XIII. század második felében a
Sziklavár épült meg. A második szakasz lényegében több építkezési szakaszt fog össze, amelynek során készült
el a bástya a torony, a gazdasági és közigazgatási épületek. Maga a vár pedig 2 részből áll: egy belső és egy
külső várból.
Copyright Tőtős Áron
 CETATEA INTERIORĂ
Cetatea interioară are un plan aproximativ dreptunghiular cu o suprafaţă de 837,5 m2 şi este aşezată la o altitudine
de 484 m. Ocuparea acesteia a fost aproape imposibilă, fiindcă pe trei direcţii (N, V şi S) este înconjurată de stânci
mari şi abrupte. În cadrul construcţiilor nu comoditatea ci funcţionalitatea a dominat. Acest lucru a justificat
existenţa camerelor mici cu ziduri masive.
.
Drumul în cetate venea dinspre Aleşd înconjurând bastionul poligon.

A BELSŐ VÁR
A belső vár szabálytalan téglalap alakú, mely több belső toronnyal rendelkezik. Ez a vár legrégebbi és
legmagasabban fekvő része, mely 837,5 m2 területet foglal el és 484 magasságban található. Szinte bevehetetlen,
mivel három irányból is (É, D és NY) magas és meredek sziklák fogják közre. Az építésekor nem a kényelem,
hanem a funkcionalitás került előtérbe. Ezt igazolják a szűkebb szobák és a vastagabb falak.
A várba szekérúton lehetett eljutni Élesd felöl a vár előtti szerpentineken, megkerülve a sokszögletes
tornyot.

Cetatea interioară/ Belső vár I.

1.Şanţul cetăţii/ Vársánc. Várárok
2.Turn de intrare/ Bejárati kaputorony
3.Curtea/ Kapuudvar
4.Bastionul Nord-vestică/ Északnyugati bástya
5.Coridor de protecţie/ Védőfolyosó
6.Tunel/ Alagút
7.Bastionul în colţul sud-vestică a cetâţii/
Délnyugati sarokbástya

8.Peşteră/ Akna alsó nyílása

9.Bastionul în formă pătrată/ Négyszögletes bástya
10.Sala cavalerilor şi capela/ Lovagterem és kápolna
11.Bastionul în colţul sud-estică a cetăţii/ Délkeleti sarokbástya
12.Cetatea centrală/ Középső vár
13.Bastion de pază/ Örtorony
14.Fântână/ Kút
Cetatea exterioară/ Külső vár II.
15.Instituţiile economice/ Gazdasági udvar
16.Turn de intrare/ Külső vár kaputornya
17.Bastionul poligonală/ Sokszögletes torony
18.Bastionul patrulateral din lemn/ Négyszögü
faerőditmény Copyright Tőtős Áron
 ŞANŢUL CETĂŢII.
Şanţul din partea estică a cetăţii a fost întărit cu o palisadă. Acest fapt subliniază existenţa unui şanţ de
11,2 m, ce astăzi este plin cu pământ şi piatră. Trecerea peste acesta a fost garantat de un pod.
VÁRSÁNC. VÁRÁROK
A várat a keleti oldalon egy egyszerű vagy palánkkal megerősített várárok védelmezte. Erről
tanúskodik a belső vár előtt ma is megtekinthető 11,2 m-es mélyedés, mely ma tele van, földel és
kőtömbökkel. Az ezen való keresztül jutást egy felvonóhíd biztosította.
TURN DE INTRARE
În această clădire a locuit paza, aceea persoană care era responsabilă cu deschiderea şi închiderea
podului. Din această clădire nu a rămas nimic.
BEJÁRATI KAPUTORONY
A kaputorony szolgált a felvonóhíd állandó kezelésére, ezért a kapuőr itt is lakott. Sajnos ez nem
maradt meg.

Desenul lui Endre Ákos / Ákos Endre rajza

CURTEA
Prin poarta principală se făcea intrarea în curtea înconjurată de ziduri masive de piatră. Azi se mai pot
vedea urmele acestor ziduri, având 2 m înalțime, iar în unele locuri ciar 3,5-4 m.
KAPUUDVAR
A várba belépett személy elsőként a kapuudvarban találta magát, melyet kőfal vett körül. Ennek a
maradványai a mai napig is megmaradtak 2 m magasan, de helyenként eléri a 3,5-4 m is.
BASTIONUL NORD-VESTICĂ
Înpartea de nord-vestică a turnului de intrare se află ruinele unui bastion cu o lăţime de 4x3,6m. În
interiorul acestuia se poate vedea și azi urmele unei bârne de 15/20 cm. De aici începe un coridor de
protecţie care atinge o lungime de 11m.
ÉSZAKNYUGATI BÁSTYA
A kaputoronytól Északnyugatra egy 4x3,6m-es romos állapotban lévő bástya található. Ebben még ma
is láthatóak a kb. 15/20 cm-es gerenda nyomok. A bástyától kezdődött egy 11 m hosszú védőfolyosó.
TUNEL
Din partea estică a coridorului a început un tunel, care ducea la palat din interiorul cetăţii.
ALAGÚT
A folyosó keleti oldalán található alagút az őrtoronyban lévő palotához vezetett.

Copyright Tőtős Áron

 . BASTIONUL ÎN COLŢUL SUD-VESTICĂ A CETĂŢII
În partea sud-vestică a cetăţii s-a ridicat un bastion poligon. Soldaţii de aici puteau foarte bine urmări
drumul care trecea paralel cu părâul Piatra Şoimului.
DÉLNYUGATI SAROKBÁSTYA
A vár Délnyugati sarkán állt egy sokszögű sarokbástya. Innen könnyedén tudták megfigyelni azt az utat,
ami a Sólyomkő patakkal párhuzamosan haladt.
BASTIONUL ÎN FORMĂ PĂTRATĂ
În direcţia sud-estică de la bastionul din colţul cetăţii, cu aproximativ 40 m de la drumul de sub cetate se
află un bastion de formă pătrată cu o lăţime de 4x4 m.Până în secolul al XIX-lea bastionul a avut o stare
destul de bună, dar în cadrul construcţiilor de căile ferate la începutul secolului al XX-lea bastionul a fost
demolat.
NÉGYSZÖGLETES BÁSTYA
A Sarokbástyától délkeleti irányban a vár alatti úttól körülbelül 40 m-re volt található egy 4x4 m-es torony.
A XIX. században a bástya még elég jó állapotban volt de a XX. század elején a vár alatti kisvasút
építésekor a tornyot lebontották a köveket a lakosok pedig széthordták.
SALA CAVALERILOR ŞI CAPELA
În interiorul cetăţii, de la bastionul din colţul cetăţii din partea sud-vestică, pe direcţia sud-estică există un
teritoriu gol de 25 m lungime. Din evul mediu până la 1711 aici au fost cele mai importante clădiri ale
cetăţii: sala cavalerilor şi capela. Partea exterioară a zidurilor a avut o lăţime de 1 m, care a fost sprijinit cu
un contrafort de 3 m. Tot aceasta a sprijinit partea sudică a cetăţii.

LOVAGTEREM. KÁPOLNA
A sziklavárban a délnyugati sarokbástyától délkeleti irányban egy kb. 25 m hosszú sík terület található. A
középkor folyamán egészen a vár lerombolásáig itt voltak a legfontosabb termek. A lovagterem és a
kápolna. Az épületek külső falát 1 m széles és 3 m magas támpillér biztosította. Ugyanezekkel oldották
meg a vár déli oldalának biztonságát is.
BASTIONUL ÎN COLŢUL SUD-ESTICĂ A CETĂŢII
În colţul sud-estic al cetăţii se află ruinele unui bastion, care a avut ca scop apărarea parții estice a cetăţii.
DÉLKELETI SAROKBÁSTYA
A vár délkeleti oldalán ugyancsak egy sokszögű bástya állt, amely a keleti védelmet hivatott biztosítani.
CETATEA CENTRALĂ
Cetatea centrală a avut mai multe instituţii economice şi administrative. Acestea au fost protejate de un zid
de piatră. De aici printr-o scară oameni au putut intra în curte sau la fântănă.
KÖZÉPSŐ VÁR
A középső vár számos a közigazgatáshoz és a gazdasághoz kapcsolódó teremmel rendelkezett. Ezt keleten
egy sziklára épült kőfal védelmezett. Innen lépcsőkön lehetett eljutni a kapu és a kút udvarába.
BASTION DE PAZĂ
În vârful cetăţii se află ruinele unui bastion de pază. Această construcţie a fost cea mai importantă, fiindcă
aici a locuit domnul cetăţii.
ŐRTORONY
A vár legmagasabb részén a Felsővárban volt. Ez volt az építmény legfontosabb része a várúr lakhelye. Copyright Tőtős Áron
 CETATEA EXTERIOARĂ
Cele mai importante clădiri ale cetății exterioare sunt: turnul de intrare, bastionul poligonal şi bastionul
patrulater din lemn. Ultimele două construcţii nu sunt legate de restul clădirilor, dar din punct de vedere
al apărării au avut o valoare foarte mare. Numai o singură excepţie avem: clădirile economice care au
apărut în partea cealaltă a intrarii estice în secolul al XIV-XV-lea. Aici au fost zidite: depozite, un grajd, un
grânar, casa şerbilor, etc.
A KÜLSŐ VÁR
A külső vár jellegzetes épületei a kaputorony, a sokszögletes torony (csonka torony) és a négyszögű
faerődítmény. Az utóbbi kettő ugyan nem tapad a vár többi részéhez, védelem szempontjából mégis nagy
fontossággal bírtak. Ez alól csak a gazdasági udvar jelent kivételt, amely a Keleti bejárattal szemben jelent
meg a XIV-XV. században. Itt kaptak helyet olyan épületek, mint a raktárak, istállók, magtárak,
jobbágylakások, stb.
TURN DE INTRARE
Prin această a trecut drumul spre interiorul cetăţii. Cel mai probabil a fost construit din lemn şi astfel nu a
rămas nimic din el.
KÜLSŐ VÁR KAPUTORNYA
Ezen keresztül haladt át a várba tartó út, de mivel feltehetőleg fából épült nem maradt fenn.

Cetatea Piatra Șoimului după Balázs Orbán

Solyómkövár Orbán Balázs gyűjtése nyomán

BASTIONUL POLIGONALĂ
Este aşezată în partea estică într-o zonă mai joasă şi se află la o distanţă de 300 m.
SOKSZÖGLETES TORONY
A Sziklavártól Keletre található sokszögletes torony egy kisebb sziklacsúcsra épült körülbelül 300 m-re és
a vár védelmére szolgált.
BASTIONUL PATRULATER DIN LEMN
Ruinele acestuia se află la o distanţă de 350 m spre nord-est de la intrare în cetate. Bastionul are o lăţime de
9x9 m şi a fost construit din lemn. Unii istorici consideră că a fost construită de către regele Carol Robert
în 1318. Fiindcă a avut o poziţie strategică foarte bună, bastionul fost dezvoltat şi perfecţinat de mai multe
ori.
NÉGYSZÖGÜ FAERŐDITMÉNY
Ez a Sziklavártól 350 m-re Északkeletre található. Az erődítmény egy kisebb földtöltésen épült, fából, mely
lényegében egy 9x9 m széles négyszögű bástya. Egyes történészek szerint még Károly Róbert király állítatta
1318-ban. Mivel nagyon jó stratégiai helyzettel bírt a vár urai folyamatosan fejlesztették

Bastionul patrulateral din lemn după Ádám Balogh

Négyszögü faerőditmény Balogh Ádám nyomán
Copyright Tőtős Áron