UNIVERSITATEA DIN ORADEA

Departamentul pentru Pregătirea și Perfecționarea Personalului Didactic

Specializarea: Învățători

ROLUL JOCULUI DIDACTIC ÎN PREDAREA

MATEMATICII ÎN ÎNVĂȚĂMÂNTUL PRIMAR

Conducător științific: Conf. Dr. Ioan Fechete

Autor: Barbur Enikő- Mária

Unitatea de învățământ: Școala Primară Dioșod
Localitatea: Dioșod
Județul: Sălaj

-Oradea 2014-
1
 UNIVERSITATEA DIN ORADEA
Departamentul pentru Pregătirea și Perfecționarea Personalului Didactic
Specializarea: Învățători

I. FOKOZATI
TUDOMÁNYOS ÉS MÓDSZERTANI DOLGOZAT

A DIDAKTIKAI JÁTÉKBAN REJLŐ

TANULÁSI LEHETŐSÉGEK
A MATEMATIKA TANÍTÁSÁBAN

Vezető tanár: Conf. Dr. Ioan Fechete

Szerző: Barbur Enikő- Mária

Intézmény neve: Diósadi Elemi Iskola
Helység: Diósad
Megye: Szilágy megye

-Nagyvárad 2014-

2
 ROLUL JOCULUI DIDACTIC ÎN PREDAREA
MATEMATICII ÎN ÎNVĂȚĂMÂNTUL PRIMAR

-CUPRINS-

INTRODUCERE ............................................................................................................ 5

I. IMPORTANȚA JOCULUI DIDACTIC ÎN PREDAREA MATEMATICII

1. SCOPUL ȘI OBIECTIVELE PREDĂRII MATEMATICII ............................................. 6
2. MOTIVAȚIA PREDĂRII MATEMATICII ÎN ÎNVĂȚĂMÂNTUL PRIMAR ................. 8
3. DEZVOLTAREA MOTIVAȚIEI ÎNVĂȚĂRII .............................................................. 9
4. CUNOAȘTEREA PSIHO-PEDAGOGICĂ A ELEVILOR ............................................ 11
5. JOCUL DIDACTIC- CA METODĂ ............................................................................. 13
6. IMPORTANȚA JOCULUI DIDACTIC ÎN PREDARE ................................................. 14
7. INTEGRAREA JOCULUI DIDACTIC ÎN ORELE DE MATEMATICĂ ....................... 17

II. PREZENTAREA PROIECTULUI DE CERCETARE

1. IPOTEZA CERCETĂRII .............................................................................................. 26
2. STRATEGIA CERCETĂRII ......................................................................................... 27
3. DESIGN-UL CERCETĂRII .......................................................................................... 27
4. METODELE ȘI MIJLOACELE CERCETĂRII .............................................................. 28
5. DESFĂȘURAREA CERCETĂRII ................................................................................. 29
5.1. FAZA DE EVALUARE INIȚIALĂ ............................................................................ 29
5.2. DEMERSUL CERCETĂRII ....................................................................................... 33
5.3. EVALUARE FINALĂ ............................................................................................... 56
5.4. COMPARAREA DATELOR EVALUĂRII INIȚIALE ȘI FINALE ............................. 60

III. CONCLUZII ............................................................................................................ 62

ANEXE ........................................................................................................................... 64
BIBLIOGRAFIE ............................................................................................................ 89

3
 A DIDAKTIKAI JÁTÉKBAN REJLŐ TANULÁSI LEHETŐSÉGEK
A MATEMATIKA TANÍTÁSÁBAN

-TARTALOM –

BEVEZETÉS..................................................................................................................... 5

I. A DIDAKTIKAI JÁTÉK FONTOSSÁGA A MATEMATIKA TANÍTÁSÁBAN

1. A MATEMATIKA TANÍTÁSÁNAK CÉL ÉS FELADATRENDSZERE………….…….. 6
2. MATEMATIKA TANÍTÁSÁNAK MOTIVÁLÁSA AZ ELEMI OKTATÁSBAN .......... 8
3. A TANULÁSI MOTIVÁCIÓ FEJLESZTÉSÉNEK ELMÉLETI ALAPJAI ……………... 9
4. A TANULÓK PSZICHOPEDAGÓGIAI MEGISMERÉSE ........................................... 11
5. A DIDAKTIKAI JÁTÉK – MINT MÓDSZER .............................................................. 13
6. A DIDAKTIKAI JÁTÉK SZEREPE AZ OKTATÁSBAN ............................................. 14
7. A DIDAKTIKAI JÁTÉK ALKALMAZÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI A MATEMATIKA
ÓRÁN ……………………………………………………………………………………..…… 17

II. KUTATÁS GYAKORLATI RÉSZÉNEK BEMUTATÁSA

1. A KUTATÁS HIPOTÉZISE.......................................................................................... 26
2. A KUTATÁS STRATÉGIÁJA..................................................................................... 27
3. A KUTATÁS DESIGN-JA………………………………………………………………... 27
4. A KUTATÁS MÓDSZEREI ÉS ESZKÖZEI……………………………………………... 28
5. A KUTATÁS MENETE………………………………………………………………….... 29
5.1. ELŐMÉRÉS………………………………………………………………………………. 29
5.2. BEAVATKOZÁS....................................................................................................... 33
5.3. UTÓMÉRÉS............................................................................................................... 56
5.4. AZ ELŐMÉRÉS ÉS UTÓMÉRÉS ADATAINAK ÖSSZEHASONLÍTÁSA…………... 60

III. KÖVETKEZTETÉSEK…………………………………………………………………. 62
MELLÉKLETEK …………………………………………………………………………… 64
FELHASZNÁLT SZAKIRODALOM………………………………………………………. 89

4
 BEVEZETÉS
„A játék nélküli élet rettentően unalmas.
Az emberi lét drámáját a játék és a humor teszi elviselhetővé.
Az iskolát is!” - (Oroszlány Péter)

Mert játszani jó – s ez az a tevékenység, mely a fejlődő gyermek életében semmi mással

nem pótolható. Amikor az óvodából iskolába kerül, az eddigi fő tevékenységi formáját felváltja a
tanulás. A zökkenő mentesebb átmenet érdekében mindenképpen célszerű a játékot az óra
részévé tenni.
Egész életünket végigkíséri, hogy kivel, mit, hol és hogyan játszottunk.
Színesebb érzelmi világgal és jobb empátiás képességgel rendelkezik az, ki gyermekkorában
sokat játszott.
Kísérletek bizonyították, hogy azokban az iskolákban, ahol a gyermekek minden
nap hallanak mesét, ahol naponta sokat és szabadon játszanak, ott a gyermekek nyugodtabbak,
találékonyabbak, derűsek, együttműködőbbek.
Mit jelent a gyermeknek a didaktikai játék? Öröm, feszültség levezetése, fáradtság és
unalom nélküli tanulás, tapasztalás. Itt ismeri meg környezetét, elsajátítja a társas érintkezés
formáit, felnőttkori szerepekre készül, miközben különböző képességei fejlődnek. S eközben a
felnőtt megtudhatja, milyen a gyermek temperamentuma, érdeklődési köre, adottságai, családban
betöltött szerepe, szociális háttere.
Nehezebb a pedagógusjelölteket megtanítani arra, hogyan érezzenek rá a játékban
rejlő óriási lehetőségekre, mint arra, hogy miként lehet levezetni helyesen egy kötelező
foglalkozást. Elengedhetetlen feltétel a didaktikai játék vállalása, önmagunk játékba hozása.
A módszertani témájú szakdolgozatomat a didaktikai játékban rejlő tanulási lehetőségek a
matematika tanításában keszítettem. A téma feldolgozásának ötletét az adta, hogy míg –
15 éves tanítói tapasztalatom alapján – ez a módszer lényegesen közelebb hozza és érthetőbbé
teszi a matematikát a diákok számára. Éppen ezért konkrét, gyakorlati didaktikai játékokat és
játékos példákat is bemutatok a munkámban.
A matematika tanítása és tanulása során különösen nagy szükség van a szemléltetésre, a
didaktikai játékok és a játékos feladatokkal teli érdekes, színes tankönyvek használatára, hogy a
gyermekekben a matematika ne valamiféle nehezen érthető, elvont tudomány képét keltse.
„A lényeg, hogy a matematikát úgy kellene felfogni, mint egy természettudományt. Odamenni,

5
megtapasztalni, kézbe venni, játszani vele.” (Holló-Szabó Ferenc)
A tananyag könnyebb elsajátítását segíti, ha a mindennapi élethez kapcsolható feladatokat
és illusztrációkat használunk. Például ha az egyenletek előkészítéseként kétkarú mérleges
feladatokkal találkozunk és azokat akár egy kis „tanulmányi kirándulás” keretében egy
hagyományos kétkarú (nem digitális) mérleggel rendelkező zöldségesnél vagy a piacon oldjuk
meg, akkor a diákok számára kézzelfoghatóvá válik.
A didaktikai játék – mint tevékenység, a játék mint gondolkodásmód, a játék mint öröm
és társas kapcsolat, s végül a játék mint életforma – az az összekötő kapocs, mely életünket, a
fejlődést, a felnőttek és gyermekek létezési módját sok tekintetben meghatározza – általában
sajnos anélkül, hogy ezt felismernék vagy tudatosulna, netalán pozitív energiáit nemes célok
szolgálatába állítanák. Az igazán tág értelemben felfogott játék szinte mindenben és mindenhol
jelen van.

I. A DIDAKTIKAI JÁTÉK FONTOSSÁGA A MATEMATIKA TANÍTÁSÁBAN

1. A MATEMATIKA TANÍTÁSÁNAK CÉL ÉS FELADATRENDSZERE

A matematika az iskolai oktatás egyik fő tantárgya. Fontos szerepe van a

tudomány fejlődésében. Ezért oktatására nagy hangsúlyt kell fektetnünk. A tanterv előírja azokat
a célkitűzéseket, amelyeket az oktatás folyamán a tanítónak meg kell valósítania.
A matematikatanítás célja a tanuló bevezetése a valóságos világ legáltalánosabb
értelemben vett térformáinak és mennyiségi viszonyainak tudományába; alkalmazásra képes,
korszerű matematikai műveltség nyújtása a matematikát kedvelő, becsülő, értő, ismerő és
használni tudó fiataloknak.
E cél megvalósítása rendszeres, kitartó munkát igényel mind a tanító, mind pedig
a tanuló részéről. Az oktató-nevelői munka gyakorlatában a tanuló alapvető matematikai
ismeretek birtokába kell jusson. Olyan feltételeket kell teremtsünk tanulóink számára, hogy
ismereteik birtokában mind újabb és újabb ismeretek elsajátítására, megértésére, felfedezésére
legyenek képesek.
A matematika tanítása során a tanuló megfigyel, keres-kutat, összehasonlít,
felfedez. A felfedezés örömet jelent a gyermekeknek, a felfedezés öröme és a sikerélmény
feladatok megoldására ösztönzi őket.

6
 A feladatmegoldás problémahelyzetet jelent. A tanuló a feladatban szereplő
adatok, kérdések közti kapcsolatok elemzésével megismeri környezetét, a reális valóságot. Így
fokozatosan kialakul az önálló, logikus gondolkodása, mely a tanuló aktív alkotó gondolkodásává
fejlődik. Tehát a tanuló dolgozzon önállóan, megfigyeljen, keressen, kutasson, végezzen
összehasonlítást, analízist, szintézist, általánosítást annak érdekében, hogy felfedezze a feladat
egy vagy több megoldását.
Az oktató-nevelői folyamatban a matematika tanításának hármas célkitűzése van:
- tárgyi, nevelői, gyakorlati.
A tárgyi cél megvalósítása során a tanulók új ismereteket szereznek, amelyek
egymáshoz kapcsolódva állandóan bővülő egységes egészet alkotnak. A tanulók
megismerkednek az egység fogalmával, a számokkal, a négy alapművelettel, mértékegységekkel,
bizonyos mértani alapfogalmakkal, elsajátítják a megfelelő matematikai nyelvezetet.
Az oktató-nevelői cél az, hogy a tanulók ügyességre, hozzáértésre tegyenek szert,
fejlődjenek szellemi képességeik és a személyiséget jellemző vonások. Fontos szerepe van a
matematikának a figyelem, a memória, az akaraterő, az önbizalom, az önellenőrző készség
fejlesztésében. Ennek a tantárgynak a tanítása során alkalom nyílik a logikus gondolkodás
fejlesztésére. A fogalmak közti összefüggések meglátására neveljük tanulóinkat. Hozzájárulunk
az alkotó és rugalmas gondolkodás fejlesztéséhez.
A matematika tanítás lényege nem az, hogy a tanulókat információkkal terheljük,
fontos megtanítani őket ezen ismeretek gyakorlati alkalmazására is. A matematika segítséget
nyújt a hétköznapi élet feladatainak megoldásában. Ezért fontos, hogy a gyakorlati élethez
kapcsolódó feladatokat oldjunk meg. Az elméleti és gyakorlati feladatok összekapcsolása képezi
a matematika tanításának egyik legfontosabb célkitűzését.
A matematika tanításának e hármas célkitűzése nem egymástól elszigetelten,
külön, egyenként valósul meg. Úgy nem is lehet. Az ezek közti harmonikus egység teszi lehetővé
a jövő kreatív emberének a nevelését.
A matematikai fogalmakkal való ismerkedéskor bizonyos nehézségek állhatnak
elő, hibás rögződések, a műveletek helytelen megértése, ismert és ismeretlen mennyiségek
összekeverése stb. Ezekre az ellenőrzések alkalmával fény derül és alkalom adódik a
korrigálásra.
A kisiskolás matematikai teljesítményét nem csupán a végeredmény alapján
értékeljük, figyelembe vesszük a megoldás menetét is. A tanító részéről szükség van a

7
bátorításra, útmutatásokra, magyarázatra. Igyekezni kell, hogy minden tanulónak sikerélményben
legyen része. A sikerélmény növeli a tanulók munkakedvét, önbizalmát, hozzájárul a személyiség
fejlesztéséhez. Ezért fontos ismerni tanulóinkat, egyéni és életkori sajátosságaikat, alkalmazzuk
az aktív és játékos tanulást, alkalmazzuk a differenciált munkamódszert, tárgyilagosan értékeljük
a tanulóink munkáját, de keressük meg a kiértékelésben azt a módot, amellyel ösztönzőleg
tudunk hatni diákjainkra.

2. MATEMATIKA TANÍTÁSÁNAK MOTIVÁLÁSA AZ ELEMI OKTATÁSBAN

A tanítási óra keretén belül a kissé unalmassá vált feladatokat olyan motivácós
feladatokkal kell felváltani, amelyek az órát változatosabbá, érdekesebbé és játékosabbá teszik.
Variálhatóságuknak köszönhetően az óra bármely részében alkalmazható, csak tudni kell a
megfelelő helyen és időben felhasználni.
Pedagógussal szemben támasztott követelmény, hogy jól átgondolt, előre elkészített
segédeszközökkel, motiváló feladatokkal, munkalapokkal színesítse az óráját és ne e folyamat
közben diktálja, amivel rengeteg időt elpocsékol.
A tanulók a matematika többi tantárggyal kapcsolatos jelentőségéről a tantárgyközi
kapcsolatok keretén belül szereznek tapasztalatokat. Igen jelentős a matematika és az anyanyelv
közti kapcsolat például szöveges feladatok megértésénél, kérdések alkotásánál, válasz
megfogalmazásánál stb.Továbbá fontos még: munkára nevelés és a matematika kapcsolata pl.
a természeti ismeretek és a matematika kapcsolata (hosszúságmérés, tömegmérés, a folyadék
térfogatának, az időnek és a hőmérsékletnek a mérése, grafikus ábrázolás).
Vegyük figyelembe a korhozmértség elvét a feladatok kiválasztásánál.Ügyeljünk arra,
hogy ne legyen túl igényes, nehéz annak a korosztálynak, amelyeknél alkalmazzuk, de egyben
teljesítsék az oktatási célt, fejlesszék logikus gondolkodásukat. A túl nehéz vagy túl könnyű
feladatok csökkentik a tanuló érdeklődését, elveszíti figyelmét és unatkozni kezd.
Motiváló feladat nem csak csoporton belül, hanem individuálisan is alkalmazható, tehát a
tehetséges, fejlett gondolkodású tanulók külön munkalapot, feladatokat kapnak, amelyek
igényesebbek, nehezebbek, ezáltal továbbfejlődik logikus gondolkodásuk.
Az alapiskola alsó tagozat matematikai feladatainak válltozatosabbnak, játékosabbnak
kell lennie, mint a felső tagozaton, és e feltétel biztosítását motivációs feladat alkalmazása teszi
lehetővé.

8
 3. A TANULÁSI MOTIVÁCIÓ FEJLESZTÉSÉNEK ELMÉLETI ALAPJAI

A feladatok megvalósításában igen fontos szerepe van a motivációnak, a tanuló pozitív

hozzáállásának a tanulási tevékenység cél- és feladatrendszerének megvalósításához.
A pedagógia fő feladata feltárni, hogy milyen nevelési helyzetekben alakul ki a
gyermekeknél a tanulással szembeni aktív magatartás, illetve milyen célokat kell követni az
oktatás folyamatának ahhoz, hogy a tananyag érdeklődéssel való elsajátítása a tanulók jellemző,
állandó tulajdonságává váljon.
Legtöbb kutató szerint a tanítás megfelelő minőségének biztosításával és az ebből
következő eredményes tanulással lehet a tanulót motiválni, nem pedig az egyes tanítási órákon
esetlegesen és izoláltan beiktatott motiválási mozzanatokkal. Ennek érdekében előzetes
tervezéssel egy megfelelően motiváló tanítási eljárást kell kialakítania minden pedagógusnak,
mely pozitívan hat a tanulók belső motívumaira, fejleszti vagy éppen korrigálja azokat.
Ahhoz, hogy az iskolai követelményeknek megfelelhessen, a tanulónak sokszor jelentős
akarati erőfeszítéseket kell tennie, ehhez azonban szükséges, hogy a tanulási tevékenység alapja
a megismerés, teljesítés utáni vágy, igény legyen. A tanulási motiváció azonban nem alakul ki
magától, létrejöttéhez az oktatási tevékenységben érvényesülnie kell néhány olyan általános
tényezőnek, melyek a pedagógia gyakorlata számára a személyiség fejlesztésének alapvető
feltételei közé tartoznak:
- A tanító- tanuló közös tevékenysége során az ismeretek a tanulók oktatási
folyamatban való aktív részvételének eredményei kell legyenek, vagyis az egyéni felfedező
tevékenység, a képzelet, erőfeszítés termékei. Az ismeretek aktív elsajátítása egyrészt biztosított
a tanulók hatékony tanulási módszerekkel, eljárásokkal való felvértezése, megismertetése az
intellektuális munka egyes technikáinak elsajátítása által, másrészt a különböző készségek,
képességek és jártasságok - különösképpen a gondolkodási műveletek, intelligencia, kreativítás -
fejlesztésével.
- Tudatosítani kell a tanulókban, hogy a tanulási tevékenységük jelen és jövőbeni
sikere tőlük függ. Ezért nagyon fontos szerepet kap a siker- vagy kudarcorientált gyerek
önbizalmának, saját képességeibe való hitének, önmagával szemben támasztott igényeinek,
elvárásainak feltárása.
- Fontos pedagógusi feladat az osztályközösség egyes tagjai közötti szociális,
affektív és kognitív viszonyok feltárása és pozitív irányú fejlesztése. A tanító- tanuló, tanuló-

9
tanuló közötti pozitív emocionális kapcsolat feltétele az egész személyiség hatékony
fejlesztésének.
A tanulási motiváció elválaszthatatlan a tanulási tevékenységben nyújtott teljesítménytől,
az egyes személyiségvonások, készségek, jártasságok, viselkedési formák alakulásától. Ezért a
motivációs szféra pedagógiai szempontú fejlesztése során az oktatás-nevelés
törvényszerűségeiből, alapelveiből kiindulva kell kidolgozni a motivációs szféra alakításának
módszereit, eszközeit, eljárásait. Az oktatási folyamat integrált alapelveinek modellje az oktatási
folyamatot mint a tanító-tanuló közös tevékenységét ábrázolja. Ennek alapján levezethetők a
tanulási motiváció fejlesztésének alapvető feladatai is.
Az oktatási folyamat integrált alapelveinek modelljében öt, egymást kölcsönösen
meghatározó és kiegészítő alapelv különböztethető meg:
1. A célirányosság elve - A tanulási motiváció szempontjából ezen pedagógiai
alapelv betájolja a motiválási folyamat irányát, rendeltetését, mely a tanulói személyiség
fejlesztésén belül a társadalmilag hasznos, pozitív, a teljesítményt és ezáltal a személyiség
fejlődését elősegítő motivumok kialakítását és egységes rendszerbe való integrálását jelenti,
amelynek alárendelődnek az egyes tanítási órákon az érdeklődés felkeltésére alkalmazott
módszerek, eszközök.
Másrészt, az oktatási folyamat nevelő jellegéből következően a tanuló
újrafelfedező tevékenysége során saját személyiségének és egyben saját tanulási motívumainak
fejlesztőjévé válik azáltal, hogy tudatosítja önmaga számára a társadalmi követelményeket,
tudományos és kulturális értékek megismerésének szükségességét és a megismerő- felfedező
tevékenység érdekességét, az alkotás örömét.
2. Az aktivizálás elve - A személyiségfejlesztés alapvető tényezője a tanuló által
kifejtett tevékenység. A tanuló nem az oktatási tevékenység tárgya, hanem annak aktív alanya,
ebből következően a tanulási motiváció fejlesztése a pedagógus számára a tananyag
újdonságtartalmának kiaknázását, valamint olyan problémahelyzetek, kérdések és feladatok
alkalmazását jelenti, melyek a lehető legnagyobb mértekben biztosítják a tanulók bevonását a
megismerés, újrafelfedezés folyamatába, és ezáltal a kognitív érdeklődés, a megismerés utáni
vágy felkeltését, megerősödését eredményezik. Az aktivizálás azonban nem téveszthető össze az
úgynevezett álaktivítással, amikor a pedagógus közli a lényeges tényeket, a tanulók pedig
sugalmazott válaszokat adnak.

10
 3. A differenciálás elve - A tanulási motiváció hiánya többnyire annak a
következménye, hogy a tanuló ismeretei, készségei, jártasságai és képességei általánosan vagy
egyes tantárgyak keretén belül elmaradnak (sajátos esetben túllépnek) az osztály átlagos
fejlettségi színvonalán. Alapvető motiválási és személyiségfejlesztési szempont tehát a tanulók
közötti egyéni különbségek feltárása és ennek megfelelően differenciált célok és feladatok
kidolgozása.
4. A rendszerbefoglalás-integrálás elve - Ez a fejlődő személyiség struktúráinak
és ezen belül a motívumok egységes, a tevékenységet, viselkedést és magatartást szabályozó
rendszerbe való szerveződését feltételezi. A motivációs szféra fejlesztése szempontjából ezért a
tervezett és célirányos oktatási tevékenységet úgy kell megalkotni, hogy az folyamatosan
biztosítsa az egyes motívumok, viselkedési és magatartási formáinak magasabb szintű
pszichikus struktúrákba való integrálódását.
5. A szabályozás elve - Az oktatási rendszernek fontos eleme a szabályozás,
önszabályozás és visszacsatolás. A tanító-tanuló közös tevékenységében a tanulói munka
hatékonyságának minősítése mellett a pedagógus szerepe ennek a tevékenységnek az irányítása,
vezérlése, szabályozása. Az oktatási tevékenység szabályozása tehát nem csupán a tanulók
teljesítményének mérését jelenti, hanem része az egész személyiség fejlesztésének is, fontos
szerepet töltve be a motiválásban. A pozitív pedagógusi megerősítés a tanuló önbizalmának,
énképének, kognitív motivumainak megerősítését váltja ki, a tanulót az átélt sikerélmény
tevékenysége folytatására ösztönzi.

4. A TANULÓK PSZICHOPEDAGÓGIAI MEGISMERÉSE

A gyermekkor a legintenzívebb fizikai és pszichikai fejlődések kora. A kisiskoláskor egy

igen fontos eseménnyel kezdődik: átmenet az óvodából az iskolába. Ez az átmenet minél
zökkenőmentesebben kell történjen, törés nélkül.
A gyermek eddigi fő tevékenysége a játék volt, amit fokozatosan alakítunk át komoly
tevékenységi formává. Erre nagyon jó eszköz a didaktikai játék, aminek a gyakorisága az első és
második osztályokban a legnagyobb. Ezeknek a játékoknak a során fejlődik a gyermek figyelme,
megfigyelő képessége, gondolkodása, képzelete, kitartása, akaratereje.

11
 A pedagógus egyik fő feladata megismerni a tanulók pszichológiai sajátosságait, ezeket
figyelembe véve kell megszervezni az oktató-nevelői tevékenységet, illetve a tanórákon kívüli
foglalkozásokat.
A kisiskolás térben és időben elég jól tud tájékozódni, ismeri az iskolához vezető utat,
érzékeli a kis időintervallumokat (egy nap, egy hét), de nem ismeri a nagy időintervallumokat
(régmúlt, távoli jövő), ezeket csak később ismeri meg III. - IV. osztályban, főleg a matematika
tanítása során.
A kisiskolás memóriája jól fejlett, önkéntelen és mechanikus, melyet folyamatosan
szándékossá és logikussá kell alakítani. Erre jó lehetőséget nyújtanak a matematika órák. A
kisiskolás képes sok mindent emlékezetbe vésni, nem szelektálja az ismereteket. A kutatások
szerint még az értelmileg visszamaradott gyerek is képes mechanikusan elsajátítani bizonyos
ismereteket, de ezeket nem tudja alkalmazni, felhasználni. A tanító feladata, hogy logikus
bevésésre, tanulásra szoktassa a tanulókat. Ez nem zárja ki a mechanikus bevésést, ezt használjuk
bizonyos szabályok, képletek, a szorzótábla memorizálásánál, viszont ezt feltétlenül meg kell
előzze a megértés, csak ezután következik a rögzítés, mert az ismeretek így lesznek tartósak.
A kisiskolás képzelete nagyon gazdag, élénk. Feladatunk, hogy a reális világnak
megfelelő képzeteket alakítsunk ki, melyek az absztrakt gondolkodáshoz vezetnek, a dolgok
konkrét tulajdonságainak érzékelésétől haladunk az általánosítás, elvonatkoztatás felé.
Az első és második osztályban a reproduktív képzelet van előtérben, harmadik és
negyedik osztályban emellett igen gyorsan fejlődik a gyermekek alkotó képzelete is.
Az első osztályos tanulót az önkéntelen figyelem jellemzi. Akaratlagos figyelmének
jellemző vonásai: rövid ideig tart, terjedelme szűk, merev, nehezen tud összpontosítani, képtelen
egyszerre több dologra figyelni. Ezeket figyelembe véve a tanulási tevékenység vonzó,
érdeklődésfelkeltő, aktivizáló, figyelemfejlesztő kell legyen, tevékenységük értékelése pedig
ösztönző, motiváló.
A kisiskolás érzelmi élete nagyon befolyásolható. Minden tantárgy során hassunk
érzelmileg a tanulókra, gazdagítsuk érzelmi életét, fejlesszük társadalmi érzelmeiket, a szép iránti
érzéküket, pozitív akarati vonásaikat.
Fontos feladatunk tanítványainkat megismerni, ezeknek az ismereteknek a függvényében
úgy szervezni oktató-nevelői tevékenységünket, hogy kitűzött feladatainkat sikeresen
megvalósíthassuk.

12
5. A DIDAKTIKAI JÁTÉK – MINT MÓDSZER

Didaktikai szempontból a játékformák egyik osztályozásának a kritériuma lehet a felnőtt

közreműködése a játék szervezésében és a játék nevelő hatásainak kiaknázásában.
E kritérium szerint beszélhetünk két nagy játékkategóriáról (Popescu 1998.57.):
-A gyermek által szabadon kezdeményezett játékok
-A pedagógus által irányított didaktikai játékok
A didaktikai játék kifejezést a magyar óvodai szakirodalomban főként óvodai foglalkozási
módszer megnevezésére használták. Azt a kedvelt és igen hatékony sajátosan óvodapedagógiai
módszert értették ezen, amely a játék elemeinek felhasználásával segíti a fogalmak kialakítását,
az új ismeretek alkalmazását, gyakorlását, összefüggések felismerését (B. Méhes 1993.91.).
A didaktikai vagy oktató játék a játékról a tanulásra való áttérés egyik eszközének
tekinthető, mivel általa megvalósul a játékosság összekapcsolása az ismeretszerzéssel és
képességfejlesztéssel, amely legjobban megfelel az óvodás korú gyermek életkori
sajátosságainak. Összehasonlítva más tevékenységi formákkal, az oktató játék tartalmával,
játékszabályok alkalmazásával, versenyelemek beiktatatásával, érdekes változatokkal aktivizálja
a gyermekcsoportot, biztosítja az egyéni ténykedést, a feladatok önálló megoldására serkenti a
gyermekeket. Hozzájárul a gyermek értelmi, érzelmi és akarati tulajdonságainak fejlesztéséhez.
(Nagy- Péter 1981.78.). A játék során az óvodás gyermek gondolkodási műveleteket végez, a
játékszabályok betartása önuralomra, becsületességre neveli a gyermeket.
A didaktikai játékot a pedagógus javasolja, szervezi, vezeti, konkrét didaktikai feladatok
megvalósítása érdekében. Az a játékfajta, amely a játék elemeinek felhasználásával segíti a
fogalmak kialakítását, az új ismeretek alkalmazását, gyakorlását, összefüggések felismerését.
Szervezési forma szempontjából frontális, csoportos és egyéni formában egyaránt alkalmazható.
(Jişa 2001.85-86.)
Minden didaktikai játék standard elemekből épül fel, melyek megkülönböztetik a többi
játékfajtától (Jişa 2001. 86-88, Popa 2006.11-12): szabadon kezdeményezett játék irányított játék,
didaktikai játék mozgásos oktatójáték, intellektuális oktatójáték próbajáték, tulajdonképpeni
játék, játék bonyolítása, játékvezetés játékirányítás, játékszeretet játékos beállítódás.
Ezeknek az állandó elemeknek a sorát Ezechiel még kiegészíti a didaktikai céllal és
didaktikai anyaggal (Ezechiel-Păişi Lăzărescu 2007.150-152.).

13
 Lévén, hogy a gyermek spontán játékából inspirálódik, a didaktikai játéknak számos
változata ismeretes a szakirodalomban.
Tartalom szerint a didaktikai játékok lehetnek (Jişa 2001.90, Popa 2006.11-12., Ezechiel-Păişi
Lăzărescu 2007.150-152):
- környezetismereti didaktikai játékok;
- beszédfejlesztési didaktikai játékok;
- hallásfejlesztő játékok: Milyen hanggal kezdődik a szó?
- szókincsgazdagító és nyelvtani struktúrák elsajátítását segítő játékok: Én mondok egyet, te
mondasz többet!
- szóbeli kifejezőkészséget fejlesztő játékok;
- matematikai didaktikai játékok;
- zenei játékok;
- viselkedési normák elsajátítását segítő didaktikai játékok.
A felhasznált didaktikai anyag függvényében az oktatójátékok lehetnek anyaggal
végzett játékok (játékszerek, társas játékok, használati tárgyak, különböző segédeszközök), illetve
anyag nélküli, vagyis szóbeli játékok (Jişa 2001.90.). A szóbeli didaktikai játékokat inkább II.
szinten használjuk, ide tartoznak a találós kérdések, mesealkotás, szójátékok, stb.
A didaktikai játékok vonzó jellege és hatékonysága nagy mértékben függ a pedagógus
leleményességétől/találékonyságától: hogyan kapcsol össze egy nevelési feladatot egy vonzó
szabályjátékkal. A mesterséges, nem összefüggő játékelemek megnehezítik a tanulást és untatják
a gyermeket.

6.A DIDAKTIKAI JÁTÉK SZEREPE AZ OKTATÁSBAN

A játék szó görögül: paidiá, melynek jelentése: mindaz, ami a gyermekhez tartozik. Nem
véletlen, hogy már az ókori görögök is alkalmaztak különböző játékokat az oktatás folyamatában.
Azt tapasztalták, hogy a játéktevékenység közbeiktatása hatékonyabbá teheti a tanítást és
a tanulást. Platón így szólt erről: „Kerüljük a kényszert, s hagyjuk, hogy a kisgyerek örömmel
tanuljon. A gyerekek játékok révén okosodnak, a kényszeres okítás nem jut el a lelkükig.”
A játék tehát a gyermek életének szerves része, hiszen
- a természet és a gyermeket körülvevő világ megismerésének valamint a környezethez való
alkalmazkodásnak az eszköze

14
- általa tudja belső világát, vágyait és problémáit kifejezésre juttatni, azokat jobban megérteni
és feldolgozni
- játék közben fejlődik önkifejező és másokkal való kommunikációs készsége, megismeri és
észrevétlenül fejleszti a legkülönfélébb képességeit
- megtanul másokhoz alkalmazkodni és velük együttműködni
- elsajátítja környezetének viselkedési normáit
- hosszabb ideig képes figyelmét koncentrálni
- egy olyan örömforrás, mely csökkenti, sőt akár teljesen meg is szüntetheti a gyermek belső
feszültségét.
Ám a gyermeket közvetlenül körülvevő világnak szülőként, pedagógusként és még megannyi
formában felnőttek is részesei, így a játékról és annak öröméről nekünk felnőtteknek sem szabad
megfeledkeznünk. Ugyanakkor a tanító, mint játékmester gondoskodhat arról is, hogy a tanóra
menetében a megfelelően kiválasztott és felépített játékoknak céljaik legyenek. A játékok nem
csak felkeltik az érdeklődést egy adott téma iránt vagy éppen megtörik az óra egyhangúságát,
hanem segíthetnek a fogalmak megértésében, az ismeretek és a gondolkodási folyamat
elsajátításában. Az órai játék lehet az egész osztályt foglalkoztató, közös tevékenység, de egyben
alkalmat ad arra is, hogy a pedagógus differenciáltan, kiscsoportban vagy akár egyénileg
foglalkoztassa a gyermekeket.
Számos tanulmány és könyv szól arról, hogy
- mennyire fontos a játék az értelmi és érzelmi fejlődésben csecsemő és kisgyermekkorban
- hogyan és milyen játékokkal fejlesszük (minden területen) kisgyermekünket szülőként
- milyen meghatározó szerepe van a játékoknak az iskolában
- a játékokon keresztül fejlődnek ki a sikeres iskolai teljesítményhez szükséges részképességek és
játékkal korrigálhatók leghatékonyabban az esetleges képességhiányok.
Az iskolai játékos foglalkozások után az általános iskola alsó tagozatán is helyet kapnak a
játékok. Robert Fisher: Tanítsuk gyermekeinket gondolkodni játékokkal című könyvében
rengeteg játéklehetőséget kínál – a szülők mellett – a kisiskolás gyermekekkel foglalkozó
tanítóknak is. A játékok szerepe azonban felsőbb évfolyamokra lépve fokozatosan csökken és
sajnos a felső tagozatos és a középiskolai órákról a legtöbb iskolában már szinte teljesen kiszorul.
Ezzel párhuzamosan az elsajátítandó tananyag mennyisége és a különórák időtartama is
fokozatosan nő. Sok esetben az otthoni környezet sem kedvez a társas, a logikai gondolkodást
igénylő, vagy éppen az anyanyelvi játékoknak, hiszen a gyermekek szabadidejük egyre nagyobb

15
részét a számítógép illetve a televízió előtt töltik.
Ebben a helyzetben a pedagógusnak kell észrevennie, hogy a túlságosan nagy
szóáradatban sokszor elveszik a lényeges tartalom, a fontos mondanivaló. A tanulók kevésbé
képesek erre odafigyelni, mint valamilyen motivált cselekvés közben - amely lehet akár az önálló
vagy kiscsoportos játék is – amiben aktív résztvevői lehetnek az ismeretszerzésnek. Így a játékra
fordított idő a tanítási órán nem veszik el, mivel a játszó emberben óriási fizikai és szellemi
energiák lépnek/léphetnek működésbe, amely aktivizált állapot a tanulás szempontjából is ideális,
hiszen az ilyenkor megjelenő új ismeretek könnyen integrálódnak és tartósan megmaradnak az
emlékezetben.
Tehát a jól megválasztott, megfelelő helyen és kellő időben alkalmazott játék
megkönnyíti és hosszabb távon is eredményesebbé teszi a tanulást. Emellett a játék megtöri a
verbális közlések egyhangúságát, egyfajta kikapcsolódás, amely feloldja a diákokban lévő
feszültséget és örömet is szerez nekik. Ezáltal válik a játék az óra azon részévé, melyet a gyermek
a legjobban élvez és közben észrevétlenül tanul és fejlődik.
A játék egy közösségépítő módszer is, hiszen gazdagítja a közösségi élményeket, ezáltal
növeli a csoport vagy osztály összetartó erejét. A kooperáló játékok különösen erősítik a
közösség összetartó erejét, mivel nincs bennük nyertes és vesztes, hanem mindenki egyenrangú
félként, pusztán a játék öröméért vehet benne részt. Az együttműködési készség mellett fejlesztik
az önismeretet és segítenek a másik megismerésében is. A konkuráló játékok ellenben segítenek
felismerni a teljesítőképesség határait, felkészítenek az életben előforduló kudarcok, csalódások
elviselésére, hiszen meg kell tanulni bennük nyerni és veszíteni is.
Mielőtt azonban elkezdenénk a tanórán játszani a diákokkal fontos, hogy tisztázzunk magunkban
néhány kérdést:
- Milyen ismeretet szeretnék átadni vagy elmélyíteni illetve mit szeretnék gyakorolni?
- Hol és miben kapcsolódik az adott játék a tananyaghoz?
- Mit fejleszt a játék?
- Hogyan illeszthető be a játék az óra menetébe?
- Hogyan csinálhatok kedvet a játékhoz?
- Milyen segédanyagokra lehet szükségem?
- Mit tehetek, ha az osztály nem akar játszani?
Természetesen érdemes a spontán játéklehetőséget is megragadni, ha az kapcsolódik az
adott témához és megfelelően kivitelezhető. A legfontosabb talán mégis az, hogy a tanár is

16
szívesen játsszon, hiszen csak az tud igazán kedvet csinálni a játékhoz, aki maga is örömmel teszi
és élvezi azt. Emellett azonban ne feledkezzen meg arról, hogy neki kell kijelölnie a határokat,
hogy meddig lehet elmenni a játékban.

6. A DIDAKTIKAI JÁTÉK ALKALMAZÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI A MATEMATIKA

ÓRÁN

A játék fogalma
A gyermek hétköznapjaiban a játéknak nagyon fontos szerepe van. Játszva elégíti ki a
gyerek a mozgásigényét, a valós vagy képzelt tárgyakkal való cselekvést, a különböző
szerepekkel és helyzetekkel való azonosulást, amely által a környezetével közelebbi kapcsolatba
kerül. A gyermek a játék által fejlődik, a játék előhozza a lappangó funkciókat, megmozgatja az ő
sajátos szerkezetében lezajló lehetőségeket, amelyek tettekben nyilvánulnak meg, így
dolgozza fel, majd bonyolítja ezeket.
A közösségben játszott játék egy gyermekcsoport létezésének értelmét jelenti, azt az
összetartó erőt, amely őket együtt tartja. A játék által a gyerekek közelebb kerülnek
egymáshoz, kialakítja és tartósítja a barátság érzését, serkenti az együttműködést, feloldja az
elszigeteltség érzését.

A játék jellemzői
A játéknak a következő jellemző tulajdonságai vannak:
• egyike az ember változatos tevékenységeinek, amelyet a többi tevékenység határoz meg és
amelyik a maga módján a többit meghatározza;
• a tanulás, a munka, az alkotás nem jönne létre játék nélkül, mivel hogy ez minden emberi
foglalkozás lényeges és legfontosabb pszichológiai elemeinek a hordozója;
• egy tudatos tevékenység: az aki gyakorolja, tudatosan teszi, és nem téveszti össze egyetlen más
emberi tevékenységgel sem;
• a játék egy képzeletbeli világba kalauzolja el azt, aki játssza, egy olyan világba, amelyet ő maga
hoz létre;
• a játék célja maga a tevékenység, amely képes kielégíteni a játékos kívánságait, vagy saját
vágyait, törekvéseit;

17
• egy ilyen cél elérésével visszaáll a lelki életének egyensúlya, és serkenti ennek együttes
működését;
• a játék egy sajátos tevékenység, értelemmel és feszültségekkel telített,
• a maga jószántából elfogadott szabályok szerint zajlik, mellőzi a hasznosságot vagy az
anyagi szükségleteket, feszültség és felemelkedés, jókedv és megkönnyebbülés kíséri.

Játéktípusok
Legkevesebb három fő játéktípus létezik:
• felfedezőjáték (konkrét tárgyakkal zajlik)
• jellegzetes játék (hozzáadjuk a képzeletünket)
• szabályjáték játék (szabályokra épül)

A DIDAKTIKAI JÁTÉK
1. Az a játéktípus, amely harmonikusan ötvözi a tanulságos, nevelő elemeket a szórakoztató
elemekkel.
2. Játéktípus, amely segítségével a nevelő megerősíti, pontosítja és ellenőrizni a tanulóknak
leadott ismereteket, bővíti az ismereteik halmazát.
A tartalom a didaktikai feladat, a szabályok és a játék tevékenységei (kitalálás, megsejtés,
meglepetés, mozgás, stb.) a didaktikai játéknak egy sajátos jelleget kölcsönöz, megkönnyíti a
gyerekek feladatmegoldását.
A didaktikai játék olyan tevékenységek, és műveletek összességét jelenti, amelyeknek
célja az ellazulással, jó kedvvel és örömmel párhuzamosan a gyerek értelmi, kézügyességi,
morális, esztétikai és fizikai fejlődése, fejlesztése. A didaktikai játék és a nevelési tanítási
folyamat között kettős kapocs létezik: egyrészt a játék elősegíti, elmélyíti és nemesíti a tanítási
folyamatot, másrészt a játéknak feltétele a tanulási-tanítási folyamat, a gyerek előzetes
felkészítése azon a területen, ahol a játék zajlik, történik.
A didaktikai játék lehet egy tulajdonképpeni fizikai vagy mentális tevékenység, amely
örömöt, szórakozást nyújt, de amelynek ugyanakkor az is a szerepe, hogy segítsen a
gyereknek feldolgozni a valóságot a saját tevékenysége által.
Így a didaktikai játék az egyik legfontosabb aktív módszer, amely nagyon hatékonynak
bizonyul a kisiskolások nevelési-tanítási folyamatában. Ennek a nevelési és tanítási
eszköznek az értékét támasztja alá az is, hogy nem csak egy tanulási módszer, hanem egy

18
olyan eljárás is, amely más módszerekkel együtt is alkalmazható, illetve a tanulók
tevékenysége megszervezésének egyik formája is. Az elemi oktatásban a didaktikai játék
bármely iskolai tantárgy esetén alkalmazható, bármely óratípus esetén és a tanítási óra
bármely pillanatában.

A matematikai-didaktikai játék
Jellegzetességek
Egy matematika feladat vagy gyakorlat matematikai-didaktikai játékká válik, ha: egy
módszertani célt követ, egy módszertani feladatot lát el, ha a gyerekek által előzőleg ismert és
betartott játékszabályokat alkalmaz, kijelölt feladat megvalósításáért játékelemeket használ,
vonzó alakban bemutatott, hozzáférhető matematikai tartalmat közvetít.
Módszertani cél:
Az adott osztálynak megfelelő iskolai program követelményeinek alárendelt a
módszertani cél, amelyet a játék végkifejlete is tükröz. A módszertani feladat arra vonatkozik,
amit a tanulóknak a játék során konkrétan tenniük kell, hogy a kijelölt célt elérhessék. A
módszertani feladat az illető tevékenység lényegét, alapelemét jelenti, megmozgatván a
gondolkodási műveleteket, valamint a gyerekek képzeletét. Általában egy módszertani játék egy
didaktikai feladatot tűz ki célul.
A módszertani feladat
A játékszabályok kézzelfoghatóvá teszik a módszertani feladatot és egybeolvasztják a
játék tevékenységével. A játékszabályok megmozgatják az egész közösséget és külön-külön is a
tanulókat, edzik őket a módszertani feladat megoldásában, és egyensúlyt képeznek a feladat és a
játék elemei között.
A játék elemei lehetnek: versenyzés (egyéni vagy csoportos),a résztvevők közötti
együttműködés, a jó eredmények megjutalmazása, a hibák büntetése, meglepetés, várakozás,
elismerés, dicséret, stb.
A didaktikai játék matematikai tartalma
Hozzáférhető, kikapcsoló és vonzó jellegű kell legyen abban a formában, ahogy zajlik, és
a használt eszközök által is. Azok a játékok, amelyek során módszertani anyagokat használunk
fel, változatosak, vonzóak, a tartalomnak megfelelőek kell legyenek. Használhatunk fóliákat,
ábrákat, rajzokat, munkalapokat, kártyákat, zsetonokat, mértani eszközöket.
Szükségessége

19
 A matematika-didaktikai játék használatának szükségessége mellett szól: az óvoda-iskola
folytonossága, a fő tevékenység típusa (játék – tanulás), a kisiskolások lelki és élettani
jellegzetességei. Mindezekből következik, hogy kisiskolás korban a matematika óra kiegészíthető
vagy helyettesíthető akár a matematika-didaktikai játékkal.
Fejlesztő szerepe
Elemi osztályokban a matematika-didaktikai játék használata a tanítási folyamat fontos
fejlesztő szerepét látja el. Így: fejleszti a különböző gondolkodási műveleteket
- fejleszti a kezdeményezőkészséget és a munkaönállóságot, valamint a csapatszellemet
- alakítja a képzelő- és alkotóerőt, a megfigyelőképességet
- fejleszti a figyelmet, a fegyelmezettséget és a rendszerességet a tevékenység során
- gyors és helyes munkavégzést alakít ki
- a kellemesebb, hozzáférhetőbb, gyorsabb elsajátítását biztosítja az ebben a korban
még száraz ismereteknek

Példák matematikai érdekes játékos feladatokra

1. Sün Adorján 3 almát festett, egy pirosat, egy sárgát, egy zöldet. Milyen sorrendbe festhette
őket? Kitűzik a sorrendeket kivágott színes almákból:
PSZ, PZS, ZSP, ZPS, SPZ, SZP.

2. Hány almát gyűjt a 7 testvér ha Sün Aladár, Sün Piroska, Sün Adorján, Sün Dorottya, Sün
Demeter, Sün Tihamér egy piros vagy egy sárga almát, míg a legkisebb, Sün Balázs négy zöld
almát visz a Sünlakba? Ki lehet a rajzon? Rajzold le a legkisebb sünit is!!
6 alma + 4 alma = 10 alma

20
3. Ha 5 alma 1 kg, hány kg almát gyűjtöttek a sün testvérek?
5 alma + 5 alma = 10 alma
1 kg + 1 kg = 2 kg - alma

4. Késő ősz van, a levelek már majdnem mind lehullottak, sokat esik az eső és nagyon hideg van,
a mi sünikénk (lásd a képen) be szeretne már húzódni valamilyen puhább és melegebb helyre –
az avarba. Tudjuk milyen lassan mozog a süni, segítsünk neki, hogy el tudjon jutni az avarhoz.
Vajon hány métert (lépést) kell megtennie, ha tudjuk hogy a sünitől a bokorig van 6 m, a bokortól
a fáig van 8 m, a fától az avarig pedig 10 m?

6 m + 8 m + 10 m = 24 m
Miután a gyerekek kiszámolják a távolságot és lejegyzik,vajon mennyi időbe kerül amíg
eljut az avarig, ha 1 m- tesz meg egy negyed óra alatt.
Megrajzoljuk az órát és minden méternél besatírozunk egy negyed részt, eljátszunk a
sünikés feladatot és közben színezünk.
1 m = ¼ óra = 15 perc 24 : 4 = 6 - óra

Mókus

21
5. Ősszel a mókus el kezdi gyűjtögetni az eleséget télire, vajon hány darabra lesz szüksége, ha
télen minden nap meg fog enni legalább 1 diót, 2 makkot és 1 mogyorót. A gyerekek megnézik a
naptárt, megfigyelik melyek a téli hónapok, körülbelül hány napot tart a tél, majd pedig
kiszámolják mennyi szükséges a mókusnak.

Téli hónapok: december – 31 nap

január – 31 nap összesen: 31+ 31+ 28 = 90
február – 28 nap
Egy napra szükséges eledel: 1 dió + 2 makk + 1 mogyoró = 4 db.
90 dió + 180 makk + 90 mogyoró = 360 összesen

6. Segítsünk a cinegének, hogy eljusson a madáretetőhöz, bábu segítségével. Rajzolunk a földre

egy hálót krétával, a gyerekek lesznek a cinegék akik ugrálni fognak az utasítások szerint: ugorj
2-t jobbra, 3-t fel, 2-t le, 1-et balra stb. Addig ugrálnak amíg elérnek az etetőhöz.

22
7. Segítsünk megtalálni hova dugta a nyuszi a sárgarépát! Csakis azon az ösvényen szabad
haladni, ahol páros számok találhatók. Ha sikerül a nyuszi elvezetése, számold össze a számokat
ahol jártál, meg fogod tudni hány sárgarépát dugott el a nyuszi az odúba télire.

Páros számok összege az ösvényen: 6 + 4 + 8 + 2 + 6+ 4 = 30 db sárgarépa

8. Egy csiga beleesett egy 10 méter mély kútba. Minden nap 2 métert mászott felfelé, éjjel 1
métert visszacsúszott. Hány nap alatt jut ki a kútból?
A tanulók hajlamosak így számolni: 2 m – 1 m = 1 m (1 nap)
Tehát 10 métert 10 nap alatt tesz meg, ezért másképp járunk el, mivel ez hibás.
Megrajzoljuk a kutat és a csiga útját, majd megszámoljuk hány nap alatt érkezik fel:

9. nap +2m
-1m
8. nap +2m
-1m
7. nap +2m
-1m
6. nap +2m
-1m
5. nap +2m
-1m 10 m
4. nap
+2m
-1m
3. nap
+2m
2. nap -1m
+2m
1. nap -1m
+2m
23
9. Játéküzletben

- Pistike vásárolt egy-egy lovat mindegyik modellből, Dániel pedig egy-egy tigris
mindegyik modellből. Melyik fizetett többet és mennyivel?
Pistike: 8 lej + 14 lej = 22 lej
Dániel: 12 lej + 9 lej = 21 lej
Pistike fizetett többet: 22 lej – 21 lej = 1 lej
- Az összes játék az üzletből 50 lej, akkor mennyibe kerül a kisautó?
12 lej + 8 lej + 9 lej + 14 lej = 43 lej
50 lej – 43 lej = 7 lej
- Katinak van néhány 10 lejese, amiből tud vásárolni 4 darab olcsóbb lovat, de nem tud
venni 3 db drágább lovat. Hány leje van neki?
8 lej + 8lej + 8 lej + 8 lej = 32 lej
14 lej + 14 lej + 14 lej = 42 lej
32 lej és 42 lej között a 40 lej van
- Ugyanannyi pénzzel tudok vásárolni egy tigrist és egy lovat, vagy két tigrist és egy lovat.
Vajon mennyi pénzem van?
Próbálgatás: 12 lej + 8 lej = 20 lej 12 lej + 12 lej + 8 lej = 32 lej
12 lej + 14 lej = 26 lej 9 lej + 9 lej + 8 lej = 26 lej
8 lej + 14 lej = 22 lej 9 lej + 9 lej + 14 lej = 32 lej
Tehát 26 lejem van.
- Anya vásárolt az üzletből 40 lejjel, és még kapott vissza 9 lejt. Vajon mit vásárolt?
40 lej – 9 lej = 31 lej
Próbálgatás: 12 lej + 8 lej + 9 lej = 29 lej
12 lej + 8 lej + 14 lej = 34 lej
12 lej + 9 lej + 14 lej = 35 lej
9 lej + 8 lej + 14 lej = 31 lej

24
Helye és szerepe a matematikaóra keretében
A matematikaórán elfoglalt helye alapján a következő matematika-didaktikai játékok
léteznek: önálló, teljes órát kitöltő játék, az óra elején használt játék (figyelemfelkeltő és
tanulókat motiváló mozzanat), az óra folyamán beékelt játék (amikor a gyerekek figyelme
lankad, fáradtak), az óra végére tervezett játék szerepe
Ami a matematikai-didaktikai játéknak az iskolai tanításban elfoglalt szerepét illeti, ez
hozzájárulhat:
- egy új ismeret megértésének könnyítéséhez (az ismeretátadó órán)
- bizonyos ismeretek, készségek és jártasságok rögzítéséhez és elmélyítéséhez (a készség és
jártasság kialakító órán)
- bizonyos didaktikai egység rendszerezéséhez (a rendszerező és ismétlő órán) ismeretek,
készségek és jártasságok ellenőrzéséhez (az ellenőrző órán)
Megszervezése
A matematikai-didaktikai játék megszervezése feltételezi:
- a tanító felkészülését (a játék struktúrájának és tartalmának tanulmányozását; a didaktikai anyag
előkészítését);
- az osztály tanulóinak megfelelő csoportosítását, felosztását;
- a bútorzat felhasználását (esetleges átrendezését);
- a didaktikai anyag szétosztását.
A játék ideje alatt a tanítónak figyelembe kell vennie:
- a játék mozzanatainak (lépéseinek) a betartását;
- a játékvezetés ritmusát és stratégiáját;
- a tanulók serkentése a játékban való aktív részvételre;
- a játéknak alkalmas hangulat megteremtése;
- a játékelemek változatossága (a játék bonyolítása, más változatok bevezetése, stb.)
Megvalósítása
A didaktikai játék megvalósítása a következő mozzanatokat tartalmazza:
- bevezető a játékba (előkészítő beszélgetések)
- a játék címének és céljának megnevezése (didaktikai feladat)
A megvalósítás lépései: az anyag bemutatása, a játék szabályainak elmagyarázása és bemutatása
a játék, a játék lezárása
A játékvezető feladatai

25
A tanulók játékának vezetése két különböző módon történik:
közvetett irányítás :
-a tanító aktív részese a játéknak.
közvetlen irányítás:
A játékvezető a közvetlen irányításnál követi: a játékritmust, a játék lefutását, a didaktikai feladat
megvalósulásának módját, a tanulók viselkedését és a köztük lévő kapcsolatokat, a játék
szabályainak a betartását a játék hangulatának fenntartását.
A matematikán belül elsajátítandó fejezetek tartalmának függvényében vagy az illető osztályon
belül létezik:
- egy didaktikai egység sajátos ismereteinek elmélyítésére alkalmazott matematika didaktikai
Játék
- egy adott életkornak és osztálynak megfelelő matematika-didaktikai játék
A matematika-didaktikai játékok egy külön kategóriáját képezik a logikai játékok, amelyek a
gondolkodás minőségének fejlesztését célozzák meg.

II. KUTATÁS GYAKORLATI RÉSZÉNEK BEMUTATÁSA

1. A KUTATÁS HIPOTÉZISE

Hogyha didaktikai játékokat használunk a matematika tantárgy keretén belül, akkor

először is pozitívan fogjuk felkelteni a tanuló érdeklődését a matematika iránt, másodszor pedig
fejlesztjük a tanulási teljesítményszintjét és növeljük a minőségi tudásukat.
Célkitűzés: - a tanuló aktivizálása a matematika órákon a didaktikai játékok használatával
Műveletesített feladatok: - a tanulók ismeretszintjének felmérése az előtesztek segítségével
- különböző didaktikai játékok felhasználata az eddigi ismeretek
bővítéseképpen
- az elért eredmények felmutatása a kutatás során
Egyike a legjobb stratégiáknak az az hogy a tanító felhasználhatja a saját diákjait a saját
kutatása során, azért hogy őket bevezesse az újfajta tanulási titokba, a magatartásukat fejlessze
majd ezzel, hogy később nagyobb korukban képesek legyenek különböző nehézségű feladatokkal
megküzdeni. A didaktikai játékok felhasználása képez egy új tanulási formát, melyet úgy a
tanulók mint a tanító káderek nagy szívességgel felhasználnak. Ez a módszer összehangolja a

26
tartalmakat, aktivizája a gyerekeket, gazdagítja a gondolkodásukat, memóriájukat,
felfedezőképességüket. Ezek a matematikai tevékenységet, melyek az elemi osztályokban
történnek nagyon fontosak a tanulók fejlődésében, mivelhogy ilyenkor formáljuk a
személyiségüket, fejlesszük a logikai gondolkodásukat. Ekkor ismerkednek meg a számok
világával, a formákkal, a műveletekkel, különböző logikai feladatokkal, a mértékegységekkel stb.
A következő alapkompetenciákat kell fejlesszük a tanulókban:
1. Egyszerű matematikai műveletek végzése számokkal
2. A közvetlen környezetben megtalálható tárgyak mértani jellemzőinek felismerése
3. A közvetlen környezet jelenségeinek, összefüggéseinek, törvényszerűségeinek azonosítása
4. Egyszerű magyarázatok megfogalmazása logikai elemek felhasználásával
5. Feladatok megoldása az adatok csoportosításával, ábrázolásával
6. Szabványos mérőeszközök alkalmazása mérések és becslések során

2. A KUTATÁS STRATÉGIÁJA

A kutatás jelenlégi stratégiája az induktív-kísérleti, vagyis ami azt jelenti hogy a

pedagógiai valóságból, az empirikus tapasztalatból kiindulva, az onnan gyűjtött adatokat
elemezve, azokat általánosítva jutunk el az elméletig. Az induktív irányon belül három alapvető
stratégiát különböztet meg a szakirodalom: leíró, összefüggésfeltáró és kísérleti stratégiát. Ebben
az esetben a tanítási tapasztalatom után a kísérleti stratégiát választottam, mivelhogy ismerem a
tanulók fejlődési képességeit. Kísérleti stratégia esetén nem a meglévő helyzetet írjuk le, hanem
a kutatás céljainak megfelelőn beavatkozunk a pedagógiai folyamatba , illetve mi idézzük elő,
vagy változtatjuk meg a független változókat.
Mindegyik kutatási stratégia esetén adatok gyűjtésére és azok elemzésére egyaránt
szükség van. A kutatási módszer olyan megbízható és érvényes eljárás, amellyel a hipotézisek
igazolásához vagy elvetéséhez szükséges adatok feltárhatók, feldolgozhatók, rendszerezhetők.

3. A KUTATÁS DESIGN-JA

A kutatás típusa: természetes, egycsoportos, önkontrollos kísérlet: egyetlen csoportra kiterjedő

kísérlet, melyben a csoport változásait ugyanazon csoport kiinduló állapotához viszonyítjuk.
A kutatás helye: Diósadi Elemi Iskola, Szilágy megye

27
A kutatás ideje: 2013-2014-es tanév
Résztvevő személyek: saját osztályomon kísérleteztem a 2013-2014-es tanévben, mivelhogy ők
voltak a legközelebb a pedagógusi pályámban, az ő személyiségeiket már ismerem óvodás kortól,
tudván azt hogy az óvoda is az iskola épületében helyezkedik el.
Ebben a tanévben is összevont osztályban tanítottam, a kis létszám miatt. A szerencse az
volt, hogy mindkét osztály nagyon közel állott egymáshoz: előkészítő és első osztályról van szó.
A tananyagot összehangoltam, tudván azt hogy mindkét osztályban integrálva tanítunk játékosan.
A legtöbb tanuló jól nevelt családból származik, a szülőket érdekli a gyerekük minőségi tanulása
és foglalkoznak otthon is a gyakorlással. Mindezeket összeszedve nagyon könnyű dolgom volt,
mivel a gyerekek már az óvodában meg voltak szokva a játékos tanulással, nekem már csak
folytatni kellett ezt a fajta tanítási módot. A gyerekek nagyon szeretik a didaktikai játékokat,
rengtegszer kérdezik már reggel iskolába érkezéskor: Ma is játszunk?

A kísérleti csoport struktúrája:

1.táblázat: kísérleti csoport struktúrája

Nem Korosztály Szülők iskolai végzettsége

Előkészítő Fiú Lány 6-7 év 5-8 osztály Líceum Egyetem
osztály 2 1 0 3 0

Nem Korosztály Szülők iskolai végzettsége

Első osztály Fiú Lány 7-8 év 5-8 osztály Líceum Egyetem
2 2 0 4 0

Az első osztályban van egy kisfiú, aki speciális helyzetű, mivelhogy hallókészülékkel
van ellátva és ADHD-vel van diagnosztizálva az orvos által. A tanuló kezelésre jár az orvoshoz,
logopédushoz, valamint a pszihológushoz. Vele is sikerült szép eredményeket elérni a
matematika területén.

28
2. táblázat: A kísérlet design-ja

Előmérés Beavatkozás Utómérés

2013. október eleje 2013. október- 2014. május vége
Kísérleti csoport 2014 május
Előteszt Fejlesztő didaktikai Utóteszt
játékok

4. A KUTATÁS MÓDSZEREI ÉS ESZKÖZEI

A módszerek kiválasztásában figyelembe vettem a következőket:

-olyan objektív módszerek használata, amelyek által meg tudjam figyelni a tanulók tudásszintjét,
le tudjam jegyezni őket, a kísérleti csoprt reakcióját figyeljem meg különböző didaktikai játékok
használatával
Az adatok lejegyzéséhez használtam a következő módszereket:
-megfigyelés módszere: ezt a fajta módszert használtam a legtöbbet és ezáltal megfigyeltem a
tanulók viselkedését miközben játszodtak, valamint a tanulási eredmények növekedését is
megfigyelhettem
-egy másik módszer amit használtam az a beszélgetés módszere volt, így megtudtam melyek a
tanulók kedvelt tantárgya, és ennek keretén belül miért szeretik azt az órát és mit szeretnek
játszani.
-ahhoz hogy diagnosztizáljam a tanulók tudásszintjét, és hogy megelőzzem az esetleges
akadályokat, felhasználtam a teszteket: előteszt és utóteszt. Az előteszt segítségével megtudtam,
hogy a tanulók milyen szinten állnak, melyek azok a hibák, amit javítani kell majd feltétlenül. Az
utóteszt segítségével pedig megfigyeltem, hogyan haladtak , mit sikerült kijavítani és hol van
még javítani való.
-az előteszt és utóteszt közötti periódusban pedig a didaktikai játékok módszerét használtam a
beavatkozáshoz, amikor több kísérletet is végeztem.
-az adatok lejegyzéséhez táblázat módszerét használtam, ahova lejegyeztem a kapott információt
a felmérő tesztek aplikálása után, valamint a grafikus ábrák által sikerült az adatokat kimutatni
A kutatás résztvevői egy kísérleti csoport. A kísérlet során a független változó a
didaktikai játékok alkalmazása.
29
 5. A KUTATÁS MENETE

A kutatás több lépésből tevődött össze. Először megtörtént az előmérés kísérleti

csoportban, előteszt formájában. Aztán a beavatkozás következett kizárólag a kísérleti
csoportban, ami több fejlesztő alkalmat foglalt magába. Végül az utómérés következett, amit az
előméréshez hasonlóan utóteszt formájában végeztem.

5.1. ELŐMÉRÉS

Az első lépés a kísérlet során az volt, hogy felmérjem a diákok tudásszintjét a tanév elején,
a betervezett tanéveleji teszt segítségével. Ez csakis akkor történt meg miután átismételtük az
eddig tanultakat, a tavalyi tanév során, mert tudhatjuk, hogy bármelyik gyerek felejt a vakáció
során. Muitán felelevenítettük az eddig tanultakat, akkor következhetett a az elő-teszt.
Olyan gyakorlatokat kaptak a tanulók, melyek értékelik a következő ismereteket:

Előkészítő osztály esetében:

-halmazalkotás: -ekvivalencia, több kritérium szerint, megadott válogatás folytatása
-számfogalom: - több, kevesebb, ugyanannyi, megállapítása becsléssel
- párosítás
- kisszámok felismerése összkép alapján (1-5)
- számlépcső (szám) megfeleltetése mennyiséggel
- a szám számsorban elfoglalt helyének tudatos elsajátítása (1-10)
- számfelbontás
- feladatmegoldás
- páros, páratlan számok, sorszámok
-geometriai tapasztalatszerzés: építések, alkotások
-szimmetriai felfedezések
-tájékozódás a térben
-mértékegységek: mérések-hosszúság, magasság, súly, űrtartalom, az idő fogalma, a pénz
használata

30
 Első osztály esetében:

Természetes számok 0 –tól 31-ig

- természetes számok felmismerése, alkotása, olvasása, írása (számjegyekkel), összehasonlítása,
rendezése
Összeadás és kivonás O-tól 10-ig számlálással
Összeadás és kivonás O-tól 31-ig az egységrend átlépése nélkül és az egységrend átlépésével
számlálással/képi/tárgyi segédanyagok használatával
1-5 elem hozzáadásával/kivonásával megoldható egyszerű feladatok megoldása 31-es
számkörben, segédanyagok használatával
Térbeli tájékozódás és a térben elfoglalt hely meghatározása
Viszonyítási pontok/irányok térben a : benne, rajta, fölött, alatt, mellett, előtt, mögött, lent, fent,
jobbra, balra, vízszintes, függőleges, ferde
Síkidomok/2D
Négyzet, téglalap, háromszög, kör – megnevezés, kontúrrajz
Testek/3D
Kocka, téglatest, gömb – megnevezés
Hosszúság
Nem szabványos mértékegységek
Idő
Nap, hét, hónap – megnevezés, rendezés
Évszakok - megnevezés, rendezés
Érték
A lej (1, 5, 10 lejes bankjegyek)
Értékváltások O-tól 31-ig

Mindkét osztály esetében 100 pont volt a maximum teljesítmény, amely szerint
elkészítettem az előteszt javítókulcsainak megfelelően az értékeli szintet, mely szerint:
-80 és 100 pont között – Jeles minősítés
-60 és 80 pont között – Jó minősítés
-40 és 60 pont között- Elégséges minősítés
-0-40 pont között - Elégtelen minősítés

31
 A gyakorlatok a tesztből képeztek 90 pontot, hivatalból kaptak 10 pontot.

1.számú táblázat az értékelésekkel – előkészítő osztály

Minősítések Jeles Jó Elégséges Elégtelen

Tanulók száma 1 1 1 0
Százalék 33% 33% 33% 0

2.számú táblázat az értékelésekkel – első osztály

Minősítések Jeles Jó Elégséges Elégtelen

Tanulók száma 1 1 2 0
Százalék 25% 25% 50% 0

Előkészítő osztály előteszt- ábrája

32
 Első osztály előteszt- ábrája

Hibák megfigyelése, lejegyzése

Előkészítő osztály esetében:

-a térbeli tájékozódásnál nem mindig tudják merre van a jobb vagy a bal, van amikor
összetévesztik,
-a pénz használatánál nem ismerik a bankjegyeket
-a geometriai idomoknál összetévesztik a kockát a négyzettel
-a halmazok alkotásánál elsietik és nem alkotják tökéletesen
-a természetes szám fogalmánál, van amikor pluszba rajzolt vagy kevesebbet rajzolt mit amennyit
mutatott a szám

Első osztály esetében:

-az összeadás és kivonás az egységrend átlépés estében többen is tévednek, még nem érzik a tízes
rendszert, ilyenkor még használhatnak segédeszközöket, melyek többször is megkavarja őket,
mert vagy pluszba vagy pedig mínuszba számlálnak
-nem ismerik sokan a függőleges, vízszintes illetve ferde kifejezést, emiatt nem ismerik fel a
tárgyakat, melyek eképp helyezkednek el
-összekavarják a mértani idomok esetében a kockát a négyzettel, vagy a téglalapot a téglatesttel
-nem mindenki tudja melyik hónap milyen évszakban található
33
-nem mindenki ismeri fel az órát
-kevesebben nem tudják a pénzt használni

5.2.BEAVATKOZÁS

Elterveztem, hogy ebben a tanévben ezeket a hibákat megpróbálom kijavítani, vagy

legalábbis a matematika tudásszintjüket javítani a didaktikai játékok segítségével. Több
foglalkozáson használtam ezt a módszert, a didaktikai játékok pedig a következőkben leírom.

A játék tanításának menete

Tekintsük át az alábbiakban a játéktanítás főbb mozzanatait :

a) A játék előkészítése
A játék előkészítése a játéktér körülhatárolását jeleni, valamint a kellékek, eszközök
előkészítését.A játékterület legyen mindig körülhatárolt, a pedagógus állapítsa meg pontosan és
jól látható módon jelölje meg a határokat. A játékhoz szükséges hely biztosítása mellett a
szereket és eszközöket időben elő kell készíteni, mert az indulási vonal megrajzolásával,
labdakereséssel, stb. sok értékes idő veszhet el, a gyermekeket ácsorgásra, tétlenségre ítéljük. A
szerek és eszközök mindig tiszták, hibátlanok legyenek, úgy kell elhelyeznünk őket, hogy minél
rövidebb idő alatt elérhetőek legyenek.

b) A játék megnevezése
A játékot pontosan kell megneveznünk. Pl. Kakasviadalt fogunk játszani. Semmiképp
nem elegendő, ha csak azt mondjuk: egy érdekes játékot fogunk játszani, mert a játék
érdekessége a pedagóguson is múlik. A játék akkor érdekes a gyermek számára, ha úgy tudjuk
szervezni, vezetni és értékelni, hogy maradandó élményt jelentsen.

c) A játék tartalmának ismertetése, játékszabályok megmagyarázása

Először a játék tartalmát ismertetjük, majd azután elmagyarázzuk a szabályokat.
Kitérünk minden lényeges részre, a kisebb mozzanatok ismertetésére pedig játék közben
kerítünk sort. Különösen ki kell hangsúlyoznunk az egyén és a csoport konkrét feladatát,

34
az események egymásutániságát, (esetleg mi a győzelem feltétele a versenyszerű játékoknál),
kinek a teljesítményét fogadjuk el. A szabály megértése a jó magyarázattól függ. A
magyarázatunk pedig annál érthetőbb, minél pontosabban fogalmazunk, ha röviden,
szemléletesen és jól hangsúlyozottan tolmácsoljuk mondanivalónkat. Színes, meleg hangvétellel
még fokozhatjuk is a hatást, megteremtjük vele a játék légkörét, s biztosíthatjuk a gyerekek
figyelmét. A színes magyarázat fokozza az érdeklődést, az egyoldalú beszéd fárasztja a gyerekek
figyelmét. A játék ismertetése rövid legyen, mindig alkalmazkodjék a gyerekek értelmi
szintjéhez. A pedagógusnak a kisebbek számára érzékszerveik bekapcsolásával (látás, hallás,
tapintás) kell a játékot megmagyarázni, a nagyobbaknál már több tapasztalatra, ismeretre lehet
számítani. A szabály magyarázatánál ki kell térnünk az ismeretlen szavak értelmezésére,
valamint a vezényszavak vagy más szakkifejezések ismertetésére. A már ismert játéknál
csak felelevenítjük a szabályt. Az ismertebb részeket a gyermekekkel mondatjuk el, a pedagógus
esetleg csak kiegészítő megjegyzéseket tesz a mondottakhoz. A szabályismertetés után fel kell
hívni a csoport figyelmét az első alkalommal előforduló hibákra és a megelőzés módjára.

d) A játék bemutatása
A bemutatás a jobb megértést szolgálja. Rövidíthetjük a szóbeli bemutatást, ha a
pedagógus szemléltet, de esetenként elegendő egy mozdulat vagy egy mozgás bemutatása.
Fontos lehet a bemutatás akkor is, ha a játék a gyermekek számára nem új, de előzőleg
esetleg több gyerek betegség vagy egyéb ok miatt távol volt; vagy esetleg a gyerekek hangulata
olyan, hogy szükség van szóbeli motiváló magyarázat mellett bemutatásra is.
A magyarázatot gyakran összekapcsolhatjuk a játékkal, vagy a magyarázatot követi
a játék bemutatása. Van, amikor a bemutatást egy ügyesebb gyermekkel vagy kisebb
létszámú csoport segítségével tudja a pedagógus eredményessé tenni, s így megkönnyíteni
a játék lényegének a megértését.

e) Próbajáték
Fontos, hogy minden gyermek vegyen részt egy próbajátékban a játék tulajdonképpeni
indítása előtt. Célja, hogy mindenki ismerje meg a játék tartalmát, feladatait, menetét, és legyen
önbizalma, hogy azt ő is meg tudja oldani, és el tudja játszani.

f) Tulajdonképpeni játék
35
 A próbajáték után többször ismételjük a játékot. Ügyelni kell arra, hogy a játékot a
gyerekek ne unják meg. minden játék csak addig ismételhető, amíg a gyermek a játék
közben örömet, lelkesedést, aktív részvételt mutatnak.
A játék alatt a pedagógus mindig úgy helyezkedjen el, hogy az egész csoportot jól
láthassa, ugyanakkor ne zavarja a játékot. Közös hibánál állítsa le a játékot és úgy magyarázza el
ismételten a szabályt. Kisebb, egy-két gyermeknél előforduló hiba javítására a játék befejezése
után is sor kerülhet. Azoknak, akik többször sem tartják be a szabályt, esetleg rövid időre
megfigyelő szerepet adhatunk. A szabályjáték irányítása az elmondottakon túlmenően csak akkor
lehet eredményes, ha a játék egész időtartama alatt biztosítani tudjuk a jó hangulatot, a
játékélményt. A pedagógusnak magának is játékosnak kell lennie; hangvétele, színes beszéde
mellett a gyermekek esetleges figyelmeztetése, megszólítása is ebben a hangulatban történhet.
Törekedni kell arra, hogy egyszerre jól érezze magát a bátortalan, túlzottan szerepelni vágyó, az
agresszív, a rendbontó, a szeretetre vágyó, azaz különböző egyéniségű gyerek is.

g) A játék bonyolítása
Beiktathatunk egy új szabályt a már megismert játék bonyolítására, nehezítésére.
Ez a mozzanat nem kötelező.

h) Kiértékelés, a játékélmények megbeszélése

A pedagógus értékelje a játékot, a gyermekek részvételét, aktivitását, a szabályok
betartását; a győztes csapatokat mindig nevezzük meg, mert anélkül a játék elveszti érdekességét.
A pedagógus törekedjék ara, hogy gyorsan és tévedésmentesen döntsön.
A játék utáni hangulat lehetőséget ad az események újbóli átélésére. A verseny
jellegű játékok befejezése után gyakran keletkezhet vita a versenyzők között. Ilyenkor a
nevelő határozottan, részrehajlás nélkül döntsön és mutasson rá azokra, akik meg nem
engedett módszerekkel értek el eredményt. A szabály ellen vétő ne legyen győztes. Az
ilyen játék utáni viták közben nő a gyermekek vitakészsége, kifejezésre jut igazságérzetük.
A pedagógus segítségére akkor van szükség ilyen esetekben, ha elfajul a vita, vagy valamelyik fél
érdemtelenül háttérbe szorul. A győzelem, siker utáni vágy nem eredményezhet a győztesek
részéről kérkedést, a vesztesek részéről pedig indokolatlan durvaságot, haragos indulatokat. Ha a
pedagógus megmagyarázza a veszteség okát és felhívja a gyerekek figyelmét a javítás módjára,
akkor általában a gyerekek lelkesen vállalkoznak a játék megismétlésére.

36
 Ugyanakkor a pedagógus segít a következtetések levonásában. A pedagógus feladata
nemcsak a kudarcok okainak megmagyarázása, a vesztesek bátorítása, hanem a játékban
tanúsított pozitív viselkedés elismerése, a jobb teljesítmény feletti öröm érzésének kifejezésre
juttatása.

Előkészítő osztályos matematikai didaktikai játékok

Ugorj a számokra! (számlálás)

Számképeket rajzolunk a négyzetekbe. Az egymás utáni számképek viszonylag közel legyenek
egymáshoz! A gyermekeknek a számok sorrendjének megfelelően kell ugrálni a mezőkben: 1,2,
3 stb. Lehet konkrét számokra is ugráltatni őket. Ügyesebb nagyoknak arra kell ugrani, ami egy
számfeladatban az eredmény pl: Mennyi 2+5? A 7-re kell ugrani.

Kincskereső (téri tájékozódás, irányok)

5X5-ös négyzetháló és egy díszes doboz szükséges a játékhoz. Ketten játszhatják, az egyik a
kincset keresi, a másik irányítja a megtalálásban. Az irányító elhelyezi a kincset az egyik
négyzetben és kijelöli az induló négyzetet, majd irányítani kezd: "Kettőt lépj előre! egyet lépj
balra!.....Végül a kincskereső elér a kincshez.

Vadász és nyulak (téri irányok, névutók használata)

A négyzetháló közepén egy zsámolyon helyezkedik el a vadász. A nyuszik szaladgálnak. Az
tanítónő jelzésére a vadász lejön a magaslesről, kergeti a nyulakat. Akit megérint, bekerül
valamelyik ketrecbe (négyzetbe). Ha a ketrecek megteltek, a vadász leül a zsámolyra és őrzi a
zsákmányt, közben szunyókál. A többiek kiszabadítják a nyuszikat. Egy-egy jelentkező
elmondja, melyik nyuszit szabadítja ki, meghatározza a helyét. Pl: kiszabadítom azt a nyuszit,
amelyik a vadász előtt van, ... a vadász mögött,...tőle jobbra...stb. Oda is megy, megfogja a kezét
és elviszi. Ha a nyuszik kiszabadultak, a vadász másik vadászt választ és újra kezdődik a játék.

Nyúl-farkas játék (bontás részhalmazokra)

Kiválasztom a szereplőket:6 nyúl, 2 bokor, farkas. A többiek szemben állnak velük. A nyuszik a
réten szaladgálnak, amikor megjelenik a farkas. A nyuszik elbújnak a bokrok mögé.

37
A nem szereplő gyermekek segítségével megszámoljuk mennyi nyúl bújt az egyik, és mennyi a
másik bokor mögé. Ezután a gyermekek ötletei alapján kipróbáljuk, hogy még hányféleképpen
bújhatnak el a nyuszik. Ezután szereplőket cserélünk és a bokrok számát háromra növeljük.
5-6-7 éveseknek:A gyermekek fejlettségi szintjének megfelelően növelhető a nyuszik és a bokrok
száma.

Horgászos játék (Bontás részhalmazokra)

A gyerekeket csoportokra osztva horgászversenyt játszunk. Minden csoportnak van egy tál, abba
gyűjtik a kifogott halakat. A játék végén, a halak számától függően számlálással, vagy
párosítással döntjük el, hogy melyik csapat nyert.

Játék a számkép kártyákkal

Szükséges eszközök: Minden gyermeknek nyakba akasztható számkártya 0-8-ig, különböző
elrendezésű és mennyiségű ábrákkal. A kártyák mennyiségét meghatározza a gyerekek létszáma
és a belőlük alkotott párok száma.
A játék menete: Az „Eszterlánc”, vagy „Siess libám” kezdetű dalra körbe járunk, majd a
„Forduljon ki valaki”, illetve „Hány órára érjünk haza?” után egy gyermek mond egy számot.
Akinek a kártyáján ugyanennyi van, „kifordul”, vagy „hazaért”.
A játékot tovább folytathatjuk az „Ennek a kislánynak kezdetű dallal. Azok állnak párba, akiknek
a kártyáján ugyanannyi mennyiség van.
Variáció:
Úgy is játszhatjuk, hogy a számképek összege 8 legyen: 1+7; 2+6; 3+5……Ezek lesznek a párok.

Szalagfogó
A játék menete: Minden gyermek kap egy szalagot, amit betűz hátul a nadrágjába. Választunk
egy fogót, akinek az a feladata, hogy megszerezze a társaitól a szalagokat. Néhány percig
játsszuk a játékot, majd leállítjuk és megszámoljuk, hány szalag van nála. (6) Hányat kellene még
szereznie, hogy 8 szalagja legyen? (2). /pótlás 8-ra/ Vigyázz!! – úgy állítsd le a játékot, hogy még
ne legyen 8 szalag a fogónál!!!

38
Tekejáték
Felállítunk 8 tekebábút. A gyerekek sorban egymás után gurítanak. „Hány dőlt el, hány áll?
Összesen hány bábu van? (8) Ez bontás!

Babzsákfogó
A gyerekek futkároznak a teremben, jelre leülnek egy, a talajon elhelyezett babzsákra.
Megkérünk gyerekeket arra, hogy nevezzék meg jobb szomszédjukat, majd a bal oldalukon lévő
társukat, nézzék meg ki ül mögöttük és ki előttük. Majd hátat fordítanak az óvónőnek, és
megismételjük a kérésünket, amikor is már más elhelyezésben szemlélődnek. Ezután újból
futkároznak, majd ismét leülnek egy-egy babzsákra, de más-más helyre kell ülniük, mint az előző
játékban, így újabb társakra találnak.
A játék jó lehetőséget kínál a térbeli tájékozódásra.

Célbadobás
Különböző nagyméretű síkformákat teszünk, vagy rajzolunk a talajra. A gyerekek egy vonaltól
dobhatják babzsákjukat valamelyik formába. Amelyikbe sikerül beletalálni, abból a formából
elvehet egyet az óvónő asztaláról formaemlékezet alapján. A játék végén megszámlálják, kinek
hány sikeres dobása volt, és aki tudja, meg is nevezheti azokat.

Ellentétpár (labdagurítással összekapcsolt, gondolkodást igénylő játék)

Az iskolai nevelésben fontos követelmény, hogy ismerjék, és helyesen alkalmazzák a
tájékozódást segítő szavakat, névutókat. Ehhez nyújt segítséget ez a játék.
A gyermekek elhelyezkednek a szőnyeg körül, az óvónő mond egy szót, melynek ellentétét az a
gyermek mondhatja, akinél a gurított labda megáll.
Ilyen kifejezések lehetnek: jobbra – balra; alá – fölé; előtt – mögött; elöl – hátul; fölött – alatt;
előre – hátra; bal – jobb stb.
Ezeket meg is fordíthatjuk, vagyis amit a gyermekek adtak válaszul, azt mondja az tanítónő, így
az ellentétpárok mindegyikét kifejezhetik szóban.

Építsünk együtt várat! (tájékozódás a valóság formavilágában)

Készítsünk egy alaplapot, amelynek szegélyként készített négyzethálóiba síkformákat rajzolunk.
A lap közepére egy várat rajzolunk látható építő elemeivel. Minden gyerek választ egy bábút,

39
amivel lép majd a dobásnak megfelelően. Egy tálban kis síkformák vannak (formaazonosság az
alaplapon látottakkal).
Sorban mindenki dob egyet a kockával, a látott mennyiség azonos lesz a lépések számával. Az
érkezési hely formáját megkeresik a tálban és a vár megfelelő alakzatára teszik. A játék akkor ér
véget, ha felépült a vár. Dobás közben léphetnek olyan helyre, ahol a talált forma már nem fér a
várra, akkor azt az elemet nem is kell kivenni a tálból.
A játék növeli a közösségi érzést, hiszen közös a várépítés. Segíthetnek egymásnak abban, hová
tehető a megdobott forma, meg is nevezhetik, ha tudják. A játékban számlálnak, válogatnak,
formákat észlelnek, azonosítanak és mindezt hasznos tevékenység kíséri.

Fenyőfa (szimmetria, jobb és baloldal, színek valamint a síkidomok elnevezésének

gyakorlásához használható játék)
Nagyméretű fenyőfát készítünk és a szimmetriának megfelelően berajzoljuk négyzetrácsosra. A
szimmetria vonalat kiemeljük. Síkidom készletből „feldíszítjük” az egyik megnevezett oldalt,
majd a gyerekek önállóan megcsinálják a másik oldalt, közben megnevezik a síkidomokat.

Forma – felismerő
Eszköz:dobókocka, melyen különféle formák vannak, és tábla, mely ugyanezeket a formákat is
tartalmazza.
A gyermek bábujával arra a formára léphet, amilyen forma a dobókockán van.

Formaépítés
A gyermek könnyebben tanulja meg felismerni a mértani alakzatokat, ha önmaga készítheti, vagy
formázhatja őket. A formaépítés ugyan egyszerű tevékenység, de kiválóan gyakorolhatja a
formák felismerését, és a kár több órányi kreatív szórakozásra ad módot.
Eszközök:feles szárazborsó, és több doboz fogpiszkáló. Áztassuk be éjszakára a borsót, reggelre
a borsószemek megdagadnak, s így könnyen felszúrhatjuk őket a fogpiszkálóra.
Játékszabály:Mutassuk meg a gyermeknek, hogyan készíthet különböző egyszerű formákat a
borsószemekből és a fogpiszkálóból. Adjunk a gyermeknek feladatokat. Készítsen például
négyszöget, először négy majd nyolc fogpiszkáló felhasználásával. Ezután három, hat stb.
fogpiszkálóból rakjon össze egy háromszöget. Ha kifogytunk az alapformákból, megkísérelhetjük

40
néhány bonyolultabb idom elkészítését is. (mutassuk meg a gyermeknek, hogyan kell ötszöget
készíteni, majd próbáljon meg ő is összerakni egyet)
Bővítés:ebből a borsó-fogpiszkáló „építőkészletből” képezhetünk bármilyen térbeli alakzatot.
Szebb maketteket kapunk, s egyúttal az alaptevékenységet újabb dimenzióval egészítjük ki, ha
színes fogpiszkálót használunk.

Guríthatók gyűjtése
Érdekes játéknak ígérkezik, amikor a gyerekek szőnyegre gyűjthetnek minden olyan mozgatható
dolgot, amelyek valahogyan gurulnak. Amíg gyűjtögetik, állandóan próbálkoznak a gurítással.
Majd rendet teszünk a gyűjtött dolgok között. Például külön helyre kerülnek a mindenhogyan
guríthatók, másik helyre azok, amelyek csak egy oldalon gurulnak (pl. henger). Magunk is
gyűjthetünk a szőnyegre olyan eszközöket, amelyek érdekes módon mutatják gurítható
tulajdonságukat. Ilyen lehet egy fedő, de lehet a fazék is, mely egyik oldalán sokáig gurulna, ha
azon lévő fülek engednék. Próbálkozhatunk a söprű nyelével, tányérral, pohárral, akár egy
kulccsal is és még sok érdekes dologgal.
Ez a tevékenység sokszor mulatságos módon juttatja a gyerekeket tapasztalatokhoz, a dolgok egy
kiemelt tulajdonságát keresve. Azzal, hogy ők keresnek valamit, céllal, pontosan a guríthatóságot
keresik a különböző tárgyakban, ezzel a tárgyak és egy tulajdonság kapcsolatát keresik, melynek
eredményét ítéletekben is kifejezik „igaz” vagy „nem igaz” megfogalmazásokban. A játék
fejleszti formaészlelésüket, formaállandóságukat, egyben emlékezetüket, gondolkodásukat.

Hányat a zsákból?
Súgunk valamennyit egy gyerek fülébe, azzal megegyező mennyiséget kell kivennie a zsákból.
Nehezíthetjük azzal, hogy azonos tárgyakat vegyen ki a zsákból. Hogy mit, mennyit súgtunk, azt
az eredményből állapíthatják meg a többiek, amikor eléjük kerül, láthatóvá válik a kiválasztott
tárgyhalmaz.

Hol a párja?
Terítő alatt tárgyakat helyezünk el, párjukkal együtt. Tapintás alapján kell a párokat megkeresni.

41
Hol a párom?
Minden gyereknek egy jelkártya van a nyakában, amelyen egy színes síkmértani forma található.
Futás közben keresik a forma és szín szerinti párjukat. Ha sikerül, párban futnak tovább. A játék
addig tart, míg mindenki megtalálja a párját.
Fejlődik szín és formaészlelésük, összehasonlító képességük, amelyben az azonosság dominál.

Járjuk körbe!
Különböző nagyméretű síkformákat (hármat, négyet) tegyünk, vagy rajzoljunk a talajra,
egymástól kissé távol. Egy gyereknek az lesz a feladata, hogy ezek mindegyikét körbejárja, majd
emlékezet alapján megkeresse ezeket a formákat az óvónő asztalán. Idősebbek több formát is
körbejárhatnak, ha ügyesek, meg is mondhatják, melyiket járták körbe először másodszor, és
tovább. Így nemcsak a formára kell emlékezniük, hanem a sorrendre is. Minél többet és
változatos módon gyakorolják a formaészlelést, annál inkább várható, hogy bármilyen helyzetben
felismerik azokat.

Játékboltot nyitunk
A gyerekek különböző játékokat gyűjtenek a szőnyegre. Megbeszéljük, hogyan lehetne rendet
tenni közöttük, ha játékboltot szeretnénk berendezni ezekkel. Közben leteszünk egymás mögé
színes kartonlapokat, amelyekre majd elhelyezzük a játékokat. A gyerekek ötletei alapján történik
az üzlet, a kirakat berendezése. A színes kartonlapok sorszámokat is kifejezhetnek, pl. az első
polc piros, mögötte a kék polc lesz a második. Utasításunk csak annyi legyen, hogy úgy
rendezgessenek, hogy minden játékot lehessen látni a kirakatban. Majd rájönnek, hogy a
nagyobbak hátrább kerülnek, mint a kisebbek. Mikor elkészültek, megnézzük, melyik polcra mi
került és hány darab fért el egy-egy polcon. (például a negyedik polcon három darab maci stb.)
Szó eshet arról is, melyik játéknak kell nagyobb hely, az építőjátékoknak vagy a mackóknak.
Készíthetünk vásárlókártyákat, ezeket elhelyezzük a polcokon, mindegyiket a megfelelő helyre,
például a mackókhoz hat korongos „árlapot” teszünk. Ezután elkezdődhet a vásárlás. Mindenki
választhat magának „pénzeket” a korongok közül, ezzel vásárolhatnak. Pontosan annyit fizetnek,
amennyit a kártyák mutatnak. Leszámlálnak a boltosnak annyi pénzt, amennyibe kerül a
kiválasztott játék.

42
A játékban tő — és sorszámokkal találkoznak a gyermekek. Megszámlálnak, leszámlálnak.
Rájönnek arra, hogy az ár nem függ az áru nagyságától. Arról is szerezhetnek tapasztalatokat, ha
valamennyit elveszünk, kevesebb marad, annyival lesz kevesebb, amennyit elvettünk.

Kakukktojás a rendezésben (halmazalkotás)

Kedves játék a rendezettség elrontása, ezzel megbontjuk a sorozat igazságát. Játszhatjuk
gombokkal, egy elem kihagyásával, vagy egy idegen tárgy elhelyezésével. Például: gomb, kocka,
gomb, kocka, maci, kocka.
Erre azért van szükség, mert nem csak az lesz fontos, hogy fölfedezék a szabályt, hanem, hogy a
művelet során ügyeljék a szabályosságot. A sorokat bármilyen alakzatban és irányban
kezdhetjük. Minél változatosabb, annál inkább várható annak megértése, hogy mindenhogyan
érvényesül a rendezési elv.

Katicabogarak
Jobb és baloldal, a számolás, több, kevesebb, ugyanannyi, semmi fogalmak használatának és a
pettyek elrendezésének a számokkal történő azonosításának gyakorlására használható.
Kartonból készült katicabogarakkal játsszuk, melyekre a pettyeket úgy rajzoljuk fel, hogy
azonnal lássák, mennyi van rajta. Jobb és baloldalra rajzoltakat össze lehet adni, több, kevesebb
stb. fogalmakat lehet gyakorolni.

Ki a legmagasabb? (mennyiségek játékos összemérése, mérése)

Kartonpapírból egy magas fát készítünk ágakkal és falhoz, vagy szekrényhez erősítjük. Minden
gyerek készít egy falevelet, amelyre a jelüket rajzoljuk, majd összemérik magukat egyenként a
fával, a megfelelő magasságra ragasztják levéljelüket. Ezután megnézzük, ki a legmagasabb,
annál alacsonyabb, legalacsonyabb. Fordítva is vizsgálódjunk, ki a legalacsonyabb és ki annál
magasabb. Fontos, hogy fölfedezzék, egy adott mennyiség mérete attól függően fejezhető ki
szóban, hogy mekkora mérettel hozzuk összefüggésbe, vagyis mit mivel mérünk össze.

Ki az alacsonyabb? (mennyiségek játékos összemérése, mérése)

A gyerekek körben ülnek. Egy gyereket kiválasztunk, akinek a szemét bekötjük és a kör közepére
kísérjük. Csendben kiválasztunk két gyereket, akiket a kör közepére küldünk. A bekötött szemű

43
társuk tapintással megállapítja, ki az alacsonyabb. A játékot addig játszhatjuk, míg mindenkire jut
valamelyik szerep.

Kígyószem
Nagyobb dobókockát készítünk (fakockából, szivacskockából, dobozból), amelyeken nagy
pöttyök lesznek. A gyermekek rajzolják fel a megfelelő számú pontot a kocka oldalaira. Rajzolás
közben mindig számoljuk a pöttyöket.
A játékosok felváltva dobnak. A dobások után annyi szem pattogatott kukoricát kapnak (vehetnek
el), ahány pontot mutat a saját gyártású dobókocka. Aki egyest dob – ez a kígyószem – az nem
kap, hanem vissza kell adnia egy szemet.
Szabhatunk a játéknak időhatárt, mennyiségi határt (20-ig menjünk), és számoljuk össze hány
szem kukorica van egy-egy játékosnál. Akinek a legtöbbet sikerült begyűjtenie, az nyert. A játék
jóízű ropogtatással végződhet.

Kincskereső (tájékozódás)
Az udvaron egyenes talajra festett 5 x 5-ös, jól bejárható négyzethálóra szervezzük a játékot. Egy
díszesen becsomagolt doboz lesz a kincs.
Ketten játsszák, az egyik a kincset keresi, a másik irányítva segít annak megtalálásában. Az
irányító elhelyezi a kincset az egyik négyzetben és kijelöli az induló négyzetet, majd irányítani
kezd: Kettőt lépj előre, fordulj jobbra, egyet lépj, fordulj balra stb. Társa ügyes irányítással elér a
kincshez. Megismételhető a játék szerepcserével, míg kedvük lelik ebben.
A játék segít a tájékozódásban az utasítás pontos betartásával. Lehetőséget ad az irányok verbális
megjelenítésére, a figyelem fejlődésére, az együttes, összehangolt játékra.

Labdagurító (játék természetes számokkal)

A játékban mondunk egy számot, majd a labdát gurítjuk a körben ülő gyerekeknek. Akinél
megáll, annak ki kell találni valamilyen mozgást, ami ugyanannyit ér, mint a kimondott szám. A
gyerekek ötletességén múlik, meddig lehet ezt játszani, mennyire rögzül a tény, hogy bármiből
létrehozható egy adott mennyiség. Ebből alakul ki a szám képzete.
Ugyanezt dobókockával is játszhatjuk, akkor nem mi mondunk egy számot, hanem a dobókocka
mondja helyettünk.

44
Játszhatunk úgy is, hogy egyszerűen csak a számok gyakorlását célozza a labdagurítása növekvő
számsorozatban. Mi mondjuk az egyet, gurított labda ahol megáll, mondja a kettőt, most a gyerek
gurítja, és így halad a játék.

Lánc (szerialitás gyakorlása)

Termések nyakláncnak való felfűzése, három, négy, öt db termést tartalmazó motívum
ismétlésével.
Termések, magok ragasztása lap szélére körbe, sorokba, megadott, vagy a gyermekek által
kitalált ritmikusan ismétlődő sorrendben.

Nyúl – farkas
Eszközök: 8 – 10 nyúl, 2 bokor, 1 farkas
A nyuszik a réten játszanak, amikor megjelenik a farkas. Gyorsan elbújnak a két bokor mögé. A
nem szereplő gyerekek segítségével megszámláljuk, mennyi nyúl bújt az egyik bokorba, mennyi
a másikba. Ezután a gyerekek ötletei alapján kipróbáljuk, még hányféleképpen bújhatnak el a
nyuszik.
A nyulak, bokrok számát a gyermekek fejlettségének megfelelően lehet növelni.

Pálcika – városépítő (tő – és sorszámnevek gyakorlására)

A játékosok elosztják egymás között, ki milyen színű pálcikából szeretne építeni. Az első gyerek
gurít, ennek megfelelő mennyiségű pálcikát vesz magához a saját színeiből. Építeni csak akkor
lehet, ha elegendő gyűlt össze egy kész építményhez pl. 6 db a házhoz. Az építkezésnek a tervrajz
szerint kell haladni, figyelniük kell a formára és a mennyiségre is.

Repüljenek a pillangók!
Egyszínű, csuklóra erősíthető papírpillangókat kapnak a gyerekek. Szabadon repdesnek a
teremben, közben figyelik, milyen színű korongot mutat fel az óvónő. A színnel megegyező
lepkék a szőnyegre szállnak. Amikor már mindenki megérkezett, megismételjük a játékot.

45
Ruhateregetés
3 kötelet feszítünk ki egymás fölé, ruhadarabokat, csipeszeket teszünk mellé. A tanítónő, később
a társak utasítására „kiteregetünk” pl. a második kötélre 1 pár zoknit. A „száraz ruha” leszedése is
hasonló módon történik.

Számlálás mozgással (játék természetes számokkal)

Játszhatunk úgy, hogy tapsolunk valamennyit, ha valaki valamiből létre tud hozni ugyanannyit,
azt megszámláljuk, hogy állításának helyességével egyetérthessünk. Pl., tapsolunk hatot (tagolt
taps szükséges, hogy a darabszám érzékelhető legyen), a gyerek válaszul lép, ugrik, vagy guggol
ugyanannyit. Lehet, hogy felállít 6 gyereket, vagy fülét húzza hatszor, esetleg pislog ugyanennyit.
A játék segíti a számlálás gyakorlását.

Szorgos hangyák
A játék során a megadott szempont szerinti válogatást lehet gyakoroltatni, nagyság, szín, forma,
azonosság, különbség stb. szerint.
Bármilyen, egy kupacba rakott játékkal, eszközzel vagy termésekkel játszhatjuk, melyekből
válogatással részhalmazokat tudunk létrehozatni, vagy más szempont szerint csoportosítani.

Tapintsd! (tájékozódás a valóság formavilágában)

Összegyűjtünk az építő elemek közül kockát, téglatestet, hengert, kúpot, keresünk kisebb,
nagyobb labdát. Mindegyik fajtából kettőt teszünk egy nagyobb zsákba. Ezek közül egyet
kiveszünk, magunk elé tesszük, majd egyik gyerek megkeresi annak megfelelőjét a zsákban. Ha
sikerül, összehasonlítjuk a kettőt, megállapítjuk, helyes volt-e a választás. A játékot addig
folytatjuk, amíg el nem fogynak a zsákbéli eszközök. A tevékenység során bizonyos
tulajdonságokat tapasztalnak tapintás útján. Kezdetben azok megnevezését nem várhatjuk a
gyerekektől, az idősebbek már elmondhatják, miről tudták, hogy jót választottak. Így elhangozhat
például, hogy gömbölyű, sima, nem szúr (labda), vagy szúr, szögletes, itt hosszabb, ott rövidebb
(téglatest). Magunk ki is mondhatjuk, hogyan nevezzük a felismert formákat, hogy lassan
beépüljön szókészletükbe a cselekvéseik során.
Egyéni fejlesztésre is alkalmas a játék.

46
Tekergő (halmazalkotás)
A gyerekek lesznek az eszközök. Úgy rendezünk velük egy sort, hogy elől van a legmagasabb,
majd a háta mögé fokozatosan kerülnek a kisebbek, végén a legkisebb áll. A művelet állandó
összehasonlítást igényel az absztrahált tulajdonság alapján. A sor elkészülte után játszhatunk
vonatozást, tekergő kígyót, bármit. Majd megfordítjuk a sort, a legkisebb lesz a vezető a sor
elején, de az elvszerűség változatlan, így is nagyság szerint állnak. Fontos ennek tudatosítása.

Ugri – bugri bolha

Térbeli eligazodás, testséma, jobb és baloldal gyakorlására használható.
Az „ugri - bugri bolha” ugrál a gyerekekre, oda ahova az tanító néni mondja pl. fej fölé, térdek
közé‚ jobb kisujj ujjbegyére, köldökünkre, bal lábfejünkre stb. Közösen a szőnyegen ülve szoktuk
játszani, ahol a kicsik is leutánozhatják a nagyobbakat, és remekül meg tanulják a fogalmakat.
Mindenkinek külön „bolhája” van, amit ugráltat.

Válogassunk!
Egy kosárba gesztenyét és diót (kavicsot, mandulát, gombot, LEGO építőt stb.) gyűjtünk.
Megnézzük a gyerekekkel a formájukat, a színüket, majd megtapogatjuk a felszínüket. Amikor
már megtapasztalták tulajdonságaikat, kosárba tesszük. Két gyermeknek bekötjük a szemét, egyik
gesztenyét, a másik diót gyűjt. Ha már üres a kosár, megnézzük, helyesen válogattak-e. A
gyűjtögetők a játékban tapintás révén összehasonlításokat tesznek, ha a megfogott termés nem
azonos a feladatban megjelölt tulajdonsággal, másikat keresnek.
Hogy helyesen gyűjtögettek, abban kifejezésre jut egy ítéletalkotás is, vagyis minden termésre
igaz lesz az a tulajdonság, amelynek alapján azokat megegyezőnek tekintették.

Versenyjáték irányokkal
Minden gyerek vegyen egy kockát a kezébe. Az tanítónő mondja a téri irányokat, ahová el kell
helyezniük a kockát. Aki eltéveszti, kiesik a játékból. Az a gyerek nyeri a versenyt, aki egyszer
sem téveszt.
Ennek a játéknak a lényege ugyanaz, mint az előzőnek, de a kiindulási pont nem a saját teste,
hanem a gyerekek tárgyakat helyeznek el a térben, egymáshoz viszonyítva.

47
Zsákfoglaló
Babzsákokat teszünk a talajra, annyit, ahány gyerek futkározik a teremben vagy az udvaron. Jelre
mindenki igyekszik egy babzsákra leülni. A következő futásoknál mindig elveszünk a
babzsákokból. Amikor jelre leülnek egy-egy babzsákra, tapasztalják, nem jut mindenkinek.
Megbeszéljük a jelenséget, amelyben megjelenhetnek határozatlan számnevek, pl. mi többen
vagyunk, mint a babzsák, vagy kevesebb a babzsák, nem jut mindenkinek. Ha egyesével
csökkentjük azok számát, akkor észreveszik, hogy mindig eggyel kevesebb lesz (csökkenő
számsorozat). Majd egy idő után visszatesszük egyenként a zsákokat, amikor fölfedezhetik, hogy
mindig eggyel több lesz, eggyel többen tudnak játszani a kiesettek közül.
Hasonló játék a jól ismert székfoglaló, amelyben a babzsákokat a székek helyettesítik.
A gyerekek kedvelt játéka mindkét variáció. Közben tapasztalják a darabszám - változásokat,
babzsákban, illetve székben és így gyerekekben. Mondják is: megint eggyel kevesebben (többen)
futunk. Fontos, hogy megérezzék, hogy egy létrehozott halmaz elemeit — konkrétan a zsákok, a
székek, a gyerekek számát — csökkenthetjük, növelhetjük.

Mennyi az annyi?
Nézzetek körül a környezetetekben, és gyűjtsetek olyan flakonokat, dobozokat, zacskókat,
melyeken feltüntették a bennük lévő dolgok mennyiségét! Csoportosítsátok őket tartalmuk
mértékfajtája szerint, és rendezzétek őket növekvő sorba! Beszéljétek meg, melyik
csomagolóeszköz tartalmát, milyen mérőeszközzel mérhetnétek meg! Vitassátok meg a
gyűjtött tárgyak újrahasználhatóságát! Készítsetek belőlük „fantáziamakettet”!

Itt a farsang, áll a bál!

Állítsátok össze egy farsangi büfé költségvetését, és játsszátok el a vendéglátást!
Vegyétek számba, hányan lesztek, mit szeretnétek fogyasztani! Nézzetek utána az enni- és
innivalók árának! Számoljátok ki, miből, mennyit vesztek (vigyázzatok, hogy ne maradjon
felesleges maradék), és mennyibe fog kerülni a beszerzés! Beszéljétek meg, mennyiért
tudjátok eladni a beszerzett alapanyagokból készített finomságokat úgy, hogy a büfé ne
legyen ráfizetéses! Készítsetek plakátot az alkalomra, melyen feltüntetitek a büfé választékát
és árait is! Tervezzétek meg, milyen eszközökre lesz szükség a büfé kínálatának terítéséhez és
eladásához! Osszátok ki a büfé alkalmazottainak, munkamenetének megfelelő szerepeket! Ne
feledkezzetek meg a szükséges higiéniás feltételekről sem!

48
Egyszer volt, hol nem volt
Kutassatok a könyvtárban és az interneten a régi magyar mértékegységek után! Gyűjtsétek
össze őket, csoportosítsátok fajtáik és nagyságuk szerint! Beszéljétek meg, melyik régi
mértékegység, melyik mainak a körülbelüli megfelelője! Készítsetek egy összefoglaló tablót,
melyre rajzos bemutatóábrákat is ragasszatok! Csoportokban írjatok meséket, melyekben
használjátok az újonnan megismert kifejezéseket! Válasszátok ki a legérdekesebb történetet,
és adjátok elő!

Kirándulásra fel!
Tervezzétek meg osztálykirándulásotokat! Vegyétek figyelembe hányan, hány napra, milyen
távolságra utaznátok! Osszátok fel magatok közt, ki jár utána a szállásköltségnek, az
útiköltségnek, a választott programok belépőinek! Ne feledkezzetek meg az étkezésről sem!
Gondoljátok át, milyen spórolási lehetőségekkel csökkenthetnétek a kiadásokat!

Tavaszi zsongás
Gyűjtsetek tavaszi zöldségekről, virágokról képeket! Rajzoljátok le őket, írjatok hozzájuk
rövid jellemzést! Menjetek el a zöldségboltba vagy a piacra, nézzétek meg a választott
növények árát! Írjátok össze, mit és mennyit vásárolhatnátok 100 lejből! Számoljátok ki azt
is, mennyi pénzetek marad! Beszéljétek meg, mit kezdenétek a megvásárolt áruval!

Méricskéljünk!
Szerezzetek be testtömeg és testmagasság méréséhez alkalmas eszközöket! Csoportokban
mérjétek meg egymást! Mindenki jegyezze fel a saját adatát! Találjatok ki összehasonlításra
lehetőségeket! A csoporttagok adatait ábrázoljátok grafikonon vagy diagramon! Beszéljétek
meg, miből adódnak a különbségek köztetek, szükséges-e változtatnotok valamin a mért
adatok szerint! Mi az ideális testméret a ti korotokban? A kíváncsiak utánajárhatnak a
legmagasabb, legalacsonyabb emberi rekordoknak is.
Érdekességként talpatok hosszát vagy fejetek kerületét is megmérhetitek.

49
Első osztályos matematikai didaktikai játékok

Tedd, amit mondok!

A párok egymásnak háttal ülnek, nem látják egymást, de beszélgetni tudnak. A pár mindkét
tagja ugyanazt a készletet kapja (pl.: fakockák vagy síkidomok). A pár egyik tagja elrendezi a
kapott kockákat, testeket, és pontos utasításokat fogalmaz meg a társának úgy, hogy mindkettőjük
előtt azonos elrendezés alakuljon ki.

Számaktivity
Minden játékos kap egy számot. A számokat úgy kell kitaláltatni a csoport többi tagjával,
hogy nem írhatja le a játékos számjegyekkel, hanem rajzos úton kell bemutatnia a többieknek.

Számoljunk 20-ig!
A játékosoknak 20-ig kell egyesével elszámolniuk úgy, hogy egy számot csak egy ember
mondhat. Bárki bármikor megszólalhat. De vigyázniuk kell, hogy nehogy egyszerre mondják. Ha
ketten vagy többen szólalnak meg egyszerre, akkor újból kell kezdeni a számolást.

Seriff (Lövöldözés)
Ezt a játékot a szóbeli számolás fejlesztésére használhatjuk. A játékosok körben állnak. A
játékvezető a kör közepén áll. Hirtelen feltesz egy kérdést (például egy összeadást), és ezzel
kérdéssel egy időben rámutat valakire, akinek gyorsan le kell guggolnia és nem szabad
válaszolnia. Gyorsan válaszolnia kell viszont a mellette álló két játékosnak, akik egymásra
nézve és egy pisztolyt formálva a kezükkel egymásra mutatnak. Aki előbb válaszol, az benn
marad a játékban, a másik kiesik vagy zálogot ad. Ha nem akarjuk, hogy kiessen bárki is,
játszhatjuk úgy is, hogy a gyorsabban válaszoló megy be a kör közepére, a lassabb pedig a
helyén marad.

Varázsos 11
A játékot csoportokban játsszuk (4 fős). Minden játékos az egyik kezét felteszi az asztal tetejére.
A másik keze nem vesz részt a játékban. Jelre (például 3-ra) az ujjaikkal egy számot mutatnak. A
játék lényege, hogy a 4 játékos megpróbáljon úgy számokat mutatni, hogy a négy szám összege
11 legyen.

50
„Okostojás” játék
A gyerekek körben állnak. Egyikük belép a körbe, és szembeáll valakivel. Ezután a tanító
feltesz egy, a tananyaghoz tartozó kérdést (lehetnek kivonások, összeadások stb. is), a két,
egymással szembenálló gyerek közül, amelyik előbb válaszol, az továbbléphet egy hellyel.
Ha nem a körben benn álló az ügyesebb, akkor helyet cserélnek.

Kooperatív barchoba
Minden tanuló kap a hátára egy számot. (lehet kézbe is adni, de be kell tartaniuk a gyerekeknek,
hogy nem nézhetik meg a papírt ). A teremben körbejárva véletlenszerű párok alakulnak. A pár
egyik tagja három kérdést tehet fel a másiknak a számáról, majd szerepet cserélnek. Ezután
továbbmennek és újabb párt választanak maguknak, akinek szintén 3 kérdést tehetnek fel. Ha
valaki kitalálja a számát, a tanítótól újabb számot kérhet. A legügyesebbek azok lesznek, akik
adott idő alatt a legtöbb számot találják ki.

Képkirakó
Adott egy kép, amelyet mozaikjáték szerűen darabokra nyírunk. A képrészletek hátoldalára
írjuk az adott műveletek eredményeit, egy másik lapra pedig négyzethálót készítünk,
melynek négyzeteibe egy-egy feladatot, műveletet írunk. Ha a gyerekek jól megoldották a
feladatokat, akkor kialakul a kép is.

Számlavina
A gyerekek oszlopokban állnak. Minden oszlop hátulsó embere kap egy számot. Ez a
kiinduló szám. A tanító minden oszlopnak valamilyen műveletet ad feladatul, amelyet
hátulról kiindulva minden gyerek elvégez a saját számával, és az eredményét megsúgja az
előtte állónak. Pl. Kiinduló szám: 16. A csoport feladata: Adjál hozzá 7-t. Hátulsó gyerek
indítja: 16+7= 23, ezt a számot megsúgja az előtte állónak, aki ehhez hozzáadva a 7-t
továbbsúgja az eredményét.

Számkirály
A gyerekek felállnak. A tanító két gyereket nevén szólít, majd egy műveletet mond nekik
(összeadás, kivonás) Aki gyorsabban válaszol, az állva marad, a lassabb, vagy

51
helytelenül felel leül. Differenciálható a feladat azzal, hogy azonos képességű tanulók
kerülnek párba egymással. Miután már mindenki szerepelt egyszer, a játék folytatódik a
második kérdéskörrel. Célszerű 3 gyerek állva maradása esetén megállni, így a gyengébb
képességűeknek is lehetőségük lesz arra, hogy „Számkirályok” legyenek.

Keveredj, állj meg, csoportosulj !

A gyerekek a teremben sétálnak. A tanító egy csoportalakítási módot mond : pl.: Álljatok
annyi fős csoportokban, …….ahány lába van a pókoknak ……ahány lába van az
emlősöknek…………amennyi 32 számjegyeinek összege………amennyi 53-ban az egyesek
helyén álló szám stb. Miután a gyerekek csoportot alkottak, megfigyelik, ki maradt ki a
csoportból. A következő csoportosulásnál az előző körből kimaradottakat nem szabad
kihagyni. ( jó közösségformáló játék is egyben ) Amennyiben az utolsó megoldásnak 4-et
választunk, a 4 fős csoportok tovább dolgozhatnak együtt az óra hátralevő részében.

Keverem, kavarom
Mindenki kap egy számkártyát. - 1-től 30-ig. Jelre növekvő ( csökkenő sorrendbe kell
állni a számoknak megfelelően ). Miután a gyerekek a helyükre mennek, csoportforgó
formájában mindent elmondanak a saját számukról ( páros-páratlan, hány jegyű,
számszomszédok stb.) A csoport többi tagja a végén kiegészíti az elmondottakat.

Kukás játék
A tanító a táblára egy 5 tagból álló növekvő sort rajzol fel, a számok helyét üresen hagyva.
Két dobókockával dob,a gyereknek a dobott számok összegét kell az általuk választott
helyre írni, úgy hogy igaz legyen minden jel. Amit beírt, azon nem szabad változtatni. Ha
nincs már helye a számnak, azt a kukába kell dobni. Nyer, akinek leghamarabb betelik
minden kerete.”Egy próbajáték után indulhat a játék!A játék eredeti változatában annyi
számot állítottunk mindig elő, ahány helyet kijelöltünk. Tehát ott öt dobás után fejeződik be a
játék, s az nyer, aki a legtöbb számot el tudta helyezni. Tetszés szerint ezt a változatot is lehet
választani.

Kukás” játék tízesekből és egyesekből alkotott számokkal

A tanító két csomag számkártyából húzat. A fehér hátú lapokon 0-tól 9-ig sorakozik egy-egy

52
szám, a két zöld lap közül az egyik a 3, a másik a 8. Ezekkel a számjegyekkel alkotnak a
gyerekek egy kétjegyű számot. A zöld a szám első jegye, a fehér a második.
A kétjegyű számot be kell írni 5 előre kijelölt hely egyikébe: Ezután következik a második
húzás. A most megalkotott kétjegyű számot ismét el kell helyezni, de úgy, hogy a leírt számok
nagyság szerint növekvő sorrendet alkossanak. Ha az öt húzás során valamelyik szám nem írható
be úgy, hogy a számok növekvő sorrendet alkossanak, akkor az „megy a kukába”. Több fordulót
is játszanak.
A tanító változtat a szabályokon: most a zöld kártyákból van mind a tíz számjegy,fehérből
pedig csak kettő: 0 és 8.

Füllentős játék
A tanító három állítást mond ( számokra vagy műveletre vonatkozót). A három állításból 1
hamis. A tanár most jelzésére a gyerekek feltett ujjakkal jelzik, hányadik állítás volt hamis.
Kooperatív formában a gyerekek fogalmazzák és írják le az állításokat. A többi csoport
megbeszéli, melyik hamis, és a tanító jelzésére ujjaikon jelzik ezt.

Formatánc
A gyerekek megfogják egymás kezét, és zenére körbe táncolnak. A játékvezető hirtelen
megállítja és mond egy formát, amit a gyermekeknek közösen meg kell alkotni anélkül, hogy
egymás kezét elengednék. Alakíthatnak kört, háromszöget, négyzetet, téglalapot stb. Amikor
kész a forma, újraindul a zene, és a gyermekek tovább táncolnak a következő zeneleállásig.

Számgiliszta
Az egyik játékos megad egy kiindulási számot és egy másikat, amit ehhez hozzá kell adni.
Felváltva, illetve sorban valamennyi gyereknek ugyanezt a számot kell hozzáadni az előző
eredményhez. Eközben mindenki hozzátesz egy új testrészt a számgilisztához.
Pl: A kiindulási szám 4, a másik szám 3. A számgiliszta a következőképpen néz ki; 4+3=7;
7+3=10; 10+3=13; 13+3…

Korongkirály
Minden játékos ugyanannyi korongot kap. Kb 20 darabot. Most a két kockával sorban dobnak és
összeadják a pontokat. Ha 11 az eredmény, a játékos 11 korongot vehet ki a tálból.

53
Minden más pontszámot 2-10-ig 11-re egészítenek ki. A különbséget a saját készletből vissza
kell tenni a tálba. Ha az eredmény 12, akkor egy korongot kell leadni ( 12-1=11). Ha például
Z nyolcat dob, akkor, három korongot kell a tálba vissza tennie. Akinek több játszma után a
legtöbb korongja van, az a korongkirály.

Dobj, míg el nem éred a célt!

Két gyermek játszik egymás ellen. A gyerekek megállapodnak egy adott pontszámban, amit el
kell érni, például 20 pont. Most a gyerekek elkezdenek felváltva dobni, és minden menetben az
elért pontszámokat az előző körök pontszámaihoz hozzáadják. Ki éri el először a célt?
Megállapodhatnak abban is, hogy a célt pontosan kell elérni, akinek tehát már 18 pontja van,
annak mindenképpen kétszer egyest, vagy egy kettest kell dobni a cél eléréséhez. Három pont
már túl sok és így nem számít.
A követelményt természetesen magasabbra is állíthatjuk. A nehézségi fokot a gyerekek
matematikai tudása határozza meg. Két kockával is dobhatnak egyszerre, ebben az esetben még
összeadni is kell. A pontokat célszerű feljegyezni.
A gyerekek ,, lefelé” is dobhatnak, azaz egy előre meghatározott pontszámot leépíthetnek azáltal,
hogy a dobások pontjait mindig levonják.

Dobd ki a házszámot!
A gyerekek sorban dobnak, a cél egy minél nagyobb kétjegyű házszám. Mindenki kétszer dobhat.
Minden dobás után el kell döntenie a játékosnak, hogy a szám melyik helyen álljon. Anna pl.
először 1-est dob, és az egyesek helyére teszi azt, ezután egy 5-öst dob, amit a tizesek helyére
tesz. A házszám tehát így néz ki: 51. Aki a legmagasabb házszámot állítja össze, az a győztes.

Gyufás játék
40 gyufaszálat rakjunk egy halomba két játékos közé az asztalra. A két gyerek felváltva vesz
a halomból legalább 1 és legfeljebb 6 gyufaszálat. A győztes az, aki az utolsó gyufaszálat veszi
el. Többszöri játék során a gyerekek felfedezik, hogy az a játékos győz, aki ellenfelének 7
gyufaszálat hagyott. Mivel partnere nem veheti el mindet, viszont legalább egyet el kell vennie,
az ott maradt gyufaszálakat a győztes mind elveszi. Ez a 7-re való kiegészítés adja a hatékony
stratégiát. Vagyis az ellenfél számára a 7 többszörösének megfelelő számú gyufaszálat kell

54
hagyni, tehát 14, 21, 28, 35 gyufát, és mindig ( 7-n) darab gyufaszálat venni el, ha a partner n
darabot vett el.

Futás és számolás versenyben

A számoló verseny oszlopok között folyik. Az oszlopok első tagjai a táblához mennek, és
feljegyeznek a saját oszlopuk számára egy-egy műveleti utasítást. Így a tábla felső részében
egy sorban mondjuk 6 műveleti utasítás áll.
(pl. +14, +15, +16, + 17, +18, +19.) A tanító megad egy számot pl. 50-et, amit a gyerekek
szintén feljegyeznek. Ezzel a számmal hajtják végre az oszlopuk számára kijelölt műveletet,
és az eredményt felírják a táblára. Ezután az oszlopukban következő gyerekhez futnak átadva
nekik a krétát és a helyüket. Ők az eredménnyel ismét az oszlopuk számára kijelölt műveletet
végzik el. A győztes az, az oszlop amelynél legelőször kerül a helyes végeredmény a táblára.
A táblakép a következő lesz.
+14 +15 +16 +17 +18 +19
50 50 50 50 50 50
64 65 66 67 68 69
78 80 82

Bingó
Minden tanuló készít egy kilenc, vagy tizenhat mezőből álló négyzetet.
A tanító feladatokat ad az éppen aktuális témakörből, pl. 9 különböző egyszeregy feladatot,
aminek végeredményeit a tanulók tetszés szerint helyezik el a saját sémájukban lévő üres
mezőkön. Ezután a tanár felolvassa az eredményeket más sorrendben. Ha egy tanulónak három
egymást követő eredménye egy sorban, vagy egy oszlopban helyezkedik el, felkiált: ,,bingó”

Méricskéljünk!
Válasszon mindenki magának egy mértékfajtát, amellyel kapcsolatban öt mérést végez
otthonában! (Pl. szekrény szélessége, sámli magassága, padló és plafon távolsága, füzet
vastagsága, pohár magassága.) Külön lapokra írjátok rá a megmért tárgyak nevét és
jellemzőjét, külön lapokra a mért adatokat! Készítsetek egy megoldótáblázatot is!
Az iskolában adjátok át egymásnak a lapokat, és próbáljátok társatok feladványát megoldani!
Versenyt is rendezhettek, ki tudja a legtöbb helyes megoldást kialakítani.

55
Sok kicsi sokra megy
Becsüljétek meg, mennyi vizet fogyaszt egy négytagú család naponta! Gyűjtsétek össze
mikor, mire, hányan használják a vizet! (Pl. reggel mosakodáshoz négyen, reggel
borotválkozáshoz apa, napközben iváshoz négyen, délután mosáshoz anya stb.) Osszátok ki
magatok közt, ki melyik vízfogyasztás mennyiségének jár utána! (Pl. mennyi egy kádnyi víz,
mennyi vizet iszunk egy nap, mennyi víz kell a mosogatáshoz stb.) Ha megvannak a
mennyiségek, a kapott adatokról készítsetek táblázatot, és a felhasználók létszámának
megfelelően adjátok össze a fogyasztást! Beszéljétek meg, mire való a vízóra, kell-e
takarékoskodni a vízzel, hogyan és miért! Készítsetek a témához illő, figyelemfelkeltő plakátot!

Unalom ellen, okosan

Alkossatok csoportokat, és készítsetek a többi csoport számára szórakoztató matematikai
játékokat! Pl. Igaz, hamis feladványokat, kártyát, memória- és társasjátékokat, kirakót.
Próbáljátok ki az elkészült játékokat, és szavazzátok meg, melyik tetszett a legjobban! A nyertes
csoport tagjainak készítsetek elismerő oklevelet!

Állati rekordok
Mindenki járjon utána egy mennyiségekkel járó „rekordnak” az állatvilág témakörében! (Pl.
legnagyobb madarak szárnyának fesztávolsága, elefántok napi élelmének tömege, zsiráfok
magassága.) Csoportokat alkotva készítsetek egymásnak totószerű feladványokat (egy kérdésre
három válasz, melyből csak egy helyes, a többi megtévesztő)! A feladványok megoldása után
közösen válasszátok ki a legérdekesebb kérdéséket, és állítsátok össze az osztály totóját (13+1
kérdés). Az elkészült totóval meglephetitek szüleiteket, vagy kedveskedhettek a másik
osztálytársnak. Ne felejtsetek el megoldókulcsot készíteni az egyértelmű és gyors javításhoz!

5.3.UTÓMÉRÉS

Miután a tanulók a 2013-2014-es tanév során fejlesztették a matematikai tudászintjüket, ismét

rákerült a sorra egy komplexebb tesztnek, ami az utóteszt is egyben. Ez a fajta felmérés
ugyancsak tartalmazza ugyanazoknak a kompetenciáknak a felmérését, viszont a szintje nehezebb
fokon van, mivelhogy a tanulók tudásszintje tanév végére sokkal magasabb kell legyen.

56
 Tehát a tanulók képesek kell legyenek tanév végére a következőkre:
Előkészítő osztály esetében:
Természetes számok 0 –tól 31-ig
- természetes számok felmismerése, alkotása, olvasása, írása (számjegyekkel), összehasonlítása,
rendezése
Összeadás és kivonás O-tól 10-ig számlálással
Összeadás és kivonás O-tól 31-ig az egységrend átlépése nélkül és az egységrend átlépésével
számlálással/képi/tárgyi segédanyagok használatával
1-5 elem hozzáadásával/kivonásával megoldható egyszerű feladatok megoldása 31-es
számkörben, segédanyagok használatával
Térbeli tájékozódás és a térben elfoglalt hely meghatározása
Viszonyítási pontok/irányok térben a : benne, rajta, fölött, alatt, mellett, előtt, mögött, lent, fent,
jobbra, balra, vízszintes, függőleges, ferde
Síkidomok/2D
Négyzet, téglalap, háromszög, kör – megnevezés, kontúrrajz
Testek/3D
Kocka, téglatest, gömb – megnevezés
Hosszúság
Nem szabványos mértékegységek
Idő
Nap, hét, hónap – megnevezés, rendezés
Évszakok - megnevezés, rendezés
Érték
A lej (1, 5, 10 lejes bankjegyek)
Értékváltások O-tól 31-ig

Első osztály esetében:

Természetes számok 0-tól 100-ig
Felismerésük, alkotásuk, olvasásuk, írásuk (számjeggyel), összehasonlításuk, rendezésük,
páros/páratlan számok
Az összeadás tulajdonságai (kommutatívitás, asszociatívitás, semleges elem – fogalmi
megnevezés nélkül)

57
Összeadás és kivonás 0 – tól 100-ig az egységrend átlépése nélkül/az egységrend átlépésével
Az összeadás próbája. A kivonás próbája
Feladatok
Egyetlen művelettel megoldható feladatok
Két művelettel megoldható feladatok (két összeadás vagy kivonás, összeadás és kivonás)
Tájékozódás a térben, a tárgyak térben elfoglalt helyének meghatározása
Tárgyak helyzete: vízszintes, függőleges, ferde / belül, kívül
Síkidomok / 2D
Négyzet, téglalap, háromszög, kör – grafikai ábrázolás
Testek/ 3D
Kocka, téglatest, henger, gömb – leírás: oldallapok formája, száma
Hosszúság
Standard mértékegység: centiméter (1m = 100 cm)
Mérőeszköz: vonalzó
Űrtartalom
Nemszabványos mértékegységek
Szabványos mértékegység: liter
Idő
Óra (egész, fél)
Nap, hét, hónap, év: időtartam
Évszakok: időtartam
Érték
Lej (1 lej = 100 bani); érmék és bankjegyek (legtöbb 100 lej)
Egyenértékű váltások 0-tól 100-ig

Mindkét osztály esetében megpróbáltam egy-egy olyan felmérő-tesztet készíteni, ami

tartalmazza a kért ismereteket. A tanulók tudásszintjének felmérése igen fontos feladat az oktatás
folyamatában, mert régi ismereteikre építhetjük az újakat, ehhez igazodik egész tevékenységünk.
A tanulók tudásszintje nem azonos az egyéni pszichológiai sajátosságokból eredően,
viszont az értékelés reális kell legyen, meg kell feleljen a mérésmetodikai követelményeknek,
hogy a tanulók tisztába legyenek tudásszintjükkel.

58
 Az elemi osztályokban végzett felmérések értékelésének igazságosságát és pontosságát jól
kidolgozott teljesítményleírások biztosítják. A teljesítményleírások kidolgozása három szinten
valósul meg: minimális, középső és felső teljesítési szinteken. A leírások összegző - átfogó
jellegűek. Ezeket a leírásokat a folyamatos, a félévi, év végi értékelések során használjuk fel.
Mindkét osztály esetében 100 pont volt a maximum teljesítmény, amely szerint
elkészítettem az utóteszt javítókulcsainak megfelelően az értékeli szintet, mely szerint:
-80 és 100 pont között – Jeles minősítés
-60 és 80 pont között – Jó minősítés
-40 és 60 pont között- Elégséges minősítés
-0-40 pont között - Elégtelen minősítés
A gyakorlatok a tesztből képeztek 90 pontot, hivatalból kaptak 10 pontot.

1. számú táblázat az értékelésekkel – előkészítő osztály

Minősítések Jeles Jó Elégséges Elégtelen
Tanulók száma 2 1 0 0
Százalék 66% 33% 0 0

2. számú táblázat az értékelésekkel – első osztály

Minősítések Jeles Jó Elégséges Elégtelen
Tanulók száma 2 1 1 0
Százalék 50% 25% 25% 0

Előkészítő osztály utóteszt- ábrája

59
Első osztály utóteszt- ábrája

Az utómérés adatainak összefoglalása

A grafikonos ábrázolásból nagyon jól észrevehető, hogy a tanulók matematikai tudásszintje

növekedett, viszont még most is látható, hogy vannak gyerekek, akik hibákat követnek el.
Az előkészítő osztály legsúlyosabb hibái amit elkövetnek a műveletek helyes elvégzése.
Sajnos az új program szerint ezek a tanulók kell tudjanak összeadni és kivonni 30-ig egységrend
átlépéssel, különböző segédanyagok felhasználásával. En még mindig úgy érzem, hogy ez a
program nem megfelel a tanulók képességeinek, amiatt is csúszik be egy –egy hiba ilyen esetben.
Az első osztályos tanulóknál is ugyanaz a gond, ők nemcsak segédanyagok segítségével kell
műveleteket végezzenek, hanem írásban is kell tudjanak gondolkozni, sokszor elfelejtik a tízest
hozzászámolni, vagy elvenni kivonás esetén. De még mindig azt gondolom, hogy második
osztályban még jobban fognak majd fejlődni, és majd behozzák a lemaradott problémákat. Az
egyedüli tanuló, aki csak elégségesen taljesített, az az ADHD- vel nyilvánított gyerek, őnála is
elég jók a teljesítmények ahhoz képest, hogy hallókészülékes is, még így is elég rosszul hall.

5.4. AZ ELŐMÉRÉS ÉS UTÓMÉRÉS ADATAINAK ÖSSZEHASONLÍTÁSA

Az előmérés és az utómérés adatai közötti különbség mutatja meg, hogy kísérletünk

sikeres volt-e. A mi esetünkben a kutatás akkor eredményes, ha az utómérésnél mindkét területen

60
a kísérleti csoport szignifikáns különbséget mutat az előteszttel szemben. Ezt a tényt
szemléltetjük a Microsoft Office Excel programban elkészített ábrák segítségével.

Előkészítő osztály esetében:

Minősítések Jeles Jó Elégséges Elégtelen
Előteszt 1 1 1 0
Utóteszt 2 1 0 0

Az összehasonlítás grafikonos ábrázolása

Az előteszt eredményeit kékkel ábrázoltuk, valamint az utótesztét pedig pirossal, ahol

tényleg látható a különbség a kettő között, minőségi javulás történt a kísérlet során, mindhárom
tanulónál. Ezzel bizonyíthatjuk, hogy ha a gyerek játékosan tanulja vagy gyakorolja be az
ismereteit, melyek tovább ki fognak tartani és jobban rögzülnek majd.

Első osztály esetében:

Minősítések Jeles Jó Elégséges Elégtelen
Előteszt 1 2 1 0
Utóteszt 2 1 1 0

61
Az összehasonlítás grafikonos ábrázolása

Észrevehetjük itt is bekövetkezett a javulás, egy tanuló kivételével. Tehát elmondhatjuk, hogy
ez a módszer összehangolta a tartalmakat, aktivizálta a gyerekeket, gazdagította a
gondolkodásukat, memóriájukat, felfedezőképességüket. Ezek a matematikai tevékenységet,
melyek az elemi osztályokban történnek nagyon fontosak a tanulók fejlődésében, mivelhogy
ilyenkor formáljuk a személyiségüket, fejlesszük a logikai gondolkodásukat.

III. KÖVETKEZTETÉSEK

Végeredményben nincsen élet játék nélkül. Vagy ha lenne is, azt nem lenne érdemes
megélni. Manapság egyre többen ismerik fel a játék fontosságát, a játék tudományával (sok
tudományterületen) foglalkozók szava egyre inkább eljut a köztudatba is. A játék olyan jelenség,
amely átfogó módon jelen van az élet sok történésében. Nem korlátozható az emberre, mert a
játék alapelemei; a véletlen és a szabály bonyolult összműködése kozmikus méretekben
ugyanúgy érvényesül, mint a földi, természeti jelenségekben, mint a növény- és állatvilágban,
mint az ember világában. Huizinga szerint (Huizinga, 1990) a játék nélkül nem valósulhatna meg
előrelépés sem a törzs-, sem az egyedfejlődésben. A társadalmi és az egyéni fejlődés
nagymértékben függ attól, hogy az emberek képesek-e és hogyan képesek játszani. A játék

62
létszükséglet, "frissen tartja" az agyat. A játék problémamegoldás, teremtés, művészi alkotás,
érték, erkölcs és humánum. Az egyéni is, de főként a társakkal való közös játék egyaránt segít a
jó és a rossz élmények feldolgozásában, szabad, nem célra irányuló jellege miatt "ellazulást",
"felszabadulást" jelent az ember számára. A játék lehetővé teszi, hogy társas kapcsolataink, a
szocializációs folyamat örömteli, élvezetes és kellemes legyen, és ezáltal újabb szociális
kapcsolatokra motiváljon, mely lehetővé teszi az Én differenciálódását, gazdagodását,
megerősödését. A szabad, kreatív játék segíti a gyermeket emberré válni, és a felnőttet embernek
maradni. Huizinga minden joggal nevezte az embert Homo Ludensnek, a "Játszó Embernek". A
játék életünket értelmessé teheti, a világot gazdagíthatja.
Az ember egész életét átszövi a játék, nemcsak a gyermekkor meghatározó tevékenysége
és létezési módja, hanem a felnőttkoré is, csak akkor természetesen más játékfajták kerülnek
előtérbe.
A játék tág értelmezésben minden olyan tevékenység lehet, amely elegendő
kihívást tartalmaz ahhoz, hogy az emberek megpróbáljanak megküzdeni velük, ha eléggé
vonzó az újszerűsége és a rejtélyei miatt, ha megoldandó problémákkal szembesít, ha szórakoztat,
ha a vele való foglalkozás változatos aktivitást, felfedezést és kreatív energiákat képes
mozgósítani, valamint a személyes hatékonyság érzését biztosítja. Ebben az értelemben tehát a
játék a szívesen végzett munka, a tanulás, a művészetek, a sport, az irodalom és akár a
mindennapi tevékenységek is.
A gyermekben lévő potenciál maximális kibontakoztatásához szükséges környezeti
tényezők megteremtése társadalmi felelősség, a felnőttek kötelessége. A korai tapasztalatokat a
kisgyerekek játék közben szerzik. A játékhoz való jog a gyermek egyik legfontosabb joga, hiszen
a legteljesebb társadalmi esélyegyenlőség megteremtésének korai és hatékony eszköze. Egyaránt
segít a kiemelkedő képességű gyermeknek tehetsége kibontakoztatásában, az átlagosan fejlődő
gyermeknek harmonikus fejlődésében, és a sérült kisgyermeknek társadalmi beilleszkedésében. A
játék terében a családi kapcsolatok harmonikusabbá, az esetleges fejlődési tévutak
kiküszöbölhetővé, a képességzavarok jól fejleszthetőkké válnak.

63
MELLÉKLETEK
Időpont..................... Éveleji felmérő Név...............................
Teszt matematikából – előkészítő osztály
1.Csoportosítsd az ugyanolyan alakú elemeket:

2.Számold meg hány van minden idomból és írd be a megfelelő számot:

3.Számold meg hány idom van a különböző színből:

Kék Zöld Fekete Lila Narancssárga Piros

4.Színezd ki a kakukktojást. Milyen idom lehet?

5.Rajzolj egy házat idomok felhasználásával (négyzet, téglalap, háromszög, kör)

64
6.Oszd el a gyümölcsöket a barátok között, rajzolj:

7.Karikázd be párossával a zöldségeket, majd írd be a körbe hány párt találtál:

8.Szinezd ki azt a gyümölcsöt amiből a legkevesebb van:

9.Mit mivel mérünk, kösd össze:

65
10.Keresd meg melyik hónapban van a szülinapod:

11.Milyen évszakban, illetve hónapban vagyunk most?

12.Színezd ki pirosra azt a pillangót , mely jobbra repül:

13. Színezd ki sárgára azt a pillangót, mely balra repül:

66
 Teljesítményleírás
Jeles
-tudjon a követelmények,
kéréseknek megfelelően
halmazt alkotni
-ismerje fel a mértani
idomokat
-számolja meg helyesen az
idomokat
-fedezze fel melyik idom van
pluszba rajzolva
-ismerje fel a színeket, illetve
a színek szerint számoljon
helyesen
-írja be helyesen a
számjegyeket
-számolja meg helyesen hány
gyümölcs van
-bontsa fel a számokat
-rajzoljon a követelményeknek -párosítsa a zöldségeket
-párosítsa a zöldségeket
-számlálja meg hány párt
alkotott
-írja be helyesen hány párt
alkotott
-szinezze ki azt a sort, amiből
kevesebb van
-ismerje fel a mérőeszközöket
-kösse össze mit mivel
mérünk: méterest- a házhoz,
Jó
- tudjon a követelmények,
kéréseknek megfelelően
halmazt alkotni
-számolja meg helyesen az
idomokat
-ismerje fel a színeket, illetve
a színek szerint számoljon
helyesen
-írja be helyesen a
számjegyeket
-számolja meg helyesen hány
gyümölcs van
-rajzoljon a követelményeknek -párosítsa a zöldségeket
-számlálja meg hány párt
alkotott
-szinezze ki azt a sort, amiből
kevesebb van
-kösse össze mit mivel
mérünk: méterest- a házhoz,
mérleget-a gyümölcskosárhoz,
67
Elégséges
-tudjon a követelmények,
kéréseknek megfelelően
halmazt alkotni
-ismerje fel a színeket, illetve
a színek szerint számoljon
helyesen
-számolja meg helyesen hány
gyümölcs van
-szinezze ki azt a sort, amiből
kevesebb van
-figyelje meg az éves
beosztást, beszélgessen róla,
melyek az évszakok és a
mérleget-a gyümölcskosárhoz,
literest – a flakonhoz
-figyelje meg az éves
beosztást, beszélgessen róla,
melyek az évszakok és a
hónapok
-tudja elmondani és
bekarikázni mikor született
-tudja elmondani, hogy milyen
évszakban vagyunk és melyik
hónapban
-tudjon a térben tájékozódni
-fedezze fel, melyik pillangó
repül jobbra, balra, illetve
felfele
-szinezze ki őket a kért színre
literest – a flakonhoz
-figyelje meg az éves
beosztást, beszélgessen róla,
melyek az évszakok és a
hónapok
-tudja elmondani, hogy milyen
évszakban vagyunk és melyik
hónapban
-tudjon a térben tájékozódni
-fedezze fel, melyik pillangó
repül jobbra, balra
-szinezze ki őket a kért színre
68
hónapok
-tudja elmondani, hogy milyen
évszakban vagyunk és melyik
hónapban
-tudjon a térben tájékozódni
-fedezze fel, melyik pillangó
repül jobbra
-szinezze ki őket a kért színre
 Időpont..................... Éveleji felmérő Név...............................
Teszt matematikából – első osztály
1.Hasonlítsd össze, tedd ki a reláció jelet < , > , =:

4 6, 5 5, 9 7, 0 10, 8 8
12 19 23 23 30 14 25 28 29 19
2.Végezd el a műveleteket, majd kösd össze:
12+ 2 18 – 4 19 - 8 19 – 13 11 + 6 12 + 5

11 14 6 17
3.Írd be a szomszédokat

14 3 5 3
1
2 9 4 2
1 2
4.Bontsd 1fel a számokat: 4
1
3 1 2 5 4 1
2

5.A béka ugrál a köveken, csak a páros kövekre ugorhat. Szinezd ki őket.

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10

6.Rendezd növekvő, majd csökkenő sorrendbe a számokat:

1, 4, 0, 9,20, 6
növekvő :

csökkenő:

69
7. Játéküzletben

20 lej 5 lej
10 lej 9 lej

Annának van 30 leje. Melyek azok a játékok, amit meg tud vásárolni, rajzold le:

8. Karikázd be az idomok halmazát, majd húzd ki a kakukktojást:

9.Számold meg hány van minden idomból és írd be a megfelelő számot:

70
11.Mit mivel mérünk, kösd össze:

10.Keresd meg mikor születtél, karikázd be:

11.Milyen évszakban, illetve hónapban vagyunk most?

12. Hány hónap van egy évben?
13.Melyek a hét napjai?

71
 Teljesítményleírás
Jeles
-ismerje fel 0-31-es
számkörben a számokat
-hasonlítsa össze őket
helyesen
-tegye ki a megfelelő reláció
jelet közéjük
-végezze el a műveleteket
helyese, majd kösse össze az
eredményhez
-írja be helyesen a számok
szomszédait
-bontsa fel a számokat, majd
írja be helyesen
-ismerje a páros és páratlan
számokat
-színezze ki a páros számokat
-rakja a számokat növekvő és
csökkenő sorrendbe
-ismerje fel az érték
használatát
-tudjon helyesen vásárolni a
kért kritériumok szerint
-ismerje fel a
mértékegységeket, kösse össze mérünk
helyesen, hogy mit mivel
mérünk
-tudja használni a naptárt
-keresse meg benne a
Jó
-ismerje fel 0-31-es
számkörben a számokat
-hasonlítsa össze őket
helyesen
-tegye ki a megfelelő reláció
jelet közéjük egy-két hibával
-végezze el a műveleteket
helyese, majd kösse össze az
eredményhez egy-két hibával
-írja be helyesen a számok
szomszédait egy-két hibával
-bontsa fel a számokat, majd
írja be helyesen
-ismerje a páros és páratlan
számokat
-színezze ki a páros számokat
-ismerje fel az érték
használatát
-ismerje fel a
mértékegységeket, kösse össze mérünk
helyesen, hogy mit mivel
-tudja használni a naptárt
-keresse meg benne a
születésnapját, mai dátumot,
hónapot
72
Elégséges
-ismerje fel 0-31-es
számkörben a számokat
-hasonlítsa össze őket
helyesen
-tegye ki a megfelelő reláció
jelet közéjük egy-két hibával
-írja be helyesen a számok
szomszédait egy-két hibával
-bontsa fel a számokat, majd
írja be helyesen
-ismerje fel a
mértékegységeket, kösse össze
helyesen, hogy mit mivel
-keresse meg benne a
születésnapját, mai dátumot,
hónapot
születésnapját, mai dátumot,
hónapot
-tudjon a követelmények,
kéréseknek megfelelően
halmazt alkotni
-ismerje fel a mértani
idomokat
-számolja meg helyesen az
idomokat
-fedezze fel melyik idom van
pluszba rajzolva
-ismerje fel a szineket, illetve
a szinek szerint számoljon
helyesen
-írja be helyesen a
számjegyeket
- tudjon a követelmények,
kéréseknek megfelelően
halmazt alkotni
-számolja meg helyesen az
idomokat
-ismerje fel a szineket, illetve
a szinek szerint számoljon
helyesen
-írja be helyesen a
számjegyeket
-tudjon a követelmények,
kéréseknek megfelelően
halmazt alkotni
-ismerje fel a szineket, illetve
a szinek szerint számoljon
helyesen

73
 MATEMATIKA LECKETERV
Osztály: előkészitő osztály
Tantárgy: Matematika és környezet
Tematikus projekt-hét: Közlekedési
járművek
Téma: Természetes számok 0-10 fogalma
Műveletek 0-10 –ig
Mértani idomok használata-járművek
Típus : rendszerező, gyakorló
Téma megvalósitási módja: interdiszciplináris Téma megvalósitási módja: interdiszciplináris
MK- számlálás, műveletek, mértani idomok,
közlekedési járművek ismerete
VM-GYI – mértani idomok ragasztása, kollázs
ÉZM- ,,Megy a gőzös Kanizsára’’-ének
gyakorlása
AK- mondóka
Az óra célja: - a matematikai ismeretek
gyakorlati alkalmazását szolgáló készségek és
képességek rögzítése, az összeadás és kivonás
elmélyítése, rendszerezése, illetve célirányos
gyakorlatok, feladatok felhasználásával
sokoldalú és differenciált képességfejlesztés
Konkrét célok:
-az összeadás és kivonás ismeretének
megszilárdítása;
-a sajátos matematika nyelvezet elmélyítése
-egyszerű feladatok összeadással és kivonással
történő megoldása ;
-a mértani idomok felismerése, alkotói
képesség fejlesztése
74
Osztály: első osztály
Tantárgy: Matematika és környezet
Tematikus projekt-hét: Közlekedési
járművek
Téma: Természetes számok 0-20 fogalma
Műveletek 0-20 –ig
Mértani idomok használata-járművek
Típus : rendszerező, gyakorló
MK- számlálás, műveletek, mértani idomok,
közlekedési járművek ismerete
VM-GYI – mértani idomok ragasztása, alkotás
ÉZM- ,,Megy a gőzös Kanizsára’’-ének
gyakorlása
AK- mondóka, a feladványok elolvasása és
megértése
Az óra célja: - a matematikai ismeretek
gyakorlati alkalmazását szolgáló készségek és
képességek rögzítése, az összeadás és kivonás
elmélyítése, rendszerezése, illetve célirányos
gyakorlatok, feladatok felhasználásával
sokoldalú és differenciált képességfejlesztés
Konkrét célok:
-az összeadás és kivonás ismeretének
megszilárdítása;
-a sajátos matematika nyelvezet elmélyítése
-egyszerű feladatok összeadással és kivonással
történő megoldása ;
-a mértani idomok felismerése, alkotói
-a feladatsorok helyes elvégzése;
-az egészséges versenyszellem kialakulása;
-az együtt tanulás formáinak kialakítása.
Műveletesített feladatok:
- végezzék el helyesen az adott műveletekkel a
gyakorlatokat;
- végezze el helyesen és időben a
számításokat;
- használják megfelelően a matematikai
kifejezéseket;
Munkaformák: egyéni
feladatmegoldás, ellenőrzés, frontális
osztálymunka, kooperatív csoportmunka
Oktatási feladatok: magyarázat, utasítás,
beszélgetés, problematizálás, felfedeztetés,
érvelés, gyakorlás, cselekedtetés, egymást
tanítás módszere, értékelés, interaktív
módszerek: Keresem a párom!, Csoportmunka-
Puzzle,
Nevelési feladatok: bíztatás, dícséret,
serkentés, meggyőzés.
Felhasznált didaktikai eszközök:
vonat-sziluett, puzzle-darabok, szám- korona,
számkártyák, műveletkártyák, munkalap,
mértani idomok, kifestő
Szervezési forma: frontális, egyéni,
csoportos
AZ ÓRA LEVEZETÉSE
Az előkészitő osztály tevékenysége
1. Szervezési mozzanat
Előkészítem az órához szükséges didaktikai
75
képesség fejlesztése
-a feladatsorok helyes elvégzése;
-az egészséges versenyszellem kialakulása;
-az együtt tanulás formáinak kialakítása.
Műveletesített feladatok:
- végezzék el helyesen az adott műveletekkel a
gyakorlatokat;
- végezze el helyesen és időben a
számításokat;
- használják megfelelően a matematikai
kifejezéseket;
Munkaformák: egyéni
feladatmegoldás, ellenőrzés, frontális
osztálymunka, kooperatív csoportmunka
Oktatási feladatok: magyarázat, utasítás,
beszélgetés, problematizálás, felfedeztetés,
érvelés, gyakorlás, cselekedtetés, egymást
tanítás módszere, értékelés, interaktív
módszerek: Keresem a párom!, Csoportmunka-
Puzzle,
Nevelési feladatok: bíztatás, dícséret,
serkentés, meggyőzés.
Felhasznált didaktikai eszközök:
vonat-sziluett, puzzle-darabok, szám- korona,
számkártyák, műveletkártyák, munkalap,
mértani idomok, kifestő
Szervezési forma: frontális, egyéni, csoportos
Az első osztály tevékenysége
1. Szervezési mozzanat
Előkészítem az órához szükséges didaktikai
eszközöket,megteremtem az óra lezajlásához
szükséges szervezési feltételeket.
2. Hangulatkeltés
A táblára egy hungarocell – vonat van
elkészitve, melyeken szám-ablakocskák
vannak.
-Melyik jármű látogatott el hozzánk? – vonat
-Melyek a részei?- mozdony, és két vagon
-Mit láthatunk rajta? –ablakokat és számokat
rajta
3.Témabejelentés
-A mai órán ezeket az ablakokat fogjuk rendre
kinyitni, és bennt találni fogunk betűket, amit a
végén kiolvasva , kijön a kért szó és a meglepi
is. Csakis akkor nyithatjuk ki az ablakokat, ha
megoldjuk helyesen a feladványokat. Nem
szabad hibázzunk!
4.Az óra menete
-Számkirály-játék
-Minden tanuló lesz rendre Számkirály, ki kell
találja milyen szám van a saját koronáján (0-
10)
A gyerek kört alkotnak. A többi tanuló látja a
számot és műveleteket mondanak, hogy
segitsenek a királynak.
PL. 8 ----- 5+3
-Minden tanuló jól végezte – kinyithatjuk az
első ablakot – K –betű.
76
eszközöket,megteremtem az óra lezajlásához
szükséges szervezési feltételeket.
2. Hangulatkeltés
A táblára egy hungarocell – vonat van
elkészitve, melyeken szám-ablakocskák
vannak.
-Melyik jármű látogatott el hozzánk? – vonat
-Melyek a részei?- mozdony, és két vagon
-Mit láthatunk rajta? –ablakokat és számokat
rajta
3.Témabejelentés
-A mai órán ezeket az ablakokat fogjuk rendre
kinyitni, és bennt találni fogunk betűket, amit a
végén kiolvasva , kijön a kért szó és a meglepi
is. Csakis akkor nyithatjuk ki az ablakokat, ha
megoldjuk helyesen a feladványokat. Nem
szabad hibázzunk!
4.Az óra menete
-Számkirály-játék
-Minden tanuló lesz rendre Számkirály, ki kell
találja milyen szám van a saját koronáján (0-
10)
A gyerek kört alkotnak. A többi tanuló látja a
számot és műveleteket mondanak, hogy
segitsenek a királynak.
PL. 12 ----- 15 - 3
-Minden tanuló jól végezte – kinyithatjuk az
első ablakot – K –betű.
-Vonatos játék
A tanulók egy vonatot alkotnak, az első lesz a
mozdony, a többiek a vagonok. A mozdonyt
-Vonatos játék
A tanulók egy vonatot alkotnak, az első lesz a
mozdony, a többiek a vagonok. A mozdonyt
jelképező tanuló húz egy számot. Fejben
számolás lesz, a kihúzott számmal, majd pedig
az eredményekből a következő tanuló kap
műveletet.
PL. 6+3= 9 – 5 = 4 stb.
-Minden tanuló jól végezte – kinyithatjuk a
következő ablakot – A –betű.
-Verseny-autók sorba helyezése
A mágneses táblán versenyautók lesznek
kihelyezve, rajtuk műveletek lesznek. A
tanulók húznak egy egy számot – ezek lesznek
az eredmények, az autók fölé helyezik a helyes
eredményt. Végül a versenyautókat növekvő
sorrendbe helyezzük az eredményeknek
megfelelően.
-Minden tanuló jól végezte – kinyithatjuk a
következő ablakot – N –betű
-Puzzle
A táblán egy puzzle makettje látható,
felosztással, és belül pedig számokkal. A
tanulók húznak rendre puzzle darabokat.
Ezeknek a hátuljára műveletek lesznek irva. Ha
megtalálják a helyes eredményt felragasszák.
Ha sikeresen megoldják a közös munkát, akkor
kitalálják mit ábrázol a puzzle.
-Mit ábrázol a kép? – autót
-Mondjuk el az autós-mondókát:
Fut, robog a kicsi kocsi,
rajta ül a Haragosi,
77
jelképező tanuló húz egy számot. Fejben
számolás lesz, a kihúzott számmal, majd pedig
az eredményekből a következő tanuló kap
műveletet.
PL. 16+3= 19 – 5 =1 4 stb.
-Minden tanuló jól végezte – kinyithatjuk a
következő ablakot – A –betű.
-Verseny-autók sorba helyezése
A mágneses táblán versenyautók lesznek
kihelyezve, rajtuk műveletek lesznek. A
tanulók húznak egy egy számot – ezek lesznek
az eredmények, az autók fölé helyezik a helyes
eredményt. Végül a versenyautókat növekvő
sorrendbe helyezzük az eredményeknek
megfelelően.
-Minden tanuló jól végezte – kinyithatjuk a
következő ablakot – N –betű
-Puzzle
A táblán egy puzzle makettje látható,
felosztással, és belül pedig számokkal. A
tanulók húznak rendre puzzle darabokat.
Ezeknek a hátuljára műveletek lesznek irva. Ha
megtalálják a helyes eredményt felragasszák.
Ha sikeresen megoldják a közös munkát, akkor
kitalálják mit ábrázol a puzzle.
-Mit ábrázol a kép? – autót
-Mondjuk el az autós-mondókát:
Fut, robog a kicsi kocsi,
rajta ül a Haragosi,
din-don diridongó.
 din-don diridongó.
Ha kiborul az a kocsi,
leröpül a Haragosi,
din-don diridongó.
Fut a havon a fakutya,
vele fut a retyerutya,
din-don diridongó.
Ha kiborul a fakutya,
lepotyog a retyerutya,
din-don diridongó.
-Minden tanuló jól végezte – kinyithatjuk a
következő ablakot – I –betű
-Szöveges feladat alkotás
A tanulók kapnak egy munkalapot, melyre
járművek lesznek rajzolva. Miután
megszámlálják a rajta levő járműveket,
feladatot kell alkossanak, majd pedig
megoldják.
PL. A városban az utcán ment 5 teherautó,
találkozott még 3 autóval. Hány van összesen?
5+3= 8
-Minden tanuló jól végezte – kinyithatjuk a
következő ablakot – ZS –betű
-Vásárlás-játék
A tanulók kapnak játék-pénzt, amivel
vásárolni fognak játék-járműveket. A játékok
előtt cetlin lesz az ára is. A kikötés mindenki
két játékot kell vásároljon. Egy tanuló lesz az
elárusitó, a tobbiek a vásárlók.
-Kérek szépen egy autóbuszt és egy kék kocsit.
-3 lej és 4 lej összesen 7 lej lesz.
78
Ha kiborul az a kocsi,
leröpül a Haragosi,
din-don diridongó.
Fut a havon a fakutya,
vele fut a retyerutya,
din-don diridongó.
Ha kiborul a fakutya,
lepotyog a retyerutya,
din-don diridongó.
-Minden tanuló jól végezte – kinyithatjuk a
következő ablakot – I –betű
-Szöveges feladat megoldás
A tanulók kapnak egy munkalapot, melyen
feladat található. Elovassák egyedül és
megoldják a feladatot. Közösen ellenőrizzük.
A parkolóban volt 18 mentőautó. Elment 5
mentő.? Mentő maradt?
18 – 5 = 13
-Minden tanuló jól végezte – kinyithatjuk a
következő ablakot – ZS –betű
-Vásárlás-játék
A tanulók kapnak játék-pénzt, amivel
vásárolni fognak játék-járműveket. A játékok
előtt cetlin lesz az ára is. A kikötés mindenki
két játékot kell vásároljon. Egy tanuló lesz az
elárusitó, a tobbiek a vásárlók.
-Kérek szépen egy autóbuszt és egy kék kocsit.
-10 lej és 4 lej összesen 14 lej lesz.
-Minden tanuló jól végezte – kinyithatjuk a
-Minden tanuló jól végezte – kinyithatjuk a
következő ablakot – A –betű
-Kinyitottunk minden betűt, most
összeolvassuk őket: KANIZSA
-Mi jut eszetekbe erről? ,,Megy a gőzös
Kanizsára” cimű ének
A tanulók eljátszák az éneket:
Megy a gőzös, megy a gőzös, Kanizsára,
Kanizsai, kanizsai állomásra.
Elől áll a masiniszta,
Ki a gőzöst, ki a gőzöst igazítja.
-Mértani idomok
A tanulók mértani idomokat fognak
kapni,miután megnevezik, ebből kell majd
alkossanak bármilyen közlekedési járművet.
5. Rögzités – önálló munka
A tanulók munkalapon fogják rögziteni a
begyakorolt ismereteiket.
7. Értékelés
Értékelem a munkalapokat, csillagot kapnak,
ha tökéletesen dolgoztak.
Értékelem a tanulók egész órai munkáját.
79
következő ablakot – A –betű
-Kinyitottunk minden betűt, most
összeolvassuk őket: KANIZSA
-Mi jut eszetekbe erről? ,,Megy a gőzös
Kanizsára” cimű ének
A tanulók eljátszák az éneket:
Megy a gőzös, megy a gőzös, Kanizsára,
Kanizsai, kanizsai állomásra.
Elől áll a masiniszta,
Ki a gőzöst, ki a gőzöst igazítja.
-Mértani idomok
A tanulók mértani idomokat fognak
kapni,miután megnevezik, ebből kell majd
alkossanak bármilyen közlekedési járművet.
5. Rögzités – önálló munka
A tanulók munkalapon fogják rögziteni a
begyakorolt ismereteiket.
7. Értékelés
Értékelem a munkalapokat, csillagot kapnak,
ha tökéletesen dolgoztak.
Értékelem a tanulók egész órai munkáját.
 Munkalap ...............................................................

1.Végezd el a műveleteket, majd kösd össze az eredményhez:

2. Kösd össze növekvő sorrendbe a számokat, majd szinezz:

80
 Időpont..................... Évvégi felmérő Név...............................
Teszt matematikából – első osztály

1. Karikázd be a rajz alsó részén levő tárgyakat, szinezd ki a felső részén levőket:

2.Íme András játékjai!

Alkoss halmazokat az ugyanolyan tárgyakkal:

Hány halmazt alkottál? Ird be a számot:.

3. Az én napirendem!
Ird be igaz vagy hamis.....I....H ....betűket használva
a. Minden reggel fogat kell mossak. ...........................
b. Éjszaka szoktam ebédelni. ..................................
c. Óra közben játszom. ................................
4. Rakd a következő számokat növekvő, majd csökkenő sorrendbe:
a) 8, 2 si 5

b) 11, 23 si 17

c) 43, 98 si 76

81
5. Írd le számokkal:
a. kilenc ............................................................................................................................
b. hetvenkettő ..........................................................................................................
c. tizenöt .............................................................................................................
6. Kösd össze:
háromszög
négyzet
kör
téglalap
7. Segits a pillangónak helyesen számolni:

73 + 25 =

21 + 69 =

70 – 23 =

8. Szinezd ki a helyes eredményt:

21+ 39 = 60 24 42 23+ 6 = 92 19 29

29 – 21 = 18 8 28 94 - 26= 25 68 29

58+ 22 = 17 80 27 73 – 15 = 16 28 58

9.Az udvaron van 26 lány és 5-tel több fiú.

Hány gyerek van összesen?
Megoldás

82
10. Melyik hónapra gondoltam? Írd a vonalra!
-kezdődik egy új tanév:...................................
-köszöntjük az édesanyákat:...........................
-az év első hónapja:.........................................
-ekkor van karácsony:....................................
-aratják a búzát:..............................................
-a legrövidebb hónap:....................................

11.Kösd össze a mértékegységeket:

méter
kilogramm
perc
liter
lej

12.Állítsd be az órákat!

8:30 11:15 13:45 18:10 22:00

83
 Időpont..................... Évvégii felmérő Név...............................
Teszt matematikából – előkészítő osztály

1.Hasonlítsd össze, tedd ki a reláció jelet < , > , =:

4 6, 5 5, 9 7, 0 10, 8 8
12 19 23 23 30 14 25 28 29 19
2.Végezd el a műveleteket, majd kösd össze:
12+ 2 18 – 4 19 - 8 19 – 13 11 + 6 12 + 5

11 14 6 17
3.Írd be a szomszédokat

14 3 5 3
1
2 9 4 2
1 2
4.Bontsd 1fel a számokat: 4
1
3 1 2 5 4 1
2

5.A béka ugrál a köveken, csak a páros kövekre ugorhat. Szinezd ki őket.

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10

6.Rendezd növekvő, majd csökkenő sorrendbe a számokat:

1, 4, 0, 9,20, 6
növekvő :

csökkenő:
84
7. A piacon:

7 lej 18 lej
10 lej 9 lej

Annának van 30 leje. Melyek azok a gyümölcsök, amit meg tud vásárolni, rajzold le:

8.Mit mivel mérünk, kösd össze:

9.Rajzol 3 négyzetet, egy piros kört és 2 háromszöget:

85
10.Keresd meg mikor születtél, karikázd be:

11.Milyen évszakban, illetve hónapban vagyunk most?

12. Hány hónap van egy évben?
13.Melyek a hét napjai?

86
 Teljesítményleírás
Jeles
-ismerje fel 0-31-es
számkörben a számokat
-hasonlítsa össze őket
helyesen
-tegye ki a megfelelő reláció
jelet közéjük
-végezze el a műveleteket
helyese, majd kösse össze az
eredményhez
-írja be helyesen a számok
szomszédait
-bontsa fel a számokat, majd
írja be helyesen
-ismerje a páros és páratlan
számokat
-szinezze ki a páros számokat
-rakja a számokat növekvő és
csökkenő sorrendbe
-ismerje fel az érték
használatát
-tudjon helyesen vásárolni a
kért kritériumok szerint
-ismerje fel a
mértékegységeket, kösse össze mérünk
helyesen, hogy mit mivel
mérünk
-tudja használni a naptárt
-keresse meg benne a
születésnapját, mai dátumot,
Jó
-ismerje fel 0-31-es
számkörben a számokat
-hasonlítsa össze őket
helyesen
-tegye ki a megfelelő reláció
jelet közéjük egy-két hibával
-végezze el a műveleteket
helyese, majd kösse össze az
eredményhez egy-két hibával
-írja be helyesen a számok
szomszédait egy-két hibával
-bontsa fel a számokat, majd
írja be helyesen
-ismerje a páros és páratlan
számokat
-szinezze ki a páros számokat
-ismerje fel az érték
használatát
-ismerje fel a
mértékegységeket, kösse össze mérünk
helyesen, hogy mit mivel
-tudja használni a naptárt
-keresse meg benne a
születésnapját, mai dátumot,
hónapot
87
Elégséges
-ismerje fel 0-31-es
számkörben a számokat
-hasonlítsa össze őket
helyesen
-tegye ki a megfelelő reláció
jelet közéjük egy-két hibával
-írja be helyesen a számok
szomszédait egy-két hibával
-bontsa fel a számokat, majd
írja be helyesen
-ismerje fel a
mértékegységeket, kösse össze
helyesen, hogy mit mivel
-keresse meg benne a
születésnapját, mai dátumot,
hónapot
hónapot
-tudjon a követelmények,
kéréseknek megfelelően
halmazt alkotni
-ismerje fel a mértani
idomokat
-számolja meg helyesen az
idomokat
-fedezze fel melyik idom van
pluszba rajzolva
-ismerje fel a szineket, illetve
a szinek szerint számoljon
helyesen
-írja be helyesen a
számjegyeket
- tudjon a követelmények,
kéréseknek megfelelően
halmazt alkotni
-számolja meg helyesen az
idomokat
-ismerje fel a szineket, illetve
a szinek szerint számoljon
helyesen
-írja be helyesen a
számjegyeket
-tudjon a követelmények,
kéréseknek megfelelően
halmazt alkotni
-ismerje fel a szineket, illetve
a szinek szerint számoljon
helyesen

88
 FELHASZNÁLT SZAKIRODALOM

1. Aron Ioan - Herescu Gheorghe (1977) Aritmetică pentru învăţători, EDP., Bucureşti
2. Artin Ioan Constantinescu (1975) Exerciţii şi probleme pentru clasele I - IV, EDP., Bucureşti
3. A tanító módszertani folyóirat (1984) Budapest
4. Baka Judit - Makár Júlia (2001) Egyszer volt 1 + 1 .., Egyszer volt 1 + 2 ..., Ábel kiadó,
Kolozsvár.
5. Caiet de evaluare – Centrul pentru educaţie şi dezvoltare profesională- Alternativa
educaţională step by step
6. Dr. Geréb György (1989) Pszichológia, Tankönyvkiadó. Budapest
7. Dr. Iker János - Szerencsi Sándor - Dr. Vörös György (1999) A matematika tanítása, Nemzeti
Tankönyvkiadó, Budapest
8. Falus Iván (szerk.)(1993) Bevezetés a pedagógiai kutatás módszereibe, Keraban könyvkiadó,
Budapest, 212-235
9.Ferenczi Gyula - Fodor László (1996) Oktatáselmélet és oktatásstratégia, Stúdium
Könyvkiadó, Kolozsvár
10. Fodor László (2002) A tanulási teljesítményekről, Közoktatás
11. Mirk László (1980) Szórakoztató játékok. Dacia könyvkiadó, Kolozsvár
12. Maszler Irén (1996) Játékpedagógia, Comenius BT, Pécs
13. Meyer Geneviève (2000), De ce şi cum evaluăm, Editura Polirom, Iași
14. Mihai Roşu (2006) A matematika tanítása az elemi osztályokban MEC (Falusi Oktatási
Projekt)
15. Módszertani alapfogalmak a természetismeret, matematika és földrajz tanítására az I - IV
osztályban, (1979) EDP., București
16. Nemes Emil (2004) Számbirodalom, Cathedra Kft, Sepsiszentgyörgy
17. Olosz Etelka - Olosz Ferenc (2001) Matematika és módszertan, Erdélyi Tankönyvtanács,
Kolozsvár
18. Radu Ion (1981) Teorie şi practică în evaluarea eficienţei învăţământului, E.D.P, Bucureşti
19. Radu Ion (2000) Evaluarea în procesul didactic, E.D.P, Bucureşti
20. Szemfüles munkafüzetek (1993) Analog Kiadó, Nagyvárad
21. Ujvári-Menyhárt Mónika (2008) Játékok és játékos feladatok a matematika órán, ELTE TTK
22. Tanterv a MATEMATIKA ÉS KÖRNYEZETISMERET kompetenciaalapú oktatásához

89
az előkészítő osztálytól a II.osztályig (2013) Bukarest
23. Zsinkó Erzsébet–Sz. Oravecz Márta–Makara Ágnes–Szendrei Julianna–Szitányi Judit–
Wéber Anikó– P.Vig Marianna (2007) Játsszunk együtt!

90
FÉNYKÉPEK

91
 ÍME A MI KIS CSAPATUNK!

KÖSZÖNJÜK SZÉPEN,

BARBUR ENIKŐ- MÁRIA TANÍTÓNŐ ÉS OSZTÁLYA

92
 DECLARAȚIE DE AUTENTICITATE
A
LUCRĂRII METODICO – ȘTIINȚIFICE PENTRU ACORDAREA
GRADULUI DIDACTIC I

Titlul lucrării: Rolul jocului didactic în predarea matematicii în învățământul

primar

Autorul lucrării: Barbur Enikő – Mária

Lucrarea este elaborată în veserea obținerii gradului didactic I organizat de către

D.P.P.P.D. din cadrul Universității din Oradea, sesiunea August 2014.

Prin prezenta, subsemnata declar pe proprie răspundere că această lucrare a fost

elaborată de către mine, fără niciun ajutor neautorizat și că nicio parte a lucrării nu
conține aplicații sau studii de caz publicate de alți autori.
Declar, de asemenea, că în lucrare nu există idei, tabele, grafice, hărți sau alte surse
folosite fără respectarea legii române și a convențiilor internaționale privind
drepturile de autor.

Data Semnătura

93