Ev V A îf G• E L I I L E

*'4 •
I A T O' A T E

I* DI/MINE^SELE
•"i -.Si I , :

SZÎRBETÔRILE
jPRESZTE t ô t a n u l ,
k a k ele
KU
ENDEITNAREA PREA CSINSZTITEJ SI SZLEVITEf
DOAMNEJ KONZILIARISICZEJ

MARGARITEJ TOM EJAN

A * *
P tIE L IM B A R A E M L E N E A S Z K E A U T E L M E C S I T , S I
A A \ A
jn i D R E P T V E S Z E L IA J E J C S E A S Z U F L E T E i
1( KU O R T O G R A FIE UNGUREASZ
-j T IP A R JU AU ]

P É R IN T E L E DA
DELA
a SZFĂ EN TU L PET R U D IN CSI!
h

L A B U D A .
\ M doilea prea kitit fi afezat Tiparju. Tipérit
le én Tipografia Univerfzitatej Kréjefty.
» 7 9 9‘
 «V U V
&* *'
Praefatiuncula ad Lectionèn EvçcngeNi

jn dragofztéa cséa éntru HrifztVfz adunaczi

fi ku fzâêngsele csel préà fzkump ţefzkumpe-
raczi Kreftini Evangelia cséa pe aùtézi râên-
duité fzkrifzuau Szfaentul Evangelifrtul Lukş
la doaozecsi fi. unu de kapete , ia doaozecsi
fi csincsi de fztihuri, kare pre Limba Ru
mâenéafzké afa fzau télm écsit, acz
friké Dumnezejafzké.

Oratio a n tt Concionem. i

W inÿjDuhuIe Szfinte, Mâêngéitorjule

imnate T)^pnîle vino! defteapte, aprinde
é n l e E e î ^ ^ n î m i , mintea, fi voja n o a p jl
luj D m m n e z é u ! envahi
In S S e vi ntele t a le , fi porunci
f. tale énc^ ^ û », p è z i n d , v ia cza V eà I
lùj,£zé îno'Mmm, Amin.

v, T a tel n o fitru : B uhurete M a rie: &ci

 i

Dominica T. Adventûs. Luc. Cap. 21. V .

25.

P
JLjii vremea acseja: Zlfzé Iszûsz Ucseni-
csilor fzéj : Fivcr fzemne én Szôare, fi en
Luné, fi én Stelle, fi pre pémâënt tâëngui-
réa Lim bilor, pentru^. lipaa fzfituluj, fzu*
năend Maréà fi undele, maj murind oam e­
ni de friké, fi de afteptâréa cselor, cse vor
névéli pre tôt pémaëntul: lié puterile Cse-
rjurilor fzé vor kléti : fi atuncsa vorved^a pre
Fiul Omeneszk vemnd éntru nori ku putere
mare fi fzlâvé. Iaré éncsepâëndusze acsesztéa
a fi, kéutâczi fi rédikiczi Kâpetele vôasztre:
ké fzé aprôpie RészkumpériréV vôasztré: s i
ziszé kétré jej Pilde : Vedeczi Zrnokfnul, fî
tôate Lem nele, kïï^nd fâk dintru fzxne rô d ;
ftfczi kéj aproape vâra. Asa fi voj, kâënd
véczi vedéa acsefztéà fiind, fzé ftfczi, ké
apraôpe jefzte Émpéréczia luj Dumnezéu.
A % Araitt
 # ( 4 ) •#
Amin zxk vôao, x e nu va tretse Neamul acse-
fzta, péné nu vor fi tô ate, Cserjul, fi pémaë-
ntul vor trecse : Jâre kuvfntele mele mcsi
dekum nu vor trecse. *
- v»

Dominica II. Adventus. Math. Cap. 11*

V . 2.
i
R u vremea acseja: Kăend auzi Joân din prin-
fzôare faptele luj Hrifztosz, trimiczind dôj
din Ucsemcsi luj, zifzé luj: Tu jesti csela, cse
va fzé vie, au pre altul afteptém? fi respun-
zfnd Ifzûsz, ziTze lôr: Mergaênd fzpunecz luj
Joân csele, cse aczi auzit, fi aczi vézut. Or-
bij v é d , fi fkiopij ümblé, ftrikâczi fzé kuré-
czéfzk, fzûrzi a u d , môrczij fzé fzkôalé, fzé-
râcsilor Evangélia fzé vefztefte . fi fericsit je-
fzte csela, cse nu fzéva fzminti éntru mine. Si
dukaëndufze acseja, éncsepu lfzufz a gréi de
Joân kétré mulczfme : Cse aczi jesit fzé ve-
déczi én Pusztie ? Trésztie de vâênt klétité ?
Jâré la cse aczi jesit szé vedéczi? Om éntru
Vesminte môj émbrékât .3 Jâtécséja, cse poa­
rte Vesminte riiôj, fzâënt én Kâfzele Empé-
raczilor. Dâré se aczi jesit fzé vedéczi? Pro-
rôk? Jâré gréjefzk vôao, fi maj mült dekïïFt Pro.
rôk, Ké a es élira jefzte, de kârele fzau fzkrisz:
Jâté
 • ( s ) •
Jaté jeu trimiez Engserul mjeu énnaxntéa Fe~
czij taie, kârelé va géti kaléà ta énnamtéa ta»

D ominica III. Adventus Joan. Cap. i. V.

19.
vreméà aeseja: Trimifzéré Zsidovi din
Jeruszalim Preoczi, fi Levfczi la Joan, k a
fzél éntrebe pre jel: T u csxne jefty? Si au mér-
turifzit, fi nau tégéduft : fi au mérturifzxt : ké
nu fzaênt jeu Hrifztofz. Sil éntrebâré pre jel
dâré cse? Ilie jesty tu?fi zffzé: nu fzâënt. Pro-
rôk jefty tu? Ii réfzpûnfzé: Ba. Dreptacseja
zirzéré luj: Csfne jefty ? ka refzpünsz fzé dém
csélor, cse néau trimifz pre noj. Cse zfcsi de
tfne énfzuczi? Zffzé: jeu fzaent glâsz fztrigé-
tôrju en Pufztie. Éndreptâczi kâléa D 6 mnulujf
kum au zffz ïfzaia Prorokul. Si csej trimefi
jera din t ré Farifze'j. Sfl éntrebâré pre jel, fij
zffzéré luj: De cse daré botézi, dâké nu jefty
tu Hrifztosz, m'ese llie, nies Prorokul? Ré-
fpunfzé lor Joan, zikaënd: Jeu botéz ku ape;
jâré én mizslokul vôfztru fztétu, pre kârele
voj nul fztfczi. Acséla jéfzte, csel cse dupe mi­
ne va veni', kârele énnafntéa méa jefzte fé-
k ut, kéruja jeu nûfz vredmk a dezlega kuré-
lele énkélczémfntelor luj. Acsefztéaszé féku-
ré én Beftania de cséa parte de Iordân,unde
jera Joan botezaënd. -a>
Domi-
Dominica IV. Adventus. Luc. Cap. 3 . V-
1.
« *
JE n al csmfzprézecseléà àn a Empéré'czii luj
Tiverie É m pérat, fiind Diregétorju én Judea
Pilât dxn P o n t, jâré Irod biruind a pâtra pa­
rte dm Galileja, jâré Filip fratele luj biruind a
p àtra parte din Iturea, fi din Czâra Trahoniej,
fi Lifzania a patra parte biruind din Avile-
n a , pre vreméa Arehieréilor A n ij, fi Kajâ-
fej : fu kuvaêntul luj Dumnezéu fzpre Joan,
Fiul Zaehariej, én Pufztie. Si veni én tôt
prezsurul lordanuluj propoveduind Bote­
zul entra jertâréa pékatelor, prekum je fzkrisz
én kârtéa kuvintelor Jfzaiej Prorokul: Glasz
fztrigétôrju én pusztie : Géifczi kâléa Dô-
mnuluj: direpte facseczi kérérile luj: toaté va­
lea fzé va umplea: fi tot muntele, fi mégura
fzé va aseza: fi csele fztrlembe vor fi direpte,
fi csele alzpi'e fzpre kéj nétede ; fi va vedéà
tôt Trüpul mâëntuiréa luj Dumnezeu.

In Nativitate Domini. Luc. Cap. 2. V .

i 1.
E n zioa de K recsun L u k. 2. K ap. i.S z tih .

E .i vreméa acseja : Jefi porûnké delà Ke-

fzârjul Augufzt fzé fzé fzkrie tôaté Lüméà.
Acsâ-
J
 # <7 ) •
.AcsâFzté fzkrifzoare éntaêju fzau fékutj do­
mnind én Sziria Kirineu : fi mergsa toczi fzé
fzé fzkrie csines én Orâsul fzéu. Szefzuifi
Jofzif din Gelilea din Orâsul N azarétuluj , én
Judea én Csetâtéa luj David , kâre Tze kiâme
Viftleém: pentru kécsi jera din kafza, fi Nea­
mul luj David, fzé fzé fzkrie ku Maria cséa
logodité ku jel Mujere gréa fiind. Jâré kâënd
jera jej akôlo, fu, de fzé émpliniré zilele fzé
nâfzké, Si néfzku pre Fiul fzéu csel éntaeju
néfzkut, fi ku rzkutecse él énféfie pre jel, fil
püfzé én jafzle : pentu kécsi nu jera lôr lôk
én fzélâs- Si Péfztori jera éntra cselas Czi-
nut privegind, fi fztrézsuind pézile nopczij
prefte T urm a fza. Si jaté Engserul Dômnu-
luj fztétu lâëngé jej, fi fzlava luj Dumnezeu
fztrélucsi émprezsurul lôr, fifze enfrikofâre
k u frik é mâre. Si zifzé lôr Engserul, nuvé
temereczi: ké jâté vé vefztefzk vôao bukurie
m âre, kâre va fi la tôt Norôdul. Ke fze ne-
fzku vôao afztézi Maentuitôrjul, karele jefzte
Hrifztofz Domnul, én Csetatea luj David. Si
acséfztaj voao fzémn: Aflâveczi Prünkul en-
féfiat, fi kulkat én jâfzle. Si éndâté fu ku
Éngserul mulczime de Oafzte Csereafzke le-
udâend pre Dumnezeu, fiziklend: Szlâve én-
tru csej de fzufz luj Dumnezeu, fi pre Pe-
maênt pâcse Oamenilor bunej voiri.
lïi
 9 C 3 )‘ #

In Fefio Sancti Stephani Proto— Mar­

tyris.
E n zioa S ifa en tu lu ) P roto— M ucseniku*
lu j S ztefa n . M o ft. 23. K ap. 34. S ztih .
«
Ü i vremea acseja: Ziszau lfzufz ketre Ke-
rturâri, fi Farifzej: Jâté jeu trimecz kétré voj
Prorôcsi, fi Énczelepczi, fi Kérturâri, fi din
traënfi omorïïéveczi, fi veczi pironi, fi veczi
Zbicsi en Szobôaréle v o a s t r e , fij veczi goni
din Orâs ér, Orâs, k a fzé vie fzpre voj tot fzae-
ngsele csel nevinovat, karele fzau vérfzat pre
pémâênt, delà fzăengsele luj Avei dreptul pe­
ne la fzaengsele Zachariej, Fiuluj Varachiej,
pre karele laczi omorăet entre Befzreike fi
entré Oltârju. Amin gréjéfzk vôao : vemvor
acséfztéa toate fzpre Neamul acsefzta. Je-
rufzalime, Jerufzalime, kare omori Prorocsi,
fi ku petri ucsizi pre csej trimifi kétré tine,
dekâêteori vruj fzé adun F ecso ritej, en cse
kip aduné Géina pui fzej fzup tarépi, Ii naj
vrut? Jâté léfzâfzéva vôao Kafza vôafztré
pufztie. Ké vé zik vôao, nu mé veczi vedea
de akum, péné kâend veczi zicse: B lag o slo ­
vit csel cse vine éntru Numele Domnuluj.

In
 - • ( 9 ) •

In Felto Sancti Joannis Evangelistæ.

E n zioa Szfctëntuluj Joan E vangelifztul.

t Joan. 21. K a p . 21. S ztih .
E n vreméà acseja: Zifzé Ifzufz kétré Petru;
Vino dupé mine. Entorklêndufzé Pétru vé-
zu pre Ucsenikul, karele éi jubéà Ifzufz, ur-
m aend, karele fzau fi rézimat la csiné pre pi­
eptul luj, fi zifzé: Doamne, csine jefzte csela
cse te va vinde pre tine? Drept-acseja kaënd
lau vézut Petru pre acsefzta, zifzé luj Ifzüfz:
Doamne, dar acsefzta cse? lfzüfz éj zifzé luj:
A sa voj fzé rémâëje, péné voj veni, cse aj
tu de acsi? tu vino dupé mine. Decsi jefiku-
vâentul acsefzta éntré F ra c z i, ké Ucsenikul
acsela nu môare: Si Ifzufz nuj zifzé luj: Nu
môare, csi: Asa voj fzé rémaëje, péné voj ve­
ni, cse aj tu de acsi? Acsefzta jefzte Ucsenikul
acsela, cse mérturifzelie de acsefztéa, fi au
fzkrifz acsefztéa, fi ftim, ké adevératé jefzte
mérturia luj.
In Fefto Innocentium.
E n 7>ioa M ucsenicsilôr cselor jiem novacti,
M a ft. 2 . K ap. 1 3 . Sztili.
f : I ■' , r ’
l l i i î vreméa acfeja: Éngferul Domnui-i’j fzé
arété én fzôrnn l»j Jofzif, zikâénu; S^kcraléte,
 # C IO ) •

fi ja kokonul, fi pre Mâjka luj, fi fugsti en

Egyxpetj fi fij akolo, péné éczivôj zfcse czie.
Pentru ké va fzé kaute Irod pre kokôn fzél
piarzé, Kâre fzkulăendufze luo kokonul, fi
pre Majka luj noaptea, fi fze dufzé la Egyf-
pet: Si fu akolo péné la moartea luj Irod:
ka fzé fz.é émplinéàlzké, cse je zifz de D o ­
mnul prin Prorôkul csel cse zfcse: Dfn Eg 3 rf-
pet am kîemat pre Fiul mjeu. Atuncsa Iiod
vézaënd, ké fu bazsokorit de Magyi, fzé m ê­
me foarte, fi trimiczind au om oraetpre toczi
Pruncsi csej dm Viftleém, fi din toate h o tâ-
réle luj dela doj ani, fimajmfcsi; dupé vre­
mea , karea au ifzkodit dela Magyi. Atun­
csa fzé émplini, cse fzâu gréit prin Jeremia
Prorôkul csel cse zfcse : Glafz én Rama fze
auzi, olâëngsere, fi czfpet mult: Râchelplaen-
gaendusch Fii fzéj, fi nu vrea fzé fzé maen-
géje, kécsi nu fzïïênt.
if ^ / ' t *^ ^
D um inike en ziéa de K recsün, J l Tejerea
ep reisür a D ôm nuluj. L u k. 2 . K ap. 3 3 *
S ztih .
Jtlin vreméa ac(seja: Jera Jofzif fi Maria M u­
ma luj Ifzufz miraendufze de csele gréite de-
fzpre jel. Sij blagofzlovi pre jej Szimeon, fi
zffzé kétré Maria Muma luj : Jate acsefzta je
pufz fznre kéd eréà, fi fzkularea a multora
éntru
 # C 11 ) #

éntru Jfzrafl : fi fzpre fzémn, kéruja énproti-

vé fzé va zicse: fi énfzusch szufletul téu él
va pétrûnde fzabià, ka fzê fzé defzkopere
din multe inimi kugsetele. Si j era Anna Pro-
rocsfcza Fata luj Fanuil din Rûda luj Afzir:
acsâfzta petrekufzé zfie miïlte lékufnd ku Bér-
bâtül fzéu fepte ani din fecsoria fza. Si je
Véduvépéné la optzécsi fi pâtru de ani: kare
nu fzé depérta delà Bifzeriké, ku pofzturi, fi
ku rugécsûni fzluzslnd nôaptéa, fi zioa. Si acsi-
fzta , éntru acsél csifz venind, fzé mérturifze'a
Domnuluj, fi gréja de jel tuturor cselorcse a-
fiepta Réfzkumpéraréa luj Jfzrail. Si déaka
fzévaërfiré tôate cseléa dupé Legsa Dômnu-
luj, fzé éntoarfzéré én Galiléa én Orâful lor
en Nazaret. Jaré kokônul kreltéa, fi fzé én-
téréa umplâëndufze de énczelepcsune : fi
mila luj Dumnezeu jera prefzte jel.

L a Tejerea enprezsür a Dàtnnuluj. L ü k.

2. K ap. 2i. Sztih.

JEn vreméà acseja: Dupé cse fze emplini-

ré optzile, ka fzéfzétâje kokônul énprezsur :
fzé kiemé Numele luj Ifzûfz, csél cse fu kie-
mat de Éngser, maj nainte de cse fze zemi-
Tzlifze én pâëntecse.

In
In Epiphania Domini. Math. C a p .'2 V.
i .
L a Boboteaze, M a ft. 2. K ap. î. S ztik.

I^Lâënd fzau néfzkut Ifzufz én Viftleémul

Zfidovéfzk én zilele luj Irod Kraju „ jaté En-
czelepczi ( M a g y i)d ela Réfzérit au venit la
Jerufzalim , zikăend: Unde jefzte , csela cse
fzau néfzkut Kraju Zsidovilor ? ké am vézut
Sztéaoa luj fzpre R éfzérit, fi am venit fzé ne
énkiném luj. Jaré auzind Irod Kraju fze tur-
buré, fi. tôt Jerufzalimul ku jel. Si adunaend
pre toczi Archieréi, fi Kérturari Noroduluj,
éntreba de je j, unde fzé nafte Hrifztofz. Ja­
ré jej zifzëré luj: Én Viftleémul Iudei: Ke asa
jefzte rzkrifz prin Prorok : Si tu Viftleéme
pémaentul Judei, nicsi éntrun kip nu jefty maj
mik éntru Povéczuitorij Judei, ké dintru tine
va jefi Povéczuitorju, karele fzé pâfzké pre
Norôdul mjeu Jfzrail. Atuncsa Irod pre a-
fzkunfz kïemâënd pre Énczelepczi ( Magyi )
bérbétéàfte cfercseté delà jej vreméa Sztelej,
kâre fzau arétat lôr : fi trimiczinduj pre jej
én Viftleém, zifzé: ducseczivé, fi csercsetâczi
ku déadinfzul de kokon: fi dâkél veczi afla,
dâczimi mie de ftire, k a fi jeu venind fzé mé
énkin luj. Karij kâénd afzkultâfzé pre Kraju,
merfzéré. Si jaté S té ào a , karea o au vézut
la
 # ( J3 > 0

Réfzérit, mergsa énnafntéà lor, péné cse v e­

nind au fztétut de'afzupra, unde jera kokônul.
Jaré vézaënd Stéàoa, Izé bukurarë kubukurie
foarte mare. Si éntrâênd én kafzé, aflâré ko­
kônul ku Maria Majka luj, fi kézâënd péné
la pémâent fzé énkinaré luj : fi defzkizlënd
komoarele fzâle, adufzéré luj D aruri, Aur,
Témâêje, fi Znürné. Si réfzpunfz luâênd én
fzômn , fzé nu fzé éntoarké kétré Jrod, pe
alté kale fzau éntorfz én Czâra fza.

Dominica infra Octavam Epiphaniæ. Luc,

Cap. 2. V. 42.
D um inika 1. dupe B oboteaze. L ü k . 2.
K ap. 42. S ztih .
K ~
J \ a e n d fu Ifzufz de dojfzprézecse âni, fzu-
fndufze jej én Jerufzalim dupé obicsejul Pra-
fznikuluj, li fzfaerfind zilele, kaënd fzé éntor-
csa, rémafzé Ifzufz kokônul én Jerufzalim, fi
nu luâré aminte Pérfnczi luj. Jaré gâëndind
à fi jel éntru csej énpreuné—kélétori, mer-
fzéré kâle de o zi, fil kéuta pre jel entré Ru.
denij fi éntré kunofiïkuczi. Si ne aflaëndul fzé
éntôarfzéré én Jerufzalim kéutSêndul pre jel.
Si f u , dupé a treja zi él aflaré pre jel én Be-
fzerike, fezaend en mizslokul Dâfzkalilor afz-
kultaenduj fi éntrebiënduj pre jej. Jaré fzé
mira
 m c h ) #
mira toczi, kari él auzja pre jel, de énczelepcsû-
néà, fi refzpunTzurile luj. Si vézaendfzé mirà.
Si ziszé Muma luj kétré jel: Fiule, kécsi ne fé-
kûfi noao asa? Jaté T atél téu fi jeu dorind
te kéutam pre tfne. Si zisfzé kétré jej : Cse
je, de me kéutaczi ? au nu fiiczi, ké éntru
acseléà, karele Czâënt aie Tâtéluj mjeu, m i'
fzékâde mie a fi ? Si jej nu énczeléafzéré ku-
vâëntul, kare gréi kétré jej. Si fzé pogorâe
ku jej, fi veni én N azarét: fi jera afzkulte-
torju de jej. Si Muma luj czinéa toate ku-
vintele acsefztéà én inima fza. Si Ifzufz kre-
fiéa éntru énczelepcsûne, fi énvâërfzté, fi én
D â r la Dumnezeu fi la oameni.
Dominica II. polt Epipha. Joan. Cap.
2. y . î.
D um inika I I . dupe Boboteaze. Joan. 2.
K ap. i. S ztih .

3_Ln vreméa acseja : Nunté fu én Kana Ga-

lilei: fi jera Majka luj Ifzufz ak o lo . Si fzé
kiemé fi Ifzûfz ku Ucsenicsi luj la Nunté. Si
fzflêrsindufzé Vinul, zifzé Majka luj Ifzufz
kétré jel: Vin nu au. Si zifzé jej Ifzufz : Csej
m ie, fi czie Mujere? énké nau fzofzit cfâfzul
mjeu. Zifze Majka luj fzlugsilor : Ori cfeva
zicse voao, facseczi. Si jera falzé Vedre de
piatré
 piatrè ptifze dupé kuréczenia Zsidovilor, én-
kepaênd én fielte kare kâête dôao fzau trej
méfzûri. Zffzé lor Ifzufz : Umpleczi vedrele
ku apé. Si léau umplut pre jale péné fzufz
Si zfszé lor Ifzufz : Szkoateczi ak u m , fi adu-
cseczi Nûnuluj. Sij dufzéré. Si daké gufzté
Nunul âpa vin fékuté, fi nu ftia, de unde jefzte,
jaré fzlugsile fîia, cseja cse au kérat âpa :
kiamé Nünul pre Mire, fij zfszé luj: T o t Omul
pune èntaêju vinul csel bun: fi kaend fzé vor
énbéta, atuncsa csél maj fzlab: Jaré tu aj czi-
nut vinul csél bun péné akum. Acsâfzta au
fèkut éncsepéturé fzemnelor lujj Ifzufz én Ka-
na Galiléi ; fi arête fzlav afza, fiikrezûré én-
tru jel Ucsenicsi luj.

Dominica III. poft Epipha. Math. Cap.

8- V . i.
A V
D um inïka I I I . dupe B ohoteaze. M a ft.
f g. K ap. î. Sztih.
E n vreméa acseja : Kaend fzé pogoraefze
^Ifzusz din m unte, méàrfzéré dupé jel Gloate
mûlte: Si jaté un Bubofz venind fzé énkina
luj, zikaend: Doamne de vej v réa, poczi fzé
mé kuréczi. Si tinzâend Ifzufz mâêna, élatin-
fzé pre jel, zikaënd: vojam je, kuréczeftete.
Si numaj dekaét ifzé kuréczi luj fztrikécfunéa,
ûj
 # ( x6 ) #
fij zifzé lu] Ifzufz: Kauté, nfménu] fzé nu fzpûj;
csi p âfzé , de te araté Preotuluj , fi du D arul,
karele au poruncsit Moyfzi, éntru m é r t u r i a l o r .
Jaré éntrâënd én Kapernaum, fzé a p r o p i e ke-
tr é jel un Szutas rugâëndul pre jel, fi greind:
D ôam ne, Fecsôrul mjeu zâcse én kâfze, fzle-
bénog, fi réu fzé kinujefte. Sij zifzé luj Ifzufz-
Jeu vôj veni, fil voj vindeka pre jel. Si re-
fzpunzind Szutaful zifzé: D ôam ne, nufzaent
defztojnik fzé éntri fzupt fztrafina m e a , csi
numaj zi ku kuvâëntul ; fi fzé va vindeka Fe-
csorul mjeu. Ké fi jeu fzâent fzupt putere
râënduit, avaénd fzupt mine V itezsi, fi zik
acsefztuja: mergsi, fi m ergse, fi altuja: vi'no,
fi vine : fi fzlugsi mele : Fé acfzafzta, fi facse.
Iaré auzind Ifzufz fzé m ira, fi cselor, csel ur-
m à pre jel, zifzé: Amin gréjefzk v o â o , nu
am aflat atâëta kredinczé én Ifzrail. Jaré vé
zik voâo, ké mulezi vor veni dela Réfzérit,
fi dela Apufz, fi vor répéufza k u Avraâm , fi
Ilza âk , fi Jâkov éntru Émpéréczia Cserjuri-
lor. Jaré Fii Émpéréczii fzé vor arunka la
éntunerekul csel maj dinafâré: akolo va fi
plaëngsere, fi fzkrâërzsniréà dinczilor. Si zi-
fzé Ifzufz Szutafuluj : P afzé, fi kum aj krezüt,
fie czie. Si fzé vindeké Fecsôrul éntru aeséi
csâfz.

Domi:
Dominica IV . polt Epipha, Math. Cap.
8- V. 23.
D um inika IV . dupe B oboteaze. M a ft. g.
, K ap. 23. S ztih .
E l n vreméà acseja: Entrâênd Ifzufz én ko -
rabie, merfzéré dupé jel Ucsenicsi luj: Si ja-
té vifor mare fu én M a re , asa kâët Korabia
fzé maj akoperéà de valuri, jaré jel dormea.
Si fzé apropiâré kétré jel Ucsenicsi luj, filde-
fteptare zikaend: Doamne, maêntujeitene , pe-
nm. Si le zicsea lor Ifzufz : Cse fzaenteczi
frikofi, puczin kredincsofi? Atüncsa szku-
laëndufzé cserté vaënturile, fi M area, fi fu
Unifie mare. Jare Ôameni fzé mira zikâênd.
Én cse kip jefzte acsefzta, ké vlënturile, fi
Marea él afzkulté pre jel?

Dominica V. poft Epipha. Math. Cap.

13. V. 24-
D um inika V. dupe Boboteaze. M a ft. 13.
f K ap. 24. Sztih.
F
l_ jn vremea acseja: Zifzé Ifzufz Gloatelor
Pilda acsafzta: AfzaîîienéfzéÉmpéréczia Cse-
rjurilor Ômuluj cse au fzéménat fzémaenczé
buné én Czârïna fza. Jaré klênd dorrm'ré
Oam eni, veni Pizmâful luj, li fzéméré éntrë
£* grăeu
 # ( i8 ) #
grâêu n e g y in é , fi fzé dufzé. Jaré kaend re-
fzéri grăeulj fi rod fék u , atuncsa fzé arétâre
ii negyinile. Jaré venind fzKigsile Sztépaênu-
lu j, ziszéré luj : Doamne , au nu aj fzéménat
fzémâënczé büné én Czarina ta? Dare de
unde are negyiné? Si zifzé lor: Om Pizmas
au fékut acsâfzta. Jaré fzlugsile zifzéré luj :
Vrevej fzé mérgsem , fzé le plivim? Si zifzé :
Ba : Szé nu kümva zmulgaënd negyinile fze
zmulgséczi énpreüué ku jale fi graeul. Lé-
fzaczi fzé kréafzké amaëndôao péné la fzécse-
rat, fi én vreméa fzécserâtuluj voju zicse Sze-
cserétorilor: Kulegseczi éntleju negyinile, fi.
le legâczi pre jale én fznopi, ka fzé arzé, ja­
ré grâëul fztrâëngseczil én füra méa.
Dominica VI. poil Epipha. Matli. Cap.
13. V. 31.
. !4 A j
D um m ika V L dupe B oboteaze* M a ft. 13.
K ap. 31. S ztih .

ï l m vreméa acseja: Zifzé Ifzufz Gloatelor

Pilda acsâfzta: Afzemenéà jefzte Émpéréczia
Cserjurilor gréünczuluj de multârju, karele
luâëndul Omul lau fzéménat én pémaentul
fzéu. Kare jefzte maj mîk dekâët toate fzé»
mâënczele : jaré déaka krefîe, maj mare je
deklët toate legûmile, fi fzé fâcse arbore?
 # C »9) #
kâët vin pâfzérile Cserjurilor, fi fzélésîujéfzk
én ramurile luj, Alté Pildé g re ilo r: Afze-
menéa jefzte Émpéréczia Cserjurilor aluatu-
luj , kârele luâëndul Mujeréa él afzkûnde en
trej Méfzuri de fériné, péné fzau dolspît tôt.
Acsefztéa tôate gréi Ifziifz en Pilde ketré No-
rôade : fi féré Pilde nimika nu greja lor ;
k a fzé fzé émplineafzké cse jera zilz prin P ro ­
rokul csel cse zicse: Defzkidev'Oj en Pilde
rôfztul mjeu, voj fzpüne tôate afzkunizele d e ­
là éncseputul Lûraij.

D um ûiika en Septuagejim a. M a ft. 20.

f K ap. i. Sztih.
IzLn vreméà acseja: Zifzé Ifzüfz Ucsenicsi-
lor fzéj Pilda acsâfzta: Afzemenéa jefzte Em-
péréczia Cserjurilor Ômuluj Kéfzetorit, kâ-
reîe au jefit dezdediminéàczé fzé tokméafzké
Lukrétéri la via fza. Decsi tokmindufzé ku
Lukrétori kaête ku un Dinar pre zi, éj tri-
mifzé pre jej la via fza. Si jelind la al tréje-
léa csafz, vézu pre alczi fztaënd én tlërg fe-
ré de lûkru, fi zifzé lor; Mergseczi fi voj én
via méa, fi cse va fi dirépt, voj da vôao. Si jej
merfzéré. Jaré jefind én al fafzéléà, fi al no-
aoléa csafz, féku azüsderéa. Jaré kétré al
unfzprézecseléa jeft, fi aflé pre alczi fztaend,
fi zifzé lor: Cse fztâczi aie sa toaté zioa féré
B a * lu-
 m ( 20 > m
Iukru ? Zifzéré luj : Ké pre noj nime nu neka
tokmit. Zifzé lor: Mergseczi fi vôj én via
méa. Jaré kâend fzaré fzé fékufzé, zifzé D o ­
mnul vijej Vijarjuluj fzéu-, Kïamé L ukretôri,
fi le plétefte lor p lâta, éncsepâênd delà csej
de pre urmé péné la csej dintâeju. Drepta-
cseja kâênd veniré, csej cse én al unfzprézéa-
cseléa cfzâfz venifzé, luâré kâête un Dinar.
Jaré venind fi csej dintâeju, le p é ré à , ké vor
lua maj mült : jaré fi acseja luâré kâête un
Dinar. Si luâênd kâêrtéa afzüpra Dômnu-
!uj Kafzej, zikâênd: Acfeftij de pre urme un
cfâfz lukrâré, fi pre jej afzemenelï ku noj jaj
féküt, kari âm purtat greutatea zilej, fi a Zé-
düliuluj. Jaré jel részpunzind unujadintré acseja
zifzé: Prietene, nuczifâkczie nedreptate: au
nu téaj tokmit ku mine éntrun Dinar ? Jâczi al
t é u , fipâfzé: Jaré voj fi acsefztuj de pre ur­
mé fzé dau ka fi czie. Au numi fzlôbod mie,
cse vôj vréà fzé fâk? Au Okjul téu vikléan
jefzte, pentru-ké jeu fzâênt bûn? Âsa vo r fi
csej de pre urmé csej dintâeju, fi csej din­
tâeju csej de pre urmé. Ké mûlczi fzâênt ke-
m âezi, daré puczini aléfi.

Dumi-
 # < ) m
JOummîka 'en S exa g ejim a . L ă k. 3. K dp
, 4.
XlLn vremea acseja: Kăend mulczfme mûltê
de Norod fzé adune, fi din Cfetéczi Izé pri­
peau kétré Ifzufz, zfszé prin Pilde: Jefi Szé-
jnénétôrjul fzé fzâmene fzémlencza fza: fi
kâënd fzéméné, alta kézu laengé kâle : li fzé
k é lk é , fi pâfzérile Cşerjuluj o mâênkaré. Si
alta kézu pre piatré, fi réfzérfnd fzé ufzké,
pentru-ké nu avéa revenéalé. Si alta kézu
entré fzpfni, fi ku ja dinpreuné krefzkâënd
fzpfni o énnekaré pre ja. Si alta kézu énpé-
maênt b u n , fi réfzérfnd féku rôd énfzutit. A-
csefztea gréfnd, fztriga : Csfne are Uréki de
a auzi, fzé aûzé, Décsi él éntreba pre jel
Ucseniesi lu j, cse jefzte Pflda acsâfzta? Ke-
rôra jel le zfszé: Vôao dâté je a fti Tâjna
Empéréczijej luj Dumnezeu; jaré altora én
Pflde : ka vézaënd fzé nu vâzé , fi auzfnd fze
nu pricsâpé, Jaré Pflda je acsafzta : Szé-
maencza jefzte kuvaentul luj Dumnezeu. Ja ­
ré csej de laengé k â le , acseja fzâênt, csej cse
aud; dupé acseja vfne Dfavolul, fi ja ku­
vaentul delà inima lor, ka nu kumva kre-
zlënd fzé fzé fzpéfzâfzké, Ké csej de pre
piatré, karij kaend vor auzi, ku bukurie vor
primi kuvâëntul: fi acseftéa rédécsfné nu
au.
 # C 22 ^ •

au, Karij péné la o vreme kred, fi én vre­

me de ifzpité fzé d e sp art. Jaré kare kézu
énfzpmi : acséftea fzaént, karij auziré, fi de
grizsi, fi de bogéczij, fi de dulcseczile vie-
czij acseftja fzé énnéaké, fi rod nu aduk.
Jaré kare én pémâent bun kezu: acséftea fzaent,
karij éntru inimé bune fi prea bune auzind
■kuvlëntul czin, fi éntru rébdâre aduk rôd.

D um ùiika en Q vinqvagejim a. L u k. ig-

K ap. 31. Sztih.

f~^in vreméa acseja: Luatau Ifzufz pre csej

dojTzprézecse , fi le zifzé lot : Jate ne ducsem
én fzüfz la Jerufzalim, fi fzé vor émplini toa­
te csele fzkrifzé prin Prorôcsi de î i u l Orne-
ïiéfzk. Ké fzéva da L im b ilo r, fi fzeva ba-
tzsokori, fi fzéva bicsui, fi fzéva fzkujpi, fi
dakal vor b â te , él vor omorâe pre jel, fi a
treja zi va énvià, Si nimika de acseftéa én-
çzéléafzéré, fi jera kuvaentul acsefzta afz-
kunTz de je j, fi nu énczelegsau csele cse fze
gréja. Jaré fu , de kăend fze apropie de Jeii-
chon, un Orb fedea lâëngé kâle cserfind^ Si
kaênd auzi mulcziméa de Norôd trekaend,
éntreba, cse jefzte acfâfzta? Sij fzpüfzere luj,
ké Ifzufz Nazarenéànul trecse* Si fztrige,
zikâënc|: Ifzufze Fiul luj D avid, milujeftemé.
 m c 23 ) m
Si fztâênd Ifzufz, poruncsi fzél aduké pre jel
la fzine. Si kâênd fzé apropie kétré jel, él
entre bé pre dâénfzul, zikâênd : Cse vej fzé
fâk czie? Jaré jel zifzé: D ôam ne, fzé véz.
Si I f z ü s 'z zfszé luj: V ezi, Kredfncza ta te
mlêntui pre txne. Si endate vezü , fi mergsa
dupé jel fzlévfad pre Dumnezeu. Si toaté
mulcziméa de oameni vézaend, dede laudé
luj Dumnezeu.

D om inica I. Qvadragefimæ. Math. Cap.

4. V. 1.
D um inika I. a P erefum ilor. M cift. 4 *
K ap. 1. Sztih.
3bjn vreméà acseja : Dufz fu Ifzufz de Diihul
én pufztie, ka fzé fzé ifzpitéafzké de Diavo­
lul. Si daké porzti patruzecsi de züe fi pa-
truzecsi de nopczi, apôj flemaenzi. Si apio-
pimdufzé kétré jel Ifzpititôrjul, zffze luj. De
jefti Fiul luj Dumnezeu, zi, ka pietrile acse-
fztea fzé fzé faké pâêjni: Kare réfzpunzfnd
zifzé: Szkrifzjefzte : Nu numaj ku pâëjnetré-
jefte Ô m ul, csi ku tôt kuvaêntul , kare jafzé
din gura luj Dumnezeu. Atüncsi él lué pre jel
Diavolul, fildufzé én Szfaenta Csetate, fil pü-
fzé pre jel pre aripa Befzericsi, fij zf*ze luj.
De jefti Fiul luj Dumnezeu, fzlobozite énzsofz-
 # C 24 ) ü

Ké fzkrirzufzau: Ké Engserilor fzéj au porun-

csit de tine, fi pre mâëni luâtevor, ka nu
kumva fzé potignefti de piatré picsorul téu.
Ifzûfz éj zifzé luj : Jarés fzau fzkrifz: Szé nu
ifzpitefii pre Domnul Dumnezeul téu. Jaré
él lue pre je 1 Diavolul, fil dufzé éntrun
munte énnâlt fôarte : fij arété luj toate Em-
perecziile L üm ij, fi Szlava lo r, fij zzfzé luj:
Acsefztea toate czie voj da, de te vej pleka
fze te enkfni mie. Atuncsi Ifzûfz éj zifzé luj:
Dute Szata-no: Ke fzkrifz jefzte : Dômnuluj
Dumnezeuluj teu fze te énkfni, fi luj fzingur
fzej fzluzséiti. Atuncsi él léfzé pre jel Diavo­
lul : fi jaté Éngseri fzé apropxaré, fij fzlugsia
luj.

Dominica F, Qvadragefimæ. Math. Cap.

17. V . 1.
D um m ika I L a Perefzîm ilor. M a ft. 17.
, K ap. 1. S ztih ,

n vremea acseja : Luo Ifzûfz pre Petru,

p re Ja k o v , fi pre Joân Frâteleluj, fij fzui pre
jej pre un munte énnâlt de ofzébi : fi fzé fzki-
mbé énnamtéà lor. Si fztrélucsi F icza luj ka
Szôarele: jaré hajnele luj furé albe ka zépa-
da. Si jaté Izé arétaré lor Moyfzi, fi llie ku
jel gréfnd. Jaré réfzpunzfnd Petru, zffzé ké-
tré
 # (25 ) #
tré Ifzufz : D ôam ne, bine jefzte nôao aicsi a
fî : de vej fzé facsem âicsi trej Kolfbi, czie
una, luj Moyfzi una, Ii luj Ilie una. Enké
jel gréind, jaté Nor luminat ëj umbri pre jej.
Si jaté glâfz din Nor gréfnd : Acsefzta jefzte
Fiul mjeu csel jubit, éntru karele bine vruju:
pre acsela afzkultâczil. Si auzind Ucsenicsi,
kèzuré pre facza fza, Il Fzé temûré foarte.
Si fzé apropie Ifzufz, fi fzé atinfzé de jej, fi
le-ziTzé ior: Szkulâczivé, li nu vé temeczi.
Jaré râëdiklënd okij Izéj pre nfmenéà nu vé-
zûré féré numaj pre Ifzufz fzingur. Si pogo-
raëndufze jej din munte, le poruncsi lor
Ifzufz, zikâënd : Nfménuj fzé nu fzpuneczi ve­
denia, pëné kăend Fiul Omenéfzk nu va en­
via din morczi.

Dominica I ü Quadragefimæ. Luc. Cap.

îi. y . 14.
D um înika I I I . a P erefiim ilor. L u k. 11.
f K ap. 14. S ztih.
E j n vremea acseja: Jera ïfzufz fzkoczind un
D râ k , fi acsela jera mut. Si dupé-cse au
fzkôfz pre D râkul, gréi mutul f fi. fzé miré
mulcziméa. Jaré uni din trïïënfi zffzéré : Ku
Veelzévul Domnul Dracsilor fzkôate Drâcsi.
Si alczi ifzpitindul, fzémn dfn Csérju cseréa
delà
 # c26 ) i
delà jel. Jaré jel kaetvézu kûgsetele lor, zi-
fzé lor: T oaté Émpéréczia éntru fzin e em '
pérczxté pufztiifzéva, fi kafzé prefzte kafze
va kédéa. Jaré de fi Szatana fzau émperczxt
pre fzine, kum va fzta Émpéréczia luj ? ke
zfcseczi, ké ku Veelzévul fzkocz jeu Drâcsi.
Jaré de fzkocz jeu Drâcsi ku Veelzévul: Fe-
csôri vofîri ku csine fzkôt ? D rept- acseja je)
Zsudekétori vôftri vorfx. Jaré de fzkocz jeu
Dracsi ku degsetul luj D um nezeu, ku bu­
ne fzamé fzofzitau la voj Empéréczia luj D u­
mnezeu. Kïïend csel tare enarmat es pe~
zefte kürtéà luj, én pâcse fzâënt aie luj. J a ­
ré csel maj tare d ekăetjel venind prefzte jel,
delva birui pre jel, tôate armele luj le va lua
delà jel, fzpre kare nédésduja, fi dobâênda,
luj O va émpérczi. Csxue nu je ku mine, afzu-
p ra mëà jafzte: lî csela cse nu fztraengse ku
m ine, răefzipefte- Kaend Düliul csel neku-
rat jafzé din Ô m , umblé pre lokuri féré de
a p é , kéutâend h o d fn é, fi ne afllënd zx'cse:
Entoarcsemévoj én kâfza m é a , de unde am
jefit. Si kaënd vine, o aflé méturâté fzau
grizsité, fx énpodobxté. Atüncsi mergse, fi
ja alte fapte Duhuri ku fzine, maj réale de­
kăet jel, Ix éntrïïënd fzéléslujefzk akolo. Si
vor fi csele de âpoj aie Omuluj acseluja maj
rele dekăet csele dinîSëju. Si fu, kăend a-
cfe-
 0 (27 ) #
Csefztéa gréja: rédikaend glàfz o Mujere din
mulczime, zifzé luj : Fericsit paentecse'le, ka-
re téau purtât, fi czfczele, cse aj fzüpt. Ja-
ré jel zffzé : Adevérat fericsfczi csej cse aud
kuvâêntul luj Dumnezéu,Iil pézëfzk.
Dominica IV. Quadragefimæ. loan. Cap.
6. V . î.
D um înïka IV . a P erefiim ïlor. Joân. 6.
K ap. î. S itïh .
Ï l i n vremeà acseja: Szé dufzelfzufz dinkolo
de Marea Galilei a Tiveriadej : fil urma pre
jel mulczime mare de Oameni, ke vedeau
fzemnele, kare le fécsa la csei bolnavi- Di-
reptacseja fzé fzui Ifzufz én megure : fi akôlo
fedéa ku Ucsenicsi fzéj. Jaré jerau aprôa-
pe Pâftile, Szérbétoarea Zsidovilor. ^ Jaré
kaênd redikè Iszüsz okij , fi vezu, ke mul­
czime prék mare vfne ketre je l, zifze ketre
ÎŢiiip ; De unde vôm kumpéra paejni, ka
fzé maencse acsefiéa? Jaré acsaszta zicsea
iszpitfndul pre jel: ké jel ftija, cse vrea fzé
faké. Részpunszé luj Filip : Paejni de doao
fzute de bani n u le azsungse lor, ka fiefte-
kârele kâëte puczinel fzé jâje. Zfszé luj u-
nul dintré Ucsenicsi luj, Andrej Frâtele luj
Szimon Petru: Jefzte aicsi un kopil, kare-
 m ( 28 ) m
le âre csincsi pâejni de o rz , fi doj péfti: dar
csesz acsestéa entré atâëcza ? D r e p t-acseja
zifzé Ifzüsz: Fâcseczi pre Oameni fzé fâzé.
Jaré jera fâên mult én lôkul acsela. Sezuré
Bèrbaczi zsosz ka la vro csincsi mij. De'csi
Iszufz lue csele csincsi pâêjni, fi mulczéimnd
Pérmteluj Csere'fzk, le émpérczi cselor cse
ledéà zsôsz: azsisderéa fi din pefii kaêt vru-
ré. Jaré acseltéa fzéturâëhdufzé, zifzé Ucse-
nicsilor fzéj : Adunâczi férmitürile cse au
prilzoszit, ka szé nu piaré. Decsi le aduna­
re, fi umplurë doaofzprézecze Kôzsnicze
de fermitûri, dfn csincsi paêjni de orz , ka-
re au rémasz dupé csej cse mâênkâszé. Decsi
Oameni acseja vézaënd, ké Iszüsz au fékut
fzémn, zicsea: ké acseszta jeszte ku adevé-
rat Prorok, csel cse vfne én Lume, Jaré
kunofzkâënd Ifzufz, ké vor fzé v ie , ka fzél
répéalzké pre jel, fi Pzél fâké pre jel Kraju,
fzé dufzé jarés jel fzingur la münte.

Dominica PalTionis. Joan. Cap. 8* V.

4 6.
D um m ika V. a P erefzim ïlor. Jodn. g.
, K ap. 46. S ztih .
En vreméà acfeja: Ziszau Ifzusz kétré Gloa­
tele Zsidovilor: Karele dintré voj méva mu-
fztra
 # (29) #
fztra pentru pékat? Daké vé gréjefzk vaao
adevérul, pentru cse numi kredeczi mie?
Csela cse jeszte din Dumnezeu, afzkulté ku-
vintele luj Dumnezéu; Pentru acseja voj nu,
afzkultaczi, pentru ké nu fzaenteczi din D u­
mnezeu, Drept-acseja réfzpünfzére Zsidovi,
iizifze'ré luj: Au nu zicsem nôj bine, ké tu jelii
Szam aritan, li Drâk aj ? Réfzpunfzë Ifzufz:
Jeu Drâk nu am : csi csinfzteszk pre Periu­
ţele mjeu, li voj mé necsinfztxczi pre mine.
Jaré jeu nu kaut fzlava méa : jeszte csine fzé
kaute, fi fzé zsûdecse. Amin, amin zik vô­
ao : Ori csine va cziiiea kuvaentul mjeu, én
Veaknu va vedéa môartéà. Decsi zilzéré Zsi­
dovi: Akum kunoaftem, ké aj Drâk. Avra-
am au murit, fi Prorôcsi: fi tu zicsi: De va
czinéa neltine kuvaentul mjeu, én véàknu va
gufzta môarte. Au doaré tu maj mare jelti
deklïët Périntele nofztru A v raam , karele au
murit? Si Prorôcsi au murit. Csine te fâcsi
pre tine énfzus? Réfzpunfzé Ifzufz ; De jeu
mé mérefzk pre mine énfzus, mériréà méa
nimika jefzte: jefzte Tatél mjeu? csela cse
mé mérelte pre mine, pre karele voj él
zicseczi, ké Dumnezeul vofztru jefzte , fi nu
laczi kunofzkut pre jel: jaré jeu él kunofzk
pie jel. li de voj zicse, ke nul Itiu pre jel,
voj fi afzemenéa ku voj mincsinofz: Csi jeu
él
 # ( .3° ) ®
él ftiu pre jel, fi kuvăentul luj el pezelzk.
Avraam Périntele vofztru fzau b u k u rat, ka
fzé vâzé zioa méa. O vezu fi fze bukure.
Decsi zifzéré Zsfdovi ketre jel: Csxncszecsi
de ani énké nu a j , fi pre Avraam laj vezut?
Zi fzé lor Ifzufz: Amin , amin zik voao: ma)
nainte de cse ar fi Avraam, jeu fzaent. Diept-
acseja rédikaré petri, fzé aruncse fzpre jel.
Jaré Ifzufz fzé afzkunfze, fi jefi din Befze»
riké.

Dominica Palmarum. Math. Cap. 21.

y. î.
D um im ka Florilor. M a ft. a i. Kap>
> î . S itïh .
JEn vreméa acseja: Kâênd fzé apropie I-
fzusz kétré Jeruszalim, fi veni én Veftania
kétré muntele Maszlinilor, atuncsi trimifzé
doj Uesenicsi aj fzéj, zikăend lor: Ducse-
czivé la S z itu l, karele jefzte énnamtéa vo-
afztré, fi numaj dekaêt veczi afla Aszfne le»
gâté, Fi Mâënzul ku je : dezlegaczij, fij adû-
o e cz i la mine: Si deva zicse voao csineva
cfeva, zicseczi, ké Dômnuluj trebujefzk a.
csefztéa: fi n u m a j dekâêt vüeva éngédui vo­
ao pre jele. Jaré acsesztéa toate fure, ka
fzé fzé émplinéàfzké cse jefzte zilz prin Pro-
rôkuî
 S ( 3‘ ) I
rôkül, csel cse zlcse: Zfcseczi Fetej Sziônu-
luj: Jaté! Krajul téu vlne czieblâènd, fe-
zaënd pre Aszmé,. fi pre Maênz fiul cse]
deszüpt zsüg: Jaré mergâênd Ucsenlcsi, fé-
k iiré, prekum le poruncsi lor ïszüsz. Si a-
duszéré Afzina fi Mlënzul : fi puszéré déa-
fzupra pre jej vesmintele fzale, fil fékuré pre
jel fzé sâzé déaszupra. Jaré maj mülte Glo­
ate au alternul vesmintele fzâle pre kâle: jaré
alczi téja Sztâëlpéri de Finik, fij afternéà pre
kâle: Jaré Gloatele, kare mergsa énnafnte,
fi kare venea din napoj, fztriga zikâënd : Ho-
szànna Fiuluj David : Blagofzlovit, csel cse
vine éntru nümele Domnuluj.

P atim a D ôm nuluj nofztru J fzü fz H rifztéfz,

prekum fz k r ie S ifa e n tu l M a fte j E vangeli-
f Jztu l. L a 2,6. K ap. 2. Sztih.

vreméà acseja : Ziszau Ifzüsz ücseni-

csilor fzéj : Stfczi, ké dupé doao zile Paftile
vor fi, fi Fiul Omeneszk dâfzéva fzé fzé re-
s ztigneaszke. Atuncsi fze adunâré Képeteni.
ile Preoczilor, fi Bétrâêni Norodului én tinda
Archiereuluj al Preoczilor, kare fzé kema
Kajâfa: fi fzfat fékuré, ka pre] Jfzüsz ku cse-
lajne fzél apücse, fi fzél ucsfdé. Jaré jej Zi-
cséà: Nu én zi de Szérbétoare, ka nu ku.
mva fzé fzé faké gâêlcsâvé entré Norod. Jars
fiind Ifzüsz én Vethania én kafza luj Szimon
Buboszul, fzau apropiat kétré jel o Muje-
re avlënd o Szkétulé de Alabâsztru ku un-
szori fzkumpe , fi leali turnat pre Kapul cse-
luj [cse fedéà. Jaré vézaend Ucsenicsi, fzau
méniat, zikaend : De csej izida acsâfzta? ké
acsaszta au putut fzé fzé vfnzé ku precz
mare, fi fzé fzé deje Széracsilor. Jaré Iszüsz
ftiind , au zlfz lor: Cse fzâènteczi de val Mu-
jerij acseltia? ké fâpte büne au fékut éntru
mine. Ké pre Széracsi totdeauna éj aveczi
ku voj, jaré pre mine nu totdeauna mé a-
veczi.f Ké puînd acsâfzta unfzoaréa acsâ­
fzta pre Trüpul mjeu, de éngropâre mau fé­
kut. Adevér zfk voao : Ori unde fzéva
propovedui Evangelia acsaszta én toaté
L üm éa, zlcsefzéva fi ké acsâfzta au fékut én­
tru pornemréa luj. Atuncsi fzé duszé unul
din csej dojfzprézecse , cse fzé zicséa Juda
Jfzkariot, la Képeteniile Preoczilor, fi 'au
7Âsz lor : Cse vreczî mie fzémi dâczi, fi jeu
vi loj da voao én mïïejni? jaré jej fégéduîré
trejzécsi de arfinczi. Si déàcsi kéuta prilégs,
k a fzél deje fzpre Réfztignfre. Jaré én zioa
cséà dintâeju a Azimilor au venit Ucsenicsi
la Jszüsz, zikaënd: Unde vej fzé gétim czie
fzé mâênkém Paftile? JaréJszüsx au zifz: Du-
cse
 • C 33 ) %
«seveczi én O ris la oare-kareva, fi zxcseczj
laj : Diszkélul zicse: Vremea méa aprôape
jefzte, la tfne f i k Pafiile ku Ucsenicsi mjej»
Si féküré Ucsenicsi prekum au râënduit lor
Ifzüsz, fi au getit Pâltile, Jaré fékïïënduszé
fzâre, fedéà la m iszé ku dojszprézecse Ucse­
nicsi aj fzej. Si mâênkaënd jej, au zisz; A -
dever zik voao, ke unul dintré voj méva,
vinde pre mine. Si éntrifztaczi foarte tare
au encseput fiefîe kare a zxcse: Au dôaré jeu
fzâênt Doâm ne? Jaré jel réfzpunzfnd, au zfsz;
Csel cse éntingse ku mine mâêna éri blid, acsé-
la meva vinde, Adeverat Fiul Omenészk fz®
ducse, prekum jefzte fzkrisz de jel: jaré va]
de omul acsela, prin karele Fiul Omeneszk
fzéva vfnde ; bfne jera acseluja, de nu fzâr fi
nészkut Omul acsela. Jaré réfzpunzind Juda,
kare él vâënduszé pre jel, au zifz: Au doaré jeu
fzaent Dâfzkale? Au zfsz luj: T u aj zisz. Jaré
cfinaënd jej, au luat Ifzûsz plejnéa, fi au bla-
goszloviţo, fi au frâënto, fi au dato Ucsem.
csilor fzéj, fi au zisz : Luaczi, maenkaczi, a-
cséfzta jeszte TriipuI mjeu. Si lulènd Potf„
rjul, au mulezémit, fi au dat lor, ziklënd :
Beczi dintru acseszta tôczi, ké acsefzta je­
fzte fzâëngsele mjeu a Legsij csej n ôao , kâ-
re pentru mulezi fzéva vérsza éntru jertaréa
pékatelor. Jaré jeu zik véao ; de akum
C nainte
 9 ( 34 ) 0
nainte nu voju béa din acsafzte Odiazle
a Viczij, péné en zioa acseja, kâënd voj bea
ku vôj csel nou éntru Empéreczia Perinte»
luj mjeu. Si dupé cse au zisz kaentarea csea
de laude, au jefii Ia Muntele Mafzlinilor. A-
tüncsi zifze lor Iszüsz : Toczi voj veczi pe»
czi zmintéàlé éntru mine en noaptea acsi-
szta. Ké fzkrisz jefzte: Bâtevoj PesztorjuJ,
fi fzéva részipi Oile kâërduluj. Jare dupe
cse jaré voj énvija, nié voj ducse ennaintéa
voasztré en Oalilea. 3aré Petru refzpunzind,
au zxfz luj : De fzé vor zminti toczi entru ti­
ne, jeu nicse odaté nu mévoj zminti. Jau
zisz luj Iszûsz: Adevér zik czie, ké éntru acsa­
fzte noapte maj énnalnte de kaentarea koko-
suluj de trej ori mé vej tégédui. Zisze Petru
luj : De va trebui szé fi morju ku tin e , nu te
voju tégédui. Aszemenéa fi toczi Ucsenicsi
ziszéré. Atuncsi veni Iszüszku jej én Majerul,
cse fzé zîcse Gethszéman , fi au zifz Ucseni-*
csilorfzéj: Sedeczi aicsi, péné mévoj ducse
a k o lo , fi fzé mé rog. Si iuăend pre Petra
fx doj fij aluj Zevedéju , au éncseput a fzé én-
triszta, fi a fzé fzupéra. Atunc&i zisze lor:
Triszt jeszte fzufietul mjeu péné la moarte:
rémaëiieczi aicsi, fi privegiaczi ku mine. Si
depértaëndufzé puczinel, kézu pre facza fza,
rugaënduszé? fi zikâënd: Périntele mjeu, de
je- ,
 # (35 ) 9
jefzte kuputinczé, fzé tréaké delà mine pé-
hârul acseszta; jaré nu prekum jeu voju, cşî
prekum tu. Si au venit la Ucsemcsi fzéj, fi
jau aflât pre jej dormind: Si zifzé luj Petru-:
Asa un csafz nu aczi putut privegia ku mine?
privegéàczi fi vé rugâczi, ka fzé nu kcdeczi én
ifzpité. Ku adevérat Duhul vojefîe, dâréka-
rnéa je fzlâbé. De a duoaré jaré fzau dusz,
fi fzâu ru g at, zikâênd: Périntele mjeu, de
nu pôate fzé mé tréaké acsefzt Péhar, péné
nul voju béa, fie vôjata. Si veni jaré, fij
géfzi pre jej dormind: ké jera okij lor éngre-
ojâczi. Si léfzâënduj pre jej, jaré fzau düfz
fi fzâu rugât a trejaoâré, azsisderéa acsele
kuvinte zikaênd. Atüncsi veni la Ucsemcsi
fzéj, fi le ziszé lor: Dormiczi akum, fi ho-
diniczi: jaté fzâu apropiat cfâszul, fi Fiul O-
menefzkfzéva da én mâënile Pékétofilor. Szku
iaczi, fzé mergsem, jaté! fzâu apropiat csel
cse va fzémé vâênzé. Enké acsela gréindj,
jaké Juda unul din csej dojfzprézecse vinéà,
fi ku jel mulczime milité, ku fzabij, fi kubaë-
te, trimişi delà Képeténiile Preoczilor, fi de­
là Bétrâêni Noroduluj. Jaré csel cse él vlën-
dufzé pre jel, au dât lor fzémn, zikaënd:
Pre kare él voju fzéruta, acsela jefzte , apu-
k â czil, fi repede apropiindufzé de Ifzusz,
zifzé: Énibukuréte Dafzkale. Si él fzéruté pre
C s jel
 # l 36 ) ®
Jel» Si zifzé luj Iszüsz : Prietene* la cse âj
venit? Atüncsi fzé apropiaré, fi puszéré mâe-
niie pre Iszüsz, fil prinszéré. Si jaké unul
din csej cse jera ku Iszüsz, rédikâênd maena,
au fzkosz Tzabija fza, fi bétâënd pre Szluga
Archieréuluj, jau téjat ureksa. Atuncsi zifêé
l u j Iszüsz: Éntoarcse Szabia ta én lôkul jej,
Ké toczi, karij vor lua Szabie, de fzabie vor
péri. Au gâêndefti, kéjeu nu pocs ruga pre
Périntele mjeu, fi émi va trimite mie akus
.ma) mült dekâêt doaoszprézecse Legioane
de Éngset’i ? Drept-acseja küm fzé vor ém-
plini Szkriptürile, ké âsa trebuje fzé fie?En­
tra acsel csâfê ziszé Ifzufz Gloatelor: Ka fila
un Lotru aczi jefit ku Szâbij, fi ku bâete, fzémé
prïndeczi: Én toate zilele sedéàm la voj én
Eefzeriké énvéczâënd, fi nu maczi prinsz. Ja­
ré toate acsefztéa fzâu fékut, ka fzé fzé ém-
plin éàszké Szkriptürile Prorôcsiîor. Atüncsi
Ucsenicsl toczi péréfzaëndul pre jel, au fugsit.
Jaré acseja czinaënd pre Iszüsz, lau dusz la
Kajafa Képetenia Preoczilor, unde szé adu-
nâszé Szkriitori, fi Bétrâëni. Jaré Petru ur­
m a dupé jel dedepârte péné én tinda Archie-
reuluj. Si éntrâënd én lüntru, fedéa ku Szlü-
gsitori, ka fzé vâdé fzfaerfitul. Jâré Archie-
rei Preoczilor, fi tôt Szfâtul kéuta mérturie
eztrâëmbé émprotiva lüj Iszüsz, ka fzél déa
morczi
 0 (37) m
morczi, Sx nu or aflat, m èkar ké mülteMér-
turij fztrâembe fzé apropiafzé. Jaré maj pre
urmé venfré doao Mérturij sztrâëmbe, fi
zi'Fzéré : Acsefzta au zxfz: Pocs Fztrika Be~
fzerika luj Dumnezeu, fi én trej zîlejâréd e
iznou fzéo fak. Si Fzkulâêndufzé Archiereul
Preoczilor, aijzisz luj: Nimik nu réFzpünzila
acseléa , karé acseftia énprotxva ta le mértu-
rifeefzk? Jaré Iszüsz técséa. Si Archiereul
Preoczilor au zx'sz luj: T e zsor pre tfne prxn
Dumnezeul csel viu, kaFzène Fzpuj noao, de
jelti tu Hrisztôsz Fiul luj Dumnezeu, Zxszé
luj Iszüsz: T u aj zisz : Jaré jeu vé zik voao,
de akuma veczi Vedéa pre Fiul Omenefzk le-
zlënd déa dirëàpta Putérij luj Dumnezeu,
Ii venind én Nori Cserjuluj, Atüncsi Archie­
reul Preoczilor Tau ru p t vesmintele fzâle,
zikâënd: Au biésztémat: cse ne maj trebuje
Mérturie? jaké aküm auzxréczi blesztemul:
cse vx'szé p ir e voao? Jaré jej részpunzînd, zx-
széré : Vinovat jeszte de moarte. Atiincsi éj
fzkupx'aré lu jé n o b riz , ftkupügni éllovéa; jaré
alczi palme prefzte obrâz éj da, zikâënd: Szpü-
nene noao Hrifztôafzé, csxne jefzte, kare téau
bétut pre tine? Jaré Petru fedéà afâré én tin-
dé : fi fzau apropiat kétré jel o Szlugsniké,
zikâënd: Si tu ku Iszüsz Galiîeul jeraj. Jaxé
jel au tégéduit énnai'ntéa tuturora, zikâënd:
Nu
 m ( 3 8 ) 0

N ufliu, cse zfcsi. Jaré jel jefind pre use afa-

r é , él vézu alté Szlügsnike, fi zisze acselo-
r a , cse jeta akolo : S i acseszta jera ku Iszûsz
Nazarenéanul. Si jaré au tégéduit ku zsuré-
m lënt: ké nu am kunofzkut p re o m u la c se -
szta. Si numaj dekâet fze apropiaré csej cse
fzta, fi ziszéré luj Petru: Adevérat fi tujefti
unul dintre acséja: ké fi vorba ta te arâte.
Atuncsi éncsepu afzé blesztema, fi afze zsu-
r a , ké nu au kunoszkut pre Omul acsefzta.
Si éndaté éntruna au klentat Kokosul. Si
Petru fau adufz aminte de kuvâS’n tul luj Ifzüsz,
kare él ziszé. Énnainte de kâêntaréà Koko»
suluj, de trej ori mé vej tégédui. Si jefind a-
faré, ku amar au plïïênsz. Jaré fékaêndusze
zioa, fékuré fzfât toczi Archierei Preoczilor,
fi Bétrâëni Noroduiuj énprotiva luj Iszusz, ka
pre jel morczi szél deje. Si legat él düfzéré, fil
dederé luj Ponczie Pilât Sztéplenitorjuluj Czéri,
Atuncsa vézâënd Juda, kare él vâënduFzépre
je l, ké fzâu zsudekat szpre moarte: kéindu-
fzé duszé éndérépt csej trejzecsi de argsin-
czi la Képeténiile Preoczilorlfi la Bétraeni,
zikaend: Pékétuitam vaênzïend fzaêngsele
c s e l nevinovat. Jaré jej zîszéré: Cse ne pâfzé
noao? tu vej vedéà. Si lépedaend Argsfnczi
en Beszeriké, fzàu éntorsz: fi dukaendufzé
ku lacz fzâu fzplënzurat, Jaré Képeteniile
Preo-
 m (39) #
Preoézilor lüaënd Argsinczi, zfszéré: Nuj
fzfobod fzéj bégém acséftéa én Komoara luj
Dumnezeu: pentru kéj preczul fzâengseluj,
Jaré féklend Szfat, au kumpérat ku jej Hol­
da Olarjuluj pentru éngropécsunéa cselor Ke*
létôri. Pentruacseja fzâu kemat Holda acse­
ja Haczeldama , adeké : Holda fzăengseluj,
péné én zioa de aâztézi. Atuncsi fzâu empli-
nit, cse fzâu zisz prin Jeremia Prorokul, ti-
kâënd: Si or luat trejzecsi de Argsinczi pre­
czul cseluj cse fzé preczuiszé, karel kumpe-
râfzé delà Fii luj Iszrail; fij dédüre pentru
Holda Olarjuluj, prekum méau râênduit mie
Domnul: Jaré Iszüsz fztétëa énnafntea Szte-
pâënuluj Czéri, filau éntrebatpre jel Sztepae-
nul Czéri, ( Diregétôri,Kivernifzitori ) zi-
kâend : Tu jefti Krâjul Zsidovilor? Zisze luj
Ifzufz: T u zlcsi. Si kaend fzé paera de Ke-
peteniile Preoczilor, lî de Bétraeni, nimik
nau részpünsz. Atuncsi éj zisze luj Pilât:
Nu auzi kâête mérturiszészk énprûtlva ta?
Si mcse la un kuva'ènt nu jiu réfzpûnsz lu j,
asa, kaet târe fzé miraDiregétorjul. Jare Di~
regétorjul avéa obicseju, én zi de Szerbetoa»
re mâre a fzlobozi Noroduluj pre unul din
Robi, pre kâre jej él voja. Jaré atuncsa avéa
un Rob velztit, kâre fzé kema Varava.
B aré ad au a c zi fiind jej, au zlsz Pilât: Pe
kare
 • C40 ) #

kâre rrécz vôj szé vil szlobod vôao, pe Va-*

ràva, au pe lszusz, kâre fzé zfcse Hrisztosz*
Stija, ké de piziné lâu vSendut pre jel. Jaré
lel sezaend en Szkâonul csel de zsudekâté,
au trimisz la jel Mujeréa lüj, zikâënd: Nu
avék nicsi o nevôje ku Dreptul acseszta,
ké müite am péczit jeu asztézi pentru jel
prin vedere. Jaré Archierei Preoczilor, fi.
Bétrâëni au éndemnat Noroadele, ka fzé csâ-
ré pre V arava, jaré pre Iszüsz szél pïarzé;
Jaré Diregétôrjul részpunzfnd, au zisz iôr:
Pe k i r e vreczi voj din dôj fzé fzé fzlobôa-
zé? Jaré jej au zfsz : Pe Varava. Le zifzé
lor Pilât: Daré ku Iszüsz cse szé f i k , kare
szé zicse Hrisztosz ? Zik toczi : Szé szé ré-
sztignéàszké. Zîszê lor Diregétôrjul: Daré
cse réu au fékut? Jaré jej maj tare sztriga,
zikaend: Szé szé résztignéàszké, Daré Pilât
v ézaen d ,k é nimik nu pôate iszprévi, csi maj
m are gaelcsâvé szé facse , Iuâgnd âpé, sau
fzpélat mâênile énnamtea Norôduluj, zi-
k lë n d : Nu szâênt vinovat^ la fzâêngsele Dre-
ptuluj acsesztuja: voj veczi vedéà. Si ré-
szpunzind tôt Norôdul, au zfsz: Szâëngsele
luj preszte noj, fi preszte Fii nôfîri. Atün-
esa léàu fzlobozit lor pre V arava: jaré pre
lszusz bétut liu dat én mâënile lor, ka szél
résztignéàszké» Atuncsi Kétanele Diregétô-
rjuluj
 # (4 i ) m
rjuluj luâënd pe Iszusz ku szine én kasza
Zsudekéczi, or adunat la jel toaté Tabéra:
fi dezbrékaëndul pre jel, él énbrékaré én-
trun Képene'àg rosu, fi éppletinduj kunüné
de szpini jau piisz én k a p , il tresztie éj de­
dere én dréàpta luj, fi énzsenunkind énna-
fntéa lu j, él batzsokoreà, zikaênd: Émbuku-
réte Krajul Zsidovilor! Si szkupindul pre
jei, or luat tresztia, fil bét;a preszte K4p. Si
dupé cse lâu bazsokorit, lau dezbrékât de
képenéag, fi lau émbrékat én vesmintele
fzâie, fi lau d u sz p re je l, ka fzél réfztignéa-
szké. Jaré jefind jej or géfzit pe un Om Czi-
reneu, ku Numele Szimon: pe acseszta lor
fzilit, ka fzé duké Krucséà dupé jel- Si or
venit la L o k u l, cse fzé zicse Golgoftha, kâ-
re jefzte lokul Képéczinilor. Si jau dat luj
szé beje vin ku fiere amesztekat. Si gusz.
tăend, nau vrut fzé beje. Jaré dupé cse lau
résztignit pre jel, au émpérczit vesmintele
lui arunküënd fzéarte: kafzéfzé émplinéaszké
cse szau gréit prin Prorôkul csel cse zicse:
Émpérczituszau vesmintele mele, fi pre jele
szoarte or arunkat. Si jej sezïïend lua szama
la jel. Si or pusz déaszupra Kapuluj luj pri-
csina morczi luj fzkrifzé: Acseszta jeszte
Ifzûsz Krajul Zsidovilor. Atuncsi fzau réfz-
tignit ku jel doj Lçitri, unul de^ dirempta, fi
unul
 $ c 4* ) &
unul déa fztâênga. Jaré csei cse trecseà, él
blesztema pre jel, klétxnd ku kapetele fzâle»
fi zikâend: Piha, csel cse fztricsl Beszerika
luj Dumnezeu, fi én trej züe de iznôv o zi-
defti ; maentujeftete pre tme, dâké jefti Fiul
luj Dumnezeu, pogôarete de pre Krucse.
Azsfsderéa fi Képeteniile Preoczilor batzso-
korind ku Szkriitôrî, fi Bétraêni zicseau : Pre
alczi au izbévit, fi pre fzlne énszus nu fzé
pôate izbévi : dâké jeszte Krajul luj Ifrail, po-
goareszé akum de pre Krucse, apoj ii noj vom
krede éntru jel: Szé nédézsdujefte én Dumne­
zeu : akum izbévéàfzkél, daké va pre jel : ké
jel au zfsz : Ké Fiul luj Dumnezeu fzâënt.
Jaré afzemenéà li Lotri csej cse jera réfztig-
mczi k u j e l , éj arunka luj. 3aré dela fasze
csâszuri fzâu fékut éntunerek prészte tôt
Pémaëntul péné la noao csâszuri, fi kétré nô-
ao csâszuri au fztrigat Iszüsz ku glâsz mare,
ziklênd: E li, Eli, Lamma Szavaftâni? ade-
ké : Dumnealui m jeu, Dumnezeul mjeu, de
c s e maj péréfzit pre mine? Jaré uni fztaend
akolo, fi auzind, zicséa : Pre Ilia él kîamé
acseszta. Si éndâté alergïïênd unul din jej, lu^
Sënd buretele Iau umplut ku oczét, fi lau
pusz pe o tresztie, fi éj da luj fzé beje. Jaré
csejalâlczi zicséa: fztâczi, fzé vedem, oâre
yeniva Ili Izbévitorjul luj. Daré Iszüsz ja-
rë
 • (43) #
ré fztrigâënd ku g lâszm âre , fau dat fzufletuï.
JVB. A icsi fze enzsenünkcy Ji puczinel kugseteand
- Pdtima, f ( è hodinejïe. Si jaté K atapetéazm a
Beszerecsi fzau rûpt én dôao de fzüsz péné
zsosz, fi pémâëntul fzau kutrem urat, fi petri-
le fzau deszp ik at, fi mormâënturile fzau de-
szkisz, fi multe trupuri ale Szfmczilor cselor
adormiczi fzau fzkulat. Si jefind din mor-
mâënturi, dupé Énvijeréa luj au venit én O ra­
şul csél S zfâent, ii fzau arétat la mulezi. J a ­
ré Szutâsul, fi csej cse jera kujel, fztrézsu-
ind pe Ifzu5z, vézâend kutrém urul ,pémâên-
tuluj, fi csele cse fzé féeséà, fzau fzpéjmaen-
ta t foarte tare, zikâënd: Ku adevérât Fiul luj
Dumnezeu jera acsefzta. Jaré akôlo jera mu­
lte Mujeri dedepârte, kare urmâszé dupe I-
szüsz delà Galileja, fzluzsfnd luj : éntré k are
jera M aria M a g d a lé n a , fi M aria luj J a k o v ,
fi Muma. luj Joszïf, fi Muma Fiilor luj Ze-
vedeju. Jaré fékâëndufzé fzâré, au venit un
O m bogat delà A rim atheja, ku nûmelç
Jpszif, kare fi jel énfzûs jera Ucsenikul
luj Ifzyfz, Acsefzta fzau dufz la P ilât, fi au
cserut T rupul luj Ifzûsz. Atuncsi Pilât au po-
runcsit fsé fzé deje Trupul. Si luâênd T r u ­
p u l, Jofzif lau énvéluit éntro pâënzé k u ra té ,
li lau pusz én mormâêntul fzéu csel nôu, k a ­
re jel él fzkpblfzé én piatré. Si au réfzturnat un
P e.
 $ c 44 ) $

Petron au un Sztân m are de piatré ïa usa

m orm âèntuluj, il fzâu dufz. Jaré akolo jera
M aria M ag d aléna, fi alté Marie sezaënd
én arétul mormâëntuiuj.

La Vinerea cfea mâre,

Pdtîma Dômnuluj nôputru Ifzû fi Hrifz-
tosz, prekum ptkrie Szfaentul Joaii K-
, vangeüfutul. Kap. ig.
E „ vremeà acseja: Jefitau Jfzûsz ku Ucse-
nicsi'fzéj dinkolo de Râëul K edruluj, unde
jera g rédina, én kare énszûs au én trât, li
Ucsenicsi luj. Jaré fi Juda, k a re él vindéa pre
je l, ftija lokul : ké âdefzeori fzé adunâfzé a-
kolo Ifzüsz ku Ucsenfcfi fzéj. D aré Juda iu-
âênd O âfzte, fi delà Archierej, fi delà Fari-
széj Szlugsitôri, au venit akolo *ku lémpâ-
fu ri, fi ku fé k lij, fi ku arme. D rept-acseja
fiifnd Ifzûfz tôate, k â r e v o r veni afzupra luj,
au mérsz énnafntéà l o r , fi au zfsz lor : P e
csfne kéutâczi? Réfzpûnséré luj: Pe Ifzüsz N a-
zarenéanul ! le zfszé lor Ifzüsz: Jeu fzâënt.
Jaré fztafi Juda, csel cse él vindéa pre jel. D a­
ré éndâté cse léàu zfsz lo r: Jeu fzâènt: fzé
trafzéré én dérépt, 11 kézûré la pémaent-
Dreptacseja jaré jau éntrebat pre jej: Pe csf­
ne
 m ( 45 ) 9

ne k éu tic zi? Jej jaré zffzéré: Pe Ifzüsz Na-

zarenéànul. Részpünszé Ifzüsz : A m z isz v ô -
a o , ké jeu fzâênt: decsi daré daké mé kéu-
taczi pe m in e , léfzâczi pe acseftéà fzé fzé du-
ké. Ka fzé fzé émplinéafzké kuvâèntul, cse
au zisz; Ké pe karij mjaj dat m ie, nam p ier­
dut nicsi pe unul din jej. Jaré Szimon Petru
a v lën d Tzabie, au fzkofzo, fi au bétut pe fzlu-
ga A rchiereuluj, li jau téjat urekéa cséa di-
réàpté. Jaré numele Szlûgsijera Malchu. D a ­
ré Ifzüsz au Zî'sz luj Petru : Bagé fzabia ta én
téaké. Szé nu beu jeu Potfrjul acsela, kare
mi lâu dat mie Périntele? D aré T a b é r a , fi
csel M aj-m ire , fi Szluzsitori Zsidovilor prin-
fzéré pe Ifzüsz, fi él legâré, fi él dufzéré
vaà) éntaëju la A n n a, ké jera Szôkrul Kajafi,
k a re jera Archiereu én anul acsela. Jaré Ka-
ja fa jera csel cse déduszé fzfat Zsidovilor: ké
trebuje fzém ôaré un Om pentru Norod. Jaré
dupé Ifzüsz urm a Szimon P etru, fi ait Ucse-
nik. Jaré Ucsenikul acsela jera kunoszküt
A rchiereuluj, fi au éntrat ku Ifzufz én ü n d a
Archieréulurj. Jaré Petru fztétéà la ûse afâré.
D aré Ucsenikul cselalâlt, kare jera kunofz­
kut Archiereuluj, au jelit afaré, li au zisz
Portériczi, fi lau düfz pe Petru énléüntru. D a
ré Szlugsnika ( adeké Portéricza) zxszé kétré
P etru : Au doaré fi tu jefti din Ucsenicsi O»
muluj acsefztuja? Ja ré jel zfszé; Nu fzâênt
Jaré
 m ( 46 ) m

Jaré Szliigsile fi Szlugsit6ri s z t a u lâënge zsâr,

ké jera frig, fi fzé énkélzéa: jare ku jej jera
fi Petru fztlën d , fi énkélzâendufzé. Jaré A r-
chiereul au éntrebat pe Ifzusz de Ucsenicsi
fzéj, fi de énvéczétura fza. Ifzusz au rész-
punsz luj: Jeu ajavéa am gréit Lumi, jeu tot­
deauna am énvéczât én Szinagogé ( Aduna­
re ) fi én Befzerike’ , unde toczi Zsidovi fze
aduné, fipe afzkünsz nimik nu am gréit. Cse
m é énîrebi? Éntrjabé pe acseja, kare or a-
u z i t , cse am gréit kétré jej. Jate! acseftja
ftiu, cse am zxfz jeu. Jaré dupé cse zifze
acsefztéa, unul dintré Szlugsitori cse je­
r a a k o lo , Iau lovit pe Ifzusz ku palm a zi-
kâënd : D âré asa részpünzi Archiereuluj?
Iszüsz réfzpiinfzé luj : D ak é am vorbit réu,
dé mérturie de réu , jaré daké b in e , cse mé
bâczi? Si asa Anna legat lau trimfsz pre jel
la Kajafa Archiereul. Jaré Szimon Petru jera
fztlênd fi. énkélzfndufzé. Decsi zifzéré luj :
Au dôaré fi tu jefti din Ucsenicsi luj ? Au té-
géduit, fi au zfsz: Nu fzâënt. Atûncfi zifze
luj unul din Szlugsile Archiereuluj, Komnatul
cselujacse jau téjat Petru urekea: Au nu team
vézut jeu pre tine ku jelén grédiné? D a re Pe­
tru au tégéduit; fi éndâté au kâëntat Kokôful.
Decsi d iré él jau , fil dük pe Ifzusz delà Ka­
jafa én K asza cséa de Szfat. Jaré acsâszta
je ra
 % ( 47 ) m

jera dediminéàczé : fi jej nu or entrât én Ka_

fza cséà de fzfât, k a fzé nu fzé prihénéafzké,
csi ka fzé maëncse Pâftile. Pentru aeseja au
jefit Pilât la jej a fa ré , fi au zisz: Cse paêré
adueseezi énprotfva Omuluj acselztuja ? Ré-
fzpünszéré, fi zlszéré luj : D e nu ar fi acse­
szta fékétôrju de réu , nu czilam fi dat czie,
Jaré Pilât au zffz lo r: Luaczil pre je l, fi du­
pé L egsa vôafztré zsudekâczil. Jaré Zsidovi
zfszéré kétré jel : N oao nu ne jefzte fzlobod,
fzé ucsidem pe m m e. Ka kuvâëntul luj Ifzûsz
fzé fzé émplinéàszké, kare lau gréit arétâënd,
ku cse m ôarte va muri. D aré P ilât jaré au
entrât én Kâfza cséà de Szfat, fi au kem at
pe Ifzûsz, fi jau zisz luj : T u jefti Krajul Zsi-
dovilor? Au réfzpünfzlszüsz: D ela tine énfzûf
zi'csi acsaszta, au alczi czâu fzpusz czie de
mine? Au réfzpimsz Pilât: Au dôaré jeufzâênt
Zsidov? Néàmul té u , fi Archierej te or dat
pre tine én mâênile m ele , cse a jfék u t? Jaré
Ifzüfz au réfzpünsz: Empéréczia méa nu je
din L üm éa acsaszta. Ké de ar fi E m pé­
réczia meà din Lüm éa acsaszta, Szlugsitori
mjej ku büné fzâmé fzar fzkula, k a fzé nu kâd
én maënile Zsfdovilor; jaré Empéréczija méa
nuj de aicsi. P entru aeseja Pilât jau zifz luj:
Asa-dâré tu jefti K raju? Au réfzpünfz Ifsüfz:
T u zîcsi, ké jeu fzàént Krâju. Jeu éntru acsa*
£zta
 m c 48 ) m

fzta fzaent néfzkut, ii la acseja am venit en

L u m e , k a fze dau mérturie de adevér : fiefte-
k a r e , kârej din adevér, acsela aude Kuvaën-
tul mjéu. Pilat zffze luj: Cse jefzte adeve-
rul ? Si dupe’ cse au zffz acsâfzta, jaré au
jefit afâré la Z sidovi, filéàu zisz lo r : Jeu nf-
cse o vine nu aflu éntru jel. Jaré la voj je-
fzte obicseju, k a pe unul fzévé fzlobod vo-
ao la Palii : daré vofczi fzévé fzlobod pre
Krâjul Zsidovilor ? D re p t-a c s e ja fztrigâréja­
ré toc^i zikâënd^ Nu pe acsefzta, csi pe V a ­
rava, jjaré V a ra v a jera Lotru. Decii atüncsi
au pr(nfz P ilât pe Ifzüsz, li lau bétut ku
bicsuri. Si Osztafi Ç fzâu fzlugsitôri de T a ­
bere ) énpletfnd Kununé de fzpfni O püfzé-
ré én Kâpul luj, fi én vefmaënt rôfu él étn-
brékâré pre jel. Si vinéa la jel, li zicséà :
Bukuréte tu Krâjul Zsidovilor: fij dédéa pél-
mi. D aré Pilat jaré jeli afâ ré , li le zifzélôrî
Jatél adük pré jel la voj a f a ré , k a fzé kunô-
fîeczi, k e ’ nicsi o viné nu aflu éntru jel, D a ­
ré Ifzüsz au jefit afaré purtâënd Kumina cséa
de fzpfni, fi vesmaentul csel rôsu: lile z isz é
lor: Jaté Ôm ul! D aré kïïêt él vézüré pre jel
A rchierei, fi Szlugsitori, fztriga, zikaend:
Résztigneltel, . réfztigneftel pre daênszul. Ja­
ré Pilat le zfszé lor: Luaczil pre je l , fil ré-
fztignfczi, ké jeu nfcfe O vine nu aflu éntru
jel
 m c 49) m
Ja ré Zsidovi réfzpünfzéré luj : Nôj avetn L e-
g s e , fi dupé Legse trebuje fzé m o a ré , fiind,
k é Fiul luj Dumnezeu fzâu fékut pe fzine.
D âré kâênd auzi Pilat acsefzte kuvinte, maj
tare szâu fzpéjm âëntat, fi jaré au entrât én
Kâfza cséa de zsudekâté, fi au zifz kétré I-
fzüsz: De unde jefti tu? Jaré Jfzüfz nu jau d at
luj réfzpünsz. Decsi daré Pilât zifzé luj : N u
vorbefti ku m ine? nu ftij, ké am putere a
te réfztigni, Iram putere aie fzlobozi? Réfz-
pûn szé Ifzüsz; N u aj avéa. nicsi o putere a -
fzûpra m éa, de nu czifzar fi dat de fzüsz.
Pentru-acseja csel cse m au dat pe mine én
mâënile ta ie , maj m are p ék at are. Si d e
aicsi fzé fziléa P ilât fzél fzlobôazé pre dâën-
szul. Jaré Zsidovi fztriga zikâend: D a k é l
fzlobozi pre acsefzta, nu jefti Prietenul K e-
fzârjuluj. Kécsi ké csel cse fzé fa cse pre fz£-
iie K raju, fzé lâpédé de Kefzârjul. Jaré Pi­
lat ku m auzi acfefzte kuv in te, au düfz afa-
ré pe Ifzüsz : fi au fezût én Szkâonul csel de
zsu d ek âté, én L okul csel cse fzé zicse p ar-
doszitt ku pietri, jaré Zsidovefte Golgofta..
Jaré géîiréa Pâftilor jera kam pela fâszë csâ-
Izuri, fi ziszé kétré Zsidovi: Jaté Krajul vô~
fztru ! Jaré jej fztriga: D ü l, d û l, rèfztigne-
fiel pre jel, Zifzé lor Pilât: Pre Krâjul vo~
fztru szél réfztignefzk? Réfzpünfzéré Archi-
D rei,
/ # C5° D fl*
i’éi : Noj nu avem Krâju , nu maj Kefzârjii,
Si asaa tu n csa Iau dat lo r, ka szël réfztigr
jieafzké. Jaré jej luâré pre Ifzufz , fil dufzé-
ré afâré. Si pnrtăendus K rûcsea, au jefit la
lôkul acsëla, cse fzé zfcse a Kalvarii ( Kepe-
ezlnilor : jaré Zsidovefle G olgofta, uiidel
réfztigmré p re jel, fi ku jel fi alczi d o j, din-
jkôacse, fi d in k o lo , jaré én mizslok pre I-
fziisz. Jaré Pilât au fzkrisz o S zkrifzôare, fi.
au pûfzo déàfzupra Krucsi. Jaré fzkrisz je­
r a : Ifzufz N azarenéànul Krâjul Zsidovilor;
Si acsâfzté Szkrifzôare mülczi dintré Zsfdovi
au csetito; ké aproape de Orâs je ra lôkul, un­
de fzé réfztignifzé Ifzusz. Si jera fzkrisz Zsi-
dovefte, G recseite, fi Latinelte. D aré Ar-
chierei Zsidovilor zicféà luj P ilât: N u fzkrie
Krâjul Zsidovilor ; daré pentru ké énfzus au
zisz: Jeu fzaënt Krâjul Zsidovilor. Au réfz-
pimsz P ilât: Cse am fzkrisz, am fzkrisz.
D a ré Oszt^si dupé csél réfztigmszé p re j e l }
jau luât Vesmintele ( fi au fékut pâtru pér-
czi : fielte kéruj Osztâs o pârte ) fi Dolâma,
J a ré D olam a jera nekofzüté, déaszüpra
czéfzuté preszte tôt. Jaré jej gréiré laolâlté :
Szé nuo téjem, csi fzé arunkém fzôarte pre )ef
akujfzéfie, k a fzé fzé émplinéaszké Szkrptura,
cseja cse gréjefte: Ém pérczitusor Vesmintele
m ele
 I ( 5 0 I
în ele: fi pre Vesmïïêntul mjeu fzôarte or arun-
kat. Si ku adevérat Gs/,tâsi asa fékûré. Jâre
lâêngé Krûeséa luj Ifzusz fzta M ajka luj, fiSzô-
ra Mâjcsi luj M aria luj Kleof, fi M aria Mag­
daléna. J a r é vézïïênd Iszüsz pre M ajka fza,
Il pre Ücsemkul fztlend r pre csel cse él jubea*
zi'szé Majcsi fzile: Mujere, jaté Fiul teu ! du­
pé acseja zffzé Ucsemkuluj : Jaté M âjka t a l
Si din csifzui acsela au luâto Ucseiukul en-
tru a fza. D upé acsâszta itiind Ifzûsz, ke to*
ate fzau émplinit, ka fze fze emplineafzke
S g k rip îà ra , au zffz: Szete mie. D reptacseja
jera pufz un vâsz plin ku oczet. Jare jej bu­
retele umplâêndul ku o c z é t , lau enveluit en
Ifzôp, fi lau pûsz la gùra iüj. D aré luâënd
Ifztifz oczétul, au zffz: Szâu émplinit. Si pie-
kâéndufi k àp u l, fau d at SzüfletuU Jicsi Ja~
r.f>' j'f j enzicnünke, Jî pu.GX.ia.el kugsetaend
Patimaf f{e hodinejie. D aré Zfidovi ( P en“
truké jera zioa , éntru kare jera fze Fze fâke
Paltile : ) ka fzé nu rémaëné Szaem béta tru­
purile pre Krücse, C fündké jera m âre zi
acseja a Szaëmbeti ; ) au r u g it pe P ilâ t, ka.
fzéhTzé fraëngé flujerile lor, fi fzé fzéjezfofz.
Decsi venfré O sz tisi, fi cseluj dintaeju ej
fraënfzéré flûjeri, fi c s e l u j a a it, cse jera refz-
îignit ku jel; jaré kaênd venfré la Jfzûsz,
k a m vézüre 3 ké jeluj m o r t, nujôr fraent M -
D ? je v i

ytiui <& y
 # (52 ) #
jeri, dare unul dintré Osztafi jau defzkisz
koafzta ku L â n c sa , fi numaj dekaêt ( éntru-
jia ) au kurfz fzaêngse, fi a p e , fi csine au
vézu t, au m érturif^iî: fi adevérâté jefzte
mérturifziréà acseluja. Si jel lu e, ké adevér
gréjefte: ka fi voj fzé kredeczi. Kécsi acsa-
fzta fzâu fékut, k a fzé fzé émplinéàszké
Szkriptûra: Nfcse un osz nu veczi szfâëréma
luj. Si jaré alté Szkriptûré zicse: Vedéàvor,
p re csine or fztrépunsz.

D o m i n i c a R e s u r e c t io n is . M a r c . C a p . 16.
V. 1,
Duminika Envierij, fzâu la Pâjti. Mark.
16. Kdp. 1 . Sztih.
]E n vreméa acseja : M a ria M a g d a lé n a , fi
M aria luj Jâkov, fi Szalom ia au kum pérât
unfsôri ku bune m irezm e, k a mergaënd fzé
ungé pre Jsziisz. Si foarte dediminéaczé én-
tru una a Szaëm betelor venfré la m orm aent
k u Réfzéntul Szoareluj. Si gréja una kétré
a lta : Csxne va részturna piatra de pre tisa
mormaêntuluj ? fi kéutâënd vézuré piatrà ré-
szturnité. Ké jera fôarte mâre. Si éntrâënd
en m orm aënt, vézuré pre un T fnér sezïënd
àék diréàpta émbrékat én vesmâënt a l b , il
fzê fzpéjmaëntâré, Jaré jel le ziszê lo r: Nu*
vé
 • ( A3 ) «
vè énfrikosâreczi, Vôj kéutâczî pre Jfzûsz
INTazarenéànul csel refztignit: fzkulâtufzau,
nu jeszte afcsi: jaté lokul, tindei püfzérépre
jel. Csi m ergseczi, fi fzpûneczi Ücsemcsi-
lor lüj, fi Luj P etru , k é v a m ë r g s e énnaintélk
voafztré én Galiléja: akolol veczi vedéa pre
jel, prekum vau zffz voao.

F e r ia I I . P a s c h æ . L u c . C a p , 2 4 . V . 13.

A déao z i de P d jii. L û k . 2 4 . K â p . 1 3 .
f S ztih.
17
JL/n vreméà acseja: Dôj dintré Ucsenïcsi
,
luj Jfzûsz m ergsa éntru acsejas zi éntrun Ka?
fztel, karele jera d epârte delà Jarufzaiim faj-
zecsi de fztadij , cse fzé keroa Emm aü. Si
dâënsi vorbéau éntré fzfne defzpre tôate a-
csefztéà, cse fzé éntlêm plâré. Si fu, k âëad
vorbéa, fi fzé éntreba uni pre aîczi : fi én~
fzûs Jfzûsz apropiindufzé mergsa ku dâensi.
Jaré ôkij lor fzé czinéa, ka fzé nûl kunoa-
1 fzké pre jel : Si zifzé kétré jej : Cse fzaënt ku-
vintele acsefztéa, k are vôj le vorbiczi ünul ké­
tré altul mergâend, fi fzâënteczi triRi ? Si réfz»
punzxnd ûnul, karelej jera nümele Kleof, zifzé
luj: T u fzingur jefti fztréin én Jerufzàlim, fi nu
ftij cseléà cse fzau éntâëm plat akolo éntru a-
csefzte zfle? K érorâ zifzé jel: Cse? Si zffzérë..
De
 m (34) m
D e JlzüFz N âzarenéanul, kârele jera om Pro-
r o k , putérnik en f i p t e , fi én kuvinte énna-
intéà luj D um nezéu, fi a lot N oroduluj: fi
kiim él dederé pre jel M aj-m iri P opilor, fs
D om ni noftri fzpre ofzăendxre de m o arte, fii
réfztigmré pre jel. Jare nojnedezsdujam , ke
jel va fzé réfzkxjmpere pre Jfzrail: fi akum a
la toate acsesztéa aztézi jefzte atréja zi, ke
fzău feknt acsefztéà. Cfi fi nifte Mujeri din­
tre ale nôafztre néàu énfrikosât pre noj, kâ-
xele énnafnte de lumina zilij fure la m or.
m l ê n t , fi ne aflaend trxipul luj, v en ire, zi-
k â ê n d , ké fi vedére de Engseri fzé fie ve-
zxit, karij él z.ik pre jel a fi viu. Si méar-
fzéré uni dxntré aj nôfiri la m orm âent: fi asa
aflàré, prekum zxfzéré Mujerile; jaré pre jel
nu lau aflit. Sijelzxlzé kétré jej: O voj Nebu­
nilor, fi tâërzij ku inima a krede toate acse-
l é a , cze au gréit Prorocsi! Au nu au trebu­
it fzé pétiméàfzké acsefztéa H risztô sz, fi afa
fzé éntre éntru fzlava fza ? Si éncsepâend
delà M ojfzi, fi delà tôczi P ro ro c si, le taël-
k u ja lor csele cse jera deszpre jel én toate
Szkriptürile. Si fzé apropiaré de fz â t, unde
m ergsau: jaré jel fzé féku a mergse maj de-
p â r t e ; csi jej él fzilja pre jel, zikâënd: Ré-
inaëj ku n o j , kécsi je dekétré fzâré , fi fzâu
p lek a t zîoa fzpre noapte. Si éntré ku jej.
 m c 55 ) m

Si fu, k3£nd fezu ku jej la mâfzé, lue p â i ­

n e a , fi o blagofzovi, li o frâeiifzé, fi 1®
dede lor. Si lifzé deszkifzéré 6kij lô r, fii
kunoszküré pre jel: Si jel fzé féku nevézut
dinnaintea ôkilor lôr. Si zffeéré unul kétré
altul. Au nu ardéa inima nôafztre éntru
n ô j , kâeiid gréja jel pe k a le , fi ne defzko-
peréa Szkriptürile ? Si fzkullêndufze, éntru
acâel csafz szé énturnâré la Jerufzalim , li
aflâré ad u n ic zi pre cséj unfzprézecse din-
preüné ku acseja, k a re jera ku jej, zikaend:
ké ku adevérat fzâu fzkulat D om nul, fi fzâu
aréfât luj Szimon. Si jej povefztea csele de
pe kâle : fi küm lâu kunofzkut pre jel éntr»
frâêngseréà pâëjnej.

F e r ia III. P a sc h æ . L u c . C ap . 24- V. 3^*

A tréja zi de Pdjti. Lük. 24* Kdp.
g 6. Sztih.
E n vremea acseja: Sztétu Jfzüsz én mî-
Zslôkul Ucsenicsilor fzéj, fi l«e zifzé lôr: Pà*-
cse vôao: Jeu fzaênt : nüvé temereczi. Jaré
jej turburaêndufzé, fi énfrikpfmduszé le pé-
re a , ké véd un Düh. Si le zifzé lôr: Cse
fzlenteczi tu rb u râ c z i, fi kügsetele éntré én-
tm inimile vôafztre? Vedéczi m âinile mele,
fi
 m (5 6 ) m
û pi'csoarele, ké énsztis jeu fzâênt ; pipéi.
czim é, fi vedeczi : k é D ühul k â r n e , fi oâ-
fzé nu are, prekum mé vedéczi p re mine
avlend. Si kâênd zffzé acfâfzta, le are*
té lôr m âênile, fi picsôarele. Jaré jej énké
tô t n e k r e z â ê n d , fi mirâêndufzé de bukurie,
le ziTzé lôr: Avéczi afcsi cséva de maenkâ-
r e ? Jaré jej éj dederé luj un dérab de pelle
frfpt, fi fagur de mjere. Si mâênkâênd én-
nafntéa l ô r , lué rémésfczile, fi le dede lôr,
ii zllzé kétré jej : Acsefztéà fzâênt kuvfnte-
l e , kare am gréit kétrë v ô j , kâênd énké
jerâm k a vôj, ké fzé kâde a szé émplini to a­
te , k â re fzâênt fzkriTze én L egsa ïuj Môjfzr,
én Prorôcsi, fi én Pfzâlmi defzpre mine. A -
tüncsa le defzkifzé lôr m intéa, k a fzé én.
czeléàgé S zk rip tu rile: fi le zifzé lôr: Ké a-
sa jefzte fzkrifz, fi asa fzé kâde fzé pâczé
Hrffztôfz, fi fzé énvie a treja zi din môrczi:
li fze fze propovedujâfzké én mimele luj
p o k é in c z a , fi jertârea pékâtelor la tôate
Limbile.

D o m in i-
 m (58) m
fztétu én m izslok, fi zifzé: PâcsevoaO . Dû*
pè acseja zifzé Ftom ej : Adé degsetul téu
én k o acse, fi vézx mâênile m e le , fi adé m ag­
na t a , fi o bâgé én koafzta méà : fi nu fi
nekredincsôsz , csi kredincsofz. Réfzpûnfzé
F to m a, fi zifzé luj: Domnul m jeu, fi D u­
mnezeul mjeu ! Jfztisz éj ziszé lüj : Këcsi maj
vézut, F to m o , a jk r e z u t: fericsiczi cseja cse
nâu v é z ù t, fi au krezüt. Miilte fi alte fze-
m ne au fékut Jszüsz énnamtea Ucsenicsilor
fzéj, k i r e nu fzâênt fzkrifzé én k irté a acsa-
^zia. Jaré acsefztéà fzâênt fzkrifzé, ka fzé
kredeczi, ké Jfzüzz jefzte Hrifztôsz Fiul lüj
D um nezeu; fi ka krezaend fzé aveczi viaczé
éntru nümele lüj.

D o m in ic a II. p o il P a fch a , Joan. C ap.

io . V . l i .
Duminika IL dûpè Pdfti. Jodn. IQ . Kdp.
f j i . Sztih,
17
U jîi vremea acseja: Zifzé Jfzüfz kétré Fa-
rifzej: Jeu fzâênt Pésztorjul çsel bün, Pész»
tôrjul csel bün viâçza fiq püne pentru oile
fzâîe. Jaré N éjm itul, fi csel cse nu je Pész-
tôrju, aie kéruja nu fzâênt oile, küm vede
pre L üpul venind, lâszé ôile, fi fugse: fi
L ûpui le répefîe, li le rifzipefte. Jaré Néj-
mitul
 m ( 59 ) «
mitul fugse, kécsi Néjmft jefzte, fi lu] nu je
grizse de oj. Jeu fzâênt Pésztôrju b u n , fi
kunôfzk ôjle m ele, fi pre mfne mé kunôszk
ale m ele’ En. cse kip m e kunôafte Perînte-
l e , asâ fi jeu kunôfzk pre Pérmtele: fi Szu-
iletul mjeu él püju pentru oile mele. Maj
am énké fi âlte 6j, kâre nu fzâênt din acseszt
O kôl: fi acseléa mifzé kâde ale adücse, fi
v o r auzi glâfzul m jeu, fi va fi o T ü r m é , li
un Péfztôrju.

D o m in ic a I I I , p o ft P afch a. Joan. C ap.

1 6. V . 1 6.
Dummika III. dupe Pajii. Jodn. 1 6«
f Kdp. 1 6 . Sztih.
Î E n vremea acseja ; Zfsze Jfzüsz Ucsenu
csilor fzéj : Puczinel, fi nu mé veczi vedea:
fi jarés puczinel, fi mé veczi vedea: ke mè
dük kétré Périntele. D re p t - acseja Ucsenl-
csi gréfré éntré fzine uni ku alçzî: Cse je-
fzte acsâfzta, kâre ne zicse nôao, puczineî,
fi nu mé veczi vedéà : fi jarés p u cz in el, fi
mé veczi v e d é à , ké merg kétre Perîntele?
Decsi zicséau: Cse jeszte acsâfzta, cse zicse,
Puczinel? nu ftim , cse zicse. Jare Jfzüsz
kunofzku , ké vréà fzél éntrebe, fi ziszé lor:
Defzpre acsâfzta cserkâczi éntru vôj, kécsi
am
 ® (fio) #
am zisz : Puczinel, fi nu mé veczi vedea;
fi jârés puczinel, fi ma veczi v ed e a: A-
m in , amin zik voao : ké vé veczi v é je ta ,
fi veczi plăfciigse v o j, jaré Lüm éa fzéva én-
bukura : fi voj vé veczi énîrifzta, csi éntri-
sztâréa vôasztré fzéva éntôarcse éntru bu-
kurie. M ujeréa, kâënd nâlte, are éntrifztâ-
r e , kécsi au venit cfâfzul jej : jâré dupé cse
au jiészktit kopziul, mis maj aducse aminte
de kfn pentru b u k u rie , ké fzâu néfzkut om
én Lüm e. Décsi vôj fi akum avéczi éntri-
fztâre, csi jarës vé vôju vedea pre v o j, fi
fzéva bukura inima vôafztré : fi bukuria vô­
afztré nime nu ova lua dela voj.

D o m in ic a I Y . p o lt P a fc h a . J o a n . Cap.
16. V . 5 .
Dummika IV. düpè Pdjtï. Jodn. 16.
Kdp. k. Sztih,
F
.L_in vrem ea acseja: Zfszé Jfzüfz Ucsem'csi-
lo r fzéj: Mé dük kétré csela, cse mau tri—
mfsZ pre m ine, fi nime dfntré voj nu mé
entreabé. Unde te dücsi? Csi pentru ké acfe-
fztea am gréi't kétré v ô j, fzâu umplut ini­
m a vôafztré de éntrifztâre; Csi jeu adevé-
rul vé gréjefzk vôao : de folôsz vé jeszte
v ô a o , k a jeu fzé m é d ü k : ké de nu mé vôj
dücse
 $ ( 01 ) #
diicse, Mâêngéitôrjul nüva veni kétré voj:
jaré de mé voj d ü c se, trimftelvôj pre jel
kéîré voj. Si kaend va veni je l, c s e r t i v a
Lum ea de p é k a t, de dreptate, fi dezsudekaté.
D e pékat, kécsi nu krezüré éntru mine: Jaré de
d re p ta te , kécsi kétré T â té l m é rg , li pre mi­
ne nu mé veczi maj vedéa. Jaré de Zsude-
k â té , kécsi Biruitôrjul Lümij acséfîia szau
zsudekat. E nké maj am mülte de avé zfcse
vôao : Csi akum a nu puteczi purtà. Jaré
kaëfid va veni acséla D ühul adevéruluj, vé-
va énvécza pre vôj éntru tôt adevérul. Pen­
tru ké nuva gréi delà fzine énszüs ; csi ori
kaete va a u z i, va g r é i , li csele viitôare va
veszti vôao. Acsela m éva proszlévi pre mine:
kécsi dintru al mjeu va lu a , li va veszti
vôao.

D o m in ic a V". p o ft P a fch a . Joan. Cap.

1 6 . y . 23.-
Dummika V. dupe Pdjti. Jodn. 16.
, Kdp. 2 3 . Sztih.
E
n vrem éa acseja : Zisze JsZusz Ucsemcsi-
lor fzéj, A m in, amin zik vôao: Orj cse
veczij csere deîa T a té l ê/itry; numele mjeu
va da vôao, Péné akûm a nu aczi cserüt ni-
m ik a éntru aüm ele mjeu: csereczi, li veczi
dobaën-
 % (6i ) #
dobaendi, k a ïzé fie bukurija vôasztré dè
plx'n. Acsesztea én Pilde am gréit vôao. V e-
niva csâszul, éntru k are nu vôj maj grëj vôao
én P ild e , csi ajavea vôju gréi vôao deszpre
Périntele. Éntru aeseja zi csereveczi éntru
nümele m jeu: fi nu vé zik v ô a o , ké jeu
vôju ruga pre Périntele pentru v ô j, ké Pé-
h'ntele jél énszûsi vé jubefte pre vôj, kécsi
vôj pre mine mâczi jubit, fi aezi k re z ü t, ké
|eu am jefit delà Dumnezéu. ïesitam delà
Périntele, fi am venit én Lüme: jarés lasz L u ­
m e a , fi merg kétré Périntele. Ziszére luj
Ucsenicsi luj : Jaté akum ajavéà gréjefü, ii
nicsi o Pildé nu zicsi. Aküm ftim , ké ftij
t ô a t e , fi nüczi treb u je, k a fzé te éntrebe
csineva: éntru acsàfzta k r e d e m , ké delà
Dumnezéu aj jesit.

D i e R o g a tio n u m . Luc. C ap. ii. V. 5.

La Zîocl Krücsij. Lük. 11. Kdp- 5.
Sttih.
>
f~^fi vreméa aeseja: Zifze Jfzusz Ucsemcsi-
ior fzej: C sin eva avéa dintru vôj P rieten , fi
v a mergrse la jel la amjaze n o a p te , fij va zi»
cse luj: Prietene, ém prum utém é ku tréj pâej-
n i , ké Prietenul mjeu au venit depe kâle la
m i n e , fi nu am cse püne énnaintea lu j, fi
csel
 m c 63 ) #
èsel dmléüntru részpunzind, fzé ziké: N ûm é
fzupéra, jâté, ké usa éj énkujâté, fi kokô-
nij miej fzâënt ku mine én kâszé: Numé
pôcsu fzkula fzéczi dâu. Si jel de va fzta
tôt bétlënd : vé zi'k v ô a o , m ék âr de niij va
da luj fzkulâënduszé, kécsi Prietenul lüj je-
fzte, énszé pentru okolifzitüra lüj tôt fzéva
fzku la, fij va da lu j, k i ë t éj trebuje. Si asa
jeu vé zik vôao : C sereczi, fi fzéva da vôao,
k é u tâ czi, fi veczi a f la , b it e c z i , fi fzéva de~
szkfde vôao, Ké tôt csel cse csere, doblën-
defte: fi cfel cse k â u té , aflé: fi cseluja cse
b â te , defzkideszéva. Jaré csine dîn vôj cfe-
re la T i t é l paëjne : au pïatré éj va d a lüj?
Szâu pefte: au dôaré én lôk de pefte ferpe
ëj va da lüj? S ziu de va csere ou: au én.
tfndejva lüj Szkôrpie ? D ré p t - acseja daké
vôj fifnd r é j , Dârurile date le ftfczi da Fe-
csôrilor vôftri: ku kâët mâj vâértôsz Periuţe­
le vôfztru dfn Cferju va da D üh bün cse-
lor cse fzé yôagé la jeL

1«
 * (64 ) #
Jn A f c e n ilo n e D o m i n i n o ltri Jefu C hri-
fîi. M a r c . C a p . 16. V . 14.

La Jfzpdfz.
Stau la Ènnelczdrêa Dômnuhij nôfztru
Jfzüfz Hrifitôfz . Mark. 16. Kdp. 14.
f
Sztih.
n vrem ea acseja: S ezlënd csej Unszpré-
zecse U csenicsi, szau aretat lor Ifzufz, fi.
jau énfruntàt pre jej pentru nekredincza, fx
énpetrirëa inimi lor: ké nu krezurë cselora
cse lâu vézüt pre jel énvijât. Si ziszé lor :
M ergaënd én tôaté L üm éa propoveduiczi
E vangelia la tôaté Zidirea. Csela cse va
k red e, fi fzéva b o te z a , fzpésziszéva; jaré
csel cse nüva k re d e , oszâêndifzéva. Jaré
Szemnele cselor csefvor k re d e , acsesztéà v ér
urm a : Ku numele mjeu vor fzkôate Dracsi:
en Lim bi nôao vor gréi : Şerpi vor lua: fi de
ar fi béa cseva de m ôarte, nu le va fz'trika :
p re Bôlnavi mâênile file vor püne, fi bine leva
fx. Jaré Dômnul Jfzüsz dûpé cse le gréi lor,
fzâu primit fzüsz én Cserju, fi fede dea di-
xeapta lüj Dumnezeu. Jaré jej jesind propo-
veduxré pretutindenea, Dômnui énpreüné lu-
Itraênd, fi kuvâêntulj éntérindul prin fzem-
®ele csele cse urma,
D o m i-
 • (65 ) m
D o m in ic a in fra O cta v a m A f c e n s io n is .
t J o a n . C a p . 15. V . 2 6 .

Jlim vrem ea acseja: Zifzé Jfzüsz Ucsenicsi-

lor fzéj: Răend va veni M âengéiturjul, pre
karele jeu ël voju trimite voao delà Peria­
te le , Diihul adevéruluj, kârele delà Pésinte-
le jefze, acsela v a mérturiszi pentru mine:
fi voj veczi m érturiszi, ké din éneseput ku
mûre fzâênteczi. Acsesztëa am gréit voao,
k a fzé nüvé zmintfczi. F éré de Adunare vor
fâcse pre voj: Csi veiüva csaszul, k a tôt
csela cse vé ucside pre vo j, va fzokoti, ké
fâcse fziüzsbé luj Dumnezeu. Si acsefztéà
vor fâcse voao , kécsi nu au kunoszkül pre
P é rin te le , nicsi pre mine. Csi acsesztéa
am gréit voao: k a kaend va veni csaszulj
fzévé adücseczi aminte de je le , ké jeu v im
zisz vôao.

D o m in ic a P e n t e c . J o a n . C a p , 14. V , 2 3 .

L a Ruszdli. Joân. 14. Kdp. 23. Sztih*

" f

E n vreméà acseia : Ziszé Jszüsz kétré U-

csenicsi fzéj: D e mé jübefte csineva, ku-
vâëntul mjeu va p é z i, fi T i t é l mjeu é l 'v a
K ;ubi
 # ( 66 ) #

Jubi p re je l, fi kétré jel vom veni, fi vom

fzéléslui la je l: Csela cse nümé jubefie pre
i m n e , kuvintele mele nüle pézelte. Si ku-
vâéntu l, kâre lâczi auzit, nu jeszte al mjeu,
csf a Périnteluj $ cseluja cse m au trimisz
p re mine. Acsesztek am gréit Voao, fezaend
la vôj. Jaré Mâengéitôfjul Duhul csel fzfâent*
p re kâre él Va trim ite Périntele éntrü num e­
le mjeUj a csela v~éva énvécza p ré vôj toate,
fi va adiicse vôao aminte de toate* kăete vôjü
zicse vôao. Pâcse lâsz v o aoj pâcséà mea
o dâu vôao : nu düpé ku m dé L ii i n w , vé
dau jeu vôao, Szé nüszé turbure inima Vô-
afztré, nicsi fzé fzé fzpârje» Auzftaczi, k é
jeu am zffz v ô ao : M e rg , lî viu kétré vôj.
D e mâczi jubi pre nune* vâczi b u k u ra, pen­
tru - ké m erg kétré Périntele i kécsi Périnte­
le mâj m are je dekïïët mine* Si aküm am zisz
vôao maj én n a in te, de Cse ar fi: k a kaënd
vâ fi, fzé kredeczL Akûm m ülte nu vôju
gréi ku vôj. Pentru *ké vfne Birüitôrjul Lu»
mej acseltija, fi éntru mine nu are nimika.
Csi k a fzé ftie L ü m é à , k é jubészk pre Pé­
rintele , fi prekum m éau poruncsit mie Pé*
rintelej asà fak<.

Ferla
 # ?
C6 ) #

F e ria IL P e n t e c . J o a n » C a p , 3* V * 16,

Adàao zi de RiifzdlL Joân. 3 . Kdp. 1 6 »

Sztih.
E n vreméa acseja; Zifzé Jszûsz kétré Ni»
kodfm ‘ A sa au jubït D u m n e z e u L um ea, k a
Fzé deje pre Fiul fzéu unul n e s z k ü t : k a tôt
Csel cse krede éntru jel» fzé nu piafe > csi
fzé ajbé viaezé vecsniké. Ké nu a u trimisz
DumneZêü pre Fini Fzeu en L u m e , ka fze
Zsudecse Lüméa j csi k a Lüm ea prin jel szé
Fzé mâëntuj.afzké: Csela cse krede en jel»
nu Fzé z s ü d e k é 4. jaré csela cse nu krede»
fzâu Zsudekati kécsi nu krede én nümele
cseluj unuj nészkut Fiuluj luj Dumnezeu. Si
acsâszta je Zsudekâtas ke L um ina au venit
én L ü m e , fi Oâmeni au jubit maj m ült én~
tunérekul d e k â E t Lumina*, pentru ké fapte*
le lor jera rele. Ké tôt csela cse fâcse iea,
urâfte lum ina, fi nu vine kétré lumlrté, k a
fzé nü szé cserte faptele luj ; jaré csela cse
fâcse dreptâte, vine kétré lumlné* k a fzé fzé
arate faptele luj^ ké IkătFnt fokûte éntru Du-
mnezéu.

E s Ferla
 m ( 6b ) m
F e ria 111. P e n te c . Joan. C ap. 10,
V. 1.
A treja %i de Ruf%âli. Joăn. 10. Kdp. 1,
i Sztih.
17
■LJn vreméà acseja : Zffzé Iszüsz kétré Fa-
riszéj: A m in, amin zfk voao: Csela cse nu
entre pe use en okôlul ô i l o r , esi pre aju-
l'ea fzé bâgé, acsela jefzste F u r, fi Télhârju,
Jare csela cse entré pe use, Péfztorjul oilor
jefzte. Acsesztuja éj deskfde P ortârjul, fi
oile aud glâfzul lu j, fi pre oile fzâle pe
nüm e le k eam é, fi le fzkoate pre jale. Si
izkoczfndusi oile fzâle, mergse énnafntéa lor;
fi oile dupé j e l , ké éj kunoszk glâszul luj.
Jaré dupé Sztréin nu m erg , csi fug de jel:
kecsi nu kunofzk glâszul cselor fztréfni.
Acsafzte Pilde zilze lor Iszüsz, jaré jej nu
au enczelesz, cse a u g re it lor. Decsi jaré Je
zffzé lor Jszüsz: A m in, amin zfk v o a o : ké
jeu fzaent usa oilor. . T oczi kâêczi au venit,
F ü ri fzâënt, fi T é lh â ri, fi oile nu au aszkul-
ta t de jej* Jeu fzaent usa. D e va éntra ne»
fifne prin m ine, m âëntufszeva: fi va e n tr a ,
fi va jefi, fi péssune va afla. Fürul nu vfne,
numaj fze fure, fi fz e z sü n g y e , fi fzé piarzé.
Jeu am venii, k a fze ajbe viaczé* fi maj de
priszoszit szé ajbé,
Én

)
 • (« !> ) «
,4 H

En zioa Prea Szfmtej Troîcze. Maft*

, 28. i f o //7- * 8 ' Sztih.
1 7 vremea acseja: Zi'szé Jszusz Ucsenîcfdor
JL*n
fzéj: Datumifzâu mije toate puterea én Cserju
fi pre péma'ënt. Dreptacseja mergăFnd én-
véczâczi toate L im b ile , botezăenduj p re
jej én Numele T âtéluj, fi a Fiuluj, fi a
Szfaêntuluj Düh : énvéczaend pre jej fzé czie
toate kăete am poruncsft jeu voao. Si jaté
jeu ,ku vôj fzâënt én toate zilele péné la
szfâêrsftul véakuluj,

D o m i n ic a I. p o f t P e rite c . Luc. G ap. 6.

Y; 26'
Dummika /. dupe Rufzdli. Luk, 6. Kâp.
2,6. Sztih,
Ţ?
X l/n vreméà acseja: Z fszé Jszüsz Ucsenicsi-
lor fzéj : Ficzi milosi düpékum fi T a té l
vofztru jefzte. Nu zsudekaczi, fi nu véveczi
zsu d ek a : nu oszâêndlreczi, fi nu véveczi
oszâêndi. ïertâczi, fi fzéva jerta voao: dâczi?
fi fzéva da voao: mélzüré b ü n é , fi éndefzâ-
t é , fi fzkuturâté, fi déaszûpra vérszâëndu-
szé dâvor én Szfnul vosztru. Ke ku acse-
jas mészûré, ku kare veczi m észura, méfzu-
râfzéva voao. <Jaré fi Pxldé le zicsea lor:
Au
 # ( 7° ) 9
A u dôaré poate ducse Ô rb pre Ô rb ? au nu
vor kédéa amâêndoj én g ro ap é? Nu jefzte
Ucsenikul preszte D a sz k al; Jaré tô t fnfzul
éntemçjat va fi, de va fî k a D aszkalul
luj, Jaré cse kâuczi aczapokul én okjul Frâ-
teJuj téu, fi b â ern a, cse je én okjul téu, nu o
fzokotefti? Szau kum poczi zfcse Frâteluj
té u . F r i t e , 14 szé fzé fzkocz aczapokul din
okjul téu : ne v é z lë id tu bâërna cseli dfn o ,
kjul téu? F éczârniçse, fzkoatt? éntâëju bâS-
rna din okjul téu ; fi atuncsi vej kéuta fzé
fzkéczi askia din okjul Frâteluj - téu.

L a Zsoja VercLe. Joan. [6, Kdp , ^6,

( Sztih
i jn vremeà acseja: Zfszé Jszusz kétré
G loatele Zsidovilor : T ru p u l mjeu adevé»
ra t jeszte m âënkâre : fi fzaëngsele mjeu ade-
vérat jeszte beutüré, Csela cse m âênké trü*
pul m jeu, fi béa fzaSngsele m jeu, petrecse
éntru mxne, fi jeu éntru jel, Én cse kfp niau
trimfsz pre mine Pérfntele çsel viu» fi jeu
vijez pentru Pérfntele : fi csela cse mé mien-*
ké prerrune, fi acsela pentru m fn ev a yieczui,
Acsâszta jeszte paëjnéa, kâréa fzâu p o g a -
raët din Çserju: nu düpékum au m aenkat
Përfnczi voftri M â n n é , fi au murit, Csel cse
mâênké pâëjnéà acsâszta, vieçzufva én véàk,
D o m in é
 m ( 7 i ) ®

p o m ïn ic a in fra O c ta v a m C o rp o ris C h ri-

f iti. L u c . C a p . 1 4 . V . 1 6 ,

Jllin vrem ea acseja: Zi'szâu Jszüsz kétré

Fariszéj Pilda acsâszta: O are kare Ôm féku
csfné m a re , fi. kem é mulezi. Si trimfszé
p re Szlüga fza' la csâszul csfnej, fzé zfké
kem âçzilor fzé vie, ké toaţe fz lê n t gâta. Si
énesepuré toçzi énpreûné afzé apéra. Cfel
dintaëju zfszé luj: Czariné am kum pérat, fim
ţrebuje fzé jesz fzéo véz: rogute, fzé m é
ajbi maëntuft. Si altul zfszé : P érék i
de Boj Kurnpératam csfncsi, fi m erg
fzéj iszpiteszk pre jej; ro g u te, ajbimé
maêntuft. Si altul zfszé : Mujere am lu a t,
fi pentru acseja nu pocs veni. Si éntorkTên,.
duszé Szluga fzpüszé acsesztea Dômnuluj
fzéu. Atüncsa ménifnduszé SzţepâSnul Ka-
gzejj ziszé kétré Szluga fza: Jefi kuraënd én
k é ré rile , fi la ulicziie Orâsuluj: Si Cfer-
fitorij, fi Cfüngsij, fi Orbij, fi Skjopij aduj
aiçsa. Si Szluga zfszé: D o a m n e , fékütu-
fzau, kum aj porunçsft, fi énké maj jefzte
16 k. Si zfszé D om nul kétré Szlügé : Jesi la
drû m u ri, fi la éngrédfri : fij fziléafie, fzé én-
t r e , k a fzé fzé umplé Kâfza méa. Jaré zfk
yôao: ké nfcsj unul din Bérbâczi acseja, cse
fzaent kemâczi, cu vor guszta din csfna méa?
D o m in i-
 m ( 7*) m

D o m in ic a 111. p o lt P e n t e c . L u c . C a p . 15,
V . 1.
Dumînika 111. dupe RufzdlL Lük. 15* 1
Kdp. 1. Sztih.
F
JLjn vreméa acseja: Jera apropiinduszé k éi
tré Jfzüsz V âm esi, fi Pékétosi, fzél auzé
p re jel. Si kâërt a F ariszéi, fi Kérturârij
ziklënd : Ké acsészta pre Pékétosi prime-
fte, fi m anlënké ku jej. Si gréi kétré jej
Pilda acsaszta z ik lë n d : Kare om dxntré
v6j avaënd o fzuté de oj : fi de va pierde
una din jele, au nu lâszé csele noao zécsi
fi noao én pusztie, fi mergse dupé csea per-
d u té , péné ova aflà? Si aflăeiiduo , o pune
pre umerele fzâle, bukurlënduszé: fi venind
ak âszé, kéam é Prieteni, fi V ecsini, zikâënd
Jor: Bukuraczivé ku m ine, ké am aflat oaja
mea es -a perduté. Zik vôao : ké asa bukurie
va fi énCsérju de un Pékétôsz, csefzé p o k é -
jafte, kïïEt de noaozecsi fi noao de Dirépczi,
k érô ra nule jeszte de lipszé pokm ija. Szâu
k â re Mujere. avâênd zecse D ra h m e , de va
pierde o D rah m e, au nu aprinde lu m in a , fi
m éturé K a s z a , fi kâuté ku deadinszul, péné
o a fié? Si afïaenduo, k . ' mé P rietenile, fi
V ecsinele, zikâënd: Bukuraczivé ku m ine,
ké am afllat D r a h m a , kâre o perdüszém
Asa
 m ( 73) m
Asa zik voao : bukurie énnaintéà Éngseri-
lor luj D um nezeu de un Pékétofz pokéiti

D o m in ic a IV . p o ft P e n te c . Luc. C ap,
s. y . î.
Dummika IV. diipe Rufzdli. Lük. 5,
, Kàp. 1 . Sztih.
E i n vreméà acseja: Kâênd névéléà mulczf-
méà fzpre Jfzüsz, k a fzé auzé kuvâëntul
luj D um nezéu, fi jel fzta lâëngé Jazérul Ge-
neszaretuluj. Si vézu dôao Korâbi) fztâend
lâengé Jâzer: jaré Peszkârij jesiszé, fi Tzpé-
l a mrézsile. Jaré éntrâend éntro K orâbie,
k a re jera aluj Szim on, lâu rugat pre jel,
fzél deîungse puczinel delà pémâent. Si fe-
zâend, énvécza din Korabie pre mulczxme.
Jaré dupé ■‘ cse éncseté a gréi, ziszé kétré
Szimon : Duo la ad â ën k , fi arunkâczi m ré-
zsiie vôasztre fzpre vâënat. Si réfzpunzfnd
S zim on, ziszé luj : D âszkale , tôaté noaptéà
ofztémndune nimfka nam prinsz : jaré pe
kuvâëntul téu arunkâvoj mrezséà. Si fékâênd
acsâszta, pryiszéré mulczfme m ü ltéd e péfti,
jaré mrezséà lôr fzé rumpéà. Si féküré
fzémn Szocziilor cselor din cséalalté Kora-
b ïe , ka fzé vie fzéle azsüte lôr. Si veni-
r é j fi um plüré am âëndôao K orabiile, kâet
au-
 • ( 74) m
rramaj nüfzé kufunda. ^Kare vezaFnd Szimon
F étru, kézu lâ gsenü>nkele luj Jszusz zikâënd:
Jessi delà m ine, ké om pékétosz fz a e n t,
Dôam ne. Ké fzpâjma él kuprinfzesze pre
fel, fi pre tôczi, kârij jera k u jel, de vaënâ-
réà péftilor, k âre prinfzéré, Jaré azsisderéà
fxpre Jâ k o y , fi pre Joân Fecsori luj Zeve>
déju, kârij jera Szoczij luj Szimon. Si zifzé
Jszüsz [luj Szimon ; Nu te tém e: de akum
oameni vej vâëna. Si trégM nd Korâbiile la
pémaent, leşzaend ţoate? m iàrszéré dupé jel,

P o m in ic a V . p o lî P e n te c . M a th , C ap,
5- 20,
Dümmika V. dupe Rufzdli. M dft. j;.
, Kap, 20, Sitih*
ÎE n vreméà acseja: Zrszé Jszusz Ucsenir
csilor fzéj : De* nu v a éntrecse dreptâţea vô-
asztré maj mult dekïïet a K ë rtu rârilo r? fi a
F a risz é ilo r, nu véçzi entra éntru Émpérér
czija Csérjurilor, Auzitâczi, ké fzâu zisz
çselor dedem ült: Nu ucşide: Jaré csine va
ucsfde, vinovat va fi Zsudekéçzij. Jaré jeu
vé zik voao : Ké tô t csel cse fzé ménie p re
Frâtele fzéu , vinovat va fi Zsudekéçzij. J a ­
ré csine va zfcse Frâteluj f z é u ,R â k a : V u
novat
 # C75 ) #
novat va fi Szoboruluj. Jaré kâre va zicse,
Nebune : V inovat va fi fôkuluj Geéni. Dréj t
acseja de ddcsi darul téu la O ltirju, fi. akolo
czvej aducse am inte, ké F ra tele teu arecse-
va àfzupra ta: lâfzé akdlo D arul teu enna-
intea O ltarjuluj, fi p is z é éntaëju de te én-
pâké ku Frâtele téu : fi atuncsi venind vej
adticse D ârul téu,

D o m in ic a V I, p o ft P e n te ç , M arc, C ap.
8, V , î,
Dwninika VI. dupe Rujicdi. Mark, 8*

vremea acseja : Fiind Gloate multe k u

J s z ü s z , fi ne avâënd cse m â ën k a , kemaend
pre Ucsemcsi fzéj, ziszé ior: Mlle mfje dç
mulczfme: k é jaté de trej zfle r |b d é la^ngé
m ine, fi nu au cse m aenka: fi dej voju léfzà
pre jej fzé méàrgé flémâenzi la kâlza 1er,
vor fzlébi pe kâle; ké unij din traênsi dede-
pârte au venit. Si réfepunszéré luj Ucse­
nicsi rzéj: D e unde éj v a puté'a pre jej csi-
neva fzétura de pâëjne én pufztie? Si éj én-
trebé pre jej: Kâete pâëjni avéezi? Kare zifze-
ré: Sâpte. Si poruncsi miilczimej fzé f i z é p r e
pémâént. Si luaënd csele fipte pâejni, daend _
lâ u d é , le frâênszé, fi dédu Ucsenicsilor fzéjÿ
 H (7*5) #

fzé le ptije énnafnte, fi püfzéré énnaintéa muL

czimej. Si avéa puczxni pefîisôri: fi pre acseja
èj blagoszlovi, li poruncsi fzéj püje énnaui-
te. Si m âënkâré, fi fzé fzéturâré , fi luâré
din férmitürile cse rèmefzesze, sâpteK ôzsni-
cze. Jaré kârij m âën k âré, jera k a la pâtra
tnij: fij fzlobozi p re jej.

D o m i n i c a V II. p o d P e n t e c . M a th . C ap
7- V. 15.
Duminika VU. dupe Rufzdli. M dft. 7.
Kdp. î&.Sztih.
F
.I_jn vremea acseja: Ziszé Jfzüsz Ucsenicsi*
lo r fzéj : Luâczi fzâm a de Prorôcsi min-
csinosi, karij vin kétré voj én Vesmintele
o ilo r, jaré dinléuntru fzâênt L u p i répitôri.
D in rod urile lor éj véczi kunoafte pre jej.
A u dôaré din fz jini kulég Sztruguri, Tzâu din
fzkâj Szmokine? Asa tot pom ul bün büne
poam e fâcse : jaré pomul réu rele poam e
fâcse. Pomul bün nu poate fâcse poam e r e ­
le : mese pomul réu poam e bune fâcse. Tot
p o m u l, cse hu fâcse rod bün, téjaszéva, fi
én fok fzéva arunka. D re p t-a c se ja din poa­
mele lor éj veczi kunoafte pre jej ; Nu tot
csel cse zics^e m ie, Doam ne, D o a m n e , va
entra éntru Empéréczija Cserjurilor: csi cse»
la
 # C77 ) %

la cse fa cse voja Tâtéluj m jeu, kare jeszte

én C sérjuri, acsela va entra éntru É m pé-
réczija Cserjurilor.

D o m in ic a V III. p o il P e n te c . Luc. C ap.

iS . V . i.
Dumùùka VIII, dupé Rufidli. Lûk. 16,
< Kdp, 1. Sztih.
H
X->n vremèa acseja: Ziszé Jszusz kétré U.
csemcsi fzéj P ild a acsaszta; Jera un om b o ­
gat, kârele avéà un D irigétorju: fi acsesz­
ta fu deféjmât la je l, k a kum jar fi riszipit
avuczija luj. Sil kemé pre jel, fij ziszé luj;
Cse acsaszta auz de tine? dé fzamé de Di-
ngetorija ta : K é maj mült nu vej putea fi
Dirigétorju. Jaré Dirigétor/ul zicsea éntru
zine. cse voju ficse: Ké Domnul mjeu ja
regétorija delà mine ? a fzépa nu pocs a
csere mie rusine. Stiu, cse voju fâcse, ’k a
kaend mé voju fzkoate din 'Dirigétori j e , fzé
mé prim easzké én kâszelé lor. Drept-acfe-
ja kem aend kâëte ünul din Detornicsi D ô-
ninuluj fzéu, zicsea cseluj dintaëju: Ku k i ë t
jefti detorju Domnuluj mjeu? Jaré jel ziszé:
a o fzuté de mészüri de ünt de lemn : Si
2 i z e J uj : Primelteczi Szkrifzoareà: Il nümaj
e m fvzi de fzkrije csinzecsi, Apoj altuja
zilzé
 m ( 78) #

zifzé: J a r é tu ku kâét jefti detorju? k are zi.

szé: ku o fzüté de méfzüri de graeu. Ziszé
luj i Jâczi Szkrifzoâréà ta , fi fzkrie optzécsi,
Si léudé Dômnul pre Dirigétorjul nedirepté*
czij, ké énczelepczéfte au fékut: Ke F i i
Véakuluj acsésztlija én N éàm ul lor fzaent
m ij énczélépczi dékâët Fii lurmnej. Si jeu
v é zik voao : fâcseczivé Voao Prieteni din
m am ôna nedireptéczij : k a kâênd vé veczi
fzfâërsi, fzé vé fprimeaszké p r e Vojén Kottü»
filé csele de v ecsi

D o m i n i c a I X . p o f t P e n t e c . L u c . C a p . ip ,
V . 42.
Duminika IX. dupe Piujzali. Luk. iç ,
Kdp. 4 2 . Sitih.
E n vremea acseja ; Kâend fzé apropija J*
fzusz k é t r é Jarufzallm , vézaënd Orâsul , aü
plaënsz de je l, zikâênd : Ké de aj fi ftiüt fi
t u , fi drept éntru acsâszta zi a ta» csele csesz
fzpre pâcse czijè, jâré akum afzkünszé fzaent
dekétré okij téj : Ké vor veni zilele preszte ti>
n e : fi te vor énpreszura pre tfne Vrésmâsi
téj ku fa n e z , fi te Vor énkünzsura: fi te vor
fztrâëngse de toate lăturile: li la pettiaent tî
v o r asterne fi Fecsori téj éntru tfne, fi
vof
 • ( 79 ) #
Vôr lésza éntru tine piatré preszte piatré: pén-
trü ké nu aj fzokotit Vreméà kéutérij taie.
Si éntraënd én Beszeriké j éncsepu a fzkoate
afâré pre cseja cse vindea éntraexlsza > fi ku-
tn p é ra , zikâênd lor: Szkrfsz jeszte: Ké Kâ-
fza méà K âszê de rugécsüne jeszte: Jâré voj
O aczj fékut pre ja peftera Télhârilor. Si
jera énvéczaend én toate zilele én Befzcriké.

D o m in ic a X 4 p o fî P e n te c . L uc, C ap. ig±

V , 9.
Dummika X . dupe Puifzali. Luk- 13,,
s Kdp. g, Sztih,
! E n vreméà acseja i Ziszé îfzusz kétré Unij
kârij fzé rtédézsduja éntrü fzfne k a fi Direp*
czi, fi deféjma pré âlczi* Pilda acsâsztaî Doj
oameni méàrfzéré én Befzefiké fzé fzé rôagse:
Ünui jera FariszéUj fi âltul Mitârnik* Fari-
fzéul fztaënd * asa izé tuga éntru fzfne .* D o ­
amne m ulczém észkuczi, ké nu fzlent k a cfé-
jalâlczi oamèni: Zsehuitori, nedirépczi, kur-
vâri: ka il acseszt M ftârnik: Pofztészkumé
dedoaôri én fzéptémaëné: daü a zecséà din
tôate kaëte am. Si Mitârnikul dedepartt fztlend
nu vréà nicsi okij fzé rédfcse kétré Cserju’
êsi és b étsà pieptul fzéu, zikaend ; Dôam ne

«i
 m c 80 ) #

fîj milofztxv mie pékétoszuluj. V é zik voao:

pogorituszau acsészta maj éndireptât én ka-
fza fza, dekâêt acsela: k é tot csela cse fze
énnalczé pre Tzine, plekârzéva: fi csela cse
fzé pléaké pre fzine, énnélczâszéva.

D o m in ic a X I. p o f t P e n te c . M a rc . C ap.
7. v . 13.
Dumînika X L dupe RufzcdL Mark. J.
Kap. 1 3 . Sztih.
E n vremea acseja: Jesi'nd Jszusz depe hcu
t ire le Txruluj veni prin Szidon la M area
Galiléului prin mizslokul botârélor a DeKapo-
léuluj. S j ad u k luj un S z ard , fi un M ut
fii ruga pre jel, k a fzés pûné m âëna pre jel.
Si luâëndul pre jel din mulczime de oszebi,
es bégé degsetele fzâle én urekile luj^ ii
fskupind, aünszé lim ba luj. Si k e " ^ en
szpre C sérju, fzuszpiné, fi ziszé. luj:
cse jeszte deskidete. Si numaj dekaet lze
4eskiszéré Urékile luj, fi fzé dezlege lege-
tu ra lxmbij luj, fi gréja dirépt. Si porun-
csi lor, ka niménuja fzé nu fzpuje. îa re
ku kaet le poruncsea maj mult, ku ataeta maj
vlërtôsz veszt^i: fi ku ataeta maj mult fze
mixa
 # ( 8i ) #
m ira, zfküênd: T oate bine au fék u t: fi pre
Szürzi jau fékut fzé au zé, fi pre Muczi fzé
gréjafzké.

D o m in ic a X ll. p o f î P e n te c , Luc. C ap.

10. y . 23.
Dumînika X II. dupe Rujzali. Lük. 10.
* Kâp. 2q. Sztih.
17
U j n vreméa acseja: Zxszé Iszüsz kétré U -
csenicsi fzej: ferfcse de okij, kârij véd csele
cse voj vedeczi. Ke zfk v ô a o , ké mulezi
P ro rô c s i, Il Kraj au vrüt fzé v â z é , k âre yof
le vedeczi, fi nu vézüré: fi fzé auzé, k âre
le auzfczi, fi nu auzfré. Si jaté un Legsui-
îorju fzé fzkulé ifzpiü'ndul pre j e l , fi zikâënd :
D â sz k ale, cse voju fâcse, fzé mo fteneszk vi-
âcza de vécsi? Jaré jel zifzé luj: É n L egse
csej fzkrisz ? kum csetelti? Jaré jel réfzpun.
zfnd zfszé: Jubefte pre D om nul Dum nezeul
téu din tôaté inima ta, fi din tôt Szufletu! téu ,
f1 din tôate vâertute'a t a , fi din tôt kugsetul téu
fi pre Aproapele téu ka fi pre tfne énszüs. Si
ziszé iüj: D irept aj réfzpünsz: ?csâszta fé, fi
vej fî vfu. Jaré j e î vraend fzé fzé éndreptéze
pre fzfne énfzûs, zfszé kétré Jfzusz : D a ré
csfnej A proapele mjeu. Jâré Jfzufz kéutâënd
en fzüsz, zfszé: O are k âre ôm pogoréa de»
F la
 m ( s» ) m
laJeruszalnh én Jerihôn, fi kézu én T é lh a ri,
kârij lâu fi. zsehuit pre jel : fi rénindul Fzé
düszéré, lészâëndul maj morţ. Jaré fzé én.
taëmplé, ké fzé pogoréà un Preot p e a c s é a k â -
le : fi vézaëndul pre acsela, treku pre laëngé
jel. Azsisderéà fi un Levit, kaend je ra p e la e -
ngé acsel l ô k , fi vézaëndul pre acsela, treku.
Jaré un Szamariéànn venind pre k â le , fzoszi
la jel: fi vézaëndul, éj fu mile de jel. Si apro-
piinduszé leg érân ele lüj, turnaënd pre jale unt
de lé m n , fi v in, fi ponâëndul pre jel pe d o -
bitokul fzéu, düszulau én g ra sd , fij purté de
grfzse. Si a dôao zi fzkôaszé dôj b â n i , fij
dede G â z d i, fi ziszé: Pôartéj de grizse : fi orj
ku kâët véj keltui maj m ult, jeu, kaënd mé
vôju éntôarcse, éczi voju pléti czfje. D aré
kârele din csej trej fzé p âre czfje fzé fie
fôszt Prieten cseluja, cse kézu én Télhari?
Jaré jel ziszé : Kârele féku milé k u jel. Si
ziszé Jszusz lüj: P â sz é , de fé fi tu azsizs-
deréà.
D o m in ic a XIII. p o ft P e n t e c . L u c . C a p .
17. V . 1 1 .
Dummika X III. dupe Rufzdli. Lûk. 17.
, Kdp. 1 1 . Sztih.
Th '
JL_jn v r e m é à acseja: Kaend mergsa Jfzüsz
én J e r u s z a h 'm , trecséà prin mizslôkul Sza*
marijej
 m c 83 ) 9

m arijej, H a Galiléj. Si kaend éntra éntruft

S z ât, éi éntaêmpinâré pre jel zecsé Bér-
bâczi fztrikâczi, kârij fztétéau dedepârte.
Si rédikâré glâsz, zikâènd: Jszüszé Envéczé-
torjule, milueftene. P e kârij kum éj véza,
ziszé: M ergseczi, arëtâczivé pre voj Preo™
czilor. Si fu, kâênd m egséa, fzé kuréczf-
ré. Jaré ünul din trâënsi, kûm v é z u , ké
fzâu k uréczit, fzé énturné, ku glâsz mâre
fzlévfnd pre DumneZéu, fi kézu ku fâcza
la picsoarele luj, mulczémînd: li acsészta
jera Szamarinéàn. Jaré Jfzûfz részpunzfnd,
ziszé: Au nu fzé kurécziré zecse? fi nôao
undesz? Nu fzé aflé, kâre fzé fzé éntôar-
n e , li fzé de fzlâvé lüj D um nezeu, féré nû~
maj acsészt Sztrefn. Si ziszé lüj : Szkoalë
de pâfze : ké kredlncza ta te mâentui pre
tfne.

D o m in ic a X IV . p o lt P e n te c . M a th .
C a p . 6 . Y . 524*
Dummika X IV . dupe Rufzali. Maft. 6>
( Kdp - 2 4 . Sztih.
E n vremea acseja ; Zfszé Jszusz kétré Ucfe-
mcsi fzéj: Nimenea nu pôate la doj D ôm ni
fzlugsi. Ké fzâu pre ùnul v a uraë, fi pre
Gselelâlt él va jubi : fzâu pre unul va czineà,
. F & li
 m ( 84) #
fi pre cselalâlt nul va fzokoti. Nu putec2|
fzlugsi fi luj D um nezéu, li luj Mamriion,
Drept-acseja zik v o a o , nu vé grizsiczi de
viâcza v ô a s z tré , cse veczi m a ë n k a , nicsi de
trüpul vôfztru, cse veczi énbréka. A u nûj
maj mult Szûfletul dekaët h râ n a , li trüpul
dekâët vesm intele? Kéutâczi fzpre pâszérile
Csérjuluj, ké nu fzâméné, mes Izecseré,
nies adüné én zsfgnicze: fi T âtêl vôsztru
csel cserészk le hrénefîe pre jele. Au nu
fzâënteczi voj maj alesi dekâët jele? D aré
csîne dintru vôj fzokotind, pôate fzé adâo-
gse preszte Sztâtul luj un kôt ? Si de ve­
sminte cse vé grizsiczi ? Szokoticzi krinij
kâêmpuluj, kum krészk: nu lu k ré , nies tôrk.
Jare _zik voao, ke nies Szolomôn éntru tô-
até f z ü v a fza nu au fôszt é m b rék â t, ka ü-
nul dintré aeséstéà. Jaré de jârba kâëm-
puluj, kâre asztézi jeszte , fi m iëjne fzé a-
rünké én kuptôrju, Dumnezéu asa ém b râ k é :
ku kâët maj mûlt p re vôj puezin kredin-
csôsi? Decsi nuvé grizsiczi, zikâënd: Cse
vôm mâenks., fzâu cse vôm b ea, fzâu ku
cse ne nevom ém bréka? Ké tôate acsefztea
JLimbile le kâute: ke ftije T â té l vôsztru, ké
tôate acsesztea vé trébujeszk. Pentru - acseja
kéu-
 m ( 85 ) m
îiéutâczi maj éntaëju Empéréczfja luj Dum-
nezéu, il direptâtéà luj: iî tôate acsesztéà
fzé vor adâogse vôao.

D o m in ic a X V . poU P e n te c . L u c . C ap»
7. V 11.
Dummika XV. dupe Rufzali. Luk. 7 .
Kap. 1 1 . Sztih.
vreméà acseja: M ergsa Jszüsz én O-
r â s u l , cse fzé kéamé N am : fi m ergsa ku
jel Ucsenfcsi lû j, fi. mulczime mûlté. Jâré
kâênd fzé apropia kétré pôarta O râsuluj,
jaté fzé fzkotéa afâré vin m ort unul néfzkut
Fful Mûmej fzâle: fi ja Véduvé jera: fi din
O ras mûlté mulczfme ku dlênsza. Pe kâ-
réa kâênd o vézu D ôm nul, fékaëndujszé mi-
lé de ja , zfszé jej: Nu plaêngse. Si fzé a-
propije, fi fzé atfnszé de fzikriu. ( Jaré cséja
csél ducse'à, fztétûré ) Si zfszé: Vojnfcse,,
czfje zfk, fzkôaiéte. Si fzé fzkulé m ô rtu l,
fi éncsepu a grèi. Sü dede pre jel Mûmej
fzale. Jaré pe tôczi éj kuprinszesze frfka
fi fzlévéà pre Dumnezeu, zikâênd : Ké P ro-
rôk mare fzâu fzkulât éntru nôj : fi kum ké
Pum nezéu au fzokotft pre Norodul fzéu.

D o m in i-
 m (.8 6 ) m
Dominica XVI. polt Pentec. Luc. Cap.
14. V. 1.
Dumînika X V I. dupe Rufzali. L uk 14.
Kâp. 1. Sztih.
17
J_jn vreméa acseja: Kaend entra Jszusz en
Kâsza unuja din Boerij Farifzéilor fzâëmbé-
té fzé ménâëncse pâFjne, 11 jej ej lua
de fzâma. Si jaté un om bôlnav de Hi-
dropiké énnafntéa luj. Si részpunzfnd
Jszusz zfszé kétré JLegsuitôri, fi Fariszéj,
zikâënd: Au fzloboduj Szâëmbéta a vin*
deka? Jaré jej téküré. Jaré jel apukâên-
dul él vindeké pre jel, fil léfzé. Si rész-
punzmd 1e r , zfszé: A kéruja din voj aszf-
n u l, fzau boul va kédéa én fâëntâêné, au
nulva fzkôate nûmaj dekâet én zi de fzâê-
mbété ? Si nu putûré fzéj részpunzé luj la
acsefztéà. Jare fi kétré kemâczi zicséa P il­
d e , luaênd aminte, küm fzé aléagé fedérile
csele dintâëju, zikâënd kétré jej: Kâend vej
fi kemât la nunté, nu fedea én lokul csel
dintâëju, ka nu kûmva fzé fie kemât altul
maj csinfztft dekâët tfne : fi venind , kârele
fi pre tfne, fi pre acsela lau kemât., fzé zf-
ké czfje: D é lokul acsésztuja: fi atüncséa
ku ruslne fzé éncsepi a czinéa lôkul csel
maj depe urmé. Csi k lën d vej fi kem ât,
mergsi
 $ ( 87 ) #

m ergsi, fi fezi én lôkul csel maj depe u rm é,

ka kïïëndva veni csela cse téàu kemât, fzéczi
zi'ké czije: Prietene , mütété maj fzüsz. A*
tüncsi écz va fi csmszte énnafntéà cselor cfe
fed ku tine: Ké tôt csel cse fzé ennâlcze pre
fz in e , fzmerfszéva : lî cséla cse fze fzmere-
fte, énnélczâfzéva.

Dominica X V II. poil Pentec. Math. Cap.

22. V . 3 5 .
Dumuiika XVII- dupe Rufzdli. M oft .
f 22. K dp. 35“. Sztih.
î j i n vremea acseja: Venire la Jszusz Fari-
széi: fil éntrebé pre jel unul din jej fîiutorju
de L e g s i, ifzpitindul pre jel: Énvéczétôrju-
l e , kare je porünké mare én L eg se? Jszüfz
zifzé luj: Jubefte pre Domnul Dumnezeul teu
din toaté inima ta , fi én tôt fzüfletultéu, fi en
toaté nuntéa ta. Acsâsztaj maj m are, fi cséà
dintaeju porünké* Jaré a dôao aszemenêa
acséstija: Jubefte pre Aproapele t é u , ka
fi pre tine énszüs. Entra acseszte dôao po-
rüncsi tôaté L egsa fzé kuprlnde, fi Prorô­
csi. Jaré fan d adunâczi F ariszei, éj éntrebé
pre jej Jszüsz, zikâênd: Cse viszé pare vô ­
ao de Hrisztôsz ? al kûj Fiu jeszte? Zisze-
ré lüj : David. L e ziszé lôr : Asa dare D a-
 # ( 38 ) #
vid éntru Duhul kutn él keamé p re jel Domn,
zikaend: Ziszé Domnul Dômnuluj mjeu, fézi
dea direapta m é a , péné voj püne pre Vré-
smâsi téj fzkâon picsoarelor tale? Drept-
acseja dâké David él kéàmé pre jel Domn ,
küm jefzte Flul lüj? Si m'me m'csi un ku .
vaent nu putéà fzej réfzpünzé lüj: nxcse ku-
teza cşxneva dxntracseja zi al maj éntrebà
pre jel.

Dominica XV111. poil Pentec. Math. Cap.

9. V. î*
Duminika X V III. dupe Rufzdli. M dft ;
, g. Rdp. 1. Szti/i.
I-^ n Vremea acseja : Entraënd Jfzüsz én K o-
r a b ie , treku^fi veni én Csetâtea fza. Si ja-
té éj aducsea lüj un Szlebénôg zékâënd én
pat. Si vézâènd Jszusz kredx'ncza lo r , zi­
szé Szlébénoguluj: Fij ku néd esd e, F n ile,jar-
îéczffze^ czfje pékâtele taie. Si jâté üni dintré
Kérturari zxszéré éntru fzx'ne : Acsészta blâ-
fztéme. Si kâênd vézu Jlzüsz kügsetele 16r,
ziszé: Pentru cse kugsetâczi rele éntru ini­
m ile voasztre? Cse je maj lézne a zxcse ?
Jârtéczxszé czfje pékâtele taie, fza'u a zfcse:
S zk oa lé, fi ümblé? Jâré ka fzé fticzi, ké
Fiul omenészk are putere pre pèm iênt
a jerta
 • e s o m
a ierta pékâtele, atuncsi zifzé Szlébénogm-
îuj : Szkoaléte , rédlkéczi patul t é u , fi te du
«ii kâsza ta. Si fzé fzk u lé, li merfzé en
kafza fza. Jâré vézâènd mulczlméà fze
tem û ré, li fzlévlré pre D u m n ez é u , kârele
au dât putere ka acseja oamenilor.

Dominica XIX. poft Pentec. Math. Cap.

22. V. 1.
Dummika X IX . dupe Rufe,ali, M à ft .
f 22. Kdp. i. Suih.
T^in vremea acseja: Ziszé Jszusz ketre
Mâj - inâri P op ilor, fi kétré Fariszéj én PI-
l d é , zikâênd: Afzemenitufzau Émpéréczlja
Cserjurilor ünuj om É m pérat, karele au fe-
kut nunté Ffuluj fzéu. Şi mïïêne Szlugsile
fzâle fzé kem e pre cséj kemâczi la nunte,
fi nu vrüré fzé vlje. Jaré trimlszé pre alte
S zlû gsi, zikâênd: Zicseczi kemâczilor: Jâté
prâênzul mjeu gétltam, zsüncsi mjej, fi oa-
réle fzâent zsungiâte, fi toatesz gâta: ve-
niczi la nunté. Jâré jej nu bégâré fzâmé:
li merszéré althl la czârina fza , jare altul
la negoczitorlja fza, jâré csejalilczi prinfze-
ré pre fzlügsile luj, fi batsokorlczi ej omo-
rlré, Jaré Krâjal auzind fzé meni je : fi tri"
miczlnd
 » ( s» ) m
miczfnd Ôafztëà fza, potopi pre Ucsigâsi a„
cséja, fi Orâsul aprinszé. Atüncsa zfszé
Szlügsiior fzâle : Nünta ku adeverit gâta
jeszte, dire kârij jera kem âczi, nu füré de-
fztôjnicsi. Drept - acseja jesfczi la jesfrile
k èilo r, fi pe orj - kârij veczi afla, kemâczij
la nünté. Si jesind fzlügsile lüj la kéj,
fztrlënszéré pre tô c z i, kâêczi aflâré, rëj, fi
btinj : fi fzé umplu nûnta de Ôafzpeczi. Jâré
Krâjul entré fzé vâzé Ôafzpeczi, fi vézu a-
feolo pre un om ne émbrékât én Vesminte
de nünté; Si zfszé luj.- Prietene, kum aj én-
trâtafcfane avâënd Vesminte de nünté? Jâré
jel amuczi. Atüncsi Krâjul zfszé Szlügsiior:
Legaenduj luj m Sënile, 11 picsôarele, arun.
kaczil en éntunerekul csel dinafâré : akolo
va fi plâëngsere fi fzkaerzsnfréa dfnczilor,
Ké mülczi fzâênt kem âczi, jâré puczfni alési.

Dominica poft Pentec. Joan. Cap.

XX.
4 . V. 46.
Dummika X X . dupe Rufzdli. Joân. 4 .
, Kdp. 4 6. Sztili.
f i n vremea acseja: Jera oare kârele Kréi-
sô r, al këruja Fiu bol^à én Kapernaum.
Acsészta auzfnd, ké Jfztisz ar veni din Ga-
liléja, fzé düszé la je l, fi fzé rugé de jel,
ka
 # Ç 9 0 9

Ka fzé fzé pogoarè, fi fzé vindecse pre Fîul

luj, ké jera fzé môaré. Drept-acseja zisze
Jszusz kétré jel: D e nu véczi v e d e a Tzemne,
fi minüni, nu kredeczi. Ziszé kétre jel Krei-
sôrul: Dôamne, pogôaréte, m a j - naxnte cse
jnôare Fiul mjeu. Zisze luj Jszusz. P â s z e ,
Fiul téu tréjefte. Ômul krezu kuvâéntulu],
kârel ziszé luj Jszusz, fi mergsa. Si jate
jel pogoraêndusze, Szlügsile él éntimpinare
pre je l , fij fzpüszéré zikaend: ké Fiul luj
tréjefte. Decsi éj éntreba pre jej, én cse
cfâsz jau fôszt maj alinat. Si ziszére: ke jeri
la fâpte cfâszuri lâu lészât frigurile. D ecsi
kunorzku T â té l, ké acsel crisz jera, éntru
kârele au zisz luj Jszusz : Fiul téu trejefte:
fi krézu dâenszul, Ii toate kâsza luj.

Dominica XXL poli Pentec. Math. Cap.

i8- V. 23.
Dumînika X X I. dupe Rufzotli. M aft. 18*
kap. 23. Sztih.
l l j n vremea acseja: Zisze Jszusz ketr^. U
csenicsi fzéj Pilda acsâszta: Aszeménâtu.
szau Émpérécztja Csérjurilor ku ômul Etn-
pérât, kârele vréa fzé trâgé fzâma ku Izlu»
gsile fzâle. Si kâfend éncsepu a trâgse fza-
m a , iszé addszé luj un detôrnik ku zecse
mij
 i (90 i
mij de taîânezi. Jaré ne avăend de unde
fzéj deje, poruncsi Dom nul luj, ka fzé!
văenze pre jel, fi pre M ujeréaluj, fi pre Fe-
csori, fi toaté avuczfja, fi fzéj pléteaszké.
Jaré kézâênd fzlüga acséla él ruga pre jel
zikaend : JEndelüngséczi ménfja preszte mi­
n e , fî tôt eczi vôju pléti. Jaré milosztfvfn-
duszé D om nul Szlugsij acseja, él fzlobozi
pre je l, fî detorfja jo jerté luj. Si jeffnd
fzlüga acseja aflé pre ünul din fzocziile fzâle,
kârelej jera luj detôrjuku o fzüté de dinâri, fi
czinâëndul él fzugruma, zikaend: Pléteflemi
csém jefti detôrju. Si acsela dinpreüné ku
jel Rôb kézâênd la picsoarele luj él ruga
pre jel zikaend: Endelüngéczi ménfja preszte
m in e, fi tôt eczi vôju pléti. Jaré jel riu vru,
csi él düszé del bégé én tém n iczé, péné
va pléti detorfja. Jare vézâSnd csej dinpre­
üné R obi csele cse fzé éntâêmpla, fzé én-
trisztare fôarte. Si venfré, fî fzpüszéré
Domnuluj fzéu tôate cselea t s e fzâu fékut.
Atuncsi el keme pre jel Dômnul fzéu, fîj
zfsze luj: Szhigé vikléané tôaté detorija o je-
rtaju czfje, de vreme cse maj rugat: Au nu
czfszé kédéà czfje fzéczi fie mflé de cfel
cse je énpreüné ku tfne R ô b , küm fi mje
STieau foszt mfle de tfne? Si ménifnd uszé
Dômnul lu j, él dede pre jel muncsitôrilor,
péné
 S ( 93 ) #
péné va plêti tôaté detorija. Asa H T âtéi
mjeu csel Cserészk va fâcse v ô a o , de nu
véczi jerta fîelte - kârele Frâteluj fzéu din
inimile vôasztre.

Dominica XXII. poft Pentec. Math. Cap.

22. Y. 15.
Duminika X X II. dupe Rufzali. M a ft.
, '22. Kdp. 15. Sztih.
tin vreméa acseja: M erglênd Farisze'i
îzfât féküré, ka fzé prinzé pe Jszusz én ku-
vâënt. Si trimit la jel Ucsenicsi fzéj ku Je-
rôdiâni, zikâênd : Envéczétôrjuîe, Itim, ké
drépt jefti, fi kâiaa luj D um nezéu éntrru
adevér o érivéczi, li nücz je grizse de csfne-
va: ké nu kâuczi la fâcza Oamenilor: Drept-
acseja fzpünene n ôa o, cse czfszé pâre, kâ-
deszé a da dâzsde Empérâtuluj, au ba? Jâ-
ré Jszusz kunoszkâënd viklesügul lor, ziszé:
Cse mé iszpitfczi Féczârnicsilor ? Arétâczim
b in u l dézsdij ? Jaré jej êj aduszéré luj un
ban. Si le ziszé lor Jszusz, A l küj jeszte
ki'pul acsészta, fi fzkriszôaréà. cse je pre
jel ? Zlfzéré luj : A Keszârjuluj : Atüncsa
jel le ziszé lor. D âczi daré aie Keszârju­
luj , Keszârjuluj, fi aie luj D u m n ezéu , luj
Dumnezéu,
Domi-
 # (9+> m
Dominica X X III, polt Pentec. Math
Cap. 9. V. 13.
Dummika X X III, dupe Rufeali. M aft
f ÿ, Kdp. 13. Sztih.
f j n vreméa acseja: Gréfnd Jszusz kétré
Gloate, jâté veni un Bojerju, fi fzé énkina luj,
zikăend : D o a m n e , fata méci aküs muri: Csi
vfu é, püne mâêna ta p r e s z te ja , fi va én-
vija. Si fzkulaênduszé Jszusz, mergsa dupé
je l, fi. Ucsenfcsi luj. £ i jâté o Mujere, ké-
rijaj kura fzăengse de dojszprézecse ani, fzé
apropie din dérépt, fi fzé atxnfzé de poale,
le Vesmlêntuluj luj. Ké zicséa éntru fzine:
D e m é vôju atfngse numaj de Vesmâëntul
luj, m é voju mâentui. Jâré Jszüsz éntor-
kâënd usze, fi vézâënduo ziszé: Enkredete,
F â t é , kredxncza ta te mïïêntui pre tfne. Si
din csâszul acséla fzé mâëntui Mujeréà. Si
venind Jszusz én kâfza Bojerjuluj, fi vézâënd
Flujerasi, fi Norodul gâëlcsevindufzé, zicséa:
D â cziv é én lâturi, ké nuj môarté Fâta, csi
doarme. Si él râëszéré pre jel. Si fzko-
ezindufzé Norodul a fir é , éntré, fi o apuké
de m â ê n é , fi fzé fzkulé feţişoara. Æi jessi
v esztéàacsâsztapreszte tôt pémâêntulacsela.

Domi-
 0 ( 95 ) #
Dominica X X IV . & ultima poft Pentec.
Math. Cap. 24. V. 15.
Duminika X X IV . f i csea maj depre ur­
me dupe Rufzdli. M a ft. 24. Kdp. 15.
, Sztih<
17
JLjii vreméà acseja: Ziszé ïszüsz Ucseni-
csiior fzéj : Kâênd veczi vedéa fzkâerba pu-
sztiirej, kare fzau j>reit prin Dâniil Proro-
kul, Iztâênd ë« iôkul csel Fzfaênt: Csela
cse csetefie, Fzé énczeieàgè: Atuncsi, csej
cse Fzâênt én Judea, Fzé fugé la munczi :
Si karele éj én p ô d ; Fzé nuszé pogoare a
luà cséva din kâsza luj : Si kârele éj la
Holde, Fzé nuszé éntôarne Fzé je V esm âen-
tul Fzëu. Csi vâj cselo r, cse au én pâënte-
c se , Fi cselor cse apléàké éntru aeseléà zi­
le. Csi rugâczivé, ka Fzé nu fie füga vôasztr®
Jârna, Fzau Szâêmbéta. Ké atuncsi va fi
nevôje mâre, kare din éncsepûtul Lumij nau
fôszt péné a k u m , nicsi nu va fi. Si de nu
Fzir fi Fzkurtât zilele aeseléà, nu Fzâr
mâêntui tôt trupul: csi pentru csej aîési Fzé
vor fzkurta zilele aeselëà. Atuncsi de va
ziese vôao csineva : Jâté aicsi je Hrisztôsz
fzâu kolëà: Fzé nu kredeczi, K é feévor
Fzkula Hrisztosi mincsinési, fi Prorôcsi min-
csinôsi
 ^ C 96) #

csinôsi : II vor da fzemne m ir i, fi minünî^

asa, kaët fzé fzé énsale £ de va fi kuputin-
czë ) li cséj alesi. Jaté maj nain te vé fzpu»
fzéj vôao. D ecsi de vor zicse vôao: Jaté
én pusztije jeszte, nu jefireczi : Jâtè én ké-
m éri, nu kredeczi. Ké prekum fulgserul jâ-
szé delà Részérft, fi fzé arité pén la apüfz:
A sa va fi fi venirea Fiuluj omenészk. Ori
tinde va fi Sztâërvul, akolo fzévor adunà fi
Vtilturij : Jâré numaj dekâet dupé fzkâërba
zilelor a csélo ra , Szoarele fzéva éntuneka,
fi Luna ntisva da Lumina fza , li Szteleje
voi kedea din Csérju, li puterile Cserjuluj
fzévor kléti * Si atuncsi fzéva aréta fzémnul
Ffuîuj omenészk pe Csérju: li atuncsi vor
plaengse tôate Neamurile pémïïêntuluj, fi vor
vedéa pre Fiul omenészk venind én Nôri
Cserjuluj ku putere multé, fi fzlâvé. Si
va trimite pre Éngseri fzéj ku trim bicze,
fi ku glâsz m âre, fi vor aduna pre alesi luj din
patru vaenturi, delà mârgsinile Cserjurilor
péné la mârgsinile lor. Jâré delà pomul
Zmokmuluj énvéczâczi Pildé: Kaënd va fi
mlédicza luj m ô a le , fi frunzele részérite?
fticzi, ké je aproape vâra; Asa fi voj, kâënd
véczi vedea acsesztea tôa te, fzé fticzi, ké a-
prôâpe jeszte de use. Amin vé zik v ô a o :k én u
va trecse N eam ul acsészta, péné nu vor fi
tôate
 # C 97 ) $

tôate a c s é s z t é à , C sé rju l, fi p é m ie n tu l vt>£

ir e c s e , jaré kuvfntele m ê le nu vor trecse»

Evangélie pe Szerbetori.
La Szfaentul Andréj. M aft. 4. Kap,
f 18. Suih.
J Ë n vreméa acseja; Ümbiâênd Jszusz pe
lâëngé Mâréà Galiléj, vézu dôj Fraczi, pre
Szfmon ,c s e fzé kéàmé Pétru, fi pre Andréj
Frâtele luj, arunkâënd mrezsa én M are,
( ké jera Peszkari ) fi ziszé lôr: V eniczi
dupé mine* fi vôju facse pre vôj a fi Pesz­
kari de ôameni, Jaré jej numaj dekâët lé-
szaênd m rézsile, méàrszéré dupé dlenszuk
Si mergaënd de akôlo, vézu alczi dôj Frâczi,
pre Joan aluj Zevedéju, fi pre Joân Frâte-
le luj, én Csfn ku Zevedéju T â tél lô r , to-
kmrnd m rezsile fz â le , fij kem é pre jej. Jiré
jej éndâté lészaend m r é zsile , fi pre T i t é i
fzéu, méarszéré dupé jel.
% r'-i
La Zemiszlirea Majcsij Precsèsitej;
M aft. 1. Rdp. 1. Suih.

Ï v â r t é a Nâlterij luj Isoliez Hrisztôsz F£ul

luj D a v i d F x u l luj Avraâm. Avraâm au
G '
 m ( 98 ) #

nészkut pre Jszâak. Jaré Jszâak au néfzkut

pre Jâkov. Jâré Jâkov au nészkut pre Judaj
fi pre Frâczij luj. Jaré Juda au nészkut pre
F âresz, fi. pre Zâra din Ftim ar, Jâré F â ­
resz au nészkut pre Jeszron. Jâré Jeszron
au nészkut pre Arâm. Jâré Arâm au né~
szkut pre Aminadâv. Jâré Am inadâv au
néfzkut pre Naszôn. Jâré Nâszon au nész­
kut pre Szalmon. Jâré Szalmon au nész­
kut pre V o osz din Rahâv. Jâré V o o sz au
nészkut pre Ôvid din Ruft. Jâré Ôvid
au nészkut pre Jeszej. Jâré Jeszej au
néfzkut pre D âvîd Émpérâtul. Jâré Dâvid
Em pérât au nészkut pre Szalamon dintra
cséja, kâréa au fôszt a Uriéj. Jâré Sza­
lamon au nészkut pre R ovoâm . Jâré R o ­
voâm au nészkut pre Avia. Jâré Avia au
nészkut pre A sza. Jâré Afza au néfzkut pre
Jofzafât. Jâré Jofzafât au néfzkut pre Jorâm.
Jâré Jorâm au nészkut pre Ozia. Jâré Ozia au
néfzkut pre Joâftâm. Jâré Joafîâm au nészkut
pre Ahâz. Jâré A hâz au nészkut pre Jeze-
kia. Jâré Jezekia au nészkut pre Manaszi.
JâréM anâszi au néfzkut pre Amôn. Jâré Am-
6n au nészkut pre Jôszia. Jâré Jôfzia au néfz­
kut pre Jehôüia, fi pre Frâczij luj éntru muta­
rea Vavilonuluj. Si dupé mutâréà Vavilonuluj
Jehônija au néfzkut pre Szalâftiil. Jâré Sza-?
laftiil
 & (99) #
Iaftiil au nészkut pre Zorovâvel. îâré Zoro-
vâvel au nészkut pre Aviûd. Jâre A viüd
au nészkut pre Jeliâkim. Jaré Jeliâkim au
nészkut pre Azôr. Jaré A zor au nészkut pre
Szadok. Jaré Szadôk au nészkut pre Akim-
Jaré Akûn au nészkut pre Eliüd. Jâre E li-
ud au néfzkut pre Jeleâzar. Jaré Jeleâzar
au nészkut pre Matftân. Jaré Matftân au
néfzkut pre Jâkov. Jaré Jâkov au nészkut
pre Jôszff Bérbâtul M âriej, din kârea fzâu
nészkut Jszusz, kârele Fzé kéàmé Hrisztôsz.

La Szfaentul Ftôma, Joan. 20. Kap*

24. Sitïh.
E n vremea acfeja: F tô m a ûnul dincséj dôj~
fzprézecse, cséla cse fzé keamé G sâ m é n ,
nu iera ku jej, k lê n d au venit J s z u s z . DécU
éj ziszéré luj csejalâlczi Ucsenicsi : Vezutam
pre Dômnul. Jaré jel ziszé lor: D e nu voju
vedea én maenile luj fzémnul kujelor, fi fze
bâg degsetul mjeu én lôkul kujelor, fi fze
puju mâêna méa en koaszta luj, nu vôju krede„
Şi dupé ôpt zfle jâré jei>a Ucsenicsi ^ « l e -
untru, fi Ftôm a ku jej. Veni Jszusz U lileti-
fnd énkujâte ; fi fztétu én m izslôk , fi ziszei
Pâcse vôao. Apôj ziszé Ftomej: A dé de­
gsetul té 11 alcfa, fi vezi mâênile m e le , fi *■
G * **
 S c 1 0 0 ) 0

dé măena t a , fi o bâgé én kôafzta méa: fi nu

fi nekredincsôsz, csi kredincfôfz. Részpdn-
szé F tô m a , fi zifzé luj: D omnul mjeu, fi D u ­
mnezeul mjeu. Jfzufz éj ziszé luj: K écsim é vé-
zus F tô m o , krezusi: fericsxczi cseja, cse
nâu vézut, fi au krezut.

La Numele luj Jfijih haute EvangéLia la Te-

A >
jerea emprezsur. Pag. i l .

La Ohratyéna Szfâentuluj Pavel. M aft.

% 19. Kdp. 27. Sztih.
jE n vrem éa acseja: Ziszé Pétru kétré 1-
szusz: Jâté nôj am léfzât to ate, fi am v e ­
nit dupé txne: Décsi dâré cse ne va fi nô-
a o ? Jâré Jszusz z iszé lor: Amin zik v ô a o ,
k é vôj c fé j, kârij aczi venit dupé m in e, la
nâftereà cfea de iz n ô u , k lend va fedéà F i­
ul omenészk én fzkâonul fzlâvej fzâle, fedéà-
veczi fi voj fzpre dôaszprézecse fzkâone, zfu-
dekâënd csele dôaofzprézecse Néàmuri aie
luj Jszrail. Si tôt, karele és va léfza K â s z a ,
au Frâczi, au Szorôx'ile : au pre T âtél fzéu,
au pre M üma fz a , au Mujeréà, au Fecfôri,
au Czârinile péntru nümele m jeu, énszutit
va lua, fi viaeza vec&mké va mofteni.

Jfl
 S ( 101 ) #
Jn Purificatione B. V . M,
La Entrdrea en Reszerike a Majcsij
Precsesuij. Luk. 2. Kdp. 22. Sztih.
V?
■L jn vremeà acseja: D upé cse fzé émplinî-
re zilele kuréczenijej a Marijej, dupé Le-
gsa luj M ojszi, düfzéré pre Jszusz én Jera-
szalim , ka fzél arâte énna'fntéà Domnuluj „
prekum je fzkrisz én Legsa Domnuluj : Ké
tôt cse je parte; bérbétéàszké, néfzkut din-"
taëju, Szfaënt Domnuluj fzéva kemà. Sî
ka fzé déà zsertvé, dupé kum je zisz én
L egsa Domnuluj, o pereke de turturele, fzâu
doj pûj de porumbi. Si jâté un 6m jera én
Jeruszalim, ku nümele Szfmeon, lî omul a-
csészta dreptj 11 ku frika luj Dum nezeu, a-
fieptaênd maëngéjeréà luj Jszrail, Ii DÜhul
szfaent jera ku jel: fi jera luj zfsz de Diihul
Szflênt, ké nu va vedéà môartéà maj-nain-
tç péné nu va vedéà pre Hrisztoszul D o m ­
nuluj. Si veni ku Drih én Beszeriké. Si du-
kaend én lûntru pre Kokonul Jfzûfz Përin-
czij luj, ka fzé fâké pentru jel dupé obi-,
csejul Legsij : Si jel él lué pre jel én
brâczele fzale, fi bfne kuvâênté pre D u ­
mnezeu , fi zffzé : Akum fzlobozéfîi pre
R obul téu, Doamne, dupé kuvâëntul téu én
pâcse: ké vézûré okij mjéj maentuiréà tas
K are
 $ ( 102 ) #

Kare aj gétit énnafntéà feczij tuturor N e r e ­

id e lo r : Lumrné fzpre defzkoperiréà N ea­
murilor, fi fz liv é Noroduluj téu Jszrail.

L a Szfăentul M atftia. M aft. i i . kdp,

t 25. Sztih.
t i n vremea acseja: Részpunzind Jfzüfz zi­
fzé: Mérturifzéfzkumé czije, Périnte, D o m ­
nul Csérjuluj, fi al pémâèntuluj, ké aj asz-
kunsz acsesztéà de É n czelép czi, fi de Én-
c zeleg étô ri, fi acseléà léàj deszkoperit prün-
csilor. A sa Périnte: ké asa au foszt plé-
kut énnaîntéa ta. T oate mije date fzâênt
delà T a tél mjeu. Si mme nu kunoafîe pre
F î u l, féré nümaj T i t é l : mes pre T â tél ku-
noafte csfneva, féré nümaj F iu l, fi kuj va
vréà Fîul fzél arâte. Venfczi kétré mine
toezi cséj ofztemczi fi énpovérâczi, fi jeu voj
odihni pre voj. JLuâczi zsûgul mjeu afzupra
vo a sztré, fi vé énvéczâczi delà m in e, ké
blâend fzaent, fi zmerit ku inima: fivéezi afla
répâosz Szüfletelor voastre. Ké zsügul mjeu
dûlese jefzte, fi fzârcsina méà usoaré.

La
 $ C 1°3 ) #
L a Szfaentul J ô su f M a ft , 1. Kdp. î8-
Sztih.
M âjka luj Jfzüfz Maria f in d logodite ku
îô s z if, maj nainte péné ntiszé adunâré, fzé
aflé avaënd én păentecse din Dühul Szfaënt.
Jaré Jôszif Bérbâtul jej fund dirept, fi ne
vrlënd fzéo védéàszké pre j a , vru pre afz-
kûnsz fzéo lâsze pre ja. Jaré kugsetăend jel
acsefztéà , jâţe Engserul Domnuluj ifzé arete
luj én fz o m n , zikaênd: Joszif Fiul luj D a ­
vid , nu te teme a luâ pre Marfa Mujeréà.
ta: ké csel nészkut éntru ja, din Duhul Szfaënt
jeszte. Csi va nâfte Fiu: fi vej kem a nume­
le luj Jfzüfz: ké acsela va izbévi pre No»
rodul fzéu din pékâtele lor.

In Annunciatione B. V. M.
L a Bunè Vesztirea Mdjcsij Precsesitej,
Luk, î. Kdp. 26. Sztih.
vreméà acseja: Trimxsz fu Êngserul
Gavriil dela Dumnezeu én Orâsnl Galileéj,
kéruj je numele Nâzaret,*la Vérgura cséa lo-
godité ku B érbat, kéruja jera numele Joszifs
din Kasza lüj D a v id , fi ntimele Vérgurij
Maria.* Si éntrâënd Engserul la j a , ziszé;
Bü.
 # ç 104 ) m
fiéjîuréte eséa pliné de D 4 r: Domnul k%
tfne .• Blagoszlovité tu entre Mujéri. Kâre
kum auzi, fzé turburé de kuvâëntul lu j, fi,
ku gseta, oare cse ar fi acsâszté énkinâre. Si
zfszé Engserul jej : N u te témé M a r io , ké aj
aflât Mflé la Dumnezeu: jâté vej zémiszli én
pâënteçse, fi vej nalte F iu , fi vej kema nü-?
m ele luj Jfzuiz : Acsész-ta va fi m â r e , fi fzé,
v a kem a Fiul cséluj de fzüsz, fij va da luj
Domnul Dumnezeu fzkâonul luj »âvid T â t é -
luj fzéu: si va émpéréczi én Kâsza luj Ja-
k o v én v é c s i, fi Empéréczjiej luj nu va fi
fzfăersiţ. Jâré Maria zfszé kétré Engser :
Kum va fi acsâszta, de vjfeme ké Bérbat
nu kunoszk? Si réfzpunzfnd Engserul zffzé
jej : Dühul fzfâënt fzéva pogorâë fzpre tfne»
fi puteréà cséluj de fzusz teva umbri. Drept-
aeseja fi cse fzéva nâlte din tfne fzfâënt, ke-
m âszeva Fiul luj Dumnezeu. Si jaté Elifzâ»
fta Rudénia t a , fi ja au zémiszlft Ffu én bé«,
traeneczele fzâle, fi acsâszté Lune jefzte jej
cse fze keame fztearpe. Ké nu va fi ku 11e-,
putfnczé la Dumnezeu tot kuvâëntul. Jâ-
jre Maria zfsze : Jâté Rôafba Domnuluj, ffje
?nfje dupé kuvâëntul téu.
 # ( l°5 ) #

La Sifaentul Adalbert, Jôan, 15,

ţ , 1.

Î-Ln vremea acseja; Zfszé Jszüsz Ucseni-

esilor fzéj: Jeu fzâênt bücsumul viczej csel
adevérat: fi. Périntele mjeu jefzte Lukréto-
rjul, T oaté v icza, cse nu adücse éntru mi­
ne rod, o va rédika pre ja: fi toaté, kare
aducse ro d , ova kuréczi pre ja, ka fzé a-
duké maj rnült rod. Akum voj fzâënteczi
kuraczi pentru kuvâentul, kare am gréit vô -
ao. R ém ïen eczi éntru m ine, fi jeu éntru
voj. Prekum vicza nu poate aducse roade
dintru fzfne , de nu va rémâênea pre bücsum:
asa iucfi v o j, de nu veczi rémâênéa éntru
rnine. Jeu fzâênt bücsumul, voj vlczele: kare
r ém lên e éntru m ine, fi jeu éntru je l, acsé-
Ja adücse roadé multé: ké féré de mine nu
putéczi fâcse nimika. De nuva rémâênéa ne-
Jfiine éntru mine: lépédafzéva afâré ka vicza,
fi fzéva ufzka, fi or adunâo pre ja , fi én fok
or arunkâo , fi va arde. D e véczi rémâênéa
éntru mine, fi grâjurile mele vor rémâênéa
şntru voj : ori cse véczi v r é a , véczi csere 3
fi Va fi VQ4 Q,

La
 # C >06 ) #

La Szfaentul Georgie csea din zioa

Szfaentuiuj Adalbert.
La Szfaëntul Fïlip, fi Jakov. Jôan. 14.
, Kâp. 1. Sztih.
JE n vremea acseja : Ziszé Jfzufz Ucsemcsilor
fzéj: Szé nuszé turbure inima vôasztré. Kre-
deczi
f én D u_
m n ezéu*, fi éntru mine kredeczi.
En Kâsza Tatélûj mjeu mûite fzéléslufri
fzaênt. D e nu as fi fèpüsz voao: k é merg
fzéve géteTzk voao 16k. Si de voju m ergse,
fx voju géti vôao 16k ; jaré viu, fï vôju luâ
pre voj la m in e , ka unde fzaênt jeu, fi vôj
Izé fiez. Si unde jeu m érg, ftfczi, Fi kâiea
o fiiczi. Ftôma ziszé luj : D oam ne , nu Itim,
unde mérgs: li kum putem fzé Itim ka-
léà ? Jfzufz ziszé luj: Jeu fzâent k â lé à ,
adevérul, fx viaeza. Nfme nu vfnp kétré
T a tél, féré nümaj prin mine. D e m âczi
fi kunofzkut pre m ine, fi pre Périntele mje'u
lâczi fî kunoszkut: fi de akum él véczi ku-
noâfie pre jel, fi laczi vézut pre jel. Filfp
zfszé luj: D o a m n e , arâténe noao pre T âtél,
fx ne agsüngse noao. Jfzufz iifz é luj : De
ataëta vremeà fzaent ku vôj; fi nu m aezi
kunofzkut pre m ine? F ilip e , cséla cse mé
vede pre m ine, vede fx pre Périntele. Kum
zicsi
 $ ( 107 ) #
zicsi ta: Arâténe nôao pre T â t é l? N u
k r e d e c z i, ké jeu éntru Perintele, li P e­
rniţele éntru mine jeszte? Kuvintele,kâre le
gréjeszk jeu vôao, nu le g réjeszk dela mine.
Jâré T â té l csela cse rémâSne éntru mine,
acséla fâcse fâptele. Nu k r e d e c z i, ke jeu
éntru Périntele, fi Périntele éntru mine jesz­
te? Amintreléa dâr pentru fâptele acselea
kredeczi. Amin, amin zikvôao: Csela cse
krede éntru mine, fâptele, kâre le fâk jéu,
fi jel va fâ c s e , fi. maj mari dekaet acsesztea
va fâcse: Ké jeu merg kétré Périntele. Si,
ori cse véczi csere dela Penntele entru
nümele mjéu, acseja vôju fâcfe.

La Aftdrea Krücsij Joân, 3. Kdp. 1.

s
Sztih.
J E n vreméa âcseja: Jera un om dintre Fa-
r iszéj, Nikodim ku nûmele, Bojerjul Zsido­
vilor. A csészta veni ketre Jszusz noaptea,
fi zifzé luj : R â v v i , ftim , ké dela Dumne­
zeu aj venit D âszk al: ké nime nu poate fa-
cse fzemnele acsesztea, kâre le fâcsi t u , de
nu va fi Dumnezéu ku jel. Részpunszé Jfzüfz,
fi ziszé luj : Amin, amin zik czije: de nu fzeva
nâfie n'eftine de iznou , nu poate vedéà E m -
pérécz'ja luj Dumnezeu. ZiTzé kétré jel N i­
kodim
 # ( io8 ) m
k o d i i n K u m poate omul fzé nâfzkë, fîind
bétraen ? au doaré jarés poate fzé entre én
paeiUecsele Majcsij fzâ le, li fzé fzé nâszké.
ïlészp ü n szé Jfzüfz: A m in , amin zik czije:
de nu fzé va nâfîe csineva din à p é , fi dfn
Duhul fzfaënt, nu poate éntra éntru Ém pé-
reczija luj Dumnezéu. Cse fzâu néfzkut din
trup, trüp jefzte; fi cfe fzâu néfzkut din D u h ,
Duh jefzte. Ku te m ira, kécsi am zisz czije:
Trebuje]fzévé nâftecczi de nôu. D u h u l, unde
je voja, fzüflé : fi glâszulluj auzi, cslnuftij, de
unde v in e , au unde mergse. Asa jeszte tôt
csel ose fzâu néfzkut din Düh. Reszpünszé
N ikod im , fi zisze luj: Kum pôt fzé fie acsész-
téà? Réfzpünfzé Jfzufz, fi zifzé îûj : Tu jefti
Dâszkal éntru Jszrail, fi acsesztéà nule fti;?
A m in , amin zfk czije : Ké cse itim , gré-
i m , fi cse am vézut, mérturiszim : fi mér-
turija noasztré nu o primiczi. D âké vé
fzpuzsej voao de câele pémâëntelti, fi nu
le kredeczi : kum veczi krede, de voju gréi
voao de cséîe Cserélti? Si nime nu fzâu
fzuit la Csé'rju, féré nümajjkâre fzâu pogo-
raet din Csérju, Fiul o m e n é szk , cséla cse
jelzte en Csérju. Si prekum au énnélczât
Mojszi Sérpele én pusztfje; asa trébujc fzé
fze ennâlcze fi Fiul omeneszk: Ka tôt csel
cse va krede éntru jel, fzé nu p iâ ré, csi fzé
ajbe viacze vecsniké.
La

\
 # ( l09 ) #

l a N ajterea Szfaentuluj ’Jdan Boteîe-

torjul. Luk, î. Kdp. 57. Sztih.
.
E liszâftej fzé ém plini vreméà Nâfterij, fi.
jiéfzku Fiu. Si. auziré V ecsfni, fi Rude'niile
je'j, ké au rnériî Domnul, mila fza ku d <11-
fza , fi fzé bukura de daensza. Si fu a opta
zi, venfré fzé tâje prunkul émprezsur, fi él
kema pre jel pe nûmele T étlêneszéu Zaha-
ria. Si réfzpunzind Muma luj, zffze: Ba nu ■>
csi fzéva kem a Joân. Si ziszérè kétré ja: ké
mme nu jeszte é n R u d a ta, kâre fzé fzé ke-
me k u acsészt nirnie. Csï arétâu Tétaêneszeu,
kum ar vréajelfzé fzé keme. Si cseraënd ta-
via, fzkriszé, Z’kaënd : Jôaa je nûmele îuj.
Si fzé miraré tôczi. Si numaj dekaët fzé
deszkiszé giira luj, fi lfrnba luj, fi gréja lé-
udâënd pre Dumnezeu. Si fzé féku frfké
preszte tôczi V ecsini lor : fi preszte tôt czi-.
nütul Munczilor Judei fzé vesztsàu tôate ku-
vfntele acseszte'à: fi pûszéré tôczi cséja cse
auziré éntru inima fza, zik ïe n d : Oare Ko-
püul acsészta csine va fi ? ké m lën a D ô m ­
nuluj jera ku jel. Si Zaharia T a tél luj fzé
umplû de Duhul fzfèënt, fi prorocsi, zikâênd,
Blagofzlovit D om nul Dumnezeul luj Jszrail:
ké fzokotij fi féku ivszkumpërâre Norôdu-
luj fzéu,
 m( ) #
i \^a Sifaentul Ladis%lai. Li^k. 12, Kapt
35 * Suih'
IH^n vreméa acseja: Z iszs JfzuTz Ucsemcsilor
fzéj : S zé fze m izsloacsele vôafztre éncsinfzé,
fi fékliile aprinszé én mâëniie vôafztre. Si
voj aszemenéa Oamenilor cselor cse astéaptè
pre D om nul fz é u , kïïend fzéva énturna de­
là nunté : ka kâënd va v e n i , fi va bâte la
u s e , numaj dekâët fzéj defzkize luj. Feri.
csfte Szlügsile a c se lé à , pre karij venind
D o m n u l, éj va afla privegind: Amin zik
v o a o : k é fzéva éncsingse, fi va fâcse pre
jej a fedéà, fi trekâënd va fzlugsi lor. Si de
va veni la a doao fztrâzse, fi la atreja
fztrâzse de va v e n i, 11 va afla a s a , fericsfte
fzaent fzlügsile acseléà. Jare acsaszta fze
fu czi, ké de ar fti Sztépâënul Kâszej, éncfe
cfâsz ar veni F u r u l, ar privegéà , fi nu ar
lé sz a fzéj fzâpe Kâsza luj. Si voj ficzî gâ.
ta : ké én cfâfzul kârele nu gaëndlczi, va ve­
ni Fiul omenészk.

La Szfdêntul Pétru, fi Pavel. M aft. 1 6-

Kdp. 13. S%tih.
E n vreméa acseja: Veni Jfzüfz én pérczile
Kefzârijej luj Filip : fiéntreb* pre TJcsemcsi
fzéj
 # ( ) #
fzej, zikâend: Pe csine zfk Ôameni a fi Fiu!
om enészk? Jâré Jej zifzéré ; Uni pre Joân
Botezétorjuî, àlczi pre Jlxe, jaré alczi pr®
Jerem ia, fzâu pre unul din Prorocsi. Zifzé
lor Jfzüfz : Jaré voj csine mé zicseczi a fi?
Réfzpunzind Szimon Petru zifzé: T u jefti
H risztosz, Fiul luj Dumnezéu cséluj vxu.
Jâré Jfzüfz részpunzind, zifzé luj: Fericsit
jefti Szimone Var-Jona: ké trüpul fi fzïïën»
gsele nûczi arété czije, csi Pérxntele m jeu f
cséla cse jeszte én Csérjuri. Si jeu zfk czxe :
Ké tu jefti P é tr u , fi pre piatra acsâszta voju
zidi Befzerika m é à , fi pôrczile Jâduluj nu
fze vor éntérî prefzte ja. Si czije voju da
Kéile Émpéréczxjej Cserjurilor. Si ori-cse
vej lega pre p é m a ë n t, fiva legât fi én Csé­
rjuri: fi o r i. cse vej dezlega pre pémâënt,
fiva dezlegat fi én Csérjuri.

La Pohodénja Mdjcsij Precsefztij. Lûk.

, i . Kdp . 3Q. Sztih.

merszé la mtinîe k u degrab é én Orâsul Judij;

fi entré én kâfza Zaharijej, fi fzé énkiné E -
lifzâftej. Si fu, kâënd auzi Elifzâfta énkiné-
csünéà Marfej, fzélté pr^nkul én pâëntecse-
le jej: fi fzé umplu de D ijiul Szfaent Elifzâ-
fta
 m c »»* ) #

fta : fi fztrigé ku glasz m a r e , fi ziszé : Blâ*

goszlovité tu entré M ujéri, fi blagoszlovït
rodul plêntecseluj téu. Si de unde acsaszta
m ie , fzé Vie Mâjka Domnüluj mjeu la mine?
Ké jaté kum fu glaszul Énkinérij t il e éntru
urékile m e le , fzélté prünkul ku bukurie én
paçntecsele mjeu. Si fericsité, kare aj krezüt,
ké fzévor émplini c se lé à , kârefz ziszé czije
delà Dômnul. Si zifzé Maria; Mérefte fzü-
fletulmjeu pre Domnul: S ifzéb u k u re fzüfletul
mjeu éntru Dum nezeul Mâentuitôrjul mjeu*

La Szfâënta Maria Magctalina, Lük,

7. Kdp, 3 6 . SztiL

E m vreméà acseja: Ruga pre Jfzüfz üftul

din Fariszéj, fzé manâëncse ku jel. Si en-»
trâënd én Kâfza Farifzéuluj, fezu. Si jât®
o M ujère, kâréa jera én Oras pékétoaszé*
kăet auzi, ké ar fedéà én Kasza* Fariszéu-
luj, éj aduszé un alavâsztru ku unfzôare : fi
fztâend din dosz lâêngé picsoarele luj, én-
csepu a fzpéla ku lâkrémi picsoarele lüj,
fi ku pérul Kapuluj jej fîergsa, fi fzéruta
picsoarele lu j , fi ku unszzoare le ungféà. Jâ-
ré vézâënd Farifzéul, kârel kem afzé pré
je l, gréi éntru fzine zik a ën d : D e ar fi acfé-
fzta P r o jo k , ar fti, kare fi cse Mujére jefzte,
ese
 # i 113 ) #

t s e fzé atingse de jel; ké pékétoafzê Jeszte,,

S i réfzpunzmd Jfzûfz, zifzé kétré jel : Szî-
m one,*am a zlcfe czije oare cse. Jâré jel
Eiszé: Éiîvéczétorjule, zi„ D6j Detornicsi je­
t a anwj Emprumutétôrju ; unu jera detôrju
ku csi'ncsi fziite de b â n i, fi altul ku esîncsi»
zéesi. ü e avâënd jej Fzé plétéafzké^ leaii
déruit amaenduréra. D a té ; kârel jubefte
pre jel mâj müit? Réfzpunzmd Szimon zL
fzé; Pâreiîij ké c s e la , kuj maj mült au d e ­
ruit. Jâré jel ziszé luj: D irept zsadekâsL
S i ératorkaênduszé kétré Mujere,, ziszé luj
«Szimon: V ë z i acsâszté M ujere? Entrâju én
iC^sza ta„ apé picsoarelor m ele nu dédes»
jâré acsâszta ku lâkrémi fzpélé picsoarele
m e l e , fi ku pérül fzéu leau ftersz, Szérutâ~
re mîje numi dedes: jâré acsâszta dekaend
•au -entrât, nu fztélu a fzérnta picséarele me-*
le, Ku unî de lémn Kâpul mijeu nâj unfz:
jaré acfâszta ku unfzôare ünszé picsoarele
mele» Pentru-k â re zik czije: Jârtészé jej
p ékâte mülte s ké mult jtibi- Jaré kéruja
maj puezin fzé jâ rté , maj puezin jubefte»
Jâré zifzé kétré ja : ISrtécziSzé czije pékâ-
tele tâle: fi émcsepüré, kâri énpreûné fedéa„
<a zïese éntru fzlae : Csine jeszte aeséssta*
kare fi pékâtele jârté t Jâré a k z é kétré Mu«
H . l-t’te
 9 ( “4 ) #
jere: Kredincza ta te m aentui, pâszé én
pâcse.

La Szfaëntul Jakov. M oft. 20. Kdp.

t 2 0 . Sitih*

E ( n vremea acseja: Szé apropijc de Jfzufz

M um a Fecsôrilor luj Zevede'ju ku Fecsôri
fzéj, énkinâëndufzé, Ii cserâend oire-cse de­
là jel. K ir e zifzé jej : Cse vej ? Zifzé luj :
Z i fzé fâzé icséfti dôj Fecsôri aj mjej, unul
déà diréàpta t a , 11 altul déà fztâênga, éntru
Émpéréczija ta. Jaré Jfzüsz részpunzxnd,
zifzé: N u fticzi, cse csereczi. Putéczi béa
p éh â ru l, kârele am jeu de a béa : Zik luj :
Putém. Z iszé 16r: Adevérât péhârul mjeu
él veczi béa : Jâré a fedéà déà diréàpta méà,
fzâu déà fztâênga, nu jefzte mije a da vôao,
csi kérôra fzâu gétit delà ï â t é l mjeu.

La Szfâënta Ana. Maft. 13. Kdp. 44.

Sztih.
E j n vreméà acseja: Ziszé Jfzufz Ucsenicsi-
lor fzéj Pilda acsâszta: Afzemenéà jefzte
Empéréczija Cséijurilor Komôarej afzkün-
h zè ên Czâriné: kâre c s e ô m o aflé, o aszkûn-
d e , fi de bukurija jej m ergse, fi vinde tôt
cse are, fi kumpéré pèmâëntul acsela. Jâ-
rés
 # c u5 ) m
rés aszemenéà jeszte Émpéréczi'|a Csérjuri*
lor Omuluj negoczitôrju, kârele kâuté M ér-
géritârjuri bûne. Jâré aflaend un Mérgéri-
târju de mult précz, merszé, fi vâëndu tôt cse
a v u , fii kumpéré. Jâré afzemenéa jefzte
Émpéréczija Cserjurilor Nevôduluj arunkât
en M âre, kâre tôt feljul de pefîe aduné.
K arele, daké fzé umplu, fzkoczind, fi pre
czérmun fezjënd alefzéré cséj büni én vâfzé,
jaré cséj réj éj lêpédâré afâré. Asa ya fi la
rzfaerfitul Véaküluj: jesiVor E ngseri, fi vor
deszpérczi pre csej réj din mizslôkul D i-
répczilor, fij vor arunka pre jej én kuptôrjul
ciel de fôk: akolo va fi pllënsz, fi fzkaêrzsnf-
réa dinczilor. Énczélészâczi acsesztéa tôa­
te? Zifzéré luj: A sa: Zîszé 1er: Drept-acfe-
ja tôt Kérturârjul ftiutôrju éntru fîmperéczf-
ja Csérjurilor afzemenéa jefzte Omuluj K é-
szétorju, kârele fzkôate din komôara fza
n ô a o , fi véki.

Schimbarea la f d e ţ e a l u j H risztôsz. M d f l ,
17. K d p . 1, S ztih . Pu y. 24-.

La Szfa&niul Lavréntie. J.,an. 12. Kdp.

t 2 4 . SMh.

I j j î l vreméa acseja: Zifzé Jfzüfz Ucsemcsi-

lor fzéj: A m in , amin zfk v ô a o , de nu va
H s muri
 mc 3 $

feiuri gréünczuï de grâëu kézâênd én pé*>

maënt, jel fzingur rémâëne. Jaré detfa mürî>
ïîiûlté rôadé aducse. Csela cse jubefîé
fzüfletul fzéu, pierdelva pre jel: fi csëla
cse uraltô Fzüfletul Fzéu én Lù’m éà acsâfzta^
fzpre viâcza cséà vecsniké él pézefte pre
jel. Csfnem fzlugsefie mfje fzé urmeze,
fi unde fzâënt jeu , akolo va fi fi fzlüga méa>.
D e m -v a fzlugsi nëiîîne nîfje* csinszti'lva pré
jel T a tél mjeu.

La Maria Mdre. Liik. io . Kdp. 3g„

, Sztih.
Ü i vreméà acseja: Éntré Jfzüfz énttun Sziit:
fl o Mujere ku hümele Màrfta lâu primit
pre jel én Kâsza jej : fi acsâSzta avéa b Szo-
ré ku numele M aria, kare fi Fezlënd lie n -
gé^picfôarele Domnuluj afzkulta kuvâëntul
luj : Jaré Mârfta fzé énvéluja émprezsur kü
mülté fzlüzsbé : kâre fztétu , fi zffzé: D o a m ­
ne , nu fzokotefîi^ ké Szorumea maü lészâfc
fzfnguré fzé, fziuzsészk ? Csi zi jej, ka fzé-
m ê azfute. Si réfzpunzfïul zffzé jej DôrmniF
M ârfto, M ârfto, grizseltete, fi te fzilelte
énprezsür a mülte. Csi un lükru trebujefte»
Maria csëà maj büné p â ïft faut a ié sz , kare
feu fzéva lua delà ja,
* a ,ă
l a Srfaentul Sztéfan Kràjul Ungurihţ,
Luk. i,Q. Kap. 12, Sztih.
T?
JLin vremea, acseja:- Zifzé Jfzufz Ucsenfcsï»
îor fzéj Pilda, acsâszîa .• Un om de büné
B-ûdé fze dufzé én Czâçé dedepârte, fzés je
luj Êmpéréczfje, li fzé fzé éntôarne. Jaré
Jtemlend, zecse fzlugsile fzale le dede lor
zecse grivne , fi zffzé kétré jej : N egoczitorl-
czivé péné vfn. Tiré Oréseni luj él ura pre
jel: fi trimffzéré fzolfe dupé je l, zikâênd:
Nu yom pre acsészta fzé émçiéyéczâszké pre­
fzte noj, Si fu , ké fzé énturné Iuâênd E m -
pécéçzije : fi poruncsi fzé fzé keme Szlügsile»
kérora dede fze bâni, k a fzé ftfe, csfne kâëfc
au negoczitorîtv Si veni csel dintâëju, zi=._
kâênd: D oam ne, grfvna. ta zecse grivne au,
kéfiigât. Si zfszé luj: Bfne je Szlügé büné, k é
éntru puczfne fufzés kredinçsôsz : éj avék,
putere prefzte zecse Orâse. Si al doiléîi
v e n i, zikâênd: D o a m n e , grfvna ta au fekuţ
çsfncsi grivne. Si acsesztuja zffzé : Şi tu ffj
prefzte csfncsi Orâse. Si. altul veni, zikâênd:
D o a m n e , jâté grfvna ta» kâréà 0 avéàm
ïépüfzé én méhrâmé: Ké mam temut de tf~,
jje, ké jefti om juté : jaj cse nâj p ü s z , ü
fzecseri, cse nu aj fzéménât. Zfcse luj:.
P in güra ta ts zsüdek fziügé viklçàné. Stf-
m
 # ( US ) #

jaj, ké jeu Ôm jute fzaent, lu3Fnd cse nu

am p ü s z , fi fzécserâënd , cse nu sm fzémê-
nat: pentru cse nu dedes bani mjej la mâfzé,
ké jeu venind ku kâmété jas fx kéutât pre
jej? fi cséior cse fzta én prezsür zxTzé: Lnâczi
delà j,el grivna, ii o dâczi cseluja cse ze-
cse grivne are. Si zisz r luj: D oam ne are
zecse grivne. Jaré zxk vôao : Ke cseluja
cse a re, d â s z é v a , li va priszoszi: jâre delà
cséla cse n a r e , fi cse àre , luâfzéva delà jel.

La Szfcœtitul Varftoloméju. Lük. 6. Kap.

12. Sztih.
ï ^ i n vrem éa acseja: Jessi JPzûfz én münte
fzéfzé r o a g se , fi jera luj énnoptaênd éntru
rugécsünéa luj Duinnezéu. Si kaend zioa
fzé féku, kemé pre Ucsenxcsi fzéj: fi aleszé
dojfzprçzecse dintraênsi ( pre karij fi A p o-
sztoli éj numi ) pre Szxmoft, pre kârele él
numi Pétru, fx pre Andréj Frâtele luj, pre
ïâ k o v , fi Joân, pre Fiixp, fx Varftoloméju,
pre M aftéju, fi F t ô m a , pre Jâkov aluj Al-
féu , fi pre S zim o n , kârele fzé kéamé Zilo-
t i , fi pre Juda luj j â k o v , fi pre Juda Jfzka-
riotxsz, kârele fu vâënzétorju. Si pogorâên-
dufzé ku jej, fztétu en lok fész, fi mulczx-
sriéà Ucsemcsilor luj, fx mulczxme multé de
N o-
 e ( 119 ) #

Norod din tôaté Judea, li Jeruszalim, Ii de

llë n g é M a re , fi Tiruluj, fi Szid ôn ij, kârê
venffzé fzél afzkülte pre jel, fi f^é fzé vm-
decse de hôalele fzale. Si karij fze'Skéznéà
de Duhuri nekurâte, fzé vindeka. Si tôaté
mulczi'mea kéuta fzél atingé pre jel: ké pu­
tere din jel jesséa, fi vindeka pre tôczi.

t é\ ţ
L& Nàjlterea .Majcsi] Precses\tej, ka la Zemisz~
A
Urea. P a g . 97.

La Emielczdrea Szfmtej Krücsi. Jôan.

12. Kdp. 31. Sztih.
n vreméa acseja: Zifzé Jfzüfz kétré Gloate­
le Zsidovilor : Aküm Zsudekâta Lümij jefz-
te : akûm Biruitôrjul Lümij acseftia fzkôate-
szeva affiré. Si jeu de mé vôju énnélcza
delà pémâënt, pre tôate le vôju trâgse ké"
tré mine ( Jaré acsesztéà zicséà énszém-
nâënd, ku cse môarte jera fzé môaré ) Ré~
fzpünszé luj Gloata: Nôj am auzit din L e -
g s e , ké Hrifztofz réinâene én Ve'àk: fi kum
zicsi tu: trebuje a fzé énnélcza Fiul Orne-
n észk ? Csfnejeszte acse'szta Fiul Omcnefzk?
D ir e p t- acsgja zifzé lôr Jfzüfz: Enké puczi-
né luminé jeszte ku vôj. Uniblâczi péné
lumfné a v e c z i, ka fzé nuvé apücse pre vôj
éotu-
éûtanérekul: fi osela cse umblé éntru ênivm^.
x é k , nu fiie, unde mergse. Péné aveczi luna,
né* ktedeczi én lum iné, ka fzé fiezi Fii
îuminej.

L a Szfaêntüî M atftéju . Méft*. cj, Kap%

t p. S%tik,
E n vreméà acseja: V é zu Jfzufz: un Ona
fézïïênd la o vâm é Matftéju kemlendul. S i
zifzé luj: V in é dupé mine. Si fzkiüaêndu--
szé merszé dupé jel. Si fu, fezaend jel én
Kâfzé* jaté mulezi V â m e si, lî pékétôsi v e ­
nind , fezûré ku Jfzufz, fi ku Ucsenicsi luj»
Si vézâend Farifzéj, zieséa Ucsenicsilor luj:>
D répt cse mïïênké Énvéczétorjuî vofztru k^a
V am eşi, fi ku pékétosi? Jâré Jfzufz auzind*
zifzé : Nu trebuje Szénétésilor P é ft o r , csj
Bolnavilor. Csi mergaend énvéczâczi cse
jeszte: M ü é vojeszk, fi nu zsertvé, Ké nu
am v e n it, fzé kém pre cséj Birepczi* csi
pre pékétôsi.

L a Szfaëntul Archange! Miliaü, M afţ »

f ig. Kap. î. Sztih.
vreméà acseja: Szé apropiâré Ucseni­
csi kétré Jfzufz, zikaênd : Oâre csinçj mal
rnâre éntru Émpéréczija Csérjurilor? Si k e -
maeftd
 # C 141 ) •
m iën d Jfzufeun Kopii él pûszé én mizsM,
Kul lo r , fx zifzé: Amin gréjeszk vôao : de DU
vévéczi éntôarcse, S fzé fîczi ka csn. nuesi»
îiu veczi éntra éntïia Empéreczija Çsérjuri­
lor. D é csi ori csine fzéva femeri pre Izi-
®e ka acsész.t m i k , acsela jefzte maj mare
éntru Émpéréczija Çferjurilor. Si kâre va
primi un prünk mik ka acaészta entra n u ­
m e le mjeu,. pre mine mé prime fie,. ar^
csine va fzm intipre unul dintré acsefii micsi*
kârij kréd éntru mine» maj bine je luj» lz©
fzé fzpâênzure piatra môrij de grumazul
îû j, fi fzé fzé énnecse éntru adaenkul i>Leri],
Vaj Lumij de fzraintéle, Ké trebujefte ze
vie fzmintelele : énszé vâj de omul acse a.%
prin karele vine fzm'mtéMa Jâré de te Izmm-
tefte mâëna ta , fzâu piesdrul tèu: tajel pre
je l, fil lâpédé dela tine: maj bine jeszte
czije Çaung, fzâu fkicp fzé éntri la viâcze,
dekaët déa© m âêni, fzâu dôao picsoare
avâénd fzéte arunc si én fokul csel vecfmk,
Si de teva fzminti ôkjul téu, fzkôatel pre jel,,
fil lâpédé delà tin e: maj bine jelzte czije ku
un 6 kju fzé éntri la v iâ c z é , dekaet doj okï
avâénd ftéte czipi én M atk a fôkuluj, Keu,
tâczi % fzé nu huliczi pre vro unul dm acleVïÀ
m icsi: Ké grèiçszk voao; Ké E n g se rilo r çn ,
 # ( ia * ) 0

Csérjuri pururea véd fâcza Tâtéluj mjeu, kâ­

rele jeszte én Csér^uri.

La Szfaentul Szîmon Jî Juda. Jocùi. 15.

t Kdp. 17. Sztih ,
J E n vremea acseja: Ziszé Jfzüfz U csem csi-
lor fzéj : A csesztéà poruncse'szk v o a o , fzé ju-
biczi unul pre àltul. D>e vé uralte pre voj
L um ea, fzé ftic z i, ké pre niine maj énnainte
dekâêt pre voj mau urâët- D e aczi fi fôszt
din L u m e , L ü m éà , cse jera al fzéu, ar jubi:
Jâré fund ké din. L üm e nu fz â ë n te c z i, csi
jeu vâm alesz pre vôj din L u m e ; pentru-
acseja vé urâfte pre vôj Lüméà. Adücseczi-
vé aminte de kuvâëntul mjeu, kârele jeu
am zifz vôao. N u jefzte Szlü g a maj mare
dekâêt D ômnul fzéu. D e mau gonit pre
m in e, fi pre vôj vor goni: de au pézit ku­
vâëntul m jeu, fx al vôfztru vor pézi. Csi
acséstéà toate vor fâcse vôao pentru nume­
le mjeu : Kécsï jej nu kunôszk pre csela cfe
mau trimisz pre mine. D e nâs fi venit, fx
nas fi gréit lôr; pékât nâr avéà- Jaré aku-
ma naumâentufre de pékâtul fzéu. Csela cse
nié urâtte pre mine, urâfte fi pre T â té l mjeu.
D e nu as fi fékut lükruri éntru jej, kârele
nime altul nâu fék u t, pékât nu âr avéà : ja­
ré
 0 C 123 ) ®

ré akuma au fi vézut, fi mau urtîÇt fi Pre

nune, ii pre T atei mjeu. Csi ka fzé fze én*
plinéafzkè kuvaêntul csel fzkrlsz en L egsa
lur: Ké mé urâeré én desért.

La Tôczi Szfinctij. M dft. 5. Kdp. 1.

Sztih.

te ie , f^é fzui èn Méguré : fi ka"ënd fe z u , ve­

nire kètré jel Ucsenxcssi luj, fi defzkizaend
rôfztul fzéu, éj énvécza pre jej zikaend :
Fericsiczi cséj fzérâcsi ku Dühul : ke acsé-
lora jefzte Émpéréczija Cserjurilor. Feri­
csiczi csej bllênzi : ke acseja vor mofteni
pémâêntul. Fericsiczi csej cse plâëng : ké
acseja fzévor mâêngéja. Fericsiczi csej cse
flémâenzészk, fi énfzétofâzé de direptâte:
k é acseja fzévor fzétura. Fericsiczi csej mi-
losztlvi: ké acseja fzévor milui. Fericsiczi
cséj kurâczi la inimé: ké jej vor vedea pre
Dumnezeu. Fericsiczi fékétôri de pacse:
k é Fii luj Dumnezeu fzévor kema. Fericsiczi
cséj gonlczi pentru dreptate : ke acselora
jefzte Émpéréczija Csérjurilor. Fericsiczi
fzaënteczi, k lên d vor huli pre vo j, fi vévor
goni, fi vor zlcse tôt kuvüëntul réu émprott-
va yôa£2.tré minczlnd, péntru mine : Buku-
raCzi
 © ( » 2.4 ) ©

'fâ czivê, fi vê veszeliezi „ ké p li t a vâ^rztr^

multé je én Csérjuri,

La, Szfaentul Emevik^ ka ta Szf. Ladisţlai*

Pag\ 110.

la Szfaentul Martin. Ldfa, 11» Kdp,

. 3 3 . SztiL

X-^n vremea acseja Ziszé Jfzüfz Ucsemcsi-

îor fzéj : M m e aprinde lumfaa, fi o pûn?
çntru afzkunfz, nies fzüpt fzpé: csi én Szfé&-
îîik , ka cse'ja cse entré, fzé vâzé Lumina }
Lumina trupuluj téu je okjul téu, D e va fi
okjul téu kryât, tôt trüpul téu va fi lymi-
iiât; jaré de va fî vikléàn, fi tçûpul téu, va
fi éntunekât. Drept - acseja ja a m fa te, ka
lum ina, kare je éntru t i n s , fzé nu fie éntu-
p érek . I)écsi de va fi ţoţ trupuf téu lumi­
nat, ne avâënd vro parte cséva, éntunekaté,
|ïva luminat toţ^ fi, ka fi Rumina fztrélucsîrej;
ţe va lumina pre ţine.

Im Szfaénta JLlifzafta, ka la Szfaënta -Ana.

Szfaénta K at alina, M dft. 25. Kdp.

i 1. Sztiji.
T h1
JLin vremea acseja : Ziszé Jfzüfz Ucsenicsi-
t e l fzéj Püda acsaszta * Aszemenéa ^va f\
Em-p
 Ü ( i&ê) #
Errt^ëï'éczfja Üsérjurilor cselôr zecsè Feôsé-
a re, k ir e le luâënd feküile fzale, jesfré ért*
tru énîémpinâréà Mfreluj, li a Mireszej-. Ja­
ré csincsi dîntré jële jeta NeM me, fi csincsi
éaczelepte : jir é csele csincsi JNebüne îoaën»
düsi féàliiie fzale, nu Iwaré ünt de l’érnn
ku fzfne ; jiré cselë énczèlepte luâré ûnt de
lém n én Vas zélé lor ku féküile. Jaré zé-
bovind M ir e le , adormitâré tô a tè , fi dormi*
ré. Jiré la miazé noapte fu fiïrigare : Jaté
Mirele vfăe : jesïczi éhtriï éntéftipinâréà luf^
Atuncsa fzé fzkuliré toate Fecséarele acse-
ié a , li émpodofefré fékliile fzâlé. Jiré
csele nebûne cselôr énczelepte zlsfzéré: Dâ*>
czine noao din üntul vôfztru csel de lémn. Ké
fékliile nôasztre fzé fztâeng, Részpunszér#
fcsele énczelepte zikâënd: Ka nu kumva
fzé nüne azsungé n o a o , fi voao s, mergseczï
màj bîne la vaënzétôri, fi vé kumpérâczi
vôao. Jaré kaënd mergséa jele fzé kumpe-
ire, veiii M irele: li csele cse |era g i t â > én-
'tjtârê ku jel la nünte, fi fzé énklsZé usa. Jaré
inaj pe uriné vin fi csélelâlte F e c sô a r e , zi*
klertd: D oam ne ^ D oam ne deskide nôaos
Jaré jel részpunzfnd ziszé : A m in zfk voao,
inüvé kunôszk pre vôj. Dirept-acseja prive»
gtkczi * ké nu fticzi *joa» fi cçâbzul.

Es,
»
 • ( 126 ) %
4 #
£>? ùoa Pomeniri) a tuturor Morciilor
cselor Rredincsôsi, Joan. 5. Kdp. 25.

E ! n vrem ea acseja : Zi szau Jfzufz G loate­

lor Zaidovefti. A d e v é r , A d e v ér zik vôao,
k é au venit c f â s z u l, fi akum j e s z t e , kaënd
môrezij vor auzi g lâ szu l Fiuluj luj D um ne-
z é u , fi cséj cse vo r a u zi, vor tréi. Ké p re­
kum Périntele are viâczé én fzine énfzul,
asa au dat fi Fiuluj v iâczé fzé ajbé én fzine
ênCzul: fi putere jau dât luj fzé fâ k é Zsudekâ-
té, k é Fiul omuluj jeszte. N u v é mirâreczi de
acsâszta, ké au venit csâszul, én kâre tô c z i,
k âre én mormaënturi fzaënt, vor auzi glâszul
Fiuluj?luj D u m n ezéu , fi vor jefi csej c se b ü n e
or fékut éntru énvijeréà vieczi : jâré csej cse
au fekut r e ’e } éntru énvijeréà Zsudekéczij.

La zioa Befzerecsij. Lük. 19. Kdp. 1.

f Sztih.
E n vreméa acseja: Entrâënd Jfziifz trecféa
Jerihônul. Si jâté un ôm pre m im e kém âën-
duszé Zakheju. Si jel jera Maj m ârele mitar-
n icsilor, fi a csészta bogât: fzé fzilea fzé vâzé
p e Jfzufz, csitie jefzte: fi nu putéà d e mul-
c z im e , k é d« fztât m ik jera. S i alergaënd
ênna-
 S C 1 27 ) 0

ennainte fzé fzui éntrun Æzmokin, ka fzël va-

zé pre jel, ké p e akoléà jera fzé tréaké. Si
kum fzoszi la acsel lôk, kéutâënd Jfzufz é lv é -
zu pre je l, li zifzé luj: Zakhéje, grébxnd p o­
goare: Ké asztézi én kasza ta mifzé kâde a
maeisea. Si grébind p o g o r i, fil primi pre
jel bukurôsz. Si kâênd vëzüré, tôczi k lë r -
tea Zikâënd : ké îa un om pékétôfz au én-
trât. Jâré fztâënd Zakhéju zifzé kétré D o m ­
nul: Jâté zsum étite din averile mele D o â-
m n e , dâu fzéricsilor : fi de am énselât pre
csin eva , éntork ènpétrat. Zifzé Jfzufz kétré
jel: ké asztézi maëntuiréa kâszej acseltija
fz« féku: pentru cse ké fi jel énkéj F ecsô -
rul luj Avrâam. Ké veni Fiul ôm eheszk,
fzé m âentujiszké, cse jera périt.
I', '

' '