A616 MATEMATIKA V Oszt PDF

Acest manual școlar este proprietatea Ministerului Educației Naționale.
Acest manual a fost realizat în conformitate cu Programa școlară pentru MATEMATICĂ. CLASELE A V‑A – A VIII‑A,
aprobată prin OM nr. 3393/28.02.2017.
Numărul de telefon european de asistență pentru copii – 116.111.
MINISTERUL EDUCAȚIEI NAȚIONALE
Marius Perianu
Cătălin Stănică
Ștefan Smărăndoiu
matematika
V. osztály
Manualul școlar a fost aprobat de Ministerul Educației Naționale prin ordinul de ministru nr. 5294 din 05.10.2017 și a fost realizat
în conformitate cu Programa școlară pentru MATEMATICĂ. CLASELE A V‑A – A VIII‑A, aprobată prin OM nr. 3393/28.02.2017.
Traducere în limba maghiară de Kéry Hajnal, Báthori Éva, Nagy Gyöngyike-Erzsébet și Pálhegyi-Farkas László.
A tanulók ingyenesen kapják a tankönyvet, mely átadható három tanéven keresztül, a 2018 – 2019‑as tanévvel kezdve.
Megyei Tanfelügyelőség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
Iskola / Kollégium / Líceum . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
EZT A TANKÖNYVET HASZNÁLTA:
A tankönyv állapota*
Évfolyam Tanuló neve Osztály Tanév nyomtatott forma
átvételkor átadáskor
* A tankönyv állapotának meghatározásához a következő kifejezéseket használják: új, jó, gondozott, gondozatlan, rongálódott,
tönkrement.
• A pedagógusok ellenőrzik a táblázatba írt információk helyességét.
• A tanulók semmilyen jelet nem írhatnak a tankönyvbe.
Tudományos tanácsadók:
• dr. Eugen Păltănea, a brassói Transilvania Matematika és Informatika Egyetem előadótanára
• prof. Dorin Irinel Popa, a Liceul cu Program Sportiv Slatina tanára
Kiadó főmunkatása: Roxana Jeler

Szerkesztő: Mihaela Preda, Mădălina Vatcu
Tördelő: Crenguța Rontea
Illusztrátor: Alexandra Gabor
Borító: Alexandru Daș
Fényképek: Dreamstime
ISBN 978-606-710-574-2
Grupul Editorial ART

C.P. 4, O.P. 83, cod 062650, sector 6, București
tel.: 021 224 01 30, 0744 300 870, 0721 213 576, 0784 594 626; fax: 021 369 31 99
online rendelések: www.art-educational.ro
DEȘTEAPTĂ-TE, ROMÂNE!
de Andrei Mureșanu
Deșteaptă-te, române, din somnul cel de moarte,

În care te-adânciră barbarii de tirani!
Acum ori niciodată croiește-ți altă soarte,
La care să se-nchine și cruzii tăi dușmani!
Acum ori niciodată să dăm dovezi la lume

Că-n aste mâni mai curge un sânge de roman,
Și că-n a noastre piepturi păstrăm cu fală-un nume
Triumfător în lupte, un nume de Traian!
Priviți, mărețe umbre, Mihai, Ștefan, Corvine,

Româna națiune, ai voștri strănepoți,
Cu brațele armate, cu focul vostru-n vine,
„Viață-n libertate ori moarte!“ strigă toți.
Preoți, cu crucea-n frunte! căci oastea e creștină,

Deviza-i libertate și scopul ei preasfânt.
Murim mai bine-n luptă, cu glorie deplină,
Decât să fim sclavi iarăși în vechiul nost’ pământ!
3
A tankönyv használati útmutatója
A tankönyv célkitűzése
A tankönyv egy nyitott pedagógia által ihletett látásmódot
Mit tartalmaz a tankönyv? javasol, amely szerint a matematika egy olyan élő világ,
amely az élet minden tevékeységi területéhez szorosan
Ez a tankönyv tartalmazza:
kapcsolódik és képes megfogalmazni, leírni és
a) a nyomtatott változatot;
megmagyarázni helyzeteket, problémákat, jelenségeket vagy
+ folyamatokat.
b) a nyomtatott tankönyv
pdf-változatát. Ebben az összefüggésben, a matematika nem csak a
feladatok megoldásából és a kérdésekre feltett válaszok
kereséséből áll; a matematika igazi tanítása, a helyesen
feltett kérdés művészete, attól függetlenül, hogy az egy
gyakorlati vagy teljesen elméleti feladatra vonatkozik.
A tankönyv szerkezete
I. Műveletek természetes II. Feladatok megoldása III. Természetes számok IV.

tanítási
egység számokkal tanítási
egység aritmetikai módszerekkel tanítási
egység oszthatósága tanítási
egység Közönség
1. lecke Természetes számok írása és olvasása 1. lecke Az egységrehozatal módszere 1. lecke Természetes számok oszthatósága 1. lecke Közönséges törtek. Egyenérté
2. lecke Ábrázolás a számegyenesen. Természetes számok összehasonlítása 2. lecke Az összehasonlítás módszere 2. lecke Oszthatósági kritériumok 2. lecke Azonos nevezőjű/számlálójú
és rendezése; közelítések, becslések Közönséges törtek ábrázolása
3. lecke Az ábrázolás módszere 3. lecke Prímszámok. Összetett számok
3. lecke Természetes számok összeadása 3. lecke Egészek bevezetése a törtbe. E
4. lecke A fordított út módszere Értékelés Ismétlő gyakorlatok és feladatok

4. lecke Természetes számok kivonása 4. lecke Két természetes szám legnag
Törtek bővítése és egyszerűsí
5. lecke A hamis feltételezés módszere
5. lecke Természetes számok szorzása
5. lecke Két természetes szám legkise
Értékelés Ismétlő gyakorlatok és feladatok Törtek közös nevezőre hozása
6. lecke Közös tényező
6. lecke Közönséges törtek összeadás
Értékelés Ismétlő gyakorlatok és feladatok
7. lecke Közönséges törtek szorzása
7. lecke Természetes számok maradék nélküli osztása
8. lecke Közönséges törtek osztása
8. lecke Természetes számok maradékos osztása
9. lecke Közönséges tört természetes
9. lecke Természetes szám természetes kitevőjű hatványa. Természetes szám négyzete
10. lecke Természetes szám vagy közö
10. lecke Számítási szabályok hatványokkal
Értékelés Ismétlő gyakorlatok és felada
11. lecke Hatványok összehasonlítása
12. lecke Számok írása 10-es és 2-es számrendszerben
13. lecke Műveletek elvégzésének sorrendje; kerek, szögletes és kapcsos zárójelek

használata
Tanulási tartalmak: Tanulási tartalmak: Tanulási tartalmak:

TERMÉSZETES SZÁMOK TERMÉSZETES SZÁMOK TERMÉSZETES SZÁMOK
Egy tanítási lecke szerkezete Egy tanítási lecke szerkezete

Minden tanulási egység tartalmaz tanítási-tanulási Probléma helyzet – gyakorlati feladat, amely alap-
témákat és egy ismétlő/felmérő lapot, amelyben ján az új fogalmak bevezetésre kerülnek.
a lényeges kérdések vannak kiemelve. Megjegyzendő – az a rész, ahol a javasolt problé-
mahelyzet hátterében található új tartalmak elméleti
szintre kerülnek.
I Műveletek természetes számokkal 3. lecke
Példák – a tudományos információk kiegészítése.
Két természetes szám összege ugyanannyi, függetlenül a tagok sorrendjétől.
3. lecke Természetes számok összeadása
Gyakorlati matematika – a specifikus kompe-
Mit veszünk
Az összeadásnak ezt a tulajdonságát kommutativitásnak nevezzük.

I
észre
Műveletek természetes számokkal 3. lecke

3.1. Bevezető fogalmak vagy, általánosan: a + b = b + a
bármely a és b természetes számok esetén.
Péter gyűjteményében 5 képeslap van romániai turisztikai látvá-
tenciák kialakulásához/fejlődéséhez vezető tanulá-
Problémahelyzet

3. lecke Természetes számok összeadása
Mit veszünk
nyosságokról. Osztálytársa, Anna, még hármat ajándékoz neki Az összeadásnak ezt a tulajdonságát kommutativitásnak nevezzük.
Péntektől vasárnapig Péter kiolvasta kedvenc könyvét.
észre
matematika
Gyakorlati
Hány képeslapja van most Péternek?

3.1. Bevezető fogalmak Pénteken 24 oldalt olvasott,
vagy, általánosan: a + b = b + aszombaton 67 oldalt, vasárnap pedig 48-at.
si tevékenységek és a diák konkrét tapasztalatának

Felelet: 5 + 3 = 8 (képeslap) bármely a és b természetes számok esetén.
Péter gyűjteményében 5 képeslap van romániai turisztikai látvá- a) Hány oldalt olvasott Péter pénteken és szombaton?
Problémahelyzet
nyosságokról. Osztálytársa, Anna, még hármat ajándékoz neki Péntektől vasárnapig Péter kiolvasta kedvencFelelet:
könyvét. 24 + 67 = 91 (oldalt)
matematika
Gyakorlati
Hány képeslapja van most Péternek? Pénteken 24 oldalt olvasott, szombaton 67 b) oldalt, vasárnap pedig 48-at.
Felelet: 5 + 3 = 8 (képeslap) Hány oldalt olvasott Péter szombaton és vasárnap?
a) Hány oldalt olvasott Péter pénteken és szombaton?
hasznosítása a hétköznapival szemben.

Felelet: 24 + 67 = 91 (oldalt)
Az a és b természetes számok összeadása által az s természetes számot kapjuk, melyet az a és b számok
b) Hány oldalt olvasott Péter szombaton ésc) Hány oldalt olvasott Péter hétvégén?
Megjegyzendő
vasárnap?
összegének nevezünk. Felelet: 67 + 48 = 115 (oldalt) 1. felelet: 91 + 48 = 139 (oldalt) (összeadtuk az első két napon, valamint vasárnap elolvasott oldalak
a + b = s c) Hány oldalt olvasott Péter hétvégén?
Megjegyzendő
összegének nevezünk. számát)

1. felelet: 91 + 48 = 139 (oldalt) (összeadtuk az első két napon, valamint vasárnap elolvasott oldalak
Az a és b számokat az összeg tagjainaka + b = s nevezzük, az összeadás eredményét pedig összegnek 2. felelet: 24 + 115 = 139 (oldalt) (összeadtuk a pénteken, valamint az utolsó két napon elolvasott
számát)
Az a + b
Az a ésírásmódot elvégzetlen összegnek nevezzük, s pedig az elvégzett
összegnekösszeg.
Jellegzetes feladatok – az új tartalmak beépítése,

b számokat az összeg tagjainak nevezzük, az összeadás eredményét pedig 2. felelet: 24 + 115 = 139 (oldalt) (összeadtuk a pénteken,oldalak
valamintszámát)
az utolsó két napon elolvasott
Az a + b írásmódot elvégzetlen összegnek nevezzük, s pedig az elvégzett összeg. oldalak számát)
27 + + 31 31 = = 27 + 3158 az elvégzetlen
27 + 31összeg
az elvégzetlen összeg Háromaztermészetes szám összeadásakor ugyanazt az eredményt kapjuk, ha az első két szám összegéhez
Példa
Mit veszünk
27 58 Három természetes szám összeadásakor ugyanazt eredményt kapjuk, ha az első két szám összegéhez
Példa
Mit veszünk
hozzáadjuk a harmadik számot, vagy, ha azhozzáadjuk a harmadik

első számot hozzáadjuk számot,
az utolsó két számvagy, ha azAzelső számot hozzáadjuk az utolsó két szám összegéhez. Az
összegéhez.
észre
észre
tag
tag plusz tag
plusz tag
egyenlő egyenlő
összeg összeg
58 58 összeg
az elvégzetlen az elvégzetlen összeg
néhányszor több módszerrel megoldva a feladatokat,

összeadásnak ezt a tulajdonságát asszociativitásnak nevezzük.
Tudjuk az előző osztályok tananyagából, hogy két természetes számot úgy adunk össze, hogy összead- vagy, általánosan: (a + b) + c = a + (b + c)
Megjegyzendő
Tudjuk azazonos
juk az előzőrendű
osztályok tananyagából,
egységeket, figyelembe véve,hogy kétegység
hogy tíz természetes
egy bizonyosszámot úgyegységet
rendből egy adunk össze, hogy összead- bármely a, b és c természetes számokvagy,esetén.
általánosan: (a + b) + c = a + (b + c)
Megjegyzendő
alkot a rákövetkező magasabb rendből.

juk az azonos rendű egységeket, figyelembe véve, hogy tíz egység egy bizonyos rendből egy egységet bármely a, b és c természetes számok esetén.
a hasonlóságok és különbözőségek bemutatására.

+1 +1 +1 +1 +1
alkot2 a 6rákövetkező
7 +
magasabb rendből.
egyesek: 7 + 5 = 12 = 10 + 2 9 7 3 + egyesek: 3 + 9 = 12 = 10 + 2
Hasonlóan állapíthatók meg az öszeadás műveletének más szabályai.
+15 +18 5 tízesek: 6 + 8 + 1 = 15 = 10 + 5 3 6 4 9 +1 tízesek: +1 +17 + 4 + 1 = 12 = 10 + 2 A természetes számok összeadásának tulajdonságai
Megjegyzendő
8
2 6 7 + 5 2 százasok: 2 + 5 + 1 = 8
egyesek: 7 + 5 = 12 = 10 + 2 4 6 2 2 százasok: 9 + 6 + 1 = 16 = 10 + 6
9 7 3 + egyesek: 3 + 9 = 12 = 10 + 2 1. Kommutativitás: a + b = b + a, bármely a és b természetes számok esetén.
több ezer: 3 + 1 = 4
5 8 5 tízesek: 6 + 8 + 1 = 15 = 10 + 5 3 6 4 9 tízesek: 7 + 4 + 1 = 12 = 10 + 2 2. Asszociativitás: (a + b) + c = a + (b + c), bármely a, b és c természetes számok esetén.
A természetes számok összeadásának tulajdonságai
Megjegyzendő
3. 0 semleges elem: a + 0 = 0 + a = a, bármely a természetes szám esetén.

Az 8
5 összeadás
2 százasok: 2 + 5 + 1 = 8
tulajdonképpen 4 6 hogy2 hozzáadjunk
folytatólagos számlálást jelent. Például, 2 5-höz 3-at, a 9 + 6 + 1 = 16 = 10 + 6
százasok:
1. Kommutativitás: a + b = b + a, bármely a és b természetes számok esetén.
Tudtátok,
Kitűzött feladatok – elméleti vagy gyakorlati al-

hogy…
természetes számok sorozatában az 5-től indulva számlálunk még 3 számot:

több ezer: 3 + 1 = 4 3.3. Az összeadás művelete és az egyenlőségi / egyenlőtlenségi reláció közötti kapcsolat
0 1 2 3 4 5 → 6 → 7 → 8 9 10 … 2. Asszociativitás: (a + b) + c = a + (b + c), bármely a, b és c természetes számok esetén.
Ugyanígy, hogy hozzáadjunk 3-hoz 5-öt, a természetes számok sorozatában a 3-tól indulva számlálunk még 1. Ha az egyenlőség mindkét tagjához hozzáadjuk3. 0 semleges
ugyanazt a elem: a + 0 = 0 + a = a, bármely
természetes számot, az egyenlőség to- a természetes szám esetén.
Megjegyzendő
Az összeadás
5 számot: tulajdonképpen folytatólagos számlálást jelent. Például, hogy hozzáadjunk 5-höz 3-at, a vábbra is fennáll:
Tudtátok,
hogy…
kalmazások.
természetes
0 1 számok 2 sorozatában
3 → 4 az → 5-től
5 → indulva
6 →számlálunk
7 → 8 még9 3 számot: 10 … • ha a = b, akkor a + c = b + c, bármely c természetes szám esetén.
3.3. tagjához
2. Ha az egyenlőtlenség mindkét Az összeadás művelete
hozzáadjuk ugyanazt a természetesésszámot,
az egyenlőségi
az egyenlőtlenség / egyenlőtlenségi reláció közötti kapcsolat
0 1 2 3 4 5 → 6 → 7 → 8 9 10 … továbbra is fennáll:
3.2. A természetes számok összeadásának tulajdonságai • ha a < b, akkor a + c < b + c, pentru orice număr natural c.
Ugyanígy, hogy hozzáadjunk 3-hoz 5-öt, a természetes számok sorozatában a 3-tól indulva számlálunk még 1. Ha az egyenlőség mindkét tagjához hozzáadjuk ugyanazt a természetes számot, az egyenlőség to-
Megjegyzendő
3. Két egyenlőséget tagonként összeadva, az egyenlőség továbbra is fennáll:

5 számot:folytatólagos számlálásnak tekintjük, a fenti példa alapján megállapíthatjuk, hogy fennáll az
Ha az összeadást
• ha a = b és c = d, atunci a + c = b + d. vábbra is fennáll:
5 + 3 = 3 + 5 összefüggés, vagyis két természetes szám összege ugyanannyi, függetlenül a tagok sorrendjétől.
0 más szabályainak
1 2 3 → → 5 fogunk
4 feladatot → megvizsgálni.
6 → 7 → 8 9 10 … • ha a = b,
4. Két azonos irányítású egyenlőtlenséget tagonként akkor
összeadva, a + c = b + c,
az egyenlőtlenség bármely
továbbra c természetes szám esetén.
is fennáll:
Kritikus gondolkodás – a csoportfoglalkozás

Az összeadás feltárására néhány gyakorlati
• ha a < b és c < d, atunci a + c < b + d; 2. Ha az egyenlőtlenség mindkét tagjához hozzáadjuk ugyanazt a természetes számot, az egyenlőtlenség
Útban az iskola felé Péterhez minden reggel csatlakozik padtársa, • ha a > b és c > d, atunci a + c > b + d.
továbbra is fennáll:
matematika
Gyakorlati
3.2. A természetes számok

Anna. A tanítás összeadásának
végén Péter tulajdonságai
ugyanazon az úton tér haza Annával,
Az a és b természetes számokra érvényesek a •következő
ha a < b, akkor a + c < b + c,éspentru
összefüggések: a + b = 11 orice număr natural c.
b + 2a = 15.
Példa
akit lakhelyénél hagy. Péterék lakásától 250 m van Annáék lakásáig,

Határozzátok meg az x = (a + 2) + (b + 3) és y = 3a + 2b számokat.
és a független gondolkodás bátorítása, az önbiza-

Ha az összeadást folytatólagos
Annáéktól az iskoláig pedig 450 m.
számlálásnak tekintjük, 3. Két egyenlőséget tagonként összeadva, az egyenlőség továbbra is fennáll:
az iskoláig?a fenti példa alapján megállapíthatjuk, hogy fennáll az
Megoldás:
a) Milyen távolságot tesz meg Péter otthonról a) Mivel x = a + b + 5, először hozzáadunk 5-öt•az a + b = 11 egyenlőség
ha a = b és c = d, atunci a + c = b + d.
mindkét tagjához. Azt kapjuk,
5 + 3 = 3 + 5 összefüggés,
Felelet: vagyis két természetes szám összege ugyanannyi, függetlenül a tagok sorrendjétől.
250 m + 450 m = 700 m hogy: a + b + 5 = 16, vagyis x = 16.
Az összeadás másb) Milyen távolságot tesz
szabályainak meg Péter, amikor
feltárására néhányhazatér az iskolából?
gyakorlati feladatot fogunk megvizsgálni. 4. Két azonos irányítású
b) Tagonként összeadva az a + b = 11 és b + 2a = 15, egyenlőségeket, egyenlőtlenséget
azt kapjuk, hogy: tagonként összeadva, az egyenlőtlenség továbbra is fennáll:
Felelet: 450 m + 250 m = 700 m • ha a < b és c < d,
(a + b) + (b + 2a) = 11 + 15, ahonnan következik, atunci a + c < b + d;
hogy 3a + 2b = 26, vagyis y = 26.
lom fejlesztése.
Útban az iskola felé Péterhez minden reggel csatlakozik padtársa, • ha a > b és c > d, atunci a + c > b + d.
matematika
18 19
Gyakorlati
Anna. A tanítás végén Péter ugyanazon az úton tér haza Annával,

Az a és b természetes számokra érvényesek a következő összefüggések: a + b = 11 és b + 2a = 15.
Példa
akit lakhelyénél hagy. Péterék lakásától 250 m van Annáék lakásáig,

Annáéktól az iskoláig pedig 450 m.
Megoldás:
a) Milyen távolságot tesz meg Péter otthonról az iskoláig? a) Mivel x = a + b + 5, először hozzáadunk 5-öt az a + b = 11 egyenlőség mindkét tagjához. Azt kapjuk,
Felelet: 250 m + 450 m = 700 m hogy: a + b + 5 = 16, vagyis x = 16.
b) Milyen távolságot tesz meg Péter, amikor hazatér az iskolából? b) Tagonként összeadva az a + b = 11 és b + 2a = 15, egyenlőségeket, azt kapjuk, hogy:
Felelet: 450 m + 250 m = 700 m (a + b) + (b + 2a) = 11 + 15, ahonnan következik, hogy 3a + 2b = 26, vagyis y = 26.
4
18 19
A tankönyv használati útmutatója
A tankönyv szervezése
A tankönyv hét tanítási egységre van felosztva és teljesen lefedi
az iskolai tanterv által előírt három tartalmi területet:
Műveletek természetes számokkal • Feladatok megoldása
aritmetikai módszerekkel • Természetes számok osztása
• Közönséges törtek • Tizedes törtek • Mértani elemek
• Mértékegységek.
Minden egység egy híres személyiség vagy egy jelentős
matematikatörténeti esemény rövid bemutatásával kezdődik,
mint ahogy az egység szerkezetének a bemutatásával, amely
a várakozási állapot előidézésével biztosítja a szakmaközi
kapcsolatok tudatosítását.
V. VI. VII.
ges törtek tanítási
egység Tizedes törtek tanítási
egység Mértani elemek tanítási
egység Mértékegységek
ékű törtek. Százalékok 1. lecke Tizedes törtek; közönséges törteknek, amelyeknek nevezője 10 valamely 1. lecke Pont, egyenes, sík, félsík, félegyenes, szakasz 1. lecke A hosszúság mértékegységei. Kerület
hatványa, tizedes törtek formájába való felírása; véges tizedes tört átalakítása
közönséges törtté
törtek összehasonlítása. 2. lecke Pont és egyenes kölcsönös helyzete. Kollineáris pontok. 2. lecke A terület mértékegységei. Alkalmazás: a négyzet és a téglalap területe
a a számegyenesen „Két különböző ponton keresztül egy és csakis egy egyenes halad át“.
2. lecke Becslések; véges tizedes törtek összehasonlítása, rendezése Két egyenes kölcsönös helyzete: metsző egyenesek, párhuzamos egyenesek
és a számtengelyen való ábrázolása 3. lecke A térfogat mértékegységei. A kocka és a téglatest térfogata
Egészek kiemelése a törtből
3. lecke Szakasz hossza. Két pont közötti távolság.
3. lecke Véges tizedes törtek összeadása és kivonása Kongruens szakaszok Értékelés Ismétlő gyakorlatok és feladatok
gyobb közös osztója.
ítése. Irreducibilis törtek
4. lecke Véges tizedes törtek szorzása 4. lecke Szakasz felezőpontja. Egy pontnak adott pont szerinti szimmetrikusa
ebb közös többszöröse.
a 5. lecke Két természetes szám osztása tizedes tört eredménnyel; alkalmazás: 5. lecke Szög: értelmezés, jelölések, a szög elemei.
két vagy több természetes szám számtani középarányosa; egy közönséges Egy szög belső és külső tartománya. Szögek mérése.
sa és kivonása tört átalakítása tizedes törtté; szakaszosság Műveletek szögek mértékével. Kongruens szögek. Osztályozás
6. lecke Egy véges tizedes törtnek egy nullától különböző természetes számmal való 6. lecke Kongruens alakzatok. Szimmetriatengely
osztása; Két véges tizedes tört osztása. Egy szakaszos tizedes tört közönséges
törtté való átalakítása
7. lecke Pozitív racionális szám; racionális számokkal végzett műveletek sorrendje

kitevőjű hatványa
8. lecke Aritmetikai módszerek olyan feladatok megoldására, ahol a hosszúság,
önséges tört adott törtrészének/százalékának ki- terület, térfogat, tömeg, idő és pénzegységek fordulnak elő
atok 9. lecke Adatszervezési feladatok. Gyakoriság. Vonal grafikonok.

Egy statisztikai adathalmaz átlaga
Tanulási tartalmak: Tartalmi terület: Tanulási tartalmak: Tanulási tartalmak:

SZÁMOK. ADATSZERVEZÉS SZÁMOK. AZ ADATOK SZERVEZÉSE MÉRTAN MÉRTAN
A felmérési komponens
Minden tanulási egység folyamán kiegészítő Minden tanulási egység végén (több egymást követő
értékelési eszközöket (projektek, portfóliók, lecke után) egy felmérő lapot javasolunk, amely
kutatások, játékok stb.), javaslunk, amelyeknek a változatos formák és eszközök segítségével
magas fokú, a mindennapi életben való fontossága/ a matematikai kompetenciák kialakítására
alkalmazhatósága van. és fejlesztésére öszpontosít.
1. lecke
Minden lecke végén egy felmérő található, tartalma:

13. lecke
7. Másoljátok át az alábbi táblázatot a füzetbe, és egészítsétek ki a pontokkal jelölt részt:
1. lecke
A javasolt gyakorlatok
Értékelés
Természetes Egyesek Tízesek Százasok Ezresek Tízezresek Százezresek Milliósok
Egy 3-4 jelentős

szám
2 045 632
7. Másoljátok
…
… át az alábbi
3
számjegye
…
2 táblázatot a8füzetbe, és egészítsétek
1
…
számjegye
4
ki 1a pontokkal jelölt
számjegye
9 részt:
számjegye számjegye
4
számjegye
…
7
számjegye
…
1. lecke13. lecke
Értékelés Természetes számok osztása • Hatványok. Természetes szám négyzete.
Számítási szabályok hatványokkal • HatványokÉrtékelés
összehasonlítása • Számok
és feladatok lehetnek
az ismétlő órák
írása a 10-es és 2-es számrendszerben • Műveletek elvégzésének
fontosságú kérdésből
Természetes
9 305 467 Egyesek7 Tízesek … Százasok … Ezresek5 Tízezresek… Százezresek … Milliósok 9
szám számjegye számjegye számjegye számjegye számjegye számjegye számjegye sorrendje; zárójelek használata
7. Másoljátok át az alábbi táblázatot a füzetbe, és egészítsétek ki a pontokkal jelölt részt: Természetes számok osztása • Hatványok. Természetes szám négyzete.
8. Az alábbi sorozatok esetén vegyétek észre a sorképzés szabályát, és adjátok meg a sorozat következő három tagját: Értékelés
2 045 632 …Természetes 3 Egyesek …
Tízesek
…
Százasok Ezresek
…
4 Tízezresek Százezresek …
Milliósok Számítási szabályok hatványokkal • Hatványok összehasonlítása • Számok
a) 10, 16, 22, … ; b) 10, 21, 32, … ; c) 2, 6, 18, … ;
álló csoport, amely anyaga, felölelve az

… 2 szám számjegye számjegye számjegye számjegye számjegye
8 1 1 9 számjegye
4 számjegye
7 írása a 10-es és 2-es számrendszerben • Műveletek elvégzésének
d) 5, 11, 23, … ; e) 4, 11, 32, … ; f) 12, 23, 34, … . 1. A 17 és 34 közöttisorrendje;
négyzetszám:
zárójelek használata
2. A 217 -nek 14-el való osztási hányadosa és maradéka:
2 045 632 … 3 … … 4 … …
9 305 467
9. a) Írjatok három 7 olyan páratlan … számot, melyekben … 5
a számjegyek … 6.
szorzata … 9 a) 16 a) 14 és 5
… 2 8 1 1 9 4 7
b) Írjatok négy olyan páros számot, melyekben a számjegyek összege 10. 1. A 17 és 34 közötti négyzetszám: b) 492. A 217 -nek 14-el való osztási hányadosa és maradéka: b) 15 és 5
8. Az alábbi sorozatok esetén vegyétek észre
9 305 467 7 a sorképzés
… szabályát,
… és adjátok
5 meg a… sorozat következő… három9 tagját:
a tanárok számára összes (objektív, fél

10. a) Hány aba alakú természetes szám van, melyekben a számjegyek szorzata 4?
a) 10, 16, 22, … ; 8. Az alábbi sorozatok esetén b) 10, 21, 32, … a; sorképzés szabályát, és adjátok
c)meg
2, 6,a sorozat
18, … következő
; a) 16 c) 25 a) 14 és 5 c) 15 és 7
vegyétek észre három tagját: b) 49 b) 15 és 5
d) 5,b)11,
Hány abcabc alakú
23, … ; természetes e)
a) 10, 16, 22, … ;
szám van,
4, 11, 32,melyekben
… a számjegyek összege
b); 10, 21, 32, … ; f) 12,c)6?
23, 34,
2, 6, 18,… .
… ; c) 25 d) 36 c) 15 és 7 d) 14 és 7
9. 11. a) Határozzátok
a) Írjatok három olyan meg
d) 5,az ab, alakú
páratlan számot,számokat,
11, 23, … ;
melyekbenhaa tudjuk,
e) 4, 11, hogy a + b = 3.
számjegyek32, … ;
szorzata 6. f) 12, 23, 34, … . d) 36
3. Az 101 011(2) szám 10-es számrendszerbe írt alakja:
d) 14 és 7
4. 19-nek a 2-es számrendszerbe írt alakja:
b) Határozzátok
négy olyanmeg az abc, alakú számokat, ha tudjuk, összege
hogy a + 2b + c = 6.
lehetővé teszi a tanulók

9. a) Írjatok három olyan páratlan számot, melyekben a számjegyek szorzata 6.
objektív és szubjektív)
b) Írjatok páros számot, melyekben a számjegyek 10. 3. Az 101 011(2) szám 10-es számrendszerbe írt alakja: 4. 19-nek a 2-es számrendszerbe írt alakja:
c) Határozzátok meg b) Írjatok négy olyanszámot,
az ab, alakú páros számot, melyekben
ha tudjuk, hogya számjegyek összege 10.
az ab3, aba és a25 egymásutáni természetes számok. a) 32 a) 32 a) 10 011 a) 10 011
10. a) Hány aba alakú10. természetes számtermészetes
a) Hány aba alakú van, melyekben
szám van, a melyekben
számjegyek szorzataszorzata
a számjegyek 4? 4? b) 35 b) 35 b) 111 b) 111
b) Hány abcabc alakú
Látogatás atermészetes
b) Hány abcabc alakúszám van, melyekben a számjegyek összege 6? 6?
Történelmi Múzeumban természetes szám van, melyekben a számjegyek összege c) 8 c) 1 011
c) 8 c) 1 011
Csoportmunka
11. a) Határozzátok meg az ab, alakú számokat, ha tudjuk, hogy a + b = 3. d) 43 d) 1 101
által elsajátított
11. a) Határozzátok meg
A három az ab, alakú
csoportra számokat,
felosztott tanulókha tudjuk, hogy a + b = 3.
aszámokat, ha
következő feladatokat d) 436. Tudva, hogy 234 ⋅ 215 = 2n, az n értéke: d) 1 101
feladattípust.
b) Határozzátok meg az abc, alakú tudjuk, hogy a + 2b + c = 6. 5. A 1526 : 1525 számítás eredménye:
b) Határozzátok meg az abc, alakú
kapják: c) Határozzátok meg számokat, ha tudjuk,
az ab, alakú számot, hogy a + 2b + c = 6.
ha tudjuk, hogy az ab3, aba és a25 egymásutáni természetes számok.
26 25 a) 1 34 a) 249
c) Határozzátok meg az ab, alakú
1. Csoport Egy számot,
osztály ha tudjuk,
tanulói hogy hogy
felfedezik, az ab3, aba és a25 egymásutáni természetes számok.
a múzeum : 15 számítás eredménye: b) 1551
5. A 15 6. Tudva, hogy 2b) 19 ⋅ 215 = 2n, az n értéke:
Látogatás a Történelmi Múzeumban
a) 249
Csoportmunka
egy I. Károly által kibocsátott Királyi Rendelet alapján kapta c) 225 a) 1 c) 49
tartalmak felmérését
Látogatás a Történelmi A három csoportra felosztott tanulók a következő feladatokat
Múzeumban
meg a működési engedélyt, abba. év augusztus 23-án. Hatá-
Csoportmunka
d) 15 51 d) 219
kapják: b) 15 b) 19
A három csoportra
rozzátok meg azt felosztott tanulók a következő feladatokat
1. Csoport Egy osztály tanulói felfedezik, hogyműkö-
az évet, amelyben kiadták a múzeum a múzeum 7. Hány olyan természetes szám van, amelyet 5-el 8. A 114 melyik két négyzetszám között helyezkedik el?:
kapják:
dési engedélyét,egy haI.tudjuk, hogy
Károly által az évszám
kibocsátott Királyi számjegyeinek
Rendelet alapján kapta osztva a hányados 3?
c) 225 c) 49
összege 18. osztály
1. Csoport Egy meg a működési engedélyt, abba. év
tanulói felfedezik, hogy augusztus
a múzeum 23-án. Hatá- a) 1 d) 15 a) 81 és 121 d) 219
az adott leckében.
rozzátok meg azt az évet, amelyben kiadták a múzeum műkö- b) 2 b) 100 és 121
egy 2.
I. Csoport Mária
Károly által kibocsátott
désiköszönő Királyi
e-mailt Rendelet
küldött
hogy a alapján
évszámkapta
múzeum címére, és a válaszban meghívást kapott mókás
megplakátok
a működési
engedélyét,
engedélyt, abba. év
ha tudjuk,
augusztus
az
23-án.
számjegyeinek
Hatá-
7. Hány
olyan természetes szám van, c) 3 amelyet 5-el 8. A 114 melyik két négyzetszám között helyezkedik el?:
c) 100 és 144
összege 18.
kiállítására. A kiállításra ab plakátot kell készítsenek az I–IV osztályos tanulók, és ba plakátot d) 5 d) 121 és 144
rozzátok meg azt az2.évet, amelybenköszönő
kiadták a múzeum osztva a hányados 3?
az V–VIII osztályosok. Csoport Mária
Ha összesen 33e-mailt plakát küldött aműkö-
készül,múzeum
és azcímére, és a válaszban
I–IV osztályos meghívást
tanulók kapottkészítenek,
többet mókás
dési engedélyét, ha plakátok
tudjuk,kiállítására.
hogy az Aévszám számjegyeinek
kiállításra ab plakátot kell készítsenek az I–IV osztályos tanulók, és ba plakátot a) 110. Feleltessétek meg az A oszlop műveleteit a helyes
9. Állapítsátok meg, hogy a táblázatban szereplő kije-
a) 81 és 121
mint az lentések igazak (I) vagy hamisak (H): eredménnyel a B oszlopból.
összege 18.V–VIII osztályos tanulók, akkor határozzátok meg, hány plakátot kell készítsen mindegyik csapat.
az V–VIII osztályosok. Ha összesen 33 plakát készül, és az I–IV osztályos tanulók többet készítenek, b) 2 A b) 100 és 121
324 < 342 B
3. Csoport A tanulók
2. Csoport Mária köszönő Aze-mailt
én kedvenc
küldöttmúzeumi
a múzeum tárgyam elnevezésű
címére, vetélkedőn
és a válaszban vesznekkapott
meghívást részt, amelyen
mókás be
mint az V–VIII osztályos tanulók, akkor határozzátok meg, hány plakátot kell készítsen mindegyik csapat.
c) 3 c) 100 és 144
510 ⋅ 54 = 540 a) 208
is kell mutassák a3.válsztott
Csoport A tárgyat. Péter
tanulók Az egy könyvet
én kedvenc múzeumiválasztott, melyrőlvetélkedőn
tárgyam elnevezésű elárulta,vesznek
hogy oldalai számozásá-
részt, amelyen be 2 ⋅ [14 - 2 ⋅ (32 - 23)]
plakátok kiállítására.isAkell
kiállításra ab plakátot
hoz 1 086 számjegyet mutassák a válsztott
használtak. Határozzátok
kell
tárgyat. készítsenek
Péter egy könyvet
meg
az I–IV osztályos
a Péterválasztott,
tanulók,oldalai
melyről elárulta,
által választott könyvhogy
és ba plakátot
oldalainak számozásá-
számát.
123 egy természetes szám négyzete
d) 5
2 ⋅ (14 - 2) ⋅ 32
- 23 b) 24 d) 121 és 144
az V–VIII osztályosok. Ha
hoz 1 086összesen
számjegyet 33 plakátHatározzátok
használtak. készül, és meg
az I–IV
a Péterosztályos tanulók
által választott többet készítenek,
könyv oldalainak számát. c) 224
2 ⋅ 14 - 2 ⋅ (32 - 23)
d) 26
9. Állapítsátok meg, hogy a táblázatban szereplő kije- 10. Feleltessétek meg az A oszlop műveleteit a helyes
mint1.azÍrjátok
V–VIIIszámjegyekkel
osztályos tanulók,
a akkor
következő határozzátok
számokat: meg,
1. Írjátok számjegyekkel a következő számokat:
hány plakátot kell készítsen mindegyik csapat.
Felmérő
lentések igazak (I) vagy hamisak (H): eredménnyel a B oszlopból.

Felmérő
a) háromszázezer –énhetvenkilenc; 11. Határozzátok meg az a, b, c számokat az alábbi 12. Határozzátok meg az a, b, c és d számokat az alábbi
3. Csoport A tanulóka)Azháromszázezer
kedvenc –múzeumi
hetvenkilenc;
tárgyam elnevezésű vetélkedőn vesznek részt, amelyen be
b) egymillió táblázatból. táblázatbó.
b) egymillió
is kell mutassák – négyezer
a válsztott – –öt;négyezer
tárgyat. – öt;könyvet választott, melyről elárulta, hogy oldalai számozásá-
Péter egy 24
3 < 3 42 A B
c) harmincnyolcezer – kilenc.
hoz 1 0c)
86harmincnyolcezer
számjegyet használtak. Határozzátok meg a Péter által választott könyv oldalainak számát.
– kilenc. Hatvány
A hatvány utolsó O o h r
3 pont számjegye
510 ⋅ 54 = 540 2 a) 208
2. Írjátok betűkkel a következő számokat: 3 pont 546 13 2 ⋅ [14 - 2 ⋅ (3
a b - 23)]
1. Írjátok számjegyekkel
betűkkel a) a következő
12 006 023 ; számokat:
b) 204 509 ; c) 10 078. 62017 a b) 24
Felmérő
2. Írjátok a következő számokat: 123 egy természetes szám négyzete

c 27 8 12
2 ⋅ (14 - 2) ⋅ 3 2
- 23
a) háromszázezer
a) 12 006 023 ;3.–Határozzátok
hetvenkilenc;
b) 204 509 ; c) 10 078.
3 pont 1252018 b
129 d 16 1 c) 224
meg, hány számjegyet kell felhasználni a 125 és 312 közötti számok leírásához. 2 0212019 2 ⋅ 14 - 2 ⋅ (32 - 23)
b) egymillió – négyezer – öt; 3 pont c
d) 26
2 pont
c)3.harmincnyolcezer
Határozzátok 4.meg, – kilenc.
hány számjegyet
Határozzátok kell felhasználni
meg az összes ab, alakú számot,aha125 és 312
tudjuk, közötti számok leírásához.
hogy a + b ≤ 4. 13. Két természetes szám összeg 53. Ha a nagyobb 14. Mutassátok ki, hogy 102 = 62 + 82, majd azt, hogy 1022
31 pont
pont
2 pont 11. Határozzátok meg az a, b, c számokat az alábbi
számot elosztjuk a kisebb kétszeresével, a hányados 12. Határozzátok meg az a, b, c és d számokat az alábbi
is felírható két négyzetszám összegeként.
2. Írjátok betűkkel a meg
4. Határozzátok következő számokat:
az összes ab, alakú számot, ha tudjuk, hogy a + b ≤ 4. Hivatalból: 1 pont 4 és a maradék 8 lesz. Határozzátok meg a két számot.
a) 12 006 023 ; b) 204 509 ; c) 10 078.
táblázatból. táblázatbó.
1 pont
3 pont13 57
3. Határozzátok meg, hány számjegyet kell felhasználni a 125 és 312 közötti számok leírásához.
Hivatalból: 1 pont A hatvány utolsó O o h r
Hatvány
számjegye
2 pont
13 546 13 a b
4. Határozzátok meg az összes ab, alakú számot, ha tudjuk, hogy a + b ≤ 4.
62017 a c 27 8 12
1 pont
1252018 b
Hivatalból: 1 pont 129 d 16 1
2 0212019 c
13
13. Két természetes szám összeg 53. Ha a nagyobb
számot elosztjuk a kisebb kétszeresével, a hányados
4 és a maradék 8 lesz. Határozzátok meg a két számot.
14. Mutassátok ki, hogy 102 = 62 + 82, majd azt, hogy 1022
is felírható két négyzetszám összegeként. 5
57
Tartalomjegyzék
I. tanítási egység Műveletek természetes számokkal . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9
1. lecke – Természetes számok írása és olvasása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10
2. lecke – Ábrázolás a számegyenesen. Természetes számok összehasonlítása és rendezése;
közelítések, becslések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14
3. lecke – Természetes számok összeadása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 18
4. lecke – Természetes számok kivonása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 23
5. lecke – Természetes számok szorzása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 27
6. lecke – Közös tényező . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 32
Értékelés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 34
7. lecke – Természetes számok maradék nélküli osztása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 35
8. lecke – Természetes számok maradékos osztása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 39
9. lecke – Természetes szám természetes kitevőjű hatványa. Természetes szám négyzete . . . . . . . . . . . . 42
10. lecke – Számítási szabályok hatványokkal . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 46
11. lecke – Hatványok összehasonlítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 49
12. lecke – Számok írása a 10-es és 2-es számrendszerben . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 51
13. lecke – Műveletek elvégzésének sorrendje; kerek, szögletes és kapcsos zárójelek használata . . . . . . . . . 54
Értékelés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 57
II. tanítási egység Feladatok megoldása aritmetikai módszerekkel . . . . . . . . . . . 59

1. lecke – Az egységrehozatal módszere . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 60
2. lecke – Az összehasonlítás módszere . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 63
3. lecke – Az ábrázolás módszere . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 67
4. lecke – A fordított út módszere . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 72
5. lecke – A hamis feltételezés módszere . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 76
Értékelés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 79
III. tanítási egység Természetes számok oszthatósága . . . . . . . . . . . . . . . . . . 81

1. lecke – Természetes számok oszthatósága . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 82
2. lecke – Oszthatósági szabályok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 86
3. lecke – Prímszámok. Összetett számok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 90
Értékelés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 93
IV. tanítási egység Közönséges törtek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 95

1. lecke – Közönséges törtek. Egyenértékű törtek. Százalékok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 96
2. lecke – Azonos nevezőjű/számlálójú törtek összehasonlítása.
Közönséges törtek ábrázolása a számegyenesen . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 100
3. lecke – Egészek bevezetése a törtbe. Egészek kiemelése a törtből . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 103
4. lecke – Két természetes szám legnagyobb közös osztója.
Törtek bővítése és egyszerűsítése. Irreducibilis törtek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 105
5. lecke – Két természetes szám legkisebb közös többszöröse. Törtek közös nevezőre hozása . . . . . . . . . 110
6. lecke – Közönséges törtek összeadása és kivonása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 113
7. lecke – Közönséges törtek szorzása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 117
8. lecke – Közönséges törtek osztása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 120
9. lecke – Közönséges tört természetes kitevőjű hatványa . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 123
10. lecke – Természetes szám vagy közönséges tört adott törtrészének/százalékának kiszámítása . . . . . . . 126
Értékelés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 130
V. tanítási egység Tizedes törtek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 133

1. lecke – Tizedes törtek; azon közönséges törtek felírása tizedes törtként, melyek nevezői 10-nek
hatványai; véges tizedes tört átalakítása közönséges törtté . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 134
2. lecke – Közelítések; véges tizedes törtek összehasonlítása,
rendezése és a számegyenesen való ábrázolása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 137
3. lecke – Véges tizedes törtek összeadása és kivonása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 140
4. lecke – Véges tizedes törtek szorzása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 143
5. lecke – Két természetes szám osztása, ha a hányados tizedes tört; Alkalmazás: két vagy több természetes
szám számtani közepe; Közönséges törtek átalakítása tizedes törtté; szakaszos tizedes törtek . . . 146
6. lecke – Véges tizedes tört osztása egy nullától különböző természetes számmal;
két véges tizedes tört osztása. Szakaszos tizedes tört átalakítása közönséges törtté . . . . . . . . . 151
7. lecke – Pozitív racionális számok; műveletek elvégzésének sorrendje pozitív racionális számokkal . . . . . . 154
8. lecke – Aritmetikai módszerek törteket tartalmazó feladatok megoldására, melyek tartalmazzák
a hosszúság, terület, térfogat, űrtartalom, tömeg, idő és pénzegységek mértékegységeit . . . . . . . 157
9. lecke – Adatszervezési feladatok. Gyakoriság. Oszlopdiagram. Vonaldiagram. Statisztikai adatok átlaga . . . 162
Értékelés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 167
VI. tanítási egység Mértani elemek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 169

1. lecke – Pont, egyenes, sík, félsík, félegyenes, szakasz . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 170
2. lecke – Pont és egyenes kölcsönös helyzete. Kollineáris pontok. „Két különböző ponton keresztül
egy és csakis egy egyenes halad át“. Két egyenes kölcsönös helyzete: metsző egyenesek,
párhuzamos egyenesek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 174
3. lecke – Szakasz hossza. Két pont közötti távolság. Kongruens szakaszok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 178
4. lecke – Szakasz felezőpontja. Egy pontnak adott pont szerinti szimmetrikusa . . . . . . . . . . . . . . . . . . 182
5. lecke – Szög: értelmezés, jelölések, a szög elemei. Egy szög belső és külső tartománya. Szögek mérése.
Műveletek szögek mértékével. Kongruens szögek. Osztályozás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 186
6. lecke – Kongruens alakzatok. Szimmetriatengely . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 191
Értékelés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 196
VII. tanítási egység Mértékegységek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 199

1. lecke – A hosszúság mértékegységei. Kerület . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 200
2. lecke – A terület mértékegységei. Alkalmazás: a négyzet és a téglalap területe . . . . . . . . . . . . . . . . . 204
3. lecke – A térfogat mértékegységei. A kocka és a téglatest térfogata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 209
Értékelés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 214
Megoldások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 215
Kompetenciák
ÁLTALÁNOS KOMPETENCIÁK
1. Egyes adatok, mennyiségek és matematikai relációk felismerése adott környezetben.
2. Mennyiségi, minőségi, strukturális matematikai adatok feldolgozása változatos tájékoztatási forrásokból.
3. Fogalmak és sajátos algoritmusok használata változatos matematikai összefüggésekben.
4. Adott helyzetre vonatkozó információk, következtetések, megoldási eljárások sajátos matematikai nyelvezeten való kifejezése.
5. Adott helyzet matematikai jellemzőinek elemzése.
6. Adott helyzet matematikai modellezése különböző területek ismeretanyagának beépítésével.
SAJÁTOS KOMPETENCIÁK
1.1. A természetes számok azonosítása különböző szövegkörnyezetben.
1.2. A közönséges törtek és a tizedes törtek azonosítása különböző szövegkörnyezetben.
1.3. Elemi mértani fogalmak és mértékegységek azonosítása különböző szövegkörnyezetben.
2.1. Számítások végzése természetes számokkal, felhasználva az aritmetikai műveleteket és ezek tulajdonságait.
2.2. Számítások végzése törtekkel, felhasználva az aritmetikai műveletek tulajdonságait.
2.3. Mértani eszközök használata mértani alakzatok mérésére vagy szerkesztésére.
3.1. Számítási szabályok használata természetes számokkal való műveletvégzés, valamint oszthatósági feladatok során.
3.2. Algoritmusok használata közönséges törtekkel és tizedes törtekkel való műveletek során.
3.3. Kerületek, területek (négyzet, téglalap) és térfogatok (kocka, téglatest) meghatározása, és ezek megfelelő mértékegységekben való
kifejezése.
4.1. Összehasonlításra, közelítésre, becslésre, a természetes számokkal végzett műveletekre vonatkozó tulajdonságok matematikai
nyelvezeten való megfogalmazása.
4.2. Adott helyzetekben a törtekre/százalékokra jellemző nyelvezet használata.
4.3. Egyes kerületekre, területekre, térfogatokra vonatkozó gyakorlati feladatok sajátos nyelvezeten való megjelenítése, felhasználva a mér-
tékegységek előnyös átalakítását.
5.1. Adott helyzetek elemzése, melyekben természetes számok jelennek meg, egyes számítások érvényességének felbecsülésére vagy
ellenőrzésére.
5.2. Adott helyzetek elemzése, melyekben törtek jelennek meg, egyes számítások érvényességének felbecsülésére vagy ellenőrzésére.
5.3. Adott feladatban mértani alakzatok értelmezése, elemeinek, ezek mértékeinek és a közöttük levő relációk felismerése által.
6.1. Adott helyzet matematikai modellezése természetes számok segítségével, a kapott feladat megoldása aritmetikai módszerekkel, és az
eredmény értelmezése.
6.2. Adott helyzet matematikai ábrázolása törtek segítségével, intra- és interdiszciplináris összefüggésben (földrajz, fizika, gazdaságtan, stb.).
6.3. A tanult mértani elemeket tartalmazó gyakorlati feladatok elemzése, a mértékegységekre és az eredmények értelmezésére vonatkozóan.
Brahmagupta (i.sz. körülbelül 598—665) hindu matematikus és csillagász volt.
628-ban írt műve, a Brahmasphuta‑siddhanta (A világegyetem magyarázata),
mérföldkőnek számít a matematika fejlődésében, mivel ebben az írásban szerepel
először a 0 szám, továbbá a szerző magyarázatot ad a hindu – arab tízes
számrendszerhez. 770-ben az arab matematikusok az eredeti szöveg fordításából
ismerték meg ezt a számrendszert, azzá alakítva, amit ma arab számoknak
nevezünk.
Leonardo Pisano Bogollo (1170—1250), akit még Leonardo Fibonacci ként is isme-
rünk, itáliai matematikus, egyesek szerint a középkori Európa legtehetségesebb
matematikusa volt.
1202-ben írt, majd 1254-ben aktualizált, Liber Abaci (Az abakusz könyve) című
könyvében Fibonacci kiemelte a 0 számjegy jelentőségét, bevezette Európában
a hindu – arab számjegyeket, valamint rávilágított a helyiértékű számírás gyakorlati
jelentőségére, melyben a számokat 0-tól 9-ig terjedő számjegyekkel írjuk le.
I. Műveletek természetes
tanítási
egység számokkal
1. lecke Természetes számok írása és olvasása
2. lecke Ábrázolás a számegyenesen. Természetes számok összehasonlítása

és rendezése; közelítések, becslések
3. lecke Természetes számok összeadása
4. lecke Természetes számok kivonása
5. lecke Természetes számok szorzása
6. lecke Közös tényező
7. lecke Természetes számok maradék nélküli osztása
8. lecke Természetes számok maradékos osztása
9. lecke Természetes szám természetes kitevőjű hatványa. Természetes szám négyzete
10. lecke Számítási szabályok hatványokkal
11. lecke Hatványok összehasonlítása
12. lecke Számok írása 10-es és 2-es számrendszerben
13. lecke Műveletek elvégzésének sorrendje; kerek, szögletes és kapcsos zárójelek

használata
Tanulási tartalmak:
TERMÉSZETES SZÁMOK
I Műveletek természetes számokkal
A Történelmi Múzeumban való látogatás alkalmával a tárlatvezető a tanulóknak több olyan régi írást
matematika
Gyakorlati
tartalmazó kéziratot mutat be , amilyen a képeken látható.
Elmondja a tanulóknak azt, hogy a: 0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 jelek arab számjegyek,
míg a I II III IV V VI VII VIII IX jelek római számok.
Az arab számjegyek a hindu kultúrából származnak, melyeket átvettek az arabok. A kezdetekkor az arabok
0-tól 9-ig a számjegyek jelölésére a következő jeleket használták: ٠ ١ ٢ ٣ ٤ ٥ ٦ ٧ ٨ ٩ ,
a hindu matematikusok pedig ezeket: ० १ २ ३ ४ ५ ६ ७ ८ ९ .

Napjainkban legtöbbször az arab számjegyeket használjuk.
A természetes számok egyes dolgok, tárgyak, élőlények megszámlálásának és rendezésének gyakorlati

Megjegyzendő
szükségességéből keletkeztek. Egy természetes szám írásához a következő tíz szimbólum közül egyet
vagy többet használhatunk, melyeket arab számjegyeknek nevezünk:
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9.
Minden természetes számot olyan számjegyek egymásutániságaként írunk, melyek ismétlődhetnek, és
a legalább kétjegyű számok első számjegye 0-tól különböző. Ugyanakkor a számjegyek minden egymá-
sutánisága egy természetes számot jelöl.
Egy természetes számnak ezt az írásmódját a szám tízes számrendszerben való írásának nevezzük, mert
valamely egységrend (rend) tíz egysége egy egységet alkot az azonnal következő nagyobb egységrendből.
Emlékszünk IV. osztályból, hogy:
egy egység
egy ezres
10 egység egy tízes
= 10 százas
10 tízes alkot egy százast = 100 tízes
1 százas = 10 tízes = 100 egység = 1 000 egység
Bármely természetes szám írásában mindegyik számjegy által elfoglalt hely egy bizonyos egységrendet jelöl:
• az 1. az egyesek rendje (az első számjegy jobbról);
• a 2. a tízesek rendje (a második számjegy jobbról);
• a 3. a százasok rendje (a harmadik számjegy jobbról);
• a 4. az ezresek rendje (a negyedik számjegy jobbról); stb.
Egy természetes szám kiolvasásához a számjegyeket hármasával csoportosítjuk jobbról balra. Ezeket a
csoportokat osztályoknak nevezzük. Minden osztály három egymásutáni egységrendből áll: egyesek,
tízesek és százasok. Tíz egység valamely rendből egy magasabbrendű egységet alkot.
Jobbról balra így következnek sorban: egyesek osztálya, ezresek osztálya, milliósok osztálya, milliárdosok
osztálya, stb.
Azt mondjuk, hogy a tízes számrendszer helyiértékű rendszer, mivel az ebben felírt számok minden egyes
számjegyének értéke a számban elfoglalt helyétől függ.
Milliósok osztálya Ezresek osztálya Egyesek osztálya

Százmilliósok Tízmilliósok Milliósok Százezresek Tízezresek Ezresek Százasok Tízesek Egyesek
rendje rendje rendje rendje rendje rendje rendje rendje rendje
9 8 7 6 5 4 3 2 1
10
1. lecke
Példa:
A 23 472 508 216, számban a 2 háromszor jelenik meg jobbról balra haladva, és a következő értékei
vannak: százasok, milliósok,valamint tízmilliárdosok.
százmilliárdosok
tízmilliárdosok
százmilliósok
milliárdosok
százezresek
tízmilliósok
tízezresek
százasok
milliósok
egyesek
ezresek
tízesek
2 3 4 7 2 5 0 8 2 1 6
milliárdosok osztálya milliósok osztálya ezresek osztálya egyesek osztálya
A számot balról jobbra olvassuk ki, előbb kiolvasva a mindegyik osztályban található (legfeljebb háromjegyű)
számot, majd az osztály nevét, a következőképpen: huszonhárommilliárd – négyszázhetvenkétmillió –
ötszáznyolcezer – kétszáztizenhat.
1. Számok felbontása a tízes számrendszerben. Bármely két- vagy többjegyű természetes szám egyet-
Megjegyzések
len módon bontható fel egy olyan összegre, amely számjegyeinek, illetve ezen számjegyek egység-
rendjeinek szorzatából áll (1, 10, 100, 1 000 stb.).
Példák: 1. 37 = 3 ⋅ 10 + 7 ; ab = 10 ⋅ a + b.
2. 275 = 2 ⋅ 100 + 7 ⋅ 10 + 5 ; abc = 100 ⋅ a + 10 ⋅ b + c.
3. 8 086 = 8 ⋅ 1 000 + 0 ⋅ 100 + 8 ⋅ 10 + 6 ; abcd = 1 000 ⋅ a + 100 ⋅ b + 10 ⋅ c + d.
2. Páros számok, páratlan számok. Páros természetes számoknak nevezzük azokat a természetes
számokat, melyek utolsó számjegye (az egyesek számjegye) 0, 2, 4, 6 vagy 8, páratlan természetes
számoknak pedig azokat, melyek utolsó számjegye 1, 3, 5, 7 vagy 9.
Példák: 1. A 21, 35, 129 és 3 457 számok páratlan számok, mivel utolsó számjegyük 1, 5, 9, valamint 7.
2. Az 54, 128, 3 526, 1 372 számok páros számok, mivel utolsó számjegyük 4, 8, 6, illetve 2.
3. A természetes számok sorozata. A 0, 1, 2, 3, …, 23, 24, 25, …, n, n + 1, n + 2, … írásmódot a
természetes számok sorozatának nevezzük. A sorozat bármely két vagy több szomszédos tagját
egymásutáni természetes számoknak nevezzük.
Példák: 1. 17 és 18 két egymásutáni természetes szám.
2. 45, 46, 47 három egymásutáni természetes szám.
3.
Ha n egy tetszőleges természetes szám, akkor az n, n + 1 és n + 2 egymásutáni
természetes számok.
Jellegzetes feladatok. Ötletek, módszerek, megoldási technikák
1. Határozzátok meg az a, b és c, számjegyeket, ha tudjuk, hogy 789 = a ⋅ 100 + b ⋅ 10 + c.

Megoldás:
a ⋅ 100 + b ⋅ 10 + c = abc és innen 789 = abc .
Következésképpen, a = 7, b = 8 és c = 9.
2. a) Hány számjegyet kell felhasználni egy 80 oldalas könyv oldalainak számozásához?
b) Egy matematika tankönyv oldalainak számozásához 468 számjegyet használtak fel.
Hány oldalas a tankönyv?
Megoldás:
a) 1-től 9-ig 9 számjegyet használtak fel.
10-től 80-ig van 80 - 10 + 1 = 71 kétjegyű szám, tehát 71 ⋅ 2 = 142 számjegyet használtak fel.
A tankönyv számozásához 9 + 142 = 151 számjegyet használtak fel.
11
b) 1-től 9-ig 9 számjegyet használtak fel. Még maradt 468 - 9 = 459 felhasznált számjegy.

10-től 99-ig 180 számjegyet használtak fel. Még maradt 459 - 180 = 279 felhasznált számjegy. Ez a 279 számjegy
a háromjegyű számokból származik, vagyis az első 279 : 3 = 93 háromjegyű számból.
A tankönyvnek 100 + 93 - 1 = 192 oldala van.
3. Határozzátok meg az ab, alakú természetes számokat, ha tudjuk, hogy a + 2b = 11.
Megoldás:
A lehetséges eseteket b értékei szerint tanulmányozzuk, mert észrevesszük, hogy b ≥ 6 esetén a + 2b > 11.
I. eset: Ha b = 5, akkor a = 1.
II. eset: Ha b = 4, akkor a = 3.
III. eset: Ha b = 3, akkor a = 5.
IV. eset: Ha b = 2, akkor a = 7.
V. eset: Ha b = 1, akkor a = 9.
VI. eset: Ha b = 0, akkor a = 11 amely nem számjegy.
A kért számok 15, 34, 53, 72 és 91.
Kitűzött feladatok
1. Írjátok betűkkel a következő természetes számokat:
a) 843 027 ; b) 500 002 ; c) 5 017 ; d) 11 111 ;
e) 21 005 ; f) 403 067 ; g) 120 004 ; h) 20 305 023.
Természetes A természetes A számjegy A számjegy

szám szám számjegye rendje osztálya
1 234 567 3 tízezresek ezresek
54 678 7 … …
23 456 981 9 százasok …
1 234 567 2 … …
23 456 981 4 … ezresek
3. Írjátok táblázatba az adott minta alapján az alábbi természetes számokat:

a) huszonhét; b) háromszázötvennyolcezer;
c) ötezer – nyolc; d) kilencezer – hétszázöt;
e) kétmillió – nyolcszázharminchétezer – kettő; f) hétmillió – háromezer – hatszázöt.
Milliósok osztálya Ezresek osztálya Egyesek osztálya

SZ T E SZ T E SZ T E
4. Hány, 30 és 60 közötti szám tartalmazza:

a) a 4-es számjegyet ; b) két azonos számjegyet; c) az 1 vagy 8 számjegyeket?
5. a) Határozzátok meg az abc, alakú számokat, tudva, hogy abc = 3 · 100 + 7 · 10 + 9.
b) Határozzátok meg az a, b, c, számjegyeket, ha tudjuk, hogy 324 = a · 100 + b · 10 + c.
c) Határozzátok meg az a, b, c, d, számjegyeket, ha tudjuk, hogy a3c4 = 5 · 1 000 + b ·100 +
7 ·10 + d.
6. a) Hány számjegyet kell felhasználni egy 320 oldalas könyv oldalainak számozásához?
b) Egy könyv számozásához 612 számjegyet használtak fel. Hány oldalas a könyv?
12
1. lecke

Természetes Egyesek Tízesek Százasok Ezresek Tízezresek Százezresek Milliósok
szám számjegye számjegye számjegye számjegye számjegye számjegye számjegye
2 045 632 … 3 … … 4 … …
… 2 8 1 1 9 4 7
9 305 467 7 … … 5 … … 9
8. Az alábbi sorozatok esetén vegyétek észre a sorképzés szabályát, és adjátok meg a sorozat következő három tagját:
a) 10, 16, 22, … ; b) 10, 21, 32, … ; c) 2, 6, 18, … ;
d) 5, 11, 23, … ; e) 4, 11, 32, … ; f) 12, 23, 34, … .
9. a) Írjatok három olyan páratlan számot, melyekben a számjegyek szorzata 6.
b) Írjatok négy olyan páros számot, melyekben a számjegyek összege 10.
10. a) Hány aba alakú természetes szám van, melyekben a számjegyek szorzata 4?
b) Hány abcabc alakú természetes szám van, melyekben a számjegyek összege 6?
11. a) Határozzátok meg az ab, alakú számokat, ha tudjuk, hogy a + b = 3.
b) Határozzátok meg az abc, alakú számokat, ha tudjuk, hogy a + 2b + c = 6.
c) Határozzátok meg az ab, alakú számot, ha tudjuk, hogy az ab3, aba és a25 egymásutáni természetes számok.
Látogatás a Történelmi Múzeumban

Csoportmunka
A három csoportra felosztott tanulók a következő feladatokat

kapják:
1. Csoport Egy osztály tanulói felfedezik, hogy a múzeum
egy I. Károly által kibocsátott Királyi Rendelet alapján kapta
meg a működési engedélyt, abba. év augusztus 23-án. Hatá-
rozzátok meg azt az évet, amelyben kiadták a múzeum műkö-
dési engedélyét, ha tudjuk, hogy az évszám számjegyeinek
összege 18.
2. Csoport Mária köszönő e-mailt küldött a múzeum címére, és a válaszban meghívást kapott mókás
plakátok kiállítására. A kiállításra ab plakátot kell készítsenek az I–IV osztályos tanulók, és ba plakátot
az V–VIII osztályosok. Ha összesen 33 plakát készül, és az I–IV osztályos tanulók többet készítenek,
mint az V–VIII osztályos tanulók, akkor határozzátok meg, hány plakátot kell készítsen mindegyik csapat.
3. Csoport A tanulók „Az én kedvenc múzeumi tárgyam“ elnevezésű vetélkedőn vesznek részt, amelyen
be is kell mutassák a válsztott tárgyat. Péter egy könyvet választott, melyről elárulta, hogy oldalai számo-
zásához 1 086 számjegyet használtak. Határozzátok meg a Péter által választott könyv oldalainak számát.
1. Írjátok számjegyekkel a következő számokat:

Felmérő
a) háromszázezer – hetvenkilenc;
b) egymillió – négyezer – öt;
c) harmincnyolcezer – kilenc.
3 pont
2. Írjátok betűkkel a következő számokat:
a) 12 006 023 ; b) 204 509 ; c) 10 078.
3 pont
3. Határozzátok meg, hány számjegyet kell felhasználni a 125 és 312 közötti számok leírásához.
2 pont
4. Határozzátok meg az összes ab, alakú számot, ha tudjuk, hogy a + b ≤ 4.
1 pont
Hivatalból: 1 pont
13
2. lecke Ábrázolás a számegyenesen. Természetes számok

összehasonlítása és rendezése; közelítések, becslések
2.1. Ábrázolás a számegyenesen
1. Anna reggel észreveszi, hogy a hőmérő 22 fokot mutat. Amikor 14 órakor hazajön az
Problémahelyzetek
iskolából, a hőmérő 28 fokot mutat.

Melegebb van 14 órakor, mint reggel?
Felelet: Melegebb van, mert a hőmérő beosztásán 28 > 22.
2. Péter és Anna egy 50 méter hosszú futópályán edzenek. Az O pontból való indulás után,
mely a pályán 0 méterként van megjelölve, adott pillanatban Péter a pálya T pontjában
van, a 25 méteres jelzésnél, Anna pedig a pálya Q pontjában, a 16 méteres jelzésnél.
Ki van közelebb a START-hoz, illetve a FINISH-hez?
16 25 50
0 m m m m
Felelet: 16 < 25, tehát Péter van közelebb a FINISH-hez.

25 > 16, tehát Anna van közelebb a START-hoz.
Számegyenesnek nevezzük azt az egyenest, melyen rögzítünk egy origónak (kezdőpontnak) nevezett pontot,
Megjegyzendő
egy pozitív irányításnak nevezett, nyíl által jelölt, balról jobbra való haladási irányt, valamint egy
mértékegységnek nevezett szakaszt. A számegyenesen minden természetes számnak megfelel egy jól
meghatározott pont. Az illető számot a pont koordinátájának nevezzük. Az origó koordinátája 0 (zéró).
origó mértékegység
Példa
O A B C D E
0 1 2 3 4 5
A fenti számegyenesen az O(0), A(1), B(2), C(3), D(4) és E(5) pontok vannak ábrázolva.
Így olvassuk ki: „az O pont koordinátája 0“, „az A pont koordinátája 1“, „a D pont koordinátája 4“ stb.
2.2. Természetes számok összehasonlítása és rendezése

Különböző számú számjegyekből álló természetes számok közül az a nagyobb, amelyik több számjegy-
Megjegyzendő
ből áll. Két azonos számú számjegyből álló természetes szám közül az a nagyobb, amelyik esetén balról
jobbra haladva először találunk nagyobb számjegyet az azonos rendű számjegyek összehasonlítása
során. A számok összehasonlítására a következő jeleket használjuk: =, <, >, ≤, ≥.
1. 546 < 1 234, mert 1 234 4 számjegyből, 546 pedig 3 számjegyből áll.

Példák
2. 9 999 < 10 001, mert 10 001 5 számjegyből, 9 999 pedig 4 számjegyből áll.

3. 123 < 193, mert ugyanannyi számjegyből állnak, és 2 < 9.
4. 540 > 440, mert ugyanannyi számjegyből állnak, és 5 > 4.
5. 1 234 < 1 237, mert ugyanannyi számjegyből állnak, és 4 < 7.
A számegyenesen két természetes szám közül az a nagyobb, amelyik a másikhoz képest jobbra
Megjegyzések
helyezkedik el.
O A B C D E
0 1 2 3 4 5
3 kisebb, mint 4, mert a D(4) pont jobbra helyezkedik el a C(3) ponthoz képest
14
2. lecke
2.3. Közelítések, kerekítések, becslések
Egy nemzetközi táborban Anna és Péter néhány adatot kell

Probléma
ROMÁNIA FIZIKAI TÉRKÉPE

helyzet
országunkról bemutasson. Tudják azt, hogy 2011-ben, az utolsó

hivatalos népszámláláson Románia népessége 20 121 641 fő volt.
Anna: Valószínűleg ez a szám módosult, figyelembe véve a népes‑
ség számában bekövetkezett változásokat.
Péter: Igazad van, hogy a valósághoz legközelebb álló képet
alakítsuk ki, és könnyen megjegyezhető számot adjunk, azt
fogjuk mondani, hogy Románia népessége körülbelül
20 millió fő.
Amikor egy természetes szám helyett egy hozzá közeli, más számot használunk, akkor az adott szám egy
Megjegyzendő
közelítését alkalmazzuk. Három típusú közelítés van: hiánnyal, többlettel és kerekítéssel.

Egy természetes szám hiánnyal való közelítése tízesekre (százasokra, ezresekre, stb.) az adott számnál
kisebb vagy vele egyenlő, csak tízesekből (százasokból, ezresekből, stb.) álló legnagyobb szám.
Egy természetes szám többlettel való közelítése tízesekre (százasokra, ezresekre, stb.) az adott számnál
szigorúan nagyobb, csak tízesekből (százasokból, ezresekből, stb.) álló legkisebb szám.
Egy természetes szám tízesekre (százasokra, ezresekre, stb.) való kerekítése az adott szám hiánnyal
vagy többlettel való közelítését jelenti a legközelebbi egységrendre. Ha mindkét közelítés egyformán
közel van az adott számhoz, akkor a többlettel való közelítést alkalmazzuk.
Példák
Tízesekre való közelítés… Százasokra való közelítés…

Szám hiánnyal többlettel kerekítés hiánnyal többlettel kerekítés
2 537 2 530 2 540 2 540 2 500 2 600 2 500
782 780 790 780 700 800 800
263 005 263 000 263 010 263 010 263 000 263 100 263 000
1. Egy természetes szám hiánnyal való közelítését a tízesek rendjére úgy kapjuk meg, hogy a szám utolsó
Megjegyzések
számjegyét zéróval helyettesítjük. Egy természetes szám hiánnyal való közelítését a százasok rendjére
úgy kapjuk meg, hogy a szám utolsó két számjegyét zéróval helyettesítjük, stb.
2. Egy természetes szám nagyobb vagy egyenlő bármely hiánnyal való közelítésénél, bármely egység-
rendre; és szigorúan kisebb bármely többlettel való közelítésénél.
3. A tízesek (százasok, ezresek, stb.) rendjére, hiánnyal való közelítés és ugyanarra az egységrendre,
többlettel való közelítés közti különbség 10 (illetve 100, 1 000 stb.).
Júliusban egy kilogramm alma ára 7 lej. Mivel ősszel meg fog jelenni az új termés a piacon, ezért egy
Probléma
helyzet
üdítőitalokat gyártó cég úgy becsüli fel, hogy szeptemberben 2 lejjel olcsóbb lesz egy kilogramm alma
ára. Ősszel 4 lej lett egy kilogramm alma ára.
Hasznos volt-e a becslés?
Felelet: A becslés még akkor is hasznos volt, ha nem fedte teljesen a valóságot. Ahhoz, hogy
a költségvetés lehetővé tegye nagy mennyiségű alma felvásárlását, a becslés segített,
megközelítve a valódi árat.
A becslés azt jelenti, hogy közelítéssel felmérjük valaminek a nagyságát, értékét, hiányos adatok alapján.
Megjegyzendő
A becslésnek tájékoztató szerepe van. Az emberek a különböző tevékenységek megtervezésében hasz-

nosítják, de nem mindig felel meg a matematikai valóságnak. Az a jó becslés, amely időben a valósághoz
közelít.
15

1. Ábrázoljátok a számegyenesen a következő számokat: 3, 5, 6, 7, 10, 12.
Megoldás: Így írjuk A(3), B(5), C(6), D(7), E(10), F(12).
O A B C D E F
0 3 5 6 7 10 12
2. Soroljátok fel az összes háromjegyű, különböző számjegyekből álló természetes számot, melyeket a 6, 1 és 3 szám-
jegyekből képezhetünk, majd írjátok őket növekvő sorrendbe.
Megoldás: A következő számok képezhetők: 613, 631, 136, 163, 316, 361.
Növekvő sorrendjük: 136, 163, 316, 361, 613, 631.
3. Válasszátok meg úgy az a és b számjegyeket, hogy az A = 353a17 szám nagyobb legyen, mintc B = 3b4739 szám.
Hány megoldása van a feladatnak?
Megoldás: Ha b > 5, akkor A < B, a megválasztásától függetlenül.
Ha b = 5, akkor B = 354 739. A és B első két számjegye azonos. B szám harmadik számjegye 4, mely
nagyobb, mint A, harmadik számjegye, ami 3. Ebben az esetben, A < B.
Ha b ≤ 4, akkor A > B, a megválasztásától függetlenül. A b számjegy 5 különböző értéket vehet fel
(0, 1, 2, 3 vagy 4), az a számjegy pedig 10 különböző értéket vehet fel (0, 1, 2, …, 9). A b 5 értéke közül
bármelyiket társíthatjuk az a 10 értékének bármelyikével, tehát 5 ⋅ 10 = 50 különböző lehetőség van az
a és b számjegyek megválasztására.
4. Adott a következő szám 269 317. Helyezzétek be az 5-ös számjegyet az adott szám két számjegye közé úgy, hogy
megkapjuk a lehető legnagyobb, illetve legkisebb számot.
Megoldás: Az 5-ös számjegyet 269 317, két számjegye közé helyezve a következő számokat kapjuk: 2 569 317,
2 659 317, 2 695 317, 2 693 517, 2 693 157.
A lehető legnagyobb szám: 2 695 317.
A lehető legkisebb szám: 2 569 317.
1. Ábrázoljátok a számegyenesen a 0, 1, 2, 3, 5, 6, 9, 10, 12 számoknak megfelelő pontokat.
2. Az alábbi ábrán határozzátok meg az A, B, C és D pontok koordinátáit.
O B A D C E
0 12
3. Írjátok csökkenő sorrendbe a következő számokat: 1 234, 1 342, 2 314, 2 143, 4 321.
4. Péternek az A(6) pontot kellett ábrázolnia, és a következő ábrát készítette:
O A
a)
Márta a B(3) pontot kellett ábrázolnia, és ezt az ábrát készítette:
O B
b)
Helyes-e a két ábrázolás? Indokoljátok a választ!

5. Írjátok növekvő sorrendbe azokat a természetes számokat, amelyek:
a) 12-nél kisebbek ; b) 17 és 25 közöttiek ; c) 14 és 38 közötti páratlan számok.
6. Hasonlítsátok össze a következő számokat:
a) 23 456 és 23 546 ; b) 236 780 és 236 800 ; c) 123 456 és 23 456.
16
2. lecke
7. a) Közelítsétek hiánnyal az 124 367, számot tízesekre, százasokra, ezresekre, illetve százezresekre.

b) Közelítsétek többlettel a 892 524, számot tízesekre, százasokra, ezresekre, illetve százezresekre.
c) Közelítsétek hiánnyal és többlettel az 587 321 számot tízesekre, százasokra, ezresekre, illetve százezresekre.
d) Kerekítsétek a 89 276 számot tízesekre, százasokra, ezresekre, illetve százezresekre.
8. Kerekítsétek a következő számokat százasokra való közelítéssel: 2 367, 3 129, 1 087, 98 109,
63 987, 13 817, 56 257, 56 275, 80 978, 80 789.
9. Határozzátok meg a következő feltételeket teljesítő természetes számokat:
a) ca legkisebb háromjegyű, különböző számjegyekből álló természetes számot, melynek szám-
jegyei nullától különbözőek;
b) a legnagyobb négyjegyű, különböző számjegyekből álló természetes számot;
c) a legnagyobb számot, amelyet három páros és két páratlan, egymástól páronként különböző számjegyekkel írunk le;
d) a legkisebb, különböző számjegyekkel írt, a2b3c4, alakú számot.
10. a) Ábrázoljátok a számegyenesen a 7 és 19 közötti páros számoknak megfelelő pontokat. Hány pontot kaptatok?
b) Ábrázoljátok a számegyenesen a 0 és 14 közötti páratlan számoknak megfelelő pontokat. Hány pontot kaptatok?
11. Írjatok négy – négy olyan, 13 025 és 13 983, közötti természetes számot, amelyeknek százasokra kerekített értéke
a következő számokkal egyenlő: a) 13 000 ; b) 13 500 ; c) 14 000.
12. a) Adott a következő szám 658 234. Helyezzétek be az 7-es számjegyet az adott szám két számjegye közé úgy,
hogy megkapjuk a lehető legkisebb számot.
b) Adott a következő szám 852 374. Töröljétek el a szám egy számjegyét úgy, hogy a keletkezett szám a lehető
legnagyobb legyen.
13. Írjatok 6 olyan, 23 427 és 23 482, közötti természetes számot, melyeket a következő számokra lehet kerekíteni:
a) 23 500 ; b) 23 400 ; c) 23 480.
14. Hány olyan háromjegyű természetes szám van, melyeknek százasokra kerekített értéke 400?
15. Határozzátok meg a megadott táblázat pontozott részéből hiányzó (b, d) számpárokat, amelyekre a < b ≤ c ≤ d < e:
a b c d e
12 … 19 … 22
16. Határozzátok meg azt a legkisebb, különböző számjegyekből álló ötjegyű természetes számot, amely nagyobb,
mint 30 000 és számjegyeinek összege nagyobb, mint 21.
17. Párosítsátok az A oszlopban található minden egyes számjegyet a B oszlop
A B
egy betűjével úgy, hogy megkapjuk az A oszlopban levő számok megelőzőjét
vagy rákövetkezőjét. 1. 327 a) 327
2. 329 b) 328
18. Rendezzétek csökkenő sorrendbe az a, b, c, d, e, természetes számokat,
3. 330 c) 329
ha tudjuk, hogy: c > e, c < a, d > a és b > d.
4. 332 d) 330
19. a) Soroljátok fel az ab2 és ab8 közötti páros számokat. e) 331
b) Soroljátok fel az a13 és a28 közötti páratlan számokat.
20. a) Hányszor kell használni a 3-as számjegyet a természetes számok 1-től 100-ig való leírásában?
b) Hányszor kell használni a 1-es számjegyet a természetes számok 1-től 1 000-ig való leírásában?
1. Hasonlítsátok össze a számokat: a) 12 435 és 12 345 ; b) 20 099 és 2 999.

Felmérő
2 pont
2. a) Közelítsétek hiánnyal a 324 567, számot tízesekre, százasokra, ezresekre, illetve százezresekre.
b) Közelítsétek többlettel a 182 323, számot tízesekre, százasokra, ezresekre, illetve százezresekre.
2 pont
3. Határozzátok meg az összes ab, alakú számot, ha tudjuk, hogy, a4b > 846.
3 pont
4. Határozzátok meg az összes abc, alakú természetes számot, ha tudjuk, hogy,
200 < abc < 400 és c = a + b + 3.
2 pont
Hivatalból: 1 pont
17
3.1. Bevezető fogalmak
Péter gyűjteményében 5 képeslap van romániai turisztikai látvá-
Probléma
helyzet
nyosságokról. Osztálytársa, Anna, még hármat ajándékoz neki

Hány képeslapja van most Péternek?
Felelet: 5 + 3 = 8 (képeslap)

Megjegyzendő
összegének nevezünk.
a + b = s
Az a és b számokat az összeg tagjainak nevezzük, az összeadás eredményét pedig összegnek
Az a + b írásmódot elvégzetlen összegnek nevezzük, s pedig az elvégzett összeg.
27 + 31 = 58 27 + 31 az elvégzetlen összeg

Példa
tag plusz tag egyenlő összeg 58 az elvégzetlen összeg
Tudjuk az előző osztályok tananyagából, hogy két természetes számot úgy adunk össze, hogy összead-
Megjegyzendő
juk az azonos rendű egységeket, figyelembe véve, hogy tíz egység egy bizonyos rendből egy egységet
alkot a rákövetkező magasabb rendből.
+1 +1 +1 +1 +1
2 6 7 + egyesek: 7 + 5 = 12 = 10 + 2 9 7 3 + egyesek: 3 + 9 = 12 = 10 + 2
5 8 5 tízesek: 6 + 8 + 1 = 15 = 10 + 5 3 6 4 9 tízesek: 7 + 4 + 1 = 12 = 10 + 2
8 5 2 százasok: 2 + 5 + 1 = 8 4 6 2 2 százasok: 9 + 6 + 1 = 16 = 10 + 6
több ezer: 3 + 1 = 4
Az összeadás tulajdonképpen folytatólagos számlálást jelent. Például, hogy hozzáadjunk 5-höz 3-at, a
Tudtátok,
hogy…
természetes számok sorozatában az 5-től indulva számlálunk még 3 számot:

0 1 2 3 4 5 → 6 → 7 → 8 9 10 …
Ugyanígy, hogy hozzáadjunk 3-hoz 5-öt, a természetes számok sorozatában a 3-tól indulva számlálunk még
5 számot:
0 1 2 3 → 4 → 5 → 6 → 7 → 8 9 10 …
3.2. A természetes számok összeadásának tulajdonságai

Ha az összeadást folytatólagos számlálásnak tekintjük, a fenti példa alapján megállapíthatjuk, hogy fennáll az
5 + 3 = 3 + 5 összefüggés, vagyis két természetes szám összege ugyanannyi, függetlenül a tagok sorrendjétől.
Az összeadás más szabályainak feltárására néhány gyakorlati feladatot fogunk megvizsgálni.
Útban az iskola felé Péterhez minden reggel csatlakozik padtársa,

matematika
Gyakorlati
Anna. A tanítás végén Péter ugyanazon az úton tér haza Annával,

akit lakhelyénél hagy. Péterék lakásától 250 m van Annáék lakásáig,
Annáéktól az iskoláig pedig 450 m.
a) Milyen távolságot tesz meg Péter otthonról az iskoláig?
Felelet: 250 m + 450 m = 700 m
b) Milyen távolságot tesz meg Péter, amikor hazatér az iskolából?
Felelet: 450 m + 250 m = 700 m
18
3. lecke

Mit veszünk
Az összeadásnak ezt a tulajdonságát kommutativitásnak nevezzük.

észre
vagy, általánosan: a + b = b + a

bármely a és b természetes számok esetén.
Péntektől vasárnapig Péter kiolvasta kedvenc könyvét.

matematika
Gyakorlati
Pénteken 24 oldalt olvasott, szombaton 67 oldalt, vasárnap pedig 48-at.

a) Hány oldalt olvasott Péter pénteken és szombaton?
b) Hány oldalt olvasott Péter szombaton és vasárnap?
c) Hány oldalt olvasott Péter hétvégén?
1. felelet: 91 + 48 = 139 (oldalt) (összeadtuk az első két napon, valamint vasárnap elolvasott oldalak
számát)
2. felelet: 24 + 115 = 139 (oldalt) (összeadtuk a pénteken, valamint az utolsó két napon elolvasott
oldalak számát)
Három természetes szám összeadásakor ugyanazt az eredményt kapjuk, ha az első két szám összegéhez
Mit veszünk
hozzáadjuk a harmadik számot, vagy, ha az első számot hozzáadjuk az utolsó két szám összegéhez. Az
észre

vagy, általánosan: (a + b) + c = a + (b + c)
bármely a, b és c természetes számok esetén.
A természetes számok összeadásának tulajdonságai

Megjegyzendő
1. Kommutativitás: a + b = b + a, bármely a és b természetes számok esetén.

2. Asszociativitás: (a + b) + c = a + (b + c), bármely a, b és c természetes számok esetén.
3. 0 semleges elem: a + 0 = 0 + a = a, bármely a természetes szám esetén.
3.3. Az összeadás művelete és az egyenlőségi / egyenlőtlenségi reláció közötti kapcsolat

1. Ha az egyenlőség mindkét tagjához hozzáadjuk ugyanazt a természetes számot, az egyenlőség to-
Megjegyzendő
vábbra is fennáll:
• ha a = b, akkor a + c = b + c, bármely c természetes szám esetén.
2. Ha az egyenlőtlenség mindkét tagjához hozzáadjuk ugyanazt a természetes számot, az egyenlőtlenség
továbbra is fennáll:
• ha a < b, akkor a + c < b + c, pentru orice număr natural c.
3. Két egyenlőséget tagonként összeadva, az egyenlőség továbbra is fennáll:
• ha a = b és c = d, atunci a + c = b + d.
4. Két azonos irányítású egyenlőtlenséget tagonként összeadva, az egyenlőtlenség továbbra is fennáll:
• ha a < b és c < d, atunci a + c < b + d;
• ha a > b és c > d, atunci a + c > b + d.
Az a és b természetes számokra érvényesek a következő összefüggések: a + b = 11 és b + 2a = 15.

Példa

Megoldás:
a) Mivel x = a + b + 5, először hozzáadunk 5-öt az a + b = 11 egyenlőség mindkét tagjához. Azt kapjuk,
hogy: a + b + 5 = 16, vagyis x = 16.
b) Tagonként összeadva az a + b = 11 és b + 2a = 15, egyenlőségeket, azt kapjuk, hogy:
(a + b) + (b + 2a) = 11 + 15, ahonnan következik, hogy 3a + 2b = 26, vagyis y = 26.
19
Kritikus gondolkodás. Az első n darab nullától különböző természetes szám összege
Minden n ≥ 1 természetes szám esetén teljesül a következő egyenlőség:

Megjegyzendő
1 + 2 + … + n = n ⋅ (n + 1) : 2.
Bizonyítás: Ha S az első n darab nullától különböző természetes szám
összegét jelenti, akkor a következő egyenlőségeink vannak:
S = 1 + 2 + 3 + … + (n - 1) + n
S = n + (n - 1) + (n - 2) + … + 2 + 1
Tagonként összeadva a két összefüggést, kapjuk, hogy:
2 ⋅ S = (1 + n) + (2 + n - 1) + (3 + n - 2) + … + (n - 1 + 2) + (n + 1),
vagyis , ahonnan következik: S = n ⋅ (n + 1) : 2.
1. Az első tíz nullától különböző természetes szám összege:

Példák
1 + 2 + … + 10 = 10 ⋅ 11 : 2 = 110 : 2 = 55.
2. Az 1-től 100-ig terjedő természetes számok összege:
1 + 2 + … + 100 = 100 ⋅ 101 : 2 = 10 100 : 2 = 5 050.
Az előbbi példákban előforduló összegeket Gauss-féle összegeknek nevezzük, a nagy német matemati-
Megjegyzés
kus Karl Friedrich Gauss neve után, akiről azt mesélik, hogy elemi iskolásként azt a büntetést kapta
J.G. Büttner nevű tanárától, hogy számítsa ki az 1-től 100-ig terjedő természetes számok összegét. A fenti
bizonyításhoz hasonlóan eljárva, tanárának és asszisztensének meglepetésére, néhány másodperc alatt
sikerült meghatároznia a helyes eredményt.
Karl Friedrich Gauss (1777–1855) német matematikus, fizikus és csillagász volt, akit ma
Önálló unka
is az egyik legnagyobb német tudósnak tartanak.

A tanárotok által javasolt tudományos személyiségekről szóló kisenciklopédiát vagy internet
oldalt használva, gyűjtsetek adatokat Gaussnak a tudomány fejlődéséhez való hozzájárulásáról.

1. Felhasználva az összeadás asszociativitását és kommutativitását, számítsátok ki gyorsan a következő összegeket:
a) S = 22 + 23 + 24 + 100 + 76 + 77 + 78 ; b) S = (24 + 36) + 73 + 22 + 87 + (88 + 44) + 66.
Megoldás:
a) S = 22 + 23 + 24 + 100 + 76 + 77 + 78 = (22 + 78) + (23 + 77) + (24 + 76) + 100 =
= 100 + 100 + 100 + 100 = 400 ;
b) S = (24 + 36) + 73 + 22 + 87 + (88 + 44) + 66 = (24 + 36) + (73 + 87) + (22 + 88) + (44 + 66) =
= 60 + 160 + 110 + 110 = 220 + 220 = 440.
2. Számítsátok ki gyorsan, felcserélve az összeg egyik tagját egy el nem végzett összeadással, a következő minta alapján:
529 + 780 = 509 + 20 + 780 = 509 + (20 + 780) = 509 + 800 = 1 309 ;
a) 675 + 388 ; b) 937 + 677.
Megoldás:
a) 675 + 388 = 675 + (25 + 363) = (675 + 25) + 363 = 700 + 363 = 1 063 ;
b) 937 + 677 = (900 + 37) + (600 + 77) = (900 + 600) + (37 + 77) = 1 500 + 114 = 1 614.
3. Tudva, hogy x + 2y + 13 = 24, határozzátok meg az a = 18 + 2y + x és b = 2x + 77 + 4y számokat.
Megoldás:
a = 18 + 2y + x = (x + 2y + 13) + 5 = 24 + 5 = 29
b = 2x + 77 + 4y = x + x + 2y + 2y + 77 = (x + 2y + 13) + (x + 2y + 13) + 51 = 99.
20
3. lecke
4. Határozzátok meg az ab alakú számokat, melyekre fennáll a 17ab + ab57 = 5 191 egyenlőség.

Megoldás:
1. módszer. A tagokat egymás alá írjuk: A b és 7 összegének utolsó számjegye 1, tehát b = 4.
1 7 a b + 1 7 a 4 +
a b 5 7 a 4 5 7
5 1 9 1 5 1 9 1
Az a, 5 és 1 számok összegének utolsó számjegye 9, tehát a = 3. Eszerint ab = 34, ezért az 1 734 + 3 457 = 5 191,
egyenlőség igaz.

2. módszer. A tizedes írásmódot használva:
17ab + ab57 = 1 700 + ab + ab00 + 57 = 1 757 + abab, tehát 1 757 + abab = 5 191.
Következik, hogy abab = 5 191 - 1 757 = 3 434, ahonnan ab = 34.
5. Legyen n ≥ 3 egy természetes szám. Rendezzétek növekvő sorrendbe a 2n + 8, 4n + 3, n + 10 számokat.
Megoldás:
Az n + 7 természetes számot hozzáadva az n ≥ 3, egyenlőtlenség mindkét oldalához kapjuk, hogy 2n + 7 ≥ n + 10,
tehát n + 10 ≤ 2n + 7 < 2n + 8. Ezek után tagonként összeadva az n ≥ 3 és n ≥ 3, egyenlőtlenségeket kapjuk, hogy
2n ≥ 6. Most mindkét oldalhoz hozzáadva a 2n + 3 mennyiséget következik, hogy 4n + 3 ≥ 2n + 9 > 2n + 8. Ezek
szerint n + 10 < 2n + 8 < 4n + 3.
1. Számítsátok ki:
a) 241 + 347 ; b) 127 + 234 ; c) 6 453 + 1 200 ; d) 678 + 5 438 ;
e) 4 539 + 496 ; f) 134 + 739 ; g) 1 020 + 3 057 + 59 ; h) 219 908 + 1 005 + 12 ;
i) 42 008 + 21 007 + 674 ; j) 378 + 324 + 5 002 ; k) 92 367 + 195 + 6 792 ; l) 210 + 2 011 + 20 012.
2. Felhasználva az összeadás asszociativitását és kommutativitását, számítsátok ki a következő összegeket:
a) S = 3 + 12 + 45 + 97 + 17 + 83 + 55 + 88 + 100 ;
b) S = 200 + 175 + 113 + 37 + 25 + 87 + 163 ;
c) S = 19 + 32 + 58 + 91 + 42 + 81 + 55 + 9 + 100.
a) 24 + 68 + 76 + 32 ; b) 224 + 29 + 32 + 76 + 71 + 24 ; c) 90 + 900 + 100 + 10 ;
d) 450 + 327 + 550 + 673 ; e) 444 + 999 + 556 + 1 ; f) 25 + 58 + 175 + 142.
4. Számítsátok ki a következő összegeket:
a) 1 + 2 + 3 + … + 30 ; b) 2 + 3 + 4 + … + 30 ; c) 9 + 10 + 11 + … + 30.
5. a) Két egymás utáni természetes szám összege 43. Határozzátok meg a számokat.
b) Három egymás utáni természetes szám összege 48. Határozzátok meg a számokat.
c) Két egymás utáni páros természetes szám összege 26. Határozzátok meg a számokat.
d) Három egymás utáni páratlan természetes szám összege 57. Határozzátok meg a számokat.
6. a) Határozzátok meg az ab alakú számokat, amelyekre 7ab + ab2 = 977.
b) Határozzátok meg az ab alakú számokat, amelyekre 4ab + ba9 = 852.
7. Végezzétek el:
a) a105 + 3b3 ; b) a00d + b00 + 60 ; c) ab0000 + cd00 + ef.
8. Ha a egy páros szám és b egy páratlan szám, pontosítsátok, hogy a következő állítások közül melyek biztonsan
igazak és melyek biztonsan hamisak:
a) a + b + 11 egy páros szám; b) a + b + 12 egy páros szám;
c) a + 4 + b + 9 egy páratlan szám; d) 50 + a + b + 36 egy páratlan szám.
9. a) Ha n a legnagyobb páros számjegy, akkor határozzátok meg az n + 11 és n + 24 között található páros számokat.
b) Ha n a legnagyobb páratlan számjegy, melyek az n + 17 és n + 39 között található páratlan számok?
21
I Műveletek természetes számokkal 3. lecke
10. Anna és Péter számítógép segítségével programot akarnak létrehozni, amely beolvassa a bemeneti adatokat és
előállítja a kért kimeneti adatokat. Találjátok meg a hibás eredményeket és jelezzétek a helyes válaszokat, az adott
minta alapján:
Bemeneti adatok Érték Kimeneti adatok Érték Eredmények ellenőrzése
a) 5 + 3a + 2b 22 2b + 3a + 45 62 helyes
b) 2a + 4b + 19 51 60 + 4b + 15 + 2a 701 hibás/a helyes eredmény 107
c) 5a + 3b + 99 158 34 + 10a + 78 + 6b 230 …
3a + 5b 26
d) 7a + 8b 35 …
4a + 3b 20
a + 2b 25
e) 5a + 9b + 7 122 …
2a + 3b 40
11. Állítsátok vissza az összeadásokat, leírva az összes megoldási lehetőséget.
a) 1 * 6 + b) * * 3 * + c) 4 * +
2* 794* 5*2
*13 13783 *29
12. A középkori táborban Gábor és Anna íjjal lőnek célba. Határozzátok meg, hogy ki a győztes, tudva azt, hogy min-
den versenyző végső pontszámát az összes területnek megfelelő pontszám összeadásával számítják ki.
Nyílvesszők
Sárga Piros Kék Fekete Fehér
7 pont Versenyzők
9 pont
Anna 2 3 4 5 1
5 pont
3 pont Tamás 3 1 5 4 2
1 pont
1. Péter felírja a táblára a 19-es számot és javasolja Annának, hogy krétával húzza át a számot és írjon
Játékok
helyette két olyan nullától különböző természetes számot, melyeknek összege 19. Ezután Péter minden
Anna által választott számot szintén két nem nulla természetes szám 19-el egyenlő összegeként írja
fel. Milyen számok fognak a táblán szerepelni akkor, amikor a játék véget ér?
2. Egy kétjegyű számra gondoltam. A számomhoz hozzáadom az egyesek számjegyét, majd a tízesek
számjegyét. Az így kapott szám 79 lesz. Milyen számra gondoltam?
3. Határozzátok meg az n természetes számot tudva azt, hogy csak 7 féle képpen lehet felírni két a és b
nullától különböző természetes szám összegeként úgy, hogy a kisebb legyen mint b.
4. Azonosítsátok a szabályt és határozzátok meg a hiányzó számot.
7 158 91 910 … 132 714
5. Péter egy kétjegyű számot mond. Ha kisebb 50, Anna hozzáad 3-mat. Ha nagyobb, mint 50, akkor Anna
hozzáad 4-et. Ezek után Péter ugyanezt teszi. Az nyer, aki először kap egy háromjegyű számot. Ha Péter
kezdő száma 39, akkor ki fogja nyerni a játékot?
1. Végezzétek el egy gyors számolási módszert alkalmazva:

Felmérő
a) 11 + 3 + 9 + 27 ; b) 998 + 97 + 2 + 11 + 3 + 89. 2 pont

2. a) Ha ab + a3 = 85, akkor számítsátok ki mennyi ab + ba.
b) Ha a1 + 3b = 55, akkor számítsátok ki mennyi ab + ba.
2 pont
3. Ha 1 + 2 + 3 + … + 11 = a és 9 + 10 + 11 + … + 18 = b, akkor számítsátok ki mennyi a + b. 2 pont
4. Egy táblára a 7, 4 és 10 számok vannak felírva. Akármelyik diák felírhatja a táblára a táblán
található két tetszőleges számnak az összegét. Mutassatok be egy számolási lehetőséget
úgy, hogy a táblára legyen felírva a 63-as szám. 3 pont
Hivatalból: 1 pont
22
4. lecke
Péter gyűjteményében 27 bankjegy található, ezek a földgömb

problemă
Situație
különböző országaiból származnak. Szeretné ezt kiegészíteni

egy 40 bankjegyből álló teljes sorozatra.
Hány bankjegyre lenne még szüksége?
Elemzés:
Ahhoz, hogy megoldjuk a feladatot, meghatározunk egy olyan
számot, amelyet ha hozzáadunk 27-hez, 40-et kapunk eredmé-
nyül. Ilyen szám létezik, mert 40 a 27 után következik a termé-
szetes számok sorozatában, vagy másképp fogalmazva
40 nagyobb szám, mint 27. Ezt a számot a 40 és 27 számok különbségének fogjuk nevezni.
Megoldás: 40 - 27 = 13 bankjegyre van még szüksége Péternek
Legyen a és b két természetes szám úgy, hogy a ≥ b. Azt a d természetes számot,

Megjegyzendő
amely az a = b + d tulajdonsággal rendelkezik, az a és b számok különbségének

nevezzük.
Azt a műveletet, amelynek segítségével két a és b természetes szám a - b,
különbségét kapjuk, kivonásnak nevezzük.
Jelölés: d = a - b.
Az a és b számokat a kivonás tagjainak nevezzük; a neve kisebbítendő, b neve pedig kivonandó.
Az a - b jelölést el nem végzett különbségnek, míg a d jelölést elvégzett különbségnek nevezzük.
534 - 319 = 215 534 - 319 az el nem végzett különbség

Példa
kisebbítendő minusz kivonandő egyenlő különbség 215 az elvégzett különbség
A természetes számok kivonásakor az azonos rendű egységeket vonjuk ki egymásból, ha nincs elég
Szabály
egység a kisebbítendőnél, elveszünk egy egységet az eggyel nagyobb rendű egységtől és átalakítjuk tíz
darab, eggyel kisebb rendű egységgé.
1. példa: 2. példa:
Példák
-1 -1 -1 -1
6 5 4 - egyesek: 4 - 3 = 1 5 4 6 1 - egyesek: 1 + 10 - 9 = 2
2 7 3 tízesek: 5 + 10 - 7 = 8 3 7 6 9 tízesek: 6 - 1 + 10 - 6 = 9
3 8 1 százasok: 6 - 1 - 2 = 3 1 6 9 2 százasok: 4 - 1 + 10 - 7 = 6
ezresek 5 - 1 - 3 = 1
Mivel a kivonás az összeadás fordított művelete, egy csökkenő sorrendnek megfelelő számolást jelent.
Tudtátok,
hogy…
Például, ha 9-ből ki akarunk vonni 6-ot, akkor 9-től indulva, csökkenő sorrendben számolunk 6 számot:
0 1 2 3 ← 4 ← 5 ← 6 ← 7 ← 8 ← 9 10 …
Ilyen módon tekintve a kivonásra, láthatjuk, miért szükséges az, hogy a kivonandó legfeljebb egyenlő lehet
a kisebbítendővel1.
1
A VI. osztályban megtanuljuk, hogy hogyan lehet egy a természetes számból kivonni egy b > a. természetes számot. Nyilván-
valóan egy ilyen kivonás eredménye nem lehet egy természetes szám. Ahhoz, hogy a kivonást elvégezhessük, szükségünk
lesz arra, hogy új számokat találjunk ki, az úgynevezett negatív egész számokat. Ezek a számtengelyen 0-tól balra helyezked-
nek el, ezáltal csökkenő sorrendben tudjuk számolni.
23
1. Az A1 jelzésű Bukarest - Pitești autópálya hossza

matematika
Gyakorlati
ROMÁNIAI AUTÓTÉRKÉP
112 km, míg az A2 jelzésű Bukarest - Konstanca
autópálya 202 km hosszúságú. Mekkora távolságot
tesz meg egy autós, ha Pitești-ről Konstancára akar
utazni az A1 és A2 autópályákon?
Megoldás: 112 km + 202 km = 314 km
2. Az A1 jelzésű A1 Bukarest - Pitești és az A2 jelzésű
Bukarest - Konstanca, autópályákon haladva
Konstancától Pitești-ig a távolság 314 km. Tudva,
hogy az A2 jelzésű Bukarest - Konstanca autópálya
hossza 202 km, határozzátok meg az A1 jelzésű
autópálya hosszát.
Válasz: 314 km - 202 km = 112 km Jelmagyarázat
műút
A kivonás az összeadás fordított művelete országhatár
Általában, ha a + b = s, akkor .
Az összeadás próbáját kivonással végezzük, ilyen módon:

Mit veszünk
• összeg - egyik tag = másik tag.

észre
A kivonás próbáját vagy egy másik kivonással, vagy egy összeadással végezzük, a következőképpen:
• kisebbítendő - különbség = kivonandó (kivonás próbája másik kivonással);
• kisebbítendő = kivonandó + különbség (kivonás próbája összeadással).
4.2. A kivonás művelete és az egyenlőségi/ egyenlőtlenségi relációk közötti kapcsolat

1. Ha egy természetes számot kivonunk egy egyenlőség mindkét tagjából, az egyenlőség továbbra is fennáll:
Megjegyzendő
• ha a = b, akkor a - c = b - c, bármilyen c ≤ a természetes szám esetén.

2. Ha egy természetes számot kivonunk egy egyenlőtlenség mindkét tagjából, az egyenlőtlenség továbbra
is fennáll:
• ha a ≤ b, akkor a - c ≤ b - c, bármilyen c ≤ a természetes szám esetén.
3. Ha két egyenlőséget tagonként kivonunk egymásból, az egyenlőség továbbra is fennmarad:
• ha a = b, c = d és a ≥ c, akkor a - c = b - d.

1. Tamás születésekor, édesapja 28 éves volt. Határozzátok meg:
a) Mennyi idős lesz Tamás, amikor édesapja 40 éves lesz?
b) Hány eves lesz az édesapja akkor, amikor Tamás betölti a 18. életévét?
Megoldás: a) 40 - 28 = 12, tehát Tamás 12 éves lesz
b) 18 + 28 = 46, tehát az édesapa 46 éves lesz
2. Határozzátok meg azt a számot, amely 176-tal kisebb, mint a 98 és 99 számok összege.
Megoldás:
Az összeg 98 + 99 = 197, tehát a keresett szám 197 - 176 = 21.
3. Határozzátok meg a legnagyobb és legkisebb négy különböző számjegy segítségével
felírt természetes szám közötti különbséget.
Megoldás:
A legnagyobb négy különböző számjegy segítségével felírt szám 9 876, a legkisebb pedig 1 023. Különbségük
pedig 9 876 - 1 023 = 8 853.
4. Péternek és Tamásnak összesen 794 leje van. Tamásnak és Annának pedig összesen 676 leje. A három gyereknek
együtt 1 250 leje van. Határozzátok meg, mennyi pénze van mindegyiknek külön-külön.
24
4. lecke
Megoldás:
1 250 lej - 794 lej = 456 leje van Annának (a három gyerek pénzéből kivontuk Péter és Tamás pénzét)
1 250 lej - 676 lej = 574 leje van Péternek (a három gyerek pénzéből kivontuk Anna és Tamás pénzét)
794 lej - 574 lej = 220 leje van Tamásnak (Péter és Tamás pénzéből kivontuk Péter pénzét)
a) 2 537 - 1 322 ; b) 6 795 - 3 063 ; c) 3 172 - 2 183 ; d) 2 105 - 1 537 ;
e) 25 002 - 7 279 ; f) 40 010 - 17 073 ; g) 23 002 - 8 792 ; h) 20 030 - 15 086.
2. Határozzátok meg:
a) a legnagyobb és legkisebb négy azonos számjegyből álló számok különbségét;
b) a legnagyobb és legkisebb három különböző számjegyből álló számok különbségét;
c) a legnagyobb négy különböző és a legkisebb három azonos számjegyből álló számok különbségét;
d) a legkisebb négy azonos számjegyből álló páros szám és legnagyobb három azonos számjegyből
álló páratlan szám közti különbséget.
3. Határozzátok meg minden esetben az ismeretlen tagot, tudva, hogy:
a) ha összeadjuk az x és 577 számokat, az eredmény 867 lesz; b) ha az 529 számot az x természetes szám-
c) ha összeadjuk az x és 1 286 számokat, az eredmény 5 875 lesz; hoz adjuk, az eredmény 630 lesz;
d) az x és 44 561 számok összege 894 552.
4. Határozzátok meg az ismeretlen tagot:
a) 247 + x = 783 ; b) x + 318 = 2 467 ; c) 735 - x = 517 ;
d) x - 482 = 267 ; e) 23 536 - x = 10 039 ; f) 4 357 + x + 937 = 6 251 ;
g) 873 - x = 243 ; h) x - 215 = 772 ; i) 7 815 - x + 737 = 3 511.
5. Számítsátok ki, figyelembe véve a zárójelek használatát.
a) (789 - 542) - 15 ; b) 1 299 - (234 - 199) ;
c) 16 801 - [5 622 - (1 240 - 559)] ; d) 78 952 - (568 - 422) - (4 587 - 2 559).
6. Két szám összege 98, különbségük pedig 82. Határozzátok meg a számokat.
7. Egy autóbusz 349 kilométert tesz meg első nap, 52 kilométerrel kevesebbet
második nap és a harmadik nap 276 kilométerrel kevesebbet, mint az első két
nap együttvéve. Mekkora hosszúságú útvonalat tett meg az autóbusz összesen
a három nap alatt?
8. Három természetes szám összege 2 002. Ha mindhárom számból külön-külön
kivonjuk ugyanazt a számot a következő számokat kapjuk: 175, 318, 723.
Melyek voltak az eredeti számok?
9. Tekintsük az x, y, z természetes számokat.
a) Tudva, hogy x + 2y = 24 és x + y = 19, határozzátok meg az y értékét.
b) Tudva, hogy 3x + 2y = 18 és 2x + 2y = 14, határozzátok meg az x értékét.
c) Tudva, hogy x + 2y + z = 17 és x + y = 10, határozzátok meg az y + z értékét.
10. Adottak az a, b, c természetes számok.
a) Ha a - b = 215 és b - c = 132, határozzátok meg a - c értékét.
b) Ha a - c = 138 és b - c = 129, számítsátok ki a - b értékét.
c) Ha a - b = 72 és (a - c) - (b + c) = 18, határozzátok meg a c számot.
11. Végezzétek el:
a) 10 + 15 + 20 + … + 2 010 - 9 - 13 - 17 - … - 1 609 ;
b) 10 + 20 + 30 + … + 2 020 - 9 - 18 - 27 - … - 1 818 ;
c) 400 000 + 40 000 + 4 000 + 400 + 40 + 4 - 3 - 30 - 300 - 3 000 - 30 000 - 300 000.
12. Határozzátok meg, hogy hány abcd alakú szám teljesíti a következő egyenlőséget:
abcd - b53 - 7 000 = 2 000
25
Kritikus gondolkodás
Oldjátok meg a feladatot két módszerrel.

Csoportfeladat
Péter pénztárcájában eredetileg 250 lej van, először egy 45 lej értékű könyvet vásárol,
majd egy 125 lej értékű videojátékot. Határozzátok meg, mennyi pénze maradt Péternek.
1. megoldás: 250 lej - 45 lej = 205 lej (ennyi pénze maradt a könyv vásárlása után)
205 lej - 125 lej = 80 lej (ennyi pénze maradt Péternek)
2. megoldás: 45 lej + 125 lej = 170 lej (Péter ennyit költött a két termékre)
250 lej - 170 lej = 80 lej (ennyi pénze maradt Péternek)
Mit veszünk észre?
A fenti két megoldásból következik, hogy fennáll a következő egyenlőség: 250 - 45 - 125 = 250 - (45 + 125).
1. Az előbbi feladat két megoldási módszerét elemezve, szóljatok hozzá és indokoljátok a következő
kijelentést:
Ha egy a természetes számból rendre, egymás után több b, c, d stb., természetes számot vonunk ki,
ugyanazt az eredményt kapjuk, mint akkor, amikor az a számból kivonjuk az adott számok összegét.
Csoportokban dolgozva, fogalmazzatok meg egy hasonló feladatot és mutassátok be társaitoknak
a megoldását.
2. Elemezzétek a következő kivonási lehetőségeket, amikor a kivonandó egy zárójelbe írt összeg vagy
különbség. Igazoljátok, hogy a baloldali egyenlőségek igazak és vizsgáljátok meg, saját példákon
keresztül a jobboldalra írt állításokat.
a) 97 - (31 + 25) = 97 - 31 - 25 → ha a ≥ b + c, akkor a - (b + c) = a - b - c;
b) 20 - (15 - 5) = 20 - 15 + 5 → ha a ≥ b ≥ c, akkor a - (b - c) = a - b + c.
1. Ha a kisebbítendőt is és a kivonandót is ugyanazzal a természetes számmal

számolás
Fejben
növeljük, a különbség megmarad:

a - b = (a + c) - (b + c), bármilyen a, b, c, természetes szám esetén, ahol a ≥ b.
Példák: 67 - 39 = (67 + 1) - (39 + 1) = 68 - 40 = 28
854 - 256 = (854 + 4) - (256 + 4) = 858 - 260 = 598
2. Ha a kisebbítendőt is és a kivonandót is ugyanazzal a természetes számmal
csökkentjük, a különbség megmarad:
a - b = (a - c) - (b - c), bármilyen a, b, c természetes szám esetén, ahol a ≥ b ≥ c.
Példák: 131 - 83 = (131 - 3) - (83 - 3) = 128 - 80 = 48
572 - 106 = (572 - 6) - (106 - 6) = 566 - 100 = 466
Próbáljátok ki ti is más példákon keresztül!
Helyettesítsétek be a csillagocskák helyére 0-tól 9-ig tartó számjegyeket, minden * * * *-

Játék
* * *
számjegyet csak egyszer használva fel úgy, hogy a kivonás helyes legyen.
* * *
1. Végezzétek el azokat a kivonásokat, amelyekben:

Felmérő
a) a kisebbítendő 328 és a kivonandó 103 ;

b) a kisebbítendő 582 és a kivonandó 270.
2 pont
2. Hasonlítsátok össze az n = 45 + (75 - 18) és m = (45 + 75) - 18 számokat. 2 pont
3. Egy édesapa 29 éves volt fia születésekor. Mennyi idős lesz a fiú, amikor az apa 52 éves lesz?
Hány éves lesz az apa, amikor a fiú 28 éves lesz? 2 pont
4. Három természetes szám összege 163. Kivonva a harmadik számot az első kettő összegéből,
az eredmény 67 lesz. Az első számot kivonva az utolsó két szám összegéből az eredmény 37 lesz.
Határozzátok meg a három számot. 3 pont
Hivatalból: 1 pont
26
5. lecke
Egy csokoládés dobozban 24 bonbon található.

Probléma
helyzet
Hány bonbon van 6 dobozban?

Megoldás: bonbon.
tagok
Elemzés:
A javasolt feladat megoldásakor 6 tagot kellet összeadnunk, minden tag
24-el volt egyenlő. Más szavakkal, a 24-et 6-szor összeadtuk önmagával.
Egy a természetes számnak egy b ≥ 2 természetes számmal való szorzata egy olyan p természetes szám,
Megjegyzendő
amelyet úgy kapunk meg, hogy önmagával b-szer összeadjuk, azaz a-val egyenlő b számú tagnak az
összeadásával. Azt a műveletet melyből megkapjuk az a és b természetes számok szorzatát szorzásnak
nevezzük.
.
tagok
Az a és b számokat a szorzás tényezőinek, az a számot szorzandónak, a b számot pedig szorzónak nevezzük.
Az a ⋅ b jelölést el nem végzett szorzásnak, míg a p jelölést az a és b számok szorzatának nevezzük.
Egyezményesen, a ⋅ 1 = a és a ⋅ 0 = 0, minden a természetes szám esetén.

Észrevesszük a következő összefüggéseket: és .
tagok tagok
5 ⋅ 14 = 70 5 ⋅ 14 az el nem végzett szorzás

Példa
tényező szorozva tényező egyenlő szorzat 70 az elvégzett szorzás
Két természetes szám szorzatának kiszámításakor, az első tag minden számjegyével megszorozzuk
Szabály
a második tagot, ezáltal részleges szorzatokat kapunk és ezek összege adja a szorzás eredményét.
2 6 7⋅ 2 7 3⋅
3 2 6 4 9
5 3 4 267 ⋅ 2 = 534 → részleges szorzat 2 4 5 7
8 0 1 267 ⋅ 3 = 801 → részleges szorzat 1 0 9 2
8 5 4 4 534 + 8 010 = 8 544 → a részleges szorzatok összege 1 6 3 8
1 7 7 1 7 7
5.2. A szorzás tulajdonságai

A szorzás végrehajtásakor betartandó szabályok bemutatására néhány gyakorlati feladatot fogunk megoldani, minden
esetben két megoldási módszert követve. Ezeket a szabályokat tulajdonságoknak fogjuk nevezni.
A matematikatanár azt kéri diákjaitól, határozzák meg, hogy a mellékelt ábrán

matematika
Gyakorlati
látható táblára hány kör van rajzolva. A válasz indoklására a tanár a szorzási
művelet alkalmazását kéri.
Péter: Mivel mind a 3 sorban 6 kör található, a táblán összesen
3 ⋅ 6 = 18 kör van.
Anna: Mivel 6 oszlop van és minden oszlopban 3 kör található, ezért a táblán
összesen 6 ⋅ 3 = 18 kör található.
27
Kétféleképpen számolva ugyanazt az eredményt kaptuk: 6 ⋅ 3 = 3 ⋅ 6.

Mit veszünk
Két természetes szám szorzata független a tényezők sorrendjétől. A szorzásnak ezt a tulajdonságát
észre
kommutativitásnak (felcserélhetőségnek) nevezzük.

Általában, a ⋅ b = b ⋅ a, tetszőleges a és b természetes szám esetén.
Egy versenyautó makettje 10 lejbe kerül. Egy készletben 4 kis makett található.
matematika
Gyakorlati
Ha 5 készletet akarunk vásárolni, mennyi pénzt kell elköltenünk?

Péter: Először meghatározzuk, hogy hány autó van az 5 készletben:
5 ⋅ 4 = 20 autó.
Az 5 készlet megvásárlásához összesen: 20 ⋅ 10 = 200 lejt fogunk költeni.
Anna: Először meghatározzuk, mennyibe kerül egy készlet: 4 ⋅ 10 = 40 lej.
Az 5 készlet megvásárlásához összesen: 5 ⋅ 40 = 200 lejt fogunk költeni.
Kétféleképpen számolva ugyanazt az eredményt kaptuk:

Mit veszünk
(5 ⋅ 4) ⋅ 10 = 5 ⋅ (4 ⋅ 10).
észre
Három természetes szám szorzásakor ugyanazt az eredményt kapjuk, függetlenül attól, hogy először az első
két szám szorzatát szorozzuk meg az harmadik számmal, vagy az első számot szorozzuk meg az utolsó két
szám szorzatával. A szorzásnak ezt a tulajdonságát asszociativitásnak (csoportosíthatóságának) nevezzük.
Általában, (a ⋅ b) ⋅ c = a ⋅ (b ⋅ c), tetszőleges a, b és c természetes szám esetén.
A nemzeti kézilabda bajnokság

matematika
Gyakorlati
minden fordulójában 8 mérkőzést Meghatározzuk, hogy a két Meghatározzuk, hogy a két

hónapban hány mérkőzést Forduló Szept. Okt. hónapban hány mérkőzést
tervezett mérkőzések. játszanak: játszanak:
3 + 4 = 7 forduló • szeptemberben:
Szeptemberre 3 fordulót, októ- Majd kiszámítjuk, hogy a két 8 ⋅ 3 = 24 mérkőzést
berre 4 fordulót terveztek. Hány hónapban hány mérkőzést • októberben:
8 ⋅ 4 = 32 mérkőzést
játszanak:
mérkőzést játszanak szeptember- 8 ⋅ 7 = 56 mérkőzést Majd összeadjuk az eredményeket:
összesen
ben és októberben? 24 + 32 = 56 mérkőzést
játszanak
Kétféleképpen számolva ugyanazt az eredményt kaptuk: 8 ⋅ (3 + 4) = 8 ⋅ 3 + 8 ⋅ 4.

Mit veszünk
észre
Ha egy összeget szorzunk egy számmal, ugyanazt az eredményt kapjuk, mint amikor az összeg minden
tagjának a számmal való szorzatait összeadjuk. Ezt a tulajdonságot a szorzásnak az összeadásra vonatkozó
disztributivitásának nevezzük.
Általában, a ⋅ (b + c) = a ⋅ b + a ⋅ c, tetszőleges a, b és c természetes szám esetén.
1. A természetes számok szorzása kommutatív:

Megjegyzendő
a ⋅ b = b ⋅ a, tetszőleges a és b természetes szám estén.

2. A természetes számok szorzása asszociatív:
(a ⋅ b) ⋅ c = a ⋅ (b ⋅ c), tetszőleges a, b és c természetes szám esetén.
3. Az 1 természetes szám a természetes számok szorzásának semleges eleme:
a ⋅ 1 = 1 ⋅ a = a, tetszőleges a természetes szám esetén.
4. A természetes számok szorzata disztributív a természetes számok összeadására és kivonására nézve:
Tetszőleges a, b, c természetes szám esetén:
a) a ⋅ (b + c) = a ⋅ b + a ⋅ c b) a ⋅ (b - c) = a ⋅ b - a ⋅ c
(b + c) ⋅ a = b ⋅ a + c ⋅ a ; (b - c) ⋅ a = b ⋅ a - c ⋅ a, ha b ≥ c.
5. Ha a szorzás egyik tényezője 0, akkor a szorzás eredménye 0:
a ⋅ 0 = 0 ⋅ a = 0, tetszőleges a természetes szám esetén.
28
5. lecke
5.3. A szorzás művelete és az egyenlőségi/ egyenlőtlenségi relációk közötti kapcsolat

1. Ha egy egyenlőség mindkét oldalát megszorozzuk egy természetes számmal, az egyenlőség nem változik:
Megjegyzendő
• ha a = b, akkor a ⋅ c = b ⋅ c, tetszőleges c természetes szám esetén.

2. Ha egy egyenlőtlenség mindkét oldalát megszorozzuk egy nullától különböző természetes
számmal, az egyenlőtlenség nem változik:
• ha a < b, akkor a ⋅ c < b ⋅ c, tetszőleges c nullától különböző természetes szám esetén.
3. Ha tagonként összeszorzunk két egyenlőséget, az egyenlőség nem változik:
• ha a = b és c = d, akkor a ⋅ c = b ⋅ d.
4. Ha két azonos irányú egyenlőtlenséget tagonként összeszorzunk, az egyenlőtlenség
nem változik:
• ha a < b és c < d, akkor a ⋅ c < b ⋅ d ;
• ha a > b és c > d, akkor a ⋅ c > b ⋅ d.
Két természetes szám szorzatában az első tényező 8 és 15 között, a második tényező 16 és 23 között
Példa
helyezkedik el. Határozzátok meg a szorzat lehető legkisebb és lehető legnagyobb értékét.
Megoldás:
Jelöljük a-val és b-vel a két tényezőt. Ha az a természetes szám 8 és 15 között van, akkor 9 ≤ a ≤ 14 ;
hasonlóan, ha b 16 és 23 között van, akkor 17 ≤ b ≤ 22. A két egyenlőtlenséget tagonként összeszorozva
kapjuk, hogy 9 ⋅ 17 ≤ a ⋅ b ≤ 14 ⋅ 22, vagyis 153 ≤ a ⋅ b ≤ 308.
Tehát a szorzat lehető legkisebb értéke 153, a lehető legnagyobb értéke pedig 308.
Megjegyzés:
A 8 < a < 15 és 16 < b < 23, egyenlőtlenségeket tagonként összeszorozva, kapjuk a 128 < a ⋅ b < 345
összefüggéseket. Azt hihetnénk, hogy a szorzat legkisebb értéke 129, ami nem igaz, annak ellenére,
hogy a 128 < a ⋅ b < 345 egyenlőtlenség fennáll, ugyanis az a ⋅ b szorzat értéke nem lehet 129 a feladat
feltételeit teljesítő egyetlen a és b természetes számpárra sem.
5.4. A szorzat paritása. Számok szorzatának utolsó számjegye

1. Ha egy szorzat legalább egyik tényezője páros, akkor a szorzás eredménye is páros.
Megjegyzendő
Például: Az 3 ⋅ 4 ⋅ 5 szorzat páros, mert a 4-es tényező páros.

Két vagy több páratlan természetes szám szorzata páratlan szám.
Például: Az 1 ⋅ 3 ⋅ 5 ⋅ 7 ⋅ … ⋅ 123 szorzat páratlan, mivel minden tényező páratlan.
Két egymásután következő természetes szám szorzata páros.
2. Egy szorzás utolsó számjegyét úgy kapjuk meg, hogy minden tényező utolsó számjegyének szorzatából
vesszük az utolsó számjegyet.
Például: Az 1 234 ⋅ 567 szorzás utolsó számjegye a 4 ⋅ 7, szorzás utolsó számjegye, azaz 8.
Az első n nullától különböző természetes szám szorzatának jelölése n! és úgy olvassuk ki, hogy „n faktori-
Tudtátok,
hogy…
ális“. Egyezményesen, 0! = 1.

Példák: 2! = 1 ⋅ 2 = 2, 3! = 1 ⋅ 2 ⋅ 3 = 6, 4! = 1 ⋅ 2 ⋅ 3 ⋅ 4 = 24, 5! = 120, 7! = 5 040
20! = 2 432 902 008 176 640 000

1. Egy gyógyszeres tartályban 7 tablettás fólia található. Minden fólia 12 tablettát tartalmaz.
Egy dobozba 10 gyógyszeres tartályt csomagolnak. Határozzátok meg, hogy 15 dobozban
mennyi tabletta van összesen.
Megoldás: Egy gyógyszeres tartályban 7 ⋅ 12 = 84 tabletta van.
Egy dobozban 84 ⋅ 10 = 840 tabletta található.
15 doboz összesen 840 ⋅ 15 = 12 600 tablettát tartalmaz.
29
2. Határozzátok meg az x és y természetes számokat tudva, hogy (x + 2) ⋅ (y + 1) = 15.

Megoldás:
Azon természetes számpárok melyek szorzata 15 a következők (1,15), (3,5), (5,3) és (15,1).
Mivel x + 2 > 1, három eset lehetséges:
• ha x + 2 = 3 és y + 1 = 5, akkor x = 1, y = 4 ;
• ha x + 2 = 5 és y + 1 = 3, akkor x = 3, y = 2 ;
• ha x + 2 = 15 és y + 1 = 1, akkor x = 13, y = 0.
3. Két természetes szám szorzata 405. Ha az egyik tényezőt 5-tel növeljük, a szorzat eredménye 450 lesz. Határozzátok
meg a két természetes számot.
Megoldás:
Legyen a két természetes szám jele a és b, akkor a feladat feltételeit a következőképpen írhatjuk fel: a ⋅ b = 405 és
(a + 5) ⋅ b = 450.
Mivel (a + 5) ⋅ b = a ⋅ b + 5 ⋅ b = 405 + 5 ⋅ b, kapjuk, hogy 405 + 5 ⋅ b = 450, vagyis b = 9, ahonnan a = 45.
a) 12 ⋅ 35 ; b) 35 ⋅ 25 ; c) 128 ⋅ 45 ;
d) 324 ⋅ 15 ; e) 128 ⋅ 204 ; f) 305 ⋅ 207.
a) 11 ⋅ 17 ⋅ 19 ; b) 13 ⋅ 25 ⋅ 8 ; c) 40 ⋅ 28 ⋅ 17 ;
d) 13 ⋅ 14 ⋅ 15 ; e) 37 ⋅ 35 ⋅ 12 ; f) 16 ⋅ 26 ⋅ 14.
3. Felhasználva a szorzás asszociativitását és kommutativitását, végezzétek el:
a) 2 ⋅ 37 ⋅ 5 ; b) 2 ⋅ 25 ⋅ 17 ⋅ 5 ⋅ 4 ; c) 250 ⋅ 2 ⋅ 4 ⋅ 579 ⋅ 5.
4. Végezzétek el:
a) 104 ⋅ 52 - 179 ; b) 49 ⋅ 28 - 31 ⋅ 14 ; c) 567 ⋅ 3 + 45 ⋅ 11 ;
d) 2 107 - 11 ⋅ 12 + 91 ⋅ 13 ; e) 3 021 - 113 ⋅ 19 + 74 ⋅ 86 ; f) 67 ⋅ 34 - 24 ⋅ 25 + 22 ⋅ 11.
5. A bemutatott minta alapján, számítsátok ki:
12 ⋅ 99 = 12 ⋅ (100 - 1) = 12 ⋅ 100 - 12 ⋅ 1 = 1 200 - 12 = 1 188
a) 35 ⋅ 99 ; b) 27 ⋅ 101 ; c) 15 ⋅ 102 ;
d) 31 ⋅ 98 ; e) 4 ⋅ 999 ; f) 5 ⋅ 1 004
6. a) Tudva, hogy x = 4, határozzátok meg a következő szorzatot p = (x + 1) ⋅ (2x + 11) ⋅ (3x - 7).
b) Tudva, hogy y = 9, határozzátok meg a következő szorzatot p = (y + 5) ⋅ (2y - 4) ⋅ (3y + 3).
7. Egy kerékpáros 4 nap alatt a következőképpen tesz meg egy útvonalat: az első nap 19 ki-
lométert, a második nap 4-szer több kilométert, mint az első napon, a harmadik napon
visszatér 11 kilométert, végül a negyedik napon 5-ször több kilométert tesz meg, mint
amennyit a harmadik napon. Határozzátok meg az útvonal hosszát.
8. Egy tolltartóban 9 golyóstoll, 5 ceruza, két törlőgumi és egy ceruzahegyező található.
Az üres tolltartó 12 lejbe került, egy golyóstoll 5 lejbe, egy ceruza 3 lejbe, egy törlőgumi
2 lejbe és a ceruzahegyező pedig 7 lejbe. Határozzátok meg a megvásárolt írószerekkel
együtt a tolltartó árát.
9. Egy kéttényezős szorzat egyik tényezője 9 és 17 között, a másik 11 és 22 között található. Határozzátok meg
ennek a szorzatnak a lehetséges legkisebb és a legnagyobb értékét.
10. Határozzátok meg két természetes szám szorzatának lehetséges legnagyobb értékét tudva, hogy összegük 9.
11. Határozzátok meg az x és y természetes számokat tudva, hogy (x - 1) ⋅ (y + 4) = 20.
12. Két természetes szám szorzata 414. Az egyik tényezőt 10-el növelve a számok szorzata 644 lesz.
Határozzátok meg a két természetes számot.
13. Határozzátok meg, hogy hány nullában végződik az első 57 nullától különböző természetes szám szorzata.
30
5. lecke
14. Határozzátok meg a kipontozott helyről hiányzó számokat:

a) 5 ; 15 ; 25 ; … ; … ; … b) 7 ; 14 ; 21 ; … ; … ; … c) 15 ; 30 ; 90 ; … ; … ; …
d) 122 ; 3 124 ; 5 306 ; … ; … ; … e) 122 ; 3 412 ; 4 520 ; … ; … ; … f) 3 ; 4 ; 12 ; 48 ; … ; …. ; …
15. Ha két a és b természetes szám szorzata 72, akkor a következő állítások közül melyik biztosan hamis:
a) a és b lehetnek páros természetes számok; b) a és b páratlan természetes számok;
c) a és b lehetnek különböző paritású számok d) a és b lehetnek kétjegyű természetes számok.
16. Ha a egy páros szám és b egy páratlan szám, akkor a következő állítások közül melyek lehetnek biztosan igazak
és melyek biztosan hamisak:
a) a ⋅ b ⋅ 23 egy páratlan szám; b) a ⋅ b ⋅ 24 egy páros szám;
c) a ⋅ b + 4b egy páratlan szám; d) a ⋅ b ⋅ 5 utolsó számjegye 5.
17. Használjatok zárójeleket, hogy igaz kijelentéseket kapjatok:
a) 13 + 2 ⋅ 5 = 25 ⋅ 3 ; b) 19 - 5 ⋅ 3 - 2 = 6 ; c) 19 - 5 ⋅ 3 - 2 = 14.
18. Helyettesítsétek a kazettákba a +, - vagy ⋅ műveleti jel valamelyikét úgy, hogy igaz kijelentést kapjatok:
a) 15 7 2 = 1 ; b) 128 22 4 38 = 2 ; c) 24 5 3 2 = 7.
19. Határozzátok meg a hiányzó számjegyeket a következő szorzásokból:
a) 472 ⋅ b) 362 ⋅ c) 45*6 ⋅
** ** *2*
1416 *** **144
944 3**8 9*7*
***** **3*4 13*08
1*69*6*
20. Határozzátok meg az a és b természetes számokat tudva, hogy összegük 431 és 2 ⋅ a + 5 ⋅ b = 1 696.
21. a) Határozzátok meg a 2x34, alakú természetes számokat tudva, hogy számjegyeinek szorzata 24.
b) Határozzátok meg a 2xy4, alakú természetes számokat tudva, hogy számjegyeinek szorzata 48.
22. a) Igazoljátok, hogy két egymás után következő természetes szám szorzatának utolsó számjegye 0, 2 vagy 6 lehet.
b) Léteznek olyan n természetes számok melyek teljesítik a következő összefüggést: n ⋅ (n + 1) = 2 017?
Indokoljátok meg a választ.
32 ⋅ 11 87 ⋅ 11 2 536 ⋅ 11

számolás
Fejben
    
2 5 3 6
32 3 + 2 87 8 + 7 87 + + +
15 2 7 8 9 6
3 … 2 3 5 2
8 … 7 8 … 7 9 5 7
(8 + 1)
32 ⋅ 11 = 352 87 ⋅ 11 = 957 2 536 ⋅ 11 = 27 896

Számítsátok ki:
a) 45 ⋅ 11 ; b) 123 ⋅ 11 ; c) 708 ⋅ 11 ; d) 1 958 ⋅ 11 ; e) 2 174 ⋅ 11.
1. Gyors számolási eljárásokat alkalmazva, végezzétek el: a) 2 ⋅ 78 ⋅ 5 ; b) 5 ⋅ 235 ⋅ 5 ⋅ 4.

Felmérő
2 pont
2. a) Írjátok fel a 11-es számot három természetes szám szorzataként.
b) Írjátok fel a 8-as számot három különböző természetes szám szorzataként.
2 pont
3. Határozzátok meg a 32 ⋅ 34 ⋅ 36 szorzat utolsó számjegyét. 3 pont
4. Annának 7 doboza van. Minden dobozban 12 befőttesüveg található. Minden befőttes üveg 9 golyót
tartalmaz. Határozzátok meg a 7 dobozban található összes golyó számát.
2 pont
Hivatalból: 1 pont
31
Az iskola 12 tagból álló röplabda csapatának új felszerelésre van szüksége, amely

Probléma
helyzet
rövidnadrágból és mezből áll. Egy mez 80 lejbe, míg egy rövidnadrág 50 lejbe kerül.
Mennyi pénzre van szükség az új felszerelés megvásárlásához?
Péter: Az én ötletem az, hogy számítsuk ki, mennyibe kerülnek a mezek, majd men�‑
nyibe a rövidnadrágok, majd ezek után adjuk össze ezeket az eredményeket:
12 ⋅ 80 lej = 960 lejbe kerülnek a mezek
12 ⋅ 50 lej = 600 lejbe kerülnek a rövidnadrágok
960 lei + 600 lej = 1 560 lejbe kerül az új felszerelés
Anna: Először jó lenne kiszámítani, hogy mennyibe kerül egy játékos felszerelése,
majd utána kiszámítjuk az egész csapat felszerelésének árát:
80 lej + 50 lej = 130 lejbe kerül egy mezből és rövidnadrágból álló készlet
12 ⋅ 130 lej = 1 560 lejbe kerül az egész felszerelés
Fennáll a következő egyenlőség 12 ⋅ 80 lej + 12 ⋅ 50 lej = 12 ⋅ (80 lej + 50 lej).
Tehát ugyanazt az eredményt kaptuk, Anna módszere gyorsabb és egyszerűbb, mert csak két művelet
Megjegyzések
elvégzése szükséges, miközben Péternek három műveletet kellett elvégeznie.

Az előbbi leckében a következő tulajdonságokat tanultuk:
• a szorzás disztributivitását az összeadásra nézve: a ⋅ (b + c) = a ⋅ b + a ⋅ c;
• a szorzás disztributivitásét a kivonásra nézve: a ⋅ (b - c) = a ⋅ b - a ⋅ c.
Az a ⋅ b + a ⋅ c kéttagú összegben az a szám minden tagban tényező, ezért közös tényezőnek fogjuk nevezni.
Megjegyzendő
Ugyanazt vesszük észre a különbségnél is. Ezért a fenti egyenlőségeket: a ⋅ b + a ⋅ c = a ⋅ (b + c) vagy

a ⋅ b - a ⋅ c = a ⋅ (b - c), alakba írva, azt mondjuk, hogy kiemeltük az a-t, mint közös tényezőt.
A közös tényező kiemelésének előnye az, hogy a baloldalon elvégzett három művelet helyett (két szorzás
és egy összeadás vagy egy kivonás) csak két műveletre van szükségünk (egy összeadás/kivonásra és
egy szorzásra).
1. Közös tényezőt több szorzat összege/különbsége esetén is kiemelhetünk:

Megjegyzések
m ⋅ a + m ⋅ b + m ⋅ c - m ⋅ d = m ⋅ (a + b + c - d).
2. Bizonyos esetekben közös tényező kiemelésekor az m számot az m ⋅ 1 el nem végzett szorzattal
is helyettesíthetjük:
m ⋅ a + m = m ⋅ a + m ⋅ 1 = m ⋅ (a + 1) ;
m ⋅ a - m ⋅ b - m = m ⋅ a - m ⋅ b - m ⋅ 1 = m ⋅ (a - b - 1).

1. Írjátok fel az következő számokat két természetes szám szorzataként, majd számítsátok ki:
a) A = 125 ⋅ 14 + 125 ⋅ 19 - 125 ⋅ 25 ;
b) B = 2 017 ⋅ 188 - 2 017 ⋅ 89 + 2 017 ;
c) C = 63 ⋅ 78 - 63 ⋅ 33 + 45 ⋅ 39 - 45 ⋅ 15.
Megoldás: a) A = 125 ⋅ 14 + 125 ⋅ 19 - 125 ⋅ 25 = 125 ⋅ (14 + 19 - 25) = 125 ⋅ 8 = 1 000 ;
b) B = 2 017 ⋅ 188 - 2 017 ⋅ 89 + 2 017 = 2 017 ⋅ (188 - 89 + 1) = 2 017 ⋅ 100 = 201 700 ;
c) C = 63 ⋅ 78 - 63 ⋅ 33 + 45 ⋅ 39 - 45 ⋅ 15 = 63 ⋅ (78 - 33) + 45 ⋅ (39 - 15) =
= 63 ⋅ 45 + 45 ⋅ 24 = 45 ⋅ 63 + 45 ⋅ 24 = 45 ⋅ (63 + 24) = 45 ⋅ 87 = 3 915.
2. Tudva, hogy a = 7, b + c = 18 és c - d = 11, számítsátok ki:
a) ab + 2ac - ad ; b) a + 2ab + 5ac - 3ad.
Megoldás: a) ab + 2ac - ad = a(b + 2c - d) = a(b + c + c - d) = 7 ⋅ (18 + 11) = 7 ⋅ 29 = 203 ;
b) a + 2ab + 5ac - 3ad = a + 2ab + 2ac + 3ac - 3ad = a + 2a(b + c) + 3a(c - d) =
= 7 + 7 ⋅ 2 ⋅ 18 + 7 ⋅ 3 ⋅ 11 = 7 ⋅ (1 + 2 ⋅ 18 + 3 ⋅ 11) = 7 ⋅ 70 = 490.
32
6. lecke
1. A közös tényezőt alkalmazva, végezzétek el:
a) 3 ⋅ 45 + 3 ⋅ 15 ; b) 20 ⋅ 48 + 20 ⋅ 2 ; c) 28 ⋅ 521 - 28 ⋅ 21 ;
d) 23 ⋅ 718 - 162 ⋅ 23 ; e) 15 ⋅ 38 + 15 ⋅ 162 ; f) 702 ⋅ 65 + 35 ⋅ 702 ;
g) 2 413 ⋅ 1 001 - 2 413 ; h) 2 029 ⋅ 599 + 2 029 ; i) 1 289 ⋅ 337 + 1 289 ⋅ 663.
2. A közös tényezőt alkalmazva, végezzétek el:
a) 12 ⋅ 13 + 12 ⋅ 15 + 12 ⋅ 72 ; b) 125 ⋅ 234 - 125 ⋅ 28 + 125 ⋅ 194 ;
c) 702 ⋅ 256 - 702 ⋅ 55 + 702 ⋅ 799 ; d) 1 000 ⋅ 372 + 259 ⋅ 1 000 - 153 ⋅ 1 000.
3. Ha x = 5 és a + b = 13, számítsátok ki:
a) 3 ⋅ x + 7 ⋅ a + 7 ⋅ b ; b) x ⋅ a + x ⋅ b - 50 ;
c) 10 ⋅ x + (4 ⋅ a + 4 ⋅ b) ; d) (4 ⋅ a + 4 ⋅ b - 2 ⋅ x) ⋅ (2 ⋅ a + 2 ⋅ b + x).
4. Számítsátok ki a következő mennyiségeket:
a) ab + ac, tudva, hogy b + c = 50 és a = 2 ; b) xy + xz + 15, tudva, hogy x = 9 és y + z = 11 ;
c) ab - ac, tudva, hogy a = 7 és b - c = 100 ; d) 5xy + 5xz + 21, tudva, hogy x = 4 és y + z = 100.
5. Határozzátok meg az x számot, ismerve, hogy a - b = 6 és:
a) x + 3 ⋅ a - 3 ⋅ b = 20 ; b) x ⋅ a - x ⋅ b + 9a - 9b = 654 ;
c) 7 ⋅ a - 7 ⋅ b + x = 55 ; d) 13 + x - (5 ⋅ a - 5 ⋅ b) = 2 011.
6. Emeljetek ki közös tényezőt, majd számítsátok ki:
a) 10 + 20 + 30 + … + 800 ; b) 13 + 26 + 39 + … + 715 ;
c) 21 + 42 + 36 + … + 1 890 ; d) 101 + 202 + 303 + … + 909 + 1 010 + … + 9 898 + 9 999.
Útmutatás:
a) Alkalmazzuk a közös tényezőt és azt, hogy az első n nem nulla természetes szám összege n(n + 1) : 2.
10 + 20 + 30 + … + 800 = 10 ⋅ 1 + 10 ⋅ 2 + 10 ⋅ 3 + … + 10 ⋅ 80 = 10 ⋅ (1 + 2 + … + 80) = 10 ⋅ 80 ⋅ 81 : 2 = 32 400.
7. Határozzátok meg azokat az ab alakú számokat, amelyre igaz, hogy ab21 + 7ab - 3ab5 = 3 904.
Egy osztály tanulói az Azonosítsd a hibát elnevezésű játékot játsszák. Minden

Játék
diák egy kartonlapot kap, amelyre az alábbi összefüggések vannak írva:

1. 43 ⋅ 5 + 43 ⋅ 4 + 43 = 43 ⋅ (5 + 4) = 43 ⋅ 9 = 387
2. 28 ⋅ 7 + 28 ⋅ 12 - 19 ⋅ 18 = 28 ⋅ (7 + 12 - 19) = 0
3. 121 ⋅ 9 - 121 + 121 ⋅ 2 = 121 ⋅ (9 + 2) = 121 ⋅ 11 = 1 331
Az a diák fog győzni, aki a leghamarabb azonosítja minden összefüggés-
ben a hibát és helyesen végzi el a három számolást.
1. Végezzétek el:
Felmérő
a) 762 ⋅ 65 + 35 ⋅ 762 ; b) 15 ⋅ 348 - 288 ⋅ 15 ;
c) 825 ⋅ 175 - 25 ⋅ 825 - 825 ⋅ 50 ; d) 33 ⋅ 672 - 33 ⋅ 322 - 250 ⋅ 33.
2 pont
2. a) Ha a + b = 20 és b + c = 30, számítsátok ki 3 ⋅ a + 7 ⋅ b + 4 ⋅ c.
b) Ha a + b = 33 és a + c = 11, számítsátok ki 5 ⋅ a + 3 ⋅ b + 2 ⋅ c.
2 pont
3. a) Két szám szorzata 624. Ha az egyik számot 10-el megnöveljük az eredmény 864 lesz.
Határozzátok meg a két számot.
b) Két szám szorzata 3 450. Ha az egyiket közülük 20-al csökkentjük az eredmény 1 950. lesz.
4 pont
4. Határozzátok meg az a, b, c természetes számokat tudva, hogy a < b < c és 9 ⋅ a + 9 ⋅ b + 9 ⋅ c = 72.
1 pont
Hivatalból: 1 pont
33
I Műveletek természetes számokkal Értékelés
Értékelés Természetes számok írása és olvasása • Természetes számok

összehasonlítása és rendezése • Természetes számok összeadása
és kivonása • Természetes számok szorzása • Közös szorzótényező
1. 10-es számrendszerben a kétszáznégynezer ötszáz- 2. A 4 567 szám többlettel való közelítése százasokra
nyolc számot a következőképpen írjuk: egyenlő:
a) 240 508 a) 4 600
b) 204 580 b) 4 000
c) 200 458 c) 4 500
d) 5 000
d) 204 508
3. A 47 596 + 219 847 művelet eredménye: 4. A 7 456 - 567 művelet eredménye:

a) 256 333 a) 8 023
b) 267 443 b) 1 786
c) 695 807 c) 6 889
d) 684 707 d) 7 913
5. Határozzátok meg az a4b alakú számok összegét, 6. Tudva, hogy a ⋅ b + a ⋅ c = 100 és b + c = 20, hatá-

tudva, hogy számjegyeiknek a szorzata 24: rozzátok meg a értékét:
a) 787 a) 4
b) 1 372 b) 200
c) 585 c) 5
d) 1 030 d) 80
7. A következő számpárok közül melyik kettőnek 8. A következő számpárok közül melyik szorzatának
az összege 72? az utolsó számjegye 4:
a) 20 és 52 a) 32 és 16
b) 34 és 43 b) 44 és 54
c) 7 és 2 c) 86 és 94
d) 45 és 29 d) 47 és 48
9. Határozzátok meg a következő álli tások közül 10. Az A oszlop minden kijelentéséhez párosítsátok
melyek igazak (I) és melyek hamisak (H): a helyes választ a B oszlopból.
1 234 < 1 229 A B
A 69 ⋅ 58 szorzat utolsó számjegye 2 a) 2 700
5 ⋅ 23 - 5 ⋅ 3
b) 400
Ha abc = 3 ⋅ 100 + 9, akkor a + b + c = 12 27 + 27 ⋅ 99
c) 100
35 ⋅ 12 - 35 ⋅ 2 d) 350
11. A mellékelt táblázat egy író- Termék Ár 12. Határozzátok meg az A, B, C és D számokat az
szerbolt néhány termékenek alábbi táblázatból.
ajánlatát tartalmazza. Radír 2 lej
5x + 3y = 27 A = 100 + 10x + 6y
Számítsátok ki, mennyibe Golyóstoll 15 lej
kerül a következő terméke- 4 + 2x + 7y = 15 B = 20 + 10x + 35y
ket tartalmazó írószercso- Naptár 18 lej
x + 5y = 23 C = 3x + 15y - 42
mag: 4 radír, 7 golyóstoll és Lyukasztó 44 lej
3 lyukasztó. 3x - 2y - 4 = 18 D = 12x - 8y
13. Határozzátok meg az ab, számot tudva, hogy 14. Adott az A = 1234567 … 9899100. szám. Hány
1a5b + a3b7 = 3 590. számjegye van az A számnak?
34
7. lecke
Az olvasó körre Péternek egy 60 oldalas könyvet kell elolvasnia. Befejezheti‑e

Probléma
helyzet
a könyvet, ha minden nap 15 oldalt olvas el?

Hány napra van szüksége?
1. megoldás:
Péter az első nap 15 oldalt olvas el és 60 - 15 = 45 oldal marad. A Második nap
szintén 15 oldalt olvas el, marad 45 – 15 = 30 oldala olvasni. A harmadik nap még
15 oldalt olvas Péter és 30 - 15 = 15 oldal marad.
A negyedik nap elolvassa az utolsó 15 oldalt és marad 15 - 15 = 0 oldal, vagyis
befejezi a könyvet. Tehát, négy napra van szüksége.
Észrevesszük, hogy 60 - 15 - 15 - 15 - 15 = 0 vagyis a 15 oldal négyszer van meg a hatvanban.
Azt mondjuk, hogy 60-nak 15-tel való osztási hányadosa négy.
2. megoldás:
Ahhoz, hogy a 60 felosszuk úgy, hogy minden napra pontosan 15 oldal jusson, kell létezzen egy termé-
szetes szám, amit ha megszorzunk tizenöttel hatvanat kapunk. Mivel 15 ⋅ 4 = 60, a keresett szám 4.
Tehát, 60 (pontosan) osztható 15-tel és hatvannak tizenöttel való osztási hányadosa négy.
Válasz: 60 : 15 = 4 nap szükséges.
Mivel 15 ⋅ 4 = 60 és 15 ⋅ 5 = 75, észrevesszük, hogy ha például a könyvnek 65 oldala lenne, akkor nem

Megjegyzések
lenne lehetséges úgy felosztani, hogy minden napra, egyformán 15 oldal jusson. Valóban, mivel
15 ⋅ 4 = 60 < 65 < 75, nincs olyan természetes szám, amelyet tizenöttel szorozva hatvanötöt kapunk. Tehát
65 nem osztható pontosan tizenöttel.
Az osztás a szorzás fordított művelete. Az a szám b számmal való osztási hányadosa a c szám,
ha a c számot megszorozva a b számmal megkapjuk az a számot.
Az a természetes szám maradék nélkül osztható a b természetes számmal, ha létezik egy c természetes
Megjegyzendő
szám, amely teljesíti a következő egyenlőséget a = b ⋅ c.

Jelölés: a : b = c.
Tényezőknak nevezzük a két számot, amit elosztunk; a az osztandó, b az osztó, a c eredményt, pedig
hányadosnak nevezzük.
Az osztást ismétlődő kivonásnak is tekinthetjük. Az a természetes szám a b ≠ 0 természetes számmal

Tudtátok,
hogy…
való osztását úgy is tekinthetjük, mint a következő tevékenység matematikai leírását: Egy a számú tárgyat
tartalmazó csomónak, b számú tárgyat tartalmazó részekre való szétosztása addig, amíg ez lehetséges.
Ha végül nem marad egy tárgy sem azt mondjuk, hogy a maradék nélkül osztható a b számmal, az osztás
pontos, vagyis a maradék nulla.
Az a szám, amiből elveszünk az osztandó, a b természetes szám, amit kivonunk, az osztó, a c természe-
tes szám, ami megmutatja, hányszor végezhetjük el a kivonást hányadosnak nevezzük.
1. 0 (nullával) nem lehet osztani, ezért feltételként tűzzük ki, hogy az osztó ne legyen nulla.
Megjegyzések
2. 0 bármelyik nullától különböző természetes számmal osztható és az osztás hányadosa 0,

vagyis: 0 : b = 0, bármely b ≠ 0 természetes szám esetén.
3. A maradék nélküli osztás próbáját vagy egy másik osztással, vagy egy szorzással végezhetjük el:
• próba szorzással: osztó × hányados = osztandó;
• próba osztással: osztandó : hányados = osztó.
112 : 8 = 14 Próba szorzással: 8 ⋅ 14 = 112

Példa
Osztandó Osztó Hányados Próba osztással: 112 : 14 = 8
35
7.2. Természetes számok osztása ha az osztónak két vagy három számjegye van

Ismételjük át hogyan osztunk, ha az osztónak egy számjegye van (egy 10-nél kisebb természe- 8 2 8 6
tes szám). Például, ha az osztandó három számjegyű, akkor először elosztjuk az osztandó 6 1 3 8
százasait, majd a tízeseit és végül az egységeit. 2 2
Ha a százasok osztásánál van maradék, átalakítjuk tízesekké és hozzáadjuk az osztandó 1 8
tízeseihez, majd elosztjuk az osztóval. = 4 8
Ha a tízesek osztásánál van maradék, átalakítjuk a maradékot egységekké és hozzáadjuk az 4 8
osztandó egységeihez és az így kapott összeget elosztjuk az osztóval. = =
A három egymást követő hányados alkotja az eredeti osztás hányadosát. Ha százasok osztá-
828 : 6 = 138
sánál kapott hányados 0 ezt a számjegyet nem írjuk le.
Ha az osztónak két (három, négy, …) számjegye van, a hányados első számjegyét osztással kapjuk meg
Megjegyzendő
(bennfoglalással) úgy, hogy az osztandó első két (három, négy, …) számjegyéből alkotott számot
elosztjuk az osztóval. A maradékot (ha van) átalakítjuk a vett csoport utolsó számjegyének megfelelő
rendjére és hozzáadjuk a osztandó azonos rendű számjegyét, az így kapott számot elosztjuk az osztóval.
A kapott hányados lesz a második számjegye az eredeti osztás hányadosának.
A hányados további számjegyeinek a meghatározásához folytatjuk ezt a módszert.
• 23 belefér az 59-be ahányszor a 2 belefér az 5-be, kétszer

Példa
• 59 : 23 = 2, maradék 13 → a hányados első számjegye 2
5 9 3 4 2 3 • 13 százas = 130 tízes; 130 + 3 = 133
4 6 2 5 8 • 23 belefér a 133-ba legfeljebb 6-szor (ahányszor a 2 belefér a 13-ba)
1 3 3 ellenőrzés: 23 ⋅ 6 = 138 > 133, tehát 6 túl nagy
1 1 5 23 ⋅ 5 = 115 < 133, tehát 5 a keresett részleges hányados
= 1 8 4 • 133 : 23 = 5, maradék 18 → a hányados második számjegye 5
1 8 4
= = = • 18 tízes = 180 egység; 180 + 4 = 184
• 23 belefér a 184-be legtöbb 9-szer (ahányszor a 2 belefér a 18-ba)
5 934 : 23 = 258
ellenőrzés: 23 ⋅ 9 = 207 > 184, tehát 9 túl nagy
23 ⋅ 8 = 184, tehát 8 a keresett részleges hányados
• 184 : 23 = 8, maradék 0 → a hányados harmadik számjegye 8
1. A fenti ábrán a nyilakat követve, észrevesszük, hogy a maradék százasokból tízesekbe alakításánál,
Megjegyzések
majd az osztó tízeseinek a hozzá adásával 133-at kapunk, ezt úgy is megkaphatjuk, ha a maradékot (13)
és az osztandó tízeseit (3) egyszerűen egymás mellé írjuk. Grafikusan „lehozzuk“ a következő számje-
gyet a maradék mellé. Hasonlóan a harmadik lépésben az egységeket (4) lehozzuk az előző osztás
maradéka mellé.
2. Ha az első osztás hányadosa 0, akkor ezt nem írjuk le. Gyakorlatilag, ha a osztandó első két számjegyé-
ből alkotott szám kisebb, mint az osztó, akkor a hányados első számjegyét úgy kapjuk meg, hogy az
osztandó első három számjegyéből alkotott számot elosztjuk az osztóval.
Az osztandó első három számjegyéből alkotott számot elosztjuk 324-el

Példa
6 7 3 9 2 3 2 4 • 673 : 324 = 2, maradék 25 → a hányados első számjegye 2

6 4 8 2 0 8
2 5 9 2 A maradék 25; lehozzuk a következő számjegyet (9) és 259-et kapunk
2 5 9 2 • 259 : 324 = 0, maradék 259 → a hányados második számjegye 0
= = = =
67 392 : 324 = 208 A maradék 259; lehozzuk a következő számjegyet (2) és 2 592-et kapunk

• 2 592 : 324 = 8, rest 0 → a hányados harmadik számjegye 8
36
7. lecke
7.3. Természetes számok osztása és az egyelőségek/egyenlőtlenségek közti kapcsolatok

A következő egyenlőségek esetén feltételezzük, hogy minden osztás pontosan elvégezhető (a maradék nulla). Legyen
a, b és c három természetes szám, ahol c ≠ 0, úgy, hogy a és b maradék nélkül osztható c-vel. Akkor:
1. Ha egy egyenlőség mindkét oldalát elosztjuk ugyanazzal a természetes számmal az egyenlőség megmarad:
ha a = b, akkor a : c = b : c.
2. Egy egyenlőtlenség mindkét oldalát ugyanazzal a számmal osztva az egyenlőtlenség változatlan marad:
ha a < b, akkor a : c < b : c.
3. Két egyenlőséget egymással osztva az egyenlőség megmarad:
ha a = b és c = d ≠ 0, akkor a : c = b : d.

1. Az iskola könyvtárának bővítésére előadást szerveznek, egy belépőjegy ára 12 lej.
a) Hány jegyet kell eladni ahhoz, hogy 2 688 lejt gyűjtsenek?
b) Ha egy könyv 16 lejbe kerül, hány könyvet lehet vásárolni a fenti összegből?
c) Az előadás sikerét látva egy segélyszervezet 13 560 könyvet adományoz a megye
113 iskolájának. Hány könyvet kap minden egyes iskola?
Megoldás:
a) 2 688 : 12 = 224 néző;
b) 2 688 : 16 = 168 könyv;
c) 13 560 : 113 = 120 könyv.
2. Egy csokoládégyárban minden egyes csomagba 12 csokoládét tesznek és minden
egyes dobozba 28 csomagot helyeznek el. Hány doboz szükséges a naponta gyártott
107 520 csokoládé becsomagolásához?
Megoldás:
1 módszer. Kiszámoljuk hány csomagot tudunk készíteni a naponta gyártott csokoládé mennyiségéből:
107 520 : 12 = 8 960.
Kiszámoljuk, hogy hány doboz szükséges a csomagok becsomagolásához: 8 960 : 28 = 320.
2 módszer. Kiszámoljuk, hogy hány csokoládé fér egy dobozba: 12 ⋅ 28 = 336.
Kiszámoljuk hány dobozra van szükségünk: 107 520 : 336 = 320.
A fenti számításokból a következő egyenlőséget vezethetjük le: 107 520 : 12 : 28 = 107 520 : (12 ⋅ 28).
Általában, ha az osztások pontosan elvégezhetőek, akkor a : b : c = a : (b ⋅ c).
1. Végezzétek el:
a) 624 : 4 ; d) 324 : 6 ; g) 3 115 : 35 ; j) 6 496 : 112 ;
b) 258 : 3 ; e) 240 : 12 ; h) 55 272 : 12 ; k) 157 541 : 257 ;
c) 549 : 9 ; f) 1 960 : 70 ; i) 42 000 : 100 ; l) 174 515 : 835.
2. Végezzétek el a következő osztásokat majd a próbájukat szorzással:
a) 1 560 : 65 ; c) 864 : 18 ; e) 14 700 : 210 ; g) 60 606 : 481 ;
b) 735 : 35 ; d) 2 268 : 63 ; f) 14 191 : 617 ; h) 457 900 : 1 900.
3. Végezzétek el a következő osztásokat majd a próbájukat osztással:
a) 47 160 : 72 ; c) 26 136 : 99 ; e) 24 624 : 81 ; g) 2 010 : 30 ;
b) 6 441 : 113 ; d) 17 800 : 200 ; f) 1 476 : 41 ; h) 2 295 : 85.
37
4. 4 860 kg krumplit egyformán osztottak el 108 ládába. Hány kg krumpli került minden egyes ládába?
5. Egy fociklub mind a 78 tagjának vásárolt felszerelést. A felszerelések összértéke 6 396 lej. Mennyibe kerül egy
felszerelés?
6. Egy menzán 18 kg felvágottat vásároltak és 414 lej fizettek érte. Mennyibe került egy kg felvágott?
7. Az alábbi táblázat tartalmazza egy üzlet üdvözlőkártyáinak ajánlatát.
Megnevezés Mennyiség Össz ár

Születésnapi üdvözlőkártya 225 900 lej
„Legjobb barát“ üdvözlőkártya 120 360 lej
Köszönő kártya 96 384 lej
Egészség kártya 76 228 lej
Számítsátok ki, mennyibe kerül mindegyik kártyatípusból egy darab.

8. Ellenőrizzétek, hogy igazak-e a következő egyenlőségek:
a) 256 : 16 + 384 : 16 = (256 + 384 ) : 16 ; d) 1 024 : 16 ⋅ 4 = 1 024 : (16 : 4) ;
b) 646 : 19 + 361 : 19 = (646 - 361 ) : 19 ; e) 960 : 12 ⋅ 5 = 960 : (12 ⋅ 5) ;
c) 864 : 12 : 6 = 864 : (12 ⋅ 6) ; f) 1 274 : 14 : 7 = 1 274 : 7 : 14.
9. Egy tejüzemben 28 csomag vajat csomagolnak egy dobozba. Az autóval 40 dobozt tudnak egyszerre elszállítani.
Majd a csomagokat 35 üzletbe osztják szét úgy, hogy minden egyes üzletbe egyforma mennyiségű vaj kerül. Hány
csomag vajat kap egy üzlet?
10. Határozzátok meg az A számnak a B számmal való osztási hányadosát és maradékát, ha A = ab + bc + ca és
B = a + b + c.
A legkisebb és a legnagyobb 35-tel osztható háromjegyű természetes számot a következő keppen hatá-
Csoportmunka
rozhatjuk meg:
1. természetes számokkal szorozzuk a 35-öt, hogy meghatározzuk a legkisebb 35-tel osztható háromje-
gyű természetes számot
35 ⋅ 2 = 70 két számjegye van, tehát nem megfelelő
35 ⋅ 3 = 105 három számjegye van és ez a legkisebb 35-tel osztható háromjegyű természetes szám;
2. ahhoz, hogy meghatározzuk a legnagyobb háromjegyű természetes számot, amelyik osztható 35‑tel
a 35 ⋅ 3 = 105. egyenlőségtől indulunk. Megszorozzuk az egyenlőséget 10-zel és a következőt
kapjuk 35 ⋅ 3 ⋅ 10 = 1 050 vagy 35 ⋅ 30 = 1 050 így nem 3 jegyű természetes számot kaptunk. Az 1 050‑ből
kivonunk 35-t és 1 015 -t kapunk, ami 35 ⋅ 29. Észrevesszük, hogy a keresett szám 1 015 - 35 = 35 ⋅ 28 = 980.
A három tanulócsoportnak javasoljuk, hogy határozzák meg azt a legkisebb és azt a legnagyobb három-
jegyű természetes számot, amelyek pontosan oszthatóak 36-tal, 37-tel és 38-cal.
1. Végezzétek el a számításokat:
Felmérő
a) 792 : 72 ; b) 792 792 : 72 ; c) 792 792 : 792.

3 pont
2. a) Melyik az a szám, amit ha elosztunk 121-gyel a hányados 21 és a maradék nulla?
b) Mennyivel kell elosztani 21 528 -cat, hogy hányadosnak 312-őt és maradéknak nullát kapjunk?
2 pont
3. Két szám összege 742. Tudva, hogy ha az egyik számot elosztjuk 13-mal a hányados egyenlő a másik
számmal, határozzátok meg a két számot.
2 pont
4. Egy raktárban 75 kartondoboz gyógyszer van. Minden kartondobozban 5 gyógyszeres üveg van, minden
üvegben 18 tabletta található. A tablettákat egyenlő mennyiségben szétosztjuk 25 gyógyszertárba.
a) Hány tablettát kap egy gyógyszertár?
b) A flakonokat szét tudjuk-e osztani úgy, hogy mind a 25 gyógyszertárba ugyanannyi számú üveg jusson?
2 pont
Hivatalból: 1 pont
38
8. lecke
Anna dobozában 19 cukorka van. Anna mindegyik csapattársának 5 cukorkát ad. Hány
Probléma
helyzet
gyerek van Anna csapatában? Hány cukorka marad Annának?

Megoldás:
Az első csapattárs kiveszi az öt cukorkát és 19 - 5 = 14 cukorka marad.
A második csapattárs után 14 - 5 = 9 cukorka marad a dobozban.
A harmadik csapattárs után 9 - 5 = 4 cukorka lesz a dobozban.
A dobozban túl kevés cukorka maradt egy csapattárs számára (4 < 5), tehát Annának
3 csapattársa van, neki pedig 4 cukorkája marad.
Igaz a következő egyenlőség: 19 = 3 ⋅ 5 + 4 és 4 < 5. Általánosan, tekintsünk a számú tárgyat (ahol a
egy természetes szám), ebből egymás után többször eltávolítunk b számú tárgyat, ahol b nullától külön-
böző természetes szám. Ha kevesebb, mint b tárgy marad, r számú, akkor nem lehet tovább folytatni az
eltávolítást. Jelölje c a végrehajtott eltávolítások számát, tehát fennáll a következő egyenlőség a = b ⋅ c + r.
Bármely két a és b természetes szám ra, ahol b ≠ 0, egyértelműen léteznek a c és r természetes számok

Megjegyzendő
úgy, hogy:
a = b ⋅ c + r és r < b.
Így írjuk: a : b = c, maradék r.
Azt a műveletet, amely alapján megkapjuk a c és r számokat, az a-nak a b-vel való maradékos osztásának
nevezzük. Az a természetes számot osztandónak, a, b-t osztónak, a c-t hányadosnak, az r-t pedig
maradéknak nevezzük.
A fenti tulajdonság a maradékos osztás tétele néven ismert.
1. Ha elosztjuk 47-et 9-cel, a hányados 5 és a maradék 2, mivel: 47 = 9 ⋅ 5 + 2 és 2 < 9.

Példák
Írhatjuk, hogy 47 : 9 = 5, maradék 2.

2. Ha elosztjuk 261-et 11-cel, a hányados 23 és a maradék 8, mivel: 261 = 11 ⋅ 23 + 8 és 8 < 11.
Írhatjuk, hogy 261 : 11 = 23, maradék 8.
3. A 14 37-tel való osztási hányadosa 0 és maradéka 14 mert: 14 = 37 ⋅ 0 + 14 és 14 < 37.
Tehát 14 : 37 = 0, maradék 14.
1. Egy természetes szám kettővel való osztási maradéka lehet 0 vagy 1, vagyis egy természetes szám
Megjegyzések
vagy 2k (páros szám) alakú, vagy 2k + 1 (páratlan szám) alakú, ahol k szintén természetes szám.
Hasonlóan, ha egy természetes számot elosztunk hárommal a maradék 0, 1 vagy 2, tehát bármely ter-
mészetes szám a következő alakok egyikébe írható fel 3k, 3k + 1 vagy 3k + 2, ahol k természetes szám.
Általánosan, ha egy természetes számot n-nel osztunk (n nem nulla) a maradék egyike a következőknek
0, 1, 2, …, n - 1, tehát egy természetes szám a következő alakok egyikébe írható fel nk, nk + 1, nk + 2, …,
nk + n - 1.
2. Ha két természetes szám osztási maradéka n-el ugyanaz, akkor a különbségük maradék nélkül osztható
n-nel. Valóban, ha a és b osztási maradéka n-el egyenlő r, akkor léteznek x és y természetes számok úgy,
hogy a = n ⋅ x + r és b = n ⋅ y + r, tehát a - b = n(x - y), vagyis a - b maradék nélkül osztható n-nel.
3. Ahhoz, hogy megállapítsuk az osztás hányadosát és maradékat ugyanazt a módszert használjuk mint
a maradék nélküli osztás esetében.
Az osztandó első három számjegyéből alkotott számot elosztjuk 218.
2 2 3 1 2 2 1 8 • 223 : 218 = 1, maradék 5 → a hányados első számjegye 1
2 1 8 1 0 2
= = 5 1 2 A maradék 5; lehozzuk a következő számjegyet (1) és 51-t kapunk
4 3 6 • 51 : 218 = 0, maradék 51 → a hányados második számjegye 0
= 7 6
A maradék 51; lehozzuk a következő számjegyet (2) és 512-t kapunk
22 312 : 218 = 102, maradék 76 • 512 : 218 = 2, maradék 76 → a hányados harmadik számjegye 2 és
a maradék 76
39
1. Határozzátok meg azokat a természetes számokat, melyeknek 5-tel való osztási hányadosa 4.
Megoldás: A maradékos osztás tételéből következik, hogy a = 5 ⋅ 4 + r és r < 5. r lehetséges
értékei 0, 1, 2, 3, vagy 4, tehát a lehetséges értékei 20, 21, 22, 23 vagy 24.
2. Határozzátok meg azt a legkisebb természetes számot, amelynek a számjegyeinek összege
3 058.
Megoldás: Ahhoz, hogy n a lehető legkisebb legyen és számjegyeinek összege 3 058, legyen,
szükséges feltétel, hogy n minél kevesebb számjegyekből álljon. Tehát minél
több 9‑es számjegye kell legyen.
Tudjuk, hogy 3 058 : 9 = 339, maradék 7, tehát a keresett szám a következő: .
az
3. a) Két természetes szám összege 474. Ha az egyiket elosztjuk a másikkal, a hányados 21 és a maradék 12 lesz.
b) Két természetes szám különbsége 56. Ha nagyobbik számot elosztjuk a kisebbikkel a hányados 5 és a maradék
8 lesz. Határozzátok meg a két számot.
Megoldás: a) Jelölje a és b a két számot, a feladat adataiból következik, hogy a + b = 474 és a = 21 ⋅ b + 12.
Tehát 21 ⋅ b + 12 + b = 474 vagy 22 ⋅ b = 462, ahonnan következik b = 21 és a = 453.
b) A feladat szövegéből következik, hogy a - b = 56 és a = 5b + 8. Tehát 5b + 8 - b = 56, ahonnan
következik b = 12, és a = 68.
4. Három természetes szám összege 121. Ha az első számot elosztjuk a harmadik számmal a hányados 10 és a ma-
radék 5 lesz, ha a második számot elosztjuk a harmadik számmal a hányados 5 és a maradék 4 lesz. Határozzátok
meg a három számot.
Megoldás: Jelölje a három számot a, b és c, a maradékos osztás tételéből következik, hogy a = 10 ⋅ c + 5 és
b = 5 ⋅ c + 4.
Ugyanakkor a + b + c = 121, behelyettesítve az a és b értékét következik, hogy 10 ⋅ c + 5 + 5 ⋅ c + 4
+ c = 121 vagy 16 ⋅ c = 112. Következik c = 7, a = 75 és b = 39.
5. Ellenőrizzétek, hogy léteznek-e természetes számok, melyek 18-cal való osztási maradéka 14, 6-tal való osztási
maradéka 5 egyen.
Megoldás: Ha az n természetes szám 18-cal való osztási maradéka 14, akkor létezik az x természetes szám
úgy, hogy n = 18x + 14.
A fenti egyenlőséget a következőképpen írhatjuk át n = 18x + 12 + 2 = 6 ⋅ (3x + 2) + 2 és 2 < 6, tehát
n-nek 6-tal való osztási maradéka 2, ellentmondás a feladat adataival.
A feladat adatai ellentmondást tartalmaznak, tehát nem létezik olyan természetes szám, amelyik
teljesíti a feladat feltételeit.
1. Határozzátok meg a következő osztások hányadosát és maradékát:
a) 104 : 5 ; b) 235 : 7 ; c) 566 : 9 ; d) 1 117 : 12 ;
e) 2 314 : 15 ; f) 1 325 : 18 ; g) 2 843 : 22 ; h) 3 785 : 45 ;
i) 1 726 : 11 ; j) 5 6 75 : 205 ; k) 74 9 28 : 123 ; l) 10 452 : 102.
2. Ellenőrizzétek az A oszlopban található egyenlőségeket és határozzátok meg a B oszlopba írt következményeik
igazságértékét. Vegyétek figyelembe a maradékos osztás helyességét!
A B
a) 36 = 9 ⋅ 4 36-nak 9-cel való osztási maradéka 0
b) 36 = 5 ⋅ 7 + 1 36 -nak 5-tel való osztási maradéka 1
c) 36 = 8 ⋅ 3 + 12 36-nak 8-cal való osztási maradéka 12
d) 36 = 7 ⋅ 4 + 8 36-nak 7-tel való osztási hányadosa 4
40
8. lecke
3. a) Határozzátok meg azt a természetes számot, amelynek 32-vel való osztási hányadosa 36 és
maradéka 28.
b) Határozzátok meg azt a természetes számot, amelynek 49-cel való osztási hányadosa 29 és
maradéka 7.
4. a) Határozzátok meg az összes természetes számot, amelynek 6-tal való osztási hányadosa 13.
b) Számítsátok ki azoknak a természetes számoknak az összegét, amelyeknek a 8-cal való osz-
tási maradéka 5.
c) Számítsátok ki azoknak a számoknak az összegét, amelyeknek 8-cal való osztási hányadosa 5.
5. Három természetes szám összege 135. Az első kettőt elosztva a harmadikkal, az osztások hányadosai 12 és 31,
a maradékai pedig 1 és 2 lesznek. Határozzátok meg a három természetes számot.
6. Egy szám 72-vel nagyobb, mint egy másik. Ha a két szám összegét elosztjuk a két szám különbségével a hányados
7. a) Határozzátok meg az összes természetes számot, amelynek 13-mal való osztási hányadosa egyenlő a maradékával.
b) Határozzátok meg az összes olyan természetes számot, amelynek 15-tel való osztási maradéka egyenlő a
hányados kétszeresével.
c) Határozzátok meg a legnagyobb természetes számot, amit elosztva 2 009-cel a hányados 10-szer kisebb lesz,
mint a maradék.
8. a) Határozzátok meg a legkisebb és a legnagyobb háromjegyű számot, amelyeknek 11-gyel való osztási maradéka 8.
b) Határozzátok meg hány háromjegyű számnak lesz a 37-tel való osztási maradéka 9 és számítsátok ki ezeknek
a számoknak az összegét.
Útmutatás: Elosztjuk 100-t 11-gyel, a hányados 9 és a maradék 1 lesz, tehát 100 = 11 ⋅ 9 + 1. Ahhoz, hogy a
maradék 8 legyen, hozzáadunk 7-t az egyenlőség mindkét oldalához. Így 107 = 11 ⋅ 9 + 8, kapunk. Tehát
a legkisebb háromjegyű természetes szám, amelynek 11-gyel való osztási maradéka 8 egyenlő 107-tel.
9. a) Igazoljátok, hogy nincs olyan természetes szám, amelynek 6-tal való osztási maradéka 3 és 3-mal való osztási
maradéka 2.
b) Állapítsátok meg, hogy vannak-e olyan a, b, c természetes számok, amelyeknek összege 42 úgy, hogy a osztva
b-vel a hányados c és a maradék 2, ugyanakkor b osztva 5-tel a maradék 3 legyen.
10. Legyen a és b két természetes szám.
a) Határozzátok meg a A = 17a + 17b + 25 szám 17-tel való osztásának maradékát.
b) Határozzátok meg a B = 16a + 28b + 13 szám 4-gyel való osztásának maradékát.
11. Ha az x természetes számot elosztjuk 30-cal a maradék 8, míg az y természetes számnak a 35-tel való osztási
maradéka 34. Határozzátok meg a 3x + 2y szám 10-zel való osztási maradékát.
12. Három a, b, c természetes szám összege 232. Ha elosztjuk a-t b-vel a hányados 14 és a maradék 5, ha pedig
b‑t osztjuk c-vel a hányados 7 és a maradék 1 lesz. Határozzátok meg a számokat.
13. Három természetes szám összege 297. Ha az elsőt elosztjuk a másodikkal a hányados 2 és a maradék 25, ha
pedig az első számot a harmadikkal osztjuk a hányados 11 a maradék pedig 8. Határozzátok meg a három számot.
14. Két természetes szám különbsége 139. Ha a nagyobbikat elosztjuk a kisebbik kétszeresével a maradék 6 és
a hányados 10 lesz. Határozzátok meg a számokat.
15. a) Határozzátok meg az összes abc alakú természetes számot tudva, hogy abc‑t elosztva bc‑vel a hányados
5 és a maradék 4 lesz.
b) Hány abad alakú természetes számnak lesz az ab‑vel való osztási maradéka 5?
16. a) Határozzátok meg az N = 1 ⋅ 2 ⋅ 3 ⋅ … ⋅ 203 + 2 003 szám 2 002‑vel való osztásának hányadosát és maradékát.
b) Határozzátok meg az N = 1 ⋅ 2 ⋅ 3 ⋅ … ⋅ 125 + 250 szám 126‑tal való osztásának hányadosát és maradékát.
Útmutatás: a) Tudjuk, hogy 2 002 = 2 ⋅ 1 001 = 2 ⋅ 7 ⋅ 11 ⋅ 13, következik, hogy:
N = 2 002 (1 ⋅ 3 ⋅ 4 ⋅ 5 ⋅ 6 ⋅ 8 ⋅ 9 ⋅ 10 ⋅ 12 ⋅ 14 ⋅ … ⋅ 203 + 1) + 1.
Az N szám 2002‑vel való osztási hányadosa 1 ⋅ 3 ⋅ 4 ⋅ 5 ⋅ 6 ⋅ 8 ⋅ 9 ⋅ 10 ⋅ 12 ⋅ 14 ⋅ … ⋅ 203 + 1,
a maradék pedig 1.
1. Végezzétek el: a) 138 : 7 ; b) 245 : 13 ; c) 1 235 : 103. 3 pont

Felmérő
2. Két természetes szám összege 70. Ha a nagyobbikat elosztjuk a kisebbikkel a hányados 4 és

a maradék 10 lesz. Határozzátok meg a két természetes számot.
2 pont
3. Határozzátok meg azt a legkisebb természetes számot, amelynek számjegyeinek ősszege 2 017.
2 pont
4. Határozzátok meg az összes olyan természetes számot, amelynek 6-tal való osztási hányadosa 7.
2 pont
Hivatalból: 1 pont
41
9. lecke Természetes szám természetes kitevőjű hatványa.

Természetes szám négyzete
9.1. Természetes szám természetes kitevőjű hatványa.

Péter 5 nap alatt olvas el egy kulturális folyóiratot. Az első nap két oldalt olvas el,
matematika
Gyakorlati
majd a következő napoktól kezdve, minden nap kétszer több oldalt olvas el, mint
az előző napon. Határozzátok meg, hány oldalt olvas el Péter az ötödik napon.
Megoldás: Az első nap 2 oldalt olvas el.
A második nap 2 ⋅ 2 = 4 oldalt olvas el.
A harmadik nap 2 ⋅ 4 = 8 oldalt olvas el.
A negyedik nap 2 ⋅ 8 = 16 oldalt olvas el.
Az ötödik nap 2 ⋅ 16 = 32 oldalt olvas el.
Mit veszünk észre? A feladat megoldásához a következő számítás szükséges: .
tényező
Ez a feladat feltételezi egy 5 tagú szorzás elvégzését, ahol minden tag 2, vagy másképpen mondva a 2‑t
5‑ször szorozzuk önmagával. Azt mondjuk, hogy a 2‑t ötödik hatványra emeltük.
Legyen a és n két természetes szám, amelyre teljesül n ≥ 2.

Megjegyzendő
Egy n tagból álló szorzatot, amelynek minden tagja a, az a természetes szám n-edik hatványának nevez-
zük és a következőképpen jelöljük an.
.
tag
Elfogadjuk, hogy, a = a és a = 1, bármely a ≠ 0. természetes szám esetén. Nem értelmezett 00.
1 0
Az an, jelölésben az a a hatvány alapja, az n pedig a hatvány kitevője.
1. 1012 = 101 ⋅ 101 = 10 201 ; 2. 113 = 11 ⋅ 11 ⋅ 11 = 1 331 ;
Példák
3. 74 = 7 ⋅ 7 ⋅ 7 ⋅ 7 = 2 401 ; 4. 55 = 5 ⋅ 5 ⋅ 5 ⋅ 5 ⋅ 5 = 3 125 ;
5. 36 = 3 ⋅ 3 ⋅ 3 ⋅ 3 ⋅ 3 ⋅ 3 = 729 ; 6. 27 = 2 ⋅ 2 ⋅ 2 ⋅ 2 ⋅ 2 ⋅ 2 ⋅ 2 = 128.
Egy régi indiai legenda szerint India királya Shirham meg akarta
Tudtátok,
hogy…
jutalmazni a sakk feltalálóját, Sissa ben Dahirt, ezért felajánlotta,

hogy válasszon egy tetszőleges jutalmat a csodálatos találmá-
nyáért cserébe.
Felség, nem akarok valamilyen különleges világi vagyont, adj ne‑

kem egy búzaszemet az első négyzetére a sakktáblának, két szem
búzát a második négyzetére, 4 szemet a harmadik négyzetére,
8 szemet a negyedik négyzetére… és így tovább, egészen addig
amíg mind a 64 négyzete le lesz takarva a sakktáblának, mondta a feltaláló.
Mikor a kincstárnokok kiszámolták, hogy mennyi búzát kellene adjanak a feltalálónak, rájöttek, hogy 100
év alatt sem gyűl össze annyi gabona egész India kincstáraiban, amennyivel kifizethetnék a feltalálót!
Lehetetlennek tűnik?
1 + 2 + 22 + 23 +… + 263 szem gabonát kellene fizetnie a királynak.
Ennek a számnak a 10-es számrendszerben 20 számjegye van, éspedig 18 446 744 073 709 551 615.
Mivel 30 szem búza tömege körülbelül egy gramm, egy tonna búza pedig egymillió gramm, körülbelül 600
milliárd tonna búzát kellene adjanak a feltalálónak. Mivel a jelenlegi mezőgazdasági termelés mellett is
kevesebb, mint 600 millió tonna búzát termelnek egy év alatt az egész földön, Sissa ben Dahir meg kellene
kapja a következő 1 000 évben, az egész földön termelt összes búza mennyiségét.
42
9. lecke
9.2. Természetes szám hatványának utolsó számjegye

Tanulmányozzuk a 2 első 12 hatványának utolsó számjegyét:
21 = 2 22 = 4 23 = 8 24 = 16
25 = 32 26 = 64 27 = 128 28 = 256
29 = 512 210 = 1 024 211 = 2 048 212 = 4 096
Észrevesszük, hogy 2 hatványának utolsó számjegye négyesével ismétlődik, a fenti oszlopokban az utolsó számjegyek
változatlanok. Például, 1 234 osztva 4-gyel maradéknak 2-t kapunk, tehát 21234 a második oszlopba fog kerülni, így
21234 utolsó számjegye megegyezik 22, utolsó számjegyével, vagyis 4‑gyel.
Mivel egy szorzat utolsó számjegye egyenlő a szorzótényezők utolsó számjegyeinek szorzatával, következik, hogy:
1. Ha egy természetes szám utolsó számjegye 0, 1, 5 vagy 6, hatványozással (ha a hatványkitevő nem nulla) az utolsó
számjegy változatlan marad.
2. A 4-re és 9-revégződő számok, nullától különböző hatványainak utolsó számjegyei kettesével ismétlődnek, pontosabban:
páratlan hatványkitevőn → 4-re végződnek
a) 4-re végződő számok páros, nullától különböző hatványon → 6-ra végződik
páratlan hatványkitevőn → 9-re végződnek
b) 9-re végződő számok páros hatványon → 1-re végződik
3. A 2, 3, 7 vagy 8 végződésű számok nullától különböző hatványai négyesével ismétlődnek.
1. A következő számok 2142, 71399, 1012017 utolsó számjegye 1, mert az alap utolsó számjegye 1. A következő
Példák
számok 527, 3548 és 64562 utolsó számjegye 5, ugyanakkor a 672, 2684 és 456126 számok utolsó számjegye 6.
2. Egy 9 végződésű természetes szám hatványai kettesével ismétlődnek, ezért 1942 utolsó számjegye
ugyanaz, mint 92 utolsó számjegye, vagyis 1.
3. A 795 utolsó számjegye 3. Valóban, ha egy szám 7-re végződik, akkor hatványainak utolsó számjegye
4 különböző értéket vehet fel és ezek az értékek ismétlődnek négyesével. 95 néggyel való osztási
maradéka 3, tehát 795 utolsó számjegye ugyanaz, mint 73 = 343, utolsó számjegye, vagyis 3.
9.3. Természetes szám négyzete

Egy négyzet alakú, 4 méter oldalhosszúságú udvart, négyzet alakú, 1 méter
matematika
Gyakorlati
oldalhosszúságú térkövekkel szeretnének lefedni. Határozzátok meg a szük- 1 m
séges térkövek számát.

1 m
Megoldás:
Az udvar minden egyes oldalán négy térkő helyezhető el. A 4 méter oldalhos- 1 m
súságú négyzetet 4 ⋅ 4 = 42 = 16 darab 1 méter oldalhosszúságú négyzetre
1 m
bonthatjuk fel.
Mit veszünk észre? 1 m 1 m 1 m 1 m
Egy n szám második hatványa megegyezik azoknak az egység oldalú négy-

zeteknek a számával, amelyekre felbontható egy n oldalhosszúságú négyzet.
Ugyanakkor, egy x nullától különböző természetes szám felírható teljes négyzetként, ha x darab egység
oldalhosszúságú négyzetből alkothatunk egy négyzetet.
Egy szám második hatványát négyzetnek nevezzük.

Megjegyzendő
Egy természetes számot, amelyet egy másik szám második hatványaként írhatunk fel, teljes négyzetnek
nevezzük.
Példa: • 9 a 3 második hatványa, mert 9 darab 1 méter oldalhosszúságú négyzettel lefedhetünk
egy 3 méter oldalhosszúságú négyzetet;
• 13 nem írható fel, mint egy természetes szám második hatványa, ugyanis 13 egység ol-
dalhosszúságú négyzetből nem tudunk egy nagyobb négyzetet alakítani.
43
1. Felhasználva a szorzótáblát észrevesszük, hogy a 11 legkisebb teljes ⋅ 0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10

Példák
négyzetek a következők: 0, 1, 4, 9, 16, 25, 36, 49, 64, 81 és 100. 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

1 0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10
2. 11-töl 20-ig a következők teljes négyzetek találhatók: 2 0 2 4 6 8 10 12 14 16 18 20
3 0 3 6 9 12 15 18 21 24 27 30
112 = 121 122 = 144 132 = 169 142 = 196 192 = 361 4 0 4 8 12 16 20 24 28 32 36 40
152 = 225 162 = 256 172 = 289 182 = 324 202 = 400 5 0 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50
6 0 6 12 18 24 30 36 42 48 54 60
3. 900 és 1 156 teljes négyzetek, mert 900 = 302 és 1 156 = 342. 7 0 7 14 21 28 35 42 49 56 63 70
4. A 2017 + 2016 ⋅ 2017 szám teljes négyzet, mert ha 2017‑et kiemeljük 8 0 8 16 24 32 40 48 56 64 72 80
9 0 9 18 27 36 45 54 63 72 81 90
közös szorzótényezőnek, akkor 2017 ⋅ (1 + 2016) = 2017 ⋅ 2017 = 20172 10 0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100
amely teljes négyzet.
1. Kettő vagy több teljes négyzet szorzata szintén teljes négyzet.

Megjegyzések
9 ⋅ 25 ⋅ 36 = 3 ⋅ 3 ⋅ 5 ⋅ 5 ⋅ 6 ⋅ 6 = (3 ⋅ 5 ⋅ 6) ⋅ (3 ⋅ 5 ⋅ 6) = (3 ⋅ 5 ⋅ 6)2 = 902.
2. Egy teljes négyzet utolsó számjegye 0, 1, 4, 5, 6 vagy 9.
Valóban, a fenti példákat elemezve, a 0, 1, 2, 3, …, 9 számokat négyzetre emelve 0, 1, 4, 5, 6 vagy 9. vég-
ződő számot kapunk. Figyelembe véve, hogy egy hatvány utolsó számjegye megegyezik az utolsó szám-
jegyének a hatványával következik, hogy a teljes négyzetek utolsó számjegye 0, 1, 4, 5, 6 vagy 9 lehet.
Figyelem!
Nem minden 0, 1, 4, 5, 6 vagy 9-re végződő szám teljes négyzet (például, 10, 11, 14, 15, 19 vagy 26 nem
teljes négyzetek).
3. Ha egy természetes szám utolsó számjegye 2, 3, 7 vagy 8, akkor nem teljes négyzet.
Példa:
1 234 567 nem teljes négyzet mert az utolsó számjegye 7.
4. Ha egy természetes szám két egymás utáni természetes szám teljes négyzete között található, akkor
nem teljes négyzet.
Példa:
A 115 nem teljes négyzet, mert 100 < 115 < 121, vagyis 102 < 115 < 112.
1. Határozzátok meg az a = 192203 + 703203 + 457203 + 368203 utolsó számjegyét.

Megoldás:
Az írás egyszerűsítése végett, jelölje u(n) az n természetes szám utolsó számjegyét.
Mivel 203-nak 4-gyel való osztási maradéka 3, következik, hogy::
u(192203) = u(2203) = u(23) = 8 u(703203) = u(3203) = u(33) = 7
u(457203) = u(7203) = u(73) = 3 u(368203) = u(8203) = u(83) = 2
Tehát a utolsó számjegye megegyezik a következő összeg utolsó számjegyével 8 + 7 + 4 + 3, vagyis egyenlő 2.
2. Igazoljátok, hogy 242 + 342 nem teljes négyzet.
Megoldás:
Mint az előző feladatban jelöljük, u(n)-nel az n természetes szám utolsó számjegyét.
Mivel 42-nek 4-gyel való osztási maradéka 2, igazak a következő egyenlőségek: u(242) = u(22) = 4 és
u(342) = u(32) = 9, tehát 242 + 342 utolsó számjegye megegyezik a 4 + 9, összeg utolsó számjegyével, vagyis 3.
Egy teljes négyzet utolsó számjegye csak 0, 1, 4, 5, 6 vagy 9, lehet, tehát 242 + 342 nem teljes négyzet.
3. Határozzátok meg az x és y természetes számokat, amelyekre igaz, hogy 2x + 2y = 65.
Megoldás:
Ha x és y nem 0, akkor 2x és 2y páros szám, tehát az összegük is páros, így nem lehet 65. Tehát a két természetes
szám közül az egyik 0. Ha x = 0, akkor 2x = 1, tehát 2y = 64, vagyis y = 6. Ha y = 0 akkor x = 6. Két megoldá-
sunk van éspedig x = 0, y = 6 vagy x = 6, y = 0.
44
9. lecke
1. Az alábbi táblázatban határozzátok meg az a, b, c, d, e, f és g természetes számok értékét.
Hatvány A hatvány alapja A hatványkitevő
9
7 a b
c 11 4
e
3 d 37
18
f 31 g
2. Tanulmányozzátok az alábbi táblázatot és határozzátok meg az a, b, c, d, e természetes számokat.
5 7 a 25 c 32 60 99
25 49 100 b 576 d 3 600 e
3. Írjátok át hatványok segítségével a következő természetes számokat:
a) 5 ⋅ 5 ⋅ 5 ⋅ 5 ⋅ 5 ⋅ 5 ; b) 12 ⋅ 12 ⋅ 12 ; c) 7 ⋅ 7 ⋅ 7 ⋅ 7 ⋅ 7 ;
d) 8 ⋅ 3 ⋅ 8 ⋅3 ⋅ 8 ⋅ 3 ⋅ 8 ⋅ 3 ; e) 1 ⋅ 1 ⋅ 1 ⋅ 1 ⋅ 1 ; f) .
4. Végezzétek el: tényező
a) 05 + 50 ; b) 53 + 70 ; c) 1200 + 0200 + 63 ; d) 27 - 34 ;

e) 43 - 120 ; f) 73 - 44 ; g) 152 ⋅ 09 ; h) 24 : 42 ;
3 3 2 4 2 0
i) 2 ⋅ 5 ; j) 5 ⋅ 2 ; k) 7 : 5 ; l) 182 : 34.
5. a) Írjátok fel 31-t, mint 2 hatványinak az összegét.
b) Igazoljátok, hogy 49 felírható úgy, mint 12 természetes szám négyzetének az összege.
6. Határozzátok meg az alábbi számok utolsó számjegyé:
a) 22017 ; b) 32017 ; c) 52018 ; d) 62019 ;
2020 2021 2022
e) 7 ; f) 8 ; g) 9 ; h) 42023.
7. Határozzatok meg az x = 12200 + 23201 + 34302 + 45403 utolsó számjegyét.
8. Igazoljátok, hogy a következő számok nem teljes négyzetek, mivel két egymás utáni természetes szám négyzete
között vannak:
a) 39 ; b) 700 ; c) 160 ; d) 123.
9. Az utolsó számjegyeket tanulmányozva igazoljátok, hogy a következő számok nem teljes négyzetek:
a) 1 234 567 ; b) 2403 + 2402 ; c) 312 + 311 ; d) 24817.
10. a) Határozzátok meg az x és y természetes számokat tudva, hogy 2x + 2y = 257.
b) Határozzátok meg az x, y és z természetes számokat tudva, hogy 2x + 2y + 2z = 97.
számolás
Fejben
152 = 225 252 = 625 752 = 5 625 1152 = 13 225
1 ⋅ (1 + 1) = 2 2 ⋅ (2 + 1) = 6 7 ⋅ (7 + 1) = 56 11 ⋅ (11 + 1) = 132
Számítsátok ki: 452, 552, 952, 1052, 9952.

3 3
1. Végezzétek el: a) 5 - 4 ; b) (9 - 8)2017 ; c) 12001 + 2 0021. 3 pont
Felmérő
3 2 2 5
2. Hasonlítsátok össze a következő számokat: A = 7 - 6 ⋅ 5 + 4 ⋅ 3 és B = 3 . 2 pont
3. Igazoljátok, hogy 725 nem teljes négyzet, mivel két egymás utáni természetes szám
négyzete között van. 2 pont
27 21
4. Határozzátok meg a 7 + 9 szám utolsó számjegyét és ellenőrizzétek, hogy teljes négyzet-e.
2 pont
Hivatalból: 1 pont
45
Péter és Anna versenyezz: ki tudja kiszámítani 75, értékét minél kevesebb művelet segítségével.
Probléma
helyzet
Péter: A szorzás asszociativitását felhasználva négy műveletre van szükségem:

72 = 7 ⋅ 7 = 49
73 = 7 ⋅ 7 ⋅ 7 = (7 ⋅ 7) ⋅ 7 = 72 ⋅ 7 = 49 ⋅ 7 = 343
74 = 7 ⋅ 7 ⋅ 7 ⋅ 7 = (7 ⋅ 7 ⋅ 7) ⋅ 7 = 73 ⋅ 7 = 343 ⋅ 7 = 2 401
75 = 7 ⋅ 7 ⋅ 7 ⋅ 7 ⋅ 7 = (7 ⋅ 7 ⋅ 7 ⋅ 7) ⋅ 7 = 74 ⋅ 7 = 2 401 ⋅ 7 = 16 807
Anna: Az utolsó két számítás helyett a következőképpen is eljárhatunk:
75 = 7 ⋅ 7 ⋅ 7 ⋅ 7 ⋅ 7 = (7 ⋅ 7) ⋅ (7 ⋅ 7 ⋅ 7) = 72 ⋅ 73 = 49 ⋅ 343 = 16 807
Anna rövidebben számolta ki, mert észrevette, hogy 75 = 72 ⋅ 73 . Tekintsük a következő számítást is:
.
tényező tényező tényező
Észrevesszük, hogy, mindkét esetben, összeszorozva két hatványát a 7‑nek szintén 7 egy hatványát
kapjuk, amelynek a hatványkitevője egyenlő a két hatványkitevő összegével.
1. Azonos alapú hatványok szorzása

Megjegyzendő
Két azonos alapú hatvány szorzata szintén egy hatvány, amelynek az alapja ugyanaz és a hatványki-
tevője egyenlő a két hatványkitevő összegével. Másképpen mondva két azonos alapú hatvány szorzata
esetén az alap változatlan marad és a hatványkitevő egyenlő a hatványkitevők összegével.
am ⋅ an = am + n
Példák: a) 27 ⋅ 29 = 27 + 9 = 216 ; b) 67 ⋅ 65 = 67 + 5 = 612 ; c) 1311 ⋅ 1323 = 1311 + 23 = 1334.
2. Azonos alapú hatványok osztása
Két azonos alapú hatvány hányadosa szintén egy hatvány, amelynek az alapja változatlan és a hat-
ványkitevője a két kitevő különbsége:
am : an = am - n
Másképpen mondva két hatvány osztása esetén megtartjuk az alapot és kivonjuk a hatványkitevőket.
Példák: a) 58 : 57 = 58 - 7 = 51 = 5 ; b) 914 : 96 = 914 - 6 = 98 ; c) 237 : 237 = 237 - 7 = 230 = 1.
3. Hatvány hatványa
Hatvány hatványa egyenlő szintén egy hatvánnyal, aminek az alapja marad, a kitevője pedig a két kitevő
szorzatával egyenlő:
(am)n = am ⋅ n .
Tehát ha egy hatványt hatványozunk az alap változatlan és a hatványkitevőket összeszorozzuk.
Példák: a) (23)4 = 23 ⋅ 4 = 212 ; b) (35)6 = 35 ⋅ 6 = 330 ; c) (175)0 = 175 ⋅ 0 = 170 = 1.
4. Egy szorzat vagy egy hányados hatványa
Ha egy szorzatot akarunk hatványozni, vagy egy hányadost, minden tagot külön-külön hatványozunk:
(a ⋅ b)n = an ⋅ bn (a : b)n = an : bn
Másképpen egy szorzat vagy hányados hatványát megkapjuk, ha a tényezőket külön hatványozzuk,
majd elvégezzük a szorzást vagy az osztást.
Példák: a) (4 ⋅ 7)2 = 42 ⋅ 72 ; b) (8 ⋅ 10)3 = 83 ⋅ 103 ; c) (32 : 8)4 = 324 : 84.
Megfordítva a fenti egyenlőségeket a következőt kapjuk:

an ⋅ bn = (a ⋅ b)n (azonos hatványkitevőjű hatványok szorzása)
an : bn = (a : b)n (azonos hatványkitevőjű hatványok osztása)
Példák: a) 73 ⋅ 53 = (7 ⋅ 5)3 = 353 ; b) 89 ⋅ 69 = (8 ⋅ 6)9 = 489 ; c) 1210 : 610 = (12 : 6)10 = 210.
46
10. lecke
Felhasználva a hatványokkal végzett műveletek számítási szabályait, megfogalmazhatjuk annak a

Megjegyzés
feltételét, hogy egy hatvány mikor lesz egy természetes szám négyzete (egyszerűbben, egy hatvány teljes
négyzet vagy sem):
1. Bármely természetes szám, amelynek a hatványkitevője páros, teljes négyzet.
Példa: Mivel 524 = (512)2, ezért 524 teljes négyzet.
2. Egy hatvány, amelynek hatványkitevője páratlan, akkor lesz teljes négyzet, ha az alap felírható, mint
egy természetes szám páros hatványa.
Példa: 1615 = (24)15 = 260 = (230)2, tehát 1615 teljes négyzet.
3. Egy hatvány, amelynek hatványkitevője páratlan, és az alap nem írható fel egy természetes szám páros
hatványaként, nem teljes négyzet.
Példa: 2719 = (33)19 = 357, tehát 2719 nem teljes négyzet.

1. Írjátok egyetlen hatvány segítségével, melynek kitevője természetes szám:
a) 416 ⋅ 812 ⋅ 1625 ; b) 95 ⋅ 274 ⋅ 35 ; c) 55 ⋅ 257 ⋅ 1254.
Megoldás:
a) A megoldás lényege, hogy az 4, 8 és16 alapokat felírjuk 2 hatványaként: 4 = 22, 8 = 23 és 16 = 24.
Alkalmazva a hatvány hatványozásának szabályát, a következőket kapjuk:
416 = (22)16 = 232, 812 = (23)12 = 236 és 1625 = (24)25 = 2100.
Felhasználva az azonos alapú hatványok szorzásának tulajdonságát, a következő
eredményt kapjuk:
416 ⋅ 812 ⋅ 1625 = 232 ⋅ 236 ⋅ 2100 = 232 + 36 + 100 = 2168.
b) 95 ⋅ 274 ⋅ 35 = (32)5 ⋅ (33)4 : 35 = 310 ⋅ 312 : 35 = 317 ;
c) 55 ⋅ 257 : 1254 = 55 ⋅ (52)7 : (53)4 = 55 ⋅ 514 : 512 = 519 : 512 = 57.
2. Írjátok szorzatként a következő számokat, felhasználva a közös tényező kiemelését:
a) S1 = 26 + 27 + 28 ; b) S2 = 311 + 5 ⋅ 313 + 2 ⋅ 314 ; c) S3 = 68 + 29 ⋅ 310 + 4 ⋅ 611.
Megoldás:
a) S1 = 26 + 27 + 28 = 1 ⋅ 26 + 21 ⋅ 26 + 22 ⋅ 26 = 26 ⋅ (1 + 21 + 22) = 26 ⋅ 7
b) S2 = 311 + 5 ⋅ 313 + 2 ⋅ 314 = 1 ⋅ 311 + 5 ⋅ 32 ⋅ 311 + 2 ⋅ 33 ⋅ 311 = 311(1 + 5 ⋅ 32 + 2 ⋅ 33) = 311 ⋅ 100
c) S3 = 68 + 29 ⋅ 310 + 4 ⋅ 611 = 68 + 29 ⋅ 39 ⋅ 31 + 4 ⋅ 611 = 68 + 69 ⋅ 31 + 611 ⋅ 4 = 68 ⋅ 1 + 68 ⋅ 6 ⋅ 3 + 68 ⋅ 63 ⋅ 4 =
= 68 ⋅ (1 + 6 ⋅ 3 + 63 ⋅ 4) = 68 ⋅ 883.
3. Határozzátok meg az n természetes számot a következő egyenlőségekből:
a) 6 ⋅ 341 + 4 ⋅ 342 + 343 = n ⋅ 340 ; b) 7n + 1 - 2 ⋅ 7n = 245.
Megoldás:
a) A közös tényező kiemelése után a következőket kapjuk:
6 ⋅ 341 + 4 ⋅ 342 + 343 = 6 ⋅ 341 + 4 ⋅ 3 ⋅ 341 + 32 ⋅ 341 = 341 ⋅ (6 + 12 + 9) = 341 ⋅ 27 = 341 ⋅ 33 = 344.
Akkor: n ⋅ 340 = 344, ahonnan n = 344 : 340 = 34 = 81.
b) Az egyenlőség bal oldalát átírjuk: 7n + 1 - 2 ⋅ 7n = 7n ⋅ 71 - 2 ⋅ 7n = 7n(7 - 2) = 7n ⋅ 5.
A 7n ⋅ 5 = 245 egyenlőségből azt kapjuk, hogy 7n = 49, ahonnan n = 2.
1. Végezzétek el, alkalmazva az azonos alapú hatványok szorzásának tulajdonságát:
a) 714 ⋅ 731 ; b) 1611 ⋅ 1622 ; c) 33 ⋅ 38 ;
9 14 12 45
d) 5 ⋅ 5 ; e) 23 ⋅ 23 ; f) 532 ⋅ 5121.
2. Számítsátok ki, alkalmazva az azonos alapú hatványok osztásának tulajdonságát:
a) 291 : 221 ; b) 7584 : 7581 ; c) 325 : 318 ;
d) 591 : 552 ; e) 734 : 79 ; f) 1445 : 1420.
47
3. Írjátok egyetlen hatványként a következő számokat, használva a hatvány hatványozásának szabályát:

a) (34)7 ; b) (138)9 ; c) (173)18 ;
d) (711)4 ; e) (168)6 ; f) (54)3.
4. Írjátok egyetlen hatványként a következő számokat, alkalmazva az azonos hatványkitevőjű hatványok szorzásának
szabályát:
a) 316 ⋅ 716 ; b) 710 ⋅ 510 ; c) 234 ⋅ 534 ⋅ 734 ;
d) 54 ⋅ 24 ; e) 1512 ⋅ 1112 ; f) 630 ⋅ 730 ⋅ 230.
5. Írjátok egyetlen hatványként a következő számokat, alkalmazva az azonos hatványkitevőjű hatványok osztásának
szabályát:
a) 1224 : 324 ; b) 12545 : 545 ; c) 1817 : 917 ;
d) 936 : 336 ; e) 921 : 321 ; f) 1258 : 58.
6. Írjátok egyetlen hatványként:
a) 2510 ⋅ 532 ⋅ 1255 ; b) 94 ⋅ 275 ⋅ 314 ; c) 215 ⋅ 412 ⋅ 86.
7. A közös tényezőt kiemelve írjátok szorzatként a következő számokat:
a) 276 + 278 + 280 ; b) 3 ⋅ 547 + 2 ⋅ 548 + 6 ⋅ 549 ; c) 1314 ⋅ 3 - 1313 ⋅ 2 - 1312.
8. Mutassátok ki, hogy a következő számok természetes számok négyzetei:
a) 546 ; b) 23100 ; c) (76)5 ;
d) 2537 ; e) 475 ; f) 6257 ;
18 6
g) 16 ⋅ 25 ; h) 2 ⋅ 3 ; i) 25 ⋅ 318.
9. Adottak az a, b ≥ 2, természetes számok, ahol a páratlan és b páros. Állapítsátok meg az alábbi kijelentések
mindegyikéről, hogy igaz (I), hamis (H) vagy nem eldönthető (N):
Kijelentés I/H/N
b
a egy természetes szám négyzete …
ab nem egy természetes szám négyzete …
b
(a + b) egy természetes szám négyzete …
a
(a + b) egy természetes szám négyzete …
b
(2 ⋅ a) nem egy természetes szám négyzete …
A nem eldönthető kijelentések esetén adjatok egy olyan példát, amelyre igaz lesz, illetve egy olyat, amelyre hamis
lesz a kijelentés.
10. Az A oszlop minden x számát párosítsátok a B oszlop egy olyan y számával, A B
amelyre x y egy teljes négyzet:
13 2
11. a) Mutassátok ki, hogy 132 = 122 + 52 és esetleg felhasználva ezt az egyen-
36 5
lőséget igazoljátok, hogy 13100 felírható két természetes szám négyzetének
7 7
összegeként.
25 8
b) Bizonyítsátok be, hogy 5200 felírható két természetes szám négyzetének
összegeként.
Útmutatás: a) Felhasználva, hogy 132 = 122 + 52 írhatjuk: 13100 = 132 ⋅ 1398 = (122 + 52) ⋅ 1398 = (12 ⋅ 1349)2 + (5 ⋅ 1349)2.
12. a) Mutassátok ki, hogy n = 323 ⋅ 423 - 221 ⋅ 623 szám egy természetes szám négyzete.
b) Mutassátok ki, hogy n = 32011 + 2 ⋅ 32010 + 32009 + 32008 szám egy természetes szám négyzete.
1. Végezzétek el: a) 29 ⋅ 27 ; b) 29 : 27 ; c) (29)7. 3 pont

Felmérő
2. Határozzátok meg az A = 231 + 342 szám utolsó számjegyét. 2 pont

17 4
3. Mutassátok ki, hogy 81 ⋅ 7 teljes négyzet. 2 pont
9 10 11 9
4. Határozzátok meg az n természetes számot a következő egyenlőségből: 2 + 2 + 2 = n ⋅ 2 .
2 pont
Hivatalból: 1 pont
48
11. lecke
Péter és Anna megoldott egy intelligenciatesztet (matematika!).

Probléma
helyzet
A következő segítségeket használhatjuk:

• a 2 legnagyobb hatványa, amit még egy számjeggyel írhatunk le,
az 23 = 8 ;
• a 2 legkisebb hatványa, amit már négy számjeggyel írhatunk,
az 210 = 1 024.
Hány számjegy szükséges a 230 szám leírására?
Anna: A 230 szám számjegyeinek meghatározásához ezt a számot a 10 két egymás után következő
hatványa közé kell elhelyeznünk.
Az első segítség alapján felírjuk a következőt: 230 = (23)10 = 810.
Péter: Akkor az első lépés egyszerű: mivel 8 < 10, ezért , ezért 810 < 1010.
A 1010 hatványt 11 számjeggyel írhatjuk le, ezért a 230 számnak, mivel kisebb mint 1010, legtöbb
10 számjegye van.
Anna: Péter, egy nagyon fontos dolgot figyeltél meg: a 810 és 1010, hatványok közül, amelyeknek azonos
a hatványkitevője, az a nagyobb, amelyiknek nagyobb az alapja. Most felhasználjuk ezt és a má-
sodik segítséget.
Mivel 1 024 > 1 000, ezért 1 0243 > 1 0003, de 1 024 = 210 és 1 000 = 103, következik, hogy
(210)3 > (103)3, vagyis 230 > 109. Ezért a 230 hatvány leírására legkevesebb 10 számjegy szükséges.
Válasz: A 230 szám leírásához 10 számjegyet használunk.
Azonos alapú hatványok összehasonlítása

Megjegyzendő
Két azonos alapú hatvány közül az a nagyobb, amelynek a hatványkitevője nagyobb:

ha m < n, akkor am < an, bármely m, n és a ≥ 2 természetes számokra.
Példák: a) 24 < 25 mivel 4 < 5 ;
b) 25 < 27 mivel 5 < 7 ;
c) 311 > 37 mivel 11 > 7.
Azonos hatványkitevőjű hatványok összehasonlítása
Két azonos, nullától különböző hatványkitevőjű hatvány közül az a nagyobb, amelynek az alapja nagyobb:
ha a < b, akkor am < bm, bármely a, b ≥ 2, m ≥ 1 természetes számokra.
Példák: a) 24 < 34 mivel 2 < 3 ;
b) 34 < 54 mivel 3 < 5 ;
c) 1011 > 911 mivel 10 > 9.
Különböző alapú és hatványkitevőjű hatványokat úgy hasonlítunk össze, hogy a hatványozás szabályainak
Megjegyzés
felhasználásával azonos alapot vagy hatványkitevőt alakítunk ki, vagy összehasonlítjuk más hatványok-
kal, amelyek esetén az alap vagy hatványkitevő megegyezik az adott hatványok alapjával vagy kitevőjével.
1. A 837 és 455, számok összehasonlításakor azonos alapot alakítunk ki, mivel 8 és 4 hatványa a 2-nek.
Példák
837 = (23)37 = 23 ⋅ 37 = 2111 és 455 = (22)55 = 22 ⋅ 55 =2110.
Mivel 111 > 110, használva az azonos alapú hatványok összehasonlítására vonatkozó szabályt,
következik, hogy 2111 > 2110, vagyis 837 > 455.
2. A 230 és 320, számok összehasonlításakor azonos hatványkitevőt alakítunk ki. Észrevesszük, hogy
30 és 20 olyan szorzatokként írhatók, melyeknek van egy közös tényezője.
230 =23 ⋅ 10 = (23)10 = 810 és 320 = 32 ⋅ 10 = (32)10 = 910.
Mivel 8 < 9, használva az azonos hatványkitevőjű hatványok összehasonlítására vonatkozó szabályt,
következik, hogy 810 < 910, vagyis 230 < 320.
49

1. Írjátok csökkenő sorrendbe a következő számokat 8120, 939, 2727 és 382.
Megoldás:
Minden alap 3 hatványaként írható: 81 = 34, 9 = 32, 27 = 33.
Felhasználva a számítási szabályokat a következőket kapjuk 8120 = (34)20 = 380, 939 = (32)39 = 378 és 2727 = (33)27 = 381.
Mivel 78 < 80 < 81 < 82, következik, hogy 382 > 381 > 380 > 378, vagyis az adott számok növekvő sorrendje 382, 2727,
8120, 939.
2. Állapítsátok meg, hogy a 1112 és 327 számok közül melyik a nagyobb?
Megoldás:
A megoldási terv egy köztes hatvány bevezetésén alapszik.
Tudjuk, hogy 112 < 53, akkor (112)6 < (53)6, vagyis 1112 < 518.
Azt is tudjuk, hogy, 52 < 33, akkor (52)9 < (33)9, vagyis 518 < 327.
Következik, hogy, 1112 < 518 < 327, ami azt jelenti, hogy 327 nagyobb, mint 1112.
1. Állapítsátok meg, hogy a következő számok közül melyik a nagyobb, észrevéve, hogy az alap azonos:
a) 2527 és 2528 ; b) 26123 és 261234 ; c) 2 0113 és 2 0115 ;
23 100 125 126
d) 393 és 393 ; e) 125 és 125 ; f) 11144 és 11133.
2. Határozzátok meg, hogy a következő számok közül melyik a kisebb, észrevéve, hogy a hatványkitevő azonos:
a) 1527 és 1727 ; b) 26123 és 24123 ; c) 2 01114 és 2 01014 ;
123 123 125 125
d) 989 és 987 ; e) 25 és 225 ; f) 1 010201 és 1 011201.
3. Hasonlítsátok össze a következő számokat, kialakítva előbb az azonos alapot:
a) 587 és 2536 ; b) 4333 és 8122 ; c) 265 és 1620 ;
d) 12534 és 2575 ; e) 36224 és 6363 ; f) 27303 és 9502.
4. Hasonlítsátok össze a következő számokat, kialakítva előbb az azonos hatványkitevőt:
a) 322 és 233 ; b) 433 és 344 ; c) 1122 és 2211 ;
d) 239 és 326 ; e) 545 és 630 ; f) 1590 és 6135.
5. Az A oszlop minden egyenlőtlenségét kössétek össze a B oszlop egy elempárjávai
A B
úgy, hogy igaz állításokat kapjatok.
a = 5, b = 3
6. a) Határozzátok meg az ab, alakú természetes számokat, tudva, hogy 12ab > 1297. 2a < 2b
a = 8, b = 8
b) Határozzátok meg az ab, alakú természetes számokat, tudva, hogy ab12 < 1312. a21 > b21
a = 3, b = 7
c) Határozzátok meg az abc alakú természetes számokat, tudva, hogy 2abc < 6422. 4a > 2b
a = 4, b = 6
7. Írjátok növekvő sorrendbe a számokat:
a) 2518, 12515 és 540 ; b) 951, 2748 és 395 ; c) 812, 327 és 278.
1. Hasonlítsátok össze: a) 251 és 218 ; b) 732 és 932.

Felmérő
2 pont
ab 26
2. Határozzátok meg az ab, alakú természetes számokat, ha tudjuk, hogy 25 < 5 .
2 pont
32 24 25
3. Írjátok növekvő sorrendbe a következő számokat 4 , 8 és 16 .
3 pont
72 96
4. Hasonlítsátok össze 5 a 3 .
2 pont
Hivatalból: 1 pont
50
12. lecke
12. lecke Számok írása a 10-es és 2-es számrendszerben
Nézzétek meg figyelmesen a következő felbontásokat:
Mit veszünk
1. 23 = 20 + 3 = 2 ⋅ 101 + 3 ⋅ 100
észre
2. 1 203 = 1 000 + 200 + 3 = 1 ⋅ 103 + 2 ⋅ 102 + 0 ⋅ 101 + 3 ⋅ 100
3. 23 = 16 + 4 + 2 + 1 = 1 ⋅ 24 + 0 ⋅ 23 + 1 ⋅ 22 + 0 ⋅ 22 + 1 ⋅ 2 + 1 ⋅ 20 = 101 011
4. 123 = 64 + 32 + 16 + 8 + 2 + 1 = 1 ⋅ 26 + 1 ⋅ 25 + 1 ⋅ 24 + 1 ⋅ 23 + 0 ⋅ 22 + 1 ⋅ 2 + 1 ⋅ 20 = 1 111 011
Az 1. és 2. felbontásban megjelennek 0‑tól 9-ig a számjegyek és 10 hatványai. Ezek a 10 – es

Megjegyzendő
számrendszerben felírt számok.

A 3. és 4. felbontásban csak a 0 és 1 számjegyek jelennek meg, illetve a 2 hatványai. Ezek a 2 –
es számrendszerben felírt számok.
12.2. A tízes számrendszer
Bármely természetes szám felírható olyan kéttényezős szorzatok összegeként, amelyeknek az egyik
Megjegyzendő
tényezője 10 hatványa (felbontás 10‑es számrendszerben). Ezek a számok a műveletekkel együtt alkotják
a tízes számrendszert. A 10‑es számrendszerben egy szám írására a 0, 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8 és 9
számjegyeket használjuk.
1. 2 345 = 2 ⋅ 103 + 3 ⋅ 102 + 4 ⋅ 101 + 5 ⋅ 100 ;
Példák
2. 98 735 = 9 ⋅ 104 + 8 ⋅ 103 + 7 ⋅ 102 + 3 ⋅ 10 + 5 ;
3. 236 483 = 2 ⋅ 105 + 3 ⋅ 104 + 6 ⋅ 103 + 4 ⋅ 102 + 8 ⋅ 10 + 3 ;
4. abc = a ⋅ 102 + b ⋅ 10 + c ; abcd = a ⋅ 103 + b ⋅ 102 + c ⋅ 10 + d, a ≠ 0 etc.
12.3. A bináris számrendszer

Megjegyzendő
Egy természetes szám felírása a bináris számrendszerben (vagy a 2‑es számrendszerben) azon alapszik,
hogy két azonos rendű egység alkot egy magasabb egységrendet. A 2‑es természetes szám a bináris
számrendszer alapja. A 2‑es számrendszerben egy szám írására a 0 és 1 számjegyeket használjuk.
Egy bináris számjegy 1 bit (binary digit) mennyiségű adatot tartalmaz. Informatikában az adatok tárolása
matematika
Gyakorlati
bináris rendszerben történik. Egy bit az információ mennyiségének az alapmértékegysége.

Egy bit értéke 0 vagy 1 lehet. Nagyobb mértékegységek az információ tárolására:
1 oktet (byte) = 8 bit

1 kilooktet (ko) = 210 oktet
1 megaoktet (Mo) = 210 ko = 220 oktet
1 gigaoktet (Go) = 210 Mo = 230 oktet
1 teraoktet (To) = 210 Go = 240 oktet
1 petaoktet (Po) = 240 To = 250 oktet
Például, egy szó írására word-ban, a számítógép típusától függően, 16/32/64 bitet használunk fel.
51
Összehasonlítva a tízessel, bináris számrendszerben a számolást a következőképpen végezzük:

Tudtátok,
hogy…
Tízes 0 1 2 3 4 5 6 7 8 9
Bináris 0 1 10 11 100 101 110 111 1 000 1 001
1. 101(2) = 1 ⋅ 22 + 0 ⋅ 21 + 1 = 5(10) ;
Példák
2. 10 101(2) = 1 ⋅ 24 + 0 ⋅ 23 + 1 ⋅ 22 + 0 ⋅ 21 + 1 = 21(10) ;
3. 1 001 101(2) = 1 ⋅ 26 + 0 ⋅ 25 + 0 ⋅ 24 + 1 ⋅ 23 + 1 ⋅ 22 + 0 ⋅ 21 + 1 = 77(10) ;
4. 11 001 101(2) = 1 ⋅ 27 + 1 ⋅ 26 + 0 ⋅ 25 + 0 ⋅ 24 + 1 ⋅ 23 + 1 ⋅ 22 + 0 ⋅ 2 + 1 = 205(10).
Egy természetes szám 2-es (bináris) számrendszerbe való átalakítására a következő eljárást
alkalmazzuk: (2-vel való sorozatos osztáson alapszik):
18 2 27 2
0 9 2 1 13 2
Azt kapjuk, hogy Azt kapjuk, hogy
1 4 2 18(10) = 10 010(2). 1 6 2 27(10) = 11 011(2).
0 2 2 (felírjuk az osztási (felírjuk az osztási
0 3 2
maradékokat fordított maradékokat fordított
0 1 sorrendben) 1 1 sorrendben)
Ugyanakkor alkalmazhatjuk a 2 hatványainak összegeként való felírását is:

35(10) = 32 + 2 + 1 = 1 ⋅ 25 + 0 ⋅ 24 + 0 ⋅ 23 + 0 ⋅ 22 + 1 ⋅ 21 + 1 = 100 011(2) (a 0 és 1számjegyeket leírjuk,
a legnagyobb hatványkitevőtől kezdve);
68(10) = 64 + 4 = 1 ⋅ 26 + 0 ⋅ 25 + 0 ⋅ 24 + 0 ⋅ 23 + 1 ⋅ 22 + 0 ⋅ 21 + 0 = 10 001 100(2)
1. Egy természetes szám x alapú számrendszerbe való átírása azon alapszik (x természetes szám, x > 1)
Tudtátok,
hogy…
hogy x azonos rendű egység alkot egy közvetlen utána következő magasabbrendű egységet. Az x alapú
számrendszerben egy szám írására a 0, 1, 2,…, x - 2, x - 1, számjegyeket használjuk, és ezek alkotják
a számrendszert is. Egy x alapú számrendszerben adott szám átírása 10‑es számrendszerbe hasonló
algoritmus alapján történik, mint ahogy a bináris számrendszernél bemutattuk.
Példák: a) 112(3) = 1 ⋅ 32 + 1 ⋅ 3 + 2 = 14(10) ;
b) 2 131(5) = 2 ⋅ 53 + 1 ⋅ 52 + 3 ⋅ 5 + 1 = 291(10) ;
c) abc(x) = a ⋅ x2 + b ⋅ x1 + c, a, b, c < x.
2. Annak függvényében, hogy a számrendszer hány számjegyet tartalmaz, a leggyakrabban használt
rendszerek elnevezése a következő
Alap 2 3 4 8 10 12 16 20 60
Rendsze bináris ternáris kvaternáris oktális tízes duodecimális hexadecimális vigezimálisl sexagezimális

1. Bontsátok fel 10-es számrendszerben:
a) 257 = 2 ⋅ 100 + 5 ⋅ 10 + 7 = 2 ⋅ 102 + 5 ⋅ 101 + 7 ; b) 2 317 = 2 000 + 300 + 10 + 7 = 2 ⋅ 103 + 3 ⋅ 102 + 1 ⋅ 10 + 7.
2. Írjátok le azokat a természetes számokat, melyek felbontása a következő:
a) 5 ⋅ 103 + 3 ⋅ 102 + 9 = 5 000 + 300 + 9 = 5 309 ; b) 8 ⋅ 103 + 5 ⋅ 102 + 7 ⋅ 101 + 5 = 8 000 + 500 + 70 + 5 = 8 575.
3. Írjátok 10-es számrendszerbe:
a) 101(2) = 1 ⋅ 22 + 1 = 5(10) ; b) 1 101(2) = 1 ⋅ 23 + 1 ⋅ 22 + 1 = 13(10) ;
c) 1 010 101(2) = 1 ⋅ 26 + 1 ⋅ 24 + 1 ⋅ 22 + 1 = 85(10).
52
12. lecke
4. Írjátok 2‑es számrendszerbe:

a) 21(10) = 10 101(2) ; b) 26(10) = 11 010(2).
21 2 26 2
1 10 2 0 13 2
0 5 2 1 6 2
1 2 2 0 3 2
0 1 1 1
vagy 21(10) = 16 + 4 + 1 = 1 ⋅ 24 + 0 ⋅ 23 + 1 ⋅ 22 + 0 ⋅ 21 + 1 = 10 101(2).
5. a) Ha ab + ba = 132, akkor számítsátok ki a + b értékét.
b) Ha aa + bb = 143, akkor számítsátok ki a + b értékét.
c) Ha abc(10) = 11 001 011(2), akkor számítsátok ki a + b + c értékét.
Megoldás:
a) ab + ba = 132 vagyis 10a + b + 10b + a = 132 vagyis 11a + 11b = 132. Vagyis a + b = 12.
b) aa + bb = 143 vagyis 10a + a + 10b + b = 143 vagyis 11a + 11b = 143. Vagyis a + b = 13.
c) 11 001 011(2) = 27 + 26 + 23 + 2 + 1 = 203 = abc(10) vagyis a + b + c = 5.
1. Bontsátok fel a következő természetes számokat a 10‑es számrendszerben:
a) 812 ; b) 1 121 ; c) 67 008 ; d) 12 014 ; e) a7b ; f) a19b.
2. Határozzátok meg a következő, 10‑es számrendszerben felbontott természetes számokat:
a) 4 ⋅ 103 + 7 ⋅ 102 + 8 ; b) 6 ⋅ 104 + 4 ⋅ 103 + 7 ⋅ 102 + 9 ⋅ 10 ; c) 8 ⋅ 103 + 9 ⋅ 10 + 5 ;
d) 7 ⋅ 105 + 4 ⋅ 103 + 8 ⋅ 102 + 3 ; e) 4 ⋅ 103 + 9 ⋅ 102 + 6 ; f) 5 ⋅ 102 + 9 ⋅ 10 + 8.
3. Írjátok 10-es számrendszerbe a következő természetes számokat:
a) 101(2) ; b) 1 101(2) ; c) 10 110(2) ; d) 11 001(2).
4. Írjátok 2‑es számrendszerbe a következő számokat:
a) 27 ; b) 38 ; c) 45 ; d) 57 ;
e) 61 ; f) 72 ; g) 85 ; h) 97.
5. a) Mutassátok ki, hogy a 2 010 felírható 2‑es alapú hatványok összegeként.
b) Mutassátok ki, hogy az 1 999 felírható 2‑es alapú hatványok összegeként.
6. Határozzátok meg az a, b, c, d, e, f, g, h, i, j, k és l számokat az alábbi táblázatból:
10‑es alapú szám 2‑es alapú szám A 2 hatványainak összege A 10 hatványainak összege
18 a b c
d 1 010 e f
g h 25 + 22 + 1 i
3
j k l 5 ⋅ 10 + 8 ⋅ 10 + 7
7. Határozzátok meg x értékét az egyenlőségekből:

a) 121(10) = x(2) ; b) 34(10) = x(2) ; c) 11 011(2) = x(10) ; d) 101 011(2) = x(10).
8. Állapítsátok meg, hogy az alábbi kijelentések igazak vagy hamisak:
a) 29(10) = 10 001(2) ; b) 111(2) nem négyzete egy természetes számnak ;
4 2
c) 1 101(2) > 3 : 3 ; d) 11 001(2) négyzete egy természetes számnak.
53
13. lecke Műveletek elvégzésének sorrendje; kerek, szögletes

és kapcsos zárójelek használata
13.1. Műveletek elvégzésének sorrendje
Hétfőtől péntekig Anna naponta 6 oldalt olvas a kedvenc könyvéből. Szombaton és vasárnap, mivel több
Probléma
helyzet
ideje van, 12 oldalt olvas naponta. Hány oldalt olvas Anna egy hét alatt?
Megoldás:
Hétfőtől péntekig Anna elolvas: 5 ⋅ 6 = 30 (oldalt)
Szombaton és vasárnap elolvas: 2 ⋅ 12 = 24 (oldalt)
Egy hét alatt Anna 30 + 24 = 54 oldalt olvas el
A feladat megoldását másképp is megkaphatjuk, elvégezve a számításokat:
5 ⋅ 6 + 2 ⋅ 12 = 30 + 24 = 54.
Helyes megoldást akkor kapunk, ha előbb elvégezzük a szorzásokat, majd az összeadást.
1. Az összeadás és kivonás elsőrendű művelet, a szorzás és osztás másodrendű művelet, és a hatványo-
Megjegyzendő
zás harmadrendű művelet.

2. Ha egy gyakorlatban csak elsőrendű műveletek vannak (összeadás és kivonás) vagy csak másodren-
dűek (szorzás és osztás), ezeket a leírás sorrendjében végezzük el, balról jobbra haladva.
3. Ha egy műveletsor különböző rendű műveleteket tartalmaz, akkor előbb a harmadrendű, azután a
másodrendű, végül az elsőrendű műveleteket végezzük el, a leírás sorrendjében, balról jobbra haladva.
1. 235 + 17 - 43 = 252 - 43 = 209.
Példák
2. 8 ⋅ 4 ⋅ 3 ⋅ 10 = 32 ⋅ 3 ⋅ 10 = 96 ⋅ 10 = 960.
3. 32 + 5 ⋅ 14 - 7 ⋅ 12 = 32 + 70 - 84 = 102 - 84 = 18.
4. 5 ⋅ 34 - 7 ⋅ 25 + 62 ⋅ 5 = 5 ⋅ 81 - 7 ⋅ 32 + 36 ⋅ 5 = 405 - 224 + 180 = 361.
13.2. Kerek, szögletes, kapcsos zárójelek használata

Márta születésnapjára meghívta 5 lány és 6 fiú barátját. Mindenkinek szeretne
matematika
Gyakorlati
ajándékot adni: a lányoknak egy-egy névre szóló naplót, a fiúknak pedig egy-egy
karkötőt. Az ajándékokra 100 lejt kapott a nagytatájától. Anna és Péter segít
a tervezésben.
Péter: A házunk mellett, a kézműves üzletben, egy napló ára 8 lej. Viszont ha
még vásárolsz mellé egy névreszóló golyóstollat is, aminek az ára 3 lej,
akkor a napló 6 lejbe kerül. A karkötők ára pedig 7 lej.
Anna: Jó ötlet! Annál is inkább, mivel ma van egy különleges ajánlatuk is: min-
den karkötő és nyaklánc ára csökken 2 lejjel.
• egy napló és egy golyóstoll ára 6 + 3 = 9 lej

tehát a lányok ajándékára szükséges 5 ⋅ 9 = 45 de lej
• minden leszállított árú karköt ért fizetünk 7 - 2 = 5 lej
vagyis a fiúk ajándékának ára 6 ⋅ 5 = 30 lej
• így még marad 100 - 45 - 30 = 25 lej
54
13. lecke
Péter: Anna, mivel már tanultuk a műveletek elvégzésének sorrendjét, az eredményt megkaphatjuk egyetlen
műveletsorból. Nézzétek:
100 - 5 ⋅ 6 + 3 - 6 ⋅ 7 - 2 = 100 - 30 + 3 - 42 - 2 = 29 lej
Márta: Péter, nem végezted el helyesen! A napló és a golyóstoll árát előbb összeadjuk, a karkötőnél viszont előbb
elvégezzük a kivonást. Csak ezek után végezhetjük el a szorzást!
Péter: Igazad van! Megfeledkeztem a… zárójelekről!
100 - 5 ⋅ (6 + 3) - 6 ⋅ (7 - 2) = 100 - 5 ⋅ 9 - 6 ⋅ 5 = 100 - 45 - 30 = 25 lej.
Most már helyes!
Ha összeadást és / vagy kivonást akarunk elvégezni a szorzás előtt, vagy általánosan, egy alacsonyabb rendű műve-
letet akarunk elvégezni egy magasabb rendű előtt, akkor zárójelbe tesszük az összeadás / kivonás tagjait.
1. Háromféle zárójelet használunk: kerek, szögletes és kapcsos.

Megjegyzendő
2. Ha egy műveletsorban különböző típusú zárójelek vannak, akkor előbb elvégezzük a kerek, majd a
szögletes és végül a kapcsos zárójelben levő műveleteket (ha ezek megjelennek a műveletsorban).
3. Ha egy műveletsorban különböző típusú zárójelek vannak, miután elvégeztük a műveleteket az összes
kerek zárójelben, a szögletes zárójeleket átalakítjuk kerek, a kapcsosakat pedig szögletes zárójelekké.
10 + 9 ⋅ {8 + 7 ⋅ [6 + 5 ⋅ (4 + 3 ⋅ 2)]} = elvégezzük a szorzást a kerek zárójelből

Példa
= 10 + 9 ⋅ {8 + 7 ⋅ [6 + 5 ⋅ (4 + 6)]} = elvégezzük az összeadást a kerek zárójelből és átalakítjuk a

zárójeleket, a szögletesből lesz kerek, a kapcsosból pedig szögletes
= 10 + 9 ⋅ [8 + 7 ⋅ (6 + 5 ⋅ 10)] = elvégezzük a szorzást a kerek zárójelből
= 10 + 9 ⋅ [8 + 7 ⋅ (6 + 50)] = elvégezzük az összeadást a kerek zárójelből
= 10 + 9 ⋅ (8 + 7 ⋅ 56) =
= 10 + 9 ⋅ (8 + 392) =
= 10 + 9 ⋅ 400 = 10 + 3 600 = 3 610

1. Anya vásárol 3 kilogramm epret és 5 kilogramm almát. Egy kilogramm eper ára 7 lej, egy kilogramm almáé pedig
3 lej. Mennyit kap vissza 50 lejből? Oldjátok meg a feladatot egyetlen műveletsorral, zárójeleket használva!
Megoldás:
50 - (3 ⋅ 7 + 5 ⋅ 3) = 50 - (21 + 15) = 50 - 36 = 14 lej.
2. Egy játéküzletbe hoztak 40 kisautót, 3-szor több babát és 50-nel kevesebb építőjátékot, mint babát. Egy kisautó ára
11 lej, a baba 8 lejbe kerül és az építőjáték ára 14 lej. Milyen értékben hoztak árut az üzletbe?
Oldjátok meg a feladatot egyetlen műveletsorral, zárójeleket használva!
Megoldás:
40 ⋅ 11 + 40 ⋅ 3 ⋅ 8 + (40 ⋅ 3 - 50) ⋅ 14 = 440 + 960 + 70 ⋅ 14 = 1 400 + 980 = 2 380 lej.
3. Péter felírta a táblára az alábbi képen látható egyenlőséget, viszont
elfelejtette kitenni a zárójeleket. Segítsetek neki úgy, hogy az egyenlőség
igaz legyen! 6 ⋅ 9 - 4 : 25 + 23 + 7 : 3 : 6 = 2.
Megoldás:
Mivel 4 nem osztható 25‑tel, a 6 ⋅ 9 - 4 zárójelben kell legyen.
Hasonlóan a 7 sem osztható el (pontosan!) 3‑mal, vagyis a 23 + 7
összeget is el kell határolni zárójellel.
Elvégezve a részszámításokat (6 ⋅ 9 - 4) : 25 = 2 és (23 + 7) : 3 = 10, az a következtetésünk, hogy még szükség
van egy szögletes zárójelre, vagyis a helyes műveletsor a következő: [(6 ⋅ 9 - 4) : 25 + (23 + 7) : 3] : 6 = 2.
55
1. Végezzétek el:
a) 15 + 43 - 27 ; c) 642 + 423 - 999 ; e) 2 138 - 809 + 57 ;
b) 413 - 395 + 11 ; d) 725 - 696 + 37 ; f) 521 - 99 + 17 - 47.
2. Végezzétek el:
a) 22 ⋅ 2 : 11 ; c) 32 ⋅ 8 : 12 ⋅ 13 : 39 ; e) 12 ⋅11 : 44 ⋅ 16 : 24 ;
b) 360 : 10 ⋅ 6 ; d) 5 ⋅ 12 ⋅ 17 : 255 ; f) 456 : 24 ⋅ 52 : 19 ⋅ 20.
a) 1060 : (2 ⋅ 5)58 ; c) (76)8 : 4924 ; e) (112011 ⋅ 41005) : [(222)5]201 ;
b) (714 ⋅ 5)2 : 726 ; d) (34)9 : (96)3 ; f) 223 : 221 : 2 + 332 : 331 ⋅ 3.
4. Végezzétek el:
a) (7 503 : 61 + 877) : 500 + 53 ⋅ 11 ; c) 5 ⋅ 230 - 7 ⋅ (512 : 32 + 22) + 4 687 : 43 ;
b) 207 ⋅ 9 - (192 + 32) : 74 + 2 296 : 41 ; d) [493 : 17 - (128 : 23 + 224 : 8) : 22] : 27 - 1.
a) 10 ⋅ {182 : 324 + 2 ⋅ [(22 ⋅ 3)15 : (229 ⋅ 315) + 124]} ; b) .
6. Határozzátok meg, hogy hány természetes szám van az a és b számok között, ha:
a = 6 + 8 ⋅ [32 : 4 - 5 ⋅ (43 - 7 ⋅ 32)]
b = 15 ⋅ 2 + (256 : 16 + 4) : 5 + 2 121 : 21.
7. Helyezzétek el a zárójeleket úgy, hogy az egyenlőségek igazak legyenek:
a) 5 ⋅ 4 : 2 + 8 - 2 = 48 ; b) 6 ⋅ 9 : 3 + 5 - 2 = 36 ; c) 3 ⋅ 8 : 4 + 6 ⋅ 2 - 18 = 24
8. Mennyi pénze volt eredetileg Andrásnak, ha miután édesanyjától kapott 75 lejt,
a nagytatájától 40 lejt és kifizette a 80 lejes adósságát, még maradt 400 leje?
9. Határozzátok meg az a számjegyet, tudva, hogy: (abcde - 100 ⋅ bc - de) : 104 = 7.
10. Határozzátok meg az a + b + c, értékét, ha:
a) ab + bc + ca = 88 ;
b) ab + bc + ca = abc ;
c) abc + cab + bca = 777 ;
d) ab + ac + ba + bc + ca + cb = 110.
1. Végezzétek el a számításokat:
Felmérő
a) 879 + 363 : 11 - 25 ⋅ 36 ; c) 15 ⋅ 18 - 490 : 70 - 261 ;
b) 16 ⋅ 16 - 975 : 75 - 9 ⋅ 27 ; d) 56 ⋅ 72 : 126 + 222 - 88.
4 pont
2. Állapítsátok meg, hogy a következő két szám közül melyik a nagyobb:
A = (253)9 : (42 + 32)26 - (2 0170 + 02017 + 12017)4 ;
B = 27 - 11 ⋅ {91 - 5 ⋅ [22 - 5 ⋅ (402 - 41 ⋅ 39)]} + (32 - 23)2017.
3 pont
3. 828 darab csokoládét kicsi és nagy dobozokba csomagoltak. Minden kicsi dobozba 12 csokit és
minden nagy dobozba 18 csokit raktak. Tudjuk, hogy összesen 24 kicsi dobozt használtak fel. Számít-
sátok ki, hogy hány nagy dobozra volt szükség?
Próbáljátok megoldani a feladatot egyetlen műveletsorral, zárójeleket használva.
2 pont
Hivatalból: 1 pont
56
Értékelés
Értékelés Természetes számok osztása • Hatványok. Természetes szám négyzete.

Számítási szabályok hatványokkal • Hatványok összehasonlítása • Számok
írása a 10-es és 2-es számrendszerben • Műveletek elvégzésének
sorrendje; zárójelek használata
1. A 17 és 34 közötti négyzetszám: 2. A 217 -nek 14-el való osztási hányadosa és maradéka:

a) 16 a) 14 és 5
b) 49 b) 15 és 5
c) 25 c) 15 és 7
d) 36 d) 14 és 7
3. Az 101 011(2) szám 10‑es számrendszerbe írt alakja: 4. 19‑nek a 2‑es számrendszerbe írt alakja:
a) 32 a) 10 011
b) 35 b) 111
c) 8 c) 1 011
d) 43 d) 1 101
5. A 1526 : 1525 számítás eredménye: 6. Tudva, hogy 234 ⋅ 215 = 2n, az n értéke:
a) 1 a) 249
b) 1551 b) 19
c) 225 c) 49
d) 15 d) 219
7. Hány olyan természetes szám van, amelyet 5‑el 8. A 114 melyik két négyzetszám között helyezkedik el?:
osztva a hányados 3?
a) 1 a) 81 és 121
b) 2 b) 100 és 121
c) 3 c) 100 és 144
d) 5 d) 121 és 144
9. Állapítsátok meg, hogy a táblázatban szereplő kije- 10. Feleltessétek meg az A oszlop műveleteit a helyes
lentések igazak (I) vagy hamisak (H): eredménnyel a B oszlopból.
324 < 342 A B
510 ⋅ 54 = 540 a) 208
2 ⋅ [14 - 2 ⋅ (32 - 23)]
b) 24
123 egy természetes szám négyzete 2 ⋅ (14 - 2) ⋅ 32 - 23
c) 224
2 ⋅ 14 - 2 ⋅ (32 - 23)
d) 26
11. Határozzátok meg az a, b, c számokat az alábbi 12. Határozzátok meg az a, b, c és d számokat az alábbi
táblázatból. táblázatbó.
A hatvány utolsó O o h r
Hatvány
számjegye
546 13 a b
2017
6 a c 27 8 12
1252018 b
129 d 16 1
2 0212019 c
13. Két természetes szám összeg 53. Ha a nagyobb 14. Mutassátok ki, hogy 102 = 62 + 82, majd azt, hogy 1022
számot elosztjuk a kisebb kétszeresével, a hányados is felírható két négyzetszám összegeként.
57
Pólya György (1887–1985) magyar származású matematikus, a kaliforniai
Stanford Egyetem professzora, aki jelentősen hozzájárult a matematikatanítás
módszertanának kidolgozásához. How to solve it? című könyve (A gondolkodás
iskolája) a feladatok megoldásának négy lépését mutatja be: a feladat megértése,
megoldási terv készítése, a terv alkalmazása és ellenőrzés.
II. Feladatok megoldása
tanítási
egység aritmetikai módszerekkel
1. lecke Az egységrehozatal módszere
2. lecke Az összehasonlítás módszere
3. lecke Az ábrázolás módszere
4. lecke A fordított út módszere
5. lecke A hamis feltételezés módszere
II Aritmetikai megoldási módszerek
Ez a módszer azért hasznos, mert sok gyakorlati feladat esetén használható. A megoldás algoritmusa azon alapszik,
hogy a kért mennyiséget az egységgel való összehasonlítás köztes szakasza nyomán határozzuk meg. Az egyetlen
nehézséget a mennyiségek közötti függőség meghatározása jelenti.
Nyolc kilogramm alma 24 lejbe kerül.

matematika
Gyakorlati
Mennyibe kerül 5 kilogramm ugyanolyan minőségű alma?

A. Megoldási terv segítségével:
1. Mennyibe kerül 1 kilogramm alma?
24 lej : 8 = 3 lej
2. Mennyibe kerül 5 kilogramm alma?
3 lej ⋅ 5 = 15 lej
B. Egységrehozatal módszerével:
8 kg 24 lej
1 kg 24 lej : 8 = 3 lej
5 kg 3 lej ⋅ 5 = 15 lej
Elemzés:
8 kilogramm alma 24 lejbe kerül, 1 kilogramm alma pedig 3 lejbe kerül: egy 8‑szor kisebb mennyiség
8‑szor kevesebbe kerül. Ha 1 kilogramm alma 3 lejbe kerül, akkor 5 kilogramm alma 15 lejbe kerül: egy
5‑ször nagyobb mennyiség 5‑ször többe kerül1.
6 azonos hozamú2, vízcsap együttesen 3 óra alatt tölt meg egy

matematika
Gyakorlati
medencét. Hány óra alatt tölti meg ugyanazt a medencét

9 ugyanolyan hozamú vízcsap?
A. Megoldási terv segítségével:
1. Hány óra alatt tölti meg a medencét 1 vízcsap?
3 óra ⋅ 6 = 18 óra
2. Hány óra alatt tölti meg a medencét 9 vízcsap?
18 óra : 9 = 2 óra
B. Egységrehozatal módszerével:
6 vízcsap 3 óra
1 vízcsap 3 óra ⋅ 6 = 18 óra
9 vízcsap 18 óra : 9 = 2 óra
Elemzés:
Ha 6 vízcsap együttesen 3 óra alatt tölt meg egy medencét, 1 vízcsap pedig 18 óra alatt, ez azt jelenti,
hogy a vízcsapok száma 6‑szorosára csökkent, a szükséges idő pedig 6‑szorosára nőtt. Ha 1 vízcsap
18 óra alatt tölt meg egy medencét, 9 vízcsap pedig 2 óra alatt, ez azt jelenti, hogy a vízcsapok száma
9‑szeresére nőtt, a szükséges idő pedig 9‑szeresére csökkent3.
Egyes esetekben, ha az egyik mennyiség valahányszor csökken (növekszik), akkor a másik mennyiség
Megjegyzendő
ugyanannyiszor csökken (növekszik), (mint az első feladatban).

Más esetekben, ha az egyik mennyiség valahányszor csökken (növekszik), akkor a másik mennyiség
ugyanannyiszor növekszik (csökken), (mint a második feladatban).
123
1
VI. osztályban meg fogjuk tanulni az egyszerű hármasszabályt két, egyenesen arányos mennyiség esetén.
2
Időegység alatt a csapon áthaladó víz mennyisége.
3
VI. osztályban meg fogjuk tanulni az egyszerű hármasszabályt két, fordítottan arányos mennyiség esetén.
60
1. lecke

1. „S míg esküdött az ifjú pár, Öt legény tíz lányt forgatott,
A nép kinn széledezve vár, Csörgő bocskorral, már ahogy
Furulyaszóra táncbafog, Lagzin kijár.“
(George Coșbuc — Zamfira esküvője, Láng Gusztáv fordítása)
Feltételezve, hogy a kialakult óriási hórában 30 legény volt, határozd meg a lányok számát.
Megoldás:
5 legény 10 lány
1 legény 10 lány : 5 = 2 lány
30 legény 2 lány ⋅ 30 = 60 lány
2. Ha egy tanuló néhány feladatot oldana meg naponta, akkor egy példatár feladatainak megoldását 25 nap alatt
fejezné be. Hány nap alatt fejezné be az összes feladat megoldását, ha naponta 5 feladatot oldana meg?
Mit veszünk észre? Megoldható a feladat?
Mit kellene a feladat szövegében megváltoztatni ahhoz, hogy a következő megoldást kapjuk?
4 feladat naponta 25 nap
1 feladat naponta 25 nap ⋅ 4 = 100 nap
5 feladat naponta 100 nap : 5 = 20 nap.
Felelet:
A feladat szövegében a néhány feladatot kijelentést úgy kell pontosítani, hogy 4 feladatot.
Egy munkás 12 vágást ejt a fogóval egy hosszú dróton, hogy 4 méter hosszúságú, egyforma
darabokat kapjon. Egy ugyanakkora hosszúságú drótból 8 méter hosszúságú, egyforma
darabokat kell kapjon. Hány vágást kell végezzen?
Márta a következő megoldást javasolta:
4 m 12 vágás
1 m 12 vágás ⋅ 4 = 48 vágás
8 m 48 vágás : 8 = 6 vágás
Dóra a következő megoldást javasolta, melyben a feladatot két egyszerűbb feladatra bontja:
Figyelem!
12 vágással 13 darab drótot kapunk!
1 darab 4 m
13 darab 4 m ⋅ 13 = 52 m
Aztán megoldjuk a második feladatot.
8 m 1 darab
52 m 52 m : 8 m/darab = 6 darab és megmarad egy 4 m hosszúságú darab.
6 vágásra van szükség.
Márta és Dóra ugyanazt a feleletet adták: 6 vágás.
Figyelem!
Csak a Dóra által adott megoldás helyes!
1. Ismerjétek fel a mennyiségek közötti függőséget, majd oldjátok meg a következő feladatot:
Anna 5 kilogramm almát vásárol, Péter pedig 3 kilogramm ugyanolyan minőségű almát.
Ki fizet kevesebbet közülük?
61
II Aritmetikai megoldási módszerek 1. lecke
2. Határozzátok meg az alábbi táblázat hiányzó értékeit, majd válaszoljatok az alábbi kérdésekre.
Az oldal hossza 5 cm 6 cm 9 cm 4 cm 3 cm 2 cm

A négyzet kerülete 20 cm 24 cm … … … …
a) Hogy módosul a négyzet kerülete, ha oldalának hosszát növeljük?
b) Hogy módosul a négyzet kerülete, ha oldalának hosszát csökkentjük?
3. Az ember szíve 210‑et ver 3 perc alatt. Hányat ver egy óra alatt?
4. 200 liter tengervízből 8 gramm só nyerhető. Milyen mennyiségű víz szükséges egy kilogramm só előállításához?
5. A kardhal bármely halnál gyorsabban úszik! Tudva, hogy 300 métert tesz meg 6 másodperc alatt, számítsátok ki,
hány kilométert tesz meg egy óra alatt.
6. Szerkesszetek feladatot a következő adatok alapján:
3 vízcsap 600 liter víz
5 vízcsap x liter víz
7. Az x és y természetes számok szorzata 60. A mellékelt táblázat x 2 3 4 12 10 6
alapján határozzátok meg y értékeit, majd egészítsétek ki a y 30 … … … … …
kijelentéseket:
a) Ha x értéke növekszik, akkor y értéke … .
b) Ha x értéke csökken, akkor y értéke … .
8. 12 munkás 5 nap alatt tud befejezni egy munkálatot.
Hány munkás szükséges, hogy ugyanazt a munkálatot 3 nap alatt fejezzék be?
9. „És akkor Éhenkórász úgy bevágott egy darab kenyeret, mintha nem is lett volna.“
(Ion Creangă — A Fehér Szerecsen meséje)
Miután csillapította éhségét, Éhenkórász elgondolkodott azon, hogyha 300 kenyeret eszik meg naponta, akkor
4 napra lesz elegendő a kenyere. Hány kenyeret kell naponta megennie, hogy 5 napra legyen elegendő?
10. Szerkesszetek feladatot a következő adatok felhasználásával:
3 vízcsap 8 óra
4 vízcsap x óra
11. 10 decigramm selyemhernyótenyészetből átlagosan 1 500 selyemgubót kapunk. Tudva, hogy egy gubóból
900 méter selyemszál nyerhető, számítsátok ki, hány méter selyemszálat kapunk 6 gramm selyemhernyótenyészetből.
12. Egy templom harangja 3‑at üt 12 másodperc alatt. Hány másodperc alatt üt 12‑t?
1. Három tojás 5 perc alatt fő meg. Hány perc alatt fő meg hat tojás?
Játékok
2. Egy 60 személyes zenekar 5 perc alatt ad elő egy zeneszámot. Mennyi idő alatt adja elő ugyanazt
a zeneszámot egy 50 személyes zenekar?
1. Három Rubik-kocka 105 lejbe kerül. Mennyibe kerül 6 Rubik‑kocka?

Felmérő
2 pont
2. 3 munkás 10 nap alatt tud befejezni egy munkálatot.
Hány nap alatt végezné el ugyanazt a munkálatot 5 munkás?
2 pont
3. Szerkesszetek feladatot a következő adatok felhasználásával:
4 füzet 12 lej
7 füzet x lej
2 pont
4. Egy cég árbevétele idén 9 000 000 € volt, 360 000 € nyereséget elkönyvelve. A következő évre
10 000 000 € árbevételt becsülnek.
Mekkora nyereséget könyvelhetne el a cég, ha megtartják az idei jövedelmezőséget (haszonlehetőséget)?
3 pont
Hivatalból: 1 pont
62
2. lecke

A feladatmegoldás algoritmusa azon alapszik, hogy összehasonlítunk két különböző helyzetet, eltávolítjuk az egyik
ismeretlent, és az eredeti helyzetek valamelyikébe való behelyettesítéssel meghatározzuk a másik ismeretlent is.
Az egyik ismeretlen eltávolításának módja alapján két típusú kezdést különböztetünk meg: az egyik ismeretlen
eltávolítása kivonással, melyet esetleg az összehasonlítható alakra hozás előz meg, illetve az egyik ismeretlen
eltávolítása helyettesítés által.
2.1. Egy ismeretlen eltávolítása kivonással (a kiküszöbölés módszere)

Csilla 6 ív színes papírt és 8 színes ceruzát vásárolt a biológiaprojekt
matematika
Gyakorlati
szórólapjának elkészítéséhez, melyekért 58 lejt fizetett. Dóra 6 ív színes

papírért és 12 színes ceruzáért 78 lejt fizetett. Mennyibe kerül egy ív
papír, és mennyibe kerül egy színes ceruza?
Elemzés:
A két lány által vásárolt papírívek száma azonos. Dóra azért fizetett töb-
bet, mert több színes ceruzát vásárolt.
Megoldás:
A könnyebb összehasonlíthatóság érdekében átírjuk az adatokat:
6 ív papír 8 színes ceruza 58 lej
A két helyzet összehasonlításával észrevesszük, hogy mindkettőben 6 ív papír szerepel. Ebből az
következik, hogy a pénzösszegek különbsége (78 lej - 58 lej = 20 lej) a színes ceruzák számának
különbségéből adódik. 12 színes ceruza - 8 színes ceruza = 4 színes ceruza. Tehát, egy színes ceruza
ára 20 lej : 4 = 5 lej.
Vagyis:
6 ív papír 5 lej ⋅ 8 58 lej, ami azt jelenti, hogy 6 ív papír ára,
58 lej - 5 lej ⋅ 8 = 18 lej.
Tehát egy ív papír ára 18 lej : 6 = 3 lej.
Megjegyzés
Az előző feladattól eltérően egyes feladatokban az adatokat összehasonlítható alakra kell hozni.
Jancsi 2 ív színes papírt és 7 színes ceruzát vásárolt a biológiaprojekt

matematika
Gyakorlati
szórólapjának elkészítéséhez, melyekért 41 lejt fizetett. Pisti 7 ív színes papírért

és 2 színes ceruzáért 31 lejt fizetett. Mennyibe kerül 6 ív papír és 6 színes ceruza?
Megoldás:
Átírjuk az adatokat:
Összehasonlítva a két helyzetet észrevesszük, hogy nem szerepelnek egyforma tagok.
1. módszer
Kötelezzük Jancsit, hogy hétszer többet vásároljon, amiért hétszer többet fog fizetni, Pistit pedig, hogy
kétszer többet vásároljon és fizessen. Tehát:
Innen rájövünk, hogy a 287 lej - 62 lej = 225 lej különbség a 49 színes ceruza - 4 színes ceruza =
= 45 színes ceruza különbségből adódik.
63
Akkor egy színes ceruza ára 225 lej : 45 = 5 lej. Azt kapjuk, hogy:

2 ív papír 5 lej ⋅ 7 41 lej,
ami azt jelenti, hogy 2 ív papír ára 41 lej - 5 lej ⋅ 7 = 6 lej.
Akkor egy ív papír ára 6 lej : 2 = 3 lej.
Kétféleképpen számíthatjuk ki, mennyibe kerül 6 ív papír és 6 színes ceruza:
6 ⋅ (5 lej + 3 lej) = 6 ⋅ 8 lej = 48 lej vagy
3 lej ⋅ 6 + 5 lej ⋅ 6 = 18 lej + 30 lej = 48 lej.
2. módszer
Összeadva a mennyiségeket:
ahonnan:
1 ív papír 1 színes ceruza 72 lej : 9 = 8 lej
6 ív papír 6 színes ceruza 8 lej ⋅ 6 = 48 lej
2.2. Egy ismeretlen eltávolítása helyettesítéssel (a helyettesítés módszere)

Egy ökológiai projekt keretében egy iskola 7 szállítótartály papírhul-
matematika
Gyakorlati
ladékot és 6 szállítótartály műanyagot gyűjtött, melyek együttes tö-

mege 720 kilogramm. Tudjuk, hogy 6 szállítótartály műanyag tömege
megegyezik 5 szállítótartály papírhulladék tömegével. Számítsuk ki,
hogy mennyi a tömege egy szállítótartály papírhulladéknak, és men�-
nyi a tömege egy szállítótartály műanyagnak.
Megoldás:
A feladat szövege alapján:
7 szállítótartály papírhulladék 6 szállítótartály műanyag 720 kg
Helyettesítjük a 6 szállítótartály műanyagot 5 szállítótartály papírhulladékkal, és azt kapjuk, hogy:
7 szállítótartály papírhulladék 5 szállítótartály papírhulladék 720 kg,
ami azt jelenti, hogy 12 szállítótartály papírhulladék tömege 720 kg.
Egy szállítótartály papírhulladék tömege 720 kg : 12 = 60 kg.
Akkor 5 szállítótartály papírhulladék tömege 60 kg ⋅ 5 = 300 kg.
Mivel az 5 szállítótartály papírhulladék tömege egyenértékű a 6 szállítótartály műanyag tömegével, ezért
egy szállítótartály műanyag tömege 300 kg : 6 = 50 kg.
Egyes esetekben az összehasonlítás módszerével ellenőrizhetjük, hogy a feladat adatai között van-e
Megjegyzések
ellentmondás, vagy elégségesek-e a feladat megoldásához.

1. 4 golyóstoll és 3 ceruza ára 41 lej, 8 golyóstoll és 6 ceruza ára pedig 82 lej. Mennyibe kerül egy golyóstoll?
Megoldás:
4 golyóstoll 3 ceruza 41 lej
8 golyóstoll 6 ceruza 82 lej
Ha az első helyzetben megkétszerezzük a számokat, megkapjuk a második helyzetben levő számokat,
vagyis nem tudjuk meghatározni egy golyóstoll árát.
2. 3 könyv és 4 füzet ára 62 lej, 3 könyv és 6 füzet ára pedig 30 lej. Mennyibe kerül egy könyv?
Megoldás:
3 könyv 4 füzet 62 lej
64
2. lecke

Mindkét helyzetben 3 könyv szerepel. A feladatnak nincs megoldása, mert 6 füzet ára nem lehet kisebb,
mint 4 füzet ára.

1. A mellékelt ábra azt sugallja, hogy az első két
mérleg egyensúlyban van. Az első mérleg bal
tányérján két kocka és egy gúla található, a
jobb tányéron pedig 11 golyó. A második mér-
leg bal tányérján egy kocka, a jobb tányéron
pedig egy gúla és egy golyó látható.
Hány golyó szükséges az utolsó mérleg
egyensúlyához?
Elemzés:
Nézzük a második mérleget: egy kocka annyit nyom, mint egy gúla és egy golyó együtt.
Akkor két kocka annyit nyom, mint két gúla és két golyó együtt.
Nézzük az első mérleget: két kocka és egy gúla annyit nyom, mint 11 golyó.
Megoldás:
Az első mérleg bal tányérján a két kockát helyettesítjük és azt kapjuk, hogy: ha két gúla, két golyó és még egy gúla
ugyanannyit nyom, mint 11 golyó, akkor három gúla ugyanannyit nyom, mint 9 golyó. Ebből rájövünk, hogy egy gúla
annyit nyom, mint három golyó. Következésképpen, három golyó szükséges az utolsó mérleg egyensúlyához.
2. Egy agár követ egy rókát, melynek 12 ugrás előnye van. Míg az agár 7‑et ugrik, addig a róka 8‑at ugrik. Az agár
5 ugrás alatt ugyanakkora távolságot tesz meg, mint a róka 6 ugrás alatt.
Hányat ugrik az agár, mire eléri a rókát?
Megoldás:
Agár Róka
Idő 7 ugrásnyi idő alatt … … 8 ugrás
Távolság 5 ugrás akkora, mint … … 6 ugrás
Összehasonlítható alakra hozunk.

Agár Róka
Idő 35 ugrásnyi idő alatt … … 40 ugrás
Távolság 35 ugrásnyi idő alatt … … 42 ugrás
35 ugrásonként az agár 2 rókaugrásnyival csökkenti a köztük levő távoságot. Nevezzük el periódusnak az agár
35 ugrásához szükséges időt. A rókának 12 rókaugrásnyi előnye volt az agárhoz képest. Mivel 12 : 2 = 6, ezért az
agár 6 periódus után fogja meg a rókát.
Az agár 35 ugrás ⋅ 6 = 210 ugrás után éri utol a rókát.
1. „Miután a mostoha kiszórt két tál lencsét a hamuba, Hamupipőke kiosont a kertbe, és elkiáltotta magát: Galambok,
gerlék, égi madárkák, gyertek, gyertek, segítsetek válogatni! Az ocsút szaporán egyétek, a javát meg az edénybe
tegyétek!…“
(Grimm testvérek, Hamupipőke)
Két rosszindulatú mostohatestvére még három tál borsót is a hamuba szórt. Hány szem lencsét kellett kiválogasson
szegény lány barátaival, a madarakkal, ha 5 tál lencse és 3 tál borsó 1 536 szemből áll, illetve egy tál lencse és 3 tál
borsó 576 szemből áll?
65
2. 5 zacskó kukoricaliszt és 7 zacskó búzaliszt tömege 31 kg, míg 7 zacskó kukoricaliszt és 7 zacskó búzaliszt tömege
35 kg. Mennyi egy zacskó kukoricaliszt, illetve egy zacskó búzaliszt tömege?
3. Szerkesszetek feladatot az adatok alapján, majd oldjátok meg:
4. Észrevették, hogy 9 bivalynak és 8 ökörnek ugyanakkora ereje van, mint 6 bivalynak és 12 ökörnek. Melyik erősebb:
a bivaly vagy az ökör?
5. Az agár 5 ugrása és a róka 7 ugrása együttesen 17 m. 2 agárugrás és 5 rókaugrás együttesen 9 m. Mekkora távol-
ságot tesz meg mindegyikük 30 ugrás során?
Játékok
1. + + + + + = 20
+ + = 12
- = ?
2. =
= ? lej
= 160 lej
3. 4 táncos és 6 táncosnő 5 perc alatt táncolnak el egy tematikus táncot. Mennyi idő alatt táncolja el
ugyanazt a táncot 8 táncos és 12 táncosnő?
Felmérő
1. Három vízcsap és két szivattyú egy óra alatt töltenek meg egy 31 hl‑es medencét.
Három vízcsap és nyolc szivattyú egy óra alatt töltenek meg egy 79 hl‑es medencét.
Határozzátok meg a vízcsap, illetve a szivattyú hozamát.
2 pont
2. 2 kakas ugyanakkora tömegű, mint 3 tyúk. 8 kakas és 9 tyúk tömege 42 kg.
Tudjuk, hogy minden kakas, illetve minden tyúk tömege azonos. Mennyi egy kakas, illetve egy tyúk
tömege?
2 pont
3. 6 labda és 6 kisautó ára 3 000 lej. 4 labda és 3 kisautó ára 1 700 lej. Mennyibe kerül egy labda?
2 pont
4. Az alábbi adatok alapján szerkesszetek feladatot, majd oldjátok meg:
6 kg barack 8 kg alma 54 lej
6 kg barack 10 kg alma 60 lej
3 pont
Hivatalból: 1 pont
66
3. lecke

Az ábrázolás módszere vagy grafikus módszer a leghatásosabb módszer arra, hogy egy valós helyzetet matematikai
nyelvezetre írjunk át. Az adatokat általában szakaszokkal jelenítjük meg, melyeket egy egész egyenlő részeinek
tekintünk. Ezzel a módszerrel meghatározhatunk két olyan számot, melyeknek ismerjük összegét és különbségét,
összegét és hányadosát, valamint különbségét és hányadosát.
3.1. Az ábrázolás módszere: adott két szám összege és különbsége

Egy sítáborba 19-cel több román jelentkezett, mint külföldi. Lehet-e a táborban 27 résztvevő? Hát 24?
matematika
Gyakorlati
Megoldás:
Mivel a külföldiek száma kisebb, ezt jelöljük egy szakasszal (egy rész). Ezt kapjuk:
p
külföldiek száma
p +19
27
románok száma
1) Mennyit jelent 2 rész? 2) Mennyit jelent 1 rész?

27 – 19 = 8 8 : 2 = 4
3) Hány külföldi jelentkezett? 4) Hány román jelentkezett?
4 · 1 = 4 4 · 1 + 19 = 23
Tehát lehet 27 résztvevő.
A második esetben ezt kapjuk:
p
külföldiek száma
p +19
24
románok száma
1) Mennyit jelent 2 rész? 2) Mennyit jelent 1 rész?

24 - 19 = 5 5 : 2 nem természetes szám.
Ebben az esetben a feladatnak nincs megoldása, mivel egy rész a külföldiek számát jelöli, mely termé-
szetes szám.
Megjegyzendő
Azok a feladatok tartoznak ebbe a típusba, melyek olyan kijelentéseket tartalmaznak, hogy egy mennyiség
ennyivel nagyobb (kisebb) egy másiknál (a két mennyiség közti különbségre utalva), az összesen,
együttesen kijelentések pedig összegükre vonatkoznak.
3.2. Az ábrázolás módszere: adott két szám összege és hányadosa

Egy természetes számot elosztva egy másik természetes számmal Bea hányadosként 3-at, maradékként
Probléma
helyzet
0-t kap. Határozzuk meg a két számot, ha összegük 36.

Megoldás:
Ha a hányados 3, ez azt sugallja, hogy az első szám (az osztandó) 3‑szor nagyobb a másodiknál (az
osztónál). A következő grafikus ábrázolást kapjuk:
p
osztó
p p p
36
osztandó
1) Mennyit jelent 1 rész? 2) Melyek a keresett számok?
36 : 4 = 9 9 · 3 = 27, illetve 9 · 1 = 9
67
Megjegyzendő
Két mennyiség hányadosára a következő kifejezések utalnak: ennyiszer több, ennyiszer kevesebb, ennyiszer
nagyobb, ennyiszer kisebb, ennyiszer idősebb, ennyiszer fiatalabb, ennyiszer drágább, ennyiszer olcsóbb, stb.,
néha pedig egyenesen pontosítva van a hányados.
3.3. Az ábrázolás módszere: adott két szám különbsége és hányadosa

Két év múlva az apa 3-szor idősebb lesz fiánál. Két évvel ezelőtt az apa 28 évvel
Probléma
helyzet
volt idősebb fiánál. Hány éves most mind a kettő?

Megjegyzés:
Az ilyen típusú feladatok megoldásának kulcsa az, hogy észrevesszük, hogy
a korkülönbség ugyanannyi a múltban, a jelenben, illetve a jövőben.
Megoldás:
A feladat első két mondatából a következő ábrázolást kapjuk:
p
fiú életkora
p p p
apa életkora
28 év
z ábra a részek által a fiú és az apa életkorát sugallja két év múlva. Grafikus ábrázolásként a korkülönbség
A
két rész. A kulcs alapján két év múlva a korkülönbség szintén 28 év lesz.
1) Mennyit jelent 1 rész? 2) Hány évesek lesznek két év múlva?
28 : 2 = 14 14 · 1 = 14, illetve 14 · 3 = 42
3) Hány évesek most?
14 - 2 = 12, illetve 42 - 2 = 40.
Megjegyzendő
Két mennyiség különbségére általában a következő kifejezések utalnak: ennyivel nagyobb (kisebb),
ennyivel idősebb, ennyivel drágább, stb.
3.4. Az ábrázolás módszere szimbólumok használatával

Az iskola tornatermében egy rendezvényen több tanuló vesz
matematika
Gyakorlati
részt. Ha minden padba 4 tanuló ül, akkor 18 tanulónak nincs

helye. Ha minden padba 5 tanuló ül, akkor 4 pad üresen marad.
Hány pad és hány tanuló van a teremben?
I. Megoldás szakaszokkal való ábrázolással
Mivel másodjára egy padban 5 tanuló ül, ezért rájövünk, hogy
a tanulók száma 5-ször nagyobb az elfoglalt padok számánál.
A következő grafikus ábrázolást kapjuk:
p
az 5-5 tanuló által elfoglalt padok száma
p p p p p
a tanulók száma
Az összes pad száma a teremben 4‑gyel nagyobb, mert van 4 üres pad. Ha minden padba 4 tanuló ül, akkor
18 tanulónak nem jut hely. Tehát a tanulók száma 18‑cal nagyobb, mint az összes pad számának 4‑gyel
való szorzása által kapott szám:
68
3. lecke
p 4
az összes pad száma
p 4 p 4 p 4 p 4 18
a tanulók száma
Mivel a tanulók száma ugyanannyi, ezért az alábbi két ábrázolás egyenértékű:

p p p p p
p p p p 4 ⋅ 4 + 18
Akkor egy szakasz (egy rész) a következő számmal egyenértékű: 4 ⋅ 4 + 18 = 16 + 18 = 34. A padok száma 34 + 4 = 38,
a tanulók száma pedig 34 ⋅ 5 = 170 vagy 38 ⋅ 4 + 18 = 170.
II. A feladat megoldása szimbólumok használatával
Kezdeti szakasz:
Minden padra, melynek szimbóluma P, ábrázolunk 4‑4 tanulót, melynek
Kezdeti szakasz:
szimbóluma 4T, és 18 hely nélküli tanulót. 4T 4T 4T 4T
; E, E, E,…, E .
Végső szakasz: P P P P
18 tanuló
Ábrázolunk 5-5 tanulót egy padon és 4 üresen maradt padot. Végső szakasz:
Egy közbeeső (képzeletbeli) szakaszt gondolunk ki ahhoz, hogy az 5T 5T 5T 5T
; .
P P P P P P P P
elsőből a második szakaszba jussunk. Ha a teremben lennénk, a
következőképpen járnánk el: felszabadítanánk 4 padot a kezdeti
szakaszból, így újabb 16 tanuló csatlakozik a már álló 18 tanulóhoz:
4T 4T 4T 4T
; ; E, E, E,…, E .
P P P P P P P P
A 34 tanulót azokba a padokba kell elhelyezni, melyekben már van 4-4 tanuló. Minden padba csak egy tanulót helyez-
hetünk még el. Arra a következtetésre jutunk, hogy a végső szakaszban van 34 olyan pad, melyekben 5-5 tanuló ül,
valamint 4 üres pad. Akkor a tanulók száma 34 ⋅ 5 = 170, a padok száma pedig 34 + 4 = 38.
A feladatot úgy is megoldhatjuk, hogy a végső szakasztól haladunk a kezdeti szakasz felé.
Végső szakasz:
5T 5T 5T 5T
; .
P P P P P P P P
Közbeeső szakasz:
A tanulók a végső szakaszban 5-ösével, a kezdetiben pedig 4-esével vannak leültetve. 16 tanulót kell elhelyezni 4-esével
a 4 üres padba, és még 18 tanulóra van szükség, akik állnak. Tehát, fel kell állítani a padokból 16 + 18 = 34 tanulót. Csak
5T 4T
egyetlen tanuló állítható fel minden típusú elrendezésből ahhoz, hogy a következő elrendezést kapjuk .
P P
5T
Következtetésképpen, 34 darab elrendezésű csoport van, és akkor a padok száma 34 + 4 = 38, a tanulók száma
pedig 34 ⋅ 5 = 170. P

1. Egy természetes számot elosztva egy másik természetes számmal hányadosként 3-at kapunk. Határozzuk meg
a két számot, ha összegük 36.
Megoldás:
Jelöljük O-val az osztandót, o-val pedig a nullától különböző osztót. A maradékos osztás tétele alapján, O = o · h + m,
azzal a feltétellel, hogy m < o, ahol m és o természetes számok.
p
osztó
p p p +r
36
osztandó
69
Mivel 4r + m = 36, ezért a maradék egy 4-gyel pontosan elosztható természetes szám kell legyen.
I. eset. Ha m = 0, akkor o = 9 és mivel m < o, ezért O = 27.
II. eset. Ha m = 4, akkor o = 8 és mivel m < o, ezért O = 28.
III. eset. Ha m = 8, akkor o = 7 és mivel nem teljesíti az m < o feltételt, ezért nincs megoldás.
IV. eset. Ha m > 8, akkor az m < o feltétel nem teljesül. Tehát a feladatnak két megoldása van:
A. O = 27 ; o = 9 ; h = 3 és m = 0 ; B. O = 28 ; o = 8 ; h = 3 és m = 4.
Az összeg, hányados és különbség összekapcsolódott.
Újra visszatértünk ahhoz a feladathoz, amelyben ismerjük két szám összegét és hányadosát. Kitűnik, hogy néha
a feladat szövegének kismértékű megváltoztatásával a megoldás jelentősen megváltozhat.
2. „Ha minden karón egy varjú ülne, egy varjúnak nem jutna karó.
Ha minden karón két varjú ülne, akkor egy karó szabadon marad.
Hány varjú és hány karó van?“
(GAZETA MATEMATICĂ folyóirat, 1912)
Megoldás:
Egy karót és egy varjút K és V jelképez.
V V V V
Kezdeti szakasz:
K K K … K 1V
VV VV VV VV
Végső szakasz:
K K K … K 1K
Közbeeső szakasz
Hogy a kezdeti szakaszról a végsőre térjünk, elképzeljük, hogy kötelezünk egy varjút, hogy felszabadítsa a karót.
V V V V
Akkor:
K K K … K
1K 2V
VV
Kötelezzük a két magányos varjút, hogy olyan karóra üljenek, melyen már van egy varjú, és ezt kapjuk . Végül csak
VV VV K
2 ilyen alakzat lesz: , .
K K
Felelet: 4 varjú és 3 karó van.
1. Két ikertestvér és szüleik együttes súlya 238 kg. A gyerekek mindegyikének súlya 40 kg, édesapjuk súlya pedig
14 kg-mal több, mint édesanyjuk súlya. Mennyi édesanyjuk súlya?
a) 84 kg ; b) 74 kg ; c) 76 kg ; d) 72 kg.
2. Március 8 alkalmából Bea rózsacsokrot, Luca fréziacsokrot, Attila pedig tulipáncsokrot ajándékozott édesanyjának.
Összesen 39 szál virágot ajándékoztak. Kettővel több tulipán volt a virágok között, mint frézia, illetve kettővel több
frézia, mint rózsa. Hány szál virágot ajándékoztak mindegyik fajtából?
3. Egy téglalap kerülete 444 m. Szélessége 12m-rel kisebb a hosszúságánál. Határozzátok meg annak a négyzetnek
a kerületét, melynek oldalhossza egyenlő a téglalap hosszúságával.
4. Két természetes szám öszege 206. Az 1 számjegyet valamelyik szám bal oldalára beillesztve megkapjuk a másik
számot. Határozzátok meg a két számot!
5. Egy matematikaversenyen 37 gyerek vesz részt. A Pistinél kevesebb pontot elérő gyerekek száma háromszor nagyobb,
mint a nála nagyobb pontszámot elérő gyerekek száma. Hányadik lett Pisti a versenyen?
70
3. lecke
6. Egy téglalap alakú telek kerülete 1 200 méter, hosszúsága pedig háromszor nagyobb szélességénél. A telek szélére
gyümölcsfákat ültettek, egymástól 6 méter távolságra.
a) Hány gyümölcsfát ültettek a telek valamely hosszúsága mentén?
b) Hány gyümölcsfát ültettek összesen?
7. Hogy elnyerje a császár lányának kezét, a hárskirályfi a következő parancsot kapta:
„Hozz nekem két egymásutáni napon egy-egy csokor rózsát, amely legkevesebb 17 és legtöbb 31 rózsából álljon.
Legyen benne hatszor kevesebb sárga rózsa, mint fehér és piros rózsa összesen, valamint kétszer kevesebb piros
rózsa, mint fehér. Ne hozz mindkét napon ugyanannyi szál rózsát!“
A hárskirályfi teljesítette a parancsot. Hogyan járt el?
8. Andor 3 éves, édesapja pedig 34 éves. Hány év múlva lesz Andor kétszer fiatalabb, mint édesapja?
9. Egy természetes szám egyeseinek számjegye 7. Ha kitöröljük ezt a számjegyet, a szám 1 816-tal csökken.
Határozzátok meg az eredeti számot!
10. Ha egy szorzat első tényezőjét háromszorosára növeljük, második tényezőjét pedig 750-nel csökkentjük, az ered-
mény változatlan marad. Határozzátok meg a két tényezőt, tudva, hogy az egyik ötször nagyobb, mint a másik.
11. Mindegyik grafikus ábrázolás alapján szerkesszetek egy-egy feladatot!
p p p p 60
a) p +4 40 b) p 315 c) p
12. Egy asztalra, melynél öt személy ül, gyümölcsöstálat helyeznek, amelyben háromszor több szilva van, mint alma.
Miután minden személy vett egy almát és egy szilvát, a tálban ötször több szilva marad, mint alma.
Hány alma és hány szilva volt a tálban eredetileg?
13. Születésnapja alkalmából Balázs meghívta osztálytársai felét. Az ünnepeltnek és a meghívottak mindegyikének
3 aprósüteményt és 5 cukorkát szolgáltak fel, ami után még maradt 12 aprósütemény és 40 cukorka. Eredetileg
a tálcán kétszer annyi cukorka volt, mint aprósütemény. Hány tanuló van az osztályban?
Egy halász nagyon rosszkedvűen tért haza.

Játékok
„— Miért vagy szomorú? — kérdezte családja.

  — Hogyne lennék, amikor tudom, hogy hány halat fogtam ezúttal: 6-ot fej nélkül, 9-et farka nélkül, és még
8 felet.“
Hány halat fogott a furfangos halász?
1. „Miután a tolvaj róka ledobott az útra egy csomó halat, ő is leugrott a szekérről, és nekiállt nagy siet-
Felmérő
séggel összeszedni a halakat az útról.“

(Ion Creangă — A rászedett medve)
Becipelte őket az odújába, és észrevette, hogy 20 hala van, pisztráng és ponty vegyesen. A pisztrángok
száma 4-gyel nagyobb a pontyok számánál. Hány pisztrángja van a rókának?
2 pont
2. Egy család udvarán 30 szárnyas található: tyúkok és kacsák. A tyúkok száma négyszer nagyobb
a kacsák számánál. Hány tyúk és hány kacsa van az udvaron?
2 pont
3. Két szám különbsége 159. Elosztva egyik számot a másikkal, hányadosként 5-öt, maradékként 7-et
kapunk. Határozzátok meg a két számot.
2 pont
4. Ha egy osztály tanulóit kettesével ültetjük a padokba, akkor még szükség lenne 3 padra. Ha hármasával
ültetjük a padokba, akkor 2 pad üresen marad. Hány tanuló és hány pad van az osztályban?
3 pont
Hivatalból: 1 pont
71
4.1. Egyetlen ismeretlent tartalmazó gyakorlatok és feladatok

Anna gondolt egy számra, és megszorozta 5-tel. A kapott számot
Probléma
helyzet
megnövelte 5-tel, az új eredményt elosztotta 5-tel, így 11‑et kapott.

Melyik számra gondolt Anna?
A feladatot három egyszerűbb feladatra bontjuk:
1. Anna a számot megszorozta 5-tel, és egy olyan szorzatot kapott,
melyet nem ismerünk.
2. A szorzatot megnövelte 5-tel, és egy olyan összeget kapott, melyet
nem ismerünk.
3. Elosztotta az összeget 5-tel, és hányadosként 11-et kapott.
szorozva 5-tel hozzáadva 5-öt osztva 5-tel
Anna
szorzat összeg hányados = 11
száma
A feladatokat megjelenésük fordított sorrendjében oldjuk meg.
Anna
szorzat összeg hányados = 11
száma
osztva 5-tel kivonva 5-öt szorozva 5-tel
Megoldjuk a harmadik feladatot:

Mivel ez olyan osztás, melyben az osztó 5, a hányados 11, az osztandó pedig pont a keresett összeg,
ezért az összeg egyenlő 5 ⋅ 11 = 55.
Megoldjuk a második feladatot, figyelembe véve, hogy a kapott összeg 55:
A szorzatot megnövelte 5-tel, és 55-t kapott.
Ez összeadási művelet, melynek első tagja egy szorzat, második 5, az összegük pedig 55. Akkor a szorzat
egyenlő 55 - 5 = 50.
Megoldjuk az első feladatot, figyelembe véve, hogy a kapott szorzat 50:
Anna megszorozta 5-tel a számot, a szorzatuk pedig 50.
Ez szorzási művelet, melynek első tényezője ismeretlen, második tényezője 5.
Az első tényezőt megkapjuk, ha a szorzatot elosztjuk a másik tényezővel: 50 : 5 = 10.
Felelet:
Az Anna által gondolt szám: 10.
matematika
Gyakorlati
Bea és testvére, Miki, a nagyszülőknél töltik a vakációt. A nagy-

mama szól unokáinak, hogy cukorkát hagyott a konyhaaszta-
lon, amit osszanak el testvériesen. Miki jön először, és elveszi
a cukorkák felét. Egy idő után megérkezik Bea is.
Nem tudván, hogy testvére már elvette a cukorkáit, ő is elveszi
az asztalon található cukorkák felét, és visszatér játszani.
Az asztalon marad még 3 cukorka.
Hány cukorkát hagyott nekik nagymamájuk?
72
4. lecke
A feladatot két egyszerűbb feladatra bontjuk:

1. Miki jön először, és elveszi a cukorkák felét. Akkor az asztalon marad a cukorkák másik fele.
2. Bea elveszi az asztalon talált cukorkák felét. Marad még 3 cukorka.
Megoldjuk a második feladatot:
Bea elveszi az asztalon talált cukorkák felét. Marad még 3 cukorka.
Ez osztási művelet, az osztó 2, a hányados 3. Akkor Bea az asztalon
3 cukorka ⋅ 2 = 6 cukorkát talált.
Megoldjuk az első feladatot:
Miki elveszi a cukorkák felét, és az asztalon marad 6 cukorka.
Ugyanazt a gondolatmenetet alkalmazva, vagy észrevéve, hogy a megmaradt 6 cukorka „a másik felét“
jelenti, arra következtetünk, hogy Miki 12 cukorkát talát az asztalon.
Felelet:
A nagymama 12 cukorkát hagyott az asztalon.
4.2. Legalább két ismeretlent tartalmazó gyakorlatok, feladatok

Van két edényünk, A és B, részlegesen megtöltve vízzel. Az A edényben
matematika
Gyakorlati
levő víz egyharmadát átöntjük B-be.

Aztán a B edényben levő víz egyharmadát öntjük át A-ba. Ezen műveletek
után észrevesszük, hogy mindkét edényben 36 liter víz van.
Mennyi víz volt eredetileg a két edényben külön-külön, ha mindegyik
műveletet el lehetettt végezni?
Megoldás:
A feladatot három egyszerűbb feladatra bontjuk.
1. Az A edényben levő víz egyharmadát átöntjük B-be. Akkor A-ban marad
két rész, B-hez pedig hozzáadódik az A harmadik része.
2. A B edényben levő víz egyharmadát öntjük át A-ba. Akkor B-ben marad
két rész, A-hoz pedig hozzáadódik a B harmadik része.
3. Mindegyik edényben 36 liter víz van (megoldott feladat).
A harmadik feladat meg van oldva. Felhasználjuk az eredményt (36 l) a második feladatban:
A B edényben levő víz egyharmadát öntjük át A-ba. Akkor B-ben marad két rész (vagyis 36 l), A-hoz pedig
hozzáadódik a B harmadik része és így lesz benne 36 l.
Arra a következtetésre jutunk, hogy 36 l két részt jelent B-ben, vagyis 18 l jelent egy részt. Akkor, mielőtt
áttöltöttük volna B-ből A-ba a harmadik részt, B-ben volt 18 l ⋅ 3 = 54 l.
Mivel A-ba átöntöttük B harmadik részét, vagyis 18 litert, és így lett benne 36 l, akkor ezen művelet előtt
A-ban volt 36 l - 18 l = 18 l.
A második feladat meg van oldva. Felhasználjuk az eredményt az első feladatban:
Az A edényben levő víz egyharmadát átöntjük B-be. Akkor A-ban marad két rész (vagyis 18 l), B-hez pedig
hozzáadódik az A harmadik része, és így lesz benne 54 l.
A-ban a 18 l két részt jelent, vagyis egy rész 9 l. Akkor, mielőtt áttöltöttük volna A-ból B-be a harmadik
részt, A-ban volt 9 l ⋅ 3 = 27 l.
B-ben 54 l lett, miután hozzáadódott a harmadik rész A-ból, vagyis 18 l.
Akkor B‑ben volt 54 l - 9 l = 45 l.
Felelet:
Eredetileg A-ban volt 27 l, B-ben pedig 45 l víz.
73

1. Gondolok egy számra, amelyet háromszor kisebbítek 3-mal. Az eredményt elosztom 8-cal. Ha a kapott hányadost
5-tel növelem, 16 négyzetét kapom. Melyik számra gondoltam?
Megoldás:
Először is észrevesszük, hogy egy számot háromszor kisebbíteni 3-mal azt jelenti, hogy 3 ⋅ 3 = 9‑cel kisebbítem,
16 négyzete pedig 162 = 256.
A feladatot három egyszerűbb feladatra bontjuk:
1. Kisebbítem a gondolt számot 9-cel, és egy olyan különbséget kapok, amely ismeretlen.
2. A kapott különbséget osztom 8-cal, és egy ismeretlen hányadost kapok.
3. Növelem a hányadost 5-tel, és 256-ot kapok.
Megoldjuk a harmadik feladatot:
Növelem a hányadost 5-tel, és 256-ot kapok.
Ez összeadási művelet, melyben az első tag a hányados, a második tag 5, az összeg pedig 256. Akkor a hányados
256 - 5 = 251.
Megoldjuk a második feladatot
A kapott különbséget osztom 8-cal, hányadosként 251-et kapok.
Ez osztási művelet, az osztandót így határozzuk meg: 251⋅ 8 = 2008.
Tehát a keresett különbség 2008.
Megoldjuk az első feladatot:
Kisebbítem a gondolt számot 9-cel, és különbségként 2008-at kapok.
Ez olyan kivonás, amelyben hiányzik a kisebbítendő, melyet a következőképpen számítunk ki: 2 008 + 9 = 2 017.
Felelet:
Az általam gondolt szám 2017.
2. Egy szigeten csak sünök, kígyók és rókák vannak. Mindegyik állat csak egy-
szer eszik naponta a következőképpen: minden sün reggelire eszik egy kígyót,
minden róka ebédre eszik egy sünt, illetve minden kígyó vacsorára eszik egy
rókát. A szerdai nap végére a szigeten csak egy állat marad. Hány állat volt a
szigeten hétfőn, reggeli előtt?
Megoldás:
Szerdán vacsora után a szigeten csak egy állat marad, éspedig egy kígyó.
Ebéd után még két állat volt: a kígyó és a róka, melyet a kígyó megevett este.
Reggeli után még három állat volt: a kígyó, a róka és az a sün, amit megevett
a róka délben.
Kedden este, vacsora után 4 állat volt: egy róka, egy sün és 2 kígyó (az egyik
kígyó megmaradt szerda estig, a másikat pedig megette a sün másnap reggel.
Így folytatva az érvelést, az adatokat táblázatba foglaljuk, melyet a fordított út módszere segítségével töltünk ki:
a vacsora utáni helyzettől kezdve a reggeli előtti helyzetig (oszloponként fentről lefele haladva), szerdától hétfőig
minden napra, visszafelé haladva.
Szerda Kedd Hétfő

Vacsora után 1K 2 K + 1 R + 1 S 6 K + 3 R + 4 S
Ebéd után 1 K + 1 R 2 K + 3 R + 1 S 6 K + 9 R + 4 S
Reggeli után 1 K + 1 R + 1 S 2 K + 3 R + 4 S 6 K + 9 R + 13 S
Reggeli előtt 2 K + 1 R + 1 S 6 K + 3 R + 4 S 19 K + 9 R + 13 S
74
4. lecke
1. Egy számot 4-gyel növelünk, az eredményt pedig 4-szer növeljük. Az új eredményt 4-gyel csökkentjük, majd az így
kapott számot 4-gyel osztjuk. Eredményül 4-et kapunk. Határozzátok meg a számot.
2. Gondolok egy számra. Miután kétszer megkétszerezem, ötször csökkentem 5-tel. Az eredményt 18-szor növelem,
és így 3 438-t kapok. Melyik számra gondoltam?
3. Válaszd ki az alábbi gyakorlatokból azt, amelyik a megadott feladat átírása matematikai nyelvezetre:
a) 71 - (3x + 5) : 6 = 10 ; b) [71 - (3x + 5)] : 6 = 10,
Egy x-el jelölt számot 3-szor növelünk, és az eredményhez 5-öt adunk. A kapott eredményt kivonjuk 71-ből. Az új
eredményt csökkentjük 6-szor, és eredményül 10-et kapunk.
4. Minden hétvégén Panni kimegy a természetbe egy tóhoz, amelyben
tavirózsák vannak. „A második héten az első héthez képest kétszer több
tavirózsa volt és még 2. A harmadik héten az előző héthez képest
háromszor több tavirózsa volt, mínusz 3. Ha a harmadik héten
57 taviró‑zsát számláltam meg, hány tavirózsa volt az első hétvégén?“
5. Több barát kirándulni szeretett volna. Egyikük azonban nem akarta
befizetni a ráeső részt a közös költségekbe. Akkor Tréfáskedvű Apó
a következőt ajánlotta neki:
„— Én megkétszerezem neked azt a pénzösszeget, amivel rendelkezel. Befizeted a részed, ami 8 peták. Ami pénzed
megmarad, én újra megkétszerezem azzal a feltétellel, hogy megint befizetsz 8 petákot.“
A barát hagyta magát meggyőzni úgy okoskodván, hogy semmit sem fog saját pénzéből befizetni. Hamarosan látta
azonban, hogy egy petákja sem maradt. Mennyi pénze volt eredetileg?
(Walter Sperling — 1000 szórakoztató feladat)
6. Iskola másként hetében egy Călimănești-i osztály tanulói gyalogtúrára indultak a Stănișoarei-tisztásig. Miután meg-
tették a távolság felét, megpihentek. Az egyik tanuló kiszámította, hogy miután megteszik a maradék út háromnegyed
részét, akkor már csak 1 km lesz a célig. Milyen hosszú a túra útvonala az iskolától a Stănișoarei-tisztásig?
7. 48 almát két csomóba rakunk. Kiveszünk az elsőből annyit, amennyi a másodikban van, és áttesszük a másodikba.
Ezután kiveszünk a másodikból annyit, amennyi maradt az elsőben, és áttesszük az elsőbe. Végül kiveszünk az
elsőből annyit, amennyi a másodikban maradt, és áttesszük a másodikba. Ezen műveletek után a két csomóban
ugyanannyi alma van. Hány alma volt eredetileg a két csomóban?
Kérd meg társadat, hogy írjon egy kétjegyű számot, melynek mindkét számjegye 5-nél kisebb, anélkül,
Játék
hogy te látnád ezt a számot. Aztán növelje meg az első számjegyet 5-ször, és az eredményhez adja hozzá
a második számjegyet. Ezt az összeget szorozza meg 4-gyel, és mondja meg az eredményt. Csodálkozni
fog, hogy az eredmény ismeretében te kitalálod az eredetileg írt számot. Hogyan jársz el?
1. Egy számot megnövelünk 512-vel, az eredményt megnöveljük 7-szer, így 4 200-t kapunk. Határozzátok
Felmérő
meg az eredeti számot.

2 pont
2. Egy számot megnövelve 5-tel, az eredményt elosztva 6-tal, 11-et kapunk. Vizsgáljátok meg, hogy
megkapjuk-e ugyanezt az eredményt (11), ha csökkentjük az eredeti számot 6-tal, és az eredményt
elosztjuk 5-tel.
2 pont
3. Gondoltam egy számra, megnövelem 5-ször, aztán megnövelem 4-gyel. Elosztom 2 018-at a kapott
eredménnyel, hányadosként 2-t kapok. Melyik számra gondoltam?
2 pont
4. Ákos és Andi a következő golyós játékot játsszák: Ákos kiveszi a golyók felét, Andi pedig a megmaradt
golyók felét, így 16 golyó marad. Addig folytatják így a golyók kivételét, amíg csak egyetlen golyó marad.
Aki az utolsó golyót kiveszi, az nyer. Határozzátok meg, hány golyó volt eredetileg, és ki nyeri meg a játékot.
3 pont
Hivatalból: 1 pont
75
Ezen módszerrel való megoldás algoritmusa azzal a feltételezéssel kezdődik, hogy mind ugyanolyan. Olyan érveléssel
folytatódik, melynek végső lépése a feladat valamely adatával való összehasonlítás. Ennek nyomán meghatározzuk,
hogy mennyivel, vagy, ritkábban, mennyiszer eltérő a feltételezés. A feltételezés és a feladat állítása közötti eltérés
magyarázza a hamis feltételezés módszere elnevezést.
10 edényben, melyek között egyesek 3 l, mások 10 l űrtartalmúak, összesen

matematika
Gyakorlati
72 liter víz van. Hány edény van mindkét féléből külön-külön?

Megoldás:
Azt feltételezzük, hogy minden edény űrtartalma 3 liter. Akkor a 10 edénybe
3 l ⋅ 10 = 30 l. víz lenne. Ez a feltételezés hamis, mivel eltéréshez vezet,
melynek nagysága 72 l - 30 l = 42 l. Tehát vannak 10 literes edények is.
Hogy megtudjuk, mennyivel kell módosítsuk feltételezésünket, észrevesszük,
hogy 3 literhez még 7 litert kell öntsünk, hogy 10 litert kapjunk. A 42 literes
különbség 42 : 7 = 6 számú helyettesítéssel egyenlítődik ki.
Tehát 6 darab 10 literes és 4 darab 3 literes edény van.
Ennek a feladatnak a feltételezése a következő gyakorlati esetnek felel meg: először mind a 10 edénybe
öntünk 3-3 liter vizet, aztán a megmaradt mennyiségből teletöltjük a 10 literes edényeket, ahányat lehet.
Mivel még 42 liter víz van, 6 edény kell legyen, amelyekbe még önthető 7-7 liter.
1. A feladat azzal a feltételezéssel is megoldható, hogy minden edény 10 literes, akkor 10 l ⋅ 10 = 100 l. Ez
Megjegyzések
a feltételezés hamis, mivel eltéréshez vezet, melynek nagysága 100 l - 72 l = 28 l. Képzeletben
helyettesítjük a 10 literes edényeket 3 literesekkel. Egy helyettesítés különbsége 10 l - 3 l = 7 l. Mivel
28 l : 7 l = 4, ezért 4 helyettesítésre van szükség. Akkor 4 darab 3 literes és 6 darab 10 literes edény van.
2. Bármely más feltételezésből indulva ezzel megegyező módon érvelünk.
Feltételezzük, hogy van 7 darab 3 literes és 3 darab 10 literes edény. Ezeknek az űrtartalma összesen
3 l ⋅ 7 + 10 l ⋅ 3 = 51 l. Ez a feltételezés hamis, mivel eltéréshez vezet, melynek nagysága
72 l - 51 l = 21 l. Mivel 51 l < 72 l, ezért egyes 3 literes edényeket helyettesítenünk kell 10 literesekkel.
Egy helyettesítés különbsége 7 l, ezért 21 : 7 = 3. helyettesítésre van szükség. Akkor a 3 literes edé-
nyek száma 7 - 3 = 4, a 10 litereseké pedig 3 + 3 = 6.

1. Ha egy adott pillanatban egy parkban tartózkodó személyek kettesével ülnének le a padokra, akkor 20 személy
állva maradna. Ha a padokra ötösével ülnének, 20 pad üresen maradna. Hány pad és hány személy volt a parkban
abban a pillanatban?
Mivel 20 pad üresen marad, feltételezésünk meg kell haladja ezt a számot.
Feltételezzük, hogy volt 25 pad. Mivel két személy ül padonként, akkor a személyek száma 2 ⋅ 25 + 20 = 70.
Ez esetben abban a helyzetben, amikor 20 pad üresen marad, a személyek száma 5 ⋅ 5 = 25.
Elvégezve a 70 - 25 műveletet megállapíthatjuk, hogy az eltérés nagysága 45 személy. Tehát feltételezésünk
hamis.
Ha a padok számát növeljük egy egységgel, az első helyzetben a személyek száma 2-vel nő (mivel ketten ülnek egy
padon), a második esetben pedig 5-tel nő (mivel öten ülnek egy padon). Tehát az eltérés 3 személlyel csökken.
Figyelembe véve, hogy 45 személyt jelentő eltérés kell megszűnjön, a padok száma 45 : 3 = 15. -tel kell növeked-
jen. Innen kiderül, hogy a padok száma 25 + 15 = 40 volt, a személyek száma pedig 2 ⋅ 40 + 20 = 100.
76
5. lecke

Annak ellenére, hogy ez jellegzetes feladata a szimbólumokkal való ábrázolás módszerének, meg lehet oldani hamis
feltételezés módszerével is.
2. Balázsnak és Gergőnek összesen 130 bélyege van. Ha tudjuk, hogy Balázsnak 8 bélyeggel kevesebb van, mint
Gergőnek, határozzátok meg, hány bélyegük van külön-külön.
Megoldás:
Feltételezzük, hogy Balázsnak 20 bélyege van. Akkor Gergőnek 110 bélyege
van (amennyi marad 130‑ig). Tehát Balázsnak 90‑nel van kevesebb.
A feltételezés hamis, az eltérés 90 - 8 = 82. Gyakorlati esetben Gergő kell
még adjon Balázsnak bélyeget. Ha egy bélyeget ad neki, a különbség már
két bélyeggel csökken. Mivel 82 : 2 = 41, rájövünk, hogy a feltételezésünk
41 bélyeg miatt tér el. Akkor Balázs és Gergő bélyegeinek száma 20 + 41 = 61,
illetve 110 - 41 = 69.
3. Két szám összege 20. Határozzátok meg a számokat, tudva, hogy a második 4-szer nagyobb az elsőnél.
Szabály:
A megoldás algoritmusának végső lépése a feladat valamely adatával való összehasonlítás, melynek nyomán
meghatározzuk, hogy mennyiszer eltérő a feltételezés.
Ugyanúgy, mint az ábrázolás módszerénél, előbb a két szám hányadosát használjuk, aztán az összegüket (itt
a hányadost a következő kifejezés adja meg: a második 4-szer nagyobb az elsőnél).
Megoldás:
Feltételezzük, hogy az első szám 1. A második szám 4 kell legyen, mivel négyszer nagyobb. Akkor az összegük 5.
A feladat szövegében megadott összegtől eltérés van, tehát a feltételezés hamis. Mivel 20 : 5 = 4, rájövünk, hogy
a valódi számok négyszer nagyobbak, mint a feltételezettek, vagyis:
1 ⋅ 4 = 4 és 4 ⋅ 4 = 16
4. Egy kilogramm alma háromszor olcsóbb, mint egy kilogramm citrom. 3 kilogramm alma és 8 kilogramm citrom
54 lejbe kerül. Számítsátok ki mindkét gyümöcs kilogrammonkénti árát.
Megoldás:
Azt feltételezzük, hogy egy kilogramm alma ára 1 lej. Akkor egy kilogramm citrom ára 3 lej. Kiszámítjuk 3 kilogramm
alma és 8 kilogramm citrom árát:
1 lej ⋅ 3 + 3 lej ⋅ 8 = 27 lej.
Figyelembe véve a valódi árat, mely 54 lej, az következik, hogy feltételezésünk hamis. Mivel 54 lej : 27 lej = 2, ezért
a termékek a valóságban kétszer drágábbak.
1 lej ⋅ 2 = 2 lej (1 kg alma ára)
3 lej ⋅ 2 = 6 lej (1 kg citrom ára)
Habár az utolsó három feladatot jellemzően más aritmetikai módszerekkel oldjuk meg, a hamis feltételezés mód-
szerével is megoldhatóak.
1. „Akkor azt mondta neki a kiskakas:

— Gazdám, teríts le egy pokrócot ide az udvar közepébe!
Az öregapó rögvest, mint egy pörgettyű, leterítette a pokrócot. A kiskakas elhelyezkedett a pokrócon, erősen meg-
rázta szárnyait, és abban a pillanatban megtelt öregapó udvara, kertje a szárnyasok mellett tehéncsordákkal is.“
(Ion Creangă — A kiskakas két krajcárja)
Hány szárnyast és hány tehenet hozott a kiskakas, ha tudjuk, hogy 320 fejük és 880 lábuk volt?
2. Szétöntünk 89 liter vizet 7 edénybe: egy részük 3 literes, a többi 20 literes.
Hány edényre van szükség mindkét fajtából?
77
3. Egy gazda azt mondja: „Tyúkjaim és nyulaim vannak. Ha a fejüket számolom, 100-at találok. Ha a lábakat számolom
meg, 240-et találok.“ Hány tyúkja van a gazdának?
a) 60 ; b) 50 ; c) 80 ; d) 20 ; e) 40.
4. Egy matematikaversenyen minden tanuló 6 feladatot kell megoldjon. Minden helyesen megoldott feladatért kap
10 pontot, minden hibásan megoldott feladatért pedig levonnak 2 pontot. Hány feladatot oldott meg az I. helyezett
tanuló, ha 48 pontot ért el?
5. Egy gazdasszony eladni vitt a vásárra kacsákat és házinyulakat: 5 fejet és 14 lábat.
a) Hány kacsa és hány nyúl volt a kosárban?
b) Összesen hány láb ment a vásárra?
6. Egy csiga fel akar mászni egy 16 méter magas fa tetejére. Minden napsütéses napon emelkedik 3 métert, és minden
esős napon visszacsúszik 1 métert. 8 nap után éri el a fa csúcsát.
a) Hány napsütéses nap volt?
b) Milyen volt a nyolcadik nap: napsütéses vagy esős?
Feltételezz! Fedezd fel a varázsszabályt!

Játék
10
16
15 3 17
9 2
22 21 11
4 20
5 12
14 13 19
23 18
8 6 1
24
1. A nagyszülők baromfiudvarán tyúkok és nyulak vannak: 20 fej és 44 láb. Hány tyúk és hány nyúl van
Felmérő
az udvaron?
2 pont
2. Szétöntünk 90 liter vizet 13 edénybe: egy részük 2 literes, a többi 10 literes. Hány edényre van szükség
mindkét fajtából?
2 pont
3. Egy matematikaversenyen egy tanuló 7 feladatot kell megoldjon. Minden helyesen megoldott feladatért
kap 4 pontot, minden hibásan megoldott feladatért pedig levonnak 1 pontot. Hány feladatot oldott meg
az I. helyezett tanuló, ha 23 pontot ért el?
2 pont
4. Péter édesapja 18 részvényt vásárolt: néhányat egy textilgyártól, darabját 25 euróért, a többit egy
kenyérgyártól, darabját 12 euróért, összesen 346 eurót fizetve.
Hány részvényt vásárolt mindkét fajtából?
3 pont
Hivatalból: 1 pont
78
Értékelés
Értékelés Aritmetikai módszerek

Az egységrehozatal módszere • Az összehasonlítás módszere • Az ábrázolás
módszere • A fordított út módszere • A hamis feltételezés módszere
1. Az n természetes szám értéke a 44 + n : 24 = 50 2. Az n természetes szám értéke a

egyenlőségből: 27 - ( n ⋅ 24 + 1 ) : 7 = 20 egyenlőségből:
a) 144 a) 5
b) 120 b) 8
c) 6 c) 6
d) 8 d) 2
3. Ha 4 könyv 60 lejbe kerül, akkor 6 ugyanolyan könyv 4. Ha 4 csap 60 perc alatt tölti meg a medencét, akkor
ára: 6 ugyanolyan csapnak szükséges hozzá:
a) 40 lej a) 40 perc
b) 20 lej b) 20 perc
c) 90 lej c) 90 perc
d) 80 lej d) 80 perc
5. 3 kirakósjáték és 4 römi ára 250 lej. 6 kirakósjáték és 6. 3 perec és 4 kenyér tömege 2 300 g, azonban 7 perec
7 römi ára 460 lej. Egy römi ára: és 7 kenyér tömege 4 200 g. Egy perec tömege:
a) 40 lej a) 40 g
b) 20 lej b) 20 g
c) 100 lej c) 100 g
d) 80 lej d) 80 g
7. Egy tisztáson mókusok és verebek játszanak, össze- 8. 12 edényben van 71 liter víz. Az edények között van
sen 15 fej és 50 láb. A mókusok száma: 3 literes és 10 literes. A 3 literes edények száma:
a) 7 a) 7
b) 10 b) 10
c) 8 c) 8
d) 9 d) 9
9. Egy természetes számot elosztva egy másik termé- 10. Egy osztályban 30 tanuló van. Ha hiányzik 2 fiú, akkor
szetes számmal, hányadosként 3-at, maradékként a lányok száma háromszor nagyobb lesz a fiúk szá-
7-et kapunk. Határozzátok meg a két számot, ha ös�- mánál. Hány fiú és hány lány van az osztályban?
szegük 631.
11. A z alábbi táblázatban egy zöldségüzlet ajánlata 12. Határozzátok meg az A, B, és C számokat az alábbi
látható. táblázatból.
Termék Ár/1 kg A B
Paradicsom 5 lej 94 + x = 100
A = 43 + 3x + 3y
Uborka 3 lej és y : 17 = 6
Bab 12 lej 56 - 28 : (x + 2) = 54
B = [152 - 5(x + y)]
Eper 6 lej és (38 + y) ⋅ 3 = 168
Számítsátok ki 3 kg paradicsom, 2 kg uborka, 2 kg 28 ⋅ (x + 235) = 6 860
bab és 3kg eper megvásárlásához szükséges pénz- C = 300 - (5y -3x)
és y - 37 = 13
összeget.
79
Kürénéi Eratoszthenész Pentatlosz (kb. 276 – kb. 195 i.e.) ókori görög mate-
matikus, költő, atléta, földrajztudós és csillagász volt és az Alexandriai
(Egyiptom) iskolához tartozott. Az Alexandriai Akadémia tagja volt és a mate-
matikai földrajz megalapítójának tartják.
A számtanban felfedezett egy eljárást, ennek segítségével ki lehet válogatni

a prímszámokat, melyet róla neveztek el Eratoszthenész szitájának. A módszer
az összetett számoknak egy 1‑nél nagyobb természetes számokból álló
táblázatból való eltávolításán alapszik.
Ezek szerint az első 1-től különböző szám, vagyis a 2 prímszám; 2 többszörösei,

a páros számok összetett számok, tehát ezeket eltávolítjuk. Az első 2 után kö-
vetkező el nem távolított szám a 3, amely szintén prímszám, az összes többszö-
röse összetett szám és ezeket szintén eltávolítjuk. A következő szám, ami meg-
maradt az 5, amely prímszám, az összes többszörösét eltávolítjuk és így tovább.
KÒskinon 'Eratosqšnouj
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17 18 19 20
21 22 23 24 25 26 27 28 29 30
31 32 33 34 35 36 37 38 39 40
41 42 43 44 45 46 47 48 49 50
51 52 53 54 55 56 57 58 59 60
61 62 63 64 65 66 67 68 69 70
71 72 73 74 75 76 77 78 79 80
81 82 83 84 85 86 87 88 89 90
91 92 93 94 95 96 97 98 99 100
III. Természetes számok
tanítási
egység oszthatósága
1. lecke Természetes számok oszthatósága
2. lecke Oszthatósági kritériumok
3. lecke Prímszámok. Összetett számok
III Természetes számok oszthatósága
1.1. Osztó. Többszörös
Anna 120 szál virágot akar ültetni a kertbe. Péter aki jó barátja a virá-
matematika
Gyakorlati
gágyások tervezésében, segít neki.

Anna: Péter, szeretnék minden ágyásba ugyanolyan számú viragot
ültetni, és szeretnék legalább négy virágágyást.
Péter: Erre több lehetőség is van, Anna. A kertet úgy lehetne beosz-
tani, hogy 4, 5 vagy 6 ágyás legyen.
4 ágyást készítesz, egyenként 30 virággal, mivel 120 = 4 ⋅ 30. Hasonlóan
készíthetsz 5 ágyást, egyenként 24 virággal, vagy 6 ágyást, egyenként 20 virággal, mert 120 = 5 ⋅ 24 = 6 ⋅ 20.
Anna: Péter más lehetőségek is léteznek. Mivel120 felírható két természetes szám szorzataként úgy
is, hogy: 120 = 8 ⋅ 15 = 10 ⋅ 12.
A feladat megoldásai azok az n természetes számok, amelyekre 120 felírható úgy, mint az n és egy má-
sik természetes szám szorzata. Másképpen fogalmazva, azok a számok, amelyekkel 120 pontosan
osztható (0 maradékkal).
Egy a természetes szám akkor osztható egy b természetes számmal, ha létezik egy c természetes szám
Megjegyzendő
úgy, hogy a = b ⋅ c.
Az a számot a b szám többszörösének, a b számot pedig az a szám osztójának nevezzük.
A következő matematikai jelöléseket használjuk:
a  b – úgy olvassuk, hogy „a osztható b-vel“ vagy b | a – olvasva „b osztja a-t“.
14 osztható 7-tel, mivel létezik a 2 természetes 13 osztja 143-at, mivel létezik a 11 természetes
Példák
szám úgy, hogy 14 = 7 ⋅ 2. szám úgy, hogy 143 = 13 ⋅ 11.

Így írjuk: 14  7 Így írjuk: 13 | 143
többszörös osztó osztó többszörös
Az a természetes szám akkor osztható egy b nullától különböző természetes számmal, ha a-nak b-vel
Megjegyzések
való osztási maradéka 0.

Példák: 1. 68 osztható 4-gyel, mivel 68 : 4 = 17, maradék 0 (68 pontosan osztható 4-gyel).
2. 59 nem osztható 7-tel, mivel 59 : 7 = 8, maradék 3 (59 nem osztható pontosan 7-tel).
3. 5 osztja 100-at, mivel 100 : 5 = 20, maradék 0.
4. 11 nem osztja 79-et, mivel 79 : 11 = 7, maradék 2.
1.2. Közös osztók
A földrajzi házimunkához Annának legalább három táblaképet kell elkészítenie, ehhez 40 fényképet és
Probléma
helyzet
24 folyóirat kivágást kell felhasználjon. Anna szeretné, ha mindegyik táblaképnek ugyanaz a kép és kivágás
kombinációja lenne, felhasználva az összes rendelkezésére álló anyagot. Hány táblaképet tud létrehozni?
Elemzés: A táblaképek száma pontosan meg kell legyen úgy a fényképek, mint a kivágások számában,
tehát kell ossza úgy a 40-et, mint a 24-et. Más szavakkal, a táblaképek száma a 40 és a 24
számok közös osztója kell, hogy legyen.
Válasz: 40 osztói: 1, 2, 4, 5, 8, 10, 20 és 40.
24 osztói: 1, 2, 3, 4, 6, 8, 12 és 24.
A közös osztók 1, 2, 4 és 8, és, mivel Annának legalább három táblaképre van szüksége, ezért
létrehozhat 4, vagy 8 darabot.
82
1. lecke
A d természetes szám két vagy több a1, a2,…, an természetes szám közös osztója, ha d egyenként mind-
Megjegyzendő
egyik a1, a2,…, an számot osztja.
Példák:
1. 4 a 8 és 20 számok közös osztója, mivel 4 | 8 és 4 | 20 (8 = 4 ⋅ 2 és 20 = 4 ⋅ 5).
2. 9 a 27, 36 és 108 számok közös osztója, mivel 27 = 9 ⋅ 3, 36 = 9 ⋅ 4 és 108 = 9 ⋅ 12.
3. 7 a 0, 7 és 1 001, számok közös osztója, mivel 0 = 7 ⋅ 0, 7 = 7 ⋅ 1 és 1 001 = 7 ⋅ 143.
4. 3 nem közös osztója a 9 és 14 számoknak, mivel 3 nem osztja a 14-et (14 : 3 = 4, maradék 2).
1.3. Közös többszörösök
Péter a filmeket tartalmazó, majdnem 100 DVD-jét, azonos méretű dobozokba akarja rendezni. Észreveszi,
matematika
Gyakorlati
hogy anélkül hogy egy lemezt is kihagyna, ezek elférnének nyolcasával a dobozokban, vagy ha nagyobb
dobozokba helyezné, akkor egy dobozba 12 lemez férne el. Hány DVD-je van Péternek?
Elemzés:
A DVD-ék száma pontosan osztható úgy 8-cal, mint 12-vel is, tehát 8-nak is és
12‑nek is többszöröse. Ez a szám a 8 és 12 számok közös többszöröse.
Válasz:
8-nak 100-nál kisebb többszörösei: 8, 16, 24, 32, 40, 48, 56, 64, 72, 80, 88, 96.
12-nek 100-nál kisebb többszörösei: 12, 24, 36, 48, 60, 72, 84 és 96.
A közös többszörösök 24, 28, 72 és 96; mivel tudjuk, hogy Péternek majdnem 100 DVD‑je van, kijelent-
hetjük, hogy 96 lemezzel rendelkezik.
Az m természetes szám két vagy több a1, a2,…, an , természetes szám közös többszöröse, ha m osztható
Megjegyzendő
az a1, a2,…, an számok mindegyikével.
Példák:
1. 48 a 8 és 6 számok közös többszöröse, mivel 48  8 és 48  6 (48 = 8 ⋅ 6 ).
2. 120 a 8, 12 és 30 számok közös többszöröse, mivel 120 = 8 ⋅ 15 = 12 ⋅ 10 = 30 ⋅ 4.

1. Márta a Diáktanácsba pályázik. Péterből és Annából álló csapatával kampányanyagokat akar szétterjeszteni:
60 szórólapot és 48 kitűzőt az iskola legalább 4 osztályának.
a) Hány osztálynak lehet elosztani az anyagokat, ha minden osztály azonos tartalmú csomagot kap?
b) Legtöbb hány osztálynak lehet szétosztani az anyagokat és ebben az esetben a különböző tárgyakból hányat
fog tartalmazni egy-egy csomag?
Megoldás:
a) Az osztályok száma közös osztója a 60 és 48 számoknak.
60 osztói a következők: 1, 2, 3, 4, 5, 6, 10, 12, 15, 20, 30 és 60.
48 osztói a következők: 1, 2, 3, 4, 6, 8, 12, 16, 24 és 48.
A közös osztók 1, 2, 3, 4, 6 és 12, tehát ahhoz, hogy betartsuk azt a feltételt, hogy legkevesebb 4 osztály kapjon
csomagot, a kampányanyagokat 4 osztálynak, 6 osztálynak vagy 12 osztálynak oszthatjuk szét.
b) Ha az anyagokat 12 osztálynak osztjuk szét (a lehető legnagyobb szám), minden osztálynak egy 5 szórólapból
és 4 kitűzőből álló csomag fog jutni, mivel 60 : 12 = 5 és 48 : 12 = 4.
2. Egy körpályán távirányítású autók keringenek, a piros autó egy teljes kört 15 másodperc alatt teljesít, a kék autó
pedig 18 másodperc alatt. Tudva azt, hogy egyidőben indulnak el, a két autó a futam ideje alatt hányszor fog ugyan-
abban a pillanatban a rajtvonalon lenni, ha a futam ideje 7 perc?
Megoldás:
Minden autó esetén, a teljes körök megtételéhez szükséges idő többszöröse annak az időnek, ami egy kör megté-
teléhez kell.
83
15 többszörösei: 15, 30, 45, 60, 75, 90, 105, 120,…
18 többszörösei: 18, 36, 54, 72, 90, 108, 126,…
Ennek eredményeként a két autó 90 másodperc múlva fog ismét egymás mellett lenni a rajtvonalon (a 15 és
18 számok legkisebb közös többszöröse). Ugyanez fog megtörténni 2 ⋅ 90 = 180 másodperc múlva
is, 3 ⋅ 90 = 270 másodperc múlva is és így tovább.
Mivel 7 percben 7 ⋅ 60 = 420 másodperc van és 420 : 90 = 4, maradék 60, következik, hogy a két autó a rajtvonalon
összesen 4 alkalommal találkozik (90, 180, 270 és 360 másodperc múlva).
3. Határozzátok meg azokat az n természetes számokat, amelyek egyidőben teljesítik a 21 | (n + 4) és 131 ≤ n ≤ 215
összefüggéseket
Megoldás:
Mivel 21 osztja az n + 4, számot, létezik egy k természetes szám úgy, hogy n + 4 = 21k.
A 131 ≤ n ≤ 215 egyenlőtlenségekből kapjuk, hogy 135 ≤ n + 4 ≤ 219, tehát 135 ≤ 21k ≤ 219.
Mivel 135 : 21 = 6, maradék 9 és 215 : 21 = 10, maradék 5, következik, hogy 7 ≤ k ≤ 10, tehát az n + 4 szám
felveheti a következő értékek valamelyikét: 21 ⋅ 7 = 147, 21 ⋅ 8 = 168, 21 ⋅ 9 = 189 vagy 21 ⋅ 10 = 210.
A feladat megoldásai tehát: 143, 164, 185 és 206.
4. Igazoljátok, hogy az N = 20 + 21 + 22 + 23 + 24 + 25 + 26 + … + 22017 szám osztható 3-mal.
Megoldás:
Kettesével csoportosítva az összeg tagjait írhatjuk, hogy:
N = (20 + 21) + (22 + 23) + (24 + 25) + … + (22016 + 22017) =
= (1 + 2) + 22 ⋅ (1 + 2) + 24 ⋅ (1 + 2) + … + 22016 ⋅ (1 + 2) =
= 3 + 22 ⋅ 3 + 24 ⋅ 3 + … + 22016 ⋅ 3 = 3 ⋅ (1 + 22 + 24 + … + 22016).
Mivel N felírható úgy, mint a 3 és egy természetes szám szorzata, következik, hogy N osztható 3‑mal.
1. Vizsgáld meg, hogy:
a) 16 osztható-e 4-gyel ; b) 30 osztható-e 5-tel ; c) 27 osztható-e 13-mal ;
d) 42 osztható-e 7-tel ; e) 22 osztható-e 4-gyel ; f) 72 osztható-e 9-cel ;
g) 7 osztja-e a 65 -öt ; h) 10 osztja-e a 90-et ; i) 6 osztható-e 9-cel.
2. Írjátok fel a következő számok összes osztóit:
a) 5 ; b) 16 ; c) 23 ; d) 27 ; e) 28 ;
f) 33 ; g) 42 ; h) 63 ; i) 64 ; j) 80.
3. a) Írjátok fel a 4, 6 és 9 számok, 21 és 77 közé eső többszöröseit.
b) Írjátok fel a 7, 15 és 29 számok azon többszöröseit, amelyek nagyobbak, mint 19 és kisebbek, mint 98.
4. a) Igazoljátok, hogy 18 egyik osztója 108-nak és egyik többszöröse 6-nak.
b) Igazoljátok, hogy 91 egyik osztója 2 184-nek, de nem többszöröse 21-nek.
c) Igazoljátok, hogy 11 ⋅ 12 egyik többszöröse 2 ⋅ 3-nak, de nem osztója 22 ⋅ 33-nak.
5. a) Keressétek meg 34 osztóit és határozzátok meg azokat az n természetes számokat, melyekre 34 osztható 3n - 1‑el.
b) Keressétek meg 98 osztóit és határozzátok meg azokat az n természetes számokat, melyekre 5n - 1 osztja
98‑at.
6. a) Határozzátok meg azokat az m természetes számokat, melyekre m + 1 a 7 többszöröse és 34 ≤ m ≤ 69.
b) Határozzátok meg azokat az n természetes számokat, melyekre 45 osztója 2n + 1‑nek és 0 ≤ n ≤ 89.
7. Legyen a, b, c három természetes szám.
a) Ha x = 35 ⋅ a + 63 ⋅ b, igazoljátok, hogy x osztható 7‑tel.
b) Ha u = 5 ⋅ a + 3 ⋅ b + 2 ⋅ c és v = 4 ⋅ a + 6 ⋅ b + 7 ⋅ c, igazoljátok, hogy u + v többszöröse 9‑nek.
8. a) Az a természetes számnak 12‑vel való osztási maradéka 9. Igazoljátok, hogy a osztható 3‑mal.
b) A b természetes számnak az 57‑tel való osztási maradéka 38. Igazoljátok, hogy b osztható 19‑cel.
9. Mutassátok ki, hogy A = 3 + 32 + 33 + … + 32003 + 32016 osztható 4‑gyel.
84
1. lecke
10. a) Keressétek meg a 60 és 72 számok közös osztóit. Határozzátok meg a két szám közös osztói közül a legna-
gyobbikat.
b) Keressétek meg a 9 és 12 számok, 121‑nél kisebb közös többszöröseit. Határozzátok meg a két szám nullától
különböző közös többszörösei közül a legkisebbiket.
11. Tamás csomagokat készít egy partira. A léggömböket 18-as csomagolásban, a sípokat 12-es csomagolásban és
a süvegeket 8-as csomagolásban árulják. Hány darab csomagot kell mindegyikből Tamásnak vásárolnia ahhoz,
hogy minden csomagba egyenlő számú léggömb, süveg és síp kerüljön?
12. Bálint és Csilla egy ovális pályán haladnak: Bálint biciklivel, Csilla rollerrel. Bálint egy teljes kört 9 perc, Csilla
pedig 12 perc alatt tesz meg. Ha ugyanakkor indulnak el, határozzátok meg, hogy hány kört kell mindegyik közülük
megtegyen addig, amíg megint találkozni fognak a rajtvonalon.
13. Egy vidámpark bejáratánál minden látogató egy
lat !
Népszerűsítő aján
zsákocskát kap ajándékba, egyesekben további kis
ajándék lehet. Dóra észreveszi a mellékelt hirdetést.
a) Igazoljátok, hogy ha egy látogató hátizsákot kap, jelvény minden 4-ik látogatónak
akkor jelvényt is kap. mez minden 9-ik látogatónak
b) Milyen gyakran fog egy zsákocska jelvényt és mezt is napszemüveg minden 15-ik látogatónak
tartalmazni? Hát jelvényt és napszemüveget? hátizsák minden 24-ik látogatónak
c) Az első 1 000 látogató közül hányan fogják megkapni
mind a négy tárgyat ajándékként?
14. Mátyás futár segítségével, DVD-ket tartalmazó csomagokat akar küldeni, 12 DVD vígjátékfilmeket, 24 rajzfilmeket
és 30 zenekoncerteket tárol. Minden csomagba azonos tartalmú DVD-ket akar helyezni. Legkevesebb hány
dobozra van szüksége?
15. Olgának 30 narancsa, 24 barackja és 18 körtéje van. A gyümölcsöket kosarakba akarja helyezni, úgy, hogy minden
kosárba egyfajta gyümölcsből ugyanaz a darabszám kerüljön.
a) Tehet Olga minden kosárba három darab gyümölcsöt? Hát négy gyümölcsöt?
b) Legfeljebb hány gyümölcsöt lehet tenni egy kosárba? Hány kosárra van szüksége ebben az esetben Olgának?
16. A mellékelt táblázat az iskola kórusában szereplő diákok
Osztály V. A V. B V. C V. D
számát szemlélteti. A tanár szeretné őket számszerűen
egyenlő sorokba rendezni úgy, hogy teljesüljön a következő két Lányok 7 8 12 9
feltétel: Fiúk 6 7 3 8
a) minden sorban vagy csak fiúk, vagy csak lányok legyenek,
függetlenül attól, hogy melyik osztályból vannak;
b) a sorok száma legyen kisebb, mint egy soron belül elhelyez-
kedő tanulók száma.
Határozzátok meg a sorok számát és azt, hogy hány tanuló van minden sorban.
1. Vizsgáljátok meg, hogy:

Felmérő
a) 75 osztható-e 15‑tel ; b) 80 osztja‑e a 40‑et ; c) 6 osztja‑e a 96‑ot ;

d) 42 többszöröse-e a 7‑nek ; e) 26 osztója‑e a 13‑nak ; f) 49 osztható‑e 7‑tel.
3 pont
2. a) Határozzátok meg hány 3-mal osztható 4a alakú szám van.
b) A 24, 30, 36, 42, …, 84, 90 számsorozatban hány szám van, amely 6-nak többszöröse.
2 pont
3. Két színpadi kivetítőt egyszerre indítanak el. Egyik 7 másodpercenként, a másik 5 másodpercenként
villan. Hányszor fognak egyszerre villanni a kivetítők 10 perc alatt?
2 pont
4. A Vidám Matek rádió egy népszerűsítő kampányában, minden tizenkettedik betelefonáló rádióhallgatónak
egy hangversenyre való belépőt, minden 28. betelefonálónak pedig egy kocsikázást kínál fel. Az első
1 000 betelefonáló közül, hányak fogják megkapni mindkét ajándékot?
2 pont
Hivatalból: 1 pont
85
2. lecke Oszthatósági szabályok
2.1. 2-vel, 5-tel, 10-zel, 10n-nel való oszthatósági szabályok Vídám

park
park
Vídám 10 lej
Egy iskolák közti focibajnokságon minden házigazda csapat ajándék-
matematika
Gyakorlati
kártyákat árul belépőjegyek helyett. 10 lej Vídám

Varázs park
A kártyák eladásából a következő pénzalapok gyűltek össze: kemen
nce 10 lecje
Vará zskeme
Forduló Sasok Sólymok Siketfajdok 2 lej
2 lej Vará
Összeg (lej) 720 575 628 zskeme
nce
3D moz
i i
Hogyan határozhatjuk meg a három kártya értékét? 3D mo z 2 lej
5 lej
Anna: Mivel 720 = 72 ⋅ 10, a 720 szám osztható 10‑zel. 5 lej
3D moz
Péter: Helyes! Valójában, ha egy számot 10‑zel szorzunk, a szorzat utolsó számjegye 0 lesz, itehát egy
szám csak akkor osztható 10‑zel, ha utolsó számjegye 0. Mivel a 575 és 628 számok nem 5 lej oszthatók
10‑zel, a vidámparkhoz tartozó kártya a sasoké.
Anna: Akkor könnyű! Ha az egyeseket leválasztjuk, minden természetes szám felírható úgy, mint vala-
mennyi tízesek és az utolsó számjegyének összege, mivel az utolsó számjegy az egyesek számát
jelenti. Mivel a tízeseket kettesével és ötösével is tudjuk csoportosítani, csak az utolsó számjegyet
kell megvizsgálni.
Péter: A 628 szám 8 egyesét kettesével tudjuk csoportosítani, de ötösével nem, tehát 628 osztható 2‑vel,
de 5‑tel nem. Tehát a fajdok csapata árulta a zöld kártyákat!
Anna: A sólymok csapata árulta a mozis kártyákat, mivel 575 egyeseit ötösével tudjuk csoportosítani,
de kettesével nem, tehát 575 osztható 5-tel, de nem osztható 2-vel!
A számok 2-vel, 5-tel vagy 10-zel való oszthatóságának vizsgálatakor, nem feltétlenül kell elvégeznünk
az osztásokat, hanem elég az adott szám utolsó számjegyét tanulmányozni. Például, észrevettük, hogy
628 osztható 2-vel, mivel az utolsó számjegye is osztható 2-vel.
Azt a módszert, amelynek segítségével meg tudjuk állapítani egy számnak egy másikkal való osztható-
ságát, anélkül, hogy az osztást elvégeznénk, oszthatósági szabálynak nevezzük.
A 2-vel való oszthatósási szabály

Megjegyzendő
Egy természetes szám 2-vel osztható, ha az utolsó számjegye 0, 2, 4, 6 vagy 8 (egy páros számjegy).
A 5-tel való oszthatósási szabály
Egy természetes szám 5-tel osztható, ha az utolsó számjegye 0 vagy 5.
A 10-zel való oszthatósási szabály
Egy természetes szám 10-zel osztható, ha az utolsó számjegye 0.
A 10n-nel való oszthatósási szabály (n ≥ 1)
Egy természetes szám 10n-nel osztható, ha az utolsó n számjegye 0-val egyenlő.
Ha n = 2, illetve n = 3, következik, hogy:
• Egy természetes szám 100‑zal osztható, ha az utolsó két számjegye 0 ;
• Egy természetes szám 1 000‑rel osztható, ha az utolsó három számjegye 0.
1. Adottak a következő számok: 48, 73, 90, 115, 224, 349, 401, 636, 777, 875, 1 002. Ezek közül:
Példák
• a 2‑vel osztható számok: 48, 90, 224, 636 és 1 002 ;

• az 5-tel osztható számok: 90, 115 és 875 ;
• a 73, 349, 401 és 777 számok nem oszthatók sem 2‑vel, sem 5‑tel.
2. A 400, 1 010, 3 400, 12 000 és 40 910 számok oszthatók 10‑zel, mivel utolsó számjegyük 0.
Ezek közül a 400, 3 400 és 12 000 számok oszthatók 100‑zal is, mivel utolsó két számjegyük 0, a 12 000
szám osztható 1 000‑rel is, mivel utolsó három számjegye 0.
86
2. lecke
2.2. 3-mal és 9-cel való oszthatósági szabályok

A 3-mal való oszthatósági szabály
Megjegyzendő
Egy természetes szám 3‑mal osztható, ha számjegyeinek összege osztható 3‑mal.

A 9-cel való oszthatósági szabály
Egy természetes szám 9‑cel osztható, ha számjegyeinek összege osztható 9‑cel.
1. A 6 498 szám számjegyeinek összege 6 + 4 + 9 + 8 = 27, tehát 6 498 osztható 3‑mal is és 9‑cel is.

Példák
2. 741 szám 3‑nak többszöröse, de 9‑nek nem többszöröse, mivel számjegyeinek összege 7 + 4 + 1 = 12,
amely 3‑mal osztható, de 9‑cel nem.
3. 3 nem osztója a 9 085, számnak, mivel a 9 085 szám számjegyeinek összege 22, ami nem osztható
3‑mal. Értelemszerűen 9 085 nem többszöröse 9‑nek sem.
1. Határozzátok meg az a és b számjegyeket tudva, hogy a 7ab szám osztható 10-zel, és az a4b szám osztható 9‑cel.
Megoldás:
A 7ab szám akkor osztható 10-zel, ha az utolsó számjegye 0, tehát b = 0. Az a5b szám akkor osztható 9-cel, ha
számjegyeinek összege, ami a + 5 + b, is osztható 9-cel. Kapjuk, hogy 9 osztja az a + 5, számot, tehát a = 4.
2. Igazoljátok, hogy a 10n + 461 szám osztható 3-mal, tetszőleges n természetes szám esetén.
Megoldás:
Ha n ≥ 3, akkor a 10n számnak legalább négy számjegye van, tehát 10n + 461 = 10…0461, ahol a 0 számjegy
legalább n - 3-szor jelenik meg. Számjegyeinek összege 12, tehát a 10n + 461 szám osztható 3-mal, minden n ≥ 3
számra. Ellenőrizzük a megmaradt értékeket: ha n = 0: 100 + 461 = 462 ; ha n = 1: 101 + 461 = 471 ;
ha n = 2: 102 + 461 = 561. A 462, 471 és 561 számok oszthatók 3-mal, tehát 10n + 461 osztható 3-mal, bármely n
természetes szám esetén.
3. A régészeti táborban, Péter és Anna a mellékelt táblácskákat szeretnék megfej- a
teni, ezekre az abcd, négy számjegyből álló kód van rávésve. A részleteket a
vizsgálva rájöttek, hogy: 7 a b d

c
a) a és d egyenlők; b) összegük 22 ; c) az abcd szám osztható 2-vel. c 22
Segítsetek nekik a kód felfedezésében! Találjátok meg az összes lehetőséget!
Megoldás:
A képeket összehasonlítva, következik, hogy b = 7. Mivel abcd osztható 2‑vel, d páros számjegy, tehát lehet
2, 4, 6, 8 (d nem lehet 0, mert d = a). Ha a = d = 2, akkor 2 + 7 + c + 2 = 22, ahonnan c = 11, ez pedig nem szám-
jegy. Ha a = d = 4 akkor c = 7, ha pedig a = d = 6 kapjuk, hogy c = 3. Ha a = d = 8, akkor azt kapnánk,
hogy 23 + c = 22, ami lehetetlen. Ezek szerint két lehetséges megoldás van: 4 774 és 6 736.
1. Másoljátok le a füzetetekbe az alábbi táblázatot és a (ü) és (×) jeleket használva töltsétek ki:
Szám 10 36 40 135 300 978 2 400 22 500
osztható 2-vel ü … … × … … … …
osztható 3-mal … ü × … … … … …
osztható 5-tel ü … … … ü × … ü
osztható 9-cel … … … ü … … … …
osztható 10-zel … × … … … … ü …
87
2. Péter, Anna, Márta és Tamás egy-egy 5 cédulát tartalmazó halmazt választottak ki véletlenszerűen, a cédulákra
1-től 100-ig számok vannak írva.
20 24 18 50
5 60 50 12
78 81 45 31 66 38
44 84
25 72 96 15
Péter Márta Anna Tamás

Az oszthatósági szabályokat alkalmazva, azonosítsátok:
a) Tamás halmazából a 2‑vel osztható számokat; b) Péter halmazából az 5 többszöröseit;
c) Márta halmazából a 3‑nak, de nem a 9‑nek a többszöröseit; d) Anna halmazából a 9-cel oszthatókat;
e) a fiúk halmazából a 2-vel is és 3-mal is osztható számokat; f) a lányok halmazából a 3 és 5 többszöröseit.
3. A 0, 1, 5, 6 és 9 számjegyek segítségével, különböző számjegyekből álló háromjegyű számokat alkotnak. Írjátok
fel azokat a számokat, amelyek a megadott tulajdonságokat teljesítik:
a) oszthatók 5‑tel, de 10‑zel nem; b) az első számjegyük 9 és 2‑vel oszthatók;
c) oszthatók 3‑mal, de 2‑vel nem; d) oszthatók 5‑tel is és 3‑mal is.
4. Tudva, hogy a és b különböző számjegyek, határozzátok meg azokat a 10-zel osztható számokat, melyek alakja:
a) 12a ; b) a4b ; c) 63a0 ; d) 9ab.
Megoldás: d) Egy szám akkor osztható 10-zel, ha utolsó számjegye 0. Eszerint, 9ab szám 10-zel osztható,
ha b = 0. Mivel a akármilyen értéket felvehet (de b‑től különbözőt), a keresett számok: 910, 920, 930,
940, 950, 960, 970, 980, 990.
5. Írjátok fel az összes 2‑vel osztható számot, ha az alakjuk a következő:
a) 19a ; b) 5aa ; c) 7a8 ; d) a0a.
6. Határozzátok meg az összes 5-tel osztható számot, ha az alakjuk a következő:
a) 74a ; b) 8a0 ; c) 4a2a ; d) a5ab.
7. Írjátok fel az összes 3-mal osztható számot, ha az alakjuk a következő:
a) 7a5 ; b) 98a ; c) 4a8a ; d) a45a.
Megoldás: b) Ha a 98a szám osztható 3-mal, akkor a számjegyeinek összege is osztható 3-mal. Tehát 3 osztja
a 17 + a, számot. Ezt az összefüggést az a = 1, a = 4 és a = 7. értékek teljesítik. A keresett számok 981, 984 és 987.
8. Határozzátok meg az összes 9-cel osztható számot, ha az alakjuk a következő:
a) 15a ; b) 2a9 ; c) 333a ; d) 12ab0.
9. Határozzátok meg az x számjegyet úgy, hogy a következő állítások igazak legyenek:
a) ; b) ; c) ; d) 65xx osztható 2-vel ;
e) ; f) ; g) ; h) 9 osztja 45x2‑t.
10. a) Határozzátok meg a 87ab alakú és 2‑vel osztható számokat, ha számjegyeinek összege 29.
b) Keressétek meg a aa97b alakú és 5‑tel osztható számokat, ha számjegyeinek összege 22.
c) Határozzátok meg a 45abc alakú és 10-zel osztható számokat, ha számjegyeinek összege 11.
11. a) Határozzátok meg az összes 7ab alakú, egyszerre 3‑mal is és 10‑zel is osztható számokat.
b) Írjátok fel az összes 9a6b alakú számot, amely 3‑nak is és 5‑nek is többszöröse.
c) Határozzátok meg a a26ab alakú, egyszerre 2-vel is és 9-cel is osztható számokat.
Utasítás:
b) Ha 9a6b osztható 5-tel, akkor az utolsó számjegye 0 vagy 5.
Ha b = 0, a szám alakja 9a60 ; lesz; számjegyeinek összege 15 + a, amely akkor osztható 3-mal, ha a a 0, 3, 6
vagy 9 számjegyek egyike. Innen kapjuk a 9 060, 9 360, 9 660, 9 990 megoldásokat.
Tanulmányozzátok a b = 5 esetet is és fejezzétek be a megoldást!
12. Határozzátok meg azokat az n természetes számokat, amelyekre az A = 2 ⋅ 6n + 7 ⋅ 4n + 1 szám osztható 5‑tel.
88
2. lecke
Kövessétek figyelmesen az alábbi magyarázatokat:
Elosztva a 10, 100, 1 000 stb. számokat úgy 3-mal, mint 9-cel is, észrevesszük, hogy
minden esetben a maradék 1:
10 : 3 = 3, maradék 1 10 : 9 = 1, maradék 1
100 : 3 = 33, maradék 1 100 : 9 = 11, maradék 1
1 000 : 3 = 333, maradék 1 1 000 : 9 = 111, maradék 1
A maradékos osztások azt mutatják, hogy ha 10, 100 vagy 1 000 tárgyból egyet
félreteszünk, a megmaradt tárgyakat feloszthatjuk egyenként 3 vagy 9 tárgyból álló csoportokra.
Ha egyenként 3 vagy 9 tárgyból álló csoportokat hozunk létre a 10, 100 vagy 1 000 tárgyból és egy tárgy marad ki a
szétosztásból, akkor az azt jelenti, hogy a 20, 200 vagy 2 000 tárgy esetén 2 tárgy marad ki (maradék), a 70 vagy 700
tárgyból 7 tárgy marad ki és így tovább.
Vizsgáljuk meg, hogy mi történik 2 745 tárgy esetén, illetve 3 965 tárgy esetén:
2 748 3 965
2 ⋅ 1 000 + 7 ⋅ 100 + 4 ⋅ 10 + 8 3 ⋅ 1 000 + 9 ⋅ 100 + 6 ⋅ 10 + 5
2 7 4 8 3 9 6 5
kimaradt tárgyak: 2 + 7 + 4 + 8 = 21 kimaradt tárgyak: 3 + 9 + 6 + 5 = 23

21 osztható 3-mal 23 : 3 = 7, maradék 2
2 748 osztható 3-mal 3 965-nak 3-mal való osztási maradéka 2
21 nem osztható 9-cel 23 : 9 = 2, maradék 5
2 748 nem osztható 9-cel 3 965-nek 9-cel való osztási maradéka 5
1. Támasszátok alá a következő kijelentések érvényességét, ha n egy természetes szám:

Csoportfeladatok
a) Egy n számnak és az n számjegyeinek 3‑mal való osztási maradékai egyenlők.

b) Egy n számnak és az n számjegyeinek 9‑cel való osztási maradékai egyenlők.
2. A fenti kijelentésekre adjatok öt-öt példát.
3. Hozzatok létre egy hasonló modellt az alábbi állítás indoklásához:
Egy n természetes számnak és az utolsó számjegyének 5‑tel való osztási maradékai egyenlők.
4. Csoportokban dolgozva, az osztás elvégzése nélkül, határozzátok meg a keletkező maradékokat,
ha a 415, 611, 503, 937, 746, 2 017, számokat sorra elosztjuk az alábbi számokkal:
a) 2 ; b) 3 ; c) 5 ; d) 9.
1. Adottak a következő természetes számok 28, 35, 49, 120, 1 294, 2 373, 5 401, 145 340, 225 035.
Felmérő
Ezek közül határozzátok meg azokat, amelyek:

a) oszthatók 2-vel ; b) oszthatók 5-tel ; c) oszthatók 3-mal.
3 pont
2. Egy stadionban 6 135 ülőhely található. A stadion gondnoka szeretné az üléseket lefesteni úgy, hogy
azonos számú ülőhely legyen minden színűből. A számítások elvégezése nélkül, döntsétek el, hogy ez
lehetséges-e, ha a színek száma:
a) 5 szín; b) 10 szín; c) 3 szín; d) 9 szín.
2 pont
3. Az N = a68a szám osztható 5‑tel. Igazoljátok, hogy N osztható 3‑mal.
2 pont
4. Határozzátok meg 3-nak az 123ab alakú többszöröseit, amelyek egyben 10‑nek is többszörösei.
2 pont
Hivatalból: 1 pont
89
3.1. Prímszámok. Összetett számok

A matematikatanár az V. osztály diákjainak a következő párban elvégzendő tevékenységet javasolja: írják
Problémahelyzetek
fel 1-től 20-ig a számok összes osztóit és amikor lehetséges, akkor írják fel ezeket a számokat minél
több 1-től különböző szám szorzataként.
Péter és Anna a következő táblázatokba foglalták össze a megoldásukat:
Kifejezése Kifejezése
Szám Osztók Szám Osztók
szorzatként szorzatként
1 1 – 11 1, 11 –
2 1, 2 – 12 1, 2, 3, 4, 6, 12 2 ⋅ 2 ⋅ 3
3 1, 3 – 13 1, 13 –
4 1, 2, 4 2 ⋅ 2 14 1, 2, 7, 14 2 ⋅ 7
5 1, 5 – 15 1, 3, 5, 15 3 ⋅ 5
6 1, 2, 3, 6 2 ⋅ 3 16 1, 2, 4, 8, 16 2 ⋅ 2 ⋅ 2 ⋅ 2
7 1, 7 – 17 1, 17 –
8 1, 2, 4, 8 2 ⋅ 2 ⋅ 2 18 1, 2, 3, 6, 9, 18 2 ⋅ 3 ⋅ 3
9 1, 3, 9 3 ⋅ 3 19 1, 19 –
10 1, 2, 5, 10 2 ⋅ 5 20 1, 2, 4, 5, 10, 20 2 ⋅ 2 ⋅ 5

A 2, 3, 5, 7, 11, 13, 17 vagy 19 számok közül mindegyiknek csak két osztója van: az 1 és saját maga.
Az 1 kivételével, a többi számnak (4, 6, 8, 9, 10, 12, 14, 15, 16, 18, 20) legalább három osztója van és ki
lehet fejezni ezeket a számokat legalább két, 1-nél nagyobb természetes szám szorzataként.
Egy 1-től különböző természetes számot, amelynek csak 1 és saját maga az osztója, prímszámnak nevezzük.
Megjegyzendő
Egy 1-től különböző természetes számot, amely nem prímszám, összetett számnak nevezzük.
Az 1 természetes szám se nem prímszám, se nem összetett szám, mert csak egy osztója van.
Az egyedüli páros prímszám a 2. Az összes 2-nél nagyobb prímszám páratlan.
Észrevesszük, hogy csak a prímszámoknak van pontosan két osztójuk (nem valódi osztók), míg az ös�-
szetett számoknak van legalább három osztójuk (másképp fogalmazva, van legalább egy valódi osztójuk).
A fenti tanulmányozás alapján az 1-től 20-ig terjedő számokra megállapíthatjuk, hogy:

Példák
1. A 2, 3, 5, 7, 11, 13, 17 és 19 számok prímszámok.

2. A 4, 6, 8, 9, 10, 12, 14, 15, 16, 18 és 20 számok összetett számok.
3. A 20-nál kisebb vagy vele egyenlő összetett számokat felírhatjuk két vagy több, nem feltétlenül
különböző prímszám szorzataként.
3.2. A prímszámok felismerése

A 20-nál kisebb prímszámok: 2, 3, 5, 7, 11, 13, 17 és 19. Könnyen ellenőrizhető, hogy ezek a számok
Megjegyzések
náluknál kisebb, 1-től különböző számokkal nem oszthatók. Nagyobb számokra, az összes osztás elvég-
zése nagyon megnövelné a számítások mennyiségét. Ezért annak eldöntésére, hogy egy szám prím‑e
vagy sem, a következőképpen járunk el:
• Rendre elosztjuk az adott számot a nálánál kisebb prímszámokkal, növekvő sorrendben addig, amíg
a hányados kisebb lesz, mint az osztó;
90
3. lecke
• ha minden osztáskor a kapott maradék nullától különbözik, akkor az adott szám prímszám;
• ellenkező esetben a szám összetett, mivel ha egy osztást maradék nélkül el tudunk végezni, akkor az
osztó az adott szám egyik valódi osztója.
Példák
71 : 2 = 35, maradék 1 157 : 2 = 78, maradék 1 221 : 2 = 110, maradék 1

157 : 13 = 12, maradék 1 221 : 13 = 17, maradék 0
6 < 11
12 < 13

71 egy prímszám 157 egy prímszám 221 egy összetett szám
221 = 13 ⋅ 17
1. 100-ig a prímszámok a következők:

Megjegyzések
2 3 5 7 11 13 17 19 23
29 31 37 41 43 47 53 59 61
67 71 73 79 83 89 97
2. Az osztások helyett ott ahol lehet, alkalmazhatjuk az oszthatósági szabályokat. Például, ha tekintjük
a 467 számot, ez nem osztható sem 2-vel, sem 5-tel, mivel az utolsó számjegye nem is páros és nem
is egyenlő 5-tel. Ráadásul 467 számjegyeinek összege 17, ami nem osztható 3-mal, tehát 467 sem
osztatható 3-mal. A továbbiakban, osztásokat végezve, megállapíthatjuk, hogy:
Az utolsó osztásnál egy kisebb hányadost kaptunk, mint az osztó, tehát 467 egy prímszám.

1. Határozzátok meg az a és b prímszámokat, ahol a < b, tudva, hogy összegük 2 019.
Megoldás:
Az a és b számok összege páratlan szám, tehát az egyik páros a másik páratlan szám. Mivel az egyedüli páros
prímszám a 2 következik, hogy a = 2. Kiszámítva a különbséget, kapjuk, hogy b = 2 017. Megvizsgáljuk, osztáso-
kat végezve, hogy 2 017 egy prímszám, tehát a feladat megoldása: a = 2, b = 2 017.
2. Vizsgáljátok meg, hogy léteznek-e olyan a, b, c prímszámok, amelyek egyidejűleg teljesítik a következő feltételeket:
i) a - b = 41 ; ii) a + b + c = 180.
Megoldás:
Ha lenne két olyan prímszám, amelyek teljesítenék az i), összefüggést, akkor mivel a - b = 41 és 41 páratlan szám,
következik, hogy az a és b számok közül az egyik páros és mivel prímszám is, csak 2 lehet. Ennek
következtében, b = 2 (a kivonandó kisebb, mint a kisebbítendő) és akkor a = 43, amely prímszám. Behelyettesítve
az a = 43 és b = 2 értékeket az a + b + c = 180, egyenlőségbe kapjuk, hogy c = 135, ami nem prímszám, mivel
osztható 5-tel. Eszerint nem léteznek a feladat feltételeit teljesítő prímszámok.
1. Vizsgáljátok meg, hogy a következő számok prímszámok-e:
a) 241 ; b) 317 ; c) 179 ; d) 421 ; e) 521 ; f) 617.
91
III Természetes számok oszthatósága 3. lecke
2. Keressetek egy valódi osztót annak kimutatására, hogy a következő számok összetettek:
a) 219 ; b) 117 ; c) 675 ; d) 308 ; e) 299 ; f) 731.
3. Határozzátok meg az a, b, c, d, e, f számjegyeket, hogy a következő számok prímek legyenek:
a) 4a ; b) 7b ; c) c3 ; d) 10d ; e) 21e ; f) f17.
4. Helyettesítsétek a betűket számjegyekkel úgy, hogy összetett számokat kapjatok:
a) 5a ; b) 4b ; c) 6c ; d) d1 ; e) 11e ; f) 2ff.
5. Írjátok át a számokat úgy, hogy az esteknek megfelelően, az két prímszám összege, különbsége vagy szorzata legyen:
a) 30 = + ; b) 22 = + ; c) 46 = - ;
d) 26 = - ; e) 77 = ⋅ ; f) 39 = ⋅ .
Megoldás: a) 30 = 13 + 17.
6. Írjátok át a számokat úgy, hogy az esteknek megfelelően, az két prímszám összege, különbsége vagy szorzata legyen:
a) 31 = + ; b) 13 = - ; c) 36 = ⋅ ;
d) 38 = + ; e) 23 = - ; f) 84 = ⋅ .
Megoldás: a) 31 = 25 + 6.
7. a) Egy prímszám és egy páros szám összege 15. Határozzátok meg a két számot!
b) Két prímszám összege 75. Határozzátok meg a két számot.
c) Két prímszám különbsége 41. Határozzátok meg a két számot.
d) Két prímszám szorzata 85. Határozzátok meg a két számot.
8. a) Határozzátok meg az a és b prímszámokat, ha teljesítik az 5a + 12b = 89 összefüggést.
b) Határozzátok meg az a és b prímszámokat tudva, hogy 15a + 3b = 180.
c) Határozzátok meg az a, b, c prímszámokat tudva, hogy 6a + 2b + 9c = 99.
9. a) Határozzátok meg az n természetes számot tudva, hogy A = (n + 1)(n + 13) egy prímszám.
b) Határozzátok meg az n természetes számot tudva, hogy B = n2 + 30n egy prímszám.
c) Határozzátok meg az n természetes számot tudva, hogy C = n2 - 6n egy prímszám.
Útmutatás: a) Ha A egy prímszám, az osztói 1 és A lesznek. Mivel n + 1 < n + 13, ezért n + 1 = 1.
10. Igazoljátok, hogy az n természetes szám tetszőleges értékére az alábbi számok mindig összetett számok:
a) A = 6n + 3n + 2n + 1 ; b) B = 15n + 5n + 1 + 3n + 5.
11. Határozzátok meg az n természetes számot úgy, hogy az n + 1, n + 11 és n + 27 számok mindegyike prímszám
legyen.
A 6-os természetes számot tökéletesnek nevezzük, mert egyenlő a nálánál kisebb osztóinak összegével.
Projektfeladat
A 6 osztói 1, 2, 3, 6 és igaz az: 1 + 2 + 3 = 6 egyenlőség.

1. Keressetek egy másik tökéletes számot.
2. Lehetnek-e a prímszámok tökéletes számok? Magyarázzátok meg!
3. Használjátok az internetet vagy a könyvtárat ahhoz, hogy értelmezzétek a következő számtípusokat:
a) hiányos számok; b) bővelkedő számok.
Beszéljétek meg az osztályban a megszerzett ismereteket.
1. Vizsgáljátok meg, hogy:

Felmérő
a) 137 prímszám-e; b) 187 összetett szám-e; c) 263 263 prímszám-e.

3 pont
2. a) Hány olyan háromjegyű prímszám van, amelynek számjegyeinek szorzata 3.
b) Hány olyan háromjegyű összetett szám van, amelynek számjegyeinek szorzata 5.
2 pont
3. Határozzátok meg az a, b, c prímszámokat tudva, hogy 2a + 7b + 6c = 78. 2 pont
4. Határozzátok meg az m, n, p prímszámokat, amelyekre m ⋅ n = 28 - p. 2 pont
Hivatalból: 1 pont
92
Értékelés
Értékelés Osztó; többszörös; közös osztó; közös többszörös • 2-vel, 5-tel, 10n‑nel való
oszthatósági szabályok • Prímszámok; összetett számok
1. A 72 egyik valódi osztója: 2. A 15 egyik nullától különböző többszöröse:

a) 72 a) 25
b) 9 b) 35
c) 5 c) 50
d) 1 d) 45
3. A következő számok közül melyiknek osztója a 9: 4. A következő számok közül melyik nem többszöröse
a 3-nak?
a) 123 a) 1 209
b) 246 b) 2 340
c) 468 c) 6 309
d) 680 d) 7 913
5. A 12 és 18 számok egyik közös többszöröse: 6. A következő számpárok közül melyik esetben oszt-
ható mindkét szám 5-tel?
a) 48 a) 20 és 37
b) 72 b) 45 és 15
c) 24 c) 25 és 32
d) 60 d) 84 és 35
7. A következő számok közül melyik összetett? 8. A következő számok közül melyik prímszám?
a) 17 a) 91
b) 43 b) 29
c) 75 c) 85
d) 31 d) 39
9. Határozzátok meg, hogy a következő állítások közül 10. Párosítsátok az A oszlop minden betűjét a B oszlop
melyek igazak (I) és melyek hamisak (H). egyik számával úgy, hogy a válasz helyes legyen.
A B
Minden aa alakú szám, egy összetett szám.
1. n = 36
a) 15 az n osztója
Létezik két olyan összetett szám, melyek összege 2. n = 45
prímszám. b) 18 az n többszöröse
3. n = 12
c) 12 az n valódi osztója
12 nem valódi osztóinak összege 13. 4. n = 9
11. Párosítsátok az A oszlop minden számához egy osz- 12. Párosítsátok az A oszlop minden számához egy több-
tót a B oszlopból. szöröst a B oszlopból.
A B A B
2 80
36 2
9 39
45 3
5 75
84 5
3 37
13. Határozzátok meg azokat az a és b prímszámokat 14. Az n természetes szám 24‑gyel való osztási mara-
amelyek teljesítik a 3a + 5b = 36. déka 15. Igazoljátok, hogy az n szám osztható 3-mal,
de nem osztható 2‑vel.
93
Már az egyiptomiak is használták a tört fogalmát i.e. 1800-tól. (A tört szó latinul fractio, ami
szakítást, darabokra törést jelent.) Bármely tört az egész egy bizonyos részét jelenti. Az egyiptomiak
olyan törteket használtak, melyek számlálója 1. Bármely más, mai értelemben vett törtet 1 számlálójú
törtek összegeként fejeztek ki.
A törtek aktuális írásmódjához hasonló alakot Aryabhatta (i.sz. 500), Brahmagupta (i.sz. 628) és
Bhaskara (i.sz. 1150) hindu matematikusok használtak írásaikban. Ők a törteket olyan számpárokként
írták, melyekben a két természetes szám egymás alá van téve, de törtvonal nélkül. Ezt az arabok
vezették be, először Al-Hassar (i.sz. 1200) arab matematikus művében találkozunk vele, és Európában
Leonardo Fibonacci vette át.
IV.
tanítási
egység Közönséges törtek
1. lecke Közönséges törtek. Egyenértékű törtek. Százalékok
2. lecke Azonos nevezőjű/számlálójú törtek összehasonlítása.

Közönséges törtek ábrázolása a számegyenesen
3. lecke Egészek bevezetése a törtbe. Egészek kiemelése a törtből
4. lecke Két természetes szám legnagyobb közös osztója.

Törtek bővítése és egyszerűsítése. Irreducibilis törtek
5. lecke Két természetes szám legkisebb közös többszöröse.

Törtek közös nevezőre hozása
6. lecke Közönséges törtek összeadása és kivonása
7. lecke Közönséges törtek szorzása
8. lecke Közönséges törtek osztása
9. lecke Közönséges tört természetes kitevőjű hatványa
10. lecke Természetes szám vagy közönséges tört adott törtrészének/százalékának

kiszámítása
SZÁMOK. ADATSZERVEZÉS
IV Közönséges törtek
1.1. Közönséges törtek
A Zöldség és gyümölcsadományozás hete alkalmából az V.B
matematika
Gyakorlati
osztály tanulói sárgarépát adományoztak. Az V.C osztály tanulói

kétszer több burgonyát adományoztak, mint sárgarépát, és az V. A
V.A osztály tanulói kétszer több almát, mint burgonyát.
V. B
A mellékelt diagram mutatja, egymáshoz viszonyítva, az össze-
gyűjtött mennyiségeket. V. C
Anna: Az összegyűjtött mennyiséget 7 egyenlő részre lehet
osztani. Ha a sárgarépát tekintjük egy egységnek, akkor
a burgonya két egység, mivel kétszerese a sárgarépának, és az alma négy egység.
Péter: Akkor megadhatjuk a választ a törtek segítségével, ahogy IV. osztályban tanultuk: az V. B osztály
által adományozott sárgarépa ‑ed része az egésznek, a burgonya ‑ed, része, és az alma
‑ed része.
Egy egyenlő részekre osztott egészből egy részt törtegységnek nevezünk.

Megjegyzendő
Egy közönséges tört (röviden tört) egy vagy több részt jelöl az egyenlő részekre felosztott egészből, vagyis
egy vagy több törtegységet.
Egy törtet az a és b, b ≠ 0, természetes számpár jellemez, a következő alakba írva .
→ a‑t számlálónak nevezzük — megmutatja, hogy hány törtegységet vettünk
→ b‑t nevezőnek nevezzük — megmutatja, hogy hány egyenlő részre osztottuk az egészet
1.2. Valódi törtek, egységnyi törtek, áltörtek

Egy diákok táboroztatásával foglalkozó iroda 15 beiratkozási kérvényt kapott a Gyulafehérváron levő
matematika
Gyakorlati
táborba, 20 kérvényt Hátszegre és 30 kérvényt Vajdahunyadra . Ha az utaztatást 20 személyes mikrobu-

szokkal oldják meg, írjátok tört formájába az egyes mikrobuszok helykihasználtságát.
Gyulafehérvár Hátszeg Vajdahunyadra

15 20 30
20 20 20
• valódi tört, ha a számláló kisebb, mint a nevező;

Megjegyzendő
Egy tört lehet • egységnyi tört, ha a számláló egyenlő a nevezővel;

• áltört, ha a számláló nagyobb, mint a nevező
Egy valódi tört kisebb, mint az egész, egy egységnyi tört az egésszel egyenlő mennyiség, míg az áltört
egy olyan mennyiséget jelöl, amely nagyobb, mint az egész.
96
1. lecke
Példák

valódi tört egységnyi tört áltört
1.3. Egyenértékű törtek
Péter nagymamája almásrétest készített. Anna és Péter segítenek szétosztani.
matematika
Gyakorlati
Péter: Felosztottam a rétest 3 egyenlő részre, vízszintesen vágva.

Minden darab egyharmada a rétesnek.
Anna: Én függőlegesen vágtam, és minden általad felvágott dara-
bot négy egyenlő részre osztottam.Így 12 darab rétes lett,
és mindegyik darab az -ed része az egésznek.
Péter: Ez azt jelent, hogy, és ugyanannyi részt jelent.
Írhatjuk, hogy .
Anna: Ez éppen így van! Vedd észre, hogy a két tört számlálója
és nevezője között van egy sajátos kapcsolat: 1 ⋅ 12 = 3 ⋅ 4.
Megjegyzendő
Az és egyenértékű törtek, ha a ⋅ d = b ⋅ c. Így írjuk: .
Két egyenértékű tört az egésznek ugyanakkora részét jelenti.

Példák
1. és egyenértékű törtek, mert 2 ⋅ 21 = 7 ⋅ 6. Így írjuk: .
2. és egyenértékű törtek, mert 4 ⋅ 9 = 3 ⋅ 12. Így írjuk: .
3. és nem egyenértékű törtek, mert 3 ⋅ 11 ≠ 5 ⋅ 7. Így írjuk: .
1.4. Százalékok
Anna, Péter és Eszter egy 10 × 10-es négyzetrács 100 kicsi négyzetéből kiszínezett
matematika
Gyakorlati
néhányat, a mellékelt ábra szerint.

Milyen tört jelöli a kiszínezett területeket?
Felelet:
A 100 kicsi négyzetből lilára színezve 25 van, amit ‑zal jelölünk.
A törtet 25%-ként is írhatjuk, és 25 százaléknak olvassuk. A 40 sárgára
kiszínezett négyzet ‑ot vagy 40%-ot jelent, míg a 20 zöldre színezett ‑ot vagy 20%‑ot jelent
a nagy négyzetből.
97
Megjegyzendő
Ha p egy természetes szám, a alakú törtet p%-ként jelöljük és p százaléknak olvassuk ki.
A százalék egy olyan törtet jelent, amelynek a nevezője 100.
1. A fehér rész a három gyerek által kiszínezett 10 × 10-es négyzetrácsból 15 kicsi négyzetet tartalmaz,
Példák
vagyis 15%‑át jelöli a nagy négyzetnek.

2. A százalékok közönséges tört formájában való felírásához használhatjuk az egyenértékű törteket, mint
ahogy ez kitűnik az alábbi ábrákból is:
25 1 40 2 50 1
25%
= = 40%
= = 50%
= =
100 4 100 5 100 2

1. Határozzátok meg azokat az n természetes számokat, amelyre:
12 3n + 2
a) áltört; b) valódi tört.
7n + 6 2n + 5
Megoldás:
12
a) áltört, ha 12 > 7 n + 6, vagyis 7n < 6. Egy ilyen természetes szám van az n = 0.
7n + 6
3n + 2
b) valódi tört, ha 3n + 2 < 2n + 5, vagyis n < 3. A feladat megoldása: 0, 1, 2.
2n + 5
50 n+1
2. Határozzátok meg az n természetes számot úgy, hogy az és egyenértékű törtek legyenek.
55 n+2
Megoldás:
A két tört egyenértékű, ha 50 ⋅ (n + 2) = 55 ⋅ (n + 1), vagyis 50n + 100 = 55n + 55. Mindkét oldalból kivonjuk
az 55n + 55 számot. Azt kapjuk, hogy 5n = 45, ahonnan n = 9.
1. Írjatok:
a) három áltörtet, melynek 7 a nevezője;
b) három valódi törtet, melynek 7 a számlálója.
2. Írjátok három különböző oszlopba a táblára írt egységnyi, valódi és áltörteket.
2 6 5 17 19 22 80
3 6 3 16 16 22 81
1 001 23 102 146 99

1 010 32 72 149 99
98
1. lecke
3. Határozzátok meg azokat az n természetes számokat, amelyekre a következő kijelentések igazak lesznek:
4 4n + 2
a) egyenértékű tört; c) valódi tört;
n+1 13
5 7n + 2
b) áltört; d) egyenértékű tört.
3n + 1 4 n + 11
4. Péter, Anna, Csaba és Márta kiszíneztek egy 100 kicsi négyzetből álló négyzetrácsot,
ahogy a mellékelt ábrán látható. Péter lilával, Anna zölddel, Márta kékkel és Csaba
sárgával színezett. Írjátok százalékban kifejezve:
a) külön-külön a kiszínezett részeket;
b) a fiúk által kiszínezett részt;
c) a lányok által kiszínezett részt;
d) a kiszínezetlen részt.
5. Nevezzétek meg az egyenértékű törtpárokat:
1 3 12 36 11 22
a) és ; b) és ; c) és ;
3 9 7 21 41 84
28 4 3 39 9 99
d) és ; e) és ; f) és ;
42 6 5 75 10 100
24 28 13 12 7 49
g) és ; h) és . i) és 4 .
30 35 31 21 4 2
6. Határozzátok meg az n természetes számot, ha tudjuk, hogy igazak a következő kijelentések:
6 n n 4 24 14
a) = ; b) = ; c) = ;
5 25 12 6 n 28
60 9 n 48 4 24
d) = ; e) = ; f) = ;
40 n 3 n n + 1 30
2n + 1 15 3n - 2 5 n 12
g) = ; h) = . i) = .
7 21 n 2 n + 1 15
1. Az alábbi törtek közül nevezzétek meg az egységnyi, valódi és áltörteket:

Felmérő
1 34 3
a) ; b) ; c) 4 .
8 81 36
3 pont
2. Határozzátok meg azokat az n természetes számokat, amelyekre a következő törtek egyenértékűek:
1 n 6 18 n+1 2n
a) és ; b) és ; c) és .
2 4 n 15 22 40
3 pont
3. Határozzátok meg az n természetes számot úgy, hogy a következő két feltétel egyszerre teljesüljön:
a) valódi tört;
2n + 3
b) áltört.
11
3 pont
Hivatalból: 1 pont
99
2. lecke Azonos nevezőjű /számlálójú törtek összehasonlítása.

Közönséges törtek ábrázolása a számegyenesen
2.1. Azonos nevezőjű törtek összehasonlítása

Anna, Péter és Csaba az 50 méteres síkfutásra edzenek. Egy adott pillanatban a START után, Anna
matematika
Gyakorlati
a 20 méteres jelzésnél volt, Péter a 30 méteresnél, és Csaba a 24 méteresnél.

Fejezzétek ki törtek segítségével, hogy a versenyzők külön-külön hányadrészét tették meg a távnak? Ki tett
meg közülük nagyobb távot?
Felelet:
20 2 30 50
Anna a táv ‑ét tette meg, Péter a ‑ét, 0 m m 4 m m m
és Csaba a ‑ét.
Anna kevesebbet futott, mint Péter, tehát .
Péter nagyobb távolságot tett meg, mint Csaba, tehát .

Megjegyzendő
Két azonos nevezőjű tört közül az a nagyobb, melynek számlálója nagyobb.
1. szabály: ha a < b, akkor 2. szabály: ha , akkor a < b

Példák

2.2. Azonos számlálójú törtek összehasonlítása

Egy 8 részre osztott piskótatekercsből Anna megevett három szeletet, Anna
matematika
Gyakorlati
Péter egy ugyanolyan tekercsnek a ‑ét ette meg. Ki evett többet?

Elemzés: a a tört nevezője kisebb, akkor az egészet kevesebb
H
Péter
részre vágjuk, tehát a részek nagyobbak lesznek.
Felelet: Péter evett többet, vagyis .
Megjegyzendő
Két azonos számlálójú tört közül az a nagyobb, amelynek a nevezője kisebb.

1. szabály Ha m < n, akkor . 2. szabály Ha , akkor m > n.
Példák
5 < 9
100
2. lecke
2.3. Közönséges törtek ábrázolása a számegyenesen
A hajómodellező egyesületben Péter és Csaba árbócot készít egy kétárbócú hajóra.

matematika
Gyakorlati
Hol kell elhelyezzék a faragáshoz szükséges jelöléseket egy kétméteres fa rúdon,

ha tudjuk, hogy egy méterből 6 árbóc készíthető?
Felelet: Minden árbóc hossza egy méternek az ‑od része.
0 1 2
Emlékszünk rá, hogy a számegyenes egy olyan egyenes, amelyen rögzítjük a következőket:
Megjegyzendő
• az origónak (kezdőpontnak) nevezett pontot;

• egy pozitív irányításnak nevezett, nyíl által jelölt, balról jobbra való haladási irányt;
• egy mértékegységnek nevezett szakaszt.
Tudjuk, hogy a számegyenesen minden természetes számnak megfelel egy jól meghatározott pont, és
ezt a számot a pont koordinátájának nevezzük. Az origó koordinátája 0 (zéró).
Egy törtet úgy ábrázolunk a számegyenesen, hogy a mértékegységet elosztjuk annyi egyenlő részre,
amennyit mutat a nevező, és az origótól kiindulva annyi egységet veszünk, amennyit mutat a számláló.
Példák
Ahhoz, hogy a számegyenesen ábrázoljuk a -ed törtet, a mértékegységet felosztjuk 4 egyenlő részre,
és az origótól kiindulva veszünk három részt. Ugyanazon a számegyenesen ábrázolhatunk több olyan
törtet is, amelynek a nevezője 4:
u
O 1 2 3
0

1 3
1. Határozzátok meg azokat az n természetes számokat, amelyekre .
5 5
Megoldás:
Két azonos nevezőjű tört közül az a kisebb, amelyiknek a számlálója kisebb. Tehát n + 1 < 3, vagyis n csak 0 vagy 1
lehet.
13 13 13
2. Írjátok fel az összes alakú törtet, ahol n természetes szám, és > .
2n + 3 2n + 3 10
Megoldás:
Két azonos számlálójú tört közül az a nagyobb, amelyiknek a nevezője kisebb. Tehát 2n + 3 < 10, vagyis n lehet
13 13 13 13
0, 1, 2 vagy 3. A keresett törtek pedig: , , és .
3 5 7 9
1. Írjátok növekvő sorrendbe a következő törteket:

12 2 7 14 5 6 1 7 11 4 16 9 4 4 4 4 4 4
a) , , , , , ; b) , , , , , ; c) , , , , , .
7 7 7 7 7 7 9 9 9 9 9 9 11 5 3 9 91 4
101
IV Közönséges törtek 2. lecke
2. Hasonlítsátok össze a rajzon ábrázolt törteket:
3. Rajzon ábrázoljátok, és hasonlítsátok össze a következő azonos nevezőjű törtpárokat:

2 4 4 5 3 5
a) és ; b) és ; c) és .
7 7 9 9 2 2
4. Rajzon ábrázoljátok, és hasonlítsátok össze a következő azonos számlálójú törtpárokat:
3 3 5 5 5 5
a) és ; b) és ; c) és .
5 7 5 6 4 8
5. Határozzátok meg az A, B, C, D, E, M, N, P, R pontok koordinátáit az alábbi számegyenesen:
O A B C D E M N P R
0 1 2 3
1 3 15 7 11 20
6. Ábrázoljátok az alábbi számegyenesen a következő törteket: ; ; ; ; ; .
8 8 8 8 8 8
O
0 1 2 3
7 15 20 31 13 8
7. Másoljátok le a füzetbe az alábbi számegyenest, és ábrázoljátok a következő törteket: ; ; ; ; ; .
24 24 24 24 24 24
O
0 1 2
7 5 3 6 8 4
8. Felhasználva az alábbi számegyenest, rendezzétek csökkenő sorrendbe a törteket: , , , , és .
9 9 9 9 9 9
O
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9
9 9 9 9 9 9 9 9 9
2 1 5 3 4 2
9. Ábrázoljátok ugyanazon a számegyenesen a következő törteket: ; ; ; ; ; .
2 2 5 6 4 4
Hány különböző pontot kaptatok a számegyenesen?
10. Határozzátok meg azokat az n természetse számokat, amelyekre :
n 2 7 4n + 5 7 7 11 11
a) < ; b) > ; c) > ; d) < .
3 3 4 4 n 2 17 5n + 4
1 3 3
Felmérő
1. Rajzon ábrázoljátok, majd hasonlítsátok össze a következő törteket: , , .

4 4 2
3 pont
2 7 3 4 1
2. Ábrázoljátok ugyanazon a számegyenesen a következő törteket: ; ; ; ; .
3 3 3 3 3
3 pont
n 4 5 5
3. Határozzátok meg az n természetes számot tudva, hogy: < és < .
5 5 n 2
3 pont
Hivatalból: 1 pont
102
3. lecke
3. lecke Egészek bevezetése a törtbe. Egészek kiemelése a törtből
3.1. Egészek bevezetése a törtbe

Egy sütemény elkészítéséhez a recept által előírt tejmennyiség
matematika
Gyakorlati
2 csupor és még háromnegyed csupor tej.

Fejezzétek ki ezt a mennyiséget tört segítségével.
Felelet:
Minden csuporban van négy negyed, tehát a szükséges tejmen�-
nyiség 11 negyed csupor, törttel kifejezve .
A szükséges mennyiség, ami 2 egész és , kifejezhető a törttel.
A számlálót megkaphatjuk a következő összefüggésből: 11 = 2 ⋅ 4 + 3.
A 2 egész és 3 negyed írására, a következő jelölést használjuk: . Ami azt jelenti, hogy: .
Egy n egészből és egy , törtből álló számot, ahol n, b ≠ 0, n ≠ 0, természetes számok, vegyes számnak
Megjegyzendő
nevezünk, és ‑vel jelöljük.

Azt a műveletet, ahogy a vegyes számot átírjuk tört formájába, az egészeknek a törtbe való bevezetésének
nevezzük. A vegyes számnak egy törtbe való átírásá alkalmazzuk a következő egyenlőséget:
.
Példák
3.2. Egészek kiemelése a törtből

Egy tálcán 7 muffin fér el. Péter és Anna kiszámolja
matematika
Gyakorlati
törtekkel, hogy hány tálca tölthető meg egy 18 muffint

tartamazó dobozból.
Anna: Minden muffin a tálca ‑ét tölti meg. Egy
18 muffint tartalmazó dobozból megtölthetünk tálcát.
Péter: A 18-at elosztva 7-tel a hányados 2 és a maradék 4. Ami azt jelenti, hogy egy dobozból megtölthetünk
két tálcát, és a harmadikra még teszünk 4 muffint. Vagyis ‑ét foglalja el a harmadik tálcának.
A válasz: este .
Mivel 18 : 7 = 2, maradék 4, a felírható vegyes szám formájába, mint .
Általában, mivel egy áltört az egésznél nagyobb mennyiséget jelöl, megnézhetjük, hogy hány egész van
a törtben, kifejezve a törtet vegyes szám formájában.
103
Azt a műveletet, ahogy egy áltörtet átalakítunk vegyes számmá, az egészeknek a törtből való kiemelésé-
Megjegyzendő
nek nevezzük.
Az egészek törtből való kiemelésénél a számlálót elosztjuk a nevezővel. A hányados jelöli az egészeket,
a maradékot pedig annak a valódi törtnek a számlálójába írjuk, melynek a nevezője az eredeti tört neve-
zője. Másként mondva,
ha a : b = c, maradék r, akkor .
Ha az osztás elvégezhető maradék nélkül, akkor a tört a hányadossal egyenlő egész számot fejez ki:
a
ha a : b = c, maradék 0, akkor = c .
b
Példák
1. , mert 23 : 8 = 2, maradék 7 ; 2. , mert 41 : 5 = 8, maradék 1 ;
3. , mert 62 : 11 = 5, maradék 7 ; 4. , mert 27 : 9 = 3, maradék 0.

1. Egy 12 méter hosszú farönköt 5 egyenlő részre kell vágni. Hány méter hosszú egy rész?
Fejezzétek ki a választ vegyes szám alakjában is.
Megoldás:
12
Minden darab hossza a vágás után méter. Mivel 12 : 5 = 2, maradék 2, kapjuk, hogy
5
12 2 2
= 2 . Így minden darab hossza 2 méter.
5 5 5
2. Állapítsátok meg, hogy melyik két egymásután következő egész szám között helyezkedik el a számegyenesen
13
a tört.
4
Megoldás:
13 1
Mivel 13 : 4 = 3, maradék 1, az egészek törtből való kiemelését hasznáva, írhatjuk: =3 .
4 4
13 13 1
A tört a 3 és 4 között helyezkedik el. Írhatjuk, hogy: 3 < < 4 vagy 3 < 3 < 4 .
4 4 4
1. Emeljétek ki az egészeket a törtekből:
7 13 19 26 43 64
a) ; b) ; c) ; d) ; e) ; f) .
5 5 5 5 8 9
2. Vigyétek be az egészeket a törtekbe:
1 2 3 4 5 8
a) 2 ; b) 3 ; c) 4 ; d) 5 ; e) 6 ; f) 7 .
7 7 7 9 9 9
3. Határozzátok meg, hogy melyik két egymásután következő egész szám között helyezkednek el a következő törtek:
13 17 38 65 165 723
a) ; b) ; c) ; d) ; e) ; f) .
6 6 10 21 13 100
4. 6 egyforma „mérősúly“ 23 kilogramm.
Mennyi a tömege egy mérősúlynak? kg kg kg
Adjátok meg a választ vegyes szám alakjában is. kg kg kg
104
4. lecke
4. lecke Két természetes szám legnagyobb közös osztója.

Törtek bővítése és egyszerűsítése. Irreducibilis törtek
4.1. Két természetes szám legnagyobb közös osztója

Anna születésnapjára édesanyja 18 sajtos és 24 sonkás szendvicset készített. Legtöbb hány szendvicset
matematika
Gyakorlati
rakhat egy tálcára úgy, hogy minden tálcán ugyanannyi egyforma szendvics legyen?
Felelet:
Minden tálcán levő szendvicsek száma közös osztója kell legyen a 18‑nak és 24‑nek.
18‑nak az osztói az 1, 2, 3, 6, 9, 18, és 24‑nek az osztói az 1, 2, 3, 4, 6, 8, 12, 24, tehát a legtöbb egyforma
szendvics, ami a tálcára rakható, az a 6, vagyis ez a 18 és 24 számok legnagyobb közös osztója.
Bármely más közös osztója a 18 és 24 számoknak, osztója a 6‑nak is.
Két a és b természetes szám (ha legalább a egyik nullától különböző) legnagyobb közös osztója az
Megjegyzendő
a d természetes szám, amelyre teljesülnek a következő feltételek:

a) d osztja a-t és d osztja b-t;
b) d osztható az a és b számok bármely más közös osztójával.
A fenti tulajdonságok alapján mondhatjuk, hogy az a és b természetes számok legnagyobb közös osztója
az a legnagyobb d szám, amely osztja az a és b számokat.
Jelölése: d = (a, b) vagy, rövidítést használva, d =ln.k.o.(a, b).
Példák
közös közös
szám osztói ln.k.o. szám osztói ln.k.o.
osztók osztók
5 1, 5 15 1, 3, 5, 15
1 (5,13) = 1 1, 3, 5, 15 (15,30) = 15
13 1, 13 30 1, 2, 3, 5, 6, 10, 15, 30
5 1, 5 18 1, 2, 3, 6, 9, 18
1 (5,8) = 1 1, 3, 9 (18,27) = 9
8 1, 2, 4, 8 27 1, 3, 9, 27
7 1, 7 24 1, 2, 3, 4, 6, 8, 12, 24
1, 7 (7,35) = 7 1, 2, 3, 4, 6, 12 (24,36) = 12
35 1, 5, 7, 35 36 1, 2, 3, 4, 6, 9, 12, 18, 36
Megjegyzések
Megfigyelve a fenti példákat, észrevesszük a következő általánosan érvényes tulajdonságokat:

1. Ha a és b két természetes szám, amelyre a | b, a ≠ 0, akkor (a, b) = a.
2. Ha p egy prímszám és a egy tetszőleges természetes szám, akkor:
p, ha a többszöröse p-nek

(p, a) =
1, ha a nem többszöse p-nek
3. Ha d legnagyobb közös osztója az a és b számoknak, míg x és y olyan természetes számok, amelyekre
a = d ⋅ x és b = d ⋅ y (x és y az a és b számok d‑vel való osztási hányadosa ), akkor x és y számok
legnagyobb közös osztója 1.
Hasonlóan, három vagy több természetes szám legnagyobb közös osztóján azt a közös osztót értjük,
amely osztható az összes adott szám közös osztójával. Vagyis a legnagyobb lesz az összes osztó közül.
Példa:
A fenti táblázatot nézve és összehasonlítva az osztókat, a következőkre következtetünk:
• a 24, 30 és 36 számok legnagyobb közös osztója a 6.
• a 15, 24, 27 és 36 számok legnagyobb közös osztója a 3.
105
4.2. Törtek bővítése
Egy bicikliverseny első szakaszának útvonalán 4 ellenőrzőpontot
matematika
Gyakorlati
helyeztek el, felosztva így a távot öt 40 kilométeres részre. Péter

kedvenc versenyzője délután a harmadik ellenőrzőpontnál volt.
Péter: Eddig megtett három részt az öt részes távból vagyis
a teljes út -öd részét.
Anna: Mondhatnád másképpen is, 5 ⋅ 40 = 200 és 3 ⋅ 40 = 120,
eddig megtett 120 km‑t a 200 km‑ből ami az egész
útból.
A tört egyenértékű a törttel (mindegyik ugyanazt a távot fejezi ki), és megkaphatjuk, ha a szám-
lálót is, és a nevezőt is szorozzuk 40-el. Azt mondjuk, hogy a törtet úgy kaptuk, hogy bővítettük
a törtet 40‑el. Így a következő egyenlőségeket kapjuk:
.
Bővíteni egy törtet egy nullától különböző természetes számmal azt jelenti, hogy szorozzuk a számlálót
Megjegyzendő
is, és a nevezőt is ugyanazzal a számmal.

Azt a számot, amivel bővítünk, felírjuk a szám baloldalára, elválasztva egy zárójellel.
Ha a, b, n nullától különböző természetes számok, és b, n ≠ 0, akkor a jelölés:
.
Bővítéssel az eredetivel egyenértékű törteket kapunk, mert a ⋅ (n ⋅ b) = b ⋅ (n ⋅ a).

Példák
1. ; 2. ; 3. ;
4. ; 5. ; 6. .
4.3. Törtek egyszerűsítése. Irreducibilis törtek
Péter: A 30 lejből, amennyi pénzem volt, elköltöt-

matematika
Gyakorlati
tem 20 lejt a kedvenc együttesem albu-

mára.
Anna: Egyszerűbben, az albumra elköltötted
a pénzed két harmadát.
Az elköltött pénz -át, vagy -át jelöli az
egész pénznek (a két tört egyenértékű).
106
4. lecke
A -ot úgy kapjuk, hogy a számlálóját és nevezőjét a -nak osztjuk 10-zel a következőképpen:
.
Azt mondjuk, hogy a törtet 10‑zel való egyszerűsítéssel kaptuk a törtből.
Egy törtet egyszerűsíteni egy nullától különböző természetes számmal azt jelenti, hogy a számlálót és a
Megjegyzendő
nevezőt osztjuk ugyanazzal a számmal.

Az a szám, amivel egyszerűsítünk, egy 1-től különböző közös osztója az adott tört számlálójának és
nevezőjének. Az egyszerűsítés után kapott tört egyenértékű (ekvivalens) az eredeti törttel.
Azt a számot, amivel egyszerűsítünk, annak a törtnek a jobb felső sarkába írjuk, amit egyszerűsíteni
akarunk, elválasztva egy zárójellel. Így, ha a, b természetes számok és b ≠ 0, valamint d ≠ 1 egy közös
osztója az a és b számoknak, írhatjuk, hogy:
.
Példák
1. ; 2. ; 3. ;
4. ; 5. ; 6. .
Egy törtet, amely nem egyszerűsíthető egyetlen természetes számmal sem, irreducibilis törtnek nevezünk.
Megjegyzendő
Egy törtet reducibilisnek nevezünk, ha tudjuk egyszerűsíteni.

Egy tört irreducibilis, ha a számlálójának és nevezőjének legnagyobb közös osztója 1.
Példák
Az , , , , irreducibilis törtek.
6 12
A és törtek reducibilisek, mert egyszerűsíthetők 2-vel.
8 18
1. Egy közönséges törtből úgy kapunk irreducibilis törtet, hogy egyszerűsítünk a számláló és nevező
Megjegyzések
legnagyobb közös osztójával.

Példa:
Az 50 és 75 számok legnagyobb közös osztója a 25, tehát .
2. Másrészt, irreducilis törtet úgy is kaphatunk, hogy rendre

egyszerűsítünk a számláló és nevező közös osztóival addig,
amíg már nem tudjuk egyszerűsíteni. Ez a módszer nagyon
hasznos akkor, ha a számláló is és a nevező is nagyobb számok.
Példa:
.
107

n+5
1. Határozzátok meg az n természetes számokat úgy, hogy az tört irreducibilis valódi tört legyen.
12
Megoldás:
n+5
Az valódi tört, ha n + 5 < 12, vagyis n lehet a 0, 1, 2, 3, 4, 5 vagy 6 számok valamelyike.
12
Rendre behelyettesítve a számokat, ellenőrízzük, hogy közülük melyik irreducibilis. Azt kapjuk,
5 7
hogy n = 0, n = 2 vagy n = 6, esetén kapunk irreducibilis törteket. A törtek a következők: ,
12 12
11
és .
12
30
2. Határozzátok meg azt a törtet, amelyet bővítve egy természetes számmal a törtet kapjuk.
72
Megoldás:
30
Mivel a bővítés „fordított művelete“ az egyszerűsítés, megnézzük, hogy a törtet mivel tudjuk egyszerűsíteni.
72
A 30 és 72 számok közös osztói a 2, 3 és 6, vagyis egyszerűsíthetünk a következőképpen:
(2 (3 (6
30 15 30 10 30 5
= ; = ; = .
72 36 72 24 72 12
5 10 15
Vagyis a keresett törtek a következők: , vagy .
12 24 36
1. Bővítsétek 4-gyel a törteket:
1 4 2 29 17 35
a) ; b) ; c) ; d) ; e) ; f) .
5 7 25 10 50 12
2. Bővítsétek 6-tal a törteket:
3 11 4 16 11
a) ; b) ; c) ; d) ; e) ; f) .
2 3 9 25 36
3. Egyszerűsítsétek 3-mal a törteket:
3 12 27 39 66 36
a) ; b) ; c) ; d) ; e) ; f) .
21 15 6 72 99 96
4. Egyszerűsítsétek 5-tel a törteket:
5 10 50 40 60 25
a) ; b) ; c) ; d) ; e) ; f) .
10 25 15 90 75 100
5. A mellékelt ábrán látható téglalap egyenlő részekre van felosztva, és néhány közülük ki van színezve.
a) Állapítsátok meg, hogy az alábbi törtek közül melyik egyenértékű a színezetlen területtel:
6 18 3 15 24

20 24 10 50 84
b) Állapítsátok meg, hogy az alábbi törtek közül melyik nem egyenértékű a kiszínezett területtel:
9 16 6 36 28

12 20 8 48 42
6. Melyik természetes számmal kell bővíteni:
3 25
a) a törtet, hogy a számláló 12 legyen? b) a törtet, hogy a számláló 100 legyen?
4 10
108
4. lecke
7. Melyik természetes számmal kell egyszerűsíteni:

25 33
a) a törtet, hogy a számláló 5 legyen? b) a törtet, hogy a nevező 28 legyen?
40 84
8. Állapítsátok meg, hogy a következő törtek közül melyek irreducibilisek:
1 8 12 49 39 25
a) ; b) ; c) ; d) ; e) ; f) .
18 11 10 64 52 27
9. Egyszerűsítsétek a következő törteket úgy, hogy irreducibilis törteket kapjatok:
6 35 36 35 84 64
a) ; b) ; c) ; d) ; e) ; f) .
24 15 60 70 48 200
10. Határozzátok meg az n természetes számokat úgy, hogy teljesüljön a feltétel mindkét esetben külön-külön:
3n + 1 18
a) a irreducibilis valódi tört; b) a reducibilis áltört.
20 n+3
64a
11. a) Határozzátok meg azokat a alakú törteket, melyek egyszerűsíthetők 5-tel.
885
11a2
b) Határozzátok meg azokat a alakú törteket, melyeket 3-mal való bővítés után kaphatunk.
2b70
12. Péter felírt a táblára egy törtet, Anna pedig bővítette egy természetes számmal. Csaba letörölte a táblát és csak
18
a bővítés utáni törtet hagyta meg, ami a tört volt. Melyik törtet írta fel Péter a táblára?
36
Két természetes számot relatív prímnek nevezünk(vagy viszonylagos prímnek), ha legnagyobb közös osztójuk 1.
1. a) Vizsgáljátok meg három példán keresztül az alábbi kijelentések helyességét:

Csoportfeladatok
(i) Bármely két egymásután következő természetes szám relatív prím.

(ii) Bármely két egymásután következő páratlan természetes szám relatív prím.
b) Vitassátok meg társaitokkal vagy tanórán, hogy az előző kijelentések igazak-e általános esetben is.
2. Az 1-es gyakorlat kijelentései alapján indokoljátok a következőket:
a) Egy tört, amelyben a számláló és nevező két egymás után következő természetes szám, irreducibi-
lis tört.
b) Egy tört, amelyben a számláló és nevező két egymás után következő páratlan természetes szám,
irreducibilis tört.
3. Döntsétek el, az előzőek alapján, hogy:
2 7 11 16 100 3 9 23 51 101
a) a , , , , törtek irreducibilisek; b) a , , , , törtek irreducibilisek.
3 8 12 15 99 5 11 25 49 99
2 5 13
Felmérő
1. Bővítsétek 4-gyel a törteket: a) ; b) ; c) .

7 19 25
3 pont
9 81 36
2. Egyszerűsítsétek 9-cel a törteket: a) ; b) ; c) .
90 72 63
3 pont
47a
3. Határozzátok meg a , alakú törteket, amelyek egyszerűsíthetők 3‑mal.
1a6a
3 pont
Hivatalból: 1 pont
109
5. lecke Két természetes szám legkisebb közös többszöröse.

Törtek közös nevezőre hozása
5.1. Két természetes szám legkisebb közös többszöröse
Péter testvére két ugyanolyan magas tornyot szeretne felépíteni: az egyiket

matematika
Gyakorlati
olyan darabokból, melyeknek a magassága 6 cm, és a másikat olyanokból,

melyeknek 8 cm a magassága. Mekkora a tornyok legkisebb magassága?
Felelet:
A legkisebb magasság az, amelyik pontosan elosztható mindkét torony
elemeinek magasságával. Ez azt jelenti, hogy meg kell keressük a 6 és
8 többszörösei közül a legkisebbet.
A 6 többszörösei: 6, 12, 18, 24, 30, 36, 42, 48, 54, 60, 66, 72, 78, 84,…
A 8 többszörösei: 8, 16, 24, 32, 40, 48, 56, 64, 72, 80, 88,…
Péter testvére egy 24 centiméter magas tornyot kell építsen.
Észrevesszük, hogy a 6 és 8 bármely más közös többszöröse a 24‑nek is többszöröse lesz.
Két a és b természetes szám legkisebb közös többszöröse az m természetes szám, ha teljesülnek

Megjegyzendő
a következő feltételek:
a) a osztja m-et és b osztja m-et;
b) m osztja az a és b számok bármely más közös többszörösét.
A fenti tulajdonságok alapján mondhatjuk, hogy az a és b nem nulla természetes számok legkisebb közös
többszöröse az a legkisebb 0-tól különböző természetes szám, amely osztható a-val és b-vel.
Jelölése: m = [a, b] vagy, rövidítést használva, m = lk.k.t. (a, b).
nullától különböző nullától különböző

Példák
szám lk.k.t. szám lk.k.t.

többszörösök többszörösök
3 3, 6, 9, 12, 15, 18,… 4 4, 8, 12, 16, 20, 24, 28, 32, 36, …
[3, 5] = 15 [4, 9] = 36
5 5, 10, 15, 20, 25,… 9 9, 18, 27, 36, 45, …
6 6, 12, 18, 24,… 12 12, 24, 36, 48, 60, 72, 84, 96, …
[6, 18] = 18 [12, 28] = 84
18 18, 36, 54,… 28 28, 56, 84, 112, …
Megfigyelve az előző példákat, észrevesszük a következő általános tulajdonságokat:

Megjegyzések
1. A 0 többszöröse bármely a és b természetes számnak, mégsem tekintjük legkisebb közös többszö-

rösnek, mert 0 nem osztja a többi többszörösét az a-nak és b-nek (0 nem teljesíti a b) tulajdonságot).
2. Ha a és b két természetes szám, amelyre a | b, és a ≠ 0, akkor [a, b] = b.
3. Ha két szám legnagyobb közös osztója 1 (a két szám relatív prím), akkor a két szám legkisebb közös
többszöröse a számok szozata.
4. Ha d a legnagyobb közös osztója az a és b számoknak, és a = d ⋅ x illetve b = d ⋅ y, akkor az a és b
számok legkisebb közös többszöröse egyenlő d ⋅ x ⋅ y.
Az utolső összefüggésból következik, hogy két szám legkisebb közös többszörösének és legnagyobb
közös osztójának szorzata egyenlő a két szám szorzatával: (a,b) ⋅ [a,b] = a ⋅ b.
5. Hasonlóan, három vagy több nullától különböző természetes szám legkisebb közös többszöröse az
a nullától különböző legkisebb természetes szám, amely többszöröse mindegyik számnak.
Példa:
A fenti táblázatból a többszörösöket összehasonlítva, a következőket kapjuk:
• a 3, 4 és 12 legkisebb közös többszöröse 12 ;
• a 6, 9, 12 és 18 legkisebb közös többszöröse 36.
110
5. lecke
5.2. Törtek közös nevezőre hozása

Péter és Csaba a gyakorlati tevékeny-
matematika
Gyakorlati
ségek órán van.

A két fiú közül melyik festett le többet? Egy lemeznek
lefestettem
Elemzés: a ‑ét
Az adott törtekkel egyenértékű törteket
írunk fel úgy, hogy a nevezőjük közös Én egy
ugyanolyan
legyen és tudjuk összehasonlítani: darabnak
lefestettem
, illetve mivel az ‑át.
, következik, hogy .
Tehát, Csaba festett többet.
Két vagy több tört közös nevezőre hozásán azt értjük, hogy olyan egyenlő nevezőjű törteket alakítunk ki,
Megjegyzendő
melyek egyenértékűek az eredeti törtekkel.

Két tört közös nevezőre hozásánál a következő lépéseket követjük:
• egyszerűsítéssel irreducibilis törteket alakítunk ki;
• kiszámoljuk a nevezők legkisebb közös többszörösét, vagyis azt a legkisebb közös nevezőt, amire
a törtek hozhatóak;
• minden törtet bővítünk a nevezők legkisebb közös többszöröse és az adott nevező hányadosával.
Példák
legkisebb közös szám, amivel közös nevezőre

tört irreducibilis alak
nevező bővítünk hozás
30 : 6 = 5
[6,15] = 30
30 : 15 = 2
55 : 5 = 11
[5,11] = 55
55 : 11 = 5
2 11
1. Írjatok két irreducibilis törtet, melyek a és törtek között vannak.
3 12
Megoldás:
Közös nevezőre hozzuk a két törtet azért, hogy összehasonlíthassuk. Mivel [3,12] = 12, a legkisebb közös nevező 12.
4) (3
2 8 8 11 8 9 10 11 9 3
Mivel = , találnunk kell két törtet a és között. Észrevéve, hogy < < < és = ,
3 12 12 12 12 12 12 12 12 4
(2
10 5 3 5
valamint = , megoldásként választhatjuk a és törteket.
12 6 4 6
111
1 2 5
2. Távolugrásnál Péter előbb 3 métert ugrott, majd 3 métert, harmadjára pedig 3 métert. Állapítsátok meg,
2 5 6
melyik volt a leghosszabb ugrása.
Megoldás:
1 2 5
Elégséges összehasonlítani az , és törteket. A legkisebb természetes szám, amely egyidejűleg osztható
2 5 6
1 2 5
2-vel, 5-tel és 6-tal, az a 30. Tehát bővítjük ‑et 15‑tel, -öt 6-tal, -ot pedig 5-tel. Ezt kapjuk:
2 5 6
15) 1 15 6) 2 12 5) 5 25 12 15 25 2 1 5
= , = és = . Mivel 12 < 15 < 25, ezért < < , vagy < < .
2 30 5 30 6 30 30 30 30 5 2 6
Következésképpen a harmadik ugrása volt a leghosszabb.
1. A következő törtpárok esetén ellenőrizzétek, hogy az egyik tört nevezője osztója a másik tört nevezőjének, aztán
hozzátok egy közös nevezőre a törteket:
1 5 1 3 4 13 5 49
a) és ; b) és ; c) és ; d) és .
2 6 4 8 21 84 16 96
2. Észrevéve, hogy a következő törtpárok nevezőinek legnagyobb közös osztója 1, hozzátok őket legkisebb közös
nevezőre, aztán állapítsátok meg, melyik a nagyobb:
1 7 3 16 3 2 7 8
a) és ; b) és ; c) és ; d) és .
2 15 4 25 14 9 12 5
3. A következő törtpárok esetén határozzátok meg a nevezők legkisebb közös többszörösét, és hozzátok egy közös
nevezőre a törteket:
1 11 5 9 7 8 3 5
a) és ; b) és ; c) és ; d) és .
10 15 12 20 18 27 14 49
4. Írjátok a következő törteket irreducibilis alakban, majd hozzátok egy közös nevezőre a kapott törteket:
6 14 5 22 9 9 48 32
a) és ; b) és ; c) és ; d) és .
12 21 20 55 27 36 60 56
7
5. Egy turnén több csapat azonos számú mérkőzést játszik. A piros csapat saját mérkőzéseinek -ed részét, a sárga
2 4 10
csapat mérkőzéseinek -ad részét, a kék csapat pedig -öd részét nyerte meg. Hozzátok közös nevezőre
3 5
a törteket, melyek a három csapat által megnyert mérkőzéseket jelentik, és állapítsátok meg, melyik csapat nyerte
a legkevesebb mérkőzést.
6. Hozzátok közös nevezőre, majd rendezzétek növekvő sorrendbe a következő törteket:
4 7 3 2 4 20 11 6 25 1 2 3
a) , , ; b) , , ; c) , , ; d) 3 , 1 , 2 .
5 10 4 3 9 24 12 16 30 6 3 4
1 1 2 11 7 11
Felmérő
1. Hozzátok közös nevezőre a törteket: a) és ; b) és ; c) és .

2 3 3 12 16 24
3 pont
1 2
2. a) Előbb hozzátok közös nevezőre, majd állapítsátok meg, melyik kisebb az és törtek közül.
6 7
5 33
b) Előbb hozzátok közös nevezőre, majd állapítsátok meg, melyik nagyobb az és törtek közül.
7 55
4 pont
3 7 11
3. Hozzátok közös nevezőre, majd rendezzétek csökkenő sorrendbe a törteket: , és . 2 pont
4 9 12
Hivatalból: 1 pont
112
6. lecke
6. lecke Törtek öszeadása és kivonása
6.1. Azonos nevezőjű törtek összeadása és kivonása

Egy piskótatekercs egyenlő adagokra van felosztva. Péter
matematika
Gyakorlati
megette a ‑ed részét, Csaba pedig ‑ed résszel többet.
A piskótatekercs hányadrésze maradt meg?

Megoldás:
Visszaemlékezünk előző osztályokból arra, hogy két azonos nevezőjű törtet úgy adunk össze, hogy
a számlálókat összeadjuk, a közös nevezőt megőrizzük. Így azt kapjuk, hogy:
• Csaba adagja a sütemény része;
• a két fiú összesen a sütemény részét ették meg.
Hasonlóan, két azonos nevezőjű törtet úgy vonunk ki, hogy a számlálókat kivonjuk, a közös nevezőt
megőrizzük. Az egészet olyan egységnyi törtnek írva, melynek nevezője 9, a piskótatekercsből megmaradt
rész.
Két azonos nevezőjű tört összege az a tört, melynek számlálója egyenlő a két tört számlálójának össze-
Megjegyzendő
gével, nevezője pedig a két tört közös nevezője:

bármely a, b, n, természetes számok esetén, ha n ≥ 1.
Két azonos nevezőjű tört különbsége az a tört, melynek számlálója egyenlő a két tört számlálójának
különbségével, nevezője pedig a két tört közös nevezője:
bármely a, b, n, természetes számok esetén, ha n ≥ 1.
Egyszerűbben mondva:
• két azonos nevezőjű törtet úgy adunk össze, hogy összeadjuk a számlálókat, a nevezőt megtartjuk;
• két azonos nevezőjű törtet úgy vonunk ki, hogy kivonjuk a számlálókat, a nevezőt megtartjuk.
Példák
1. ; 2. ;
3. ; 4. .
Megjegyzések
1. Az egyenlőség az szám felbontását jelenti két tört összegére (a nevezőt megkapja
a számlálóban levő összeg minden tagja).
Példák:
1. ; 2. .
2. Az egyenlőség az szám felbontását jelenti két tört különbségére (a nevezőt
megkapja a számlálóban levő különbség minden tagja).
Példák:
1. ; 2. .
113
6.2. Különböző nevezőjű törtek összeadása és kivonása

Péter és Anna kirándulni mennek.
matematika
Gyakorlati
Első nap meg fogjuk tenni az út -ad részét, második nap a ‑öd részét, harmadik nap pedig elérünk a célig.
a) Az útvonal hányadrészét jelenti az első két napon megtett út?
b) Az útvonal hányadrészét tették meg a harmadik
napon?
Tanultuk IV.
Elemzés: osztályban, hogy két
A két nap alatt megtett távolságokat jelentő törte- törtet össze lehet adni
ket közös nevezőre hozzuk. 3 és 5 legkisebb közös vagy ki lehet vonni,
többszöröse 15, tehát: ha nevezőjük
egyforma.
• első nap megtették az út -öd részét;
• második nap az út -öd részét;
• az egész útvonal így írható: .
Megoldás:
a) , tehát első két nap megtették a tervezett útvonal -öd részét;
b) , tehát harmadik nap megtették a tervezett útvonal -öd részét.
Két különböző nevezőjű tört összeadása, illetve kivonása céljából így járunk el:
Megjegyzendő
• először egy közös nevezőre hozzuk a törteket;

• az azonos nevezőjű törtek összeadási és kivonási szabályait alkalmazva adjuk össze, illetve vonjuk ki
a kapott törteket.
Példa
és törtek összegének, illetve különbségének kiszámításánál így járunk el:
a) meghatározzuk a nevezők legkisebb közös többszörösét: [12,15] = 60 ;
b) bővítjük a törtet 60 és 15 hányadosával, vagyis 4-gyel, ezt kapjuk: .
c) bővítjük a törtet 60 és 12 hányadosával, vagyis 5-tel, ezt kapjuk: .
d) és törtek összege egyenlő és összegével, vagyis .
e) és törtek különbsége egyenlő és különbségével, vagyis .
Röviden így írjuk a számításokat:
; .
A törtek közös nevezőre hozása előtt néha érdemes ezeket egyszerűsíteni, hogy irreducibilis törteket
Megjegyzések
kapjunk.
Példa: .
114
6. lecke
3 11
1. Egy gazdaság teljes megművelt területén így oszlik meg a növénytermesztés: a terület -ed részén búza, -od
14 56
2
részén kukorica, -ed részén napraforgó, a megmaradt területen pedig zöldségek vannak.
7
a) A terület hányadrészét jelenti összesen a búzával és kukoricával bevetett terület?
b) A terület hányadrészét jelenti a zöldséggel beültetett terület?
Megoldás:
a) Összeadjuk a búzával és kukoricával bevetett területeket jelentő törteket. A nevezők legkisebb közös töbszö-
4) 3 11 12 11 23 23
röse 56. Akkor + = + = , tehát a búzával és kukoricával bevetett terület összesen -od része
14 56 56 56 56 56
az összterületnek.
3 11 2 12 11 16 39
b) A búzával, kukoricával és napraforgóval bevetett terület + + = + + = tehát a zöldségterm-
14 56 7 56 56 56 56
56 39 17
esztésre az egész terület - =-od részét használják.
56 56 56
2. Két irreducibilis, azonos nevezőjű tört összege egységnyi tört. Határozzátok meg a két törtet, ha tudjuk, hogy az
egyik számláló kétszerese a másiknak.
Megoldás:
a 2a a 2a 3a
A két törtnek , illetve , alakja van, ahol a és b nullától különböző természetes számok. Összegük + =,
b b b b b
(a (a
a 1 2a 2 1 2
ami abban az esetben egységnyi tört, ha b = 3a. Mivel = és = a kért irreducibilis törtek és .
3a 3 3a 3 3 3
1. Végezzétek el a következő azonos nevezőjű törtek összeadását és kivonását:
3 1 6 2 22 9 31 11
a) + ; b) + ; c) - ; d) - .
5 5 13 13 15 15 21 21
2. Végezzétek el, észrevéve, hogy az egyik tört nevezője osztója a másik tört nevezőjének:
4 2 16 6 7 1 23 5
a) + ; b) + ; c) - ; d) - .
15 3 93 31 32 16 42 14
3. Végezzétek el a műveleteket, az eredményt irreducibilis tört alakban írva:
5 5 26 13 4 3 5 1 3
a) + ; b) + ; c) + ; d) + + ;
12 24 21 14 15 20 24 12 8
7 3 8 9 8 4 7 3 1
e) - ; f) - ; g) - ; h) - - .
30 20 15 20 21 35 6 4 12
4. Végezzétek el a számításokat; ha lehetséges, az eredményt hozzátok irreducibilis alakra, és emeljétek ki az egé-
szeket a törtből:
1 3 2 1 1 2 5 7
a) 2 + 1 ; b) 1 + 3 ; c) 3 + 2 ; d) 3 +1 ;
7 7 5 10 3 5 21 12
5 1 5 1 1 2 2 1
e) 5 - 1 f) 4 - 3 g) 7 - 4 h) 9 - 8 .
6 6 18 9 7 3 3 4
115
5. Végezzétek el:
1 1 1 7 1 3 37 3 5 11 4 5 1
a) + + ; b) - + ; c) - - ; d) - + - ;
18 9 6 36 18 4 18 4 6 18 9 6 3
8 4
6. Egy kertben az összes gyümölcsfa -ed része almafa, -ed része barackfa, a többi szilvafa. A gyümölcsfák
17 17
számának hányadrészét jelentik a szilvafák?
7 1
7. Egy bála vászonból reggel eladtak 4 métert és még métert, délután pedig 8 métert. Határozzátok meg a nap
10 5
folyamán eladott vászon teljes hosszát.
8. Péter, Csaba és Anna egy biológiaprojekt keretében a növények
A növények növekedése
növekedését kísérletezik különböző talajtípusokban. A kapott
eredményeket a mellékelt táblázatban vezetik. Határozzátok meg, Időszak A talaj B talaj C talaj
mekkora volt a teljes növekedés két héten keresztül mindegyik 1 1 1
talajtípus esetén. 1. hét cm cm cm
2 3 4
3
9. Egy olajjal teli edényből, melynek űrtartalma 25 liter, kivettek
4 7 3 3
2. hét cm cm cm
5 12 4 12
18 liter olajat. Milyen mennyiségű olaj maradt az edényben?
6
1
10. Két azonos számlálójú tört összege 1 . Határozzátok meg a két törtet, ha az egyik nevező háromszor kisebb,
7
mint a másik.
Az egyiptomiak a törtszámokat olyan számoknak tekintették, amelyek az egység egy adott részét jelen-
Csoportmunka
tik. Ők csak az úgynevezett egyiptomi törteket (származtatótörteket) használták, vagyis olyan törteket,
1 1 1 1 1
melyek számlálója 1. A , , , , törtek egyiptomi törtek.
2 3 10 12 35
5
A többi törtet felbontották egyiptomi törtek összegére; például, az tört a következőképpen bontható:
6
5 1 1
= + .
6 2 3
1. Írjátok le az összes valódi törtet, melyek számlálója legfeljebb 4 és nevezője legfeljebb 5, és azono-
sítsátok az egyiptomi törteket közülük.
2. Az előző feladatban felírt törtek mindegyike felírható egyiptomi törtek összegeként úgy, hogy bármelyik
két tagnak különböző nevezői legyenek. Írjátok le ezeket az összegeket.
3. Használjátok az internetet vagy a könyvtárat, hogy minél többet megtudjatok a törtek írásáról és a
törtek megjelenítésének fejlődéséről az ókortól a modern korig.
Mutassátok be az osztályban a talált információkat, és vitassátok meg.
17 8 11 3 7 5
Felmérő
1. Végezzétek el az összeadásokat: a) + ; b) + ; c) + . 3 pont

41 41 25 50 12 18
14 9 7 4 11 13
2. Végezzétek el a kivonásokat: a) - ; b) - ; c) - . 3 pont
37 37 9 27 6 9
5 1
3. Egy kerékpáros első nap megtette a teljes út -ed részét, második nap pedig a teljes út -ad részét.
12 3
A teljes út hányadrészét kell még megtennie? 3 pont
Hivatalból: 1 pont
116
7. lecke
7.1. Természetes szám szorzása közönséges törttel

matematika
Balázs hordozható számítógépe az elem -ed részét használja el min-

Gyakorlati
den egy órás munkaidőszak során.

Az elem hányadrésze lesz elhasználva 4 órányi munkaidőszak után?
Felelet:
.
Mive az ismételt összeadás ugyanazt jelenti, mint a szorzás, ezért:
Egy természetes szám és egy tört szorzata az a tört, melynek:

Megjegyzendő
• számlálója az adott természetes számnak és a tört számlálójának szorzata;

• nevezője megegyezik az adott tört nevezőjével.
, bármely a, b, n természetes számokra, ahol b ≠ 0.
Másképp mondva, természetes számot úgy szorzunk közönséges törttel, hogy a nevezőt megtartjuk, és
megszorozzuk az adott számot a számlálóval.
Példák
1. ; 2. ; 3. .
7.2. Két közönséges tört szorzása

matematika
Péternek van egy jégkockatartó tálkája, amely a -ad részéig van tele.
Gyakorlati
Ő elhasználja a jégkockák -öd részét. Az egész tálka hányad részét
jelentik az elhasznált jégkockák?

Elemzés:
1. lépés
A tálkát téglalapnak elképzelve vízszintes vonalakkal felosztjuk három
egyenlő részre, melyből kiszínezünk két részt, ami a tálka tele részét jelenti.
2. lépés
A színezett részt függőleges vonalakkal felosztjuk öt egyenlő részre,
melyekből bevonalkázunk négyet, ami a Péter által felhasznált törtrészt jelenti.
Meghosszabbítva a vonalakat, a színezetlen rész is öt egyenlő részre osztódik.
A vágások nyomán a téglalapot 3 × 5 = 15 egyenlő részre osztottuk, melyből ki van színezve 2 × 4 = 8 rész.

A Péter által elhasznált jégkockák az egész tálkából részt foglalnak el.
Észrevesszük, hogy , tehát írhatjuk, hogy .
117
Két közönséges tört szorzata az a tört, melynek:

Megjegyzendő
• számlálója egyenlő az adott törtek számlálóinak szorzatával;

• nevezője egyenlő az adott törtek nevezőinek szorzatával.
, bármely a, b, c, d, természetes számokra, ahol b, d ≠ 0.
Másképp mondva, két közönséges törtet úgy szorzunk, hogy a számlálókat szorozzuk egymással,
és a nevezőket is szorozzuk egymással.
Példák
1. ; 2. ; 3. .
1. A szorzat egyszerűsítése. A gyorsabb számítások érdekében ajánlott a számlálók és a nevezők

Megjegyzések
szorzása előtt egyszerűsíteni.

Az egyszerűsített tényezőket ferde vonallal lehúzzuk, és melléjük írjuk azt az hányadost, amelyet az
egyszerűsítendő számok közös osztójával való osztás nyomán kapunk.
Példák:
1. ; 2. .
2. Vegyes számmal való szorzás. Ha a szorzat tényezői közül valamelyik vegyes számként írt tört, akkor
először bevezetjük az egészeket a törtbe, és ezután végezzük el a szorzást. Ha az eredmény áltört,
akkor ki lehet emelni az egészeket a törtből:
Példák: 1. ;
2. .
1 1 1 1
1. Határozzátok meg a 2 és 2 törtek összegének és a 2 és törtek különbségének szorzatát.
5 3 8 4
Megoldás:
1 1 1 1 11 7 33 35 68
A 2 és 2 törtek összege egyenlő 2 + 2 = + = + = .
5 3 5 3 5 3 15 15 15
1 1 1 1 17 1 17 2 15
A 2 és törtek különbsége egyenlő 2 - = - = - = .
8 4 8 4 8 4 8 8 8
(4
68 15 68 17 1
A keresett szorzat: ⋅ = = =8 .
15 8 8 2 2
2 3
2. Csabának még megvan az édesanyja által készített rétes-ad része. Uzsonnára megette ennek a darabnak a ‑ad
3 8
részét. Az egész rétes hányadrészét ette meg uzsonnára? Az uzsonna után megmaradt darab az egész rétes
hányadrészét jelenti?
Megoldás:
(3⋅2
3 2 3⋅2 1
Uzsonnára Csaba megevett = ⋅ = részt.
8 3 8⋅3 4
2 1 8 3 5
A megmaradt rész a rétes - = - = -ed részét jelenti.
3 4 12 12 12
118
7. lecke
1. Végezzétek el a szorzásokat:
2 7 11 13
a) 3 ⋅ ; b) 4 ⋅ ; c) 5 ⋅ ; d) 7 ⋅ ;
7 31 78 99
2 4 5 4 7 3 4 11
e) ⋅ ; f) ⋅ ; g) ⋅ ; h) ⋅ .
3 7 11 3 10 8 17 5
2. Végezzétek el a szorzásokat, az eredményt írjátok irreducibilis tört alakba:
3 5 2 7 12 5
a) 16 ⋅ ; b) 14 ⋅ ; c) ⋅ ; d) ⋅ ;
40 84 21 5 11 36
14 9 11 13 42 25 24 14
e) ⋅ ; f) ⋅ ; g) ⋅ ; h) ⋅ .
27 16 65 33 35 36 35 64
3. Vezessétek be az egészeket a törtbe, számítsátok ki; ahol lehet, egyszerűsítsetek és emeljétek ki az egészeket
a kapott törtből:
1 3 2 13 5 7 3 11
a) 3 ⋅ 8 ; b) 1 ⋅ 1 ; c) 5 ⋅ 1 ; d) 3 ⋅2 .
5 4 7 15 8 25 13 14
4. Végezzétek el:
12 4 5 22 1 81 50 1 2 1 1 1
a) ⋅ ⋅ ; b) ⋅ ⋅ ; c) ⋅ ⋅ ; d) 3 ⋅ 1 ⋅ .
20 6 22 36 3 11 26 10 15 4 3 13
5. Írjátok az alábbi törtek mindegyikét két irreducibilis tört szorzataként:
18 15 1 5
a) ; b) ; c) ; d) .
49 28 8 7
3
6. Anna 38 cm magasságú dobozokba rendezi CD-it. Belefér-e egy dobozba 24 olyan CD, melyek vastagsága cm?
2
3
7. Egy függöny elkészítéséhez 4 m anyagot használnak fel.
5
a) Mutassátok ki, hogy egy 18 méteres bálából nem lehet 4 függönyt készíteni.
b) 6 függöny készítéséhez elégséges-e egy 28 méteres bála?
13 7 1
a) a szám, valamint a és összegének szorzatát;
36 26 13
6 1 1
b) a szám, valamint a 2 és 1 különbségének szorzatát.
31 5 6
1 3 1
Felmérő
1. Végezzétek el a számításokat: a) 4 ⋅ ; b) 13 ⋅ ; c) 7 ⋅ 1 .
8 65 14
3 pont
3 5 8 9 4 4
2. Hozzátok irreducibilis alakra: a) ⋅ ; b) ⋅ ; c) ⋅2 .
25 9 12 28 11 9
3 pont
1 2 3
3. Egy adag baklava öntetéhez szükséges: kg cukor, 1 pohár víz és kiskanálnyi vaníliakivonat.
2 5 4
Milyen mennyiségekre van szükség három adag öntet elkészítéséhez?
3 pont
Hivatalból: 1 pont
119
8.1. Közönséges tört inverze (fordítottja)

A mellékelt ábrákon az egész fel van osztva 3 egyenlő 1
Problémahelyzetek
=
részre, illetve 5 egyenlő részre. 3
3 1
Mit veszünk észre? ⋅
1 3
=
Fennállnak a következő egyenlőségek: 4
=
5
3 1 5 4
⋅ = 1, illetve ⋅ = 1. 1 4
1 3 4 5 ⋅ =
4 5
Általánosan, adott tört illetve számlálójának a nevezővel 5 4
⋅ =
való felcserélése nyomán kapott tört szorzata egyenlő az 4 5
egységgel.
Megjegyzendő
Az közönséges tört inverze a közönséges tört, ahol a és b nullától különböző természetes számok.
Egy törtnek és inverzének szorzata 1:
, bármely a, b ≠ 0 természetes számokra.
Példák
1. A tört inverze a tört, a tört inverze pedig a tört.
2. A tört inverze a tört, amely egyenértékű a 3 természetes számmal.
3. A 2 természetes szám törtként alakban írható, tehát inverze a tört.
8.2. Két közönséges tört osztása

Anna és Bianka sálakat szeretnének készíteni az iskola mazsorettcso-
matematika
Gyakorlati
portja számára.
Hány sál készíthető egy méter hosszú vászonból, ha minden egyes
sálhoz métert használnak?
Megoldás:
Hogy megoldjuk a feladatot, meg kell tudnunk, hányszor fér bele a tört a törtbe.
Másképp mondva, a feladat megoldását megkapjuk, ha elosztjuk a törtet a törttel.
A vászondarabot téglalapként ábrázoljuk, melyből kivágjuk a sálakat.
1 m 1 m 1 m 1 m

A sálak n számára érvényes a következő egyenlőség: .
120
8. lecke
Ezt az egyenlőséget megszorozva a törttel, azt kapjuk, hogy: , vagyis .
Elvégezve a műveleteket: . Tehát 6 sálat lehet készíteni.
Két közönséges tört hányadosa, melyek közül a második nullától különböző, egyenlő az első tört valamint
Megjegyzendő
a második tört inverzének szorzatával:

, ahol b, c, d ≠ 0.
Példák
1. ; 2. ;
3. ; 4. .
4 1 2 11
1. Melyik törtet kapjuk, ha elosztjuk a 2 és törtek különbségét a és 1 törtek összegével?
9 2 3 27
Megoldás:
4 1 4 1 2) 22 9) 1 44 9 35
A 2 és törtek különbsége: 2 - = - = - = .
9 2 9 2 9 2 18 18 18
2 11 2 11 9) 2 38 18 38 56
A és 1 törtek összege: +1 = + = + = .
3 27 3 27 3 27 27 27 27
3
35 56 35 27 5 35 27 5 ⋅ 3 15
A különbség és az összeg hányadosa: : = ⋅ = ⋅ = = .
18 27 18 56 2 18 56 8 2 ⋅ 8 16
2 2
2. Egy zsákban 8 kilogramm szemeskávé van. Hány, egyenként kilogrammos zacskót lehet megtölteni egy
3 3
zsákból?
Megoldás:
A zacskók számát megkapjuk, ha a zsákban levő kávé mennyiségét elosztjuk azzal a mennyiséggel, ami belefér
egy zacskóba.
2 2 26 2 26 3 26
Mivel: 8 : = : = ⋅ = = 13 , ezért 13 zacskót lehet megtölteni kávéval.
3 3 3 3 3 2 2
1. Írjátok le a következő számok inverzeit:
11 16 2 1
a) ; b) ; c) 5 ; d) 7 .
13 7 9 7
2. Végezzétek el az osztásokat:
3 2 4 5 7 23 3 8
a) : ; b) : ; c) : ; d) : ;
4 5 7 11 25 25 17 17
8 11 13 13 16 16 66 33
e) : ; f) : ; g) : ; h) : .
75 25 36 11 19 47 13 5
121
3. Írjátok az eredményt irreducibilis tört alakban:

15 16 16 4 42 7
a) :3; b) 2 : ; c) : ; d) : ;
7 9 27 9 55 5
14 3 16 8 7 14 45 30
e) : ; f) : ; g) : ; h) : .
15 10 35 25 12 3 76 19
4. Vezessétek be az egészeket a törtbe, majd végezzétek el az osztásokat:
1 5 8 1 1 1 1 3
a) 4 : ; b) : 5 . c) 2 : 4 ; d) 5 : 3 .
6 4 9 3 6 3 7 14
4 32
5. a) Határozzátok meg azt a törtet, amelyet megszorozva a törttel, szorzatként a törtet kapjuk.
9 81
4 1
b) Egy irreducibilis tört és 1 szorzata 1 . Határozd meg a törtet.
5 3
31 1 1
a) a szám, illetve 3 és 2 törtek különbségének hányadosát;
12 5 6
7 1 17
b) és törtek összegének, valamint a tört inverzének hányadosát;
34 17 72
1 1 1 1
c) 3 és 2 különbségének, valamint 1 és 2 összegének hányadosát.
5 2 6 3
3 3
7. Péter egy 2 méteres drótkötelet méteres darabokra vág. Számítsátok ki:
10 5
3
a) hány méteres egész darabot kap;
5
b) mennyi a megmaradt rész hossza.
1
8. Márta 7 cm hosszúságú kitűzőket készít. Hány kitűzőt tud készíteni egy 200 cm
2
hosszúságú papírtekercsből?
1. Végezzétek el a műveleteket:
Felmérő
8 18 2 5
a) 4 : ; b) : 9; c) : .
3 7 7 3
3 pont
2. Hozzátok irreducibilis alakra:
18 27 12 9 2 15
a) : ; b) : ; c) 4 : .
56 35 125 25 7 49
3 pont
3 1
3. Anna minden nap kilométert szalad. Hány nap kell szaladjon ahhoz, hogy összesen 7 kilométert
4 2
tegyen meg?
3 pont
Hivatalból: 1 pont
122
9. lecke
9.1. Közönséges tört hatványozása

Péter behajtogat egy papírlapot, két egyforma részre, aztán még egyszer,
Problémahelyzetek
és még egyszer. Miután kihajtogatja a lapot, a hajtogatásból származó

vonalak a lapot téglalapokra osztják.
A lap felszínének hányadrészét jelenti minden egyes téglalap felszíne?
Felelet:
Minden hajtogatás után kapott felszín egykettede az előző felszínnek.
Tehát egy téglalap felszíne a teljes felszínből egyenlő a következő törttel: .

Az eredmény meghatározására három tényezőt szoroztunk össze, mindegyik tényező a következő tört:
. Azt mondjuk, hogy az törtet a harmadik hatványra emeltük.
Megjegyzendő
Legyen egy közönséges tört (ahol a és b természetes számok, b ≠ 0) és n ≥ 2 egy természetes szám.
Az tört n egyenlő tényezővel felírt szorzatát az tört n-edik hatványának nevezzük, jelölése: .
Akkor:
.
tényező
Másképp mondva, törtet úgy hatványozunk, hogy a számlálót és a nevezőt külön-külön a megadott hat-
ványkitevőre emeljük.
Megállapodás szerint, és .
Az , írásmódban az törtet a hatvány alapjának, az n számot pedig hatványkitevőnek nevezzük.
Példák
1. ; 2. ;
3. ; 4. .
9.2. Számítási szabályok hatványokkal

Törtet hatványozva olyan törtet kapunk, melynek számlálója és nevezője természetes számok azonos kitevőjű hatvá-
nyai. Ezért a természetes számok esetén hatványokkal tanult számítási szabályok átruházhatók a törtekre, és hasonló
szabályokat kapunk:
1. Azonos alapú hatványok szorzása
Két azonos alapú hatvány szorzásánál az alapot megőrizzük, a hatványkitevőket pedig összeadjuk:
123
2. Azonos alapú hatványok osztása

Két azonos alapú hatvány osztásánál az alapot megőrizzük, a hatványkitevőket pedig kivonjuk:
3. Hatvány hatványa
Hatványt úgy hatványozunk, hogy az alapot megőrizzük, a hatványkitevőket pedig megszorozzuk:
4. Szorzat hatványa. Azonos kitevőjű hatványok szorzása

Szorzatot úgy hatványozunk, hogy mindegyik szorzótényezőt az adott hatványkitevőre emeljük.
n n n
a c a c
 ⋅  =   ⋅  .
b d  b d
Azonos kitevőjű hatványokat úgy szorzunk, hogy az alapokat összeszorozzuk, a hatványkitevőt pedig megőrizzük.
n n n
a c a c
  ⋅  =  ⋅  .
b d  b d 
5. Hányados hatványa. Azonos kitevőjű hatványok hányadosa
Hányadost úgy hatványozunk, hogy mindegyik tényezőt az adott hatványkitevőre emeljük.
n n n
a c a c
 :  =  :  .
b d  b d 
Azonos kitevőjű hatványokat úgy osztunk, hogy az alapokat elosztjuk, a hatványkitevőt pedig megőrizzük.
n n n
a c a c
  :  = :  .
b d b d
Példák
1. a) ; b) .
2. a) ; b) .
3. a) ; b) .
3 3 3 4 4 4 4
2 5 2 5  1   11   1 11   1 
4. a)  ⋅  =   ⋅   ; b)   ⋅   = ⋅  =  .
3 7 3 7  11   3   11 3   3 
5 5 5 6 6 6 6
4 2 4 2  3   5   3 5  3
5. a)  :  =   :   ; b)  = :   = :    .
9 7 9 7  13   13   13 13   5 
1. Felhasználva a számítási szabályokat, írjátok egyetlen hatványként:

6 12
 144  7
a) a   és   törtek szorzatát;
 49  9
8 8 4 4
 44   8 8 
b) a   :és :    törtek hányadosát.
 55   25 25
 
124
9. lecke
Megoldás:
6 12 6
 144  7  12 2   7 12  12 12  7 12  12 7 12  4 12
a)   ⋅   =   ⋅   =   ⋅  =  ⋅  =   ;
 49  9  7    9   7  9  7 9 3
12 4 3 4 4 4 4 4 4 4
 4   8   4    8   64   8   64 8   64 25   8 
b)   :   =    :   =  :
    = :  = ⋅    .
=
 5   25   5    25   125   25   125 25   125 8   5 
1331 11
2. a) Írjátok a törtet alapú hatványként.
729 9
243
b) Írjátok a törtet olyan hatványként, melynek kitevője 5.
1024
Megoldás:
a) Tudjuk, hogy 11 2 = 11 ⋅ 11 = 121 és 11 3 = 11 ⋅ 121 = 1 331. Mivel 9 3 = 81 ⋅ 9 = 729, azt kapjuk, hogy
3
1331 113  11 
= =   .
729 93  9 
5
243 35  3 
b) Mivel 243 = 35 és 1 024 = 210 = (22)5 = 45, azt kapjuk, hogy = =   .
1024 45  4 
7 5 3 3
1 2 4 11
a)   ; b)   ; c)   ; d)   ;
2 3 9 7
4 2017 1 0
5 3 19 2011 
e)   ; f)   ; g)   ; h)   .
4 3  43   2017 
2. Felhasználva a számítási szabályokat, írjátok egyetlen hatványként:
5 7 3 10 4 6
2 2  3   3   11   11 
a)   ⋅   ; b)   ⋅   ; c)   ⋅   ;
3 3  10   10  5 5
11 4 9 8 22 20
3 3 8 8 13 13
d)   :   ; e)   :   ; f)   :   ;
4 4 3 3  17   17 
11 4 2017
 2 5   14 6    3 0 
g)    ; h)    ; i)    .
 15    27    100  
3. Írjátok egyetlen hatványként:
6 6 9 9 4 2
35  38  33  25  3  49 
a)   ⋅  ; b)   ⋅  ; c)   ⋅  ;
 95   14  50
   22  7
   36 
5 5 6 6 12 6
7  21  13  39  1 1
d)   :  ; e)   :  ; f)  4  :  11  .
 17   17   8   32   6  9
4. Írjátok mindegyik számot a megadott alap hatványaként:
1 1 16 2 125 5
a) alapja ; b) alapja ; c) alapja .
256 2 81 3 216 6
5. Írjátok mindegyik számot megadott kitevőjű hatványként:
1 32 343
a) hatványkitevője 6 ; b) hatványkitevője 5 ; c) hatványkitevője 3.
64 243 216
125
10. lecke Természetes szám vagy közönséges tört adott

törtrészének/százalékának kiszámítása
10.1. Egy természetes szám törtrészének kiszámítása

matematika
Péter és Csaba az iskolai vitakörre járnak. Észreveszik, hogy a 20 résztvevő -öd része VII. osztályos tanuló.
Gyakorlati
Hány VII. osztályos tanuló jár vitakörre?

Megoldás:
Az egységrehozatal módszerét használjuk. Az összes részt-
vevő száma egy egész, vagyis (5 ötöd).
(5 ötöd ) a résztvevőkből 20 tanulót jelent.
(1 ötöd) része a tagoknak 20 : 5 = 4 tanuló.
(3 ötöd) része a tagoknak 3 ⋅ 4 = 12 tanuló.
Tehát a vitakörre 12 hetedik osztályos tanuló jár.

A feladat megoldását gyorsan megkaphatjuk a: számítással.
Hogy megkapjuk egy természetes szám törtrészét, megszorozzuk a törtet azzal a számmal.
Megjegyzendő
Tehát, ha a, b és n természetes számok, és b ≠ 0, akkor:

része n-nek egyenlő vagy része n-nek egyenlő .
Példák
1. a 28 szám -de 14-gyel egyenlő; 2. a 81 szám ‑-de 9-cel egyenlő;
3. a 42 szám -de 18-cal egyenlő; 4. a 77 szám -de 49-cel egyenlő.
Hogy megkapjunk egy számot, melynek ismerjük egy törtrészét, elosztjuk az ismert részt az adott törttel.
Megjegyzés
2 2 5
Példa: Ha -öd része az n számnak egyenlő 30, akkor az n szám egyenlő 30 : = 30 ⋅ = 75 .
5 5 2
10.2. Egy tört törtrészének kiszámítása
A Tisztább környezet — egészségesebb élet kampány keretében Anna

matematika
Gyakorlati
és Kata pillepalackot és műanyag csomagolást szeretnének
összegyűjteni. Egy nap ők összegyűjtik a tervezett mennyiség
‑ad részét.
Milyen mennyiséget gyűjtöttek a lányok azon a napon?
126
10. lecke
Megoldás:
Ha a tervezett mennyiséget egy egésznek tekintjük, akkor ez ‑ot (8 nyolcadot) jelent.
(8 nyolcad) része a tervezett mennyiségnek egyenlő .
Ezért (egynyolcad) része a tervezett mennyiségnek egyenlő .
Akkor (5 nyolcad) része a tervezett mennyiségnek egyenlő .
Tehát azon a napon Anna és Bianka a tervezett mennyiségből kg kilogrammot gyűjtöttek.

A feladat megoldását gyorsan megkaphatjuk a: számítással.
Hogy megkapjuk egy tört törtrészét, összeszorozzuk a két törtet.

Megjegyzendő
Tehát, ha a, b, c és d természetes számok, és b, d ≠ 0, akkor:

része -nek egyenlő .
Példák
1. az -ed ‑ad része , mivel ; 2. az ‑ed -ed része , mivel ;
3. az -ad ‑öd része , mivel ; 4. az ‑ed ‑ed része 1, mivel .
10.3. Egy természetes szám adott százalékának kiszámítása

Egy iskola 1 200 tanulójának 40%-a iskolabusszal jön órákra, 25%-a pedig kerékpárral.
matematika
Gyakorlati
a) Hány tanuló jön iskolabusszal órákra?

b) Hány tanuló jön iskolába kerékpárral?
Megoldás:
Tudjuk, hogy a százalék olyan tört, melynek nevezője 100. Ezt figyelembe véve:
a) azoknak a tanulóknak a száma, akik iskolabusszal jönnek órákra:
1 200‑nak a 40%‑a 40% ‑a 1 200‑nak .
b) azoknak a tanulóknak a száma, akik kerékpárral jönnek órákra:
1 200‑nak 25% ‑a 1 200‑nak .

Megjegyzendő
Hogy megkapjuk egy természetes szám (vagy egy tört) p%‑át, megszorozzuk a törtet az adott ter-
mészetes számmal (vagy az adott törttel).
Tehát, ha p, n, a és b természetes számok, és b ≠ 0, akkor:
a) n-nek a p%-a egyenlő ; b) -nek a p%‑a egyenlő .

Példák
1. 10%-a 20-nak 2, mert ; 2. 150%‑a 40‑nek 60, mert ;
3. 40%-a 3‑nak , mert ; 4. 15%‑a ‑nek , mert .
127
n
1. Határozzátok meg az n természetes számot, ha tudjuk, hogy 240‑nek az ‑ed része egyenlő 140.
12
Megoldás:
n n n n ⋅ 240
(12
Megszorozva az 12 törtet 240-nel megkapjuk 240-nek az 12 ‑ed részét: ⋅ 240 = n ⋅ 20 .
=
12 12
Tehát, n ⋅ 20 = 140, ahonnan n = 7.
2
2. Péter kölcsönad Csabának 10 CD-t elektronikus játékokkal, vagyis saját CD-inek ‑ed drészét.
7
Hány játékokkal teli CD-je van Péternek?
Megoldás:
Meg kell határozzunk egy számot, melynek ismerjük egy törtrészét. Tehát osztási műveletet fogunk végezni.
2 2 7
Ha a 10 CD Péter játékainak ‑ed részét jelenti, akkor Péternek 10 : = 10 ⋅ = 35 játéka van.
7 7 2
1 2 2 3
a) -ét 100-nak; b) -át 336-nak; c) -ét 75-nek; d) -ét 777-nek;
4 3 5 7
11 4 3 1
e) -át 64-nek; f) -ét 162-nek; g) -ét 143-nak; h) 1 -át 1 001-nek.
8 9 11 13
2. Számítsátok ki, az eredményt írjátok irreducibilis alakban, és emeljétek ki az egészeket a törtből, ahol lehetséges:
1 3 3 4 7 15 5 18
a) ‑át -nek; b) -ét -nak; c) -ét -nek; d) -ét -nek;
3 7 4 3 5 19 12 5
9 22 2 3 3 11 4 1
e) -ét ‑nek; f) -ét 6 -nek; g) 2 -ét -nek; h) 1 -ét 2 -nek.
11 27 5 7 11 45 5 27
a) 1%‑át 100-nak; b) 5%‑át 20‑nak; c) 10%‑át 40‑nek; d) 12%‑át 375‑nek;
e) 25%‑át 256‑nak; f) 80%‑át 405‑nek; g) 200%‑át 208‑nak; h) 350%‑át 72‑nek.
4. Számítsátok ki a következő mennyiségek 7%‑át:
a) 1 200 kg ; b) 800 liter ; c) 12 000 lej ; d) 500 km.
1 5
5. Mártanak 4 méter szalagja van. Az osztály díszítéséhez elhasznájla a szalag ‑od részét. Hány méter szalagot
2 6
használt el?
1 3
6. Péter otthonától a stadion 5 km távolságra van, Csaba otthonától pedig ennek a távolságnak a ‑ed részére
4 7
van a stadion.Hány kilométerre lakik Jancsi a stadiontól?
7. Egy előadásra háromféle jegyet adtak el, összesen 2 500 darabot: a jegyek 15%‑a 14 lejes jegy, 56%‑a 10 lejes,
a többi pedig 5 lejbe kerül. Számítsátok ki a teljes bevételt.
7
8. Egy mezőgazdasági terület 320 egyforma parcellára van felosztva. Búzát termesztenek a parcellák ‑od részén,
16
kukoricát a parcellák 30%–án, a többin pedig napraforgót. Hány parcellán termesztenek búzát , illetve napraforgót?
128
10. lecke
9. Egy tonna üzemanyag ára 4 800 lej. Felemelik az árát 3%‑kal. Mennyibe kerül egy tonna üzemanyag áremelés után?
10. Egy síkképernyős televízió ára 2 400 lej. Akciósan leviszik az árát 12%‑kal. Mennyibe kerül a televízió akciósan?
3
11. A gyalogtúrán Iskola másként hetében a kis felfedezők reggel megtettek 9 km‑t, vagyis az egész útvonal ‑töd
5
részét. Mennyit kell még megtegyenek?
12. Márta kedvenc írójának könyvéből a megjelenés napján 24 kötetet adtak el, vagyis a könyvüzletbe hozott összes
6
kötet ‑ed részét. Hány kötetet hoztak a könyvüzletbe?
11
13. Ahhoz, hogy egy gyerektábor egy nyári hónapon át működjön, 180 000 lejre van szükség. Az alábbi táblázat
tartalmazza a költségeket százalékban kifejezve. Számítsátok ki, és írjátok a táblázatba a költségeket lejben
kifejezve.
Tevékenységek Más
Költségek étkezés karbantartás szállítás
kulturális sport költségek
százalékban 52% 23% 9% 7% 5% 4%
lejben
14. Anna és édesanyja kétféle salátát készít a vendégeknek: Caesar-salátát és Gourmet-salátát. A táblázatban fel
vannak tüntetve a hozzávalók egy adaghoz.
hozzávaló
paradicsom saláta hagyma uborka paprika olajbogyó
Saláta
1 1 1 1 1
Caesar kg kg kg kg kg —
4 6 10 5 10
1 1 1 1 1
Gourmet kg kg kg — kg kg
5 5 10 10 7
a) Hány kilogramm uborka szükséges két adag Caesar-saláta és három adag Gourmet-saláta elkészítéséhez?
b) Melyik esetben használnak fel több paradicsomot: hét adag Caesar-salátához vagy kilenc adag Gourmet‑salátához?
c) Melyiknek nagyobb a tömege: egy adag Caesar‑salátának vagy egy adag Gourmet‑salátának?
Felmérő
1 3 4
a) ‑át 1 000 lejnek; b) ‑ét 240 kilogrammnak; c) ‑ét 270 méternek.
8 5 9
3 pont
a) 1 700 lej 17%‑át; b) 25 centiméter 24%‑át; c) 1 400 gramm 41%‑át.
3 pont
3. Az iskola kosárlabdacsapatában 20 tanuló van. Háromötödük V. osztályos tanuló. Hány ötödikes tanuló
van a kosárlabdacsapatban?
3 pont
Hivatalból: 1 pont
129
Értékelés Közönséges törtek; valódi törtek, egységnyi törtek, áltörtek; százalékok

• Egyenértékű törtek (ábrázolással) • Azonos nevezőjű/számlálójú törtek
összehasonlítása; közönséges tört ábrázolása a számegyenesen
21 36
1. tört nevezője: 2. tört számlálója:
5 47
a) 21 b) 5 a) 36 b) 47
41 n
3. Ha egységnyi tört, akkor n egyenlő: 4. áltört, ha n egyenlő:
n 16
a) 12 b) 14 c) 41 d) 67 a) 5 b) 16 c) 18 d) 9
n 16
5. valódi tort, ha n egyenlő: 6. Ha p% = , akkor p egyenlő:
16 100
a) 16 b) 5 c) 37 d) 25 a) 100 b) 16 c) 116 d) 84
15 n 18 18
7. Ha < , akkor n lehet: 8. Ha < , akkor n lehet:
7 7 11 n
a) 17 b) 11 a) 9 b) 13
125 8 5 n
9. Ha = n és n természetes szám, akkor n 10. Tudva, hogy 5 = , akkor n egyenlő:
9 9 7 7
egyenlő:
a) 125 b) 13 c) 117 d) 8 a) 5 b) 7 c) 40 d) 32
11. 24 és 16 legkisebb közös többszöröse egyenlő: 12. 24 a következő számok legkisebb közös többszöröse:
a) 48 b) 32 c) 64 d) 80 a) 5 és 6 b) 9 és 6 c) 4 és 9 d) 3 és 8
13. 36 és 24 legnagyobb közös osztója: 14. 6 a következő számok legnagyobb közös osztója:
a) 18 b) 12 c) 36 d) 4 a) 12 és 36 b) 12 és 18 c) 14 és 18 d) 16 és 21
7 24
15. 5-tel bővítve a törtet, az eredmény: 16. 3-mal egyszerűsítve a törtet, az eredmény:
16 39
12 35 2 75 4 72 324 8
a) b) c) d) a) b) c) d)
21 80 11 165 13 117 393 13
21 8 37 12
17. A + számítás eredménye: 18. A - számítás erdménye:
5 5 9 9
29 29 25 25
a) b) a) b)
5 10 81 9
5 7 16 32
19. A ⋅ számítás eredménye: 20. A : számítás eredménye:
21 10 27 9
12 35 1 2
a) b) a) b)
210 210 6 3
130
Értékelés
31 2
3
21. A tört inverze: 22. A   számítás eredménye:
25 3
13 25 6 8
a) b) a) b)
52 31 9 27
23. Határozzátok meg az a, b, c, d és e természetes szá- 24. Párosítsátok az A oszlopban található mindegyik tört-
mokat az alábbi táblázatból: höz B oszlopból a megfelelő elnevezést.
Eredeti törtek Közös nevezőre hozott törtek A B

3 a b 10 34
és és Egységnyi tört
4 6 12 12 16
4 7 c 7 15 Valódi tört
és és
5 15 15 15 35 Áltört
d 11 63 110 22 Irreducibilis tört
és és
e 9 90 90 22
25. Állapítsátok meg, hogy az alábbi kijelentések közül 26. Határozzátok meg az a, b, c és d számokat az alábbi
melyik igaz (I), és melyik hamis (H): táblázatból.
3 12 2 a
a) és egyenértékű törtek és egyenértékű törtek
5 20 3 6
91 b 28
b) irreducibilis tört és egyenértékű törtek
21 5 10
5)
3 8 4 2
c) = és egyenértékű törtek
5 10 c 9
36(3 12 12 24
d) = és egyenértékű törtek
81 27 5 d
27. Végezzétek el:

2 2 2 2
 2  11 11  1  1  1
a) 2 :   + : ; b)  3 -  +  2 -  -  1  ;
 3  5 10  3   2   2
 1 2 5  7 2 5  1  12 1   1  1  1  1
c)  + +  : - ⋅  ⋅ :  5 ⋅ - 1  ; d)  1-  ⋅  1-  ⋅  1-  ⋅…⋅  1-  .
 2 3 6  12 5 6  4  25 3   2  3  4  50 
1
28. Egy kerékpáros három nap alatt tette meg a 240 km hosszú útvonalat. Első nap megtette az út ‑ad részét és
3
még 15 kilométert. Második nap megtette a megmaradt út 40%‑át és még 4 km‑t, harmadik nap pedig a maradék
utat. Hány kilométert tett meg harmadik nap?
3 2
29. Egy személynek S pénzösszege van. Első nap elkölti az S összeg ‑ed részét, második nap az S összeg ‑öd
10 5
részét, harmadik nap pedig az S összeg 25%‑át.Mennyit költött első nap, ha a végén 600 leje maradt?
ab 7
30. Határozzátok meg az összes alakú közönséges törtet, melyek egyenértékűek a törttel.
cd 15
131
Simon Stevin (1548/49–1620) flamand matematikus és mérnök volt, a tudomány
és technika több területén alkotott.
Stevin bevezette a tizedes törtek jelölését. Az 1585-ben megjelentetett De Thiende
(A tizedesek művészete) című művében, bevezeti az egységtörteket és az egyip-
tomi törteket.
A tizedes törteket már az arab matematikusok idejében használták, mint Al‑Kashi,
de Stevin volt az első, aki lehetővé tette a használatukat. Stevin bonyolult jelölést
használt, az egészrészt a törtrésztől elválasztó tizedesvessző helyett egy bekari-
kázott nullát használt és minden tizedesjegyet megszámozott.
184 0 5 1 4 2 2 3 9 4 0 a 184,54290 szám Stevin-féle jelölése
A tizedesvesszőt csak a XVII. elején vezette be Bartholomaeus Pitiscus német

matematikus.
V.
tanítási
egység Tizedes törtek
1. lecke Tizedes törtek; közönséges törteknek, amelyeknek nevezője 10 valamely
hatványa, tizedes törtek formájába való felírása; véges tizedes tört átalakítása
közönséges törtté
2. lecke Becslések; véges tizedes törtek összehasonlítása, rendezése

és a számtengelyen való ábrázolása
3. lecke Véges tizedes törtek összeadása és kivonása
4. lecke Véges tizedes törtek szorzása
5. lecke Két természetes szám osztása tizedes tört eredménnyel; alkalmazás:

két vagy több természetes szám számtani középarányosa; egy közönséges
tört átalakítása tizedes törtté; szakaszosság
6. lecke Egy véges tizedes törtnek egy nullától különböző természetes számmal való
osztása; Két véges tizedes tört osztása. Egy szakaszos tizedes tört közönséges
törtté való átalakítása
7. lecke Pozitív racionális szám; racionális számokkal végzett műveletek sorrendje
8. lecke Aritmetikai módszerek olyan feladatok megoldására, ahol a hosszúság,

terület, térfogat, tömeg, idő és pénzegységek fordulnak elő
9. lecke Adatszervezési feladatok. Gyakoriság. Vonal grafikonok.

Egy statisztikai adathalmaz átlaga
SZÁMOK. AZ ADATOK SZERVEZÉSE
V Tizedes törtek
1. lecke Tizedes törtek; azon közönséges törtek felírása tizedes

törtként, melyek nevezői 10-nek hatványai; véges
tizedes tört átalakítása
1.1. Közönséges törteknek, amelyeknek nevezője 10 valamely hatványa, tizedes törtek
formájába való felírása
Anna azt tapasztalja, hogy egy olyan méretezett edényt, mint amilyen a mellékelt ábrán
Probléma
helyzet
látható, meg tud tölteni 10 kancsó vízzel. Észreveszi, hogy ha 3 kancsó vizet tölt az
edénybe, a víz szintje a 0,3 fokozathoz ért. 1
Elemzés 0,9
0,8
1 0,7
Egy kancsó víz az ‑ed részét jelenti az edénybe elférő teljes mennyiségnek. Három 0,6
10 0,5
0,4
3
0,3
0,2
kancsó víz a ‑ed részét jelenti az edénybe elférő teljes mennyiségnek. Anna követ- 0,1
10
3
keztetése az volt, hogy egyenlő 0,3-mal.
10
Megjegyzendő
Az tört egy tizedet jelent, úgy írjuk, hogy 0,1 és úgy olvassuk ki, hogy nulla egész egy.
Az tört egy századot jelent, úgy írjuk, hogy 0,01 és úgy olvassuk ki, hogy nulla egész nulla egy.
Az tört egy ezredet jelent, úgy írjuk, hogy 0,001 és úgy olvassuk ki, hogy nulla egész nulla
nulla egy.
Minden olyan közönséges tört, amelynek nevezője 10 valamilyen hatványa, átírható tizedes törtté úgy,
Szabály
hogy vesszőt teszünk a számláló annyi számú számjegycsoportja elé, mint amennyi a nevezőben talál-
ható 10 hatványában a kitevő értéke. Ha szükséges, akkor nullákat írunk a számláló elé.
Példák
1. ; 2. ; 3. ; 4. ;
5. ; 6. ; 7. ; 8. .
Megjegyzések
1. A törtet rendre 10‑zel, 100‑zal, 1 000‑rel bővítve kapjuk, hogy , vagyis
0,3 = 0,30 = 0,300 = 0,3000. Következésképpen, ha egy tizedes tört törtrésze után nullákat illesztünk,
ugyanazt a tizedes törtek kapjuk.
2. A tizedes törtnek két, vesszővel elválasztott része van: az egész része, amelyet a vessző előtti szám alkot
és a törtrésze, amely a vessző utáni számcsoportból áll. A tizedesjegyek elnevezését (vagyis a tizedesves�-
sző utáni számjegyekét) és a számukat az alábbi táblázat tartalmazza a 47,392 ; 123,75 és 5,234 esetén:
Példák
Tizedes Tizedek Tizedek Századok Századok Ezredek Ezredek

tört számjegye száma számjegye száma számjegye száma
47,392 3 473 9 4 739 2 47 392
123,75 7 1 237 5 12 375 0 123 750
5,234 2 52 3 523 4 5 234
134
1. lecke
1.2. Egy véges tizedes tört átalakítása közönséges törtté

Mit veszünk
A 0,5 tizedes tört egyenlő az közönséges törttel.

észre
0 0,5 1 m
Az 1,5 tizedes tört egyenlő az közönséges törttel.
A 0,53 tizedes tört egyenlő az közönséges törttel. 0 1 m
A 4,53 tizedes tört egyenlő az közönséges törttel.
Minden véges törtrészű tizedes törtet átalakíthatunk egy olyan közönséges törtté, amelynek a számlálója
Szabály
az a természetes szám, amit a tizedes vessző elhagyásával kapunk és a nevezője pedig 10‑nek az hat-
ványa, melynek kitevője a törtrész véges tizedesejegyeinek számával egyenlő.
1. A 4,35 tizedes törtnek, közönséges törtté alakításakor a következőképpen járunk el:

Példák
• a tizedesvessző elhagyásából származó természetes szám 435, tehát a számláló 435 lesz;

• a 4,35 tizedes törtnek két tizedesjegye van a 3 és az 5, tehát a számláló 102 = 100 lesz.
Következésképpen: .
2. A 0,123 tizedes tört esetén hasonlóan járunk el:

• a tizedesvessző elhagyásából származó természetes szám 123, tehát a számláló 123 lesz;
• a 0,123 tizedes törtnek három tizedesjegyee van a 1, 2 és 3, tehát a számláló 103 = 1 000 lesz.
Következésképpen: .
Általában, .
3. A 6,584 szám felírható úgy, mint a következő összeg: , mivel

6584 6000 500 80 4 5 8 4
6,584 = = + + + 6+ +
= + .
1000 1000 1000 1000 1000 10 100 1000
Általában, .
1. Határozzátok meg az a, b, c, d és e számokat tudva, hogy: .

Megoldás:
.
. Kapjuk, hogy a = 2, b = 3, c = 3, d = 4, e = 7.
2. Határozzátok meg az n természetes számot tudva, hogy: a) ; b) .

Megoldás:
a) vagy vagy , ahonnan kapjuk, hogy n = 320.
b) vagy vagy , ahonnan kapjuk, hogy n = 123.
135
V Tizedes törtek 1. lecke
1. Írjátok fel a következő tizedes törteket:
a) három tized; b) két egész és hét század; c) negyvenhárom ezred;
d) huszonnyolc ezred; e) hat egész és hét század; f) kilenc század.
2. Legyen a 26,784 szám. Írjátok le újra a következő mondatokat, megfelelően kiegészítve a hiányzó részeket:
a) A tízesek számjegye … , a tizedek számjegye pedig … .
b) A szám egész része … , a törtrésze pedig … .
c) A századok számjegye … , a századok száma pedig … .
d) Az adott szám … ezredet tartalmaz, az ezredek számjegye pedig … .
3. Írjátok át tizedes törtek formájába a következő törteket: , , , , , , .
4. Alakítsátok át a következő tizedes törteket közönséges törtté: 0,02 ; 1,023 ; 45,32 ; 156,003 ; 7,8 ; 0,9.
5. Határozzátok meg, hogy a következő számpárok esetén mikor egyenlő a tizedes tört a közönséges törttel:
, , , , .
6. Bővítsétek a törteket úgy, hogy a nevezőben 10-nek egy hatványát kapjátok, majd írjátok a törteket tizedes tört alakba:
, , , , , , , , .
7. Írjátok fel tizedes tört alakba:

a) ; b) .
8. Határozzátok meg az n természetes számot tudva, hogy:
a) ; b) ; c) .
Az V. osztály tanulóit három csoportra osztják. Minden csoport

Csoportmunka
2,4 1,4
a mellékelt ábrán látható tartalmú kartonlapocskát kap, amelyen 0,3
tizedes törtek és közönséges törtek szerepelnek. A feladat az, 1,1
0,4
hogy tanulók tizedes törtekből és közönséges törtekből álló 0,03
párokat alkossanak úgy, hogy ezek egyenlők legyenek.
0,11 0,96
Felmérő
1. Alakítsátok át tizedes törtté: a) ; b) .

2 pont
2. Írjátok át közönséges tört alakba: a) 0,034 ; b) 11,08.
2 pont
3. Határozzátok meg az a és b természetes számok összegét
tudva, hogy és . 2 pont
4. Határozzátok meg az a, b és c számokat tudva, hogy .

3 pont
Hivatalból: 1 pont
136
2. lecke
2. lecke Közelítések; véges tizedes törtek összehasonlítása,

rendezése és a számegyenesen való ábrázolása
Anna vásárolt magának egy csokit, ami 14,75 lejbe került, Péter pedig egy üdítőt vásá-
matematika
Gyakorlati
rolt, ami 14,3 lejbe került.

a) Melyik gyerek fizetett többet a vásárolt termékért?
b) A két ár közül melyik van közelebb a 14 lejhez? Hát a 14,5 lejhez? Hát a 15 lejhez?
Megoldás:
a) Összehasonlítjuk a tizedes törteket 14,75 = 1 475 század > 1 430 század = 14,3.
A két ár összehasonlításához, alkalmazhatjuk a nekik megfelelő közönséges törteket is. Tehát
és . Mivel a törteknek ugyanaz a nevezője és 1 475 > 1 430, követ-
kezik hogy, Anna többet fizetett, mint Péter.

b) A 14‑hez való közelítés érdekében össze fogjuk hasonlítani a következő különbségeket:
, és , mivel 30 < 75, azt kapjuk, hogy
14,3 közelebb van a 14‑hez.
Hasonlóan, , és , mivel 25 > 20, azt
kapjuk, hogy 14,3 közelebb van 14,5-höz és 14,75 közelebb van a 15-höz.
Azt mondjuk, hogy 14 a 14,3 számnak az egészhez való közelítése hiánnyal és 15 a 14,75 számnak az
egészhez való közelítése többlettel.
Általában két tetszőleges tizedes tört összehasonlításakor az egész részüket hasonlítjuk össze.
Megjegyzendő
1. Ha különböznek, akkor az a nagyobb, amelyiknek az egész része nagyobb.

Példák:
a) A 34,12 és 32,988 számok közül a nagyobbik 34,12, mivel 34 > 32.
b) A 306,99 és 99,10 számok közül a nagyobbik 306,99, mivel 306 > 99.
c) A 123,4 és 12,34 számok közül a nagyobbik 123,4, mivel 123 > 12.
2. Ha az egész részek egyenlők, akkor balról jobbra összehasonlítjuk az azonos rangú tizedesjegyeket;
a nagyobbik szám az lesz, amelynek az első különböző tizedesjegy párban nagyobb az értéke.
Példák:
a) Összehasonlítva a 39,47 és 39,49 számokat, észrevesszük, hogy: 39 = 39 (egész részek), 4 = 4
(tizedek) és 7 < 9 (századok), tehát 39,47 < 39,49.
b) Összehasonlítva a 124,456 és 124,462 számokat, észrevesszük, hogy: 124 = 124 (egész részek),
4 = 4 (tizedek) és 5 < 6 (századok), tehát 124,456 < 124,462.
c) Összehasonlítva a 76,5 és 76,49 számokat, észrevesszük, hogy: 76 = 76 (egész részek) és 5 > 4
(tizedek), tehát 76,5 > 76,49.
A tizedes törtek rendezését ugyanúgy végezzük, mit a természetes számok esetén:
• növekvő sorrendbe (a legkisebbtől a legnagyobbig): 2,5 < 3,14 < 45,18 < 309,2 < 6 005,1 ;
• csökkenő sorrendbe (a legnagyobbtól a legkisebbig): 204,9 > 185,63 > 23,4 > 5,9876 > 0,74.
Nagyon sok esetben, a könnyebb számítások elvégzése céljából, kerekítenünk kell a számítása-
Szabály
inkban szereplő számainkat. A kerekítés egy hiánnyal, vagy többlettel való közelítés, amelyet a
következőképpen végzünk:
1. leolvassuk a kerekítendő számjegy jobboldalán szereplő számjegyét;
2. ha ez a számjegy 0, 1, 2, 3 vagy 4, akkor elhagyjuk; ha pedig ez 5, 6, 7, 8, 9, akkor megnöveljük
egy egységgel a kerekítendő számjegy értékét.
137
V Tizedes törtek
A kerekítendő Kisebb‑e Hiánnyal/

Példák
A kerekítendő A kerekítés
Az adott szám számjegy ez a számjegy, többlet‑tel való
számjegy utáni szám
rendje mint 5? megözelítés
13,5 egységek 5 nem többlet 14
423,7 tízesek 3 igen hiány 420
18 674,1 százasok 7 nem többlet 18 700
11 293,5 ezresek 2 igen hiány 11 000
4,279 tizezedek 7 nem többlet 4,3
0,3651 századok 5 nem többlet 0,37
8,25346 ezredek 4 igen hiány 8,253
Ábrázolni akarjuk a számegyenesen az 1,48 számot. Az 1 és 2 osztópontok által meghatározott szakaszt tíz egyenlő
hosszúságú szakaszra osztjuk. Ezek után az 1,4 és 1,5 osztópontok által meghatározott szakaszt újabb tíz egyenlő
részre osztjuk. Most már tudjuk azonosítani 1,4 és 1,5 között az 1,48 számot.
Példák
0 1 2 3
1 1,1 1,2 1,3 1,4 1,5 1,6 1,7 1,8 1,9 2
1,4 1,41 1,42 1,43 1,44 1,45 1,46 1,47 1,48 1,49 1,5
A 2,5 ; 3,85 számok ábrázolása a számegyenesen:.

0 1 2 3 4
2,5 3,85
Megjegyzés
A természetes számok rendezéséhez hasonlóan, két olyan tizedes törtnek az ábrázolása esetén, amelyeknek
véges nullától különböző tidedesjegye van, a kisebbik közelebb fog elhelyezkedni a nullához a számegyenesen.

1. Írjatok három 7,3 és 7,42 között található tizedes törtet.
Megoldás:
Tudjuk, hogy 7,3 = 7,30. Mivel 30 < 31 < 32 < 37 < 42, a kért tizedes törtek: 7,31 ; 7,32 és 7,37.
2. Hány darab két tizedesjeggyel rendelkező tizedes tört van 6,58 és 6,71 között?
Megoldás:
A két tizedesjeggyel rendelkező 6,58 és 6,71 közé eső tizedes törtek: 6,59 ; 6,60 ; 6,61 ; … ; 6,70.
Összesen 70 - 59 + 1 = 12 tizedes tört van.
3. Hány abc alakú természetes szám teljesíti a összefüggést?

Megoldás:
Alkalmazzuk a közönséges törtekké való átalakítást: és .
Felírjuk azt is, hogy . Következik, hogy vagyis 350 ≤ abc < 425.
A keresett számok: 350, 351, …, 424. Összesen 424 - 350 + 1 = 75 szám van.
138
2. lecke
4. Soroljátok két egymásután következő természetes szám közé az alábbi tizedes törteket: a) 0,05 ; b) 34,9.
Megoldás:
a) 0 < 0,05 < 1 ; b) 34 < 34,9 < 35.
5. Írjatok fel három, 8,3 és 8,4 közé eső tizedes törtet.
Megoldás:
Írhatjuk, hogy 8,3 = 8,30 és 8,4 = 8,40.
Három 8,30 és 8,40 közé eső tizedes tört lehet például 8,31 ; 8,32 és 8,37.
Alkalmazhatjuk a 8,3 = 8,300 és 8,4 = 8,400, alakokat, ahonnan írhatjuk például a 8,301 ; 8,348 és 8,399 tizedes
törteket.
1. Hasonlítsátok össze a tizedes törteket:

a) 1,7 és 1,8 ; b) 23,5 és 23,51 ; c) 304,2 és 204,2 ;
d) 15,7 és 15,70 ; e) 0,34 és 0,44 ; f) 0,07 és 0,007.
2. Helyettesítsétek a „ “ jelet a „<“, „=“ vagy „>“ jelekkel ahhoz, hogy igaz mondatokat kapjatok:
a) 3,8 3,4 ; b) 5,29 5,43 ;
c) 13,621 13,62 ; d) 15,39 15,215.
3. A következő állítások mindegyikéhez írjatok egy „I“ (ha az állítás igaz) vagy „H“ (ha az állítás hamis) betűt:
a) 2,39 < 2,23 ; b) 6,8 = 6,80 ; c) 3,14 > 3,03 ;
d) 14,132 < 15,1 ; e) 12,169 = 11,169 ; f) 6,782 > 6,78.
4. Írjátok növekvő és csökkenő sorrendbe a következő tizedes törteket:
a) 7,9 ; 0,5 ; 4,25 ; 0,09 ; 63,7 ; b) 2,7 ; 3,8 ; 1,7 ; 0,95 ; 0,03 ; 0,45.
5. Ábrázoljátok a valós számtengelyen a következő tizedes törteket: 0,7 ; 1,5 ; 2,3 ; 2,5 ; 3,2 ; 4 ; 1,3 ; 2 ; 3,6 és 4,2.
6. Kerekítsétek a 23,145 tizedes törtek a legközelebbi századhoz, tizedhez, egységhez, tízeshez.
7. Helyezzétek a következő tizedes törteket két egymásutáni természetes szám közé:
a) 3,12 ; b) 0,5 ; c) 6,29 ; d) 23,24.
8. Írjatok három, az adott számpárok közé eső tizedes törtet:
a) 7,21 és 7,23 ; b) 6,19 és 6,2 ; c) 8,342 és 8,343 ; d) 7,003 és 7,28.
9. Hány darab n természetes szám teljesíti a következő kifejezést: ?
Anna és Péter az „a,b“ játékot játsszák. A játék folyamán csak a,b alakú tizedes törteket szabad hasz-
Játék
náljanak. Anna mond egy tizedes törtet, például 2,5. Péter mond egy Annáétól különböző tizedes törtet,
például 4,3. Ekkor Annának egy, a kettő közé eső tizedes törtet kell mondania, például, 3,4. Akkor Péter
egy, a 3,4 és 4,3 közötti tizedes törtet kell mondjon, például 3,9. És így tovább. A játék akkor ér véget,
amikor egyik játékos sem tud már a,b alakú tizedes törtet mondani. Akkor a másik játékos fog győzni.
Játsszátok ti is ezt a játékok az 1,4 és 5,2 számokból kiindulva.
1. Hasonlítsátok össze a tizedes törtpárokat: a) 1,23 és 1,3 ; b) 453,012 és 452,987.

Felmérő
2 pont
2. Írjátok növekvő sorrendbe a következő tizedes törteket: 5,671 ; 56,71 ; 0,5671 és 567,1. 2 pont
3. Ábrázoljátok a számegyenesen a következő tizedes törteket: 0,25 ; 7,5 ; 3,4 és 9,75. 2 pont
4. a) Kerekítsétek a 23,72 tizedes törtet a legközelebbi tizedeshez.
b) Adjatok példát két F és f, tizedes törtre úgy, hogy igaz legyen az F < 12,35 < f összefüggés.
c) Írjatok egy 7,124 és 7,13 közé eső tizedes törtet.
3 pont
Hivatalból: 1 pont
139
V Tizedes törtek
3.1. Véges tizedes törtek összeadása

Annának két 0,28 m és 0,69 m hosszúságú fadarabja van.
matematika
Gyakorlati
A fadarabokat egymás végéhez illeszti egy asztalon.

Milyen hosszú az így kapott új alakzat, amelyet a két fadarab képez?
Megoldás:
Ahhoz, hogy az alakzat hosszát megtudjuk állapítani, el kell végeznünk a következő összeadást 0,28 + 0,69.
A lenti ábrán az összeadás vizuális módját látjuk: 0,28 = 2 tized és 8 század, 0,69 = 6 tized és 9 század.
Összeadjuk a századokat a századokkal és 17 századot kapunk, vagyis 1 tizedet és 7 századot. Összeadjuk
a tizedeket és 9 tizedet kapunk. Végül, kapunk 9 tizedet és 7 századot, azaz 0,97. Az alakzat hossza 0,97 m.
0,28 + 0,69 = 0,97
Észrevesszük, hogy, a tizedes törteket az 0,28 módon leírva és elvégezve az összeadást 0,28 +
0,69 0,69
megkapjuk az eredményt.
0,97
Két véges tizedes törtet a következőképpen adunk össze: egymás alá helyezzük a tizedes törteket úgy, hogy
Megjegyzendő
az első tört egész része legyen a második tört egész része alatt, a tizedesvesszők egymás alatt, a tizedek
egymás alatt, a századok egymás alatt, és így tovább. Ezek után a természetes számok összeadási szabá-
lya alapján összeadjuk őket. A végén a tizedes vesszőt is levisszük az összeghez, a tagok vesszői alá.
Példák
1. 10,3 + 2. 24,25 + 3. 75,468 + 4. 0,44 +

4,5 0,97 256,309 29,107
14,8 25,22 331,777 451,7529
481,2999
3.2. Véges tizedes törtek kivonása

Péter egy szénsavmentes palack vizet vásárol, amely 3,5 lejbe kerül. Mennyi visszajárót kap Péter, ha egy
matematika
Gyakorlati
10 lejes bankjeggyel fizetett?

0 9 10 0 9 10
Megoldás:
10 = 10,0 - 10,0 - 10,0 -
A visszajáró kiszámításához, el kell végeznünk a 10 - 3,5.
3,5 3,5 3,5
kivonást. Az összeadáshoz hasonló technikát alkalmazunk
5 6,5
úgy, mint ahogy a mellékelt ábrán látható.
140
3. lecke
Két véges tizedes törtet a következőképpen vonunk ki egymásból: a két tizedes törtet egymás alá
Megjegyzendő
helyezzük, a kivonandót a kisebbítendő alá úgy, hogy a tizedesvesszők is egymás alatt legyenek, kivonjuk
egymásból a számokat úgy, ahogy a természetes számok esetén, a végén a tizedesvesszőt lehozzuk a
különbséghez is a tagok tizedesvesszői alá.
1. 12,7 - 2. 14,75 - 3. 0,4853 - 4. 43,256 -

Példák
5,8 1,26 0,2178 21,8

6,9 13,49 0,2675 21,456
1. Ha a kisebbítendőnek kevesebb tizedesjegye van, mint a kivonandónak, akkor a törtrészhez nullákat
Megjegyzések
írunk (a végéhez) ahhoz, hogy ugyanannyi számú tizedesjegyünk legyen.

Példák: 3,60 - 218,00 -
a) 3,60 - 2,18 = 3,60 - 2,18 = 1,42 2,18 12,45
b) 218 - 12,45 = 218,00 - 12,45 = 205,55 1,42 205,55
2. Az összeadást és a kivonást a következőképpen is elvégezhetjük: a tizedes törteket közönséges törtté
alakítjuk, elvégezzük a közönséges törtekkel a műveleteket, majd a végén az eredményt visszaalakít-
juk tizedes tört formájába.
a) ; b) ;
c) ; d) .

1. Adjatok példát két véges tizedes törtre, amelyeket összeadva az eredmény 11,23 lesz.
Megoldás:
A stratégiánk az, hogy egy 11,23‑nál kisebb véget tizedes törtet keressünk. Legyen például ez 9,7. Elvégezzük
a kivonást 11,23 - 9,7 = 1,53. Tehát az adott feltételeket teljesítő véges tizedes törtekre egy példa: 1,53 és 9,7.
2. Ha kisebbítendőt 10-zel növeljük és a kivonandót pedig 4,5-tel, számítsuk ki, hogy mennyivel növekszik az eredeti
különbség.
Megoldás:
Legyen D - S = R az eredeti kivonás. A tagok megváltoztatásának következményeképpen, az új művelet a következő:
(D + 10) - (S + 4,5) = D + 10 - S - 4,5 = D - S + (10 - 4,5) = R + 5,5.
Tehát az eredeti különbség 5,5‑tel növekedik.
3. Határozzátok meg az a és b nullától különböző számjegyeket tudva, hogy a,b + b,a = 2,2.
Megoldás:
, és . Kapjuk, hogy vagy ab + ba = 22 sau 11a + 11b = 22 vagy
11(a + b) = 22 vagy a + b = 2. A keresett számjegyek 1 és 1.
a) 2,3 + 8,5 ; b) 5,4 + 3,6 ; c) 4,25 + 0,14 ;
d) 125,4 + 96,32 ; e) 17,5 + 32,32 + 10 ; f) 11,05 + 4,275 + 90.
2. Egy raktárban 126,75 tonna liszt található és még hoztak 24,5 tonnát. Mekkora mennyiségű liszt van most
a raktárban?
141
3. Egy zöldség boltban 29,72 kg citrom volt és eladtak 14,35 kg‑ot. Mekkora mennyiségű citrom maradt?
a) 7,8 - 4,3 ; b) 11,6 - 5,8 ; c) 23,34 - 14,8 ;
d) 41,59 - 16,2 ; e) 63,31 - 44,308 ; f) 205,4 - 3,49.
5. Egy 34,5 m-es szövetgöngyölegből első nap 14,15 m‑t adtak el, a második nap 2,7 m‑rel kevesebbet, mint az első
nap. Milyen hosszúságú a második nap után megmaradt darab?
6. Egy kerékpáros az első nap 21,25 km‑t tett meg, a második napon 7,3 km‑rel többet, mint az első nap és a harmadik
napon pedig 10 km‑rel többet, mint a második nap. Mekkora távolságot tett meg a kerékpáros a három nap alatt?
7. Egy vonatnak 3 óra alatt 208 km‑t kell megtennie. Az első órában 70,75 km‑t tett meg, a második órában 9,5 km‑rel
kevesebbet, mint az első órában. Mekkora távolságot kell megtennie még a harmadik órában?
a) 13,5 + 2,7 - 6,8 ; b) 5,23 - 2,23 + 14,9 ; c) 81,43 + 18,57 - 23,64 ;
d) 456,258 - 208,208 + 54,65 ; e) 18,3458 - 6,0059 + 10,203 ; f) 79 - 23,503 - 4,8563 + 1,8.
9. a) Adjatok példát két tizedes törtre, amelyek összege legyen 7,73.
b) Adjatok példát két tizedes törtre, amelyek különbsége legyen 11,2.
10. Határozzátok meg azokat az a és b nullától különböző számjegyeket, amelyekre igaz, hogy az a,b + b,a = 3,3.
11. Ha a kisebbítendőt 23,456‑tal növeljük és a kivonandót 1,544‑gyel csökkentjük, számítsátok ki, mennyivel nő
az eredeti különbség.
abc
12. a) Határozzátok meg az abc természetes számot tudva, hogy 43,1+ 3,9 - 1,2 = .
10
abcd
b) Határozzátok meg az abcd természetes számot tudva, hogy 5,71+ 12,91- 7,52 = .
100
13. Péter egy számítógépes játékot vásárolt. A játék ára 41,35 lej volt. Egy 50 lejes bankjeggyel fizetett. Becsüljétek
fel anélkül, hogy a kivonást elvégeznétek, hogy mennyi pénzt kapott vissza Péter:
a) 10 lejnél kevesebbet; b) 10 lejnél többet;
c) 20 lejnél többet; d) 5 lejnél kevesebbet.
A mellékelt táblázatban egy sportcikkeket árusító üzlet ter-

alkalmazás
Gyakorlati
Termék Ár
mékkínálatának egy része látható. Tegyük fel, hogy Péternek
40 leje van. Határozzátok meg, hogy vásárolhat‑e: mez 24,75 lej
a) egy mezt és egy rövidnadrágot; rövidnadrág 21,15 lej
b) egy napszemüveget, egy focilabdát és egy pár kapuskesztyűt;
napszemüveg 12,45 lej
c) egy mezt, egy napszemüveget és egy focilabdát.
Számítsátok ki, hogy mennyit kap vissza egy vásárló, ha a focilabda 14,99 lej
látható termékekből vesz egy‑egy darabot és egy 100 lejes kapuskesztyű 23,48 lej
bankjeggyel fizet.
1. Végezzétek el:
Felmérő
a) 23,16 + 1,234 ; b) 3,1 - 1,98.
2 pont
2. Adjatok példát két olyan törtre, amelyek különbsége 45,8.
2 pont
3. Adjatok példát két olyan törtre, amelyek összege 112,25.
2 pont
4. Határozzátok meg az abcde, természetes számot tudva, hogy .

3 pont
Hivatalból: 1 pont
142
4. lecke
Anna egy óra alatt 2,6 km-t tesz meg. Hány kilométert tesz meg Anna
10 óra alatt? Hát 6 óra alatt? Hát 3,8 óra alatt?
matematika
Gyakorlati
Megoldás:
Ha egy óra alatt 2,6 km-t tesz meg, akkor a 10 óra alatt megtett út
26
2,6 ⋅ 10 = ⋅ 10 = 26 km .
10
26 156
A 6 óra alatt megtett út: 2,6 ⋅ 6 = ⋅6 = = 15,6 km .
10 10
26 38 988
A 3,8 óra alatt megtett út: 2,6 ⋅ 3,8 = ⋅ = = 9,88 km .
10 10 100
4.1. Tizedes tört szorzása 10 egyik hatványával

Mit veszünk
Ahhoz, hogy elvégezzük a 35,78 és 10 szorzását, alkalmazzuk a 35,78 törtnek közönséges törtté való
észre
átalakítását és kapjuk, hogy . Észrevesszük, hogy a tizedesvessző
jobbra költözött, egy számjeggyel odébb. Hasonlóan, 5,389 ⋅ 100 = 538,9 és 0,02597 ⋅ 1 000 = 25,97.
Egy véges tizedes törtet úgy szorzunk meg 10 egyik hatványával, hogy a tizedesvesszőt annyi hellyel
Szabály
költöztetjük jobbra, mint amennyi a 10 hatványkitevője (ha nincs elég számjegy a törtrészben, akkor
nullákkal pótoljuk ki).
Példák
1. 0,073 ⋅ 10 = 0,73 ; 3. 0,073 ⋅ 1 000 = 73 ; 5. 124,98 ⋅ 10 = 1 249,8 ;

2. 0,073 ⋅ 100 = 7,3 ; 4. 0,073 ⋅ 10 000 = 730 ; 6. 3,673 ⋅ 100 = 367,3.
4.2. Tizedes tört szorzása egy természetes számmal

A 2,35 ⋅ 3 szorzást egy ismételt összeadásként is elvégezhetjük:
Mit veszünk
észre
2,35 ⋅ 3 = 2,35 + 2,35 + 2,35 = 7,05

vagy, egyszerűbben, megszorozzuk a 235 századot 3-mal és kapunk 705 századot, ami 7,05.
Hasonlóan 3,7 ⋅ 4 = 3,7 + 3,7 + 3,7 + 3,7 = 14,8 vagy megszorzunk 37 tizedet 4-gyel és kapunk 148 tizedet,
ami 14,8.
Véges tizedes törtet természetes számmal úgy szorzunk, mintha természetes számok lennének (a tizedes
Szabály
vesszőt nem vesszük figyelembe), a kapott szorzatot végül egy tizedesvesszővel elválasztjuk, jobbról
balra számolva annyit, amennyi a tizedes tört törtrészében található tizedesjegyek száma.
Példák
1. 2,84 ⋅ 2. 0,083 ⋅ 3. 44,21 ⋅ 4. 0,003 ⋅

7 11 35 21
19,88 0083 + 22 105 + 0003 +
0083 13 263 006
0,913 1 547,35 0,063
143
V Tizedes törtek
Két véges tizedes törtet úgy szorzunk, mintha természetes számok lennének (a tizedes vesszőket nem
Szabály
vesszük figyelembe), a kapott szorzatot végül egy tizedesvesszővel elválasztjuk, jobbról balra számolva
annyit, amennyi a két tizedes tört törtrészeiben található tizedesjegyek számának összege.
1. 45,2 ⋅ 2. 4,51 ⋅ 3. 205,409 ⋅

Példák
3,7 0,314 0,23

3164 + 1 804 + 6 162 27 +
1356 4 51 41 081 8
167,24 1 35 3 47,24407
1,41 614

1. Egy üzletbe 60 darab 45,75 kg-os és 40 darab 38,5 kg-os zsák lisztet hoztak. Mennyi lisztet hoztak összesen?
Megoldás:
Meghatározzuk a 60 zsákban található liszt mennyiségét: 60 ⋅ 45,75 = 2 745 kg.
Meghatározzuk a 40 zsákban található liszt mennyiségét: 40 ⋅ 38,5 = 1 540 kg.
Az összesen hozott liszt mennyisége: 2 745 + 1 540 = 4 285 kg.
2. Egy turistának egy 20 km‑es távot kell megtennie. Az első nap a táv 0,75‑öd részét, míg a táv maradék részét
a második nap tette meg. Határozzátok meg, hány kilométert tett meg a második napon.
Megoldás:
Egy szám törtrészét úgy számoljuk ki, hogy megszorozzuk az adott számot a törttel. A mi esetünkben, a turista
első nap 0,75 ⋅ 20 = 15 km‑t tett meg. Tehát a második nap a turista 20 - 15 = 5 km‑t tett meg.
3. A szorzás kommutativitását alkalmazva, számítsátok ki minél gyorsabban:
a) 8 ⋅ 13,2 ⋅ 125 ; b) 2 ⋅ 0,25 ⋅ 4 ⋅ 0,5 ; c) 25 ⋅ 0,4 ⋅ 11,5.
Megoldás:
a) 8 ⋅ 13,2 ⋅ 125 = 8 ⋅ 125 ⋅ 13,2 = 1 000 ⋅ 13,2 = 13 200 ;
b) 2 ⋅ 0,25 ⋅ 4 ⋅ 0,5 = 2 ⋅ 0,5 ⋅ 0,25 ⋅ 4 = 1 ⋅ 1 = 1 ;
c) 25 ⋅ 11,5 ⋅ 0,4 = 25 ⋅ 0,4 ⋅ 11,5 = 10 ⋅ 11,5 = 115.
4. Írjátok fel a következő tizedes törteket úgy, mint egy tizedes tört és 10 valamelyik hatványa közötti szorzatot:
a) 73,5 ; b) 128,03 ; c) 12 451,053.
Megoldás:
a) 73,5 = 7,35 ⋅ 101 = 0,735 ⋅ 102 = 0,0735 ⋅ 103 ;
b) 128,03 = 12,803 ⋅ 101 = 1,2803 ⋅ 102 = 0,12803 ⋅ 103 ;
c) 12 451,053 = 1 245,1053 ⋅ 10 = 124,51053 ⋅ 102 = 12,451053 ⋅ 103.
a) 2,3 ⋅ 10 ; b) 1,73 ⋅ 10 ; c) 0,03 ⋅ 100 ; d) 12,51 ⋅ 100 ;
e) 495,37 ⋅ 100 ; f) 0,253 ⋅ 1 000 ; g) 4,20035 ⋅ 10 000 ; h) 0,002 ⋅ 10 000.
a) 1,5 ⋅ 4 ; b) 2,75 ⋅ 3 ; c) 24,21 ⋅ 17 ;
d) 8,004 ⋅ 56 ; e) 125,27 ⋅ 88 ; f) 53,702 ⋅ 65.
3. a) Egy kifli súlya 0,079 kg. Mekkora 13 kifli súlya összesen?
b) Egy tintatartóban 0,023 l tinta található. Mennyi tinta van12 tintatartóban összesen?
144
4. lecke
a) 0,7 ⋅ 10 ⋅ 3,8 ; b) 2,53 ⋅ 11 ⋅ 0,8 ; c) 8,5 ⋅ 23 ⋅ 0,753 ;
d) 0,431 ⋅ 8 ⋅ 2,56 ; e) 12 ⋅ 2,7 ⋅ 0,02 ; f) 48 ⋅ 3,5 ⋅ 2,564.
a) 1,5 ⋅ 6 ; b) 8,4 ⋅ 10 ; c) 72,56 ⋅ 5 ; d) 14,052 ⋅ 8 ;
e) 44,32 ⋅ 1,5 ; f) 4,3 ⋅ 0,25 ; g) 7,29 ⋅ 0,7 ; h) 0,17 ⋅ 100 ⋅ 2,8.
6. a) Egy üzletben reggel 92,55 m szövetet adtak el, délután 2,5‑ször többet. Hány méter szövetet adtak el összesen
aznap az üzletben?
b) Egy V. osztályos tankönyv súlya 0,483 kg. Mekkora súlya lesz annak a csomagnak, amely 12 tankönyvet tar-
talmaz és a csomagoló anyag súlya 0,244 kg?
7. Egy kéttényezős szorzat egyik tényezője 2,5 és 2,8 között, a másik pedig 6,3 és 7,5 között található. Adjatok
példát olyan természetes számokra, amelyek között van a két tényező szorzata.
a) 3,7 ⋅ (2,59 + 2,41) ; b) 6,12 ⋅ (4,23 - 4,03) ;
c) (12,5 + 2,5) ⋅ (10 - 0,9) ; d) (6,12 - 5,93) ⋅ (78,124 + 21,876).
9. A szorzás kommutativitását alkalmazva, számítsátok ki minél gyorsabban:
a) 2 ⋅ 0,1 ⋅ 5 ; b) 5 ⋅ 2,7 ⋅ 2 ; c) 3,5 ⋅ 2 ⋅ 1,6 ⋅ 5 ;
d) 4 ⋅ 5,34 ⋅ 25 ; e) 6,24 ⋅ 25 ⋅ 0,7 ⋅ 4 ; f) 2,5 ⋅ 3,14 ⋅ 2 ⋅ 0,2 ⋅ 5.
10. Az A oszlop minden számpárjához, azonosítsatok a B oszlopból egy számot A B
úgy, hogy az az A oszlop számpárjának az összegét, különbségét vagy szor- 4,293
zatát jelentse: (4,2 ; 3,14)
5,381
11. Legyenek a és b tizedes törtek úgy, hogy 1,4 < a < 1,6 és 2,4 < b < 2,6. (5,3 ; 0,81)
1,06
Határozzátok meg az n természetes számot tudva, hogy n < a ⋅ b < n + 2. (12,6 ; 4,08)
16,68
12. Az a és b számok szorzata 9,45. Megnövelve az a számot 1‑gyel, a két
Szám szorzata 12,95 lesz. Határozzátok meg a b számot.
13. Írjátok fel a következő tizedes törteket úgy, mint egy tizedes tört és 10 valamelyik hatványa:
a) 6,51 ; b) 18,33 ; c) 378,123.
14. Tekintsük a következő bűvös műveletet, amelynek jele „“: x  y = (x + y) ⋅ (x - y), ahol x és y véges tizedes törtek.
Az adott mintát alkalmazva, számítsátok ki: 4,3  2,5. Minta: 1,2  0,9 = (1,2 + 0,9) ⋅ (1,2 - 0,9) = 2,1 ⋅ 0,3 = 0,63.
A munkafeladat elvégzéséhez szükségünk lesz 3 különböző

Csoportmunka
színű (zöld, sárga és kék) ceruzára és egy 100 négyzetecské

ből álló négyzetrácsra. Ki akarjuk számolni, mennyi 3 ⋅ 0,14.
A 0,14 tizedes tört egyenlő 14 századdal, az ábrán ez
14 négyzetecskének felel meg. A 14 négyzetecskét a három
színnel fogjuk kiszínezni. Kapunk összesen 42 négyzetecskét,
vagyis 42 századot. Tehát, 3 ⋅ 0,14 = 0,42. Ugyanezt a
0,14 0,14 0,14 0,14
módszert használva, számítsátok ki mennyi 2 ⋅ 0,18.
1. Számítsátok ki: a) 123,16 ⋅ 10 ; b) 50,07 ⋅ 1 000. 2 pont

Felmérő
2. Határozzátok meg az n természetes számot, ha n = 34,16 ⋅ 5 - 11,8.

2 pont
3. Adjatok példát olyan természetes számra, amely 6,32 ⋅ 1,3 és 6,23 ⋅ 1,9 között található.
2 pont
4. Egy utazónak 36 km‑t kell megtennie. Első napon az út 0,25-öd részét tette meg, a második napon az
út 0,4‑ed részét, az út többi részét pedig a harmadik napon. Határozzátok meg, hány kilométert tett
meg a harmadik napon.
3 pont
Hivatalból: 1 pont
145
V Tizedes törtek
5. lecke Két természetes szám osztása, ha a hányados tizedes

tört; Alkalmazás: két vagy több természetes szám
számtani közepe; közönséges törtek átalakítása tizedes
törtté; szakaszos tizedes törtek
5.1. Egy természetes szám osztása 10-zel, 100-zal, 1 000-rel tizedes tört eredménnyel
Péter 10 cukorkát vásárolt, amiért 5 lejt, 100 tollbetétet, amiért 30 lejt és
matematika
Gyakorlati
egy 1 000 darabból álló gémkapocs készletet, amiért 9 lejt fizetett.

Számítsátok ki egy cukorka, egy tollbetét és egy gémkapocs árát.
Megoldás:
Ahhoz, hogy megtudjuk mindegyik tárgy árát, a készleteket el kell os�-
szunk rendre 10‑zel, 100‑zal, illetve 1 000‑rel.
Egy cukorka ára: 5 : 10 vagy 50 tized : 10 = 5 tized, vagyis 0,5 lej.
Egy tollbetét ára: 30 : 100 vagy 300 tized : 100 = 3 tized, vagyis 0,3 lej.
Egy gémkapocs ára: 9 : 1 000 vagy 9 000 ezred : 1 000 = 9 ezred, vagyis 0,009 lej.
5‑nek a 10‑zel való osztásakor, tulajdonképpen a tizedesvesszőt mozgattuk jobbról balra egy számjeggyel
(5 = 5,0 és 5,0 : 10 = 0,5). A 100-zal való osztáskor a tizedesvesszőt két számjeggyel, 1 000‑rel való
osztáskor pedig három számjeggyel mozgattuk jobbról balra.
Megjegyzendő
Minden n természetes szám, tizedes tört alakba írható a következőképpen: n,0 ; n,00 ; n,000 stb.

Egy természetes számnak, 10 valamely hatványával való osztásakor, a tizedesvesszőt balra költöztetjük
annyival, mint amennyi a 10 hatványában a kitevőben szereplő szám.
Példák
1. 24 : 10 = 2,4 ; 2. 7 : 100 = 0,07 ; 3. 15 : 1 000 = 0,015 ;

4. 234 : 10 = 23,4 ; 5. 234 : 1 000 = 0,234 ; 6. 234 : 100 = 2,34.
5.2. Két természetes szám osztása tizedes tört eredménnyel

Két természetes szám osztásakor a következőképpen járunk el: először az adott szám egész részét osztjuk el. Ha az
osztás nem pontos, akkor az osztandó végéhez tizedesvesszőt teszünk, hozzáírunk nullákat és a hányados végéhez
is teszünk egy tizedesvesszőt. A továbbiakban folytatjuk az osztást, ugyanúgy, mint a természetes számok esetén,
anélkül, hogy figyelembe vennénk a tizedesvesszőt.
Anna egy internetes keresőgépet használ ahhoz, hogy megtudja mennyi: „21 : 4“. A következő választ
matematika
Gyakorlati
kapja:
Hogyan jöhetett ki a 5,25 eredmény?
146
5. lecke
Felhasználjuk azt a tényt, hogy egy természetes számot felírhatunk tizedes tört formájába úgy, hogy
Mit veszünk
a szám végére írjuk a tizedesvesszőt és annyi nullát, amennyire szükségünk van: 5 = 5,00000… ;

észre
214 = 214,00000… ; 17 = 17,000… . Ahhoz, hogy tizedes törtes eredmény kapjunk, a nullák hozzáadása
a tizedesvessző után lényeges feltétel. A 21-nek 4-gyel való osztásához a következőképpen járunk el:
2 1 4 2 1, 0 4 2 1, 0 0 4
2 0 5 2 0 5,2 2 0 5,25
= 1 = 1 0 = 1 0
8 8
= 2 = 2 0
1. lépés 2. lépés 3. lépés
Kapjuk, hogy 21 : 4 = 21,00 : 4 = 5,25. Hasonlóan kapjuk, hogy:
1. , ahol 16 = 24 ; 2. , ahol 125 = 53 ;
3. , ahol 100 = 22 ⋅ 52 ; 4. , ahol 40 = 23 ⋅ 5.
Azt mondjuk, hogy átalakítottuk a , , , közönséges törteket a 0,1875 ; 5,128 ; 45,78 il-

letve 0,075 tizedes törtekké.
1. szabály
Két olyan természetes szám osztásakor, amikor az osztónak nincs más prímszám osztója, mint
2 és/vagy 5, egy véges számú számjegyből álló törtrészes tizedes törtet kapunk.
5.3. Szakasz
Elemezzük a következő osztásokat:
Mit veszünk
jelölés
észre
1. és úgy olvassuk, hogy nulla egész 3 a szakaszban (a 3‑mas tizedesjegy

megszámlálhatatlanul ismétlődik);
2. és úgy olvassuk, hogy hét egész 714 285 a szakaszban
(a 714 285 tizedesjegy sorozat megszámlálhatatlanul ismétlődik);
3. .
2. szabály
Két olyan természetes szám osztásakor, amikor az osztó nem osztható sem 2‑vel, sem 5‑tel, végtelen sza‑
kaszos tizedes törtet kapunk (az a szám/számsorozat, amelyek rögtön a tizedesvessző után ismétlődik).
Elemezzük a következő osztásokat:

Mit veszünk
észre
1. ; 2. ;
3. ; 4. .
3. szabály
Két olyan természetes szám osztásakor, amikor az osztónak vagy a 2 vagy az 5 osztója és van legalább
egy 2-től vagy 5-től különböző másik osztója is, egy vegyes szakaszos tizedes törtek kapunk (az ismétlődő
szám/számsorozat nem közvetlenül a tizedes vessző után van).
147
V Tizedes törtek
5.4. Számtani középarányos
Péternek az első félévben, földrajzból 9-es, a második félévben pedig 10-es átlaga
matematika
Gyakorlati
volt. Számítsátok ki Péter éves átlagát földrajzból.

Megoldás:
Az éves átlagot úgy számoljuk ki, hogy összeadjuk a két félévben kapott átlagokat,
majd az eredmény elosztjuk 2‑vel.
Tehát az éves átlag a következő (9 + 10 ) : 2 = 9,50. Azt mondjuk, hogy az éves átlag,
a két félévben kapott átlagok számtani középarányosa.
Megjegyzendő
Két szám számtani középarányosa egyenlő a félösszegükkel .
Három szám számtani középarányosa: .

Két vagy több szám számtani középarányosa egyenlő a következővel:
számok összege
.
számok száma
Példák
1. A 6 és 8 számok számtani középarányosa: .
2. A 7, 9 és 15 számok számtani középarányosa: .
3. A 4, 5, 11 és 13 számok számtani középarányosa: .
1. Legyen az , n ∈ N* tört. Határozzátok meg azt a legkisebb nullától különböző n természetes számot,
amelyre a egy véges tizedes tört.
Megoldás:
Ha n = 1 kapjuk, hogy , amely egy vegyes tizedes törtté alakul. Ha n = 2, , ami egy szakaszos tizedes
törtté alakul. Ha n = 3, akkor ami egy véges tizedes tört. Összefoglalva, n = 3.
2. Négy szám számtani középarányosa 23,25, másik öt szám számtani középarányosa pedig 14,2. Számítsátok ki
a kilenc szám számtani középarányosát.
Megoldás:
Felírva a középarányosságot: ahonnan kapjuk, hogy a1 + a2 + a3 + a4 = 93
és , ahonnan kapjuk, hogy b1 + b2 + b3 + b4 + b5 = 71.
Tehát .
3. Adott az a = 4,3(35) szám.
a) Határozzátok meg az a szám 2017. tizedesjegyét.
b) Határozzátok meg az a szám első 100 tizedesjegyének összegét.
Megoldás:
a) 2 017 - 1 = 2 016, 2 016 : 2 = 1 008 maradék 0, tehát 2 017. tizedesjegy 5.
b) S = 3 + 49(3 + 5) + 3 = 398.
148
5. lecke
4. Adjatok példát olyan n természetes számokra, amelyre a közönséges tört alakuljon át:
a) egy véges tizedes törtté;
b) egy szakaszos tizedes törtté;
c) egy vegyes szakaszos tizedes törtté.
Megoldás:
a) Ha 4 + n = 10 kapjuk, hogy n = 6.
b) Ha 4 + n = 11 kapjuk, hogy n = 7.
c) Ha 4 + n = 22 kapjuk, hogy n = 18.
5. Írjátok fel a következő tizedes törteket úgy, hogy egy tizedes tört és 10 egyik hatványának a hányadosa legyen:
a) 24,537 ; b) 102,0425 ; c) 1 122,33445.
Megoldás:
Alkalmazva a tizedes törtek 10‑zel, 100‑zal, 1 000‑rel való osztási szabályát kapjuk, hogy:
a) 24,537 = 245,37 : 101 = 2 453,7 : 102 = 24 537 : 103.
b) 102,0425 = 1 020,425 : 101 = 10 204,25 : 102 = 102 042,5 : 103.
c) 1 122,33445 = 11 223,3445 : 101 = 112 233,445 : 102 = 1 122 334,45 : 103.
1. Végezzétek el a következő osztásokat:

a) 23 : 5 ; b) 85 : 4 ; c) 14 : 20 ; d) 7 : 25 ;
e) 59 : 50 ; f) 472 : 10 ; g) 731 : 200 ; h) 64 : 1 000.
2. Írjátok tizedes tört alakba:
; ; ; ; ; ; ; ; ; ; ; .
3. Végezzétek el a következő osztásokat:

a) 7 : 6 ; b) 37 : 15 ; c) 25 : 9 ; d) 311 : 12 ;
e) 72 : 100 ; f) 37 : 1 000 ; g) 79 : 40 ; h) 329 : 3.
4. Számítsátok ki a következő számok számtani középarányosát:
a) 12 és 36 ; b) 20 ; 34 és 42 ; c) 2,4 és 6,6 ;
d) 8,11 és 7,29 ; e) 0,03 és 4,85 ; f) 2,1 ; 3,6 és 5,7.
5. Két szám számtani középarányosa 21,35, az egyik szám pedig 18,3. Határozzátok meg a másik számot.
6. Három szám számtani középarányosa 7,14. Számítsátok ki a három szám összegét.
7. Határozzátok meg pontosan, hogy a következő közönséges törtek közül melyik alakul át véges tizedes törtté,
melyik szakaszos tizedes törtté és melyik vegyes szakaszos tizedes törtté:
; ; ; ; ; ; ; ; ; ; ; ; ; ; .
8. Adjatok példákat olyan n természetes számokra, amelyre a közönséges tört alakuljon át:
a) véges tizedes törtté; b) szakaszos tizedes törtté; c) vegyes szakaszos tizedes törtté.
9. Legyen a , n ∈ N tört. Határozzátok meg azt a legkisebb n természetes számot, amelyre a tört átalakul:
a) véges tizedes törtté; b) szakaszos tizedes törtté; c) fvegyes szakaszos tizedes törtté.
10. Adott az a = 4,3(35) szám.
a) Határozzátok meg az a szám 2012. tizedesjegyét.
b) Határozzátok meg az a szám első 100 tizedesjegyének összegét.
149
11. Írjátok fel a következő tizedes törteket úgy, hogy az egy tizedes tört és 10 egyik hatványának a hányadosa legyen:
a) 32,126 ; b) 25,48 ; c) 672,9873.
12. A félév végén, Biankának történelemből a jegyei a következők: 8, 9, 7. Számítsátok ki milyen átlaga lesz Biankának.
13. Számítsátok ki a következő számok számtani középarányosát:
a) 12 és 18 ; b) 204 és 305 ; c) 7 és 8,4 ;
d) 9 és 14,32 ; e) 10,5 és 47,34 ; f) 10 ; 12 és 30,2.
14. a) Két szám számtani középarányosa 14,75, az egyik szám pedig 8,4. Számítsátok ki a másik számot.
b) 100 szám számtani középarányosa 47,58. Határozzátok meg a 100 szám összegét.
c) Határozzátok meg az x számot úgy, hogy a 21 ; 14,4 ; 34,6 és x számok számtani közepe 29 legyen.
15. Tamásnak három olyan jegye van földrajzból, hogy abból a 6-os átlag jön ki. Ezután még szerez egy írásbeli fel-
mérőn egy 10‑es jegyet. Milyen átlaga lesz Tamásnak földrajzból?
16. Az V. osztály tanulói egyik teszten a következő jegyeket kapták:
6, 8, 5, 10, 9, 8, 7, 4, 6, 9, 10, 8, 7, 7, 5, 10, 9, 9, 6, 8, 10, 10, 5, 4.
a) Mennyi az adott tesztnek megfelelően az osztály átlaga?
b) Keressetek egy gyors számolási eljárást, amellyel meghatározhatjuk az osztály ezen a teszten keletkező átlagát.
17. Négy szám számtani középarányosa 33. Határozzátok meg a számokat tudva, hogy a második 18‑cal nagyobb,
mint az első, a harmadik az első kétszerese, a negyedik pedig az első kettő számtani középarányosa.
18. Határozzatok meg három számot tudva, hogy ha kettesével csoportosítjuk őket és kiszámoljuk a számtani
középarányosukat a 32, 39 és 41 számokat kapjuk.
19. Az alábbi táblázatban 6 tanuló által egy felmérőn kapott jegyeket foglalták össze:
Személynév Mária Krisztián Anna Bianka Csaba Péter
Jegy 5 7 10 9 8 9
a) Határozzátok meg a diákok által kapott jegyek számtani középarányosát.
b) Határozzátok meg a páratlan értékű jegyek számtani középarányosát.
c) Milyen jegyet kellet volna Máriának kapnia ahhoz, hogy a 6 diák átlaga 8,5 legyen?
Anna és Péter a Számtani közép nevű játékot játsszák. Anna

Játék
mond egy természetes számot, Péter mond egy másikat. Ezu-

tán Anna kiszámolja a két természetes szám számtani középa-
rányosát, Péter pedig kiszámítja az Anna által kapott szám és
az általa választott szám számtani középarányosát. Anna ezek
után kiszámítja a Péter által kapott szám és az általa választott
szám számtani középarányosát. Ha a választott számok 11 és
32 voltak, határozzátok meg, hogy milyen számokat kaptak a
gyerekek, az eljárás háromszori végrehajtása után.
1. Alakítsátok át tizedes törtté:

Felmérő
a) ; b) ; c) .
3 pont
2. Számítsátok ki a 8 ; 7 ; 6 és 12 számok számtani középarányosát.
2 pont
3. Öt egymásután következő természetes szám számtani középarányosa 5. Határozzátok meg az öt számot.
2 pont
4. Tekintsük a b = 2,34(123) tizedes törtet. Határozzátok meg a tört 2017. tizedesét.
2 pont
Hivatalból: 1 pont
150
6. lecke
6. lecke Véges tizedes tört osztása egy nullától különböző

természetes számmal; két véges tizedes tört osztása.
Szakaszos tizedes tört átalakítása közönséges törtté
6.1. Véges tizedes tört osztása 10‑zel, 100‑zal, 1 000‑rel
A 23,7 : 10 ; 124 : 100 és 21,34 : 1 000 osztások elvégzéséhez ugyanazt a szabályt alkalmazhatjuk, mint
Megjegyzendő
amikor egy természetes számot, 10 valamelyik hatványával osztunk:

Egy természetes szám 10 valamely hatványával való osztásánál, a tizedesvesszőt balra léptetjük pon-
tosan annyi számjeggyel, mint amennyi a 10 hatványkitevője.
Így:
• 23,7 : 10 = 2,37 ; a tizedesvesszőt egy számjeggyel jobbról balra léptetjük, mert 10 = 101 ;
• 124,5 : 100 = 1,245 ; a tizedesvesszőt két számjeggyel jobbról balra léptetjük, mert 100 = 102 ;
• 21,34 : 1 000 = 0,02134 ; a tizedesvesszőt három számjeggyel jobbról balra léptetjük, mert 1 000 = 103.
1. szabály
Egy szakaszos tizedes törtet, 10 egyik hatványával a következőképpen osztjuk el: a tizedesvesszőt balra
léptetjük, pontosan annyi számjeggyel, mint amennyi a 10 hatványkitevője.
6.2. Véges tizedes tört osztása egy nullától különböző természetes számmal

Anna 3 ceruzát vásárolt és 12,75 lejt fizetett értük. Határozzátok meg egy
matematika
Gyakorlati
ceruza árát.
Megoldás:
A ceruza árának meghatározásához, elosztjuk a 12,75 számot 3-mal.
Az első módszer az lenne, hogy elosztunk 1 275 századot 3‑mal, így 425 szá-
zádot kapunk, vagyis az eredmény 4,25.
Bemutatunk egy módszert, ami a két természetes szám osztásánál használt
módszerhez hasonló:
1 2, 7 5 3 1 2, 7 5 3 1 2, 7 5 3
1 2 4, 1 2 4,2 1 2 4,25
= = = = 7 = = 7
6 6
1 1 5
1 lépés 2 lépés 3 lépés
Tehát az eredmény a következő: 12,75 : 3 = 4,25.
Egy véges tizedes törtnek, egy nullától különböző természetes számma való osztásakor, a következőképpen
Megjegyzendő
járunk el: elosztjuk az osztandó egész részét a természetes számmal, kitesszük tizedesvesszőt a
hányados végére, utána folytatjuk az osztást pontosan úgy, mint az egész számok esetén, a tizedesvessző
figyelembe vétele nélkül.
Példák:
72,15 : 5 = 14,43 ; 12,9 : 3 = 4,3 ; 169,36 : 8 = 21,17.
151
V Tizedes törtek
6.3. Két véges tizedes tört osztása

Két véges nullától különböző tizedes tört osztása esetén, a következőképpen járhatunk el:
Megjegyzendő
a) az osztót is és az osztandót is megszorozzuk 10 olyan hatványával, hogy az osztó természetes

számmá változzon;
b) az így kapott számokat elosztjuk.
1. Ahhoz, hogy 3,21‑et elosztjuk 0,5‑tel, mivel az osztónak egy tizedese van, 10‑szer megnöveljük

Példák
(a tizedes vesszőt, egy számjeggyel jobbra léptetjük ). A következőt kapjuk:

3,21 : 0,5 = 32,1 : 5 = 6,42.
2. 435,2 : 0,04 = 43 520 : 4 = 10 880 (az osztót is és az osztandót is megszorozzuk 100‑zal).
3. 157,293 : 1,25 = 15 729,3 : 125 = 125,8344 (az osztót is és az osztandót is megszorozzuk 100‑zal).
6.4. Szakaszos tizedes tört átalakítása közönséges törtté

Egy szakaszos tizedes tört az egész részből álló szám, amelyet egy olyan tört követ, aminek a számlálója
Megjegyzendő
a szakasz, a nevezője pedig annyi 9-es számjegyet tartalmaz, mint ahány számjegye van a szakasznak.
számjegyek
Példák
1. ; 2. ; 3. ;
4. ; 5. ; 6. .
A vegyes szakaszos tizedes tört az egész részből álló szám, amelyet egy olyan tört követ, aminek a
Megjegyzendő
számlálója egyenlő a tizedes vessző utáni számsorozatnak (zárójel nélkül) és a tizedes rész zárójel
előtti részének különbségével. A tört nevezőjébe annyi 9-es számjegy írunk egymás után, mint amennyi
számjegy van a szakaszban, ezt annyi nulla követi, mint ahány számjegy van a tizedesvessző után és a
szakasz előtt.
számjegyek számjegyek
Példák
1. ; 2. .

1. Végezzétek el: 1,(3) + 5,1(6), az eredményt írjátok fel tizedes tört alakba.
Megoldás:
Átalakítjuk a szakaszos tizedes törteket közönséges törtekké.
(3 (15
3 1 4 16 - 1 15 1 31
Tehát 1,(3)
= 1 = 1= és 5,1(6)
= 5 = 5 = 5= .
9 3 3 90 90 6 6
2)
4 31 4 31 8 + 31 39
A és törtek közös nevezője 6, tehát + = = = 6,5 .
3 6 3 6 6 6
152
6. lecke
2. Határozzátok meg az a számjegyet tudva, hogy 0,1(a) + 0,(a) + 0,a(1) egy természetes szám.

Megoldás:

egy természetes szám. Tehát 2a + 1 a 9 többszöröse, vagyis a egyenlő 4‑gyel.
a) 14,3 : 5 ; b) 12,7 : 20 ; c) 55,79 : 4 ; d) 31,08 : 8 ;
e) 72,066 : 6 ; f) 23,46 : 3 ; g) 195,3 : 12 ; h) 150,8 : 20.
a) 23,45 : 1 000 ; b) 67,5 : 10 ; c) 912,3 : 100 ; d) 15,78 : 10 ;
e) 129,567 : 100 ; f) 0,004 : 10 ; g) 1,234 : 100 ; h) 0,75 : 10.
3. a) 10 cső súlya 6,5 tonna. Mekkora egy cső súlya?
b) 60 gombostű súlya 120,48 g. Mennyi 12 gombostű súlya?
c) 10 egyforma füzet súlya 2,345 kg. Mennyi egy füzet súlya?
4. Határozzátok meg: 263 ; 5,8 ; 327,1 ; 500,3 ; 4 487,324 ; 25,2525 számoknál 100-szor kisebb számokat.
a) 30 : 2,5 ; b) 14 : 1,25 ; c) 9,6 : 3,2 ; d) 70,23 : 2,4 ;
e) 850,8 : 0,15 ; f) 44 : 0,055 ; g) 18,9 : 3,2 ; h) 44,85 : 2,5.
6. Írjátok át közönséges törtek alakjába:
a) 2,(5) ; 13,(7) ; 125,(8) ; 0,(29) ; 4,(37) ; 125,(106) ; 29,(471).
b) 0,2(7) ; 4,6(5) ; 8,23(7) ; 16,14(35) ; 200,79(125).
7. Számítsátok ki az alábbi számoknál 0,02‑szer kisebb számokat:
a) 3,7 ; b) 5,003 ; c) 0,2 ; d) 4,8 : 12 ; e) 5,8 : 2,9.
8. Számítsátok ki az alábbi számoknál 0,003‑szor kisebb számokat:
a) 5 ; b) 6,3 ; c) 1,28 ; d) 0,2 ⋅ 4 : 0,01 ; e) 11 : 102.
9. Az A oszlop minden tizedes törtjéhez, rendeljetek hozzá a B oszlopból egy A B
számot úgy, hogy az az A oszlopból kiválasztott szám, 100-zal való osztási
hányadosa legyen. 23,789 0,0023789
0,023789
237,89
10. Végezzétek el: a) 2,(4) + 3,1(2) ; b) 0,(25) + 3,4(5). 0,23789
2,3789 2,3789
A diákokat két csoportra osztjuk. Mindkét csoportnak van egy pénzösszege.

Csoportmunka
A táblára felírjuk egy romániai banknak, az euro és amerikai dollárra vonatkozó valuta-váltási arányát,
amit 2017 június 9-én alkalmaztak.
Feltételezzük, hogy az első csoportnak 1 828 leje van és euro‑t vásárol, majd eladja.
A második csoportnak 1 640 leje van, amerikai dollárt vásárol, majd eladja.
Mindkét csoport ki kell számolja, hogy mennyi pénzt veszít, ha a két átváltást ugyanazon a napon végzi el.
Valuta váltási aránya

Valuta megnevezése Valuta jele
Vásárlás Eladás
EURO EUR 4,55 lej 4,57 lej
Amerikai DOLLÁR USD 4,06 lej 4,10 lej
Mindkét csoport bemutatja a táblánál a feladat megoldását.
153
V Tizedes törtek
7. lecke Pozitív racionális számok; műveletek elvégzésének

sorrendje pozitív racionális számokkal
Ákos, Anna és Péter egy 20 km hosszú hegyi utat szeretnének

matematika
Gyakorlati
megtenni. Az első nap, Ákos az útnak 0,5-töd részét tette meg,
Anna az -ed részét, míg Péter az út 50%‑át.
Megoldás: 0,5 ⋅ 20 = 10, tehát Ákos 10 km‑t tett meg.
, Anna 10 km‑t tett meg.
, Péter 10 km-t tett meg.

Megjegyzendő
A következő számok 0,5, és 50% ugyanannak a számnak a különböző jelölései. A számot pozitív
racionális számnak nevezünk. A közönséges törtek, tizedes törtek és százalékok a pozitív racionális
számoknak a különböző jelölései.
Példák
1. egy pozitív racionális szám, közönséges tört alakba írva. Mivel , következik, hogy
0,8 ugyanaz a pozitív racionális szám, mint , tizedes tört alakba írva. Ha a közönséges törtet bővítjük
20-szal kapjuk, hogy: , ahol a 80% ugyanaz a racionális szám mint vagy 0,8.
2. 2,(3) egy pozitív racionális szám szakaszos tizedes tört formájába írva. Mivel , ami azt
jelenti, hogy ugyanaz a pozitív racionális szám mint 2,(3), csak közönséges tört alakba írva. A 2,(3)
szám százalékos alakja 66,(6)%.
1. A pozitív racionális számok esetén a műveletek sorrendjének elvégzésére, ugyanazok a szabályok

Megjegyzendő
érvényesek, mint a természetes számok esetén:

• ha a kifejezés azonos rendű műveleteket tartalmaz, akkor a műveleteket a felírás sorrendjének meg-
felelően végezzük el (balról jobbra);
• ha a kifejezés többféle rendű műveletet tartalmaz, akkor először, elvégezzük a III. rendű műveleteket
(hatványozások), majd a II. rendű műveleteket (szorzás és osztás) és végül az I. rendű műveleteket
(összeadás és kivonás).
Példák:
1. 2,63 + 7,295 - 6,28 = 9,925 - 6,28 = 3,645.
3 7 75 21 54
2. 7,5 - ⋅ = - = = 5,4 .
2 5 10 10 10
3. 32,49 ⋅ 100 : 2,5 = 3 249 : 2,5 = 1 299,6.
4. 0,042 ⋅ 100 - 18 : 5,4 + 32 : 4,5 = 0,042 ⋅ 100 - 18 : 5,4 + 9 : 4,5 = 4,2 - 3,(3) + 2 = 2,8(6).
2. Ha a kifejezés zárójeleket is tartalmaz, előbb a kerek zárójelben található műveleteket, majd a szög-
letes zárójelben található műveleteket és végül a kapcsos zárójelekben található műveleteket végezzük
el (a zárójeleken belül betartjuk az előzőleg leírt rendet).
Példák:
1. (2,73 + 0,27) : 0,5 - 4,25 = 3 : 0,5 - 4,25 = 6 - 4,25 = 1,75.
154
7. lecke
4  1
2. ⋅  14,3 - 2,5 ⋅  = 0,8 ⋅ (14,3 - 2,5 ⋅ 0,5) = 0,8 ⋅ (14,3 - 1,25) = 0,8 ⋅ 13,05 = 10,44 .
5  2
3. [10 + 5 ⋅ (63,9 : 0,9 - 48)] ⋅ 100 + 3 = [10 + 5 ⋅ (71 - 48)] ⋅ 100 + 3 =
= [10 + 5 ⋅ 23] ⋅ 100 + 3 = (10 + 115) ⋅ 100 + 3 = 125 ⋅ 100 + 3 = 12 500 + 3 = 12 503.
4. {17,9 + 2 ⋅ [11,6 ⋅ 100 - 5 ⋅ (44,8 : 0,8 - 29,4)]} ⋅ 2,5 + 2 003 =
= {17,9 + 2 ⋅ [11,6 ⋅ 100 - 5 ⋅ 26,6]} ⋅ 2,5 + 2 003 =
= {17,9 + 2 ⋅ 1 027} ⋅ 2,5 + 2 003 = 2 071,9 ⋅ 2,5 + 2 003 = 7 182,75.
1. A matematika körre, Ákos és Anna 32 feladatot kell megoldjon. Ákos három nap alatt a feladatok ‑cad¨részét,
míg Anna a feladatoknak 0,625-öd részét oldotta meg. Ki oldott meg több feladatot?
Megoldás:
, tehát Ákos 12 feladatot oldott meg.
0,625 ⋅ 32 = 20, tehát Anna 20 feladatot oldott meg.

Tehát Anna több feladatot oldott meg, mint Ákos.
2. Végezzétek el: .
Megoldás:
Közönséges törtekkel fogunk dolgozni. Először átalakítjuk a tizedes törteket közönséges törtekké:
, és .
Elvégezük a zárójelben található műveleteket: .
Elvégezzük a szorzást, majd az osztást: .
1. Végezzétek el:
a) 20 + 1,7 - 6,3 ; b) 5,8 - 2,9 + 0,37 ; c) 9,29 + 2,71 - 5,4 - 2,2 ; d) 15,24 ⋅ 10 : 100 ;
e) 8,24 ⋅ 10 : 2 ; f) 32,45 : 5 ⋅ 20 ; g) 2,32 ⋅ 0,12 + 1,024 ; h) 8,12 : 8,1 + 0,9.
a) ; b) ; c) ;
d) ; e) ; f) .
3. Végezzétek el:
a) 2,4 ⋅ 10 + 59 : 10 - 18 : 2,5 ; b) 1,22 + 2,12 - 0,0017 ⋅ 1 000 ; c) 400 : 200 - 1,73 : 10 + 5,6 ⋅ 4,5 ;
d) 29 : 100 + 3,7 ⋅ 4 - 123 : 100 ; e) 62 : 10 - 0,02 ⋅ 10 + 28,5 ⋅ 2,2 ; f) 3,9 ⋅ 100 + 3,9 : 100 - 3,92.
4. Végezzétek el a következő műveleteket:
a) 4,71 ⋅ 10 - 3,7 ; b) 29,56 - 5 + 14,8 ⋅ 7,2 ; c) 81,4 - 3,1 ⋅ 10,8 ;
d) 7,8 : 2 + 9,6 ⋅ 3,2 ; e) 14,49 : 7 - 0,026 ⋅ 13 ; f) 41,41 : 41 + 2 ⋅ 2 ⋅ 2.
155
a) ; b) ;
c) ; d) .
6. Végezzétek el:
a) (0,23 + 0,495 + 0,112) ⋅ 100 ; b) 3,2 ⋅ (17,5 - 12,5 + 35) + 100 ;
c) (1,4 + 0,83 - 0,95) ⋅ 13 - 6,8 ; d) (12,5 + 7,5) ⋅ (31,2 ⋅ 5 - 124) ;
e) 5 ⋅ (11,3 - 2,4 ⋅ 3,5) + 11 ; f) 3,52 + 1,2 ⋅ {11 + 1,1 ⋅ [6,5 + 2 ⋅ (0,45 - 0,4)]} ;
g) {3 + 0,5 ⋅ [2,3 - 0,2 ⋅ (3,1 - 5,12 : 3,2)]} : 4 ; h) [(3,15 + 4,05) ⋅ 36,9] : [(17,5 - 10,3) ⋅ 0,41].
7. Az A oszlopban található kifejezésekhez társítsátok egy számot a B oszlopból
A B
úgy, hogy az az A oszlopban található kifejezés eredménye legyen.
0,371
8. Számítsátok ki: 1,1 ⋅ 2,5 + 1,12 : 11
0,37
a) ; b) ; 1,1 ⋅ (2,5 + 1,12) : 11
0,36
(1,1 ⋅ 2,5 + 1,12) : 11
2,86
(1,12 ⋅ 2,5 + 1,12) : 11
c) ; d) . 0,385
9. a) Három nap alatt rendre eladtak 12,56 kg, 41,275 kg és 29,11 kg kávét. Egy kilogramm kávé ára 10 lej. Számít-
sátok ki kétféleképpen, a bevételnek megfelelő összeget.
3
b) Egy turista három nap alatt tesz meg egy 24 km hosszú hegyi utat. Az első nap az út ‑ad részét, a második
8
nap a megmaradt út 0,(6)‑od részét teszi meg. Hány kilométert fog megtenni a harmadik napon?
c) Egy parasztnak, tehene számára még 20 napra elegendő takarmánya van. A paraszt 5 nap múlva még vásárol
egy borjút. A borjú naponta feleannyi takarmányt fogyaszt, mint a tehén. Hány nappal a borjú megvásárlása után,
fog elfogyni az állatok takarmánya?
Anna és Péter a következő egyenlőséget kell megvizsgálják: 3 ⋅ 19,4 - 2,5 ⋅ 0,1 + 4,3 = 25,2. Az egyenlő-

Játék
ségből kitörölték a kerek és szögletes zárojeleket.

Egy játékot játszanak, melynek lényege a számítások helyreállítása, kerek és szögletes zárójelek pótlá-
sával ahhoz, hogy helyessé váljon az egyenlőség. A győztes az lesz, aki hamarabb tudja pótolni a hiányzó
zárójeleket.
Felmérő
a) ; b) ; c) 34,5 + 9,11 - 9,2 : 6,4 + 3,1(6).
3 pont
2. Végezzétek el:
a) 25,41 - 3 ⋅ (1,2 + 0,7) ; b) 11,18 : [9,4 - 2 ⋅ (1,2 - 0,8)].
2 pont
3. Hasonlítsátok össze a következő számokat:
5,14 ⋅ {4,1 + 2 ⋅ [3 - 1,4 : (2,5 - 1,7)]} és 5,14 ⋅ (4,1 + 2) ⋅ [3 - 1,4 : (2,5 - 1,7)]. 2 pont
4. Határozzátok meg, hogy a következő kijelentések közül melyek igazak és melyek hamisak:
a) 18,16 - 12,3 : 2,5 = 2,344 ;
b) 18,125 : 1,3 + 1,2 ⋅ 5,4 = 39,15.
Pótoljátok ki zárójelekkel úgy, hogy az egyenlőség igazzá váljon.
2 pont
Hivatalból: 1 pont
156
8. lecke
8. lecke Aritmetikai módszerek törteket tartalmazó feladatok

megoldására, melyek tartalmazzák a hosszúság, terület,
térfogat, űrtartalom, tömeg, idő és pénzegységek
mértékegységeit
8.1. Aritmetikai feladatok megoldási módszerei
A törteket tartalmazó aritmetikai feladatok megoldására általában a II. tanítási egységben található módszereket
fogjuk használni: az egységre hozatal módszerét, az összehasonlítás módszerét, az ábrázolás módszerét, a fordított
út módszerét és a hamis feltételezés módszerét. Természetesen, a feladatok megoldásában felhasználjuk az előző
leckék során a törtekre (közönséges vagy tizedes törtekre) vonatkozó technikákat is: egy szám törtrészének a meg-
határozása, egy szám meghatározása, ha ismerjük egy törtrészét vagy egy szám egy százalékának a meghatározása.
A következőkben, részletes leírás nélkül, mindegyik módszer alkalmazását, egy vagy több példán keresztül röviden
bemutatjuk.
Az egységre hozatal módszerét akkor használjuk, ha a feladatban két érték egymástól valamilyen módon
Emlékezzünk
függ, és a keresett érték meghatározható egy közbeeső lépés segítségével, összehasonlítva az egységgel.
Egy fontos lépés a két érték közötti összefüggés meghatározása. Két esetet különböztetünk meg: ha az
értékek növekednek egyik érték növekedésével, akkor növekedik a másik is, vagy miközben az egyik érték
nő a másik csökken.
1. Egy téglalap alakú kerítés felületét lefedhetjük 35 darab, 1 m

Példák
2
oldalhosszúságú négyzettel. A kerítés ‑öd részének
5
a lefestéséhez 3,500 kg festéket használtak. Mennyi festékre
van szükség a kerítés lefestéséhez?

Megoldás:
A két mennyiség (a lefestett felület és a szükséges festék mennyisége) egyszerre nő vagy csökken. Az
egységre hozatal módszerével (egy négyzet lefestéséhez szükséges mennyiségnek a meghatározása)
oldjuk meg a feladatot, a felhasznált festékmennyiséget elosztjuk a lefestett négyzetek számával.
2 2
A 35 négyzet ‑öd része egyenlő ⋅ 35 = 14 négyzettel, míg 3,500 kg tulajdonképpen 3 500 g.
5 5
14 négyzet 3 500 g
1 négyzet 3 500 g : 14 = 250 g
35 négyzet 250 g · 35 = 8 750 g = 8,750 kg.
1
2. Egy medence 32 csapból tölthető fel, a csapoknak ugyanaz a vízhozama. 12 csap 13 óra alatt tölti
3
fel a medencét. Hány óra alatt lesz tele a medence, ha kinyitják az összes csapot?
Megoldás:
Ha a csapok száma csökken, a medence feltöltésének ideje megnövekszik. Ebben az esetben az
egységre hozatalt (egy csap mennyi idő alatt tölti fel a medencét) szorzással érjük el, megszorozzuk
a kinyitott csapok számát azzal az idővel, amennyi idő alatt megtelik a medence.
1
12 csap 13 óra
3
1 40
1 csap 12 ⋅ 13 =12 ⋅ =160 óra
3 3
32 csap 160 : 32 = 5 óra.
157
V Tizedes törtek
Emlékezzünk
Az összehasonlítás módszerét akkor használjuk, ha a mennyiségek közötti összefüggéseket két külön-

böző helyzet összehasonlításából kapjuk.
Miután meghatároztuk a két helyzet közti különbséghez vezető okot, helyettesítéssel vagy kivonással
kiküszöböljük az egyik ismeretlent.
2,5 méter szövet és 4,2 méter vászon ára 227,80 lej.

Példa
5 méter szövet és 6,4 méter vászon ára 412,60 lej.

Mennyibe kerül egy méter vászon?
Megoldás:
A feladat adatainak felírása:
2,5 m szövet 4,2 m vászon 227,80 lej
5 m szövet 6,4 m vászon 412,60 lej
A szövetet ugyan arra az egységre hozzuk, hogy kiküszöbölhessük. Ezért az első összefüggés adatait
megszorozzuk kettővel és a következőket kapjuk:
A két eset közti különbséget a megvásárolt vászon mennyisége határozza meg.
A többlet vászon mennyisége: 8,4 m - 6,4 m = 2 m és az ára 455,60 lej - 412,60 lej = 43 lej, tehát egy
méter vászon ára 43 lej : 2 = 21,5 lej.
Az ábrázolás módszere feltételezi az adatok grafikus ábrázolását (általában szakaszok segítségével),

Emlékezzünk
betartva az adatok közti összefüggéseket. Az ábrázolás módszerét általában akkor használjuk, ha:
• két adat mértékét akarjuk meghatározni, ismerve az összegüket és különbségüket, az összegüket és
hányadosukat vagy a különbségüket és hányadosukat;
• az egész bizonyos törtrészének a meghatározására, vagy az egész meghatározására, ha ismerjük
valamely törtrészét.
A tájfutó táborban, az első kirándulás útvonala következő: a tá-

Példa
borból elmennek a vízesésig, majd a tavirózsás tóig és végül a

táborozási pontig. A tábor és a vízesés közti távolság egyenlő
5
az útvonal -ed részével, a vízesés és a tó közti távolság pedig
11
2
az útvonal ‑ed része. Mekkora az útvonal hossza, ha a tó és
11
a táborozási pont közti távolság 5,6 km?
Megoldás:
5 2
Mivel és ugyanannak az egésznek a részei, az egész út tulajdonképpen egy szakasz, amit
11 11
11 egyenlő hosszúságú szakaszra oszthatunk:
p p p p p p p p p p p
5,6 km
az útvonalból az útvonalból
Láthatjuk, hogy 5,6 km tulajdonképpen 4 rész az útvonalból.

Akkor egy rész 5,6 km : 4 = 1,4 km, az útvonal hossza pedig 1,4 km ⋅ 11 = 15,4 km.
158
8. lecke
Emlékezzünk
A fordított út módszerét olyan feladatokban használjuk, ahol az adatok rendre függnek egyik a másiktól
és az utolsó adatot ismerjük. A megoldás iránya fordított sorrendű, a feladat adatai felsorolásához ké-
pest. A fordított út módszer esetén használt aritmetikai műveletek, általában a fordítottjai azoknak a
műveleteknek, amelyek a feladat mértékei közötti függőségeket fejezik ki.
1 2
Példa
Egy pénzösszegnek, Péter az ‑ad részt költi egy tollra, a maradék ‑ed részét egy CD-re és az új
8 7
1
maradék ‑ad részét egy könyvre. Mennyi pénze volt összesen, ha a végén 40 leje marad?
3
Megoldás:
2
A 40 lej tulajdonképpen ad része a könyv vásárlása előtti összegnek; akkor a könyv vásárlása előtt
3
2
40 lej: = 60 leje volt.
3
2
Ez az az összeg, amivel a CD vásárlása után rendelkezett. Ha a CD ára ‑ed része az összegnek, akkor
7
5
a 60 lej tulajdonképpen ‑ed része a CD vásárlás előtti összeg; így a CD vásárlása előtti összeg
7
5
60 lej: = 84 lej.
7
7
A toll vásárlása után ‑ad része maradt Péternek az eredeti összegből, tehát, a vásárlás előtt Péternek
8
7
84 lej: = 96 leje volt.
8
A hamis feltételezés módszerét használhatjuk akkor, ha több halmozott információnk van különböző típusú
Emlékezzünk
mértékekről. Első lépésben feltételezzük, hogy a különböző mértéket azonos típusúak. Elvégzünk egy mű-
veletet, hogy megállapítsuk a feltételezés igaz vagy hamis voltát.
Ha a számítás eredménye megegyezik a feladat feltételeivel, akkor megoldottuk a feladatot. Ha a számítás
eredménye nem felel meg a feladat adatainak, akkor a feltételezés hamis, tehát léteznek más típusú
mértékek is.
Az egyik mérték meghatározása érdekében, kiszámítjuk a kapott eredmény és a megadott érték közötti
különbséget, ezt elosztjuk azzal a különbséggel, amit az egyik fajta mértéknek a másikkal való helyettesítése
okozott.
12 üvegben, amelyek közül egyesek1,5 liter, míg a többi 3,5 liter

Példa
űrtartalmúak, 34 liter víz van. Hány darab van a különböző típusú

üvegekből?
Megoldás:
Feltételezzük, hogy az összes üveg 1,5 literes. Akkor, a 12 üvegben
1,5 l · 12 = 18 l víz lenne.
A különbség 34 l - 18 l = 16 l, tehát vannak 3,5 literes üvegek is.
A 16 liter hiány azért jelent meg, mert 3,5 literes üvegeket kicseréltünk
1,5 literesre. Mivel a két üveg térfogata közti különbség 3,5 l - 1,5 l = 2 l,
minden kicserél üveggel 2 liter vizet vesztünk.
A 16 l különbséget kompenzálhatjuk 16 : 2 = 8 cserével, vagyis 8 üveg
lesz 3,5 literes és 4 üveg 1,5 literes.
159
V Tizedes törtek
1. Határozzátok meg a következő matematikai kijelentések igazságértékét:
Ha egy kocka alakú dobozba, amelyik két darab1m élhosszúságú kockából áll, 4 500,50 lej értékű áru fér el, akkor
egy képzeletbeli kocka alakú dobozba, amit 2000 darab 1m élhosszúságú kockából áll, összesen 9 001 000 lej
értékű áru fér el.
2. Egy füzet ára 1,80 lej, egy könyvé pedig 6 lej. Egy 51 lej értékű csomagban könyvek és füzetek vannak, összesen
12 tárgy. Hány könyv és hány füzet van a csomagban?
3. Tanulmányozva az alábbi ábrát, számítsátok ki a termesztett zab és búza mennyiségét, tudva, hogy 3600 tonna
kukorica termett.
60% 10% 30%

búza zab kukorica
4. Egy kocka 8 darab 1 dm él hosszúságú kockából áll és a súlya 400 g. Egy másik kocka, ugyanabból az anyagból,
27 darab 1 dm él hosszúságú kockából áll. Akkora a második kocka súlya:
a) 2 kg; b) 3 200 g; c) 1,350 kg; d) 1,600 kg.
5. Ha egy labda szabadon esik le (anélkül, hogy dobnánk), fele olyan magasságra pattan vissza, mint amilyen
magasságról indult. Ha egy bizonyos magasságról a labdát elengedjük, a labda háromszor pattan és harmadjára
80 cm magasra emelkedik. Milyen magasságról indult a labda?
6. Egy személy testtömeg-indexe a kilogrammban kifejezett súlya és a méterben kifejezett magassága négyzetének
hányadosával egyenlő.
a) Számítsátok ki a saját testtömeg-indexeteket és tanulmányozzátok az alábbi táblázatot:
Ideális tömeg Testtömegindex Besorolás

18,5 alatt sovány
18,51 és 24,99 között normál
42 kg és 56 kg között
25,00 és 29,99 között túlsúlyos
30,00 és 39,99 között elhízott
b) Péter magassága 1,50 m. Kiszámolta, hogy ha 1 kg‑mal több lenne a súlya, akkor a testtömeg-indexe 20 lenne.
Mennyi a testtömeg-indexe Péternek?
7. Anna 3,5 kg almát és 2 kg paradicsomot vásárolt, összesen 24 lejt fizetett. Csaba 7 kg almát és 1,5 kg paradicso-
mot vásárolt, összesen 35,5 lejt fizetett. Mennyibe kerül 1 kg paradicsom, illetve 1 kg alma?
8. „Birkózásból? Talán meguntad az életedet. Te! Én hallottam az öregektől, hogy az ördögök nem buták; de ahogy
én látom, te olyan buta vagy, hogy éppen nem esel be minden gödörbe. Figyelj, nekem van egy 999 éves és 52
hetes öreg nagybátyám (Ursilă apó), s ha te azt földhöz tudod vágni, akkor velem is versenyezz, de azt hiszem rá
fog koppintani az orrodra!…“
(Ion Creangă — Karó Dani)
Milyen idős Dani, ha tudjuk, hogy 568 évvel fiatalabb, mint a nagybátyja egy nappal megnövelt életkorának háro-
mötöde?
9. Egy téglalap alakú kert kerülete 384 m. Ha a szélesség kétharmadához hozzáadunk 25 m-t, 1m-rel kevesebbet
kapunk, mint a hosszúság fele. Határozzátok meg a kert hosszát.
160
8. lecke
10. „Egy bronz oroszlán vagyok. Szemeim és a szám kutak. Egy nap a jobb szemem a medence egyharmadát, a bal
szemem az egyhatodát, míg a szám a felét tölti meg.“
Ha az oroszlán egyszerre „nyitja ki“ mindkét szemét és a száját, mennyi idő alatt tölti meg a medencét?
(Feladat az ókori Görögországból)
7
11. Egy osztály diákjainak a fele a sakk-körön vesz részt és a ‑ed része pedig a bélyeggyűjtő-körön. Igazoljátok,
12
hogy van legalább egy diák, aki mind a két körön részt vesz.
2 3
12. Pár majom szórakozik: ‑ed részük a fákon mászkál, a maradék ‑öd része bukfencezik, 4 pedig tapsol. Hány
7 5
majom van?
2
13. Egy bödön tejből első nap elhasználták az űrtartalmának ‑öd részét és még 4 litert. A második nap elhasználták
5
5
a maradék ‑ad részét és még egy litert. Hány liter tej volt a bödönben, ha a harmadik napra 11 liter tej maradt?
8
Egy legenda szerint egy arab örökségül hagyott 17 tevét, amit

Tudtátok,
hogy…
a következőképpen kell elosztani: az első fiú megkapja a tevék

1 1 1
‑ed részét, a második fiú a ‑ad és a harmadik a ‑ed részét.
2 3 9
Hogy fognak eljárni a fiúk, hogy egy tevét se vágjanak el?
Megoldás:
A legenda szerint, a három fiú a kádi (bíró) segítségét kérte.
A kádi a saját tevéjén tevegelve jött, így 18 teve lett. Ekkor kérte
a fiúkat, hogy teljesítsék az apjuk kívánságát.
1 1
Az első fiú elvette a 18 teve ‑ed részét = 9 teve, a második fiú elvette a 18 teve ‑ad részét = 6 teve,
2 3
1
az utolsó fiú elvette a 18 teve ‑ed = 2 teve.
9
A három fiú 9 + 6 + 2 = 17 tevét kapott és mindhárman elégedettek voltak. A bíró felült a tevéjére majd elment.
27 darab 1 cm élhosszúságú kockából egy nagy kockát rakunk össze és ezt lefestjük. Amikor megszárad
Játék
a festék, szétszedjük a kockát. Hány kockának lesz 3, 2, 1, illetve 0 oldala lefestve?
1. 7,5 méter viaszosvászon ára 45 lej. Mennyibe kerül 11,25 méter viaszosvászon? 3 pont
Felmérő
1
2. Márta első nap egy novella oldalainak ‑ad részét olvasta el. A második nap, az el nem olvasott
3
2
oldalak ‑ad részét olvasta el. A harmadik nap 12 oldal olvasva, befejezte a novella olvasását. Hány
3
oldalas volt a novella? 3 pont
11
3. Péter a hegyekbe készül. Miután az útvonal ‑ad részét megtette, észreveszi, hogy ha még ment
18
2
volna 5 km-t, akkor az útvonal ‑ad részét tette volna meg. Határozzátok meg az útvonal hosszát.
3
3 pont
Hivatalból: 1 pont
161
V Tizedes törtek
9. lecke Adatszervezési feladatok. Gyakoriság. Oszlopdiagram.

Vonaldiagram. Statisztikai adatok átlaga
9.1. Adatszervezési feladatok. Gyakoriság

Anna és Márta szeretnék megtudni melyik a kedvenc sportjuk az
matematika
Gyakorlati
iskolájuk V. osztályos diákjainak.

Az információk begyűjtésére, elvégeznek egy közvélemény kutatást.
Egy listát készítettek azokról az információkról, amit szeretnének
megtudni:
a) csapatsportok:
• labdarúgás • kézilabda • kosárlabda
b) egyéni sportok:
• tenisz • úszás • sakk
Majd, megfogalmazzák a kérdéseket és a kitöltési utasításokat is:
Közvélemény kutatás
KEDVELT SPORTOK
Célcsoport: az V. osztályos diákok
Mindkét kérdésnél egy választ jelöljetek meg.

1. A következő, iskolánkban is játszott, csapatsportok közül melyik a ked-
venced:
labdarúgás kézilabda kosárlabda
2. Milyen egyéni sportot űzöl vagy mit szeretnél sportolni:
tenisz úszás sakk más sport

Kedvenc sport
A közvélemény-kutatás az V. osztályos diákok egyik tulajdonságát
tanulmányozza, a jelen esetben, a kedvelt sportot. A kedvenc V. A válaszok gyakoriság
sport lehet: labdarúgás, kézilabda vagy kosárlabda. labdarúgás ///// ///// //// 14
Ahhoz, hogy összegyűjtsük és rendezzük az adatokat, egy
gyakoriság táblázatot használunk. Az V. osztály válaszait kézilabda //// 4
az első kérdésre a mellékelt táblázatba írtuk. kosárlabda ///// // 7
A 25 diák közül 14 diáknak a kedvenc sportja a labdarúgás. Jelmagyarázat: / = 1 ///// = 5
A 14 természetes szám az első kérdésre adott válasznak
az abszolút gyakorisága.
14
Az egész osztályhoz mérten, a labdarúgás az osztály ‑öd
25
részének a kedvenc sportja, vagy százalékkal kifejezve
14
a diákok 56%-a. A vagy 56% a relatív gyakoriság.
25
A gyakoriság táblázatba feltüntethetjük az abszolút és a Kedvenc sport — V. A osztály
relatív gyakoriságot is. labdarúgás 14 56%
A fenti példában, a 4 diák szereti a kézilabdát, ez a 25 diák handbal 4 16%
16%‑a, míg a 7 diák szereti a kosárlabdát, ez pedig a diákok
28%‑át jelenti. kosárlabda 7 28%
162
9. lecke
9.2. Oszlopdiagram. Vonaldiagram
Az iskola könyvtárában hétvégén összesítik az
matematika
35
Gyakorlati
olvasószobába kikölcsönzött könyvek számát, 30

elsősorban 4 témakörből: irodalom, matematika, 25
könyvek száma
tudományok és technológia. 20
Az adatokat összegyűjtés és feldolgozás után 15

a mellékelt táblázatban ábrázolták. 10
5
0
Az adatok értelmezése és elemzése egyszerűbb
lirodalom
tudományok
tehnológia
más
matemtika
a mellékelt diagram segítségével, mint egy táblá-
zat segítségével, ugyanis a diagram segítségével
gyorsabban összehasonlíthatjuk az adatokat.
A diagramot tanulmányozva észrevesszük, hogy:
kikölcsönzött könyvek
• a témaköröket egy vízszintes egyenes mentén tüntettük fel, míg a köny-
vek számát egy függőleges egyenes mentén, a két egyenest tengelynek irodalom 20
nevezzük; matematika 30
• a legkeresettebb könyvek a matematika könyvek (30); tudományok 10
• 15 technikai könyvet kölcsönöztek ki; tehnologia 15
• 5 könyv más témakörből volt, nem a négy fontos témakörből.
más 5
Oszlopdiagramok: általában akkor használjuk őket, ha különböző tárgyakról gyűjtünk és hasonlítunk

Megjegyzések
össze adatokat. Használhatunk téglalap alakú függőleges oszlopokat vagy téglalap alakú vízszintes
oszlopokat. A téglalapok egyik oldala minden esetben azonos, míg a másik változó és arányos a gyako-
risággal (relatív vagy abszolút).
Vonaldiagramok: általában akkor használjuk, ha az összehasonlítás során ugyanarról a tárgyról vagy
folyamatról beszélünk és ennek változásairól, egy bizonyos idő folyamán. Egy vonaldiagram pontokból
áll össze, a pontokat utólag összekötjük, így láthatóvá válik a csökkenő vagy növekvő tendencia.
Egy diagram tengelyein minden esetben meghatározunk egy megfelelő mértékegységet. A fenti esetben
a könyvek száma 5 és 30 között található, tehát a meglelő mértékegység 5.
Egy zenei üzletben vonaldiagram segítségével áb- 30

Példa
rázoljuk az Eurovision győztese utolsó albumának

eladott albumok
25
napi eladását. 20
A vonaldiagramot tanulmányozva észrevesszük, 15
hogy: 10
• Hétfőn adták el a legkevesebb albumot (5); 5

0
• a legtöbbet pedig pénteken adták el — 25 albu-
hétfő
kedd
szerda
csütötök
péntek
mot.
Összesen eladtak:
5 + 15 + 20 +15 + 25 = 80 albumot.
A vonaldiagram segítségével, összeállíthatjuk a gyakorisági táblázatot.
Nap hétfő kedd szerda csütörtök péntek ÖSSZES

Eladott album
száma 5 15 20 15 25 80
százaléka 6,25% 18,75% 25% 18,75% 31,25% 100%
163
V Tizedes törtek
9.3. Statisztikai adatok átlaga

A mellékelt diagramon egy múzeumot látogatók 400
matematika
Gyakorlati
számának, egy hét alatti változását láthatjuk. 350

300
Napokra lebontva a következő adatokat kap- 300 270
250
270
juk: 100, 150, 200, 270, 250, 300, 270. 250
200
200
Ezek numerikus statisztikai adatok. 150
150
A látogatók számának számtani középarányosa 100
100
egy hét alatt a következő:
50
100 + 150 + 200 + 270 + 250 + 300 + 270 0
= 220 . H K Sze Cs P Szo V
7
Azt mondjuk, hogy 220 a statisztikai adathalmaz átlaga.

Sok esetben, ha egy folyamatot tanulmányozunk, sok adatot gyűjtünk össze, ajánlott ilyen esetben egy
jellegzetes értékkel jellemezni az egész folyamatot.
Statisztikai adatok átlaga alatt, az adatok számtani középarányosát értjük.

Megjegyzendő
x1 + x2 + ... + x n
Az x1, x2, …, xn értékekkel rendelkező n adat átlaga .
n
Ha egyes adatok ismétlődnek, akkor a statisztikai adatok átlaga két összeg hányadosaként is kiszámítható:
az adatoknak és az ennek megfelelő gyakoriságuk szorzatának összege, illetve a gyakoriságok összege.
A következő táblázat az V. osztály matematika dolgozatának eredményeit tartalmazza.

Példa
Jegy 5 6 7 8 9 10
Diákok száma 2 3 5 6 5 4
A fenti adatok átlaga

2 ⋅ 5 + 3 ⋅ 6 + 5 ⋅ 7 + 6 ⋅ 8 + 5 ⋅ 9 + 4 ⋅ 10 196
= = 7,84.
2 +3+5 +6 +5 + 4 25
Azt mondhatjuk, hogy az osztály átlaga 7,84.
1. Anna és Márta kibővítették a kedvenc sportra vonatkozó felmérésüket. Az eredmények a következő táblázatban
találhatóak, de egyes adatok kitörlődtek.
Kedvenc sport
Felmérés V. A osztály V. B osztály V. C osztály ÖSSZES
válaszok gyakoriság válaszok gyakoriság válaszok gyakoriság
labdarúgás //// //// //// … //// /// 8 //// //// 9 …
kézilabda //// … //// / … //// //// // … …
kosárlabda //// // … //// //// / 11 … … 26
összes A 25 összes B … összes C 30 80
Jelmagyarázat: / = 1 //// = 5
164
9. lecke
a) Másoljátok át a táblázatot a füzetetekbe és pótoljátok a hiányzó adatokat.

b) Állapítsátok meg, hogy melyik sport a diákok kedvence.
c) Határozzátok az iskola diákjainak, a kézilabda választására vonatkozó relatív gyakoriságát.
d) Állapítsátok meg, hogy az V. C osztály diákjainak
hány százalékának kedvenc sportja a kosárlabda.
András
2. A mellékelt oszlopdiagram, hat diák pontszámait István
tartalmazza. Ezeket a zsűri ítélte oda nekik egy Mónika
rajzversenyen, Mihály
Dóra
Kristóf
Felhasználva az oszlopdiagramot töltsétek ki a kö-
0 2 4 6 8 10 12
vetkező táblázat hiányzó részeit:
Név Mihály … Dóra … András István

Pontszám … 6 … 8 … …
3. Egy felmérőn a diákok által szerzett eredmények, az alábbi táblázatban találhatóak:

Jegy 3 4 5 6 8 9 10
diákok szám 2 4 6 5 4 3 2
A táblázat segítségével töltsétek ki a következő oszlopdiagramot:
6
5
4
3
2
1
0
3‑as jegy 4-es jegy 5-ös jegy 6-os jegy 7-es jegy 8-as jegy 9-es jegy 10-es jegy
35%
4. Egy általános iskolában 300 diák van, a diákok osztályokban 30
való százalékos eloszlását a mellékelt diagram mutatja. 25%
a) Állapítsátok meg, hogy a VI. és a VIII. osztályok közül, 20%
melyikben van kevesebb diák. 15%
b) Határozzátok meg a VII. osztályos diákok számát. 10%
c) Döntsétek el, hogy a VI. osztályos diákok száma több 5%
vagy kevesebb, mint a VII. osztályos diákok számának 70%‑a. 0%
V. osztály VI. osztály VII. osztály VIII. osztály
5. A mellékelt diagram egy parkolóba behajtott autók számát
ábrázolja. 60
a) A hét melyik napján hajt be a parkolóba a 110. autó? 50
b) Számítsátok ki a behajtott kocsik napi átlagát. 40
30
20
10
0
H K Sze Cs P Szo V
6. Egy felmérőn egy osztály diákjai a következő eredményeket érték el:
Jegy 10 9 8 6 5 4
Diák szám 3 4 2 7 5 1
165
a) Becsüljétek meg az osztály átlagát, a legtöbbször előforduló eredmények alapján.

b) Hasonlítsátok össze a megbecsült értéket az eredmények átlagával.
c) A diákok eredményei alapján alkossatok egy oszlopdiagrammot.
7. A mellékelt diagram egy 3D mozi heti jegyeladásait tartal- 60
mazza. 50
40
a) Határozzátok meg az eladott jegyek számát.
30
b) A kedden eladott jegyek száma hány százaléka a héten
20
eladott jegyek számának.
10
c) Számítsátok ki az egy nap alatt eladott jegyek átlagát.
0
d) Számítsátok ki annak a valószínűségét, hogy egy vélet- H K Sze Cs P Szo V
lenszerűen kiválasztott jegy, csütörtökön legyen eladva.

e) Határozzátok meg a mozi bevételét, ha hétfőtől péntekig
a jegyek ára 15 lej, szombaton és vasárnap pedig 20 lej.
Készítsetek egy felmérést az iskola szintjén, az ötödikesek

Csoportmunka
által kedvelt zenei műfajról.

A felmérés legalább három kérdést tartalmazzon és az
adatgyűjtést pedig külön a fiúkra és külön a lányokra kell
végezni.
Készítsétek el a gyakorisági táblázatokat és az általatok elké-
szített vonaldiagram alapján, értelmezzétek az adatokat.
Beszéljétek meg az osztályban a kapott eredményt.
Egy felmérőn a diákok által szerzett eredmények, az alábbi diagramban találhatóak.

Felmérő
10-es jegy
9-es jegy
8-as jegy
7-es jegy
6-os jegy
5-ös jegy
4-es jegy
3‑as jegy
0 2 4 6 8
a) Határozzátok meg az osztály diákjainak számát.

2 pont
b) Határozzátok meg azon diákok számát, akik legalább 7‑es jegyet kaptak.
2 pont
c) Számítsátok ki az osztály átlagát.
2 pont
d) Határozzátok meg, hogy az osztály hány százaléka kapott 5‑ösnél nagyobb jegyet.
3 pont
Hivatalból: 1 pont
166
Értékelés
Értékelés Aritmetikai módszerek

Adatok rendezésére vonatkozó feladatok
75 + n n⋅ 24 + 1
1. A = 50 egyenletben szereplő n természetes 2. A 5,6 - 4,2 egyenletben szereplő n termé-
=
25 5
szám értéke: szetes szám a következő:
a) 1 175 b) 1 200 c) 75 d) 1 125 a) 1 b) 0,25 c) 0,5 d) 1,4
3. Ha 6 könyv ára 76,50 lej, akkor 5 ugyanolyan könyv ára: 4. Ha 4 csappal 5 óra alatt töltünk fel egy medencet,
akkor 6 azonos csap hány óra alatt tölti fel a medencét:
a) 12,75 lej a) 3 óra és 20 perc
b) 50 lej b) 7 óra és 30 perc
c) 63,75 lej c) 4 óra és 45 perc
d) 68,25 lej d) 3 óra és 33 perc
5. Három plüssmaci és 4 plüssmókus ára 258,30 euró. 6. Három perec és 4 kenyér súlya 2,267 kg, míg 4 perec
Hét maci és 8 mókus ára 549,10 euró. Egy maci ára: és 4 kenyér súlya 2,372 kg. Egy kenyér súlya:
a) 32,50 euró a) 0,105 kg
b) 40,20 euró b) 0,500 kg
c) 100,50 euró c) 0,488 kg
d) 84,75 euró d) 0,600 kg
7. Egy szám 2,5‑ször nagyobb, mint egy másik. Határoz- 8. 8 üvegben 9 liter víz van. Egyes üvegek 1,5 literesek,
zátok meg a két számot tudva, hogy összegük 63. mások 0,5 literesek. A 0,5 literes üvegek száma:
a) 27 és 39 b) 45 és 18 c) 36 és 27 d) 42 és 21 a) 3 b) 4 c) 5 d) 6
9. A gerelyhajítás során egy sportoló a következő 10. A kosárlabda csapat 10 tagja közül hárman 1,64 m
eredményeket éri el 72 m, 78,5 m, 74,8 m és 81,1 m. magasak, 4 diák 1,67 m magas, a többiek magassága
Mekkora a sportoló eredményeinek átlagos hossza? pedig 1,66 m, 1,74 m és 1,70 m. Mennyi a csapat át-
lagmagassága?
a) 75,2 m a) 1,65 m
b) 75,6 m b) 1,66 m
c) 76,5 m c) 1,67 m
d) 76,6 m d) 1,69 m
11. Az alábbi táblázat egy 30-as létszámú osztály 12. Egy háziasszony a húspultnál elköltötte a pénzének
diákjainak heti jelenlétét tartalmazza. Hány diák 3
hiányzott összesen a hét folyamán? a -ét, majd a gyümölcspultnál elkölti a maradék
7
pénzének a 40%-t. Tudva, hogy eredetileg 350 leje
Hétfő Kedd Szerda Csütörtök Péntek volt, számítsátok ki mennyi pénze marad.
27 30 28 29 26
a) 3 a) 150 leje
b) 10 b) 90 leje
c) 9 c) 120 leje
d) 12 d) 200 leje
167
Eukleidész (megközelítőleg i.e. 325–265), kit még alexandriai Eukleidésznek is
neveznek, görög matematikus volt, aki I. Ptolemaiosz uralkodása alatt (i.e. 323–283)
az egyiptomi Alexandriában élt és tanított.
Sztoikheia (Elemek) című könyve volt 2 000 éven át a mértan tanulásának legfonto-
sabb segédeszköze. Több, mint 300 nyelvre lefordították. Ebben a szerző az ókori
matamatika alapjait: az aritmetikát, a síkmértant és a térmértant mutatja be.
Habár az Elemek számos eredményét korábbi matematikusok fedezték fel,
Eukleidész nagy érdeme az, hogy egyetlen ésszerű, összefüggő keretben foglalja
össze ezeket, hogy használatuk egyszerűbb legyen.
Eukleidész kezdeményezte azt a hagyományt, hogy egy bizonyítás végét a Quod
erat demonstrandum (rövidítve Q.E.D.) latin kifejezés jelezze, melynek fordítása:
Amit bizonyítani kellett.
VI.
tanítási
egység Mértani elemek
1. lecke Pont, egyenes, sík, félsík, félegyenes, szakasz
2. lecke Pont és egyenes kölcsönös helyzete. Kollineáris pontok.

„Két különböző ponton keresztül egy és csakis egy egyenes halad át“.
Két egyenes kölcsönös helyzete: metsző egyenesek, párhuzamos egyenesek
3. lecke Szakasz hossza. Két pont közötti távolság.

Kongruens szakaszok
4. lecke Szakasz felezőpontja. Egy pontnak adott pont szerinti szimmetrikusa
5. lecke Szög: értelmezés, jelölések, a szög elemei.

Egy szög belső és külső tartománya. Szögek mérése.
Műveletek szögek mértékével. Kongruens szögek. Osztályozás
6. lecke Kongruens alakzatok. Szimmetriatengely
MÉRTAN
VI Mértani elemek
1.1. A pont
Leírás
Megjegyzendő
Ábrázolás Kiolvasás Jelölés

Pontnak tekinthető egy jól kiélezett ceruzahegy nyoma a papí-
ron, amikor megérinti azt. A A pont A
B B pont B
Ábrázolás
Pöttyként vagy két egymást metsző vonalkaként ábrázoljuk. Minden pontnak egyedi helyzete van.
Jelölés
A pontokat a latin ábécé nagybetűivel jelöljük: A, B, C, … .
Ne tévesszétek össze a pont ábrázolását a pont

Megjegyzések

fogalmával. A pont, mint mértani idom, nem is
A B A és B egybeeső pontok. A = B
kicsi, nem is nagy: nincs kiterjedése, míg a pont
ábrázolásának vannak méretei. M N M és N különböző pontok. M ≠ N
Két pont kölcsönös helyzete
Két pontot azonos vagy egybeeső pontoknak nevezünk, ha ugyanazt a helyet foglalják el. Két pontot
különböző pontoknak nevezünk, ha különböző helyet foglalnak el.
1.2. Az egyenes
Leírás
Megjegyzendő
Az egyenes egy részét úgy képzelhetjük el, mint egy jól kifeszített, nagyon vékony cérnaszál.
Ábrázolás
Az egyenes ábrázolására vonalzót
használunk. Képzeljük el, hogy a Ábrázolás Kiolvasás Jelölés
vonalzót a rajzolt vonal mentén moz d
d egyenes d
gatjuk úgy, hogy állandóan folytatjuk
a megkezdett vonalat. Az így kapott A B
AB vagy BA egyenes AB vagy BA
végtelen vonal az egyenes. Az egyenes
végtelen, és pontokból áll.
Jelölés
Az egyenest a latin ábécé egy kisbetűjével vagy két nagybetűjével jelöljük.
1.3. Félegyenes
Pitești-en van egy útjelző tábla, amely Bukarest irányát mutatja:
matematika
Gyakorlati
R P B
Így ábrázolhatjuk: BUKAREST
P pont a kiindulási pont (origó), amely megmutatja, hogy Pitești‑ről
indulunk, a B pont pedig Bukarest irányát mutatja. Ha a másik irányba
indulunk, Râmnicu Vâlcea felé tartunk.
Emlékezzetek vissza a számegyenesre!
Leírás. A félegyenes egy egyenes valamely pontjának ugyanazon az oldalán elhelyezkedő pontok összessége.
Az alábbi ábrán P pont két különböző félegyenest határol, melyek közül az egyik színezett, a másik nem.
P
Ábrázolás. A félegyenes ábrázolására vonalzót használunk.
170
1. lecke
Jelölés
Megjegyzendő
Az egyeneshez hasonlóan a félegyenest is

a latin ábécé két nagybetűjével jelöljük.
C D
Az előző ábrán a CD félegyenesnek C pont félegyenes CD CD
a kezdőpontját, míg D az irányítását jelzi.
Rajzoljátok le az AB egyenest, majd alatta az AB félegyenest és a BA félegyenest.

matematika
Gyakorlati
Megoldás: A B
AB egyenes:
A B
AB félegyenes:
A B
BA félegyenes:
1.4. Szakasz
Leírás
Megjegyzendő
Egy egyenesnek két különböző rögzített pontja közé eső része a szakasz elnevezést viseli.
Ábrázolás
Szakaszok ábrázolására a beosztásos
vonalzót használjuk.
E F
Jelölés EF vagy FE szakasz EF vagy FE
A szakaszt is a latin ábécé két nagybetűjé-
vel jelöljük.
Észrevétel
Az E és F pontokat az EF szakasz végpontjainak nevezzük.
1.5. A sík
Leírás
Megjegyzendő
A sík egy részét úgy képzelhetjük el, mint egy edényben nyugalomban levő vízfelszínt.
Ábrázolás Ábrázolás Kiolvasás Jelölés
A síkot paralelogrammaként ábrázoljuk.
Jelölés
A síkokat a görög ábécé kisbetűivel jelöl- az a sík a
a
jük: a (alfa), b (béta), π (pi), … .
1.6. Félsík
Megjegyzendő
Leírás
A félsík a síkban elhelyezkedő valamely egyenes ugyanazon az b
oldalán található pontok összessége.
Ábrázolás d
A mellékelt ábrán a d egyenes a síkot két különböző félsíkra
bontotta. A d egyenest a félsíkok határegyenesének nevezzük.
p
Jelölés a
A színezett félsík b-val, a színezetlen π‑vel van jelölve.
171
VI Mértani elemek
1. Figyeljétek meg az alábbi ábrát, és egészítsétek ki a pontozott részeket úgy, hogy igaz kijelentést kapjatok:
a) A és B . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . pontok.
A C
B b) A és C . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . pontok.
2. Ábrázoljátok az A, B, C pontokat, ha teljesítik a következő feltételeket: A ≠ B és B = C.
3. Legyen A, B, C, három pont úgy, hogy A ≠ B ≠ C. Milyen helyzetben van az A pont C ponthoz képest?
4. A baloldali oszlop minden ábrájának feleltessétek meg a jobboldali oszlopban található elnevezését.
a) 1. pont;
b)
c) 2. sík;
d)
3. szakasz;
e)
f) 4. egyenes;
g) 5. félegyenes.
5. Állapítsátok meg, hogy a következő kijelentések igazak vagy hamisak:
A B C D E F

a) Az első rajz az AB szakaszt ábrázolja;
b) A második rajz a DC egyenest ábrázolja;
c) Az utolsó rajz az FE félegyenest ábrázolja.
6. Rajzoljatok:
a) egy A pontot; b) egy a egyenest; c) egy OK szakaszt;
d) egy OK egyenest; e) egy OK félegyenest; f) egy KO félegyenest;
g) egy a síkot; h) három azonos kezdőpontú i) két, AB és BC szakaszt;
j) egy síkot, mely két félsíkra van bontva, félegyenest;
bevonalkázva közülük az egyiket.
7. Figyeljétek meg az alábbi ábrát, és egészítsétek ki a pontozott részeket úgy, hogy igaz kijelentést kapjatok:
A
T E
a) MA egy …-t ábrázol M ;
b) AT egy …‑t ábrázol;
c) TE egy …‑t ábrázol.
8. Az alábbi ábrán az AD szakaszon a B és C különböző pontok vannak megjelölve.
A B C D
a) Írjátok le a négy pont által meghatározott összes szakaszt.

b) Határozzátok meg azokat a szakaszokat, melyek tartalmazzák a B és C között elhelyezkedő összes pontot.
9. Hány szakasz van az alábbi háromszögben? Soroljátok fel az összeset!
A
B C
10. Nevezzétek meg az alábbi táblázatban a megadott koordinátáknál található mértani alakzatokat: (1 ; B), (1 ; D),
(2 ; A), (2 ; C), (3 ; B), (3 ; C), (3 ; D), (4 ; A), (4 ; C), (5 ; B), (5 ; D).
172
1. lecke
1 2 3 4 5
A maják1 a nullától különböző természetes számok írására csak két szimbólumot használtak: pontokat
Tudtátok,
hogy…
és szakaszokat. Figyeljétek meg a táblázatot, melyben számok vannak ábrázolva 1‑től 15‑ig.
1 2 3 4 5
6 7 8 9 10
11 12 13 14 15
Akkor = ?
Gergő 5 piros és 5 kék pontot rajzol egy lapra. A következő játékot javasolja Péternek: egy lépés azt jelenti,
Játék
hogy egyikük kiválaszt két pontot a tízből, majd megváltoztatja ezek színét pirosról kékre, illete kékről
pirosra. Ők ketten váltakozva lépnek. Az nyer, akinek sikerül bizonyos számú lépés után egyformára
színezni mind a 10 pontot. Ki fog nyerni? Indokold meg!
1
A maja civilizáció a Közép-Amerikában élt őslakos társadalmak közül az egyik legfontosabb volt a XVI. századi spanyol hódítás előtt.
173
VI Mértani elemek
2. lecke Pont és egyenes kölcsönös helyzete. Kollineáris pontok.

„Két különböző ponton keresztül egy és csakis egy
egyenes halad át“. Két egyenes kölcsönös helyzete:
metsző egyenesek, párhuzamos egyenesek
2.1. Pont és egyenes kölcsönös helyzete
Ha egy pont az egyenesen helyezkedik el, azt mondjuk, hogy belső pontja az egyenesnek.
Megjegyzendő
Ha egy pont nincs az egyenesen, azt mondjuk, hogy külső pontja az egyenesnek.
Ábrázolás Kiolvasás
Az M pont a d egyenesen van, vagy M
M pont hozzátartozik a d egyeneshez.
d
Az N pont nincs a d egyenesen, vagy
N
N pont nem tartozik a d egyeneshez.
2.2. Kollineáris pontok
Három (vagy több) pontot kollineárisnak nevezünk, ha létezik olyan egyenes, amely tartalmazza mindhá-
Megjegyzendő
rom pontot.
Következmény: Három pont nem kollineáris, ha nem létezik olyan egyenes, amely tartalmazza mindhárom
pontot.
A B C A, B, C kollineáris pontok.
D A, B, D nem kollineáris pontok.

Mit veszünk
Az előző ábra esetén azt mondjuk, hogy A és C a B pont különböző oldalain helyezkednek el (vagy B az A
észre
és C pontok között helyezkedik el), illetve B és C az A pont ugyanazon az oldalán helyezkednek el (vagy
A és B a C pont ugyanazon az oldalán helyezkednek el).
2.3. Az egyenes axiómája1

Megjegyzendő
Két különböző ponton keresztül egy és csakis egy egyenes halad át.
Bármely egyenes tartalmaz legalább két különböző pontot. A B
Így is meg lehet fogalmazni: Két különböző pont meghatároz egy egyenest.
1. Adott ponton át végtelen sok egyenes szerkeszthető.

Megjegyzések
2. Két különböző ponton át egyetlen egyenes szerkeszthető.

3. Ezért nagyon fontos az egyenes axiómájának kijelentésekor pontosítani, hogy különböző pontokról van
szó. Máskülönben, ha a pontok egybeesnek, nem egy és csak egy egyenest határoznak meg.
1
Olyan állítás, melyet igaznak fogadunk el.
174
2. lecke
2.4. Két egyenes kölcsönös helyzete

1. Azonos (egybeeső) egyeneseknek nevezzük azt a két egyenest, melyeknek minden pontja közös.
Megjegyzendő

d A B
d és AB egyenesek azonosak. d = AB
2. Öszefutó (metsző) egyeneseknek nevezzük azt a két egyenest, melyeknek csak egy közös pontjuk van.
C B
AB és CD egyenesek O pontban metszik egymást.
A O D
3. Párhuzamos egyeneseknek nevezzük azt a két egyenest, melyek ugyanabban a síkban helyezkednek
el, és nincs egy közös pontjuk sem.

d
A B
d egyenes párhuzamos AB egyenessel. d t AB
1. Rögzítsétek az A és B pontokat, és állapítsátok meg, hogy a két ponton keresztül hány egyenest tudtok szerkeszteni.
Megoldás:
Két esetet különböztetünk meg:
I. Ha a két pont egybeesik, végtelen sok különböző II. Ha a két pont különböző, az egyenes axiómája
egyenes szerkeszthető: d1, d2, d3, …, dn . alapján egyetlen egyenes szerkeszthető: az AB
egyenes.
d3 …
dn
d2 A B
d1 A
B
2. Adott 10, páronként különböző pont.

Mennyi a pontok által meghatározott egyenesek legkisebb száma?
Megoldás:
Legyen A1, A2, A3, …, A10 a páronként különböző 10 pont.
Ha a 10 különböző pont kollineáris, akkor egyetlen egyenest határoznak meg.
3. Adott 10, páronként különböző pont.

Mennyi a 10 pont által meghatározott egyenesek legnagyobb száma?
Megoldás:
Abban az esetben szerkeszthető a legnagyobb számú egyenes, ha a 10 pont közül bármelyik három nem kollineáris.
Az egyenesek számának meghatározására a következőkben bemutatott két eljárást használhatjuk.
175
VI Mértani elemek
I. Rögzítjük az A1 pontot. Ez a másik kilenc ponttal 9 egyenest határoz meg.

Ezután rendre rögzítjük az A2, A3, A4, …, A10 , pontokat, és minden esetben a rögzített pont a másik
9 ponttal 9 egyenest határoz meg.
Mivel 10 esetben kapunk 9 egyenest, úgy tűnhet, hogy összesen 10 ⋅ 9 = 90 egyenesünk lesz.
Figyelembe véve, hogy:
A1A2 = A2A1 ; A1A3 = A3A1 ; A1A4 = A4A1 ; … ; A9A10 = A10 A9 ,
arra a következtetésre jutunk, hogy minden egyenest kétszer számoltunk meg. Ezért a 10 pont
csak 90 : 2 = 45 páronként különböző egyenest határoz meg.
II.
Rögzítjük az A1 pontot. Ez a másik kilenc ponttal 9 különböző egyenest határoz meg:
A1A2 ; A1A3 ; A1A4 ; … ; A1A10 .
Rögzítjük az A2 pontot. Vele másik 8 különböző egyenes határozható meg:
A2A3 ; A2A4 ; A2A5 ; … ; A2A10 .
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
Rögzítjük az A9 pontot. Itt már csak egy egyenesünk lesz, amit az A10 ponttal határoz meg: A9A10 .
Így, összesen: 1 + 2 + 3 + … + 9 = 9 ⋅ 10 : 2 = 45, páronként különböző egyenest kapunk.
1. Figyeljétek meg az ábrát, és állapítsátok meg az alábbi kijelentések logikai értékét (igaz vagy hamis).
D
g A B C
a) A belső pontja a BC egyenesnek; b) D külső pontja a g egyenesnek;

c) C belső pontja az AB egyenesnek; d) A külső pontja a BC egyenesnek;
e) C külső pontja az AB egyenesnek; f) A, B és C kollineáris pontok;
g) A, B és D nem kollineárisak; h) az AB és BC egyenesek azonosak.
2. Figyeljétek meg az ábrát, és töltsétek ki a hiányzó részeket úgy, hogy az így kapott kijelentések igazak legyenek.
M
d G E O
a) A d egyenesen a következő pontok vannak … . b) A d egyeneshez viszonyítva, E egy … .

c) A d egyeneshez viszonyítva, M egy … . d) G, E, O … .
e) G, E, M … pontok f) GE és d … .
3. Rajzoljatok négy, páronként különböző A, B, C, D pontot úgy, hogy B és C az AD egyenes két különböző oldalán legyen.
4. Rajzoljatok négy, páronként különböző A, B, C, D pontot úgy, hogy B és C az AD egyenes azonos oldalán legyen.
5. Rögzítsétek az A pontot, és állapítsátok meg, hogy rajta keresztül hány egyenest tudtok szerkeszteni. Egészítsétek
ki az alábbi kijelentést úgy, hogy igaz legyen.
Egy ponton keresztül … egyenes szerkeszthető.
6. Figyeljétek meg az ábrát, majd töltsétek ki a hiányzó részeket úgy, hogy
a kapott kijelentések igazak legyenek. M T
a) M és A … pontok. A
b) M és A pontokon keresztül … egyenest tudunk szerkeszteni.
c) M és T … pontok.
d) Az M és T pontokon keresztül egyetlen … szerkeszthető.
7. Ábrázoljátok az M és N különböző pontokat, majd szerkesszétek meg az MN egyenest.
176
2. lecke
8. A melllékelt ábrán négy különböző pontot ábrázoltunk. B

A
a) Hány egyenest szerkeszthetünk úgy, hogy az A pont és még egy a másik három pont
közül belső pontja legyen az egyenesnek? D
C
b) Hány egyenest szerkeszthetünk úgy, hogy minden egyenes tartalmazzon legalább
két pontot a négy rögzített pontból?
9. Adottak az A, B, C pontok. Hány egyenest határoznak meg ezek a pontok?
10. Ábrázoljatok négy különböző pontot úgy, hogy ezek:
a) egy egyenest határozzanak meg;
b) négy egyenest határozzanak meg;
c) hat egyenest határozzanak meg.
11. Adott 8 páronként különböző pont.
a) Legkevesebb hány egyenest határoz meg ez a 8 pont?
b) Legtöbb hány egyenest határoz meg ez a 8 pont?
12. Nézzétek meg a mellékelt ábrát, és az alábbiak mindegyikére
adjatok 3 példát: a B A C
a) összefutó egyenesek;
b T E
b) párhuzamos egyenesek;
c) azonos (egybeeső) egyenesek.
c
13. a) Rajzoljatok két egyenest, a-t és b-t, melyek az O pontban ös�- V F
szefutók.
b) Rajzoljátok meg az AB és CD párhuzamos egyeneseket.
14. Ábrázoljatok egy d egyenest és egy O pontot, amely külső ponja a d‑nek. Az O ponton keresztül szerkesszetek egy
d‑vel párhuzamos b egyenest, és egy d‑vel összefutó e egyenest.
15. Egy síkba lerajzoltunk három különböző egyenest. Határozzátok meg a három egyenes metszéspontjainak számát.
(Tárgyaljátok az összes esetet!)
Csaba a matematika feladatát oldja.

Játék
Az alábbi mértani ábrák alapján kell meghatározza a következőket:

a) az összefutó egyenespárokat;
b) a párhuzamos egyenespárokat.
a d g
b h
e f i j
c
Gergő Csabával szemben ül az asztalnál. Gergő IV. osztályos tanuló, és most tanulta a római számokat.
Ő azt állítja, hogy a római számokkal így felírt egyenlőség hamis.
Csaba ellentmond neki. Lehetséges, hogy mindkettőjüknek igaza van?
177
VI Mértani elemek
3. lecke Szakasz hossza. Két pont közötti távolság.

Kongruens szakaszok
3.1. Szakasz hossza
1. Egységnyi szakasznak nevezzük azt a szakaszt, melyet mértékegységként választunk.
Megjegyzendő
2. Szakasz hossza az a szám, amely megmutatja, hogy az egységnyi szakasz hányszor van meg az adott
szakaszban.
3. Két pont közötti távolság annak a szakasznak a hossza, amelynek végpontjai az adott pontok.
1. Az AB szakaszon az egységnyi szakasz, amit u‑val jelölünk, 4‑szer fér el.

Példák
A B
Így írjuk: AB = 4u.
2. Az 1 cm hosszúságú szakasz a CD szakaszra 10‑szer fér rá.
1 cm
C D
Azt mondjuk, hogy a CD szakasz hossza 10 cm és így írjuk: CD = 10 cm.
3. A beosztásos vonalzót a szakasz mellé helyezzük úgy, hogy a 0 beosztás az A pont mellé kerüljön,
és a vonalzóról leolvassuk a B ponttal egyvonalban levő számot.
A B
A fent ábrázolt A és B pontok közötti távolság egyenlő 4 cm‑el, és így írjuk: AB = 4 cm.
3.2. Kongruens szakaszok
Általánosan két síkidomról azt mondjuk, hogy kongruensek (egybevágók), ha egymásra téve fedik
egymást.
Az azonos hosszúságú szakaszokat kongruens szakaszoknak nevezzük.
A B AB és CD szakaszok hossza egyenlő.

AB = CD
C D ⇔
⇔
AB ≡ CD
AB és CD szakaszok kongruensek.
3.3. Szakasz szerkesztése
Példák
Adott szakasszal kongruens szakasz szerkesztése körzővel. A B
Szerkesszünk egy adott AB szakasszal kongruens CD

szakaszt.
178
3. lecke
1. lépés: Megmérjük az AB szakaszt. Ebben az esetben, AB = 5 cm.

2. lépés: Kijelölünk egy tetszőleges C pontot. A beosztásos C D
vonalzót elhelyezzük úgy, hogy a 0 beosztás a C
pont mellé kerüljön, a D pontot pedig oda helyezzük,
ahol a beosztás az 5 cm-t mutatja. Megjelöljük a D
pontot, és meghúzzuk a CD szakaszt.
Adott szakasszal kongruens szakasz szerkesztése körzővel.
1. lépés: Körzőnyílásba vesszük az AB szakasz hosszát.
2. lépés: Egy C kezdőpontú félegyenesen, amit már megszerkesztettünk, húzunk egy C középpontú
körívet, amely metszi a félegyenest a D pontban.
A B C D x
3. lépés: Mivel a körzőnyílással átmentettük az AB szakasz hosszát a félegyenesre, AB ≡ CD.

1. A g egyenesen felvesszük az A, B és C pontokat úgy, hogy AB = 3 cm és BC = 4 cm legyen.
Határozzátok meg az A és C pontok közötti távolságot.
Megoldás:
Megrajzoljuk a g egyenest, rögzítjük az A és B pontokat úgy, hogy AB = 3 cm legyen:
g A B
Mivel nincs meghatározva a pontok sorrendje, két esetünk lesz:

I. eset: a pontok sorrendje: A, B, C
g A B C
AC = AB + BC = 3 cm + 4 cm = 7 cm.
II. eset: a pontok sorrendje: C, A, B
g C A B
AC = BC - AB = 4 cm - 3 cm = 1 cm.
2. a) Tudva, hogy AB = 2 cm és CD = 2 cm, mutassátok ki, hogy AB ≡ CD.

b) Tudva, hogy AB = 2 cm és AB ≡ CD, határozzátok meg a CD szakasz hosszát.
Megoldás:
a) ⇒ AB = CD ⇒ AB ≡ CD. b) ⇒ CD = 2 cm.
3. Szerkesszetek egy 4 cm hosszú NU szakaszt.

Állapítsátok meg, hogy tudunk-e szerkeszteni egy olyan L pontot a szakaszon kívül, amelyre NL = 3 cm és UL = 1 cm.
L
Felelet:
Nem tudunk! Bárhogyan próbáljuk, nem tudunk szerkeszteni egy ilyen L pontot
úgy, hogy NL = 3 cm és UL = 1 cm legyen. ?
N U
179
VI Mértani elemek
Vegyetek körzőnyílásba egy 3 cm hosszúságú szakaszt, és rajzoljatok egy N középpontú kört. Aztán
alkalmazás
Gyakorlati
vegyetek körzőnyílásba 1 cm hosszúságú szakaszt, és rajzoljátok meg az U középpontú kört. A két kör
metszéspontjába kellene elhelyezni az L pontot. Hol helyezkedik el az L pont?
Adott három különböző pont. Ha két általuk meghatározott szakasz hosszának összege egyenlő a har-
Megjegyzendő
madik általuk meghatározott szakasz hosszával, akkor a három pont kollineáris.

Adott három nem kollineáris pont. Bármely három általuk meghatározott szakaszra teljesül, hogy két
szakasz hosszának összege nagyobb, mint a harmadik szakasz hossza.
1. Két diák megmérte az AB szakasz hosszát. Csaba a mérés után kijelentette, AB = 2,7 cm. Ő a bal oldali ábra szerint
végezte a mérést. Anna is megmérte, és nála AB = 3 cm. Anna a jobboldali ábra szerint mért.
A B A B
Ki végezte el helyesen a mérést? A választ indokoljátok!

2. a) Mérjétek meg az alábbi ábrán látható AB és CD szakaszok hosszát, majd írjátok le mindkettő hosszát.
A B C D

b) Beosztásos vonalzó segítségével szerkesszétek meg az EF és GH szakaszokat, melyek kongruensek az AB illetve
CD szakaszokkal.
c) Körző segítségével szerkesszétek meg az EF és GH szakaszokat, melyek kongruensek az AB illetve CD
szakaszokkal.
3. a) Nevezzétek meg az alábbi ábrán látható mértani alakzatokat.

b) Körző segítségével határozzátok meg a kongruens szakaszokat.
4. Beosztásos vonalzó használva szerkesszétek meg az A, B, C, D kollineáris pontokat, ebben a sorrendben, úgy, hogy
AB = 4 cm, BC = 3 cm és CD = 5 cm legyen.
5. Egy olyan vonalzót használva, amelyen nincs beosztás, szerkesszetek egy SA szakaszt és egy Ox félegyenest. Körző
segítségével az Ox félegyenesen vegyétek fel a T pontot úgy, hogy SA ≡ OT legyen.
6. Egy olyan vonalzót használva, amelyen nincs beosztás, rajzoljátok meg az AB és IL szakaszokat, illetve az Ox féle-
gyenest. Körzőt használva az Ox félegyenesen vegyétek fel a K pontot úgy, hogy OK = AB + IL legyen.
7. Târgu Jiu‑ban található a Hősök Sétánya1 műemlékcsoport, mely három alkotásból áll: A végtelen oszlopa,
A csók kapuja és A hallgatás asztala. A három alkotás egy 1,5 km hosszú forgalmas sétányon helyezkedik el.
Egyenes út köti össze az Oszlopot a Kapuval, és ennek folytatásában van A hallgatás asztala. A Kapu és az
Asztal közötti távolság 121 m, míg a Kapu és Oszlop közötti 1 154 m. Ennek vázlatát a következő rajzon
ábrázoltuk:
A K O
Határozzátok meg a helyes válasz betűjelét.

i) A Kapu és Oszlop közötti távolság egyenlő:
a) 1,5 km ; b) 1 154 m ; c) 121 m ; d) 1 275 m.
1
Târgu Jiu‑ban, Romániában található Hősök Sétánya műemlékcsoport, Constantin Brâncuși (19 február 1876 – 16 március 1957) alkotása.
180
3. lecke
ii) Az Asztal és az Oszlop közötti távolság egyenlő:

a) 1,5 km ; b) 1 154 m ; c) 121 m ; d) 1 275 m.
8. Egy egyenesen felvesszük az A, B és C pontokat, ebben a sorrendben úgy, hogy AB = 3 cm és BC = 4 cm legyen.
Határozzátok meg az A és C pontok közötti távolságot.
9. Egy gyufaszál hossza 3 cm. Hat gyufaszálat összeragasztunk, egyiket a másik után úgy, hogy a gyufaszálak végei
kollineárisak legyenek. Határozzátok meg a 6 gyufaszálból alkotott szakasz hosszát.
10. A mellékelt rajzon egy mezőgazdasági terület ábrája látható. A terület kerítéssel A B
van körbevéve. Számítsátok ki a kerítés hosszát, tudva, hogy CD = 70 m,

, BC 10 m‑rel nagyobb mint AB, és AD ≡ AB. D C
11. Állapítsátok meg, hogy az A, B, C pontok kollineárisak-e? Ha igen, határozzátok meg a betűk sorrendjét:
a) AB = 1 cm, BC = 7 cm és AC = 8 cm ; b) AB = 3 cm, BC = 10 cm és AC = 7 cm ;
c) AB = 5 cm, BC = 4 cm és AC = 3 cm ; d) AB = 9 cm, AC = 6 cm és BC = 3 cm.
12. Legyen A a BC szakasz egy belső pontja. Ha AB = 3 cm és AB ≡ AC, Határozzátok meg a BC szakasz hosszát.
13. Legyen A a BC szakasz egy belső pontja. Ha tudjuk, hogy BC = 8 cm és AB = 4 cm, mutassátok ki, hogy AB ≡ AC.
14. Rajzoljatok egy d egyenest, és vegyétek fel rajta az A, B, C pontokat úgy, hogy AB = 2 cm és AC = 5 cm.
Számítsátok ki a BC szakasz hosszát.
15. Szerkesszétek meg a 12 cm hosszúságú EF szakaszt, és rögzítsétek rajta a H pontot úgy, hogy EF = 3 EH legyen.
Határozzátok meg a HF szakasz hosszát.
16. Szerkesszétek meg a 12 cm hosszúságú EF szakaszt, és rögzítsétek rajta a H pontot úgy, hogy EH = 3 HF legyen.
Határozzátok meg a HF szakasz hosszát.
17. A, B, C, D négy egymástól különböző kollineáris pont, ebben a sorrendben. Állapítsátok meg az AC + BD = AD + BC
kijelentés logikai értékét(igaz vagy hamis).
18. Legyen A, B, C, D négy kollineáris pont, ebben a sorrendben úgy, hogy: 2 ⋅ AC = AB + AD és BD = 211 cm.
Határozzátok meg a BC szakasz hosszát.
19. A d egyenesen felvesszük az A1, A2, A3, …, A20 , pontokat, ebben a sorrendben úgy, hogy A1A2 = 1 cm, A2A3 = 2 cm,
A3A4 = 3 cm, … .
Határozzátok meg a következő szakaszok hosszát: A1A4, A4A5, A19A20, illetve A1A20 .
20. A d egyenesen rendre felvesszük az A1, A2, A3, …, A20 , pontokat, ebben a sorrendben úgy, hogy A1A2 = 3 cm,
A2A3 = 6 cm, A3A4 = 9 cm, … . Határozzátok meg az A19A20, illetve A1A20 szakaszok hosszát.
Kössétek össze a pontokat a ceruza felemelése nélkül, minél kevesebb szakasszal.

Játék
a) b)
A következő rajzon egy iskola udvarának alaprajza látható.

Projektfeladat
a) Mérjétek meg vonalzóval, és számítsátok ki az alaprajz

kerületét.
b) Ha 1 cm a rajzon a valóságban 10 méternek felel meg,
számítsátok ki az udvar kerületét.
c) Készítsétek el az iskolátok udvarának alaprajzát.
181
VI Mértani elemek
4. lecke Egy szakasz középpontja

Egy pontnak adott pont szerinti szimmetrikusa
4.1. Szakasz felezőpontja
Egy szakasz középpontja a szakasz azon belső pontja, amely a szakasz két végpontjával egybevágó
Megjegyzendő
szakaszokat képez.
Jelölés:
M az AB szakasz középpontja, ami azt jelenti, hogy AM ≡ BM.
Szakasz középpontjának meghatározása beosztásos vonalzóval A B

alkalmazás
Gyakorlati
1. lépés: Megmérjük az AB szakaszt:

2. lépés: A hosszát elosztjuk 2‑vel: 4 cm : 2 = 2 cm.
3. lépés: A szakaszon ábrázoljuk az M pontot úgy, hogy A M B
d(A ; M) = AM = 2 cm:
Szakasz középpontjának meghatározása körzővel és beosztás
nélküli vonalzóval
1. lépés: A körző nyílását nagyobbra állítjuk a sza- 2. lépés: A rögzített körzőnyílással egy A közép-
kasz felénél: pontú körívet szerkesztünk:
A B
A B
3. lépés: Hasonlóan, ugyanazzal a körzőnyílással 4. lépés: A PQ egyenes az AB szakaszt annak

szerkesztünk egy B középpontú másik az M középpontjában metszi.
körívet, amely metszi az előbbi körívet
a P és Q pontokban.
M
A B
4.2. Egy pontnak adott pont szerinti szimmetrikusa

Az A pontnak egy M pontra vonatkozó szimmetrikusa egy B pont
Megjegyzendő
A M B
úgy, hogy az M pont az AB szakasz felezőpontja.
Jelölés:
B az A pontnak az M pontra vonatkozó szimmetrikusa, ahonnan következik, hogy M az AB szakasz fele-
zőpontja.
Megjegyzés. M az AB szakasz felezőpontja, vagyis az A és B pontok szimmetrikusak az M pontra
vonatkozóan.
182
4. lecke
Egy pont adott pontra vonatkozó szimmetrikusának megszerkesztése beosztásos vonalzóval

alkalmazás
Gyakorlati
Eredeti rajz: A M
1. lépés: Megrajzoljuk az AM szakaszt és lemérjük a hosszát: A M

A mi esetünkben, AM = 2 cm.
2. lépés: Az AM szakaszt az M ponton túl meghosszabbítjuk
az MB szakasszal úgy, hogy MB = MA = 2 cm. A M B
3. lépés: Mivel MA = MB ⇒ M az AB szakasz felezőpontja
Következik, hogy B az A szimmetrikusa M‑re vonat-
kozóan.

1. a) Az OT szakasz hossza 8 cm és P a középpontja. Határozzátok meg az OP hosszát.
b) Az OT szakasz hossza 8 cm és P a szakasz egy belső pontja úgy, hogy OP = 4 cm. Igazoljátok, hogy P az OT
szakasz felezőpontja.
Megoldás: O P T
a) P az OT szakasz felezőpontja ⇒ OP ≡ PT ⇒ .
b) PT = OT - OP = 8 cm - 4 cm = 4 cm .
ahonnan OP = PT, ami azt jelenti, hogy OP ≡ PT, tehát P az OT szakasz felezőpontja.
2. a) Egy g egyenesen felvesszük az A és B pontokat úgy, hogy AB = 3 cm. Szerkesszétek meg az A‑nak a B‑re vonat-
kozó szimmetrikusát és jelöljétek C-vel. Milyen hosszúságú a BC szakasz?
b) Egy g egyenesen felvesszük az A, B és C pontokat, ebben a sorrendben úgy, hogy AB = 3 cm és AC = 6 cm.
Igazoljátok, hogy A és C szimmetrikusak B-re vonatkozóan.
Megoldás:
g A B C
a)
C az A-nak a B-re vonatkozó szimmetrikusa, tehát B az AC szakasz felezőpontja, innen AB ≡ BC ⇒ BC = AB = 3 cm.
b) BC = AC - AB = 6 cm - 3 cm = 3 cm.
⇒ AB = BC, tehát AB ≡ BC; következik, hogy B az AC szakasz felezőpontja, az A és C pedig szimmet-

rikusak B‑re vonatkozóan.
3. Egy g egyenesen vegyétek fel az A és B különböző pontokat.
a) Szerkesszétek meg az A‑nak a B‑re vonatkozó C szimmetrikusát és B‑nek az A‑ra vonatkozó D szimmetrikusát.
b) Igazoljátok, hogy D és C egymás szimmetrikusai az AB szakasz felezőpontjára vonatkozóan.
Megoldás:
g D A B C
a)
b) C az A szimmetrikusa B-re vonatkozóan ⇒ B az AC szakasz felezőpontja ⇒ AB ≡ BC ⇒ AB = BC.
D a B szimmetrikusa A‑ra vonatkozóan ⇒ A a DB szakasz felezőpontja ⇒ DA ≡ AB ⇒ DA = AB.
Mivel AB = BC és DA = AB ⇒ DA = BC = x, ahol x > 0.
Legyen M az AB szakasz felezőpontja ⇒ AM ≡ MC ⇒ AM = MC = y, ahol y > 0.
y y
g D x A M B x C
x + y x + y
Akkor ⇒ DM = MC ⇒ DM ≡ MC ⇒ M a DC szakasz felezőpontja ⇒ D és C egymás szim-

metrikusai az M‑re nézve, ami az AB szakasz felezőpontja.
183
VI Mértani elemek
1. Jelöljétek be az AB szakasz felezőpontját és jelöljétek C‑vel, Jelöljétek be A B
az AC szakasz felezőpontját és jelöljétek D‑vel.
2. Anélkül, hogy lemérnétek, jelöljétek be az AB, CD, EF, GH, IL, MN szakaszok
felezőpontjait és jelöljétek O, P, R, S, Q, illetve T betűkkel.
A H I M
C D
B F G N
L
3. a) Az AB szakasz hossza 10 cm, C pedig a felezőpontja. Határozzátok meg az AC hosszát.

b) Az AB szakasz hossza 10 cm, C pedig a szakasz egy belső pontja amelyre, AC = 5 cm. Igazoljátok, hogy a C pont
az AB szakasz felezőpontja.
4. Az E, F, G, H kollineáris pontokról tudjuk, hogy F a GH szakasz felezőpontja, míg G az EF szakasz felezőpontja.
a) Ha GF = 4 cm, határozzátok meg az EH szakasz hosszát.
b) Ha EH = 18 cm, határozzátok meg az GF szakasz hosszát.
5. Egy d egyenesen, ebben a sorrendben tekintsük az A, B, C és D, pontokat, M legyen a BC és AD szakaszok felező-
pontja. Igazoljátok, hogy AB ≡ CD.
6. Egy d egyenesen, ebben a sorrendben tekintsük az A, B, C és D, pontokat úgy, hogy AB ≡ CD. Tudva, hogy M a BC
szakasz felezőpontja igazoljátok, hogy M az AD szakasz felezőpontja is.
7. A végtelen oszlop1 magassága 29,70 m, 16 darab romboidális elemből van összefogva, mindegyiknek ugyanaz
a magassága és egy félelemből áll. A lenti ábrán, Az Oszlopot egy M0Mj , szakasz jelképezi, a 16 elemet az
M0M1, M1M2, M2M3, …, M15M16 , szakaszok, végül a fél elemet az M16Mj szakasz.
M0 M1 M2 M3 M4 … M15 M16 Mj
a) Milyen magas egy elem?

b) Igazoljátok, hogy M8 az M0M16 szakasz felezőpontja.
8. Hozzátok létre a füzetetekben az alábbi hálózatot, majd rajzoljátok meg:
a) a D pontnak M‑re vonatkozó szimmetrikusát és jelöljétek S-el;
b) az F és R pontok U-ra vonatkozó szimmetrikusait és jelöljétek C-vel, illetve T-vel;
c) az I pontnak A-ra, illetve G-re vonatkozó szimmetrikusait és jelöljétek E-vel, illetve O‑val;
d) az I pontnak az AG szakasz felezőpontjára vonatkozó szimmetrikusát és jelöljétek L‑el.
D M F R A
U I
G
Körző segítségével mérjétek le a C és T pontok közötti távolságot és hasonlítsátok össze az FR szakasz hosszával.
1
Constantin Brâncuși román művész szobra, a Târgu Jiu‑ban található, Ansamblu Monumental szoboregyüttes része.
184
4. lecke
9. Vizsgáljátok meg mérés segítségével, minden ábra esetén, hogy:

D C D C
O O
A B A B
a) A és C szimmetrikusak O‑ra vonatkozóan; b) B és D szimmetrikusak O‑ra vonatkozóan.

10. a) A mellékelt ábrán lévő AGR háromszögben, határozzátok meg a GR szakasz felező- R
pontját és jelöljétek E‑vel.
b) Szerkesszétek meg A-nak az E-re vonatkozó szimmetrikusát és jelöljétek S-el.
c) Szerkesszétek meg R‑nek a G‑re vonatkozó szimmetrikusát és jelöljétek N‑el. A G
11. a) Egy g egyenesen felvesszük a T és O pontokat úgy, hogy TO = 4 cm. Szerkesszétek
meg a T-nek az O pontra vonatkozó szimmetrikusát és jelöljétek N-nel. Milyen hosszú az ON szakasz?
b) Egy g egyenesen felvesszük a T, O és N pontokat, ebben a sorrendben úgy, hogy TO = 5 cm és TN = 10 cm.
Igazoljátok, hogy T és N szimmetrikusak O‑ra vonatkozóan.
12. Egy g egyenesen vegyétek fel az E és A pontokat.
a) Szerkesszétek meg az S és C pontokat, amelyek rendre E‑nek az A‑ra és A‑nak az E‑re vonatkozó szimmetrikusai.
b) Igazoljátok, hogy E és A szimmetrikusai egymásnak a CS szakasz felezőpontjára vonatkozóan.
13. Tamás, Péter, Anna és Bianka egy egyenes vonal L, V, D, illetve B pontjába helyezkednek.
Ha Bianka a Péter és Tamás közti távolság felénél helyezkedett el, a V és B pontok egymás szimmetrikusai D‑re
vonatkozóan és a Péter és Tamás közötti távolság 14 m, számítsátok ki az Anna és Tamás közti távolságot.
a) A mellékelt ábrán 12 szakaszt ábrázoltak. Készítsetek

Játék
egy hasonló rajzot 12 gyufaszál segítségével.

b) Mozgassatok el 3 gyufaszálat úgy, hogy ugyanannyi
gyufaszál legyen vízszintesen is és függőlegesen is.
1. A mellékelt ábrát használva, töltsétek ki megfelelően:

Felmérő
F
E
A C B D
H
S
T
a) A és H . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . , amíg A és C . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
1 pont
b) A, B, D sunt . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . , amíg A, B, E . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
1 pont
c) Az AB szakasznak a C pont . . . . . . . . . . . . . . . . . . . , az F pont pedig . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
1 pont
d) AC és BD . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . , egyenesek, amíg AC és TS . . . . . . . . . . .
1 pont
e) Az ES félegyenesnek az E pont a . . . . . . . . . . . . . . . , jelenti, míg az S pont a . . . . . . . . . . . . . .
1 pont
2. Rajzoljatok egy CR szakaszt úgy, hogy CR = 9 cm legyen. Jelöljük E-vel a középpontját.
a) Számítsátok ki az ER szakasz hosszát.
b) Vegyetek fel egy T pontot a CR egyenesen kívüli részén és szerkesszétek meg a T pont szimmetri-
kusát E‑re vonatkozóan.
2 pont
3. Egy g egyenesen rogzítsétek ebben a sorrendben az M, U, N, C, A, különböző pontokat úgy
hogy MU = 3 cm, MU ≡ CA, az N pedig az UC szakasz felezőpontja legyen. Igazoljátok, hogy M és A
szimmetrikusak N‑re vonatkozóan. 2 pont
Hivatalból: 1 pont
185
VI Mértani elemek
5. lecke Szög: értelmezés, jelölések, elemek. Szög belső tartománya,

szög külső tartománya. Szög mérése. Műveletek szögek
mértékegységeivel. Kongruens szögek. Osztályozások
5.1. A szög. Egy szög alkotóelemei
Azonos pontból kiinduló két félegyenes által meghatározott mértani ábrát szögnek nevezünk.
Megjegyzendő

A
Az AOB szög rAOB
vagy a BOA szög rBOA
vagy az O szög rO
O
B
A két félegyenes közös kiindulópontját a szög csúcsának nevezzük.

A két félegyenest pedig a szög szárainak.
Ezek szerint az rAOB‑vel jelölt szögnek a csúcsa O, míg oldalai az OA és OB félegyenesek.
Megjegyzés
Ha a szöget három betűvel jelöljük, akkor a csúcsot jelző betűt mindig a második helyre kell írni. Ha pedig
egy betűvel jelöljük, akkor ez a betű fogja jelenteni a csúcsot.
5.2. Pontnak a szöghöz viszonyított helyzete

Megjegyzendő
A szög szárain elhelyezkedő pontok a szöghöz tartoznak, azok amelyek nincsenek a szög szárain, vagy
a szög belső vagy a szög külső tartományában vannak.
A A, C, O, B és D az AOB
A, C, O, B és D rajta van rAOB
szöghöz tartoznak
C
E I és J az AOB szög belső
J I és J eleme Int(rAOB)
tartományában vannak
I
O E, F és G se află în
F G B D E, F és G eleme Ext(rAOB)
exteriorul unghiului AOB
5.3. Szögek mértékegységei
matematika
Gyakorlati
Lerajzoljuk egy lapra az AOB és a CDE szö-

geket. A C
Kivágjuk az AOB szöget és ráhelyezzük
a CDE szögre.
Mit veszünk észre? O
B
D
E
Az CDE szög DC és DE szárai közötti nyí-
lása nagyobb, mint az AOB szög OA és OB
szárai közötti nyílása.
186
5. lecke
Két szög összehasonlításakor nem érdekelnek a szárak hosszúságai. Ezek félegyenesek és végtelen
Megjegyzendő
hosszúságúak, nem lehet őket lemérni. Az érdekel, hogy a szög szárai között mekkora a nyílás.
A szögek mérésére használt leggyakoribb mértékegység az egy fok hatvanas fokrendszerben. Az elne-
vezés onnan származik, hogy a szögperc 60‑szor kisebb, mint a fok: 1° = 60'.
Egy szög méretén azt a számot értjük, ahányszor a mértékegység benne foglaltatik az adott szög belső
tartományában.
Egy adott ABC szög mérése

alkalmazás
C
Gyakorlati
1. lépés: A szögmérőt úgy helyezzük el, hogy egybeessenek a szög

csúcsa és az O pont, amely a szögmérő félkörének középpontja.
A mi estünkben a az ABC szög B csúcsát, a félkör O középpontjába
helyezzük. B
2. lépés: A szög egyik szára át kell haladjon azon a ponton, ahol A
O
a 0° beosztás található. A mi esetünkben a BA szár áthalad a 0°
beosztásnak megfelelő ponton.
3. lépés: A szögmérőn található beosztás, amelyik a másik szár
irányában található, megadja az ABC szög mértékét.
A mi esetünkben a BC szár áthalad a szögmérő 60°‑nak megfelelő beosztásán.
4. lépés: Írjuk, hogy rABC = 60°.
5.4. Műveletek szögek mértékegységeivel

35°8' + 13°27' = (35° + 13°) + (8' + 27') = 48°35' ;
Megjegyzendő
57°41' - 3°2' = (57° - 3°) + (41' - 2') = 54°39' ;
31°12' ⋅ 3 = (31° ⋅ 3) + (12' ⋅ 3) = 93°36' ;
80°45' : 5 = (80° : 5) + (45' : 5) = 16°9'.
Ha szükséges, átalakítjuk a perceket fokokba vagy a fokokat percekbe,
figyelembe véve, hogy 60' = 1° :
35°36' + 47°58' = (35° + 47°) + (36' + 58') = 82° + 94' = 82° + 1°34' = 83°34' ;
58°10' - 24°42' = 57°70' - 24°42' = 33°28' ;
(28°34') ⋅ 5 = 140°170' = 140° + (2°50') = 142°50' ;
63°16' : 4 = 15° + (3°16' : 4) = 15° + (196' : 4) =15°49'.
5.5. Kongruens szögek
Két azonos mértékű szöget kongruens szögeknek nevezünk
Megjegyzendő

A C
rAOB és rCDE
rAOB ≡ rCDE
Azonos mértékűek
O B D E
Egy adott szöggel kongruen szög szerkesztése szögmérő segítségével

alkalmazás
Gyakorlati
Adott egy rABC szög, szerkesszük meg a vele kongruens rDEF szöget.
1. lépés: Lemérjük az adott rABC szöget kapjuk, hogy rABC = 50°. (lásd a 188. oldalon)
2. lépés: Megszerkesztjük az ED félegyenest, amely a DEF szög egyik szára.
3. lépés: A szögmérő O pontját az E pontba helyezzük úgy, hogy az ED szár legyen a 0° beosztás irányában.
4. lépés: Az 50°‑es beosztás irányában bejelöljük az F pontot és meghúzzuk az EF félegyenest.
5. lépés: rDEF = rABC = 50°, tehát rDEF ≡ rABC.
187
VI Mértani elemek
P1 P4
C F
P3
B E
A O D O
P2 P3
5.6. Szögek osztályozása
Azt a szöget, amelynek mértéke 0° és 90° közé esik, hegyesszögnek nevezzük.
Megjegyzendő
A
0° < rAOB < 90°,
tehát rAOB hegyesszögű.
O B
Azt a szöget, amelynek mértéke 90° derékszögnek nevezzük.
C
rCDE = 90°,
tehát rCDE derékszögű.
D E
Azt a szöget, amelynek mértéke 90° és 180° közé esik, tompaszögnek nevezzük.
F 90° < rFGH < 180°,
G H tehát rFGH tompaszögű.
Azt a szöget, amelynek mértéke 0° nullszögnek nevezzük.
rSIN = 0°,
I S N tehát rSIN nullszög.
Megjegyzés. A SIN szög szárai az IS és IN félegyenesek, ugyanaz a kezdőpontjuk (az I pont, a szög
csúcsa) és azonos irányúak (egymásra tevődnek, ugyanazok, egybeesnek).
Azt a szöget, amelynek mértéke 180° egyenesszögnek nevezzük.
rISN = 180°,
I S N tehát rISN eegyenesszög.
Megjegyzés. Az ISN szög szárai azok a félegyenesek, amelyeknek ugyanaz a kezdőpontjuk, de az irányí-
tásuk ellentétes. SI és SN az IN egyenest képezik és a szög S csúcsa az IN szakasz egy belső pontja.
Bizonyos feladatokban, annak bizonyítására, hogy az A, B, C pontok ebben a sorrendben kollineárisak,
elegendő belátni, hogy az ABC szög egy egyenesszög (az egyenesszög módszere)!
188
5. lecke

1. Az BA, BC, BD félegyenesek egy olyan mértani alakzatot alkotnak, amelyben a CBD szög derékszök, az ABC mértéke
háromszor akkora, mint az ABD szög mértéke. Határozzátok meg az ABC és ABD szögek mértékét.
Megoldás: D D
A
A
Az ABD szög mértékét jelöljük x‑el.
Akkor az ABC szög mértéke 3x lesz.
Két esetet különböztetünk meg, ezeket az 1., iIlletve a 2. Ábrán látjuk: B C B C
I. eset: rABC + rABD = rCBD, ahonnan 3x + x = 90°, tehát 4x = 90°, 1. ábra 2. ábra
iinnen x = 22°30'. Akkor rABD = 22°30', tehát rABC = 3x = 67°30'.
II. eset: rABC - rABD = rCBD, ahonnan 3x - x = 90°, tehát 2x = 90°, és x = 45°. Ebben az esetben, rABD = 45°,
és rABC = 3x = 45° ⋅ 3 = 135°.
D
2. A mellékelt ábrán, rABD mértéke 120°, amíg a rDBC mértéke a fele az ABD szög mér-
tékének. Igazoljátok, hogy az A, B, C pontok kollineárisak.
Megoldás:
A B C
A DBC szög mértéke az ABD mértékének a fele, tehát rDBC = 120° : 2 = 60°.
rABC = rABD + rDBC = 120° + 60° = 180°, tehát rABC egyenesszög, vagyis A, B, C kollineárisak.
3. Az AOB szög mértéke 53° + n°. Határozzátok meg azt az n természetes számot, amelyre a szög rendre:
a) hegyes; b) derék; c) tompa.
Megoldás:
a) rAOB hegyesszög, tehát 0° < rAOB < 90°, ahonnan 0° < 53° + n° < 90°, innen 0° ≤ n° < 37° és figyelembe
véve, hogy az n természetes szám, következik, hogy n a következő értékeket egyikét veheti fel: 0, 1, 2, 3, …, 36.
b) rAOB derékszög, tehát rAOB = 90°, innen 53° + n° = 90°, és n = 37.
c) rAOB tompaszög, ahonnan 90° < rAOB < 180°, tehát 90° < 53° + n° < 180°, innen 37° < n° < 127° és figye-
lembe véve, hogy az n természetes szám, következik, hogy n a következő számok egyike lehet: 38, 39, 40, …, 126.
1. Pótoljátok ki a hiányzó részeket úgy, hogy igaz kijelentéseket kapjatok: A B
a) A mellékelt ábrára rajzolt három szög: rAOC, r… és r… .
b) Az AOB szög szárai az OA és …, félegyenesek, a csúcsa pedig … .
c) A BOC szög szárai a … és a …, félegyenesek, a csúcsa pedig … . O C
2. a) Anélkül, hogy megmérnétek az alábbi szögeket, becsüljétek fel mindegyik mértékét és jegyezzétek le:
V
F M U
I P E S V O L
b) Mérjetek meg minden szöget és határozzátok meg a becslési hibáitokat.

3. Alakítsátok át percbe:
a) 8° ; b) 35° ; c) 9°10' ; d) 15°30' ; e) 65°45'.
4. Alakítsátok át fokba:
a) 300' ; b) 1 200' ; c) 3 720' ; d) 3 750' ; e) 4 845'.
5. Végezzétek el:
a) 34° + 56° ; b) 75° - 28° ; c) 19° ⋅ 8 ; d) 154° : 7 ; e) 27°18' + 56°24' ;
f) 5°38' + 8°53' ; g) 75° - 28°53' ; h) 27°45' ⋅ 5 ; i) 75° : 4 ; j) 122°50' : 5.
6. Közelítsétek hiánnyal, illetve többlettel, 1°‑os hibával a következő mértékeket és állapítsátok meg, hogy a két
közelítés közül, melyik valósít meg egy kerekített értéket:
a) 56°28' ; b) 27°51' ; c) 107°10' ; d) 59°30' ; e) 89°35'.
189
VI Mértani elemek 5. lecke
7. A mellékelt ábrában a TAR szög mértéke 90°‑os, a TAE szög mértéke pedig Kétszer T
akkora, mint az EAR szög mértéke. E
Határozzátok meg az EAR és TAE szögek mértékét.
A R
8. A mellékelt ábrát használva, állapítsátok meg a következő állítások igazságértékét:

A B
a) rOMN egy nullszög; b) rMON egy egyenesszög;
c) rMNO egy nullszög; d) rMOB egy tompaszög;
e) rMOA egy derékszög; f) rMOB egy tompaszög; M O N
g) rNOA nem derékszög; h) rAOB egy hegyesszög.
D
9. A mellékelt ábrában a AB és CD egyenesek a T pontban futnak össze:
a) Mérjétek le az ATC és BTD szögeket és állapítsátok meg, hogy kongruensek‑e. T
b) Mérjétek le szögmérővel az ATD és BTC szögeket állapítsátok meg, hogy kong- A B
C
ruensek‑e.
10. Legyen rABC, egy olyan szög, amelynek mértéke 65° + n°. Határozzátok meg
az n természetes szám értékét úgy, hogy az rABC szög rendre legyen:
a) hegyesszög; b) derékszög; c) tompaszög; d) egyenesszög.
C D
11. A mellékelt ábrán, rAOB egy egyenesszög, az rAOC és rCOD szögek mértékei
70° illetve 40°. Igazoljátok, hogy rAOC ≡ rBOD.
A O B
12. Rajzoljatok egy 140°‑os mértékű COL szöget, a külső tartományában jelöljetek ki
egy T pontot úgy, hogy a LOT szög mértéke legyen egyenlő a COL szög méretének
a két hetedével. Igazoljátok, hogy a C, O, T pontok kollineárisak.
13. Az ABC szög mértéke 45°. Az AB egyenesen kívül felveszünk egy D pontot úgy, hogy a CBD szög mértéke legyen
a 60°‑nak 75%‑a és a C pont legyen az ABD szög belső tartományában. Igazoljátok, hogy:
a) rABC ≡ rCBD ; b) rABD este drept.
14. Az AIL szög egyenesszög, az S pedig az AL egyenesen kívül eső pont úgy, hogy az AIS szög mértéke 120°. Az AIS
szög belsejében felveszünk egy B pontot úgy, hogy rBIA ≡ rBIS.
a) Számítsátok ki a BIS szög mértékét. b) Igazoljátok, hogy rBIS ≡ rLIS.
A múltban ahhoz, hogy könnyebben lehessen bekarcolni a homokba, az agyagtáblákra vagy kövekre,
Tudtátok,
hogy…
az arab számok egyenes vonalakból álltak. Fedezzétek fel az alakjuk logikáját:
1 szög 2 szög 3 szög 4 szög 5 szög 6 szög 7 szög 8 szög 9 szög 0 szög
1. Az rABC és rCBD szögek közös szára …, a közös csúcsuk pedig … . 2 pont

Felmérő
2. 75° : 2 = …° …' . 1 pont
3. Rajzoljatok egy 100°‑os mértékű BAC szöget, a külső tartományában pedig egy I pontot úgy, hogy a CAI
szög mértéke 80%‑a legyen a BAC szög mértékének.
Igazoljátok, hogy a B, A, I pontok kollineárisak. 3 pont
4. Adott a VAP szög, melynek mértéke 60°. A szög külső tartományában felveszünk egy O pontot úgy,
hogy a PAO szög mértéke a VAP szög mértékének a fele legyen. Ezután egy R pontot veszünk fel úgy,
hogy a PAR szög derékszög legyen, az O pont pedig legyen a PAR szög belső tartományában. Igazol-
játok, hogy rVAP ≡ rRAO.
3 pont
Hivatalból: 1 pont
190
6. lecke
6.1. Kongruens alakzatok
1. Egy téglalap alakú lap baloldalára egy AB szakaszt rajzolunk. Az A és B pontokba két kis akvarell-
matematika
Gyakorlati
cseppet teszünk. A lapot középen összehajtjuk, az így összehajtott lapot ezután összenyomjuk, majd
szétnyitjuk. A jobboldalon keletkező két pontot C és D betűkkel jelöljük, végül megrajzoljuk a CD
szakaszt.
B B C
A A D

Vonalzóval megmérjük a két szakaszt. Észrevesszük, hogy azonos hosszúságúak.
A két szakasz kongruens és a következőképpen jelöljük: AB ≡ CD.
2. Egy téglalap alakú lap baloldalára egy AOB szöget rajzolunk. Három kis akvarellcseppet teszünk az O és
B pontokba. A lapot középen összehajtjuk, az így összehajtott lapot ezután összenyomjuk, majd szét-
nyitjuk. A jobboldalon keletkező három pontot C, D és E betűkkel jelöljük, végül megrajzoljuk a CDE szöget.
A A C
O O D
B B E

Szögmérővel megmérjük a két szöget és észrevesszük, hogy azonos méretűek.
A két szög kongruens a következőképpen jelöljük: rAOB ≡ rCDE.
Megjegyzendő
Általában azt mondjuk, hogy két mértani alakzat akkor kongruens, ha egymásra helyezve egybeesnek.
A következő mértani alakzat párok kongruensek:

Példák
191
VI Mértani elemek
Egy kartondarabra vagy falemezre rajzolunk egy háromszöget. A háromszögnek megfelelő felületet ki-
alkalmazás
Gyakorlati
vágjuk, ABC‑vel jelöljük és egy másik kartondarabra helyezzük. Egy jól kihegyezett ceruzával megrajzoljuk
a háromszög körvonalát és DEF‑el jelöljük. A két háromszög egymásra helyezve egybeesik és automati-
kusan egybeesnek a megfelelő elemei is.
A D
B C E F
Tehát az ∆ ABC ≡ ∆ DEF kongruenciából kapjuk az oldalak megfeleléseit is: AB ≡ DE, BC ≡ EF, CA ≡ DF,

illetve a szögek rA ≡ rD, rB ≡ rE, rC ≡ rF megfeleléseit is.
A következő sokszögpárok kongruensek:
Megjegyzendő
A kongruens sokszögek azonos alakkal és mérettel rendelkeznek. A két kongruens sokszög megfelelő
elemei is kongruensek.
6.2. Szimmetria tengely
1. Egy téglalap alakú lapnak a baloldalára egy AB egyenes szakaszt rajzolunk. Az A és B pontokba két kis
matematika
Gyakorlati
akvarellcseppet teszünk. A lapot az s egyenes mentén behajtjuk, az így összehajtott lapot ezután össze-
nyomjuk, majd szétnyitjuk. A kapott pontokat C és D pontokkal jelölve, megszerkesztjük a CD szakaszt.
B B C
A A D
s s

Ha a lapot az s egyenes mentén hajtjuk be, a két szakasz egybeesik.
Az AB és CD szakaszok kongruensek.
2. Egy téglalap alakú lapnak a baloldalára egy AOB szöget rajzolunk. Az A, B és C pontokba három kis
akvarellcseppet teszünk. A lapot az s egyenes mentén behajtjuk, az így összehajtott lapot ezután
összenyomjuk, majd szétnyitjuk. A kapott pontokat C, D és E pontokkal jelölve, megrajzoljuk a CDE
szöget.
Ha a lapot az s egyenes mentén hajtjuk be, a két szög egybeesik.
Az AOB és CDE szögek kongruensek.
192
6. lecke
Megjegyzendő
Ha egy mértani alakzatot be tudunk hajtani egy egyenes mentén úgy, hogy a két keletkező rész fedje
egymást, azt mondjuk, hogy a mértani alakzat szimmetrikus. Azt az egyenest, amely mentén behajtottuk
az alakzatot, szimmetriatengelynek nevezzük.
1. Egy AB szakaszt rajzolunk és M‑el jelöljük a szakasz

matematika
Gyakorlati
felezőpontját. Az AB szakaszra szerkesztünk egy rá D

merőleges DM egyenest. Az A pontba egy kis Akva-
rellpontot teszünk és a lapot a DM egyenes mentén
behajtjuk, ezután összenyomjuk, majd szétnyitjuk.
Mit veszünk észre? A B
A MD egyenes az AB szakasz szimmetriatengelye. M
2. Egy BIA szöget rajzolunk a B pontokba egy kis akva-

rellcseppet teszünk és a lapot az IA félegyenes men- A
tén behajtjuk. A lapot összenyomjuk, majd
B S
szétnyitjuk. A keletkező pontot S‑el jelölve, megszer-
kesztjük az IS félegyenest
Az IA félegyenes a BIS szög szimmetriatengelye
I
Egyes alakzatok függőleges szimmetriatengellyel rendelkeznek:

Példák
s s s s
Más alakzatok vízszintes szimmetriatengellyel rendelkeznek:
s s s
Olyan alakzatok is vannak, amelyek több szimmetriatengellyel is rendelkeznek:
g b d
a e
s b a b
s
c
d
193
VI Mértani elemek
1. Rajzoljátok le egy lapra a következő alakzatokat:
Vágjátok ki mindegyiket és egymásra helyezéssel, határozzátok meg a kongruens párokat.

2. Vegyetek egy téglalap alakú lapot és jelöljétek AB‑vel a hosszát.
Hajtsátok be az A pontot tartalmazó sarkát és rajzoljátok meg a behajtott sarok
körvonalát. D
E
Az A pontnak megfelelő pontot jelöljétek D-vel és nyissátok szét a lapot.
C
A hajtás mentén keletkező szakasz jele legyen PC. A lap jobboldalán található F
sarokkal hasonlóan járunk el úgy, hogy a B pont megfelelője legyen egy F pont
a DP szakaszról. A P B
A behajtás nyomán keletkező másik pont jele legyen E.
a) Az ACP háromszöget letakarja az DCP háromszöget, ezért ∆ ACP ≡ ∆ … .
Ennek az egybevágóságnak köszönhetően, a következő elempárok kongruensek:
AC ≡ DC, AP ≡ …, CP ≡ …, illetve, ∆ ACP ≡ ∆ DCP, rA ≡ r… , rAPC ≡ r… .
b) Az EBP háromszög letakarja a … háromszöget és ezért ∆ … ≡ ∆ EFP.
Írjátok fel a megfelelő kongruens elemeket.
c) Szögmérővel mérve, igazoljátok, hogy rA ≡ rB ≡ rCPE.
3. Rajzoljátok le az alábbi alakzatokat:
s
s
s
s
Vágjátok ki, majd behajtás után döntsétek el minden alakzat esetén, hogy szimmetriatengelye-e az s egyenes.
4. Egy lapra szerkesszetek meg egy 60°, -os mértékű xOy szöget, az Ox, Oy szárain jelöljétek be az A és B pontokat
úgy, hogy OA = OB = 6 cm. Rajzoljátok meg az AB szakaszt. Vágjátok ki a kapott AOB háromszöget.
a) Hajtsátok be az AOB háromszöget úgy, hogy az A pont a B pontra kerüljön, nyomjátok össze, majd nyissátok szét
a lapot és jelöljétek M betűvel azt a pontot, ahol a behajtási csík találkozik az AB szakasszal. Az egymásra tevődés
alapján, ki tudjuk jelenteni, hogy:
• Az M pont az AB szakasz … és AM ≡ … ;
• OM az … szög szimmetriatengelye és rAOM ≡ r… ;
b) Hajtsátok be az AOB háromszöget úgy, hogy az A pont a O pontra kerüljön, nyomjátok össze, majd nyissátok szét
a lapot és jelöljétek T betűvel azt a pontot, ahol a behajtási csík találkozik az AO szakasszal. Az egymásra tevődés
alapján, ki tudjuk jelenteni, hogy:
• A T pont a … szakasz felezőpontja és AT ≡ … ;
• BT az ABO szög … és r… ≡ r… .
c) Találjatok ki ti is egy hasonló feladatot és írjatok legalább 4 állítást.
194
6. lecke
5. Rajzoljátok meg a következő mértani alakzatok szimmetriatengelyét:
6. Estleg a leckében használt alazatokat felhasználva, állapítsátok meg a következő mondatok igazságértkét:
a) Egy szakasznak egy szimmetriatengelye van.
b) Egy szögnek egy szimmetriatengelye van.
c) A 8-as számjegynek két szimmetriatengelye van.
d) A H betűnek két szimmetriatengelye van.
e) A téglalapnak két szimmetriatengelye van.
f) A négyzetnek négy szimmetriatengelye van.
7. Írjátok le az A, D, E, F, M, T, V, W, O betűket és határozzátok meg, hogy melyiknek van két szimmetriatengelye.
Csak három szakaszt szerkesztve, a mellékelt ábrát osszátok fel

Játék
négy kongruens részre.
1. Az 1. ábrát a g egyenes mentén behajtva, az A pont a B pontra kerül.

Felmérő
Pótoljátok ki helyesen a hiányzó részeket.

g A
B S
A C B
1. ábra 2. ábra 3. ábra 4. ábra

a) AC ≡ … . 1 pont
b) A C pont az AB szakasz … ; 1 pont
c) A g egyenes az AB szakasz … . 1 pont
2. A 2. ábrán az IA egyenes mentén behajtva, a B pont az S pontra kerül.
Töltsétek ki megfelelően:
a) rAIB ≡ r… . 1 pont
b) Az IA egyenes a … szög … . 1 pont
3. Rajzoljátok meg a 3. ábra szimmetriatengelyét. 1 pont
4. Szerkesszétek meg a 4. ábrán található téglalap szimmetriatengelyeit. 1 pont
5. A tízes számrendszer mely számjegyei rendelkeznek szimmetriatengellyel? 2 pont
Hivatalból: 1 pont
195
VI Mértani elemek
Értékelés Mértani elemek
1. Az alábbi ábrán a kollineáris pontok a következők: 2. A és B különböző pontok. A két pontot tartalmazó
egyenesek száma a következő:
A B C
D
a) A, B és C a) 2
b) A, B és D b) 1
c) C, B és D c) 3
d) A, C és D d) nem lehet meghatározni
3. Az alábbi ábrán látható AB és CD egyenesek: 4. A következő mondatok közül melyek hamisak:
C B
D
O A B C
A D
a) párhuzamosak a) Az AC és CA szakaszok egybeesnek

b) azonosak b) Az AC és CA félegyenesek egybeesnek
c) összefutók c) Az AC és CA egyenesek azonosak
d) egybeolvadnak d) Az AC és AB félegyenesek egybeesnek
5. A, B, C és D ebben a sorrendben kollineárisak úgy, 6. Egy négyzet, egy kör, egy téglalap és egy szög közül
hogy AB = 3 cm, C az A‑nak a B‑re vonatkozó szim- két szimmetriatengelye a:
metrikusa, és AC ≡ CD. Akkor az AD szakasz
hossza:
a) 12 cm a) téglalapnak van
b) 6 cm b) a körnek van
c) 9 cm c) a szögnek van
d) 10 cm d) a négyzetnek van
7. Egy szög mértéke 2,5‑ször akkora, mint egy másik 8. B

egy olyan AOD szög belső pontja, melynek mértéke
mértéke. Határozzátok meg a két szög mértékét 100°, míg az AOB szög mértéke 20°. A C pont a BOD
tudva, hogy mértékük összege 1°‑kal nagyobb, mint szög belső pontja úgy, hogy telje‑süljön rBOC ≡ rCOD.
egy derékszög mértéke. Akkor a BOC szög mértéke:
a) 67° és 24° a) 20°
b) 65° és 26° b) 30°
c) 64° és 27° c) 40°
d) 66° és 25° d) 50°
9. Határozzátok meg, hogy a következő kijelentések 10. Az A oszlopban található számoláshoz társítsatok egy
közül melyik igaz (I) és melyik hamis (H): helyes választ a B oszlopból:
a) 12° = 720' A B
b) A derékszög mértéke 90° a) 22°24'
60° - 24°
b) 60°
c) 71° : 2 = 31°50' 58° - 35°36'
c) 59°20'
d) A párhuzamos egyeneseknek nincs közös pontjuk. 8°10' ⋅ 5 + 19°10'
d) 36°
196
Értékelés
11. Az alábbi táblázatban egy tanszerbolt fémből készült 12. Határozzátok meg az AB, EF és GH szakaszok hos�-
mérőműszerekre vonatkozó ajánlatát látjuk: szát az alábbi táblázatból:
A termék megnevezése A termék ára 5x + 3y = 27 cm AB = 100 cm + 10x + 6y

Vonalzó 5 lej 4 cm + 2x + 7y = 15 cm CD = 20 cm + 10x + 35y
Szögmérő 9 lej x + 5y = 23 cm EF = 3x + 15y - 42 cm
Körző 8 lej 3x - 2y - 4 cm = 18 cm GH = 12x - 8y
Derékszögű vonalzó 7 lej
Határozzátok meg egy olyan készletnek az árát,

amelyben minden mérőműszerből 6 darab van.
13. Egy g egyenesen tekintsétek ebben a sorrendben a D, R, P és T, kollineáris pontokat úgy, hogy DR = PT = 3 cm, és
RP = 4 cm legyen.
a) Mekkora a DT szakasz hossza?
b) Legyen E az RP szakasz felezőpontja. Igazoljátok, hogy a D és T pontok szimmetrikusak E‑re vonatkozóan.
14. A COD szög mértéke 110°‑os, az L pont ennek egy külső pontja úgy, hogy a DOL szög mértéke a COD szög mér-
tékének a 0,(63)‑ad része. Igazoljátok, hogy a C, O, L pontok kollineárisak.
197
A Nemzetközi Mértékegységrendszer, röviden (SI) a Francia Forradalom ideje alatt létrehozott metrikus rendszer
utódja. Pontosabban, 1799. június 22-én Párizsban kiállítottak két platinából készült etalont: az egyik a hosszúság
alapmértékegysége, ami a méter, a másik pedig a tömeg alapmértékegysége, ami a kilogramm.
Carl Friedrich Gauss, Wilhelm Eduard Weber, James Clerk Maxwell és William Thomson (Lord Kelvin) által a
tizenkilencedik században végzett tudományos felfedezések előtérbe hozták az egységes mértékegységrendszer
szükségességét. Így 1875. május 20-án Párizsban aláírták a méter-konvenció néven ismertté vált egyezményt,
aminek következtében megalakult a Nemzetközi Súly és Mértékügyi Hivatal.
Méteretalon NIST-ben, az Egyesült Államokban A kilogramm etalonjának számítógépes képmása

VII.
tanítási
egység Mértékegységek
1. lecke A hosszúság mértékegységei. Kerület
2. lecke A terület mértékegységei. Alkalmazás: a négyzet és a téglalap területe
3. lecke A térfogat mértékegységei. A kocka és a téglatest térfogata
MÉRTAN
VII Mértékegységek
1.1. A méter többszörösei és törtrészei
Az V. osztályos tanulókat három csoportba osztották, és minden

matematika
Gyakorlati
csapat különböző feladatot kapott. Péter csapata azt az utasí-

tást kapta, hogy írjanak egy feladatot, amelynek eredménye a
Román Körverseny Nagyszeben — Transzfogaras — Bâlea‑tó
szakaszának hossza legyen. Csaba csapata ki kellett számítsa
egy 195 hektóméter hosszú turisztikai útvonal hosszának a
40%‑át. Anna csapata pedig egy golyóstoll hosszát kell megha-
tározza tudva, hogy a golyóstoll hosszának 40%-a 31,2 mm.
Milyen eredményt kapott mindhárom csapat?
Felelet: 78.
Megoldás:
• A körverseny Szeben—Transzfogaras—Bâlea-tó szakaszának hossza 78 km.
40 2
• 40% a turisztikai út hosszából 195 hm = ⋅ 195 hm = ⋅ 195 hm = 78 hm .
100 5
40
• Ha s a golyóstoll hossza, akkor: 40% az s-ből = 31,2 mm, vagyis ⋅s = 31,2 mm .
100
40 2 5
= s 31,2 mm := 31,2 mm = : 31,2 mm= ⋅ 78 mm .
100 5 2
Úgy tűnik, hogy a három válasz azonos, viszont helyesen a válaszok a következők: 78 km, 78 hm, illetve
78 mm, ami teljesen mást jelent, és rámutat arra, hogy a különböző hosszúságok mérésére szükséges
bevezetni a méter többszöröseit és törtrészeit.
Megjegyzendő
A méter többszörösei A méter törtrészei

dekaméter (jele: dam); deciméter (jele: dm);
hektométer (jele: hm); centiméter (jele: cm);
kilométer (jele: km); miliméter (jele: mm).
A hosszúság mérésére az idők folyamán különböző egységeket használtak. Olyanokat, mint: lépés, arasz,
Tudtátok,
hogy…
könyök, láb, hüvelyk, öl stb. A különböző hosszúságmérési szabványok alkalmazásából keletkező kelle-
metlenségek elkerülése érdekében, 1875. május 20-án, Párizsban aláírták a méter-egyezményt (mé-
ter-konvenciót). Azért, hogy egy mennyiség megmérése után ne kapjunk különböző eredményeket,
elhatározták, hogy egy egységes mértékrendszert hoznak létre, amely érvényes a világ szinte minden
országában. A méter-etalon, aminek a nagyságát hivatalosan elfogadták alapmértékegységnek az SI
mértékegységrendszerben, Párizsban található.
1.2. Mértékegységek átalakítása
Egy mértékegységnek egy másik mértékegységbe történő átalakításához a következő ábrát használjuk:
km hm dam m dm cm mm
• Nagyobb mértékegységet úgy alakítunk kisebb mértékegységbe, hogy szorzunk 10n‑nel.

• Kisebb mértékegységet úgy alakítunk nagyobb mértékegységbe, hogy osztunk 10n‑nel, ahol n a két mértékegység
közötti szakaszok számát jelöli.
200
1. lecke
A méter többszöröseinek és törtrészeinek szemléltetésére hasznos lehet a következő lépcső is:

⋅ 10 km :10 ⋅ 10 m :10
⋅ 10 hm hm : 10 ⋅ 10 dm dm : 10
⋅ 10 dam ⋅ 100 : 100 dam : 10 ⋅ 10 cm ⋅ 100 : 100 cm : 10
⋅ 1 000 : 1 000 ⋅ 1 000 : 1 000
m m mm mm
1. 8,53 dam = 8,53 ⋅ 10 m = 85,3 m; 2. 1,2 hm = 1,2 ⋅ 100 m = 120 m;

Példák
3. 3,5 km = 3,5 ⋅ 1 000 m = 3 500 m; 4. 0,75 dam = 0,75 ⋅ 1 000 cm = 750 cm;

5. 8,53 m = (8,53 : 10) dam = 0,853 dam; 6. 1,6 dm = (1,6 : 100) dam = 0,016 dam;
7. 3,5 m = (3,5 : 1 000) km = 0,0035 km; 8. 7 dm = (7 : 1 000) hm = 0,007 hm.
1.3. A kerület
Egy szakaszok által határolt mértani alakzat kerülete egyenlő a szakaszok hosszának összegével.
Megjegyzendő
Jelölése: K.
1. Egy o oldalhosszúságú négyzet kerülete egyenlő: K = 4 o.
2. Egy h hosszúságú és sz szélességű téglalap kerülete egyenlő: K = 2 ⋅ (h + sz).
3. Ha egy háromszög oldalainak hossza a, b, c, akkor a kerülete egyenlő: K = a + b + c.
1. Csaba kirándulni indul az otthonából a Csodavárhoz. Személygépkocsival utazik

295 hm‑t, biciklivel 9,6 km-t, és utolsó 370 dam‑t gyalog teszi meg. Mekkora a távolság
Csaba otthona és a Csodavár között?
Megoldás:
A távolság egyenlő: 295 hm + 9,6 km + 370 dam = 29,5 km + 9,6 km + 3,7 km = 42,8 km.
2. Egy háromszög alakú földterület kerülete 210 m, és két oldala azonos hosszúságú.
Ha tudjuk, hogy egy oldalának hossza 60 m, határozzátok meg a másik két oldal hosszát.
Megoldás:
Legyen a és b a másik két oldal hossza.
Akkor a kerületet a következőképpen írhatjuk fel:
K = a + b + 60 m = 210 m.
Van két esetünk:
• Ha a = 60 m, akkor b = K - 60 m - 60 m = 210 m - 120 m = 90 m.
• Ha a = b ≠ 60 m, akkor a = b = (K - 60 m) : 2 = (210 m - 60 m) : 2 = 150 m : 2= 75 m.
3. Egy téglalap alakú kert hosszúsága 48 m, és szélessége a hosszúságnak a 0,75 része. Mennyibe kerül a kert kör-
bekerítése, ha egy méter kerítés ára 20 lej?
Megoldás:
75 3
h = 0,75 ⋅ 48 m = ⋅ 48 m = ⋅ 48 m =
3 ⋅ 12 m =
36 m
100 4
K = 2 ⋅ (h + sz) = 2 ⋅ (48 m + 36 m) = 2 ⋅ 84 m = 168 m.
A kerítés ára: 20 lej ⋅ 168 = 3 360 lej.
201
1. Hasonlítsátok össze:
a) 85 dam és 85 dm; b) 24 cm és 240 mm; c) 72 km és 7 200 dam;
d) 6,8 km és 601 dam; e) 3,4 dm és 333 mm; f) 0,764 dam és 7 630 mm.
2. Állapítsátok meg, hogy a következő kijelentések igazak vagy hamisak:
a) 78,9 dam = 0,789 hm; b) 2 500 cm = 25 m; c) 867 mm = 86,7 cm;
d) 438 dam = 4,4 km; e) 0,54 m = 539 mm; f) 0,47 dm = 47,5 mm.
3. Fejezzétek ki méterben:
a) 0,75 dam; b) 4, 58 hm; c) 0,2465 km; d) 23,5 hm; e) 8,25 km.
4. Alakítsátok át deciméterbe:
a) 6,25 m; b) 2, 36 dam; c) 24,506 hm; d) 0,175 km; e) 0,036 dam;
f) 4,75 cm; g) 45, 5 mm; h) 3,2 mm; i) 23,5 cm; j) 6 mm.
5. Alakítsátok át dekaméterbe:
a) 3,25 km; b) 0,85hm; c) 0,068 km; d) 13,2 km; e) 0,06 hm;
f) 82,7 m; g) 405 dm; h) 200 mm; i) 4,5 cm; j) 8 dm.
a) 87 m + 2,8 dam + 88 dm = ? dm; b) 87 cm + 103 mm - 2 dm = ? cm;
c) 654 hm - 3 km + 24 m = ? dam; d) 0,87 dam - 2,5 m + 186 dm = ? m;
e) 0,82 km + 170 dam - 45 m = ?hm; f) 5,6 hm + 240 dam - 150 m = ? km.
a) 3 ⋅ 1,4 cm + 5 ⋅ 0,36 cm = ? cm; b) 8 ⋅ 153 dm -280 000 mm : 100 = ? m;
c) 1,2 km : 4 - 0,3(54) dam ⋅ 11 = ? hm; d) 8 500 mm + 8,75 cm - 0,007 dam = ? dm;
e) 106 dam ⋅ 4 - 18 hm : 6 = ? km; f) 4 ⋅ 103 dm - 18 hm : 102 = ? dam.
8. Melyik a legmegfelelőbb mértékegység a következők mérésére:
a) egy ceruza hossza; b) az osztályterem hossza; c) két város közötti távolság;
d) egy ablaküveg vastagsága; e) egy tű hossza; f) a Duna hosszúsága.
9. Becsüljétek fel a következő hosszúságokat, majd mérjétek meg, és számítsátok ki, hogy mennyit hibáztatok:
a) egy ceruza hossza; b) az osztályterem hossza; c) a matematikakönyv szélessége.
10. Egy autó áruért indul A városból B városba. Az alábbi ábrán láthatók a két város közötti távolságok:
E
9 000 d
m am
h
750
B
A 60 km C
km
9 410 dam 74,9
D
Milyen útvonalat kell válasszon ahhoz, hogy az üzemanyagköltség minél kevesebb legyen?
11. Az alábbi táblázatot másoljátok át a füzetbe, aztán töltsétek ki, elvégezve a megfelelő számításokat:
A négyzet oldalának hossza 4,3 m 24,5 cm

A négyzet kerülete 6,8 km 666 dam
12. Számítsátok ki az ABC háromszög kerületét, ha tudjuk, hogy az oldalak hossza a következő: AB = 24 cm,
AC = 100 mm és BC = 2,6 dm.
13. Egy négyzet oldalának hossza 300 cm és 0,32 dam között van. Határozzátok meg az x és y számokat, ha tudjuk,
hogy a négyzet kerülete x méter és y méter között van?
202
1. lecke
14. Másoljátok át a füzetbe az alábbi táblázatot, aztán töltsétek ki, elvégezve a megfelelő számításokat:
A téglalap kerülete 182 hm 456 cm

Hosszúság 67 m 6,3 km 8,5 m 855 m
Szélesség 338 dm 680 mm 186 mm 855 dm
15. Péter, Csaba és Anna megmérték egy könyvnek a hosszát és a következő eredményeket kapták: 26,8 cm, 277 mm
és 2,72 dm. Alakítsátok azonos mértékegységbe a mérési eredményeket, és állapítsátok meg, hogy kinek volt
helyes a mérése, ha tudjuk, hogy a könyv hossza az 1,36 m-nek a 20%-a?
16. Egy háromszög kerülete 354 cm. Számítsátok ki a háromszög oldalainak hosszát, ha tudjuk, hogy ezek egymásután
következő páros számok, centiméterben kifejezve.
17. Egy téglalap kerülete 48 m. Határozzátok meg a téglalap hosszúságát és szélességét, ha tudjuk, hogy a hosszúság
háromszor nagyobb a szélességnél.
18. Egy téglalap hosszúsága 700 m, és szélessége háromnegyede a hosszúságnak.
Egy négyzet kerülete 50%-a az előző téglalap kerületének. Mekkora a négyzet oldala?
19. Ha növeljük egy téglalap hosszúságát 2 cm‑rel és szélességét 3 cm‑rel, egy olyan négyzetet kapunk, amelynek
kerülete 49 cm. Számítsátok ki a téglalap kerületét.
a) Mérjétek meg, és számítsátok ki házatok kertjének kerületét.

Projektfeladat
b) Készítsétek el az iskola udvarának tervrajzát úgy, hogy a rajzon 1 cm

a valóságban 10 m legyen.
1. Alakítsátok át az adott mértékegységekbe:

Felmérő
a) 0,36 dam = ? m; b) 62,8 km = ? dam; c) 0,2465 mm = ? dm; d) 3 cm = ? m.

4 pont
2. Egy négyzet kerülete 82,4 m. Számítsátok ki a négyzet oldalának hosszát.
1 pont
3. Számítsátok ki: 1,6 cm ⋅ 2,75 + 0,3(6) cm ⋅ 6.
1 pont
4. Egy háromszög kerülete 549 m. Számítsátok ki a háromszög oldalainak hosszát méterben kifejezve,
ha tudjuk, hogy ezek egymásután következő számok.
1 pont
5. Egy téglalap alakú kert hosszúsága 648 hm, és szélessége a hosszúságnak 75%‑a.
Milyen hosszú a kertet körülvevő kerítés?
2 pont
Hivatalból: 1 pont
203
2. lecke A terület mértékegységei.

Alkalmazás: a négyzet és a téglalap területe
2.1. A terület mértékegységei

Annának több 1 cm oldalú színes négyzete van, és ezeket egymás mellé
matematika
Gyakorlati
ragasztja az alábbi ábrán látható 3 cm oldalú négyzetre. Hány kicsi négyzetet

kell felhasználjon Anna ahhoz, hogy teljesen lefedje a 3 cm oldalú négyzetet?
Felelet:
Anna a négyzet oldalait felosztja 1 cm hosszú szakaszokra és elkészíti
az alábbi rajzot:
A B A E G B
I J
K L
D C D F H C
Anna észreveszi, hogy a 3 cm oldalú négyzet teljes lefedéséhez összesen

9 darab 1 cm oldalú négyzetet használ fel.
Megjegyzendő
A terület a mértani idomok kiterjedését jellemző mennyiség. A területmérés mértékegysége a négyzet-

méter, aminek jele: m2. Egy m2 a területe egy olyan négyzetnek, amelynek oldala 1 m (1 cm2 a területe egy
olyan négyzetnek, amelynek oldala 1 cm stb.).
1. Anna ábrája esetén a 3 cm oldalú négyzet területe 9 cm2.

Példák
2. Határozzátok meg a következő ábrák területét:

1 mm2 1 dm2 1 m2
Az első mértani ábra 14 négyzetet tartalmaz, tehát a területe 14 mm2.

A második mértani ábra 12 négyzetet tartalmaz, tehát területe 12 dm2.
A harmadik mértani ábra 17 négyzetet tartalmaz, tehát területe 17 dm2.
2.2. A négyzetméter többszörösei és törtrészei. Átalakítások

Megjegyzendő
A négyzetméter többszöröseit általában akkor használjuk, ha 1 m2-nél nagyobb felület területét akarjuk
megmérni.
• négyzetdekaméter, jelölés: dam2
• négyzethektométer, jelölés: hm2
• négyzetkilométer, jelölés: km2
204
2. lecke
A négyzetméter törtrészeit általában akkor használjuk, 1 km2

szorzunk 100‑zal 1 hm2
ha 1 m2‑nél kisebb felület területét akarjuk megmérni. 1 dm2
• négyzetdeciméter, jelölés: dm2 1 m2
1 dm2
2
• négyzetcentiméter, jelölés: cm2 1 cm osztunk 100‑zal
1 mm2
• négyzetmiliméter, jelölés: mm2
Ha egy mértékegységet egy nála közvetlenül eggyel nagyobb mértékegységbe alakítunk, akkor osztunk
100‑zal, viszont, ha egy nála eggyel kisebb mértékegységbe alakítunk, akkor szorzunk 100‑zal.
Megjegyzések
A területmérés során még más mértékegységeket is használunk, ilyen például az ár és a hektár.

• ár: 1 ár = 1 dam2;
• hektár: 1 ha = 1 hm2.
1. 3,4 km2 = 3,4 ⋅ 100 hm2 = 340 hm2 = 340 ⋅ 100 dam2 = 34 000 dam2 ;
Példák
2. 125 cm2 = (125 : 100) dm2 = 12,5 dm2 = (12,5 : 100) m2 = 0,125 m2 ;
3. 0,78 ha = 0,78 hm2 = 0,78 ⋅ 100 dam2 = 78 ár.
2.3. Alkalmazás: a négyzet és a téglalap területe

Anna szeretné kiszámolni 6 cm 5 cm
matematika
Gyakorlati
egy 6 cm oldalú négyzet te-

rületét.
András egy téglalap területét
akarja kiszámolni, melynek
hosszúsága 9 cm és széles- 6 cm
sége 5 cm.
Felelet: 9 cm
Anna észreveszi, hogy so-
ronként 6 olyan négyzet van,
melynek területe 1 cm2, és
minden oszlopban 6 olyan négyzet van, amelynek területe 1 cm2.
A négyzet akkor lesz lefedve, ha 6 ⋅ 6 = 36 darab 1 cm2 területű kicsi
négyzetet veszünk. Ez pedig azt jelenti, hogy a négyzet területe
36 cm2. András észreveszi, hogy minden sorban 5 olyan négyzet van,
amelynek területe 1 cm2, és minden oszlopban 9 darab 1 cm2 területű
négyzet található. A téglalap akkor lesz lefedve, ha 9 ⋅ 5 = 45 darab 1 cm2 területű kisnégyzetet rakunk
rá. Ez viszont azt jelenti, hogy a téglalap területe 45 cm2.
Megjegyzendő
Az o oldalhosszú négyzet területe egyenlő: o ⋅ o = o2.

A h hosszúságú és sz szélességű téglalap területe egyenlő: h ⋅ sz.
205
Példák
1. Téglalap 2. Négyzet
Hosszúság = h Szélesség = sz Terület = h ⋅ sz Oldala = o Terület = o2
1,2 cm 0,6 cm T = 1,2 ⋅ 0,6 = 0,72 cm2 2,5 cm T = 2,52 = 6,25 cm2
5 10 0,12 dam T = 0,122 = 0,0144 dam2

dm dm
2 9
7
m
0,4 hm 0,04 hm T = 0,4 ⋅ 0,04 = 0,016 hm 2 3


1. A mellékelt ábrán egy kicsi négyzet területe 1 dm2. Határozzátok meg a beszínezett
paralelogramma területét.
Megoldás:
A paralelogramma tartalmaz 8 darab teljes kicsi négyzetet és két olyan háromszöget,
amelyeket, ha egymásra teszünk, fedik egymást (csak a helyzetük más a rajzon). A két
háromszög egy olyan téglalapot alkot, amely két kicsi négyzetet tartalmaz. Ebből
pedig az következik, hogy a paralelogramma területe egyenlő a 10 kicsi négyzet terü-
letével, ami 10 dm2.
2. Az alábbi ábrán egy konyha alaprajza látható. A méretek az ábrán méterben vannak megadva. Határozzátok meg
három különböző módon a konyha területét.
D C
F 3 E
3
2
A 5 B D C
Megoldás: F E
a) Az adott ábrára egy rácsot rajzolunk, a mellékelt ábra szerint.
A konyha területe 12 darab kicsi négyzetből tevődik össze, és ezeknek a négyze-
teknek az oldala 1 m. Tehát a konyha területe 12 m2.
A B
D C
b) A DE szakaszt meghosszabbítjuk az AB szakasszal való metszéspontig, ahogy az F 3 E

ábrán is látható. A konyha alapterülete az AGEF és GBCD téglalapok területének 3
összege lesz. 2
A konyha alapterületét a következőképpen számítjuk ki: 3 m ⋅ 2 m + 3 m ⋅ 2 m = 12 m2.

A 3 G 2 B
G D C
c) A DC és AF egyenesek metszik egymást a G pontban, ahogy az ábrán is látható. Így F 3 E

a konyha alapterületét megkapjuk, ha az ABCG téglalap területéből kivonjuk az 3
FEDG téglalap területét. 2
Ebben az esetben a konyha alapterületét a következőképpen számítjuk ki:

5 m ⋅ 3 m - 3 m ⋅ 1 m = 12 m2. A 5 B
3. Számítsátok ki annak a téglalapnak a területét, melynek hosszúsága 12,3 dm és szélessége 115 cm.

Megoldás:
Mielőtt kiszámítjuk a téglalap területét, előbb azonos mértékegységgel kell kifejezni az oldalak hosszát. Ha a de-
cimétert választjuk, akkor a szélességet alakítjuk át: 115 cm = 11,5 dm. Így már kiszámíthatjuk a területet:
12,3 dm ⋅ 11,5 dm = 141,45 dm2.
206
2. lecke
1. Számítsátok ki a négyzet területét, ha oldalának hossza:
a) 3 cm ; b) 12 m ; c) 2,5 dam ; d) 0,3 km ;
e) 120 mm ; f) 0,01 hm ; g) 7,5 cm ; h) 4,5 dm.
2. Számítsátok ki a téglalap területét, ha méretei a következők:
a) h = 0,5 dam, sz = 3,2 m ; b) h = 10,1 cm, sz = 50 mm ;
c) h = 35 dm, sz = 200 cm ; d) h = 2,7 dam, sz = 210 dm.
3. Rajzoljatok egy téglalapot, melynek hosszúsága 6 cm és szélessége 5 cm. Számítsátok ki a kerületét és területét.
4. Alakítsátok át négyzetméterbe:
a) 0,072 dam2 ; b) 3,9 ha ; c) 25 ár ;
d) 67 000 cm2 ; e) 0,0003 km2 ; f) 7 200 000 mm2.
5. Alakítsátok át:
a) 15,28 dm2 = … cm2 ; b) 8,2 dam2 = … dm2 ; c) 700 000 cm2 = … dam2 ;
d) 147 000 m2 = … km2 ; e) 0,025 km2 = … ár ; f) 10 000 000 cm2 = … ha.
6. Melyik a legmegfelelőbb mértékegység a következő területek kifejezésére:
a) papírlap b) osztályterem alapterülete; c) egy ország területe.
7. Beosztásos vonalzó segítségével és a megfelelő mértékegységet kiválasztva határozzátok meg az alábbi mértani
idomok területét:
a) b) c) d)
8. Hasonlítsátok össze:
a) 36 cm2 és 123 mm2 ; b) 22 dam2 és 1 ha ; c) 72 ár és 0,072 km2 ;
d) 74 m2 és 7,4 hm2 ; e) 0,05 dam2 és 500 dm2 ; f) 3,5 m2 és 3,49 dm2.
9. Egy iskolaudvart betonlapokkal burkolnak le. Az udvar téglalap
alakú, hosszúsága 47 m, szélessége pedig 21 m. A betonlapok
olyan négyzetek, melyeknek oldala 50 cm.
Hány betonlapra volt szükség?
10. Egy cséplőgép egy nap alatt learatja a búzát 1,5 ha-ról. Hány nap alatt aratja le a gabonát egy olyan négyzet alakú
búzatábláról, melynek oldala 300 m2?
11. A mellékelt ábrán egy kicsi négyzet területe 1 cm2. Határozzátok meg a kékkel
kiszínezett háromszög területét.
207
VII Mértékegységek 2. lecke
Az alábbi ábrán Péterék lakásának tervrajza látható. A méretek méterben vannak megadva.
Csoportmunka
Számítsátok ki:
5 2 4
A B C D
3 fürdő
hálószoba 1 4
nappali L M
K E
előszoba
G N hálószoba 2 4
2 konyha
H I J F
a) A két hálószoba területét.

b) Az előszoba területét.
c) Hasonlítsátok össze a két hálószoba területét a nappali területével.
d) Készítsétek el az otthonotok tervrajzát, és figyelembe véve az új adatokat válaszoljatok az a), b) és c)
kérdésekre.
1. Alakítsátok át négyzethektométerbe:
Felmérő
a) 24,53 km2 ; b) 19,2 dam2 ; c) 950,456 m2.

3 pont
2. a) Határozzátok meg az 1,45 cm oldalú négyzet területét.
b) Határozzátok meg a 4,3 dm hosszúságú és 3,4 dm szélességű téglalap területét.
c) Hány 20 cm oldalhosszú négyzet alakú csempére van szükség egy fürdőszoba padlózatának bur-
kolásához, ha tudjuk, hogy a fürdőszoba négyzet alakú és oldala 3 m?
3 pont
3. Egy park alaprajza a mellékelt ábrán látható. A parkot H G
az EFGH téglalap jelöli és a közepén levő tavat az ABCD A B
négyzet. A tó körül pázsit található. Ha AB = 10 m,
EF = 50 m és FG = 30 m, akkor számítsátok ki a pázsit-
tal fedett rész területét.
D C
E F
3 pont
Hivatalból: 1 pont
208
3. lecke
3. lecke A térfogat mértékegységei.

A kocka és a téglatest térfogata
3.1. A térfogat mértékegységei

Zsuzsa a barátnőivel való találkozás alkalmából a kockacukrokat a képen
Probléma
helyzet
látható módon rendezte el.

Ha minden kiskocka éle 1 cm, milyen méretei kell legyenek annak
a doboznak, amibe ez belefér?
Megoldás:
Észrevesszük, hogy Zsuzsa ezzel az elrendezéssel egy olyan téglatestet
kapott, melynek méretei a következők: h = 4 kiskocka, sz = 4 kiskocka
és m = 5 kiskocka. Mivel a kiskockák éle 1 cm, ezért a doboz méretei
a következők kell legyenek: h = sz = 4 cm, és m = 5 cm.
Mivel a kiskocka éle 1 cm, azt mondjuk, hogy térfogata egyenlő: 1 cm ⋅ 1 cm ⋅ 1 cm = 1 cm3 (kiolvasva:
egy köbcentiméter).
Köbméter
A térfogat a testek térbeli kiterjedését méri.
Megjegyzendő
A térfogat alapmértékegysége a köbméter, és jelölése: m3.

1 m3 annak a kockának a térfogata, amelynek éle 1 m.
1 m
1 m
1 m
1. A piros kocka éle 1 cm.

Példák
Térfogata 1 cm3.
1 cm
2. A zöld kocka éle 1 m. 1 m
1 cm
Térfogata 1 m3. 1 cm
1 m
1 m
A köbméter többszörösei és törtrészei

Megjegyzendő
A köbméter többszörösei A köbméter törtrészei

• köbdekaméter (jele: dam3); • köbdeciméter (jele: dm3);
• köbhektométer (jele: hm3); • köbcentiméter (jele: cm3);
• köbkilométer (jele: km3); • köbmiliméter (jele: mm3).
Megjegyzés. Minden mértékegység egy olyan kockának a térfogatát jelöli, melynek éle 1 dam, 1 hm,
1 km, illetve 1 dm, 1 cm, 1 mm.
209
3.2. A mértékegységek átalakítása

Egy mértékegységnek egy másik mértékegységbe történő átalakításához a következő ábrát használjuk:
Megjegyzendő
km3 hm3 dam3 m3 dm3 cm3 mm3
• Nagyobb mértékegységet úgy alakítunk kisebb mértékegységbe, hogy szorzunk (103)n-nel;

• Kisebb mértékegységet úgy alakítunk nagyobb mértékegységbe, hogy osztunk (103)n‑nel, ahol n a két
mértékegység közötti szakaszok számát jelöli.
1. 2,5 dam3 = 2,5 ⋅ 103 m3 = 2 500 m3 ; 2. 0,8 hm3 = 0,8 ⋅ (103)2 m3 = 800 000 m3 ;

Példák
3. 0,6 km3 = 0,6 ⋅ (103) 3 m = 600 000 000 m3 ; 4. 4 mm3 = [4 : (103 )2] dm3 = 0,000004 dm3 ;

5. 85 m3 = (85: 103) dam3 = 0,085 dam3 ; 6. 1,6 dm3 = (1,6 : 103) m3 = 0,0016 m3.
3.3. A kocka és a téglatest térfogata

Számoljátok meg, hány 1 cm3‑es kockát tartal-
Probléma
helyzet
maz a két nagykocka?

Feltehetjük a kérdést: milyen kapcsolat van a
kocka élének hossza és az 1 cm3‑es kiskockák 3 cm
száma között? 2 cm
2 cm 3 cm
Az első kocka 8 darab 1 cm3‑es kockát
2 cm 3 cm
tartalmaz. Észrevesszük, hogy
2 cm ⋅ 2 cm ⋅ 2 cm = 8 cm3.
A második kocka 27 darab 1 cm3‑es kockát tartalmaz, és 3 cm ⋅ 3 cm ⋅ 3 cm = 27 cm3.
Jegyezzük meg:
A kocka térfogatát a következő képlettel számoljuk ki: V = a3, ahol a kocka élhossza a.
Egy test térfogata az a szám, amely megmutatja, hogy egy mértékül választott egység hányszor fér bele
a testbe.
Az ábrán látható téglatest 84 darab 1 cm3‑es kockát tartalmaz.

Példák
A téglatest hosszúsága h = 7 cm, szélessége sz = 3 cm és

magassága m = 4 cm. 4 cm
3
Észrevesszük, hogy: 7 cm ⋅ 3 cm ⋅ 4 cm = 84 cm , ami éppen az
1 cm3‑es kockák számát adja meg.
A téglatest térfogatát a következő képlettel számoljuk ki: 3 cm
V = h ⋅ sz ⋅ m. 7 cm
3.4. A térfogat és az űrtartalom közötti kapcsolat

Töltsetek egy liter vizet egy kocka alakú edénybe, melynek éle 1 dm.
alkalmazás
Gyakorlati
Mit vesztek észre?

Felelet: 1 dm
Az edény tele lesz
1 dm
Megjegyzendő
1 liter az űrtartalma az 1 dm3 térfogatú edénynek.
1 dm
210
3. lecke

1. Egy 10 cm élű, kocka alakú dobozban 2 narancs fér el.
a) Hány narancs fér el a 20 cm élű, kocka alakú dobozban?
b) Hány narancs fér el a 30 cm élű kocka alakú dobozban?
c) Hány narancs fér egy olyan képzeletbeli dobozban, melynek éle 100 m?
Megoldás:
a) A 10 cm élű doboz térfogatát kiszámoljuk: (10 cm)3 = 1 000 cm3 = 1 dm3.
A 20 cm élű doboz térfogatát is kiszámoljuk: (20 cm)3 = 8 000 cm3 = 8 dm3.
1 dm3 2 narancs
3
8 dm 2 narancs ⋅ 8 = 16 narancs.
b) A 30 cm élű doboz térfogatát kiszámoljuk: (30 cm)3 = 27 000 cm3 = 27 dm3.
1 dm3 2 narancs
3
27 dm 2 narancs ⋅ 27 = 54 narancs.
c) A 100 m élű doboz térfogatát kiszámoljuk: (100 m)3 = 1 000 000 m3 = 1 000 000 000 dm3.
1 dm3 2 narancs
3
1 000 000 000 dm 2 narancs ⋅ 1 000 000 000 = 2 000 000 000 narancs.
2. Egy téglatest alakú akvárium hosszúsága 75 cm, szélessége 40 cm és magassága
6 dm.
a) Határozzátok meg az akvárium térfogatát.
b) Milyen magasságig emelkedik a víz szintje, ha beleöntünk 120 liter vizet?
Megoldás:
a) Előbb átalakítjuk a méreteket, hogy azonos mértékegységünk legyen:
h = 75 cm = 7,5 dm, sz = 40 cm = 4 dm.
V = h ⋅ sz ⋅ m = 7,5 dm ⋅ 4 dm ⋅ 6 dm = 180 dm3.
b) Felhasználva, hogy 1 l = 1 dm3 , a 120 liter víz elfoglal 120 dm3 térfogatot.
Jelöljük x‑el azt a magasságot, ameddig a víz felemelkedik. Akkor a víz akváriumban elfoglalt térfogatára felír-
hatjuk: V = 7,5 dm ⋅ 4 dm ⋅ x dm.
Ami azt jelenti, hogy: 7,5 dm ⋅ 4 dm ⋅ x dm = 120 dm3, ahonnan már megkapjuk a magasságot: x = 4 dm.
1. Figyeljétek meg jól az ábrán látható kockát, és töltsétek ki a hiányzó részeket

úgy, hogy a kijelentések igazak legyenek. A kockának van:
a) … csúcsa;
b) … oldallapja;
c) … éle.
d) A kocka oldallapjai … .
e) Gyurmából és gyufaszálakból építsetek otthon egy hasonló kockát.
2. Hány kockából rakták ki az alábbi testeket?

211
3. Egészítsétek ki a hiányzó részekkel a két mértani testet, majd nevezzétek meg őket.
a) b)
4. Állapítsátok meg a következő kijelentésekről, hogy igazak vagy hamisak:

a) 78,9 dam3 = 0,789 hm3 ; b) 2 500 cm3 = 25 dm3 ; c) 867 mm3 = 0,867cm3 ;
3 3
d) 4 dam = 0,0004 hm ; e) 0,4 m3 = 400 dm3 ; f) 0,4 m3 = 0,0004 dam3.
5. Alakítsátok át köbdeciméterbe:
a) 6,25 m3 ; b) 0,006 dam3 ; c) 0,0000005 hm3 ; d) 3 000 cm3 ; e) 4 000 000 mm3 ; f) 47,5 cm3.
6. Határozzátok meg az ismeretlen tagot:
a) 2,8 dam3 + 800 dm3 = ? m3 ; b) 87 cm3 + 103 mm3 - 0,02 dm3 = ? cm3 ;
c) 654 hm3 - 35 000 m3 = ? dam3 ; d) 0,82 km3 + 170 dam3 - 4 000 m3 = ? hm3.
7. Nevezzétek meg az alábbiak méréséhez szükséges megfelelő mértékegységet:
a) az osztályterem térfogata; b) a gyufásdoboz térfogata;
c) a vödör űrtartalma; d) az úszómedence űrtartalma;
e) a tömbház térfogata; f) az iskolai félév időtartama.
8. Bukarestben 2017-ben az 1 m3 víz fogyasztási díja 1,15 euró volt. Hány lejt fizet egy család, ha 25 m3 vizet
fogyasztott, és 1 euró = 4,56 lej?
9. Egy kocka élhosszainak összege 180 cm.
a) Határozzátok meg egy lap területét és kerületét.
b) Számítsátok ki a kocka térfogatát.
10. A mellékelt ábrán egy kocka lapjainak síkra kiterített hálózatát látjátok.
a) Határozzátok meg a hálózat területét.
b) Számítsátok ki a hálózat kerületét.
c) Határozzátok meg az adott kocka térfogatát. 5 cm
5 cm
11. Másoljátok le a táblázatot a füzetbe, majd töltsétek ki a hiányzó adatokat:
A kocka élhossza 2,5 m 24 cm

3
A kocka térfogata 8 000 dm 216 hm3
12. A mellékelt ábrán egy téglatest lapjainak hálózatát látjátok:

a) Határozzátok meg a hálózat területét. 5 cm
b) Számítsátok ki a hálózat kerületét. 8 cm 3 cm 3 cm

c) Határozzátok meg az adott téglatest térfogatát.
8 cm
13. Egy téglatest alakú úszómedence hosszúsága 0,60 hm, szélessége 400 dm
és magassága 0,25 dam.
Mennyi víz fér a medencébe?
14. Egy tégla méretei a következők: 240 mm, 125 mm és 140 mm.
Egy köbméter fal felépítéséhez 210 tégla és habarcs szükséges.
Mennyi a habarcs térfogata?
15. Egy téglalap alakú futballpályát meg kell takarítani a hótól. A pálya hosszúsága 100 m és szélessége 70 m.
Hány tonna havat kell eltávolítani a pályáról, ha a hóréteg vastagsága 25 cm, és 1 m3 hó tömege 60 kg?
212
3. lecke
16. Péter nagyszülei egy tető nélküli hordóba gyűjtik az esővizet a zöldségek locsolására. A hordó kocka alakú, és az
élhossza 1 m. 10 egymásutáni esős nap után átlagosan 72,9 liter víz gyűlt össze négyzetméterenként minden nap.
Mennyi víz gyűlt össze a hordóban?
Milyen magasan van a víz a hordóban?
5
17. Egy téglatest alakú akvárium a magasságának -ig van feltöltve vízzel. Az akvárium 80 cm hosszú, 50 cm széles
6
és 6 dm magas.
Az akváriumból kivettünk 80 liter vizet.
a) Számítsátok ki az akvárium térfogatát.
b) Hány centiméterrel csökkent a vízszint?
A Rubik-kocka egy logikai játék, amit 1974‑ben talált fel Rubik Ernő, magyar
Tudtátok,
hogy…
szobrász, építész, formatervező, játéktervező, egyetemi tanár.

Közületek sokak számára ez egy igazi kihívás. Nézzetek utána az interneten,
hogy néhány titkot megtudjatok erről a játékról. A játék célja, hogy az előzetesen
összekevert kockából forgatással visszaállítsuk, hogy minden oldalon azonos
színű lapocskák legyenek.
Az asztalon hat pohár van: három tele van és három üres, ahogy az alábbi ábrán látható. Rendezzétek
Játék
a poharakat váltakozó sorrendbe (egy teli, egy üres stb.), azzal a feltétellel, hogy csak egyetlen pohár moz-
gatható.

1. Alakítsátok át a kijelölt mértékegységbe:

Felmérő
a) 3,4 dam3 = ? m3 b) 6,8 hm3 = ? km3 c) 64 600 mm3 = ? dm3 d) 1 500 dm3 = ? kl

4 pont
2. Hány kiskockát tartalmaz a képen látható kocka?

1 pont
3. Egy kocka alakú edény élhosszainak összege 108 dm.
Hány dekaliter víz fér az edénybe?
2 pont
4. Egy téglatest alakú tartály belső méretei a következők: 10 m, 6 m és 5 m. A tartályban téglák vannak.
Minden tégla mérete: 250 mm, 120 mm és 100 mm. Hány tégla van a tartályban, ha tudjuk, hogy tele
van?
2 pont
Hivatalból: 1 pont
213
VII Mértékegységek Értékelés
Értékelés Mértékegységek
1. A legmegfelelőbb mértékegység két város közötti 2. 28,5 km méterbe átalakítva egyenlő:

távolság mérésére a:
a) km b) hm c) dam d) m a) 285 m b) 2 850 m c) 28 500 m d) 2,85 m
3. 8,5 ár négyzetméterbe átalakítva egyenlő: 4. 0,006 m3 köbcentiméterbe átalakítva egyenlő:

a) 85 m2 b) 850 m2 c) 0,85 m2 d) 8,5 m2 a) 600 cm3 b) 6 000 cm3 c) 60 cm3 d) 6 cm3
5. Egy négyzet területe 576 m2, míg egy másik négyzet- 6. Egy fából készült, 2 dm élű kocka befestéséhez 480 g
nek a területe 4-szer kisebb az előzőnél. Akkor a má- festéket használunk fel. Akkor egy 4 dm élű kocka
sodik négyzet oldala egyenlő: befestéséhez a szükséges festékmennyiség:
a) 12 m b) 144 m c) 16 m d) 13 m a) 1,92 kg b) 960 g c) 96 dag d) 1 820 g
7. Egy téglalap hosszúsága 2,5 -ször nagyobb, mint szé- 8. Egy 5,12 ár területű udvar 800 darab beton térkővel
lessége. Tudva, hogy a téglalap területe 90 m2, szá- van kirakva. Számítsátok ki a térkő területét:
mítsátok ki a hosszúságát és szélességét.
a) 10 m és 9 m a) 56 dm2
b) 15 m és 6 m b) 54 dm2
c) 18 m és 5 m c) 64 dm2
d) 30 m és 3 m d) 660 cm2
9. Állapítsátok meg, hogy az alábbi kijelentések közül 10. Minden számításhoz az A oszlopból válasszátok ki a
melyik igaz (I) és melyik hamis (H): helyes eredményt a B oszlopból:
12,7 hm = 1,27 km A B
0,98 dam3 = 980 m3 a) 196,70 ár
60 m - 24 cm
5 ha = 5 000 m 2
b) 2 330 m2
2 ha - 330 m2
c) 59,76 m
Egy 26 m oldalú négyzet területe 8, 888 dm3 + 800 mm3
egyenlő 6,76 ár d) 8 888,8 cm3
11. Az alábbi táblázatban egy áruház mérőműszerekre tett 12. Határozzátok meg a téglatest méreteit az alábbi táb-
ajánlata látható. lázatból:
Termék neve Termék ára 8 dm + x = 20 dm

h = 5 dm + 2x + 2y
Asztalos méteres 5,20 lej és y : 7 = 6 dm
Szabó méteres 2,25 lej x = 57,6 dm : 2,4

sz = 9y - 3x + 4 dm
Mérőszalag 25,50 lej és y × 5 = 60 dm
Tolómérce 190,40 lej 122 dm2 : x = 10 dm és

15 15
1 h= ⋅x+ y⋅
Számítsátok ki, hogy mennyi pénz szükséges a négy y⋅ = 0,45 dm 7 7
4
mérőműszer megvásárlásához.
13. Egy négyzet alakú kert oldalának hossza 40%‑a a 225 m‑nek.

a) Mekkora a kertet körülvevő kerítés hossza, ha tudjuk, hogy van egy 4 m hosszú kapu?
b) Számítsátok ki a kert területét, majd alakítsátok át árba.
214
Megoldások
I. tanítási egység Műveletek természetes számokkal

1. a) nyolcszáznegyvenháromezer-huszonhét; b) ötszázezer-kettő; c) ötezer-tizenhét; d) tizenegyezer-száztizenegy; e) huszonegyezer‑öt;
f) négyszázháromezer-hatvanhét; g) százhúszezer-négy; h) húszmillió-háromszázötezer-huszonhárom. 3. a) 27 ; b) 358 000 ; c) 5 008 ;
d) 9 705 ; e) 2 837 002 ; f) 7 003 605. 4. a) 12 szám; b) 3 szám; c) 6 szám. 5. a) abc = 379 ; b) a = 3, b = 2, c = 4 ; c) a = 5, b = 3, c = 7, d = 4.
6. a) 852 számjegy; b) 240 oldal. 8. a) 28, 34, 40 ; b) 43, 54, 65 ; c) 54, 162, 486 ; d) 41, 65, 95 ; e) 95, 284, 852 ; f) 45, 56, 67. 9.a) például:
123, 321, 1 213 ; b) 532, 424, 2 350, 154. 10. a) 2 szám; b) 6 szám. 11. a) 12, 21, 30 ; b) ha b = 0, akkor a + c = 6 és a következő termé-
szetes számokat kapjuk 105, 204, 303, 402, 501, 600 ; ha b = 1, akkor a + c = 4 és a következő számokat kapjuk 410, 311, 212, 113;
ha b = 2, akkor a + c = 2 és a következő számokat kapjuk 121 és 220 ; ha b ≥ 3, akkor az egyenlőség nem lehetséges; c) 42.
Felmérő: 1. a) 300 079 ; b) 1 004 005 ; c) 38 009. 2. a) tizenkétmillió-hatezer-huszonhárom; b) kétszáznégyezer-ötszáz-kilenc; c) tíze-
zer-hetvennyolc. 3. 558 számjegy. 4. 10, 11, 12, 13, 20, 21, 22, 30, 31, 40.
2. lecke Ábrázolás a számegyenesen. Természetes számok összehasonlítása és rendezése; közelítések, becslések

2. A(6), B(5), C(10), D(7). 3. 4 321 > 2 314 > 2 143 > 1 342 > 1 234. 4. Igen. Péter a matematika füzet egy négyzetét használta mértékegység-
ként, míg Anna két négyzetet használt mértékegységként. 5. a) 0, 1, 2, 3,4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11 ; b) 18, 19, 20, 21, 22, 23, 24 ; c) 15, 17, 19, 21,
23, 25, 27, 29, 31, 33, 35, 37. 6. a) 23 456 < 23 546 ; b) 236 780 < 236 800 ; c) 123 456 > 23 456. 7. a) 124 360 ; 124 300 ; 124 000 ; 100 000 ;
b) 892 530 ; 892 600 ; 893 000 ; 900 000 ; c) hiánnyal: 587 320, 587 300 ; 587 000 ; 500 000 ; többlettel: 587 330, 587 400, 588 000, 600 000 ;
d) 89 280 ; 89 300 ; 89 000 ; 100 000. 8. 2 400 ; 3 100 ; 1 100 ; 98 100 ; 64 000 ; 13 800 ; 56 300 ; 56 300 ; 81 000 ; 80 800. 9. a) 123 ; b) 9 876 ;
c) 98 764 ; d) 120 354. 10. a) 6 pont; b) 7 pont. 11. a) például: 13 029, 13 037, 13 040, 13 043 ; b) például: 13 463 ; 13 478 ; 13 482 ; 13 491 ;
c) például: 13 972 ; 13 979 ; 13 981 ; 13 982. 12. a) 6 578 234 ; b) 85 374. 13. a) például: 23 464 ; 23 458 ; 23 470 ; 23 475 ; 23 478 ; 23 480 ;
b) például: 23 429 ; 23 431 ; 23 436 ; 23 439 ; 23 441 ; 23 446 ; c) 23 475 ; 23 476 ; 23 477 ; 23 478 ; 23 479 ; 23 481. 14. A keresett számok:
350, 351, … , 449. 100 ilyen szám van. 15. (13, 19) ; (13, 20) ; (13, 21) ; (14, 19) ; (14, 20) ; (14, 21) ; (15, 19) ; (15, 20) ; (15, 21) ; (16, 19) ; (16,
20) ; (16, 21) ; (17, 19) ; (17, 20) ; (17, 21) ; (18, 19) ; (18, 20) ; (18, 21) ; (19, 19) ; (19, 20) ; (19, 21). 16. 30 289. 17. például:
(1, b) ; (2, d) ; (3, c) ; (4, e). 18. b > d > a > c > e. 19. a) ab4, ab6. b) a15, a17, a19, a21, a23, a25, a27. 20.a) 1 és 100 között a következő
számok tartalmazzák a 3‑as számjegyet: 3, 13, 23, 30, 31, 32, 33, 34, 35, 36, 37, 38, 39, 43, 53, 63, 73, 83, 93. A hármas számjegyet 20‑szor
használtuk; b) 300.
Felmérő: 1. a) 12 435 > 12 345 ; b) 20 099 > 2 999. 2. a) 324 560 ; 324 500 ; 324 000 ; 300 000 ; b) 182 330 ; 182 400 ; 183 000 ; 200 000.
3. ab = 87, 88, 89, 90, 91, 92, 93, 94, 95, 96, 97, 98, 99. 4. abc = 205, 216, 227, 238, 249, 306, 317, 328, 339.

1. a) 588 ; b) 361 ; c) 7 653 ; d) 6 116 ; e) 5 035 ; f) 873 ; g) 4 136 ; h) 220 925 ; i) 63 689 ; j) 5 704 ; k) 99 354 ; l) 22 233. 2. a) S = (3 + 97) +
+ (12 + 88) + (45 + 55) + (17 + 83) + 100 = 500 ; b) 800 ; c) 487. 3. a) (24 + 76) + (68 + 32) = 200 ; b) 456 ; c) 1 100 ; d) 2 000 ; e) 2 000 ;
f) 400. 4. a) 465 ; b) 464 ; c) 429. 5. a) a + a + 1 = 43, a keresett számok 21 és 22 ; b) 15, 16, 17 ; c) 12, 14 ; d) 17, 19, 21.
6. a) 702 + 11 ⋅ ab = 977, ab = 25. b) 101 ⋅ b + 20 ⋅ a = 443, ab = 73. 7. a) a4b8 ; b) ab6d ; c) abcdef. 8. a) A; b) F; c) F; d) A. 9. a) n = 8, a
keresett számok: 20, 22, 24, 26, 28, 30 ; b) n = 8, a számok a következők: 27, 29, 31, 33, 35, 37, 39, 41, 43, 45, 47. 10. c) helyes; d) hely-
telen/ helyesen 46 ; e) helyes. 11. a) 187 + 27 = 213 ; b) 5 837 + 7 946 = 13 783 vagy 5 836 + 7 947 = 13 783 vagy 5 838 + 7 945 = 13 783
vagy 5 835 + 7 948 = 13 783 vagy 5 839 + 7 944 = 13 783 vagy 5 834 + 7 949 = 13 783 ; c) 47 + 582 = 629. 12. Anna pontszáma: 2 ⋅ 9 + 3 ⋅
7 + 4 ⋅ 5 + 5 ⋅ 3 + 1 = 75, Csaba pontszáma: 3 ⋅ 9 + 1 ⋅ 7 + 5 ⋅ 5 + 4 ⋅ 3 + 2 ⋅ 1 = 73, a verseny nyertese Anna.
Felmérő: 1. a) (11 + 9) + (3 + 27) = 50 ; b) 1 200. 2. a) 20 ⋅ a + b = 82, a = 4, b = 2, a keresett összeg 66 ; b) 66. 3. a = 66, b = 135,
a + b = 201. 4. 7 + 4 = 11, 11 + 10 = 21, 21 + 11 = 32, 32 + 21 = 53, 53 + 10 = 63.

1. a) 1 215 ; b) 3 732 ; c) 989 ; d) 568 ; e) 17 723 ; f) 22 937 ; g) 14 210 ; h) 4 944. 2. a) 8 888 ; b) 885 ; c) 9 765 ; d) 1 223. 3. a) 290 ; b) 101 ;
c) 4 589 ; d) 849 991. 4. a) 536 ; b) 2 149 ; c) 218 ; d) 749 ; e) 13 497 ; f) 957 ; g) 630 ; h) 987 ; i) 5 041. 5. a) 232 ; b) 1 264 ; c) 11 860 ; d) 76 778.
6. A megoldás 90 és 8. 7. 1 016 km. 8. 437 ; 580 ; 985. 9. a) y = 5 ; b) x = 4 ; c) y + z = 7.10. a) a - c = 347 ; b) a - b = 9 ; c) c = 27.
11. a) 80 601 ; b) 20 503 ; c) 111 111. 12. a = 1, 2, …, 9, b = 1, 2, …, 9, c = 3, d = 5, összesen 81 darab természetes szám.
Felmérő: 1. a) 225 ; b) 312. 2. n = 102, m = 102, m = n. 3. 23 éves lesz a fiú, 57 éves lesz a fiú. 4. a + b + c = 163, a + b = 67 + c,
b + c = 37 + a, 67 + 2 ⋅ c = 163, c = 48, 2 ⋅ a + 37 = 163, a = 63, b = 52.

1. a) 420 ; b) 875 ; c) 5 760 ; d) 4 860 ; e) 26 112 ; f) 63 135. 2. a) 3 553 ; b) 2 600 ; c) 19 040 ; d) 2 730 ; e) 15 540 ; f) 5 824. 3. a) 2 ⋅ 37 ⋅
⋅ 5 = 2 ⋅ 5 ⋅ 37 = 370 ; b) 17 000 ; c) 5 790 000. 4. a) 5 229 ; b) 938 ; c) 2 196 ; d) 3 158 ; e) 7 238 ; f) 1 920. 5. a) 3 465 ; b) 2 727 ; c) 1 530 ;
d) 3 038 ; e) 3 996 ; f) 5 020. 6. a) p = 475 ; b) p = 5 880. 7. 139 km. 8. 83 lej. 9. 10 ≤ a ≤ 16, 12 ≤ b ≤ 21, következik 120 ≤ a ⋅ b ≤ 336,
215
Megoldások
a szorzat legkisebb lehetséges értéke 120, a legnagyobb pedig 336. 10. 20. 11. (x, y) = (2, 16), (5, 1), (6, 0), (3, 6). 12. A számok 18 és 23.
13. 13 nulla. 14. a) 35, 45, 55 ; b) 28, 35, 42 ; c) 360, 1 800, 10 800 ; d) 7 568, 99 010, 1 113 212 ; e) 6 742, 8 972, 1 011 110 ; f) 576, 27 648,
15 925 248. 15. b) és d). 16. a) H; b) I; c) H; d) H. 17. a) (13 + 2) ⋅ 5 = 25 ⋅ 3 ; b) 19 - (5 ⋅ 3 - 2) = 6 ; c) (19 - 5) ⋅ (3 - 2) = 14 ; 18. a) 15 - 7 ⋅ 2 = 1 ;
b) 128 - 22 ⋅ 4 - 38 = 2 ; c) 24 - 5 ⋅ 3 - 2 = 7. 20. a + b = 431, 2 ⋅ a + 5 ⋅ b = 2 ⋅ (a + b) + 3 ⋅ b = 1 696, 3 ⋅ b = 834, b = 278, a = 153.
21. a) 2 ⋅ x ⋅ 3 ⋅ 4 = 24, x = 1, a keresett szám 2 134 ; b) x ⋅ y = 6, a keresett számok 2 164, 2 234, 2 324, 2 614. 22. Két egymás utáni termé-
szetes szám szorzatának utolsó számjegye a következő szorzatok utolsó számjegye lehet: 0 ⋅ 1, 1 ⋅ 2, …, 8 ⋅ 9 ; b) Nem. Két egymás
utáni természetes szám szorzata páros szám,a 2 017 egy páratlan szám. Tehát, az egyenlőség nem lehetséges.
Felmérő: 1. a) 780 ; b) 23 500. 2. a) 11 = 1 ⋅ 1 ⋅ 11 ; b) 8 = 1 ⋅ 2 ⋅ 4. 3. 8. 4. 7 ⋅ 12 = 84 befőttesüveg, 84 ⋅ 9 = 756 golyó.
1. a) 160 ; b) 1 000 ; c) 14 000 ; d) 12 788 ; e) 3 000 ; f) 70 200 ; g) 2 413 000 ; h) 1 217 400 ; i) 1 289 000. 2. a) 1 200 ; b) 50 000 ; c) 702 000 ;
d) 478 000. 3. a) 106 ; b) 15 ; c) 102 ; d) 1 302. 4. a) 100 ; b) 114 ; c) 700 ; d) 2 021. 5. a) x = 2 ; b) x = 100 ; c) x = 13 ; d) x = 2 028. 6. b) 20 020 ;
c) 85 995 ; d) 499 950. 7. 91 ⋅ ab = 6 188, ab = 68.
Felmérő: 1. a) 76 200 ; b) 9 000 ; c) 82 500 ; d) 10 461. 2. a) 3a + 7b + 4c = 3a + 3b + 4a + 4b = 3(a + b) + 4(a + b) = 180 ; b) 121. 3. a) 26
és 24 ; b) 46 és 75. 4. a + b + c = 8, a < b < c, a, b, c természetes számok, következik, hogy a = 0, b = 1, c = 7 vagy a = 0, b = 2, c = 6 vagy
a = 1, b = 2, c = 5 vagy a = 1, b = 3, c = 4.

1. a) 156 ; b) 86 ; c) 61 ; d) 54 ; e) 20 ; f) 28 ; g) 89 ; h) 4 606 ; i) 420 ; j) 58. 2. a) 24, próba: 24 ⋅ 65 = 1 560 ; b) 21 ; c) 48 ; d) 36 ; e) 70 ; f) 23 ;
g) 126 ; h) 241. 3. a) 655, próba: 47 160 : 655 = 72 ; b) 57 ; c) 264 ; d) 89 ; e) 304 ; f) 36 ; g) 67 ; h) 27. 4. 45 kg. 5. 82 lej. 6. 23 lej. 7. 4 lej,
3 lej, 4 lej, 3 lej. 8. a) I; b) H; c) I; d) I; e) H; f) I. 9. 32 ; 10. A hányados 11, a maradék 0.
Felmérő: 1. a) 11 ; b) 11 011 ; c) 1 001. 2. a) 2 541 ; b) 69. 3. A számok 53 és 689. 4. a) 270 tabletta; b) 15 üveg.

1. a) 20 maradék 5 ; b) 33 maradék 4 ; c) 62 maradék 8 ; d) 93 maradék 1 ; e) 154 maradék 4 ; f) 73 maradék 11 ; g) 129 maradék 5 ; h) 84
maradék 5 ; i) 156 maradék 10 ; j) 27 maradék 140 ; k) 609 maradék 21 ; l) 102 maradék 48. 2. a) I; b) I; c) H; d) H. 3. a) a : 32 = 36 maradék 28,
a = 1 180 ; b) 1 428. 4. a) a = 6 ⋅ 13 + r, r < 6, a = 78, 79, 80, 81, 82, 83, 84 ; b) 348.5. a + b + c = 135, a = 12 c + 1, b = 31c + 1, a következőt
kapjuk 44c = 132, c = 3, a = 37, b = 95. 6. a - b = 72, a + b = 362, a = 217, b = 145. 7. a) a = 13c + r, r < 13, r = c, a következőt kapjuk a = 14c,
ahonnan a = 0, 14, 28, 42, 56, 70, 84, 98, 112, 126, 140, 154, 168 ; b) a számok a következők: 0, 17, 34, 51, 68, 85, 102, 119 ; c) x : 2 009 = c
maradék r, r < 2 009, r = 10c, 10c = 2 000, c = 200, a következőt kapjuk x = 2 019c = 403 800. 8. b) A legkisebb szám 120 = 37 ⋅ 3 + 9,
a legnagyobb szám pedig 971 = 37 ⋅ 26 + 9, összesen 26 - 3 + 1 =24 szám van, az összegük pedig 13 092. 9. a) x = 6c + 3, x = 3(2c + 1) + 0,
tehát az x természetes szám 3‑mal való osztási maradéka 0, különbözik 2‑től. 10. a) A = 17a + 17b + 17 + 8 = 17(a + b + 1) + 8, 8 < 17,
az A szám 17-tel való osztási maradéka 8; b) B = 4(4a + 7b + 3) + 1, 1 < 4, a B szám 4‑gyel való osztási maradéka 1. 11. x = 30c + 8,
y = 35d + 34, 3x + 2y = 10(9c + 7d + 9) + 2, 2 < 10, a 3x + 2y szám 10‑zel való osztásának maradéka 2. 12. a + b + c = 232, b = 7c + 1,
a = 98 c + 19, a következőt kapjuk c =2, a = 215, b = 15. 13. A számok 195, 85, 17. 14. a - b = 139, a = 20b + 6, a = 146, b = 7.
15. a) abc = 5 ⋅ bc + 4, 25 ⋅ a = bc + 1, abc = 124, 249, 374, 499 ; b) abad = ab00 + ad = q ⋅ ab + 5, ab00 : ab = 100, ad : ab = 1 maradék 5,
d = b + 5, a = 1, 2, …, 9, (b, d) = (0, 5), (1, 6), (2, 7), (3, 8), (4,9), összesen 45 természetes szám teljesíti a feladat feltételeit.
16. a) 126 = 2 ⋅ 9 ⋅ 7, N = (2 ⋅ 9 ⋅ 7) ⋅ 1 ⋅ 3 ⋅ 4 ⋅ 5 ⋅ 6 ⋅ 8 ⋅ 10 ⋅ … ⋅ 125 + 126 + 124 = 126 ⋅ (1 ⋅ 3 ⋅ 4 ⋅ 5 ⋅ 6 ⋅ 8 ⋅ 10 ⋅ … ⋅ 125 + 1) + 124, az N szám
126-tal való osztási hányadosa 1 ⋅ 3 ⋅ 4 ⋅ 5 ⋅ 6 ⋅ 8 ⋅ 10 ⋅ … ⋅ 125 + 1, a maradéka pedig 124.
Felmérő: 1. a) 19 maradék 5 ; b) 18 maradék 11 ; c) 11 maradék 102. 2. A számok 58 és 12. 3. 2 017 : 9 = 224 maradék 1, a legkisebb
természetes szám, amelynek számjegyeinek összege 2 017 a következő . 4. x = 42 + r, r < 6, x = 42, 43, 44, 45, 46, 47.
9. lecke Természetes szám természetes kitevőjű hatványa. Természetes szám négyzete

1. a = 7, b = 9, c = 114, d = 3, e = 37, f = 31, g = 18. 2. a = 10, b = 625, c = 24, d = 1 024, e = 9 801. 3. a) 56 ; b) 123 ; c) 75 ; d) (8 ⋅ 3)4 ; e) 15 ;
f) 32017. 4. a) 1 ; b) 126 ; c) 217 ; d) 47 ; e) 63 ; f) 87 ; g) 0 ; h) 1 ; i) 1 000 ; j) 400 ; k) 49 ; l) 4. 5. a) 20 + 21 + 22 + 23 + 24 ; b) 12 + 12 + 12 + 12 +
12 + 12 + 12 + 22 + 22 + 32 + 32 + 42 .6. a) 2 ; b) 3 ; c) 5 ; d) 6 ; e) 1 ; f) 8 ; g) 1 ; h) 4. 7. 0. 8. a) 62 < 39 < 72 ; b) 262 < 700 < 272 ; c) 122 < 160 < 132 ;
d) 112 < 123 < 122. 9. a) A szám utolsó számjegye 7, tehát nem lehet egyetlen természetes szám négyzete sem; b) u(2403 + 2402) = 2,
tehát az adott szám nem lehet egyetlen természetes szám négyzete sem.10. a) A megoldások: x = 0, y = 8 vagy x = 8, y = 0 ; b) A meg-
oldások: x = 0, y = 5, z = 6 vagy x = 0, y = 6, z = 5 vagy x = 5, y = 0, z = 6 vagy x = 6, y = 0, z = 5 vagy x = 5, y = 6, z = 0 vagy x = 6, y = 5, z = 0.
Felmérő: 1. a) 61 ; b) 1 ; c) 2 003. 2. A = 241, B = 243, A < B. 3. 262 < 725 < 272. 4. u(727 + 921) = 2, tehát az adott szám nem lehet egyet-
len természetes szám négyzete sem.

1. a) 745 ; b) 1633 ; c) 311 ; d) 523 ; e) 2357 ; f) 5153. 2. a) 270 ; b) 753 ; c) 37 ; d) 539 ; e) 725 ; f) 1425. 3. a) 328 ; b) 1372 ; c) 1754 ; d) 744 ; e) 1648 ; f) 512.
4. a) 2116 ; b) 3510 ; c) 7034 ; d) 104 ; e) 16512 ; f) 8430. 5. a) 424 ; b) 2545 ; c) 217 ; d) 336 ; e) 321 ; f) 258. 6. a) 567 ; b) 337 ; c) 257. 7. a) 276 ⋅ 21 ;
216
Megoldások
b) 547 ⋅ 163 ; c) 1312 ⋅ 480. 8. a) (523)2 ; b) (2350)2 ; c) (715)2 ; d) (537)2 ; e) (275)2 ; f) (514)2 ; g) 202 ; h) (29 ⋅ 33)2 ; i) (5 ⋅ 39)2. 9. I; H; I; N; H.
Példa: (9 + 16) 9 = 25 9 = (5 9 ) 2 (I) ; (3 + 2) 3 = 5 3 (H). 10. (13, 2) ; (36, 7) ; (7, 8) ; (25, 5).11. b) 5 2 = 3 2 + 4 2 ,
5200 = 52 ⋅ 5198 = (32 + 42) ⋅ 5198 = (3 ⋅ 599)2 + (4 ⋅ 599)2.12. a) n = 323 ⋅ 246 - 244 ⋅ 323 = 323 ⋅ 3 ⋅ 244 = (312 ⋅ 222)2. b) n = 32008 ⋅ 49 = (31004 ⋅ 7)2.
Felmérő: 1. a) 216 ; b) 22 ; c) 263. 2. U(A) = 7. 3. (917 ⋅ 72)2. 4. 29 ⋅ 7 = n ⋅ 29, n = 7.
1. a) 2528 ; b) 261234 ; c) 2 0115 ; d) 393100 ; e) 125126 ; f) 11144. 2. a) 1527 ; b) 24123 ; c) 2 0104 ; d) 987123 ; e) 25125 ; f) 1 010201.3. a) 587 > 2536 ;
b) 4333 > 8122 ; c) 265 < 1620 ; d) 12534 < 2575 ; e) 36224 > 6363 ; f) 27303 < 9502. 4. a) 322 > 233 ; b) 433 < 344 ; c) 1122 > 2211 ; d) 239 < 326 ; e) 545 > 630 ;
f) 1590 > 6135. 5. Például: (2a < 2b ; a = 3, b = 7) ; (a21 > b21 ; a = 5, b = 3) ; (4a > 2b ; a = 4, b = 6). 6. a) ab > 97, ab = 98, 99 ; b) ab < 13,
ab = 10, 11, 12 ; c) abc < 132, abc = 100, 101, …, 131. 7. a) 2518 < 540 < 12515 ; b) 395 < 951 < 2748 ; c) 327 < 812 < 278.
Felmérő: 1. a) 251 > 218 ; b) 732 < 932. 2. ab < 13, ab = 10, 11, 12, tehát három ilyen természetes szám van. 3. 432 < 824 < 1625. 4. 572 > 396.
12. lecke Számok írása a 10-es és 2-es számrendszerben

1. a) 812 = 8 ⋅ 102 + 1 ⋅ 10 + 2 ⋅ 100 ; b) 1 121 = 1 ⋅ 103 + 1 ⋅ 102 + 2 ⋅ 10 + 1 ⋅ 100 ; e) a7b = a ⋅ 102 + 7 ⋅ 10 + b ⋅ 100 ; f) a19b = a ⋅ 103 + 1 ⋅ 102 +
+ 1 ⋅ 10 + b ⋅ 100. 2. a) 4 708 ; b) 64 790 ; c) 8 095 ; d) 704 803 ; e) 4 906. 3. a) 5(10) ; b) 13(10) ; c) 22(10) ; d) 25(10) . 4. a) 11 011(2) ; b) 100 110(2) ;
c) 101 101(2) ; d) 111 001(2) ; e) 111 101(2) ; f) 1 001 000(2) ; g) 1 010 101(2) ; h) 1 100 001(2). 5. a) 2 010 = 210 + 29 + 28 + 27 + 26 + 24 + 23 + 2 ;
b) 1 999 = 210 + 29 + 28 + 27 + 26 + 23 + 22 + 2 + 20. 6. a = 10 010(2) ; b = 24 + 2 ; c = 1 ⋅ 10 + 8 ⋅ 100 ; d = 10 ; e = 23 + 2 ; f = 1 ⋅ 10 + ; g = 37 ;
h = 100 101(2) ; i = 3 ⋅ 10 + 7 ⋅ 100 ; j = 5 087 ; k = 1 001 111 011 111(2). 7. a) x = 1 111 001 ; b) x = 100 010 ; c) x = 27 ; d) x = 43. 8.a) H; b) I;
c) I; d) I.
13. lecke Műveletek elvégzésének sorrendje; kerek, szögletes és kapcsos zárójelek használata

1. a) 31 ; b) 29 ; c) 66 ; d) 66 ; e) 1 386 ; f) 392. 2. a) 4 ; b) 216 ; c) 2 ; d) 4 ; e) 2 ; f) 500. 3. a) 100 ; b) 1 225 ; c) 1 ; d) 1 ; e) 11 ; f) 11. 4. a) 585 ;
b) 1 914 ; c) 1 119 ; d) 0. 5. a) 70 ; b) 1. 6. a = 30 ; b = 135. 30 és 135 között a következő természetes számok találhatóak: 31, 32, …, 134.
Összesen 104 természetes szám. 7. a) 5 ⋅ (4 : 2 + 8) -2 = 48 ; b) 6 ⋅ (9 : 3 + 5 - 2) = 36 ; c) 3 ⋅ (8 : 4 + 6 ⋅ 2) - 18 = 24. 8. 365 lej. 9. (104 ⋅ a +
+ 100 ⋅ bc + de - 100 ⋅ bc - de : 104 = 7 vagy (104 ⋅ a) : 104 = 7, ahonnan következik, hogy a = 7. 10. a) 11 ⋅ a +11 ⋅ b +11 ⋅ c = 88, tehát
a + b + c = 8 ; b) a + b + c = 18 ; c) a + b + c = 7 ; d) a + b + c = 5.
Felmérő: 1. a) 12 ; b) 0 ; c) 2 ; d) 166. 2. A = 9, B = 63, B > A. 3. (828 - 12 ⋅ 24) :18 = 30 nagy doboz.
II. tanítási egység Feladatok megoldása aritmetikai módszerekkel

1. Péter. 2. 36 cm, 16 cm, 12 cm, 8 cm. a) Ha az oldalhosszúságot növeljük, akkor a négyzet kerülete is növekszik.
b) Ha az oldalhosszúságot csökkentjük, akkor a négyzet kerülete is csökken. 3. 4 200‑szor. 4. 25 000 liter. 5. 180 km. 7. 20, 15, 5, 6
és 10. a) Ha az x értéke nő, akkor az y értéke csökken. b) Ha az x értéke csökken, akkor az y értéke nő. 8. 20 munkás. 9. 240 kenyér.
11. 8 100 000 m. 12. A harang három ütése között két 6 másodperces szünet van; 66 másodperc.
Játék. 1. Szintén 5 perc alatt. 2. 5 perc.

Felmérő: 1. 210 lej. 2. 6 nap. 3. x = 21 lej. 4. 400 000 €.

1. 480. 2. 2 kg, illetve, 3 kg. 3. 18 lej, illetve, 5 lej. 4. Az ökör. 5. Az agár 60 m‑t tesz meg, a róka pedig 30 m‑t.
Játék. 1. Összehasonlítva az első két egyenlőséget, következik, hogy, + + + 8. Összehasonlítva ezt az új
egyenlőséget a második egyenlőséggel, következik, hogy a keresett különbség 4. 2. Az első egyenlőség mindkét oldalához hozzáadunk
egy dobot, majd a jobb oldalt helyettesítjük 160 lejjel. Egy dob ára 40 lej. 3. Szintén 5 perc alatt.
Felmérő: 1. 5 hl óránként ; 8 hl óránként. 2. 3 kg ; 2 kg. 3. 200 lej. 4. 5 lej egy kg barack és 3 lej egy kg alma.

1. 72 kg. 2. 11 rózsa, 13 fréziai és 15 tulipán. 3. 468 m. 4. Ha egy szám baloldalához illesztünk egy 1‑s számjegyet, tulajdonképpen
megnöveljük 100‑al. A számok 53 és 153. 5. A X. hely. 6. a) L = 117 m és l = 105 m. 75 darab 6 m-es intervallum van, tehát 76 fa;
b) 200 fa. 7. 2 sárga, 6 piros, 12 fehér vagy 4 sárga, 8 piros, 16 fehér. 8. 28 év. 9. A megmaradó számot egy részként ábrázoljuk. Az eredeti
számot 10 rész plusz 7 segítségével ábrázolhatjuk. Az eredeti szám 2 017. 10. Két megoldás: 225 és 1 125, illetve 5 625 és 1 125.
12. 10 alma és 30 szilva. 13. 29 diák.
Játék: Nulla.
217
Megoldások
Felmérő: 1. 12 pisztráng. 2. 24 tyúk és 6 ruca. 3. 197 és 38. 4. 30 diák és 12 pad

1. 1. 2. 54. 3. b). 4. 9 tavirózsa. 5. 6 pólus. 6. 8 km. 7. 33 alma az első csomóban és 15 alma a másodig csomóban.
Játék. 1. Legyen ab a leírt szám. A közölt számot elosztjuk 2‑vel. A kapott számban a tízesek számjegye a‑val egyenlő, míg az egyesek
száma kétszerese a b‑nek.
Felmérő: 1. 88. 2. Az eredeti szám 61. Ugyanazt a megoldást kapjuk, éspedig 11. 3. 201. 4. 64 golyó. Ákos nyer.

1. 120 marha és 200 madár. 2. Három darab 3 literes edény és 4 darab 20 literes edény. 3. 80 tyúk. 4. Figyelem! Minden rossz megoldás
esetén 12 pontot veszít. Öt feladat. 5. a) Két nyúl és 3 ruca ; b) két láb (a háziasszonyé). 6. a) 6 nap ; b) napos.
Játék. Hasonlítsátok össze a számok összegét minden egyes körről, illetve minden sugárról.
Felmérő: 1. 18 tyúk és két nyúl. 2. 5 két literes üveg és 8 10 literes üveg. 3. 6 feladat. 4. Tíz akció 25 euró értékben és 8 akció 12 euró
értékben.
Értékelés: 1. a). 2. d). 3. c). 4. a). 5. a). 6. c). 7. b). 8. a). 9. 475 és 156. 10. 9 fiú és 21 lány. 11. 63 lej. 12. A = 367 ; B = 2 ; C = 80.
III. tanítási egység Természetes számok oszthatósága

1. a) 16 : 4 = 4 maradék 0, tehát 16  4 ; b) 30  5 ; c) 27 : 13=2 maradék 1, tehát ; d) 42  7 ; e) ; f) 72  9 ; g) ; h) 90  10 ;
i) 0  6. 2. a)1, 5 ; b) 1, 2, 4, 8, 16 ; c) 1, 23 ; d) 1, 3, 9, 27 ; e) 1, 2, 4, 7, 14, 28 ; f) 1, 3, 11, 33 ; g) 1, 2, 3, 6, 12, 14, 21, 42 ; h) 1, 3, 7, 9, 21, 63 ;
i) 1, 2, 4, 8, 16, 32, 64 ; j) 1, 2, 4, 5, 8, 10, 16, 20, 40, 80. 3. a) 24, 28, 32, 36, 40, 44, 48, 52, 56, 60, 64, 68, 72, 76 ; 24, 30, 36, 42, 48, 54, 60,
66, 72 ; 27, 36, 45, 54, 63, 72. b) 21, 28, 35, 49, 56, 63, 70, 77, 84, 91 ; 30, 45, 60, 75, 90 ; 29, 58, 87. 4. a) 108 : 18 = 6 maradék 0, tehát 18
egy osztója a 108‑nak; 18 : 6 = 3 maradék 0, tehát 18 többszöröse a 6‑nak. b) 2 184 : 91 = 24 maradék 0, tehát 91 egy osztója a 2 184‑nek;
91 : 21 = 4 maradék 7, tehát 91 nem többszöröse a 21-nek. c) 11 ⋅ 2 = 11 ⋅ 2 ⋅ 2 ⋅ 3, tehát 11 ⋅ 12 többszöröse a 2 ⋅ 3‑nak; 22 ⋅ 33 =11 ⋅ 6 ⋅ 11,
tehát 22 ⋅ 33 nem írható fel mint a 11 ⋅ 12 és egy másik természetes szám szorzata, vagyis 11 ⋅ 12 nem osztója a 22 ⋅ 33-nak. Másképp,
elvégezzük a szorzásokat 22 ⋅ 33 = 726 és 11 ⋅ 12 = 132, utána észrevesszük, hogy 726 : 132 = 5 maradék 66. Tehát 11 ⋅ 12 nem osztója
a 22 ⋅ 33‑nak. 5. a) 34 osztói a következők 1, 2, 17, 34. Ha 3n - 1 = 1, akkor n nem természetes szám; 3n - 1 = 2, n = 1 ; 3n - 1 = 17, n = 6 ;
ha 3n - 1 = 34, akkor n nem természetes szám. b) 98 osztói a következők 1, 2, 7, 14, 49, 90. Tehát n = 3, n = 10. 6. a) Az m értékei 34, 41,
48, 55, 62, 69. b) 2n + 1 a 45 többszöröse; az n értékei 22 és 67. 7. a) x = 7 ⋅ 5 ⋅ a + 7 ⋅ 9 ⋅ b = 7 ⋅ (5a + 9b)  7. b) u + v = 9a + 9b + 9c =
= 9(a + b + c)  9. 8. a) a = 12c + 9 = 3(4c + 3)  3 ; b) b = 57d + 38 = 19(3d + 2)  19. 9. A tagokat kettesével csoportosítjuk és alkal-
mazzuk a 4‑es megoldott feladatnál használt stratégiát. 10.a) A legnagyobb közös osztó 12. b) A legkisebb nullától különböző közös
többszörös 36. 11. A ballonok, sípok és sisakok száma akkor lesz egyenlő, ha az megegyezik a 18, 12 és 8 számok legkisebb közös
többszörösével, vagyis 72‑vel. Péter tehát 3 ballon készletet, 6 sípkészletet és 9 sisak készletet kell vegyen. 12. 9 és 12 legkisebb közös
többszöröse egyenlő 36. Tehát a két gyerek a rajtvonalnál 36 perc múlva fog találkozni. Bálint négy kört tesz meg, míg Csilla 3 kört.
13. a) Mivel 4 osztója a 24‑nek, tehát kitűzőt is kapnak azok a látogatok, akik hátizsákot kapnak. b) Minden 36‑dik látogató kap kitűzőt
és trikót. Minden 60‑dik látogató kap kitűzőt és napszemüveget. c) A 4, 9, 15 és 24 számok legkisebb közös többszöröse egyenlő 360‑nal.
Mind a négy ajándéktárgyat megkapják a 360-dik és a 720-dik látogatók, vagyis ketten az első 1 000 látogatók közül. 14. A legkisebb
doboz szám 6. 15. a) 30  3, 24  3 és 18  30, tehát minden kosárba tehetünk három féle gyümölcsöt; mivel, azt kapjuk, hogy nem lehet
négy féle gyümölcsöt rakni minden kosárba . b) A kosarak száma 6. Mindegyik kosárban van 5 narancs, 4 barack és 3 körte.
16. Az iskola kórusát 36 lány és 24 fiú alkotja. 36 és 24 legnagyobb közös osztója 12. Három sorban egyenként 12 lány lesz és két
sorban egyenként 12 fiú. Minden sorban 12 diák lesz és a sorok száma 5.
Felmérő: 1. a) I; b) H; c) I; d) I; e) H; f) H. 2. a) A keresett számok: 42, 45 és 48, vagyis 3 szám. b) 24 = 6 ⋅ 4, 30 = 6 ⋅ 5, …, 90 = 6 ⋅ 15.
6‑nak a többszöröse annyiszor jelenik meg, ahány szám található a 4 és 15 között, vagyis 15 - 4 + 1 = 12 többszöröse 6‑nak.
3. 10 perc = 600 másodperc; 7 és 5 legkisebb közös többszöröse 35 600 : 35 = 17 maradék 5 ; a kivetítők 35‑ször fognak egyszerre fel-
villanni. 4. 12 és 28 legkisebb közös többszöröse 84. Minden 84-din hallgató megkapja mindkét díjat. 1 000 : 84 = 11 maradék 76. Ös�-
szesen 11 hallgató fogja megkapni mindkét díjat.
2. lecke Oszthatósági szabályok
2. a) 50, 12, 38, 84 ; b) 5, 20, 25 ; c) 24, 60 ; d) 18 ; e) 78, 84, 12 ; f) 60, 45. 3. a) 105, 165, 195, 605, 615, 695, 905, 915, 965 ; b) 910, 950,
960, 906, 916, 956 ; c) 501, 561, 591, 651, 951, 105, 165, 195, 615, 159, 519, 609 ; d) 105, 165, 615, 195, 915. 4. a) 120 ; b) 140, 240, 340,
440, 540, 640, 740, 840, 940 ; c) 6 300, 6 310, 6 320, …, 6 390. 5. a) 190, 192, 194, 196, 198 ; b) 500, 522, 544, 566, 588 ; c) 708, 718,
728, …, 798 ; d) 202, 404, 606, 808. 6. a) 740, 745 ; b) 800, 810, 820, …, 890 ; c) 4 020, 4 525 ; d) 1 510, 2 520, 3 530, …, 9 590, 1 515, 2 525,
3 535, …, 9 595. 7. a) 705, 735, 765, 795 ; b) 981, 984, 987 ; c) 4 080, 4 383, 4 686, 4 989. 8. a) 153 ; b) 279 ; c) 3 330, 3 339 ; d) 12 060,
12 150, 12 240, 12 330, 12 420, 12 510, 12 600, 12 690, 12 780, 12 870, 12 960. 9. a) 0 ; b) 2, 5 vagy 8 ; c) 0 vagy 5 ; d) 0, 2, 4, 6 vagy 8 ; e) 6 ;
218
Megoldások
f) 1, 4 vagy 7 ; g) 0 ; h) 7. 10. a) b egyike lehet a következő számoknak 0, 2, 4, 6 vagy 8. Az a + b + 8 + 7 = 29, egyenlőségből következik,
hogy a + b = 14. Ha b = 8, akkor a = 6 és a 8 768 számot kapjuk. Ha b = 6, akkor a = 8 és a 8 786 számot kapjuk. Ha b a 0, 2 vagy 4 érté-
kek közül az egyik, akkor az a nem számjegy. b) 33 970. c) 45 020, 45 110, 45 200. 11. a) 720, 750, 780. b) 9 060, 9 360, 9 660, 9 990,
9 165, 9 465, 9 765. c) 52 650, 42 642, 32 634, 22 626, 12 618. 12. Az A utolsó számjegyét vizsgálva kapjuk, hogy n páros.
Felmérő: 1. a) 28, 120, 1 294, 145 340 ; b) 35, 120, 145 340, 225 035 ; c) 120, 2 373. 2. a) 6 135  5, lehetséges, hogy 5 színnel színez-
zük ki; b) , nem lehetséges, hogy 10 színnel színezzük ki; c) 6 135  3, lehetséges, hogy 3 színnel színezzük ki; d) ,
nem lehetséges, hogy 9 színnel színezzük ki. 3. Az N  5‑ből következik a egyenlő 5. Az N számjegyeinek összege 24, 24 osztható 3-mal,
tehát N osztható 3‑mal. 4. 12 300, 12 330, 12 360, 12 390.

2. a) 3 ; b) 3 ; c) 5 ; d) 2 ; e) 13 ; f) 17. 3. a) 1, 3, 7 ; b) 1, 3, 9 ; c) 1, 2, 4, 5, 7, 8 ; d) 1, 3, 7, 9 ; e) 1 ; f) 3, 6. 4. a) 0, 1, 2, 4, 5, 6, 7, 8 ; b) 0, 2, 4, 5, 6,
8, 9 ; c) 0, 2, 3, 4, 5, 6, 8, 9 ; d) 2, 5, 8, 9 ; e) 0, 1, 2, 4, 5, 6, 7, 8, 9 ; f) 0, 2, 4, 5, 6, 8, 9. 5. Például: b) 22 = 3 + 19 ; c) 46 = 53 - 7 ; d) 26 = 29 - 3 ;
e) 77 = 7 ⋅ 11 ; f) 39 = 3 ⋅ 13. 7.a) (13,2) ; (11,4) ; (7,8) ; (5,10) ; b) (2,73), (73,2) ; c) (43,2) ; d) (5,17), (17,5). 8.a) A b értékei szerinti eseteket
tanulmányozva kapjuk, hogy a = 13, b = 2 ; b) a = 11, b = 5 ; c) a = 5, b = 3, c = 7 vagy a = 11, b = 3, c = 3. 9.a) n = 0 ; b) n = 1 ; c) n = 7.
10.a) A = (2n + 1) ⋅ (3n + 1) ; b) B = (3n + 5) ⋅ (5n + 1). 11. n = 0 vagy n = 1 nem megfelelhető. Ha n = 2, a következő prímszámokat kapjuk
3, 13 és 29. Ha n ≥ 3, a következő eseteket fogjuk tanulmányozni n = 3k, n = 3k + 1 vagy n = 3k + 2. Mindhárom esetben legalább az egyik
mindig összetett szám lesz.
Felmérő: 2.a) 113, 131, 311 mindhárom prímszám; b) 511 és 511 összetett számok. 3. (23, 2, 3), (17, 2, 5), (11, 2, 7). 4. (2, 13, 2), (13,
2, 2), (5, 5, 3), (3, 7, 7), (7, 3, 7), (3, 5, 13), (5, 3, 13), (3, 3, 19).
Értékelés: 1. b) 2. d) 3. c) 4. d) 5. b) 6. b) 7. c) 8. b) 9. H, H, I, H. 10. (a, 2), (b, 4), (c, 1). 11. Például: (36,2), (45,5), (84,3). 12. Például
(2,80), (3,39), (5,75). 13. a = 7, b = 3. 14. n = 24 ⋅ c + 15 = 3 ⋅ (8c + 5) osztható 3‑mal. Mivel 24 ⋅ c páros szám és 15 páratlan szám,
következik, hogy 24 ⋅ c + 15 páratlan szám.
IV. tanítási egység Közönséges törtek

2. a) g) i) j) l) egység alatti; b) f) h) egységgel egyenlő; c) d) e) k) egység feletti. 3. a) 3 ; b) 0, 1 ; c) 0, 1, 2 ; d) 3. 4. a) Péter 38%, Anna 15%, Csaba
18%, Márta 20% ; b) 56% ; c) 35% ; d) 9%. 5. Egyenértékű törtpárok találhatók az a) b) d) g) i). 6. a) 30 ; b) 8 ; c) 48 ; d) 6 ; e) 12 ; f) 4 ; g) 2 ; h) 4 ; i) 4.
n+1
Felmérő: 1. a) valódi tört; b) egységgel egyenlő tört; c) áltört. 2. a) 2 ; b) 5 ; c) 10. 3. A tört valódi tört, ha n + 1 < 7, vagyis
7
2n + 3
n < 6. A tört áltört, ha 2n + 3 > 11, vagyis n > 4. Következik, hogy 4 < n < 6, tehát n = 5.
11
2. lecke Azonos nevezőjű/számlálójú törtek összehasonlítása. Közönséges törtek ábrázolása a számegyenesen

2 5 6 7 12 14 1 4 7 9 11 16 4 4 4 4 4 4 4 5 3 4 16 17 2 4 4 5
1. a) , , , , , ; b) , , , , , ; c) , , , , , . 2. < ; < ; < . 3. a) < ; b) < ;
7 7 7 7 7 7 9 9 9 9 9 9 91 11 9 5 4 3 7 7 5 5 25 25 7 7 9 9
3 5 3 3 5 5 5 5 2
  6 8
      11  14  16
  20 23
      26 8 7
c) < . 4. a) < ; b) > ; c) > . 5. A   ; B   ; C   ; D   ; E  9  ; M   ; N   ; P   ; R   . 8. , ,
2 2 7 5 5 6 4 8 9 9 9  9    9 9 9  9 9 9
6 5 4 3 1 2 3 2 4 5
, , , . 9. Két különböző pontot kapunk, mert az , és egyenértékű törtek és hasonlóan az , és törtek is
9 9 9 9 2 4 6 2 4 5
egyenértékűek. 10. a) 0,1 ; b) 0 ; c) 1 ; d) 0, 1, 2.
1 3 3 n 4 5 5
Felmérő: 1. < < . 3. < ha n < 4 és < ha n > 2. Kapjuk, hogy 2 < n < 4, tehát n = 3.
4 4 2 5 5 n 2
4. lecke Két természetes szám legnagyobb közös osztója. Törtek bővítése és egyszerűsítése. Irreducubilis törtek
4 16 116 68 140 18 12 66 24 96 66 4 9 13
1. a) ; b) ; c) ; d) ; e) ; f) . 2. a) ; b) ; c) ; d) ; e) ; f) . 3. a) ; b) ; c) ; d) ;
20 28 100 40 200 48 12 42 18 54 150 216 5 2 24
22 12 1 2 10 8 12 5 18 16 1 8 49
e) ; f) . 4. a) ; b) ; c) ; d) ; e) ; f) . 5. a) ; b) . 6. a) 4 ; b) 10. 7. a) 5 ; b) 3. 8. a) ; b) ; d) ;
33 32 2 5 3 18 15 20 24 20 18 11 64
25 1 7 3 1 7 8
f) . 9. a) ; b) ; c) ; d) ; e) ; f) . 10. a) A 3n +1 < 20 összefüggésből kapjuk, hogy n ≤ 6 . Irreducubilis tényezőket akkor
27 4 3 5 2 4 25
640
n lehet 0, 2, 4 vagy 6. b) Az n értéke 0,1, 3, 5, 6, 7, 9, 11, 12 vagy 13 lehet. 11. a) 64a akkor osztható 5-tel, ha a 0 vagy 5. A törtek
885
219
Megoldások
645
és . b) Az 11a2 és 2b70 számok számjegyeinek összege osztható kell legyen 3-mal; a értékei lehetnek 2, 5 vagy 8; b értékei
885
18
lehetnek 0, 3, 6 vagy 9. 12. A Péter által kapott törtet a tört egyszerűsítéséből kapjuk. A 18 és 36 számok 1-től különböző közös
36
9 6 3 2
osztói 2, 3, 6, 9 és 18. Péter a: , , , vagy .
18 12 6 4
8 20 52 1 9 4 471 474 477

Felmérő: 1. a) ; b) ; c) . 2. a) ; b) ; c) . 3. , , .
28 76 100 10 8 7 1161 1464 1767
5. lecke Két természetes szám legkisebb közös többszöröse. Törtek közös nevezőre hozása
3 5 2 3 16 13 30 49 15) 1 15 2) 7 14 1 7 25) 3 75 4) 16 64 3 16 9) 3 27
1. a) , ; b) , ; c) , ; d) , . 2. a) = , = , > ; b) = , = , > ; c) = ,
6 6 8 8 84 84 96 96 2 30 15 30 2 15 4 100 25 100 4 25 14 126
14) 2 28 2 3 5) 7 35 12) 8 96 8 7 3) 1 3 2) 11 22 5) 5 25
= , > ; d) = , = , > . 3. a) [10,15] = 30 ; = , = ; b) [12,20] = 60 ; = ,
9 126 9 14 12 60 5 60 5 12 10 30 15 30 12 60
3) 3) 2) 7) 2) (6 (7 3)
9 27 7 21 8 16 3 21 5 10 6 1 14 2 1 3
= ; c) [18,27] = 54 ; = , = ; d) [14,49] = 98 ; = , = . 4. a) = , = ; = ,
20 60 18 54 27 54 14 98 49 98 12 2 21 3 2 6
2) (5 (11 5) 4) (9 (9 (4 3) (12 (8
2 4 5 1 22 2 1 5 2 8 9 1 9 1 1 4 1 3 48 4 32 4
= ; b) = , = ; = , = ; c) = , = ; = , = ; d) = , = ;
3 6 20 4 55 5 4 20 5 20 27 3 36 4 3 12 4 12 60 5 56 7
7) 4 28 5) 4 20 3) 7 21 10) 2 20 6) 4 24 24 21 20
= , = . 5. [10,3,5] = 30 ; = , = , = ; > > , tehát a sárga csapat nyerte a legkevesebb
5 35 7 35 10 30 3 30 5 30 30 30 30
4) 4 16 2) 7 14 5) 3 15 14 15 16 24) 2 48 8) 4 32 3) 20 60 32 48 60
mérkőzést. 6. a) = , = , = ; < < ; b) = , = , = ; < < ;
5 20 10 20 4 20 20 20 20 3 72 9 72 24 72 72 72 72
20) 11 220 15) 6 90 8) 25 200 90 200 220 1 2) 19 38 2 4)

5 20 3 3) 11 33 20 33 38
c) = , = , = ; < < 3
; d) = = 1
,= = 2
,= = ; < < .
12 240 16 240 30 240 240 240 240 6 6 12 3 3 12 4 4 12 12 12 12
7) 6) 5) (11 7)
3 2 8 11 21 22 1 7 2 12 1 2 5 25 33 3 21 5 33
Felmérő: 1. a) , ; b) , ; c) , . 2. a) = , = ; < ; b) = , = = ; > .
6 6 12 12 48 48 6 42 7 42 6 7 7 35 55 5 35 7 55
9) 3 27 4) 7 28 3) 11 33 11 7 3
3. = , = , = ; > > .
4 36 9 36 12 36 12 9 4
6. lecke Közönséges törtek összeadása és kivonása

(2
4 8 13 20 14 34 5 8 4 5 91 5 2 1 1 4 1
1. a) ; b) ; c) ; d) . 2. a) ; b) ; c) ; d) = . 3. a) ; b) ; c) ; d) ; e) ; f) ; g) ; h) .
5 13 15 21 15 93 32 42 21 8 42 12 3 12 12 15 3
4 1 11 23 2 1 6 1 1 8 17 2 5 9
4. a) 3 ; b) 4 ; c) 5 ; d) 4 ; e) 4 ; f) 1 ; g) 3 ; h) 1 . 5. a) ; b) ; c) ; d) . 6. . 7. 12 méter. 8. A talaj:
7 2 15 28 3 6 7 4 3 9 36 3 17 10
1 1 1 11 6 6
1 cm, B talaj: 1 cm, C talaj cm. 9. 6 litri. 10. és .
12 12 2 12 7 21
25 1 31 5 17 17 1
Felmérő: 1. a) ; b) ; c) . 2.a) ; b) ; c) . 3. .
41 2 36 37 27 18 4

6 28 55 91 8 20 21 44 6 5 2 5 7 1 5 3 2
1. a) ; b) ; c) ; d) ; e) ; f) ; g) ; h) . 2. a) ; b) ; c) ; d) ; e) ; f) ; g) ; h) . 3. a) 28 ; b) 2 ;
7 31 78 99 21 33 80 85 5 6 15 33 24 15 6 20 5
1 1 3 1 1 18 3 6 15 3 5 1 1 1 5 5 2
c) 7 ; d) 9. 4. a) ; b) ; c) ; d) . 5. a) = ⋅ ; b) = ⋅ ; c) = ⋅ ; d) = ⋅ (van más lehetőség is).
5 11 2 39 3 49 7 7 28 4 7 8 2 4 7 2 7
3 23 92 2
6. Az Összes CD vastagsága: 24 ⋅ cm = 36 cm, tehát beleférnek a dobozba. 7. a) 4 függönyre összesen 4 ⋅ = = 18 anyagot
2 5 5 5
220
Megoldások
2 23 3
használunk. Mivel 18 > 18 , nem készíthető négy függöny. b) 6 függönyhöz szükséges 6 ⋅ = 27 meter, tehát elég 28 méter
5 5 5
1 1
anyag. 8. a) ; b) .
8 5
1 3 1 1 3 8 1 1 1
Felmérő: 1. a) ; b) ; c) 7 . 2. a) ; b) ; c) . 3. 1 kg cukor,, 4 pohár víz és 2 kiskanál kivonat.
2 5 2 15 14 9 2 5 4

13 7 9 7 15 44 7 3 8 11 47 10 5 9 4 6 28
1. a) ; b) ; c) ; d) . 2. a) ; b) ; c) ; d) ; e) ; f) ; g) ; h) . 3. a) ; b) ; c) ; d) ; e) ;
11 16 47 50 8 35 23 8 33 36 19 13 7 8 3 11 9
10 1 3 10 1 1 8 8 20 5 1 1 3 3 23 5 23 5
f) ; g) h) . 4. a) ; b) ; c) ; d) . 5. a) ; b) . 6. a) ; b) ; c) . 7. a) 2 : = ⋅ = = 3 , tehát Péter
7 8 8 3 6 2 5 9 27 2 16 5 10 5 10 3 6 6
3 23 3 1 1 15 2 80 2
három méteres darabot vág. b) A megmaradt rész hossza - 3 ⋅ = méter. 8. 200 : 7 = 200 : = 200 ⋅ = = 26 , tehát
5 10 5 2 2 2 15 3 3
26 darab kitűzőt állíthat elő.
3 2 6 5 4 1 3 15 4
Felmérő: 1. a) ; b) ; c) . 2. a) ; b) ; c) 14. 3. 7 : = ⋅ = 10 ; 10 napig kell szaladjon.
2 7 35 12 15 2 4 2 3

12 13 10 7 2
1 32 64 1331 625 19 2  3   11  3 8  13 
1. a) ; b) ; c) ; d) ; e) ; f) 1 ; g) ; h) 1. 2. a)  3  ; b)  10  ; c)  5  ; d)  4  ; e) ; f)  17  ;
128 243 729 343 256 43         3  
55 24 0 9 4 5 6 12 8 4 3
 2   14   3  3  1  1 4 5  1 2 5
g)  15  ; h)  27  ; i)  100  = 1 . 3. a) 1 ; b)  4  ; c)  2  ; d)  3  ; e)  3  ; f)  4  . 4. a)  2  ; b)  3  ; c)  6  .
                     
6 5 3
 1 2 7
5. a)  2  ; e)  3  ; f)  6  .
     
10. lecke Természetes szám vagy közönséges tört adott törtrészének/százalékának kiszámítása

1 21 1 2 4 5 2
; b) 1 ; c) ; d) 1 ; e) ; f) 2 ; g) ; h) 3 . 3. a) 1 ; b) 1 ; c) 4 ;
1. a) 25 ; b) 224 ; c) 30 ; d) 333 ; e) 88 ; f) 72 ; g) 39 ; h) 1 078. 2. a)
7 19 2 3 7 9 3
3 1
d) 45 ; e) 64 ; f) 324 ; g) 416 ; h) 252. 4. a) 84 kg; b) 56 l; c) 840 lej; d) 35 km. 5. 3 metri. 6. 2 km. 7. Eladtak 375 darab 14 lejes
4 4
jegyet, 1 400 darab 10 lejes jegyet és 725 darab 5 lejes jegyet; a bevétel 22 875 lej volt. 8. 140 parcella búzával, 84 parcella napraforgó-
val. 9. A 4 800 3%-a 144 lej. Ar ár 144 lejjel növekedik és 4 944 lej lesz. 10. 2 400‑nak a 12%‑a 288 lej. Az ár 288 lejjel csökken és 2 112 lej
3 6
lesz. 11. Az út hossza 9 km : = 15 km. Marad még 6 km hátra. 12. 24 : = 44 kötetet. 13. Étkezésre 93 600 lej, karbantartásra 41 400 lej,
5 11
2
szállítás 16 200 lej, kulturális tevékenységre 12 600 lej, sporttevékenységre 9 000 lej, alte más kiadásokra 7 200 lej. 14. a) kg uborka.
5
7 9 9 36 7 35 9 7
b) Gourmet-salátára kg-ot használnak, 9 Caesar‑salátára pedig kg‑ot; Caesar; = , = ; > , tehát a Gourmet-salátákhoz
4 5 5 20 4 20 5 4
49 26 49 26
használnak fel több paradicsomot. c) A Caesar‑saláta súlya kg, a Gourmet‑saláta súlya pedig kg; > , tehát a Caesar-saláta
60 35 60 35
súlyosabb.
Felmérő: 1. a) 125 lej; b) 144 kg; c) 120 m. 2. a) 289 lej; b) 6 cm; c) 574 g. 3. 12 tanuló.
V. tanítási egység Tizedes törtek
1. lecke Tizedes törtek; azon közönséges törtek felírása tizedes törtként, melyek nevezői 10-nek hatványai; véges tizedes
tört átalakítása közönséges törtté
1. a) 0,3 ; b) 2,07 ; c) 0,043 ; d) 20,008 ; e) 6,07 ; f) 0,09. 2. a) 2 ; 7. b) 26 ; 0,784. c) 8 ; 2 678 ; d) 26 784 ; 4. 3. 0,2 ; 0,32 ; 0,0032 ; 0,007 ;
221
Megoldások
2 1023 4 532 156 003 78 9  123   234 

25,67 ; 79,58 ; 0,079. 4. ; 1000 ; ; 1000 ; ; . 5.  1000 ;0,123  ,  1000 ;0,234  . 6. A törteket bővítjük a következő
100 100 10 10    
számokkal: 4, 2, 5, 8, 2, 4, 4, 2, illetve 5. 7. a) 43,56 ; b) 305,107. 8. a) n = 637 ; b) n = 3 ; c) n = 130.
34 1108
Felmérő: 1. a) 0,028 ; b) 12,34. 2. a) ; b) . 3. a = 56, b = 106, a + b = 162. 4. a = 7, b = 9, c = 8.
1000 100
2. lecke Közelítések; véges tizedes törtek összehasonlítása, rendezése és a számegyenesen való ábrázolása

1. a) 1,7 < 1,8 ; b) 23,5 = 23,50 < 23,51 ; c) 304,2 > 204,2 ; d) 15,7 = 15,70 ; e) 0,34 < 0,44 ; f) 0,07 > 0,007. 2. a) > ; b) < ; c) > ; d) > . 3. a) H ; b) I ;
c) I ; d) I ; e) H ; f) I. 4. a) növekvő sorrend: 0,09 ; 0,5 ; 4,25 ; 7,9 ; 63,7 ; csökkenő sorrend: 63,7 ; 7,9 ; 4,25 ; 0,5 ; 0,09. 6. a) 23,15 ; b) 23,1 ; c) 23 ;
d) 20. 7. a) 3 < 3,12 < 4 ; b) 0 < 0,5 <1 ; c) 6 < 6,29 < 7 ; d) 23 < 23,24 < 24. 8. a) 7,211 ; 7,213 ; 7,229 ; b) 6,192 ; 6,194 ; 6,197 ; c) 8,3421 ; 8,3423 ;
8,3428 ; d) 7,004 ; 7,125 ; 7,264. 9. 370 < n ≤ 527 ; a keresett számok a következők 371, 372, …, 527, vagyis 527 - 371 + 1 = 157 szám.
Felmérő: 1. a) 1,23 < 1,3 ; b) 453,012 > 452,987. 2. 567,1 ; 56,71 ; 5,671 ; 0,5671. 4. a) 23,7 ; b) F = 11,34 ; f = 13,5 ; c) 7,126.

1. a) 10,8 ; b) 9 ; c) 4,39 ; d) 221,72 ; e) 59,82 ; f) 105,325. 2. 151,25. 3.15,37. 4. a) 3,5 ; b) 5,8 ; c) 8,54 ; d) 25,39 ; e) 19,002 ; f) 201,91.
5. 8,9. 6. 88,35. 7. 76. 8. a) 9,4 ; b) 17,9 ; c) 76,36 ; d) 302,7 ; e) 22,5429 ; f) 52,4407. 9. a) 4,5 ; 3,23 ; b) 28,65 ; 17,45. 10. a = 1, b = 2 vagy
a = 2, b = 1. 11. D - S = d és (D + 23,456) - (S - 1,544) = D - S + 23,456 + 1,544 = D - S + 25 = d + 25 ; a különbséget megnöveljük 25‑tel.
12. a) a keresett szám 458 ; b) a keresett szám 1 110. 13. A helyes válasz, a) kisebb, mint 10 lej.
Felmérő: 1. a) 24,394 ; b) 1,12. 2. 55,2 ; 9,4. 3. 74,85 ; 37,4. 4. 24 020.

1. a) 23 ; b) 17,3 ; c) 3 ; d) 1 251 ; e) 49 537 ; f) 253 ; g) 42 003,5 ; h) 20. 2. a) 6 ; b) 8,25 ; c) 411,57 ; d) 448,224 ; e) 11 023,76 ; f) 3 490,63.
3. a) 1,027 kg; b) 0,276 l. 4. a) 26,6 ; b) 22,264 ; c) 147,2115 ; d) 8,82688 ; e) 0,648 ; f) 430,752. 5. a) 9 ; b) 84 ; c) 362,8 ; d) 112,416 ; e) 66,48 ;
f) 1,075 ; g) 5,103 ; h) 47,6. 6. a) 323,925 m; b) 6,04 kg. 7. 15,75 < a ⋅ b < 21 ; például 15 < a ⋅ b < 21. 8. a) 3,7 ⋅ 5 = 18,5 ; b) 6,12 ⋅ 0,2 = 1,224 ;
c) 15 ⋅ 0,1 = 1,5 ; d) 0,19 ⋅ 100 = 19. 9. a) 2 ⋅ 0,1 ⋅ 5 = 2 ⋅ 5 ⋅ 0,1 = 10 ⋅ 0,1 = 1 ; b) 27 ; c) 56 ; d) 534 ; e) 436,8 ; f) 15,7. 10. 4,2 - 3,14 = 1,06 ;
5,3 ⋅ 0,81 = 4,293 ; 12,6 + 4,08 = 16,68. 11. 3,36 < a ⋅ b < 4,16 ; n = 3. 12. a ⋅ b = 9,45 és (a + 1) ⋅ b = 12,95 vagy a ⋅ b + b = 12,95 ;
b = 12,95 - 9,45 = 3,5. 13. a) 6,51 = 0,651 ⋅ 10 1 = 0,0651 ⋅ 10 2 ; b) 18,33 = 1,833 ⋅ 10 1 = 0,1833 ⋅ 10 2 ; c) 378,123 =
= 37,8123 ⋅ 101 = 3,78123 ⋅ 102 = 0,378123 ⋅ 103. 14. 4,3  2,5 = 12,24.
Felmérő: 1. a) 12 31,6 ; b) 50 070. 2. 159. 3. Például 9. 4. Az első nap megtett út hossza 0,25 ⋅ 36 = 9 km; a második nap megtett út
hossza 0,4 ⋅ 36 = 14,4 km. A harmadik nap megtett út hossza 36 - 9 - 14,4 = 12,6 km.
5. lecke Két természetes szám osztása, ha a hányados tizedes tört; Alkalmazás: két vagy több természetes szám
számtani közepe; Közönséges törtek átalakítása tizedes törtté; szakaszos tizedes törtek
1. a) 4,6 ; b) 21,25 ; c) 0,7 ; d) 0,28 ; e) 1,18 ; f) 47,2 ; g) 3,655 ; h) 0,064. 2. 0,8 ; 1,(6) ; 4,6 ; 20,5 ; 4,25 ; 3,(2) ; 1,4(6) ; 95,676 ; 3,04 ; 2,08(3) ;
546,472 ; 0,0688. 3. a) 1,1(6) ; b) 2,4(6) ; c) 2,(7) ; d) 25,91(6) ; e) 0,72 ; f) 0,037 ; g) 1,975 ; h) 109,(6). 4. a) 24 ; b) 32 ; c) 4,5 ; d) 7,7 ; e) 2,44 ;
8 1 239 45 25
f) 3,8. 5. 24,4. 6. 21,42. 7. Egyszerű periodikus tizedes törtbe átírható közönséges törtek a következők: , , , , ; vegyes
9 13 17 43 75
5 2 1 37 403
periódusú tizedes törtekbe átalakítható közönséges törtek a következők: , , , , . 8. a) n = 10 ; b) n = 1 ; c) n = 5.
6 45 62 15 600
9. a) n = 5 ; b) n = 13 ; c) n = 0. 10. a) 2 012 - 1 = 2 011 ; 2 011 : 2 = 1 005 maradék 1 ; a 2012 tizedes 3 ; b) S = 3 + 49 ⋅ (3 + 5) + 3 = 398.
11. a) 32,126 = 321,26 : 101 = 3 212,6 : 102 ; b) 25,48 = 254,8 : 101 = 2 548 : 102 ; c) 672,9873 = 6 729,873 : 101 = 67 298,73 : 102. 12. 8.
13. a) 15 ; b) 254,5 ; c) 7,7 ; d) 11,66 ; e) 28,92 ; f) 17,4. 14. a) 21,1 ; b) 4 758 ; c) 46. 15. 7. 16. a) a jegyek S összege 180‑nal egyenlő, tehát
a jegyek átlaga 7,5 ; b) a jegyek átlagát gyorsabban kiszámíthatjuk a következőképpen S = 3 ⋅ 6 + 3 ⋅ 5 + 2 ⋅ 4 + 3 ⋅ 7 + 4 ⋅ 8 + 4 ⋅ 9 + 5 ⋅ 10 = 180.
17. a + b + c = 132, b = a + 18, c = 2 ⋅ a, d = a + 9 ; kapjuk, hogy a = 21, b = 39, c = 42, d = 30. 18. a = 34, b = 30, c = 48. 19. a) 8 ; b) 7,5 ; c) 8.
Felmérő: 1. a) 9,75 ; b) 9,(6) ; c) 0,2(5). 2. 8,25. 3. 3, 4, 5, 6, 7. 4. 2.
6. lecke Véges tizedes tört osztása egy nullától különböző természetes számmal; két véges tizedes tört osztása.
Szakaszos tizedes tört átalakítása közönséges törtté
1. a) 2,86 ; b) 0,635 ; c) 13,9475 ; d) 3,885 ; e) 12,011 ; f) 7,82 ; g) 16,275 ; h) 7,54. 2. a) 0,02345 ; b) 6,75 ; c) 9,123 ; d) 1,578 ; e) 1,29567 ;
f) 0,0004 ; g) 0,01234 ; h) 0,075. 3. a) 0,65 tone; b) 24,096 kg; c) 0,2345 kg. 4. 2,63 ; 0,058 ; 3,271 ; 5,003 ; 44,87324 ; 0,252525 ; 5. a) 12 ;
5 7 8 29 37 106 471 25 59
b) 11,2 ; c) 3 ; d) 29,2625 ; e) 5672 ; f) 800 ; g) 5,90625 ; h) 17,94. 6. a) 2 , 13 , 125 , , 4 , 125 , 29 ; b) , 4 ,
9 9 9 99 99 999 999 90 90
214 16 1421 200 79046
8 ,
900 9900 , 99900 . 7. a) 185 ; b) 250,15 ; c) 10 ; d) 20 ; e) 100. 8. a) 1 666,(6) ; b) 2 100 ; c) 426,(6) ; d) 26 666,(6) ; e) 36,(6).
222
Megoldások
9. 23,789 : 100 = 0,23789 ; 237,89 : 100 = 2,3789 ; 2,3789 : 100 = 0,023789. 10. a) 5,5(6) ; b) 3,7(08).
7. lecke Pozitív racionális számok; műveletek elvégzésének sorrendje pozitív racionális számokkal

5 4 2 17 28 17 5
1. a) 15,4 ; b) 3,27 ; c) 4,4 ; d) 1,524 ; e) 41,2 ; f) 129,8 ; g) 1,6588 ; h) 9. 2. a) ; b) = ; c) ; d) ; e) ; f) Z . 3. a) 22,7 ;
8 6 3 18 3 7 11
43 5
b) 4,15 ; c) 27,027 ; d) 13,86 ; e) 68,7 ; f) 374,829. 4. a) 43,4 ; b) 131,12 ; c) 47,92 ; d) 34,62 ; e) 1,732 ; f) 9,01. 5. a) ; b) 7 ; c) ; d) 14.
45 18
2 1
6. a) 83,7 ; b) 228 ; c) 9,84 ; d) 640 ; e) 25,5 ; f) 34,162 ; g) 1 ; h) 90. 7. 2,86 ; 0,371 ; 0,36 ; 0,385. 8. a) ; b) 3 ; c) 0 ; d) . 9. a) 1 modell:
9 2
(12,56 + 41,275 + 29,11) ⋅ 10 = 829,45. 2 modell: 12,56 ⋅ 10 + 41,275 ⋅ 10 + 29,11 ⋅ 10 = 829,45. b) 5 km. c) 10 nap.
Felmérő: 1. a) 6,08 ; b) 12,56 ; c) 45,3391(6). 2. a) 19,71 ; b) 1,3. 3. 33,924 < 39,1925. 4. a) hamis; b) hamis; a helyes kijelentések:
a) (18,16 - 12,3) : 2,5 = 13,24 ; b) 18,125 : (1,3 + 1,2) ⋅ 5,4 = 39,15.
8. lecke Aritmetikai módszerek törteket tartalmazó feladatok megoldására, melyek tartalmazzák a hosszúság, terület,
térfogat, űrtartalom, tömeg, idő és pénzegységek mértékegységeit
1. Hamis. Első sorban nem lehet egy kocka alakú dobozt formálni két kockából, amelynek az éle 1 m. 2. 5 füzet és 7 könyv. 3. 1 200 tonna
árpa és 7 200 tonna búza. 4. 1,350 kg. 5. 2 560 cm. 6. b) Péter 44 kg és az indexe 19,(5). 7. 5 lej, illetve 4 lej. 8. 32 éves. 9. 132 m.
7
10. egy nap. 11. a diákok számából átlépi a diákok számának felét. 12. 14 majom. 13. 60 de liter.
12
Játékok. 8 kocka, 12 kocka, 6 kocka, illetve, egy kocka.
Felmérő: 1. 67,50 lej. 2. 15 lej. 3. 3 füzet és 7 könyv.
Evaluare: 1. a). 2. b). 3. c). 4. a). 5. a). 6. c). 7. b). 8. a). 9. d). 10. c). 11. b). 12. A = 100 ; B = 6 ; C = 3.
VI. tanítási egység Mértani elemek

1. a) azonosak; b) különbözők. 3. A és C lehetnek azonosak, vagy különbözőek, mivel a feltételek közt nem szerepel, hogy A különbözik
C‑től. 4. a) szakasz; b) egyenes; c) pont; d) félegyenes; e) pont; f) sík; g) félegyenes. 5. a) I ; b) I ; c) H. 7.a) szakasz; b) szakasz;
c) egy félegyenes. 8. a) AB, AC, AD, BC, BD, CD ; b) AC, AD, BC, BD. 9. 3 szakasz: AB, AC, BC. 10. pont, félegyenes, egyenes, sík, félegyenes,
pont, háromszög, kör, egyenes, szakasz, kocka.
Tudtátok, hogy: 19.
Játék: Nem nyer senki, mert bárhogy színezné ki két pontot, páratlan számú azonos színű pont marad.
2. lecke Pont és egyenes kölcsönös helyzete. Kollineáris pontok. „Két különböző ponton keresztül egy és csakis
egy egyenes halad át“. Két egyenes kölcsönös helyzete: metsző egyenesek, párhuzamos egyenesek
1. a) I; b) I; c) I; d) H; e) H; f) I; g) I; h) I; 2. a) G, E, O; b) belső pont; c) külső pont; d) kollineárisak; e) nem kollineárisak; f) azonos egyenesek;
5. Végtelen sok egyenes. 6. a) azonosak; b) végtelen sok; c) különbözőek; d) egyenes. 8. a) 3 ; b) 6. 9. Ha A = B = C, akkor végtelen sok
egyenest határoznak meg. Ha A = B ≠ C, akkor egyetlen egy egyenest határoznak meg. Ha A ≠ B ≠ C ≠ A akkor, ha kollineárisak egy egyenest
határoznak meg vagy 3 egyenest, ha nem kollineárisak. 11. a) Ha a pontok kollineárisak, akkor meghatároznak egy egyenest. b) Ha bármelyik
3 pont nem kollineáris, akkor 28 egyenest határoznak meg. 12. a) AV és a ; AV és b ; AV és c ; b) az a és b ; b és c ; a és c ; c) AB és a ; TE és
b ; VF és c. 15. Ha a 3 egyenes párhuzamos, a metszéspontok száma 0 ; ha 2 az egyenesek közül párhuzamos, a metszéspontok száma 2 ;
ha a 3 egyenes összefutó, egy metszéspont van, ha pedig kettesével metszik egymást, akkor három metszéspontjuk van.
Játék. Lehetséges. Mivel egymással szemben helyezkednek el ezért mindegyik másképp látja.
3. lecke Szakasz hossza. Két pont közötti távolság. Kongruens szakaszok

1. Anna. 7. i) 1 154 m; ii) 1 275 m. 8. 7 cm. 9. 18 cm. 10. 200 m. 11. a) A, B, C ; b) B, A, C ; c) Nem lehet egy mértani ábrát készíteni ebben az
esetben, az adatok egymásnak ellentmondanak; d) A, C, B. 12. 6 cm. 13. AB = AC = 4 cm. Tehát AB ≡ AC. 14. A pontok sorrendjétől függően
BC = 3 cm vagy BC = 7 cm. 15. 8 cm. 16. 3 cm. 17. A. 18. Legyen AB = x, BC = y és CD = z. Akkor 2AC = AB + AD ⇔ 2(x + y) = x + (x + y + z) ⇔
⇔ y = z ⇔ BC = CD ⇒ BC = 210 cm. 19. 6 cm, 4 cm, 19 cm, illetve 190 de cm. 20. 57 cm, illetve 570 de cm.
Játék: a) 4 szakasz; b) 6 szakasz.
4. lecke Szakasz felezőpontja. Egy pontnak adott pont szerinti szimmetrikusa

3. AC = 5 cm. 4. a) 12 cm; b) 6 cm. 7. a) 1,8 m. 11. a) 4 cm. 13. 10,5 cm.
Felmérő: 1. a) azonosak, különbözőek; b) kollineárisak, nem kollineárisak; c) belső, külső; d) azonosak, metszők; e) kezdőpont, irány. 2. a) 4,5 cm.
223
Megoldások
5. lecke Szög: értelmezés, jelölések, a szög elemei. Egy szög belső és külső tartománya. Szögek mérése.
Műveletek szögek mértékével. Kongruens szögek. Osztályozás
1. a) rAOB, rBOC ; b) OB és csúcs O ; c) OB, OC, O ; d) rAOC, O ; e) OB, rAOB ; f) csúcs, O pont. 2. a) I ; b) H ; c) H ; d) H. 3. a) 480' ;
b) 2 100'; c) 550' ; d) 930' ; e) 3 945'. 4. a) 5° ; b) 20° ; c) 62° ; d) 62°30' ; e) 80°45' . 5. a) 90° ; b) 47° ; c) 152° ; d) 22° ; e) 83°42' ; f) 14°31' ;
g) 46°7' ; h) 138°42' ; i) 18°42' ; j) 24°34'. 6. a) 56°, 57°, 56° ; b) 27°, 28°, 28°; c) 107°, 108°, 107° ; d) 59°, 60°, 60° ; e) 89°, 90°, 90°.
7. rEAR = 30°, rTAE = 60°. 8. Csak d) a F. 9. Kongruensek. 10. a) n lehetséges értékei 0, 1, 2, …, 24; b) 25 ; c) 26, 27, 28, …, 114 ;
d) 115. 11. rAOC = rAOD = 70°. 12. rLOT = 40° ; rCOT = 180° ; egyenes szög módszere. 13. rCBD = 45°. 14. a) rBIS = rLIS = 60°.
Felmérő: 1. BC, B. 2. 37°30'. 3. rCAI = 80° ;rBAI = 180°. 4. rPAO = 30° ;rRAO = 60°.

2. a) ∆ DCP, DP, CP, rCDP, rDPC ; b) ∆ EFP, ∆ EBP. 4. a) M az AB szakasz középpontjai és AM ≡ BM ; OM az AOB szög szögfelezője
és rAOM ≡ rBOM ; b) T az AO szakasz középpontjai és AT ≡ TO ; BT az ABO szög szimmetria tengelye és rABT ≡ rOBT. 6. Mind igaz.
7. A, D, E, M, T, V, W, O.
Játékok. Próbáljátok meg a négy téglalap mindegyikét 6 négyzetre felosztani.

Felmérő: 1. a) AC ≡ BC ; b) C az AB szakasz középpontja; c) g a szimmetria tengely. 2. a) rAIB ≡ rAIS ; b) IA a szimmetria tengelye
a BIS szögnek. 5. Három számjegy: 0, 3, 8.
Értékelés: 1. a) ; 2. b) ; 3. c) ; 4. b) ; 5. a) 6. a) ; 7. b) ; 8. c) ; 9. I; I; H; I. 10. d_a_b. 11. 174 lej. 12. AB = 154 cm; CD = 75 cm;
EF = 27 cm; GH = 88 cm. 13. a) 10 cm; b) Igazoljuk, hogy E a DT szakasz középpontja. 14. rCOD + rDOL = 180°.
VII. tanítási egység Mértékegységek
1. a) 85 dam > 85 dm; b) 24 cm = 240 mm; c) 72 km = 7 200 dam; d) 6,8 km > 601 dam; e) 3,4 dm > 333 mm; f) 0,764 dam > 7 630 mm.
2. b) c) sunt adevărate; a) d) e) f) false. 3. a) 7,5 m; b) 458 m; c) 246,5 m; d) 2 350 m; e) 8 250 m. 4. a) 62,5 dm; b) 236 dm; c) 24 506 dm;
d) 1 750 dm; e) 3,6 dm; f) 0,475 dm; g) 0,455 dm; h) 0,032 dm; i) 2,35 dm; j) 0,06 dm. 5. a) 325 dam; b) 8,5 dam; c) 6,8 dam; d) 1 320 dam;
e) 0,6 dam; f) 8,27 dam; g) 4,05 dam; h) 0,02 dam; i) 0,0045 dam; j) 0,08 dam. 6. a) 1 238 dm; b) 77,3 cm; c) 6 242,4 dam; d) 24,8 m;
e) 24,75 hm; f) 2,81 km. 7. a) 6 cm; b) 119,6 m; c) 2,61 hm; d) 85,175 dm; e) 3,94 km; f) 2,32 dam. 8. a) cm; b) m; c) km; d) mm; e) cm; f) km.
10. A - C - E - B. 11. A hiányzó hosszak: 1,7 km és 166,5 dam; a hiányzó kerületek 17,2 m és 98 cm. 12. 60 cm. 13. x = 12 és y = 12,8.
14. Hiányzó kerületek: 201,6 m; 18,36 m; 1 881 m; hosszúság: 209,4 cm; szélesség: 28 hm. 18. 35 m. 19. 39 cm.
Felmérő: 1. a) 3,6 m; b) 6 280 dam; c) 0,002465 dm; d) 0,03 cm; 2. 20,6 m. 3. 6,6 cm; 4. 182 m; 183 m; 184 m. 5. 2 268 hm.
2. lecke A terület mértékegységei. Alkalmazás: a négyzet és a téglalap területe

1. a) 9 cm2 ; b) 144 m2 ; c) 6,25 dam2 ; d) 0,09 km2 ; e) 14 400 mm2 ; f) 0,0001 ha; g) 56,25 cm2 ; h) 20,25 dm2. 2. a) 16 m2 ; b) 50,5 cm2 ;
c) 7 m2 ; d) 576 m2. 3. P = 22 cm, A = 30 cm2. 4. a) 7,2 m2 ; b) 39 000 m2 ; c) 2 500 m2 ; d) 6,7 m2 ; e) 300 m2 ; f) 7,2 m2. 5. a) 1 528 cm2 ;
b) 82 000 dm2 ; c) 0,7 dam2 ; d) 0,147 km2 ; e) 250 ari; f) 0,1 ha. 6. a) cm2 ; b) m2 ; c) km2. 8. a) 36 cm2 > 123 mm2 ; b) 22 dam2 < 1 ha;
c) 72 ari < 0,072 km2 ; d) 74 m2 < 7,4 hm2 ; h) 0,05 dam2 = 500 dm2 ; f) 3,5 m2 > 3,49 dm2. 9. Az udvar területe 987 m2, egy térkő területe
pedig 0,25 m2. 3 948 térkő szükséges. 10. 6 nap. 11. 9 cm2.
Felmérő: 1. a) 2 453 hm2 ; b) 0,192 hm2 ; c) 0,095046 ha. 2. a) 2,1025 cm2 ; b) 14,62 dm2 ; c) 225 csempe. 3. 1 400 m2.
3. lecke A térfogat mértékegységei. A kocka és a téglatest térfogata

4. a) b) d) hamisak; c) e) f) igazak. 5. a) 6 250 dm3 ; b) 6 000 dm3 ; c) 500 dm3 ; d) 3 dm3 ; e) 4 dm3 ; f) 0,0475 dm3. 6. a) 2 800,8 m3 ;
b) 67,103 cm3 ; c) 653 965 dam3 ; d) 820,166 hm3. 8. 131,10 lej. 9. a) Egy él 15 cm hosszú. Egy oldal kerülete 60 cm, a területe pedig
225 cm2. b) 3 375 cm3. 10. a) 150 cm2 ; b) 70 cm; c) 125 cm3. 11. Az élek hossza 20 dm; 6 hm; a térfogatok 15,625 m3, 13 824 cm3.
12. a) 158 cm2 ; b) 66 cm; c) 120 cm3. 13. A medence térfogata 6 000 m3 ; 6 000 000 liter. 14. Egy tégla térfogata 0,0042 m3, míg 210
tégla 0,882 m3 helyet foglal el. A habarcs térfogata 0,118 m3. 15. A leesett hó egy derékszögű paralelepipedont alkot, amelynek a
térfogata 1 750 m3. A súlya 105 tonna. 16. A tartályban 729 de liter gyűlt össze, vagyis 0,729 m3. A víz 729 mm magasságig emelkedik.
17. a) 240 dm3 ; b) Az akváriumban 200 l víz volt, amiből 120 l maradt. A megmaradt víz 3 dm magasságig emelkedik, tehát a vízszint
20 cm‑rel csökkent.
Játék. Felemeljük a második poharat és a tartalmát beleöntjük az ötödik pohárba ás utána üresen visszahelyezzük az eredeti pozíciójába.
Felmérő: 1. a) 3 400 m3 ; b) 0,0068 km3 ; c) 0,0646 dm3 ; d) 1,5 kl. 2. 8 kocka. 3. 72,9 dal. 4. A konténer térfogata 300 m3, míg egy tégla
térfogata 0,003 m3. 100 000 téglát helyezhetünk el. Alternatívan, a konténer hossza egyenlő 40 tégla hosszával, a konténer szélessége
egyenlő 50 tégla szélességével, a magassága pedig 50 tégla magasságával, tehát 40 × 50 × 50 = 100 000 tégla ér be.
Értékelés: 1. a). 2. c). 3. b). 4. b). 5. a). 6. a). 7. b). 8. c). 9. Igaz, igaz, hamis, igaz. 10. c_a_d. 11. 223,35 lej. 12. L = 113 dm;
l = 40 dm; h = 30 dm. 13. a) 356 m; b) 81 ari. 14. a) 240 dm3. b) 5 dm.
224

A616 MATEMATIKA V Oszt PDF

Încărcat de

Informații document

Titlu original

Drepturi de autor

Formate disponibile

Partajați acest document

Partajați sau inserați document

Opțiuni de partajare

Vi se pare util acest document?

Este necorespunzător acest conținut?

Drepturi de autor:

Formate disponibile

A616 MATEMATIKA V Oszt PDF

Încărcat de

Drepturi de autor:

Formate disponibile

Acest manual școlar este proprietatea Ministerului Educației Naționale.

EZT A TANKÖNYVET HASZNÁLTA:

Kiadó főmunkatása: Roxana Jeler

Grupul Editorial ART

Deșteaptă-te, române, din somnul cel de moarte,

Acum ori niciodată să dăm dovezi la lume

Priviți, mărețe umbre, Mihai, Ștefan, Corvine,

Preoți, cu crucea-n frunte! căci oastea e creștină,

I. Műveletek természetes II. Feladatok megoldása III. Természetes számok IV.

4. lecke A fordított út módszere Értékelés Ismétlő gyakorlatok és feladatok

12. lecke Számok írása 10-es és 2-es számrendszerben

13. lecke Műveletek elvégzésének sorrendje; kerek, szögletes és kapcsos zárójelek

Értékelés Ismétlő gyakorlatok és feladatok

Tanulási tartalmak: Tanulási tartalmak: Tanulási tartalmak:

Egy tanítási lecke szerkezete Egy tanítási lecke szerkezete

Az összeadásnak ezt a tulajdonságát kommutativitásnak nevezzük.

Műveletek természetes számokkal 3. lecke

Két természetes szám összege ugyanannyi, függetlenül a tagok sorrendjétől.

Hány képeslapja van most Péternek?

si tevékenységek és a diák konkrét tapasztalatának

hasznosítása a hétköznapival szemben.

összegének nevezünk. számát)

Jellegzetes feladatok – az új tartalmak beépítése,

hozzáadjuk a harmadik számot, vagy, ha azhozzáadjuk a harmadik

néhányszor több módszerrel megoldva a feladatokat,

alkot a rákövetkező magasabb rendből.

a hasonlóságok és különbözőségek bemutatására.

3. 0 semleges elem: a + 0 = 0 + a = a, bármely a természetes szám esetén.

Kitűzött feladatok – elméleti vagy gyakorlati al-

természetes számok sorozatában az 5-től indulva számlálunk még 3 számot:

3. Két egyenlőséget tagonként összeadva, az egyenlőség továbbra is fennáll:

Kritikus gondolkodás – a csoportfoglalkozás

3.2. A természetes számok

akit lakhelyénél hagy. Péterék lakásától 250 m van Annáék lakásáig,

és a független gondolkodás bátorítása, az önbiza-

Anna. A tanítás végén Péter ugyanazon az úton tér haza Annával,

akit lakhelyénél hagy. Péterék lakásától 250 m van Annáék lakásáig,

7. lecke Pozitív racionális szám; racionális számokkal végzett műveletek sorrendje

atok 9. lecke Adatszervezési feladatok. Gyakoriság. Vonal grafikonok.

Értékelés Ismétlő gyakorlatok és feladatok

Tanulási tartalmak: Tartalmi terület: Tanulási tartalmak: Tanulási tartalmak:

Minden lecke végén egy felmérő található, tartalma:

Természetes Egyesek Tízesek Százasok Ezresek Tízezresek Százezresek Milliósok

Egy 3-4 jelentős

álló csoport, amely anyaga, felölelve az

a tanárok számára összes (objektív, fél

lehetővé teszi a tanulók

11. a) Határozzátok meg az ab, alakú számokat, ha tudjuk, hogy a + b = 3. d) 43 d) 1 101

lentések igazak (I) vagy hamisak (H): eredménnyel a B oszlopból.

2. Írjátok a következő számokat: 123 egy természetes szám négyzete

II. tanítási egység Feladatok megoldása aritmetikai módszerekkel . . . . . . . . . . . 59

III. tanítási egység Természetes számok oszthatósága . . . . . . . . . . . . . . . . . . 81

IV. tanítási egység Közönséges törtek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 95

V. tanítási egység Tizedes törtek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 133

VI. tanítási egység Mértani elemek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 169

VII. tanítási egység Mértékegységek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 199

2. lecke Ábrázolás a számegyenesen. Természetes számok összehasonlítása

3. lecke Természetes számok összeadása

4. lecke Természetes számok kivonása

5. lecke Természetes számok szorzása

6. lecke Közös tényező

Értékelés Ismétlő gyakorlatok és feladatok

7. lecke Természetes számok maradék nélküli osztása

Jellegzetes feladatok – az új tartalmak beépítése,

Kitűzött feladatok – elméleti vagy gyakorlati al-

Kritikus gondolkodás – a csoportfoglalkozás

2. lecke Ábrázolás a számegyenesen. Természetes számok összehasonlítása

3. lecke Természetes számok összeadása

4. lecke Természetes számok kivonása

5. lecke Természetes számok szorzása

6. lecke Közös tényező

7. lecke Természetes számok maradék nélküli osztása

8. lecke Természetes számok maradékos osztása

9. lecke Természetes szám természetes kitevőjű hatványa. Természetes szám négyzete

10. lecke Számítási szabályok hatványokkal

11. lecke Hatványok összehasonlítása

12. lecke Számok írása 10-es és 2-es számrendszerben

13. lecke Műveletek elvégzésének sorrendje; kerek, szögletes és kapcsos zárójelek

1. lecke Természetes számok írása és olvasása

2. lecke Ábrázolás a számegyenesen. Természetes számok

Felelet: 16 < 25, tehát Péter van közelebb a FINISH-hez.

3. lecke Természetes számok összeadása

3.3. Az összeadás művelete és az egyenlőségi / egyenlőtlenségi reláció közötti kapcsolat